32007R1580[1]

A Bizottság 1580/2007/EK rendelete ( 2007. december 21. ) a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1580/2007/EK RENDELETE

(2007. december 21.)

a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 42. cikkére,

(1)

Az 1182/2007/EK rendelet módosította a gyümölcs- és zöldségágazat 2200/96/EK rendeletben, a 2201/96/EK rendeletben és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározott korábbi rendszerét.

(2)

A gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó hatályos végrehajtási szabályokat nagy számú rendelet tartalmazza, közülük sokat sokszor módosítottak. A gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszerében az 1182/2007/EK rendelet által tett módosítások miatt, valamint a tapasztalatok fényében meg kell változtatni ezeket a végrehajtási szabályokat. A változtatások hatálya miatt, az egyértelműség érdekében minden végrehajtási szabályt egy új, külön rendeletbe kell foglalni.

(3)

Az alábbi bizottsági rendeleteket ezért hatályon kívül kell helyezni:

- az 1994. december 21-i 3223/94/EK rendelet a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról ( 5 );

- az 1996. július 30-i 1555/96/EK rendelet a zöldség- és gyümölcsfélékre kivetett kiegészítő importvámok alkalmazási szabályairól ( 6 );

- az 1999. május 6-i 961/1999/EK rendelet a zöldség- és gyümölcságazatban tevékenykedő termelői szervezetek által megalkotott szabályok kiterjesztésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokról ( 7 );

- a 2001. március 20-i 544/2001/EK rendelet a működési alapokhoz nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatás tekintetében a 2200/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról ( 8 );

- a 2001. június 12-i 1148/2001/EK rendelet a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzésekről ( 9 );

- a 2001. december 21-i 2590/2001/EK rendelet az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelőző, Svájcban elvégzendő, a friss gyümölcs- és zöldségfélék forgalmazási előírásainak való megfelelés ellenőrzési tevékenységének jóváhagyásáról ( 10 );

- a 2002. október 9-i 1791/2002/EK rendelet az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően Marokkóban végzendő, a friss gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó forgalmazási előírásoknak való megfelelést ellenőrző műveletek jóváhagyásáról ( 11 );

- a 2002. november 28-i 2103/2002/EK rendelet az Európai Közösségbe történő behozatalt megelőzően a Dél-Afrikában elvégzett, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelési ellenőrzések műveleteinek jóváhagyásáról ( 12 );

- a 2003. január 10-i 48/2003/EK rendelet az egyazon kereskedelmi csomagban kiszerelt különböző friss gyümölcs- és zöldségfélék keverékeire vonatkozó szabályok megállapításáról ( 13 );

- a 2003. április 2-i 606/2003/EK rendelet a Közösségbe történő behozatalt megelőzően Izraelben elvégzett, a friss gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó forgalomba hozatali előírásoknak való megfelelést ellenőrző műveletek jóváhagyásáról ( 14 );

- a 2003. április 30-i 761/2003/EK rendelet az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően Indiában elvégzett, a friss zöldségre és gyümölcsre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelést ellenőrző műveletek jóváhagyásáról ( 15 );

- a 2003. augusztus 11-i 1432/2003/EK rendelet a 2200/96/EK tanácsi rendeletnek a termelői szervezetek elismerésének feltételei és a termelői csoportok előzetes elismerése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról ( 16 );

- a 2003. augusztus 11-i 1433/2003/EK rendelet a működési alapok, a működési programok és a pénzügyi hozzájárulás tekintetében a 2200/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról ( 17 );

- a 2003. november 3-i 1943/2003/EK rendelet az előzetesen elismert termelői csoportoknak nyújtott támogatás tekintetében a 2200/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról ( 18 );

- a 2004. január 21-i 103/2004/EK rendelet a gyümölcs- és zöldségágazatban alkalmazott intervenciós intézkedések és a piacról való kivonás tekintetében a 2200/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról ( 19 );

- a 2004. szeptember 1-jei 1557/2004/EK rendelet az egyes friss gyümölcsökre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelés Új-Zélandon elvégzett ellenőrzésének jóváhagyásáról a Közösségbe történő behozatalt megelőzően ( 20 );

- a 2006. február 1-jei 179/2006/EK rendelet a harmadik országokból származó alma behozatala tekintetében engedélyezési rendszer bevezetéséről ( 21 );

- a 2006. március 15-i 430/2006/EK rendelet az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően Szenegálban elvégzett, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelést ellenőrző műveletek jóváhagyásáról ( 22 );

- a 2006. március 15-i 431/2006/EK rendelet az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően Kenyában elvégzett, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelést ellenőrző műveletek jóváhagyásáról ( 23 );

- a 2006. december 5-i 1790/2006/EK rendelet az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően Törökországban elvégzett, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelést ellenőrző műveletek jóváhagyásáról ( 24 ).

(4)

Az 1182/2007/EK rendelet végrehajtására részletes szabályokat kell elfogadni.

(5)

Meg kell határozni a gazdasági éveket a gyümölcs- és zöldségtermékek vonatkozásában. Mivel az ágazatban már nem léteznek az érintett termékek betakarítási ciklusát követő támogatási rendszerek, minden gazdasági évet össze lehet hangolni a naptári évvel.

(6)

Az 1182/2007/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy forgalmazási előírások alkalmazásáról rendelkezzen a gyümölcs- és zöldségtermékek vonatkozásában, 2. cikkének (7) bekezdése előírja továbbá, hogy az ilyen előírásokról rendelkező hatályos egyedi rendeletek tovább alkalmazandók, míg el nem fogadják az új előírásokat.

(7)

A forgalmazási előírások alkalmazása alól kivételt és mentességet kell biztosítani egyes műveletek esetében, amelyek vagy nagyon kis jelentőségűek és/vagy sajátosak, vagy a kereskedelmi lánc kezdetén helyezkednek el, illetve feldolgozásra szánt termékek esetében.

(8)

A forgalmazási előírások által megkövetelt jelölési információkat jól láthatóan fel kell tüntetni a csomagoláson/címkézésen.

(9)

Bizonyos fogyasztói igények következtében egyre gyakoribbak a piacon a különböző fajtájú friss gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazó fogyasztói csomagok. A tisztességes kereskedelem megkívánja, hogy az ugyanazon kiszerelésben árult friss gyümölcsök és zöldségek minősége egységes legyen. Azoknak a termékeknek a vonatkozásában, amelyekre nincs elfogadott közösségi előírás, ez általános rendelkezések alkalmazásával biztosítható. Címkézési követelményeket kell megállapítani az egyazon csomagban lévő különböző típusú gyümölcsök és zöldségek keverékeire. Ezeknek kevésbé szigorúnak kell lenniük, mint a figyelembe veendő forgalmazási előírások által megállapítottak, különösen a címkén rendelkezésre álló helyre való tekintettel.

(10)

Az egyes tagállamoknak ellenőrző szerveket kell kijelölniük, amelyek felelősek a megfelelőségi vizsgálatok elvégzéséért az értékesítés minden szakaszában. E szervek valamelyikének kell felelősnek lennie az összes többi kijelölt szerv közötti kapcsolattartásért és tevékenységük összehangolásáért.

(11)

Mivel a kereskedők és azok főbb tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen eszköz a tagállamok által végzett elemzéshez, nagyon fontos minden tagállamban létrehozni a frissgyümölcs- és zöldség-kereskedők adatbázisát.

(12)

A megfelelőségi vizsgálatokat mintavétellel kell elvégezni, azokra a kereskedőkre összpontosítva, akiknél a legnagyobb a valószínűsége az előírásoknak nem megfelelő áruk előfordulásának. A tagállamoknak, figyelembe véve nemzeti piacuk sajátosságait, szabályokat kell hozniuk az egyes kategóriákba tartozó kereskedők ellenőrzésének előtérbe helyezéséről. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezekről a szabályokról értesíteni kell a Bizottságot.

(13)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országokba exportált friss gyümölcs és zöldség megfeleljen a forgalmazási előírásoknak, és a megfelelőséget tanúsítaniuk kell, a friss gyümölcs és zöldség, valamint a száraz és szárított gyümölcsöknek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán belül végzett szabványosításáról szóló Genfi Jegyzőkönyvnek, és a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások alkalmazása OECD rendszerének megfelelően.

(14)

A harmadik országokból behozott friss gyümölcsnek és zöldségnek meg kell felelnie a forgalmazási előírásoknak vagy azokkal egyenértékű előírásoknak. Ezért a megfelelőség ellenőrzését még azelőtt kell elvégezni, hogy az árukat beléptetik a Közösség vámterületére, kivéve azon kis tételek esetén, amelyeket az ellenőrző hatóságok/szervek alacsony kockázatúnak minősítenek. Egyes harmadik országokban, amelyek kielégítő garanciát nyújtanak a megfelelőségre, a kivitelt megelőző ellenőrzéseket e harmadik országok ellenőrző szervei is elvégezhetik. Ahol ezzel a lehetőséggel élnek, a tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a harmadik országok ellenőrző szervei által végzett, kivitelt megelőző ellenőrzések hatékonyságát/minőségét, és tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről.

(15)

A feldolgozásra szánt termékeknek nem kell megfelelniük forgalmazási előírásoknak, ezért biztosítani kell, hogy ezeket nem értékesítik a piacon friss termékként. Az említett termékeket megfelelően fel kell címkézni, és egyes esetekben/ha lehetséges feldolgozási igazolást kell mellékelni hozzájuk, amely megjelöli a termékek végső felhasználását és lehetővé teszi az ellenőrzéseket.

(16)

A forgalmazási előírásoknak való megfelelés szempontjából vizsgált gyümölcsöket és zöldségeket a forgalmazás minden szakaszában ugyanolyan típusú ellenőrzésnek kell alávetni. Erre a célra az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által javasolt vizsgálati iránymutatásokat kell alkalmazni, amelyek összhangban állnak az OECD vonatkozó ajánlásaival. Mindazonáltal a kiskereskedelmi értékesítési szakaszban történő ellenőrzésekre vonatkozóan különleges intézkedéseket kell megállapítani.

(17)

Rendelkezni kell a termelői szervezetnek az általa kért termékek vonatkozásában való elismeréséről. Ha az elismerést kizárólag feldolgozásra szánt termékekre kérelmezik, biztosítani kell, hogy a termékeket valóban feldolgozásra szállítsák.

(18)

Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszerének céljai megvalósuljanak, és a termelői szervezetek a feladataikat fenntartható és hatékony módon végezzék, a termelői szervezeteken belül a lehető legnagyobb stabilitást kell biztosítani. Ezért meg kell állapítani a termelők termelői szervezetbeli tagságának minimális időtartamát. A tagállamok hatáskörébe kell utalni a felmondási idő, valamint azon időpont megállapítását, amelytől kezdve a tagságról való lemondás hatályba lép.

(19)

A termelői szervezetek fő és alapvető tevékenységének a kínálat és a forgalmazás koncentrálásával kell kapcsolatban lennie. Engedélyezni kell azonban a termelői szervezetek részére, hogy egyéb tevékenységekben vegyenek részt, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi jellegű tevékenység-e vagy sem. Ösztönözni kell a termelői szervezetek közötti együttműködést a kizárólag valamely más elismert termelői szervezettől vásárolt gyümölcs és zöldség forgalmazásának a számításokból való kihagyásának engedélyezése révén, mind a fő tevékenység, mind az egyéb tevékenységek tekintetében. A technikai eszközök biztosítása tekintetében a megvalósítás lehetséges módjának a hatályát indokolt kibővíteni, hogy az magában foglalja a termelői szervezetek tagjain keresztüli eszközbiztosítást is.

(20)

A termelői szervezetek rendelkezhetnek részvényekkel leányvállalatokban, hogy növeljék tagjaik termelésének hozzáadott értékét. Az ilyen módon forgalomba hozott termékek értékének kiszámítására vonatkozó szabályokat rögzíteni kell. Az ilyen leányvállalatok fő tevékenységeinek egy átmeneti alkalmazkodási időszakot követően a termelői szervezetével azonosnak kell lenniük.

(21)

Részletes szabályokat kell megállapítani az 1182/2007/EK rendeletben foglalt termelői szervezetek társulásainak, a transznacionális termelői szervezeteknek és a termelői szervezetek transznacionális társulásainak az elismerésére és működésére vonatkozóan. Az egységesség érdekében ezeknek a szabályoknak a lehető legjobban tükrözniük kell a termelői szervezetekre vonatkozóan megállapított szabályokat.

(22)

A kínálat koncentrálásának megkönnyítése érdekében ösztönözni kell a meglévő termelői szervezetek egyesülését új szervezetek létrehozása céljából, az egyesített szervezetek működési programjainak egyesítésére vonatkozó szabályok megállapításával.

(23)

Azon alapelv tiszteletben tartása mellett, hogy a termelői szervezeteknek a termelők saját kezdeményezésére kell létrejönniük, és azokat a termelőknek kell ellenőrizniük, a tagállamokra kell hagyni azon feltételek megállapítását, amelyek mellett valamely természetes vagy jogi személy valamely termelői szervezet és/vagy termelői szervezetek társulása tagja lehet.

(24)

Annak biztosítása érdekében, hogy a termelői szervezetek hitelesen képviseljenek minimális számú termelőt, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a termelői szervezeten belül a termelés zömét előállító, de számszerűleg kisebbségben levő tagok ne éljenek vissza indokolatlan módon erőfölényükkel a szervezet irányításában és működésében.

(25)

A Közösségen belül eltérő termelési és forgalmazási feltételek figyelembevétele céljából a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az elismerési tervet benyújtó termelői csoportok előzetes elismerésének bizonyos feltételeit.

(26)

A stabil, a gyümölcs- és zöldségágazati célkitűzések elérése érdekében tartós hozzájárulást nyújtani képes termelői szervezetek létrehozásának elősegítése érdekében az előzetes elismerés kizárólag azon termelői csoportoknak adható meg, amelyek bizonyítani tudják, hogy meghatározott időn belül képesek megfelelni az összes elismerési követelménynek.

(27)

Meg kell határozni, hogy a termelői csoportoknak milyen információkat kell megadniuk az elismerési tervben. Annak érdekében, hogy termelői csoportok jobban megfelelhessenek az elismerés feltételeinek, engedélyezni kell az elismerési tervek megváltoztatásának lehetőségét. E célból rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok jogosultak legyenek felkérni a termelői szervezetet arra, hogy tegyen helyreigazító intézkedéseket a terv megvalósulásának biztosítására.

(28)

A termelői csoport teljesítheti az elismerés feltételeit az elismerési terv befejezése előtt. Rendelkezni kell arról, hogy az ilyen csoportoknak lehetőségük legyen elismerési kérelmet benyújtani, működési programtervezettel együtt. Az egységesség érdekében az ilyen elismerés megadásának a termelői csoport számára az elismerési terv befejezését kell jelentenie, és a vonatkozó támogatást meg kell szüntetni. Mindazonáltal a beruházások többéves finanszírozásának figyelembevétele érdekében a beruházási támogatásra jogosult beruházások esetében lehetővé kell tenni, hogy átvihetők legyenek a működési programokba.

(29)

A termelői csoportok létrehozásával és az igazgatási műveleteikkel járó költségek fedezésére szolgáló támogatási rendszer helyes alkalmazásának megkönnyítése érdekében az ilyen jellegű támogatást átalánydíjszabás alapján kell nyújtani. A költségvetési korlátozások miatt ezen átalánytámogatást felső határhoz kell kötni. Továbbá a különböző nagyságú termelői csoportok eltérő pénzügyi szükségleteinek figyelembevétele érdekében a termelői csoportok által forgalomba hozható termékmennyiség értékének megfelelően ezt a felső határt ki kell igazítani.

(30)

Az egységesség és az elismert termelői csoport státuszra való zökkenőmentes átállás érdekében a termelői csoportok fő tevékenységeire és a forgalomba hozott termékek értékére vonatkozóan ugyanazon szabályok érvényesek, mint a termelői szervezetekre.

(31)

Egyesülések esetében az egyesüléssel létrejövő termelői csoportoknak a támogatás továbbra is nyújtható annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az új termelői csoportok pénzügyi szükségleteit, és biztosítsák a támogatási rendszer helyes alkalmazását.

(32)

A működési programok támogatási programja alkalmazásának megkönnyítése érdekében a termelői szervezetek által forgalomba hozott termékek fogalmát világosan meg kell határozni, beleértve azt, hogy mely termékek vehetők figyelembe, valamint annak az értékesítési szakasznak a meghatározását, amelyben a termelés értékét ki kell számítani. Az értékesíthető termelés kiszámításához további módszerek használatát is lehetővé kell tenni éves ingadozások, valamint elégtelen adatok esetén. A támogatási programmal való visszaélések elkerülése érdekében a termelői szervezetek számára általánosságban nem szabad engedélyezni a referencia-időszakok megváltoztatását az egyes programok időtartamán belül.

(33)

A támogatás helyes felhasználásának biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a működési alapok kezelésére és a tagok pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan, a lehető legnagyobb rugalmasság mellett, azzal a feltétellel, hogy minden termelő élvezheti a működési alap előnyeit és demokratikus módon részt vehet az alap használatára vonatkozó döntésekben.

(34)

Rendelkezni kell a fenntartható működési programokra irányuló nemzeti stratégia hatályáról és szerkezetéről, valamint a környezetvédelmi tevékenységek nemzeti keretéről. Ennek célja a pénzügyi források allokációjának optimalizálása és a stratégia minőségének javítása.

(35)

A hatékony és eredményes irányítás érdekében meg kell határozni a működési programok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárást, beleértve a határidőket is, hogy az illetékes hatóságok megfelelően értékelhessék az információt, valamint hogy intézkedéseket és tevékenységeket lehessen felvenni a programokba vagy kizárni azokból. Mivel a programok kezelése éves alapon történik, ki kell kötni, hogy a valamely adott időpontig jóvá nem hagyott programokat egy évvel el kell halasztani.

(36)

Egy évente elvégzendő eljárást kell kialakítani a működési programok következő évre vonatkozó módosítására, hogy azokat ki lehessen igazítani azon új feltételek figyelembevétele céljából, amelyeket nem lehetett előre látni a program eredeti beterjesztésekor. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy az intézkedéseket és a működési alap összegét a program végrehajtásának minden évében módosítani lehessen. E változtatásokat csak a tagállamok által meghatározandó korlátokkal és feltételekkel szabad engedélyezni, beleértve a változások kötelező bejelentését is az illetékes hatóságoknak, annak biztosítására, hogy a jóváhagyott programok fő célkitűzései nem változnak.

(37)

Pénzügyi és jogbiztonsági okokból létre kell hozni azon műveletek és kiadások jegyzékét, amelyekre a működési programok nem terjedhetnek ki.

(38)

Önálló gazdaságokban történő beruházások esetében, olyan magánérdekeltségű fél indokolatlan gyarapodásának megelőzése érdekében, aki kapcsolatát megszakította a szervezettel a beruházás hasznos élettartama alatt, rendelkezni kell arról, hogy a szervezet behajthassa a beruházás maradványértékét, függetlenül attól, hogy az ilyen beruházás egy tag vagy a szervezet tulajdonában van-e.

(39)

A támogatási program helyes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni a támogatási kérelmekben feltüntetendő információkat, valamint a támogatás kifizetésére vonatkozó eljárásokat. A likviditási problémák elkerülése érdekében megfelelő biztosítékokkal fedezett előlegfizetési rendszert kell biztosítani a termelői szervezetek számára. Hasonló okokból egy másik rendszert is ki kell alakítani a már felmerült kiadásokra vonatkozó támogatás kifizetésére.

(40)

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések hatályára és alkalmazására vonatkozóan részletes előírásokat kell meghatározni. Ezeknek a szabályoknak lehetőség szerint rugalmasságról és válság esetén gyors alkalmazhatóságról kell rendelkezniük, és ezért a döntéshozatalt a tagállamokra és a termelői szervezetekre kell hagyni. A szabályoknak mindazonáltal meg kell akadályozniuk a visszaéléseket és rendelkezniük kell bizonyos intézkedések alkalmazásának korlátairól, pénzügyi értelemben is. Biztosítaniuk kell a növény-egészségügyi és a környezetvédelmi követelmények megfelelő betartását is.

(41)

A piacról történő árukivonások tekintetében részletes szabályokat kell elfogadni, figyelembe véve az intézkedés potenciális fontosságát. Különösen a jótékonysági szervezetek és egyes más létesítmények és intézmények által humanitárius segélyként ingyenesen szétosztott, a piacról kivont gyümölcs- és zöldségfélék megnövelt támogatásának rendszerére vonatkozóan kell szabályokat hozni. Emellett meg kell határozni az árukivonásra adható támogatás maximális szintjét annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne váljon a termékek piaci forgalomba hozatalának tartós alternatívájává. Ezzel összefüggésben célszerű, hogy azon termékek esetében, amelyekre a 2200/96/EK rendelet V. mellékletében meghatározták az árukivonási kompenzáció maximális szintjét, e szintet bizonyos mértékű emelés mellett továbbra is alkalmazzák; az emelést az magyarázza, hogy ezeket az árukivonásokat társfinanszírozzák. Más termékek esetében, ahol a tapasztalatok nem mutatnak túlzott árukivonásra irányuló kockázatot, célszerű, hogy a maximális támogatási szintet a tagállamok határozzák meg. Hasonló okokból azonban mindenképp célszerű termelői szervezetenként és termékenként mennyiségi korlátokat meghatározni az árukivonás tekintetében.

(42)

Részletes szabályokat kell elfogadni a nemzeti pénzügyi támogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok nyújthatnak a Közösség olyan régióban, ahol a termelők szervezettségi foka különösen alacsony, beleértve a szervezettség ilyen alacsony fokának fogalommeghatározását is. Az ilyen nemzeti támogatás jóváhagyására és a támogatáshoz nyújtott közösségi visszatérítés jóváhagyására és összegére vonatkozóan eljárásokat kell meghatározni, valamint rendelkezni kell a visszatérítés arányáról, amelynek tükröznie kell a jelenleg alkalmazandó arányokat.

(43)

Részletes szabályokat - különösen eljárási rendelkezéseket - kell elfogadni azon feltételeket érintően, amelyek alapján a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek, illetve ezen szervezetek társulásai által kiadott szabályok kiterjeszthetők az adott gazdasági területen működő valamennyi termelőre. Abban az esetben is, ha a termést leszedetlenül adják el, világossá kell tenni, hogy mely szabályokat kell kiterjeszteni a termelőkre, illetve a vásárlókra.

(44)

A közösségi almatermelők helyzete az utóbbi időben nehezebbre fordult, egyebek között a déli félteke harmadik országaiból származó almaimport mennyiségének jelentős növekedése miatt. Az alma behozatalának felügyeletét ezért célszerű szigorítani. E cél elérését a legjobban egy behozatali engedélyeken alapuló rendszer szolgálná, amelyben az engedély megadásának feltétele biztosíték nyújtása, szavatolandó, hogy az engedélykérelem tárgyát képező műveletek valóban megtörténnek. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló 1291/2000/EK bizottsági rendeletet ( 25 ) és a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló 2220/85/EGK bizottsági rendeletet ( 26 ) kell alkalmazni.

(45)

A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó belépési árrendszer tekintetében részletes szabályokat kell megállapítani. Mivel az érintett romlandó gyümölcsöket és zöldségeket nagyrészt bizományi értékesítési rendszerben szállítják, ez a termékek értékének meghatározása terén sajátos nehézségeket okoz. Meg kell határozni a behozott termékek közös vámtarifába való besorolásához alapul szolgáló belépési ár kiszámításának lehetséges módszereit. A termékek átlagos árának súlyozott átlagai alapján behozatali átalányértékeket kell megállapítani, továbbá különös rendelkezéseket kell hozni arra az esetre, ha egy adott származási helyről eredő termékek árai nem állnak rendelkezésre. A rendszer helyes alkalmazása érdekében bizonyos körülmények fennállása esetén biztosíték letétbe helyezését kell előírni.

(46)

Részletes szabályokat kell elfogadni a közös vámtarifában meghatározott behozatali vámokat kiegészítő, meghatározott termékekre kivethető behozatali vámok vonatkozásában. A kiegészítő vám akkor vethető ki, ha az érintett termékek behozatali mennyisége meghaladja a termékenként és alkalmazási időszakonként meghatározott küszöbszinteket. A Közösség felé úton lévő áruk mentesülnek a kiegészítő vám alól, így ezen áruk tekintetében különleges rendelkezéseket kell hozni.

(47)

Rendelkezni kell a folyamatban lévő programok és rendszerek megfelelő nyomon követéséről és értékeléséről annak érdekében, hogy hatékonyságukat és eredményességüket a termelői szervezetek és a tagállamok egyaránt felmérhessék.

(48)

Intézkedéseket/rendelkezéseket kell hozni az ezen rendelet végrehajtásához szükséges adatszolgáltatás típusa, formátuma és eszköze vonatkozásában. Ezek magukban foglalják a termelők és a termelői szervezetek által a tagállamoknak tett, és a tagállamok által a Bizottságnak tett adatszolgáltatást, valamint a késedelmes vagy pontatlan jelentésekből eredő következményeket.

(49)

Az ezen rendelet és az 1182/2007/EK rendelet helyes alkalmazásának biztosításához szükséges ellenőrzésekhez, és a fellelt szabálytalanságokra alkalmazandó megfelelő szankciókhoz kapcsolódóan intézkedéseket kell meghatározni. Ezek magukban foglalják mind a közösségi szinten meghatározott konkrét ellenőrzéseket és szankciókat, mind a kiegészítő nemzeti ellenőrzéseket és szankciókat. Az ellenőrzéseknek és a szankcióknak hatékonynak, visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük. Szabályokról kell rendelkezni a nyilvánvaló tévedés és a vis maior vagy rendkívüli körülmények rendezése céljából is, a termelők méltányos elbírálásának biztosítása érdekében. Szabályokról kell rendelkezni a mesterségesen teremtett helyzetek esetében is annak érdekében, hogy e helyzetekből ne származhasson haszon.

(50)

Rendelkezéseket kell elfogadni a korábbi rendszerről az ebben a rendeletben meghatározott új rendszerre való zökkenőmentes átállás, valamint az 1182/2007/EK rendelet 55. cikkében meghatározott átmeneti intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében.

(51)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a gyümölcs- és zöldségpiaci irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály és a fogalmak használata

(1) Ez a rendelet megállapítja a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeletekben használt fogalmak jelentése ugyanaz ebben a rendeletben, kivéve ha ez a rendelet másképp rendelkezik.

2. cikk

Gazdasági évek

A 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek esetében a gazdasági évek január 1-jétől december 31-ig tartanak.

II. CÍM

A TERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA

I. FEJEZET

Általános szabályok

2a. cikk

Forgalmazási minőségszabványok; birtokosok

1. Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelmények képezik az általános forgalmazási minőségszabványt. Az általános forgalmazási minőségszabvány részleteit e rendelet I. mellékletének A. része tartalmazza.

A termékspecifikus forgalmazási minőségszabványok által nem meghatározott gyümölcsöknek és zöldségeknek meg kell felelniük az általános forgalmazási minőségszabványnak. Ha azonban a tulajdonos igazolni tudja, hogy a termék eleget tesz egy, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott hatályos előírásnak, az általános forgalmazási minőségszabvány szerint megfelelőnek kell tekinteni.

2. Az 1234/2007/EK rendelet 113. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában előírt termékspecifikus forgalmazási minőségszabványokat az alábbi termékek esetében e rendelet I. mellékletének B. része tartalmazza:

a) alma,

b) citrusfélék,

c) kivi,

d) fejessaláta, fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta,

e) őszibarack és nektarin,

f) körte,

g) szamóca,

h) étkezési paprika,

i) csemegeszőlő,

j) paradicsom.

3. Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikke (3) bekezdésének az alkalmazásában: birtokos (termékkel rendelkező személy) minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az érintett terméket fizikailag birtokolja.

3. cikk

Kivétel és mentesség a forgalmazási előírások alkalmazása alól

Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően az alábbi termékeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási minőségszabványoknak:

a) amennyiben egyértelműen fel vannak rajtuk tüntetve a "feldolgozásra szánt" vagy "állati takarmánynak szánt" szavak vagy ennek megfelelő más szöveg:

i. az ipari feldolgozásra szánt termékek, vagy

ii. az állati takarmánynak vagy más, nem élelmezési célú felhasználásra szánt termékek;

b) olyan termékek, amelyeket a termelő a saját gazdaságában árusít a fogyasztók részére, azok személyes felhasználására; és

c) a 2200/96/EK rendelet 46. cikkében említett eljárást alkalmazva valamely tagállam kérésére hozott bizottsági határozat alapján egy adott régió olyan termékei, amelyek a térség kiskereskedelmében kerülnek értékesítésre, kialakult, hagyományos helyi fogyasztásra; és

d) a tisztított és vágott, ezáltal "azonnal fogyasztható" vagy "konyhakész" termékek.

Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően az alábbi termékeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási minőségszabványoknak egy adott termelési területen belül:

a) a termelő által az előkészítő és csomagoló állomásokra és tárolóhelyekre eladott vagy szállított, vagy az ilyen állomásokra a gazdaságából beszállított termékek;

b) a tárolóhelyekről az előkészítő és csomagoló állomásokra átszállított termékek.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a tagállamok mentesíthetik a termékspecifikus forgalmazási minőségszabványok hatálya alól a feldolgozásra szánt, de az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjában nem említett, a fogyasztók személyes felhasználására szánt, kiskereskedelmi forgalomban értékesített, "feldolgozásra szánt" felirattal vagy ennek megfelelő más szöveggel ellátott termékeket.

(3a) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a termékspecifikus forgalmazási minőségszabványok tekintetében megengedhető, hogy a nem extra osztályú friss gyümölcsök és zöldségek a szállítást követő értékesítési szakaszokban a frissesség és feszesség kismértékű hiányát, valamint fejlődésükből és romlási hajlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

(3b) Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően az alábbi termékeknek nem kell megfelelniük az általános forgalmazási minőségszabvány előírásainak:

a) a 0709 59 KN-kód alá tartozó nem termesztett gomba,

b) a 0709 90 40 KN-kód alá tartozó kapribogyó,

c) a 0802 11 10 KN-kód alá tartozó keserűmandula,

d) a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula héj nélkül,

e) a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró héj nélkül,

f) a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió héj nélkül,

g) a 0802 90 50 KN-kód alá tartozó fenyődió,

h) a 0910 20 KN-kód alá tartozó sáfrány.

(4) Bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alá tartozó termékek megfelelnek a megállapított feltételeknek, különös tekintettel tervezett felhasználásukra.

4. cikk

Jelölési információk

(1) Az e fejezetben előírt jelölési információkat a csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan kell feltüntetni, vagy kitörölhetetlenül közvetlenül a csomagolási egységre nyomtatva, vagy egy címkén, amely a csomagolási egység szerves része vagy a csomagolási egységhez van rögzítve.

(2) Az ömlesztve szállított áruk esetében, amelyeket közvetlenül rakodnak a szállítóeszközökre, az (1) bekezdésben említett adatokat az árukhoz tartozó okmányokon feltüntetik, vagy a szállító járművön belül jól látható helyen helyezik el.

(3) A 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 27 ) 2. cikke (1) bekezdése szerinti távollevők között kötött szerződések esetében a forgalmazási minőségszabványoknak való megfelelés érdekében a jelölési információknak még a vásárlás befejezését megelőzően rendelkezésre kell állniuk.

(4) A számlákon és kísérő dokumentumokon - kivéve a fogyasztónak szánt elismervényt - fel kell tüntetni a termékek nevét és származási országát, adott esetben - ha a termékspecifikus forgalmazási minőségszabvány megköveteli - a minőségi osztályt, fajtát vagy kereskedelmi típust, vagy azt a tényt, hogy a terméket feldolgozásra szánták.

5. cikk

Jelölési információk a kiskereskedelmi szakaszban

A kiskereskedelmi szakaszban az e fejezetben előírt jelölési információknak olvashatónak és feltűnőnek kell lenniük. A termékeket értékesítésre kínálhatják, feltéve, hogy a kiskereskedő a termék mellett jól láthatóan, olvashatóan, a fogyasztót nem félrevezető módon feltünteti a származási országra és - adott esetben - a minőségi osztályra és a fajtára vagy kereskedelmi típusra vonatkozó jelölési információkat.

A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 28 ) említett előre csomagolt termékek esetében fel kell tüntetni a nettó tömeget az összes egyéb, a forgalmazási minőségszabványokban meghatározott információ mellett. Mindazonáltal a darabszámra árusított termékek esetében a nettó tömeg feltüntetése nem követelmény, amennyiben a termékek darabszáma tisztán látható és kívülről könnyen megszámolható, vagy ha a darabszám fel van tüntetve a címkén.

6. cikk

Kevert csomagolású termékek

(1) A legfeljebb öt kilogramm nettó tömegű, különböző gyümölcsök és zöldségek keverékét tartalmazó csomagolási egységek értékesítése megengedett, feltéve, hogy:

a) a termékek egységes minőségűek, és mindegyik termék megfelel a vonatkozó termékspecifikus forgalmazási minőségszabványoknak vagy - az adott termékre vonatkozó termékspecifikus forgalmazási minőségszabvány hiányában - az általános forgalmazási minőségszabványnak,

b) a csomagolási egység e fejezetnek megfelelően van jelölve, és

c) a kevert csomagolású termék nem vezeti félre a fogyasztót.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt követelményeket nem kell alkalmazni azokra a kevert csomagolású termékekre, amik nem az 1234/2007/EK rendelet 1. cikkében meghatározott gyümölcs- és zöldségágazati termékekből állnak.

(3) Ha a kevert csomagolású terméket alkotó gyümölcsök és zöldségek több tagállamból vagy harmadik országból származnak, a származási országok teljes nevét értelemszerűen az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni:

a) "az Európai Közösségből származó gyümölcs- és zöldségfélékből készült kevert csomagolású termék",

b) "nem az Európai Közösségből származó gyümölcs- és zöldségfélékből készült kevert csomagolású termék",

c) "az Európai Közösségből és az Európai Közösségen kívüli országokból származó gyümölcs- és zöldségfélékből készült kevert csomagolású termék".

II. FEJEZET

A forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése

1. Szakasz

Általános rendelkezések

7. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a megfelelőségi ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, azaz a gyümölcsöknek és zöldségeknek az e fejezet rendelkezései szerint, a forgalmazás minden szakaszában végrehajtott, az e címben és az 1234/2007/EK rendelet 113. és 113a. cikkében szereplő forgalmazási minőségszabványoknak és más rendelkezéseknek a betartására irányuló ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat.

8. cikk

Illetékes szervek

(1) Minden tagállam kijelöli a következőket:

a) egy, az e fejezet által lefedett területeken történő koordinációért és kapcsolattartásért felelős illetékes hatóságot, a továbbiakban: "a koordináló hatóság", és

b) az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikke (4) bekezdésének alkalmazásáért felelős ellenőrző szervet vagy szerveket, a továbbiakban: "az ellenőrző szervek".

Az első albekezdésben előírt koordináló hatóságok és ellenőrző szervek lehetnek állami vagy magán jellegűek. Mindazonáltal a tagállam mindkét esetben felel értük.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal:

a) az (1) bekezdés értelmében kijelölt koordináló hatóság nevét, postai és e-mail címét,

b) az (1) bekezdés értelmében kijelölt ellenőrző szervek nevét, postai és e-mail címét,

c) az egyes kinevezett ellenőrző szervek tevékenységi körének pontos leírását.

(3) A koordináló hatóság lehet az ellenőrző szerv vagy az ellenőrző szervek valamelyike, vagy bármely egyéb, az (1) bekezdés értelmében kinevezett szerv.

(4) A Bizottság a tagállamok által kijelölt koordináló hatóságok listáját az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

9. cikk

A kereskedői adatbázis

(1) A tagállamok olyan adatbázist állítanak össze a zöldség- és gyümölcskereskedőkről, amely az e cikkben megállapított feltételek mellett felsorolja azokat a kereskedőket, akik az 1182/2007/EK rendelet 2. cikke szerint megállapított forgalmazási előírások alá tartozó friss zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkoznak.

A tagállamok ehhez más célra létrehozott adatbázist vagy adatbázisokat is használhatnak.

"Kereskedő": minden olyan természetes vagy jogi személy:

a) aki a forgalmazási minőségszabványok hatálya alá tartozó gyümölcsöt vagy zöldséget birtokol, azzal a szándékkal,

i. hogy bemutassa vagy eladásra kínálja,

ii. értékesítse, vagy

iii. bármilyen módon forgalomba hozza, vagy

b) aki a forgalmazási minőségszabványok hatálya alá tartozó gyümölccsel vagy zöldséggel kapcsolatos, az a) pont i., ii. és iii. alpontjában meghatározott tevékenységek egyikét ténylegesen folytatja.

A harmadik albekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában meghatározott tevékenységek a következők:

a) az interneten keresztül vagy más módon történő távértékesítés,

b) a természetes vagy jogi személy által, maga vagy harmadik személy nevében folytatott, ennek megfelelő tevékenységek, és

c) a Közösségben vagy/és harmadik országba irányuló export és/vagy harmadik országból származó import keretében folytatott, ennek megfelelő tevékenységek.

(2) A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően a következő kereskedőket fel kell venni az adatbázisba vagy ki kell hagyni abból:

a) azok a kereskedők, akiknek a tevékenysége a 3. cikk szerint mentesül a forgalmazási előírásoknak való megfelelés kötelezettsége alól, valamint

b) olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek a zöldség- és gyümölcságazatban végzett tevékenysége áruszállításra, vagy kiskereskedelmi értékesítésére korlátozódik.

(3) Ahol az adatbázist több elkülönülő elemből állítják össze, a koordináló hatóság biztosítja, hogy az adatbázis, annak elemei és azok frissítése egységes legyen. Az adatbázist elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni.

(4) Ez az adatbázis minden kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a nyilvántartási számot, nevet, címet, a kereskedőnek a 10. cikk (2) bekezdésében említett kockázati kategóriák valamelyikébe való besorolásához szükséges információt, különösen az értékesítési láncban elfoglalt helyét, a kereskedő jelentőségére vonatkozó információt, az egyes kereskedők korábbi ellenőrzései során tett megállapításokra vonatkozó információkat, csakúgy, mint bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információt, például a forgalmazási minőségszabványoknak való megfeleléssel kapcsolatos minőségbiztosítási rendszer vagy önellenőrzési rendszer meglétét. Az adatbázist főként a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni.

(5) A kereskedőknek biztosítaniuk kell a tagállamok által az adatbázis létrehozásához és frissítéséhez szükségesnek ítélt információt. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek szabályozzák a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők bekerülését az adatbázisba.

2. szakasz

A tagállamok által végrehajtott megfelelőségi ellenőrzések

10. cikk

Megfelelőségi ellenőrzések

(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megfelelőségi ellenőrzésekre szelektív módon, kockázatelemzés alapján és megfelelő időközönként kerüljön sor az e címben és az 1234/2007/EK rendelet 113. és 113a. cikkében szereplő forgalmazási minőségszabványoknak és más rendelkezéseknek a megfelelő betartása érdekében.

A kockázatelemzési feltételek között szerepel a 13. cikk alapján elismert, megfelelőségi ellenőrzéseket végző harmadik ország illetékes hatósága által kiállított, a 12a. cikkben előírt megfelelőségi igazolás megléte. Az ilyen igazolás meglétét a megfelelőség szempontjából kockázatcsökkentő tényezőnek kell tekinteni.

A kockázatelemzési feltételek között ezen kívül szerepelhet még:

a) a termék megnevezése, termelési időszak, a termék ára, időjárási feltételek, csomagolási és árukezelési műveletek, tárolási feltételek, származási ország, szállítóeszköz vagy a tétel nagysága;

b) a kereskedők mérete, az értékesítési láncban elfoglalt helyük, forgalmuk volumene vagy értéke, termékskálájuk, szállítási terület vagy a tevékenység típusa (például tárolás, osztályozás, csomagolás vagy értékesítés);

c) A korábbi ellenőrzések eredményei, beleértve a feltárt hiányosságok számát és típusát, a forgalmazott termékek általános minőségét és a használt technikai eszközök szintjét;

d) a kereskedő által használt, a forgalmazási minőségszabványoknak való megfeleléssel kapcsolatos minőségbiztosítási rendszernek vagy önellenőrzési rendszernek a megbízhatósága;

e) az ellenőrzés helye, megjelölve különösen, hogy ez a hely a termék Közösségbe való belépésének helye vagy a csomagolás, illetve tárolás helye-e;

f) minden egyéb információ, amely a megfelelés hiányának kockázatára utalhat.

(2) A kockázatelemzés a 9. cikkben meghatározott kereskedői adatbázisban található információkon alapul, és a kereskedőket kockázati kategóriákba sorolja.

A tagállamok előre meghatározzák a következőket:

a) a tételek megfelelési kockázatelemzésének feltételei;

b) az egyes kockázati kategóriák kockázatelemzése alapján a kereskedők vagy tételek és/vagy mennyiségek minimális aránya, amelyeket megfelelőségi ellenőrzésnek kell alávetni.

A tagállamok kockázatelemzés alapján eldönthetik, hogy alávetik-e szelektív ellenőrzésnek azokat a termékeket, amelyekre nem vonatkoznak termékspecifikus forgalmazási minőségszabványok.

(3) Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok növelik a kereskedőkre, termékekre, eredetre vagy egyéb paraméterekre vonatkozó ellenőrzések gyakoriságát.

(4) A kereskedőknek az ellenőrző szerveket el kell látniuk minden olyan információval, amelyet az említett szervek a megfelelőségi ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek.

11. cikk

Elismert kereskedők

(1) A tagállamok engedélyezhetik a legalacsonyabb kockázati kategóriába sorolt és a forgalmazási minőségszabványoknak való megfelelőség garanciáival rendelkező kereskedőknek, hogy a feladás szakaszában a II. mellékletben szereplő mintát használják az egyes csomagolási egységek címkézéséhez, és/vagy aláírják a 12a. cikkben meghatározott megfelelőségi igazolást.

(2) Az engedély legalább egyéves időszakra szól.

(3) A lehetőséggel élő kereskedők:

a) olyan ellenőrző személyzettel rendelkeznek, akik a tagállam által jóváhagyott képzésben részesültek;

b) a termék előkészítéséhez és csomagolásához megfelelő felszereléssel rendelkeznek;

c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy az általuk feladott árukra elvégzik a megfelelőségi ellenőrzést, és nyilvántartást vezetnek az összes elvégzett ellenőrzésről.

(4) Ha egy elismert kereskedő már nem felel meg a tagállami engedély követelményeinek, a tagállam az engedélyt visszavonja.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül az elismert kereskedők a készletek kimerüléséig tovább használhatják a 2009. június 30-án e rendeletnek megfelelő mintákat.

A kereskedőknek 2009. július 1-je előtt odaítélt engedélyek az abban meghatározott időpontig érvényesek maradnak.

12. cikk

A nyilatkozatok vámhatóság általi elfogadása

(1) A vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a termékspecifikus forgalmazási minőségszabványok hatálya alá tartozó termékek kivitelére és/vagy szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot, ha:

a) az áru rendelkezik megfelelőségi igazolással (vizsgálati bizonyítvány), vagy

b) az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételek rendelkeznek megfelelőségi igazolással, vagy

c) az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az adott tételekre nem bocsátott ki megfelelőségi igazolást, mert a 10. cikk (1) bekezdésében előírt kockázatelemzés alapján az említett tételeket nem szükséges ellenőrizni.

Ezek a rendelkezések a tagállamok által a 10. cikk szerint elvégezhető megfelelőségi ellenőrzések sérelme nélkül alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott általános forgalmazási minőségszabvány hatálya alá tartozó termékekre, valamint a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt termékekre, ha az érintett tagállam a 10. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatelemzés alapján ezt szükségesnek ítéli.

12a. cikk

Megfelelőségi igazolás

(1) Bármely illetékes hatóság igazolást állíthat ki annak tanúsítására, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó forgalmazási minőségszabványnak. Az illetékes hatóságok által a Közösségben használandó igazolás mintát a III. melléklet mutatja be.

A 13. cikk (4) bekezdésében említett harmadik országok ehelyett használhatják a saját igazolásukat, feltéve, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az tartalmazza legalább a Közösségi igazolással egyenértékű információkat. A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az említett, harmadik országok által használt igazolások mintáit.

(2) Az igazolásokat eredeti aláírással papír alapon, vagy elektronikus aláírással ellátott, ellenőrzött elektronikus formátumban lehet kibocsátani.

(3) Minden igazolást az illetékes hatóság bélyegzőjével és az arra felhatalmazott személynek vagy személyeknek az aláírásával kell ellátni.

(4) A igazolásokat a Közösség (legalább egy) hivatalos nyelvén kell kiállítani.

(5) Minden igazoláson sorszámot kell feltüntetni, amely lehetővé teszi az azonosítást. Az illetékes hatóság minden kibocsátott igazolás egy példányát megtartja.

(6) Az (1) bekezdés első albekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok a készletek kimerüléséig tovább használhatják a 2009. június 30-án e rendeletnek megfelelő megfelelőségi igazolásokat.

3. Szakasz

harmadik országok által végzett ellenőrzések

13. cikk

A Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően harmadik országok által elvégzett ellenőrzések jóváhagyása

(1) Valamely harmadik ország kérésére a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően jóváhagyhatja a Közösségbe irányuló behozatalt megelőzően az említett harmadik ország által a termékspecifikus forgalmazási minőségszabványnak való megfelelőségre vonatkozóan elvégzett ellenőrzéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás azoknak a harmadik országoknak adható meg, amelyek ezt kérik, és amelyek területén a Közösségbe bevitt termékekre vonatkozóan eleget tesznek a közösségi forgalmazási előírásoknak, vagy az azokkal legalább egyenértékű előírásoknak.

A jóváhagyás meghatározza a harmadik országnak azt a kapcsolattartó hatóságát, amelynek felelősségi körébe tartozik az (1) bekezdésben említett ellenőrzési műveletek elvégzése. Ez a hatóság felel a Közösséggel való kapcsolattartásért. A jóváhagyás szintén meghatározza a magukért az ellenőrzésekért felelős ellenőrző szerveket, a továbbiakban: "harmadik országok ellenőrző szervei".

A jóváhagyás csak az érintett harmadik országból származó termékekre érvényes, illetve egyes termékekre korlátozható.

(3) A harmadik országok ellenőrző szerveinek hivatalos szerveknek vagy a (2) bekezdésben említett hatóság által hivatalosan elismerteknek kell lenniük, kielégítő biztosítékot kell nyújtaniuk, valamint rendelkezniük kell a szükséges személyzettel, felszereléssel és létesítményekkel a 20. cikk (1) bekezdésében említett módszereknek, vagy azokkal egyenértékű módszereknek megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez.

(4) Az e cikk alapján jóváhagyott - megfelelőségi ellenőrzéseket végző - országok listáját, valamint az érintett termékeket a IV. melléklet tartalmazza.

A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az érintett kapcsolattartó hatóságoknak és ellenőrző szerveknek az adatait.

15. cikk

Az elismerés felfüggesztése

A Bizottság felfüggesztheti az ország elismerését, ha úgy találja, hogy a tételek és/vagy a mennyiségek jelentős részében az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szervei által kibocsátott megfelelőségi igazolásban szereplő információknak.

5. Szakasz

Ellenőrzési módszer

20. cikk

Ellenőrzési módszer

(1) Az e fejezetben előírt megfelelőségi ellenőrzéseket, kivéve a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén végzetteket, a VI. mellékletben leírt módszereknek megfelelően végzik el, kivéve, ha ez a rendelet másképpen rendelkezik.

A tagállamok különleges intézkedéseket állapítanak meg a megfelelés ellenőrzésére a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén.

(2) Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási minőségszabványoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthatja a III. mellékletben meghatározott megfelelőségi igazolást.

(3) Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv a kereskedő vagy annak képviselői számára megállapítja a meg nem felelést. Azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan meg nem felelést állapítottak meg, az ellenőrző szerv engedélye nélkül nem lehet mozgatni. Az engedély az ellenőrző szerv által meghatározott feltételek teljesítéséhez köthető.

A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák a megfelelőségi előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv minden megfelelő eszközzel meg nem bizonyosodott arról, hogy az áruk valóban megfelelnek az előírásoknak. Ahol alkalmazható, csak akkor állítja ki a III. mellékletben meghatározott megfelelőségi igazolást a tétel egészére vagy egy részére, ha az áruk már megfelelnek az előírásoknak.

Ha valamely ellenőrző szerv elfogadja egy kereskedő arra vonatkozó kérését, hogy az árut egy másik tagállamban, hozza összhangba a forgalmazási minőségszabványokkal, mint amelyben az áru nem megfelelőségét megállapították, a kereskedő értesíti a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes ellenőrző szervét a nem megfelelő tételről. Az erről szóló jelentés másolatát a megfelelőség hiányát megállapító tagállam elküldi a többi érintett tagállamnak, köztük a szabványoknak nem megfelelő tétel rendeltetési helye szerinti tagállamnak.

Ha az áru nem hozható összhangba a megfelelőségi előírásokkal és nem hasznosítják sem állati takarmányként, sem ipari feldolgozás alapanyagaként, sem más nem élelmezési célú felhasználás keretében, az ellenőrző szerv szükség esetén felkérheti a kereskedőket a megfelelő intézkedések megtételére annak biztosítására, hogy az érintett termékek ne kerüljenek a piacra.

A kereskedők a tagállamok által e bekezdés alkalmazásához szükségesnek ítélt minden információt rendelkezésre bocsátanak.

6. szakasz

Adatszolgáltatás

20a. cikk

Adatszolgáltatás

(1) Az a tagállam, amelynek a területén a másik tagállamból származó szállítmányról megállapították, hogy nem felel meg a forgalmazási minőségszabványoknak olyan hibák vagy minőségromlás miatt, amelyet már a csomagolás során fel lehetett volna fedezni, haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a feltehetőleg érintett tagállamok hatóságait.

(2) Az a tagállam, amelynek a területén a másik tagállamból származó áru szabad forgalomba bocsátását elutasították azért, mert nem felelt meg a forgalmazási minőségszabványoknak, haladéktalanul értesíti a Bizottságot, a feltehetőleg érintett tagállamok hatóságait és a IV. mellékletben felsorolt, érintett harmadik országokat.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal az ellenőrző és kockázatelemzési rendszerükre vonatkozó rendelkezéseiket. Az említett rendszerek bármilyen későbbi módosításáról szintén tájékoztatják a Bizottságot.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal az adott év során a forgalmazás minden egyes szakaszában elvégzett ellenőrzések összesített eredményeit az azt következő év június 30-ig.

(5) Az adatszolgáltatás a Bizottság által előírt módon történik.

III. CÍM

TERMELŐI SZERVEZETEK

I. FEJEZET

Követelmények és elismerés

1. Szakasz

Fogalommeghatározások

21. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E cím alkalmazásában:

a) "termelő": az 1182/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági termelő;

b) "leányvállalat": olyan vállalat, amelyben egy vagy több termelői szervezet vagy azok társulásai részesedéssel rendelkeznek, és amely hozzájárul a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásai célkitűzéseihez;

c) "transznacionális termelői szervezet": bármely olyan szervezet, amelyben legalább a termelők egyikének a gazdasága a szervezet székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;

d) "termelői szervezetek transznacionális társulása": termelői szervezetek bármely olyan társulása, amelyben a társult szervezetek legalább egyike a társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;

e) "konvergencia-célkitűzés": az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közösségi jogszabályok szerint a legkevésbé fejlett tagállamokra és régiókra vonatkozó fellépés célkitűzése, a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban;

f) "intézkedés": a következők valamelyike:

i. a termelés tervezésére irányuló tevékenységek, tárgyi-eszközök beszerzését is beleértve;

ii. a termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek, tárgyi-eszközök beszerzését is beleértve;

iii. a forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, tárgyi-eszközök beszerzését is beleértve, valamint promóciós és kommunikációs tevékenységek, a vi. pont szerinti promóciós és kommunikációs tevékenységek kivételével;

iv. kutatás és kísérleti termelés, tárgyi-eszközök beszerzését is beleértve;

v. képzési tevékenységek, a vi. pont szerinti képzés kivételével, és a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek;

vi. az 1182/2007/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a)-f) pontjában felsorolt hat válságmegelőzési és -kezelési intézkedés bármelyike;

vii. az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések, tárgyi-eszközök beszerzését is beleértve;

viii. egyéb tevékenységek, az i., ii., iii., iv. és vii. pont alá tartozó tárgyieszköz-beszerzésektől eltérő tárgyieszköz-beszerzést is beleértve, amelyek az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több célkitűzést teljesítenek;

g) "tevékenység": egy meghatározott tevékenység vagy eszköz, amely az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több célkitűzéshez hozzájáruló adott működési célkitűzés megvalósítására irányul;

h) "melléktermék": gyümölcs- vagy zöldségtermék előkészítéséből származó olyan termék, amelynek pozitív gazdasági értéke van, de amely az előkészítésnek nem a szándékolt eredménye;

i) "előkészítés": olyan előkészületi tevékenységek, mind például a tisztítás, a darabolás, a hámozás, a vágás vagy a szárítás, amelyek eredményeként a gyümölcsből vagy zöldségből nem válik feldolgozott gyümölcs vagy zöldség;

j) "szakmaközi alap": az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említettek szerint, az 1182/2007/EK rendelet 20. cikkének c) pontjában felsorolt, a tagállam által jóváhagyott egy vagy több tevékenység, amelyet egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása és az élelmiszer-feldolgozási és/vagy -forgalmazási láncból legalább egy szereplő közösen kezel;

k) "kiindulási mutató": a programozási időszak kezdetén létező állapotot vagy trendet tükröző bármely mutató, amely hasznos információkkal szolgálhat:

i. fenntartható működési programok nemzeti stratégiájának vagy egy működési programnak a kidolgozása céljából a kezdeti helyzet elemzéséhez,

ii. referenciaként, amely alapján a nemzeti stratégia vagy a működési program eredményei és hatása értékelhető, és/vagy

iii. a nemzeti stratégia vagy a működési program eredményeinek és hatásának értelmezéséhez.

(2) A tagállamok meghatározzák az 1182/2007/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a területükön a nemzeti jogi- és közigazgatási struktúráik alapján érintett jogi személyeket. Adott esetben rendelkezhetnek a jogi személyek részeinek egyértelmű meghatározásáról is az említett cikkek alkalmazása céljából.

2. Szakasz

A termelői szervezetekre alkalmazandó követelmények

22. cikk

Termékkör

(1) A tagállamok az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke szerint elismerik a termelői szervezeteket az elismerési kérelemben meghatározott termék vagy termékcsoport tekintetében, az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében hozott bármely döntés fenntartásával.

(2) A tagállamok a kizárólag feldolgozásra szánt termékek tekintetében csak akkor ismerhetik el a termelői szervezeteket, ha beszállítói szerződések rendszerével vagy másképp biztosítani tudják, hogy az ilyen termékeket csak feldolgozásra szállítják.

23. cikk

Tagok minimális száma

Az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a termelői szervezetek minimális tagszámának meghatározásakor a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ha az elismerést kérelmező teljesen vagy részben olyan tagokból áll, akik maguk jogi személyek vagy termelőkből álló jogi személyek egyértelműen meghatározott részei, akkor a termelők minimális száma meghatározható azon termelők száma alapján, akik minden egyes jogi személyhez vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részeihez kapcsolódnak.

24. cikk

A tagság minimális időtartama

(1) A termelők tagságának minimális időtartama nem lehet rövidebb egy évnél.

(2) A tagságról való lemondásról a szervezetet írásban kell értesíteni. A tagállamok meghatározhatják a felmondási időt, amely nem haladhatja meg a hat hónapot, valamint azt az időpontot, amelyen a lemondás hatályba lép.

25. cikk

A termelői szervezetek szervezeti felépítése és tevékenysége

A tagállamok biztosítják, hogy a termelői szervezetek megfelelő személyzettel, infrastruktúrával és felszereléssel rendelkezzenek az 1182/2007/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelmények teljesítéséhez, továbbá alapvető feladataik - különösen az alábbiak - ellátásához:

a) tagjaik termelésének ismerete,

b) tagjaik termelésének begyűjtése, válogatása, tárolása és csomagolása,

c) kereskedelmi és költségvetési ügyvitel, és

d) központi könyvelés és számlázási rendszer.

26. cikk

Az értékesíthető termelés értéke vagy mennyisége

Az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az értékesíthető termelés értékét vagy mennyiségét ugyanazon az alapon kell kiszámítani, mint a forgalomba hozott termékek értékét az e rendelet 52. és 53. cikkében meghatározottak szerint.

27. cikk

Technikai eszközök biztosítása

Az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja alkalmazásában amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, a termelői szervezet kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha megfelelő szinten biztosít technikai eszközöket saját maga, vagy tagjai, vagy leányvállalatok vagy kiszervezés által.

28. cikk

A termelői szervezetek fő tevékenységei

(1) A termelői szervezetek fő tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódik, amely termékek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

(2) A termelői szervezet által forgalomba hozott - saját tagjaitól vagy más termelői szervezet tagjaitól származó - termékek értékének meg kell haladnia az általa forgalomba hozott összes többi termék értékét.

E számítás csak olyan termékeken alapul, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

(3) Az 52. cikk (7) bekezdésének alkalmazása esetén e cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az érintett leányvállalatokra 2012. január 1-jétől.

29. cikk

A tevékenységek kiszervezése

A termelői szervezet valamely tevékenységének a kiszervezése azt jelenti, hogy a termelői szervezet az érintett tevékenység elvégzésére kereskedelmi szerződést köt egy másik jogalannyal, beleértve tagjai egyikét vagy egy leányvállalatát. A termelői szervezet mindazonáltal felelős marad a szóban forgó tevékenység elvégzésének biztosításáért, az igazgatás általános ellenőrzéséért és tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért.

Az első bekezdés értelemszerűen alkalmazandó abban az esetben, ha termelői szervezetek társulása szervez ki valamely tevékenységet.

30. cikk

Transznacionális termelői szervezetek

(1) A transznacionális termelői szervezet székhelyét abban a tagállamban kell felállítani, amely tagállamban a szervezet jelentős gazdaságokkal vagy jelentős taglétszámmal bír, illetve ahol a forgalomba hozott termékek jelentős szintjét éri el.

(2) A tagállam, ahol a transznacionális termelői szervezet székhelye található, felelős az alábbiakért:

a) a transznacionális termelői szervezet elismerése,

b) a transznacionális termelői szervezet működési programjának jóváhagyása,

c) közigazgatási együttműködés kialakítása a többi tagállammal, amelyben a tagok találhatók, tekintettel az elismerés feltételeinek való megfelelésre és az ellenőrzések és szankciók rendszerére. A többi tagállam köteles minden szükséges segítséget megadni annak a tagállamnak, ahol a székhely található; és

d) más tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása, beleértve azon tagállamok alkalmazandó jogszabályait, amelyekben a tagok találhatók, a kérést benyújtó tagállamok egy hivatalos nyelvére lefordítva.

31. cikk

Termelői szervezetek egyesülése

(1) Amennyiben korábban eltérő működési programmal rendelkező termelői szervezetek egyesültek, a programokat párhuzamosan és különállóan működtethetik az egyesülés évét követő év január 1-jéig. Ilyen esetekben az érintett termelői szervezetek a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban kérik a működési programok módosítás útján történő egyesítését. Egyéb esetekben az érintett termelői szervezetek a 67. cikk rendelkezéseivel összhangban azonnal kérik a működési programok módosítás útján történő egyesítését.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok az azt kérelmező termelői szervezetek számára kellően indokolt esetben engedélyezhetik, hogy különálló működési programokat hajtsanak végre, egészen azok eredeti terv szerinti befejezéséig.

32. cikk

Nem termelő tagok

(1) A tagállamok meghatározhatják, hogy lehetőséget biztosítanak-e bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely nem termelő, termelői szervezet tagjaként történő elfogadására, és ha igen, milyen feltételekkel.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek meghatározásakor a tagállamok biztosítják különösen az 1182/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának és (4) bekezdése c) pontjának való megfelelést.

(3) Az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy:

a) nem vehető figyelembe az elismerési követelmények tekintetében,

b) nem lehet közvetlen haszonélvezője a Közösség által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok korlátozhatják vagy megtilthatják a szavazati jogok gyakorlását a működési alapokat érintő döntésekben, a (2) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban.

33. cikk

A termelői szervezetek demokratikus felelőssége

A tagállamok megtesznek minden általuk szükségesnek ítélt intézkedést annak elkerülésére, hogy a tagok közül egy vagy több visszaéljen a termelői szervezet vezetése vagy működése feletti hatalmával vagy befolyásával, beleértve a szavazati jogokat is.

A tagállamok elfogadhatnak olyan intézkedéseket, amelyek a jogi személyeknek a termelői szervezetek által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatásköre korlátozására vagy megtiltására irányulnak, amennyiben az adott termelői szervezet az említett jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezi.

3. Szakasz

Termelői szervezetek társulásai

34. cikk

Termelői szervezetek társulásainak elismerése

(1) A tagállamok az 1182/2007/EK rendelet 5. cikke szerint a termelői szervezetek társulásait csak az elismerési kérelemben meghatározott termékhez vagy termékekhez kapcsolódó tevékenységek tekintetében ismerhetik el.

(2) A termelői szervezetek társulása az 1182/2007/EK rendelet 5. cikke szerint elismerhető és a termelői szervezet bármely tevékenységét végezheti, még ha az érintett termékek értékesítését továbbra is tagjai végzik.

35. cikk

Termelői szervezetek társulásainak fő tevékenységei

A 28. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a termelői szervezetek társulásaira.

36. cikk

Termelői szervezetek társulásainak tagjai, amelyek nem termelői szervezetek

(1) A tagállamok meghatározhatják, hogy lehetőséget biztosítanak-e bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely nem elismert termelői szervezet, termelői szervezet társulása tagjaként történő elfogadására, és ha igen, milyen feltételekkel.

(2) A termelői szervezetek elismert társulásának olyan tagjai, akik nem elismert termelői szervezetek:

a) nem vehetők figyelembe az elismerési követelmények tekintetében,

c) nem lehetnek közvetlen haszonélvezői a Közösség által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok engedélyezhetik, korlátozhatják vagy megtilthatják a szavazati jogok gyakorlását a működési programokat érintő döntések tekintetében.

37. cikk

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1) A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelyét abban a tagállamban kell felállítani, amely tagállamban a társulás jelentős számú tagszervezettel bír és/vagy a tagszervezetek a forgalomba hozott termékek tekintetében jelentős piaci részesedéssel bírnak.

(2) Az a tagállam, amelyben a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye található, felelős az alábbiakért:

a) a társulás elismerése;

b) szükség esetén a társulás működési programjának jóváhagyása;

c) a szükséges közigazgatási együttműködés kialakítása a többi tagállammal, amelyben a társult szervezetek találhatók, tekintettel az elismerés feltételeinek való megfelelésre és az ellenőrzések és szankciók rendszerére. A többi tagállam köteles minden szükséges segítséget megadni annak a tagállamnak, ahol a székhely található; és

d) más tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása, beleértve az azon többi tagállam rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, amelyben a tagok találhatók, a kérést benyújtó tagállamok valamely hivatalos nyelvére lefordítva.

4. Szakasz

Termelői csoportok

38. cikk

Az elismerési tervek benyújtása

(1) A jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett elismerési tervet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújtja be, amelyben székhelye található.

(2) A tagállamok meghatározzák a következőket:

a) a jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része által az elismerési terv benyújtásához teljesítendő minimális feltételek;

b) az elismerési tervek elkészítésére, tartalmára és végrehajtására vonatkozó szabályok;

c) az időtartam, amely alatt egy termelői szervezet korábbi tagja nem csatlakozhat egy termelői csoporthoz, miután elhagyta a termelői szervezetet azon termékek vonatkozásában, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték, és

d) az elismerési tervek jóváhagyásának, ellenőrzésének és teljesítésének igazgatási eljárásai.

39. cikk

Az elismerési tervek tartalma

Az elismerési terv tervezete legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a kiinduló helyzet leírása, különös tekintettel a termelő tagok számára, megadva minden adatot a tagokról, a termelésről, beleértve a forgalomba hozott termékek értékét, a forgalmazásról és az infrastruktúráról, beleértve a termelői csoport egyes tagjainak tulajdonában lévő infrastruktúrát, ha azt a termelői csoport használja;

b) a terv végrehajtásának javasolt kezdődátuma, valamint tartama, amely nem lehet hosszabb öt évnél; és

c) az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó tevékenységek.

40. cikk

Az elismerési tervek jóváhagyása

(1) Az illetékes nemzeti hatóság az elismerési terv tervezetéről az összes alátámasztó irattal ellátott terv kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz.

(2) A 113. cikkben említett ellenőrzéseket követően az illetékes nemzeti hatóság esettől függően:

a) elfogadja a tervet és megítéli az előzetes elismerést;

b) változtatásokat kér a tervben;

c) elutasítja a tervet.

Az elfogadás csak akkor ítélhető meg, ha az adott esetben a b) pont szerint kért változtatásokat belefoglalták a tervbe.

A hatóság értesíti döntéséről a jogi személyt vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott részét.

41. cikk

Az elismerési tervek végrehajtása

(1) Az elismerési tervet éves szakaszokban kell végrehajtani január 1-jétől kezdve. Ezek az éves időszakok a tagállamok engedélyével lebonthatók féléves időszakokra.

Az elismerési terv végrehajtását meg kell kezdeni a 39. cikk b) pontja szerint javasolt időponttal összhangban:

a) az illetékes nemzeti hatóság általi elfogadás időpontját követő január 1-jén, vagy

b) azonnal az elfogadás időpontja után.

(2) A tagállamok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek mellett a termelői csoportok a végrehajtás ideje alatt változtatásokat kérhetnek a tervben. Ezekhez a kérelmekhez csatolni kell az összes szükséges igazoló iratot.

(3) Az illetékes nemzeti hatóság a változtatásra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz a terv változtatásával kapcsolatban, a benyújtott bizonyítékok áttekintése után. Amennyiben az említett időtartamon belül nem születik határozat a változtatásra vonatkozó kérelem tekintetében, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

42. cikk

Termelői szervezetként való elismerés iránti kérelmek

Az elismerési tervet végrehajtó termelői csoportok bármikor benyújthatják az elismerési kérelmet az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke értelmében. Ezeket a kérelmeket mindenképpen az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkében említett átmeneti időszak vége előtt kell benyújtani.

Az ilyen kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a szóban forgó csoport működési programtervezetet nyújthat be a 64. cikk alapján.

43. cikk

A termelői csoportok fő tevékenységei

A 28. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a termelői csoportokra.

44. cikk

A forgalomba hozott termékek értéke

(1) Az 52. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a termelői csoportokra.

(2) Amennyiben a forgalomba hozott termékek értékében csökkenés következett be a termelői csoport felelősségén és befolyásán kívüli, a tagállam számára megfelelően indokolt okokból, a forgalomba hozott termékek értéke nem lehet kevesebb a tagállam által ellenőrzött, a legutóbbi éves szakaszra vonatkozó előző támogatási kérelemben vagy kérelmekben bejelentett érték, illetve ennek hiányában a jóváhagyott elismerési tervben bejelentett érték 65 %-ánál.

(3) A forgalomba hozott termékek értékét az abban az időszakban alkalmazandó jogszabályok szerint kell kiszámítani, amely időszakra a támogatást igényelték.

45. cikk

Elismerési tervek finanszírozása

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdésében említett támogatási mértékeket felére kell csökkenteni az 1 000 000 EUR összértéket meghaladó forgalomba hozott termékek esetében.

(2) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatás felső határa minden egyes termelői csoport vonatkozásában éves szakaszonként 100 000 EUR.

(3) Ha egy végrehajtási szakasz nem tölt ki egy teljes naptári évet, a (2) bekezdésben említett felső határokat arányosan csökkenteni kell.

(4) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett támogatás kifizetésének módja:

a) éves vagy féléves részletekben az elismerési terv végrehajtására vonatkozó minden egyes éves vagy féléves időszak végén, vagy

b) az éves időszak egy részét lefedő részletekben, ha a terv egy éves időszak közben kezdődik vagy ha az elismerés az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke értelmében egy éves időszak vége előtt bekövetkezik.

A részletek számításához a tagállamok alapul vehetnek egy olyan időszaknak megfelelő forgalomba hozott termékmennyiséget, amely időszak nem egyezik meg azzal az időszakkal, amelynek tekintetében a részletek kifizetése történik, amennyiben az ellenőrzések ezt szükségessé teszik. Az időszakok közötti különbségnek rövidebbnek kell lennie az adott tényleges időszak hosszánál.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott összegek esetén alkalmazott átváltási árfolyam az az árfolyam, amelyet az Európai Központi Bank annak az időszaknak az első napját megelőző legközelebbi napon hirdetett ki, amelyre vonatkozóan a szóban forgó támogatásokat nyújtják.

46. cikk

Az elismeréshez szükséges beruházásokhoz nyújtott támogatás

Az e rendelet 39. cikkének c) pontjában említett, az elismerési tervek végrehajtásához kapcsolódó beruházások tekintetében, amelyekre az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján támogatás nyújtható:

a) a verseny torzítására alkalmas beruházásokat ki kell zárni, amennyiben azok érintik a szervezet egyéb gazdasági tevékenységeit, és

b) az ilyen intézkedésekre nézve közvetlenül vagy közvetett módon kedvező hatású beruházásokat, az előzetesen elismert ágazat vagy termék számára való hasznosságuk arányában kell finanszírozni.

47. cikk

Támogatási kérelem

(1) A termelői csoportok az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett támogatás iránt egységes kérelmet nyújtanak be az e rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében említett minden egyes éves vagy féléves időszak végétől számított három hónapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot a forgalomba hozott termékek értékéről arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a támogatást igénylik.

(2) A féléves időszakokra vonatkozó támogatási kérelmeket csak akkor lehet benyújtani, ha az elismerési tervet a 41. cikk (1) bekezdésében említettek szerint féléves időszakokra bontották. Minden támogatás iránti kérelmet kísérnie kell a termelői csoport írásos nyilatkozatának, amelynek értelmében a termelői csoport:

a) megfelel, és meg fog felelni az 1182/2007/EK rendeletnek valamint e rendeletnek; és

b) sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült, nem részesül, és nem fog részesülni kettős közösségi vagy nemzeti finanszírozásban az elismerési terv keretében végrehajtott olyan tevékenységek tekintetében, amelyekre e rendelet alapján közösségi finanszírozást biztosítanak.

(3) A tagállamok meghatározzák a támogatás kifizetésének határidejét, amely semmiképp sem lehet több, mint a kérelem kézhezvételétől számított hat hónap.

48. cikk

Jogosultság

A tagállamok értékelik a termelői csoportoknak az e rendelet szerinti támogatásra való jogosultságát annak megállapítására, hogy a támogatás kellően indokolt, miközben figyelembe veszik azokat a feltételeket és azt az időpontot, amelyek mellett és amelyen bármilyen korábbi állami támogatást adtak meg azoknak a termelői szervezeteknek és csoportoknak, amelyekből a kérdéses termelői csoport tagjai származnak, valamint a termelői szervezetek és termelői csoportok között a tagok bármilyen mozgását.

49. cikk

Közösségi hozzájárulás

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatáshoz adott közösségi hozzájárulás mértéke a következő:

a) 75 % a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiókban; és

b) 50 % egyéb régiókban.

A támogatás fennmaradó részét a tagállam átalányösszeg formájában fizeti ki. A támogatás iránti kérelemhez nem kell a támogatás felhasználási módjára vonatkozó bizonyítékot csatolni.

(2) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett támogatáshoz adott, tőketámogatásban vagy tőketámogatás-egyenértékben kifejezett közösségi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a támogatható beruházási költségek alábbi százalékát:

a) a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók esetében 50 %; és

b) más régiókban 30 %.

Az érintett tagállamok vállalják a támogatható beruházási költségek legalább 5 %-ával való hozzájárulást.

A támogatható beruházási költségekre adott támogatás kedvezményezettjei legalább a következőket kifizetik:

a) a konvergencia-célkitűzés alapján jogosult régiók esetében 25 %-ot; és

b) más régiókban 45 %-ot.

50. cikk

Egyesülések

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésében előírt támogatás nyújtható, vagy továbbra is nyújtható olyan előzetesen elismert termelői csoportoknak, amelyek két vagy több előzetesen elismert termelői csoport egyesüléséből jöttek létre.

(2) Az (1) bekezdés alapján fizetendő támogatás kiszámítása céljából az egyesülő csoportok helyébe az egyesülés eredményeként létrejött termelői csoport lép.

(3) Amennyiben két vagy több termelői csoport egyesül, az új jogalany annak a termelői csoportnak a jogait és kötelezettségeit veszi át, amely a legkorábban kapta meg az előzetes elismerés státuszát.

(4) Ha egy előzetesen elismert termelői csoport egyesül egy elismert termelői szervezettel, a létrejövő jogalany már nem jogosult az előzetes elismerésre termelői csoportként, sem az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett támogatásra. A létrejövő jogalanyt továbbra is elismert termelői szervezetként kell kezelni, feltéve, hogy megfelel az alkalmazandó követelményeknek. Szükség esetén a termelői szervezet működési programjának megváltoztatását kéri, e célból a 31. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

A termelői csoportok által az egyesülés előtt végzett tevékenységek továbbra is támogathatók az elismerési tervben meghatározott feltételek szerint.

51. cikk

Az elismerés következményei

(1) Amint az elismerést odaítélték, az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt támogatás megszűnik.

(2) Amennyiben e rendelet alapján működési programot nyújtanak be, az érintett tagállam biztosítja, hogy az elismerési tervben meghatározott intézkedések nem részesülnek kettős finanszírozásban.

(3) Az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett támogatásra jogosult beruházások vagy költségek átvihetők működési programokba, amennyiben összhangban vannak e rendelet követelményeivel.

(4) A tagállamok meghatározzák azt az elismerési terv végrehajtása után kezdődő időtartamot, amelyen belül a termelői csoportnak elismert termelői szervezetté kell válniuk. Ez az időtartam nem haladhatja meg a négy hónapot.

II. FEJEZET

Működési alapok és működési programok

1. Szakasz

A forgalomba hozott termékek értéke

52. cikk

A számítás alapja

(1) E fejezet alkalmazásában valamely termelői szervezetre vonatkozóan a forgalomba hozott termékek értékét a termelői szervezetek tagjainak azon termékei alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

(2) A forgalomba hozott termékek értéke magában foglalja a termelői szervezetből kilépő vagy ahhoz csatlakozó tagok termelését. A tagállamok meghatározzák a feltételeket a kettős beszámítás elkerülése érdekében.

(2a) Az értékesített termékek értéke nem foglalja magában sem a feldolgozott gyümölcs és zöldség értékét, sem a gyümölcs- és zöldségágazati terméknek nem minősülő esetleges más termék értékét.

A feldolgozásra szánt olyan, értékesített gyümölcs- és zöldségtermékek értékét azonban, amelyekből akár termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy ilyen szervezet vagy társulás olyan tagja, amely termelő vagy termelők szövetkezete, akár a (7) bekezdés értelmében vett leányvállalat - saját maga vagy kiszervezés útján - az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt feldolgozott gyümölcsök és zöldségek valamelyikét vagy az e cikkben említett és az e rendelet VIa. mellékletében részletesen körülírt más mezőgazdasági terméket állított elő, az említett feldolgozott termékek számlázott értékének egy meghatározott, százalékban kifejezett átalányértékkel való szorzásával kell kiszámítani.

Ez az átalányérték:

a) gyümölcslé esetében 53 %;

b) koncentrált lé esetében 73 %;

c) paradicsomsűrítmény esetében 77 %;

d) fagyasztott gyümölcs és zöldség esetében 62 %;

e) gyümölcs- és zöldségkonzerv esetében 48 %;

f) az Agaricus nemzetséghez tartozó ehető gombából készült konzerv esetében 70 %;

g) a sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs esetében 81 %;

h) a szárított gyümölcs esetében 81 %;

i) a más feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék esetében 27 %;

j) a feldolgozott fűszernövény esetében 12 %;

k) a paprikapor esetében 41 %.

(3) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek a forgalomba hozott termékek értékébe belefoglalják a melléktermékek értékét.

(4) A forgalomba hozott termékek értéke magában foglalja a piacról az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában előírt módon kivont áruk értékét, amelyet a termelői szervezet által az előző évben értékesített ilyen termékek átlagára alapján kell megbecsülni.

(5) A forgalomba hozott termékek értékébe csak a termelői szervezet tagjai által előállított azon termékek értékét beleszámítani, amelyet a termelői szervezet maga értékesít. A termelői szervezet tagjai által előállított olyan termékek értékét, amelyeket a saját termelői szervezetük által az 1234/2007/EK rendelet ( 29 ) 125a. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban kijelölt másik termelői szervezet hoz forgalomba, az utóbbi termelői szervezet által forgalomba hozott termékek értékébe kell beleszámítani.

(6) Az értékesített gyümölcs- és zöldségterméket az adott esetnek megfelelően "termelői szervezettől kiszállítva", az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének IX. részében felsorolt, előkészített és csomagolt termékként, a következők szerint kell számlázni:

a) héa nélkül;

b) belső szállítási költségek nélkül, amennyiben a termelői szervezet központosított begyűjtő- vagy csomagolópontjai és a termelői szervezet elosztási pontja között jelentős távolság van.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a tagállamok rendelkeznek a termékeknek az átadás, illetve a szállítás egyes szakaszai során kiszámlázott számlaértékének meghatározása céljából alkalmazandó csökkentésekről.

(7) Az értékesített termékek értéke a leányvállalattól kiszállítva is számítható a (6) bekezdésben meghatározottakkal azonos alapon, feltéve, hogy a leányvállalat tőkéjének legalább 90 %-át az alábbiak birtokolják:

a) a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása, vagy

b) a tagállam jóváhagyásától függően a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása szövetkezeti tagjai, ha ez hozzájárul az 1182/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(8) Ha éghajlati jelenségek vagy állat- és növénybetegségek vagy kártevő fertőzés miatt csökkenés következik be a termelésben, akkor a III. fejezet 6. szakaszában tárgyalt betakarítási biztosítási intézkedések vagy a termelői szervezet által hozott ezekkel egyenértékű intézkedések tekintetében ezen okokból kapott minden biztosítási kártalanítás beleszámítható a forgalomba hozott termékek értékébe.

53. cikk

Referencia-időszak

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett támogatás éves felső határértékét minden évben a tagállamok által meghatározandó 12 hónapos referencia-időszak során forgalomba hozott termékek értéke alapján számítják ki.

(2) A referencia-időszakot a tagállamok az egyes termelői szervezetek számára a következők valamelyikeként határozzák meg:

a) valamely 12 hónapos időszak, amely legkorábban a működési program végrehajtásának évét három évvel megelőző év január 1-jén kezdődhet, és legkésőbb a működési program végrehajtásának évében augusztus 1-jén végződhet, vagy

b) három egymást követő 12 hónapos időszak átlaga, amely időszak legkorábban a működési program végrehajtásának évét öt évvel megelőző év január 1-jén kezdődhet, és legkésőbb a működési program végrehajtásának évében augusztus 1-jén végződhet.

(3) A 12 hónapos időszak az érintett termelői szervezet elszámolási időszaka.

A referencia-időszak valamely működési program időtartama alatt kizárólag megfelelően indokolt esetekben változtatható.

(4) Abban az esetben, ha valamely terméknél a termelői szervezet felelősségén és befolyásán kívüli, a tagállam számára megfelelően indokolt okokból értékcsökkenés következik be, az (1) bekezdésben említett forgalomba hozott termékek értéke nem lehet kevesebb az érintett termék előző referencia-időszakbeli értékének 65 %-ánál.

Az első albekezdésben említett okokat megfelelően indokolni kell.

(5) Abban az esetben, ha a közelmúltban elismert termelői szervezetek nem rendelkeznek visszamenőleg elegendő adattal a forgalomba hozott termékekről a (2) bekezdés alkalmazásához, a forgalomba hozott termékek értékének az értékesíthető termelés értéke tekinthető, amelyet a termelői szervezet az elismerés céljából közölt. Ezt az abban a hároméves időszakban forgalomba hozott termékek átlagos értékeként kell kiszámítani, amikor az elismerési kérelem benyújtásakor a termelői szervezetben tagsággal rendelkező termelők ténylegesen folytattak termelői tevékenységet.

(6) A tagállamok meghozzák azon intézkedéseket, amelyek az olyan termelői szervezetek forgalomba hozott termékeinek értékére vonatkozó információk gyűjtéséhez szükségesek, amelyek nem nyújtottak be működési programot.

(7) Az (1) és (6) bekezdéstől eltérve, a referencia-időszakra vonatkozóan a forgalomba hozott termékek értéke a referencia-időszakban alkalmazandó jogszabályok alapján kiszámított érték.

A 2010. január 20. előtt jóváhagyott működési programok esetében azonban az értékesített termékek értékét 2007-re és az azt megelőző évekre vonatkozóan a referencia-időszakban alkalmazandó jogszabályi rendelkezések, 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozóan a 2008-ban alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján kell meghatározni.

A 2010. január 20. után jóváhagyott működési programok esetében az értékesített termékek értékét 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozóan a működési program jóváhagyásának időpontjában alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján kell meghatározni.

2. Szakasz

Működési alapok

54. cikk

Gazdálkodás

A tagállamok biztosítják, hogy a működési alapokkal való gazdálkodás oly módon történik, hogy külső könyvvizsgáló azonosítani, ellenőrizni és igazolni tudja az éves kiadásokat és bevételeket.

55. cikk

A működési alapok finanszírozása

Az 1182/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulást a termelői szervezet határozza meg.

Minden termelő számára biztosítani kell, hogy részesedhessen a működési alapból, és minden termelőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy demokratikus módon részt vegyen a termelői szervezet pénzeszközeinek felhasználásával és a működési alapokhoz való pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos döntéshozatalban.

56. cikk

A becsült összeg bejelentése

A termelői szervezetek legkésőbb szeptember 15-ig bejelentik a tagállamoknak a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulás, tagjaik hozzájárulása és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulása következő évre vonatkozó becsült összegét a működési programokkal vagy módosításaik jóváhagyási kérelmével együtt.

A tagállamok egy szeptember 15-nél későbbi időpontot is meghatározhatnak.

A működési alapok becsült összegét a működési programok és a forgalomba hozott termékek értéke alapján kell kiszámítani. A számítást szét kell bontani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre és egyéb intézkedésekre.

3. Szakasz

Működési programok

57. cikk

Nemzeti stratégia

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégia átfogó szerkezetét és tartalmát 2009. január 1-jétől a VII. mellékletben megállapított iránymutatással összhangban határozzák meg. Az említett időpont előtt a tagállamok határozzák meg annak átfogó szerkezetét és tartalmát. Regionális elemekből is össze lehet állítani.

A nemzeti stratégia figyelembe vesz a tagállamok által az 1182/2007/EK rendelet III. címének és ennek a címnek az alkalmazásában elfogadott minden döntést és rendelkezést.

(2) A nemzeti stratégiát, az 1182/2007/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti keret integrálását is beleértve minden adott évben a működési programtervezetek benyújtása előtt kell kialakítani. A nemzeti keretet a Bizottsághoz való benyújtás és szükség esetén az 1182/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban tett módosítások után kell integrálni.

(3) A kiindulási helyzet vizsgálata a nemzeti stratégia kidolgozási folyamatának részét képezi, a tagállam hatáskörében kell elvégezni. Azonosítja és értékeli a teljesítendő igényeket, az igények fontossági sorrendjét, a működési programok által az igények teljesítése érdekében elérendő célokat, a várt eredményekhez és a kiinduló helyzethez képest az elérendő számszerűsített célokat, valamint megállapítja a célkitűzések megvalósításához leginkább megfelelő eszközöket és tevékenységeket.

(4) A tagállamok biztosítják a nemzeti stratégia nyomon követését és értékelését valamint a működési programokon keresztüli végrehajtását is.

A nemzeti stratégia módosítható, különösen a nyomon követés és értékelés fényében. Az ilyen módosításokat minden adott évben a működési programtervezetek benyújtása előtt el kell végezni.

(5) A tagállamok a nemzeti stratégiában meghatározzák azokat a maximum százalékokat, amelyek az alapból egyedi intézkedésekre és/vagy cselekvési típusra és/vagy kiadásra költhetők, a különböző intézkedések közti egyensúly biztosítása érdekében.

58. cikk

A környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében előírt bejelentés mellett a tagállamok a nemzeti keretnek - az 1182/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárás alá tartozó - módosításairól is értesítik a Bizottságot. A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon a többi tagállam számára közzéteszi a keretet.

(2) A keret meghatározza az 1182/2007/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének értelmében a tagállamokban alkalmazandó környezetvédelmi tevékenységek nem kimerítő listáját és a kapcsolódó alkalmazási feltételeket, és minden egyes kiválasztott környezetvédelmi tevékenység esetében feltünteti:

a) a benne foglalt egyedi kötelezettségvállalást vagy kötelezettségvállalásokat, és

b) a tevékenység indoklását, a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal kapcsolatban várt környezeti hatása alapján.

59. cikk

Kiegészítő tagállami szabályok

A tagállamok az 1182/2007/EK rendeletet és ezt a rendeletet kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a működési program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatóságát illetően.

60. cikk

Kapcsolat a vidékfejlesztési programokkal

(1) A (2) bekezdés fenntartásával az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések alá tartozó tevékenységekhez nem nyújtható semmilyen támogatás az 1698/2005/EK rendelet szerint jóváhagyott tagállami vidékfejlesztési program vagy programok keretében.

(2) Amennyiben az 1698/2005/EK rendelet keretében a rendelet 5. cikkének (6) bekezdésével összhangban támogatást nyújtottak olyan intézkedésekhez, amelyek potenciálisan e rendelet alapján támogathatók lennének, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy kedvezményezett csak egy rendszer keretében kaphasson támogatást egy adott tevékenységre.

E célból amikor a tagállamok ilyen kivételeket tartalmazó intézkedéseket foglalnak a vidékfejlesztési programjaikba, gondoskodnak róla, hogy az e rendelet 57. cikkében említett nemzeti stratégia megállapítsa azokat a feltételeket és adminisztratív szabályokat, amelyeket a vidékfejlesztési programokban alkalmazni fognak.

Adott esetben, és az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (3) bekezdése, 103d. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 103e. cikkének, illetve e rendelet 49. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések támogatási mértéke nem haladhatja meg a vidékfejlesztési programba tartozó intézkedésekre alkalmazandó mértéket.

A tárgyieszköz-beszerzésen kívüli környezetvédelmi tevékenységek támogatása az 1698/2005/EK rendelet mellékletében az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre megállapított maximális összegekre korlátozódik. Ezek az összegek kivételes esetekben megnövelhetők, figyelembe véve az e rendelet 57. cikkében említett nemzeti stratégiában indokolandó egyedi körülményeket.

A negyedik albekezdés nem vonatkozik olyan környezetvédelmi tevékenységekre, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához.

61. cikk

A működési programok tartalma és a támogatható kiadások

(1) A működési programok a következőket tartalmazzák:

a) a kezdeti helyzet leírása, adott esetben a XIV. mellékletben felsorolt kiindulási mutatók alapján;

b) a program célkitűzései, szem előtt tartva a termeléssel és az elárusítóhelyekkel kapcsolatos kilátásokat, valamint magyarázat arról, hogy hogyan járul hozzá a program a nemzeti stratégiához és annak megerősítése, hogy összhangban van a nemzeti stratégiával, beleértve a tevékenységek közti egyensúlyát is. A célkitűzések leírásának hivatkoznia kell a nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzésekre és mérhető célokat kell megjelölnie, hogy könnyebb legyen a program végrehajtásában fokozatosan elért haladás nyomon követése;

c) a megteendő intézkedések - köztük a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések - részletes leírása, amely tartalmazza az egyes lépéseket, valamint a célok elérésének módjai a program végrehajtásának minden egyes évére. A leírás megadja, hogy a különböző javasolt intézkedések milyen mértékben:

i. egészítik ki és vannak összhangban a többi intézkedéssel, beleértve az egyéb európai közösségi alap általi támogatásra, különösen a vidékfejlesztési támogatásra jogosult vagy abból finanszírozott intézkedéseket. E tekintetben szükség esetén külön hivatkozni kell a korábbi működési programok keretében végrehajtott intézkedésekre is;

ii. nem vonják maguk után az Európai Közösség alapjai általi kettős finanszírozás kockázatát;

d) a program időtartama; és

e) a pénzügyi szempontok, nevezetesen:

i. a számítás módja és a pénzügyi hozzájárulások szintje,

ii. a működési alap finanszírozási eljárása,

iii. a hozzájárulás különböző szintjeinek az indoklásához szükséges információ, és

iv. a program végrehajtásának minden egyes évére vonatkozóan a műveletek végrehajtására előirányzott költségvetés és ütemterv.

(2) A különböző környezetvédelmi tevékenységeket szabad kombinálni, feltéve hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetőek.

Környezetvédelmi tevékenységek kombinálása esetén a támogatási szintnek figyelembe kell vennie az egyedi jövedelemkiesést és a kombinációból eredő többletköltségeket.

(3) Azok a beruházások, beleértve a lízingszerződéseket is, amelyek megtérülési időszaka meghaladja a működési program időtartamát, kellőképpen megalapozott gazdasági indokok mellett átvihetők a következő működési programra, különösen abban az esetben, ha az adózási értékcsökkenési periódus hosszabb öt évnél.

Ha a beruházásokat helyettesítik, a helyettesített beruházások maradványértékét:

a) hozzáadják a termelői szervezet működési alapjához, vagy

b) levonják a helyettesítés költségeiből.

Beruházások vagy tevékenységek a termelői szervezet tagjainak önálló gazdaságaiban végrehajthatók, azzal a feltétellel, hogy azok hozzájárulnak a működési program célkitűzéseinek megvalósításához. A tagállamok biztosítják, hogy ha a tag elhagyja a szervezetet, a beruházást vagy a maradványértékét behajtják, kivéve ha a tagállam eltérően rendelkezik.

(4) A működési programok nem tartalmaznak a VII. mellékletben meghatározott listában említett tevékenységeket vagy kiadásokat.

(5) A működési programok keretében a támogatásra jogosult kiadásokat a ténylegesen felmerült költségekre kell korlátozni. A tagállamok azonban ehelyett kellőképpen megalapozott módon szabványos átalányösszegeket határozhatnak meg előre a következő esetekben:

a) ha e szabványos átalányösszegeket a VIII. melléklet említi,

b) külső szállítási módok kilométerre számított többletköltségeire a közúti fuvarozáshoz képest, amelyek vasúti és/vagy vízi szállításnak környezetvédelmi intézkedés keretében történő igénybevétele esetén merülnek fel, és

c) a környezetvédelmi tevékenységekből eredő többletköltségekre és jövedelemkiesésre, amelyet az 1974/2006/EK rendelet 53. cikke (2) bekezdésének megfelelően számítanak ki.

A tagállamok az ilyen átalányösszegeket legalább ötévente felülvizsgálják.

(6) Annak érdekében, hogy a tevékenység támogatható legyen, az érintett termékek értékben több, mint 50 %-ának olyannak kell lennie, mint amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. Az 50 %-ba való beszámításhoz a termékeknek a termelői szervezet tagjaitól vagy más termelői szervezet tagjaitól kell származniuk. Az érték kiszámítására az 52. cikk megfelelő szabályai alkalmazandók.

62. cikk

A benyújtandó dokumentumok

A működési programokhoz csatolni kell különösen a következőket:

a) a működési alap létrehozásának bizonyítékát;

b) írásos kötelezettségvállalást a termelői szervezettől arra vonatkozóan, hogy megfelelnek az 1182/2007/EK rendeletnek és e rendeletnek; és

c) írásos kötelezettségvállalást a termelői szervezettől arra vonatkozóan, hogy nem részesült és nem fog részesülni sem közvetlenül, sem közvetve más közösségi vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosító tevékenységek tekintetében.

63. cikk

Részleges működési programok

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 5. cikke alapján a tagállamok engedélyezhetik a termelői szervezetek társulásának, hogy benyújtsa saját részleges működési programját, amely két vagy több termelői tagszervezet által a saját működési programjukban megjelölt, de végre nem hajtott lépéseket tartalmazza.

(2) A részleges működési programokra ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint az egyéb működési programokra, és a termelői tagszervezetek működési programjaival együtt kell őket elbírálni.

(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a) a tevékenységeket teljes mértékben a termelői szervezetek társulásaiban tagsággal rendelkező termelői szervezetek működési alapjaiból kifizetett hozzájárulásokból finanszírozzák. A tevékenységeket azonban a termelői szervezetek hozzájárulásával arányos összeggel finanszírozhatják a termelői szervezetek társulásának olyan tagjai is, amelyek a 36. cikk értelmében nem termelői szervezetek, feltéve, hogy e tagok termelők vagy azok szövetkezetei;

b) a tevékenységek és a kapcsolódó pénzügyi hozzájárulások jegyzéke minden egyes részt vevő termelői szervezet működési programjában szerepel; és

c) nem áll fenn a támogatás megkettőzésének kockázata és a 60. cikket értelemszerűen alkalmazzák.

64. cikk

A benyújtás határideje

A működési programokat a termelői szervezetek azon tagállam illetékes hatóságához nyújtják be jóváhagyásra, amelyben a termelői szervezet székhelye található, legkésőbb a tervezett végrehajtást megelőző év szeptember 15-éig. A tagállamok azonban meghosszabbíthatják ezt a határidőt.

Ha egy jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része, beleértve a termelői csoportot, termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújt be, ezzel egyidejűleg benyújthatja jóváhagyásra az első bekezdésben említett működési programot is. A program jóváhagyásának feltétele, hogy az elismerést legkésőbb a 65. cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül megadják.

65. cikk

Határozat

(1) Az illetékes nemzeti hatóság, a körülményeknek megfelelően:

a) jóváhagyja az 1182/2007/EK rendelet és ezen fejezet követelményeinek megfelelő programokat és az alapok összegét;

b) jóváhagyja a programokat, azzal a feltétellel, hogy a termelői szervezet elfogad bizonyos módosításokat; vagy

c) elutasítja a programokat vagy a programok részét.

(2) Az illetékes nemzeti hatóság a programokra és az alapokra vonatkozóan legkésőbb a benyújtásuk évének december 15-ig határozatot hoz.

A tagállamok e határozatokról legkésőbb december 15-ig értesítik a termelői szervezeteket.

Indokolt esetekben azonban az illetékes nemzeti hatóság a működési programokról és az alapokról legkésőbb a kérelem benyújtását követő január 20-áig dönthet. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől támogathatóak.

66. cikk

A működési programok módosítása a soron következő évekre vonatkozóan

(1) A termelői szervezetek legkésőbb szeptember 15-ig kérhetik a működési programoknak a következő év január 1-jétől alkalmazandó módosításait, beleértve szükség esetén az időtartamnak összesen legfeljebb öt évre való hosszabbítását.

A tagállamok azonban a kérelmek benyújtásának határidejére későbbi időpontot is kijelölhetnek.

(2) A módosítási kérelmekhez alátámasztó dokumentumokat kell csatolni, amelyekkel a változtatások okát, jellegét és következményeit indokolják.

(3) Az illetékes hatóság a működési programok módosítása iránti kérelmekről legkésőbb december 15-ig döntést hoz.

Indokolt esetekben azonban a tagállamok a működési programok módosítására irányuló kérelmekről legkésőbb a kérelem benyújtását követő január 20-áig dönthetnek. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől támogathatóak.

67. cikk

Működési programok módosítása év közben

(1) A tagállamok engedélyezhetik a működési programok év közbeni módosítását az általuk meghatározandó feltételekkel.

(2) Az illetékes nemzeti hatóság a termelői szervezeteket az év során felhatalmazhatja arra, hogy:

a) működési programjaikat csak részben hajtsák végre;

b) megváltoztassák a működési program tartalmát, beleértve szükség esetén a működési program időtartamának kiterjesztését legfeljebb öt évre;

c) az eredetileg jóváhagyott összeg legfeljebb 25 %-ával növeljék, illetve a tagállamok által meghatározott százalékos arányban csökkentsék a működési alap összegét, feltéve hogy a működési program általános célkitűzései nem változnak. A tagállamok a termelői szervezetek 31. cikk (1) bekezdésében említett egyesülése esetén, illetve a 94a. cikk alkalmazása esetében ezt az arányt megemelhetik.

(3) A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a működési programok év közben az illetékes nemzeti hatóság előzetes jóváhagyása nélkül módosíthatók. Ezek a változtatások csak abban az esetben támogathatók, ha a termelői szervezet ezekről késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot.

68. cikk

A működési programok formája

(1) A működési programokat január 1-jétől december 31-éig terjedő éves időszakok során kell végrehajtani.

(2) A legkésőbb december 15-éig jóváhagyott működési programokat a következő év január 1-jétől kell végrehajtani.

A december 15. után jóváhagyott programok végrehajtását egy évvel el kell halasztani.

Az e bekezdés első és második albekezdésétől eltérve, a 65. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének vagy a 66. cikk (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az említett rendelkezésekkel összhangban jóváhagyott működési programok végrehajtását legkésőbb a jóváhagyásukat követő január 31-én meg kell kezdeni.

4. Szakasz

Támogatás

69. cikk

A támogatás jóváhagyott összege

A tagállamok legkésőbb december 15-ig értesítik a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait a támogatás jóváhagyott összegéről, az 1182/2007/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének előírásai szerint.

E rendelet 65. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének vagy 66. cikke (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok legkésőbb január 20-áig közlik a támogatás jóváhagyott összegét.

70. cikk

Kérelmek

(1) A termelői szervezetek minden egyes működési program tekintetében, amelyre támogatást kérnek, a támogatásra vagy annak fennmaradó részére vonatkozó kérelmet legkésőbb az azt az évet követő év február 15-ig benyújtják az illetékes hatóságnak, amelyre a támogatást kérik.

(2) A kérelmekhez alátámasztó dokumentumokat kell mellékelni, amelyekből kiderül:

a) az igényelt támogatás;

b) a forgalomba hozott termékek értéke;

c) a tagokra kivetett és magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;

d) a működési program kapcsán felmerült kiadások;

e) válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kiadások, tevékenység szerinti bontásban;

f) a működési alapnak a válságmegelőzésre és -kezelésre fordított hányada, tevékenység szerinti bontásban;

g) az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében, 9. cikke (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában és 10. cikkében megállapított korlátoknak való megfelelés;

h) írásos kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a termelői szervezet nem részesült kettős közösségi vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosító intézkedések és/vagy tevékenységek tekintetében; és

i) a 61. cikk (4) bekezdésében említett szabványos átalányösszegen alapuló kifizetés iránti kérelem esetén az érintett tevékenység végrehajtásának bizonyítéka.

(3) A kérelmek kiterjedhetnek a tervezett, de fel nem merült kiadásokra, ha az alábbiakat bizonyítják:

a) a szóban forgó műveleteket a működési program végrehajtásának évében legkésőbb december 31-ig az érintett termelői szervezet befolyásán kívül eső okok miatt nem lehetett végrehajtani;

b) ezek a műveletek legkésőbb a következő év április 30-ig végrehajthatók; és

c) a működési alapban a termelői szervezettől származó, azonos értékű támogatást tartanak fenn.

A támogatás kifizetésére és a 72. cikk (3) bekezdésével összhangban lekötött biztosíték felszabadítására csak azzal a feltétellel kerül sor, hogy az első albekezdés b) pontjában említett tervezett kiadás tényleges felmerülésének bizonyítékát legkésőbb az azon évet követő év április 30-ig benyújtják, amelyre a szóban forgó kiadást tervezték, valamint ténylegesen megállapított támogatási jogosultság alapján.

(4) Amennyiben a kérelmeket az (1) bekezdésben előírt időpontnál később nyújtják be, a támogatás a késedelem minden napja után 1 %-kal csökken.

Kivételes és megfelelően indokolt esetekben az illetékes hatóság elfogadhatja az (1) bekezdésben előírt időpont után benyújtott kérelmeket, ha a szükséges ellenőrzéseket elvégezték és a 71. cikkben a fizetésre előírt határidőt betartották.

71. cikk

A támogatás kifizetése

A tagállamok legkésőbb a program végrehajtásának évét követő év október 15-ig kifizetik a támogatást.

72. cikk

Előlegkifizetések

(1) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek kérelmezzék a támogatás azon részének kifizetését előleg gyanánt, amely a működési programból a kérelem benyújtásával kezdődő három- vagy négyhónapos időszak alatt származó, előre látható kiadásoknak felel meg.

(2) Az előlegfizetés iránti kérelmeket a tagállam által eldöntött módon kell benyújtani, vagy háromhavonta: januárban, áprilisban, júliusban és októberben, vagy négyhavonta: januárban, májusban és szeptemberben.

Az egy adott évre vonatkozó összes előleg-kifizetés nem haladhatja meg a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatás 80 %-át.

(3) Az előlegek kifizetése az értékük 110 %-ának megfelelő biztosíték letétbe helyezése mellett és a 2220/85/EGK rendelettel összhangban történik.

A tagállamok előírják azon feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulások kivetése e rendelet 54. és 55. cikkével összhangban megtörtént, és a korábban kifizetett előleget ténylegesen elköltötték.

(4) A biztosítékok felszabadítására vonatkozó kérelmeket a folyó programév folyamán lehet benyújtani, és csatolni kell hozzájuk a vonatkozó alátámasztó dokumentumokat.

A biztosítékok felszabadítására a kifizetett előlegek 80 %-áig kerül sor.

(5) Az elsődleges követelmény a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében a működési programokban meghatározott műveletek elvégzése az e rendelet 62. cikkének b) és c) pontjában előírt kötelezettségvállalásokra is figyelemmel.

Abban az esetben, ha nem teljesítik az elsődleges követelményt, illetve súlyos mulasztást követnek el a 62. cikk b) és c) pontjában előírt kötelezettségek teljesítésében, a biztosíték elvész, az V. fejezet 3. szakaszával összhangban alkalmazandó egyéb szankciók sérelme nélkül.

Az egyéb követelmények nem teljesítése esetén a biztosíték a megállapított szabálytalanság súlyosságának mértékében vész el.

(6) A tagállamok meghatározhatják az előleg-kifizetések minimális összegét és határidőit.

73. cikk

Részleges kifizetések

A tagállamok engedélyezhetik a termelői szervezetek számára, hogy kérelmezzék a támogatás azon részének kifizetését, amely a működési programból származó kiadásoknak felel meg.

A kérelmeket bármikor be lehet nyújtani, de egy adott évben legfeljebb három alkalommal. Megfelelő alátámasztó dokumentumokat kell csatolni hozzájuk.

A támogatás részeire vonatkozó kérelmek alapján összesen kifizetett összeg nem haladhatja meg sem a működési programra vonatkozóan eredetileg jóváhagyott támogatás, sem a tényleges kiadások 80 %-át.

A tagállamok meghatározhatják a részleges kifizetések minimális összegét és határidőit.

III. FEJEZET

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

1. Szakasz

Általános rendelkezések

74. cikk

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések kiválasztása

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések közül egy vagy több nem alkalmazható a területükön.

75. cikk

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához nyújtott kölcsönök

Az 1182/2007/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerint a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozására felvett kölcsönök, amelyek visszafizetési időszaka meghaladja a működési program időtartamát, kellőképpen megalapozott gazdasági indokok mellett átvihetők a következő működési programra.

2. Szakasz

Piacról való árukivonások

76. cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz az 1182/2007/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett piacról való árukivonásokra állapít meg szabályokat. E fejezet alkalmazásában a "piacról kivont termékek", a "kivont termékek" és az "értékesítésre nem kínált termékek" azok a termékek, amelyek a piacról való kivonás tárgyát képezik.

77. cikk

Forgalmazási előírások

(1) Ha az 1182/2007/EK rendelet 2. cikke (2) és (7) bekezdésében említett forgalmazási előírások léteznek egy adott termékre, a piacról kivont terméknek meg kell felelnie az említett előírásoknak, kivéve a kiszerelésre és a termékek jelölésére vonatkozó rendelkezéseket. A termékeket mérettől függetlenül, ömlesztve lehet kivonni a piacról, feltéve, hogy betartják a II. áruosztályra, különösen a minőség és méret tekintetében, vonatkozó minimumkövetelményeket.

A vonatkozó előírásokban miniatűr termékként meghatározott termékeknek azonban meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, beleértve a termékek kiszerelésére és megjelölésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Ha egy adott termékre nem léteznek ilyen forgalmazási előírások, a piacról kivont termékeknek a IX. mellékletben meghatározott minimális követelményeknek kell megfelelniük. Az említett minimumkövetelmények kiegészítése céljából a tagállamok további szabályokat állapíthatnak meg.

78. cikk

Hároméves átlag az ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonások esetében

A forgalomba hozott termékek mennyiségének az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésében említett 5 %-os korlátját azon termékek teljes mennyiségének számtani közepe alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték és amelyet a termelői szervezeten keresztül értékesítettek az előző három év során.

A közelmúltban elismert termelői szervezetek esetében az elismerést megelőző gazdasági évek adatai a következők:

a) ha a szervezet termelői csoport volt, adott esetben a termelői csoport egyenértékű adatai, vagy

b) az elismerési kérelemre alkalmazandó mennyiség.

79. cikk

Előzetes értesítés a kivonási műveletekről

(1) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos telekommunikáció vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik az illetékes nemzeti hatóságokat minden kivonási műveletről, amelyet végrehajtani szándékoznak. Az értesítés elsősorban az intervenció alá vont termékek jegyzékét és e termékek vonatkozó forgalmazási előírások szerinti főbb jellemzőit, az érintett termékek becsült mennyiségét, tervezett rendeltetését, valamint azt a helyet határozza meg, ahol a kivont termékeket a 110. cikkben előírtak szerint meg lehet vizsgálni. Az értesítésekhez mellékelni kell egy igazolást, amely tanúsítja, hogy a kivont termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak vagy a 77. cikkben említett minimális követelményeknek.

(2) A tagállamok megállapíthatják a termelői szervezetek (1) bekezdésben előírt értesítéseire vonatkozó részletes szabályokat, különösen a határidők tekintetében.

(3) A (2) bekezdésben említett határidőkön belül a tagállamok:

a) végrehajtják a 110. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzést, amelyet követően - amennyiben nem tapasztalnak szabálytalanságot - engedélyezik az ellenőrzés során megállapított kivonási műveletet; vagy

b) a 110. cikk (3) bekezdésében említett esetekben nem végzik el a 110. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzést, és erről írásos telekommunikáció vagy elektronikus üzenet formájában értesítik a termelői szervezetet, valamint engedélyezik a bejelentett kivonási műveletet.

80. cikk

Támogatás

(1) A piacról való kivonások esetében a közösségi hozzájárulást és a termelői szervezet hozzájárulását is tartalmazó támogatás nem haladhatja meg a X. mellékletben az ott felsorolt termékekre megállapított összegeket. Más termékek esetében a tagállamok állapítják meg a támogatás maximális összegét.

(2) A piacról való árukivonás az egyes termelői szervezetek egyetlen terméke esetében sem haladhatja meg a forgalomba hozott termékek mennyiségének 5 %-át. Azonban az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett célokra, vagy egyéb, a 81. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamok által jóváhagyott célokra szánt mennyiségeket e százalékos arány szempontjából nem kell figyelembe venni.

A forgalomba hozott termékek mennyiségét az előző három év forgalmazott termékmennyiségeinek átlagaként kell kiszámítani. Ha erről nem állnak rendelkezésre adatok, akkor azon forgalomba hozott termékek mennyiségét kell számításba venni, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

Az első albekezdésben említett százalékos arányok hároméves átlagot jelentenek, évi 5 százalékpontos túllépési korláttal.

81. cikk

A piacról kivont áruk rendeltetése

(1) A tagállamok meghatározzák a piacról való kivonások tárgyát képező termékek megengedett rendeltetését. Rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az árukivonás vagy a rendeltetés ne járjon a káros környezeti hatásokkal, sem negatív növény-egészségügyi következményekkel. A termelői szervezeteknél e rendelkezések betartása érdekében felmerült költségek a működési program szerinti piaci kivonás részeként támogatásra jogosultak.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett rendeltetések magukban foglalják az úgynevezett szabad rendeltetéseket, amelyek az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendeltetések és a tagállamok által jóváhagyott más egyenértékű rendeltetések.

A tagállamok lehetővé tehetik az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott jótékonysági szervezetek és intézmények számára, hogy a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjeitől jelképes értékű hozzájárulást kérjenek abban az esetben, ha a szóban forgó áruk feldolgozáson estek át.

A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék a kapcsolatot és az együttműködést a termelői szervezetek és az ingyenes szétosztás céljából - kérésre - jóváhagyott fogadó szervezetek között.

(3) Termékek elhelyezése a feldolgozó-iparban csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy ez nem eredményez torzulást a Közösségen belül az érintett iparban vagy az importált termékek esetében.

82. cikk

Szállítási költségek

(1) A piacról kivont termékek ingyenes szétosztásához kapcsolódó összes szállítási költség a kivonás helye és a XI. mellékletben előírt leszállítási hely közötti távolságnak megfelelően meghatározott átalányösszegek alapján, a működési program keretében támogatható.

Tengeri szállítás esetén a Bizottság a tényleges szállítási költségek és a távolság alapján határozza meg a megtérítendő szállítási költségeket. Az így meghatározott kompenzáció nem haladhatja meg a berakodási hely és a kilépés elméleti helye közötti legrövidebb úton felmerülő szárazföldi szállítási költséget. A XI. mellékletben meghatározott összegekre 0,6 értékű korrekciós együtthatót kell alkalmaznia.

(2) A szállítási költségeket annak a félnek fizetik ki, aki a szóban forgó szállítási művelet pénzügyi terheit ténylegesen viselte.

A fizetés különösen a következőket tanúsító igazolások bemutatása ellenében történik:

a) a kedvezményezett szervezetek neve;

b) az érintett termékmennyiség;

c) a kedvezményezett szervezetek általi átvétel és a használt szállítóeszközök; és

d) a kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság.

83. cikk

Válogatási és csomagolási költségek

(1) A piacról kivont, ingyenes szétosztásra szánt friss gyümölcs- és zöldségfélék válogatási és csomagolási költségei a működési programok keretében a XII. melléklet A. részében meghatározott átalányösszegekkel támogathatók abban az esetben, ha a termékcsomagok nettó tömege 25 kilogrammnál kisebb.

(2) A ingyenes szétosztásra szánt termékcsomagokon fel kell tüntetni az európai emblémát, és egyet vagy többet a XII. melléklet B. részében meghatározott feliratokból.

(3) A válogatási és csomagolási költségeket azon termelői szervezetek részére kell kifizetni, amelyek a válogatást és a csomagolást végezték.

A fizetés különösen a következőket tanúsító igazolások bemutatása ellenében történik:

a) a kedvezményezett szervezetek neve;

b) az érintett termékmennyiség; és

c) a kedvezményezett szervezetek által történő átvétel, a kiszerelés meghatározásával.

84. cikk

A kivont termékek fogadó szervezeteire vonatkozó feltételek

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett, a piacról kivont termékeket fogadó szervezetek:

a) betartják ezt a rendeletet;

b) külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek a kérdéses műveletekről;

c) elfogadják a közösségi szabályok által előírt ellenőrzéseket; és

d) minden egyes érintett termék végső rendeltetéséről rendelkezésre bocsátják az igazoló dokumentumokat, átvételi igazolás (vagy azzal egyenértékű dokumentum) formájában, amely tanúsítja, hogy a piacról kivont termékeket egy harmadik fél ingyenes szétosztás céljából átvette.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fogadóknak nem kell vezetniük az első albekezdés b) pontjában említett nyilvántartásokat, ha csak kis mennyiségeket fogadnak és ha a kockázatot alacsonynak vélik. Az erről szóló határozatot és annak indokolását feljegyzik.

(2) A piacról kivont, egyéb rendeltetésű termékek fogadó szervezetei:

a) betartják ezt a rendeletet;

b) külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek a kérdéses műveletekről ha a tagállam ezt indokoltnak tartja annak ellenére, hogy a terméket szállítás előtt denaturálták;

c) elfogadják a közösségi szabályok által előírt ellenőrzéseket; és

d) a piacról kivont, lepárlásra szánt termékek esetében az érintett termékekből készített alkoholra nem kérnek kiegészítő támogatást.

3. Szakasz

Zöld szüret és be nem takarítás

85. cikk

A zöld szüret és a be nem takarítás fogalommeghatározása

(1) A zöld szüret a normál betakarítás kezdete előtt a nem értékesíthető termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása. Az érintett termékek nem lehetnek károsodottak már a zöld szüret előtt, sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem más módon.

(2) A be nem takarításra ott kerül sor, ahol a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről nem származik kereskedelmi termelés. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése azonban nem tekinthető be nem takarításnak.

(3) A zöld szüret és a be nem takarítás a rendes művelési gyakorlatot kiegészítő és attól eltérő gyakorlat.

86. cikk

A zöld szüret és a be nem takarítás alkalmazásának feltételei

(1) A zöld szüret és a be nem takarítás intézkedéseivel kapcsolatosan a tagállamok:

a) részletes rendelkezéseket fogadnak el az intézkedések végrehajtásáról, beleértve a be nem takarításra és a zöld szüretre vonatkozó előzetes értesítést, az intézkedések tartalmát és határidőit, a kifizetendő kompenzációt és az intézkedések alkalmazását, valamint az intézkedések keretében támogatható termékek listáját,

b) rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az intézkedések alkalmazása ne járjon káros környezeti hatásokkal, sem negatív növény-egészségügyi következményekkel,

c) biztosítják, hogy ellenőrizhető legyen az intézkedések helyes elvégzése, és eltérő esetben nem hagyják jóvá az intézkedések alkalmazását,

d) az ilyen ellenőrzéseket végre is hajtják az intézkedések helyes elvégzésének biztosítására, többek között az a) és b) pontban említett rendelkezésekkel összefüggésben.

(2) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos telekommunikáció vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik az illetékes nemzeti hatóságokat minden zöldszüret- vagy be nem takarítási műveletről, amelyet végrehajtani szándékoznak.

Az adott év egy adott termékre vonatkozó első értesítéséhez csatolnak egy a várt piaci helyzet alapján készült elemzést, amely a zöld szüretet válságmegelőzési intézkedésként indokolja.

(3) A zöld szüret és a be nem takarítás nem alkalmazható egyszerre ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre valamely adott évben, vagy bármely egymást követő két évben.

(4) A be nem takarításra és a zöld szüretre vonatkozó, mind a közösségi hozzájárulást, mind a termelői szervezetek hozzájárulását tartalmazó kompenzációs összegeket az (1) bekezdés a) pontja alapján a tagállamok hektáronkénti kifizetésként határozzák meg:

a) olyan szinten, hogy az csak az intézkedés alkalmazásából eredő többletköltségeket fedezze, figyelembe véve az (1) bekezdés b) pontja alapján elfogadott rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges környezetvédelmi és növény-egészségügyi tevékenységeket, vagy

b) olyan szinten, hogy az legfeljebb a 80. cikkben említett piaci árukivonásokra vonatkozó maximális támogatási szint 90 %-át fedezze.

4. Szakasz

Promóció és kommunikáció

87. cikk

A promóciós és kommunikációs intézkedések végrehajtása

(1) A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a promóciós és kommunikációs intézkedések végrehajtásáról. A rendelkezések szükség esetén lehetővé teszik az intézkedések gyors alkalmazását.

(2) A promóciós és kommunikációs intézkedések keretében végrehajtott tevékenységek kiegészítik az érintett termelői szervezet által alkalmazott folyamatban lévő promóciós és kommunikációs fellépéseket.

5. Szakasz

Képzés

88. cikk

Képzési intézkedések végrehajtása

A képzési intézkedések vonatkozásában a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el az említett intézkedések végrehajtásáról.

6. Szakasz

Betakarítási biztosítás

89. cikk

A betakarítási biztosítási intézkedések célja

A betakarítási biztosítási intézkedéseket a termelői szervezet kezeli, és ezek hozzájárulnak a termelők jövedelmének védelméhez és a termelői szervezetnél és/vagy tagjainál felmerült piaci veszteségek fedezéséhez, ha ezeket természeti katasztrófa, éghajlati jelenségek és adott esetben betegségek vagy kártevő fertőzések befolyásolják.

90. cikk

Betakarítási biztosítási intézkedések végrehajtása

(1) A betakarítási biztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el az említett intézkedések végrehajtásáról, beleértve azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a betakarítási biztosítási intézkedések ne torzítsák a versenyt a biztosítási piacon.

(2) A tagállamok kiegészítő nemzeti finanszírozással támogathatják a működési alapból részesülő betakarítási biztosítási intézkedéseket. A betakarítási biztosításhoz nyújtott teljes állami támogatás azonban nem haladhatja meg:

a) a gazdálkodók által a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károkra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;

b) a gazdálkodók által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:

i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott egyéb károk; és

ii. állat- és növénybetegségek vagy kártevő fertőzés okozta károk.

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott korlát olyan esetekben is alkalmazandó, amikor a működési alap egyéb módon jogosult 60 %-os közösségi pénzügyi támogatásra, az 1182/2007/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján.

(3) A betakarítási biztosítási intézkedések nem fedezhetnek olyan biztosítást, amely az elszenvedett bevételkiesés több mint 100 %-os kompenzációját nyújtja a termelőnek, figyelembe véve minden olyan kompenzációt, amelyet a termelő más, a biztosított kockázathoz kapcsolódó támogatási rendszerből kap.

(4) E cikk alkalmazásában a "természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek" ugyanazzal a jelentéssel rendelkezik, mint az 1857/2006/EK bizottsági rendelet ( 30 ) 2. cikkének (8) bekezdésében.

7. Szakasz

A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

91. cikk

A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatásának feltételei

(1) A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatásának vonatkozásában a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el az említett intézkedés végrehajtásáról.

(2) A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása a kölcsönös alap működésének első, második és harmadik évében megfelel a termelői szervezetnek a kölcsönös alaphoz annak első, második és harmadik működési évében való hozzájárulása alábbi részének:

a) 10 %, 8 % és 4 % azokban a tagállamokban, amelyek 2004. május 1-jén vagy azután csatlakoztak az Európai Unióhoz,

b) 5 %, 4 % és 2 % a többi tagállamban.

(3) A tagállamok rögzíthetik azon összegek felső határait, amelyeket a termelői szervezet a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatására kaphat.

8. Szakasz

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések állami támogatása

92. cikk

Nemzeti stratégiákba foglalt részletes rendelkezések

Az 1182/2007/EK rendelet 43. cikke második albekezdésének c) pontjával összhangban állami támogatást fizető tagállamok részletes rendelkezéseket határoznak meg az említett rendelkezés nemzeti stratégiáikban való végrehajtásáról.

IV. FEJEZET

Nemzeti pénzügyi támogatás

93. cikk

A termelők szervezettségének foka

Az 1234/2007/EK rendelet 103e. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely tagállami régióban a termelők szervezettségének foka különösen alacsonynak tekintendő, ha a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a termelői csoportok által az adott régióban a legutóbbi három olyan évben termesztett gyümölcs és zöldség átlagos értékének 20 %-ánál kevesebbet hoztak forgalomba, amely vonatkozásában adatok állnak rendelkezésre.

Kizárólag az első bekezdésben említett régióban előállított gyümölcs- és zöldségtermékek részesülhetnek nemzeti pénzügyi támogatásban.

94. cikk

Felhatalmazás nemzeti pénzügyi támogatás kifizetésére

A tagállamok az adott naptári évben végrehajtandó működési programokra vonatkozóan az adott év január 31-ig felhatalmazási kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz az 1182/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti nemzeti pénzügyi támogatás nyújtására.

A kérelemhez bizonyítékot csatolnak arról, hogy az érintett régióban a termelők szervezettségi foka az e rendelet 93. cikke szerinti értelemben különösen alacsony, valamint hogy kizárólag az említett régióban előállított gyümölcs- és zöldségtermékek részesülnek támogatásban, továbbá megadják az érintett termelői szervezetek adatait, a vonatkozó támogatás összegét és az 1234/2007/EK rendelet 103b. cikke alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulás mértékét.

(2) A Bizottság a kérelmet a benyújtástól számított három hónapon belül jóváhagyja vagy elutasítja. Amennyiben a Bizottság ezen az időtartamon belül nem válaszol, a kérelem jóváhagyottnak tekintendő.

94a. cikk

A működési program módosításai

A nemzeti pénzügyi támogatást kérelmezni kívánó termelői szervezet szükség esetén a 67. cikk szerint módosíthatja működési programját.

95. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése

Nemzeti pénzügyi támogatást a 70-73. cikkel összhangban termelői szervezetek kérelmezhetnek, a támogatást a tagállamok folyósítják.

96. cikk

A nemzeti pénzügyi támogatáshoz nyújtott közösségi visszatérítés maximális mértéke

A nemzeti pénzügyi támogatáshoz nyújtott közösségi visszatérítés mértéke a termelői szervezetnek nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás 60 %-a.

97. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatáshoz nyújtott közösségi visszatérítés

(1) A tagállamok a jóváhagyott, a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás közösségi visszatérítését a programok éves végrehajtását követő második év január 1-jéig kérhetik.

A kéréshez bizonyítékot csatolnak arról, hogy a megelőző négy év közül legalább három évben teljesültek az 1182/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltételek, valamint megadják az érintett termelői szervezetek adatait, a ténylegesen kifizetett támogatás összegét és a működési alap leírását, a teljes összeget a közösségi és a tagállami (nemzeti pénzügyi támogatás), valamint a termelői szervezetektől és tagjaiktól származó hozzájárulásra lebontva.

(2) A Bizottság határozatot hoz a kérés jóváhagyásáról vagy elutasításáról.

(3) Amennyiben jóváhagyják a támogatás közösségi visszatérítését, a támogatható kiadásokat a 883/2006/EK bizottsági rendelet ( 31 ) 5. cikkében meghatározott eljárással összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak.

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Szakasz

Adatszolgáltatás

98. cikk

A termelői szervezetek jelentései

(1) A termelői szervezetek a működési programok végrehajtásáról éves jelentéseket nyújtanak be, amelyeket a támogatási kérelmekhez csatolnak.

A jelentések a következőket tartalmazzák:

a) az előző évben végrehajtott működési programok;

b) a működési programok főbb módosításai; és

c) a becsült és a kért támogatás közötti eltérések.

(2) Az éves jelentés az egyes végrehajtott működési programok esetében bemutatja a következőket:

a) a működési program eredményei, amelyek a vonatkozó esetekben a XIV. mellékletben meghatározott általános kimeneti és eredménymutatókon alapulnak, illetve amennyiben célszerű, a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő kimeneti és eredménymutatókon; és

b) a program irányítása során tapasztalt jelentősebb problémák és a program végrehajtásának minősége és eredményessége érdekében hozott intézkedések összefoglalása.

Szükség esetén az éves jelentés megadja, hogy a nemzeti stratégiával összhangban és az 1182/2007/EK rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában milyen hatékony óvintézkedéseket léptettek életbe a környezet védelmében, a működési program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő veszélyekkel szemben.

(3) A működési programok alkalmazásának utolsó évére vonatkozóan az (1) bekezdésben említett éves jelentés helyett zárójelentést kell készíteni.

A zárójelentések bemutatják, hogy milyen mértékben valósultak meg a program célkitűzései. Leírják a tevékenységek és/vagy a módszerek változtatásait és megállapítják a program végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló tényezőket, amelyeket a következő működési programok kidolgozásánál vagy meglévő működési programok módosításánál figyelembe vettek vagy figyelembe fognak venni.

(4) E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben egy termelői szervezet elmulasztja az e rendeletben vagy az 1182/2007/EK rendeletben előírt adatszolgáltatás benyújtását a tagállam részére, vagy ha a tagállam birtokában lévő objektív információk alapján úgy tűnik, hogy az valótlan adatokat tartalmaz, a tagállam az adatszolgáltatás helyesbítéséig felfüggeszti az érintett működési program következő évi jóváhagyását.

A tagállam az ilyen esetek részleteit az e rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében említett éves jelentésében ismerteti.

99. cikk

A tagállamoktól elvárt adatszolgáltatás

(1) A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot, amely a Bizottság és a tagállam közötti, a termelői szervezetekkel, termelői csoportokkal és a termelői szervezetek társulásaival kapcsolatos adatszolgáltatásért felel. A Bizottságot tájékoztatják a kijelölésről és megadják a hatóság elérhetőségeit.

(2) A tagállamok legkésőbb január 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az abban az évben a működési programok összessége tekintetében jóváhagyott működési alap összegéről. Az adatszolgáltatás egyértelműen megadja mind a működési alap teljes összegét, mind a működési alaphoz nyújtott közösségi finanszírozás teljes összegét. Ezeket az összegeket tovább bontják, válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre és egyéb intézkedésekre.

(3) A tagállamok legkésőbb az adott év november 15-éig éves jelentésben tájékoztatják a Bizottságot az előző évben működő termelői szervezetekről, termelői csoportokról és működési alapokról, valamint működési programokról és elismerési tervekről. Az éves jelentés különösen a X. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

2. Szakasz

Ellenőrzés

100. cikk

Egyedi azonosító rendszer

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ugyanazon termelői szervezet vagy termelői csoport által benyújtott támogatási kérelmek egyedi azonosító rendszerbe kerüljenek. E rendszernek összeegyeztethetőnek kell lennie az 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 32 ) 18. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett személyazonosság-nyilvántartó rendszerrel.

101. cikk

Támogatási kérelmek

E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok kidolgozzák a támogatási kérelmek benyújtására, az elismerési kérelmekre, a működési programok jóváhagyására, valamint a kifizetési igényekre vonatkozó egyes eljárásokat.

102. cikk

Mintavétel

Amennyiben célszerű mintavétel útján ellenőrzéseket végezni, a tagállamok ezek jellege és gyakorisága alapján, valamint kockázatelemzés révén gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzések az érintett intézkedés vonatkozásában megfelelőek legyenek.

103. cikk

Adminisztratív ellenőrzés

Adminisztratív ellenőrzést minden támogatási kérelmen vagy kifizetési igényen végezni kell, és azoknak minden olyan lehetséges és megfelelő elemre ki kell terjedniük, amelyek adminisztratív eszközökkel ellenőrizendők. Az eljárások során elő kell írni a végrehajtott műveletek, a vizsgálati eredmények és a hiányosságok vonatkozásában hozott intézkedések feljegyzését.

104. cikk

Helyszíni ellenőrzés

(1) Minden helyszíni ellenőrzésről jelentést kell készíteni, hogy lehetővé váljon az elvégzett ellenőrzések részleteinek áttekintése. A jelentésben fel kell tüntetni:

a) az ellenőrzött támogatási rendszert és az ellenőrzött kérelmeket;

b) a jelen lévő személyeket;

c) az ellenőrzött tevékenységeket, intézkedéseket és iratokat; és

d) az ellenőrzés eredményét.

(2) A kedvezményezettnek lehetőséget lehet adni arra, hogy a jelentésen aláírásával tanúsítsa jelenlétét az ellenőrzésnél, illetve megtegye észrevételeit. Ha szabálytalanságot találnak, a kedvezményezett kaphat egy másolatot az ellenőrzési jelentésből.

(3) A helyszíni ellenőrzésekről előzetes értesítés adható, amennyiben ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját. Az előzetes értesítésnek a legszükségesebb információkra kell korlátozódnia.

(4) Lehetőség szerint az e rendeletben előírt helyszíni ellenőrzéseket és a közösségi szabályokban a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozóan előírt egyéb ellenőrzéseket egyidejűleg kell végrehajtani. 2008-ban azonban szükség esetén különböző szervek, különböző időpontban is végezhetnek helyszíni ellenőrzéseket.

105. cikk

Az elismerési kérelmek és a működési programok jóváhagyása

(1) A tagállamok, mielőtt az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elismernék a termelői szervezetet, az elismerési követelmények betartásának vizsgálata céljából helyszíni szemlét tartanak a termelői szervezetnél.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok, mielőtt a 65. cikkel összhangban jóváhagynák a benyújtott működési programot, azt - illetve adott esetben a módosítási kérelmet - az összes lehetséges módon megvizsgálják, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is. Az ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a) a 61. cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában előírt információk pontossága;

b) a programok megfelelése az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének, valamint a nemzeti keretnek és a nemzeti stratégiának;

c) a javasolt tevékenységek támogathatósága, továbbá a javasolt kiadások támogathatósága;

d) a programok megvalósíthatósága és szakmai minősége, a becslések és a támogatási terv megalapozottsága, valamint a végrehajtásra vonatkozó tervek. Ellenőrzéssel kell vizsgálni, hogy az előrehaladás nyomon követése érdekében meghatároztak-e mérhető mutatószámokat, és hogy azok elérhetők-e a javasolt tevékenységek végrehajtásával; és

e) a támogatási kérelem alapját képező műveletek megfelelése különösen - és adott esetben - a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó nemzeti és közösségi szabályoknak, valamint a nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben vagy a nemzeti stratégiában meghatározott egyéb vonatkozó előírásoknak.

106. cikk

Működési programokra vonatkozó támogatási kérelmek ellenőrzése

A tagállamok a kifizetések odaítélését megelőzően minden kérelmen adminisztratív ellenőrzést, valamint szúrópróbaszerűen helyszíni ellenőrzést végeznek.

107. cikk

Működési programokra vonatkozó támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése

(1) A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése különösen - és amennyiben a szóban forgó kérelem esetében célszerű - az alábbiak vizsgálatára terjed ki:

a) a működési program végrehajtásáról szóló, a kérelemhez csatolt éves jelentés vagy adott esetben zárójelentés;

b) a forgalomba hozott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás és a felmerült kiadások;

c) a termékek leszállítása és a szolgáltatások elvégzése, továbbá a feltüntetett kiadások valódisága;

d) a végrehajtott tevékenységek összhangja a jóváhagyott működési programban feltüntetett tevékenységekkel; és

e) a meghatározott pénzügyi és egyéb korlátok és határértékek betartása.

(2) A működési programból finanszírozott kifizetéseket számlákkal és a kifizetés megtörténtét igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. Ha erre nincs mód, a kifizetéseket egyenértékű bizonyító erejű dokumentummal kell igazolni. A számlákat a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a termelői csoport vagy az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalat nevére, illetve a tagállam jóváhagyásától függően ezek tagjai nevére kell kiállítani.

108. cikk

Működési programokra vonatkozó támogatási kérelmek helyszíni ellenőrzése

(1) A 70. cikk (1) bekezdésében említett támogatási kérelem vizsgálata kapcsán a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői szervezeteknél annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek az adott évben a támogatás vagy annak hátralévő összege odaítélésére vonatkozó feltételek.

Az ilyen ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a) az adott év elismerési követelményeinek teljesülése;

b) a működési alap adott évi felhasználása, beleértve az előlegekkel vagy részleges kifizetésekre vonatkozó igényekben bejelentett kiadásokat; és

c) a piacról való árukivonással, a zöld szürettel és a be nem takarítással kapcsolatos kiadások másodfokú ellenőrzése.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések minden évben a kérelmek jelentős hányadát magában foglaló mintára terjednek ki. A minta legalább a teljes támogatási összeg 30 %-át képviseli azokban a tagállamokban, ahol tíznél több elismert termelői szervezet működik. A többi tagállamban minden termelői szervezetnél legalább háromévente egyszer szemlét kell tartani.

Minden termelői szervezetnél a működési program utolsó évére vonatkozó támogatás vagy annak hátralévő összege kifizetését megelőzően legalább egy ellenőrzést végre kell hajtani.

(3) A helyszíni ellenőrzések eredményeit annak meghatározása céljából értékelik, hogy a megállapított problémák rendszeres jelleggel lépnek-e fel és kockázattal járhatnak-e hasonló tevékenységekre, kedvezményezettekre vagy szervekre nézve. Az értékelés meghatározza továbbá az ilyen helyzetek okait, valamint az esetleg szükséges további vizsgálatokat, továbbá a szükséges korrekciós és megelőző intézkedéseket is.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel valamely régióban, egy régió valamely részében vagy egy termelői szervezetnél, a tagállamok az adott évben további ellenőrzéseket hajtanak végre, a következő évben ellenőrzendő kérelmek arányát pedig megnövelik.

(4) Az ellenőrizendő termelői szervezetek kiválasztását a tagállam kockázatelemzés alapján végzi.

A kockázatelemzés során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) a támogatás összege;

b) az előző évek ellenőrzéseinek eredményei;

c) egy véletlenszerűséget biztosító elem, valamint

d) a tagállamok által meghatározandó egyéb paraméterek, különösen az, hogy a termelői szervezet részt vesz-e a tagállam vagy független tanúsító szervezet által hivatalosan elismert minőségbiztosítási programban.

109. cikk

Működési programok intézkedéseinek helyszíni ellenőrzése

(1) A működési programok intézkedéseinek helyszíni ellenőrzése során a tagállamok főként a következőket vizsgálják:

a) a működési programban feltüntetett tevékenységek végrehajtása;

b) a tevékenység végrehajtása vagy szándékolt végrehajtása összhangban van-e a jóváhagyott végrehajtási programban leírt alkalmazással;

c) megfelelő számú kiadási tétel esetében a vonatkozó kiadások jellege és ütemezése megfelel-e a közösségi rendelkezéseknek és az elfogadott dokumentációnak;

d) a felmerült kiadásokat alátámasztják-e számviteli vagy egyéb bizonylatok; és

e) a forgalomba hozott termékek értéke.

(2) A forgalomba hozott termékek értékét a nemzeti jogban előírt számviteli rendszer adatai alapján vizsgálják.

E célból a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a forgalomba hozott termékek értékére vonatkozó nyilatkozatot a nemzeti jogban előírt számviteli adatokkal egyező módon hitelesítik.

A forgalomba hozott termékek értékére vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésére már a vonatkozó támogatási kérelem benyújtása előtt sor kerülhet.

(3) A rendkívüli körülményeket kivéve, a helyszíni ellenőrzés részeként szemlét kell tartani a tevékenység helyszínén, illetve ha a tevékenység nem tárgyiasult, a tevékenység kezdeményezőjénél. A 108. cikk (2) bekezdésében említett mintába tartozó önálló gazdaságokban végzett egyes tevékenységek végrehajtásának vizsgálata érdekében legalább egyszer szemlét kell tartani.

A tagállamok azonban úgy is dönthetnek, hogy kisebb műveletek esetében nem tartanak ilyen szemléket, illetve akkor sem, ha alacsonynak tartják annak a kockázatát, hogy nem teljesülnek a támogatás fogadásához szükséges feltételek vagy a valóságban nem végzik el a tevékenységet. Az erről szóló határozatot és annak indokolását rögzíteni kell.

(4) A helyszíni ellenőrzések a termelői szervezetnek és tagjainak a szemle alkalmával ellenőrizhető valamennyi kötelezettségvállalására és kötelezettségére kiterjednek.

(5) A 108. cikk (2) bekezdésében megállapított ellenőrzési ráta teljesítésének értékelésekor csak az e cikk összes követelményének megfelelő ellenőrzések vehetők figyelembe.

110. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzése

(1) A tagállamok minden termelői szervezetnél a kivonási műveletek tekintetében elsőfokú ellenőrzést végeznek; ezen ellenőrzés magában foglalja az okmányok és a termékek azonosságának ellenőrzését, illetve a piacról kivont termékek tömegére irányuló, szükség esetén mintavétellel történő fizikai ellenőrzést, továbbá a II. cím II. fejezetében megállapított eljárással összhangban annak ellenőrzését, hogy e kivonási műveletek megfelelnek-e a 77. cikk szabályainak. Az ellenőrzésre a 79. cikk (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően, a 79. cikk (2) bekezdésében előírt határidők betartásával kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben előírt elsőfokú ellenőrzés a piacról kivont termékek mennyiségének 100 %-ára kiterjed. Az ellenőrzés végén a nem szabad rendeltetésű kivont termékeket az illetékes hatóságok felügyelete alatt, a tagállam által a 81. cikk (1) bekezdése alapján megállapított feltételek betartásával denaturálják vagy továbbadják a feldolgozóipar részére.

Amennyiben azonban a termékek szabad rendeltetésűek, a tagállamok az e cikk (2) bekezdésében megállapítottnál kisebb arányban is végezhetik az ellenőrzéseket, feltéve hogy ez nem kisebb, mint az adott gazdasági évben az érintett mennyiségek 10 %-a. Az ellenőrzés a termelői szervezetnél és/vagy a terméket fogadó szervezetek telephelyein végezhető. Amennyiben az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóságok további ellenőrzéseket végeznek.

111. cikk

Kivonási műveletek másodfokú ellenőrzése

(1) A 108. cikkben említett ellenőrzések keretében a tagállamok másodfokú ellenőrzéseket végeznek.

Megállapítják a kritériumokat annak a kockázatnak az elemzésére és értékelésére, hogy egy termelői szervezet a kivonási műveleteket nem előírásszerűen hajtja végre. A kritériumok - többek között - a korábbi első és másodfokú ellenőrzések eredményeihez kapcsolódnak, továbbá ahhoz, hogy egy termelői szervezet rendelkezik-e, és ha igen, milyen minőségbiztosítási eljárással. Ezeket a kritériumokat annak meghatározására használják, hogy az egyes termelői szervezeteknél legalább milyen gyakorisággal kell másodfokú ellenőrzéseket végezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések magukban foglalják a termelői szervezetek és a kivont termékeket fogadó szervezetek telephelyén végzett helyszíni ellenőrzéseket annak megállapítása érdekében, hogy betartják-e a közösségi támogatás kifizetésének szükséges feltételeit. Az ellenőrzések kiterjednek a következőkre:

a) az érintett gazdasági év alatt egy vagy több kivonási műveletet végrehajtó termelői szervezetek által vezetett egyedi készlet- és számviteli nyilvántartás;

b) a támogatási kérelmekben forgalomba hozottként bejelentett mennyiségek ellenőrzése, különös tekintettel a készlet- és számviteli nyilvántartás, a számlák és - adott esetben - valódiságuk ellenőrzésére, illetve annak biztosítására, hogy a bejelentések megegyeznek az érintett termelői szervezetek számviteli és/vagy adózási adataival;

c) a könyvelés szabályosságának ellenőrzése, különös tekintettel a termelői szervezetek kifizetés iránti kérelmeiben bejelentett nettó bevételek valódiságára, a kivonási költségek arányosságára, a termelői szervezetekhez befolyt közösségi támogatást és az ebből a tagoknak kifizetett összegeket rögzítő könyvelési tételekre, valamint azok egyezésére; és

d) a kivont termékek kifizetés iránti kérelemben bejelentett rendeltetésének és a megfelelő denaturálásnak az ellenőrzése, továbbá olyan ellenőrzések, amelyek biztosítják, hogy a termelői szervezetek és a fogadó szervezetek betartják ezt a rendeletet.

(3) A (2) bekezdésben említett ellenőrzéseket az érintett termelői szervezeteknél és a hozzájuk kapcsolódó fogadó szervezeteknél kell elvégezni. Minden ellenőrzés magában foglal egy mintavételt, amely a termelői szervezet által a gazdasági évben kivont mennyiségek legalább 5 %-ára terjed ki.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett készlet- és számviteli nyilvántartás minden kivont termék tekintetében mutatja a következő - mennyiségben kifejezett - összegeket:

a) a termelői szervezet tagjai és egyéb termelői szervezetek tagjai által az 1182/2007/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdése b) és c) pontjával összhangban leszállított termékek;

b) a termelő szervezet értékesítése, a friss termékek piacára szánt termékek és egyéb terméktípusok szerinti bontásban, beleértve a feldolgozásra szánt alapanyagot; és

c) a piacról visszavont termékek.

(5) A (4) bekezdés c) pontjában említett termékek rendeltetésére vonatkozó ellenőrzések különösen a következőket foglalják magukban:

a) a fogadó szervezetek által vezetett elkülönített elszámolásokon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzés, és szükség esetén annak vizsgálata, hogy azok megfelelnek-e a nemzeti jogszabályok által előírt elszámolásnak; és

b) a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

(6) Ahol a másodfokú ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóságok részletesebb másodfokú ellenőrzéseket végeznek a folyó gazdasági év során, a következő gazdasági évben pedig fokozzák a másodfokú ellenőrzések gyakoriságát az érintett termelői szervezeteknél, illetve azok társulásainál.

112. cikk

Zöld szüret és be nem takarítás

(1) Mielőtt megkezdődik a zöld szüret, a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett termékek nem sérültek és hogy a termőterületet megfelelően művelték. A zöld szüret után a tagállamok ellenőrzik, hogy az érintett területen teljes körű volt-e a betakarítás és hogy a betakarított terméket denaturálták-e.

A betakarítási időszakot követően a tagállamok megvizsgálják a 86. cikk (2) bekezdésében említett várt piaci helyzeten alapuló elemzés megbízhatóságát. Megvizsgálják a várt piaci helyzet és a tényleges piaci helyzet közötti esetleges különbségeket is.

(2) Mielőtt a be nem takarítás megkezdődhetne, a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett területet megfelelően művelték, hogy nem került sor részleges betakarításra, valamint hogy a termék általában egészséges, szép és forgalmazható minőségű-e.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a termékeket denaturálják. Ha ez nem lehetséges, akkor a betakarítási időszakban tartott helyszíni szemle vagy szemlék révén gondoskodnak arról, hogy a terméket ne takarítsák be.

(3) A 111. cikk (1), (2), (3) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

113. cikk

Termelői csoportok elismerési tervének jóváhagyását megelőző ellenőrzések

(1) Mielőtt jóváhagynák az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti termelői csoport elismerési tervét, a tagállamok helyszíni ellenőrzést végeznek a jogi személynél vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott részénél.

(2) A tagállam a következőket ellenőrzi megfelelő módon, így helyszíni ellenőrzésekkel is:

a) az elismerési tervben megadott információk pontossága;

b) a terv üzleti megvalósíthatósága és szakmai minősége, a becslések megalapozottsága, valamint a végrehajtásra vonatkozó tervek;

c) a javasolt tevékenységek támogathatósága, továbbá a javasolt kiadások támogathatósága és indokoltsága; és

d) a támogatási kérelem alapját képező műveletek megfelelése a nemzeti és a közösségi szabályoknak, különösen a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak, valamint a nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben vagy a nemzeti stratégiában meghatározott egyéb vonatkozó előírásoknak.

114. cikk

Termelői csoportok támogatási kérelmének ellenőrzése

(1) A tagállamok a kifizetések odaítélését megelőzően a termelői csoportok minden támogatási kérelmén adminisztratív ellenőrzést, valamint szúrópróbaszerűen helyszíni ellenőrzést végeznek.

(2) A 47. cikkben említett támogatási kérelem benyújtását követően a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői csoportoknál annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek az adott évben a támogatás odaítélésére vonatkozó feltételek.

Az ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a) az adott év elismerési követelményeinek teljesülése; és

b) a forgalomba hozott termékek értéke, az elismerési tervben foglalt intézkedések végrehajtása és a felmerült költségek.

(3) A (2) bekezdésben említett ellenőrzések minden évben a kérelmek jelentős hányadát magában foglaló mintára terjednek ki. A minta legalább a teljes támogatási összeg 30 %-át képviseli.

Legalább ötévente egyszer minden termelői csoportot ellenőrizni kel.

(4) A 107. és 109. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

115. cikk

Transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1) A transznacionális termelői szervezet vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása ellenőrzéséért és szükség esetén a szankciók kiszabásáért az a tagállam felelős, amelynek területén az adott szervezet vagy társulás székhelye található.

(2) A 30. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 37. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett közigazgatási együttműködésre köteles tagállamok végrehajtják a vonatkozó közigazgatási ellenőrzéseket, továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett tagállam által előírt helyszíni ellenőrzéseket, az eredményekről pedig jelentést tesznek. Eközben betartják az (1) bekezdésben említett tagállam által meghatározott határidőket.

(3) A termelői szervezetre, a működési programra és a működési alapra az (1) bekezdésben említett tagállam irányadó szabályai alkalmazandók. Környezetvédelmi és növény-egészségügyi kérdésekben, valamint a kivont termékek elhelyezése tekintetében azonban a termelés helye szerinti tagállam szabályai alkalmazandók.

3. Szakasz

Szankciók

116. cikk

Az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása

(1) A tagállamok visszavonják a termelői szervezet elismerését, ha az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása alapvető jelentőségű és azt a termelői szervezet szándékos magatartása vagy súlyos gondatlansága okozta.

A tagállamok különösen akkor vonják vissza a termelői szervezet elismerését, ha az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása a következőkből áll:

a) a 23. cikk, a 25. cikk, a 28. cikk (1) és (2) bekezdése vagy a 33. cikk előírásainak megszegése, vagy

b) ha a forgalomba hozott termékek értéke két egymást követő évben a tagállamok által az 1182/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott határ alá esik.

Az elismerés e bekezdés alapján történő visszavonása az elismerési feltételek nem teljesítésének napjától hatályos, a korlátozási időszakokra vonatkozó alkalmazandó nemzeti szintű horizontális jogszabályoktól függően.

(2) Amennyiben az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása alapvető jelentőségű, de csak átmeneti, az (1) bekezdés nem alkalmazható, a tagállamok pedig felfüggesztik a termelői szervezet elismerését.

A felfüggesztés időtartama alatt támogatás nem folyósítható. A felfüggesztés az ellenőrzés napjától hatályos és annak az ellenőrzésnek a napjáig tart, amely megállapítja, hogy az érintett követelmények teljesülnek.

A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Ha az érintett követelményeket 12 hónap után sem teljesítik, az elismerést vissza kell vonni.

A tagállamok a 71. cikkben meghatározott határidő után teljesíthetnek kifizetéseket, ha ez ennek a bekezdésnek az alkalmazása érdekében szükséges. Ezek a későbbi kifizetések azonban semmi esetre sem teljesíthetők a program végrehajtásának évét követő második év október 15-e után.

(3) Az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyásának más eseteiben, amikor az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható, a tagállamok levélben figyelmeztetnek a korrekciós intézkedések meghozatalára. A tagállamok a korrekciós intézkedések meghozataláig visszatartják a támogatások kifizetését.

A tagállamok a 71. cikkben meghatározott határidő után teljesíthetnek kifizetéseket, ha ez ennek a bekezdésnek az alkalmazása érdekében szükséges. Ezek a későbbi kifizetések azonban semmi esetre sem teljesíthetők a program végrehajtásának évét követő második év október 15-e után.

Ha a korrekciós intézkedések meghozatalára 12 hónapon belül nem kerül sor, az az elismerési követelmények alapvető jelentőségű figyelmen kívül hagyásának minősül és a (2) bekezdés alkalmazását vonja maga után.

117. cikk

Csalás

(1) A közösségi és nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó egyéb szankciók sérelme nélkül, a tagállamok visszavonják a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a termelői csoport elismerését, ha bebizonyosodik, hogy az 1182/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatással kapcsolatban csalást követett el.

(2) A tagállamok felfüggeszthetik a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a termelői csoport elismerését, illetve a kifizetések folyósítását, ha felmerül a gyanú, hogy az 1182/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatással kapcsolatban csalást követett el.

118. cikk

Termelői csoportok

(1) A tagállamok értelemszerűen alkalmazzák a 116. és/vagy a 119. cikkben előírt szankciókat az elismerési tervekre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásán kívül, amennyiben a tagállam által az 51. cikk (4) bekezdése értelmében megállapított időszak lejártával a termelői csoportot nem ismerik el termelői szervezetnek, a tagállam behajtja:

a) a termelői csoportnak kifizetett támogatás 100 %-át, ha az elismerés elmaradása a termelői csoport szándékos magatartása vagy súlyos gondatlansága okozta; vagy

b) minden egyéb esetben a termelői csoportnak kifizetett támogatás 50 %-át.

119. cikk

Működési program

(1) A kifizetéseket az alapján számítják, hogy mi minősül támogathatónak.

(2) A tagállam megvizsgálja a kedvezményezettől beérkezett támogatási kérelmet, és meghatározza a támogatásként nyújtható összegeket. Meghatározza:

a) azt az összeget, amelyre a kedvezményezett a kérelem kizárólagos figyelembevételével lenne jogosult;

b) azt az összeget, amelyre a kedvezményezett a kérelem jogosultságának vizsgálata után lesz jogosult.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeg több mint 3 %-kal túllépi a (2) bekezdés b) pontjában megszabott összeget, a kedvezményezettnek ténylegesen fizetendő összeget csökkenteni kell. A csökkentés nagysága a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek különbségének felel meg.

A csökkentés nem alkalmazható, amennyiben a termelői szervezet vagy a termelői csoport bizonyítani tudja, hogy nem felelős a nem támogatható összeg feltüntetéséért.

(4) A (2) és a (3) bekezdés értelemszerűen a helyszíni ellenőrzések során feltárt nem támogatható összegekre is alkalmazandó.

(5) Ha a forgalomba hozott termékek értékét a támogatási kérelem benyújtása előtt bejelentik és ellenőrzik, a forgalomba hozott termékeknek a fizetendő összegek kiszámításánál használt értékét a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kell csökkenteni.

(6) Amennyiben bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett szándékosan hamis nyilatkozatot tett, az érintett műveletet kizárják a működési program vagy az elismerési terv szerinti támogatásból és a művelethez már kifizetett valamennyi összeget behajtják. A kedvezményezettet ezenkívül az érintett művelet tekintetében ki kell zárni az adott működési programból származó következő évi támogatások köréből.

120. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzését követő szankciók

Amennyiben a 110. cikkben említett ellenőrzés szabálytalanságot tár fel a 77. cikkben említett forgalmazási előírásokkal vagy minimális követelményekkel kapcsolatban, a kedvezményezett köteles:

a) a közösségi hozzájárulás megfelelő büntetést fizetni, amelyet a forgalmazási előírásoknak vagy a minimális követelményeknek meg nem felelő, kivont termékek mennyisége alapján számítanak ki, ha az említett mennyiség az adott kivonási művelet esetében nem éri el a 79. cikk szerint bejelentett mennyiségek 10 %-át;

b) a közösségi hozzájárulás kétszeresének megfelelő büntetést fizetni, ha az említett mennyiség a bejelentett mennyiség 10 és 25 %-a közé esik; vagy

c) a közösségi hozzájárulás megfelelő büntetést fizetni a 79. cikk szerint bejelentett teljes mennyiség után, ha az említett mennyiség meghaladja a bejelentett mennyiség 25 %-át.

121. cikk

Kivonási műveletekkel kapcsolatban a termelői szervezetekre kiróható egyéb szankciók

(1) A 119. cikkben említett szankciók a kivonási műveletekkel mint a működési programok kiadásainak szerves részével kapcsolatban igényelt támogatásra vonatkoznak.

(2) A kivonási művelet kiadásait nem támogathatónak kell tekinteni akkor, ha az értékesítésre nem kínált termékek kivonása nem a tagállamok által a 81. cikk (1) bekezdése értelmében előírt módon történik vagy ha a kivonás vagy a kivont termékek rendeltetése a 81. cikk (1) bekezdését sértve káros környezeti hatással vagy káros növény-egészségügyi következménnyel jár.

122. cikk

A kivont termékeket fogadó szervezetekre kiróható szankciók

Amennyiben a 110. és 111. cikkel összhangban végzett ellenőrzések során olyan szabálytalanságokat fedeznek fel, amelyek a kivont termékeket fogadó szervezeteknek róhatók fel, a következő szankciók alkalmazandók:

a) a fogadó szervezetek a továbbiakban nem jogosulhatnak kivont termékek fogadására, valamint

b) a piacról kivont termékeket fogadó szervezetek a tagállam által megállapított szabályokkal összhangban kötelesek visszafizetni a kapott termékek értékét, ezenkívül a kapcsolódó válogatási és csomagolási, valamint szállítási költségeket. -----

Az a) pontban előírt szankció azonnal hatályba lép, legalább egy gazdasági éven át hatályban marad és a szabálytalanság súlyosságától függően meghosszabbítható.

123. cikk

Zöld szüret és be nem takarítás

(1) Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termelői szervezet nem teljesítette zöld szürettel kapcsolatos kötelezettségeit, a termelői szervezet köteles a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó támogatásnak megfelelő büntetést fizetni. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása közé tartozik, ha:

a) a tagállam a 112. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálat során megállapítja, hogy az abban az időben várt piaci helyzet elemzése alapján a zöld szüret nem volt indokolt;

b) a zöld szüret céljából bejelentett terület e célból nem támogatható; vagy

c) a területen nem teljesen végezték el a betakarítást, vagy a termékeket nem denaturálták.

(2) Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termelői szervezet nem teljesítette a be nem takarítással kapcsolatos kötelezettségeit, a termelői szervezet köteles a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó támogatásnak megfelelő büntetést fizetni. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása közé tartozik, ha:

a) a be nem takarítás céljából bejelentett terület e célból nem támogatható;

b) részben vagy egészben mégis sor került betakarításra; vagy

c) a művelet a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatással vagy káros növény-egészségügyi következménnyel járt.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szankciók a kifizetéseknek a 119. cikk alapján előírt csökkentésein kívül alkalmazandók.

124. cikk

Helyszíni ellenőrzés megakadályozása

A támogatási kérelmet az érintett kiadások tekintetében el kell utasítani, ha a termelői szervezet, annak tagja vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés elvégzését.

125. cikk

A támogatás visszatérítése

Az indokolatlanul kifizetett támogatást kamatokkal együtt vissza kell téríttetni az érintett termelői szervezettel, termelői szervezetek társulásával, termelői csoporttal vagy más gazdasági szereplővel. A 796/2004/EK rendelet ( 33 ) 73. cikkében megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

A közigazgatási szankciók végrehajtása és az indokolatlanul kifizetett összegek visszatéríttetése, az e szakaszban előírtak szerint, nem sérti a szabálytalanságok Bizottságnak történő, az 1848/2006/EK bizottsági rendelet ( 34 ) szerinti bejelentését.

4. Szakasz

Működési programok és nemzeti stratégiák nyomon követése és értékelése

126. cikk

Általános teljesítménymutatók

(1) A működési programokban meghatározott célkitűzések megvalósulásának, valamint e célkitűzések hatékonyságának és eredményességének felmérése céljából mind a nemzeti stratégiákat, mind a működési programokat nyomon kell követni és értékelni kell.

(2) A megvalósulás, hatékonyság és eredményesség mértékét általános teljesítménymutatókkal kell értékelni, amelyek az alaphelyzetből kiindulva a végrehajtott működési programok pénzügyi ráfordításait, kimenetét, eredményeit és hatásait mutatják meg.

(3) A teljesítménymutatók e rendelet XIV. mellékletében találhatók.

(4) Amennyiben egy tagállam célszerűnek tartja, nemzeti stratégiájában az adott stratégiára vonatkozó korlátozott számú kiegészítő mutatót határozhat meg, amelyek a termelői szervezetek által végrehajtott működési programok sajátos, nemzeti és/vagy regionális jellegű szükségleteit, feltételeit és célkitűzéseit tükrözik. Adott esetben az általános teljesítménymutatók által nem fedett környezeti célokkal kapcsolatos kiegészítő mutatók is meghatározhatók.

127. cikk

Működési programokkal kapcsolatos nyomon követési és értékelési eljárások

(1) A termelői szervezetek működési programjaikat a 126. cikkben említett általános teljesítménymutatók vonatkozó mutatóinak alkalmazásával, továbbá - adott esetben - a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő mutatók segítségével követik nyomon és értékelik.

E célból rendszert hoznak létre az említett mutatók összeállításához használt adatok gyűjtésére, rögzítésére és kezelésére.

(2) A nyomon követés célja a működési programban meghatározott konkrét célkitűzések megvalósulásának felmérése. Ez pénzügyi, kimeneti és eredménymutatók számításával történik. A gyakorlat eredményeit a következők céljából használják:

a) a programvégrehajtás minőségének ellenőrzése;

b) a programban kitűzött célok elérése, illetve a program irányításának - benne a pénzügyi irányításnak - a javítása érdekében annak megállapítása, hogy a működési program módosításra vagy felülvizsgálatra szorul-e;

c) hozzájárulás a működési program végrehajtásához kötődő jelentési követelmények teljesítéséhez.

A nyomon követés eredményeiről szóló tájékoztatást szerepeltetni kell a 98. cikk (1) bekezdésében említett egyes éves jelentésekben, amelyeket a termelői szervezet köteles eljuttatni a nemzeti stratégia irányításáért felelős nemzeti hatósághoz.

(3) Az értékelés önálló, félidős értékelő jelentés formáját ölti.

A szakosított tanácsadó iroda segítségével is elvégezhető félidős értékelési gyakorlat célja, hogy megvizsgálja a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét, a működési program hatékonyságát és eredményességét, továbbá hogy felmérje a program általános célkitűzéseinek megvalósulását. Ez az általános kiindulási és eredménymutatók, és szükség esetén a hatásmutatók számításával történik.

A félidős értékelési gyakorlat szükség esetén tartalmazhat egy minőségi értékelést is az alábbiakra irányuló környezetvédelmi tevékenységek eredményeiről és hatásáról:

a) a talajerózió megelőzése;

b) a növényvédelmi termékek jobb szabályozása és/vagy használatának csökkentése;

c) az élőhelyek és a biodiverzitás védelme; vagy

d) a tájkép megőrzése.

A gyakorlat eredményeit a következők céljából használják:

a) a termelői szervezet által irányított működési programok minőségének javítása;

b) annak megállapítása, hogy a működési program lényegi módosításra szorul-e;

c) hozzájárulás a működési programok végrehajtásához kötődő jelentési követelmények teljesítéséhez; és

d) a termelői szervezet által a jövőben irányítandó működési programok minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítását elősegítő tanulságok levonása.

A félidős értékelési gyakorlatra a működési program végrehajtása alatt kerül sor, kellő időben ahhoz, hogy az értékelés eredményeit fel lehessen használni a következő működési program előkészítésekor.

A félidős értékelési jelentést a 98. cikk (1) bekezdésében említett megfelelő éves jelentéshez kell csatolni.

128. cikk

Nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomon követési és értékelési eljárások

(1) A nemzeti stratégiát a 126. cikkben említett általános teljesítménymutatók vonatkozó mutatóinak alkalmazásával, továbbá - adott esetben - a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő mutatók segítségével követik nyomon és értékelik.

(2) A tagállamok a 126. cikkben említett mutatók összeállítása céljából megfelelő számítógépes rendszert hoznak létre az adatok gyűjtésére, rögzítésére és kezelésére. Ennek során a termelői szervezetek által a működési programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban továbbított adatokra támaszkodnak.

(3) A nyomon követés célja a működési programokban meghatározott célkitűzések és célszámok megvalósulásának folyamatos felmérése. Ez pénzügyi, kimeneti és eredménymutatók számításával történik. Ennek során a termelői szervezetek által a működési programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban benyújtott éves jelentések adataira támaszkodnak. A nyomon követési gyakorlatok eredményeit a következők céljából használják:

a) a működési programok végrehajtási minőségének ellenőrzése;

b) a stratégiában kitűzött célok elérése, illetve a stratégia-végrehajtás irányításának - benne működési programok pénzügyi irányításának - a javítása érdekében annak megállapítása, hogy a nemzeti stratégia módosításra vagy felülvizsgálatra szorul-e;

c) hozzájárulás a nemzeti stratégia végrehajtásához kötődő jelentési követelmények teljesítéséhez.

(4) Az értékelés célja hogy felmérje a stratégia általános célkitűzéseinek megvalósulását. Ez a kiindulási és az eredménymutatók, és szükség esetén a hatásmutatók számításával történik. Ennek során a termelői szervezetek által a működési programok nyomon követésével és félidős értékelésével kapcsolatban benyújtott éves és zárójelentések eredményeire támaszkodnak. Az értékelési gyakorlat eredményeit a következők céljából használják:

a) a stratégia minőségének javítása;

b) annak megállapítása, hogy a stratégia lényegi módosításra szorul-e; és

c) hozzájárulás a nemzeti stratégia végrehajtásához kötődő jelentési követelmények teljesítéséhez.

Az értékelésnek egy 2012-ben végrehajtott értékelési gyakorlatot is tartalmaznia kell, amelyet azonban időben el kell végezni ahhoz, hogy eredményeit önálló értékelő jelentésként csatolni lehessen az abban az évben benyújtandó, a 99. cikk (3) bekezdésében említett éves nemzeti jelentéshez. A jelentés megvizsgálja a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét, a végrehajtott működési programok hatékonyságát és eredményességét, továbbá felméri a programok hatásait és következményeit, tekintettel a stratégiában meghatározott célkitűzésekre, célszámokra és célokra, valamint - adott esetben - az 1182/2007/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyéb célkitűzésekre. Célja továbbá a jövőbeni nemzeti stratégiák javítását elősegítő tanulságok levonása, különösen pedig a célkitűzések, célszámok vagy támogatható intézkedések meghatározásában fellelhető hiányosságok, illetve az új eszközök meghatározása iránti igény feltárása.

VI. FEJEZET

A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági terület termelőire

129. cikk

Gazdasági területek bejelentése

A gazdasági területekre vonatkozó, az 1182/2007/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti bejelentés során minden olyan információt meg kell adni, amely annak megállapításához szükséges, hogy teljesültek-e az említett rendelet 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételek.

130. cikk

Kötelező szabályok bejelentése; reprezentativitás

(1) Ha valamely tagállam olyan szabályokat jelent be, amelyeket egy adott termékre és gazdasági területre az 1182/2007/EK rendelet 15. cikke alapján kötelezően előírt, ezzel egyidejűleg a következőkről kell tájékoztatnia a Bizottságot:

a) a termelői szervezet vagy a szervezetek társulása, amely a szabályok kiterjesztését kérte;

b) az említett szervezethez vagy társuláshoz tartozó termelők száma és az illető gazdasági területen működő termelők teljes száma; ennek az információnak az abban az időben érvényes helyzetre kell vonatkoznia, amikor a kiterjesztési kérelmet benyújtották;

c) a gazdasági terület össztermelése és a termelői szervezet vagy társulás által forgalomba hozott termékmennyiség az utolsó olyan forgalmazási évben, amelyre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;

d) az időpont, amelytől a kiterjesztendő szabályokat a termelői szervezetre vagy szervezetek társulására alkalmazzák;

e) az időpont, amelytől a kiterjesztésnek hatályba kell lépnie, valamint a kiterjesztés alkalmazásának időtartama.

(2) Az 1182/2007/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése értelmében vett reprezentativitás meghatározása céljából a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek kizárják:

a) azokat a termelőket, akiknek termékeit alapvetően a mezőgazdasági birtokon, illetve a termelési területen történő, a fogyasztók részére való közvetlen értékesítésre szánják,

b) az a) pontban említett közvetlen értékesítést,

c) a feldolgozásra szállított terményeket, amint azt az 1182/2007/EK rendelet 14. cikke (4) bekezdésének b) pontja meghatározza, kivéve azokat az eseteket, ahol a szóban forgó szabályok teljesen vagy részben ezekre a terményekre vonatkoznak.

131. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

Amennyiben valamely tagállam az 1182/2007/EK rendelet 17. cikke értelmében úgy dönt, hogy a termelői szervezethez nem tartozó termelőket anyagi hozzájárulásra kötelezi, el kell juttatnia a Bizottsághoz azt az információt, amelynek alapján meg lehet állapítani az említett cikkben meghatározott feltételek teljesülését. Ennek az információnak tartalmaznia kell azt a bázist, amelynek alapján a hozzájárulást kiszámítják, ennek egységnyi összegét, a kedvezményezettet, illetve kedvezményezetteket, valamint a 21 cikk a) és b) pontjában említett különböző költségek jellegét.

132. cikk

Egy gazdasági éven túli kiterjesztés

Amennyiben úgy döntenek, hogy a kiterjesztést egy gazdasági évnél hosszabb ideig alkalmazzák, a tagállamoknak minden gazdasági év vonatkozásában ellenőrizniük kell, hogy a reprezentativitás vonatkozásában az 1182/2007/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek a kiterjesztés teljes időtartama alatt teljesülnek-e. Ha úgy találják, hogy a feltételek már nem teljesülnek, akkor a kiterjesztést azonnal, a következő gazdasági év kezdetétől hatályon kívül kell helyezni. Az ilyen hatályon kívül helyezésről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely ezt az információt az általa célszerűnek ítélt módon közzéteszi.

133. cikk

Leszedetlen termény értékesítése; vevők

(1) Azokban az esetekben, amikor termelői szervezethez nem tartozó termelők terményeiket leszedetlenül értékesítik, az 1182/2007/EK rendelet I. melléklete 1. pontjának e) és f) alpontjában, valamint 3. pontjában említett szabályok betartásának vizsgálatakor a vevőt kell az adott termény termelőjeként kezelni.

(2) Az érintett tagállam úgy is határozhat, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül az 1182/2007/EK rendelet I. mellékletében felsorolt más szabályok betartására is kötelezi a vevőket abban az esetben, ha azok felelősek az érintett termelés irányításáért.

IV. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Behozatali engedélyek

134. cikk

Almabehozatali engedély

(1) A 0808 10 80 KN-kódok alá tartozó alma importját, amely tekintetében behozatali engedélyt kell bemutatni, a 376/2008/EK bizottsági rendelet ( 35 ) 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja állapítja meg.

(2) Az e cikk alapján kibocsátott behozatali engedélyekre a 376/2008/EK rendelet alkalmazandó.

(3) Az importőrök bármely tagállam illetékes hatóságához nyújthatnak be behozatali engedély iránti kérelmeket.

A engedélykérelem 8. rovatában fel kell tüntetniük a származási országot, és az "igen" szót kereszttel kell megjelölniük.

(4) Az importőrök az engedélykérelem benyújtásakor a 2220/85/EGK rendelet III. címével összhangban biztosítékot nyújtanak, ami garantálja, hogy a behozatali engedély érvényességének ideje alatt az importőr eleget tesz a behozatali kötelezettségnek.

A vis maior esetétől eltekintve ha a behozatali engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem vagy csak részben kerül sor, a biztosíték teljesen vagy részben elvész.

A behozatali engedély érvényességi idejét és a biztosíték összegét a 376/2008/EK rendelet II. mellékletének I. része állapítja meg.

(5) A behozatali engedélyeket a Közösségen belüli székhely helyére való tekintet nélkül bármely kérelmező számára haladéktalanul meg kell adni.

A behozatali engedély 8. rovatában fel kell tüntetni a származási országot, és az "igen" szót kereszttel kell megjelölni.

(6) A behozatali engedély csak a megjelölt országból származó behozatalra érvényes.

(7) A tagállamok (brüsszeli idő szerint) minden héten legkésőbb szerda déli 12 óráig értesítik a Bizottságot azon almamennyiségekről - a nulla értéket is beleértve, a származás szerinti harmadik országokra lebontva -, amelyek tekintetében az előző héten behozatali engedélyt bocsátottak ki.

Az e bekezdés szerinti, a Bizottságnak címzett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 36 ) megfelelően kell megküldeni.

II. FEJEZET

Behozatali vámok és belépési árrendszer

1. Szakasz

Belépési árrendszer

135. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) E szakasz az 1182/2007/EK rendelet 34. cikkének alkalmazására állapít meg szabályokat.

(2) E szakasz alkalmazásában:

a) "tétel": a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat alapján bemutatott árut jelenti; csak azonos helyről származó és a kombinált nómenklatúra azonos kódja alá tartozó árukat tartalmazhat; és

b) "importőr": a 2913/92/EGK rendelet ( 37 ) 4. cikkének 18. pontja szerinti nyilatkozattevő.

136. cikk

Árjelentés

(1) A tagállamok, a XV. melléklet A. részében felsorolt minden termékre és a jelzett időszakokban, minden piaci napon és minden származás tekintetében legkésőbb a következő munkanapon (brüsszeli idő szerint) déli 12 óráig közlik a Bizottsággal:

a) a harmadik országokból importált és a 137. cikk (1) bekezdésében említett reprezentatív importpiacokon értékesített termékek reprezentatív átlagárait, valamint a jelentős mennyiségű importált termékre más piacokon rögzített szignifikáns árakat vagy, a reprezentatív piacok árainak hiányában, az importált termékek más piacokon rögzített szignifikáns árait; és

b) az a) pontban említett árakhoz tartozó teljes mennyiségeket.

Amennyiben a b) pontban említett teljes mennyiségek összessége egy tonnánál kisebb, a vonatkozó árakat nem kell továbbítani a Bizottsághoz.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett árakat rögzítik:

a) a XV. melléklet A. részében felsorolt minden termékre,

b) a rendelkezésre álló összes fajtára és méretre, és

c) a behozatali/nagykereskedelmi szakaszban, vagy a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban, ha a behozatali/nagykereskedelmi szakasz árai nem állnak rendelkezésre.

Az árakat a következő összegekkel csökkentik:

a) 15 %-os kereskedelmi haszonnal a londoni, milánói és rungis-i kereskedelmi központok, illetve 8 %-os kereskedelmi haszonnal az egyéb kereskedelmi központok esetében, valamint

b) a Közösség vámterületén belüli szállítási és biztosítási költségekkel.

A második albekezdés értelmében levonandó szállítási és biztosítási költségek esetében a tagállamok levonási átalányösszeget állapíthatnak meg. Az ilyen átalányösszegekről és ezek megállapítási módjáról kötelesek haladéktalanul értesíteni a Bizottságot.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően rögzített árakból - amikor azokat a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban állapítják meg - a nagykereskedelmi árrésre tekintettel előzetesen le kell vonni egy 9 %-nak megfelelő összeget, majd 100 kilogrammonként egy 0,7245 EUR-nak megfelelő tételt, a kezelési költségek és a piaci adók és díjak figyelembevételére.

(4) Reprezentatívnak tekintendők:

a) az I. osztályú termékek árai, amennyiben az e kategóriába tartozó mennyiségek a forgalomba hozott teljes mennyiségnek legalább 50 %-át teszik ki,

b) az I. osztályú termékek árai, kiegészítve - abban az esetben, ha az e kategóriába tartozó termékek a forgalomba hozott teljes mennyiség 50 %-ánál kevesebbet tesznek ki - a II. osztályú termékek áraival, hogy lehetővé váljon a forgalomba hozott teljes mennyiség 50 %-ának lefedése,

c) a II. osztályú termékek megállapított árai - abban az esetben, ha nincsenek I. osztályú termékek - kivéve ha úgy határoznak, hogy azokhoz kiigazítási együtthatót rendelnek, amennyiben a szóban forgó származási hely előállítási feltételei miatt ezeket a termékeket - minőségi jegyeik miatt - rendesen és hagyományosan nem I. osztályúként hozzák forgalomba.

Az első albekezdés c) pontjában említett kiigazítási együtthatót a (2) bekezdésben jelzett összegek levonása után alkalmazzák az árakra.

137. cikk

Reprezentatív piacok

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a XVI. mellékletben felsorolt piacok, azaz a reprezentatívnak minősülő piacok szokásos piaci napjairól.

138. cikk

Behozatali átalányérték

(1) A XV. melléklet A. részében szereplő minden egyes termékre és időszakra a Bizottság minden munkanapon és minden származási helyre vonatkozóan rögzít egy behozatali átalányértéket, amely a 136. cikkben meghatározott reprezentatív árak súlyozott átlagának 100 kilogrammonként 5 EUR átalánnyal, valamint az értékvámokkal csökkentett értéke.

(2) Amennyiben a XV. melléklet A. részében felsorolt termékekre és alkalmazási időszakokra e szakasznak megfelelően behozatali átalányértéket állapítanak meg, úgy a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 38 ) 152. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egységár nem alkalmazandó. Az egységárat ilyen esetben az (1) bekezdésben említett behozatali átalányérték helyettesíti.

(3) Ha egy adott származási helyű termék tekintetében nincs hatályban behozatali átalányérték, akkor a termék tekintetében hatályban lévő behozatali átalányértékek átlaga alkalmazandó.

(4) A XV. melléklet A. részében szereplő alkalmazási időszakokban a behozatali átalányértékek módosításukig hatályban maradnak. Hatályukat vesztik azonban, ha a Bizottság hét egymást követő piaci napon nem kapja meg a reprezentatív átlagárat.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazása miatt egy adott termékre nézve nem marad hatályban behozatali átalányérték, akkor az erre a termékre alkalmazandó behozatali átalányérték a behozatali átalányértékek legutolsó átlagával egyenlő.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben nem volt lehetséges behozatali átalányérték kiszámítása, a XV. melléklet A. részében meghatározott alkalmazási időszakok első napjától kezdődően nem kell behozatali átalányértéket alkalmazni.

(6) A reprezentatív árak átszámítása euróra az adott napra kiszámított reprezentatív piaci árfolyamon történik.

(7) Az euróban kifejezett behozatali átalányértékeket a Bizottság az általa célszerűnek ítélt módon közzéteszi.

139. cikk

Belépési áron alapuló rendszer

(1) Annak a belépési árnak, amelynek alapján a XV. melléklet A. részében felsorolt termékeket az Európai Közösségek vámtarifája szerint besorolják - az importőr választása szerint - egyenlőnek kell lennie:

a) a termékeknek a származási országban érvényes, a biztosítási költségekkel és a Közösség vámterületének határáig történő szállítás költségeivel növelt FOB árával, amennyiben ez az ár és ezek a költségek a termékekre vonatkozó vámáru-nyilatkozat kiállításának időpontjában ismeretesek. Ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat tételekor a fenti árak több mint 8 %-kal magasabbak az adott termékre hatályban lévő átalányértéknél, az importőr köteles letétbe helyezni a 2454/93/EGK rendelet 248. cikkének (1) bekezdésében megjelölt biztosítékot. E tekintetben a termékekre véglegesen kivethető behozatali vámok összege annak az összegnek felel meg, amit akkor fizettek volna, ha a termék besorolása az adott átalányérték alapján történt volna; vagy

b) a csak az adott importált termékekre alkalmazott, a 2913/92/EGK rendelet 30. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kiszámolt vámértékkel. Ebben az esetben a vám levonása a 138. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint történik. Ebben az esetben az importőr a 2454/93/EGK rendelet 248. cikkének (1) bekezdésében előírt biztosítékot köteles letétbe helyezni, amelynek összege egyenlő annak a vámnak az összegével, amit akkor fizetett volna, ha a termékek besorolása az érintett tételre alkalmazandó behozatali átalányérték alapján történt volna; vagy

c) az e rendelet 138. cikkének megfelelően kiszámított behozatali átalányértékkel.

(2) Annak a belépési árnak, amelynek alapján a XV. melléklet B. részében felsorolt termékeket az Európai Közösségek vámtarifája alapján besorolják - az importőr választása szerint - egyenlőnek kell lennie:

a) a termékeknek a származási országban érvényes, a biztosítási költségekkel és a Közösség vámterületének határáig történő szállítás költségeivel növelt FOB árával, amennyiben ez az ár és ezek a költségek a termékekre vonatkozó vámáru-nyilatkozat kiállításának időpontjában ismeretesek. Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint a 2454/93/EGK rendelet 248. cikke értelmében biztosítékot kell megkövetelni, úgy az importőr az érintett termékre alkalmazható vám legmagasabb összegével azonos mértékű biztosítékot köteles letétbe helyezni; vagy

b) a csak az adott importált termékekre alkalmazott, a 2913/92/EGK rendelet 30. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kiszámolt vámértékkel. Ebben az esetben a vám levonása a 138. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint történik. Ebben az esetben az importőr a 2454/93/EGK rendelet 248. cikke értelmében az adott termékre alkalmazható vám legnagyobb összegével egyenlő biztosítékot köteles letétbe helyezni.

(3) Ha a belépési árat a termékek - származási országban irányadó - FOB-ára alapján adják meg, a vámértéket az ezen az áron történő értékesítés alapján kell megállapítani.

Ha a belépési árat az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában vagy a (2) bekezdés b) pontjában előírt eljárások valamelyike szerint határozzák meg, úgy a vámértéket a belépési áréval azonos alapon kell megállapítani.

(4) Az importőrnek az adott termékek értékesítésétől számítva egy hónapja van annak bizonyítására - a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjától számított négy hónapos határidőn belül -, hogy a tételt olyan feltételek mellett értékesítették, amelyek alátámasztják az (1) bekezdés a) pontjának második albekezdésében vagy a (2) bekezdés a) pontjában szereplő árak realitását, vagy arra, hogy meghatározza az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett vámértéket. A fenti határidők valamelyikének elmulasztása a letétbe helyezett biztosíték elvesztését vonja maga után, a (5) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül.

A letétbe helyezett biztosíték felszabadítása olyan mértékben történik meg, amilyen mértékben a vámhatóságok elfogadják az értékesítés feltételeinek bizonyítását.

Ellenkező esetben a biztosítékot a behozatali vámok ellentételezéseként visszatartják.

(5) A (4) bekezdésben említett négy hónapos határidőt az importőr kellően megindokolt kérésére az illetékes hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

(6) Amennyiben az ellenőrzés során az illetékes hatóságok megállapítják, hogy e cikk előírásai nem teljesülnek, az esedékes vámot beszedik a 2913/92/EGK rendelet 220. cikkével összhangban. A beszedendő vagy továbbra is beszedendő vám összegébe beleszámítandó az áruk szabad forgalomba bocsátásának napjától a beszedés napjáig felszámított kamat. Az alkalmazandó kamatláb mértéke a nemzeti jog szerint a beszedési műveletekre hatályos kamat mértéke.

2. Szakasz

Kiegészítő behozatali vámok

140. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) Az 1182/2007/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő behozatali vám - a továbbiakban "kiegészítő vám" - a XVII. mellékletben felsorolt termékekre és időszakokban az e szakaszban megállapított feltételek mellett alkalmazható.

(2) A kiegészítő vámok kivetését eredményező küszöbszinteket a XVII. melléklet sorolja fel.

141. cikk

Mennyiségjelentés

(1) A XVII. mellékletben felsorolt minden egyes termékre vonatkozóan és a feltüntetett időszakok során a tagállamok a 2454/93/EGK rendelet 308d. cikkében megállapított, a kedvezményes behozatal felügyeletére vonatkozó módszer alkalmazásával értesítik a Bizottságot a szabad forgalomba bocsátott mennyiségek részleteiről.

Az ilyen értesítést a megelőző héten szabad forgalomba bocsátott mennyiségek tekintetében minden szerdán, brüsszeli idő szerint legkésőbb déli tizenkét óráig teszik meg.

(2) Az e szakasz hatálya alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó olyan nyilatkozatoknak, amelyeket a vámhatóságok a nyilatkozattevő kérésére elfogadhatnak anélkül, hogy azok tartalmaznák a 2454/93/EGK rendelet 37. mellékletében említett egyes adatokat, tartalmazniuk kell az utóbbi rendelet 254. cikkében említett adatokon kívül a kérdéses termékek (kilogrammban kifejezett) nettó tömegére vonatkozó adatot.

Ha az e szakasz hatálya alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátása a 2454/93/EGK rendelet 260. cikkében említett egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazásával történik, az egyszerűsített nyilatkozatoknak az egyéb követelményeken kívül tartalmazniuk kell az érintett termékek (kilogrammban kifejezett) nettó tömegére vonatkozó adatot.

Ha az e szakasz hatálya alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátása a 2454/93/EGK rendelet 263. cikkében említett helyi vámkezelési eljárás alkalmazásával történik, az utóbbi rendelet 266. cikkének (1) bekezdésében említett, vámhatóságnak címzett értesítésben szerepelnie kell az áruk azonosításához szükséges minden adatnak, valamint a kérdéses termékek (kilogrammban kifejezett) nettó tömegére vonatkozó adatnak.

A 266. cikk (2b) bekezdése nem vonatkozik az e szakasz hatálya alá tartozó termékek behozatalára.

142. cikk

Kiegészítő vám kivetése

(1) Ha megállapítást nyer, hogy a XV. mellékletben felsorolt valamely termék és valamely időszak tekintetében a szabad forgalomba bocsátott mennyiség túllépi a megfelelő küszöbmennyiséget, a Bizottság kiegészítő vámot vet ki, kivéve ha valószínűtlen, hogy a behozatal zavarja a közösségi piacot, vagy ha a hatás nem lenne arányban az elérni kívánt céllal.

(2) A kiegészítő vámot az említett vám alkalmazásának napja után szabad forgalomba bocsátott mennyiségekre vetik ki, feltéve hogy:

a) a 139. cikknek megfelelően meghatározott tarifális besorolás a szóban forgó származású behozatalra alkalmazandó legmagasabb egyedi vámok alkalmazását eredményezi,

b) a behozatal a kiegészítő vám alkalmazási időszaka során történik.

143. cikk

A kiegészítő vám összege

A 142. cikk értelmében kivetett kiegészítő vám a közös vámtarifával összhangban az adott termékre alkalmazandó vám egy harmada.

Az értékvám tekintetében tarifakedvezményt élvező importáru esetében azonban a kiegészítő vám a termékre kivetett egyedi vám egy harmada, amennyiben alkalmazható a 142. cikk (2) bekezdése.

144. cikk

A kiegészítő vám alóli mentesség

(1) A következők mentesek a kiegészítő vám alól:

a) a Kombinált Nómenklatúra VII. mellékletében felsorolt vámkontingensek keretében importált áruk;

b) a (2) bekezdésben meghatározott, a Közösség felé úton lévő áruk.

(2) Azok az áruk tekintendők a Közösség felé úton lévő áruknak, amelyek:

a) a kiegészítő vám kivetéséről hozott határozatot megelőzően hagyták el a származási országot, és

b) szállításuk a kiegészítő vám kivetése előtt kiállított, a származási országbeli berakodás helyétől a közösségbeli kirakodás helyéig érvényes fuvarokmány kíséretében történik.

(3) Az érdekelt feleknek a vámhatóságok számára elfogadhatóan bizonyítaniuk kell, hogy a (2) bekezdés követelményei teljesülnek.

A hatóságok azonban elfogadhatják, hogy az áruk a kiegészítő vám kivetésének időpontja előtt hagyták el a származási országukat, ha a következő okmányok valamelyike e hatóságok részére bemutatásra kerül:

a) tengeri szállítás esetében az a hajóraklevél, amely bizonyítja, hogy a berakás az említett nap előtt történt meg,

b) vasúti szállítás esetében az a vasúti fuvarlevél, amelyet a származási ország vasúti hatóságai az említett nap előtt fogadtak el,

c) közúti szállítás esetében a származási országban az említett nap előtt kiállított közúti árufuvarozási szerződés ("CMR") vagy más fuvarokmány, ha a közösségi árutovábbításra vagy közös árutovábbításra vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban megállapított feltételek teljesülnek,

d) légi áruszállítás esetében az a légi fuvarlevél, amely bizonyítja, hogy a légiforgalmi társaság az árukat az említett nap előtt fogadta el.

V. CÍM

ÁLTALÁNOS, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

145. cikk

Ellenőrzés

E rendelet vagy más közösségi jogszabály különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok rendelkezéseket hoznak az 1182/2007/EK rendelet és e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges ellenőrzésekről és intézkedésekről. Ezeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, hogy biztosíthassák a Közösségek pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

Különösen arról gondoskodnak, hogy:

a) ellenőrizhetőek legyenek a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben vagy a nemzeti stratégiában előírt támogathatósági feltételek;

b) az ellenőrzések végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok elegendő létszámú, megfelelő végzettségű és tapasztalatú személyzettel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony végrehajtására; és

c) legyenek olyan ellenőrzések, amelyek révén elkerülhető az e rendelet vagy más közösségi vagy nemzeti rendszer szerinti intézkedések kettős finanszírozása.

146. cikk

Nemzeti szankciók

Az e rendeletben vagy az 1182/2007/EK rendeletben meghatározott szankciók sérelme nélkül, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendeletben vagy az 1182/2007/EK rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban elkövetett szabálysértéseket a Közösség pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmében hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kövessék.

147. cikk

Mesterségesen előidézett helyzetek

Az e rendeletben vagy az 1182/2007/EK rendeletben meghatározott konkrét intézkedések sérelme nélkül, nem fizethető támogatás olyan kedvezményezett részére, akiről megállapították, hogy mesterségesen teremtette a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy az érintett támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

148. cikk

Adatszolgáltatás

(1) E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok által e rendelet értelmében a Bizottság számára nyújtandó adatszolgáltatást a Bizottság által előírt módon és formátumban kell megadni.

A nem a meghatározott módon vagy formában megadott adatszolgáltatás teljesen meg nem történtnek tekinthető, a (3) bekezdés sérelme nélkül.

(2) E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendeletben előírt adatszolgáltatási határidők betartására.

(3) Amennyiben egy tagállam elmulasztja az e rendeletben vagy az 1182/2007/EK rendeletben előírt adatszolgáltatást vagy az a Bizottság birtokában lévő információk alapján valótlannak tűnik, úgy a Bizottság az 1290/2005/EK tanácsi rendelet ( 39 ) 14. cikkében említett havi kifizetések teljes vagy részleges folyósítását a gyümölcs és a zöldségszektor tekintetében mindaddig felfüggesztheti, amíg az adatszolgáltatást helyesen meg nem adják.

149. cikk

Nyilvánvaló tévedések

A tagállamok felé e rendelet vagy az 1182/2007/EK rendelet alapján benyújtott bármely tájékoztatás, igény vagy kérelem - beleértve a támogatási kérelmet - a benyújtás után bármikor módosítható, ha e módosítás az illetékes hatóság által felismert nyilvánvaló tévedésre vonatkozik.

150. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

Amennyiben e rendelet vagy az 1182/2007/EK rendelet alapján szankciót kellene kiszabni, illetve vissza kellene vonni valamely kedvezményt vagy elismerést, de az 1782/2003/EK rendelet 40. cikkének (4) bekezdése értelmében vis maiorról vagy rendkívüli körülmények fennállásáról van szó, úgy a szankció, illetve a visszavonás nem hajtható végre.

A vis maior helyzetet azonban kielégítő bizonyítékkal alátámasztva jelenteni kell az illetékes hatóságnak, az attól a naptól számított tíz munkanapon belül, amelyen az érintett személy képes a bejelentés megtételére.

151. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3223/94/EK, az 1555/96/EK, a 961/1999/EK, az 544/2001/EK, az 1148/2001/EK, a 2590/2001/EK, az 1791/2002/EK, a 2103/2002/EK, a 48/2003/EK, a 606/2003/EK, a 761/2003/EK, az 1432/2003/EK, az 1433/2003/EK, az 1943/2003/EK, a 103/2004/EK, az 1557/2004/EK, a 179/2006/EK, a 430/2006/EK, a 431/2006/EK, és az 1790/2006/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1182/2007/EK rendelet 55. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában azonban a hatályon kívül helyezett rendeletek szükség esetén továbbra is alkalmazandók.

152. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) E rendelet 2. cikkétől eltérve, kizárólag az 1182/2007/EK rendelet 55. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, a gazdasági évre a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos fogalommeghatározás alkalmazandó.

(2) A 2007-ben benyújtott működési programok jóváhagyására a közvetlenül az e rendelet alkalmazási időpontját megelőzően hatályos szabályok alkalmazandók.

Az 1182/2007/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének a) pontjában engedélyezett lehetőséggel élő működési programok tervezett befejezésükig folytatódhatnak, feltéve hogy eleget tesznek az e rendelet alkalmazási időpontját megelőzően hatályos szabályoknak.

E rendelet 66. és a 67. cikkétől eltérve, a tagállamok e rendelet hatálybalépését követően amint lehet elfogadhatják a termelői szervezetek számára a működési programok módosítását engedélyező szükséges rendelkezéseket, hogy lehetővé váljon az 1182/2007/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdése b) és c) pontjának alkalmazása.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a termelői szervezetek által 2008-ban végrehajtott, a piacról való árukivonással kapcsolatos, promócióra, kommunikációra, illetve képzésre vonatkozó egy vagy több válságmegelőzési és -kezelési intézkedés kapcsán felmerült kiadásokat támogathatóvá nyilvánítják, még akkor is, ha a működési programot még nem módosították oly módon, hogy az a kérdéses intézkedéseket is tartalmazza. Az említett kiadások támogathatóvá nyilvánítása érdekében:

a) a tagállamnak biztosítania kell, hogy az e rendelettel összhangban 2008-ban elfogadott nemzeti stratégiája tartalmazza az adott intézkedéseket;

b) 2008-ban a működési programot e rendelettel összhangban módosítani kell annak érdekében, hogy az a kérdéses intézkedéseket még azelőtt tartalmazza, hogy a kapcsolódó támogatás igénybevételére kérelem érkezne be; és

c) az intézkedéseknek és az azokra vonatkozó ellenőrzéseknek teljesíteniük kell az e rendeletben előírt követelményeket.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egy, az 1182/2007/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti, meglévő programban szereplő intézkedés módosítása fedezze a 2008-ban, még a módosítás elfogadását megelőzően végrehajtott műveletek kapcsán felmerült kiadásokat, feltéve, hogy a negyedik albekezdés a), b) és c) pontjában szereplő követelmények teljesülnek.

(3) Az 1182/2007/EK rendelet 55. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában, a feldolgozásra szánt nyersanyag minimális minőségi követelményeire és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó - az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke vagy a 143bc. cikke szerinti átmeneti intézkedésekkel élő tagállam területén betakarított nyersanyagok tekintetében tovább alkalmazható - szabályokat, az 1182/2007/EK rendelet 2. cikkében említett vonatkozó forgalmazási előírásokon kívül, a XVIII. mellékletben felsorolt bizottsági rendeletek határozzák meg.

(4) E rendelet 47. cikkének (2) bekezdésétől eltérően az 1182/2007/EK rendelet 55. cikkének (4) bekezdése szerinti, és nem féléves időszakokra bontott elismerési tervet végrehajtó termelői csoportok benyújthatnak féléves időszakokra vonatkozó támogatási kérelmeket. Ezek a kérelmek csak a 2008 előtt kezdődött éves időszakoknak megfelelő féléves időszakokra vonatkozhatnak.

(5) A 96. cikktől eltérően a 2007-ben végrehajtott működési programok tekintetében a működési alapokhoz nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatást az EMGA a termelői szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás 50 %-áig finanszírozza.

(6) A 2200/96/EK rendelet szerint elfogadott azon elismerési terveket, amelyek továbbra is élvezik az 1182/2007/EK rendelet 55. cikkének (4) bekezdése szerinti, azon termelői csoportokra vonatkozó jóváhagyást, amelyek nem a Közösséghez 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, és nem a Közösségnek a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régióiban, illetve nem az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken találhatók, az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértékben kell finanszírozni.

A 2200/96/EK rendelet szerint elfogadott azon elismerési terveket, amelyek esetében az említett rendelet 14. cikkének (7) bekezdését alkalmazták, és amelyek továbbra is élvezik az 1182/2007/EK rendelet 55. cikkének (4) bekezdése szerinti jóváhagyást, az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékben kell finanszírozni.

(7) A 2007-es kivonásokra vonatkozó, de 2007. december 31-ig ki nem fizetett közösségi kivonási támogatás és az azzal járó ellenőrzés költségeinek kifizetése az említett időpontban hatályban lévő 2200/96/EK rendelet IV. címével összhangban ugyanakkor teljesíthető az említett időpontot követően.

(8) Amennyiben a 2007-ben vagy azelőtt végrehajtott működési programokra vonatkozó támogatási kérelmekre, valamint az ebben az időszakban elvégzett tevékenységekre vagy történt mulasztásokra a III. cím V. fejezetének 3. szakasza szerinti szankció lenne alkalmazandó, de az említett időszakban hatályban lévő jogszabályok szerint enyhébb szankció lett volna alkalmazandó, illetve semmilyen szankció nem lett volna alkalmazandó, akkor az enyhébb szankciót kell alkalmazni, illetve nem kell szankciót alkalmazni.

(9) E rendelet 65. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a tagállamok a 2009-es működési alapokról és programokról szóló döntést kellően indokolt esetben legkésőbb 2009. március 1-jéig is meghozhatják. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások 2009. január 1-jétől legyenek támogathatók.

(10) E rendelet 99. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, azok a tagállamok, amelyek a 2009-es működési alapokra és programokra vonatkozó döntést az előző bekezdés értelmében elhalasztották, 2009. január 31-ig eljuttatják a Bizottságnak a 2009. évre szóló működési alap valamennyi működési programra vonatkozó összegének becslését. Az adatszolgáltatás során egyértelműen meg kell adni mind a működési alap teljes összegét, mind a működési alaphoz nyújtott közösségi finanszírozás teljes összegét. Ezeket az összegeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, valamint egyéb intézkedések szerint tovább kell bontani.

Az előző albekezdésben említett tagállamok 2009. március 15-ig közlik a Bizottsággal az összes működési programra vonatkozó, 2009. évi működési alap jóváhagyott, végleges összegét, a fent említett bontást is beleértve.

(11) E rendelet 44. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 2007., 2008. és 2009. évi értékesítéseknél az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkének (4) bekezdésében említett termelői csoportok forgalomba hozott termékei értékének kiszámításánál figyelembe kell venni az 1621/1999/EK ( 40 ), az 1622/1999/EK ( 41 ), az 1535/2003/EK ( 42 ) és a 2111/2003/EK ( 43 ) bizottsági rendelet alapján kapott támogatásokat.

Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok olyan termelői csoportjai esetében, amelyekre a 2007-ben kezdődő és 2008 végén befejeződő elismerési tervekben éves szakaszok vonatkoztak, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett éves támogatást a 2007 vonatkozó időszakában kiszámlázott értékesítések értékének és az adott éves szakaszra vonatkozó ráta szorzatának, valamint a 2008-ban kiszámlázott értékesítések értékének és a figyelembe vett éves szakaszra vonatkozó új ráta szorzatának összegeként kell kiszámítani.

(12) E rendelet 47. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkének (4) bekezdésében említett termelői csoportok az 1621/1999/EK, az 1622/1999/EK, az 1535/2003/EK és a 2111/2003/EK rendelet alapján a 2006/2007. és a 2007/2008. gazdasági évben kapott feldolgozási támogatások tekintetében külön kérelmet nyújthatnak be a hivatkozott rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatás iránt, amennyiben e támogatásokat nem vették figyelembe a korábbi kérelmekben.

(13) E rendelet 53. cikkétől eltérve, amennyiben a termelői szervezetek 2008-ban és 2009-ben az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének IX. részében felsorolt konyhai fűszernövényeket termesztettek - ilyen többek között a sáfrány, a kakukkfű (frissen vagy hűtve), a bazsalikom, a mézfű, a menta, az Origanum vulgare (szurokfű/vad majoránna), a rozmaring és a zsálya (frissen vagy hűtve) -, az említett években végrehajtott működési programok vonatkozásában a forgalomba hozott termékek értékét az abban a 12 hónapos időszakban forgalomba hozott termékek tényleges értékeként kell kiszámítani, amelyben a működési programot végrehajtották.

153. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 2a. CIKKBEN EMLÍTETT FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNYOK

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

1. Minimális minőségi követelmények

Figyelemmel a megengedett eltérésekre, a terméknek:

- épnek,

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségi romlás miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- minden idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A termék állapotának olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi a következőket:

- kibírja a szállítást és az árukezelést,

- kielégítő állapotban érkezik meg rendeltetési helyére.

2. Érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

A terméknek megfelelően fejlettnek és megfelelően érettnek kell lennie.

A termék fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy a termék érési folyamata folytatódjon és elérje a megfelelő érettségi fokot.

3. Megengedett eltérések

Minden tétel esetében megengedett, hogy a termékek darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a nem felel meg a minimális minőségi követelményeknek. Ez az eltérés azonban nem megengedett olyan termékek esetében, amelyek romlóhiba vagy más minőségromlás következtében fogyasztásra alkalmatlanná váltak.

4. A termék eredetének jelölése

A származási ország teljes neve. Bármely tagállamból származó termék esetében a jelölést a származási ország nyelvén vagy a rendeltetési ország fogyasztói számára érthető más nyelven kell feltüntetni. Más termék esetében a jelölés nyelve a rendeltetési ország fogyasztói számára érthető bármely nyelv.

B. RÉSZ

TERMÉKSPECIFIKUS FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNYOK

1. RÉSZ: AZ ALMÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Malus domestica Borkh. fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt alma fajtáira (kultivár) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt alma kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt almára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó specifikus rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, az almának:

- épnek,

- egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A gyümölcsnek továbbá gondosan szedettnek kell lennie.

Az alma fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- érési folyamata folytatódjon, és elérje a fajtára jellemző, megfelelő érettségi fokot ( 44 ) ( 45 ),

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

Az alma a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó almának kiváló minőségűnek kell lennie. Alakjában, méretében és színében a fajtára jellemző tulajdonságokkal ( 46 ) kell rendelkeznie, a kocsányának pedig épnek kell lennie.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó almának jó minőségűnek kell lennie. Alakjában, méretében és színében a fajtára jellemző tulajdonságokkal (46) kell rendelkeznie.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhiba,

- enyhe fejlődési hiba,

- enyhe színhiba,

- enyhe héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2-nél nagyobb,

- enyhe, nem elszíneződött nyomásfoltok legfeljebb 1 cm2 összterületig.

A kocsány hiányozhat, feltéve, hogy a törés tiszta és a környező héjfelület nem sérült.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan almák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek (46) .

A gyümölcshúsnak minden nagyobb hibától mentesnek kell lennie.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a gyümölcs megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alakhibák,

- fejlődési hibák,

- színhibák,

- héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2-nél nagyobb,

- enyhe, esetleg kissé elszíneződött nyomásfoltok legfeljebb 1,5 cm2 összterületig.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg.

A legkisebb méret minden fajta és minden osztály esetében 60 mm, ha átmérő szerint, illetőleg 90 g, ha tömeg szerint határozzák meg. Az ennél kisebb méretű gyümölcs csak akkor fogadható el, ha a termék Brix-értéke legalább 10,5 Brixo, és mérete nem kisebb 50 mm-nél, illetve 70 g-nál.

A csomagolási egység méretbeli egyöntetűsége érdekében:

a) ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg, az egybecsomagolt gyümölcsök átmérője közötti eltérés felső korlátja:

- 5 mm az "extra" osztályú gyümölcs, azonkívül a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcs esetében. A Bramley's Seedling (Bramley, Triomphe de Kiel) és a Horneburger almafajta esetében azonban az átmérőbeli különbség 10 mm lehet, valamint

- 10 mm a csomagolóanyagba vagy az kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcs esetében. A Bramley's Seedling (Bramley, Triomphe de Kiel) és a Horneburger almafajta esetében azonban az átmérőbeli különbség 20 mm lehet, vagy

b) ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg, az egybecsomagolt gyümölcsök tömege közötti eltérés felső korlátja:

- a csomagolási egységben a gyümölcsök átlagos egységtömegének 20 %-a az "extra" osztályú gyümölcs, azonkívül a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcs esetében, valamint

- a csomagolási egységben a gyümölcsök átlagos egységtömegének 25 %-a a csomagolóanyagba vagy a fogyasztói csomagolásba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcs esetében.

A csomagolóanyagba vagy a fogyasztói csomagolásba ömlesztve töltött II. osztályú gyümölcs esetében nem követelmény a méretbeli egyöntetűség.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. I. osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

iii. II. osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket.

E megengedett eltérésen belül a gyümölcs darabszámban vagy tömegben számított 2 %-ának esetében a következő hibák fordulhatnak elő:

- súlyos keserűfoltosság vagy üvegesedés (jegecesedés),

- enyhe sérülések vagy be nem gyógyult repedések,

- nagyon enyhe romlóhiba,

- kártevők jelenléte a gyümölcs belsejében és/vagy a gyümölcshús kártevők okozta sérülése.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra:

a gyümölcs darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek. A megengedett eltéréseket nem lehet alkalmazni az alábbi termékekre:

- ha a termék méretét az átmérője szerint határozzák meg, a minimális átmérőnél 5 mm-rel kisebb átmérőjű vagy annál kisebb termékek,

- ha a termék méretét a tömege szerint határozzák meg, a minimális tömegnél 10 g-mal kisebb tömegű vagy annál kisebb termékek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű és - méret szerinti válogatás esetében - azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú almákat kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályban a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

A legfeljebb 5 kg nettó tömegű kereskedelmi csomagok különböző fajtájú almák keverékét is tartalmazhatják, feltéve, hogy azok minősége, és minden egyes fajta esetében azok eredete, mérete (ha méret szerint válogatottak) és érettségi foka egynemű.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

Az almákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. Különösen a 3 kg nettó tömeget meghaladó kereskedelmi csomagoknak elég merevnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a termék megfelelő védelmét.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

C. Kiszerelés

Az "extra" osztályba tartozó gyümölcsöt sorokba rendezve kell csomagolni.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

- "Alma", ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A fajta vagy adott esetben a fajták megnevezése.

- Különböző fajtájú almák keverékét tartalmazó kereskedelmi csomagok esetében a csomagolási egységben található minden egyes fajta megnevezése.

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

- Különböző származási helyű, különböző fajtájú almák keverékét tartalmazó kereskedelmi csomagok esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret, vagy sorokba rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám.

Ha az azonosítás méret alapján történik, az alábbi módon kell megadni:

a) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok vonatkoznak, a legkisebb és legnagyobb átmérő vagy a legkisebb és legnagyobb tömeg feltüntetésével;

b) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok nem vonatkoznak, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének vagy tömegének feltüntetésével, amelyet az "és felette" vagy "+" jelölés vagy ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a legnagyobb gyümölcs átmérője vagy tömege követ.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező).

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységek mentesek minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

1. Színezettségi követelmények, színezettségi csoportok és kódok

2. Héjparásodási (perzseltségi) követelmények

- R csoport: Olyan fajták, amelyeknél a héjparásodás (perzseltség) fajtatulajdonság; megjelenése nem hiba, ha megfelel a fajta jellemző megjelenésének.

- Az alábbi felsorolásban "R" -rel nem megjelölt fajtáknál a héjparásodás (perzseltség) a következő határokon belül megengedett:

3. Színezettségi és héjparásodási kritériumok szerint osztályozott almafajták nem teljes jegyzéke

A jegyzékben nem szereplő fajtájú gyümölcsöket fajtajellemzőik szerint kell osztályozni.

2. RÉSZ: A CITRUSFÉLÉKRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a következő, citrusfélékként osztályozott, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt gyümölcsökre vonatkozik, az ipari feldolgozásra szánt citrusfélék kivételével:

- a Citrus limon (L.) Burm. f. fajból termesztett citromfajták (kultivárok),

- a Citrus reticulata Blanco fajból termesztett mandarinfajták (kultivárok), ideértve az e fajból és hibridjeiből termesztett satsumát (Citrus unshiu Marcow.), klementint (Citrus clementina Hort. ex Tan.), közönséges mandarint (Citrus deliciosa Ten.) és tangerint (Citrus tangerina Hort. ex Tan.), a továbbiakban "mandarin",

- a Citrus sinensis (L.) Osb. fajtából termesztett narancsfajták (kultivárok).

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt citrusfélékre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a citrusféléknek:

- épnek,

- zúzódásoktól és/vagy behegedt sérülésektől mentesnek,

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- belső fonnyadás jeleitől gyakorlatilag mentesnek,

- alacsony hőmérséklet vagy fagy okozta károktól mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lenniük.

A citrusféléket a fajtára, a szedés idejére és a termesztési helyre jellemző megfelelő fejlettségi és érettségi fokot elért állapotban, gondosan kell szedni.

A citrusfélék fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

Az e mellékletben szereplő érettségi követelményeknek megfelelő citrusféléket "zöldteleníteni" lehet. E kezelés csak akkor engedélyezett, ha az az egyéb természetes érzékszervi tulajdonságokat nem változtatja meg.

B. Érettségre vonatkozó követelmények

A citrusfélék érettségét a következő, fajonként meghatározott paraméterek mutatják:

1. minimális létartalom

2. színezettség

A színezettségnek olyannak kell lennie, hogy a rendeltetési helyen a citrusféle elérje a szokásos érési folyamat végén a fajtára jellemző színt.

i. Citrom

- Minimális létartalom:

- Színezettség: a fajtára jellemzőnek kell lennie. A zöld (de nem sötétzöld) színű gyümölcs azonban megengedett, feltéve, hogy a létartalom megfelel a minimumkövetelményeknek:

ii. Mandarin

- Minimális létartalom:

- Színezettség: a gyümölcs felületének legalább egyharmad részén a fajtára jellemzőnek kell lennie.

iii. Narancs

Színezettség: a fajtára jellemzőnek kell lennie. A halványzöld szín is megengedett, ha nem haladja meg a gyümölcs felületének egyötödét. A gyümölcsnek a következő minimális létartalommal kell rendelkeznie:

Mindazonáltal a magas levegőhőmérsékletű és magas relatív páratartalmú területeken termelt narancs felületének több mint egyötöde zöld színű lehet a fejlődési időszak során, feltéve, hogy a narancs megfelel az alábbi minimális létartalommal szembeni követelményeknek:

C. Osztályozás

A citrusfélék a következő három osztályba sorolhatók:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó citrusfélének kitűnő minőségűnek kell lennie. Alakjában, külső megjelenésében, fejlettségében és színében a fajtára és/vagy kereskedelmi típusra jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie.

A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó citrusfélének jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhiba,

- enyhe színhiba,

- a gyümölcs fejlődése során keletkezett enyhe felületi héjhibák, például ezüstszínű parás foltosság, perzselés stb.

- mechanikai hatás, például jégeső, ágdörzsölés, kezelés stb. által keletkezett enyhe, behegedt sérülések.

iii. II. osztály

Ez az osztály tartalmazza azokat a citrusféléket, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályokba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a citrusféle megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alakhiba,

- színhiba,

- ráncos, durva (kinövéses) héjfelület,

- a gyümölcs fejlődése során keletkezett héjhibák, például ezüstszínű parás foltosság, perzselés stb.,

- mechanikai hatás, például jégeső, ágdörzsölés, kezelés stb. által keletkezett, behegedt sérülések,

- felületi, behegedt héjelváltozások,

- narancsoknál a héj enyhe és részleges leválása (a mandarin esetében ez megengedett).

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő határozza meg.

A. Legkisebb méret

A következő méreteknél kisebb gyümölcsöket nem lehet forgalomba hozni:

B. Mérettáblázat

Méret szerinti kategóriák:

A citrusféléket darabszám szerint is lehet csomagolni. Ebben az esetben, ha a gyümölcsök méretének a III. cím C. pontjában előírt egyöntetűsége nem sérül, a csomagolási egységben található gyümölcsök mérete két egymást követő kategóriába is tartozhat.

C. Egyöntetűség

A méret egyöntetűsége a fenti mérettáblázat segítségével érhető el, kivéve az alábbi eseteket:

i. a szabályos sorokba rendezett, a csomagolási egységben lévő vagy a közvetlen értékesítéssel fogyasztóknak szánt csomagolási egységben lévő gyümölcsnél az azonos csomagolási egységben lévő legkisebb és legnagyobb gyümölcs közötti eltérés egyetlen méretkategórián belül, a darabszám szerint csomagolt citrusfélék esetében pedig két egymást követő kategórián belül nem haladhatja meg a következő maximális értékeket:

ii. a nem szabályos sorokba rendezett, csomagolási egységben vagy a közvetlen értékesítéssel fogyasztóknak szánt merev csomagolási egységben lévő gyümölcsök esetében az azonos csomagolási egységben lévő legkisebb és legnagyobb gyümölcs közötti különbség nem haladhatja meg a méretskála megfelelő méretfokozatát, illetve a darabszám szerint csomagolt citrusfélék esetében a két egymást követő érintett kategória egyikének mm-ben magadott tartományát;

iii. a ládában ömlesztett gyümölcsöknél és a közvetlen értékesítéssel fogyasztóknak szánt nem merev falú csomagolási egységbe (háló, zacskó, stb.) csomagolt gyümölcsök esetében az adott tételben vagy csomagolási egységben lévő legkisebb és legnagyobb gyümölcs mérete közötti legnagyobb különbség nem haladhatja meg a méretskála három egymást követő méretének összevonásával kapott tartományt.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. I. osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

iii. II. osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket. E megengedett eltérésen belül a gyümölcs legfeljebb 5 %-a esetében enyhe felületi, nem behegedt, száraz sérülés vagy megpuhult és fonnyadt gyümölcs megengedett.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztályra és csomagolási módra vonatkozóan: megengedett, hogy a citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret (vagy három méret kombinációja esetén méretek) alatti és/vagy feletti méretű legyen.

A 10 %-os eltérés azonban minden esetben csak azokra a gyümölcsökre engedélyezett, amelyek átmérője nem kisebb a következő méreteknél:

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű, továbbá hozzávetőleg azonos érettségű és fejlettségi fokú citrusfélét kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályba tartozó citrusfélék esetében a színezettség egyneműsége is követelmény.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A citrusféléket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

Ha a gyümölcs csomagolt, a csomagoláshoz vékony, száraz, új és szagtalan ( 47 ) papírt kell használni.

A citrusfélék természetes jellemzőit, különösen ízüket vagy illatukat (47) módosító anyagok használata tilos.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie. Megengedett azonban a gyümölcsöt rövid (nem fás) hajtással és néhány zöld levéllel együtt csomagolni.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

C. Kiszerelés

A citrusfélék kiszerelése a következő lehet:

a) csomagolási egységben szabályos sorokba rendezve;

b) csomagolási egységben nem szabályos sorokba rendezve, vagy ládában ömlesztve. E kiszerelés csak az I. és a II. osztály esetében megengedett;

c) fogyasztónak közvetlen értékesítésre szánt, 5 kilogrammnál kisebb tömegű egyedi csomagolásban

- a gyümölcs darabszáma szerint, vagy

- a csomagolási egység nettó tömege szerint.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egység azonos oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

- A faj megnevezése, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható, kivéve a mandarint: a faj vagy fajta (értelemszerűen) megnevezése kötelező,

- narancs esetében a fajta megnevezése,

- A típus megnevezése:

- a citrom esetében: a "Verdelli" és "Primofiore" megnevezés, ha szükséges,

- a klementin esetében: a "klementin, magnélküli", "klementin" (1-10 maggal), "klementin maggal" (több mint 10 maggal), ha szükséges.

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály.

- Méretkategória a mérettáblázat szerint csomagolt gyümölcs esetében, vagy a határoló alsó és felső méretkategória a mérettáblázat három egymást követő méretkategóriájának az alkalmazásakor.

- Méretkategória (vagy méretkategóriák, illetve legkisebb és legnagyobb átmérő, ha a gyümölcsök darabszám szerint vannak csomagolva és két egymást követő méretkategóriába tartoznak) és a gyümölcsök darabszáma a csomagolásban sorokba rendezett gyümölcsök esetében.

- Adott esetben a szüretelés után felhasznált tartósítószer vagy más vegyi anyagok megnevezése.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

3. RÉSZ: A KIVIRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány az Actinidia chinensis (Planch.) és Actinidia deliciosa (A. Chev., C. F. Liang és A. R. Ferguson) fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt kivi (más néven "aktinídia") fajtáira (kultivár) vonatkozik, az ipari feldolgozásra szánt kivi kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt kivire vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minőségre vonatkozó minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a kivinek:

- épnek (de kocsánymentesnek),

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- megfelelően keménynek, nem puhának, nem fonnyadtnak, nem üregesnek,

- megfelelő formájúnak, nem lehet kettő vagy több részből összenőtt,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- minden idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A kivi fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

A kivinek megfelelően fejlettnek és megfelelően érettnek kell lennie. A gyümölcs akkor felel meg e követelménynek, ha elérte a következő érettségi szintet:

- a termelési régióban történő csomagolási fázisban és a csomagoló által lebonyolított továbbszállításkor, valamint az exportáláskor, illetve az importáláskor a Brix-teszt szerint legalább 6,2 %-os érettségi állapot, vagy 15 %-os átlagos szárazanyag-tartalom,

- az értékesítés összes többi fázisában a Brix-teszt szerint legalább 9,5 %-os érettségi állapot.

C. Osztályozás

A kivi a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó kivinek kitűnő minőségűnek kell lennie. Megfelelően fejlettnek kell lennie, és rendelkeznie kell a fajtára jellemző összes tulajdonsággal és színnel.

A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

A gyümölcs középső részén mért legkisebb és legnagyobb átmérő aránya legalább 0,8.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó kivinek jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcsnek keménynek, a gyümölcshúsnak teljesen egészségesnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhiba (de kinövésektől vagy torzulásoktól mentes),

- enyhe színhiba,

- felületi héjhibák, amelyek összfelülete nem nagyobb 1 cm2-nél,

- kisebb vonalakhoz hasonló, de nem megvastagodó "Hayward-varrat".

A gyümölcs középső részén mért legkisebb és legnagyobb átmérő aránya legalább 0,7.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan kivik tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A gyümölcsnek megfelelő mértékben keménynek kell lennie, a gyümölcshúson nem lehet jelentősebb hiba.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a kivi megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alakhibák,

- színhibák,

- héjhibák, mint például kisebb beforrott héjrepedések vagy forradásos/horzsolt foltok, amennyiben az összesen nem nagyobb 2 cm2-nél,

- több, erősebb "Hayward-varrat" enyhe megvastagodással,

- enyhe zúzódások.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méret meghatározása a gyümölcs tömege alapján történik.

A legkisebb tömeg "extra" osztály esetében 90 g, I. osztály esetében 70 g és II. osztály esetében 65 g.

Egy csomagolási egységen belül lévő legnagyobb és legkisebb gyümölcsök tömege közötti különbség nem haladhatja meg:

- a 10 g-ot a 85 g alatti gyümölcs esetében,

- a 15 g-ot a 85-120 g közötti gyümölcs esetében,

- a 20 g-ot a 120-150 g közötti gyümölcs esetében,

- a 40 g-ot a 150 g vagy afeletti gyümölcs esetében.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. I. osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

iii. II. osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba, erős nyomódás vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan: legfeljebb a kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a nem felel meg a minimális tömegre és/vagy méretre vonatkozó követelményeknek.

A gyümölcs méretének azonban meg kell felelnie a feltüntetett mérethez képest közvetlenül alatta vagy felette lévő méretnek, vagy a legkisebb méretű gyümölcsök tömege nem lehet kevesebb 85 g-nál "extra" osztály, 67 g-nál I. osztály és 62 g-nál II. osztály esetében.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű és méretű kivit kell tartalmaznia.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A kivit úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

C. Kiszerelés

Az "extra" osztályba tartozó gyümölcsöket egy rétegben, egymástól elkülönítve kell csomagolni.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egység azonos oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

- "Kivi", "aktinídia" vagy egyenértékű megnevezés, amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,

- fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- osztály,

- a gyümölcsök minimális és maximális tömegével kifejezett méret,

- darabszám (nem kötelező).

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

4. RÉSZ: A FEJES SALÁTÁRA, A FODROS ENDÍVIASALÁTÁRA ÉS A SZÉLES LEVELŰ ENDÍVIASALÁTÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány:

- az alábbi fajokból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt saláták fajtáira (kultivárok) vonatkozik:

- Lactuca sativa L. var. capitata L. (fejes saláta, ideértve a fodros levelű salátát és a jégsalátát is),

- Lactuca sativa L. var. longifolia Lam. (római saláta),

- Lactuca sativa L. var. crispa L. (metélősaláta),

- ezeknek a fajtáknak a keresztezései, valamint

- a Cichorium endivia L. var. crispa Lam. fajból termesztett fodros endíviasaláta-változatok (kultivárok),

- a Cichorium endivia L. var. latifolium Lam. fajból termesztett széles levelű endíviasaláta-változatok (kultivárok).

Ez a szabvány nem vonatkozik az ipari feldolgozásra szánt, illetve a külön levelek formájában, földlabdával vagy cserepes növényként forgalmazott salátákra.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt salátára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a salátának:

- épnek,

- egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

- tisztának és tisztítottnak, azaz gyakorlatilag földtől vagy egyéb termesztő közegtől és látható idegen anyagtól mentesnek,

- friss megjelenésűnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- turgorosnak,

- magszár nélkülinek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A saláta - a növekedés alatti alacsony hőmérséklet miatt keletkezett - pirosas elszíneződése megengedett, ha ez nem befolyásolja jelentősen a saláta megjelenését.

A gyökereket a külső levelek alatt, egyenes metszéssel kell elvágni.

A salátának szabályosan fejlettnek kell lennie. A saláta fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést,

- megfelelő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A termék az alábbiakban meghatározott két osztályba sorolható:

i. I. osztály

Ebbe az osztályba a jó minőségű saláták tartozhatnak. A salátának - különösen a szín tekintetében - rendelkeznie kell a fajtára vagy a kereskedelmi típusra jellemző ismertetőjegyekkel.

A salátának ezenkívül meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

- szabályos alakú,

- a termesztési módnak és a termék típusának megfelelően tömör,

- a fogyaszthatóságot befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentes,

- fagykártól mentes.

A fejes salátának egyetlen, jól fejlett szívvel kell rendelkeznie. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta szíve azonban kevésbé tömör is lehet.

A római salátának a szíve kevésbé tömör is lehet.

A fodros endíviasaláta és a széles levelű endíviasaláta közepének sárga színűnek kell lennie.

ii. II. osztály

Ebbe az osztályba azok a saláták tartoznak, amelyek nem sorolhatók az I. osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A salátának:

- megfelelő alakúnak,

- a fogyaszthatóságot jelentős mértékben befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentesnek kell lennie.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a saláta megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- enyhe színhiba,

- kártevők okozta enyhe károsodás.

A fejes salátának a szíve kevésbé tömör is lehet. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta esetén azonban a szív hiánya megengedett.

A római saláta esetében a szívképződés nem követelmény.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a salátafej tömege határozza meg.

A. Legkisebb tömeg

Az I. és II. osztály esetében a legkisebb tömeg a következő:

B. Egyöntetűség

a) Fejes saláta

Az egyes csomagolási egységekben lévő legkönnyebb és legnehezebb fejek tömege közötti különbség egyik osztály esetében sem haladhatja meg:

- a 40 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege legfeljebb 150 g,

- a 100 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege 150 g és 300 g között van,

- a 150 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege 300 g és 450 g között van,

- a 300 g-ot, ha a legkönnyebb saláta tömege meghaladja a 450 g-ot.

b) Fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta

Az egyes csomagolási egységekben lévő legkönnyebb és legnehezebb fejek közötti különbség egyik osztály esetében sem haladhatja meg a 300 g-ot.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. I. osztály

A saláta darabszámban számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a saláta összesen legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett.

ii. II. osztály

A saláta darabszámban számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan: a saláta darabszámban számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek, de az érintett saláták tömege a megengedettnél legfeljebb 10 %-kal lehet több vagy kevesebb.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű terméket kell tartalmaznia.

A jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú saláták csomagolhatók vegyesen egy értékesítési egységbe ( 48 ), amennyiben azok azonos minőségűek, valamint a saláták minden érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A salátákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. A csomagolásnak a méretet és a csomagolás típusát tekintve ésszerűnek kell lennie, biztosítva, hogy a saláták között ne legyen üres tér, vagy a túl nagy nyomás miatt ne törjenek össze.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 49 ), azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

Csomagoló és/vagy feladó/szállító:

- név és cím (utca/település/régió/irányítószám és - a származási országtól eltérő ország esetében - ország)

- vagy

- a nemzeti hatóság által hivatalosan elismert azonosító kód ( 50 ).

B. A termék megnevezése

- "fejes saláta", "Batávia saláta", "jégsaláta", "római saláta", "metélősaláta" (vagy, adott esetben, például "tölgyfalevél saláta", "Lollo bionda", "Lollo rossa"), "fodros endíviasaláta" vagy "széles levelű endíviasaláta", illetve egyéb hasonló jelentésű megnevezés, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,

- adott esetben "Little gem", vagy egyéb hasonló jelentésű megnevezés,

- adott esetben "fóliás/üvegházi" megjelölés vagy egyéb megfelelő jelölés,

- a fajta megnevezése (nem kötelező),

- A jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú salátákat vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében "salátakeverék" vagy azzal egyenértékű megnevezés. Ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható, fel kell tüntetni az értékesítési egységben található egyes termékek színét, fajtáját vagy kereskedelmi típusát.

C. A termék eredete

- Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

- Az eltérő eredetű, jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú termékeket vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében közvetlenül az érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus megnevezése mellett az egyes származási országokat is fel kell tüntetni.

D. Kereskedelmi jellemzők

- osztály,

- méret, az egységre eső legkisebb megengedett tömegben vagy a saláták számában kifejezve,

- nettó tömeg (nem kötelező).

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

5. RÉSZ: AZ ŐSZIBARACKRA ÉS A NEKTARINRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Prunus persica Sieb. és Zucc. fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt őszibarack és nektarin ( 51 ) fajtáira (kultivár) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt őszibarack és nektarin kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt őszibarackra és nektarinra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minőségre vonatkozó minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, az őszibaracknak és a nektarinnak:

- épnek,

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie

Az őszibaracknak és a nektarinnak gondosan szedettnek kell lennie.

Az őszibarack és a nektarin fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

Az őszibaracknak és a nektarinnak megfelelően fejlettnek és megfelelően érettnek kell lennie.

A termék fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy a termék érési folyamata folytatódjon és elérje a megfelelő érettségi fokot. A termék akkor felel meg e követelménynek, ha a középső és a hossztengelyre merőleges átmérő vonalában a gyümölcshús refrakciós indexe legalább 8 Brixo, valamint egy 8 mm átmérőjű (0,5 cm2) csővég segítségével a gyümölcs tengelyvonalában két ponton mért keménység legfeljebb 6,5 kg.

C. Osztályozás

Az őszibarack és a nektarin a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó őszibaracknak és nektarinnak kiváló minőségűnek kell lennie. Alakjának, fejlettségének és színének - a termőhely figyelembevételével - a fajtára jellemzőnek kell lennie. A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó őszibaracknak és nektarinnak jó minőségűnek kell lennie. A termőhely figyelembevételével a fajtára jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Enyhe alak-, fejlődési vagy színhiba megengedhető.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

A őszibarack és a nektarin nem lehet felnyílott a kocsánynál.

Enyhe héjhibák megengedettek, amennyiben nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését, valamint nem haladják meg a következő értékeket:

- hosszanti hiba legfeljebb 1 cm hosszúságig,

- egyéb hiba legfeljebb 0,5 cm2 összterületen.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan őszibarack és nektarin tartozik, amely nem sorolható magasabb osztályba, de megfelel az említett minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúson nem lehet jelentősebb hiba. A kocsánynál felnyílott gyümölcsök csak a "Megengedett minőségi eltérések" részben meghatározott mértékben fordulhatnak elő.

A következő héjhibák - az alábbi mértékben - megengedhetők, ha az őszibarack és a nektarin megőrzi a minőségre, eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

- egyéb hiba legfeljebb 1,5 cm2 összterületen.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a következő jellemzőkkel határozzák meg:

- kerület, vagy

- a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő.

Az őszibarackot és nektarint a következő mérettartományok szerint kell válogatni:

Az "extra" osztályban megengedett legkisebb méret 17,5 cm (kerület) vagy 56 mm (átmérő).

A "D" méret (51-56 mm átmérő vagy 16-17,5 cm kerület) július 1. és október 31. között nem megengedett.

A méret szerinti osztályozás minden osztály esetében kötelező.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

Az őszibarack vagy nektarin darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. I. osztály

Az őszibarack vagy nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

iii. II. osztály

Az őszibarack és a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba, erős nyomódás vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztályban megengedett, hogy az őszibarack és a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a csomagoláson feltüntetett méretnél - ha kerület alapján határozzák meg a méretet - legfeljebb 1 cm-rel nagyobb vagy kisebb, illetve - ha átmérő alapján határozzák meg a méretet - legfeljebb 3 mm-rel nagyobb vagy kisebb legyen. A legkisebb mérettartományban azonban ez a megengedett eltérés csak arra az őszibarackra vagy nektarinra vonatkozik, amelynek kerülete legfeljebb 6 mm-rel vagy átmérője legfeljebb 2 mm-rel kisebb a megengedett legkisebb méretnél.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű, érettségi fokú és méretű, valamint az "extra" osztály esetében azonos színezettségű őszibarackokat vagy nektarinokat kell tartalmaznia.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

Az őszibarackokat vagy nektarinokat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

C. Kiszerelés

Az őszibarackok és a nektarinok kiszerelése a következő lehet:

- kis csomagolási egységekben,

- az "extra" osztály esetében egy rétegben; ebben az osztályban minden gyümölcsöt el kell különíteni a mellette lévőktől.

Az I. és II. osztályban:

- egy vagy két rétegben, vagy

- legfeljebb négy rétegben, ha a gyümölcsök olyan merev, fészkesen kialakított alátétekre kerülnek, amelyek nem támaszkodnak az alattuk lévő réteg gyümölcseire.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

- "Őszibarack" vagy "nektarin", ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,

- a gyümölcshús színe,

- fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- osztály,

- méret, vagy a legkisebb és a legnagyobb átmérőben vagy a legkisebb és a legnagyobb kerületben kifejezve, vagy a III. "Méretre vonatkozó rendelkezések" részben meghatározott betűjel alkalmazásával,

- darabszám (nem kötelező),

- minimális cukortartalom, refraktométerrel mérve és Brix-fokban kifejezve (nem kötelező),

- legnagyobb keménység, penetrométerrel mérve és kg/0,5 cm2 -ben kifejezve (nem kötelező).

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

6. RÉSZ: A KÖRTÉRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Pyrus communis L. fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt körte fajtáira (kultivárok) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt körte kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt körtére vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a körtének:

- épnek,

- egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A körte fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- érési folyamata folytatódjon, és elérje a fajtára jellemző, megfelelő érettségi fokot,

- kibírja a szállítást és az árukezelést,

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A körte a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének kitűnő minőségűnek kell lennie. Alakjának, méretének és színének a fajtájára jellemzőnek, kocsányának épnek kell lennie.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek, a héjnak az érdes rozsdafoltoktól mentesnek kell lennie.

A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

A körte nem lehet kövecses.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének jó minőségűnek kell lennie. Alakjának, méretének és színének a fajtájára jellemzőnek kell lennie ( 52 ).

A gyümölcshúsnak teljesen épnek, a héjnak az érdes rozsdafoltoktól mentesnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor egyes gyümölcsök esetében megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhiba,

- enyhe fejlődési hiba,

- enyhe színhibák,

- enyhe héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2-nél nagyobb,

- Enyhe nyomásfoltok legfeljebb 1 cm2 összterületen.

A körte kocsánya lehet enyhén sérült.

A körte nem lehet kövecses.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan körték tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúsnak minden nagyobb hibától mentesnek kell lennie.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a körte megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alakhibák,

- fejlődési hibák,

- színhibák,

- enyhe, érdes rozsdafoltok,

- héjhibák a következő mértékig:

- hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

- egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2-nél nagyobb,

- enyhe nyomásfoltok legfeljebb 2 cm2 összterületen.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő határozza meg.

Az egyes minőségi osztályokra előírt minimális méretbeli követelmények a következők:

Az e szabvány mellékletében szereplő nyári körtefajtákra nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az azonos csomagolási egységben lévő gyümölcsök átmérője közötti legnagyobb eltérés a következő lehet:

- 5 mm az "extra" osztályú és az I. és II. osztályú gyümölcsök esetében egyaránt, ha sorba rakva és rétegenként csomagolják,

- 10 mm az I. osztályú gyümölcsök esetében, ha ömlesztve vagy kereskedelmi csomagokba csomagolják.

A méretbeli egyöntetűség nem követelmény az olyan II. osztályú gyümölcs esetében, amelyet ömlesztve vagy kereskedelmi csomagokba csomagolnak.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított összesen 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a körte összesen legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan termék, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a körte összesen legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett. A megengedett eltérés nem vonatkozik a kocsány nélküli körtére.

iii. II. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett.

E megengedett eltérésen belül a gyümölcs darabszámban vagy tömegben számított legfeljebb 2 %-ának esetében a következő hibák fordulhatnak elő:

- enyhe sérülések vagy be nem gyógyult repedések,

- nagyon enyhe romlóhiba,

- kártevők jelenléte a gyümölcs belsejében és/vagy a gyümölcshús kártevők okozta sérülése.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan:

a) azon termékek esetében, amelyekre vonatkozik az egyöntetűség szabálya, megengedett, hogy a körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret alatti vagy feletti méretű legyen, és a legkisebb méretkategóriába tartozó gyümölcsök legfeljebb 5 mm-rel lehetnek kisebbek a minimális méretnél;

b) azon termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik az egyöntetűség szabálya, megengedett, hogy a körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a megengedett minimális méret alatti méretű legyen, de legfeljebb 5 mm-rel lehet kisebb a minimális méretnél.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű és - méret szerinti válogatás esetében - azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú körtéket kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályban a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

Különböző fajtájú körték csomagolhatók vegyesen egy értékesítési egységbe ( 53 ), amennyiben azok azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A körtéket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 54 ), azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

Csomagoló és/vagy feladó/szállító:

- név és cím (utca/település/régió/irányítószám és - a származási országtól eltérő ország esetében - ország)

- vagy

- a nemzeti hatóság által hivatalosan elismert azonosító kód ( 55 ).

B. A termék megnevezése

- "Körte" felirat, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A fajta neve. Különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó értékesítési csomagok esetében a csomagban található minden egyes fajta megnevezése.

C. A termék eredete

- Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés. Különböző származási helyű, különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó értékesítési csomagok esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály.

- Méret, vagy sorokba és rétegenként rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám. Ha az azonosítás méret alapján történik, akkor azt a következőképpen kell feltüntetni:

a) azon termékek esetében, amelyekre vonatkozik az egyöntetűség szabálya, a legkisebb és legnagyobb átmérő feltüntetésével;

b) azon termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik az egyöntetűség szabálya, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének feltüntetésével, amelyet az "és felette" vagy ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a legnagyobb gyümölcs átmérője követ.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

A körte méretére vonatkozó követelmények

N

=

Nagy gyümölcsű fajták

NYK

=

Olyan nyári körte, amelyre nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A nagy gyümölcsű körtefajták és a nyári körtefajták nem kimerítő jegyzéke

Az itt nem szereplő, kis gyümölcsű és más fajták akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a szabvány III. részében meghatározott, egyéb fajtákra vonatkozó méretbeli követelményeknek.

Az alább felsorolt néhány fajta olyan kereskedelmi név alatt kerülhet forgalomba, amelyek oltalmát egy vagy több országban kérelmezték vagy megadták. Az alábbi táblázat első és második oszlopa szándékosan nem tartalmazza az ilyen kereskedelmi neveket. A harmadik oszlopban - kizárólag tájékoztató jelleggel - egyes ismert védjegyek szerepelnek.

7. RÉSZ: A SZAMÓCÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Fragaria L. fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt szamóca fajtáira (kultivár) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt szamóca kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt szamócára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a szamócának:

- épnek,

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- friss megjelenésűnek, de nem mosottnak,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- csészelevéllel szedettnek (kivéve az erdei szamóca esetében); a csészelevélnek és a kocsánynak (amennyiben van) frissnek és zöldnek kell lennie,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

A szamócának gondosan szedettnek kell lennie.

A szamócának megfelelően fejlettnek és megfelelően érettnek kell lennie. A termék fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A szamóca a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó szamócának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A fajta jellegének megfelelően csillogó felületűnek kell lennie.

Talajszennyeződéstől mentesnek kell lennie.

A termék nem lehet hibás, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó szamócának jó minőségűnek kell lennie. Színében és alakjában a fajtára jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie.

Az alábbi kisebb hibák megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhiba,

- a gyümölcs felületének legfeljebb 1/10 részére kiterjedő fehér folt,

- enyhe felületi nyomódás jelei.

Talajszennyeződéstől gyakorlatilag mentesnek kell lennie.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan szamóca tartozik, amely nem sorolható magasabb osztályba, de megfelel az említett minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a szamóca megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alakhiba,

- a gyümölcs felületének legfeljebb 1/5 részére kiterjedő fehér folt,

- jelentéktelen száraz nyomódás, amely feltehetően nem okoz romlást,

- enyhe talajszennyeződés.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a legnagyobb kerületnél mért átmérő határozza meg.

A szamócának legalább az alábbi méretűnek kell lennie:

- "Extra" osztály: 25 mm,

- I. és II. osztály: 18 mm.

Az erdei szamócára nincs meghatározva legkisebb méretkövetelmény.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is. Ebből az 5 %-ból legfeljebb 2 % mutathatja a romlás jeleit.

ii. I. osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is. Ebből a 10 %-ból legfeljebb 2 % mutathatja a romlás jeleit.

iii. II. osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba, erős nyomódás vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket. Ebből a 10 %-ból legfeljebb 2 % mutathatja a romlás jeleit.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan: a szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a nem felel meg a legkisebb méretre vonatkozó követelményeknek.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű szamócákat kell tartalmaznia.

Az "extra" osztályú szamócának az érettségi fok, szín és méret tekintetében - az erdei szamóca kivételével - különösen egyneműnek és szabályosnak kell lennie. Az I. osztályba tartozó szamóca lehet kevésbé egységes méretű.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A szamócát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

Az "extra" osztályban a gyümölcsök csomagolásának különösen gondosnak kell lennie.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egység azonos oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

- "Szamóca" felirat, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

- A fajta neve (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

8. RÉSZ: AZ ÉTKEZÉSI PAPRIKÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Capsicum annuum L. var. annuum fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt étkezési paprika fajtáira (kultivár) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt étkezési paprika kivételével.

Alakjuk alapján a terméket négy kereskedelmi csoportba sorolhatjuk:

- hosszúkás étkezési paprika (hegyes),

- szögletes, étkezési paprika (tompa végű),

- szögletes, kúpos étkezési paprika (ék alakú),

- lapos étkezési paprika (paradicsompaprika).

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt étkezési paprikára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, az étkezési paprikának:

- épnek,

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- friss megjelenésűnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- jól kifejlettnek,

- fagykárosodástól mentesnek,

- nem behegedt sérülésektől mentesnek,

- napégéstől mentesnek (nem vonatkozik a B. fejezet (Osztályozás) ii. pontjában meghatározott termékekre),

- kocsányosnak,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

Az étkezési paprika fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

Az étkezési paprika a következő két osztályba sorolható:

i. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó étkezési paprikának jó minőségűnek kell lennie. A fajtára és/vagy kereskedelmi típusra jellemző fejlettséggel, alakkal és az érettségi szintnek megfelelő színnel kell rendelkeznie.

A terméknek:

- keménynek,

- gyakorlatilag foltmentesnek kell lennie.

A kocsány lehet enyhén sérült vagy levágott, a csészének azonban épnek kell maradnia.

ii. II. osztály

Ez az osztály tartalmazza azokat az étkezési paprikákat, amelyek nem sorolhatók az I. osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a paprika megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alak- és fejlődési hibák,

- napégés vagy csekély mértékű begyógyult sérülések, amelyek legfeljebb 2 cm-es hosszanti hibák, az egyéb hibák összfelülete pedig legfeljebb 1 cm2,

- összesen legfeljebb 3 cm hosszú, enyhe, száraz felületi repedések.

Az étkezési paprika lehet kevésbé kemény, de nem lehet fonnyadt.

A kocsány lehet sérült vagy levágott.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az étkezési paprika méretét a vállátmérő (szélesség) határozza meg. A lapos étkezési paprikák (paradicsompaprikák) esetében a "szélesség" alatt a hossztengelyre merőlegesen mért legnagyobb átmérőt értjük.

A méret szerint válogatott étkezési paprika esetében ugyanabban a csomagolási egységben található legnagyobb és legkisebb paprika átmérője közötti különbség legfeljebb 20 mm lehet.

Az étkezési paprika szélessége:

- hosszú, hegyes fajták esetében: legalább 20 mm

- szögletes, tompa, valamint szögletes, kúpos (ék alakú) paprikák esetében: legalább 40 mm

- lapos, pl. paradicsompaprika esetében: legalább 55 mm

A II. osztályú paprika méret szerinti válogatása nem kötelező, de mérete nem lehet kisebb a megengedett legkisebb méretnél.

A méretre vonatkozó követelmények nem vonatkoznak a "mini termékekre" ( 56 ).

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. I. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. II. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket.

B. Megengedett méretbeli eltérések

i. I. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a térhet el legfeljebb ± 5 mm-rel a feltüntetett mérettől, ezen belül az étkezési paprika legfeljebb 5 %-ának mérete lehet kisebb a megengedett legkisebb méretnél.

ii. II. osztály

- Méret szerint válogatott paprika esetében:

- Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a térhet el legfeljebb ± 5 mm-rel a feltüntetett mérettől, ezen belül az étkezési paprika legfeljebb 5 %-ának mérete lehet kisebb a megengedett legkisebb méretnél.

- Nem méret szerint válogatott paprika esetében:

- Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet legfeljebb 5 mm-rel kisebb a megengedett legkisebb méretnél.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és - méret szerinti válogatás esetében - azonos méretű étkezési paprikát kell tartalmaznia. valamint az I. osztály esetében az érettségnek és a színezettségnek is gyakorlatilag egyneműnek kell lennie.

A különböző színű étkezési paprikák vegyes csomagolása azonban megengedett, amennyiben azok származása, minősége, kereskedelmi típusa és - méret szerinti válogatás esetében -mérete egységes.

A legfeljebb 1 kg nettó tömegű fogyasztói csomagok különböző színű és/vagy kereskedelmi típusú étkezési paprikákat is tartalmazhatnak, amennyiben azok a minőség, valamint - minden egyes szín és/vagy kereskedelmi típus tekintetében - az eredet szempontjából egyöntetűek.

A méret szerint válogatott hosszúkás paprikáknak hosszra is megközelítően egyneműnek kell lenniük.

A mini étkezési paprikáknak megközelítően egységes méretűnek kell lenniük. A mini étkezési paprika keverhető más típusú vagy eredetű mini termékekkel.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

Az étkezési paprikát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egység azonos oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni,

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

Amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható:

- "Étkezési paprika",

- szín,

- a kereskedelmi típus ("hosszúkás", "szögletes és tompa végű", "szögletes, kúpos", "lapos") vagy a fajta neve.

A különböző színű és/vagy kereskedelmi típusú étkezési paprikákat tartalmazó csomagolási egységek vagy fogyasztóknak szánt kiszerelések esetében:

- "Vegyes paprika" vagy egy ennek megfelelő elnevezés,

- ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható, akkor az étkezési paprikák színe és/vagy kereskedelmi típusa, valamint minden egyes szín és/vagy kereskedelmi típus tekintetében a darabszám.

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

A különböző színű étkezési paprikákat és/vagy különböző eredetű kereskedelmi típusokat tartalmazó csomagolási egységek esetében közvetlenül az érintett szín és/vagy kereskedelmi típus megnevezése mellett a származási országokat is fel kell tüntetni.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály

- Méret (ha méret szerint válogatták a paprikát), megadva a legkisebb és legnagyobb átmérőt, illetve adott esetben a "méret szerint nem válogatott" megjelölés.

- Adott esetben "mini paprika", "bébi paprika" vagy más, a mini termékhez illő elnevezés. Ha egyazon csomagolási egységen belül több mini termék van, minden egyes terméktípust és származási helyet fel kell tüntetni.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

9. RÉSZ: A CSEMEGESZŐLŐRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Vitis vinifera L. fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt csemegeszőlő fajtáira (kultivár) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt csemegeszőlő kivételével.

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt csemegeszőlőre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a csemegeszőlőnek:

- egészségesnek; kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket,

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

Ezeken kívül a bogyóknak:

- épnek,

- szabályos alakúnak,

- jól fejlettnek kell lenniük.

A napsütés okozta pigmentes elszíneződés nem tekinthető hibának.

A szőlőnek gondosan szedettnek kell lennie.

A bogyók levének legalább a következő refraktometriás indexszel kell rendelkeznie:

- az Alphonse Lavallée, Cardinal és Victoria fajták esetében 12o Brix,

- minden más, maggal rendelkező fajta esetében 13o Brix,

- minden magnélküli fajta esetében 14o Brix.

Ezen kívül minden fajtánál kielégítőnek kell lennie a cukor-sav arány szintjének.

A csemegeszőlő fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy:

- kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A csemegeszőlő a következő három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó csemegeszőlőnek kiváló minőségűnek kell lennie. A fürt alakjának, fejlettségének és színének - a termőhely figyelembevételével - a fajtára jellemzőnek kell lennie, és a fürt nem lehet hibás. A bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz, a fürtön egyenletesen kell elhelyezkedniük, feszesnek és gyakorlatilag mindenütt hamvas kinézetűnek kell lenniük.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó csemegeszőlőnek jó minőségűnek kell lennie. A fürt alakjának, fejlettségének és színének - a termőhely figyelembevételével - a fajtára jellemzőnek kell lennie. A bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz, valamint feszesnek és hamvas kinézetűnek kell lenniük. A fürtön a bogyók elhelyezkedése azonban kevésbé egyenletes is lehet, mint az "extra" osztályba sorolt csemegeszőlő esetében.

Az alábbi kisebb hibák megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhibák,

- enyhe színhibák,

- nagyon enyhe napperzselés, de csak a bogyók héján.

iii. II. osztály

Ez az osztály tartalmazza azokat a csemegeszőlőket, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályokba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A fürt enyhe alaki, fejlettségi és színhibával rendelkezhet, ha a termék - a termőhely figyelembevételével - megőrzi a fajta lényeges tulajdonságait.

A bogyóknak megfelelően kell kötődniük a kocsányhoz, valamint megfelelően feszesnek és - lehetőleg - még hamvas kinézetűnek kell lenniük. A bogyók elhelyezkedése a fürtön szabálytalanabb lehet, mint az I. osztályba sorolt csemegeszőlő esetében.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a csemegeszőlő megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alakhibák,

- színhibák,

- enyhe napperzselés, de csak a bogyók héján,

- enyhe zúzódás,

- enyhe héjhibák.

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A csemegeszőlő méretét a fürt tömege határozza meg.

A fürt megengedett legkisebb tömegét a növényházban és a szabadföldön termesztett nagy-, illetve kisbogyójú szőlőfajták esetében az alábbi táblázat tartalmazza.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A fürtök tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve az I. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. I. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket, kivételesen beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

iii. II. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, kivéve a romlóhiba vagy bármilyen más minőségcsökkenés által fogyasztásra alkalmatlanná vált terméket.

B. Megengedett méretbeli eltérések

i. "Extra" osztály és I. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg az osztályra vonatkozó méretkövetelményeknek, de kielégíti a közvetlenül alatta lévő osztály előírásait.

ii. II. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg az adott osztályra vonatkozó méretkövetelményeknek, de súlyuk legalább 75 g.

iii. "Extra" osztály, valamint I. és II. osztály

A legfeljebb 1 kg nettó súlyú fogyasztói csomagban a súly kiigazítása érdekében megengedhető egy darab 75 g-nál kisebb súlyú fürt, feltéve, hogy a fürt az adott osztályra vonatkozó minden egyéb követelménynek megfelel.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű és érettségű csemegeszőlőt kell tartalmaznia.

A legfeljebb 1 kg nettó tömegű kis fogyasztói csomagolási egységek esetében a szőlőfajta és az eredet egyöntetűsége nem követelmény.

Az "extra" osztályú csemegeszőlő esetében a fürt nagyságának és színezettségének közel egyneműnek kell lennie.

A Chasselas fajta esetében az egyes csomagolási egységekben dekorációs célból lehetnek eltérő színű fürtök.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A csemegeszőlőt úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

Az "extra" osztály esetében a fürtöket kizárólag egy rétegben elhelyezve szabad csomagolni.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak újnak, tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozzanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységeknek minden idegen anyagtól menteseknek kell lenniük, de kivételt képez az a különleges kiszerelés, amikor a fürtöt a fürtkocsányhoz tartozó legfeljebb 5 cm hosszú szőlővesszővel együtt csomagolják.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

- az előrecsomagolás kivételével minden csomagolás esetében: a hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót azonosító kóddal, amelyet a "csomagoló és/vagy feladó" felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

- kizárólag előrecsomagolás esetében: a Közösség területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyet a "... számára csomagolva" vagy egyenértékű felirat közvetlen közelében kell feltüntetni. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adni az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott minden információt.

B. A termék megnevezése

- "csemegeszőlő", ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,

- a fajta, adott esetben a fajták neve,

- adott esetben "növényházban termesztett".

C. A termék eredete

Származási ország(ok), és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

A kisbogyójú fajták teljes jegyzéke

10. RÉSZ: A PARADICSOMRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNY

I. TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez a szabvány a Lycopersicum esculentum Mill fajból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt paradicsom fajtáira (kultivárok) vonatkozik, az ipari felhasználásra szánt paradicsom kivételével.

Kereskedelmi típus szerint négy paradicsomváltozatot különböztetünk meg:

- "kerek"

- "gerezdes"

- "hosszúkás" vagy "ovális"

- "cseresznye" paradicsom (ideértve a koktélparadicsomot is)

II. MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A szabvány célja az előkészített és csomagolt paradicsomra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Valamennyi osztályban, figyelembe véve az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket és megengedett eltéréseket, a paradicsomnak:

- épnek,

- egészségesnek (kizárva a romlóhiba vagy minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termékeket),

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- friss megjelenésűnek,

- kártevőktől gyakorlatilag mentesnek,

- kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentesnek,

- nem természetes felületi nedvességtől mentesnek,

- idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lennie.

Fürtös paradicsom esetében a száraknak frisseknek, egészségeseknek, tisztának, levelektől és szemmel látható idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

A paradicsom fejlettségének és állapotának olyannak kell lennie, hogy

- kibírja a szállítást és az árukezelést,

- kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A paradicsom az alábbiakban meghatározott három osztályba sorolható:

i. "Extra" osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak kiváló minőségűnek kell lennie. Alakjában, megjelenésében és fejlettségében a fajtára jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie, húsának keménynek kell lennie.

A paradicsom érettségi állapotától függően színezettségének meg kell felelnie az említett A. bekezdés utolsó albekezdésében meghatározott követelményeknek.

A paradicsomnak a "zöld talpasságtól" és más hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve az olyan jelentéktelen felületi hibákat, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését.

ii. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak jó minőségűnek kell lennie. Megfelelően keménynek kell lennie és a fajtára jellemző tulajdonságokkal kell rendelkeznie.

Nem lehetnek rajta repedések és a látható "zöld talpasságtól" mentesnek kell lennie. Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és kiszerelését:

- enyhe alakhiba,

- enyhe színhiba,

- kisebb héjhibák,

- nagyon enyhe nyomódás.

A "gerezdes" paradicsomon továbbá lehet:

- 1 cm-nél nem hosszabb behegedt repedés,

- csekély deformálódás,

- kis köldök, parásodás nélkül,

- legfeljebb 1 cm2-es parás folt a bibénél,

- a virág helyének finom forradása megnyúlt alakban (varrathoz hasonló), ennek hossza legfeljebb a bogyó legnagyobb átmérőjének kétharmada lehet.

iii. II. osztály

Ebbe az osztályba olyan paradicsomok tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek az említett minimumkövetelményeknek.

A paradicsomnak viszonylag keménynek kell lennie (de lehet az I. osztályúnál kevésbé kemény), és nem lehet rajta nyílt repedés.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a paradicsom megőrzi a minőségre, az eltarthatóságra és a kiszerelésre vonatkozó lényeges tulajdonságait:

- alak-, fejlődési és színhibák,

- héjhiba és nyomódás, ha a gyümölcs hibája nem súlyos,

- a gömbölyű, a gerezdes és a hosszúkás paradicsomon 3 centiméternél hosszabb behegedt repedés nem lehet.

A "gerezdes" paradicsomon továbbá lehet:

- az I. osztályban megengedettnél több deformálódás, de torzult alak nélkül,

- köldök,

- legfeljebb 2 cm2-es parás folt a bibénél,

- a virág helyének forradása, megnyúlt alakban (varrathoz hasonlóan).

III. MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a legnagyobb kerületnél mért átmérő, a tömeg vagy a darabszám határozza meg.

A következő rendelkezések nem vonatkoznak a fürtös paradicsomra, valamint nem kötelezőek a II. osztály esetében.

A méretbeli egyöntetűség érdekében:

a) az azonos csomagolási egységben található paradicsomok átmérője közötti legnagyobb különbség nem haladhatja meg:

- a 10 mm-t, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője kisebb, mint 50 mm,

- a 15 mm-t, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 50 mm, de kisebb, mint 70 mm,

- a 20 mm-t, ha a legkisebb paradicsom (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 70 mm, de kisebb, mint 100 mm,

- nem vonatkozik ilyen korlátozás az olyan paradicsomokra, amelyek átmérője legalább 100 mm.

Méretkategóriák alkalmazásakor figyelembe kell venni a következő táblázatban szereplő méretkategóriákat és tartományokat:

b) Ha a paradicsomok mérete tömeg vagy darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbség összhangban kell legyen az a) pontban leírtakkal.

IV. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes csomagolási egységekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A. Megengedett minőségi eltérések

i. "Extra" osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a paradicsom összesen legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan termék, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii. I. osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a paradicsom összesen legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett. A fürtös paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a válhat le a szárról.

iii. II. osztály

A paradicsom darabszámban vagy tömegben számított összesen 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. A romlóhiba vagy egyéb minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanná vált termék nem megengedett. A fürtös paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a válhat le a szárról.

B. Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztályra vonatkozóan: megengedett, hogy a paradicsom darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret alatti vagy feletti méretű legyen.

V. A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és - méret szerinti válogatás esetében - azonos méretű paradicsomokat kell tartalmaznia.

Az "extra" és az I. osztály esetében az érettségi állapotnak és a színezettségnek is gyakorlatilag egyöntetűnek kell lennie. Ezenkívül a "hosszúkás" paradicsom hosszának is kellőképpen egyneműnek kell lennie.

Különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomok csomagolhatók vegyesen egy értékesítési egységbe ( 57 ), amennyiben azok azonos minőségűek, valamint minden érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B. Csomagolás

A paradicsomot úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok - különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző - használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységnek idegen anyagtól mentesnek kell lennie.

VI. JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen ( 58 ), azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A. Azonosító adatok

Csomagoló és/vagy feladó/szállító:

- név és cím (utca/település/régió/irányítószám és - a származási országtól eltérő ország esetében - ország)

- vagy

- a nemzeti hatóság által hivatalosan elismert azonosító kód ( 59 ).

B. A termék megnevezése

"Paradicsom" vagy "fürtös paradicsom", és a kereskedelmi típus, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható. Ezeket az adatokat a "cseresznye"- (vagy koktél-) paradicsom esetében minden alkalommal fel kell tüntetni, fürtös és nem fürtös kiszerelés esetében egyaránt.

- A jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomokat vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében "vegyes paradicsom" vagy egyenértékű megnevezés. Ha a termék kívülről nem látható, az értékesítési egységben található egyes termékek színe, fajtája vagy kereskedelmi típusa.

- Fajta megnevezése (nem kötelező).

C. A termék eredete

Származási ország, és - nem kötelező jelleggel - a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Az eltérő eredetű, jól láthatóan különböző színű, fajtájú és/vagy kereskedelmi típusú paradicsomokat vegyesen tartalmazó értékesítési egységek esetében közvetlenül az érintett szín, fajta és/vagy kereskedelmi típus megnevezése mellett az egyes származási országokat is fel kell tüntetni.

D. Kereskedelmi jellemzők

- Osztály,

- Méret (ha méret szerint válogatták a paradicsomot), megadva a legkisebb és legnagyobb átmérőt.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

- Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeknek mentesnek kell lenni minden olyan jelöléstől, amely megtévesztő lehet. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

II. MELLÉKLET

A 11. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MINTA

III. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁS A 11., 12. ÉS 12a. CIKKBEN EMLÍTETT, FRISS GYÜMÖLCSÖKRE ÉS ZÖLDSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI FORGALMAZÁSI MINŐSÉGSZABVÁNYOK TEKINTETÉBEN

IV. MELLÉKLET

JÓVÁHAGYOTT MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ORSZÁGOK A 13. CIKK ÉRTELMÉBEN

VI. MELLÉKLET

A 20. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési módszerek

Megjegyzés: az alábbi ellenőrzési módszerek az OECD gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi szabványok alkalmazására irányuló programja keretében elfogadott, a friss zöldség és gyümölcs minőségi ellenőrzésének végrehajtásáról szóló útmutatójának rendelkezésein alapulnak.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1 Csomagolási egység

Egy tétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt, amelynek célja, hogy megkönnyítse számos értékesítési egység vagy termék laza vagy rendezett csoportjának kezelését és szállítását, hogy megelőzze a fizikai kezelés és a szállítás okozta károkat. A közúti, vasúti, vízi és légi konténerek nem minősülnek csomagolási egységnek.

1.2 Kereskedelmi csomagolás

Egy tétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt, amely értékesítési egységet képez a végfelhasználó vagy végfogyasztó számára az értékesítés helyén.

1.2a Előrecsomagolás

Az előrecsomagolás olyan kereskedelmi csomagolási egység, amely az élelmiszert teljesen vagy részben körülzárja, oly módon, hogy a csomagolási egység tartalma nem változtatható meg a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül. Az egyetlen terméket takaró védőfólia nem számít előrecsomagolásnak.

1.3 Szállítmány

Egy adott kereskedő által értékesítendő, egy dokumentumban meghatározott, az ellenőrzés időpontjában talált termék mennyisége. A szállítmány állhat egy vagy többféle típusú termékből, tartalmazhat egy vagy több tétel friss, aszalt vagy szárított zöldséget és gyümölcsöt.

1.4 Tétel

A termék egy olyan mennyisége, amely egy adott helyen végzett ellenőrzés időpontjában az alábbiak tekintetében hasonló tulajdonságokkal rendelkezik:

- csomagoló és/vagy feladó,

- származási ország,

- a termék megnevezése,

- a termék minőségi osztálya,

- méret (ha a terméket méret szerint osztályozzák),

- fajta vagy kereskedelmi típus (a szabvány vonatkozó rendelkezései szerint),

- a csomagolás típusa és a kiszerelés.

Ha azonban a - 1.3 pontban meghatározott - szállítmányok ellenőrzése során nehéz különbséget tenni a tételek között és/vagy nem lehet kimutatni különálló tételeket, az adott szállítmány összes árutétele egy tételként kezelhető, ha azok a termék típusát, a feladót, a származási országot, a minőségi osztályt és a fajtát vagy kereskedelmi típust (ha a szabvány előírja) tekintve hasonlóak.

1.5 Mintavétel

A megfelelőségi ellenőrzés során valamely tételből ideiglenesen vett kollektív minta.

1.6 Elemi minta

A tételből véletlenszerűen kiválasztott csomagolási egység, csomagolt termék esetében vagy (közvetlenül a szállítóeszközbe vagy annak rekeszébe rakott) ömlesztett termék esetében a tétel tetszőleges pontjáról véletlenszerűen vett termékmennyiség.

1.7 Teljes minta

A tételből vett több, feltehetően reprezentatív elemi minta, amelynek mennyisége elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tétel értékelését minden feltétel tekintetében.

1.8 Másodlagos minta

Az elemi mintából véletlenszerűen vett megegyező termékmennyiségek.

Diófélék esetében a másodlagos minta tömege 300 gramm és 1 kg között van. Ha az elemi minta kereskedelmi csomagokból álló csomagolási egységekből áll, a másodlagos minta egy vagy több, összesen legalább 300 g tömegű kereskedelmi csomag(ok).

Más csomagolt termék esetében a másodlagos minta 30 egységből áll, ha a csomagolási egység nettó tömege legfeljebb 25 kg és a csomagolási egység nem tartalmaz kereskedelmi csomagot. Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy a csomagolási egység egész tartalmát ellenőrizni kell, ha az elemi minta legfeljebb 30 egységből áll.

1.9 Összetett minta (csak szárított vagy aszalt termékek esetében)

Az összetett minta a teljes mintából vett összes másodlagos minta legalább 3 kg súlyú keveréke. A terméket az összetett mintában egyenletesen kell elkeverni.

1.10 Csökkentett minta

A teljes vagy összetett mintából véletlenszerűen vett termék mennyisége, amely az a szükséges legkisebb mennyiség, amely elegendő bizonyos egyedi feltételek értékeléséhez.

Ha az ellenőrzési módszer tönkretenné a terméket, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az eredetileg az ellenőrzési céljából vett teljes minta 10 százalékát vagy diófélék esetében az összetett mintából vett 100 diót. Kisméretű szárított vagy aszalt termékek - például ha 100 g termék több mint 100 egységet tartalmaz - esetében a csökkentetett minta súlya legfeljebb 300 g lehet.

A fejlettségi fok és érettségi állapotra vonatkozó feltételek értékeléséhez a mintát a gyümölcsök, zöldségek, szárított és aszalt termékek minőségének megállapítására irányuló objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutatóban (http://www.oecd.org/agr/fv) meghatározott objektív módszerekkel kell összeállítani.

Egy teljes vagy összetett mintából több csökkentett minta is vehető annak érdekében, hogy a tétel megfelelőségét több szempont alapján lehessen ellenőrizni.

2. A MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSA

2.1 Általános megjegyzés

A megfelelőségi ellenőrzés az ellenőrizendő tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett minta értékelésével történik. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a minták minősége megfelel a tétel minőségének.

2.2 Az ellenőrzés helye

A megfelelőségi ellenőrzést a csomagolási művelet alatt, a feladás helyén, a szállítás alatt, az átvétel helyén, a nagykereskedőnél és a kiskereskedőnél lehet elvégezni.

Ha az ellenőrző szerv a megfelelőségi ellenőrzést nem a saját helyiségeiben végzi el, a tulajdonosnak biztosítania kell a megfelelőségi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges helyszínt.

2.3 A tételek azonosítása és/vagy általános benyomás szerzése a szállítmányról

A tételek azonosítását jelöléseik vagy egyéb szempontok alapján végzik el, mint például a 89/396/EGK tanácsi irányelvben ( 60 ) megállapított jelzések alapján. Több tételből álló szállítmányok esetében az ellenőrnek a kísérő dokumentumok vagy a szállítmányra vonatkozó nyilatkozatok révén általános benyomást kell szereznie a szállítmányról. Az ellenőrnek ezt követően meg kell határoznia, hogy a bemutatott tételek mennyiben felelnek meg az említett dokumentumokban szereplő információnak.

Amennyiben a termékeket be fogják rakodni vagy már berakodták egy szállítóeszközbe, a szállítmány azonosítására annak nyilvántartási számát kell használni.

2.4 A termék bemutatása

Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagolási egységeket kell ellenőrizni. A bemutatást a piaci szereplő végzi, amelynek egyaránt ki kell terjednie a teljes minta bemutatására, valamint a szállítmány vagy tétel azonosításához szükséges összes információ biztosítására.

Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából az ellenőr választja ki.

2.5 Fizikai ellenőrzés

- A csomagolás és a kiszerelés értékelése:

- A csomagolást - beleértve a csomagolási egység belsejében használt anyagot is - a vonatkozó forgalmazási minőségszabvány rendelkezései alapján meg kell vizsgálni alkalmasság és tisztaság szempontjából. Ezt az elemi minták alapján, illetve csomagolt termékek és minden más esetben a szállítóeszköz alapján kell végezni. Ha csak bizonyos csomagolásfajták vagy kiszerelések engedélyezettek, az ellenőr ellenőrzi, hogy ezeket használják-e.

- A jelölések hitelesítése:

- Az ellenőr először arról győződik meg, hogy a terméket ellátták-e a vonatkozó forgalmazási minőségszabványnak megfelelő jelöléssel. Az ellenőrzés során megvizsgálják a jelölés pontosságát és/vagy a szükséges módosítás mértékét is.

- Csomagolt termék esetében ezt az ellenőrzést az elemi minták alapján, minden más esetben a raklaphoz rögzített dokumentum vagy a szállítóeszköz alapján kell végezni.

- Az egyenként fóliába csomagolt gyümölcsök és zöldségek nem tekinthetők a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett előre csomagolt élelmiszernek, és nem feltétlenül szükséges a forgalmazási minőségszabványoknak megfelelő jelölésük. Ilyen esetekben a fóliacsomagolás felfogható a törékeny termékek egyszerű védelmeként.

- A termék megfelelésének ellenőrzése:

- Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Az ellenőr véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagolási egységeket, vagy ömlesztett termék esetében a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni.

- Vigyázni kell arra, hogy a mintavétel ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét.

- Sérült csomagolási egységek nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálatnak vethetők alá és külön jelentést készülhet róluk.

- A teljes mintának legalább az alábbi mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a tételt nem találják kielégítőnek vagy egy termék feltehetően nem felel meg a forgalmazási minőségszabványnak és ezért ellenőrizni kell:

- Nagyméretű gyümölcs és zöldség esetében (egységenként 2 kg fölött) az elemi mintának legalább öt egységet kell tartalmaznia. Az 5-nél kevesebb csomagolási egységet tartalmazó vagy 10 kg-nál kisebb súlyú tételek esetében az ellenőrzés a teljes tételre kiterjed.

- Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően azt tapasztalja, hogy az alapján nem képes döntést hozni, végezhet még egy fizikai ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként.

2.6 A termék ellenőrzése

Csomagolt termék esetében az elemi mintákkal történik a termék általános állapotának, kiszerelésének, a csomagolási egységek tisztaságának és a címkézésnek az ellenőrzése. Más esetekben ezeket az ellenőrzéseket a tétel vagy a szállítóeszköz alapján végzik.

A terméket a megfelelőségi ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból. Az ellenőr csak azokban az esetekben tekinthet el ettől, amikor a mintavétel összetett minta alapján történik.

Az egységesség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését vagy teljes minta vagy összetett minta alapján végzik az OECD gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi szabványok alkalmazási rendszerének (http://www.oecd.org/agr/fv) keretében közzétett magyarázó kiadvány figyelembevételével.

Ha az ellenőr hibát fedez fel, darabszám vagy tömeg alapján megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg a szabványoknak.

A külső hibákat teljes minta vagy összetett minta alapján ellenőrzik. Egyes szempontok, mint a fejlettség és/vagy az érettség foka vagy a belső hibák megléte illetve hiánya ellenőrizhetők csökkentett minták alapján. A csökkentett minta alapján végzett ellenőrzés különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét.

A fejlettségi fok és/vagy érettségi állapot értékeléséhez a vonatkozó forgalmazási minőségszabványban vagy a gyümölcsök, zöldségek, szárított és aszalt termékek minőségének megállapítására irányuló objektív vizsgálatokra vonatkozó útmutató (http://www.oecd.org/agr/fv) figyelembe vételével erre a célra meghatározott eszközöket és módszereket kell használni.

2.7 Jelentés az ellenőrzés eredményeiről

Adott esetben kiállítják a 12a. cikkben említett dokumentumokat.

Amennyiben megfelelőségi hibákat találnak, a kereskedőt vagy annak képviselőjét írásban tájékoztatni kell ezekről a hibákról, a nem megfelelő termékek százalékos arányáról és okairól. Amennyiben a jelölések megváltoztatásával a termék megfelelhet a szabványnak, erről tájékoztatni kell a kereskedőt vagy annak képviselőjét.

Amennyiben a termékben találnak hibákat, jelezni kell a forgalmazási minőségszabványnak nem megfelelő termékek százalékos arányát.

2.8 A megfelelőségi ellenőrzés által okozott értékcsökkenés

A megfelelőségi ellenőrzést követően a teljes/összetett mintát a kereskedő vagy képviselője rendelkezésére bocsátják.

Az ellenőrző szerv nem köteles visszaszolgáltatni a teljes/összetett mintának az ellenőrzés során megsérült darabjait.

VIa. MELLÉKLET

AZ 52. CIKK (2a) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELDOLGOZOTT TERMÉKEK

VII. MELLÉKLET

AZ 57. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA SZERKEZETE ÉS TARTALMA

1. A nemzeti stratégia időtartama

A tagállam adja meg.

2.

A helyzet elemzése erősségek és gyenge pontok, valamint fejlődési potenciál tekintetében, a kezelésére választott stratégia és a választott prioritások indoklása.

(Az 1182/2007/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja)

2.1. A helyzet elemzése

Számszerű adatokkal mutatja be a gyümölcs- és zöldségágazat aktuális helyzetét, a XIV. mellékletben meghatározott vonatkozó kiindulási mutatók és egyéb vonatkozó kiegészítő mutatók segítségével kiemeli az erősségeket és a gyenge pontokat, az egyenlőtlenségeket, a szükségleteket és a hiányosságokat, valamint a fejlődési potenciált. A leírás legalább a következőkre kitér:

- a gyümölcs- és zöldségágazat teljesítménye, beleértve a fő tendenciákat: az ágazat erősségei és gyenge pontjai, beleértve a versenyképességet, valamint a termelői szervezetek fejlődési potenciálja;

- a gyümölcs- és zöldségtermelés környezeti hatásai (következmények/feszültségek és hasznok), beleértve a fő tendenciákat.

2.2. Az erősségek kihasználására és a gyenge pontok kezelésére kiválasztott stratégia

Bemutatja azokat a fő területeket, ahol a beavatkozás várhatóan a legnagyobb hozzáadott értékkel jár:

- a működési programokban meghatározott célkitűzések és a velük kapcsolatban elvárt eredmények és célszámok relevanciája a megállapított (prioritásos) szükségletek tekintetében, valamint megvalósításuk reálisan elérhető mértéke;

- a stratégia belső koherenciája, valamint a kiválasztott különböző tevékenységek működési célkitűzései közötti kölcsönös megerősítő interakciók létezése, illetve a lehetséges érdekellentétek és ellentmondások hiánya;

- a kiválasztott tevékenységek kiegészítő jellege és összhangja egymással, egyéb nemzeti vagy regionális fellépésekkel és különösen az Európai Közösség által finanszírozott tevékenységekkel, illetve különösen a vidékfejlesztési intézkedésekkel;

- a kiindulási helyzethez képest várt eredmények és hatások, valamint hozzájárulásuk a közösségi célkitűzések megvalósításához.

2.3. Korábbi működési programokból származó hatások (ha vannak ilyenek)

Szükség esetén bemutatja a nemrégiben végrehajtott működési programok hatását. Összefoglalja a rendelkezésre álló eredményeket.

3. A működési programok célkitűzései és az eszközök, teljesítménymutatók

(Az 1182/2007/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Bemutatja a támogathatónak minősített tevékenységtípusokat (a teljesség igénye nélkül) és a követett célkitűzéseket, a nyomon követésre szolgáló célszámokat, továbbá a célkitűzések megvalósításának, a hatékonyságnak és az eredményességnek az értékelését lehetővé tevő mutatókat.

3.1. Az összes vagy több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

Kritériumok és adminisztratív szabályok annak biztosítására, hogy az egyes támogathatónak minősített tevékenységek ne részesülhessenek a közös agrárpolitika más releváns eszközei, különösen a vidékfejlesztés nyújtotta támogatásban.

Az 1182/2007/EK rendelet 9. cikke (5) bekezdésének alapján életbe léptetett hatékony óvintézkedések a környezet védelmében, a működési program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő veszélyekkel szemben, és az említett rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott kritériumok annak biztosítására, hogy a működési programok alapján támogatott önálló gazdaságok a Szerződés 174. cikkében és a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzéseket kövessék.

3.2. A tevékenységtípusokkal kapcsolatban igényelt konkrét információk (csak a választott tevékenységtípus tekintetében)

A tervezett tevékenységek tekintetében a következő konkrét információk szükségesek:

3.2.1. Termeléstervezésre irányuló tevékenységek (a teljesség igénye nélkül)

3.2.1.1. Tárgyieszköz-beszerzés

- a támogatható beruházások típusai (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing) (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.1.2. Egyéb tevékenységek

- a támogatható tevékenységtípusok leírása,

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.2. Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek (a teljesség igénye nélkül)

3.2.2.1. Tárgyieszköz-beszerzés

- a támogatható beruházások típusai (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing) (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.2.2. Egyéb tevékenységek

- a támogatható tevékenységtípusok leírása,

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek (a teljesség igénye nélkül)

3.2.3.1. Tárgyieszköz-beszerzés

- a támogatható beruházások típusai (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing) (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.3.2. Egyéb tevékenységtípusok, közöttük a nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós és kommunikációs tevékenységek

- a támogatható tevékenységtípusok leírása,

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.4. Kutatás és kísérleti termelés (a teljesség igénye nélkül)

3.2.4.1. Tárgyieszköz-beszerzés

- a támogatható beruházások típusai (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing) (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.4.2. Egyéb tevékenységtípusok

- a támogatható tevékenységtípusok leírása,

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.5. Képzési tevékenységtípusok (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban) és a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek (a teljesség igénye nélkül)

- a támogatható tevékenységtípusok leírása (beleértve a képzéstípusokat és/vagy a tanácsadó szolgáltatás tárgykörét),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.6. Válság-megelőzési és -kezelési intézkedések

- a támogatható tevékenységtípusok leírása,

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.7. Környezetvédelmi tevékenységtípusok (a teljesség igénye nélkül)

- annak megerősítése, hogy a támogathatónak minősített környezetvédelmi tevékenységek teljesítik az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott követelményeket,

- annak megerősítése, hogy a támogatható környezetvédelmi tevékenységek támogatása során teljesítik az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott követelményeket.

3.2.7.1. Tárgyieszköz-beszerzés

- a támogatható beruházások típusai (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing) (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.7.2. Egyéb tevékenységtípusok

- a támogatható környezetvédelmi tevékenységek leírása,

- a támogatható tevékenységtípusok leírása, beleértve a kapcsolódó kötelezettségvállalás(oka)t, és a környezetvédelmi szükségletek és prioritások vonatkozásában várt környezeti hatásokon alapuló indoklásukat,

- szükség esetén a támogatási összegek,

- a támogatási szintek számításához elfogadott kritériumok.

3.2.8. Egyéb tevékenységtípusok (a teljesség igénye nélkül)

3.2.8.1. Tárgyieszköz-beszerzés

- a támogatható beruházások típusai (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing) (beleértve az érintett tárgyi eszköz típusát),

- a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.8.2. Egyéb tevékenységek

- az egyéb támogatható tevékenységtípusok leírása,

- a támogathatósági feltételek részletei.

4. A felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése

A nemzeti stratégia irányításáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős nemzeti hatóság tagállam általi kijelölése.

5. A nyomon követési és értékelési rendszerek leírása

E rendszereket az általános teljesítménymutatók XIV. mellékletben feltüntetett jegyzéke alapján alakítják ki. Ha szükségesnek ítélik, a nemzeti stratégia kiegészítő mutatókat határozhat meg, amelyek a nemzeti működési programok sajátos, nemzeti és/vagy regionális jellegű szükségleteit, feltételeit és célkitűzéseit tükrözik.

5.1. A működési programok értékelése és a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei

(Az 1182/2007/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja)

Bemutatja a működési programokkal kapcsolatos nyomon követési és értékelési követelményeket és eljárásokat, beleértve a termelői szervezetek jelentési kötelezettségeit.

5.2. A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

Bemutatja a nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomon követési és értékelési követelményeket és eljárásokat.

VIII. MELLÉKLET

A 61. CIKKBEN EMLÍTETT MŰKÖDÉSI PROGRAMOK ALAPJÁN NEM TÁMOGATHATÓ MŰVELETEK ÉS KIADÁSOK FELSOROLÁSA

1. Általános termelési költségek, különösen: növényvédelmi szerek, beleértve az integrált növényvédelmi szereket, műtrágyát és egyéb inputanyagokat; kiszerelési, tárolási és csomagolási költségek (még új folyamatok részeként sem), csomagolóanyagok költsége, árubegyűjtési vagy szállítási költségek (belső vagy külső); működési költségek (különösen az elektromos áram, az üzemanyag és a karbantartás), kivéve az alábbiakat:

- minőségjavító intézkedések specifikus költségei; az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos költségek semmi esetben sem támogathatók;

- ökológiai növényvédelmi eszközök (mint például feromonok és ragadozók) specifikus költségei, akár ökológiai, akár integrált, akár hagyományos termelés keretein belül alkalmazzák őket;

- környezetvédelmi tevékenységek specifikus költségei, beleértve a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatban felmerülő költségeket is; a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásainak kellőképpen megalapozottnak kell lenniük, és meg kell felelniük a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.) II. mellékletében foglalt kritériumoknak;

- ökológiai, integrált, vagy kísérleti termelés specifikus költségei; az illetékes nemzeti hatóság megállapítja a kísérleti termelés támogathatóságának feltételeit, figyelembe véve az eljárás vagy koncepció újdonságát, valamint a kockázatot;

- az e rendelet II. címében említett előírások, a növény-egészségügyi szabályok és a megengedett maradványértékszint betartását biztosító felügyelet közvetlen költségei.

Specifikus költségek alatt a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként számított kiegészítő költségek értendők.

Minden egyes fent említett, specifikus költségként elismerhető kategória esetében a hagyományos költségekhez képest jelentkező többletköltségek kiszámítására a tagállamok kellőképpen megalapozott módon szabványos átalányösszegeket határozhatnak meg.

2. Igazgatási és személyzeti költségek, kivéve a működési alapok és a működési programok végrehajtási költségeit, amelyekbe beletartoznak az alábbiak:

a) A működési alaphoz vagy a működési programhoz specifikusan kapcsolódó általános költségek, beleértve a kezelési és személyzeti költségeket, a jelentések és értékelő tanulmányok költségét, valamint a számlák vezetésének és kezelésének költségeit, amelyekre a jóváhagyott működési alap 2 %-ának megfelelő szabványos átalányösszeget fizetnek, legfeljebb 180 000 EUR nagyságrendben. Ez a 2 %-os érték 1 % közösségi támogatásból és 1 %, a termelői szervezettől származó támogatásból áll.

Termelői szervezetek elismert társulásának esetében a szabványos átalányösszeget fel lehet szorozni a társulásban tag termelői szervezetek számával, legfeljebb 1 250 000 EUR összegig.

A tagállamok a támogatást a tényleges költségekre korlátozhatják, amely esetben meg kell határozniuk a támogatható költségeket.

b) Személyzeti költségek (beleértve a bérekhez és a fizetésekhez kapcsolódó közterheket is abban az esetben, ha azokat a termelői szervezet viseli), amelyek a következő intézkedésekkel kapcsolatban merülnek fel:

i. a minőség, illetve a környezetvédelem javítása vagy magas szintjének fenntartása;

ii. a forgalmazási szint javítása.

Ezen intézkedések végrehajtása természeténél fogva magában foglalja képzett személyzet alkalmazását. Ha ilyen esetekben a termelői szervezet saját alkalmazottait vagy termelő tagjait alkalmazza, a végzett munka idejét dokumentálni kell.

Ha a tagállam a ténylegesen felmerülő költségekre szorítkozó támogatás alternatívájáról kíván rendelkezni, a fentiekben említett minden támogatható személyzeti költségre előzetesen és kellően indokolt módon szabványos átalányösszeget kell megállapítania, a jóváhagyott működési alap legfeljebb 20 %-áig. Ez a százalék kellően indokolt esetekben növelhető.

A szóban forgó szabványos átalányösszegek kérelmezése érdekében a termelői szervezetnek megfelelő bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy a tevékenységet a tagállam számára kielégítő módon végrehajtotta.

c) Termelői szervezetek egyesülésének vagy felvásárlásának jogi és igazgatási költségei, valamint a transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezetek transznacionális társulásának létrehozásához kapcsolódó jogi és igazgatási költségek; a termelői szervezet megbízásából ezzel kapcsolatosan készített megvalósíthatósági tanulmányok és javaslatok.

3. Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli jövedelmi és ártámogatások.

4. Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli biztosítási költségek.

5. A működési program kezdete előtt végrehajtott, a 75. cikkben említetteken kívüli művelethez felvett kölcsön törlesztése.

6. Beépítetlen földterület vásárlása (amely az érintett művelet teljes támogatható költségének több mint 10 %-át teszi ki; a környezet megóvását szolgáló kivételes és kellően indokolt esetekben ez a korlát feljebb tolható), kivéve ha a vásárlás a működési programban szereplő beruházás végrehajtásához szükséges.

7. Konferenciák és képzési programok költségei - kivéve ha a működési programhoz kötődnek - beleértve a napidíjakat, a közlekedési és a szállásköltségeket (szükség esetén átalánydíjas alapon).

8. A termelői szervezet tagjai által a Közösségen kívül megtermelt mennyiségekkel kapcsolatos műveletek, illetve költségek.

9. Olyan műveletek, amelyek a termelői szervezet egyéb gazdasági tevékenységeit illetően torzíthatják a versenyt.

10. Közösségi vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző hét évben vásárolt, használt berendezés.

11. A termelői szervezet forgalmazási vagy elosztási tevékenységeiben felhasználandó szállítójárművekbe történő beruházás, kivéve a hűtött tárolást vagy az ellenőrzött atmoszférájú szállítást szolgáló kiegészítő berendezés.

12. Bérlés, kivéve ha ezt gazdasági szempontból a vásárlás alternatívájaként a tagállamok számára kielégítően indokolják.

13. Bérlemények működési költségei.

14. Lízingszerződésekkel kapcsolatos kiadások (adók, kamatok, biztosítási díjak stb.) és működési költségek, kivéve magát a lízingdíjat a lízingtárgy nettó piaci értékéig és az 1974/2006/EK bizottsági rendelet ( 61 ) 55. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított feltételekkel.

15. Az egyéni kereskedelmi jelzésekkel vagy földrajzi utalásokat tartalmazó jelzésekkel kapcsolatos promóció, kivéve:

- termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalatok márkaneve és védjegye;

- általános promóció és a minőséget igazoló címkék promóciója. Földrajzi nevek csak abban az esetben engedélyezhetők:

a) ha az 510/2006/EK ( 62 ) tanácsi rendelet hatályába tartozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésről vagy földrajzi jelzésről van szó, vagy

b) ha - valamennyi olyan esetben, amikor az a) pont rendelkezése nem alkalmazható - ezek a földrajzi nevek másodlagosak a fő mondanivaló mellett.

Az általános promóciót és a minőséget igazoló címkék népszerűsítését célzó reklámanyagon fel kell tüntetni az Európai Közösség emblémáját (csak vizuális média esetében) és szerepeltetni kell a következő feliratot: "Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány". A termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalatok márkáik/védjegyeik népszerűsítésére nem használják fel az Európai Közösség emblémáját.

16. Az e felsorolásban nem támogathatóként említett műveletekkel vagy kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói vagy kiszervezési szerződések.

17. HÉA, kivéve a vissza nem téríthető HÉA-t, az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint.

18. Tartozásokra felszámított kamat, kivéve a hozzájárulást nem nem visszatérítendő közvetlen támogatásként nyújtják.

19. Közösségi vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző tíz évben vásárolt ingatlan.

20. Részvényvásárlás, ha a befektetés pénzügyi célú, kivéve ha a befektetés közvetlenül hozzájárul a működési program céljainak megvalósításához.

21. A termelői szervezeten vagy tagjain kívüli személynél felmerült költségek.

22. A nem a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalat vagy ezek tagjai tulajdonán elvégzett beruházás vagy hasonló tevékenység.

23. A termelői szervezet által a Közösségen kívülre kiszervezett intézkedések.

IX. MELLÉKLET

A KIVONT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK A 77. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT

1. A termékeknek:

- egésznek,

- egészségesnek (kizárva a rothadás vagy minőségi romlás miatt fogyasztásra alkalmatlanná váló termékeket),

- tisztának, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentesnek,

- kártevőktől és kártevők károsításától gyakorlatilag mentesnek,

- nem természetes külső nedvességtől mentesnek,

- minden idegen szagtól és/vagy íztől mentesnek kell lenniük.

2. A termékeknek típusukra jellemző mértékben kifejlettnek és érettnek kell lenniük.

3. A termékeknek rendelkezniük kell a fajta és/vagy kereskedelmi típus jellemzőivel.

X. MELLÉKLET

A PIACI KIVONÁSRA VONATKOZÓ MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK A 80. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINT

XI. MELLÉKLET

AZ INGYENES SZÉTOSZTÁS SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEI A 82. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINT

Kiegészítés hűtött szállításra: 8,5 EUR/tonna.

XII. MELLÉKLET

A. RÉSZ

VÁLOGATÁSI ÉS CSOMAGOLÁSI KÖLTSÉGEK A 83. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINT

B. RÉSZ

CSOMAGOLÁSI NYILATKOZAT INGYENESEN SZÉTOSZTANDÓ TERMÉKEK ESETÉBEN A 83. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT

- Продукт, предназначен за безплатна дистрибуция (Регламент (ЕO) № 1580/2007)

- Producto destinado a su distribución gratuita [Reglamento (CE) no 1580/2007]

- Produkt určený k bezplatné distribuci [nařízení (ES) č. 1580/2007]

- Produkt til gratis uddeling (forordning (EF) nr. 1580/2007)

- Zur kostenlosen Verteilung bestimmtes Erzeugnis (Verordnung (EG) Nr. 1580/2007)

- Tasuta jagamiseks mőeldud tooted [määrus (EÜ) nr 1580/2007]

- Προϊόν προοριζόμενο για δωρεάν διανομή [κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 1580/2007]

- Product for free distribution (Regulation (EC) No 1580/2007)

- Produit destiné à la distribution gratuite [règlement (CE) no 1580/2007]

- Prodotto destinato alla distribuzione gratuita [regolamento (CE) n. 1580/2007]

- Produkts paredzēts bezmaksas izplatīšanai [Regula (EK) Nr. 1580/2007]

- Produktas skirtas nemokamai distribucijai [Reglamentas (EB) Nr. 1580/2007]

- Ingyenes szétosztásra szánt termék (1580/2007/EK rendelet)

- Prodott destinat għad-distribuzzjoni bla ħlas [Regolament (KE) Nru. 1580/2007]

- Voor gratis uitreiking bestemd product (Verordening (EG) nr. 1580/2007)

- Produkt przeznaczony do bezpłatnej dystrybucji [Rozporządzenie (WE) nr 1580/2007]

- Produto destinado a distribuição gratuita [Regulamento (CE) n.o 1580/2007]

- Produs destinat distribuției gratuite [Regulamentul (CE) nr. 1580/2007]

- Výrobok určený na bezplatnú distribúciu [nariadenie (ES) č. 1580/2007]

- Proizvod, namenjen za prosto razdelitev [Uredba (ES) št. 1580/2007]

- Ilmaisjakeluun tarkoitettu tuote (asetus (EY) N:o 1580/2007)

- Produkt för gratisutdelning (förordning (EG) nr 1580/2007)

XIII. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL ÉVES JELENTÉSBEN ISMERTETENDŐ INFORMÁCIÓK A 99. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINT

Minden információnak a jelentés tárgyévére kell vonatkoznia. Ide tartoznak a jelentés tárgyévét követően kifizetett vonatkozó kiadások is, továbbá a tárgyév tekintetében elvégzett ellenőrzések és a kiszabott szankciók, beleértve azokat, amelyekre az adott évet követően került sor. Az információknak (amely az év közben változik) a jelentés tárgyéve december 31-én valós állapotot kell tükrözniük.

A. RÉSZ - PIACSZERVEZÉSI INFORMÁCIÓK

1. Igazgatási információk

a) Az 1234/2007/EK rendelet I. címe IV. fejezete IVa. szakaszának és II. része II. címe II. fejezete IA. szakaszának végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok, beleértve a fenntartható működési programokra vonatkozó, a jelentés tárgyévében végrehajtott működési programokra alkalmazandó nemzeti stratégiát.

b) A tagállam adatszolgáltatási kapcsolattartó szervei.

c) A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a termelői csoportok adatai:

- azonosító kód;

- név és elérhetőség;

- az elismerés (termelői csoportoknál az előzetes elismerés) dátuma;

- az érintett jogi személyek vagy azok egyértelműen meghatározott részei, továbbá az érintett leányvállalatok;

- a tagok száma (termelők és nem termelők szerinti bontásban); a tagságban bekövetkezett változások az év során;

- termékkör és az értékesítésre kerülő végső termékek leírása;

- szervezeti változások az év során, különösen: újonnan elismert vagy alakított szervek, elismerések visszavonása és felfüggesztése, egyesülések, valamint ezen események dátumai.

d) Szakmaközi szervezetekre vonatkozó adatok:

- a szervezet neve és elérhetősége;

- az elismerés dátuma;

- termékkör.

2. Kiadásokkal kapcsolatos adatok

a) Termelői szervezetek. Pénzügyi adatok kedvezményezettenként (termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása):

- működési alap; teljes összeg, illetve a Közösségtől, a tagállamtól (nemzeti támogatásként) és a termelői szervezettől és annak tagjaitól kapott hozzájárulás;

- az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke szerinti közösségi pénzügyi támogatás szintje;

- a működési program pénzügyi adatai, termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai szerinti bontásban;

- a forgalomba hozott termékek értéke. Teljes összeg, illetve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait képező jogi személyek szerinti bontás;

- a működési programokra fordított kiadások, intézkedésenkénti és támogathatónak minősített tevékenységtípusonkénti bontásban;

- a kivont termékek mennyiségére vonatkozó, tonnában kifejezett adatok termék és hónap szerinti bontásban, valamint a kivont összmennyiségek és az ingyenes szétosztás útján kivont mennyiségek szerinti bontásban;

- az 1182/2007/EK rendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontja értelmében jóváhagyott szervek felsorolása.

b) Termelői csoportok. Pénzügyi adatok kedvezményezettenként:

- teljes összeg, illetve a Közösségtől, a tagállamtól és a termelői szervezettől és annak tagjaitól kapott hozzájárulás;

- az 1182/2007/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdése szerinti közösségi pénzügyi támogatás és a tagállami hozzájárulás mértéke, feltüntetve a termelői csoportok első, második, harmadik, negyedik és ötödik átmeneti évének részösszegeit;

- az 1182/2007/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti elismerésre kötelezett beruházásokra fordított kiadások, a Közösség, a tagállam és a termelői csoportok hozzájárulása szerinti bontásban;

- a forgalomba hozott termékek értéke, feltüntetve a termelői csoportok első, második, harmadik, negyedik és ötödik átmeneti évének részösszegeit.

3. A nemzeti stratégia végrehajtásának adatai:

- a működési programok végrehajtásának megvalósulásáról készített összefoglaló, a 21. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti intézkedéstípusok bontásában. A megvalósulás bemutatásának a pénzügyi és általános kimeneti és eredménymutatókon kell alapulnia, és össze kell foglalnia termelői szervezetek által az egyes működési programok tekintetében benyújtott éves jelentésekben szereplő információkat;

- ha a tagállam az 1182/2007/EK rendelet 43. cikke második albekezdésének c) pontját alkalmazza, akkor be kell mutatni az érintett állami támogatást;

- a működési programok termelői szervezetek által továbbított félidős értékelési eredményeinek összefoglalója, amely szükség esetén tartalmazhat egy minőségi értékelést a következőkre irányuló környezetvédelmi tevékenységek eredményeiről és hatásáról: a talajerózió megelőzése, a növényvédelmi termékek használatának csökkentése és/vagy hatékonyabb kezelése, valamint az élőhelyek és a biodiverzitás védelme vagy a tájkép megőrzése;

- összefoglaló a nemzeti stratégia végrehajtása és irányítása során felmerült jelentősebb problémákról és a hozott intézkedésekről, beleértve adott esetben annak feltüntetését, hogy a nemzeti stratégiát aktualizálták-e, illetve az aktualizálás indokait. Az aktualizált stratégia szövegét az éves jelentéshez kell csatolni;

- a 112. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében elvégzett vizsgálatok összefoglalója.

2012-ben az éves jelentésnek a 128. cikk (4) bekezdésében említett értékelő jelentést is tartalmaznia kell.

4. Az 1782/2003/EK rendelet 68b. vagy 143bc. cikke szerinti átmeneti lehetőséggel élő tagállamok esetében termékenként a jóváhagyott első feldolgozók és begyűjtők jegyzéke.

B. RÉSZ - SZÁMLAELSZÁMOLÁSI INFORMÁCIÓK

5. Az ellenőrzések és a szankciók adatai:

- a tagállam által végrehajtott ellenőrzések: az ellenőrzött szervek adatai és az ellenőrzés időpontja;

- az ellenőrzések aránya;

- az ellenőrzések eredményei;

- a kiszabott szankciók.

XIV. MELLÉKLET

A 126. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ÁLTALÁNOS TELJESÍTMÉNYMUTATÓK JEGYZÉKE

A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és tagjaik által egy működési program keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatos általános teljesítménymutatók rendszere nem feltétlenül ragad meg minden olyan tényezőt, amely befolyásolhatja a működési program kimenetelét, eredményeit és hatását. Ezzel összefüggésben a teljesítménymutatókból fakadó információkat a program végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló fő tényezőkkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk fényében kell értelmezni.

1. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS MUTATÓK (BEMENETI MUTATÓK) (ÉVES SZINTEN)

2. ÁLTALÁNOS KIMENETI MUTATÓK (ÉVES SZINTEN)

3. ÁLTALÁNOS EREDMÉNYMUTATÓK

4. ÁLTALÁNOS HATÁSMUTATÓK

5. ÁLTALÁNOS KIINDULÁSI MUTATÓK

XV. MELLÉKLET

A IV. CÍM II. FEJEZET 1. SZAKASZBAN MEGHATÁROZOTT BELÉPÉSI ÁRRENDSZER

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a termékek megnevezése csak tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a IV. cím II. fejezet 1. szakaszban előírt rendelkezések hatályát az e rendelet legutolsó módosításának idejében létező KN-kódok hatálya határozza meg. Ha a KN-kód előtt az "ex" kifejezés látható, a kiegészítő vámok hatályát a KN-kód és a termék megnevezésének hatálya, valamint a megfelelő alkalmazási időszak határozza meg.

A. RÉSZ

B. RÉSZ

XVI. MELLÉKLET

A 137. CIKKBEN EMLÍTETT REPREZENTATÍV PIACOK

XVII. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁM: IV. CÍM, II. FEJEZET, 2. SZAKASZ

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.