65/2013. (VII. 29.) VM rendelet

az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában,

az 1. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében,

a 6. alcím tekintetében a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 23. § d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet módosítása

1. § (1) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet [a továbbiakban: 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet] 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

"2. elismerési terv: a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló miniszteri rendelet szerinti terv,"

(2) A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 1. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

"5. kis értékű eszközök: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 80. § (2) bekezdésében foglaltak szerint elszámolható eszköz."

2. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 3. és 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § A zöldség-gyümölcs termelői csoportok a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást vehetnek igénybe a tanácsi rendelet 103a. cikk (3) bekezdésében, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 43. cikkében foglaltaknak megfelelően.

4. § (1) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást vehetnek igénybe legfeljebb a bizottsági rendelet 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértékig a bizottsági rendelet 44. cikkében foglaltaknak megfelelően, figyelemmel a strukturális alapokból a "konvergencia" célkitűzés alapján 2007-2013 között nyújtott támogatásra jogosult régiók jegyzékének felállításáról szóló 2006. augusztus 4-i 2006/595/EK bizottsági határozatra, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § a) pontjára.

(2) A bizottsági rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjában hivatkozott támogatási mértéket a zöldséggyümölcs termelői csoport székhelyére figyelemmel kell megállapítani.

(3) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 5. §-ában és 6. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra figyelemmel ajánlatkérőnek minősül az a zöldség-gyümölcs termelői csoport, amely a bizottsági rendelet 37. cikk c) pontja szerinti beruházás megvalósítása érdekében szükséges szerződését a bizottsági rendelet 45. cikke szerinti támogatási kérelemre vonatkozó - a bizottsági rendelet 112. cikk alapján hozott - döntést követően köti meg."

3. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 4. §-ban meghatározott támogatás költségeihez nyújtott tagállami hozzájárulás mértéke a számlával igazolt nettó bekerülési értéknek a bizottsági rendelet alapján meghatározott uniós hozzájáruláson és a bizottsági rendelet alapján előírt minimális mértékű kedvezményezetti hozzájáruláson felül fennmaradó része."

4. § (1) A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ingatlan beruházás esetén támogatás igénybevételének feltétele, hogy a megvalósított beruházást a zöldséggyümölcs termelői csoport termelői szervezetként való elismerését megelőzően - a zöldség-gyümölcs termelői csoport által igénybeveendő támogatás előfinanszírozásán felül - kizárólag a zöldség-gyümölcs termelői csoport által kötött jogügyletből eredő, tartós forgóeszköz finanszírozást szolgáló pénzintézeti követelés terhelheti."

(2) A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a megvalósított beruházás a beruházás megvalósításának helyétől függetlenül a zöldség-gyümölcs termelői csoport tulajdonába kerüljön. A megvalósított beruházást a zöldség gyümölcs termelői csoport tagjának használatra, vagy üzemeltetésre kiadhatja. Az elismerési terv több félévét érintő építési beruházás vagy lízing esetén a tulajdonba kerülést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az utolsó érintett időszakra vonatkozó összevont támogatási kérelem esetében vizsgálja."

5. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Bármely termelő tag azon termését, amellyel korábban más termelői csoportnak volt tagja, kizárólag abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az összevont támogatási kérelmet benyújtó zöldség-gyümölcs termelői csoport igazolni tudja, hogy az adott termést - azon zöldség-gyümölcs termelői csoportok, amelyeknél tag volt, vagy jelenleg tag - összesen hány éven keresztül vették figyelembe az értékesített termék értékének a tanácsi rendelet 103a. cikk szerinti támogatás igénybevétele érdekében történő meghatározása során.

(2) A bizottsági rendelet 37. cikk c) pontjában említett beruházásokat a zöldség-gyümölcs termelői csoport - az előzetes elismerés tárgyát képező termékek szempontjából vett hasznosságának sérelme nélkül - bérbe adhatja, vagy azokkal szolgáltatást nyújthat.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeadás vagy szolgáltatásnyújtás - a termékek szállítására használt tehergépkocsik kivételével - nem lehetséges a tanácsi rendelet 125e. cikk (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak utolsó évében a beruházással érintett termékek betakarításának megkezdésétől értékesítésének befejezéséig.

(4) Amennyiben a 4. § szerinti támogatás alapjául szolgáló, a bizottsági rendelet 37. cikk c) pontjában meghatározott és az elismerési terv keretében jóváhagyott beruházások közül a termelői csoport valamelyiket nem valósítja meg, az adott időszakra vonatkozóan benyújtott összevont támogatási kérelem alapján jóváhagyható 4. § szerinti támogatást az MVH a meg nem valósított beruházás jóváhagyott keretösszegének kétszeresével, de legfeljebb a kérelem alapján jóváhagyható támogatás öt százalékával csökkenti.

(5) A (4) bekezdés szerinti csökkentést nem kell alkalmazni, ha a termelői csoport a meg nem valósított beruházásra vonatkozóan a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 13. § (1) bekezdése szerint módosítási kérelmet nyújtott be.

(6) A 4. § szerinti támogatás egy adott beruházási tétel vonatkozásában

a) az összevont támogatási kérelem alapján a jóváhagyott keretösszeg figyelembevételével jóváhagyható, ha a megvalósított beruházás mértékegység szerinti mennyiségében húsz százaléknál nem nagyobb hiány állapítható meg,

b) az arányosan csökkentett keretösszeg figyelembevételével akkor is jóváhagyható, ha - az a) ponttól eltérően -a beruházást a mértékegység szerinti mennyiségében húsz százaléknál nagyobb hiánnyal valósítják meg.

(7) Kis értékű eszközök esetében, amennyiben az eszközök beszerzett darabszáma a jóváhagyott darabszámot legfeljebb húsz százalékkal meghaladja, anélkül, hogy az adott beruházás a beruházási tételre jóváhagyott keretösszeget meghaladná, úgy az igényelt támogatási összeg a jóváhagyott keretösszegre figyelemmel hagyható jóvá."

6. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az MVH a zöldség-gyümölcs termelői csoport kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az elismerési tervben jóváhagyott beruházásokról és azok keretösszegéről.

(2) A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett, a kérelmező azonosító adatait, ügyfél-azonosítóját, valamint az elismerési tervnek a kérelemre vonatkozó időszakát megjelölő adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani az MVH-hoz."

7. § (1) A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A bizottsági rendelet 45. cikke szerinti, az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú összevont támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani az MVH-hoz. A nyomtatványnak az értékesítésre vonatkozó részeit akkor is ki kell tölteni, ha a termelői csoport a 3. § szerinti támogatást nem igényli.

(2) Az összevont támogatási kérelemhez csatolni kell

a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésének igazolását,

b) a bizottsági rendelet 42. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén a tagok részére kiállított, a vis maior esemény által kiesett termésmennyiséget igazoló dokumentumok másolatát, valamint

c) nyilatkozatot arról, hogy a megvalósított beruházással kapcsolatban nincs folyamatban támogatás igénybevételével összefüggő egyéb eljárás.

(3) A támogatás alapjául elszámolni kívánt beruházási számlákra a kérelmezőnek rá kell jegyeznie, hogy azt a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás elszámolására nyújtja be.

(4) Eszközberuházások esetén a számlán a számla kibocsátójának fel kell tüntetni a beruházott eszköz pontos típusát és egyedi azonosító számát, ingatlan-beruházások esetében pedig a helységnevet és a helyrajzi számot. Az összevont támogatási kérelemben meg kell jelölni a megvalósított beruházási tételek üzemben tartásának, tárolásának helyét, valamint az adott beruházások kapcsán a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján meghatározott értékcsökkenési időszak végét, továbbá az értékcsökkenés évenkénti százalékát.

(5) A termelői csoport a korábban más termelői csoportban tag termésének az értékesített termék értékébe való beszámításáról szóló, 7. § (1) bekezdés szerinti igazolását az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon tett nyilatkozattal köteles teljesíteni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a termelő tag melyik tagsági jogviszonnyal érintett terméke, mely termelői csoportnál - pontos dátumok megjelölésével - milyen időtartamban volt figyelembe véve az értékesített termék értékének a 103a. cikk szerinti támogatás igénybe vétele érdekében.

(6) Az összevont támogatási kérelemről - a miniszter által jóváhagyott elismerési terv figyelembe vételével - az MVH dönt és a támogatást a támogatási kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül fizeti ki.

(7) Az MVH az összevont támogatási kérelemnek a 3. §-ban, illetve a 4. §-ban meghatározott támogatás iránti részét szétválasztva, külön eljárásban bírálja el."

(2)

8. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § (1) Az összevont támogatási kérelem bírálata során az MVH a bizottsági rendelet 112. cikk (2) bekezdésében hivatkozott ellenőrzést a bizottsági rendelet 101. cikkében hivatkozott, rendszeres időközönként végzett mintavétel alapján végzi úgy, hogy a kiválasztott minta az igényelt támogatási összeg vonatkozásában megfeleljen a bizottsági rendelet 112. cikk (3) bekezdésében meghatározott mértéknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mintavételnél alkalmazott kockázatelemzés során az MVH figyelembe veszi az egy összevont támogatási kérelemben szereplő támogatási igényt, valamint a kérelmezőnél a korábbi kérelmek ellenőrzése során feltárt, vagy más hatóságok által megállapított, és az MVH tudomására jutott szabálytalanságok típusát és mértékét."

9. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet] megállapított 3. §-át, 5. § (1) bekezdését, 7. § (2)-(7) bekezdését, 8. §-át, valamint 9. § (1)-(5), (7) bekezdését a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

10. § A 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

11. § Hatályát veszti a 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 12. §-a, 13. § (1)-(3) és (6) bekezdése.

2. A húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 22/2012. (III. 9.) VM rendelet módosítása

12. § A húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 22/2012. (III. 9.) VM rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

3. Az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról szóló 50/2012. (V. 25.) VM rendelet módosítása

13. § Az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról szóló 50/2012. (V. 25.) VM rendelet [a továbbiakban: 50/2012. (V. 25.) VM rendelet] 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

"4. köznevelési intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 21. § (1) bekezdésében és 7. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézmény és annak a köznevelési törvény szerinti tagintézménye;"

14. § Az 50/2012. (V. 25.) VM rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az iskolagyümölcs-program keretében támogatás vehető igénybe a köznevelési törvény 10. §-a szerinti általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a köznevelési törvény 11. §-a szerinti nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény 1-2. évfolyamán tanuló gyermekeknek (a továbbiakban: tanulók) a tanítási évben az 1. mellékletben felsorolt termékekkel, az ott meghatározott adagban történő ellátása után. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás."

15. § Az 50/2012. (V. 25.) VM rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az MVH a megállapodás, továbbá a módosított megállapodás jóváhagyása iránti kérelemről hozott döntését minden év szeptember 6-áig közli a kérelmezővel. Az MVH a megállapodás, továbbá a módosított megállapodás jóváhagyásakor a szállítható termékeket és termékmennyiségeket a jóváhagyást követő tanévre a 6. § (4) bekezdése szerinti teljesítési időszakonként külön-külön határozza meg. A kérelmező köteles a megállapodás, továbbá a módosított megállapodás jóváhagyásáról, valamint a megállapodásra vonatkozóan a részére jóváhagyott termékmennyiségekről a fenntartót tájékoztatni."

16. § Az 50/2012. (V. 25.) VM rendelet a következő 22. §-sal egészül ki:

"22. § E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet] megállapított 1. § 4. pontját, valamint 2. § (1) bekezdését a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

4. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről szóló 118/2012. (XI. 22.) VM rendelet módosítása

17. § Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről szóló 118/2012. (XI. 22.) VM rendelet 2. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

[Az MVH a 3. §-ban foglaltakra figyelemmel az ügyfél kérelmére, kizárólag beruházási jellegű fejlesztések megvalósításához az alábbi jogcímek esetén fizet támogatási előleget:]

"23. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet alapján meghirdetett támogatási jogcím."

5. A 2013. évi óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet módosítása

18. § A 2013. évi óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 141/2012. (XII. 27.) VM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kérelmező köteles a szerződés másolati példányát a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú, az MVH által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett nyomtatvánnyal együtt a szerződésben szereplő első szállítási napot követő tizenöt napon belül, a szerződésmódosítás másolati példányát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez benyújtani. A 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti időszakok esetében a szerződés benyújtási határideje 2013. május 31."

6. A zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről szóló 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet módosítása

19. § A zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről szóló 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet [a továbbiakban: 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet] 1. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

"p) nem termelő tag: aki vagy amely nem tartozik az 1. § m) pontja alá, vagy az 1. § m) pont szerinti termelő, aki vagy amely a termelői csoportban vagy termelői szervezetben nem rendelkezik a bizottsági rendelet által meghatározott forgalmazott termék értékébe beszámítható terméke vonatkozásában tagsági jogviszonnyal."

20. § A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Elismerési tervet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság,

a) amely legalább tíz termelő taggal rendelkezik, és gazdasági társaság esetén pedig legalább tíz, kizárólag a termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, és

b) amelynek saját, vagy termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési terv benyújtását megelőző egy évben meghaladta a százötvenmillió forintot.

Az elismerési terv benyújtásakor az a) pont szerinti minimumfeltétel szempontjából azok a termelők vehetők figyelembe, amelyek a szövetkezet vagy a gazdasági társaság által értékesített termékükkel korábban nem voltak tagjai más zöldség-gyümölcs termelői csoportnak vagy termelői szervezetnek."

21. § (1) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be az a szövetkezet vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság,

a) amely legalább tizenöt termelő taggal rendelkezik, és gazdasági társaság esetén pedig legalább tizenöt, kizárólag a termelő tagok által jegyzett üzletrésszel rendelkezik, és

b) amelynek saját, vagy termelő tagjainak bizonylatokkal igazolt, forgalmazható termékeinek értéke az elismerési kérelem benyújtását megelőző egy évben meghaladta a kettőszázötvenmillió forintot."

(2) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A termelői szervezet engedélye esetén a termelő tagok termésük, illetve termékeik legfeljebb huszonöt százalékát közvetlenül a gazdaságukban, illetve azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetik abban az esetben, ha erről az értékesítésről hiteles bizonylatokkal rendelkeznek, és ezek alapján hiteles tájékoztatást adnak a termelői szervezetnek. A tanácsi rendelet 125a. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazási feltételeiről és a vonatkozó döntési jogosultságokról az alapító okiratban, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott szabályzatban kell rendelkezni."

22. § (1) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A termelői szervezetnek és a zöldség-gyümölcs termelői csoportnak a létesítő okiratában az alábbiak szerint kell biztosítania a termelő tagok demokratikus részvételét a szervezet irányításában, ellenőrzésében: az alapító okirat módosításához, a vezető tisztségviselők megválasztásához és visszahívásához, kötelezettségeket megállapító szabályzatok elfogadásához, valamint pénzügyi hozzájárulás fizetésének és annak mértékének megállapításához az ülésen megjelent, egyenként a szavazatok kevesebb mint öt százalékával rendelkező tagok legalább felének egyetértése szükséges, amennyiben ezen tagok összesített szavazati aránya nem éri el a leadható szavazatok egyharmadát. A legfőbb döntéshozó szerv ülésén egy tag csak abban az esetben képviselhet más termelő tagot, ha erre írásban, a leadandó szavazatra vonatkozó rendelkezés megjelölésével felhatalmazzák."

(2) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A termelői szervezet és a zöldség-gyümölcs termelői csoport tagjainak ügyfél azonosító számmal kell rendelkeznie. A termelői szervezet és a zöldség-gyümölcs termelői csoport tagjai a tagsági viszonyukból eredően kifejezetten hozzájárulnak, hogy az alapító okiratban foglalt a tagokra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése érdekében a termelői szervezet vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport a tag tagsági jogviszonnyal érintett tevékenységét érintő dokumentumaiba, bizonylataiba betekintsen."

23. § (1) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 12. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elismerés iránti kérelemhez, valamint az elismerési tervhez a következő okiratokat kell csatolni:]

"k) a tanácsi rendelet 125k. cikke szerint az ágazatban elismert szakmaközi szervezet elismerésre vagy elismerési terv elfogadására vonatkozó kérelem elfogadást támogató vagy elutasító szakértői véleményét."

(2) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A zöldség-gyümölcs termelői csoport, a termelői szervezet, és a termelői szervezetek társulása köteles az (1) bekezdésben felsorolt okiratokban, a taglétszámban, valamint a miniszter által jóváhagyott elismerési tervben és működési programban szereplő adatokban bekövetkezett változásokról, azok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban és elektronikus úton értesíteni a minisztériumot. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatlapok tartalmának változása esetén a változott sorokat kizárólag elektronikus úton kell megküldeni a minisztérium részére."

24. § (1) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bizottsági rendelet 86. cikke alkalmazásában a folyamatban lévő promóciós és kommunikációs intézkedések kiegészítéseként alkalmazható promóciós és kommunikációs intézkedések a következők:

a) kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése,

b) reklámtevékenység,

c) együttműködés a kiskereskedelemmel a fogyasztás ösztönzése céljából,

d) egyéb, a termelői szervezet által bemutatott és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott promóciós és kommunikációs eszköz, amely a válságmegelőzés és - kezelés célját szolgálja.

E bekezdés vonatkozásában kiegészítésként való alkalmazásnak akkor tekinthető az intézkedés, ha annak tervezett időtartama a jóváhagyáskor nem haladja meg a promóciós és kommunikációs intézkedés éven belüli alkalmazása időtartamának egyharmadát."

(2) A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben a válságmegelőzés és - kezelés érdekében alkalmazott fogyasztásösztönző marketing és promóciós intézkedés keretében, egy legalább három, de legfeljebb kilenc napos időszakban, a termelői szervezet által friss fogyasztásra értékesített termék vagy terméktípus mennyisége legalább huszonöt százalékkal meghaladja az intézkedést közvetlenül megelőzően, azzal megegyező időtartam alatt friss fogyasztásra értékesített termékmennyiséget, úgy az intézkedés keretében a legalább három, de legfeljebb kilenc napos időszakban értékesített termék vagy terméktípus értékesítési átlagára és a megelőző, megegyező időtartam alatt értékesített termékmennyiség értékesítési átlagára közötti árkülönbözet és az intézkedés által érintett időszakban értékesített mennyiség szorzata az intézkedés végrehajtása tekintetében jogosult költségként elszámolható kiadásnak minősül."

25. § A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 23. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A tanácsi rendeletben foglaltak megvalósulása érdekében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve a termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni]

"c) a továbbértékesítés céljából beszállított, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoport vagy termelői szervezet által saját maga termelt, az elismerés hatálya alá tartozó áru mennyiségéről és forgalmazott értékéről a beszállító tagsági jogviszonya szerinti bontásban, figyelemmel arra, hogy a beszállított terméket a beszállító, vagy más termelő termelte meg."

26. § A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A zöldség-gyümölcs termelői csoportok létrejöttének ösztönzése és adminisztratív működésük elősegítése érdekében a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nemzeti támogatás nyújtható. Az elismerési tervben szereplő tevékenységekhez nyújtható - a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - nemzeti támogatás mértéke legalább öt százalék."

27. § A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. § E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet] megállapított 3. § (1) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 12. § (1) bekezdés k) pontját, 12. § (5) bekezdését, 17. § (1) és (6) bekezdését, 23. § (2) bekezdését, 24. § (6) bekezdését a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

28. § A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

29. § A 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet

a) 11. § (5) bekezdésében az "MHV" szövegrész helyébe az "MVH",

b) 23. § (2) bekezdésében az "1-3. táblázatának" szövegrész helyébe az "1. és 3. táblázatának",

c) 25. § (9) bekezdésében a "15. § (10) bekezdésében" szövegrész helyébe "15. § (9) bekezdésében"

szöveg lép.

7. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet módosítása

30. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet [a továbbiakban: 35/2013. (V. 22.) VM rendelet] 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység - a (2) bekezdésben és a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően - előzetes helyszíni szemle nélkül, az ügyfél saját felelősségére, a pályázat befogadását megelőzően is megkezdhető."

31. § A 35/2013. (V. 22.) VM rendelet 14. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén - a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően - mellékelni kell a következő dokumentumok egyszerű másolatát:]

"d) a Vhr. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratot."

32. § A 35/2013. (V. 22.) VM rendelet a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § (1) E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet] megállapított 6. § (4) bekezdését, 14. § (2) bekezdés d) pontját, a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel hatályon kívül helyezett 14. § (1) bekezdés e) pontját a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban sem kell alkalmazni."

33. § Hatályát veszti a 35/2013. (V. 22.) VM rendelet 14. § (1) bekezdés e) pontja.

34. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 22. § (2) bekezdés 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. § (2) bekezdés 2014. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelethez

"1. melléklet a 24/2010. (III. 19.) FVM rendelethez

A támogatási kérelem adattartalma és a csatolandó dokumentumok

1. A kérelmező azonosító adatai.

1.1. Ügyfél-azonosító.

2. Az igénylés alapját képező időszak megjelölése.

2.1. A megjelölt időszakra igényelt működési támogatás alapjának összege,

2.2. Nyilatkozatot arról, hogy az ügyfél a kérelemmel érintett időszakra vonatkozóan nyújtott-e be elismerési terv módosítása iránti kérelmet.

3. Számlaösszesítő

3.1. Az értékesítési számlák összesítője, a számlák felsorolása a tagi nettó számlaérték feltüntetésével.

3.2. Az összes értékesített tagi termék mennyiség mutatója.

3.3. Kimutatás a beruházásokat igazoló számlákról, a számlák felsorolása az elszámolni kívánt nettó számlaérték, valamint eszközbeszerzés esetében a számlán szereplő beruházás tárolási vagy üzemben tartási helyének, valamint az adott beruházások kapcsán a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján meghatározott értékcsökkenési időszak végének, és az értékcsökkenés évenkénti százalékának feltüntetésével.

4. Nyilatkozatok

4.1. Az 543/2011/EU bizottsági rendelet 45. cikkében előírt nyilatkozatok.

4.2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 73. §-ában a költségvetésből nyújtott támogatásokra vonatkozó általános szabályok alapján előírt szükséges nyilatkozatok.

4.3. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet 6. § (3) bekezdésében és a 9. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok.

4.4. Az intézkedésben való részvételhez szükséges, a lejárt tartozásokra vonatkozó nyilatkozat.

5. Keltezés, igénylő (cégszerű) aláírása.

6. Csatolt dokumentumok.

6.1. Az igénylés alapját képező időszak kezdetén és végén hatályos tagjegyzék.

6.2. A tagjegyzékben bekövetkezett változásokat tartalmazó dokumentum.

6.3. Az elszámolni kívánt beruházási számlák, továbbá az azokat alátámasztó szerződések másolati példánya, a 9. § (2)-(4) bekezdés szerinti kifizetést igazoló bizonylatok, üzembe helyezést, használatba vételt, tulajdonba kerülést igazoló dokumentumok, valamit a tárgyi eszköz nyilvántartó lapok másolatai.

6.4. A korábban más termelői csoportban tag termésének az értékesített termék értékébe való beszámításáról szóló

7. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat."

2. melléklet a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelethez

"3. melléklet a 22/2012. (III. 9.) VM rendelethez

A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program feltételeinek teljesítéséhez szervezett képzések felsorolása és tartalmi meghatározása

"

3. melléklet a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelethez

"6. melléklet a 150/2012. (XII.28.) VM rendelethez

1. A működési program keretében végrehajtott környezetvédelmi intézkedések általános követelményei

1.1. Jogszabályi kötelezettségek

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikke (3) bekezdése alapján a termelői szervezetek számára előírás, hogy

a) a működési programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést;

b) vagy a működési programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke (3) bekezdése szerinti, egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít. Ebben az esetben azonban a kötelezettségvállalások teljesítése nem támogatható a működési alapból. Az 1. mellékletben található azoknak az ÚMVP keretében végrehajtható agrár-környezetgazdálkodási programoknak a leírása, amelyek - ha a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz bennük - környezetvédelmi intézkedésnek tekinthetők.

A működési programban szereplő környezetvédelmi intézkedéseknek:

- tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket;

Tehát a működési programban csak olyan kötelezettségvállalások szerepelhetnek, amelyek túlmutatnak

a) az 73/2009/EK tanácsi rendelet 5. és 6. cikke, valamint II. és III. melléklete értelmében megállapított, az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer előírásain,

b) az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben szabályozott kötelező érvényű előírásokon,

c) a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozóan az ÚMVP-ben meghatározott minimumkövetelményeken, valamint

d) a nemzeti jogban szabályozott más kötelező érvényű előírásokon;

- összhangban kell lenniük a környezetvédelmi intézkedések nemzeti keretével;

- összeegyeztethetőnek és kiegészítőnek kell lenniük a működési program keretében végrehajtott, más környezetvédelmi intézkedésekkel, adott esetben a termelői szervezet tagjai által végrehajtott és az ÚMVP keretében támogatott, agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalásokkal, és ki kell egészíteniük azokat.

A különböző környezetvédelmi tevékenységeket szabad kombinálni feltéve, hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetőek. Az adott intézkedés leírásánál tüntettük föl azt, ha valamely intézkedés más intézkedéssel a működési program szintjén, vagy a termelői szervezet tagjainak szintjén nem kombinálható.

1.2. A működési programban szereplő környezetvédelmi tevékenységek támogatása

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

A tárgyieszköz-beszerzésen kívüli környezetvédelmi tevékenységek támogatása az 1698/2005/EK rendelet mellékletében az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre megállapított maximális összegekre korlátozódik. Ezek az összegek kivételes esetekben megnövelhetők, figyelembe véve a nemzeti stratégiában indokolt egyedi körülményeket.

A környezetvédelmi tevékenységek kombinálása esetén a támogatási szintet az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 60. cikk (4) bekezdés a) pontja értelmében az egyedi bevételkiesés és a kombinációból eredő többletköltségek figyelembevételével kell megállapítani.

Amennyiben a működési program lehetővé teszi a különböző környezetvédelmi tevékenységek együttes alkalmazását, és/vagy amennyiben a működési program keretében kiválasztott környezetvédelmi tevékenységek együttesen alkalmazhatók az ÚMVP keretében támogatott agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekkel a támogatás mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az együttes alkalmazásból eredő speciális bevételkiesést és többletköltségeket.

A működési program keretében végrehajtott környezetvédelmi intézkedéshez nyújtott támogatás módosítható abban az esetben, ha változik a vonatkozó kiindulási szint (vagyis az a követelmény-együttes, amelyet az agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalásoknak meg kell haladniuk).

A kettős támogatás kizárása érdekében azon beruházások, amelyeket a termelői szervezet vagy annak tagja az ÚMVP keretében nyújtott támogatással valósít meg, a működési program keretében nem támogatható. Hasonlóképpen egy adott zöldség-, gyümölcstermő terület vonatkozásában az ÚMVP keretében támogatott agrár-környezetgazdálkodási célprogram előírásaival azonos tartalmú intézkedés a működési programban nem támogatható.

1.3. A működési program keretében végrehajtott, egyes környezetvédelmi intézkedések kötelező, legrövidebb időtartama

A működési programok keretében végrehajtható azon - nem beruházási jellegű - környezetvédelmi intézkedéseknél, amelyek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseihez hasonlóak, és ahol az intézkedés időtartama meghatározó (kritikus) az elvárt környezeti előny szempontjából, a hasonló agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre meghatározott, kötelező időtartamot kell alkalmazni. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha a Környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete az egyes intézkedések leírásánál, indokolt esetben más időtartam alkalmazását megengedi.

Amennyiben a működési program tartama rövidebb, mint a fent említett időtartam (pl. 3-4 év), akkor a szóban forgó környezetvédelmi intézkedést a következő működési programban is folytatni kell. Indokolt esetben ettől el lehet térni, különösen akkor, ha az eltérést a működési program 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 126. cikke (3) bekezdése szerinti félidős értékelésének eredményei indokolják.

Az alkalmazás kötelező legrövidebb időtartamát az egyes - érintett - környezetvédelmi intézkedések leírásánál tüntettük fel. Mivel azonban a nemzeti keret a környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listáját tartalmazza, a fenti kötelezettség a listában nem található, de a működési programban végrehajtani kívánt környezetvédelmi intézkedések esetén is fennáll. Hasonlóképpen, alkalmazni kell a jövőben a nemzeti keretbe újonnan belefoglalandó környezetvédelmi intézkedések esetén is.

2. A környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listája

2.1. Talajvédelemmel és tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések

A gazdálkodással szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy gazdaságos és környezetkímélő legyen, vagyis alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. Világszerte célkitűzés a hosszútávon fenntartható gazdálkodás megvalósítása. A fenntartható gazdálkodás fogalmának többféle meghatározása ismert, de a környezet szempontjából kiemelendő az, hogy a természetes erőforrásokban ne következzen be változás. E tekintetben, a mezőgazdasági termelésben elsőrendű feladat a talajok termékenységének megőrzése a környezet felesleges terhelése nélkül.

A talajok termékenysége számos egyéb tényező mellett alapvetően a tápanyag-gazdálkodástól függ. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megvalósításához elengedhetetlen a rendszeres talajvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható a talajok tápanyag és szennyező anyag tartalma. A talaj termékenységének megőrzése érdekében fontos a különböző mértékben veszélyeztetett területek lehatárolása. A tápanyagadagok megállapításánál továbbra is célszerű a növény igényét és a talaj tápanyag-szolgáltató képességét figyelembe venni, vagy a mérleg-elvet követni, továbbá szem előtt kell tartani egyéb környezeti tényezőket is, mint például a talajvíz felszíntől való távolságát vagy a lejtési viszonyokat. Be kell tartani a szerves és műtrágyák használatának helyes szakmai gyakorlatát, valamint mindezekkel együtt figyelemmel kell lenni a várható gazdasági hatékonyságra is.

A kedvezőtlen természeti tényezők és a szakszerűtlen talajhasználat, illetve agrotechnika (művelés, trágyázás, növényvédelem) talajdegradációhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethetnek. A talaj pusztulását követően, - bár gondos gazdálkodással évek vagy évtizedek alatt termékenysége feljavítható -, a helyreállítás évszázadokat vehet igénybe. A prevenció mindig olcsóbb, szükséges tehát gondoskodni a talaj védelméről.

A talajvédelem alatt a különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, talajtömörödés, szervesanyag csökkenés, savanyodás, szikesedés) hatásainak csökkentését értjük különböző agrotechnikai módszerek alkalmazása révén. A talajvédelem feladata tehát a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetve elhárítása. A talajvédelem célja a termőföld minőségét veszélyeztető víz-és szélerózió, a szélsőséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést előidéző beavatkozások, folyamatok megelőzése, valamint a talaj termékenységének fenntartása szakszerű, talajvédő művelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel.

A zöldtrágyázás és a komposzthasználat tápanyagellátó szerepe a műtrágyák használata következtében visszaszorult. Ma már ezek alkalmazásának fő célja a talaj védelme, valamint a talaj fizikai tulajdonságainak kedvező befolyásolása.

2.1.1. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése/készíttetése és végrehajtása

Az intézkedés leírása és indoklása:

A talajok termékenységének fenntartása, a termesztett növények tápanyagigényének kielégítése a sikeres termesztés alapja. A tápanyag-gazdálkodásnak azonban a környezetvédelem szempontjait is figyelembe kell vennie. A tápanyagok hiánya a talaj termékenységének csökkenéséhez vezet, a többletben alkalmazott tápanyagok kimosódása pedig a vizek szennyezését okozhatja. A tápanyagok kijuttatásából származó környezeti kockázatok csökkentését szolgálja a mindezen szempontok figyelembe vételével készített tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása. A kijuttatandó tápanyag mennyiségének pontos meghatározásához talajvizsgálatra, és ültetvények esetében levélanalízisre van szükség.

Az intézkedés környezeti hozadéka, hogy a tervezés alapján a talaj tápanyag-ellátottságát és tápanyag-szolgáltató képességét, valamint az adott növény igényét figyelembe véve csak a szükséges mennyiségű trágyákat juttatjuk ki, megelőzve ezzel az esetlegesen többletként alkalmazott szerek környezetbe jutását, a vizek szennyezését.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Tápanyag-gazdálkodási terv készítése/készíttetése és végrehajtása.

b) A tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása.

c) Nyilvántartás vezetése a tápanyag-gazdálkodás valamennyi műveletéről.

A támogatható költségek:

- A tápanyag-gazdálkodási terv készítésének költsége számla alapján szolgáltatás igénybevétele esetén, illetve a termelői szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet készítő, képzett alkalmazottjának munkabére munkaidőnyilvántartás alapján.

- A nyilvántartáshoz szükséges szoftverek beszerzése számla alapján.

A támogatható költségek nem haladhatják meg az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási célprogramjaiban a tápanyag-gazdálkodási terv készítésére meghatározott támogatás szintjét.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a tápanyag-gazdálkodási terv készítéséhez szükséges, illetve a végrehajtás ellenőrzése érdekében végzett talajvizsgálat és/vagy levélanalízis, valamint

ii) a tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtását segítő szaktanácsadás (akár szolgáltatásként igénybe vett, akár a termelői szervezet alkalmazottja által végzett).

Az intézkedés az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekkel nem kombinálható!

2.1.2. Komposzt használata

Az intézkedés leírása és indoklása:

A komposzt a talaj termőképességét javító, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyagtartalmú anyag, amely a növénymaradványok ellenőrzött körülmények között oxigén jelenlétében, mikro- és makroorganizmusok segítségével történő autotermikus és termofil biológiai lebontásával állítható elő.

A komposzt felhasználásának környezeti előnyei a talaj szerves anyag tartalmának növelése, és ezáltal a talaj víz- és hőháztartásának, valamint a talaj szerkezetének javítása, amely egyúttal jobb levegőzöttséget biztosít és hozzájárul a talaj erózió elleni védelméhez is. A komposzt kijuttatása növeli a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, fokozza a talaj biológiai aktivitását.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A komposzt beszerzése és kijuttatása.

A támogatható költségek:

- A komposzt költsége számla alapján.

A "Komposztkészítés" c. intézkedéssel való kombinálás esetén a - termelői szervezet által előállított - komposzt költsége nem támogatható.

A támogatható költségből le kell vonni a komposzttal helyettesített és a komposzt tápanyagtartalmával egyenértékű műtrágya költségét.

2.1.3. Zöldtrágya használata

Az intézkedés leírása és indoklása:

Zöldtrágyázás alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett növény teljes (bimbós vagy virágzó) zöldtömegét a talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk.

A zöldtrágyázás környezeti előnyei a talaj szerves anyag tartalmának növelése, és ezáltal a talaj víz-, hő- és levegő-háztartásának, szerkezetének javítása, tápanyag-szolgáltató képességének növelése, biológiai aktivitásának fokozása. A zöldtrágya növények termesztése hozzájárul az erózió, defláció megelőzéséhez és az ásványi anyagok kimosódásának (így pl. a könnyen oldódó tápanyagok - a nitrátok - kimosódásának), valamint a talaj tömörödésének megakadályozásához. Elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását, kötött talajon javítja a talaj rossz fizikai tulajdonságait. Azáltal, hogy a zöldtrágyanövény beárnyékolja a talajt, csökkenti a gyomosodás veszélyét is.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Zöldtrágyanövények vetése és ápolása. Zöldtrágyanövényként csak a rozs, a csillagfürt, a somkóró, a bükköny, a lóbab, a takarmányborsó, a herefélék, az olajretek, a repce, a repcsényretek, a pohánka, a napraforgó, a facélia és a lucerna alkalmazható.

b) Zöldtrágyanövények beszántása.

A támogatható költségek:

- A zöldtrágyanövény vetőmagjának költsége számla alapján.

- A zöldtrágyanövények művelési költségei számla alapján vagy a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet "Mezőgazdasági Gépüzemeltetés" c. kiadványának a mezőgazdasági gépek áráról és üzemeltetési költségéről, valamint a mezőgazdasági gépi munkák költségéről szóló számaiban szereplő normák alapján.

- A zöldtrágyanövények beszántásának költsége számla alapján vagy a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet "Mezőgazdasági Gépüzemeltetés" c. kiadványának a mezőgazdasági gépek áráról és üzemeltetési költségéről, valamint a mezőgazdasági gépi munkák költségéről szóló számaiban szereplő normák alapján.

A költségmegtakarításokat (pl. a zöldtrágyanövény tápanyagtartalmával egyenértékű műtrágya költsége; a szántás költsége, ha a fővetemény alá egyébként is szántani kellett volna) le kell vonni a támogatható költségekből. A zöldtrágyanövények tápanyagtartalmának meghatározásakor a szakirodalmi adatok az irányadók. E tekintetben a levélanalízis nem támogatható.

A támogatható költségek nem haladhatják meg az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási célprogramjaiban a zöldtrágyázásra meghatározott támogatás szintjét.

Az intézkedés az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogrammal nem kombinálható!

2.1.4. Szerves- és/vagy biotrágya használata

Az intézkedés leírása és indoklása:

Szerves- és biotrágyázás alatt a trágyázásnak azt a módját értjük, amikor tápanyag-utánpótlásra olyan készítményeket használunk, amelyek a talajéletben és a növények tápanyagellátásában fontos szerepet betöltő, élő mikroorganizmusokat is tartalmaznak.

A szerves- és biotrágyázás környezeti előnyei a talaj szerves anyag tartalmának növelése, és ezáltal a talaj víz-, hő- és levegő-háztartásának, szerkezetének javítása, tápanyag-szolgáltató képességének növelése, biológiai aktivitásának fokozása. A szerves- és biotrágya alkalmazásával olyan mikroorganizmusokat juttatunk a talajba, amelyek egyébként is részesei a talajéletnek, a mezőgazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt azonban a számuk jelentősen lecsökkent. E mikroorganizmusok elősegítik a növények számára csak nehezen, vagy egyáltalán nem felvehető tápanyagok mobilizálását, oldhatóvá tételét, így azok a talajoldatba kerülve a növények által felvehetővé válnak. A szerves és biotrágyázás elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását és kötött talajon javítja a talaj rossz fizikai tulajdonságait.

A biotrágya olyan, élő mikroorganizmusokat tartalmazó anyag, amelyek - ha a biotrágyát a magok, növények felületén vagy a talajon alkalmazzuk, benépesítik a rizoszférát, vagy elterjednek a növények belsejében és elősegítik a növekedést az által, hogy növelik a tápanyagkészletet vagy fokozzák az elsődleges tápanyagok felvehetőségét. A biotrágyák a nitrogénmegkötés és a foszfor oldhatóvá tételének természetes folyamatán keresztül biztosítják a tápanyagokat, valamint a növekedést serkentő anyagok szintézise által stimulálják a növények növekedését, ezáltal csökkentik a műtrágyák és a kémiai növényvédő szerek használatát. A biotrágyákban levő mikroorganizmusok helyreállítják a talaj természetes tápanyagkörforgalmát és növelik annak szervesanyagtartalmát. Használatukkal a növényállomány egészségesebb lesz, és fenntartható, egészséges talajélet alakul ki. A biotrágyák nem tartalmaznak a talajra nézve káros kémiai anyagokat.

A biotrágyákat Rhizobium, Azotobacter, Azospirillum fajok, kék és zöld algák (Cyanobacterium fajok, Nostoc vagy Anabaena vagy Tolypothrix vagy Aulosira), Anabaena és Azolla, Pantoea agglomerans P5 törzse vagy Pseudomonas putida P13 törzse felhasználásával állítják elő.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Helyben előállított szerves trágya és/vagy biotrágyák használata műtrágyák helyett.

A helyben előállított szerves trágyának a talajjavítóként vagy trágyaként történő felhasználás helyétől legfeljebb 10 km-re keletkező szerves trágya tekinthető.

A támogatható költségek:

- A helyben előállított szerves trágya és/vagy biotrágya használatának többletköltségei független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján.

A többletköltségek meghatározásánál a lehetséges költségmegtakarítások összegét, mint például a helyettesített műtrágyák költségét le kell vonni a támogatható költségekből.

Szállítási költség nem támogatható.

Az intézkedés az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogrammal nem kombinálható!

2.1.5. Erózió és defláció elleni védelem

Az intézkedés leírása és indoklása:

Magyarországon a talajdegradációs folyamatok közül az egyik legjelentősebb a vízerózió, ami főként a hegy- és dombvidéki területeinket károsítja. A szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése is jelentős, elsősorban a homok fizikai féleségű talajokat fenyegeti.

A talajeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők a domborzati viszonyok, a csapadék mennyisége, gyakorisága és intenzitása, a szél, a talaj tulajdonságai, a növényzet és ezzel összefüggésben a művelési ág és mód.

Az eróziós és deflációs folyamatok a talaj legértékesebb rétegét, a humuszban és tápanyagban gazdag alkotórészeit hordják el, ezért mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig az élő és élettelen természet egyensúlya szempontjából igen káros folyamatok. Ezen felül a vízerózió által előidézett tápanyag- és növényvédőszer-kimosódás további környezeti problémákat, míg a szélerózió az asszimilációs felület csökkenését, szövetkárosodást és növényfulladást, továbbá levegőszennyezést és ebből kifolyólag humán-egészségügyi problémákat is okoz.

A működési programok keretében végrehajtott intézkedés arra irányul, hogy a talaj termőképességét fenntartsa, a víz- és szélerózió által okozott talajpusztulást és az egyéb környezeti károkat megelőzze.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A növénytermesztés során alkalmazott eróziót megakadályozó agrotechnikai eljárások, (pl. gyep-, cserje- és erdősávok létesítése, talajtakaró növények stb.),

b) talajvédelmi műszaki beavatkozások és létesítmények alkalmazása, üzemeltetése és fenntartása (pl. sáncok, teraszok, övárkok, övdrének, gyepes vízelvezetők stb.).

A talajtömörödést megakadályozó művelésmód és szintvonalakkal párhuzamos művelés minimumkövetelmény, ezért nem támogatható.

A támogatható költségek:

- A védekezés költségei számla alapján. Amennyiben a védekezést a termelői szervezet tagja saját költségére/ saját maga végezte, a védekezési eljárás részletes leírásának megfelelően az anyagköltség számla alapján és a bérköltségek munkaidő-kimutatás alapján a mindenkori minimálbérrel és annak közterheivel számolva támogathatók.

A bérköltségek legmagasabb támogatható összegét, valamint a szükséges munkaórák átlagos számát a műszaki beavatkozások és létesítmények egyes típusai és egységei tekintetében független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány állapítja meg.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) Az erózió és a defláció elleni védelemhez kapcsolódó tervezés,

ii) az erózió és a defláció elleni védelemhez kapcsolódó oktatás, képzés;

iii) az erózió és a defláció elleni védelemhez kapcsolódó szaktanácsadás.

Az intézkedés nem kombinálható az ÚMVP "Integrált szántóföldi növénytermesztés", "Integrált gyümölcs-és szőlőtermesztés", "Ökológiai szántóföldi növénytermesztés" és "Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés" célprogramjaival (Az 1. melléklet 1-4. intézkedéseivel)!

2.2. Vízgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések

Magyarországon a mezőgazdasági infrastruktúra nem követte a megváltozott földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. A meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások jó része napjainkra elhasználódott. Továbbra is alacsony az öntözött és meliorált területek aránya. Emellett jellemző probléma, hogy az adott területre nem alkalmas kultúra került telepítésre, nem megfelelő földhasználati struktúra alakult ki. A mezőgazdasági termelés stabilitását és kiszámíthatóságát biztosító vízgazdálkodási létesítmények (vízpótlás, öntözővíz-tározás, vízvisszatartás) kiépítettsége nem mindig megfelelő, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a természetközeli vízvisszatartási módokra.

Az ÚMVP-hez készített helyzetelemzés megállapításai alapján biztosítani kell a belvízhálózattal érintett területek belvízkárok elleni védelmét is. Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, komplex térségi tájgazdálkodási rendszerekhez igazodó, a környezetvédelmi elírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása indokolt. A mezőgazdasági tájak mozaikosságának visszaállítása, az infrastruktúra fejlesztése érdekében mezsgyék, fasorok, erdősávok telepítése szükséges.

A klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés egyik fontos területe a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése. A fejlesztés során kizárólag a Víz Keretirányelvben (2000/60/EK) megfogalmazott elírásoknak megfelelő beruházások támogathatóak. A fenntartható területi vízgazdálkodásnak, öntözésnek, vízrendezésnek, belvízvédelemnek, talajvédelemnek az elmúlt tíz-tizenöt évben kialakultak az új, a fenntarthatóság elveinek megfelelő módszerei. A jelenlegi mezőgazdasági (területi) vízgazdálkodási infrastruktúra az ország jelentős részén nem felel meg a mezőgazdaság vízgazdálkodással kapcsolatos igényeinek, és az ezeknek megfelelő célkitűzéseknek. Ugyanakkor jó állapotba kell hozni minden felszíni és felszín alatti vizet, illetve vizes élőhelyet, beleértve a vizes élőhelyláncok vízpótlásának, a vízvisszatartásnak, a vízszállító és tározó medrek és a hozzájuk tartozó parti sávok jó ökológiai állapotához szükséges vízháztartás biztosítását és a vízminőség-szabályozást is. A mezőgazdaság igényeit és a környezeti (ökológiai) igényeket nagy területeken csak a mezőgazdasági vízgazdálkodási infrastruktúra (belvízrendezés, dombvidéki vízrendezés, erózióvédelem, vízvisszatartás, talajvédelem, öntözés) létesítményeinek jó állapotba helyezésével, átalakításával és fejlesztésével, a területhasználat és az úthálózat átalakításával, illetve megfelelő kialakításával lehet kielégíteni. A feltételezett klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásaira való felkészüléshez elengedhetetlen a környezettudatos gazdálkodás folytatása.

2.2.1. Öntözőrendszerek fejlesztése, illetve a már létező öntözőrendszerek cseréje hatékonyabb rendszerekre (az öntözött területek korszerűsítése)

Az intézkedés leírása és indoklása:

Magyarország zöldség-gyümölcs termelő régióiban a csapadék mennyisége alacsony, eloszlása rendszertelen, amely egyre gyakrabban vezet aszályhoz. Ennek ellenére a mezőgazdaság az összes vízkivételből csupán 11%-kal részesedik (600 millió m3), vízfelhasználása jelentős mértékben csökkent az 1990-es évek első felében. Az öntözés a teljes mezőgazdasági vízhasználatnak mindössze 25-30%-át teszi ki.

A klímaváltozás várható, kedvezőtlen hatásaira való felkészülés érdekében fontos célkitűzés a víz- és energiatakarékos öntözéses-gazdálkodás fejlesztése. Így a zöldség-gyümölcs ágazatban is szükséges növelni a víztakarékosság érdekében tett erőfeszítéseket. Meg kell említeni az öntözésnek a talaj védelmében, a talaj termékenységének fenntartásában játszott szerepét is tekintettel arra, hogy hozzájárul a termőföld minőségét veszélyeztető szélsőséges vízháztartási helyzetek megelőzéséhez.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A meglévő, nem víztakarékos öntözési rendszerek cseréje víztakarékos öntözési rendszerekre (pl. mikroöntözés). Az új öntözőberendezések csak akkor támogathatók, ha a vízháztartás mérlegének elemzése pozitív eredményt ad. Csak azok az alkalmazások támogathatók, amik megfelelnek a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) 5. cikkében és 5. mellékletében szereplő előírásoknak.

b) Olyan berendezések beszerzése, amelyek elősegítik a meglévő öntözési rendszerek által felhasznált öntözővíz mennyiségének csökkentését. Pl. az öntözés gyakoriságának, idejének, a kijuttatott víz mennyiségének mérése és ellenőrzése, a meglévő tápoldatozó berendezés cseréje.

c) Öntözési terv készíttetése és megvalósítása.

A kötelezettségvállalások csak akkor támogathatók, ha a beruházás megvalósításával biztosítható, hogy az öntözővíz felhasználásában legalább 25%-os megtakarítás érhető el. Abban az esetben, ha az öntözési rendszernek, amellyel a meglévő öntözési rendszert fejlesztik, vagy amelyre azt lecserélik, egyéb kedvező környezeti hatásai is vannak (pl. alacsonyabb energiaigény, az erózió veszélyének csökkenése, felhasznált műtrágyamennyiség csökkenése), a legalább 10%-os öntözővíz-megtakarítást eredményező beruházások is támogathatók. Az intézkedés olyan, független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján foglalható bele a működési programba, amely igazolja, hogy a beruházás legalább 25%-os, illetve egyéb, egyértelműen meghatározható környezeti előnyök biztosítása mellett 10%-os vízmegtakarítást eredményez.

A támogatható költségek:

- Beruházási költségek számla alapján. Helyettesítés esetén a 1580/2007/EK bizottsági rendelet 60. cikkének (5) bekezdése alapján a meglévő beruházás maradványértékét le kell vonni a támogatható költségből vagy hozzá kell adni a termelői szervezet működési alapjához.

- Az öntözési terv készítésének költsége számla alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) A meglévő öntözési rendszer fejlesztésével vagy cseréjével kapcsolatos szaktanácsadás (akár szolgáltatásként igénybe vett, akár a termelői szervezet alkalmazottja által végzett, a termelő tagoknak nyújtott szaktanácsadás).

2.2.2. A víz tisztítását és újrafelhasználását szolgáló beszerzés és/vagy fejlesztés

Az intézkedés leírása és indoklása:

A termelői szervezet vagy tagjai által a termesztés vagy az áruvá készítés során használt víz (öntözővíz, klímaberendezések vize, ipari szennyvíz stb.) olyan szennyező anyagokkal vegyül, amelyek miatt nem lehetséges az újbóli kiöntözése (eutrofizációs és szennyező hatás), illetve újrafelhasználása.

Mivel azonban a víz igen értékes erőforrás (ld. csökkenő vízkészletek), a víz minőségének fenntartása és a víztakarékos technológiák megvalósítása fontos célkitűzés. A működési program keretében végrehajtott, a víz tisztítására, minőségének javítására irányuló intézkedés azáltal, hogy újrafelhasználhatóvá teszi az egyszer már használt vizet, csökkenti a termelői szervezet vagy tagjainak vízfelhasználását és csökkenti a keletkező szennyvíz mennyiségét.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Olyan berendezések beszerzése és üzembe helyezése, amelyek a víz tisztítását vagy visszanyerését és ezáltal más irányú újrafelhasználását teszik lehetővé a termelői szervezet vagy tagjai számára.

b) Csak azon beruházások választhatóak, amelyek környezeti javulást idéznek elő és túlmutatnak a hatályos környezetvédelmi előírásokon.

A kötelezettségvállalások csak abban az esetben támogathatók, ha a beruházás a vízfelhasználást legalább 25%-kal csökkenti a jelenleg alkalmazott berendezések vízfelhasználásához képest. Ha a beruházásnak egyéb környezeti előnyei is vannak (mint például alacsonyabb energia igény, a szennyvíz alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátása), akkor a vízfelhasználásban legalább 10%-os vízmegtakarítást eredményező beruházások is támogathatók. Az intézkedés olyan, független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján foglalható bele a működési programba, amely igazolja, hogy a beruházás legalább 25%-os, illetve egyéb, egyértelműen meghatározható környezeti előnyök biztosítása mellett 10%-os vízmegtakarítást eredményez.

A támogatható költségek:

- A beruházási költségek számla alapján.

A működési programmal benyújtandó dokumentáció:

i) Nyilatkozat arról, hogy a megvalósítandó beruházás olyan javuláshoz vezet, amely túlmutat a hatályos környezetvédelmi előírásokon.

2.2.3. Talajtakarás alkalmazása a vízveszteség csökkentése érdekében

Az intézkedés leírása és indoklása:

A termelői szervezet tagjai által a termesztésben használt víztakarékos öntözési rendszerek (csepegtető öntözés) esetében a talajtakarás alkalmazása jelentősen csökkenti a párolgási vízveszteséget, ezzel együtt a kijuttatandó víz mennyiségét, valamint a kijuttatáshoz szükséges energiát. A talajtakarás alkalmazásának egyéb környezeti hatása, hogy csökken a termőterületek gyomosodása, és így jelentősen csökken a növényvédőszeres gyomirtással kijuttatandó gyomirtószerek mennyisége is.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Olyan talajtakaró anyagok beszerzése és használata, melyek a vízfelhasználás és a kijuttatáshoz szükséges energia és a kijuttatott gyomirtó szerek csökkentését teszik lehetővé a termelői szervezet tagjai számára.

b) A nem lebomló talajtakaró anyagok visszagyűjtése és engedélyezett szeméttelepre vagy engedélyezett újrahasznosító üzembe történő elszállítása a talajszennyezés megelőzése érdekében. (Minimum követelmény, ezért a visszagyűjtéssel és az elszállítással kapcsolatban fölmerült költségek nem támogathatók.)

A támogatható költségek:

- A talajtakaró anyagok költsége számla alapján.

Kizárólag a következő talajtakaró anyagtípusok támogathatók: újrafeldolgozható műanyag mezőgazdasági fóliák és takaróanyagok, papír, tüll és muszlin anyagok.

Az intézkedés nem kombinálható a 3.4.5. számú intézkedéssel (Biológiai és oxo-biológiai úton lebomló műanyagok használata a termesztésben).

2.3. A klímaváltozás mérséklését célzó környezetvédelmi intézkedések

Az éghajlatváltozásnak sokféle hatása van, az ellene való küzdelemben a mezőgazdaság területén is összetett válasz szükséges. A mezőgazdaság jövőjét döntő módon befolyásolja az, ahogyan reagálunk, és amilyen megoldásokat találunk a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásaira. Az ÚMVP fontos szerepet játszik ebben. Az üvegházhatást okozó gázok légköri kibocsátásának csökkentése és az abszorpciójuk növelése mellett elengedhetetlen a megváltozott időjárási és éghajlati körülményekhez való alkalmazkodás is. E körbe tartozik az előrelátható változások prognózisa, az okozott károsodások megelőzése, felkészülés az enyhítésükre, valamint a helyreállítás módjainak kidolgozása. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra történő felkészülés hamarosan lehetőséget nyújt a kedvező folyamatok további javulására. Az energiahasználat átalakítása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett jelentős megtakarításokkal is jár. A fosszilis üzemanyagok felváltása megújítható energiaforrásokkal új technológiai beruházásokra nyújt lehetőséget. A széndioxidkibocsátás kereskedelmének bevezetése elősegíti a kibocsátás hatékony csökkentését. A szinergisztikus hatások révén a kibocsátás tovább csökkenthető, és a fejlesztés - a helyi erőforrások alapján - tovább folytatható.

Magyarország 2015-ig 15%-kal szándékozik csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amelyből a mezőgazdaságnak arányosan, kb. 10-12%-kal kell kivennie a részét.

A kibocsátás csökkentése mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás alapvető feladata a klímaváltozás figyelembevételével történő talajgazdálkodás (amelynek jelentős víztárolási és széndioxid-elnyelési kapacitása van) a "kettős célú" vízgazdálkodási rendszer létrehozatalán túl (belvízgazdálkodás). További cél az energia célú növénytermesztés arányának növelése és az erdősítés, beleértve az őshonos erdők telepítését mezőgazdasági területeken és az erdőgazdálkodási rendszerek elterjesztését az állandó erdőtakaró létrehozatala érdekében.

2.3.1. Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása

Az intézkedés leírása és indoklása:

Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés.

A működési programok keretében végrehajtható intézkedés arra irányul, hogy a hagyományos, fosszilis energiahordozókat fölhasználó fűtésrendszereket megújuló energiaforrásokat hasznosító fűtésrendszerekkel helyettesítsék. Az intézkedés magában foglalja az új fűtésrendszerek kialakítását új létesítmények létrehozásakor, valamint a fosszilis energiát (fűtőolajt, gázt) felhasználó fűtésrendszerek cseréjét működő létesítmények esetén. Az intézkedés megvalósítása Magyarországon a fás és lágyszárú energianövényekre, energetikai célra hasznosítható növénymaradványokra, valamint a geotermikus energiára alapozva képzelhető el.

A megújuló energiaforrások környezetszennyező hatása a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Így a megújuló energiahordozók felhasználása a zöldség-gyümölcs ágazatban amellett, hogy csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok (elsősorban nitrogén-monoxid, szén-dioxid, kén-dioxid) és egyéb légszennyező anyagok kibocsátását.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Fás és/vagy lágyszárú energianövényeket, energetikai célra hasznosítható növénymaradványokat felhasználó új fűtésrendszer kialakítása.

b) Geotermikus energiát felhasználó új fűtésrendszer kialakítása.

c) Fosszilis energiaforrást felhasználó fűtésrendszer cseréje fás és/vagy lágyszárú energianövényeket, energetikai célra hasznosítható növénymaradványokat felhasználó fűtésrendszerre.

d) Fosszilis energiaforrást felhasználó fűtésrendszer cseréje geotermikus energiát felhasználó fűtésrendszerre.

A támogatható költségek:

- A beruházás költsége számla alapján. A fosszilis energiát felhasználó fűtésrendszer cseréje esetén az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 60. cikkének (5) bekezdése alapján a régi berendezés maradványértékét hozzá kell adni a termelői szervezet működési alapjához vagy le kell vonni a támogatható költségből.

Az intézkedés keretében - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - nem támogatható olyan beruházás, amely más forrásból már finanszírozott (pl. az ÚMVP keretében). Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a megújuló energiaforrást hasznosító fűtésrendszer működtetését végző személy képzése,

ii) a megújuló energiaforrást hasznosító új fűtésrendszerrel kapcsolatos szaktanácsadás,

iii) a megújuló energiaforrást hasznosító új fűtésrendszer műszaki tervezése.

2.3.2. Energiatakarékosabb termelési eszközök és módszerek használata

Az intézkedés leírása és indoklása:

A fosszilis üzemanyagok felhasználásának, a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nem csupán a fűtésrendszer korszerűsítése útján érhető el. A termesztés, az áruvá készítés, a tárolás és a forgalomba hozatal során is alkalmaznak olyan rendszereket, amelyeknél a fejlettebb technológiák bevezetése energiamegtakarításához és ezzel az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátásához, esetleg további környezeti előnyökhöz vezet.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Az aktuális technológiai rendszer helyettesítése olyan új rendszerrel, amely azonos kapacitású, de legalább 25%-al alacsonyabb energiaszükségletű. Mindazonáltal, ha kimutatható, hogy a rendszer fejlesztéséből további környezeti előnyök származnak (mint például légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése, megújuló energiaforrások használata) elegendő, ha az új rendszer 10%-kal energiatakarékosabb a korábban alkalmazottnál.

Az intézkedés olyan, független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján foglalható bele a működési programba, amely igazolja, hogy a beruházás legalább 25%-os, illetve egyéb, egyértelműen meghatározható környezeti előnyök biztosítása mellett 10%-os energiamegtakarítást eredményez.

A támogatható költségek:

- A beruházás költsége számla alapján. Helyettesítés esetén a helyettesített eszközök maradványértékét le kell vonni a számla értékéből vagy hozzá kell adni a termelői szervezet működési alapjához.

- Meglévő infrastruktúra üzemeltetésében energia-megtakarítást eredményező anyagok és eszközök használata esetén a speciális anyagok és eszközök bekerülési költsége számla alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) az energiatakarékosabb technológiai rendszer alkalmazásával kapcsolatos képzés, oktatás;

ii) az energiatakarékosabb technológiai rendszer alkalmazásával kapcsolatos szaktanácsadás,

iii) az energiatakarékosabb technológiai rendszerrel kapcsolatos tervezés, költség- és energetikai számítások elkészítése.

A működési programmal benyújtandó dokumentáció:

Szakértő által kiállított igazoló dokumentáció: műszaki dokumentáció, szakértői nyilatkozat, energetikai és egyéb számítások (az energia-felhasználásról, a széndioxid-kibocsátásról és az egyéb környezeti előnyökről) a kiindulási állapotról és a fejlesztéssel megvalósuló várható állapotról.

2.3.3. Kapcsolt hő- és energia-termelés a termesztés és az áruvá készítés során keletkező zöldség-gyümölcs hulladékok felhasználásával

Az intézkedés leírása és indoklása:

A zöldség-, gyümölcstermesztés és az áruvá készítés során keletkező szerves hulladékok bomlásakor jelentős mennyiségű gáz képződik, amely mint primer energiahordozó felhasználható villamos és hőenergia előállítására, csökkentve ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

A kapcsolt energiatermelés lehetővé teszi az egyidejű hő- és villamos energiatermelést ugyanazon üzemben ugyanazt az energiaforrást használva. Így az a hőenergia is hasznosítható, amely más rendszerek esetén kárba vész, ezért a kapcsolt energiatermelés az energiafelhasználás hatékonyságát növeli és egyéb környezeti előnyökhöz is vezet. Ha hulladék anyagokat használunk elsődleges energiaforrásként a földgáz helyett, a környezeti előnyök megsokszorozódnak, mivel csökken a szennyezőanyag-kibocsátás és a fosszilis energiahordozók felhasznált mennyisége.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Szerves hulladékok felhasználásával kapcsolt energiatermelést megvalósító berendezések beszerzése és üzemeltetése.

b) Az előállított hő- és villamos energia felhasználása.

Az intézkedés támogathatósága a telephelyen előállított és/vagy a helyben keletkező szerves hulladékokra korlátozódik. A helyben keletkező szerves hulladék fogalmát nemzeti tanulmány határozza meg. A tanulmány megállapítja azt a maximális szállítási távolságot, amelynél a szerves hulladékok energiaforrásként történő felhasználásából származó környezet előnyök meghaladják a szerves hulladék keletkezési helyétől a felhasználási helyre történő szállításból eredő környezeti költségeket.

A telepített rendszerek energiatermelése nem haladhatja meg a termelői szervezet és/vagy tagjai által a zöldség- és gyümölcstermesztés céljára felhasznált energia mennyiséget.

Az intézkedés keretében - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - nem támogatható olyan beruházás, amely más forrásból már finanszírozott (pl. az ÚMVP keretében).

A támogatható költségek:

- A beruházás költsége számla alapján.

A működési programmal benyújtandó dokumentáció:

Műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a rendszer kapacitását bemutató adatokat, valamint a termelői szervezet nyilatkozata arról, hogy a termelt hő- és villamos energia mennyisége nem haladja meg a termelő szervezet és/vagy tagjainak energiafogyasztását.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a kapcsolt energiatermelést megvalósító rendszer működtetését végző személy képzése,

ii) a kapcsolt energiatermelést megvalósító rendszerrel kapcsolatos szaktanácsadás,

iii) a kapcsolt energiatermelést megvalósító rendszer műszaki tervezése, költség- és energetikai számítások készítése.

2.4. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos intézkedések

Az ipari- és mezőgazdasági termelésből, a szolgáltatásból eredően és a lakossági fogyasztás következtében folyamatosan növekszik a keletkező hulladékok mennyisége és azok veszélyessége. A folyamat a környezet fokozódó terheléséhez, illetve a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, végső esetben maga után vonja a környezeti ártalmak, és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás növekedését is.

A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. A hulladékgazdálkodás alapvető célja az emberi egészség védelme, a természeti környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása. A célok között említhető továbbá a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

A hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.. törvény1 3. mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználását jelenti. Így a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozásával), a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerésével), a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítással), valamint a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontásával és további felhasználásra alkalmassá tételével (pl. komposztálás) a környezetterhelés mérsékelhető.

2.4.1. A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele (Komposztkészítés)

Az intézkedés leírása és indoklása:

A komposztálás a termesztés során keletkező növénymaradványok és/vagy a post-harvest tevékenység során keletkező egyéb szerves maradványok ellenőrzött körülmények között oxigén jelenlétében, mikro- és makroorganizmusok segítségével történő autotermikus és termofil biológiai lebontása. A komposztálás tehát a lebomlás természetes folyamatának és a szerves anyagok újrahasznosításának kombinációja.

A zöldség-gyümölcs ágazatban nagy mennyiségű szerves maradvány, illetve melléktermék képződik, amely komposztálással értékes, a talaj termőképességének javítására alkalmas, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyaggá alakítható.

A komposzt felhasználásának környezeti előnyei a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, és ezáltal a talaj víz- és hőháztartásának, valamint a talaj szerkezetének javítása, amely egyúttal jobb levegőzöttséget biztosít és védi a talajt az eróziótól is. A komposzt kijuttatása növeli növények számára felvehető tápanyagok mennyiségét, fokozza a talaj biológiai aktivitását. A komposztálás a talajra gyakorolt kedvező hatása mellett hozzájárulhat a növényvédelem által okozott környezeti terhelés mérsékléséhez is azáltal, hogy csökkenti a növénymaradványok nem megfelelő kezeléséből eredő növényvédelmi kockázatokat.

Tekintettel a komposztálás alapanyagaként felhasználható növénymaradványokra, illetve a termelői szervezet termelő tagjai által felhasznált komposzt mennyiségére, a komposztálás technológiái közül a nyílt rendszerű prizmás komposztálás alkalmazása javasolható.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Komposztáló létesítése (tervezése, kivitelezése): infrastruktúra kiépítése (térburkolat, vízelvezetés), épületek kialakítása, és/vagy a komposztálás gépeinek, eszközeinek beszerzése, pl. rosták, aprító és keverő berendezések, markológépek, erőgépre szerelt forgató adapterek, prizmaátforgató gépek, komposztsziták, hőmérsékletmérő szondák, gázelemző szondák.

b) Az előállított komposzt használata (követelmény, ezért nem támogatható).

Csak olyan komposztáló kapacitások (kapcsolódó létesítmények és gépek kapacitása) kiépítése támogatható, amelyek arányban állnak a termelői szervezet termelő tagjai által felhasznált komposzt mennyiségével.

Kereskedelmi célú komposzt-előállítás nem támogatható.

A komposztálás technikai feltételeinek és az előállított komposzt minőségének meg kell felelnie a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

A "Komposzt használata" c. intézkedéssel való kombinálás esetén a - termelői szervezet által előállított - komposzt költsége nem támogatható.

A támogatható költségek:

- A beruházás költségei számla ellenében.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a komposztálás technológiájára vonatkozó oktatás, képzés,

ii) a komposztálás technológiájára vonatkozó szaktanácsadás (akár szolgáltatásként igénybe vett, akár a termelői szervezet alkalmazottja által végzett),

iii) a komposztáláshoz kapcsolódó infrastruktúra és épületek tervezése.

2.4.2. A növényi maradványok energetikai célú fölhasználásának elősegítése

Az intézkedés leírása és indoklása:

A működési programok keretében végrehajtható intézkedés arra irányul, hogy a hagyományos, fosszilis energiahordozókat fölhasználó fűtésrendszereket olyan fűtésrendszerrel helyettesítsék, amely a gazdaságban keletkezett növénymaradványok - pl. gyümölcsültetvényekben keletkező nyesedék - energiatartalmát hasznosítja. Az intézkedés ugyan nem foglalja magában az új fűtésrendszerek kialakítását és a fosszilis energiát (fűtőolajt, gázt) felhasználó fűtésrendszerek cseréjét, hiszen ezek megvalósítására a "Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása" c. intézkedés keretében van lehetőség. De azáltal, hogy megteremti a keletkező növényi maradványok energetikai célú felhasználásra történő előkészítésének feltételeit, végső soron a megújuló energiaforrásokat fölhasználó fűtésrendszerek terjedését segíti elő.

Az energetikai célú fölhasználásra alkalmas növényi maradványokat hasznosító fűtésrendszer környezetszennyező hatása a fosszilis energiahordozókat hasznosítókéhoz képest lényegesen kisebb. Így a növénymaradványok felhasználása fűtőanyagként amellett, hogy csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását, mérsékli a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok (elsősorban nitrogén-monoxid, szén-dioxid, kén-dioxid). További előnye, hogy a maradványok elégetésével csökkennek a növény-egészségügyi kockázatok.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A nyesedék összegyűjtése (minimumkövetelmény, ezért nem támogatható).

b) A nyesedék aprítása (fűtőanyagként történő felhasználásra való előkészítése).

c) A nyesedék és az apríték tárolása.

A támogatható költségek:

- A nyesedék aprítását végző gép beszerzése számla alapján.

- A nyesedék, illetve apríték tárolására szolgáló épület létesítése (tervezése, kivitelezése) számla alapján.

Az intézkedés csak akkor támogatható, ha kombinálják a "Megújuló energiaforrásokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása" c. intézkedéssel. Az energetikai célra hasznosítható növénymaradványokat felhasználó fűtésrendszer kialakítása, mint beruházás annak keretében támogatható. Az intézkedés támogatható azonban akkor is, ha a termelői szervezet szerződéssel rendelkezik más termelői szervezet vagy tagjai tulajdonában lévő biomassza tüzelésű kazánok szerves maradványokkal történő ellátására.

2.4.3. Biológiai úton lebomló kötözőanyag használata a gazdaságokban

Az intézkedés leírása és indoklása:

A hajtatott kultúrákban, illetve a szabadföldi támrendszeres termesztési módoknál a hajtások rögzítésére, a kötözésre általában szintetikus anyagokat használnak (pl. PVC, polipropilén, stb.). A műanyag kötözőanyagok eltávolítása igen nehézkes és munkaigényes. A keletkező, nagy mennyiségű hulladék egy része nem kerül eltávolításra, hanem a területen maradva a talajt szennyezi.

A szintetikus kötözőanyagok helyettesítésére használhatunk lebomló, papír kötözőanyagokat, amelyeket mikroorganizmusok (baktériumok, gombák vagy más biológiai ágensek) bontanak le természetes aerob és anaerob körülmények között. Ennek eredményeként víz, szén-dioxid, metán és más, a környezetre nem mérgező anyagok keletkeznek.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A műanyag kötözőanyagok kiváltása lebomló kötözőanyaggal.

A támogatható költségek:

- A helyettesített műanyag kötözőanyag és a lebomló kötözőanyag beszerzési ára közötti különbség független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott nemzeti tanulmány alapján.

2.4.4. Biológiai és oxo-biológiai úton lebomló műanyagok használata a termesztésben

Az intézkedés leírása és indoklása:

A zöldségtermesztésben nagy mennyiségű műanyag fóliát használnak a termelők (növényházak takarására alkalmas fóliák, fekete takaró fóliák, síkfóliák, fátyolfóliák, speciális fóliák, pl. spárgafólia stb.). A hagyományos műanyag fóliáknál leggyakrabban használt műanyagok a lineáris, kis sűrűségű polietilén (LLDPE), a kis sűrűségű polietilén (LDPE) és néhány növénykultúra esetében az etilén-vinil-acetát (EVA) kopolimer.

A fóliák eltávolítása bonyolult és munkaigényes folyamat, az eltávolítás nem gépesíthető. Eltávolításkor az anyagon szakadások keletkezhetnek, aminek következtében jelentős mennyiségű műanyag hulladék kerülhet a talajba szennyezve azt.

Az oxo-biológiai úton lebomló műanyagok lineáris, kis sűrűségű polietilén (LLDPE) műanyagok, a melyekhez a gyártás során adalékanyagot adnak, ezáltal a műanyag ún. oxo-biológiai lebomlás során bomlik el. A biológiailag lebomló műanyagok alkalmazása számos környezeti előnnyel jár. Az alapanyaguk megújuló alapanyagforrásból származik, beszántással humifikálódva nem képeznek hulladékot. A biológiai úton lebomló műanyagok mikroorganizmusok (baktériumok, gombák vagy más biológiai ágensek) segítségével bomlanak le természetes aerob és anaerob körülmények között. Ezen folyamatok eredményeként víz, szén-dioxid, metán és egyéb, a környezetre nem káros anyagok keletkeznek.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Biológiai és oxo-biológiai úton lebomló műanyagok használata a nem lebomló műanyagok helyett. A támogatható költségek:

- A helyettesített, hagyományos műanyag fólia és a biológiai és oxo-biológiai úton lebomló fólia beszerzési ára közötti különbség független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott nemzeti tanulmány alapján.

Az intézkedés nem kombinálható a 3.2.3. számú intézkedéssel (Talajtakarás alkalmazása a vízveszteség csökkentése érdekében), ha a biológiai és oxo-biológiai úton lebomló műanyagot az említett intézkedésben meghatározott célra használják.

2.4.5. Szelektív hulladékgyűjtés

Az intézkedés leírása és indoklása:

Szelektív hulladékgyűjtés alatt a hulladékok anyagfajták szerinti, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönített begyűjtését értjük. Célja a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása, a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése, az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása. A termelői szervezetek a tagjaik számára megszervezett szelektív hulladékgyűjtéssel hozzájárulnak a hulladékok kötelező előírásokat meghaladó mértékű visszagyűjtéséhez és hasznosításához. Ennek keretében megoldást nyújthatnak olyan nagymértékű környezeti terhelést jelentő anyagok visszagyűjtésére is, mint pl. a termesztő berendezések fóliatakarása vagy a műanyag öntözőcsövek.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A tagokhoz tároló edények kihelyezése.

b) A szelektíven gyűjtött hulladék átmeneti tárolása (a hasznosítóhoz történő elszállításig).

c) A szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó nyilvántartás.

A támogatható költségek:

- A tagokhoz kihelyezett, valamint a termelői szervezet által használt tároló edények beszerzése számla alapján.

- A nyilvántartáshoz szükséges eszközök beszerzése (pl. informatikai rendszer -szoftver) számla alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos képzés,

ii) a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó szaktanácsadás a termelői szervezet, illetve annak termelő tagjai felé.

2.5. A természetes élőhelyek és a biodiverzitás fenntartására irányuló intézkedések

Az élelmiszer-előállítás nem helyettesíthető, elsődleges energiahordozója a növény. Ennek a megújulásra képes természeti erőforrásnak a letéteményese elsősorban a mezőgazdaság; a faipar alapanyag-ellátása pedig az erdőgazdaság feladatkörébe tartozik. Mindkét ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint a megtermelt javak, termékek mennyiségét és minőségét az ellehetetlenülés, illetve a megsemmisülés mértékéig veszélyeztethetik a különböző növényi károsító szervezetek (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények).

A kártételi veszély azonban nemcsak a kultúrnövények és a vadon termő haszonnövények számára jelenthet akár végzetes kockázatot, hanem védendő természeti értékeink számára is. Akár egy hazánkban nem honos károsító megjelenése, vagy egyéb károsító okozta járvány huzamosan megismétlődő jelenléte a védett biodiverzitásban olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat, amely a teljes ökoszisztéma átalakulásával, végső soron degradációjával járhat. Ezért a mező- és erdőgazdaság termelési biztonsága, valamint a környezet és a természet védelme szempontjából az okszerű növényvédelem nélkülözhetetlen tényező.

A vegyszermentesség és a biogazdálkodás Magyarországon az elmúlt években gyors ütemben növekedett, habár a hazai kereslet a friss és feldolgozott biotermékek iránt ennél kisebb mértékben emelkedett. Ennek egyik oka a biotermékek magasabb fogyasztói ára, a másik a belső piac szervezettségének a hiánya. A magyar biogazdaságok túlnyomó része exportra termel, a minősített és védjeggyel ellátott biotermékek 95-97%-át Nyugat-Európába szállítják, elsősorban Németországba, Svájcba, Hollandiába és Ausztriába, de számottevő a Franciaországba és az Angliába irányuló export is. A biogazdaságok kisebb része mezőgazdasági jellegű főtevékenységük mellett egyéb kiegészítő tevékenységet, például élelmiszeripari, elsősorban élelmiszer-feldolgozó tevékenységet is folytat.

Az ökológiai termesztési rendszerek nem használnak műtrágyákat, kémiai növényvédő szereket a kórokozók, a kártevők és a gyomok elleni küzdelemben, sem más olyan technológiát, amely a talaj minőségének és a környezet állapotának romlásához vezet. Ezáltal közvetlenül hozzájárul a talaj és vízkészletek minőségének javításához, elősegíti számos faj természetes élőhelyének megőrzését és a biodiverzitás fenntartását. Közvetett hatásként pedig a szintetikus anyagok használatának és így a gyártásának volumencsökkentésével mérséklik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is.

2.5.1. A kedvezőtlen műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések helyettesítése korszerűbb gépekkel és eszközökkel

Az intézkedés leírása és indoklása:

A vegyszeres növényvédelem eredményessége és a környezetre gyakorolt hatása nagymértékben függ az alkalmazott gépektől, műszaki technológiáktól. A növényvédő gépek rendszere, kialakítása, továbbá a növényvédelmi tevékenység során alkalmazott műszaki megoldások jelentősen befolyásolják azt, hogy a vegyszerek milyen mértékben mennek veszendőbe, és így milyen mértékben veszélyeztetik vagy károsítják a környezetet. Az eredményes növényvédelem egyik alapvető feltétele és követelménye tehát, hogy a célnak megfelelő permetezőgépet és technológiát alkalmazzuk.

Az utóbbi időben a növényvédelmi gépekkel szemben támasztott követelmények szigorodtak, és számos új műszaki megoldás jelent meg. Egyre kifejezettebb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett permetlé-felhasználással legyenek elvégezhetők a növényvédelmi beavatkozások anélkül, hogy a gépek munkaminősége és a védekezés hatásossága romlana. A permetezőgépek esetében léteznek olyan műszaki megoldások (aktív-passzív injektoros fúvókák, elsodródás-csökkentő fúvókák, légzsákos permetezők, alagútpermetezők, infravörös, illetve ultrahangos növényérzékelő berendezések stb.), amelyek segítségével jelentősen csökkenthető a kijuttatott permetlé elsodródásának mértéke, és így a környezetre gyakorolt káros hatás is. A vegyszertakarékos műszaki megoldások a környezetterhelésre különösen érzékeny élővizek hatékonyabb védelmét is elősegíthetik. A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet végzett vizsgálatok tanúsága szerint a fent említett műszaki megoldások alkalmazásával 45-76%-os permetlé-megtakarítást, illetve 50-90%-os elsodródás-csökkenést lehet elérni.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Korszerűbb műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és eszközök beszerzése. A beszerzés csak abban az esetben támogatható, ha a gép, eszköz alkalmazásával a kijuttatott növényvédő szer mennyisége - a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által kiadott tanulmány által igazoltan - legalább 25%-kal csökken.

A támogatható költségek:

- A növényvédelmi gép, eszköz beszerzésének költsége számla alapján. Csere esetén a támogatható költségből le kell vonni a helyettesített gép, eszköz maradványértékét.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) az új növényvédelmi géppel/eszközzel kapcsolatos szaktanácsadás.

2.5.2. Biológiai növényvédelmi eszközök és készítmények alkalmazása

Az intézkedés leírása és indoklása:

A biológiai növényvédelem keretében a kultúrnövények vegetációs ideje alatt a növényi károsítók elleni védekezésre természetes alapú, egészségre és környezetre veszélyt nem jelentő készítményeket, illetve természetes ellenségeket alkalmazunk előrejelzési eszközök használata mellett.

A biológiai növényvédelemi eszközök alkalmazásával fokozottabban érvényesülnek az ember-, állat- és környezetvédelmi szempontokkal összefüggésben támasztott elvárások. A növényvédő szeres kezeléseket kiváltó környezetkímélő készítmények, természetes ellenségek (hasznos szervezetek betelepítése és életfeltételeik biztosítása), valamint az ún. biopreparátumok alkalmazásával csökken a környezeti terhelés mértéke. A növényvédelemi előrejelzési eszközök alkalmazásával pedig időben és károsítóspecifikusan lehet a kezeléseket megtervezni és elvégezni, amivel a növényvédelem hatékonysága fokozható.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Természetes alapú növényvédő szer, illetve biopreparátum alkalmazása.

b) Természetes ellenségek alkalmazása.

c) Növényvédelmi előrejelző eszköz használata.

d) A biológiai növényvédelemhez kapcsolódó monitoring tevékenység végzése, és a nyilvántartások vezetése.

A támogatható költségek:

- Növényvédő szerek, illetve biopreparátumok, természetes ellenségek alkalmazásának a hagyományos költségekhez viszonyított többletköltségei független szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján.

- Előrejelző eszközök beszerzése számla alapján.

- Hajtatásban szellőzők, nyílászárók takarása: rovarhálók beszerzése számla alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a biológiai növényvédelemmel és integrált hajtatással kapcsolatos képzések,

ii) a biológiai növényvédelemi eszközök és készítmények alkalmazásával, valamint az integrált hajtatással kapcsolatos szaktanácsadás.

2.5.3. Méhekkel, poszméhekkel történő beporzást alkalmazó termesztéstechnológiák elterjedésének elősegítése

Az intézkedés leírása és indoklása:

A zöldség-, gyümölcskultúrák megporzásában számos rovarfaj játszhat szerepet. Virágzásakor pl. több mint 40 rovarfaj van jelen a gyümölcsösökben. A leghatékonyabb pollenszállítók azonban a méhek és a poszméhek. A többi rovar jelentősége a megporzásban lényegesen kiesebb.

Az ún. megporzási krízis következtében, amely elsősorban a méhek faj- és egyedszámának folyamatos csökkenésével függ össze, hosszú távon nem csak a kultúrnövények, hanem a természetes élőhelyek növényeinek megporzása is veszélybe kerülhet.

Az intézkedés célja tehát az, hogy ösztönözze azoknak a technológiáknak az alkalmazását, amelyekben a megporzás elősegítésére a legaktívabb és leghatékonyabb beporzó rovarokat, a méheket és poszméheket alkalmazzák. A kaptárok telepítésével, a méhek és a poszméhek egyedszámának növelésével az intézkedés hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, illetve növeléséhez a zöldség- és gyümölcstermesztéssel hasznosított területeken és az azok közelében elhelyezkedő természetes élőhelyeken.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Olyan technológiák alkalmazása, ahol méheket és poszméheket használnak beporzásra, és/vagy a szegélyterületeken élőhelyek, folyamatos méhlegelők kialakítása.

Támogatható költségek:

- A poszméh-kaptárak beszerzési ára vagy a méhész által nyújtott szolgáltatás költsége számla alapján.

- A méhlegelő vetőmagkeverék ára számla alapján.

A támogatható költségből a mézből származó jövedelmet le kell vonni, amennyiben a mézet a termelői szervezet vagy annak tagja értékesíti.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) a poszméhek használatával kapcsolatos oktatás, képzés;

ii) a poszméhek használatával kapcsolatos szaktanácsadás.

2.5.4. A kertészeti oltás alkalmazása a növényvédő szerek használatának csökkentése érdekében

Az intézkedés leírása és indoklása:

A talajon történő termesztésben, különösen a hajtatásban a talajlakó kártevők, kórokozók, mint pl. a fonálférgek (Meloidogyne fajok) és a talajlakó gombák (Fusarium, Verticillium, Pyrenochaeta, Phytophtora stb. fajok) jelentős terméskiesést okozhatnak, sőt súlyos esetben az állomány teljes pusztulását és a termesztés meghiúsulását is előidézhetik. Ezért az ellenük való védekezés, a talajfertőtlenítés és az állománykezelés fokozott figyelmet igényel. Magyarországon a talajlakó kártevők és kórokozók ellen leggyakrabban alkalmazott eljárás a növényvédőszeres talajfertőtlenítés (általános talajfertőtlenítő és szelektív növényvédő szerek alkalmazása).

A védekezés környezetkímélő, preventív módszere az oltás alkalmazása, amikor a termeszteni kívánt fajtát -az alanynak a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenállóképességét kihasználva - nem saját gyökéren, hanem az alanyra oltva termesztik.

Az oltás alkalmazásával csökken a kijuttatott növényvédő szerek, különösen a talajfertőtlenítő szerek mennyisége, ezáltal az oltott palánták használata hozzájárul a víz- és a talajszennyezettség mértékének csökkenéséhez és segíti a talajlakó organizmusok egyensúlyának fenntartását.

Magyarországon a paradicsom, paprika, uborka, görögdinnye, sárgadinnye és padlizsán estén alkalmazzák az oltást a fent említett fajok által okozott károk megelőzésére.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Oltott palánták használata a termesztésben.

Támogatható költségek:

- Az oltott palánták használatának többletköltségei független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) az oltással és az oltott palánták használatával kapcsolatos oktatás, képzés,

ii) az oltással és az oltott palánták használatával kapcsolatos szaktanácsadás.

2.5.5. Alternatív gyomirtási eljárások használata

Az intézkedés leírása és indoklása:

Magyarországon a növényvédőszeres gyomirtás az alacsonyabb élőmunka-ráfordítás igényének és hatékonyságának köszönhetően széles körben elterjedt. A gyomirtószerek ökológiai szempontból kockázatot jelentenek, különösen a talaj és a vizek minőségére, valamint a biodiverzitásra.

Az alternatív gyomirtási eljárások, úgymint a mechanikai gyomirtás, a termikus gyomirtás és a gyomok elleni biológiai védekezés alkalmazásának ösztönzésével csökkenthetők e környezeti kockázatok. A mechanikai gyomirtás emellett a talajfelszín megmunkálása révén javítja a talaj vízmegtartó-képességét és növeli a talajéletet.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Alternatív gyomirtási eljárások alkalmazása.

A támogatható költségek:

- A beruházás költsége számla alapján.

Az intézkedés nem kombinálható az ÚMVP "Integrált szántóföldi növénytermesztés", "Integrált gyümölcs-és szőlőtermesztés", "Ökológiai szántóföldi növénytermesztés" és "Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés" célprogramjaival (Az 1. melléklet 1-4. intézkedéseivel)!

2.5.6. Rezisztens és toleráns fajták alkalmazása

Az intézkedés leírása és indoklása:

Az intenzív termesztés következtében a kórokozók és a kártevők állandó nyomása folyamatos kihívást jelent a növényvédelem számára, ezért a rezisztens fajták a növényvédő szerek okozta környezeti terhelés mértékének csökkentésében egyre nagyobb szerephez jutnak.

A kórokozókkal, kártevőkkel szemben ellenálló fajták alkalmazásával egyrészt elősegíthetjük az ökológiai és integrált termesztést, amelyeknek célja a környezetkímélő termesztéstechnológia megvalósítása. Másrészt e fajták alkalmazása a konvencionális termesztésben is jelentős mértékben csökkenti a növényvédőszer-felhasználást. Így a napjainkban előtérbe került alternatív és biológiai védekezési módszerek mellett a növényvédelem környezetkímélő lehetőségét a rezisztens fajták alkalmazása jelenti, amely hozzájárul az egészség- és környezetvédelmi szempontokkal összefüggésben támasztott elvárások teljesítéséhez.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Rezisztens és/vagy toleráns fajták használata.

A támogatható költségek:

- A rezisztens és/vagy toleráns fajták vetőmagjának és palántáinak többletköltségei független, képesített szakértők által készített és a minisztérium által elfogadott tanulmány alapján.

2.5.7. Integrált gazdálkodás

Az intézkedés leírása és indoklása:

Az integrált növényvédelem "minden olyan gazdaságilag, ökológiailag és toxikológiailag igazolható módszer, amely a károsító szervezeteket a gazdasági károsítás szintje alatt tartja, a természetes szabályozó faktorok tudatos kihasználásának hangsúlyozása mellett" (IOBC - FAO, 1977). Az integrált gazdálkodás pedig olyan gazdálkodási forma, amelyben a termőhely és a fajta megválasztása, az ápolási munkák, de főként a növényvédelem végrehajtása úgy történik, hogy a lehető legkisebb mennyiségű kémiai anyag kerüljön felhasználásra, és az is környezetkímélő módon. Az integrált termesztésben olyan termesztéstechnológiát alkalmazunk, amely egyenlő prioritást biztosít a környezet-, természet-, élelmiszer- és egészségvédelem, valamint az ökonómiai szempontok számára. Az integrált termesztés alkalmazásával csökkenthető a víz és talaj szennyezése, így hosszabb távon fenntarthatóbb mezőgazdasághoz és a természetes erőforrások védelméhez vezet. Emellett az integrált termesztésben alkalmazott biológiai védekezési módok közvetlenül is kedvező hatást gyakorolnak a biodiverzitásra (ld. természetes ellenségek felhasználása a növényvédelemben, az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából veszélyes kockázatok csökkentése).

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Az integrált gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat, amely az I. számú melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott követelmények teljesítését jelenti.

b) Az integrált gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

Támogatható költségek:

- Az ÚMVP integrált gazdálkodással kapcsolatos célprogramjainál alkalmazott kötelezettségvállalások az ott meghatározott átalányköltségek alapján. A működési programokban az átalány formájában adott támogatás pontosan megegyezik az ÚMVP keretében alkalmazott átalánytámogatással, mivel a kötelezettségvállalások is azonosak.

- A nyilvántartáshoz szükséges szoftverek beszerzése számla alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) az integrált gazdálkodással kapcsolatos oktatás, képzés,

ii) az integrált gazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadás.

Az intézkedés nem kombinálható az ÚMVP "Integrált szántóföldi növénytermesztés", "Integrált gyümölcs-és szőlőtermesztés", "Ökológiai szántóföldi növénytermesztés" és "Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés" célprogramjaival (Az 1. melléklet 1-4. intézkedéseivel)!

2.5.8. Ökológiai gazdálkodás

Az intézkedés az európai közösség által szabályozott ökológiai eljárásoknak, a 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott tápanyag-utánpótlási és növényvédelemi előírásoknak megfelelő, környezetbarát termelési módszerek és eljárások széleskörű elterjesztését célozza a tápanyag-gazdálkodás és a növényvédelem területén. A friss fogyasztás, valamint a konzervipar számára biztonságos, egészséges gyümölcs és zöldség előállítását a teljes ökológiai rendszer védelme mellett valósítja meg.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) A 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat előírásai (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem).

b) Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

Támogatható költségek:

- Az ÚMVP ökológiai gazdálkodással kapcsolatos célprogramjainál alkalmazott kötelezettségvállalások az ott meghatározott átalányköltségek alapján. A működési programokban az átalány formájában adott támogatás pontosan megegyezik az ÚMVP keretében alkalmazott átalánytámogatással, mivel a kötelezettségvállalások is azonosak.

- A nyilvántartáshoz szükséges szoftverek beszerzése számla alapján.

Kapcsolódó horizontális kötelezettségvállalások:

i) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos képzések,

ii) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadás.

Az intézkedés nem kombinálható az ÚMVP "Integrált szántóföldi növénytermesztés", "Integrált gyümölcs-és szőlőtermesztés", "Ökológiai szántóföldi növénytermesztés" és "Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés" célprogramjaival (Az 1. melléklet 1-4. intézkedéseivel)!

2.6. Horizontális intézkedések

A horizontális intézkedéseknek, - ha önmagukban alkalmazzuk azokat -, nincs közvetlen környezetvédelmi hatása, ezért önmagukban nem választhatók a működési program keretében végrehajtandó intézkedésként. Egyes környezetvédelmi intézkedések végrehajtásához, hatékonyságának növeléséhez azonban szükség lehet horizontális intézkedések elvégzésére is. A működési programba tehát a horizontális intézkedéseket mindig a közvetlen környezeti hatással rendelkező környezetvédelmi intézkedéshez kapcsolódva, azok megvalósításának elősegítése és hatékonyságának biztosítása érdekében lehet belefoglalni.

2.6.1. Víz-, talaj- és növényanalízis

Az intézkedés leírása és indoklása:

Egyes környezetvédelmi intézkedések kötelezettségvállalásai végrehajtásának alapvető feltétele, hogy a víz, a talaj bizonyos tulajdonságairól, vagy a levelek tápelem-tartalmáról pontos információkkal rendelkezzünk. Pl. szakszerű, hatékony tápanyagellátás nem lehetséges talajvizsgálat nélkül, vagy pl. a tápanyag-ellátottság egyensúlyának megítélése diagnosztikailag csak a növényi részek analízisével lehetséges. Hasonlóképpen az intézkedések környezetre gyakorolt hatásának, eredményességének méréséhez, ellenőrzéséhez szükség van a fent említett elemzések elvégzésére.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) a tápanyag-gazdálkodási terv készítéséhez szükséges, valamint a végrehajtás ellenőrzése érdekében végzett talajvizsgálat és/vagy levélanalízis.

A támogatható költségek:

- A mintavétel és a talajvizsgálat, illetve levélanalízis költsége számla alapján vagy az ÚMVP-ben meghatározott átalányérték alapján.

2.6.2. Oktatás, képzés

Az intézkedés leírása és indoklása:

A környezetvédelmi intézkedések akkor hajthatók végre kellő hatékonysággal, ha az intézkedéssel érintett termelő, vagy a termelői szervezet alkalmazottja rendelkezik a hatékony végrehajtáshoz szükséges ismeretekkel. Bizonyos esetekben az intézkedés végrehajtásának alapvető feltétele - jogszabályi előírás alapján - a szükséges végzettség megléte. Az intézkedés keretében a termelői szervezetek beiskolázhatják alkalmazottaikat a megfelelő szakképesítés megszerzése érdekében, valamint termelő tagjaik részére biztosíthatják/megszervezhetik a szükséges képzéseket, oktatásokat. Az oktatást, képzést annak témájától és céljától függően végezhetik külső szolgáltatók igénybevételével, és/vagy a termelői szervezet megfelelő szakképesítéssel és szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazottainak bevonásával.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) eróziót és deflációt megakadályozó módszerekre irányuló oktatás, képzés;

b) az alternatív/megújuló energiaforrást (beleértve a növénymaradványokat is) használó fűtésrendszer működtetését végző (fűtő/karbantartó) személy képzése,

c) a kapcsolt energiatermelést megvalósító rendszerrel kapcsolatos képzés, oktatás,

d) a komposztálás technológiájára vonatkozó képzés, oktatás,

e) energiatakarékosabb termelési eszközökkel és módszerekkel alkalmazásával kapcsolatos képzés, oktatás,

f) a biogáz-üzem üzemeltetésével kapcsolatos oktatás, képzés,

g) a poszméhek használatával kapcsolatos oktatás, képzés,

h) az oltással, az oltott palánták használatával kapcsolatos oktatás, képzés,

i) a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos képzés, oktatás,

j) az integrált növényvédelemmel, valamint a biológiai növényvédelmi eljárásokkal kapcsolatos képzés, oktatás,

k) az integrált gazdálkodással kapcsolatos képzés, oktatás,

l) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos képzés, oktatás.

A képzésnek/oktatásnak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek annak érdekében, hogy a környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete alapján támogatható legyen:

a) Olyan valós környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, amely közvetlenül hatást gyakorol a környezetre, és amelyet emiatt foglaltak bele a működési programba, vagy az ÚMVP valamely agrár-könyezetgazdálkodási programjához kapcsolódik, és kifejezetten ezen intézkedések és programok hatásának erősítését szolgálja.

b) Megvalósításával képesítéssel rendelkező, külön (külső vagy belső) szakembert bíznak meg. A működési programban egyértelműen jelezni kell azt a speciális feladatot, amelyet a képesítéssel rendelkező, külön szakembernek el kell végeznie.

c) A Nemzeti Stratégiában szereplő, más képzési/oktatási és egyéb intézkedések köre, amelyek szaktanácsadási szolgáltatáshoz való hozzáférést segítenek elő, egyértelműen zárják ki a hasonló célokat.

A támogatható költségek:

- A képzés/oktatás költsége számla alapján.

- A termelői szervezet által a termelő tagok részére szervezett és a termelői szervezet alkalmazottja által tartott oktatás esetén az alkalmazott munkabére munkaidő-nyilvántartás alapján.

2.6.3. Szaktanácsadás

Az intézkedés leírása és indoklása:

A környezetvédelmi intézkedések akkor hajthatók végre kellő hatékonysággal, ha az intézkedéssel érintett termelő, vagy a termelői szervezet alkalmazottja rendelkezik a hatékony végrehajtáshoz szükséges ismeretekkel. Bizonyos esetekben ezek az ismeretek - különösen a speciális technológiákhoz, műszaki berendezésekhez kötődő ismeretek - oktatás és képzés keretében nem szerezhetők meg. A szaktanácsadás tehát szakmai és technológiai ismeretek bővítését elősegítő olyan tevékenység, amely támogatja a gazdálkodókat a termelési folyamatok fejlesztésében.

A környezetvédelmi intézkedések esetén a szaktanácsadásnak az új ismeretek átadása révén kell segítenie a termelői szervezeteket vagy azok termelő tagjait az intézkedéshez kötődő technológia megvalósításában, a szükséges gépek, berendezések működtetésében, az eszközök használatában, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerült problémák megoldásában (a probléma okának megállapítása, ajánlás megfogalmazása, az alkalmazott megoldás nyomonkövetése). A szaktanácsadást annak témájától függően végezheti külső szaktanácsadó, és/vagy a termelői szervezet megfelelő szakképesítéssel és szakmai tapasztalattal rendelkező alkalmazottja.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) a tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtását segítő szaktanácsadás,

b) eróziót és deflációt megakadályozó módszerekre irányuló szaktanácsadás;

c) a meglévő öntözési rendszer fejlesztésével vagy cseréjével kapcsolatos, és az új öntözési rendszer működtetését segítő szaktanácsadás,

d) a megújuló energiaforrást (beleértve a növénymaradványokat is) használó fűtésrendszer üzemeltetésével kapcsolatos szaktanácsadás,

e) a kapcsolt energiatermelést megvalósító rendszerrel kapcsolatos szaktanácsadás,

f) a komposztálás technológiájára, a jogszabályi kötelezettségekre vonatkozó szaktanácsadás,

g) a biogáz-üzem üzemeltetésével kapcsolatos szaktanácsadás,

h) energiatakarékosabb termelési eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos szaktanácsadás,

i) a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó szaktanácsadás a termelői szervezet, illetve annak termelő tagjai felé,

j) az új növényvédelmi géppel/eszközzel kapcsolatos szaktanácsadás,

k) a poszméhek használatával kapcsolatos szaktanácsadás,

l) az oltással, az oltott palánták használatával kapcsolatos szaktanácsadás,

m) az integrált növényvédelemmel, valamint a biológiai növényvédelmi eljárásokkal kapcsolatos szaktanácsadás,

n) az integrált gazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadás,

o) az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos szaktanácsadás.

A szaktanácsadási intézkedésnek meg kell felelnie az alábbi feltételeknek annak érdekében, hogy a környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete alapján támogatható legyen:

a) Olyan valós környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, amely közvetlenül hatást gyakorol a környezetre, és amelyet emiatt foglaltak bele a működési programba, vagy az ÚMVP valamely agrár-könyezetgazdálkodási programjához kapcsolódik, és kifejezetten ezen intézkedések és programok hatásának erősítését szolgálja.

b) Megvalósításával képesítéssel rendelkező, külön (külső vagy belső) szakembert bíznak meg. A működési programban egyértelműen jelezni kell azt a speciális feladatot, amelyet a képesítéssel rendelkező, külön szakembernek el kell végeznie.

c) A Nemzeti Stratégiában szereplő, más képzési/oktatási és egyéb intézkedések köre, amelyek szaktanácsadási szolgáltatáshoz való hozzáférést segítenek elő, egyértelműen zárják ki a hasonló célokat.

A támogatható költségek:

- Szolgáltatásként igénybe vett szaktanácsadás számla alapján.

- A termelői szervezet alkalmazottja által végzett szaktanácsadás esetén az alkalmazott munkabére munkaidőnyilvántartás alapján.

2.6.4. Tervezés, költség- és energetikai számítások készítése

Az intézkedés leírása és indoklása:

Bizonyos esetekben a tervezés és a különböző számítások készítése (pl. költségkalkulációk, energetikai számítások készítése) alapvető feltétele a működési programban szereplő környezetvédelmi intézkedések megvalósításának.

Önmagában alkalmazva a tervezésnek és a számítások készítésének nincs közvetlen környezetvédelmi hatása, ezért nem is választható a működési programban önállóan végrehajtandó környezetvédelmi intézkedésként.

Az intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Az erózió és defláció elleni védelemhez kapcsolódó tervezés.

b) Olyan fűtésrendszer tervezése, amely egy vagy több éves (lágy vagy fás szárú) energianövények és/vagy növénymaradványok energetikai célú hasznosítására szolgál, és a szükséges költség- és energetikai számítások elkészítése.

c) Geotermikus energiát hasznosító új fűtésrendszer tervezése, a szükséges költség- és energetikai számítások elkészítése.

d) A kapcsolt energiatermelést megvalósító rendszer tervezése, a szükséges költség és energetikai számítások elkészítése.

e) Biogáz-előállító üzem tervezése, a szükséges költség- és energetikai számítások elkészítése.

f) A komposztáláshoz kapcsolódó infrastruktúra és épületek tervezése és a szükséges költségszámítások elkészítése.

g) Energiatakarékosabb termelési eszközök és módszerek alkalmazásával kapcsolatos tervezés, költség- és energetikai számítások.

A támogatható költségek:

- Tervezési szolgáltatás igénybevétele számla alapján.

- Költségkalkulációk, energetikai és egyéb számítások készítésének költsége számla alapján.

1 A 2000. évi XLIII. törvény 2012. december 31-ig hatályos.

1. Függelék

Agrár-környezetgazdálkodás

A 1-4. intézkedések akkor fogadhatók el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz. Az intézkedés azonban a kettős finanszírozás elkerülése érdekében nem támogatható a működési alapból.

Az ország jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására és országos, új földhasználati irányok keresésére, valamint a térségi prioritások meghatározására (pl. árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek területhasználatának átalakítása, természetközeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása). A termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezetkímélő, legelőre alapozott állattartás indokolatlanul alacsony aránya, a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, amelyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják.

Az AKG kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlődéséhez, és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai erőforrások megőrzésére.

Az intézkedés hozzájárul a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez és a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) célkitűzéseinek megvalósításához.

Az AKG intézkedések kialakításánál kiemelt figyelmet szenteltünk a Magyarországon jellemző agrár-környezetvédelmi problémák csökkentésére, visszaszorítására, illetve olyan környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésére, amely megelőzi bizonyos környezeti problémák kialakulását. Ennek megfelelően az alábbi AKG prioritásoknak megfelelő előírások kerültek megfogalmazásra és a különböző célprogramokba való integrálásra:

Talajvédelem: a különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, talajtömörödés) hatásainak csökkentése különböző agrotechnikai módszerek alkalmazása révén. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás gyakorlatának elterjesztésével a talaj negatív tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása is kiemelt célként fogalmazódik meg. Felszíni és felszín alatti vizek védelme: a földhasználatváltás elősegítésén és a környezetbarát tápanyaggazdálkodás és növényvédelem gyakorlatán keresztül a vízbázisok védelme, a vízminőség javítása, a szennyezések lehetőségének redukálása.

Természetvédelem: a mezőgazdasági földhasználat minden ágában (szántóművelés, gyepgazdálkodás, ültetvények) sokszínű, a természetközeli élőhelyek kialakításával és megőrzésével, a természetvédelmi szempontból értékes állat- és növényfajok számára megfelelő táplálkozó-, szaporodási és pihenőhelyek biztosításával az aktív természetvédelem rendszerének kiterjesztése a cél. A biológiai sokféleség megőrzésének és növelésének fent említett eszközei elsődlegesen a Natura 2000 területek megőrzését és fejlesztését szolgálják.

Levegőszennyezés csökkentése: az extenzív, külterjes művelést és alacsony külső inputokat igénylő gazdálkodási módszereken és növénycsoportokon keresztül a célprogramok hozzájárulnak a mezőgazdaság által kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentéséhez.

Általános előírások a célprogramokhoz:

- a célprogram előírásainak betartása, valamint a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a teljes támogatási időszak alatt (5 évig) a támogatási programba bevont területen,

- a kölcsönös megfeleltetésből 73/2009/EK tanácsi rendelet 5. és 6. cikkében, és a II. mellékletében rögzített irányelvek, valamint a rendelet III. mellékletében foglalt, "jó mezőgazdasági és környezeti állapot" fenntartására vonatkozó előírások betartása a gazdaság teljes területén,

- a tápanyag-gazdálkodásra, valamint a növényvédő szer használatra vonatkozó minimum követelményeket a gazdaság teljes területén be kell tartania,

- gazdálkodási napló vezetése a gazdaság teljes területére,

- a program 5 éve alatt a Minisztérium által szervezett 2 agrár-környezetgazdálkodási képzésen való részvétel.

1. Integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram

A célprogram célkitűzései:

- a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése;

- a talaj állapotának védelme és javítása;

- a talaj tápanyagmérleg-egyensúlyának helyreállítása;

- élelmiszerbiztonság javítása;

- hozzájárulás a biológiai sokféleség fenntartásához.

Kötelezettségvállalások:

- a célprogram megkezdését megelőzően, valamint a célprogram ötödik évében vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

- a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

- évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

- a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (40-60 cm) lazítás alkalmazása;

- a vetésváltás szabályainak betartása (ÚMVP mellékletében);

- a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell, hogy legyen;

- a program 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágyanövény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet;

- csak környezetkímélő növényvédőszer hatóanyagok köre alkalmazható;

- a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni.

A tevékenység indoklása:

A környezetkímélő növénytermesztési gyakorlat elterjesztése okszerű tápanyag-gazdálkodással, integrált növényvédelemmel, vetésváltással, alapvető talajvédelemmel és helyes talajműveléssel a talajok, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében.

Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz.

Az intézkedés nem kombinálható az "Ökológiai gazdálkodás" c. intézkedéssel!

A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - nem támogatható a működési alapból.

2. Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram

A célprogram célkitűzései:

- a mezőgazdasági termelés során felhasznált kemikáliákból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése,

- a talaj állapotának védelme és javítása,

- élelmiszerbiztonság segítése,

- hozzájárulás a biodiverzitás fenntartásához, illetve növeléséhez.

Kötelezettségvállalások:

- a célprogram megkezdését megelőzően, valamint az ötödik évben vett talajminta alapján, bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

- levélanalízis elvégzése évente;

- a talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

- szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása az ültetvényben tilos;

- csak környezetkímélő hatóanyagok köre alkalmazható;

- szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érdekében;

- a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;

- az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;

- a tőkehiány az 5%-ot ne haladja meg.

A tevékenység indoklása:

A nemzetközi szabványoknak megfelelő környezetbarát/integrált (IP) termelési módszerek és eljárások széleskörű elterjesztése (okszerű tápanyag-gazdálkodás, integrált növényvédelem, helyes talajművelés). A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, borászat számára biztonságos, egészséges, gyümölcs és szőlő előállítása.

Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz.

Az intézkedés nem kombinálható az "Ökológiai gazdálkodás" c. intézkedéssel!

A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - nem támogatható a működési alapból.

3. Ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogram

A célprogram célkitűzései:

- hozzájárulás a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez;

- a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése;

- a talaj állapotának védelme és javítása;

- a talaj tápanyagmérleg-egyensúlyának helyreállítása;

- élelmiszerbiztonság segítése.

Kötelezettségvállalások:

- a 834/2007/EK tanácsi rendelet teljes körű betartása;

- a célprogram megkezdését megelőzően, valamint a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

- a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

- évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

- a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (40-60 cm) lazítás alkalmazása;

- a vetésváltás szabályainak betartása (ÚMVP mellékletében);

- a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell, hogy legyen;

- a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni.

Tevékenység indoklása:

A 834/2007/EK tanácsi rendeletében meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem) elterjesztése a fizikai és természeti környezet (talajok, vizek, biodiverzitás) állapotának javítása érdekében.

Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz.

Az intézkedés nem kombinálható az "Ökológiai gazdálkodás" c. intézkedéssel!

A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - nem támogatható a működési alapból.

4. Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram

A célprogram célkitűzései:

- hozzájárulás a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez,

- a természetes önszabályozó folyamatok erősítése,

- kultúrtörténeti és genetikai szempontból fontos, veszélyeztetett fajták megőrzése,

- a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése,

- a talaj állapotának védelme és javítása,

- élelmiszerbiztonság segítése.

Kötelezettségvállalások:

- a 834/2007/EK tanácsi rendelet teljes körű betartása;

- a célprogram megkezdését megelőzően, valamint az ötödik évben vett talajminta alapján; bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

- levélanalízis elvégzése évente;

- a talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

- szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érdekében;

- a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;

- az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;

- az ültetvényben legalább 1 m2 felület/ha mennyiségben a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, évente gondozni és öt éven át fenntartani;

- a tőkehiány a 10%-ot ne haladja meg.

A tevékenység indoklása:

Az európai közösség által szabályozott ökológiai eljárásoknak, a 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott tápanyag-utánpótlási és növényvédelemi előírásoknak megfelelő, környezetbarát termelési módszerek és eljárások széleskörű elterjesztése a tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem területén. A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, borászat számára biztonságos, egészséges gyümölcs és szőlő előállítása.

Az intézkedés akkor fogadható el az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103c. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésként, ha abban a termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a részt vesz.

Az intézkedés nem kombinálható az "Ökológiai gazdálkodás" c. intézkedéssel!

A támogatás ÚMVP keretében történik. Az intézkedés - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - nem támogatható a működési alapból."