2011. évi CCVII. törvény
egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés."
(2) Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
"9. ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,"
(3) Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
"15. Magyarország területén
a) felderíti a terrorszervezeteket,
b) megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el,
c) megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék."
2. § Az Rtv. 5. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
"e) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére, az előterjesztéshez csatolja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjére vonatkozóan az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását"
3. § Az Rtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az országos rendőrfőkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezést megelőzően az országos rendőrfőkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatói tisztségére jelölt személyt az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja és állást foglal az alkalmasságáról."
4. § (1) Az Rtv. 6/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Nem választható meg a testület tagjává az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, párt alkalmazottja vagy tisztségviselője, illetve a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző hat évben rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével vagy nyomozó hatóságával, valamint a Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt."
(2) Az Rtv. 6/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Testület tagjának megbízatása a megválasztással keletkezik és hat évre szól. A Testület tagja újraválasztható."
5. § Az Rtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. §
(2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a hivatásos állományba jelentkezőknél, valamint a hivatásos állomány tagjánál a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
b) elvégzi
ba) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai,
bb) a ba) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró, a Kormány által kijelölt szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,
bc) az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a ba) és bb) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai, továbbá
bd) a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
(a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,
c) felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bűncselekményeket."
6. § Az Rtv. 7/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,ezzel egyidejűleg a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:
a) polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértést [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 140. §], valótlan bejelentés szabálysértést [Sztv. 153. §], vámszabálysértést [Sztv. 158. §], vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést [Sztv. 160. §], vámorgazdaság szabálysértést [Sztv. 161. §], tűzvédelmi szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság szabálysértést, érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, hajózási szabályok megszegése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,
b) nem követhet el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés [Btk. 176. §] kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés [Btk. 225. §], a hamis vád [Btk. 233. §], a hatóság félrevezetése [Btk. 237. §], valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése [Btk. 296. §], valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. §] kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében felsorolt bűncselekményeket,
c) elkövetheti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. §-ában jövedéki bírság kiszabásával szankcionált cselekményt.
(3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja technikai eszközök segítségével titokban rögzítheti
a) az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben szereplő mesterségesen létrehozott helyszínen, valamint a védett szervek hivatali helyiségeiben, gépjárműveiben történteket, továbbá
b) a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból létrehozott mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy vagy személyek tevékenységét, magatartását, előadását.
(4) A rögzítést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) a célját elérte, vagy
b) az ügyész által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt.
(5) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell."
7. § Az Rtv. 7/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a megbízhatósági vizsgálat során nem merül fel az (1) bekezdésben meghatározott adat, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a 7/B. § (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével -a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő 30 napon belül meg kell semmisíteni."
8. § Az Rtv. 7/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7/E. § (1) A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv
a) ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében
aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi a terrorcselekmény [Btk. 261. §], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [Btk. 262. §], valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását,
ab) végzi az emberrablás [Btk. 175/A. §], valamint az azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megszakítását, az elkövetők elfogását,
ac) végzi az emberrablással [Btk. 175/A. §] összefüggésben elkövetett bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési feladatokat,
ad) a terrorizmus elleni küzdelem keretében - Magyarország nemzetbiztonsági érdekei érvényesítésének elősegítése érdekében - megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak,
b) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére - végzi egyes veszélyes személyek elfogását,
c) a - jogszabályban meghatározott - kiemelten védett vezetők tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el,
d) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján - a hatályos nemzetközi normák betartásával - közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, valamint terrorista és túszejtő akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival, valamint
e) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat.
f) a rendészetért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntésében meghatározott időtartamra - a hatályos nemzetközi normák betartásával - ellátja a kijelölt
fa) magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, valamint
fb) a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek(intézmények) és létesítmények személy- és létesítményvédelmét, e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival.
(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében a VII. fejezetben szabályozott módon titokban információt gyűjthet.
(3) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 53-60. §-ának megfelelő alkalmazásával titokban információt gyűjthet, amelynek ellátása során az Nbtv. 38-52. §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Az Nbtv. 56. § a)-e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.
(4) A terrorizmust elhárító szerv, ha bűnüldözési tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat. Nem köteles feljelentést tenni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását.
(5) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott tevékenységére az Nbtv. 11. § (5) bekezdését, 14. § (1)-(2) bekezdését, (4) bekezdés a)-f) pontját, (5) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. §-át, 18. §-át, valamint 27. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
9. § Az Rtv. 7/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek. A terrorizmust elhárító szerv nem köteles az információt átadni, ha azzal veszélyeztetné a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását.
(3) A terrorizmust elhárító szerv részére a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelő részére, amelytől az információ származik."
10. § (1) Az Rtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendőr a feladata ellátása során
a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani, valamint
b) az igazoltatott személyt - annak választása szerint - lakcímének, tartózkodási helyének a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel."
(2) Az Rtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét."
11. § Az Rtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével -a Kormány rendeletben jelöli ki. A Kormány rendeletében ki nem jelölt személy ideiglenes védelmét a miniszter rendeli el. Az ideiglenes védelem tartama a 12 hónapot nem haladhatja meg."
12. § Az Rtv. 68. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A rendőrség
a) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a 7. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint
b) terrorizmust elhárító szerve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában és c) pontjában meghatározott feladatai ellátása során, a kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával adatok szolgáltatását igényelheti az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelő szervektől.
(1b) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel."
13. § Az Rtv. 69. § (7) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
"Az (1) bekezdés b) pontjának a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott megbízhatósági vizsgálat keretében történő alkalmazása során nem minősül magánlakásnak a védett állomány tagját foglalkoztató szerv hivatali helyisége, gépjárműve, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtása során létrehozott mesterséges helyszín."
14. § Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdése a következő i)-j) ponttal egészül ki:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
"i) a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat,
ia) ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig,
ib) büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig,
ic) elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, de legfeljebb húsz évig,
j) a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait és az alkalmazás eredményét az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig."
15. § Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:) "j) az Interpol által kezelt személy-, jármű- és okmánykörözési adatbázis."
16. § Az Rtv. 93/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Testület (1) bekezdés szerinti tevékenységére az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 27. § (1) bekezdését kell alkalmazni."
17. § Az Rtv. a következő 103/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
103/A. § E törvény
a) 1-2. §-a,
b) 4. §-a,
c) 4/A. § (1) és (2) bekezdése,
d) 5-6. §-a,
e) 7-74. §-a, valamint
f) 92-101. §-a
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
18. § (1) Az Rtv.
1. preambulumában az "a Magyar Köztársaság Alkotmányának és" szövegrész helyébe az "az Alaptörvénynek és Magyarország",
2. 1. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az "e törvényben és törvény" szövegrész helyébe az "az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény",
3. 1. § (2) bekezdés 1. pontjában a "megelőzését és" szövegrész helyébe a "megelőzését, megakadályozását és",
4. 1. § (2) bekezdés 6. pontjában a "Magyar Köztársaság érdekei" szövegrész helyébe a "Magyarország",
5. 1. § (2) bekezdés 15. pontjában, 62/D. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 91/M. § (2) bekezdés c) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
6. 2. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság területén külön" szövegrész helyébe a "Magyarország területén",
7. 6/A. § (3) bekezdésében a "választójoggal rendelkező"szövegrész helyébe a "választható",
8. 20. § (2) bekezdésében a "lehetőségéről" szövegrész helyébe a "lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről",
9. 46/B. §-ában, 46/D. § (2) bekezdésében, 46/D. § (5) bekezdés első és második mondatában, 54. § (3) bekezdésében, 62/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 62/A. § (2) bekezdésében, 62/B. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, 62/B. § (2) és (3) bekezdésében, 62/C. § (2) és (4) bekezdésében, 62/E. §-ában, valamint 91/M. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
10. 46/D. § (4) bekezdésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg, az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
11. 62/C. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
12. 63. § (1) bekezdésében a "megelőzése, felderítése" szövegrész helyébe a "megelőzése, megakadályozása, felderítése",
13. 64. § (1) bekezdés g) pontjában a "megelőzésére, felderítésére" szövegrész helyébe a "megelőzésére, magakadályozására, felderítésére",
14. 64. § (4) bekezdésében az "Országgyűlési Biztosok Hivatalánál" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál",
15. 68. § (1) bekezdésében az "adóhatóságtól; a" szövegrész helyébe az "adóhatóságtól, valamint a vámhatóságtól; a", a "pénztártitoknak és egyéb" szövegrész helyébe a "pénztártitoknak, a biztosítási titoknak és az";
16. 71. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék",
17. 91/E. § (3) bekezdés d) pontjában a "vám- és pénzügyőrség bűnüldöző szerve" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága",
18. 91/J. § (1) bekezdés b) pontjában a "tartozó személyek" szövegrész helyébe a "tartozó, valamint a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplő személyek",
19. 93/A. § (3) bekezdésében az "állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 18. §-a (5), (7) és (8)" szövegrész helyébe az "Ajbtv. 23. § (3) bekezdésének, a 27. § (2) bekezdésének, valamint a 28. § (3)", valamint
20. 93/A. § (4) bekezdésében az "Obtv. 18. §-ának (1)" szövegrész helyébe az "Ajbtv. 22. § (2) és (3)"
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Rtv.
a) 46. § (6) bekezdésében az "a külön törvény szerinti", valamint
b) 101. § (1) bekezdés e) pontjában az "a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségét, a rendőrségnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,"
szövegrész.
2. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
19. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 4. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(Az Információs Hivatal)
"j) saját beszerzései tekintetében elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést."
20. § Az Nbtv. 5. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
"n) saját beszerzései tekintetében elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést és kiegészítő ellenőrzést."
21. § Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
"g) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést."
22. § Az Nbtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselőkből,hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből és közalkalmazottakból áll."
23. § Az Nbtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
a) személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint
b) közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot
(az a)-b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek."
24. § Az Nbtv. 69. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai tekintetében, a rendőrség terrorizmust elhárító szervének főigazgatója a terrorizmust elhárító szerv munkatársai tekintetében, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének főigazgatója a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének munkatársai tekintetében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóság és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveinek munkatársai tekintetében kezdeményezi az ellenőrzést."
25. § Az Nbtv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha az "A" vagy "B" típusú kérdőívhez kötődő ellenőrzés során kockázati tényező meglétére utaló adat keletkezik, az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat javaslatára a kezdeményező az érintett személlyel - 30 napon belül -a kockázati tényezőt feltáró eredménytől függően "B" vagy "C" típusú kérdőívet töltet ki. Erről a szolgálat vezetője tájékoztatja az elrendelőt. A kitöltött kérdőív elrendelőhöz történő érkezését követően a folyamatban lévő ellenőrzést a 71/C. § (2) bekezdése szerint meg kell szüntetni, az új ellenőrzést el kell rendelni."
26. § Az Nbtv. 71/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetője határoz, arról az elrendelőt, a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti."
27. § Az Nbtv. 71/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésének törvényben foglalt oka az ellenőrzés időtartama alatt megszűnik, valamint a 71. § (5) bekezdésében foglalt intézkedés esetén, továbbá amennyiben az ellenőrzés során észlelik, hogy az érintett személy tekintetében öt éven belül a biztonsági kockázati tényezőt nem tartalmazó - az új kinevezéshez, kijelöléshez vagy megbízáshoz, illetve a közreműködéshez szükséges ellenőrzéssel legalább azonos szintű - biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, és azt a kezdeményező elfogadja, továbbá az ellenőrzött halála esetén a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a kezdeményező 8 napon belül írásban tájékoztatja az elrendelőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elrendelő az írásbeli tájékoztatás vagy az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének javaslata alapján az ellenőrzést megszünteti, és erről a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján az ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti."
28. § Az Nbtv. 74. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"a) nemzetbiztonsági érdek: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül
aa) az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
ab) az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
ac) a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése,
ad) az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint
ae) a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;"
29. § Az Nbtv. a 79. §-t követően a következő alcímmel és 79/A. §-sal egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
79/A. § E törvény
a) 1-19. §-a,
b) 26-37. §-a,
c) 53-72. §-a,
d) 74. §-a, valamint
e) 77-78. §-a
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
30. § (1) Az Nbtv.
1. preambulumában a "Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos" szövegrész helyébe a "Magyarország függetlenségének és törvényes",
2. 4. § b) pontjában, valamint 5. § a) pontjában a "Magyar Köztársaság szuverenitását" szövegrész helyébe a "Magyarország függetlenségét",
3. 4. § b) pontjában a "Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen" szövegrész helyébe a "Magyarország törvényes rendjének jogellenes",
4. 5. § d) pontjában, valamint 11. § (1) bekezdés b) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
5. 5. § g) pontjában a "szuverenitás és az alkotmányos" szövegrész helyébe a "függetlenség és a törvényes",
6. 5. § h) pontjában a "bűncselekmények (Btk. X. fejezet)" szövegrész helyébe a "bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet]",
7. 7. § k) pontjában az "alkotmányos" szövegrész helyébe a "törvényes",
8. 8. § (7) bekezdésében a "nemzetbiztonsági" szövegrész helyébe a "Nemzetbiztonsági", az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
9. 9. § b) pontjában az "a megelőző védelmi helyzettel és a szükségállapottal összefüggő külön" szövegrész helyébe az "a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a veszélyhelyzettel, valamint a váratlan támadással összefüggő,",
10. 22. § (2) bekezdés d) pontjában, 41/A. § (1) bekezdésében, valamint 67. § (1) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
11. 37. § (6) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, valamint 69. § (10) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék",
12. 69. § (14) bekezdésében az "A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke" szövegrész helyébe az "Az autonóm államigazgatási szerv vezetője, illetve az önálló szabályozó szerv vezetője",
13. 69. § (16) bekezdésében az "(1)-(13)" szövegrész helyébe az "(1)-(15)",
14. 71. § (4) bekezdésében a "(14)" szövegrész helyébe a "(16)",
15. 71/A. § (4) bekezdésében és a 71/D. § (1) bekezdésében a "(4)" szövegrész helyébe a "(5)",
16. 77. § (2) bekezdés a) pontjában az "együttműködésének szabályait" szövegrész helyébe az "együttműködésének e törvénnyel nem érintett szabályait",
17. 1. számú melléklet 5. pontjában a "Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe a "Kúria",
18. 1. számú melléklet 12. pontjában az "54." szövegrész helyébe az "55.",
19. 2. számú melléklet 4. pontjában az "autonóm államigazgatási szervek" szövegrész helyébe az "autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek",
20. 2. számú melléklet 18. pontjában az "az autonóm államigazgatási szerveken, a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén belül a Felügyelet elnöke" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalokon, a központi hivatalokon, a Magyar Honvédségen, a rendvédelmi szerveken belül a feladatkörrel rendelkező miniszter által, az autonóm államigazgatási szerveken, az önálló szabályozó szerveken belül e szervek vezetője",
21. 3. számú melléklet ""B" típusú ellenőrzés" alcíme szerinti táblázat 36. sorában, valamint ""C" típusú ellenőrzés" alcíme szerinti táblázat 43. sorában az "alkotmányos" szövegrész helyébe a "törvényes"
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Nbtv.
a) 3. §-a,
b) 22. § (1) bekezdés c) pontja,
c) 74. § b) pontjában az "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete," szövegrész,
d) 74. § c) pontja,
f) 77. § (3) bekezdése, valamint
g) 2. számú melléklet 10. pontja.
31. § (1) Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 13. §-ával megállapított 11/A. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait."
(2) Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 13. §-ával megállapított 11/A. § (4) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
"h) az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot."
(3) Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 15. §-ával megállapított 45. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése - ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkörét is -, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni."
(4) Az Nbtv.-nek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi XL. törvény 15. §-ával megállapított 45. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(9) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak- és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt."
3. Egyes további törvények módosítása
32. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az e törvény 3/F. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."
33. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése."
(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 46/C. §-sal egészül ki:
"46/C. § (1) A 2011. december 31. napján működő önkéntes tűzoltóságok működési feltételeit a 2011. december 31. napján hatályos szabályok szerint a 34. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséig, de legfeljebb 2012. április 30. napjáig kell biztosítani.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet kialakítása kapcsán 2012. január 1-től az önállóan működő hivatásos tűzoltóságok költségvetési előirányzatokkal, kincstári számlával nem rendelkeznek, kincstári és elemi költségvetést, továbbá elemi költségvetési beszámolót nem készítenek. A működési és fenntartatási előirányzataikat a területileg illetékes megyei hivatásos katasztrófavédelmi szervek költségvetése tartalmazza.
(3) katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. § (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása során az önkormányzati vagyon a törvényben meghatározott szervezetre a törvény erejénél fogva száll át. Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemekre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel. A törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, amelynek vagyonkezelői jogviszonyára a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes."
(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)
"e) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel"
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
(4) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
"c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata"
(tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.)
(5) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 21. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.
(3) A tűzvédelmi tervezői jogosultság a tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv engedélyével gyakorolható. A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja. A tűzvédelmi tervezői névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt."
34. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
"g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,"
(szemben.)
(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
"i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel"
(szemben.)
(3) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
"c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben."
(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról."
(5) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 52. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni."
35. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:)
"g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében."
36. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"c) bűnüldözési adat: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VIII. Fejezetében meghatározott bűnüldözési adatkezelés, valamint 91/K. § (1) bekezdésében meghatározott adatkezelés körébe tartozó adat."
37. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"Rendzavarás
142. § (1) Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel sújtható, aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását.
(3) Aki nyilvános rendezvényen
a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
b) a rendező szerv vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, különösen a helyszín elhagyására vonatkozó rendelkezésének nem tesz eleget,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(6) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll."
38. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 60/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az e törvény 60/A. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."
39. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal -a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is."
40. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
"d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében;"
41. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A nyomozó hatóságok és a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban együtt: nyomozó hatóságok), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben foglaltak szerint, továbbá a frekvenciagazdálkodó hatóságok - a 11. § (3) bekezdésében előírt jogkör gyakorlása során - a közléseket megfigyelhetik, lehallgathatják, tárolhatják vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozhatnak."
42. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról)
"d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,"
43. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 121. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
"(4) Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e fejezetben meghatározott jogkövetkezmények a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el és a jogsértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál."
44. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 74. § (6) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
"Amennyiben a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez."
45. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."
46. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §], a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), a költségvetési csalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés (Btk. 319. §) bűncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja más nyomozó hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében."
47. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 117. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró]
"i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel"
(szemben.)
48. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:]
"h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv."
49. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Egyetemen rendészeti képzésben résztvevő hallgatók ruházati ellátási normáit és az ellátás rendjét rendeletben határozza meg."
4. Hatályon kívül helyező és a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések
50. § Hatályát veszti
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 75. § (3) bekezdése, valamint
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (5) bekezdése.
5. Záró rendelkezések
51. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) A 15. §, valamint a 36. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
52. § E törvény 1-3. §-a, 5-13. §-a, 16. §-a, 18. § (1) bekezdés 2-6., 8-16. és 19-20. pontja, 18. § (2) bekezdése, 19-21. §-a, 24-28. §-a, 30. § (1) bekezdés 2-9. és 11-16. pontja, 30. § (2) bekezdés a), c)-d) és f)) pontja, valamint 31. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Schmitt Pál s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke