19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet

a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGÉRTÉKELÉS, -FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS KERETEI

1. Általános rendelkezések

1. § A felsőoktatási intézményekben folyó képzés, tudományos kutatás, valamint művészeti alkotótevékenység minőségértékelésére, a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatos döntés-előkészítő tevékenységre - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. § (1) A felsőoktatási képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység mint felsőoktatási alaptevékenység minőségének biztosítása - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott keretek között - elsődlegesen a felsőoktatási intézmény feladata és felelőssége.

(2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) mint szakértő testület az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) által elfogadott "A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei"-vel összhangban folytatja tevékenységét.

(3)[1] A MAB fogadja el a bírálati szempontrendszerét.

3. §[2] A Duális Képzési Tanács (a továbbiakban: DKT) a felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felsőoktatás-fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.

2. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jogállása, szervezete

4. § (1)[3]

(2)[4] A MAB költségvetése felett a rendelkezési jog a MAB elnökét illeti meg.

(3) A MAB feladatainak ellátásában, gazdálkodásában nem utasítható. A MAB szervezetét, működését úgy kell kialakítani, hogy az a gazdálkodási hatékonyságot, az indokolatlan szervezeti párhuzamosságok elkerülését szolgálja.

(4)[5] A MAB működésével, szervezetével kapcsolatos szabályokat a MAB testületi tagjai kétharmadának szavazatával elfogadott és az Nftv.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5)[6]

5. § (1)[7] A MAB működésére és gazdálkodási rendjére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, valamint az Nftv. szabályai irányadók.

(2) A MAB minőségellenőrzési és minőségértékelési feladatait a következő közhasznú tevékenységek vonatkozásában látja el: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység.

(3)[8] A MAB gazdálkodásának alapjául a miniszter által megállapított támogatás szolgál, amelyen kívül a MAB-nak egyéb bevételei is lehetnek.

(4)[9] A MAB tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján közzéteszi.

6. § (1)[10] A MAB Testületből, az attól elkülönült Felülvizsgálati Bizottságból és a Testület, valamint a Felülvizsgálati Bizottság mellett működő Titkárságból, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szabályai szerint működő, az előbbiektől elkülönült Felügyelő Bizottságból áll.

(2) A MAB elnöke a MAB Testületének az elnöke.

(3)[11] A MAB bizottságokat hozhat létre és külső szakértőt vehet igénybe, azzal, hogy a döntéshozatali jogosultságokat sem a Testület, sem a Felülvizsgálati Bizottság nem ruházhatja át.

(4)[12] A MAB Testülete és Felülvizsgálati Bizottsága mellett működő Titkárság látja el a MAB adminisztratív, jogi és szervezési, valamint pénzügyi feladatait.

(5)[13]

3. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság testületi működésére vonatkozó szabályok

7. § (1) Az Nftv. 71. §-a szerint delegált személyekre vonatkozó javaslatot a miniszter - a delegálástól számított - harminc napon belül felterjeszti a miniszterelnöknek. A miniszter a felterjesztésben a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyeztetett javaslatot tesz a MAB tagjai közül az elnök személyére és annak kinevezésére.

(2) Ha az Nftv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt a testületi tagsággal való összeférhetetlenség áll fenn, a miniszter a felterjesztést, a miniszterelnök a megbízást megtagadja.

8. § (1) Ha a tagot jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélik, vagy a tagság ideje alatt keletkezett, a tagsággal összeférhetetlen okot, tényt a tag nem szünteti meg, az arra alapul szolgáló ok észlelését követően a miniszter vagy a MAB elnöke kezdeményezi a tag felmentését.

(2) Ha a MAB elnöke az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, vagy a felmentés kezdeményezése a MAB elnökével kapcsolatban merül fel, a Felügyelő Bizottság elnöke vagy bármely tag kezdeményezheti a felmentést.

(3) A MAB elnöke a jelenlévő testületi tagok kétharmadának szavazatával kezdeményezi a tag felmentését abban az esetben is, ha a MAB Testületének megítélése szerint a tag elfogult, vagy a kezdeményezést megelőző egy éven belül az ülések több mint felén nem jelenik meg.

9. § A MAB testületi tagság megszűnik:

a) a megbízatás lejártával,

b) a tag halálával,

c)[14] a tag írásos lemondása esetén akkor, amikor a miniszterelnök a tag megbízatását visszavonja,

d)[15] a tag felmentésének kezdeményezése esetén, amikor - a miniszter indokolással ellátott javaslatára - a miniszterelnök a tagot felmenti.

10. § (1)[16] A tagságnak a megbízatási idő lejártát megelőző megszűnése esetén a delegáló testület, szervezet az eredeti tag megbízatásából hátralévő időtartamra új tagot delegál.

(2)[17] A tag írásos lemondásától, illetve a tag felmentésének kezdeményezésétől kezdődően a tagot nem terhelik a tagsággal járó kötelezettségek, valamint nem gyakorolhatja a tagsággal járó jogosultságokat.

11. § (1)[18] A tag felmentését a delegáló testület, illetve szervezet is kezdeményezheti. A felmentésre irányuló kezdeményezést indokolással kell ellátni.

(2) A testületi tagság nem függeszthető fel és nem szüneteltethető.

11/A. §[19] A 7-11. § rendelkezéseit a Felülvizsgálati Bizottság elnökére és tagjaira is megfelelően alkalmazni kell.

12. § (1)[20] A MAB elnökét, a MAB Testületének tagjait és tisztségviselőit, a Felülvizsgálati Bizottság elnökét és tagjait tiszteletdíj illeti meg.

(2) Az elnök, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott tisztségviselő és a tag tiszteletdíját a miniszter állapítja meg.

(3) A szakértők díjazásáról a MAB szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

(4) A MAB Felügyelő Bizottsága vezetőjét és tagjait félévente a MAB Testület tagjának havi tiszteletdíjával azonos összegű tiszteletdíj illeti meg.

13. § (1) A MAB elnöke - valamint az e tisztségre javasolt személy - amennyiben egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt vezető tisztséget, erről köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni.

(2) Nem lehet a MAB elnöke, aki a jelölésének időpontját megelőző két éven belül megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be a megszűnést megelőző két éven belül legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(3) Amennyiben a MAB elnöke e megbízatásával összefüggésben - a MAB Testületének megítélése szerint - jogszabályba ütköző cselekményt vagy mulasztást követ el, a MAB Testülete a miniszternek az elnök megbízásának visszavonására tesz javaslatot. A MAB Testületének állásfoglalását a visszavonásról a MAB Testületének bármely tagja, vagy a Felügyelő Bizottság írásos indoklással kezdeményezheti. A visszavonási javaslatot a MAB Testülete a tagok legalább kétharmados jelenléte mellett a tagok többségének támogatásával teszi meg. Az elnök megbízásának visszavonására a megbízással azonos rendben kerül sor.

14. § (1)[21] A MAB Testületének ülései nyilvánosak, kivéve, ha azt törvény kizárja. Személyiségi jogok, üzleti titok, valamint szerzői jog védelmére hivatkozva a Testület egyes napirendi pontok zárt tárgyalásáról dönthet jelenlévő tagjainak kétharmados többségével.

(2) A MAB Testületének ülésén minden tag rendelkezik szavazati joggal, és minden szavazat egyenlő súlyú, de szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szavazati jog és a tagsággal összefüggő egyéb jogok nem ruházhatók át.

(3)[22]

(4)[23]

4.[24]

15. §[25]

16. §[26]

17. §[27]

18. §[28]

4/A. A Duális Képzési Tanács[29]

18/A. §[30] A DKT tizenkilenc tagú testület. A DKT-ba

a) két tagot a miniszter,

b) két tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter,

c) egy tagot az adópolitikáért felelős miniszter,

d) egy tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter,

e) egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter,

f) egy tagot az egészségügyért felelős miniszter,

g) egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,

h) három tagot a Magyar Rektori Konferencia,

i) két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,

j) egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,

k) egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara,

l) egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája,

m) egy tagot a MAB és

n) egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége

delegál.

18/B. §[31] (1)[32] A DKT tagjait és elnökét a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter - a miniszterrel egyetértésben - három évre bízza meg, a megbízás meghosszabbítható. A tagságnak a megbízatási idő lejártát megelőző megszűnése esetén a delegáló testület, szervezet az eredeti tag megbízatásából hátralévő időtartamra új tagot delegál.

(2) A DKT működését az általa elfogadott és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által - a miniszterrel egyetértésben - jóváhagyott ügyrend alapján folytatja.

(3) A DKT működésének feltételeit a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által kijelölt szervezet biztosítja.

(4)[33] A DKT elnökének nevét, tagjainak névsorát a (3) bekezdés szerint kijelölt szervezet honlapján közzé kell tenni.

18/C. §[34] (1) A DKT tagság megszűnik

a) a megbízás lejártával,

b) a tag halálával,

c) a tag írásos lemondásával,

d)[35] a tag visszahívásának kezdeményezése esetén, ha a miniszter a megbízást visszavonja.

(2) Visszahívás kezdeményezésére a delegáló jogosult.

18/D. §[36] (1)[37] A DKT

a) kidolgozza az alap- és mesterképzési szak tantervének azon a képzési és kimeneti követelményekhez illeszkedő általános, képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeit, továbbá a gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel, valamint a szervezet részéről a gyakorlati képzésben résztvevő szakemberrel szemben támasztott szakmai és minősítési követelményeket, amelyek teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény az Nftv.-ben meghatározott képzési terület adott alapképzési szakán, illetve mesterképzési szakán folytatott képzését az Oktatási Hivatal által nyilvántartott duális képzési formában is indíthatja,

b)[38] a miniszter vagy a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felkérésére

ba) egyedi szakértői véleményt ad, és

bb) az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez,

c) minősíti a duális képzés szakmai gyakorlóhelyét.

(2)[39] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakmai, illetve minősítési követelményrendszert a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a minisztérium honlapján közzé kell tenni. Új vagy módosított követelményrendszer bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

18/E. §[40] Az azonos tárgy vagy személy tekintetében, egy eljárás keretében a 18/D. § c) pontjában meghatározottak szerint szükséges újabb minősítés elkészítésével kapcsolatos feladatok pártatlan, tárgyilagos szempontokon alapuló ellátása céljából a DKT szervezetének részeként három tagból álló Felülvizsgálati Bizottságot kell működtetni. A Felülvizsgálati Bizottság kettő tagját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, egy tagját a miniszter delegálja, megbízásukra, összeférhetetlenségükre a DKT tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy nem lehet a Felülvizsgálati Bizottság tagja az a személy, aki a megbízását megelőző három éven belül a DKT tagja volt.

II. FEJEZET

ELJÁRÁSREND

5. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tevékenységével kapcsolatos általános eljárási kérdések

19. § (1) A MAB-nak döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységei minden szintjén biztosítania kell az elfogulatlan, pártatlan, objektív szempontokon alapuló szakmai álláspont kialakításának feltételeit.

(2)[41]

20. §[42] (1) A MAB-ot az Nftv. 71/B. § (1) bekezdés a) és c)-e) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdése szerinti szakvélemény elkészítéséért a felsőoktatási, valamint az államilag elismert nyelvvizsgarendszer működésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, azok mértékéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott díj illeti meg.

(2) A 25. § b) és c) pontja, a 26. § c) pontja és a felsőoktatási intézmény felkérésére a 26. § d) pontja szerinti szakértői vélemény, értékelés elkészítéséért a MAB-ot a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékű díj illeti meg, amelyet az eljárás kezdeményezője fizet meg.

(3) A 25. § a) pontja, 26. § a) és b) pontja, a miniszter kezdeményezése alapján a 26. § d) pontja, valamint az Nftv. 71/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint készített szakértői vélemény költségeit a MAB éves költségvetési támogatása tartalmazza, azzal, hogy a költségvetési támogatás elszámolása során a megrendelt és elvégzett szakértői tevékenység díjának költségvetési támogatást meghaladó része egyedi elszámolás keretében kerül rendezésre.

21. § (1)[43] A MAB elnökének, tagjainak névsorát Magyarország hivatalos lapjában, továbbá a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(2)[44] A MAB bírálati szempontrendszerét a honlapján közzé kell tenni.

6. Szakértői tevékenység működési engedélyezési, képzésindítási, doktori iskola létesítési eljárásban[45]

22. §[46]

23. §[47]

24. §[48] (1) A MAB az Nftv. 71/B. § (1) bekezdésében meghatározott szakvélemény elkészítéséhez szükséges intézményi dokumentumokat bekérheti, vagy a helyszínen megtekintheti.

(2) A MAB az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény elkészítése során azt vizsgálja, hogy bírálati szempontrendszerében meghatározott feltételeknek a felsőoktatási intézmény, képzés és doktori iskola megfelel-e.

7. Egyéb szakértői tevékenység

25. §[49] (1) A MAB

a) a miniszter,

b) a felsőoktatási intézmény vagy

c) az Nftv. 64. § (7) bekezdése szerinti szervezet

részére szakértői véleményt készít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatban.

(2) A szakértői vélemény és az újabb szakértői vélemény elkészítésének határideje ötvenöt nap.

26. §[50] A MAB

a)[51] a miniszter vagy az Oktatási Hivatal felkérésére, továbbá saját korábbi döntése alapján a felsőoktatási képzések nyomon követéséről (monitoring), és a felsőoktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatban értékelést, jelentést készít, minőségfejlesztési kérdésekben működik közre;

b)[52] a miniszter felkérésére adott képzési területhez tartozó alap- és mesterképzési szakokon folyó képzésekről egyidejű elemzéseket, értékeléseket készít (programakkreditáció);

c)[53] a felsőoktatási intézmény felkérésére - ideértve a külföldi felsőoktatási intézményt is - a felsőoktatási intézményről, annak minőségbiztosítási rendszeréről és nyilvántartásba vett képzéséről értékelést készít;

d)[54] a miniszter vagy a felsőoktatási intézmény kezdeményezésére a tervezett képzés létesítési dokumentumairól szakvéleményt készít.

8. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének, szakvéleményének kialakítása

27. §[55] A MAB a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon gondoskodik arról, hogy amennyiben részéről azonos tárgyban, vagy ugyanazon személy tekintetében egy eljárás keretében újabb szakértői vélemény, szakvélemény vagy értékelés kialakítása szükséges, az elfogulatlan, pártatlan és objektív szempontokon alapuljon.

28. §[56]

9. A MAB Felügyelő Bizottsága

29. § (1) A MAB Felügyelő Bizottsága három tagból áll, akiket a miniszter nevez ki hatéves időtartamra. A megbízás meghosszabbítható. A tagok közül egy személyre a Magyar Rektori Konferencia, egy személyre a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz javaslatot. A MAB Testületének tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a MAB Felügyelő Bizottságának tagjaira is vonatkoznak.

(2) A MAB Felügyelő Bizottsága ügyrendjét maga állapítja meg, munkáját a MAB Titkársága segíti. A MAB Felügyelő Bizottsága vezetőjét maga választja.

(3) A MAB Felügyelő Bizottsága ellenőrzi a MAB működését és gazdálkodását. Ennek során a MAB elnökétől jelentést, a MAB Titkársága munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a MAB könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. Hatályba léptető rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-6., 8-12. §, 13. § (3) bekezdés, 14. § (1)-(2) bekezdés, 16. § (2)-(4) bekezdés, 17. §, 18. § (2) bekezdés, 19-29., 32-33. § és 34. § (2) bekezdés 2012. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 18. § (1) bekezdés 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

10.[57]

31. §[58] (1) E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 18/A. § i) pontja alapján a Módr. hatálybalépését követő első alkalommal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag megbízása a Módr. hatálybalépése előtt megbízott tagok megbízásáig terjedő időszakra történik.

(2) E rendeletnek a Módr. által megállapított 18/B. § (1) bekezdésében, 18/C. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak a Módr. hatálybalépésekor megbízással rendelkező DKT elnök és tagok megbízását nem érinti. A Módr. 18/B. § (1) bekezdésében és 18/C. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat a Módr. hatálybalépését követően történt megbízás hosszabbítás, megbízás visszavonás és megbízás tekintetében kell alkalmazni.

32. §[59] A DKT, valamint a Felülvizsgálati Bizottság tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet, és a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4/2019. (I. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.2.) hatálybalépését követő 60 napon belül köteles delegálni. A DKT a Módr.2. hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a működését szabályozó ügyrendet módosítani.

33. §[60] (1) A 18/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a DKT tagjának, elnökének a megbízatása a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet vagy a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy jár le, a megbízatás - a tag, illetve az elnök beleegyezésével - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 7. hónap utolsó napjáig tartó időtartamra meghosszabbodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a tag, illetve az elnök megbízatása - a 18/C. § alapján - a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával szűnik meg.

11.[61]

34. § (1)[62]

(2)[63]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök