29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet

a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 50. § (6) bekezdésében és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya - a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek kivételével - a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra (a továbbiakban: GOP), valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) 1. Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritására meghatározott előirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[1] E rendelet alkalmazásában:

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar,

2. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

4.[2]

5. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

6. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

7. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

8. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

9a.[3] első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés,

10. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

11. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

12.[4]

13. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

14.[5] független magánbefektető: olyan magánbefektető, amely a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát,

14a.[6] hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,

15. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

16. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,

16a.[7] kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,

16b.[8] kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték,

16c.[9] kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés,

16d.[10] kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés,

17. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozás,

17a.[11] kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke,

17b.[12] kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke-és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja,

18. kockázati tőke: a vállalkozások részére a korai (magvető és induló), valamint a növekedési szakaszban saját tőke vagy kvázi-sajáttőke útján nyújtott finanszírozás,

19. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,

20.[13] kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke,

21. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

22. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg -bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,

22a.[14] megbízott szervezet: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap vagy olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelynek a tagállam a részvényese, vagy valamely tagállamban letelepedett, valamely hatóság, közjogi szervezet vagy közfeladatot ellátó magánjogi szervezet ellenőrzése alatt álló, közérdeket megvalósító pénzügyi intézmény, melyet az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek vagy a helyébe lépő jogszabálynak megfelelően választottak vagy jelöltek ki, és amelyet a tagállam bízott meg kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtásával,

23. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

24. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

25. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

26. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

27. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

28. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,

29. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat,

29a.[15] pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,

30. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás,

31.[16] sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,

32. személyi jellegű ráfordítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. § (1) bekezdése szerinti ráfordítás,

33. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított, valamint a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

34. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

35. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar,

36. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

37. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

38. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

39. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

39a.[17] tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,

39b.[18] tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,

40. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.

41.[19] végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely

a) még egyetlen piacon sem működik,

b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy

c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel.

3. Az előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. § A GOP és a KMOP 1. Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritásának általános céljai a következők:

a) a nemzetközi versenyképesség javítása, az ipar modernizációjának gyorsítása, a magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, a környezeti terhelés csökkentése,

b) a nagy növekedési potenciállal rendelkező, fejlődőképes vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése, termelékenységük növelése, illetve versenyképességük javítása technológiai korszerűsítésük révén,

c) a vállalatközi együttműködés javítása, a hazánkban megtelepedett vállalatok magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrálása, továbbá a vállalati versenyképesség növelése érdekében a beszállítói együttműködés különböző formáinak támogatása,

d) a vállalkozások beindításához és fejlődéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátításának elősegítése főként a kis- és középvállalkozások számára, a hatékonyságuk növelése, illetve a túlélési, növekedési esélyei javítása érdekében,

e) minőségtudatos vállalatirányítás megvalósításának, minőségi menedzsment kialakításának elősegítése, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítése és ezzel a vállalkozások versenyképességének javítása,

f) az egyes térségek gazdasági szerkezetének, szakmai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése korszerű telephelyek kialakításával, a vállalkozások koncentrált letelepedésének elősegítése,

g) a termelés, működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazásának elősegítése,

h) a korszerű informatikai megoldások használatának lehetővé tétele a kis- és középvállalkozások számára is,

i) az információs és tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, az információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetőségének biztosítása, a hálózati kapcsolódás biztosítása és a hálózatbiztonság növelése,

j) a vállalati fejlesztések hatékony megvalósításához szükséges, azokat közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló ismeretek, kompetenciák megszerzésének és bővítésének elősegítése,

k) komplex minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztések támogatása az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása érdekében,

l) az üzleti környezet fejlesztésének részeként logisztikai központok fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése,

m) a vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve a vállalkozások belső informatizáltságának, valamint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor termelékenységének fejlesztése,

n) mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését, forráshoz jutását elősegítendő, a piaci elégtelenségek, hiányosságok mérséklése érdekében a hitel-, pénzkölcsön-, lízing-, kockázati tőke- és garanciaforrásokhoz való hozzáférés elősegítése.

4. A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei

4. § (1) A GOP és a KMOP 1. Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritásának forrásai a következő jogcímeken használhatók fel:

1. a vállalati beruházások támogatása,

2. munkahelyteremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben,

3. vállalati szervezet-fejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása,

4. minőségbiztosítási, minőségellenőrzési, környezetirányítási és egyéb rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása,

5. e-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása, e-kereskedelem ösztönzése, e-gazdaság fejlesztése, beleértve az infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztését,

6. információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése,

7. szélessávú hálózatokhoz való hozzáférést biztosító korszerű infokommunikációs infrastruktúra létrehozása,

8. ipari parkok telephely- és szolgáltatásainak fejlesztése,

9. logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése,

10. nagyvállalatok részére információnyújtás, valamint üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása,

11. regionális szolgáltató központok támogatása,

12. vállalati humánerőforrás-fejlesztés (képzés),

13. vállalkozások által megvalósítandó projekt tervezéséhez, elindításához, megvalósításához kapcsolódó képzések,

14. nagyvállalat által megvalósítandó projekt elindításához, megvalósításához kapcsolódó projekt tervezés és menedzsment tanácsadás,

15. kis- és középvállalkozások által megvalósítandó projekt elindításához, megvalósításához kapcsolódó projekt tervezés és menedzsment tanácsadás,

16. kis- és középvállalkozások esetén üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása,

17. kockázati tőkebefektetés nyújtása kis- és középvállalkozások részére,

18. vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése,

19. befektetés-ösztönzési és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás,

20. foglalkoztatás ösztönzése.

21.[20] innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás.

(2) Az (1) bekezdés 12. és 13. pontjában meghatározott jogcímeken akkor nyújtható támogatás, ha arra az (1) bekezdés szerinti egyéb tevékenységek kielégítő végrehajtásához szükség van, az (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik és az a projekt részét képezi.

5. A támogatásban részesíthetők köre

5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás - pályázati konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek részére nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alanyi körön túlmenően támogatás

a) vállalati szervezet-fejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása esetén gazdasági kamarák és a vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek,

b) e-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása, e-kereskedelem ösztönzése, e-gazdaság fejlesztése esetén kis- és középvállalkozások, kereskedelmi-szakmai szervezetek és szövetségek és kamarák,

c) információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése jogcím esetén kis- és középvállalkozások, kereskedelmi szervezetek, kamarák, nonprofit szervezetek, továbbá közgyűjtemények és közszolgáltatók, valamint közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, állami és nonprofit szervezetek

részére nyújtható.

6. A támogatások formái

6. § (1) Az előirányzat forrásaiból a 4. § (1) bekezdése szerinti jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére

a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),

b) garancia, viszontgarancia,

c) hitel és pénzkölcsön (ide értve a faktoringot is),

d) kockázati tőkebefektetés,

e) lízing

nyújtható.

(2)[21] A 651/2014/EU bizottsági rendelet, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

7. Támogatási kategóriák

7. § A 4. §

a) (1) bekezdése alapján csekély összegű támogatás nyújtható,

b)[22] (1) bekezdés 1., 2., 5., 7-9., 11., 18. és 20. pontja alapján regionális beruházási támogatás nyújtható,

c)[23]

d) (1) bekezdés 15., 16. és 19. pontja alapján kis- és középvállalkozások részére történő tanácsadáshoz, az (1) bekezdés 19. pontja alapján kis- és középvállalkozások részére vásárokon való részvételhez támogatás nyújtható,

e) (1) bekezdés 17. pontja alapján kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján,

f)[24]

g)[25]

8. A regionális beruházási támogatásra vonatkozó szabályok[26]

8. §[27] (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy

ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás

valósít meg.

(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

9. §[28] (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

10. §[29] Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) ha a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor - egyidejűleg benyújtott nyilatkozat alapján - tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén a támogatási kérelemben szereplő beruházás befejezését követő két éven belül,

h) szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházáshoz,

i) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti kutatási infrastruktúrához.

11. §[30] (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

11/A. §[31] (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig, nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és

e) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló eszköz költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számítva kis- és középvállalkozás esetén legalább három éven, nagyvállalkozás esetén legalább öt éven keresztül az érintett területen fenntartja.

11/B. §[32] A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

9. A kockázatfinanszírozási támogatás[33]

12. §[34] (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott támogatás formái:

a) tőkebefektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) tőkejuttatás,

d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel, vagy

e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(3) A független magánbefektető részére a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható támogatás.

(4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:

a) sajáttőke-befektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) hitel,

d) kezességvállalás, vagy

e) az a)-d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.

12/A. §[35] (1) A 12. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege intézkedésenként és vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A támogatás a következő feltételek fennállása esetén irányulhat - akár a 2. § 41. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is - a végső kedvezményezettbe történő kiegészítő befektetésre:

a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget,

b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá - ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását - vagy, ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

(3) Végső kedvezményezettbe történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.

12/B. §[36] (1) A 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkebefektetés és b) pontja szerinti kvázisajáttőke-befektetés esetén a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásának és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(2) A végső kedvezményezett részére támogatás nyújtása esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés

a) 10%-át a 2. § 41. pont a) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén, amely egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését,

b) 40%-át a 2. § 41. pont b) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén,

c) 60%-át a 2. § 41. pont c) alpontja szerinti végső kedvezményezettnél és a 2. § 41. pont b) alpontja szerinti időszak eltelte után történő kiegészítő befektetés esetén.

(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul - és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg - a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát.

12/C. §[37] (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellege alapján objektív módon indokolható.

(2) A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott szervezetre bízhatja.

(3) A pénzügyi közvetítőt üzleti alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve - a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően - annak kezelője

a) jogszabály vagy szerződés alapján professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,

c) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt, vagy annak kezelőjét objektív kritériumokon, különösen tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáson alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével, és

e) befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.

(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében, különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.

12/D. §[38] (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,

b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt és az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak és amelynek célja - a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén - a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,

c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami- és a magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, és

d) a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet.

(3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást vagy hitelt nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,

b) hitel esetén a 12/A. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, és

c) kezességvállalás esetén a 12/A. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható.

(4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:

a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,

b) a tagállam vagy a megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és - az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából -a hatékonyság elérése,

c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan életképes üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi életképességét, és

d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégia kerül kidolgozásra.

10. Kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadáshoz és a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatás

13. § (1) E támogatási program keretében a kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadáshoz, valamint a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatást az elszámolható költségek 50%-áig lehet odaítélni.

(2) A tanácsadáshoz kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

(3)[39] A vásárokon való részvételhez kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.

11. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok[40]

14. §[41] (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembe vételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

[42]

14/A. §[43]

14/B. §[44]

14/C. §[45]

12. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

15. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

16. § (1) Nem ítélhető meg támogatás

a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b)[46] csekély összegű támogatás kivételével - figyelembe véve a 14. § (4) bekezdésében foglaltakat - nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) a pályázati felhívás által meghatározott kizáró ok fennállása esetén.

(2)[47]

(3)[48] Nem ítélhető meg a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 8., 10. és 11. alcím szerinti támogatás,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 8. és 11. alcím szerinti, valamint a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) támogatás, ha azt import áruk helyett hazai áru használatától teszik függővé, vagy

f) olyan feltétellel nyújtandó támogatás, amely az uniós jog megsértését eredményezi.

17. §[49] A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás a 9. alcím kivételével csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

18. § (1)[50]

(2)[51] Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(3)[52] Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(4)[53] Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(5)[54] A 9. és 11. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

19. § (1) A támogatások támogatási intenzitásának kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni az Atr. 2. § 3. pontja szerinti diszkont kamatláb alkalmazásával.

19/A. §[55] Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

b) a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

d) kockázatfinanszírozási támogatás esetén végső kedvezményezettenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

20. § (1) A projekt megkezdése időpontjának a következő időpont minősül:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan,

b) gép, berendezés, anyag, eszköz, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetében az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése,

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés, egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

21. §[56] E rendelet alapján a 7. § c) pontja szerinti támogatás esetén 2016. május 31-ig lehet támogatási döntést hozni.

13. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően meghirdetett felhívások tekintetében kell alkalmazni.

(3)[57] E rendeletnek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2014. (XII. 17.) MvM rendelettel (a továbbiakban: MvM rendelet) megállapított rendelkezéseit az MvM rendelet hatálybalépését követően meghozott támogatási döntések tekintetében kell alkalmazni.

(4)[58] E rendeletnek a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 32/2012. (VI. 8.) NFM rendelet módosításáról szóló 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet] megállapított rendelkezéseit az 52/2015. (XII. 1.) MvM rendelet hatálybalépését követően meghozott, a végső kedvezményezettek részére kockázatfinanszírozási támogatás juttatásáról szóló közvetítői döntések tekintetében kell alkalmazni.

23. § E rendelet

a)[59] 7. § a) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.),

b)[60] 7. § c) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 21. cikke

c)[61] 7. § e) pontja a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194., 2006. 8. 18., 2. o.) alapján elfogadott, az SA.34087-2012/N. számú és az SA.36856-2013/N. számú bizottsági határozattal módosított Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés című, N 355/2008. számú bizottsági határozat

d)[62] 7. § b) és d) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1.o.) I. és II. fejezete, valamint 13., 14., 18. és 19. cikke

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

24. § Hatályát veszti a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter