32011R0543[1]

543/2011/EU: A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. június 7. ) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról

A BIZOTTSÁG 543/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 7.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály és fogalomhasználat

(1) E rendelet megállapítja az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályait a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat vonatkozásában.

E rendelet II. és III. címe azonban csak az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékekre és a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékekre alkalmazandó.

(2) E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az 1234/2007/EK rendeletben használt fogalmak ugyanazt jelentik ebben a rendeletben is.

II. CÍM

A TERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA

I. FEJEZET

Általános szabályok

3. cikk

Forgalmazási előírások; termékkel rendelkező személy

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelmények képezik az általános forgalmazási előírást. Az általános forgalmazási előírás részleteit e rendelet I. mellékletének A. része tartalmazza.

Azoknak a gyümölcsöknek és zöldségeknek, amelyekre nem vonatkozik termékspecifikus forgalmazási előírás, meg kell felelniük az általános forgalmazási előírásnak. Ha azonban a szóban forgó termékkel rendelkező személy igazolni tudja, hogy a termék eleget tesz egy, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott hatályos előírásnak, úgy kell tekinteni, hogy a termék megfelel az általános forgalmazási előírásnak.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 113. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett termékspecifikus forgalmazási előírásokat az alábbi termékek vonatkozásában e rendelet I. mellékletének B. része tartalmazza:

a) alma,

b) citrusfélék,

c) kivi,

d) fejes saláta, fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta,

e) őszibarack és nektarin,

f) körte,

g) szamóca,

h) étkezési paprika,

i) csemegeszőlő,

j) paradicsom.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikke (3) bekezdésének az alkalmazásában a "termékkel rendelkező személy" minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az érintett terméket fizikailag birtokolja.

4. cikk

Kivétel és mentesség a forgalmazási előírások alkalmazása alól

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően az alábbi termékeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási előírásnak:

a) amennyiben egyértelműen fel vannak rajtuk tüntetve a "feldolgozásra szánt" vagy a "takarmányozásra" szöveg vagy ennek megfelelő más megfogalmazás:

i. az ipari feldolgozásra szánt termékek, vagy

ii. az állati takarmányozásra vagy más, nem élelmezési célú felhasználásra szánt termékek;

b) olyan termékek, amelyeket a termelő a gazdaságában értékesít a fogyasztók részére személyes felhasználás céljából;

c) az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával valamely tagállam kérésére hozott bizottsági határozat által egy adott régió olyan termékeként elismert termékek, amelyek a térség - illetve kivételes és megfelelően indokolt esetben a tagállam - kiskereskedelmében kerülnek értékesítésre a kialakult, hagyományos helyi fogyasztási igények kielégítése céljából;

d) a tisztított vagy darabolt, ezáltal "azonnal fogyasztható" vagy "konyhakész" termékek;

e) az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontja, valamint I. mellékletének IX. része értelmében gyümölcs- és zöldségféleként besorolt növények magjainak csíráztatásából származó, ehető csíraként forgalmazott termékek.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a következő termékeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási előírásoknak egy adott termelési területen belül:

a) a termelő által az előkészítő és csomagoló állomásoknak és tárolóhelyeknek eladott vagy leszállított, vagy a termelő gazdaságából az említett állomások felé továbbított termékek, továbbá

b) a tárolóhelyekről az előkészítő és csomagoló állomások felé továbbított termékek.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a tagállamok mentesíthetik a termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alól a feldolgozásra szánt, de az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában nem említett, a fogyasztók személyes felhasználására szánt, kiskereskedelmi forgalomban értékesített,"feldolgozásra szánt termék" felirattal vagy ennek megfelelő más szöveggel ellátott termékeket.

(4) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a tagállamok mentesíthetik a forgalmazási előírások hatálya alól a kizárólag a tagállamok által meghatározott adott előállítási terület termelői részére fenntartott piacokon a termelő által személyes felhasználás céljából közvetlenül a végső fogyasztónak értékesített termékeket.

(5) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a termékspecifikus forgalmazási előírások tekintetében megengedhető, hogy a nem extra osztályú gyümölcsök és zöldségek a feladást követő értékesítési szakaszokban a frissesség és feszesség kismértékű hiányát, valamint fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

(6) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a következő termékeknek nem kell megfelelniük az általános forgalmazási előírásnak:

a) a 0709 59 KN-kód alá tartozó nem termesztett gomba,

b) a 0709 90 40 KN-kód alá tartozó kapribogyó,

c) a 0802 11 10 KN-kód alá tartozó keserű mandula,

d) a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula héj nélkül,

e) a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró héj nélkül,

f) a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió héj nélkül,

g) a 0802 90 50 KN-kód alá tartozó fenyődió,

h) a 0802 50 00 KN-kód alá tartozó pisztácia,

i) a 0802 60 00 KN-kód alá tartozó makadámia dió,

j) az ex 0802 90 20 KN-kód alá tartozó hikori dió,

k) a 0802 90 85 KN-kód alá tartozó más dióféle,

l) a 0803 00 90 KN-kód alá tartozó plantain szárítva,

m) a 0805 KN-kód alá tartozó citrusfélék szárítva,

n) a 0813 50 31 KN-kód alá tartozó keverék trópusi diófélékből,

o) a 0813 50 39 KN-kód alá tartozó keverék más diófélékből,

p) a 0910 20 KN-kód alá tartozó sáfrány.

(7) A tagállam illetékes hatósága részére bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alá tartozó termékek megfelelnek a megállapított feltételeknek, különös tekintettel tervezett felhasználásukra.

5. cikk

Jelölési információk

(1) Az e fejezetben előírt jelölési információkat a csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan kell feltüntetni, vagy kitörölhetetlenül közvetlenül a csomagolási egységre nyomtatva, vagy egy olyan címkén, amely a csomagolási egység szerves része, illetve ahhoz van rögzítve.

(2) Azon ömlesztve szállított áruk esetében, amelyeket közvetlenül rakodnak a szállítóeszközökre, az (1) bekezdésben említett jelölési információknak szerepelniük kell vagy az árukat kísérő okmányon vagy a szállítóeszközökön belül jól látható helyen elhelyezett feliraton.

(3) A 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, távollevők között kötött szerződések esetében a forgalmazási előírásoknak való megfelelés érdekében a jelölési információknak még a vásárlás befejezését megelőzően rendelkezésre kell állniuk.

(4) A számlákon és kísérő dokumentumokon - kivéve a fogyasztónak szánt elismervényt - fel kell tüntetni a termékek nevét és származási országát, valamint adott esetben - ha egy adott termékspecifikus forgalmazási előírás azt megköveteli - a minőségi osztályt, fajtát vagy kereskedelmi típust, illetve azt a tényt, hogy a terméket feldolgozásra szánták.

6. cikk

Jelölési információk a kiskereskedelmi szakaszban

(1) A kiskereskedelmi szakaszban az e fejezetben előírt jelölési információkat olvashatóan és szembetűnő helyen kell megjeleníteni. A termékeket úgy lehet értékesítésre kínálni, ha a kiskereskedő a termék közvetlen közelében jól láthatóan, olvashatóan, a fogyasztót nem félrevezető módon feltüntette a származási országra és - adott esetben - a minőségi osztályra és a fajtára vagy a kereskedelmi típusra vonatkozó jelölési információkat.

(2) A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) értelmében vett, előre csomagolt termékek esetében a forgalmazási előírásokban meghatározott információkon túlmenően fel kell tüntetni a nettó tömeget is. A darabszámra árusított termékek esetében azonban a nettó tömeg feltüntetése nem követelmény, ha a termékek darabszáma kívülről tisztán látható és könnyen megszámolható, illetve ha a darabszám fel van tüntetve a címkén.

7. cikk

Termékkeverékek

(1) A legfeljebb öt kilogramm nettó tömegű, különböző fajtájú gyümölcsök keverékét, különböző fajtájú zöldségek keverékét, illetve különböző fajtájú zöldségek és gyümölcsök keverékét tartalmazó csomagolási egységek értékesítése az alábbi feltételekkel megengedett:

a) a termékek egységes minőségűek, minden egyes termék megfelel a vonatkozó termékspecifikus forgalmazási előírásnak vagy - az adott termékre vonatkozó termékspecifikus forgalmazási előírás hiányában - az általános forgalmazási előírásnak,

b) a csomagolási egységet e fejezetnek megfelelően felcímkézték, és

c) a termékkeverék nem vezeti félre a fogyasztót.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt követelmények nem alkalmazandók a termékkeverékben található azon termékekre, amelyek nem az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékek közé tartoznak.

(3) Ha a termékkeveréket alkotó termékek több tagállamból vagy harmadik országból származnak, a származási országok teljes nevét - az esetnek megfelelően - az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni:

a) "az EU-ból származó gyümölcsfélék keveréke", "az EU-ból származó zöldségfélék keveréke" vagy "az EU-ból származó gyümölcs- és zöldségfélék keveréke",

b) "az EU-n kívüli országokból származó gyümölcsfélék keveréke", "az EU-n kívüli országokból származó zöldségfélék keveréke" vagy "az EU-n kívüli országokból származó gyümölcs- és zöldségfélék keveréke",

c) "az EU-ból és az EU-n kívüli országokból származó gyümölcsfélék keveréke", "az EU-ból és az EU-n kívüli országokból származó zöldségfélék keveréke" vagy "az EU-ból és az EU-n kívüli országokból származó gyümölcs- és zöldségfélék keveréke".

II. FEJEZET

A forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése

1. szakasz

Általános rendelkezések

8. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a megfelelőségi ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, azaz a gyümölcsöknek és zöldségeknek a forgalmazás valamennyi szakaszában végzett, az e címben és az 1234/2007/EK rendelet 113. és 113a. cikkében szereplő forgalmazási előírásoknak és egyéb rendelkezéseknek a betartására irányuló ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat.

9. cikk

Koordináló hatóságok és ellenőrző szervek

(1) Minden tagállam kijelöli a következőket:

a) az e fejezet által szabályozott területeken a koordinációért és kapcsolattartásért felelős egyetlen illetékes hatóságot (a továbbiakban: koordináló hatóság), továbbá

b) az e fejezet alkalmazásáért felelős ellenőrző szervet, illetve szerveket (a továbbiakban: ellenőrző szervek).

Az első albekezdésben említett koordináló hatóság és ellenőrző szervek lehetnek köz- vagy magánszervezetek. A tagállam azonban mindkét esetben felel értük.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a) az (1) bekezdés a) pontja értelmében kijelölt koordináló hatóság neve, postai és e-mail címe,

b) az (1) bekezdés b) pontja értelmében kijelölt ellenőrző szervek neve, postai és e-mail címe, továbbá

c) az egyes kijelölt ellenőrző szervek tevékenységi körének pontos leírása.

(3) A koordináló hatóság lehet az ellenőrző szerv, illetve az ellenőrző szervek egyike, vagy bármely más, az (1) bekezdés szerint kijelölt szerv.

(4) A Bizottság a tagállamok által kijelölt koordináló hatóságok jegyzékét az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

10. cikk

Kereskedői adatbázis

(1) A tagállamok összeállítanak egy olyan, a zöldség- és gyümölcskereskedőket tartalmazó adatbázist, amely az e cikkben megállapított feltételek mellett felsorolja azokat a kereskedőket, akik részt vesznek az 1234/2007/EK rendelet 113. cikke értelmében megállapított előírások hatálya alá tartozó zöldség- és gyümölcsfélék forgalmazásában.

A tagállamok ehhez más célra létrehozott adatbázist vagy adatbázisokat is felhasználhatnak.

(2) E rendelet alkalmazásában "kereskedő": az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely:

a) a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó gyümölcs- vagy zöldségfélével rendelkezik, azzal a céllal, hogy azokat:

i. bemutassa vagy eladásra kínálja,

ii. értékesítse, vagy

iii. bármilyen más módon forgalomba hozza, vagy

b) a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó gyümölcs- vagy zöldségfélék tekintetében az a) pontban meghatározott tevékenységek egyikét ténylegesen folytatja.

Az első albekezdés a) pontjában említett tevékenységek a következőkre vonatkoznak:

a) az interneten keresztül vagy más módon történő távértékesítés,

b) a természetes vagy jogi személy által, saját maga vagy harmadik személy nevében folytatott, ennek megfelelő tevékenységek, és

c) az Unióban és/vagy harmadik országba irányuló export és/vagy harmadik országból származó import keretében folytatott, ennek megfelelő tevékenységek.

(3) A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a következőkben meghatározott kereskedőknek szerepelniük kell vagy sem az adatbázisban:

a) azok a kereskedők, akiknek a tevékenysége a 4. cikk szerint mentesül a forgalmazási előírásoknak való megfelelés kötelezettsége alól, továbbá

b) olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek vagy amelyeknek a zöldség- és gyümölcságazatban végzett tevékenysége áruszállításra vagy kiskereskedelmi értékesítésére korlátozódik.

(4) Ha a kereskedői adatbázist több elkülönülő elemből állítják össze, a koordináló hatóság gondoskodik arról, hogy az adatbázis és annak elemei, valamint azok frissítése egységes legyen. Az adatbázist elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni.

(5) Az adatbázis minden egyes kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a) nyilvántartási szám, név és cím,

b) a 11. cikk (2) bekezdésében említett kockázati kategóriák valamelyikébe való besoroláshoz szükséges információk, különösen az értékesítési láncban elfoglalt helye és a cég fontosságára vonatkozó információ,

c) az egyes kereskedők korábbi ellenőrzéseinek eredményeivel kapcsolatos információk,

d) bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információ, például a forgalmazási előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos minőségbiztosítási rendszer vagy önellenőrzési rendszer megléte.

Az adatbázist elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni.

(6) A kereskedőknek gondoskodniuk kell a tagállamok által az adatbázis létrehozásához és frissítéséhez szükségesnek ítélt információk rendelkezésre bocsátásáról. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedőknek szerepelniük kell az adatbázisban.

2. szakasz

A tagállamok által végzett megfelelőségi ellenőrzések

11. cikk

Megfelelőségi ellenőrzések

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megfelelőségi ellenőrzésekre az e címben és az 1234/2007/EK rendelet 113. és 113a. cikkében szereplő forgalmazási előírásoknak és más rendelkezéseknek az érvényesítése érdekében szelektív módon, kockázatelemzés alapján és megfelelő időközönként kerüljön sor.

A kockázatelemzési feltételek között szerepel a 15. cikk alapján elismert megfelelőségi ellenőrzéseket végző harmadik ország illetékes hatósága által kiállított, a 14. cikkben említett megfelelőségi igazolás megléte. Az ilyen igazolás meglétét a megfelelés hiányának szempontjából kockázatcsökkentő tényezőnek kell tekinteni.

A kockázatelemzési szempontok között emellett szerepelhet még:

a) a termék megnevezése, a termelési időszak, a termék ára, időjárási feltételek, csomagolási és árukezelési műveletek, tárolási feltételek, a származási ország, a szállítóeszköz vagy a tétel nagysága,

b) a kereskedő mérete, az értékesítési láncban elfoglalt helye, forgalmának mennyisége vagy értéke, termékskálája, a szállítási terület vagy az üzleti tevékenység típusa (például tárolás, válogatás, csomagolás vagy értékesítés);

c) a korábbi ellenőrzések eredményei, beleértve a feltárt hiányosságok számát és típusát, a forgalmazott termékek általános minőségét és a használt technikai eszközök szintjét;

d) a kereskedő által használt, a forgalmazási előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos minőségbiztosítási rendszernek vagy önellenőrzési rendszernek a megbízhatósága;

e) az ellenőrzés elvégzésének helye, megjelölve különösen, hogy ez a hely a termék Unióba való belépésének vagy a csomagolás, illetve berakodás helye-e;

f) minden egyéb olyan információ, amely a megfelelés hiányának kockázatára utalhat.

(2) A kockázatelemzés a 10. cikkben meghatározott kereskedői adatbázisban található információkon alapul, és a kereskedőket kockázati kategóriákba sorolja.

A tagállamok előre meghatározzák a következőket:

a) a tételek megfelelésének hiányára vonatkozó kockázatelemzés szempontjai;

b) az egyes kockázati kategóriák kockázatelemzése alapján azon kereskedők vagy tételek és/vagy mennyiségek minimális aránya, amelyeket megfelelőségi ellenőrzésnek kell alávetni.

A tagállamok kockázatelemzés alapján eldönthetik, hogy alávetik-e szelektív ellenőrzésnek azokat a termékeket, amelyekre nem vonatkoznak termékspecifikus forgalmazási előírások.

(3) Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok növelik a kereskedőkre, termékekre, származásra vagy egyéb paraméterekre vonatkozó ellenőrzések gyakoriságát.

(4) A kereskedőknek az ellenőrző szervek rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amelyet az említett szervek a megfelelőségi ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek.

12. cikk

Elismert kereskedők

(1) A tagállamok engedélyezhetik a legalacsonyabb kockázati kategóriába sorolt és a forgalmazási előírásoknak való megfelelőség külön garanciáival rendelkező kereskedőknek, hogy a feladás szakaszában a II. mellékletben szereplő mintát használják az egyes csomagolási egységek címkézéséhez, és/vagy aláírják a 14. cikkben említett megfelelőségi igazolást.

(2) Az engedély legalább egyéves időszakra szól.

(3) A lehetőséggel élő kereskedőknek:

a) olyan ellenőrző személyzettel kell rendelkezniük, akik a tagállam által jóváhagyott képzésben részesültek;

b) a termék előkészítéséhez és csomagolásához szükséges megfelelő felszereléssel kell rendelkezniük;

c) kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az általuk feladott árukon elvégzik a megfelelőségi ellenőrzést, és nyilvántartást vezetnek az összes elvégzett ellenőrzésről.

(4) Ha egy adott elismert kereskedő már nem felel meg az engedély feltételeinek, a tagállam az engedélyt visszavonja.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek ellenére az elismert kereskedők a készletek kimerüléséig tovább használhatják a 2011. június 21-én az 1580/2007/EK rendelet előírásainak megfelelő mintákat.

A kereskedőknek 2011. június 22-e előtt odaítélt engedélyek az abban meghatározott időpontig érvényesek maradnak.

13. cikk

A nyilatkozatok vámhatóság általi elfogadása

(1) A vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek kivitelére és/vagy szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot, ha:

a) az áru rendelkezik megfelelőségi igazolással, vagy

b) az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az érintett tételek rendelkeznek megfelelőségi igazolással, vagy

c) az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az érintett tételekre nem bocsátott ki megfelelőségi igazolást, mert a 11. cikk (1) bekezdésében előírt kockázatelemzés alapján az említett tételeket nem szükséges ellenőrizni.

Ezek a rendelkezések a tagállamok által a 11. cikk alkalmazásában elvégezhető megfelelőségi ellenőrzések sérelme nélkül alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdés az I. melléklet A. részében meghatározott általános forgalmazási előírás hatálya alá tartozó termékekre, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő termékekre is alkalmazandó akkor, ha az érintett tagállam a 11. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatelemzés alapján ezt szükségesnek ítéli.

14. cikk

Megfelelőségi igazolás

(1) Az illetékes hatóságok megfelelőségi igazolást állíthatnak ki annak tanúsítására, hogy egy adott termék megfelel a vonatkozó forgalmazási előírásnak (a továbbiakban: igazolás). Az illetékes hatóságok által az Unióban alkalmazandó igazolás mintáját a III. melléklet tartalmazza.

Az Unióban az illetékes hatóságok által kibocsátott igazolások helyett a 15. cikk (4) bekezdésében említett harmadik országok alkalmazhatják saját igazolásaikat azzal a feltétellel, hogy azok tartalmazzák legalább az uniós igazolásokban szereplő információkat. A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az említett, harmadik országok által használt igazolások mintáit.

(2) Az igazolásokat eredeti aláírással papír alapon, vagy elektronikus aláírással ellátott, ellenőrzött elektronikus formátumban lehet kibocsátani.

(3) Minden igazolást el kell látni az illetékes hatóság bélyegzőjével és az arra felhatalmazott személynek vagy személyeknek az aláírásával.

(4) A igazolásokat az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

(5) Az azonosíthatóság érdekében minden egyes igazolást sorszámmal kell ellátni. Az illetékes hatóságok minden egyes kibocsátott igazolásnak megőrzik a másolati példányát.

(6) Az (1) bekezdés első albekezdése rendelkezéseinek ellenére a tagállamok a készletek kimerüléséig tovább használhatják a 2009. június 30-án az 1580/2007/EK rendeletnek megfelelő igazolásokat.

3. szakasz

A harmadik országok által végrehajtott megfelelőségi ellenőrzések

15. cikk

A harmadik országok által az Unióba irányuló behozatalt megelőzően elvégzett megfelelőségi ellenőrzések jóváhagyása

(1) Harmadik ország kérésére a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően jóváhagyhatja az említett harmadik ország által a forgalmazási előírásoknak való megfelelésre vonatkozóan az Unióba irányuló behozatalt megelőzően elvégzett ellenőrzéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás azoknak a harmadik országoknak adható meg, amelyek az Unióba bevitt termékekre vonatkozóan eleget tesznek az uniós forgalmazási előírásoknak vagy azokkal legalább egyenértékű előírásoknak.

A jóváhagyásban meg kell határozni a harmadik országnak azt az illetékes hatóságát, amelynek felelősségi körébe tartozik az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzése. Az említett hatóság felel az Unióval való kapcsolattartásért. A jóváhagyásban fel kell tüntetni továbbá az adott harmadik országnak a megfelelő ellenőrzések elvégzésével megbízott ellenőrző szerveit.

A jóváhagyás csak az érintett harmadik országból származó termékekre érvényes, valamint egyes termékekre korlátozható.

(3) A harmadik országok ellenőrző szerveinek olyan hivatalos szerveknek vagy a (2) bekezdésben említett hatóság által hivatalosan elismert szerveknek kell lenniük, amelyek kielégítő biztosítékot nyújtanak, valamint rendelkeznek a szükséges személyzettel, felszereléssel és létesítményekkel az ellenőrzéseknek a 17. cikk (1) bekezdésében említett vagy azokkal egyenértékű módszerekkel történő elvégzéséhez.

(4) Azon országok felsorolását, amelyek megfelelőségi ellenőrzései e cikk alapján jóváhagyásra kerültek, valamint az érintett termékeket a IV. melléklet tartalmazza.

A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az érintett hivatalos hatóságokra és ellenőrző szervekre vonatkozó adatokat.

16. cikk

A megfelelőségi ellenőrzések jóváhagyásának a felfüggesztése

A Bizottság a megfelelőségi ellenőrzésekre vonatkozó jóváhagyást felfüggesztheti, ha úgy találja, hogy a tételek és/vagy a mennyiségek jelentős részében az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szervei által kibocsátott megfelelőségi igazolásban szereplő információknak.

4. szakasz

Ellenőrzési módszerek

17. cikk

Ellenőrzési módszerek

(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az e fejezetben előírt megfelelőségi ellenőrzéseket - kivéve a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén végzett ellenőrzéseket - az V. mellékletben meghatározott ellenőrzési módszereknek megfelelően kell végrehajtani.

A tagállamok különös rendelkezéseket állapítanak meg a megfelelőségnek a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén történő ellenőrzésére vonatkozóan.

(2) Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási előírásoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthatja a III. mellékletben meghatározott megfelelőségi igazolást.

(3) Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv megállapítja a meg nem felelést és erről értesíti a kereskedőt vagy annak képviselőit. Azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan meg nem felelést állapítottak meg, az ellenőrző szerv engedélye nélkül nem lehet mozgatni. Az említett engedély megadását az ellenőrző szerv az általa meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti.

A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák az előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv a megfelelő eszközökkel meg nem bizonyosodott arról, hogy az árukat ténylegesen összhangba hozták az előírásokkal. Adott esetben az illetékes ellenőrző szerv a tétel egészére vagy egy részére vonatkozóan csak akkor állítja ki a III. mellékletben meghatározott megfelelőségi igazolást, ha az áruk már megfelelnek az előírásoknak.

Ha valamely ellenőrző szerv elfogadja egy kereskedő arra vonatkozó kérelmét, hogy az árut egy másik tagállamban hozza összhangba az előírásokkal, mint amelyben az áru megfelelőségének hiányát megállapították, a kereskedő értesíti a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes ellenőrző szervét a meg nem felelő tételről. A megfelelőség hiányát megállapító tagállam elküldi az arról szóló jelentés másolatát a többi érintett tagállamnak, köztük az előírásoknak meg nem felelő tétel rendeltetési helye szerinti tagállamnak.

Ha az áru nem hozható összhangba az előírásokkal, valamint nem hasznosítható sem állati takarmányként, sem ipari feldolgozás alapanyagaként, sem más nem élelmezési célú felhasználás keretében, az ellenőrző szerv szükség esetén felkérheti a kereskedőket a megfelelő intézkedések megtételére annak biztosítására, hogy az érintett termékek ne kerüljenek forgalomba.

A kereskedők gondoskodnak a tagállamok által e bekezdés alkalmazásához szükségesnek ítélt minden információ rendelkezésre bocsátásáról.

5. szakasz

Értesítések

18. cikk

Értesítések

(1) Az a tagállam, amelyben egy másik tagállamból származó szállítmányról megállapították, hogy nem felel meg a forgalmazási előírásoknak olyan hibák vagy minőségromlás miatt, amelyet már a csomagolás során meg lehetett volna állapítani, haladéktalanul értesíti erről a Bizottságot és a feltehetőleg érintett tagállamokat.

(2) Az a tagállam, amelyben egy harmadik országból származó árukból álló tétel szabad forgalomba bocsátását elutasították azért, mert az nem felelt meg a forgalmazási előírásoknak, haladéktalanul értesíti erről a Bizottságot, a feltehetőleg érintett tagállamokat és a IV. mellékletben felsorolt, érintett harmadik országokat.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az ellenőrző és kockázatelemzési rendszerükre vonatkozó rendelkezéseikről. Az említett rendszerek bármilyen későbbi módosításáról szintén tájékoztatják a Bizottságot.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az adott év során a forgalmazás összes szakaszában elvégzett ellenőrzések összesített eredményeiről, mégpedig az adott évet követő év június 30-ig.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett értesítésekre a Bizottság által meghatározott módon kerül sor.

III. CÍM

TERMELŐI SZERVEZETEK

I. FEJEZET

Követelmények és elismerés

4. szakasz

Termelői csoportok

36. cikk

Az elismerési tervek benyújtása

(1) A jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikkének (1) bekezdésében említett elismerési tervet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújtja be, amelyben a székhelye található.

(2) A tagállamok meghatározzák a következőket:

a) a jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része által az elismerési terv benyújtásához teljesítendő minimális feltételek,

b) az elismerési tervek elkészítésére, tartalmára és végrehajtására vonatkozó szabályok,

c) az az időtartam, amely alatt egy termelői szervezet korábbi tagja nem csatlakozhat egy termelői csoporthoz, miután elhagyta a termelői szervezetet azon termékek vonatkozásában, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték, továbbá

d) az elismerési tervek jóváhagyására, ellenőrzésére és teljesítésére vonatkozó igazgatási eljárások, továbbá

e) az annak elkerülését célzó szabályok, hogy a termelők 5 évnél hosszabb ideig részesüljenek a termelői csoportoknak nyújtott uniós támogatásban.

37. cikk

Az elismerési tervek tartalma

Az elismerési terv tervezete legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a kiinduló helyzet leírása, különös tekintettel a termelő tagok számára, megadva minden adatot a tagokról, a termelésről, beleértve a forgalmazott termékek értékét, a forgalmazásról és a termelői csoport rendelkezésére álló infrastruktúráról, beleértve a termelői csoport egyes tagjainak tulajdonában lévő infrastruktúrát,

b) a terv végrehajtásának javasolt kezdődátuma, valamint időtartama, amely nem lehet hosszabb öt évnél, továbbá

c) az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó tevékenységek és beruházások.

Az első bekezdés c) pontjában említett beruházások nem tartalmazhatják az Va. mellékletben felsorolt beruházásokat.

38. cikk

Az elismerési tervek jóváhagyása

(1) A tagállam illetékes hatósága az elismerési terv tervezetére vonatkozóan az összes igazoló irattal ellátott terv kézhezvételétől számított három hónapon belül meghozza a (3) bekezdésben említett határozatok egyikét. A tagállamok rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2) A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el az elismerési tervek keretébe tartozó intézkedések és kiadások támogathatóságát illetően, beleértve a beruházások támogathatóságát is, azzal a céllal, hogy a termelői csoportok megfeleljenek a termelői szervezetek elismerésére vonatkozóan az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (1) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(3) A 111. cikkben említett megfelelőségi ellenőrzéseket követően a tagállam illetékes hatósága esettől függően:

a) ideiglenesen elfogadja a tervet és megadja az előzetes elismerést;

b) a terv módosítását írja elő, ideértve az időtartamra vonatkozó módosításokat is. A tagállam megvizsgálja különösen azt, hogy a javasolt szakaszok nem indokolatlanul hosszúak-e, és módosítást kér abban az esetben, ha a termelői csoport a termelői szervezetként való elismerési feltételeknek az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett ötéves időszak lejárta előtt meg tud felelni;

c) elutasítja a tervet különösen abban az esetben, ha a termelői csoportként való előzetes elismerést kérő jogi személy vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott része már meg tud felelni a termelői szervezetként történő elismeréshez szükséges feltételeknek.

Az ideiglenes elfogadás csak akkor adható meg, ha az adott esetben a b) pont alapján kért módosításokat belefoglalták a tervbe.

(4) A tagállam illetékes hatósága az Vb. mellékletben rögzített sablonokat használva az elismerési terveket ideiglenesen elfogadó határozatairól, valamint e tervek pénzügyi hatásairól minden év július 1-jéig értesíti a Bizottságot.

(5) A 47. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett elosztási együtthatók meghatározását követően a tagállam illetékes hatósága lehetőséget biztosít az érintett termelői csoportok számára elismerési terveik módosítására vagy visszavonására. Amennyiben valamely termelői csoport nem vonja vissza elismerési tervét, azt az illetékes hatóság - az általa szükségesnek ítélt módosítások függvényében - véglegesen elfogadja.

(6) A tagállam illetékes hatósága a (3) és (5) bekezdésben említett határozatairól értesíti a jogi személyt vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott részét.

39. cikk

Az elismerési tervek végrehajtása

(1) Az elismerési tervet éves szakaszokban, január 1-jétől kezdődően kell végrehajtani. A tagállamok lehetővé tehetik a termelői csoportok részére, hogy az éves időszakokat lebontsák féléves időszakokra.

A 37. cikk b) pontja szerinti javasolt dátummal összhangban az elismerési terv végrehajtásának első éve:

a) a tagállam illetékes hatósága általi elfogadás időpontját követő január 1-jén, vagy

b) az elfogadás időpontját követő első naptári napon indul.

Az elismerési terv végrehajtásának első éve minden esetben ugyanazon év december 31-én ér véget.

(2) A tagállamok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termelői csoportok a végrehajtás ideje alatt kérhetik a terv módosítását. E kérelmekhez csatolni kell az összes szükséges igazoló dokumentumot.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az elismerési tervek az éves vagy féléves időszakok alatt a tagállam illetékes hatóságának előzetes jóváhagyása nélkül módosíthatók. A módosítások támogathatóságának feltétele, hogy azokról a termelői csoport késedelem nélkül tájékoztassa a tagállam illetékes hatóságát.

A tagállam illetékes hatósága lehetővé teheti a termelői csoportok számára, hogy egy adott évben az érintett év vonatkozásában az elismerési tervben meghatározott kiadások teljes összegét az eredetileg jóváhagyott összeg legfeljebb 5 %-ával megemeljék, illetve a tagállamok által meghatározandó maximális százalékaránnyal csökkentsék, mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy az elismerési terv általános céljai érvényben maradnak, valamint hogy a teljes uniós kiadás az érintett tagállam szintjén nem haladja meg a 47. cikk (4) bekezdésével összhangban a szóban forgó tagállamhoz rendelt uniós hozzájárulás összegét.

A termelői csoportok 48. cikk szerinti egyesülése esetén az 5 %-os határ az egyesülő termelői csoportok elismerési tervében meghatározott kiadások teljes összegére alkalmazandó.

(3) A terv módosítására vonatkozóan a tagállam illetékes hatósága a módosításra irányuló kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül, a benyújtott bizonyítékok vizsgálatát követően határoz. Amennyiben a módosításra irányuló kérelemről az említett időtartamon belül nem születik határozat, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet elutasították. A tagállamok rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

40. cikk

Termelői szervezetként való elismerés iránti kérelmek

(1) Az elismerési tervet végrehajtó termelői csoportok bármikor kérelmezhetik az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke szerinti elismerést. Ezeket a kérelmeket mindenképpen az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke (1) bekezdésében említett átmeneti időszak vége előtt kell benyújtani.

(2) A kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a szóban forgó csoport működésiprogram-tervezetet nyújthat be a 63. cikk alapján.

41. cikk

A termelői csoportok fő tevékenységei

(1) A termelői csoportok fő tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódik, amely termékek tekintetében a termelői csoportot előzetesen elismerték.

(2) A termelői csoportok értékesíthetik olyan termelők termékeit is, akik nem tagjai termelői csoportnak, amennyiben a csoport a szóban forgó termékek vonatkozásában elismeréssel rendelkezik, és amennyiben az érintett tevékenység gazdasági értéke nem éri el a termelői csoport tagjai és más termelői csoport tagjai által előállított, forgalmazott termékek értékét.

42. cikk

A forgalmazott termékek értéke

(1) Az 50. cikk (1)-(4) és (7) bekezdése, valamint (6) bekezdésének első mondata értelemszerűen alkalmazandó a termelői csoportokra.

(2) Amennyiben a forgalmazott termékek értékében legalább 35 %-os csökkenés következett be a termelői csoport felelősségén és befolyásán kívüli, a tagállam számára megfelelően indokolt okokból, úgy kell tekinteni, hogy a forgalmazott termékek teljes értéke a tagállam által ellenőrzött, a legutóbbi éves szakaszra vonatkozó előző támogatási kérelemben vagy kérelmekben bejelentett teljes érték, illetve ennek hiányában a jóváhagyott elismerési tervben bejelentett érték 65 %-ának felel meg.

(3) A forgalmazott termékek értékét az abban az időszakban alkalmazandó jogszabályok szerint kell kiszámítani, amely időszakra a támogatást igényelték.

43. cikk

Elismerési tervek finanszírozása

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (3) bekezdésében említett támogatási mértékeket felére kell csökkenteni az 1 000 000 EUR értéket meghaladó forgalmazott termékek esetében.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatás éves felső határa termelői csoportonként 100 000 EUR.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésében említett támogatás kifizetésének módja a következő:

a) éves vagy féléves részletekben az elismerési terv végrehajtására vonatkozó minden egyes éves vagy féléves időszak végén, vagy

b) az éves időszak egy részét lefedő részletekben, ha a terv egy adott éves időszak közben kezdődik vagy ha az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke szerinti elismerés egy adott éves időszak vége előtt következik be. Ebben az esetben az e cikk (2) bekezdésében említett felső határt arányosan csökkenteni kell.

A részletek kiszámításához a tagállamok alapul vehetnek egy olyan időszaknak megfelelő forgalmazott termékmennyiséget, amely időszak nem egyezik meg azzal az időszakkal, amelynek tekintetében a részletek kifizetése történik, amennyiben az ellenőrzések ezt szükségessé teszik. Az időszakok közötti különbségnek rövidebbnek kell lennie az adott tényleges időszak hosszánál.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott összegek esetén alkalmazott átváltási árfolyam az az árfolyam, amelyet az Európai Központi Bank annak az időszaknak az első napját megelőző legközelebbi napon hirdetett ki, amelyre vonatkozóan a szóban forgó támogatásokat nyújtják.

44. cikk

Az elismeréshez szükséges beruházásokhoz nyújtott támogatás

Az e rendelet 37. cikkének c) pontjában említett, az elismerési tervek végrehajtásával összefüggő azon beruházások finanszírozása, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján támogatás nyújtható, a termelői csoport tagjai által az előzetes elismerés tárgyát képező termékek szempontjából vett hasznosságuk arányában történik.

Az olyan beruházásokat, amelyek a termelői csoport egyéb gazdasági tevékenységei tekintetében torzíthatják a versenyt, ki kell zárni az uniós támogatásból.

A beruházások végrehajthatók a termelői csoport termelő tagjainak önálló mezőgazdasági üzemeiben és/vagy helyiségeiben azzal a feltétellel, hogy a tagok hozzájárulnak a működési program célkitűzéseinek megvalósításához. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy abban az esetben, ha a tag elhagyja a termelői csoportot, a beruházás értéke, illetve maradványértéke visszafizetésre kerüljön, amennyiben az amortizációs időszak még nem telt el.

45. cikk

Támogatási kérelem

(1) A termelői csoportok az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett támogatás iránt egyetlen kérelmet nyújtanak be az e rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében említett minden egyes éves vagy féléves időszak végétől számított három hónapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot a forgalmazott termékek értékéről arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a támogatást igénylik.

(2) Féléves időszakokra vonatkozó támogatási kérelmeket csak akkor lehet benyújtani, ha az elismerési tervet a 39. cikk (1) bekezdésében említettek szerint féléves időszakokra bontották. Minden támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a termelői csoport írásos nyilatkozatát, amelynek értelmében a termelői csoport:

a) megfelel és meg fog felelni az 1234/2007/EK rendelet, valamint e rendelet előírásainak, továbbá

b) sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült, nem részesül és nem fog részesülni kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban az elismerési terv keretében végrehajtott olyan tevékenységek tekintetében, amelyekre e rendelet alapján uniós finanszírozást vesz igénybe.

(3) A tagállamok meghatározzák a támogatás kifizetésének határidejét, amely semmiképp sem lehet a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapnál későbbi időpont.

46. cikk

Támogathatóság

A tagállamok értékelik a termelői csoportoknak az e rendelet szerinti támogatásra való jogosultságát annak megállapítására, hogy a támogatás kellően indokolt, figyelembe véve valamennyi olyan korábban nyújtott állami támogatás feltételeit és időpontját, amelyet azok a termelői szervezetek vagy csoportok kaptak, amelyekből a szóban forgó termelői csoport tagjai származnak, valamint a tagoknak a termelői szervezetek és termelői csoportok közötti esetleges mozgását.

47. cikk

Uniós hozzájárulás

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatáshoz nyújtott uniós hozzájárulás mértéke e cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a következő:

a) a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók esetében 75 %; valamint

b) más régiókban 50 %.

A tagállam a nemzeti támogatást átalányjellegű kifizetésként teljesítheti. A támogatás iránti kérelemhez nem szükséges a támogatás felhasználási módjára vonatkozó bizonyítékot csatolni.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett támogatáshoz nyújtott, tőketámogatásban vagy tőketámogatás-egyenértékben kifejezett uniós hozzájárulás mértéke a támogatható beruházási költségekhez viszonyítva nem haladhatja meg:

a) a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók esetében az 50 %-ot; valamint

b) más régiókban a 30 %-ot.

Az érintett tagállamok vállalják, hogy a támogatható beruházási költségekhez legalább 5 %-ban hozzájárulnak.

A támogatható beruházási költségekre adott támogatás kedvezményezettjeinek a hozzájárulása legalább:

a) a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók esetében 25 %; valamint

b) más régiókban 45 %.

(3) E cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett támogatáshoz nyújtott uniós hozzájárulás minden egyes termelői csoport esetében a forgalmazott termékek összértéke alapján kerül meghatározásra, és a következő szabályok vonatkoznak rá:

a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott tagállamokban létrejött termelői csoportok tekintetében az elismerési tervek végrehajtásának első két évében nem alkalmazandó felső korlát, az elismerési tervek végrehajtásának harmadik, negyedik és ötödik évében pedig a forgalmazott termékek összértékének 70 %-át, 50 %-át, illetve 20 %-át kitevő felső határ alkalmazandó;

b) a Szerződés 349. cikke szerinti legkülső régiókban és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet ( 4 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken létrejött termelői csoportok tekintetében az uniós hozzájárulás maximális összege az elismerési tervek végrehajtásának első, második, harmadik, negyedik és ötödik évében a forgalmazott termékek összértékének 25 %-a, 20 %-a, 15 %-a, 10 %-a, illetve 5 %-a lehet.

(4) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkében említett támogatáshoz nyújtott uniós hozzájárulás kiadásainak teljes összege naptári évenként nem haladhatja meg a 10 000 000 EUR-t.

A Bizottság a 38. cikk (4) bekezdésében említett értesítések alapján meghatározza az elosztási együtthatókat és ezen együtthatók alapján tagállamonkénti és éves bontásban meghatározza a teljes rendelkezésre álló uniós hozzájárulás összegét. Ha a 38. cikk (4) bekezdésében említett értesítésekből eredő teljes összeg valamely év vonatkozásában nem haladja meg az uniós hozzájárulás maximális összegét, az elosztási együtthatót 100 %-ban kell meghatározni.

Az uniós hozzájárulást a második albekezdésben említett elosztási együtthatóval összhangban kell nyújtani. Nem nyújtható uniós hozzájárulás azon elismerési tervek tekintetében, amelyeket nem a 38. cikk (4) bekezdésével összhangban jelentettek be.

A tagállamonkénti uniós hozzájárulásra alkalmazandó árfolyam az Európai Központi Bank által a 38. cikk (4) bekezdésében rögzített dátumot megelőzően közzétett legfrissebb árfolyam.

48. cikk

Összeolvadás

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésében előírt támogatás nyújtható, vagy továbbra is nyújtható olyan előzetesen elismert termelői csoportoknak, amelyek két vagy több előzetesen elismert termelői csoport egyesüléséből jöttek létre.

(2) Az (1) bekezdés alapján fizetendő támogatás kiszámítása céljából az egyesülő csoportok helyébe az egyesülés eredményeként létrejött termelői csoport lép.

(3) Amennyiben két vagy több termelői csoport egyesül, az új jogalany átveszi annak a termelői csoportnak a jogait és kötelezettségeit, amely a legkorábban kapta meg az előzetes elismerés státuszát.

(4) Ha egy előzetesen elismert termelői csoport egyesül egy elismert termelői szervezettel, a létrejövő jogalany már nem jogosult sem termelői csoportként az előzetes elismerésre, sem az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésében említett támogatásra. A létrejövő jogalanyt továbbra is elismert termelői szervezetként kell kezelni, feltéve, hogy megfelel az alkalmazandó követelményeknek. Szükség esetén a termelői szervezet kéri működési programjának módosítását; e célból a 29. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

A termelői csoportok által az egyesülés előtt végzett tevékenységek az elismerési tervben meghatározott feltételek szerint azonban továbbra is támogathatók maradnak.

49. cikk

Az elismerés következményei

(1) Amint az elismerést odaítélték, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott támogatás megszűnik.

(2) Amennyiben e rendelet alapján működési program benyújtására kerül sor, az érintett tagállam megbizonyosodik arról, hogy az elismerési tervben meghatározott intézkedések nem részesülnek kettős finanszírozásban.

(3) A támogatásra jogosult beruházások vagy az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett költségek átvihetők működési programokba, amennyiben összhangban vannak e rendelet követelményeivel.

(4) A tagállamok meghatározzák azt az elismerési terv végrehajtása után kezdődő időtartamot, amelyen belül a termelői csoportnak elismert termelői szervezetté kell válnia. Ez az időtartam nem haladhatja meg a négy hónapot.

V. CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

149. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1580/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1580/2007/EK rendelet 134. cikke azonban 2011. augusztus 31-ig továbbra is alkalmazandó.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, adott esetben a XIX. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

150. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikke (3) bekezdésének a) pontjában engedélyezett lehetőséggel élő működési programok tervezett befejezésükig folytatódhatnak, feltéve hogy eleget tesznek a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályoknak.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában, a feldolgozásra szánt nyersanyagra vonatkozó minimális követelményekre és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó - a szóban forgó bekezdés szerinti átmeneti intézkedésekkel élő tagállam területén betakarított nyersanyagok tekintetében tovább alkalmazandó - szabályokat, az e rendelet II. címében említett vonatkozó forgalmazási előírásokon felül, a XX. mellékletben felsorolt bizottsági rendeletek határozzák meg.

(3) A 2200/96/EK rendelet szerint elfogadott azon elismerési terveket, amelyek továbbra is élvezik az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkének (4) bekezdése szerinti, azon termelői csoportokra vonatkozó jóváhagyást, amelyek nem az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, és nem az Európai Uniónak a Szerződés 349. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régióiban, illetve nem az 1405/2006/EK rendelet ( 5 ) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken találhatók, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértékben kell finanszírozni.

A 2200/96/EK rendelet szerint elfogadott azon elismerési terveket, amelyek esetében az említett rendelet 14. cikkének (7) bekezdését alkalmazták, és amelyek továbbra is élvezik az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkének (4) bekezdése szerinti jóváhagyást, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékben kell finanszírozni.

(4) A tagállamok, amennyiben szükségesnek ítélik, legkésőbb 2011. szeptember 15-ig módosíthatják nemzeti stratégiáikat annak érdekében, hogy:

a) kellően megindokolják, mi minősül az 50. cikk (7) bekezdése b) pontja szerinti jelentős távolságnak;

b) meghatározzák, hogy egy operatív program éves kiadásain belül legfeljebb mekkora arányt képviselhetnek a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásával kapcsolatos, a 60. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti tevékenységekre szánt kiadások.

(5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jóváhagyott működési programok tervezett befejezésükig folytatódhatnak, és nem kell eleget tenniük a kiadásoknak a 60. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti maximális arányára vonatkozó előírásnak.

151. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A. RÉSZ

Általános forgalmazási előírás

Ezen általános forgalmazási előírás célja az előkészített és csomagolt gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- biológiai fejlődési folyamataik és romlandó jellegük következtében a termékek csekély minőségcsökkenése.

1. Minimumkövetelmények

Figyelemmel a megengedett eltérésekre is, a termék legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A terméknek olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést,

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

2. Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

A termék legyen kellően fejlett, de ne legyen túlfejlett, a gyümölcsök pedig legyenek megfelelően érettek, de ne legyenek túlérettek.

A termék fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy a termék érési folyamata folytatódhasson, és a termék elérje a megfelelő érettségi fokot.

3. Tűréshatár

Az egyes tételeken belül a termék darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeknek. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termények aránya legfeljebb 2 % lehet.

4. Jelölés

Minden csomagolási egységen ( 6 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például: utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. Eredet

A származási ország teljes neve ( 7 ). A tagállamok valamelyikéből származó termék esetében a jelölést a származási ország nyelvén vagy a rendeltetési ország fogyasztói számára érthető más nyelven kell feltüntetni. Más termék esetében a jelölés nyelve a rendeltetési ország fogyasztói számára érthető bármely nyelv.

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

B. RÉSZ

Termékspecifikus forgalmazási előírások

1. RÉSZ: AZ ALMÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Malus domestica Borkh. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari feldolgozásra - szánt almafajtákra (kultivárokra) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt almára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, az alma minden osztályban legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- nagymérvű üvegesedéstől mentes, az ezen előírás függelékében "V" betűvel megjelölt fajták kivételével,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az almának a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó követelmények

Az alma legyen kellően fejlett és megfelelően érett.

Az alma fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy az érési folyamat folytatódhasson, és az alma elérje a fajtájának sajátosságaival összefüggésben előírt érettségi fokot.

Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények teljesülésének ellenőrzése számos különböző paraméter (például az alak, az íz, a keménység és a refraktometriás index) vizsgálatával történhet.

C. Osztályozás

Az almák a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó almának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel ( 8 ), és kocsányának épnek kell lennie.

Az almának rendelkeznie kell az adott fajta tekintetében meghatározott alábbi minimális felületi színjellemzőkkel:

- az A. színezettségi csoport esetében a teljes felület 3/4-ének piros színűnek kell lennie,

- a B. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/2-ének vegyes piros színűnek kell lennie,

- a C. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/3-ának enyhén piros vagy pirosas színűnek, illetve csíkozottnak lennie.

- a D. színezettségi csoport esetében nincs a minimális színezettségre vonatkozó előírás.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az almának hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve az alábbi, nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- nagyon csekély héjhibák,

- nagyon csekély mértékű parásodás ( 9 ), például:

- barna foltok, amelyek nem lehetnek a kocsánymélyedésen kívül és nem lehetnek érdesek, és/vagy

- enyhe, elkülönülő héjparásodás-nyomok.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó almának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel ( 10 ).

Az almának rendelkeznie kell az adott fajta tekintetében meghatározott alábbi minimális felületi színjellemzőkkel:

- az A. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/2-ének piros színűnek kell lennie,

- a B. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/3-ának vegyes piros színűnek kell lennie,

- a C. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/10-ának enyhén piros vagy pirosas színűnek, illetve csíkozottnak lennie.

- a D. színezettségi csoport esetében nincs a minimális színezettségre vonatkozó előírás.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- enyhe fejlődési hiba,

- enyhe színhiba,

- enyhe, nem elszíneződött nyomásfoltok, legfeljebb 1 cm2 összterületig,

- enyhe héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2-nél nagyobb,

- csekély mértékű héjparásodás ( 11 ), például:

- barna foltok, amelyek kismértékben túlnyúlhatnak a kocsány-, illetve a csészemélyedésen, de nem lehetnek érdesek, és/vagy

- vékony, hálószerű héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/5-ére terjed ki és nem üt el erősen a gyümölcs általános színezettségétől, és/vagy

- erős héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/20-ára terjed ki;

- a vékony, hálószerű parásodás és az erős parásodás együttesen azonban a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/5-ét érintheti.

A kocsány hiányozhat, feltéve, hogy a törés tiszta, és a környező héjfelület nem sérült.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok az almák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúson nem lehetnek nagyobb hibák.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában az alma megőrzi alapvető tulajdonságait:

- alakhibák,

- fejlődési hibák,

- színhibák,

- enyhe, esetleg kissé elszíneződött nyomásfoltok legfeljebb 1,5 cm2 területig,

- héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2-nél nagyobb,

- csekély mértékű héjparásodás ( 12 ), például:

- barna foltok, amelyek túlnyúlhatnak a kocsány-, illetve a csészemélyedésen, és enyhén érdesek lehetnek, és/vagy

- vékony, hálószerű héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/2-ére terjed ki és nem üt el erősen a gyümölcs általános színezettségétől, és/vagy

- erős héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/3-ára terjed ki;

- a vékony, hálószerű parásodás és az erős parásodás együttesen azonban a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/2-ét érintheti.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg.

A minimális méret 60 mm, ha átmérő szerint, illetve 90 g, ha tömeg szerint határozzák meg. Az ennél kisebb méretű gyümölcs csak akkor fogadható el, ha a termék Brix-értéke ( 13 ) legalább 10,5 Brix-fok, és mérete nem kisebb 50 mm-nél, illetve 70 g-nál.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt gyümölcsök közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

- 5 mm az "extra" osztályú gyümölcsök, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcsök esetében. A Bramley's Seedling (Bramley, Triomphe de Kiel) és a Horneburger almafajta esetében azonban az átmérőbeli különbség 10 mm-ig terjedhet, valamint

- 10 mm a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében. A Bramley's Seedling (Bramley, Triomphe de Kiel) és a Horneburger almafajta esetében azonban az átmérőbeli különbség 20 mm-ig terjedhet.

b) abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

- az "extra" osztályú, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú almák esetében:

- A kereskedelmi csomagban elhelyezett vagy a csomagolási egységbe ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében:

A kereskedelmi csomagban elhelyezett vagy a csomagolási egységbe ömlesztve töltött II. osztályú gyümölcs esetében nem követelmény a méretbeli egyöntetűség.

Az ezen előíráshoz csatolt függelékben "M" betűvel megjelölt miniatűr almafajtákra nem vonatkoznak a mérettel kapcsolatos rendelkezések. A miniatűr almafajták Brix-értéke ( 14 ) legalább 12 Brix-fok kell, hogy legyen.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek. A megengedett eltéréseket nem lehet alkalmazni az alábbi termékekre:

- a minimális átmérőnél 5 mm-rel kisebb átmérőjű vagy még kisebb termékek,

- a minimális tömegnél 10 g-mal kisebb tömegű vagy még kisebb termékek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és - méret szerinti osztályozás esetén - azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú almákat kell tartalmaznia.

Az "extra" osztály esetében a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

Mindazonáltal különböző fajtájú almák csomagolhatók vegyesen egyazon kereskedelmi csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek. A méretbeli egyöntetűség nem követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

Az almákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. Különösen a 3 kg nettó tömeget meghaladó kereskedelmi csomagoknak elég merevnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a termék megfelelő védelmét.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 15 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Alma", amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A fajta neve. Különböző fajtájú almákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében a bennük található minden egyes fajta megnevezése.

- A fajta neve helyett e név valamely szinonimája is feltüntethető. Kereskedelmi megnevezés ( 16 ) csak a fajtanév vagy annak szinonimája kiegészítéseként tüntethető fel.

- A fajtára vonatkozó oltalmat élvező mutánsok esetében ez a fajtanév helyettesítheti a fajta általános nevét. A fajtára vonatkozó oltalmat nem élvező mutánsok esetében ez a fajtanév csak a fajta általános nevével együtt tüntethető fel.

- "Miniatűr fajta", adott esetben.

C. A termék eredete

Származási ország ( 17 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző fajtájú almákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret, vagy sorokba és rétegenként rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám

Ha az azonosítás méret alapján történik, akkor az azonosító adatokat a következőképpen kell megadni:

a) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok vonatkoznak, a legkisebb és a legnagyobb átmérő vagy a legkisebb és legnagyobb tömeg feltüntetésével;

b) nem kötelező jelleggel: azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok nem vonatkoznak, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének vagy tömegének a feltüntetésével, amelyet az "és felette" vagy valamilyen ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a csomagolási egységben található legnagyobb gyümölcs átmérőjére vagy tömegére vonatkozó adat követ.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

Az almafajták nem teljes jegyzéke

A jegyzékben nem szereplő fajtájú gyümölcsöket fajtajellemzőik szerint kell osztályozni.

Az alábbi táblázatban felsorolt fajták némelyike olyan kereskedelmi név alatt kerülhet forgalomba, amelyre egy vagy több országban védjegyoltalmat kérelmeztek vagy szereztek. Az alábbi táblázat első három oszlopa szándékosan nem tartalmazza az ilyen védjegyeket. A negyedik oszlopban egyes ismert védjegyek szerepelnek, kizárólag tájékoztató jelleggel.

Jelmagyarázat:

M

=

miniatűr fajták

R

=

héjparásodást mutató fajták

V

=

üvegesedés

*

=

a fajtára vonatkozó oltalmat nem élvező, azonban valamely bejegyzett/oltalmat élvező védjegyhez kapcsolódó mutáns; a csillaggal nem jelölt mutánsok oltalmat élvező fajták.

2. RÉSZ: A CITRUSFÉLÉKRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a citrusfélékként osztályozott, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari feldolgozásra - szánt gyümölcsök következő fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik:

- a Citrus limon (L.) Burm. f. fajból termesztett citromfajták és azok hibridjei,

- a Citrus reticulata Blanco fajból termesztett mandarinfajták, ideértve az e fajból és hibridjeiből termesztett satsumát (Citrus unshiu Marcow), klementint (Citrus clementina hort. ex Tanaka), közönséges mandarint (Citrus deliciosa Ten.) és tangerint (Citrus tangerina Tanaka),

- a Citrus sinensis (L.) Osbeck fajból termesztett narancsfajták és azok hibridjei.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt citrusfélékre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a citrusféle minden osztályban legyen:

- ép,

- zúzódásoktól és/vagy nagy kiterjedésű behegedt sérülésektől mentes,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- fonnyadás és kiszáradás nyomaitól mentes,

- alacsony hőmérséklet vagy fagy okozta károktól mentes,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A citrusféle fejlettsége és állapota olyan legyen, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó követelmények

A citrusfélének - a fajtához, a szedés idejéhez és a termesztési helyhez kapcsolódó kritériumokra is figyelemmel - megfelelő fejlettségi és érettségi fokot kell elérnie.

A citrusfélék érettségét a következő, fajonként meghatározott paraméterek mutatják:

- a minimális létartalom,

- a minimális cukor-sav arány ( 18 ),

- a színezettség.

A színezettségnek olyannak kell lennie, hogy a rendeltetési helyen a citrusféle elérje a szokásos érési folyamat végén a fajtára jellemző színt.

Az érettségre vonatkozó fenti követelményeknek megfelelő citrusfélék esetében megengedett a mesterséges érlelés. Ez a kezelés csak akkor engedélyezett, ha az az egyéb természetes érzékszervi tulajdonságokat nem változtatja meg.

C. Osztályozás

A citrusfélék a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó citrusfélének kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó citrusfélének jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- enyhe színhiba, beleértve a napégés okozta kisebb hibákat,

- fokozatosan kialakuló, enyhe felületi héjhibák, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a gyümölcshús minőségét,

- a gyümölcs fejlődése során keletkező, enyhe felületi héjhibák, például ezüstszínű parás foltosság, perzselés vagy kártevők által okozott károk,

- mechanikai hatás, például jégeső, ágdörzsölés vagy kezelés által okozott enyhe, behegedt sérülések,

- a mandarinok csoportjába tartozó valamennyi gyümölcs esetében a héj enyhe és részleges leválása.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a citrusfélék tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában a citrusféle megőrzi alapvető tulajdonságait:

- alakhibák,

- színhibák, beleértve a napégés okozta hibákat is,

- fokozatosan kialakuló felületi héjhibák, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a gyümölcshús minőségét,

- a gyümölcs fejlődése során keletkező héjhibák, például ezüstszínű parás foltosság, perzselés vagy kártevők által okozott károk,

- mechanikai hatás, például jégeső, ágdörzsölés vagy kezelés által okozott, behegedt sérülések,

- felületi, behegedt héjelváltozások,

- ráncos, durva (kinövéses) héjfelület,

- a narancsok esetében a héj enyhe és részleges leválása, illetve a mandarinok csoportjába tartozó valamennyi gyümölcs esetében a héj részleges leválása.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a darabszám határozza meg.

A. Minimális méret

A citrusfélékre alkalmazandó méretbeli minimumkövetelmények a következők:

B. Egyöntetűség

A citrusfélék méret szerinti osztályozása a következő módszerek valamelyike szerint történhet:

a) A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

- a 10 mm-t, ha a legkisebb gyümölcs (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője kisebb, mint 60 mm

- a 15 mm-t, ha a legkisebb gyümölcs (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 60 mm, de kisebb, mint 80 mm

- a 20 mm-t, ha a legkisebb gyümölcs (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 80 mm, de kisebb, mint 110 mm

- nem vonatkozik ilyen korlátozás az olyan gyümölcsökre, amelyek átmérője legalább 110 mm.

b) Méretkategóriák alkalmazásakor a gyümölcsöket a következő táblázatokban szereplő méretkategóriák és tartományok szerint kell osztályozni:

A méret egyöntetűsége a fenti mérettáblázat segítségével érhető el, kivéve az alábbi eseteket:

A ládában, ömlesztve és a legfeljebb 5 kg nettó tömegű kereskedelmi csomagban kiszerelt gyümölcsök esetében az egyazon csomagolási egységben lévő legkisebb és legnagyobb gyümölcs közötti méretkülönbség nem haladhatja meg a méretskála három egymás követő méretkategóriájának összevonásával kapott tartományt.

c) Ha a citrusfélék mérete darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbségnek összhangban kell lennie az a) pontban leírtakkal.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult citrusféle aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: megengedett, hogy a citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret (vagy méretek, három méret kombinációja esetén) alatti és/vagy feletti méretnek feleljen meg.

A 10 %-os eltérés azonban minden esetben csak azokra a gyümölcsökre alkalmazható, amelyek átmérője nem kisebb a következő értékeknél:

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű, továbbá hozzávetőleg azonos érettségű és fejlettségi fokú citrusféléket kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályba tartozó citrusfélék esetében a színezettség egyöntetűsége is követelmény.

Mindazonáltal különböző fajokhoz tartozó citrusfélék csomagolhatók vegyesen egyazon kereskedelmi csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett faj esetében azonos fajtához vagy kereskedelmi típushoz tartoznak és azonos eredetűek. A méretbeli egyöntetűség nem követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A citrusféléket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

Ha a gyümölcsöt egyesével burkolócsomagolásba csomagolják, a csomagoláshoz vékony, száraz, új és szagtalan ( 19 ) papírt kell használni.

A citrusfélék természetes jellemzőit, különösen ízüket vagy illatukat ( 20 ) módosító anyagok használata tilos.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük. Megengedett azonban a gyümölcsöt rövid (nem fás) hajtással és néhány zöld levéllel együtt csomagolni.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 21 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Citrom", "mandarin" vagy "narancs", amennyiben a termék kívülről nem látható.

- Különböző fajokhoz tartozó citrusféléket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében "Vegyes citrusfélék" vagy valamilyen ezzel egyenértékű megnevezés és a különböző fajok közönséges neve.

- A narancs esetében a fajta neve és/vagy a "Navels" és a "Valencias" esetében a fajtacsoport neve.

- A "Satsuma" és a "Klementin" esetében a faj közönséges neve kötelező, míg a fajtáé nem.

- Más mandarinfajták és hibridjeik esetében a fajta neve kötelező.

- A citrom esetében: a fajta megnevezése nem kötelező.

- "Maggal rendelkező" a 10-nél több magot tartalmazó klementin esetében.

- "Mag nélküli" (nem kötelező, a mag nélkülinek minősített citrusfélék esetenként tartalmazhatnak magokat).

C. A termék eredete

- Származási ország ( 22 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

- Különböző származási helyű, különböző fajokhoz tartozó citrusféléket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett faj megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret, a következők szerint megadva:

- legkisebb és legnagyobb méret (mm-ben) vagy

- méretkategória (vagy méretkategóriák), amelye(ke)t - nem kötelező jelleggel - a legkisebb és a legnagyobb méret követ, vagy

- darabszám

- Adott esetben a szüretelést követően használt tartósítószer vagy más vegyi anyagok megnevezése

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

3. RÉSZ: A KIVIRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás az Actinidia chinensis Planch. és az Actinidia deliciosa (A. Chev.), C. F. Liang és A. R. Ferguson fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari feldolgozásra - szánt kivi (más néven "aktinídia") fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az értékesítésre előkészített és csomagolt kivi minőségi követelményeinek meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a kivi minden osztályban legyen:

- ép (de kocsánymentes),

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- megfelelően kemény, (nem lehet puha, fonnyadt vagy üreges),

- megfelelő formájú, azaz nem lehet kettő vagy több részből összenőtt,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A kivinek a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

A kivi legyen kellően fejlett és megfelelően érett.

A kivi akkor felel meg ennek a követelménynek, ha a csomagoláskor érettségi szintje legalább 6,2 Brix-foknak ( 23 ), illetve átlagosan 15 %-os szárazanyag-tartalomnak felel meg, ami a gyümölcs értékesítési láncba való bekerülésének idejére 9,5 Brix-fokos21 érettségi szintet eredményez.

C. Osztályozás

A kivi a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó kivinek kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcsnek keménynek, a gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

A gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legkisebb és legnagyobb átmérő aránya legalább 0,8.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó kivinek jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcsnek keménynek, a gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba (de a gyümölcsön nem lehetnek kinövések vagy torzulások),

- enyhe színhibák,

- enyhe héjhibák, amennyiben összfelületük nem nagyobb 1 cm2-nél,

- hosszanti vonalakhoz hasonló, de nem kidomborodó kisebb "Hayward-varrat".

A gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legkisebb és legnagyobb átmérő aránya legalább 0,7.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a kivik tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcsnek kellően keménynek kell lennie, a gyümölcshúson nem lehet jelentősebb hiba.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában a kivi megőrzi alapvető tulajdonságait:

- alakhibák,

- színhibák,

- héjhibák, például kisebb beforrott héjrepedések vagy forradásos/horzsolt foltok, amennyiben összfelületük nem nagyobb 2 cm2-nél,

- több erősebb "Hayward-varrat" enyhe domborulattal,

- enyhe zúzódások.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méret meghatározása a gyümölcs tömege alapján történik.

A minimális tömeg az "extra" osztály esetében 90 g, az I. osztály esetében 70 g, a II. osztály esetében pedig 65 g.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

- 10 g a 85 g-ig terjedő tömegű gyümölcs esetében,

- 15 g a 85-120 g közötti tömegű gyümölcs esetében,

- 20 g a 120-150 g közötti tömegű gyümölcs esetében,

- 40 g a 150 g vagy afeletti tömegű gyümölcs esetében.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

A kivi tömege azonban nem lehet kisebb 85 grammnál az "extra" osztály esetében, 67 grammnál az I. osztály esetében, és 62 grammnál a II. osztály esetében.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és méretű kiviket kell tartalmaznia.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A kivit úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 24 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Kivi" és/vagy "aktinídia", amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A fajta megnevezése (nem kötelező).

- A gyümölcshús színe, amennyiben az nem zöld.

C. A termék eredete

Származási ország ( 25 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- A gyümölcsök minimális és maximális tömegében kifejezett mérete

- Darabszám (nem kötelező)

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

4. RÉSZ: A FEJES SALÁTÁRA, A FODROS ENDÍVIASALÁTÁRA ÉS A SZÉLES LEVELŰ ENDÍVIASALÁTÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás

- az alábbi fajokból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt saláták fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik:

- Lactuca sativa var. capitata L. (fejes saláta, ideértve a fodros levelű salátát és a jégsalátát is),

- Lactuca sativa var. longifolia Lam. (római saláta),

- Lactuca sativa var. crispa L. (metélősaláta),

- ezeknek a fajtáknak a keresztezései, valamint

- a fodros endíviasalátának a Cichorium endivia var. crispum Lam. fajból termesztett fajtái (kultivárjai), továbbá

- a széles levelű endíviasalátának a Cichorium endivia var. latifolium Lam. fajból termesztett változatai

(kultivárjai).

Ez az előírás nem vonatkozik az ipari feldolgozásra szánt, illetve a külön levelek formájában, földlabdával vagy cserepes növényként forgalmazott salátákra.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt salátára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- biológiai fejlődési folyamataik és romlandó jellegük következtében a termékek csekély minőségcsökkenése.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a saláta minden osztályban legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta és tisztított, azaz földtől vagy egyéb termesztő közegtől és látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- szemmel láthatóan friss,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

- turgoros,

- magszár nélküli,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A salátának a növekedés alatti alacsony hőmérséklet miatt keletkezett pirosas elszíneződése megengedett, ha ez nem befolyásolja jelentősen a saláta megjelenését.

A gyökereket a külső levelek alatt, egyenes metszéssel kell elvágni.

A salátának átlagosan fejlettnek kell lennie. A salátának a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- megfelelő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A saláták a következő két osztályba sorolhatók:

i. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó salátának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

A salátának ezenkívül meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

- szabályos alakú,

- a termesztési módnak és a termék típusának megfelelően tömör,

- a fogyaszthatóságot befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentes,

- fagykártól mentes.

A fejes salátának egyetlen, jól fejlett szívvel kell rendelkeznie. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta szíve azonban kisebb is lehet.

A római salátának rendelkeznie kell szívvel, amely ugyanakkor kisebb is lehet.

A fodros endíviasaláta és a széles levelű endíviasaláta közepének sárga színűnek kell lennie.

ii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a saláták tartoznak, amelyek nem sorolhatók az I. osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A saláta legyen:

- kellően megfelelő alakú,

- a fogyaszthatóságot jelentős mértékben befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentes.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában a saláta megőrzi alapvető tulajdonságait:

- enyhe színhiba,

- kártevők okozta enyhe károsodás.

A fejes salátának rendelkeznie kell szívvel, amely kis méretű is lehet. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta esetén azonban a szív hiánya megengedett.

A római saláta esetében a szívképződés nem követelmény.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a salátafej tömege határozza meg.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) Fejes saláta

- 40 g, ha a legkönnyebb saláta tömege kevesebb mint 150 g,

- 100 g, ha a legkönnyebb saláta tömege 150 g és 300 g között van,

- 150 g, ha a legkönnyebb saláta tömege 300 g és 450 g között van,

- 300 g, ha a legkönnyebb saláta tömege meghaladja a 450 g-ot.

b) Fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta

- 300 g.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. I. osztály

A saláta darabszámban számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

ii. II. osztály

A saláta darabszámban számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a termék darabszámban számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű termékeket kell tartalmaznia.

Mindazonáltal különböző fajtákhoz vagy kereskedelmi típusokhoz tartozó és/vagy különböző színű saláták és/vagy endíviasaláták csomagolhatók vegyesen egyazon csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta, kereskedelmi típus és/vagy szín esetében azonos eredetűek. A méretbeli egyöntetűség nem követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A salátákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. A csomagolásnak a méretet és a csomagolás típusát tekintve észszerűnek kell lennie, és biztosítania kell, hogy a saláták között ne legyen üres tér, vagy a túl nagy nyomás miatt ne törjenek össze.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 26 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni. Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Fejes saláta", "Batávia saláta", "jégsaláta", "római saláta", "metélősaláta" (vagy adott esetben például "tölgyfalevél saláta", "Lollo bionda", "Lollo rossa"),"fodros endíviasaláta", "széles levelű endíviasaláta", illetve egyéb, ezekkel egyenértékű megnevezés, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- Adott esetben a "fóliasátorban/üvegházban termesztett" megjegyzés vagy valamilyen ezzel egyenértékű jelölés.

- A fajta megnevezése (nem kötelező).

- "Vegyes saláta/endíviasaláta" vagy valamilyen ezzel egyenértékű megnevezés a különböző fajtákhoz vagy kereskedelmi típusokhoz tartozó és/vagy különböző színű salátákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében. Ha a termék kívülről nem látható, fajtánként, kereskedelmi típusonként és/vagy a különböző színek szerint fel kell tüntetni a csomagban található saláták mennyiségét.

C. A termék eredete

- Származási ország ( 27 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

- Különböző származási helyű, különböző fajtájú, kereskedelmi típusú és/vagy színű salátákat és/vagy endíviasalátákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta, kereskedelmi típus és/vagy szín megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret, az egységre eső legkisebb megengedett tömegben vagy a saláták számában kifejezve.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

5. RÉSZ: AZ ŐSZIBARACKRA ÉS A NEKTARINRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Prunus persica Sieb. és Zucc. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari felhasználásra - szánt őszibarack és nektarin fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt őszibarackra és nektarinra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, az őszibarack és a nektarin minden osztályban legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- repedésektől mentes a kocsánymélyedésnél,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az őszibaracknak és a nektarinnak a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó követelmények

A gyümölcs legyen kellően fejlett és megfelelően érett. A gyümölcshús refraktometriás indexének legalább 8 Brix-foknak ( 28 ) kell lennie.

C. Osztályozás

Az őszibarack és a nektarin a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó őszibaracknak és nektarinnak kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, az olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó őszibaracknak és nektarinnak jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel. A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- enyhe fejlődési hiba,

- enyhe színhibák,

- enyhe nyomásfoltok, legfeljebb 1 cm2 összterületig,

- enyhe héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 1,5 cm hosszúságig,

- egyéb hiba legfeljebb 1 cm2 összterületig.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok az őszibarackok és nektarinok tartoznak, amely nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúson nem lehetnek nagyobb hibák.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában az őszibarack és a nektarin megőrzi alapvető tulajdonságait:

- alakhibák,

- fejlődési hibák, ideértve a mag megrepedését is, feltéve hogy a gyümölcs nem nyílik szét és a gyümölcshús ép marad,

- színhibák,

- esetleg kissé elszíneződött nyomásfoltok, legfeljebb 2 cm2 összterületig,

- héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 2,5 cm hosszúságig,

- egyéb hiba legfeljebb 2 cm2 összterületig.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő, a tömeg vagy a darabszám határozza meg.

A minimális méret:

- 56 mm vagy 85 g az "extra" osztály esetében,

- 51 mm vagy 65 g az I. és a II. osztály esetében.

56 mm vagy 85 g alatti gyümölcsök azonban nem kerülnek forgalomba a július 1-jétől október 31-ig (északi félteke), illetve a január 1-jétől április 30-ig (déli félteke) tartó időszakban.

A következő rendelkezések betartása a II. osztály esetében nem kötelező.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

- 5 mm a 70 mm alatti átmérőjű gyümölcsök esetében,

- 10 mm a legalább 70 mm-es átmérőjű gyümölcsök esetében.

b) Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

- 30 g a 180 g alatti tömegű gyümölcsök esetében,

- 80 g a legalább 180 g-os tömegű gyümölcsök esetében.

c) Ha a gyümölcsök mérete darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbségnek összhangban kell lennie az a) vagy a b) pontban leírtakkal.

Méretkategóriák alkalmazása esetén a gyümölcsöket a következő táblázatban szereplő méretkategóriák szerint kell osztályozni:

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

Az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

Az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

Az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztály esetében (ha a gyümölcsöket méret szerint osztályozzák): őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű, érettségi fokú és (méret szerinti osztályozás esetén) azonos méretű őszibarackokat, illetve nektarinokat kell tartalmaznia; az "extra" osztály esetében követelmény továbbá a színezettség egyöntetűsége is.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

Az őszibarackokat, illetve a nektarinokat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 29 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Őszibarack" vagy "nektarin", ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A gyümölcshús színe.

- A fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország ( 30 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret (méret szerinti osztályozás esetén), a legkisebb és a legnagyobb átmérőben (mm-ben), a legkisebb és a legnagyobb tömegben (g-ban) vagy a méretkategória kódjával megadva.

- Darabszám (nem kötelező).

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

6. RÉSZ: A KÖRTÉRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Pyrus communis L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari felhasználásra - szánt körte fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt körtére vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a körte minden osztályban legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A körtének a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó követelmények

A körte fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy az érési folyamat folytatódhasson, és a körte elérje a fajtájának sajátosságaival összefüggésben előírt érettségi fokot.

C. Osztályozás

A körték a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel ( 31 ).

A gyümölcshúsnak teljesen épnek, a héjnak a parásodás okozta érdes rozsdafoltoktól mentesnek kell lennie.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, az olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a gyümölcs általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

A kocsánynak épnek kell lennie.

A körte nem lehet kövecses.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel. ( 32 )

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- enyhe fejlődési hiba,

- enyhe színhibák,

- parásodás okozta nagyon csekély, érdes rozsdafoltok,

- enyhe héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2 -nél nagyobb,

- enyhe nyomásfoltok legfeljebb 1 cm2 összterületig.

A körte kocsánya lehet enyhén sérült.

A körte nem lehet kövecses.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a körték tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúson nem lehetnek nagyobb hibák.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a körte megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

- alakhibák,

- fejlődési hibák,

- színhibák,

- parásodás okozta csekély, érdes rozsdafoltok,

- héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2 -nél nagyobb,

- enyhe nyomásfoltok legfeljebb 2 cm2 összterületig.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg.

A minimális méret:

a) Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

b) Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

Az ezen előíráshoz csatolt függelékben szereplő nyári körtefajtákra nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt gyümölcsök közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

- 5 mm az "extra" osztályú gyümölcsök, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcsök esetében,

- 10 mm a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében.

b) Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

- az "extra" osztályú gyümölcsök, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcsök esetében:

- a kereskedelmi csomagban elhelyezett vagy a csomagolási egységbe ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében:

A kereskedelmi csomagban elhelyezett vagy a csomagolási egységbe ömlesztve töltött II. osztályú gyümölcs esetében nincs a méretbeli egyöntetűségre vonatkozó korlátozás.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek. A megengedett eltéréseket nem lehet alkalmazni az alábbi termékekre:

- a minimális átmérőnél 5 mm-rel kisebb átmérőjű vagy még kisebb termékek,

- a minimális tömegnél 10 g-mal kisebb tömegű vagy még kisebb termékek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és - méret szerinti osztályozás esetén - azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú körtéket kell tartalmaznia.

Az "extra" osztály esetében a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

Mindazonáltal különböző fajtájú körték csomagolhatók vegyesen egyazon kereskedelmi csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek. A méretbeli egyöntetűség nem követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A körtéket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 33 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni. Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Körte", amennyiben a csomag tartalma kívülről nem látható.

- A fajta neve. Különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében a bennük található minden egyes fajta megnevezése.

A fajta neve helyett e név valamely szinonimája is feltüntethető. Kereskedelmi megnevezés ( 34 ) csak a fajtanév vagy annak szinonimája kiegészítéseként tüntethető fel.

C. A termék eredete

Származási ország ( 35 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret, vagy sorokba és rétegenként rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám

Ha az azonosítás méret alapján történik, akkor az azonosító adatokat a következőképpen kell megadni:

a) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok vonatkoznak, a legkisebb és a legnagyobb átmérő vagy a legkisebb és legnagyobb tömeg feltüntetésével;

b) nem kötelező jelleggel: azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok nem vonatkoznak, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének vagy tömegének a feltüntetésével, amelyet az "és felette" vagy valamely ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a csomagolási egységben található legnagyobb gyümölcs átmérőjére vagy tömegére vonatkozó adat követ.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

A nagy gyümölcsű körtefajták és a nyári körtefajták nem teljes jegyzéke

Az e táblázatban nem szereplő, kis gyümölcsű és más fajták akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az előírás III. szakaszában meghatározott, egyéb fajtákra vonatkozó méretbeli követelményeknek.

Az alábbi táblázatban felsorolt fajták némelyike olyan kereskedelmi név alatt kerülhet forgalomba, amelyre egy vagy több országban védjegyoltalmat kérelmeztek vagy szereztek. A táblázat első és második oszlopa szándékosan nem tartalmazza az ilyen védjegyeket. A harmadik oszlopban egyes ismert védjegyek szerepelnek, kizárólag tájékoztató jelleggel.

Jelmagyarázat:

N

=

Nagy gyümölcsű fajta

NYK

=

Nyári körte, amelyre nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

7. RÉSZ: A SZAMÓCÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Fragaria L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari felhasználásra - szánt szamóca fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt szamócára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a szamóca minden osztályban legyen:

- ép, sérüléstől mentes,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- szemmel láthatóan friss, de nem mosott,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

- csészelevéllel szedett (kivéve az erdei szamóca esetében); a csészelevélnek és a kocsánynak (amennyiben van) frissnek és zöldnek kell lennie,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A szamóca legyen kellően fejlett és megfelelően érett. A gyümölcsnek a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A szamócák a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó szamócának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A szamócának:

- a fajta jellegének megfelelően csillogó felületűnek kell lennie,

- földmaradványoktól mentesnek kell lennie.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, az olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó szamócának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/10 részére kiterjedő fehér folt,

- enyhe felületi nyomódás jelei.

Földmaradványoktól gyakorlatilag mentesnek kell lennie.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan szamócák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában a szamóca megőrzi alapvető tulajdonságait:

- alakhibák,

- a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/5 részére kiterjedő fehér folt,

- jelentéktelen száraz nyomódás, amely feltehetően nem okoz romlást,

- csekély mennyiségű földmaradvány.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő határozza meg.

A minimális méret:

- 25 mm az "extra" osztály esetében,

- 18 mm az I. és a II. osztály esetében.

Az erdei szamóca tekintetében nincs meghatározva a minimális méret.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 2 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a minimális méretre vonatkozó követelményeknek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű szamócákat kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályú szamócáknak - az erdei szamóca kivételével - az érettségi fok, a szín és a méret tekintetében különösen egyöntetűnek és szabályosnak kell lenniük. Az I. osztályba tartozó szamócák lehetnek kevésbé egységes méretűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A szamócát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 36 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Szamóca", amennyiben a csomag tartalma kívülről nem látható.

- A fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország ( 37 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

8. RÉSZ: AZ ÉTKEZÉSI PAPRIKÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Capsicum annuum L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari felhasználásra - szánt étkezési paprika fajtáira ( 38 ) (kultivárjaira) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt étkezési paprikára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, az étkezési paprika minden osztályban legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- szemmel láthatóan friss,

- kemény,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- alacsony hőmérséklet vagy fagy okozta károktól mentes,

- kocsányos; a kocsányt egyenes metszéssel kell elvágni, és a csészeleveleknek épeknek kell lenniük,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az étkezési paprikának a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

Az étkezési paprikák a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó étkezési paprikának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó étkezési paprikának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- tripszek által okozott enyhe ezüstös foltok vagy károk a teljes felület legfeljebb 1/3-án,

- csekély héjhibák, például:

- bemélyedések, karcolások, napégés, nyomásfoltok, hosszanti hibák esetében legfeljebb 2 cm hosszúságig, egyéb hibák esetében pedig legfeljebb 1 cm2 összterületig; vagy

- száraz felületi repedések a teljes felület legfeljebb 1/8-án,

- csekély mértékben sérült kocsány.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok az étkezési paprikák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy az étkezési paprika megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

- alakhibák,

- tripszek által okozott ezüstös foltok vagy károk a teljes felület legfeljebb 2/3-án,

- héjhibák, például:

- bemélyedések, karcolások, napégés, nyomásfoltok és begyógyult sérülések, hosszanti hibák esetében legfeljebb 4 cm hosszúságig, egyéb hibák esetében pedig legfeljebb 2,5 cm2 összterületig; vagy

- száraz felületi repedések a teljes felület legfeljebb 1/4-én,

- csúcsrothadás, legfeljebb 1 cm2 összterületig,

- a teljes felület legfeljebb 1/3-át érintő fonnyadás,

- sérült kocsány és csészelevelek, feltéve, hogy a sérülés körül a paprika húsa ép marad.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a paprika hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg. A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) Abban az esetben, ha az étkezési paprika méretét az átmérő szerint határozzák meg:

- 20 mm.

b) Abban az esetben, ha az étkezési paprika méretét a tömeg szerint határozzák meg:

- 30 g, ha a legnagyobb tömegű paprika tömege 180 g vagy ennél kisebb,

- 80 g, ha a legkisebb tömegű paprika tömege nagyobb, mint 180 g, de kisebb, mint 260 g,

- Nincs korlátozás, ha a legkisebb tömegű paprika tömege meghaladja a 260 g-ot.

A hosszúkás étkezési paprikáknak hosszúság tekintetében megfelelően egységesnek kell lenniük.

A II. osztály esetében nem kötelező a méretbeli egyöntetűség.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii. II. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztály esetében (ha a gyümölcsöket méret szerint osztályozzák): Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és - méret szerinti osztályozás esetén - azonos méretű étkezési paprikákat kell tartalmaznia; ezenkívül az "extra" és az I. osztály esetében az érettségnek és a színezettségnek is megközelítőleg egyöntetűnek kell lennie.

Mindazonáltal különböző kereskedelmi típusokhoz tartozó és/vagy különböző színű étkezési paprikák csomagolhatók vegyesen egyazon csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett kereskedelmi típus és/vagy szín esetében azonos eredetűek. A méretbeli egyöntetűség nem követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

Az étkezési paprikát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 39 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Étkezési paprika", ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- "Vegyes étkezési paprika" vagy valamilyen ezzel egyenértékű megnevezés a különböző kereskedelmi típusú és/vagy színű étkezési paprikákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében. Ha a termék kívülről nem látható, kereskedelmi típusonként és/vagy a különböző színek szerint fel kell tüntetni a csomagban található étkezési paprikák mennyiségét.

C. A termék eredete

Származási ország ( 40 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

A különböző származási helyű, különböző kereskedelmi típushoz tartozó és/vagy különböző színű étkezési paprikákat tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett kereskedelmi típus és/vagy szín megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret (méret szerinti osztályozás esetén), a legkisebb és a legnagyobb átmérőben vagy a legkisebb és a legnagyobb tömegben megadva

- Darabszám (nem kötelező).

- "(A típus vagy fajta megnevezése) enyhén csípős ízű lehet" vagy adott esetben más, ezzel egyenértékű megnevezés.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

9. RÉSZ: A CSEMEGESZŐLŐRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Vitis vinifera L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari feldolgozásra - szánt csemegeszőlő fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt csemegeszőlőre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a csemegeszőlő minden osztályban legyen:

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Ezenkívül a bogyók legyenek:

- épek,

- szabályos alakúak,

- jól fejlettek.

A napsütés okozta pigmentes elszíneződés nem tekinthető hibának.

A csemegeszőlőnek a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó követelmények

A gyümölcs levének legalább a következő refraktometriás indexszel ( 41 ) kell rendelkeznie:

- az Alphonse Lavallée, a Cardinal és a Victoria fajta esetében 12 Brix-fok,

- minden más, maggal rendelkező fajta esetében 13 Brix-fok,

- minden mag nélküli fajta esetében 14 Brix-fok.

Ezenkívül minden fajtánál kielégítőnek kell lennie a cukor-sav arány szintjének.

C. Osztályozás

A csemegeszőlők a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó csemegeszőlőnek kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel, a termőhelyre is figyelemmel.

A bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz, a fürtön egyenletesen kell elhelyezkedniük, feszesnek és gyakorlatilag mindenütt hamvas kinézetűnek kell lenniük.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó csemegeszőlőnek jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel, a termőhelyre is figyelemmel.

A bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz, valamint feszesnek és a lehető legnagyobb mértékben hamvas kinézetűnek kell lenniük. A fürtön a bogyók elhelyezkedése lehet kevésbé egyenletes, mint az "extra" osztályba sorolt csemegeszőlő esetében.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, ha nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- enyhe alakhiba,

- enyhe színhibák,

- nagyon enyhe, a bogyóknak csupán a héját érintő napperzselés.

- enyhe héjhibák.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a csemegeszőlők tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A fürt enyhe alak-, fejlettségi és színhibával rendelkezhet, ha a termék - a termőhely figyelembevételével - megőrzi a fajta lényeges tulajdonságait.

A bogyóknak megfelelően kell kötődniük a kocsányhoz, valamint megfelelően feszesnek és - lehetőleg - még hamvas kinézetűnek kell lenniük. A bogyók elhelyezkedése a fürtön szabálytalanabb lehet, mint az I. osztályba sorolt csemegeszőlő esetében.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a csemegeszőlő megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

- alakhibák,

- színhibák,

- enyhe, a bogyóknak csupán a héját érintő napperzselés,

- enyhe zúzódás,

- héjhibák.

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A csemegeszőlő méretét a fürt tömege határozza meg.

Az "extra" és az I. osztályú csemegeszőlő esetében a fürt tömegének legalább 75 grammnak kell lennie. Ez a rendelkezés egyadagos kiszerelés esetén egyetlen osztály vonatkozásában sem alkalmazandó.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A fürtök tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

Ezen eltérésen túlmenően a fürtről leszakadt bogyók aránya tömegben számítva legfeljebb 10 % lehet, és ezeknek épeknek és sértetleneknek kell lenniük.

iii. II. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

Ezen eltérésen túlmenően a fürtről leszakadt bogyók aránya tömegben számítva legfeljebb 10 % lehet, és ezeknek épeknek és sértetleneknek kell lenniük.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztály esetében (ha a gyümölcsöket méret szerint osztályozzák): a fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek. A tömeg kiigazítása érdekében az egyes kereskedelmi csomagokban (az egyadagos kiszerelések kivételével) megengedhető egy darab 75 g-nál kisebb tömegű fürt, feltéve, hogy a fürt az adott osztályra vonatkozó minden egyéb követelménynek megfelel.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és érettségű fürtöket kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályú csemegeszőlő esetében a fürtöknek méret és színezettség tekintetében megközelítőleg egyöntetűnek kell lenniük.

Mindazonáltal különböző fajtájú csemegeszőlők csomagolhatók vegyesen egyazon csomagolási egységbe, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A csemegeszőlőt úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek minden idegen anyagtól menteseknek kell lenniük; mindazonáltal megengedett a kiszerelés azon különleges formája, amikor a fürtöt a fürtkocsányhoz tartozó legfeljebb 5 cm hosszú szőlővesszővel együtt csomagolják.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 42 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Csemegeszőlő", ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A fajta neve. Különböző fajtájú csemegeszőlőket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében a bennük található minden egyes fajta megnevezése.

A fajta neve helyett e név valamely szinonimája is feltüntethető. Kereskedelmi megnevezés ( 43 ) csak a fajtanév vagy annak szinonimája kiegészítéseként tüntethető fel.

C. A termék eredete

- Származási ország ( 44 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

- Különböző származási helyű, különböző fajtájú csemegeszőlőket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Adott esetben:"75 gramm alatti tömegű, egy adagnak megfelelő fürtök" vagy más, ezzel egyenértékű megnevezés.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

10. RÉSZ: A PARADICSOMRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Solanum lycopersicum L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra - vagyis nem ipari felhasználásra - szánt paradicsom fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

Kereskedelmi típus szerint négy paradicsomváltozatot különböztetünk meg:

- "kerek",

- "gerezdes",

- "hosszúkás" vagy "ovális",

- bármilyen formájú "cseresznyeparadicsom/koktélparadicsom (miniatűr fajták).

II. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt paradicsomra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A szállításra bocsátást követő szakaszokban azonban az előírások rendelkezéseihez viszonyítva a termékek esetében a következők fordulhatnak elő:

- a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya,

- a nem extra osztályú termékek esetében megengedhető, hogy fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

A. Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a paradicsom minden osztályban legyen:

- ép,

- egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

- tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

- szemmel láthatóan friss,

- kártevőktől gyakorlatilag mentes,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

- nem természetes felületi nedvességtől mentes,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Fürtös paradicsom esetében a száraknak frissnek, egészségesnek, tisztának, levelektől és szemmel látható idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

A paradicsomnak a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Az érettségre vonatkozó követelmények

A paradicsom fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy a termék érési folyamata folytatódhasson, és a termék elérje a megfelelő érettségi fokot.

C. Osztályozás

A paradicsomok a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak kiváló minőségűnek kell lennie. Keménynek kell lennie, és rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

A paradicsomnak a "zöldtalpasságtól" és más hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve az olyan jelentéktelen felületi hibákat, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak jó minőségűnek kell lennie. Megfelelően keménynek kell lennie, és rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Repedésektől és a "zöldtalpasság" látható nyomaitól mentesnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

- kisebb alak- és fejlődési hiba,

- enyhe színhibák,

- kisebb héjhibák,

- nagyon enyhe nyomódás.

A "gerezdes" paradicsomon lehet továbbá:

- 1 cm-nél nem hosszabb, beforrott repedés,

- kisebb kidudorodás,

- kis köldök, parásodás nélkül,

- legfeljebb 1 cm2-es parás folt a bibénél,

- a virág helyének finom forradása megnyúlt alakban (varrathoz hasonló), ennek hossza azonban nem haladhatja meg a bogyó legnagyobb átmérőjének kétharmadát.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a paradicsomok tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A paradicsomnak viszonylag keménynek kell lennie (de lehet az I. osztályúnál némileg kevésbé kemény), és nem lehet rajta nyílt repedés.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a paradicsom megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés tekintetében:

- alak- és fejlődési hibák,

- színhibák,

- héjhibák és nyomódások, feltéve, hogy nem befolyásolják komoly mértékben a gyümölcs minőségét,

- legfeljebb 3 cm hosszú, behegedt repedés a gömbölyű, a gerezdes és a hosszúkás paradicsom esetében.

A "gerezdes" paradicsomon lehet továbbá:

- az I. osztályban megengedettnél nagyobb mértékű kidudorodás, de torzult alak nélkül,

- köldök,

- legfeljebb 2 cm2-es parás folt a bibénél,

- a virág helyének forradása, megnyúlt alakban (varrathoz hasonlóan).

III. A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a bogyó hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő, a tömeg vagy a darabszám határozza meg.

A következő rendelkezések nem vonatkoznak a fürtös paradicsomra, valamint nem kötelezőek az alábbiak esetében:

- a 40 mm-nél kisebb átmérőjű "cseresznyeparadicsom/koktélparadicsom";

- a szabálytalan alakú "gerezdes" paradicsom; valamint

- a II. osztály.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) Abban az esetben, ha a paradicsomok méretét átmérő szerint határozzák meg:

- 10 mm, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője kisebb, mint 50 mm,

- 15 mm, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 50 mm, de kisebb, mint 70 mm,

- 20 mm, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 70 mm, de kisebb, mint 100 mm,

- nem vonatkozik ilyen korlátozás az olyan paradicsomokra, amelyek átmérője legalább 100 mm.

Méretkategóriák alkalmazása esetén a paradicsomokat a következő táblázatban szereplő méretkategóriák és tartományok szerint kell osztályozni:

b) Ha a paradicsomok mérete tömeg vagy darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbségnek összhangban kell lennie az a) pontban leírtakkal.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

A fürtös paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a válhat le a szárról.

iii. II. osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termék aránya legfeljebb 2 % lehet.

A fürtös paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a válhat le a szárról.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és - méret szerinti osztályozás esetén - azonos méretű paradicsomokat kell tartalmaznia.

Az "extra" és az I. osztály esetében az érettségi állapotnak és a színezettségnek is gyakorlatilag egyöntetűnek kell lennie. Ezenkívül a "hosszúkás" paradicsomoknak a hossz tekintetében is kellőképpen egyneműeknek kell lenniük.

Mindazonáltal különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomok csomagolhatók vegyesen egyazon csomagolási egységbe, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus esetében azonos eredetűek. A méretbeli egyöntetűség nem követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A paradicsomokat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást. Információk lézeres technológiával történő feltüntetésekor a jelölő eszköz nem okozhat károsodást a gyümölcs felületén vagy húsán.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI. A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 45 ), azonos oldalon, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe (például utca/város/régió/irányítószám és - amennyiben különbözik a származási országtól - ország).

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni; Amennyiben a kibocsátó ország eltér a származási országtól, a kód előtt fel kell tüntetni az ISO 3166 (alpha) ország/földrajzi terület kódját;

- kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a " ... részére csomagolva" feliratot vagy más, ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B. A termék megnevezése

- "Paradicsom", "fürtös paradicsom", "cseresznyeparadicsom/koktélparadicsom" vagy "fürtös cseresznyeparadicsom/koktélparadicsom", vagy az egyéb miniatűr fajokra vonatkozó más, ezzel egyenértékű megnevezés, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- "Vegyes paradicsom" vagy valamilyen ezzel egyenértékű megnevezés a különböző fajtájú, kereskedelmi típusú és/vagy színű paradicsomokat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében. Ha a termék kívülről nem látható, a különböző színek, fajták vagy kereskedelmi típusok szerint fel kell tüntetni a csomagban található paradicsomok mennyiségét.

- A fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország ( 46 ) és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomokat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típusmegnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret (méret szerinti osztályozás esetén),

- a legkisebb és legnagyobb átmérőben megadva; vagy

- a legkisebb és legnagyobb tömeg; vagy

- a III. szakaszban megadott méretkategória-kód; vagy

- darabszám, és utána a legkisebb és a legnagyobb méret.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

II. MELLÉKLET

A 12. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MINTA

?KÉP?

III. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS A 12., A 13. ÉS 14. CIKKBEN EMLÍTETT, FRISS GYÜMÖLCSÖKRE ÉS ZÖLDSÉGEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK TEKINTETÉBEN

?KÉP?

IV. MELLÉKLET

A 15. cikk alapján jóváhagyott megfelelőségi ellenőrzéseket végző harmadik országok és az érintett termékek

V. MELLÉKLET

A 17. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az alábbi ellenőrzési módszerek az OECD-nek a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi szabványok alkalmazására irányuló programja keretében elfogadott, a friss gyümölcs és zöldség minőségi ellenőrzésének végrehajtásáról szóló útmutató rendelkezésein alapulnak.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Csomagolási egység

Egy tétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt. A csomagolás célja, hogy megkönnyítse több kereskedelmi csomagnak, illetve termékek laza vagy rendezett csoportjának a kezelését és szállítását, és megelőzze a fizikai kezelés és a szállítás okozta károkat. A csomagolási egység egyben kereskedelmi csomag is lehet. A közúti, vasúti, vízi és légi konténerek nem minősülnek csomagolási egységnek.

1.2. Kereskedelmi csomag

Egy tétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt. A kereskedelmi csomag csomagolásának célja, hogy értékesítési egységet képezzen a végfelhasználó vagy végfogyasztó számára az értékesítés helyén.

1.3. Előrecsomagolt csomagolási egység

Az előrecsomagolt csomagolási egység olyan kereskedelmi csomag, amely az élelmiszert teljesen vagy részben körülzárja, oly módon, hogy a csomagolási egység tartalma nem változtatható meg a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül. Az egyetlen terméket takaró védőfólia nem számít előrecsomagolásnak.

1.4. Szállítmány

Egy adott kereskedő által értékesítendő terméknek a vonatkozó dokumentumban meghatározott, ellenőrzésre bemutatott mennyisége. A szállítmány állhat egy vagy több típusú termékből: tartalmazhat egy vagy több tétel friss, aszalt vagy szárított gyümölcsöt és zöldséget.

1.5. Tétel

A termék egy olyan mennyisége, amely egy adott helyen végzett ellenőrzés időpontjában az alábbiak tekintetében hasonló jellemzőkkel rendelkezik:

- csomagoló és/vagy feladó,

- származási ország,

- a termék jellege,

- a termék minőségi osztálya,

- méret (ha a terméket méret szerint osztályozzák),

- fajta vagy kereskedelmi típus (a minőségi előírás vonatkozó rendelkezései szerint),

- a csomagolás típusa és a kiszerelés.

Ha azonban az 1.4. pontban meghatározott szállítmányok megfelelőségi ellenőrzése során nehéz különbséget tenni a tételek között és/vagy nem lehet kimutatni különálló tételeket, az adott szállítmány összes árutétele egy tételként kezelhető, ha azok a termék típusát, a feladót, a származási országot, a minőségi osztályt és a fajtát vagy kereskedelmi típust (ha erről a forgalmazási előírás rendelkezik) tekintve hasonlóak.

1.6. Mintavétel

A megfelelőségi ellenőrzés során valamely tételből ideiglenesen vett kollektív minta.

1.7. Elemi minta

A tételből véletlenszerűen kiválasztott csomagolási egység csomagolt termék esetében, illetve (közvetlenül a szállítóeszközbe vagy annak rekeszébe rakott) ömlesztett termék esetében a tétel tetszőleges pontjáról véletlenszerűen vett termékmennyiség.

1.8. Teljes minta

A tételből vett több, feltehetően reprezentatív elemi minta, amelynek mennyisége elegendő ahhoz, hogy a tétel értékelését minden kritérium tekintetében lehetővé tegye.

1.9. Másodlagos minta

Az elemi mintából véletlenszerűen vett megegyező termékmennyiség.

Csomagolt diófélék esetében a másodlagos minta tömege 300 gramm és 1 kg között van. Ha az elemi mintát kereskedelmi csomagokból álló csomagolási egységek alkotják, a másodlagos minta egy vagy több, összesen legalább 300 g tömegű kereskedelmi csomagból áll.

Más csomagolt termék esetében a másodlagos minta 30 egységből áll, ha a csomagolási egység nettó tömege legfeljebb 25 kg, és a csomagolási egység nem tartalmaz kereskedelmi csomagot. Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy ha az elemi minta legfeljebb 30 egységből áll, akkor a csomagolási egység egész tartalmát ellenőrizni kell.

1.10. Összetett minta (csak szárított vagy aszalt termékek esetében)

Az összetett minta a teljes mintából vett összes másodlagos minta legalább 3 kg tömegű keveréke. A terméket az összetett mintában egyenletesen kell elkeverni.

1.11. Csökkentett minta

A teljes vagy az összetett mintából véletlenszerűen vett termékmennyiség, amely az a szükséges legkisebb mennyiség, amely elegendő bizonyos egyedi kritériumok értékeléséhez.

Ha az ellenőrzési módszer tönkretenné a terméket, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az ellenőrzési célból eredetileg vett teljes minta 10 százalékát, illetve héjas diófélék esetében az összetett mintából vett 100 gyümölcsöt. Kisméretű szárított vagy aszalt termékek esetében - például ha 100 g termék több mint 100 egységet tartalmaz - a csökkentetett minta súlya legfeljebb 300 g lehet.

A fejlettségi fokra és az érettségi állapotra vonatkozó feltételek értékeléséhez a mintát a gyümölcsök, zöldségek, szárított és aszalt termékek minőségének megállapítására irányuló objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatóban meghatározott objektív módszerekkel kell összeállítani.

Egy teljes vagy összetett mintából több csökkentett minta is vehető annak érdekében, hogy a tétel megfelelőségét több szempont alapján is ellenőrizni lehessen.

2. A MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSA

2.1. Általános megjegyzés

A megfelelőségi ellenőrzés az ellenőrizendő tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett minták értékelésével történik. Az ellenőrzés azon a feltételezésen alapul, hogy a minták minősége megfelel a tétel minőségének.

2.2. Az ellenőrzés helye

Megfelelőségi ellenőrzés végezhető a csomagolási művelet során, a feladás helyén, a szállítás alatt, az átvétel helyén, a nagykereskedőnél és a kiskereskedőnél.

Ha az ellenőrző szerv a megfelelőségi ellenőrzést nem a saját helyiségeiben végzi el, a tulajdonosnak biztosítania kell a megfelelőségi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges helyszínt.

2.3. A tételek azonosítása és/vagy általános benyomás szerzése a szállítmányról

A tételek azonosítása jelöléseik vagy egyéb szempontok alapján történik, mint például a 89/396/EGK tanácsi irányelvben ( 47 ) megállapított jelzések alapján. Több tételből álló szállítmányok esetében az ellenőrnek a kísérő dokumentumok vagy a szállítmányra vonatkozó nyilatkozatok révén általános benyomást kell szereznie a szállítmányról. Az ellenőrnek ezt követően meg kell határoznia, hogy a bemutatott tételek mennyiben felelnek meg az említett dokumentumokban szereplő információnak.

Amennyiben a termékeket be fogják rakodni vagy már berakodták egy szállítóeszközbe, a szállítmány azonosítására az adott szállítóeszköz nyilvántartási számát kell használni.

2.4. A termék bemutatása

Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagolási egységeket kell ellenőrizni. A bemutatásnak, amelyet a piaci szereplőnek kell elvégeznie, egyaránt ki kell terjednie a teljes minta bemutatására, valamint a szállítmány vagy tétel azonosításához szükséges összes információ biztosítására.

Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából az ellenőr választja ki.

2.5. Fizikai ellenőrzés

- A csomagolás és a kiszerelés értékelése:

A csomagolást - beleértve a csomagolási egység belsejében használt anyagot is - a vonatkozó forgalmazási előírás rendelkezései alapján meg kell vizsgálni alkalmasság és tisztaság szempontjából. Ezt csomagolt termékek esetében az elemi minták alapján, minden más esetben a szállítóeszköz alapján kell elvégezni. Ha csak bizonyos csomagolásfajták vagy kiszerelések engedélyezettek, az ellenőr ellenőrzi, hogy ezeket használják-e.

- A jelölések ellenőrzése:

Az ellenőr meggyőződik arról, hogy a terméket a vonatkozó forgalmazási előírásnak megfelelően látták-e el jelölésekkel. Az ellenőrzés során megvizsgálják a jelölések pontosságát és/vagy a szükséges módosítás mértékét is.

Csomagolt termék esetében ezt az ellenőrzést az elemi minták alapján, minden más esetben a raklaphoz rögzített dokumentum vagy a szállítóeszköz alapján kell elvégezni.

Az egyenként fóliába csomagolt gyümölcsök és zöldségek nem tekintendők a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett előrecsomagolt élelmiszernek, és nem feltétlenül szükséges a forgalmazási előírásoknak megfelelő jelölésük. Ilyen esetekben a fóliacsomagolás a sérülékeny termékek védelmére szolgáló eszköznek tekintendő.

- A termék megfelelőségének ellenőrzése:

Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy az alapján képes legyen értékelni a tételt. Az ellenőr véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagolási egységeket, illetve ömlesztett termék esetében a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni.

Vigyázni kell arra, hogy a mintavétel ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét.

Sérült csomagolási egységek nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálatnak vethetők alá és külön jelentés készülhet róluk.

A teljes mintának legalább az alábbi mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a tételt nem találják kielégítőnek, illetve amikor egy termék feltehetően nem felel meg a forgalmazási előírásnak és ezért ellenőrizni kell:

Nagyméretű (egységenként 2 kg fölötti) gyümölcs és zöldség esetében az elemi mintának legalább öt egységet kell tartalmaznia. Az 5-nél kevesebb csomagolási egységet tartalmazó vagy 10 kg-nál kisebb tömegű tételek esetében az ellenőrzés a teljes tételre kiterjed.

Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően arra a megállapításra jut, hogy az alapján nem képes döntést hozni, végezhet még egy fizikai ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként.

2.6. A termék ellenőrzése

Csomagolt termék esetében az elemi mintákkal történik a termék általános állapotának, kiszerelésének, a csomagolási egységek tisztaságának és a címkézésnek az ellenőrzése. Más esetekben ezeket az ellenőrzéseket a tétel vagy a szállítóeszköz alapján kell elvégezni.

A terméket a megfelelőségi ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból. Az ellenőr csak azokban az esetekben tekinthet el ettől, amikor a mintavétel összetett minta alapján történik.

Az egyöntetűség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését vagy teljes minta vagy összetett minta alapján végzik, az OECD-nek a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi szabványok alkalmazására irányuló programja keretében közzétett magyarázó kiadványok figyelembevételével.

Ha az ellenőr hibát fedez fel, darabszám vagy tömeg alapján megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg az előírásnak.

A külső hibákat teljes minta vagy összetett minta alapján ellenőrzik. Egyes, a fejlettség és/vagy az érettség fokával, illetve a belső hibák meglétével vagy hiányával kapcsolatos kritériumok ellenőrizhetők csökkentett minták alapján. Csökkentett minta alapján végzett ellenőrzésre különösen olyan esetekben kerül sor, amikor az ellenőrzés csökkenti a termék kereskedelmi értékét.

A fejlettségi fok és/vagy az érettségi állapot értékeléséhez a vonatkozó forgalmazási előírásban vagy a gyümölcsök, zöldségek, szárított és aszalt termékek minőségének megállapítására irányuló objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatóban erre a célra meghatározott eszközöket és módszereket kell használni.

2.7. Jelentés az ellenőrzés eredményeiről

Adott esetben kiállítják a 14. cikkben említett dokumentumokat.

Amennyiben meg nem felelés megállapítását eredményező hibákat találnak, a kereskedőt vagy annak képviselőjét írásban tájékoztatni kell ezekről a hibákról, a nem megfelelő termékek százalékos arányáról, valamint a meg nem felelés okairól. Amennyiben a jelölések megváltoztatásával a termék megfelelhet az előírásnak, erről tájékoztatni kell a kereskedőt vagy annak képviselőjét.

Amennyiben a termékben találnak hibákat, jelezni kell a forgalmazási előírásnak meg nem felelő termékek százalékos arányát.

2.8. A megfelelőségi ellenőrzés által okozott értékcsökkenés

A megfelelőségi ellenőrzést követően a teljes, illetve az összetett mintát a piaci szereplő vagy képviselője rendelkezésére bocsátják.

Az ellenőrző szerv nem köteles visszaszolgáltatni a teljes, illetve az összetett mintának az ellenőrzés során megsérült darabjait.

Va. MELLÉKLET

A 37. CIKK MÁSODIK BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEM TÁMOGATHATÓ BERUHÁZÁSOK

1. A termelői csoport forgalmazási vagy elosztási tevékenységeiben felhasználandó szállítóeszközbe történő beruházás, kivéve:

a) a belső szállításra szolgáló eszközbe történő beruházást; vásárláskor a termelői csoportnak az érintett tagállam felé megfelelő módon igazolnia kell, hogy a beruházás csak a belső szállítást szolgálja;

b) a hűtött tárolást vagy az ellenőrzött atmoszférájú szállítást szolgáló kiegészítő berendezést.

2. Beépítetlen földterület vásárlása, amely az érintett művelet teljes támogatható költségeinek több mint 10 %-át teszi ki, kivéve, ha a vásárlás az elismerési tervben szereplő beruházás végrehajtásához szükséges.

3. Használt berendezés vásárlása uniós vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző hét évben.

4. Bérlés, kivéve, ha a tagállam illetékes hatósága a bérlést gazdaságilag indokoltnak tartja a vásárlás helyett.

5. Ingatlan vásárlása uniós vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző tíz évben.

6. Részvényvásárlás.

7. A termelői csoport vagy tagjainak mezőgazdasági üzemein és/vagy helyiségein kívül végzett beruházás vagy hasonló tevékenység.

Vb. MELLÉKLET

Értesítési sablonok a 38. cikk (4) bekezdése szerint, termelői csoportonként

?KÉP? ?KÉP?

XIX. MELLÉKLET

A 149. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

XX. MELLÉKLET

A 150. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT RENDELETEK

A Bizottság 1986. május 27-i 1764/86/EGK rendelete ( 48 ) a termelési támogatási rendszer keretében feldolgozott paradicsomalapú termékek minőségi minimumkövetelményeinek megállapításáról

A Bizottság 1989. július 28-i 2320/89/EGK rendelete ( 49 ) a termelési támogatási rendszer keretében szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított őszibarackra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények megállapításáról

A 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az aszalt szilvával kapcsolatos támogatási intézkedések tekintetében történő megállapításáról szóló, 1999. március 3-i 464/1999/EK bizottsági rendelet ( 50 ) 2. cikke, valamint I. mellékletének A. és B. része

A termelési támogatásra jogosult szárított füge jellemzői tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1573/1999/EK bizottsági rendelet ( 51 ) 1. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint II. és III. melléklete

Az egyes szárított szőlőféleségek előállítására termesztett szőlőfajták termesztéséhez nyújtott támogatás tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 22-i 1621/1999/EK bizottsági rendelet ( 52 ) I. és II. melléklete

A Bizottság 1999. július 28-i 1666/1999/EK rendelete ( 53 ) a szárított szőlő egyes fajtáinak minimális forgalmazási jellemzői tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról

A Bizottság 2001. május 23-i 1010/2001/EK rendelete ( 54 ) a termelési támogatási rendszer hatálya alá tartozó vegyes gyümölcs minőségi minimumkövetelményeiről

A nyersanyagokra vonatkozó jogosultsági követelmények a 2201/96/EK rendeletben meghatározott termelési támogatási rendszer keretében történő meghatározásáról szóló, 2002. február 5-i 217/2002/EK bizottsági rendelet ( 55 ) 3. cikke

A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatási rendszere tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 29-i 1535/2003/EK bizottsági rendelet ( 56 ) 2. cikke

Az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló 2202/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2003. december 1-jei 2111/2003/EK bizottsági rendelet ( 57 ) 16. cikke és I. melléklete

A Bizottság 2006. október 18-i 1559/2006/EK rendelete ( 58 ) a termelési támogatási rendszer keretében a szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított vilmoskörtére és Rocha körtére vonatkozó minőségi minimumkövetelmények megállapításáról.

( 1 ) HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

( 2 ) HL L 41., 2003.2.14., 33. o.

( 3 ) A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 4 ) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

( 5 ) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

( 6 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 7 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 8 ) A színezettség és a héjparásodás szerint osztályozott fajták nem teljes körű jegyzéke megtalálható

ezen előírás függelékében.

( 9 ) Az ezen előíráshoz csatolt függelékben "R" betűvel megjelölt fajtákra nem vonatkoznak a parásodással kapcsolatos rendelkezések.

( 10 ) A színezettség és a héjparásodás szerint osztályozott fajták nem teljes körű jegyzéke megtalálható

ezen előírás függelékében.

( 11 ) Az ezen előíráshoz csatolt függelékben "R" betűvel megjelölt fajtákra nem vonatkoznak a parásodással kapcsolatos rendelkezések.

( 12 ) Az ezen előíráshoz csatolt függelékben "R" betűvel megjelölt fajtákra nem vonatkoznak a parásodással kapcsolatos rendelkezések.

( 13 ) Az OECD objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatójában leírtak szerint számolva. Az útmutató itt érhető el: http://www.oecd.org/agriculture/fruit-vegetables/publications.

( 14 ) Az OECD objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatójában leírtak szerint számolva. Az útmutató itt érhető el: http://www.oecd.org/agriculture/fruit-vegetables/publications.

( 15 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 16 ) A kereskedelmi megnevezés lehet olyan védjegy, amelynek tekintetében védjegyoltalmat kérelmeztek vagy szereztek, illetve lehet egyéb más megnevezés.

( 17 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 18 ) Az OECD objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatójában leírtak szerint számolva. Az útmutató itt érhető el: http://www.oecd.org/agriculture/fruit-vegetables/publications.

( 19 ) A gyümölcs héján esetleg idegen illatot hagyó tartósítószer, illetve egyéb vegyi anyag használata megengedett, ha ez összhangban van az alkalmazandó európai uniós rendelkezésekkel.

( 20 ) A gyümölcs héján esetleg idegen illatot hagyó tartósítószer, illetve egyéb vegyi anyag használata megengedett, ha ez összhangban van az alkalmazandó európai uniós rendelkezésekkel.

( 21 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 22 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 23 ) Az OECD objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatójában leírtak szerint számolva. Az útmutató itt érhető el: http://www.oecd.org/agriculture/fruit-vegetables/publications.

( 24 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 25 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 26 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 27 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 28 ) Az OECD objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatójában leírtak szerint számolva. Az útmutató itt érhető el: http://www.oecd.org/agriculture/fruit-vegetables/publications.

( 29 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 30 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 31 ) Ennek az előírásnak a függeléke tartalmazza a nagy gyümölcsű fajták és a nyári körtefajták nem teljes jegyzékét.

( 32 ) Ennek az előírásnak a függeléke tartalmazza a nagy gyümölcsű fajták és a nyári körtefajták nem teljes jegyzékét.

( 33 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 34 ) A kereskedelmi megnevezés lehet olyan védjegy, amelynek tekintetében védjegyoltalmat kérelmeztek vagy szereztek, illetve lehet egyéb más megnevezés.

( 35 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 36 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 37 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 38 ) Az étkezési paprika egyes fajtáinak csípős íze is lehet. Az enyhén csípős ízű étkezési paprika kereskedelmi fajtái például a Sivri, a Padron és a Somborka.

( 39 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 40 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 41 ) Az OECD objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatójában leírtak szerint számolva. Az útmutató itt érhető el: http://www.oecd.org/agriculture/fruit-vegetables/publications.

( 42 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 43 ) A kereskedelmi megnevezés lehet olyan védjegy, amelynek tekintetében védjegyoltalmat kérelmeztek vagy szereztek, illetve lehet egyéb más megnevezés.

( 44 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 45 ) A jelölésre vonatkozó ezen rendelkezések a csomagolási egységben elhelyezett kereskedelmi csomagokra nem vonatkoznak, a különálló kereskedelmi csomagokra azonban igen.

( 46 ) A teljes vagy az általánosan használt nevet kell feltüntetni.

( 47 ) HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

( 48 ) HL L 153., 1986.6.7., 1. o.

( 49 ) HL L 220., 1989.7.29., 54. o.

( 50 ) HL L 56., 1999.3.4., 8. o.

( 51 ) HL L 187., 1999.7.20., 27. o.

( 52 ) HL L 192., 1999.7.24., 21. o.

( 53 ) HL L 197., 1999.7.29., 32. o.

( 54 ) HL L 140., 2001.5.24., 31. o.

( 55 ) HL L 35., 2002.2.6., 11. o.

( 56 ) HL L 218., 2003.8.30., 14. o.

( 57 ) HL L 317., 2003.12.2., 5. o.

( 58 ) HL L 288., 2006.10.19., 22. o.