267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §[1]

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A Hivatal gazdasági szervezettel rendelkezik.

1/A. §[2]

(1) A Hivatalt elnök vezeti.

(2) Az elnök - jogszabályban meghatározottak szerint - munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett.

2. §[3]

3. §[4]

(1)[5] Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt és a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kormányhivatal bányafelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja.

(4)[6] A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - az (5) bekezdésben, valamint a 3/A-3/C. §-ban és a 4. §-ban foglaltak kivételével - első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Hivatal jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt a Hivatal elnöke jelöli ki.

(5) A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:

1. a bányajáradék nyilvántartása, a bányajáradék számításának, a bányajáradék önbevallás alapjául szolgáló adatoknak és a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés;

2. a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, továbbá a Bt. 41. § (8) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

3. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" Mellékletének, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat Mellékletének (a továbbiakban: Melléklet) 1. osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal, valamint a Melléklet 4.1 osztályába tartozó önreaktív anyagok, a Melléklet 5.2 osztályába tartozó szerves peroxidok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatok;

4. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása;

5.[7] a hites bányamérő tevékenységének hatósági felügyelete, illetve a tevékenység végzésének bejelentésével kapcsolatos ügyek, a hites bányamérői tevékenység folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése, az évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség keretében leadott bányaművelési térképek hatósági felügyelete, ellenőrző bányamérések végzése;

6. a biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése;

7. a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése;

8. a Bt. 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok előkészítése;

9. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott minőségbiztosítási rendszer jóváhagyása;

10. a Bt. 26/A. § (4) és (6a) bekezdése szerinti határidő hosszabbítási kérelem elbírálása;

11. a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, a mélyfúrási magminta gyűjtemény, valamint a földtani és bányászati információs rendszer működtetése;

12. az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás vezetése, ebből adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása;

13.[8] a földtani szakértői tevékenység hatósági felügyelete, a földtani szakértők nyilvántartása;

14. a Bt. 24. § (3) bekezdése szerint a szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;

15.[9] a Bt. 44. § (4) bekezdése szerint a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység hatósági felügyelete, illetve a tevékenység végzésének bejelentésével kapcsolatos ügyek, és a tevékenység folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése;

16. a Bt. 42/E. § (8) bekezdése szerint a szén-dioxid geológiai tárolására kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tároló-komplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

17. a Bt. 42/I. § (4) bekezdése szerinti szén-dioxid szállítóhálózathoz vagy tárolóhelyhez való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban kezdeményezett eljárás lefolytatása;

18. a Bt. 42/J. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás hiánya esetére előírt eljárás lefolytatása;

19. a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti, Európai Bizottságnak megküldendő jelentés előkészítése a miniszter számára;

20. a Bt. 26/A. § (6) bekezdése, valamint a Bt. 42/R. § (1) bekezdése szerinti pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának, valamint az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése;

21. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § (12) bekezdése szerinti igazolás kiadása;

22. a Bt. 25. §-a szerinti földtani adatszolgáltatással és kezeléssel kapcsolatos eljárások;

23. a Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerint a geotermikusenergia-hasznosító létesítményekre, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségére, valamint a megállapított geotermikus védőidomokra vonatkozó nyilvántartás vezetése,

24. a koncessziós szerződésben foglaltak, illetve a koncessziós szerződésből a bányavállalkozóra vonatkozó kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

25. a szénhidrogének felszín alatti tárolására bányatelek megállapítása, valamint a szén-dioxid geológiai tárolása tekintetében a földtani kutatás, illetve a tárolás engedélyezése, és a széndioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás;

26. a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása;

27. adatszolgáltatás, jelentéstétel, valamint az ezekben való közreműködés

a) az Európai Unió közösségi jogi aktusában előírt, a bányafelügyelet által az Európai Bizottságnak teljesítendő jelentéstétel és közzététel rendjéről szóló rendeletben meghatározott adatok,

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatok,

c) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatok,

d) az Európai Parlament és Tanács a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2013/30/EU irányelvében meghatározott előírások

tekintetében;

28. a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendelet szerinti képzési program jóváhagyása;

29. egyes gázipari engedélyesek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti műszaki-biztonsági szempontú minősítése;

30. a geotermikus védőidom kijelölése;

31. a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása;

32. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottságának munkájában való részvétel;

33. a Magyar Államkincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez, a bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek tekintetében nyilvántartás vezetése és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás;

34. a Bt. 26/B. § (3a) bekezdése szerint a kutatási területre és a bányatelekre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

35. a Bt. 28. § (4) bekezdése szerint a bányaüzemi felelős műszaki vezetőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

36. a Bt. 36. § (8) bekezdése szerint a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

37. a Bt. 44. § (2) bekezdése szerint a robbantómesterekre és a robbantásvezetőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

38. a Bt. 44. § (1) bekezdése q) pontja szerinti hatáskörében közreműködés a Pince- és Partfalveszély- Elhárítási Szakértői Bizottság munkájában.

(6) A Hivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el, döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(7)[10]

(8)[11]

(9)[12]

(10)[13]

(11) A Hivatal által a (4) bekezdés 15., 34., 35. és 37. pontjában foglalt közhiteles nyilvántartások vezetéséhez a kormányhivatalt adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

3/A. §[14]

A Kormány a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői, valamint a hites bányamérői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

3/B. §[15]

A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának engedélyezése tekintetében műszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

3/C. §[16]

A Hivatal a szén-dioxid szállítására és tárolására alkalmas létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletének 5. pontja szerinti projektekre vonatkozó jelentéstételhez szükséges adatokat, és az 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet szerinti formában továbbítja azokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére.

3/D. §[17]

(1) A Bt. 43. § (9) és (9a) bekezdése alapján évente megfizetett felügyeleti díjat a Hivatal szedi be. A felügyeletidíj-bevételből a kormányhivatalokat 21,6% illeti meg. A felügyeletidíj-bevétel fennmaradó része a Hivatal bevétele.

(2) A Hivatal az évente megfizetett felügyeleti díjból az egyes kormányhivatalokat - az 1. mellékletben meghatározott arányban - megillető összeget két részletben, minden év április 1-jéig, illetve augusztus 1-jéig átutalja az érintett kormányhivatalok számára.

4. §[18]

A Hivatal:

a) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

b) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás a kijelölt nemzeti hatóságra hárít;

c) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyűjtő, -feldolgozó, -elemző és -szolgáltató tevékenységet;

d)[19] közreműködik a miniszter 3. § (2) bekezdésében meghatározott irányítási és ellenőrzési feladatainak ellátásában;

e) szakmai informatikai rendszereket működtet a kormányhivatalok közreműködésével;

f) a 3. § (5) bekezdésében foglaltakon túl országos adatbázisokat működtet, amelyhez a kormányhivatal adatokat gyűjt és továbbít, nyilvántartásokat vezet, jelentéseket készít;

g) szakmai képzéseket, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez, melyeken a kormányhivatal munkakörükben érintett kormánytisztviselői vesznek részt.

4/A. §[20]

(1) A Kormány a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, ideiglenes használatbavételének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában - az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével -, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 2. melléklet A. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 2. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. Az (1) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a 2. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(3) A Kormány a bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet A. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 3. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. A (3) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a 3. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(5) A Kormány a bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok

a) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e - elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint területileg illetékes megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,

b) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak - elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(6)[21] A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetén történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként.

(7) A Kormány a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása kérdésében elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés szerinti eljárásban a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára az építésügyért felelős minisztert rendelheti ki szakértőként.

(9) A Kormány a bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában -haa bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik - a katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(10)[22] A kormányhivatal a (9) bekezdés szerinti eljárásban a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként.

(11)[23]

(12)[24]

4/B. §[25]

(1) A Kormány a Hivatalnak a geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában - ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges -, a geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek minőségi védelmére, a vízkészlet-gazdálkodásra, az ivóvízbázisra és a vizek mennyiségi állapotára gyakorolt hatása vizsgálatának szakkérdésében, vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásban a 4. mellékletben meghatározott feltételek esetében és szakkérdésben a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

5. §

(1) A Kormány a Magyar Bányászati Hivatal nevét Magyar Bányászati és Földtani Hivatalra (Hivatal) változtatja.

(2) A Kormány a Magyar Geológiai Szolgálat és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ megnevezésű szerveket megszünteti.

(3) A Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat, valamint a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ jogutódja.

6. §[26]

(1)[27] A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) a miniszter által irányított központi költségvetési szerv. Az MFGI gazdasági szervezettel nem rendelkezik, gazdasági feladatait a Hivatal gazdasági szervezete látja el.

(2)[28] Az Áht. 9. § g)-i) pontjában meghatározott irányítási jogokat az MFGI tekintetében középirányító szervként a Hivatal elnöke gyakorolja.

(3)[29] Az MFGI a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet névváltozásával létrejövő központi költségvetési szerv, alaptevékenysége alapján kutatóintézet, amely a beolvadó Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja.

(4)[30] Az állami földtani feladatok, valamint a Hivatal bányászati és földtani feladatai ellátásában az MFGI közreműködik, a közreműködés részleteit és ezek anyagi forrását a Hivatal és az MFGI közötti megállapodásban kell rögzíteni. Az MFGI a Hivatal bányamérési tevékenységet igénylő hatósági eljárásaiban szakértőként jár el.

(4a)[31] Az MFGI ellátja az e rendeletben megállapított és alapító okiratában rögzített állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatokat.

(5) Az MFGI állami földtani és geofizikai kutatási, valamint klímapolitikával összefüggő feladatai a következők:

a) a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás és azok hasznosítását megalapozó tevékenység végzése:

aa) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia kutatásához, kitermeléséhez és hasznosításához kapcsolódó feladatok,

ab) koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó feladatok,

ac) ásványvagyon gazdálkodással és geotermikus energiavagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatok;

b) földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások:

ba) az ipari eredetű szén-dioxid földalatti elhelyezésével kapcsolatos kutatási feladatok,

bb) földalatti gáztárolással összefüggő kutatási feladatok,

bc) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos feladatok;

c) földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó feladatok:

ca) az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretség növelésére irányuló kutatások végzése,

cb) az ország földi erőtereinek folyamatos mérése,

cc) a geodéziai gravimetriai és mágneses alaphálózat, valamint a kezelésében lévő, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott felszín alatti vízszint megfigyelő hálózat üzemeltetése,

cd) települési, ipari, bányászati és radioaktív hulladékok elhelyezéséhez szükséges földtani védelem követelményeinek meghatározása, telephelytípusok definiálása,

ce) országos, regionális és eseti környezetföldtani, vízföldtani és építésföldtani, mérnökgeológiai vizsgálatok, valamint közreműködés a földtudományi természetvédelmi értékkataszter gondozásában,

cf) az ország rendszeres földtani és alkalmazott földtani térképezése, a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása;

d) földtani veszélyek megelőzése:

da) a földtani veszélyforrások országos nyilvántartásának fejlesztése, karbantartása, kiegészítése, a nyilvántartott területek helyszíni reambulációja,

db) bezárt bányászatihulladék-kezelő létesítmények felmérése, környezeti kockázati besorolása, javaslat az esetlegesen szükséges kármentesítési munkákra,

dc) a bányászati hulladék minősítésének és képződött mennyiségének hiteles ellenőrzése akkreditált laboratóriumi és terepi mérések alkalmazásával,

dd) a földalatti bányászattal és hatásaival érintett területek felmérése, nyilvántartása, kockázati besorolása és a szükséges intézkedések megtételéhez a szakmai javaslatok elkészítése,

de) az országos és regionális, valamint helyi területrendezési tervek földtani veszélyforrás övezeteinek kijelölésében, és az adatok közzétételében való közreműködés,

df) földrengés-veszélyeztetettségi terület-besorolások aktualizálása és települési szintű kataszterének szolgáltatása;

e) földtani információ kezelése, szolgáltatása:

ea)[32] földtani, geofizikai adatok és információk gyűjtése, közreműködés a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, valamint a földtani és bányászati információs rendszer kiépítésében, fejlesztésében és működtetésében,

eb) az ország földtani, geofizikai tér-adat infrastruktúrájának építése és fejlesztése, adatszolgáltatás,

ec) közhasznú információszolgáltatás,

ed) szakmúzeum, szakkönyvtár, obszervatóriumok, mérőhálózatok, laboratóriumok fenntartása;

f) kapcsolattartás a hazai és nemzetközi földtani és geofizikai szervezetekkel;

g) az Európai Unió jogából és más nemzetközi együttműködésből következő, a földi erőterekkel, a földtani közeggel, valamint a felszín alatti vízzel kapcsolatos jogszabályok átvételéhez, ezek végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok végzése, azokban történő közreműködés;

h) a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához szükséges bányászati ellenőrző geodéziai mérési és térképi ábrázolási feladatok elvégzése és geodéziai nyilvántartások vezetése;

i) bányászati és földtani közeget hasznosító létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban közreműködés, műszaki biztonsági kérdésekben szakvélemény készítés;

j) a klímaváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása, az MFGI szervezeti egységeként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében részvétel a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésében.

(6) Az MFGI élén igazgató áll. Az MFGI dolgozói közalkalmazottak, jogviszonyuk részletes szabályaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról szóló 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.

(7) Az MFGI éves kutatási munkaprogramját - az MFGI igazgatójának javaslata alapján - a Hivatal elnöke az MFGI éves költségvetési keretének ismeretében hagyja jóvá. Jóváhagyás előtt a munkaprogramot a környezetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt szervezetnek véleményezésre megküldi, tekintettel a hulladékgazdálkodást és a vízgazdálkodást érintő feladatokra. A kutatási munkaprogram teljesítéséről szóló jelentés elfogadásáról a Hivatal elnöke az éves költségvetési beszámoló ismeretében dönt.

6/A. §[33]

7. §[34]

E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

a)[35]

b)[36]

c)[37]

d)[38]

e)[39]

8. §[40]

E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

8/A. §[41]

E rendeletnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdésével megállapított 1. mellékletének illetékességi területre vonatkozó rendelkezését a Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben kell alkalmazni.

8/B. §[42]

E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

9. §[43]

Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének,

c) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének és 27. cikkének

való megfelelést szolgálja.

10. §[44]

E rendelet 3/C. §-a

1.[45] az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

2.[46] a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról és egyéb technikai részleteiről, valamint a 2386/96/EK és a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. október 16-i, 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez[47]

2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez[48]

A) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

B) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

3. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez[49]

A. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

B. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

4. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez[50]

A Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése