24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet

a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) V. Fejezetében meghatározott kötelezettség teljesítésére kötelezett személyre vonatkozik.

(1a)[2] A kizárólag multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrált (szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be nem vezetett) értékpapír kibocsátójára vonatkozó rendszeres és rendkívüli tájékoztatás szabályait a multilaterális kereskedési rendszer működtetője szabályzatban állapítja meg.

(1b)[3] A Tpt. 199. § (3) bekezdésében meghatározottak teljesítése során a kibocsátónak a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) 19. cikkének rendelkezéseit, valamint e rendelet rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell vennie.

(2) E rendelet alkalmazásában média alatt azt a terjesztési csatornát - így különösen a nyomtatott és elektronikus sajtót, a hírügynökséget, a hírszolgáltatót, a befektető számára hozzáférhető pénzügyi honlapot - kell érteni, amely képes az Európai Unió tagállamaiban a szabályozott információ a Tpt. 56. §-ában foglaltak szerinti megismerhetővé tételére.

2. §[4]

(1) A szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója az éves jelentést az 1. melléklet, a féléves jelentést a 2. melléklet szerint készíti el és teszi közzé.

(2) A rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek legalább a 4. mellékletben meghatározott információk vonatkozásában kell eleget tenni.

3. §[5]

A Tpt. 61. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, továbbá a Tpt. 61. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség alóli mentesülés bejelentését az Európai Bizottság által meghatározott tartalmú, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által a hiteles adatok fogadásához kialakított és üzemeltetett, biztonsági kézbesítési szolgáltatásnak minősülő elektronikus kézbesítési rendszerben (a továbbiakban: ERA rendszer), elektronikus űrlap alkalmazásával kell teljesíteni.

4. §

(1)[6] A szabályozott információ korlátozástól mentes elérhetősége érdekében a kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg

a)[7] közzétételre megküldi legalább egy, a befektető számára hozzáférhető, honlappal rendelkező média szerkesztőségének,

b) közzéteszi a honlapján, és

c) megküldi az információtárolási rendszer számára.

(2)[8] A kibocsátó ugyanazt a szerkesztés nélküli, szabályozott információt küldi meg a média, az információtárolási rendszer számára és teszi közzé a honlapján. A média számára megküldött szabályozott információba az éves és a féléves jelentés az információtárolási rendszeren kívüli internetes hivatkozással is beépíthető.

(3) A szabályozott információ média részére történő megküldése során

a) biztosítani kell a kommunikáció biztonságát,

b) minimálisra kell csökkenteni az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát,

c) egyértelművé kell tenni, hogy szabályozott információról van szó, és

d) egyértelműen azonosítani kell

da) a kibocsátót,

db) a szabályozott információ tárgyát,

dc) a szabályozott információ kibocsátó általi megküldésének napját és időpontját.

(4) A kibocsátó nem tartozik felelősséggel azért a rendszerhibáért vagy hiányosságért, amely a szabályozott információt átvevő médiánál következik be.

(5) A Felügyelet kérése esetén a kibocsátó közli:[9]

a) a kommunikáció biztonsága érdekében tett intézkedésekre vonatkozó részleteket,

b) a szabályozott információ média részére történő megküldésének napját, időpontját és egyéb részleteit,

c) a szabályozott információ terjesztéséhez használt közvetítő eszközt,

d) a szabályozott információra elrendelt embargóra vonatkozó részleteket.

5. §

(1) A kibocsátó a honlapján biztosítja a szabályozott információ folyamatos elérhetőségét.

(2)[10] A honlapon a szabályozott információt úgy kell elérhetővé tenni, hogy az

a) a közzétételt követő legalább egy évig adott üzleti évre vonatkozóan év szerinti bontásban a honlap főoldalán jól látható és beazonosítható legyen,

b) a közzétételt követő egy év után a honlap főoldalán jól látható és beazonosítható menüpont (link) alatt - az üzleti évekre vonatkozó bontásban - elérhető legyen.

(3) A már közzétett szabályozott információ módosítása esetén

a)[11] a szabályozott információt a módosítás egyértelmű jelölésével újra közzé kell tenni,

b) feltűnő módon jelezni kell, hogy az módosításra került.

6. §[12]

A kibocsátó a szabályozott információról a Felügyeletet legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, az ERA rendszerben tájékoztatja.

7. §[13]

(1) A hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer a Felügyelet által üzemeltetett honlap.

(2) A kibocsátó a Tpt. 56. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott honlapon történő nyilvánosságra hozatallal teljesíti.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

8/A. §[14]

(1) Az 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában, 3. pont 3.3. alpontjában és 4. pont 4.6-4.13. alpontjában foglaltakat először a 2024. évben induló üzleti évre vonatkozóan az a kibocsátó alkalmazza, amelynél

a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket

aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt.

(2) Az 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában, 3. pont 3.3. alpontjában és 4. pont 4.6-4.13. alpontjában foglaltakat először a 2024. évben induló üzleti évre vonatkozóan az olyan összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, anyavállalatnak minősülő kibocsátó is alkalmazza, amelynél a csoport összevont (konszolidált) alapon megfelel az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(3) Az 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában, 3. pont 3.3. alpontjában és 4. pont 4.6-4.13. alpontjában foglaltakat először a 2025. évben induló üzleti évre vonatkozóan az a kibocsátó alkalmazza, amelynél a kibocsátó, illetve összevont (konszolidált) alapon az anyavállalatnak minősülő kibocsátó megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek és a kibocsátó, illetve a csoport adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottjainak száma meghaladja a 250 főt.

(4) Az 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában, 3. pont 3.3. alpontjában és 4. pont 4.6-4.13. alpontjában foglaltakat először a 2026. évben induló üzleti évre vonatkozóan

a) az a mikrogazdálkodónak nem minősülő kibocsátó alkalmazza, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának szabályozott piacára kereskedésbe befogadták, vagy

b) az (EU) 575/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 145. pontjában meghatározott kis méretű és nem összetett intézménynek minősülő kibocsátó, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti zárt biztosítónak vagy zárt viszontbiztosítónak minősülő kibocsátó alkalmazza, amely megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek.

9. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról,

b) a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.

c)[15] a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d)[16] az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. december 17-i 2016/522 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.

e)[17] az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

1. melléklet a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelethez[18]

Éves Jelentés

1. Magyarországi székhelyű kibocsátó az éves jelentést a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásaival összhangban készíti el.[19]

Harmadik országbeli kibocsátó az éves jelentést a Bizottság 2008. december 12-i, egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról szóló 2008/961/EK határozatában foglaltaknak megfelelően készíti el. Az egymást követő éves jelentések alapjául szolgáló számviteli elveknek azonosnak kell lenniük. Amennyiben a kibocsátó az alkalmazott számviteli elveket megváltoztatja, az adatok összehasonlíthatóságát ez esetben is biztosítani kell.

2. Az összevont (konszolidált) beszámoló készítésére nem köteles kibocsátó éves jelentése - az 5. részben meghatározott kivétellel - legalább a következőket tartalmazza:

2.1. a kibocsátó legfőbb szerve által elfogadott éves beszámoló, amelynek részei:

2.1.1. mérleg,

2.1.2. eredménykimutatás,

2.1.3. kiegészítő melléklet,

2.2. a 4. részben meghatározott vezetőségi jelentés

2.3. független könyvvizsgálói jelentés, adott esetben a bizonyossági vélemény,[20]

2.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy

2.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített - az 2.1. pontban meghatározott - éves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá

2.4.2. a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

3. Amennyiben a kibocsátó összevont (konszolidált) beszámoló készítésére is köteles, az éves jelentés - a 2.1., a 2.3. és 2.4. pontokban foglaltakon kívül - legalább a következőket tartalmazza:[21]

3.1. a kibocsátó legfőbb szerve által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámoló, amelynek részei:[22]

3.1.2. összevont (konszolidált) mérleg,

3.1.3. összevont (konszolidált) eredménykimutatás,

3.1.4. összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet,

3.2. a 4. részben meghatározott összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés,

3.3. független könyvvizsgálói jelentés, adott esetben a bizonyossági vélemény,[23]

3.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy

3.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített - a 3.1. pontban meghatározott - összevont (konszolidált) éves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá

3.4.2. az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

3.5. Amennyiben a kibocsátó a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá tarozik, akkor a 3.1. pont helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját.

4. A vezetőségi jelentés az éves beszámolót kísérő elemzés, amely bemutatja azokat a fő folyamatokat és tényezőket, amelyek az éves jelentés időszakában a kibocsátó üzleti teljesítményére, fejlődésére és helyzetére hatással voltak, illetve a jövőben hatással lesznek. A vezetőségi jelentésben bemutatott adatoknak összehasonlíthatónak kell lenniük az előző időszak vezetőségi jelentésében szereplő adatokkal. A vezetőségi jelentést az Szt. üzleti jelentésre, fenntarthatósági jelentésre, vállalatirányítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az Szt. 95/I. § (1) bekezdése szerinti szabályokkal összhangban kell elkészíteni, amennyiben a kibocsátó az említett rendelkezések hatálya alá tartozik.[24]

A vezetőségi jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

4.1. a vállalkozás üzleti környezete,

4.2. a vállalkozás céljai és stratégiája,

4.3. a vállalkozás főbb erőforrásai és kockázatai, az ezekkel kapcsolatos változások és bizonytalanságok,

4.4. az éves beszámoló időszakában elért eredményei és kilátásai,

4.5. a teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői,

4.6. adott esetben a kibocsátón belüli felelős személyek arra vonatkozó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy a vezetőségi jelentés az Szt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült,

4.7. a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy a vezetőségi jelentés összhangban van-e az éves beszámolóval, illetve az Szt. és más jogszabály vonatkozó előírásaival (ide nem értve az Szt. fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait),

4.8. a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármilyen lényeges hibás állítás a vezetőségi jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás milyen jellegű,

4.9. adott esetben a könyvvizsgáló az Szt. szerinti bizonyossági véleményét és a bizonyossági jelentését a fenntarthatósági jelentésre vonatkozóan.

Amennyiben a kibocsátó összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, az azt kísérő összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások együttes helyzetére vonatkozik. Ebben az esetben az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentést az Szt. összevont (konszolidált) üzleti jelentésre és összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre, vállalatirányítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az Szt. 134/J. § (1) bekezdése szerinti szabályokkal összhangban kell elkészíteni, amennyiben a kibocsátó az említett rendelkezések hatálya alá tartozik.

Az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés a 4.1-4.5. alpontban foglaltakon kívül legalább az alábbi információkat tartalmazza:

4.10. adott esetben a kibocsátón belüli felelős személyek arra vonatkozó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy az (összevont) konszolidált vezetőségi jelentés az Szt. 95/D. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült,

4.11. a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés összhangban van-e az összevont (konszolidált) éves beszámolóval, illetve az Szt. és más jogszabály vonatkozó előírásaival (ide nem értve az Szt. összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait),

4.12. a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármilyen lényeges hibás állítás az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás milyen jellegű,

4.13. adott esetben a könyvvizsgáló az Szt. szerinti bizonyossági véleményét és a bizonyossági jelentését az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozóan.

5. A helyi önkormányzat által készített éves jelentés legalább a következőket tartalmazza:

5.1. a külön jogszabály szerinti éves költségvetési beszámoló, amelynek részei:

5.1.1. könyvviteli mérleg,

5.1.2. pénzforgalmi jelentés,

5.1.3. pénzmaradvány-kimutatás, eredménykimutatás,

5.1.4. kiegészítő melléklet,

5.2. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján a legjobb tudásuk szerint elkészített - az 5.1. pontban meghatározott - pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről.

2. melléklet a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelethez[25]

Féléves Jelentés

1. A féléves jelentésnek elegendő információt kell tartalmaznia annak érdekében, hogy az adott féléves időszakot érintő, a jelentésben tükröződő események, változások és tendenciák megismerhetőek legyenek. A mérleg esetén az összehasonlítás alapja a folyó pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal készült mérleg és a közvetlenül azt megelőző pénzügyi év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal készült mérleg. Az eredménykimutatás esetén az összehasonlítás alapja a folyó pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával készített eredménykimutatás és az előző pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával készített eredménykimutatás. A féléves jelentés alapjául szolgáló számviteli elveknek azonosaknak kell lenniük. Amennyiben a kibocsátó az alkalmazott számviteli elveket megváltoztatja, az adatok összehasonlíthatóságát ez esetben is köteles biztosítani. A rövidített mérleg és a rövidített eredménykimutatás elkészítésekor az éves pénzügyi beszámolók elkészítésekor alkalmazottakkal azonos elismerési és mérési elveket kell követni.[26]

Magyarországi székhelyű, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója a féléves jelentést az Szt.-ben meghatározott számviteli elveknek megfelelően készíti el.[27]

Harmadik országbeli kibocsátó a féléves jelentést a Bizottság 2008. december 12-i, egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról szóló 2008/961/EK határozatában foglaltaknak megfelelően készíti el.

2. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem köteles kibocsátó féléves jelentése legalább a következőket tartalmazza:

2.1. féléves beszámoló, amelynek részei:

a mérleg és az eredménykimutatás kivonata, amely az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összegző sorait tartalmazza, továbbá mindazon sorokat, amelyek kihagyása félrevezető,

2.2. az 1. melléklet 4. részében meghatározott vezetőségi jelentés a féléves beszámoló időszakáról,

2.3. a könyvvizsgálói felülvizsgálatra vonatkozóan

2.3.1. független könyvvizsgálói jelentés, ha készült, vagy

2.3.2. a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a féléves beszámolót független könyvvizsgáló nem vizsgálta,

2.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy

2.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített - a 2.1. pontban meghatározott - féléves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá

2.4.2. a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a pénzügyi év hátralevő hat hónapját érintő főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

3. Összevont (konszolidált) beszámoló készítésére köteles kibocsátó féléves jelentése legalább a következőket tartalmazza:

3.1. összevont (konszolidált) féléves beszámoló, amelynek részei:

3.1.1. a mérleg és az eredménykimutatás kivonata, amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összegző sorait tartalmazza, továbbá mindazon sorokat, amelyek kihagyása félrevezető,

3.2. az 1. melléklet 4. részében meghatározott összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés az összevont (konszolidált) féléves beszámoló időszakáról

3.3. a könyvvizsgálói felülvizsgálatra vonatkozóan

3.3.1. független könyvvizsgálói jelentés, ha készült,

3.3.2. a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a féléves összevont (konszolidált) beszámolót független könyvvizsgáló nem vizsgálta,

3.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy

3.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített - a 3.1. pontban meghatározott - összevont (konszolidált) féléves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá

3.4.2. az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve pénzügyi év hátralevő hat hónapját érintő főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

3.5. Amennyiben a kibocsátó a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke hatálya alá tarozik, akkor a 3.1. pont helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) féléves beszámolóját.[28]

3. melléklet a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelethez[29]

4. melléklet a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelethez[30]

A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre

A rendkívüli tájékoztatás keretében - legalább az 1-5. részben meghatározott - minden olyan információt közzé kell tenni, amely az adott értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érinti.

1. A rendkívüli tájékoztatás keretében nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója (a helyi önkormányzatok kivételével) - legalább az 1.1-1.30. pontban meghatározott - információkat teszi közzé:[31]

1.1. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátó által tervezett megváltoztatására vonatkozó döntés és az értékpapírhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásának végrehajtása,[32]

1.2. értékpapír nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatala,[33]

1.3. az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, kivezetése, átvezetése,[34]

1.4. az értékpapír alapján fennálló kibocsátói kötelezettség teljesítésének módja, helye, időpontja,[35]

1.5. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (megszűnés, átalakulás, egyesülés, szétválás),

1.6. tevékenységi kör jelentős módosulása (tevékenységek megindítása, megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy a meglévő piacokon folytatott tevékenyég megszüntetése),

1.7. a kibocsátó működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásoló döntés,

1.8. a kibocsátó fizetési számlájának bírósági, végrehajtási vagy egyéb hatósági eljárás keretében történő zárolása,

1.9. csődeljárást, felszámolást, végelszámolás megindítását elrendelő jogerős végzés kézhezvétele, az eljárás lezárása,[36]

1.10. a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése a legutolsó közzétett jelentéshez képest,

1.11. a felvett hitelek állományának huszonöt százalékos változása, ha a felvett hitelek állománya a változást megelőzően a saját tőke huszonöt százalékát meghaladta,

1.12. olyan engedély megszerzése vagy megvonása, amely a kibocsátó gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatja,

1.13. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának tulajdonlásában bekövetkezett változás (dátum, mennyiség, az ügyletet követően a kibocsátó által tulajdonolt összmennyiség), ide nem értve a kibocsátó befektetési szolgáltatási tevékenysége körében ügyfélmegbízáshoz kapcsolódó, illetőleg árjegyzői tevékenysége keretében végrehajtott saját kibocsátású értékpapír tranzakciót,[37]

1.14. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára vonatkozó vételi vagy eladási opció, vételi vagy eladási megbízás és ezek teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési vállalkozás neve, az ügyletet követően a kibocsátó által tulajdonolt összmennyiség),

1.15. a legutolsó tájékoztatásban közzétetthez képest a kockázati tényezők jelentős változása,

1.16. a legutolsó tájékoztatásban közzétetthez képest a kibocsátó terveinek, stratégiájának jelentős változása,

1.17. a kibocsátó cégnevének, székhelyének, elérhetőségének változása (új cím, új központi telefonszám, faxszám, honlap, e-mail cím stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége, a változás tényleges bekövetkezésekor,[38]

1.18. a kibocsátó által elnyert nagy megrendelésre kötött szerződés érvényes létrejötte és annak egyoldalú vagy közös megszüntetése,

1.19. az eljáró felügyeleti hatóság megválasztása,

1.20.[39]

1.21. a kibocsátó létesítő okiratának módosítására vonatkozó kezdeményezés döntésre jogosult elé terjesztése,

1.22. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen,

1.23. az adóhatóság által lefolytatott eljárás akkor, ha az eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított pénzbírság összege a kibocsátó alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,[40]

1.24. a kibocsátó új befektetései, ideértve a leányvállalat alapítását is, vagy már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

1.25. a kibocsátó meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

1.26. a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának rendkívüli tájékoztatási kötelezettségi körébe tartozik továbbá:

1.26.1. nem hitelintézeti tevékenységet folytató kibocsátó esetén a saját tőke tíz százalékát meghaladó összegben - nem a konszolidációs körbe tartozó vállalkozás részére - nyújtott pénzkölcsön, valamint a nyújtott pénzkölcsön állományának tíz százalékos változása, ha a nyújtott pénzkölcsön állománya a változást megelőzően a saját tőke tíz százalékát meghaladja,

1.26.2. hitelminősítés megváltozása,

1.26.3. árjegyzői szerződés megkötése esetén az árjegyzői szerződés lényeges adatai [árjegyző(k) neve, az árjegyzői kötelezettség kereskedési időn belüli teljesítési ideje, az ársáv mértéke, a minimális ajánlati kötelezettség, a szerződés időbeli hatálya], vagy azok módosulása,

1.26.4. olyan szerződés vagy megállapodás érvényes létrejötte, amely a teljes értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza, az erről rendelkezésére álló információk megjelölésével,

1.26.5. a kibocsátó eszközeinek jelentős növekedése, csökkenése vagy az eszközök összetételében és az ezt finanszírozó saját és idegen források összetételében, megszerzésük feltételeiben beálló jelentős változás.

1.27. a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásában hozott, a kibocsátó vonatkozásában intézkedést tartalmazó döntés száma, a döntés rendelkező része és a döntés kiadmányozásának dátuma,[41]

1.28. a Felügyelet ellenőrzési eljárásában vagy folyamatos felügyelet keretében hozott, a kibocsátóval szemben a tájékoztatási kötelezettség teljesítése vonatkozásában intézkedést tartalmazó döntés száma, a döntés rendelkező része és a döntés kiadmányozásának dátuma,[42]

1.29. a könyvvizsgáló személyében bekövetkezett változás esetén a változás rövid indokolása, továbbá az új könyvvizsgáló neve (cége) és lakóhelye (székhelye), kamarai tag könyvvizsgáló esetén nyilvántartási száma és könyvvizsgálói igazolvány száma, könyvvizsgáló cég esetén nyilvántartási száma, e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja, továbbá könyvvizsgáló cég esetén annak a személynek a neve és lakóhelye is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.[43]

1.30. Az 596/2014/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 25. és 26. pontjaiban meghatározott vezető feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek az 596/2014/EU rendelet 19. cikk (1) bekezdésében és a Bizottságnak (EU) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendeletének 10. cikkében megjelölt ügyleteiről az 596/2014/EU rendelet 19. cikk (6) bekezdésben megjelölt adatokat, amennyiben az ilyen ügyletek összértéke az 596/2014/EU rendelet 19. cikk (8) bekezdésében foglalt értékhatárt egy naptári éven belül elérte.[44]

2. Az 1. részben foglaltakon kívül a részvény kibocsátójának legalább a 2.1.-2.8. pontban meghatározott információt közzé kell tennie:

2.1. a részvények tulajdonosai között létrejött - a kibocsátó tudomására jutott - szerződés, amely a kibocsátóra vagy a részvények többi tulajdonosára jelentős kihatással van,

2.2. a közgyűlések helye, ideje és napirendje, a részvények és a szavazati jogok teljes száma és a részvénytulajdonosok közgyűléseken való részvételi jogai, a képviseleti jog gyakorlásának feltételei,

2.3. a közgyűlés határozatai, azok lényeges tartalmának összefoglalásával, a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével,

2.4. új részvények kibocsátása, ideértve a részvények kiosztására, jegyzésére, érvénytelenítésére vagy átváltására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos információkat,

2.5. a vezető állású személyekben bekövetkezett változás és az újonnan megválasztott vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége,

2.6.[45]

2.7. a különböző részvénysorozatokhoz, -fajtákhoz vagy -osztályokhoz kapcsolódó jogokban bekövetkező változások, ideértve az adott kibocsátó által kibocsátott származtatott értékpapírokhoz kapcsolódó és az adott kibocsátó részvényeihez hozzáférést biztosító jogokban bekövetkező változásokat is,

2.8. a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátójának rendkívüli tájékoztatási kötelezettségi körébe tartozik továbbá:

2.8.1. ha a kibocsátó rendszeres tájékoztatási kötelezettsége körébe tartozó jelentései elkészítése során úgy ítéli meg, hogy az adott időszak eredménye következtében eredménye lényegesen kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lesz, mint amit a piaci szereplők a már korábban közzétett információi alapján várnak, az erről szóló tájékoztatás, amelynek ki kell térnie a már korábban közzétett információk alapján várt eredmény bemutatására, annak módosítására, röviden összefoglalva az eltérés indokait,

2.8.2. a kibocsátóhoz érkezett nyilvános vételi ajánlat (és a csatolt működési terv, gazdasági tevékenységről szóló jelentés).

3. Az 1. részben foglaltakon kívül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának legalább a 3.1.-3.5. pontban meghatározott információt közzé kell tennie:

3.1. a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló záróközlemény, illetve ezen kötelezettségek teljesítésének esetleges elmaradása,[46]

3.2. a kibocsátási célként megjelölt feladat, projekt előrehaladása, főbb határpontjainak, fázisainak megvalósulása,

3.3. a kibocsátó legfőbb szervének olyan döntése, amely a működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,

3.4. beváltási, átváltási, jegyzési vagy törlési jogok gyakorlása,

3.5. ezen értékpapírok jogaiban bekövetkező változások, ideértve az ilyen értékpapírok kikötéseiben és feltételeiben bekövetkező olyan változásokat is, amelyek közvetve befolyásolhatják e jogokat, és amelyek elsősorban a hitelfeltételekben vagy a kamatlábakban bekövetkezett változásokból keletkeznek.

4. Ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság (a továbbiakban: társaság) nem köteles a Tpt. alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor minden, ezen társaság esetében jelentőséggel bíró - legalább a 4.1.-4.18. pontban meghatározott - információt a kibocsátó teszi közzé, amennyiben az információ a kibocsátó értékpapírjának értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érinti:

4.1. jelentős szervezeti változásra vonatkozó, az erre jogosult által meghozott döntés (szétválás, egyesülés, átalakulás),[47]

4.2. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy piacok bezáródása),

4.3. a társaság ügyvezetése által hozott döntés, amely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,

4.4. a társaság fizetési számlájának zárolása,[48]

4.5. csődeljárást, felszámolást, végelszámolás megindítását elrendelő jogerős végzés kézhezvétele, az eljárás lezárása,[49]

4.6. a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése a legutolsó közzétett jelentéshez képest,

4.7. a felvett hitelek állományának huszonöt százalékos változása, ha a felvett hitelek állománya a változást megelőzően a saját tőke huszonöt százalékát meghaladja,

4.8. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,

4.9. a legutolsó tájékoztatásban közzétett kockázati tényezők jelentős megváltozása,

4.10. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,

4.11. a társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés érvényes létrejötte és annak egyoldalú vagy közös megszüntetése,

4.12. új hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala esetén a kapcsolódó garanciákra és biztosítékokra vonatkozó információk,

4.13. a társaság létesítő okiratának módosítására vonatkozó kezdeményezés döntésre jogosult elé terjesztése,

4.14. peres eljárás megindítása és lezárása a társaság által vagy a társaság ellen,

4.15. az adóhatóság által lefolytatott eljárás akkor, ha az eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított pénzbírság összege a társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,[50]

4.16. a társaság új befektetései, ideértve a leányvállalat alapítását is, vagy már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

4.17. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

4.18. a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója közzéteszi, ha a konszolidációs körébe tartozó vállalkozások között fennálló tőkekapcsolatokban változás áll be.

5. A rendkívüli tájékoztatás keretében - legalább az 5.1.-5.15. pontban meghatározott - minden olyan információt közzé kell tenni, amely a helyi önkormányzat esetében jelentőséggel bír:

5.1. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátó által tervezett megváltoztatására vonatkozó döntés és az értékpapírhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásának végrehajtása,

5.2. értékpapír nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatala,[51]

5.3. az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, kivezetése, átvezetése,[52]

5.4. az értékpapír alapján fennálló kötelezettség teljesítésének módja, helye, időpontja,

5.5. a képviselő-testület döntése, amely a helyi önkormányzat gazdálkodási helyzetét jelentősen befolyásolja,

5.6. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés,

5.7. a helyi önkormányzat fizetési számlájának zárolása,

5.8. a helyi önkormányzat ellen adósságrendezési eljárást elrendelő jogerős végzés kézhezvétele,

5.9. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,

5.10. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek (engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák stb.),

5.11. peres eljárás megindítása és lezárása a helyi önkormányzat által vagy a helyi önkormányzat ellen akkor, ha a pertárgy értéke az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,

5.12. a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező javaslat és az azt eredményező döntés meghozatala,

5.13. a helyi önkormányzat új befektetései vagy már meglévő befektetések növelése abban az esetben, ha a befektetés nagyságrendje az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,

5.14. a helyi önkormányzat meglévő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,

5.15. a legutolsó tájékoztatóban közzétett kockázati tényezők jelentős megváltozása.

5. melléklet a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelethez[53]