22/2005. (III. 22.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 9. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ennek megfelelően a (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre módosul:

"(1) A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a minősítő intézet DUS-vizsgálattal és - ahol ez előírás -gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a minősítő intézet a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott - a minősítő intézet által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett - módszerek alapján

a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,

b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,

c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot

végez.

(2) Erdészeti fajták esetén a minősítő intézet az Európai Közösség által a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klón csoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak listára vételéhez megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez."

2. §

Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szőlő, gyümölcs és erdészeti fajtákra vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed."

3. §

Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 21. § a következő alcímmel egészül ki:

"Fajtaminősítő Bizottság

21. § (1) A Fajtaminősítő Bizottság a minisztérium felügyelete alatt áll, a minisztérium felé véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság döntéseit szakágazatonkénti szekciókban (a továbbiakban: szekció) eljárva hozza meg. Ha valamely döntés meghozatala több szekciót is érint, a kérdésben valamennyi érintett szekció eljár.

(3) A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek (a továbbiakban: miniszter) jóvá kell hagynia. A Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói szükség szerint, de legalább félévente egyszer üléseznek. Az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb előterjesztéseket a minősítő intézet - törekedve az optimális vetésidők figyelembevételére - készíti el és legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően megküldi az érintett szekció tagjainak, a bejelentőnek és a meghívott szakértőknek.

(5) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói döntéseiket zárt ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. A Fajtaminősítő Bizottság szekciói akkor határozatképesek, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Szavazásra a Fajtaminősítő Bizottság elnöke, valamint a szekció elnöke és tagjai jogosultak. Szavazategyenlőség esetén a szekcióelnök szavazata dönt.

(6) Ha a növényfajta állami elismerése csak DUS-vizs-gálat eredményéhez kötött, a szekció tagjai - a szekció elnök döntése alapján - írásban szavazhatnak.

(7) A szekció tagja - előzetes bejelentés alapján - a szekció hatáskörébe tartozó fajták fajtakísérleti állomáson végzett kísérleteit a helyszínen megtekintheti."

4. §

Az R. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) A minősítő intézet az előállítók és forgalmazók bejelentése alapján a gyümölcs- és dísznövényfajtákra kiterjedően évente összeállítja a Szállítói Fajtajegyzéket és azt rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzéteszi.

(2) A Szállítói Fajtajegyzékre történő bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a fajta nevét, szükség esetén annak szinonimáit,

b) a fajta fenntartására és az alkalmazott szaporítási rendszerre vonatkozó adatokat,

c) a fajta leírását, legalább a 9. számú mellékletben megjelölt tulajdonságok és az azokra vonatkozó kifejező-dési fokozatok alapján, valamint

d) annak feltüntetését, hogy az adott fajta miben különbözik a hozzá legjobban hasonlító más fajtáktól.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben lehetőség szerint közölni kell, hogy a fajta és a hozzá legközelebb álló fajta tulajdonságának különbözősége milyen kifejező-dési fokozattal jellemezhető.

(4) A Szállítói Fajtajegyzékre akkor kerülhet a fajta, ha

a) az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos nevet visel, amit a minősítő intézet ellenőriz azzal, hogy megfelelő esetben a (2) bekezdés a) pontja szerint az ismert szinonimákat is meg kell adni,

b) kellően részletes fajtaleírással rendelkeznek a szállítók a fajtáról, kellően részletesnek tekintve a fajtaleírást, ha az a 9. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok kife-jeződési fokozatait tartalmazza,

c) a szállító megnevezi a fajta fenntartóját és a fajtafenntartás helyét.

(5) A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat közismerteknek kell tekinteni, azokat a minősítő intézet fajtagyűjteményeibe kiülteti."

5. §

Az R. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie."

6. §

Az R. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

b) a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

c) a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

d) a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

e) a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról.

f) a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról,

g) a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,

h) a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

i) a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,

j) a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

k) a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

l) a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

m) a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

n) a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról."

7. §

Az R. e rendelet 1-4. számú melléklete szerinti 6-9. számú melléklettel egészül ki.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

9. §

Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

b) a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

" 6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

A megkülönböztethetőség, az állandóság és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők

A. rész

Alaktani jellemzők

1. 10-20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs

1.1.alak

1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat)

1.3.szőrösség

2. zöldhajtás a virágzás idején

2.1.keresztmetszet (alak és kontúr)

2.2.szőrösség

3. fás hajtás

3.1.felület

3.2.szártag

4. kacsok eloszlása

5. 10-30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél)

5.1.szín

5.2.szőrösség

6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között)

6.1.fénykép

6.2.rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal

6.3.általános alak

6.4.levélkaréjok száma

6.5.vállöblök

6.6.az alsó és a felső oldalöblök mélysége

6.7.a levélfonák szőrössége

6.8.felület

6.9.levélszél

7. virágzat látható nem

8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében)

8.1.fénykép (méretarányokkal)

8.2.alak

8.3.méret

8.4.fürtnyél (hossz)

8.5.átlagos tömeg, grammban

8.6.szemek ellenállása leszakítás során

8.7.fürt tömöttsége

9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

9.1.fénykép (méretarányokkal)

9.2.alak

9.3.a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével

9.4.szín

9.5.héj (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.6.magszám (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.7.gyümölcshús

9.8.lé

9.9.íz

10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal)

B. rész

Fiziológiai jellemzők

1. vegetatív jelenségek

1.1.fenológiai adatok megállapítása:

a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kont-rollfajtával való összehasonlítás útján történik:

1.1.1.fehérszőlőfajták

- Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye

1.1.2.kékszőlőfajták

- Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina

1.1.3.csemegeszőlő-fajták

- Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Italia, Palatina

1.2.rügyfakadás ideje

az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest

1.3.teljes virágzás ideje

az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva

1.4.érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva

2. termesztési jellemzők

2.1.növekedési erély

2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret)

2.3.termőképesség

2.3.1.rendszeresség

2.3.2.hozam

2.3.3.anomáliák

2.4.ellenálló képesség vagy érzékenység

2.4.1.kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben

2.4.2.károsító szervezetekkel szemben

2.4.3.a bogyó hajlamossága a repedésre

2.5.vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés

2.5.1.oltás

2.5.2.szaporítás dugványozással

3. hasznosítás

3.1.borszőlőként

3.2.csemegeszőlőként

3.3.alanyként

3.4.ipari felhasználásra"

2. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

" 7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei

1. Ökológiai információk

1.1.hely,

1.2.földrajzi adottságok,

1.2.1.hosszúsági fok,

1.2.2.szélességi fok,

1.2.3.magasság,

1.2.4.fekvés és lejtés,

1.3.éghajlati viszonyok,

1.4.talajtípus.

2. Technikai részletek

2.1.Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén

2.1.1.24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon,

2.1.2.legalább 3 évi termesztés,

2.1.3.legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.1.4.oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni.

2.2.Alanyfajták esetén

2.2.1.5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal,

2.2.2.öt évvel a telepítés után,

2.2.3.három hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.2.4.oltó vételezését legalább három fajta oltóvesszőjével kell vizsgálni."

3. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

" 8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

A Fajtaminősítő Bizottság működésének részletes szabályai

1. A Fajtaminősítő Bizottság a következő szekciókból áll:

a) szántóföldi növények szekció,

b) zöldség, gyógynövény szekció,

c) szőlő, gyümölcs szekció,

d) dísznövény szekció,

e) erdészeti szekció.

2. A Fajtaminősítő Bizottság ülésén a titkárt szakirányú helyettese helyettesítheti. A Fajtaminősítő Bizottság jegyzője a minősítő intézet Fajtakísérleti Főosztályának vezetője, akit az általa megbízott személy helyettesíthet. A Fajtaminősítő Bizottság tagja az ülésen nem helyettesíthető.

3. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. A Fajtaminősítő Bizottság tagjának három ülésről való igazolatlan távolmaradása esetén a szekcióelnök - a Fajtaminősítő Bizottság elnöke útján -a miniszternél kezdeményezheti a megbízatás visszavonását.

4. A Fajtaminősítő Bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a minisztert a Fajtaminősítő Bizottság munkájáról, határozatairól és javaslatairól.

5. A Fajtaminősítő Bizottság titkárának feladatai:

a) a Fajtaminősítő Bizottság elé terjeszti az állami elismerésre és annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket,

b) javaslatot készít a Fajtaminősítő Bizottság ülésének napirendjére,

c) javaslatot tesz a Fajtaminősítő Bizottság elnökének az ülés időpontjára,

d) összehívja a Fajtaminősítő Bizottság ülését.

6. A Fajtaminősítő Bizottság jegyzőjének feladatai:

a) a Fajtaminősítő Bizottság ülésein ellátja az ügyviteli feladatokat,

b) vezeti az ülések jegyzőkönyvét,

c) elkészíti a Fajtaminősítő Bizottság határozati javaslatait.

7. A szekcióelnök levezeti a szekcióüléseket és aláírásával hitelesíti az ülések jegyzőkönyveit és a határozati javaslatokat.

8. A Fajtaminősítő Bizottság az előterjesztett javaslatokat egyenként tárgyalja meg. A döntések előtt a Fajtaminősítő Bizottság a fajta előterjesztőjét, bejelentőjét vagy képviselőjét és szükség esetén a meghívott szakértőket meghallgatja. A bejelentő, a minősítő intézet témavezetője és a meghívott szakértők kizárólag az őket érintő ügy tárgyalásakor szólalhatnak fel az ülésen.

9. A Fajtaminősítő Bizottság tagjainak az előterjesztésben foglaltaktól eltérő véleményét, annak indokolását, az ülésen részt vevő tagok számát, valamint a szavazatok arányát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

10. A Fajtaminősítő Bizottság munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket a minősítő intézet látja el. Ezzel összefüggésben a minősítő intézet

a) előkészíti az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb napirendre kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az ülés előkészítésével és megtartásával összefüggő feladatokat,

c) az ülések jegyzőkönyvei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján az ülést követő 30 napon belül elkészíti a növényfajták állami elismerésére, annak elutasítására, meghosszabbítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó határozatot,

d) a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététel céljából a minisztérium részére megküldi a növényfajták állami elismerésével, annak elutasításával, meghosszabbításával vagy az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos határozatát,

e) gondoskodik a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott fajtavizsgálati módszerek és azok módosításának bevezetéséről és az állami elismeréssel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról."

4. számú melléklet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelethez

" 9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez

Fajtabélyegek és kifejeződési fokozataik

1. Corylus avellana L. - mogyoró

Hajtásrügy-fakadás ideje (amikor már két levél látható)

nagyon korai

nagyon korai - korai

korai

középkorai

közepes

középkései

kései

kései - nagyon kései

nagyon kései

Barkavirágzás ideje

nagyon korai

nagyon korai - korai

korai

középkorai

közepes

középkései

kései

kései - nagyon kései

nagyon kései

Nő virágzás ideje

nagyon korai

nagyon korai - korai

korai

középkorai

közepes

középkései

kései

kései - nagyon kései

nagyon kései

Kupacs hossza a makk hosszához képest

rövidebb

egyenlő

hosszabb

Kupacs szeldeltsége

gyenge

közepes

erős

Kupacs karéjok fűrészessége

gyenge

közepes

erős

Makk nagysága

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Makk alakja

gömbölyű

kúpos

tojásdad

rövid hengeres

hosszú hengeres

Érési idő

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Makk bélaránya (tömeg%)

nagyon alacsony

alacsony

közepes

magas

nagyon magas

2. Cydonia Mill. - birs

Növény habitusa

feltörő

félig feltörő

szétterülő

Levéllemez alakja

elliptikus

kerekded

tojásdad

visszás tojásdad

Gyümölcs általános alakja hosszmetszetben

elliptikus

kerekded

négyzet

visszás tojásdad

körte alakú

3. Fragaria x. ananassa Duch. - szamóca

Virágzat elhelyezkedése a lombozathoz képest

lombozat alatt

lombozattal egy szintben

lombozat felett

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs jellemző alakja

vese alakú

lapított gömbölyű kúp alakú

kettős kúp alakú

tojás alakú

majdnem hengeres ék alakú

szív alakú

Gyümölcs színe

fehéressárga

világosnarancs

narancs

narancsvörös

vörös

sötétvörös

feketésvörös

Érési idő (növények 50%-án érett gyümölcs van)

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

Terméshozás típusa

nem remontáló

részlegesen remontáló

teljesen remontáló

napszakközömbös

4. Juglans regia L. - dió

Fa termőrügyeinek elhelyezkedése

egyéves ágak csúcsán (gyümölcsképzés a korona palástján)

kétéves vagy annál idősebb ágakon elhelyezkedő hosszú hajtások csúcsán (gyümölcsképzés csoportokban)

egyéves vesszők teljes hosszában (gyümölcsképzés az oldalrügyeken)

Érés ideje

korai

korai - közepes

közepes

közepes - kései

kései

Levél főér fennmaradása

nem fennmaradó (lehulló)

fennmaradó

Hajtásrügy-pattanás időpontja

nagyon korai

nagyon korai - korai

korai

korai - közepes

közepes

közepes - kései

kései

kései - nagyon kései

nagyon kései

5. Malus Mill. - alma

Gyümölcs alakja

gömbölyded

kúpos gömbölyded

széles gömbölyded - kúpos

lapított

lapított gömbölyded

kúpos

keskeny kúpos

csonka kúp alakú

ellipszoid

ellipszoid - kúpos (tojás alakú)

henger alakú

henger alakú - kúpos

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

nagyon kicsi - kicsi

kicsi

kicsi - közepes

közepes

közepes - nagy

nagy

nagy - nagyon nagy

nagyon nagy

Gyümölcs fedőszíne

narancssárga

rózsaszín

piros

bíbor (liláspiros)

barna

Virágzás kezdetének időpontja (a virágok 10%-a kinyílt)

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

A fogyasztási érettség időpontja

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

6. Alma alanyok

Növény hajtásának állása

feltörő

szétterülő

csüngő

Növény hajtásának növekedése

egyenes

hullámos

vagy cikcakkos

A levéllemez antociános színeződése kiterült levélnél

nincs

van

Rügypattanás időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései nagyon

kései

Várható alanyhatás

7. Prunus alanyok

Fanövekedés erőssége

gyenge

közepes

erős

Levéllemez hosszúsága

nagyon rövid

rövid

közepes

hosszú

nagyon hosszú

Levéllemez alakja

keskeny elliptikus

elliptikus

kerekded

tojásdad

visszás tojásdad

Virág nincs van

Várható alanyhatás, inkompatibilitás

8. Prunus amygdalus Batsch. - mandula

Virágzás kezdetének ideje

nagyon korai

nagyon korai - korai

korai

középkorai

közép

középkései

kései

kései - nagyon kései

nagyon kései

Virágszirmok színe fehér

rózsaszínes fehér

rózsaszín

sötét rózsaszín

Érés ideje

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

Csonthéjas gyümölcs csúcsának alakja

lapos

lekerekített

hegyes

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Magbél alakja

keskeny elliptikus

elliptikus

széles elliptikus

nagyon széles elliptikus

9. Prunus armeniaca L. - kajszi

Gyümölcs nagysága

kicsi

közepes

nagy

Gyümölcs kocsánymélyedésének mélysége

sekély

közepes

mély

Gyümölcshéj alapszíne

fehér

krémszínű - sárga

világosnarancs

narancs

sötétnarancs

Gyümölcshús színe

fehér

krémszínű

világosnarancs

narancs

sötétnarancs

Virágzás kezdetének ideje (a fán már néhány virág kinyílt)

korai

közepes

kései

Érés ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

10. Prunus avium L. - cseresznye és Prunus cerasus L. - meggy

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcshéj színe

sárga

cinóberpiros

világossárga

alapszínen narancsvörös

világospiros

piros

barnásvörös

bordó

mahagóni fekete

Virágzás ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Gyümölcsérés ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

11. Prunus domestica L. - szilva

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs alakja

oldalnézetben megnyúlt

elliptikus

kerekded

lapított tojásdad

visszás tojásdad

Gyümölcshéj alapszíne (a hamvasság letörlése után)

zöldesfehér

zöld

sárgászöld

sárga

narancssárga

vörös

világoslila

bíborlila

sötétlila

liláskék

sötétkék

Gyümölcs fedőszíne

nincs

van, az milyen

Gyümölcshús színe

fehéres zöld

sárgászöld

sárga

narancs

vörös

A gyümölcs kőmagja magvaválóságának mértéke

magvaváló

félig magvaváló

duránci

A virágzás kezdetének időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

A gyümölcs érésének kezdete

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

12. Prunus persica (L.) Batsch. - őszibarack

A fa mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

igen nagy

A hosszú termővessző antociános elszíneződése (az árnyékos oldalon)

nincs

van

Virág típusa

harang alakú

rózsa alakú

Szirom mérete

igen kicsi

kicsi

közepes

nagy

igen nagy

Levélnyélen mirigy

nincs

van

Levélnyélen mirigyek alakja

kerekded

vese alakú

Gyümölcshús alapszíne

zöldesfehér

fehér

krémfehér

világossárga

sárga

narancssárga

narancs

vörös

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcshús színe a kőmag körül és a héj alatt

azonos az alapszínnel

kőmag körül vörös

a héj alatt vörös

Kőmag magvaválósága

magvaváló

maghoz kötött

Virágzás kezdetének időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Gyümölcs fogyasztási érettségének ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

13. Prunus salicina L. -japánszilva

Gyümölcs mérete (fiziológiailag érett gyümölcsön)

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetben

kerekded

megnyúlt

hosszúkás

Gyümölcshéj alapszíne (beleértve a hamvasságát)

fehéres (áttetsző) zöld

sárgászöld

sárga

narancstól sárgáig

vörös

lila

liláskék

sötétkék

Gyümölcshús színe

fehéres

sárga

sárgászöld

zöld

narancs

vörös

Virágzás időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Érési idő

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

14. Pyrus communis L. - körte

A gyümölcs legnagyobb átmérőjének helye

középtájon

kissé a csésze felé

egyértelműen a csésze felé

Gyümölcs nagysága

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

igen nagy

Gyümölcshéj alapszíne

nem látható

zöld

sárgászöld

sárga

Gyümölcs kocsányának hossza

rövid

közepes

hosszú

Virágzás időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Fogyasztási érettség ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

15. Alanyok

Növény vesszőjének állása

feltörő

szétterülő

csüngő

Növény vesszőjének növekedése

egyenes

hullámos

cikcakkos

Rügypattanás időpontja

korai

közepes

késői

Várható alanyhatás, inkompatibilitás

16. Ribes silvestre Mert et Koch. Ribes niveum Lindl. -piros és fehér ribiszke

Gyümölcs érésének ideje

nagyon korai

korai

közepes

késői

nagyon kései

Fürt hosszúsága a fürtnyéllel együtt

nagyon rövid

rövid

közepes

hosszú

nagyon hosszú

A bogyók fürtön belüli kiegyenlítettsége

kiegyenlített

változó

Bogyó mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Bogyó színe

fehér

fehéressárga

rózsaszínű

piros

Bogyó hullása

hullásra hajlamos

hullásra nem hajlamos

17. Ribes uva crispa L. - köszméte

Növény alakja

visszás tojásdad

gömb alakú

keresztirányban ellipszoid

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs alakja

gömb alakú

ellipszis alakú

körte alakú

Gyümölcs színe

sárga

sárgászöld

zöld fehér árnyalattal

zöld

piros

Gyümölcs érésének ideje

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

18. Ribes nigrum L. -fekete ribiszke

A magasság/átmérő viszonya a növénynél

kicsi

közepes

nagy

Bogyó mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Bogyó hullása

hullásra hajlamos

hullásra nem hajlamos

Gyümölcsérés időpontja

nagyon korai

korai

középidejű

kései

nagyon kései

19. Rubus subgenus Eubatus Sect. Moriferi et Ursini -szeder és hibridjei

Növény növekedési formája

felálló

felálló - félig felálló

félig felálló

félig felálló - kúszó

kúszó

Áttelelő vessző tüskézettsége

nincs

van

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Érés kezdetének időpontja

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

20. Rubus idaeus L. - málna

Növény hajtásainak száma

kevés

közepes

sok

nagyon sok

A csúcs antociános elszíneződése fiatal sarjnál a gyors növekedési szakaszban

nincs

van

Az áttelelő vessző színe azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőkön nyáron hozzák

barnásszürke

szürkésbarna

barna

bíborbarna

barnásbíbor

Tüske jelenléte

nincs

van

Gyümölcs hosszúság-szélesség aránya

kicsi

közepes

nagy

Gyümölcs alakja oldalnézetből

gömbölyded

széles kúp alakú

kúp alakú

trapéz alakú

Gyümölcs színe

sárga

narancssárga

világospiros

középpiros

sötétpiros

bíbor

sötétbíbor

Gyümölcs mérete

nagyon kicsi

kicsi

közepes

nagy

nagyon nagy

Gyümölcs fő érésideje

csak az előző évi vesszőn nyáron

az előző évi vesszőn nyáron és az az évi vesszőn

ősszel is

csak az az évi vesszőn ősszel

Érés kezdete az előző évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az előző évi vesszőn hozzák

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései

Érés kezdete az az évi vesszőn azoknál a fajtáknál, amelyek a főtermést az az évi vesszőn ősszel hozzák:

nagyon korai

korai

közepes

kései

nagyon kései"