1/2006. (II. 17.) ICSSZEM rendelet

az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) bekezdésében és 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1.számú melléklete XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetének 9. címe alatti fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatásokra és egyéb kifizetések kezdeményezésére,

b) az előző évekről áthúzódó, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény által az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alárendelt, kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzatok - ide nem értve a "Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása", valamint a "Nemzeti Civil Alapprogram" előirányzatokat - maradványára [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: előirányzat].

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) kötelezettségvállalás: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 134. §-ának (1), (5)-(8), illetve (14) bekezdéseiben szabályozott tevékenység;

b) a kötelezettségvállalás dokumentuma: az Ámr. 2. §-ának 67. pontjában meghatározott dokumentumok;

c) a kötelezettségvállalás ellenjegyzése: az Ámr. 134. §-ának (9)-(12) bekezdéseiben szabályozott tevékenység;

d) a kötelezettségvállalás ellenjegyzője: a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) szerint kijelölt szervezeti egység vezetője vagy helyettese;

e) kötelezettségvállaló: jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a szakterület felügyeletét ellátó helyettes államtitkár;

f) szakmai teljesítés-igazolás: az Ámr. 135. §-ának (1) bekezdésében előírt és a (3) bekezdésében szabályozott tevékenység;

g) szakmai teljesítés-igazoló: az SZMSZ szerint illetékes szakmai szervezeti egység vezetője;

h) érvényesítés: az Ámr. 135. §-ának (2) bekezdésében előírt, és a (4) bekezdésben alkalmazott tevékenység;

i) érvényesítő: az SZMSZ szerint illetékes szervezeti egység vezetője által írásban megbízott, az Ámr. 135. §-ának (2) bekezdésében előírt végzettséggel rendelkező személy;

j) kedvezményezett: az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó, vagy egyéb - a kötelezettségvállalás alapján-jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

k) szakmai szervezeti egység: a minisztériumnak az a hivatali egysége, amely az SZMSZ szerint az adott költségvetési előirányzat felhasználásának vagy azzal összefüggő társadalmi cél működtetésének feladatát szakmai felelősként ellátja;

l) szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás: a támogatási szerződésben vállalt feladat teljesítésével kapcsolatos szöveges értékelést és a kapott támogatás felhasználására vonatkozó pénzügyi teljesítési adatokat tartalmazó beszámolási kötelezettség;

m) pályázati bizottság: a pályázatok bírálatára, a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos előzetes állásfoglalás kialakítására létrehozott bizottság, illetőleg a pályázatokat elbíráló kuratórium, kollégium.

A kötelezettségvállalás általános szabályai

3. §

Az előirányzat tartalmazza a működtetéssel járó kezelési költségeket. A kezelési költség mértéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem haladhatja meg az előirányzat 10%-át.

4. §

(1) Kötelezettség írásban benyújtott kérelem, pályázat, ajánlat, illetve jogszabály rendelkezése alapján vállalható.

(2) Visszatérítendő támogatás legfeljebb 5 éves futamidőre, kamat és kezelési költség felszámolása nélkül - ide nem értve a jogosulatlanul igénybe vett támogatást -, évenként egyenlő részletekben történő visszafizetési kötelezettség előírásával adható.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatás visszafizetésének megkezdésére legfeljebb egy év türelmi idő adható. A visszafizetés megkezdésének időpontját a szerződésben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen akadálya a visszafizetés korábbi teljesítésének, és a visszafizetést a szerződésben meghatározott számlára kell teljesíteni.

5. §

(1) Kötelezettség - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tárgyévi előirányzat mértékéig vállalható.

(2) Kötelezettség legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ai pénzügyi teljesítéssel akkor vállalható, ha a feladat ellátása a tárgyévben nem oldható meg.

(3) Éven túli kötelezettség a tárgyévet követő év(ek) előirányzata terhére az Ámr. 134. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerint vállalható.

6. §

(1) A kötelezettségvállalásokról a szakmai szervezeti egység, valamint a feladatra kijelölt szervezeti egység folyamatos nyilvántartást vezet.

(2) Amennyiben azt a fejezeti kezelésű előirányzat összetettsége, nagyságrendje indokolja, az előirányzat kezelésével összefüggő feladatok, így különösen pályáztatási, pénzügyi, ügyviteli, könyvvezetési, ellenőrzési feladatok lebonyolításával, külső szervezet (a továbbiakban: közreműködő szervezet) bízható meg. Az 1. számú mellékletben meghatározott szervezetek, az ott felsorolt előirányzatok tekintetében közreműködő szervezetnek minősülnek.

A pályázatokra, támogatási kérelmekre vonatkozó szabályok

7. §

(1) Pályázat alapján igényelhető támogatás esetén pályázati hirdetmény tehető közzé azzal, hogy a teljes pályázati felhívást a minisztérium honlapján és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza különösen:

a) a pályázat címét vagy megnevezését és a pályázat kiírójának megnevezését,

b) a pályázat célját,

c) a támogatásban részesíthetők körét,

d) a pályázat benyújtásának határidejét,

e) a regisztrációs vagy pályázati díjat,

f) a teljes pályázati dokumentáció hozzáférésének helyét és módját.

(3) A pályázati felhívás - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza

a) a pályázat elbírálásának határidejét, és a bírálat eredményéről történő tájékoztatás határidejét és módját,

b) a támogatás alapjául szolgáló jogcímet,

c) a pályázattal elnyerhető támogatás és a pályázótól megkívánt önrész összegét, illetve mértékét,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, elbírálásának szakmai szempontrendszerét, speciális bírálati szempontjait,

e) a pályázat elbírálásának és a támogatás igénybevételének eljárási rendjét,

f) a pályázat szerint támogatásra kerülő feladat megvalósításának, valamint az éves és évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának határidejét és a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás elkészítésének szempontjait,

g) a pályázattal benyújtandó okiratokat, igazolásokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat és egyéb feltételek felsorolását,

h) arra az esetre vonatkozó eljárást, ha a támogatási igény meghaladja a pályázati támogatási keretet, illetve, ha a keret nem kerül teljes mértékben felhasználásra,

i) minden olyan információt, amely ismerteti a pályázóval azt, hogy a pályázata elfogadása esetén milyen feltételekkel köthető meg a szerződés, azzal milyen jogosultságokat szerez és kötelezettségeket vállal, beleértve az ellenőrzés tűrésének kötelezettségét és a támogatás jogosulatlan igénybevételének következményeit is.

(4) A pályázati felhívásban - megfelelő határnap tűzésével - egyszeri hiánypótlás lehetősége biztosítható.

(5) A pályázati felhívásban a pályázat, illetőleg a hiánypótlás benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén a pályázatot el kell utasítani.

(6) A regisztrációs vagy pályázati díj összege pályázatonként nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.

8. §

(1) A pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. A pályázati rendszerben támogatható programokhoz egyéb központi költségvetési forrásokból is igényelhető támogatás, azonban ezt a pályázatban jelezni kell, illetve annak elnyeréséről a kedvezményezett értesíteni köteles a kötelezettségvállalót.

(2) A pályázati felhívásban kiköthető, hogy a pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani, a pályázati felhívásban meghatározottak szerint.

9. §

A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.

10. §

(1) A pályázat elbírálása pályázati bizottság javaslatára, a jogszabályokban rögzített, valamint a pályázati felhívásban közzétett szempontrendszer alapján történik. A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén a beérkezett pályázatokat a döntési javaslat megtétele céljából a pályázati bizottság részére a közreműködő szervezet készíti elő, a pályázat benyújtási határidejét - hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő leteltét - követő 15 munkanapon belül.

(2) A pályázati bizottság köteles a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját kialakítani és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől - hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő lejártának napjától - számított 45 napon belül elkészíteni.

(3) A pályázat elbírálása során az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető.

(4) A feltételeknek nem megfelelő - egyszeri hiánypótlással megfelelővé nem tehető - pályázatot, valamint azt, amelyiknek a megvalósítására készített költségvetés megalapozottsága nem kielégítő, el kell utasítani.

11. §

(1) A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázót a döntés meghozatala napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(2) A támogatásról szóló értesítésben a támogatási szerződés megkötésére határidőt kell tűzni.

(3) Érvényét veszti a támogatási döntés, ha a támogatásról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül a pályázó mulasztásából, vagy neki felróható egyéb okból nem jön létre a szerződés.

(4) A pályázatot elutasító döntést indokolni kell, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

12. §

(1) A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén a közreműködő szervezet, a kötelezettségvállaló által kiadott engedélyező okirat alapján megköti a támogatási szerződést, és értesíti az engedélyező okiraton nem szereplő pályázót a pályázata elutasításáról.

(2) Az engedélyező okirat kiállítása céljából a közreműködő szervezet a pályázati bizottság javaslatát annak megtételétől számított 15 napon belül felterjeszti aláírásra a kötelezettségvállalónak, aki a kézhezvételtől számított 8 napon belül dönt az engedélyező okirat kiadásáról.

(3) A közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével, a pályázatok kezelésével kapcsolatos költségeire a pályázati keret összegének - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb 6%-a, valamint az esetleges regisztrációs (pályázati) díjból befolyt összeg fordítható.

13. §

(1) Ha a támogatási igény meghaladja az előirányzati keretet

a) a pályázat befogadása felfüggeszthető, illetve a pályáztatás a megadott határnap előtt lezárható, vagy

b) a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatok - valamennyi pályázatra nézve azonos módon - versenyeztethe-tők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el, továbbá a versenyeztetés, rangsorolás eredményeként a forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók, vagy

c) a befogadott, de még el nem bírált pályázatok arányosan is teljesíthetők.

(2) Ha nem pályázat alapján igényelnek az előirányzati keretet meghaladó támogatást, a kérelmek teljesítését meg kell tagadni.

14. §

A támogatási kérelmek elbírálására a 9-13. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elemi csapás, természeti katasztrófa által okozott kár elhárítására, illetve részbeni megtérítésére vonatkozó kérelmeket soron kívül kell elbírálni.

A támogatási szerződés

15. §

(1) A támogatási szerződés aláírására és módosítására - a közreműködő szervezettel történő pályáztatás kivételével - a kötelezettségvállaló jogosult. A közreműködő szervezettel történő pályáztatás esetén a szerződést és a szerződésmódosítást - a 12. § (1) bekezdés szerinti engedélyező okirat birtokában - a közreműködő szervezet vezetője a miniszter megbízásából írja alá.

(2) A szerződés megkötését követően a nem normatív, programjellegű fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a minisztérium honlapján, valamint közreműködő szervezet által működtetett támogatás esetén a közreműködő szervezet honlapján, a döntés meghozatalát követő 60 napon belül közzé kell tenni. Honlapon történő közzététel esetén a közzétételtől számított legalább 5 évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. A közzétételre nem kerül sor, ha a közzétételi határidő letelte előtt a támogatás visszavonásra kerül, vagy arról a kedvezményezett írásban lemond.

(3) Ugyanazon kedvezményezettnek egy előirányzatból ugyanazon célra a tárgyéven belül csak egy kötelezettségvállalással nyújtható támogatás. Ugyanazon célra a tárgyévet követő évben támogatás csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett az előző évi támogatással elszámolt és azt a minisztérium elfogadta.

(4) Használt eszköz vásárlásához támogatás nem nyújtható.

(5) A támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a minisztérium előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A működtetési kötelezettség időtartama

a) két év, ha a támogatás összege nem éri el az 1 millió forintot,

b) három év, ha a támogatás összege eléri az 1 millió forintot, de nem éri el az 5 millió forintot,

c) öt év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem éri el a 15 millió forintot,

d) tíz év, ha a támogatás összege 15 millió forint vagy azt meghaladó összeg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti működtetési kötelezettség időtartama alatt a támogatási célnak megfelelő működtetést a minisztérium ellenőrzi.

16. §

(1) A támogatási szerződéshez csatolni kell:

a) a kedvezményezettnek az Áht 13/A. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatait, illetőleg - az Áht. 13/A. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság és illetékhivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a kedvezményezettnek nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen;

b) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványnak a kiadó hatóság vagy közjegyző által hitelesített másolatát;

c) szellemi szabadfoglalkozású természetes személy esetén a szakmai szervezet által kiállított szakképesítést igazoló okiratot;

d) a b) és c) pontok alá nem tartozó természetes személy esetén a támogatásra való jogosultságot igazoló egyéb okiratot;

e) gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, továbbá eredeti vagy hitelesített másolatban aláírási címpéldányt;

f) társadalmi szervezet, alapítvány esetén 30 napnál nem régebbi, a bíróság által kiadott, hatályos adatokat tartalmazó kivonatot, továbbá eredeti vagy hitelesített másolatban aláírási címpéldányt (határon túli társadalmi szervezet, alapítvány esetében a banki aláírás-bejelentő hitelesített másolatát);

g) települési önkormányzat, illetőleg önkormányzati fenntartású intézmény esetén a szerződés megkötésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát;

h) megbízott aláíró esetén a szerződés aláírására feljogosító, közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazást;

i) támogatási kérelem esetén a feladat megvalósításának részletes - tételes, darabszámmal, egységárral kidolgozott - költségtervét és felhasználási ütemtervét;

j) építési beruházás támogatása esetén a jogerős elvi építési engedélyt az ingatlan tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosától származó hitelesített hozzájáruló nyilatkozatával, vagy végleges építési engedélyt, vagy az illetékes hatóság igazolását arról, hogy a pályázatban, kérelemben jelzett beruházási tevékenység nem építési engedély-köteles;

k) egyéb engedélyköteles tevékenységek esetén a jogerős hatósági engedélyeket, igazolásokat;

l) tanfolyam, előadássorozat, felkészítő és oktatási jellegű rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megszervezésének támogatására irányuló szerződés esetén azt a leírást, amely tartalmazza a rendezvény helyét, a rendezvény tematikáját, programleírását, műsortervét, az előadások, illetve órák számát és az óradíjat;

m) a kedvezményezett szervezet nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincs ellene folyamatban a működését ellehetetlenítő végrehajtási eljárás, valamint arról, hogy a szerződéskötést követően indult ilyen eljárásról a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a kötelezettségvállalót;

n) a természetes személy kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll végrehajtási eljárás alatt,

o) az Áht. 15. §-a (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó esetekben a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására az 1/2006. (II. 2.) FMM rendeletben meghatározottak szerint alkalmas iratot,

p) a kedvezményezett nyilatkozatát, amelyben felsorolja, hogy mely szervezetektől kért a pályázatában, illetve kérelmében megjelölt programhoz támogatást, és nyilatkozatot arról, hogy az elnyert támogatás összegéről, az arról szóló értesítés átvételétől számított 8 napon belül, tájékoztatja kötelezettségvállalót;

q) a szerződés tartalma és célja szerint a 2. számú melléklet alapján összeállított segédletet a szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítéséhez;

r) a szakmai szervezeti egység által meghatározott csatolandó mellékleteket;

s) a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelmet, pályázatot.

(2) Az előfinanszírozás keretében nyújtott támogatások esetén a kötelezettségvállaló előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatási szerződéshez csatolni kell a kedvezményezett nyilatkozatát a számlavezető bankjairól, továbbá azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazást a bankok igazolásával, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezésben foglaltaknak megfelelő hozzájáruló nyilatkozatot, amelyben a kedvezményezett elismeri, hogy a minisztérium vagy a minisztérium által felhatalmazott szervezet jogosult a bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani, és az csak a minisztérium vagy a minisztérium által felhatalmazott szervezet beleegyezésével vonható vissza.

Pénzügyi teljesítés

17. §

(1) Pénzügyi teljesítésre kizárólag pénzügyi intézménynél nyitott számlára, banki átutalással, valamint előirányzat-átcsoportosítással kerülhet sor. A pénzügyi teljesítés további feltétele - a támogatási előleg és az előfinanszírozás kivételével - a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok, valamint a szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolás bemutatása.

(2) A támogatás elő- és utófinaszírozásként nyújtható. Utófinanszírozás esetén a támogatás forrás- és teljesítésarányosan, az alábbiak szerint vehető igénybe:

a) előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel;

b) a szerződésben meghatározott ütemezés szerint, a benyújtott részszámlák, illetve a végelszámolás elfogadását követően.

(3) Támogatási előleg folyósítására, illetőleg előfinanszírozásra - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - csak részletes indokolással és csak abban az esetben kerülhet sor, ha az utófinanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé, és erről a pályázati felhívásban vagy a kötelezettségvállalás dokumentumában külön rendelkezés történt.

(4) A támogatási előleg mértéke nem haladhatja meg a támogatás 50%-át, kutatási pályázatok esetében a 75%-át.

(5) A kedvezményezett a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követő harminc napon belül köteles a 2. számú melléklet szerinti segédlet alapulvételével elszámolni. Tárgyéven túli megvalósítás esetén a szerződésben a teljesítési határidőt az 5. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(6) Az elszámolás maradványösszegét előfinanszírozás esetén a kedvezményezett köteles az elszámolás benyújtásával egyidejűleg visszautalni az előirányzat javára, a támogatási szerződésben meghatározott számlára.

(7) A Kvtv.-ben kiemelten nevesített társadalmi szervezetek és alapítványok működési támogatásának folyósítása negyedévenként egyenlő részletekben, a negyedév első hónapjában történik. Az első utalásra legkésőbb az első negyedév utolsó hónapjában kerül sor.

(8) A (7) bekezdés szerinti szervezetek a támogatás felhasználásáról a minisztérium részére július 10-éig évközi, a tárgyévet követő év február 10-éig éves szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást nyújtanak be. Az évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának elmulasztása esetén annak pótlásáig a támogatás további részének folyósítása felfüggesztésre kerül.

(9) Amennyiben a kedvezményezett a tárgyévet megelőző évben is részesült támogatásban, a tárgyévi kifizetések megkezdésére az előző évi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtása, és annak elfogadása után kerülhet sor.

(10) Utófinanszírozás esetén a részszámlák benyújtásának ütemezését és összegét a szerződésben kell meghatározni.

Szakmai teljesítés igazolása

18. §

(1) A szakmai teljesítés igazolására - a PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai kivételével - az előirányzat, illetve az előirányzaton belül jóváhagyott támogatási cél vagy program működtetéséért felelős szakmai teljesítés-igazoló jogosult.

(2) A PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai szakmai felügyeletét és a szakmai teljesítés igazolását a miniszter által az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján kijelölt Szakmai Programfelelős Tisztségviselő (a továbbiakban: SPO) látja el.

(3) A szakmai teljesítés abban az esetben igazolható, ha a teljesítés megfelelő szakmai színvonalú és kielégíti a szerződésben foglaltakat.

(4) A szakmai teljesítés igazolása a kedvezményezett által a 2. számú melléklet alapján készített szakmai beszámolón és pénzügyi elszámoláson, továbbá a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai vizsgálatán, megítélésén alapul.

(5) A szakmai teljesítésről szóló igazolás tartalmazza a (3) és (4) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményét.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése

19. §

(1) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül - a 20. §-ban foglaltakra is tekintettel - különösen, ha

a) a (4) bekezdés vagy a 21. § (3) bekezdése alapján a támogatás visszavonásra került;

b) a kedvezményezett a támogatást a szerződéstől eltérően rendeltetésellenesen vagy nem jogszerűen használta fel;

c) a kedvezményezett - neki felróható okból - a kitűzött határidőket elmulasztotta;

d) a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból a szerződésben tűzött határidőn belül nem kezdődött meg;

e) a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése nem vagy nem a támogatási célnak megfelelő mértékben, illetve minőségben valósult meg;

f) a kedvezményezett a támogatás igénylésekor lényeges körülményt elhallgatott, illetve lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy a szükséges nyilatkozatok bármelyikét visszavonta;

g) a kedvezményezett a bejelentési és elszámolási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőben nem tesz eleget;

h) a kedvezményezett nem biztosította a támogatási összeg felhasználása ellenőrzésének feltételeit, vagy akadályozta az ellenőrzést;

i) a kedvezményezett a 20. § (3) bekezdés szerint többlettámogatást vett igénybe, és a többlet arányos visszafizetését elmulasztotta;

j) a támogatással létrehozott létesítményt vagy a megvásárolt eszközt a 15. § (5) bekezdésében meghatározott idő előtt - a kötelezettségvállaló hozzájárulása nélkül - elidegenítette, megterhelte vagy bérbe adta.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítását azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a szerződés elállással történő megszüntetésével egyidejűleg intézkedni kell a már kiutalt támogatás kamattal növelt összegének visszafizetése iránt. Az elállást tartalmazó jognyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell postára adni.

(3) A szerződéstől történő elállásról szóló értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, illetve az értesítés kézbesítését követő 30 napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

a) a 16. § (2) bekezdése szerinti esetben azonnali beszedési megbízás alkalmazásának,

b) egyéb esetekben, illetőleg az a) pont szerinti eljárás eredménytelensége esetén a támogatás kamattal növelt összegének polgári peres eljárásban való visszakövetelésének van helye. Az értesítésben meg kell határozni annak a számlának a nevét és számát, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles.

(4) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt adhat.

20. §

(1) Amennyiben a kedvezményezett által vállalt feladat

a) teljesítése a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondania, a felvett támogatással el kell számolnia. Támogatási előleg vagy előfinanszírozás esetén a támogatásnak a teljesítéssel arányban nem álló részét vissza kell fizetni;

b) teljesítésével járó összköltség a tervezetthez képest csökken, a támogatási összeget megfelelő arányban csökkenteni kell.

(2) Fejlesztési támogatás esetén, amennyiben a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségét

a) neki fel nem róható okból, határidőre csak részben, de legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül, a beruházást üzembe kell helyezni, a létesítményt a támogatási célnak megfelelően használatba kell venni. Ellenkező esetben intézkedni kell a támogatás teljes összegének a 19. § (5) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal történő visszafizetése iránt;

b) neki felróható okból határidőre nem teljesíti, az igénybe vett támogatás egészét a 19. § (5) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetni;

c) határidőre teljesítette, azonban a használati, üzemeltetési kötelezettségét csak részben teljesítette, az igénybe vett támogatás időarányos részét a 19. § (5) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetni.

(3) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több központi költségvetési forrásból vesz igénybe támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladja a cél megvalósításához megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatást a támogatóknak az általuk nyújtott támogatás arányában köteles visszafizetni. A visszafizetés elmulasztása esetén a többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

21. §

(1) A szerződéskötést követően keletkezett köztartozásra az Áht. 13/A. §-ának (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A szerződéskötést követően meginduló csőd-, felszámolási, végelszámolási és végrehajtási eljárásról a kedvezményezett legkésőbb 15 napon belül köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalót.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a már folyósított támogatást vissza kell vonni, ha

a) a csődegyezség jóváhagyására nem kerül sor,

b) a felszámolási vagy végelszámolási eljárás, természetes személynél a végrehajtási eljárás eredményeként megszűnik a támogatott tevékenység,

c) a (2) bekezdés szerinti esemény miatt a szerződés teljesítése lehetetlenné vált.

A kifizetés ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett, illetve visszavont támogatás behajtása

22. §

(1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból teljesített kifizetések ellenőrzését az Ámr. 145/A-145/C. §-ában előírtak figyelembevételével a végrehajtásért felelős szakmai szervezeti egység vezetője a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint az erre a feladatra kijelölt szervezeti egység a felhasználás utólagos ellenőrzésével látja el.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.

(3) Az ellenőrzésre a program megvalósításával egyidejűleg, vagy azt követően annak helyszínén, továbbá fejlesztési támogatás esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerül sor. A helyszíni ellenőrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalót írásban kell értesíteni.

(4) A pályázat elbírálásában, illetve a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban részt vevő személyek nem vonhatók be ugyanazon pályázat alapján megkötött támogatási szerződések megvalósításának ellenőrzésébe.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése elrendelésének és behajtásának kezdeményezése során a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó előírásokat, valamint a 19. és 20. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

EGYES ELŐRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai

23. §

(1) A "PHARE támogatással megvalósuló programok és az átmeneti támogatás programjai" előirányzat esetében a 3-22. § rendelkezéseit a "Gyakorlati útmutató az Európai Bizottság központi költségvetéséből finanszírozott külső szerződésekkel kapcsolatos eljárásrendjéhez", az "Útmutató az előcsatlakozási eszközökből támogatott közbeszerzési eljárások és támogatási alapok lebonyolításához" című dokumentumokban, a vonatkozó magyar jogszabályokban, valamint a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A PHARE-programokkal, valamint az átmeneti támogatással kapcsolatos kötelezettségvállalás és a támogatások pénzügyi folyósítása - az (1) bekezdésre is tekintettel - az általános feltételek, valamint az Ámr. VIII. fejezetében foglalt szabályozás szerint történik.

(3) A PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai több évre áthúzódó kötelezettségvállalást jelentenek.

(4) A PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjai alapdokumentumát az Európai Bizottság és a Magyar Kormány által megkötött Pénzügyi Megállapodás (a továbbiakban: Pénzügyi Megállapodás) jelenti, amely részletesen tartalmazza az adott programon belüli részprogramokat, a támogatások összegét, valamint a támogatások magyar és PHARE-forrás közötti megoszlását.

(5) A "PHARE támogatással megvalósuló programok és az átmeneti támogatás programjai" előirányzatból a Pénzügyi Megállapodásban és az ahhoz kapcsolódó, az adott programra vonatkozó összefoglaló programdokumentumban meghatározott tevékenységek ellátása finanszírozható.

(6) Az előirányzatokból finanszírozott PHARE-programok és az átmeneti támogatás programjainak programen-gedélyezője (a továbbiakban: PAO) a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (a továbbiakban: KPSZE) igazgatója. A KPSZE igazgatója felelős a programok adminisztratív és pénzügyi lebonyolításáért. A teljesítésigazolásra az SPO, illetve helyettese jogosult. A köztük lévő feladatmegosztás a PAO-SPO megállapodásban foglaltak szerint történik.

Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása

24. §

(1) A "Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása" előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek működéséhez, tevékenységének fejlesztéséhez.

(2) A pályázatot szakmai bizottság értékeli a pályázat beérkezésétől számított 60 napon belül. A szakmai bizottság tagjai:

a) a minisztérium,

b) a Pénzügyminisztérium,

c) a Belügyminisztérium,

d) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,

e) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

f) az Egészségügyi Minisztérium,

g) az Oktatási Minisztérium

egy-egy képviselője. A szakmai bizottság elnöke a minisztérium képviseletét ellátó személy.

Békéltető testületek támogatása

25. §

(1) A "Békéltető testületek támogatása" előirányzat célja a területi gazdasági kamarák által működtetett békéltető testületek működési kiadásainak finanszírozásához, valamint a testületi tagok tiszteletdíjaihoz vissza nem térítendő támogatás nyújtása.

(2) A támogatást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minisztériummal kötött megállapodásban foglalt feltételek figyelembevételével osztja fel a testületeket működtető kamarák között, és szerződést köt velük a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának, elszámolásának követelményeiről.

Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztésekhez

26. §

(1) A "Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztésekhez" előirányzat célja a 2003. szeptember 30-án kelt, TF052240 IDF támogatási számú nemzetközi szerződésben (a továbbiakban: levélegyezmény) meghatározott célok, így a romaügyi projektek és a romaügyi politika hatékonyságának növelése, részletes megvalósítása, a Világbankkal történő folyamatos egyeztetés mellett, a Világbanktól kapott támogatás igénybevételével.

(2) Az előirányzatból támogatás nem adható. Az előirányzatot az erre a feladatra kijelölt szervezeti egység által meghatározott szakmai feladatok ellátásának finanszírozására kell felhasználni.

(3) Az előirányzat felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos részletszabályokat a levélegyezmény tartalmazza.

Nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek

27. §

(1) A "Nemzetközi szervezetek tagdíjai és egyéb támogatásai" előirányzat célja a Bécsi Szociálpolitikai Központ tevékenységében való magyar- a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet általi - részvételhez kötődő éves tagsági díj finanszírozása.

(2) Az "EU tagságból és nemzetközi együttműködésekből eredő kötelezettségek teljesítése" előirányzat célja az EU tagállami működés és egyéb nemzetközi együttműködés, koordinációs tevékenységek keretében meghatározott feladatok és kötelezettségek ellátásának biztosítása.

Nemzeti Civil Alapprogram

28. §

(1) A "Nemzeti Civil Alapprogram" (a továbbiakban: NCA) előirányzat felhasználására a 3-22. § rendelkezéseit csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az esetkörre vonatkozóan a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCA törvény), valamint az annak végrehajtására kiadott 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és e § rendelkezést nem tartalmaz.

(2) Az előirányzat működtetésében a Magyar Államkincstár közreműködő szervezetként jár el. A Magyar Államkincstár (e § alkalmazásában a továbbiakban: közreműködő szervezet) feladatait, valamint a feladat végrehajtásának módját és határidejét a Vhr. 12. §-a szerinti megállapodás, valamint a feladatleírás szabályozza.

(3) A pályázati felhívás, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatásokról szóló tájékoztatások tartalmát az NCA törvény és a Vhr. keretei között a kollégium határozza meg, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(4) A kollégium döntése szerint a támogatás iránti kérelemben több támogatási cél is megjelölhető.

(5) A kollégiumok a pályázati felhívásban, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatásokról szóló tájékoztatásban a pályázat, illetve támogatási kérelem benyújtásának feltételeként díj megfizetését írhatják elő. A díj mértékét, illetve megfizetésének módját és szabályait a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell azzal, hogy a díj összege pályázatonként nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.

(6) A támogatás iránti kérelmek elbírálását követően az érintett kollégium támogatási döntését tartalmazó jegyzőkönyve alapján a szakmai szervezeti egység kezdeményezi a kötelezettségvállalást engedélyező okirat kiadását a kötelezettségvállalás általános rendjének megfelelően.

(7) A kollégium döntését a kötelezettségvállalónak - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel -jóvá kell hagynia.

(8) A kötelezettségvállaló a jóváhagyást jogszabálysértés esetén megtagadja. A kötelezettségvállaló erről a támogatási kérelem elbírálásával érintett kollégium elnökét írásban értesíti. A szakmai szervezeti egység az aláírt engedélyező okirat birtokában, írásban kezdeményezi a döntéssel nem érintett támogatási keretösszeg lekötésének felszabadítását.

(9) A közreműködő szervezet, valamint a támogatási kérelmek elbírálásáról rendelkező kollégium a kötelezettségvállaló által jóváhagyott engedélyező okiratban foglaltak felülbírálatát, csak jogszabálysértés esetén, a kötelezettségvállalóhoz címzett indokolt nyilatkozatban kezdeményezheti. A felülbírálattal érintett összeg az elbírálásról rendelkező kollégium eredetileg rendelkezésére álló keretösszegét nem haladhatja meg.

(10) A kötelezettségvállaló által jóváhagyott engedélyező okirat alapján, a döntés indokának feltüntetésével a közreműködő szervezet 15 napon belül írásban értesíti a támogatást igénylő szervezeteket. A döntés ellen a támogatást igénylő szervezet jogorvoslatot nem kezdeményezhet. A jóváhagyott engedélyező okirat alapján a támogatási jegyzőkönyv szerinti tartalmú támogatási szerződéseket a kötelezettségvállaló által kiadott engedélyező okirat birtokában a közreműködő szervezet köti meg.

(11) A közreműködő szervezet a támogatási szerződéseket a szakmai szervezeti egység által előzetesen jóváhagyott és jogilag ellenjegyzett szerződésminta szerint köti meg a kedvezményezettekkel. A szerződésmintát a közreműködő szervezet készíti elő. Az ellenjegyzett szerződésmintának megfelelő szerződések ismételt jogi ellenjegyzésére nem kerül sor. Az ellenjegyzett szerződésmintától eltérő tartalmú szerződések alkalmazásához a minisztérium engedélye szükséges.

(12) A szerződés módosításának engedélyezéséről a kedvezményezett írásban benyújtott kérelmére a támogatás odaítéléséről rendelkező kollégium dönt. Az elfogadott szerződésmódosítási kérelmekről a közreműködő szervezet kollégiumonkénti bontásban nyilvántartást vezet, amelyről havonta, az adott hónapot követő 5-éig, illetve kérés esetén tájékoztatja a szakmai szervezeti egységet. Amennyiben a kollégium jogszabályellenes szerződésmódosítási kérelmet hagy jóvá, a közreműködő szervezet az erről szóló kollégiumi döntést tartalmazó jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt felterjeszti a szakmai szervezeti egység részére, amely a kapcsolódó szakmai javaslatának egyidejű megküldésével a kötelezettségvállaló elé terjeszti azt döntéshozatal érdekében. A jogszabályoknak megfelelő, és a kollégium által engedélyezett szerződésmódosítást a közreműködő szervezet készíti elő, melyet a közreműködő szervezet ezzel megbízott képviselője ír alá. A kedvezményezett nyilvántartási adataiban bekövetkező változás esetén alakszerű szerződésmódosítás nem szükséges. A kedvezményezett ez irányú értesítése alapján a pályázati nyilvántartó rendszerben a megváltozott adatokat rögzíteni kell.

(13) Azonos támogatási céllal kiírt pályázatok, valamint egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatásokról szóló tájékoztatások alapján több ízben is támogatásban részesülhet a támogatást igénylő szervezet, de a támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a szervezet az előző, azonos célú támogatással szerződésszerűen elszámolt, és elszámolását az illetékes kollégium elfogadta.

(14) Amennyiben a szervezet (13) bekezdés szerinti elszámolása szerződésszerű, a közreműködő szervezet az elszámolás beérkezését követő 30 napon belül javaslatot tesz az illetékes Kollégium felé annak elfogadására.

(15) Amennyiben a szervezet (13) bekezdés szerinti elszámolása hibás vagy hiányos, a közreműködő szervezet saját hatáskörben legfeljebb két alkalommal 15-15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A közreműködő szervezet a hiánypótlás beérkezésétől számított 15 napon belül terjeszti az illetékes Kollégium elé az elszámolást és a beszámolót, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról a Kollégium dönt.

(16) A támogatások felhasználását a minisztérium illetékes szervezeti egységei, továbbá a külön jogszabályokban, illetve a szerződésben meghatározott szervezetek ellenőrzik. A minisztérium megbízásából az ellenőrzést a közreműködő szervezet, valamint szükség esetén külső szakértő vagy szakértő szervezet is végezheti.

(17) Az ellenőrzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, valamint - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szerződésben megállapított elszámolási határidőt követő 5 éven belül kerülhet sor.

(18) A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes vagy attól eltérő felhasználását az ellenőrzést végző személy jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. A kedvezményezett képviselője a jegyzőkönyvet aláírásával látja el. Az aláírás megtagadásának tényét az ellenőrzést végző személy a jegyzőkönyvben rögzíti.

(19) A jogosulatlanul igénybe vett pénzeszköz visszafizetése iránt a közreműködő szervezet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján intézkedik, amennyiben az általa tett javaslat és a döntésre jogosult kollégium határozata megegyezik, és az csak a támogatási összeg egy részére vonatkozik. Amennyiben azonban a jogosulatlan igénybevétel a támogatás teljes összegére kiterjed, úgy a visszafizetés elrendelését és behajtását a szakmai szervezeti egység vezetője a közreműködő szervezet jelzése alapján kezdeményezi.

(20) A Vhr. 12. § (6) bekezdése alapján az Alapprogram testületei melletti titkársági feladatot ellátó személyek szakmai teljesítését a szakmai szervezeti egység vezetője az érintett testület elnökének kezdeményezése alapján igazolja.

Gyermek és Ifjúsági Alapprogram

29. §

A "Gyermek és Ifjúsági Alapprogram" előirányzat felhasználására a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIA törvény), valamint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendeletet (a továbbiakban: GYIA rendelet) kell alkalmazni. A GYIA törvényben és a GYIA rendeletben nem szabályozott kérdésekben e rendeletet megfelelően alkalmazni kell.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht. és az Ámr. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

31. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított előzetes kötelezettségvállalások, illetőleg kötelezettségvállalások tekintetében kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződések érvényességét, továbbá az abból fakadó kötelezettségeket és intézkedéseket ez a rendelet nem érinti.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - hatályát veszti az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 2/2005. (III. 4.) ICSSZEM rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben annak előírásait kell alkalmazni.

Korózs Lajos s. k.,

ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi

politikai államtitkár

1. számú melléklet az 1/2006. (II. 17.) ICSSZEM rendelethez

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A 6. § (3) bekezdése szerinti közreműködő szervezetek az alábbi fejezeti kezelésű előirányzatok pályáztatási feladatait látják el:

MOBILITÁS

- XXIV/9/3 Kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok

- XXIV/9/4 Gyermek- és ifjúsági szakmai feladatok

- XXIV/9/5/1/8 HU 2003-004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása fogyatékkal élők számára

- XXIV/9/5/3 HU-03004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők számára

- XXIV/9/17/1 Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztése terén egyes kiemelt feladatok támogatása

Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.

- XXIV/9/19/6 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány

- XXIV/9/15/4 Akadálymentesítési program támogatása

- XXIV/9/17/2 Lakóotthon fejlesztés támogatása

- XXIV/9/17/3 Önálló életvitelt segítő eszközök beszerzése, modellszolgáltatások támogatása

Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány

- XXIV/9/15/3 Országos Fogyatékosügyi Program támogatása

- XXIV/9/17/1 Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fejlesztése terén egyes kiemelt feladatok támogatása

- XXIV/9/17/3 Önálló életvitelt segítő eszközök beszerzése, modellszolgáltatások támogatása

Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Intézet

- XXIV/9/8 Szociális szolgáltatások

- XXIV/9/11 Gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

- XXIV/9/15/1 A roma népesség társadalmi integrációjának felgyorsítását elősegítő feladatok és programok támogatása

Területi szervezetek, mint:

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont - Pécs,

Progress Consult Kft. - Budapest,

Bétel Alapítvány - Békéscsaba,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata Módszertani Otthon - Borsodnádasd,

Humán Fejlesztők Kollégiuma - Debrecen,

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központ - Salgótarján,

Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ - Kaposvár,

Városi Szociális Központ - Fehérgyarmat,

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa - Szolnok,

Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona - Gyönk,

TESZ Regionális Forrásközpont - Zalaegerszeg,

SZIGE - Szociális Igazgatási Egyesület,

Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség,

Hajléktalanokért Közalapítvány,

Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány

- XXIV/9/8/1/1 Szociális alapellátás fejlesztése

- XXIV/9/8/1/2 Szociális szakellátások fejlesztése

- XXIV/9/8/1/3 Aktív szociálpolitikai eszközök, szociális földprogram

2. számú melléklet az 1/2006. (II. 17.) ICSSZEM rendelethez

Segédlet a "szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás" elkészítéséhez

A támogatási szerződésben rögzített feladatok, kötelezettségek - vagy ha a szerződés részteljesítéshez írja elő annak - teljesítését követően a szerződésben meghatározott határidőn belül a kedvezményezettnek beszámolót kell benyújtani, amely két részből áll, szakmai beszámolóból és pénzügyi elszámolásból.

1. A szakmai beszámoló tartalma

A szakmai beszámolóban az azonosító adatokon (név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerződés száma és a szerződésben rögzített tevékenységen, illetve a támogatás tárgyán) kívül a szerződésben vállalt feladat teljesítésére ezen belül értelemszerűen - a feladat jellegétől függően -, az alábbiakra kell kitérni:

- Rendezvény esetében: az eredeti műsorterv (ütemterv, forgatókönyv stb.) teljesítése, eredménye, foto-, médiamegjelenés a fellépők/előadók neve, szervezete, a résztvevők köre, a megjelentek pontos vagy becsült létszáma, a műsortervtől való eltérés oka, ez mennyiben befolyásolta a tervezett eredményt, mivel helyettesítették az elmaradt előadást/bemutatót, a közönség miként fogadta az előadásokat/bemutatókat, a rendezvénynek milyen volt a társadalmi, szakmai visszhangja. Rendezvénysorozat esetén, vagy ha a rendezvény nem kifejezetten csak a minisztérium ügykörébe tartozó témával foglalkozott, kimutatást kell készíteni arról, hogy mely előadások/bemutatók foglalkoztak a minisztérium ügykörébe tartozó kérdésekkel.

- Oktatás, továbbképzés esetében: csatolni kell a tematikát, témánként leadott órák számát, a résztvevők által aláírt jelenléti ívet, amelyen a hallgató elérhetősége is feltüntetésre került. A beszámolóban be kell mutatni röviden minden előadó felkészültségét, szakképesítését, szakmai gyakorlatát, a témával kapcsolatos tudományos munkásságát, fontosabb publikációit. Be kell mutatni a hallgatói kört (milyen intézménytől, vagy etnikumból, vagy fogyatékkal élők csoportjából vettek részt), és az oktatók miként értékelték a hallgatóságot, valamint azt, hogy a hallgatók miként értékelték az egyes előadásokat, elégedettek voltak-e az oktatókkal, az oktatás színvonalával, milyen eredményt ért el az oktató, kap-e az oktatáson résztvevő valamilyen tanúsítványt/végzettséget igazoló okiratot a részvételről.

- Tanulmány készítés esetén: ismertetni kell röviden a tanulmány kidolgozásának szükségességét és hasznosíthatóságát, tartalmának rövid összefoglalását, kiemelve a következtetéseket és javaslatokat, megjelölve a kidolgozáshoz szükséges saját kutatási eredményeket és a forrásul felhasznált szakanyagokat, továbbá, hogy az elkészített tanulmány hol kerül publikálásra. Csatolni kell a tanulmányt, a szerződésben meghatározott példányban, továbbá csatolni kell a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy az elkészült tanulmányt a minisztérium felhasználhatja, szabadon terjesztheti.

- Felmérés, vizsgálat esetén: ismertetni kell röviden a felmérés, vizsgálat tárgyát, terjedelmét, szükségességét, az eredmények hasznosításának területeit, rövid összefoglalóban az eredményeket, a következtetéseket és javaslatokat, továbbá, hogy az elkészített anyag hol kerül publikálásra. Csatolni kell az elkészült anyagot, a szerződésben meghatározott példányban, továbbá csatolni kell a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy az elkészült anyagot a minisztérium felhasználhatja, szabadon terjesztheti.

- Szervezet működésének támogatása esetén: ismertetni kell, hogy a működés során milyen feladatot milyen technikai felszereltséggel láttak el, mennyire nyitott és mennyire zártkörű a szolgáltatás, azt mennyire ismeri a társadalom, az a társadalom mely rétegét érinti, és mennyiben kapcsolódik a tárca feladataihoz, a szolgáltatást a beszámolási időszakban hányan vették igénybe. Rezsiköltségek esetén a szolgáltatás végzésével töltött munkaóra, személyi kifizetések esetén hány fő megbízási/munkabére.

Úgynevezett ernyőszervezet esetében a beszámoló mutassa be az ernyőszervezet saját működését és szolgáltatásait (beleértve azokat, amelyeket a célcsoportnak nyújt, és azokat is, amelyeket a tagszervezeteinek nyújt), ezenkívül az ernyőszervezet összegezve mutassa be a tagszervezetek saját működését, valamint a célcsoportjaiknak nyújtott szolgáltatásait. A beszámolónak értelemszerűen tartalmaznia kell releváns számadatokat is, ugyanis ennek hiányában a támogatás felhasználása nem értékelhető.

- Beruházás esetén: rövid műszaki leírásban ismertetni kell a beruházást, annak megvalósítási módját (mire irányult, miként valósult meg, építés esetén ki volt a kivitelező, hogyan történt a kivitelezés) a beruházás szükségességét, eredményességét, esetleges eltérést a szerződésben, illetve eredeti tervben foglaltaktól (kitérve annak okára, költségkihatására, a szükséges engedélyek beszerzésére, bejelentési kötelezettségek teljesítésére) . Csatolni kell a műszaki átadás jegyzőkönyvének másolatát és a használatbavételi, illetve működési engedély hiteles másolatát.

2. A pénzügyi elszámolás tartalma

a) A pénzügyi elszámolásban az azonosító adatokon (név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerződés száma, számlavezető bank neve és a támogatott bankszámlaszáma) kívül értelemszerűen - a feladat jellegétől függően - az alábbiakra kell kitérni:

- Tételesen be kell mutatni, hogy a támogatást mire használták fel, és a költségek hány százalékát fedezték a szerződés szerinti támogatásból.

- Részletesen indokolni kell az eredeti költségtervtől való eltérést, csatolva a minisztériumnak az eltérésre vonatkozó engedélyét.

- Az elszámoláshoz szükséges számla, számlahelyettesítő okirat, átutalási bizonylat (a továbbiakban: számla) eredeti - a kedvezményezettnél maradó - példányára rá kell vezetni a következő szöveget: "Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium felé ................ Ft (azaz ............................. forint) összegben az ......... iktatószámú szerződés keretében elszámolva", és azt ezzel a rájegyzéssel kell lemásolni. Az így készített másolatot kell a kedvezményezett eredeti (cégszerű) aláírásával hitelesítve az elszámoláshoz csatolni.

- A számlamásolatokat sorszámozni kell és a b) pont szerinti számlaösszesítőre sorszám szerint, a sorszám feltüntetésével kell felvezetni, hogy a tételes ellenőrzés során a kifizetések egyértelműen azonosíthatók legyenek.

- A számlák hitelesítője és a számlaösszesítő aláírója a támogatási szerződés aláírójával azonos személy lehet. Ettől eltérni csak a polgári jog szabályai szerinti meghatalmazással lehet.

- Az elszámolás során hiányos, vagy hiányosan kitöltött, vagy olvashatatlan, vagy nem eredeti aláírással benyújtott számlamásolat nem fogadható el.

b) A pénzügyi elszámoláshoz az alábbi számlaösszesítőt kell csatolni.

3. A beszámolót a következő záradékkal kell ellátni, és (cégszerű) aláírással lehet benyújtani.

"Alulírott büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a beszámolóban és annak mellékleteiben közölt adatok valódiak és hitelesek, a támogatás a szerződésben meghatározott célra került felhasználásra."

Kelt:

(cégszerű) aláírás

4. A beszámoló aláírója a támogatási szerződés aláírójával azonos személy lehet. Ettől eltérni csak a polgári jog szabályai szerinti meghatalmazással lehet.

5. A beszámolót és pénzügyi elszámolást két - eredeti aláírásokkal ellátott - példányban kell benyújtani. A pénzügyi elszámolás számláinak számlaösszesítőjét mindkét példányhoz csatolni kell, a számlák másolatát csak az egyik példányhoz kell csatolni.

6. Amennyiben a támogatás folyósítására részletekben kerül sor, a részletek lehívásához rövid szakmai leírást és részelszámolást kell csatolni. A részelszámolást a 2. pont előírásainak betartásával kell elkészíteni. Ebben az esetben az utolsó részlet lehívása a beszámoló benyújtásával történhet, és a végelszámoláshoz csatolni kell a részelszámolások számlaösszesítőinek másolatát is.

7. Kifizetés csak az 1-6. pontokban foglaltak szerinti beszámoló és annak részét képező elszámolás szakmai elfogadását követően teljesíthető.