22/2012. (III. 9.) VM rendelet

a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. Anyajuh Kiegészítő Többletjogosultság: a 2011. évi egységes kérelem alapján jóváhagyott, legalább 50%-ban kedvezőtlen adottságú területen (a továbbiakban: KAT) gazdálkodó ügyfél számára megállapított, legfeljebb az anyajuh szerkezetátalakítási jogosultságok számával megegyező darabszámú vagyoni értékű jog;

2. Anyajuh Szerkezetátalakítási Jogosultság: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontja figyelembevételével megállapított referencia anyajuh állomány alapján kalkulált, a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog;

3. Anyatehén Szerkezetátalakítási Jogosultság: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d) és e) pontjának megfelelő, de a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendelet IV. mellékletében felsorolt fajtákhoz és a szarvasmarha Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR) 99-es kódon "egyéb tejhasznú" fajtával bejelentett fajtához nem tartozó szarvasmarhák figyelembevételével megállapított referencia anyatehén állomány alapján kalkulált, a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az EMGA-ból finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog;

4. Árbevétel: az elismert tevékenységekből származó, hazai és uniós forrásból származó támogatások nélküli bevétel;

5.[1] Beruházás: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) szerinti olyan, az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített, támogatás nélkül értendő ráfordítások összessége - bele nem számítva a saját munkavégzést - amely az elismert tevékenységet szolgálja, és amelynek megvalósulása az ügyfél saját nevére szóló, vagy a tevékenységét közös igazolvány alapján folytató őstermelő esetén a közös igazolványban feltüntetett családtagok valamelyikének nevére szóló, vagy családi gazdaság tagja esetén a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozatban szereplő tag valamelyikének nevére szóló érvényes számlával (a továbbiakban együtt: számla), teljesítési igazolással, használatbavételi engedéllyel, adásvételi szerződéssel, a mindenkori hatályos vonatkozó, a haszonállatok nyilvántartásának szabályait meghatározó rendeletnek megfelelő nyilvántartással, teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy egyéb közokirattal teljes körűen igazolható és szerepel a tárgyi eszköz nyilvántartásban;

6.[2] Beruházási részteljesítés: a beruházás olyan részegysége, amelynek megvalósulása önállóan is elszámolható és érvényes számlával, teljesítési igazolással, használatbavételi engedéllyel, adásvételi szerződéssel, a mindenkori hatályos vonatkozó, a haszonállatok nyilvántartásának szabályait meghatározó rendeletnek megfelelő nyilvántartással vagy egyéb közokirattal teljes körűen igazolható;

7. Elismert élőmunka ráfordítás: természetes személy közteher fizetés melletti önfoglalkoztatása, valamint olyan munkavállaló alkalmazása, aki után a közterheket az ügyfél, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében az ügyféllel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg;

8. Elismert tevékenység: az ügyfél által saját nevében, saját gazdaságában és saját kockázatára folytatott bármely mezőgazdasági, erdészeti, halászati, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye keretében meghatározott vidékfejlesztési tevékenység végzése;

9. Hízottbika Szerkezetátalakítási Jogosultság: a referencia hízottbika állomány alapján kalkulált, a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program szerint az EMGA-ból finanszírozott különleges támogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági vagyoni értékű jog;

10. Húsmarhatartó: az az ügyfél, aki a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti referencia időszakban szerepelt regisztrációs számának feltüntetésével a Tenyészet Információs Rendszerben (a továbbiakban: TIR), és a referencia anyatehén, illetve hízottbika állomány alapjául szolgáló állatok tenyészetének tartója volt;

11. Juhtartó: az az ügyfél, aki a 2011. támogatási évben szerepelt regisztrációs számának feltüntetésével a TIR-ben és a referencia anyajuh állomány alapjául szolgáló állatok tenyészetének tartója volt;

12. Kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság: az Anyatehén Szerkezetátalakítási Jogosultság, a Hízottbika Szerkezetátalakítási Jogosultság, a Szarvasmarha Extenzifikációs Többletjogosultság, az Anyajuh Szerkezetátalakítási Jogosultság és az Anyajuh Kiegészítő Többletjogosultság együttesen;

13. Minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározott minimálbér;

14. Referencia anyajuh állomány: a juhtartó által tartott azon anyajuhok létszáma, de legalább tíz egyed, amelyek a 2011. támogatási évi, anyajuhtartás támogatásáról szóló határozatban megfelelt állatokként szerepeltek;

15. Referencia anyatehén állomány: a húsmarhatartó által tartott azon anyatehenek létszáma, de legalább három egyed, amelyek az ENAR nyilvántartásban szerepeltek 2010. július 1. és 2011. június 30. között és ezen időszak alatt legalább 190 napon keresztül folyamatosan a tartó tenyészetében álltak;

16.[3] Referencia hízottbika állomány: a húsmarhatartó által tartott azon 9 hónapnál idősebb hímivarú szarvasmarha egyedek létszáma, de legalább három egyed, amelyek az ENAR-ban szerepeltek 2010. július 1. és 2011. június 30. között, és ezen időszak alatt legalább két hónapon keresztül folyamatosan a tartó tenyészetében álltak, majd a tenyészetből történő kikerülést követően legfeljebb 30 napon belül vágóhídon levágtak (továbbiakban: vágás), vagy élő állatként Magyarországon kívül értékesítésre (export) kerültek, és a vágás vagy az export időpontja nem későbbi, mint 2011. július 30. Az állatoknak legkésőbb a vágás vagy az export időpontjában be kell tölteniük a 9 hónapos kort.

17. Szarvasmarha Extenzifikációs Többletjogosultság: az olyan ügyfél referencia anyatehén és hízottbika állománya után megállapított vagyoni értékű jog, akinek vagy amelynek a 2010. évi egységes kérelem alapján jóváhagyott egységes területalapú támogatás (SAPS) alapjául szolgáló területére vetített, a referencia anyatehén, hízottbika és anyajuh állomány alapján számított állatsűrűsége hektáronként nem haladja meg az 1,4 - az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló rendelet 2. § b) pontja szerinti - állategységet (a továbbiakban: ÁE);

18.[4] Szakmai továbbképzés: a Herman Ottó Intézet által indított, a 3. mellékletben meghatározott és tartalmilag részletezett, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség által koordinált, a 4. mellékletben tartalmilag részletezett juhász gazdálkodóképzés, valamint egyéb, az 1. mellékletben szereplő akkreditált képzés;

19. Szerkezetátalakítási program: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti különleges támogatás mellé rendelt program, amelynek célja, hogy: a húsmarha és juh ágazatokban tevékenykedő gazdálkodók és alkalmazottaik ne szoruljanak ki a helyi gazdasági hálózatokból és az érintett területeken ne csökkenjen a gazdasági aktivitás szintje; az érintett gazdálkodók szabad piaci döntésén alapuló mezőgazdasági vagy vidékfejlesztési tevékenység keretében a korábbi állattartáshoz hasonló értéket képviselő gazdasági tevékenység folytatódjon, ezen térségek foglalkoztatási helyzete tovább ne romoljon; valamint a húsmarha- és juhtenyésztő területeket ne vonják ki a hasznosításból és jó ökológiai állapotban maradjanak;

20.[5] Támogatási időszak: 2012. január 1-jétől 2014. december 31-ig tartó időszak;

21. Tárgyév: az a támogatási időszakon belüli naptári év, amikor a termelő különleges támogatás iránti kérelmet nyújt be.

22.[6] Felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti fogalom;

23.[7] Elkülönített nyilvántartás: azon támogatási feltétel megvalósítását eredményező eseményekről szóló külön nyilvántartás, illetve külön analitikus nyilvántartás eredeti bizonylatai, amelyek e rendeletben meghatározott feltétel teljesítéséhez az ügyfél vagyoni és jövedelmi helyzetére hatást gyakorolnak, azzal, hogy könyvvezetési kötelezettség esetén az ügyfél kiadásait, valamint a bevételeit is tartalmazza, szabályzatban meghatározott helyen, bármikor ellenőrizhetően tárolt, őrzött módon, legalább a vonatkozó jogszabályokban előírt iratmegőrzési határidőig.

2. A kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program

2. § (1) A szerkezetátalakítási programban - az őt megillető referencia-állatállomány mértékéig - csak az a termelő vehet részt, aki, vagy amely 2012. május 15-ig részvételi szándékáról az egységes kérelem keretében nyilatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozaton túl a termelőnek az egységes kérelemben meg kell jelölnie, hogy mekkora anyatehén-, hízottbika-, illetve anyajuhállomány figyelembevételével kíván részt venni a programban, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy ismeri a szerkezetátalakítási programban való részvétel feltételeit, és meg kell jelölnie az általa a tárgyévben teljesíteni kívánt, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételt.

(3) A szerkezetátalakítási programban részt vehet az az ügyfél is, aki, vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

3. § (1) A szerkezetátalakítási programban résztvevő ügyfél a támogatási időszak teljes időtartama alatt köteles

a) naptári évente az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatást (SAPS) igénybe venni, és

b) 2012-től kezdődően évente az egységes kérelem keretében nyilatkozni arról, hogy a tárgyévben a szerkezetátalakítási program alábbi nemzeti feltételei közül melyiket és milyen módon kívánja teljesíteni:

ba)[8] a referencia anyatehén-, hízottbika- és anyajuh állományt alapul véve minden 80 ÁE-e után egy fő teljes munkaidőben történő foglalkoztatása, vagy 2012-ben 2016 munkaóra, 2013-ban 2008 munkaóra, 2014-ben 2024 munkaóra elismert élőmunka ráfordítás biztosítása;

bb)[9] az előző naptári év elismert tevékenységéből származó árbevétel 10 százalékának megfelelő összeg beruházásra, beruházásokra, felújításra, felújításokra vagy azok részteljesítésére történő fordítása úgy, hogy a beruházást, beruházásokat, felújítást, felújításokat vagy azok részteljesítését - a megfelelő bizonylattal alátámasztva - legkésőbb a következő év március 15-ig befejezik;

bc)[10] az ügyfél vagy alkalmazottja, közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamely családtag, családi gazdaság esetén annak valamely tagja által egy, a kérelem benyújtása után kezdődő, vagy már a kérelem benyújtását megelőzően megkezdett szakmai továbbképzésen való részvétel, és annak a képzés követelményeinek megfelelő - a tárgyév január 1. és a tárgyévet követő év március 15 között történő - befejezése, illetve az egy évnél hosszabb képzési idővel rendelkező képzések esetében a legutolsó, a kérelem benyújtását követően lezárt félév teljesítése;

c)[11] 2013-tól kezdődően évente március 15-ig a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványon a személyi azonosításhoz szükséges adatokon túl nyilatkozni az e bekezdés alapján a megelőző naptári évre vállalt kötelezettség teljesítéséről és annak módjáról.

(2)[12] Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti, választott kötelezettség módosítására a támogatással érintett tárgyév vonatkozásában a tárgyévet követő év március 15. napjáig van lehetőség. A módosítás iránti kérelmet a Kincstár által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az ügyfélnek a referencia állatállománya alapján végzett számítással meghatározottan, a törtrészek figyelembevételével, arányosan kell az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt éves kötelezettséget teljesítenie.

(4) Amennyiben a természetes személy a járulékokat a Tbj. alapján

a) legalább a minimálbérrel megegyező bevétel után fizette meg, az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,

b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.

(4a)[13] A (4) bekezdéstől eltérően, e rendelet vonatkozásában, amennyiben az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, a járulékokat a Tbj. törvény alapján

a) legalább az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után fizette meg, úgy az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,

b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.

(5)[14] E rendelet vonatkozásában, amennyiben a természetes személy a (4) és (4a) bekezdésben foglaltaktól eltérően egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett és az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján

a) meghatározott árbevétel után fizette meg, úgy az teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,

b) az a) pontban meghatározott bevételnél kevesebb bevétel után fizette meg, úgy az elismert élőmunka ráfordítás arányosan csökken.

(6)[15] A (4), (4a) és (5) bekezdés szerinti közterhek megfizetését pénzügyi bizonylatokkal szükséges igazolni.

(7) Amennyiben a programba bejelentkezett ügyfél a szerkezetátalakítási program teljesítésének az egyik feltételét jelentő elismert élőmunka ráfordítást részben, vagy egészben munkaerő kölcsönzés igénybevételével kívánja teljesíteni, köteles a munkaerő kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt munkavégzés után megfizetendő közterhek megfizetését okiratokkal igazolni és az ellenőrzés alkalmával azt bemutatni.

(8)[16] Az ügyfél az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti árbevételhez viszonyított beruházással, felújítással kapcsolatos nyilatkozatát érvényes számla, teljesítési igazolás, használatbavételi engedély, adásvételi szerződés, a mindenkori hatályos vonatkozó, a haszonállatok nyilvántartásának szabályait meghatározó rendeletnek megfelelő nyilvántartás, vagy egyéb közokirat alapján teheti meg, amelyeket köteles az adózás rendjére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ideig megőrizni, és az ellenőrzés alkalmával azt bemutatni. Amennyiben az ügyfél az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti beruházásról, felújításról, illetve annak részteljesítéséről szóló fenti igazoló dokumentumokat nem tudja bemutatni, akkor azt a jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az érintett naptári év vonatkozásában nem teljesítette a beruházási, felújítási kötelezettségét.

(9) Amennyiben az ügyfél alkalmazottja vesz részt az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti képzésen vagy képzéseken, úgy annak vagy azoknak a befejezése akkor tekinthető a szerkezetátalakítási program szerinti teljesítésnek, ha az alkalmazott a képzés vagy képzések indulása és befejezése között folyamatosan az ügyfél alkalmazásában állt. Az ügyfél a képzésen vagy képzéseken résztvevők számát úgy határozza meg, hogy a referencia anyatehén-, hízottbika-, illetve anyajuh állományt alapul véve minden megkezdett 300 ÁE-e után egy befejezett képzést teljesít.

(10)[17] Az ügyfél a támogatással összefüggő kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos gazdasági eseményekről elkülönített nyilvántartást köteles vezetni. Könyvvezetési kötelezettség esetén a nyilvántartást az analitikus nyilvántartásban elkülönülten kell vezetni.

(11)[18] A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 80-81. §-a által rögzített átváltási eljárást kell alkalmazni.

(12)[19] Egy adott képzés elvégzésének vagy lezárt félév teljesítésének igazolása a szerkezetátalakítási nemzeti programra vonatkozó kérelemhez kapcsolódóan, az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti nemzeti feltétel teljesítéseként, egy támogatási év vonatkozásában kizárólag egy kérelemhez kapcsolódóan fogadható el. Amennyiben az ügyfél vagy alkalmazottja, közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamely családtagja, családi gazdaság esetén annak valamely tagja által végzett képzésről szóló igazolás több kérelemhez kapcsolódóan választott, az (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerinti nemzeti feltétel teljesítésének igazolására kerül benyújtásra, azt a Kincstár csak annál a kérelemnél fogadja el, amelyet a képzésen résztvevő ügyfél saját nevében nyújtott be.

(13)[20] Az ügyfél az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti árbevételhez viszonyított beruházással, felújítással kapcsolatos érvényes számlán, teljesítési igazoláson, használatbavételi engedélyen, illetve adásvételi szerződésen feltüntetett teljesítési időpontnak a tárgyév január 1. és a tárgyévet követő év március 15-e közötti időszakra kell esnie. A beruházással, felújítással kapcsolatos érvényes számla, teljesítési igazolás, használatbavételi engedély, illetve adásvételi szerződés csak egy kérelem és egy támogatási év vonatkozásában fogadható el.

(14)[21] Abban az esetben, ha az ügyfél az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti nemzeti feltétel teljesítése során 2013. szeptember 1-jét megelőző időszakban kezdte meg az 1. mellékletben felsorolt Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítésének a megszerzését, úgy jogosult a 2013. évi egységes kérelem beadásának időpontjában hatályos 1. melléklet szerinti képzések igazolására.

4. § (1)[22] A szerkezetátalakítási program alapján vállalt foglalkoztatási, szakmai továbbképzési és beruházási kötelezettségek nem teljesítése vagy csak részleges teljesítése esetén nem teljesítési bírságként - figyelemmel a Törvény 73/A. § (5) bekezdésében foglaltakra -

a) Anyatehén Szerkezetátalakítási Jogosultság (a továbbiakban: AtSzJ) esetén jogosultságonként 100 eurót,

b) Hízottbika Szerkezetátalakítási Jogosultság (a továbbiakban: HbSzJ) esetén jogosultságonként 54 eurót,

c) Szarvasmarha Extenzifikációs Többletjogosultság (a továbbiakban: SzETj) esetén jogosultságonként 43 eurót,

d) Anyajuh Szerkezetátalakítási Jogosultság (a továbbiakban: AjSzJ) esetén jogosultságonként 8 eurót,

e) Anyajuh Kiegészítő Többletjogosultság (a továbbiakban: AjKTj) esetén jogosultságonként 4 eurót kell figyelembe venni.

(2)[23] Az ügyfél által vállalt foglalkoztatási és szakmai továbbképzési, valamint beruházási, felújítási kötelezettség részleges teljesítése esetén az (1) bekezdésben foglalt összegek a nem teljesítés arányában veendők figyelembe valamennyi, ezen rendelet által szabályozott jogosultság esetében.

(3)[24] A szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek megsértése miatt fizetendő nem teljesítési bírságról, valamint a szerkezetátalakítási program teljesítési arányának meghatározásáról a Kincstár dönt.

(4)[25] A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a Kincstár a támogatási időszak első évében állapítja meg a szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek megsértése miatt fizetendő nem teljesítési bírságot, a termelő mentesül a nem teljesítési bírság befizetése alól. Ha a szerkezetátalakítási programba bejelentkezett termelő a támogatási időszak alatt ismételten megsérti a szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségeit, akkor a Kincstár egy alkalommal emelt összegű bírság fizetésére kötelezi.

5. § A szerkezetátalakítási program alapján vállalt feltétel nem teljesítése vagy részleges teljesítése miatt jogkövetkezményként alkalmazott nem teljesítési bírság az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatás igénybevételi szabályainak megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezménytől függetlenül kerül alkalmazásra.

6. §[26] A szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek teljesítését meghiúsító elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkeztét az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról szóló rendelet alapján kell bejelenteni, a Kincstár által kiadott közleményben erre rendszeresített nyomtatványon.

3. Területalapú támogatásként különleges támogatás igénybevétele a szerkezetátalakítási programban való részvétel alapján

7. § Az egységes területalapú támogatás (SAPS) igénybevételére szolgáló 2012. évi egységes kérelem keretében tett, 2. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat a 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (14) pontja, valamint a rendeletben foglaltak szerinti különleges támogatás igénybevételére való jogosultság megállapítására, és egyben e jogosultság alapján történő kifizetésre vonatkozó kérelemnek minősül.

8. § (1) A szerkezetátalakítási programban résztvevő ügyfelet a 2. § (2) bekezdése alapján a szerkezetátalakítási programba bejelentett állatállomány alapján megállapított számú kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság illeti meg.

(2)[27] Az ügyfelet megillető kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságokat a Kincstár az ügyfél által 2012-ben, a 2. § (1) bekezdésben foglalt egységes kérelem keretében tett nyilatkozata alapján jogosultság-típusonként külön-külön állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell az ügyfelet megillető kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságok darabszámát, valamint azok egységértékét.

(4) A támogatási jogosultság az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésével kerül az ügyfél tulajdonába.

(5)[28] A Kincstár a kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultságok darabszámát, valamint azok egységértékét két tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

9. § (1)[29] A támogatási jogosultság egységértékét - a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az EMGA-ból a rendeletben meghatározott szerkezetátalakítási programra elkülönített összeg és a tárgyévben az összes ügyfél részére jóváhagyott jogosultságok darabszámának hányadosaként, egyes jogosultság-típusonként külön-külön, a 2. melléklet szerinti képlet alapján euróban a Kincstár állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a HbSzJ egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,44-dal kell szorozni.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a SzETj egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,35-dal kell szorozni.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az AjSzJ egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,065-del kell szorozni.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az AjKTj egységértékének megállapításához az ATSzJ egységértékét 0,04-dal kell szorozni.

(6) Az AjKTj megállapításának nem feltétele, hogy a 2011. évi egységes kérelmében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló FVM rendelet alapján KAT-támogatást kérelmezett-e az ügyfél.

(7) A támogatási jogosultság egységértéke után járó kifizetés az uniós jogi aktusban meghatározott esetben és jogszabályban meghatározottak szerint csökkenthető.

10. §[30] A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság egységértékének megállapításakor összesen legfeljebb 43 020 166 euró vehető figyelembe.

10/A. §[31] A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság egységértékének megállapításakor a 10. §-ban meghatározott összeg a 2012-es tárgyév vonatkozásában 4,6814 millió euróval nő.

10/B. §[32] A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság egységértékének megállapításakor a 10. §-ban meghatározott összeg a 2013-as tárgyév vonatkozásában 925 550 euróval nő.

11. §[33] Az ügyfél az őt megillető különleges támogatást 2013-tól kezdődően az egységes kérelem keretében kérelmezheti. Amennyiben nem kérelmezi, azt úgy kell tekinteni, hogy az adott évtől kezdődően a termelő az érintett időszak vonatkozásában véglegesen és visszavonhatatlanul kilépett a szerkezetátalakítási programból.

11/A. §[34] (1) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, azon termelő, aki e rendelet alapján a 2012. évre vonatkozóan kérődző szerkezetátalakítási jogosultsággal rendelkezett és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2013. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/2013. (IV. 8.) VM rendelet előírásai szerint a 2013. évre vonatkozóan egységes kérelmet nyújtott be, de nem igényelt kérődző szerkezetátalakítási támogatást, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2014. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 28/2014. (III. 27.) VM rendelet szerinti egységes kérelemben nyilatkozhat arról, hogy a szerkezetátalakítási programban 2014-ben is részt kíván venni a 3. §-ban meghatározott feltételek betartása mellett.

(2) Azon termelő tekintetében, aki az (1) bekezdés szerint nyilatkozik, a támogatási időszakon belül a 2014-es támogatási évet a szerkezetátalakítási programban való részvétel második éveként kell figyelembe venni.

(3) Öröklés és jogutódlás esetén az örökös és a jogutód akkor teheti meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, ha az örökhagyó vagy a jogelőd, valamint az örökös vagy a jogutód nem igényelte 2013. évre vonatkozóan a kérődző szerkezetátalakítási támogatást.

12. § (1)[35] A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság - uniós jogi aktus vagy uniós jogi aktus alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 3. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek teljesítése esetén a támogatási időszakban egységértékének megfelelő összegben területalapú támogatásként különleges támogatás igénybevételére jogosít.

(2)[36] A különleges támogatás - az uniós jogi aktusban, valamint a 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén - az egységes területalapú támogatásra (SAPS) vonatkozó szabályoknak megfelelően, és annak összegén felül jár.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a támogatási jogosultságok számának és egységértékének szorzatából kapott összeget úgy kell felosztani, hogy a tárgyévben jóváhagyott egységes területalapú támogatásra (SAPS) figyelembe vett földterület minden hektárjára jutó összegét egységesen meg kell növelni. Az így kifizethető - a külön jogszabályban meghatározott progresszív moduláció figyelembe vétele nélkül számított - összeg nem haladhatja meg az 5000 euró/ha-t.

(4)[37] A támogatás euróban kerül megállapításra és forintban kerül kifizetésre. Az átváltásra a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 45. cikke szerint meghatározott árfolyamot kell alkalmazni.

(5)[38] Az (1) bekezdés szerinti támogatásról a Kincstár hoz döntést.

13. § (1)[39] Az ügyfél a szerkezetátalakítási programba való bejelentkezés évét követő évek vonatkozásában, a tárgyévet megelőző év december 31-ig jogkövetkezmény alkalmazása nélkül egészben vagy részben, de az érintett időszak vonatkozásában véglegesen és visszavonhatatlanul, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozattal kiléphet a szerkezetátalakítási programból.

(2)[40] Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot a Kincstárhoz kell benyújtani, tárgyévet megelőző év december 31-ig.

(3)[41] Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti nyilatkozatot tevő ügyfél a tárgyévtől kezdődően - az érintett időszak vonatkozásában - a szerkezetátalakítási program hátralevő időszakára különleges támogatás igénybevételére nem jogosult.

(4)[42] Amennyiben az ügyfél a tárgyévre vonatkozó egységes kérelmét a kifizetésről szóló döntés jogerőre emelkedéséig visszavonta, akkor azt az ügyfelet a kérődző szerkezetátalakítási nemzeti programból kilépettnek kell tekinteni.

14. §[43] A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság forgalomképtelen.

15. §[44] A Kincstár a támogatási jogosultság alapján megállapított támogatás kifizetését követően ellenőrzést végez a 3. §-ban foglaltak teljesülését illetően. Az ellenőrzés kiterjed a szerkezetátalakítási programban résztvevő valamennyi ügyfél 10%-ára.

16. § A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése esetén az uniós jogi aktuson alapuló jogkövetkezményeket az e rendelet alapján igénybe vett emelt összegű támogatásra figyelemmel kell alkalmazni

16/A. §[45] Az e rendelet szerinti támogatási jogosultság 2018. december 31-ével megszűnik és ahhoz ezt követően szerkezetátalakítási programon alapuló támogatási jogviszonyból eredő jogok, illetve kötelezettségek - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kéréseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 36. § (3) bekezdésében és 62/A-64/A. §-ában foglaltak kivételével - nem kapcsolódnak.

Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

18. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendeletnek, valamint

c) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

19. §[46] E rendeletnek az egyes különleges támogatások szabályozásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 8/2013. (II. 18.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 1. § 5., 22. pontját, 3. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontját, 3. § (1) bekezdés c) pontját, 3. § (2) bekezdését, 3. § (4a)-(6) bekezdését, 3. § (8) bekezdését, 3. § (11)-(13) bekezdését, 4. § (1) bekezdés a)-e) pontját, 4. § (2) bekezdését, valamint 13. § (4) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20. §[47] E rendeletnek az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/2013. (III. 21.) VM rendelettel [a továbbiakban: 18/2013. (III. 21.) VM rendelet] megállapított 3. § (2) bekezdését a 18/2013. (III. 21.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

21. §[48] E rendeletnek a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló 44/2013. (V. 30.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 14. § (4a) bekezdését a módosító rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22. §[49] E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú rendeletek, valamint az agrárkár-enyhítési eljárási rendelet módosításáról szóló 97/2013. (X. 22.) VM rendelettel [a továbbiakban: 97/2013. (X. 22.) VM rendelet] megállapított 3. § (14) bekezdését, 4. § (1) és (2) bekezdését, valamint 1. mellékletét a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23. §[50] (1) E rendeletnek az egyes különleges és elkülönített támogatások szabályozásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (IV. 18.) VM rendelettel [a továbbiakban: 45/2014. (IV. 18.) VM rendelet] megállapított 9. § (1) bekezdését, valamint 10/B. §-át az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2013. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/2013. (IV. 8.) VM rendelet alapján benyújtott egységes kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a 45/2014. (IV. 18.) VM rendelettel megállapított 11/A. §-át az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2014. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 28/2014. (III. 27.) VM rendelet alapján benyújtott egységes kérelmek esetében kell alkalmazni.

24. §[51] Az egyes agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 18/2014. (X. 29.) FM rendelettel [a továbbiakban: 18/2014. (X. 29.) FM rendelet] megállapított 1. § 5-6. és 18. pontját, 3. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontját, a 3. § (8) bekezdését és a 3. § (12)-(13) bekezdését, valamint 4. mellékletét a 2013. évi és 2014. évi egységes kérelemmel indult eljárásokban is alkalmazni kell.

25. §[52] A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] megállapított 14. §-t a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet 22/2012. (III. 9.) VM rendelethez[53]

1. táblázat: Felsőoktatás

2. táblázat: Szakirányú továbbképzési szakok

3. táblázat: Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szakképesítések és szakképesítés-ráépülések

4. táblázat: Országos Képzési Jegyzék (OKJ) részszakképesítések megnevezése