33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Az R. Mellékletének PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői
Az A tételsor az elméleti tudást kéri számon, a feladat a részletes vizsgakövetelmények alapján előre megadott nagyobb témakörök egy részterületének ismertetése. Az A tételsornak a részletes követelményekben megadott valamennyi témakört le kell fednie az alábbiak szerint:
- minimum 1-1 altételnek az 1., illetve 6. témakörre kell épülnie,
- minimum 2-2 altételnek, a 2-5. témakörökre kell épülnie,
- a többi 10 tétel a 6 témakörből tetszőlegesen állítható össze.
A B tételsor a tanultak alkalmazását kéri számon a mindennapi gyakorlatban. A B altételek lehetséges feladattípusai:
1. irodalmi mű egy kijelölt részletének adott szempontú elemzése,
2. fényképek vagy filmrészlet alapján kommunikációs gesztusok felismerése,
3. újságcikknek látszó szöveg kritikus elemzése - szakmailag hitelesnek, tudományosnak tűnik vagy nem,
4. pszichológiai jelenség azonosítása.
A B altételhez feladattól függően szükség lehet az elemzendő szövegre vagy képanyagra, filmrészletnél számítógépre és fülhallgatóra."
3. § Az R. Mellékletének
1. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 8. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország"
2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, A vizsga célja címet követő felsorolás első, harmadik és negyedik franciabekezdésében az "az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti" szövegrész helyébe az "a rendészeti",
3. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 1.1. pontjában A rendészet szervei téma Középszintű követelményeiben az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
4. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 1.2. pontjában Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok téma Középszintű követelményeiben a "Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat [1949. évi XX. tv. az Alkotmányról; 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről; 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról; 1993. évi CX. tv. a honvédelemről; 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófavédelemről; 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről; 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról]." szövegrész helyébe a "Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (Magyarország Alaptörvénye; a Rendőrségről szóló törvény; a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló miniszteri rendelet; a katasztrófavédelemről szóló törvény; a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény).",
5. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 2. pontjának címében az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrész helyébe az "A rendészeti szervek",
6. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3. pontjának címében az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrész helyébe az "A rendészeti szervek",
7. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3.1. pontjában Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei téma Emelt szintű követelményeiben a "Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.)" szövegrész helyébe a "Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény)",
8. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 5.1. pontjában A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok téma Középszintű követelményeiben az "(1999. évi LXIX. tv., 218/1999. Korm. rendelet, 1978. évi IV. tv., 1998. évi XIX. tv.)" szövegrész helyébe az "(A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény)",
9. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell." szövegrész helyébe az "A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell."
10. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Tartalmi szerkezet alpontját követő két táblázatban az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrészek helyébe az "A rendészeti szervek",
11. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál)." szövegrész helyébe az "A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata."
12. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői alpontját követő két táblázatban az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrészek helyébe az "A rendészeti szervek"
13. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pontjában az "A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell." szövegrész helyébe az "A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell."
14. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál)." szövegrész helyébe az "A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata."
15. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím A) KOMPETENCIÁK alcímet követő felsorolás első franciabekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
16. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első témájának megnevezésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
17. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Középszintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
18. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Emelt szintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország",
19. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat hetedik téma Emelt szintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
20. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
21. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
22. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
23. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
24. PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában a "Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2-4 B altétel) módosítani kell." szövegrész helyébe a "Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2-4 B altétel) évről évre módosítani kell."
szöveg lép.
4. § Hatályát veszti az R. Mellékletének
a) ANGOL NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
b) FRANCIA NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
c) NÉMET NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
d) OLASZ NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
e) OROSZ NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
f) SPANYOL NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
g) FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
h) NÉMET CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
i) OLASZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
j) OROSZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
k) SPANYOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege, valamint
l) SZLOVÁK CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása -
szövege.
5. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelethez
1. Az R. Mellékletének BIOLÓGIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"BIOLÓGIA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KOMPETENCIÁK
A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.
Elvárt kompetenciák:
• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),
• deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),
• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),
• sorképzés (relációk kezelése),
• osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),
• kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),
• valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),
• arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),
• különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),
• az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,
• kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),
• változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),
• integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),
• modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,
• problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),
• a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),
• lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),
• struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),
• etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).
A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.
Elvárt kompetenciák:
• legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,
• megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,
• egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),
• adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,
• hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,
• ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).
A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:
Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.
Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.
Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével. Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.
B) TÉMAKÖRÖK
1. Bevezetés a biológiába
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok | Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj. Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során. | Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. |
| Vizsgáló módszerek | Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan). Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban. Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását. | Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét. Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. |
| 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek | Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket. | |
| 1.2.2. Szerveződési szintek | Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra). | Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként. Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, |
| homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok). | ||
| 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek | ||
| Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket. | Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). | |
| Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). | ||
| Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit. | ||
| Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra. | Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni. | |
| Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus | Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). |
| viszonyok). Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit. | Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit. |
2. Egyed alatti szerveződési szint
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek | ||
| 2.1.1. Elemek, ionok | Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3-, a CO3 , NO3 - ionok természetes előfordulásait. Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek | Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével. |
| fluorozásának szerepét. | Ismerje a NO2- és PO43- ionok természetes előfordulásait. | |
| 2.1.2. Szervetlen molekulák | Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel. | |
| 2.1.3. Lipidek | Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat. Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása. | Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét. Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét. |
| Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért | Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A- vitamin, rodopszin). | |
| alkalmasak a biológiai membránok kialakítására | ||
| (hártyaképzés). | ||
| Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav | ||
| polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló | ||
| szerepe között. | ||
| Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat | ||
| szétoszlató szerepét bemutató kísérletet. | ||
| 2.1.4. Szénhidrátok | Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, | |
| vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: | ||
| szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. | ||
| Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az | ||
| élő szervezetben betöltött szerepük közötti | ||
| összefüggést. | ||
| Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz | ||
| molekulájának vázát. | ||
| Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok | Ismerje az a- és B glükóz szerkezetét, a ribóz, | |
| általános képletét. | dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának | |
| Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és | felépítését. | |
| táplálkozás élettani jelentőségét. | ||
| Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal | ||
| történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a | ||
| keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos | ||
| képen. | ||
| Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. | ||
| 2.1.5. Fehérjék | Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). | Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok |
| Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a | kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek | |
| fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és | szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában. | |
| hússütés). | Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és | |
| Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását | negyedleges szerkezetét. | |
| bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai | Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék | |
| hatás). | térszerkezetében betöltött szerepét. |
| Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérje-rendszerek - aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. | ||
| Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Tudjon elvégezni és értelmeznifehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). | Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét. | |
| 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok | Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. | Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). |
| 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata | Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). | Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. |
| 2.2.2. Felépítő | Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia- |
| folyamatok | felhasználó) és helyét. | |
| Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető | Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait | |
| szükségességét a földi életben. | (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát. | |
| Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő | ||
| történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, | ||
| molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára | ||
| kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid | ||
| redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd | ||
| más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a | ||
| fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban. | ||
| Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét. | ||
| 2.2.3. Lebontó | Ismerje a glikolízis lényegét. | |
| folyamatok | ||
| Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést | Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához | |
| (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, | kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat | |
| energiamérleg). | helyét. | |
| Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén- | ||
| dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára | ||
| kerül. | ||
| Tudja, hogy a végső oxidáció során a | Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és | |
| szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel | átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid | |
| egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat | formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. | |
| helyét a sejtben. | ||
| 2.3. Sejtalkotók (az | Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a | |
| eukarióta sejtben) | sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. | |
| Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, | ||
| sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus | ||
| hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; | ||
| sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja | ||
| megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet. | ||
| Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. | ||
| 2.3.1. Elhatárolás | Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét | Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, |
| (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, | végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, | |
| jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános | szállítók, pumpák), hajtóerőit. | |
| elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás | ||
| lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az | ||
| endo- és exocitózis folyamatát. | ||
| 2.3.2. Mozgás | Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós | |
| mozgásokra az emberi szervezetben. | ||
| 2.3.3. Anyagcsere | Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. | Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső |
| Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét | felesleges anyagok lebontásának lehetőségét | |
| (biológiai oxidáció, fotoszintézis). | (lizoszóma). | |
| Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges | ||
| anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). | ||
| Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a | ||
| mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve | ||
| végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés | ||
| folyamatainak helyét a sejtben. | ||
| 2.3.4. Osztódás | Magyarázza a számtartó és a számfelező osztódás | Értse a sejtciklus szakaszait. |
| lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében | Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, | |
| és a genetikai sokféleség fenntartásában. | előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének | |
| és minőségének változása). | ||
| Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez | ||
| genetikai változatosságot. | ||
| Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és | ||
| genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az | ||
| emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát. | ||
| 2.3.5. A sejtműködések | Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső | Értse a K-Na-pumpa fontosságát. |
| vezérlése | ingerekre (valamilyen belső anyag | Magyarázza a programozott és nem programozott |
| koncentrációváltozása, működésének megváltozása: | sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e | |
| alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). | folyamatokra. |
3. Az egyed szerveződési szintje
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Nem sejtes rendszerek | ||
| 3.1.1. Vírusok | Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit. | Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Magyarázza a fágfertőzés folyamatát. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. |
| 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok | Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését. | Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták). |
| Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. | ||
| Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. | Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját. | |
| 3.2.2. Egysejtű eukarióták | Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalom-szabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, | Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket. |
| zöld szemesostoros. Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken. | ||
| 3.3. Többsejtűség | ||
| 3.3.1. A gombák, | Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere- | Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat |
| növények, állatok | folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az | (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz |
| elkülönülése | élőlények természetes rendszerében a növények, a | hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). |
| gombák és az állatok. | ||
| Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és | ||
| működésbeli specializálódásával jár. | ||
| A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa | ||
| össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem | ||
| szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, | ||
| teleptest). | ||
| 3.3.2. Sejtfonalak | Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat | |
| (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi | ||
| megbetegedéseket okozó gombák). | ||
| Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak. | ||
| Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas | ||
| zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a | ||
| mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat. | ||
| 3.3.3. Teleptest és | Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és | Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos |
| álszövet | barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a | egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat |
| mohák példáin. | fejlődéstörténeti jelentőségét. | |
| Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és | ||
| társulásokban elfoglalt helyét. | ||
| Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, | ||
| hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival. | ||
| Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca | ||
| azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen | ||
| tünetek utalnak a mérgezésre. |
| Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét. Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat. Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek. Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket. | ||
| 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából | ||
| Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós "újításokat" (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós "újításokat" (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. | Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. | |
| Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós "újításokat" (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való | Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát. |
| hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért | ||
| folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai | ||
| szerepét és a magterjesztés stratégiáit. | ||
| Tudja használni a Növényismeret könyvet a | ||
| környezetében élő növények megismeréséhez, és | ||
| élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. | ||
| 3.4.2. Az állatvilág | Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az | |
| főbb csoportjai a | életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, | |
| szervi differenciálódás | anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet | |
| szempontjából | kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - csigák | |
| - a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, | Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok | |
| kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). | testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat. | |
| Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti | ||
| csoportokat. | ||
| 3.4.3. A növények | ||
| szövetei, szervei | ||
| - Szövetek | Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet- preparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is. | |
| - Gyökér, szár, levél | Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. | Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon |
| példát módosult szervekre. | ||
| Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér | Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula | |
| hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, | atomjainak sorsát a növényben. | |
| valamint a lomblevél keresztmetszetét. | ||
| Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél | ||
| alapfunkcióit felépítésükkel. | ||
| Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk | Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai | |
| keletkezését. | hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, | |
| kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a | ||
| gyökér, szár és levél felépítésével. | ||
| Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és | ||
| értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is. | ||
| Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér | ||
| virágú növényen és értelmezze a látottakat. | ||
| Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén- | ||
| dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen | ||
| növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. | ||
| - Virág, termés | Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit. | Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság |
| Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki | virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, | |
| és a kétlaki növény fogalmát. | illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) | |
| nappalhosszúságával. | ||
| Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei | ||
| között. | ||
| Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit | ||
| (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel | ||
| történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az | ||
| ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a | ||
| növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, | ||
| dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). | ||
| Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy | ||
| csírázást kísérlet kapcsán. | ||
| Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális | Ismerje az auxinok általános szerepét a növények |
| hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. | életében. | |
| gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot). | ||
| 3.4.4. Az állatok | ||
| szövetei, szaporodása, | ||
| viselkedése | ||
| - Szövetek | Magyarázza, hogy milyen működésekre | Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, |
| specializálódtak a következő szövetek: hámszövet | szívizom, csillós hám, üvegporc. | |
| (működés és felépítés szerint csoportosítva), | Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet | |
| izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet. | működésében. | |
| Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a | ||
| felépítésükben. | ||
| Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve | ||
| képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott | ||
| laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. | ||
| - Szaporodás- | Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és | |
| egyedfejlődés | a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és | |
| posztembrionális fejlődés fogalmát. | ||
| Vonjon párhuzamot példák alapján az | ||
| életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, | ||
| ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az | ||
| ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). | ||
| Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan | ||
| szaporodást és a regenerációt. | ||
| - Viselkedés | Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult | Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében |
| magatartásformákat. | öröklött tényezők is állnak. | |
| Ismerje és példák alapján magyarázza az | ||
| önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket | ||
| (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, | ||
| védekezés). | ||
| Ismerje és példák alapján magyarázza a | ||
| fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner | ||
| felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, |
| önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában. |
4. Az emberi szervezet
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. Homeosztázis | Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét. Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait. Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát. Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és szabályait. | Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak. Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát. |
| 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr | Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével. Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. | |
| 4.2.2. A bőr gondozása, védelme | Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét. Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a biológiai sokféleség részét. Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és | |
| lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag. Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket. | ||
| 4.3. A mozgás | ||
| 4.3.1. Vázrendszer | Ismerje a csontváz biológiai funkcióit. | |
| Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az | ||
| agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, | ||
| járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje | ||
| fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási | ||
| szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a | ||
| gerincoszlop kettős S-alakja). | ||
| Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és | ||
| szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza | ||
| összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a | ||
| fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. | ||
| Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont | ||
| szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a | ||
| csigolya részeit. | ||
| Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, | ||
| varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, | ||
| magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek | ||
| lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület | ||
| részeit. | ||
| Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a | ||
| gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. | ||
| Értse a férfi és a női medence közti különbség okát. | ||
| 4.3.2. Izomrendszer | Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: | Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer |
| gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak. | működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján. Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion szükséges. Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. | |
| Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. | Értse az izomláz kialakulásának okait. | |
| 4.3.3. Szabályozás | Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában. | |
| 4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana | Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés). Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit. | |
| Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira. | ||
| 4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás | Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika). Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban. Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól. | |
| 4.4.2. Emésztés | Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit. Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban | Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között. |
| és a méregtelenítésben. | ||
| Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, | ||
| értse a fogképletet. | ||
| Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és | ||
| jelentőségét. | ||
| Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, | Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének | |
| a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének | helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, | |
| folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a | pepszin, tripszin. | |
| működésükhöz szükséges optimális kémhatást. | ||
| Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását | ||
| bemutató kísérletet. | ||
| 4.4.3. Felszívódás | Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük | Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír |
| lényegét. | alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, | |
| illetve a felhasználásig. | ||
| 4.4.4. Szabályozás | Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és | |
| értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és | ||
| gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). | ||
| 4.4.5. Táplálkozás | Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. | Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E- |
| egészségtana | , B1-, B6- vitamin. | |
| Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi | Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől | |
| rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes | függ annak értéke. | |
| forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk | ||
| ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, | ||
| és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, | ||
| B12,-C-vitamin, folsav. | ||
| Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt | ||
| sárgasággal. | ||
| Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett | ||
| összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati | ||
| tényezőket, táblázat segítségével. | ||
| Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel |
| kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők - pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások). Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit. Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett. | ||
| 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere | Ismerje a légzőrendszer funkcióit. Ismerje a légzőrendszer szerveit. Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét. Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában. Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést. Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát. Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. | Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légző- mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket. |
| 4.5.2. Gázcsere | Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. | Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul. |
| 4.5.3. Hangképzés | Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben. | Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt. |
| 4.5.4. Szabályozás | Tudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában. | Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. |
| 4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) | Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. | Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. |
| Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma). | Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással. | |
| Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen. | ||
| 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok | Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket. | Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). |
| Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a | Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú | |
| vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál | gyűrű, Fe, globin: fehérje). | |
| értéktartománytól való eltérés okait és | ||
| következményeit. | ||
| Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a | ||
| fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás | ||
| folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin | ||
| szükséges. | ||
| Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység | ||
| kialakulásával. | ||
| Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a | ||
| véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, | ||
| illetve trombózis kialakulásához vezethet. | ||
| 4.6.2. A szöveti | Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok | Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a |
| keringés | kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek | folyadékot a nyirokerekben. |
| közötti anyagcsere helyét. | ||
| Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, | ||
| funkcióját az anyagcserében. | ||
| Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, | Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a | |
| funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét. | vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának | |
| viszonya alapján. | ||
| 4.6.3. A szív és az | Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek | Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a |
| erek | térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér | véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének ala- |
| áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív | kulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat, | |
| felépítésének és működésének kapcsolatát. | perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető | |
| számításokat ezekkel az adatokkal. | ||
| Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást. | ||
| Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért | ||
| életveszélyes ezek elzáródása. | ||
| Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését | ||
| (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza |
| kapcsolatba az adott erek funkcióival. Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. | ||
| 4.6.4. Szabályozás | Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. | Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. |
| 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás | Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett. | |
| Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit. | ||
| Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket. | ||
| 4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése | Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. | |
| Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. | Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). | |
| Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid | Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, |
| visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait. | hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit. Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait. | |
| Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. | Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. | |
| 4.7.2. Szabályozás | Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat. | Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában. |
| 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana | Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér. | |
| Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. | Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét. | |
| 4.8. A szabályozás | Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre. | |
| 4.8.1. Idegrendszer | ||
| - Sejtszintű folyamatok | Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az | Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál |
| ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan | hullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az | |
| változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti | idegsejt membránpotenciáljának változásai az | |
| hatásokra. | axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. | |
| Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő | ||
| (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, | ||
| fény, hő). | ||
| - Szinapszis | Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a | |
| serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más | ||
| molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy | ||
| a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet. | ||
| Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a | ||
| szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének | ||
| fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás). | ||
| - Az idegrendszer | Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, | Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán |
| általános jellemzése | pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, | aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). |
| a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer | ||
| jelentését. | ||
| Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, | Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit | |
| és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, | (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az | |
| érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt). | ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis | |
| multiplex) betegség kialakulásával. | ||
| Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és | ||
| ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. | ||
| Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. | ||
| Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és | ||
| izomeredetü gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját. | ||
| A mozgatóműködések példáján értelmezze az | ||
| idegrendszer hierarchikus felépítését. | ||
| Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos |
| tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. | ||
| - A gerincvelő | Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázzafunkcióját. | |
| - Az agy | Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra. Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet. | Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában. Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsola- tosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés). |
| Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit. | ||
| - Testérző rendszerek | Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. | Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). |
| Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések). | ||
| - Érzékelés | Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. | |
| - Látás | Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. | Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában. Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés optikai és élettani alapjait. |
| Váltson ki pupillareflexet. | Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát. | |
| Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex | ||
| funkcióit. | ||
| Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait. | ||
| - Hallás és | Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül | Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és |
| egyensúlyérzés | részeit. | működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). |
| Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a | ||
| szabályozás lehetőségét. | ||
| Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének | ||
| bemutatására. | ||
| Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és | ||
| pszichés hatását. | ||
| Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a | Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak | |
| három félkörös ívjárat szerepét. | (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, | |
| ínorsó) működését. | ||
| - Kémiai érzékelés | Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid- | |
| érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött | ||
| szerepüket. | ||
| Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az | ||
| érzékelésben. | ||
| - Testmozgató | Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és | Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás |
| rendszerek | aktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéreg | szerepét az automatizált mozgások szabályozásában. |
| szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. | ||
| Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek | ||
| funkcionális következményeit. | ||
| Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). | ||
| Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb | ||
| kieső funkció. | ||
| - Vegetatív érző és | Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a | Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a |
| mozgató rendszerek | vegetatívszabályozás. | paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait |
| és különbségeit. |
| Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív | Tudja magyarázni, hogyan valósul meg | |
| és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus | szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet | |
| befolyásolásának következményeit. | szabályozása. | |
| 4.8.2. Az emberi | ||
| magatartás biológiai- | ||
| pszichológiai alapjai | ||
| - A magatartás elemei | Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés | |
| evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. | ||
| - Öröklött elemek | Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra | |
| (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika). | ||
| - Tanult elemek | Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember | Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan |
| viselkedésében (félelem, drogtolerancia). | kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az | |
| operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására | ||
| irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja | ||
| össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből. | ||
| A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas | ||
| ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, | ||
| szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, | ||
| drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek | ||
| kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság | ||
| és unalom). | ||
| Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz | ||
| kötött. | ||
| Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy | ||
| leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség | ||
| kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, | ||
| reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. | ||
| Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. | ||
| - Emlékezés | Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát. | |
| - Pszichés fejlődés | Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi | |
| fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs |
| funkcióival. | ||
| 4.8.3. Az | Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri be- | Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi- |
| idegrendszer | tegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) meg- | pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a |
| egészségtana | előzésében. | pszichoszomatikus betegségek kialakulásával. |
| Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek | ||
| esetleges veszélyeit. | ||
| Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a | Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit. | |
| stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit. | ||
| Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, | ||
| bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társa- | ||
| dalmi és biológiai okait. | ||
| Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket. | ||
| - Drogok | Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös | |
| jellegzetességeit és veszélyeit. | ||
| Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a | ||
| család, a környezet felelősségét és lehetőségét | ||
| megelőzésében. | ||
| 4.8.4. A | Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, | Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben |
| hormonrendszer | a hormontermelést és szabályozását. | más hatást fejthet ki (receptor-különbség). |
| - Hormonális | Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a | |
| működések | szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, | |
| glükokortikoidok), só- és vízháztartását | ||
| (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag- | ||
| cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon). | ||
| - Belső elválasztású | Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek | Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a |
| mirigyek | elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét | mellékvesekéreg hormonjainak hatását. |
| és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, | ||
| oxitocin. | ||
| Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során | ||
| végbemenő hormonális, valamint a |
| méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. | Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. | |
| - A hormonrendszer egészségtana | Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait. | Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket. |
| 4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás | Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát. | Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt. |
| Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. | Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismerje a vérszérum fogalmát. Értse az autoimmun betegségek lényegét. | |
| Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat. | ||
| Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. |
| - Vércsoportok | Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert. Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. | |
| Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat. | ||
| - Az immunrendszer egészségtana | Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést. | |
| 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés | ||
| 4.9.1. Szaporítószervek | Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. | |
| 4.9.2. Egyedfejlődés | Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét). Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés). Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét. | Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából. |
| Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között. | ||
| - A szaporodás, fejlődés egészségtana | Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. | |
| Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés). | Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit. | |
| Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). |
5. Egyed feletti szerveződési szintek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Populáció | Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását. | |
| Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát. | Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására. | |
| Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés). | Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat. | |
| Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. | ||
| 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások | Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. | Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. |
| Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait | ||
| Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. | Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére. | |
| Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára. | Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. | |
| Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. | Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait. | |
| Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv). Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését. | ||
| Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát. |
| Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között. | ||
| 5.1.2. Kölcsönhatások - Viselkedésbeli kölcsönhatások | Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot, kolóniát, monogám párt, háremet. | Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát. Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe). Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés). Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. |
| - Ökológiai kölcsönhatások | Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni. | Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. |
| 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1. Az életközösségek jellemzői | Értse a szintezettség kialakulásának okát. |
| Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre. | ||
| Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület). | Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára. | |
| Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait. | ||
| 5.2.2. Hazai életközösségek | Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). | Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres- tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös. Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) - leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat. |
| A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z- értékek) alapján. | Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). | |
| Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. | Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. | |
| Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai | Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz |
| okait. | (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak. Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai). | |
| 5.3. Bioszféra - Globális folyamatok | Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia- elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai). Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai | Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat. Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. |
| lábnyom fogalmát. | Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát. | |
| 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1. Anyagforgalom | Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. | Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait. |
| Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét. | Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét. | |
| Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. | ||
| Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonát-kőzetek keletkezése) | Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. | |
| 5.4.2. Energiaáramlás | Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között. Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban. | |
| 5.4.3. Biológiai sokféleség | Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allél-összetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám-arányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága). Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme. | |
| 5.5. Környezet- és természetvédelem | Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a |
| természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások). | ||
| Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit. | ||
| Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére. | ||
| Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát. | ||
| Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására. | ||
| Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennekfontosabb értékeit. | ||
| - Levegő | Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel. Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. |
| - Víz | Értelmezze a vizek öntisztuló képességének | |
| magyarázatát, korlátait. | ||
| Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat | ||
| Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. | ||
| nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, | ||
| a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, | ||
| lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a | ||
| legfontosabb teendőkről. | ||
| - Energia, sugárzás | Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok | |
| hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a | ||
| megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti | ||
| különbséget. | ||
| - Talaj | Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének | |
| lehetőségeit. | ||
| - Hulladék | Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges | |
| módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, | ||
| összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. |
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. Molekuláris genetika | ||
| 6.1.1. Alapfogalmak | Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. | Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS ® m RNS átírása és az mRNS leolvasása. Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. |
| Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje | Használja a kodonszótárt. | |
| aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai | Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alko- | |
| funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. | tórészeihez. | |
| Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi | ||
| fehérje előállítására. | ||
| 6.1.2. Mutáció | Hasonlítsa össze a mutációt és az ivaros szaporodást, | A kodonszótár segítségével vezesse le különböző |
| mint a genetikai változékonyság forrásait. | típusú pontmutációk következményeit az | |
| aminosavsorrendben. | ||
| Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós | Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az | |
| szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, | albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a | |
| előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány | fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének | |
| alapján. Ismertessen példát az emberi népességben | módját (diéta). | |
| többféle génváltozat tartós jelenlétére. | ||
| Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, | Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és | |
| kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, | genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a | |
| csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy | kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és | |
| a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár | számbeliek, hozzon ezekre példákat. | |
| együtt. | ||
| Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down- | ||
| kór) esélye növekszik a szülők életkorával. | ||
| 6.1.3. A génműködés | Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi | Ismerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze |
| szabályozása | sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt | szerepüket. |
| mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért | ||
| nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a | ||
| gének megnyilvánulását a hormonális állapot is | ||
| befolyásolja. | ||
| Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel | ||
| fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, | ||
| emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai | ||
| felismerésének j elentőségét. |
| 6.2. Mendeli genetika | ||
| 6.2.1. Minőségi | Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és | Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza |
| jellegek | heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. | összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság |
| fogalmával. | ||
| Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait | Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi | |
| (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). | korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli | |
| Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő | öröklés). | |
| keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen | ||
| képes családfák genetikai elemzésére. | ||
| Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve | Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a | |
| recesszíven öröklődő jellegeket. | genetikai vizsgálatoknak. | |
| Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében | Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három- | |
| egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0- | három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos | |
| vércsoportok öröklődését. | számításokat végezni. | |
| Legyen képes családfák genetikai elemzésére. | Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg | |
| öröklésmenetére. | ||
| Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar | Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a | |
| meghatározásában. | vérzékenység és a színtévesztés példáján. | |
| Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és | ||
| azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. | ||
| Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát | Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon | |
| (azonos kromoszóma). | következtetni a második utódnemzedék arányaiból s | |
| tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet. | ||
| Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két | ||
| allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció | ||
| tényére és tudja levezetni leírás alapján az | ||
| öröklésmenetet. | ||
| Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a | ||
| genetikai térképezés módszerének összefüggését. | ||
| 6.2.2. Mennyiségi | Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és | Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi |
| jellegek | hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. | jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez |
| közelít. |
| Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása. Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környe- zetváltoztatás). | ||
| 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok | ||
| 6.3.1. Ideális és reális populáció | Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk ge- netikai változatosságának forrását. | Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. |
| Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. | Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. | |
| Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. | Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). | |
| 6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok | Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. | Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait. |
| Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként | Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó |
| ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. | elméleteket (gén, csoport, kulturális). | |
| Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). | Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. | |
| Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). | ||
| 6.3.3. Biotechnológia | Értelmezze a klón fogalmát. | Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást. |
| Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket. | ||
| 6.3.4. Bioetika | Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. | |
| Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét. | ||
| 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció | Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó |
| kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó | ||
| elméleteket. | ||
| Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét. | ||
| 6.4.2. Az ember | Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású | |
| evolúciója | majmok és az ember vonásait. | |
| Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes | Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és | |
| koponyából következtetéseket lehet levonni az adott | a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az | |
| emberelőd tulajdonságairól. | agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- | |
| Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult | és eszközhasználat alapján. | |
| nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai | ||
| és kulturális örökség az emberiség közös kincse. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Állatismeret és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | A) feladat tételeinek címe |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga 120 perc | Szóbeli vizsga 15 perc | ||
| 6-12 feladatból álló feladatsor (80 részfeladat) | A) feladat: projektmunka* vagy gyakorlati feladat | B) feladat: egy téma kifejtése | Az A) és B) feladatokra adott feleletek felépítése, nyelvi kifejezőkészség |
| 100 pont | 20 pont | 25 pont | 5 pont |
| *Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van. | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
• biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
• természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
• a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
• adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
• biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
• a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
• biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
• bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
• kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
• természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.
Feladattípusok
Feleletválasztós feladatok
- egyszerű választás;
- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
- többféle asszociáció;
- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok
- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
- ábrakészítés vagy -kiegészítés,
- egyszerű számítás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).
A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.
A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,
- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,
- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,
- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.
A tétel jellemzői
Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet
• projektmunka bemutatása,
• laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat
(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).
Ez utóbbi lehet
- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,
- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,
vagy
- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.
Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.
A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.
Az A) feladat értékelése
Projektmunka esetén:
A beadott munka értékelése:
A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése 2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont
A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése 2 pont
Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont
Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 2 pont
10 pont
A munka bemutatásának értékelése
A munka céljának pontos megfogalmazása 1 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése 5 pont
A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása 4 pont
10 pont
A projektmunkára összesen: 20 pont
Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.
AzA) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:
A feladat megértése és helyes elvégzése 5-10 pont
Az értékelés tartalmi helyessége 10-15 pont
Összesen 20 pont
A B) feladat értékelése
A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.
A B) feladat értékelésének szempontjai
Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 20-25 pont
A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése 0-5 pont
Összesen 25 pont
A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen): 5 pont
A) és B) feladat összesen 50 pont
A felelet felépítésének és előadásának értékelése:
• Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont
• Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók 4 pont (pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)
• Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont
• Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont
• Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont
• Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc | |
| Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor | Irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladat | Egy A és egy B feladat megoldása, kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll. A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:
A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;
B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.
A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
• Biológiai tények és elvek felidézésének képessége
• Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége
• Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)
• Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása
• Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége
• Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal
• Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés
• Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban
• A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása
• A tudományos megismerés módjairól való tudás
• A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése
• Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)
• Kombinatív képesség
• Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek
A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.
Feladattípusok
Feleletválasztós feladatok
- egyszerű választás;
- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
- többféle asszociáció;
- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok
- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
- számítási feladat;
- ábrakészítés vagy -kiegészítés;
- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.
A tételek jellemzői
A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.
B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az "A" feladat értékelésénél 20 pont, a "B" feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az "A" és "B" feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni."
2. Az R. Mellékletének DRÁMA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"DRÁMA
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Színház- és drámatörténet
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Az ókori színház és dráma | Az ókor színháza és néhány görög dráma A tanuló legyen képes bemutatni - a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését, - Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait, - Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia A tanuló legyen képes bemutatni - az ókori görög és római színházművészetet, - Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait. |
| 1.2. A középkori Európa színháza és drámája | A középkori színjátszás, a commedia dell' arte A tanuló ismerje - a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait, - a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell' arte jellegzetes vonásait. | |
| 1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma | Shakespeare színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés), - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a | Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare A tanuló ismerje - Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait, - az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház |
| feldolgozott problémákat. | felépítését és működését. | |
| 1.4. A spanyol barokk dráma és színház | A tanuló ismerje - a barokk színház szcenikai jellemzőit. A tanuló legyen képes - egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderón) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait. | |
| 1.5. A francia klasszicista dráma | Moliére néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit, - az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat. | Moliére művei és a klasszicista dráma A tanuló ismerje - Moliére legalább két komédiáját, - a klasszicista dráma sajátosságait. |
| 1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása | A tanuló ismerje - a magyar drámairodalom általános jellemzőit, - az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. | |
| 1.7. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma | A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása A tanuló legyen képes bemutatni - A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit, - Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit. A tanuló legyen képes bemutatni - Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerje - az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája. A hazai színjátszás kezdetei A tanuló ismerje - a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit. A XX. századi magyar dráma |
| néhány alkotása A tanuló ismerjen - az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István. A tanuló legyen képes bemutatni - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | ||
| 1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása | A tanuló ismerje - Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját. A tanuló legyen képes bemutatni - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | |
| 1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij | Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló legyen képes bemutatni - a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait, - a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit. | Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló ismerje - Csehov legalább két drámáját, - a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését. |
| 1.10. Brecht színháza és drámái | Brecht színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait, - az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit. | Brecht drámái és színháza A tanuló ismerje - Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját. |
| 1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói | A tanuló ismerje - a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance), - az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, |
| Camus, O' Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov). | ||
| 1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom | A tanuló legyen képes bemutatni - egy látott színházi előadás jellemzőit, - egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség). | A tanuló ismerje - a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás), - a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit. |
2. Színház- és drámaelmélet
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. A drámai műnem sajátosságai | A tanuló legyen képes - az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet, - vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait, - bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét. | A tanuló ismerje - az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait, - az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma). |
| 2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció | A tanuló ismerje - a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét, - a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás). | |
| 2.3. A dráma szerkezeti felépítése | A tanuló ismerje fel - a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás), - a fordulatokat és a drámai csomópontokat. | A tanuló ismerje - a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát. |
| 2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak | A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: - történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep. | A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: - karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő. |
| 2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai | A tanuló legyen képes bemutatni - hogyan alakítja ki autonóm | A tanuló legyen képes elemzően bemutatni |
| formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva. | - egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit. | |
| 2.6. Színházi szakmák | Tudják felsorolni - a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító). | Legyenek képesek - szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes). |
3. Színházi műfajok
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. A rituális játék / szertartásjáték | A tanuló legyen képes - a rituális, illetve szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban. | |
| 3.2. A tragédia | A tanuló legyen képes - a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban. | A tanuló legyen képes - a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban. |
| 3.3. A komédia | A tanuló legyen képes - különbséget tenni a vidám műfajú művek között. | A tanuló legyen képes - a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban. |
| 3.4. A realista színjáték | A tanuló ismerje fel - a realista előadásmódot. | A tanuló ismerje fel - a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben. |
| 3.5. Az abszurd és a groteszk | A tanuló ismerje fel - az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban. | |
| 3.6. Bábjáték | A tanuló legyen képes - az alkalmazott bábtechnikák azonosítására. | |
| 3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház | A tanuló legyen képes - különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operett, musical) felismerni és azonosítani, - elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól. | A tanuló legyen képes - a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban. |
4. Drámajáték
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. Helyzetgyakorlatok | Legyenek képesek rögtönzések során - a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére. | Legyenek képesek - hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni, illetve páros munkában. |
| 4.2. Történet szerkesztése és | Legyenek képesek | Legyenek képesek |
| megjelenítése | - jelenetek összefűzésére. | - különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására. |
| 4.3. Improvizáció | Legyenek képesek - improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve páros munkában. | Legyenek képesek - megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus), - etűdsorozat összeállítására önálló munkában. |
| 4.4. Drámajáték | Ismerjék és alkalmazzák - a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait. | |
| 4.5. Drámapedagógia | Ismerjék - a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat. |
5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral | Legyenek képesek - állókép és állóképsorozat létrehozására, - egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére. | Legyenek képesek - összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére. |
| 5.2. Improvizáció zenére vagy témára | Legyenek képesek - a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére, - megadott mozgásmotívumok felhasználására. | Legyenek képesek - egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására. |
| 5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása | Legyenek képesek - egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy tánc- improvizációk bemutatására. | Legyenek képesek - a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására, - különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására. |
6. Bábjáték
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok illetve maszkok alkalmazása drámamunkában | Legyenek képesek - egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására. | Legyenek képesek - a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra. |
7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A beszédtechnika alapjai | Legyenek képesek - drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait. | Legyenek képesek alkalmazni - a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel. |
| 7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása | Legyenek képesek - a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására. | Legyenek képesek - színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. hangerő, hangmagasság, tempó). |
| 7.3. Pódiumműfajok | Vegyenek részt - versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában. | |
| 7.4. Egyéni vagy közös daléneklés | Legyenek képesek - dallamot improvizálni, vagy dalt előadni. | |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei_
| Középszint | Emelt szint | ||||
| írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc/fő | 15 perc | 180 perc | 20 perc/fő | 20 perc |
| 60 pont | 60 pont | 30 pont | 60 pont | 50 pont | 40 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | a produkcióhoz szükséges kellékek | NINCS | NINCS | a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb. | NINCS |
| A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja | három példány helyesírási szótár | a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- | a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök | videomagnó vagy DVD- lejátszó, három példány helyesírási szótár | színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. | a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök |
| és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon) | 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | tételcímek | NINCS | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | |||
| 120 perc | 15 perc | max. 15 perc/fő | |||
| Feladatsor megoldása | Egy tétel kifejtése | Háromból két gyakorlati feladat | |||
| Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára | előkészített, egyéni színpadi produkció | előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása | |
| 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | |
| 60 pont | 30 pont | 60 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár.
Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház-és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.
Szophoklész: Antigoné
Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet
Moliére: Tartuffe
Katona József: Bánk bán
Madách Imre: Az ember tragédiája
Csehov: Három nővér, Sirály
Molnár Ferenc: Liliom
Brecht: Koldusopera
Örkény István: Tóték
Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.
- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 30 pont
- Néhány soros jelenetelemzést,
- értelmezést igénylő kérdések 30 pont
Összesen: 60 pont
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A gyakorlati vizsga témakörei:
- drámajáték, színjáték;
- mozgás- vagy táncszínház;
- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
- bábjáték. Feladattípusok:
- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
- előkészített, egyéni színpadi produkció;
- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők ("mint vendég"), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.
A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik: Drámajátékos improvizáció:
- A szituáció megértése 8 pont
- Fantázia, ötletesség 12 pont
- Karakterábrázolás _10 pont
30 pont
Egyéni színpadi produkció:
- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) 10 pont
- Koncentráció _2 pont
30 pont
Közös színpadi produkció:
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 10 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) _12 pont
30 pont
Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételben megfogalmazott feladat lehet
- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,
- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,
- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése, vagy
- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.
A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsga tartalma:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 30 ponttal értékelhető.
Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:
- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 10 pont
- Az ismeretek gazdagsága 10 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége _5 pont
Összesen 30 pont
A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Emelt szint | ||||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | ||||
| 180 perc | 20 perc | 20 perc/fő | ||||
| Feladatsor megoldása | Egy tétel kifejtése | Háromból két gyakorlati feladat | ||||
| Altalános színház- és drámaelméleti kérdések | Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat | kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára | előkészí- tett, egyéni színpadi produkció | előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása | |
| 20 pont | 20 pont | 20 pont | 25 pont | 25 pont | 25 pont | |
| 60 pont | 40 pont | 50 pont | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.
A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.
Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:
- az ókor színháza és a görög dráma;
- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;
- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;
- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;
- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;
- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;
- Beckett drámái és az abszurd színház.
A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.
Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:
Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;
Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;
Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;
Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;
Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;
Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;
Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.
Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:
- Általános színház- és drámaelméleti kérdések 20 pont
- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 20 pont
- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat _20 pont
Összesen 60 pont
Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után -kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A gyakorlati vizsga témakörei:
- drámajáték, színjáték;
- mozgás- vagy táncszínház;
- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
- bábjáték. Feladattípusok:
- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
- előkészített, egyéni színpadi produkció;
- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők ("mint vendég"), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.
A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, bábvagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.
A gyakorlati feladatok értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:
Drámajátékos improvizáció:
- A szituáció megértése 5 pont
- Fantázia, ötletesség 10 pont
- Karakterábrázolás 5 pont
- Instrukciók követése _5 pont
25 pont
Egyéni színpadi produkció:
- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 5 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 8 pont
- Koncentráció 2 pont
25 pont
Közös színpadi produkció:
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 10 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 7 pont
25 pont
Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól. A szóbeli vizsga tartalma:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- előadás-elemzés;
- színházi műfajok;
- drámajátékos ismeretek.
A tétel lehet:
- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,
- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,
- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,
- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése,
vagy
- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.
A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 40 ponttal értékelhető.
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.
- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- Az ismeretek gazdagsága 15 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 15 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont
Összesen 40 pont"
3. Az R. Mellékletének ÉNEK-ZENE fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"ÉNEK-ZENE
A részletes követelmények használata és felépítése
A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.
A középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsgakövetelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.
Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.
Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.
A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.
A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. A részletes követelmények teljes köre számon kérhető mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán.
I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
1. Reprodukálás
| TÉMAKOR | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Éneklés | A műjegyzék mint ajánlás alapján összeállított dalanyag ismerete kötelező. | A műjegyzék összes dalának ismerete kötelező (szemelvények a Műjegyzékben). |
| Általános követelmény: - helyes hangzóformálás, - pontos szövegejtés, - intonációs biztonság, - stílusnak megfelelő, kifejező előadás. | ||
| 1.1.1. Népzene | A tételekben szereplő népdalok előadása szöveggel, emlékezetből. Ezen belül: eltérő stílusú magyar népdalok, egy nemzetiségi vagy más népek dala, mely saját nyelven is előadható. A népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. | A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható. |
| 1.1.2. Műzene | A dalok szöveges előadása műfordításban vagy eredeti nyelven történhet. | |
| Középkor | Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből. | Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère és Minnesang dallam előadása szöveggel, emlékezetből. |
| Reneszánsz | Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. | |
| Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből. | ||
| Barokk | Virágének előadása szöveggel, emlékezetből. Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből (tanári) zongorakísérettel. Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| Bécsi klasszika | J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| Romantika | Három, különböző szerzőtől származó romantikus dal éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| A 19-20. század fordulója | M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel, emlékezetből. | C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel,emlékezetből. |
| 20. századi és kortárs zene | Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. Huszadik századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása,vagy éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| 1.1.3. Zeneelmélet | Hangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála) éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | |
| Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | ||
| Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). |
| Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | ||
| 1.1.4 Felismerő kottaolvasás/Lapról olvasás | Felismerő kottaolvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig). | Lapról olvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy XX. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (4#-4b-ig). |
| 1.2. Műelemzés | ||
| 1.2.1. Népzene | Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti besorolás. | Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás. |
| 1.2.2. Műzene | Általános követelmény: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése. | Általános követelmény: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése. |
| Középkor | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). | |
| Reneszánsz | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). | Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok). |
| Barokk | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai). | Az énekelt mű elemzése kottakép alapján (szerkesztésmód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi jellegzetességek, műfaji sajátosságok). |
| Bécsi klasszika | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). | |
| Romantika | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). |
2. Befogadás
| TÉMAKOR | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Zenetörténet | A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, | |
| hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Az érettségi követelményekben név szerint említett zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete. | ||
| 2.1.1. Népzene | A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, hangkészlet). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete. A népzenegyűjtés és rendszerezés vázlatos áttekintése. A rendszerezés szempontjai. | Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete. |
| 2.1.2. Műzene | A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. A korszakok történelmi, társadalmi hátterének átfogó ismerete. | |
| Középkor | A gregorián ének általános jellemzése. | |
| A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága). | ||
| A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. | ||
| Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok). | Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère, Minnesang dallamok). | |
| A többszólamúság kialakulása. | ||
| Reneszánsz | A vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. | O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése. |
| Barokk | J. S. Bach, G. F. Händel munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. | A. Vivaldi, H. Purcell és Esterházy Pál munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. |
| Bécsi klasszika | J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. | |
| A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. | A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a triós forma, a variációs forma és a rondóforma ismerete. | |
| Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera, klasszikus dal) általános bemutatása. | ||
| A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. | A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése, kapcsolata a magyar népzenével. | |
| Romantika | A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma. A programzene meghatározása. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. | A legjelentősebb romantikus operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini); főbb műveik felsorolása. |
| A nemzeti romantika jellemzése. | A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvorák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó műveinek felsorolása. | |
| Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. | ||
| A 19-20. század fordulója | A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a századfordulón. | C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük jellegzetességeinek bemutatása. |
| 20. századi és kortárs zene | Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek). A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus). | Bartók Béla és Kodály Zoltán művei jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. |
| Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete. | Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus, aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük ismerete. | |
| Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű, általános | Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása. |
| bemutatása. | ||
| 2.2. Zenefelismerés Műzene | Műjegyzékben szereplő művek felismerése CD-ről történő lejátszás alapján. Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet általában az alábbiak szerint kell azonosítani: - korszak illetve évszázad, - zeneszerző, - mű címe, részlet (tétel) címe, - műfaj, - forma. | |
| A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie, vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie. | ||
| 2.2.1. Népzene | Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar hangszereinek felismerése, megnevezése. | |
| 2.3. Zeneelmélet | A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek (lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete. | |
| Dallamok olvasása és írása violinkulcsban. | Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban. | |
| A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel). | ||
| Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben. | ||
| Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra. | Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz, alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig) adott hangra. | |
| A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével. | A teljes kvintkör ismerete. | |
| A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete. | ||
| Szekvencia szerkesztése. | ||
| 2.4. Dallamírás | ||
| Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva, | Nyolc-tíz ütem terjedelmű, hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4# - 4b-ig). |
| vonalrendszerből betűkottára. | ||
| Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4# - 4b-ig). |
MŰJEGYZÉK
A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező. A vastagon szedett címek az emelt szint követelményeihez tartoznak.
Népdalok
A bolhási kertek alatt...
A bárnai kertek alatt...
A citrusfa levelestől, ágastól...
A csitári hegyek alatt...
A jó lovas katonának...
A marosi füzes alatt...
A nagy bécsi kaszárnyára...
A Vidróczki híres nyája...
Annyi bánat a szívemen...
Az én lovam Szajkó...
Az hol én elmegyek...
Béres legény...
Bujdosik az árva madár...
Bús a kis gerlice...
Csordapásztorok...
Duna parton van egy malom...
Elindultam szép hazámból...
Erdő, erdő, de magos a teteje...
Este, este, de szerelmes...
Felülről fúj az őszi szél...
Gyújtottam gyertyát...
Ha felülök...
Hajtsd ki, rózsám, az ökröket...
Hej rozmaring, rozmaring...
Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...
Katona vagyok én...
Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...
Kit virágot rózsám adott.
Körösfői kertek alatt...
Magos kősziklának...
Megkötöm lovamat...
Megrakják a tüzet...
Most jöttem Gyuláról...
Rákóci kocsmába...
Röpülj páva, röpülj...
Sok Zsuzsánna napokat...
Szép a gyöngyvirág egy csokorba...
Szivárvány havasán...
Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal, melynek kottáját a szóbeli vizsgán átadja.
Egy, a vizsgázó által szabadon választott nemzetiségi népdal vagy más nép dala, mely eredeti nyelven is előadható.
Ennek kottáját a vizsgázó a szóbeli vizsgán átadja a bizottságnak.
Műdalok, műzenei szemelvények
A több versszakos műdalok esetén két versszak előadása elegendő.
A vizsgázó az általa - a követelményekben meghatározott szempontok alapján - szabadon választott műdalok, illetve műzenei szemelvények kottáját a szóbeli vizsgán átadja._
| Középszint | Emelt szint |
| Alleluja - választott gregorián dallam vagy Ut queant laxis | Alleluja - választott gregorián dallam |
| Ut queant laxis | |
| Moniot d'Arras: Nyári ének | |
| J. of Fornsete: Nyárkánon | Neidhardt von Rauenthal: Májusi ének |
| Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének | |
| Ungaresca (Édes rózsám ...) | |
| Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen... | |
| Zöld erdőben, zöld mezőben | |
| Apor Lázár tánca | Esterházy Pál: Harmonia Caelestis - Dulcis Jesu |
| H. Purcell: Sárga levél - kánon H. Purcell: Pásztorjáték - duett (Pásztor, pásztor) | |
| J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek - korál dallam | |
| J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny -1. tétel téma (8 ütem) J. S. Bach: 15. Kantáta - duett (Ha köd lepi be a tájat...) | |
| J. S. Bach: Parasztkantáta - duett | |
| A. Corelli: La Folia - téma | |
| G. F. Händel: Csordul a könnyem | |
| G. F. Händel:Vízizene (F-dúr szvit) - Air | |
| A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel | |
| J. Haydn: Szerenád | |
| J. Haydn: D-dúr ("Londoni") szimfónia (No. 104) - Menüett (téma) | |
| Ej, haj, gyöngyvirág | |
| W. A. Mozart: Varázsfuvola: A bűvös csengettyű - Pamina és Papageno kettőse W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel (téma) | |
| W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro F-dúr kavatinája | W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa |
| W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után | |
| L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala) | |
| L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny - | |
| III. tétel (téma) | |
| L. van Beethoven: V. ("Sors") c- moll szimfónia - II. tétel (főtéma) | |
| L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (lehetőség szerint eredeti nyelven) | L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (eredeti nyelven) |
| F. Schubert: Hová? - 1. rész | |
| F. Schubert: A molnár virágai | |
| F. Schubert: h-moll ("Befejezetlen") szimfónia -1. tétel - főtéma és melléktéma | |
| Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a cselszövő | |
| Erkel Ferenc: Bánk bán - Keserű bordal | |
| Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - O fihi et filiae | |
| G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa - részlet (16 ütem) | |
| G. Verdi: Requiem - Lacrymosa | |
| B. Smetana: Moldva - a folyó témája | |
| M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - séta téma | |
| Gaudeamus igitur | |
| A. Dvorák: e-moll ("Újvilág") szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel főtémái | |
| C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák | |
| M. Ravel: Bolero - a téma első része | |
| Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam | |
| Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma | |
| Kodály Zoltán: Bicinium (szabad válogatás szerint) Kodály Zoltán: Öt tantum ergo - Pange lingua | |
| Bartók Béla: Magyar képek I. tétel - Este a székelyeknél (két téma) | Bartók Béla: Concerto - egy választott téma |
| Bartók Béla: Ne menj el! | |
| Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz | |
| Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - Bevezető (16 ütem); V. ajtó (Judit első megszólalásának végéig) | |
| I. Sztravinszkij: Petruska -1. és IV. rész témái | |
| G. Gershwin: Porgy és Bess című opera - Porgy dala | Ligeti György: Ha folyóvíz volnék - kánon |
A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA
| Középszint | Emelt szint |
| Népi hangszerek felismerése, megnevezése furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar. | |
| O. Lassus: Visszhang | |
| T. L. de Victoria: Ave Maria | |
| G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli - Kyrie | G. P. daPalestrina: Missa Papae Marcelli |
| Bakfark Bálint: Lantfantázia | |
| Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének és Egri históriának summája | |
| H. Purcell: Dido és Aeneas (Dido búcsúja) | |
| Esterházy Pál: Harmonia Caelestis (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) | |
| A. Vivaldi: A négy évszak (Tavasz I. tétel, Tél - II. tétel) | A.Vivaldi: A négy évszak (Tavasz I. tétel, Ősz I. és III. tétel, Tél - II. tétel) |
| J. S. Bach: h-moll szvit (Rondeau, Badinerie) | J. S. Bach: h-moll szvit |
| J. S. Bach: Máté passió (Nyitókórus) | |
| J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny -1. tétel | J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny |
| G. F. Händel: Messiás (Halleluja kórus) | |
| A. Corelli: La Folia | |
| J. Haydn: "Oxford" szimfónia (No. 92) IV. tétel | |
| J. Haydn: Kaiser "Császár" kvartett - II. tétel W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro F-dúr kavatinája | |
| W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa | W. A. Mozart: Requiem - Requiem és Kyrie, Dies irae, Lacrymosa |
| L. van Beethoven: V. c-moll "Sors" szimfónia -1. tétel | |
| L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel | |
| F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) | |
| F. Schubert: Erlkönig (A rémkirály) Liszt Ferenc: Les Préludes | Liszt Ferenc: Krisztus oratórium (Tu es Petrus) Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia |
| Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal; Hazám, hazám) Erkel Ferenc: Hunyadi László (Meghalt a cselszövő, Palotás) | |
| G. Verdi: Requiem - Lacrymosa | |
| G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara |
| R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány | |
| B. Smetana: Moldva | |
| M. Muszorgszkij - M. Ravel: Egy kiállítás képei | |
| A. Dvofák: e-moll ("Újvilág") szimfónia | |
| C. Debussy: Három noktürn | |
| M. Ravel: Bolero | |
| Bartók Béla: Concerto - IV. tétel | Bartók Béla: Concerto |
| Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - (V. és VI. ajtó) | |
| Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus | |
| Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma | |
| I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel; Petruska | |
| G. Gershwin: Rhapsody in Blue | |
| C. Orff: Carmina Burana - 0, Fortuna, Semper crescis, In taberna | |
| L. Bernstein: West Side Story (Tonight, America) | |
| Steve Reich: Zene 18 zenészre | |
SZAKKIFEJEZÉSEK
Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.
A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.
| a cappella | attacca | dalciklus |
| a tempo | autentikus zárlat | dalforma |
| accelerando | ballada | daljáték |
| adagio | bariton | decrescendo |
| alaphang | basso continuo | dinamika |
| aleatória | basszus | divertimento |
| alla breve | bicinium | dodekafónia |
| allegro | bitonalitás | dolce |
| allemande | bolgár ritmus | domináns |
| alt | bővített hármashangzat | dór |
| alteráció | bruitizmus | duett |
| álzárlat | cantus firmus | duó |
| ambitus | coda | dúr |
| andante | concerto | dzsessz |
| aranymetszés | concerto grosso | egészhangú skála |
| ária | crescendo | egynemű kar |
| atonalitás | da capo | előjegyzés |
| enharmónia | moll | vegyeskar |
| eol | motetta | verbunkos |
| expozíció | neoklasszicizmus | vokális |
| expresszionizmus | neuma | vonósnégyes |
| férfikar | nőikar | zárlat |
| folklorizmus | nyitány | |
| forte | opera | |
| fríg | opus | |
| fúga | oratórium | |
| giusto | orgonapont | |
| gyermekkar | organum | |
| hangköz | ostinato | |
| hangnem | parlando | |
| hangnevek | partitúra | |
| hangsor | passacaglia | |
| hangszercsoportok | passió | |
| hangzat | pentachord | |
| hexachord | pentatónia | |
| homofon | periódus | |
| imitáció | piano | |
| improvizáció | plagális zárlat | |
| induló | polifon | |
| instrumentális | preludium | |
| intermezzo | presto | |
| kadencia (népzene) | quodlibet | |
| kadencia (műzene) | recitativo | |
| kamarazene | refrén | |
| kánon | repetitív zene | |
| kantáta | ritornello | |
| kidolgozás | rondó | |
| korál | rubato | |
| Köchel-jegyzék | scherzo | |
| kromatika | sostenuto | |
| kvartett | spirituálé | |
| kvintett | staccato | |
| kvintkör | szekvencia | |
| largo | szeriális zene | |
| legato | szextett | |
| lento | szillabikus | |
| líd | szimfónia | |
| Lied | szimfonikus költemény | |
| lokriszi | szonáta | |
| madrigál | szoprán | |
| maggiore | szubdomináns | |
| mazurka | szűkített hármashangzat | |
| melizma | szvit | |
| metronóm | tenor | |
| metrum | tercett | |
| mezzoforte | tonika | |
| mezzopiano | tranquillo | |
| mezzoszoprán | trió | |
| minore | tritonus | |
| mise | tutti | |
| mixolíd | ungaresca | |
| mixtúra | unisono | |
| moderato | variáció |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal kottája. Társaséneklésnél a kamarapartner biztosítása. |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | CD lejátszó | Jól hangolt zongora. | CD lejátszó | Jól hangolt zongora. |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| I. Zenefelismerés | II. Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, Dallamátírás. | Éneklés, műelemzés, lapról olvasás. |
| 20 perc | 100 perc | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (l. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.
A bejátszások időtartama 1 -1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zenetörténeti szövegalkotás
A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 2, maximum 4-5 oldal. A dolgozat témája lehet például:
- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör jellegzetes vonásainak leírása,
- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében, egy műfaj kialakulása, változása,
- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása, a történelmi, társadalmi háttér bemutatása.
Általános zenei alapismeretek
Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések. A feladattípusok lehetnek:
- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),
- népzenei, műzenei stílusok azonosítása,
- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),
- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,
- zeneelméleti ismeretek, ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok.
Dallamátírás
A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe, violinkulcsban, vagy vonalrendszerből betűkottára.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tétel három altételből áll ("A", "B", "C"). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.
"A " altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből, a követelményekben meghatározott szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
"B" altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.
Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a "B" altételben szereplő műdalok és azok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).
Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.
"C" altétel: egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:
"A" altétel: Népdal éneklése és elemzése 15pont
Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
"B" altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése
"C" altétel: Lapról olvasás 10 pont
Feladat: Egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2 # - 2b-ig terjedő hangnemekben.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 20 perc | |
| I. Dallamdiktálás, Zenefelismerés | II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás. | Éneklés, műelemzés, zeneelmélet, lapról olvasás. |
| 60 perc | 120 perc | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a vizsgázók közösen hallgatják meg.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Dallamdiktálás
A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.
A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatsorban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie. A műveket egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó,
A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zeneelmélet
Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a ritmikai ismeretek, a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a stílus, műfajelméleti ismeretek területein. A feladatok lehetnek:
- ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok,
- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,
- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,
- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.
Zenetörténeti szövegalkotás
A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 3, maximum 5 - 6 oldal.
A dolgozat témája lehet:
- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,
- egy zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,
- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása,
- egy adott műfaj kialakulásának vázlatos áttekintése.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga anyagát az "Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények" mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A vizsga során a vizsgázó a közép- és emelt szint anyagából egyaránt kérdezhető.
Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények "Szakkifejezések" címe alatt szereplő fogalmakat el kell sajátítania a vizsgázónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.
A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. A vizsgázó biztosítja az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, valamint társasénekléshez kamarapartnerét.
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja a műelemzéshez szükséges, a vizsgázó által ismeretlen reneszánsz világi vagy egy egyházi kórusmű kottáját.
A tételsor jellemzői
A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, "A" és "B" altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az "A" altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A "B" altétel maga a 6. feladat.
Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét, stíluskörét tartalmazniuk kell.
A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakokból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).
A tétel jellemzői
Az "A" altétel öt feladatot tartalmaz:
1. feladat:
Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.
2. feladat:
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.
3. feladat:
Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.
4. feladat:
Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála).
5. feladat:
- Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
- Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
- Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
A "B" altétel egy feladatot tartalmaz: 6. feladat:
Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#-4b-ig).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.
"A" altétel:
1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont
Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal
Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének) Az énekelt műdal elemzése kottából
3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont
Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva
4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont
Három hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé
5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont
Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel
Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel
Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel
"B" altétel:
6. feladat: Lapról olvasás 10 pont"
4. Az R. Mellékletének FILOZÓFIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"FILOZÓFIA
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:
- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;
- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;
- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;
- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;
- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;
- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;
- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.
Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:
- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;
- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;
- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;
- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;
- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;
- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK
| Középszinten kötelező és választható filozófiai problémák | Emelt szinten kötelező filozófiai problémák | |
| 1 | Mi a filozófia? | Mi a filozófia? |
| 2 | A létre vonatkozó kérdés | A létre vonatkozó kérdés |
| 3 | A test-lélek probléma | A test-lélek probléma |
| 4 | Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | Megismerhetőség, igazság, bizonyosság |
| 5 | Az én problémája | Az én problémája |
| 6 | A végesség emberi problémája | Végesség és végtelenség |
| 7 | Vallásfilozófiai kérdések | Vallásfilozófiai kérdések |
| 8 | Etikai problémák | Etikai problémák |
| 9 | A szabadság kérdése | A szabadság kérdése |
| 10 | Választható | Az esztétikai érték problémája |
| 11 | Az idő filozófiai értelmezése | Az idő filozófiai értelmezése |
| 12 | A környezet- és bioetika problémái | A környezet- és bioetika problémái |
| 13 | Globalizáció és társadalom | Globalizáció és társadalom |
Középszinten kötelező filozófiai problémák: 1-9., kötelezően választandó egy probléma a 11-13. közül.
Filozófiai problémákhoz rendelhető filozófusok, korszakok, irányzatok és ajánlható művek
Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók a részletes követelményekben.
A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Mi a filozófia? | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein, Deleuze-Guattari, Ventos | -Platón, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, marxizmus, Bécsi Kör, Carnap, Heidegger, Rorty |
| A probléma megközelítése | Eltérőfelfogások afilozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); tárgyáról, kérdésfelvetéseiről. A filozófia, a szaktudományok, a vallás és a művészetek közös és eltérő sajátosságai. Antik görög filozófia: afilozófia mint életforma, tudományok művelése és lélekterápia. Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; a filozófusok az örök létezők és az igazság kutatói; Arisztotelész: a metafizika "az első okok tudománya"; a bölcsességszerető, szemlélődő életmód értéke; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint tevékenység célja a gondolatok logikai tisztázása, a köznapi nyelv elemzése; Deleuze- Guattari: a filozófus a bölcsesség barátja, új fogalmak teremtője; Ventos: a filozofálás feltétele a "tisztán nem látás" beismerése, "merj nem tudni". | Platón: a filozófusok szerepe az igazságos állam megvalósításában; Szent Ágoston: "hiszek, hogy érthessek" elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Descartes: fa-metafora; marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör: a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; Carnap: a metafizikai állítások látszatállítások, érzelmek kifejezései; Heidegger: a metafizikai kérdezés kettősége; Rorty: az ismeretelmélet-központú filozófia kritikája, a filozófus diskurzusok közötti közvetítő szerepe. |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | |
| Ajánlott művek/ | Jaspers: Bevezetés a filozófiába | Platón: Állam, Hetedik levél |
| műrészletek | (részletek) | (részletek). |
| Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek). | |
| Deleuze-Guattari: Mi a filozófia? (részletek). | Heidegger: Mi a metafizika? | |
| X. R. de Ventos: Minek filozofálni? (részletek). | Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (részletek). | |
| 1.2. A létre vonatkozó kérdés | ||
| Filozófusok, irányzatok | Preszókratikusok: Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant, Bécsi Kör, Heidegger | Preszókratikusok, neoplatonizmus, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Bécsi Kör, Heidegger, Sartre, Quine |
| A probléma megközelítése | Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; Descartes: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége;Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele. | Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás; neoplatonizmus: emanáció, Egy - Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse est percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások; Heidegger: a létnek a rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Sartre: lét, semmi, szabadság,Quine: a "mi van?"- problémája. |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Hérakleitosz: Töredékek B1. | Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek). |
| Parmenidész: B8. 1-61. | Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek). | |
| Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Heidegger: Mi a metafizika?; A műalkotás eredete (részletek). | |
| Heidegger: Lét és idő (részletek). | Sartre: A lét és a semmi (részletek). | |
| Quine: A tapasztalattól a | ||
| tudományig (részletek). | ||
| 1.3. A test-lélek probléma | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes | Spinoza, Davidson |
| A probléma megközelítése | A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról. | Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben; Davidson: a fizikai és a mentális jelenségek közötti viszony, az anomáliás monizmus álláspontja. |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam (részletek). | Spinoza: Etika (részletek). |
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Dennett: Micsoda elmék (részletek). | |
| Davidson: Mentális események (részletek). | ||
| 1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | ||
| Filozófusok, irányzatok | Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, sztoicizmus, szkepticizmus, Aquinói Szent Tamás, F. Bacon, Descartes, Locke, Kant, Comte,pozitivizmus, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Wittgenstein | Preszókratikusok, szkepticizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Comte, pozitivizmus, Bergson, Husserl, fenomenológia, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Kuhn, Lakatos Imre, posztmodern |
| A probléma megközelítése | Preszókratikusok: Herakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret mibenléte; sztoicizmus, szkepticizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium; Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; F. Bacon: a megismerés akadályai a "ködképek"; Descartes, Locke: biztos | Preszókratikusok: a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; szkepticizmus: az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás: Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; a középkor filozófusai: univerzália-vita; Comte,pozitivizmus: teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Bergson: a valóság |
| ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely; Kant: "kopernikuszi fordulat"; Comte/ pozitivizmus: az elméletalkotás stádiumai; BécsiKör, Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein: nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok; Kuhn: a tudományos fejlődés paradigmatikus modellje. | statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, verifikáció, kumulatív tudományfejlődési modell; Popper: fallibilis tudományfejlődési elmélet, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Kuhn: a tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása; Lakatos Imre: tudományos kutatási programok, negatív és pozitív heurisztika; posztmodern: a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, a diskurzusok integráló szerepe. | ||
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Parmenidész: B 8. 1-61. | Gorgiász: A nemlétezőről (részletek). | |
| Platón: Állam VII. 514 a-518 b | Comte: A pozitív szellem | ||
| (Barlanghasonlat). | (részletek). | ||
| F. Bacon: Novum Organum | Schlick: A filozófia fordulata | ||
| (részletek). | (részletek). | ||
| Descartes: Elmélkedések az első | Lakatos Imre: Bizonyítások és | ||
| filozófiáról (részletek). | cáfolatok (részletek). | ||
| Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés. | Lyotard-Habermas-Rorty: A posztmodern állapot (részletek). | ||
| Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). | H. Putnam: Agyak a tartályban (részletek). | ||
| Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). | |||
| 1.5. Az én problémája | |||
| Filozófusok, irányzatok | Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, egzisztencializmus, Sartre, Camus | Hume, német idealizmus, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Tengelyi László | |
| A probléma | Antropológiai fordulat az újkori | Hume: az Én azonossága melletti | |
| megközelítése | filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény. Descartes: gondolkodó és kiterjedt dolog; Locke: az én határai, memória-argumentum; Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; egzisztencializmus, Sartre: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség; Camus: az emberi lét abszurditása. | filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya;Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a "szerencsétlen individuum", az ismétlés;Heidegger: jelenvaló lét, világban-való-lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét, Tengelyi László: az önazonosság kérdése a narratív identitás szemszögéből, a megélt sors és az elbeszélt történet. | |
| Filozófiai diszciplínák | Ismeretelmélet, lételmélet, etika, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Kierkegaard: Vagy-vagy. Az ismétlés (részletek). | |
| Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). | Heidegger: Lét és idő. Bevezetés. | ||
| Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Egy vezér gyermekkora. A fal (novellák). | Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény (részletek). | ||
| Camus: A lázadó ember. Sziszüphosz mítosza. | |||
| 1.6. A végesség emberi problémája | 1.6. Végesség és végtelenség | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, egzisztencializmus, Heidegger | Preszókratikusok, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger | |
| A probléma megközelítése | Platón: a halál a test és lélek szétválása, halandó test és halhatatlan lélek; Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen | Preszókratikusok: apeirón; Kant: a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia;Hesel: a véges és a | |
| ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; egzisztencializmus: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét. | végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard: a végtelen és a véges az emberi létezésben; Nietzsche: az életet beteljesítő halál; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája. | ||||||
| Filozófiai diszciplínák | Lételmélet, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia. | ||||||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). | Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | |||||
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részletek). | ||||||
| Heidegger: Lét és idő (részletek). | |||||||
| 1.7. Vallásfilozófiai kérdések | |||||||
| Filozófusok, irányzatok | Canterbury-i Szent Anzelm, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Nietzsche,Sartre, Molnár Tamás | Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgenstein | |||||
| A probléma megközelítése | Isten létezése, istenérvek; a rossz eredete; filozófiai és vallási istenképek. Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány és bűn, az ember szabad akarata; Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai; az antik filozófia és a keresztény teológia kapcsolata; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló és mindenható szubsztancia, istenbizonyítékok; Nietzsche: "Isten halott"; Sartre: az ember lényege nincs előzetesen meghatározva, nincs Isten; Molnár Tamás: elérhetetlen, immanens, transzcendens és személyes Isten. | Hit és tudás; Szent Ágoston: "hiszek, hogy érthessek" elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi- és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról, az istenérvek kritikája és a morális istenérv;Kierkegaard: a hit és a létezés paradoxonjai, etikai és vallási stádium; Wittgenstein: az elmondható és a kimondhatatlan. | |||||
| Filozófiai diszciplínák | Vallásfilozófia, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, logika. | ||||||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. Vajon van-e Isten? (részletek). | Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). |
| Nietzsche: A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra I. (részletek). | Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). | |
| Molnár Tamás: Filozófusok Istene (részletek). | Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). | |
| 1.8. Etikai problémák | ||
| Filozófusok, irányzatok | Szókratész, Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, egzisztencializmus, Sartre, Sandel | Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Spinoza, Kant, J. S. Mill, Nietzsche, analitikus filozófia, emotivizmus, Rawls, Maclntyre, Searle, Habermas |
| A probléma megközelítése | Az erkölcsi értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról. Szókratész: a jó tudása és az erényes cselekedet, daimonion; Platón: a jó ideája, az erények és a lélekrészek; Arisztotelész: az etikailag helyes cselekvés és a boldogság (eudaimonia), az erkölcsi erény (areté) mint "két szélsőség közötti közép"; epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus: hédoné, ataraxia, apatheia, epokhé, szabadság; Szent Ágoston: Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint hiány, a szabad akarat és a bűn; Kant: Mit kell tennem?, hipotetikus és kategorikus imperatívusz, morális és legális cselekvés; Nietzsche: minden érték átértékelése, Isten halott, az értékteremtő ember; egzisztencializmus, Sartre: szabadság, választás, felelősség; Sandel: erkölcsfilozófiai irányzatok válaszai korunk erkölcsi dilemmáira. | Univerzalizmus és relativizmus; szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: igazságosság az államban és az egyes emberben; Arisztotelész: az erény mint "hozzánk viszonyított közép"; Spinoza racionalista etikája és "Isten értelmi szeretete"; Kant: a tiszta gyakorlati ész posztulátumai: halhatatlan lélek, szabadság, Isten léte; J. S.Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés; Nietzsche: az erkölcsi jó és rossz, az úri és a szolga morál, ressentiment; metaetika/ emotivizmus: az értékítéletnek nincs logikai igazságértéke; az erkölcsi állítások érzelmeink kifejezései; Rawls: kapcsolódás a kanti hagyományhoz, a méltányosságként felfogott igazságosság; Maclntyre: visszatérés az arisztotelészi hagyományhoz; Searle: az erkölcsi parancsok mögött értékítéletek vannak; Habermas: a pragmatikai, |
| az etikai és a morális kérdésfelvetések különbsége (Mit tegyek?, Mi a jó nekünk?, Mi a jó mindenkinek?) | ||
| Filozófiai diszciplínák | Etika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, politikai filozófia, vallásfilozófia, tudományfilozófia, logika. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam (részletek). | Nietzsche: A morál genealógiájához (részletek). |
| Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6. | Rawls: Az igazságosság elmélete (részletek). | |
| Epikurosz levele Menoikeusznak; Epiktétosz: Kézikönyvecske (részletek). | MacIntyre: Az erény nyomában (részletek). | |
| Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4. | Searle: Hogyan vezethető le a "kell" a "van"-ból? (Tények és értékek). | |
| Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikája (részletek). | Habermas: A kommunikatív etika III/3. | |
| Sandel: Mi igazságos ... és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (részletek). | ||
| 1.9. A szabadság kérdése | ||
| Filozófusok | Szent Ágoston, Locke, a felvilágosodás gondolkodói, Kant, Hegel, Sartre | Spinoza, Hume, Rousseau, Kant, J. S.Mill, I. Berlin |
| A probléma megközelítése | Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; Locke: az egyén szabadsághoz való joga; a felvilágosodás gondolkodói az ész és az értelem lehetőségeiről és korlátairól, a polgári szabadságról; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Hegel: a szabadság kibontakozása a világtörténelemben; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság. | Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; J. S.Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás; I. Berlin: pozitív és negatív szabadság. |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, metafizika, lételmélet, vallásfilozófia, politikai filozófia. | |
| Ajánlott művek/ | Szent Ágoston: Vallomások VII. | Kant: Az erkölcsök |
| műrészletek | könyv; A szabad akaratról | metafizikájának alapvetése |
| (részletek). | (részletek). | |
| Kant: Válasz a kérdésre: Mi a | Rousseau: A társadalmi | |
| felvilágosodás? | szerződés, I-II. könyv. | |
| Sartre: Mi az egzisztencializmus? | J. S. Mill: A szabadságról (részletek). | |
| I. Berlin: A szabadság két | ||
| fogalma (részletek). | ||
| 1.10. | Az esztétikai érték problémája | |
| Filozófusok, | Platón, Arisztotelész, Kant, | |
| irányzatok | Heidegger, hermeneutika: Gadamer, analitikus filozófia | |
| A probléma megközelítése | Viták a szépségről: alapvető esztétikai minőség (klasszikus esztétika) vagy egyike az esztétikai minőséget jelölő fogalmaknak (analitikus filozófia). Platón: a szép ideája; Platón, Arisztotelész: a művészet mint mimézis eltérő felfogása; Kant: a reflektáló ítélőerő, a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szép és a fenséges, a szépség mint "az erkölcsi jó szimbóluma"; Heidegger: a létet feltáró művészet; Gadamer: a művészet hermeneutikai elemzése; analitikus filozófia: az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása. | |
| Filozófiai diszciplínák | Esztétika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam; Phaidrosz (részletek). | |
| Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek). | ||
| Heidegger: A műalkotás eredete (részletek). | ||
| Gadamer: Igazság és módszer; A szép aktualitása (részletek). | ||
| 1.11. Az idő filozófiai értelmezése | ||
| Filozófusok, irányzatok | Arisztotelész, Szent Ágoston, Kant, Bergson, Heidegger | Preszókratikusok, Zénón, Leibniz, Kant, |
| Nietzsche, Heidegger, Husserl, Ricoer, Levinas | |||
| A probléma megközelítése | Arisztotelész: az idő a változás mértéke, a szubsztancia egyik attribútuma; SzentAgoston: a szubjektív idő, idődimenziók: múlt, jelen, jövő - emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő és a tér mint a priori szemléleti forma; Bergson: a fizikai idő és az élményidő, a tartam; Heidegger: lét és idő, időbeli lét. | Zénón paradoxonjai; Newton és Leibniz vitája az abszolút térről és időről; Kant antinómia- tana; Nietzsche: "ugyanannak örök visszatérése"; Heidegger: jelenvaló lét/ittlét, világban-való-lét; Husserl, Ricoer, Levinas: az idő és a másik. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Szent Ágoston: Vallomások (részletek). | Heidegger: Lét és idő (részletek). | |
| Bergson: Idő és szabadság (részletek). | Nietzsche: A vidám tudomány 341.; Így szólott Zarathustra (részletek). | ||
| Husserl: Előadások az időről (részletek). | |||
| 1.12. A környezet- és bioetika problémái | |||
| A probléma megközelítése | Felfogások a környezet- és bioetika fogalmáról: az alkalmazott etika egyik ága; interdiszciplináris tudományág. A környezeti problémák vizsgálata - eltávolodás a tisztán tudományos- technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági, jogi és etikai dimenziók irányába. Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere; a környezet önmagában való érték; a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik. Környezetvédelem - a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek). Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, szervátültetés, genetikai beavatkozások - érvek és ellenérvek. | A személy fogalmának szerepe a bioetikában, az antropocentrikus, a biocentrikus és az ökocentrikus etikák felfogása a morális státusszal való rendelkezésről; a genetikai beavatkozások és a személyiség, a társadalmi identitás problémája. | |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, lételmélet, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott | Charles Susanne (szerk.): Bioetikai | Kőműves Sándor és Rózsa | |
| művek/ műrészletek | olvasókönyv (részletek). | Erzsébet (szerk.): A személy bioetikai kontextusa (részletek). |
| Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába (részletek). | Lányi András - Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika (szöveggyűjtemény). | |
| Tillmann József (szerk.): A későújkor józansága (részletek). | Habermas: A posztnemzeti állapot IV. Érvek az ember klónozása ellen, három válasz. | |
| Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részletek). | ||
| Eco: Egy őrült tudós klónozni akar. | ||
| 1.13. Globalizáció és társadalom | ||
| A probléma megközelítése | A globalizáció hétköznapi és tudományos definíciói. A globalizáció folyamatának történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai, jogi és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség. Fukuyama ésHuntington felfogása a kétpólusú világ megszűnése utáni világrendről. | A globalizáció előnyei és hátrányai; a globalizáció folyamatának sajátosságai: globális és lokális, homogenizáció és sokszínűség, nemzetállamon túli kormányzás és nemzetállami szuverenitás; növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek az országok és a régiók között. |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember (részletek). | A. Giddens: A globalizáció és a változó világ (In: Szociológia). |
| Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek). | Habermas: A posztnemzeti állapot. Politika eszmék (részletek). | |
| Rüdiger Safranski: Mennyi globalizációt bír el az ember? | Bayer József: Globális média, globális kultúra (részletek). | |
| Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0 Érvek és ellenérvek (részletek). | Lányi András: A globalizáció folyamata (részletek). | |
2. FILOZÓFUSOK
| KÖZÉPSZINT | EMELT SZINT | ||
| Kötelező (6) | Választható (3) | Kötelező (9) | Választható (4) |
| Egy preszókratikus | |||
| Platón | Platón | ||
| Arisztotelész | Arisztotelész | ||
| Szent Ágoston | Szent Ágoston | ||
| Aquinói Szent Tamás | Aquinói Szent Tamás | ||
| Bacon | Bacon | ||
| Descartes | Descartes | ||
| Locke | Locke | ||
| Berkeley | |||
| Hume | Hume | ||
| Spinoza | |||
| Rousseau | |||
| Kant | Kant | ||
| Hegel | Hegel | ||
| Marx | Marx | ||
| Comte | Comte | ||
| Mill | |||
| Schopenhauer | Schopenhauer | ||
| Kierkegaard | Kierkegaard | ||
| Nietzsche | Nietzsche | ||
| Bergson | Bergson | ||
| Husserl | |||
| Heidegger | Heidegger | ||
| Sartre | Sartre | ||
| Bécsi Kör | Bécsi Kör | ||
| Popper | |||
| Kuhn | Kuhn | ||
| Wittgenstein | Wittgenstein | ||
| Egy posztmodern | |||
| Egy magyar filozófus |
Megjegyzés: Középszinten a középkorból egy szerző kötelezően választandó.
2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Platón | ||
| Filozófiai problémák | Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer. | Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, a szép ideája, szerelemfelfogások. |
| Fogalmak | Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság. | Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és Vonalhasonlat), |
| Állam X. 596 b-597 d (A lét három formája). | Phaidon Bevezetés 70a-77d, Lakoma, | |
| Szókratész védőbeszéde. | ||
| Arisztotelész | ||
| Filozófiai problémák | A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag- forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, "két szélsőség közötti közép", erények, fogalom, ítélet, következtetés. | A létező és a lét, mozgás - változás, lehetőség - valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás. |
| Fogalmak | Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zoón politikon, szillogizmus. | Kategória, attribútum, szubsztrátum, univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Politika (részletek). Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b- 1107 a. | Metafizika Z 1029a-1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás); |
| Nikomakhoszi Etika I-II. könyv. | ||
| Szent Ágoston | ||
| Filozófiai problémák | A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten. | A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő. |
| A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés. | ||
| Fogalmak | Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat. | Illumináció, szeretet etika. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI.; (a szabad akarat és a rossz kérdései). | Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái). |
| Aquinói Szent Tamás | ||
| Filozófiai problémák | Hit és tudás, értelmi- és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer. | A lét és a létező, Isten mint végtelen létteljesség, anyag - forma, lehetőség - valóság. |
| Fogalmak | Skolasztika, univerzália-vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens- és transzcendens világ, tomizmus. | Létező - lét - lényeg, actus / energeia / valóság - potencia / dünamisz / lehetőség. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2. | Summa Theologiae, Pars I, Quaestio I, Art. 3-8; A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet. |
| F. Bacon | ||
| Filozófiai problémák | A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában. | |
| Fogalmak | Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Novum Organum (ködképek). | |
| Descartes | ||
| Filozófiai problémák | Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, "Gondolkodom, tehát vagyok"- tétel, "világos és elkülönített" belátás, test és lélek dualizmusa, szubsztanciák: gondolkodó és a kiterjedt dolog, Isten; az én mint gondolkodó dolog; istenbizonyítékok. | Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, fa-metafora, autonóm etika megalapozási kísérlete. |
| Fogalmak | Racionalizmus és empirizmus, "józan ész", módszeres kétely, gondolkodó és kiterjedt szubsztancia, velünk született ideák. | A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, clare et distincte, autonóm etika. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Elmélkedések az első filozófiáról (1- 3. Elmélkedés). | Értekezés a módszerről (3-4. rész). |
| Locke | ||
| Filozófiai problémák | Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó. | A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve. |
| Fogalmak | Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus. | Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról). | (Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II.; VII.; XI-XII. fejezet. |
| Berkeley |
| Filozófiai problémák | Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus. | |
| Fogalmak | Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse est percipi). | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Hűlasz és Philonusz három párbeszéde (részletek). | |
| Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről. Bevezetés és I. rész 1- 24. | ||
| Hume | ||
| Filozófiai problémák | Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás. | Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye. |
| Fogalmak | Empirizmus, tudás. | Percepció, benyomások és ideák. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Értekezés az emberi természetről (részletek). | Értekezés az emberi természetről I. könyv, Az értelemről, III. I. 1. |
| Tanulmány az emberi értelemről, 7. fejezet, 2. | ||
| Spinoza | ||
| Filozófiai problémák | Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszűntetése; a kauzalitás mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és "Isten értelmi szeretete". |
| Fogalmak | Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Etika I. Istenről. | |
| Rousseau | ||
| Filozófiai problémák | A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó. | |
| Fogalmak | Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | A társadalmi szerződés I-II. könyv. | |
| Kant | ||
| Filozófiai problémák | A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó. | A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv; az ítélőerő és a képzelőerő kapcsolata, a szép és a fenséges. |
| Fogalmak | Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatívusz. | Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? | A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz. Bevezetés. |
| A tiszta ész kritikája. Bevezetés. | Az ítélőerő kritikája, 43-48. | |
| Hegel | ||
| Filozófiai problémák | Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben. | A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem. |
| Fogalmak | Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. | Objektum, szubjektum, transzcendentális szubj ektum. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). | A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek). |
| Marx | ||
| Filozófiai problémák | A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya. | A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszűntetése. |
| Fogalmak | Dialektikus és történelmi materializmus, "tudományos szocializmus", praxis. | Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Tézisek Feuerbachról. | A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági- filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka). |
| Comte | ||
| Filozófiai problémák | A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai. | |
| Fogalmak | Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek). | |
| J. S. Mill | ||
| Filozófiai problémák | A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése. | |
| Fogalmak | Liberalizmus, utilitarizmus. | |
| Ajánlott művek/mű- | ||
| részletek | A szabadságról (részletek). | |
| Schopenhauer | ||
| Filozófiai problémák | Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál. | A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet. |
| Fogalmak | Akarat, képzet, idea, pesszimizmus. | |
| Ajánlott művek/mű- részetek | A világ mint akarat és képzet III. 31- 33. §. | |
| Kierkegaard |
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, választás, szorongás. | Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a "szerencsétlen individuum", a hit és a létezés paradoxonjai. |
| Fogalmak | Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok. | Egzisztálás, paradoxon. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek). | Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése? |
| Az ismétlés. Halálos betegség. | ||
| Nietzsche | ||
| Filozófiai problémák | A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték "átértékelése", Isten halott, az értékteremtő ember, "ugyanannak örök visszatérése", a hatalom akarása. | A morál, az erkölcsi jó és rossz. |
| Fogalmak | Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus. | Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | A tragédia születése; A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra: Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről. | A morál genealógiájához I. rész; Túl jón és rosszon 2. és 5. rész. |
| Bergson | ||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. A fizikai és az élményidő, a tartam. | A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten; a valóság statikus és dinamikus szemlélete; az intuitív és a fogalmi megismerés; relatív és abszolút ismeret. |
| Fogalmak | Intuíció, életlendület. | Relatív és abszolút ismeret. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Idő és szabadság (részletek). | Teremtő fejlődés (részletek). |
| Husserl | ||
| Filozófiai problémák | A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén. | |
| Fogalmak | Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás. | |
| Ajánlott művek/műrész- letek | A fenomenológia ideája (részletek). |
| Heidegger | ||
| Filozófiai problémák | A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet - a létnek rejtőzködésből való kilépése. | Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés. |
| Fogalmak | Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét (Dasein), világban-való-lét (in-der- Welt-Sein). | Phüszisz, logosz, alétheia. |
| Ajánlott művek/műrész- letek | Lét és idő; A műalkotás eredete (részletek). | Mi a metafizika? |
| Sartre | ||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, lényege; Én és a Másik; szabadság, választás, felelősség, szorongás; az ember "szabadságra van ítélve", "az amivé önmagát teszi"; "lenni nem más mint tenni". | A tudat és a semmi, a világ mint az önmagában létező lét totalitása. |
| Fogalmak | Egzisztencia, esszencia, szorongás. | A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés. |
| Ajánlott művek/műrész- letek | Mi az egzisztencializmus? | A lét és a semmi (részletek). |
| Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák). | ||
| Bécsi Kör | ||
| Filozófiai problémák | A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága. | A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; a metafizika kiküszöbölése; értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés. |
| Fogalmak | Logikai pozitivizmus, verifikáció. | |
| Ajánlott művek/műrészletek | Schlick: A filozófia fordulata (részletek). | Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek). |
| Popper Filozófiai problémák | A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom. | |
| Fogalmak | Fallibilis tudományfejlődési |
| elmélet, falszifikáció. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | A tudományos kutatás logikája; A historicizmus nyomorúsága (részletek). | |
| Kulin | ||
| Filozófiai problémák | A tudományos fejlődés paradigmatikus modellj e, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere. | A tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása. |
| Fogalmak | Paradigma, paradigmaváltás, normál tudomány, tudományos forradalom. | "Szakmai mátrix". |
| Ajánlott művek/műrészletek | A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). | |
| Wittgenstein | ||
| Filozófiai problémák | A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ; az elmondható és a kimondhatatlan; a beszéd mint tevékenység vagy életforma része. | A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték-táblázatok. |
| Fogalmak | Köznapi nyelv, nyelvj átékok. | |
| Ajánlott művek/műrészletek | Logikai-filozófiai értekezés (részletek); Filozófiai vizsgálódások (részletek). |
3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK
A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.
| Középszint | Emelt szint |
| Antik görög filozófia | Antik görög filozófia |
| A középkor filozófiája | |
| Felvilágosodás | Felvilágosodás |
| Német idealizmus | |
| 20. századi filozófia (egzisztencializmus, analitikus filozófia) | 20. századi filozófia (egzisztencializmus, fenomenológia, hermeneutika, analitikus filozófia, posztmodern) |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakörök | NINCS | témakörök |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 15 perc | ||
| Feladatsor | Egy tétel kifejtése | ||
| A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor | B) Szövegértelmezés, reflektálás | A) Egy téma kifejtése | B) A filozófiával kapcsolatba hozható alkotás értelmezése |
| 30 pont | 70 pont | 35 pont | 15 pont |
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarészösszetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
| A) vizsgarész-összetevő: 30 pont Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül. - filozófiatörténeti alapismeretek - alapfogalmak - korszakok - problémák |
| B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont) - a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező - filozófiai szövegrészletek értelmezése - reflektálás a felismert filozófiai problémára - önálló vélemény megfogalmazása |
Az a) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.
Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)
A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.
Feladattípusok
- fogalom értelmezése és alkalmazása
- egy korszak vagy egy irányzat felismerése
- filozófiai művek ismerete
- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása
- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete
- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése
- filozófiai ábrák elemzése
- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása
- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása
A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.
A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.
Szövegfajták
A vizsgán csak "elsődleges" művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.
A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.
Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.
A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az "A", 70%-a a "B" vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben;
- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;
- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;
- a szövegértelmezési készség szintje;
- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;
- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;
- az argumentálás nyelvi színvonala.
Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.
Az értékelés során csak egész pontszám adható.
Szóbeli vizsga
A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani. A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgarész "A" és "B" feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.
A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.
Minden tétel két feladatot ("A" és "B") foglal magába. Az "A" feladat lehet
- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;
- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;
- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;
- egy filozófiatörténeti korszak, illetve irányzat bemutatása.
Minden tételnek legalább két "A" feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.
A "B" feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.
Az "A" és "B" feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.
A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, és a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).
A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az "A", 15 pont a "B" feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;
- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;
- a szövegértelmezés szintje;
- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 240 perc | 20 perc | |||
| Feladatsor | Egy tétel kifejtése | |||
| A) Feleletválasztós kérdéssor | B) Szövegértelmezés, probléma- meghatározás | C) Esszé | "A" Egy téma kifejtése | "B" Szemelvény elemzése |
| 20 pont | 30 pont | 50 pont | 35 pont | 15 pont |
| 100 pont | 50 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarészösszetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.
Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.
A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.
A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.
A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:
A) 20 pont
B) 30 pont
C) 50 pont
Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Szóbeli vizsga
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Evente a tételek 20%-át meg kell újítani. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül. A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:
- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;
- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;
- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;
- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;
- szövegértelmezés;
- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;
- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;
- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.
A tételsor "A" feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).
Minden tétel két feladatból áll.
Az "A" feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.
A "B" feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.
A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.
A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az "A", 15 pont a "B" feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás;
- logikus gondolkodás, argumentációs készség;
- szövegértelmezési készség;
- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;
- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik."
5. Az R. Mellékletének FIZIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"FIZIKA
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:
- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;
- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;
- alapmennyiségek mérése;
- egyszerű számítások elvégzése;
- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;
- grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítése, értékelése, elemzése;
- mértékegységek, mértékrendszerek használata;
- a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;
- induktív és deduktív következtetés;
- analógiás következtetés;
- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása;
- tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítése; téves információk azonosítása;
- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;
- a mindennapi életben használt eszközök működésének megértése;
- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;
- a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerése és megértése;
- a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete.
Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:
- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;
- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén);
- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;
- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;
- az adatok, mérési eredmények felhasználása bizonyítékként, érvként;
- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);
- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata;
- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;
- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;
- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő fizikai feladatok, problémák megoldása;
- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;
- a környezetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.
B) TÉMAKÖRÖK
Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.
A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. Amely témakörhöz a táblázat nem tartalmaz külön követelményt, ott a fogalom ismerete az elvárás.
1. Mechanika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Newton törvényei | ||
| 1.1.1. Newton I. | Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a | Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati |
| törvénye | mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat | kapcsolatokat. |
| Kölcsönhatás | említeni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze az | Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. |
| Mozgásállapot, - | egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze | Alkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott |
| változás | Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. | mozgásfajtákra. |
| Tehetetlenség, tömeg | törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. | |
| Inerciarendszer | Tudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. | |
| 1.1.2. Newton II. | Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. | Legyen jártas az erővektorok felbontásában. |
| törvénye | ||
| Erőhatás, erő, eredő | ||
| erő támadáspont, | ||
| hatásvonal | ||
| Lendület, | Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. | Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét |
| lendületváltozás, | Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések, | feladatmegoldásokban. |
| Lendületmegmaradás | közlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének | |
| Zárt rendszer | érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű | |
| Ütközések vizsgálata | feladatokat megoldani. | |
| Szabaderő, | ||
| kényszererő | ||
| 1.1.3. Newton III. | Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban | |
| törvénye | fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. | |
| 1.2. Pontszerű és merev | ||
| test egyensúlya | ||
| Forgatónyomaték | Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. | Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani. |
| Erőpár | ||
| Egyszerű gépek: | ||
| Lejtő, emelő, csiga | ||
| Tömegközéppont | Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. | Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer tömegközéppontját számolással meghatározni. |
| 1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása Tehetetlenségi nyomaték Perdület ésperdület- megmaradás | Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a forgómozgás dinamikai leírásában. Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű forgásszimmetrikus testekre. Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével. Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a perdületmegmaradás törvényének érvényesülését. | |
| 1.4. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.4.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.4.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi | Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket. Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. | Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket. Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. |
| gyorsulás (- 6.1) | Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb | |
| feladatokban alkalmazni is. | ||
| 1.4.3. Összetett | Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. | Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, |
| mozgások | távolságát, időtartamát, végsebességét. | |
| Függőleges, vízszintes | ||
| hajítás | ||
| 1.4.4. Periodikus | Jellemezze a periodikus mozgásokat. | Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a |
| mozgások | periodikus mozgások témakörében. | |
| 1.4.4.1. Az egyenletes | ||
| körmozgás | ||
| Periódusidő, | ||
| fordulatszám | ||
| Kerületi sebesség | ||
| Szögelfordulás, | ||
| szögsebesség | ||
| Centripetális gyorsulás | Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét | |
| Centripetális erő mint | jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. | |
| a körmozgást fenntartó | ||
| erő | ||
| Szöggyorsulás és | ||
| kerületi gyorsulás | ||
| 1.4.4.2. Mechanikai | ||
| rezgések | ||
| Rezgőmozgás | Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. | |
| Harmonikus | Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, | Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit |
| rezgőmozgás | kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. | (periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő) |
| Kitérés, amplitúdó, | egyszerűbb feladatok megoldásában. | |
| fázis | ||
| Rezgésidő, frekvencia | ||
| Rugalmas erő | A rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű | |
| feladatokban. | ||
| Matematikai inga | Tudjon periódusidőt mérni. | Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, |
| Lengésidő | feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni. | |
| Csillapított és | ||
| csillapítatlan rezgések | ||
| Rezgő rendszer | Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő | |
| energiája | rendszerben. | |
| Szabadrezgés, | Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. | |
| kényszerrezgés |
| Rezonancia | Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. | |
| 1.4.4.3. Mechanikai | Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat | Tudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket. |
| hullámok (- 4.1.) | mondani a mindennapi életből. | |
| Longitudinális, | Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik. | |
| transzverzális hullám, | ||
| polarizált hullám, egy-, | ||
| két, háromdimenziós | ||
| hullám | ||
| Hullámhossz, terjedési | Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. | |
| sebesség, frekvencia | ||
| Visszaverődés, törés | Tudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre. | |
| jelensége, törvényei | ||
| Beesési, | ||
| visszaverődési, törési | ||
| szög, törésmutató | ||
| Polarizáció | ||
| Interferencia | Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. | |
| Elhajlás | ||
| Állóhullám, | Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. | |
| duzzadóhely, | ||
| csomópont | ||
| Húrok, sípok | ||
| Hangforrás, | A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást | Ismerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az |
| hanghullámok | leíró fizikai mennyiségekkel. | ember által szokásosan érzékelt hangtartományban. |
| Hangerősség | ||
| Hangmagasság | ||
| Hangszín | ||
| Ultrahang, infrahang | Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét. | |
| 1.5. Munka, energia | ||
| Munkavégzés, munka | Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó | Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó |
| erőhatás esetén. | erőhatás esetén is. | |
| Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. | ||
| Gyorsítási munka | ||
| Emelési munka | ||
| Súrlódási munka | ||
| Energia, | ||
| energiaváltozás | ||
| Mechanikai energia: | Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, | Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai |
| Mozgási energia Forgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel | tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. | energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. |
| Energiamegmaradás törvénye (- 2.5) Konzervatív erők munkája | Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. | Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. |
| Teljesítmény Hatásfok (- 2.8) | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. | Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét. |
| 1.6. A speciális relativitáselmélet alapjait 5.2) | ||
| Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés | Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. | |
| 1.7. Folyadékok és gázok mechanikája | ||
| A légnyomás kimutatása és mérése Pascal törvénye | Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget. | |
| Hidrosztatikai nyomás Felhajtóerő Felületi feszültség Közegellenállás Kontinuitási törvény Bernoulli-törvény | Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére. Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére. Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek. Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő. Tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a gyakorlati életből. | Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos feladatok megoldására. |
2. Hőtan, termodinamika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség (tömeg, részecskeszám), mól Ideális gáz Avogadro törvénye (- 4.1) | Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje az Avogadro-törvényt. | |
| 2.2. Hőtágulás | Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket. | |
| Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása | Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. | |
| 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat. | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet. |
| 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (- 5.1) Hőmozgás | Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). | |
| 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (- 1.4) | ||
| 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás | ||
| Hőmennyiség, munkavégzés | Ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. | Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. |
| 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás | Értelmezze az I. főtételt speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. | Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. |
| 2.5.3. Körfolyamatok | Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. | |
| Perpetuum mobile | Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. | |
| 2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás, termikus egyensúly Gázok fajhői | Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén. | Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson mért fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni. |
| 2.7. Halmazállapot- változások | Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. | Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat megoldani velük. |
| 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont | Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket. | |
| 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Telített és telítetlen gőz Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság | Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét. Ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket. | Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. |
| 2.7.3. Jég, víz, gőz | Ismerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon |
| A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés | példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. | |
| 2.8. A termodinamika II. főtétele | ||
| 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (- 1.5.) | Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. | Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét. |
| Hatásfok | Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. | |
| Másodfajú perpetuum mobile | Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. | |
| 2.9. A hőterjedés formái | Ismerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét. |
3. Elektromágnesség
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás | Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. | |
| Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye | Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. | |
| 3.1.2. Az elektromos | Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. | |
| mező jellemzése | Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén | |
| Térerősség | elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak | |
| A szuperpozíció elve | segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén | |
| Erővonalak, -fluxus | elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. | |
| Feszültség | ||
| Potenciál, ekvipotenciális | A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén | |
| felület | elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek | |
| segítségével. | ||
| Konzervatív mező (- | Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az | Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt |
| 1.5.) | úttól. | értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. |
| Homogén mező | ||
| Földpotenciál | ||
| 3.1.3. Töltések mozgása | Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben. | |
| elektromos mezőben (- | ||
| 1.1.) | ||
| 3.1.4. Töltés, térerősség, | ||
| potenciál a vezetőkön | ||
| Töltések elhelyezkedése | Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen | |
| vezetőkön | tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon | |
| Térerősség a vezetők | példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. | |
| belsejében és felületén | ||
| Csúcshatás | ||
| Az elektromos mező | ||
| árnyékolása | ||
| Földelés | ||
| 3.1.5. Kondenzátorok | Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát | Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag |
| Kapacitás | mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. | kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának |
| Síkkondenzátor | meghatározását. | |
| Permittivitás | ||
| Feltöltött kondenzátor | Ismerje a kondenzátor energiáját. | Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és |
| energiája | alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában. | |
| 3.2. Egyenáram | ||
| 3.2.1. Elektromos áram, | Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az | |
| áramerősség | áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. | |
| Feszültségforrás, | ||
| áramforrás | ||
| Elektromotoros erő, belső | ||
| feszültség, | ||
| kapocsfeszültség | ||
| Áramerősség- és | Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. |
| feszültségmérő műszerek | ||
| 3.2.2. Ohm törvénye | Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, | Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, |
| Ellenállás, belső | tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra | illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert. |
| ellenállás, külső ellenállás | elemzésére. | |
| Vezetők ellenállása, | ||
| fajlagos ellenállás | ||
| Változtatható ellenállás | ||
| Az ellenállás | Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. | |
| hőmérsékletfüggése | ||
| Telepek soros, fogyasztók | Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó | Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések |
| soros és párhuzamos | összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. | magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. |
| kapcsolása | Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések | |
| Az eredő ellenállás | megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő | |
| összeállítására és elvégzésére. | ||
| 3.2.3. Félvezetők | Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. | |
| Félvezető eszközök | Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a | |
| félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, | ||
| tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. | ||
| dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek). | ||
| 3.2.4. Az egyenáram | Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az | |
| hatásai, munkája és | elektromos eszközökben. | |
| teljesítménye | Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos | |
| eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos | ||
| ismereteit. | ||
| Hő-, mágneses, vegyi | Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és | |
| hatás (- 4.2) | érintésvédelmi szabályokat. | |
| Galvánelemek, | Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek | Tudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák |
| akkumulátor | környezetkárosító hatását. | értelmezésében. |
| 3.3. Az időben állandó | ||
| mágneses mező | ||
| 3.3.1. Mágneses | Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az | |
| alapjelenségek | elektrosztatikai alapjelenségek között. | |
| A dipólus fogalma | ||
| Mágnesezhetőség, | ||
| mágneses megosztás | ||
| A Föld mágneses mezeje | Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. | |
| Iránytű | ||
| 3.3.2. A mágneses mező | Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és | Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. |
| jellemzése | definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző | Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az |
| Indukcióvektor | mágneses mezőket. | elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét. |
| Indukcióvonalak, | ||
| indukciófluxus | ||
| 3.3.3. Az áram mágneses | Ismerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses | Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére |
| mezeje | mezejének jellegét. | vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban. |
| Hosszú egyenes vezető, | ||
| áramhurok, egyenes | ||
| tekercs mágneses mezeje | ||
| Homogén mágneses mező | ||
| Elektromágnes, vasmag | Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag | |
| Mágneses permeabilitás | szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). | |
| 3.3.4. Mágneses | Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és | |
| erőhatások | irány szerint speciális esetben. | |
| A mágneses mező | ||
| erőhatása áramjárta | ||
| vezetőre | ||
| Két párhuzamos, hosszú | ||
| egyenes vezető között ható | ||
| eró Lorentz-erő | Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje | Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. |
| Részecskegyorsító | ennek néhány következményét. | Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét. |
| berendezés f-> 5.3.) | ||
| 3.4. Az időben változó | ||
| mágneses mező | ||
| 3.4.1. Az indukció | Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező | Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező |
| alapjelensége | mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. | és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő |
| Mozgási indukció | szerkezetét. | |
| Nyugalmi indukció | Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű | |
| Faraday-féle indukciós | feladatok megoldására. | |
| törvény | ||
| Lenz törvénye (- 1.4) | Ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerű | Tudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni. |
| Kölcsönös indukció | kísérleteket és jelenségeket említeni. | |
| Önindukció | Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. | |
| Tekercs mágneses | Ismerje a tekercs mágneses energiáját. | |
| energiája | ||
| 3.4.2. A váltakozó áram | Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram | Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró |
| A váltakozó áram fogalma | tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. | összefüggéseket. |
| Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek | ||
| megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és | ||
| elvégzésére. | ||
| Generátor, motor, dinamó | Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét, |
| alkalmazásait. | ||
| Pillanatnyi, maximális és | Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a | |
| effektív feszültség és | hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. | |
| áramerősség | ||
| Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik | Értse az eltérő viselkedés okát. | |
| egyenárammal és váltakozó árammal szemben. | ||
| Váltakozó áramú | ||
| ellenállások: ohmos, | ||
| induktív és kapacitív | ||
| ellenállás | ||
| Fáziskésés, fázissietés | ||
| 3.4.3. A váltakozó áram | Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a | Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka |
| teljesítménye és munkája | munka kiszámítását. | kiszámítását. |
| Hatásos teljesítmény | ||
| Látszólagos teljesítmény | ||
| Transzformátor | Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. | |
| 3.5. Elektromágneses | ||
| hullámok | ||
| 3.5.1. Az elektromágneses | Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és | |
| hullám fogalma | eltérő viselkedését. | |
| Terjedési sebessége | ||
| vákuumban | ||
| Az elektromágneses | Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses | Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és |
| hullámok spektruma: | hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. | hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit |
| rádióhullámok, infravörös | Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és | használnak fel. |
| sugarak, fény, ultraibolya, | biológiai hatásait. | |
| röntgen- és gammasugarak | ||
| Párhuzamos rezgőkör | Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy | Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések |
| zárt, nyitott | végbe benne. | kialakulását |
| Thomson-képlet | ||
| Csatolt rezgések, | ||
| rezonancia | ||
| Dipólus sugárzása, | Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát. | |
| antenna, szabad | ||
| elektromágneses hullámok |
4. Optika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A fény mint | ||
| elektromágneses hullám | ||
| 4.1.1. Terjedési | Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek | |
| tulajdonságok | következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja | |
| Fényforrás | tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. | |
| Fénynyaláb, fénysugár | ||
| Fénysebesség | Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. | Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert |
| (pl. Olaf Römer, Fizeau). | ||
| 4.1.2. Hullámjelenségek | ||
| A visszaverődés és törés | Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb | Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel |
| törvényei - Snellius- | feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük | lemez) feladatokban. |
| Descartes törvény | feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és | Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani |
| Prizma, planparalel lemez | technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a | törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). |
| Abszolút és relatív | jelenségeket. | |
| törésmutató | ||
| Teljes visszaverődés, | ||
| határszög (száloptika) | ||
| Diszperzió | Ismerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja. | Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben |
| frekvenciafüggő. | ||
| Színképek (- 5.2.) | ||
| Homogén és összetett | Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. | |
| színek | ||
| Fényinterferencia, | Ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel | |
| koherencia | ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. | |
| Fénypolarizáció, | ||
| polárszűrő | ||
| Fényelhajlás résen, | Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). | |
| rácson | Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó | |
| összefüggéseket hullámhossz mérésére. | ||
| Lézerfény | Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait. | |
| 4.1.3. A geometriai | ||
| fénytani leképezés | ||
| Az optikai kép fogalma | Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék | Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg |
| (valódi, látszólagos) | esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a | anyagától is függ. |
| Síktükör | nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő | |
| Lapos gömbtükrök | és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. | |
| (homorú, domború) | ||
| Vékony lencsék (gyűjtő, | ||
| szóró) | ||
| Fókusztávolság, dioptria | ||
| Leképezési törvény | Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt. | Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok |
| Nagyítás | Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel | megoldására. |
| kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának | Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel | |
| meghatározása.) | kapcsolatban. | |
| Egyszerű nagyító | Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, | |
| Fényképezőgép, vetítő, | az egyszerűbb eszközök működési elvét. | |
| mikroszkóp, távcső | ||
| 4.1.4. A szem és a látás | ||
| Rövidlátás, távollátás | Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos | |
| Szemüveg | tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg | |
| használatát, a dioptria fogalmát. |
5. Atomfizika, magfizika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Az anyag szerkezete (-> 2.4.) | ||
| Atom Molekula Ion Kémiai elem | Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. | |
| Avogadro-szám (- 2.1., 2.3.) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység | Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. | Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni. |
| 5.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell | Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Ismerje az elektromosság atomos természetét. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. | Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan- kísérletet. |
| Atommag | Ismerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét. | |
| 5.2.1. A kvantumfizika | ||
| elemei | ||
| Planck-formula | Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. | Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való |
| Ismerje a Planck-formulát. | meghatározását. | |
| Foton (energiakvantum) | Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás | |
| Fényelektromos jelenség | energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. | |
| Kilépési munka | Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. | |
| Fotocella (fényelem) | Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani | |
| gyakorlati alkalmazására. | ||
| Vonalas színkép (- 4.1., | Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni | Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. |
| 6.2.) | alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Ismerje a | Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából. |
| Emissziós színkép | színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája | Tudjon számításokat végezni az atomok által elnyelt vagy |
| Abszorpciós színkép | közötti összefüggést. | kibocsátott fotonokkal kapcsolatban. |
| Bohr-féle atommodell | Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford | |
| Energiaszintek | modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint | |
| Bohr-posztulátumok | az ionizációs energia fogalmát. | |
| Alapállapot, gerjesztett | ||
| állapot | ||
| Ionizációs energia | ||
| 5.2.2. Részecske- és | ||
| hullámtermészet | ||
| A fény mint részecske | Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. | Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó |
| összefüggéseket. | ||
| Tömeg-energia | Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini | |
| ekvivalencia | egyenletet. | |
| (- 1.5.) | ||
| Az elektron | Ismerje az elektron hullámtermészetét. | Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. |
| hullámtermészete | Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy | |
| de Broglie-hullámhossz | szabadon mozgó részecske esetére. | |
| Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet. | ||
| Heisenberg-féle | ||
| határozatlansági reláció | ||
| 5.2.3. Az elektronburok | ||
| szerkezete | ||
| Kvantumszámok: fő- és | Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az | Tudja értelmezni a kvantumszámok fizikai jelentését. |
| mellékkvantumszám, | elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok | Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. |
| mágneses kvantumszám, | szükségesek. | |
| spin Pauli-féle kizárási elv, | Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni | Tudja alkalmazni Pauli elvét és a Hund-szabályt az elektronok |
| Hund-szabály | a Pauli-féle kizárási elvet. | betöltési rendjére a periódusos rendszerben. |
| Elektronhéj | ||
| Kvantummechanikai | Ismerje az elektron "tartózkodási helyének" jelentését az atomban a | |
| atommodell | kvantummechanikai atommodell szerint. | |
| 5.3. Az atommagban | ||
| lejátszódó jelenségek | ||
| 5.3.1. Az atommag | Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton | |
| összetétele | és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított | |
| Proton | nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. | |
| Neutron | Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az | |
| Nukleon | atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a | |
| Rendszám | rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a | |
| Tömegszám | közöttük fennálló összefüggéseket. | |
| Izotóp | Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. | |
| Erős (nukleáris) | Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. | |
| kölcsönhatás | ||
| Magerő | Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. | |
| Tömeghiány (- 1.5.) | Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az | Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. |
| Kötési energia | atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje | Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, |
| Fajlagos kötési energia | nagyságrendjét. | nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében. |
| 5.3.2. Radioaktivitás | ||
| Radioaktív bomlás | Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. | |
| a-, (3-, y-sugárzás | Tudja jellemezni az a-, (3-, y-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. | |
| Magreakció | Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. | Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni. |
| Felezési idő | ||
| Bomlási törvény | ||
| Aktivitás | Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. | |
| Mesterséges radioaktivitás | Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. | |
| Sugárzásmérő detektorok | Tudjon példát mondani sugárzásmérő eszközre és annak gyakorlati | Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM- |
| alkalmazására. | cső, Wilson-kamra) működési elvét. | |
| 5.3.3. Maghasadás | Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot | Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét. |
| Hasadási reakció | vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a | |
| Hasadási termék | hasadási termék fogalmát. | |
| Lassítás | Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának | |
| Láncreakció | feltételeit. |
| Hasadási energia | Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. | |
| Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (nukleáris energia) (- 2.8., 1.5.) | Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia (nukleáris energia) jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. | Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására. |
| Szabályozatlan láncreakció Atombomba | Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. | |
| 5.3.4. Magfúzió | Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. | Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet. |
| A Nap energiája (- 6.2.) Hidrogénbomba | Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. | |
| 5.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték | Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. | |
| 5.5. Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrínó Szétsugárzás-párkeltés | Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát. |
6. Gravitáció, csillagászat
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler- törvényei (- 7.2.) Súly és súlytalanság | Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. | Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. |
| Nehézségi erő | Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. | |
| (- 1.4) | ||
| Potenciális energia | Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre | Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs |
| homogén gravitációs | vonatkozó összefüggéseket. | gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét. |
| mezőben (- 1.5.) és | ||
| centrális gravitációs | ||
| mezőben | ||
| Kozmikus sebességek | Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. | |
| 6.2. Csillagászat | ||
| Fényév | Ismerje a fényév távolságegységet. | |
| Vizsgálati módszerek, | Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és | |
| eszközök (- 5.2.) | eszközeiről. | |
| Naprendszer | Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő | |
| típusok jellegzetességeit, mozgásukat. | ||
| Nap (- 5.3.4.) | Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, | |
| legfontosabb adatait. | ||
| Hold | Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb | |
| Üstökösök, meteoritok | adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. | |
| A csillagok (- 5.3.4.) | Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány | |
| csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, | ||
| tömegét. | ||
| A Tejútrendszer, | Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a | |
| galaxisok | Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a | |
| Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok | ||
| hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az | ||
| Univerzum méreteiről. | ||
| Az Ősrobbanás elmélete | Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó | |
| A táguló Univerzum | következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára | |
| vonatkozóan. |
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, | Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz | |
| Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, M. Curie és P. Curie, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes | köthető eredményeik. | |
| 7.2. Felfedezések, | ||
| találmányok, elméletek | ||
| Geo- és heliocentrikus világkép "Égi és földi mechanika egyesítése" Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrkutatás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer | Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Ismerje a geo- és heliocentrikus világképet. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Ismerje a newtoni fizika tudománytörténeti hatását. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Ismerjen néhány új energiatermelő, -átalakító technikát, és azok hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia, alternatív energiahordozók). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Ismerje a nukleáris fegyverek jelenlétének hatását világunkban. Ismerje a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását. | Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 90 pont | 60 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök vagy mérőműszerek | NINCS | Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | Témakörök, az elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek és egyszerű mérések listája, valamint az ehhez szükséges eszközök | NINCS | Mérések, ehhez szükséges eszközök, tanári instrukciók, balesetvédelemmel kapcsolatos előírások A mérési feladatok elvárt időtartama |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
A közép- és emelt szinten szóbeli vizsgákat szervező intézmények legalább 60 nappal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben elrendelt közép-, illetve emelt szintű szóbeli vizsgák kezdőnapját megelőzően honlapjukon közzéteszik a kísérleti elrendezésekben, illetve a mérési feladatokban használt eszközök részletes listáját és fényképeit.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| I. Feleletválasztós kérdéssor | II. Összetett feladatok | Egy téma kifejtése kísérlettel vagy egyszerű méréssel |
| 40 pont | 50 pont | 60 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatlap két részből áll:
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika: | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.
Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.
A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik.
A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy egyszerű mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.
Tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika: | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.
A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kísérletet vagy egyszerű mérést. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani.
A tétel jellemzői
A tétel kérdéseit a szaktanár állítja össze az alábbiak szerint. A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő vagy ismertetendő kísérletet vagy egyszerű mérést, és ennek elemzésére vonatkozó feladatot. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy egyszerű mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 60 ponttal értékelhető.
Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;
- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| I. Feleletválasztós kérdéssor | II. Témakifejtés | III. Összetett feladatok | A) feladat: egy mérés elvégzése B) feladat: elméleti téma kifejtése |
| 30 pont | 23 pont | 47 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap három részből áll.
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. Témakifejtés
A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.
III. Számítást igénylő problémák
A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
Az írásbeli feladatlap jellemzői
I. Feleletválasztós kérdéssor
A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.
II. Témakifejtés
A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges. III. Számítást igénylő problémák megoldása
A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:
I. rész: 30 pont - helyes válaszonként 2 pont.
II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:
Nyelvhelyesség: 0-l-2pont
- a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;
- a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.
A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont
- az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;
- az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.
Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont.
Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.
III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi és elemzi a mérést, a kapott eredményeket feldolgozza, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból - A) és B) feladatokból - áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)
AB) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika: | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.
Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.
A tétel jellemzői
A) feladat: egy mérés elvégzése
A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a tételben leírt mérés elvégzésének megtervezése is.
A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen mérési feladatot kell elvégeznie, milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket.
A mérési feladatok legfeljebb 25%-a évenként változhat.
B) feladat: egy tétel kifejtése
A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi - a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 50 ponttal értékelhető.
Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően 4-10 pontot érnek, az A) feladatra adott pontszám nem lehet több 25 pontnál. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;
- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot."
6. Az R. Mellékletének FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak a földrajzi-környezeti ismereteiről, valamint az alábbi földrajzzal kapcsolatos kompetenciáknak - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról kell számot adnia:
• földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;
• különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése;
• kontúrtérképes feladatok megoldása;
• egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;
• földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;
• szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;
• az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;
• földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;
• földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.
A földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nincs felsorolva a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha azok eltérnek a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. Részletesebb kifejtés akkor olvasható, ha a hagyományoshoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelmények fogalmazódnak meg.
A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.
B) TÉMAKÖRÖK
1. Térképi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. A térkép | Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. | Ismertesse a térképkészítés fejlődését, tudjon olyan korlátokat és vívmányokat említeni, amelyek befolyásolták. |
| Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. | Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire. | |
| Ismerje fel térképen a domborzati formákat. | Igazolja példákkal, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak. | |
| Használja információszerzés során és feladatokban a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmát. | A vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. | |
| Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Készítsen térképvázlatot, és alakítsa ki a jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. | ||
| 1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel | Értelmezze a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Mérjen és határozzon meg távolságot térképi egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Oldjon meg egyszerű számítási feladatokat a méretarány felhasználásával. Olvassa le a tényleges magasságot, számítsa ki a viszonylagos magasságot térképi információk alapján. Végezzen helymeghatározási és tájékozódási feladatokat térképen és térképpel. Oldjon meg tájékozódási, számítási | Határozzon meg távolságot az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével. Számítson területet arányszám felhasználásával. Oldjon meg a méretarány használatát igénylő számításos feladatokat. Szerkesszen metszetet a szintvonalas térkép alapján. |
| feladatokat a fokhálózat használatával. Olvasson le információkat különböző méretarányú és tartalmú térképekről és tömbszelvényekről, elemezze és vesse össze azokat. Végezzen összehasonlító elemzést tematikus térképekkel. | ||
| 1.3. Távérzékelés és térinformatika | Ismertesse a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeit, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Azonosítson környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi- és űrfelvételeken. Ismerje a GPS működési elvét és jelentőségét. | Ismertesse a műholdak csoportosítását pályatípus és feladat alapján. Emelje ki a földmegfigyelő műholdcsaládokat. Mutassa be a műholdfelvételek készítésének elvét, a műholdfelvételek típusait és alkalmazásuk lehetőségeit. Olvasson le tényeket légi- és űrfelvételekről. Ismertesse a földrajzi információs rendszer (GIS) szerepét. |
2. Kozmikus környezetünk
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem | Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit. | Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Ismertesse a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait. Értelmezze a csillagképek látszólagosságát, tudjon példákat mondani. |
| 2.2. A Nap és kísérői | Sorolja fel a Naprendszert alkotó égitesteket. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. | Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. |
| Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának | Elemezze a Naprendszer bolygóiról készült adatsorokat. Magyarázza meg a holdfázisok és a nap- és holdfogyatkozások | |
| sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Különböztesse meg a nap- és a holdfogyatkozás jelenségét, valamint okait. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget. | kialakulását, készítsen egyszerű ábrát a jelenségekről. Jellemezze a Hold felszínét, bizonyítsa a felszíni hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését. Magyarázza a törpebolygó mint égitest kialakulását. Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását. | |
| 2.3. A Föld és mozgásai | Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Ismertesse az eltérítő erő hatásait. Mutassa be egyszerű rajzzal a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. | |
| Tengely körüli forgás | Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna, 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség. Számítsa ki a helyi és a zónaidőt. | Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti összefüggést. Hasonlítsa össze a Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatait. |
| Nap körüli keringés | Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Értelmezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. | Magyarázza meg a nappalok és éjszakák hosszának a változását. Számítsa ki a Nap delelési magas- ságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen. Alkalmazza feladatmegoldás során a dátumválasztó vonal következményét. |
| 2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében | Mondjon példákat az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására. Nevezzen meg az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar vonatkozású eredményeket. | Mutassa be az űrkutatás legfontosabb mérföldköveit. Sorolja fel az űrkutatás eszközeit, és ismerje azok funkcióit. Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Mutassa be a mesterséges égitestek, |
| szondák jelentőségét a Naprendszer, a Tejútrendszer és más galaxisok, exobolygók megismerésében szövegek alapján. |
3. A geoszférák földrajza
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. A kőzetburok | ||
| 3.1.1. Földtörténet | Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit, területi előfordulásukat. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. | Hasonlítsa össze a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit, módszereit. Értelmezze a geoszférák fejlődését és azok kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra). Ismertesse az őskontinensek (Pangea, Laurázsia, Gondwana) kialakulásának folyamatát, feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit. Legyen tisztában a jégkorszak fogalmával, tudjon következményeket említeni. |
| 3.1.2. A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői | Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit, és tudjon példát mondani következményeire. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. | Igazolja példákkal a geoszférák közötti kapcsolatokat. Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai, ásványtani összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. Mutassa be a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát. |
| 3.1.3. A kőzetlemezek és - mozgásaik következményei | Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Hasonlítsa össze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket. Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. | Készítsen önállóan ábrát a kőzetburok felépítéséről. Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemez-határokra, és mutassa meg, ismerje fel azokat a térképen. Mutassa be a geológiai erők megnyilvánulásait a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával. Készítsen és magyarázzon |
| Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyek- kel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés és kárenyhítés lehetőségeire. | kőzetlemez-mozgásokkal kapcsolatos folyamatábrákat. Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemesfémércek képződését, és támassza alá ezt példákkal. Magyarázza példa segítségével az ún. "forró pontok" feletti vulkánosságot. Ismerje a földrengéserősség mérésének elvét, a rengések kísérőjelenségeit. Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. | |
| 3.1.4. A hegység- képződés | Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Mondjon ezekre példákat. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a szerkezeti mozgásokkal, illetve a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Mondjon példákat típusaikra, formáikra. Különböztesse meg ábrákon, képeken a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. | Mutassa be a hegységképződési szakaszok összefüggéseit. Rajzoljon és elemezzen a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat. |
| 3.1.5. A kőzet- burok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek | Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek, a kősó és a szénhidrogének keletkezését. Sorolja be keletkezés szerint, csoportosítsa és ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. | Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. Csoportosítsa összetételük alapján a magmás kőzeteket. Mutassa be a magmás és üledékes |
| Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Jellemezze a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Mutassa be az ércek gazdasági hasznosítását példák alapján. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Ismerje fel a bányászat, a fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásának környezeti következményeit információgyűjtés és -feldolgozás alapján. | ércképződést. Értelmezze a nagy tömegű kőzetátalakítás és a fenntarthatóság kapcsolatát. Mutassa be a bányászat károkozásának mérséklését és a rekultiváció lehetőségeit példákban. | |
| 3.1.6. A Föld nagyszerkezeti egységei | Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit. Tudjon példákat mondani a nagyszerkezeti egységek előfordulására, és mutassa meg ezeket a térképen, ismerje fel a térképvázlaton. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs- előfordulások kapcsolatát. | Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a nagyszerkezeti egységeket. Magyarázza a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását. |
| Ősföldek | Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti (fedett, fedetlen) és morfológiai (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék) típusait. | |
| Röghegységek | Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagj ait, jellemezze a szerkezetüket. | |
| Gyűrthegységek | Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrend- szert. | |
| Süllyedékterületek, síkságok | Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket | |
| 3.1.7.A földfelszín formálódása | Támassza alá példákkal a geológiai és a földrajzi erők (köztük az ember), valamint az ember szerepét a | Értelmezze a geológiai erők és a földrajzi erők harcát. Mutassa be a földrajzi erők |
| felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Mondjon példát az egyes felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlatban. Ismerje fel a földrajzi erőket az aprózódás és a mállás; a lepusztulás és a felhalmozódás, feltöltődés; az üledékképződés és az üledékes kőzetek keletkezése folyamatában. | munkája és a földrajzi övezetesség összefüggéseit. Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, helyezze el ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben. Különböztesse meg a kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatokat. Mutassa be a szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzetének természetföldrajzi és környezeti következményeit a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példáin. | |
| 3.1.8. A talaj | Ismertesse a talaj szerkezetét, szintjeinek jellemzőit. | Mutassa be a talajképződés folyamatát. Jellemezze a talajt mint a legösszetettebb és a társadalmi- gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződményt. |
| Nevezze meg és jellemezze az elterjedt zonális és azonális talajokat (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. | Mutassa be az elterjedt zonális és azonális talajok kialakításában szerepet játszó tényezőket, bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. | |
| Mutassa be példák alapján a talajt veszélyeztető környezeti folyamatokat és a veszély mérséklésének lehetőségeit. | Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit. Igazolja példák alapján a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatát a különböző éghajlati övekben. Mutassa be a talaj környezeti hatásjelző szerepét. | |
| 3.2. A levegőburok | ||
| 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete | Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a | Ismertesse a légkör fejlődését, összetételének változását, az ózonréteg kialakulását. |
| bennük lezajló változások lényegét. Elemezzen a témához kapcsolódó ábrát. Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat. | Támassza alá példákkal a légkör gazdasági jelentőségét. | |
| 3.2.2. A levegő felmelegedése | Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. | Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapcsolatos fogalmakat (tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam). |
| Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Számítsa ki a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi, az évi közepes és az abszolút hőingadozást. Ábrázoljon grafikusan hőmérsékleti adatokat, hasonlítson össze és elemezzen hőmérsékleti tematikus térképeket. Ismerje fel a napsugárzás és az energetika kapcsolatának példáit. | Ismertesse a felmelegedést meghatározó és módosító tényezőket, valamint hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példáit. | |
| 3.2.3. A levegő mozgása | Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát és kapcsolatát a szél kialakulásával, a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. | |
| Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő | Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket. Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét. Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek |
| fogalmát és szerepét. Mutassa be az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, hasonlítsa össze jellemzőiket. Elemezze hatásukat a mindennapi életre. | kapcsolatát. Tárja fel a futóáramlás szerepét. Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Készítsen magyarázó ábrát a monszun szélrendszerek kialakulásáról. | |
| 3.2.4. Felhő- és csapadékképződés | Alkalmazza a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Ismertesse a csapadékképződés feltételeit, mutassa be ábra segítségével a felhő- és csapadékképződés folyamatát. Magyarázza a különböző hulló és talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Támassza alá példákkal a csapadék gazdasági jelentőségét. | Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást eredményeznek. Oldjon meg vízgőztartalom- számítási feladatokat. |
| 3.2.5. Az időjárás és az éghajlat | Mutassa be az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Mutassa be az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Hasonlítson össze az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat, szerkesszen adatokból diagramot, dolgozzon fel szöveges forrásanyagot. Ismerjen fel légköri képződményeket időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Értelmezzen szöveges és képi időjárás-előrejelzést, vonjon le | Igazolja példákkal a légkör egységes rendszerként való működését, fogalmazzon meg a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségeket, szabályokat. Mondjon példákat az időjárás- változások biológiai hatásaira. Mutassa be az időjárás okozta veszélyhelyzetekre való felkészülést lehetőségeit, a helyes és másokért is felelős magatartás jellemzőit. |
| következtetéseket az időjárási adatokból. Ismerje fel az időjárási veszélyhelyzeteket információk alapján, nevezzen meg megelőzési és védekezési módokat. | ||
| 3.2.6. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége | Mutassa be a szél és a csapadék pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerje fel a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formákat ábrákon és képeken. Igazolja példákkal a szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményeit. | Nevezze meg a felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezőket. Bizonyítsa az összefüggést a szél és a csapadék felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között. Következtessen a szél és a csapadék által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira. |
| 3.2.7. A légszennyezés következményei | Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat. Mutassa be példák alapján a szennyeződés élettani, társadalmi- gazdasági stb. következményeit. Dolgozzon fel és értelmezzen légszennyezési adatokat, információkat. | Következtessen a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból. Érveljen az egyén felelőssége és lehetőségei mellett a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit. |
| 3.3. A vízburok földrajza | ||
| 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai | Mutassa be a vízburok tagolódását, az egyes víztípusok kapcsolódását. Mutassa be a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. | Ismertesse a vízburok kialakulását. |
| Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. | Értelmezze a tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseit. Mutassa összefüggéseiben a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén. Értelmezze a sós víz és az édesvíz |
| Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. Ismerje fel az óceán- és tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, összefüggését az általános légkörzéssel. Mutasson a térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. | eltérő tulajdonságaiból adódó következményeket. Magyarázza a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait. | |
| Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást. | Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére. Ismertesse kitermelésük lehetőségeit. | |
| 3.3.2. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk | ||
| A tavak | Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Mutasson példákat a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. | Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján. Alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről. |
| A folyóvizek | Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Számítsa ki a folyó vízhozamát. | Bizonyítsa példákkal térkép segítségével a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását. Értelmezzen vízállás-jelentést. |
| Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Soroljon fel az árvíz kialakulásához vezető tényezőket, a veszélyhelyzet mérséklését segítő megoldásokat. | ||
| 3.3.3. A felszín alatti vizek | Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Rendszerezze a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. | Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázatában. |
| 3.3.4. A víz és a jég felszínformáló munkája | Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a dombor- zattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket. Jellemezze a pusztuló és az épülő tengerpartot. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Ismerje fel a jellegzetes képződményeket. | Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát. Hasonlítsa össze a kétféle jégtakaró felszínformálását. Mutassa be konkrét tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. Ismerje fel a víz felszínformáló munkájának földrajzi összefüggéseit. Igazolja ezeket konkrét példákon. Következtessen a jég és a víz által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira. |
| A karsztosodás | Ismertesse a karsztosodás folyamatát. Jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat, ismerje fel ezeket képeken, ábrákon. Tudjon következtetni kialakulásuk folyamatára. | Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban. Mutassa be a karsztosodást befolyásoló tényezők összefüggéseit. Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat. |
| A vízburok mint gazdasági erőforrás | Ismertesse hazai példán a vízgazdálkodás feladatait, az ár- és belvízvédelem szerepét. Ismerje fel a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatokat, fogalmazza meg a helyes magatartás jellemzőit. Mutassa be a kommunális és az ipari vízellátás, az öntözés, a vízenergia | Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a természet- és a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok kielégítésének módjára. Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben. |
| hasznosításának lehetőségeit és korlátait példák alapján. Jellemezze a vízi szállítást, fogalmazza meg előnyeit és korlátait. Mutassa be hazai és nemzetközi példákon a víz kínálta idegenforgalmi lehetőségeket. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. | Bizonyítsa szöveges források alapján a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében. Hasonlítsa össze az ivóvíz és az ipari víz tulajdonságait, kinyerésük lehetőségeit és korlátait. Magyarázza a vízzel való gazdálkodás szerepét a fenntartható fejlődésben. | |
| 3.4. A geoszférák kölcsönhatásai | Elemezzen a geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. | Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következ- ményeit. Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, kiváltó okaira és következményeikre, megelőzésük és megoldásuk lehetőségeire. Elemezzen a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. |
4. A földrajzi övezetesség
Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek | Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Jelölje térképvázlatban a szoláris éghajlati övezeteket, fogalmazza meg helyüket a földrajzi fokhálózatban. | Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését. Értelmezze a szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségeit, értelmezze a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatát, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepét, összefüggéseit. |
| Valódi éghajlati övezetek | Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze az éghajlati és a földrajzi | Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. |
| övezetesség közötti különbséget. | ||
| 4.2. A vízszintes | Értelmezze a földrajzi övezetesség | Mutassa be az összefüggéseket és a |
| földrajzi | fogalmát, rendszerét (övezet, öv, | törvényszerűségeket a földrajzi |
| övezetesség | terület/vidék). | övezetesség elemeinek kapcsolat- |
| Jellemezze az egyes övezetek, övek, | rendszerében (talajképződés | |
| területek/vidék éghajlati, vízrajzi és | folyamata, vízháztartást befolyásoló | |
| felszínformálódási sajátosságait, | tényezők, felszínformálódási folya- | |
| talaját és élővilágát. | matok). | |
| Mutassa be, hogyan befolyásolják a | Mondjon példákat az övezetesség | |
| természetföldrajzi jellemzők a | és a táj eltartóképességének | |
| társadalom lehetőségeit az egyes | kapcsolatára, az övezetesen | |
| övezetekben, övekben, területeken. | elrendeződő természeti | |
| Sorolja fel az egyes övek, | erőforrásokra, a gazdálkodás | |
| területek/vidék legfontosabb | jellemző módjaira. | |
| gazdasági növényeit, tenyésztett | Mutassa meg térképen, rajzolja be | |
| állatait, a gazdálkodás területi | munkatérképre az életközösségek | |
| típusait. | környezetkárosodással leginkább | |
| Ismerje fel és jellemezze fényképek, | sújtott területeit. | |
| ábrák és leírások alapján a földrajzi | Mondjon példákat arra, hogyan | |
| övezetesség tipikus területeit. | kezeli a társadalom az övezetek, | |
| Elemezzen a Föld és a kontinensek | övek, területek környezeti | |
| zonalitását bemutató tematikus | problémáit. | |
| térképeket, diagramokat. | Ismerjen fel öveket, | |
| Értelmezzen és hasonlítson össze | területeket/vidéket klímadiagramok | |
| klímadiagramokat. | alapján. | |
| Ismertesse a különböző övezetek, | Jellemezzen komplexen földrajzi | |
| övek főbb környezeti problémáit | övezeteket, öveket, | |
| Mutassa meg térképen és ismerje fel | területeket/vidéket tematikus | |
| kontúrtérképen az egyes övezetek, | térképek összehasonlításával. | |
| övek, területek/vidék | Elemezzen az övezetességet | |
| elhelyezkedését. | bemutató komplex szelvényeket. | |
| 4.3. Az egyes | ||
| övezetek egyedi | ||
| jellemzői | ||
| 4.3.1. A forró | Mutassa be a környezeti tényezők és | Mutassa be a természetföldrajzi |
| övezet | a természetföldrajzi jellemzők | adottságok és az életmód, illetve a |
| változását az Egyenlítő és a | gazdálkodás kapcsolatát az ok- | |
| térítőkörök között. | okozati összefüggések feltárásával. | |
| Magyarázza az övezet öveinek | Magyarázza a felszínformálódás | |
| elkülönítési szempontjait. | övezeten belüli eltéréseit. | |
| Értelmezze a száraz és a | ||
| csapadékos időszak váltakozásának | ||
| hatását az egyes természetföldrajzi | ||
| tényezőkre, illetve a társadalmi- | ||
| gazdasági sajátosságokra, | ||
| művelésmódokra. | ||
| Egyenlítői öv | Mutassa be a passzát szélrendszer | |
| szerepét az egyenlítői éghajlat és a | ||
| többi természetföldrajzi jellemző | ||
| kialakulásában. |
| Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. | ||
| Átmeneti öv | Hasonlítsa össze a nedves és a száraz szavanna éghajlati sajátosságait, ismertesse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. | |
| Térítői öv | Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. | |
| Monszun vidék | Magyarázza a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. | Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között. |
| 4.3.2. Mérsékelt övezet | Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének követ- kezményeit. | Jellemezze a mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján. |
| Meleg-mérsékelt öv | Magyarázza a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait. | |
| Mediterrán terület | Mutassa be a tipikus mediterrán gazdálkodást, valamint a mediterrán éghajlat szerepét a napi életritmus alakításában. Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. | |
| Monszun terület | Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. | Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit. |
| Valódi mérsékelt öv | Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Igazolja példák alapján a természetföldrajzi adottságok és társadalmi-gazdasági saj átosságok kapcsolatát. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változá- sában. | Mutassa be a természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve a gazdálkodás kapcsolatát az ok- okozati összefüggések feltárásával. Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás Ny-K irányú változását Eurázsiában. |
| Óceáni terület | Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására. | |
| Mérsékelten szárazföldi terület | Hasonlítsa össze a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságait. | Igazolja a nedves kontinentális éghajlat átmeneti jellegét. |
| Szárazföldi terület | Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait. | Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit. Mondjon példákat a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira. |
| Szélsőségesen szárazföldi terület | Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. | |
| 4.3.5. Hideg- mérsékelt öv | Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. | Mutassa be az öv gazdasági hasznosítását befolyásoló tényezőket. Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az övben. |
| 4.3.6. A hideg övezet | Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi | Magyarázza a nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változását. Mondjon példákat az emberi |
| jellemzői a társadalom lehetőségeit. | tevékenység (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható következményeire a hideg övezetben. | |
| Sarkköri öv | Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. | Ismertesse a talajképződés és a felszínformálódás övre jellemző vonásait. |
| Sarkvidéki öv | Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. | Magyarázza a belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. |
| 4.4. A függőleges földrajzi övezetesség | Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik. | Mutassa be a földrajzi erők magassággal változó felszínformáló szerepét a hegységekben. Készítsen függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt. Elemezzen függőleges övezetességgel kapcsolatos képeket, ábrákat, szövegeket. Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét. |
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. A népesség földrajzi jellemzői | ||
| Demográfiai folyamatok | Magyarázza a népességszám- változás időbeli és területi különbségeit, annak okait és következményeit. Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Hasonlítsa össze a fiatalodó és az öregedő társadalmak jellemzőit. | Kapcsolja össze a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel. Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi- gazdasági következményeket. Mutassa be példákon a népességgyarapodás környezeti következményeit szemelvények felhasználásával. |
| A népesség területi eloszlása | Mutassa be a népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezőket, nevezzen meg példákat ritkán és sűrűn lakott területekre. | Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. |
| Jellemezze a népesedési szakaszokat. Olvassa le és értelmezze a korfa adatait. Oldjon meg a demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat, vonjon le következtetéseket az eredmények alapján. Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. Elemezze a népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzőit (keresők, eltartottak). Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. Nevezzen meg példákat napjaink migrációs folyamataira, magyarázza azok okait. Ismertesse és mutassa meg térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Értelmezze az állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzetiség fogalmát konkrét példák alapján. Nevezze meg a világvallásokat és azok vallási központjait. Nevezze meg a világnyelveket. | Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával. Mutassa be napjaink migrációs folyamatainak társadalmi-gazdasági vonatkozásait. Mutassa be a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait. Ismertesse példák alapján a világvallások elterjedését, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepét. Értelmezze a világnyelvek szerepét. | |
| 5.2. Településtípusok, urbanizáció | Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Említsen példákat a különböző szerepkört betöltő településekre, a szerepkörök átalakulására. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk | Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést. Hasonlítsa össze a falu és a város fejlődésének folyamatát. Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben. Magyarázza a dezurbanizáció és az elővárosodás folyamatát. Hasonlítsa össze a fejlett és a fejlődő világ urbanizációs folyamatait. Mutassa be a falvak átalakulási |
| és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. | folyamatát, szerepük átértékelődését. Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot. Ismerje fel ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait, adjon magyarázatot azokra. |
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
| 6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság | Mutassa be az állam piacgazdaságban betöltött szerepét. Nevezze meg és értelmezze a gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatókat, vessen össze adatsorokat. Jellemezze a centrum és periféria térségeket. Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a világgazdasági pólusokat és vezető országaikat, valamint a Föld különböző térségeinek periféria- országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok, diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. Mondjon példákat különböző fejlettségű országokra. | Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit. Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Magyarázza a nemzetgazdaságok átalakuló szerepének okait és összefüggéseit. Értelmezze a különböző típusú statisztikai forrásokból származó fejlettséget tükröző adatsorokat. Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait, folyamatát és területi átrendeződését. Magyarázza meg a periféria- térségek kialakulásának okait. Támassza alá példákkal az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának különböző lehetőségeit. Mutassa be a centrum és periféria térségek sajátos kapcsolatrendszerét. |
| Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség kapcsolatát az életszínvonallal. Nevezze meg a gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezőket, nevezzen meg példákat szerepük átalakulására. Mutassa be a gazdaság ágazati | Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. Értelmezze a gazdasági szerkezet átalakulását, kapcsolatát a társadalmi-gazdasági fejlődéssel. Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a |
| felépítését. Mutassa be országok példáin a gazdasági szerkezet átalakulását, illetve az egyes ágazatok változó szerepét, a szolgáltatás szerepének felértékelődését. Mutassa be a foglalkozási szerkezet átalakulását. | társadalmi életben. Magyarázza a gazdasági és a foglalkozási szerkezet átalakulásának összefüggéseit. | |
| 6.2. Integrációs folyamatok | Nevezze meg az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismertesse az integrációk fejlődésének szintjeit. Nevezzen meg példákat különböző szintre jutott és különböző típusú integrációkra. | Értékelje az integrációk kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Igazolja az integrálódás szükségességét napjaink világgazdaságában. Hasonlítsa össze az egyes integrációs szintek működését. Jellemezze a NAFTA és az Európai Unió mint integráció kialakulásának folyamatát, lépéseit. |
| 6.3. A globaizáció | Értelmezze a globalizáció folyamatát, a világtermék fogalmát. Mutassa be a globalizáció kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismerje fel leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Mutassa be a globalizáció mindennapi életünkben érzékelhető hatását. Nevezzen meg a globalizációhoz kapcsolódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. | Ismertesse globális világgazdaság működésének jellemzőit, a világméretű szerveződést lehetővé tevő technikai feltételeket. Igazolja a globalizáció nyújtotta előnyök kihasználása és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatát. |
| Ismerje a globalizáció és a transznacionális vállalatok szerveződésének kapcsolatát. Ismertesse a transznacionális vállalatok működésének elvét példák alapján. Nevezzen meg a világgazdaságban meghatározó szerepet játszó TNC-ket. | Mutassa be a transznacionális vállalatok működését, a termelésszervezés sajátosságait. Igazolja a TNC-k szerepét a szolgáltatások és a negyedik szektor (K+F) fejlődésében. | |
| 6.4. A monetáris világ | Ismertesse a működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzőit. Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető folyamatokat. Mutassa be a mindennapok pénzügyi folyamatait, a pénzügyi szolgáltatások (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta) | Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben. Tárja fel az összefüggéseket az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamatában. Ismerje az eladósodás társadalmi és gazdasági következményeit. |
| működésének jellemzőit. Oldjon meg egyszerű valutaváltási számítási feladatokat. Mutassa be az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Értelmezze az egyéni hitelfelvétel kockázatait (árfolyamváltozás, kamatváltozás, törlesztési források). | Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető világgazdasági eseményeket, folyamatokat. Elemezze az eladósodás folyamatának nemzetközi összefüggéseit. Mondjon példákat inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra. Magyarázza az infláció következményeit. | |
| Ismertesse a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepét és feladataikat. Értelmezzen a gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó híreket, adatokat. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Nevezzen meg költségvetési tényezőket, ismerje az államháztartás fogalmát. | Hasonlítsa össze az IMF és a Világbank tevékenységét. Sorolja fel a költségvetés fő összetevőit. Értelmezze az államháztartási hiány kialakulásához vezető folyamatokat. Hasonlítsa össze az árfolyam- és a kamatváltozás hatását egyszerű számítási feladatban. Oldjon meg a témához kapcsolódó problémamegoldást igénylő feladatokat. |
7. Magyarország -helyünk a Kárpát-medencében és Európában
Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A Kárpát- medence természet- és társadalomföld- rajzi sajátosságai | Ismertesse a medencejelleg következményeit az éghajlat, a vízrajz, a vízkészlet és a környezeti állapot vonatkozásában. Értelmezze a medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességeit és az azokból adódó környezeti különbségeket, veszélyhelyzeteket. Helyezze el hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát- medencében. Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság | Kapcsolja össze a Kárpát- medence szerkezetének, domborzatának kialakulását a földtani fejlődési folyamatokkal. Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket. Mutassa be a medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájalakítás és következményeinek ok- okozati összefüggéseit, kilátásait. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. |
| elhelyezkedését a Kárpát- medencében és a világban. | Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. | |
| 7.2. Magyarország természeti adottságai | Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geoló- giai eseményeit. Nevezze és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. | Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát. Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit. |
| Mutassa be hazánk földrajzi helyzetének éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Jellemezze hazánk éghajlatát. | Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. Bizonyítson többtényezős földrajzi összefüggéseket (medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik). | |
| Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását. Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Nevezze meg kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését. Értelmezzen Magyarország természeti adottságaival kapcsolatos tematikus térképeket. | Bizonyítsa szemelvények alapján a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpát- medencében. Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén. Prognosztizálja Magyarország feladatait a fenntartható fejlődés, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolatában. | |
| 7.3. Magyarország társadalmi jellemzői | Ismertesse hazánk 20. századi és jelenkori népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a | Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemu- tató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel. Értelmezze a településfajták, a |
| népességszám, a természetes | településhálózat átalakulását. | |
| szaporulat alakulását. | ||
| Nevezzen meg magas és alacsony | ||
| népsűrűségű területeket, indokolja a | ||
| különbségeket. | ||
| Ismerje a magyarországi | ||
| nemzetiségeket és azok területi | ||
| kötődését. | ||
| Mutassa be a hazai foglalkozási | Elemezze a lakókörnyezetet és az | |
| szerkezetet, átalakulását, magyarázza | életmódbeli jellemzőket alakító | |
| az okait. | tényezőket (nagyvárosi, városi, falusi | |
| Mutassa be hazánk településföldrajzi | települések; természeti és épített | |
| jellemzőit térképek, képek, | környezet; gazdasági, szociális | |
| adatsorok, ábrák alapján. | eltérések). | |
| Elemezze a falusias térségek | ||
| válsághelyzetének okait, és | ||
| felzárkózásuk lehetőségeit. | ||
| Ismertesse hazánk településföldrajzi | ||
| jellemzőinek területi különbségeit, | ||
| elemezze a településtípusok változó | ||
| súlyát. | ||
| 7.4. A hazai | Értékelje hazánk természeti | Elemezze Magyarország gazdasági |
| gazdasági fejlődés | erőforrásait és azok szerepét a | szerkezetét, a fejlettség és az életmód |
| jellemzői | nemzetgazdaságban. | kapcsolatát, a regionális különbséget. |
| Ismertesse a magyar | Ismertesse az összefüggést hazánk | |
| nemzetgazdaság jellemző vonásait, | társadalmi-gazdasági fejlődése és | |
| területi és szerkezeti átrendeződését | annak történelmi háttere között. | |
| ábrák, statisztikai adatsorok, | ||
| tematikus térképek segítségével. | ||
| Mutassa be a gazdasági | ||
| rendszerváltás következményeit. | ||
| Alkalmazza az országok | Értelmezze a munkanélküliség | |
| gazdaságának összehasonlítására | kialakulásának okait, csökkentésének | |
| szolgáló mutatókat a magyar gazda- | lehetőségeit. | |
| ság európai és a világgazdaságban | Értékelje hazánk gazdasági szerepét | |
| elfoglalt helyének bemutatására. | adatok, szemelvények alapján uniós | |
| Olvassa le tematikus térképekről a | és világgazdasági kitekintéssel. | |
| GDP regionális adatait, és | Mutassa be a külföldi tőke szerepét a | |
| magyarázza annak eltéréseit. | rendszerváltozást követő gazdasági | |
| Állapítson meg tényeket, | fejlődésben. | |
| folyamatokat, összefüggéseket | Mutassa be példák alapján a piac és a | |
| adatsorok, ábrák segítségével az | tulajdonformák szerepét, változását a | |
| egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a | gazdaság működésében. | |
| nemzetgazdaságban elfoglalt | Állapítson meg tendenciákat, | |
| szerepéről. | összefüggéseket az egyes ágazatok | |
| Mutassa be az ipar területi és | szerepéről nemzetközi statisztikai | |
| szerkezeti átalakulásának folyamatát. | adatok alapján, és hasonlítsa össze | |
| Elemezze a húzóágazatok (autóipar, |
| gyógyszeripar, infokommunikációs | ezeket a hazai jellemzőkkel. | |
| ágazat) szerepét, illetve annak | Mutassa be konkrét példa alapján az | |
| változásait. Jellemezze a tudásipar | ipari parkok szerepét a térségek | |
| feltételeit. | gazdasági fejlődésében. Vizsgálja | |
| Bizonyítsa éghajlati és | meg az ipari és infoparkok, a zöld és | |
| talajadottságaink szerepét a művelési | barnamezős beruházások szerepét. | |
| ágak megoszlásában, főbb | Elemezze a magyar energiagazdaság | |
| terményeink előállításának területi | adottságait, lehetőségeit, nemzetközi | |
| elhelyezkedésében. | kapcsolatait. | |
| Nevezze meg a történelmi | Fogalmazzon meg a fenntartható | |
| borvidékeket térkép alapján. | fejlődést támogató törekvéseket. | |
| Mutassa be tematikus térképek | Ismertesse az élelmiszergazdaság | |
| segítségével az infrastruktúra és a | szerepét a nemzetgazdaságban. | |
| településhálózat kapcsolatát. | Tudjon példákat mondani | |
| Vegye sorra a hagyományos | Magyarország és az Európai Unió | |
| mezőgazdasági termékek, | mezőgazdasági kapcsolatára. | |
| élelmiszerek, ételek körét. Ismerje fel | ||
| a hagyományok földrajzi alapjait. | ||
| Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi | ||
| helyzetét. | ||
| Vizsgálja meg az átmenő forgalom | ||
| jellemzőit és infrastruktúráját. | ||
| Mutassa be és helyezze el a | Mutassa be a turizmus környezetre | |
| térképen a fontosabb | és a szolgáltatás egyéb ágazataira | |
| idegenforgalmi körzeteket, | gyakorolt hatásait. | |
| tájegységeket, ismertesse azok | Vázolja fel az idegenforgalom | |
| értékeit. Soroljon fel a | szerepét a gazdaságban, vizsgálja | |
| világörökség részeként számon | eltérő jellegű körzeteit. Prognosztizálja az idegenforgalmi | |
| tartott hazai értékeket. | fejlesztések lehetőségeit. | |
| Ismertesse hazánk integrációs | ||
| törekvéseit, ennek okait. | ||
| 7.5. Hazánk | Ismertesse térkép segítségével a | Bizonyítsa statisztikai adatok |
| nagytájainak eltérő | nagytájakat és résztájaikat, | segítségével a nagytáj szerepét |
| természeti és | mutassa és nevezze meg ezeket | hazánk gazdasági életében. |
| társadalmi- | kontúrtérképen. | Helyezze el a földtörténeti |
| gazdasági képe | Jellemezze a nagytájak felszínét, | időegységekben a nagytájak, |
| éghajlatát, vízrajzát, főbb | résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását. | |
| talajtípusait, ásványkincseit és a | Ismertesse a tájformálásban szerepet | |
| természeti adottságok hatásait a | játszó földrajzi erők tevékenységét. | |
| gazdasági életre. | ||
| Ismertesse a nagytájak természeti és | Hasonlítsa össze a résztájak | |
| kulturális értékeit, idegenforgalmi | természeti és társadalmi-gazdasági | |
| lehetőségeit és központjait. | adottságait. | |
| Mutassa meg térképen és nevezze | Ismertesse a történelmi múlt, a | |
| meg kontúrtérképen a nagytájak főbb | hagyományok, az infrastruktúra, a | |
| településeit. Kapcsolja hozzájuk a | szaktudás szerepét a nagytájak | |
| jellemző természeti erőforrásokat és | gazdaságában. |
| gazdasági tevékenységeket. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Nevezze meg a nagytájat érintő környezeti problémákat, és ezek mérséklésének lehetőségeit. | Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás pozitív és negatív következményeit a térségben. Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggéséta természeti adottsá- gokkal. | |
| 7.6. A | Mutassa meg a térképen, nevezze | Ismertesse a nagyrégiók |
| magyarországi | meg kontúrtérképen hazánk | kialakításának elveit. |
| régiók földrajzi | nagyrégióit. | Indokolja a regionális fejlettség |
| jellemzői | Hasonlítsa össze az egyes régiók | különbségeit természeti, társadalmi, |
| jellemző erőforrásait, földrajzi | gazdasági tényezőkkel. | |
| adottságait. | Fogalmazzon meg fejlődési, | |
| Jellemezze az egyes régiókat hazánk | felzárkózási utakat adatok alapján. | |
| gazdaságában betöltött szerepük, | Magyarázza ezekben a húzóágazatok | |
| jellemző gazdasági tevékenységük | szerepét. | |
| alapján. | Mondjon példákat a régiókon belüli | |
| Mutassa be az egyes régiók | területi fejlettségi különbségekre, | |
| társadalmi-gazdasági központjait, | ismerje ezek okait. | |
| fontosabb településeit. | Mondjon példákat a nagyrégión | |
| Mutassa be a társadalmi-gazdasági | belüli és az azok közötti | |
| fejlődés, fejlettség regionális | együttműködésekre. | |
| különbségeit és összefüggéseit. | ||
| Elemezzen ehhez kapcsolódó | ||
| adatokat. | ||
| Mutassa be a régió területéhez | Nevezzen meg és csoportosítsa | |
| tartozó nemzeti parkok, | különböző szempontok alapján az | |
| világörökségi helyszínek értékeit, | egyes régiók területéhez kapcsolódó | |
| igazolja idegenforgalmi szerepüket. | védett természeti, kulturális értékeket. | |
| Nevezzen meg idegenforgalmi | Hasonlítsa össze az idegenforgalom | |
| célpontokat. | társadalmi adottságainak | |
| (infrastruktúra, szolgáltatások) | ||
| jellemzőit. | ||
| Jellemezze a főváros település- | Ismertesse példák alapján Budapest | |
| szerkezetét ábrák segítségével. | sokoldalú gazdasági kapcsolatát az | |
| Mutassa be központi szerepét az | agglomeráció településeivel. | |
| ország társadalmi-gazdasági | ||
| életében. | ||
| 7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme | Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Nevezzen meg magyarországi néprajzi csoportokat, tudjon példát mondani hagyományaikra, | Mutassa be a hungarikumok gazdasági és idegenforgalmi jelentőségét. |
| értékeikre. Nevezzen meg a hungarikumok körébe sorolt termékeket, kulturális értékeket. | ||
| 7.8. Magyarország környezeti állapota | Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Sorolja fel a nagyvárosok környezeti ártalmait, a megoldás lehetőségeit, a környezet védelmében tett intézkedéseket és azok eredményeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal fog- lalkozó intézményeire, azok tevékenységére. | Elemezzen összehasonlító módon különböző forrásokból származó adatokat, fogalmazzon meg előrejelzéseket az adatok alapján. Hasonlítsa össze a védettség jellegét és különböző fokozatait helyek, objektumok példáin. Igazolja példákkal a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdasági fejlesztés fontosságát. |
| 7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok | Mondjon példákat a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. Mutassa be nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányának és tartalmának változását adatsorok alapján. Nevezze meg hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnereit. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. | Ismerje fel a regionális szerveződések földrajzi alapjait. Mutassa be a Kárpát-medencében működő eurorégiók legfőbb tevékenységeit. Ismertesse nemzetközi gazdasági kapcsolataink jellemzőit, az Európai Unió gazdaságában betöltött szerepét. |
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| 8.1. Európa általános természet- földrajzi képe | Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. | Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti |
| Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. | összefüggést. Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-dom- borzati egységeket. | |
| 8.2. Európa általános társada- lomföldrajzi képe | Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Sorolja fel és mutassa meg térképen, kontúrtérképen Európa országait, fővárosait, a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse földrajzi jellemzőiket. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán- , Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőit, környezeti állapotát. Nevezze meg az egyes térségek, a tanult országok kulturális, életmódbeli sajátosságait. Sorolja fel jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit, illetve tipikus gazdasági ágait. Nevezzen meg a tanult országok gazdaságára jellemző termékeket! Mondjon példákat a tanult országok kulturális értékeire. | Mutassa be az európai erőtér átalakuló világgazdasági szerepét, térjen ki az új válságjelenségek hatásaira. Elemezze a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetét, szerepét a gazdasági fejlődésben. Vizsgálja meg az országok és térségek változó szerepét az integrációs folyamatokban. Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra. Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi- gazdasági fejlettség területi különbségeit Európában, magyarázza azok okait és következményeit. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti erőforrásait, igazolja példákkal |
| ezek hatását a gazdasági élet (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) szerveződésére. Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a mediterrán-európai országok társadalmi-gazdasági életében. Mutassa be a tanult országok szerepét, jelentőségét a világgazdaságban és az Európai Unióban. | ||
| 8.3. Az Európai Unió | Mutassa be az európai együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Elemezzen az Európai Unióval kapcsolatos statisztikai adatokat. | Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. Helyezze el az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján. Tárja fel az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit. Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, terü- letfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit. |
| 8.4. A területi fejlettség különbségei Európában | ||
| 8.4.1. Az Európai Unió magterületei | ||
| Egyesült Királyság | Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. | Ismertesse a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Jellemezze az ország szerepét az Európai Unióban. |
| Franciaország | Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében. Támassza alá példákkal az idegenforgalom gazdasági jelentőségét. | Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásainak kapcsolatát. Mutassa be a gazdaság területi átrendeződésének sajátos vonásait. |
| Benelux államok | Ismertesse az egyes országok társadalmi-gazdasági jellemzőit, az együttműködés kialakulásához vezető okokat. Igazolja, hogy Hollandia az európai közösség jelentős élelmiszerellátója. | Igazolja, hogy az együttműködés kialakulás az Európai Unió előfutárának is tekinthető. Hasonlítsa össze az egyes országok társadalmi-gazdasági folyamatait, magyarázza az eltérő területi jellemzők kialakulását. |
| Németország | Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi- gazdasági adottságait, a gazdaság különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági- társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát a Ruhr- vidék példáján. Nevezze meg a gazdaság húzóágazatait. Igazolja példák alapján a német nagyvállalatok szerepét hazánk és a volt szocialista országok gazdasági fejlődésében. | Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését. Mutassa be területi különbségek kialakulásának tényezőit. |
| 8.4.2. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén | ||
| Ausztria | Hasonlítsa össze a magashegység és a medencék jellemző társadalmi- | Mutassa be a sajátos történelmi múlt szerepét a társadalmi |
| gazdasági vonásait. | gazdasági fejlődésben. | |
| Igazolja az Alpok idegenforgalmi | Mutassa be az ország szerepét, | |
| jelentőségét. | súlyát az Európai Unióban. | |
| Igazolja hazánk és Ausztria | Ismertesse a magashegységi | |
| sokoldalú társadalmi-gazdasági | környezet szerepét a gazdasági | |
| kapcsolatát. | életben. | |
| Svájc | Jellemezze a gazdaság területi | Mutassa be a sajátos történelmi |
| elhelyezkedésének sajátos vonásait. | múlt hatását a társadalmi- | |
| Mutassa be a közép-európai | gazdasági fejlődésre. | |
| magashegységi gazdálkodás jellemző | Hasonlítsa össze a két alpesi | |
| vonásait. | ország (Ausztria és Svájc) | |
| Nevezzen meg az országra jellemző | természeti és társadalmi- | |
| gazdasági tevékenységeket és | gazdasági jellemzőit. | |
| termékeket. | ||
| Mondjon példát a semlegességből | ||
| adódó nemzetközi szerepvállalásra. | ||
| 8.4.3. A | ||
| gazdasági | ||
| felzárkózás | ||
| lehetőségei- | ||
| nek példái | ||
| Olaszország | Mutassa be a tipikus mediterrán táj | Tudjon példákat mondani az |
| természetföldrajzi jellemzőit és a | északi és a déli területek közötti | |
| hozzá kapcsolódó gazdálkodást. | fejlettségi különbség | |
| Ismertesse a mezőgazdaság jellemző | következményeire. | |
| termelési típusait és termékeit. | Fogalmazza meg az északi ipari | |
| Indokolja tények bemutatásával | háromszög fejlettségének okait, és | |
| Olaszország társadalmi-gazdasági | mutassa be gazdasági | |
| kétarcúságát. | kapcsolatait. | |
| Hasonlítsa össze az ország északi és | Mutassa be a mediterrán táj, a | |
| déli területeinek természeti és | történelmi és a kulturális örökség | |
| társadalmi adottságait, gazdasági | szerepét az ország idegenforgal- | |
| fejlettségét. | mában. | |
| Mutassa be az idegenforgalom | ||
| területenként eltérő adottságait. | ||
| Spanyolor- | Sorolja fel az országok gazdasági | Igazolja a tenger szerepét a |
| szág, | fejlődését segítő és nehezítő | gazdaság fejlődésében. |
| Görögország | tényezőket. | |
| Mondjon példákat az ipar vezető | ||
| ágazataira, a gazdaság jellemző | ||
| termékeire. | ||
| Mondjon példát az ország kulturális | ||
| értékeire, idegenforgalmi | ||
| vonzerejére. | ||
| 8.4.4. Kelet- | Mutassa be a XX-XXI. század | Mutassa be a gazdasági- |
| Közép- és | fordulóján bekövetkezett gazdasági- | társadalmi átalakulás eltérő |
| Délkelet- | társadalmi átalakulás folyamatát és | vonásait. |
| Európa | ennek társadalmi-gazdasági | Mutassa be a gazdasági- |
| rendszerváltó | következményeit. | társadalmi átalakulás területileg |
| országai | eltérő következményeit és | |
| fejlődési útjait. | ||
| Lengyelország | Jellemezze az ország nagytájainak | Hasonlítsa össze az ország |
| eltérő gazdasági vonásait, a fejlettség | nagytájait erőforrásaik alapján. | |
| területi különbségeit. Ismertesse a | Ismertesse a mezőgazdaság | |
| magas-és a középhegységi tájak, a | fejlődésének sajátos vonásait. | |
| tengerpart és a síkságok gazdasági | ||
| életének jellemzőit. | ||
| Csehország | Jellemezze a középhegységek és a | Ismertesse a társadalmi-gazdasági |
| medencék gazdasági erőforrásait. | fejlődés történelmi vonatkozásait. | |
| Nevezze meg a cseh gazdaság | Indokolja az ország természeti | |
| húzóágazatait. | erőforrásainak és gazdaságának | |
| térbeli elhelyezkedését. | ||
| Szlovákia | Mutassa be a Kárpátok és az alföldi | Vesse össze a cseh és a szlovák |
| tájak eltérő szerepét a gazdaság | fejlődési út jellemzőit. | |
| fejlődésében. | Magyarázza a gyors gazdasági | |
| Nevezze meg a szlovák gazdaság | felzárkózás tényezőit. | |
| húzóágazatait. | ||
| Nevezzen meg fontosabb magyar | ||
| vonatkozású városokat. | ||
| Románia | Jellemezze az ország nagytájainak | Magyarázza a gazdasági |
| természeti adottságait és gazdasági | felzárkózás segítő és hátráltató | |
| erőforrásait. | tényezőket. | |
| Nevezze meg a gazdaság | Magyarázza a fejlődés területi | |
| húzóágazatait, | különbségeit. | |
| Nevezzen meg iparosodó és | ||
| mezőgazdasági tájakat. | ||
| Nevezzen meg magyar vonatkozású | ||
| kulturális központokat. | ||
| Délszláv | Ismertesse az egykori Jugoszláviát | Mondjon példát a térség |
| államok | megosztó társadalmi különbségeket. | országainak Európa és a világ |
| Sorolja fel az utódállamokat, emelje | gazdaságában betöltött szerepére. | |
| ki az Unióhoz csatlakozott | Hasonlítsa össze a térség | |
| államokat. | országainak kapcsolatát az | |
| Európai Unióval. | ||
| Szlovénia | Jellemezze a magashegységi és a | Igazolja a többi utódállamtól |
| tengerparti tájak előforrásait, | eltérő történelmi és kulturális | |
| nevezzen meg jellemző gazdasági | jellemzőinek szerepét a gazdaság | |
| tevékenységeket. | fejlődésében. | |
| Horvátország | Jellemezze a tengerpart adottságait. | Ismertesse a nemzetiségek területi |
| Mutassa be a dalmáciai | elhelyezkedését. | |
| idegenforgalom szerepét az ország |
| életében. | ||
| Szerbia | Ismertesse az ország gazdasági | Ismertesse a nemzetiségek területi |
| erőforrásait, a gazdaság területi | elhelyezkedését. | |
| elrendeződésének j ellemzőit, | ||
| Vajdaság gazdasági szerepét. | ||
| Nevezzen meg magyar vonatkozású | ||
| kulturális központokat. | ||
| 8.5. Kelet- | Mutassa be a nagytájak természeti, | Ismertesse a volt Szovjetunió |
| Európa | társadalmi-gazdasági adottságait. | társadalmi-gazdasági jellemzőit. |
| Hasonlítsa össze az ország európai | Sorolja fel a gazdálkodás | |
| Oroszország | és ázsiai részének természeti | természeti és társadalmi |
| adottságait, mutassa be azok kapcso- | problémáit Oroszországban. | |
| latát a népesség eloszlásával. | Ismertesse az ország | |
| Mutassa be a földrajzi övezetesség | energiagazdaságának jellemzőit, | |
| jellemzőit Oroszország területének | az energiatermelés környezeti | |
| példáján. | következményeit. | |
| Hasonlítsa össze tematikus térképek | ||
| segítségével Oroszország | ||
| iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. | ||
| Mutassa be Oroszország | ||
| világgazdasági szerepét. | ||
| Ukrajna | Jellemezze a Donyec-medence | Mutassa be a társadalmi- |
| gazdaságának földrajzi | gazdasági fejlődést elősegítő és | |
| összefüggéseit. | hátráltató tényezőket. | |
| Jellemezze Ukrajna | ||
| mezőgazdaságát. | ||
| Nevezzen meg magyar vonatkozású | ||
| településeket. |
9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 9.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföld- rajzi képe | Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Jellemezze a kontinensek nagytájait, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat a kontinensek | Ismertesse a kontinens szerkezeti felépítését és annak lemeztektonikai hátterét. Mutassa be a kontinensek természet- földrajzi adottságait éghajlati, növényzeti és talajtérképek összehasonlító elemzésével. Ismerje fel diagramok alapján a földrészek jellemző éghajlatait és térképvázlatokon az éghajlati öveket. Mutassa be az egyes kontinensekre jellemző példákkal a vízszintes és a |
| főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentráció kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek ország - csoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket az egyes országokban. Mondjon példákat a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira és ezek következményeire, a károsítás mérséklésének lehetőségeire. Sorolja fel, mutassa meg térképen, és nevezze meg kontúrtérképen a kontinensek tanult nagytájait, folyóit, tavait, jellegzetes térségeit, országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. | függőleges földrajzi övezetesség rendszerét. Elemezzen keresztmetszetet a kontinensek természeti adottságairól. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait. | |
| 9.2. Ázsia földrajza | ||
| 9.2.1. Ázsia általános földrajzi jellemzői | Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Hasonlítsa össze a monszun vidék és terület vonatkozásában a kialakító okokat a forró és a mérsékelt övezetben; jellemezze az öntözéses monszungazdálkodást. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következmé- nyeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre. Magyarázza a népességkoncentrációk kialakulásának okait és következményeit. Ismerje fel a területi fejlettség különbségeit a kontinensen. | Mutassa be a kontinens vallási- kulturális sokszínűségét, ennek következményeit a társadalom életében. Ismertesse példák segítségével az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepét. Értelmezze miért lett Ázsia a világ új fejlődési és gazdasági pólusa. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket. Mutassa be Ázsia elmaradott, szegény térségeinek példáit, elemezze és magyarázza az ottani társadalmi és gazdasági problémák jelenségeit. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket. |
| Ismertesse a kontinens természeti | ||
| jellemzőiből adódó | ||
| veszélyhelyzeteket (földrengés, | ||
| vulkánkitörés, cunami, tájfun), a | ||
| védekezés lehetőségeit. | ||
| Nevezzen meg példákat az eltérő | ||
| szerepkörű országokra, | ||
| országcsoportokra (olajországok, | ||
| mezőgazdasági alapanyag-termelők, | ||
| összeszerelő-beszállítók, újonnan | ||
| iparosodott országok, új gazdasági | ||
| hatalmak) | ||
| 9.2.2. Ázsia | ||
| országai | ||
| Kína | Ismertesse a népességszám | Ismertesse a társadalmi-gazdasági |
| növekedésének időbeli változásait | fejlődés sajátos vonásait. | |
| diagramok alapján. | Mutassa be a külföldi tőke szerepét | |
| Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat- | az ország gazdaságának fejlődésében. | |
| Kína mezőgazdaságát. | Jellemezze Hongkong sajátos | |
| Magyarázza meg, hogyan lett Kína a | szerepét. | |
| világ meghatározó gazdasága, | Mutassa be a gazdasági fejlődés és a | |
| Tárja fel a tengerparti és a belső | környezet-átalakítás kapcsolatát, az | |
| területek fejlettségkülönbségének | ebből adódó környezeti veszélyeket | |
| természeti alapjait, ennek | Kína példáján. | |
| életmódbeli és környezeti | ||
| következményeit. | ||
| Japán | Mutassa be a szigethelyzet és a | Mutassa be a gyarmatosítás hatását a |
| természeti erőforrások | térség társadalmi-gazdasági | |
| szűkösségének következményeit a | fejlődésére. | |
| gazdasági fejlődésben. | Támassza alá tényekkel Japán | |
| Ismertesse a társadalmi-gazdaság | szerepét Ázsia gazdasági | |
| fejlődés sajátos vonásait. | fejlődésében. | |
| Nevezze meg a japán ipar fő | Bizonyítsa a világpiac igényeihez | |
| ágazatait, termékeit. | való alkalmazkodás szerepét a | |
| Támassza alá tényekkel Japán | gazdaság fejlődésében. | |
| szerepét a térség országainak | Mutassa b e a természeti | |
| fejlődésében. | feltételekhez és a társadalmi | |
| Igazolja Japán világkereskedelemi | szokásokhoz alkalmazkodó japán | |
| jelentőségét. | mezőgazdaság vonásait. | |
| Magyarázza meg a japán termőföld-, | ||
| energia- és nyersanyagszegénység, | ||
| illetve a biotechnológián és | ||
| elektronikán alapuló gazdasági | ||
| hatalom összefüggéseit. | ||
| India | Ismertesse az ország népesedési | Igazolja gyarmati múlt hatását az |
| folyamatát és ezek összefüggését az | indiai társadalmi-gazdasági | |
| élelmezéssel. | fejlődésben. | |
| Támassza alá példákkal a társadalmi, | Hasonlítsa össze Kína és India | |
| vallási hagyományok szerepét India | demográfiai jellemzőit, a folyamatok |
| gazdasági életben. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó indiai mező- gazdaságot, nevezze meg fő terményeit. Mutassa be indiai példák alapján a duális gazdasági szerkezet sajátosságait. | társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be az indiai iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét. Fejtse ki az indiai hagyományosan zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásait. Értelmezze az ország szolgáltatás- kereskedelemben betöltött szerepét. Fogalmazza meg az egyes fejlődési hullámok (csoportok) országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásait. Értelmezze a térség világgazdasági jelentőségét. | |
| Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai | Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi- gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. Csoportosítsa az országokat a fejlődési út sajátosságai alapján. Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket. | |
| Délnyugat-Ázsia | Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be a terület kőolaj - gazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Mondjon példákat eltérő gazdasági fejlettségű országokra. Nevezze meg a török és az izraeli gazdaság jellemző vonásait és termékeit. | Bizonyítsa a térség geopolitikai fontosságát. Mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben. Nevezze meg térség főbb kulturális értékeit, vallási központjait. Értékelje a térség idegenforgalmi adottságait. Értelmezze Törökország kultúrák és kontinensek között betöltött híd szerepét. Ismertesse Izrael sajátos társadalmi- gazdasági fejlődésé, az izraeli gazdaság jellemző ágazatait, termékeit. |
| 9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza | Jellemezze Ausztrália és Óceánia sajátos természeti adottságait, erőforrásait. Mutassa be példák alapján ezek hatását a társadalmi- gazdasági éltre. | Ismertesse az elszigetelt fekvés következményeit. Mutassa be a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália és Óceánia szerepét a világgazdaságban. |
| 9.4. A sarkvidék földrajza | Hasonlítsa össze a két sarkvidék földrajzi adottságait. Mutassa be a globális éghajlatváltozás következményeit. | Értelmezze: a sarkvidékeket mint sajátos élettereket. Ismertesse az Antarktikán működő kutatóállomások jelentőségét. |
| 9.5. Afrika földrajza |
| 9.5.1. Afrika általános földrajzi jellemzői | Jellemezze Afrika domborzatát, mutassa be kapcsolatát a földtani szerkezettel. Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mutassa be a trópusi mezőgazdaság jellemző formáit (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeit. Értékelje a gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és gazdasági tényezőket. Ismertesse a népességrobbanás következményeit a kontinensen. Mutassa be a fejlettség területi különbségeit, okait. Elemezze a gazdasági fejlődést nehezítő tényezőket. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és elmaradott területekre, országokra, jellemző gazdasági termékekre. Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat és a mérséklésük lehetőségeit. | Hasonlítsa össze Afrika különböző természeti földrajzi adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmi- gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait. Jellemezze a kontinens világgazdasági szerepének alakulását. Ismertesse népek és kultúrák találkozásából adódó problémákat példák alapján. |
| 9.5.2. Afrika regionális földrajza | Mutassa be Afrika tipikus tájainak (sivatag, oázis, éhségövezet) természeti, környezeti és társadalmi- gazdasági sajátosságait. Hasonlítsa össze Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságait. Nevezzen meg példaországokat és jellemző gazdasági tevékenységeket, termékeket. Mutassa be a társadalmi- gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példáit. | Magyarázza az ősi kultúra és a globálizáció sajátos kapcsolódását Egyiptom példáján. |
| Ismertesse Száhel-öv környezeti problémáit, a kialakulásában szerepet játszó tényezőket. | Ismertesse a Száhel-öv problémájának természeti, társadalmi, egészségügyi összefüggéseit, a nemzetközi segítségnyújtás szerepét a problémák mérséklésében. Mutassa be a Dél-afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezőket. Igazolja, hogy az ország a kontinens meghatározó gazdasági központja. | |
| 9.6. Amerika földrajza |
| 9.6.1. Amerikai általános földrajza | Hasonlítsa össze Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság és a kelet-nyugati zártság éghajlati következményeit, veszélyhelyzeteit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit, a népességkeveredés következményeit. Jellemezze a népesség területi eloszlását, tárja fel ennek okait. Ismertesse az urbanizáció kontinensrészenként eltérő vonásait, nevezzen meg agglomerálódó térségeket. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat, a mérséklés lehetőségeit. | Vesse össze a dél-amerikai és az afrikai földrajzi övezetességet, indokolja a különbségeiket. Vizsgálja meg a földrész szerkezeti felépítésének, szerkezetfejlődésének gazdaságot és életmódot meghatározó szerepét. Elemezze összehasonító módon az észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusokat. Ismertesse amerikai példák alapján a népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település- együttesek, az agglomerációs zónák kialakulási folyamatait, területileg eltérő jellemzőit. Mutassa be amerikai példák alapján a népesség városba áramlásának okait és jellemzőit. Vázolja fel az erőforrás- gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig ívelő fejlődési utat Amerikában. Fejtse ki a technológiai övezet jellemzőit. Jellemezze a technopoliszt, ismertesse szerepét a modern amerikai gazdaság fejlődésében. |
| 9.6.2. Amerika | ||
| országai regionális | ||
| földrajza | ||
| Amerikai Egyesült | ||
| Államok | Mutassa be az USA világgazdasági | Ismertesse a népesség összetételének |
| vezető szerepének kialakulását, | változásait, a bevándorlás szerepét az | |
| valamint jelenkori szerepét a világ | USA társadalmi-gazdasági | |
| gazdasági és pénzügyi folyamatainak | fejlődésében. | |
| alakulásában. | Mutassa be összefüggéseiben és | |
| Értékelje fejlődésének természeti és | elemezze az USA-beli nagy | |
| társadalmi feltételeit. | gazdasági körzetek fejlődésének | |
| Jellemezze az ország gazdaságát a | tendenciáit, az ezeket kiváltó okokat. | |
| gazdaság térbeli elrendeződésének és | Mondjon példákat az amerikai TNC- | |
| szerkezetének átalakulását. | k világgazdasági szerepére. | |
| Hasonlítsa össze az egyes gazdasági | ||
| körzetek jellemzőit. |
| Kanada | Az ország erőforrásainak ismertében | Ismertesse a gazdasági fejlődés |
| mutassa be a NAFTA-ban betöltött | sajátosságait, területi | |
| szerepét. | jellegzetességeit, ismerje fel a | |
| közöttük meglevő összefüggéseket, | ||
| tárja fel az USA-val kialakult szoros | ||
| gazdasági együttműködés földrajzi | ||
| alapjait. | ||
| Latin-Amerika | Ismertesse Latin-Amerika gazdasági | Ismerje fel a latin-amerikai |
| fejlődését befolyásoló tényezőket. | gazdasági fejlődés összefüggéseit. | |
| Ismertesse a gazdasági fejlődés | Példák alapján mutassa be Latin- | |
| sajátosságait, területi | Amerika világgazdasági szerepét. | |
| jellegzetességeit. | ||
| Mutassa be a fejlődés területi | ||
| különbségeit. | ||
| Jellemezze a gazdasági fejlődés | ||
| gócpontjait. | ||
| Mexikó | Az ország erőforrásainak ismertében | Ismertesse az USA és Mexikó |
| mutassa be Mexikó NAFTA-ban | határán kialakult gazdasági övezet | |
| betöltött szerepét. | jellemzőit. | |
| Mutassa be Mexikó példáján a | ||
| fejlődő országok városiasodásának | ||
| jellemző vonásait. | ||
| Brazília | Mutassa be a brazil gazdaság | Mutassa be a területi gazdasági |
| erőforrásait, a gazdaság jellemző | különbségek természeti és társadalmi | |
| ágazatait, területi elrendeződését. | okait. | |
| Igazolja, hogy Brazília a feltörekvő | ||
| országok csoportjába tartozik. | ||
| Elemezze a fejlődést segítő és | ||
| nehezítő tényezőket. | ||
| "Banánköztársa- | Mondjon példát ún. | Elemezze a gazdasági sebezhetőség |
| ságok", adóparadi- | banánköztársaságra. Ismertesse | következményeit. |
| csomok | gazdaságuk sebezhetőségének okait. | Mutassa be a fejlődés társadalmi- |
| Nevezzen meg adóparadicsomokat a | gazdasági ellentmondásait az | |
| térségben. Fogalmazza meg | adóparadicsomok példáján. | |
| gazdasági jellemzőiket. | Értelmezze világgazdasági | |
| szerepüket. |
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei | Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló | Értelmezze a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be a földrajzi környezetnek a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. |
| nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse példák alapján a lokális szennyeződés globális következményeit. Mutassa be a környezetkárosítás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatását példák alapján. Elemezzen a témához kapcsolódó forrásokat. | Rendszerezze különböző szempontok alapján a szférákat ért környezetkárosító hatásokat és tárja fel ezek összefüggéseit. Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezetben a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásokat. Alkosson véleményt konkrét példák, esetelemzések alapján a témához kapcsolódó szemelvények elemzésekor. | |
| 10.2. A demográfiai és urbanizációs válság | Mutassa be a népességszám alakulásának (növekedés, csökkenés) társadalmi-gazdasági következményeit és összefüggéseit. Ismertesse a népességrobbanás kialakulásának okait, következményeit és területi jellemzőit. Értelmezze, hogy miért szükséges a demográfiai robbanás megfékezése, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolása. Mutassa be példák alapján a nagyvárosok terjeszkedésének környezeti következményeit. Elemezzen a témához kapcsolódó adatokat, ábrákat, szövegeket. | Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népességszám alakulása hogyan befolyásolja a Föld energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigényét. Lássa ennek területi különbségeit, összefüggéseit a társadalmi-gazdasági fejlettséggel. Példák alapján igazolja az urbanizációs folyamatok eltérő területi jellemzőit és ezek összefüggéseit a környezet állapotával. Értelmezze a fejlődő világ urbanizációs válságának társadalmi- gazdasági összefüggéseit és következményeit. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. |
| 10.3. Élelmezési válság | Ismerje fel az élelmiszer termelésének és fogyasztásának területi ellentmondásait. Bizonyítsa példákkal a fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásait. Mondjon példát a genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges következményeire. Elemezzen a témához kapcsolódó | Ismertesse az élelmezési válság kialakulásához vezető társadalmi- gazdasági és környezeti folyamatok összefüggéseit. Magyarázza a bioszféra és a talaj sérülékenysége és az élelmiszerellátás összefüggéseit. Jellemezze a biogazdálkodást. |
| forrásokat. | ||
| 10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei | Mutassa be a nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamatát. Ismertesse a hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságát, vesse össze a különböző megoldási lehetőségeket. Mutassa be példák alapján a hulladékok újrahasznosításának lehetőségeit. Ismertesse példák segítségével az egyén szerepét, felelősségét a fenntartható gazdálkodás kialakításában. | Igazolja az energia- és nyersanyag- hatékony gazdálkodás lényegét, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáit. Mutassa be a környezeti szempontok érvényesíthetőségét a termelésben és a fogyasztásban. Vesse össze a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőit. |
| 10.5. A környezet- és a természetvédelem feladatai | Ismerje fel a globális környezeti problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (FAO, UNESCO, WHO, WWF) főbb tevékenységeit. Soroljon fel a természeti-táji értékek és az emberiség kultúrkincseinek védelmében tett lépéseket, igazolja ezek fontosságát. Ismerje a környezet védelmében született főbb egyezményeket, irányelveket, célkitűzéseket, mutassa be a megvalósítás eredményeit és nehézségeit. Mutassa be az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit, a tevékeny közreműködés példáit a környezet védelmében. Mutassa be példák alapján a helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás feladatát és lehetőségeit a környezet védelme és a fenntarthatóság elérése érdekében. | Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális összefogást igényel. Értelmezze a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson meg a világtérképen néhány nemzetközi védelem alá eső területet. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntarthatóság fogalmát, a fenntartható fejlődés elméletét és lehetőségeit. Ismerje a témakörhöz tartozó aktualitásokat. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | I. feladatlap megoldásához nem használható segédeszköz! II. feladatlap megoldásához használható segédeszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | középiskolai földrajz atlasz | NINCS | középiskolai földrajz atlasz |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | Jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| I. Topográfiai ismereteket, | II. Földrajzi ismeretek és | Egy természetföldrajzi feladat és egy |
| képességeket ellenőrző feladatlap 20 | képességek meglétét vizsgáló | társadalomföldrajzi feladat kifejtése |
| perc | feladatlap 100 perc | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.
Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:
- 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
- 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
- 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni.
1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| A Föld kozmikus környezete | 1 |
| A földi tér ábrázolása | 1 |
| A geoszférák földrajza | 9 |
| - A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai | (4) |
| - A vízburok földrajza | (2) |
| - A légkör földrajza | (3) |
| Földrajzi övezetesség | 3 |
| A kontinensek természetföldrajza | 2 |
| Magyarország és tájainak természetföldrajza | 4 |
2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz_
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| Társadalmi folyamatok a 21. század elején | 2 |
| A világgazdaság jellemző folyamatai | 3 |
| Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában | 5 |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában | 4 |
| Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői | 3 |
| Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei | 3 |
A tétel jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;
- a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.
Az értékelés szempontjai feladatonként:
| Tartalmi összetevők | 20 pont |
| Logikus felépítés | 2 pont |
| A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat | 3 pont |
A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell.
A vizsgázó teljesítményének rögzítésére egyéni értékelő lap készítése javasolt.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatsor | Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.
Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:
- 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
- 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
- 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a vizsgázó, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amelyről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik.
A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik:
1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| A Föld kozmikus környezete | 1 |
| A földi tér ábrázolása | 1 |
| A geoszférák földrajza | 8 |
| - A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai | (4) |
| - A vízburok földrajza | (2) |
| - A légkör földrajza | (2) |
| A földrajzi övezetesség | 4 |
| A kontinensek természetföldrajza | 2 |
| Magyarország és tájainak természetföldrajza | 4 |
2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| Társadalmi folyamatok a 21. század elején | 3 |
| A világgazdaság jellemző folyamatai | 3 |
| Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában | 4 |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában | 4 |
| Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői | 3 |
| Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei | 3 |
A tétel jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;
- a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.
Az értékelés szempontjai feladatonként:
| Tartalmi összetevők | 20 pont |
| Logikus felépítés | 2 pont |
| A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat | 3 pont |
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell."
7. Az R. Mellékletének INFORMATIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"INFORMATIKA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
Általános kompetenciák
A vizsgázótól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa
- alkalmazói készség;
- problémamegoldó készség;
- algoritmikus gondolkodás;
- önálló munkavégzés;
- alkotó munka;
- az informatika és a társadalom kölcsönhatásának ismerete;
- kommunikációs készség.
Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom Informatikai alapok - hardver Informatikai alapok - szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat Algoritmizálás, adatmodellezés A programozás eszközei
1. Információs társadalom
A vizsgázó
- legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
- tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket;
- ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;
- legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni;
- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;
- ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit;
- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!
2. Informatikai alapok - hardver
A vizsgázó
- ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az informatikában;
- ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;
- ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;
- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!
3. Informatikai alapok - szoftver
A vizsgázó
- ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;
- legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;
- tudja kezelni a fájlrendszer elemeit;
- ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!
4. Szövegszerkesztés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;
- tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;
- tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;
- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;
- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;
- tudjon körlevelet létrehozni;
- legyen képes nagyméretű dokumentumok kezelését megkönnyítő eljárások alkalmazására!
5. Táblázatkezelés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;
- tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;
- tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok tulajdonságait módosítani;
- legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető módon formázni;
- tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;
- tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;
- tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
- tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!
6. Adatbázis-kezelés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;
- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;
- legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;
- ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;
- tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;
- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
- tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;
- legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!
7. Információs hálózati szolgáltatások
A vizsgázó
- értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;
- legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;
- tudjon a világhálón információt megkeresni;
- ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;
- ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;
- ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;
- tudjon dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, és hozzáférhetőségüket szabályozni;
- tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!
8. Prezentáció és grafika
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;
- tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;
- tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
- tudjon képekkel műveleteket végezni;
- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;
- képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat létrehozni!
9. Könyvtárhasználat
A vizsgázó
- ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;
- legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;
- ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;
- tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;
- legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;
- tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;
- ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!
10. Algoritmizálás, adatmodellezés A vizsgázó
- tudjon pontos feladatmeghatározás alapján adatmodellt felállítani;
- ismerjen algoritmust leíró eszközöket;
- ismerje az elemi programozási tételeket;
- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására!
11. A programozás eszközei
A vizsgázó
- legyen képes programozási feladatot a választott programozási nyelven megoldani;
- ismerje a programozási nyelv fejlesztői környezetét.
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon.
1. Információs társadalom
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. A kommunikáció | ||
| 1.1.1. A kommunikáció általános modellje | Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat bemutatni, értelmezni, összehasonlítani. Ismerje fel a redundancia hasznos, illetve hátrányos előfordulásait. | Legyen tájékozott különböző kódrendszerekben. Ismerje a zaj hatásainak csökkentésére használt módszereket. |
| 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek | Ismerje és tudja használni a kommunikációs rendszereket: telefon, rádió, televízió, internet. Legyen képes korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni. | |
| 1.2. Információ és társadalom | ||
| 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete | Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit, személyeit. | |
| 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői | Ismerje az információs technológiákat és azok társadalmi hatásait. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. | |
| 1.2.3. Informatika és etika | Ismerje az infokommunikáció etikai vonatkozásait, és kommunikációs szokásait. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. | |
| 1.2.4. Jogi ismeretek | Ismerje az illegális számítógépes cselekményeket és azok következményeit. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket alkalmazási terület, illetve jogi kategóriák szerint |
2. Informatikai alapismeretek - hardver
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Jelátalakítás és kódolás | ||
| 2.1.1. Analóg és digitális jelek | Ismerje az analóg és a digitális | |
| jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. | ||
| 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség | Ismerje az informatikában használt mértékegységeket. | |
| 2.1.3. Bináris számábrázolás | Ismerje a kettes számrendszert, és a bináris számokkal végezhető alapműveleteket. Tudjon kettes és tízes számrendszer között átváltani. | Ismerje a tizenhatos számrendszert, felhasználási területeit. Tudjon kettes, tízes, tizenhatos számrendszerek között átváltani. |
| 2.1.4. Logikai műveletek | Ismerje a NEM, ÉS, VAGY logikai műveleteket. | Ismerje a Boole-algebra alapjait, a logikai műveletek azonosságait. |
| 2.1.5. Bináris karakterábrázolás | Ismerje az ASCII és a Unicode karakterkódolásokat. | |
| 2.1.6. Bináris kép- és színkódolás | Ismerje az RGB és a CMYK színkódolást, azok különbségeit. | |
| 2.1.7. Kép és hang digitalizálás | Ismerje a képek és hangok digitalizálásának elvi folyamatát. | |
| 2.1.8. Tömörített adattárolás | Ismerje a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fogalmát, és felhasználási területeit. | |
| 2.2. A számítógép felépítése | ||
| 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek | Ismerje a Neumann-elveket. | Legyen képes a Neumann-elvek értelmezésére. |
| 2.2.2. A számítógép főbb részei és jellemzői | Ismerje a központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfész, ház, tápegység, alaplap szerepét, feladatait, jellemzőit. | Ismerje a központi feldolgozó egység részeit, jellemzőit. |
| 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik | Ismerje a bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak szerepét, feladatait, jellemzőit. | |
| 2.2.4. A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése | Ismerje a számítógép perifériák csatlakoztatási lehetőségeit. | Ismerje a perifériák beüzemelését, és az esetleges problémák megoldásának lehetőségét. |
| 2.2.5. Hálózatok | Ismerje a hálózatok felépítését. Ismerje a hálózati eszközöket, és azok alapvető jellemzőit: |
| hálózati kártya, hálózati közeg, kapcsoló, forgalomirányító, vezeték nélküli hozzáférési pont. | ||
| 2.3. Munkavédelem és ergonómia | Ismerje a biztonságos számítógépes munkavégzés feltételeit. Ismerje a perifériák ergonomikus elrendezését, kialakítását, használatát. |
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai | ||
| 3.1.1. Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete | Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. | |
| 3.1.2. Háttértárak kezelése | Ismerje egy operációs rendszer mappaszerkezetét. Legyen képes mappát, állományt létrehozni, másolni, mozgatni, átnevezni, törölni. Ismerje a mappák és állományok alapvető tulajdonságait. Tudjon mappát és állományt megkeresni a helyi számítógépen. | Ismerje a háttértárak használatba vételének lépéseit: partícionálás, formázás, fájlrendszerek. |
| 3.1.3. Tömörítés | Értse a tömörítés lényegét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. | Ismerje a tömörítéshez kapcsolódó beállítási lehetőségeket. |
| 3.1.4. Adatvédelem, adatbiztonság | Ismerje az adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmét. Ismerjen archiválási lehetőségeket. | |
| 3.1.5. Kártevők, vírusvédelem | Ismerje a kártevők fajtáit, a leggyakoribb terjedési módjait, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. | |
| 3.1.6. A hálózatok alapvető szolgáltatásai | Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a helyi hálózat szolgáltatásait és a felhasználói jogosultságokat. |
4. Szövegszerkesztés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A szövegszerkesztő használata | ||
| 4.1.1. Dokumentum megnyitása, mentése | Tudjon különféle formátumú dokumentumokat megnyitni és menteni. | |
| 4.1.2. Szövegbevitel, szövegjavítás | Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni. | |
| 4.2. Szövegjavítási funkciók | ||
| 4.2.1. Keresés és csere | Ismerje a szövegszerkesztő keresés és csere funkcióit. | |
| 4.2.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés | Tudja kijelölni a dokumentum megfelelő részét, legyen képes azt másolni, mozgatni, törölni, másik dokumentumba beilleszteni. | |
| 4.2.3. Nyelvi segédeszközök | Tudja használni a nyelvi ellenőrzés és az elválasztás lehetőségeit | |
| 4.3. Szövegszerkesztési alapok | ||
| 4.3.1. A dokumentum egységei | Ismerje a karakter, szó, sor, bekezdés, hasáb, szakasz, oldal fogalmát. | |
| 4.3.2. Karakterformázás | Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét. | |
| 4.3.3. Bekezdésformázás | Legyen képes beállítani a bekezdések behúzását, térközét, igazítását, szövegbeosztását, szegélyét, hátterét és mintázatát. Legyen képes egy- és többszintű felsorolást, sorszámozott felsorolást létrehozni. Tudjon különböző beállítású tabulátorokat használni. Legyen képes iniciálét létrehozni, jellemzőit módosítani. | |
| 4.3.4. Szakaszformázás | Legyen képes többhasábos szakaszt kialakítani, jellemzőit módosítani. Legyen képes kialakítani és beállítani élőfejet, élőlábat, lapszámozást, margókat, laptájolást, lapméretet, oldalszegélyt, háttérszínt, végjegyzetet, lábjegyzetet. | |
| 4.3.5. Stílusok | Legyen képes stílusok alkalmazására. | Legyen képes új stílust létrehozni, stílusok tulajdonságait beállítani. |
| 4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben | ||
| 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel | Legyen képes szöveges dokumentumokban táblázatot létrehozni, szerkeszteni és tulajdonságait beállítani. | |
| 4.4.2. Körlevélkészítés | Tudjon kördokumentumot készíteni. | |
| 4.4.3. Képek és alakzatok beillesztése | Legyen képes képeket és alakzatokat beilleszteni valamint tulajdonságaikat beállítani, hozzájuk szöveget rendelni. | |
| 4.4.4. Tartalomjegyzék | Legyen képes tartalomjegyzéket készíteni stílusok felhasználásával. |
5. Táblázatkezelés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. A táblázatkezelő használata | ||
| 5.1.1. Táblázat megnyitása, mentése | Tudjon különféle formátumú táblázatokat megnyitni és menteni. | |
| 5.1.2. Adatok bevitele, javítása | Tudjon adatokat bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni. Tudjon adatokat importálni és exportálni megfelelő kódtáblával. | |
| 5.2. A táblázat szerkezete | ||
| 5.2.1. Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap | Ismerje a cella, az oszlop, a sor, a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudja | |
| ezeket beilleszteni, másolni, mozgatni, illetve törölni. | ||
| 5.3. Adatok a táblázatokban | ||
| 5.3.1. Cella tartalma | Tudja, hogy a cella tartalma szöveg, szám vagy képlet lehet. | |
| 5.3.2. Számformátumok | Legyen képes megfelelő számformátumot beállítani, és egyéni számformátumot kialakítani. Tudja alkalmazni a dátum, az idő, a pénznem, a százalék formátumokat, továbbá beállítani a tizedesjegyek számát és az ezres tagolást. | |
| 5.3.3. Adatok rendezése, kigyűjtése | Tudjon a táblázatban adatokat egy vagy több szempont alapján rendezni és kigyűjteni. | |
| 5.3.4. A cellahivatkozások használata | Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül és munkalapok között. Ismerje a relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozásokat. | |
| 5.3.5. Képletek szerkesztése, függvények alkalmazása | Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni. Ismerje a dátum és idő, a matematikai, a statisztikai, a kereső, a szövegkezelő és a logikai függvények használatát. | Ismerje az adatbázis- kezelő függvények használatát. |
| 5.4. Táblázatformázás | ||
| 5.4.1. Karakter- és cellaformázások | Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét. Legyen képes beállítani a cellák igazítását, szegélyezését, háttérszínét, mintával kitöltését. | Legyen képes képlettel meghatározott feltétel alapján cellákra formázást beállítani. |
| 5.4.2. Sor-, oszlop, tartománybeálltások | Legyen képes beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Legyen képes cellákat egyesíteni. Legyen képes tartományokat elnevezni, munkalapokat átnevezni. | |
| 5.4.3. Oldalbeállítások | Tudjon élőfejet és élőlábat készíteni, az oldal tulajdonságait beállítani. |
| Legyen képes a dokumentumot nyomtatásra előkészíteni. | ||
| 5.5. Diagramok és egyéb objektumok | ||
| 5.5.1. Diagramok | Legyen képes diagramot készíteni, szerkeszteni, módosítani. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani. | |
| 5.5.2. Objektumok | Tudjon a munkalapra képet, alakzatot és szövegdobozt beilleszteni, azok tulajdonságait beállítani. |
6. Adatbázis-kezelés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai | ||
| 6.1.1. Az adatbázis alapfogalmai | Ismerje az adatbázis, az adattábla, a rekord, a mező, az elsődleges és idegen kulcs fogalmát. | |
| 6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása | ||
| 6.2.1. Az adatbázis-kezelés alapműveletei | Tudjon adatbázist létrehozni, abba különféle formátumú adattáblákat importálni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen definiálni, a tábla kulcsát meghatározni, az új táblát feltölteni. | |
| 6.2.2. Adattípusok | Ismerje a szöveg, a különböző számtípusok, a dátum és idő, a logikai adattípusokat, és a velük végezhető műveleteket. Legyen képes a mezők adattípusát megadni. | |
| 6.2.3. Adatok módosítása, törlése | Tudjon rekordokat megjeleníteni, egyes mezőket, rekordokat törölni, vagy a | |
| bennük levő adatokat újakkal felülírni. | ||
| 6.2.4. Adattáblák közötti kapcsolatok | Tudjon táblák közötti logikai kapcsolatokat kialakítani. | |
| 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek | ||
| 6.3.1. Lekérdezések | Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni. Tudja kiválasztani, hogy a lekérdezésben mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon választó, törlő, frissítő lekérdezéseket készíteni. Legyen képes az adatokat csoportosítva kezelni, szűrni. Legyen képes egy összetett probléma megoldásához segédlekérdezést készíteni. Legyen képes az adatokat megadott feltételek szerint rendezve megjeleníteni. | Ismerje és tudja felhasználni az SQL alapvető utasításait. Legyen képes egy összetett probléma megoldásához allekérdezést készíteni. |
| 6.3.2. Számítások végzése | Legyen képes számított értéket megjeleníteni. Legyen képes aggregáló függvényeket használni: MAX(), MIN(), COUNT(), SUM(), AVG(). Tudja használni a YEAR(), MONTH(), DAY(), NOw(), HOUR(), MINUTE(), SECOND() függvényeket. | Tudjon leírás alapján tetszőleges függvényt alkalmazni. |
| 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok | ||
| 6.4.1. Űrlapok és jelentések használata | Tudjon a leírásnak megfelelő űrlapot és jelentést készíteni és módosítani. |
7. Információs hálózati szolgáltatások
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. Kommunikáció az interneten | ||
| 7.1.1. Hálózati alapismeretek | Ismerje a szerver és a kliens szerepét az internetes | Ismerje a csomagkapcsolt hálózatok működésének |
| kommunikációban. Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait: web, e-mail, domain-név szolgáltatás. | alapelveit. Ismerje a web és az e-mail szolgáltatásokhoz tartozó gyakoribb hibajelenségeket és azok okát. | |
| 7.1.2. Elektronikus levelezési rendszer használata | Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez mellékletet csatolni, valamint levél fogadásakor a mellékletet kezelni. | Legyen képes a helyben telepített és a webes levelezőprogram segítségével kezelni elektronikus levelezését. Legyen képes a levelezőfiók beállítását elvégezni a helyben telepített program esetén. |
| 7.1.3. Állományok átvitele | Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli lehetőséget. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. | Ismerjen és tudjon alkalmazni több állomány átviteli lehetőséget. |
| 7.1.4. Web-szolgáltatás | Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Ismerje az URL fogalmát. | Ismerje az elektronikus kereskedelem működési elvét, előnyeit, hátrányait. |
| 7.1.5. Keresőrendszerek | Tudjon a weben keresni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Legyen képes a találatokat hitelesség és használhatóság szempontjából értékelni. | |
| 7.1.6. Az internet veszélyforrásai | Ismerje a kéretlen reklámlevél, lánclevél, hoax, adathalászat, internetes csalások veszélyeit, és az ellenük való védekezés lehetőségeit. | |
| 7.2. Weblap készítés | ||
| 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete | Ismerje a weblapok jellemző elemeit. | Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML és CSS segítségével. Ismerje a HTML és a CSS alapelemeit. |
| 7.2.2. Weblap készítése weblap- szerkesztővel | A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, |
| igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus weblap-szerkesztővel. | ||
| 7.2.3. Formázási lehetőségek | Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. |
8. Prezentáció és grafika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 8.1. Prezentáció | ||
| 8.1.1. Adatok bevitele és módosítása | Tudjon a diákra szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat, képeket, alakzatokat, táblázatokat, diagramokat beszúrni, tudja ezek tulajdonságait módosítani. | |
| 8.1.2. Prezentáció elkészítése és formázása | Legyen képes diaképek létrehozására, tervezésére, áttűnések, animációk szerkesztésére. Legyen képes az elkészített prezentációt elmenteni. Legyen képes alakzatok segítségével vektorgrafikus ábrát létrehozni. | Legyen képes a diamintát módosítani. |
| 8.2. Grafika | ||
| 8.2.1. Megnyitás, mentés, beszúrás | Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, megadott formátumban menteni. Legyen képes grafikus ábráit, képeit szöveges környezetben elhelyezni. | |
| 8.2.2. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása | Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni, tulajdonságaikat módosítani. | |
| 8.2.3. Képek feldolgozása, formázása | Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani. | |
9. Könyvtárhasználat
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 9.1. Könyvtárak | ||
| 9.1.1. A könyvtár fogalma | Ismerje a könyvtár és a könyvtári | |
| rendszer fogalmát, az egyén és a társadalom életében betöltött szerepét. | ||
| 9.1.2. Könyvtártípusok | Tudja a könyvtártípusokat funkciók, szolgáltatások és terek mentén összehasonlítani, a használói igénynek megfelelő könyvtárat kiválasztani | |
| (hagyományos és elektronikus könyvtárak). | ||
| 9.1.3. A könyvtári szolgáltatások | Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat (helyben és távolról elérhetőket). | |
| 9.2. Információ-keresés | ||
| 9.2.1. Tájékozódás a könyvtárban | Tudjon könyvtári katalógusban és elektronikus könyvtárban konkrét művet, egy szerző műveit és egy téma forrásait megtalálni. Tudjon összetett keresést megfogalmazni. | |
| 9.2.2. Információ-keresési stratégiák | Tudja információkereső munkájának lépéseit megtervezni: keresés, feldolgozás, felhasználás. | |
| 9.3. Forráshasználat | ||
| 9.3.1. Dokumentum-használat | Tudja használni a gyakoribb nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusokat. Ismerjen különböző elektronikus könyvformátumokat. | |
| 9.3.2. Kézikönyv-használat | Tudja a tájékoztató eszközöket és kézikönyveket keresési célok mentén kiválasztani és használni (tartalomjegyzék, mutatók, utalók, keresőfelület). | |
| 9.3.3. Forráskiválasztás | Ismerje a forráskiválasztás szempontjait, az információs értéket befolyásoló jellemzőket: dokumentumtípus, forrástípus, megjelenési idő, kiadó, terjedelem, közlési cél. | |
| 9.3.4. Forrásjelölés | Ismerje a forrásjelölés szabályait, funkcióját, etikai vonatkozásait. Tudjon bibliográfiai hivatkozást készíteni könyvről, folyóiratcikkről. Ismerje az interneten elérhető források hivatkozásának alapelveit. | |
10. Algoritmizálás, adatmodellezés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák | ||
| 10.1.1. Egyszerű adattípusok | Ismerje az egyszerű adattípusokat: egész és valós szám, logikai érték, karakter. Ismerje az egyszerű adattípusokon végezhető műveleteket osztályozásának lehetséges fajtáit. | |
| 10.1.2. Összetett adattípusok | Ismerje az összetett adattípusokat: szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz. Ismerje az összetett adattípusokon végezhető műveleteket. | |
| 10.1.3. Állományok | Legyen képes a szekvenciális állományokra alkalmazható műveleteket megvalósítani. | |
| 10.2. Algoritmusleíró eszközök | ||
| 10.2.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével | Ismerje a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. | |
| 10.3. Elemi algoritmusok | ||
| 10.3.1. A programozás alapelvei | Feladatmegoldásához tudja használni az alapvető programszerkezeteket: szekvencia, elágazás, ciklus. Tudja használni az elemi programozási tételeket: összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum- kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések. | |
| 10.4. Rekurzió | ||
| 10.4.1. Rekurzív algoritmus | Ismerje a rekurzió fogalmát. | |
11. A programozás eszközei
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 11.1. Programozási nyelv | ||
| 11.1.1. Egy programozási nyelv ismerete | Ismerje egy programozási nyelven a típusdefiníció; a változódeklaráció, a be- és kiviteli utasítások; alapvető programszerkezetek, azaz szekvencia, elágazás, ciklus; eljárások, függvények; állománykezelő műveletek megvalósítását. Legyen képes egy mondatszerű leírással készült algoritmust a használt programozási nyelvben kódolni. Legyen képes mondatszerű leírással megadott rekurzív algoritmust kódolni, és felhasználni. | |
| 11.2. Programfejlesztői környezet | ||
| 11.2.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben | Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. | |
| 11.2.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben | Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. | |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 120 pont | 30 pont | 120 pont | 30 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Eme t szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítj a | vonalzó | NINCS | vonalzó | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítj a | számítógép a megfelelő szoftverekkel | nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép | számítógép a megfelelő szoftverekkel | nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | szoftverlista | témakörök | szoftverlista | témakörök |
| Mikor? | A vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc |
| Számítógéppel megoldandó feladatsor | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott, szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül
választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet a feladatok megoldására.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A gyakorlati vizsgarész esetleges összetevőinek lebonyolítási szabályai.
Tárgyi feltételek
A terem berendezése
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt a korábbi évek gyakorlati vizsgafeladatainak megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott - számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
Lebonyolítás
A vizsga előkészítése
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat legalább két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
| Témakör | Idő |
| Szövegszerkesztés | 60 perc |
| Prezentáció, grafika, weblapkészítés | 40 perc |
| Táblázatkezelés | 50 perc |
| Adatbázis-kezelés | 30 perc |
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, a szabályos forrásjelölésre; ezáltal csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati feladatlap értékelése
A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:
| Témakör | Pontszám |
| Szövegszerkesztés | 40 pont |
| Prezentáció, grafika, weblapkészítés | 30 pont |
| Táblázatkezelés | 30 pont |
| Adatbázis-kezelés | 20 pont |
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó csak a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgatételeinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű,
CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.
A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1. és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.
Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.
| Információs társadalom (1) | 8-20% |
| Informatikai alapismeretek - hardver (2) | 24-32% |
| Informatikai alapismeretek - szoftver (3) | 20-28% |
| Kommunikáció az interneten (gyakorlati | |
| kivitelezéssel) (7.1.) | 20-28% |
| Könyvtárhasználat (9) | 8-12% |
A tételsor frissítésének szabályai
A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A tétel jellemzői
A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:
- Logikai felépítés 6 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)
- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont
- Tartalom 12 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
- Kommunikatív készség 6 pont
(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 20 perc |
| Számítógéppel megoldandó feladatsor | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A vizsga lebonyolításával és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsga leírásában találhatókkal.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
| Témakörök | Idő |
| Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, | |
| weblapkészítés | 60 perc |
| Táblázatkezelés | 30 perc |
| Adatbázis-kezelés | 60 perc |
| Algoritmizálás, adatmodellezés | 90 perc |
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti érékelési arányok a következők:_
| Témakörök | Pontszám |
| Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, | |
| weblapkészítés | 30 pont |
| Táblázatkezelés | 15 pont |
| Adatbázis-kezelés | 30 pont |
| Algoritmizálás, adatmodellezés | 45 pont |
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll.
A szóbeli feladatokat az 1-3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.
Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.
| Információs társadalom (1) | 8-20% |
| Informatikai alapismeretek - hardver (2) | 24-32% |
| Informatikai alapismeretek - szoftver (3) | 20-28% |
| Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1.) | 20-28% |
| Könyvtárhasználat (9) | 8-12% |
A tételsor frissítésének szabályai.
A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A tételjellemzői
A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:
- Logikai felépítés 6 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)
- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont
- Tartalom 12 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
- Kommunikatív készség 6 pont
(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)"
8. Az R. Mellékletének KÉMIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"KÉMIA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KOMPETENCIÁK
Elvárt kompetenciák:
• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre)
• deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre)
• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése)
• sorképzés (relációk kezelése)
• osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás)
• kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata)
• korrelatív gondolkodás (valószínűségi összefüggések vizsgálata, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete)
• arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata)
• az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek
• kritikai gondolkodás (bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján értékelés és a döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása)
• változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja)
• integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén)
• modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása
• problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben)
• konvergens gondolkodás
• divergens gondolkodás
• a követelményekben szereplő fogalmak definiálásának képessége, a szaknyelv használata
• lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése)
• struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére)
• etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése)
A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni. Ezzel kapcsolatos elvárások:
• alapvető matematikai ismeretek alkalmazása
• egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása
• megfigyelések, összehasonlítások
• egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, független és függő változók azonosítása, kísérleti paraméterek változtatása, kontrollok szerepe)
• adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása
• mérések tulajdonságainak ismerete (empirikus, kísérleti, hitelesíthető, reprodukálható)
• hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása
• a természettudományos érvelés alapelvei (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása)
• az ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése
• az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése
• az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata
• szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, szövegértelmezés
Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges:
• az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése
• a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása
• több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Általános kémia
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1 Atomszerkezet Atom | Fogalmi szint | az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron, proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. | nukleonok |
| Értse | az atom semlegességét. | ||
| Tudja alkalmazni | az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. | ||
| Elem | Fogalmi szint | az elem fogalma, jelölése (vegyjel), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatá- rozásban), relatív atomtömeg. | Berzelius, Curie házaspár |
| Értse | a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. | ||
| Elektronszerkezet | Fogalmi szint | elektronhéj; maximális elektronszám, energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, telített és telítetlen héj, vegyértékelektron, atomtörzs, nemesgázszerkezet. | atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, alhéj, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; |
| Értse, értelmezze | az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. | ||
| Tudja | felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. | ||
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A periódusos rendszer | Fogalmi szint | az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. | mezők (s-, p-, d-, f-mező). |
| Értse | az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. | ||
| Tudja | megállapítani a vegyértékelektronok számát a periódusos rendszer főcsoportjaiban. | alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a periódusos rendszerben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. | |
| Az atomok mérete | Fogalmi szint | az atommag és az atom méretviszonyai. | |
| Értse | az atomméret változásait a periódusos rendszer főcso- portjaiban. | az atomméret változásait a periódusos rendszer perió- dusaiban. | |
| Tudja össze- hasonlítani | a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. | a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát. | |
| Az ionok | Fogalmi szint | kation fogalma, anion fogalma. | ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. |
| Értse, értelmezze | a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id végződésűek). | az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. | |
| Tudja | jelölni az elemek kationjait, és felírni az atomjaikból való képződésük egyenletét, jelölni az elemek anionjait, és felírni az atomjaikból való képződésük egyenletét. | összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy perió- dusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint, összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét. | |
| Elektronegativitás (EN) | Fogalmi szint | elektronegativitás fogalma (Pauling). | |
| Értse | az elektronegativitás változását a periódusos rendszerben. | ||
| Tudja | összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy perió- dusba tartozó elemek elektronegativitását, alkalmazni az elektronegativitás-értékeket a kötéstípusok megállapításához. | ||
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések | Fogalmi szint | ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. | |
| Értelmezze Értse | az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa vá- lasztott példán bemutatva. mindhárom elsőrendű kötés kialakulásának magyarázatát. | ||
| Tudja | a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. | ||
| Másodrendű kémiai kötések | Fogalmi szint | diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. | |
| Értse | a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsön- hatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. | ||
| Értelmezze | a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. | ||
| 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula | Fogalmi szint | molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. | |
| A kovalens kötés | Fogalmi szint | egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált kötés. | a- és a p-kötés, kötéstávolság fogalma |
| Értse, értelmezze | az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, az aromás vegyületek és a grafit delokalizált elektronrendszerét. | a a- és a p-kötés szimmetriáját, a p-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit, az összetett ionok delokalizált elektronrendszerét. | |
| Tudja | ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a mole- kulákban, megállapítani adott atom vegyértékét a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az elektronegativitás- értékek alapján. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A molekulák térszerkezete | Fogalmi szint | elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, a molekula polaritása. | kötésszög |
| Értelmezze | egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). | a molekula alakját meghatározó tényezőket: - a ligandumok száma, - a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. | |
| Tudja | megállapítani a tanult, egyszerű molekulák polaritását. | megállapítani a molekulák téralkatát, kötésszögeit, adott képletű molekula polaritását. | |
| Összetett ionok | Fogalmi szint | összetett ion fogalma. | komplex ion fogalma. |
| Értse | összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) az NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. | komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és ammin- komplexének példáján. | |
| Tudja | megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligan- dumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében. | ||
| 1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz | Fogalmi szint | anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. | |
| Tudja | besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. | besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. | |
| Állapotjelzők | Fogalmi szint | jelük, SI mértékegységük. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Halmazállapotok, halmazállapot- változások | Fogalmi szint | gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék hal- mazállapot, szilárd halmazállapot, halmazállapot- változások. | a folyadékok további általános jellemzői (felületi fe- szültség, viszkozitás). |
| Értse, értelmezze | a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. | ||
| Tudja | adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. | egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. | |
| 1.4.1 Egykompo- nensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristály- rácsok | Fogalmi szint | amorf és kristályos állapot. | elemi cella, koordinációs szám, rácsenergia |
| Tudja | besorolni az elemeket és vegyületeket a megfelelő rács- típusba. | ||
| - Ionrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. | ||
| - Atomrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit. | a SiO2 rácsának szerkezetét. | |
| - Fémrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | a fémrácsos anyagok jellemzőit. | ||
| Tudja értelmezni | a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. | ||
| tÉmák | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Molekularácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | a molekularácsos anyagok jellemzőit. | ||
| Tudja értelmezni | a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. | ||
| 1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípu- sok között | Értelmezze | a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait. | a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján |
| 1.4.2 Többkompo- nensű rendszerek | |||
| 1.4.2.1 Csoporto- sítás | Fogalmi szint | homogén, heterogén és kolloid rendszer. | |
| Értse | a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). | ||
| 1.4.2.2 Diszperz rendszerek | Fogalmi szint | a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmaz- állapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). | |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket. | ||
| Tudja | besorolni a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. | ||
| 1.4.2.3 Kolloid rendszerek | Fogalmi szint | a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makro- molekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület, ozmózis | |
| Értse, értelmezze | az ozmózis jelenségét | a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudjon Tudja értelmezni | példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből. | a szolgél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján. | |
| 1.4.2.4 Homogén rendszerek | Fogalmi szint | elegy, oldat. | |
| Értse | a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). | ||
| - Oldatok | Fogalmi szint | oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. | túltelített oldat, oldáshő fogalma. |
| Értelmezze | az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. | a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmér- sékletfüggésének felhasználását az anyagok át- kristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kap- csolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával. | |
| Tudja alkalmazni | a "hasonló hasonlót old" elvet, egyenlettel leírni az ionvegyületek oldódását. | ||
| Tudjon Tudja | elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat. | oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció | Fogalmi szint | kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. | |
| Értse | a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). | ||
| Tudja | jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Képlet | Fogalmi szint | összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és mole- kulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elekt- ronképlet, konstitúciós képlet stb.). | |
| Tudja | megadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. | ||
| Kémiai egyenlet | Fogalmi szint | sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. | |
| Értse, értelmezze | a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alap- elveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. | ||
| Tudja | az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. | felírni avizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit. | |
| 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyama- tok energiavi- szonyai | Fogalmi szint | endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. | |
| Értse | a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reak- ciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. | ||
| Tudja | ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. | ||
| 1.5.1.2 Reakcióhő | Fogalmi szint | reakcióhő fogalma, jelölése (Apff), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. | |
| Értse | a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján. | a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiameg- maradás) és alkalmazásának lehetőségeit. | |
| Tudja | ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon. | felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, illetve más energiaértékek alapján. | |
| 1.5.2 Reakciókine- tika 1.5.2.1 Reakció- sebesség | Fogalmi szint | a reakciók csoportosítása sebességük szerint. a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását. | ||
| Tudja | elemezni a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| 1.5.2.2 Katalízis | Fogalmi szint | katalizátor fogalma. | |
| Értelmezze | a katalizátor hatását. | ||
| Tudja | ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén. | ||
| 1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordít- ható reakciók | Értse | a megfordítható folyamat lényegét. | a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc) az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, |
| 1.5.3.2 Egyensúly | Fogalmi szint | dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi kon- centráció, kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). | |
| Értse, értelmezze | a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, 7), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 ^ 2 NH3 reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. | ||
| Tudja | felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján, értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében. | ||
| 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav-bázis reakciók | Fogalmi szint | sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brensted-sav, Bronsted-bázis, amfotéria, sav- és bá- ziserősség. | savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok. |
| Értse, értelmezze | a Bronsted-féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. | Ksés Kbkapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ksés Kbkapcsolatát. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | felismerni a Brensted-féle sav-bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32- és a víz reakciójában. | felismerni a Brensted-féle sav-bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában, a Brensted-féle sav-bázis párokat egyéb (pl. CO32- + H3O+) reakciókban, értelmezni az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav-bázis reakciókat megadott példák alapján. | |
| - A vizes oldatok kémhatása | Fogalmi szint | a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. | |
| Értelmezze | az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vo- natkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH- értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációj ával. | a vízionszorzatot (levezetéssel együtt). | |
| Tudja | megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígítása- kor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát. | értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát. | |
| - Sav-bázis indiká- torok | Fogalmi szint | univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz, növényi indikátorok. | metilnarancs. |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír hasz- nálatával). | ||
| Tudja | a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. | ||
| - Közömbösítés | Fogalmi szint | semlegesítés. | |
| Értse | a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. | a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav-bázis titrálás elvi alapjait. | |
| Tudjon | jelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriaiegyenlettel. | ||
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Sók hidrolízise | Értelmezze | a hidrolízist az NH4O és a Na2CO3 példáján. | |
| Tudja | megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel. | ||
| 1.5.4.2 Elektron- átmenettel járó reakciók | Fogalmi szint | oxidáció és redukció, oxidáló- és redukálószer | oxidációs szám fogalma. |
| Értelmezze Értse | az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. | az oxidációs szám kiszámításának szabályait, az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit. | |
| Tudja értelmezni Tudja | az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, elemezni egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. | kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxi- dációsszám-változás alapján. | |
| Tudjon | rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket. | ||
| 1.5.4.3 Egyéb, vi- zes oldatban vég- bemenő kémiai reakciók | Fogalmi szint | csapadék, gázfejlődés. | komplexképződés. |
| Értelmezze | a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat a szerves és szervetlen kémiai tanulmányai során megismert konkrét példákon. | ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, a komplexképződési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat. | |
| Tudja | felírni a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók sztöchiometraiegyenleteit. | felírni a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplex- képződési reakciók sztöchiometraiés ionegyenletét a ta- nult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődési reakciók ionegyenletét. | |
| udjon | elemezni vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| 1.5.4.4 Egyéb reakciók | Fogalmi szint | egyesülés, bomlás, disszociáció. | |
| Tudja | besorolni a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakció- típusba. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.5.5 Elektrokémia | |||
| 1.5.5.1 Galvánelem | Fogalmi szint | a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hid- rogénelektród jelölése, standard fémelektród fogalma és jelölése, Daniell-elem és jelölése. | standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál. |
| Értse Értelmezze | az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kap- csolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánele- mek környezetvédelmi vonatkozásait. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell- elemben. | a standard hidrogénelektród felépítését. | |
| Tudja | jelölni egyszerű galvánelemek felépítését, azonosítani az egyes pólusokat, felírni a hozzájuk tartozó elektródfolyamatok kémiai egyenletét, illetve a folyamat bruttó egyenletét. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. | ||
| Tudja | megbecsülni a redoxireakciók irányát a standard- potenciálok összehasonlítása alapján. | ||
| 1.5.5.2 Elektrolízis | Fogalmi szint | elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. | |
| Értse | az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolya- matot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. | az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait. | |
| Tudja | jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében. | megállapítani az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). | |
| 1.5.5.3 Az elektro- lízis mennyiségi vi- szonyai | Fogalmi szint | Faraday I. és II. törvénye. | |
| Értse, értelmezze | az elektrolízis mennyiségi törvényeit. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
2. Szervetlen kémia
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet | Fogalmi szint | izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). | |
| Értse | a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén mole- kulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | ||
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége. | |
| Értse | az olvadás- és forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét. | a hidrogéngáz nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyag- hengeres) kísérletet. | |
| Értse | a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nem- fémekkel, fém-oxidokkal. a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. | a reakcióit fémekkel. | |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. | ||
| Előfordulás, előállítás, felhasználás | Fogalmi szint | laboratóriumi előállítás (cink + sósav). | |
| Tudja értelmezni | az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| Egyéb | Tudja | alkalmazni a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet | Értse | a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. | a nemesgázok rácstípusát. |
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk. | |
| Értse | alacsony reakciókészségük magyarázatát. | ||
| Egyéb | Tudja értelmezni Tudja alkalmazni | az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogén- elemek | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerke- zetét, polaritását, rácstípusát. | a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben. | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). |
| Értse | az olvadás- és forráspont, illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. | ||
| Fogalmi szint | a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. | reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk. | |
| Értelmezze | a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján). | a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, a reakcióikat más halogenidekkel, a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. | |
| Tudjon értelmezni Tudja | a klórral kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján. | megadni a halogénekkel kapcsolatos kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari: elektrolízissel, a klór laboratóriumi előállítása sósavból. | |
| Értse | a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. | ||
| - Felhasználás, előfordulás | Tudja Tudja értelmezni | példákkal bemutatni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján, a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | példákkal bemutatni a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján, a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | a klór mérgező hatása, keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. | |
| Értse | a klór fertőtlenítő hatásának magyarázatát. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.3.2 Halogénve- gyületek | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | kötéstípus szerint (ionos és kovalens). | |
| Tudja | csoportosítani a tanult halogenideket kötéstípus szerint (ionos és kovalens), felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján. | ||
| 2.3.2.1 Hidrogén- halogenidek (HF, HCl, HBr, HI) - Anyagszerkezet | Értse | a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. | molekulaszerkezetüket, polaritásukat. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a HCl színe, szaga, standard halmazállapota. | színük, szaguk, forráspont-viszonyaik. |
| Értse | a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). | ||
| Értse | a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit. | a saverősségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. | |
| Tudja értelmezni | a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | |
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. | a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. |
| 2.3.2.2 Kősó (NaCl) - Halmazszerkezet | Fogalmi szint | a kősó rácstípusa. | |
| Értse | a kősó kristályrács-szerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értse | a kősó olvadáspontjának és oldhatóságának halmazszerke- zeti magyarázatát. | ||
| - Előfordulás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.3.2.3 Ezüst-halo- genidek (AgCl, AgBr, AgI) | |||
| - Tulajdonságok - Felhasználás | Fogalmi szint | színük, vízoldékonyságuk, fényérzékenységük. | |
| Tudja értelmezni | a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. | ||
| 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat) | Fogalmi szint | összetétele, kémhatása, oxidáló hatása, a háztartási alkalmazásának veszélyei - környezetvédelmi szempontok. | |
| Értelmezze | a nátrium-hidroxid-oldat és klór reakciójával történő előállítását, oxidáló hatását, valamint savakkal történő reakcióját reakcióegyenlettel is. | ||
| 2.3.2.5 Egyéb | Tudja | alkalmazni a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.4 Az oxigén- csoport elemei és vegyületeik | |||
| Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) | Fogalmi szint | Müller Ferenc (tellúr). | |
| Értse | az oxigén és a kén atomjainak elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket. | ||
| 2.4.1 Oxigén - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | allotrópia. | |
| Értse | az O2 szerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, oxidáló hatása, égésben betöltött szerepe. | |
| Tudja értelmezni | az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | előfordulása elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben. | |
| - Élettani szerep | Értse | az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon kelet- kezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Előállítás, kelet- kezés (O2) | Fogalmi szint | ipari és laboratóriumi előállítási módjai, természetbeni keletkezése (levegőből, termikus bontással, fotoszintézis során). | |
| - Felhasználás, előállítás | Tudja értelmezni | az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.4.2 Oxigénvegyü- letek - Csoportosítás | Fogalmi szint | oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik. | peroxidok. |
| 2.4.2.1 Dihidrogén- peroxid (H2O2) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, redoxi sajátságai, (fertőtlenítőszer, hajszőkítés) | ||
| Értse | vízoldhatóságának anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. | ||
| Tudja értelmezni | a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat. | ||
| 2.4.2.2 Oxidok - Csoportosításuk | Tudja | csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Víz (H2O) - Anyagszerkezet | Értse | a vízmolekula szerkezetét, alakját, polaritását. | |
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, sűrűsége és annak függése a hőmérséklettől; amfotéria. | |
| Értse | az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Értelmezze | autoprotolízisét. | ||
| Tudja | a reakcióit savakkal, bázisokkal, s felírni azok reakcióegyenleteit. | ||
| Fogalmi szint | édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). | ||
| - Természetes vizek | Értse | a természetes vizek tisztaságát - a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelensé- geket, a savas esők kialakulását. | |
| - Vízkeménység | Fogalmi szint | állandó és változó keménység. | |
| Értse | a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). | a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket. | |
| - Élettani szerep | Fogalmi szint | oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hő- háztartásban. | |
| Fontosabb fém- oxidok | Fogalmi szint | a kalcium-oxid (égetett mész) és a magnézium-oxid képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, vízol- dékonysága, reakciója vízzel, fontosabb felhasználása. | az alumínium-oxid, a réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid képlete, halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. |
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | |
| 2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fém- hidroxidok | Fogalmi szint | a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron) és a kalcium-hid- roxid (oltott mész) képlete, színe, halmazállapota, rácstí- pusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. | az alumínium-hidroxid képlete, színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása. |
| Értse | a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. | ||
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | a savakkal és lúgoldatokal való reakciói egyenletét. | |
| Fogalmi szint | a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága. | ||
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.4.2.4 Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelen- ségek, információk értelmezésében. | |
| 2.4.3 Kén - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a kén molekulaszerkezete. | |
| Értse | a kénatom elektronszerkezetét. | a kénnél előforduló allotrópiát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értse | a reakcióját oxigénnel. | a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti válto- zásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). | |
| Értse | a reakcióját oxigénnel, cinkkel és vassal. | a reakcióját fémekkel. | |
| Tudja értelmezni | a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| Tudja alkalmazni | a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.4.4 A kén vegyü- letei | a molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| 2.4.4.1 Dihidrogén- szulfid, kén- hidrogén (H2S) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok | Értse | ||
| Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldhatósága. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, kén-dioxiddal. | a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. | |
| Tudja értelmezni | a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Élettani hatása | Fogalmi szint | mérgező hatása. | |
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Sói | Fogalmi szint | szulfidok. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2) - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | a kén-dioxid forráspontjának és az oldhatóságának anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | redukáló és oxidáló hatása. | ||
| Értelmezze | a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezet- szennyező hatását. | a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | kénből történő előállítása. | piritből, szulfitokból történő előállítása. |
| Tudja | a kénből történő előállítás reakcióegyenletét. | a piritből, szulfitokból történő előállítás reakcióegyenleteit. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | felhasználása kénsavgyártásnál, illetve konzerválásra. | |
| - Környezet- szennyező hatás | Értse | a savas esők kialakulását és hatását. | |
| 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) | Értse | a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságait, reakcióját vízzel. | |
| 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok. | |
| Tudja értelmezni | a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat. | ||
| 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| Fogalmi szint | színe, halmazállapota, sűrűsége, higroszkópossága, elegyedése vízzel, az elegyítés szabályai. | ||
| Értse, értelmezze | a kénsav forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkező változásokat. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, illetve a fémekre gyakorolt passziváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását. | tömény oldatának reakcióját fémekkel | |
| Tudja értelmezni | a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. | ||
| - Ipari előállítás | Értse | a kénsavgyártás lépéseit. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. | |
| Tudja | szemléltetni a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. | ||
| - Egyéb | Értse | a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. | |
| - Sói | Fogalmi szint | szulfátok. | hidrogén-szulfátok. |
| - Fontosabb szulfá- tok | Fogalmi szint | a gipsz, a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. | |
| 2.4.4.6 Nátrium- tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) | Fogalmi szint | felhasználása a fényképészetben, a komplexképző sajátsága. | |
| 2.4.4.7 Egyéb | Tudja alkalmazni | a kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.5 A nitrogéncso- port elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén mole- kulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, reakciókészsége. | |
| Értse | a nitrogén reakciókészségének molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. | ||
| - Előfordulás, elő- állítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Egyéb | Tudja | alkalmazni a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.5.2 Nitrogénve- gyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, cseppfolyósíthatósága, oldhatósága. | |
| Értelmezze | az ammónia olvadáspontja és forráspontja, valamint cseppfolyósíthatósága anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. | ||
| Tudja értelmezni | az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis sajátsága. | komplexképző sajátsága. | |
| Értelmezze | reakcióját vízzel, savakkal. | a komplexképző sajátságát. | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | szerves anyagok bomlásterméke. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari előállítása. | |
| Értse | az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. | a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | hűtés, műtrágya- és salétromsavgyártás. | |
| - Sói | Fogalmi szint | ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya. | szalalkáli. |
| Értse | az ammóniumion szerkezetét, az ammóniumsók rácstípusát. | ||
| 2.5.2.2 Nitrogén- oxidok Nitrogén-monoxid (NO) | |||
| - Tulajdonságok, előállítása, | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, vízoldékonysága, környezetszennyező hatása. | |
| élettani hatás, | Értse | a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból. | |
| Nitrogén-dioxid (NO2) - Tulajdonságok, élettani hatás | Fogalmi szint | színe, szaga, sűrűsége, halmazállapota, oldékonysága, mérgező, illetve környezetszennyező hatása | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Előállítás | Értse | a reakcióját vízzel. | |
| Fogalmi szint | laboratóriumi előállítása. | ||
| Értelmezze | a laboratóriumi előállítását salétromsavból | ||
| 2.5.2.3 Salétromos- sav (HNO2) | |||
| - Sói | Fogalmi szint | nitritek, a nitritek élettani hatása. | |
| 2.5.2.4 Salétromsav | |||
| (HNO3) - Anyagszerkezet | Értse | a molekula szerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldékonysága. | |
| Értelmezze | a salétromsav vízoldhatóságának anyagszerkezeti okát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redoxi sajátság. | bomlékonyság (fényérzékenység). | |
| Értse | a reakcióját vízzel, bázisokkal, híg oldatának reakcióját fémekkel, illetve egyes fémekre gyakorolt passziváló hatását. | tömény oldatának reakcióját fémekkel, az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is). | |
| Tudjon | egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi | ||
| értelmezni | sajátságával kapcsolatban. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari előállítás nitrogénből. | |
| Értse | az ipari előállítás lépéseit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | választóvíz, a királyvíz alkotórésze, műtrágya- és robbanószergyártás. | nitráló elegy. |
| - Sói | Fogalmi szint | nitrátok. | |
| Értse | a nitrátion szerkezetét. | ||
| - Fontosabb nitrá- | Fogalmi szint | az ammónium-nitrát képlete, színe, halmazállapota, rácstí- | a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az |
| tok | pusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környe- zetvédelmi szempontok. | ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) képlete, színe, halmazállapo- ta, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. | |
| Értelmezze | a lápisz gyógyászati felhasználását, a pétisó összetételét. | ||
| 2.5.2.5. Egyéb | Tudja alkalmazni | a nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | vizsgaszintek | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.5.3 Foszfor - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | allotróp módosulatai. | |
| Értse | a foszfor allotrop módosulatai közti különbség anyagszer- kezeti magyarázatát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értse | a foszfor halmazállapota és oldhatósága halmazszerkezeti magyarázatát. | ||
| Tudjon | értelmezni egyszerű kísérleteket a foszforral kapcsolatban. | ||
| Fogalmi szint | gyúlékonyság. | ||
| Értelmezze | reakcióját oxigénnel. | a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | a módosulatok eltérő élettani hatása. | |
| Értse | az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| - Felhasználás, | Fogalmi szint | gyufa (Irinyi János). | |
| előfordulás, előál- lítás | Tudja értelmezni | a felhasználásával, előfordulásával, előállításával kapcsolatos információkat. | |
| 2.5.4 Foszforve- gyületek 2.5.4.1 Difoszfor- pentaoxid (P2O5) | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, higroszkópossága. | |
| Értse | a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását. | ||
| 2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldékonysága. | |
| Értse | az olvadáspontja és a vízoldékonysága anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, észterképzés. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel. | disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különböző anyagmennyiség-arányban. | |
| - Élettani hatás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Sói - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | foszfátok. | hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. |
| Értse | a foszfátion szerkezetét. | ||
| 2.5.4.3. A fosz- forsav fontosabb sói - Szabályos sók | Fogalmi szint | a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) képlete, színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb fel- használása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). | |
| - Savanyú sók | Fogalmi szint | a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, képletük, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.6 A széncsoport elemei és ve- gyületeik 2.6.1 Szén - Előfordulás | Fogalmi szint | gyakoriság, allotróp módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. | |
| Értse | a grafit és a gyémánt halmazszerkezetét. | a fullerének molekula- ás halmazszerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. | |
| Értelmezze | a grafit és a gyémánt tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. | ||
| Fogalmi szint | redoxi sajátság. | ||
| Értse | a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. | ||
| Tudja | felírni különböző fém-oxidokkal való reakciói egyenletét. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | redukálószer, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. | |
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.6.2 A szén ve- gyületei 2.6.2.1 Szén-mo- noxid (CO) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét és a polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, sűrűsége | redoxi sajátságai, komplexképző sajátság. |
| Értse | az égését. | a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. | |
| Tudja | szerepét a vasgyártásban, különböző fém-oxidokkal való reakciójának az egyenletét. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | képződés nem tökéletes égéskor. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | mérgező hatása, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén. | |
| Értelmezze | a mérgező hatását. | ||
| - Előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| Értelmezze | a laboratóriumi előállítást (hangyasavból). | ||
| 2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, sűrűsége, vízoldékonysága, kondenzálhatósága (szárazjég). | |
| Értse | a levegőhöz viszonyított sűrűségét. | a forráspontjának és a kondenzálhatóságának anyagszer- kezeti magyarázatát. | |
| Fogalmi szint | éghetőség (nem éghető). | ||
| Értse | a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a szén-dioxiddal kapcsolatban. | ||
| - Előfordulás, ke- letkezés | Fogalmi szint | légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. | |
| - Élettani és öko- lógiai hatás | Fogalmi szint | a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szerveze- tekre. | |
| Értse | az üvegházhatást. | ||
| Fogalmi szint | mészkőből sósavval. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Laboratóriumi előállítás | Értse | a laboratóriumi előállítás egyenleteit. | |
| - Felhasználása | Fogalmi szint | hűtés, üdítőitalok, tűzoltás. | |
| 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sav-bázis jelleg. | |
| Értse | bomlékonyságát, reakcióját vízzel. | a kétlépéses disszociációját. | |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. | ||
| - Sói | Fogalmi szint | karbonátok, hidrogén-karbonátok. | |
| - Fontosabb karbo- nátok | Fogalmi szint | a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a magnézium-karbonát és a dolomit képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb fel- használása. | |
| Értse | a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. | termikus bomlásukat. | |
| - Fontosabb hid- rogén-karbonátok | Fogalmi szint | a szódabikarbóna képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége, kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (oldatban). | |
| Értse | a cseppkő és a vízkő képződését. | a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását. | |
| Tudja értelmezni | a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| 2.6.2.4. Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.6.3 Szilícium - Anyagszerkezet | Értse | a rácstípusát. | |
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | félvezető sajátsága. | |
| Értse | a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | gyakorisága, agyagásványok. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elektronika, ötvöző elem. | |
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.6.4 Szilícium-ve- gyületek 2.6.4.1 Szilícium- dioxid (SiO2) | |||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a kvarc rácstípusa. | |
| Értse | a rácsszerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | UV-áteresztőképessége, hőtágulása. | |
| Értse | az ömlesztést szódával (vízüvegképződést), a reakcióját HF-dal. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | drágakövek, homok. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. | |
| - Az üveg | Fogalmi szint | összetétele, felhasználása. | |
| Értse | a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás). | ||
| 2.6.4.2 Szilikonok - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | elemi összetétel. | |
| Értse | a sziloxánkötést és kialakulását. | ||
| - Gyakorlati jelen- | Fogalmi szint | szilikonolaj, -zsír, -gumi. | |
| tőség | Értse | a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. | |
| 2.6.4.3. Egyéb | Tudja alkalmazni | a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.7 Fémek | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, hő- és elektromos vezetőképességük, sűrűségük (könnyű- és nehézfémek). | |
| Értelmezze | a színük anyagszerkezeti okát. | ||
| - Ötvözetek | Fogalmi szint | ötvözet fogalma. | |
| Tudja értelmezni | az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). | hidrogénes redukcióval, termikus bontással. |
| Értse | az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. | ||
| - Korrózió | Fogalmi szint | a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás). | katódos fémvédelem. |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a rozsdaképződés folyamatát. | a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog). | |
| Tudjon | elemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban. | ||
| 2.7.1 Az s-mező fémei - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestésük. | |
| Értelmezze | a vegyértékelektron-szerkezetüket. | a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sűrűségük, halmazállapotuk, olvadáspontjuk, megmunkálhatóságuk. | |
| Fogalmi szint | redoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpotenciáljuk). | ||
| Értse | a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel; a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. | peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal. | |
| Tudja értelmezni | a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | vegyületekben (példákkal). | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | olvadékelektrolízissel. | |
| - Ionjaik | Fogalmi szint | ionjaik töltése, színe. | |
| Értse | a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe. | Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása. |
| 2.7.2 A p-mező fé- mei 2.7.2.1 Alumínium - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, sűrűsége, megmunkálhatósága, hő- és elektromos vezetőképessége. | |
| Értelmezze | a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. | ||
| Fogalmi szint | redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpoten- ciálja), reakciója savoldattal, passziválódás. | amfoter jellege (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex. | |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel és savoldatokkal, reakcióját vas(III)-oxiddal (termit). | a reakcióját fém-oxidokkal (termit), vízzel (körülményeit), lúgoldatokkal. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | bauxit, agyagásványok. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | bauxit, timföld. | |
| Értse | az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. | az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). | |
| - Ionja | Fogalmi szint | töltése, színe. | |
| 2.7.2.2 Ón és ólom - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk. | oxidációs számaik. |
| Értse | a viselkedésüket levegőn. | az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal. | |
| - Egyéb | Fogalmi szint | savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás. | |
| 2.7.3 A d-mező fé- mei - Főbb jellemzőik | Fogalmi szint | sűrűségük, elektronegativitásuk, és standardpotenciáljuk. | |
| Értse | többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam). | ||
| 2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) - Anyagszerkezet | Értse | vegyértékelektron-szerkezetüket. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a vas mechanikai tulajdonságai. | ferromágnesesség. |
| Értse | a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot. | ||
| Fogalmi szint | a vas redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálj a), passziválódása. | a kobalt és a nikkel redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), passziválódása. | |
| Értse | a vas viselkedését levegőn, reakcióit nemfémekkel, savakkal. | a nikkel és a kobalt viselkedését levegőn, reakcióikat nemfémekkel, savakkal. | |
| Tudjon értelmezni | a vassal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | a kobalttal és a nikkellel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |
| - Ionjaik | Fogalmi szint | színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). | oxidációs száma, színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+). |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | vasércek. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Előállítás | Tudja | az ipari vas- és acélgyártás során felhasznált anyagokat, a folyamat legfontosabb lépéseit, és a termékeket. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe). | ötvözőanyag (Co, Ni). |
| 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) - Anyagszerkezet | Értse | a vegyértékelektron-szerkezetüket. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk, hő- és elektromos vezetőképességük. | |
| Fogalmi szint | redoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpoten- ciáljuk), viselkedésük levegőn, reakcióképességük oxidáló és nem oxidáló savakkal. | ||
| Értse | a reakciójukat oxigénnel. | az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit. | |
| Tudjon értelmezni | a rézzel, az ezüsttel és az arannyal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). | |
| - Ionjaik | Fogalmi szint | töltése (Cu2+, Ag+), színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+). | oxidációs száma (Cu+). |
| Értse | a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képző- művészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic). | fényképészet (ezüst), analitikai kémia. |
| 2.7.3.3 Cink - Anyagszerkezet | Értse | vegyértékelektron-szerkezetét, ionjának töltését. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja). | amfoter jellege. |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. | a reakcióját tömény, oxidáló savakkal. | |
| Tudjon értelmezni | cinkkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat. | |
| 2.7.3.4 Higany - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | oxidációs száma. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, sűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), oxidjának bomlékonysága. | |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását, a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | mérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok. | |
| 2.7.3.5 Egyéb | Tudja alkalmazni | a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.7.3.6 Egyéb átmenetifém- vegyületek Kálium-permanga- nát (hipermangán, KMnO4) | |||
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | fertőtlenítés, oxidálószer. | |
| - Egyéb | Tudja | alkalmazni a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
3. Szerves kémia
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1 A szerves ve- gyületek általános jellemzői | |||
| Szerves anyag | Fogalmi szint | a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet), organogén elemek. | Wöhler |
| Értse | a szénatom molekulaképző sajátságait. | ||
| A szerves moleku- | Fogalmi szint | konstitúció, konfiguráció, konformáció. | konformerek. |
| lák szerkezete | Értse | az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. | |
| Tudja | megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. | ||
| Izoméria - Az izoméria típusai | Fogalmi szint | az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. | optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomerpár. |
| Értse | a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján. | a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomerpár fogalmát. | |
| Tudja | felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. | felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kira- litáscentrumot a molekulában. | |
| Homológ sor | Fogalmi szint | homológ sor fogalma. | |
| Tudja | meghatározni az adott homológ sor általános összegképletét. | ||
| Funkciós csoport | Fogalmi szint | funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. | |
| Tudja | felismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | ||
| A szerves vegyüle- tek csoportosítása | Fogalmi szint | csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. | |
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tulajdonságok | Értse | az olvadáspontot, a forráspontot és az oldhatóságot befo- lyásoló tényezőket. | -kötés szerepe. |
| - Reakciótípusok | Fogalmi szint | a többszörös kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. | |
| Tudja | felismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik. | ||
| 3.2 Szénhidro- gének 3.2.1 Alkánok, cik- loalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) | |||
| Fogalmi szint | Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképletük. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | az első nyolc normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izopropil) nevei, a szénatom rendűsége. | az első húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok rendűsége. |
| Értse | az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). | ||
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. | az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat. | |
| - Izoméria | Értse | a konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkánok és cikloalkánok körében. | |
| - Anyagszerkezet | Értse | a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értelmezze | az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. | az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkán- illetve cikloalkán-molekula térszerkezetével. | |
| Tudja | összehasonlítani bármely két, normális láncú alkán forráspontját. | összehasonlítani azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadáspontját és forráspontját; azonos szénatomszámú alkán és cikloalkán olvadáspontját és forráspontját. | |
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | égésük, alkán-levegő elegyek robbanékonysága, szubsztitúció fogalma, szubsztitúciójuk halogénekkel, hőbontásuk. | krakkolás. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a reakciókészségüket, a metán klórozását | a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit, az etin és korom előállítását metánból. | |
| Tudja | kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, összehasonlítani a telítetlen vegyületek reakciókészségével, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel a metán klórozását. | felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. | benzinreformálás. |
| Értelmezze | a kőolaj feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. | szintézisgáz, acetilén, korom előállítása |
| Értse | a szintézisgáz előállítását. | ||
| 3.2.2 Alkének (olefinek) | Fogalmi szint | alkén (olefin) fogalma, általános összegképletük. | |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. | |
| Tudja | megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét. | ||
| - Izoméria | Fogalmi szint | geometriai izoméria. | |
| Értse | a konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkének körében. | ||
| Tudja | bemutatni az izoméria lehetőségeit a butén példáján. | felismerni a geometriai izomereket más alkének esetében. | |
| - Molekulaszer- kezet | Értelmezze | a térbeli alakot az etén példáján, az alkének polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értse | az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. | az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkénmolekula térszerkezetével. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| -Kémiai reakciók | Fogalmi szint | kormozó égés levegőn, addíció fogalma, addíciós reakcióik (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés) a termékek elnevezésével, polimerizáció, monomer és polimer fogalma, polimerizációs reakcióik a termékek elnevezésével. | Markovnyikov-szabály. |
| Értelmezze | a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimeri- zációját. | a kormozó égés okait. | |
| Tudja | értelmezni az alkénekkel kapcsolatos egyszerű kém- csőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét. | felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elne- vezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | iparban kőolajból. | |
| Értse | az etén laboratóriumi előállításának egyenletét, az etén etanolból való előállításának kísérletét. | ||
| 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének | |||
| 3.2.3.1 Diének | Fogalmi szint | dién fogalma. | általános összegképletük. |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | buta-1,3-dién, izoprén. | |
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció). | |
| Értse | a buta-1,3-dién téralkatát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | polimerizációjuk | halmazállapotuk, színük (butadién, izoprén), addíciós reakcióik. |
| Értse | a butadién és izoprén [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,2]- és [1,4]-polimerizációját, az izoprén [3,4]-polimerizációját | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | műgumi | |
| 3.2.3.2 Természetes | Fogalmi szint | kaucsuk, gumi, karotinoidok. | |
| poliének | Értelmezze | a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.2.4 Alkinok | Fogalmi szint | alkin fogalma. | általános összegképletük. |
| 3.2.4.1 Etin (acetilén) | |||
| - Molekulaszer- kezet | Értse | téralkatát, kötés- és molekulapolaritását. | kötésszögeit. |
| -Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága (vízben, ace- tonban). | |
| Tudja értelmezni | az etin fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. | ||
| -Kémiai reakciók | Fogalmi szint | robbanékonysága, égése, addíciós reakciói. | |
| Értse, értelmezze | a reakciókészségét, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl- és brómaddícióját. | kormozó égésének okát, savi sajátságát, a sóképzését nát- riummal vízaddícióját és körülményeit. | |
| Tudja értelmezni | az etin kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). | |
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat. | |
| 3.2.5 Aromás szénhidrogének - Nevezéktan | Fogalmi szint | aromás vegyület. | |
| Fogalmi szint | arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. | ||
| Tudja | a benzol egyszerű származékainak elnevezését. | ||
| 3.2.5.1 Benzol | Fogalmi szint | hat delokalizált elektron. | delokalizált n-elektronok. |
| - Molekulaszerke- | Értelmezze | a térszerkezetét, polaritását. | az aromás jelleg energiaviszonyait. |
| zet | Tudja értelmezni | a C-C kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhid- rogénekhez viszonyítva. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Fogalmi szint | kormozó égése, szubsztitúciós reakciói. | ||
| Értse | a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját. | a kormozó égés magyarázatát, nitrálását (a reakciók körülményeivel). | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | aromatizációval (benzinreformálás). | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | rákkeltő hatás. | |
| 3.2.5.2 Toluol, | Fogalmi szint | képletük, halmazállapotuk. | |
| sztirol | Értse | a sztirol polimerizációját. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (TNT). | |
| 3.2.5.3 Naftalin - Molekulaszer- | Fogalmi szint | 10 delokalizált ^-elektron. | |
| kezet | Értelmezze | az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága, szublimációja. | |
| Értse | az olvadáspontja és az oldhatósága anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | szubsztitúciós reakciói. | ||
| Értse | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 3.3 Halogéntartal- mú szerves vegyületek Elnevezés | Fogalmi szint | alkil-halogenid, szabályos elnevezés. | rendűségük. |
| Tudja | a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. | polaritásukat. | |
| Anyagszerkezet | Értse | ||
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. | |
| Értse | a halogéntartalmú szerves vegyületek molekulatömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságaikkal. | ||
| Tudja | összehasonlítani a halogéntartalmú szerves vegyületek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. | ||
| Kémiai reakciók | Fogalmi szint | polimerizációjuk (vinil-klorid, tetrafluor-etén). | szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel. | ||
| Tudja | elemezni egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. | ||
| Előállítás | Tudja | különböző alkil-halogenidek előállítási módjait. | |
| Felhasználás | Fogalmi szint | oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer, műanyag (tetrafluor- eténből teflon, vinil-kloridból PVC). | |
| Élettani, ökológiai hatás | Fogalmi szint | a halogéntartalmú szerves vegyületek környezetvédelmi vonatkozásai (ózonlyuk, savas eső), mérgező hatásuk. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a halogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 3.4 Oxigéntartal- mú szerves vegyü- letek Egyszerű funkciós | Fogalmi szint | hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). | |
| csoportok | Tudja | felismerni az egyszerű funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | |
| Összetett funkciós csoportok és származtatásuk | Fogalmi szint | karboxil-, észtercsoport. | |
| Tudja | felismerni az összetett funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | ||
| Vegyületcsoportok | Fogalmi szint | alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. | |
| Tudja | csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket. | ||
| 3.4.1 Hidroxive- gyületek 3.4.1.1 Alkoholok | Fogalmi szint | alkohol fogalma. | |
| Értse | az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. | ||
| Tudja | megállapítani a rendűséget és az értékűséget. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). | |
| Tudja | az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a polaritásukat, hidrogénkötésre való hajlamukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, sűrűségük, halmazállapotuk, oldhatóságuk (a tanult vegyületek esetében). | |
| Értse | a hidroxilcsoport és a szénlánc szerepét az olvadáspont, a forráspont és az oldhatóság meghatározásában. | ||
| Tudja | viszonyítani a különböző alkoholok olvadás- és forráspontját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz, becsülni különböző alkoholok olvadás- és forráspont- viszonyait, oldhatóságát. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja, az alkoholok oldatának kémhatása. | sav-bázis sajátságaik, reakciójuk nátriummal, éterképzés, vízelimináció. |
| Értse | az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. | az alkoholok oldatának kémhatását. | |
| Tudja | értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulaj - donságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott ve- gyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is. | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | észterekben, kötötten. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | az etanol és a metanol mérgező hatása. | a glikol mérgező hatása. |
| - Előállítás | Fogalmi szint | etanol eténből, illetve erjesztéssel. | metanol szintézisgázból. |
| Értse, tudja | az előállítási egyenleteket. | ||
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. | |
| Értelmezze | a felhasználásukkal kapcsolatos tulajdonságokat. | ||
| 3.4.1.2 Fenolok | Fogalmi szint | fenolok fogalma. | |
| 3.4.1.2.1 Fenol | Fogalmi szint | fenol | |
| - Anyagszerkezet | Értse | polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. | a téralkatát. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, színe, szaga, oldhatósága. | |
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságai, sóképzése. | |
| Értelmezze | a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | baktériumölő, mérgező. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | fertőtlenítőszer. | műanyaggyártás. |
| 3.4.2 Éterek | |||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | csoportnevek + éter. | |
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb étereket. | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a polaritásukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | oldhatóságuk, szaguk, halmazállapotuk a dietil-éter példáján. | |
| Értelmezze | az éterek olvadáspontját, forráspontját és oldhatóságát a dietil-éter példáján. | ||
| Tudja | viszonyítani az éterek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és alkánokéhoz. | ||
| Fogalmi szint | a dietil-éter gyúlékonysága. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | szimmetrikus és vegyes étereké. | |
| Értse | a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | a dietil-éter felhasználása. | |
| 3.4.3 Oxovegyü- letek | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). | |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). | triviális név (benzaldehid, akrolein). |
| Tudja | a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. | az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését. | |
| - Anyagszerkezet | Értse | az oxocsoport polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. | |
| Tudja | viszonyítani az oxovegyületek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | oxidációjuk. | redukciójuk alkohollá, addíciós reakcióik. |
| Értse | a formaldehid, az acetaldehid és az aceton oxidálhatósága közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). | a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, a paraformaldehid keletkezését. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján. | értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását. felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehling- reakciójának egyenletét (általánosan is). | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | formaldehid (metanolból). | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). | |
| Értse | a formalin összetételét. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus). | |
| 3.4.4 Karbonsavak | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosításuk értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. | |
| Tudja | a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav savmaradékának neve. | triviális név (vajsav, tereftálsav). acilcsoport, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának neve. |
| Tudja | az egyszerűbb karbonsavmolekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a karboxilcsoport polaritását. | a karbonsavak dimerizációját. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értse | a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét a karbonsavak olvadás- és forráspontja, valamint oldhatósága meghatározásában. | ||
| Tudja | viszonyítani a karbonsavak olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságaik, észterképződés. | a hangyasav redukáló sajátsága, redukciója primer alkohollá. |
| Értse | az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. | a savi erősség változását a homológ sorban, az ecetsavnak a fenolhoz viszonyított savi erősségét a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, valamint alkoholokkal való észteresítési reakcióit. | |
| - Előállítás | Értse | az ecetsav előállításának folyamatait. | |
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány- történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. | |
| 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak | Fogalmi szint | Szent-Györgyi Albert | tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav |
| Tudja | alkalmazni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. | ||
| 3.4.4.3 A karbon- savak sói | Fogalmi szint | elnevezésük, halmazállapotuk. | |
| - Felhasználás | Értse | a szappan tisztító hatását. | |
| 3.4.5 Észterek - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint. | |
| 3.4.5.1 Karbonsav- észterek | |||
| - Nevezéktan | Tudja | az etil-acetát nevét, szerkezetét. | az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk, szaguk, oldhatóságuk (viaszok és gyü- mölcsészterek). | |
| Tudja | viszonyítani karbonsavészterek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, és oxovegyületekéhez. | ||
| - Kémiai reakció | Fogalmi szint | lúgos hidrolízis. | |
| Értse | az etil-acetát hidrolízisét. | ||
| Tudja | értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisének egyenletét. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | karbonsavból és alkoholból. | |
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. | |
| - Zsírok, olajok (gliceridek) | Fogalmi szint | zsír és olaj fogalma, általános szerkezetük, halmazálla- potuk, oldhatóságuk, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. | |
| Értelmezze | a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását. | a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja felírni | tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét. | ||
| 3.4.5.2 Szervetlen- sav-észterek | Fogalmi szint | foszfátészterek (biológiai szerep) | nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), szulfátészterek (mosószer). |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.5 Nitrogéntar- talmú szerves ve- gyületek | |||
| 3.5.1 Aminok | Fogalmi szint | funkciós csoportjuk. | |
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | értékűségük, rendűségük, az egyértékű, nyílt láncú alkil- aminok homológ sorának általános képlete. | |
| Tudja | felismerni az értékűségüket, a rendűségüket. | ||
| - Elnevezés | Fogalmi szint | az elnevezésük szabályai. | triviális név (anilin). |
| Tudja | az egy, két és három szénatomos aminok elnevezését. | az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értelmezze | az aminok olvadás- és forráspontjának, valamint oldhatóságának halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. | ||
| Tudja | összehasonlítani az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) forráspontját egymással és a megfelelő moláris tömegű alkánokéval. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságaik. | amidképzés. |
| Értse | a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését. | ||
| Tudja értelmezni | az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogén- kloriddal. | ||
| 3.5.2 Aminosavak | Fogalmi szint | aminosav fogalma. | |
| - Példák | Fogalmi szint | glicin. | |
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosításuk az oldalláncok fajtái szerint. | |
| - Szerkezet | Fogalmi szint | az a-aminosav általános szerkezete. | kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja. |
| - Tulajdonságok | Értelmezze | ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. | |
| Fogalmi szint | halmazállapotuk. | ||
| Értse | a glicin olvadáspontjának magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | amfoter jellegük. | ||
| Értelmezze | a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | megbecsülni a természetes eredetű aminosavak polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet alapján. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | a fehérjékben, kötötten. | |
| 3.5.3 Savamidok | Fogalmi szint | funkciós csoport. | |
| - Elnevezés | Fogalmi szint | az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). | |
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb amidokat. | ||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | delokalizált n-elektronrendszerük. | |
| Értse | a polaritásukat | a síkalkatú a-vázukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk. | oldhatóságuk. |
| Értse | az olvadáspontjuk halmazszerkezeti magyarázatát. | ||
| Tudja | viszonyítani a hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | savas hidrolízisük, sav-bázis tulajdonságaik. | |
| 3.5.4 Nitrogéntar- talmú heterocik- lusos vegyületek | |||
| 3.5.4.1 Piridin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | az olvadáspontját és az oldhatóságát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis sajátságai, szubsztitúciós hajlama. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal, a halogénszubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | több vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | ||
| 3.5.4.2 Pirimidin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai. | |
| Értelmezze | az oldhatóságát. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.5.4.3 Pirrol | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai, szubsztitúciós hajlama. | |
| Értse, értelmezze | az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | porfirinváz (klorofill, hemoglobin). | |
| 3.5.4.4 Imidazol | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | amfoter jellege, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | amfoter sajátságát, az oldhatóságát és az olvadáspontját, az olvadáspontjának a pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | fehérjék oldalláncában protonátvivő szerepet játszik. | |
| 3.5.4.5 Purin - Jelentőség | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Fogalmi szint | a purinszármazékok nukleotidalkotók. | ||
| 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, ható- anyagok | Fogalmi szint | élettani, pszichikai hatásuk. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedély- betegségek) értelmezésében. | |
| 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás | Fogalmi szint | mono-, di- és poliszacharidok. | |
| 3.6.1 Monoszacha- ridok | |||
| - Összetétel | Fogalmi szint | általános összegképletük (CnH2nOn (3 £ n £ 7)). | |
| - Funkciós csoportok | Fogalmi szint | polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. | |
| Tudjon | felismerni monoszacharidot megadott konstitúció alapján. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szén- atomszám szerint. | |
| - Molekulaszerke- zet | Fogalmi szint | nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. | |
| Értse | a gyűrűvé záródást. | ||
| - Izoméria | Fogalmi szint | D- és L-konfiguráció. | |
| Tudja | megállapítani a királis szénatomok és az izomerek számát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk, ízük, vízoldhatóságuk. | |
| Értse | az olvadáspontjuk és az oldhatóságuk anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | az aldózok redukáló hatása, karamellizálódásuk és elszenesítésük. | a ketózok átizomerizálódása, észteresítésük. | |
| Tudja értelmezni | a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is. | |
| 3.6.1.1 Glicerin- aldehid | Fogalmi szint | összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. | |
| Értse | az enantiomerpárt. | ||
| 3.6.1.2 1,3-dihid- roxi-aceton | Fogalmi szint | összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. | |
| 3.6.1.3 Ribóz és 2- dezoxi-ribóz | Fogalmi szint | összegképletük, a nukleotidok építőkövei. | |
| Értse | a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. | a D-konfigurációját, jelölését. | |
| 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) | Fogalmi szint | összegképlete. | |
| - Molekulaszerke- zet | Értse | a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. | a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; a-, /?-anomerjeit és stabilitásukat. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, íze, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | |||