40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

Az e rendeletben foglaltakat

a)[1] a szántóföldi növények - kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat -, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények - kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat és elismert házi kerti fajtákat - (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő kérelmére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,

b) a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére,

c)[2] a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,

d)[3] a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

kell alkalmazni.

2. §

(1)[4] A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) végzi.

(2)[5] Az állami elismerésre kötelezett növényfajok listáját - a hasznosítási célok megjelölésével - az 1. számú melléklet tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában

1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,

2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,

3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,

4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,

5.[6] fajtajelölt: a NÉBIH-hez állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálat iránti kérelemben bejelentett, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,

6.[7] fajtavizsgálat: az állami elismerés céljából végzett vizsgálat iránti kérelemben bejelentett fajták, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták - nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a NÉBIH által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett - hivatalos DUS-vizsgálata és - ahol ez követelmény - gazdasági értékvizsgálata,

7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták - kijelölt hibridek esetén azok komponensei is - és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,

8.[8] UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants),

9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,

10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

11.[9] ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajta: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk 19. pontja szerinti fajta.

Állami elismerés iránti kérelem[10]

4. §

(1)[11] A fajtajelölt állami elismerés iránti kérelmét a NÉBIH-hez kell benyújtani az általa rendszeresített és a honlapján közzétett, F 401 jelű elektronikus űrlapon.

(2)[12] Az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

a) a növényfaj latin és magyar nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c)[13] a kérelmező nevét és címét,

d) ha van képviselő, annak nevét és címét,

e) a nemesítő nevét és címét,

f)[14] a fajtanevet, ha a fajtát más hatóságnál a kérelem tárgyát képező fajtanévtől eltérő névvel már nyilvántartásba vették, valamint

g) hogy milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve hogy milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.

(3) A kérelemhez mellékelni kell[15]

a)[16] a kérelmező meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát képviselő jelenti be,

b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási engedélyt,

c) a technikai kérdőívet.

(4)[17] A kérelem tartalmazhatja a nemesítési arányokat és a javasolt fajtanevet.

(4a)[18] A Kárpát-medencében korábban termesztésben lévő, génerózió által veszélyeztetett szőlő tájfajta (a továbbiakban: Kárpát-medencei szőlőfajta) esetében az (1) bekezdés szerinti kérelemben a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak helyett a fajta ismert elnevezését kell megadni. A kérelem a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza továbbá

a) a fajtaleírást,

b) a termesztés, a szaporítás és a felhasználás során szerzett gyakorlati tapasztalatok vagy az elvégzett saját vizsgálatok eredményeinek leírását, valamint

c) a fajta származására és termeszthetőségére vonatkozó információkat.

(5)[19] A kérelem adatainak valódiságát a kérelmező aláírásával igazolja.

(6)[20] A NÉBIH nyilvántartást vezet:

a) a 4. § (2) bekezdés szerinti adatokról,

b)[21] a fajtavizsgálatra történő kérelem dátumáról (év, hónap, nap),

c)[22] a javasolt fajtanévről, amennyiben a fajtavizsgálatra történő kérelem tartalmazza,

d) a további javasolt fajtanevekről és azok bejelentésének dátumáról (év, hónap, nap) és

e) a fajtaazonosító kódszámról.

(7)[23] A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni a NÉBIH részére a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése című nyomtatványon.

(8)[24] A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles a miniszterrel közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. A NÉBIH ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.

(9)[25] A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, kalászos gabonák, napraforgó, repce, cirokfélék és kender) csak a kialakító vonalak (így különösen törzsek, fajták) (a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet kérelmezni. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A kérelemben bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a kérelem után nem lehet megváltoztatni.

(10)[26] Nem kell új fajtakísérletet lefolytatni azon közismertnek tekinthető gyümölcsfajta esetében, amelyet 2012. szeptember 30. előtt már forgalmaztak Magyarországon, feltéve, hogy a fajta rendelkezik hivatalos DUS-leírással, azonban az ültetési anyag a NÉBIH referenciagyűjteményében való elhelyezés céljából a NÉBIH részére átadandó.

5. §

(1)[27] Az egyes növényfajok esetében a kérelem benyújtására nyitva álló határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)[28] A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem kérelmezett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg a NÉBIH. Új hibrid kérelmezésekor, ha annak valamely komponense más kérelmező kérésére DUS-értékeléssel rendelkezik, egy éves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.

(3)[29] Ha kérelem a 4. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be a NÉBIH-hez, a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.

(4)[30] A NÉBIH a kérelmeket a beérkezést követő naptól számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a kérelemre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakat és a kérelmező csatolta a szükséges mellékleteket. A NÉBIH a kérelem nyilvántartásba vételét közli a kérelmezővel.

(5)[31] A NÉBIH a kérelmet elutasítja, ha az nem tartalmazza a 4. § (2) és (3) bekezdésében, valamint Kárpát-medencei szőlőfajta esetében a 4. § (4a) bekezdésében foglaltakat, és a kérelmező felhívást követően sem pótolja azt.

(6)[32] Ha a kérelmező a vizsgálat lefolytatására nem tud a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségben, minőségben és határidőig vizsgálati anyagot biztosítani, a NÉBIH a kérelmet törli a nyilvántartásból.

(7)[33] A NÉBIH a honlapján közzéteszi a 4. § (2) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti adatokat és a kérelmező nevét.

6. §

(1)[34] A NÉBIH - a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő, a fajtafenntartó és a kérelem beérkezésének időpontja kivételével - a kérelemben szereplő, a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.

(2)[35] A kérelmező a kérelemben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles a NÉBIH-nek bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg.

Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra

7. §

(1)[36] A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett fajtavizsgálatokat - a bejelentő kérelmére - a NÉBIH végzi.

(2)[37] A növényfajta-oltalmi eljárás keretében a fajtavizsgálatra vonatkozó kérelmet a bejelentő benyújthatja a NÉBIH-hez, vagy kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.

(3)[38] A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek - amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be - a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdőívet egy példányban kell benyújtania.

8. §

(1)[39] A NÉBIH az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra kérelemben bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról - a bejelentés, illetve a kérelem beérkezésének sorrendjében - közhitelű nyilvántartást vezet.

(2)[40]

A fajták kísérleti vizsgálata

9. §

(1)[41] A fajtajelölteket a kérelmek elfogadása után a NÉBIH DUS-vizsgálattal és - ahol ez előírás - gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a NÉBIH a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által ajánlott, annak hiányában a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott - a NÉBIH által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett - nemzeti módszerek alapján[42]

a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,

b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,

c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot

végez.

(2)[43] Erdészeti fajták esetén a NÉBIH a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klóncsoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak erdészeti szaporítóanyag-források jegyzékre vételéhez az európai uniós jogi aktusokban megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez. Erdészeti fajták esetében a gazdasági értékvizsgálat követelményeinek részletes leírását az erdészeti szaporítóanyagokról szóló jogszabály tartalmazza.

(3)[44] Szőlőklónok esetében a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fajtavizsgálat során a DUS tulajdonságok alapján megfelel-e az adott fajtának. Új szőlőfajták elismerése esetén a fajta már létező vírustesztelt klónja külön vizsgálat nélkül Nemzeti Fajtajegyzékre vehető.

(4)[45] A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás

a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint

b)[46] azon fűfajoknál, amelyeknél a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelemben bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.

(5)[47] Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, a NÉBIH köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.

(6)[48] Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat a NÉBIH saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében a NÉBIH által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat a NÉBIH közreműködésével, illetve felügyeletével a kérelmezőnél, a CPVO által akkreditált természetes vagy jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél is végezhető.

(7)[49] A NÉBIH az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. A NÉBIH a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat a NÉBIH által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket a NÉBIH szervezi, ellenőrzi és értékeli.

(8)[50] A szántóföldi növényfajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 10. számú melléklet, a zöldségnövény fajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza. A mellékletekben nem szereplő növényfajok esetében a DUS-vizsgálatot a nemzeti előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

10. §

(1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta

a) megkülönböztethetőségének - szőlőklónok esetén azonosságának -, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint

b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.

(2)[51] A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A kérelemben bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.

(3)[52] A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a kérelmet követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható.

(4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.

(5)[53] A fajta vizsgálata során a kísérletek a NÉBIH által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők.

11. §

(1)[54] A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a kérelmező a NÉBIH által meghatározott időpontig és helyen - harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten - térítésmentesen köteles a NÉBIH rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek a NÉBIH által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget igény esetén térítés ellenében a NÉBIH rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.

(2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.

(3)[55] Ha a NÉBIH a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a kérelmező köteles a NÉBIH részére megtéríteni.

(4)[56] A NÉBIH a kísérleti célra beküldött[57]

a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,

b)[58] vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi.

(4a)[59] A (4) bekezdés b) pontja szerinti, tartós tárolóba helyezett letéti mintáról a fajta forgalmazhatóságának lejárta esetén, illetve a fajtaoltalom megszűnését követően - a referenciagyűjteményben tartás kivételével - a fajtafenntartó rendelkezik.

(5)[60] A NÉBIH hibájából értékelhetetlen kísérleteket a NÉBIH saját költségén megismétli.

(6)[61]

12. §

(1)[62] A NÉBIH a kérelemben bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által elfogadott irányelvek, annak hiányában a NÉBIH által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott és a miniszter által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

(2)[63] A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt a NÉBIH csak a kérelmezővel, illetve képviselőjével közli. A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a kérelmező ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.

(3)[64] A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására a NÉBIH kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.

(4)[65] A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit a NÉBIH közzéteszi.

(5)[66] A kérelmező vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba.

12/A. §[67]

(1) A 12. számú melléklet 1. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtái a 12. § (1) bekezdése szerinti technikai előírások egyöntetűségre vonatkozó DUS-követelményeitől a 12. számú melléklet 2. pontja szerinti tulajdonságok tekintetében eltérhetnek.

(2) A 12. számú melléklet 1.1-1.4. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtái gazdasági értékvizsgálatára vonatkozó, a 12. § (4) bekezdése szerinti vizsgálati módszerektől eltérő feltételeket a 12. számú melléklet 3. pontja határozza meg.

(3) A NÉBIH minden évben jelentést készít a 12. számú melléklet 1. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas fajtái tekintetében a beérkezett kérelmek számáról és a DUS vizsgálat eredményéről, továbbá a 12. számú melléklet 1.1-1.4. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas fajtái gazdasági értékvizsgálatának eredményéről. A NÉBIH a jelentést az adott év december 31-éig megküldi az Európai Bizottságnak.

12/B. §[68]

(1) A NÉBIH Kárpát-medencei szőlőfajta esetében a 9. §-ban, a 10. §-ban, a 12. § (1) bekezdésében és a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő kísérleti fajtavizsgálat lefolytatása helyett ellenőrzi a kérelemben és mellékleteiben foglalt információkat és a fajtaleírásnak a 6. számú mellékletben meghatározott alaktani és fiziológiai jellemzőknek való megfelelőségét.

(2) Kárpát-medencei szőlőfajta esetében a kérelmező a 11. § (1) bekezdésétől eltérően 5 db oltványt vagy gyökeres dugványt bocsát a NÉBIH rendelkezésére a NÉBIH referenciagyűjteményében történő elhelyezés céljából.

13. §

(1)[69] A fajtavizsgálat - az évelő és fás növények kivételével - a kérelmező kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.

(2)[70] A kérelmező az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A kérelmezőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei állami elismerés iránti kérelme visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.

(3)[71] A NÉBIH a vizsgálatot megszünteti, ha a kérelmező a vizsgálati díjat a NÉBIH felhívására nem fizeti meg.

(4)[72]

14. §[73]

Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a kérelmező, illetve képviselője harmadik országból - a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett - engedély nélkül hozhatja be.

Egyedi szaporítási engedély

15. §

(1)[74] Az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra kérelemben bejelentett fajok fajtáira a fajtabejelentő, annak képviselője vagy a fajtabejelentő hozzájárulásával rendelkező szaporítóanyag termelő részére adható egyedi szaporítási engedély.

(2)[75] A szántóföldi fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi növényfajták (fajok) esetén a fajta szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.

(3)[76] A szőlő-, gyümölcs-, zöldség, erdészeti fajták esetén az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed.

(4)[77] Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően a NÉBIH-hez kell benyújtani.

(5)[78] Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat lezárásáig hatályos.

DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz

16. §[79]

A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgáltra történő kérelem alapján elvégzett DUS-vizsgálatról a NÉBIH időközi illetve végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. A NÉBIH a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha a NÉBIH a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a kérelmezőnek is megküld.

A növényfajták állami elismerése, az állami elismerés elutasítása, visszavonása és megújítása[80]

17. §

(1)[81] A fajtavizsgálatok eredményei alapján a NÉBIH - a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajták kivételével - a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó vizsgálati jelentést megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak.

(2) A vizsgálati jelentésnek - a kérelemben foglaltak alapján - tartalmaznia kell:[82]

a) a faj nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c)[83] a kérelmező nevét és címét, továbbá harmadik országbeli kérelmező esetében a képviselő nevét és címét,

d) a fajtafenntartó nevét és címét,

e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy

f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.

(3)[84] A vizsgálati jelentésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:

a) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,

b) a fajta termesztési és hasznosítási célját,

c) a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is),

d) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit,

e) a NÉBIH által ellenőrzött végleges fajtanevet,

f) a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is) és

g) a vizsgálatok alapján a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó javaslatot és annak indokolását.

(3a)[85] A Fajtaminősítő Bizottság a vizsgálati jelentés és a fajta bejelentőjének észrevételei alapján szakmai javaslatot tesz a NÉBIH részére a fajta állami elismerhetősége vonatkozásában. A NÉBIH a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajok esetén a vizsgálati jelentés alapján, egyéb fajok esetén a Fajtaminősítő Bizottság szakmai javaslata és a vizsgálati jelentés alapján elkészíti a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést.

(3b)[86] Kárpát-medencei szőlőfajta esetében a NÉBIH az (1) bekezdés szerinti vizsgálati jelentés helyett

a) a fajta nevét,

b) a kérelmező nevét és címét,

c) a fajtafenntartó nevét és címét,

d) a 12/B. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés eredményét, valamint

e) a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó javaslatot és annak indokolását

tartalmazó értékelést küld a Fajtaminősítő Bizottságnak.

(3c)[87] A Fajtaminősítő Bizottság a (3a) bekezdéstől eltérően az értékelés alapján tesz javaslatot a NÉBIH részére a Kárpát-medencei szőlőfajta állami elismerhetősége vonatkozásában.

(4)[88] Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben - a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságáról és a 637/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 3-i (EU) 2021/384 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltak szerint - szinonim név adható.

(5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét.

18. §

(1)[89] A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek a NÉBIH-nél nyilvántartott fajtafenntartója van.

(2)[90] A fajta állami elismerése meghosszabbítható, ha a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Az állami elismerés meghosszabbítása iránti, a fajta vizsgálatára kiterjedő kérelmet a fajta állami elismerésének lejárati időpontja előtt legalább két évvel kell a NÉBIH-hez benyújtani.

(2a)[91] A (2) bekezdés szerinti meghosszabbítás időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében az állami elismerés lejáratától számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart.

(3)[92] Ha a NÉBIH az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.

(4)[93] Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha

a)[94]

b) a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai megváltoztak, vagy

c)[95] a kérelmező nem fizette meg az állami elismerés meghosszabbításához szükséges vizsgálatért fizetendő díjat.

18/A. §[96]

(1)[97] A fajta állami elismerése - az állami elismerés lejárta, az elismerés kérelemre történő visszavonása vagy nyilvántartásba vett fajtafenntartó hiánya miatti megszűnés esetén - megújítható, ha a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Az állami elismerés megújítása iránti kérelmet a NÉBIH-hez kell benyújtani a fajta állami elismerésének megszűnését követő 2 éven belül.

(2) Nem újítható meg az állami elismerés, ha

a) fajta állami elismerése megújítása iránti kérelmet a fajta állami elismerése megszűnését követő 2 éven túl terjesztik elő,

b) a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai megváltoztak, vagy

c)[98] a kérelmező nem fizeti meg az állami elismerés megújításához szükséges vizsgálatért fizetendő díjat.

(3) A megújítás időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében a megújítás tárgyában hozott döntéstől számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megújítás tárgyában hozott döntéstől számított 10. év végéig tart.

19. §

(1)[99]

(2)[100] Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról a NÉBIH értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá - a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében - az Európai Bizottságot.

20. §

(1)[101] A NÉBIH az állami elismerést visszavonja, ha[102]

a)[103] a kérelemben vagy a vizsgálat során a kérelmező hamis adatokat szolgáltatott,

b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,

c)[104]

d)[105] a kérelmező nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,

e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,

f)[106] a kérelmező az állami elismerés visszavonását kéri, vagy

g)[107] a kérelmező nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

(2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.

Fajtaminősítő Bizottság[108]

21. §[109]

(1) A Fajtaminősítő Bizottság a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést szakágazatonként, szántóföldi, szőlő- és erdészeti szekcióban hozza meg.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét, a szekciók elnökeit, valamint a szekciók tagjait a NÉBIH javaslatára a miniszter nevezi ki. Az elnök, a szekció elnöke, a szekció tagja megbízatása visszavonásig érvényes.

(3)[110] A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, a miniszter hagyja jóvá, és azt a NÉBIH honlapján közzéteszi.

Nemzeti Fajtajegyzék

22. §

(1)[111] A NÉBIH évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:[112]

a) a fajta nevét,

b)[113] a kérelmező nevét, címét,

c) a fajtafenntartó nevét, címét,

d) a fajta képviselőjének nevét, címét,

e) a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap),

f)[114] az esetleges géntechnológiai módosítás tényét,

g)[115] a növényfajta-oltalom fennállását,

h)[116] az állami elismerés lejártának az időpontját és

i)[117] a szaporítóanyag forgalmazhatósága lejáratának az időpontját.

(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.

(3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:

a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,

d)[118] Dísznövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

e)[119] Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

f)[120] Gyógy- és Fűszernövények Nemzeti Fajtajegyzéke.

(4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.

(5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel.

(6)[121] A (3) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzékek C. része az elismert tájfajtákat tartalmazza.

(7)[122] A (3) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzék D. része tartalmazza a 2012. szeptember 30. előtt forgalmazott és hivatalosan elismert leírással rendelkező gyümölcsfajtákat.

Szállítói Fajtajegyzék

23. §[123]

Leíró Fajtajegyzék

24. §[124]

A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajták állami elismeréskor fennálló lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást.

Ajánlott Fajták Jegyzéke

25. §

(1)[125] A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyarországon lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye.

(2) A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be.

(3)[126] Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges szántóföldi kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra.

(4)[127] Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan - a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő - összeállítását és évenkénti közzétételét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg.

A fajták fenntartása

26. §

(1) A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag - elit vetőmag - folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növényegészségügyi előírásoknak megfeleljenek.

(2) A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni.

(2a)[128] Erdészeti növények klónösszeállításai esetében az egyes klónok arányát fenn kell tartani, az nem változtatható meg.

(3)[129] Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.

(4)[130] A kérelmező a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a kérelmező a NÉBIH-et írásban köteles értesíteni.

(5)[131] Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt a NÉBIH részére be kell jelenteni. A NÉBIH az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. A NÉBIH az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.

27. §

(1)[132] A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett - vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött - tétellel a NÉBIH összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmag előállítás és forgalmazás ellenőrzésének keretében a NÉBIH fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából.

(2)[133] Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához a NÉBIH segítséget nyújt a társhatóságok részére.

(3) A 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak.

(4)[134] A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét a fajtafenntartás bejelentett helyszínén is ellenőrzi. Az ellenőrzés során a fajtafenntartási nyilvántartásokat, valamint a fajtafenntartási módszerek gyakorlati megvalósítását kell ellenőrizni.

28. §

A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza.

29. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)[135] E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. és 2. mellékletével módosított 10. és 11. számú mellékletét a Módr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek.

29/A. §[136]

A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 159/2023. (XII. 27.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő fajtavizsgálatok eredményei és - a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajták kivételével - a Fajtaminősítő Bizottság szakmai javaslata alapján a NÉBIH - amennyiben a bejelentő a bejelentését nem vonja vissza - erre irányuló külön kérelem nélkül döntést hoz az állami elismerés megadásáról vagy elutasításáról.

30. §[137]

Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

1. a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

2. a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

2a.[138] a Tanács 68/193/EGK irányelve (1968. április 9.) a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról,

3. a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

4. a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

5. a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról,

6. a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról,

7. a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,

8. a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

9. a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,

10. a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

11. a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

12. a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

13. a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

14. a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról,

15. a Bizottság 2005/91/EK irányelve (2005. december 16.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

16. a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról,

17. a Bizottság 2006/127/EK irányelve (2006. december 7.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe veendő tulajdonságok és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

18. a Bizottság 2007/49/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

19. a Bizottság 2007/48/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

20. a Bizottság 2008/83/EK irányelve (2008. augusztus 13.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

21. a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről,

22. a Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemezők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvek módosításáról,

23. a Bizottság 2010/46/EU irányelve (2010. július 2.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

24. a Bizottság 2009/145/EK irányelve (2009. november 26.) egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,

25. a Bizottság 2011/68/EU végrehajtási irányelve (2011. július 1.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

26.[139] a Bizottság 2012/8/EU végrehajtási irányelve (2012. március 2.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

27.[140] a Bizottság 2012/44/EU végrehajtási irányelve (2012. november 26.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

28.[141] a Bizottság 2013/57/EU végrehajtási irányelve (2013. november 20.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

29.[142] a Bizottság 2014/105/EU végrehajtási irányelve (2014. december 4.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

30.[143] a Bizottság 2015/1168/EU végrehajtási irányelve (2015. július 15.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

31.[144] a Bizottság 2014/1914/EU végrehajtási irányelve (2016. október 31.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

32.[145] a Bizottság 2018/100/EU végrehajtási irányelve (2018. január 22.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

33.[146] a Bizottság 2019/114/EU végrehajtási irányelve (2019. január 24.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról.

34.[147] a Bizottság 2019/1985/EU végrehajtási irányelve (2019. november 28.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról.

35.[148] a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a mezőgazdasági növényfajok és a zöldségfajok egyes fajtáinak vizsgálatára vonatkozó előírások, valamint a 2003/90/EK irányelvnek egyes növények botanikai nevei tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. május 6-i (EU) 2021/746 bizottsági végrehajtási irányelv.

36.[149] a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a mezőgazdasági növényfajok és a zöldségfajok egyes fajtáinak vizsgálatára vonatkozó előírások tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 9-i (EU) 2022/905 bizottsági végrehajtási irányelv.

37.[150] a 2003/90/EK irányelvnek az ökológiai termelésre alkalmas mezőgazdasági növényfajok ökológiai fajtáira vonatkozó eltérés tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. szeptember 23-i (EU) 2022/1647 bizottsági végrehajtási irányelv,

38.[151] a 2003/91/EK irányelvnek az ökológiai termelésre alkalmas zöldségfajok ökológiai fajtáira vonatkozó eltérés tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. szeptember 23-i (EU) 2022/1648 bizottsági végrehajtási irányelv.

39.[152] a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a mezőgazdasági növényfajok és a zöldségfajok egyes fajtáinak vizsgálatára vonatkozó előírások tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. július 10-i (EU) 2023/1438 bizottsági végrehajtási irányelv.

31. §[153]

E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 30/2024. (V. 3.) AM rendelettel megállapított 4. § (4a) bekezdésének, 5. § (5) bekezdésének, 12/B. §-ának és 17. § (3b) és (3c) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[154]

Az állami elismerésre kötelelezett növényfajok jegyzéke[155]

I. Állami elismerésre kötelezett növényfajok

D) Gyümölcs[157]

2. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[158]

3. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[159]

4. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[160]

A DUS-vizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai

A) SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK[161]

B) ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK

C) SZŐLŐ-GYÜMÖLCS

Megjegyzés: Szőlő és szőlőalany klónok bejelentésekor csak vírustesztelt szaporítóanyag fogadható el.[162]

5. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[163]

A gazdasági értékvizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai

6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[164]

A megkülönböztethetőség, az állandóság és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők

A. rész

Alaktani jellemzők

1. 10-20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs

1.1. alak

1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat)

1.3. szőrösség

2. zöldhajtás a virágzás idején

2.1. keresztmetszet (alak és kontúr)

2.2. szőrösség

3. fás hajtás

3.1. felület

3.2. szártag

4. kacsok eloszlása

5. 10-30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél)

5.1. szín

5.2. szőrösség

6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között)

6.1. fénykép

6.2. rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal

6.3. általános alak

6.4. levélkaréjok száma

6.5. vállöblök

6.6. az alsó és a felső oldalöblök mélysége

6.7. a levélfonák szőrössége

6.8. felület

6.9. levélszél

7. virágzat

látható nem

8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében)

8.1. fénykép (méretarányokkal)

8.2. alak

8.3. méret

8.4. fürtnyél (hossz)

8.5. átlagos tömeg, grammban

8.6. szemek ellenállása leszakítás során

8.7. fürt tömöttsége

9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

9.1. fénykép (méretarányokkal)

9.2. alak

9.3. a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével

9.4. szín

9.5. héj (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.6. magszám (csemegeszőlő-fajták esetén)

9.7. gyümölcshús

9.8. lé

9.9. íz

10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal)

B. rész

Fiziológiai jellemzők

1. vegetatív jelenségek

1.1. fenológiai adatok megállapítása:

a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kontrollfajtával való összehasonlítás útján történik:

1.1.1. fehérszőlőfajták

- Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye

1.1.2. kékszőlőfajták

- Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina

1.1.3. csemegeszőlő-fajták

- Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Italia, Palatina

1.2. rügyfakadás ideje

az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest

1.3. teljes virágzás ideje

az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva

1.4. érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)

az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva

2. termesztési jellemzők

2.1. növekedési erély

2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret)

2.3. termőképesség

2.3.1. rendszeresség

2.3.2. hozam

2.3.3. anomáliák

2.4. ellenálló képesség vagy érzékenység

2.4.1. kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben

2.4.2. károsító szervezetekkel szemben

2.4.3. a bogyó hajlamossága a repedésre

2.5. vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés

2.5.1. oltás

2.5.2. szaporítás dugványozással

3. hasznosítás

3.1. borszőlőként

3.2. csemegeszőlőként

3.3. alanyként

3.4. ipari felhasználásra

7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[165]

A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei

1. Ökológiai információk

1.1. hely,

1.2. földrajzi adottságok,

1.2.1. hosszúsági fok,

1.2.2. szélességi fok,

1.2.3. magasság,

1.2.4. fekvés és lejtés,

1.3. éghajlati viszonyok,

1.4. talajtípus.

2. Technikai részletek

2.1. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén

2.1.1. 24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon,

2.1.2. legalább 3 évi termesztés,

2.1.3. legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.1.4. oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni.

2.2. Alanyfajták esetén

2.2.1. 5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal,

2.2.2. öt évvel a telepítés után,

2.2.3. három hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.2.4. oltó vételezését legalább három fajta oltóvesszőjével kell vizsgálni.

8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[166]

9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[167]

10. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[168]

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

11. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[172]

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a zöldségfajok DUS vizsgálatára

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

12. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez[175]

Egyes ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták egyöntetűségére és gazdasági érzékvizsgálatára vonatkozó előírások

1. A 12/A. § szerinti fajok:

1.1. árpa (Hordeum vulgare L.)

1.2. kukorica (Zea mays L.)

1.3. rozs (Secale cereale L.)

1.4. búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum.)

1.5. sárgarépa (Daucus carota L.)

1.6. karalábé (Brassica oleracea L.)

2. A technikai előírásoktól való eltérés az egyöntetűség tekintetében:

2.1. Árpa

2.1.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO/TP-019/5. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.1.1.1. CPVO 5. - Zászlóslevél: a fülecskék antociános elszíneződése

2.1.1.2. CPVO 8. - Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

2.1.1.3. CPVO 9. - Szálkák: a csúcsok antociános színeződése

2.1.1.4. CPVO 10. - Kalász: viaszosság

2.1.1.5. CPVO 12. - Szemtermés: a külső toklász erezetének antociános színeződése

2.1.1.6. CPVO 16. - Steril füzérke: növekedési jelleg

2.1.1.7. CPVO 17. - Kalász: alak

2.1.1.8. CPVO 20. - Szálka: hosszúság

2.1.1.9. CPVO 21. - Kalászorsó: az első tag hossza

2.1.1.10. CPVO 22. - Kalászorsó: az első tag görbülete

2.1.1.11. CPVO 23. - Középső füzérke: a kalászpelyva és a hozzá tartozó szálka hossza a szemterméshez viszonyítva

2.1.1.12. CPVO 25. - Szemtermés a külső toklász háti oldalán a belső oldalsó erek tüskézettsége

2.2. Kukorica

2.2.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/002/3. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.2.1.1. CPVO 1. - Első levél: a levélhüvely antociános színeződése

2.2.1.2. CPVO 2. - Első levél: a csúcs alakja

2.2.1.3. CPVO 8. - Címer: a kalászpelyva antociános színeződése, az alap kivételével

2.2.1.4. CPVO 9. - Címer: a portokok antociános színeződése

2.2.1.5. CPVO 10. - Címer: a főtengely és az oldalágak közötti szög

2.2.1.6. CPVO 11. - Címer: az oldalágak görbülete

2.2.1.7. CPVO 15. - Szár: a harmatgyökerek antociános színeződése

2.2.1.8. CPVO 16. - Címer: a füzérkék tömöttsége

2.2.1.9. CPVO 17. - Levél: a levélhüvely antociános színeződése

2.2.1.10. CPVO 18. - Szár: a szártagok antociános színeződése

2.2.1.11. CPVO 19. - Címer: a főtengely hossza a legalsó oldalág felett

2.2.1.12. CPVO 20. - Címer: a főtengely hossza a legfelső oldalág felett

2.2.1.13. CPVO 21. - Címer: az oldalág hossza

2.3. Rozs

2.3.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/058/1. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.3.1.1. CPVO 3. - Csírahüvely: antociános színeződés

2.3.1.2. CPVO 4. - Csírahüvely: hosszúság

2.3.1.3. CPVO 5. - Első levél: a levélhüvely hossza

2.3.1.4. CPVO 6. - Első levél: a lemez hossza

2.3.1.5. CPVO 8. - Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

2.3.1.6. CPVO 10. - A zászlóslevél melletti levél: a lemez hossza

2.3.1.7. CPVO 11. - A zászlóslevél melletti levél: a lemez szélessége

2.3.1.8. CPVO 12. - Kalász: viaszosság

2.3.1.9. CPVO 13. - Szár: a kalász alatti szőrözöttség

2.4. Búza

2.4.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/003/5. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.4.1.1. CPVO 3. - Csírahüvely: antociános színeződés

2.4.1.2. CPVO 6. - Zászlóslevél: a fülecskék antociános színeződése

2.4.1.3. CPVO 8. - Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

2.4.1.4. CPVO 9. - Zászlóslevél: a lemez viaszossága

2.4.1.5. CPVO 10. - Kalász: viaszosság

2.4.1.6. CPVO 11. - Szár: a kalásztartó szártag viaszossága

2.4.1.7. CPVO 20. - Kalász: alak profilból

2.4.1.8. CPVO 21. - Legfelső orsótag: a szőrözöttség kiterjedése a domború felületen

2.4.1.9. CPVO 22. - Alsó kalászpelyva: a váll szélessége

2.4.1.10. CPVO 23. - Alsó kalászpelyva: a váll alakja

2.4.1.11. CPVO 24. - Alsó kalászpelyva: a fog hossza

2.4.1.12. CPVO 25. - Alsó kalászpelyva: a fog alakja

2.4.1.13. CPVO 26. - Alsó kalászpelyva: a szőrözöttség kiterjedése a belső felületen

2.5. Sárgarépa

2.5.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/049/3. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.5.1.1. CPVO 4. - Levél: tagoltság

2.5.1.2. CPVO 5. - Levél: a zöld szín intenzitása

2.5.1.3. CPVO 19. - Gyökér: a mag átmérője a teljes átmérőhöz viszonyítva

2.5.1.4. CPVO 20. - Gyökér: a mag színe

2.5.1.5. CPVO 21. - A fehér maggal rendelkező fajták kivételével, gyökér: a mag színének intenzitása

2.5.1.6. CPVO 28. - Gyökér: a csúcs színeződésének ideje

2.5.1.7. CPVO 29. - Növény: az elsődleges ernyő magassága a virágzás idején

2.6. Karalábé

2.6.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/065/1 Rev. CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek a megfelelő CPVO-előírásban foglalt, az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.6.1.1. CPVO 2. - Csíranövény: a sziklevelek zöld színeződésének intenzitása

2.6.1.2. CPVO 6. - Levélnyél: növekedési jelleg

2.6.1.3. CPVO 8. - Levéllemez: hosszúság

2.6.1.4. CPVO 9. - Levéllemez: szélesség

2.6.1.5. CPVO 10. - Levéllemez: a csúcs alakja

2.6.1.6. CPVO 11. - Levéllemez: tagoltság a főérig (a levél alsó részén)

2.6.1.7. CPVO 12. - Levéllemez: a szél bemetszéseinek száma (a levél felső részén)

2.6.1.8. CPVO 13. - Levéllemez: a szél bemetszéseinek mélysége (a levél felső részén)

2.6.1.9. CPVO 14. - Levéllemez: alak keresztmetszetben

2.6.1.10. CPVO 19. - Karalábé: belső levelek száma

3. Az 1.1-1.4. pont szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtái gazdasági értékvizsgálatát ökológiai feltételek mellett, az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezni, és a vizsgálat során figyelembe kell venni az ökológiai mezőgazdaság sajátos igényeit és célkitűzéseit, vizsgálni kell a betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy toleranciát, valamint a különböző helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást.

3.1. Ha a NÉBIH nem tudja biztosítani az ökológiai feltételek melletti gazdasági értékvizsgálatot vagy bizonyos jellemzők - többek között a betegségekre való fogékonyság - vizsgálatát, a vizsgálatok az alábbiak szerint végezhetőek el:

3.1.1. a NÉBIH felügyelete alatt ökológiai termesztők telephelyein vagy ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban,

3.1.2. alacsony inputanyag-felhasználás mellett és minimális kezelésekkel vagy

3.1.3. egy másik tagállamban, ha az adott tagállammal kétoldalú megállapodás jött létre az ökológiai feltételek melletti vizsgálatok lehetővé tétele érdekében.

3.2. Egy fajta termesztési és használati értéke akkor tekinthető kielégítőnek, ha a Nemzeti Fajtajegyzékben elismert, más ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtákkal összehasonlítva tulajdonságai összességében véve - legalább a bármely régióban folyó termesztés tekintetében - a termény vagy az abból származó termékek termesztésének, illetve használatának egyértelmű javulását teszik lehetővé. A mezőgazdasági termelésben a gazdálkodási gyakorlatok, valamint az élelmiszer- vagy takarmánytermelés tekintetében az ökológiai gazdálkodás számára előnyösebb jellemzőket a termesztési és használati érték vizsgálata szempontjából különösen értékesnek kell tekinteni.

3.3. Az NÉBIH-nek az ökológiai gazdálkodás sajátos igényeihez igazított különböző vizsgálati feltételeket kell előírnia, és a kérelmező kérésére a NÉBIH - amennyiben erre lehetősége van - specifikus tulajdonságokat és jellemzőket is vizsgál, ha megismételhető módszerek állnak rendelkezésre.