14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet

a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól

Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 33. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed

a) az Európai Unió strukturális alapjaiból a Közösségi Támogatási Keret részeként finanszírozott programokat lebonyolító szervezetre, így az irányító hatóságra és a közreműködő szervezetre (a továbbiakban együtt: lebonyolító szervezet);

b) az a) pont szerinti programokból támogatást igénylő természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre (a továbbiakban: támogatást igénylő);

c) a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek megvalósításában részt vevő irányító hatóságra, a közreműködő szervezetre és lebonyolító testületre, valamint a projektek kedvezményezettjeire;

d) a kifizető hatóságra.

(2)[1] Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés programja és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: lebonyolítási rendelet) 7. § (1) bekezdésében, 41. § c) pontjában, illetve 52. § (1) bekezdésében előírt eljárásrendeket e rendeletben foglaltak figyelembevételével alakítja ki.

(3)[2] Nem kell alkalmazni ezt a rendeletet, ha egy projekt finanszírozására a Közösségi Támogatási Keret valamely operatív programjából úgy kerül sor, hogy azt a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM rendelet szerint, valamint egyéb hazai fejlesztési források és támogatások felhasználására vonatkozó jogszabályok alapján választották ki, és kötöttek rá támogatási szerződést.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) bírálat: az értékelésen alapuló, a pályázat, technikai segítségnyújtási projektjavaslat vagy központi programtervezet (a továbbiakban együtt: pályázat) támogatására vagy elutasítására vonatkozó döntési javaslat megfogalmazása;

b) döntéshozatal: a támogatás megítélésére vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatala;

c)[3] szakaszos elbírálás: a pályázatok olyan eljárás szerinti elbírálása, amikor a bírálat és a döntéshozatal az előre meghatározott benyújtási határidő(k) ig beérkező pályázatok esetében egyszerre történik. Egyidejűleg több benyújtási határidő is meghatározható, ebben az esetben a bírálat és a döntéshozatal az adott benyújtási határidőig beérkező pályázatok esetében történik egyszerre;

d) értékelés: a strukturális és kohéziós alapokból történő támogatás igénylése céljából benyújtott pályázatnak az értékelési szempontrendszer alapján történő vizsgálata, a pályázatra vonatkozó részletes szakmai vélemény megfogalmazása;

e) folyamatos elbírálás: a pályázatok olyan eljárás szerinti elbírálása, amikor a bírálat és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében történik, amíg a rendelkezésre álló forrás ki nem merül. Folyamatos elbírálás esetén csak egy végső benyújtási határidő kerül meghatározásra, de a forrás kimerülése esetén a pályázatok benyújtásának lehetősége ezt megelőzően is lezárható;

f) társadalmi partner: az irányító hatóság, a támogatást nyújtó állami szervek képviselői, valamint a program, projekt megvalósításában részt vevő nem kormányzati (társadalmi, szakmai, érdek-képviseleti) szervezetek és egyéb érdekeltek;

g) technikai segítségnyújtás: elkülönített keret, amelynek célja a Közösségi Támogatási Keret, az operatív program, valamint a Kohéziós Alap projekt szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes megvalósításának segítése.

h)[4] normatív jellegű támogatás: olyan projekt-kiválasztási eljárás, amelyben a projekt-kiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést, a támogatás odaítélése a pályázati felhívásban meghatározott teljességi és jogosultsági feltételek alapján történik.

(2) A 2. § (1) bekezdésében nem kifejtett, az e rendeletben szereplő fogalmak az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról szóló 124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben, az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet], a lebonyolítási rendeletben és az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint az ISPA/Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának egyes szabályairól szóló 1/2004. (II. 16.) TNM-FMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendeletben foglaltak szerint értelmezendők.

II. Fejezet

A STRUKTURÁLIS ALAPOKKAL ÉS A KOHÉZIÓS ALAPPAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

Összeférhetetlenség

3. §

(1) A strukturális alapokból és Kohéziós Alapból (a továbbiakban együtt: Alapok) nyújtott támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában -így különösen egy pályázati kiírásra benyújtott pályázat, illetőleg a Kohéziós Alaphoz benyújtott Kohéziós Alap támogatási kérelem tervezet vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok értékelésében, minőség-ellenőrzésében vagy elbírálásában - nem vehet részt olyan személy, aki a döntés tárgyát képező dokumentumot benyújtotta (a továbbiakban: érdekelt szervezet), illetőleg az olyan személy, aki

a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az értékelésre, minőség ellenőrzésre vagy elbírálásra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett;

e) az a) -d) pont szerinti személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) ];

f) elfogultságát bejelenti.

(2) A támogatás nyújtására vonatkozó döntést megelőző értékelésben és bírálatban részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy köteles a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tenni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, amelyet a bíráló bizottság elnökének, illetve - bíráló bizottság hiányában - az irányító hatóság vezetőjének ad át.

(3)[5] Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján valamely pályázati kiírásra benyújtott dokumentum, illetőleg a Kohéziós Alaphoz benyújtott támogatási kérelem tervezet vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentum vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt köteles a bíráló bizottság elnökének, illetve - bíráló bizottság hiányában - az irányító hatóság vezetőjének haladéktalanul írásban bejelenteni. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(4) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a bíráló bizottság tagjai jogosultak az összeférhetetlenség megállapítását a bíráló bizottságnál kezdeményezni.

4. §

A 3. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni központi programok és olyan technikai segítségnyújtás projektek esetében, amelyeket az irányító hatóság, a tárca által felügyelt állami intézmény vagy közhasznú társaság valósít meg.

Adat- és titokvédelem

5. §

(1) A rendeletben szabályozott eljárásokban részt vevők tudomására jutott adatok és információk kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az eljárások céljához kötötten használhatók fel.

(2) A támogatás igénylésére vonatkozó eljárás előkészítésében, lefolytatásában részt vevő személy (szervezet) köteles a tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot - jogszabályban meghatározott esetet kivéve -megőrizni, illetve a (3) bekezdésben megjelölt információkon kívül minden egyéb információt bizalmasan kezelni és e kötelezettségek tudomásulvételét a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon tett nyilatkozatával megerősíteni.

(3) Az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti támogatást igénylő a támogatás igénylésével, a jelen rendelet hatálya alá tartozó pályázat benyújtásával egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogatás elnyerése esetén a támogatás nyújtója a projekt kedvezményezettjének megnevezését, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a támogatott program, projekt megvalósítási helyét a jelen rendeletben és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) szabályozott módon nyilvánosságra hozza.

Tájékoztatás és nyilvánosság

6. §

(1)[6] A vonatkozó jogszabályok szerinti tájékoztatási és nyilvánossági követelmények betartása során biztosítani kell, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, illetve Kohéziós Alap Keretstratégiával kapcsolatban a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja által meghatározott embléma, illetőleg szöveg nyilvánosságot kapjon.

(2)[7] A rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek, a lebonyolító testületek és kedvezményezettek a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja által készített és rendelkezésre bocsátott arculati kézikönyvben meghatározott arculati elemeket használnak.

(3)[8] Az összehangolt kommunikációs tevékenység érdekében az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek kommunikációs akciótervüket, illetve stratégiájukat egyeztetett módon alakítják ki, és a végrehajtás megkezdése előtt - közreműködő szervezet esetén az irányító hatóság bevonásával - a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjával is egyeztetnek.

(4)[9] Az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek az ügyfélszolgálati és információs tevékenységüket összehangolják a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjával.

(5) Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet köteles internetes honlapot fenntartani, ahol

a) a Kohéziós Alap vonatkozásában a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap közreműködő szervezetek a Kohéziós Alap Keretstratégiát, kéthavonta, projektenként a kifizetett támogatás összértékét, továbbá a monitoring bizottság ügyrendjét, tagjainak listáját, üléseinek emlékeztetőjét,

b) a strukturális alapok vonatkozásában az OP irányító hatóság és a strukturális alap közreműködő szervezet a feladatkörébe tartozó intézkedések vonatkozásában az operatív programot, a program-kiegészítő dokumentumot, az operatív program éves megvalósítási jelentését, az operatív programértékelési jelentéseket, pályázati úton megvalósuló támogatási rendszerek vonatkozásában a pályázati kiírások teljes dokumentációját (felhívások, formanyomtatványok, útmutatók), az OP irányító hatóság a monitoring bizottság ügyrendjét, tagjainak listáját, üléseiről készült beszámolót,

az e bekezdésben foglalt dokumentumok elfogadását követő 5 munkanapon belül közzéteszi, és legalább az operatív program megvalósításának végéig biztosítja a honlapon való elérhetőségüket. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet gondoskodik az általa fenntartott honlap kommunikációs akadálymentességéről, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 6-7. §-ában foglalt rendelkezések alapján.

(6) Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet a strukturális alapok tekintetében a (5) bekezdésben foglaltakon kívül a honlapon köteles közzétenni:

a) pályázati úton megvalósuló támogatási rendszerek esetében a pályázati kiírásokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és válaszokat;

b) pályázati úton megvalósuló támogatási rendszerek esetében a telefonos és/vagy személyes és/vagy elektronikus ügyfélszolgálat elérhetőségét;

c) a támogatásban részesített projekt kedvezményezettjének megnevezését, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a támogatott projekt megvalósítási helyét (település);

d) havonta intézkedésenként a tárgyhót megelőző hónapban beérkezett támogatási igények számát és az igényelt támogatás összértékét, a támogatásban részesített projektek számát és a megítélt támogatás összértékét, a megkötött támogatási szerződések számát és a támogatási szerződésekkel lekötött támogatás összértékét, a kifizetett támogatás összértékét.

(7) Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet az (5)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a honlapján elérhetőséget biztosít irányító hatóság esetében a közreműködő szervezet, közreműködő szervezet esetében az irányító hatóság honlapján található, az (5)-(6) bekezdés szerinti dokumentumokhoz és információhoz.

(8)[10] A Kohéziós Alap projekt elfogadásáról szóló Európai Bizottsági határozathozatalt követően a közreműködő szervezet sajtótájékoztatót szervez a lakosság és a média tájékoztatására. Az 50 millió eurót meghaladó összköltségű projektek esetében a közreműködő szervezet a projekt előrehaladásáról évente egyszer további sajtótájékoztatót szervez.

(9)[11] A Kohéziós Alap projekt kedvezményezettje illetőleg lebonyolító testülete köteles a kivitelezés megkezdésekor, valamint a projekt befejezését követően hat hónapon belül gondoskodni megfelelő projekttábla, illetve emléktábla elkészítéséről, valamint jól látható helyen történő elhelyezéséről. Projekttáblát, illetve emléktáblát közúti projekt esetében legalább az épített, illetve felújított szakasz elején és végén, vasúti projekt esetében legalább az épített, illetve felújított szakasz első és utolsó állomásán vagy pályaudvarán, valamint az épített, illetve felújított állomásokon és pályaudvarokon kell elhelyezni.

(10)[12] A Kohéziós Alap projekt kedvezményezettje, illetőleg lebonyolító testülete köteles a jogszabályban vagy támogatási szerződésben előírt, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését - megfelelő minőségű elektronikus formátumú fényképpel, az elkészült nyomtatott vagy audiovizuális anyaggal - dokumentálni, és ennek egy példányát a monitoring jelentéshez csatolni.

(11)[13] A lebonyolító testület és a kedvezményezett a Kohéziós Alap tekintetében a projekt honlapon köteles közzétenni a projekt leírását, költségvetését, továbbá köteles legalább havonta frissíteni a rendezvények és a médiamegjelenések listáját, valamint a pénzügyi és műszaki előrehaladásról szóló beszámolókat.

Az Egységes Monitoring Információs Rendszer

7. §

(1) Az irányító hatóság, a kifizető hatóság és a közreműködő szervezet köteles a jelen rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az Egységes Monitoring Információs Rendszer (a továbbiakban: EMIR) alkalmazásait használni, az operatív programok, a pályázatok és projektek, illetve a feldolgozás adatait ebben nyilvántartani.

(2)[14]

(3)[15]

III. Fejezet

A STRUKTURÁLIS ALAPOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

A strukturális alapokkal kapcsolatos eljárások típusai, valamint a pályázati rendszer indítása

8. §

(1) A strukturális alapokból származó támogatás pályázati rendszer, technikai segítségnyújtási projekt, valamint - az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. § k) pontja szerinti -központi program keretében igényelhető, összhangban az Operatív Program Monitoring Bizottság által elfogadott program-kiegészítő dokumentumban foglalt feltételekkel.

(2)[16] A strukturális alapokkal kapcsolatos pályázati felhívást (a továbbiakban: pályázati felhívás) az operatív program irányító hatóság hagyja jóvá, és az operatív program irányító hatóság, vagy - ha erre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik - a közreműködő szervezet teszi közzé. Az új pályázati felhívások kiírását megelőzően a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a pályázati kiírások tartalmának megállapítása érdekében a szakmailag felelős miniszterekkel egyeztetést folytat.

(3) A pályázati felhívást kiegészítve közzé kell tenni

a) a melléklet szerinti projekt adatlapot;

b) útmutatót a projekt adatlap kitöltéséhez, továbbá a támogatási igény összeállításához;

c) a támogatási szerződés tervezetét.

(4)[17] Ha adott támogatási rendszer esetében indokolt a projekt adatlapot a melléklethez képest - abban nem szereplő adatokkal - kiegészíteni, az irányító hatóság köteles egyeztetni a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjával úgy, hogy észrevételek esetén azok figyelembevételével átdolgozott végleges projekt adatlapot - a paraméterezéshez szükséges egyéb adatokkal együtt - 20 munkanappal a közzététel tervezett időpontját megelőzően a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja az EMIR-be történő feltöltés biztosítása céljából kézhez kapja.

(5)[18] A pályázati felhívást és a (3) bekezdés b)-c) pontjai szerinti dokumentumokat az irányító hatóság 10 munkanapos észrevételezési határidővel megküldi a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjának.

(6)[19] A pályázati felhívást és a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat a lebonyolító szervezet a honlapján közzéteszi, és a közzététel tényéről, továbbá a felhívás elérhetőségéről legalább két országos napilapban hirdetést jelentet meg. A pályázati felhívást és a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat a lebonyolító szervezet a közzététellel egyidejűleg a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjának is megküldi.

(7) Az irányító hatóság - minden érintett szervezet tájékoztatása érdekében - a pályázati felhívás megjelenéséről, elérhetőségéről és lényegesebb tartalmi elemeiről értesíti különösen

a) a nemzeti hírügynökséget;

b) a kormányzati internetes portál fenntartóját;

c) a pályázati rendszerrel érintett területek regionális fejlesztési ügynökségeit.

(8) Ha a lehetséges támogatást igénylők köre ismert és számuk legfeljebb 30, a lebonyolító szervezet a (6)-(7) bekezdés szerinti kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a pályázati felhívást és a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat a lebonyolító szervezet honlapján történő megjelenéssel egyidejűleg, az összes lehetséges támogatást igénylőknek közvetlenül megküldi.

(9) A lebonyolító szervezet a pályázati időszak alatt köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy a támogatást igénylők elektronikusan vagy telefonon kérdéseket tegyenek fel, illetve azokra ésszerű határidőn belül tájékoztatást kapjanak.

(10) Folyamatos elbírálás esetén, amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, az irányító hatóság köteles a pályázati felhívásban megjelölt végső benyújtási határidő előtt a pályázat benyújtás lehetőségét felfüggeszteni, és ezt a tényt a (6)-(8) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.

(11)[20] Az Európai Unió támogatásával az Európa Pályázat Előkészítő Alap 1 (PEA 1) program keretében kidolgozott pályázatok esetében a lebonyolító szervezetnek lehetősége van ezen pályázatok benyújtását biztosítani abban az esetben is, amennyiben nyílt pályázati lehetőség nem elérhető. Ezen pályázatok befogadását és elbírálását az utolsó meghirdetett kiírásban foglalt feltételek alapján kell biztosítani.

9. §

(1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) a támogatás indokoltságát és célját;

b) a támogatásra jogosultak körét;

c) a támogatásra rendelkezésre álló pénzügyi forrás mértékét;

d) a támogatásban részesülő pályázatok várható számát;

e) a támogatás formáját;

f) a támogatás maximális és - amennyiben meghatározásra kerül - minimális mértékét (összegét, illetve arányát), valamint a saját forrás minimális mértékét;

g) a támogatható tevékenységeket;

h) a pályázatok benyújtásának módját, helyét és határidejét;

i) a 8. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok elérhetőségét (pl. honlap, ügyfélszolgálat).

(2) A támogatás formája lehet különösen, visszatérítendő, vissza nem térítendő, illetve kamat támogatás.

(3) A pályázatok benyújtásának határideje nem lehet korábbi a pályázati felhívásnak a lebonyolító szervezet honlapján való közzétételétől számított 30. naptári napnál. Kivételes esetben a lebonyolító szervezet a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság (a továbbiakban: KTK IH) előzetes egyetértésével ennél korábbi határidőt állapíthat meg.

(4) A 8. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti útmutatóban fel kell tüntetni különösen a következőket:

a) a projekt adatlaphoz csatolandó mellékletek jegyzékét, valamint a szükséges engedélyek felsorolását;

b) az elszámolható költségek ismertetését;

c) a célok számszerűsítésére használt mutatószámokat (indikátorokat);

d) a vonatkozó jogszabályok felsorolását;

e) a kizáró okokat;

f)[21] a pályáztatás eljárásrendjét, beleértve annak meghatározását, hogy a pályázatok elbírálása szakaszosan vagy folyamatosan történik;

g) az elbírálási szempontokat, valamint folyamatos elbírálás esetén a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot;

h) a szerződéskötés feltételeit;

i) további részletes információk (pl. környezeti fenntarthatósági, valamint esélyegyenlőségi útmutatók) elérhetőségét.

(5) A pályáztatás eljárásrendje körében ismertetni kell a lebonyolító szervezetnek a pályázatok beérkezését követő tevékenységeit és ezek határidőit, a hiánypótlás szabályait.

(6) A kizáró okok tekintetében fel kell tüntetni az Ámr. alapján fennálló kizáró okokat.

(7) A pályázati felhívásban a pályázatok benyújtásának határidejeként 2006. december 31-et, vagy a kiírás évének december 3 1-jét kell megjelölni. Amennyiben az adott célra rendelkezésre álló pályázati keret nem merült ki, a pályázati határidő lejárta után a felhívást a lehető legrövidebb határidővel, de legkésőbb 1 hónapon belül újra meg kell hirdetni.

(8) A pályázati kiírásoknak a (7) bekezdésben meghatározottaktól eltérő ütemezésére a szakterület sajátosságainak figyelembevétele érdekében, valamint a 26. § (2) bekezdésében foglalt esetben, a KTKIH-val történő egyeztetés alapján kerülhet sor.

10. §

(1) A támogatást igénylő a pályázat benyújtásakor mellékelni köteles a projekt megvalósításához - a pályázat tartalmától függően - szükséges jogerős hatósági engedélyeket, illetve a rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulást. Ezen felül a lebonyolító szervezet a projekt adatlaphoz - támogatható tevékenységek és a támogatásra jogosultak körének jellemzőitől függően - különösen a következő mellékletek csatolását jogosult előírni:[22]

a) aláírási címpéldány;

b) amennyiben a támogatást igénylő nem természetes személy, és nem önkormányzat, az alapító (létesítő) okirat és a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételét igazoló okirat;

c) a tárgyévet megelőző legfeljebb 3 év pénzügyi beszámolói;

d) a saját forrás és az egyéb finanszírozási források rendelkezésre állását igazoló dokumentumok vagy nyilatkozatok;

e) háttértanulmányok - például üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés;

f) környezeti hatástanulmány, műszaki tervek;

g)[23] amennyiben a támogatást igénylő lefolytatott közbeszerzési eljárást, a 29. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumok;

h) a pályázat benyújtásától számított egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap;

i) a megvalósításban részt vevő szakemberek önéletrajza;

j) a pályázat témájához kapcsolódó referenciák;

k) a társadalmi partnerekkel, illetve a lakossággal történt egyeztetések dokumentumai;

l) ajánló nyilatkozatok (pl. regionális és helyi hatóságok, társadalmi partnerek részéről).

(2) A pályázathoz kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége és alkalmassága, és a pályázat megfelelősége megítéléséhez az adott támogatás esetében szükséges dokumentumok csatolását lehet megkövetelni.

(3) A projekt adatlapot be kell nyújtani elektronikus formában. Az elektronikus formában történő benyújtás alól - amennyiben az elektronikus benyújtás a támogatásra jogosultak körétől nem várható el - a lehetséges kedvezményezettek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében adott pályázati kiírásra vonatkozóan az operatív program irányító hatóság javaslatára a KTK IH felmentést adhat. Ebben az esetben a projekt adatlap tartalmának elektronikus rögzítéséről a lebonyolító szervezet gondoskodik.

(4) Amennyiben a projekt adatlap elektronikus aláírással nem hitelesíthető, be kell nyújtani nyomtatott formában is. A kétféle módon benyújtott projekt adatlapban mutatkozó eltérés esetén a nyomtatott és aláírt projekt adatlap tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú projekt adatlap megegyezőségéről a támogatást igénylő köteles gondoskodni.

A központi programok és technikai segítségnyújtási projektek indítása

11. §

(1) A központi program esetében az igényelhető támogatás tartalmáról a lebonyolító szervezet a Monitoring Bizottság által elfogadott program-kiegészítő dokumentum szerint támogatásra jogosultakat írásban tájékoztatja.

(2) A központi programból támogatást igénylők a melléklet, illetve a 8. § (3)-(4) bekezdése szerinti projekt adatlapot adnak be.

(3) A központi programra "A strukturális alapokkal kapcsolatos eljárások" szabályai (8-10. §) közül a 8. § (3)-(4) bekezdését és a 10. §-t alkalmazni kell.

(4) A technikai segítségnyújtási keretből - a Monitoring Bizottság által elfogadott program-kiegészítő dokumentum szerint jogosult - támogatást igénylők a melléklet, illetve a 8. § (3)-(4) bekezdése szerinti projekt adatlapot adnak be.

A strukturális alapokkal kapcsolatos pályázatok befogadása

12. §

(1)[24] A lebonyolító szervezet köteles megvizsgálni, hogy a beérkező pályázatok a pályázati kiírásban szereplő benyújtási feltételeknek (így különösen, hogy a benyújtási határidő lejárta előtt, a szükséges példányszámban, az előírt projekt adatlapon, zárt csomagolásban nyújtották-e be) megfelelnek-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontoknak meg nem felelő pályázatot a lebonyolító szervezet érdemi vizsgálat nélkül a pályázat benyújtásától számított 15 napon belül elutasítja, és erről a támogatást igénylőt értesíti. A támogatást igénylő indokolt kérésére a lebonyolító szervezet a pályázat eredeti mellékleteit másolat megtartása mellett visszaküldi a támogatást igénylőnek.

(3) A lebonyolító szervezet az EMIR-ben köteles nyilvántartást vezetni a pályázatokról. A nyilvántartásban szerepel az (1) bekezdés szerint nem megfelelő pályázat beérkezésének időpontja és a meg nem felelés indoka; az (1) bekezdés szerint megfelelő pályázatokkal kapcsolatban a pályázat beérkezésének időpontja és módja, valamint regisztrációs száma.

(4) A pályázattal kapcsolatos minden iratot ugyanazon regisztrációs szám alatt, egy iratcsomagként kell kezelni.

13. §

(1) A lebonyolító szervezet megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati felhívás/programismertető (a továbbiakban együtt: pályázati felhívás) formai feltételeinek (a teljesség és a jogosultság feltételeinek), így különösen

a) a projekt adatlapot teljesen kitöltötték-e;

b) az arra feljogosítottak a projekt adatlap minden oldalát kézjegyükkel ellátták-e;

c) a mellékletek köre teljes-e;

d) a pályázati felhívásban meghatározott tevékenységre, a megvalósítás helyére és határidejére, vagy más korlátozó tényezőre vonatkozó feltételek teljesülnek-e;

e) a pályázatot arra jogosult nyújtotta-e be;

f) a támogatást igénylő rendelkezik-e a szükséges forrásokkal;

g) a támogatást igénylő nem tartozik-e a kizáró okok hatálya alá.

(2) Amennyiben a pályázat a teljesség feltételeinek nem felel meg, továbbá, ha a jogosultság a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen nem állapítható meg, a lebonyolító szervezet a pályázat benyújtásától számított 15 napon belül - saját eljárásrendje szerint - legfeljebb 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a támogatást igénylőt. A hiánypótlási határidő elmulasztása a pályázat elutasítását eredményezi, ez esetben igazolásnak nincs helye.

(3) Ha a pályázatból, vagy a hiánypótlást követően benyújtott dokumentumokból megállapítható, hogy a pályázat nem felel meg a formai feltételeknek, a lebonyolító szervezet a támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett az indokok megjelölésével a pályázat benyújtásától, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belül elutasítja.

(4) Ha a pályázat megfelel a formai feltételeknek, a lebonyolító szervezet a pályázat benyújtásától, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belül megküldi a befogadó nyilatkozatot a támogatást igénylőnek.

(5) A pályázati útmutatóban a projektek befogadására a 12. § (2) és a 13. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidőnél hosszabb határidő is meghatározható, ha ugyanott a döntéshozatalra a 26. § (1) bekezdésben meghatározottnál legalább ugyanennyivel rövidebb határidő kerül meghatározásra.

14. §

A befogadott pályázatok értékelésére és elbírálására vonatkozó eljárást a lebonyolító szervezet folytatja le, a pályázatok támogatására vonatkozó döntést az irányító hatóság vezetője vagy az általa írásban kijelölt (meghatalmazásban, munkaköri leírásban, szervezeti és működési vagy egyéb szabályzatban)- az irányító hatóságnál dolgozó -vezető beosztású személy, illetőleg a közreműködő szervezet vezetője hozza meg.

Értékelés

15. §

(1) Az irányító hatóság

a) kidolgozza, illetőleg jóváhagyja az értékeléshez kapcsolódó eljárásrendet és szempontrendszert;

b) meghatározza, illetőleg jóváhagyja az intézkedés jellegével és a pályázati felhívásban foglaltakkal összhangban az értékelést végző személyek körét és az értékelés időbeli ütemezését.

Az értékelés szempontrendszerén a meghirdetést követően nem lehet változtatni.

(2)[25] A lebonyolító szervezet biztosítja, hogy az értékelést az intézkedés tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel rendelkező személyek végezzék. A lebonyolító szervezet köteles gondoskodni az értékelést végzőknek a program ismeretére történő felkészítéséről. Az értékelésben nem vehet részt az a személy, aki a felkészítésen nem vett részt.

(3) Az értékelést ugyanazon pályázat tekintetében - elsősorban a pályázat értékeléséhez szükséges szakértelem összetettségétől, illetve az ugyanazon pályázati kiírásra beérkezett pályázatok számától és terjedelmétől függően - végezheti egy vagy több személy.

(4) A pályázat értékelésében nem vehet részt a bíráló bizottság tagja, illetve elnöke.

(5) A pályázat értékelésének főbb általános elvei a következők: a projekt

a) megvalósulása mennyiben járul hozzá a támogatás társadalmi-gazdasági céljaihoz;

b) mérhető eredményekkel, egyértelmű és elérhető célokkal rendelkezik-e;

c) költséghatékony megvalósulása biztosított-e;

d) gazdaságilag mennyire megalapozott;

e) mennyiben járul hozzá a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez;

f) mennyiben járul hozzá európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból támogatott más projektek megvalósulásához;

g) megvalósulásának külső feltételei - pl. más, kapcsolódó projektek megvalósulása - biztosítottak-e.

(6) Az értékelés során vizsgálni kell, hogy a pályázat az (5) bekezdés szerinti elveken túl a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel-e.

16. §

Az értékelés során a támogatást igénylőt, továbbá a pályázatot szakmai és pénzügyi szempontból is értékelni kell.

17. §

(1) Az értékelés során az értékelő személy vagy a lebonyolító szervezet jogosult előzetes helyszíni szemle lefolytatására. Előzetes helyszíni szemle lefolytatása különösen akkor indokolt, ha a pályázat bizonyos részei nem egyértelműek. Az előzetes helyszíni szemle során az értékelő személy vagy a lebonyolító szervezet felkeresi a projekt megvalósítása tervezett helyszínét, ellenőrzi a pályázat adatainak helyénvalóságát és megállapításairól írásos beszámolót készít.

(2) Amennyiben a pályázat értékeléséhez azt szükségesnek tartja, a lebonyolító szervezet a projektben érdekelt társadalmi partnerektől határidő tűzésével vélemény, illetve támogató nyilatkozat kiadását kérheti arról, hogy milyen mértékben segíti elő a projekt az érintett pályázati felhívás céljait. Az értékelést végző a pályázat értékelése során úgy veszi figyelembe a társadalmi partnerek véleményét, hogy a prioritás és intézkedés céljai, továbbá a támogatást igénylők esélyegyenlősége ne sérüljenek.

(3)[26] Az értékelés lezárásaként az értékelő - a központi program, a technikai segítségnyújtás és a normatív jellegű támogatás kivételével - részletes, pontozással alátámasztott szakmai véleményt fogalmaz meg, és indoklással ellátott javaslatot tesz a pályázat elbírálására.

18. §

(1) Az értékelés során az értékelő személy pályázatonként értékelő lapot vezet.

(2) Az értékelő lapok szerkezete és tartalma pályázati felhívásonként vagy annak komponenseiként eltérő lehet, de az adott pályázati felhívás vagy annak komponense keretében minden pályázat esetében egységes szerkezetű és tartalmú értékelő lapot kell alkalmazni.

(3) Az értékelő lap tartalmazza a támogatást igénylő és a pályázat legfontosabb adatait, valamint a pályázati felhívásban közzétett értékelési szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá - központi program és a technikai segítségnyújtás kivételével - a pontozást.

(4) Az értékelő lapnak tartalmaznia kell a 17. § (3) bekezdés szerinti indoklással ellátott javaslatot.

Bírálat

19. §

(1)[27] Az egyes pályázatok támogatására vonatkozó döntési javaslat meghatározása érdekében az irányító hatóság vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - bíráló bizottságot állít fel.

(2)[28] Technikai segítségnyújtási pályázatok és normatív jellegű támogatás esetében, továbbá ha a pályázati felhívással érintett pályázatok tekintetében nyújtható támogatás nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, az irányító hatóság vezetője a bíráló bizottság felállításától eltekinthet.

(3)[29] A Regionális Operatív Program esetében - a partnerség elvének érvényesítése érdekében - bíráló bizottságon döntés-előkészítő bizottságot kell érteni. A döntés-előkészítő bizottságra a jelen § (5) és (9) bekezdése, a 20. § (3), a 21. § (1) bekezdése, valamint a 22. § (2) bekezdés f), h) pontja nem alkalmazandó.

(4) A bíráló bizottság tagjainak szakértelmére a 15. § (2) bekezdést kell alkalmazni.

(5)[30] A bíráló bizottság elnökét és tagjait az (1) bekezdés szerinti személy jelöli ki.

(6)[31] A bíráló bizottságban az elnök mellett szavazati joggal vesz részt az (1) bekezdés szerinti személy által felkért legfeljebb kilenc személy. A bíráló bizottság elnökének szavazati jogáról az irányító hatóság vezetője dönt, a szabályozást az irányító hatóság működési kézikönyve alapján az ügyrend rögzíti.

(7)[32]

(8)[33]

(9) A bíráló bizottságban szavazati joggal rendelkezők szavazati jogának mértéke egyenlő, a bíráló bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

20. §

(1) Az elbírálás során a bíráló bizottság megvizsgálja az értékelő lapokat, és szükség esetén a pályázatokat.

(2) A bíráló bizottság ülésén részt vesz a tárgyalt pályázatok értékelését végző személy(ek) vagy a lebonyolító szervezet azon munkatársa, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad az értékeléssel, és a pályázattal kapcsolatban, illetve részletezi az értékelő lapban foglaltak indokait.

(3) A bíráló bizottság az egyes pályázatra vonatkozó döntési javaslatról szavazással határoz.

21. §

(1) A bíráló bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai az értékelést végzők javaslatai alapján tesznek döntési javaslatot. A bíráló bizottság az értékelést végzők javaslatától eltérő döntési javaslatot fogalmazhat meg, ha a bíráló bizottság az eredeti kritériumok és az eredeti pontrendszer alapján újra értékeli a pályázatot, és az újraértékelés az értékelést végzők javaslatától eltérő döntési javaslatot indokol. Amennyiben a bíráló bizottság a döntéshozatalhoz szükséges információkkal nem rendelkezik, a pályázatot újraértékelésre visszaadhatja.

(2) A pályázattal kapcsolatos döntési javaslatok a következők lehetnek:

a) a pályázat támogatása a pályázatban megfogalmazottakhoz képest változatlan tartalommal és feltételekkel;

b) a pályázat támogatása csökkentett összköltséggel;

c) a pályázat elutasítása.

(3) A pályázat csökkentett összköltséggel történő támogatására kell javaslatot tenni a döntéshozó részére, ha a pályázatot a bíráló bizottság a támogatást igénylő által benyújtott szakmai-műszaki tartalommal elfogadja, azonban a pályázat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható és ezért az értékelő annak elfogadását nem javasolja.

(4) A bíráló bizottság a támogatási szerződés aláírásához vagy a támogatás kifizetéséhez olyan előfeltételek támasztását javasolhatja, amelyek teljesítését a támogatást igénylőknek a támogatási szerződés aláírása, illetőleg a támogatás kifizetése előtt igazolnia kell.

(5) A 19. § (3) bekezdés szerinti döntés-előkészítő bizottság a pályázatok értékelő(je) i által kialakított pontozását nem módosítja, hanem indoklással ellátott véleményével és döntési javaslatával együtt terjeszti az irányító hatóság vezetője elé.

22. §

(1) A bíráló bizottság ügyrendjét, illetőleg annak esetleges módosítását - a bíráló bizottság javaslatára - az irányító hatóság vezetője hagyja jóvá. Az ügyrendnek tartalmaznia kell a bíráló bizottság általános működési szabályait, így különösen:

a) a bíráló bizottság, az elnök és az ügyviteli tevékenységet végzők (a továbbiakban: tikárság) feladatait;

b) az elnök és a szavazati joggal rendelkező tagok helyettesítésének szabályait;

c) az ülések rendszerességére és összehívására vonatkozó szabályokat;

d) a döntéshozatal szabályait;

e) az ülésekről készült emlékeztető hitelesítésére vonatkozó eljárást.

(2) A bíráló bizottság üléséről készült emlékeztető tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját;

b) a jelen lévő tagok nevét és a delegáló szervezet megnevezését;

c) az ülésen megtárgyalt pályázatok és ezek vonatkozásában a támogatást igénylők legfontosabb adatait;

d) az értékelés legfontosabb megállapításait, továbbá - központi program és a technikai segítségnyújtás kivételével - a pontozást;

e) a bíráló bizottság döntési javaslatát (támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, valamint az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget), elutasítás, valamint az értékelés eredményétől eltérő döntési javaslat esetén a javaslat részletes indoklását;

f) a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás, tartózkodás);

g) a bíráló bizottság bármely tagjának különvéleményét, ha azt a tag kéri.

h) amennyiben újraértékelés volt, annak indokát és eredményét.

23. §

(1) A bíráló bizottság elnöke koordinálja az elbírálási eljárást, és biztosítja az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát.

(2) Ha az elnök az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott programokra vonatkozó jogszabály vagy rendelkezés - különösen az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok - megsértését észleli, vagy az alaposan feltételezhető, értesíti az irányító hatóságot.

24. §

(1) A lebonyolító szervezet a bíráló bizottság ügyrendjében szabályozottak szerint ellátja a pályázatok elbírálásával kapcsolatos titkársági tevékenységeket.

(2) A pályázatokkal kapcsolatos titkársági tevékenység körébe tartozik különösen:

a) az értékelő lapok megfelelő időben a bíráló bizottság tagjai rendelkezésére bocsátása;

b) az ülések jelenléti íveinek vezetése;

c) az ülések szükséges nyilvántartásainak vezetése, az emlékeztetők elkészítése.

Döntéshozatal

25. §

(1)[34] Folyamatos elbírálás esetén az előre meghatározott - a pályázati útmutatóban közzétett, vagy ezt követően az összes pályázat, illetve az adott régió vonatkozásában magasabban megállapított - minimális pontszámot elérő pályázatokat kell támogatni. Amennyiben a rendelkezésre álló forrás már nem elég minden beérkezett, és a minimális pontszámot elérő pályázat támogatására, a legmagasabb pontszámot kapott pályázatokat kell támogatni a 8. § (10) bekezdése szerinti felfüggesztésről szóló döntés hatálybalépésének időpontjától. A döntés hatálybalépésének időpontját a közleményben közzé kell tenni. Szakaszos elbírálás esetén a legmagasabb pontszámot kapott pályázatokat kell támogatni.

(2) Az irányító hatóság vezetője vagy az általa felhatalmazott személy

a) jóváhagyja a döntési javaslatot, vagy

b) részletes indoklás alapján - amelyet a pályázat dokumentációjában is rögzíteni kell - elrendeli a pályázat újraértékelését, azaz az értékelő személy az eredeti kritériumok és az eredeti pontrendszer alapján újra értékeli a pályázatot, és bíráló bizottság esetén a bíráló bizottság ismételten elbírál.

26. §

(1)[35] A támogatással kapcsolatos döntésről a lebonyolító szervezet folyamatos elbírálás esetén a hiánytalan pályázat benyújtásától számított 60 naptári napon belül, szakaszos elbírálás esetén a beadási határidőt követő 60 naptári napon belül, személyre szóló levélben tájékoztatja a támogatást igénylőt, és a támogatás megítélése esetén megküldi a támogatási szerződés tervezetét. A döntést részletesen meg kell indokolni a 21. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben.

(2)[36] Szakaszos elbírálást abban az esetben lehet alkalmazni, ha a pályázati felhívás megjelenése és a pályázatok benyújtásának határideje között legfeljebb három hónap telik el.

(3) Az irányító hatóság a támogatásban részesített pályázatok listáját honlapján és hivatalos lapban közzéteszi.

(4) Az irányító hatóság vezetője adott pályázattal kapcsolatos döntés végrehajtását az (1)-(2) bekezdések szerinti intézkedések közül bármelyik megtörténte előtt jogosult felfüggeszteni, ha a pályázattal kapcsolatban jogszabály vagy a pályázati felhívás, illetőleg az irányító hatóság belső szabályzatai megsértéséről szerez tudomást.

(5) Az értékelésben, illetőleg elbírálásban részt vevőket az eredményről történő tájékoztatás időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli az értékeléssel, elbírálással és a döntéssel kapcsolatban, amely kötelezettség megszegése a kijelölés visszavonását és új eljárás indítását vonja maga után. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott pályázatnak kizárólag a pályáztatási eljárásban történő előrehaladásáról való tájékoztatásra. A eredményről történő tájékoztatást követően a támogatást igénylő jogosult a pályázatára vonatkozóan az értékelő lapban és az emlékeztetőben foglaltakat megismerni.

A támogatási szerződés megkötése

27. §

(1) A lebonyolító szervezet - technikai segítségnyújtási projekt kivételével - a szerződés általános tartalmi elemeit meghaladó alábbi tartalommal szerződéstervezetet készít:

a) a támogatás formája;

b) a támogatott projekt teljes megvalósítási költsége és annak pénzügyi forrás összetétele;

c) a projekt megvalósításának kezdete és befejezése, működtetési kötelezettség esetén annak időtartama;

d) a költségek elszámolhatóságának szabályai;

e) a kifizetések kérelmezésének és lebonyolításának folyamata, feltételei;

f)[37]

g) a projekt megvalósítására vonatkozó jelentések elkészítésével kapcsolatos kötelezettségek;

h) állami támogatásokkal kapcsolatos szabályokra utalás;

i) közbeszerzéssel kapcsolatos szabályokra utalás;

j) tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek;

k) dokumentációs kötelezettségek;

l) ellenőrzés-tűrési kötelezettségek;

m) helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó szabályok;

n) a szerződésszegés esetei, a támogatás kifizetésének felfüggesztésére, illetve a támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok;

o) a szerződéstől való elállás szabályai és ennek jogkövetkezményei;

p) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (szükség szerint);

q) a szerződés módosításának folyamata, különösen a 28. §-ban foglalt feltételek megvalósulása esetén.

(2) A támogatási szerződés mellékletei között szerepelni kell legalább az alábbiaknak:

a) a költségek, költségkategóriák, évek szerinti bontásban;

b) a források;

c) a számszerűsített célok, évek szerinti bontásban;

d) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (pl. felhatalmazó nyilatkozat, jelzálogszerződés stb., szükség szerint);

e) a projekt-előrehaladási jelentés mintának.

(3) A támogatási szerződést a lebonyolító szervezet az irányító hatóság döntése szerint támogatásra jogosult igénylővel köti meg, a lebonyolítási rendelet 52. § (2) bekezdésének megfelelően. A támogatási szerződés akkor köthető meg, ha

a) a kedvezményezett rendelkezik a projekt megvalósításához szükséges összes hatósági engedéllyel,

b) továbbá a lebonyolító szervezet meggyőződött arról, hogy a támogatási szerződés aláírását követően a projekt fizikai megvalósítása, illetve legalább a megvalósítást előkészítő közbeszerzési eljárás haladéktalanul megkezdhető.

(4) A lebonyolító szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok és az aláírt támogatási szerződés benyújtására határidőt tűz ki, és tájékoztatja a támogatást igénylőt, hogy amennyiben a szerződéskötésre a kedvezményezett mulasztásából a meghatározott határidő leteltétől számított 30 napon belül nem kerül sor, a támogatásról szóló döntés hatályát veszti.

(5) A kedvezményezett köteles a szerződés hatályának időtartama alatt a szerződésben foglalt azonosító adatainak, illetőleg a szerződés teljesítésével összefüggő adatainak (pl. bankszámlaszám, kapcsolattartó adatai) változását a lebonyolító szervezetnek 15 naptári napon belül bejelenteni.

A támogatási szerződés módosítása

28. §

(1) A lebonyolító szervezet köteles a támogatási szerződés módosítását kezdeményezni, ha a 30. § szerinti adatszolgáltatásból vagy más módon tudomására jut, hogy változik

a) a projekt megvalósításának támogatási szerződésben meghatározott művelet szerinti kezdete vagy befejezése;

b)[38] az összköltség költségkategóriák szerinti bontása, legalább a teljes támogatás értékének tíz százalékát meghaladó mértékben, a támogatási szerződésben szereplő bontáshoz képest (az összköltség változása nélkül);

c) kedvezőtlen, tíz százalékot meghaladó mértékben a számszerűsített célok a projekt adatlapon szereplő értékhez képest;

d) a projekt bármely egyéb, a célkitűzéseket befolyásoló lényeges jellemzője.

(2) A támogatási szerződés módosítását a kedvezményezett is jogosult kezdeményezni. A kedvezményezett köteles bejelenteni, ha a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merül fel, amely alapján indokolt a szerződés módosítása.

(3) A támogatási szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről a lebonyolító szervezetnél olyan eljárásrendet kell kialakítani, mely biztosítja, hogy ezeket a döntéseket a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó döntés meghozatala szerinti gondossággal hozzák meg.

(4) A támogatási szerződés kedvezményezett által kezdeményezett módosításának elutasítása esetén az indokolással ellátott döntéséről a lebonyolító szervezet írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

(5)[39] Az irányító hatóság a szerződésmódosítást nem igénylő eltérésnek az (1) bekezdés b) pontban meghatározott mértékénél intézkedésenként magasabb - legfeljebb 20%-os - eltérési lehetőséget is meghatározhat. Az eltérésről a kedvezményezettet tájékoztatni kell.

A strukturális alapokból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások

29. §[40]

(1) A lebonyolító szervezet a strukturális alapokból származó forrásból támogatott közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó közbeszerzési eljárásokról tájékoztatja az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységet (a továbbiakban: EKKE) . Az EKKE, az irányító hatóság és a közreműködő szervezet értékhatártól függetlenül, bármely közbeszerzési eljárás során, az eljárás bármely szakaszában megfigyelőt delegálhat. Az EKKE megfigyelője minden esetben írásos független közbeszerzési szakértői jelentést készít a kedvezményezett részére, amelyet az irányító hatóság és a közreműködő szervezet részére is megküld.

(2) Amennyiben az EKKE, az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet megfigyelője bármilyen eljárási rendhez kapcsolódó szabálytalanságot észlel, akkor ezt a jelentésében jelzi a lebonyolító szervezet vezetőjének és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének.

(3) Az észrevételnek, illetve jelentésnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya.

(4) A szakértői jelentéssel kapcsolatban a kedvezményezett nyolc munkanapon belül köteles írásban kifejteni álláspontját az EKKE, az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet részére.

(5) A kedvezményezettnek - értékhatártól függetlenül -a projekt-előrehaladási jelentéshez csatolnia kell a közbeszerzési eljárást megindító felhívást, valamint az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített összegezést. Ha a közbeszerzési eljárásban hirdetményt tettek közzé, a kedvezményezett a projekt előrehaladási jelentésben tájékoztatja a lebonyolító szervezetet a hirdetmény megjelenésének helyéről és időpontjáról.

(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását nem a támogatást nyújtó kezdeményezi, a kedvezményezett köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás megindításáról szóló értesítésének megküldésével az eljárásról a lebonyolító szervezetet értesíteni.

(7) A lebonyolító szervezet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 327. § (1) bekezdés g) pontja alapján jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás észlelése esetén jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezni.

(8) Az 1 milliárd feletti támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzései esetén az irányító hatóság döntése alapján 38. § (2) (15) bekezdése szerint is el lehet járni.

A projekt jelentések

30. §

(1) A projekt-előrehaladási jelentést a támogatási szerződés mellékletét képező lapon kell teljesíteni.

(2)[41] A projekt-előrehaladási jelentéseket a támogatási szerződés megkötésétől számítva félévente kell benyújtani. Amennyiben a kedvezményezett ennél gyakrabban nyújt be kifizetési igénylést, egyszerűsített projekt előrehaladási jelentést kell benyújtani.

(3)[42]

(4)[43] A strukturális alapokból és a hazai társfinanszírozásból együttesen 10 millió forintot nem meghaladó mértékben támogatott vagy a 6 hónapot meg nem haladó időtartamú projektek esetében egyetlen projekt-előrehaladási jelentést kell benyújtani, a projekt megvalósításának befejezését követő 45 napon belül.

(5) A támogatási szerződésben előírható további projekt jelentések benyújtása, így különösen

a) a projekt befejezése tekintetében;

b) a projekt fenntartásával kapcsolatos jelentési kötelezettség a végső kifizetést követő időpontokra, ha a projekt egyes számszerűsített céljai csak a végső kifizetést követően esedékesek.

(6) Ha a kedvezményezett a projekt-előrehaladási jelentések, illetve projekt fenntartásával kapcsolatos jelentések (a továbbiakban együtt: projekt jelentés) tekintetében jelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a lebonyolító szervezet írásban felszólítja a jelentési kötelezettségnek a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül történő teljesítésére.

(7) Ha a kedvezményezett jelentési kötelezettségének a (6) bekezdés szerinti határidőig sem tesz eleget, a lebonyolító szervezet köteles a támogatást felfüggeszteni, vagy a támogatási szerződést - az eddigi támogatás visszafizetésének elrendelése mellett - megszüntetheti.

31. §

(1) A projekt jelentés különösen a következőkkel összefüggő információkat tartalmaz:

a) a célokhoz mért előrehaladás, beleértve a számszerűsített célok mutatóit;

b) a céloktól való jelentős eltérések, megfelelő indoklással együtt (pl. a projekt környezetében bekövetkezett változások ismertetése);

c) a közbeszerzéssel, valamint a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint;

d) ténylegesen fölmerült költségek (csak projekt-előrehaladási jelentés esetében).

(2)[44] A jelentéshez csatolni kell az előrehaladást, valamint a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat. A kedvezményezett a dokumentumok benyújtása helyett azok meglétéről nyilatkozatot is tehet, amennyiben az irányító hatóság azt lehetővé tette.

(3) Ha a lebonyolító szervezet megállapítja, hogy a projekt jelentés nem megfelelő formában készült, vagy nem tartalmaz minden előírt információt, illetve mellékletet, 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet, ennek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a 30. § (7) bekezdést kell alkalmazni.

32. §

(1) Amennyiben a lebonyolító szervezet megállapítja, hogy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal, a közbeszerzéssel, illetve a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem történt meg a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint, illetve a célokhoz mért előrehaladás nem kielégítő

a) tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy a támogatás kifizetéséhez milyen korrekciókat kell tennie, vagy

b) kezdeményezi a támogatási szerződés módosítását, vagy

c) kezdeményezi a támogatás felfüggesztését vagy a támogatási szerződés - az eddigi támogatás visszafizetésének elrendelése melletti - megszüntetését.

(2) Ha projekt jelentés alapján megállapítható, hogy a projekt megvalósítása megfelel a támogatási szerződésben foglaltaknak és a jogszabályoknak, a lebonyolító szervezet a projekt jelentést jóváhagyja.

Támogatás kifizetésének igénylése

33. §

(1)[45] A kedvezményezett a támogatásból beszerzett áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítéséről - a megfelelő teljesítést követően - teljesítési igazolást köteles kiállítani. Az eredeti számlán fel kell tüntetni a projekt regisztrációs számát, valamint azt, hogy a számla "támogatás elszámolására benyújtásra került".

(2)[46] A támogatás kifizetésének igényléséhez az Ámr. 91. § (5) bekezdés b)-d) pontja szerint kell eljárni. Az irányító hatóság előírhatja, hogy a támogatás kifizetésének igénylését mérlegképes könyvelőnek vagy könyvvizsgálónak kell ellenjegyeznie annak igazolására, hogy a felmerült költségekről kiállított számlák vagy más bizonylatok a számviteli jogszabályoknak megfelelnek.

(3)[47]

(4) A lebonyolító szervezet a számlákat ellenőrzi. Az ellenőrzés különösen az alábbiakat foglalja magában:

a) a számlát a jogosult nevére és címére állították ki;

b) a számla a program keretében jóváhagyott projektre vonatkozik;

c) a számla a támogatási szerződésben szereplő támogatható költségeket tartalmaz;

d) a számlát más programhoz nem nyújtották be;

e)[48]

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok megfelelnek a jogszabályoknak, a kifizetett számla értékének megfelelő támogatás összegét a lebonyolító szervezet a dokumentumok benyújtását követő 60 naptári napon belül fizeti ki.

(6) Amennyiben a kedvezményezett nonprofit szervezet (államháztartási szervezet, közhasznú társaság, közalapítvány, alapítvány, társadalmi szervezet) és az irányító hatóság nem biztosít előlegfizetést a kedvezményezett részére, a lebonyolító szervezetnek lehetővé kell tennie az 5 millió forint feletti számlák esetében a támogatás a lebonyolítási rendelet 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, közvetlenül a szállító részére történő folyósítását.

34. §

(1) A kedvezményezettnek projekt szintű nyilvántartási rendszerrel kell rendelkeznie mind a pénzügyi adatok nyilvántartása, mind az összes dokumentum megőrzése vonatkozásában.

(2) A kedvezményezett a nyilvántartási rendszer adatait és a projekttel kapcsolatos dokumentumokat 2013. december 3 1-ig köteles megőrizni, kivéve, ha az irányító hatóság e határidő eltelte előtt módosítja a megőrzés határidejét, illetve ha jogszabály ennél hosszabb határidőt állapít meg.

IV. Fejezet

A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

A támogatási szerződésre vonatkozó szabályok

35. §

(1) A támogatási kérelem irányító hatóságnak történő benyújtását megelőzően a közreműködő szervezet a szerződés általános tartalmi elemeit meghaladó, az alábbiakban foglalt tartalmú szerződéstervezetet készít:

a) a pénzügyi rendelkezések (támogatás célja, támogatás összege, pénzneme, beruházás forrásai - úgy mint Kohéziós Alap támogatás, állami támogatás, kedvezmé-nyezetti önrész, egyéb pénzügyi források - és ezek finanszírozása, a beruházás többletköltsége esetén a költségviselés meghatározása, rendelkezésre tartási időszak, támogatás folyósítása, törlesztés módja);

b) a támogatási szerződésben szereplő beruházás megvalósításának időbeli ütemezése (a beruházás megvalósításának ütemterve, határidők, a beruházás jóváhagyott tartalma, a beruházás megvalósítása, közbeszerzési kötelezettség, szerződéskötés a beszállítókkal);

c) a felek monitoring eljárással és ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettsége (ellenőrzés-tűrési kötelezettség, folyamatba épített ellenőrzés, utólagos ellenőrzés, adatszolgáltatási és dokumentáció megőrzési kötelezettség);

d) a felek jelentéstételi kötelezettsége;

e) a biztosítékok, a szabálytalanságok kezelése;

f) a szerződésszegés jogkövetkezménye;

g) a kedvezményezetti kör változásának jogkövetkezménye;

h)[49] a közreműködő szervezet igénye esetén arra vonatkozó megállapodás, hogy az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés c),f), j) pontjaiban meghatározott feladatokat delegálja, továbbá a közreműködő szervezetnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos, a jelen rendelet 38. §-ára figyelemmel gyakorolt és a maga számára fenntartott jogosítványa;

i) a felek egyéb kötelezettsége;

j) több kedvezményezett esetén egymás közötti jogviszonyuk.

k)[50] a projekt műszaki tartalmának megváltoztatásával kapcsolatos eljárás, a feleket ilyen esetben megillető jogok és terhelő kötelezettségek.

(2) A közreműködő szervezet a támogatási szerződés tervezetét véleményezés és jóváhagyás céljából megküldi az irányító hatóságnak, az irányító hatóság egyetértése esetén a közreműködő szervezet és a kedvezményezett, illetve a lebonyolító testület a támogatási szerződést aláírják.

(3) Különösen indokolt esetben az irányító hatóság rendelkezhet úgy, hogy a támogatási szerződés aláírásának határideje a támogatási kérelem Európai Bizottsághoz történő benyújtását követő 60 naptári nap.

(4) Amennyiben a támogatási szerződés a (3) bekezdés szerinti határidőig nem jön létre, az irányító hatóság a támogatási kérelmet jogosult visszavonni az Európai Bizottságtól.

(5) A támogatási szerződés hatályát veszti, ha az arra vonatkozó támogatási kérelmet az Európai Bizottság elutasítja.

35/A. §[51]

Az új pályázati felhívások kiírását megelőzően a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a pályázati kiírások tartalmának megállapítása érdekében a szakmailag felelős miniszterekkel egyeztetést folytat.

A támogatási kérelemre vonatkozó szabályok

36. §

(1) A Kohéziós Alap keretstratégia alapján támogatásra javasolt projektek megvalósításával kapcsolatban a támogatási kérelem tervezetét az ott megjelölt kedvezményezett vagy lebonyolító testület, nyújthatja be a közreműködő szervezethez.

(2)[52] A támogatási kérelem tervezetéhez csatolni kell mindazon dokumentumokat, melyekből megállapítható, hogy a projekt megvalósítható, így a szükséges források biztosításának módjára vonatkozó adatokat, illetve igazolásokat, hatástanulmányokat, terveket, továbbá

a) a helyi önkormányzatok támogatási igénye esetében

aa) testületi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát,

ab) a helyi önkormányzatok d) pont szerinti társulásai esetén a társulási tanács határozatát a saját forrás biztosításáról, valamint

ac) EU Önerő Alap támogatás igénylése esetében, annak megjelölését;

b) a 35. § szerinti támogatási szerződést;

c) a lefolytatott lakossági konzultációk jegyzőkönyvét, illetve népszavazás eredményét;

d) amennyiben a projekt kedvezményezettje egynél több önkormányzat, a projekt megvalósítására létrehozott, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás, vagy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szerint megalakult többcélú kistérségi társulás megállapodását, amelynek a vonatkozó külön jogszabályokban előírtak mellett tartalmaznia kell

da) a vállalt költségviselés nem teljesítésének következményeit,

db) a társult önkormányzatok nyilatkozatát arról, hogy átvállalják a projekt közös megvalósításából kiváló önkormányzat(ok) saját forrás részének finanszírozását;

e) a projekt, illetve a projekt hasznosítása szempontjából elengedhetetlen és a projekthez műszakilag kapcsolódó beruházások a benyújtás pillanatában meglévő valamennyi szükséges engedélyének hiteles másolatát és a még meg nem szerzett engedélyek teljes listáját;

f) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti előzetes nyilatkozatát;

g) tájékoztatást a beruházással létrejövő rendszer üzemeltetését érintő hatályban lévő, illetve tervezett szerződésekről, a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően.

(3) A támogatási kérelem szabályszerűségét és megfelelőségét a közreműködő szervezet köteles olyan szakértővel megvizsgáltatni, aki alkalmas a támogatási kérelem és mellékletei alapos és teljes körű elbírálására, továbbá az adott támogatási kérelem előkészítésében semmilyen formában nem vett részt. A szakértő tevékenységéről nyilatkozatot állít ki a közreműködő szervezet vezetője részére.

(4) A közreműködő szervezet a tárgyévi lekötésre szánt projekt támogatási kérelmét legkésőbb az Európai Bizottság által meghatározott benyújtási határidőt egy hónappal megelőzően az irányító hatóságnak megküldi.

(5)[53] Ha a támogatási kérelem tervezete az ellenőrzés szerint megfelelő, azt a közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt támogatási kérelemként aláírásra átadja az irányító hatóságnak az Európai Bizottság által meghatározottnál eggyel több példányszámban, további egy eredeti példány megtartása mellett.

(6) A közreműködő szervezet a támogatási kérelem irányító hatóságnak történő átadásakor írásban nyilatkozik a következőkről:

a) a támogatási kérelem tartalmi és formai megfelelőségéről, és a benne foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűségéről, valódiságáról és hitelességéről,

b) a szükséges engedélyek rendelkezésre állásáról,

c) arról, hogy a támogatási kérelem független szakértők által történő minőségbiztosítása megtörtént.

(7) Az irányító hatóság az (1)-(6) bekezdéseknek megfelelő támogatási kérelmet jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak.

(8)[54] A támogatási kérelemben a maximális elérhető EU támogatási arányt kell kérni az Európai Bizottságtól. Különösen indokolt esetben az irányító hatóság dönthet úgy, hogy ennél alacsonyabb támogatási arányt szerepeltet.

A projekt módosítására vonatkozó szabályok[55]

37. §

(1) Amennyiben a projekt lebonyolításában olyan lényeges körülmény merül fel, amely a projektről szóló Európai Bizottsági határozatban megállapított rendelkezéseket, illetve feltételeket érinti, az irányító hatóság kezdeményezi az Európai Bizottsági határozat módosítását. Az Európai Bizottsági határozat módosítást követően a támogatási szerződés módosítása szükséges.

(2) A támogatási szerződés módosításához az irányító hatóság egyetértése szükséges.

(3)[56] A projekt a támogatási kérelemben, Pénzügyi Megállapodásban vagy Európai Bizottsági határozatban, illetőleg támogatási szerződésben meghatározott műszaki tartalmának változtatása kizárólag a közreműködő szervezet és az irányító hatóság előzetes írásbeli hozzájárulása esetén lehetséges.

(4)[57] A projekt műszaki tartalmának a kedvezményezettnek felróható okból történő változására visszavezethető költségtúllépés esetén a többletráfordítás finanszírozása a kedvezményezett költségvetéséből történik.

(5)[58] A műszaki tartalom változására és/vagy a kivitelezés hiányosságára visszavezethető költségtúllépés kivételével a többletráfordítás finanszírozása a központi költségvetésből és a kedvezményezett költségvetéséből az EU támogatás nélkül számított finanszírozási arányban történik.

(6)[59] Jogszabályváltozásból eredő költségtúllépés esetén a Kormány döntése alapján a központi költségvetés finanszírozási aránya az (5) bekezdés szerinti aránynál magasabban is meghatározható.

(7)[60] Amennyiben a kedvezményezett központi költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy 100%-os állami tulajdonban lévő non-profit szervezet, a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől a Kormány döntése alapján lehet eltérni.

(8)[61] Ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt megkötött támogatási szerződés másképp rendelkezik, a (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A Kohéziós Alap társfinanszírozásával megvalósított közbeszerzési eljárások egyes szabályai

38. §[62]

(1) A Kbt.-ben meghatározott közösségi értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások esetén a rendelet 29. §-a követendő, a közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzési eljárások esetén a (2) (15) bekezdés szerint részletezett eljárásrend irányadó.

(2) A Kohéziós Alapból származó forrásból támogatott közbeszerzések során (amennyiben készült), a Kbt.-ben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót, közbeszerzési eljárást megindító felhívást, dokumentációt (két szakaszból álló eljárás esetén mindkét dokumentációt) a kedvezményezett, illetőleg lebonyolító testület a hirdetmények közzétételére irányuló kérelemnek a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához történő benyújtását megelőzően jóváhagyás céljából megküldi a közreműködő szervezetnek, amely a jóváhagyásról tájékoztatja az Irányító Hatóságot. A kedvezményezett, illetve lebonyolító testület a közbeszerzési eljárás során készített kiegészítő tájékoztatást az ajánlattevőknek történő megküldést megelőzően jóváhagyás céljából megküldi a közreműködő szervezetnek.

(3) Amennyiben a kedvezményezett központi költségvetési szerv, vagy 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy 100%-os állami tulajdonban lévő non-profit szervezet, a közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti jóváhagyást a kiegészítő tájékoztatás kivételével, egyszeri 30 napos határidővel végzi el oly módon, hogy a határidőn belül a jóváhagyáshoz esetleg szükséges egyeztetésekre is sor kerüljön. Ha a közreműködő szervezet 30 napon belül nem tesz észrevételt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(4) A közreműködő szervezet köteles a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumokat olyan független szakértővel megvizsgáltatni, aki alkalmas az adott dokumentumok teljes körű elbírálására, továbbá az adott dokumentumok előkészítésében semmilyen formában nem vett részt. A minőség-ellenőrzést végző független szakértő jelentést készít, azt a közreműködő szervezet vezetője és az EKKE részére megküldi. A közreműködő szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti jóváhagyást megelőzően gondoskodik a kedvezményezett, illetve lebonyolító testület és az EKKE bevonásával a közbeszerzési dokumentáció egyeztetéséről. Az egyeztetést követő 5 napon belül az EKKE minőségbiztosítási összefoglaló jelentést készít, és azt a közreműködő szervezet vezetője és a kedvezményezett, illetve lebonyolító testület részére megküldi.

(5) A kedvezményezett, illetőleg a lebonyolító testület közbeszerzési eljárást csak a projekt 12 hónapnál nem régebbi pénzügyi megvalósítási terve birtokában indíthat. A kedvezményezett, illetve lebonyolító testület e pénzügyi megvalósítási tervet a közreműködő szervezetnek megküldi. Amennyiben e pénzügyi megvalósítási terv szerint a beszerzés értéke a projektben a beszerzésre meghatározott pénzügyi tartalék nagyságánál nagyobb mértékében meghaladja a beszerzési tervben megállapított összeget, a közreműködő szervezet tájékoztatja az irányító hatóságot. Amennyiben a költségtúllépés várható mértéke meghaladja a beszerzési tervben a beszerzésre megállapított összeg 10%-át és az 1 milliárd forintot, a közreműködő szervezet a pénzügyminisztert is tájékoztatja.

(6) Az ajánlatok elbírálását a közreműködő szervezet által jóváhagyott páratlan számú, legalább három tagú bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnökét és titkárát a közreműködő szervezet jelöli, a bíráló bizottságban a szavazati joggal nem rendelkező elnökön és titkáron kívül szavazati joggal részt vesz a közreműködő szervezet és a kedvezményezett, illetőleg lebonyolító testület által delegált legalább egy-egy személy (legalább három, de páratlan számú szavazó tag) . Az irányító hatóság jogosult a bíráló bizottságba szavazati joggal rendelkező tagot és megfigyelőt jelölni.

(7) A közreműködő szervezet köteles biztosítani, hogy az EKKE az elbírálásban megfigyelőként részt vehessen, illetőleg megfigyelőt delegálhasson. Amennyiben az EKKE megfigyelője bármilyen, az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabálytalanságot észlel, ezt jelzi a bíráló bizottság elnökének. AZ EKKE megfigyelője - a bíráló bizottság döntési javaslatának meghozatalát követően -minden esetben írásos független közbeszerzési szakértői jelentést készít, amelyet megküld a közreműködő szervezet vezetője, az irányító hatóság vezetője és a bíráló bizottság elnöke részére. Az észrevételnek, illetve jelentésnek a közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs halasztó hatálya. Amennyiben a közreműködő szervezet vezetője nem ért egyet a szakértői jelentéssel, nyolc munkanapon belül köteles írásban kifejteni álláspontját a jelentéssel kapcsolatban, és azt eljuttatni az EKKE és az irányító hatóság részére.

(8) A bíráló bizottságban bármely szervezet által jelölt résztvevőket az eredményhirdetésig titoktartási kötelezettség terheli a bíráló bizottság tevékenységével és döntésével kapcsolatban, továbbá az eredményhirdetést követően sem jogosultak tájékoztatást adni a Kbt. 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglaltakon túli adatokról.

(9) Amennyiben az ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás mértéke a projektben a beszerzésre meghatározott pénzügyi tartalék nagyságánál nagyobb mértékben meghaladja a beszerzési tervben megállapított összeget, és ezt a mértéket a (4) bekezdésben előírt 12 hónapnál nem régebbi pénzügyi megvalósítási terv nem támasztja alá, a közreműködő szervezet gondoskodik a pályázati dokumentáció felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat során elkészült jelentést a közreműködő szervezet az irányító hatóság részére tájékoztatásul megküldi.

(10) A közbeszerzési eljárás alapján a szerződést akkor lehet megkötni, ha a szerződést a közreműködő szervezet vezetője előzetesen ellenjegyezte, továbbá a (9) bekezdésben említett körülmények esetén a közreműködő szervezet működtetéséért felelős miniszter a szerződés megkötéséhez a költségtúllépés jogosságát és elkerülhetetlenségét megvizsgálva a szerződéskötéshez az indoklás bemutatásával írásban hozzájárul, a költségtúllépés jogosságának és elkerülhetetlenségének megállapításáról írásban tájékoztatja az irányító hatóság vezetőjét, és ez ellen az irányító hatóság vezetője nem emel kifogást. Építési beruházások esetében, amennyiben a költségtúllépés mértéke meghaladja a beszerzési tervben a beszerzésre megállapított összeg 10%-át és az 1 milliárd forintot, a közreműködő szervezet működtetéséért felelős miniszternek a szerződéskötéshez való hozzájáruláshoz a pénzügyminiszter egyetértését is meg kell szereznie. Ha a pénzügyminiszter 10 munkanapon belül nem tesz észrevételt, azt akként kell értékelni, hogy a szerződéskötéssel egyetért.

(11) Amennyiben a kedvezményezett, illetve lebonyolító testület, mint ajánlatkérő, nem ért egyet a bíráló bizottság javaslatával, erről részletes indoklást készít, amelyet a közreműködő szervezet és az EKKE részére megküld.

(12) A kedvezményezett és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződések módosítását megelőzően a közreműködő szervezet köteles az EKKE írásbeli véleményét kikérni.

(13) A támogatást nyújtó a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja alapján jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás észlelése esetén jogosult a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezni.

(14) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását nem a támogatást nyújtó kezdeményezi, a kedvezményezett köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás megindításáról szóló értesítésének megküldésével az eljárásról a közreműködő szervezetet és az EKKÉ-t értesíteni.

(15) A kedvezményezett, illetve lebonyolító testület közbeszerzési szabályzatát köteles a Kbt.-ben és az e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározni, és a közreműködő szervezetnek bemutatni.

(16) A (2) (15) bekezdés szabályait a központi költségvetésből társfinanszírozott, Kohéziós Alap támogatási kérelem előkészítését célzó projektek esetében is alkalmazni kell.

Jelentési kötelezettségek, átutalás

39. §

(1) A kedvezményezett, illetve a lebonyolító testület a közreműködő szervezet által meghatározott formában legfeljebb negyedéves rendszerességgel jelentéseket készít.

(2) A kedvezményezett, illetve a lebonyolító testület a támogatás felhasználásával kapcsolatos kivitelezői számlákat folyamatosan nyújtja be a közreműködő szervezethez.

(3)[63] A közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti, ténylegesen kifizetésre került számlák alapján összeállítja az időközi átutalási igényléseket és azokat projektenként február 1-jéig, június 1-jéig, október 1-jéig, valamint november 1-jéig eljuttatja az irányító hatóság részére.

(4) A kedvezményezett, illetve a lebonyolító testület a projekt várható lezárását a lezárást megelőző legalább 6 hónappal jelzi a közreműködő szervezetnek, erről a közreműködő szervezet két munkanapon belül tájékoztatja az irányító hatóságot, az irányító hatóság pedig haladéktalanul értesíti a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.

(5) A közreműködő szervezet a projektek lezárásáról a lezárását követő 8 munkanapon belül tájékoztatja az irányító hatóságot.

Üzemeltetés, vagyonkezelés[64]

39/A. §

(1) A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy - a (4) bekezdés kivételével - a Kohéziós Alap társfinanszírozásában megvalósuló, hulladékkezelő létesítmények, eszközök működtetésével (a továbbiakban: működtetés) történő, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) szerinti hulladékkezelési közszolgáltatást olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje közbeszerzési eljárás lefolytatásával választ ki, vagy amellyel a közszolgáltatási szerződés megkötésére a Kbt. 2/A. §-a alapján kerül sor.

(2) A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy - a (3) és a (4) bekezdés kivételével - a helyi önkormányzati államháztartási alrendszert érintő, Kohéziós Alap társfinanszírozásában megvalósuló víziközmű vagyon koncesszióköteles tevékenységnek minősülő működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának időleges jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncesz-sziós törvény) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján kiírt, koncessziós pályázati - építési koncesszió esetében, a Kbt. alapján közbeszerzési - eljárás lefolytatásával, koncesz-sziós szerződésben engedjék át.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a víziközmű vagyon működtetésével - ide nem értve az építési koncessziót - a Koncessziós törvény és a Vgtv. keretei között, költségvetési, önkormányzati intézmény, valamint a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok által, vagy ezen önkormányzatok és az állam által közösen alapított gazdálkodó szervezet koncessziós pályázat lefolytatása nélkül is megbízható mindaddig, amíg a gazdálkodó szervezetben kizárólag az állam vagy önkormányzat rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4) Ha a támogatott projekt részben vagy egészben a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában már üzemelő hulladékkezelő létesítmények, eszközök, víziközművek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatási célú eszközrendszer) értéknövelő felújítását, rekonstrukcióját és bővítését, valamint a meglévő eszközrendszerrel nyújtott közszolgáltatás minőségének javítását (a továbbiakban együtt: korszerűsítés) célozza meg, vagy ha a támogatásból megvalósuló, műszakilag önállóan működtethető közszolgáltatási célú eszközrendszer kizárólagos működtetésére a kedvezményezett és a közszolgáltató között jelen rendelet hatálybalépéséig létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés kiterjed, az adott közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével - a jelen rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási, üzemeltetői szerződés lejártáig, de legfeljebb a beruházások aktiválásától számított 15 évre -, az (1)-(2) bekezdésben előírtaknak meg nem felelő közszolgáltató is megbízható, feltéve, hogy a közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés az alábbi követelményeknek megfelel:

a) az eszközök működtetésével általa megbízott vagy megbízni kívánt közszolgáltató kiválasztása, továbbá a vele kötött, a nyilatkozat benyújtásának időpontjában hatályban lévő, közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalma, a kiválasztás, illetve a benyújtott szerződés létrejöttének és legutolsó módosításának időpontjában hatályos jogszabályokkal összhangban áll,

b) az így létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalmazza a kedvezményezett saját vagy állami, illetve EU forrásokból megvalósítani tervezett beruházásainak működtetésével összefüggő szerződéses feltételeket is (ideértve a működtetni kívánt és a kedvezményezett tulajdonába kerülő eszközök használatáért a közszolgáltatót terhelő vagyonbérleti, eszközhasználati díjra vonatkozó, a közszolgáltatási célú eszközrendszer fenntartható fejlődését biztosító rendelkezéseket), és

c) hulladékkezelési közszolgáltatás esetén a támogatási kérelem benyújtásakor meglévő vagy azt követően alapított, a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő közszolgáltató gazdálkodó szervezetben, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépését követően természetes személy, államháztartáson kívüli jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonosi részesedést nem szerzett.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a kedvezményezett a közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljesek és a valóságnak megfelelnek, a közreműködő szervezet részére megküldi.

(6) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a kedvezményezett a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben esetlegesen fennálló tulajdonosi részesedését a Kohéziós Alap társfinanszírozásában megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig nem idegenítheti el.

(7) Ha a kedvezményezett döntése alapján, a Kohéziós Alapból megvalósuló (ideértve a korszerűsítést is) közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére irányuló önkormányzati közfeladat átadására a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog egyidejű átengedésével (a továbbiakban együtt: vagyonkezelés) kerül sor, a Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy a vagyonkezelő kiválasztására

a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. § (4) bekezdése szerint, nyílt pályázati eljárás lefolytatásával,

b) más helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása (ideértve a többcélú kistérségi társulást is) kijelölésével, vagy

c) a kedvezményezett önkormányzat (önkormányzatok) kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság kijelölésével, a kizárólagos önkormányzati tulajdon fennállásáig

kerüljön sor.

(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog átengedésére egyebekben az Ötv. 80/A-80/B. §-ai, az Áht. 105/A-105/D. §-ai és az Áht. 108. §-a az irányadók.

(9) A Kohéziós Alap támogatás feltétele, hogy a kedvezményezett a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló beruházások (ideértve a korszerűsítést is) eredményeként létrejövő közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével vagy vagyonkezelésével együtt végzett közszolgáltatások árát, hulladékkezelési közszolgáltatás esetén a Hgt.-ben és a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben, víziközművek működtetése esetén az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben meghatározott keretek között - a közszolgáltató szakmai javaslatait is figyelembe véve - úgy állapítsa meg, hogy az (legalább az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben, a mindenkori inflációs hatásokkal korrigálva) fedezetet nyújtson a Kohéziós Alapból megvalósuló vagyontárgyak fenntartására, felújítására és újrapótlására is.

(10) A közreműködő szervezet jogosult a koncessziós és vagyonkezelési pályázatokat értékelő testületbe, valamint az üzemeltető kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás bíráló bizottságába megfigyelőt delegálni.

(11) A Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére, vagyonkezelésére irányuló közszolgáltatási, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések és/vagy - a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő - módosításuk érvényességéhez, Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig a közreműködő szervezet hozzájárulása is szükséges.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a IV. fejezet, valamint a II. fejezet Kohéziós Alappal kapcsolatos rendelkezéseinek kivételével - kizárólag az ezt követően benyújtott pályázatokra kell alkalmazni. A IV. fejezet, valamint a II. fejezetnek a Kohéziós Alappal kapcsolatos rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően a rendelet által szabályozott valamennyi folyamatban lévő tevékenység esetében alkalmazni kell.

(2)[65]

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Dr. Csillag István s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Burány Sándor s. k.,

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelethez

Kérjük, a Projekt adatlap kitöltése előtt olvassa el a kitöltési útmutatót!

PROJEKT ADATLAP

Strukturális alap pályázati kiírásokhoz

1. Jelölje meg, hogy a projekt melyik támogatási rendszerhez kapcsolódik

A támogatást igénylő bemutatása

4.1. Ismertesse fő tevékenységeit.

4.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére.

4.3. Sorolja fel, milyen hasonló projekteket valósított meg az elmúlt 5 évben.

4.4. Mutassa be, hogy milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és milyen eredménnyel használta fel azokat.

4.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tud a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projekt menedzsert (legalább egy fő felelős megjelölése kötelező).

A projekt részletes bemutatása

5.1. Ismertesse a projekt indokoltságát.

5.2. Mutassa be a projekt célját, célcsoportját.

5.3. Részletesen mutassa be a projekt tartalmát, tevékenységeit.

5.4. Sorolja fel a projekt megvalósításának ütemeit, és hogy mikorra kívánja elérni azokat.

5.5. A projekt költségvetése: 5.5.1. Elszámolható költségek (Ft)

5.5.2. Források (Ft, illetve %)

Megjegyzés: Az összes költségnek és az összes forrásnak meg kell egyeznie!

5.5.3. Röviden indokolj a a projekt költség-hatékonyságát.

5.6. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei:

5.6.1. Mutassa be, hogy miként fognak alakulni a projekt eredményeit számszerűsítő mutatók értékei a projekt megvalósítása során.

5.6.2. Ismertesse, hogy milyen számítások, becslések támasztják alá a mutatók fenti értékeit.

5.7. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni a projektnek az érintett régióban vagy ágazatban.

5.8. Kapcsolódik-e a projekt más, az Európai Unió vagy a hazai központi költségvetés támogatásával megvalósuló/ megvalósítani kívánt projekt(ek) hez? Mutassa be vázlatosan a kapcsolódó projekt(ek) et, és ismertesse, hogy miként kapcsolódnak jelen projekthez.

5.9. Miként érvényesülnek a projekt megvalósulása során az esélyegyenlőség szempontjai?

5.10. Miként érvényesülnek a projekt megvalósulása során a környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjai?

5.11. Mutassa be, hogy milyen tényezők akadályozhatják, illetve teszik kockázatossá a projekt megvalósítását.

5.12. Ismertesse a projekt eredményeinek továbbvitelére, fenntartására vonatkozó elképzeléseit.

Partnerek

6.1. Ismertesse, hogy milyen partnerekkel kíván együttműködni a projekt megvalósításában:

6.2. Mutassa be, hogy milyen formában működnek együtt a partnerek a projekt előkészítése, illetve a projekt megvalósítása során.

Aláírás Helyszín, dátum:

Név, beosztás: