264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről

A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (2) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a rendelet 1. számú mellékletének A) részében meghatározott kategóriákba (a továbbiakban: elektromos berendezés-kategória) tartozó elektromos és elektronikai berendezésekre,

b) a belőlük származó hulladékokra, és

c) az ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekre.

(2)[1] Nem terjed ki e rendelet hatálya a kifejezetten honvédelmi és nemzetbiztonsági célra használt elektromos és elektronikai berendezésre, valamint azon elektromos és elektronikai berendezésre, amely e rendelet hatálya alá nem tartozó dolog alkotórésze vagy tartozéka.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfe-szültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is (a továbbiakban: elektromos berendezés);

b) háztartási elektromos berendezés: e rendelet 1. számú mellékletének B) részében meghatározott elektromos berendezés, annak kereskedelmi, ipari, illetve intézményi alkalmazása esetén is (a továbbiakban: háztartási berendezés);

c) történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napját megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék;

d)[2] import: az elektromos berendezés kereskedelmi célú beszállítása az Európai Gazdasági Térségen kívülről Magyarország területére;

e)[3] export: az elektromos berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú kiszállítása az Európai Gazdasági Térségen kívülre;

f)[4] gyártó: a Hgt. 3. §-ának e) pontjában meghatározott gyártó, valamint az elektromos berendezés olyan forgalmazója, aki a más gyártó által előállított elektromos berendezést saját márkaneve alatt továbbforgalmazza, kivéve, ha az elektromos berendezésen az eredeti gyártó márkaneve is feltüntetésre kerül;

g)[5] kereskedő: az elektromos berendezést felhasználónak értékesítő forgalmazó;

h) részben történő újrahasználat: az elektromos berendezésből származó hulladék valamely alkotórészének eredeti célra történő ismételt felhasználása.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége

3. §

(1) A gyártó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles

a) az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot,

b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot,

c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (visszavételi kötelezettség) .

(2) A gyártó megtagadhatja az elektromos berendezés visszavételét, amennyiben a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet.

(3)[6] A gyártó - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezéskategóriánként legalább e rendelet 2. számú mellékletének A/1. táblázatában, a nem háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről a 2. számú mellékletének A/2. táblázatában meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (begyűjtési kötelezettség).

(4) A gyártó a begyűjtési kötelezettségének teljesítése során - a 2008. év kivételével - e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél legfeljebb 2% ponttal kevesebbet is teljesíthet.

(5) Amennyiben a gyártó e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél a (4) bekezdésben foglaltak alapján kevesebbet teljesített, akkor a tárgyévet követő évben a begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége a tárgyévi begyűjtési kötelezettség mennyisége és a tárgyévben begyűjtött mennyiség közötti különbözettel nő.

(6) A gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget a (3) bekezdésben, illetve az (5) bekezdésben foglaltak alapján, a tárgyév február 20. napjáig elektromos berendezés-kategóriánként maga állapítja meg.

(7) Amennyiben a gyártó a begyűjtési helyet, illetve több gyártó a közösen kialakított begyűjtési helyet olyan önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként létesíti és üzemelteti, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően az elektromos berendezésből származó hulladékot elszállításig tárolják, illetve további újra-használatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra előkészítik, köteles a környezetvédelmi hatóság engedélyét beszerezni.

(8)[7] Az elektromos berendezés visszavételi, illetőleg begyűjtési helyétől a hulladékkezelési helyhez a hulladékká vált elektromos berendezést nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

(9)[8] A gyártó a visszavételért a kereskedőtől, illetve a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Ha az elektromos berendezés nem tartalmazza az elektromos berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket, a gyártó köteles visszavenni a hulladékot, azonban a kezelés költségeivel arányos díjat számíthat fel.

(10)[9] A gyártó a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles elektromos, elektronikai berendezésekből képződött hulladékok tekintetében

a) a Ktdt.-ben meghatározott egyéni teljesítéssel, vagy

b) a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kollektív teljesítésével

teljesítheti.

4. §

(1) A gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - elektromos berendezés-kategóriánként - legalább e rendelet 2. számú mellékletének B) táblázatában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (hasznosítási kötelezettség) .

(2)[10] Az újrafeldolgozási arányba be kell számítani az elektromos berendezés részben történő újrahasználatát, valamint a visszanyeréssel hasznosított hányadot is.

(3)[11] A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül az elektromos berendezésből származó hulladéknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló külön jogszabály szerint igazolt hasznosítása is.

(4)[12] Az elektromos berendezésből származó hulladék hasznosítási célú exportja akkor minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló külön jogszabály alapján a kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás és az újrafeldolgozás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

(5) Az elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználatának elsőbbséget kell biztosítani, azonban 2008. december 3 1-ig a hulladékká vált elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználata nem minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének.

5. §

A gyártó köteles a visszavett és begyűjtött, nem hasznosított hulladéknak a Hgt. előírásai szerinti ártalmatlanításáról gondoskodni (ártalmatlanítási kötelezettség) .

6. §[13]

A 3-5. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) ellenőrzi.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének átruházása

7. §

(1) A gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel:

a) a 8. § szerinti átvevőre megállapodásban részben vagy együttesen, vagy

b)[14] az erre a célra létrehozott, a Hgt. 11. §-ban meghatározott koordináló szervezetre - a 3. § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen

(2) Az átvevőre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. §

(1)[15] Átvevő lehet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárki, aki az átruházni kívánt hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosult.

(2) Nem lehet átvevő, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.

9. §

(1) A gyártó és az átvevő között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettség megjelölését, az ezzel érintett elektromos berendezés-kategóriát és mennyiséget, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.

(2) A gyártónak a megkötött megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtania a Főfelügyelőségnek.

(3)[16] A gyártó köteles a Főfelügyelőségnek bejelenteni a megállapodás módosítását, valamint a megszűnést követő 15 napon belül a megállapodás megszűnését.

(4)[17] A Főfelügyelőség a megállapodást, illetve annak módosítását akkor hagyja jóvá, ha annak tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

Koordináló szervezetek engedélyezése, a gyártók és koordináló szervezetek nyilvántartása[18]

10. §

(1)[19] A koordináló szervezetet tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedély iránti kérelemről a Főfelügyelőség dönt.

(2)[20]

(3)[21] Az engedély iránti kérelemhez - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolni kell az alapszabály vagy az alapító okirat másolatát, a jogerős bírósági bejegyzését igazoló okmányokat, az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is, továbbá a kérelemben meg kell jelölni a kötelezettség teljesítésének módját, a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges, külön jogszabályokban előírt engedély számát és a kibocsátó hatóság megnevezését, valamint a koordináló szervezethez csatlakozottak nevét és székhelyét, adószámát.

(4)[22] A Főfelügyelőség az engedélyt első alkalommal két évre, a továbbiakban pedig öt évre adja meg.

(5)[23] Koordináló szervezetként a tevékenység folytatása annak a szervezetnek engedélyezhető, amely:

a) a közhasznú szervezetekről szóló külön jogszabály szerint közhasznú jogállásúnak minősül,

b) szolgáltatását bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,

c)[24] az alaptevékenységhez szükséges mértékű - legalább hetvenötmillió forint - alaptőkével rendelkezik, és

d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységhez előírt engedéllyel.

az alaptevékenységhez szükséges mértékű, legalább hetvenötmillió forint jegyzett tőkével és hetvenötmillió forint saját tőkével rendelkezik.

(6)[25] Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott alapszabályban vagy alapító okiratban szereplő adatokat, illetve jogerős bírósági bejegyzését nem igazolja, azok beszerzése iránt a Főfelügyelőség adatszolgáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető bírósághoz.

(7)[26]

10/A. §[27]

A gyártó - a 19. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - legkésőbb az elektromos berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig köteles bejelenteni a Főfelügyelőségnek az 5. számú mellékletben foglalt adatokat.

11. §[28]

(1) Az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről és a bejelentést tevő gyártókról a Főfelügyelőség nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a gyártónak, illetve a koordináló szervezetnek nyilvántartási számot ad ki.

(2) A koordináló szervezet, illetve a gyártó az engedély megadását, illetve a nyilvántartásba vételt követően köteles a 10. §-ban, illetve a 10/A. §-ban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül a Főfelügyelőségnek - a 10. § (6) bekezdésének megfelelő alkalmazása mellett, a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával - bejelenteni.

(3)[29] A Főfelügyelőség a koordináló szervezet engedélyét visszavonja, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn.

(4) A Főfelügyelőség törli a nyilvántartásból a gyártót, ha az megszünteti az elektromos berendezés gyártását.

11/A. §[30]

(1) Ha a koordináló szervezet vagy a gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Főfelügyelőség a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Amennyiben az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, a Főfelügyelőség az eredménytelenség megállapítását követő 90. napon visszavonja a koordináló szervezet engedélyét, és ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból. Az engedély visszavonását kimondó határozat kézhezvétele és jogerőre emelkedése közötti időszakban a koordináló szervezet a tevékenységével összefüggő új szerződést már nem köthet.

A gyártó adatszolgáltatásának ellenőrzése

12. §[31]

A Főfelügyelőség az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrzi. Az ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentációkat az ellenőrzött gyártó a Főfelügyelőség képviselőjének köteles bemutatni.

A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

13. §

(1)[32] A gyártó köteles a kereskedőt, illetve a felhasználókat az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni (tájékoztatási kötelezettség) .

(2) A gyártó köteles a 2005. augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen - amennyiben a terméken nem lehetséges annak csomagolásán - jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni:

a) az e rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett ábrát,

b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölését, továbbá

c) az arra való utalást, hogy az elektromos berendezést 2005. augusztus 13. napjától gyártották.

(3) A gyártó köteles a felhasználókat magyar nyelven tájékoztatni arról, hogy[33]

a)[34] az elektromos berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre, és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik;

b) az elektromos berendezés veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt tartalmaz-e;

c) az elektromos berendezés nem helyezhető el a települési szilárd hulladékokkal együtt, hanem gyűjtése elkülönítve történik, amelyet e rendelet 3. számú melléklete szerinti ábra jelez;

d) az elkülönített gyűjtés tekintetében visszavételi és begyűjtési rendszer áll rendelkezésre;

e)[35] az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó elemet, illetve akkumulátort tartalmazó elektromos berendezés - az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerinti kivételével - milyen típusú elemet, illetve akkumulátort tartalmaz, illetve az milyen módon távolítható el belőle biztonságosan;

f)[36] tevékenységükkel milyen szerepet vállalnak az elektromos berendezésből származó hulladékok mennyiségének csökkentésében, újrahasználatában, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban.

(4)[37] A gyártó köteles a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos berendezés forgalomba hozatalától számított egy éven belül az átvevőnek, a kezelést koordináló szervezetnek, az OHÜ-nek, illetve a hasznosítást végzőnek átadni.

A kereskedő kötelezettségei

14. §

(1)[38] Új háztartási elektromos berendezés értékesítésekor - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - a kereskedő köteles a felhasználó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos mennyiségű, és azonos elsődleges használati célú használt berendezést a birtokba adás helyén átvenni.

(2)[39] A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a felhasználó ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(3)[40] A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján köteles a közte és a kereskedő között létrejött értékesítési szerződésben (a továbbiakban: értékesítési szerződés) meghatározott elektromos berendezés mennyiségének megfelelő, a kereskedő által az (1) bekezdésben foglaltak alapján átvett háztartási berendezés mennyiségét átvenni, és a kereskedő köteles ezt a mennyiséget a gyártónak átadni.

(4)[41] A gyártó az értékesítési szerződésben köteles megállapodni és gondoskodni a kereskedőnél visszagyűjtésre kerülő elektromos berendezések tárolásának, így különösen a gyűjtőkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezéséről.

(5)[42] Amennyiben a gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre ruházta át, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a koordináló szervezetet terhelik. A koordináló szervezet köteles a kereskedőt értesíteni arról, hogy mely gyártóktól, és mely elektromos berendezéskategóriákra vállalta át a kötelezettségeket.

(6)[43] A kereskedő, ha az átvételi kötelezettségének teljesítése az elektromos berendezés szennyezettsége miatt egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthet, megtagadhatja annak átvételét.

(7)[44] A kereskedő átvételi kötelezettségének a (6) bekezdés szerinti megtagadása esetén jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvbe kell foglalni az át nem vett elektromos berendezés azonosítására alkalmas adatokat, így különösen típusát, gyártóját, gyártási számát, továbbá az átvétel megtagadásának okát, helyét és időpontját. A jegyzőkönyvet a kereskedőnek és a felhasználónak alá kell írnia, valamint a kereskedő köteles az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a felhasználónak átadni.

(8)[45] Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (6) bekezdés szerinti veszélyhelyzet bizonyítása a kereskedőt terheli. Ha az eljárásban a kereskedő a (7) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem tudja bemutatni, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell.

A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek

15. §

(1) A gyártó viseli

a) az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék,

b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék,

c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék visszavételének, begyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költségeit.

(2) A nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa, amennyiben a hulladékká váló elektromos berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú berendezéssel köteles a hulladékká váló berendezést a megfelelő begyűjtőhelyen elhelyezni és annak hasznosítási, illetve ártalmatlanítási költségeit megfizetni.

Biztosítékadási kötelezettség

16. §

(1) A gyártó köteles a háztartási berendezésre vonatkozó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége ellátásának biztosítására biztosítékot képezni. A biztosíték mértékét és számításának módját e rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(2) A gyártó, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig köteles a tárgyévre vonatkozó biztosítékot képezni.

(3) Az a gyártó, aki tevékenységét év közben kezdi meg, havonta köteles biztosítékot képezni.

(4) A biztosíték formája elkülönített pénzbetét vagy hitelintézettel, illetve biztosítóval - az (1) bekezdésben foglaltak céljára - kötött szerződés lehet.

(5) A tárgyévi biztosítékot a gyártó a Főfelügyelőség egyetértésével használhatja fel, ha a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének eleget tett és az erre vonatkozó, a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást benyújtotta.

(6)[46] A tárgyévi biztosíték felhasználását a gyártó a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás benyújtásával egyidejűleg kezdeményezheti. A Főfelügyelőség az egyetértéséről a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig dönt.

(7) Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak, ha visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre átruházza, továbbá a koordináló szervezetnek.

Jogkövetkezmények

17. §

(1) Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, ha a gyártó, illetve az átvevő vagy a koordináló szervezet a megállapodás alapján a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget, a visszavételi, hasznosítási, ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti:

a) annak ellátásáról a gyártó, illetve átvevő által nyújtott biztosíték terhére, vagy a koordináló szervezet költségére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik, és

b) külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

(2) A Főfelügyelőség, ha a gyártó a 10. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

(3)[47] A 13. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4)[48] A (3) bekezdésben nem említett, a gyártó, illetve a kereskedő számára a felhasználókkal szembeni kötelezettséget megállapító rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.

(5)[49] A (3) és a (4) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

18. §[50]

A 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról - a 2004/249/EK bizottsági határozat, valamint a 2005/369/EK bizottsági határozat alapján - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

19. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 3-4. §-a, 6. §-a, 14-15. §-a, 16. §-ának (1) és (3)-(7) bekezdése, 2. számú melléklete, valamint 4. számú melléklete 2005. augusztus 13-án,

b) 16. §-ának (2) bekezdése 2006. február 20-án lép hatályba.

(3)[51]

(4)[52]

(5)[53]

(6)[54] A gyártók a történelmi hulladékká vált háztartási elektromos berendezés visszavételével, begyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költségüket 2011. február 13-ig - a "Háztartási nagygépek" elektromos berendezéskategóriába tartozó termék esetén 2013. február 13-ig - tüntethetik fel elkülönítetten az új háztartási elektromos berendezés árában (elkülönített díj) . Az elkülönített díj nem haladhatja meg a visszavétellel, begyűjtéssel, hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(7)[55] Amennyiben a gyártó az elkülönített díj alkalmazása mellett dönt, az értékesítési szerződésben rögzíteni kell az elkülönített díj mértékét, elszámolásának módját, továbbá a kereskedő köteles gondoskodni arról, hogy a díj a felhasználók felé feltüntetésre kerüljön.

20. §[56]

21. §[57]

Ez a rendelet - az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelettel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól 2. cikkének (1), (3) bekezdése, 3. cikkének a), d), i), j), k) pontjai, 5. cikkének (2)-(5) bekezdése, 6. cikkének (5) bekezdése, 7. cikkének (1) és (2) bekezdése, 8. cikkének (1)-(4) bekezdése, 9. cikke, 10. cikkének (1), (3)-(4) bekezdése, 11-12. cikke, 16. cikke, 17. cikkének (1)-(2) bekezdése, valamint I. és IV. melléklete;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/108/EK irányelve (2003. december 8.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról 1-2. cikke;

c) a Tanács 2004/312/EK határozata (2004. március 30.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről 1. cikke;

d) a Bizottság 2004/249/EK (2004. március 11.) határozata az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről 1. cikke;

e) a Bizottság 2005/369/EK (2005. május 3.) határozata az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv betartásának tagállami ellenőrzését és adatformáinak megállapítását célzó végrehajtási szabályainak megállapításáról 1. cikke, 2. cikkének 2. pontja, 2. cikkének 3. pontja, 3. cikke, melléklete.

f)[58] az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről 11. cikke.

1. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Az elektromos és elektronikai berendezés-kategóriák, valamint a háztartási elektromos berendezések vámtarifaszám alapján történő meghatározása

A)

Az elektromos és elektronikai berendezés-kategóriák

1. Háztartási nagygépek

2. Háztartási kisgépek

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

5. Világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

8. Orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések

9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 10. Adagoló automaták

B)[59]

A háztartási elektromos berendezések vámtarifaszámok alapján történő meghatározása

1. Háztartási nagygépek

KN-kódMegnevezésKivételek
84145100Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel
5920- Háztartási, irodai vagy hasonló célraAxiál ventilátor
5940- Háztartási, irodai vagy hasonló célraCentrifugál ventilátor
5980- Háztartási, irodai vagy hasonló célraEgyéb ventilátor
84151010Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható: - Kompakt készülék
KN-kódMegnevezésKivételek
8418Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:
2191Kompresszoros típusú: Legfeljebb 250 liter
99250 litert meghaladó, de legfeljebb 340 liter
2200Abszorpciós típusú
3020Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal
4020Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal
8421Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:
1200Ruhaszárító
8422Mosogatógép:
1100Háztartási
8450Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít isKivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket.
84512110Szárítógép, legfeljebb 6 kg szárazruha-kapacitású gép
85162100Hőtárolós radiátor
29Helyiségek fűtésére szolgáló elektromos készülék
5000Mikrohullámú sütő
60Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostélyKivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket.

2. Háztartási kisgépek

KN-kódMegnevezésKivételek
8423MérlegCsak az elektromos eszközök.
10Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg
844720Síkkötő gép, hurkológépIpari méretű alkalmazások.
845210Háztartási varrógép
8509Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorralPorszívó, Padlófényesítő, Konyhai hulladékőrlő, Élelmiszerőrlő és -keverő; gyümölcs- vagy zöldséglékivonó, Más készülék.Kivéve 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket.
KN-kódMegnevezésKivételek
8510Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorralKivéve
8510 90 00
KN-kód alá tartozó alkatrészeket.
851610Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülő forraló;
31Hajszárító
40Villanyvasaló
7100Kávé- vagy teafőző
7200Kenyérpirító
7920Olajsütő
7970Elektrotermikus edénymelegítő
9101Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkalKivéve a nem elektromosan működőket.
9102Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételévelKivéve továbbá a nem elektromosan működőket.
9105Más óraÉbresztőóra, falióraKivéve a nem elektromosan működőket

3. Információs (IT) és távközlési berendezések

KN-kódMegnevezésKivételek
8469Írógépek a 8471 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:
2000- Más, elektromos írógép
8470Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:
1000- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép
2100- Nyomtatószerkezettel
8471Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:
3000-10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz
6020Printer
6060- Billentyűzet
KN-kódMegnevezésKivételek
85171100Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő
8010Kaputelefon
85194000Szövegismétlő készülék telefonhoz
85201000Diktafon, amely csak külső áramforrással működik
2000- Telefon üzenetrögzítő készülék
85252020Cellás (mobiltelefon) hálózathoz
85279020Hordozható személyi hívó
85281290Automatikus adatfeldolgozó gépbe történő beépítésre szánt elektronikus egységMegjelenítő eszköz
1291Készülék mikroprocesszor alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az internetre, interaktív információcserére, valamint televíziós játék vételére alkalmas ("Set-top box" kommunikációs funkcióval)
85438915Elektronikus fordítógép vagy szótár

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

KN-kódMegnevezésKivételek
851821
22
29
Hangszóró, dobozba szerelve isKivéve a 8518 21 10, 8518 22 10, 8518 29 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket
3095Fejhallgató és fülhallgató
4081Hangfrekvenciás elektromos erősítő
5000Elektromos hangerősítő egység
8519Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkülKivéve a 8519 10 00 és 8519 40 00 KN-kód alá tartozókat, továbbá a gépjárművekben használatos, azokkal egybeépítve megvásárolt eszközöket
8520Magnetofon és más hangfelvevő készülék, lejátszó szerkezettel vagy anélkül isKivéve a polgári repülésben használatos eszközöket, továbbá a 8519 00 és a 8510 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket
KN-kódMegnevezésKivételek
8521Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve isKivéve a polgári repülésben használatos eszközöket
85254011Állóképes videokamera; digitális fényképezőgép
8527Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban isKivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket.
8528Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket, vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magába foglaló is, videomonitor és video vetítőkészülékKivéve a 8528 12 90 és 8528 30 KN-kód alá tartozó eszközöket
9006Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételévelKivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10, 9006 20, 9006 30, 9006 61, 9006 62, 9006 69, 9006 91, 9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai
9007Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkülKivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91, 9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok
90081000Diavetítő
9207Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)

5. Világítótestek

KN-kódMegnevezésKivételek
85131000LámpaHordozható elektromos
lámpa saját energiaforrással
KN-kódMegnevezésKivételek
85393190Elektromos gázkisüléses fényforrásCsak az
egyvégén fejelt (kompakt) fénycsövek
85393110Elektromos gázkisüléses fényforrásCsak a két végén fejelt fénycsövek és szoláriumGermicid

6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok

KN-kódMegnevezésKivételek
84137021Folyadékszivattyú egyfokozatú:Búvárszivattyú
84331110Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettelFűnyíró
8467Kézi használatú szerszám beépített elektromos
motorral működő
Kivéve a nem elektromos eszközöket
85151100Forrasztópáka és -pisztoly

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

KN-kódMegnevezésKivételek
85269200Rádiós távirányító készülék játék működtetésére
950310Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozék
20- Kicsinyített méretű "méretarányos" összeszerelhető modell készletben, működő is, 9503 10 KN-kód alá tartozó kivételévelKivéve továbbá a nem elektromos eszközöket
80- Beépített motorral működő más játék és modell
95041000- Tévéhez kapcsolható videojáték
9010- Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű

2. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez[60]

A begyűjtési és a hasznosítási arány mértéke

A) A begyűjtési arány mértéke

A/1. táblázat - a háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési arány mértéke

[61]
Elektromos és elektronikai berendezéskategória2009.évben2010.évtől
1. Háztartási nagygép38%39%
2. Háztartási kisgép20%20%
3. Információs (IT) és távközlési berendezések37%37%
4. Szórakoztató elektronikai cikkek35%35%
5. Világítótestek5%5%
5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák30%30%
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok5%5%
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések5%5%

A/2. táblázat - a nem háztartási berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési arány mértéke

[62]
Elektromos és elektronikai berendezéskategória2009.évben2010.évtől
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök5%5%
10. Adagoló automaták5%5%

A berendezés-kategóriánként meghatározott minimális begyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

B = F x K, ahol:

B: a tárgyévben az adott berendezés-kategóriából minimálisan begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna

F: a gyártó által az előző évben Magyarországon forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó elektromos berendezés mennyisége, tonna[63]

K: a táblázatban az adott kategóriához, berendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévre vonatkozó minimális begyűjtési arány mértéke, százalék.

Az Információs (IT) és távközlési berendezések 3. kategóriában az F mennyiségből 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évtől legalább 12%-ot képcsöves berendezésekből kell teljesíteni.[64]

Szórakoztató elektronikai cikkek 4. kategóriában az F mennyiségből 2009. évben legalább 10%-ot, 2010. évtől legalább 15%-ot képcsöves berendezésekből kell teljesíteni.[65]

B) A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke

B. táblázat - a minimális hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke

Elektromos és elektronikai berendezéskategóriaHasznosítási arány (R)Újrafeldolgozási arány (A)
1. Háztartási nagygépek80%75%
2. Háztartási kisgépek70%50%
3. Információs (IT) és távközlési berendezések75%65%
4. Szórakoztató elektronikai cikkek75%65%
5. Világítótestek70%50%
5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák80%80%
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok70%50%
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések70%50%
8. Orvosi berendezések--
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök70%50%
10. Adagoló automaták80%75%

A hasznosítási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

H = TxR

ahol:

H: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség, tonna

T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna

R: a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék.

A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

U = Tx A ahol: U: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna A: a B. táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék.

3. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

A szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölése

A szelektív gyűjtést igénylő, 2005. augusztus 13-a után gyártott elektromos berendezést az alábbi ábrával kell megjelölni:

4. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Biztosítékadási kötelezettség

A) táblázat

A biztosíték tonnára vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához

Elektromos és elektronikai berendezés kategóriaA biztosíték tonnára vetített összege (Ft/t)
1. Háztartási nagygépek
a) (8418 - KN-kód alá tartozó berendezések - kivételével)26 000
b) 8418 KN-kód alá tartozó berendezések esetében100 000
2. Háztartási kisgépek70 000
3. Információs (IT) és távközlési berendezések100 000
4. Szórakoztató elektronikai cikkek95 000
5. Világítótestek190 000
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok85 000
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések100 000

B) táblázat

A biztosíték mértéke, számításának módja

1. A biztosíték mértéke

A biztosíték mértéke a gyártott, illetve importált háztartási berendezések berendezés-kategóriánkénti mennyisége, va-amint az A) pontban a berendezés-kategóriákhoz megadott, vagy egyes berendezések esetében KN-kódhoz rendelt, ton-nára vetített biztosítékösszegek szorzataként képzett mennyiségek összege.

2. A biztosíték számításának módja

2.1. Amennyiben a gyártó tevékenységét nem év közben kezdi meg az éves biztosíték számításának módja:

ahol B- a képzendő biztosíték összege,
bi- az A) pontban berendezés-kategóriánként vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként megha­tározott, tonnára vetített biztosíték összege,
Mi- a gyártó által előző évben gyártott, illetve importált, adott berendezés-kategóriába vagy KN-kód alá tartozó háztartási berendezés-mennyiség tonnában megadva.

2.2. Amennyiben a gyártó tevékenységét év közben kezdi meg, a törtév minden hónapjában képzendő biztosíték számításának módja:

ahol B- a képzendő biztosíték összege,
bi- az A) pontban berendezés-kategóriánként, vagy egyes berendezések esetében KN-kódonként meg­határozott, tonnára vetített biztosíték összege,
mi- a gyártó által tárgyhóban gyártott, illetve importált, adott berendezés-kategóriába, vagy KN-kód alá tartozó háztartási berendezés-mennyiség tonnában megadva.

5. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelethez

Adatlap a gyártó bejelentési kötelezettségéhez

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.12.18.

[2] Módosította a 322/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[3] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 369. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[4] Módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[5] Módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[6] Megállapította a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[7] Beiktatta a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. § -a. Hatályos 2006.05.10.

[8] Módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[9] Beiktatta a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[10] Megállapította a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatályos 2006.05.10.

[11] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[12] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 369. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[13] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 370. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[14] Megállapította a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[15] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[16] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[17] Megállapította a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[18] A cím szövegét megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[19] Megállapította a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 370. § - a. Hatálytalan 2009.10.01.

[21] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[22] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[23] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[24] Megállapította a 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 2010.01.01.

[25] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[26] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 370. § - a. Hatálytalan 2009.10.01.

[27] Beiktatta a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (8) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[28] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (9) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[29] Megállapította a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[30] Beiktatta a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 368. § (9) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[31] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 369. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[32] Módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[33] A felvezető szöveget módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[34] Megállapította a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2008.12.18.

[35] Beiktatta a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.09.26.

[36] Jelölését módosította a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.09.26.

[37] Megállapította a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 38. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[38] Megállapította a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.18.

[39] Módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése c) és f) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[40] Megállapította a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.05.10.

[41] Beiktatta a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.05.10.

[42] Beiktatta a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.05.10.

[43] Beiktatta a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.12.18.

[44] Beiktatta a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.12.18.

[45] Beiktatta a 293/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.12.18.

[46] Megállapította a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[47] Beiktatta a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.09.01.

[48] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 125. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[49] Beiktatta a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.09.01.

[50] Megállapította a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 5. § -a. Hatályos 2006.05.10.

[51] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 633. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[52] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 633. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[53] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 633. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[54] Megállapította a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 6. § -a. Hatályos 2006.05.10.

[55] Módosította a 217/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése g) pontja. Hatályos 2008.09.01.

[56] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 633. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[57] Megállapította a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § -a. Hatályos 2006.05.10.

[58] Beiktatta a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.09.26.

[59] Megállapította a 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatályos 2006.05.10.

[60] Megállapította a 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.

[61] Módosította a 310/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[62] Módosította a 310/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[63] Módosította a 322/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[64] Módosította a 310/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[65] Módosította a 310/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére