179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet

a hatósági közvetítőkről

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a hatósági közvetítők tevékenységére, képesítési feltételeire és kiválasztására vonatkozó szabályokat a következők szerint állapítja meg:

1. §

(1) Hatósági közvetítő az lehet, aki

a) büntetlen előéletű;

b)[1] magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy;

c) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és

d) igazolja, hogy letette az 1. melléklet szerinti hatósági közvetítői vizsgát.

(2) Mentesül a hatósági közvetítői vizsga letétele alól az, aki közigazgatási szakvizsgával, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. §-ának (9) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkezik.

2. §

(1)[2] A hatósági közvetítőt kérelmére a a Kormánynak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve veszi nyilvántartásba.

(2) A nyilvántartásba való felvétel iránti kérelemnek a 2. melléklet szerinti adatokat és mellékleteket kell tartalmaznia.

(3) A nyilvántartásba való felvétel öt évre szól, amely a hatósági közvetítő kérelmére megújítható.

(4) A nyilvántartásba való felvételre, annak meghosszabbítására, valamint a nyilvántartásba bejegyzett tevékenységi kör kiegészítésére irányuló eljárásban külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) A hatósági közvetítő nyilvántartásba vételéről szóló határozatban meg kell jelölni azokat a tevékenységi köröket, amelyekben a hatósági közvetítő e minőségében tevékenykedhet.

(6)[3] Amennyiben a kérelmező a bejegyzés feltételeinek nem felel meg, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem teljesítését elutasítja.

3. §

(1) A hatósági közvetítő a tevékenységét a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(2) A hatósági közvetítő a tevékenységét az egész ország területén végezheti a nyilvántartásba bejegyzett tevékenységi körben.

(3)[4] Amennyiben a hatósági közvetítő a nyilvántartásba bejegyzett tevékenységi körön kívül egyéb tevékenységi körben is el kíván járni, kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kiegészíti a nyilvántartásnak az érintett hatósági közvetítő tevékenységi körére vonatkozó adatait.

4. §

(1)[5] A nyilvántartásba vett hatósági közvetítő köteles a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének haladéktalanul bejelenteni, ha a Ket. 41. §-ának (8) bekezdésében meghatározott adataiban, illetve lakóhelye tekintetében változás állott be.

(2)[6] Ha a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.

5. §

(1) Törölni kell a nyilvántartásból azt, aki

a) meghalt;

b) a nyilvántartásból való törlését kérte;

c) a nyilvántartásba vétele megújítását a bejegyzés napjától, illetve az utolsó megújítás napjától számított öt év elteltével nem kérte;

d)[7] az 1. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek a nyilvántartásba való felvételkor nem felelt meg, vagy e feltételek utóbb megszűntek;

e)[8] lakóhelyet változtat, és a Kormány nyilvántartást vezető általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az új lakóhely tekintetében nem rendelkezik illetékességgel;

f) kizárólag olyan tevékenységi körre vonatkozóan került nyilvántartásba vételre, amelyben megszűntek a hatósági közvetítőként történő eljárás jogszabályi feltételei;

g) neki felróható okból - ismételten - nem teljesíti a Ket. 41. §-ának (3) és (5) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(2)[9] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti törlésre azt követően kerülhet sor, miután a Kormánynak a hatósági közvetítő korábbi lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kezdeményezésére a Kormánynak a hatósági közvetítő új lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve nyilvántartásba veszi az érintettet, és erről értesíti a Kormánynak az eljárást kezdeményező általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.

(3)[10] Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezettségszegésről a hatósági közvetítőt kirendelő hatóság írásban értesíti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.

(4)[11] A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a nyilvántartásból törölt személy adatait a nyilvántartásból történő törlés időpontjától számított 1 évig tárolja, és ezt követően gondoskodik az adatok törléséről.

6. §[12]

A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a hatósági közvetítő nyilvántartásba vételéről, annak meghosszabbításáról, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasításáról, a tevékenységi kör változásáról és a nyilvántartásból való törlésről határozattal dönt. A határozat elleni fellebbezést az önkormányzati és területfejlesztési miniszter bírálja el.

7. §

(1) A hatósági közvetítők nyilvántartásában szereplő - a Ket. 41. §-ának (9) bekezdésében meghatározott - nyilvános adatok a Ket. 172. §-ának j) pontja szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszer útján is elérhetők.

(2)[13] A nyilvántartásba való bejegyzésről, illetve az abból való törlésről, valamint a nyilvántartás nyilvános adataiban történt változásról a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve haladéktalanul értesíti a központi elektronikus szolgáltató rendszer kezelőjét.

8. §

(1) Az eljáró közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítő igénybevételéről. Az ügyfélnek a hatósági közvetítő igénybevételére irányuló kezdeményezési joga kiterjed a hatósági közvetítő személyére vonatkozó javaslattételre.

(2) Kérelemre indult eljárás esetén a hatóság a hatósági közvetítő kirendeléséről szóló végzés meghozatala előtt köteles meghallgatni az eljárás megindítását kérelmező ügyfelet.

(3) A hatósági közvetítő kirendeléséről szóló végzésnek - a Ket. 72. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a hatósági közvetítő megnevezését;

b) a hatósági közvetítői feladatot;

c) az ismert ügyfelek megnevezését;

d) annak közlését, hogy a hatósági közvetítői tevékenység ellátásához szükséges információk (iratok, adatok) hogyan érhetők el.

9. §

(1) A hatósági közvetítő köteles haladéktalanul közölni a kirendeléséről határozó hatósággal, ha

a) a személyére nézve kizáró ok [Ket. 41. § (2) bekezdés] áll fenn;

b) az ügyben való eljárashoz nem rendelkezik szakértelemmel;

c) hatósági közvetítői tevékenységének ellátásában akadályoztatva van.

(2) A Ket. 41. §-ának (2) bekezdése szerinti kizárási okot a hatósági közvetítő kirendeléséről, illetve a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti.

(3) A hatóság másik hatósági közvetítő kirendelése iránt intézkedik

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben;

b) ha a Ket. 41. §-ának (2) bekezdése szerinti kizárási ok fennállását hivatalból észleli;

c) ha a hatósági közvetítő nem látja el feladatát;

d)[14] ha az eljárás időtartama alatt a hatósági közvetítőt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve törölte a nyilvántartásból.

10. §

A hatóság értesíti a hatósági közvetítőt mindazokról az eljárási cselekményekről, amelyekre az ügyfeleket idézte, vagy részükre a Ket. 49. §-a alapján értesítést küldött. A végzéseket és a határozatokat a hatósági közvetítővel is közölni kell.

11. §

A hatósági közvetítő a Ket. 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatainak teljesítése érdekében

a) részt vehet az ügyfelek, a tanú, a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson, a jelenlévőkhöz kérdést intézhet;

b) tájékoztató megbeszélést szervezhet, illetőleg írásos anyagot készíthet az érintettek részére;

c) egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű ügyfelek, illetve a hatóság és az ügyfelek között; azon közvetítőként részt vesz.

12. §

Az elsőfokú eljárásban részt vett hatósági közvetítő a jogorvoslati eljárás, valamint a másodfokon eljáró szerv vagy a bíróság által elrendelt új eljárás során ismételten igénybe vehető.

13. §

Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[15]

14. §

Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/22 l/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelethez

A hatósági közvetítői vizsga vizsgaszabályzata és követelményrendszere

1. A hatósági közvetítői vizsgát (a továbbiakban: vizsga) a Kormány hatósági közvetítő nyilvántartásba vételére jogosult általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője szervezi.[16]

2. A vizsgát szóban kell letenni a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint vizsgáztatásra jogosultakból alakított 3 tagú bizottság előtt, amelynek elnökét és tagjait a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője kéri fel.[17]

3. A vizsgázó az általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgatételek az R.-ben foglalt eljárásban kerülnek meghatározásra.

4. A vizsgára jelentkezni az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet (1. függelék) .

5. A vizsgaszervező a vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal tájékoztatja a jelöltet a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről.

6. A vizsgaszervező a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsgán elért eredményéről. Ha a vizsga eredménytelen, külön értesítésben a jelölt tájékoztatást kap a javítóvizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről.

7. Ha a vizsgázó a vizsgaszervező által megjelölt napon nem kíván javítóvizsgát tenni, akkor azt az értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban közölnie kell a vizsgaszervezővel. Egyúttal meg kell jelölnie azt a hónapot, amikor javítóvizsgára bocsátását kéri.

8. A vizsgaszervező által meghatározott, visszaigazolt vizsgaidőpont módosítása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. Az új időpont meghatározásáról kizárólag a vizsgaszervező dönthet. A vizsgáról igazolatlan távolmaradás következménye javítóvizsgára utasítás.

9. A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti, és a vizsgaszervező által kijelölt vizsgabiztos segíti. Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló köztisztviselő lehet. Feladatai: a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről; b) gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek (2. függelék) kitöltéséről és a vizsga letételét tanúsító igazolás 3. függelék szerinti adattartalommal történő kiállításáról, ellenőrzi adataik pontosságát és valódiságát; c) vezeti a vizsganyilvántartó könyvet (4. függelék) .

10.A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsga tananyagán belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.

11.A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) .

12. Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. Az eredménytelen vizsga és a javítóvizsga között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

13.Az eredményes vizsgáról a bizottság a vizsga letételét tanúsító igazolást állít ki a 3. függelék szerinti adattartalommal. Az igazolás adatait a vizsgabiztos vezeti be a vizsganyilvántartó könyvbe. Az igazolás sorszámának a vizsganyilvántartó könyv sorszámával meg kell egyeznie.

14.A vizsganyilvántartó könyv és a jegyzőkönyv nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.

15.Az elveszett vagy megsemmisült igazolásról - kérelemre - a vizsgaszervező a vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.

16. A vizsga, illetve a javítóvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap társadalombiztosítási járulékkal növelt összegének 15%-a. A vizsgadíjat a következők szerint kell megosztani: a vizsgadíj tb-járulék nélküli összegének 25%-a a bizottság elnökét, 20-20%-a a bizottság tagjait, 5%-a a vizsgabiztost, 30%-a pedig a vizsgaszervezőt illeti meg.

1. függelék

2. függelék

3. függelék

A vizsga letételét tanúsító igazolás a következő adatokat tartalmazza:

a) az igazolás sorszáma;

b) a vizsgázó neve, anyja neve, születési helye és ideje;

c) a vizsga minősítése;

d) az igazolás kelte;

e) a vizsgabizottság tagjainak aláírása.

4. függelék

VIZSGANYILVÁNTARTÓ KÖNYV

5. függelék

A hatósági közvetítői vizsga tananyaga a következő témakörökre terjed ki:

a) általános közigazgatási ismeretek (a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet - ideértve az önkormányzati rendszert is - tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai);

b) közigazgatási hatósági eljárási jogi ismeretek;

c) közvetítői (mediációs) alapismeretek.

2. melléklet a 179/2005. (IX. 9.) Korm. rendelethez

1. A hatósági közvetítői nyilvántartásba való felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,

b) a kérelmező állampolgárságát, valamint nem magyar állampolgárságú kérelmező esetén annak igazolását, hogy külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával;[19]

c) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét és más elérhetőségét (telefon, fax, elektronikus levélcím),

d) a kérelmező felsőfokú iskolai végzettségét tanúsító oklevelének számát és keltét,

e) a kérelmezett hatósági közvetítői tevékenységi kör megnevezését,

f) hivatkozást arra a jogszabályra, amely lehetővé teszi hatósági közvetítő igénybevételét az e) pont szerinti tevékenységi körhöz kötődő eljárásban.

2. A kérelemhez csatolni kell

a) büntetlen előéletet igazoló, három hónapnál nem régebbi okiratot; magyar állampolgárok esetében három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, kivéve, ha az ügyfél azt kéri, hogy azt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve szerezze be helyette,[20]

b) a felsőfokú végzettséget tanúsító okirat hiteles másolatát,

c) a hatósági közvetítői vizsga letételét tanúsító igazolást, illetve a vizsga alól mentesülő kérelmező esetében a mentesülést igazoló okiratot.