35/2013. (V. 22.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. arculati elemek: a kedvezményezettnek a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések értelmében, a támogatással megvalósított beruházáson és eszközein feltüntetett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet VI. melléklet 3. pont 3.1. alpontja szerinti "Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa." szlogen, az Európai Unió zászlajának logója, LEADER logó, Darányi Ignác Terv logó, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) logója, valamint a LEADER HACS logója;

2.[1]

3. előadó: szakmai, tudományos ismereteket átadó személy, valamint színész, énekes, zenész, táncos vagy más személy, aki az irodalmi vagy művészeti alkotásokat vagy a népművészet kifejeződéseit megjeleníti, énekli, elmondja, elszavalja, eljátssza, tolmácsolja, vagy más módon előadja;

4. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom;

5. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetű kistérségek, valamint a 4. mellékletében szereplő természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségek vagy az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott települések;

6. Helyi Bíráló Bizottság: a LEADER HACS elnökségének tagságából álló, vagy a LEADER HACS közgyűlése tagjai többségének támogató szavazatával tagjai közül létrehozott testület, amelyben a közszféra képviselőinek aránya kevesebb, mint 50% és amely a LEADER HACS-hoz a LEADER tervre beérkezett projekt javaslatokat - a LEADER HACS által meghatározottak szerint - a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiához való illeszkedés szempontjából vizsgálja és azokról dönt;

7. helyi termék: a LEADER HACS illetékességi területén honos, vagy ott megtermelt, előállított termék, vagy a LEADER HACS által helyi termékként meghatározott hagyományos termék;

8. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia: az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportnak, illetve új Helyi Akciócsoportnak, később az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által elismert LEADER HACS-nak az illetékességi területére kidolgozott és - az IH által meghatározott időközönként vagy a LEADER HACS kezdeményezésére - aktualizált és az IH által jóváhagyott fejlesztési stratégiája;

9. intézkedés: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1698/2005/EK tanácsi rendelet) 63. cikk a)-c) pontján alapuló, a Darányi Ignác Terv - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1-2-3. intézkedéscsoportja szerinti versenyképesség (411), környezetgazdálkodás (412) és életminőség javító (413) intézkedések;

10. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer: az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese;

11. KR dokumentum: az ügyfél által benyújtott pályázat adatait, valamint a pályázat benyújtásának időpontját, továbbá az ügyfél által a pályázat benyújtását követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) arra irányuló felszólítására szolgáltatott adatait és az adatszolgáltatás teljesítésének időpontját tartalmazó, az MVH által az ügyfélkapun keresztül az ügyfél értesítési tárhelyére küldött elektronikus dokumentum;

12. LEADER: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott fogalom;

13. LEADER fejlesztési forrás: az IH által közleményben közzétett forrásallokáció alapján a LEADER HACS számára a HVS LEADER tervében foglaltak végrehajtására a 2007-2013 közötti időszakban rendelkezésre álló forrás;

14. LEADER HACS: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelő és az IH által elismert, jogi személyiséggel rendelkező helyi közösség, amely az elismerés iránti kérelemmel egyidejűleg vállalta a LEADER Helyi Akciócsoport minősítéshez kapcsolódó feltételek teljesítését;

15. LEADER HACS illetékességi területe: a LEADER HACS előzetes elismeréséről vagy a LEADER HACS elismeréséről szóló határozatában meghatározott terület, amelynek vonatkozásában a LEADER HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát (a továbbiakban: HVS) fogalmaz meg;

16. LEADER Intézkedési Terv: a LEADER terv konkrét intézkedéseket tartalmazó fejezete;

17. LEADER terv: a HVS azon része, amely a helyi közösség által elfogadott térségi célkitűzéseket és az 1698/2005 EK tanácsi rendelet 61-65. cikkében előírtaknak, valamint az IH által meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő fejlesztéseket tartalmazza;

18. nonprofit szervezet: egyesületként, alapítványként, közalapítványként, nonprofit gazdasági társaságként, vagy szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet;

19. önálló tevékenységet végző magánszemély: a művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló miniszteri rendeletben felsorolt tevékenységet végző magánszemély, és a mezőgazdasági őstermelő;

20. tradicionális eszköz: az a hagyományos, újonnan kereskedelmi forgalomban nem kapható gép, eszköz, tárgy, amely a hagyományos népi kultúra, szellemi és tárgyi örökség ápolásának, bemutatásának céljából korhű formai jellegeket hordozóan és funkcionalitással készült;

21.[2] ügyfél: az a természetes személy, önálló tevékenységet végző magánszemély, mikro-, kis- és középvállalkozás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy, települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amely fejlesztést valósít meg valamely LEADER HACS illetékességi területen.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvényben (a továbbiakban: Törvény), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell alkalmazni.

2. A támogatás igénybevételének általános feltételei

2. § (1) Az alábbi intézkedések keretében megvalósuló projektekre vehető igénybe támogatás a LEADER tervben foglaltaknak megfelelően:

a) versenyképesség,

b) környezetgazdálkodás,

c) életminőség javító intézkedés.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódóan a fejlesztés típusa szerint az alábbi célokra vehető igénybe támogatás:

a) közösségi célú fejlesztésre,

b) vállalkozási célú fejlesztésre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célokra irányuló fejlesztések esetén támogatható tevékenységek:

a) építés,

b) gépbeszerzés,

c) eszközbeszerzés,

d) rendezvény előkészítése és megvalósítása,

e) képzés előkészítése és megvalósítása,

f) tanulmánykészítés,

g) marketing, vagy

h) az a)-g) pontokba nem sorolható, a Vhr. 31. §-ában nem szereplő egyéb tevékenység.

(4) Az ügyfél pályázata irányulhat gazdaságfejlesztésre vagy szolgáltatásfejlesztésre.

(5) Az elszámolni kívánt kiadásokat a (3) bekezdésben meghatározott önálló tevékenységenként elkülönítetten kell a pályázatban feltüntetni.

(6) A támogatás tekintetében nem kell alkalmazni a Vhr. 21. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(7) A (3) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt tevékenységek keretében benyújtott pályázatok a Vhr. 31. §-ától eltérően önállóan elszámolható kiadásnak minősülnek.

(8) Kizárólag az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe szerinti LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló tevékenységek támogathatóak.

(9) Egy pályázat kizárólag egy LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló projektre irányulhat.

(10) A pályázat benyújtására nyitva álló időszakban egy ügyfél legfeljebb három pályázatot nyújthat be, amelybe nem számít bele az újabb pályázat benyújtásának napjáig visszavont, illetve az újabb pályázat benyújtásának napjáig jogerősen elutasított pályázat. Egy pályázat egy LEADER Intézkedési Tervben meghatározott intézkedésre, azon belül azonban több tevékenységre irányulhat.

(11) A LEADER HACS az IH által jóváhagyott LEADER Intézkedési Tervét, valamint a Helyi Bíráló Bizottság (a továbbiakban: HBB) eljárásrendjét legkésőbb a támogatási időszak kezdetét megelőző tizedik napon köteles közzétenni a honlapján.

(12) Az IH legkésőbb a támogatási időszak kezdetét megelőző tizedik napon közleményben közzéteszi a LEADER HACS-ok IH által jóváhagyott LEADER Intézkedési Terveit.

(13) A (3) bekezdés d)-h) pontjában felsorolt tevékenységek vonatkozásában az ügyfelet a Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően nem terheli üzemeltetési kötelezettség.

3. § (1) Támogatás kizárólag a 4. mellékletben szereplő településen és az 5. mellékletben szereplő település külterületén, illetve részönkormányzatának területén megvalósuló projekthez vehető igénybe.

(2) Támogatás kizárólag olyan projekthez vehető igénybe, amely a megvalósulás helye szerint illetékes LEADER HACS HVS-ében meghatározott célkitűzések megvalósulásához járul hozzá.

(3) A projektjavaslatok (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő HVS-hez való illeszkedését az illetékes LEADER HACS vizsgálja, amely érdekében az IH által külön közleményben közzétett eljárásrend szerint a LEADER HACS létrehozza és működteti a HBB-t.

(4) A HBB nem adhat ki támogató nyilatkozatot abban az esetben, ha a pályázat tartalma az 1698/2005/EK rendeletben más tengelyekre vonatkozóan meghatározott jogcímek jogosultsági feltételeinek megfelel, ezért más jogcím keretében is támogatható lett volna.

(5) A benyújtott pályázatok vonatkozásában a Vhr. 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(6) Induló vállalkozás esetén a Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(7)[3] A támogatási határozattal jóváhagyott műveletet 2015. augusztus 31. napjáig kell megvalósítani.

(8) Az e rendelet alapján nyújtott támogatások tekintetében a Vhr. 12. § (4) bekezdésében, illetve a Vhr. 33. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandóak.

(9)[4]

4. § (1) Egy pályázat keretében a megítélt támogatás összege nem haladhatja meg az 50 000 000 forintot.

(2) Nem támogatható az a pályázat, amely esetén a jóváhagyható támogatási összeg nem éri el a 200 000 forintot.

(3) Az egyéb elszámolható kiadások tekintetében - ha a pályázatban eltérő támogatási intenzitások kerülnek megállapításra - egységesen a legalacsonyabb intenzitást kell figyelembe venni.

(4) A jóváhagyott elszámolható kiadás nem haladhatja meg

a) a Gépkatalógusban beazonosítható tételek vonatkozásában a Gépkatalógus,

b) az Építési Normagyűjteményben (a továbbiakban: ÉNGY) beazonosítható tételek vonatkozásában az ÉNGY

szerinti referenciaárat.

(5) Költségvetési szervek esetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.

(6) Ha az ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a pályázatához vagy a kifizetési kérelméhez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amely

a) nem a LEADER HACS-tól származik,

b) e rendelet hatálybalépését követően állítottak ki, és

c) tartalmazza

ca) az ajánlatkérő nevét, címét és az ajánlattevő nevét, címét és adószámát vagy adóazonosító jelét,

cb) a kiadási tétel műszaki adatait,

cc) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét,

cd) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét, vagy az az árajánlatból megállapítható,

ce) a kiadási tétel pénznemét, amennyiben az forinttól eltérő,

cf) az ajánlattevő aláírását, valamint

cg) az árajánlat kiállításának dátumát.

(6a)[5] Az ajánlattevő olyan tevékenysége tekintetében adhat árajánlatot, amelyet az adóhatósághoz legkésőbb az ügyfélnek az MVH előtt folyamatban lévő eljárása vagy a jogorvoslati eljárás során bejelentett. A nem bejelentett tevékenység tekintetében adott árajánlat vonatkozásában adategyeztetésnek, illetve nyilatkozattételnek van helye.

(7) Elektronikus árajánlat esetén a (6) bekezdés c) pont cf) alpontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevő az ajánlatát elektronikus levélben adta, mellékelni kell az elektronikus levelet és az elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a (6) bekezdés a)-b) pontjában és a c) pont ca), cb), cc), cd), ce), cg) alpontjában meghatározott követelménynek. Webáruházból letöltött árajánlat esetén a (6) bekezdés c) pont ca), cf) és cg) alpontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét.

(8) Amennyiben az árajánlat a (6) és (7) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, az elszámolni kívánt árajánlatos tételek vonatkozásában az ügyfél támogatásra nem jogosult.

(9) A Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően a szoftver licencek ellenértéke eszközként elszámolható kiadás.

(10) Rendezvény megvalósulására irányuló pályázat esetén, a rendezvény keretén belül végzett tereprendezésre a Vhr. 30. § (7) bekezdését nem kell alkalmazni, ha az építési tételek elszámolása ÉNGY alapján történik.

(11) A Vhr. 27. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően egy árajánlat csatolása szükséges

a) jogszabályban meghatározott árral rendelkező eszköz vagy szolgáltatás esetében, vagy

b) tradicionális eszköz beszerzése esetében, amely árajánlat egyúttal igazolja, hogy az eszköz hordozza a megismertetni kívánt időszakban használt eszköz formai és funkcionális jellemzőit, és az árajánlat becsatolása mellett az ügyfél nyilatkozik arról, hogy az árajánlat alapján beszerzett tradicionális eszköz kereskedelmi forgalomban nem kapható.

5. § (1) Települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást a helyben biztosítandó közfeladatok keretében gázhálózat, az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a szennyvízhálózat, a csapadékvíz-elvezető rendszer, a tűzi-víz vezetékek, a tűzi-víz tárolók, az utak, a járdák, a vasutak, az átereszek, a vízi létesítmények, a hulladékkezelő, az egyedi szennyvízelhelyezés, a hírközlési, informatikai hálózat fejlesztésére, létrehozására.

(2) Települési önkormányzat nem vehet igénybe támogatást

a) az egészséges ivóvízzel való ellátásra,

b) az óvodai nevelésre és az általános iskolai oktatásra és nevelésre,

c) az egészségügyi és a szociális alapellátásra,

d) a közvilágításra,

e) a helyi közutak fenntartására,

f) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás, parkolás biztosítására, valamint

g) a nemzetiségek jogainak érvényesülését szolgáló, valamint az (1) bekezdésben meghatározott, kötelezően biztosítandó feladatok ellátását szolgáló épület, épületrész, eszköz és technológia fejlesztésére, létrehozására.

(3) Az ügyfél nem jogosult pályázat benyújtására ugyanarra a projektre, beruházásra, vagy fejlesztésre, amely kapcsán az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott elbírálatlan támogatási kérelme vagy jogerős támogatási határozata van.

(4) Az ügyfél tanácsadást, tanulmánykészítést, oktatást, illetve képzést a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. melléklete szerinti partnervállalkozásától vagy kapcsolt vállalkozásától nem vehet igénybe.

(5) A nem elszámolható kiadásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(6) A Vhr. 28. § (3) bekezdésétől eltérően a támogatási határozattal jóváhagyott árajánlatos tétel (gép, eszköz, berendezés, szolgáltatás) helyett más árajánlatos tétel beszerzésére akkor van lehetőség, ha az árajánlatos tételek funkciójukat tekintve egymással helyettesíthetőek, és az új árajánlatos tétel ugyanazt a célt szolgálja a műveleten belül, mint a lecserélni kívánt tétel. A támogatás az árajánlatos tétel módosításának jóváhagyását követően sem haladhatja meg a lecserélni kívánt árajánlatos tétel vonatkozásában a támogatási határozatban jóváhagyott összeget.

(7)[6] Az árajánlatos tételek módosulása esetén a kifizetési kérelemhez csatolni kell legalább kettő darab, a 4. § (6) bekezdésének megfelelő, a támogatási határozat jogerőre emelkedését követően kiállított, a teljesítéskor érvényes árajánlatot, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül melyiket választja.

6. § (1) Az ügyfélnek az e rendeletben előírt jogosultsági feltételeknek már a pályázat benyújtásakor meg kell felelnie.

(2) A pályázatban szereplő projekt megvalósítása a pályázat befogadását követően az ügyfél saját felelősségére kezdhető meg.

(3) Ültetvénytelepítés esetében - a Vhr. 3. § 29. pontjától eltérően - a beruházás befejezése a támogatott tevékenységek megvalósítása.

(4)[7] A 2. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység - a (2) bekezdésben és a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően - előzetes helyszíni szemle nélkül, az ügyfél saját felelősségére, a pályázat befogadását megelőzően is megkezdhető.

3. Közösségi célú fejlesztések

7. § (1) Pályázat benyújtására jogosult a LEADER HACS illetékességi területéhez tartozó településen működő

a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja,

b) nonprofit szervezet, valamint

c)[8] egyházi jogi személy.

(2) A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.

(3) A Vhr. 23. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás vagy fejlesztés tárgya - a fenntarthatóságának biztosítása érdekében - az üzemeltetési kötelezettség fenntartása mellett bérbe adható.

4. Vállalkozási célú fejlesztések

8. § (1) Pályázat benyújtására jogosult a LEADER HACS illetékességi területén fekvő településen

a) működő mikro-, kis- és középvállalkozás,

b) induló mikro-, kis- és középvállalkozás,

c) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, amennyiben vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát, illetve ha a pályázattal érintett tevékenység működési engedélyhez kötött új tevékenység, akkor az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig felveszi az egyéni vállalkozói tevékenységei közé, vagy

d) lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező mezőgazdasági őstermelő, amennyiben a pályázatban meghatározott fejlesztés saját előállítású vagy helyi termék előállítására, feldolgozására, valamint piacra jutásának elősegítését célzó tevékenységre irányul.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően

a) az önálló tevékenységet végző magánszemély természetes személynek, valamint

b) a Vhr. 2. § (3) bekezdés c) pontja alapján turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím keretében falusi szálláshelyet üzemeltető természetes személynek

nem kell vállalnia, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát.

(3) Nem jogosult támogatásra a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alábbi tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztés:

a) NACE Rev. 2. B nemzetgazdasági ág - Bányászat, kőfejtési tevékenység;

b) NACE Rev. 2. 47.30 gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem;

c) NACE Rev. 2. 46 nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár);

d) NACE Rev. 2. K nemzetgazdasági ág - Pénzügyi, biztosítási tevékenység;

e) NACE Rev. 2. L nemzetgazdasági ág - Ingatlanügyletek;

f) NACE Rev. 2. O Nemzetgazdasági ág - Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás;

g) NACE Rev. 2. P Nemzetgazdasági ág - Oktatás, kivéve 85.5 Egyéb oktatás;

h) NACE Rev. 2. 77.31 Mezőgazdasági gépkölcsönzés;

i) NACE Rev. 2. 03.2 Halgazdálkodás;

j) NACE Rev. 2. 49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás;

k) NACE Rev. 2. 50 Vízi szállítás;

l) NACE Rev. 2. 51 Légi szállítás.

(4) A támogatás mértéke, ha az ügyfél a fejlesztést

a) hátrányos helyzetű területen valósítja meg, akkor az összes elszámolható kiadás 65%-a;

b) nem hátrányos helyzetű területen valósítja meg, akkor az összes elszámolható kiadás 60%-a.

(5) A megítélhető támogatási összeg alapját az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) képezi, amelynek értelmében a vállalkozási célú fejlesztés esetén az e rendelet alapján megítélt támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében de minimis támogatásnak minősül.

5. Támogatható tevékenységek speciális feltételei

9. § (1) Rendezvény esetén nem vehető igénybe támogatás

a) kizárólag egy adott gazdasági társaság érdekeinek és termékeinek bemutatását célzó (termékbemutató), valamint

b) politikai célú

rendezvényekre.

(2) A (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alól kivételt képez a helyi termékek népszerűsítését szolgáló rendezvény.

(3) Az ügyfél köteles

a) a rendezvény témájáról, helyszínéről és időpontjáról szóló meghívót és a meghirdetés dokumentációját a rendezvény megvalósítási időpontját megelőző harmincadik napig az illetékes LEADER HACS-hoz megküldeni, aki köteles a honlapján történő közzétételéről gondoskodni, valamint

b) a meghívót és a meghirdetés dokumentációját a rendezvény időpontját követően legkésőbb az első olyan kifizetési kérelemmel egyidejűleg az MVH kirendeltségének megküldeni, amelyben a rendezvénnyel kapcsolatos tétel is elszámolásra kerül.

(4) Az ügyfél köteles a rendezvény megtartásáról - annak lezárását követő tizenöt napon belül - írásbeli emlékeztetőt készíteni. Az emlékeztetőt a rendezvénnyel kapcsolatos tétel elszámolását tartalmazó első kifizetési kérelemmel együtt kell megküldeni az MVH kirendeltségének. Az emlékeztető tartalmazza

a) a rendezvény helyszínét, időpontját,

b) a célcsoport megjelölését,

c) a rendezvény céljának és eredményének rövid bemutatását,

d) legalább tíz darab, a rendezvény főbb programjait és a rendezvényen elhelyezett arculati elemeket bemutató dátumozott fotót, valamint

e) az illetékes LEADER HACS-nak a rendezvényről való értesítését bizonyító (3) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumot.

(5) Azon tételek esetében, amelyekre vonatkozóan az ügyfél nem teljesítette a (3) bekezdésben foglaltakat, a kifizetési kérelemben jóváhagyott tételre vonatkozó támogatás mértékét az MVH 5%-kal csökkenti.

(6) A (4) bekezdés szerinti emlékeztető nélkül benyújtott rendezvényhez kapcsolódó tételek elutasításra kerülnek.

(7) Az e tevékenység keretében támogatható rendezvény költségei között kizárólag azon szolgáltatások költségei számolhatóak el, amelyeknek igénybevételére a rendezvény látogatói felé külön díjat a szolgáltatást nyújtó nem számolt fel. A korlátozás a 100%-os támogatási intenzitást el nem érő pályázatok esetében is vonatkozik a támogatott szolgáltatás összes elszámolható kiadására.

(8) A támogatás további feltétele, hogy az ügyfél a rendezvény helyén az arculati elemeket feltüntesse.

(9) Amennyiben az ügyfél a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az MVH a kifizetési kérelmekben az adott rendezvénnyel érintett elszámolt tételek összegét 5%-kal csökkenti.

(10) A Vhr. 27. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően a rendezvényen fellépő előadók díjára vonatkozóan egy árajánlat becsatolása szükséges.

10. § (1) Képzés esetén az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet és az ÚMVP III. tengelyes horizontális intézkedésekhez kötődő képzések lebonyolításához támogatás nem nyújtható.

(2) Az ügyfél köteles

a) az oktatás megvalósítását

aa) legalább tíz darab dátumozott fotóval,

ab) jelenléti ívvel,

ac) oktatási napló vezetésével,

ad) képzési tematika elkészítésével

dokumentálni, valamint

b) a résztvevők számára igazolást, tanúsítványt, bizonyítványt, vagy oklevelet kiállítani.

(3) A kifizetési kérelemhez csatolni szükséges az addig lezajlott képzések vonatkozásában

a) a jelenléti ívet,

b) a résztvevőkkel kötött megállapodások másolatát,

c) az oktatási napló másolatát,

d) kiállított igazolások, tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek másolatát, valamint

e) a dátumozott fotókat, amelyek a képzés helyszínét, résztvevőit és a nyilvánosság tájékoztatását mutatják be.

(4) Amennyiben az ügyfél nem tesz eleget a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a kifizetési kérelemnek a képzéshez tartozó tételei elutasításra kerülnek.

(5) A pályázathoz mellékelni kell a képző szerv által elkészített képzési ütemtervet.

(6) Képzés esetén az elszámolható kiadás legmagasabb összege nettó 25 000 Ft/résztvevő/nap. Egy napnak nyolc képzési óra tekintendő, ennél rövidebb időtartam esetén időarányos összeg alkalmazandó. Egy képzési óra hossza legalább 45 perc.

(7)[9] A települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy ügyfél a résztvevőktől részvételi díjat vagy egyéb, képzéshez kapcsolódó térítési díjat nem szedhet.

(8) Mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint a természetes személy ügyfél esetében az elszámolható kiadás csökken a beszedett részvételi díj összegével.

(9) Nem nyújtható támogatás a képzésen résztvevők étkezési- (kivéve az oktatás ideje alatt biztosított étel-, italfogyasztás), szállás- és a képzés helyszínére való oda- és visszautazása költségeinek térítéséhez vagy a pótló-, illetve javítóvizsga díjához.

(10) A képzésről az oktatás szervezőjének és a résztvevőnek megállapodást kell kötnie, amelyben kötelező feltüntetni

a) a felek nevét és személyes adatait,

b) a képzés témáját, időpontját, időtartamát,

c) a képzés díját és

d) a képzési órák számát.

11. § (1) Az ügyfél köteles a képzés témáját, helyszínét és időpontját a képzés megvalósítási időpontját megelőző harmincadik napig az illetékes LEADER HACS-nak megküldeni, aki köteles a beérkezett dokumentumon lévő adatoknak a saját honlapján történő közzétételéről gondoskodni, valamint az ügyfél ugyanezen információkat köteles az illetékes MVH kirendeltségnek az első olyan kifizetési kérelemmel együtt megküldeni, ahol képzéssel kapcsolatos tétel is elszámolásra kerül. Több képzési napból álló képzés esetén az összes képzési nap tervezett dátumát egyidejűleg is be lehet jelenteni.

(2) Azon tételek esetében, amelyekre vonatkozóan az ügyfél nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az adott kifizetési kérelemben jóváhagyott tételre vonatkozó támogatás mértékét az MVH 5%-kal csökkenti.

(3) A támogatás további feltétele, hogy az ügyfél a képzés helyén az arculati elemeket feltüntesse.

(4) Amennyiben az ügyfél nem tesz eleget az (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az MVH a kifizetési kérelmekben az adott képzéssel érintett elszámolt tételek összegét 5%-kal csökkenti.

12. § (1) A tanulmánykészítés tevékenység keretében a LEADER HACS területén megvalósuló, stratégiájának végrehajtását elősegítő tanulmányok elkészítésére vehető igénybe támogatás.

(2) A tanulmányhoz mellékelni kell a 2. melléklet szerinti nyilatkozatot a tanulmány eredetiségéről.

(3) A tanulmány formai és tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Tanulmánykészítés tevékenysége esetében pályázat benyújtására települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy, mikro-, kis- és középvállalkozás jogosult, amennyiben[10]

a) a tanulmány témáját tekintve legalább három, igazolható szakmai referenciát csatol a pályázathoz, amely tartalmazza a referenciában szereplő tanulmányok címét, a megbízókat, a tanulmányok elkészítésének dátumát, valamint a tanulmányok elérési helyét,

b) a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a tanulmány által érintett vidéki szereplők bevonásával készíti el a pályázat tárgyát képező tanulmányt vagy a tanulmány által érintett vidéki szereplők részére a tanulmányt a HACS honlapján is közzétett időpontban rendezett nyilvános fórumon bemutatja, és

c) vállalja, hogy az elkészült tanulmányt az illetékes HACS-nak megküldi a honlapján történő közzététel céljából.

(5) Az elszámolható kiadások mértéke tanulmány tevékenység esetében nem haladhatja meg a nettó 1 000 000 forintot.

(6) A tanulmánykészítés tevékenység esetében a 7. § (2) bekezdésétől és a 8. § (4) bekezdésétől eltérően a támogatás mértéke, ha a tanulmányt

a) a mikro-, kis- és középvállalkozás ügyfél

aa) hátrányos helyzetű területre vonatkozóan készíti el, akkor az összes elszámolható kiadás 65%-a,

ab) nem hátrányos helyzetű területre vonatkozóan készíti el, akkor az összes elszámolható kiadás 60%-a;

b) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy ügyfél[11]

ba) hátrányos helyzetű területre vonatkozóan készíti el, akkor az összes elszámolható kiadás 85%-a,

bb) nem hátrányos helyzetű területre vonatkozóan készíti el, akkor az összes elszámolható kiadás 80%-a.

(7) Az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell az elkészült tanulmányt.

6. A pályázat benyújtása és a meghatalmazással kapcsolatos szabályok

13. § (1)[12] A pályázatot az egyes mezőgazdasági és agár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani az MVH-hoz 2013. június 17-én 08:00 órától forráskimerülésig, de legkésőbb 2013. szeptember 30-án 18:00 óráig. A pályázathoz csatolandó dokumentumokat elektronikus úton, szkennelés útján előállított, olvasható formában kell csatolni a kérelemhez.

(2) Az ügyfél a pályázat benyújtására szolgáló elektronikus felületre történő első belépést követő ötödik nap végéig nyújthatja be pályázatát. Ha az ügyfél ezen időkorlátot túllépi, a megkezdett pályázat tovább nem szerkeszthető és nem nyújtható be. Újabb belépést követően a pályázat - az újabb belépést követő ötödik nap végéig - benyújtható.

(3) A pályázat MVH általi elektronikus fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) az ügyfél ügyfélkapus tárhelyére történt feltöltés jelenti, benyújtásának időpontját pedig az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyére automatikusan kapott KR dokumentum igazolja, valamint az MVH elektronikus úton értesíti az ügyfelet a beérkezett pályázat adatairól.

(4) A pályázatban szereplő adatokra, a pályázathoz csatolt dokumentumokra nézve módosítási kérelem kizárólag a benyújtást követő öt napon belül, elektronikus úton terjeszthető elő. Az ügyintézési határidő a módosításra nyitva álló időszak utolsó napját követően kezdődik.

(5) A pályázat benyújtási időpontja az utolsó módosítás időpontja.

(6) A pályázat benyújtását követően hiánypótlásnak nincs helye. Amennyiben az ügyfél bármely, jogszabály alapján pályázatához csatolandó dokumentumot a pályázat benyújtásával egyidejűleg nem vagy hiányosan nyújt be, a pályázata érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

(7) Forráskimerülés esetén az IH vezetője LEADER HACS-onként a gazdaságfejlesztésre és a szolgáltatásfejlesztésre irányuló pályázati rangsorok szerint külön IH közleményben rendelkezik a támogatási kérelem benyújtási időszak felfüggesztéséről és újranyitásáról.

(8) A pályázat benyújtásának feltétele a HBB által kiállított támogató nyilatkozat, amelyet a HBB megküld az ügyfél és az MVH részére.

(9) A HBB támogató nyilatkozatát a HVS-ben meghatározott feltételek alapján állítja ki.

(10) A pályázat benyújtásának napját követően legkésőbb a pályázat módosítására nyitva álló öt napot követő három munkanapon belül az ügyfélnek kérnie kell a HBB-től a támogató nyilatkozat záradékolását. A HBB a záradékolási kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül megvizsgálja, hogy a benyújtott pályázat a HBB támogató nyilatkozat kiállítási feltételeinek megfelel-e és a nyilatkozat záradékának kitöltésével igazolja a HBB döntésnek való megfelelést. A záradék kiállítását követő munkanapon a LEADER HACS megküldi a záradékolt nyilatkozatot az ügyfél, az IH és az MVH részére.

(11) A HBB által záradékolt támogató nyilatkozat hiányában a pályázat elutasításra kerül.

(12) A HBB a záradékolási jogkörét a LEADER HACS munkaszervezetére delegálhatja.

14. § (1) A pályázathoz mellékelni kell

a) a települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, illetve önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a támogatási kérelemben szereplő cél megvalósításáról szóló határozatának kivonatát;

b)[13] bevett egyház és annak nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személye esetén a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolást;

c) vállalkozási célú fejlesztés esetén az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által

ca) az adott pénzügyi évben, valamint

cb) az előző két pénzügyi évben

megítélt de minimis támogatásról szóló nyilatkozatot;

d) természetes személy ügyfél esetében a lakcímet igazoló hatósági igazolvány egyszerű másolatát;

e)[14]

f) legalább két, hasonló műszaki tartalommal rendelkező árajánlatot, amennyiben a referenciaár a 4. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nem állapítható meg, valamint az ezek közül elfogadni kívánt árajánlat választásának indoklását.

(2) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén - a Vhr.-ben foglaltaktól eltérően - mellékelni kell a következő dokumentumok egyszerű másolatát:

a) építési engedélyköteles beruházás esetén

aa) az ügyfél nevére szóló jogerős és érvényes építési engedély vagy ennek hiányában a hatóság közokirati formában kiállított igazolás az építésügyi eljárás megindításáról, és

ab) az ügyfél nevére szóló - a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott - építési-műszaki dokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató felmérési rajzot (alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket);

b) nem építési engedélyköteles beruházás esetén

ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság által kiadott eredeti nyilatkozat arról, hogy az építési tevékenység nem építési engedélyköteles, és

bb) az ügyfél nevére szóló - a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott - építési tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató tervrajzokat;

c) a tervezett fejlesztés településen belüli elhelyezkedését bemutató térképrészlet.

d)[15] a Vhr. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratot.

(3) Az e rendelet alapján benyújtandó támogatási kérelem kapcsán a Vhr. 27. § (1) bekezdés h)-i) pontját nem kell alkalmazni.

15. § (1) A pályázat meghatalmazott általi benyújtásának, illetve a pályázat benyújtását követő elektronikus kapcsolattartásnak feltétele a meghatalmazott MVH által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) való nyilvántartásba vétele és az eljárására vonatkozó meghatalmazás MVH-hoz történő benyújtása.

(2) A meghatalmazottat az eljárásra az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon kell meghatalmazni, amely tartalmazza:

a) a meghatalmazás típusát,

b) a meghatalmazó és a meghatalmazott adatait,

c) a meghatalmazás érvényességi idejére vonatkozó adatokat,

d) azon eljárási cselekményeket, amelyekre a meghatalmazás kiterjed, továbbá

e) a meghatalmazás érvényességéhez szükséges formai kellékeket.

(3) Ha az ügyfél a pályázat benyújtására, illetve az elektronikus kapcsolattartásra meghatalmazottat vesz igénybe, a meghatalmazásnak a 13. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 17. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmények elektronikus úton történő ügyintézésére ki kell terjednie.

(4) A meghatalmazást, annak elektronikus úton történő benyújtása után postai úton vagy személyesen is be kell nyújtani az MVH-hoz. A postai úton vagy személyesen benyújtott meghatalmazást legkésőbb a meghatalmazásban szereplő eljárási cselekmény elvégzését megelőzően tíz nappal kell benyújtani bármely megyei MVH kirendeltségre, amely meghatalmazást az MVH - a képviseleti jogosultság ellenőrzését követően - nyilvántartásba veszi.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti elektronikus és papíralapon tett első bejelentést követően a képviseleti jogosultság tartalmában vagy a képviseleti jogosultság terjedelmét nem érintő bejelentett adatokban változás következik be, azt a meghatalmazott - a KR útján történt azonosítás után - az MVH honlapján közvetlenül elérhető elektronikus űrlapon, valamint papíralapon is, annak benyújtásakor meglévő valamennyi jogosultságára kiterjedően köteles bejelenteni.

(6) Több személy részére adott meghatalmazás esetében az ügyfelet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy eljárási vagy ügyintézési cselekménynél azonban csak egyikük járhat el, az ezzel ellentétes kikötés semmis.

(7) A meghatalmazott - a képviseleti jogosultságának (2) bekezdés szerinti igazolását követően - saját ügyfélkapuját használja a meghatalmazó ügyfél pályázatának benyújtására, illetve a pályázat benyújtását követő elektronikus kapcsolattartásra. A LEADER HACS, vagy amennyiben bevont szervezet útján látja el az MVH által szerződésben foglalt feladatokat, úgy a bevont szervezet átruházott feladatokat ellátó munkatársa nem hatalmazható meg.

(8) A meghatalmazott útján történő pályázat vagy egyéb, a pályázat benyújtását követően előterjesztett dokumentum benyújtásának tényét dokumentálni kell. A dokumentálás módja a benyújtott és az elektronikus felületen KR dokumentumként elérhető kérelem két példányban történő kinyomtatása, a kinyomtatott dokumentumok adatokat lezáró utolsó oldalának az ügyfél és a meghatalmazott általi aláírása, valamint a többi oldal mindkét fél általi szignálása. Az ügyfél egy általa aláírt összesítő kimutatásban is elismerheti, hogy a feltöltött KR dokumentum adattartalmát ismeri és azzal egyetért. A kinyomtatott dokumentum vagy összesítő kimutatás egy példányát a meghatalmazott, másik példányát az ügyfél köteles megőrizni és azt az MVH felhívására a meghatalmazott vagy az ügyfél köteles bemutatni.

(9) A meghatalmazás visszavonását az erre rendszeresített nyomtatványon az ügyfél önállóan vagy meghatalmazott közreműködésével köteles bejelenteni az MVH-hoz. A visszavonás bejelentéséről szóló nyomtatványt az ügyfélnek papír alapon, aláírásával hitelesítve postai úton kell megküldenie az MVH megyei kirendeltségére vagy a meghatalmazottnak elektronikus úton kell elküldenie az MVH részére és ezt követően az ügyfélnek - aláírásával hitelesítve - postai úton kell megküldenie a benyújtást követő öt napon belül az MVH megyei kirendeltségére. A papír alapú bejelentés hiányában a meghatalmazás visszavonása érvénytelen.

(10) Amennyiben a meghatalmazás visszavonását a meghatalmazott önállóan jelenti be, a bejelentéshez csatolnia kell annak hitelt érdemlő igazolását, hogy a meghatalmazás felmondásáról papír alapon értesítette a meghatalmazást adó ügyfelet. A papír alapú bejelentés és igazolás hiányában a meghatalmazás visszavonása érvénytelen. A meghatalmazás visszavonásának meghatalmazott általi bejelentésére egyebekben a (9) bekezdésben foglaltak az irányadók.

7. A pályázat elbírálása

16. § (1) A pályázatok elbírálása a Törvény III-IV. fejezete alapján történik.

(2) A támogatási döntést az MVH LEADER HACS-onként, a 2. § (4) bekezdése szerint gazdaságfejlesztésre és szolgáltatásfejlesztésre, a LEADER HACS rendelkezésére álló keret alapján hozza meg a Törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott benyújtási sorrend szerint.

(3) Nem ítélhető meg több támogatás az ügyfél által a pályázat Főlapján igényelt támogatási összegnél.

8. A kifizetési kérelem benyújtása

17. § (1)[16] A kifizetési kérelmet elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani a Vhr. 16/B. § (1) bekezdésében megjelölt időszakban, a Vhr. 16/B. § (2) és (2a) bekezdésével összhangban. A kérelemhez csatolandó dokumentumokat szkennelés útján előállított formában kell csatolni a kérelemhez. A kifizetési kérelem benyújtása és a kifizetési kérelem alapján indult eljárás során a 15. § (2)-(9) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Természetes személy ügyfél esetén az első kifizetési kérelemhez csatolni kell az adóbejelentkezési lap másolatát.

(3)[17]

(4)[18]

(5)[19] Kifizetési kérelem legkésőbb 2015. augusztus 31. napjáig nyújtható be.

9. Az elektronikus kapcsolattartás szabályai

18. § (1) Az ügyfél az MVH részére teljesítendő, jelen rendelettel szabályozott intézkedésben való részvétele megalapozottságának vizsgálatához, megállapításához szükséges bejelentési, adatszolgáltatási, valamint nyilatkozattételre vonatkozó kötelezettségét kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül köteles teljesíteni.

(2) Az MVH az adott eljárási cselekményhez kapcsolódó döntéseit postai úton vagy elektronikus úton közli az ügyféllel.

(3) Az MVH az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények elektronikus ügyintézése céljából a KR-en keresztül hozzáférhető informatikai rendszert működtet.

(4) Az elektronikus úton benyújtott dokumentumok MVH általi fogadásának tényét a KR-ben az ügyfél értesítési tárhelyére történt feltöltés jelenti, benyújtásának időpontját pedig az értesítési tárhelyére automatikusan kapott KR dokumentum igazolja.

(5) Az MVH az adott eljárási cselekményekről az ügyfél értesítési tárhelyére értesítést küld, továbbá az adott eljárási cselekményhez kapcsolódó dokumentumot, valamint az eljárás során hozott végzést, határozatot (a továbbiakban: dokumentum) az ügyfél értesítési tárhelyére elhelyezi, amelyről a KR az ügyfél általa megadott elektronikus levélcímre értesítést küld.

(6) Az ügyfél a dokumentumot az arra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával a KR dokumentum olvashatóvá válik, az olvasottság ténye automatikusan megküldésre kerül az MVH részére, amely igazolja, hogy a dokumentumot átvették.

(7) Ha az ügyfél az MVH által megküldött dokumentumot annak az ügyfél értesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik napon sem veszi át, akkor az MVH az ügyfél részére papír alapon kézbesíti a dokumentum másolatát.

10. Jogkövetkezmények

19. § (1)[20]

(2)[21]

(3)[22]

11. Előleg

20. § E rendelet alapján támogatott beruházásokhoz az ügyfél előleget igényelhet, amelyre vonatkozóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről szóló 118/2012. (XI. 22.) VM rendeletet kell alkalmazni.

12. Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

22. §[23] E rendeletnek a vidékfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó, valamint más vidékfejlesztési tárgyú módosításáról szóló 121/2013. (XII. 16.) VM rendelettel [a továbbiakban: 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet] megállapított 17. § (3) bekezdését a 121/2013. (XII. 16.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23. §[24]

24. §[25] (1) E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú és az óvoda-, és iskolatej programot szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet] megállapított 6. § (4) bekezdését, 14. § (2) bekezdés d) pontját, a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelettel hatályon kívül helyezett 14. § (1) bekezdés e) pontját a 65/2013. (VII. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban sem kell alkalmazni.

25. §[26] E rendeletnek az egyes állatjóléti támogatások feltételeiről szóló miniszteri rendeletek, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet módosításáról szóló 75/2013. (IX. 6.) VM rendelettel [a továbbiakban: 75/2013. (IX. 6.) VM rendelet] módosított 13. § (1) bekezdését a 75/2013. (IX. 6.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

26. §[27] Az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 53/2014. (IV. 29.) VM rendelettel [a továbbiakban: 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet] megállapított 5. § (7) bekezdését az 53/2014. (IV. 29.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

27. §[28] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet]

a) megállapított 3. § (7) bekezdést, 17. § (4) és (5) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 3. § (9) bekezdést az 1/2014. (IX. 15.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

28. §[29] (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 8/2014. (XI. 19.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 8/2014. (XI. 19.) MvM rendelet] megállapított 4. § (6a) bekezdést és 17. § (1) bekezdést az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (XII. 30.) MvM rendelet [a továbbiakban: 12/2014. (XII. 30.) MvM rendelet] hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 8/2014. (XI. 19.) MvM rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 19. § (1) és (2) bekezdést a 12/2014. (XII. 30.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

29. §[30] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelettel [a továbbiakban: 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet]

a) megállapított 3. § (7) bekezdését és 17. § (1) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) hatályon kívül helyezett 17. § (4) bekezdését és 19. § (3) bekezdését a 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 35/2013. (V. 22.) VM rendelethez

NEM ELSZÁMOLHATÓ KIADÁSOK

1. Általános korlátozások:

a) ingatlan vásárlása;

b) garanciális költségek;

c) franchise díj;

d) banki költségek;

e) működési költségek (rezsi);

f) kiszállási díj;

g) élő állat beszerzése;

h) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet szerinti gépjármű beszerzési költsége.

2. Beszerzés, szolgáltatások igénybevétele:

a) az ügyfél saját maga által előállított termék, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei;

b) az ügyfél önmagától, továbbá a 800/2008/EK rendelet I. melléklete alapján meghatározott partner vagy kapcsolt vállalkozásától beszerzendő immateriális javak bekerülési értéke;

c) műszaki eszközök felújítási, karbantartási költségei;

d) meglévő gépek átalakításának költségei, még akkor sem, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere megváltozik;

e) eszközök leszerelési költsége;

f) a szállítási biztosítás és a vámkezelés költsége;

g) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet az ügyfél csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

h) azon eszközök, berendezések, amelyek a pályázat benyújtása előtt bérleti, vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal az ügyfélnél bármely telephelyen már használatban voltak;

i) kis- vagy nagykereskedelmi forgalmazáshoz árukészlet beszerzése;

j) operatív lízing konstrukcióban és kompenzálás keretében beszerzett eszköz és berendezés vagy ingatlan;

k) az apportált eszköz, ingatlan értéke;

l) üzletrész- és részvényvásárlás.

3. Eszközbeszerzéshez kapcsolódó, gyártási know-how:

a) gyártási know-how éves ismétlődő (megújítási, forgalom utáni) díja;

b) nem gyártási jellegű know-how vásárlása a szoftverek kivételével.

4. Infrastrukturális és ingatlan beruházás:

a) ingatlan (telek, épület, építmény) vásárlására, lízingelésére fordított összeg.

5. Információs technológia-fejlesztések:

a) informatikai eszközök felújítási, karbantartási költsége;

b) a terméktámogatási díj.

6. Tanácsadás igénybevétele:

a) munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás/tanácsadás költsége;

b) forráslehetőségek feltérképezésére irányuló tanácsadás díja;

c) adótanácsadás és könyvelés díja.

7. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetéséhez és tanúsíttatásához kapcsolódóan:

a) minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása esetén utóaudit, felügyeleti audit és megújító audit költségei,

b) a tanúsítvány plusz példányainak kiállítási költsége, fordításhoz kapcsolódó költségek.

8. Egyéb nem elszámolható kiadások

2. melléklet a 35/2013. (V. 22.) VM rendelethez

3. melléklet a 35/2013. (V. 22.) VM rendelethez

A tanulmány kötelező formai és tartalmi követelményei

I. A tanulmány kötelező formai követelményei:

I.1. a tanulmánynak mind tartalmi, mind helyesírási, alaki és stilisztikai szempontból kifogástalannak kell lennie, amelyet A/4-es papíron, szövegszerkesztővel írva szükséges benyújtani (Times New Roman 12-es betűméret, baloldalon (kötésoldalon) 3 cm-es, a többi szélein 2,5 cm-es margó, normál sortávolság, sorkizárás, az oldalszámok minden oldalon történő megjelenítése), oldalanként 1 betűelütés engedélyezett,

I.2. a fő fejezeteknek új oldalon kell kezdődniük,

I.3. a tanulmány terjedelme - szóközök nélkül - minimum 80 ezer karakter, amelybe a szövegközi táblázatok és ábrák is beletartoznak,

I.4. a tanulmányt elektronikusan szerkeszthető formában is szükséges benyújtani (például Word dokumentum).

II. A tanulmány kötelező tartalmi követelményei:

II.1. A tanulmány fontos tartalmi előírása: a tanulmánynak illeszkednie kell a HACS által meghatározottakhoz.

II.2. A tanulmány címe: rövid cím, amely kifejezi a tanulmány mondanivalóját és utal annak témájára (szükség esetén magyarázó alcím is adható).

II.3. Tartalomjegyzék: a tanulmány elején, a címlap után kell megjelennie. A tartalomjegyzékben felsorolt rész- vagy fejezetcímeknek szó szerint meg kell egyezniük a tanulmány szövegében találhatókkal, s decimális sorszámozással (általában három szintig) kell ellátni. Az alkalmazott beosztásból ki kell tűnnie a címek alatti részek fontosságának. A címekhez minden esetben kapcsolni kell a vonatkozó oldalszámot. A tartalomjegyzék - az oldalszámok és a decimális számozású címek megadása mellett - általában az alábbiakat foglalja magában:

a) bevezetés

b) fő fejezetek

c) alfejezetek

ca) pontok

cb) alpontok

d) következtetések, javaslatok

e) összefoglalás

f) irodalomjegyzék

g) mellékletek

II.4. Bevezetés (1-3 oldal): a téma jelentőségének bemutatása, a vizsgálatok és elemzések céljainak kitűzése:

a) a tanulmány témakörének a tanulmány címénél részletesebb meghatározása,

b) a témaválasztás indoklása,

c) a kifejtés menetének és logikájának ismertetése.

d) a tanulmány e rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés alátámasztása.

II.5. Szakirodalom feldolgozása: a témában megjelent főbb szakirodalmakban közölt eredmények rövid leírása, összefoglalása, egymással való összevetése, a tanulmány készítőjének azokkal kapcsolatos állásfoglalásának kifejtése, a szakirodalmi eredmények értékelése.

II.6. Saját vizsgálati adatok gyűjtésének helye és feldolgozásuk módszere: a tanulmányban a saját vizsgálatok során feldolgozott adatok és a feldolgozás módszereinek rövid bemutatása.

II.7. Eredmények: saját munka eredményeinek logikus, jól követhető és megfelelően szemléltetett egyértelmű leírása:

a) ennek során a tanulmány bevezetőjében bemutatott fogalmakat és modelleket a kifejtés során konzekvensen kell használni,

b) megalapozott, szakirodalmi feldolgozásból és saját vizsgálatokból származó tényekkel és érvekkel alátámasztott megállapításokat kell tartalmaznia,

c) a vizsgált téma leírásában legyen objektív, értékelését tekintve kritikus,

d) jelenítse meg a készítőnek a témában elfoglalt személyes állásfoglalását,

e) terjedelemben érje el a teljes tanulmány 50%-át.

II.8. Következtetések és javaslatok: a szakirodalom feldolgozásából és a saját munka eredményeiből levonható konkrét következtetések, valamint az azokon alapuló konkrét javaslatok leírása és indoklása, a saját eredmények összevetése az irodalmi adatokkal, a kitűzött célok elérésének bizonyítása.

II.9. Összefoglalás (annotáció): a tanulmány - új vonások nélküli - rövid bemutatása, a célok, az anyag, illetve a módszer, továbbá az eredmények, a következtetések és a javaslatok összegzése.

II.10. Irodalomjegyzék: azoknak a forrásmunkáknak - előírások szerinti - felsorolása, amelyekre a tanulmányban a tanulmány készítője hivatkozik.

II.11. Nyilatkozat a tanulmány eredetiségéről: a tanulmány készítője, valamint a pályázat benyújtója (vagy annak képviseletére jogosult személy) szintúgy köteles aláírni a nyilatkozatot.

III. A tanulmány javasolt, de nem kötelező formai követelményei:

III.1. A címek, alcímek betűiről (nagy és kis betűk, betűméret), esetleges aláhúzásából vagy vastagításából és a sorban való elhelyezéséből (középre, oldalt) tűnjön ki azok fontossága. A választott jelöléseket az egész tanulmányban következetesen, decimális számozással szükséges használni.

III.2. A szövegben lévő címek előtt és után - azok fontosságától függően, a jobb áttekinthetőség végett - üres sor kihagyása szükséges.

III.3. A tanulmány végén - mellékletként - alaptáblázatok és egyéb, a tanulmány eredményeinek megértéséhez tartozó adatok, információk közölhetőek.

IV. A tanulmány javasolt, de nem kötelező tartalmi követelményei:

IV.1. Címlap: a felső harmad közepén kerüljön elhelyezésre a tanulmány címe, a jobb alsó sarokban a szerző neve és alatta a készítés éve.

IV.2. Mellékletek (nem kötelező): amennyiben a tanulmány nagy számú táblázatot vagy képanyagot tartalmaz, úgy azokat a tanulmány végén - mint mellékleteket - kell megjeleníteni, és a sorszámok alapján kell a tanulmányban hivatkozni rájuk. A melléklet lehet:

a) módszertani dokumentáció (felhasznált kérdőív, interjú-válasz, elvégzett számítások stb.),

b) olyan dokumentumok, táblázatok, ábrák, amelyek a tanulmány megértéséhez mindenképp szükségesek, de túlságosan részletezők vagy nagy számuk miatt túl gyakran szakítanák meg a szöveges részeket,

c) terjedelmük a tanulmány 15%-át nem haladhatják meg.

4. melléklet a 35/2013. (V. 22.) VM rendelethez

A 10 000 főnél kevesebb lakosú vagy a 120 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű települések (kivéve a budapesti agglomerációhoz tartozó településeket)

5. melléklet a 35/2013. (V. 22.) VM rendelethez

Külterülettel (tanyás külterület) vagy részönkormányzattal támogatásra jogosult települések

Abony

Albertirsa

Baja

Békés

Békéscsaba

Bonyhád

Cegléd

Debrecen

Edelény

Gyula

Hajdúsámson

Jászberény

Kaposvár

Kecskemét

Keszthely

Kiskőrös

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Komló

Mohács

Monor

Mór

Nagykálló

Nagykáta

Nyíregyháza

Orosháza

Pápa

Pilis

Sátoraljaújhely

Siklós

Szekszárd

Szigetvár

Tapolca

Tata

Törökszentmiklós

Zalaegerszeg

6. melléklet a 35/2013. (V. 22.) VM rendelethez[31]