33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Az R. Mellékletének PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői
Az A tételsor az elméleti tudást kéri számon, a feladat a részletes vizsgakövetelmények alapján előre megadott nagyobb témakörök egy részterületének ismertetése. Az A tételsornak a részletes követelményekben megadott valamennyi témakört le kell fednie az alábbiak szerint:
- minimum 1-1 altételnek az 1., illetve 6. témakörre kell épülnie,
- minimum 2-2 altételnek, a 2-5. témakörökre kell épülnie,
- a többi 10 tétel a 6 témakörből tetszőlegesen állítható össze.
A B tételsor a tanultak alkalmazását kéri számon a mindennapi gyakorlatban. A B altételek lehetséges feladattípusai:
1. irodalmi mű egy kijelölt részletének adott szempontú elemzése,
2. fényképek vagy filmrészlet alapján kommunikációs gesztusok felismerése,
3. újságcikknek látszó szöveg kritikus elemzése - szakmailag hitelesnek, tudományosnak tűnik vagy nem,
4. pszichológiai jelenség azonosítása.
A B altételhez feladattól függően szükség lehet az elemzendő szövegre vagy képanyagra, filmrészletnél számítógépre és fülhallgatóra."
3. § Az R. Mellékletének
1. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 8. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország"
2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, A vizsga célja címet követő felsorolás első, harmadik és negyedik franciabekezdésében az "az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti" szövegrész helyébe az "a rendészeti",
3. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 1.1. pontjában A rendészet szervei téma Középszintű követelményeiben az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
4. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 1.2. pontjában Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok téma Középszintű követelményeiben a "Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat [1949. évi XX. tv. az Alkotmányról; 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről; 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról; 1993. évi CX. tv. a honvédelemről; 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófavédelemről; 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről; 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról]." szövegrész helyébe a "Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (Magyarország Alaptörvénye; a Rendőrségről szóló törvény; a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló miniszteri rendelet; a katasztrófavédelemről szóló törvény; a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény).",
5. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 2. pontjának címében az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrész helyébe az "A rendészeti szervek",
6. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3. pontjának címében az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrész helyébe az "A rendészeti szervek",
7. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3.1. pontjában Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei téma Emelt szintű követelményeiben a "Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.)" szövegrész helyébe a "Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény)",
8. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 5.1. pontjában A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok téma Középszintű követelményeiben az "(1999. évi LXIX. tv., 218/1999. Korm. rendelet, 1978. évi IV. tv., 1998. évi XIX. tv.)" szövegrész helyébe az "(A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény)",
9. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell." szövegrész helyébe az "A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell."
10. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Tartalmi szerkezet alpontját követő két táblázatban az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrészek helyébe az "A rendészeti szervek",
11. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál)." szövegrész helyébe az "A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata."
12. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői alpontját követő két táblázatban az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrészek helyébe az "A rendészeti szervek"
13. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pontjában az "A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell." szövegrész helyébe az "A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell."
14. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál)." szövegrész helyébe az "A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata."
15. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím A) KOMPETENCIÁK alcímet követő felsorolás első franciabekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
16. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első témájának megnevezésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
17. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Középszintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
18. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Emelt szintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország",
19. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat hetedik téma Emelt szintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
20. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
21. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
22. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
23. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",
24. PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában a "Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2-4 B altétel) módosítani kell." szövegrész helyébe a "Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2-4 B altétel) évről évre módosítani kell."
szöveg lép.
4. § Hatályát veszti az R. Mellékletének
a) ANGOL NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
b) FRANCIA NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
c) NÉMET NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
d) OLASZ NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
e) OROSZ NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
f) SPANYOL NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
g) FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
h) NÉMET CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
i) OLASZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
j) OROSZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,
k) SPANYOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege, valamint
l) SZLOVÁK CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása -
szövege.
5. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
1. melléklet a 33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelethez
1. Az R. Mellékletének BIOLÓGIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"BIOLÓGIA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KOMPETENCIÁK
A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.
Elvárt kompetenciák:
• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),
• deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),
• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),
• sorképzés (relációk kezelése),
• osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),
• kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),
• valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),
• arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),
• különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),
• az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,
• kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),
• változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),
• integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),
• modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,
• problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),
• a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),
• lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),
• struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),
• etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).
A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.
Elvárt kompetenciák:
• legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,
• megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,
• egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),
• adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,
• hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,
• ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).
A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:
Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.
Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.
Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével. Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.
B) TÉMAKÖRÖK
1. Bevezetés a biológiába
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok | Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj. Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során. | Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. |
| Vizsgáló módszerek | Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan). Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban. Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását. | Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét. Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. |
| 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek | Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket. | |
| 1.2.2. Szerveződési szintek | Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra). | Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként. Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, |
| homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok). | ||
| 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek | ||
| Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket. | Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). | |
| Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). | ||
| Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit. | ||
| Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra. | Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni. | |
| Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus | Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). |
| viszonyok). Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit. | Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit. |
2. Egyed alatti szerveződési szint
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek | ||
| 2.1.1. Elemek, ionok | Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3-, a CO3 , NO3 - ionok természetes előfordulásait. Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek | Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével. |
| fluorozásának szerepét. | Ismerje a NO2- és PO43- ionok természetes előfordulásait. | |
| 2.1.2. Szervetlen molekulák | Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel. | |
| 2.1.3. Lipidek | Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat. Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása. | Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét. Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét. |
| Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért | Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A- vitamin, rodopszin). | |
| alkalmasak a biológiai membránok kialakítására | ||
| (hártyaképzés). | ||
| Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav | ||
| polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló | ||
| szerepe között. | ||
| Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat | ||
| szétoszlató szerepét bemutató kísérletet. | ||
| 2.1.4. Szénhidrátok | Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, | |
| vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: | ||
| szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. | ||
| Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az | ||
| élő szervezetben betöltött szerepük közötti | ||
| összefüggést. | ||
| Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz | ||
| molekulájának vázát. | ||
| Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok | Ismerje az a- és B glükóz szerkezetét, a ribóz, | |
| általános képletét. | dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának | |
| Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és | felépítését. | |
| táplálkozás élettani jelentőségét. | ||
| Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal | ||
| történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a | ||
| keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos | ||
| képen. | ||
| Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. | ||
| 2.1.5. Fehérjék | Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). | Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok |
| Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a | kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek | |
| fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és | szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában. | |
| hússütés). | Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és | |
| Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását | negyedleges szerkezetét. | |
| bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai | Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék | |
| hatás). | térszerkezetében betöltött szerepét. |
| Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérje-rendszerek - aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. | ||
| Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Tudjon elvégezni és értelmeznifehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás). | Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét. | |
| 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok | Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. | Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét. Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). |
| 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata | Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). | Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. |
| 2.2.2. Felépítő | Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia- |
| folyamatok | felhasználó) és helyét. | |
| Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető | Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait | |
| szükségességét a földi életben. | (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát. | |
| Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő | ||
| történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, | ||
| molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára | ||
| kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid | ||
| redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd | ||
| más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a | ||
| fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban. | ||
| Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét. | ||
| 2.2.3. Lebontó | Ismerje a glikolízis lényegét. | |
| folyamatok | ||
| Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést | Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához | |
| (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, | kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat | |
| energiamérleg). | helyét. | |
| Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén- | ||
| dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára | ||
| kerül. | ||
| Tudja, hogy a végső oxidáció során a | Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és | |
| szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel | átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid | |
| egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat | formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. | |
| helyét a sejtben. | ||
| 2.3. Sejtalkotók (az | Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a | |
| eukarióta sejtben) | sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. | |
| Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, | ||
| sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus | ||
| hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; | ||
| sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja | ||
| megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet. | ||
| Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. | ||
| 2.3.1. Elhatárolás | Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét | Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, |
| (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, | végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, | |
| jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános | szállítók, pumpák), hajtóerőit. | |
| elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás | ||
| lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az | ||
| endo- és exocitózis folyamatát. | ||
| 2.3.2. Mozgás | Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós | |
| mozgásokra az emberi szervezetben. | ||
| 2.3.3. Anyagcsere | Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. | Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső |
| Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét | felesleges anyagok lebontásának lehetőségét | |
| (biológiai oxidáció, fotoszintézis). | (lizoszóma). | |
| Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges | ||
| anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). | ||
| Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a | ||
| mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve | ||
| végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés | ||
| folyamatainak helyét a sejtben. | ||
| 2.3.4. Osztódás | Magyarázza a számtartó és a számfelező osztódás | Értse a sejtciklus szakaszait. |
| lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében | Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, | |
| és a genetikai sokféleség fenntartásában. | előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének | |
| és minőségének változása). | ||
| Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez | ||
| genetikai változatosságot. | ||
| Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és | ||
| genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az | ||
| emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát. | ||
| 2.3.5. A sejtműködések | Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső | Értse a K-Na-pumpa fontosságát. |
| vezérlése | ingerekre (valamilyen belső anyag | Magyarázza a programozott és nem programozott |
| koncentrációváltozása, működésének megváltozása: | sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e | |
| alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). | folyamatokra. |
3. Az egyed szerveződési szintje
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Nem sejtes rendszerek | ||
| 3.1.1. Vírusok | Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit. | Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Magyarázza a fágfertőzés folyamatát. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. |
| 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok | Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését. | Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták). |
| Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. | ||
| Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. | Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját. | |
| 3.2.2. Egysejtű eukarióták | Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalom-szabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, | Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket. |
| zöld szemesostoros. Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken. | ||
| 3.3. Többsejtűség | ||
| 3.3.1. A gombák, | Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere- | Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat |
| növények, állatok | folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az | (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz |
| elkülönülése | élőlények természetes rendszerében a növények, a | hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). |
| gombák és az állatok. | ||
| Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és | ||
| működésbeli specializálódásával jár. | ||
| A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa | ||
| össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem | ||
| szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, | ||
| teleptest). | ||
| 3.3.2. Sejtfonalak | Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat | |
| (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi | ||
| megbetegedéseket okozó gombák). | ||
| Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak. | ||
| Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas | ||
| zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a | ||
| mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat. | ||
| 3.3.3. Teleptest és | Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és | Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos |
| álszövet | barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a | egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat |
| mohák példáin. | fejlődéstörténeti jelentőségét. | |
| Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és | ||
| társulásokban elfoglalt helyét. | ||
| Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, | ||
| hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival. | ||
| Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca | ||
| azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen | ||
| tünetek utalnak a mérgezésre. |
| Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét. Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat. Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek. Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket. | ||
| 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából | ||
| Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós "újításokat" (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós "újításokat" (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. | Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. | |
| Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós "újításokat" (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való | Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát. |
| hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért | ||
| folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai | ||
| szerepét és a magterjesztés stratégiáit. | ||
| Tudja használni a Növényismeret könyvet a | ||
| környezetében élő növények megismeréséhez, és | ||
| élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. | ||
| 3.4.2. Az állatvilág | Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az | |
| főbb csoportjai a | életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, | |
| szervi differenciálódás | anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet | |
| szempontjából | kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - csigák | |
| - a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, | Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok | |
| kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). | testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat. | |
| Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti | ||
| csoportokat. | ||
| 3.4.3. A növények | ||
| szövetei, szervei | ||
| - Szövetek | Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet- preparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is. | |
| - Gyökér, szár, levél | Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. | Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon |
| példát módosult szervekre. | ||
| Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér | Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula | |
| hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, | atomjainak sorsát a növényben. | |
| valamint a lomblevél keresztmetszetét. | ||
| Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél | ||
| alapfunkcióit felépítésükkel. | ||
| Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk | Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai | |
| keletkezését. | hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, | |
| kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a | ||
| gyökér, szár és levél felépítésével. | ||
| Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és | ||
| értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is. | ||
| Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér | ||
| virágú növényen és értelmezze a látottakat. | ||
| Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén- | ||
| dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen | ||
| növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. | ||
| - Virág, termés | Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit. | Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság |
| Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki | virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, | |
| és a kétlaki növény fogalmát. | illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) | |
| nappalhosszúságával. | ||
| Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei | ||
| között. | ||
| Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit | ||
| (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel | ||
| történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az | ||
| ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a | ||
| növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, | ||
| dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). | ||
| Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy | ||
| csírázást kísérlet kapcsán. | ||
| Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális | Ismerje az auxinok általános szerepét a növények |
| hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. | életében. | |
| gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot). | ||
| 3.4.4. Az állatok | ||
| szövetei, szaporodása, | ||
| viselkedése | ||
| - Szövetek | Magyarázza, hogy milyen működésekre | Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, |
| specializálódtak a következő szövetek: hámszövet | szívizom, csillós hám, üvegporc. | |
| (működés és felépítés szerint csoportosítva), | Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet | |
| izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet. | működésében. | |
| Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a | ||
| felépítésükben. | ||
| Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve | ||
| képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott | ||
| laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. | ||
| - Szaporodás- | Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és | |
| egyedfejlődés | a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és | |
| posztembrionális fejlődés fogalmát. | ||
| Vonjon párhuzamot példák alapján az | ||
| életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, | ||
| ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az | ||
| ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). | ||
| Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan | ||
| szaporodást és a regenerációt. | ||
| - Viselkedés | Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult | Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében |
| magatartásformákat. | öröklött tényezők is állnak. | |
| Ismerje és példák alapján magyarázza az | ||
| önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket | ||
| (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, | ||
| védekezés). | ||
| Ismerje és példák alapján magyarázza a | ||
| fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner | ||
| felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, |
| önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában. |
4. Az emberi szervezet
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. Homeosztázis | Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét. Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait. Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát. Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és szabályait. | Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak. Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát. |
| 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr | Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével. Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. | |
| 4.2.2. A bőr gondozása, védelme | Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét. Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a biológiai sokféleség részét. Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és | |
| lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag. Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket. | ||
| 4.3. A mozgás | ||
| 4.3.1. Vázrendszer | Ismerje a csontváz biológiai funkcióit. | |
| Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az | ||
| agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, | ||
| járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje | ||
| fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási | ||
| szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a | ||
| gerincoszlop kettős S-alakja). | ||
| Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és | ||
| szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza | ||
| összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a | ||
| fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. | ||
| Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont | ||
| szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a | ||
| csigolya részeit. | ||
| Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, | ||
| varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, | ||
| magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek | ||
| lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület | ||
| részeit. | ||
| Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a | ||
| gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. | ||
| Értse a férfi és a női medence közti különbség okát. | ||
| 4.3.2. Izomrendszer | Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: | Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer |
| gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak. | működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján. Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion szükséges. Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. | |
| Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. | Értse az izomláz kialakulásának okait. | |
| 4.3.3. Szabályozás | Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában. | |
| 4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana | Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés). Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit. | |
| Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira. | ||
| 4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás | Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika). Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban. Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól. | |
| 4.4.2. Emésztés | Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit. Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban | Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között. |
| és a méregtelenítésben. | ||
| Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, | ||
| értse a fogképletet. | ||
| Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és | ||
| jelentőségét. | ||
| Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, | Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének | |
| a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének | helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, | |
| folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a | pepszin, tripszin. | |
| működésükhöz szükséges optimális kémhatást. | ||
| Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását | ||
| bemutató kísérletet. | ||
| 4.4.3. Felszívódás | Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük | Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír |
| lényegét. | alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, | |
| illetve a felhasználásig. | ||
| 4.4.4. Szabályozás | Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és | |
| értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és | ||
| gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). | ||
| 4.4.5. Táplálkozás | Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. | Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E- |
| egészségtana | , B1-, B6- vitamin. | |
| Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi | Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől | |
| rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes | függ annak értéke. | |
| forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk | ||
| ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, | ||
| és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, | ||
| B12,-C-vitamin, folsav. | ||
| Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt | ||
| sárgasággal. | ||
| Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett | ||
| összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati | ||
| tényezőket, táblázat segítségével. | ||
| Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel |
| kapcsolatos adatok, táblázatok használatával. Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők - pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások). Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit. Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett. | ||
| 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere | Ismerje a légzőrendszer funkcióit. Ismerje a légzőrendszer szerveit. Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét. Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában. Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést. Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát. Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. | Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légző- mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket. |
| 4.5.2. Gázcsere | Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. | Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul. |
| 4.5.3. Hangképzés | Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben. | Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt. |
| 4.5.4. Szabályozás | Tudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában. | Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. |
| 4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) | Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. | Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. |
| Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma). | Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással. | |
| Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen. | ||
| 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok | Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket. | Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). |
| Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a | Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú | |
| vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál | gyűrű, Fe, globin: fehérje). | |
| értéktartománytól való eltérés okait és | ||
| következményeit. | ||
| Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a | ||
| fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás | ||
| folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin | ||
| szükséges. | ||
| Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység | ||
| kialakulásával. | ||
| Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a | ||
| véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, | ||
| illetve trombózis kialakulásához vezethet. | ||
| 4.6.2. A szöveti | Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok | Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a |
| keringés | kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek | folyadékot a nyirokerekben. |
| közötti anyagcsere helyét. | ||
| Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, | ||
| funkcióját az anyagcserében. | ||
| Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, | Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a | |
| funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét. | vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának | |
| viszonya alapján. | ||
| 4.6.3. A szív és az | Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek | Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a |
| erek | térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér | véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének ala- |
| áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív | kulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat, | |
| felépítésének és működésének kapcsolatát. | perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető | |
| számításokat ezekkel az adatokkal. | ||
| Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást. | ||
| Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért | ||
| életveszélyes ezek elzáródása. | ||
| Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését | ||
| (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza |
| kapcsolatba az adott erek funkcióival. Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. | ||
| 4.6.4. Szabályozás | Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. | Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. |
| 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás | Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett. | |
| Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit. | ||
| Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket. | ||
| 4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése | Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. | |
| Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. | Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). | |
| Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid | Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, |
| visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait. | hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit. Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait. | |
| Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. | Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. | |
| 4.7.2. Szabályozás | Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat. | Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában. |
| 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana | Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér. | |
| Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. | Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét. | |
| 4.8. A szabályozás | Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre. | |
| 4.8.1. Idegrendszer | ||
| - Sejtszintű folyamatok | Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az | Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál |
| ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan | hullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az | |
| változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti | idegsejt membránpotenciáljának változásai az | |
| hatásokra. | axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. | |
| Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő | ||
| (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, | ||
| fény, hő). | ||
| - Szinapszis | Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a | |
| serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más | ||
| molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy | ||
| a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet. | ||
| Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a | ||
| szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének | ||
| fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás). | ||
| - Az idegrendszer | Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, | Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán |
| általános jellemzése | pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, | aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). |
| a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer | ||
| jelentését. | ||
| Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, | Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit | |
| és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, | (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az | |
| érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt). | ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis | |
| multiplex) betegség kialakulásával. | ||
| Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és | ||
| ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. | ||
| Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. | ||
| Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és | ||
| izomeredetü gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját. | ||
| A mozgatóműködések példáján értelmezze az | ||
| idegrendszer hierarchikus felépítését. | ||
| Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos |
| tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. | ||
| - A gerincvelő | Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázzafunkcióját. | |
| - Az agy | Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra. Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet. | Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában. Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsola- tosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés). |
| Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit. | ||
| - Testérző rendszerek | Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. | Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). |
| Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések). | ||
| - Érzékelés | Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. | |
| - Látás | Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. | Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában. Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés optikai és élettani alapjait. |
| Váltson ki pupillareflexet. | Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát. | |
| Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex | ||
| funkcióit. | ||
| Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait. | ||
| - Hallás és | Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül | Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és |
| egyensúlyérzés | részeit. | működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). |
| Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a | ||
| szabályozás lehetőségét. | ||
| Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének | ||
| bemutatására. | ||
| Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és | ||
| pszichés hatását. | ||
| Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a | Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak | |
| három félkörös ívjárat szerepét. | (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, | |
| ínorsó) működését. | ||
| - Kémiai érzékelés | Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid- | |
| érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött | ||
| szerepüket. | ||
| Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az | ||
| érzékelésben. | ||
| - Testmozgató | Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és | Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás |
| rendszerek | aktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéreg | szerepét az automatizált mozgások szabályozásában. |
| szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. | ||
| Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek | ||
| funkcionális következményeit. | ||
| Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). | ||
| Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb | ||
| kieső funkció. | ||
| - Vegetatív érző és | Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a | Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a |
| mozgató rendszerek | vegetatívszabályozás. | paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait |
| és különbségeit. |
| Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív | Tudja magyarázni, hogyan valósul meg | |
| és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus | szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet | |
| befolyásolásának következményeit. | szabályozása. | |
| 4.8.2. Az emberi | ||
| magatartás biológiai- | ||
| pszichológiai alapjai | ||
| - A magatartás elemei | Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés | |
| evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. | ||
| - Öröklött elemek | Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra | |
| (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika). | ||
| - Tanult elemek | Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember | Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan |
| viselkedésében (félelem, drogtolerancia). | kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az | |
| operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására | ||
| irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja | ||
| össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből. | ||
| A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas | ||
| ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, | ||
| szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, | ||
| drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek | ||
| kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság | ||
| és unalom). | ||
| Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz | ||
| kötött. | ||
| Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy | ||
| leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség | ||
| kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, | ||
| reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. | ||
| Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. | ||
| - Emlékezés | Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát. | |
| - Pszichés fejlődés | Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi | |
| fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs |
| funkcióival. | ||
| 4.8.3. Az | Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri be- | Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi- |
| idegrendszer | tegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) meg- | pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a |
| egészségtana | előzésében. | pszichoszomatikus betegségek kialakulásával. |
| Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek | ||
| esetleges veszélyeit. | ||
| Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a | Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit. | |
| stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit. | ||
| Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, | ||
| bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társa- | ||
| dalmi és biológiai okait. | ||
| Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket. | ||
| - Drogok | Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös | |
| jellegzetességeit és veszélyeit. | ||
| Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a | ||
| család, a környezet felelősségét és lehetőségét | ||
| megelőzésében. | ||
| 4.8.4. A | Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, | Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben |
| hormonrendszer | a hormontermelést és szabályozását. | más hatást fejthet ki (receptor-különbség). |
| - Hormonális | Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a | |
| működések | szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, | |
| glükokortikoidok), só- és vízháztartását | ||
| (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag- | ||
| cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon). | ||
| - Belső elválasztású | Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek | Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a |
| mirigyek | elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét | mellékvesekéreg hormonjainak hatását. |
| és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, | ||
| oxitocin. | ||
| Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során | ||
| végbemenő hormonális, valamint a |
| méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. | Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont. | |
| - A hormonrendszer egészségtana | Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait. | Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket. |
| 4.8.5. Az immunrendszer - Immunitás | Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát. | Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt. |
| Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. | Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismerje a vérszérum fogalmát. Értse az autoimmun betegségek lényegét. | |
| Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat. | ||
| Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. |
| - Vércsoportok | Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert. Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét. Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. | |
| Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat. | ||
| - Az immunrendszer egészségtana | Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést. | |
| 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés | ||
| 4.9.1. Szaporítószervek | Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. | |
| 4.9.2. Egyedfejlődés | Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét). Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés). Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét. | Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából. |
| Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között. | ||
| - A szaporodás, fejlődés egészségtana | Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. | |
| Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés). | Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit. | |
| Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). |
5. Egyed feletti szerveződési szintek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Populáció | Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását. | |
| Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát. | Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására. | |
| Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés). | Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat. | |
| Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. | ||
| 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások | Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. | Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. |
| Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait | ||
| Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. | Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére. | |
| Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára. | Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. | |
| Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. | Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait. | |
| Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv). Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését. | ||
| Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát. |
| Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között. | ||
| 5.1.2. Kölcsönhatások - Viselkedésbeli kölcsönhatások | Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot, kolóniát, monogám párt, háremet. | Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát. Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe). Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés). Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. |
| - Ökológiai kölcsönhatások | Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni. | Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. |
| 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1. Az életközösségek jellemzői | Értse a szintezettség kialakulásának okát. |
| Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre. | ||
| Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület). | Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára. | |
| Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait. | ||
| 5.2.2. Hazai életközösségek | Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). | Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres- tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös. Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) - leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat. |
| A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z- értékek) alapján. | Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). | |
| Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. | Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. | |
| Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai | Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz |
| okait. | (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak. Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai). | |
| 5.3. Bioszféra - Globális folyamatok | Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia- elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai). Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai | Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat. Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. |
| lábnyom fogalmát. | Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát. | |
| 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1. Anyagforgalom | Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. | Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait. |
| Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét. | Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét. | |
| Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. | ||
| Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonát-kőzetek keletkezése) | Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. | |
| 5.4.2. Energiaáramlás | Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között. Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban. | |
| 5.4.3. Biológiai sokféleség | Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allél-összetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám-arányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága). Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme. | |
| 5.5. Környezet- és természetvédelem | Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a |
| természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások). | ||
| Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit. | ||
| Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére. | ||
| Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát. | ||
| Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására. | ||
| Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennekfontosabb értékeit. | ||
| - Levegő | Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel. Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. |
| - Víz | Értelmezze a vizek öntisztuló képességének | |
| magyarázatát, korlátait. | ||
| Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat | ||
| Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. | ||
| nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, | ||
| a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, | ||
| lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a | ||
| legfontosabb teendőkről. | ||
| - Energia, sugárzás | Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok | |
| hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a | ||
| megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti | ||
| különbséget. | ||
| - Talaj | Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének | |
| lehetőségeit. | ||
| - Hulladék | Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges | |
| módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, | ||
| összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. |
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. Molekuláris genetika | ||
| 6.1.1. Alapfogalmak | Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. | Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS ® m RNS átírása és az mRNS leolvasása. Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. |
| Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje | Használja a kodonszótárt. | |
| aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai | Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alko- | |
| funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. | tórészeihez. | |
| Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi | ||
| fehérje előállítására. | ||
| 6.1.2. Mutáció | Hasonlítsa össze a mutációt és az ivaros szaporodást, | A kodonszótár segítségével vezesse le különböző |
| mint a genetikai változékonyság forrásait. | típusú pontmutációk következményeit az | |
| aminosavsorrendben. | ||
| Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós | Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az | |
| szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, | albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a | |
| előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány | fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének | |
| alapján. Ismertessen példát az emberi népességben | módját (diéta). | |
| többféle génváltozat tartós jelenlétére. | ||
| Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, | Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és | |
| kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, | genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a | |
| csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy | kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és | |
| a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár | számbeliek, hozzon ezekre példákat. | |
| együtt. | ||
| Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down- | ||
| kór) esélye növekszik a szülők életkorával. | ||
| 6.1.3. A génműködés | Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi | Ismerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze |
| szabályozása | sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt | szerepüket. |
| mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért | ||
| nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a | ||
| gének megnyilvánulását a hormonális állapot is | ||
| befolyásolja. | ||
| Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel | ||
| fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, | ||
| emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai | ||
| felismerésének j elentőségét. |
| 6.2. Mendeli genetika | ||
| 6.2.1. Minőségi | Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és | Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza |
| jellegek | heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. | összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság |
| fogalmával. | ||
| Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait | Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi | |
| (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). | korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli | |
| Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő | öröklés). | |
| keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen | ||
| képes családfák genetikai elemzésére. | ||
| Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve | Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a | |
| recesszíven öröklődő jellegeket. | genetikai vizsgálatoknak. | |
| Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében | Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három- | |
| egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0- | három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos | |
| vércsoportok öröklődését. | számításokat végezni. | |
| Legyen képes családfák genetikai elemzésére. | Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg | |
| öröklésmenetére. | ||
| Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar | Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a | |
| meghatározásában. | vérzékenység és a színtévesztés példáján. | |
| Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és | ||
| azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. | ||
| Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát | Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon | |
| (azonos kromoszóma). | következtetni a második utódnemzedék arányaiból s | |
| tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet. | ||
| Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két | ||
| allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció | ||
| tényére és tudja levezetni leírás alapján az | ||
| öröklésmenetet. | ||
| Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a | ||
| genetikai térképezés módszerének összefüggését. | ||
| 6.2.2. Mennyiségi | Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és | Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi |
| jellegek | hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. | jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez |
| közelít. |
| Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása. Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környe- zetváltoztatás). | ||
| 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok | ||
| 6.3.1. Ideális és reális populáció | Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk ge- netikai változatosságának forrását. | Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. |
| Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. | Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. | |
| Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. | Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). | |
| 6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok | Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. | Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait. |
| Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként | Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó |
| ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. | elméleteket (gén, csoport, kulturális). | |
| Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). | Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. | |
| Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). | ||
| 6.3.3. Biotechnológia | Értelmezze a klón fogalmát. | Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást. |
| Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket. | ||
| 6.3.4. Bioetika | Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. | |
| Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét. | ||
| 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció | Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó |
| kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó | ||
| elméleteket. | ||
| Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét. | ||
| 6.4.2. Az ember | Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású | |
| evolúciója | majmok és az ember vonásait. | |
| Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes | Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és | |
| koponyából következtetéseket lehet levonni az adott | a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az | |
| emberelőd tulajdonságairól. | agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- | |
| Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult | és eszközhasználat alapján. | |
| nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai | ||
| és kulturális örökség az emberiség közös kincse. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Állatismeret és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | A) feladat tételeinek címe |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga 120 perc | Szóbeli vizsga 15 perc | ||
| 6-12 feladatból álló feladatsor (80 részfeladat) | A) feladat: projektmunka* vagy gyakorlati feladat | B) feladat: egy téma kifejtése | Az A) és B) feladatokra adott feleletek felépítése, nyelvi kifejezőkészség |
| 100 pont | 20 pont | 25 pont | 5 pont |
| *Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van. | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
• biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
• természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
• a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
• adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
• biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
• a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
• biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
• bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
• kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
• természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.
Feladattípusok
Feleletválasztós feladatok
- egyszerű választás;
- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
- többféle asszociáció;
- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok
- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
- ábrakészítés vagy -kiegészítés,
- egyszerű számítás.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).
A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.
A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,
- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,
- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,
- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.
A tétel jellemzői
Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet
• projektmunka bemutatása,
• laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat
(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).
Ez utóbbi lehet
- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,
- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,
vagy
- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.
Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.
A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.
Az A) feladat értékelése
Projektmunka esetén:
A beadott munka értékelése:
A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése 2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont
A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése 2 pont
Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont
Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 2 pont
10 pont
A munka bemutatásának értékelése
A munka céljának pontos megfogalmazása 1 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése 5 pont
A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása 4 pont
10 pont
A projektmunkára összesen: 20 pont
Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.
AzA) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:
A feladat megértése és helyes elvégzése 5-10 pont
Az értékelés tartalmi helyessége 10-15 pont
Összesen 20 pont
A B) feladat értékelése
A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.
A B) feladat értékelésének szempontjai
Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 20-25 pont
A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése 0-5 pont
Összesen 25 pont
A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen): 5 pont
A) és B) feladat összesen 50 pont
A felelet felépítésének és előadásának értékelése:
• Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont
• Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók 4 pont (pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)
• Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont
• Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont
• Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont
• Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc | |
| Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor | Irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladat | Egy A és egy B feladat megoldása, kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll. A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:
A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;
B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.
A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
• Biológiai tények és elvek felidézésének képessége
• Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége
• Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)
• Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása
• Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége
• Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal
• Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés
• Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban
• A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása
• A tudományos megismerés módjairól való tudás
• A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése
• Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)
• Kombinatív képesség
• Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek
A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.
Feladattípusok
Feleletválasztós feladatok
- egyszerű választás;
- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
- többféle asszociáció;
- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok
- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
- számítási feladat;
- ábrakészítés vagy -kiegészítés;
- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.
A tételek jellemzői
A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.
B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az "A" feladat értékelésénél 20 pont, a "B" feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az "A" és "B" feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni."
2. Az R. Mellékletének DRÁMA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"DRÁMA
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Színház- és drámatörténet
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Az ókori színház és dráma | Az ókor színháza és néhány görög dráma A tanuló legyen képes bemutatni - a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését, - Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait, - Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia A tanuló legyen képes bemutatni - az ókori görög és római színházművészetet, - Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait. |
| 1.2. A középkori Európa színháza és drámája | A középkori színjátszás, a commedia dell' arte A tanuló ismerje - a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait, - a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell' arte jellegzetes vonásait. | |
| 1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma | Shakespeare színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés), - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a | Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare A tanuló ismerje - Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait, - az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház |
| feldolgozott problémákat. | felépítését és működését. | |
| 1.4. A spanyol barokk dráma és színház | A tanuló ismerje - a barokk színház szcenikai jellemzőit. A tanuló legyen képes - egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderón) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait. | |
| 1.5. A francia klasszicista dráma | Moliére néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit, - az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat. | Moliére művei és a klasszicista dráma A tanuló ismerje - Moliére legalább két komédiáját, - a klasszicista dráma sajátosságait. |
| 1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása | A tanuló ismerje - a magyar drámairodalom általános jellemzőit, - az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. | |
| 1.7. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma | A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása A tanuló legyen képes bemutatni - A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit, - Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit. A tanuló legyen képes bemutatni - Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerje - az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája. A hazai színjátszás kezdetei A tanuló ismerje - a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit. A XX. századi magyar dráma |
| néhány alkotása A tanuló ismerjen - az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István. A tanuló legyen képes bemutatni - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | ||
| 1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása | A tanuló ismerje - Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját. A tanuló legyen képes bemutatni - az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. | |
| 1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij | Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló legyen képes bemutatni - a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait, - a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit. | Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló ismerje - Csehov legalább két drámáját, - a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését. |
| 1.10. Brecht színháza és drámái | Brecht színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni - Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait, - az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit. | Brecht drámái és színháza A tanuló ismerje - Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját. |
| 1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói | A tanuló ismerje - a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance), - az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, |
| Camus, O' Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov). | ||
| 1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom | A tanuló legyen képes bemutatni - egy látott színházi előadás jellemzőit, - egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség). | A tanuló ismerje - a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás), - a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit. |
2. Színház- és drámaelmélet
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. A drámai műnem sajátosságai | A tanuló legyen képes - az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet, - vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait, - bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét. | A tanuló ismerje - az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait, - az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma). |
| 2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció | A tanuló ismerje - a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét, - a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás). | |
| 2.3. A dráma szerkezeti felépítése | A tanuló ismerje fel - a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás), - a fordulatokat és a drámai csomópontokat. | A tanuló ismerje - a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát. |
| 2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak | A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: - történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep. | A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: - karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő. |
| 2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai | A tanuló legyen képes bemutatni - hogyan alakítja ki autonóm | A tanuló legyen képes elemzően bemutatni |
| formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva. | - egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit. | |
| 2.6. Színházi szakmák | Tudják felsorolni - a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító). | Legyenek képesek - szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes). |
3. Színházi műfajok
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. A rituális játék / szertartásjáték | A tanuló legyen képes - a rituális, illetve szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban. | |
| 3.2. A tragédia | A tanuló legyen képes - a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban. | A tanuló legyen képes - a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban. |
| 3.3. A komédia | A tanuló legyen képes - különbséget tenni a vidám műfajú művek között. | A tanuló legyen képes - a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban. |
| 3.4. A realista színjáték | A tanuló ismerje fel - a realista előadásmódot. | A tanuló ismerje fel - a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben. |
| 3.5. Az abszurd és a groteszk | A tanuló ismerje fel - az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban. | |
| 3.6. Bábjáték | A tanuló legyen képes - az alkalmazott bábtechnikák azonosítására. | |
| 3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház | A tanuló legyen képes - különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operett, musical) felismerni és azonosítani, - elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól. | A tanuló legyen képes - a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban. |
4. Drámajáték
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. Helyzetgyakorlatok | Legyenek képesek rögtönzések során - a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére. | Legyenek képesek - hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni, illetve páros munkában. |
| 4.2. Történet szerkesztése és | Legyenek képesek | Legyenek képesek |
| megjelenítése | - jelenetek összefűzésére. | - különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására. |
| 4.3. Improvizáció | Legyenek képesek - improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve páros munkában. | Legyenek képesek - megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus), - etűdsorozat összeállítására önálló munkában. |
| 4.4. Drámajáték | Ismerjék és alkalmazzák - a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait. | |
| 4.5. Drámapedagógia | Ismerjék - a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat. |
5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral | Legyenek képesek - állókép és állóképsorozat létrehozására, - egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére. | Legyenek képesek - összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére. |
| 5.2. Improvizáció zenére vagy témára | Legyenek képesek - a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére, - megadott mozgásmotívumok felhasználására. | Legyenek képesek - egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására. |
| 5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása | Legyenek képesek - egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy tánc- improvizációk bemutatására. | Legyenek képesek - a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására, - különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására. |
6. Bábjáték
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok illetve maszkok alkalmazása drámamunkában | Legyenek képesek - egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására. | Legyenek képesek - a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra. |
7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A beszédtechnika alapjai | Legyenek képesek - drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait. | Legyenek képesek alkalmazni - a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel. |
| 7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása | Legyenek képesek - a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására. | Legyenek képesek - színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. hangerő, hangmagasság, tempó). |
| 7.3. Pódiumműfajok | Vegyenek részt - versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában. | |
| 7.4. Egyéni vagy közös daléneklés | Legyenek képesek - dallamot improvizálni, vagy dalt előadni. | |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei_
| Középszint | Emelt szint | ||||
| írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc/fő | 15 perc | 180 perc | 20 perc/fő | 20 perc |
| 60 pont | 60 pont | 30 pont | 60 pont | 50 pont | 40 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | a produkcióhoz szükséges kellékek | NINCS | NINCS | a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb. | NINCS |
| A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja | három példány helyesírási szótár | a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- | a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök | videomagnó vagy DVD- lejátszó, három példány helyesírási szótár | színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. | a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök |
| és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon) | 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | tételcímek | NINCS | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | |||
| 120 perc | 15 perc | max. 15 perc/fő | |||
| Feladatsor megoldása | Egy tétel kifejtése | Háromból két gyakorlati feladat | |||
| Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok | Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára | előkészített, egyéni színpadi produkció | előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása | |
| 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | |
| 60 pont | 30 pont | 60 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár.
Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház-és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.
Szophoklész: Antigoné
Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet
Moliére: Tartuffe
Katona József: Bánk bán
Madách Imre: Az ember tragédiája
Csehov: Három nővér, Sirály
Molnár Ferenc: Liliom
Brecht: Koldusopera
Örkény István: Tóték
Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.
- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 30 pont
- Néhány soros jelenetelemzést,
- értelmezést igénylő kérdések 30 pont
Összesen: 60 pont
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A gyakorlati vizsga témakörei:
- drámajáték, színjáték;
- mozgás- vagy táncszínház;
- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
- bábjáték. Feladattípusok:
- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
- előkészített, egyéni színpadi produkció;
- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők ("mint vendég"), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.
A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik: Drámajátékos improvizáció:
- A szituáció megértése 8 pont
- Fantázia, ötletesség 12 pont
- Karakterábrázolás _10 pont
30 pont
Egyéni színpadi produkció:
- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) 10 pont
- Koncentráció _2 pont
30 pont
Közös színpadi produkció:
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 10 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) _12 pont
30 pont
Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételben megfogalmazott feladat lehet
- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,
- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,
- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése, vagy
- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.
A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsga tartalma:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 30 ponttal értékelhető.
Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:
- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 10 pont
- Az ismeretek gazdagsága 10 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége _5 pont
Összesen 30 pont
A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Emelt szint | ||||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | ||||
| 180 perc | 20 perc | 20 perc/fő | ||||
| Feladatsor megoldása | Egy tétel kifejtése | Háromból két gyakorlati feladat | ||||
| Altalános színház- és drámaelméleti kérdések | Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések | Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat | kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára | előkészí- tett, egyéni színpadi produkció | előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása | |
| 20 pont | 20 pont | 20 pont | 25 pont | 25 pont | 25 pont | |
| 60 pont | 40 pont | 50 pont | ||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.
A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.
Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- színházi műfajok.
A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:
- az ókor színháza és a görög dráma;
- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;
- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;
- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;
- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;
- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;
- Beckett drámái és az abszurd színház.
A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.
Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:
Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;
Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;
Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;
Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;
Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;
Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;
Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.
Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:
- Általános színház- és drámaelméleti kérdések 20 pont
- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 20 pont
- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat _20 pont
Összesen 60 pont
Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után -kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A gyakorlati vizsga témakörei:
- drámajáték, színjáték;
- mozgás- vagy táncszínház;
- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
- bábjáték. Feladattípusok:
- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
- előkészített, egyéni színpadi produkció;
- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők ("mint vendég"), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.
A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, bábvagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.
A gyakorlati feladatok értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:
Drámajátékos improvizáció:
- A szituáció megértése 5 pont
- Fantázia, ötletesség 10 pont
- Karakterábrázolás 5 pont
- Instrukciók követése _5 pont
25 pont
Egyéni színpadi produkció:
- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 5 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 8 pont
- Koncentráció 2 pont
25 pont
Közös színpadi produkció:
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 10 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 7 pont
25 pont
Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól. A szóbeli vizsga tartalma:
- színház- és drámatörténet;
- színház- és drámaelmélet;
- előadás-elemzés;
- színházi műfajok;
- drámajátékos ismeretek.
A tétel lehet:
- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,
- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,
- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,
- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése,
vagy
- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.
A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 40 ponttal értékelhető.
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.
- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- Az ismeretek gazdagsága 15 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 15 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont
Összesen 40 pont"
3. Az R. Mellékletének ÉNEK-ZENE fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"ÉNEK-ZENE
A részletes követelmények használata és felépítése
A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.
A középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsgakövetelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.
Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.
Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.
A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.
A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. A részletes követelmények teljes köre számon kérhető mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán.
I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
1. Reprodukálás
| TÉMAKOR | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Éneklés | A műjegyzék mint ajánlás alapján összeállított dalanyag ismerete kötelező. | A műjegyzék összes dalának ismerete kötelező (szemelvények a Műjegyzékben). |
| Általános követelmény: - helyes hangzóformálás, - pontos szövegejtés, - intonációs biztonság, - stílusnak megfelelő, kifejező előadás. | ||
| 1.1.1. Népzene | A tételekben szereplő népdalok előadása szöveggel, emlékezetből. Ezen belül: eltérő stílusú magyar népdalok, egy nemzetiségi vagy más népek dala, mely saját nyelven is előadható. A népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. | A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható. |
| 1.1.2. Műzene | A dalok szöveges előadása műfordításban vagy eredeti nyelven történhet. | |
| Középkor | Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből. | Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Trubadúr vagy trouvère és Minnesang dallam előadása szöveggel, emlékezetből. |
| Reneszánsz | Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. | |
| Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből. | ||
| Barokk | Virágének előadása szöveggel, emlékezetből. Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből. Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből (tanári) zongorakísérettel. Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| Bécsi klasszika | J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| Romantika | Három, különböző szerzőtől származó romantikus dal éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel. Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| A 19-20. század fordulója | M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel, emlékezetből. | C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel,emlékezetből. |
| 20. századi és kortárs zene | Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. Huszadik századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása,vagy éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel. | Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint. |
| 1.1.3. Zeneelmélet | Hangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála) éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | |
| Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | ||
| Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). |
| Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). | ||
| 1.1.4 Felismerő kottaolvasás/Lapról olvasás | Felismerő kottaolvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig). | Lapról olvasás: középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy XX. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (4#-4b-ig). |
| 1.2. Műelemzés | ||
| 1.2.1. Népzene | Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör szerinti besorolás. | Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás. |
| 1.2.2. Műzene | Általános követelmény: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése. | Általános követelmény: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése. |
| Középkor | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). | |
| Reneszánsz | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). | Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok). |
| Barokk | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai). | Az énekelt mű elemzése kottakép alapján (szerkesztésmód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi jellegzetességek, műfaji sajátosságok). |
| Bécsi klasszika | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). | |
| Romantika | Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés). |
2. Befogadás
| TÉMAKOR | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Zenetörténet | A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, | |
| hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések). Az érettségi követelményekben név szerint említett zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete. | ||
| 2.1.1. Népzene | A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, hangkészlet). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete. A népzenegyűjtés és rendszerezés vázlatos áttekintése. A rendszerezés szempontjai. | Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete. |
| 2.1.2. Műzene | A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. A korszakok történelmi, társadalmi hátterének átfogó ismerete. | |
| Középkor | A gregorián ének általános jellemzése. | |
| A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága). | ||
| A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása. | ||
| Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok). | Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère, Minnesang dallamok). | |
| A többszólamúság kialakulása. | ||
| Reneszánsz | A vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése. | O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése. |
| Barokk | J. S. Bach, G. F. Händel munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. A korál szerepének ismertetése. A da capo-s ária formai ismerete. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. | A. Vivaldi, H. Purcell és Esterházy Pál munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. |
| Bécsi klasszika | J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása. | |
| A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. | A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a triós forma, a variációs forma és a rondóforma ismerete. | |
| Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera, klasszikus dal) általános bemutatása. | ||
| A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. | A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése, kapcsolata a magyar népzenével. | |
| Romantika | A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma. A programzene meghatározása. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. | A legjelentősebb romantikus operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini); főbb műveik felsorolása. |
| A nemzeti romantika jellemzése. | A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvorák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó műveinek felsorolása. | |
| Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. | ||
| A 19-20. század fordulója | A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a századfordulón. | C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük jellegzetességeinek bemutatása. |
| 20. századi és kortárs zene | Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek). A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus). | Bartók Béla és Kodály Zoltán művei jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete. |
| Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete. | Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus, aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük ismerete. | |
| Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű, általános | Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása. |
| bemutatása. | ||
| 2.2. Zenefelismerés Műzene | Műjegyzékben szereplő művek felismerése CD-ről történő lejátszás alapján. Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet általában az alábbiak szerint kell azonosítani: - korszak illetve évszázad, - zeneszerző, - mű címe, részlet (tétel) címe, - műfaj, - forma. | |
| A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie, vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie. | ||
| 2.2.1. Népzene | Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar hangszereinek felismerése, megnevezése. | |
| 2.3. Zeneelmélet | A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek (lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete. | |
| Dallamok olvasása és írása violinkulcsban. | Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban. | |
| A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel). | ||
| Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben. | ||
| Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra. | Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz, alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig) adott hangra. | |
| A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével. | A teljes kvintkör ismerete. | |
| A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete. | ||
| Szekvencia szerkesztése. | ||
| 2.4. Dallamírás | ||
| Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva, | Nyolc-tíz ütem terjedelmű, hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4# - 4b-ig). |
| vonalrendszerből betűkottára. | ||
| Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4# - 4b-ig). |
MŰJEGYZÉK
A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező. A vastagon szedett címek az emelt szint követelményeihez tartoznak.
Népdalok
A bolhási kertek alatt...
A bárnai kertek alatt...
A citrusfa levelestől, ágastól...
A csitári hegyek alatt...
A jó lovas katonának...
A marosi füzes alatt...
A nagy bécsi kaszárnyára...
A Vidróczki híres nyája...
Annyi bánat a szívemen...
Az én lovam Szajkó...
Az hol én elmegyek...
Béres legény...
Bujdosik az árva madár...
Bús a kis gerlice...
Csordapásztorok...
Duna parton van egy malom...
Elindultam szép hazámból...
Erdő, erdő, de magos a teteje...
Este, este, de szerelmes...
Felülről fúj az őszi szél...
Gyújtottam gyertyát...
Ha felülök...
Hajtsd ki, rózsám, az ökröket...
Hej rozmaring, rozmaring...
Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...
Katona vagyok én...
Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...
Kit virágot rózsám adott.
Körösfői kertek alatt...
Magos kősziklának...
Megkötöm lovamat...
Megrakják a tüzet...
Most jöttem Gyuláról...
Rákóci kocsmába...
Röpülj páva, röpülj...
Sok Zsuzsánna napokat...
Szép a gyöngyvirág egy csokorba...
Szivárvány havasán...
Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal, melynek kottáját a szóbeli vizsgán átadja.
Egy, a vizsgázó által szabadon választott nemzetiségi népdal vagy más nép dala, mely eredeti nyelven is előadható.
Ennek kottáját a vizsgázó a szóbeli vizsgán átadja a bizottságnak.
Műdalok, műzenei szemelvények
A több versszakos műdalok esetén két versszak előadása elegendő.
A vizsgázó az általa - a követelményekben meghatározott szempontok alapján - szabadon választott műdalok, illetve műzenei szemelvények kottáját a szóbeli vizsgán átadja._
| Középszint | Emelt szint |
| Alleluja - választott gregorián dallam vagy Ut queant laxis | Alleluja - választott gregorián dallam |
| Ut queant laxis | |
| Moniot d'Arras: Nyári ének | |
| J. of Fornsete: Nyárkánon | Neidhardt von Rauenthal: Májusi ének |
| Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének | |
| Ungaresca (Édes rózsám ...) | |
| Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen... | |
| Zöld erdőben, zöld mezőben | |
| Apor Lázár tánca | Esterházy Pál: Harmonia Caelestis - Dulcis Jesu |
| H. Purcell: Sárga levél - kánon H. Purcell: Pásztorjáték - duett (Pásztor, pásztor) | |
| J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek - korál dallam | |
| J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny -1. tétel téma (8 ütem) J. S. Bach: 15. Kantáta - duett (Ha köd lepi be a tájat...) | |
| J. S. Bach: Parasztkantáta - duett | |
| A. Corelli: La Folia - téma | |
| G. F. Händel: Csordul a könnyem | |
| G. F. Händel:Vízizene (F-dúr szvit) - Air | |
| A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel | |
| J. Haydn: Szerenád | |
| J. Haydn: D-dúr ("Londoni") szimfónia (No. 104) - Menüett (téma) | |
| Ej, haj, gyöngyvirág | |
| W. A. Mozart: Varázsfuvola: A bűvös csengettyű - Pamina és Papageno kettőse W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel (téma) | |
| W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro F-dúr kavatinája | W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa |
| W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után | |
| L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala) | |
| L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny - | |
| III. tétel (téma) | |
| L. van Beethoven: V. ("Sors") c- moll szimfónia - II. tétel (főtéma) | |
| L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (lehetőség szerint eredeti nyelven) | L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (eredeti nyelven) |
| F. Schubert: Hová? - 1. rész | |
| F. Schubert: A molnár virágai | |
| F. Schubert: h-moll ("Befejezetlen") szimfónia -1. tétel - főtéma és melléktéma | |
| Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a cselszövő | |
| Erkel Ferenc: Bánk bán - Keserű bordal | |
| Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - O fihi et filiae | |
| G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa - részlet (16 ütem) | |
| G. Verdi: Requiem - Lacrymosa | |
| B. Smetana: Moldva - a folyó témája | |
| M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - séta téma | |
| Gaudeamus igitur | |
| A. Dvorák: e-moll ("Újvilág") szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel főtémái | |
| C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák | |
| M. Ravel: Bolero - a téma első része | |
| Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam | |
| Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma | |
| Kodály Zoltán: Bicinium (szabad válogatás szerint) Kodály Zoltán: Öt tantum ergo - Pange lingua | |
| Bartók Béla: Magyar képek I. tétel - Este a székelyeknél (két téma) | Bartók Béla: Concerto - egy választott téma |
| Bartók Béla: Ne menj el! | |
| Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz | |
| Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - Bevezető (16 ütem); V. ajtó (Judit első megszólalásának végéig) | |
| I. Sztravinszkij: Petruska -1. és IV. rész témái | |
| G. Gershwin: Porgy és Bess című opera - Porgy dala | Ligeti György: Ha folyóvíz volnék - kánon |
A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA
| Középszint | Emelt szint |
| Népi hangszerek felismerése, megnevezése furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar. | |
| O. Lassus: Visszhang | |
| T. L. de Victoria: Ave Maria | |
| G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli - Kyrie | G. P. daPalestrina: Missa Papae Marcelli |
| Bakfark Bálint: Lantfantázia | |
| Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének és Egri históriának summája | |
| H. Purcell: Dido és Aeneas (Dido búcsúja) | |
| Esterházy Pál: Harmonia Caelestis (Dormi Jesu, Jesu dulcedo) | |
| A. Vivaldi: A négy évszak (Tavasz I. tétel, Tél - II. tétel) | A.Vivaldi: A négy évszak (Tavasz I. tétel, Ősz I. és III. tétel, Tél - II. tétel) |
| J. S. Bach: h-moll szvit (Rondeau, Badinerie) | J. S. Bach: h-moll szvit |
| J. S. Bach: Máté passió (Nyitókórus) | |
| J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny -1. tétel | J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny |
| G. F. Händel: Messiás (Halleluja kórus) | |
| A. Corelli: La Folia | |
| J. Haydn: "Oxford" szimfónia (No. 92) IV. tétel | |
| J. Haydn: Kaiser "Császár" kvartett - II. tétel W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera - Figaro F-dúr kavatinája | |
| W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa | W. A. Mozart: Requiem - Requiem és Kyrie, Dies irae, Lacrymosa |
| L. van Beethoven: V. c-moll "Sors" szimfónia -1. tétel | |
| L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel | |
| F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4) | |
| F. Schubert: Erlkönig (A rémkirály) Liszt Ferenc: Les Préludes | Liszt Ferenc: Krisztus oratórium (Tu es Petrus) Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia |
| Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal; Hazám, hazám) Erkel Ferenc: Hunyadi László (Meghalt a cselszövő, Palotás) | |
| G. Verdi: Requiem - Lacrymosa | |
| G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara |
| R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány | |
| B. Smetana: Moldva | |
| M. Muszorgszkij - M. Ravel: Egy kiállítás képei | |
| A. Dvofák: e-moll ("Újvilág") szimfónia | |
| C. Debussy: Három noktürn | |
| M. Ravel: Bolero | |
| Bartók Béla: Concerto - IV. tétel | Bartók Béla: Concerto |
| Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - (V. és VI. ajtó) | |
| Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus | |
| Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma | |
| I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel; Petruska | |
| G. Gershwin: Rhapsody in Blue | |
| C. Orff: Carmina Burana - 0, Fortuna, Semper crescis, In taberna | |
| L. Bernstein: West Side Story (Tonight, America) | |
| Steve Reich: Zene 18 zenészre | |
SZAKKIFEJEZÉSEK
Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.
A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.
| a cappella | attacca | dalciklus |
| a tempo | autentikus zárlat | dalforma |
| accelerando | ballada | daljáték |
| adagio | bariton | decrescendo |
| alaphang | basso continuo | dinamika |
| aleatória | basszus | divertimento |
| alla breve | bicinium | dodekafónia |
| allegro | bitonalitás | dolce |
| allemande | bolgár ritmus | domináns |
| alt | bővített hármashangzat | dór |
| alteráció | bruitizmus | duett |
| álzárlat | cantus firmus | duó |
| ambitus | coda | dúr |
| andante | concerto | dzsessz |
| aranymetszés | concerto grosso | egészhangú skála |
| ária | crescendo | egynemű kar |
| atonalitás | da capo | előjegyzés |
| enharmónia | moll | vegyeskar |
| eol | motetta | verbunkos |
| expozíció | neoklasszicizmus | vokális |
| expresszionizmus | neuma | vonósnégyes |
| férfikar | nőikar | zárlat |
| folklorizmus | nyitány | |
| forte | opera | |
| fríg | opus | |
| fúga | oratórium | |
| giusto | orgonapont | |
| gyermekkar | organum | |
| hangköz | ostinato | |
| hangnem | parlando | |
| hangnevek | partitúra | |
| hangsor | passacaglia | |
| hangszercsoportok | passió | |
| hangzat | pentachord | |
| hexachord | pentatónia | |
| homofon | periódus | |
| imitáció | piano | |
| improvizáció | plagális zárlat | |
| induló | polifon | |
| instrumentális | preludium | |
| intermezzo | presto | |
| kadencia (népzene) | quodlibet | |
| kadencia (műzene) | recitativo | |
| kamarazene | refrén | |
| kánon | repetitív zene | |
| kantáta | ritornello | |
| kidolgozás | rondó | |
| korál | rubato | |
| Köchel-jegyzék | scherzo | |
| kromatika | sostenuto | |
| kvartett | spirituálé | |
| kvintett | staccato | |
| kvintkör | szekvencia | |
| largo | szeriális zene | |
| legato | szextett | |
| lento | szillabikus | |
| líd | szimfónia | |
| Lied | szimfonikus költemény | |
| lokriszi | szonáta | |
| madrigál | szoprán | |
| maggiore | szubdomináns | |
| mazurka | szűkített hármashangzat | |
| melizma | szvit | |
| metronóm | tenor | |
| metrum | tercett | |
| mezzoforte | tonika | |
| mezzopiano | tranquillo | |
| mezzoszoprán | trió | |
| minore | tritonus | |
| mise | tutti | |
| mixolíd | ungaresca | |
| mixtúra | unisono | |
| moderato | variáció |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal kottája. Társaséneklésnél a kamarapartner biztosítása. |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | CD lejátszó | Jól hangolt zongora. | CD lejátszó | Jól hangolt zongora. |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| I. Zenefelismerés | II. Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, Dallamátírás. | Éneklés, műelemzés, lapról olvasás. |
| 20 perc | 100 perc | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (l. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.
A bejátszások időtartama 1 -1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zenetörténeti szövegalkotás
A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 2, maximum 4-5 oldal. A dolgozat témája lehet például:
- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör jellegzetes vonásainak leírása,
- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében, egy műfaj kialakulása, változása,
- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása, a történelmi, társadalmi háttér bemutatása.
Általános zenei alapismeretek
Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések. A feladattípusok lehetnek:
- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),
- népzenei, műzenei stílusok azonosítása,
- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),
- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,
- zeneelméleti ismeretek, ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok.
Dallamátírás
A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe, violinkulcsban, vagy vonalrendszerből betűkottára.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tétel három altételből áll ("A", "B", "C"). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.
"A " altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből, a követelményekben meghatározott szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
"B" altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.
Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a "B" altételben szereplő műdalok és azok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).
Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.
"C" altétel: egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:
"A" altétel: Népdal éneklése és elemzése 15pont
Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
"B" altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése
"C" altétel: Lapról olvasás 10 pont
Feladat: Egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2 # - 2b-ig terjedő hangnemekben.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 20 perc | |
| I. Dallamdiktálás, Zenefelismerés | II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás. | Éneklés, műelemzés, zeneelmélet, lapról olvasás. |
| 60 perc | 120 perc | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a vizsgázók közösen hallgatják meg.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Dallamdiktálás
A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.
A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatsorban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie. A műveket egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó,
A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zeneelmélet
Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a ritmikai ismeretek, a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a stílus, műfajelméleti ismeretek területein. A feladatok lehetnek:
- ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok,
- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,
- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,
- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.
Zenetörténeti szövegalkotás
A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 3, maximum 5 - 6 oldal.
A dolgozat témája lehet:
- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,
- egy zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,
- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása,
- egy adott műfaj kialakulásának vázlatos áttekintése.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga anyagát az "Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények" mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A vizsga során a vizsgázó a közép- és emelt szint anyagából egyaránt kérdezhető.
Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények "Szakkifejezések" címe alatt szereplő fogalmakat el kell sajátítania a vizsgázónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.
A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. A vizsgázó biztosítja az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, valamint társasénekléshez kamarapartnerét.
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja a műelemzéshez szükséges, a vizsgázó által ismeretlen reneszánsz világi vagy egy egyházi kórusmű kottáját.
A tételsor jellemzői
A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, "A" és "B" altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az "A" altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A "B" altétel maga a 6. feladat.
Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét, stíluskörét tartalmazniuk kell.
A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakokból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).
A tétel jellemzői
Az "A" altétel öt feladatot tartalmaz:
1. feladat:
Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.
2. feladat:
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.
3. feladat:
Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.
4. feladat:
Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála).
5. feladat:
- Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
- Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
- Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
A "B" altétel egy feladatot tartalmaz: 6. feladat:
Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#-4b-ig).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.
"A" altétel:
1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont
Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal
Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének) Az énekelt műdal elemzése kottából
3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont
Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva
4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont
Három hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé
5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont
Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel
Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel
Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel
"B" altétel:
6. feladat: Lapról olvasás 10 pont"
4. Az R. Mellékletének FILOZÓFIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"FILOZÓFIA
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:
- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;
- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;
- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;
- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;
- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;
- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;
- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.
Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:
- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;
- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;
- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;
- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;
- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;
- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK
| Középszinten kötelező és választható filozófiai problémák | Emelt szinten kötelező filozófiai problémák | |
| 1 | Mi a filozófia? | Mi a filozófia? |
| 2 | A létre vonatkozó kérdés | A létre vonatkozó kérdés |
| 3 | A test-lélek probléma | A test-lélek probléma |
| 4 | Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | Megismerhetőség, igazság, bizonyosság |
| 5 | Az én problémája | Az én problémája |
| 6 | A végesség emberi problémája | Végesség és végtelenség |
| 7 | Vallásfilozófiai kérdések | Vallásfilozófiai kérdések |
| 8 | Etikai problémák | Etikai problémák |
| 9 | A szabadság kérdése | A szabadság kérdése |
| 10 | Választható | Az esztétikai érték problémája |
| 11 | Az idő filozófiai értelmezése | Az idő filozófiai értelmezése |
| 12 | A környezet- és bioetika problémái | A környezet- és bioetika problémái |
| 13 | Globalizáció és társadalom | Globalizáció és társadalom |
Középszinten kötelező filozófiai problémák: 1-9., kötelezően választandó egy probléma a 11-13. közül.
Filozófiai problémákhoz rendelhető filozófusok, korszakok, irányzatok és ajánlható művek
Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók a részletes követelményekben.
A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Mi a filozófia? | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein, Deleuze-Guattari, Ventos | -Platón, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, marxizmus, Bécsi Kör, Carnap, Heidegger, Rorty |
| A probléma megközelítése | Eltérőfelfogások afilozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); tárgyáról, kérdésfelvetéseiről. A filozófia, a szaktudományok, a vallás és a művészetek közös és eltérő sajátosságai. Antik görög filozófia: afilozófia mint életforma, tudományok művelése és lélekterápia. Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; a filozófusok az örök létezők és az igazság kutatói; Arisztotelész: a metafizika "az első okok tudománya"; a bölcsességszerető, szemlélődő életmód értéke; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint tevékenység célja a gondolatok logikai tisztázása, a köznapi nyelv elemzése; Deleuze- Guattari: a filozófus a bölcsesség barátja, új fogalmak teremtője; Ventos: a filozofálás feltétele a "tisztán nem látás" beismerése, "merj nem tudni". | Platón: a filozófusok szerepe az igazságos állam megvalósításában; Szent Ágoston: "hiszek, hogy érthessek" elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Descartes: fa-metafora; marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör: a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; Carnap: a metafizikai állítások látszatállítások, érzelmek kifejezései; Heidegger: a metafizikai kérdezés kettősége; Rorty: az ismeretelmélet-központú filozófia kritikája, a filozófus diskurzusok közötti közvetítő szerepe. |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | |
| Ajánlott művek/ | Jaspers: Bevezetés a filozófiába | Platón: Állam, Hetedik levél |
| műrészletek | (részletek) | (részletek). |
| Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek). | |
| Deleuze-Guattari: Mi a filozófia? (részletek). | Heidegger: Mi a metafizika? | |
| X. R. de Ventos: Minek filozofálni? (részletek). | Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (részletek). | |
| 1.2. A létre vonatkozó kérdés | ||
| Filozófusok, irányzatok | Preszókratikusok: Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant, Bécsi Kör, Heidegger | Preszókratikusok, neoplatonizmus, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Bécsi Kör, Heidegger, Sartre, Quine |
| A probléma megközelítése | Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; Descartes: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége;Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele. | Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás; neoplatonizmus: emanáció, Egy - Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse est percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások; Heidegger: a létnek a rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Sartre: lét, semmi, szabadság,Quine: a "mi van?"- problémája. |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Hérakleitosz: Töredékek B1. | Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek). |
| Parmenidész: B8. 1-61. | Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek). | |
| Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Heidegger: Mi a metafizika?; A műalkotás eredete (részletek). | |
| Heidegger: Lét és idő (részletek). | Sartre: A lét és a semmi (részletek). | |
| Quine: A tapasztalattól a | ||
| tudományig (részletek). | ||
| 1.3. A test-lélek probléma | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes | Spinoza, Davidson |
| A probléma megközelítése | A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról. | Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben; Davidson: a fizikai és a mentális jelenségek közötti viszony, az anomáliás monizmus álláspontja. |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam (részletek). | Spinoza: Etika (részletek). |
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Dennett: Micsoda elmék (részletek). | |
| Davidson: Mentális események (részletek). | ||
| 1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság | ||
| Filozófusok, irányzatok | Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, sztoicizmus, szkepticizmus, Aquinói Szent Tamás, F. Bacon, Descartes, Locke, Kant, Comte,pozitivizmus, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Wittgenstein | Preszókratikusok, szkepticizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Comte, pozitivizmus, Bergson, Husserl, fenomenológia, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Kuhn, Lakatos Imre, posztmodern |
| A probléma megközelítése | Preszókratikusok: Herakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret mibenléte; sztoicizmus, szkepticizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium; Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; F. Bacon: a megismerés akadályai a "ködképek"; Descartes, Locke: biztos | Preszókratikusok: a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; szkepticizmus: az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás: Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; a középkor filozófusai: univerzália-vita; Comte,pozitivizmus: teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Bergson: a valóság |
| ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely; Kant: "kopernikuszi fordulat"; Comte/ pozitivizmus: az elméletalkotás stádiumai; BécsiKör, Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein: nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok; Kuhn: a tudományos fejlődés paradigmatikus modellje. | statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, verifikáció, kumulatív tudományfejlődési modell; Popper: fallibilis tudományfejlődési elmélet, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Kuhn: a tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása; Lakatos Imre: tudományos kutatási programok, negatív és pozitív heurisztika; posztmodern: a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, a diskurzusok integráló szerepe. | ||
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Parmenidész: B 8. 1-61. | Gorgiász: A nemlétezőről (részletek). | |
| Platón: Állam VII. 514 a-518 b | Comte: A pozitív szellem | ||
| (Barlanghasonlat). | (részletek). | ||
| F. Bacon: Novum Organum | Schlick: A filozófia fordulata | ||
| (részletek). | (részletek). | ||
| Descartes: Elmélkedések az első | Lakatos Imre: Bizonyítások és | ||
| filozófiáról (részletek). | cáfolatok (részletek). | ||
| Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés. | Lyotard-Habermas-Rorty: A posztmodern állapot (részletek). | ||
| Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). | H. Putnam: Agyak a tartályban (részletek). | ||
| Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). | |||
| 1.5. Az én problémája | |||
| Filozófusok, irányzatok | Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, egzisztencializmus, Sartre, Camus | Hume, német idealizmus, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Tengelyi László | |
| A probléma | Antropológiai fordulat az újkori | Hume: az Én azonossága melletti | |
| megközelítése | filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény. Descartes: gondolkodó és kiterjedt dolog; Locke: az én határai, memória-argumentum; Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; egzisztencializmus, Sartre: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség; Camus: az emberi lét abszurditása. | filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya;Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a "szerencsétlen individuum", az ismétlés;Heidegger: jelenvaló lét, világban-való-lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét, Tengelyi László: az önazonosság kérdése a narratív identitás szemszögéből, a megélt sors és az elbeszélt történet. | |
| Filozófiai diszciplínák | Ismeretelmélet, lételmélet, etika, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Kierkegaard: Vagy-vagy. Az ismétlés (részletek). | |
| Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). | Heidegger: Lét és idő. Bevezetés. | ||
| Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Egy vezér gyermekkora. A fal (novellák). | Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény (részletek). | ||
| Camus: A lázadó ember. Sziszüphosz mítosza. | |||
| 1.6. A végesség emberi problémája | 1.6. Végesség és végtelenség | ||
| Filozófusok, irányzatok | Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, egzisztencializmus, Heidegger | Preszókratikusok, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger | |
| A probléma megközelítése | Platón: a halál a test és lélek szétválása, halandó test és halhatatlan lélek; Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen | Preszókratikusok: apeirón; Kant: a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia;Hesel: a véges és a | |
| ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; egzisztencializmus: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét. | végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard: a végtelen és a véges az emberi létezésben; Nietzsche: az életet beteljesítő halál; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája. | ||||||
| Filozófiai diszciplínák | Lételmélet, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia. | ||||||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). | Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). | |||||
| Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). | Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részletek). | ||||||
| Heidegger: Lét és idő (részletek). | |||||||
| 1.7. Vallásfilozófiai kérdések | |||||||
| Filozófusok, irányzatok | Canterbury-i Szent Anzelm, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Nietzsche,Sartre, Molnár Tamás | Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgenstein | |||||
| A probléma megközelítése | Isten létezése, istenérvek; a rossz eredete; filozófiai és vallási istenképek. Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány és bűn, az ember szabad akarata; Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai; az antik filozófia és a keresztény teológia kapcsolata; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló és mindenható szubsztancia, istenbizonyítékok; Nietzsche: "Isten halott"; Sartre: az ember lényege nincs előzetesen meghatározva, nincs Isten; Molnár Tamás: elérhetetlen, immanens, transzcendens és személyes Isten. | Hit és tudás; Szent Ágoston: "hiszek, hogy érthessek" elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi- és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról, az istenérvek kritikája és a morális istenérv;Kierkegaard: a hit és a létezés paradoxonjai, etikai és vallási stádium; Wittgenstein: az elmondható és a kimondhatatlan. | |||||
| Filozófiai diszciplínák | Vallásfilozófia, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, logika. | ||||||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. Vajon van-e Isten? (részletek). | Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). |
| Nietzsche: A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra I. (részletek). | Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). | |
| Molnár Tamás: Filozófusok Istene (részletek). | Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). | |
| 1.8. Etikai problémák | ||
| Filozófusok, irányzatok | Szókratész, Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, egzisztencializmus, Sartre, Sandel | Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Spinoza, Kant, J. S. Mill, Nietzsche, analitikus filozófia, emotivizmus, Rawls, Maclntyre, Searle, Habermas |
| A probléma megközelítése | Az erkölcsi értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról. Szókratész: a jó tudása és az erényes cselekedet, daimonion; Platón: a jó ideája, az erények és a lélekrészek; Arisztotelész: az etikailag helyes cselekvés és a boldogság (eudaimonia), az erkölcsi erény (areté) mint "két szélsőség közötti közép"; epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus: hédoné, ataraxia, apatheia, epokhé, szabadság; Szent Ágoston: Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint hiány, a szabad akarat és a bűn; Kant: Mit kell tennem?, hipotetikus és kategorikus imperatívusz, morális és legális cselekvés; Nietzsche: minden érték átértékelése, Isten halott, az értékteremtő ember; egzisztencializmus, Sartre: szabadság, választás, felelősség; Sandel: erkölcsfilozófiai irányzatok válaszai korunk erkölcsi dilemmáira. | Univerzalizmus és relativizmus; szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: igazságosság az államban és az egyes emberben; Arisztotelész: az erény mint "hozzánk viszonyított közép"; Spinoza racionalista etikája és "Isten értelmi szeretete"; Kant: a tiszta gyakorlati ész posztulátumai: halhatatlan lélek, szabadság, Isten léte; J. S.Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés; Nietzsche: az erkölcsi jó és rossz, az úri és a szolga morál, ressentiment; metaetika/ emotivizmus: az értékítéletnek nincs logikai igazságértéke; az erkölcsi állítások érzelmeink kifejezései; Rawls: kapcsolódás a kanti hagyományhoz, a méltányosságként felfogott igazságosság; Maclntyre: visszatérés az arisztotelészi hagyományhoz; Searle: az erkölcsi parancsok mögött értékítéletek vannak; Habermas: a pragmatikai, |
| az etikai és a morális kérdésfelvetések különbsége (Mit tegyek?, Mi a jó nekünk?, Mi a jó mindenkinek?) | ||
| Filozófiai diszciplínák | Etika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, politikai filozófia, vallásfilozófia, tudományfilozófia, logika. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam (részletek). | Nietzsche: A morál genealógiájához (részletek). |
| Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6. | Rawls: Az igazságosság elmélete (részletek). | |
| Epikurosz levele Menoikeusznak; Epiktétosz: Kézikönyvecske (részletek). | MacIntyre: Az erény nyomában (részletek). | |
| Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4. | Searle: Hogyan vezethető le a "kell" a "van"-ból? (Tények és értékek). | |
| Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikája (részletek). | Habermas: A kommunikatív etika III/3. | |
| Sandel: Mi igazságos ... és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (részletek). | ||
| 1.9. A szabadság kérdése | ||
| Filozófusok | Szent Ágoston, Locke, a felvilágosodás gondolkodói, Kant, Hegel, Sartre | Spinoza, Hume, Rousseau, Kant, J. S.Mill, I. Berlin |
| A probléma megközelítése | Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; Locke: az egyén szabadsághoz való joga; a felvilágosodás gondolkodói az ész és az értelem lehetőségeiről és korlátairól, a polgári szabadságról; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Hegel: a szabadság kibontakozása a világtörténelemben; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság. | Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; J. S.Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás; I. Berlin: pozitív és negatív szabadság. |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, metafizika, lételmélet, vallásfilozófia, politikai filozófia. | |
| Ajánlott művek/ | Szent Ágoston: Vallomások VII. | Kant: Az erkölcsök |
| műrészletek | könyv; A szabad akaratról | metafizikájának alapvetése |
| (részletek). | (részletek). | |
| Kant: Válasz a kérdésre: Mi a | Rousseau: A társadalmi | |
| felvilágosodás? | szerződés, I-II. könyv. | |
| Sartre: Mi az egzisztencializmus? | J. S. Mill: A szabadságról (részletek). | |
| I. Berlin: A szabadság két | ||
| fogalma (részletek). | ||
| 1.10. | Az esztétikai érték problémája | |
| Filozófusok, | Platón, Arisztotelész, Kant, | |
| irányzatok | Heidegger, hermeneutika: Gadamer, analitikus filozófia | |
| A probléma megközelítése | Viták a szépségről: alapvető esztétikai minőség (klasszikus esztétika) vagy egyike az esztétikai minőséget jelölő fogalmaknak (analitikus filozófia). Platón: a szép ideája; Platón, Arisztotelész: a művészet mint mimézis eltérő felfogása; Kant: a reflektáló ítélőerő, a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szép és a fenséges, a szépség mint "az erkölcsi jó szimbóluma"; Heidegger: a létet feltáró művészet; Gadamer: a művészet hermeneutikai elemzése; analitikus filozófia: az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása. | |
| Filozófiai diszciplínák | Esztétika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Platón: Állam; Phaidrosz (részletek). | |
| Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek). | ||
| Heidegger: A műalkotás eredete (részletek). | ||
| Gadamer: Igazság és módszer; A szép aktualitása (részletek). | ||
| 1.11. Az idő filozófiai értelmezése | ||
| Filozófusok, irányzatok | Arisztotelész, Szent Ágoston, Kant, Bergson, Heidegger | Preszókratikusok, Zénón, Leibniz, Kant, |
| Nietzsche, Heidegger, Husserl, Ricoer, Levinas | |||
| A probléma megközelítése | Arisztotelész: az idő a változás mértéke, a szubsztancia egyik attribútuma; SzentAgoston: a szubjektív idő, idődimenziók: múlt, jelen, jövő - emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő és a tér mint a priori szemléleti forma; Bergson: a fizikai idő és az élményidő, a tartam; Heidegger: lét és idő, időbeli lét. | Zénón paradoxonjai; Newton és Leibniz vitája az abszolút térről és időről; Kant antinómia- tana; Nietzsche: "ugyanannak örök visszatérése"; Heidegger: jelenvaló lét/ittlét, világban-való-lét; Husserl, Ricoer, Levinas: az idő és a másik. | |
| Filozófiai diszciplínák | Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott művek/ műrészletek | Szent Ágoston: Vallomások (részletek). | Heidegger: Lét és idő (részletek). | |
| Bergson: Idő és szabadság (részletek). | Nietzsche: A vidám tudomány 341.; Így szólott Zarathustra (részletek). | ||
| Husserl: Előadások az időről (részletek). | |||
| 1.12. A környezet- és bioetika problémái | |||
| A probléma megközelítése | Felfogások a környezet- és bioetika fogalmáról: az alkalmazott etika egyik ága; interdiszciplináris tudományág. A környezeti problémák vizsgálata - eltávolodás a tisztán tudományos- technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági, jogi és etikai dimenziók irányába. Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere; a környezet önmagában való érték; a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik. Környezetvédelem - a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek). Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, szervátültetés, genetikai beavatkozások - érvek és ellenérvek. | A személy fogalmának szerepe a bioetikában, az antropocentrikus, a biocentrikus és az ökocentrikus etikák felfogása a morális státusszal való rendelkezésről; a genetikai beavatkozások és a személyiség, a társadalmi identitás problémája. | |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, lételmélet, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia. | ||
| Ajánlott | Charles Susanne (szerk.): Bioetikai | Kőműves Sándor és Rózsa | |
| művek/ műrészletek | olvasókönyv (részletek). | Erzsébet (szerk.): A személy bioetikai kontextusa (részletek). |
| Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába (részletek). | Lányi András - Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika (szöveggyűjtemény). | |
| Tillmann József (szerk.): A későújkor józansága (részletek). | Habermas: A posztnemzeti állapot IV. Érvek az ember klónozása ellen, három válasz. | |
| Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részletek). | ||
| Eco: Egy őrült tudós klónozni akar. | ||
| 1.13. Globalizáció és társadalom | ||
| A probléma megközelítése | A globalizáció hétköznapi és tudományos definíciói. A globalizáció folyamatának történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai, jogi és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség. Fukuyama ésHuntington felfogása a kétpólusú világ megszűnése utáni világrendről. | A globalizáció előnyei és hátrányai; a globalizáció folyamatának sajátosságai: globális és lokális, homogenizáció és sokszínűség, nemzetállamon túli kormányzás és nemzetállami szuverenitás; növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek az országok és a régiók között. |
| Filozófiai diszciplínák | Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia. | |
| Ajánlott művek/ műrészletek | Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember (részletek). | A. Giddens: A globalizáció és a változó világ (In: Szociológia). |
| Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek). | Habermas: A posztnemzeti állapot. Politika eszmék (részletek). | |
| Rüdiger Safranski: Mennyi globalizációt bír el az ember? | Bayer József: Globális média, globális kultúra (részletek). | |
| Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0 Érvek és ellenérvek (részletek). | Lányi András: A globalizáció folyamata (részletek). | |
2. FILOZÓFUSOK
| KÖZÉPSZINT | EMELT SZINT | ||
| Kötelező (6) | Választható (3) | Kötelező (9) | Választható (4) |
| Egy preszókratikus | |||
| Platón | Platón | ||
| Arisztotelész | Arisztotelész | ||
| Szent Ágoston | Szent Ágoston | ||
| Aquinói Szent Tamás | Aquinói Szent Tamás | ||
| Bacon | Bacon | ||
| Descartes | Descartes | ||
| Locke | Locke | ||
| Berkeley | |||
| Hume | Hume | ||
| Spinoza | |||
| Rousseau | |||
| Kant | Kant | ||
| Hegel | Hegel | ||
| Marx | Marx | ||
| Comte | Comte | ||
| Mill | |||
| Schopenhauer | Schopenhauer | ||
| Kierkegaard | Kierkegaard | ||
| Nietzsche | Nietzsche | ||
| Bergson | Bergson | ||
| Husserl | |||
| Heidegger | Heidegger | ||
| Sartre | Sartre | ||
| Bécsi Kör | Bécsi Kör | ||
| Popper | |||
| Kuhn | Kuhn | ||
| Wittgenstein | Wittgenstein | ||
| Egy posztmodern | |||
| Egy magyar filozófus |
Megjegyzés: Középszinten a középkorból egy szerző kötelezően választandó.
2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Platón | ||
| Filozófiai problémák | Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer. | Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, a szép ideája, szerelemfelfogások. |
| Fogalmak | Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság. | Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). | Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és Vonalhasonlat), |
| Állam X. 596 b-597 d (A lét három formája). | Phaidon Bevezetés 70a-77d, Lakoma, | |
| Szókratész védőbeszéde. | ||
| Arisztotelész | ||
| Filozófiai problémák | A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag- forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, "két szélsőség közötti közép", erények, fogalom, ítélet, következtetés. | A létező és a lét, mozgás - változás, lehetőség - valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás. |
| Fogalmak | Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zoón politikon, szillogizmus. | Kategória, attribútum, szubsztrátum, univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Politika (részletek). Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b- 1107 a. | Metafizika Z 1029a-1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás); |
| Nikomakhoszi Etika I-II. könyv. | ||
| Szent Ágoston | ||
| Filozófiai problémák | A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten. | A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő. |
| A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés. | ||
| Fogalmak | Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat. | Illumináció, szeretet etika. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI.; (a szabad akarat és a rossz kérdései). | Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái). |
| Aquinói Szent Tamás | ||
| Filozófiai problémák | Hit és tudás, értelmi- és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer. | A lét és a létező, Isten mint végtelen létteljesség, anyag - forma, lehetőség - valóság. |
| Fogalmak | Skolasztika, univerzália-vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens- és transzcendens világ, tomizmus. | Létező - lét - lényeg, actus / energeia / valóság - potencia / dünamisz / lehetőség. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2. | Summa Theologiae, Pars I, Quaestio I, Art. 3-8; A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet. |
| F. Bacon | ||
| Filozófiai problémák | A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában. | |
| Fogalmak | Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Novum Organum (ködképek). | |
| Descartes | ||
| Filozófiai problémák | Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, "Gondolkodom, tehát vagyok"- tétel, "világos és elkülönített" belátás, test és lélek dualizmusa, szubsztanciák: gondolkodó és a kiterjedt dolog, Isten; az én mint gondolkodó dolog; istenbizonyítékok. | Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, fa-metafora, autonóm etika megalapozási kísérlete. |
| Fogalmak | Racionalizmus és empirizmus, "józan ész", módszeres kétely, gondolkodó és kiterjedt szubsztancia, velünk született ideák. | A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, clare et distincte, autonóm etika. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Elmélkedések az első filozófiáról (1- 3. Elmélkedés). | Értekezés a módszerről (3-4. rész). |
| Locke | ||
| Filozófiai problémák | Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó. | A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve. |
| Fogalmak | Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus. | Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról). | (Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II.; VII.; XI-XII. fejezet. |
| Berkeley |
| Filozófiai problémák | Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus. | |
| Fogalmak | Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse est percipi). | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Hűlasz és Philonusz három párbeszéde (részletek). | |
| Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről. Bevezetés és I. rész 1- 24. | ||
| Hume | ||
| Filozófiai problémák | Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás. | Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye. |
| Fogalmak | Empirizmus, tudás. | Percepció, benyomások és ideák. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Értekezés az emberi természetről (részletek). | Értekezés az emberi természetről I. könyv, Az értelemről, III. I. 1. |
| Tanulmány az emberi értelemről, 7. fejezet, 2. | ||
| Spinoza | ||
| Filozófiai problémák | Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszűntetése; a kauzalitás mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és "Isten értelmi szeretete". |
| Fogalmak | Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Etika I. Istenről. | |
| Rousseau | ||
| Filozófiai problémák | A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó. | |
| Fogalmak | Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | A társadalmi szerződés I-II. könyv. | |
| Kant | ||
| Filozófiai problémák | A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó. | A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv; az ítélőerő és a képzelőerő kapcsolata, a szép és a fenséges. |
| Fogalmak | Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatívusz. | Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? | A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz. Bevezetés. |
| A tiszta ész kritikája. Bevezetés. | Az ítélőerő kritikája, 43-48. | |
| Hegel | ||
| Filozófiai problémák | Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben. | A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem. |
| Fogalmak | Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. | Objektum, szubjektum, transzcendentális szubj ektum. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). | A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek). |
| Marx | ||
| Filozófiai problémák | A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya. | A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszűntetése. |
| Fogalmak | Dialektikus és történelmi materializmus, "tudományos szocializmus", praxis. | Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Tézisek Feuerbachról. | A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági- filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka). |
| Comte | ||
| Filozófiai problémák | A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai. | |
| Fogalmak | Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium. | |
| Ajánlott művek/mű- részletek | Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek). | |
| J. S. Mill | ||
| Filozófiai problémák | A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése. | |
| Fogalmak | Liberalizmus, utilitarizmus. | |
| Ajánlott művek/mű- | ||
| részletek | A szabadságról (részletek). | |
| Schopenhauer | ||
| Filozófiai problémák | Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál. | A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet. |
| Fogalmak | Akarat, képzet, idea, pesszimizmus. | |
| Ajánlott művek/mű- részetek | A világ mint akarat és képzet III. 31- 33. §. | |
| Kierkegaard |
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, választás, szorongás. | Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a "szerencsétlen individuum", a hit és a létezés paradoxonjai. |
| Fogalmak | Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok. | Egzisztálás, paradoxon. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek). | Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése? |
| Az ismétlés. Halálos betegség. | ||
| Nietzsche | ||
| Filozófiai problémák | A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték "átértékelése", Isten halott, az értékteremtő ember, "ugyanannak örök visszatérése", a hatalom akarása. | A morál, az erkölcsi jó és rossz. |
| Fogalmak | Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus. | Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál. |
| Ajánlott művek/mű- részletek | A tragédia születése; A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra: Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről. | A morál genealógiájához I. rész; Túl jón és rosszon 2. és 5. rész. |
| Bergson | ||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. A fizikai és az élményidő, a tartam. | A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten; a valóság statikus és dinamikus szemlélete; az intuitív és a fogalmi megismerés; relatív és abszolút ismeret. |
| Fogalmak | Intuíció, életlendület. | Relatív és abszolút ismeret. |
| Ajánlott művek/műrészletek | Idő és szabadság (részletek). | Teremtő fejlődés (részletek). |
| Husserl | ||
| Filozófiai problémák | A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén. | |
| Fogalmak | Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás. | |
| Ajánlott művek/műrész- letek | A fenomenológia ideája (részletek). |
| Heidegger | ||
| Filozófiai problémák | A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet - a létnek rejtőzködésből való kilépése. | Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés. |
| Fogalmak | Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét (Dasein), világban-való-lét (in-der- Welt-Sein). | Phüszisz, logosz, alétheia. |
| Ajánlott művek/műrész- letek | Lét és idő; A műalkotás eredete (részletek). | Mi a metafizika? |
| Sartre | ||
| Filozófiai problémák | Az individuum létezése, lényege; Én és a Másik; szabadság, választás, felelősség, szorongás; az ember "szabadságra van ítélve", "az amivé önmagát teszi"; "lenni nem más mint tenni". | A tudat és a semmi, a világ mint az önmagában létező lét totalitása. |
| Fogalmak | Egzisztencia, esszencia, szorongás. | A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés. |
| Ajánlott művek/műrész- letek | Mi az egzisztencializmus? | A lét és a semmi (részletek). |
| Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák). | ||
| Bécsi Kör | ||
| Filozófiai problémák | A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága. | A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; a metafizika kiküszöbölése; értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés. |
| Fogalmak | Logikai pozitivizmus, verifikáció. | |
| Ajánlott művek/műrészletek | Schlick: A filozófia fordulata (részletek). | Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek). |
| Popper Filozófiai problémák | A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom. | |
| Fogalmak | Fallibilis tudományfejlődési |
| elmélet, falszifikáció. | ||
| Ajánlott művek/műrészletek | A tudományos kutatás logikája; A historicizmus nyomorúsága (részletek). | |
| Kulin | ||
| Filozófiai problémák | A tudományos fejlődés paradigmatikus modellj e, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere. | A tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása. |
| Fogalmak | Paradigma, paradigmaváltás, normál tudomány, tudományos forradalom. | "Szakmai mátrix". |
| Ajánlott művek/műrészletek | A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). | |
| Wittgenstein | ||
| Filozófiai problémák | A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ; az elmondható és a kimondhatatlan; a beszéd mint tevékenység vagy életforma része. | A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték-táblázatok. |
| Fogalmak | Köznapi nyelv, nyelvj átékok. | |
| Ajánlott művek/műrészletek | Logikai-filozófiai értekezés (részletek); Filozófiai vizsgálódások (részletek). |
3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK
A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.
| Középszint | Emelt szint |
| Antik görög filozófia | Antik görög filozófia |
| A középkor filozófiája | |
| Felvilágosodás | Felvilágosodás |
| Német idealizmus | |
| 20. századi filozófia (egzisztencializmus, analitikus filozófia) | 20. századi filozófia (egzisztencializmus, fenomenológia, hermeneutika, analitikus filozófia, posztmodern) |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakörök | NINCS | témakörök |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 15 perc | ||
| Feladatsor | Egy tétel kifejtése | ||
| A) Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor | B) Szövegértelmezés, reflektálás | A) Egy téma kifejtése | B) A filozófiával kapcsolatba hozható alkotás értelmezése |
| 30 pont | 70 pont | 35 pont | 15 pont |
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarészösszetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
| A) vizsgarész-összetevő: 30 pont Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül. - filozófiatörténeti alapismeretek - alapfogalmak - korszakok - problémák |
| B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont) - a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező - filozófiai szövegrészletek értelmezése - reflektálás a felismert filozófiai problémára - önálló vélemény megfogalmazása |
Az a) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.
Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)
A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.
Feladattípusok
- fogalom értelmezése és alkalmazása
- egy korszak vagy egy irányzat felismerése
- filozófiai művek ismerete
- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása
- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete
- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése
- filozófiai ábrák elemzése
- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása
- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása
A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.
A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.
Szövegfajták
A vizsgán csak "elsődleges" művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.
A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.
Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.
A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az "A", 70%-a a "B" vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben;
- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;
- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;
- a szövegértelmezési készség szintje;
- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;
- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;
- az argumentálás nyelvi színvonala.
Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.
Az értékelés során csak egész pontszám adható.
Szóbeli vizsga
A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani. A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgarész "A" és "B" feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.
A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.
Minden tétel két feladatot ("A" és "B") foglal magába. Az "A" feladat lehet
- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;
- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;
- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;
- egy filozófiatörténeti korszak, illetve irányzat bemutatása.
Minden tételnek legalább két "A" feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.
A "B" feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.
Az "A" és "B" feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.
A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, és a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).
A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az "A", 15 pont a "B" feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;
- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;
- a szövegértelmezés szintje;
- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 240 perc | 20 perc | |||
| Feladatsor | Egy tétel kifejtése | |||
| A) Feleletválasztós kérdéssor | B) Szövegértelmezés, probléma- meghatározás | C) Esszé | "A" Egy téma kifejtése | "B" Szemelvény elemzése |
| 20 pont | 30 pont | 50 pont | 35 pont | 15 pont |
| 100 pont | 50 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarészösszetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.
Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.
A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.
A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.
A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:
A) 20 pont
B) 30 pont
C) 50 pont
Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Szóbeli vizsga
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Evente a tételek 20%-át meg kell újítani. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül. A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:
- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;
- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;
- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;
- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;
- szövegértelmezés;
- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;
- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;
- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.
A tételsor "A" feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).
Minden tétel két feladatból áll.
Az "A" feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.
A "B" feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.
A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.
A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az "A", 15 pont a "B" feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:
- filozófiatörténeti tudás;
- logikus gondolkodás, argumentációs készség;
- szövegértelmezési készség;
- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;
- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik."
5. Az R. Mellékletének FIZIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"FIZIKA
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:
- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;
- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;
- alapmennyiségek mérése;
- egyszerű számítások elvégzése;
- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;
- grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítése, értékelése, elemzése;
- mértékegységek, mértékrendszerek használata;
- a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;
- induktív és deduktív következtetés;
- analógiás következtetés;
- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása;
- tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítése; téves információk azonosítása;
- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;
- a mindennapi életben használt eszközök működésének megértése;
- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;
- a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerése és megértése;
- a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete.
Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:
- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;
- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén);
- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;
- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;
- az adatok, mérési eredmények felhasználása bizonyítékként, érvként;
- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);
- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata;
- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;
- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;
- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő fizikai feladatok, problémák megoldása;
- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;
- a környezetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.
B) TÉMAKÖRÖK
Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.
A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. Amely témakörhöz a táblázat nem tartalmaz külön követelményt, ott a fogalom ismerete az elvárás.
1. Mechanika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Newton törvényei | ||
| 1.1.1. Newton I. | Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a | Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati |
| törvénye | mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat | kapcsolatokat. |
| Kölcsönhatás | említeni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze az | Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. |
| Mozgásállapot, - | egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze | Alkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott |
| változás | Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. | mozgásfajtákra. |
| Tehetetlenség, tömeg | törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. | |
| Inerciarendszer | Tudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. | |
| 1.1.2. Newton II. | Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. | Legyen jártas az erővektorok felbontásában. |
| törvénye | ||
| Erőhatás, erő, eredő | ||
| erő támadáspont, | ||
| hatásvonal | ||
| Lendület, | Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. | Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét |
| lendületváltozás, | Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések, | feladatmegoldásokban. |
| Lendületmegmaradás | közlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének | |
| Zárt rendszer | érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű | |
| Ütközések vizsgálata | feladatokat megoldani. | |
| Szabaderő, | ||
| kényszererő | ||
| 1.1.3. Newton III. | Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban | |
| törvénye | fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. | |
| 1.2. Pontszerű és merev | ||
| test egyensúlya | ||
| Forgatónyomaték | Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. | Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani. |
| Erőpár | ||
| Egyszerű gépek: | ||
| Lejtő, emelő, csiga | ||
| Tömegközéppont | Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. | Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer tömegközéppontját számolással meghatározni. |
| 1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása Tehetetlenségi nyomaték Perdület ésperdület- megmaradás | Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a forgómozgás dinamikai leírásában. Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű forgásszimmetrikus testekre. Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével. Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a perdületmegmaradás törvényének érvényesülését. | |
| 1.4. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.4.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.4.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi | Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket. Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. | Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket. Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. |
| gyorsulás (- 6.1) | Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb | |
| feladatokban alkalmazni is. | ||
| 1.4.3. Összetett | Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. | Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, |
| mozgások | távolságát, időtartamát, végsebességét. | |
| Függőleges, vízszintes | ||
| hajítás | ||
| 1.4.4. Periodikus | Jellemezze a periodikus mozgásokat. | Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a |
| mozgások | periodikus mozgások témakörében. | |
| 1.4.4.1. Az egyenletes | ||
| körmozgás | ||
| Periódusidő, | ||
| fordulatszám | ||
| Kerületi sebesség | ||
| Szögelfordulás, | ||
| szögsebesség | ||
| Centripetális gyorsulás | Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét | |
| Centripetális erő mint | jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. | |
| a körmozgást fenntartó | ||
| erő | ||
| Szöggyorsulás és | ||
| kerületi gyorsulás | ||
| 1.4.4.2. Mechanikai | ||
| rezgések | ||
| Rezgőmozgás | Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. | |
| Harmonikus | Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, | Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit |
| rezgőmozgás | kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. | (periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő) |
| Kitérés, amplitúdó, | egyszerűbb feladatok megoldásában. | |
| fázis | ||
| Rezgésidő, frekvencia | ||
| Rugalmas erő | A rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű | |
| feladatokban. | ||
| Matematikai inga | Tudjon periódusidőt mérni. | Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, |
| Lengésidő | feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni. | |
| Csillapított és | ||
| csillapítatlan rezgések | ||
| Rezgő rendszer | Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő | |
| energiája | rendszerben. | |
| Szabadrezgés, | Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. | |
| kényszerrezgés |
| Rezonancia | Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. | |
| 1.4.4.3. Mechanikai | Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat | Tudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket. |
| hullámok (- 4.1.) | mondani a mindennapi életből. | |
| Longitudinális, | Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik. | |
| transzverzális hullám, | ||
| polarizált hullám, egy-, | ||
| két, háromdimenziós | ||
| hullám | ||
| Hullámhossz, terjedési | Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. | |
| sebesség, frekvencia | ||
| Visszaverődés, törés | Tudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre. | |
| jelensége, törvényei | ||
| Beesési, | ||
| visszaverődési, törési | ||
| szög, törésmutató | ||
| Polarizáció | ||
| Interferencia | Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. | |
| Elhajlás | ||
| Állóhullám, | Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. | |
| duzzadóhely, | ||
| csomópont | ||
| Húrok, sípok | ||
| Hangforrás, | A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást | Ismerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az |
| hanghullámok | leíró fizikai mennyiségekkel. | ember által szokásosan érzékelt hangtartományban. |
| Hangerősség | ||
| Hangmagasság | ||
| Hangszín | ||
| Ultrahang, infrahang | Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét. | |
| 1.5. Munka, energia | ||
| Munkavégzés, munka | Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó | Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó |
| erőhatás esetén. | erőhatás esetén is. | |
| Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. | ||
| Gyorsítási munka | ||
| Emelési munka | ||
| Súrlódási munka | ||
| Energia, | ||
| energiaváltozás | ||
| Mechanikai energia: | Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, | Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai |
| Mozgási energia Forgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel | tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. | energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. |
| Energiamegmaradás törvénye (- 2.5) Konzervatív erők munkája | Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. | Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. |
| Teljesítmény Hatásfok (- 2.8) | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. | Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét. |
| 1.6. A speciális relativitáselmélet alapjait 5.2) | ||
| Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés | Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. | |
| 1.7. Folyadékok és gázok mechanikája | ||
| A légnyomás kimutatása és mérése Pascal törvénye | Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget. | |
| Hidrosztatikai nyomás Felhajtóerő Felületi feszültség Közegellenállás Kontinuitási törvény Bernoulli-törvény | Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére. Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére. Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek. Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő. Tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a gyakorlati életből. | Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos feladatok megoldására. |
2. Hőtan, termodinamika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség (tömeg, részecskeszám), mól Ideális gáz Avogadro törvénye (- 4.1) | Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje az Avogadro-törvényt. | |
| 2.2. Hőtágulás | Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket. | |
| Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása | Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. | |
| 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat. | Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet. |
| 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (- 5.1) Hőmozgás | Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). | |
| 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (- 1.4) | ||
| 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás | ||
| Hőmennyiség, munkavégzés | Ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. | Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. |
| 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás | Értelmezze az I. főtételt speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. | Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. |
| 2.5.3. Körfolyamatok | Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. | |
| Perpetuum mobile | Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét. | |
| 2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás, termikus egyensúly Gázok fajhői | Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén. | Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson mért fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni. |
| 2.7. Halmazállapot- változások | Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. | Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat megoldani velük. |
| 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont | Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket. | |
| 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Telített és telítetlen gőz Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság | Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét. Ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket. | Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. |
| 2.7.3. Jég, víz, gőz | Ismerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon |
| A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés | példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. | |
| 2.8. A termodinamika II. főtétele | ||
| 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (- 1.5.) | Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. | Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét. |
| Hatásfok | Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. | |
| Másodfajú perpetuum mobile | Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. | |
| 2.9. A hőterjedés formái | Ismerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét. |
3. Elektromágnesség
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás | Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. | |
| Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye | Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. | |
| 3.1.2. Az elektromos | Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. | |
| mező jellemzése | Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén | |
| Térerősség | elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak | |
| A szuperpozíció elve | segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén | |
| Erővonalak, -fluxus | elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. | |
| Feszültség | ||
| Potenciál, ekvipotenciális | A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén | |
| felület | elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek | |
| segítségével. | ||
| Konzervatív mező (- | Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az | Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt |
| 1.5.) | úttól. | értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. |
| Homogén mező | ||
| Földpotenciál | ||
| 3.1.3. Töltések mozgása | Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben. | |
| elektromos mezőben (- | ||
| 1.1.) | ||
| 3.1.4. Töltés, térerősség, | ||
| potenciál a vezetőkön | ||
| Töltések elhelyezkedése | Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen | |
| vezetőkön | tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon | |
| Térerősség a vezetők | példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. | |
| belsejében és felületén | ||
| Csúcshatás | ||
| Az elektromos mező | ||
| árnyékolása | ||
| Földelés | ||
| 3.1.5. Kondenzátorok | Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát | Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag |
| Kapacitás | mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. | kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának |
| Síkkondenzátor | meghatározását. | |
| Permittivitás | ||
| Feltöltött kondenzátor | Ismerje a kondenzátor energiáját. | Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és |
| energiája | alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában. | |
| 3.2. Egyenáram | ||
| 3.2.1. Elektromos áram, | Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az | |
| áramerősség | áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. | |
| Feszültségforrás, | ||
| áramforrás | ||
| Elektromotoros erő, belső | ||
| feszültség, | ||
| kapocsfeszültség | ||
| Áramerősség- és | Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. |
| feszültségmérő műszerek | ||
| 3.2.2. Ohm törvénye | Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, | Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, |
| Ellenállás, belső | tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra | illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert. |
| ellenállás, külső ellenállás | elemzésére. | |
| Vezetők ellenállása, | ||
| fajlagos ellenállás | ||
| Változtatható ellenállás | ||
| Az ellenállás | Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. | |
| hőmérsékletfüggése | ||
| Telepek soros, fogyasztók | Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó | Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések |
| soros és párhuzamos | összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. | magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. |
| kapcsolása | Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések | |
| Az eredő ellenállás | megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő | |
| összeállítására és elvégzésére. | ||
| 3.2.3. Félvezetők | Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. | |
| Félvezető eszközök | Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a | |
| félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, | ||
| tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. | ||
| dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek). | ||
| 3.2.4. Az egyenáram | Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az | |
| hatásai, munkája és | elektromos eszközökben. | |
| teljesítménye | Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos | |
| eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos | ||
| ismereteit. | ||
| Hő-, mágneses, vegyi | Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és | |
| hatás (- 4.2) | érintésvédelmi szabályokat. | |
| Galvánelemek, | Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek | Tudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák |
| akkumulátor | környezetkárosító hatását. | értelmezésében. |
| 3.3. Az időben állandó | ||
| mágneses mező | ||
| 3.3.1. Mágneses | Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az | |
| alapjelenségek | elektrosztatikai alapjelenségek között. | |
| A dipólus fogalma | ||
| Mágnesezhetőség, | ||
| mágneses megosztás | ||
| A Föld mágneses mezeje | Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. | |
| Iránytű | ||
| 3.3.2. A mágneses mező | Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és | Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. |
| jellemzése | definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző | Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az |
| Indukcióvektor | mágneses mezőket. | elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét. |
| Indukcióvonalak, | ||
| indukciófluxus | ||
| 3.3.3. Az áram mágneses | Ismerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses | Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére |
| mezeje | mezejének jellegét. | vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban. |
| Hosszú egyenes vezető, | ||
| áramhurok, egyenes | ||
| tekercs mágneses mezeje | ||
| Homogén mágneses mező | ||
| Elektromágnes, vasmag | Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag | |
| Mágneses permeabilitás | szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). | |
| 3.3.4. Mágneses | Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és | |
| erőhatások | irány szerint speciális esetben. | |
| A mágneses mező | ||
| erőhatása áramjárta | ||
| vezetőre | ||
| Két párhuzamos, hosszú | ||
| egyenes vezető között ható | ||
| eró Lorentz-erő | Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje | Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. |
| Részecskegyorsító | ennek néhány következményét. | Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét. |
| berendezés f-> 5.3.) | ||
| 3.4. Az időben változó | ||
| mágneses mező | ||
| 3.4.1. Az indukció | Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező | Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező |
| alapjelensége | mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. | és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő |
| Mozgási indukció | szerkezetét. | |
| Nyugalmi indukció | Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű | |
| Faraday-féle indukciós | feladatok megoldására. | |
| törvény | ||
| Lenz törvénye (- 1.4) | Ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerű | Tudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni. |
| Kölcsönös indukció | kísérleteket és jelenségeket említeni. | |
| Önindukció | Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. | |
| Tekercs mágneses | Ismerje a tekercs mágneses energiáját. | |
| energiája | ||
| 3.4.2. A váltakozó áram | Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram | Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró |
| A váltakozó áram fogalma | tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. | összefüggéseket. |
| Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek | ||
| megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és | ||
| elvégzésére. | ||
| Generátor, motor, dinamó | Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét, |
| alkalmazásait. | ||
| Pillanatnyi, maximális és | Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a | |
| effektív feszültség és | hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. | |
| áramerősség | ||
| Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik | Értse az eltérő viselkedés okát. | |
| egyenárammal és váltakozó árammal szemben. | ||
| Váltakozó áramú | ||
| ellenállások: ohmos, | ||
| induktív és kapacitív | ||
| ellenállás | ||
| Fáziskésés, fázissietés | ||
| 3.4.3. A váltakozó áram | Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a | Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka |
| teljesítménye és munkája | munka kiszámítását. | kiszámítását. |
| Hatásos teljesítmény | ||
| Látszólagos teljesítmény | ||
| Transzformátor | Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. | |
| 3.5. Elektromágneses | ||
| hullámok | ||
| 3.5.1. Az elektromágneses | Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és | |
| hullám fogalma | eltérő viselkedését. | |
| Terjedési sebessége | ||
| vákuumban | ||
| Az elektromágneses | Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses | Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és |
| hullámok spektruma: | hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. | hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit |
| rádióhullámok, infravörös | Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és | használnak fel. |
| sugarak, fény, ultraibolya, | biológiai hatásait. | |
| röntgen- és gammasugarak | ||
| Párhuzamos rezgőkör | Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy | Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések |
| zárt, nyitott | végbe benne. | kialakulását |
| Thomson-képlet | ||
| Csatolt rezgések, | ||
| rezonancia | ||
| Dipólus sugárzása, | Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát. | |
| antenna, szabad | ||
| elektromágneses hullámok |
4. Optika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A fény mint | ||
| elektromágneses hullám | ||
| 4.1.1. Terjedési | Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek | |
| tulajdonságok | következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja | |
| Fényforrás | tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. | |
| Fénynyaláb, fénysugár | ||
| Fénysebesség | Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. | Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert |
| (pl. Olaf Römer, Fizeau). | ||
| 4.1.2. Hullámjelenségek | ||
| A visszaverődés és törés | Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb | Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel |
| törvényei - Snellius- | feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük | lemez) feladatokban. |
| Descartes törvény | feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és | Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani |
| Prizma, planparalel lemez | technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a | törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). |
| Abszolút és relatív | jelenségeket. | |
| törésmutató | ||
| Teljes visszaverődés, | ||
| határszög (száloptika) | ||
| Diszperzió | Ismerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja. | Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben |
| frekvenciafüggő. | ||
| Színképek (- 5.2.) | ||
| Homogén és összetett | Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. | |
| színek | ||
| Fényinterferencia, | Ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel | |
| koherencia | ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. | |
| Fénypolarizáció, | ||
| polárszűrő | ||
| Fényelhajlás résen, | Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). | |
| rácson | Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó | |
| összefüggéseket hullámhossz mérésére. | ||
| Lézerfény | Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait. | |
| 4.1.3. A geometriai | ||
| fénytani leképezés | ||
| Az optikai kép fogalma | Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék | Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg |
| (valódi, látszólagos) | esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a | anyagától is függ. |
| Síktükör | nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő | |
| Lapos gömbtükrök | és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. | |
| (homorú, domború) | ||
| Vékony lencsék (gyűjtő, | ||
| szóró) | ||
| Fókusztávolság, dioptria | ||
| Leképezési törvény | Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt. | Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok |
| Nagyítás | Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel | megoldására. |
| kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának | Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel | |
| meghatározása.) | kapcsolatban. | |
| Egyszerű nagyító | Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, | |
| Fényképezőgép, vetítő, | az egyszerűbb eszközök működési elvét. | |
| mikroszkóp, távcső | ||
| 4.1.4. A szem és a látás | ||
| Rövidlátás, távollátás | Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos | |
| Szemüveg | tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg | |
| használatát, a dioptria fogalmát. |
5. Atomfizika, magfizika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Az anyag szerkezete (-> 2.4.) | ||
| Atom Molekula Ion Kémiai elem | Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. | |
| Avogadro-szám (- 2.1., 2.3.) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység | Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. | Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni. |
| 5.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell | Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Ismerje az elektromosság atomos természetét. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. | Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan- kísérletet. |
| Atommag | Ismerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét. | |
| 5.2.1. A kvantumfizika | ||
| elemei | ||
| Planck-formula | Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. | Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való |
| Ismerje a Planck-formulát. | meghatározását. | |
| Foton (energiakvantum) | Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás | |
| Fényelektromos jelenség | energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. | |
| Kilépési munka | Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. | |
| Fotocella (fényelem) | Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani | |
| gyakorlati alkalmazására. | ||
| Vonalas színkép (- 4.1., | Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni | Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. |
| 6.2.) | alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Ismerje a | Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából. |
| Emissziós színkép | színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája | Tudjon számításokat végezni az atomok által elnyelt vagy |
| Abszorpciós színkép | közötti összefüggést. | kibocsátott fotonokkal kapcsolatban. |
| Bohr-féle atommodell | Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford | |
| Energiaszintek | modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint | |
| Bohr-posztulátumok | az ionizációs energia fogalmát. | |
| Alapállapot, gerjesztett | ||
| állapot | ||
| Ionizációs energia | ||
| 5.2.2. Részecske- és | ||
| hullámtermészet | ||
| A fény mint részecske | Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. | Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó |
| összefüggéseket. | ||
| Tömeg-energia | Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini | |
| ekvivalencia | egyenletet. | |
| (- 1.5.) | ||
| Az elektron | Ismerje az elektron hullámtermészetét. | Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. |
| hullámtermészete | Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy | |
| de Broglie-hullámhossz | szabadon mozgó részecske esetére. | |
| Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet. | ||
| Heisenberg-féle | ||
| határozatlansági reláció | ||
| 5.2.3. Az elektronburok | ||
| szerkezete | ||
| Kvantumszámok: fő- és | Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az | Tudja értelmezni a kvantumszámok fizikai jelentését. |
| mellékkvantumszám, | elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok | Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. |
| mágneses kvantumszám, | szükségesek. | |
| spin Pauli-féle kizárási elv, | Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni | Tudja alkalmazni Pauli elvét és a Hund-szabályt az elektronok |
| Hund-szabály | a Pauli-féle kizárási elvet. | betöltési rendjére a periódusos rendszerben. |
| Elektronhéj | ||
| Kvantummechanikai | Ismerje az elektron "tartózkodási helyének" jelentését az atomban a | |
| atommodell | kvantummechanikai atommodell szerint. | |
| 5.3. Az atommagban | ||
| lejátszódó jelenségek | ||
| 5.3.1. Az atommag | Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton | |
| összetétele | és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított | |
| Proton | nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. | |
| Neutron | Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az | |
| Nukleon | atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a | |
| Rendszám | rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a | |
| Tömegszám | közöttük fennálló összefüggéseket. | |
| Izotóp | Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. | |
| Erős (nukleáris) | Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. | |
| kölcsönhatás | ||
| Magerő | Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. | |
| Tömeghiány (- 1.5.) | Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az | Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. |
| Kötési energia | atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje | Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, |
| Fajlagos kötési energia | nagyságrendjét. | nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében. |
| 5.3.2. Radioaktivitás | ||
| Radioaktív bomlás | Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. | |
| a-, (3-, y-sugárzás | Tudja jellemezni az a-, (3-, y-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. | |
| Magreakció | Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. | Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni. |
| Felezési idő | ||
| Bomlási törvény | ||
| Aktivitás | Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. | |
| Mesterséges radioaktivitás | Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. | |
| Sugárzásmérő detektorok | Tudjon példát mondani sugárzásmérő eszközre és annak gyakorlati | Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM- |
| alkalmazására. | cső, Wilson-kamra) működési elvét. | |
| 5.3.3. Maghasadás | Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot | Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét. |
| Hasadási reakció | vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a | |
| Hasadási termék | hasadási termék fogalmát. | |
| Lassítás | Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának | |
| Láncreakció | feltételeit. |
| Hasadási energia | Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. | |
| Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (nukleáris energia) (- 2.8., 1.5.) | Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia (nukleáris energia) jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. | Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására. |
| Szabályozatlan láncreakció Atombomba | Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. | |
| 5.3.4. Magfúzió | Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. | Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet. |
| A Nap energiája (- 6.2.) Hidrogénbomba | Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. | |
| 5.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték | Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. | |
| 5.5. Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrínó Szétsugárzás-párkeltés | Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát. |
6. Gravitáció, csillagászat
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler- törvényei (- 7.2.) Súly és súlytalanság | Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. | Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. |
| Nehézségi erő | Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. | |
| (- 1.4) | ||
| Potenciális energia | Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre | Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs |
| homogén gravitációs | vonatkozó összefüggéseket. | gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét. |
| mezőben (- 1.5.) és | ||
| centrális gravitációs | ||
| mezőben | ||
| Kozmikus sebességek | Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. | |
| 6.2. Csillagászat | ||
| Fényév | Ismerje a fényév távolságegységet. | |
| Vizsgálati módszerek, | Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és | |
| eszközök (- 5.2.) | eszközeiről. | |
| Naprendszer | Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő | |
| típusok jellegzetességeit, mozgásukat. | ||
| Nap (- 5.3.4.) | Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, | |
| legfontosabb adatait. | ||
| Hold | Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb | |
| Üstökösök, meteoritok | adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. | |
| A csillagok (- 5.3.4.) | Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány | |
| csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, | ||
| tömegét. | ||
| A Tejútrendszer, | Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a | |
| galaxisok | Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a | |
| Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok | ||
| hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az | ||
| Univerzum méreteiről. | ||
| Az Ősrobbanás elmélete | Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó | |
| A táguló Univerzum | következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára | |
| vonatkozóan. |
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, | Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz | |
| Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, M. Curie és P. Curie, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes | köthető eredményeik. | |
| 7.2. Felfedezések, | ||
| találmányok, elméletek | ||
| Geo- és heliocentrikus világkép "Égi és földi mechanika egyesítése" Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrkutatás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer | Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Ismerje a geo- és heliocentrikus világképet. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Ismerje a newtoni fizika tudománytörténeti hatását. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Ismerjen néhány új energiatermelő, -átalakító technikát, és azok hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia, alternatív energiahordozók). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Ismerje a nukleáris fegyverek jelenlétének hatását világunkban. Ismerje a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását. | Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 90 pont | 60 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök vagy mérőműszerek | NINCS | Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | Témakörök, az elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek és egyszerű mérések listája, valamint az ehhez szükséges eszközök | NINCS | Mérések, ehhez szükséges eszközök, tanári instrukciók, balesetvédelemmel kapcsolatos előírások A mérési feladatok elvárt időtartama |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
A közép- és emelt szinten szóbeli vizsgákat szervező intézmények legalább 60 nappal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben elrendelt közép-, illetve emelt szintű szóbeli vizsgák kezdőnapját megelőzően honlapjukon közzéteszik a kísérleti elrendezésekben, illetve a mérési feladatokban használt eszközök részletes listáját és fényképeit.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| I. Feleletválasztós kérdéssor | II. Összetett feladatok | Egy téma kifejtése kísérlettel vagy egyszerű méréssel |
| 40 pont | 50 pont | 60 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatlap két részből áll:
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika: | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.
Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.
A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik.
A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy egyszerű mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.
Tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika: | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.
A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kísérletet vagy egyszerű mérést. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani.
A tétel jellemzői
A tétel kérdéseit a szaktanár állítja össze az alábbiak szerint. A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő vagy ismertetendő kísérletet vagy egyszerű mérést, és ennek elemzésére vonatkozó feladatot. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy egyszerű mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 60 ponttal értékelhető.
Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;
- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| I. Feleletválasztós kérdéssor | II. Témakifejtés | III. Összetett feladatok | A) feladat: egy mérés elvégzése B) feladat: elméleti téma kifejtése |
| 30 pont | 23 pont | 47 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap három részből áll.
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. Témakifejtés
A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.
III. Számítást igénylő problémák
A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
Az írásbeli feladatlap jellemzői
I. Feleletválasztós kérdéssor
A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.
II. Témakifejtés
A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges. III. Számítást igénylő problémák megoldása
A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:
I. rész: 30 pont - helyes válaszonként 2 pont.
II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:
Nyelvhelyesség: 0-l-2pont
- a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;
- a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.
A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont
- az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;
- az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.
Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont.
Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.
III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi és elemzi a mérést, a kapott eredményeket feldolgozza, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból - A) és B) feladatokból - áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)
AB) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:
| Mechanika: | 30% |
| Hőtan: | 15% |
| Elektromágnesség: | 20% |
| Optika: | 10% |
| Atomfizika, magfizika: | 15% |
| Gravitáció, csillagászat: | 10% |
Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.
Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.
A tétel jellemzői
A) feladat: egy mérés elvégzése
A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a tételben leírt mérés elvégzésének megtervezése is.
A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen mérési feladatot kell elvégeznie, milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket.
A mérési feladatok legfeljebb 25%-a évenként változhat.
B) feladat: egy tétel kifejtése
A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi - a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 50 ponttal értékelhető.
Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően 4-10 pontot érnek, az A) feladatra adott pontszám nem lehet több 25 pontnál. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;
- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot."
6. Az R. Mellékletének FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
Az érettségi vizsgán a vizsgázónak a földrajzi-környezeti ismereteiről, valamint az alábbi földrajzzal kapcsolatos kompetenciáknak - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról kell számot adnia:
• földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;
• különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése;
• kontúrtérképes feladatok megoldása;
• egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;
• földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;
• szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;
• az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;
• földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;
• földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.
A földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nincs felsorolva a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha azok eltérnek a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. Részletesebb kifejtés akkor olvasható, ha a hagyományoshoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelmények fogalmazódnak meg.
A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.
B) TÉMAKÖRÖK
1. Térképi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. A térkép | Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. | Ismertesse a térképkészítés fejlődését, tudjon olyan korlátokat és vívmányokat említeni, amelyek befolyásolták. |
| Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. | Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire. | |
| Ismerje fel térképen a domborzati formákat. | Igazolja példákkal, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak. | |
| Használja információszerzés során és feladatokban a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmát. | A vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. | |
| Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Készítsen térképvázlatot, és alakítsa ki a jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat. | ||
| 1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel | Értelmezze a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Mérjen és határozzon meg távolságot térképi egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Oldjon meg egyszerű számítási feladatokat a méretarány felhasználásával. Olvassa le a tényleges magasságot, számítsa ki a viszonylagos magasságot térképi információk alapján. Végezzen helymeghatározási és tájékozódási feladatokat térképen és térképpel. Oldjon meg tájékozódási, számítási | Határozzon meg távolságot az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével. Számítson területet arányszám felhasználásával. Oldjon meg a méretarány használatát igénylő számításos feladatokat. Szerkesszen metszetet a szintvonalas térkép alapján. |
| feladatokat a fokhálózat használatával. Olvasson le információkat különböző méretarányú és tartalmú térképekről és tömbszelvényekről, elemezze és vesse össze azokat. Végezzen összehasonlító elemzést tematikus térképekkel. | ||
| 1.3. Távérzékelés és térinformatika | Ismertesse a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeit, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Azonosítson környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi- és űrfelvételeken. Ismerje a GPS működési elvét és jelentőségét. | Ismertesse a műholdak csoportosítását pályatípus és feladat alapján. Emelje ki a földmegfigyelő műholdcsaládokat. Mutassa be a műholdfelvételek készítésének elvét, a műholdfelvételek típusait és alkalmazásuk lehetőségeit. Olvasson le tényeket légi- és űrfelvételekről. Ismertesse a földrajzi információs rendszer (GIS) szerepét. |
2. Kozmikus környezetünk
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem | Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit. | Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Ismertesse a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait. Értelmezze a csillagképek látszólagosságát, tudjon példákat mondani. |
| 2.2. A Nap és kísérői | Sorolja fel a Naprendszert alkotó égitesteket. Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. | Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. |
| Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának | Elemezze a Naprendszer bolygóiról készült adatsorokat. Magyarázza meg a holdfázisok és a nap- és holdfogyatkozások | |
| sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Különböztesse meg a nap- és a holdfogyatkozás jelenségét, valamint okait. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget. | kialakulását, készítsen egyszerű ábrát a jelenségekről. Jellemezze a Hold felszínét, bizonyítsa a felszíni hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését. Magyarázza a törpebolygó mint égitest kialakulását. Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását. | |
| 2.3. A Föld és mozgásai | Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Ismertesse az eltérítő erő hatásait. Mutassa be egyszerű rajzzal a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. | |
| Tengely körüli forgás | Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna, 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség. Számítsa ki a helyi és a zónaidőt. | Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti összefüggést. Hasonlítsa össze a Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatait. |
| Nap körüli keringés | Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Értelmezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. | Magyarázza meg a nappalok és éjszakák hosszának a változását. Számítsa ki a Nap delelési magas- ságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen. Alkalmazza feladatmegoldás során a dátumválasztó vonal következményét. |
| 2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében | Mondjon példákat az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására. Nevezzen meg az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar vonatkozású eredményeket. | Mutassa be az űrkutatás legfontosabb mérföldköveit. Sorolja fel az űrkutatás eszközeit, és ismerje azok funkcióit. Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Mutassa be a mesterséges égitestek, |
| szondák jelentőségét a Naprendszer, a Tejútrendszer és más galaxisok, exobolygók megismerésében szövegek alapján. |
3. A geoszférák földrajza
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. A kőzetburok | ||
| 3.1.1. Földtörténet | Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit, területi előfordulásukat. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. | Hasonlítsa össze a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit, módszereit. Értelmezze a geoszférák fejlődését és azok kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra). Ismertesse az őskontinensek (Pangea, Laurázsia, Gondwana) kialakulásának folyamatát, feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit. Legyen tisztában a jégkorszak fogalmával, tudjon következményeket említeni. |
| 3.1.2. A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői | Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit, és tudjon példát mondani következményeire. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. | Igazolja példákkal a geoszférák közötti kapcsolatokat. Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai, ásványtani összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. Mutassa be a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát. |
| 3.1.3. A kőzetlemezek és - mozgásaik következményei | Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Hasonlítsa össze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket. Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. | Készítsen önállóan ábrát a kőzetburok felépítéséről. Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemez-határokra, és mutassa meg, ismerje fel azokat a térképen. Mutassa be a geológiai erők megnyilvánulásait a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával. Készítsen és magyarázzon |
| Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyek- kel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés és kárenyhítés lehetőségeire. | kőzetlemez-mozgásokkal kapcsolatos folyamatábrákat. Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemesfémércek képződését, és támassza alá ezt példákkal. Magyarázza példa segítségével az ún. "forró pontok" feletti vulkánosságot. Ismerje a földrengéserősség mérésének elvét, a rengések kísérőjelenségeit. Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. | |
| 3.1.4. A hegység- képződés | Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Mondjon ezekre példákat. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a szerkezeti mozgásokkal, illetve a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Mondjon példákat típusaikra, formáikra. Különböztesse meg ábrákon, képeken a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. | Mutassa be a hegységképződési szakaszok összefüggéseit. Rajzoljon és elemezzen a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat. |
| 3.1.5. A kőzet- burok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek | Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek, a kősó és a szénhidrogének keletkezését. Sorolja be keletkezés szerint, csoportosítsa és ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. | Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. Csoportosítsa összetételük alapján a magmás kőzeteket. Mutassa be a magmás és üledékes |
| Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Jellemezze a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Mutassa be az ércek gazdasági hasznosítását példák alapján. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Ismerje fel a bányászat, a fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásának környezeti következményeit információgyűjtés és -feldolgozás alapján. | ércképződést. Értelmezze a nagy tömegű kőzetátalakítás és a fenntarthatóság kapcsolatát. Mutassa be a bányászat károkozásának mérséklését és a rekultiváció lehetőségeit példákban. | |
| 3.1.6. A Föld nagyszerkezeti egységei | Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit. Tudjon példákat mondani a nagyszerkezeti egységek előfordulására, és mutassa meg ezeket a térképen, ismerje fel a térképvázlaton. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs- előfordulások kapcsolatát. | Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a nagyszerkezeti egységeket. Magyarázza a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását. |
| Ősföldek | Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti (fedett, fedetlen) és morfológiai (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék) típusait. | |
| Röghegységek | Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagj ait, jellemezze a szerkezetüket. | |
| Gyűrthegységek | Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrend- szert. | |
| Süllyedékterületek, síkságok | Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket | |
| 3.1.7.A földfelszín formálódása | Támassza alá példákkal a geológiai és a földrajzi erők (köztük az ember), valamint az ember szerepét a | Értelmezze a geológiai erők és a földrajzi erők harcát. Mutassa be a földrajzi erők |
| felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Mondjon példát az egyes felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlatban. Ismerje fel a földrajzi erőket az aprózódás és a mállás; a lepusztulás és a felhalmozódás, feltöltődés; az üledékképződés és az üledékes kőzetek keletkezése folyamatában. | munkája és a földrajzi övezetesség összefüggéseit. Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, helyezze el ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben. Különböztesse meg a kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatokat. Mutassa be a szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzetének természetföldrajzi és környezeti következményeit a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példáin. | |
| 3.1.8. A talaj | Ismertesse a talaj szerkezetét, szintjeinek jellemzőit. | Mutassa be a talajképződés folyamatát. Jellemezze a talajt mint a legösszetettebb és a társadalmi- gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződményt. |
| Nevezze meg és jellemezze az elterjedt zonális és azonális talajokat (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. | Mutassa be az elterjedt zonális és azonális talajok kialakításában szerepet játszó tényezőket, bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. | |
| Mutassa be példák alapján a talajt veszélyeztető környezeti folyamatokat és a veszély mérséklésének lehetőségeit. | Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit. Igazolja példák alapján a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatát a különböző éghajlati övekben. Mutassa be a talaj környezeti hatásjelző szerepét. | |
| 3.2. A levegőburok | ||
| 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete | Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a | Ismertesse a légkör fejlődését, összetételének változását, az ózonréteg kialakulását. |
| bennük lezajló változások lényegét. Elemezzen a témához kapcsolódó ábrát. Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat. | Támassza alá példákkal a légkör gazdasági jelentőségét. | |
| 3.2.2. A levegő felmelegedése | Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. | Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapcsolatos fogalmakat (tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam). |
| Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Számítsa ki a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi, az évi közepes és az abszolút hőingadozást. Ábrázoljon grafikusan hőmérsékleti adatokat, hasonlítson össze és elemezzen hőmérsékleti tematikus térképeket. Ismerje fel a napsugárzás és az energetika kapcsolatának példáit. | Ismertesse a felmelegedést meghatározó és módosító tényezőket, valamint hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példáit. | |
| 3.2.3. A levegő mozgása | Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát és kapcsolatát a szél kialakulásával, a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. | |
| Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő | Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket. Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét. Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek |
| fogalmát és szerepét. Mutassa be az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, hasonlítsa össze jellemzőiket. Elemezze hatásukat a mindennapi életre. | kapcsolatát. Tárja fel a futóáramlás szerepét. Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát. Készítsen magyarázó ábrát a monszun szélrendszerek kialakulásáról. | |
| 3.2.4. Felhő- és csapadékképződés | Alkalmazza a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Ismertesse a csapadékképződés feltételeit, mutassa be ábra segítségével a felhő- és csapadékképződés folyamatát. Magyarázza a különböző hulló és talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Támassza alá példákkal a csapadék gazdasági jelentőségét. | Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást eredményeznek. Oldjon meg vízgőztartalom- számítási feladatokat. |
| 3.2.5. Az időjárás és az éghajlat | Mutassa be az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Mutassa be az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Hasonlítson össze az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat, szerkesszen adatokból diagramot, dolgozzon fel szöveges forrásanyagot. Ismerjen fel légköri képződményeket időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Értelmezzen szöveges és képi időjárás-előrejelzést, vonjon le | Igazolja példákkal a légkör egységes rendszerként való működését, fogalmazzon meg a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségeket, szabályokat. Mondjon példákat az időjárás- változások biológiai hatásaira. Mutassa be az időjárás okozta veszélyhelyzetekre való felkészülést lehetőségeit, a helyes és másokért is felelős magatartás jellemzőit. |
| következtetéseket az időjárási adatokból. Ismerje fel az időjárási veszélyhelyzeteket információk alapján, nevezzen meg megelőzési és védekezési módokat. | ||
| 3.2.6. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége | Mutassa be a szél és a csapadék pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerje fel a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formákat ábrákon és képeken. Igazolja példákkal a szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményeit. | Nevezze meg a felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezőket. Bizonyítsa az összefüggést a szél és a csapadék felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között. Következtessen a szél és a csapadék által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira. |
| 3.2.7. A légszennyezés következményei | Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat. Mutassa be példák alapján a szennyeződés élettani, társadalmi- gazdasági stb. következményeit. Dolgozzon fel és értelmezzen légszennyezési adatokat, információkat. | Következtessen a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból. Érveljen az egyén felelőssége és lehetőségei mellett a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit. |
| 3.3. A vízburok földrajza | ||
| 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai | Mutassa be a vízburok tagolódását, az egyes víztípusok kapcsolódását. Mutassa be a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. | Ismertesse a vízburok kialakulását. |
| Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. | Értelmezze a tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseit. Mutassa összefüggéseiben a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén. Értelmezze a sós víz és az édesvíz |
| Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. Ismerje fel az óceán- és tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, összefüggését az általános légkörzéssel. Mutasson a térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. | eltérő tulajdonságaiból adódó következményeket. Magyarázza a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait. | |
| Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást. | Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére. Ismertesse kitermelésük lehetőségeit. | |
| 3.3.2. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk | ||
| A tavak | Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Mutasson példákat a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. | Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján. Alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről. |
| A folyóvizek | Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Számítsa ki a folyó vízhozamát. | Bizonyítsa példákkal térkép segítségével a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását. Értelmezzen vízállás-jelentést. |
| Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Soroljon fel az árvíz kialakulásához vezető tényezőket, a veszélyhelyzet mérséklését segítő megoldásokat. | ||
| 3.3.3. A felszín alatti vizek | Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Rendszerezze a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. | Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázatában. |
| 3.3.4. A víz és a jég felszínformáló munkája | Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a dombor- zattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket. Jellemezze a pusztuló és az épülő tengerpartot. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Ismerje fel a jellegzetes képződményeket. | Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát. Hasonlítsa össze a kétféle jégtakaró felszínformálását. Mutassa be konkrét tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. Ismerje fel a víz felszínformáló munkájának földrajzi összefüggéseit. Igazolja ezeket konkrét példákon. Következtessen a jég és a víz által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira. |
| A karsztosodás | Ismertesse a karsztosodás folyamatát. Jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat, ismerje fel ezeket képeken, ábrákon. Tudjon következtetni kialakulásuk folyamatára. | Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban. Mutassa be a karsztosodást befolyásoló tényezők összefüggéseit. Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat. |
| A vízburok mint gazdasági erőforrás | Ismertesse hazai példán a vízgazdálkodás feladatait, az ár- és belvízvédelem szerepét. Ismerje fel a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatokat, fogalmazza meg a helyes magatartás jellemzőit. Mutassa be a kommunális és az ipari vízellátás, az öntözés, a vízenergia | Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a természet- és a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok kielégítésének módjára. Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben. |
| hasznosításának lehetőségeit és korlátait példák alapján. Jellemezze a vízi szállítást, fogalmazza meg előnyeit és korlátait. Mutassa be hazai és nemzetközi példákon a víz kínálta idegenforgalmi lehetőségeket. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. | Bizonyítsa szöveges források alapján a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében. Hasonlítsa össze az ivóvíz és az ipari víz tulajdonságait, kinyerésük lehetőségeit és korlátait. Magyarázza a vízzel való gazdálkodás szerepét a fenntartható fejlődésben. | |
| 3.4. A geoszférák kölcsönhatásai | Elemezzen a geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. | Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következ- ményeit. Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, kiváltó okaira és következményeikre, megelőzésük és megoldásuk lehetőségeire. Elemezzen a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. |
4. A földrajzi övezetesség
Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek | Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Jelölje térképvázlatban a szoláris éghajlati övezeteket, fogalmazza meg helyüket a földrajzi fokhálózatban. | Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését. Értelmezze a szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségeit, értelmezze a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatát, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepét, összefüggéseit. |
| Valódi éghajlati övezetek | Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze az éghajlati és a földrajzi | Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. |
| övezetesség közötti különbséget. | ||
| 4.2. A vízszintes | Értelmezze a földrajzi övezetesség | Mutassa be az összefüggéseket és a |
| földrajzi | fogalmát, rendszerét (övezet, öv, | törvényszerűségeket a földrajzi |
| övezetesség | terület/vidék). | övezetesség elemeinek kapcsolat- |
| Jellemezze az egyes övezetek, övek, | rendszerében (talajképződés | |
| területek/vidék éghajlati, vízrajzi és | folyamata, vízháztartást befolyásoló | |
| felszínformálódási sajátosságait, | tényezők, felszínformálódási folya- | |
| talaját és élővilágát. | matok). | |
| Mutassa be, hogyan befolyásolják a | Mondjon példákat az övezetesség | |
| természetföldrajzi jellemzők a | és a táj eltartóképességének | |
| társadalom lehetőségeit az egyes | kapcsolatára, az övezetesen | |
| övezetekben, övekben, területeken. | elrendeződő természeti | |
| Sorolja fel az egyes övek, | erőforrásokra, a gazdálkodás | |
| területek/vidék legfontosabb | jellemző módjaira. | |
| gazdasági növényeit, tenyésztett | Mutassa meg térképen, rajzolja be | |
| állatait, a gazdálkodás területi | munkatérképre az életközösségek | |
| típusait. | környezetkárosodással leginkább | |
| Ismerje fel és jellemezze fényképek, | sújtott területeit. | |
| ábrák és leírások alapján a földrajzi | Mondjon példákat arra, hogyan | |
| övezetesség tipikus területeit. | kezeli a társadalom az övezetek, | |
| Elemezzen a Föld és a kontinensek | övek, területek környezeti | |
| zonalitását bemutató tematikus | problémáit. | |
| térképeket, diagramokat. | Ismerjen fel öveket, | |
| Értelmezzen és hasonlítson össze | területeket/vidéket klímadiagramok | |
| klímadiagramokat. | alapján. | |
| Ismertesse a különböző övezetek, | Jellemezzen komplexen földrajzi | |
| övek főbb környezeti problémáit | övezeteket, öveket, | |
| Mutassa meg térképen és ismerje fel | területeket/vidéket tematikus | |
| kontúrtérképen az egyes övezetek, | térképek összehasonlításával. | |
| övek, területek/vidék | Elemezzen az övezetességet | |
| elhelyezkedését. | bemutató komplex szelvényeket. | |
| 4.3. Az egyes | ||
| övezetek egyedi | ||
| jellemzői | ||
| 4.3.1. A forró | Mutassa be a környezeti tényezők és | Mutassa be a természetföldrajzi |
| övezet | a természetföldrajzi jellemzők | adottságok és az életmód, illetve a |
| változását az Egyenlítő és a | gazdálkodás kapcsolatát az ok- | |
| térítőkörök között. | okozati összefüggések feltárásával. | |
| Magyarázza az övezet öveinek | Magyarázza a felszínformálódás | |
| elkülönítési szempontjait. | övezeten belüli eltéréseit. | |
| Értelmezze a száraz és a | ||
| csapadékos időszak váltakozásának | ||
| hatását az egyes természetföldrajzi | ||
| tényezőkre, illetve a társadalmi- | ||
| gazdasági sajátosságokra, | ||
| művelésmódokra. | ||
| Egyenlítői öv | Mutassa be a passzát szélrendszer | |
| szerepét az egyenlítői éghajlat és a | ||
| többi természetföldrajzi jellemző | ||
| kialakulásában. |
| Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. | ||
| Átmeneti öv | Hasonlítsa össze a nedves és a száraz szavanna éghajlati sajátosságait, ismertesse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. | |
| Térítői öv | Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. | |
| Monszun vidék | Magyarázza a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. | Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között. |
| 4.3.2. Mérsékelt övezet | Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének követ- kezményeit. | Jellemezze a mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján. |
| Meleg-mérsékelt öv | Magyarázza a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait. | |
| Mediterrán terület | Mutassa be a tipikus mediterrán gazdálkodást, valamint a mediterrán éghajlat szerepét a napi életritmus alakításában. Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. | |
| Monszun terület | Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. | Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit. |
| Valódi mérsékelt öv | Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Igazolja példák alapján a természetföldrajzi adottságok és társadalmi-gazdasági saj átosságok kapcsolatát. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változá- sában. | Mutassa be a természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve a gazdálkodás kapcsolatát az ok- okozati összefüggések feltárásával. Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás Ny-K irányú változását Eurázsiában. |
| Óceáni terület | Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására. | |
| Mérsékelten szárazföldi terület | Hasonlítsa össze a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságait. | Igazolja a nedves kontinentális éghajlat átmeneti jellegét. |
| Szárazföldi terület | Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait. | Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit. Mondjon példákat a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira. |
| Szélsőségesen szárazföldi terület | Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. | |
| 4.3.5. Hideg- mérsékelt öv | Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben. | Mutassa be az öv gazdasági hasznosítását befolyásoló tényezőket. Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az övben. |
| 4.3.6. A hideg övezet | Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi | Magyarázza a nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változását. Mondjon példákat az emberi |
| jellemzői a társadalom lehetőségeit. | tevékenység (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható következményeire a hideg övezetben. | |
| Sarkköri öv | Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. | Ismertesse a talajképződés és a felszínformálódás övre jellemző vonásait. |
| Sarkvidéki öv | Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. | Magyarázza a belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. |
| 4.4. A függőleges földrajzi övezetesség | Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik. | Mutassa be a földrajzi erők magassággal változó felszínformáló szerepét a hegységekben. Készítsen függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt. Elemezzen függőleges övezetességgel kapcsolatos képeket, ábrákat, szövegeket. Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét. |
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. A népesség földrajzi jellemzői | ||
| Demográfiai folyamatok | Magyarázza a népességszám- változás időbeli és területi különbségeit, annak okait és következményeit. Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Hasonlítsa össze a fiatalodó és az öregedő társadalmak jellemzőit. | Kapcsolja össze a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel. Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi- gazdasági következményeket. Mutassa be példákon a népességgyarapodás környezeti következményeit szemelvények felhasználásával. |
| A népesség területi eloszlása | Mutassa be a népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezőket, nevezzen meg példákat ritkán és sűrűn lakott területekre. | Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. |
| Jellemezze a népesedési szakaszokat. Olvassa le és értelmezze a korfa adatait. Oldjon meg a demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat, vonjon le következtetéseket az eredmények alapján. Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. Elemezze a népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzőit (keresők, eltartottak). Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. Nevezzen meg példákat napjaink migrációs folyamataira, magyarázza azok okait. Ismertesse és mutassa meg térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Értelmezze az állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzetiség fogalmát konkrét példák alapján. Nevezze meg a világvallásokat és azok vallási központjait. Nevezze meg a világnyelveket. | Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával. Mutassa be napjaink migrációs folyamatainak társadalmi-gazdasági vonatkozásait. Mutassa be a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait. Ismertesse példák alapján a világvallások elterjedését, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepét. Értelmezze a világnyelvek szerepét. | |
| 5.2. Településtípusok, urbanizáció | Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Említsen példákat a különböző szerepkört betöltő településekre, a szerepkörök átalakulására. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk | Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést. Hasonlítsa össze a falu és a város fejlődésének folyamatát. Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben. Magyarázza a dezurbanizáció és az elővárosodás folyamatát. Hasonlítsa össze a fejlett és a fejlődő világ urbanizációs folyamatait. Mutassa be a falvak átalakulási |
| és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. | folyamatát, szerepük átértékelődését. Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot. Ismerje fel ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait, adjon magyarázatot azokra. |
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
| 6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság | Mutassa be az állam piacgazdaságban betöltött szerepét. Nevezze meg és értelmezze a gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatókat, vessen össze adatsorokat. Jellemezze a centrum és periféria térségeket. Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a világgazdasági pólusokat és vezető országaikat, valamint a Föld különböző térségeinek periféria- országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok, diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. Mondjon példákat különböző fejlettségű országokra. | Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit. Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Magyarázza a nemzetgazdaságok átalakuló szerepének okait és összefüggéseit. Értelmezze a különböző típusú statisztikai forrásokból származó fejlettséget tükröző adatsorokat. Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait, folyamatát és területi átrendeződését. Magyarázza meg a periféria- térségek kialakulásának okait. Támassza alá példákkal az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának különböző lehetőségeit. Mutassa be a centrum és periféria térségek sajátos kapcsolatrendszerét. |
| Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség kapcsolatát az életszínvonallal. Nevezze meg a gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezőket, nevezzen meg példákat szerepük átalakulására. Mutassa be a gazdaság ágazati | Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. Értelmezze a gazdasági szerkezet átalakulását, kapcsolatát a társadalmi-gazdasági fejlődéssel. Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a |
| felépítését. Mutassa be országok példáin a gazdasági szerkezet átalakulását, illetve az egyes ágazatok változó szerepét, a szolgáltatás szerepének felértékelődését. Mutassa be a foglalkozási szerkezet átalakulását. | társadalmi életben. Magyarázza a gazdasági és a foglalkozási szerkezet átalakulásának összefüggéseit. | |
| 6.2. Integrációs folyamatok | Nevezze meg az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismertesse az integrációk fejlődésének szintjeit. Nevezzen meg példákat különböző szintre jutott és különböző típusú integrációkra. | Értékelje az integrációk kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Igazolja az integrálódás szükségességét napjaink világgazdaságában. Hasonlítsa össze az egyes integrációs szintek működését. Jellemezze a NAFTA és az Európai Unió mint integráció kialakulásának folyamatát, lépéseit. |
| 6.3. A globaizáció | Értelmezze a globalizáció folyamatát, a világtermék fogalmát. Mutassa be a globalizáció kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismerje fel leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Mutassa be a globalizáció mindennapi életünkben érzékelhető hatását. Nevezzen meg a globalizációhoz kapcsolódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. | Ismertesse globális világgazdaság működésének jellemzőit, a világméretű szerveződést lehetővé tevő technikai feltételeket. Igazolja a globalizáció nyújtotta előnyök kihasználása és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatát. |
| Ismerje a globalizáció és a transznacionális vállalatok szerveződésének kapcsolatát. Ismertesse a transznacionális vállalatok működésének elvét példák alapján. Nevezzen meg a világgazdaságban meghatározó szerepet játszó TNC-ket. | Mutassa be a transznacionális vállalatok működését, a termelésszervezés sajátosságait. Igazolja a TNC-k szerepét a szolgáltatások és a negyedik szektor (K+F) fejlődésében. | |
| 6.4. A monetáris világ | Ismertesse a működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzőit. Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető folyamatokat. Mutassa be a mindennapok pénzügyi folyamatait, a pénzügyi szolgáltatások (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta) | Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben. Tárja fel az összefüggéseket az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamatában. Ismerje az eladósodás társadalmi és gazdasági következményeit. |
| működésének jellemzőit. Oldjon meg egyszerű valutaváltási számítási feladatokat. Mutassa be az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Értelmezze az egyéni hitelfelvétel kockázatait (árfolyamváltozás, kamatváltozás, törlesztési források). | Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető világgazdasági eseményeket, folyamatokat. Elemezze az eladósodás folyamatának nemzetközi összefüggéseit. Mondjon példákat inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra. Magyarázza az infláció következményeit. | |
| Ismertesse a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepét és feladataikat. Értelmezzen a gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó híreket, adatokat. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Nevezzen meg költségvetési tényezőket, ismerje az államháztartás fogalmát. | Hasonlítsa össze az IMF és a Világbank tevékenységét. Sorolja fel a költségvetés fő összetevőit. Értelmezze az államháztartási hiány kialakulásához vezető folyamatokat. Hasonlítsa össze az árfolyam- és a kamatváltozás hatását egyszerű számítási feladatban. Oldjon meg a témához kapcsolódó problémamegoldást igénylő feladatokat. |
7. Magyarország -helyünk a Kárpát-medencében és Európában
Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A Kárpát- medence természet- és társadalomföld- rajzi sajátosságai | Ismertesse a medencejelleg következményeit az éghajlat, a vízrajz, a vízkészlet és a környezeti állapot vonatkozásában. Értelmezze a medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességeit és az azokból adódó környezeti különbségeket, veszélyhelyzeteket. Helyezze el hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát- medencében. Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság | Kapcsolja össze a Kárpát- medence szerkezetének, domborzatának kialakulását a földtani fejlődési folyamatokkal. Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket. Mutassa be a medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájalakítás és következményeinek ok- okozati összefüggéseit, kilátásait. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. |
| elhelyezkedését a Kárpát- medencében és a világban. | Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. | |
| 7.2. Magyarország természeti adottságai | Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geoló- giai eseményeit. Nevezze és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. | Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát. Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit. |
| Mutassa be hazánk földrajzi helyzetének éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Jellemezze hazánk éghajlatát. | Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. Bizonyítson többtényezős földrajzi összefüggéseket (medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik). | |
| Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását. Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Nevezze meg kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését. Értelmezzen Magyarország természeti adottságaival kapcsolatos tematikus térképeket. | Bizonyítsa szemelvények alapján a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpát- medencében. Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén. Prognosztizálja Magyarország feladatait a fenntartható fejlődés, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolatában. | |
| 7.3. Magyarország társadalmi jellemzői | Ismertesse hazánk 20. századi és jelenkori népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a | Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemu- tató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel. Értelmezze a településfajták, a |
| népességszám, a természetes | településhálózat átalakulását. | |
| szaporulat alakulását. | ||
| Nevezzen meg magas és alacsony | ||
| népsűrűségű területeket, indokolja a | ||
| különbségeket. | ||
| Ismerje a magyarországi | ||
| nemzetiségeket és azok területi | ||
| kötődését. | ||
| Mutassa be a hazai foglalkozási | Elemezze a lakókörnyezetet és az | |
| szerkezetet, átalakulását, magyarázza | életmódbeli jellemzőket alakító | |
| az okait. | tényezőket (nagyvárosi, városi, falusi | |
| Mutassa be hazánk településföldrajzi | települések; természeti és épített | |
| jellemzőit térképek, képek, | környezet; gazdasági, szociális | |
| adatsorok, ábrák alapján. | eltérések). | |
| Elemezze a falusias térségek | ||
| válsághelyzetének okait, és | ||
| felzárkózásuk lehetőségeit. | ||
| Ismertesse hazánk településföldrajzi | ||
| jellemzőinek területi különbségeit, | ||
| elemezze a településtípusok változó | ||
| súlyát. | ||
| 7.4. A hazai | Értékelje hazánk természeti | Elemezze Magyarország gazdasági |
| gazdasági fejlődés | erőforrásait és azok szerepét a | szerkezetét, a fejlettség és az életmód |
| jellemzői | nemzetgazdaságban. | kapcsolatát, a regionális különbséget. |
| Ismertesse a magyar | Ismertesse az összefüggést hazánk | |
| nemzetgazdaság jellemző vonásait, | társadalmi-gazdasági fejlődése és | |
| területi és szerkezeti átrendeződését | annak történelmi háttere között. | |
| ábrák, statisztikai adatsorok, | ||
| tematikus térképek segítségével. | ||
| Mutassa be a gazdasági | ||
| rendszerváltás következményeit. | ||
| Alkalmazza az országok | Értelmezze a munkanélküliség | |
| gazdaságának összehasonlítására | kialakulásának okait, csökkentésének | |
| szolgáló mutatókat a magyar gazda- | lehetőségeit. | |
| ság európai és a világgazdaságban | Értékelje hazánk gazdasági szerepét | |
| elfoglalt helyének bemutatására. | adatok, szemelvények alapján uniós | |
| Olvassa le tematikus térképekről a | és világgazdasági kitekintéssel. | |
| GDP regionális adatait, és | Mutassa be a külföldi tőke szerepét a | |
| magyarázza annak eltéréseit. | rendszerváltozást követő gazdasági | |
| Állapítson meg tényeket, | fejlődésben. | |
| folyamatokat, összefüggéseket | Mutassa be példák alapján a piac és a | |
| adatsorok, ábrák segítségével az | tulajdonformák szerepét, változását a | |
| egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a | gazdaság működésében. | |
| nemzetgazdaságban elfoglalt | Állapítson meg tendenciákat, | |
| szerepéről. | összefüggéseket az egyes ágazatok | |
| Mutassa be az ipar területi és | szerepéről nemzetközi statisztikai | |
| szerkezeti átalakulásának folyamatát. | adatok alapján, és hasonlítsa össze | |
| Elemezze a húzóágazatok (autóipar, |
| gyógyszeripar, infokommunikációs | ezeket a hazai jellemzőkkel. | |
| ágazat) szerepét, illetve annak | Mutassa be konkrét példa alapján az | |
| változásait. Jellemezze a tudásipar | ipari parkok szerepét a térségek | |
| feltételeit. | gazdasági fejlődésében. Vizsgálja | |
| Bizonyítsa éghajlati és | meg az ipari és infoparkok, a zöld és | |
| talajadottságaink szerepét a művelési | barnamezős beruházások szerepét. | |
| ágak megoszlásában, főbb | Elemezze a magyar energiagazdaság | |
| terményeink előállításának területi | adottságait, lehetőségeit, nemzetközi | |
| elhelyezkedésében. | kapcsolatait. | |
| Nevezze meg a történelmi | Fogalmazzon meg a fenntartható | |
| borvidékeket térkép alapján. | fejlődést támogató törekvéseket. | |
| Mutassa be tematikus térképek | Ismertesse az élelmiszergazdaság | |
| segítségével az infrastruktúra és a | szerepét a nemzetgazdaságban. | |
| településhálózat kapcsolatát. | Tudjon példákat mondani | |
| Vegye sorra a hagyományos | Magyarország és az Európai Unió | |
| mezőgazdasági termékek, | mezőgazdasági kapcsolatára. | |
| élelmiszerek, ételek körét. Ismerje fel | ||
| a hagyományok földrajzi alapjait. | ||
| Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi | ||
| helyzetét. | ||
| Vizsgálja meg az átmenő forgalom | ||
| jellemzőit és infrastruktúráját. | ||
| Mutassa be és helyezze el a | Mutassa be a turizmus környezetre | |
| térképen a fontosabb | és a szolgáltatás egyéb ágazataira | |
| idegenforgalmi körzeteket, | gyakorolt hatásait. | |
| tájegységeket, ismertesse azok | Vázolja fel az idegenforgalom | |
| értékeit. Soroljon fel a | szerepét a gazdaságban, vizsgálja | |
| világörökség részeként számon | eltérő jellegű körzeteit. Prognosztizálja az idegenforgalmi | |
| tartott hazai értékeket. | fejlesztések lehetőségeit. | |
| Ismertesse hazánk integrációs | ||
| törekvéseit, ennek okait. | ||
| 7.5. Hazánk | Ismertesse térkép segítségével a | Bizonyítsa statisztikai adatok |
| nagytájainak eltérő | nagytájakat és résztájaikat, | segítségével a nagytáj szerepét |
| természeti és | mutassa és nevezze meg ezeket | hazánk gazdasági életében. |
| társadalmi- | kontúrtérképen. | Helyezze el a földtörténeti |
| gazdasági képe | Jellemezze a nagytájak felszínét, | időegységekben a nagytájak, |
| éghajlatát, vízrajzát, főbb | résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását. | |
| talajtípusait, ásványkincseit és a | Ismertesse a tájformálásban szerepet | |
| természeti adottságok hatásait a | játszó földrajzi erők tevékenységét. | |
| gazdasági életre. | ||
| Ismertesse a nagytájak természeti és | Hasonlítsa össze a résztájak | |
| kulturális értékeit, idegenforgalmi | természeti és társadalmi-gazdasági | |
| lehetőségeit és központjait. | adottságait. | |
| Mutassa meg térképen és nevezze | Ismertesse a történelmi múlt, a | |
| meg kontúrtérképen a nagytájak főbb | hagyományok, az infrastruktúra, a | |
| településeit. Kapcsolja hozzájuk a | szaktudás szerepét a nagytájak | |
| jellemző természeti erőforrásokat és | gazdaságában. |
| gazdasági tevékenységeket. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Nevezze meg a nagytájat érintő környezeti problémákat, és ezek mérséklésének lehetőségeit. | Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás pozitív és negatív következményeit a térségben. Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggéséta természeti adottsá- gokkal. | |
| 7.6. A | Mutassa meg a térképen, nevezze | Ismertesse a nagyrégiók |
| magyarországi | meg kontúrtérképen hazánk | kialakításának elveit. |
| régiók földrajzi | nagyrégióit. | Indokolja a regionális fejlettség |
| jellemzői | Hasonlítsa össze az egyes régiók | különbségeit természeti, társadalmi, |
| jellemző erőforrásait, földrajzi | gazdasági tényezőkkel. | |
| adottságait. | Fogalmazzon meg fejlődési, | |
| Jellemezze az egyes régiókat hazánk | felzárkózási utakat adatok alapján. | |
| gazdaságában betöltött szerepük, | Magyarázza ezekben a húzóágazatok | |
| jellemző gazdasági tevékenységük | szerepét. | |
| alapján. | Mondjon példákat a régiókon belüli | |
| Mutassa be az egyes régiók | területi fejlettségi különbségekre, | |
| társadalmi-gazdasági központjait, | ismerje ezek okait. | |
| fontosabb településeit. | Mondjon példákat a nagyrégión | |
| Mutassa be a társadalmi-gazdasági | belüli és az azok közötti | |
| fejlődés, fejlettség regionális | együttműködésekre. | |
| különbségeit és összefüggéseit. | ||
| Elemezzen ehhez kapcsolódó | ||
| adatokat. | ||
| Mutassa be a régió területéhez | Nevezzen meg és csoportosítsa | |
| tartozó nemzeti parkok, | különböző szempontok alapján az | |
| világörökségi helyszínek értékeit, | egyes régiók területéhez kapcsolódó | |
| igazolja idegenforgalmi szerepüket. | védett természeti, kulturális értékeket. | |
| Nevezzen meg idegenforgalmi | Hasonlítsa össze az idegenforgalom | |
| célpontokat. | társadalmi adottságainak | |
| (infrastruktúra, szolgáltatások) | ||
| jellemzőit. | ||
| Jellemezze a főváros település- | Ismertesse példák alapján Budapest | |
| szerkezetét ábrák segítségével. | sokoldalú gazdasági kapcsolatát az | |
| Mutassa be központi szerepét az | agglomeráció településeivel. | |
| ország társadalmi-gazdasági | ||
| életében. | ||
| 7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme | Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Nevezzen meg magyarországi néprajzi csoportokat, tudjon példát mondani hagyományaikra, | Mutassa be a hungarikumok gazdasági és idegenforgalmi jelentőségét. |
| értékeikre. Nevezzen meg a hungarikumok körébe sorolt termékeket, kulturális értékeket. | ||
| 7.8. Magyarország környezeti állapota | Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Sorolja fel a nagyvárosok környezeti ártalmait, a megoldás lehetőségeit, a környezet védelmében tett intézkedéseket és azok eredményeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal fog- lalkozó intézményeire, azok tevékenységére. | Elemezzen összehasonlító módon különböző forrásokból származó adatokat, fogalmazzon meg előrejelzéseket az adatok alapján. Hasonlítsa össze a védettség jellegét és különböző fokozatait helyek, objektumok példáin. Igazolja példákkal a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdasági fejlesztés fontosságát. |
| 7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok | Mondjon példákat a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. Mutassa be nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányának és tartalmának változását adatsorok alapján. Nevezze meg hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnereit. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. | Ismerje fel a regionális szerveződések földrajzi alapjait. Mutassa be a Kárpát-medencében működő eurorégiók legfőbb tevékenységeit. Ismertesse nemzetközi gazdasági kapcsolataink jellemzőit, az Európai Unió gazdaságában betöltött szerepét. |
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| 8.1. Európa általános természet- földrajzi képe | Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. | Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti |
| Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. | összefüggést. Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-dom- borzati egységeket. | |
| 8.2. Európa általános társada- lomföldrajzi képe | Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Sorolja fel és mutassa meg térképen, kontúrtérképen Európa országait, fővárosait, a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse földrajzi jellemzőiket. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán- , Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőit, környezeti állapotát. Nevezze meg az egyes térségek, a tanult országok kulturális, életmódbeli sajátosságait. Sorolja fel jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit, illetve tipikus gazdasági ágait. Nevezzen meg a tanult országok gazdaságára jellemző termékeket! Mondjon példákat a tanult országok kulturális értékeire. | Mutassa be az európai erőtér átalakuló világgazdasági szerepét, térjen ki az új válságjelenségek hatásaira. Elemezze a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetét, szerepét a gazdasági fejlődésben. Vizsgálja meg az országok és térségek változó szerepét az integrációs folyamatokban. Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra. Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi- gazdasági fejlettség területi különbségeit Európában, magyarázza azok okait és következményeit. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti erőforrásait, igazolja példákkal |
| ezek hatását a gazdasági élet (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) szerveződésére. Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a mediterrán-európai országok társadalmi-gazdasági életében. Mutassa be a tanult országok szerepét, jelentőségét a világgazdaságban és az Európai Unióban. | ||
| 8.3. Az Európai Unió | Mutassa be az európai együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Elemezzen az Európai Unióval kapcsolatos statisztikai adatokat. | Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. Helyezze el az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján. Tárja fel az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit. Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, terü- letfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit. |
| 8.4. A területi fejlettség különbségei Európában | ||
| 8.4.1. Az Európai Unió magterületei | ||
| Egyesült Királyság | Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. | Ismertesse a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Jellemezze az ország szerepét az Európai Unióban. |
| Franciaország | Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében. Támassza alá példákkal az idegenforgalom gazdasági jelentőségét. | Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásainak kapcsolatát. Mutassa be a gazdaság területi átrendeződésének sajátos vonásait. |
| Benelux államok | Ismertesse az egyes országok társadalmi-gazdasági jellemzőit, az együttműködés kialakulásához vezető okokat. Igazolja, hogy Hollandia az európai közösség jelentős élelmiszerellátója. | Igazolja, hogy az együttműködés kialakulás az Európai Unió előfutárának is tekinthető. Hasonlítsa össze az egyes országok társadalmi-gazdasági folyamatait, magyarázza az eltérő területi jellemzők kialakulását. |
| Németország | Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi- gazdasági adottságait, a gazdaság különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági- társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát a Ruhr- vidék példáján. Nevezze meg a gazdaság húzóágazatait. Igazolja példák alapján a német nagyvállalatok szerepét hazánk és a volt szocialista országok gazdasági fejlődésében. | Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését. Mutassa be területi különbségek kialakulásának tényezőit. |
| 8.4.2. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén | ||
| Ausztria | Hasonlítsa össze a magashegység és a medencék jellemző társadalmi- | Mutassa be a sajátos történelmi múlt szerepét a társadalmi |
| gazdasági vonásait. | gazdasági fejlődésben. | |
| Igazolja az Alpok idegenforgalmi | Mutassa be az ország szerepét, | |
| jelentőségét. | súlyát az Európai Unióban. | |
| Igazolja hazánk és Ausztria | Ismertesse a magashegységi | |
| sokoldalú társadalmi-gazdasági | környezet szerepét a gazdasági | |
| kapcsolatát. | életben. | |
| Svájc | Jellemezze a gazdaság területi | Mutassa be a sajátos történelmi |
| elhelyezkedésének sajátos vonásait. | múlt hatását a társadalmi- | |
| Mutassa be a közép-európai | gazdasági fejlődésre. | |
| magashegységi gazdálkodás jellemző | Hasonlítsa össze a két alpesi | |
| vonásait. | ország (Ausztria és Svájc) | |
| Nevezzen meg az országra jellemző | természeti és társadalmi- | |
| gazdasági tevékenységeket és | gazdasági jellemzőit. | |
| termékeket. | ||
| Mondjon példát a semlegességből | ||
| adódó nemzetközi szerepvállalásra. | ||
| 8.4.3. A | ||
| gazdasági | ||
| felzárkózás | ||
| lehetőségei- | ||
| nek példái | ||
| Olaszország | Mutassa be a tipikus mediterrán táj | Tudjon példákat mondani az |
| természetföldrajzi jellemzőit és a | északi és a déli területek közötti | |
| hozzá kapcsolódó gazdálkodást. | fejlettségi különbség | |
| Ismertesse a mezőgazdaság jellemző | következményeire. | |
| termelési típusait és termékeit. | Fogalmazza meg az északi ipari | |
| Indokolja tények bemutatásával | háromszög fejlettségének okait, és | |
| Olaszország társadalmi-gazdasági | mutassa be gazdasági | |
| kétarcúságát. | kapcsolatait. | |
| Hasonlítsa össze az ország északi és | Mutassa be a mediterrán táj, a | |
| déli területeinek természeti és | történelmi és a kulturális örökség | |
| társadalmi adottságait, gazdasági | szerepét az ország idegenforgal- | |
| fejlettségét. | mában. | |
| Mutassa be az idegenforgalom | ||
| területenként eltérő adottságait. | ||
| Spanyolor- | Sorolja fel az országok gazdasági | Igazolja a tenger szerepét a |
| szág, | fejlődését segítő és nehezítő | gazdaság fejlődésében. |
| Görögország | tényezőket. | |
| Mondjon példákat az ipar vezető | ||
| ágazataira, a gazdaság jellemző | ||
| termékeire. | ||
| Mondjon példát az ország kulturális | ||
| értékeire, idegenforgalmi | ||
| vonzerejére. | ||
| 8.4.4. Kelet- | Mutassa be a XX-XXI. század | Mutassa be a gazdasági- |
| Közép- és | fordulóján bekövetkezett gazdasági- | társadalmi átalakulás eltérő |
| Délkelet- | társadalmi átalakulás folyamatát és | vonásait. |
| Európa | ennek társadalmi-gazdasági | Mutassa be a gazdasági- |
| rendszerváltó | következményeit. | társadalmi átalakulás területileg |
| országai | eltérő következményeit és | |
| fejlődési útjait. | ||
| Lengyelország | Jellemezze az ország nagytájainak | Hasonlítsa össze az ország |
| eltérő gazdasági vonásait, a fejlettség | nagytájait erőforrásaik alapján. | |
| területi különbségeit. Ismertesse a | Ismertesse a mezőgazdaság | |
| magas-és a középhegységi tájak, a | fejlődésének sajátos vonásait. | |
| tengerpart és a síkságok gazdasági | ||
| életének jellemzőit. | ||
| Csehország | Jellemezze a középhegységek és a | Ismertesse a társadalmi-gazdasági |
| medencék gazdasági erőforrásait. | fejlődés történelmi vonatkozásait. | |
| Nevezze meg a cseh gazdaság | Indokolja az ország természeti | |
| húzóágazatait. | erőforrásainak és gazdaságának | |
| térbeli elhelyezkedését. | ||
| Szlovákia | Mutassa be a Kárpátok és az alföldi | Vesse össze a cseh és a szlovák |
| tájak eltérő szerepét a gazdaság | fejlődési út jellemzőit. | |
| fejlődésében. | Magyarázza a gyors gazdasági | |
| Nevezze meg a szlovák gazdaság | felzárkózás tényezőit. | |
| húzóágazatait. | ||
| Nevezzen meg fontosabb magyar | ||
| vonatkozású városokat. | ||
| Románia | Jellemezze az ország nagytájainak | Magyarázza a gazdasági |
| természeti adottságait és gazdasági | felzárkózás segítő és hátráltató | |
| erőforrásait. | tényezőket. | |
| Nevezze meg a gazdaság | Magyarázza a fejlődés területi | |
| húzóágazatait, | különbségeit. | |
| Nevezzen meg iparosodó és | ||
| mezőgazdasági tájakat. | ||
| Nevezzen meg magyar vonatkozású | ||
| kulturális központokat. | ||
| Délszláv | Ismertesse az egykori Jugoszláviát | Mondjon példát a térség |
| államok | megosztó társadalmi különbségeket. | országainak Európa és a világ |
| Sorolja fel az utódállamokat, emelje | gazdaságában betöltött szerepére. | |
| ki az Unióhoz csatlakozott | Hasonlítsa össze a térség | |
| államokat. | országainak kapcsolatát az | |
| Európai Unióval. | ||
| Szlovénia | Jellemezze a magashegységi és a | Igazolja a többi utódállamtól |
| tengerparti tájak előforrásait, | eltérő történelmi és kulturális | |
| nevezzen meg jellemző gazdasági | jellemzőinek szerepét a gazdaság | |
| tevékenységeket. | fejlődésében. | |
| Horvátország | Jellemezze a tengerpart adottságait. | Ismertesse a nemzetiségek területi |
| Mutassa be a dalmáciai | elhelyezkedését. | |
| idegenforgalom szerepét az ország |
| életében. | ||
| Szerbia | Ismertesse az ország gazdasági | Ismertesse a nemzetiségek területi |
| erőforrásait, a gazdaság területi | elhelyezkedését. | |
| elrendeződésének j ellemzőit, | ||
| Vajdaság gazdasági szerepét. | ||
| Nevezzen meg magyar vonatkozású | ||
| kulturális központokat. | ||
| 8.5. Kelet- | Mutassa be a nagytájak természeti, | Ismertesse a volt Szovjetunió |
| Európa | társadalmi-gazdasági adottságait. | társadalmi-gazdasági jellemzőit. |
| Hasonlítsa össze az ország európai | Sorolja fel a gazdálkodás | |
| Oroszország | és ázsiai részének természeti | természeti és társadalmi |
| adottságait, mutassa be azok kapcso- | problémáit Oroszországban. | |
| latát a népesség eloszlásával. | Ismertesse az ország | |
| Mutassa be a földrajzi övezetesség | energiagazdaságának jellemzőit, | |
| jellemzőit Oroszország területének | az energiatermelés környezeti | |
| példáján. | következményeit. | |
| Hasonlítsa össze tematikus térképek | ||
| segítségével Oroszország | ||
| iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. | ||
| Mutassa be Oroszország | ||
| világgazdasági szerepét. | ||
| Ukrajna | Jellemezze a Donyec-medence | Mutassa be a társadalmi- |
| gazdaságának földrajzi | gazdasági fejlődést elősegítő és | |
| összefüggéseit. | hátráltató tényezőket. | |
| Jellemezze Ukrajna | ||
| mezőgazdaságát. | ||
| Nevezzen meg magyar vonatkozású | ||
| településeket. |
9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 9.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföld- rajzi képe | Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Jellemezze a kontinensek nagytájait, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat a kontinensek | Ismertesse a kontinens szerkezeti felépítését és annak lemeztektonikai hátterét. Mutassa be a kontinensek természet- földrajzi adottságait éghajlati, növényzeti és talajtérképek összehasonlító elemzésével. Ismerje fel diagramok alapján a földrészek jellemző éghajlatait és térképvázlatokon az éghajlati öveket. Mutassa be az egyes kontinensekre jellemző példákkal a vízszintes és a |
| főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentráció kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek ország - csoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket az egyes országokban. Mondjon példákat a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira és ezek következményeire, a károsítás mérséklésének lehetőségeire. Sorolja fel, mutassa meg térképen, és nevezze meg kontúrtérképen a kontinensek tanult nagytájait, folyóit, tavait, jellegzetes térségeit, országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. | függőleges földrajzi övezetesség rendszerét. Elemezzen keresztmetszetet a kontinensek természeti adottságairól. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait. | |
| 9.2. Ázsia földrajza | ||
| 9.2.1. Ázsia általános földrajzi jellemzői | Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Hasonlítsa össze a monszun vidék és terület vonatkozásában a kialakító okokat a forró és a mérsékelt övezetben; jellemezze az öntözéses monszungazdálkodást. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következmé- nyeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre. Magyarázza a népességkoncentrációk kialakulásának okait és következményeit. Ismerje fel a területi fejlettség különbségeit a kontinensen. | Mutassa be a kontinens vallási- kulturális sokszínűségét, ennek következményeit a társadalom életében. Ismertesse példák segítségével az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepét. Értelmezze miért lett Ázsia a világ új fejlődési és gazdasági pólusa. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket. Mutassa be Ázsia elmaradott, szegény térségeinek példáit, elemezze és magyarázza az ottani társadalmi és gazdasági problémák jelenségeit. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket. |
| Ismertesse a kontinens természeti | ||
| jellemzőiből adódó | ||
| veszélyhelyzeteket (földrengés, | ||
| vulkánkitörés, cunami, tájfun), a | ||
| védekezés lehetőségeit. | ||
| Nevezzen meg példákat az eltérő | ||
| szerepkörű országokra, | ||
| országcsoportokra (olajországok, | ||
| mezőgazdasági alapanyag-termelők, | ||
| összeszerelő-beszállítók, újonnan | ||
| iparosodott országok, új gazdasági | ||
| hatalmak) | ||
| 9.2.2. Ázsia | ||
| országai | ||
| Kína | Ismertesse a népességszám | Ismertesse a társadalmi-gazdasági |
| növekedésének időbeli változásait | fejlődés sajátos vonásait. | |
| diagramok alapján. | Mutassa be a külföldi tőke szerepét | |
| Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat- | az ország gazdaságának fejlődésében. | |
| Kína mezőgazdaságát. | Jellemezze Hongkong sajátos | |
| Magyarázza meg, hogyan lett Kína a | szerepét. | |
| világ meghatározó gazdasága, | Mutassa be a gazdasági fejlődés és a | |
| Tárja fel a tengerparti és a belső | környezet-átalakítás kapcsolatát, az | |
| területek fejlettségkülönbségének | ebből adódó környezeti veszélyeket | |
| természeti alapjait, ennek | Kína példáján. | |
| életmódbeli és környezeti | ||
| következményeit. | ||
| Japán | Mutassa be a szigethelyzet és a | Mutassa be a gyarmatosítás hatását a |
| természeti erőforrások | térség társadalmi-gazdasági | |
| szűkösségének következményeit a | fejlődésére. | |
| gazdasági fejlődésben. | Támassza alá tényekkel Japán | |
| Ismertesse a társadalmi-gazdaság | szerepét Ázsia gazdasági | |
| fejlődés sajátos vonásait. | fejlődésében. | |
| Nevezze meg a japán ipar fő | Bizonyítsa a világpiac igényeihez | |
| ágazatait, termékeit. | való alkalmazkodás szerepét a | |
| Támassza alá tényekkel Japán | gazdaság fejlődésében. | |
| szerepét a térség országainak | Mutassa b e a természeti | |
| fejlődésében. | feltételekhez és a társadalmi | |
| Igazolja Japán világkereskedelemi | szokásokhoz alkalmazkodó japán | |
| jelentőségét. | mezőgazdaság vonásait. | |
| Magyarázza meg a japán termőföld-, | ||
| energia- és nyersanyagszegénység, | ||
| illetve a biotechnológián és | ||
| elektronikán alapuló gazdasági | ||
| hatalom összefüggéseit. | ||
| India | Ismertesse az ország népesedési | Igazolja gyarmati múlt hatását az |
| folyamatát és ezek összefüggését az | indiai társadalmi-gazdasági | |
| élelmezéssel. | fejlődésben. | |
| Támassza alá példákkal a társadalmi, | Hasonlítsa össze Kína és India | |
| vallási hagyományok szerepét India | demográfiai jellemzőit, a folyamatok |
| gazdasági életben. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó indiai mező- gazdaságot, nevezze meg fő terményeit. Mutassa be indiai példák alapján a duális gazdasági szerkezet sajátosságait. | társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be az indiai iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét. Fejtse ki az indiai hagyományosan zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásait. Értelmezze az ország szolgáltatás- kereskedelemben betöltött szerepét. Fogalmazza meg az egyes fejlődési hullámok (csoportok) országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásait. Értelmezze a térség világgazdasági jelentőségét. | |
| Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai | Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi- gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. Csoportosítsa az országokat a fejlődési út sajátosságai alapján. Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket. | |
| Délnyugat-Ázsia | Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be a terület kőolaj - gazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Mondjon példákat eltérő gazdasági fejlettségű országokra. Nevezze meg a török és az izraeli gazdaság jellemző vonásait és termékeit. | Bizonyítsa a térség geopolitikai fontosságát. Mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben. Nevezze meg térség főbb kulturális értékeit, vallási központjait. Értékelje a térség idegenforgalmi adottságait. Értelmezze Törökország kultúrák és kontinensek között betöltött híd szerepét. Ismertesse Izrael sajátos társadalmi- gazdasági fejlődésé, az izraeli gazdaság jellemző ágazatait, termékeit. |
| 9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza | Jellemezze Ausztrália és Óceánia sajátos természeti adottságait, erőforrásait. Mutassa be példák alapján ezek hatását a társadalmi- gazdasági éltre. | Ismertesse az elszigetelt fekvés következményeit. Mutassa be a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália és Óceánia szerepét a világgazdaságban. |
| 9.4. A sarkvidék földrajza | Hasonlítsa össze a két sarkvidék földrajzi adottságait. Mutassa be a globális éghajlatváltozás következményeit. | Értelmezze: a sarkvidékeket mint sajátos élettereket. Ismertesse az Antarktikán működő kutatóállomások jelentőségét. |
| 9.5. Afrika földrajza |
| 9.5.1. Afrika általános földrajzi jellemzői | Jellemezze Afrika domborzatát, mutassa be kapcsolatát a földtani szerkezettel. Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mutassa be a trópusi mezőgazdaság jellemző formáit (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeit. Értékelje a gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és gazdasági tényezőket. Ismertesse a népességrobbanás következményeit a kontinensen. Mutassa be a fejlettség területi különbségeit, okait. Elemezze a gazdasági fejlődést nehezítő tényezőket. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és elmaradott területekre, országokra, jellemző gazdasági termékekre. Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat és a mérséklésük lehetőségeit. | Hasonlítsa össze Afrika különböző természeti földrajzi adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmi- gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait. Jellemezze a kontinens világgazdasági szerepének alakulását. Ismertesse népek és kultúrák találkozásából adódó problémákat példák alapján. |
| 9.5.2. Afrika regionális földrajza | Mutassa be Afrika tipikus tájainak (sivatag, oázis, éhségövezet) természeti, környezeti és társadalmi- gazdasági sajátosságait. Hasonlítsa össze Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságait. Nevezzen meg példaországokat és jellemző gazdasági tevékenységeket, termékeket. Mutassa be a társadalmi- gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példáit. | Magyarázza az ősi kultúra és a globálizáció sajátos kapcsolódását Egyiptom példáján. |
| Ismertesse Száhel-öv környezeti problémáit, a kialakulásában szerepet játszó tényezőket. | Ismertesse a Száhel-öv problémájának természeti, társadalmi, egészségügyi összefüggéseit, a nemzetközi segítségnyújtás szerepét a problémák mérséklésében. Mutassa be a Dél-afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezőket. Igazolja, hogy az ország a kontinens meghatározó gazdasági központja. | |
| 9.6. Amerika földrajza |
| 9.6.1. Amerikai általános földrajza | Hasonlítsa össze Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság és a kelet-nyugati zártság éghajlati következményeit, veszélyhelyzeteit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit, a népességkeveredés következményeit. Jellemezze a népesség területi eloszlását, tárja fel ennek okait. Ismertesse az urbanizáció kontinensrészenként eltérő vonásait, nevezzen meg agglomerálódó térségeket. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat, a mérséklés lehetőségeit. | Vesse össze a dél-amerikai és az afrikai földrajzi övezetességet, indokolja a különbségeiket. Vizsgálja meg a földrész szerkezeti felépítésének, szerkezetfejlődésének gazdaságot és életmódot meghatározó szerepét. Elemezze összehasonító módon az észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusokat. Ismertesse amerikai példák alapján a népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település- együttesek, az agglomerációs zónák kialakulási folyamatait, területileg eltérő jellemzőit. Mutassa be amerikai példák alapján a népesség városba áramlásának okait és jellemzőit. Vázolja fel az erőforrás- gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig ívelő fejlődési utat Amerikában. Fejtse ki a technológiai övezet jellemzőit. Jellemezze a technopoliszt, ismertesse szerepét a modern amerikai gazdaság fejlődésében. |
| 9.6.2. Amerika | ||
| országai regionális | ||
| földrajza | ||
| Amerikai Egyesült | ||
| Államok | Mutassa be az USA világgazdasági | Ismertesse a népesség összetételének |
| vezető szerepének kialakulását, | változásait, a bevándorlás szerepét az | |
| valamint jelenkori szerepét a világ | USA társadalmi-gazdasági | |
| gazdasági és pénzügyi folyamatainak | fejlődésében. | |
| alakulásában. | Mutassa be összefüggéseiben és | |
| Értékelje fejlődésének természeti és | elemezze az USA-beli nagy | |
| társadalmi feltételeit. | gazdasági körzetek fejlődésének | |
| Jellemezze az ország gazdaságát a | tendenciáit, az ezeket kiváltó okokat. | |
| gazdaság térbeli elrendeződésének és | Mondjon példákat az amerikai TNC- | |
| szerkezetének átalakulását. | k világgazdasági szerepére. | |
| Hasonlítsa össze az egyes gazdasági | ||
| körzetek jellemzőit. |
| Kanada | Az ország erőforrásainak ismertében | Ismertesse a gazdasági fejlődés |
| mutassa be a NAFTA-ban betöltött | sajátosságait, területi | |
| szerepét. | jellegzetességeit, ismerje fel a | |
| közöttük meglevő összefüggéseket, | ||
| tárja fel az USA-val kialakult szoros | ||
| gazdasági együttműködés földrajzi | ||
| alapjait. | ||
| Latin-Amerika | Ismertesse Latin-Amerika gazdasági | Ismerje fel a latin-amerikai |
| fejlődését befolyásoló tényezőket. | gazdasági fejlődés összefüggéseit. | |
| Ismertesse a gazdasági fejlődés | Példák alapján mutassa be Latin- | |
| sajátosságait, területi | Amerika világgazdasági szerepét. | |
| jellegzetességeit. | ||
| Mutassa be a fejlődés területi | ||
| különbségeit. | ||
| Jellemezze a gazdasági fejlődés | ||
| gócpontjait. | ||
| Mexikó | Az ország erőforrásainak ismertében | Ismertesse az USA és Mexikó |
| mutassa be Mexikó NAFTA-ban | határán kialakult gazdasági övezet | |
| betöltött szerepét. | jellemzőit. | |
| Mutassa be Mexikó példáján a | ||
| fejlődő országok városiasodásának | ||
| jellemző vonásait. | ||
| Brazília | Mutassa be a brazil gazdaság | Mutassa be a területi gazdasági |
| erőforrásait, a gazdaság jellemző | különbségek természeti és társadalmi | |
| ágazatait, területi elrendeződését. | okait. | |
| Igazolja, hogy Brazília a feltörekvő | ||
| országok csoportjába tartozik. | ||
| Elemezze a fejlődést segítő és | ||
| nehezítő tényezőket. | ||
| "Banánköztársa- | Mondjon példát ún. | Elemezze a gazdasági sebezhetőség |
| ságok", adóparadi- | banánköztársaságra. Ismertesse | következményeit. |
| csomok | gazdaságuk sebezhetőségének okait. | Mutassa be a fejlődés társadalmi- |
| Nevezzen meg adóparadicsomokat a | gazdasági ellentmondásait az | |
| térségben. Fogalmazza meg | adóparadicsomok példáján. | |
| gazdasági jellemzőiket. | Értelmezze világgazdasági | |
| szerepüket. |
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei | Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló | Értelmezze a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be a földrajzi környezetnek a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. |
| nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse példák alapján a lokális szennyeződés globális következményeit. Mutassa be a környezetkárosítás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatását példák alapján. Elemezzen a témához kapcsolódó forrásokat. | Rendszerezze különböző szempontok alapján a szférákat ért környezetkárosító hatásokat és tárja fel ezek összefüggéseit. Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezetben a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásokat. Alkosson véleményt konkrét példák, esetelemzések alapján a témához kapcsolódó szemelvények elemzésekor. | |
| 10.2. A demográfiai és urbanizációs válság | Mutassa be a népességszám alakulásának (növekedés, csökkenés) társadalmi-gazdasági következményeit és összefüggéseit. Ismertesse a népességrobbanás kialakulásának okait, következményeit és területi jellemzőit. Értelmezze, hogy miért szükséges a demográfiai robbanás megfékezése, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolása. Mutassa be példák alapján a nagyvárosok terjeszkedésének környezeti következményeit. Elemezzen a témához kapcsolódó adatokat, ábrákat, szövegeket. | Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népességszám alakulása hogyan befolyásolja a Föld energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigényét. Lássa ennek területi különbségeit, összefüggéseit a társadalmi-gazdasági fejlettséggel. Példák alapján igazolja az urbanizációs folyamatok eltérő területi jellemzőit és ezek összefüggéseit a környezet állapotával. Értelmezze a fejlődő világ urbanizációs válságának társadalmi- gazdasági összefüggéseit és következményeit. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. |
| 10.3. Élelmezési válság | Ismerje fel az élelmiszer termelésének és fogyasztásának területi ellentmondásait. Bizonyítsa példákkal a fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásait. Mondjon példát a genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges következményeire. Elemezzen a témához kapcsolódó | Ismertesse az élelmezési válság kialakulásához vezető társadalmi- gazdasági és környezeti folyamatok összefüggéseit. Magyarázza a bioszféra és a talaj sérülékenysége és az élelmiszerellátás összefüggéseit. Jellemezze a biogazdálkodást. |
| forrásokat. | ||
| 10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei | Mutassa be a nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamatát. Ismertesse a hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságát, vesse össze a különböző megoldási lehetőségeket. Mutassa be példák alapján a hulladékok újrahasznosításának lehetőségeit. Ismertesse példák segítségével az egyén szerepét, felelősségét a fenntartható gazdálkodás kialakításában. | Igazolja az energia- és nyersanyag- hatékony gazdálkodás lényegét, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáit. Mutassa be a környezeti szempontok érvényesíthetőségét a termelésben és a fogyasztásban. Vesse össze a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőit. |
| 10.5. A környezet- és a természetvédelem feladatai | Ismerje fel a globális környezeti problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (FAO, UNESCO, WHO, WWF) főbb tevékenységeit. Soroljon fel a természeti-táji értékek és az emberiség kultúrkincseinek védelmében tett lépéseket, igazolja ezek fontosságát. Ismerje a környezet védelmében született főbb egyezményeket, irányelveket, célkitűzéseket, mutassa be a megvalósítás eredményeit és nehézségeit. Mutassa be az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit, a tevékeny közreműködés példáit a környezet védelmében. Mutassa be példák alapján a helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás feladatát és lehetőségeit a környezet védelme és a fenntarthatóság elérése érdekében. | Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális összefogást igényel. Értelmezze a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson meg a világtérképen néhány nemzetközi védelem alá eső területet. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntarthatóság fogalmát, a fenntartható fejlődés elméletét és lehetőségeit. Ismerje a témakörhöz tartozó aktualitásokat. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | I. feladatlap megoldásához nem használható segédeszköz! II. feladatlap megoldásához használható segédeszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | középiskolai földrajz atlasz | NINCS | középiskolai földrajz atlasz |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | témakörök |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | Jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 120 perc | 15 perc | |
| I. Topográfiai ismereteket, | II. Földrajzi ismeretek és | Egy természetföldrajzi feladat és egy |
| képességeket ellenőrző feladatlap 20 | képességek meglétét vizsgáló | társadalomföldrajzi feladat kifejtése |
| perc | feladatlap 100 perc | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.
Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:
- 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
- 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
- 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni.
1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| A Föld kozmikus környezete | 1 |
| A földi tér ábrázolása | 1 |
| A geoszférák földrajza | 9 |
| - A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai | (4) |
| - A vízburok földrajza | (2) |
| - A légkör földrajza | (3) |
| Földrajzi övezetesség | 3 |
| A kontinensek természetföldrajza | 2 |
| Magyarország és tájainak természetföldrajza | 4 |
2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz_
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| Társadalmi folyamatok a 21. század elején | 2 |
| A világgazdaság jellemző folyamatai | 3 |
| Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában | 5 |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában | 4 |
| Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői | 3 |
| Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei | 3 |
A tétel jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;
- a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.
Az értékelés szempontjai feladatonként:
| Tartalmi összetevők | 20 pont |
| Logikus felépítés | 2 pont |
| A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat | 3 pont |
A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell.
A vizsgázó teljesítményének rögzítésére egyéni értékelő lap készítése javasolt.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatsor | Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.
Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:
- 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
- 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
- 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a vizsgázó, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amelyről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik.
A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik:
1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| A Föld kozmikus környezete | 1 |
| A földi tér ábrázolása | 1 |
| A geoszférák földrajza | 8 |
| - A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai | (4) |
| - A vízburok földrajza | (2) |
| - A légkör földrajza | (2) |
| A földrajzi övezetesség | 4 |
| A kontinensek természetföldrajza | 2 |
| Magyarország és tájainak természetföldrajza | 4 |
2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz
| Témakör | A feladatok száma 20 tétel esetén |
| Társadalmi folyamatok a 21. század elején | 3 |
| A világgazdaság jellemző folyamatai | 3 |
| Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában | 4 |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában | 4 |
| Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői | 3 |
| Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei | 3 |
A tétel jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll:
- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;
- a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.
A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.
Az értékelés szempontjai feladatonként:
| Tartalmi összetevők | 20 pont |
| Logikus felépítés | 2 pont |
| A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat | 3 pont |
A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell."
7. Az R. Mellékletének INFORMATIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"INFORMATIKA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
Általános kompetenciák
A vizsgázótól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa
- alkalmazói készség;
- problémamegoldó készség;
- algoritmikus gondolkodás;
- önálló munkavégzés;
- alkotó munka;
- az informatika és a társadalom kölcsönhatásának ismerete;
- kommunikációs készség.
Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom Informatikai alapok - hardver Informatikai alapok - szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat Algoritmizálás, adatmodellezés A programozás eszközei
1. Információs társadalom
A vizsgázó
- legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
- tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket;
- ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;
- legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni;
- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;
- ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit;
- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!
2. Informatikai alapok - hardver
A vizsgázó
- ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az informatikában;
- ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;
- ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;
- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!
3. Informatikai alapok - szoftver
A vizsgázó
- ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;
- legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;
- tudja kezelni a fájlrendszer elemeit;
- ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!
4. Szövegszerkesztés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;
- tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;
- tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;
- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;
- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;
- tudjon körlevelet létrehozni;
- legyen képes nagyméretű dokumentumok kezelését megkönnyítő eljárások alkalmazására!
5. Táblázatkezelés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;
- tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;
- tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok tulajdonságait módosítani;
- legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető módon formázni;
- tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;
- tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;
- tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
- tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!
6. Adatbázis-kezelés
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;
- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;
- legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;
- ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;
- tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;
- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
- tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;
- legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!
7. Információs hálózati szolgáltatások
A vizsgázó
- értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;
- legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;
- tudjon a világhálón információt megkeresni;
- ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;
- ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;
- ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;
- tudjon dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, és hozzáférhetőségüket szabályozni;
- tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!
8. Prezentáció és grafika
A vizsgázó
- tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;
- tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;
- tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
- tudjon képekkel műveleteket végezni;
- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;
- képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat létrehozni!
9. Könyvtárhasználat
A vizsgázó
- ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;
- legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;
- ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;
- tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;
- legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;
- tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;
- ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!
10. Algoritmizálás, adatmodellezés A vizsgázó
- tudjon pontos feladatmeghatározás alapján adatmodellt felállítani;
- ismerjen algoritmust leíró eszközöket;
- ismerje az elemi programozási tételeket;
- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására!
11. A programozás eszközei
A vizsgázó
- legyen képes programozási feladatot a választott programozási nyelven megoldani;
- ismerje a programozási nyelv fejlesztői környezetét.
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon.
1. Információs társadalom
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. A kommunikáció | ||
| 1.1.1. A kommunikáció általános modellje | Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat bemutatni, értelmezni, összehasonlítani. Ismerje fel a redundancia hasznos, illetve hátrányos előfordulásait. | Legyen tájékozott különböző kódrendszerekben. Ismerje a zaj hatásainak csökkentésére használt módszereket. |
| 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek | Ismerje és tudja használni a kommunikációs rendszereket: telefon, rádió, televízió, internet. Legyen képes korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni. | |
| 1.2. Információ és társadalom | ||
| 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete | Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit, személyeit. | |
| 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői | Ismerje az információs technológiákat és azok társadalmi hatásait. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. | |
| 1.2.3. Informatika és etika | Ismerje az infokommunikáció etikai vonatkozásait, és kommunikációs szokásait. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. | |
| 1.2.4. Jogi ismeretek | Ismerje az illegális számítógépes cselekményeket és azok következményeit. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket alkalmazási terület, illetve jogi kategóriák szerint |
2. Informatikai alapismeretek - hardver
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Jelátalakítás és kódolás | ||
| 2.1.1. Analóg és digitális jelek | Ismerje az analóg és a digitális | |
| jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. | ||
| 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség | Ismerje az informatikában használt mértékegységeket. | |
| 2.1.3. Bináris számábrázolás | Ismerje a kettes számrendszert, és a bináris számokkal végezhető alapműveleteket. Tudjon kettes és tízes számrendszer között átváltani. | Ismerje a tizenhatos számrendszert, felhasználási területeit. Tudjon kettes, tízes, tizenhatos számrendszerek között átváltani. |
| 2.1.4. Logikai műveletek | Ismerje a NEM, ÉS, VAGY logikai műveleteket. | Ismerje a Boole-algebra alapjait, a logikai műveletek azonosságait. |
| 2.1.5. Bináris karakterábrázolás | Ismerje az ASCII és a Unicode karakterkódolásokat. | |
| 2.1.6. Bináris kép- és színkódolás | Ismerje az RGB és a CMYK színkódolást, azok különbségeit. | |
| 2.1.7. Kép és hang digitalizálás | Ismerje a képek és hangok digitalizálásának elvi folyamatát. | |
| 2.1.8. Tömörített adattárolás | Ismerje a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fogalmát, és felhasználási területeit. | |
| 2.2. A számítógép felépítése | ||
| 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek | Ismerje a Neumann-elveket. | Legyen képes a Neumann-elvek értelmezésére. |
| 2.2.2. A számítógép főbb részei és jellemzői | Ismerje a központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfész, ház, tápegység, alaplap szerepét, feladatait, jellemzőit. | Ismerje a központi feldolgozó egység részeit, jellemzőit. |
| 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik | Ismerje a bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak szerepét, feladatait, jellemzőit. | |
| 2.2.4. A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése | Ismerje a számítógép perifériák csatlakoztatási lehetőségeit. | Ismerje a perifériák beüzemelését, és az esetleges problémák megoldásának lehetőségét. |
| 2.2.5. Hálózatok | Ismerje a hálózatok felépítését. Ismerje a hálózati eszközöket, és azok alapvető jellemzőit: |
| hálózati kártya, hálózati közeg, kapcsoló, forgalomirányító, vezeték nélküli hozzáférési pont. | ||
| 2.3. Munkavédelem és ergonómia | Ismerje a biztonságos számítógépes munkavégzés feltételeit. Ismerje a perifériák ergonomikus elrendezését, kialakítását, használatát. |
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai | ||
| 3.1.1. Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete | Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. | |
| 3.1.2. Háttértárak kezelése | Ismerje egy operációs rendszer mappaszerkezetét. Legyen képes mappát, állományt létrehozni, másolni, mozgatni, átnevezni, törölni. Ismerje a mappák és állományok alapvető tulajdonságait. Tudjon mappát és állományt megkeresni a helyi számítógépen. | Ismerje a háttértárak használatba vételének lépéseit: partícionálás, formázás, fájlrendszerek. |
| 3.1.3. Tömörítés | Értse a tömörítés lényegét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. | Ismerje a tömörítéshez kapcsolódó beállítási lehetőségeket. |
| 3.1.4. Adatvédelem, adatbiztonság | Ismerje az adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmét. Ismerjen archiválási lehetőségeket. | |
| 3.1.5. Kártevők, vírusvédelem | Ismerje a kártevők fajtáit, a leggyakoribb terjedési módjait, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. | |
| 3.1.6. A hálózatok alapvető szolgáltatásai | Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a helyi hálózat szolgáltatásait és a felhasználói jogosultságokat. |
4. Szövegszerkesztés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A szövegszerkesztő használata | ||
| 4.1.1. Dokumentum megnyitása, mentése | Tudjon különféle formátumú dokumentumokat megnyitni és menteni. | |
| 4.1.2. Szövegbevitel, szövegjavítás | Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni. | |
| 4.2. Szövegjavítási funkciók | ||
| 4.2.1. Keresés és csere | Ismerje a szövegszerkesztő keresés és csere funkcióit. | |
| 4.2.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés | Tudja kijelölni a dokumentum megfelelő részét, legyen képes azt másolni, mozgatni, törölni, másik dokumentumba beilleszteni. | |
| 4.2.3. Nyelvi segédeszközök | Tudja használni a nyelvi ellenőrzés és az elválasztás lehetőségeit | |
| 4.3. Szövegszerkesztési alapok | ||
| 4.3.1. A dokumentum egységei | Ismerje a karakter, szó, sor, bekezdés, hasáb, szakasz, oldal fogalmát. | |
| 4.3.2. Karakterformázás | Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét. | |
| 4.3.3. Bekezdésformázás | Legyen képes beállítani a bekezdések behúzását, térközét, igazítását, szövegbeosztását, szegélyét, hátterét és mintázatát. Legyen képes egy- és többszintű felsorolást, sorszámozott felsorolást létrehozni. Tudjon különböző beállítású tabulátorokat használni. Legyen képes iniciálét létrehozni, jellemzőit módosítani. | |
| 4.3.4. Szakaszformázás | Legyen képes többhasábos szakaszt kialakítani, jellemzőit módosítani. Legyen képes kialakítani és beállítani élőfejet, élőlábat, lapszámozást, margókat, laptájolást, lapméretet, oldalszegélyt, háttérszínt, végjegyzetet, lábjegyzetet. | |
| 4.3.5. Stílusok | Legyen képes stílusok alkalmazására. | Legyen képes új stílust létrehozni, stílusok tulajdonságait beállítani. |
| 4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben | ||
| 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel | Legyen képes szöveges dokumentumokban táblázatot létrehozni, szerkeszteni és tulajdonságait beállítani. | |
| 4.4.2. Körlevélkészítés | Tudjon kördokumentumot készíteni. | |
| 4.4.3. Képek és alakzatok beillesztése | Legyen képes képeket és alakzatokat beilleszteni valamint tulajdonságaikat beállítani, hozzájuk szöveget rendelni. | |
| 4.4.4. Tartalomjegyzék | Legyen képes tartalomjegyzéket készíteni stílusok felhasználásával. |
5. Táblázatkezelés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. A táblázatkezelő használata | ||
| 5.1.1. Táblázat megnyitása, mentése | Tudjon különféle formátumú táblázatokat megnyitni és menteni. | |
| 5.1.2. Adatok bevitele, javítása | Tudjon adatokat bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni. Tudjon adatokat importálni és exportálni megfelelő kódtáblával. | |
| 5.2. A táblázat szerkezete | ||
| 5.2.1. Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap | Ismerje a cella, az oszlop, a sor, a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudja | |
| ezeket beilleszteni, másolni, mozgatni, illetve törölni. | ||
| 5.3. Adatok a táblázatokban | ||
| 5.3.1. Cella tartalma | Tudja, hogy a cella tartalma szöveg, szám vagy képlet lehet. | |
| 5.3.2. Számformátumok | Legyen képes megfelelő számformátumot beállítani, és egyéni számformátumot kialakítani. Tudja alkalmazni a dátum, az idő, a pénznem, a százalék formátumokat, továbbá beállítani a tizedesjegyek számát és az ezres tagolást. | |
| 5.3.3. Adatok rendezése, kigyűjtése | Tudjon a táblázatban adatokat egy vagy több szempont alapján rendezni és kigyűjteni. | |
| 5.3.4. A cellahivatkozások használata | Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül és munkalapok között. Ismerje a relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozásokat. | |
| 5.3.5. Képletek szerkesztése, függvények alkalmazása | Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni. Ismerje a dátum és idő, a matematikai, a statisztikai, a kereső, a szövegkezelő és a logikai függvények használatát. | Ismerje az adatbázis- kezelő függvények használatát. |
| 5.4. Táblázatformázás | ||
| 5.4.1. Karakter- és cellaformázások | Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét. Legyen képes beállítani a cellák igazítását, szegélyezését, háttérszínét, mintával kitöltését. | Legyen képes képlettel meghatározott feltétel alapján cellákra formázást beállítani. |
| 5.4.2. Sor-, oszlop, tartománybeálltások | Legyen képes beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Legyen képes cellákat egyesíteni. Legyen képes tartományokat elnevezni, munkalapokat átnevezni. | |
| 5.4.3. Oldalbeállítások | Tudjon élőfejet és élőlábat készíteni, az oldal tulajdonságait beállítani. |
| Legyen képes a dokumentumot nyomtatásra előkészíteni. | ||
| 5.5. Diagramok és egyéb objektumok | ||
| 5.5.1. Diagramok | Legyen képes diagramot készíteni, szerkeszteni, módosítani. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani. | |
| 5.5.2. Objektumok | Tudjon a munkalapra képet, alakzatot és szövegdobozt beilleszteni, azok tulajdonságait beállítani. |
6. Adatbázis-kezelés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai | ||
| 6.1.1. Az adatbázis alapfogalmai | Ismerje az adatbázis, az adattábla, a rekord, a mező, az elsődleges és idegen kulcs fogalmát. | |
| 6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása | ||
| 6.2.1. Az adatbázis-kezelés alapműveletei | Tudjon adatbázist létrehozni, abba különféle formátumú adattáblákat importálni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen definiálni, a tábla kulcsát meghatározni, az új táblát feltölteni. | |
| 6.2.2. Adattípusok | Ismerje a szöveg, a különböző számtípusok, a dátum és idő, a logikai adattípusokat, és a velük végezhető műveleteket. Legyen képes a mezők adattípusát megadni. | |
| 6.2.3. Adatok módosítása, törlése | Tudjon rekordokat megjeleníteni, egyes mezőket, rekordokat törölni, vagy a | |
| bennük levő adatokat újakkal felülírni. | ||
| 6.2.4. Adattáblák közötti kapcsolatok | Tudjon táblák közötti logikai kapcsolatokat kialakítani. | |
| 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek | ||
| 6.3.1. Lekérdezések | Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni. Tudja kiválasztani, hogy a lekérdezésben mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon választó, törlő, frissítő lekérdezéseket készíteni. Legyen képes az adatokat csoportosítva kezelni, szűrni. Legyen képes egy összetett probléma megoldásához segédlekérdezést készíteni. Legyen képes az adatokat megadott feltételek szerint rendezve megjeleníteni. | Ismerje és tudja felhasználni az SQL alapvető utasításait. Legyen képes egy összetett probléma megoldásához allekérdezést készíteni. |
| 6.3.2. Számítások végzése | Legyen képes számított értéket megjeleníteni. Legyen képes aggregáló függvényeket használni: MAX(), MIN(), COUNT(), SUM(), AVG(). Tudja használni a YEAR(), MONTH(), DAY(), NOw(), HOUR(), MINUTE(), SECOND() függvényeket. | Tudjon leírás alapján tetszőleges függvényt alkalmazni. |
| 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok | ||
| 6.4.1. Űrlapok és jelentések használata | Tudjon a leírásnak megfelelő űrlapot és jelentést készíteni és módosítani. |
7. Információs hálózati szolgáltatások
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. Kommunikáció az interneten | ||
| 7.1.1. Hálózati alapismeretek | Ismerje a szerver és a kliens szerepét az internetes | Ismerje a csomagkapcsolt hálózatok működésének |
| kommunikációban. Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait: web, e-mail, domain-név szolgáltatás. | alapelveit. Ismerje a web és az e-mail szolgáltatásokhoz tartozó gyakoribb hibajelenségeket és azok okát. | |
| 7.1.2. Elektronikus levelezési rendszer használata | Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez mellékletet csatolni, valamint levél fogadásakor a mellékletet kezelni. | Legyen képes a helyben telepített és a webes levelezőprogram segítségével kezelni elektronikus levelezését. Legyen képes a levelezőfiók beállítását elvégezni a helyben telepített program esetén. |
| 7.1.3. Állományok átvitele | Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli lehetőséget. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. | Ismerjen és tudjon alkalmazni több állomány átviteli lehetőséget. |
| 7.1.4. Web-szolgáltatás | Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Ismerje az URL fogalmát. | Ismerje az elektronikus kereskedelem működési elvét, előnyeit, hátrányait. |
| 7.1.5. Keresőrendszerek | Tudjon a weben keresni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Legyen képes a találatokat hitelesség és használhatóság szempontjából értékelni. | |
| 7.1.6. Az internet veszélyforrásai | Ismerje a kéretlen reklámlevél, lánclevél, hoax, adathalászat, internetes csalások veszélyeit, és az ellenük való védekezés lehetőségeit. | |
| 7.2. Weblap készítés | ||
| 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete | Ismerje a weblapok jellemző elemeit. | Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML és CSS segítségével. Ismerje a HTML és a CSS alapelemeit. |
| 7.2.2. Weblap készítése weblap- szerkesztővel | A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, |
| igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus weblap-szerkesztővel. | ||
| 7.2.3. Formázási lehetőségek | Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. |
8. Prezentáció és grafika
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 8.1. Prezentáció | ||
| 8.1.1. Adatok bevitele és módosítása | Tudjon a diákra szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat, képeket, alakzatokat, táblázatokat, diagramokat beszúrni, tudja ezek tulajdonságait módosítani. | |
| 8.1.2. Prezentáció elkészítése és formázása | Legyen képes diaképek létrehozására, tervezésére, áttűnések, animációk szerkesztésére. Legyen képes az elkészített prezentációt elmenteni. Legyen képes alakzatok segítségével vektorgrafikus ábrát létrehozni. | Legyen képes a diamintát módosítani. |
| 8.2. Grafika | ||
| 8.2.1. Megnyitás, mentés, beszúrás | Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, megadott formátumban menteni. Legyen képes grafikus ábráit, képeit szöveges környezetben elhelyezni. | |
| 8.2.2. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása | Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni, tulajdonságaikat módosítani. | |
| 8.2.3. Képek feldolgozása, formázása | Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani. | |
9. Könyvtárhasználat
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 9.1. Könyvtárak | ||
| 9.1.1. A könyvtár fogalma | Ismerje a könyvtár és a könyvtári | |
| rendszer fogalmát, az egyén és a társadalom életében betöltött szerepét. | ||
| 9.1.2. Könyvtártípusok | Tudja a könyvtártípusokat funkciók, szolgáltatások és terek mentén összehasonlítani, a használói igénynek megfelelő könyvtárat kiválasztani | |
| (hagyományos és elektronikus könyvtárak). | ||
| 9.1.3. A könyvtári szolgáltatások | Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat (helyben és távolról elérhetőket). | |
| 9.2. Információ-keresés | ||
| 9.2.1. Tájékozódás a könyvtárban | Tudjon könyvtári katalógusban és elektronikus könyvtárban konkrét művet, egy szerző műveit és egy téma forrásait megtalálni. Tudjon összetett keresést megfogalmazni. | |
| 9.2.2. Információ-keresési stratégiák | Tudja információkereső munkájának lépéseit megtervezni: keresés, feldolgozás, felhasználás. | |
| 9.3. Forráshasználat | ||
| 9.3.1. Dokumentum-használat | Tudja használni a gyakoribb nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusokat. Ismerjen különböző elektronikus könyvformátumokat. | |
| 9.3.2. Kézikönyv-használat | Tudja a tájékoztató eszközöket és kézikönyveket keresési célok mentén kiválasztani és használni (tartalomjegyzék, mutatók, utalók, keresőfelület). | |
| 9.3.3. Forráskiválasztás | Ismerje a forráskiválasztás szempontjait, az információs értéket befolyásoló jellemzőket: dokumentumtípus, forrástípus, megjelenési idő, kiadó, terjedelem, közlési cél. | |
| 9.3.4. Forrásjelölés | Ismerje a forrásjelölés szabályait, funkcióját, etikai vonatkozásait. Tudjon bibliográfiai hivatkozást készíteni könyvről, folyóiratcikkről. Ismerje az interneten elérhető források hivatkozásának alapelveit. | |
10. Algoritmizálás, adatmodellezés
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák | ||
| 10.1.1. Egyszerű adattípusok | Ismerje az egyszerű adattípusokat: egész és valós szám, logikai érték, karakter. Ismerje az egyszerű adattípusokon végezhető műveleteket osztályozásának lehetséges fajtáit. | |
| 10.1.2. Összetett adattípusok | Ismerje az összetett adattípusokat: szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz. Ismerje az összetett adattípusokon végezhető műveleteket. | |
| 10.1.3. Állományok | Legyen képes a szekvenciális állományokra alkalmazható műveleteket megvalósítani. | |
| 10.2. Algoritmusleíró eszközök | ||
| 10.2.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével | Ismerje a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. | |
| 10.3. Elemi algoritmusok | ||
| 10.3.1. A programozás alapelvei | Feladatmegoldásához tudja használni az alapvető programszerkezeteket: szekvencia, elágazás, ciklus. Tudja használni az elemi programozási tételeket: összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum- kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések. | |
| 10.4. Rekurzió | ||
| 10.4.1. Rekurzív algoritmus | Ismerje a rekurzió fogalmát. | |
11. A programozás eszközei
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 11.1. Programozási nyelv | ||
| 11.1.1. Egy programozási nyelv ismerete | Ismerje egy programozási nyelven a típusdefiníció; a változódeklaráció, a be- és kiviteli utasítások; alapvető programszerkezetek, azaz szekvencia, elágazás, ciklus; eljárások, függvények; állománykezelő műveletek megvalósítását. Legyen képes egy mondatszerű leírással készült algoritmust a használt programozási nyelvben kódolni. Legyen képes mondatszerű leírással megadott rekurzív algoritmust kódolni, és felhasználni. | |
| 11.2. Programfejlesztői környezet | ||
| 11.2.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben | Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. | |
| 11.2.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben | Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. | |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 120 pont | 30 pont | 120 pont | 30 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Eme t szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítj a | vonalzó | NINCS | vonalzó | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítj a | számítógép a megfelelő szoftverekkel | nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép | számítógép a megfelelő szoftverekkel | nyomtatott és elektronikus források, internetkapcsolattal rendelkező számítógép |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | szoftverlista | témakörök | szoftverlista | témakörök |
| Mikor? | A vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal | a vizsga évét megelőző tanév végéig | a vizsga előtt legkésőbb 60 nappal |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc |
| Számítógéppel megoldandó feladatsor | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott, szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül
választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet a feladatok megoldására.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A gyakorlati vizsgarész esetleges összetevőinek lebonyolítási szabályai.
Tárgyi feltételek
A terem berendezése
- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.
- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek
- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt a korábbi évek gyakorlati vizsgafeladatainak megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e.
- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott - számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.
Lebonyolítás
A vizsga előkészítése
- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.
- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás
- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat legalább két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).
- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
| Témakör | Idő |
| Szövegszerkesztés | 60 perc |
| Prezentáció, grafika, weblapkészítés | 40 perc |
| Táblázatkezelés | 50 perc |
| Adatbázis-kezelés | 30 perc |
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, a szabályos forrásjelölésre; ezáltal csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati feladatlap értékelése
A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:
| Témakör | Pontszám |
| Szövegszerkesztés | 40 pont |
| Prezentáció, grafika, weblapkészítés | 30 pont |
| Táblázatkezelés | 30 pont |
| Adatbázis-kezelés | 20 pont |
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó csak a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgatételeinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű,
CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.
A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1. és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.
Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.
| Információs társadalom (1) | 8-20% |
| Informatikai alapismeretek - hardver (2) | 24-32% |
| Informatikai alapismeretek - szoftver (3) | 20-28% |
| Kommunikáció az interneten (gyakorlati | |
| kivitelezéssel) (7.1.) | 20-28% |
| Könyvtárhasználat (9) | 8-12% |
A tételsor frissítésének szabályai
A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A tétel jellemzői
A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:
- Logikai felépítés 6 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)
- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont
- Tartalom 12 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
- Kommunikatív készség 6 pont
(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 20 perc |
| Számítógéppel megoldandó feladatsor | Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
A vizsga lebonyolításával és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsga leírásában találhatókkal.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:
| Témakörök | Idő |
| Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, | |
| weblapkészítés | 60 perc |
| Táblázatkezelés | 30 perc |
| Adatbázis-kezelés | 60 perc |
| Algoritmizálás, adatmodellezés | 90 perc |
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A gyakorlati feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti érékelési arányok a következők:_
| Témakörök | Pontszám |
| Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, | |
| weblapkészítés | 30 pont |
| Táblázatkezelés | 15 pont |
| Adatbázis-kezelés | 30 pont |
| Algoritmizálás, adatmodellezés | 45 pont |
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételből áll.
A szóbeli feladatokat az 1-3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.
Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.
| Információs társadalom (1) | 8-20% |
| Informatikai alapismeretek - hardver (2) | 24-32% |
| Informatikai alapismeretek - szoftver (3) | 20-28% |
| Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1.) | 20-28% |
| Könyvtárhasználat (9) | 8-12% |
A tételsor frissítésének szabályai.
A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A tételjellemzői
A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:
- Logikai felépítés 6 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)
- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont
- Tartalom 12 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
- Kommunikatív készség 6 pont
(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)"
8. Az R. Mellékletének KÉMIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"KÉMIA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KOMPETENCIÁK
Elvárt kompetenciák:
• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre)
• deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre)
• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése)
• sorképzés (relációk kezelése)
• osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás)
• kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata)
• korrelatív gondolkodás (valószínűségi összefüggések vizsgálata, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete)
• arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata)
• az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek
• kritikai gondolkodás (bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján értékelés és a döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása)
• változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja)
• integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén)
• modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása
• problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben)
• konvergens gondolkodás
• divergens gondolkodás
• a követelményekben szereplő fogalmak definiálásának képessége, a szaknyelv használata
• lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése)
• struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére)
• etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése)
A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni. Ezzel kapcsolatos elvárások:
• alapvető matematikai ismeretek alkalmazása
• egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása
• megfigyelések, összehasonlítások
• egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, független és függő változók azonosítása, kísérleti paraméterek változtatása, kontrollok szerepe)
• adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása
• mérések tulajdonságainak ismerete (empirikus, kísérleti, hitelesíthető, reprodukálható)
• hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása
• a természettudományos érvelés alapelvei (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása)
• az ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése
• az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése
• az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata
• szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, szövegértelmezés
Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges:
• az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése
• a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása
• több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Általános kémia
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.1 Atomszerkezet Atom | Fogalmi szint | az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron, proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. | nukleonok |
| Értse | az atom semlegességét. | ||
| Tudja alkalmazni | az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. | ||
| Elem | Fogalmi szint | az elem fogalma, jelölése (vegyjel), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatá- rozásban), relatív atomtömeg. | Berzelius, Curie házaspár |
| Értse | a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. | ||
| Elektronszerkezet | Fogalmi szint | elektronhéj; maximális elektronszám, energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, telített és telítetlen héj, vegyértékelektron, atomtörzs, nemesgázszerkezet. | atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, alhéj, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; |
| Értse, értelmezze | az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. | ||
| Tudja | felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az első négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. | ||
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A periódusos rendszer | Fogalmi szint | az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. | mezők (s-, p-, d-, f-mező). |
| Értse | az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. | ||
| Tudja | megállapítani a vegyértékelektronok számát a periódusos rendszer főcsoportjaiban. | alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a periódusos rendszerben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. | |
| Az atomok mérete | Fogalmi szint | az atommag és az atom méretviszonyai. | |
| Értse | az atomméret változásait a periódusos rendszer főcso- portjaiban. | az atomméret változásait a periódusos rendszer perió- dusaiban. | |
| Tudja össze- hasonlítani | a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. | a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek atomsugarát. | |
| Az ionok | Fogalmi szint | kation fogalma, anion fogalma. | ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. |
| Értse, értelmezze | a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id végződésűek). | az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a periódusos rendszerben. | |
| Tudja | jelölni az elemek kationjait, és felírni az atomjaikból való képződésük egyenletét, jelölni az elemek anionjait, és felírni az atomjaikból való képződésük egyenletét. | összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy perió- dusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint, összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező elektronszerkezetű ionok méretét. | |
| Elektronegativitás (EN) | Fogalmi szint | elektronegativitás fogalma (Pauling). | |
| Értse | az elektronegativitás változását a periódusos rendszerben. | ||
| Tudja | összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy perió- dusba tartozó elemek elektronegativitását, alkalmazni az elektronegativitás-értékeket a kötéstípusok megállapításához. | ||
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések | Fogalmi szint | ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. | |
| Értelmezze Értse | az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa vá- lasztott példán bemutatva. mindhárom elsőrendű kötés kialakulásának magyarázatát. | ||
| Tudja | a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. | ||
| Másodrendű kémiai kötések | Fogalmi szint | diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. | |
| Értse | a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsön- hatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. | ||
| Értelmezze | a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. | ||
| 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula | Fogalmi szint | molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. | |
| A kovalens kötés | Fogalmi szint | egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált kötés. | a- és a p-kötés, kötéstávolság fogalma |
| Értse, értelmezze | az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, az aromás vegyületek és a grafit delokalizált elektronrendszerét. | a a- és a p-kötés szimmetriáját, a p-kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit, az összetett ionok delokalizált elektronrendszerét. | |
| Tudja | ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a mole- kulákban, megállapítani adott atom vegyértékét a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az elektronegativitás- értékek alapján. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| A molekulák térszerkezete | Fogalmi szint | elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, a molekula polaritása. | kötésszög |
| Értelmezze | egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). | a molekula alakját meghatározó tényezőket: - a ligandumok száma, - a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok száma. | |
| Tudja | megállapítani a tanult, egyszerű molekulák polaritását. | megállapítani a molekulák téralkatát, kötésszögeit, adott képletű molekula polaritását. | |
| Összetett ionok | Fogalmi szint | összetett ion fogalma. | komplex ion fogalma. |
| Értse | összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) az NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. | komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és ammin- komplexének példáján. | |
| Tudja | megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligan- dumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében. | ||
| 1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz | Fogalmi szint | anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. | |
| Tudja | besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. | besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok száma, illetve homogenitás szerint. | |
| Állapotjelzők | Fogalmi szint | jelük, SI mértékegységük. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Halmazállapotok, halmazállapot- változások | Fogalmi szint | gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék hal- mazállapot, szilárd halmazállapot, halmazállapot- változások. | a folyadékok további általános jellemzői (felületi fe- szültség, viszkozitás). |
| Értse, értelmezze | a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. | ||
| Tudja | adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. | egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. | |
| 1.4.1 Egykompo- nensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristály- rácsok | Fogalmi szint | amorf és kristályos állapot. | elemi cella, koordinációs szám, rácsenergia |
| Tudja | besorolni az elemeket és vegyületeket a megfelelő rács- típusba. | ||
| - Ionrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. | ||
| - Atomrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit. | a SiO2 rácsának szerkezetét. | |
| - Fémrácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | a fémrácsos anyagok jellemzőit. | ||
| Tudja értelmezni | a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján. | ||
| tÉmák | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Molekularácsos kristályok | Fogalmi szint | a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. | |
| Értse, értelmezze | a molekularácsos anyagok jellemzőit. | ||
| Tudja értelmezni | a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. | ||
| 1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípu- sok között | Értelmezze | a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait. | a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján |
| 1.4.2 Többkompo- nensű rendszerek | |||
| 1.4.2.1 Csoporto- sítás | Fogalmi szint | homogén, heterogén és kolloid rendszer. | |
| Értse | a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). | ||
| 1.4.2.2 Diszperz rendszerek | Fogalmi szint | a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmaz- állapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). | |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket. | ||
| Tudja | besorolni a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. | ||
| 1.4.2.3 Kolloid rendszerek | Fogalmi szint | a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makro- molekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület, ozmózis | |
| Értse, értelmezze | az ozmózis jelenségét | a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudjon Tudja értelmezni | példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből. | a szolgél átalakulást a hétköznapi életből vett példák alapján. | |
| 1.4.2.4 Homogén rendszerek | Fogalmi szint | elegy, oldat. | |
| Értse | a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). | ||
| - Oldatok | Fogalmi szint | oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. | túltelített oldat, oldáshő fogalma. |
| Értelmezze | az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. | a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmér- sékletfüggésének felhasználását az anyagok át- kristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kap- csolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával. | |
| Tudja alkalmazni | a "hasonló hasonlót old" elvet, egyenlettel leírni az ionvegyületek oldódását. | ||
| Tudjon Tudja | elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat. | oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció | Fogalmi szint | kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. | |
| Értse | a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). | ||
| Tudja | jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Képlet | Fogalmi szint | összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és mole- kulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elekt- ronképlet, konstitúciós képlet stb.). | |
| Tudja | megadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. | ||
| Kémiai egyenlet | Fogalmi szint | sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. | |
| Értse, értelmezze | a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alap- elveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. | ||
| Tudja | az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését. | felírni avizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit. | |
| 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyama- tok energiavi- szonyai | Fogalmi szint | endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. | |
| Értse | a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reak- ciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. | ||
| Tudja | ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. | ||
| 1.5.1.2 Reakcióhő | Fogalmi szint | reakcióhő fogalma, jelölése (Apff), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. | |
| Értse | a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján. | a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiameg- maradás) és alkalmazásának lehetőségeit. | |
| Tudja | ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon. | felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét energiadiagramon, illetve más energiaértékek alapján. | |
| 1.5.2 Reakciókine- tika 1.5.2.1 Reakció- sebesség | Fogalmi szint | a reakciók csoportosítása sebességük szerint. a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a reakciósebesség koncentráció-függését megadott sebességi egyenlet alapján, a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását. | ||
| Tudja | elemezni a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| 1.5.2.2 Katalízis | Fogalmi szint | katalizátor fogalma. | |
| Értelmezze | a katalizátor hatását. | ||
| Tudja | ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén. | ||
| 1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordít- ható reakciók | Értse | a megfordítható folyamat lényegét. | a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc) az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, |
| 1.5.3.2 Egyensúly | Fogalmi szint | dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi kon- centráció, kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). | |
| Értse, értelmezze | a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, 7), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 ^ 2 NH3 reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. | ||
| Tudja | felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján, értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében. | ||
| 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav-bázis reakciók | Fogalmi szint | sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brensted-sav, Bronsted-bázis, amfotéria, sav- és bá- ziserősség. | savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok. |
| Értse, értelmezze | a Bronsted-féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. | Ksés Kbkapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a sav- és báziserősség, valamint a Ksés Kbkapcsolatát. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | felismerni a Brensted-féle sav-bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32- és a víz reakciójában. | felismerni a Brensted-féle sav-bázis párokat többértékű savak és a víz reakciójában, a Brensted-féle sav-bázis párokat egyéb (pl. CO32- + H3O+) reakciókban, értelmezni az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenő sav-bázis reakciókat megadott példák alapján. | |
| - A vizes oldatok kémhatása | Fogalmi szint | a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. | |
| Értelmezze | az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vo- natkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH- értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációj ával. | a vízionszorzatot (levezetéssel együtt). | |
| Tudja | megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígítása- kor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát. | értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát. | |
| - Sav-bázis indiká- torok | Fogalmi szint | univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz, növényi indikátorok. | metilnarancs. |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír hasz- nálatával). | ||
| Tudja | a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. | ||
| - Közömbösítés | Fogalmi szint | semlegesítés. | |
| Értse | a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. | a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a sav-bázis titrálás elvi alapjait. | |
| Tudjon | jelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriaiegyenlettel. | ||
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Sók hidrolízise | Értelmezze | a hidrolízist az NH4O és a Na2CO3 példáján. | |
| Tudja | megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel. | ||
| 1.5.4.2 Elektron- átmenettel járó reakciók | Fogalmi szint | oxidáció és redukció, oxidáló- és redukálószer | oxidációs szám fogalma. |
| Értelmezze Értse | az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. | az oxidációs szám kiszámításának szabályait, az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit. | |
| Tudja értelmezni Tudja | az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, elemezni egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. | kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxi- dációsszám-változás alapján. | |
| Tudjon | rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket. | ||
| 1.5.4.3 Egyéb, vi- zes oldatban vég- bemenő kémiai reakciók | Fogalmi szint | csapadék, gázfejlődés. | komplexképződés. |
| Értelmezze | a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat a szerves és szervetlen kémiai tanulmányai során megismert konkrét példákon. | ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat, a komplexképződési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat. | |
| Tudja | felírni a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók sztöchiometraiegyenleteit. | felírni a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplex- képződési reakciók sztöchiometraiés ionegyenletét a ta- nult, illetve megadott képletű komplexek esetében, gázfejlődési reakciók ionegyenletét. | |
| udjon | elemezni vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| 1.5.4.4 Egyéb reakciók | Fogalmi szint | egyesülés, bomlás, disszociáció. | |
| Tudja | besorolni a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakció- típusba. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 1.5.5 Elektrokémia | |||
| 1.5.5.1 Galvánelem | Fogalmi szint | a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hid- rogénelektród jelölése, standard fémelektród fogalma és jelölése, Daniell-elem és jelölése. | standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál. |
| Értse Értelmezze | az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kap- csolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánele- mek környezetvédelmi vonatkozásait. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell- elemben. | a standard hidrogénelektród felépítését. | |
| Tudja | jelölni egyszerű galvánelemek felépítését, azonosítani az egyes pólusokat, felírni a hozzájuk tartozó elektródfolyamatok kémiai egyenletét, illetve a folyamat bruttó egyenletét. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban. | ||
| Tudja | megbecsülni a redoxireakciók irányát a standard- potenciálok összehasonlítása alapján. | ||
| 1.5.5.2 Elektrolízis | Fogalmi szint | elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. | |
| Értse | az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolya- matot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. | az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait. | |
| Tudja | jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében. | megállapítani az oldatban bekövetkező változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.). | |
| 1.5.5.3 Az elektro- lízis mennyiségi vi- szonyai | Fogalmi szint | Faraday I. és II. törvénye. | |
| Értse, értelmezze | az elektrolízis mennyiségi törvényeit. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
2. Szervetlen kémia
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet | Fogalmi szint | izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). | |
| Értse | a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén mole- kulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | ||
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége. | |
| Értse | az olvadás- és forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét. | a hidrogéngáz nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyag- hengeres) kísérletet. | |
| Értse | a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nem- fémekkel, fém-oxidokkal. a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. | a reakcióit fémekkel. | |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. | ||
| Előfordulás, előállítás, felhasználás | Fogalmi szint | laboratóriumi előállítás (cink + sósav). | |
| Tudja értelmezni | az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| Egyéb | Tudja | alkalmazni a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet | Értse | a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. | a nemesgázok rácstípusát. |
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk. | |
| Értse | alacsony reakciókészségük magyarázatát. | ||
| Egyéb | Tudja értelmezni Tudja alkalmazni | az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogén- elemek | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerke- zetét, polaritását, rácstípusát. | a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben. | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). |
| Értse | az olvadás- és forráspont, illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. | ||
| Fogalmi szint | a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. | reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk. | |
| Értelmezze | a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján). | a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, a reakcióikat más halogenidekkel, a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. | |
| Tudjon értelmezni Tudja | a klórral kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján. | megadni a halogénekkel kapcsolatos kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari: elektrolízissel, a klór laboratóriumi előállítása sósavból. | |
| Értse | a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. | ||
| - Felhasználás, előfordulás | Tudja Tudja értelmezni | példákkal bemutatni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján, a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | példákkal bemutatni a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján, a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | a klór mérgező hatása, keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. | |
| Értse | a klór fertőtlenítő hatásának magyarázatát. | ||
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.3.2 Halogénve- gyületek | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | kötéstípus szerint (ionos és kovalens). | |
| Tudja | csoportosítani a tanult halogenideket kötéstípus szerint (ionos és kovalens), felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján. | ||
| 2.3.2.1 Hidrogén- halogenidek (HF, HCl, HBr, HI) - Anyagszerkezet | Értse | a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. | molekulaszerkezetüket, polaritásukat. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a HCl színe, szaga, standard halmazállapota. | színük, szaguk, forráspont-viszonyaik. |
| Értse | a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). | ||
| Értse | a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit. | a saverősségük változását a csoportban, a hidrogén-halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. | |
| Tudja értelmezni | a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | |
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. | a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. |
| 2.3.2.2 Kősó (NaCl) - Halmazszerkezet | Fogalmi szint | a kősó rácstípusa. | |
| Értse | a kősó kristályrács-szerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értse | a kősó olvadáspontjának és oldhatóságának halmazszerke- zeti magyarázatát. | ||
| - Előfordulás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.3.2.3 Ezüst-halo- genidek (AgCl, AgBr, AgI) | |||
| - Tulajdonságok - Felhasználás | Fogalmi szint | színük, vízoldékonyságuk, fényérzékenységük. | |
| Tudja értelmezni | a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. | ||
| 2.3.2.4 Hypo (NaOCl-oldat) | Fogalmi szint | összetétele, kémhatása, oxidáló hatása, a háztartási alkalmazásának veszélyei - környezetvédelmi szempontok. | |
| Értelmezze | a nátrium-hidroxid-oldat és klór reakciójával történő előállítását, oxidáló hatását, valamint savakkal történő reakcióját reakcióegyenlettel is. | ||
| 2.3.2.5 Egyéb | Tudja | alkalmazni a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.4 Az oxigén- csoport elemei és vegyületeik | |||
| Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) | Fogalmi szint | Müller Ferenc (tellúr). | |
| Értse | az oxigén és a kén atomjainak elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket. | ||
| 2.4.1 Oxigén - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | allotrópia. | |
| Értse | az O2 szerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, oxidáló hatása, égésben betöltött szerepe. | |
| Tudja értelmezni | az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | előfordulása elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben. | |
| - Élettani szerep | Értse | az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon kelet- kezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Előállítás, kelet- kezés (O2) | Fogalmi szint | ipari és laboratóriumi előállítási módjai, természetbeni keletkezése (levegőből, termikus bontással, fotoszintézis során). | |
| - Felhasználás, előállítás | Tudja értelmezni | az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.4.2 Oxigénvegyü- letek - Csoportosítás | Fogalmi szint | oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik. | peroxidok. |
| 2.4.2.1 Dihidrogén- peroxid (H2O2) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, redoxi sajátságai, (fertőtlenítőszer, hajszőkítés) | ||
| Értse | vízoldhatóságának anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. | ||
| Tudja értelmezni | a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat. | ||
| 2.4.2.2 Oxidok - Csoportosításuk | Tudja | csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Víz (H2O) - Anyagszerkezet | Értse | a vízmolekula szerkezetét, alakját, polaritását. | |
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, sűrűsége és annak függése a hőmérséklettől; amfotéria. | |
| Értse | az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Értelmezze | autoprotolízisét. | ||
| Tudja | a reakcióit savakkal, bázisokkal, s felírni azok reakcióegyenleteit. | ||
| Fogalmi szint | édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). | ||
| - Természetes vizek | Értse | a természetes vizek tisztaságát - a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelensé- geket, a savas esők kialakulását. | |
| - Vízkeménység | Fogalmi szint | állandó és változó keménység. | |
| Értse | a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). | a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket. | |
| - Élettani szerep | Fogalmi szint | oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hő- háztartásban. | |
| Fontosabb fém- oxidok | Fogalmi szint | a kalcium-oxid (égetett mész) és a magnézium-oxid képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, vízol- dékonysága, reakciója vízzel, fontosabb felhasználása. | az alumínium-oxid, a réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)-oxid képlete, halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. |
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | |
| 2.4.2.3 Hidroxidok Fontosabb fém- hidroxidok | Fogalmi szint | a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron) és a kalcium-hid- roxid (oltott mész) képlete, színe, halmazállapota, rácstí- pusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. | az alumínium-hidroxid képlete, színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása. |
| Értse | a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. | ||
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | a savakkal és lúgoldatokal való reakciói egyenletét. | |
| Fogalmi szint | a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága. | ||
| Tudja | a savakkal való reakciójuk egyenletét. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.4.2.4 Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelen- ségek, információk értelmezésében. | |
| 2.4.3 Kén - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a kén molekulaszerkezete. | |
| Értse | a kénatom elektronszerkezetét. | a kénnél előforduló allotrópiát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értse | a reakcióját oxigénnel. | a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti válto- zásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). | |
| Értse | a reakcióját oxigénnel, cinkkel és vassal. | a reakcióját fémekkel. | |
| Tudja értelmezni | a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| Tudja alkalmazni | a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | ||
| 2.4.4 A kén vegyü- letei | a molekulaszerkezetét, polaritását. | ||
| 2.4.4.1 Dihidrogén- szulfid, kén- hidrogén (H2S) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok | Értse | ||
| Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldhatósága. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, kén-dioxiddal. | a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. | |
| Tudja értelmezni | a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Élettani hatása | Fogalmi szint | mérgező hatása. | |
| - Előfordulás, előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Sói | Fogalmi szint | szulfidok. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2) - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | a kén-dioxid forráspontjának és az oldhatóságának anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | redukáló és oxidáló hatása. | ||
| Értelmezze | a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezet- szennyező hatását. | a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | kénből történő előállítása. | piritből, szulfitokból történő előállítása. |
| Tudja | a kénből történő előállítás reakcióegyenletét. | a piritből, szulfitokból történő előállítás reakcióegyenleteit. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | felhasználása kénsavgyártásnál, illetve konzerválásra. | |
| - Környezet- szennyező hatás | Értse | a savas esők kialakulását és hatását. | |
| 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) | Értse | a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságait, reakcióját vízzel. | |
| 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok. | |
| Tudja értelmezni | a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat. | ||
| 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| Fogalmi szint | színe, halmazállapota, sűrűsége, higroszkópossága, elegyedése vízzel, az elegyítés szabályai. | ||
| Értse, értelmezze | a kénsav forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkező változásokat. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értse | a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, illetve a fémekre gyakorolt passziváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását. | tömény oldatának reakcióját fémekkel | |
| Tudja értelmezni | a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. | ||
| - Ipari előállítás | Értse | a kénsavgyártás lépéseit. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. | |
| Tudja | szemléltetni a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. | ||
| - Egyéb | Értse | a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. | |
| - Sói | Fogalmi szint | szulfátok. | hidrogén-szulfátok. |
| - Fontosabb szulfá- tok | Fogalmi szint | a gipsz, a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. | |
| 2.4.4.6 Nátrium- tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) | Fogalmi szint | felhasználása a fényképészetben, a komplexképző sajátsága. | |
| 2.4.4.7 Egyéb | Tudja alkalmazni | a kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.5 A nitrogéncso- port elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén mole- kulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, reakciókészsége. | |
| Értse | a nitrogén reakciókészségének molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. | ||
| - Előfordulás, elő- állítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| - Egyéb | Tudja | alkalmazni a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.5.2 Nitrogénve- gyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) | |||
| - Anyagszerkezet | Értse | molekulaszerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, cseppfolyósíthatósága, oldhatósága. | |
| Értelmezze | az ammónia olvadáspontja és forráspontja, valamint cseppfolyósíthatósága anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkút-kísérletet. | ||
| Tudja értelmezni | az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis sajátsága. | komplexképző sajátsága. | |
| Értelmezze | reakcióját vízzel, savakkal. | a komplexképző sajátságát. | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | szerves anyagok bomlásterméke. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari előállítása. | |
| Értse | az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. | a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | hűtés, műtrágya- és salétromsavgyártás. | |
| - Sói | Fogalmi szint | ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya. | szalalkáli. |
| Értse | az ammóniumion szerkezetét, az ammóniumsók rácstípusát. | ||
| 2.5.2.2 Nitrogén- oxidok Nitrogén-monoxid (NO) | |||
| - Tulajdonságok, előállítása, | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, vízoldékonysága, környezetszennyező hatása. | |
| élettani hatás, | Értse | a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból. | |
| Nitrogén-dioxid (NO2) - Tulajdonságok, élettani hatás | Fogalmi szint | színe, szaga, sűrűsége, halmazállapota, oldékonysága, mérgező, illetve környezetszennyező hatása | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Előállítás | Értse | a reakcióját vízzel. | |
| Fogalmi szint | laboratóriumi előállítása. | ||
| Értelmezze | a laboratóriumi előállítását salétromsavból | ||
| 2.5.2.3 Salétromos- sav (HNO2) | |||
| - Sói | Fogalmi szint | nitritek, a nitritek élettani hatása. | |
| 2.5.2.4 Salétromsav | |||
| (HNO3) - Anyagszerkezet | Értse | a molekula szerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldékonysága. | |
| Értelmezze | a salétromsav vízoldhatóságának anyagszerkezeti okát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, redoxi sajátság. | bomlékonyság (fényérzékenység). | |
| Értse | a reakcióját vízzel, bázisokkal, híg oldatának reakcióját fémekkel, illetve egyes fémekre gyakorolt passziváló hatását. | tömény oldatának reakcióját fémekkel, az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is). | |
| Tudjon | egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi | ||
| értelmezni | sajátságával kapcsolatban. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | ipari előállítás nitrogénből. | |
| Értse | az ipari előállítás lépéseit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | választóvíz, a királyvíz alkotórésze, műtrágya- és robbanószergyártás. | nitráló elegy. |
| - Sói | Fogalmi szint | nitrátok. | |
| Értse | a nitrátion szerkezetét. | ||
| - Fontosabb nitrá- | Fogalmi szint | az ammónium-nitrát képlete, színe, halmazállapota, rácstí- | a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az |
| tok | pusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környe- zetvédelmi szempontok. | ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) képlete, színe, halmazállapo- ta, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. | |
| Értelmezze | a lápisz gyógyászati felhasználását, a pétisó összetételét. | ||
| 2.5.2.5. Egyéb | Tudja alkalmazni | a nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | vizsgaszintek | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.5.3 Foszfor - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | allotróp módosulatai. | |
| Értse | a foszfor allotrop módosulatai közti különbség anyagszer- kezeti magyarázatát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értse | a foszfor halmazállapota és oldhatósága halmazszerkezeti magyarázatát. | ||
| Tudjon | értelmezni egyszerű kísérleteket a foszforral kapcsolatban. | ||
| Fogalmi szint | gyúlékonyság. | ||
| Értelmezze | reakcióját oxigénnel. | a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | a módosulatok eltérő élettani hatása. | |
| Értse | az eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| - Felhasználás, | Fogalmi szint | gyufa (Irinyi János). | |
| előfordulás, előál- lítás | Tudja értelmezni | a felhasználásával, előfordulásával, előállításával kapcsolatos információkat. | |
| 2.5.4 Foszforve- gyületek 2.5.4.1 Difoszfor- pentaoxid (P2O5) | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, higroszkópossága. | |
| Értse | a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását. | ||
| 2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldékonysága. | |
| Értse | az olvadáspontja és a vízoldékonysága anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis jelleg, észterképzés. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel. | disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különböző anyagmennyiség-arányban. | |
| - Élettani hatás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Sói - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | foszfátok. | hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. |
| Értse | a foszfátion szerkezetét. | ||
| 2.5.4.3. A fosz- forsav fontosabb sói - Szabályos sók | Fogalmi szint | a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) képlete, színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb fel- használása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). | |
| - Savanyú sók | Fogalmi szint | a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, képletük, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.6 A széncsoport elemei és ve- gyületeik 2.6.1 Szén - Előfordulás | Fogalmi szint | gyakoriság, allotróp módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. | |
| Értse | a grafit és a gyémánt halmazszerkezetét. | a fullerének molekula- ás halmazszerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. | |
| Értelmezze | a grafit és a gyémánt tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. | ||
| Fogalmi szint | redoxi sajátság. | ||
| Értse | a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. | ||
| Tudja | felírni különböző fém-oxidokkal való reakciói egyenletét. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | redukálószer, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. | |
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.6.2 A szén ve- gyületei 2.6.2.1 Szén-mo- noxid (CO) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét és a polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, sűrűsége | redoxi sajátságai, komplexképző sajátság. |
| Értse | az égését. | a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. | |
| Tudja | szerepét a vasgyártásban, különböző fém-oxidokkal való reakciójának az egyenletét. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | képződés nem tökéletes égéskor. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | mérgező hatása, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén. | |
| Értelmezze | a mérgező hatását. | ||
| - Előállítás, felhasználás | Tudja értelmezni | az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. | |
| Értelmezze | a laboratóriumi előállítást (hangyasavból). | ||
| 2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét, polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, sűrűsége, vízoldékonysága, kondenzálhatósága (szárazjég). | |
| Értse | a levegőhöz viszonyított sűrűségét. | a forráspontjának és a kondenzálhatóságának anyagszer- kezeti magyarázatát. | |
| Fogalmi szint | éghetőség (nem éghető). | ||
| Értse | a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket a szén-dioxiddal kapcsolatban. | ||
| - Előfordulás, ke- letkezés | Fogalmi szint | légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. | |
| - Élettani és öko- lógiai hatás | Fogalmi szint | a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szerveze- tekre. | |
| Értse | az üvegházhatást. | ||
| Fogalmi szint | mészkőből sósavval. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Laboratóriumi előállítás | Értse | a laboratóriumi előállítás egyenleteit. | |
| - Felhasználása | Fogalmi szint | hűtés, üdítőitalok, tűzoltás. | |
| 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) - Anyagszerkezet | Értse | a molekulaszerkezetét. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sav-bázis jelleg. | |
| Értse | bomlékonyságát, reakcióját vízzel. | a kétlépéses disszociációját. | |
| Tudjon értelmezni | egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. | ||
| - Sói | Fogalmi szint | karbonátok, hidrogén-karbonátok. | |
| - Fontosabb karbo- nátok | Fogalmi szint | a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkő, márvány), a magnézium-karbonát és a dolomit képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb fel- használása. | |
| Értse | a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. | termikus bomlásukat. | |
| - Fontosabb hid- rogén-karbonátok | Fogalmi szint | a szódabikarbóna képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége, kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (oldatban). | |
| Értse | a cseppkő és a vízkő képződését. | a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását. | |
| Tudja értelmezni | a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat. | ||
| 2.6.2.4. Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.6.3 Szilícium - Anyagszerkezet | Értse | a rácstípusát. | |
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | félvezető sajátsága. | |
| Értse | a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | gyakorisága, agyagásványok. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elektronika, ötvöző elem. | |
| - Egyéb | Tudja alkalmazni | a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 2.6.4 Szilícium-ve- gyületek 2.6.4.1 Szilícium- dioxid (SiO2) | |||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a kvarc rácstípusa. | |
| Értse | a rácsszerkezetét. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | UV-áteresztőképessége, hőtágulása. | |
| Értse | az ömlesztést szódával (vízüvegképződést), a reakcióját HF-dal. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | drágakövek, homok. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. | |
| - Az üveg | Fogalmi szint | összetétele, felhasználása. | |
| Értse | a halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás). | ||
| 2.6.4.2 Szilikonok - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | elemi összetétel. | |
| Értse | a sziloxánkötést és kialakulását. | ||
| - Gyakorlati jelen- | Fogalmi szint | szilikonolaj, -zsír, -gumi. | |
| tőség | Értse | a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. | |
| 2.6.4.3. Egyéb | Tudja alkalmazni | a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.7 Fémek | |||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, hő- és elektromos vezetőképességük, sűrűségük (könnyű- és nehézfémek). | |
| Értelmezze | a színük anyagszerkezeti okát. | ||
| - Ötvözetek | Fogalmi szint | ötvözet fogalma. | |
| Tudja értelmezni | az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). | hidrogénes redukcióval, termikus bontással. |
| Értse | az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. | ||
| - Korrózió | Fogalmi szint | a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás). | katódos fémvédelem. |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a rozsdaképződés folyamatát. | a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog). | |
| Tudjon | elemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban. | ||
| 2.7.1 Az s-mező fémei - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestésük. | |
| Értelmezze | a vegyértékelektron-szerkezetüket. | a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sűrűségük, halmazállapotuk, olvadáspontjuk, megmunkálhatóságuk. | |
| Fogalmi szint | redoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpotenciáljuk). | ||
| Értse | a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel; a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. | peroxid képződését, reakcióikat lúgoldatokkal. | |
| Tudja értelmezni | a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | vegyületekben (példákkal). | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | olvadékelektrolízissel. | |
| - Ionjaik | Fogalmi szint | ionjaik töltése, színe. | |
| Értse | a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe. | Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása. |
| 2.7.2 A p-mező fé- mei 2.7.2.1 Alumínium - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, sűrűsége, megmunkálhatósága, hő- és elektromos vezetőképessége. | |
| Értelmezze | a sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. | ||
| Fogalmi szint | redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpoten- ciálja), reakciója savoldattal, passziválódás. | amfoter jellege (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex. | |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel és savoldatokkal, reakcióját vas(III)-oxiddal (termit). | a reakcióját fém-oxidokkal (termit), vízzel (körülményeit), lúgoldatokkal. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudjon értelmezni | egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | bauxit, agyagásványok. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | bauxit, timföld. | |
| Értse | az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. | az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). | |
| - Ionja | Fogalmi szint | töltése, színe. | |
| 2.7.2.2 Ón és ólom - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk. | oxidációs számaik. |
| Értse | a viselkedésüket levegőn. | az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal. | |
| - Egyéb | Fogalmi szint | savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás. | |
| 2.7.3 A d-mező fé- mei - Főbb jellemzőik | Fogalmi szint | sűrűségük, elektronegativitásuk, és standardpotenciáljuk. | |
| Értse | többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam). | ||
| 2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) - Anyagszerkezet | Értse | vegyértékelektron-szerkezetüket. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | a vas mechanikai tulajdonságai. | ferromágnesesség. |
| Értse | a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot. | ||
| Fogalmi szint | a vas redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálj a), passziválódása. | a kobalt és a nikkel redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), passziválódása. | |
| Értse | a vas viselkedését levegőn, reakcióit nemfémekkel, savakkal. | a nikkel és a kobalt viselkedését levegőn, reakcióikat nemfémekkel, savakkal. | |
| Tudjon értelmezni | a vassal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | a kobalttal és a nikkellel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | |
| - Ionjaik | Fogalmi szint | színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). | oxidációs száma, színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+). |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | vasércek. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Előállítás | Tudja | az ipari vas- és acélgyártás során felhasznált anyagokat, a folyamat legfontosabb lépéseit, és a termékeket. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe). | ötvözőanyag (Co, Ni). |
| 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) - Anyagszerkezet | Értse | a vegyértékelektron-szerkezetüket. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk, hő- és elektromos vezetőképességük. | |
| Fogalmi szint | redoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpoten- ciáljuk), viselkedésük levegőn, reakcióképességük oxidáló és nem oxidáló savakkal. | ||
| Értse | a reakciójukat oxigénnel. | az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók egyenleteit. | |
| Tudjon értelmezni | a rézzel, az ezüsttel és az arannyal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). | |
| - Ionjaik | Fogalmi szint | töltése (Cu2+, Ag+), színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+). | oxidációs száma (Cu+). |
| Értse | a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képző- művészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic). | fényképészet (ezüst), analitikai kémia. |
| 2.7.3.3 Cink - Anyagszerkezet | Értse | vegyértékelektron-szerkezetét, ionjának töltését. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | sűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja). | amfoter jellege. |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. | a reakcióját tömény, oxidáló savakkal. | |
| Tudjon értelmezni | cinkkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat. | |
| 2.7.3.4 Higany - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | oxidációs száma. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, sűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpotenciálja), oxidjának bomlékonysága. | |
| Értse | a viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását, a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | mérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | elektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok. | |
| 2.7.3.5 Egyéb | Tudja alkalmazni | a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 2.7.3.6 Egyéb átmenetifém- vegyületek Kálium-permanga- nát (hipermangán, KMnO4) | |||
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | fertőtlenítés, oxidálószer. | |
| - Egyéb | Tudja | alkalmazni a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
3. Szerves kémia
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.1 A szerves ve- gyületek általános jellemzői | |||
| Szerves anyag | Fogalmi szint | a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet), organogén elemek. | Wöhler |
| Értse | a szénatom molekulaképző sajátságait. | ||
| A szerves moleku- | Fogalmi szint | konstitúció, konfiguráció, konformáció. | konformerek. |
| lák szerkezete | Értse | az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat. | |
| Tudja | megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. | ||
| Izoméria - Az izoméria típusai | Fogalmi szint | az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. | optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomerpár. |
| Értse | a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján. | a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomerpár fogalmát. | |
| Tudja | felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. | felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kira- litáscentrumot a molekulában. | |
| Homológ sor | Fogalmi szint | homológ sor fogalma. | |
| Tudja | meghatározni az adott homológ sor általános összegképletét. | ||
| Funkciós csoport | Fogalmi szint | funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. | |
| Tudja | felismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | ||
| A szerves vegyüle- tek csoportosítása | Fogalmi szint | csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. | |
| tEmAk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tulajdonságok | Értse | az olvadáspontot, a forráspontot és az oldhatóságot befo- lyásoló tényezőket. | -kötés szerepe. |
| - Reakciótípusok | Fogalmi szint | a többszörös kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. | |
| Tudja | felismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik. | ||
| 3.2 Szénhidro- gének 3.2.1 Alkánok, cik- loalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) | |||
| Fogalmi szint | Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképletük. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | az első nyolc normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izopropil) nevei, a szénatom rendűsége. | az első húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok rendűsége. |
| Értse | az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). | ||
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. | az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat. | |
| - Izoméria | Értse | a konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkánok és cikloalkánok körében. | |
| - Anyagszerkezet | Értse | a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értelmezze | az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. | az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkán- illetve cikloalkán-molekula térszerkezetével. | |
| Tudja | összehasonlítani bármely két, normális láncú alkán forráspontját. | összehasonlítani azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadáspontját és forráspontját; azonos szénatomszámú alkán és cikloalkán olvadáspontját és forráspontját. | |
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | égésük, alkán-levegő elegyek robbanékonysága, szubsztitúció fogalma, szubsztitúciójuk halogénekkel, hőbontásuk. | krakkolás. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a reakciókészségüket, a metán klórozását | a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit, az etin és korom előállítását metánból. | |
| Tudja | kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, összehasonlítani a telítetlen vegyületek reakciókészségével, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel a metán klórozását. | felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is. | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. | benzinreformálás. |
| Értelmezze | a kőolaj feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. | szintézisgáz, acetilén, korom előállítása |
| Értse | a szintézisgáz előállítását. | ||
| 3.2.2 Alkének (olefinek) | Fogalmi szint | alkén (olefin) fogalma, általános összegképletük. | |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. | |
| Tudja | megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét. | ||
| - Izoméria | Fogalmi szint | geometriai izoméria. | |
| Értse | a konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkének körében. | ||
| Tudja | bemutatni az izoméria lehetőségeit a butén példáján. | felismerni a geometriai izomereket más alkének esetében. | |
| - Molekulaszer- kezet | Értelmezze | a térbeli alakot az etén példáján, az alkének polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értse | az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. | az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkénmolekula térszerkezetével. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| -Kémiai reakciók | Fogalmi szint | kormozó égés levegőn, addíció fogalma, addíciós reakcióik (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés) a termékek elnevezésével, polimerizáció, monomer és polimer fogalma, polimerizációs reakcióik a termékek elnevezésével. | Markovnyikov-szabály. |
| Értelmezze | a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimeri- zációját. | a kormozó égés okait. | |
| Tudja | értelmezni az alkénekkel kapcsolatos egyszerű kém- csőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét. | felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elne- vezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs folyamatait. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | iparban kőolajból. | |
| Értse | az etén laboratóriumi előállításának egyenletét, az etén etanolból való előállításának kísérletét. | ||
| 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének | |||
| 3.2.3.1 Diének | Fogalmi szint | dién fogalma. | általános összegképletük. |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | buta-1,3-dién, izoprén. | |
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció). | |
| Értse | a buta-1,3-dién téralkatát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | polimerizációjuk | halmazállapotuk, színük (butadién, izoprén), addíciós reakcióik. |
| Értse | a butadién és izoprén [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,2]- és [1,4]-polimerizációját, az izoprén [3,4]-polimerizációját | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | műgumi | |
| 3.2.3.2 Természetes | Fogalmi szint | kaucsuk, gumi, karotinoidok. | |
| poliének | Értelmezze | a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.2.4 Alkinok | Fogalmi szint | alkin fogalma. | általános összegképletük. |
| 3.2.4.1 Etin (acetilén) | |||
| - Molekulaszer- kezet | Értse | téralkatát, kötés- és molekulapolaritását. | kötésszögeit. |
| -Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága (vízben, ace- tonban). | |
| Tudja értelmezni | az etin fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. | ||
| -Kémiai reakciók | Fogalmi szint | robbanékonysága, égése, addíciós reakciói. | |
| Értse, értelmezze | a reakciókészségét, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl- és brómaddícióját. | kormozó égésének okát, savi sajátságát, a sóképzését nát- riummal vízaddícióját és körülményeit. | |
| Tudja értelmezni | az etin kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). | |
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat. | |
| 3.2.5 Aromás szénhidrogének - Nevezéktan | Fogalmi szint | aromás vegyület. | |
| Fogalmi szint | arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. | ||
| Tudja | a benzol egyszerű származékainak elnevezését. | ||
| 3.2.5.1 Benzol | Fogalmi szint | hat delokalizált elektron. | delokalizált n-elektronok. |
| - Molekulaszerke- | Értelmezze | a térszerkezetét, polaritását. | az aromás jelleg energiaviszonyait. |
| zet | Tudja értelmezni | a C-C kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhid- rogénekhez viszonyítva. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Fogalmi szint | kormozó égése, szubsztitúciós reakciói. | ||
| Értse | a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját. | a kormozó égés magyarázatát, nitrálását (a reakciók körülményeivel). | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | aromatizációval (benzinreformálás). | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | rákkeltő hatás. | |
| 3.2.5.2 Toluol, | Fogalmi szint | képletük, halmazállapotuk. | |
| sztirol | Értse | a sztirol polimerizációját. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (TNT). | |
| 3.2.5.3 Naftalin - Molekulaszer- | Fogalmi szint | 10 delokalizált ^-elektron. | |
| kezet | Értelmezze | az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága, szublimációja. | |
| Értse | az olvadáspontja és az oldhatósága anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | szubsztitúciós reakciói. | ||
| Értse | |||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 3.3 Halogéntartal- mú szerves vegyületek Elnevezés | Fogalmi szint | alkil-halogenid, szabályos elnevezés. | rendűségük. |
| Tudja | a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. | polaritásukat. | |
| Anyagszerkezet | Értse | ||
| Tulajdonságok | Fogalmi szint | a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. | |
| Értse | a halogéntartalmú szerves vegyületek molekulatömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságaikkal. | ||
| Tudja | összehasonlítani a halogéntartalmú szerves vegyületek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. | ||
| Kémiai reakciók | Fogalmi szint | polimerizációjuk (vinil-klorid, tetrafluor-etén). | szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel. | ||
| Tudja | elemezni egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. | ||
| Előállítás | Tudja | különböző alkil-halogenidek előállítási módjait. | |
| Felhasználás | Fogalmi szint | oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer, műanyag (tetrafluor- eténből teflon, vinil-kloridból PVC). | |
| Élettani, ökológiai hatás | Fogalmi szint | a halogéntartalmú szerves vegyületek környezetvédelmi vonatkozásai (ózonlyuk, savas eső), mérgező hatásuk. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a halogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 3.4 Oxigéntartal- mú szerves vegyü- letek Egyszerű funkciós | Fogalmi szint | hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). | |
| csoportok | Tudja | felismerni az egyszerű funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | |
| Összetett funkciós csoportok és származtatásuk | Fogalmi szint | karboxil-, észtercsoport. | |
| Tudja | felismerni az összetett funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. | ||
| Vegyületcsoportok | Fogalmi szint | alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. | |
| Tudja | csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket. | ||
| 3.4.1 Hidroxive- gyületek 3.4.1.1 Alkoholok | Fogalmi szint | alkohol fogalma. | |
| Értse | az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. | ||
| Tudja | megállapítani a rendűséget és az értékűséget. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). | |
| Tudja | az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a polaritásukat, hidrogénkötésre való hajlamukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, sűrűségük, halmazállapotuk, oldhatóságuk (a tanult vegyületek esetében). | |
| Értse | a hidroxilcsoport és a szénlánc szerepét az olvadáspont, a forráspont és az oldhatóság meghatározásában. | ||
| Tudja | viszonyítani a különböző alkoholok olvadás- és forráspontját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz, becsülni különböző alkoholok olvadás- és forráspont- viszonyait, oldhatóságát. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja, az alkoholok oldatának kémhatása. | sav-bázis sajátságaik, reakciójuk nátriummal, éterképzés, vízelimináció. |
| Értse | az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. | az alkoholok oldatának kémhatását. | |
| Tudja | értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulaj - donságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott ve- gyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is. | |
| - Előfordulás | Fogalmi szint | észterekben, kötötten. | |
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | az etanol és a metanol mérgező hatása. | a glikol mérgező hatása. |
| - Előállítás | Fogalmi szint | etanol eténből, illetve erjesztéssel. | metanol szintézisgázból. |
| Értse, tudja | az előállítási egyenleteket. | ||
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. | |
| Értelmezze | a felhasználásukkal kapcsolatos tulajdonságokat. | ||
| 3.4.1.2 Fenolok | Fogalmi szint | fenolok fogalma. | |
| 3.4.1.2.1 Fenol | Fogalmi szint | fenol | |
| - Anyagszerkezet | Értse | polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. | a téralkatát. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, színe, szaga, oldhatósága. | |
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságai, sóképzése. | |
| Értelmezze | a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az oxidációval szembeni érzékenységét. | ||
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | baktériumölő, mérgező. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | fertőtlenítőszer. | műanyaggyártás. |
| 3.4.2 Éterek | |||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | csoportnevek + éter. | |
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb étereket. | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a polaritásukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | oldhatóságuk, szaguk, halmazállapotuk a dietil-éter példáján. | |
| Értelmezze | az éterek olvadáspontját, forráspontját és oldhatóságát a dietil-éter példáján. | ||
| Tudja | viszonyítani az éterek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és alkánokéhoz. | ||
| Fogalmi szint | a dietil-éter gyúlékonysága. | ||
| - Előállítás | Fogalmi szint | szimmetrikus és vegyes étereké. | |
| Értse | a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. | ||
| - Felhasználás | Fogalmi szint | a dietil-éter felhasználása. | |
| 3.4.3 Oxovegyü- letek | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). | |
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). | triviális név (benzaldehid, akrolein). |
| Tudja | a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. | az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését. | |
| - Anyagszerkezet | Értse | az oxocsoport polaritását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. | |
| Tudja | viszonyítani az oxovegyületek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | oxidációjuk. | redukciójuk alkohollá, addíciós reakcióik. |
| Értse | a formaldehid, az acetaldehid és az aceton oxidálhatósága közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). | a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, a paraformaldehid keletkezését. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján. | értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását. felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehling- reakciójának egyenletét (általánosan is). | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | formaldehid (metanolból). | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). | |
| Értse | a formalin összetételét. | ||
| - Élettani hatás | Fogalmi szint | formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus). | |
| 3.4.4 Karbonsavak | |||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosításuk értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. | |
| Tudja | a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. | ||
| - Nevezéktan | Fogalmi szint | szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav savmaradékának neve. | triviális név (vajsav, tereftálsav). acilcsoport, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának neve. |
| Tudja | az egyszerűbb karbonsavmolekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. | ||
| - Anyagszerkezet | Értse | a karboxilcsoport polaritását. | a karbonsavak dimerizációját. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értse | a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét a karbonsavak olvadás- és forráspontja, valamint oldhatósága meghatározásában. | ||
| Tudja | viszonyítani a karbonsavak olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz és észterekéhez. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságaik, észterképződés. | a hangyasav redukáló sajátsága, redukciója primer alkohollá. |
| Értse | az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. | a savi erősség változását a homológ sorban, az ecetsavnak a fenolhoz viszonyított savi erősségét a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, valamint alkoholokkal való észteresítési reakcióit. | |
| - Előállítás | Értse | az ecetsav előállításának folyamatait. | |
| - Egyéb | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány- történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. | |
| 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak | Fogalmi szint | Szent-Györgyi Albert | tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav |
| Tudja | alkalmazni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. | ||
| 3.4.4.3 A karbon- savak sói | Fogalmi szint | elnevezésük, halmazállapotuk. | |
| - Felhasználás | Értse | a szappan tisztító hatását. | |
| 3.4.5 Észterek - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint. | |
| 3.4.5.1 Karbonsav- észterek | |||
| - Nevezéktan | Tudja | az etil-acetát nevét, szerkezetét. | az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk, szaguk, oldhatóságuk (viaszok és gyü- mölcsészterek). | |
| Tudja | viszonyítani karbonsavészterek olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos moláris tömegű karbonsavakéhoz, és oxovegyületekéhez. | ||
| - Kémiai reakció | Fogalmi szint | lúgos hidrolízis. | |
| Értse | az etil-acetát hidrolízisét. | ||
| Tudja | értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. | felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisének egyenletét. | |
| - Előállítás | Fogalmi szint | karbonsavból és alkoholból. | |
| - Felhasználás | Tudja értelmezni | az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. | |
| - Zsírok, olajok (gliceridek) | Fogalmi szint | zsír és olaj fogalma, általános szerkezetük, halmazálla- potuk, oldhatóságuk, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. | |
| Értelmezze | a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását. | a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja felírni | tetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét. | ||
| 3.4.5.2 Szervetlen- sav-észterek | Fogalmi szint | foszfátészterek (biológiai szerep) | nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), szulfátészterek (mosószer). |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.5 Nitrogéntar- talmú szerves ve- gyületek | |||
| 3.5.1 Aminok | Fogalmi szint | funkciós csoportjuk. | |
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | értékűségük, rendűségük, az egyértékű, nyílt láncú alkil- aminok homológ sorának általános képlete. | |
| Tudja | felismerni az értékűségüket, a rendűségüket. | ||
| - Elnevezés | Fogalmi szint | az elnevezésük szabályai. | triviális név (anilin). |
| Tudja | az egy, két és három szénatomos aminok elnevezését. | az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értelmezze | az aminok olvadás- és forráspontjának, valamint oldhatóságának halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. | ||
| Tudja | összehasonlítani az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) forráspontját egymással és a megfelelő moláris tömegű alkánokéval. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | sav-bázis sajátságaik. | amidképzés. |
| Értse | a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését. | ||
| Tudja értelmezni | az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogén- kloriddal. | ||
| 3.5.2 Aminosavak | Fogalmi szint | aminosav fogalma. | |
| - Példák | Fogalmi szint | glicin. | |
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosításuk az oldalláncok fajtái szerint. | |
| - Szerkezet | Fogalmi szint | az a-aminosav általános szerkezete. | kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak konfigurációja. |
| - Tulajdonságok | Értelmezze | ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. | |
| Fogalmi szint | halmazállapotuk. | ||
| Értse | a glicin olvadáspontjának magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | amfoter jellegük. | ||
| Értelmezze | a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Tudja | megbecsülni a természetes eredetű aminosavak polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet alapján. | ||
| - Előfordulás | Fogalmi szint | a fehérjékben, kötötten. | |
| 3.5.3 Savamidok | Fogalmi szint | funkciós csoport. | |
| - Elnevezés | Fogalmi szint | az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). | |
| Tudja | elnevezni az egyszerűbb amidokat. | ||
| - Anyagszerkezet | Fogalmi szint | delokalizált n-elektronrendszerük. | |
| Értse | a polaritásukat | a síkalkatú a-vázukat. | |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk. | oldhatóságuk. |
| Értse | az olvadáspontjuk halmazszerkezeti magyarázatát. | ||
| Tudja | viszonyítani a hidrogénkötés erősségét a megfelelő moláris tömegű karbonsavakhoz. | ||
| - Kémiai reakciók | Fogalmi szint | savas hidrolízisük, sav-bázis tulajdonságaik. | |
| 3.5.4 Nitrogéntar- talmú heterocik- lusos vegyületek | |||
| 3.5.4.1 Piridin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | az olvadáspontját és az oldhatóságát. | ||
| Fogalmi szint | sav-bázis sajátságai, szubsztitúciós hajlama. | ||
| Értse | a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal, a halogénszubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | több vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. | |
| - Felhasználás | Fogalmi szint | ||
| 3.5.4.2 Pirimidin | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai. | |
| Értelmezze | az oldhatóságát. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. | |
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.5.4.3 Pirrol | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai, szubsztitúciós hajlama. | |
| Értse, értelmezze | az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | porfirinváz (klorofill, hemoglobin). | |
| 3.5.4.4 Imidazol | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Értse | a polaritását. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | amfoter jellege, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | amfoter sajátságát, az oldhatóságát és az olvadáspontját, az olvadáspontjának a pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | fehérjék oldalláncában protonátvivő szerepet játszik. | |
| 3.5.4.5 Purin - Jelentőség | Fogalmi szint | konstitúciója, aromás elektronrendszere. | |
| Fogalmi szint | a purinszármazékok nukleotidalkotók. | ||
| 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, ható- anyagok | Fogalmi szint | élettani, pszichikai hatásuk. | |
| Egyéb | Tudja alkalmazni | a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedély- betegségek) értelmezésében. | |
| 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás | Fogalmi szint | mono-, di- és poliszacharidok. | |
| 3.6.1 Monoszacha- ridok | |||
| - Összetétel | Fogalmi szint | általános összegképletük (CnH2nOn (3 £ n £ 7)). | |
| - Funkciós csoportok | Fogalmi szint | polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. | |
| Tudjon | felismerni monoszacharidot megadott konstitúció alapján. | ||
| tÉmÁk | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| - Csoportosítás | Fogalmi szint | csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szén- atomszám szerint. | |
| - Molekulaszerke- zet | Fogalmi szint | nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. | |
| Értse | a gyűrűvé záródást. | ||
| - Izoméria | Fogalmi szint | D- és L-konfiguráció. | |
| Tudja | megállapítani a királis szénatomok és az izomerek számát. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | halmazállapotuk, ízük, vízoldhatóságuk. | |
| Értse | az olvadáspontjuk és az oldhatóságuk anyagszerkezeti magyarázatát. | ||
| Fogalmi szint | az aldózok redukáló hatása, karamellizálódásuk és elszenesítésük. | a ketózok átizomerizálódása, észteresítésük. | |
| Tudja értelmezni | a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is. | |
| 3.6.1.1 Glicerin- aldehid | Fogalmi szint | összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. | |
| Értse | az enantiomerpárt. | ||
| 3.6.1.2 1,3-dihid- roxi-aceton | Fogalmi szint | összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. | |
| 3.6.1.3 Ribóz és 2- dezoxi-ribóz | Fogalmi szint | összegképletük, a nukleotidok építőkövei. | |
| Értse | a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. | a D-konfigurációját, jelölését. | |
| 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) | Fogalmi szint | összegképlete. | |
| - Molekulaszerke- zet | Értse | a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. | a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; a-, /?-anomerjeit és stabilitásukat. |
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színe, íze, halmazállapota, oldhatósága. | |
| Értelmezze | a fizikai tulajdonságait. | ||
| Értse, értelmezze | az ezüsttükörpróbát, a Fehling-próbát. | az ezüsttükörpróba és a Fehling-próba reakcióegyenletét. | |
| - Előfordulás, je- lentőség | Fogalmi szint | a sejtek elsődleges energiaforrása, vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor) | Fogalmi szint | összegképlete, előfordulása gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. | |
| Értse | a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. | D-konfigurációját, jelölését, az izomerizációját szőlőcukorrá. | |
| 3.6.2 Diszacha- ridok | |||
| - Származtatásuk | Fogalmi szint | monoszacharidokból, összegképletük. | |
| Tudja | felírni a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | színük, halmazállapotuk, oldhatóságuk. | |
| Értse | a halmazállapotuk és vízoldhatóságuk magyarázatát, a redukáló sajátságuk feltételét. | ||
| Tudjon értel- mezni | a diszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | ||
| 3.6.2.1 Maltóz | Fogalmi szint | összegképlete, alkotórészei, konstitúciója, halmazállapota, íze, oldhatósága, redukáló hatása, előfordulása szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). | konfigurációja, jelölése, konformáció. |
| 3.6.2.2 Cellobióz | Fogalmi szint | összegképlete, alkotórészei, konstitúciója, halmazállapota, íze, oldhatósága, redukáló hatása, előfordulása kötött állapotban (cellulóz). | konfigurációja, jelölése, konformáció. |
| 3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nád- cukor) | Fogalmi szint | összegképlete, alkotórészei. | |
| - Szerkezet | Fogalmi szint | konstitúciója. | konfigurációja, jelölése, konformáció. |
| - Tulajdonságai | Fogalmi szint | halmazállapota, íze, oldhatósága, nem redukáló. | |
| Értse | a redukáló hatás hiányának magyarázatát. | ||
| - Jelentőség | Fogalmi szint | táplálék, növények. | |
| 3.6.3 Poliszacha- ridok | Fogalmi szint | általános képletük, származtatásuk. | |
| Tudjon | felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. | ||
| - Tulajdonságok | Fogalmi szint | nem redukálók. | |
| Értse | a redukáló hatás hiányának magyarázatát. | ||
| - Hidrolízisük | Fogalmi szint | enzimes és savas. | |
| tEmák | VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | ||
| Értelmezze | a hidrolízisük termékeit. | ||
| Tudja felírni | a hidrolízisük egyenletét. | ||
| 3.6.3.1 Cellulóz | Fogalmi szint | alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformációja, halmazállapota, oldhatósága, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználása (textil- és papíripar). | |
| Értse | az oldhatósága szerkezeti magyarázatát. | ||
| 3.6.3.2 Keményítő | Fogalmi szint | alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformációja, halmazállapota, oldhatósága, élettani szerepe (tartalék tápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). | |
| Értse | a kimutatását jóddal. | az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát. | |
| 3.6.4 Egyéb | Tudja alkalmazni | a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. | |
| 3.7 Fehérjék Építőelemek | Fogalmi szint | a-aminosavak. | a-L-aminosavak. |
| Konstitúció | Fogalmi szint | peptidkötés, primer struktúra (aminosav-szekvencia). | Emil Fischer, Frederick Sanger. |
| Értse | a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének j elölését. | ||
| Térszerkezet | Fogalmi szint | szekunder struktúra: b-redő (fibroin), a-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék. | kvaterner struktúra. |
| Értelmezze | a b-konformációt és az a-hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, illetve oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén). | ||
| Kimutatás, reak- ciók | Fogalmi szint | biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. | |
| Értelmezze | a kicsapódási reakciókat. | a kimutatási reakciókat. | |
| Tudja értelmezni | a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. | ||
| Jelentőség | Fogalmi szint | szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, ener- giahordozók (végső energiatartalék). | |
4. Kémiai számítások
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó | Függvénytáblázat | NINCS | Függvénytáblázat | NINCS |
| biztosítja | periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | ||
| A vizsga- bizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök | NINCS | Függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakörök, kísérletek | NINCS | A és C feladatok témakörei, B feladat kísérletei |
| Mikor? | jogszabály szerint | jogszabály szerint | ||
középszintű vizsga
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 120 perc | 15 perc |
| Egy írásbeli feladatsor | Egy téma kifejtése; Egy kísérlettel kapcsolatos feladat |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központilag összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak.
Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:
- feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
- táblázatkiegészítés;
- reakcióegyenletek kiegészítése;
- elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
- esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
- számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).
Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazásszintű kérdéseket is tartalmazniuk kell. A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél többféle szerepel az írásbeli feladatsorban. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás. Az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat.
Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:
- A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.
- Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
- A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
- Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
- Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli feladatsoron elérhető összpontszám 100 pont.
A vizsgadolgozat megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy a választásra felajánlott részben melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételek pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. A tételsorban minden témakörből szerepelnie kell kérdésnek, törekedni kell a követelményrendszer minél teljesebb lefedésére.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel két feladatot, A és B feladatot tartalmaz.
Az A feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. A B feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, leírt kísérlet várható tapasztalatainak megadása és értelmezése, vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése.
A két feladatnak eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érinteniük.
Elvégzendő kísérlet esetén a tételnek tartalmaznia kell a kísérlet során felhasználható anyagok és eszközök listáját.
A felkészülési idő után, a szóbeli felelet megkezdése előtt a vizsgázó az elvégzendő kísérletet a tantárgyi bizottság tagjainak bemutatja.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki:
| Értékelési szempontok | Max. pontszám | |
| A feladat | a) Tartalmi helyesség | 20 |
| b) Előadásmód, logikai helyesség | 5 | |
| B feladat | a) A kísérlet elvégzése | 5/0/0* |
| b) A tapasztalatok megállapítása | 5/5/0* | |
| c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése | 5/10/15* | |
| Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata | 5 | |
| A segédeszközök szakszerű használata | 5 | |
| Maximálisan elérhető összes pontszám | 50 | |
*A felsorolásban mindhárom esetben első helyen az a pontszám szerepel, ami elvégzendő kísérlet esetén érvényes, második helyen a várható tapasztalatok nélkül leírt kísérletre, harmadik helyen pedig a leírt és a tapasztalatokat is megadó kísérletre vonatkozó maximális pontszám olvasható.
Az értékelés az alábbi szempontrendszer alapján történik:
A) feladat
a) Tartalmi helyesség
| 0 pont | A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplő témára. |
| 1-3 pont | A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplő témával kapcsolatban, de alapvetően nincs tisztában a kérdés lényegével. |
| 4-7 pont | A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szűk részletét tárgyalja. |
| 8-11 pont | A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz. |
| 12-15 pont | A vizsgázó a kérdésben szereplő téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát. |
| 16-19 pont | A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre nem tudja a választ. |
| 20 pont | A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplő téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítő kérdésre helyesen felel. |
b) Előadásmód, logikai helyesség
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához. | A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál. | A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek. | A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen. |
B) feladat
Elvégzendő kísérlet esetén:
a) A kísérlet elvégzése
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet. | A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét. | A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani. | A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel. |
b) A kísérlet tapasztalatainak megállapítása
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a kísérlet minden tapasztalatát helyesen állapítja meg. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait nagyrészt helyesen állapítja meg, néhány megfigyelése azonban téves, bizonyos, az értelmezés szempontjából nem elsődleges fontosságú jelenségek elkerülik a figyelmét. | A vizsgázó a kísérlet lényegét érintő tapasztalatok rögzítésében több hibát vét, bizonyos, az értelmezés szempontjából fontos jelenségek elkerülik a figyelmét | A vizsgázó nem tudja megállapítani a kísérlet tapasztalatait. |
c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
A várható tapasztalatok nélkül leírt kísérlet esetén:
b) A kísérlet tapasztalatainak megállapítása
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a kísérlet minden várható tapasztalatát helyesen állapítja meg. | A vizsgázó a kísérlet várható tapasztalatait nagyrészt helyesen állapítja meg, néhány esetben azonban téved, bizonyos, az értelmezés szempontjából nem elsődleges fontosságú jelenségeket nem említ meg. | A vizsgázó a kísérlet lényegét érintő tapasztalatok megállapításában több hibát vét, bizonyos, az értelmezés szempontjából fontos jelenségeket nem említ meg. | A vizsgázó nem tudja megbecsülni a kísérlet tapasztalatait. |
c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése
| 10 pont | 6-9 pont | 1-5 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
A várható tapasztalatokkal együtt leírt kísérlet esetén:
c) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése
| 15 pont | 8-14 pont | 1-7 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó helyesen használja a szakkifej ezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul | A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és | A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer | A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és |
| alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert. | kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja. | használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni. | kémiai jelrendszer használatában. |
A segédeszközök szakszerű használata
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, diagramokat stb.) | A vizsgázó csak felszólításra használja a segédeszközöket a kérdések megoldásához. | A vizsgázó csak tanári segítséggel képes eligazodni a segédeszközök használatában. | A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában. |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 20 perc |
| Egy írásbeli feladatsor | Egy téma kifejtése; Egy kísérlettel kapcsolatos feladat; Egy problémafeladat |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsor közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak.
Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:
- feleletválasztásos kérdések;
- táblázatkiegészítés;
- reakcióegyenletek kiegészítése;
- elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
- esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
- számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).
A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta szerepel az írásbeli feladatsorban. Egy feladaton belül a feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás.
Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:
- Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
- A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
- Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
- Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:
- Feleletválasztásos kérdések 15-25%
- Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%
- Elemző feladatok 25-40%
- Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
- Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli feladatsoron elérhető összpontszám 100 pont.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor egyenként legalább 20 tételt tartalmaz.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel három feladatot, A, B és C feladatot tartalmaz.
Az A feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése.
A B feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése,
vagy
egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése.
A C feladat: Problémamegoldó feladat.
A tétel három feladatának megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az A feladat általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következő két feladat egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.)
Elvégzendő kísérlet esetén a tételnek tartalmaznia kell a kísérlet során felhasználható anyagok és eszközök listáját.
A felkészülési idő után, a szóbeli felelet megkezdése előtt a vizsgázó az elvégzendő kísérletet a tantárgyi bizottság tagjainak bemutatja.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével történik:
| Értékelési szempontok | Max. pontszám | |
| A feladat | a) Tartalmi helyesség | 20 |
| b) Előadásmód, logikai helyesség | 5 | |
| B feladat | a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása | 5 |
| b) A kísérlet elemzése | 5 | |
| C feladat | a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete | 5 |
| b) A probléma megoldása | 5 | |
| Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata | 3 | |
| A segédeszközök szakszerű használata | 2 | |
| Maximálisan elérhető összes pontszám | 50 | |
A) feladat
a) Tartalmi helyesség
A tartalmi helyesség a központi értékelési útmutatóban szereplő tartalmi elemek megléte alapján történik. A felelet értékét nem feltétlenül csökkenti, ha a szaktanár egy-két kiegészítő kérdéssel pontosítja a kérdésben szereplő téma kifejtését.
b) Előadásmód, logikai helyesség
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához. | A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál. | A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerűtlenek. | A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen. |
B) feladat
a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó szakszerűen elvégzi a kísérletet, tapasztalatai helyesek. | A vizsgázó rendelkezik a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat követ el. | A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani. | A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel. |
| vagy | |||
| A vizsgázó önállóan és helyesen oldja meg a feladatát. | A vizsgázó csak tanári segítséggel képes megbecsülni a kísérlet várható eredményét. | A vizsgázó tanári segítséggel is csak a feladat megoldásához szükséges részismeretekkel rendelkezik. | A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel. |
b) A kísérlet elemzése
Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók.
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi. | A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni. |
C) feladat
a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a | A vizsgázó rendelkezik a megoldásához | A vizsgázó segítséggel ismeri fel a problémát, és a megoldásához | A vizsgázó segítséggel sem ismeri fel a problémát. |
| megoldásához szükséges ismeretekkel. | szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel. | szükséges összefüggéseket a tanár közli. |
b) A probléma megoldása
Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók.
| 5 pont | 3-4 pont | 1-2 pont | 0 pont |
| A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja. | A vizsgázó a problémát kisebb tanári segítséggel oldja meg. | A vizsgázó a problémát tanári segítséggel is csak hiányosan oldja meg. | A vizsgázó a problémát tanári segítséggel sem képes megoldani. |
Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata
| 3 pont | 2 pont | 1 pont | 0 pont |
| A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert. | A vizsgázó többnyire szakszerűen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja. | A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni. | A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában. |
A segédeszközök szakszerű használata
| 2 pont | 1 pont | 0 pont |
| A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, diagramokat stb.) | A vizsgázó csak felszólításra illetve hiányosan használja a rendelkezésre álló segédeszközöket. | A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában. |
"
9. Az R. Mellékletének LATIN NYELV fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"LATIN NYELV
Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.
A tantárgy oktatásának célja és feladata tehát kettős. Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról - elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv- és általános idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elősegítése.
Az érettségi vizsga latin nyelvből szövegközpontú, tehát hangsúlyos az idegen nyelvről magyarra fordítás, de a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemeknek is kiemelt szerepük van.
A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán, illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten nélkülözhetetlenek.
A részletes vizsgakövetelmények felépítése
Az érettségi vizsgakövetelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák: meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag megadásával jár.
A követelményeket a nyelvtani ismeretek területén az I.B. rész 3. pontjában részletesen is meghatározzuk. Az érettségi követelményekben ismertnek tekintett szavak listáját (alapszókincs) az I.B. rész 4. pontja tartalmazza.
A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a vizsgázó életkori sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes egészt alkotnak.
I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
A) KÉSZSÉGEK
1. Olvasás és beszédkészség
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint |
| A vizsgázó képes - a humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasására, valamint elméletben ismeri a másik kiejtési rendszer szabályait is, - megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, illetve disztichonban írt verses szövegeket, - a témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes memoriter felidézésére. | A vizsgázó képes - a humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasására, - megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegeket. |
2. Szövegértés, fordítás
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint |
| A vizsgázó képes - írásban ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveget nyomtatott szótár segítségével kifogástalanul lefordítani, - szóban egyszerűbb, középiskolai tanulmányai során megismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítására és értelmezésére, a szöveg szókincsének pontos ismeretével. | A vizsgázó képes - nyelvileg és tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérő, vagy a középszinten elvárhatónál hosszabb) szövegek fordítására, értelmezésére, - a témakörökben megadott szerzőktől ismeretlen szöveg értelmezésére, segítséggel fordítására. |
B) TÉMAKÖRÖK
1. Források
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint |
| A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus, Plinius Minor továbbá az ókeresztény irodalom (pl. Augustinus) és a magyarországi latinság (pl. Janus Pannonius, Bonfini, Istvánffy, Forgách) legalább egy-egy eredeti műve vagy annak részlete. A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről. | Titus Lucretius Carus, Lucius Annaeus Seneca. |
2. Kulturális ismeretek
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint |
| A vizsgázó ismeri - a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, - a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait, különösen az antikvitás után megjelenő keresztény kultúra latin nyelvhasználatát - a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), - az ókori Pannónia emlékeit és a latin nyelv jelentőségét a magyar kultúrában, - e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. | A vizsgázó ismeri - az ókeresztény kultúrát és az egyházi nyelvhasználatot. |
3. Nyelvtani ismeretek
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint |
| - A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló | |
| lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, | |
| utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük | |
| bemutatására. | |
| - A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró | |
| nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, | |
| ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb | |
| szabályait. | |
| Alaktan | Alaktan |
| - Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival | - Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival |
| és egyedi eseteivel, a ritkább esetvégződésekkel és a | |
| vegyes ragozású szavakkal | |
| - Vocativus | - Locativus (kapcsolódó kötőszó nélküli eseteivel) |
| - Locativus | - Melléknévfokozás |
| - Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 | - Adverbiumok képzése és fokozása |
| -ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus) | |
| - Adverbiumok képzése és fokozása | - Névmások és ragozásuk |
| (a kivételek közül: -er végű melléknevek; | |
| 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus | |
| adverbiumai) | |
| - Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató | - Rendhagyó igék közül: nolo, malo, hiányos igék |
| névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa | |
| illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, | |
| vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid, | |
| - Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres | |
| tria, mille (milia) | |
| - Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak | |
| - A négy coniugatio | |
| - Deponens igék | |
| - Semideponens igék | |
| - Körülírt igeragozás | |
| - Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo | |
| - Szóalkotás (prefixumok, suffixumok) | |
| Mondattan | Mondattan |
| - Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és | - A consecutio temporum teljes szabályrendszere |
| "összetett állítmány"), alany, állapothatározó | |
| (attributum praedicativum, appositio praedicativa, | |
| participium coniunctum) | |
| - Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata | - Oratio obliqua |
| és nem a terminus felől közelítve): genitivus | |
| subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, | |
| incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei | |
| efficientis, auctoris, comparationis, mensurae | |
| - Az igemódok jelentése | |
| - Igenevek és igeneves szerkezetek | |
| - A consecutio temporum általános szabályrendszere | |
| - Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, | - Vonatkozói mellékmondat |
| célzatos | - Okhatározói mellékmondat |
| - Célhatározói mellékmondat, következményes | |
| mellékmondat | |
| - Feltételes mellékmondat | |
| - a cum idő és okhatározói mellékmondatok, az ut idő | - az ut következményes mellékmondatok |
| és célhatározói mellékmondatok kötőszavaként | kötőszavaként |
| - A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és | - A vizsgázó képes az érettségi vizsgán fordított |
| bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló | szövegből is kiemelni és bemutatni a megértést szolgáló |
| stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, | elemek mellett a szövegek esztétikai értékét tükröző |
| archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés | stilisztikai eszközöket is: hasonlat, ismétlés (és annak |
| (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere | variációi, ritmus, gondolatritmus), halmozás, fokozás, |
| (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, | ellentétek, jelzős szerkezetek. |
| metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma. |
4. Alapszókincs
II. a vizsga leírása
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 75 pont | 75 pont | 75 pont | 75 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | Nyomtatott latin-magyar szótár (csak az I. részhez) | NINCS | Nyomtatott latin-magyar szótár (csak az I. részhez) | NINCS |
| A vizsgáztató intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Középszintű vizsga
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | |
| 75 pont | 75 pont | |
| I. fordítás | II. feladatsor | Szövegismeret |
| 135 perc | 45 perc | Szövegelemzés |
| 40 pont | 35 pont | Képelemzés |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először a fordítási feladatot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez nem használható segédeszköz.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Fordítás
A középszintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti, klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, terjedelme 500 karakter (± 10%) szóközökkel, amely témájában nem tér el a középiskolában feldolgozott szemelvényektől.
A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével közepes nehézségű, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben meghatározott nyelvi és művelődéstörténeti ismereteket, és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.
Feladatsor
A középszintű érettségi vizsgán a feladatsor 6 leíró nyelvtani és 2 lexikai-szóképzéstani feladatból áll. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályokon túl csak a gyakoribb kivételek ismerete elvárt. A feladatok között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről önálló latin nyelvű szövegalkotást nem igényel.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli vizsgán összesen 75 pont szerezhető, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 leíró nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.
A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt, és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább kétszer annyi tételt kell tartalmaznia, mint a vizsgára jelentkezők száma, de nem lehet kevesebb 5-nél. Ha a vizsgázók száma 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tétel kell.
A tételjellemzői
A tétel első részének feladatai egyazon eredeti latin szövegrészlethez kapcsolódnak, és alapvetően reproduktív jellegűek. A tétel első részének alapjául szolgáló szöveg bármely, a részletes követelményeknek megfelelő szemelvény lehet, amelynek terjedelme 300 karakter (±10%) vers vagy 400 karakter (±10%) próza szóközökkel.
A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:
- a szöveg felolvasása humanista vagy restituált kiejtéssel;
- a szöveg fordítása, amit kiegészít a benne szereplő = 3-5 nyelvtani, stilisztikai jelenség felismerése;
= 3-5 lexikai elem pontos meghatározása; valamint
= 3-5, a szöveg keletkezésére, kultúrtörténeti utalásaira, illetve értelmezésére vonatkozó rövid kérdés;
- a szöveg szerzőjétől vagy a követelményrendszer forrásanyagában meghatározott szerzők valamelyikétől legalább ötsornyi szöveg emlékezetből történő hibátlan előadása. (Öt különálló szállóige is elfogadható.)
A tétel második részében a vizsgázónak egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről kell számot adnia. A képnek egyértelműen kell szemléltetnie egy, a követelmények (források és kulturális ismeretek) által meghatározott témát. A képek témája nem feltétlenül kapcsolódik a vizsgán szereplő szöveghez.
A vizsgázó által kihúzott tétel tartalmazza a szöveg felolvasására és fordítására, a memoriterek előadására és a képhez kapcsolódó kultúrtörténeti összefoglalásra vonatkozó feladatot. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és közvetítői készségéről, majd válaszolnia a vizsgáztató tanár 3-5 nyelvtani (stilisztikai), lexikai és tartalmi kérdésére, valamint számot adnia memoritertudásáról. Ezt követően a vizsgázó önállóan fejti ki a képhez kapcsolódó művelődéstörténeti témát. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 75 ponttal értékelhető.
Ez a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:
Felolvasás 5 pont
Fordítás 25 pont
Elemző kérdések 20 pont
Memoriter 10 pont
Képelemzés 15 pont
Értékelési szempontok:
- Felolvasás: helyes (humanista vagy restituált) latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.
- Fordítás: a szöveg ismerete, értése.
- A nyelvtani, stilisztikai jelenségek felismerésének önállósága, helyessége.
- A lexikai elemek meghatározásának pontossága, önállósága.
- A szöveg keletkezése, kultúrtörténeti utalásai, értelmezése: az ismeretek helyessége, gazdagsága.
- Memoriter: pontosság, helyes (humanista vagy restituált) latin kiejtés; a szöveg értő intonációja, terjedelem.
- Képelemzés: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolásának képessége.
A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 20 perc | |
| 75 pont | 75 pont | |
| I. fordítás | II. feladatsor | Szövegismeret |
| 135 perc | 45 perc | Szövegelemzés |
| 40 pont | 35 pont | Képelemzés |
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először a I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez semmilyen segédeszköz nem használható.
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Fordítás
Az emelt szintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, amely a részletes érettségi követelményrendszerben meghatározott szerzők műveinek nyelvi megformálásától és témáitól eltérhet. Terjedelme 600 karakter (±10%) szóközökkel. A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével nyelvileg és tartalmilag összetettebb, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben előírt nyelvtani és művelődéstörténeti ismereteket, és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.
Feladatsor
A feladatsor 6 db leíró nyelvtani és 2 db lexikai-szóképzéstani feladatból áll. Ezek között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről aktív nyelvtani és kultúrtörténeti tudást, önálló latin nyelvű szövegalkotást is igényel. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályok részletes ismeretén túl a kivételek ismerete is elvárt. A feladatok közt produktív jellegű is szerepel.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelést központi javítási-értékelési útmutató alapján a vizsgaközpont végzi. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.
A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt, és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli feladatsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A szóbeli vizsgához vizsganaponként 20 szóbeli tétel készül.
A tétel jellemzői
A tétel első része a vizsgázó számára ismeretlen, de a klasszikus nyelvi normákat követő szövegrészletre épül. A szöveghez kapcsolódó tartalmi kérdések a követelményrendszerben meghatározott irodalmi, stilisztikai és művelődéstörténeti jelenségekre vonatkoznak. A fordítandó szöveg mennyisége 250 karakter (± 10%).
A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:
- a szöveg felolvasása;
- a szöveg fordítása, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés;
- a szerzőre és a műre vonatkozó ismeretek bemutatása vagy a szövegben megfogalmazódó információ értelmezése;
- ötsornyi, a tételhez kapcsolódó szöveg emlékezetből történő felidézése és helyes előadása.
A tétel második részében a vizsgázó egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről ad számot. A képek egyértelműen szemléltetnek egy-egy, az emelt szintű érettségi követelményrendszerének (források és kulturális ismeretek) megfelelően kiválasztott témát. A képek témája nem kapcsolódik feltétlenül a vizsgán szereplő szöveghez. Emelt szinten a vizsgázó ismertetését nem csupán a kép témájához köti, hanem leszűkíti a képen ábrázolt egyedi elemekre, s szól az ábrázolás vagy az információhordozás mikéntjéről is (régészeti jelentőség, értelmezés stb.).
A vizsgázó által kihúzott tétel szövege a szöveg felolvasására, fordítására és értelmezésére, a memoriterek előadására vonatkozó feladatokat tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kép, reprodukció címét és alkotóját (ha az ismeretlen, valamely további segítő információt: lelőhely, rendeltetés stb.), valamint egy-egy, a kép tartalmára, illetve az információhordozás mikéntjére vonatkozó kérdést. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és fordítási készségéről, a szöveg értelmezéséről, memoritertudásáról, illetve válaszolnia a vizsgáztató leíró nyelvtani vagy művelődéstörténeti kérdéseire. Ezt követően önállóan fejti ki a kép által megvilágított művelődéstörténeti témát és mutatja be annak adott ábrázolását. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 75 ponttal értékelhető központi értékelési útmutató alapján. Az összpontszám a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:
Felolvasás 2 pont
Nyelvtani értelmezés 18 pont
Fordítás 25 pont
Tartalmi-történeti kérdések 10 pont
Memoriter 5 pont
Kép bemutatása 15 pont
Értékelési szempontok:
- Felolvasás: helyes (humanista vagy restituált) latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.
- Fordítás, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés: fordítási készség; grammatikai ismeretek alkalmazása.
- Tartalmi, történeti kérdések: az ismeretek helyessége, gazdagsága.
- Memoriter: helyes előadás, terjedelem.
- Kép bemutatása: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolása.
A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak."
10. Az R. Mellékletének MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
Közép- és emelt szinten egyaránt
1. Szövegértés
■ Információk feldolgozása és megítélése.
■ Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében.
■ Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). A célirányos, etikus és kritikus információhasználat.
■ Nyelvi, kommunikációs és irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében.
■ Személyes állásfoglalás kialakítása különféle gondolatokról, ismeretekről, véleményekről.
■ Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése.
■ Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak és az adott szempontnak megfelelően.
■ A gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai és gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével.
■ Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait.
■ Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli utalások megfogalmazása.
■ A cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése írott megnyilatkozásokban.
■ Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódokban, a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével.
2. Írásbeli szövegalkotás
■ Széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása különböző témákban és különböző műfajokban a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.
■ Tájékoztató, érvelő és esszé-típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, erkölcsi kérdések, érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom).
■ Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét.
■ A megnyilatkozás céljának és tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.
■ Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, érvek megfogalmazása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
■ Műalkotások keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése (pl. költészetben, szépprózában, színházi előadásban, filmben, épített alkotásokban, a tárgyi világban, képzőművészetben, zenében).
■ Gyakorlati írásművek szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása (pl. hozzászólásban, pályázatban, levélben, önéletrajzban, kérvényben).
■ Az információk célirányos, etikus és kritikus felhasználása.
3. Szóbeli szövegalkotás, beszéd
■ A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés.
■ A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. A nyelv zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - kifejező és pontos alkalmazása.
4. Fogalomhasználat
■ Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása.
■ Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak önálló alkalmazása a beszédhelyzetnek és a témának megfelelően.
■ Fogalmak összefüggéseinek és változó jelentésének megértése és bizonyítása példákkal.
Kizárólag emelt szinten
■ Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is.
■ Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).
Az érettségi vizsgán számon kérhető fogalmak körét a Kerettantervek 5-12. évfolyamra érvényes előírásaiban szereplő fogalmak alkotják.
B) ISMERETKÖRÖK
Emelt szinten a középszintű tananyag ismerete is elvárás. Az ismeretkörök emelt szint című oszlopai kizárólag az emelt szinten elvárt többletet tartalmazzák.
1. MAGYAR NYELV
1. témakör: Kommunikáció
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A nyelv mint kommunikáció | ■ A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással. | ■ A kommunikáció folyamata. ■ A kommunikáció tényezői. ■ A kommunikációs cél és funkció. ■ A kommunikáció univerzális jellege. ■ A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. ■ Néhány példa a különféle |
| ■ A nyelv szerepe a kommunikációban. | társadalmak és kultúrák jelrendszereinek eltéréseire (pl. a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). ■ A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. | |
| Pragmatika | ■ A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: a nyelvhasználat, a társalgás összetevői; beszédaktusok; az együttműködés elve; udvariassági formák. | ■ A nyelv működése, a nyelvhasználat különböző kontextusokban, különböző célok elérésére. ■ Együttműködési elvek. ■ Deixis. |
| Nyelvi és vizuális kommunikáció | ■ Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás, csend). | ■ A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. |
| A kommunikáció működése | ■ A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. ■ A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. ■ Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkcióira (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés; köszönés, megszólításformák). | |
| Személyközi kommunikáció | ■ Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés. | ■ A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és az elektronikus tömegkommunikáció különbségei. |
| A tömegkommunikáció | ■ A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek szándékának felismerése. ■ Tény és vélemény, tájékoztatás és véleményközlés megkülönböztetése a tömegkommunikációban ■ A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és | ■ Tájékoztató és véleményközlő műfajok. |
| tömegkommunikáció. ■ A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. ■ A reklámok, internetes felületek. ■ Néhány tömegkommunikációs műfaj. |
2. témakör: A magyar nyelv története
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A nyelv mint történeti képződmény | ■ Változás és állandóság a nyelvben. ■ Nyelvi változások felismerése a jelenkorban és múltban, példák alapján. | ■ Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. |
| A magyar nyelv rokonsága | ■ A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása. | ■ A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának kutatói, a nyelvrokonság kutatásának módszerei. ■ A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai. |
| Nyelvtörténeti korszakok | ■ A magyar nyelv történetének fő korszakai. ■ A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek (pl. A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszedés könyörgés, Ómagyar Mária- siralom). ■ A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján. | ■ Az ősmagyar, az ómagyar, a középmagyar korszak, az újmagyar kor. ■ A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből, a nyelvtani rendszerből. ■ Az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggése, anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben néhány példával. ■ Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára - TESZ). ■ A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. ■ Néhány szöveg nyelvi szempontú bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter,Mikes Kelemen). |
| A magyar nyelv szókészletének alakulása | ■ A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak. | ■ A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. |
| Nyelvművelés | ■ A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése. | ■ A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. ■ A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében. |
3. témakör: Ember és nyelvhasználat
| VIZSGASZINTEK | |||||
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Ember és nyelv | ■ A nyelv mint a gondolkodás része. | ■ A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. ■ Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. | |||
| A jel, a jelrendszer | ■ A nyelv mint jelrendszer. ■ A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. | ■ A nyelvi jel sajátosságai. ■ A jeltípusok. | |||
| Altalános nyelvészet | ■ A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (agglutináló, izoláló, flektáló). ■ Az anyanyelv és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése. | ||||
| Nyelvváltozatok | ■ A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása. ■ A köznyelv jellemzői, használati területe. ■ A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. ■ Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek. A szleng és az argó. ■ Egynyelvű szótárak. | ■ A nyelv területi tagolódása: leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. ■ A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). ■ A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). | |||
| Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség | ■ Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. ■ Nyelvünk helyzete a határon túl. ■ Nyelvi identitás. | ■ A kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. ■ A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. | |||
| Nyelv és társadalom | ■ Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia, nyelvi diszkrimináció. ■ A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. ■ Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). ■ Az új "szóbeliség" (skype, chat) jelenségei és jellemzői. | ■ Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. |
| Nyelv és politika | ■ Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. ■ Korlátozott kód. |
4. témakör: A nyelvi szintek
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| Hangtan | ■ A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. ■ A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. | ■ Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. ■ A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése. ■ A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. |
| A helyesírás | ■ A magyar helyesírás rendszerszerűsége. ■ Helyesírási szótár, elektronikus szótárak az iskolai és hétköznapi szövegalkotásban. | ■ A magyar helyesírás rendszere. A magyar helyesírás alapelvei. ■ A helyesírás stilisztikai változatai. |
| Alaktan és szótan | ■ A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. ■ Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók. | ■ Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. ■ A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. |
| A mondat szintagmatikus szerkezete | ■ A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik. ■ A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében (állítmány, alany, tárgy, határozó, | ■ A vonzat. |
| jelző). | ||
| Mondattan | ■ A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai. ■ Az egyszerű és összetett mondatok felismerése, egyszerű mondatok elemzése. ■ A helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. | ■ Az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése. ■ Összetett mondatok elemzése. ■ Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése (pl. a stílusérték szempontjából). |
5. témakör: A szöveg
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A szöveg és a kommunikáció | ■ Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. ■ Szövegek jellemzőinek megfigyelése. ■ A címzett szerepe a szöveg megalkotottságában. | ■ A szöveg fogalma, a szövegek jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. ■ Szövegpragmatika: szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv. |
| A szöveg szóban és írásban | ■ A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. ■ A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. ■ Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák néhány egyszerűbb műfajában. ■ A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. ■ A szövegfonetika helyes használata (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). | ■ Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák néhány összetettebb műfajában. ■ Érvelő esszék írása. ■ A szövegfonetika jelentősége, funkciója (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). |
| A szöveg szerkezete és jelentése | ■ A szöveg és a mondat viszonya. ■ A különféle szövegek felépítése, egységei. ■ Szövegméret, megjelenés. ■ A szövegkohézió, a témaháló és a cím. ■ Bekezdés, tömb, szakasz. | ■ A szövegértelem összetevői: a pragmatikai, a jelentésbeli és a nyelvtani szintek. ■ Az elsődleges és másodlagos, mögöttes jelentés. ■ Szövegkohézió: téma-réma, topik, fókusz, kulcsszó. ■ A szövegmondat. ■ Nyelvtani tényezők a szöveg jelentésének megteremtésében: kötőszó, névmás, névelő, |
| határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés. | ||
| Szövegértelmezés | ■ A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. ■ A téma értelmezése mindennapi, ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegekben. | ■ A téma értelmezése tudományos szövegekben. |
| Az intertextualitás | ■ A szövegköziség, intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. | |
| A szövegtípusok | ■ Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. ■ A legjellegzetesebb közlésmódok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek ■ Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi. ■ A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény, beadvány; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, rövid ünnepi beszéd; ajánlás, méltatás; szórólap szövege. | ■ Szövegtípusok: monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett. ■ Közlésmódok: elbeszélő, leíró, érvelő. ■ Ismeretterjesztő, szépirodalmi és egyszerűbb tudományos szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). |
| Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában | ■ Az internetes szövegek jellemzői, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. ■ Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. ■ A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A pontos és etikus hivatkozás. ■ Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és | ■ Digitális formájú szövegek alkotása, multimédiás kiegészítések használata. ■ Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. ■ Médiaközlések elemzése (pl. hír, kommentár, tudósítás, interjú, cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai. ■ A hagyományos és az új elektronikus média publicisztikai és a tájékoztató műfajai. |
| új közlésmódjai (pl. honlap, blog, internet), az új közlésmódok társadalmi hatása. |
6. témakör: A retorika alapjai
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| A nyilvános beszéd | ■ A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. ■ A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. ■ A hivatalos felszólalás, hozzászólás különböző helyzetekben, a nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. | ■ A retorika jelentősége és alkalmazása. ■ A retorika mint a szónoklás tudománya. ■ Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. |
| Ervelés, megvitatás, vita | ■ A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata. ■ Az érvelés műfajai: a tétel, a bizonyítás, a cáfolat, az érv és az ellenérv. ■ Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A releváns és a hibás érv megkülönböztetése. ■ A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. ■ Az állásinterjú. ■ A hatásos előadásmód eszközei. | ■ A szónok tulajdonságai, feladatai. ■ Az érvelési hibák. ■ A cáfolat módszerei. ■ Az előadás szemléltetésének módjai (bemutatás, prezentáció). ■ A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. ■ A hivatalos felszólalás, hozzászólás különböző helyzetekben. |
| A szövegszerkesztés eljárásai | ■ Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). | ■ A szónoklat felépítése: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, összekötő elem; befejezés (összefoglalás, kitekintés). ■ Indukció, dedukció. |
7. témakör: Stílus és jelentés
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint | Emelt szint | |
| Szóhasználat és stílus | ■ Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. ■ A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése. ■ Egyszerű stílusjelenségek felismerése, magyarázata. ■ Stílusérték (alkalmi és állandó). ■ Stílushatás. | ■ A szóhasználat nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei. ■ Jelentésszerkezet, jelentéselem. jelentésmező, jelhasználati szabály. ■ Denotatív, konnotatív jelentés. |
| A szójelentés | ■ A nyelvi szintek alkalmi és állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. ■ A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. ■ Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. ■ Egynyelvű szótárak használata (pl. Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár), valamint kétnyelvű szótárak ismerete. | ■ A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. ■ Motivált és motiválatlan szavak. ■ A szójelentés változásai. ■ A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. ■ A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. |
| Stíluseszközök | ■ A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. ■ Az egyszerűbb szóképek köznyelvi és szépirodalmi szövegekben: hasonlat, metafora, metonímia. ■ Metaforikus jelentés. ■ Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus. | ■ A bonyolultabb szóképek: szinesztézia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum. ■ Az alakzatok. ■ A szókészlet stilisztikája és a mondatstilisztikai eszközök (pl. archaizálás, evokáció, verbális stílus, nominális stílus, körmondat). ■ Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció. |
| Stílusréteg, stílusváltozat | ■ A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. ■ A társalgási stílus ismérvei, minősége. ■ A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. ■ A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). | ■ Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. ■ Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. ■ A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. ■ A stílus és norma koronkénti változatai - néhány példa bemutatásával. |
2. IRODALOM
2.1. Szerzők, művek
A Szerzők, művek (2.1). szempontjaiból összeállított tételekben megjelenhetnek különböző korok, szerzők, művek az Értelmezési szintek, megközelítések (2.2.) szempontjai szerint.
1. témakör: Művek a magyar irodalomból
I. Kötelező szerzők
| SZERZŐK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| ■ Ady Endre ■ Arany János ■ Babits Mihály ■ József Attila ■ Kosztolányi Dezső ■ Petőfi Sándor | ■ A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód,jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. ■ Az életmű néhány jellemzője keretében néhány lírai, illetve 1-3 epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése (pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, ajellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.) ■ Műrészletek értelmezése. ■ Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. ■ Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. ■ A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | ■ Az életút, az életmű legjelentősebb tényei. ■ Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői. ■ A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. ■ A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. ■ Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. ■ A művek hatása, fogadtatása egy-két példa alapján. ■ A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. ■ A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. ■ Különféle kritikák, interpretációk. |
2. témakör: Művek a magyar irodalomból
II. Választható szerzők
| SZERZŐK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| ■ Balassi Bálint ■ Berzsenyi Dániel ■ Csokonai Vitéz Mihály ■ Illyés Gyula ■ Jókai Mór ■ Karinthy Frigyes ■ Kassák Lajos ■ Kertész Imre ■ Kölcsey Ferenc ■ Krúdy Gyula | ■ Az életmű néhány jellemzője keretében néhány lírai, illetve 1-3 epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése (pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, ajellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján). ■ A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. ■ Műrészletek értelmezése. | ■ Az életút, az életmű legjelentősebb tényei. ■ Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői. ■ A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. ■ A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. |
| ■ Márai Sándor ■ Mikszáth Kálmán ■ Móricz Zsigmond ■ Nagy László ■ Nemes Nagy Ágnes ■ Németh László ■ Ottlik Géza ■ Örkény István ■ Pilinszky János ■ Radnóti Miklós ■ Szabó Lőrinc ■ Szilágyi Domokos ■ Vörösmarty Mihály ■ Weöres Sándor ■ Zrínyi Miklós A fenti lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel, vagy egy szerzővel a közelmúlt vagy a jelenkor irodalmából. | ■ Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. ■ Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | ■ Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. ■ A művek hatása, fogadtatása egy-két példa alapján. ■ A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. ■ Különféle kritikák, interpretációk. ■ Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). ■ Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. ■ A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. ■ A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban egy-egy példával. |
3. témakör: Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők
| MÜVEK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett (írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás. | ■ Legalább egy szerző néhány lírai, drámai, illetve epikai művének értelmezése az utolsó harminc évből. ■ A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. ■ Műrészletek értelmezése. ■ Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. ■ Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. ■ A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. | ■ Nyomtatott szöveg, digitális közlés. ■ Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). ■ A művek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján, különféle kritikák, interpretációk. ■ A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani, társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. |
4. témakör: Művek a világirodalomból
| SZERZŐK / MÜVEK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Választható korok és művek a világirodalomból | ■ Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). ■ További választható korszakok: a romantika, a realizmus, a századfordulós modernség a szimbolizmustól az avantgárdig, a 20. század. ■ A korszak jellemzőinek és egy- két kiemelkedő alkotásának bemutatása. ■ A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. ■ Műrészletek értelmezése. ■ A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, gondolati, filozófiai vonatkozása. | ■ További választható korszakok: a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom. ■ A korszak jellemzőinek és egy- két kiemelkedő képviselőjének vagy alkotásának bemutatása. ■ Művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is (pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások). |
5. témakör: Színház és dráma
| SZERZŐK / | VIZSGASZINTEK | |
| MÜVEK | Középszint | Emelt szint |
| ■ Szophoklész egy | ■ A világlátás és a kifejezésmód | ■ Vörösmarty Mihály: Csongor és |
| műve | sajátosságainak bemutatása a dráma | Tünde |
| ■ Shakespeare egy | lényegre törő értelmezésével. | ■ Az epikus dráma. Az abszurd |
| műve | ■ Drámarészletek értelmezése. | dráma. |
| ■ Moliére egy műve | ■ Színház és dráma az adott mű | ■ Egy 20-21. századi magyar |
| ■ Katona József: | korában. | dráma. |
| Bánk bán | ■ A művekről szóló olvasatok, | ■ Az adott mű színpadi előadása |
| ■ Madách Imre: Az | vélemények megértése. | mint az interpretáció eszköze (pl. |
| ember tragédiája | ■ A művekben felvetett kérdések | színpadi megjelenítések |
| ■ Egy 19. századi | néhány etikai, történeti, lélektani | összehasonlítása). |
| dráma: Ibsen, Csehov | vagy társadalmi vonatkozása. | ■ Memoriter szöveghű és kifejező |
| ■ Örkény István egy | előadása. | |
| drámája | ■ A művekben felvetett kérdések | |
| ■ Egy 20. századi | néhány etikai, történeti, lélektani, | |
| magyar dráma | társadalmi, továbbá gondolati, filozófiai, esztétikai vonatkozása. | |
6. témakör: Az irodalom határterületei
| SZERZŐK / MÜVEK/ JELENSÉGEK / | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| MŰFAJOK | ||
| Egy jelenség vagy szerző vagy műfaj vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből. | ■ A népköltészet. ■ Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció (pl. irodalom filmen, rajzfilmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). ■ A gyermek- és ifjúsági irodalom. ■ A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). ■ Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers). ■ A virtuális tér műfajai: fanfiction, komment, blog stb. ■ Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). | ■ Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal / minőség összefüggései. ■ "Magas" (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. ■ Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. afolytatásos regény jelentősége és példái). ■ Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról. ■ Az irodalom felhasználása, praktikus használata (pl. gyógyító használata: olvasásterápia; alkalmi költészet: köszöntők, ünnepi versek). ■ Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). |
7. témakör: Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom
| SZERZŐK / MŰVEK/jelensEgek / intEzmEnyek | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Egy szerző vagy műalkotás vagy jelenség vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből. | Csak középszinten: Regionális jelenségek, valamint a határon túli irodalom ■ Az adott régió, a tájegység, a település múltbeli és jelenkori kulturális, irodalmi hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotásoka kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). ■ A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók, társadalmi problémák irodalmi alkotásokban való | Csak emelt szinten: Interkulturális jelenségek, valamint a határon túli irodalom ■ Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. ■ Posztmodern jelenségek a mai kultúrában. ■ Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból. |
| megjelenítése. | ||
| ■ Szerzők, művek a határon túli | ||
| magyar irodalomból. |
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
Az Értelmezési szintek, megközelítések (2.2.) szempontjai különböző korokból és szerzőktől származó műveket is kérhetnek a Szerzők, müvek (2.1.) megengedett témaköreiben.
| Témák | Vizsgaszint | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Témák, motívumok | ■ Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. ■ Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro- kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland,falusi és nagyvárosi életformák; a háború élménye, a holokauszt, a lágerek világa, a diktatúrák, az elidegenedés stb.). | ■ Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) elismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. ■ Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. ■ Egy-egy szépirodalmi mű motívumai továbbélésének bemutatása példákkal. ■ Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. |
| Műfajok, poétika | ■ A műnemek és műfajok felismerése. ■ Alapvető versformák felismerése. ■ Poétikai fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. ■ Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. | ■ Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásának vizsgálata. ■ Műfajteremtő művek, egy- egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. ■ Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb- rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a shakespeare-i tragédia; regényformák, regénytípusok; a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). |
| Korszakok, stílustörténet | ■ A kifejezésmód és világlátás | |
| változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig. | ||
| Irodalomtörténet | ■ Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával. ■ A magyar irodalomtörténet / művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. ■ Azonosság és változás az irodalomban (pl. a kifejezésmódok, a témák, a hőstípusok változásai; irányzatok,programok). |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | helyesírási szótár (tantermenként négy példány) | irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművésze ti album) | helyesírási szótár (tantermenként négy példány) | irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 | perc | 15 perc | |
| 90 perc | 150 perc | ||
| Feladatsor | Tételkifejtés | ||
| I. feladatlap: | II. feladatlap: | Egy magyar nyelvi | Egy irodalmi tétel |
| S zövegértés és köznapi | Műértelmező | tétel kifejtése | kifejtése |
| szövegalkotás: | szövegalkotás: | ||
| szövegértési feladatsor | műértelmezés vagy | ||
| és köznapi szöveg | összehasonlítás | ||
| alkotása | |||
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre, ennek leteltével a felügyelő tanár összegyűjti a dolgozatokat.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként négy példány szükséges. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása. A kétfajta köznapi szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ.
Ahol a vizsgázó a kijelölt feladatok közül választ, ott a feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 700-1000 szó terjedelmű köznapi szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából további kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
■ azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
■ összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
■ a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
■ a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
■ a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában). Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
A) Érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
B) Gyakorlati szövegműfaj: gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító; ajánlás, méltatás.
Mindkét fajta feladat tartalmazhat rövid gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatoknak megfelelő kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 400-800 szó. A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás, középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe,jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
A szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. Értékelni a feladatban csak a választható két feladat egyikét lehet. Ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást értékelnie. A javítási-értékelési útmutató közli mindkét feladat megfelelő, elvárt elemekért adható részpontszámait. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a javítási-értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése:
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint. Stílus - a nyelvi regiszter, a szókincs szerint. Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
| Szövegalkotás | 10 pont | |
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| Íráskép | 2 pont | |
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és magyar nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik. A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Magyar nyelvi tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legföljebb 4 tétel adható.
| Témakörök | Tételek száma |
| (minimum-maximum) | |
| 1. Kommunikáció | 2-4 |
| 2. Ember és nyelvhasználat | 2-4 |
| 3. A magyar nyelv története | 2-4 |
| 4. A nyelvi szintek | 2-4 |
| 5. A szöveg | 2-4 |
| 6. A retorika alapjai | 2-4 |
| 7. Stílus és jelentés | 2-4 |
Magyar nyelvi feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből, szövegrészletből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll.
A szöveg, szövegrészlet lehet megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár vagy annak részlete). A feladat a szövegben megjelenő nyelvi, kommunikációs jelenségre kérdez rá: a jelenség felismerésére, adott szempontú értésére, a feladat megoldására a kapcsolódó nyelvi probléma, jelenség, összefüggés, szabály vonatkozásában.
Irodalom tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján kell összeállítani. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék.
| Témakörök | Tételek száma | |
| 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők | 6 | |
| 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők | 6 | |
| 3. Művek | magyar irodalomból III. Kortárs szerzők | 1 |
| 4. Művek a világirodalomból | 3 | |
| 5. Színház és dráma | 2 | |
| 6. Az irodalom határterületei | 1 | |
| 7. Regionális kultúra és a határon túli irodalom | 1 | |
Irodalom feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai, világértelmezési kérdés. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az
Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet.
Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
A feladat tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet). Ebben az esetben a feladatnak kapcsolódnia kell a dokumentum szövegéhez vagy részletéhez.
Mindkét tételsor témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatok nem hozhatók nyilvánosságra, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
| Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont, magyar nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
| - Irodalmi, nyelvészeti, kulturális tájékozottság - Tárgyi tudás - Szövegismeret, szövegértés - Feladatmegoldó képesség - Gondolatgazdagság - Önálló vélemény - A feladat kifejtettsége |
| Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
| - Rendszerezés, lényegkiemelés - Logikus gondolatmenet - Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés - Megfelelő szókincs, szóhasználat - Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - magyar nyelv | 10 pont |
| A kifejtés nyelvi minősége | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| Feladatsor | Tételkifejtés | ||
| Szövegértési és nyelvi- | Szövegalkotási | Egy magyar nyelvi | Egy irodalmi |
| irodalmi műveltségi | feladatok: | tétel kifejtése | tétel kifejtése |
| feladatsor | műértelmező szöveg és | ||
| reflektáló szöveg | |||
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége | ||
| Íráskép: 2 pont | 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, amelyből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga a szaktárgyi tudás alkalamzását mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatokat, valamint két különböző szövegalkotási feladatot tartalmaz.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvészeti témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekezőpróza, ismeretterjesztő művagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői; kapcsolódó nyelvészeti kérdések). A feladatsor szövegértésre, nyelvészeti ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
■ Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szövegalkotási feladat).
■ Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó. A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelő személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban jelöli a helyesírási hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. Az értékelő a dolgozaton feltünteti a vizsgázó által elért részpontszámokat, valamint a feladatsor megoldásával elért összpontszámot.
| Szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
A szövegalkotási feladatok javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldások lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tartalom - a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek a feladat szempontjainak, szövegbázisának való megfelelése (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint. Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szöveg | Tartalom | 15 pont |
| 30 pont | Szövegszerkezet | 5 pont |
| Stílus | 5 pont | |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |
| Reflektáló szöveg | Tartalom, | 5 pont |
| 20 pont | Problémaérzékenység | 5 pont |
| Gondolatmenet | 5 pont | |
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
| Reflektáló szöveg | 20 pont |
| Helyesírás | 8 pont |
| Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A magyar nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A magyar nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Magyar nyelvi tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a tételkészítő. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről a tételkészítő dönt, de egy témakörben legföljebb 4 tétel adható.
Minden tételhez egy feladat tartozik, amelyek vizsganaponként különbözhetnek egymástól.
| Témakörök | Tételek száma |
| (minimum-maximum) | |
| 1. Kommunikáció | 2-4 |
| 2. Ember és nyelvhasználat | 2-4 |
| 3. A magyar nyelv története | 2-4 |
| 4. A nyelvi szintek | 2-4 |
| 5. A szöveg | 2-4 |
| 6. A retorika alapjai | 2-4 |
| 7. Stílus és jelentés | 2-4 |
Magyar nyelvi feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll. A szöveg lehet megállapítás, idézet, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum (pl. űrlap, használati utasítás, újságoldal, kép, ábra, térkép, internetes oldal, egynyelvű szótár részlete). A feladat az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi, kommunikációs probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, nyelvészeti problémák magyarázata, indoklása.
Irodalom tételsor és feladatok
A tételsor 20 tételét a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a tételkészítő. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a témakörök mindegyikéhez a megadott számú tétel tartozzék. Minden tételhez egy feladat tartozik, a feladatok vizsganaponként változhatnak.
| Témakörök | Tételek száma |
| 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők | 6 |
| 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők | 6 |
| 3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők | 1 |
| 4. Művek a világirodalomból | 3 |
| 5. Színház és dráma | 2 |
| 6. Az irodalom határterületei | 1 |
| 7. Interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom | 1 |
Irodalom feladat
A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet.
Ha a feladat megjelölt szempontja lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.
A feladat tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet), ebben az esetben a feladatnak kapcsolódnia kell a dokumentum szöveghez vagy részlethez.
Bizonyos tételek a szerzők és az elemzendő művek körét a vizsgázó személyes választására bízzák. E tételeket a nyilvánosságra hozott tételsor jelzi. A vizsgázó a szóbeli vizsgára magával viszi, és a bizottság kérésére bemutatja azt az olvasmánylistát, amely az e tételek körében általa választott művek jegyzékét tartalmazza.
Mindkét tárgy tételsorának témaköreit és tételcímeit a jogszabályban meghatározott időben és módon nyilvánosságra kell hozni. Az egyes tételekhez tartozó feladatokat nem szabad nyilvánosságra hozni, csak a vizsgán ismerhetőek meg.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
| Tartalmi minőség - irodalomból összesen 25 pont; magyar nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
| - Irodalmi, nyelvészeti, kulturális tájékozottság - Tárgyi tudás - Szövegismeret, szövegértés - Feladatmegoldó képesség - Gondolatgazdagság - Önálló vélemény - A feladat kifejtettsége |
| Nyelvi minőség - a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
| - Rendszerezés, lényegkiemelés - Logikus gondolatmenet - Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés - Megfelelő szókincs, szóhasználat - Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - magyar nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
"
11. Az R. Mellékletének MATEMATIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"MATEMATIKA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg:
- középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti;
- az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ötletet igénylő feladatok szerepelnek. Ezen túlmenően az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik.
A) KOMPETENCIÁK
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
- A vizsgázó legyen képes adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni.
- Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani.
- Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között.
- A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazműveleteket.
- Legyen jártas alapvető kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, és legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására.
- Ismerje a gráfok jelentőségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetőségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban.
- Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a halmazelmélet alapvető szerepét a mai matematika felépítésében.
Számelmélet, algebra
- A vizsgázó legyen képes betűs kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a "betűk mögött".
- Ismerje az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítő).
- Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket.
- Tudja az eredményeket előre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e.
- Az emelt szinten érettségiző diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában is.
Függvények, az analízis elemei
- A vizsgázó legyen képes a körülötte levő világ egyszerűbb összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, ezek elemzéséből tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására.
- Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, tudja elemezni a halmazok közötti kapcsolatokat.
- Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot.
- Az emelt szinten érettségiző diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szüksége lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni.
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
- A vizsgázó tudjon síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot - alkalmas síkmetszetekkel - két dimenzióban vizsgálni.
- Vegye észre a szimmetriákat és az arányokat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni.
- Tudjon a feladatok megoldásához megfelelő ábrát készíteni.
- Tudjon hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot mérni és számolni, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával.
- Ismerje a geometria szerepét a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban.
- Az emelt szinten érettségiző diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét.
Valószínűség-számítás, statisztika
- A vizsgázó értse a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét.
- Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok gyűjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthető szemléltetésében, különböző statisztikai mutatókkal való jellemzésében.
- Az emelt szinten érettségiző diák tudjon egyszerűbb véletlenszerű jelenségeket modellezni és a valószínűségi modellben számításokat végezni.
- Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a véletlen szerepét egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban.
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
E témakört (különösen a gondolkodási módszereket, a halmazokat és a matematikai logikát) elsősorban nem önállóan számon kérhető ismeretanyagként kell elképzelni, hanem olyan szemléletformáló, a matematikaoktatás egészét átszövő módszerek, illetve eszközök összességeként, amely szinte teljes egészében megjelenik minden további témakörben is.
| tÉmák | vizsgaszintek | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1 Halmazok | Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyen- lősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. | |
| 1.1.1 Halmazműveletek | Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai felada- tokban a következő műveleteket: unió, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. | Ismerje és alkalmazza a de Morgan azonosságokat. |
| 1.1.2 Számosság, részhalmazok | Tudja meghatározni véges halmazok elemeinek a számát. | Tudja alkalmazni a logikai szita módszerét egyszerűbb esetekben. Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Ismerje a megszámlálhatóan végtelen halmaz definícióját. Bizonyítsa egyszerűbb esetekben, hogy egy halmaz számossága megszámlálhatóan végtelen. |
| 1.2 Matematikai logika | Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Értse, és egyszerű feladatokban alkalmazza a tagadás műveletet. Ismerje az "és", a "(megengedő) vagy" logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a hal- mazműveletekkel. Tudja a "ha.. .akkor..." és az "akkor és csak akkor" típusú állítások igazságértékét megállapítani. Használja helyesen a "minden" és a "van olyan" kifejezéseket. | |
| 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizo- nyítások a matematikában | Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltétel fogalmát. Képes legyen egy egyszerű állításról eldönteni, hogy igaz vagy hamis. | Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv, teljes indukció. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek meg- fordítását. |
| 1.3 Kombinatorika | Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja a kedvező esetek számát meghatározni a komplementer esetek segítségével is. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. | Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. Ismerje a Pascal-háromszöget és alapvető tulajdonságait. |
| 1.4 Gráfok | Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű fela- datokat megoldani gráfok segítségével. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: pont, él, fokszám, teljes gráf. Ismerje a gráf pontjainak fokszámösszege és éleinek száma közötti összefüggést. | Definiálja a következő fogalmakat: többszörös él, hurokél, út, kör, összefüggő gráf, egyszerű gráf, fa. Ismerje a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. |
2. Számelmélet, algebra
Az algebra tanításának egyik fő célja annak felfedeztetése és megértetése, hogy egymástól távol állónak tűnő problémák ugyanazon matematikai, algebrai struktúrával rendelkeznek, ezért megoldásuk során hasonló eljárásokat, gondolatmeneteket alkalmazhatunk, s leírásuk formálisan azonos módon történik. (Például különböző témakörökből vett másodfokú egyenletre vezető feladatok.)
Fontos a számolás során megismert műveleti szabályok absztrahálása, a jártasság megszerzése a betűkifejezésekkel végzett műveletekben. Meg kell mutatni a számfogalom bővítésének szükségességét és folyamatát. Emelt szinten el kell juttatni a tanulókat a permanencia-elv fontosságának felismeréséhez.
3. Függvények, az analízis elemei
A témakör (hasonlóan a geometria, illetve a valószínűség-számítás, statisztika fejezetekhez) különösen alkalmas annak szemléltetésére, hogy egy probléma matematikai megoldása három lépésben történik: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése. Fontos terület a függvényábrázolás alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásában.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
A témakör követelményeit abban a tudatban kell megfogalmaznunk, hogy a geometria szerepe, funkciója, hangsúlyai sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében a szintetikus geometria egyes területeken háttérbe szorult. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a geometria oktatása segíti a pontos fogalomalkotást, a struktúraalkotás képességét, és fejleszti a térszemléletet.
5. Valószínűség-számítás, statisztika
A modern tudományelmélet egyik fontos pillére az a gondolkodásmód, amellyel a sztochasztikus jelenségek leírhatók. A társadalomtudományi, a természettudományi és a közgazdasági törvényeink nagy része csak statisztikusan igaz. A mindennapi élet történéseit sem lehet megérteni statisztikai ismeretek nélkül, mivel ott is egyre gyakrabban olyan tömegjelenségekkel kerülünk szembe, amelyek a statisztika eszközeivel kezelhetők. A sztochasztika gondolkodásmódja a XXI. század elejére az emberi gondolkodásnak, döntéseknek és cselekvéseknek olyannyira alapvető része lesz, hogy elsajátítása semmiképpen sem kerülhető meg.
Ebben a témakörben középszinten csak az alapfogalmak megértését és használatát követeljük meg, míg emelt szinten a téma matematikai felépítésének egyes részeiről is számot kell adni.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc | ||
| I. 45 perc | II. 135 perc | Definíció, illetve tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás | I. | II. | Egy téma összefüggő kifejtése megadott szempontok szerint |
| 30 pont | 70 pont | 50 pont | 51 pont | 64 pont | 35 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő | szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő |
| A vizsgabizottsá got működtető intézmény biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | NINCS | tételcímek, képlettár |
| Mikor? | NINCS | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 | perc | 15 perc |
| I. 45 perc | II. 135 perc | Definíció, illetve tétel kimondása Definíció közvetlen alkalmazása Feladatmegoldás |
| 30 pont | 70 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 45 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői:
A feladatsor két, jól elkülönülő feladatlapból áll.
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 perc áll rendelkezésre, vagyis ezen idő eltelte után e feladatok megoldására nincs tovább mód.
A II. feladatlap megoldási időtartama 135 perc. Ez további két részre oszlik, melynek megoldása folyamatos, az adott időn belül nem korlátozott.
A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. A feladatok több részkérdésből állnak.
A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
A II. feladatlap megoldására fordított időt a vizsgázó szabadon használhatja fel.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók:
| Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok | 20% |
| Számelmélet, algebra | 25% |
| Függvények, az analízis elemei | 15% |
| Geometria, koordinátageometria, trigonometria | 25% |
| Valószínűség-számítás, statisztika | 15% |
Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára - a választásaiktól függően - az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modell megalkotását igényeli.
A feladatsor feladatainak 30-50%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.
A középszintű feladatlap II. B részében kitűzött 3 feladat közül csak 2 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgázó. A szóbeli tételek nem hozhatók nyilvánosságra.
A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma nem lehet 10-nél kevesebb vagy 20-nál több.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
A szóbeli tételek tartalmi jellemzői
A tétel tartalmazzon három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés szempontjai:
1. Az elméleti kérdések összesen 15 pont
2. A három feladat összesen 30 pont
3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus 5 előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség 5 pont
Azt, hogy a harmadik szempont szerinti 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a vizsgázó milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal; ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni.
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc | 20 perc | |
| I. | II. | Egy téma összefüggő kifejtése megadott szempontok szerint |
| 51 pont | 64 pont | 35 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amelyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.
Az írásbeli feladatsor formai jellemzői
Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. Ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz.
A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontértékű feladatból áll. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a vizsgázónak a szöveget le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.
| A feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor összeállításakor az alábbi arányok az irányadók: | |
| Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok | 20% |
| Számelmélet, algebra | 25% |
| Függvények, az analízis elemei | 20% |
| Geometria, koordinátageometria, trigonometria | 20% |
| Valószínűség-számítás, statisztika | 15% |
Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes vizsgázók számára - a választásaiktól függően - az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modellalkotást igényel.
A feladatsor feladatainak 30-40%-a szöveges, a hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódó, modellalkotást igénylő feladat.
A feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, azok lehetséges változatait, az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.
Az írásbeli feladatsor II. részében kitűzött 5 feladat közül csak 4 feladat megoldása értékelhető. A vizsgázónak az erre a célra szolgáló négyzetben meg kell jelölnie annak a feladatnak a sorszámát, melynek értékelése nem fog beszámítani az összpontszámába. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor a nem értékelendő feladat automatikusan a kitűzött sorrend szerinti utolsó feladat lesz.
Az írásbeli vizsga összpontszáma 115 pont.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsgára legalább húsz tételt kell készíteni. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy tematikailag fedje le a követelményrendszert. A tételek feladatait minden évben frissíteni kell.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a tételsorban szereplő feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár, melyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít, továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik.
Az egyes tételek egy-egy témából kerülnek ki. A tétel címében megjelölt témát logikusan, arányosan felépített, szabad előadásban kell kifejtenie a vizsgázónak.
A feleletben feltétlenül szerepelniük kell az alábbi részleteknek:
- egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti definíció pontos kimondása;
- egy, a témához tartozó, a vizsgázó választása szerinti tétel pontos kimondása és bizonyítása;
- a kitűzött feladat megoldása;
- a téma matematikán belüli vagy azon kívüli alkalmazása, illetve matematikatörténeti vonatkozása (több ismertetése vagy egy részletesebb bemutatása).
A tételeket úgy kell összeállítani, hogy a nehézségük (az általuk átfogott tananyagrészek nagysága és mélysége) közel azonos legyen. Ügyelni kell arra, hogy a tételben kitűzött feladat nehézsége az egyes tételeket tekintve körülbelül azonos legyen.
A vizsgán használható képlettárat és a tételcímeket nyilvánosságra kell hozni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 35. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési szempontok
| A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete | 10 pont | |
| Logikus felépítés, szerkesztettség, tartalmi gazdagság | 6 pont | |
| Ebben a pontban kell értékelni a feleletben szereplő, a témához illő | ||
| definícióknak, a kimondott tételnek és bizonyításának a nehézségét is. | ||
| A felelet matematikai tartalmi helyessége | 4 pont | |
| A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása | 2 pont | |
| Ha több definíciót is elmond, akkor a definícióra adható 2ponttal a | ||
| legjobbat kell értékelni. | ||
| A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása | 6 pont | |
| A tétel helyes kimondása | 2 pont | |
| A tétel helyes bizonyítása | 4 pont | |
| A kitűzött feladat helyes megoldása | 8 pont | |
| Ha afeladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor | ||
| maximum 5 pont adható. | ||
| Alkalmazások ismertetése | 4 pont | |
| Egy, a tételhez illő alkalmazás vagy matematikatörténeti vonatkozás | ||
| részletes kifejtése, vagy 3-4 lényegesen eltérő alkalmazás vagy | ||
| matematikatörténeti vonatkozás rövid ismertetése. | ||
| Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség | 5 pont | |
| Matematikai nyelvhasználat | 2 pont | |
| Önálló, folyamatos előadásmód | 2 pont | |
| Kommunikáció | 1 pont | |
| Ez utóbbi 1 pont akkor isjár, ha a vizsgázó önálló felelete után nem volt | ||
| szükség kérdésre. |
"
12. Az R. Mellékletének MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
| tEmák | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete | A mozgókép előtti mozgásábrázolási, történetalkotási törekvések azonosítása (a barlangrajztól a képregényig). A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök (fényképezőgép, videokamera) kezelői szintű használata. A technikai képalkotás technikatörténete, meghatározó találmányainak ismerete. | Különféle képtípusok (pl. természeti, képzőművészeti és technikai képek) és a mozgókép előtti mozgásábrázolási- történetalkotási törekvések azonosítása (a barlangrajztól a képregényig). Képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés motivációinak felismerése adott esetekben. |
| A technikai kép jellemzői | Rögzítés és ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) következményei a művészi és köznapi mozgóképi szövegformálásban. | A mozgókép utalásos természetének bemutatása, valamint értelmezése alkalmas példákkal. |
| A látvány mozgóképi megszervezése | A beállítás és a képkivágat fogalmainak pontos használata; a plánfajták felismerése és alkalmazásuk értelmezése mozgóképi szövegek elemzésében. A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések, illetve a kameramozgások és a beállítás | A kamera térbeli elhelyezésével és optikai beállításával kapcsolatos jelzések (nézet és látószög, térmélység, előtér-háttér), felismerése és magyarázata kortárs mozgóképi szövegek értelmezésében. A megvilágítás és a színhasználat szerepének felismerése, leírása és magyarázata kortárs mozgóképi |
| elemeinek elrendezésével kapcsolatos jellegzetességek felismerése és magyarázata klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek értelmezésében. A megvilágítás szerepének felismerése, leírása és magyarázata klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek értelmezésében. | szöveg értelmezésében. | |
| Szerepjáték | A szereplőválasztás változatainak (pl. civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének, mint metakommunikációs jelzésnek a leírása és elemzése adott mozgóképi szöveg értelmezésében. A viselkedés szóbeli, vokális és metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése. | A szereplők dinamikusan változó státuszhelyzetének értékelése, elemzése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. |
| Montázs | A montázs-jelenség felismerése, montázs és gondolkodás, illetve montázs és ábrázolás kapcsolatának (pl. a tér-idő felbontása és újraszervezése) ismerete és alkalmazása adott montázsmegoldások leírásában és értelmezésében. A lineáris/narratív, az asszociatív/expresszív, a belső montázs felismerése és a montázshatás értelmezése adott montázsmegoldások elemzésében. A kép és hang montázsviszonyának értelmezése klasszikus szerzői és műfaji mozgóképi szövegek értelmezésében. | A mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történő összekapcsolásuk alapvető megoldásainak (szinkronitás- aszinkronitás, időérzet, hangulatteremtés) leírása és magyarázata a szövegelemzés során. A kép és hang montázsviszonyának értelmezése kortárs szerzői filmek értelmezésében. |
| Mozgóképi elbeszélés | A történetnek mint változássorozatnak az elemzése; a történet időrendi és okozati láncolatának összeállítása, leírása adott mozgóképi szöveg értelmezésében. |
| A történet legfőbb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése, elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezésében. A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata és alkalmazása a mozgóképi szövegek értelmezésében. |
2.Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése | A médiaszövegek rendszerezése néhány fontosabb szempont szerint (pl. médiumok, a valósághoz való viszony, az alkotói szándék és nézői elvárás, a szöveg keletkezése és stílusa, továbbá televíziós műsortípusok) és ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében | A médiaszövegek rendszerezése néhány további fontos szempont szerint (pl. elbeszélő és nem elbeszélő jelleg; animáció; a kifejező eszközök kísérleti használata)-Továbbá ezen kategóriák alkalmazása adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében. |
| A valóság ábrázolásához való viszony | A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete. A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A fikciós és dokumentarista ábrázolásmód megjelenési formáinak felismerése és értelmezése. A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése. A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétől a valóságshow műsorokig. | |
| Cselekményelem- zés | A fordulatok és az epizódok különválasztása, a cselekmény tér-idő folyamatának és okozati | A műfaji konvenciók és a formanyelv cselekményre gyakorolt hatásának felismerése; a |
| rendjének összeállítása adott mozgóképi szövegek értelmezésében. Alapvető műfaji jellegzetességek (helyszín és idő, szereplők, fő téma, jellegzetes fordulatok,atmoszféra) felismerése adott mozgóképi szövegek elemzésében és értelmezésében. | cselekményen belüli és azon kívüli elemek elkülönítése. | |
| A mozgóképi szövegek jelentése | Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (látványszervezés, szerepjáték, montázs, elbeszélés) értelmezésével adott mozgóképi szövegek esetében. |
3. Mozgóképi szövegalkotás
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése | Szövegalkotási ismeretek és képességek bizonyítása (több beállításból álló, értelmes mozgóképi szekvencia, fotósorozat vagy más médium eszközeit használó rövid terjedelmű komplett szöveg, alkotás) megtervezése és kivitelezése a projektmunka során) | |
4.Müfaj- és műismeret
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A filmkultúra kettőssége | A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása. A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és | A kultúrahasadás jelenségének, okainak és következményeinek bemutatása és értékelése. |
| összehasonlítása. Az archetípus fogalmának ismerete, archetípusok felismerése (pl. archetipikus konfliktusok, karakterek) és azok konkrét formáinak értelmezése adott mozgóképi alkotás értelmezésében. A szerzői filmek sajátosságainak (a nemzeti magaskultúrába ágyazottság, elitista alkotás- és befogadásmód, hétköznapiság dominancia, stílusközpontúság, szoros kapcsolat a társművészetekkel) ismerete. | ||
| Műfaji jellemzők | A tömegfilmek sajátosságainak (sztárkultusz, iparszerűség és gazdasági meghatározottság, nézőszám-maximalizálásra törekvés, szórakoztatás- központúság, akció-és látványközpontúság, műfaji jegyek, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplex-terjesztés) felismerése és bemutatása adott közönségfilmek segítségével. A legjellemzőbb műfajok (melodráma, vígjáték, burleszk, western, akciófilm, krimi, thriller, horror, sci-fi) közül három szabadon választott műfaj alapvonásainak ismertetése egy-egy hozzárendelhető film vázlatos elemzésével - a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján. | Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg) bemutatása. |
5. Korstílusok, szerzők és müvek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Korstílusok | A téma-, szereplő- és környezetválasztás, a filmnyelvi kifejezőeszközök (látvány, montázs, történetmesélés) használata, a filmtörténeti hagyományokhoz való viszony és a film szerepéről való elképzelések szempontjából megfigyelhető stiláris hasonlóságok és különbségek felismerése. A (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám jellemzőinek azonosítása a korszakot meghatározó alkotók és művek alapján. | A szerzőiség stílusjegyeinek (személyes világlátás, az alkotóra jellemző formanyelvi jegyek) felismerése és bemutatása. A film stílustörténeti korszakaihoz nehezen besorolható ún. "nagymesterek" (pl. Antonioni, Bergman, Bunuel, Cassavetes, Fellini, Godarad, Kuroszava, Pasolini, Tarkovszkij, Welles) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása a legfontosabb művek és a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök alapján. |
6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A filmtörténet kezdetei, az ősfilm | A Lumiere-fivérek és Melies munkásságának ismerete. | |
| A némafilmművészet | A német expresszionizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete. A szovjet-orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó művének ismerete. | Griffith filmművészeti jelentőségének értékelése. A francia filmes avantgárd jellemzése, két meghatározó művének ismerete. |
| A hangosfilmmű- vészet kialakulása | Az (olasz) neorealizmus jellemzése, két meghatározó művének ismerete. | A lírai realizmus jellemzése, egy meghatározó művének ismerete. |
| A modern film | A fontosabb nemzeti új hullámok (pl.francia, csehszlovák, angol, német) jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete. | Új Hollywood jellemzése, néhány meghatározó mű ismerete. |
| A kortárs film | A Dogma mozgalom jellemzése, legalább két meghatározó mű ismerete. | |
7. Magyar filmtörténeti ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A magyar film a második világháború előtt | A meghatározó műfajok (vígjáték és melodráma) jellemzése, néhány alapvető/kiemelt mű ismerete. | |
| Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig | A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán,Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében). Az ún. budapesti iskola jellemzése, két fontosabb alkotás ismerete. | A magyar film néhány jelentős alkotója közül két rendező (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla) munkásságának vázlatos bemutatása (az életmű helye és jelentősége a magyar film történetében). Az ún. budapesti iskola jellemzése, néhány fontosabb alkotás ismerete. |
| A kortárs magyar film | Három- szabadon választott - a rendszerváltozás után készült, jelentősebb magyar film részletező ismertetése (Pálfy György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdú Szabolcs, Kocsis Ágnes munkái közül). | Az ezredforduló utáni magyar film néhány fontosabb alkotója (Pálfy György, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence, Hajdú Szabolcs, Kocsis Ágnes) szerzői karakterének vázlatos bemutatása. |
8. Média a mindennapi életben
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A társadalmi nyilvánosság | A közszféra-magánszféra, a nyilvánosság, a médiakonvergencia és a diskurzus fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását | A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben). |
| elősegítő fontosabb tényezők szerepének kifejtése(pl. a technikai sokszorosítás, a technikai képrögzítés- képközvetítés, a távközlés, digitalizáciö). Annak ismerete, hogy milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága. A média napirend kijelölő szerepének a bizonyítása aktuális médiapéldákkal. A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, "őrkutya"-szerep, közösségteremtő-szerep, a morális értékrendformálása) ismerete. A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok ismerete. | ||
| Mediatizált információforrá- sok használata | Az egyes médiumokban használatos szövegtípusok (pl. újsághírek, riportok és tanulmányok, rádióműsorok, filmek, televíziós műsorok, Web- lapok, CD-ROM-ok, digitális archívumok) mint információs források tudatos, szelektív és célirányos használata(pl. a projektmunkában). | |
| Online média használata | Az internethasználat biztonságának problémái (pl. személyes adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei) ismerete. Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságainak (pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált | A mindennapi kommunikáció digitális technológián alapuló formáinak (chat, SMS, e-mail, fórum) és nyelvi sajtosságaik (pl. szókincs, szavak alakváltozatai, mondatszerkesztés, az érzelemkifejezés eszközei) értelmező ismerete. |
| személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-részvétel, e- demokrácia, amatőr és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és annak normái) tudatosítása. | ||
| A média és az életmód | A médiumok - elsősorban a rádió, a televízió és az online sajtó - műsorrendjének, honlap- struktúráinak, az intézmény vagy csatorna-image kialakításának a befogadók életmódjára, műsorválasztási preferenciáira gyakorolt hatásainak bemutatása. | A fontos tömegkommunikációs modellek (transzmissziós, rituális, propaganda-reklám, befogadási modell) működésének szemléltetése önállóan gyűjtött médiapéldák alapján (pl. rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, esettanulmány formájában). |
9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Intertextualitás, sorozatelv | A sorozatelv fogalma, hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására. A sorozatszerű szerkesztés célja és hatása a befogadóra (pl. szappanoperák, hírek, reklámkampányok esetén). A hírmédia médiaszövegeinek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési javaslatainak az elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektiv- semleges, bulvár) ismerete. | Aktuális médiapéldákkal annak a jelenségnek a bemutatása, hogy a médiaszövegek rendszeresen utalnak más médiaszövegekre, s a befogadó olykor csak a megelőző vagy következő szövegek, közlemények alapján értheti meg az adott textust (pl. hírek). A médiaszövegek mint történetkezdemények közrebocsátott értelmezési javaslatainak az elemzése; a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektiv- semleges, bulvár) ismerete és alkalmazása konkrét médiaszövegek esetében. |
| A befogadást befolyásoló tényezők | Az egyirányú kommunikáció dominanciájának majd csökkenésének, az interaktivitás módjainak, szerepének ismerete a tömegkommunikációban. A lineáris és nemlináris olvasás fogalmának ismerete. | Nemlineáris szövegek szerkezeti felépítésének elemzése. Alkalmas példákkal a hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásainak bemutatása, a személyiség felbontása és |
| A befogadásra a szövegen túl hatást gyakorló tényezők: kulturális kompetencia (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezete (gazdasági, szociális, etnikai helyzet, életkor és nemi identitás), a befogadás környezete (pl. újságolvasás, rádiózás, tévézés, szörfözés a világhálón), illetve ezek hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elfogadására vagy elutasítására. A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése és átalakulása) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében. A közönség eltérő szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a közönség mint állampolgár, a közönség mint nő vagy férfi. A legfontosabb médiahatás- elméletek (pl. direkt, korlátozott, használati-érték, kultivációs modellek) ismerete | megsokszorozása kapcsán az online médiahasználat veszélyeinek (pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás) értelmezése. | |
| A sztár | A sztár szerepének felismerése és értelmezése a filmen és a médiában néhány film és médiasztár j ellemzésével. | A sztárfogalom kialakulása és módosulása. |
| Új médiatechnológiák | A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (pl. interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság, médiakonvergencia) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése. |
10. Médiaintézmények
| tÉmák | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A médiaszöveg mint termék | A tömegkommunikációs folyamatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű és piacelvű működés (pl. a maximális fogyasztásra késztetés elve, a közönség mint vevő és mint áru, a műsoridő mint tulajdon) értelmezése. | Néhány jellemző adat (pl. a hazai film-és televíziós ipar nagyságrendje, a közpénzek és a "reklámtorta" mértéke) ismerete és értelmezése. |
| A médiaipar intézményei | A közszolgálati és kereskedelmi médiaintézmények jellemzése néhány példa alapján. | A független és alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és tematikus- specializálódott média- vállalkozások jellemzése alkalmas példák alapján. |
| A médiaipar ellenőrzése | A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (pl. önellenőrzés, a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, a közszereplőkkel kapcsolatos szabályok, a hátrányos megkülönböztetés tilalma). A törvények és szabályok betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, beavatkozásuk (pl. a reklámidő túllépéséért, a fiatalkorúakat károsan érintő műsorokkal - elsősorban az indokolatlan erőszak- megjelenítései kapcsolatos - döntések) jellemző példáinak ismertetése az adott időszakból. A médiatörvény és a monopóliumellenes törvények legfontosabb szabályozó eszközeinek (pl. a tőkekoncentráció limitálása, kvóták, hírszolgáltatás előírása) ismerete. | A rasszizmus és a gyűlöletbeszéd tilalmának és a szólásszabadság elvének konfliktusa ismerete, értelmezése a médiaszabályozás szempontjából. |
| Az újságíró szabadsága és ennek korlátai; a szerzői jog; az információhoz való jog; a rágalmazással kapcsolatos, a kiskorúak védelmét és a politikai befolyásolástól való védelmet szolgáló főbb szabályozások ismerete. |
11. A reprezentáció
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában | A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése és bemutatása a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék és politikai formációk médiareprezentációjának jellegzetes példáin keresztül, jellemző sztereotípiák bemutatása bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában. Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. A manipuláció és a médiaipari selejt megkülönböztetése egymástól. A médiaoptimizmus és - pesszimizmus fogalmának, alapvető érvkészletének ismerete. | A morális pánik fogalmának ismerete Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni. |
12. Jellegzetes televíziós műsortípusok
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Hírműsorok | A hír, a hírérték, az infotainment és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítésük adott médiaszövegben. A hírműsorszerkesztés elemi formáinak és normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése. | A hírműsorok show-szerű átalakulásának értékelése. A televíziós dokumentarizmus átalakulásának értékelése. |
| Reklám | A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése adott médiaszöveg esetében. A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása. A reklámozásban alkalmazott néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése. | A reklám szerepe a média- intézményrendszer fenntartásában és befolyásolásában játszott szerepének értékelése. |
| Folytatásos teleregény (szappanopera) | A szériaelv megjelenési formáinak felismerése és jellemzése. A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán. | |
| Show-műsorok | Valóságshow-műsorok (reality) jellemzése mint a jóízlés, a humánum, az önrendelkezés kikezdése másfelől annak az elemi igénynek a megvalósulása, amelyben az egyszerű ember az elit helyett magát láthatja viszont a nyilvánosságban. | A show-műsorok forrásainak és rokon műfajainak ismerete (pl. varieté, cirkusz); a leggyakoribb showműsor-változatok ismerete és jellemzése. A show külsőségeinek, a közönség és a show műsorvezetője (showman) szerepének jellemzése. A valóság és show viszonyának megfigyelése és értelmezése alkalmas példán. |
| Számítógépes játék | Választott számítógépes játék elemző bemutatása (pl. prezentáció keretében) cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált identitások, megformáltság | |
| (képi világ, hangeffektusok), az interaktivitás lehetőségei szerint. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | Projekt | 180 perc | Projekt | 20 perc |
| 50 pont | 50 pont | 60 pont | 60 pont | 30 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő | NINCS | DVD- lejátszó és televízió vagy kivetítő | NINCS | NINCS |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | ||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | projektfeladatok | NINCS | projektfeladatok | tételsor |
| Mikor? | NINCS | Október 15. (November 1.); Április 15. (Május 1.) | NINCS | Október 15.; Április 15. | Jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Középszint | ||||
| Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | |||
| 180 perc | ||||
| Projekt | Feladatsor | |||
| Médiaszöveg és | Esszé elkészítése | Fogalom- és | Mozgóképi | Média |
| munkanapló | ("B" feladat) | tárgyismeret | szövegértés | miniesszé |
| elkészítése | ||||
| ("A" feladat) | ||||
| 25 pont | 25 pont | 10 pont | 25 pont | 15 pont |
| 50 pont | 50 pont | |||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A feladatsor minden esetben tartalmaz egy DVD-re rögzített, néhány (kb. 5-15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a vizsgázók három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát.
A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén) harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli.
Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő, ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll:
- tartalmaz néhány, elsősorban az ismereteket és a tudást mérő feladatot;
- a mozgóképi szövegértés képességének mérésére tartalmaz egy előzetesen nem látott, a vizsga során megtekintett mozgóképi szöveggel (filmrészlettel, televíziós műsorrészlettel) kapcsolatos kérdéssort, illetve a látott részlethez kapcsolódó részletesebben kifejtendő, elemző jellegű kérdést;
- tartalmazza valamely tömegkommunikációval kapcsolatos probléma felvetését, mellyel kapcsolatban rövid esszéisztikus kifejtést vár el a vizsgázótól.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsga értékelését központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanár végzi. A tesztlap feladatsoraiban megjelenő rövid, kifejtést-érvelést igénylő feladatok értékelése során minősíteni kell:
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során alkalmazott ismeretek mértékét, azok érvényességét;
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus szerkezetét) és érveléstechnikáját, annak stiláris színvonalát;
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét.
A feladatsor első részét képező ismereteket és tudást mérő feladatokra maximálisan 10, a mozgóképi szövegértés mérésére vonatkozó feladatokra hibátlan megoldás esetén maximálisan 25, míg a médiaismerettel kapcsolatos esszé jellegű feladatra további 15 pont szerezhető. A vizsgadolgozat maximális összpontszáma így 50 vizsgapont lehet.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó két különböző projektfeladat megoldásából áll. A központilag meghatározott hat vizsgafeladatot a szaktanár további két projektfeladattal egészítheti ki.
Az elkészült projektmunkát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A gyakorlati projektmunka tartalmi és formai jellemzői
A központilag közzétett feladatok közül három minden esetben valamely médiaszöveg és a hozzá tartozó munkanapló elkészítésére vonatkozik ("A" feladat), míg a további három feladat esszé típusú ("B" feladat). A vizsgázó a projektfeladatok közül egy "A" és egy "B" típusú feladatot köteles választani oly módon, hogy a választott feladatok legalább egyike a központilag közzétett feladatok valamelyike.
A vizsgázó gyakorlati vizsgamunkájának tartalmaznia kell:
a) egy médiaszöveget ("A" feladat), amely lehet pl. rövid videofilm vagy műsorelőzetes, riportázs, reklám, portré, hanganyag, fotósorozat, animációs munka, plakát, képregény, storyboard, számítógépes honlap vagy amely egyéb kreatív formában valósulhat meg;
b) egy esszét, minitanulmányt ("B" feladat), amely önálló irodalmazás, kutatás, elemzés alapján készül.
Az "A" feladathoz kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szóból álló munkanaplót, vagyis értelmező kommentárt. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre, továbbá a szöveget a vizsgázó önértékelő megjegyzéseivel kell zárni.
Az esszéjellegű feladatok megoldásaként egy maximum 1000-1500 szóból (4-6 oldal) álló szöveget kell elkészíteni. Ha ebben a vizsgázó kritikai, elméleti szöveget interpretál vagy idéz, akkor a tudományos közleményeknél megszokott hivatkozásokat és irodalomjegyzéket is csatolni kell (ezek a megjelölt terjedelmen kívül esnek).
A tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó központi vizsgafeladatok minden év október 15-éig, az őszi vizsgaidőszakra vonatkozók április 15-éig kerülnek nyilvánosságra. A szaktanárok által kiadott feladatokat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan legkésőbb november 1 -jéig, az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan május 1 -jéig kell az adott intézményben a vizsgázók számára közzétenni.
A gyakorlati projektmunka értékelése
Amennyiben a vizsgázó két azonos típusú feladat megoldását adja be, akkor, a nyilvánosságra hozott feladatok sorrendje szerinti első megoldott feladatát kell értékelni, a másik automatikusan 0 ponttal értékelendő.
A projektmunka értékelése során - a munka jellegét figyelembe véve - a szaktanár feladatonként az alábbi szempontok szerint minősíti a megoldásokat: A gyakorlati (kreatív) feladatnál értékelni kell
a) az elképzelés megtervezettségét, a megvalósítás előkészítettségét és a munka szervezettségét;
b) a munka dokumentáltságának minőségét és az elkészített anyaggal kapcsolatos (ön)reflexió színvonalát;
c) a kivitelezés technikai és esztétikai minőségét, ötletességét, személyességét;
d) a prezentáció formai színvonalát.
Az esszétípusú feladatnál értékelni kell
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során felhasznált háttéranyagok és ismeretek érvényességét,
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus struktúráját) és érveléstechnikáját, stiláris színvonalát,
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét,
d) a prezentáció formai színvonalát.
A központi javítási-értékelési útmutató alapján a fentiekben írt szempontokat érvényesítve feladatonként összesen 25-25 pont adható. A gyakorlati vizsgafeladatokra a vizsgázó így maximálisan 50 vizsgapontot szerezhet.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Emelt szint | |||||||
| Gyakorlati vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||||
| 180 perc | 20 perc | ||||||
| Projekt | Feladatsor | Tételkifejtés | |||||
| Média- | Esszé | "C" feladat | Fogalom- és | Mozgóképi | Média | Mozgókép | Média |
| szöveg és | elkészítése | elkészítése | tárgyismeret | szövegértés | miniesszé | altételsor | altételsor |
| munkanapló | ("B" feladat) | ||||||
| elkészítése | |||||||
| ("A" | |||||||
| feladat") | |||||||
| 20 pont | 20 pont | 20 pont | 15 pont | 30 pont | 15 pont | 15 pont | 15 pont |
| 60 pont | 60 pont | 30 pont | |||||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A feladatsor minden esetben tartalmaz egy DVD-re rögzített, néhány (5-15) perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a vizsgázók három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát.
A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén) harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli.
Vizsgacsoportonként szükséges eszköz a DVD-lejátszó és televízió vagy kivetítő, ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll:
- tartalmaz néhány, elsősorban az ismereteket és a tudást mérő feladatot;
- a mozgóképi szövegértés képességének mérésére tartalmaz egy előzetesen nem látott (ismeretlen) mozgóképi szöveggel (filmrészlettel, televíziós műsorrészlettel) kapcsolatos kérdéssort, illetve egy, a látott részlethez kapcsolódó részletesebben kifejtendő, elemző jellegű kérdést;
- tartalmazza valamely tömegkommunikációval kapcsolatos probléma felvetését, mellyel kapcsolatban rövid esszéisztikus kifejtést vár el a vizsgázótól.
Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
A feladatsorban megjelenő rövid, kifejtést-érvelést igénylő feladatok értékelése során minősíteni kell:
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során alkalmazott ismeretek mértékét, azok érvényességét;
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus szerkezetét) és érveléstechnikáját, annak stiláris színvonalát;
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét.
A feladatlap első részét képező, ismereteket és tudást mérő feladatokra maximálisan 15, a mozgóképi szövegértés mérésére vonatkozó feladatokra hibátlan megoldás esetén maximálisan 30, míg a médiaismerettel kapcsolatos esszé jellegű feladatra további 15 pont szerezhető.
A feladatlap maximális összpontszáma így 60 vizsgapont lehet.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsga önálló munka keretében kidolgozandó három különböző projektfeladat megoldásából áll. A közzétett hat középszintű vizsgafeladathoz további három emelt szintű projektfeladat társul.
Az elkészült projektmunkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadni, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A gyakorlati projektmunka tartalmi és formai jellemzői
A központilag közzétett (a középszintű gyakorlati vizsgáéval azonos) feladatok közül három minden esetben valamely médiaszöveg és a hozzá tartozó munkanapló elkészítésére vonatkozik ("A" feladat), további három feladat esszé típusú ("B" feladat), míg a csak az emelt szintű vizsgára közzétett három feladat ("C" feladat) típusa bármelyik lehet.
A vizsgázó a projektfeladatok közül egy "A", egy "B" és egy "C" típusú feladatot köteles választani.
A vizsgázó gyakorlati vizsgamunkájának tartalmaznia kell:
a) egy médiaszöveget ("A" feladat), amely lehet pl. rövid videofilm, film/előzetes, riportázs, reklám, portré, hanganyag, fotósorozat, animációs munka, plakát, képregény, story-board, számítógépes honlap stb. vagy amely egyéb kreatív formában valósulhat meg;
b) egy esszét, minitanulmányt ("B" feladat), amely önálló irodalmazás, kutatás, elemzés alapján kerül elkészítésre;
c) egy további médiaszöveget vagy esszét ("C" feladat).
Az "A"-típusú feladatokhoz kötelezően mellékelni kell egy maximum 750 szóból álló munkanaplót, vagyis értelmező kommentárt. Ebben röviden ki kell térni a feladatválasztással kapcsolatos vizsgázói motivációkra, a munka tervezése és kivitelezése során felmerült főbb döntési helyzetekre, a feladatmegoldással kapcsolatos személyes élményekre, továbbá a szöveget a vizsgázó önértékelő megjegyzéseivel kell zárni.
A "B"-típusú (esszé jellegű) feladatok megoldásaként egy maximum 1000-1500 szóból (4-6 oldal) álló szöveget kell elkészíteni. Ha ebben a vizsgázó kritikai, elméleti szöveget interpretál vagy idéz, akkor a tudományos közleményeknél megszokott hivatkozásokat és irodalomjegyzéket is csatolni kell (ezek a megjelölt terjedelmen kívül esnek).
A tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó központi vizsgafeladatok minden év október 15-éig, az őszi vizsgaidőszakra vonatkozók április 15-éig kerülnek nyilvánosságra.
A gyakorlati projektmunka értékelése
Amennyiben a vizsgázó három olyan feladat megoldását adja be értékelésre, melyek egyike sem C-típusú feladat, úgy az összes feladatot 0 ponttal kell értékelni.
Amennyiben a vizsgázó két vagy három azonos típusú feladat megoldását adja be, akkor feladattípusonként a nyilvánosságra hozott feladatok sorrendje szerinti első megoldott feladatát kell értékelni, a többi feladat - az adott feladattípuson belül - automatikusan 0 ponttal értékelendő.
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A gyakorlati (kreatív) feladatnál értékelni kell
a) az elképzelés megtervezettségét, a megvalósítás előkészítettségét és a munka szervezettségét;
b) a munka dokumentáltságának minőségét és az elkészített anyaggal kapcsolatos (ön)reflexió színvonalát;
c) a kivitelezés technikai és esztétikai minőségét, ötletességét, személyességét;
d) a prezentáció formai színvonalát. Az esszé típusú feladatnál értékelni kell
a) a probléma értelmezésének minőségét, a feladat megoldása során felhasznált háttéranyagok és ismeretek érvényességét;
b) a szöveg áttekinthetőségét (logikus struktúráját) és érveléstechnikáját, stiláris színvonalát;
c) az önálló megfigyelések, felvetések előfordulását és minőségét;
d) a prezentáció formai színvonalát.
A központi értékelési útmutató alapján a fentiekben írt tartalmi (a, b, c) szempontokat érvényesítve feladatonként maximálisan 18, a prezentáció formai színvonalára pedig további 2, összesen 20 pont adható. A gyakorlati vizsgafeladatokra a vizsgázó így maximálisan 60 vizsgapontot szerezhet.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. Az altételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) Ha az altétel önálló álláspont megfogalmazását igényli, akkor a vizsgázónak az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is válaszolnia kell.
A szóbeli vizsgán a vizsgázónak két altételt kell húznia és kifejtenie.
Az altételsorok legalább 8-8 altételt tartalmaznak.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A két altételsor közül az egyik a mozgóképkultúra, a másik a média világához kapcsolódó ismereteket, értelmezési képességeket ellenőrző altételeket tartalmaz. Nyilvánosságra hozható a központi tételsor, a jogszabály szerint.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, a következő szempontok szerint történik:
- a vizsgázó által kifejtettek mennyiben merítik ki tartalmilag az altétel címében megjelölt témát;
- logikusan fölépített-e a vizsgázó előadása, megfelel-e az ilyen típusú szóbeli közléstől elvárható követelményeknek;
- mennyiben önálló a vizsgázó szóbeli teljesítménye (pl. szüksége volt-e segítő kérdésre), mennyire rendszerezett és mély a tudása (pl. hogyan reagált a tantárgyi bizottság által esetlegesen felvetett kérdésekre).
A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét a két altételre adott maximálisan 15-15 ponttal kell értékelni, tehát összesen 30 pont szerezhető."
13. Az R. Mellékletének RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"VIZUÁLIS KULTÚRA
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A részletes követelmények felépítése és használata
A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.
A vizuális kultúra középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó az általános műveltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelelő jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális alkotás, mind a befogadás területén, ami alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására és azok képesség szintű alkalmazására.
A vizuális kultúra emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei - a tárgy iránt nagyobb érdeklődést feltételezve - a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szintű tudás az ismeretek mélysége - azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás - az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szintű felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest.
A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, ennek megfelelően az érettségi vizsgakövetelmények nem haladhatják meg a vizuális kultúra tantárgy 12 évfolyamra szóló kerettantervi követelményeit. A vizsgakövetelmények és a kerettantervi követelmények szerkezete különbözik, mert míg az előbbi, az adott tanulási szakasz lezárására, a vizsga módjához alkalmazkodva összegző jelleggel fogalmazza meg az adott tantárgy elvárt követelményeit, addig az utóbbi dokumentum a tanulásszervezést, a fejlesztési folyamat tervezését segíti.
A vizuális kultúra részletes követelményrendszere mindkét vizsgaszinten két fő részre tagolódik, az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követelményeinek leírására.
Kompetenciák
- A vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése.
- A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata az alkotó tevékenység során, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése.
- A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák gyakorlati alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése.
- A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával.
- Vizuális információk tudatos befogadása pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján.
- Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel.
- Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése.
- A környezettudatos gondolkodás fontosságának megértése és bemutatása.
- A képzetekben gazdag képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése.
- Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése.
- Vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértése és bemutatása.
- Az adott feladatnak megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata.
- Leíró, értelmező, elemző munka során a megfelelő vizuális és textuális közlésformák kiválasztása.
- A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata.
- Vizuálisan feldolgozható problémahelyzetek önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.
A) ALKOTÁS
1. Vizuális eszközök
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Vizuális nyelv | ||
| 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei Vonal | A pont, vonal, sík- és térforma, felület adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű (különböző vastagságú, tónusú, karakterű), a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. | A vizuális nyelvi elemek adott technikának és adott célnak megfelelő tudatos használata. |
| Sík- és térforma | Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík- és térforma pontos visszaadása. | Modell vagy elképzelés alapján sík- és térforma adott célnak (pl. formaredukció, nézőpontváltás) megfelelő leképezése. |
| Tónus, szín | Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése. | Modell alapján vagy emlékezetből készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább hat különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. |
2. Tevékenységszintek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Ábrázolás, látványértelmezés | ||
| 2.1.1. Formaértelmezés | ||
| - Arány | Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása. | Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése és visszaadása. |
| - Forma, alak, karakter | Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglalóforma, körvonal). | Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése. A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetből. |
| - Szerkezet, felépítés, működés | Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). | Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése a látvány segítségével és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra). |
| - Anyag | Látvány textúrájának, faktúrájának megjelenítése különböző eszközökkel. | |
| 2.1.2. Térértelmezés | ||
| - További technikák | ||
| Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal. | Legalább két szabadon választott technika alkalmazása. Feliratkészítés egy további technikával (pl. betűvágással, számítógéppel). |
| - Téri helyzetek | Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása (pl. alaprajz). Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban. | Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban és szerkesztéssel (pl. alaprajz, magyarázó-közlő rajz), szöveges instrukciók alapján is. |
| - Nézőpont | Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Adott cél érdekében a látványértelmezés szempontjából optimális nézőpont kiválasztása. | Tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is. |
| - Térmélység | Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). | A térmélység megjelenítése különböző eszközökkel emlékezetből. |
| - Térábrázolási konvenciók | Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. | Geometriai térformák perspektivikus és axonometrikus rajzának megszerkesztése. Geometriai térformákból álló összetettebb beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt látvány szabadkézi rajzának elkészítése (térrekonstrukció). Adott cél érdekében a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása. |
| 2.1.3. Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok | Beállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). | Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével. Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján, adott szempontok szerint (pl. hideg- meleg kontrasztra épülő) színvázlat készítése. |
| 2.1.4. Mozgásértelmezés | Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban. | |
| 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás | ||
| - Térviszonyok, Kompozíció | Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján. | Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban. Képi igényű kompozíció létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján. |
| - Színhatás | Színek kommunikációs és színdinamikai hatásának alkalmazása egyszerű tervező jellegű feladatban. | A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkákban. Adott cél (pl. adott hangulati hatás) elérésének érdekében adott színviszonylatok átalakítása. |
| - Érzelmek | Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. | Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmezhető vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelelő megjelenítésben. Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből (pl. montázstechnikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelkiállapotot fejez ki. |
| - Folyamat, mozgás, idő | Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény). | Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv). |
| - Kép és szöveg | Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a kommunikációs célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben (pl. címoldal, borító), hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. | Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását erősíti vagy jelentését módosítja - pl. illusztráció, képregény ). |
| Vizuális információ | Egyszerű, vizuális kommunikáció szándékú felület tervezése adott közlési céllal. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázóközlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. | Szabadon választott, nem vizuális természetű információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése. |
| Tárgyak és környezet | Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése, a tervek értelmezhető megjelenítése (pl. rajzban, montázzsal). | Adott funkcióra egyszerű tárgy, csomagolás tervezése. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerű tárgy elkészítése szabadon választott anyagból. A tervezési, megvalósulási folyamat dokumentálása. Adott tárgy, objektum, építészeti tér (pl. felületének, formájának) áttervezése, átalakítása (pl. más jelentés vagy más funkció betöltésére), és a tervek értelmezhető megjelenítése (pl. rajzban, festéssel, montázzsal). |
B) BEFOGADÁS
1. Vizuális eszközök
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Megjelenítés sajátosságai | ||
| Vizuális nyelvi elemek | A vizuális ábrázolás, közlés, kifejezés legfontosabb | A képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló |
| eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során. | adekvát kifejezőeszközök (szerkezet, motívumok, jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok elemzése. A művészettörténet korszakaira jellemző, leggyakoribb kompozíciós formák és ezek kifejező hatásának ismerete. | |
| Térábrázolási módok | A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete. | A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és összehasonlítása az elemzés során. |
| Vizuális minőségek | Vizuális minőségek (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése) differenciált megkülönböztetése szöveges közlésekben is (pl. leírás, elemzés, összehasonlítás). | |
| Látványértelmezés | A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. | A látványértelmezés során, a kifejezési szándékot tudatosan erősítő további tényezők (pl. véletlen, túlzás, szokatlan, provokatív) felismerése és magyarázata az elemzés során. |
| Kontraszt, harmónia | A színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) lényegének felismerése. A színkontrasztok lényegének ismerete. | A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata konkrét példákon keresztül. |
| Kontextus | A vizuális ábrázolási, közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések - kontextus - felismerése és használata értelmezés, elemzés során. | Vizuális produktumok keletkezésének mélyebb összefüggéseinek felismerése és magyarázata az elemzés során (pl. társadalmi kontextus). |
| 1.2. Technikák | A vizuális ábrázolás, közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. | A vizuális közlés, kifejezés alábbi technikáinak leíró jellegű ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti technikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (kő, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparművészeti technikák felsorolásszerű ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegű ismerete. |
2. Tevékenységterületek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Vizuális kommunikáció | ||
| - Folyamat, mozgás, idő | Az álló- és mozgókép időben zajló folyamatokat érzékeltető vizuális eszközeinek felismerése és magyarázata az elemzés során. | Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális (álló- és mozgóképi) megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. |
| - Kép és szöveg | Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata. | |
| - Vizuális információ | A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő szöveges értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. | |
| - Tömegkommunikáció | A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. A tömegkommunikáció vizuális | A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete. |
| információinak megfelelő értelmezése megadott szempontok alapján (pl. figyelemvezetés, kiemelés). | ||
| - Médiakategóriák | A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott és elektronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete. | |
| - Fotó, mozgókép | Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete és elemző értelmezése. A mozgóképi közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang- és képkapcsolat) ismerete. A mozgóképi közlés ábrázoló és reprodukáló tulajdonságainak ismerete és értelmezése. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. | A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete. A film műtípusainak ismerete (ismeretterjesztő, dokumentum-, játékfilm, kísérleti film, reklám). |
| 2.2. Tárgy- és környezetkultúra | ||
| - Forma- és funkcióelemzés | A tárgyról leolvasható információk ismerete és használata az elemzés során. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. | Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása. |
| - Tervezési folyamat | A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, | A tárgytervezés szempontjainak ismerete (funkció, ergonómia, anyag, technika/technológia) és értelmezése. |
| Tér | A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. | A legmegfelelőbb térábrázolási módok egyéni, kombinált alkalmazása. |
| 1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai | ||
| Kompozíció (konstrukció) | Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. | A kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása a vizuális közlés, kifejezés és alkotás során. |
| Kontraszt, harmónia | Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. | Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés tudatos használata kifejező alkotások létrehozása során. Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása tervezőmunka során. |
| 1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus | A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban. | A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával). |
| 1.2. Technikák | ||
| - Rajzolás | Adott technika adekvát használata. Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztőeszközökkel. | Az adott célnak legmegfelelőbb anyagok és technikák kiválasztása. Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Összetettebb műszaki jellegű rajz szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges szerkesztőeszközökkel. |
| - Festés - Kollázs - Nyomtatás - Makettezés modellezés | Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet). | Modell- vagy makettkészítés. |
| tervdokumentáció készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. | ||
| - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet | A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése és elemzése. | A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak, technikáinak ismertetése. A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete az elemzés és összehasonlítás során. |
| 2.3. Kifejezés és képzőművészet | ||
| - Művészeti ágak | Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete és értelmezése. | |
| - Műfajok | A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, videó, multimédia) ismerete és értelmezése. | |
| - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok | A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transz- avantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolumbián kultúrák) | A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolumbián kultúrák) jellemzői, összefüggései; |
| legfontosabb jellemzői; e jellemzők ismerete és használata az elemzés során. | e jellemzők, összefüggések ismerete és összehasonlító, elemző tanulmányozása. A modernizmus és a posztmodern lényegének ismerete. művészeti korszakokban. | |
| - Stílusjegyek | Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása. | |
| - Alkotások és alkotók | Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. A legjelentősebb alkotók ismerete, alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (ld. a műtárgylistát). | A legjelentősebb alkotók ismerete, alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása évszázados pontossággal (ld. a műtárgylistát). |
| - Műelemző módszerek | Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító és ikonográfiái elemzés). | Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotó munkáinak elemző vizsgálata. Megadott szempontok alapján műalkotáselemző vázlat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése. |
| - A mű tárgyi és kulturális környezete | A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése és értelmezése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek). | A kontextus jelentőségének megértése és a művészi értékek viszonylagosságának felismerése. Művész és közönsége kapcsolatának ismerete a fő művészeti korszakokban. |
MŰTÁRGYLISTA
A 440 tételből álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befogadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplő alkotó, műtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más műtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés).
Középszintű követelmény az alábbi listában szereplő, normál betűvel szedett alkotók ismerete, illetve az adott művek felismerése és elhelyezése a megfelelő művészettörténeti korban vagy kultúrában (lásd normál betűvel szedett ismeretek).
Emelt szintű követelmény az alábbi listában szereplő, vastag betűvel szedett további alkotók ismerete, az adott művek felismerése és az adott műlistában szereplő művek kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek).
Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy Zsolnay porcelán), az adott tárgy meghatározó jegyei alapján a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei időről időre változhatnak, hogy a műtárgylista folyamatosan megújulva őrizze aktualitását. ŐSKOR
1. Stonehenge, bronzkor
2. Őskori lakóházak (pl. (Catal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k
3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k (Bécs, Naturhistorisches Museum)
4. Lausseli Vénusz (kő dombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország)
5. Szegvár-Tűzkövesi "Sarlós isten", újkőkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum)
6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor, Kr. e. 400 k (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM)
7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum, Kr. e. 15 000 k.
ÓKORI EGYIPTOM
8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k
9. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak
10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel
11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre)
12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
13. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg)
14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
15. Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen)
16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum)
18. "Fáraó vadászaton", thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum)
19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
21. Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur
22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)
23. Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)
24. Alabástrom női fej Urukból, Kr. e. 2800 k (Bagdad, Irak Múzeum)
25. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)
26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)
27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum)
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
28. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta
29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV-XIII. sz.
30. Parthenon - Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén
31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház)
32. Athéni akropolisz, Kr. e. 447-434. - kül. Niké-templom, Erechteion
33. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum)
34. Kurosz-szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)
35. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450-440 k. (Nápoly, Museo Nazionale)
37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350-340. (Róma, Museo Vaticano)
38. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum)
39. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre)
40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón, Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano)
41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bacchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothcque Nationale)
42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehelykratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre)
43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)
ETRUSZK, RÓMAI
44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia)
45. Colosseum, 70-90. Róma
46. Pantheon, 118-128 k. Róma
47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei
48. "Vesta-templom", I. sz. Róma
49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes)
50. Forum Romanum rekonstrukció
51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma
52. Constantinus diadalíve, 312-315 k. Róma
53. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)
54. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus)
55. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3.
KORAKERESZTÉNY
56. Santa Sabina, 422-432. Róma
57. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna
58. Palotakápolna, 805. Aachen
59. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia
60. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College)
NÉPVÁNDORLÁS KORA
61. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM)
62. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
63. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár)
64. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum)
65. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum)
66. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció (MNM)
BIZÁNC
67. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly
68. San Vitale, 532-547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna
69. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev
70. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco)
71. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art)
72. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
73. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár)
ROMANIKA
74. Maria Laach, bencés templom, XI-XIII. sz. (Koblenz mellett)
75. Pisai dóm, XI-XIII. sz.
76. Pontigny-i ciszterci templom, 1140-1170.
77. Szt. Mihály-templom, 1033. Hildesheim
78. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják
79. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva
80. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2
81. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
82. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról
83. Maiestas Domini, 1123 k. San Clemente apszisából (Barcelona, Katalán Múzeum)
84. Koronázási palást, XI. sz. (MNM)
85. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)
86. Magyar Szent Korona, XI-XIII. sz. (Parlament, Budapest)
87. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG)
88. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150-1160. (Winchester, Cathedral Library)
GÓTIKA
89. Párizsi Notre Dame, 1163-1250.
90. Amiens-i székesegyház, 1236-(1389)
91. Chartres-i székesegyház, 1194-1220.
92. Ca d'Oro palota, XV. sz. Velence
93. Cambridge-i King's College Chapel, 1446-1515.
94. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága
95. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége
96. Veleméri templom, XIV. sz.
97. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad
98. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet-templom északi kapuzata
99. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm
100. Veit Stoss: Mária oltár, 1477-1483 k. Krakkó, Mária-templom
101. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri)
102. Mária halála a Chartres-i katedrálisról (üvegablak), XIII. sz.
103. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi)
104. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)
105. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi)
106. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum)
107. M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása a Selmecbányai oltárról, 1508. (MNG)
108. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab-templom főoltára, 1508-1517.
109. Wilton diptichon, 1400 k (London, National Gallery)
110. Avignoni Pietf, XV. sz. (Párizs, Louvre)
111. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée)
112. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library; Szentpétervár, Ermitázs)
113. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár = OSZK)
114.Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)
115. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár)
116. Az egyszarvú legendája, gobelinsorozat, (Párizs, Musée Cluny)
117. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic)
RENESZÁNSZ
118. Santa Maria del Fiore, 1296-1436. Firenze
119. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze
120. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498-1508. Firenze
121. (Donato) Bramante: Tempietto 1502-1505 k. Róma (San Pietro in Montorio kolostor)
122. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett
123. (Antonio da Sangallo) - Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma
124. Loire menti reneszánsz kastély: Chenanceaux, 1515 k.
125. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva
126. Budai vár és királyi palota, XIV-XVI. sz. és XVIII. sz., XIX-XX. sz.
127. Visegrádi királyi palota, XIV-XV. sz.
128. Bakócz-kápolna, 1506-1507. Esztergom
129. Sárospataki vár, XVI-XVII. sz.
130. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.
131. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447-1453 k. (Padova)
132. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)
133. Michelangelo (Buonarotti): Pieta, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)
134. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia)
135. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo-templom sekrestyéje)
136. Donatello: Dávid, 1430-1435. (Firenze, Museo Nazionale)
137. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum)
138. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)
139. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437-1440. (Firenze, Museo San Marco)
140. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale)
141. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)
142. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)
143. (Andrea) Mantegna: Pietá, 1506. (Milánó, Brera)
144. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495-1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma)
145. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery)
146. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503-1505. (Párizs, Louvre)
147. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507-1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = SZM)
148. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509-1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)
149. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537-1541. Vatikán, (Capella Sistina)
150. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia)
151. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi)
152. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum)
153. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM)
154. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)
155. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet (Párizs, Louvre)
156. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi)
157. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480-1485. (Madrid, Prado)
158. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado)
159. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)
160. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)
161. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery)
162. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
163. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
164. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM)
165. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi)
BAROKK
166.167. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma
167.168. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma
168. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma
169. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u.
170. Drezdai Zwinger, 1711-1722.
171. Győri karmelita templom, 1721-1729.
172. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd
173. Santa Maria-templom, XVIII. sz. Mexikó
174. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger
175. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647-1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)
176. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom főoltára)
177. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 1618. (München, Alte Pinakothek)
178. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum)
179. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt (rézkarc), 1662.
180. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)
181. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635-1636. (Madrid, Prado)
182. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656-1657. (Madrid, Prado)
183. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665-1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)
184. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)
185. (Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts)
186. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691-1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója
187. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG)
188. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würzburgi érseki palotából, 1753.
189. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r. k. plébániatemplom)
190. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum
191. Chippendale bútorok 1740-1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával)
KLASSZICIZMUS
192. British Museum, 1823-1844. London
193. Péchy Mihály: Nagytemplom, 1805-1821. Debrecen
194. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837-1847. Budapest
195. Hild József: Főszékesegyház, 1839-1856. Esztergom
196. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789-1805. (Bécs, Augustinerkirche)
197. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820-1822. (MNG)
198. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)
199. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)
200. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG)
201. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum)
202. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége, Budapest, Iparművészeti Múzeum)
ROMANTIKA, REALIZMUS
203. Parlament, 1840-1865. London
204. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója
205. Operaház, 1860-1875. Párizs
206. (Alexander) Eiffel: Eiffel-torony, 1889. Párizs
207. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859-1865. Budapest
208. Ybl Miklós: Operaház, 1875-1884. Budapest
209. Steindl Imre: Országház, 1885-1894. Budapest
210. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás-templom), XIII-XV. sz. - 1874-1896. Schulek Frigyes - restaurálás
211. (Francois) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs
212. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG)
213. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado)
214. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)
215. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818-1819. (Párizs, Louvre)
216. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery)
217. (Eugcne) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)
218. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)
219. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)
220. (Gustave) Courbet: Ornans-i temetés, 1849-1850 (Paris, Musée d'Orsay)
221. (Jean-Francois) Millet: Kalászszedők, 1857. (Párizs, Louvre)
222. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
223. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG)
224. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG)
225. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG)
226. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)
227. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG)
228. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG)
229. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)
230. Zichy Mihály: Illusztráció a "Hídavatás"-hoz, 1877 u. (MNG)
231. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG)
232. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883-1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe)
IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS
233. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)
234. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek)
235. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)
236. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre)
237. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J. H. Whitney Gyűjtemény)
238. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886.
239. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885-1887. (London, Courtauld Institute)
240. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887-1895. (Oslo, National galerié)
241. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume)
242. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)
243. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők) 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)
EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS
244. (William) Morris-(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London
245. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona
246. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892-1893. Brüsszel
247. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k
248. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898-1899. Bécs
249. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899-1902. Budapest
250. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899-1906. Budapest
251. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908-1909. Budapesti Állatkert
252. Medgyaszay István: rákosmulyadi r. k. templom, 1910.
253. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum
254. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895-1902. Kolozsvár
255. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908-1910. (MNG)
256. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie)
257. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM)
258. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril (litográfia), 1893. (Albi, Musée d'Albi)
259. (Gustav) Klimt: A csók, 1907-1908. (Bécs, Österreichische Galerie)
260. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893.
261. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt.)
262. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG)
263. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG)
264. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG)
265. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)
266. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG)
267. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG)
268. Rippl-Rónai József-Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest
269. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860 vagy Thonet kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus)
270. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből)
271. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról
XX. SZÁZAD ELSŐ FELE
272. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899-1904. Chichago
273. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920-1925. Berlin
274. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925-1926. Dessau
275. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht
276. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run (Pennsylvania)
277. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest
278. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest
279. (Alexander) Calder: Cím nélkül, Mobil, 1945 (81x73x45, Calder Foundation, New York)
280. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d'Art Moderne)
281. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)
282. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)
283. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona)
284. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)
285. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
286. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
287. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett)
288. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus)
289. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d'Art Moderne)
290. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)
291. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)
292. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)
293. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény)
294. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból, 1933.
295. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)
296. (Joan) Miro: Bohócfarsang, 1924-1925. (New York, Albright-Knox Gallery)
297. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928-1929. (New York, mggy.)
298. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art)
299. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)
300. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG)
301. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
302. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum)
303. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum)
304. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.)
305. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.)
306. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG)
307. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG)
308. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG)
309. Breuer Marcell: csőszék 1926)
A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE
315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955.
316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949-1953. Saynütsalo
317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956-1957. Róma
318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946-1958. New York
319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio
320. (Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971-1977. Párizs
321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980-1982. Bécs
322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976-1982. Sárospatak
323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949-1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény)
324. (Alberto) Giacometti: Az erdő (bronz), 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény)
325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak (bronz), 1959. (művész tulajdona)
326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960-1961. (Budapest, Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum = Ludwig)
327. (Baldaccini) César: Egy autó összenyomása, 1962 (fém)
328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros)
329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968.
330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-ből, 1967-1968. (mgt.)
331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)
332. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)
333. (Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka-Illinois, mggy.)
334. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.)
335. (Roy) Liechtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
336. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)
337. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher gyűjtemény)
338. Kepes György: Programozott fényjátékterv a bostoni kikötő számára, 1965-1967
339. (Victor) Vasarely egy op-art műve
340. (Nam June) Paik: Tv-Buddha, 1974
341. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció)
342. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965.
343. (Joseph) Beuys: Hétezer tölgyfa, 1982. Kassel (akció fotódokumentáció)
344. Szentjóby Tamás: Hűlő víz, 1965. (mggy.)
345. Keserü Ilona: Forma, 1969. (mgt.)
346. Kondor Béla: Szent Antal megkísértése, 1966. (rézkarc)
347. Lakner László: Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum)
348. (Niki de) Saint Phalle: Fekete Nana, 1968-69. (Museum Ludwig, Köln)
349. (Duane) Hanson: Nő bevásárló kocsival, 1970. (poliészter)
350. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.)
351. Christo: Völgyzáró függöny, 1970-1972. (Colorado)
352. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)
353. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)
354. Erdély Miklós: Hűség, 1979.
355. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979.
356. (Sol) LeWitt: Konstrukció, 1979 (festett acél) (Carolina Nitsch Contemporary Art, New York)
357. Bálint Endre: In memoriam Ország Lili 1980, fotókollázs (Nagyházi Galéria)
358. Bak Imre: Tao, 1993. (Budapest, Ludwig)
359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)
360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)
361. Maurer Dóra: Hommage f Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig)
362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989.
363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig)
364. (Daniel) Spoerri: Az Hôpital Ephémère szomszédos műtermének fiatal művészei által fogyasztott desszert, 1991 (Ludwig Múzeum, vegyes)
365. Csörgő Attila: Hogyan szerkesszünk narancsot (installáció), 1993-94
366. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e.
367. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996.
368. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy, 1996.
369. (Yayoi) Kusama: Repetitiv Vision. (Pittsburg) 1996. enironment
370. Lakner Antal: Iners. Passzív munkaeszközök, 1998
371. KIS-VARSÓ: Nefertiti teste, 2003 (Velencei Biennálén, bronz + Nefertiti feje)
372. Baglyas Erika: 100 lepedő, 2004. (lepedő + videó vetítés)
FOTÓ
373. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.)
374. Moholy-Nagy László: Önarckép (1922)
375. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923)
376. (Man) Ray: Casati grófnő (1928)
377. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928)
378. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931)
379. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat) (1933)
380. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938)
381. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból (1944)
382. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966)
383. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.)
384. Escher Károly: Szénhordás
385. Türk Péter: Osztályátlag I-II. 1979. (MNG)
386. (Rineke) Dijkstra: "Oostende, Belgium, August 7, 1992," from Beach Portraits, 1992.
387. (Bill) Viola: Hat fej ("Six Heads' videó), 2000.
388. Szabó Dezső: Expedíció VIII. 2001.
389. Kimsooja: A tű asszony (Needle Woman, videó), 1997/2005. MAGYAR NÉPMŰVÉSZET
390. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból)
391. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból)
392. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej)
393. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
394. Festett láda Komárom, Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
395. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM)
396. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM anyagából)
397. "Táblás", vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM)
398. "Ábrahámos", hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM)
399. Cifraszűr Békés és Hajdú megyéből (pl. a NM anyagából)
400. Női ködmön Somogy, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)
401. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó)
402. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butélia vagy butykos) Hódmezővásárhelyről és Tiszafüredről
403. Miskakancsó Mezőcsátról (1848.) (NM)
EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK
404. Sziklarajzok Tassziliből (Kr. e. IV. ée.)
405. Táncmaszk Elefántcsontpartról
406. Ősszobor Indonéziából (NM)
407. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia)
408. Auszráliai kéregfestmény (NM)
409. Vadkanmaszk fából (Melanézia) (NM)
410. Bábfigura (Wayang - Indonéziából) (NM)
411. "Nazca vonalak", Kr. e. 200-Kr. u. 350. (Peru)
412. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru)
413. Nagy Jaguár-templom (maja), 300-900. (Tikál)
414. Halotti maszk IV-V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l'Homme)
415. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum)
416. Totemoszlop Északnyugat-Amerikából (Drezda, Museum für Völkerkunde)
417. Cordobai nagymecset (IX-X. sz.)
418. Kászim pasa dzsámija (1543-1 546, Pécs)
419. Királyfürdő (1566-1587, Buda)
420. Gül Baba türbéje (Buda)
421. Kethüda-dzsámi, minaret (VIII. sz. Eger)
422. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum)
423. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár)
424. Nagy Sztúpa (Kr. e. III-I. sz. Szancsi)
425. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje (640 k.)
426. Szúrja a Napisten, kősztéle (XIII. sz.)
427. Buddha Sákjamuni fej Gandharából (himalájai pala) (II-III. sz. Budapest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum)
428. Siva Nataradzsa - Táncoló Siva (bronz) (XII-XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst)
429. Rádzsput miniatúra (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.)
430. Szteatitpecsételők az Indusvölgyi kultúrából (Új Delhi, National Museum)
431. Kínai Nagy Fal, Csin-dinasztia (Kr. e. VI-III. sz. 220-ig)
432. A "Tiltott város" - a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak
433. Föld alatti folyosórendszer a kínai "cseréphadsereg"-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220-210. Lintong Hszian mellett
434. Temetkezési zászlókép selyem alapon (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206 - Kr. u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China)
435. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából (fametszet) (868.) (London, British Museum)
436. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek (XVIII. sz.) (Budapest, IM)
437. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka (VII. sz.) (Nara)
438. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal (XVII. sz. e.) (Kioto)
439. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból (1823-1829) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.)
440. No-maszk (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)
SZAKKIFEJEZÉSEK
Az alábbi szakkifejezés-lista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt bővül az elvárható szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebből következően az emelt szintű követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál betűvel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betűvel vizsgázó fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében, amelyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre, középszinten elegendő az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti.
| ábra | aranymetszés | Capitólium |
| ábrázoló geometria | archaikus | célközönség |
| ábrázolási rendszer | archetípus | címlap |
| absztrakt | architektúra | címrend |
| absztrakt expresszionizmus | architráv | cinquecento |
| absztrakt művészet agora | archivolt arculatterv | ciszterna cizellálás |
| akadémizmus | árkád | (anyagmegmunkálás) |
| akció (műforma XX. sz.) | árnyalat | colosseum- |
| akciófestészet | arte povera | motívum |
| akrilfesték | aszimmetria | computer art |
| akropolisz | áthidalások (építészet) | csarnoktemplom |
| akrotérion | atlasz (építészet) | csegelyeskupola |
| akt | átlós kompozíció | csendélet |
| akvarell | átrium | csúcsfény |
| alakos és arcos edény | áttört forma | csúcsív |
| alaprajz | attribútum | dagerrotípia |
| alapsík | audiovizuális | DADA |
| alapszínek | automatizmus (alkotói | dekollázs |
| álboltozat | módszer) | dekorativitás |
| alkalmazott grafika | avantgárd | derített szín |
| alkalmazott művészet | művészet | derítőfény |
| "alla prima" festésmód | axonometria | design |
| altemplom | ballusztrád | diagram |
| amfora/ amphora | banner | diadalív |
| amphiteátrum | batikolás | diadém |
| anamorfózis | barokk | diaporáma |
| anatómia | Bauhaus | digitális technikák |
| ankh jel | bazilikális elrendezés | diófapác |
| angolkert | beállítás (film) | diszharmónia |
| animáció | békaperspektíva | díszlet |
| animációs film | bélletes kapu | dísztárgy |
| animizmus antikva (tipográfia) | belsőépítész biedermeier | divat dokumentumfilm |
| antiművészet antropomorf | body art boltív | dolmen dombormű |
| anyagszerűség | boltozat | dongaboltozat |
| apátság | boronafal | dór |
| apszis | bordás keresztboltozat | döféspont |
| arány | camera obscura |
| dramatur | fényjáték | geometrikus absztrakció |
| gia | (műforma) | geometrikus forma |
| dzsámi | fénykalligráfia | gépállás (film) |
| ecsetrajz | fénykép | gesztusfestészet |
| egyedi | fényreklám | gobelin |
| grafika | festékszín | gótika |
| egyiránypontos/centrális | festészet | görög kereszt |
| perspektíva | festmény | graffiti |
| egyméretű/izometrikus | festői | grafika |
| axonometria | kifejezésmód | grafit |
| eklektika | fiatorony | (s)grafittó |
| elektronikus grafika | fibula | használati tárgy |
| elektronikus médiumok | figuratív művészet | harangtorony |
| életkép/zsánerkép | figyelemirányítás | happening |
| ellenfény | filmetűd | hard-edge |
| embléma | filmkocka | hevederív |
| emblematikus ábrázolás | filmmontázs | hideg-meleg kontraszt |
| empire | filmtrükk | hieroglifa |
| enfilade/anfi | filmvágás | hímzés |
| lád | fix beállítás | hiperrealizmus |
| enkausztika | fixatív | hipertext |
| entázis | flash-back | hírportál |
| enteriőr | fluxus (műforma XX. sz.) | historizmus |
| environment(műforma XX. | folklór | homloksík (ábrázoló |
| sz.) | folyamatábra | geometria) |
| enyészpont/iránypont | forgástest | homlokzat |
| épületszobrászat | forgatókönyv | horizont |
| éremművészet | formaelemzés | horizontális elrendezés |
| ergonómia | formakarakter | hozzáadó/additív |
| értelmező ábrázolás | formaredukció | színkeverés |
| ex libris | fórum | hüposztil |
| experimentális film | fotóetűd | huszártorony |
| expresszioniz | fotógrafika | ideográfia/ fogalomírás |
| mus | fotogram | idol |
| expresszív | főfény | ikon |
| fakszimile/hasonmás kiadás | főhajó | ikonográfia |
| faktúra | fotómontázs | ikonosztáz |
| falfestészet | fotórealizmus | illusztráció |
| falikép | fővonal (ábrázoló | illúzionizmus |
| falkárpit | geometria) | impresszió |
| famentes | fő színek | impresszionizmus |
| papír | franciakert | informel |
| fametszet | freskó | iniciálé |
| Fauves | fríz | installáció |
| fazekasság | frontalitás | intarzia |
| fázisrajz | frottázs | interaktív művészet |
| fedőfesték | funkció | internet |
| fejléc | funkcionalizmus | intermédia |
| (tipográfia) | futurizmus | ión |
| féloszlop | gádorfal | ipari formatervezés |
| galéria (építészet) | iparművészet |
| irányzat (művészeti) | kiegészítő/komplementer | kupola |
| jel " jelenet (film) | színek kiemelés eszközei | kurosz kurzív (tipográfia) |
| jelkép | kifejezőeszköz | kváderkő |
| jelmez | kinetikus szobor | land-art |
| jelzésszerű ábrázolás | kísérleti film | lapdúc |
| kalligráfia | kisplasztika | lapos dombormű |
| kálvária | kivonó/szubtraktív | latin kereszt |
| kamerába vágott | színkeverés | látószög |
| (filmtechnika) | klasszicizmus | látványterv |
| kameramozgás | klasszikus klisé | lavírozás (festőtechnika) |
| kannelurák | (nyomdatechnika) | layout |
| kánon | kockázás (film) | lazúrozás |
| kariatída | kocsizás (film) | legyezőboltozat |
| karzat | kódex | lépték |
| katakomba | kollázs | levegőperspektíva |
| katalógus | kolostor | link |
| katedrális | kolosszus | linómetszet |
| Kavallier axonometria kazettás mennyezet | komplementer kontraszt kompozíció | litográfia/kőnyomás lizéna |
| kelengyeláda | kompozíciós vázlat | lokálszín |
| kemogram | kompozíciótípusok | lyukkamera |
| kép-a-képben | konceptuális művészet | madártávlat |
| képes forgatókönyv | konstrukció | mandala |
| képi egyensúly | konstruktivizmus | mandorla |
| képi elem | kontaktmásolás | manzardtető |
| képkivágás | kontextus | magas dombormű |
| képmanipuláció | kontraposzt | magasnyomás |
| képmás | kontraszt | magában való kontraszt |
| képmező | kontraszt illúzió | magyarázó-közlő rajz |
| képregény | kontúr | mail-art |
| képrögzítés | koré | makett |
| képsík | korinthoszi | manierizmus |
| képsor | koronázási jelvények | maratás (sokszorosító |
| képvers | korongozás | grafika) |
| képzőművészeti műfajok | korpusz | margó (kiadványszerkesztés) |
| kerámia | korstílus | márkajel |
| kerengő | kortárs művészet | maszk |
| keresztboltozat | könyvművészet | maszkolás/kitakarás (fotó, |
| keresztelőkápolna | környezetalakítás | film) |
| kereszthajó | környezetkultúra | masztaba |
| kertművészet | körplasztika | matt |
| kétiránypontos perspektíva | közelkép (film) | mauzóleum |
| kétméretű/dimetrikus | közösségi és | máz (kerámia) |
| axonometria kevert nézőpontú ábrázolás | személyes tér (építészet) | média mediális művészet |
| kevert szín | kránozás/daruzás | médium |
| kézjegy | kratér | megaron |
| kézművesség | krétarajz | mellékhajó |
| kiadványszerkesztés | kroki | mellékszín |
| kubizmus | mélynyomás |
| mélységélesség (fotó, | műtípus | ornamentika |
| film) | művészeti ágazat | oszlopfő |
| menhir | művészeti | oszloptípusok |
| menóra | irányzat | önarckép |
| mennyiségi kontraszt | művészeti | önárnyék |
| méretarány | korszak | önkifejezés |
| méretperspektíva | művészeti | öntött szobor |
| merőleges vetítés (ábrázoló | technikák | öntőforma |
| geom.) | művészettörténet | összetett forma |
| mérmű | művészi ábrázolás | ötvösművészet |
| mesterséges | művészkönyv | övpárkány |
| forma | nabis | palást (ábrázoló |
| metakommuniká | nagybányai festészet | geometria) |
| ció | nagytotál (film) | paletta |
| metopé | naiv művészet | pannó |
| metszet (grafika) | narráció | panoráma |
| metszetrajz | naturalizmus | papírmasé |
| metszősík | negatív forma | papírmerítés |
| minaret | negatív kép | papírmetszet |
| miniatúra | nemezelés | papírnyomat |
| minimal art | neoavantgard | papírplasztika |
| minőségi kontraszt | neoimpresszionizmus | papirusz |
| mintázás | népművészet | párta (építészet) |
| miskakancsó | néprajz | parafrázis |
| mobil (szobrászat) | néprajzi tájegység | paszpartu |
| modellezés | nézetszerű | pasztell |
| modern | ábrázolás | peplosz |
| modernizmus | nézőpont | performance |
| modulor | nonfiguratív művészet | pergamen |
| moire | nyeregtető | peripterosz |
| Monge-féle vetületi ábrázolás | nyitott fedélszék | perspektivikus ábrázolás |
| monokróm | nyitott forma | pigment |
| monolit | nyomat | piktogram |
| monotípia | nyomódúc | pilaszter |
| montázs | nyomóforma | pillér |
| montázselv (film) | nyomvonal (ábrázoló | pillérköteg |
| monumentális festészet | geometria) | pilon/pülon |
| motívum | obeliszk | piramis |
| mozaik | objekt | pixilláció |
| mozgásfázis | ókeresztény művészet | plakát |
| mozgókép | olajfestés | plakett |
| mozgóképi kifejezés | oldalpár | plán |
| multimédia | (kiadványszerkesztés) | plasztika |
| murális technikák | oltár | plasztikus |
| műalkotás | op art | plasztilin |
| műelemzés | opeion | playback |
| műfény | optikai csalódás | plein air |
| műleírás | organikus | pointillizmus |
| műsorrend | építészet | pop art |
| műszaki rajz | origámi | populáris |
| műtárgy | oromzat | porcelán |
| porfesték | sokszorosító grafika | színkontraszt |
| portfólió | sokszorosító technikák | színkör |
| portikusz | spanvolozás | szinopszis (film) |
| portré | spektrum | színperspektíva |
| poszter | stilizálás | színskála |
| posztimpresszionizmus | stílus | színszimbolika |
| posztmodern | stílusirányzat | szobor |
| pozitív forma | stílusjegy | szoborfülke |
| predinasztikus | story-board | szobrászat |
| prehisztorikus | struktúra | szórt megvilágítás |
| premier plán | strukturalizmus | szőttes |
| próbanyomat | stukkó | szövés |
| profil | surlófény | szövőszék |
| quatrocento | svenk | sztéle |
| rajzfilm | szabadkézi rajz | szubjektív nézőpont (film) |
| raszter (nyomtatás) | szabályos | szubkultúra |
| ready made | forma | szuperközeli plán |
| redukció | szabásminta | szuprematizmus |
| realizmus | szabásrajz | szürrealizmus |
| reflex | számítógépes | szuszék |
| rekeszzománc | grafika | táblakép |
| reklám | szarkofág | tabló |
| reklámhatás | származtatás (ábrázoló | tagolatlan forma |
| rekonstrukció | geometria) | tájkép |
| relief | szcenika | takarás |
| reneszánsz | szecesszió | tálas |
| reprodukció | székely kapu | támív |
| restaurálás | szekkó/secco | támpillér |
| retrospektív | szekond plán | tanulmányraj z/stúdium |
| rézkarc | szekvencia (film) | tapasztalati és reprezentált |
| rézmetszet | szénrajz | valóság (film) |
| riportfotó | szentimentalizmus | tapasztalati távlattan/látszati |
| rizalit | szentély | ábrázolás |
| rokokó | szent kerület | tárgyanimáció |
| romanika | szépművészet | tárgykultúra |
| romantika | szerigráfia/ szitanyomat | tasizmus |
| rövidülés | szerkesztőrajz | technikai kép |
| rózsaablak | szerkezeti rajz | telített szín |
| sablon | szfinksz | templomhajó |
| sajtófotó | sziluett | temperafestés |
| sámán | szimbolizmus | térábrázolási konvenció |
| sekrestye | szimbólum | térhatás |
| semleges szín | szimmetria | térillúzió |
| sfumato | szimultán kontraszt | térmélység |
| síkbeli ábrázolás | színárnyalat | természetelvű ábrázolás |
| síkidom | színdinamika | természetes megvilágítás |
| síknyomás | színreflex | természeti forma |
| sírkamra | színérzet | térrétegek |
| sírtípus | színharmónia | térszervezés |
| skurc | színhőmérséklet | tervezési folyamat |
| snitt | színintenzitás | tervrajz |
| testbeszéd | vizuális élmény |
| textil | vizuális képzelet |
| textilplasztika | vizuális kifejezőeszközök |
| textúra | vizuális kommunikáció |
| tinta | vizuális költészet |
| tipográfia | vizuális kultúra |
| tiszta szín | vizuális minőségek |
| tojástempera | vizuális művészetek |
| tollrajz | voluta |
| tónus | vonalas rajz |
| tónus/fény-árnyék kontraszt | vonalminőségek |
| tónusredukció | vonalperspektíva |
| tornác | zárt forma |
| totem | zikkurat |
| totál (film) | zománcművészet |
| többnézetű ábrázolás | zsinagóga |
| tömegkommunikáció | zsindely |
| tört szín | |
| transzavantgard | |
| transzformáció | |
| transzparencia | |
| trecento | |
| trifórium | |
| triglif | |
| tükrös | |
| tümpanon/timpanon | |
| tumulus | |
| tusrajz | |
| tűzzománc | |
| utókép | |
| vágás (film) | |
| vakárkád | |
| valőr | |
| varrottas | |
| vázakép | |
| vázlat | |
| vertikális elrendezés | |
| vetett árnyék | |
| vetítés (ábrázoló geometria) | |
| vetítősík (ábrázoló geometria) | |
| vetítősugár (ábrázoló | |
| geometria) | |
| vetület (ábrázoló geometria) | |
| vetületi ábrázolás | |
| videoklip | |
| videoművészet | |
| videoinstalláció | |
| virtuális valóság | |
| viselet | |
| vízfestés | |
| vízjel |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (portfolió)* | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 75 pont | 75 pont | 120 pont | 30 pont |
| vagy | |||
| Gyakorlati vizsga (projekt)** | |||
| 75 pont | |||
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli | Gyakorlati vizsga (portfolió)* | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| vizsga | ||||
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | az alapvető anyagokat és eszközöket | NINCS |
| A | NINCS | vizsgaanyag rendezett | NINCS | NINCS |
| vizsgabizottságot működtető | körülmények között történő bemutatását | |||
| intézmény | ||||
| biztosítja | ||||
| Középszint | ||||
| Írásbeli | Gyakorlati vizsga (projekt)** | |||
| vizsga | ||||
| A vizsgázó | NINCS | a projektmunka elkészítéséhez | ||
| biztosítja | szükséges eszközöket | |||
| A | NINCS | NINCS | ||
| vizsgabizottságot működtető | ||||
| intézmény | ||||
| biztosítja | ||||
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (portfolió)* | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | NINCS | szükséges anyagok és eszközök listája | témakörök |
| NINCS | NINCS | jogszabály szerint | jogszabály szerint | |
| Mikor? | ||||
| Középszint | ||||
| Írásbeli vizsga | Gyakorlati vizsga (projekt)** | |||
| Anyag | NINCS | legalább két projekttéma megadása | ||
| NINCS | december 1-ig | |||
| Mikor? | ||||
* Portfolió: Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van, a korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon, bemutatásra alkalmas formában kiállítja.
** Projekt: Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik vagy nincs tanulói jogviszonyban, egy központilag megadott témájú vizuális projektmunkát készít el.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 180 perc | Gyakorlati vizsga 15 perc (az előkészületekre fordítható idő kötetlen) |
| Művészettörténet-műelemző feladatsor | Portfólió vagy projekt |
| 75 pont | 75 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgarészben a vizsgázóknak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatsor tartalmi arányait több szempontrendszer határozza meg.
- A vizuális kultúra részterületei szerint:
| Képzőművészet | 50% |
| Tárgy- és környezetkultúra | 40% |
| Vizuális kommunikáció | 10% |
| Összesen: | 100% |
| - Földrajzi régiók / Kultúrák szerint: | |
| Európai kultúrák | 80% |
| Európán kívüli (klasszikus) kultúrák | 20% |
| Összesen: | 100% |
| - Korszakok szerint: | |
| Őskor-XVIII. Század | 60% |
| XIX.-XX. század | 40% |
| Összesen: | 100% |
Az írásbeli feladatsor és a feladatok jellemzői
Az írásbeli vizsgarészben a feladat egy képmelléklettel illusztrált művészettörténet, műelemző jellegű, legalább hat feladatból álló feladatsor megoldása. Az írásbeli vizsgarész feladatsora összetett - több részelemet tartalmazó - feladatból áll. A középszintű írásbeli feladatsor 40-50%-a feleletalkotó típusú, amelyből legalább egy elemző vagy összehasonlító jellegű esszéfeladat.
A befogadás folyamatának mérésére alkalmas írásbeli feladattípusok a feleletválasztó és a feleletalkotó feladatok csoportja.
Az adott vizsgatárgy lényegéből következik, hogy mindkét feladattípusban nagy gyakorisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemző vázlat készítése vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint).
Feleletválasztó feladat
A feleletválasztó feladattípusok (pl. alternatív válaszok, többszörös választás, válaszok illesztésecsoportosítása) esetében jellemző feladattípus a kép és szöveg vagy a kép és kép adott szempontok szerinti párba állítása, csoportosítása vagy sorrendbe állítása.
Példák a párosítás szempontjaira:
- alkotó és műve,
- adott mű és korstílus/stílusirányzat,
- mű és mű (pl. azonos stílusirányzat alapján),
- műrészlet és műrészlet,
- alkotó és alkotó (pl. azonos korban),
- mű és "korszakalkotó" művészetelméleti fogalom,
- korstílus/stílusirányzat és "korszakalkotó" művészetelméleti fogalom,
- (mű)tárgy és tulajdonságai, funkciója,
- szakkifejezés és annak pontos jelentése. Példák a csoportosítás szempontjaira:
- korszakok szerint,
- korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű - alkotó - idő),
- földrajzi (kultúrtörténeti) elhelyezkedés szerint (pl. európai, Európán kívüli kultúrák),
- műfajok, műtípusok szerint.
Példák a sorrend felállításának szempontjaira:
- időrend (pl. évszázadok) szerint,
- korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű - alkotó - idő). Feleletalkotó feladat
A feleletalkotó típusú, rövid választ (pl. egy szó, egy mondat) igénylő feladatok jellemzően a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. alkotó neve, alkotás címe, stílusa, konkrét fogalmak) felismerését, megnevezését, meghatározását jelentik. A fent említett feladattípus jellemző változata, ha csak részinformáció, információtöredék áll rendelkezésre a felismeréshez (pl. képrészlet, képtöredék).
A hosszabb választ igénylő, esszétípusú feladatok középszinten minden esetben megadják a megfigyelési szempontokat, legyen az akár elemző vagy összehasonlító jellegű feladat. (Pl. Elemezze az adott művet formaalkotás, kifejezés, kompozíció és funkció szerint!) Középszinten mind az elemző, mind az összehasonlító feladatok esetén a feladat tárgya kép (pl. műalkotás) vagy ábra (pl. grafikon).
A feleletalkotó feladatok típusai például:
- művészeti ágak, műfajok, műtípusok felismerése, jellemzése;
- időszakok, korszakok, alkotók, művek, stílusjegyek megnevezése, jellemzése, összehasonlítása, értékelése;
- műtárgyak, tárgyak elemzése, összehasonlítása, értékelése;
- főbb művészettörténeti korszakok leírása, összehasonlítása a művészet változását befolyásoló alapvető kultúrtörténeti összefüggések szempontjából;
- művészeti fogalmak, szakkifejezések felismerése és szakszerű meghatározása, megfelelő használata;
- verbális és vizuális műelemző eszközök, módszerek használata.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli feladatsor értékelését központi javítási-értékelési útmutató alapján a szaktanár végzi. Az írásbeli vizsgarészben 75 pont szerezhető.
Az írásbeli feladatsor javítási-értékelési útmutatója minden egyes feladat esetében tartalmazza a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű az elfogadható válasz, ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket (kulcsfogalmakat) és azok pontozási eljárását. A pontozási eljárás alapelve, hogy a jó válasz és válaszelem meghatározott pontot érdemel, azonban rossz, vagy hiányos válasz esetén pontlevonás nem lehetséges.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgarész feladata egy portfolió összeállítása. Az adott vizsgarész produktuma gyakorlati munka eredményeként jön létre, de a vizsgának része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is, ezért a portfólió tanári értékelése a szóbeli vizsga keretei között zajlik.
A portfolió összeállításának szempontjai központilag adottak és évről évre ismétlődnek. A vizsgát megelőzően a vizsgaanyag kiválogatásához lehetőséget kell biztosítani a vizsgázó és a szaktanár közötti konzultációra. A vizsga során a vizsgabizottságot működtető intézménynek lehetőséget kell biztosítania a vizsgabizottság számára a vizsgaanyag rendezett körülmények között történő megtekintésére (pl. egy kiállítás formájában).
Minden olyan esetben, amikor a tanulói jogviszony megszűnése miatt nem biztosíthatók a portfolió összeállításának megfelelő feltételei (pl. a vizsgázó által önállóan, ellenőrzött keretek között készült munkák összegyűjtése), a gyakorlati vizsga során a vizsgázók feladata egy központilag megadott témájú vizuális projektmunka elkészítése.
A választhatóság érdekében minden évben legalább két központilag megadott projekttémát kell biztosítani, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az elkészült projektmunkát a vizsgabizottságot működtető intézményben legkésőbb az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgáinak kezdetéig kell beadni. A beadott munkát a továbbiakban írásbeli feladatsorként kell kezelni.
A gyakorlati vizsga feladatának jellemzői
A portfolió/projekt mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintű vizsgában. A portfolió jelentése: a vizsgázó korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon, bemutatásra alkalmas formában kiállítja. Ez a gyűjtemény lehetőséget nyújt arra, hogy ne csupán egy véletlenszerűen kiragadott vizsgamunkát értékeljünk, hanem több munkán keresztül az alkotóképesség folyamatába is betekintést nyerhessünk.
A vizuális projekt egy bőséges asszociációs bázissal bíró téma vizuális feldolgozása szabadon választott eszközökkel. A projektmunka meghatározó vonása, hogy a téma feldolgozása önálló munkafolyamat eredménye. A végeredmény eléréséig vezető gondolatmenetet a vizsgázónak vizuálisan dokumentálnia is kell (pl. munkanaplóban).
A portfolió összeállításának feltételei
A portfolióba kizárólag ellenőrzött keretek között, a vizsgázó által készített és kiválogatott, lehetőleg az utolsó két tanév folyamán készült munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott időszakban, az iskolában készült munkákat megfelelő körülmények között megőrizzék.
A portfoliónak 8 darab munkát kell tartalmaznia. A munkák mérete nem korlátozott. A portfolió összeállítása a következő szempontok szerint történik: Tartalmazzon
1. két olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó;
2. egy olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó;
3. egy olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó;
4. egy olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon);
5. egy olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója);
6. egy olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció;
7. egy olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása.
A vizsgára kiválogatott munkákat a hitelesség érdekében a megfelelő jelölésekkel és a szaktanár aláírásával kell ellátni.
A munkák hátoldalán szerepeljen a vizsgázó neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelő azonosító szám! (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.)
Vizsga előtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában, az adott vizsgázó által készült munkák alkotják a portfólió anyagát.
A portfolió bemutatása
A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a vizsgázó szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat. A bemutatást a vizsgacsoport szóbeli vizsgáinak keretében kell megtartani.
A projektmunka elkészítése
A munka szabadon választott eszközökkel történik, melyekről a vizsgázó önmaga gondoskodik. A munka mérete nem meghatározott.
Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót legkésőbb a vizsgaidőszak megkezdéséig le kell adni a vizsgabizottságot működtető intézménybe a készítő nevének és a választott témának a feltüntetésével. A vizsgaanyag kezelése az írásbeli feladatsorra vonatkozó előírások szerint történik.
A gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsgarészben a portfolió esetében szerezhető 75 pontból 60 pont a gyakorlati vizsgaanyagra, 15 pont pedig annak szóbeli bemutatására adható.
A portfolió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz:
- megfelelő számú munkát tartalmaz,
- a munkák a kiírásnak (a listának) megfelelően kerültek kiválogatásra,
- a munkák hitelesítése megtörtént,
- a munkák számokkal történő azonosítása szintén megtörtént.
A projektmunka esetében szerezhető 75 pontot teljes egészében a gyakorlati vizsgaanyagra kell megítélni.
A portfolió értékelése
A portfolió esetében a rajzi, illetve gyakorlati jellegű munkák értékelését a központi értékelési útmutatóban meghatározott, értékelési kritériumokra bontott szempontsor alapján végzi az értékelő.
Öt (négy plusz egy) különböző szempont alapján kell megvizsgálni a vizsgamunkákat, azaz kizárólag a gyakorlati teljesítményt.
Szempontok:
I. Problémamegoldó képesség
II. Vizuális kommunikációs képesség
III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága)
IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikája
V. Összkép
A fenti szempontokhoz tartozó kritériumrendszer világosan értelmezhető jellemzőkkel írja le az adott szempont szerint teljesülő minőséget, melyekhez pontskála tartozik.
A vizsgázó által az alábbi pontskála alapján elért összpontszámot 2-vel megszorozva megkapjuk a vizsgarész pontszámát. Ha például a vizsgázó 22 pontot ér el a vizsgaanyaga alapján, akkor 22 x 2 = 44 pont a vizsgarész pontszáma.
Értékelési útmutató
I. Problémamegoldó képesség összesen: 6 pont
1.
- A saját élmények, tapasztalatok hasznosítása egyértelmű a munkáiban, és ezeket az élményeket 3 pont nagyon jól, szuggesztíven beépíti az alkotómunkájába.
- Megállapítható saját élmények, tapasztalatok hasznosítása, de ezek érvényesítése nem meghatározó 2 pont és meggyőző az alkotó munka beépítésébe.
- Előfordul saját élmények, tapasztalatok hasznosítása, azonban nem adekvát azok beépülése az 1 pont alkotó munkába.
- Nyilvánvalóan nem támaszkodott saját élményeire, tapasztalataira. 0 pont
2.
- A feladat megoldásához érzékelhetően tanulmányozta mások hasonló problémákra adott 3 pont megoldásait, és ezeket a tapasztalatokat nagyon jól használta fel saját munkáiban.
- A feladat megoldásához érzékelhetően tanulmányozta mások hasonló problémákra adott 2 pont megoldásait, de ezeket a tapasztalatokat nem megfelelően adaptálja saját munkája során.
- A munkájában alig kimutatható az érdeklődés mások megoldásai iránt, illetve azokat rosszul 1 pont adaptálja saját munkája során.
- Semmilyen érdeklődést nem mutatott mások megoldásai iránt. 0 pont
II. Vizuális kommunikációs képesség összesen: 9 pont
1.
- Vizuális közléseit pontosan, érthetően, nagyon világosan képes dokumentálni. 3 pont
- Vizuális közlései alapvetően világosak, de helyenként nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. 2 pont
- Vizuális közlései alapvetően nehezen értelmezhetők vagy félreérthetők. 1 pont
- A dokumentáció vizuális közlése teljesen zavaros vagy szegényes. 0 pont
2.
- A vizuális kifejezés eszközeit (vonal, szín, forma, kompozíció stb.) a célnak megfelelően, kitűnően 3 pont alkalmazza.
- A vizuális kifejezés eszközeit alapvetően megfelelően alkalmazza. 2 pont
- A vizuális kifejezés eszközeit többször pontatlanul, nem a kifejezés céljának megfelelően 1 pont
alkalmazza.
- A vizuális kifejezés eszközeit esetlegesen vagy helytelenül alkalmazza. 0 pont
3.
- A rajzi kifejezése igen árnyalt, érdekes, esetleg egyéni elemeket is tartalmaz. 3 pont
- A rajzi kifejezés árnyalt, illetve a célnak megfelelő, de szokványos. 2 pont
- A rajzi kifejezés nem elég árnyalt, illetve gyakran a célnak nem megfelelő. 1 pont
- A rajzi kifejezése igen kezdetleges, illetve a célnak nem megfelelő. 0 pont
III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága) összesen: 6 pont
1.
- Tervei, elképzelései vagy előadásmódja igen érdekes, kreatív, innovatív. 3 pont
- Munkáinak vannak érdekes, egyéni vonásai. 2 pont
- Munkái alapvetően szokványosak, de néhol új ötletek nyomai észlelhetők. 1 pont
- Munkái teljesen szokványosak, semmi egyéni vonás nem észlelhető rajtuk. 0 pont
2.
- Munkái tartalmilag komplexek, érzékelhetően igen elmélyültek. 3 pont
- Munkájában vannak értékes, egyéni tartalmi momentumok, de helyenként egysíkú. 2 pont
- Munkáira nem jellemző a tartalmi komplexitás, elmélyülés. 1 pont
- Közhelyszerű, érdektelen munkák. 0 pont
IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikai színvonala összesen: 6 pont
1.
- Munkáit a célnak, szándékának megfelelő magas szintű előadásmód jellemzi. 3 pont
- Munkáit alapvetően a célnak, szándékának megfelelő előadásmód jellemzi, de helyenként 2 pont bizonytalan.
- Előadásmódját gyakran jellemzi bizonytalanság. 1 pont
- Ügyetlen, érzéketlen, kezdetleges előadásmód jellemzi. 0 pont
2.
- A bemutatott technikák mindegyikét kiválóan műveli. 3 pont
- A bemutatott technikákat kisebb hibákkal, a célnak megfelelően műveli. 2 pont
- A bemutatott technikák jelentősebb részében nem rendelkezik kellő jártassággal vagy nem mutat 1 pont érdeklődést a különböző technikák iránt.
- A bemutatott technikákban nem rendelkezik kellő jártassággal. 0 pont
V. Összkép összesen: 3 pont
- A mappa koherens, igen színvonalas munkákat tartalmaz. 3 pont
- A mappa alapvetően jó munkákat tartalmaz. 2 pont
- A munkák között van néhány jó. 1 pont
- A munkák többsége felkészületlenségről tanúskodik. 0 pont
Összesen: 30 pont
Maximális pontszám: 30 pont x 2=60 pont
A portfolió szóbeli bemutatásának értékelése
A portfolió szóbeli bemutatásának értékelése az alábbi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.
A szóbeli bemutatást az alábbi szempontok szerint kell értékelni:
I. Önismeret (személyes relevancia, önértékelés)
II. Érvelés
III. Szaknyelv használata
IV. Téma felismerhetősége
V. Nyelvhelyesség
Értékelési útmutató
I. Önismeret (személyes relevancia, önértékelés) összesen: 3 pont
- A vizsgázó önállóan képes saját munkáját kritikailag szemlélni, értékelése helytálló és érthető. 3 pont
- A vizsgázó kis rávezetéssel képes helytálló, érthető kritikai észrevételeket tenni munkájára 2 pont vonatkozólag.
- Csak részben vagy zavaros formában képes kritika megfogalmazására saját munkáit illetően, ami 1 pont vagy gyenge önismeretről tanúskodik vagy nem képes annak pontos megfogalmazására.
- Nem képes saját munkáját kritikailag szemlélni (pl. a sikeresebb és kevésbé sikeres munkákat 0 pont megkülönböztetni), illetve teljesen téves önképet mutat.
II. Érvelés összesen: 3 pont
- A vizsgázó pontosan és önállóan képes álláspontját megfogalmazni, ezt világosan érthetővé teszi 3 pont mások számára is.
- A vizsgázó alapvetően (kis segítséggel) képes képviselni egy álláspontot, és azt hozzávetőleges 2 pont pontossággal mások számára is érthetővé tudja tenni.
- Nincs határozott álláspontja, érvelése többnyire pontatlan, illetve zavaros. 1 pont
- Nem képes saját gondolatainak, érveinek megfogalmazására. 0 pont
III. Szaknyelv használata összesen: 3 pont
- A vizsgázó pontos, megfelelő jelentéssel, megfelelő mértékben és megközelítésből használja a 3 pont szakmai-tudományos kifejezéseket.
- A vizsgázó többnyire pontosan, megfelelő mértékben használja a szakmai-tudományos 2 pont kifejezéseket, de nem mindig megfelelő szövegkörnyezetben.
- A vizsgázó törekszik a szakmai-tudományos kifejezések használatára, de gyakran hibásan, illetve 1 pont nem a megfelelő szövegkörnyezetben használja.
- A vizsgázó egyáltalán nem használja vagy teljesen pontatlanul, rosszul használja a szakmai- 0 pont tudományos kifejezéseket.
IV. Téma felismerhetősége összesen: 3 pont
- A vizsgázó minden részletében az adott témáról beszél, és ez könnyen, világosan felismerhető. 3 pont
- A vizsgázó alapvetően az adott témáról beszél, de bizonyos résztémáknál megkerüli a konkrét 2 pont választ vagy lényegtelen, illetve nem oda illő részleteket érint.
- A vizsgázó csak érinti az adott témát, gyakran megkerüli a konkrét választ vagy lényegtelen, illetve 1 pont oda nem illő részletekről beszél.
- A vizsgázó nem az adott témáról beszél, illetve megkerüli a konkrét választ, csak lényegtelen, 0 pont illetve nem oda illő részletekről beszél.
V. Nyelvhelyesség összesen: 3 pont
- A vizsgázó felelete koherens, jól felépített, nyelvtanilag helyes és érthető, felelete minden 3 pont részletében szabatos, lényegre törő és hatásos.
- A vizsgázó felelete alapvetően jól felépített, de bizonyos esetekben nem teljesen érthető, logikailag 2 pont nem pontosan kapcsolódó gondolatmenetet fejt ki, esetleg nyelvtanilag helytelen mondatokat használ, alapvetően lényegre törő, de nem biztos, hogy kellő hatást ér el.
- A vizsgázó felelete nem jól felépített, gyakran érthetetlen vagy nyelvtanilag helytelen, nem eléggé 1 pont lényegre törő és nem éri el vele a kellő hatást.
- A vizsgázó felelete rosszul felépített, logikai összefüggések nem vagy csak elvétve lelhetők fel, 0 pont számtalan érthetetlen vagy nyelvtanilag helytelen mondatot használ.
Maximális pontszám: 15 pont
A vizsgán az eredmények rögzítésére egyéni értékelőlap készítését javasoljuk.
A projektmunka értékelése
A projektmunkára összesen 75 pont adható.
A projektmunka esetében az értékelést központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján kell végezni az alábbi szempontok szerint.
I. Problémamegoldó képesség
II. Vizuális kommunikációs képesség
III. Kreativitás, tartalmi komplexitás (az alkotás tartalmi árnyaltsága)
IV. Közlés, kifejezés, alkotás technikája
V. Összkép
A fenti szempontokhoz tartozó kritériumrendszer világosan értelmezhető jellemzőkkel írja le az adott szempont szerint teljesülő minőséget, melyekhez pontskála tartozik.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga 240 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Művészettörténet-műelemző és rajzi feladatsor | Két feladat kifejtése |
| 120 pont | 30 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgarészben a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A gyakorlati vizsga során az alapvető anyagokról és eszközökről a vizsgázó gondoskodik. A vizsgaközpont az adott évben szükséges anyagok és eszközök listáját nyilvánosságra hozza.
A gyakorlati feladatsor jellemzői
A gyakorlati feladatsort összesen 6 összetett, több részfeladatból álló feladat alkotja. Ebből 3 feladat gyakorlati jellegű, az alkotói, míg további 3 feladat a befogadói ismeretek, készségek és képességek mérését szolgálja. Az összesen 6 feladatból 4 feladatot kell a vizsgázónak kiválasztania és megoldania. Így az egyéni választástól függően jön létre a különböző készségeket, képességeket mérő gyakorlati feladatsor. A vizsgázónak a választását a feladatlapon meghatározott módon jelölnie kell.
Művészettörténet-műelemző feladatok
A befogadói típusú művészettörténet-műelemző feladatok összetett, gyakran képmelléklettel illusztrált részfeladatok összessége. Az emelt szintű feladatsorban - a középszinthez képest - csak a feladatok kisebb részénél szerepelnek a megoldást segítő képek, reprodukciók, így fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek pontos felidézése és a vizuális emlékezet, továbbá a képzelet és az ítéletalkotás. Az emelt szintű írásbeli feladatok mindegyike tartalmaz elemző vagy összehasonlító jellegű esszé feladatrészt.
A három művészettörténet-műelemző feladat a követelményekben adott különböző témákat fed le (pl. különböző művészettörténeti korokat reprezentál).
Az emelt szintű befogadói ismereteket, készségeket és képességeket mérő feladattípusok megegyeznek a középszinten felsorolt feladattípusokkal, az emelt szinten azonban többségében feleletalkotó feladatok szerepelnek.
Az esszé-feladat megoldásánál alapvető követelmény a szakszókészlet pontos, adekvát, választékos használata. Az elemzések gyakran nem csak kronologikus szempontból történő leíró jellegű megközelítést igényelnek (pl. Röviden mutassa be, jellemezze a reneszánsz festészetet!), hanem az elsajátított ismeretek összetett alkalmazását is (pl. Hasonlítsa össze a reneszánsz és a XX. század festészetében a térszemlélet legdominánsabb elemeit!).
Rajzi feladatok
Az emelt szintű alkotói ismereteket, készségeket és képességeket mérő rajzi feladatok szintén több részből álló, összetett feladatok, melyek egy-egy téma köré csoportosulnak. Egy-egy feladatban minden esetben különböző jellegű rajzi tevékenységek (pl. szabadkézi rajz látvány után, tervezés, színvázlatkészítés) is előfordulnak.
A gyakorlati jellegű rajzi feladatok közül legalább egy feladat a tárgy- és környezetkultúrához vagy a vizuális kommunikációhoz kapcsolódó tervezés.
A rajzi feladatok típusai például:
- látvány megfigyelése alapján vázlat vagy szabadkézi rajz készítése;
- látvány vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak visszaadása;
- anyagi minőségek megjelenítése különböző eszközökkel;
- egyszerű tárgyak szerkezetét, felépítését, működését értelmező szabadkézi rajz készítése;
- tárgyak, organizmusok szerkezetét értelmező szabadkézi rajz elkészítése;
- színkombinációs feladat megoldása;
- adott színek pontos kikeverése;
- színvázlat készítése;
- tónusredukció készítése;
- egyszerű geometrikus testek ábrázolása különböző ábrázolási rendszerekben;
- térrekonstrukciós feladat megoldása vetületi rajz alapján;
- geometrikus test kiterítése síkba;
- téri helyzetek megjelenítése csak vonallal;
- téri helyzetek megjelenítése az adott célnak legmegfelelőbb formában;
- mozgást, folyamatot bemutató szabadkézi rajz készítése;
- történet illusztratív megjelenítése vizuális eszközökkel;
- érzelmek, lelkiállapotok megjelenítése vizuális eszközökkel;
- nem vizuális jellegű információk képi megjelenítése, képi jellé alakítása;
- adott felület díszítésének megtervezése;
- adott látványelemekből díszítés tervezése;
- tárgytervezés, tervvázlat készítése;
- egyszerű csomagolásterv készítése;
- tárgy átalakítása adott cél érdekében;
- kép és szöveg együttes használata adott cél érdekében;
- felirat készítése adott feladat betöltésére.
A gyakorlati feladatsor értékelése
Az értékelés részletes központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az emelt szintű gyakorlati vizsgarészben összesen 120 pontot lehet elérni. Minden feladat maximálisan 30 pontot ér.
A vizsgázónak a kiválasztott feladatokat megfelelő módon jelölnie kell, csak a négy megjelölt feladat értékelhető. A nem jelölt, de esetlegesen elkezdett feladatok nem értékelhetők, azok részmegoldásaival további pontszám nem gyűjthető. A vizsga végén a felügyelőtanárnak ellenőriznie kell, hogy megtörtént-e a kiválasztott feladatok megjelölése.
Amennyiben ennek ellenére is hiányos a jelölés, illetve nem dönthető el egyértelműen a választás, hat elkezdett feladat esetében mind az alkotói, mind a befogadói típusú utolsó egy-egy feladat nem értékelendő; öt elkezdett feladat esetében a harmadik alkotói vagy befogadói típusú feladat megoldása nem értékelendő.
A művészettörténet-műelemző feladatok értékelése
A művészettörténet-műelemző feladatok javítási-értékelési útmutatója minden egyes feladat esetében tartalmazza a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű a válasz, az útmutató ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket (kulcsfogalmakat) és azok pontozási eljárását. A pontozási eljárás alapelve, hogy a jó válasz és válaszelem meghatározott pontot érdemel, azonban rossz, vagy hiányos válasz esetén pontlevonás nem lehetséges.
Rajzi feladatok értékelése
A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés szintén központi javításiértékelési útmutató segítségével történik. Minden egyes rajzi feladathoz adott értékelési szempontsor tartozik. A szempontok további értékelési kritériumokra bomlanak. A kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont szerint a megítélhető pontszámokkal együtt.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételek különböző témakörökre épülnek.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A tétel kifejtéséhez szükséges mellékleteket, színes reprodukciókat a tétel tartalmazza, vagy a vizsgázó megfelelő formában megkapja.
A szóbeli vizsgarész témaköreit a szabályzatnak megfelelő módon és időpontban nyilvánosságra kell hozni.
A szóbeli tételsor jellemzői
A tételsor legalább 15, különböző témakör alapján készült tételt tartalmaz. A témakörök, így a tételsor lefedi a követelményekben megfogalmazott témákat.
Minden tétel két feladatból áll. Az első feladat két alfeladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázó választhat, és csak a választott alfeladatot kell kidolgoznia és bemutatnia. Az egyik alfeladat minden esetben leíró jellegű (pl. bizonyos stílusirányzat bemutatása), míg a másik mindig műelemzés (pl. összehasonlító műelemzés).
A második feladat minden esetben egy adott alkotótechnika leíró jellegű bemutatása.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsga értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 30 pont szerezhető. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.
A szóbeli feleletet az alábbi szempontok szerint kell értékelni:
I. Elvárható tartalmi elemek (az adott téma szerint részletezve lásd az értékelési útmutatóban)
II. Téma (tartalom) felismerhetősége
III. Szaknyelv használata
IV. Nyelvhelyesség
V. Nyelvi kifejezésmód
VI. Beszédhelyzetnek megfelelő kommunikáció
Ertékelésipontskála
I. Elvárható tartalmi elemek összesen: 15 pont Minden tétel esetében az értékelési útmutatóban konkrét tartalmi elemek (kulcskifejezések) szerepelnek mindkét feladatra vonatkozóan.
-... ... pont
-... ... pont
-... ... pont
II. Téma (tartalom) felismerhetősége összesen: 3 pont
- A vizsgázó minden részletében az adott témáról beszél, és ez könnyen, világosan felismerhető. 3 pont
- A vizsgázó alapvetően az adott témáról beszél, de bizonyos résztémáknál megkerüli a konkrét 2 pont választ, vagy lényegtelen, illetve nem oda illő részleteket érint.
- A vizsgázó csak érinti az adott témát, gyakran megkerüli a konkrét választ, többnyire 1 pont lényegtelen, illetve oda nem illő részletekről beszél.
- A vizsgázó nem az adott témáról beszél, illetve megkerüli a konkrét választ, csak lényegtelen, 0 pont illetve nem oda illő részletekről beszél.
III. Szaknyelv használata összesen: 3 pont
- A vizsgázó pontos, megfelelő jelentéssel, megfelelő mértékben és helyes szövegkörnyezetben 3 pont használja a szakmai-tudományos kifejezéseket.
- A vizsgázó többnyire pontosan, megfelelő mértékben, de nem mindig megfelelő 2 pont szövegkörnyezetben használja a szakmai-tudományos kifejezéseket.
- A vizsgázó törekszik a szakmai-tudományos kifejezések használatára, de gyakran hibásan, 1 pont illetve nem a megfelelő szövegkörnyezetben használja.
- A vizsgázó egyáltalán nem vagy teljesen pontatlanul használja a szakmai-tudományos 0 pont kifejezéseket.
IV. Nyelvhelyesség összesen: 3 pont
- A vizsgázó nyelvtanilag helyes és érthető mondatokban fejezi ki önmagát. 3 pont
- A vizsgázó felelete bizonyos esetekben nem teljesen érthető, mert nyelvtanilag helytelen, 2 pont érthetetlen mondatokat használ.
- A vizsgázó felelete gyakran érthetetlen vagy félreérthető, mert nyelvtanilag helytelen 1 pont mondatokat használ.
- A vizsgázó felelete teljesen érthetetlen vagy félreérthető, mert nyelvtanilag helytelen 0 pont mondatokat használ.
V. Nyelvi kifejezésmód összesen: 3 pont
- A vizsgázó felelete koherens, logikailag jól felépített, felelete minden részletében lényegre törő 3 pont és hatásos.
- A vizsgázó felelete alapvetően jól felépített, de bizonyos esetekben logikailag nem kapcsolódó 2 pont gondolatmenetet fejt ki, többnyire lényegre törő, de nem biztos, hogy kellő hatást ér el.
- A vizsgázó felelete nem jól felépített, logikailag nem kapcsolódó gondolatmenetekre alapszik, 1 pont nem eléggé lényegre törő, és nem éri el vele a kellő hatást.
- A vizsgázó felelete teljesen rosszul felépített, a logikai összefüggések nem, vagy csak elvétve 0 pont lelhetők fel.
VI. Beszédhelyzetnek megfelelő kommunikáció összesen: 3 pont
- A vizsgázó pontosan és önállóan képes mondanivalóját megfogalmazni, ezt világosan érthetővé 3 pont teszi mások számára is, esetenként bemutatja személyes érintettségét is a témában.
- A vizsgázó kis segítséggel képes megfogalmazni a mondanivalóját, és azt hozzávetőleges 2 pont pontossággal mások számára is képes érthetővé tenni, személyes érintettséget (véleményt) azonban nem tud megfogalmazni.
- A vizsgázó kommunikációja többnyire pontatlan, illetve zavaros, mondanivalóját nehezen tudja 1 pont megfogalmazni, személyes véleménye nincs.
- A vizsgázó nem képes saját gondolatainak, érveinek megfogalmazására. 0 pont
Maximális pontszám: 30 pont
"
14. Az R. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"TÁRSADALOMISMERET
A Társadalomismeret vizsgatárgy sajátosságairól
A Társadalomismeret vizsgatárgy integráló szerepet tölt be a jelenismereti tárgyak között: felöleli a társadalmi viszonyokat leíró szociológiai megközelítéseket, valamint a gazdasági, szociálpszichológiai, jogi és állampolgári ismereteket is. A témák sokféleségéből következik, hogy nem hagyományos értelemben vett tantárgyról van szó, amelyben az "egy tudomány - egy tantárgy" elve érvényesül. Az elsődleges cél, hogy az iskola közvetlenül is válaszoljon a diákok szocializációs szükségleteire, segítse őket abban, hogy könnyebben elsajátítsák a társadalmi normákat, hogy a későbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
A Társadalomismeret esetében tehát különösen fontos kérdés az ismeretátadás és készségfejlesztés "hatékonyan működő" arányának megtalálása - ami persze legfőképpen az órai munka szervezésében jelenik meg. Egy ilyen jellegű tárgynak ugyanis az alapvető társadalomtudományi ismereteken túl politikai és szociális mintákat, készségeket is kell közvetítenie. Szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz, különösen a közösségi szolgálat során szerzettekhez. A tanítás alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A Társadalomismeret vizsgatárgy módszertani sajátossága tehát az induktivitás, amely tanítás személyességében és a társadalmi gyakorlathoz való közelségben jelenik meg.
A Társadalomismeret vizsgatárgy részletes érettségi követelményeiről
A Társadalomismeret vizsgatárgy érettségi követelményei a kerettantervi tartalmakon túlmutató elemeket is tartalmaznak.
A Társadalomismeret különböző területei (társadalomismeret, jelenismeret, gazdaságipénzügyi ismeretek, szociálpszichológia) nem jelentenek önálló tartalmakat, sokkal inkább eltérő megközelítési módokat, szemléleteket képviselnek. A vizsgatárgy komplex tartalmakra - pl. család, szocializáció, iskola, helyi társadalom, nemzet, glóbusz - épül, amelyeknek szociológiai, politológiai, szociálpszichológiai, gazdasági, filozófiai stb. oldalait vizsgáljuk meg.
A vizsga általános célja
A Társadalomismeret vizsgatárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani.
A társadalomismeret érettségi vizsga tehát - a tantárgy alapvető céljaival összefüggésben -nem csupán ismereteket kér számon, hanem rendeletetése az is, hogy felmérje, mennyire vált képessé a tanuló a saját értékrendjének felismerésére, életútjának, perspektíváinak tervezésére. A követelmények annak megmutatását is számon kérik a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el különböző társadalmi kérdések és problémák tudatos értelmezéséhez. A társadalomismeret vizsgakövetelményei tartalmazzák az ún. szinkron társadalomtudományok: a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia alapvető értelmezési kereteinek és fogalomrendszerének ismeretét.
A társadalomismeret érettségi vizsga célja
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- ismeri-e a társadalom alapvető szerkezetét, illetve a társadalmi viszonyok legfőbb sajátosságait;
- megismerkedett-e a különböző társadalmi együttélési szabályokkal, a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel, valamint a gazdaság működésével;
- foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel, tudatosította-e a globalizáció előnyeit és hátrányait;
- meg tud-e fogalmazni konkrét példák, esetek segítségével különböző értékrendeket, gondolkodási és cselekvési mintákat;
- mennyiben képes saját tapasztalatainak általánosítására és fogalmi megragadására;
- mennyire fejlődött ki benne az a készség, hajlandóság és felelősség, hogy élete további részében is tudatosan és kritikusan foglalkozzon társadalmi kérdésekkel, mások problémájával;
- képes-e a szűkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre;
- megismerte-e a gazdaság alapintézményeit, törvényszerűségeit, szereplőit;
- ki tudja-e fejteni önálló véleményét gazdasági témákról, tudja-e vázolni megoldási javaslatait a gazdasági élettel összefüggő problémákról;
- mit tud a munkaerőpiacon érvényes írott és íratlan szabályokról.
Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;
- tisztában van-e azzal és annak következményeivel, hogy az ember olyan individuum, aki társadalomban, annak különböző szintű közösségeiben él;
- képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;
- felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;
- ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;
- milyen szintű együttműködési és problémamegoldó készséggel rendelkezik;
- ismeri-e az ember vizsgálatának tudományos történeti módszereit (pszichológia, szociológia) közös, illetve eltérő megközelítési módjait;
- ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit.
A vizsga két szintje, a vizsga formái
A középszintű vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket - elsősorban fogalmakat - méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a diákok képesek-e megérteni a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el.A középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is: az emelt szint számára megfogalmazott követelmények a középszinthez képest kiegészítésként értelmezendőek. Ebből az is következik, hogy egy-egy témakör követelményeinek részletező leírását a középszint követelményei tartalmazzák.
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK ÉS TÉMAKÖRÖK
A témakörökhöz tartozó, alább részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó középszinten a saját tapasztalatait is tartalmazó projektmunka keretében illetve annak szóbeli "megvédésében", továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.
Társadalomismeret
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Társadalomismeret | ||
| 1. Egyén és közösség | Az ember biológiai és társadalmi | Az emberi faj kultúrájának |
| meghatározottsága. Különböző | gyökerei. A kulturális univerzálék. | |
| kultúrák emberképe. | A kulturális önazonosság és a | |
| társadalmi hovatartozás problémái. | ||
| Beilleszkedés a társadalomba. | ||
| Szocializáció és identitás. | A társadalmi szerződés. A | |
| Társadalmi szerepek. A | társadalmi norma és normaátadás. | |
| szocializáció alapvető közegei: | Az anómia fogalma. Az illem. | |
| család, iskola, kortárscsoport, | ||
| média. Konfliktus és | ||
| konfliktuskezelés. | ||
| Kultúrák és közösségek. | ||
| Sztereotípia és előítélet. | A vallásgyakorlás mint magán- | |
| Társadalmi értékrendek. A vallás | vagy közügy. | |
| jelentősége az egyén közösségi | ||
| és magánéleti mivoltában. | ||
| Kulturális sokféleség. A világ | ||
| vallásai. | Jogok és kötelességek. A | |
| gyermekek jogai, diákjogok és | ||
| Társadalmi együttélési | kötelességek. Büntetőjogi | |
| szabályok. A társadalmi norma és | számonkérés, elévülés - el nem | |
| normaátadás. A deviancia | évülés. A hatalommal való | |
| fogalma. A társadalmi normák | visszaélés bűncselekménye. | |
| szabályozó szerepe. Bűnözés és | ||
| bűncselekmény. | Mentálhigiénés problémák és | |
| beilleszkedési zavarok a felnőtté | ||
| Jogok és kötelességek. A | válás életszakaszában. | |
| gyermekek jogai, diákjogok és | ||
| kötelességek. A közélet és | ||
| magánélet határai. A média | ||
| felelőssége a közélet és | ||
| magánélet megközelítésében. A | ||
| közélet etikája. | ||
| 1 | Az ifjúság sajátos helyzete a | |
| t | ársadalomban. Mentálhigiénés | |
| 1 | Droblémák és beilleszkedési | |
| zavarok a felnőtté válás | ||
| életszakaszában. A munkába | ||
| l | épés életszakasza. | |
| A család fogalma és funkciói. | ||
| Családi szerepek. Nemzedékek | ||
| együttélése. Nők és férfiak a | ||
| társadalomban: a két nem | ||
| viszonyának változásai. | ||
| Az iskola társadalmi szerepe. Az | ||
| iskolai tudás jellegének | ||
| átalakulása. Az iskola | ||
| közösségteremtő és | Az iskola társadalmi szerepe. Az | |
| szocializációs funkciói. | iskolai tudás jellegének | |
| átalakulása: az élethosszig tartó | ||
| Az életmód fogalma és elemei. | tanulás fogalma. | |
| Fogyasztói magatartás. | ||
| Lakóhely, étkezési és | ||
| öltözködési szokások. | ||
| Munkaidő, szabadidő. | A magyar nemzettudat | |
| fejlődésének sajátosságai. A | ||
| A helyi társadalom. A nemzet | nemzetiségek jogi | |
| politikai és kulturális fogalmai. | szabályozásának történeti | |
| 2. A társadalmi viszonyok | A magyar nemzettudat | változásai és új vonásai. |
| sajátosságai. A hazafiság | ||
| történelmi példái. A nemzetiség | Az egyházak társadalmi | |
| fogalma. Magyarországi | szerepvállalása és jogi | |
| nemzetiségek. A roma népesség | szabályozásuk. | |
| helyzetének sajátosságai. | ||
| Demográfiai viszonyok. Korfa. | ||
| A társadalom rétegződése | ||
| életkor, nemek, műveltség, | ||
| vagyoni helyzet, foglalkozás, | A szociológia és a | |
| településformák, etnikum | szociálpszichológia tudománya, | |
| szerint. A magyarországi | szociálpolitika. | |
| egyházak, vallási közösségek. | Urbanizációs és regionális | |
| Multikulturális | problémák. | |
| társadalomszemlélet. | ||
| Demográfiai viszonyok. | ||
| A társadalmi egyenlőtlenség. | ||
| Méltányosság és igazságosság. | ||
| A hátrányos helyzet fogalma. A | ||
| hátrányos helyzet típusai: | ||
| szegénység, testi és szellemi | ||
| fogyatékosság. Karitatív | ||
| tevékenység. Közösségi |
| szolgálat, önkéntesség. | ||
| A szociológia tudománya. | ||
| Tömegjelenségek. | ||
| Tömeglélektan. A média hatása. | ||
| 3. Állampolgári ismeretek | ||
| 3.1. Jogi alapismeretek | Az alapvető emberi jogok. | Az állampolgárság fogalma. |
| Egyéni és közösségi j ogok. | Állampolgárság létrejötte. | |
| Gyermeki és diákjogok. | ||
| Állampolgári kötelességek. | A politika fogalma. Magánérdek és | |
| közérdek. A demokratikus | ||
| A politika fogalma. Magánérdek | társadalmi és állami | |
| és közérdek. A demokratikus | berendezkedés. A demokratikus | |
| társadalmi és állami | közélet fő jellemzői. A | |
| berendezkedés. A demokratikus | hatalommegosztás elve. | |
| közélet fő jellemzői. A | ||
| hatalommegosztás elve. | Magyarország alaptörvényének | |
| létrejötte. Az államhatalmak | ||
| Magyarország alaptörvénye. A | elválasztásának elve. | |
| törvényhozó hatalom rendszere. | ||
| A végrehajtó hatalom rendszere. | ||
| A köztársasági elnök szerepe. | ||
| Politikai pártok. | ||
| A bíráskodás rendszere | ||
| Magyarországon. Jogi | ||
| alapismeretek: jogsérelem, | ||
| jogorvoslat. A rendőrség jogai | ||
| és kötelezettségei. | ||
| 3.2. Intézményrendszer | Az önkormányzatiság fogalma. | Az Európai Unió |
| A helyi önkormányzatok | intézményrendszere. Az európai | |
| szervezete és működése. A | polgárság jogai és kötelességei. | |
| közigazgatás rendszere. A civil | ||
| társadalom szervezetei. | ||
| Az Európai Unió kialakulása és | ||
| céljai. Az Európai Unió | ||
| alapintézményei. | ||
| 3.3. Ügyek intézése | Állampolgári dokumentumok: | "A jó állam" elve |
| személyi igazolvány, | ||
| lakcímkártya, diákigazolvány, | ||
| útlevél, adóazonosító, taj-kártya, | ||
| jogosítvány. | ||
| 4. Jelenismeret - Társadalmi | ||
| világrend az | ||
| ezredforduló után | ||
| 4.1. Az életmód | A gazdasági növekedés | Az állami és nemzetközi politikai |
| dilemmái. A demográfiai | szerepvállalás ellentmondásai. |
| folyamatok ellentmondásai. | Biztonságpolitika: terrorizmus, | |
| migráció. Az európai integráció | ||
| kérdései. Civilizációs | ||
| konfliktusok: etnikai, környezeti, | ||
| vallási, gazdasági kérdések. A | ||
| multinacionális és nemzeti | ||
| gazdaságok ellentmondásai. | ||
| 4.2. Kultúra és | A globalizáció folyamata. A | A globalizáció fenyegetése a |
| globalizáció | fogyasztói társadalom válsága. | nemzeti-nemzetiségi kultúrák |
| A munka világának átalakulása. | vonatkozásában. A szabadság, a | |
| Az információs társadalom | jólét, a társadalmi igazságosság és | |
| kialakulása. Az élethosszig tartó | a technológiai modernizáció | |
| tanulás. A nemek közötti | összefüggései. A hálózati kultúrák | |
| viszony és a család kulturális, | növekvő szerepe. A gender- | |
| gazdasági és társadalmi | elmélet és annak kritikája. | |
| funkcióinak átalakulása. | Szellemi és vallási körkép az | |
| ezredfordulón. | ||
| 4.3. A növekedés | A fenntarthatóság elvei. A | A globális élelmiszeripar |
| határai | technikai civilizáció és a | termékeinek és a természetes |
| gazdasági növekedés hatása a | élelmiszerek fogyasztásának | |
| természeti környezetre. A | szembenállása. A génmódosított | |
| demográfiai robbanás társadalmi | árukkal összefüggő társadalmi- | |
| és gazdasági okai. A népesség | egészségügyi kockázatok. | |
| csökkenése és az elöregedés | Fenntartható fejlődés vagy | |
| hazánkban és más európai | fenntarthatóság? | |
| országokban. A | A globális demográfiai növekedés | |
| környezetkímélő magatartás | és a hazai népességcsökkenés | |
| elterjedését ösztönző, illetve | ellentmondása. | |
| gátló tényezők. | ||
| 5. Gazdasági és pénzügyi ismeretek | ||
| A gazdaság alapintézményei, | ||
| 5.1. A gazdasági | törvényszerűségei és gazdasági | |
| környezet | szereplői. A tulajdonformák. A | |
| vállalkozási formák fő jellemzői. | ||
| 5.2. Az állam gazdasági | Az állam gazdasági | Adó- és járulékpolitika. Az állam |
| szerepvállalása | szerepvállalása. Állami | gazdasági szerepének liberális, |
| költségvetés. Adópolitika. Az | baloldali és konzervatív | |
| állam piaci és nem piaci | értelmezése. | |
| feladatai. Az újraelosztási | ||
| rendszerek. | A makroökonómia alapfogalmai. | |
| A fő makrogazdasági mutatók. | Nézetek az Európai Unió | |
| A gazdasági növekedés, | gazdasági egységesedéséről. | |
| stagnálás, foglalkoztatottság, | Konvergenciaprogramok. | |
| munkanélküliség, infláció, külső | ||
| és belső egyensúly. | ||
| Az Európai Unió fő | ||
| gazdaságszervező elvei (szabad | ||
| munkaerő- és tőkeáramlás, | ||
| egységes valuta). |
| A pénz fogalma, szerepe, | A pénz kialakulása. | |
| funkciói. | A nemzetközi és a hazai | |
| A nemzetközi és a hazai | bankrendszer változási tendenciái. | |
| 5.3. Pénzügyi ismeretek | bankrendszer. | A devizakölcsön problémája, |
| Pénzügyi tranzakciók. Hitel | megoldási lehetőségek. | |
| (kamat, futamidő, fedezet, saját | Pénzkereslet, pénzkínálat; a | |
| erő). | pénzpiac egyensúlya. | |
| A pénzpiac fogalma. Az ár-bér | ||
| spirál folyamata. | ||
| 5.4. A munka világa; | A munkaviszony. Munkaadók és | A munkáról való gondolkodás |
| Fogyasztó a piac- | munkavállalók jogai és | eltérő kulturális attitűdjei. |
| gazdaságban | kötelezettségei. Hazai és | |
| nemzetközi munkaerő-piaci | ||
| elvárások. Az adózás. | ||
| Felkészülés a munkaerőpiacra | ||
| való kilépésre: önéletrajz, | ||
| motivációs levél. Az állásinterjú. | ||
| Fogyasztás, beruházás, | ||
| megtakarítás a háztartásban. A | ||
| megtakarítás formái. A | ||
| megfontolt hitelfelvétel. A | ||
| fogyasztó jogai. |
A vizsga részei
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga (tételkifejtés és projektvédés) | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 15 perc (10 perc és 5 perc) | 240 perc | 20 perc | |
| 80 pont | 70 pont (50 pont és 20 pont) | 75 pont | 75 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| biztosítja | ||||
| A | NINCS | középiskolai földrajz, | NINCS | középiskolai földrajz, illetve |
| vizsgabizottságot | illetve történelem | történelem atlaszok | ||
| működtető | atlaszok | |||
| intézmény biztosítja | ||||
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| (projekt) | ||||
| Anyag | vizsgaidőszakonként három projekttéma | NINCS | NINCS | témakörök |
| Mikor? | tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1. őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1. | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 15 perc | ||
| egy téma önálló, évközi feldolgozása | tételkifejtés 10 perc | projektvédés 5 perc |
| 50 pont | 20 pont | |
| 80 pont | 70 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja.
A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1 -jéig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-jéig kell nyilvánosságra hozni.
A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára.
Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A projektmunka leadásakor a vizsgázónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.
A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi.
A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje. Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia.
Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai
A projekt témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle - a helyi viszonyoknak megfelelő - megközelítést is lehetővé tesz (pl. "Környezetszennyezési problémák lakóhelyeden" / "Egy szegénységben élő, kirekesztett család története, helyzete.").
A vizsga fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét - azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre - a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell. A választott téma kidolgozásakor a tantárgy tartalmi struktúráját - mint megközelítési módot - is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében társadalomismereti vagy gazdasági, pénzügyi, valamint jelenismereti (általánosabb összefüggéseket is tartalmazó, azokra kitekintő) megközelítéseket is alkalmazni kell.
A projektmunka jellemzői
A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó - a konzultációkat felhasználva - önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét.
A projektkészítés lehetséges műfajai
A projektek megvalósulását a vizsgázó különböző műfajok választásával oldhatja meg.
- Írásos dolgozat típusú projekt.
- Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.
- Szervezésen alapuló projekt.
írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, kérdőíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenő cikksorozatot.
Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthető megfelelőnek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10-12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12-15 oldal.
Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekten érjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot.
A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített műsor legalább 3-5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3-5 részből áll, a film legalább 5-20 percnyi, a fotósorozat - bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón - legalább 10-15 képből áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1 -3 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.
A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idő, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 30-35 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3-5 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Megjegyzés: A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető.
Aprojektmunka elkészítésének ajánlott menete
- a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,
- a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,
- bibliográfia készítése - a fontos irodalmak kiválasztása,
- tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,
- részfejezet készítése,
- a nyers változat elkészítése, leadása,
- bírálat,
- korrigálás,
- végleges produktum leadása.
A projektmunka értékelése
Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik.
A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is.
Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.
A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai:
- A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben 2 pont
- önálló témafeldolgozás
- A konzultációkon való részvétel 4 pont
- konzultációkon való aktív részvétel
- pontos felkészülés az elemzés,
- értékelés,
- összegzés elkészítéséhez
- Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű 14 pont alkalmazási ismeretek
- munkanapló folyamatos vezetése
- portfolió bemutatása
- hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása
- munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése
- konzultációkon megbeszélt határidők betartása
- nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése
- Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás 10 pont
- személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban
- a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés
- a szakirodalom megértése, értő feldolgozása
- a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat
Az egyes műfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik:
- Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható.
- A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít.
- Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő.
Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár, illetve a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján kell eljárni.
A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgán kerül sor a - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgabizottság projektmunkához kapcsolódó kérdéseinek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban.
Az esetelemzési vagy dokumentum-, forráselemzési feladatokat tartalmazó tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Az elemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott szempontok alapján.
A tételek forrása lehet bármilyen, a műveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó, szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye.
A tétel az eset rövid leírásán vagy a tétel kifejtését segítő dokumentumon, forráson kívül kérdéseket tartalmaz, amelyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A középszintű szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételből áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel két feladatot tartalmaz.
1. feladat: tételkifejtés
2. feladat: projektvédés
1. feladat:
A tételkifejtés további két alfeladatot - A) és B) - tartalmaz.
Az A) alfeladat társadalomismereti vagy jelenismereti témát érintő feladat, míg a B) alfeladat egy gazdasági és pénzügyi ismeretek témához kapcsolódó feladat. Az A), illetve B) alfeladatban a következő tematikai arányokat kell figyelembe venni:
- A) alfeladatok a követelményrendszerben szereplő társadalomismereti és jelenismereti témák mindegyikének felhasználásával kell, hogy készüljenek.
- B) alfeladat a követelményrendszerben meghatározott gazdasági és pénzügyi ismeretek témák mindegyikének felhasználásával készül.
2. feladat:
A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre.
A vizsgabizottság, illetve elnök előzetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idő nem számít bele az érettségiző szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségiző munkáját.
A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelő tanár bátorítsa.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pont és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze.
A kihúzott tétel értékelése
A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A tételkifejtés értékelésének szempontjai
Tartalom: 45 pont Előadásmód: 5 pont
A tartalom (45pont) értékelésének szempontjai:
- a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással,
- a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális indítékokat,
- a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel,
- képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.
Az előadásmód (5pont) értékelésének szempontjai:
- rendszerező és lényegkiemelő képesség,
- meggyőző érvelés,
- nyelvhelyesség.
A projektvédés értékelésének szempontjai
A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő.
A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani:
- a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása 6 pont
- a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése 4 pont
- szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása 4 pont
- a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés 4 pont
- a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség 2 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 20 perc |
| feladatsor | tételkifejtés |
| 75 pont | 75 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatai 75%-ban a társadalomismeret és jelenismeret, és kb. 25%-ban a gazdasági és pénzügyi ismeretek témákból kerülnek ki. A feladatsor két részből áll:
I. rész mindenki által megoldandó feladatokat tartalmaz a társadalomismeret és jelenismeret témakörökből
II. rész egy gazdasági és pénzügyi ismeretek feladatsort tartalmaz:
Társadalomismeret és jelenismeret
- fogalmakra vonatkozó teszt jellegű feladatok,
- egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
- esettanulmány értelmezése és elemzése,
- forráshasználatot (adatsor, ábra, kép) kívánó feladat,
- érvelést, egyéni véleményt, álláspont megfogalmazását elváró feladat.
Gazdasági és pénzügyi ismeretek
- fogalmakra vonatkozó kérdés,
- egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
- esettanulmány értelmezése és elemzése,
- adatsorok értelmezése és elemzése.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, amely az I. részre adható 55 pont és a II. részre adható 20 pont összegéből jön létre.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tétel tartalmazhat felvezető szöveget - idézetet, statisztikát, képet stb. - a kérdés, illetve feladat mellett.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.
Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Minden tétel két feladatot tartalmaz. 1. feladat: társadalomismereti és jelenismereti témákhoz kapcsolódik
2. feladat: tartalmaz egy gazdasági és pénzügyi ismeretek témához kapcsolódó feladatot A szóbeli vizsgán minden vizsgázó egy tételt húz, melyen rajta van az 1. feladat és a 2. feladat is.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhető.
1. feladat 55 pont
2. feladat 20 pont A tartalom értékelési szempontjai:
- a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés,
- a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása,
- tételének megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás,
- a megközelítés sokszínűsége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezők feltárása, problémaközpontú bemutatás,
- önálló vélemény megalkotása, életszerű saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása. Megjegyzés: Az értékelésbe a tartalmi elemek értékelése mellett az előadásmód értékelése is
beszámít.
Az előadásmód értékelési szempontjai:
- Az előadásmód önállósága, folyamatossága, érthetősége.
- A kifejtés szerkezete.
- Lényegkiemelő képesség.
- Fogalomhasználat.
- Stílus."
15. Az R. Mellékletének TESTNEVELÉS fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"TESTNEVELÉS
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) Elméleti ismeretek
| KÖZÉPSZINT | EMELT SZINT | |
| 1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek | • Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő események; • olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng; • magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; • magyar sikersportágak; • paralimpiai játékok. | • Az ókori és az újkori olimpiai játékok kialakulása, története; kiemelkedő események; • olimpiai zászló, szimbólum, jelszó, embléma, olimpiai láng; • magyarok az olimpiai versenyeken, magyar olimpiai bajnokok; • magyar sikersportágak; • paralimpiai játékok; • NOB és a MOB szerepe az olimpiai eszme ápolásában. |
| 2. A harmonikus testi fejlődés | A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, mozgásos cselekvések). | • Legfontosabb testméretek (magasság, testsúly, testarányok) alakulása a fejlődés során; • a mozgásos cselekvések változása az életkor függvényében; • a serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai. |
| 3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében | Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. A testmozgás szerepe az érzelem- és feszültségszabályozásban, stresszkezelésben (mentális egészség). | • A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatása; • az egészséges életmód meghatározó tényezői; • szenvedélybetegségek veszélyei; • az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre; • az "egészséges" közösség visszatartó ereje; • életre szóló sportolás lehetőségei. |
| 4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben | A motoros képességek értelmezése, fejlesztési lehetőségei. A pulzus fogalma, típusai, mérési lehetőségei, összefüggése az intenzitással. Az erőfejlesztés szabályai. | • A motoros képességek jellemzése; • fizikai teherbíró képesség; • szellemi teherbíró képesség; • edzettségi állapot mérésének lehetősége; • az egyes képességek és a sportágak kapcsolata; • egyszerű képességfejlesztő módszerek. |
| 5. Gimnasztikai ismeretek | A bemelegítés szerepe és kritériumai. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. | • A gimnasztika gyakorlatok felhasználása a testedzésben; • gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. |
| 6. Atlétika | A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. | • Az atlétikai mozgásformák csoportosítása; • az atlétika mint előkészítő sportág; • fizikai törvényszerűségek |
| érvényesülése az atlétika versenyszámaiban; • az atlétika mozgásanyagának kapcsolata más sportágakkal; • képességfejlesztés az atlétika mozgásanyagával; • magyarok az atlétika élvonalában. | ||
| 7. Torna | A női és férfi tornaszerek és az azokon végrehajtható alapelemek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. | • A női és férfi torna versenyszámai; • a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset- megelőző eljárások; • a tanult talaj - és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete^ magyar tornászok a világ élvonalában; kiemelkedő nemzetközi eredmények. |
| 8. Zenés-táncos mozgásformák | A zenés-táncos mozgásformák egyikének ismertetése (pl. ritmikus sportgimnasztika, aerobik, néptánc stb.). | • A ritmikus gimnasztika és az aerobik sportág bemutatása; • az esztétikum szerepének megítélése a zenés-táncos mozgásformákban; • a versenygyakorlatok speciális mozgásformái. |
| 9. Küzdősportok, önvédelem | Egy küzdősport bemutatása, alapvető szabályainak ismertetése. Küzdőjátékok. Alapvető esések, gurulások, tompítások jellemzése. | • A küzdősportok tanulásának szerepe az iskolai testnevelésben; • előkészítő küzdőjátékok - páros és csoportos testnevelési játékok; • grundbirkózás és szabályai; •magyarok a küzdősportolók a világ élvonalában. |
| 10. Úszás | Az úszás jelentősége az ember életében,szerepe az egészségtudatos, aktív életvitelben. Egy úszásnem ismertetése. Az úszás higiéniájának ismerete. | • Az úszás jelentősége az ember életében; • az úszás és a vízi sportok higiénéje; • úszásnemek és jellemzőik; • egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása; • az úszás alapvető versenyszabályai; • a szabadvízi és az uszodai úszás különbségei; • fizikai törvényszerűségek érvényesülése az úszásban; • a vízből mentés végrehajtása; • kiemelkedő magyar nemzetközi eredmények az úszósportban. |
| 11. Testnevelési és sportjátékok | Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok), valamint alapvető technikai, taktikai elemeinek bemutatása. Személyes és társas folyamatok a játéktevékenységben (asszertivitás, sikerorientáltság, kooperáció). | • Egy választott sportjáték bemutatása, szabályainak értelmezése; • a sportjátékot előkészítő testnevelési játékok; • két sportág összehasonlítása - szabályainak alapján(pályaméretek, játékosszám, pontszerzés, időtartam, csere, időkérés, technika, taktika stb.); • magyarok a sportjátékokban; sikeres labdajátékok. |
| 12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek | Egy választott, alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, | • Egy választott, alternatív, szabadidős, természetben űzhető sportág bemutatása: sí, kerékpár, természetjárás, |
| természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. | evezés, kajakozás, görkorcsolya, gördeszka stb.; • a választott sportág legfontosabb technikai elemeinek és szabályainak ismertetése; • baleset-megelőzés; • felszerelések, és azok karbantartása; • a választott sportág népszerűsége, elterjedése a világban; hazai ismertség; eredmények; • táborozási lehetőségek; alapvető táborozási ismeretek. |
B) Gyakorlati ismeretek
| 1. Gimnasztika | Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. | Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 9,7 s. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig, legfeljebb: 9,7 s. A mászókötél hossza: 5 méter. Az adott iskolaévre érvényes kötelező 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. |
| 2. Atlétika | Egy futó-, egy ugró- és egy dobószám választása kötelező. - 60 m-es síkfutás; - 2000 m-es síkfutás; - Távolugrás választott technikával; - Magasugrás választott technikával; - Súlylökés; - Kislabdahajítás. | 60 m-es síkfutás, 2000 m-es síkfutás; egy választható dobószám (kislabdahajítás, súlylökés, gerelyhajítás, diszkoszvetés); egy választható ugrószám (távol- vagy magasugrás) technikailag elfogadott, teljesítménnyel értékelt bemutatása. |
| Futások | Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb 9,8 s. Fiúk: legfeljebb 8,8 s. 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb 10:30 perc. Fiúk: legfeljebb 9:30 perc. | 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb 9,5 s. Fiúk: legfeljebb 8,4 s. 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb 9:50 perc. Fiúk: 9:00 perc. |
| Ugrások | A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható. Magasugrás Lányok: minimummagasság: 110 cm. Fiúk: minimummagasság: 125 cm. Távolugrás Lányok: minimumtávolság: 330 cm. Fiúk: minimumtávolság: 410 cm. | A két ugrószámból egy választása kötelező. Magasugrás (flop vagy hasmánttechnikával) Lányok: minimummagasság: 115 cm. Fiúk: minimummagasság: 140 cm. Távolugrás választott technikával Lányok: minimumtávolság: 380 cm. Fiúk: minimumtávolság: 480 cm. |
| Dobások | Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás (Javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata.) Lányok: minimumtávolság: 20 m. Fiúk: minimumtávolság: 30 m. | Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás Lányok: minimumtávolság: 30 m. Fiúk: minimumtávolság: 42 m. Súlylökés Lányok. 4 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 7 m. |
| Súlylökés Lányok. 4 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 5,5 m. Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 7,5 m. | Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval; minimumtávolság: 9 m. Diszkoszvetés Lányok: 1 kg-os diszkosszal; minimumtávolság: 20 m. Fiúk: 1,5 kg-os diszkosszal; minimumtávolság: 28 m. Gerelyhajítás Lányok. 600 g-os gerellyel; minimumtávolság: 20 m. Fiúk: 800 g-os gerellyel; minimumtávolság: 32 m. | |
| 3. Torna | A talajgyakorlat bemutatása kötelező, és egy további szer kötelezően választható. Lányoknál választható: szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: szekrény, gyűrű, nyújtó vagy korlát. | A talaj - és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika választható. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. |
| Talajtorna | Öt kötelező elemet (gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás), illetve az ajánlott elemek közül (kézenátfordulást, vagy tarkóbillenést, vagy fejenátfordulást stb.) tartalmazó, önállóan összeállított talajgyakorlat bemutatása. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. |
| Szekrényugrás | Egy tanult támaszugrás bemutatása (lányok minimum 4 részes, keresztben, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen). | Fiúk: lebegőtámasszal végzett terpeszátugrás bemutatása. Lányok: lebegőtámasszal végzett guggolóátugrás bemutatása. |
| Felemáskorlát | 4 különböző elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása - Ostorlendület, kelepfellendülés a magaskarfára, kelepforgás hátra, malomforgás előre, alugrás. |
| Gerenda | 5 különböző elemből álló, összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása - Felugrás guggolásba, fordulat, lebegőállás, keringőlépés, mérlegállás, szökkenő hármaslépés, guggolás, lábtartás-csere, homorított leugrás. |
| Ritmikus gimnasztika | Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje: 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél, szalag, buzogány) 3 elem bemutatása. | Önállóan összeállított kéziszergyakorlat bemutatása zenére, a kötelezően megjelölt test- és szertechnikai elemeknek megfelelően. A gyakorlat ideje: minimum 45 s. (választható kéziszer: labda, karika, kötél, szalag, buzogány). |
| Gyűrű | A négy kötelező elem (alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás), illetve az ajánlott elemek közül (futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb.) legalább egy szerepeljen a gyakorlatban. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. |
| Nyújtó | A négy kötelező elem (alaplendület, térdfellendülés, kelepforgás, alugrás), illetve az ajánlott elemek közül (malomfellendülés, nyílugrás stb.) legalább egy szerepeljen a gyakorlatban. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. |
| Korlát | A négy kötelező elem (alaplendület támaszba vagy felkarfüggésbe, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás), illetve az ajánlott elemek közül (billenések, emelések, saslendület, vállállás stb.) legalább egy szerepeljen a gyakorlatban. | A tanévre kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. |
| 4. Küzdősportok, önvédelem | A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: - csúsztatott esés állásból, - esés állásból, - dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: - dulakodás, - hídban forgás, - társ felemelése háttal felállásból. | A dzsúdó vagy a birkózás alapelemeinek bemutatása: Dzsúdó alapelemek: - csúsztatott esés állásból, - esés állásból, - dzsúdógurulás; vagy Birkózás alapelemek: - dulakodás, - hídban forgás, - társ felemelése háttal felállásból. |
| 5. Úszás | 50 m megtétele egy választott úszásnemben, szabályos rajttal és fordulóval; 25 m teljesítése egy másik választott úszásnemben, szabályos rajttal. | 50 m úszás választott úszásnemben; két másik úszásnemben 25 m teljesítése, szabályos rajttal és fordulókkal. Vízből mentési előgyakorlat (az uszoda falától 5-10 m-re, a medence alján elhelyezett tárgy felhozása a víz alól). Az 50 m-es úszásnemben a pontszám az elért időeredmény alapján kerül kiszámításra. |
| 6. Testnevelési és sportjátékok | Két sportjáték választása kötelező. | A vizsgázó a négy választható labdajáték (labdarúgás, kézi-, kosár- és röplabda) közül három gyakorlati anyagát mutatja be. |
| Kézilabda | 1. Kapura lövés gyorsindítás után - a saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 2. Büntetődobás - egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra. 3. Tetszőleges lendületszerzés után távolba dobás kézilabdával. | 1. Kapura lövés gyorsindítás után - a saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, futás közben a visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés passzív védő mellett. 2. Büntetődobás - egyenletes eloszlással a kapu két sarkában elhelyezett zsámolyra. Érvényes a közvetlen találat, amelyet erős, egykezes felső dobással kell elvégezni. 3. Távolba dobás kézilabdával - |
| tetszőleges lendületszerzés után. | ||
| Kosárlabda | 1. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Jobbkezes végrehajtás. 2. Fektetett dobás - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, indulócsel után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás. Balkezes végrehajtás. 3. Büntetődobás - választott technikával. | 1. Fektetett dobás - félpályáról a középkörből indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövid csel után futás balra és a visszakapott labdával megállás, bal láb elől. Hosszú indulás, labdavezetés az adogató előtt, jobbkezes fektetett dobás. 2. Fektetett dobás - félpályáról a középkörből indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövid csel után futás jobbra és a visszakapott labdával megállás, jobb láb elől. Hosszú indulás, labdavezetés az adogató előtt, balkezes fektetett dobás. 3. Tempódobás - elhelyezkedés a büntetővonal sarkánál kosárlabda alapállásban: rövidindulás után egy leütés tempódobás. |
| Labdarúgás | 1. Labdaemelgetés (dekázás) - a földről felvett vagy feldobott labdát váltott lábbal történő érintéssel kell levegőben tartani. 2. Szlalom labdavezetés - 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés oda- vissza, kapura lövés 10 méterről. 3. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. | 1. Labdaemelgetés (dekázás) - a gyakorlatot a földről felvett, illetve feldobott labdával is lehet kezdeni. A labdát váltott lábú érintéssel kell levegőben tartani. 2. Szlalom labdavezetés - 10 m hosszan, öt darab egyenlő távolságra letett tömöttlabda (bója) között szlalom labdavezetés, kapura lövés 10 m-ről. Az utolsó bója 15 m-re legyen a kaputól. 3. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 10-12 m-re oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. |
| Röplabda | 1. Kosárérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani.) 2. Alkarérintéssel a labda fej fölé játszása egy 2 m sugarú körben. (A labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani.) 3. Nyitások választott technikával a támadóvonal mögé, váltott térfélre. | 1. Kosárérintéssel 2 m távolságról a labda falra játszása 3 m magasságú vonal fölé. 2. Alkarérintéssel 2 m távolságról a labda falra játszása 3 m magasságú vonal fölé. 3. Nyitások - felső egyenes nyitástechnikával, érvényes a 3 m-es vonal mögötti terület. Váltott oldalra kell nyitni. |
Szakszó-, név- és fogalomtár
Az alábbi szakkifejezések használata a szóbeli vizsgán elvárható.
KÖZÉPSZINT
11-es rúgás aktív pihenés
alakzatok - oszlop, vonal, kör
alkarérintés
álló- és térdelőrajt
alsó egyenes nyitás - nyitásfogadás
átadás - egykezes, kétkezes mellső, kétkezes felső, pattintott
büntetődobás
Coubertin báró
deformitás
döntés
edzésmódszer
edzettség
egészség
egészséges életmód elhízás
előkészítő gyakorlatok
emelés
emelkedés
ereszkedés
esztétikus mozgás
fejelés
fejlődések, szakadozások
fektetett dobás
fogások
fordítás
forduló
gimnasztikai alapforma
gurulás
gyerekkor
gyors indítás
hajítás, vetés, lökés
hajlékonyság
hajlítás
helyes légzés (mellkasi, hasi, teljes)
ideális testsúly
ízületi mozgékonyság
járás (futás) megindítása, megállítása
kapura lövések - beugrásos, felugrásos
keringési rendszer
kiindulóhelyzet
kosárérintés
küzdelem
labdaátadások lábbal - lapos, félmagas, ívelt
labdaérintések - belső, belső csüd, teljes csüd, külső csüd
labdavezetés
leengedés
légzőrendszer
lendítés
lendületszerzés
magasugrás - flop-, hasmánt-, átlépőtechnika
magyar olimpiai bajnokok - legalább öt név ismerete
mell-, gyors-, hátúszás
motiváció
mozgatórendszer
nyitódás, zárkózás, igazodás, takarás nyújtás
olimpiai játékok - ókori, újkori játékok
passzív pihenés
prevenció
pulzus
rajtolás
rekreáció
ritmikus gimnasztika szerek - kötél, labda, karika, buzogány, szalag
serdülőkor
sérülés
sikerélmény
sorakozás
szabadgyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, labda, súlyzó, medicinlabda stb.)
szabadrúgás - közvetett, közvetlen
távolugrás - lépőtechnika, ollózótechnika
teljesítmény
terhelés
természeti erők
testedzés
testfordulatok
testi higiéné
testnevelés - sport
testtartás
tornaelemek: állások, gurulások, fordulatok, ugrások, billenések, forgások, átfordulások,
támaszugrások, lebegőtámasz, lendületek, fellendülések, támaszhelyzetek, leugrások, összekötő elemek tornaszerek - talaj, gerenda, felemáskorlát, ló, nyújtó, gyűrű, korlát, lólengés váltás
védekezés - emberfogásos, területvédekezés
EMELT SZINT
a szervezet energiaszolgáltató rendszere
akadályfutás
akceleráció
átadások - légátadás, horogátadás,
egykezes oldalsó átadás átlövés
autogén tréning bedobás
biológiai életkor
biológiai feltételek
cselekvésbiztonság
cselezés
diszkoszvetés
egyéni felelősség
elemkapcsolatok
ellenálló képesség
elzárás-leválás
értékrend
feladás
felső nyitás
fordulatok
genetikai adottságok
gyakorlatok az izmok munkájának jellege szerint: erő-, nyújtó-, lazító-, ernyesztőgyakorlatok
gyakorlatok testrészre, izomcsoportra kifejtett hatás szerint: nyak-, kar-, törzs- (has-, hát-, oldal-), lábgyakorlatok
hármasugrás
húzás
irambeosztás
ismeret
izomműködés
jártasság
kalapácsvetés
kapustechnikák - kidobás, kirúgás, vetődés
Kemény Ferenc
képesség
készség
kinesztézia
kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség)
koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódóképesség, reakcióképesség, kinesztézis, gyorsasági
koordináció, ügyesség)
környezetkímélő tevékenység
kudarckerülés
kudarctűrés
kultúra
lábboltozat
lelki higiénia
les
leütés
megelőzés
monotóniatűrés
mozgáskészség
mozgáskommunikáció
mozgásműveltség
nemi különbségek a testmozgásban
nyugalmi pulzusszám
olimpiai bajnokok - legalább 10 név ismerete
olimpiai eszme, jelképek, bajnokok
ortopédiai elváltozások
önismeret
pillangóúszás
relaxáció
rúdugrás
sánc
sikerorientáció
stressz
stretching
szenvedélybetegségek - alkohol, drog, dohányzás tápanyagszükséglet
társas gyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, bot, súlyzó, homokzsák stb.)
tempódobás
terheléses pulzusszám
terhelési tényezők (intenzitás, ismétlésszám, pihenőidő)
testi nevelés
testkultúra
testnevelés
védekezés - letámadás
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 50 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | Személyi sportfelszerelés | NINCS | Személyi sportfelszerelés | NINCS |
| A vizsgabizottsá- got működtető intézmény biztosítja | A gyakorlati vizsgánál részletezett eszközöket | A gyakorlati vizsgánál részletezett eszközöket | ||
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános | NINCS | A gyakorlati vizsga nyilvános | NINCS |
| Mikor? | 6 hónappal a vizsgaidőszak megkezdése előtt | NINCS | 6 hónappal a vizsgaidőszak megkezdése előtt | NINCS |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 50 perc tiszta bemutatási idő | 15 perc |
| Sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása | A)Egy téma kifejtése B)Fogalom vagy adat ismerete |
| 100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók előre bemutatott saját sportszereiket is használhatják. A gyakorlati vizsga lebonyolításához feltétlenül szükséges felszerelések:
- tornaterem kosárlabdapalánkkal, kézilabdakapuval, kijelölt röplabdapályával, mászókötéllel, tornaszőnyegekkel, ugrószekrénnyel, korláttal vagy/és nyújtóval, gyűrűvel;
- atlétikapálya legalább 200 méteres futókörrel, 60 méteres futóhellyel, távol- és magasugróhellyel, dobóhellyel;
- választás esetén 25 méteres úszómedence;
- sportszerek;
- amennyiben szükséges, a zeneanyag lejátszásához magnetofon, illetve CD-lejátszó.
A vizsgázónak kell hoznia: személyi sportfelszerelés, a zenés-táncos mozgásformák esetében kéziszerek, zeneanyag (amennyiben felhasználja a gyakorlatnál).
A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló időt, illetve a sportágváltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell.
A vizsgázót a vizsga során - ha mód van rá - a saját testnevelő tanára segíti, biztosítja.
A vizsgázás javasolt sorrendje a fizikai igénybevétel és a teremigény szempontját figyelembe véve a következő:
gimnasztikai gyakorlat,
mászás-függeszkedés,
torna,
küzdősport, önvédelem,
labdajáték,
atlétika,
úszás.
(Az uszodai lehetőség függvényében az úszás elválasztható térben és időben egyaránt.) A vizsgázóknak testgyakorlati áganként a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott gyakorlatokat kell végrehajtaniuk.
A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzői
A középszintű gyakorlati vizsgán a teljesítmény mérése és az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemző mozdulatsorok értékelése történik.
A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerű tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat. A vizsga 5 részből áll, amely több különböző sportág mozgásanyagára épül.
A gyakorlati vizsga kötelező és kötelezően választható részekből, ezeken belül elemekből áll. A vizsgázó előzetesen dönthet a követelményrendszerben rögzített választható testgyakorlati ágak közül, melyet az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell megjelölnie.
- A gyakorlati vizsga kötelező részei a következők: Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat.
- A gyakorlati vizsga kötelezően választható részei és elemei a következők (minden részből egy elemet kell választani):
Atlétika: futás (60 méter vagy 2000 méter) atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás) atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés). Torna: a szekrényugrás és a talajgyakorlat kötelező, továbbá a vizsgázónak be kell mutatni egy választott tornaszer (lányok: felemáskorlát vagy gerenda vagy a zenés-táncos mozgásformák egyike (pl. ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc); fiúk: gyűrű vagy nyújtó vagy korlát) gyakorlatát.
Testnevelési- és sportjátékok: két választott labdajáték (kézi- vagy kosár- vagy röplabda vagy labdarúgás).
Úszás vagy küzdősport a követelményrendszerben meghatározott módon. A küzdősporthoz a vizsgázóknak kell gondoskodnia azonos súlycsoportú küzdőtársról.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
A középszintű gyakorlati vizsgarészben 100 pont szerezhető meg. Ezen belül:
Gimnasztika, mászás-függeszkedés 10 pont
Torna 20 pont
Atlétika 30 pont
Labdajáték 30 pont
Úszás vagy küzdősport 10 pont
A gyakorlati vizsga értékelése értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes elemekben nyújtott teljesítményekért megítélhető pontértékeket.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsor legalább 15-15 tételt tartalmaz.
Az "A" altételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elő. Az altételsornak minden témakört érintenie kell. A vizsgán "A" és "B" altételsorból húznak a vizsgázók.
A tétel jellemzői
Az "A" altételek egy téma önálló kifejtését, az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását igénylik.
A "B" altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. Az "A" altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek:
- önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére;
- a vizsgakövetelményekben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni testedzés(terv) megtervezéséhez;
- az ismeretek alkalmazása megadott szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág);
- meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása;
- egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelő elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján.
A "B" altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek:
- felsorolás (nevek, testnevelés-elméleti fogalmak stb.);
- fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés-elméleti stb.);
- adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
A középszintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető meg. Ezen belül az "A" altételre 40 pont, a "B" altételre 10 pont adható. Értékelési arányok:
- "A" altétel: tárgyi tudás 24 pont A megoldás önállósága: 12 pont A kifejtés stílusa: 4 pont
- "B" altétel: tárgyi tudás 10 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Gyakorlati vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc tiszta bemutatási idő | 20 perc |
| Kötelezően előírt gyakorlatok és | A)Egy téma kifejtése |
| technikák teljesítményre törekvő | B)Fogalom vagy adat ismerete |
| bemutatása | |
| 100 pont | 50 pont |
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak több testgyakorlati ágból központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani a szükséges felszereléseket, de a vizsgázók előre bemutatott saját sportszereiket is használhatják. A gyakorlati vizsga lebonyolításához feltétlenül szükséges felszerelések:
- tornaterem tornaszerekkel (ugrószekrénnyel, korláttal, illetve nyújtóval, gyűrűvel, gerendával, felemáskorláttal, 5 méteres mászókötéllel, tornaszőnyegekkel) és birkózószőnyeggel;
- tornacsarnok (kosárlabdapalánkkal, kézilabdakapuval, kijelölt röplabdapályával);
- atlétikapálya 400 m-es futókörrel, távolugrógödörrel, szivacsos magasugróhellyel, dobóhellyel;
- legalább 25 m-es úszómedence;
- sportszerek;
- amennyiben szükséges, a zeneanyag lejátszásához magnetofon és CD-lejátszó.
A vizsgázónak kell hoznia: személyi sportfelszerelés, a zenés-táncos mozgásformák esetében kéziszerek, zeneanyag (amennyiben felhasználja a gyakorlatnál).
A vizsgázók részére a gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc általános bemelegítésre szolgáló időt, illetve sportágváltásnál a speciális bemelegítésre 10-15 percet biztosítani kell. A vizsgázók részére biztosítani kell a szükséges segítségadást, biztosítást.
Gyakorlati vizsga egy vagy két nap alatt bonyolítható le.
A gyakorlati feladatsor tartalmi jellemzői
Az emelt szintű gyakorlati vizsgán az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemző mozdulatsorok értékelése történik a teljesítmény mérése alapján.
A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerű tevékenység keretében teljesítik a kapott feladatokat.
A vizsga 6 részből áll, amely több különböző sportág mozgásanyagára épül. Minden vizsgázónak kötelező a gimnasztika, a torna, az atlétika, az úszás, két sportjáték és a küzdősport bemutatása.
A gyakorlati vizsga kötelező részekből, ezeken belül válaszható elemekből áll. A választott elemeket a vizsgázóknak a jelentkezéskor meg kell jelölniük.
- Gimnasztika: kötélmászás, illetve függeszkedés időre; a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt 64 ütemű szabad gyakorlat bemutatása.
- Atlétika: futás (60 és 2000 méter) atlétikai ugrás (távol- vagy magasugrás)
atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés vagy gerelyhajítás vagy diszkoszvetés).
- Torna: 3 tornaszer (2 kötelező és 1 választható szer)
Lányok: talajgyakorlat és a szekrényugrás bemutatása kötelező; választható: a gerenda, a felemáskorlát vagy a zenés-táncos mozgásformák egyike. A zenés-táncos mozgásformák (pl. ritmikus gimnasztika, aerobik, néptánc) választása esetén az önállóan készített koreográfia bemutatása, a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt módon. A többi szeren a kötelezően előírt gyakorlat bemutatása történik.
Fiúk: talajgyakorlat és a lóugrás bemutatása kötelező, a korlát, a nyújtó és a gyűrű közül az egyik választható, a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt módon.
- Úszás: 3 úszásnem (50 méter úszás választott úszásnemben; két másik úszásnemben 25 méter leúszása szabályos rajttal és fordulóval. Vízből mentés előgyakorlata, azaz a medencefaltól 10 méterre a medence alján elhelyezett tárgy felhozása a víz alól.).
- Küzdősport: kötelező gyakorlat bemutatása a részletes vizsgakövetelmény-rendszerben előírt módon. (A gyakorlatot hasonló testsúlyú társ segítségével kell bemutatni. A partnerről a vizsgázónak kell gondoskodnia.)
- Testnevelési- és sportjátékok: három labdajáték előírt gyakorlati anyagának bemutatása (kézilabda vagy kosárlabda vagy labdarúgás vagy röplabda).
A gyakorlati vizsga anyaga nyilvános. A feladatsorban történő változtatást legalább 6 hónappal a vizsga időszak megkezdése előtt nyilvánosságra kell hozni. A gyakorlati vizsga előírt gyakorlatai és minimumkövetelményei az adott tanév nyilvánosságra hozott anyagaiban található meg.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
Az emelt szintű gyakorlati vizsgarészben 100 pont szerezhető meg.
Ezen belül:
Gimnasztika 10 pont
Torna 20 pont
Atlétika 25 pont
Úszás 10 pont
Sportjátékok 25 pont
Küzdősport 10 pont
Értékelési szempontok: Gimnasztika: pontos, hibátlan végrehajtás; Mászás, illetve függeszkedés: időeredmény. Atlétika: technikai kivitelezés; teljesítmény. Úszás: technikai végrehajtás; időeredmény.
Torna: a torna, illetve a ritmikus gimnasztika elfogadott szabályai szerint. Sportjátékok: technikai végrehajtás; eredményesség. Küzdősportok: technikai végrehajtás; eredményesség.
A gyakorlati vizsga értékelése részletes központi értékelési útmutató alapján történik, mely rögzíti az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is. Minden testgyakorlati ágban minimálisan 10%-ot kell elérni. A részletes értékelési útmutató az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsor minden témakört érint.
A tétel jellemzői
A vizsgázók "A" és "B" altételsorból húznak egy-egy tételt. Az "A" altétel a testkultúra területét átfogóan érintő témát jelöl meg, és a kapcsolódó feladat leíró, elemző, összehasonlító, értékelő jellegű lehet.
A kérdés sporttörténeti, sportpedagógiai, fejlődéslélektani, testgyakorlatokkal és az egészséges életmóddal kapcsolatos témákat tartalmazhat.
A "B" altétel a sport területéről konkrét fogalmakra, tényekre, nevekre, eredményekre kérdez rá. A "B" altételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri.
Az "A" altételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek:
- önálló tervek, modellek készítése az egészséges életmód megtervezésére;
- a vizsgakövetelményekben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni edzésterv megtervezéséhez;
- az ismeretek alkalmazása speciális szempontok szerint egy kiválasztott gyakorlatra (feladat, mozgássor, sportág);
- meghatározott sport- és rendezvényszervezési feladatok saját, eredeti megoldásainak bemutatása;
- egy egészségvédelemmel és az egészséges életmóddal kapcsolatos probléma értékelő elemzése a vizsgázó saját véleménye, gondolatai alapján.
A "B" altételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek:
- felsorolás (nevek, testnevelés elméleti fogalmak stb.);
- fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés elméleti stb.);
- adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető meg. Ezen belül az "A" altétel 40 pontot, a "B" altétel 10 pontot ér.
A szóbeli vizsga értékelése a részletes vizsgakövetelményekben rögzített központi értékelési útmutató segítségével történik, amely rögzíti a pontszámok bontását és az értékelési szempontokat. Értékelési arányok:
"A" altétel: tárgyi tudás 20 pont
Szaknyelv használata 8 pont
Logikus felépítés: 7 pont
Előadás mód 5 pont
- "B" tétel: tárgyi tudás 10 pont"
16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KOMPETENCIÁK
1. Ismeretszerzés,források használata
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Releváns információk gyűjtése történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.), következtetések megfogalmazása, a források értelmezése | - Legyen képes információkat gyűjteni a forrásból megadott szempontok szerint, összevetni az információkat ismereteivel, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. - Tudjon forrásokból gyűjtött információkra vonatkozó kérdésekre válaszolni szöveges forrás, képiforrás, statisztikai táblázat, diagram, grafikon, térkép, térképvázlat, ábra alapján. - Legyen képes képi forrásokat saját szavaival leírni, ismereteivel összevetni és a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerint csoportosítani. - Tudja értelmezni a szöveges forrásokat megadott szempontok szerint, és tudjon forrásokból gyűjtött információkra vonatkozó következtetéseket megfogalmazni. | - Tudja csoportosítani, típusuk alapján meghatározni az írásos forrásokat, és bemutatni jellemzőiket konkrét példák alapján. - Legyen képes megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat a forrás elemzése és értelmezése során. |
| 1.2. Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján | - Legyen képes felismerni és megnevezni eseményeket, személyeket, fogalmakat, földrajzi helyeket, korszakokat, korstílusokat szöveges forrás alapján. - Legyen képes azonosítani személyeket, fogalmakat, kulturális emlékeket, korszakokat, korstílusokat, illetve ezek jellemzőit jellemző kép alapján, folyamatokat térképvázlatok alapján, jelenségeket, folyamatokat ábra alapján. - Legyen képes azonosítani a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait. - Legyen képes kiegészíteni szöveges forrást a hiányzó információval. | - Legyen képes kiegészíteni szemléltető ábrát, térképvázlatot, táblázatot, grafikont, diagramot a hiányzó információval. |
| 1.3. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése | - Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történelmi forrás közti tartalmi és formai különbségeket. | - Legyen képes összevetni két azonos tárgyú nem szöveges, illetve különböző típusú forrásban megjelenő információkat, álláspontokat. - Tudjon feltételezéseket megfogalmazni a források tartalmi és formai különbözőségének okáról. |
| 1.4. Forráskritika alkalmazása | - Legyen képes felismerni szöveges források szerzőjének szándékát, azonosítani nézőpontját. - Legyen képes érveket, bizonyítékot gyűjteni egy forrás hitelességének megállapításához más forrás segítségével. | - Legyen képes feltárni a forrás keletkezésének körülményeit. - Legyen képes megállapítani a forrás hitelességét ismeretei alapján. |
| 1.5. Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján | - Legyen képes értelmezni jelenségeket, szöveges források, képi ábrázolások, statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák alapján, folyamatokat bemutatni térképvázlatok alapján. - Legyen képes bemutatni történelmi mozgásokat térképek segítségével. - Tudjon felhasználni képzőművészeti alkotásokat egy-egy történelmi korszak sajátosságainak bemutatásához. - Legyen képes kiválasztani több forrás közül azt, amelyik alkalmas egy történelmi állítás, feltételezés, vélemény indoklására vagy cáfolására. - Legyen képes kiválogatni a rendelkezésre álló forrásokat megadott kérdés alapján. | - Hozzon példát arra, hogy a történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek. - Legyen képes kifejteni megadott források alapján, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. - Legyen képes megfogalmazni az események, jelenségek többféle megítélése közötti különbségeket, és azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket. |
2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata | - Legyen képes felismerni a fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján. - Legyen képes használni a történelmi szakszókincset. | - Legyen képes forrás alapján meghatározni, történelmi jelenségekhez kapcsolni történelmi fogalmakat. |
| 2.2. Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete | - Legyen képes kiválasztani és megadott szempont szerint rendszerezni az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat. | - Legyen képes megkülönböztetni, összehasonlítani a történelmi fogalmak jelentésváltozatait. - Tudja, hogy bizonyos fogalmak a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak, és tudja értelmezni e különböző jelentéseket források segítségével. |
| 2.3. Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban) | - Legyen képes kiemelni a lényeges ismereteket egy megadott témához. - Legyen képes szerkesztett szöveget alkotni kérdések, megadott szempontok alapján, megadott források felhasználásával. |
3. Tájékozódás térben és időben
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben | - Legyen képes történelmi régiókhoz kapcsolni, elhelyezni, konkrét földrajzi helyhez rendelni eseményeket, jelenségeket, személyeket. - Legyen képes térképvázlaton jelölt pontokhoz, területekhez rendelni földrajzi helyeket. - Legyen képes sorrendbe állítani a fontos történelmi eseményeket. - Legyen képes összekapcsolni a történelmi eseményeket évszámokkal, nevekkel és helyekkel. - Legyen képes bemutatni konkrét eseménysorokat. - Legyen képes meghatározni a fontos történelmi események időpontját konkrét kronológiai adatokkal. | - Legyen képes azonosítani térképvázlaton jelölt földrajzi helyeket. - Legyen képes táblázatba rendezni eseményhez vagy eseménysorhoz kapcsolódó adatokat. |
| 3.2. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása. | - Tudja megállapítani a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét. - Tudja kiválasztani a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok jellemzőit felsorolásból. | - Legyen képes jellemezni a különböző történelmi korszakokat több szempontból. - Tudja megadott szempontból korszakokra felbontani az egyetemes vagy a magyar történelmet. - Példákkal bizonyítsa, hogy egy-egy korszaknak többféle korszakhatára is létezhet. - Legyen képes analógiákat felismerni több korszakból vett |
| példák alapján. | ||
| 3.3. A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában | - Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi környezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulására. | - Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepéről. |
| 3.4. A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete | - Tudja az adott kor történelmi régióit megnevezni történelmi térképvázlat alapján, vagy hozzárendelni felsorolt nevekhez. - Legyen képes leolvasni a történelmi tér változásait térképről. | - Legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit történelmi térképvázlat és más segédlet alapján. |
| 3.5. Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között | - Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem felsorolt eseményeiből azokat, amelyek valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kapcsolhatók. - Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak. | - Tudja felsorolásból kiválasztani a jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. |
| 3.6. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása | - Tudja kiválasztani megadott felsorolásból valamely aktuális esemény történelmi előzményeit. | - Legyen képes állításokat megfogalmazni valamely jelenkori esemény történelmi előzményeivel kapcsolatban. |
4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, | - Legyen képes feltárni az események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóit. - Legyen képes csoportosítani a felsorolt történelmi okokat, célokat, következményeket megadott szempontok szerint. - Legyen képes összekapcsolni a felsorolt történelmi tényezők közül az okokat és a következményeket. | - Legyen képes feltételezéseket megfogalmazni történelmi események okairól, következményeiről és azokat indokolni. - Legyen képes megkülönböztetni a különböző típusú okokat, következményeket, és felismerni azok eltérő jelentőségét. - Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről. |
| bemutatása | - Tudjon megfogalmazni egyszerű kérdéseket történelmi események okairól és következményeiről. - Legyen képes kiválasztani a különböző felsorolt történelmi tényezők közül az adott történelmi esemény okait, következményeit. - Legyen képes megkülönböztetni történelmi események okait, következményeit. - Legyen képes összevetni egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevők szándékait. - Ismerje fel az események, folyamatok, cselekedetek ok-okozati összefüggéseit. Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van. - Legyen képes több szempontból feltárni történelmi jelenségek okait (társadalmi, gazdasági, politikai, eszmei). | - Legyen képes összehasonlítani történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait, és rámutatni a közöttük levő összefüggésekre. - Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja. |
| 4.2. A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon | - Legyen képes példákat kiválasztani a változás és a fejlődés bemutatására. - Legyen képes felismerni és bemutatni változást, fejlődést egy korszakon belül. | - Értelmezze példák segítségével a változás és a fejlődés közti különbséget. - Legyen képes felismerni és bemutatni több korszakon átívelő változást, fejlődést. |
| 4.3. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése | - Legyen képes összehasonlítani hasonló történelmi eseményeket megadott vagy önálló szempontok alapján. | - Legyen képes analógiákat keresni történelmi eseményhez megadott szempontok szerint, és választását indokolni. |
| 4.4. Hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása | - Legyen képes áttekinteni történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon. - Legyen képes bemutatni egy ország vagy régió történelmét hosszabb időtávon keresztül. | |
| 4.5. Személyek, pártok, csoportok szerepének felismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában | - Legyen képes kapcsolatot találni történelmi események és szereplők között. - Legyen képes bemutatni források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét. | - Legyen képes több szempontból bemutatni történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét. - Legyen képes értelmezni az ugyanazon eseményeket, személyeket többféleképpen, illetve ellentmondásosan bemutató állításokat. Legyen képes bemutatni érvekkel alátámasztott véleményeket az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről. |
| 4.6. | - Legyen képes problémaközpontúan rendszerezni tanult ismereteit | - Legyen képes megkülönböztetni a történelmi események, |
| Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása | és a forrásból gyűjtött információkat. - Legyen képes problémaközpontúan bemutatni történelmi eseményeket és jelenségeket. - Legyen képes komplex módon összerendezni, bemutatni, magyarázni, értékelni a múltról szóló információkat és a történelmi események és változások leírásait egy megadott kérdés szerint. | összefüggések lényeges és kevésbé lényeges elemeit. - Tudjon érveket gyűjteni és bemutatni feltevések mellett és ellen, az érveket kritikailag értékelni. |
| 4.7. Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre | - Legyen képes felismerni egy megadott általános szabály érvényesülését valamely forrásban megjelenő konkrét esetben. - Legyen képes bemutatni az eseményeket, jelenségeket a felismert történelmi kontextus figyelembe vételével többféle szempontból, többféle forrás alapján. - Legyen képes alátámasztani vagy cáfolni egy történelmi kérdésre adott válaszát érvekkel és a források vizsgálatán alapuló következtetésekkel és bizonyítékokkal. | - Legyen képes besorolni konkrét jelenségeket általános fogalmi kategóriákba. |
| 4.8. A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor | - Legyen képes megállapítani, hogy egy történelmi jelenség mely kulcsfogalmak alapján értelmezhető. - Legyen képes történelmi jelenségeket bemutatni kulcsfogalmak felhasználásával. | - Legyen képes történelmi jelenségeket értelmezni és értékelni történelmi kulcsfogalmak felhasználásával. |
B) TÉMAKÖRÖK
A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel.
Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.
Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körére vonatkozóan a kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei példaként értelmezendőek.
1. Az ókor és kultúrája
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1. Poliszok ókori Hellászban | Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. | |
| 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában | Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. | Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. |
| 1.3. Az európai kultúra alapjai | A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A zsidó vallás fő jellemzői. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai. | Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). A kereszténység államvallássá válása. |
2. A középkor
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban | A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika. | A Frank Birodalom történetének főbb állomásai. |
| 2.2. A középkori egyház | A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) - együttműködés és konfliktusok. | A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek). |
| 2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában | A középkori város és a céhes ipar. | A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban. |
| 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom | Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. | Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői. |
| 2.5 A középkor kultúrája | A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra. | Művelődés és írásbeliség a középkorban. |
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1. A magyar nép története az államalapításig | A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. | A honfoglaló magyarság életmódja. |
| 3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora | Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. | Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. Az Aranybulla. |
| 3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora | A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején. | I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája. |
| 3.4. A Hunyadiak | Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. | Hunyadi János törökellenes harcai. |
4. Szellemi, társadalmi éspolitikai változások a kora újkorban (1492-1789)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1. A földrajzi felfedezések és következményei | A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői. | A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása. |
| 4.2. Reformáció és katolikus megújulás | A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői. | |
| 4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században | Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában. | A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. |
| 4.4. A felvilágosodás kora | A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. | Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. |
| 4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században | Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). | |
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése | A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk (1541-1568). | A három országrész berendezkedése. |
| 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora | Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. | Bethlen Gábor fejedelemsége. |
| 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc | A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. | Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról. |
| 5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban | Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai. | |
| 5.5. Művelődés, egyházak, | Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. | |
| iskolák |
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk | Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései. | A napóleoni háborúk fordulópontjai. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán. |
| 6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában | A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői. | Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása. |
| 6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért | A szövetségi rendszerek kialakulása. | Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. |
| 6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai | Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. | Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) |
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1. A reformkor | A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. | A nemzeti eszme a reformkorban. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. |
| 7.2. Forradalom és szabadságharc | A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. | Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben. |
| 7.3. A kiegyezés és a dualizmus | A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése. | A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat). |
| 7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában | Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. | Budapest világvárossá fejlődése. Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában. Egyenlőség és emancipáció. |
8. A világháborúk kora (1914-1945)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 8.1. Az első világháború és következményei | Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer. | |
| 8.2. Gazdaság, társadalom és életmód | Életmód és mindennapok a 20. század első felében. A világgazdasági válság és a New Deal. | |
| 8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus | A náci Németország legfőbb jellemzői. | Az olasz fasizmus jellemzői. |
| 8.4. A kommunista diktatúra | A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban. | |
| 8.5. A második világháború | A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt. | A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei. |
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon | A trianoni békediktátum és következményei. | Magyarország az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. |
| 9.2. A Horthy-korszak | Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. | A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. |
| 9.3. Művelődési viszonyok és társadalom | Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a "zsidókérdés" Magyarországon. | A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika. |
| 9.4. Magyarország a második világháborúban | Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon. | Magyarország a náci birodalom árnyékában. A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. |
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 10.1. A kétpólusú világ kialakulása | A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. | Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnam). |
| 10.2. A "harmadik világ" | A gyarmati rendszer felbomlása Indiában. A Kínai Népköztársaság létrejötte. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. | |
| 10.3. A kétpólusú világrend megszűnése | A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése. | |
| 10.4. Az európai integráció | Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése. | Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés). |
| 10.5. A globális világ sajátosságai | A globális világgazdaság ellentmondásai. | A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. |
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak | Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban. | Magyarország szovjetizálása (1945-1949). |
| 11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc | Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás. | A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. |
| 11.3. A Kádár-korszak | A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. | A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. |
| 11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés | A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való áttérés és következményei. | A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011). |
| 11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság | A határon túli magyarság 1945-től. | Demográfiai változások Magyarországon 1945-től. |
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás | A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. A szociális ellátórendszer fő elemei. | Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek. Nemzetiségek Magyarországon. |
| 12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai | Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei. | |
| 12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek | A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek). A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése. | Az állam gazdasági szerepvállalása. A pénzpiac működése. A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | középiskolai történelmi atlasz | NINCS | II. részhez vizsgázónként szükséges a középiskolai történelmi atlasz | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | legalább három példány helyesírási szótár | középiskolai történelmi atlasz | legalább három példány helyesírási szótár | középiskolai történelmi atlasz |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tematika | NINCS | tematika |
| Határidő | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 15 perc | |
| Feladatsor | Egy problémaközpontú tétel kifejtése | |
| I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása | II. Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása | |
| 50 pont | 50 pont | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Mindegyik feladat valamely forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól.
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.
| Példák a lehetséges feladattípusokra |
| 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével |
| 2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása |
| 3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése |
| 4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból |
| 5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz vagy egy államhoz |
| 6. Térképekről információk gyűjtése |
| 7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása |
| 8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével |
| 9. Célok és következmények megkülönböztetése |
| 10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése |
| 11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések |
| következményeiről |
| 12. Komplex forráselemző feladat |
Szöveges (kifejtendő) feladatok
Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint kell kijelölni:
1. Az ókortól 1849-ig
2. 1849-től napjainkig
Ezekben a feladatokban a vizsgázóknak néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteniük a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) segítségével kell a vizsgázóknak megválaszolni a feltett kérdést.
A feladatsor kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:
1. Rövid feladatot, amelyet kb. 100-130 szóban, (kb. 12-16 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.
2. Hosszú feladatot, amelyet kb. 210-260 szóban, (kb. 26-32 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.
A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania:
- egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül;
- egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül;
Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia.
(A vizsgázónak a feladatválasztást a feladatlapon jelölnie kell.)
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. A feladatsor egészében az alábbi arányok érvényesülnek: Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40 %
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi kb. 25 % alapismeretek
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és kb. 25 % gazdasági ismeretek
Eszme- és vallástörténet kb. 10%.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szaktanára javítja és értékeli. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli vizsgán elérhető 100 pont 50 %-a az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, 50 %-a a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el.
A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumait az alábbi táblázat rögzíti.
| Rövid feladat | Hosszú feladat |
| Feladatmegértés | Feladatmegértés |
| Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás | Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás |
Ha a feladatmegértésre 0 pontot kap a vizsgázó, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összpontszáma is 0 pont.
A szöveges feladat megszerkesztettsége, nyelvhelyessége a "kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása" kritérium keretein belül kerül értékelésre.
Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén az alábbiak szerint kell eljárni:
- ha a vizsgázó választása egyértelmű, de rossz, akkor úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érje;
- ha a vizsgázó kettőnél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet, amelyet tétele kifejtése közben használhat.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ez esetben a téma kifejtését segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.
A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-22 tételt tartalmaz.
A szóbeli tételsorokat minden évben legalább 20%-ban módosítaniuk kell (pl. a címeket, a feldolgozási szempontokat, a forrásokat).
A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
A szóbeli tételsor formai jellemzői
A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni.
A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A tételek megfogalmazása ösztönöz a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tétel 3-6 forrást tartalmaz.
A szóbeli tételek három-négy feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és a megadott, különböző típusú források értelmezését is elvárják a tétel kifejtésekor.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A szóbeli vizsga témakörei
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek Népesség, település, életmód
Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek Politikai berendezkedések a modern korban Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad témakör
A vizsgabizottságot működtető intézményeknek lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes vizsgabizottságot működtető intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom - reform - kompromisszum; etnikum - nemzet - nemzetiség).
A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60 %-ban a magyar, kb. 40 %-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.
Amennyiben a vizsgázók között olyan vizsgázó is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti a szabad témakör alóli felmentését.
A vizsgabizottságot működtető intézménynek minden vizsgaidőszak előtt nyilvánosságra kell hoznia a követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, amely a témakörhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A tematikában kb. 2022 címet kell megfogalmazni és kiadni, amelyek alapján az egyes tételeket ki kell jelölni.
- pl. témakör: nemzetközi konfliktusok és együttműködés
tematika (korszak): Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege)
tétel: Mutassa be az első világháború főbb frontjait és az első világháború jellemzőit a megadott források alapján!
A tételsort nem lehet előzetesen kiadni, a tételeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg. A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés az egyes tételekhez - az alábbi szempontok alapján készített - értékelési útmutató alapján történik. A szóbeli tételek értékelési útmutatóit a vizsgabizottságot működtető intézmény
készíti el.
A feladat megértése 4 pont
Tájékozódás térben és időben 6 pont
Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 10 pont
Ismeretszerzés, források használata 12 pont
Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú 18 pont gondolkodás
Összesen 50 pont
Ha a feladatmegértés 0 pont, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összpontszáma is 0 pont.
A szóbeli felelet felépítettsége, világossága, nyelvhelyessége a "kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása" kritérium keretein belül kerül értékelésre.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 240 perc | 20 perc | |
| Feladatsor | Egy problémaközpontú tétel kifejtése | |
| I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása | II. Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása | |
| 100 perc | 140 perc | |
| 50 pont | 50 pont | |
| 100 pont | 50 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó az I. (100 perc) és a II. (140 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok
A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Mindegyik feladat valamely forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól.
Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.
| Példák a lehetséges feladattípusokra |
| 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével |
| 2. Források alapján egyszerű következtetések, értékelések megfogalmazása |
| 3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése |
| 4. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, |
| elemzése |
| 5. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása |
| 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez |
| 7. Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása |
| 8. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása |
| 9. Események közötti sorrendiség |
| 10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése |
| 11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése |
| 12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések |
| következményeiről |
| 13. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása |
| 14. Komplex forráselemző feladat |
Szöveges (kifejtendő) feladatok
Az írásbeli vizsga szöveges feladatait az alábbi kronológiai szakaszolás szerint kell kijelölni:
1. Az ókortól 1849-ig
2. 1849-től napjainkig
3. Komplex feladat az ókortól napjainkig
Ezekben a feladatokban a vizsgázóknak néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteniük a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciákra és témakörökre irányulnak. Minden feladat valamely forrás feldolgozását, értelmezését várja el a vizsgázóktól.
A feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:
1. Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.
2. Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.
3. Komplex feladatot (amely irányulhat például valamely, több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítására, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetésére), amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.
A feladatlap a vizsgaleírásban meghatározott korszakokra vonatkozóan
- 2 rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül egy az 1849 előtti, egy pedig az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos),
- 2 hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül egy az 1849 előtti, egy pedig az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és
- 2 komplex feladatot tartalmaz.
A vizsgázónak a hat feladatból hármat kell választania: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia. Ha a vizsgázó által választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéjének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia.
(A vizsgázónak a feladatválasztást a feladatlapon jelölnie kell.)
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli feladatsort kb. 60 %-ban a magyar, kb. 40 %-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. A feladatsor egészében az alábbi arányok érvényesülnek: Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40 %
Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi kb. 25 %
alapismeretek
Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és kb. 25 %
gazdasági ismeretek
Eszme- és vallástörténet kb. 10 %.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50 %-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50 %-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el.
A szöveges (kifejtendő) feladatok értékelési kritériumai:_
| Rövid feladat | Hosszú feladat |
| Feladatmegértés | Feladatmegértés |
| Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás | Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás |
Ha a feladatmegértés 0 pont, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összpontszáma is 0 pont.
A szöveges feladat megszerkesztettsége, nyelvhelyessége a "kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása" kritérium keretein belül kerül értékelésre. Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén az alábbiak szerint kell eljárni:
- ha a vizsgázó választása egyértelmű, de rossz, akkor úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érje;
- ha a vizsgázó háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó vázlatot készíthet, amelyet tételének kifejtésekor használhat.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ez esetben a téma kifejtését segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.
A tételsorok minden vizsganapra témakörönként három-négy tételt, összesen 20-22 tételt tartalmaznak. Egy-egy vizsgaidőszak minden vizsganapjára más-más szóbeli tételsor készül.
Az országos vizsgaközpontnak a május-júniusi vizsgaidőszakra a témakörök szerinti szóbeli tematikát az előző évihez képest legalább 30 %-ban módosítania kell.
A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
A szóbeli tételsor formai jellemzői
A tételsort a szóbeli vizsgához előírt témakörökbe rendezve kell elkészíteni.
A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára.
A szóbeli tételek három-öt feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és a megadott, különböző típusú források értelmezését is elvárják a tétel kifejtésekor.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A szóbeli vizsga témakörei:
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek Politikai berendezkedések a modern korban Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok kb. 60 %-ban a magyar, kb. 40 %-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozzon.
A tételsort nem lehet előzetesen kiadni, a tételeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg.
Minden vizsgaidőszak előtt az országos vizsgaközpontnak nyilvánosságra kell hoznia a követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, mely a témakörökhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A tematikában kb. 30 címet kell megfogalmazni és kiadni, mely alapja az egyes tételek kijelölésének.
- pl. témakör: politikai intézmények, eszmék, ideológia
tematika (résztéma): a 19. sz. uralkodó eszméi
tétel: Elemezze a marxizmus történelemszemléletét a megadott források és szempontok alapján!
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli feleletek értékelése az egyes tételekhez készített részletes, központi értékelési útmutató alapján történik. Az útmutatók az alábbi szempontok alapján rögzítik a feladatmegoldáskor elvárható műveleteket és tartalmi elemeket.
A feladat megértése 4 pont
Tájékozódás térben és időben 6 pont
Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 10 pont
Ismeretszerzés, források használata 12 pont
Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és 18 pont problémaközpontú gondolkodás
Összesen 50 pont
Ha a feladatmegértés 0 pont, akkor a feladat a további szempontok szerint nem értékelhető, összpontszáma is 0 pont.
A szóbeli felelet felépítettsége, világossága, nyelvhelyessége a "kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása" kritérium keretein belül kerül értékelésre."
17. Az R. Mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"ÉLŐ IDEGEN NYELV
A vizsgakövetelmény minden élő idegen nyelv érettségi vizsgájának részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A dokumentum konkrét nyelvi példákat nem tartalmaz.
Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.
A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.
A követelmények az Élő idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje a B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.
| Európa Tanács | Érettségi vizsga |
| C2 Mesterszint | |
| C1 Haladó szint | |
| B2 Középszint | Emelt szint |
| B1 Küszöbszint | Középszint |
| A2 Alapszint | |
| A1 Minimumszint |
Az Európa Tanács B1, B2 szintjeinek általános leírása:
| B2 | Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. |
| B1 | Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. |
A dokumentum az élő idegen nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben.
Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtanra és a szókincsre vonatkozó információk.
A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is.
A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az emelt szinten megjelenő követelményekbe a középszint követelményei is beleértendők.
A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK
1. Olvasott szöveg értése
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 1.1 Készségek | A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben | |
| a gondolatmenet lényegét megérteni | a gondolatmenetet követni | |
| véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni | véleményeket, érvelést követni | |
| egyes részinformációkat kiszűrni. | az információkat megfelelő részletességgel megérteni | |
| a szerző álláspontjára következtetni | ||
| a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. | ||
| A vizsgarészben használt szöveg - autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. | ||
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 1.2 A szöveg jellemzői | rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos | hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb |
| hétköznapi nyelven íródott. | konkrét vagy elvont témájú. | |
| 1.3 Szövegfajták | utasítások (pl. használati utasítások) | publicisztikai írások. |
| tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet) | ||
| levelek | ||
| újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) | ||
| ismeretterjesztő szövegek | ||
| egyszerű elbeszélő szövegek | ||
| irodalmi szövegek. | ||
2. Nyelvhelyesség
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 2.1 Készségek | A vizsgázó képes | |
| gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. | változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. | |
| A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, - autentikus, esetleg szerkesztett, - tartalma, szerkezete, nyelve világos, - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, | ||
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 2.2 A szöveg jellemzői | rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos | hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb |
| hétköznapi nyelven íródott. | konkrét vagy elvont témájú. | |
3. Hallott szöveg értése
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 3.1 Készségek | A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg | |
| gondolatmenetét nagy vonalakban követni | gondolatmenetét részleteiben is követni | |
| egyes tényszerű részinformációkat megérteni. | megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára | |
| megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. | ||
| A vizsgarészben használt szöveg - autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), - tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, - egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, - akusztikai minősége kifogástalan, - hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. | ||
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 3.2 A szöveg jellemzői | hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik | változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező |
| normál tempójú | természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú | |
| a standard kiejtés(ek)hez közel álló. | tartalmilag és szerkezetileg összetett. | |
| 3.3 Szövegfajták | közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban) | általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. |
| rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, menetrend) | ||
| utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron) | ||
| médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír) | ||
| beszélgetések, telefonbeszélgetések | ||
| műsorrészletek | ||
| riportok, interjúk | ||
| beszámolók. | ||
4. íráskészség
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 4.1 Készségek | A vizsgázó képes - a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), | |
| ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni | a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni | |
| meglévő szókincsét változatosan használni | álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni | |
| a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni | a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni | |
| a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani | ||
| az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni | a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. | |
| egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. | ||
| 4.2 Szövegfajták | személyes jellegű közlés (pl. e-mail, | olvasói levél |
| üzenet, blog, naplóbejegyzés) | ||
| meghívó | cikk (diák)újság számára. | |
| magánjellegű vagy intézménynek pl. | ||
| nyelviskolának) szóló levél. |
5. Beszédkészség
| VIZSGASZINTEK | ||
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) | |
| 5.1 Készségek | A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), - a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), - a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni). | |
| az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni | folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet | |
| gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatasan kifejteni, | ||
| ismerős témáról folyó társalgásban részt venni | a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni | |
| kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani | folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban | |
| viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről | bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani | |
| elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni | ||
| érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. | enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni. | |
B) TÉMAKÖRÖK
Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.
A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.
C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK
1. Kommunikációs helyzetek
A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban, illetve írásban mindkét szinten.
| Helyzet | Szerep |
| Áruházban, üzletben, piacon | vevő |
| Családban, családnál, baráti körben | vendéglátó, vendég |
| Étteremben, kávéházban, vendéglőben | vendég, egy társaság tagja |
| Hivatalokban, rendőrségen | ügyfél, állampolgár |
| Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában | vendég |
| Iskolában | tanuló, iskolatárs |
| Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban | vendég, látogató, egy társaság tagja |
| Országhatáron | turista |
| Orvosnál | beteg, kísérő |
| Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) | ügyfél |
| Szünidei munkahelyen | munkavállaló |
| Tájékozódás az utcán, útközben | helyi lakos, turista |
| Telefonbeszélgetésben | hívó és hívott fél |
| Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) | utas, útitárs |
2. A kommunikációs szándékok listája
A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.
A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.
| 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok |
| Megszólítás és arra reagálás |
| Köszönés, elköszönés és arra reagálás; Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás |
| Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás |
| Levélben megszólítás, elbúcsúzás |
| Szóbeli üdvözletküldés |
| Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; Köszönet és arra reagálás |
| Bocsánatkérés és arra reagálás |
| Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás |
| 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Hála |
| Sajnálkozás, csalódottság |
| Öröm |
| Elégedettség, elégedetlenség |
| Csodálkozás |
| Remény |
| Félelem, aggodalom; Bánat, elkeseredés; Együttérzés |
| 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok |
| Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás |
| Érdeklődés, érdektelenség |
| Tetszés, nem tetszés |
| Valaki igazának elismerése, el nem ismerése; Egyetértés, egyet nem értés |
| Helyeslés, rosszallás |
| Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása; Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás; Közömbösség |
| ígéret |
| Akarat, szándék, terv; Kívánság, óhaj |
| Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség; Bizonyosság, bizonytalanság |
| Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt; Kritika, szemrehányás |
| 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok |
| Dolgok, személyek megnevezése |
| Dolgok, események leírása |
| Információkérés |
| Igenlő vagy nemleges válasz; Tudás, nem tudás; Válaszadás elutasítása; |
| Bizonyosság, bizonytalanság; Ismerés, nem ismerés; Feltételezés |
| Emlékezés, nem emlékezés |
| Indoklás (ok, cél) |
| 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok |
| Kérés, kívánság; Felszólítás, tiltás, parancs; Javaslat és arra reagálás |
| Rendelés |
| Meghívás és arra reagálás; Kínálás és arra reagálás |
| Reklamálás |
| Tanácskérés, tanácsadás; Figyelmeztetés |
| Engedély kérése, megadása, megtagadása |
| Segítségkérés és arra reagálás; Segítség felajánlása és arra reagálás |
| 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) |
| Visszakérdezés, ismétléskérés |
| Nem értés |
| Betűzés kérése, betűzés |
| Felkérés lassabb, hangosabb beszédre; Beszélési szándék jelzése |
| Téma bevezetése, témaváltás |
| Félbeszakítás, megerősítés, igazolás |
| Körülírás |
| Példa megnevezése |
| Beszélgetés lezárása |
D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS
1. Nyelvtani szerkezetek
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) |
| A vizsgázó megérti, és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, | A vizsgázó változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban |
| ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál | viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát |
| az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait. | szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani |
| árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait. | |
2. Szókincs
| VIZSGASZINTEK | |
| Középszint (B1) | Emelt szint (B2) |
| A vizsgázó megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével | A vizsgázó megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról |
| jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák | a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz |
| a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. | kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. |
A vizsga szókincsének alapjául a mindenkori mai köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 117 pont | 33 pont | 120 pont | 30 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | nyomtatott szótár csak a IV. részhez (íráskészséghez) | NINCS | nyomtatott szótár csak a IV. részhez (íráskészséghez) | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | CD-lejátszó a III. részhez (hallott szöveg értéséhez) | NINCS | CD-lejátszó a III. részhez (hallott szöveg értéséhez) | NINCS |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 180 perc | 15 perc | |||
| 117 pont | 33 pont | |||
| I. feladatlap | II. feladatlap | III. feladatlap | IV. feladatlap | |
| 60 perc | 30 perc | 30 perc | 60 perc | |
| 33 pont | 18 pont | 33 pont | 33 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének, az emelt szintű a B2 szintjének felel meg.
A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.
Értékelés
- Az írásbeli vizsgarész egyes vizsgarész-összetevőinek értékelése egymástól független.
- Az írásbeli vizsgarész minden vizsgarész-összetevőjében csak a célzottan mért készséget értékeljük.
- A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.
- Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.
- Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevők javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.
- Az Íráskészség vizsgarész-összetevő és a Beszédkészség vizsgarész értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.
- Az írásbeli vizsgarész-összetevőkben, illetve a szóbeli vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.
| Összetevő | Időtartam (perc) |
| Olvasott szöveg értése | 60 |
| Nyelvhelyesség | 30 |
| 15 perc szünet | |
| Hallott szöveg értése | 30 |
| Íráskészség | 60 |
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Íráskészség vizsgarész-összetevőkben a megadott szószám helyett egyes nyelvekben - többek között az arab, a kínai, a japán és a héber esetében - használt eltérő írásjegyek miatt - nyelvspecifikusan a karakterszám értendő.
Olvasott szöveg értése
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.
A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie a céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben
- a gondolatmenet lényegét megérteni,
- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,
- egyes részinformációkat kiszűrni. A felhasznált szöveg
- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
- rövid, tartalma és szerkezete világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök (Részletes követelmények) című rész az irányadó,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
- hétköznapi nyelven íródott.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
- utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),
- tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),
- elektronikus és nyomtatott levelek,
- elektronikus és nyomtatott újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
- ismeretterjesztő vagy egyszerű, elbeszélő (modern szépirodalmi) szövegek.
A feladatsor jellemzői
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
- feleletválasztás,
- igaz/hamis állítás,
- egymáshoz rendelés, pl.
- cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,
- kérdés és felelet egymáshoz rendelése,
- szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,
- vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,
- csoportosítás megadott kategóriák szerint,
- képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,
- a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,
- szöveg részeinek sorrendbe rakása,
- hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),
- hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján,
- rövid választ igénylő nyitott kérdések.
Az írásbeli feladatlap feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.
A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme (az egyes nyelvek sajátosságaitól függően) 1000-1200 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll.
A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
Nyelvhelyesség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet
- autentikus, esetleg szerkesztett,
- rövid; tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök (Részletes követelmények) című rész az irányadó,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A feladatsor jellemzői
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
- hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),
- a szövegből kivett mondatrészlet helyének azonosítása szövegkohéziós eszközök segítségével,
- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
- megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,
- szövegtranszformáció megadott szempontok alapján.
Az írásbeli feladatlap feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.
A feladatsor 3-4 feladatból, összesen 20-25 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.
Az összes feladat szövegre épül.
A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
Hallott szöveg értése
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.
A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie a céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
- lényegét megérteni,
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.
A felhasznált szöveg
- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök (Részletes követelmények) című rész az irányadó,
- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,
- akusztikai minősége kifogástalan,
- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
- hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik,
- normál tempójú,
- a standard kiejtés(ek)hez közel álló.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),
- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),
- utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),
- médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),
- beszélgetések, telefonbeszélgetések,
- műsorrészletek, riportok, interjúk,
- beszámolók,
- ismeretterjesztő szövegek.
A feladatsor jellemzői
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
- feleletválasztás,
- igaz/hamis,
- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),
- események sorrendjének megállapítása,
- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,
- táblázat kitöltése,
- hiányos mondatok kiegészítése,
- rövid választ igénylő nyitott kérdések,
- ténybeli hibák azonosítása, javítása.
Az írásbeli feladatlap feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.
A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 6-9 perc. A feladatsor 20-25 itemből áll.
A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg, a második meghallgatásnál megszakításokkal.
A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva. A hangfelvétel tartalmazza a feladat meghatározását, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladat-meghatározások szó szerint megegyeznek.
Íráskészség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó
- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: Témakörök című részt),
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.
A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek
- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,
- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,
- szövegfajtája meghatározott,
- tematikusan megfelelnek a vizsgázói populáció élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:
- rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás,
- e-mail,
- meghívó,
- magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
A feladatsor jellemzői
A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök (Részletes követelmények) című listákra épülnek.
Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.
A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:
- meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,
- verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, blogbejegyzések, internetes hozzászólások, szórólapok) alapján történő szövegalkotás, illetve azokra való reagálás,
- vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok) alapján történő szövegalkotás.
Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati, illetve nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához.
A vizsga két feladatból áll.
Az első feladat interakciós és tranzakciós szöveg. Ebben a feladatban a vizsgázó verbális, illetve vizuális segédanyagra reagálva, három irányító szempont alapján 80-100 szó terjedelmű közlést hoz létre.
A második feladatban a vizsgázó hosszabb leíró, vagy véleménykifejtő szöveget hoz létre négy irányító szempont alapján. Az írás terjedelme 100-120 szó.
A feladatok, az irányító szempontok és a segédanyagok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
A feladatok megoldása során egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Olvasott szöveg értése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi Javításiértékelési útmutató alapján történik.
Nyelvhelyesség
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.
A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi Javításiértékelési útmutató alapján történik.
Hallott szöveg értése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
A vizsgadolgozatban szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi Javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Íráskészség
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tételekhez vizsgáztatói és vizsgázói példány készül. A kihúzott tétel az összes feladatot tartalmazza. Egy tétel feladatainak különböző témakörökhöz kell tartozniuk. A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.
A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a feladatok végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére a 2. és a 3. feladat megkezdése előtt. A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Beszédkészség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.
A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes vizsgakövetelmények:
Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
A tételsor jellemzői
A tételben előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.
A feladatok tematikusan megfelelnek a vizsgázói populáció élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
A vizsga három feladatból áll. (A vizsga néhány rövid, ráhangoló kérdéssel kezdődik. Az itt elhangzottakat nem értékelik.) A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:
- társalgás,
- szerepjáték,
- önálló témakifejtés verbális vagy vizuális segédanyagok alapján.
A társalgási feladatban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás egy témát érint. A feladathoz készült vizsgáztatói példány tartalmazza az előre megtervezett kérdéseket is. Ehhez a vizsgafeladathoz a vizsgázó nem kap tétellapot, a vizsgáztató által feltett, a témakörhöz kapcsolódó kérdésekre kell reagálnia.
A szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (tranzakciót vagy interakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A szerep minden esetben reális, alkalmazkodik a vizsgázó személyéhez, életkorához. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett kérdéseket is. A szerepjáték feladat-meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A szóbeli vizsgán az aktív szerepet a vizsgázó játssza.
Az önálló témakifejtés feladatban a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolatait, véleményét összefüggően kifejtenie verbális vagy vizuális segédanyagok alapján. A vizsgázónak ebben a feladatban vagy két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie egy adott témáról, vagy csak irányító szempontok alapján. Az önálló témakifejtés feladatban a vizsgázó számára készült tétellap tartalmazza a témát, adott esetben a képeket az irányító szempontokkal vagy kizárólag az irányító szempontokat. Az irányító szempontok egyrészt segítségül szolgálnak, másrészt megakadályozzák, hogy a vizsgázó előre megtanult szövegeket mondjon el. A vizsgáztató szükség esetén segítő kérdéseket tehet föl. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket is. A feladatok és a verbális segédanyagok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
A szaktanárnak a szóbeli tételeket úgy kell összeállítani, hogy azok minden témakört (10) lefedjenek. Ha a vizsgázók száma 10-nél kevesebb, akkor minimum 10 tételt, ha 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tételt kell készítenie. Az előző évben felhasznált szóbeli tételsor legalább 10%-át a tapasztalatok alapján frissíteni kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |||
| 240 perc | 20 perc | |||
| 120 pont | 30 pont | |||
| I. feladatlap | II. feladatlap | III. feladatlap | IV. feladatlap | |
| 70 perc | 50 perc | 30 perc | 90 perc | |
| 30 pont | 30 pont | 30 pont | 30 pont | |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg.
| Vizsgarész | Időtartam (perc) |
| Olvasott szöveg értése | 70 |
| Nyelvhelyesség | 50 |
| 15 perc szünet | |
| Hallott szöveg értése | 30 |
| Íráskészség | 90 |
Értékelés
- Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.
- Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.
- A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.
- Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutatók alapján történik.
- Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.
- Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.
- Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Íráskészség vizsgarészekben a megadott szószám helyett (az egyes nyelvekben - többek között az arab, a kínai, a japán és a héber esetében - használt eltérő írásjegyek miatt) nyelvspecifikusan a karakterszám értendő.
Olvasott szöveg értése
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.
A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie a céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben
- a gondolatmenetet követni,
- véleményeket, érvelést követni,
- az információkat megfelelő részletességgel megérteni,
- a szerző álláspontjára következtetni,
- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.
A felhasznált szöveg
- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
- tartalma és szerkezete világos,
- konkrét vagy elvont témájú,
- a szintnek megfelelően nyelvileg és tartalmilag összetett,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök (Részletes követelmények) című rész az irányadó,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
- utasítások (pl. használati utasítások),
- tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),
- elektronikus és nyomtatott levelek,
- elektronikus és papíralapú újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
- ismeretterjesztő vagy elbeszélő (modern, szépirodalmi) szövegek,
- publicisztikai írások.
A feladatok jellemzői
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
- feleletválasztás,
- igaz/hamis állítás,
- egymáshoz rendelés, pl.
- cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,
- kérdés és felelet egymáshoz rendelése,
- szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,
- vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,
- csoportosítás megadott kategóriák szerint,
- képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján,
- a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,
- szöveg részeinek sorrendbe rakása,
- hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy a nélkül),
- hiányos szöveg összefoglalásának kiegészítése,
- (rövid választ igénylő) nyitott kérdések.
Az írásbeli feladatlap feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.
A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1300-1500 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll. A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
Nyelvhelyesség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet
- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,
- autentikus, esetleg szerkesztett,
- tartalma és szerkezete világos,
- nyelvileg és tartalmilag a B2 szintnek megfelelően összetett,
- konkrét vagy elvont témájú,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök (Részletes követelmények) című rész az irányadó,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.
Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplex nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.
A feladatok jellemzői
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
- hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),
- a szövegből kivett mondatrészlet helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével,
- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
- megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavak szövegbe illesztése,
- hibaazonosítás.
Az írásbeli feladatlap feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.
A feladatsor 4-5 feladatból, 30-35 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 700-900 szó. Az összes feladat szövegre épül.
A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
Hallott szöveg értése
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.
A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
- gondolatmenetét részleteiben is követni,
- egyes tényszerű részinformációt megérteni,
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.
A felhasznált szöveg
- autentikus vagy autentikus hangzású stúdiófelvétel,
- változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,
- természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,
- tartalmilag és szerkezetileg összetett,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök (Részletes követelmények) című rész az irányadó,
- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,
- akusztikai minősége kifogástalan,
- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
- közérdekű bejelentések, közlemények,
- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),
- utasítások,
- médiaközlemények (pl. rövid hír),
- beszélgetések, telefonbeszélgetések,
- műsorrészletek,
- riportok, interjúk,
- beszámolók,
- általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.
A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.
A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.
Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó, nyelvileg egyszerűbb szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak, a szövegek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg, és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.
A feladatok és a feladatsor jellemzői
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
- feleletválasztás,
- igaz/hamis állítás,
- események sorrendjének megállapítása,
- térképkövetés,
- űrlapok kitöltése,
- táblázatok kitöltése,
- hiányos mondatok kiegészítése,
- hiányos szöveg kiegészítése,
- (rövid választ igénylő) nyitott kérdések,
- ténybeli hibák azonosítása, javítása.
Az írásbeli feladatlap feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.
A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb
szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is.
A feladatokhoz felhasznált
szövegek együttes terjedelme 7-10 perc.
A feladatsor 20-25 itemből áll.
A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.
A feladatok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
A hangfelvétel tartalmazza a feladat meghatározását, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladat-meghatározások szó szerint megegyeznek.
Íráskészség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát B2 szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó
- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes vizsgakövetelmények:
Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Részletes vizsgakövetelmények:
Témakörök című részt),
- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,
- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,
- a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,
- a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.
A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek
- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,
- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,
- szövegfajtája meghatározott,
- tematikusan megfelelnek a vizsgázói populáció élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:
- magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, e-mail,
- blogbejegyzés,
- internetes hozzászólás,
- olvasói levél,
- cikk (diák)újság számára.
A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.
A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.
A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.
A feladatok és a feladatsor jellemzői
A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.
Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.
A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:
- meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,
- verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, internetes hozzászólások, blogbejegyzések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás, illetve azokra való reagálás,
- vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.
Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati, illetve nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához.
A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban három irányító szempont segítségével 120-150 szót, a második feladatban négy irányító szempont segítségével 200-250 szót kell írnia.
A feladatok meghatározása, az irányító szempontok és a segédanyagok az adott idegen nyelven vannak megfogalmazva.
A feladatok megoldása során egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Olvasott szöveg értése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási értékelési útmutató alapján történik.
Nyelvhelyesség
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.
A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javításiértékelési útmutató alapján történik.
Hallott szöveg értése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.
A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Íráskészség
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.
A két feladat értékelése egymástól független.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tételekhez vizsgáztatói és vizsgázói példány készül. A kihúzott tétel az összes feladatot tartalmazza. Egy tétel feladatainak különböző témakörökhöz kell tartozniuk. A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.
A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (feladatonként maximum fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.
A szóbeli tételsor 20 darab szóbeli tételből áll.
A tételek legalább 10%-át évente ki kell cserélni.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Beszédkészség
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.
A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
Tartalmi szerkezet
A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó
- a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
- a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani, ezen a szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.
A tételsor jellemzői
A szóbeli vizsgán előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.
A feladatok tematikusan megfelelnek a vizsgázói populáció élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
A vitafeladat meghatározása egyértelműen tartalmazza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A szóbeli vizsgán az aktív szerepet a vizsgázó játssza.
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő:
- társalgás,
- vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),
- önálló témakifejtés verbális illetve vizuális segédanyagok alapján.
A vizsga három feladatból áll. (A vizsgarész rövid, ráhangoló kérdésekkel kezdődik.
Az itt elhangzottakat nem értékelik.)
A társalgási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett kérdéseket is. Ehhez a vizsgafeladathoz a vizsgázó nem kap tétellapot, a vizsgáztató által feltett, a témakörhöz kapcsolódó kérdésekre kell reagálnia.
A vitafeladat során a vizsgázónak egy adott témához kapcsolódó provokatív állítást kell megvitatnia a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára a megadott 3-4 rövid irányító szempont alapján. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.
Az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. Ehhez verbális illetve vizuális segédanyagok (képek, rajzok, grafikonok stb.) állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket is.
A feladatok és a verbális segédanyagok az adott idegen nyelven vannak meghatározva.
A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független."
18. Az R. Mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"EMBERISMERET ÉS ETIKA
Az érettségi vizsgán számonkérhető tudásanyag mindkét szinten szervesen illeszkedik a kerettantervhez, valamint az általános érettségi követelményekhez. A két szinten azonban a vizsga felépítése lényeges különbséget mutat. Bár mind a két szinten megjelennek írásbeli és szóbeli követelmények, ezek jellege azonban nagymértékben különbözik egymástól.
A középszintű Emberismeret és etika oktatás nem a filozófiai etika fogalomrendszerének vagy az etikatörténet tárgyi ismeretanyagának elsajátíttatását célozza meg. A képzés inkább a szemléletformálásra, a problémaérzékenység elmélyítésére összpontosít. Ezért az értékelésben is arra helyezzük a hangsúlyt, mennyire képes a vizsgázó konkrét élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok értelmezése, elemző feldolgozása során alkalmazni a tanultakat. Ennek megfelelően a vizsgakövetelmények teljesítése önálló munkát, a tárgy kreatív, személyes meggyőződésen alapuló megközelítését igényli. Középszinten a vizsga írásbeli részét a vizsgázók egyéni projektek készítésével teljesítik. A projektvizsga témái központilag kerülnek meghirdetésre, s a vizsgázók e megadott témakörökön belül választhatnak. A vizsgázók ugyanakkor a szóbeli vizsgán esetelemzések során tesznek tanúbizonyságot az általuk megtanultak alkalmazásáról. A szóbeli vizsga másik eleme az egyéni projektmunka megvédése a vizsgabizottság előtt.
Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli vizsgán elvárjuk a vizsgázóktól - akik vélhetően ezen a területen kívánnak továbbtanulni -, hogy a kerettantervi követelményrendszer mélységében ismerjék a filozófia, illetve etika alapvető fogalomrendszerét, valamint az etikatörténet alapvető tárgyi ismeretanyagát. Az emelt szinten az írásbeli vizsga esszékérdésből és kisebb esetelemzésekből áll, míg a szóbelin a megadott tételsor alapján vizsgáznak, ami alkalmat ad elméleti felkészültségük, valamint az etika alapkérdéseiben szerzett jártasságuk bemutatására.
I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
A megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek.
A) KOMPETENCIÁK
Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai
Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (hol, milyen formában lelhető fel, követhető nyomon egy-egy etikai téma megjelenése). Különböző filmek, fotók, tárgyi emlékek, irodalmi szövegek, műalkotások újságok, történelmi dokumentumok, vallási rítusok, tudományos nézetek, társas kapcsolatok, metakommunikatív jelzések, hagyományok, népszokások, temetkezési kultúrák, öltözködés stb. hogyan mutatják be egyes korok morális viszonyait, szokásait.
Az absztrahálás képessége
- A hétköznapi, mindennapi moralitás és az etikai gondolkodásmód megkülönböztetése, az egyéni, mindennapi probléma általános szintű megfogalmazása.
- Az egyén és a társadalom moralitásának megkülönböztetése.
- A különböző korok tudományának, művészetének, filozófiájának, erkölcsének és etikájának (etikáinak) összehasonlítása, találkozási pontjainak felismerése.
Az értelmezés képessége
- Az információforrások értelmezése, összehasonlítása, megítélése következtetések levonása.
- Szövegértés és értelmezés, szövegalkotás. Ez magában foglalja, hogy a szövegek ismerete és az olvasó előzetes ismerete összekapcsolódik.
- Komplex ismeretek (globalitás, holisztikus szemlélet) alapján elemzés. Az érvelés képessége, a vitakészség
- Logikus, koherens, lineáris szövegalkotás.
- Különböző erkölcsi álláspontok megkülönböztetése.
- Önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás, ítélőképesség.
- Párbeszéd képessége, mások szempontjainak - előismeretének, érintettségének, céljának figyelembe vétele.
- Másokkal való együttműködés.
- A testbeszéd jelentőségének ismerete.
B) TÉMAKÖRÖK
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1. Az etika megalapozása | Jó és rossz fogalmának etikai értelmezése. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Hagyomány, szokás, erkölcs, törvény. Értelmezze ezeket a fogalmakat: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türelem, előítélet | Ismertesse a modern természetjogi, illetve emberi jogi álláspont lényegét. Ismertesse az utilitarizmus erkölcsfilozófiai álláspontját. |
| Tegyen különbséget kötelesség- és céletikák között. Tegyen különbséget formális és materiális etikai érvelésmód között. Magyarázza el, mi az értelme az univerzalizálhatóság követelményének a kanti kategorikus imperatívusz és a kortárs etikai elméletek esetében. | ||
| Hogyan jelenik meg az erkölcsi döntés személyessége és a felelősség kérdése az egzisztencialista, illetve fenomenológiai irányzatok felfogásában? | ||
| 2. Az erények és a jellem | Ismertesse az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamatát az | Magyarázza meg, mit értünk az ember történetiségén. |
| egyén szocializációja során, a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig. Mutassa be az európai civilizációban legáltalánosabban elfogadott alapértékeket. Ismertesse a velünk született adottságok, a körülmények, a felelősség, a helyes önismeret, az önfegyelem és az önnevelés szerepét a jellem fejlődésében. Értelmezzen és értékeljen megadott konkrét értékkonfliktusokat szándék és következmény szempontjából. | Ismertessen néhány elméletet az ember szabadsága és meghatározottsága közötti összefüggésre. Tegyen különbséget a szabadság fogalmának politikai és etikai értelme között. Példák segítségével mutasson be különböző szabadság- felfogásokat. Ismertesse az erény és a mérték fogalom jelentőségének megítélésében végbement változásokat az erkölcsi gondolkodás történetében. | |
| Értékelje az őszinteség erkölcsi jelentőségét. | ||
| 3. Társas kapcsolatok | Mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentőségét a természetben és a társadalomban. Értelmezze a szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes erkölcsi helyzeteit. | Mutassa be, miként jelenik meg az ember bűnössége és jóravalósága a zsidókeresztény hagyományban. Hasonlítsa össze, miként oldják fel a rossz tapasztalata és az erkölcsi világrendbe vetett hit közti ellentmondást a nagy világvallások. Foglaljon állást, mennyiben jelent önkorlátozást, mennyiben önkiteljesedést a mások iránti kímélet és részvét, a másokért hozott áldozat. Miként szolgálja a szeretetkapcsolat az én felfedezését, illetve meghaladását? |
| Keressen és értelmezzen példákat a házasélet erkölcsi konfliktusaira. Értelmezze az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi tudatosság szerepét a nemi párkapcsolatban. | ||
| 4. Erkölcs és társadatom | Tegyen különbséget erkölcs és jog között. Foglaljon állást az emberi alapjogok és kötelességek természetéről folyó vitában. | Hasonlítson össze a társadalmi igazságosságról alkotott, egymással ellenkező felfogásokat. |
| Érveljen a szólás szabadsága, |
| illetve korlátozása mellett és ellen. | ||
| Keressen példát az egyéni lelkiismeret, a család és a társadalom/állam illetékessége közötti lehetséges konfliktusokra. | ||
| Értelmezzen a gazdasági érdekek és erkölcsi értékek ellentmondására, illetve összhangjára vonatkozó megadott példákat. Milyen kulturális hagyományok érvényesülnek a munkaerkölcs területén. | ||
| Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi megítélésében kialakult főbb álláspontokat és érveket. | ||
| Jellemezze a más közösségekkel, illetve a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos etikus magatartás főbb vonásait. | ||
| 5. Vallás és erkölcs | Értelmezze az ember megkülönböztetett léthelyzetét és felelősségét az Ó- és Újszövetség alapján. Értelmezze a szeretet jelentőségét a zsidó-keresztény hagyományban, és ennek hatását az európai erkölcsi gondolkodásra. Értelmezze a személyes gondviselésbe vetett hit szerepét az individuális etika kibontakozásában. | Mutasson be vallás és erkölcs viszonyával kapcsolatos álláspontokat. Mutassa be a világvallások álláspontját a természethez való viszony, a törvénytisztelet tekintetében. |
| 6. Korunk erkölcsi kihívásai | Ismertessen néhány, a tudományos-technológiai változásokkal kapcsolatos erkölcsi problémát. | Milyen erkölcsi feltételei vannak egy fenntartható természeti és társadalmi állapot megteremtésének. |
| Ismertesse, milyen tényezők hatására vált a női és férfi szerepek kérdése közéleti témává korunkban. Mutassa be a pazarló gazdálkodás néhány környezeti, társadalmi, és kulturális következményét. | ||
| Ismertesse, milyen etikai dilemmákat vet fel az ember-állat | Fejtse ki véleményét, korunkban miért és mennyiben merült fel a |
| viszony, értelmezze ezeket az | jövő nemzedékek iránti |
| állattartás és az állatok | felelősség újraértelmezésének |
| hasznosításának különféle | igénye. |
| területein. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| (projekt) | (esetelemzés és projektvédés) | ||
| 15 perc (10 perc és 5 perc) | 240 perc | 20 perc | |
| 80 pont | 70 pont (50 pont és 20 pont) | 75 pont | 75 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| biztosítja | ||||
| A vizsgabizottságot | NINCS | középiskolai földrajz, illetve történelem atlasz | NINCS | középiskolai földrajz, illetve történelem atlasz |
| működtető | ||||
| intézmény | ||||
| biztosítja | ||||
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | vizsgaidőszakonként három projekttéma | NINCS | NINCS | témakörök |
| Mikor? | tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1. őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1. | NINCS | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 15 perc | ||
| egy téma önálló, évközi feldolgozása | esetelemzés 10 perc | projektvédés 5 perc |
| 50 pont | 20 pont | |
| 80 pont | 70 pont | |
Írásbeli vizsga (projekt)
Általános szabályok
A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja.
A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1 -jéig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-jéig kell nyilvánosságra hozni.
A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára.
Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A projektmunka leadásakor a vizsgázónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.
A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi.
A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje.
Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia.
Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai
A vizsga témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle - a helyi viszonyoknak megfelelő - megközelítést is lehetővé tesz.
A vizsga fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét - azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre - a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell.
A projektmunka jellemzői
A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó - a konzultációkat felhasználva - önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét.
A projektkészítés lehetséges műfajai
A projektek megvalósulását a vizsgázó különböző műfajok választásával oldhatja meg.
- Írásos dolgozat típusú projekt.
- Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.
- Szervezésen alapuló projekt.
írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, kérdőíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenő cikksorozatot.
Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthető megfelelőnek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10-12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12-15 oldal.
Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekten érjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot.
A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített műsor legalább 3-5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3-5 részből áll, a film legalább 5-20 percnyi, a fotósorozat - bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón -legalább 10-15 képből áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1 -3 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.
A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idő, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 30-35 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3-5 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Megjegyzés: A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető.
A projektmunka elkészítésének ajánlott menete
- a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,
- a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,
- bibliográfia készítése - a fontos irodalmak kiválasztása,
- tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,
- részfejezet készítése,
- a nyers változat elkészítése, leadása,
- bírálat,
- korrigálás,
- végleges produktum leadása.
A projektmunka értékelése
Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik.
A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is.
Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.
A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai:
- A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben 2 pont
- önálló témafeldolgozás
- A konzultációkon való részvétel 4 pont
- konzultációkon való aktív részvétel
- pontos felkészülés az elemzés,
- értékelés,
- összegzés elkészítéséhez
- Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű 14 pont alkalmazási ismeretek
- munkanapló folyamatos vezetése
- portfolió bemutatása
- hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása
- munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése
- konzultációkon megbeszélt határidők betartása
- nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése
- Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás 10 pont
- személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban
- a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés
- a szakirodalom megértése, értő feldolgozása
- a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat
Az egyes munkacsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik:
- Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható.
- A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít.
- Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő.
Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár illetve a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése alapján kell eljárni.
A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgán kerül sor a - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére. A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell.
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A középszintű szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételből áll.
A középszintű szóbeli érettségi vizsga két, jól elkülöníthető részből áll:
1. feladat: esetelemzést jelentő tételkifejtés
2. feladat: projektvédés
1. feladat
Az esetelemzési feladatokat tartalmazó tételsort, a részletes vizsgakövetelmény 2., 3., 5., 6., 7., 9. témaköreit figyelembe véve kell összeállítani. (A vizsgázó a többi témakörben szereplő fogalmi ismeretekről és érvelési módok alkalmazásának képességéről az eset feldolgozása közben adhat számot.)
Az esetelemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel a megadott szempontok alapján. A tételek forrása lehet bármilyen, a műveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye. A tétel az eset rövid leírásán kívül, kérdéseket tartalmaz, melyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.
2. feladat
A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre.
A vizsgabizottság, illetve elnök előzetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idő nem számít bele az érettségiző szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségiző munkáját.
A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelő tanár bátorítsa.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pontból és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze.
A kihúzott tétel értékelése
A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A tételkifejtés értékelésének szempontjai Tartalom: 45 pont Előadásmód: 5 pont
A tartalom (45pont) értékelésének szempontjai:
- a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással,
- a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat,
- a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel,
- felismeri-e az élethelyzetek, történelmi események, irodalmi példák kontextusában rejlő erkölcsi dilemmákat, morális indítékokat,
- képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.
Az előadásmód (5pont) értékelésének szempontjai:
- rendszerező és lényegkiemelő képesség,
- meggyőző érvelés,
- nyelvhelyesség.
A projektvédés értékelésének szempontjai
A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő.
A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani:
- a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása 6 pont
- a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése 4 pont
- szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása 4 pont
- a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés 4 pont
- a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség 2 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 20 perc |
| feladatsor | tétel kifejtése |
| 75 pont | 75 pont |
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az emelt szint tartalmi követelménye épít a filozófiai etika fogalomkészletére. A feladatok középpontjába az elméleti összefüggések felismerése és megértése áll.
A feladatsor és a feladatok jellemzői
Az emelt szintű írásbeli vizsga három jól elkülöníthető feladattípusból áll, ezek az esszé, esetelemzés, érvelés.
Esszé
Az esszé célja, hogy mérje a vizsgázó képességét az etikai problémák, szituációk, több szempontú megértésére, a tett vagy mulasztás egyéni és társadalmi következményeinek elemzésére.
A vizsgázónak képesnek kell lennie a sajátjától eltérő nézetek tárgyszerű bemutatására, az elvi és elméleti problémák gyakorlati alkalmazására. Egy feladatsorban legfeljebb három esszékérdés szerepelhet.
Esetelemzés
Az esetelemzés írásos formája a történelmi, illetve társadalomismereti források, illetve dokumentumok elemzéséhez hasonlítható.
Az esetelemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott etikai szempontok alapján.
A feladatok forrása lehet tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye. A feladat az eset rövid leírásán kívül kérdéseket tartalmaz, melyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.
Érvelés
A vizsgázó egy adott erkölcsi probléma mellett és ellen fogalmaz meg érveket.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az emelt szintű írásbeli vizsga feladatsorának javítása központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.
Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A szóbeli tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembe vételével kell összeállítani. A tétel egy rövid forráshoz vagy idézethez kapcsolódó téma kifejtése.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhető.
Az értékelésbe, a tartalmi elemek értékelése mellett, az előadásmód értékelése is beszámít.
A tartalom értékelési szempontjai:
- a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés,
- a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása,
- tételének megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás,
- a megközelítés sokszínűsége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezők feltárása, problémaközpontú bemutatás,
- önálló vélemény megalkotása, életszerű saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása.
Az előadásmód értékelési szempontjai:
- az előadásmód önállósága, folyamatossága, érthetősége,
- a kifejtés szerkezete,
- lényegkiemelő képesség,
- fogalomhasználat,
- stílus."
19. Az R. Mellékletének TERMÉSZETTUDOMÁNY fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"TERMÉSZETTUDOMÁNY
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Az Univerzum
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 1.1. Az idő 1.1.1. Az idő természete; időmérés | Ismerje a periodikus jelenségek (csillagászati, mechanikai, atomfizikai) és az időmérés kapcsolatát. | Mit tekinthetünk állandó periódusidejű mozgásnak? A Nap és Hold ciklusait? (ókor 1.1.3.); az inga lengésidejét? - Galilei; a kisugárzott fény hullámhosszát? (1.3.3.; 8.1.2. - SI). Milyen biológiai ciklusok ismertek és milyen összefüggésben állnak a csillagászati ciklusokkal? (3.4.1.; 4.2.2.) Mi a folyamatok egyirányúságának termodinamikai oka? |
| 1.1.2. A mozgások típusai | Ismerje fel a legalapvetőbb mozgástípusokat (egyenes vonalú egyenletes, egyenletesen gyorsuló, egyenletes körmozgás, rezgőmozgás, hullámmozgás), konkrét esetekben tudja jellemezni a megfelelő mennyiségekkel (sebesség, gyorsulás, periódusidő, frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz). Határozza meg és egyszerű példákon (numerikusan és grafikon-elemzéssel) alkalmazza konkrét mozgások esetében (egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás, egyenletes körmozgás) a leíráshoz szükséges fogalmakat, | Mi a gyorsulás oka? (1.3.1.) Milyen (közelítő) körmozgások tapasztalhatók a természetben? (1.1.3.) Milyen erő hatására? (1.3.5.) |
| összefüggéseket. Kvalitatív módon tudja leírni a hullámok terjedési tulajdonságait. | ||
| 1.1.3. Periodikus mozgások a csillagászatban; naptár | Mutassa be a nap- és a földközéppontú csillagászati világképeket (modelleket), a mellettük és ellenük felhozott legfontosabb érveket (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Kepler, Galilei). Magyarázza a napszakok és évszakok váltakozását. Tudjon a helyi idővel és zónaidővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Ismerje a Föld nevezetes szélességi köreit (Egyenlítő, térítők, sarkkörök) és az ezekhez kapcsolódó csillagászati időpontokat (napéjegyenlőségek, napfordulók). Mutassa be a naptárkészítés elvét, nehézségeit. | Mi az összefüggés időegységeink és a tapasztalt csillagászati jelenségek között? Hogyan magyarázhatók tapasztalataink a heliocentrikus világleírásban? (1.3.5.) Miként függ össze az időmérés a térképezéssel és a földrajzi zonalitással? (1.2.3.; 2.5.) |
| 1.1.4. Az Univerzum története | Ismertesse a csillagok életének fő szakaszait, az Ősrobbanás elméletének lényegét. | Mi a feltétele a fúzió megindulásának? (1.3.4.) Mi a szerepe ebben az égitest tömegének? (1.3.5.) Milyen elemek keletkezhetnek a csillagokban, illetve a szupernovákban? (8.2.3.) Hogyan függ ez össze a Földet és az élő szervezetet fölépítő molekulák összetételével? (6.5- 6.) |
| 1.2. A tér 1.2.1. A tér természete | Ismertesse az ókori szférikus világmodell (Arisztotelész) és a homogén tér (Newton) különbségét. | Mi a tapasztalt különbség "égi" és "földi" mozgások között (1.1.3.); hogyan ad egységes magyarázatot a fizika? (1.2.2.; 1.3.1.; 1.3.5.). |
| 1.2.2. A helyzet meghatározása | Ismerje a távolság, felszín és térfogat mértékegységeit, a tömegközéppont fogalmát és szabályos, homogén testek esetében meghatározásának | Mi a kapcsolat a Descartes-féle koordináták és a földrajzi koordináták között? (1.2.3.; 2.5.) |
| módját. Tudja, hogy egy pont helyzete hogyan határozható meg a derékszögű koordináta-rendszer segítségével. Ismertessen néhány geometriai módszert nagy távolságok mérésére (pl. háromszögek hasonlósága, Eratoszthenész földátmérő-mérése). Tudja, hogy az űrkutatás eszközei és eredményei hogyan alkalmazhatók a Föld és az Univerzum megismerésében. | ||
| 1.2.3. Térkép | Mutassa be a térkép és a tapasztalati világ kapcsolatát, a térképi ábrázolás jelentőségét. Tudja értelmezni a térkép jelrendszerét. Szaktérképek (tematikus térképek) alapján tudjon értelmezni természeti jelenségeket és azok összefüggéseit. Legyen képes egyszerű méretarány-számítási feladatok megoldására. | Mire használhatók a tematikus térképek? (2.1.; 2.3.1.; 2.3.3.; 2.4.1.; 2.5.; 3.4.1.) |
| 1.2.4. Távolságok és méretek az Univerzumban és a Naprendszerben | Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumok (galaktika, Naprendszer, csillag, bolygó, hold, üstökös, meteor) legalapvetőbb jellemzőit (méretük nagyságrendje, fényük, mozgásuk). Ismerje a Nap és a Hold fő jellemzőit, hatásukat a földi életre. Értse a nap- és holdfogyatkozás feltételeit, a holdfázisok okát. Értse a Föld helyzetének és az élet fönnmaradásának összefüggését. | Mi szabja meg az égi objektumok mozgását (1.3.5.); miként látszik pályájuk a Földről? (1.1.1.; 1.2.1.) Ez milyen földi élettani ciklusokat szabályoz (2.5.; 3.4.1.; 4.1.1.; 4.2.2.), és hogyan hat a tengerjárásra? (2.4.1.) Mi adja a csillagok fényét (8.2.3.); ennek milyen összetevői vannak? (1.3.3.) Hogyan melegíti fel a levegőt? (2.3.1.). Hogyan hat a Nap a növényekre (fotoszintézis: 1.3.3.; 5.2-3.; 7.4.2.), és melyek a túlzott UV sugárzás hatásai? (3.3.2.) Miből állnak (8.3.1.), mivé lesznek? (1.1.4.) |
| 1.3. Fizikai kölcsönhatások, átalakulások | Konkrét esetekben ismerje föl, hogy minden hatás két dolog kölcsönös viszonyában értelmezhető. | |
| 1.3.1. Mechanikai kölcsönhatások | Ismerje fel a konkrét testek esetében a mechanikai kölcsönhatásokat, tudja ezeket az erővel jellemezni, vektorábrával szemléltetni. Az alapvető mozgástípusokat tudja összekapcsolni a létrehozó erő jellemzőivel. Tudjon egyszerű méréseket (út, idő, erő, tömeg) végrehajtani, ezekből következtetéseket levonni, a mért értékekből egyszerűen származtatott mennyiségeket kiszámítani. Konkrét jelenségekben ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének megnyilvánulását. Ismerje a hang jellemzőit, az emberi hangképzés és hallás mechanikai hátterét. Tudja értelmezni a kölcsönhatás során bekövetkező energia- átalakulásokat (mozgási- helyzeti, mozgási-rugalmas) és a fellépő mechanikai energiaveszteségeket az energiamegmaradás törvényével. Tudja folyamatok jellemzésére alkalmazni a hatásfok fogalmát. | Milyen mechanikai hatások befolyásolják a levegő mozgását helyi és földi méretekben, a tengeráramlatokat (2.3-4.), a külső erők pusztító és építő munkáját? (2.2.3.) Milyen mechanikai hatások érvényesülnek az üledékes és átalakult kőzetek képződése során? (2.2.2.) Milyen mechanikai hatások befolyásolják az emberi mozgást, keringést és légzést? (4.2.1.) |
| 1.3.2. Termikus kölcsönhatások | A termikus folyamatokban tudja megkülönböztetni az energiacsere két formáját (hőközlés, munkavégzés). Ismerje a hőátadás formáit és ezek jelentőségét. Tudja alkalmazni az I. főtételt mint az energiamegmaradást kifejező törvényt. Kvalitatív módon ismerje a belső energia kinetikus értelmezését, kapcsolatát a hőmérséklettel. | Hogyan függ össze a hőmérséklet és a halmazállapotok magyarázata a részecskék (atomok, molekulák) létével és mozgásával? (7.2.1 -3.). Milyen energiacserék zajlanak a levegő fölmelegedése és lehűlése során? (2.3.1-2.). Mi a halmazállapot-változások élettani szerepe? (4.2.1-2.) Milyen energiacserék zajlanak le a csapadékképződés során? |
| Legyen tisztában a folyamatok során a környezetben szétszóródó energia szerepével a folyamatok irányának meghatározásában. Magyarázza a halmazállapot- változások közben tapasztalható energiacseréket, hőmérsékletviszonyokat. Tudja kvalitatív módon értelmezni a gázok speciális állapotváltozásai közben az állapotjelzők kapcsolatát. Végezzen a belső energia, a fajhő és a hőmérséklet összefüggéseit mutató egyszerű számításokat. | (2.3-4-5.) Milyen más változások zajlanak le halmazállapot- változások közben? (7.2.4.) | |
| 1.3.3. Elektromágneses kölcsönhatás | Tudja, hogyan érzékeljük, illetve mérjük a fény hatását: az emberi szem mint optikai rendszer; fényképezés. Ismerje a fénysugár megtörésén és visszaverődésén alapuló eszközök fölépítésének és működésének alapelveit (lencsék leképezési törvénye). Ismerje az elektromágneses hullámok spektrumát, közös és eltérő vonásaikat (terjedési sebesség, hullámjelenségek, kölcsönhatás különböző közegekkel, élettani hatás). | Milyen objektumokról nyerhetünk ismereteket fénymikroszkóppal illetve távcsövekkel? (1.2.4.; 5.1.) Mi szab határt teljesítményüknek; hogyan függ ez a felhasznált fény hullámhosszától? (1.3.3.) Mi az üvegházhatás oka? (2.3.1.) Hogyan hat a Nap a növényekre (fotoszintézis: 1.3.3.; 5.2-3.; 7.4.2.), és melyek a túlzott UV sugárzás hatásai? (3.3.2.) |
| 1.3.4. Nukleáris kölcsönhatás | Tudja jellemezni a nukleáris (erős) kölcsönhatást (milyen objektumok között lép fel, hatótávolság, távolságfüggés kvalitatív módon). | Milyen nukleáris folyamatok zajlanak le a csillagok belsejében? (1.2.4.). Mi a magfúzió és a maghasadás? (8.2.3.) Milyen előnyei és hátrányai vannak a különböző energianyerési módoknak (megújuló és nem megújuló energiaforrások)? (1.3.1-5.; 2.3.4.; 3.3.1.) |
| 1.3.5. Gravitációs kölcsönhatás | Tudja jellemezni a gravitációs kölcsönhatást. Tudja alkalmazni | Hogyan hat a Nap és a Hold a tengerjárásra? (2.4.1.) |
| ismereteit az égitestek mozgásának, a Naprendszer szerkezetének magyarázatában. Ismerjen legalább egy módszert a nehézségi gyorsulás mérésére. Ismerje a súly fogalmát. Tudja értelmezni a súlytalanság jelenségét. Ismerje a torziós inga (Eötvös L.) felhasználását érc- és kőolajtelepek feltárására. |
2. A Föld
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 2.1. A Föld múltjának megismerő módszerei | Tudja, hogy milyen jelekből következtethetünk az egykori eljegesedésekre (felszínformák, fajok elterjedése). Ismerje a lemeztektonika földtani, őséghajlattani és biogeográfiai bizonyítékait. Értse, minek alapján következtetnek az őslénytani leletekből az egykori élőlények korára, környezetére és életmódjára. Táblázat, grafikon segítségével értelmezze, hogy mai fajok genetikai állományának összevetésével hogyan következtetnek eredetükre, múltjukra (biokémiai törzsfa). | Mi a kapcsolat az éghajlatváltozások és a biomok kiterjedése között? (2.4.2.) Hogyan használhatók fel az izotópok az abszolút kormeghatározásra? (8.2.3.) Mi az összefüggés a szervek, az életmód és a környezet között? (4.1.1.) Mi a kapcsolat a DNS bázissorrendje, a fajok tulajdonságai és a mutációk között? (3.3.2.; 6.5-6.; 7.3.2.) Mi valószínűsíti, hogy az eukarióta sejt szimbiózis útján jött létre? (5.1-2.) |
| 2.2. A kőzetburok 2.2.1. Kőzetlemezek | Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, az egyes geoszférák fizikai, kémiai jellemzőinek változásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Ismertesse a kontinentális és az óceáni kőzetlemezek jellemzőit. Mutassa be a kőzetlemezmozgások okát, típusait és azok következményeit. Tudjon a témakörhöz | Mi a mechanikai feltétele a földrengéshullámok kipattanásának, s mire következtethetünk irány- és sebességváltozásukból? (1.1.2.; 1.3.3.; 7.2.3.) Mi a radioaktivitás szerepe a kőzetlemezek mozgásában? (8.2.3.) |
| kapcsolódó ábrákat elemezni. Magyarázza a kőzetlemezmozgások és a vulkanizmus kapcsolatát. Jellemezze az ütköző kőzetlemezek alapján a hegységképződés típusait, és tudjon példákat ezekre. | ||
| 2.2.2. Kőzetek, ásványok | Különböztesse meg az ásvány, a kőzet, az érc, a fosszília és a talaj fogalmát. Ismertesse a kőszén és a szénhidrogének keletkezését. | A talaj mint környezeti tényező. (3.1.1.) Milyen fizikai-kémiai változások zajlanak a magma lehűlésekor? (7.2.4.) Mik a szénhidrogének? (6.2.) Milyen kőzetek és ásványok vesznek részt a szén körforgásában? (3.1.2.) |
| 2.2.3. Külső erők | Jellemezze a külső és belső erők rendszerét. Példák alapján mutassa be a víz a szél és a jég felszínformáló tevékenységét. Képek alapján ismerjen föl felszínformákat. Tudja konkrét példákon keresztül értelmezni az emberi gazdálkodás tájformáló hatásait. | Milyen mechanikai hatások befolyásolják a külső erők pusztító és építő munkáját? (1.3.1.) Mi jellemző az áramló levegő és folyadék viselkedésére? (7.2.2.) |
| 2.3. A légkör 2.3.1. Altalános jellemzői | Ismertesse a légkör összetételének jellemző vonásait, hozza kapcsolatba az élőlények anyagcsere- folyamataival. Mutassa be a légkör szerkezeti felépítését, az egyes szerkezeti egységek jellemzőit, a bennük lezajló változások (p, T) legfontosabb vonásait, ezek mérésének módját. Ismertesse az ózonréteg keletkezését és egyensúlyának megbomlását, hatását a földi életre. Mutassa be a levegő felmelegedésének folyamatát, a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit, az üvegházhatás okait és következményeit. Tudjon a | A fotoszintézis és a légzés jellemzői. (5.2.) Mi szabályozza a légkörösszetételét? (Gaia) (3.4.1.) Milyen energiacserék zajlanak a levegő fölmelegedése és lehűlése során? (1.3.2.) Milyen hatások csökkenthetik az ózonréteget? (6.2.) |
| hőmérsékleti adatokkal kapcsolatos számítási és grafikus ábrázolásai feladatokat megoldani, a témához kapcsolódó tematikus térképeket elemezni. | ||
| 2.3.2. A szél, a szélrendszerek | Bizonyítsa a szél kialakulásának kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásaival. Ismereteit alkalmazva magyarázza a nagy földi légkörzés rendszerének kialakulását. Hasonlítsa össze a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, szerepüket az időjárás alakításában. Ismertesse az összefüggést a levegő hőmérséklete és lehetséges maximális vízgőztartalma között. Mutassa be a legfontosabb csapadékfajták keletkezésének feltételeit és folyamatát. | Mi jellemző az áramló levegő viselkedésére? (7.2.2.) Milyen energiacserék zajlanak a légörvények belsejében? (1.3.2.) |
| 2.3.3. Az időjárás | Tudjon időjárási térképet olvasni, időjárás-jelentést értelmezni, a témához kapcsolódó tematikus térképeket összehasonlítani, az adatokból diagramot szerkeszteni, és törvényszerűségeket megállapítani. Tudjon példákat mondani az időjárás-változások biológiai hatásaira. | |
| 2.3.4. Levegőszennyezés | Mondjon példákat légszennyező tevékenységekre. Ismertesse azok hatását az élővilágra, az ember életminőségére, a többi geoszférára. Legyen képes elemezni és értelmezni a légkör szennyezettségével kapcsolatos adatokat, tematikus térképeket és ábrákat, tudjon azokból következtetéseket levonni. | A levegő és az élőlények élettani kapcsolata. (3.1.1.; 5.2.) Mi a környezeti kár; hogyan csökkenthető? (3.1.3.) |
| Mondjon példákat a szennyezés csökkentésének lehetőségeire. | ||
| 2.4. A vízburok 2.4.1. Az óceánok | Ismertesse a víz fizikai és kémiai körforgásának sajátosságait, kapcsolatát a napsugárzással és az élőlények anyagcsere-folyamataival. Ismertesse az óceán és a tengervíz áramlási rendszerének kialakulását, működésének sajátosságait, kapcsolatát az általános légkörzéssel, hatását az éghajlatra. Mutassa be a tengerjárás kialakulását és a vízszintváltozás sajátosságait. | Mi az élőlények szerepe a víz körforgásában? (3.1.2.) A fajhő fogalma (1.3.2.) és magyarázata. (7.2.2.) Mitől függ a tengervíz sűrűsége (sókoncentráció és hőmérséklet)? (7.2.2.) |
| 2.4.2. A szárazföld felszíni és felszín alatti vizei | Mutassa be a folyók vízjárásának jellemzői, összefüggéseit az éghajlattal. Ismertesse a folyók építő és romboló felszínátalakító munkáját, a folyó munkavégző- képességét meghatározó tényezőket. Ismerje fel képeken a folyók által kialakított jellegzetes felszíni formákat. | Mi jellemző az áramló víz viselkedésére? (7.2.2.) Melyek a tavak feltöltődésének földrajzi okai és szukcessziós következményei? (3.4.1.) Mi magyarázza a víz sűrűségváltozásait a hőmérséklet függvényében? (7.2.2.) |
| 2.4.3. Emberi hatások | Példák alapján mutassa be az emberi tevékenység nyomán a vízburkot ért környezeti hatásokat, a felszíni és a felszín alatti vízkészlet szennyezésének következményeit, hatását a többi geoszférára. Mondjon példákat a védekezési lehetőségekre. Hazai példák alapján mutassa be a folyószabályozás környezeti hatásait. | Mi a környezeti kár; hogyan csökkenthető? (3.1.3.) Hogyan őrizhető meg a biológiai diverzitás? (3.4.2.) Az árterek természetes és mesterséges életközösségei. (3.4.1.) Egészség és környezet (geoszférák) kapcsolata. (3.1.3.) |
| 2.5. A természetföldrajzi övezetesség 2.5.1. Az éghajlati övezetesség | Határozza meg az időjárás és az éghajlat egymáshoz való viszonyát. | Mi a természetföldrajzi övezetesség csillagászati oka? (1.1.3.) |
| Összefüggéseiben mutassa be az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a domborzat és a földfelszín éghajlatmódosító hatását. Magyarázza meg, hogy az éghajlat kialakulásában milyen szerepet játszanak a csillagászati hatások, a légkör, a vízburok és a bioszféra folyamatai. Igazolja az éghajlat meghatározó szerepét a többi természeti tényező (felszínformálás, élővilág, talaj) kialakulásában. Tudjon éghajlati diagramot elemezni, illetve adatok alapján szerkeszteni. Ismertesse az összefüggést a tengerszint feletti magasság, a környezeti tényezők, a földrajzi hely és az élővilág között. Tudjon példákat mondani a különböző övezetek, övek környezeti/természeti problémáira (esőerdők irtása, elsivatagosodás, élőhelyek megszüntetése, a talaj savasodása). | Hogyan tükrözik a biomok a természetföldrajzi adottságaikat? (3.4.1.; 3.1.1.) Melyek a függőleges övezetesség rendjét meghatározó légkörfizikai tényezők? (1.3.2.) A természetvédelem feladatai. (3.4.2.) |
3. Életközösségek és populációk
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 3.1. Az élettelen környezeti tényezők 3.1.1. Az ökológiai környezet | Értelmezzen a talaj, a víz, a levegő, a fény és az élőlények élettani jellemzőinek kapcsolatát bemutató adatokat. Konkrét példán mutassa be, hogy a környezetszennyezés hatását hogyan jelzik az élőlények (pl. gyomosodás, betegségek, kipusztulás). | Melyek az élőlények elterjedését befolyásoló éghajlati tényezők? (2.5.1.) Hogyan hat egymásra a légkör és az élővilág? (2.3.1.; 5.3.) Mik a talajképződés éghajlati feltételei? (2.2.2.) Mit jelent a szennyezés? (2.3.4.; 2.4.3.) |
| 3.1.2. Anyagok körforgása | Ismertesse a C, H, O, N alábbi szervetlen vegyületeit, ezek főbb | A fotoszintézis és a légzés jellemzői. (5.2.) |
| fizikai-kémiai tulajdonságait: O2, O3, H2O, CO2, CO, H2CO3-, HCO3, CO32-, karbonátsók, Tudja, hogy ezek hogyan keletkeznek természetes úton és emberi hatásra. Értelmezze, hogy mi a szerepük a természetes körforgásban, és miért lehet hiányuk vagy fölöslegük környezeti kár. | Mi szabályozza a légkör összetételét? (Gaia) (3.4.1.) Milyen jellemző reakciók mehetnek végbe a felsorolt elemek és vegyületek között? (7.4.1-2.) Hogyan állíthatók elő mesterséges úton elemek? (7.4.2.; 8.3.1.) Hogyan keletkeznek a karbonátos kőzetek? (2.2.2.) | |
| 3.1.3. Környezetvédelem | Magyarázza meg a fenntartható gazdálkodás feltételeit. Tudja, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre e károk enyhítésére vagy megszüntetésére (technológiák, pl. szennyvíztisztítás, jogi és gazdasági lépések például határérték megszabása, szelektív adózás, illetve életmódváltás). Elemezzen környezetvédelmi eseteket, javasoljon etikai, jogi, gazdasági tartalmú intézkedéseket és tudjon érvelni ezek mellett. | Mi a környezeti kár? (2.3.4.; 2.4.3.) Hogyan függ össze a betegségek kialakulása a környezetszennyezéssel, a környezet védelme az egészséggel? (4.2.4.) |
| 3.2. Az élők mint környezeti tényezők | Jellemezze a populáción belüli (agresszió, altruizmus, kommunikáció, hierarchia) és populációk közti (fogyasztás, versengés, élősködés, szimbiózis) kapcsolatokat, és hozzon ezekre konkrét példákat. | Mi a kapcsolat az állati viselkedés és a populáció létszámának szabályozása között? (3.3.1.) Milyen nagyobb egységekké kapcsolják össze a kölcsönhatások a populációkat? (3.4.1.) |
| 3.3. Populációk 3.3.1. Populáción belüli kölcsönhatások, etológia | Elemezze a populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások szerepét a populáció létszámának, sűrűségének és eloszlásának szabályozásban (például a ragadozók és élősködők szerepe). Vesse össze az állati és emberi társas viselkedést (kommunikáció, agresszió, önzetlenség). Példán mutassa be az emberi | Hogyan függ egy életközösség stabilitása az alkotó populációk sokféleségétől? (3.4.2.) Mi a különbség az öröklött és a tanult viselkedésformák között? (4.1.2.) Mi a környezet- (3.1.3.) és természetvédelem (3.4.2.) feladata? |
| hatás szerepét populációk elszaporodásában vagy kipusztulásában. | ||
| 3.3.2. Genetika | Értelmezze a gén és a jelleg (fén) kapcsolatát és különbségét, a mendeli öröklésmenet lényegét. Legyen képes öröklésmenetet elemezni 1 és 2 génes (nem kapcsolt) példákon. Tudja, mi jellemző a hajlam öröklésére Különböztesse meg a minőségi és a mennyiségi jellegeket, ismertesse ezek öröklésének különbségét. Értelmezzen mennyiségi jellegek eloszlását ábrázoló görbéket Mondjon konkrét példát arra, hogy a génműködés is szabályozott folyamat (pl. egyedfejlődés szakaszai.) Magyarázza az ivaros folyamat szerepét a genetikai változatosság fenntartásában. Sorolja föl a genetikai anyag megváltozásának (mutációk) lehetséges okait és következményeit, a kockázati tényezők csökkentésének módját. Értelmezze a környezetvédelem, a gazdaság, a politika és az emberi felelősség kapcsolatát, fogalmazza meg véleményét (pl. sugárterhelés, mutagén növényvédőszerek alkalmazása). | Milyen molekula a genetikai információ "hordozója"? (6.6.) Hogyan függ össze a DNS bázissorrendje (6.6.) a fehérje szerkezetével (6.5.), az pedig a tulajdonságokkal (fén)? Hogyan befolyásolja a mennyiségi jellegek eloszlási görbéit a szelekció? (3.3.3.) Mitől függ az, hogy egy gén működik-e vagy sem? Hogyan függ össze a génműködés szabályozása a többsejtűek egyedfejlődésével (4.3.) és egészségével? (4.2.2-4.) Mi a mutációk biokémiai oka (6.6.) és milyen emberi hatások fokozhatják valószínűségét? (1.1.4.; 6.2.; 8.2.3.) |
| 3.3.3. Fajfogalom, szelekció | Mutassa be a géngyakoriságot befolyásoló tényezőket. Hasonlítsa össze és elemezze a természetes és mesterséges szelekció hatását. Magyarázza meg a fajok elkülönülésének evolúciós- ökológiai okát. | Mi a szerepe az életmódjukban különböző fajoknak az életközösségekben (3.4.1.), az anyagáramlásban? (3.1.2.) |
| 3.3.4. Etikai vonatkozások | Ismertesse a modern genetika lehetőségeit, a fölvetett etikai | Mi a szexualitás genetikai funkciója? (3.3.2.; 4.3.) |
| problémákat, a lehetséges válaszokat (pl. génterápia, klónozás, genetikailag módosított élőlények, családtervezés). | Mi a biológiai diverzitás szerepe? (3.4.2.) | |
| -7- 3.4. Életközösségek 3.4.1. Az életközösségek jellemzői | Ismertesse az életközösség (társulás, biom, bioszféra v. Gaia) fogalmát, az élővilág szintekre tagoltságának jellemzőit. Jellemezze az élőlénytársulásokat anyag- és energiaáramlásuk, térbeli szerveződésük (szintezettség) és időbeli mintázataik alapján. Vessen össze természetes, természetközeli és mesterséges társulásokat a fenti szempontok alapján. | Mi a kapcsolat a természetföldrajzi zonalitás és a biomok között? (2.5.) Milyen érvek szólnak a földi bioszféra önszabályozó tulajdonsága mellett? (Gaia) (2.3.1.; 3.1.2.) Mi az összefüggés a biológiai, a természetföldrajzi és a csillagászati periódusok között? (1.1.1.; 1.1.3.; 2.5.) |
| 3.4.2. Diverzitás és természetvédelem | Értelmezze a genetikai és a faj- egyed változatosság (diverzitás) megőrzésének fontosságát, az ember veszélyeztető és fenntartó szerepét. Értelmezze a természetvédelem fő feladatait és lehetőségeit, kapcsolatát a környezetvédelemmel. Foglaljon állást hazai teendőinkről, érveljen álláspontja mellett. | Mi a szerepe az életmódjukban különböző fajoknak az életközösségekben (3.4.1.), az anyagáramlásban? (3.1.2.) |
4. Az élő egyed
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 4.1. Az élő egyed és a környezet kapcsolata A viselkedés mint alkalmazkodás | Példán mutassa be, hogy az állat viselkedése is a környezethez való alkalmazkodás eszköze. Különböztesse meg és értelmezze ebből a szempontból az öröklött és a tanult viselkedésformákat. Ismertesse a bevésődést, a feltételes reflexet és az operáns tanulást, illetve az ezt vizsgáló kutatók módszereit (K. Lorenz, Pavlov, Thorndike). | Mi a szerepe a területvédelemnek, a társas viselkedésnek, az utódgondozásnak a populációk fennmaradásában? (3.2.) Mi a különbség az öröklött és a szerzett tulajdonságok között? (3.3.2.) |
| 4.2. Az emberi életműködések 4.2.1. Önfenntartás: struktúrák és funkciók | Ismertesse az emberi önfenntartó életműködések helyszíneit, az itt zajló folyamatok lényegét, a működés feladatát az egész szervezet fenntartásában, homeosztázisában, az alábbi szempontok alapján: Táplálkozás, emésztés, felszívás: mit, hol, mivé bontunk? Kiválasztás: funkciója. Keringés: a szívműködés és a véráramlás mechanikája, a hajszálerek anyagforgalma. Légzés: a légzőmozgások mechanikája; a gázok funkciója a sejtben. Mozgás: a csontváz- és izomrendszer mechanikája (emelők), energiaellátása. Ismertesse ezen életműködések gyakoribb zavarait, betegségeit, az egészségmegőrzés módját. | A homeosztázis mint szabályozott és vezérelt állapot. (4.2.2.) Hogyan lesz a táplálékból tápanyag? (6.1-5.; 5.3.) Milyen szerepet játszik a diffúzió, az ozmózis és a vérnyomás a szervezet anyagforgalmában? (7.2.2.) Mi a légzés kémiai háttere? (5.3.; 7.3.1.; 7.4.2.) Az emelő elve a fizikában. (1.3.1.) |
| 4.2.2. Szabályozás és vezérlés | Mutassa be a hormonális szabályozás lényegét az inzulin és cukoranyagcsere példáján. Értelmezze a cukorbetegség kialakulásnak lehetséges okait, gyógymódját. Ábra alapján jellemezze a hormonálisan szabályozott és vezérelt folyamatokat a női nemi működésekben. Értelmezze a hormonális és idegi szabályozás kapcsolatát a szervezet szintjén (szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer - stressz - adrenalin). Ismertesse a rövid és hosszú ideig tartó stressz hatásait (magas vérnyomás, szorongás), a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. | Hogyan jut szőlőcukorhoz a növényi és az emberi sejt? (4.2.1.; 5.3.) Mi a szőlőcukor lehetséges sorsa, funkciója a szervezetben? (5.1-3.; 6.3.) Milyen veszélyeket jelent hormontartalmú készítmények ellenőrizetlen fogyasztása (pl. doppingszerek)? (4.1.2.; 4.2.1.) Mi magyarázza a szerfüggések veszélyességét (pl. alkohol, drogok)? (4.2.4.) |
| 4.2.3. Immunrendszer | Ismertesse az immunrendszer részeit, az immunitás funkcióját, | Mi az egyedek kémiai különbségének genetikai oka |
| a csökkent és túlzott (allergia) immunválasz kockázatát Semmelweis és Pasteur munkásságának ismeretében értelmezze a tudományos kutatás és a tudás alkalmazásának lehetőségeit (higiéné- védőoltások) és a tudós erkölcsi felelősségét. | (6.5-6.; 3.3.2.) és ökológiai magyarázata? (3.4.2.) Mi az emésztés funkciója? (4.2.1.) Mi az egészség feltétele egy kölcsönhatások által fenntartott életközösségen belül? (3.2.) | |
| 4.2.4. Életmód, egészség | Hozza kapcsolatba az egészséget a testi-lelki egyensúllyal (homeosztázissal), ennek felborulását pedig a betegségekkel. Ismerje a függőségek kialakulásának okait és általános hatását az egyén és a közösség életére. | Mi magyarázza a szerfüggés veszélyességét? (pl. alkohol, drogok) (4.2.2.) |
| 4.3. A családtervezés | Ismerje a családtervezés biológiai alapjait. |
5. A sejt
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 5.1. Sejttípusok | Ismertesse a baktérium, a növényi, a gomba és az állati sejtek fő alkotóit, ezek feladatát, hozza kapcsolatba a különbségeket az eltérő életmóddal. | Mit jelent az életmód kémiai szempontból? (6.1.; 7.3.1-2.; 7.4.2.) |
| 5.2. Sejtalkotók és feladatuk | Ismertesse a sejthártya feladatát az elkülönítésben és a kapcsolattartásban, tudja, hogy a sejtmag örökítő anyagot tartalmaz. | A sejthártya kémiai alkotói. (6.4-5.) A sejthártya mint félig áteresztő membrán (7.2.2.) és mint immunológiai jelek hordozója. (4.2.3.) |
| 5.3. A sejtanyagcsere | Határozza meg az autotróf és a heterotróf életmód lényegét, a heterotrófia típusait (ragadozó, növényevő, lebontó, élősködő), az energianyerés két útját (foto- és kemotrófia), a sejtben zajló fontosabb energiaigényes és energiatermelő folyamatokat (izomműködés, felszívás, | Mit jelent az életmód kémiai szempontból (6.1.; 7.3.1-2.; 7.4.2.) és ökológiailag? (3.2.; 3.3.1.) Mi a fő anyagcsere folyamatok energetikai mérlege a sejten belül? (1.3.1-3.; 7.3.1-2.) Mi zajlik le az óriásmolekulák hidrolízisekor, és mi történik |
| fehérjeszintézis). írja fel a fotoszintézis/légzés bruttó egyenletét. Tudja az erjedés és a biológiai oxidáció különbségét, helyszínét, energiamérlegét, gyakorlati jelentőségét. | monomerjeik erjedése vagy oxidációja során? (6.1-6.; 4.2.1. ) Mi ezen folyamatok biológiai funkciója? (7.3.1.) Mi jellemző az enzimekre mint katalizátorokra (fajlagosság); mi a magyarázata? (6.5-6.; 7.3.2. ) |
6. Szerves kémia
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 6.1. Az óriásmolekulák jellegzetességei | Különböztesse meg a polimerizációt és a (poli)kondenzációt; értelmezze a hidrolízist (alkének, monoszaharidok, aminosavak, nukleotidok összekapcsolódását és szétválását; észterképződés glicerinből, zsírsavakból; a szappanok szerkezete és hatása közti összefüggés magyarázata. | Részletesebben a továbbiakban: (6.2-6.). Hogyan magyarázható a molekulák polaritása (7.1.3.); miként befolyásolja az oldhatóságot? Mi a membránok szerepe a sejtben? (5.1-3.) Mi az epe szerepe? (4.2.1.;6.4.) |
| 6.2. A szénhidrogének | Ismertesse a kőolaj eredetét, fizikai (lepárlás) és kémiai feldolgozásnak legfontosabb termékeit (benzin, petróleum, Diesel-olaj, pakura), ezek fölhasználását a gyakorlatban (energiaforrás, vegyipari alapanyag). Értelmezze a fokozódó kőolaj- felhasználás környezeti veszélyeit. Ismertesse a halogénezett szénhidrogének felhasználását (freon, peszticidek, műanyagok) és ezek környezeti veszélyeit (ózonbontás, mutagén és rákkeltő hatás, biológiai akkumuláció stb.). Foglaljon állást a műanyagok felhasználásával kapcsolatban. | A kőolaj keletkezése. (2.2.2.) Hogyan függ a forráspont a molekulamérettől és a kötőerők típusától? (7.1.2-3.) Mi az üvegházhatás oka? (2.3.1.) Mi az ózonpajzs szerepe? (2.3.1.) Mi a mutációk biokémiai oka (3.3.2.; 6.6.) és milyen emberi hatások fokozhatják valószínűségét? (1.1.4.; 6.2.; 8.2.3.) Mi a környezeti kár, hogyan csökkenthető? (3.1.3.) |
| 6.3. A szénhidrátok | Ismertesse a szőlőcukor, a keményítő, a cellulóz és a kitin előfordulását, tulajdonságaikat. Ismertesse ezen anyagok | Mi a szőlőcukor szerepe a sejtanyagcserében (5.3.), hogyan keletkezik a növényi (5.3.) és az állati szervezetben? |
| biológiai jelentőségét. | (4.2.1.) | |
| 6.4. Zsírok, olajok | Ismertesse a zsírok és olajok tulajdonságait, élettani szerepüket. | Hogyan magyarázható a molekulák polaritása (7.1.3.); miként befolyásolja az oldhatóságot? Milyen élettani hatásai vannak a szteroidoknak? (4.2.2.) Mi a membránok szerepe a sejtben? (5.1-3.) Mi az epe szerepe? (4.2.1.; 6.4.) |
| 6.5. Fehérjék, kolloidok | Ismertesse a fehérjék típusait (egyszerű - összetett, enzim - struktúrfehérje, fibrilláris - globuláris). Határozza meg a kolloid állapotot, ismertessen olyan hatásokat, melyek a kolloidokat kicsapják, értelmezze ezt molekuláris szinten, és fogalmazza meg jelentőségét az életműködések szempontjából (pl. nehézfém-mérgezések, emésztés, talajkollaidok sorsa). | Miként szabja meg a DNS a fehérjék aminosavsorrendjét? (6.6.) Hogyan jön létre a talaj (2.2.2.), mi a víztartó képességének magyarázata (7.2.2.) és ökológiai szerepe? (3.1.1.) |
| 6.6. A nukleinsavak | Ismertesse a nukleinsavak 3 alaptípusát (DNS, mRNS, tRNS), előfordulását, szerepüket a fehérjeszintézisben. Magyarázza a génmutációk következményeit. | Mi a kapcsolat az öröklődés molekuláris genetikai (bázissorrend, aminosavsorrend) és klasszikus genetikai (tulajdonság) leírása között? (3.3.2.) |
7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok)
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 7.1 Molekulák, atomcsoportok | ||
| 7.1.1. A képlet | Értelmezze a különbséget keverék és vegyület között. Értelmezze a kapcsolatot az összegképlet, a szerkezeti képlet és a térszerkezet között. | Hogyan segítette az Avogadro- törvény a vegyületek összegképletének fölírását? (7.2.1.) |
| 7.1.2. A molekulák tulajdonságai | Értelmezze a molekulák polaritását, ismertesse ennek gyakorlati jelentőségét. Tudjon példát mondani vízben | Mi magyarázza a víz fizikai- kémiai tulajdonságait? (7.2.2.) A fehérjék harmadlagos szerkezetét biztosító kötések. |
| oldódó és oldhatatlan, vizes közegben savas, bázikus és semleges kémhatású vegyületekre. Magyarázza ezeket a tulajdonságokat a molekulák, illetve atomcsoportok polaritásával. | (6.5.) Hogyan magyarázható a savasság a szó hétköznapi értelmében (Arrhenius), illetve Brönsted szerint? (7.4.1.) | |
| 7.2. Anyagi halmazok 7.2.1. Gázok | Értelmezze az ideális gáz fogalmát, az Avogadro-törvényt. Ismertesse ennek jelentőségét a kémiában (moláris anyagmennyiség megadása). Tudjon megoldani egyszerű számításos feladatot a periódusos rendszer fölhasználásával. Ismertessen olyan jelenségeket (gázokban és folyadékokban), melyek a Bernoulli-törvény segítségével értelmezhetők. | Mi szabja meg a moláris atomtömeget? (8.3.2.) A véráramlás mechanikája. (4.2.1.) Mi magyarázza a folyók felszínformáló hatását? (2.2.3.) |
| 7.2.2. Folyadékok | Magyarázza az oldódás folyamatát. Magyarázza a diffúzió jelenségét gázokban és folyadékokban. Konkrét példákon mutassa be a hidrosztatikai nyomás hatásait. Értelmezze és alkalmazza a sűrűség, a koncentráció és a százalékos összetétel fogalmát. Értelmezze az ozmózis jelenségét és biológiai fontosságát. Ismerje a víz különleges viselkedését (sűrűség-anomália, nagy fajhő) és ennek biológiai- földrajzi jelentőségét. Ismerjen folyadék és szilárd felületek közt föllépő kölcsönhatásokat (felületi feszültség, nedvesedés, hajszálcsövesség), és legyen tisztában ezek gyakorlati jelentőségével. | Hogyan magyarázható a kősótelepek keletkezése? (2.2.2.) Milyen folyamatok játszódnak le a széndioxid, az ammónia, a hidrogén-karbonátok és a nitrogén-oxidok vízben oldódásakor? (3.1.2.) Milyen élettani folyamatokat magyarázunk ozmózissal? (4.2.1.) Az óceánok éghajlat módosító hatása. (2.5.1.) Milyen a jó vízgazdálkodású talaj szerkezete? (3.1.1.; 2.2.2.) Hogyan hatnak a felületaktív anyagok? (6.4.; 7.1.3.) |
| 7.2.3. Halmazállapot- változások | Ismerje és magyarázza a halmazállapot-változások közben tapasztalható jelenségeket (sűrűség- és energetikai változások). | Exo- és endoterm folyamatok a víz körforgása során. (2.3.2.) Milyen szerepet játszik a víz halmazállapot-változása a kőzetaprózódásban? (2.2.3.) |
| 7.3. Átalakulások 7.3.1. Termokémia | Értelmezze a különbséget fizikai átalakulás és kémiai változás között. Definiálja az exo- és endoterm reakciókat, gyakorlati jelentőségüket (égés, biológiai oxidáció). | Milyen fizikai és kémiai változáson esnek át a kőzetek pusztulásuk során? (2.2.3.) Milyen fizikai és kémiai változáson esnek át a tápanyagok emésztésük során? (4.2.1.; 6.1-6.) A sejtanyagcsere folyamatainak energiamérlege. (5.3.) |
| 7.3.2. Reakciókinetika | Tudja, milyen tényezőktől függ a reakciók sebessége. Ismertesse a katalízis jelenségét. Különböztesse meg a termodinamikailag zárt és nyílt rendszereket, tudja, hogy a Föld és az élő rendszerek miért nem kerülhetnek a dinamikus egyensúly állapotába. | Hogyan értelmezhető kinetikusan a belső energia? (1.3.2.) Az enzimek mint biokatalizátorok. (6.5.) A Nap hatása a földi életre. (1.2.4.) A légkörzés és az óceáni áramlatok mint energiaszállító rendszerek. (2.3.2.; 2.4.1.) |
| 7.4. Reakciótípusok 7.4.1. Sav-bázis reakciók | Ismertesse a savasság hétköznapokban használt fogalmát, illetve mérőszámát (pH). Tudja, mik a sav-bázis indikátorok. Ismertesse a Brönsted-féle sav-bázis elméletet és vesse össze a hétköznapokban használttal (Arrhenius). Ismertessen a gyakorlati életben fontos savakat: szénsav (a CO2 reakcióival) hidrogén-klorid, - gyomornedv, hidrogénfejlesztés ecetsav, - erjedés aminosavak; - fehérjék és bázisokat (nátrium- hidroxid, ammónia), - ammóniagyártás, nitrogén- | Mi bizonyítja, hogy a semleges oldatban is lehetnek ionok, s hogyan függ ez össze az elemi töltésegységgel (8.1.1.) és a mól fogalommal? (7.1.2.) Hogyan keletkezik a szénsav? (3.1.2.) Mi a HCl szerepe az emésztésben? (4.2.1.) A környezetvédelem feladatai. (3.1.3.) A nitrogén természetes körforgása. (3.1.2.) Milyen ásványok, illetve kőzetek keletkeznek ezekből az ionokból? (2.2.2.) Mi az atomcsoportok polaritásának oka? (7.1.3.) |
| körforgás. Írja fel és értelmezze ezek sav- bázis reakcióit, nevezze meg az így keletkező sókat. | ||
| 7.4.2.Redox reakciók | Ismertesse az oxidáció és a légzés lényegi azonosságát bizonyító kísérleteket (Lavoisier), az égés magyarázatát oxidációval. Ismertesse a redox folyamatok általánosított elméletét (elektronátmenet), a mindennapi életben fontos redox folyamatokat: vas korróziója, kohászat (vas); légzés, égés, fotoszintézis. | A légzés és a fotoszintézis biokémiai részlépései. (5.2-3.) Hogyan magyarázható a periódusos rendszer elemeinek redukciója, illetve oxidációja? (8.3.2.) |
| 7.3. Egyéb reakciók | Ismertesse a kondenzáció és a hidrolízis fogalmát, mutassa be e reakciókat a 6. pont példáin. | Lásd 6. pont. |
8. Atomok, elemi részek
| TÉMÁK | Tantárgyi ismeret és készség | Kapcsolat |
| 8.1. Elemi részek | ||
| 8.1.1. Az elemi töltés | Ismerje az elektron, proton, neutron legfontosabb tulajdonságait (töltés, tömegeik egymáshoz viszonyított aránya). Ismertesse az ion fogalmát, és olyan jelenségeket, melyek ezzel magyarázhatók. | Hogyan bizonyítható az elektron és a proton léte? (8.2.2-3.) Az atom fölépítése a Rutheford-modellben. (8.2.1.) |
| 8.1.2. Az energia kvantáltsága | Tudja, mit jelent az energia kvantáltsága, tudjon példát mondani olyan jelenségekre, amelyek ennek alapján értelmezhetők (pl. vonalas színképek). | Mitől függ a fény (elektromágneses hullám) energiája? (1.3.3.) Mit jelent a héj, illetve pálya a periódusos rendszerben? (8.3.2.) |
| 8.2. Az atom | ||
| 8.2.1. Ókori modellek | Ismertessen az atomok léte mellett szóló bizonyítékokat. Tudja, mi a különbség az atom ókori (Démokritosz) és újkori fogalma közt. | Hogyan függ össze a szerkezeti képlet az atomok létével? (7.1.1.) Milyen szerepet játszott a tömegmérés (1.3.1.) és a mólfogalom (7.1.2.) a vegyületek és keverékek elkülönítésében? (7.1.1.) |
| 8.2.2. A héj szerkezete | Értelmezze Rutherford szórási kísérletét, és azt magyarázó modelljét. Legyen szemléletes képe az atommag és az elektronburok nagyságrendi viszonyairól. Tudja értelmezni az elektronburok szerkezetét megszabó törvényszerűségeket (diszkrét energiaszintek, fő- és mellékkvantumszám szemléletes jelentése). Ismertesse, hogy az atom szerkezetéről alkotott mai képünk miben tér el Rutherford modelljétől (valószínűségi elektroneloszlás, delokalizált pályák lehetősége). | Milyen szerepet játszik a valószínűség fogalma a mendeli genetikában (3.3.2.), a termikus kölcsönhatások (1.3.2.) és a mutációk keletkezésének magyarázatában (6.6.), valamint a genetikai hajlam megnyilvánulásában? (4.2.4.) Mit bizonyít a vonalas színkép? (8.1.2.; 1.3.3.) |
| 8.2.3. A mag szerkezete | Ismerje az atommag összetételét. Tudja megkülönböztetni a legfontosabb magreakciókat (radioaktív bomlások, maghasadás, magfúzió). Konkrét, felírt magreakciót tudjon besorolni ezek közé. Ismerje a radioaktív sugárzások fajtáit, fizikai jellemzőit, élettani hatásait, tudjon példákat mondani felhasználásukra. Ismerje a sugárvédelem alapjait. Ismerje az izotóp fogalmát, tudjon példákat mondani gyakorlati felhasználásukra. | Mi történik a csillagokban (1.2.4.; 1.3.4.) fejlődésük különböző szakaszaiban? (1.1.4.) Mi a mutagén és rákkeltő hatás következménye? (6.6.; 3.3.2.; 4.2.2.) |
| 8.3. Kémiai elemek 8.3.1. Elemek előállítása | Különböztesse meg a kémiai elem és az atom fogalmát. Ismertesse az alábbi elemek természetes előfordulását és keletkezésük módját: hélium (csillagokban fúzióval) szén, oxigén, nitrogén (a Földön természetes úton). Tudja, hogy milyen kísérleti eszközökkel lehet előállítani hidrogén- és oxigéngázt | Mi történik a csillagokban (1.2.4.; 1.3.4.) fejlődésük különböző szakaszaiban? (1.1.4.) A redox folyamatok általános elmélete. (7.4.2.) |
| (elektromos és vegyi úton), vasat (aluminotermiával és vaskohóban), alumíniumot (elektrolízissel); értelmezze a reakciókat. | ||
| 8.3.2. A periódusos rendszer | Ismertesse a periódusos rendszer jelöléseit és fölépülésének elvét: teremtsen kapcsolatot az atom héjszerkezete és a periódusok között. Jellemezze egységesen az alkálifémeket, alkáliföldfémeket, halogéneket és nemesgázokat. Értelmezze az egy oszlopon belüli fizikai/kémiai tulajdonságok változásainak hasonló tendenciáit, értelmezze a jelenséget. | Mit bizonyít a vonalas színkép? (8.1.2.; 1.3.3.) Mi a kapcsolat rendszám és a mag szerkezete között? (8.2.3.) |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei_
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| feladatsor | vagy tételkifejtés | vagy projektmunka bemutatása* |
| 120 perc | 15 perc | |
| 75 pont | 75 pont | |
* Projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik és tanulói jogviszonyban van.
A vizsgán használható segédeszközök_
| Középszint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | Függvénytáblázat, középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető | NINCS | Függvénytáblázat, középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére |
| intézmény biztosítja | nem alkalmas zsebszámológép | |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| feladatsor | vagy tételkifejtés | vagy projektmunka bemutatása* |
| 120 perc | 15 perc | |
| 75 pont | 75 pont | |
* Projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik és tanulói jogviszonyban van.
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz: függvénytáblázat, középiskolai földrajzi atlasz és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
A feladatsor a biológia, a fizika, a kémia és a természetföldrajz tantárgyak ismeretköréből tartalmaz kérdéseket, ezek aránya közelítőleg azonos.
A feladatsor jellemzői
A kérdések kb. 50%-a főként ismeretfölidézésre, szövegértésre, grafikonértelmezésre irányul.
A feladatok másik fele az ismeretek összekapcsolására, alkalmazására, mélyebb értelmezésére, kritikájára, ellenőrzésére, új szempont szerinti rendszerezésére vagy megjelenítésére (pl. grafikonkészítés) vonatkozhat. Ezek között szerepelhetnek véleményalkotást váró feladatok is.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
A véleményalkotást igénylő feladatoknál a vélemény megfogalmazásának módja mellett az alátámasztás, indoklás tartalmi része értékelhető, maga a vélemény nem. Az egyes tantárgyakkal kapcsolatos feladatok pontszámai közelítőleg azonosak.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga a vizsgázó választása szerint vagy egy tételkifejtésből vagy egy projektmunka bemutatásából áll.
Projektmunkát csak akkor választhat a vizsgázó, ha érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik és tanulói jogviszonyban van.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Vizsgázónként szükséges segédeszközök: függvénytáblázat, középiskolai földrajzi atlasz és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.
A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).
A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.
Amennyiben a vizsgázó projektmunkát készít, a projekt témája lehetőség szerint olyan legyen, hogy az legalább két természettudományos tárgy ismereteit és készségeit / kompetenciáit érintse. Például a "Kerti fáink virágzása" című munka biológiai és meteorológiai, a "Dunai árvíz pusztítása" című földrajzi és fizikai, a "Műtrágyák hatása" pedig kémiai és biológiai műveltségi köröket kapcsol össze.
A vizsgázó a projektmunkát egy konzulens szaktanár irányításával végezze.
A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg. A konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza.
A projektmunkának feltétlenül tartalmaznia kell valamely saját (a vizsgázó által elvégzett) megfigyelést vagy kísérletet, amely a konzulens szaktanár által ellenőrzött és a vizsgázó által munkanaplóban rögzített.
A konzulens szaktanárral legalább kétszer - a téma megbeszélésekor és a munka során legalább egyszer - konzultáljon a projektmunka készítője.
Az elkészült projektmunkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadni a vizsgabizottságot működtető intézménynek.
Ha a vizsgázó projektmunkáját nem adja be határidőre, akkor a középszintű szóbeli vizsgán tételt húz.
A beadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó beszámol saját vizsgálatairól, és válaszol az azzal kapcsolatban föltett kérdésekre. Az elkészült projektmunka nem helyettesíti, hanem kiegészíti és segíti a párbeszédet.
A szóbeli vizsgára adható pontszámot - maximum 75 pontot - ezért két szempont - az írásos dolgozat és a szóbeli beszámoló - együttes figyelembevételével adjuk meg.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia. A tételsor a vizsgakövetelményeknek megfelelően, valamennyi természettudomány területről közelítőleg azonos arányban tartalmaz kérdéseket.
A szóbeli tétel két feladatból áll:
1. feladat: egy téma kifejtése megadott szempontok szerint
2. feladat: problémamegoldást igénylő feladat
1. feladat
A kifejtő kérdés valamely nagyobb, legalább két tudományágat (pl. biológia-kémia) érintő témára vonatkozik. A téma megnevezése mellett a tétel szövegének a kifejtést segítő szempontokat is tartalmaznia kell.
2. feladat
Valamely konkrét, gyakorlati vagy etikai kérdést is érintő feladat megoldása, mely szintén több területet érint. A szükséges adatokat, ismereteket a feladathoz mellékelt szöveg, grafikon, táblázat, fotó vagy más információhordozó tartalmazza. Amennyiben a problémafeladat megoldásához számolás szükséges, az csak egyszerű, 1 -2 perc alatt megoldható műveleteket igényelhet.
A két feladat között jelentős tartalmi átfedés nem lehet (a probléma tehát nem vonatkozhat az 1. feladatban kifejtett témára).
A szóbeli vizsgarész értékelése tételkifejtés esetén
A szóbeli vizsga értékelését jelentő pontszámot legalább két jelen levő szaktanár, megegyezéssel adja.
1. feladat: 40 pont
- tartalom 30 pont
- a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 10 pont az alábbi szempontok alapján:
- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
- tartalmaz-e a témához nem tartozó részeket;
- mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre).
2. feladat: 35 pont
A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes feladatok kifejtésének elvárt összetevőit és az 1. feladat tartalmára adható 30 pont, illetve a 2. feladatra adható 35 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, továbbá az 1. feladatban a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára adható 10 pont felosztását, a megadott szempontok szerint.
A szóbeli vizsgarész értékelése projektmunka bemutatása esetén
A javasolt terv szempontokat ad a pontozáshoz. Minden szempont maximális pontszámának megadásához az összes fölsorolt szempont teljesítése szükséges. Kisebb pontszám - szélső esetben nulla - adandó, ha bármelyik fölsorolt szempontnak nem vagy csak részben felelt meg a projektmunka.
Aprojektmunka értékelésének szempontjai
| Szempontok | Részpontszámok | Maximális pontszám |
| A projektmunka írásos része | ||
| Tartalmi szempontok | 25 | 45 |
| Formai szempontok | 20 | |
| A szóbeli beszámoló | ||
| Az olvasottak ismertetése | 10 | 30 |
| A módszerek bemutatása | 10 | |
| Az eredmények értékelése | 10 | |
| Összesen | 75 | 75 |
1. Aprojektmunka írásos anyaga (a dolgozat) 45pont
1.1 Tartalmi szempontok 25pont
1.1.1 Kérdésfölvetés 10 pont
(E részben értékeljük a probléma megfogalmazását és a módszer ismertetését.) 10 pont adható, ha a vizsgázó
- érthetően fogalmazza meg a vizsgálat célját,
- pontosan leírja a használt módszert, eszközöket, és
- számba veszi és elemzi a lehetséges hibaforrásokat. Legfeljebb 5 pont adható, ha a vizsgázó
- nem fogalmaz meg célt, vagy a tárgyalás során eltér a kitűzött céltól, vagy
- a módszerek és hibaforrások leírása hiányos, esetleges.
Nem adható pont, ha akár a célok, akár az eszközök leírása hiányzik
1.1.2 Eredmények, következtetések 5 pont
(E részben értékeljük magát a vizsgálatot és az abból levont következtetéseket.) 5 pont adható, ha a vizsgázó
- minden kapott adatot, tényt pontosan rögzített, és
- azokból helyes (releváns, a tényekkel összhangban álló) következtetést vont le.
Legfeljebb 3 pont adható, ha a vizsgázó
- az eredmények egy részére csak utal, anélkül hogy azokat rögzítené (a jegyzőkönyv hiányos),
- a következtetések nem kellően megalapozottak. Nem adható pont, ha a vizsgázó
- nem rögzíti eredményeit,
- nem von le következtetést, vagy az nem függ össze megfigyeléseivel.
1.1.3 Háttérismeret 10 pont
(E részben értékeljük a tájékozottságot.) 10 pont adható a vizsgázó
- több (legalább három) forrást (pl. szakkönyvet, cikket, internetes forrást) földolgozott,
- a források érdemben kapcsolódnak a megfigyelésekhez, segítik azok értékelését. Legfeljebb 5 pont adható, ha a vizsgázó
- háromnál kevesebb forrást dolgozott föl,
- a felhasznált forrásokban levő (vagy abból kiemelt) ismeretek érdemben nem segítik a kitűzött cél elérését.
Nem adható pont, ha a vizsgázó
- nem használt forrásmunkákat vagy
- a felhasznált források értelmezése téves, hibás.
1.2 Formai szempontok 20 pont
1.2.1 Tagolás 5 pont
(E részben azt értékeljük, hogy a dolgozat fölépítése áttekinthető-e.) 5 pont adható, ha a vizsgázó
- főcíme találó (arról szól, ami a projekt tényleges témája),
- a munka jól tagolt (a fejezetcímek és a fejezetek tartalma egyezik),
- koherens (a fejezetek és a fejezeteken belüli gondolatok egymásra épülnek, egymásból következnek).
Legfeljebb 3 pont adható, ha vizsgázó
- címei tágabb vagy szűkebb tartalomra utalnak, mint ami a fejezetekben valójában szerepel,
- sorrendjük zavaros, esetleges.
Nem adható pont, ha a vizsgázó dolgozata nem tagolt
1.2.2 Korrekt utalások 5 pont
(E részben a fölhasznált források korrekt megjelölését értékeljük.) 5 pont adható, ha a vizsgázó
- irodalomjegyzéke formailag teljes (a szerző, a könyv / cikk címe, a kiadó és kiadás dátuma / a folyóirat évfolyama / a link elérhetősége) is szerepel, és
- a dolgozaton belül egyértelmű utalások jelzik, hogy mi a saját gondolat, és mi a másoktól (szó szerint vagy lényegét tekintve) átvett idézet.
Legfeljebb 3 pont adható, ha a vizsgázó
- irodalomjegyzéke formailag hiányos vagy
- az utalások nem egyértelműek. Nem adható pont, ha a vizsgázó
- nem tartalmaz irodalomjegyzéket vagy
- nem derül ki, hogy az irodalmat hol és mire használta, nem különülnek az átvett és a saját gondolatok.
1.2.3 Az eredmények megjelenítése 5 pont
(Ebben a részben az eredmények összegzésének célszerű, áttekinthető ábrázolását értékeljük.) 5 pont adható, ha a vizsgázó
- a rajzok, táblázatok, grafikonok stb. pontosak és áttekinthetőek (pl. a mértékegységek helyesen szerepelnek).
Legfeljebb 3 pont adható, ha vizsgázó
- az eredmények megjelenítése hiányos vagy zavaros.
Nem adható pont, ha a vizsgázó
- nem törekedett az eredmények összegző megjelenítésére, vagy
- az ábrázolás elvileg hibás.
1.2.4 Nyelvhelyesség 5 pont
(Ebben a részben a helyesírást és a helyes megfogalmazást értékeljük.) 5 pont adható, ha a vizsgázó fogalmazása
- igényes, nyelvileg helyes és találó,
- az idegen nyelvű szakkifejezések mellett / helyett tartalmazza azok pontos magyar megfelelőit (is) - amennyiben ezek léteznek.
Legfeljebb 3 pont adható, ha a vizsgázó fogalmazása
- igénytelen, dagályos, pontatlan vagy
- szükségtelen szakszavaktól hemzseg. Nem adható pont, ha a vizsgázó
- nyelvileg igénytelen, stílusa nem a tárgyhoz illő, vagy
- nehezen érthető nyelvi pontatlansága miatt. 2. A szóbeli beszámoló 30 pont
2.1 Az olvasottak ismertetése 10 pont
A vizsgázó röviden összefoglalja, hogy milyen irodalmat tanulmányozott a vizsgálat sikeres elvégzése érdekében. A címeken kívül emelje ki azt, hogy az olvasottakból mit használt föl, miben segítették munkáját. E vizsgarész végén a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek föl az irodalommal kapcsolatban. E kérdések ne az irodalom részletes ismertetésére vonatkozzanak, hanem az irodalom és a saját projektmunka kapcsolatára.
10 pont adható, ha
- a vizsgázó jól kiemelte az olvasottak kapcsolatát az elvégzett munkával. Legföljebb 5 pont adható, ha
- a források és a munka kapcsolatát nem vagy rosszul világította meg. Nem adható pont, ha
- a források ismertetése elmarad vagy
- a vizsgázó ezeket munkájával nem tudja kapcsolatba hozni.
2.2 A módszerek bemutatása 10 pont
A vizsgázó röviden összefoglalja, hogy hogyan tervezte meg a vizsgálatot, milyen eszközöket használt, hol és mikor zajlott, kik és mi módon segítették a tervezésben. Itt térjen ki arra is, hogy a projektmunka során mikor és hogyan támaszkodott a konzulens szaktanár tanácsaira, azokat hogyan vette figyelembe. Amennyiben a munka jellege ezt megkívánja, itt alkalmazhatók segédeszközök is, például a helyszínt bemutató térkép, az eszközöket ábrázoló rajz, a kézírásos vizsgálati jegyzőkönyv stb.
10 pont adható, ha
- a vizsgázó világosan bemutatta, hogy mit, mi célból végzett el
- milyen segítséget kapott, hogyan változott ennek hatására a munka menete Legfeljebb 5 pont adható, ha
- a beszámolóból nem derül ki a módszer megválasztásának indoka
- saját munkájának történetéről csak töredékesen tud számot adni Nem adható pont, ha
- a vizsgázó nem tudja fölidézni a választott módszert és eszközöket
2.3 Az eredmények értékelése 10 pont
A vizsgázó tömören bemutatja eredményeit. Ennek szemléltetésére használjon megfelelő segédeszközt (pl. saját készítésű posztert, fóliát, diát, videokazettát, számítógépes prezentációt). E vizsgarész végén a bizottság tagjai tegyenek föl kérdéseket a használt módszerrel és az eredményekkel kapcsolatban. A kérdések vonatkozhatnak az elhangzottak esetleg nem egyértelmű részleteire is (pl. Pontosan mit ábrázolt a bemutatott grafikon függőleges tengelyén?), de mindenképpen térjenek ki arra, ami a munkát egyénivé tette, például az elvégzett munka szépségére, nehézségeire, az esetleges kudarcok okaira, a további vizsgálatok lehetőségére.
10 pont adható, ha
- a vizsgázó világosan bemutatta eredményeit,
- meggyőző választ adott a föltett kérdésekre. Legfeljebb 5 pont adható, ha
- az eredmények bemutatása hiányos,
- válaszai zavarosak. Nem adható pont, ha
- nem használ szemléltető eszközt vagy
- nem tud érdemben reagálni a föltett kérdésekre."
20. Az R. Mellékletének ANGOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA
A Célnyelvi civilizáció részletes érettségi vizsgakövetelményeiről szóló rendelkezések kizárólag az angol, a francia, a német, az olasz, az orosz, a spanyol és a szlovák célnyelvi civilizáció érettségi vizsgára vonatkoznak.
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
1. Ismeretszerzés célnyelven
A vizsgázó legyen képes a célnyelven megadott forrásokból (írott vagy audiovizuális források, táblázatok, képek) információkat gyűjteni. A megszerzett ismereteket tudja rendszerezni, értelmezni. Különböző típusú forrásokból származó információkat legyen képes összevetni. Tudja egy, a mindennapi életből származó célnyelvi forrás lényegét kiemelni, abból rövid tartalmi összefoglalót készíteni.
A források segítségével legyen képes a célnyelvi országokban élő emberek gondolkodásmódjára, szokásaira, életmódjára vonatkozó ismereteket gyűjteni, a magyar kultúrától való eltéréseket, azzal való hasonlóságokat felfedezni, megérteni.
2. Kritikai gondolkodás
Ismerje fel a vizsgázó a célnyelvi ország/ok hazánkétól eltérő sajátosságait, tudjon tényeket és véleményeket megkülönböztetni, a tanult ismeretek kapcsán kérdéseket önállóan megfogalmazni, következtetéseket levonni. Ismerje fel a kultúrák és értékrendek közötti különbségeket. Vegye észre, tudja megfogalmazni, összehasonlítani a társadalmi, erkölcsi problémákat.
3. Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven
A vizsgázó legyen képes 10-15 percben a témáját célnyelven életszerűen, szabad előadásban bemutatni - különböző források alapján, megadott vagy önállóan kidolgozott szempontok szerint. Tudjon önálló, tárgyilagos véleményt alkotni, a szubjektív és objektív érvelés között különbséget tenni. Emelt szinten véleményét, a tanult témakör kapcsán, írásban is tudja kifejteni. Tudjon eltérő véleményeket, problémákat is világosan leírni, következtetéseket levonni.
4. Tájékozódás időben és térben
A vizsgázó legyen képes a célnyelvi ország/ok nagy tájegységeit, történelme, kultúrája szempontjából fontos helyszíneit azonosítani a térképen. Legyen tisztában a földrajzi környezet hatásaival a célnyelvi állam/ok és kultúrák fejlődésére. Tudja időben elhelyezni a célország/ok történelmének, kultúrájának legfontosabb eseményeit, fordulópontjait. Legyen rálátása Magyarország és a célnyelvi ország/ok történelmének közös pontjaira, a társadalmi és kulturális élet párhuzamos és eltérő jelenségeire.
Legyen képes aktuális eseményeket nagyobb összefüggésbe helyezve értelmezni, bemutatni.
B) TÉMAKÖRÖK
Az emelt szintű követelményeknek részét képezik a középszintű követelmények; viszont elvárás a témák behatóbb, részletesebb ismerete, a véleményalkotás nagyobb önállósága, a szélesebb körű ismeretanyagon, tájékozottságon nyugvó probléma-megoldási készség.
| Téma | Középszint | Emelt szint |
| 1. A célnyelvi ország/ok földrajza | ||
| 1.1. A célnyelvi országok természetföldrajza | ||
| 1.1.1. Fekvés, tájegységek | A célnyelvi ország/ok földrajzi fekvésének, legfontosabb tájegységeinek bemutatása térkép segítségével. Összevetés Magyarország fekvésével, tájegységeivel. | A célnyelvi ország/ok földrajzi fekvésének, legfontosabb tájegységeinek bemutatása vaktérkép segítségével. |
| 1.1.2. Éghajlat, élővilág | A célnyelvi ország/ok éghajlatának, élővilágának rövid jellemzése. Az élővilág néhány hazánkétól eltérő sajátossága. | A célnyelvi ország/ok egy éghajlati érdekességének ismertetése. |
| 1.2. Geopolitikai helyzet | ||
| 1.2.1. Geopolitikai következmények | A közigazgatási régiók (autonómiák, tartományok, államok) azonosítása térkép segítségével. A népesség eloszlásának területi sajátosságai, ennek természeti, társadalmi, gazdasági okai és következményei. | Geopolitikai következmények felismerése, megfogalmazása. |
| 1.2.2. Nemzetiségek, ki- és bevándorlók | A bevándorlók szerepe az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás és a bevándorlás korlátozásának okai. | Néhány nemzetiség vagy határokon kívül élő nemzetiségi csoport bemutatása. |
| 1.3. Turisztikai nevezetességek | A célnyelvi ország/ok egy/néhány, idegenforgalom szempontjából fontos régiója, városa. | |
| 2. A célnyelvi ország/ok gazdasága | ||
| 2.1. A gazdaság főbb jellemzői | A célnyelvi ország/ok gazdasági helyzete, főbb gazdasági ágazatai; a világ illetve az EU társadalmi - gazdasági rendszerében betöltött szerepe, Magyarországgal fenntartott kapcsolatai. Néhány híres márka, termék, Magyarországon jelen lévő nagyvállalat ismerete. | A különböző vállalati formák súlya, szerepe a célnyelvi ország/okban. Az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai - EU, IMF, WTO, Világbank stb. |
| 2.2. Pénzügyi ismeretek | A célnyelvi ország/ok pénzügyei, fizetőeszköze, pénzhasználati szokások. | Adózás a célnyelvi ország/okban. |
| 2.3. Közlekedés | A közlekedés fő ágazatai; a főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalak, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságainak ismerete. | Főbb közlekedési útvonalak. |
| 2.4. Idegenforgalom | Az idegenforgalom főbb ismérvei a célnyelvi országokban; jelentősége az ország gazdasági életében. Magyarország és a célnyelvi ország/ok turisztikai kapcsolatai. | Az idegenforgalom főbb tendenciái a célnyelvi ország/okban. Magyarország és a célnyelvi ország/ok turisztikai kapcsolatrendszerének változásai és ennek okai. |
| 2.5. Egyéni és társadalmi felelősségvállalás | A fenntartható gazdaság és a fogyasztási szokások, a fogyasztóvédelem kérdései, összehasonlítva az itthoni helyzettel. A környezettudatosság, minőségtudatosság és a fenntarthatóság a mindennapi életben. | |
| 2.6. Munkavállalás | A célnyelvi ország/okban való munkavállalás lehetőségei, esetleges butatói. | Külföldiek magyarországi munkavállalása. |
| 3. Politikai berendezkedés | ||
| 3.1. Közigazgatási régiók, államforma, politikai adatok, intézményrendszer | A célnyelvi ország/ok politikai berendezkedése; hasonlóságok és különbségek a célnyelvi ország/ok és Magyarország politikai rendszerében. Alapvető jogok és kötelezettségek; jelentős politikai pártok; a népszavazás szerepe. | Társadalmi, politikai problémák, feszültségek napjainkban. |
| 3.2. Civil társadalom | A civil szervezetek, mozgalmak hagyománya, súlya, jelentősége; egybevetés a magyarországi | |
| helyzettel. | ||
| 4.Társadalmi viszonyok | ||
| 4.1.Társadalmi berendezkedés | A célnyelvi ország/ok társadalmi rétegeinek, csoportjainak aktuális helyzete, együttélési formái; az eltérő kultúrák közötti konfliktusok. | A szociális intézményrendszer, egészségügy és társadalombiztosítás jellemzői, megoldásra váró kérdései. |
| 4.2.Problémák | A célnyelvi társadalmakat érintő globális problémák. | |
| 4.3.Oktatás | A célnyelvi ország/ok hagyományos és jelenlegi oktatási rendszere, összehasonlítva a magyar oktatással. A tudás, a műveltség, a munka megbecsülése, helye az erkölcsi értékrendben. Magyar diákok továbbtanulási lehetőségei a célország/okban. | A tudományok, a kutatás-fejlesztés támogatottsága, elismertsége a célország/okban. Külföldi diákok tanulási lehetőségei Magyarországon. |
| 4.4. A vallás és az egyházak szerepe | A lakosság felekezetek szerinti összetétele; egyházi ünnepek, hagyományok; az egyház/ak szerepe a célnyelvi társadalmakban; a fiatalok és a vallás; tolerancia, nyitottság. | |
| 4.5. Köznyelv és dialektusok | Az irodalmi nyelv, a köznyelv és a dialektusok a célnyelvi ország/okban. | A különböző vallási közösségek együttélése a célnyelvi ország/okban. |
| 4.6. Közösségi szolgálat | Önkéntesség, közösségi szolgálat a célnyelvi ország/okban | |
| 5.Hagyományok, szokások, életmód | ||
| 5.1. Család | A célnyelvi ország/ok családmodelljei; aktuális problémák, összevetve a magyarországi helyzettel. | |
| 5.2. Családi ünnepek | Családi ünnepek és népi hagyományok, étkezési szokások, tipikus ételek a célnyelvi ország/okban. | |
| 5.3. Szabadidő eltöltése | Szórakozási, nyaralási és pihenési szokások. Vidéki és városi élet, a fejlődés tendenciái. | A nyaralás, utazás új formái; a szabadidő eltöltésének a hazaitól eltérő módjai. Egészségtudatosság az életmódban. A társadalmi érintkezés és az üzleti etikett szabályai. |
| 6. Környezetvédelem | ||
| 6.1. Éghajlatváltozás | A célnyelvi ország/okra jellemző éghajlati változások okai és lehetséges következményei. | |
| 6.2. Környezeti problémák | A célnyelvi ország/okra jellemző környezeti problémák, összevetve a magyarországi helyzettel. | |
| 6.3. Törekvések a környezeti károk enyhítésére | ||
| 6.3.1. Energiaforrások | A hagyományos és az alternatív/megújuló energiaforrások használata a célnyelvi ország/okban és hazánkban. | A köz- és a magánszféra hozzáállása az alternatív energiaforrások használatához. |
| 6.3.2. Biogazdálkodás | A biogazdálkodás szerepe a célnyelvi ország/ok mezőgazdaságában és Magyarországon. | A bioélelmiszerek, egyéb biotermékek iránti kereslet a célnyelvi ország/okban és itthon. |
| 6.3.3. Természetvédelem, felelős tájgazdálkodás | Természetvédelem, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, tájgazdálkodás a célnyelvi ország/okban és Magyarországon. | A "zöld mozgalmak", a Natura 2000 a célnyelvi ország/okban és Magyarországon. |
| 7. Tömeg- kommunikáció, média | A sajtószabadság és helyzete a célország/okban. A közszolgálati média nézettsége, elfogadottsága. A célnyelvi ország/ok fontos sajtótermékei, rádiós és televíziós csatornái és internetes fórumai. Az egyéni tájékozódás lehetőségei és buktatói. Reklám. | Az elektronikus tömegkommunikáció a célnyelvi ország/okban. A célnyelvi ország/ok vitakultúrájának megismerése; összehasonlítás a hazai helyzettel. Újságírói etika, reklámetika. |
| 8. Sport | A sport és az egészséges életmód szerepe a mindennapi életben a célnyelvi ország/okban és hazánkban. A célnyelvi ország/ok legnépszerűbb sportágai, kiemelkedő sportolói, olimpikonjai, sporteseményei. Iskolai és szabadidősport. | A célnyelvi ország/okra jellemző problémák a sportban. Új tendenciák, extrém sportok a célnyelvi ország/okban és Magyarországon. |
| 9. Tudományok | A célnyelvi ország/ok kiemelkedő jelentőségű tudósai, feltalálói és találmányaik. Újdonságok a célnyelvi ország/ok tudományos életében. | A célnyelvi ország/okban élt magyar tudósok. Aktuális tudományetikai kérdések. |
| 10. Történelmi ismeretek | ||
| Angol célnyelvi civilizáció | Nagy-Britannia történelmének kezdetei térben és időben. Anglia történelmének 3-4 legfontosabb csomópontja. Az Amerikai Egyesült Államok | Az angol, illetve az egyesült államokbeli identitástudat kialakulása és változásai. |
| történelmének 3-4 legfontosabb csomópontja. Anglia és az angol nyelvű országok történelmének kapcsolódási pontjai. (Például: Kossuth Amerikában; magyar emigránsok, magyar tudósok angol nyelvterületen; az angol királyi család kötődése Magyarországhoz) | ||
| Francia célnyelvi civilizáció | Franciaország történelmének kezdetei térben és időben; találkozási pontok a magyar történelemmel. Franciaország történelmének legfontosabb korszakai. Jellemző társadalmi rétegek, életformák. A francia forradalmak jelentősége. Franciaország a két világháborúban. A 20. század utolsó két évtizedének átalakulásai, változásai. Az EU és a célország viszonya. A jelenkor politikai, társadalmi, kulturális kérdései. | Az első államszerveződések. Nemzettudat, identitástudat kialakulása, illetve változásai. |
| Német célnyelvi civilizáció | A középkori német birodalom fénykora és hanyatlása (11-15. századig). Német városalapítások, városszövetségek. Nemesi, polgári és paraszti életformák. A svájci Eidgenossenschaft kialakulása és küzdelmei. A reformáció és az ellenreformáció kora. A reformáció főbb irányzatainak (lutheránus, kálvinista) és elterjedése a német nyelvterületen. Luther Márton bibliafordításának jelentősége. A felvilágosult abszolutizmus jellemzői Ausztriában és Poroszországban. A német nemzetállam kialakulása. Az ipari forradalom és hatásai a német nyelvterületen. A nemzetiszocializmus. Az NSZK és az NDK létrejötte, a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés jellemzői. | A császár és a pápaság konfliktusa, az invesztitúra-harc. A Hohenstaufen-dinasztia Itália- politikája, a német fejedelemségek megerősödése. A 30 éves háború és a vesztfáliai béke hatalmi, politikai, felekezeti, és társadalmi következményei. A német felvilágosodás alapeszméi. Az 1848-as német forradalmak. Az I. világháború és az azt lezáró békék területi és etnikai vonatkozásai. |
| A német újraegyesítés főbb állomásai. Az egyesítést követő gazdasági és szociális nehézségek. A német nyelvű országok és Magyarország történelmi kapcsolatai, ennek 3-4 kiemelkedő jelentőségű eseménye, illetve 2-3 személyisége. | ||
| Olasz célnyelvi civilizáció | Olaszország történelmi fejlődésének főbb szakaszai, csomópontjai, és fontosabb eseményei. A társadalom és a gazdaság főbb jellemzői, a kultúra legjelentősebb irányzatai; a legfontosabb történelmi és kulturális személyiségek a signoriak korában, illetve a Risorgimento idején. Olaszország az I. világháborúban. | A Velencei Köztársaság. A társadalom és a gazdaság főbb jellemzői, a kultúra legjelentősebb irányzatai; a legfontosabb történelmi és kulturális személyiségek a Reneszánszban. A Risorgimento meghatározó alakjai és szerepük (pl. Mazzini, Cavour, Garibaldi, II. Viktor Emanuel). Olaszország a II. világháborúban. |
| Orosz célnyelvi civilizáció | A Kijevi Rusz. Az első orosz fejedelmek (Oleg, Igor, Olga, Szvjatoszlav). A kereszténység felvétele, és ennek jelentősége, Bölcs Jaroszláv szerepe. Ismerje a Novgorodi Köztársaság történelmi szerepét. Tudja, hogy ki volt Alekszandr Nyevszkij. A Moszkvai Oroszország alapítása, a tatárok legyőzése. Hogyan lett Oroszország Moszkva központú egységes állam. Tudja, milyen szerepet játszott az orosz történelemben I. Péter, miért nevezik őt nagy reformátornak. A következő uralkodók egyikének bemutatása: II. Katalin, I. Pál, I. II. III. Sándor, II. Miklós, valamint az uralkodásuk alatt történt fontos történelmi események ismertetése. Az 1917. februári és októberi forradalmak lényege. A Szovjetunió lenini és sztálini korszakai. A Nagy Honvédő Háború. A II. világháború után átalakult világ. Gorbacsov szerepe a Szovjetunió történetében. Tudja, hogy mit jelent a "glasznoszty" és a "peresztrojka". A Szovjetunió szétesése és a Jelcin- korszak. A FÁK. Az elnöki | Ismerje, hogy milyen kapcsolatok voltak a Kijevi Rusz és az akkori Magyarország között. Ismerje, milyen kapcsolatokat épített ki I. Péter Magyarországgal. Oroszország a 18- 19. században. A Varsói Szerződés és a KGST. Magyarország és a Szovjetunió kapcsolata. Fejtse ki a saját véleményét arról, hogy Gorbacsov nagy reformátor volt-e, vagy a Szovjetunió "sírásója". Hasonlítsa össze, milyen változások történtek Oroszországban és Magyarországon az utolsó évtizedben. |
| rendszer megszilárdulása. Ismerje és összegezze Oroszországban az utolsó évtizedben végbement változásokat | ||
| Spanyol célnyelvi civilizáció | Hispánia a római birodalomban. A mór uralom a Pireneusi- félszigeten. Spanyolország történelmének kezdetei térben és időben; találkozási pontok a magyar történelemmel. Spanyolország történelmének legfontosabb korszakai. 1492 jelentősége. A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kora. Az egységes Spanyolország kialakulása és megszilárdítása. Jellemző társadalmi rétegek, életformák. A spanyol polgárháború. Spanyolország a 20. században. A gyarmatbirodalom feloszlása, a volt gyarmatok történelmének alakulása. Az utolsó évtizedek változásai. Spanyolország helyzete az EU-ban. A jelenkor politikai, társadalmi, kulturális kérdései. | Autentikus és bevándorló népek: ibérek, kelták, keltibérek. A romanizáció: Jelentősége kulturális, nyelvi és történelmi szempontból. A barbár invázió, nyugati gótok. Az Ibériai-félsziget benépesülése. A legújabb leletek. A rómaiak előtt érkezett népek. A romanizáció folyamata. A nyugati gót monarchia. A mór uralom a Pireneusi-félszigeten (711-1492): Al- Andalus. Nyelvi és kulturális hatások. A rekonkviszta. Granada fénykora - az Alhambra építése. Középkor: a keresztény királyságok. 1492 jelentősége (Granada visszafoglalása, Amerika felfedezése. A zsidók kiűzése Spanyolországból) A Rekonkviszta szakaszai és újranépesítési modellek. A 15 . század krízisei. Spanyolország tengeri expanziója a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon. A Kanári-szigetek. Az egységes Spanyolország kialakulása és megszilárdítása. A katolikus királyok. A modern állam kialakulása. A dinasztiák egyesülése. A modern állam megalapítása. Területi egyesítés: a nazari királyság meghódítása és Navarra annexiója. Valláspolitika és annak nemzetközi vetületei. Amerika felfedezése. 16. század I. Károly birodalma és II. Fülöp monarchiája. 18 . század. A Bourbonok. Dinasztiaváltás: a bourbon monarchia. A felvilágosult reformtörekvések: az állam egyesítése és központosítása. III. Károly. Amerikai gyarmatok. A régi rezsim krízise. Háború és forradalom. Az 1812-es Alkotmány. Abszolutizmus és liberalizmus. Amerika emancipációja. A liberális állam megalakulása. II. Erzsébet uralma. Haladók és hagyományőrzők. I. Amadeusz és az Első Köztársaság. A Restauráció időszakának politikai rendszere. Szembenállás a rendszerrel: regionalizmus és nacionalizmus. A gyarmati birodalom megszűnése. Kuba. |
| XIII. Alfonz kora. A megújulásra irányuló törekvések és a parlamentáris monarchia nehézségei. Regeneracionizmus és politikai revisionizmus. Társadalmi és politikai nyomások. Primo de Rivera diktatúrája. A II. Köztársaság politikai fejlődése. A spanyol polgárháború (1936-39). A katonai felkelés. A két térség katonai és politikai fejlődése. A konfliktus nemzetközivé válik. A Franco-diktatúra Franco tábornok diktatúrája: a rezsim ideológiai és társadalmi alapjai. Politikai fejlődés és nemzetközi konjunktúra. Az önellátó társadalomból a felvirágoztatásig: társadalmi és gazdasági átalakulások, ellenállás. Demokratikus átmenet. A demokratikus átmenet. János Károly monarchiája. Az 1978-as Alkotmány. A demokratikus kormányok: Politikai tendenciák. Az európai integráció és a nemzetközi szervezetek. | ||
| Szlovák célnyelvi civilizáció | A Nyitrai Fejedelemség, a Nagymorva Birodalom, Szent Cirill és Szent Metód tevékenysége, kulturális, politikai és vallási szerepük. Szlovákok a Magyar Királyságban A szlovák értelmiségi formálódása, a szlovák nemzetiségi öntudat megerősödése. A szlovákok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt. A Matica slovenská. A szlovákok az első Csehszlovák Köztársaságban. Szlovákia a 2. világháború alatt. Az 1. Szlovák Köztársaság kikiáltása, és a Szlovák Nemzeti Felkelés. A szlovákok a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A Szlovák Köztársaság megalapítása Kisebbségek Szlovákia területén. | Cirill és Metód és a szláv írásbeliség, a glagolita írás, Cirill és Metód művei. A szlovák nyelv korai művelői: Jozef Ignác Bajza, Anton Bernolák, Juraj Fándly, Ján Holly, Ján Kollár, Pavel Jozef Safárik A szlovák irodalmi nyelv kodifikálása: Eudovít Stúr. Az 1907-es nyelvtörvény (Lex Apponyi). Kassai Kormányprogram. Az 1996-os közigazgatási reform. |
| 11. Irodalmi ismeretek | ||
| Angol célnyelvi civilizáció | Az angol irodalom történetének főbb korszakai, néhány kiemelkedő | Az irodalom és az olvasás helye, szerepe a brit és amerikai mindennapokban. |
| alkotója és alkotása. Egy kortárs irodalmi mű részletes ismerete. Egy-egy kiválasztott brit és amerikai író magyarra lefordított ismert művének és pályájának bemutatása. Példák az angol nyelvű és a magyar irodalom kapcsolódásaira. | Két-három 20. századi, illetve kortárs alkotó és mű részletes ismerete. | |
| Francia célnyelvi civilizáció | Minden irodalmi korszakból (középkor, reneszánsz, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernizmus), továbbá a jelenkor irodalmából legalább 1-3 szerző ismerete, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 1 -3 mű említése. Minden műfajból (színdarab, novella, episztola, regény) legalább 1-1 mű, versből legalább 3, különböző korszakokból származó mű olvasottságot is igazoló elemzése. | Minden irodalmi korszakból (középkor, reneszánsz, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernizmus), továbbá a jelenkor irodalmából legalább 2-5 szerző ismerete, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 2-5 mű említése. Minden műfajból (színdarab, novella, episztola, regény) legalább 2-2 mű, versből legalább 6, különböző szerzőktől és minél több korszakból származó mű olvasottságot is igazoló elemzése. Francia irodalmi díjak, 2-3 díjazott említése. A frankofón országok irodalmából egy- két jelentős alkotó (pl. Simenon, Senghor stb.) megemlítése, műveik műfajának és jellemző témáik megjelölése. |
| Német célnyelvi civilizáció | A németnyelvű országok és Magyarország irodalmi kapcsolatai. J. W. Goethe és F. Schiller egy-két fő művének bemutatása. A német romantika irodalmának néhány példája. B. Brecht epikus színházának jellemzői egy műve alapján. Két-három 20. századi vagy kortárs alkotó és mű részletes ismerete. | Az irodalom szerepe a mindennapokban. A németnyelvű országok és Magyarország irodalmi kapcsolatai. G. E. Lessing egy szabadon választott drámájának elemző bemutatása. A német romantika főbb jellemzői. E. T. A. Hoffmann egy szabadon választott művének elemző bemutatása. Az epikus színház továbbfejlesztése F. Dürrenmatt műveiben. Két-három 20. századi vagy kortárs alkotó és mű részletes ismerete. |
| Olasz célnyelvi civilizáció | Az olasz irodalom történetének főbb korszakai. Dante, Petrarca, Boccaccio Goldoni jelentősége, főbb műveik. Egy szabadon választott szerző és műve(i) bemutatása a 20. század II. világháború előtti irodalmából (pl. Verga, Pirandello). Egy szabadon választott szerző és műve(i) bemutatása a II. világháború utáni olasz irodalomból (pl. Moravia, Buzzati, Carlo Levi, Primo Levi, Calvino). | Macchiavelli 19. századi költők (Leopardi, Pascoli). Manzoni: Jegyesek. 20. századi költők (Montale, Ungaretti, Penna, Pasolini) Női szerzők (D. Maraini, N. Ginzburg, O. Fallaci) Az olasz filmművészet főbb korszakai (pl. neorealizmus, a commedia all'italiana). Az olasz filmművészet kiemelkedő alakjai (rendezők, színészek). |
| Az utóbbi évtizedek olasz elbeszélői - egy szabadon választott szerző és műve(i) bemutatása. | ||
| Orosz célnyelvi civilizáció | Orosz népköltészet. Ismerje, milyen műfajokból áll az orosz folklór gazdag világa (mesék, történeti énekek stb.). Tudja, hol és mikor keletkezett az orosz irodalom, milyen műfajok jellemzők rá. Tudjon megnevezni a 18. századi orosz irodalomra jellemző néhány stílusbeli sajátságot. Ismerje a 19. század első fele orosz irodalmának néhány képviselőjét, híres, romantikus költőit. (pl. Puskin, Lermontov). Legyen képes részletesen bemutatni valamelyiknek az életpályáját, műveit (pl. Puskin). Ismerje részletesebben a 19. század második fele orosz prózájának valamely képviselőjének (Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov stb.) pályáját és műveit. Tudjon megnevezni a 19-20. század fordulójának orosz irodalmából néhány írót (Ahmatova, Blok, Bunyin stb.). Tudja megnevezni a 20. század első fele orosz irodalmának legnagyobb képviselőit. Részletesebben is tudjon beszélni valamelyikről (pl. Gorkij, Jeszenyin, Bulgakov). Ismerje a 20. század második fele orosz irodalmának néhány világhírű költőjét, prózaíróját (pl. Szolzsenyicin). Ismerje a leghíresebb orosz bárdok nevét (Okudzsava, Viszockij, Rozenbaum stb.). | Tudja, hogy kik voltak (néhány név) az orosz folklór - a bilinák - hősei. Tudjon az "Ének Igor hadáról" jelentőségéről. Tudjon kívülről elmondani az orosz klasszikus irodalomból verset vagy prózarészletet. Tudjon az orosz klasszikus irodalmi művek magyarországi sorsáról. Ismerje az orosz klasszikus irodalom hatását a világirodalomra. Tudjon valamit ezeknek a költőknek, íróknak magyarországi népszerűségéről. Ismerje az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett orosz írókat, költőket (Bunyin, Paszternák, Solohov, Szolzsenyicin, Brodszkij). |
| Spanyol célnyelvi civilizáció | Középkori irodalom. A pikareszk regény. Cervantes: A Don Quijote elemzése. A barokk. A barokk színház. A nemzeti komédia. A felvilágosodás. A 18. századvégi dráma és Goya. Romantika Don Juan Tenorio. Egy mítosz születése. | Az irodalmi alkotás jelentése a középkorban. A vándor énekes (juglar) jelentősége. Mester de Juglaría: Cantar de Mío Cid. X. Alfonz, a kasztíliai próza megalapítója és gallego dalok (cantigas) szerzője. El Mester de Clerecía: Gonzalo de Berceo. A népi irodalom a középkorban: lírika. El Arcipreste de Hita: el Libro de Buen amor. Don Juan Manuel: El Conde |
| A modernizmus Gaudí és Rubén Darío. A 20. századi színház A nagy újítók: Valle Inclán és Lorca. 20. századi regény. Egy szabadon választott szerző és mű bemutatása. A 20. századi költészet. Egy szabadon választott szerző és mű bemutatása. Latin-amerikai irodalom Egy szabadon választott szerző és mű bemutatása. | Lucnnor El Romancero: eredete és további élete Spanyolországban és Latin- Amerikában. A lovagregény. A középkori világ krízise. Jorge Manrique: Coplas - hatása a spanyol irodalomra. La Celestina, a formálódó spanyol színház műremeke a középkor és a reneszánsz határán. Az Aranyszázad (El Sigló de Oro) Mit értünk "Siglo de Oro" alatt. A spanyol reneszánsz. Humanizmus. Líra: Garcilaso de la Vega. El Lazarillo és a pikareszk regény. Cervantes, a modern regény atyja. A barokk kultúra. Lope de Vega, az Aranyszázad nemzeti színházának megalapítója. Calderón drámái, a barokk színház csúcspontja: La vida es sueno. A barokk vers két stílusirányzata: culteranismo és conceptisnto: Góngora és Quevedo. Felvilágosodás és romantika Az európai felvilágosodás és hatása a spanyol kultúrára. A Spanyol Királyi Akadémia megalapítása: irányító, szabályozó és tájékoztató szerepe a nyelv és az irodalom terén. Az esszé fejlődése: Cadalso. A neoklasszikus komédia és Leandro Fernández de Moratín. A spanyol romantika helye az európai történelemben és kultúrában. Színház: egy archetípus végső megszilárdulása: Zorrilla: Don Juan Tenorio. Larra és az újságírás gyökerei. A romantikus vers: Espronceda. Bécquer művészete: hatása a mai költészetre. A realizmustól a 98-as tragédiáig. A spanyol realizmus és kapcsolata az európai realizmussal. Az elbeszélés, mint a realizmus és a naturalizmus fő műfaja. Galdós és Clarín, két nagy elbeszélő és műveik: Fortuttata y Jacinta és La Regenta, a 19. századi európai elbeszélés remekei. A modernizmus: Rubén Darío és más latin-amerikai írók, a spanyol nyelvű újítói. Juan Ramón Jiménez és a Machado-testvérek. Valle-Inclán költői prózája. Az 1898-as krízis és hatása az irodalomra. A regény és az esszé uralma: Baroja, Unamuno. A 20. század nagy |
| esszé írói. Az avantgárd. Az európai avantgárd irányzatok. Bevezetése Spanyolországban: Ramón Gómez de la Serna. Valle-Inclán expresszionizmusa (esperpentos). A spanyol és a latin- amerikai avantgard kapcsolata: Neruda, Vallejo és Borges. A 27-es nemzedék. A legfontosabb költők és művek. Közös jellemvonásaik: nyitottságuk az avantgard irányzatokra, de gyökereik a hagyományba nyúlnak. A spanyol szürrealizmus sajátosságai. Lorca, költő és drámaíró. Kulturális törés: a "két Spanyolország" ("dos Espanas") gondolkodói és drámája. A 20. század második felének irodalma A regény újjászületése: Cela, Delibes, két nagy elbeszélő a század közepéből. Az új latin-amerikai elbeszélés győzelme a hatvanas években és hatása a spanyol nyelvű elbeszélés későbbi megújulására: Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa. A spanyol színház a 20. század második felében. Miguel Mihura: komédia és abszurd színház. Buero Vallejo: művészi érték és korrajz. Költészet. A háború utáni költészet. Az elkötelezett költészet: Blas de Otero és José Hierro. Los "novísimos". Kísérleti költészet | ||
| Szlovák célnyelvi civilizáció | A szlovák romantika irodalma (Janko Král', Andrej Sládkovic, Samo Chalupka, Ján Botto egy-egy művének bemutatása). A szlovák realizmus irodalma (Martin Kukucín, Bozena Slancíková Timrava és Jozef Gregor Tajovsky egy-két fő művének bemutatása). A 20. század és napjaink irodalma Peter Jaros művészetének bemutatása egy választott műve alapján Ladislav Ballek művészetének bemutatása egy választott műve alapján. Egy szabadon választott 20. századi, illetve kortárs szerző életművének vagy egy művének bemutatása | A Stúr-iskola bemutatása, a szlovák romantika jellemzői szabadon választott művek alapján. Pavol Országh Hviezdoslav egy-két művének bemutatása A szlovák realizmus főbb jellemzői szabadon választott művek alapján Egy szabadon választott 20. századi, illetve kortárs szlovák drámaíró életművének vagy egy művének bemutatása. |
| 12. Művészeti ismeretek | ||
| Angol célnyelvi civilizáció | Nagy-Britannia művelődéstörténetének legfontosabb korszakai és stílusai. Kiemelkedő alkotók és alkotások az angol és amerikai építészetben, képző- és iparművészetben. A zene- és táncművészet, színház- és filmművészet legjelesebb angol/amerikai képviselői, alkotásai. A londoni National Gallery és a British Museum kiállításainak átfogó bemutatása és néhány ismert alkotás részletesebb elemzése. | A londoni National Gallery, a Tate Gallery és a British Museum világhírű anyagainak ismertetése és néhány híres alkotó kiválasztott műveinek bemutatása. A leghíresebb angol/amerikai kulturális fesztiválok. |
| Francia célnyelvi civilizáció | Minden művészettörténeti korszakból, valamint a fontosabb modern stílusirányzatokból 1 -3 mű vagy művész említése, rövid jellemzése. Legalább 2-3 francia zeneszerző és mindegyikük 1 -2 művének megemlítése, zenei stílusuk, illetve műfajuk megjelölésével. A francia és francia nyelvű sanzon 2-3 jelentős képviselője, dalaik, stílusuk, témáik rövid jellemzése. A képregény műfaj 2-3 jelentős francia vagy francia nyelvű példája, azok témái, alaphelyzete. A mozi kezdetei, a Lumiére-fivérek munkássága. A Cannes-i filmfesztivál. | Minden művészettörténeti korszakból és stílusirányzatból legalább 2-5 művész említése, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 1-3 műalkotás ismerete. Le Corbusier építészetének rövid jellemzése. A francia és francia nyelvű sanzon jelentős képviselőinek említése, dalok stílusának, témáinak rövid jellemzése. A francia könnyűzene új vonásai A francia filmművészet történetének legjelentősebb állomásai: legendás filmek, színészek. A francia Új Hullám rövid jellemzése. A César-díj. A francia film és Hollywood kapcsolata. Egy-két közelmúltban bemutatott francia vagy frankofón film, színházi előadás, kiállítás vagy egyéb kulturális esemény megemlítése. Példák a frankofón országok művészetéből. |
| Német célnyelvi civilizáció | A zeneművészet legkiemelkedőbb német alakjainak ismerete, egy szabadott választottnak bemutatása. A képző- ipar- és építőművészet legkiemelkedőbb német alakjainak ismerete, egy szabadott választottnak bemutatása. A német nyelvű országok leghíresebb múzeumai, műemlékei, legrangosabb kulturális eseményei, fesztiváljai. | A szecesszió jellemző vonásai és kiemelkedő képviselői az építészetben és a festészetben. Az expresszionista festészet jellemzői és néhány képviselője (pl. "Der blaue Reiter", "Die Brücke", O. Kokoschka, E. Schiele). A Bauhaus. A németnyelvű országok és Magyarország művészeti kapcsolatai. |
| Olasz célnyelvi | Olaszország művészettörténetének | Róma és a Barokk. |
| civilizáció | fontosabb korszakai, kiemelkedő művészek és műalkotások. Nagy olasz múzeumok (pl. Vatikáni Múzeumok, Uffizi Képtár). Firenze és a Reneszánsz Leonardo élete és művei. | Michelangelo élete és művei. Raffaello élete és művei. A Futurizmus. Az olasz filmművészet főbb korszakai (pl. neorealizmus, a commedia all'italiana). Az olasz filmművészet kiemelkedő alakjai (rendezők, színészek). |
| Orosz célnyelvi civilizáció | Tudja jellemezni a kereszténységgel együtt Oroszországba bekerült bizánci templomépítészeti stílust és ikonfestészetet. Ismerje a világhírű orosz ikonfestőket. (Feofan Grek, Andrej Rubljov, Dioniszij). A világi művészetek (paloták, használati tárgyak, népművészet stb.)megjelenése a 16-17. században. A nyugat-európai művészet bevonulása Oroszországba I. Péter reformjai nyomán. | Tudja bemutatni Andrej Rubljovot és főművét, a "Szentháromság"-ot. Mutassa be a 16. században épült orosz építészeti remekművet, a Vaszilij Blazsennij Székesegyházat. |
| Spanyol célnyelvi civilizáció | Őskori művészet. Az északi és a levantei őskori festészet jellemzői. A római kultúra emlékei. Utak, vízvezetékek és egyéb emlékek. Segovia; Mérida. Mór művészet. Jellemvonások, alapanyagok és formák. Alhambra és Córdoba. Keresztény művészet. A romanika és a gótika összehasonlítása, templomtípusok spanyolországi példák alapján. A Santiagó de Compostela-zarándokút. Spanyol festészet El Greco, Velázquez, Goya, Picasso, Dalí | Őskori művészet: megalitikus építészet, festmények. Az ibér kultúra. Művészet Hispániában. A nyugati gót művészet. Al-Andalus: Kultúra és művészet - a mecset és a palota a hispano-muzulmán művészetben. Művészeti megnyilvánulások: az európai kontextus. A preromán művészet: asztúriai és mozarab művészet. A román művészet és Santiago de Compostela- zarándokút. A spanyol gótikus építészet. Képzőművészet a spanyol gótikában. A spanyol reneszánsz: építészet, szobrászat, festészet. El Greco. A barokk Spanyolország az Aranyszázadban. Építészet és szobrászat. A barokk festészet. Velázquez. Goya. A 19. századi művészet: építészet, Gaudí és a modernizmus. Szobrászat és festészet. A spanyol kultúra az Ezüstkor kezdetétől 1936-ig. Az avantgárd irányzatok, a 20. századi spanyol festészet: Picasso, Dalí és Miró. A mai Spanyolország 20. századi művészete, a legújabb irányzatok: építészet, festészet és szobrászat |
| Szlovák célnyelvi civilizáció | A szlovák képzőművészet kiemelkedő alakjai (pl. Martin Benka, Mikulás Galanda, Eudovít | Lőcsei Pál mester nevéhez fűződő alkotások. A szlovák népi építészet jellemző jegyei, |
| Fulla). A szlovák zeneművészet kiemelkedő alakjai (pl. Mikulás Schneider-Trnavsky, Ján Cikker, Eugen Suchon). Szlovákia leghíresebb múzeumai, műemlékei, legrangosabb kulturális eseményei, fesztiváljai. | skanzenek Szlovákiában. A szlovák népzene és néptánc jellemző jegyei. Szlovákia és Magyarország mai művészeti kapcsolatai. | |
| 13. A célnyelvi ország/ok és Magyarország kapcsolata, aktuális jelenségek | A célnyelvi ország/ok és Magyarország kapcsolatának, viszonyának jelene. A célnyelvi ország/ok aktuális politikai, társadalmi, gazdasági, illetve művészeti eseményei (irodalmi Nobel-díj, EU-hoz való viszony változása stb.). | A célnyelvi ország/ok kulturális intézetének tevékenysége, rendezvényei Magyarországon. Az aktuális magyar vonatkozású események megjelenése a célnyelvi ország/ok médiájában, illetve a célnyelvi ország/ok megjelenése a magyar médiában. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | |
| Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 50 pont | 80 pont | 70 pont |
A vizsgán használható segédeszközök__
| Középszint | Emelt szint | ||
| Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | Bármilyen egynyelvű, illetve kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár | NINCS | Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár |
Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Szóbeli vizsga |
| 15 perc |
| 50 pont |
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű érettségi csak szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán a vizsgázó tételt húz és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 15 perc.
A vizsgázók a tételek pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg.
A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két feladatra összesen legalább 30 perc) alatt használhat minden engedélyezett segédeszközt: középiskolai célnyelvi vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlaszt, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótárt. A szóbeli feleletnél a vizsgázó csak a térképeket, a második feladathoz tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat használhatja. A segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékleteket, szemelvényeket a tételsor tartalmazza.
A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan felépítve és a szaknyelv megfelelő használatával önállóan kell felelnie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll.
A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés.
A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés.
Amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne haladja meg a 300 szót.
A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.
A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3-1/3 arányú legyen.
A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, és a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor legalább 20%-át (20 tétel esetén 4 tételt) évről évre módosítani kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli feleletet az értékelési útmutató segítségével a kérdező tanár értékeli. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 50, amelyből az első feladat megoldására maximum 35, a másodikéra maximum 15 pont adható.
Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:
| FELADATTÍPUS | AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI | PONTSZÁM |
| a) Önálló témakifejtés | - Tartalom | 20 pont |
| - Felépítés | 5 pont | |
| - (Szak)szókincs, nyelvhasználat | 10 pont | |
| b) Elemzés: | - Tartalom | 8 pont |
| - (Szak)szókincs, nyelvhasználat | 7 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont |
Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Az emelt szintű vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg.
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag meghatározott feladatot kell megoldania. A feladat megoldására 180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.
Az írásbeli feladathoz bármilyen egynyelvű illetve kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár használható. A segédeszközöket a vizsgázó biztosítja.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatnak tartalmaznia kell.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 450-500 szó terjedelmű esszé jellegű fogalmazást kell írnia. A vizsgán három megadott cím közül kell egyet választani. Az egyes címeknek a következő témakörökhöz kell kapcsolódniuk:
1. célnyelvi irodalom vagy művészet
2. a célnyelvi országok történelme, társadalmi, gazdasági vagy politikai élete
3. általános, összehasonlító jellegű civilizációs téma.
(A célnyelvi országok körét a részletes vizsgakövetelmény tartalmazza.)
Az írásbeli feladatlap értékelése
A vizsgadolgozatok javítását és értékelését a vizsgaközpont által megbízott, a vizsgázó iskolájától független, külső értékelő végzi központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján.
Az értékelés csak egész pontszámokban történhet.
Az írásbeli részre maximum 80 pont adható a következő megoszlásban:
- tartalom: 50 pont;
- logikus felépítés, forma, stílus, illetve a megfelelő szókincs használata: 30 pont.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 20 perc.
A vizsgázók a tételek pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A szóbeli tételek alapjául szolgáló témaköröket azonban az emelt szintű vizsgát megelőző tanév végéig meg kell ismerniük a jelentkezőknek.
A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két feladatra összesen legalább 30 perc) alatt használhat minden engedélyezett segédeszközt: a középiskolai célnyelvi vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlaszt, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótárt. A szóbeli feleletnél a vizsgázó csak a térképeket, a második feladathoz tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat használhatja. A segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékleteket, szemelvényeket a tételsor tartalmazza.
A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan felépítve, gazdag (szak)szókincs megfelelő használatával, választékos stílusban, önállóan kell felelnie.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli tétel két feladatból áll.
A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés.
A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés.
Amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne haladja meg a 400 szót.
A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.
A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3-1/3 arányú legyen. A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli felelet értékelése a központilag összeállított értékelési útmutató alapján történik. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 70, amelyből az első feladat megoldására maximum 45, a másodikéra maximum 25 pont adható.
Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:
| FELADATTÍPUS | AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI | PONTSZÁM |
| a) Önálló témakifejtés | - Tartalom | 30 pont |
| - Felépítés | 5 pont | |
| - (Szak)szókincs, nyelvhasználat | 10 pont | |
| b) Elemzés: | - Tartalom | 15 pont |
| - (Szak)szókincs, nyelvhasználat | 10 pont |
"
21. Az R. Mellékletének CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NÉPISMERET
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
1. Történeti ismeretek
A roma közösség történetére vonatkozó írott, képi vagy elektronikus források ismerete és felhasználása. A kapott forrásrészletek, sajtóból vett publicisztika, képi és hangzó történeti források és elektronikus ismerethordozók valamint személyes tapasztalatok alapján kisebbségpolitikai problémák minél pontosabb megfogalmazása, múlt és jelen közötti párhuzam megvonása.
2. Néprajzi ismeretek
Múzeumokból, néprajzi gyűjteményekből, illetve egyéb forrásokból (család, rokonság, helyi roma közösség) információk gyűjtése, ezek felhasználásával a roma közösség hétköznapjainak és ünnepeinek megismerése.
A tárgyi és a szellemi néprajzi hagyaték felhasználása segítségével a roma közösség életének bemutatása.
3. Földrajzi ismeretek
A roma közösség tagjai által lakott települési területeken a földrajzi adottságok, az életviszonyok és a gazdasági kapcsolatok közötti összefüggések felismerése, értelmezése.
Falusi és városi roma közösségek kapcsolatainak és eltérő helyzetének szemléletes bemutatása. Térképek, történeti, települési, gazdaságföldrajzi és demográfiai adatok kikeresésével, válogatásával és azok felhasználásával egy a roma közösség életére különösen jellemző jelenség sokoldalú bemutatása.
4. Társadalmi kapcsolatok és kötődések
Kérdések megfogalmazása és válaszadás a "Mit jelent ma a magyarországi roma közösség tagjának lenni?" kérdéskörben.
Szociológiai felmérések, publicisztikai részletek válogatásával és felhasználásával az identitásvállalás magatartásformáinak, a kisebbségi egyén és közössége kapcsolatainak bemutatása és értelmezése.
5. Nyelvi ismeretek
A roma/cigány nyelvek kialakulásának bemutatása, a közöttük meglévő lehetséges kapcsolatok felismerése és ismertetése.
Egy hallott cigány nyelvű szöveg megértése, néhány jellegzetességének magyarázata.
6. Zene- és tánckultúra
A roma közösség zene-, ének- és tánckultúrája néhány jellegzetességének összegyűjtése és bemutatása. A zene- és tánckultúra kiemelkedő szerepének bemutatása a roma közösség életében. Műsoros est összeállítása és a válogatás ajánlása magyarázatokkal a leendő közönségnek.
7. Nemzetiségpolitikai ismeretek
A nemzetiségpolitikai jogszabályi keretek és az intézményrendszer ismerete, a működési mechanizmus elemző bemutatása.
Egy választott helyi roma/cigány önkormányzat vagy egyesület tevékenységének felvázolása, lehetőségeinek feltérképezése, kritikai bemutatása egyéni tapasztalatok és a rendelkezésre álló dokumentumok segítségével.
TÉMAKÖRÖK KÖZÉPSZINT
| TÉMÁK | KÖZÉPSZINT | EMELT SZINT |
| l.Történeti ismeretek | ||
| 1.1. A cigányság eredete, vándorlása | Az indiai őshaza elmélete; egyéb elméletek (Perzsia, Egyiptom). A vándorlás kezdete; ben és phen cigányok. A cigány népcsoportok szétválása. | |
| 1.2. A cigányság sorsa a középkori és újkori Európában, valamint Magyarországon 1914-ig | A cigányok megjelenése Közép- és Nyugat-Európában a XV. századtól. A fogadtatás; az első cigányellenes intézkedések. A cigányság betelepedése a Kárpát- medencébe. Luxemburgi Zsigmond első oltalomlevele. Mátyás király privilégium levele. A török hódoltság időszaka; cigányok az Erdélyi Fejedelemség területén. Mária Terézia és II. József rendeletei: az összeírás és a letelepítés első kísérlete. A reformkor és a dualizmus időszaka | A cigányság magyarországi megjelenése a történeti források tükrében. A felvilágosult abszolutizmus korának kísérlete a magyarországi cigányság összeírására és letelepítésére. Az 1893-as első teljes körű cigányösszeírás bemutatása, elemzése. |
| 1.3. Az első világháborútól a második világháború végéig | Az első világháború és az utána következő évek megpróbáltatásai. Folyamatos beépülés a társadalomba. Erősödő előítéletek és megkülönböztető intézkedések a Horthy-korszakban. A roma holocaust 1944-45-ben. Cigányrazziák, munkásszázadok, deportálás, áldozatok. | Az 1938-as belügyminiszteri rendelet és következményei. |
| 1.4. Változások 1945 után a hazai roma közösség életében | Az asszimiláció-integráció politikája a szocializmus idején. A rendszerváltás alapvető következményei. | Az iparosítás hatása a magyarországi cigány közösségek életében. Az MSZMP 1961- és 1979-es határozatai. Az 1971 -es szociológiai felmérés eredményei. |
| 2. Néprajzi ismeretek 2.1. A cigányság tárgyi kultúrája | A cigány népviselet, hagyományos öltözetek és a korral változó öltözeti elemek. Hagyományos cigány mesterségek: vályogvetés, | A vándorláshoz kapcsolódó életmód és szokások jellegzetességei. Az épített környezet sajátosságai. A hagyományos életmód és a |
| kosárfonás, fa- és fémmegmunkálás, lókupec, vásározó, zenész. A kézműves tárgyak jellegzetességei. | modern kor hatásai a cigányság lakáskultúrájában, táplálkozási szokásaiban, életvitelében. | |
| 2.2. A cigányság szokásrendszere | A lakókörnyezet jellegzetességei, lakásmódok. Az életmód alapvető elemei; életmód és hitélet kapcsolata. A házasság és a gyerek szerepe. A halálhoz kapcsolódó szokások. | |
| 2.3. Cigány mese- és mondavilág | Mesék, balladák, eredetmondák, rigmusok, altatók, mondókák; szájhagyomány. | |
| 2.4. Hagyományápolás; művészet és média | Cigány és magyar nyelvű kiadványok. Írott és elektronikus sajtó. Képzőművészet; naiv alkotások és alkotók. Roma művészeti, művelődési csoportok. | A komponálás jellegzetes módjai a cigány képzőművészeti alkotásokban. |
| 3. Földrajzi ismeretek 3.1. A Magyarországon élő roma/cigány csoportok és térbeli elhelyezkedésük | Magyarcigány (romungro), oláh cigány, beás, szinto cigányok. Településterületeik, létszámuk, szociológiai és gazdasági ismérveik. | Egy régió vagy kistérség roma/cigány közösségeinek bemutatása településterületeik, létszámuk, anyanyelvük, foglalkozásaik alapján. |
| 3.2. A településföldrajzi viszonyok hatása a cigányság életmódjára | A különböző csoportok gazdaságföldrajzi meghatározottsága megélhetés és foglalkozás alapján. | |
| 3.3. A jövő lehetőségei, kitörési pontok, esélyek | A földrajzi helyzet és a jövő lehetőségeinek kapcsolata. | A fejlődés-felzárkózás lehetőségei. A városi és a falusi roma/cigány lakosság életlehetőségeinek eltérése. Foglalkozási és megélhetési stratégiák a XXI. század elején. |
| 4. Társadalmi kapcsolatok és kötődések | ||
| 4.1. A cigányság szociológiai ismérvei | A cigányság a korábbi és a mai társadalomtudományi elemzésekben. A cigányság képe a mai szociográfiákban. | Két szociográfia összehasonlítása (az egyik legyen a régebbi, a másik a mai helyzettel foglalkozó). |
| 4.2. A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái | Értékrend, közösséget erősítő szokások, szabályok. Énkép, mi- kép, a különbözőség tudata. Romani Kris, Patyiv. A közösség vezetőinek, védelmező tagjainak szerepe és feladata. Az ünneplés formái. | A közösségi összetartozás tudatának és megnyilvánulási formáinak szerepe a mai roma közösségekben. Társadalmi differenciálódás, társadalmi hierarchia napjainkban. |
| 4.3. Az egyén helye a roma/cigány közösségekben, a többes kötődés szerepe és hatásai | A közösséget alkotó nők, férfiak és gyerekek kapcsolata; a közösségben elfoglalt helyük, feladataik. Idősek és fiatalok közötti kapcsolatok. Csoport, nagycsalád, család szerepe és ezek változása napjainkban. A roma közösség és a többségi társadalom viszonya. | |
| 5. Nyelvi ismeretek 5.1. A roma/cigány nyelvek eredete és fejlődése | Nép- és önelnevezés. Indoeurópai nyelvcsalád, nyelvrokonság; különböző hatások a nyelvi fejlődésében. | A roma/cigány nyelvek legősibb gyökerei. |
| 5.2. A cigányság beszélt nyelvei és ezek jellemzői Magyarországon | Beszélt nyelvek, nyelvjárások a hazai cigányság körében (romani- lovári, beás). A szókincs; két- vagy többnyelvűség. | A beszélt nyelvek kapcsolatai; hasonlóságok és különbözőségek. Az anyanyelv megőrzésének problematikája; célok és feladatok. |
| 5.3. Írott nyelvi emlékek | Történeti források; nyelvészeti emlékek. | Egy írott nyelvi emlék elemző bemutatása. |
| 5.4. Szépirodalom | A romák/cigányok képe a magyar és a világirodalomban (néhány szerző és mű ismerete). Cigány és magyar nyelvű irodalmi művek; a roma közösség kiemelkedő írói, költői. | Egy szabadon választott irodalmi alkotás elemző jellegű bemutatása. |
| 6. Zene- és tánckultúra 6.1. A cigányság zenéje és tánckultúrája | A szokások, az életmód és a zene kapcsolata. Autentikus zene, pergetők, hallgatók. Népies és modern cigány műzene. Jellegzetes hangszerek és hangszerpótló eszközök (hegedű, cimbalom, kanál, kanna stb.). Dalok, éneklési és táncszokások. | A modern cigány műzene kialakulása, kapcsolata az ősi zenei hagyományokhoz. |
| 6.2. Hagyományok és újdonságok a | Ismert cigányok a zenetörténetben (Bihari János, Dankó Pista stb.). A | Híres cigányzenekarok repertoárja. |
| cigányzenében | zenélés mint életforma és megélhetési lehetőség. A zenetörténet néhány cigány motívumokkal, témákkal foglalkozó alkotója és műveik (Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Johann Strauss). A cigányzene mint hungarikum. Korunk modern műzenéje pl. dzsessz, populáris műzene. | Kiemelkedő zenészek és zenekarok napjainkban. |
| 7. Nemzetiségpolitikai ismeretek 7.1. A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei | A 2011. évi nemzetiségi törvény alapjai. Roma/cigány önkormányzatiság Magyarországon. Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. | A 2011. évi nemzetiségi törvény cigányságra vonatkozó részeinek ismertetése. A jogszabályok alkalmazása a mindennapok során. A felmerülő problémák és ezek kezelése. |
| 7.2. Az önkormányzatiság alapjai és gyakorlata | A 2011. évi helyi önkormányzatokról szóló törvény. Az önkormányzatok felépítése és működése. | |
| 7.3. Az önkormányzatok, egyesületek, civil szervezetek szerepe a roma/cigány önazonosság fenntartásában | Új oktatási és kulturális kezdeményezések. | |
| 7.4. A jelen társadalmi problémái | A komplex problémakezelés feladatai, lehetőségei (oktatás, munkahelyteremtés, szociális háló). | Egy helyi vagy országos társadalmi program bemutatása és hatása a roma/cigány közösség életére. |
| 8. Szabadon választott témakör | Pl. egy kiemelkedő helyi roma személyiség életútja. Saját önkormányzat tevékenységének bemutatása. Civil szervezetek, kulturális-művelődési csoportok szerepe a közösségi élet fenntartásában, fejlesztésében. | Európai Unió-távlatok, programok, lehetőségek a magyarországi roma közösség számára. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot | NINCS | A feladatok | NINCS | A feladatok |
| működtető intézmény | megjelölésével | megjelölésével | ||
| biztosítja | összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
I. Tartalom
a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése 30 pont
b) a téma újszerű megközelítése 10 pont
c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak megjelenítése 5 pont
II. A projektkészítés folyamata
a) a projekt fázisainak megjelenítése 5 pont
b) az egyéni kutatómunka megjelenítése 15 pont
III. Forma
a) nyelvi megformáltság 8 pont
b) szerkezet, végső megjelenítés minősége 7 pont
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, A roma/cigány nyelvekkel kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
A projekt bemutatása - összesen 20 pont
- a projektmunka lényegre törő összefoglalása 7 pont
- prezentációs technika, előadásmód 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont
- szemléltetés 3 pont
A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont
- tartalom 25 pont
- a forrás elemzése 10 pont
- nyelvi megformáltság 10 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 180 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Kisebbségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és A roma/cigány nyelvekkel kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
1. "A" altétel:
- tartalom 15 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont
2. "B" altétel:
- tartalom 15 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont."
22. Az R. Mellékletének HORVÁT NÉPISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"HORVÁT NEMZETISÉGI NÉPISMERET
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
1. Történeti ismeretek
- A vizsgázó ismerje a nemzetiség történetének alapvető jellemzőit. Ismerje a népcsoport eredetét, közösséggé formálódásának kezdeteit.
- Tekintse át az ezzel kapcsolatos írásos és íratlan forrásokat, hagyományokat.
- Használja fel a képi, elektronikus forrásokat.
- Ismerje a népcsoportnak a Magyar Királyság társadalmi szervezetében betöltött szerepét.
- Ismerje a közösségi együttélés változásait, mutassa be a jelenkorig érvényes hatásokat.
- Mutassa be az interetnikus kapcsolatokat.
- Ismerje az anyaország történelmének legjelentősebb vonatkozásait.
- Ismerje Horvátország honvédő háborújának kiváltó okait, annak állomásait az önálló Horvát Köztársaság megalakulásáig, annak nemzetközi elismeréséig.
- Ismerje a horvát és magyar nép ezeregyszáz éves együttélésének kapcsolódási pontjait.
- Legyen képes horvát és magyar történelmi események közötti hasonlóságok felismerésére, a párhuzamok vonására.
- Ismerje a két nemzet állami szimbólumait és nemzeti ünnepeit.
- Tárja fel az anyaország és a hazai nemzetiség története közötti összefüggéseket.
- Ismerje a magyarországi horvát népcsoportokat, területi elhelyezkedésüket, a betelepült horvátok társadalmi rétegeit. Tudja a magyarországi horvát települések magyar és horvát elnevezéseit.
- Tárja fel és értelmezze a népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó forrásokat.
- Tudjon önálló gondolatokat megfogalmazni a magyarországi horvátok jövőjére vonatkozóan. Legyen képes a magyarországi horvátok helyzetének elemzésére a népszámlálási adatok tükrében (diagramok, statisztikai adatok), s ezek alapján képes következtetések levonására.
- Ismerje a családtörténet kutatásának eredményeit, fogalmazzon meg általános érvényű következtetéseket.
- Legyen képes a kapott forrásrészletek, publicisztikai, képi források és elektronikus ismerethordozók, valamint a személyes tapasztalatok alapján a múlt és a jelen között párhuzamot vonni.
2. Néprajzi ismeretek
- Ismerje az ünnepek jelentését és jelentőségét, az ünneplés idejét és módját, jelképeit, az ünnepek jellegzetes ételeit, étkezési szokásait, az ünnepekhez kötődő dalokat, mondókákat, köszöntőket, az ünnepek népviseletét.
- A múzeumokból, néprajzi gyűjteményekből gyűjtsön információkat a horvát nemzetiség hétköznapjainak és ünnepeinek megismeréséhez.
- Ismerje a népcsoport tárgyi hagyatékát. Mutasson be néhány jellegzetes eszközt, a szokásrendszer változását.
- Ismerje a népcsoport családhoz, helyi közösséghez, vallásgyakorláshoz kapcsolódó szokásrendszerét.
- Értelmezze az élő szokás fenntartása és a globalizáció közötti összefüggéseket.
- Vázolja fel jövőstratégiai elképzeléseit.
- Kísérje figyelemmel a szokások, közösségi ünnepek megjelenését az írott és elektronikus médiában.
- Elemezze, hogy milyen szerepet játszik a média a nemzetiség értékeinek fenntartásában.
- Készítsen projekttervet: 1. A néprajzi hagyaték és családom, helyi közösségem. 2. Hogyan tehető vonzóvá a hagyományok ápolása? 3. A hagyomány szerepe a nemzeti-etnikai közösségek fenntartásában. 4. A hagyományteremtés eszköztára.
3. Földrajzi ismeretek
- Legyen tisztában a Trianonnal szétszakadt, az addigi egységes kulturális, civilizációs és gazdasági egység megszűnésével, azzal, hogy az új határok a Magyarországon maradt horvátokat elszakították az anyanemzettől.
- Ismerje az anyaországhoz való tartozást elősegítő kapcsolatok különbözőformáit (pl. testvérvárosi kapcsolat, intézmények közötti együttműködés, a két ország gazdasági, környezetvédelmi, stb. együttműködése), és legyen képes ezek jelentőségének megfogalmazására.
- A vizsgázó ismerje a népcsoport hazai településterületeit.
- Mutassa be a földrajzi környezet és a specifikus nemzetiségi jegyek kölcsönhatását.
- Értelmezze az életviszonyokat.
- Mutassa be a népcsoport gazdasági kapcsolatait.
- Elemezze a gazdasági fejlődés felgyorsulásának következményeit.
- Ismertesse a jelenkori gazdaságföldrajzi kihívásokat és az azokra adott nemzetiségi válaszokat.
- Ismerje a nemzetiség számára a természeti és gazdaságföldrajzi környezetben adott alternatívákat.
- Mutasson be és értelmezzen egy, a saját tapasztalatok és kutatások alapján készített modellt.
- Ismerje Horvátország földrajzi jellegzetességeit, gazdasági földrajzát, nemzeti és természetvédelmi parkjait, a Duna-Dráva közös nemzeti park együttműködésének jelentőségét.
- Ismerje Horvátország turisztikai jellemzőit, legyen képes megfogalmazni, milyen mértékben járulhatnak hozzá a magyarországi horvátok Horvátország turisztikai fejlesztéséhez.
- Legyen képes bemutatni legalább egy horvát jelentős várost (pl. Zágráb, Dubrovnik, Split).
4. Társadalmi ismeretek
- Értelmezze azokat az ismérveket, amelyek meghatározzák a népcsoporthoz tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatait.
- Mutassa be a közösségi funkciókat.
- Esettanulmányok alapján elemezze a közösségi kapcsolatokat.
- Ismerje a horvát nemzetiséget erősítő közösségi szerveződések funkcióit, jellemzőit; értelmezze őket.
- Térképezze fel az egyén lehetőségeit, miként tudja megélni a népcsoporthoz való tartozást.
- Ismerje az identitásvállalás jellemző magatartásformáit.
- Elemezze a lehetőségeket esettanulmányok alapján.
- Ismerje a nemzetiségi oktatási formákat a hazai horvátok oktatási rendszerében, a kétnyelvű intézményeket, a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket itthon és Horvátországban.
- Ismerje a magyarországi horvát intézményeket és médiumokat, azok jelentőségét az anyanyelv megőrzésében, a hagyományok ápolásában, az identitástudat erősítésében.
- Legyen képes bemutatni régiója, lakhelye színtársulatát, kulturális egyesületét, múzeumát, tájházát, könyvtárát, az intézmények látogatása alkalmával szerzett információit, tapasztalatait képes kritikusan megfogalmazni, és azokkal kapcsolatos nézeteit összefüggően elő tudja adni.
- Tudjon javaslatokat megfogalmazása a hazai horvátok identitástudatának megtartása, fejlesztése és kialakítása érdekében (pl. családi nevelés, az iskola szerepe, horvát önkormányzatok, civil szervezetek és kulturális egyesületek feladatai).
- Legyen nyitott a kultúrák közötti kommunikáció lehetőségeinek és akadályainak megtapasztalására, a tapasztalatok megfogalmazása, és javaslatok megfogalmazása a kommunikáció megvalósításának érdekében.
- Fel tudja vázolni a toleráns és demokratikus magatartás elfogadtatásának módjait, azok megvalósításának területeit.
5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek
- Gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek a népcsoport nyelvére és a használt nyelvi változatokra hatással voltak.
- Mutassa be a tájnyelvnek a közösségi identitás megőrzésében betöltött szerepét.
- A köznyelv, az államnyelv és a tájnyelv összefüggéseinek számbavételével fogalmazza meg következtetéseit.
- Mutassa be a nyelvi változatok jellemzőit az anyanemzettel való összehasonlításban.
- Mutassa be a helyi közösségben használt nyelvi változat néhány jellegzetességét.
- Mutassa be a hazai népcsoport írásos emlékeit.
- Mutasson be egy szabadon választott nyelvi dokumentumot.
- Tolmácsoljon egy választott nyelvjárásban hallott szöveget, vázolja fel az eltéréseket.
- Ismerjen olyan irodalmi műalkotásokat, amelyek központi problematikája a nyelv.
6. A horvát nemzetiség épített környezete
- Ismertesse a népcsoport lakókörnyezetét, közösségi célokat szolgáló épületeit.
- Ismertesse az épületek funkcionális jegyeit.
- Ismerje az építészet formai és funkcionális jegyeit, értelmezze azok kapcsolatát.
- Mutassa be a népcsoport építkezési gyakorlatában érvényesülő általános és kölcsönös jegyeket. Elemezze azokat.
- Ismerje a lakóházak berendezési tárgyait és eszközeit, legyen képes az ezzel kapcsolatos gyűjtése során szerzett tárgyak és információk elemzésére, következtetések levonására a mai életmóddal összefüggésben.
- Dolgozzon ki értékmentő programot a lakóhelyén, figyelembe véve a népcsoport sajátosságait és a modernizáció követelményeit.
7. A horvát nemzetiség zenéje és tánckultúrája
- Mutassa be az éneklés, a hangszeres zene és a tánc gyakorlatát a horvát népcsoport körében.
- Adjon történeti áttekintést, vázolja a jelen körülményeit.
- Tervezzen zenés-táncos programot, ismertesse annak lebonyolítását.
- Programjában a hagyományőrzés mellett érvényesüljön a jelenkor igényeinek megfelelő szórakoztatás is.
- Mutassa be a "Prelo" különböző funkcióit.
8. Nemzetiségpolitikai ismeretek
- Ismertesse a nemzetiségpolitikai törvénykezés alakulását és az elmúlt évtizedekre tett hatását.
- Végezzen esettanulmányt a nemzetiségi önkormányzat működéséről.
- Vegye számba a pozitív és negatív jellemzőket, vázolja fel annak működését javító elképzeléseit.
- Ismertesse az önazonosság fenntartását szolgáló programokat, értékelje végrehajtásukat.
- Fogalmazza meg javaslatait az önkormányzati, egyesületi működésre vonatkozóan.
- Tárja fel és értelmezze a népcsoport helyi és regionális történetére vonatkozó forrásokat.
- Ismertesse a családtörténet-kutatás eredményeit.
- Gyűjtsön információkat, adatokat arról, hogyan érvényesülnek a hazai horvátok jogai, ezekről legyen képes összegző értékelést készíteni, személyes tapasztalatait elmondani.
- Fogalmazza meg következtetéseit a nemzet-nemzetiség elsődleges közösségi kapcsolatrendszerében.
- Bizonyítsa be, hogy a magyarországi horvátok autonómiája fokozatosan megvalósul.
B) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT
Középszinten kisebb elméleti háttérrel a személyes tapasztalatok, megszerezhető ismeretek felhasználása, azok szabatos megfogalmazása és előadása a követelmény. Emellett néhány jelentősebb tartalom, pl. a magyarországi horvátok betelepedésével, életmódváltozásával és demográfiai jellemzőivel, jövőjével kapcsolatos következtetések levonása is elvárás. Emelt szinten átfogó összefüggéslátás, a részletes információk, tapasztalatok mélyebb összefüggésekben való ismerete, ok-okozati összefüggések meglátása, következtetetések levonása, általánosítás, a cél. Középszinten a vizsgázó az anyaországgal kapcsolatos ismereteit tárgyilagosan fogalmazza meg, és adja elő, ezeket saját élményeivel, tapasztalataival színesíti. Emelt szinten a magyarországi horvátokkal kapcsolatos ismereteit összefüggésbe hozza az anyaországgal kapcsolatos ismereteivel, láttatja az anyaország és hazánk közötti kapcsolatok lényegét, fontosságát.
| Témakörök | Követelmények, példák |
| 1. Történeti ismeretek | - A legrégebbi archeológiai leletek, antik görög és római városok Horvátországban (pl. vucedolska golubica, homo neandertalis, Vis, Jadera). - A horvátok honfoglalása (VII. sz.). - A Trpimirovic dinasztia uralkodása; Tomislav, az első horvát király; Zvonimir királysága. - Könyves Kálmán horvát királlyá koronázása, az 1918- ig tartó magyar-horvát államközösség kezdete. - A Dubrovniki Köztársaság. - Mátyás király uralkodása; horvát mesterek Mátyás udvarában. - Horvátország és a Monarchia; a mohácsi csata. A törökellenes küzdelmek a 15. és 16. században. A kőszegi csata és a várvédő kapitány, Jurisics Miklós. A reformáció elterjedése Horvátországban. Zrínyiek és Frangepánok; Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. - Reformok Mária Terézia és II. József korában. - A Horvát és Szlavón Katonai Határőrvidék. - Az 1790. évi országgyűlés és a nyelvkérdés. - Horvátország déli része francia fennhatóság alatt. - A horvát nemzeti mozgalom, az illírizmus korszaka; 1847 - a horvát nyelv hivatalossá tétele Horvátországban. - A horvát és magyar nép közös történelmi, politikai, gazdasági, kulturális, vallási összefonódása, közös jegyeinek párhuzamba állítása (pl. Baskai kőtábla - Tihanyi apátság alapítólevele, Matija Gubec által vezetett parasztfelkelés - Dózsa György féle parasztfelkelés, illírizmus, a nemzeti nyel problémája, reformkor). - Az 1848/49-es szabadságharc eseményei. - A horvát-magyar kiegyezés (1868). - Khuen-Héderváry Károly bánsága (1883-1903). |
| - Horvátország részvétele az I. világháborúban. - A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulása. - A Horvát Parasztpárt és Stjepan Radic küzdelme a szerb központosítási törekvések ellen. - A második világháború; a Független Horvát Állam kikiáltása. - A "Horvát Tavasz" mozgalom. - 1991-95. A horvát függetlenségi háború. - A független horvát állam elismerése (1992). - Az egyes horvát népcsoportok letelepedése Magyarországon és annak okai: menekülés a török elől, tudatos telepítések. - A betelepült horvátok társadalmi rétegei (jobbágyok, polgárság, nemesség, papok), gazdálkodásuk: földművelés, állattenyésztés, halászat, lótenyésztés, kertészet, szőlőművelés és borászat; iparosok. - A ferencesek szerepe a horvátság életében: vallás, oktatás-művelődés. - A magyarországi horvátok aranykora. - Az első világháború negatív hatása a magyarországi horvátok életére: sok áldozat, Trianonnal szétszakadt az addig egységes kulturális, civilizációs és gazdasági egység, az új határok a Magyarországon maradt horvátokat elszakították az anyanemzettől. - A hazai horvátság életének alakulása a második világháború után. A magyarországi horvátok szerepe a Horvát Köztársaság és Magyarország jószomszédi viszonyainak fejlesztésében. - Közös történelmi személyiségek ismerete (pl. Zrínyiek, Martinovics Ignác, Batthyányak). | |
| 2. Néprajzi ismeretek | - A magyarországi horvátok szokásai és ünnepei: karácsony, újév, húsvét, advent, pünkösd, Szent Katalin, Szent Miklós, Szent Luca, Vince-nap, farsang - busójárás, mindenszentek, Szent Márton - borszentelés, virágvasárnap, "materice", "oci", György-nap, a gyermekszületéshez, lakodalomhoz és halotthoz kötődő népszokások. - Az ünnepek népviselete. - Az ünnepek jelentése és jelentősége. - Az ünneplés ideje és módja, jelképei. - Az ünnepek jellegzetes ételei, étkezési szokásai. - Az ünnepekhez kötődő dalok, mondókák, köszöntők. - Az ünnepek népviselete. - A népszokások és ünnepek továbbélésének, hagyományozásának problémája. - Az egyes etnikai csoportok népviselete, azok jellegzetes motívumai. Szőttesek. - Néprajzkutatók (pl. Sárosácz György, Stjepan Velin, Begovácz Rózsa, Frankovics György), fafaragók, |
| népművészeti táborok. - Népköltészeti alkotások gyűjtői és előadói: Balint Vujkov, Zivko Mandic, Andrija Hideg, Kata Razic, Marko Horvat. - Az Etnográfia című kiadvány. - Népi mesterségek és mesteremberek: fazekasok, kosárfonók, takácsok, kovácsok, molnárok, kádárok. - Tájházak, gyűjtemények, skanzenok. - Folklór-együttesek (pl. Fáklya, Baranya, Tanac); tevékenységük jelentősége. | |
| 3. Földrajzi ismeretek | - Horvátország elhelyezkedése az európai kontinensen. - Horvátország szomszédos államai. - Horvátország alapvető jellemzői: területe, lakosságának száma, megyék. - Horvátország domborzata és éghajlata, jellemző szelek. - A domborzat és éghajlat hatása a lakosság eloszlására és a gazdaságra. - Az ország gazdasági ágai. - Horvátország, a turizmus országa, az Adriai-tenger jelentősége (közúti, légi, vasúti és tengeri közlekedés). - A magyarországi horvátok szerepe a horvát turisztika népszerűsítésében. - Horvátország állat- és növényvilága. - Horvátország nemzeti és természetvédelmi parkjai; a Duna-Dráva közös nemzeti park. - Környezetvédelem. - A két ország gazdasági együttműködése. - Horvátország jelentős városai: Zágráb, Dubrovnik, Split, Zadar, Pula, Rijeka, azok nevezetességei. - Horvát városok magyar vonatkozásai (pl. Rijeka, Trogir, Zagreb, Dubrovnik, Biograd na moru). - A magyarországi horvát népcsoportok területi elhelyezkedése. - A magyarországi horvátok régiói: gradistyei, zalai, baranyai, bácskai, pesti, Dráva menti. - A magyarországi horvát települések magyar és horvát elnevezéseinek ismerete. - A magyarországi horvátok gazdálkodása a XX. századig (földművelés, lótenyésztés, kertészet, szőlőművelés, borászat, állattenyésztés). - Kivándorlás Amerikába, Angliába, Ausztráliába stb. - A gazdasági fejlődés felgyorsulásának hatása és annak következményei a hazai horvátokra: migráció, az ipar térhódítása a mezőgazdasággal szemben. A téeszek megszűnése. A háztáji gazdálkodás mint keresetkiegészítés (pl. csirketenyésztés, uborka- málna- szedertermelés, stb.). A korábbi életvitel megváltozása, a városokba való költözés, a falvak hanyatlása. Fokozatosan megszűnnek a kertek, konyhakertek. |
| 4. Társadalmi ismeretek | - A népcsoporthoz tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatainak jellemzői. - A nemzetiséget erősítő közösségi szerveződések funkciói és jellemzői (pl. falunap, sportrendezvények, folklór együttesek, táborok, irodalmi estek, színházi előadások, szokások újjáélesztése, vetélkedők). - A magyarországi horvátok oktatási rendszere és állomásai a kezdetektől máig. - A nemzetiségi oktatási formák a hazai horvátok oktatási rendszerében, a kétnyelvű intézmények, a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek itthon és Horvátországban. - A magyarországi horvát intézmények és médiumok (Pécsi Horvát Színház, Croatica Kft., August Senoa Horvát Klub, peresznyei Szakrális Múzeum, Horvát Tudományos Intézet, Hrvatski glasnik, Hrvatska kronika, a Hrvatski radio, Croatica radio, Hrvatski kalendar). - A vizsgázó régiójában, lakhelyén működő és országos színtársulatának, kulturális egyesületének, múzeumának, tájházának, könyvtárának bemutatása, az intézmények látogatása alkalmával szerzett információk, tapasztalatok kritikus megfogalmazása, és az azokkal kapcsolatos nézetek összefüggő előadása. - Javaslatok megfogalmazása a hazai horvátok identitástudatának megtartása, fejlesztése és kialakítása érdekében. -A kultúrák közötti kommunikáció lehetőségeinek és akadályainak megfogalmazása, és javaslatok megfogalmazása a kommunikáció megvalósításának érdekében. - A toleráns és demokratikus magatartás elfogadtatásának módjai, azok megvalósításának területei. - A magyarországi horvátok vallási élete. A vallás szerepe a közösségalkotásban és az identitástudat, valamint az anyanyelv ápolásában. - A vlasici kulturális és üdülőközpont jelentősége. - Az August Senoa Horvát Klub tevékenysége. - A peresznyei Szakrális Múzeum tevékenysége. - A Horvát Tudományos Intézet tevékenysége. - A magyarországi horvátok demográfiájának alakulása a népszámlálások tükrében. - Az asszimiláció okai (pl. migráció, életvitel, divat, gazdasági fejlődés, generációk elkülönülése) és hatása. - Civil szervezetek és azok működése. - Nemzetiségi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek kapcsolatai az anyaországgal, azok jelentősége. - Magyarországi horvát festők, grafikusok tevékenysége |
| (pl. Stipan Kubatov, Lujo Brigovic). - Erőd, villa, kastély (pl. Veliki Tabor, Gornja Bistra, Keglevic kastély, Trakoscan kastély, Toma Kovacevic kúriája Zágrábban, Sorkocevic villája, Hanibal Lucic villája). - A horvát festészet kiemelkedő alakjai (pl. Oton Ivekovic, Slava Raskaj, Miroslav Kraljevic, Marino Tartaglia, Emanuel Vidovic, Oton Gliha, Edo Murtic). - Krsto Hegedusic és a naiv horvát festészet. - Ivan Mestrovic a kiemelkedő horvát szobrász; műalkotásai a horvát városokban (pl. Zágráb: Zdenac zivota, Povijest Hrvatske; Split: Grgur Ninski, Marko Marulic, Cavtat: Mauzolej obitelji Racic). - A horvát építészet kiemelkedő alkotásai: Radovan mester portálja a trogiri katedrálisban, a zadari Szent Donát templom, a sibeniki katedrális. - Horvát mesterek Mátyás király és a Jagellók udvarában: a trogiri Ivan Duknovic szobrász: Budai vár, Diósgyőr; a szpliti Luka de la Festa, Ivan Grubanic, Petrar Trogiranin, Julije Klovic, Ivan Duknovic. - Műemlékvédelem. - Janus Pannonius (Ivan Cesmicki), August Senoa, Ivan Mazuranic, Miroslav Krleza magyarországi vonatkozásai. | |
| 5. A horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek | - Az egyes nyelvjárások (stokáv, kájkáv, csákáv) jellemzői. - Hazai és horvátországi horvát költők/írók nyelvjáráson írt művei, valamint a nyelvjáráson írt népköltészeti alkotások (pl. Jolanka Tisler, Matilda Bölcs, Marko Dekic, Lajos Skrapic, Josip Gujas-Dzuretin, Ivan Goran Kovacic, Drago Gervais, Dragutin Domjanic, Antun Gustav Matos). - A tájnyelv szerepe a közösségi identitás megőrzésében. - A horvátok írásos emlékei. - A horvát népcsoportok nyelvének elszigetelődése, archaikussága; a magyar nyelv hatása a horvátok nyelvére. - A nyelvjárások összehasonlítása az irodalmi nyelvvel, a különbségek megnevezése. - Irodalmi alkotások ismerete, melyek központi motívuma a nyelv (pl. Petar Preradovic: Rodu o jeziku, Jezik roda moga, Jolanka Tisler: Kajkavska ruza). - A köznyelv, az államnyelv, az anyanyelv és a tájnyelv összefüggése. A kétnyelvűség. - A budai horvát ferences kultúrkör képviselőinek tevékenysége: Lovro Braculjevic, Stjepan Vilov, Emerik Pavic, Matija Petar Katancic. - Miso Jelic jelentősége. - A magyarországi horvát irodalom periódusai 1918-tól máig. |
| - Az egyes periódusok alkotói, a korszakok jellemzői. - A jugoszláv irodalom hatása a magyarországi horvát költőkre. - Antun Karagic és Ivan Petres drámái. - Mate Mersic Miloradic és Mate Sinkovic munkássága. - Stipan Blazetin, Jolanka Tisler, Josip Gujas Dzuretin, Marko Dekic, Matilda Bölcs, Lajos Skrapic, Duso Simara Puzarov, Mijo Karagic munkássága; Stjepan Blazetin, Angela Sokac, Katarina Gubrinski-Takac, Ladislav Gujas művei. - Az alkotók közös és önálló kötetei. - A Narodne novine és a Narodni kalendar jelentősége az irodalmi alkotásoknak az olvasóközönséggel való megismertetésében. - A hazai horvát költők verseinek magyarra fordítása, valamint a kétnyelvű kötetek jelentősége a költemények magyar olvasóközönséggel való megismertetésében. - Az egyes költők, írók műveinek fő motívumai. - A magyarországi horvát intézmények és médiumok jelentőség az anyanyelv megőrzésében, a hagyományok ápolásában, az identitástudat erősítésében. Az anyanyelv ápolásának módjai és színterei (pl. család, oktatási-nevelési intézmények, anyaországgal való kapcsolattartás, színház, médiumok, sport, gazdasági együttműködés, falunap). | |
| 6. A horvát nemzetiség épített környezete | - A horvátok lakta régiók lakóházainak jellegzetességei; jellemző építőanyagok. - Az épületek funkcionális jegyei. - A népcsoport közösségi célokat szolgáló épületei (pl. kultúrház, kocsma, iskola). - A lakóházak berendezési tárgyai és eszközei. - Berendezési tárgyak és eszközök, melyeket házilag készítettek (pl. textíliák, ágyak, kosár, munkaeszközök), és melyeket mesteremberektől vásároltak (pl. munkaeszközök, edények). - A gazdasági fejlődés felgyorsulásának, valamint a generációk elkülönülésének hatása az építkezésre pl. korábban több generációs együttélés céljából hatalmas lakóházak épültek, melyek ma szinte üresen állnak, a gazdasági épületek feleslegessé válása - nincs állattartás). - A gazdasági válság negatív következményei a horvátok lakta települések életvitelére. |
| 7. A horvát nemzetiség zenéje és tánckultúrája | - A magyarországi horvátok régióira jellemző népzene, népdalok és néptáncok; gyermektáncok és -játékok. - A magyar népdalok, néptáncok és népzene hatása a horvátra. - Jellegzetes népi hangszerek. - Vinko Zganec népdalkutató, Fran Kurelac |
| népdalgyűjtő. - A Magyarországon működő horvát folklóregyüttesek, népdalkórusok, kulturális egyesületek tevékenysége, azok jelentősége a hagyományőrzésben. - Az egyes népszokásokhoz kapcsolódó népdalok és néptáncok. - A tököli horvát férfikórus tevékenysége. | |
| 8. Nemzetiségpolitikai ismeretek | - A nemzetiségi törvénykezés alakulása az elmúlt évtizedekben, annak hatása a nemzetiségek életére. - A hatályos nemzetiségi törvény (2011) és annak megvalósulása. - Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. - A nemzetiségi önkormányzati rendszer (helyi, megyei önkormányzatok). - A nemzetiségi választások. - Az Országos Horvát Önkormányzat (OHÖ) és a helyi horvát nemzetiségi önkormányzatok működése. - A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. - A Magyarországi Horvátok Országos Szövetségének (MHOSZ) működése. - A Magyar-Horvát Vegyesbizottság működésének pozitívumai. - Állami támogatások a magyarországi horvátok intézményeinek, médiumainak és szervezeteinek. - A magyarországi horvátok kulturális autonómiájának megvalósítása. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek, illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
I. Tartalom
a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése 30 pont
b) a téma újszerű megközelítése 10 pont
c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak megjelenítése 5 pont
II. A projektkészítés folyamata
a) a projekt fázisainak megjelenítése 5 pont
b) az egyéni kutatómunka megjelenítése 15 pont
III. Forma
a) nyelvi megformáltság 8 pont
b) szerkezet, végső megjelenítés minősége 7 pont
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
A projekt bemutatása - összesen 20 pont
- a projektmunka lényegre törő összefoglalása 7 pont
- prezentációs technika, előadásmód 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont
- szemléltetés 3 pont
A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont
- tartalom 25 pont
- a forrás elemzése 10 pont
- nyelvi megformáltság 10 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 180 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Kisebbségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és a Horvát nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
1. "A"altétel:
- tartalom 15 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont
2. "B" altétel:
- tartalom 15 pont
- szerkezeti felépítés, a felelet felépítése 5 pont
- nyelvi megformáltság 5 pont"
23. Az R. Mellékletének HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
Jártasság a horvát nyelv helyes használatában: a beszédben, szövegértésben és szövegalkotásban. Az írásbeli és élőszóbeli kifejezés legfontosabb formáinak ismerete.
A témának megfelelő nyelvi kifejezés képessége; helyes írás, áttekinthető, olvasható íráskép.
Az irodalom mint művészet és az emberi társadalom kapcsolata. A horvát irodalom helye a világirodalomban; irodalmi műalkotások értelmezése.
I. Szövegértés
- Szövegértés képessége: az írott és beszélt szöveg megértése, az adott szöveg logikai-jelentésbeli szerkezetének ismerete.
- A nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (szótár, lexikon, enciklopédia, antológia, sajtó, internet, CD-ROM).
- Az információk kiválasztása, rendszerezése a megnyilatkozás tárgyának, funkciójának és irányának megfelelően.
- Személyes álláspont kialakítása a különböző módon szerzett információk alapján.
II. Irodalmi és más szövegek értelmezése
- Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően: szépirodalmi, publicisztikai, valamint ismeretterjesztő szövegek; szövegek összehasonlítása, értelmezése a műfajnak, kifejezésmódnak, szerkezetnek megfelelően.
- Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit és gondolatait.
- Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettnek figyelembevételével.
III. Írásbeli szövegalkotás
- Különböző témákban, különböző műfajokban személyes vélemény megfogalmazása megfelelő szabatossággal.
- Tájékoztató, érvelő és esszé típusú szövegek alkotása a megadott témában (a magyarországi horvátok kulturális öröksége; döntéshelyzetek a mindennapi életben; emberi kapcsolatok; erkölcsi kérdések, érzelmek; a jelenkor problématípusai, a tömegkommunikáció).
- Különböző műfajú szövegek alkotása technikájának, stiláris jegyeinek ismerete, azok alkalmazása; a szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási hibák önálló javítása (önellenőrzési képesség birtoklása).
- A köznyelvi norma alkalmazása, a helyesírási szabályok helyes alkalmazása a helyesírási szabályzat önálló alkalmazásával és a nélkül; rendezett íráskép.
- A műalkotások keltette hangulat, élmény, vélemény, állásfoglalás megfogalmazása (költészet, széppróza, színházi élmény, film, építészet, zene).
- Hivatalos szövegművek (hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény, stb.) szerkezeti, tartalmi és nyelvi normáinak alkalmazása.
IV. Beszéd, szóbeli szövegalkotás
- A beszédhelyzetnek, a műfajnak, a témának és a címzettnek megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés.
- Retorikai képességek bizonyítása memoriterek előadásával (szóhasználat, szó- és mondathangsúly, hanglejtés, szünet, hangerő, hangszín, beszédtempó).
V. Fogalomhasználat
- Nyelvi és irodalmi fogalmak ismerete, azok helyes alkalmazása szóban és írásban.
- Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése, bizonyítása példákkal.
Csak emelt szinten:
- Fogalmak meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is.
B) ISMERETKÖRÖK HORVÁT NYELV
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1. Ember és nyelv | A nyelv és a beszéd eredete, szerepe az emberi érintkezésben. A kommunikáció tényezői és funkciói. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A nyelv és beszéd összefüggése. A nyelv mint változó rendszer. A nyelv mint jelrendszer. A nyelvi jelek (jelölő, jelölt). Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség. A horvát és a magyar nyelv közötti különbségek (pl. nyelvtípusban). | A gesztusok, a mimika, a testbeszéd szerepe az emberi érintkezésben példák alapján. A művészi nyelvhasználat jellemzői (a nyelv esztétikai funkciója). Különböző jelrendszerek (matematikai, közlekedési jelek, piktogramok, szimbólumok). |
| 2. A horvát nyelv története | A szláv nyelvek helye az indoeurópai nyelvcsaládban. A szláv nyelvek osztályozása (ősszláv nyelv, ószláv nyelv; nyugati szláv, déli szláv és keleti szláv nyelvek). A horvát nyelv történetének főbb szakaszai (a latin írásra való áttérés, horvát szótárírás, törekvések az egységes irodalmi nyelv megteremtéséért, a horvát normatív nyelv kezdetei, az illír mozgalom jelentősége a horvát nyelv történetében, a horvát nyelv alárendelt szerepe a szerb nyelvvel szemben, "Deklaráció"). | Az első horvát grammatikák és szótárak. Változások a horvát nyelv hangállományában. Nyelv, kultúra és politika. Ljudevit Gaj: Kratka osnova című művének jelentősége. Helyesírási viták a mai horvát nyelvészeti körökben (pl. etimologikus v. kiejtés szerinti helyesírás). |
| Nyelvemlékek: Bascanska ploca, Red i zakon, Sibenska molitva, Mária- siralom. A glagolita, a cirill és a latin írás. Az irodalmi nyelv kialakulása. A mai horvát nyelvművelés legfontosabb kérdései. Purizmus és kultúra (a standard nyelv normái, nyelvi tanácsadó szótárak ismerete és használata). | ||
| 3. Nyelv és társadalom | A társadalmi és területi nyelvváltozatok és norma (szakszavak, zsargon, regionalizmus). A mai horvát nyelv rétegződése; köznyelv, tájnyelv, regionális köznyelv. Az irodalmi nyelv és a nyelvjárások kapcsolata. Magyarországi horvát nyelvjárások és fő jellemzőik példák bemutatásával. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). | A változások a mai horvát nyelvben. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (SMS tömörsége, elektronikus levelezés). A magyar nyelv hatása a magyarországi horvátok anyanyelvére példák bemutatásával. Legalább egy nyelvjárás jellemzői. |
| 4. Nyelvi szintek A) Hangtan | A horvát nyelv hangállománya. A hangképzés: a hangképzés menete és a hangképző szervek. A c, c, d, dz, lj és a magánhangzós r helyes képzése és kiejtése. A horvát és a magyar nyelv hangrendszere közti különbségek ismerete. A hangok csoportosítása. Hangváltozások (mozgó a, l/o alternáció, palatalizáció, szibilarizáció, o>e hangváltozás, jotáció, zöngésség szerinti hasonulás, a képzés helye szerinti hasonulás) ismerete, tudatos és helyes használata szóban és írásban. Az ije/je/e/i alternáció helyes használata. A horvát nyelv (szó)hangsúlyrendszerének megfelelő kiejtés, a szóhangsúly jelentésmegkülönböztető szerepe példákon keresztül. | A nyelvjárások hangrendszerének gazdagsága. A horvát hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása [pl. jer, jor, jat, nazálisok]. Tőváltozatok; hangváltozások az abszolút és relatív tövekben. Az ije/je/e/i alternáció értelmezése a szillabikus verselésben. |
| B) Alaktan | A szóelemek (szótő, toldalékok) osztályozása (jelentésük, helyük, valamint funkciójuk szerint) és | A toldalékok rendszere (főnév és igeképzők). |
| szerepük a szóalak felépítésében. Szavak képzése adott szófajokból. A szófajok rendszere. A szófajok felosztása. Az alapszófajok nyelvtani kategóriái (nem, szám, személy, eset, igeidő, igemód). A főnevek csoportosítása és ragozása. A gyűjtőnevek jelentése, ragozása és egyeztetése. A melléknevek fajtái és kétféle ragozásuk. A melléknévfokozás. A névmások fajtái, ragozásuk. A számnevek felosztása, ragozásuk. A számnevek és névszók egyeztetése nyelvtani esetben. Az igék felosztása; az igenemek. A határozószók fajtái és jelentésük. Az elöljárószók szerepe, esetbeli vonzata. A k(a) és a s(a) elöljárószó helyes használata. A kötőszók, indulatszók és partikulák szerepe a mondatban. Különbségek a magyar és a horvát nyelvben a szófajfelosztásban, a mondatrészek, valamint a mondatrészek kifejezőeszközei között. A különböző szófajok helyesírása. Helyesírásbeli különbségek a horvát és a magyar nyelvben. | Az aorisztosz (befejezett múlt idő), az imperfektum (folyamatos múlt idő) használatának gyakorisága a mindennapi beszédben és költői nyelvhasználatban. | |
| C) Szószerkezetek | Paradigmatikus és szintagmatikus viszonyok a mondatban (szószerkezetek). A vonzatok és a mondatrészek összefüggéseinek felismerése. | |
| D) Mondattan | A mondat szerkezete és felépítése. A mondatok szerkesztettségi fokuk szerint (teljes és hiányos mondat, tagolatlan mondat). A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. A mondatfajták (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító). A mondatrészek (alany, állítmány, tárgy, jelző, értelmező jelző) és kifejezőeszközeik. Szám, személy és nem szerinti egyeztetés. A modalitás. A szófajok mondatbeli és szövegbeli szerepe. Pl. főnevek és melléknevek a leírásban (nominális stílus), igék az elbeszélésben dinamizmus), a | Az aktuális mondattagolás és a szórend. A fordított szórend (inverzió) stilisztikai szerepe. A felszólító módú igealak szerepének megkülönböztetése és helyes alkalmazása a kérés, óhaj, parancs/felszólítás kifejezésében. A jelen és múlt idő szerepe a mondatban: valódi jelen és múlt idő, elbeszélő jelen idő, jövő idő kifejezése jelen és múlt idejű igealakkal, a "mindenidejű" jelen és múlt idő. |
| névmások helyettesítő szerepe. Az egyszerű és összetett mondatok. Az írásjelek a mondatban és a szövegben. | ||
| E) A szöveg | A szöveg szóban és írásban. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotása. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). Az információk a feladatnak megfelelő, alkotó és etikus felhasználása. A meghívó, gratuláció, köszönet- és részvétnyilvánítás tartalmú szövegek szerepe a társas érintkezésben. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). A reklámok nyelve, nyelvhelyességi hibáik. | Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusai közti különbségek. |
| 5. Szókészlettan | A szókincs fogalma. Aktív és passzív szókincs. A szókincs változásainak okai. A szókincs gazdagításának módjai (szóátvétel, szóhasadás, szóképzés, szóösszetétel). Szóképzési módok (prefixummal, szufixummal, összetett szufixális). A szófajváltás. A nevek világa (személy- és ragadványnevek, népnevek, helynevek). Egynyelvű és kétnyelvű szótárak biztos használata. | A historizmusok, archaizmusok, lokalizmusok, regionalizmusok, tájszavak, kollokvializmusok, zsargonok, vulgarizmusok, idegen szavak és frazémák stilisztikai szerepe. |
| 6. A stílus és jelentés | A stílus fogalma, értelmezése. Stílus a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. A nyelv és a stílus összefüggése. Az irodalmi nyelv és a zsargon viszonya. A horvát nyelv stílusrétegei és jellemzőik. A szépirodalmi, a publicisztikai, a tudományos, a hivatalos, és társadalmi stílus jellemzői. Szóhasználat és stílusérték. | A nyelv és a stílus összefüggése. Az irodalmi nyelv és a zsargon viszonya. Néhány frazeológiai kifejezés eredete példával Frazeológiai kifejezések és szerepük a mindennapi életben valamint a művészi nyelvhasználatban. A szójelentés változásai. |
| A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és jelentés viszonya szerint (egyjelentésű és többjelentésű szavak, szinonimák, homonimák, homográfok). Kétféle névátvitel (metaforikus, metonimikus). Alapjelentés és elsődleges jelentés. Denotativés konnotatív jelentés. Állandósult és alkalmi jelentés. A szótárak fajtáinak ismerete, és azok használata. A képszerűség stíluseszközei és hatásuk. Stíluskorszakok, stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben. | Stílus és norma koronkénti változatai példa alapján. | |
| 7. Retorika | A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. A kulturált vita, véleménynyilvánítás kritériumai. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd). | A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. A retorika mint a szónoklás tudománya. |
A középszint követelményei kötelezőek az emelt szinten is.
FOGALMAK
KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűk jelzik.
B) ISMERETKÖRÖK HORVÁT NYELV
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Szerzők és művek Életművek | Marin Drzic, Petar Preradovic, August Senoa, Silvije Strahimir | A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, problémafelvetések. Kötetek |
| Kranjcevic, Antun Gustav Matos, Miroslav Krleza, Tin Ujevic, Josip Gujas Dzuretin. Az életút jelentős tényei. A szerzők jellegzetes regionális és kulturális kötődései. A pályakép főbb jellemzői. Néhány kortárs megnevezése. Kapcsolatok a művek között (témák, élethelyzetek, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok). A művek bemutatása, elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek előadása. | (témák, motívumok, rendszerező elvek). A pályaképet befolyásoló irányzatok, egyéb hatások. A művek bemutatásához, értelmezéséhez kapcsolódó tények (meghatározó hatások, világirodalmi párhuzamok). Kapcsolatok a magyar irodalommal. A szerző helye és hatása az irodalmi hagyományokban. | |
| Portrék | Ivan Mazuranic, August Senoa, A. B. Simic, Vladimir Vidric, Dragutin Tadijanovic, Ranko Marinkovic, Dobrisa Cesaric, Vesna Parun. Az életmű néhány jellemzője keretében 1-2 lírai illetve értelemszerűen egy epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok alapján. | A műnemi, műfaji, stílusbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben. A mű utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Tájékozottság a korszakban, az irodalmi hagyományban. |
| Látásmódok | Marko Marulic, Petar Preradovic, Ivan Gundulic, Ksaver Sandor Gjalski, Vjenceslav Novak, Ante Kovacic, Ivan Goran Kovacic, Miroslav Krleza, Jure Kastelan, Josip Pupacic. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Memoriterek előadása. | A társadalmi és családregény általános jellemzői világirodalmi példákon keresztül. Krleza és Ady. Az analitikus dráma jellemzői Krleza: Gospoda Glembajevi drámája alapján. A választott szerző 2-3 lírai illetve 1-2 epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Memoriterek felhasználása a művek értelmezése alkalmával. |
| Művek értelmezése | Legalább egy szerző 2-3 lírai illetve 1-2 epikai művének értelmezése. Művek bemutatása, lényegre törő értelmezése. A téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései. Egy választás szerinti szerző a közelmúlt magyarországi horvát irodalmából. | Egy költő néhány versének, egy- egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. A művek összevetése a korszak irányzataival. |
| A kortárs irodalomból | Az irodalmi nyelv mai jellegzetességei, példákkal (pl. kollokvializmusok, zsargon, stb. jelenléte a mai horvát irodalomban). | |
| Világirodalom | Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (műfajok, témák, motívumok, élethelyzetek, hőstípusok). Egy korszak jellemzői egy kiemelkedő képviselőjének bemutatásával (középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, avantgarde, XX. század). Pl. Balzac: Goriot apó - realizmus. Baudelaire: Albatrosz - francia szimbolista líra. | Korszakok jellemzőinek ismerete; korszakonként két szerző és művének felsorolása. Megjegyzés: A magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló diákoknak, akik a világirodalmat nem a magyar irodalmon belül tanulják kötelező: Két választás szerinti prózai vagy drámai mű elemző bemutatása a korszakok jellegzetes jegyeinek kiemelésével. |
| Korszakok, stílustörténet | Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása. Pl. A középkori irodalomvallásossága. A barokk és a romantika stílusjegyei a festészetben és irodalomban. A barokk túldíszítettségének bemutatása az irodalomban és festészetben. A klasszicista kompozíció. A horvát újjászületés mozgalmának eszméi az irodalmi alkotásokban. | Legalább két korszak két-három művészeti ágának tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása. Egy- egy korszak összehasonlítása (pl. reneszánsz és barokk). A stílusok egymásra felelése (pl. A romantika és a realizmus különbségei: a múltból a jelen világa felé fordulás, az idealizált hősöket felváltják a mindennapi élet átlagos hősei). |
| Értelmezési szintek Irodalomtörténeti értelmezés | A horvát irodalom főbb korszakainak jellemzői: alkotók, művek, irányzatok: A középkori horvát irodalom jellemzői, a humanizmus, a reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás. A horvát újjászületés mozgalma (illírizmus) és a horvát romantika. Senoa kora (protorealizmus). A horvát realizmus legfontosabb jegyei és témái. Modernizmus, modern irányzatok (dekadencia, parnasszizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió) a horvát irodalomban - életfelfogás, költői sors, stílusjegyek, műfajok. Horvát irodalom a modernizmustól | A szláv írásbeliség kezdetei (Crnorizac Hrabar: Traktat o pismenima). Az itáliai reneszánsz hatása a horvát reneszánsz irodalmára (pl. Petrarca). Új irodalmi központok kialakulásának okai a barokkban (észak- Horvátország). Hasonlóságok a horvát és magyar korabeli törekvések között (pl. nemzeti függetlenség, nemzeti nyelv). A horvát és magyar történelmi regények születése (August Senoa és Eötvös József). Az orosz realisták hatása (pl. Turgenyev) a horvát realista irodalomra. Eugen Kumicic és a horvát naturalista regény (E. Kumicic: O romanu). A francia szimbolizmus hatása (pl. A. G. Matos). Vladimir Vidric |
| az 50-es évekig (avantgarde, expresszionizmus, realista témák, szocialista realizmus, ruralitás, regionalizmus). Második modernizmus a horvát irodalomban (1952-1968): A szülőföld felé való fordulás mint jellemző tematika a Krug folyóirat köré csoportosuló szerzők jellegzetes attitűdje. A magyarországi horvát irodalom történetének állomásai; egy-egy mű bemutatásával. | költészete. Dobrisa Cesaric szociális költészete. Ivan Goran Kovacic: Tömegsír poémájának és Radnóti Miklós költészetének kapcsolata. Vesna Krmpotic: Djetetu u utrobi és Mak Dizdar: Modra rijeka költeménye. | |
| Tematikus, motivikus értelmezés | Antik, bibliai és más motívumok a horvát irodalmi alkotásokban: pl. Bibliai motívumok Silvije Strahimir Kranjcevic költészetében. Az elmúlás motívuma Ivan Gundulic epikus műveiben. A virág motívuma Antun Gustav Matos műveiben. A megérkezés motívuma Miroslav Krleza műveiben. A halál motívuma Antun Branko Simic költeményeiben. A szerelem motívuma a horvát petrarkistáktól a modernizmusig. A költészet feladatának megfogalmazása a romantikától napjainkig. A hazaszeretet, a szabadságért folytatott harc témájának megfogalmazása a horvát irodalom különböző korszakaiban. | Az emberi élet értelmének megfogalmazása a különböző korokban. A bűn és bűnhődés motívuma a horvát irodalmi alkotásokban. A fájdalom motívuma Vladimir Vidric költészetében. Örök érvényű témák a horvát irodalomban. Adott téma, illetve motívum kifejezésének különbségei az egyes korokban és költőknél. Szociális témák a horvát költészetben. Horvát tájak a horvát irodalomban. Egyezőségek, hasonlóságok a horvát és a magyar irodalomban a nemzeti nyelvért és nemzeti önállóságért vívott harc tekintetében. |
| Műfajok, poétika | Különböző korok jellemző műfajai példákkal. Pl. a reneszánsz komédia, budnica a romantikában, a realista regény, a romantika hazafias költészete. Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése és összehasonlítása. Téma és műfaj, műfaj és kompozíció alapvető összefüggéseinek megértése és elemzése. Ksaver Sandor Gjalski hangulati novelláinak jellemzői pl. Na Badnjak című novellán keresztül. A diszkurzív műnem (tudományos- irodalmi próza) műfajai (pl. útleírás, életrajz, napló). Jellegzetes költői képek, stíluseszközök a | Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások közös és eltérő jegyeinek megnevezése, összevetése (pl. a horvát történelmi regény fejlődése Senoától Nehajevig, a XIX. és a XX. századi novellák sokszínűsége) A világirodalmi barokk eposz hatása a horvát eposzra (Tasso - Gundulic). Antun Gustav Matos szonettjei világirodalmi kontextusban. A szabadvers jellemzőinek bemutatása egy szabadon választott mű alapján. A regény eseménysorának kronológiai elbeszélése, és az attól |
| különböző korok horvát irodalmában. Az elbeszélés technikájának bemutatása a horvát novellákban, regényekben egy művön keresztül. | való eltérés példák alapján. | |
| Regionális kultúra, népköltészet | A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők - Dinko Simunovic: Muljika; a horvát dialektális költészet - Dragutin Domjanic: Bele roze; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése (pl. Ksaver Sandor Gjalski: Perillustris ac Generosus Cintek, Bölcs Matild egy költeménye, Tislér Jolán: Kajkavska ruza). A népköltészet alapvető jellemzői és műfajai; a népköltészet hatása a műköltészetre; egy-egy jellemző mű bemutatása. Pl. A különböző szokásokhoz kapcsolódó dalok, mondókák, azok verselése, szóképhasználata, motívumok. A népköltészet jegyei a horvát petrarkisták költeményeiben. A magyarországi horvát népköltészet bemutatása egy-egy jellegzetes népköltészeti alkotáson keresztül. Memoriter: 1-2 népdal, részletek. | Miroslav Krleza: Balade Petrice Kerempuha. A magyarországi horvát dialektális költészet jellemzői. Népköltészet és romantika. Népi szó- és szóképhasználat Ivan Mazuranic Smrt Smail-age Cengica című eposzában. Magyar hősök (Hunyadiak, Zrínyiek, Szilágyi) a horvát epikus énekekben. Magyarországi horvát népművészet gyűjtői (Frankovics György, Mándity Vitályos, Sárosácz György, Vinko Zganec). |
A középszint követelményei kötelezőek az emelt szinten is.
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűk jelzik.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizott- ságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 15 perc | ||
| 90 perc | 150 perc | ||
| I. feladatlap: Szövegértési feladatsor és köznapi szöveg alkotása | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy horvát nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás. 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése - a vizsgázó választása szerint.
A vizsgázó az I. feladatlapon nem választhat a kijelölt feladatok közül, a II. feladatlapon viszont igen. A II. feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 500-800 szó terjedelmű szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
■ azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
■ összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
■ a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
■ a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
■ a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában). Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 1/2 - 1 oldal, azaz 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
■ 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
■ Gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás.)
A feladatkiírás tartalmazhat gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatnak megfelelő tartalmi, műfaji, nyelvi, formai kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 2-4 oldal (azaz 300-600 szó). A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege horvát nyelvű irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli horvát alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe,jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. A javító tanár mindegyik feladatban javítja a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat a központi javításiértékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértésifeladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. A javítási-értékelési útmutató közli a feladatnak megfelelő, elvárt tartalmi, műfaji, nyelvi, formai elemekért adható részpontszámokat. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Értékelni a feladatban csak a választható két téma egyikéről szóló dolgozatot lehet. Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a központi javítási és értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait - a vizsgaleírásban és a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotási feladat (II. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás -a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az idézetekben elkövetett helyesírási hibák is a központi javítási és értékelési útmutatóban szereplő jelölések és súlyozás szerint javítandók, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Az emlékezetből idézett szövegek hibáit javítani kell, de nem kell beszámítani a hibák közé.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
| Szövegalkotás | 10 pont | |
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| íráskép | 2 pont | |
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A meghirdetett horvát nyelv és irodalom tételsor 20 horvát nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi altételt fejt ki a vizsgázó. A tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi altételből áll. A tételsor összeállításáért a szaktanár felelős.
A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára a szaktanár 20 altételt jelöl ki. Minden altétel kb. 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára a szaktanár 20 altételt állít össze. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ.
Az altételt a horvát nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
| Tartalmi minőség - adható irodalomból összesen 25 pont, horvát nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
| - Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság - Tárgyi tudás - Szövegismeret, szövegértés - Feladatmegoldó képesség - Gondolatgazdagság - Önálló vélemény - A feladat kifejtettsége |
| Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével: |
| - Rendszerezés, lényegkiemelés - Logikus gondolatmenet - Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés - Megfelelő szókincs, szóhasználat - Érthető előadásmód |
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - horvát nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| Feladatsor | Feladatkifejtés | ||
| Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy horvát nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége | ||
| Íráskép: 2 pont | 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga egy feladatlapja három feladatot tartalmaz: egy szakszöveg-értési és hozzá kapcsolódó, a szaktárgyi tudást mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, valamint két különböző szövegalkotási feladatot.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvi témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekező próza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői;). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
■ Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szöveg).
■ Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
• A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 2-4 oldal (300-800 szó).
• A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 1-3 oldal (150-450 szó).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli horvát alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi horvátság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat.
A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, , valamint a szöveg szerkezete, stílusa és nyelvhelyessége értékelésének pontszámait a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének szempontjai és pontértéke:
| Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
| Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |
| Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
| Problémaérzékenység | 5 pont | |
| Gondolatmenet | 5 pont | |
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
Tartalom - adható összesen
- a műértelmező szövegre 15 pont,
- a reflektáló szövegre 5 pont
a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - adható összesen 5 pont a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - adható összesen 5 pont a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - adható összesen 5 pont a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás -a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével-
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
| Reflektáló szövegalkotási feladat | 20 pont |
| Helyesírás | 8 pont |
| íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy horvát nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A meghirdetett horvát nyelv és irodalom tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi altételt fejt ki a vizsgázó. A tételsor legalább 20 nyelvi és 20 irodalmi altételből áll. A tételsor összeállításához a részletes követelmények horvát nyelv és irodalom témáit kell figyelembe venni.
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz(hat)/nak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladatmegjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.
A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi horvátok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételt a horvát nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi horvátok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a horvát nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható: irodalomból összesen 25 pont; horvát nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség
- adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése:
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - horvát nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
"
24. Az R. Mellékletének NARODOPIS fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
25. Az R. Mellékletének HRVATSKI JEZIK I KNJIZEVNOST fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
26. Az R. Mellékletének NÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"NÉMET NEMZETISÉGI NÉPISMERET I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
A középszint és emelt szint kompetenciái azonosak, eltérés csupán a témák megközelítésének konkrét, illetve elvont módjában van.
- A múlt és jelen kérdéseihez kapcsolódó kritikus szemléletmód alkalmazása.
- A hazai németség történelmének és jelenének feldolgozása, önálló véleményalkotás.
- A német nemzetiségre vonatkozó írott, képi vagy elektronikus források felhasználása.
- A magyarországi német nemzetiségi média szerepéről vélemény alkotása.
- A kapott forrásrészletek, napi sajtóból vett publicisztika, képi és hangzó történeti források és elektronikus ismerethordozók, valamint a személyes tapasztalatok alapján nemzetiségpolitikai problémák megfogalmazása, a múlt és jelen között párhuzam megvonása.
- A múzeumok, néprajzi gyűjteményekből információk gyűjtése, ezek segítségével a német nemzetiség hétköznapjainak és ünnepeinek ismerete.
- A tárgyi és szellemi néprajzi hagyaték felhasználásával a nemzetiség életének szemléletes bemutatása.
- A német nemzetiség települési területén a földrajzi adottságok, az életviszonyok és gazdasági kapcsolatok közötti összefüggések felismerése és értelmezése.
- A településen belüli és térségi közösségek közötti kapcsolat ismerete és bemutatása.
- Térképek, történeti, települési, gazdaságföldrajzi és demográfiai adatok kikeresésével, válogatásával és azok felhasználásával, egy, a német nemzetiségre különösen jellemző (pl. települési szokások) jelenség sokoldalú bemutatása.
- Szociológiai felmérések, publicisztikai részletek válogatásával és felhasználásával az identitásvállalás magatartásformáinak, a nemzetiségi egyén és közössége kapcsolatainak bemutatása és értelmezése.
- Egy választott nyelvi változat, beszélt nyelvjárás és a köznyelv kapcsolatának bemutatása, az eltérések felismerése konkrét szöveg példáján.
- Irodalmi szövegben előforduló nyelvjárási jelenség felismerése, a nyelvi megoldás értelmezése. Egy jellegzetes épület funkcionális elemeinek bemutatása, értelmező ismertetése.
- Párhuzamok vonása az ugyanazon településen élő közösségek hasonló funkciójú épületei között, a hasonlóságok és eltérések leíró bemutatása.
- A magyarországi német nemzetiség irodalma, zene-, ének- és tánckultúrája néhány jellegzetességének összefoglalása és néhány helyben élő jellegzetesség bemutatása vagy leírása.
- A kisebbségpolitikai jogszabályi keretek ismerete, tájékozódás a központi és a helyi jogi szabályozás forrásaiban, gyakorlati kérdéseinek magyarázó bemutatása.
- Egy választott helyi német kisebbségi önkormányzat kritikai bemutatása, egy egyesület tevékenységének felvázolása egyéni tapasztalatok és konkrét dokumentumok alapján.
- Önálló projektek tervezése és kivitelezése.
B) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
EMELT SZINT ÉS KÖZÉPSZINT
Az emelt és a középszinten a vizsgakövetelmények ismeretanyaga lényegében nem különbözik. Középszinten kisebb elméleti háttérrel a személyes tapasztalatok, megszerezhető ismeretek felhasználása, míg emelt szinten az átfogóbb összefüggéslátás, az információk, tapasztalatok elvontabb, általánosabb, összetettebb kifejezése a cél. Ezt a vizsgázónak írásban és szóban egyaránt tanúsítania kell.
1. Történeti ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Eredet, közösséggé válás, korai kapcsolatok | - Ismerje a hazai németség magyarországi megjelenésének történeti szakaszait és emlékeit. Magyarázza a közössége válást elősegítő tényezőket. - Tudjon válogatni a különböző források között. - Értelmezze az írott források, térképek fontosabb üzeneteit. | - Vázolja fel a nemzetiségi közösségi tudat kialakulásának folyamatát. |
| Együttélés, életmód, értékrendszer | - Ismerje a német közösségeket összetartó, együttélési formákat. - Mutassa be a rendelkezésére álló forrásanyag alapján a közösség életmódját, értékrendszerét. | - Értelmezze történetiségében a bekövetkezett változásokat. |
| Sorsfordulók a nemzetiség történetében napjainkig | - Jelen és múlt eseményeinek, ezek összefüggéseinek bemutatása forrásanyag és emberi sorsok alapján. | Vesse a forrásokat kritikai elemzés alá, vonjon le következtetéseket. |
| Életképek a hazai németek történetéből | - Értelmezze saját családtörténetében az életmód változásának okait. - Tárja fel a változások legfőbb mozgatóit. | - Fogalmazzon meg általános érvényű következtetéseket a közösségi sajátosságokra vonatkozóan a helyben rendelkezésre álló források alapján. |
2. Néprajzi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A német nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka és települési szokásai | - A német anyanyelvű lakosság települési szokásainak, a települések szerkezetének ismerete, az ismeretek alkalmazása. - Nevezze meg a rokoni kapcsolatokat, térjen ki a rokoni összetartás fontosságára régen és ma, | - Elemezze a földrajzi adottság, az életkörülmények és a gazdasági körülmények összefüggéseit. |
| fogalmazza meg a különbségek okait. - Ismerje a parasztudvar beosztását, az egyes épületek rendeltetéseit. - Ismerje a használati és munkaeszközöket, azok működését, hasonlítsa össze a ma használatos eszközökkel. - Ismerjen tipikus kézművesmesterségeket, azok települések szerinti elhelyezkedését, kialakulásuk okait. - Térjen ki a generációk együttélésének problematikájára, elemezze azt, és vetítse ki a mára. - Mutassa be néhány kézműipari termék jellemzőit, térjen ki a mesterségek mai helyzetére. - Tudjon projekttervet készíteni adott témában. | ||
| A német nemzetiség szokásrendszere | - Ismerje a naptári év szokásait, tudjon róluk összefüggően beszélni, ismerje kialakulásuk okait, a szokások hatásait a közösségi életre és szerepüket ma. - Ismerje a családi élet szokásait és az emberi élet sorsfordulóihoz kapcsolódó szokásokat, tudjon róluk összefüggően beszélni. - Ismerjen különböző népi gyógymódokat, azokhoz fűződő babonákat, helyezze el őket a mában, értékelje őket és térjen ki újraélesztésük lehetőségeire. - Elemezze a szokások hiedelemtartalmát, értékelje azokat, és vonatkoztasson a mára. - Ismerje a szokások megszűnésének okait, illetve újraélesztésük lehetőségeit. - Tudjon projekttervet készíteni a szokások gyűjtésére, dokumentálására és bemutatására. | - Elemezze a hagyományok kialakulásának okait, bibliai és társadalmi hátterüket. |
| A német nemzetiség népviselete | - Ismerje a gyermek, női és férfi népviselet főbb jellemzőit általánosságban a népcsoportra vonatkozóan (színek, anyagok, formák). - Tudjon megnevezni ruhadarabokat, ismerjen anyagokat és motívumokat. - Tudjon projekttervet készíteni a még meglévő ruhadarabok, illetve | - Értékelje a viselet jelentőségét a társadalom egésze és a népcsoport szemszögéből. - Térjen ki a mai helyzetre, és mutassa be a változás folyamatát valamint okait. |
| anyagok gyűjtésére, leírására és a gyűjtött anyag bemutatására. - Tudja bemutatni a különbségeket a hétköznapi és ünnepi viselet között. | ||
| A német nemzetiség étkezési szokásai | - Ismerje általánosságban a németség főzési és étkezési kultúráját, annak főbb jellemzőit és a felhasznált nyersanyagokat. - Ismerje a németség mai főzési és étkezési szokásait, tudja néhány étel elkészítésének módját. - Ismerje a hétköznapi konyha régi és mai jellemzőit. - Ismerje az ünnepek speciális szokásait, értékelje azokat, és hasonlítsa össze a mai szokásokkal. | - Hasonlítsa össze a német kisebbség étkezési szokásait más kisebbségekével, illetve a többségi nemzetével. |
| A német nemzetiség médiája | - Ismerje a magyarországi németek írott és elektronikus médiumait, azok tevékenységi körét. - Tudjon véleményt nyilvánítani és kritikát gyakorolni a médiumok által tolmácsolt tartalmakkal kapcsolatban. | - Formáljon véleményt a német nemzetiségi média lehetőségeiről a magyarországi média más példáival összehasonlítva. |
3. Földrajzi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A magyarországi németek települései | - Ismerje a fontosabb településterületeket. - Mutassa be és értékelje azok földrajzi adottságait. | |
| A földrajzi adottságok és az életmód összefüggései | - Fedezze fel az összefüggéseket egy adott kistérség és az ott lakók életmódja között, és részletesen mutassa be azt a németek példáján. | - Értelmezze a fejlődési lehetőségeket. |
| A hazai németek gazdasági kapcsolatai | - Tárja fel és magyarázza a német nemzetiség gazdasági kapcsolatait az anyaországgal. | - Vonjon le következtetéseket egy rövid történeti időszak példáján a felgyorsult gazdasági fejlődés hatásaira vonatkozóan. |
| A megmaradt hazai német települések jelene és jövője a földrajzi meghatározottságok szemszögéből | - Elemezze egy németek lakta település fejlődési kilátásait megadott szempontok és forrásanyag alapján. | - Mutassa be ok-okozati összefüggéseiben a paraszti és a mai globalizációs világot. |
4. Társadalmi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A német nemzetiség közösségi kapcsolatai | - Tárja fel és értelmezze azokat az ismérveket, amelyek meghatározzák a német nemzetiséghez tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatait. | - Az identitás fogalmának értelmezése szakirodalmi kutatás alapján. |
| A közösségi összetartozás tudatának jellemző megnyilvánulási formái | - Elemezze a közösségi kapcsolatokat. - Tárja fel és értelmezze a német nemzetiséget erősítő kisközösségi szerveződések funkcióit, jellemzőit. | - Tárja fel és értelmezze a német nemzetiséget erősítő országos szerveződések funkcióit, jellemzőit. |
| A német nemzetiségi egyén helye és a többes közösségi kötődések hatásai | - Mutassa be és értékelje az identitásvállalás jellemző egyéni és csoportos magatartásformáit egy alapvetően többes közösségi kötődésekre épülő társadalmi környezetben. | - Mutassa be nagy vonalakban a hazai nemzetiségek és speciálisan a németek identitásvállalását. |
| A német nemzetiség oktatási rendszere | - Ismerje a hazai németség mai és múltbéli nevelési és oktatási rendszerét. - Ismerje a pályaválasztás lehetőségeit és rendszerét régen és ma. | - Értékelje a nemzetiségi törvények tükrében a németség lehetőségeit az oktatás terén. |
5. A nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A hazai németség nyelvi fejlődésére ható tényezők | - Ismerje fel azokat a tényezőket, amelyek alakították a német nemzetiség nyelvét és a használt nyelvi változatokat. | - Ismerje a német nyelvterület nyelvi változatait és azok magyarországi megfelelőit. |
| A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe | - Vázolja fel az eltéréseket a nyelvjárás és a köznyelv, illetve irodalmi köznyelv között. | - Formáljon érvekkel alátámasztott véleményt a nyelvjárások jövőjéről. |
| A nemzetiség nyelvének megjelenése a magyarországi német irodalomban | - Ismerjen olyan irodalmi műalkotásokat, amelyek központi témája a nyelvhasználat, tudja elemezni, értelmezni őket. | - Tudjon a nyelvhasználattal kapcsolatos, egymástól eltérő szemléletű irodalmi műalkotásokat összehasonlítóan értelmezni. |
6. A német nemzetiség épített környezetének ismerete
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Az épített környezet formai és funkcionális sajátos vonásai | - Tudjon vázlatot készíteni egy település alaprajzáról, ismerjen néhány régi utcanevet és azok kialakulásának okait. - Ismerje a település legfontosabb épületeit, azok elhelyezkedését, illetve rendeltetéseit. - Készítsen alaprajzot egy jellemző lakóházról, ismerje a helyiségek funkcióját. - Ismerje a helyiségek berendezését, emeljen ki néhány nagyon jellemző berendezési elvet, szokást. - Szemléltesse a hazai német nemzetiség építészetének formai jegyeit. - Értelmezze az épületek funkcionális jegyeit, eszközeit és kapcsolatait. - Ismertesse a parasztudvar egyes épületei rendeltetésének változásait, vonatkoztasson a második világháború előtti és a mai időre. | - Elemezze az urbanizáció és a globalizáció hatásait. |
| A német nemzetiségi építészeti örökség védelme | - Ismerjen német tájházakat és kiállításokat. Mutassa be azok értékmentő szerepét. | - Ismertesse az építészeti örökség azon elemeit, amelyek átmenthetők modern világunkra. Érveljen véleménye mellett. |
7. A német nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A hazai németek szokásai: a zene-, ének- és tánckultúra kapcsolata | - Vázolja fel az éneklés, a hangszeres zene és a tánc szerepét a hétköznapok és ünnepek szokásrendszerében. | - Mutassa be a népi és népies zene közötti különbséget. |
| A hagyományőrzés és a jelen követelményei a hazai németek zenekultúrájában | - Tervezzen énekes, zenés, táncos műsorajánló programot, amelyben a hagyományőrzés központi helyet foglal el. | - Értékeljen német nemzetiségi rendezvényeket a hagyományőrzés szempontjából. |
8. Nemzetiségpolitikai ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei | - Ismerje a nemzetiségek jogait tartalmazó törvények főbb rendelkezéseit. Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. | - Ismertesse és elemezze a nemzetiséget (kisebbséget) érintő törvénykezés alakulását és hatását az elmúlt ötven évben. |
| A nemzetiségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata | - Mutassa be néhány példán keresztül egy település német nemzetiségi önkormányzatának működését. - Fogalmazzon meg hagyomány- és identitásőrző javaslatokat a helyi önkormányzat számára. - Mutassa be a nemzetiségi önkormányzat működését területi és országos szinten. | - Mutassa be az önkormányzatiság alakulását történetiségében. |
| A német nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe az önazonosság fenntartásában | - Ismertessen olyan helyi vagy egyesületi programokat, amelyek az önazonosság fenntartását segítik. | - Fogalmazzon meg javaslatokat a regionális vagy az országos politika számára a nemzetiségi identitás megőrzésének támogatására. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
Legfeljebb 20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek, illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Az projektmunka értékelése
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| I. Tartalom | |
| a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése | 30 pont |
| b) a téma újszerű megközelítése | 10 pont |
| c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak megjelenítése | 5 pont |
| II. A projektkészítés folyamata | |
| a) a projekt fázisainak megjelenítése | 5 pont |
| b) az egyéni kutatómunka megjelenítése | 15 pont |
| III. Forma | |
| a) nyelvi megformáltság | 8 pont |
| b) szerkezet, végső megjelenítés minősége | 7 pont |
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Nemzetiségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Német nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| A projekt bemutatása - összesen 20 pont | |
| - a projektmunka lényegre törő összefoglalása | 7 pont |
| - prezentációs technika, előadásmód | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| - szemléltetés | 3 pont |
| A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont | |
| - tartalom | 25 pont |
| - a forrás elemzése | 10 pont |
| - nyelvi megformáltság | 10 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 180 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Nemzetiségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és a Német nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| 1. "A" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| 2. "B" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
"
27. Az R. Mellékletének NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
1. Szövegértés
1.1 Információk feldolgozása és értékelése.
Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében.
1.1.1 Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű és kétnyelvű szótárak, antológia, lexikon, írott és elektronikus sajtó, internet, keresőprogramok, CD-ROM stb.).
1.1.2 Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, értékelésében.
1.1.3 Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása.
1.2 Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése.
1.2.1 Szépirodalmi, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus szerepének felismerése és megfogalmazása.
1.2.2 Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom a különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait.
1.2.3 Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése.
1.2.4 Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló lényegének, koherenciájának megítélése, értékelése.
1.2.5 Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás adott szempontok alapján.
2. Írásbeli szövegalkotás
Különböző témákban, különböző műfajokban a mű alapos ismeretén alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása.
2.1 Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban, formális és informális szövegek alkotása.
2.2 Írásbeli műfajok nyelvhasználati jellemzőinek, fogalmazástechnikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és javítás képességét.
2.3 A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.
2.4 Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
2.5 Hivatalos írásművek (pl. levél, önéletrajz, pályázat) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása.
3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás
3.1 A beszédhelyzetnek és a témának megfelelő nyelvi norma követésével önállóan kifejtett közlés.
3.2 A fonetikai, nyelvtani, nyelvhelyességi szabályok betartásával változatos kommunikációs stratégiák alkalmazása. 4. Fogalomhasználat.
4.1 Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása.
4.2 Erkölcsi, esztétikai, poétikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása.
B) ISMERETKÖRÖK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
A közép- és az emelt szint tartalmilag kevésbé, minőségi és értékelési szempontból viszont jelentősen különbözik egymástól.
Az emelt szint elsősorban abban különbözik a középszinttől, hogy más minőségű tudást kíván mérni, vagyis a nyelvhasználati képességek nagyobb biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.
1. NÉMET NYELV
1.1. Nyelvhelyesség
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1.1. A szó | A német nyelvtan alapvető terminusainak ismerete. Alapos morfológiai ismeretek. Igei és melléknévi vonzatok helyes használata. A német helyesírás és központozás szabályainak használata nagy biztonsággal. | A német nyelvtan fontos terminusainak ismerete és használata. A magyar interferencia hatásainak tudatos kerülése. |
| 1.1.2. A mondat | Szintaktikai jelenségek felismerése szépirodalmi és köznapi szövegekben. Mondatrészek és tagmondatok szerepének felismerése. Különböző kötőszavak segítségével helyes összetett mondatok képzése. | A mondatszerkezet megváltoztatása különböző szempontok szerinti. |
| 1.1.3. Szóképzés/ Jelentés | A szóképzés fontos struktúrái, ezek alkalmazása a saját nyelvhasználatban. Alá- és fölérendelt kifejezések. Fogalmak nyelvileg megfelelő definiálása. Az egy- és kétnyelvű, valamint elektronikus szótárak gyakorlott használata. Többjelentésű, rokon- és ellentétes | Sokrétű szóképzési módszerek a saját nyelvhasználatban. Helyesírási és szinonimaszótárak gyakorlott használata. Idiómák önálló használata. |
| értelmű szavak. A jelentések közötti különbségek felismerése és helyes használata. Az idiómák az írott és a beszélt nyelvben, jelentésük és szövegbéli felhasználási lehetőségeik felismerése. | ||
| 1.1.4. Nyelv és stílus | Alapvető stilisztikai ismeretek használata szóban és írásban, helyes szóhasználatra törekvés. A német nyelvben előforduló idegen szavak stilisztikai értékének ismerete. A nyelvhasználat különböző szintjei (irodalmi nyelv, köznyelv, fiatalok nyelve) - megkülönböztetésük autentikus szövegekben. Nyelvjárásból származó kifejezések és stilisztikai értékük felismerése. Az igék modális jelentése (feltételezés, valószínűség, távolságtartás stb.). A függő beszéd különböző formáinak és ezek funkciójának felismerése irodalmi művekben és a média nyelvében. Az írott és a beszélt nyelv közötti különbségek felismerése szövegekben. A saját szóbeli és írásbeli nyelvhasználat ennek megfelelő alakítása. | A különböző nyelvi szinteknek megfelelő kifejezések megfelelő használata. A fontosabb módosítószavak jelentése és hatása. A függő beszéd különböző kifejeződési formáinak önálló használata. Az írott és a beszélt nyelv jellemzőinek biztos használata szóban és írásban. |
| 1.1.5. Szöveg, beszéd, kommunikáció | Autentikus szövegekben a nyelvi jelenségek jelentésének és funkciójának felismerése. A köznyelvben használatos szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos level, érvelés) normái. A meggyőzés, a vita, az érvelés beszédhelyzete és kritériumai. Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusainak megkülönböztetése. | Médiaközlések, ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása pl. a szóhasználat, a stílus szempontjából. |
1.2. Témakörök
A német nyelv írásbeli és szóbeli vizsgáin előforduló szövegek és az ezeken alapuló kommunikáció a következő témakörök valamelyikéhez hozzárendelhetők.
Míg az emelt szinten a témák megközelítési módja általános, elvont és összetett, addig a középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét és egyszerű.
Személyes életvitel Társadalmi élet
Iskola, képzés, hivatás Sport és szabadidő Kulturális élet és média Gazdaság, technika, környezet Politika és történelem Német nyelv
1.3. Fogalmak (Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük.)
2. NÉMET IRODALOM
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Szerzők és művek 2.1.1. Különböző irodalmi korszakokból származó szerzők műveinek ismerete | Lessing: Fabeln Goethe: szabadon választott versek, balladák Schiller: balladák | Goethe: szabadon választott versek Schiller: szabadon választott versek |
| Heine: Buch der Lieder (szabadon választott versek) Deutschland. Ein Wintermärchen (Caput I.) | Deutschland. Ein Wintermärchen (további részletek) | |
| Lenau: Schilflieder | Lenau: szabadon választott versek | |
| Eichendorff: szabadon választott versek | ||
| Fontane: Effi Briest | ||
| Hauptmann: Bahnwärter Thiel | ||
| Rilke: két szabadon választott vers | Rilke: szabadon választott versek | |
| Kafka: példázatok Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder | Böll: szabadon választott elbeszélések Kurzgeschichten | |
| Borchert: Kurzgeschichten, elbeszélések | ||
| Dürrenmatt: Der Besuch der alten Dame | ||
| A művek beható szövegismereten alapuló értelmezése. A tartalmi, szerkezeti és nyelvi sajátosságok közötti összefüggések felismerése, bemutatása. A művekben felvetett főbb kérdések etikai vonatkozása, aktualizálása. | Műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok, az alkotói nézőpont összefüggései. A vizsgázók számára ismeretlen, rövidebb lélegzetű epikai és lírai alkotás elemzése. | |
| 2.1.2. Magyarországi német szerzők és műveik | V. Koch, J. Michaelis, E. Rittinger, R. Becker, J. Mikonya, C. Klotz stb. szabadon választott művei. A háború utáni magyarországi német irodalom jellemző témái (anyanyelv, kétnyelvűség, haza, szülőföld, identitás, hagyományok stb.) és tendenciái. | Modern szerzők művei - pl. A. Korb, Ch. Arnold, K. Brenner. |
| 2.2. Értelmezési szintek 2.2.1. Korszakok, stílusok | A felsorolt korszakok főbb jellemzőinek bemutatása adott irodalmi művek alapján. Felvilágosodás, Sturm und Drang, klasszika, romantika, Vormärz, realizmus, naturalizmus, a századforduló irodalma, a háború utáni korszak, kortárs irodalom. | Különböző ábrázolási módok jellemzőinek és hatásának bemutatása adott művek alapján. |
| 2.2.2. Témák, motívumok | Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése. Különböző korszakokból választott hasonló témájú és motívumú versek (pl. szerelem, természet, évszakok, hazaszeretet stb.) összehasonlítása. | Különböző művek gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. |
| 2.2.3. Műfajok | Az epika, líra, dráma formai és tartalmi jegyeinek felismerése és adott művek alapján történő bemutatása. | Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások közös és eltérő jegyeinek megnevezése, összevetése (pl. fabula, ballada, Kurzgeschichte, novella, elbeszélés, példázat, dráma, regény). Az epikus színház jellemzői. |
2.3 Fogalmak (Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük.)
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizott- ságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 15 perc | ||
| 90 perc | 150 perc | ||
| I. feladatlap: Szövegértési feladatsor és köznapi szöveg alkotása | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy német nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás. 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
| Íráskép: 2 pont | |||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű vagy műrészlet adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése - a vizsgázó választása szerint.
A vizsgázó az I. feladatlapon nem választhat a kijelölt feladatok közül, a II. feladatlapon viszont igen. A II. feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértési feladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 500-800 szó terjedelmű szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
■ azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
■ összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
■ a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
■ a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
■ a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 1/2 - 1 oldal, azaz 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
■ 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
■ Gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás; szórólap szövege.
A feladatkiírás tartalmazhat gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatnak megfelelő tartalmi, műfaji, nyelvi, formai kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 2-4 oldal (azaz 300-600 szó). A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege német nyelvű irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli német alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe,jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi németség kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől.
A javító tanár mindegyik feladatban javítja a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat a központi javításiértékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértésifeladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. A javítási-értékelési útmutató közli a feladatnak megfelelő, elvárt tartalmi, műfaji, nyelvi, formai elemekért adható részpontszámokat. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Értékelni a feladatban csak a választható két téma egyikéről szóló dolgozatot lehet. Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a központi javítási és értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait - a vizsgaleírásban és a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotási feladat (II. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás a helyesírási normának való megfelelés szerint.
Az idézetekben elkövetett helyesírási hibák is a központi javítási és értékelési útmutatóban szereplő jelölések és súlyozás szerint javítandók, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Az emlékezetből idézett szövegek hibáit javítani kell, de nem kell beszámítani a hibák közé.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint kétszer 1 pont adható.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
| Szövegalkotás | 10 pont | |
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| Íráskép | 2 pont | |
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A meghirdetett német nyelv és irodalom tételsor 20 német nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altétel kb. 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételt a német nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható irodalomból összesen 25 pont, német nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - német nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| Feladatsor | Feladatkifejtés | ||
| Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy német nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége | ||
| Íráskép: 2 pont | 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.
A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga egy feladatlapja három feladatot tartalmaz: egy szakszöveg-értési és hozzá kapcsolódó, a szaktárgyi tudást mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, valamint két különböző szövegalkotási feladatot.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvi témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekező próza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
■ Egy mű vagy műrészlet adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szöveg).
■ Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 2-4 oldal (300-800 szó).
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 1-3 oldal (150-450 szó).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli német alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Legalább az egyik feladatnak a magyarországi németek kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szöveg szerkezete, stílusa és nyelvhelyessége értékelésének pontszámait a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének szempontjai és pontértéke:
| Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
| Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |
| Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
| Problémaérzékenység | 5 pont | |
| Gondolatmenet | 5 pont | |
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
Tartalom - adható összesen:
- a műértelmező szövegre 15 pont,
- a reflektáló szövegre 5 pont
a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - adható összesen 5 pont a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - adható összesen 5 pont a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - adható összesen 5 pont a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás -a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével-
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
| Reflektáló szövegalkotási feladat | 20 pont |
| Helyesírás | 8 pont |
| íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy német nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A meghirdetett német nyelv és irodalom tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altétel kb. 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi németek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételt a német nemzetiségi nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi németek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a német nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható: irodalomból összesen 25 pont; német nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - német nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
"
28. Az R. Mellékletének ABITURPRÜFUNG IM FACH LANDES- UND VOLKSKUNDE DER DEUTSCHEN MINDERHEIT fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
29. Az R. Mellékletének Deutsche Nationalitätensprache und -Literatur fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
30. Az R. Mellékletének ROMÁN NÉPISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"ROMÁN NEMZETISÉGI NÉPISMERET
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
A vizsgázó:
- ismerje Románia földrajzi elhelyezkedését, hegységeit és vizeit;
- legyen jártas a térképhasználatban;
- legyen képes Románia gazdasági és természetföldrajzának szöveges bemutatására;
- legyen képes a különböző régiók földrajzi, történelmi, kulturális sajátosságainak a bemutatására;
- rendelkezzen alapismeretekkel a hazai románság földrajzi elhelyezkedéséről, településtörténetéről, mindennapi életkörülményeiről;
- mutassa be a településföldrajzi viszonyok hatását a honi románság életmódjára;
- tudjon önállóan is információkat gyűjteni tárgyi és írásos történelmi forrásokból, magazinokból, tanulmányokból és filmekből;
- legyen képes a román, a magyar és az egyetemes történelmi ismeretek összekapcsolására;
- ismerjen fejedelmekről szóló történelmi legendákat, filmeket és más művészi alkotásokat;
- legyen képes jelentős román, magyar és egyetemes történelmi események térben és időben való elhelyezésére, nevek és helyek összekapcsolására;
- ismerje a román nemzetiség történetének legfőbb jellemzőit, hazai településterületeit, természet és gazdaságföldrajzi meghatározóit;
- rendelkezzen alapismeretekkel a történelmi és a mai Magyarország románságának (művelődés) történetéből;
- értse a(z) (újra)telepítések okait és körülményeit;
- legyen képes tárgyi (archív fotók, muzeális értékű tárgyak) és írásos emlékek (régi levelek, anyakönyvek) alapján felvázolni a saját faluja (hely)történetét;
- ismerje az alapvető nemzetiségi és állampolgári jogszabályokat;
- legyen képes azoknak a szociológiai sajátosságoknak a bemutatására, amelyek meghatározzák a népcsoporthoz tartozók kapcsolatrendszerét;
- tudja ismertetni a román nyelvjárások és a tájnyelvi változatok főbb sajátosságait;
- legyen önálló véleménye a kettősnyelvűségről és a kétnyelvűségről;
- legyen képes ok-okozati összefüggésekben megérteni az egyházszakadás közvetlen és közvetett okait;
- legyen képes a magyarországi románság tárgyi és szellemi értékeinek többszempontú jellemzésére;
- fedezzen fel párhuzamokat a román és a magyar népi kultúrában; ősi motívumok vándorlásában;
- legyen képes a különböző nemzetiségi kultúrák kölcsönhatásának a felismerésére, azonosságok és különbözőségek lényeglátó bemutatására szóban és írásban egyaránt;
- ismerje az ortodox templomok főbb építészeti stílusjegyeit;
- értse a hagyomány és újítás kölcsönhatását, az értékmentés- és teremtés filozófiáját;
- legyen véleménye a média szerepéről a hagyományőrző és teremtő tevékenységben.
- legyen képes a földrajzi, történelmi, művelődéstörténeti, etnológiai és művészeti ismeretek ötvözésére;
- legyen tájékozott a színház, a zene, a filmművészet, a tudományok, a technika és a sport világában.
Emelt szinten
Minden témakörben (részterületen) az ok-okozati összefüggések komplexebb megértése, a tudásanyag integrált szemléleten alapuló elsajátítása, igényes írásos és élőszavas feldolgozása.
B) ISMERETKÖRÖK
I. Földrajz
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Általános ismeretek Románia földrajzáról | Románia helye Európában. Földrajzi fekvése, szomszédos országai. Földrajzi, történelmi jellemzői. Jelentősebb térségei, régiói és etnográfiai tájegységei. | Románia helye a nagyvilágban. Összehasonlítása Európa és a föld hasonló országaival. Földrajzi, történelmi, társadalmi és gazdasági jellemzői. |
| Az ország földrajzi, történelmi arculata | Népessége, etnikai összetétele. Románok és magyarok együttélése határon belül és azokon túl. | |
| Népességének etnikai összetétele | Településtípusai. Természeti adottságai, hegységei, vizei. Növény és állatvilágának jellemzői. | |
| Földrajzi jelképei (nép)művészeti alkotásokban; Etnogeográfiai tájegységei | Románia specifikus jelképei legendák, mítoszok, mondák tükrében. | Interdiszciplináris ismeretek. Etnogeográfiai tájegységek szépirodalmi és közismereti szövegekben valamint a társművészetekben (képzőművészet, film). Románia különleges kultúrkincsei mint a Világörökség integráns részei. |
| Turizmus | Síkvidéki, hegyi, hegyaljai, balneoklimatikus üdülőhelyek. Gyógyturizmus, falusi turizmus. | |
| A magyar-román határ menti települések földrajzi helyzete | Településföldrajzi viszonyok elemzése, nyelvállapot. Hatásuk a románság életmódjára. | Turisztikai központok Romániában, Magyarországon és Európa más országaiban (általános ismeretek). |
II. Történelem
II.1. A románok története
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A kezdetek | Az élet első jelei a mai Románia területén. A román nép és nyelv kialakulásának tényszerű ismerete. | Különböző elméletek. Elméletek a románság etnogeneziséről. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A román államok létrejötte | A feudális államok berendezkedésének feltételei. A vajdaságok mint az első politikai formációk Moldovában és Havasalföldön. | Gazdasági, társadalmi és politikai struktúrák a román feudalizmusban. |
| A török veszély | A román fejedelemségek és a török terjeszkedése. Havasalföld és Moldova helyzetének megszilárdulása, fejlődése. | A fanarioták helye, szerepe a románok történetében. Fejedelmek ábrázolása (szabadon választott) szépirodalomi és képzőművészeti alkotásokban és a filmvilágban. |
| A nemzeti újjászületés kora | Az erdélyi románok a XVIII. században. Az erdélyi és a magyarországi parasztság helyzete. Horea, Cloşca és Crişan felkelése és annak következményei. Tudor Vladimirescu forradalmi mozgalma. A "Szervezeti Szabályzat" és a fejedelemségek. Az erdélyi és a magyarországi románok a reformkorban és az 1848- as forradalomban. Az 1848-as forradalom a román fejedelemségekben. | Az Erdélyi Iskola törekvései, korifeusainak túlzásai a római eredettel kapcsolatban. A román történetírás kezdetei. A délkelet-európai népek forradalmi mozgalmai és azok belső okai. Együttműködési tárgyalások (Kossuth és Balcescu) a román forradalmárok között. Az erdélyi és a hazai románok programjának eltérő vonásai. Az 1848-as forradalmak (szabadon választott) szépirodalmi, képzőművészeti és zenei művekben. |
| A modern állam kiépítése | A fejedelemségek egyesülése. A román nemzeti állam megszületése. Cuza reformjai. Az 1867-es kiegyezés és az erdélyi románok helyzete. Románia és a függetlenségi háború. A királyság kikiáltása. A románok a dualizmus kori magyar államban, nemzetiségi politika. Az erdélyi kérdés Romániában. Románia és az első világháború. | Az emigránsok forradalmi propagandája. Az unionista mozgalom a fejedelemségekben. Cuza bukásának okai. Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi politikája. |
| Románia az első világháború után | Románia a Párizs környéki békék után. A királyi diktatúra. A Vasgárda kormányra kerülése. Antonescu és a légionárius nemzeti állam létrehozása. | A két világháború közötti román külpolitika. Az egységes román állam megteremtésének nehézségei. A II. bécsi döntés. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A második világháború és hatásai | Románia hadba lépése és a harctéri események. Románia és a szovjet érdekszféra. A Vörös hadsereg Románia területén. Rendszerváltás. | Háborús regények és filmek a román, a magyar és az egyetemes művészetből (szabadon választott alkotások). |
| A kommunista diktatúra Romániában | Társadalmi, gazdasági változások a második világháború után. A kommunista diktatúra kiépítése. A személyi kultusz következményei. | A szocialista rendszerre való áttérés romániai körülményei. Románia új külpolitikai orientációja. |
| A romániai rendszerváltozás | A temesvári és bukaresti forradalom. A szocialista rendszer megszűnése és a demokratikus többpártrendszer kialakulása. | A mai Románia társadalmi, gazdasági és kulturális helyzete. Románia helye az Európai Unióban. A román, a magyar és az egyetemes történelem összefüggései. |
II.2. A magyarországi románok (hely)története
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A XVIII. század előtti múlt nyomában | A hazai románság életének színtere, a Körösök és a Maros közti vidék ismerete. A család- és helységnevek szerepe az eredet feltérképezésében. Történelmi tények adatok tükrében. | Történeti áttekintés román és magyar történelmi és nyelvészeti tanulmányok alapján. Diakron nyelvvizsgálat: családnevek, helynevek etimológiája (néhány példa alapján). Földrajzi, történelmi, nyelvészeti ismeretek ötvözése. |
| A török hódoltság korában | Letelepedés, földrajzi elhelyezkedés. Evlia Celebi feljegyzéseiből (gyulai vár, 1666). A gyulai vár szerepe a török hódoltság idején. E régió elnéptelenedésének okai és következményei. | A románok által is lakott települések helyzetrajza a török hódoltság idején (átfogó bemutatás). Körkép Gyula városáról a XVII. században (várostörténet, lakosság, felekezetek, fürdők, közigazgatás, divat, nyelv(ek), épületek stb.). |
| A XVIII. század az újratelepítés időszaka (1718-1746) | Az újratelepítések okai, folyamata és eredményei. Bihar, Békés és Csanád megye újjászerveződése. A túlélés alaptényezőinek (nyelv, ortodox vallás, szokások, művészetek) ismerete. | A XVIII. század első felének történései levéltári dokumentumok, írásos emlékek tükrében. Kitekintés más nemzetiségek (németek, szlovákok) betelepítésére. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Helytörténet | Elek, Battonya, Békéscsaba, Kétegyháza, Méhkerék, Pusztaottlaka, Gyula, Körösszakál, Körösszegapáti, Bedő, Pocsaj, Magyarcsanád helytörténete. Első megjelenése történelmi dokumentumban, alapítólevélben. Tulajdonosai (híres magyar és német családok felsorolása). Lakossága: etnikai, felekezeti összetétele. Hitélete; oktatása; művelődésszervezése. Endogámia- exogámia kérdésköre. | Egyéni anyaggyűjtésen alapuló helytörténeti ismertető. Helytörténeti, művelődéstörténeti; hitéleti és etnológiai ismeretek összekapcsolása. Egy település (hely)története a kezdetektől napjainkig. Interetnikus kapcsolatok és kölcsönhatások. Azonosságok és különbségek. |
| Nemzeti - kulturális törekvések | Az Erdélyi Iskola szerepe. Az Osztrák-Magyar Monarchia macedo- román közösségeinek jellemzése. Kiemelkedő személyiségek. Szerepvállalásuk a gazdasági és a kulturális életben. | Az európai felvilágosodás hatása az Erdélyi Iskola gondolkodóira. Samuil Micu-Clain, Gheorghe Sincai és Petru Maior jelentősebb műveinek ismerete. |
| Neves személyiségek | Moise Nicoara, Gheorghe Pomut, Iosif Vulcan, Iosif Ioan Ardelean, David Voniga, Stefan Rusu és mások a magyarországi románság szolgálatában. Hitvallásuk, mecénási szerepük, küldetéstudatuk jellemzése. A hazai román történetírás jelentősége (I. Ioan Ardelean: Monographia). Ştefan Rusu Testamentuma. Legendák Gheorghe Pomutról és Ştefan Rusuról. A Petru Maior egyesület szerepe. | Egy-két neves személyiség komplex pályarajza. Gheorghe Pomut a román, a magyar és az amerikai történetírásban. |
| Kulturális intézmények, iskola, oktatás, alapítványok | Az egyházi iskolák. Román állami iskolák. Felsőoktatás. Az alapítványok szerepe a magyarországi románok kulturális életében. Alapítványok: Gozsdu, Ghiba-Birta Elena, Pap Teodor, Tegle Petru. | A Gozsdu-hagyaték "életútja" történeti kontextusban. |
| A román nyelvű sajtó és kiadványok | Sajtótörténeti alapismeretek 1918-ig. AFamilia és aLumina című lap(ok) jelentősége. Egyéb sajtótermékek, évkönyvek, kiadványok. | A legújabb publikációk felsorolása. A maiLumina bemutatása. |
| Kulturális élet a XX. | A társadalmi-kulturális kontextus | A határon belüli és azon kívüli |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| század második felében | fejlődése. A magyarországi románság művelődéstörténetének főbb szakaszai. A jelentősebb román intézmények rövid története (pl. iskolatörténet). A Magyarországi Románok Kutató Intézete. Kiadványok(Simpozion, Annales, Izvorul, Din tradiţiile populare ale românilor din Ungaria stb.). Felsőoktatási Intézmények, Mass- media. | nemzetiségek kulturális életéből (kiemelkedő személyiségek, jelentősebb kiadványok, művészeti produktumok stb.). Történelmi, nyelvészeti, etnológiai, szociológiai tanulmányok a hazai románságról. |
III. Nemzetiségi jogi, társadalmi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A hazai román népcsoport szociológiai ismérvei | A nemzetiségi közösség (szűkebb és tágabb) kapcsolatrendszere. | A kisközösségi szerveződések szerepének értelmezése. |
| A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái | Egyéni és kollektív identitástudat, kettős kötődés, kétnyelvűség, kettős nyelvűség. Az asszimiláció (okai, jellemzői, fokozata, iránya). | Az endogámia-exogámia kérdésköre a magyarországi románok életében (átfogó bemutatás). |
| A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei | Nemzetiségi törvény. Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. A nemzetiségpolitikai törvénykezés hatásai az intézmények működésére. Önkormányzatok, egyesületek szerepe a közösség fennmaradásában. | A kulturális autonómia kérdésköre. |
IV. A román nyelv
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A román nyelv egy neolatin nyelv | A neolatin nyelvek. A román nyelv rövid keletkezéstörténete. Román nyelvterületek bemutatása. | A neolatin nyelvek nyomában (térképhasználattal). |
| Az irodalmi nyelv | A román nyelv irodalmi változata. Stílusfajták. | Stílusfajták jellemzése; különböző népismereti témájú szövegtípusok elemzése. |
| Nyelvjárások, tájnyelvi | A román dialektusok sajátosságai. | A román nyelvjárások területei |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| változatok | (részletesebb feltérképezés). | |
| A hazai románok nyelve Nyelvcsere | A magyarországi román nyelvjárások jellemzői (lásd hazai román népmesék). A nyelvcsere típusai. A nyelvcserét előidéző faktorok. A kétnyelvűvé válás körülményei. A magyarországi sztenderd román. Nyelvválasztási szokások. | A bihari és a körös-marosi tájszólás jellemzése nyelvi példákkal. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében (egy-két jelentősebb tanulmány ismerete). A nyelvcsere jelei a nyelvtudásban és a nyelvválasztásban. A román nyelvválasztást meghatározó tényezők. |
| Nyelv-identitás | Ifjú nemzedék - család, iskola, egyházak, mass-media, nyelv. Magyarországi román költők (Magdu Lucian, Berényi Mária) versei az anyanyelvről, identitásról. | A nyelv mint az identitásőrzés egyik kulcstényezője. |
V. A vallások és az egyházak szerepe a románok kultúrájában
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Kereszténység, a keresztény egyház, a Nagy Egyházszakadás, ortodoxizmus (1054) | Az egyházszakadás okai és következményei. A keleti és a nyugati kereszténység elkülönülése. Főbb dogmatikai, egyházfegyelmi és liturgikus eltérések az ortodox és a római katolikus szertartás között. | A Biblia a művészetekben (néhány példa bemutatása). |
| A szent építmények stílusjegyei | Külső és belső építészeti stílusjegyek, freskókompozíciók. | Neves romániai kolostorok: "voroneci (kék)", "suceavai (zöld)", putnai, argesi. |
| A protestantizmus, (neo)protestáns egyházak | A protestantizmus lényege. Hatása a (román) kultúra fejlődésére. A baptista, pünkösdista román ajkú közösségek szerepe a nyelv ápolásában. | A protestantizmusról egyetemes, magyar-román történelmi ismeretek összekapcsolásával. Endogámia, exogámia kérdésköre a hazai román hitközösségekben. |
VI. A magyarországi románok népi kultúrája
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Román és más ajkú | Kölcsönhatások a magyar és a román | Kölcsönhatások a magyar, a |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| (paraszti) közösségek együttélése | népi kultúrában. Elődeink alkalmazkodása a földrajzi és kulturális környezethez. | román és más nemzetiségek: szlovákok, szerbek, németek népi kultúrájában. |
| A tradicionális típusú család | A család felépítése, kapcsolatrendszere, hierarchiája. | A család hajdan és ma (generációk együttélése; szereposztásaik). |
| Ősi tevékenységek és mesterségek | A magyarországi románok ősi tevékenységei és mesterségei. | Általános kitekintés a román nép ősi mesterségeire. |
| Lakókörnyezet, lakóház | A falu képe (utcák, épületek). Az alföldi jellegű lakóházak típusai. A gazdasági építmények jellege, rendeltetése. A lakóház belső elrendezése, díszítőelemei. Bútorzata (jellegzetes geometriai formák, díszítőelemek). | A lakókörnyezet és a lakóház régen és ma. Népi építészeti stílusok (parasztházak). |
| Népi textíliák | A szőtt, hímzett textíliák mint a paraszti lakásbelső legjellegzetesebb román elemei. A szőttesek rendeltetése, esztétikája. A vászonszövés művészete (textíliák, eljárások, hímzésminták). | A munkafolyamat leírása a len- és kendertermesztéstől a népi textíliákig. Egyes textíliák szerepe a tradicionális összejöveteleken (pl. a tradicionális táncmulatságokon vagy az átmeneti rítusokban.) |
| Ruházkodás | A magyarországi románok ruházata. Etnikai jellege, rendeltetése. Honi nemzetiségek (németek, szlovákok, szerbek) népviselete (főbb jellemzői). | Románia különböző tájegységeinek népviselete. Egy vegyes nemzetiségű település (pl. Elek vagy Battonya) hajdani népi viselete. |
| Népi étkezési szokások, speciális ételek | A hazai románok hétköznapokhoz és ünnepekhez kötődő speciális ételei. | Étkezési szokások a múltban és ma. Böjti ételek - egészséges táplálkozás. |
| Naptári ünnepek és szokások | A naptári ünnepek szokásköltészete. Ünnepek megjelenítése szabadon választott szépirodalmi alkotásokban. | A magyar és román szokások kölcsönhatásai. Ünnepek (pl. karácsony, húsvét) megjelenítése a különböző művészeti ágakban (irodalom, képzőművészet, zene). |
| Tradicionális összejövetelek | A vasár- és ünnepnapi táncház. A bihari táncok jellemzői. A rigmusköltészet szerepe, téma- és formavilága. | |
| Az átmeneti rítusok | Születési szokások, hiedelmek és népi alkotások (bölcsődalok). Az ortodox keresztelő jelképrendszere. A lakodalom előtti (nép)szokások. Lakodalmi szokások, folklór | Az emberi élet nagy eseményei a művészetekben (néhány szabadon választott alkotás tükrében). Átmeneti rítusok a filmművészetben (kitekintés 1-2 |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| alkotások, szakrális és profán szimbólumok. Ősi hiedelmek és jelképek a temetési szertartásban. Szokásköltészet. A halál mint a menyegző Szentsége a román költészetben (pl. Miorita). | filmre). A mulandóság mint alaptéma a román, a magyar és az egyetemes irodalomban (szabadon választott művek alapján). | |
| Népi hiedelmek, babonák | Pozitív és negatív (elő)jelek. Mítikus lények. | Mitológiai lények a román folklórban. Filmvilág (pl. Drakula). |
| Népi gyógyászat | Mágikus eljárások. Ráolvasások. A népgyógyászat költészete. | A természetgyógyászat szerepe a modern ember életében. Gyógyturizmus itthon és Romániában. |
| A gyermek helye és szerepe a tradicionális közösségekben és a mai modern társadalomban | A gyermek jogai és kötelességei. Gyermekjátékok, -színház, -folklór. Játékszerkészítés a tradicionális faluban. A mai gyermek és az internet. | A gyermek a román irodalomban (néhány szabadon választott alkotás tükrében). Kitekintés a világirodalomra és a társművészetekre. A számítógépes játékok hatásai. |
| Népi líra | A"Doina" téma- és formavilága, egyedi hangulata. A vágy, a táj és a szerelem élménye román folklóralkotásokban. | "Doinák" értelmezése (képi, érzelmi, filozófiai motívumok feltárása). |
| Népi epika | Legendák "Bologu" betyárról. Egyetemes, nemzeti és helyi motívumok V. Gurzau, T. Simonca, M. Purdi meséiben. A mese szerepe a hajdani és a mai gyermek életében. Növények, madarak, állatok legendái. | Román földrajzi és történelmi legendák. Betyárvilág filmvásznon. Mesemondók, mesegyűjtemények az egyetemes, a magyar, a román és a honi nemzetiség irodalmából. |
| Népi dráma (színjátszás) | Paraszti karnevál: turkajárás, maszkos alakoskodások. Betlehemezés, misztérium- és egyéb népi színjátékok mögöttes tartalmainak megfejtése. | Szokásvándorlás a magyar, a román és más ajkú nemzetiségek népi kultúrájában. |
| Népzene és néptáncművészet | Román népdalgyűjtemények, bihari táncok. | Dalok és táncok a magyar, a román, a szomszédos népek és a (honi) nemzetiségek népi kultúrkincséből. |
VII. Tájak, korok, alakok találkozása a művészet és tudomány alkotásaiban
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Tudományok, művészetek | Földrajzi, történelmi, vallástörténeti, művészeti ismeretek integrált | Kitekintés egyetemes és magyar alkotásokra (néhány műre). |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| közvetítése. Tájegységek, történelmi korok és alakok találkozása a művészet és a tudomány alkotásaiban (pl. Olt völgye, Cozia kolostor, Mircea cel Bătrân, G. Bogza Curtea Oltului, Goga Oltul, I. Minulescu Pe malul Oltului). Építészeti és képzőművészeti stílusok (pl. a bizánci, brâncoveanui, argesi, moldvai stílus stb.). A román építészet és képzőművészet remekműveiből (öt-hat mű bemutatása). A magyarországi románok képzőművészete (átfogó bemutatás). | C. Brâncusi három-négy művének értelmezése, szoborcsoportjainak ismerete. Szürrealizmus. Utazás az integrált ismeretek birodalmában. A szülőföldélmény kifejezése hazai román képzőművészek (Kohán György, Koszta Rozália, Oroján István) munkáiban (pl. jelképek, motívumok feltárása szabadon választott alkotások tükrében). | |
| Színház, filmművészet | Színháztörténeti alapismeretek. Nagynevű román (film)színészek, (film)rendezők, dramaturgok. | Európai hírnevű (film)színészek, (film)rendezők, a román, a magyar és a szomszédos népek kultúrájából (néhány alkotó és művének ismerete). |
| Zene | Világhírű román származású zeneszerzők, operaénekesek. | Történelmi, irodalmi, zenei ismeretek összekapcsolása (pl. Ciprian Porumbescu, George Enescu). |
| Tudományok | A különböző tudományok (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, filozófia, nyelvészet) román származású világhírű tudósai. Kutatásaik rövid összegzése. A repüléstudomány nagyjai. Világélvonalbeli sportolók. | Egy-két életút részletesebb bemutatása. A mintaképek szerepe az identitástudat erősítésében. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Tartalmi szerkezet
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| I. Tartalom | |
| a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése | 30 pont |
| b) a téma újszerű megközelítése | 10 pont |
| c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak | 5 pont |
| megjelenítése | |
| II. A projektkészítés folyamata | |
| a) a projekt fázisainak megjelenítése | 5 pont |
| b) az egyéni kutatómunka megjelenítése | 15 pont |
| III. Forma | |
| a) nyelvi megformáltság | 8 pont |
| b) szerkezet, végső megjelenítés minősége | 7 pont |
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Román nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| A projekt bemutatása - összesen 20 pont | |
| - a projektmunka lényegre törő összefoglalása | 7 pont |
| - prezentációs technika, előadásmód | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| - szemléltetés | 3 pont |
| A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont | |
| - tartalom | 25 pont |
| - a forrás elemzése | 10 pont |
| - nyelvi megformáltság | 10 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga 180 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Tartalmi szerkezet
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Tartalmi szerkezet
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Kisebbségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és a Román nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| 1. "A" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| 2. "B" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
"
31. Az R. Mellékletének ROMÁN NYELV ÉS IRODALOM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
1. Szövegértés
1.1. Különböző műfajú és tematikájú szövegek lényegének megértése.
1.1.1. Információk értelemszerű szelektálása, célirányos kiválasztása és újraalkotása.
1.1.2. Önálló véleményformálás az új ismeretek, gondolatok befogadásakor.
1.1.3. Megfelelő tájékozottság és jártasság a nyomtatott és elektronikus információforrásokban, a médiaműfajokban.
1.1.4. Grammatikai és irodalmi ismeretek alkalmazása írott és elektronikus formában közvetített szövegek megértésében és megformálásában.
1.2 Szépirodalmi és közismereti szövegek értelmezése.
1.2.1. Szövegértelmezési eljárások alkalmazása a különböző szövegfajták köréből.
1.2.2. Az irodalom nevelő-, ismeret- és élményközvetítő szerepének megértése és bemutatása.
1.2.3. Különböző szövegfajták (szépirodalmi, tudományos, hivatalos, publicisztikai) összevetése, nyelvi, stilisztikai, szerkezeti sajátosságainak felismerése.
1.2.4. Az írott közlés kohéziójának, logikai kapcsolatainak feltárása, a cél és a kommunikatív kontextus meghatározása.
1.2.5. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli, ok-okozati összefüggések felismerése és megértése.
1.2.6. A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő írásos és élőszavas szövegek helyes megformálása.
2. írásbeli szövegalkotás
2.1. Szépirodalmi és közismereti témák feldolgozása különböző típusú szövegekben. (Pl. a nemzetiségek helye és szerepe az Európai Unióban; a kettősnyelvűség, a kétnyelvűség, a nyelvcsere; a globalizáció; a kulturális örökség; az emberi kapcsolatok, az érzelmi intelligencia megnyilatkozási formái; a számítógépes újvilág.)
2.2. Címnek, címzettnek, témának megfelelő tartalmú, stílusú, felépítésű írásmű megformálása a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban. (Pl. jegyzet, ajánlás, kronologikus beszámoló, úti napló, beszámoló színházi vagy filmélményről, értekezés, esszé, műértelmezés.)
2.3. Probléma írásos megvitatása az önálló érvelés és a meggyőzés módszerével.
2.4. Olvasmányélmény kifejezése tartalmi, nyelvi és szerkezeti szempontból egyaránt.
2.5. Művészi alkotással kapcsolatos esztétikai élmény kifejezése szabatos stílusban és logikus felépítésben.
2.6. Hivatalos iratok megalkotásához szükséges tartalmi és formai követelmények készségszintű elsajátítása és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, jegyzőkönyv).
2.7. A szövegszerkesztés normáinak, technikai lépéseinek alapos ismerete, biztos helyesírás, jó arányérzék és esztétikus íráskép.
3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás
3.1. Önálló közlés megformálása, alkalmazkodva a nyelvi normához, az adott beszédhelyzethez. témához, illetve műfajhoz.
3.2. Jól összefogott, lényegre törő, logikus felépítésű szóbeli előadás (megfelelő artikuláció, helyes hangsúly, hanglejtés, beszédtempó).
4. Fogalomhasználat
4.1. Az olvasmányélmények értő-érző befogadása, fogalmilag helytálló bemutatása.
4.2. Etikai, esztétikai, költészettani, nyelvi fogalmak megfelelő alkalmazása.
4.3. Fogalmak megvilágítása gyakorlati példák alapján.
4.4. Csak emelt szinten:
Fogalmak összefüggéseinek értelmezése, összevetése történeti kontextusokban.
B) ISMERETKÖRÖK
I. Román nyelv
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1. Kommunikáció | A kommunikációs folyamat tényezői, funkciói, formái. Metanyelvi kommunikáció. | Nyelvi és nem nyelvi kódok összehangolt alkalmazása. A kommunikáció esztétikai szerepe. |
| 2. A nyelvekről általában | A nyelvek eredete. Különböző nyelvcsaládok és nyelvtípusok. Neolatin nyelvek. A diakrón és a szinkrón nyelvvizsgálat. Írástörténeti alapismeretek. | Nyelvek, nyelvterületek Európában. Agglutináló (ragozó), izoláló (elszigetelő) és flektáló (hajlító) nyelvtípusok. A nyelv mint változó rendszer. Mozaikok az írás történetéből. |
| 3. A román nyelv története | A román nyelv neolatin nyelv. Nyelvrokonság. Keletkezéstörténetének főbb szakaszai. Érintkezés idegen népekkel, azok hatása a nyelv alakulására, változására. A történelmi-kulturális kontextus és a szókincsformálás összefüggései. A nyelvrokonság mibenléte, kritériumai. Nyelvtörténeti források: nyelvemlékek (írott, nyomtatott). | Kitekintés: a kolostorok mint a román nyelv és kultúra bölcsői. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A román nyelvű írás kezdetei: Scrisoarea lui Neacşu din Câmpulung. | ||
| 4. Az írott nyelvi norma kialakulása | A máramarosi szövegek jelentősége. A protestantizmus hatása a román kultúrára. A vallásos irodalom hatása a román nyelv fejlődésére. A Bukaresti Biblia. A nagy történetírók szerepe a román kultúra terjesztésében. A történetírás hozzájárulása a román irodalmi nyelv és az irodalom fejlődéséhez. A könyvnyomtatás terjedése. Román nyelvterületek. | A román irodalmi nyelv fejlődéstörténete. |
| 5. Nyelvművelés | Költők-írók (köztük hazai román alkotók) vallomásai a nyelvről. A mai román nyelvművelés alapkérdései (pl. neologizmusok, idegen szavak, közhelyek). | A műfordítások szerepe, jelentősége. Az írott és az elektronikus információforrások szerepe a nyelvművelésben. |
| 6. Nyelv és társadalom | ||
| 6.1. Nyelvváltozatok | Dialektusok: dákoromán (munténiai, moldovai, bánáti, körösvidéki, máramarosi); aromán; (macedoromán), meglenoromán; isztroromán. A mai román nyelv tagolódása. Főbb nyelvváltozatok: köznyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek. A földrajzi és társadalmi rétegeződés megnyilvánulása a szókincsben: regionális köznyelv, szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng. A magyarországi románok nyelvi változatai. A bihari nyelvjárás, körös-marosi nyelvjárás. Egynyelvű és kétnyelvű szótárak rendeltetésszerű használata. | A mai román nyelv vertikális és horizontális rétegződése. Különböző nyelvjárási szövegek elemzése. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.2. Nemzetiségi nyelvhasználat | Magyarországon beszélt más nemzetiségi nyelvek megnevezése. | Nemzetiségi nyelvhasználat. Kettős nyelvűség (nyelvjárás és köznyelv) kétnyelvűség (román és magyar nyelv). Egyéni és kollektív kétnyelvűség. Nyelvcsere. |
| 7. A nyelvi szintek; a nyelv grammatikai jellemzői | Szépirodalmi és közismereti szövegek hang-, alak-, mondat- és jelentéstani elemzése. Szabályok alkalmazása a különböző szövegtípusok megformálásában. | |
| 7.1. Hangtan | Hangtani ismeretek. Magán- és mássalhangzótörvények. Hangcsoportok (diftongus, triftongus, felhangzó). Hiátus. Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok. | A román és a magyar hangállomány összevetése. A román nyelvjárások főbb eltérései. |
| 7.2. Szóalaktan | A szuffixumok és prefixumok szerepe a szóalak felépítésében és jelentésében. Nyelvhelyesség a szóképzésben. Szó- és szövegkörnyezet. | Alapszavak, képzett szavak, szócsaládok. Szavak értelmének meghatározása szövegkörnyezetben. A román helyesírás alapelvei. |
| 7.3. Szófajtan | Szófajtani alapismeretek. A szófajok rendszere. Átmeneti szófajok helyesírása. | Egy szöveg(részlet) szótani elemzése. Szófajváltás példákkal illusztrálva. |
| 7.4. A mondat szintagmatikus felépítése (szószerkezetek) | A mondat felépítése, fő részei. Az állítmányi szerkezet és a bővítmények elemzése. Az állítmány és az alany egyeztetése. Az alárendelő és a mellérendelő szintagma. | Alaki és értelmi egyeztetés. Az alany és az állítmány viszonyának értelmezése. Mondatok szintagmatikus szerkezeteinek készségszintű meghatározása és ágrajzainak megformálása. |
| 7.5. Mondattan | Mondattani fogalmak ismertetése. A mondat az élőszavas és az írásos közlésben. A mondatok fajtái szerkezetük szerint. Az egyszerű mondat. Az összetett mondat. A mellérendelés és alárendelés. Többszörösen összetett mondat. | Többszörösen összetett mondatok elemzése. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.6. A mondat a szövegben | A mondat és a szöveg. A mondat jelentése szövegkörnyezetben. A mondat denotatív és konnotatív jelentése. | A mondat és a szöveg kapcsolatának bemutatása. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. |
| 7.7. Logikai és tartalmi viszonyok | Nyelvi és nem nyelvi jelek szerepe a kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó és felszólító mondatok megkülönböztetésében. A mondatok modalitása. Mondatfajták elemzése nyelvtani, jelentéstani eszközökkel. | |
| 8. Jelek és jelrendszerek | Jel, jelentés, szójelentés. A nyelvi jelek rendszere. Szóelem (morféma), szavak (lexémiák), szószerkezetek (szintagmák), mondatok. Jelek csoportosítása. A hangalak és a jelentés kapcsolata. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak. Egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szavak. (Szótárhasználat). Szinonimák, antonimák. A jelentésmező. | A szókapcsolatok szerepe (szabadon választott) irodalmi művekben. Korok, szabályok, nyelvi kifejezésmódok. Metaforikus kifejezések helyes megfejtése. |
| 9. A szöveg | A szöveg természete. A szöveg nyelvi és nem nyelvi jelei. Szövegkohézió; globális és lineáris kohézió. | Szövegelemzési gyakorlatok, logikai- jelentéstani összefüggések felismerése. |
| 9.1. Szövegfunkciók | A szöveg és a kommunikáció. A szöveg két alapformája (az élőbeszéd és az írás). A különböző szövegtípusok jellemzői. A szöveghasználati szabályok ismerete. A | A szövegösszetartó erő és összetevői (nem nyelvi tényezői; jelentésbeli kapcsolatai; nyelvtani kapcsolatai). |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| kommunikáció kódja (nyelvi és nem nyelvi összetevői). | ||
| 9.2. A szöveg szerkezete | A szövegértést és a szövegalkotást meghatározó kommunikációs körülmények. A tájékoztató, a kifejező és a felhívó szövegfunkciók. A szöveg szerkezeti egységei. A (prózai) szöveg- és makroszerkezeti egységei. Rendszermondat, szövegmondat. A szöveg szerkezettípusai: Időrendi (lineáris), térbeli, logikai. Más szerkesztésmódok (párhuzamosság, ellentétezés, keretes, mozaikszerű, képzettársításos). | A szövegszintek és a szövegösszetartó erő összefüggései. Prózai szöveg szerkezeti elemzése (mikro- és makroszerkezeti egységei; szerkezettípusai). |
| 9.3. A szöveg jelentése | A szöveg globális kohéziójának eszközei: A szöveg témahálózata, az izotópia, tartalmi-logikai kapcsolatok (térbeli, időbeli, logikai viszonyok, ok-okozati kapcsolatok); a témajelölő cím. Jelentésbeli kapcsolóelemek a szövegben (kulcsszavak, rokon jelentésű szavak, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak). A téma-réma kapcsolatok. | Egy szöveg lokális, temporális, kauzális szegmentumainak feltárása. Témahálózatok jelölése. |
| 9.4. A szöveg grammatikája | Grammatikai kapcsolóelemek, előre- és visszautalások. A mondat szórendje. A szöveg ritmusa. | A grammatikai kapcsolóelemek szerepe a szövegösszefüggés megteremtésében. |
| 9.5. Szövegértelmezés | Témahálózat felismerése a különböző szövegtípusokban. | Szövegértelmezési feladatok megoldása (témahálózatok mikro- és makrostruktúrák követése, egyeztetés, szórend). |
| 9.6. Az intertextualitás | Az intertextualitás értelmezése szépirodalmi és közismereti szövegekben. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. | ||
| 9.7. Közlekedésmódok és műfajok, szövegtípusok és kommunikációs szintek | A nyelvi kódok beszélt és írott formái. A kommunikáció célja. A közlés logikai-szemantikai felépítése. A szövegösszefüggés három síkja (nyelvtani, jelentésbeli, nyelven kívüli). Különböző szövegfajták tartalmi és formai kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A tömegkommunikáció. Szövegtípusok és viselkedési szokások. Kommunikáció iránya: dialogikusés monologikus szövegek. Kommunikációs funkciók: elbeszélő, leíró és érvelő szövegek. Szóbeli és írásbeli szövegtípusok. Szövegtípusok a kommunikációs szintek szerint (szépirodalmi, tudományos, hivatalos, magánéleti, közéleti). Szövegalkotás módja: tervezett vagy spontán szövegek. Funkcionális szövegek papíralapon és online formában. Megszólítási formulák helyes alkalmazása. A szövegtípusok és a stílusrétegek. | A különböző szövegtípusok tartalmi, nyelvi és szerkezeti jegyeinek ismerete. Egy téma megjelenítése különféle szövegtípusokban. |
| 9.8. A média, elektronikus kommunikáció | Tömegközlési és tájékoztatási eszközök (a sajtó, a rádió és a televízió). Tájékoztató és véleményközlő sajtóműfajok. A rádiós műfajok. Előre rögzített műsorok (nemzetiségi adás, dokumentumműsor). Az elektronikus média új műfajai (e- mail, blogbejegyzés, fórum). | Néhány példa megformálása a legjellemzőbb sajtóműfajokból. A nemzetiségi rádió- és tévéműsorok, valamint egy román nyelvű hetilap bemutatása önálló véleményformálással. A nemzetiségi műsorok jelentősége. |
| 9.9. Projektkészítés (papíralapú és online) | Az iskolarádió és -újságjellemző műfajainak bemutatása. A projektkészítés szempontjainak, | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| módszereinek ismerete. Önálló projektkészítés hagyományos és elektronikus formában. A téma kijelölése, címadás, szövegtípus kiválasztása, a projekt céljainak megfogalmazása. Anyaggyűjtés (terepen, könyvtárban, interneten). Az összegyűjtött anyag szelektálása, rendszerezése, vázlatkészítés, a szöveg kidolgozása. Idézés, hivatkozás, bibliográfia jelölése az etikai szabályok követésével. Önellenőrzés. Projektmunka-vázlat-Power-point. IKT-eszközök rendeltetésszerű használata. | ||
| 10. Retorikai alapismeretek | A szónoklattan jellemzői. Retorika és kommunikáció. A nyilvános beszéd és a kommunikációs folyamat tényezői. | Alapismeretek a szónoklattan történetéből. |
| 10.1. A nyilvános megszólalás szövegtípusai | A szónoki beszéd fajtái: a tanácsadó és alkalmi beszéd. A szövegszerkesztés logikus menetének ismerete (témaválasztás, címadás, szövegtípus kiválasztása). Az érvelő szöveg helyes felépítése szóbeli és írásos formában egyaránt. | |
| 10.2. Érvelés, vita | Az érvek fajtái és az érvelés módszerei. Az érvelés műfajai: bizonyítás és cáfolat. A kulturált vitatkozás kritériumai. | Különböző érvelő típusú szövegek megformálása és bemutatása. írásos és élőszavas érvelések tárgyszerű értékelése tartalmi és nyelvi szempontból. |
| 11. Nyelv és stílus | A stílus fogalma és jelentősége. Stíluselem, stílusérték. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 11.1. Stíluseszközök | Szépirodalmi szövegek stílusa. A zeneiség stíluseszközei. A képszerűség stíluseszközei: szóképek, képrendszerek felismerése. | Képek és összetett képrendszerek értelmezése. |
| 11.2. Stílusrétegek | A román nyelv beszélt és írott nyelvű stílusrétegeinek jellemzése; a társalgási, a hivatalos, a publicisztikai és a tudományos stílus ismérvei. | |
| 11.3. Az állandósult szókapcsolatok stílusértéke | A román szólások és közmondások etikai és esztétikai sajátosságai. | Román-magyar szólások és közmondások összehasonlítása, kölcsönhatások felismerése. |
| 12. Helyesírási és kiejtési ismeretek | A román helyesírás rövid története. Az új román helyesírási szabályok rendeltetésszerű használata. | Írásos szövegalkotás a helyesírási szabályok betartásával. Élőszavas közlések (feleletek, előadások, projektek) helyes kiejtéssel. |
II. Irodalom
1. Szerzők, művek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Román népköltészet | A"doina" mint a román népköltészet jellegzetes alkotása. A doinák sokszínűsége, tartalmi, hangulati jellemzői. AMioriţa című népballada mint a román folklór költészet gyöngyszeme. Az "áldozati motívum" megjelenítése | A lét és nemlét kérdései aTinereţe fără bătrâneţe mese világában. A román népballadák tartalmi és formai sajátosságai. Sorsfilozófiai kérdések a Mioriţaban. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| aMonăstirea Argeşului című népballadában. | Párhuzamok (témák, motívumok) a Monăstirea Argeşului és a Kőmíves Kelemennében. | |
| A felvilágosodás és nemzeti ébredés kora a román irodalomban | Az Erdélyi Iskola hitvallása. | Az európai felvilágosodás hatása az Erdélyi Iskola filozófiájára. |
| Román irodalom a 19. század első felében | A korszak eszme- és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika. | Társadalmi-kulturális, irodalmi élet a 19. század első felében. (Pre)romantika szabadon választott román irodalmi alkotásokban. Kitekintés a társművészetekre (képzőművészet, zene). |
| Az 1848-as írók hozzájárulása a román nyelv és irodalom fejlődéséhez | Az 1848-as írók hitvallása. Új műfajok és művek. Ion Heliade Rădulescu: Zburătorul című alkotásának értelmezése. Vasile Alecsandri alkotói portréja, közéleti szereplése. Lírájának tartalmi, műfaji, formai sokszínűsége. O seară la Lido illetveSteluţa (műértelmezés). Vasile Alecsandri, a pasztellkép megteremtője a román irodalomban. ALunca din Miceşti és további két- három szabadon választott pasztellkép értelmezése. | (Pre)romantika a román és a magyar irodalomban. Természetábrázolás Vasile Alecsandri pasztellképeiben. Kitekintés a korabeli tájfestészetre. |
| A román irodalom nagy klasszikusainak kora | Mihai Eminescu romantikus életművének sokszínűsége, egyedisége. Témák, motívumok, műfajok, poétikai megoldások a költőgéniusz | Mihai Eminescu helye a világirodalomban (nemzeti és egyetemes költő). |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| lírájában: Sarape deal, Dorinţa, Lacul, Floarea albastră, De ce nu-mi vii? Pe lângă plopii fără soţ, Mai am un singur dor. További öt-hat költemény ismerete (pl. Epigonii, Glossă, Scrisoarea I, Scrisoarea III). A luceafărul című filozófiai főművének sokrétű értelmezése, allegorikus jelentéseinek megfejtése. Összehasonlító műelemzés: Mihai Eminescu Mai am un singur dor - Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet. Mihai EminescuFiind băiet păduri cutreieram - Vajda János A vaáli erdőben. Memoriter két-három költemény. Ion Creangă életműve. Etikai, filozófiai bölcsességek feltárása: egy mese, egy elbeszélés (novella) értelmezése. Amintiri din copilărie önéletrajzi regényének értelmezése. Lélekrajz, jellemábrázolás. | Népiesség (népi humor), romantikus és realista vonások Creangă (szabadon választott) kisepikai alkotásaiban. Ion Creangă Harap-Alb(a mű sokrétű értelmezése). A felnőtté válás lélektana Ion Creangă önéletrajzi regényében. | |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Realizmus a 19. század román irodalmában | A realizmus filozófiai alapjai, jellemző stílusjegyei. Ioan Slavici erdélyi román realista író látásmódja. A "bűn és bűnhődés" motívuma Slavici Moara cu noroc című lélektani novellájában. "Mard"(regényértelmezés). A mű több szempontú megközelítése: nézőpont, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika. Ion Luca Caragiale kiélezett látásmódja. Karcolatok és novellák (két-három mű) értelmezése, pl.Două loturi, Lanţul slăbiciunilor, Inspecţiune. Tipikus szereplők, tipikus körülmények. Ion Luca Caragiale mint a román irodalom Moliére-je. Komédiáinak O noapte furtunoasă illetve Oscrisoare pierdută értelmezése. | A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Konfuciusi bölcsességek a lét morális értelmezéséről (szeretet, tisztesség, őszinteség, nagylelkűség, mértéktartás). Mindezek hatása Slavici világlátására. Színházi, drámatörténeti- és elméleti (általános) ismeretek. Jellem- és helyzetkomikumok egy Caragialeiés egy Moliére-iműben (részletek). |
| A román irodalom a 19. század végén és a 20. század elején | Eszmeáramlatok, mozgalmak, stílusirányzatok (realizmus, sămănătorizmus, poporanizmus). | A népi kultúra hatásának felismerése (népszokások, népi költemények, meseelemek). |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| George Coşbuc életművének bemutatása. Témák, műfajok, poétikai megoldások a különböző alkotói korszakokban. A szerelemélmény kifejezése a La oglindă, Numai una, Cântecul fusului címűversekben. George Coşbuc tájlírája (szabadon választott alkotások). A falusi élet nagy eseményeinek költészeteNunta Zamfirei és Moartea lui Fulger. A műballadák tartalmi, formai sajátosságai. Két-három memoriter. Octavian Goga portréja, küldetéstudata, messianizmusa. Témák, motívumok, életérzések (pl. gyökértelenség, elidegenedés, magány, melankólia, nosztalgia, szenvedés, búcsúzás, emlékezés) a próféta költő alkotásaiban. ARugăciune komplex elemzése. Noi, Bătrâni, Casa noastră értelmezése. Octavian Goga és Ady Endre barátsága. Memoriterek (két-három mű). | Sorsfilozófiai kérdések George Coşbuc műballadáiban. A Goga-versek szimbolikus jellege. A korszak stílusjegyei. O. GogaRugăciune és Berzsenyi Dániel Fohász című alkotásának összehasonlító elemzése. | |
| Szimbolizmus a román | Alexandru Macedonski portréja, | Romantikus és szimbolista elemek |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| irodalomban | témák, életérzések, hangulatok, műfajok a költészetében. Alexandru Macedonski a román szimbolizmus teoretikusa. Művészi ideáljának kifejezése a Noapte de decemvrie allegórikus művében. Rondeluri (egy-két) mű értelmezése. A szimbolista George Bacovia hangulatlírája, hangok és színek játéka. Témák, motívumok, dekadens életérzések (magány, elidegenedés, szorongás, félelem, kirekesztettség, életuntság, tehetetlenség, haláltudat) két-három szabadon választott alkotásban. Plumb, a szimbolista költő hitvallása, lírai vallomása (komplex verselemzés). | keveredése Alexandru Macedonski költeményeiben (két-három mű). Összahasonlító műelemzés: Mihai EminescuLuceafărul - Alexandru MacedonskiNoapte de decemvrie. "Ólomhangulat" Bacovia lírájában. Jelképrendszerének megfejtése (ólomvirág, ólomszerelem, ólomszárny). |
| Modernizmus | Tudor Arghezi életművének főbb alkotói korszakai, írásművészetének sajátosságai: a román költői nyelv megújítása, a rút esztétikája. Hagyomány és újítás Tudor Arghezi költészetében.Testament (Testamentum) (versértelmezés). Ars poéticái (pl.Flori de mucigai, Rugă de seară, Ex libris). Az Istenélmény Arghezi költészetében. | A "hiszek hitetlenül Istenben" filozófia felismerése Tudor Arghezi Ady Endre istenes verseiben (két- három szabadon választott vers). |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Hit és szkepticizmus drámai kifejezése(Psalmi) a Zsoltárokban. Egy szabadon választottPsalm értelmezése. Memoriterek (egy-két mű). Lucian Blaga erdélyi román költő és filozófus, filozófus és költő portréja. Blaga mint a "titkok titkainak" hirdetője, a "misztérium költője és filozófusa". Szabad válogatás (három-négy alkotás) aPoemele luminii, A fény verseiből. A megismerés luciferi és paradicsomi felfogása aEu nu strivesc corola de minuni a lumii című alkotásában (komplex verselemzés). Megbékélés a halállal,Gorunul (műértelmezés). Memoriterek (egy-két költemény). | A német expresszionizmus és Freud mélylélektanának hatása Lucian Blaga költészetére. Témák, motívumok, nagy kérdések (élet-halál, minőségi lét-vegetatív lét, misztériumok) szabadon választott művekben (két-három alkotás). Rokon vonásokLucian Blaga és József Attila költészetében: "A Mindenséggel mérd magad" (szabad válogatás alapján). Lucian BlagaGorunul és Arany János A tölgyek alatt (komparatív műelemzés). | |
| Neomodernizmus, avagy a '60-as évek generációja | Nichita Stănescu, Ana Blandiana, Ioan Alexandru mint a román költészet megújítói. E nemzedék hitvallása, filozófiai reflexiói, metaforikus kifejezésformái. Nichita Stănescu portréja, | Nichita Stănescu poétikai bravurjai, |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| költészetének neomodern jellege. Gondolatok a "művész és műve" viszonyáról, a "logosz" hatalmáról az alábbi alkotásokban: Ars poetica, Arta scrisului (műértelmezés). A román erotikus líra főművének Leoaică tânără, iubirea értelmezése. A stănescu stílus egyedisége. Szabadon választható alkotók és művek: Ana Blandiana:Descântec de ploaie, Părinţii Ioan Alexandru: Clopotele Nicolae Labiş: Moartea căprioarei Ştefan Augustin Doinaş: Mistreţul cu colţ de argint. | stílusának egyedisége, expresszivitása szabadon választott alkotásokban. A zseni sorsa Alexandru MacedonskiNoapte de decemvrie, Şt. A. Doinaş Mistreţul cu colţ de argint. (Összehasonlító műelemzés). | |
| Posztmodernizmus | Mircea Cărtărescu: Georgica apatra (műértelmezés). | Kitekintés: clown a neomodern képzőművészetben. |
| A román próza a 20. században | 20. századi román prózaírók: Mihail Sadoveanu, Liviu Rebreanu, Camil Petrescu, Mircea Eliade. A hagyományos és formaújító regények sajátosságai és eltérő vonásai. Két-három szabadon választott novella a század eleji íróktól (B. Şt. Delavrancea, Ion Agârbiceanu, A. B. | Témák, motívumok (egyén és természet szoros kapcsolata, gazdasági rivalizálás, káinizmus, kriminális tett, ember és állat barátsága) előfordulása más román és világirodalmi alkotásokban (Mioriţa, Móricz Zsigmond Barbárok). |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Voinesti). | ||
| Századeleji írók | Mihail Sadoveanu: Baltagul (komplex műértelmezés). Liviu Rebreanu: Iţic Ştrul, dezertor (műelemzés). Liviu RebreanuPădurea spânzuraţilor (Akasztottak erdeje) című lélektani regényének értelmezése. | Mihail Sadoveanu:Hanul-Ancuţei (elbeszélésmódok). Kitekintés más világirodalmi alkotásokra. Hasonló motívumok Rebreanu novelláiban és regényeiben. |
| A két világháború közötti irodalomban | Camil Petrescu prózájának új elemei. A hagyományos formák elutasítása, új elemek a regény esztétikájában (emlékidő, belső történések, levél, napló beiktatása a regénybe). Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război (regényértelmezés). Választható írók és művek: Mircea Eliade Maitrey(műelemzés). | Proust hatása a modern szubjektív regényre. George Calinescu: Enigma Otiliei. A balzaci típusú regény; a fösvény és a karrierista lélektana. |
| A második világháború utáni román regény | Marin Preda: Celmai iubit dintre pământeni (regényrészletek értelmezése). | Marin Preda: Cel mai iubit dintre pamanteni (című regény értelmezése). |
| Színház és drámatörténet a 20. századi és a kortárs román drámairodalom | Neves alkotók: Camil Petrescu, Lucian Blaga, Marin Sorescu, Horia Lovinescu, Matei Vişniec. Lucian Blaga:Meşterul Manole, modern, mitikus, expresszionista drámájának értelmezése. | Az "áldozati motívum" mint intellektuális jelkép a modern drámában. Manole fausti ihletésű hitvallása. |
| Neomodern színház | Marin Sorescu: Ionacímű neomodern, parabolikus drámájának értelmezése. | Kitekintés a bibliai Jónásra és Babits Jónás könyvére. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| A magyarországi románok irodalmából | Magdu Lucian, Ilie Ivănuş, Lucia Borza, Alexandru Hoţopan, Maria Berényi, Ana Radics Repisky. Témák (gyermekkor, sorskérdések, gyökerek, nyelv, identitás, elidegenedés), életérzések, műfaji változatok. Magdu Lucian: Colind, Confesiune, Flori albe de liliac (műértelmezés). Szabadon választott alkotások értelmezése (három-négy lírai és egy- két prózai mű). Memoriterek (három-négy költemény). | |
2. Értelmezési szintek, megközelítések
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. Témák, motívumok | Témák, motívumok értelmezése (pl. hegy, erdő, folyó, tenger, ember és természet, természet és szerelem, bűn és bűnhődés, pénz, hegy-völgy, fény- sötétség, háború-béke, szeretet- elidegenedés, élet-halál, ifjúkor- öregkor, falusi és nagyvárosi életformák). | A térben és időben közeli, illetve távoli román-, magyar- és világirodalmi műveket összekötő témák, motívumok szerepének megértése. Jelentésmezők, témahálózatok, motívumok feltárása különböző korok táj- és szerelmi költészetéből (koronként egy-egy alkotás alapján). Az irodalom alaptémái és főbb motívumai az élőszavas és az írásos közlésben. |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.2. Műfajok, poétika | Különböző korok műfajai (koronként egy-két irodalmi példával). Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások összehasonlítása, közös és eltérő jegyeinek bemutatása. A műfaj történeti változásainak felismerése. (Pl. "a doina" a népköltészetben és Eminescu lírájában.) Népköltészeti és műköltészeti műfajok megfelelése (pl. doina-elégia, a táncszó- epigramma, népballada, műballada, népmese-műmese). Művek többszempontú elemzése (pl. tematikai, műfaji, szerkezeti és poétikai szempontból). | Műfaji hagyomány és újítás. A műfaj történeti változásainak okai, a hagyományos formák fölbomlásának indokai. Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai jellemzői. Egy-egy román, magyar és világirodalmi műfajteremtő alkotás értelmezése, poétikai sajátosságainak a felismerése. Egy-egy műfaj változásainak figyelemmel kísérése a kezdetektől napjainkig (pl. ódák, balladák a román irodalomban, mese- és regényformák). |
| 2.3. Korszakok, stílustörténet | Az irodalom és a társművészetek kapcsolata: legalább egy korszak két művészeti ágának megjelenítése néhány szabadon választott alkotásban. | Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. romantika és realizmus, impresszionizmus és expresszionizmus). Példák a román, a magyar és az egyetemes művészetből. |
| 2.4. Irodalomtörténet | A román irodalom és kultúra főbb korszakainak bemutatása az ószláv nyelvű román kultúra és a román nyelvű írás kezdeteitől napjainkig. Művelődéstörténeti korszakok, filozófiai és esztétikai irányzatok, életművek ismerete. Egy írói életút részletes bemutatása. Egy-egy alkotás értelmezése egy korszakból, egy szerző munkásságából. Szerzők és művek bemutatása történeti, kronológiai tények kontextusában. Irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus formában (pl. recenzió, CD-ROM, internet). | Kultúrtörténeti és román irodalomtörténeti korszakok időrendi és ok-okozati összefüggésekben való bemutatása. (Pl. A vallásos irodalom hozzájárulása a román nyelv fejlődéséhez; a történetírás hozzájárulása a román irodalmi nyelv és román irodalom fejlődéséhez; a humanizmus, a felvilágosodás, a modern román kultúra kialakulásának társadalmi, politikai, kulturális keretei.) Korszakok, folyamatok, |
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| történetileg változó hagyományok. Folyamatosság és egyidejűség bizonyítása szerzők és művek tükrében. | ||
FOGALMAK A ROMÁN NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ Középszint és emelt szint
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizott- ságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 15 perc | ||
| 90 perc | 150 perc | ||
| I. feladatlap: Szövegértési feladatsor és köznapi szöveg alkotása | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy román nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás. 8 pont Íráskép: 2 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű vagy műrészlet adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése - a vizsgázó választása szerint.
A vizsgázó az I. feladatlapon nem választhat a kijelölt feladatok közül, a II. feladatlapon viszont igen. A II. feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértésifeladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 500-800 szó terjedelmű szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
■ azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
■ összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
■ a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
■ a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
■ a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában). Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 1/2 - 1 oldal, azaz 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
■ 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
■ Gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás; szórólap szövege.
A feladatkiírás tartalmazhat gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatnak megfelelő tartalmi, műfaji, nyelvi, formai kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 2-4 oldal (azaz 300-600 szó). A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege román nyelvű irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli román alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe,jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi románság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. A javító tanár mindegyik feladatban javítja a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat a központi javítási-értékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. A javítási-értékelési útmutató közli a feladatnak megfelelő, elvárt tartalmi, műfaji, nyelvi, formai elemekért adható részpontszámokat. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Értékelni a feladatban csak a választható két téma egyikéről szóló dolgozatot lehet. Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a központi javítási és értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait - a vizsgaleírásban és a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotási feladat (II. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint.
Az idézetekben elkövetett helyesírási hibák is a központi javítási és értékelési útmutatóban szereplő jelölések és súlyozás szerint javítandók, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Az emlékezetből idézett szövegek hibáit javítani kell, de nem kell beszámítani a hibák közé.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint kétszer 1 pont adható.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
| Szövegalkotás | 10 pont | |
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| Íráskép | 2 pont | |
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A meghirdetett román nyelv és irodalom tételsor 20 román nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Román nyelvi altételsor
Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A román nyelvi altételek a részletes követelmények következő témáira épülnek: Nyelvek Európában, A román nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, Szöveg és szövegtípusok, Kommunikáció, Retorikai alapismeretek, Stilisztika és stílustörténet. Az altételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két altétel tartozzék. További szóbeli altételek kijelöléséről -ideértve a húszon felüli altételszámot is - a szaktanár dönt.
Irodalom altételsor
Az altételsort a részletes vizsgakövetelmény Román irodalom című fejezetében foglalt témák (a Szerzők és művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések) kombinációiból állítja össze a szaktanár oly módon, hogy a Szerzők és művek minden témájából legalább egy altétel szerepeljen a 20-25 irodalmi altétel között. Ezek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerűen tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplő művet, műveket.
A román nyelvi altétel
Az altétel a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmazhat egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd a kifejtendő feladat megjelölését.
Az altételben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb.
Irodalom altétel
Az altétel tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező prózát, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét művek megjelölését. A kiemelt szempont lehet pl. bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt az altétel kifejtése igényli, illetve lehetővé teszi, a vizsgázó választ az altételben megjelölt Szerzők vagy művek közül.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható irodalomból összesen 25 pont, román nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - román nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| Feladatsor | Feladatkifejtés | ||
| Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy román nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége | ||
| Íráskép: 2 pont | 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga egy feladatlapja három feladatot tartalmaz: egy szakszöveg-értési és hozzá kapcsolódó, a szaktárgyi tudást mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, valamint két különböző szövegalkotási feladatot.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvi témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekezőpróza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
■ Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szöveg).
■ Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 2-4 oldal (300-800 szó).
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 1-3 oldal (150-450 szó).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli román alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi románság kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, , valamint a szöveg szerkezete, stílusa és nyelvhelyessége értékelésének pontszámait a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének szempontjai és pontértéke:
| Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
| Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |
| Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
| Problémaérzékenység | 5 pont | |
| Gondolatmenet | 5 pont | |
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
Tartalom - adható összesen
- a műértelmező szövegre 15 pont,
- a reflektáló szövegre 5 pont
a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint. Szövegszerkezet - adható összesen 5 pont a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - adható összesen 5 pont a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - adható összesen 5 pont a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás -a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével-
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
| Reflektáló szövegalkotási feladat | 20 pont |
| Helyesírás | 8 pont |
| Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A meghirdetett román nyelv és irodalom tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga egy román nyelvi és egy irodalmi témakörhöz megfogalmazott altétel kifejtése. Minden témakörhöz legalább két altétel tartozik, a vizsgázó önállóan dönt, hogy melyik altételt fejti ki. A témakörök arányát, illetve az azokhoz rendelt altételeket a vizsga évében egy szakmai bizottság határozza meg. A témakörök, illetve az altételek évről évre változhatnak. A meghirdetett nyelvi, illetve irodalmi témakörök száma legalább 20.
Román nyelvi altételsor
A tételsor a részletes vizsgakövetelmények Román nyelv című fejezete témaköreinek mindegyikéből legalább egy altételt tartalmaz.
Irodalmi altételsor
Minden tétellapon két, azonos témakörhöz tartozó altétel van. A vizsgázó dönt, hogy melyik altételt fejti ki.
A szóbeli vizsga tételeit összeállító testület a részletes vizsgakövetelmények Szerzők, művek, valamint az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból jelöl ki és hirdet meg legalább 20 altételpárt.
A román nyelvi altétel minden esetben tartalmaz egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közli a kifejtendő feladatot. Az altételekben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése, értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban megjelölt műfaj előadása stb.
Az Irodalom altétel minden esetben tartalmazhat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező prózát, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően esetleg szerző és mű megjelölését.
Az altételben kiemelt szempont (feladat) lehet bármely poétikai, irodalomtörténeti, stílus-korszakbeli, esztétikai, etikai kérdés, valamely életprobléma, motívum, a műre, a szerzői életpályára jellemző sajátosság.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a román nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható: irodalomból összesen 25 pont; román nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - román nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
"
32. Az R. Mellékletének CULTURA SI CIVILIZATIE ROMANEASCA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
33. Az R. Mellékletének LIMBA SI LITERATURA ROMANA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
34. Az R. Mellékletének SZERB NYELV ÉS IRODALOM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
Kommunikatív és nyelvtani kompetenciák birtoklása, illetve a szerb nyelvi rendszer törvényszerűségeinek biztos használata szóban és írásban.
A szerb irodalom áttekintése világirodalmi kontextusban, az irodalmi mű és általában az irodalom értelmezése, irodalmi műveltség és kultúra elsajátítása.
1. Szövegértés
- Információk megértése, feldolgozása és értékelése.
- Az információk szelektálása a téma és a szövegolvasás céljának függvényében, az információk tudatos és kritikus használata.
- Személyes álláspont információk útján szerzett ismeretekről és véleményekről.
- Tájékozottság nyomtatott és elektronikus információforrásokban (szótárak, antológiák, kézikönyvek, lexikonok, CD-ROM, internet).
2. Irodalmi és egyéb szövegek értelmezése
- Különböző szövegértelmezési eljárások műfajnak, adott szempontnak megfelelő alkalmazása: lírai, epikai, drámai szöveg, vers és próza, publicisztikai és ismeretterjesztő szövegek.
- Az irodalom társadalmi jelenségek tükörképeként való megértése és bemutatása, annak tudatosulása, hogy az irodalom az életnek, az emberek történelem útján szerzett tapasztalatainak és gondolatainak művészi megjelenítése.
- A szépirodalmi, tudományos, publicisztikai, ismeretterjesztő és egyéb szövegek gondolatfűzésének, kifejezésmódjának, műfajának, szerkezetének, nyelvének és stílusának értelmezése.
- Írott közlésekben a cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzők véleményének, álláspontjának felismerése, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése.
- Olvasott és hallott szövegekre való tárgyszerű reagálás a szöveg fajtájának és céljának függvényében, személyes érintettség megfogalmazása.
3. írásbeli szövegalkotás
- Informatív, érvelő és más esszé típusú szövegek alkotása irodalmi és egyéb témákban (pl. a magyarországi szerbek kulturális öröksége, emberi kapcsolatok, a civilizáció ellentmondásai, erkölcsi kérdések, napjaink problématípusai, tömegkommunikáció).
- Fontos kérdések, problémák, aktuális témák írásbeli megvitatása érveléssel, önálló vélemény kifejtése.
- Műalkotások keltette hangulat, élmény, vélemény megfogalmazása (pl. építészet, képzőművészet, zene, prózai és verses irodalmi mű, film, színházi élmény).
- Különböző műfajú szövegalkotások technikájának ismerete, a műfajnak megfelelő stílus használata (vita, beszámoló, hivatalos levél, kérvény, pályázat, önéletrajz).
- Világos, precíz, tömör, a lényeget kiemelő írásbeli szövegek alkotása, a szerb köznyelvi és helyesírási norma következetes alkalmazása, tiszta, jól olvasható külalak.
4. Beszéd, szóbeli szövegalkotás
- Kulturált kapcsolat a beszédpartnerrel. A megfelelő stílus megválasztása. A mondat fonetikai megfelelő használata; szó- és mondathangsúly, mondatlejtés, szünetek, ritmus, hangszín és hangerő, világos és meggyőző beszéd.
- Az értelmes, értelmező szövegmondás képessége.
- Autentikus és fontos információk közlése a téma és szituáció függvényében: bizonyítás, kommentár, érvelés, részvétel vitában.
- A szerb köznyelvi norma következetes használata: kifogástalan artikuláció, hangsúly és mondatlejtés.
5. Fogalomhasználat
- Nyelvi és irodalmi fogalmak, kategóriák ismerete, azok alkalmazása szóban és írásban.
- Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése, bizonyítása példákkal.
Csak emelt szinten
Fogalmak meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusban is.
Megjegyzés: A középszintű követelmények kötelezőek az emelt szinten, a többletet az emelt szintű követelmények oszlopa tartalmazza.
| TÉMÁK | VIZSGASZINT | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1. Kommunikáció | A kommunikáció típusai, jellemzői: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. | A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. |
| 2. Szövegértés | A szövegértés képességének bizonyítása különböző műfajú szövegek bemutatásával és összehasonlításával | A szerzett ismeretek alkalmazása és önálló felhasználása az olvasott szövegekre való reagálással. |
| (ismeretterjesztő, publicisztikai, irodalmi szöveg). A különböző műfajú szövegek gondolatsorának és a kifejezőeszközök funkciójának megértése, a nyelvi szerkezet a műfaji és stíluseszközöknek a szöveg tartalmával összefüggő vizsgálata. | ||
| 3. Szövegalkotás | ||
| 3.1. Szóbeli nyelvhasználat | Különböző kommunikációs szituációkban való részvétel képessége. Részvétel vitában érveléssel. Világos, logikus és érvelő hozzászólás különböző témákhoz, aktuális témák megvitatása. Kulturált beszédkapcsolat a partnerrel. A nyelvhelyesség következetes alkalmazása a beszédben, helyes hangsúlyozás. Állandósult szókapcsolatok és nyelvi fordulatok használata a beszédben. A sajtó követése, az olvasott szövegek tartalmának elemző bemutatása. Irodalmi mű, film elemző bemutatása. | Logikus érvelést magában foglaló részvétel vitában, személyes álláspont kifejtése különböző témákról. A hangsúlyeltolódással járó jelentés változásának megfigyelése. A hangsúly jelentéstani funkciója. A sajtó követése és az olvasott szövegek kommentálása. Az irodalmi mű személyes, kritikus interpretálása, személyes álláspont kifejtése. Egyéni olvasat megfogalmazása. |
| 3.2. A retorika alapjai | Szónoklat, beszéd és szerepük különböző célhelyzetekben. Nyilvános beszéd, a beszélő és a hallgatók közötti kontaktus, a meggyőző beszéd kritériumai. Jellegzetes, konkrét és pontos adatok közlése. A beszéd témájának érdekes, tetszetős és erőteljes kifejtése. Pl. kisebb monológ, ballagási beszéd, beszéd iskolai ünnepségen, pl. Szt. Száva ünnepén, kiállítás megnyitása. | A retorika mint etikai érték, mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A beszéd tárgyát képező téma részleteinek logikus kötése és élethű előadása. Stíluseszközök, költői képek használata beszédben: pl. hasonlat, metafora, allegória, ellentét. |
| Ismert szónoklatok és beszédek. Pl. Ivo Andric beszéde a Nobel- díj átvétele alkalmából. Ünnepi beszéd elmondásának képessége memoriterek elmondásával és idézetek alkalmazásával. | Beszéd Vuk Karadzic tabáni emlékművénél, a koszovói hősök emlékműve előtt. Emlékbeszéd ismert író, költő, tudós életéről, illetve történelmi esemény kerek évfordulója alkalmából. | |
| 3.3. írásbeli nyelvhasználat | Különböző műfajú írásbeli fogalmazások készítése (elbeszélő, leíró, értekező), a megfelelő funkcionális stílusok használata. Összetettebb jelenségek, emberi cselekedetek, érzések leírása. Az írásbeli fogalmazás szerkezetének ismerete. Könyv, film írásbeli bemutatása. A szűkebb és tágabb társadalmi közösség eseményeinek leírása. Különböző témák érvelő bemutatása. Hivatalos levél, meghívó, kérvény, önéletrajz, pályázat, jegyzőkönyv írása. A nyelvtani és helyesírási ismeretek következetes használata. | Irodalmi alkotások és más művek bemutatásának képessége, magyarázat, összefoglalás, ajánlás esszé és más műfajú szövegek írása. (Pl. kulturális örökség a nemzeti kisebbségek életéből, a civilizáció kérdései, emberi kapcsolatok, erkölcsi kérdések és más témák). Személyes álláspont kifejtése, érvelés, cáfolat. Hivatalos műfajú szövegek írása megfelelő stílusban és formában. Önálló alkotás: cikk, riport írása. |
| 4. Nyelv és társadalom | ||
| 4.1. A nyelv rétegződése | A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. A köznyelv jellemzői, használati területe; A különböző rétegnyelvek, azok használati köre, szókincse, jellemzői; Az irodalmi szerb nyelv két dialektusának ismerete. Az információs társadalom hatása | A nyelvi tagolódás, a leggyakoribb szerb nyelvjárások területi megjelenése, a regionális köznyelv jellemezői. Vuk Stefanović Karadľić: Rječnik; |
| 4.2. Általános nyelvészet | A nyelv mint társadalmi és pszichológiai jelenség. A nyelv alapvető jegyei. A nyelv mint jelrendszer, annak szerkezete, az emberek közötti | A helytelen nyelvi alakok és hungarizmusok kiküszöbölése. A nyelv diszlokációs jellemzői - téren és időn kívüliség. |
| kapcsolattartás egyik eszköze; | ||
| A nyelv produktivitása. Az életmód és a nyelv változása közti kapcsolat. A szókincs gyarapodása és változása. Általános tájékozottság a témában (az ismeretek bizonyítása példákkal). | A nyelv állandó változása. A nyelv, az írás és az irodalom fejlődése közötti összefüggés. | |
| 4.3. A nyelv és a beszéd | A nyelv eredete, a nyelv és a beszéd fejlődése. A beszéd, mint üzenet. Verbális jelek. Társadalmi kommunikáció kifejezés és közlés formájában. A nyelv és valóság. | A nyelv materializációja - érzékszervi hozzáférhetősége. A kommunikációs csatorna. A nyelv funkciója - közlés, kifejezés. |
| 4.4. A nyelv és az írás | A nyelv funkciói: kommunikációs, kulturális. A beszéd mint akcióban levő nyelv. Az írás keletkezése és fejlődése. A beszéd és az írás; a civilizáció alappillérei. Az írás történelmi fejlődése. Általános tájékozottság bizonyítása a témáról. | A nyelv és a gondolkodás A költői nyelv esztétikai értéke, esztétikai funkciója. Az írás és a civilizáció. A szerb írásbeliség fejlődése. Cirill és Metód munkássága. A témában való tájékozottság bizonyítása. |
| 4.5. A világ nyelvei | Nyelvcsaládok és nyelvcsoportok Az indoeurópai nyelvcsalád és a finnugor nyelvek alapvető különbségei a szerb és a magyar nyelv összevetésével Szláv nyelvcsoportok (keleti szláv, nyugati szláv és délszláv nyelvek) | Ősnyelv - nyelvcsaládok, rokon nyelvek jellemző jegyei. Agglutináló és flektáló nyelvek. |
| 4.6. A szerb nyelv | A szerb nyelv helye a szláv nyelvek sorában. A szerb nyelv fejlődésének jelentős állomásai. Köznyelv, nyelvjárások. | |
| Irodalmi nyelv. A nyelvújítás története. Vuk Karadzic, a szerb nyelv | A dialektus fogalma, példák bemutatása. A magyarországi szerb nyelvjárások |
| megújítója, szerepe a szerb nyelv fejlődésében. A szerb népnyelv irodalmi rangra emelése. A szerb helyesírás alapelve. Az irodalmi nyelv standardizációjának kezdete. A szerb nyelv az anyanemzeten kívül, a Magyarországon beszélt szerb nyelv jellemző jegyei példák bemutatásával. A szerb nyelv történetének fő szakaszai. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A szerb írásbeliség kezdetei, Cirill és Metód munkássága. | példák alapján. Az ószláv nyelv és az első ábécék. A legfontosabb glagolita és cirill nyelvemlékek (Baąčanska ploča, Samuilov natpis, Miroslavljevo jevandelje). A szerb nyelv változása a migrációk során. Orosz hatások a szerb irodalmi nyelvben. A fonetikus helyesírás és a magyar szóelemző helyesírás megkülönböztetése. | |
| 5. Nyelvtan | ||
| 5.1. Hangtan | A hangok keletkezése, hangképzés A hangképzés szervei A hangok felosztása Hangváltozások A szó és a szótag A szótagképző r hang A hangváltozások helyes használata szóban és írásban. Az idegen nevek cirill és latin betűs átírása. | A hang mint artikulációs hangzás. Artikulációs és auditív fonetika. Diftongusok a beszédben. A nazálisok fogalma A c, c, d, dz és h hangok képzése a szerb és a magyar nyelvben. A különbség érzékelése és érzékeltetése a beszédben. A fonetikus és a szóelemző helyesírási alapelvek. A transzkripció fogalma és helyes alkalmazása. |
| 5.2. Alaktan | ||
| Szófajok és ragozásuk, ragozható szavak | A ragozható és ragozhatatlan szavak megkülönböztetése és helyes használata. Nyelv: a nyelvtani nem, szám és eset. A névszók ragozása. A deklináció fogalma. A főnevek deklinációja és helyesírása. A melléknevek felosztása, ragozása és fokozása. | A duális fogalma és rendhagyó esetekben való fennmaradása. Biztos felismerés és helyes alkalmazás. Singularia tantum és plurália tantum. A határozott és határozatlan melléknevek használatának ismerete. Rendhagyó esetek a fokozásban. |
| A fokozás helyesírási vonatkozásainak ismerete. A számnevek fajtái és helyesírásuk. A névmások fajtái, ragozásuk és helyes használatuk. A nyelvi kategóriák ismerete, helyes alkalmazása és szótani elemzés. Az igék felosztása, az igeszemlélet helyes használata. Igeidők, igemódok, igeragozás. Egyszerű és összetett igealakok, gyakoriságuk a köznyelvben (modális alakok). | Gyűjtőszámnevek és számnévi főnevek. A visszaható névmás funkciója és helyes alkalmazása. Főnévi, melléknévi és határozói igenevek helyes használata szóban és írásban. Az imperatívusz fogalmának ismerete, alkalmazása. A kérés, felszólítás, óhaj megkülönböztetése. | |
| Ragozhatatlan szavak és nyelvi funkciójuk | A határozószók fajtái és jelentésük. Az elöljárószók nyelvi szerepe és vonzataik. Kötőszók, módosítószók, partikulák és szerepük a mondatban. | Az elöljárószó és a vonzat viszonya. |
| A szavak morfológiai szerkezete | Alapszó, szótő, végződés. Összetett szavak. Képzett szavak. Prefixum, sufixum, infixum. Idegen szavak, jövevényszavak, szófordítások. Felismerés és alkalmazás. | A szóképzés készségfokú ismerete. Szavak alkotása rövidítéssel. Akronímák A leggyakoribb alakok ismerete pl. fax. telex, OUN, UNICEF, SRJ |
| 5.3. Szintaktikai egységek | A szintagmák funkciójuk szerint; tárgyi, határozói, jelzői - szövegek alapján. Mondatrészek: a fő mondatrész és bővítményei. Az állítmány fajtái. Az alany fajtái. A tárgy fajtái. Jelzők, határozók. A szófajok és a mondatrészek. A szófajok mondatbeli szerepe. A tájékozottság bizonyítása szövegek vizsgálata alapján. | A szintagmák szófaji jellegük szerint: főnévi, igei, melléknévi. Felismerés és megkülönböztetés. A személytelenség fogalmának ismerete és használata. Értelmező jelző a mindennapi beszédben és irodalmi szövegekben. A szintagmán belüli függőség példák alapján. |
| 5.4. A mondat | A mondat szerkezete szerint. Az összetett mondat interpunkciójának helyes | Alárendelő és mellérendelő mondatok és helyesírási vonatkozásaik. |
| használata. A mondatok tartalmuk szerinti ismerete. Kijelentő (az állító és tagadó mondat helyes használata). Kérdő mondat. A felszólító és felkiáltó mondat megkülönböztetése. A helyes szórend a mondatban. Önálló mondatelemzés. | Inverzió az összetett mondat esetében. | |
| 6. Jelentéstan | ||
| 6.1. Lexikológia | Szavak és lexémák. Frazeológiák és szerepük a beszédben. Idiómák; frazeológiai és szociolingvisztikai jelentésük. Lexikográfia, szótárak, lexikonok A szótár és lexikon közötti különbség. Egynyelvű és kétnyelvű szótárak használata. Jelentéstani ismeretek. A szavak és mondatok jelentése. Lexikai és nyelvtani jelentés. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. Denotatív és konnotatív jelentés. Állandósult szókapcsolatok felismerése, megkülönböztetése és alkalmazása szóban és írásban. Deminutívok, augmentatívok mint a stílusgazdagság jegyei. | Aktív és passzív szókincs. A költői nyelv gazdagsága Hangutánzás, Nyelvi terminológia. A szótárak fajtái: nyelvi és tematikus. A szótár alapvető jegyeinek ismerete és biztos használata. A hangulatfestő és hangutánzó szavak szerepe a nyelvben. Az eufemizmusok szerepe a kommunikációban. Tájékozottság és alkalmazás. Pejoratív jelentésű szavak. A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. |
| 6.2. Stílus és jelentés | Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. A stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben. | A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése. A szójelentés változásai. Az eufemizmus, anakronizmus, |
| Stílusrétegek, stílusváltozatok. | állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. | |
| 6.3. Beszédhelyzetek | A mondat a közlés szerepében, annak szórendi megvalósulása: állítás, kijelentés, információ, utasítás, ígéret, fenyegetés - különböző szituációkban. Expresszív helyzetek. Bocsánatkérés, köszönetnyilvánítás a kommunikációban. | A gesztusok üzenethordozó szerepe a kommunikációban. |
| 7. A szöveg | A szöveg szerkezete, a szöveg és a mondat viszonya. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, hivatalos levél). A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet). | A szövegrészek logikai és tartalmi összefüggése. Kohézió a szövegben. Médiaközlések elemzése (pl. hír, riport, tudósítás, interjú). |
| 8. Tömegtájékoztatási eszközök | A klasszikus tömegtájékoztatási eszközök és a legújabb változatok nyelvi sajátosságainak ismerete. Rádió, televízió, internet, e-mail | Publicisztikai szövegfajták elemzése: hír, közlemény, interjú, kommentár, tudósítás. Tömörség és egyértelműség mint a megfogalmazás alapvető jegyei. |
| A média szerepe a nyelv fejlődésében, és hatása a kommunikációra és a nyelvi tisztaságra. | A szövegfajták pontos ismerete, megkülönböztetése és rövid terjedelmű szöveg önálló alkotása a felsorolt műfajok közül. | |
| 9. A nyelvhez való személyes viszonyulás | A tájékozottság bizonyítása A beszélő és a nyelv kapcsolata, a nyelven belüli pozitív és | A nyelvi normán alapuló köznyelv és állandó változása. A köznyelvtől eltérő változatok; |
| negatív jelenségekre utaló reagálás. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat reális megítélése (tartalom-stílus, kompozíció, kifejezőerő, stílusbeli és helyesírási hibák). A nyelvi norma mint a nyelv erőssége, a mindenkori nyelvhelyességre való törekvés. | dialektusok, zsargon, szleng. A költői nyelv autonómiájának magyarázata. A korszerű nyelvi kultúra - kommunikatív képesség, sokoldalú nyelvi műveltség. |
fogalomismeret
Ismeretkörök
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.
SZERB IRODALOM
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1. Szerzők és művek | ||
| Életművek a szerb irodalomból | J. Jovanovic Zmaj, Jakov Ignjatovic, Ivo Andric Branko Radicevic, Milan Rakic, Desanka Maksimovic Az író/költő életének jelentős adatai, azok összefüggései az életművel (pl. témák, életszituációk, jellemző motívumok). Irodalmi művek ismerete és bemutatása, elhelyezésük a szerző életművében és az irodalomtörténeti korszakban. Olvasat, különböző értelmezések magyarázata. Memoriterek. Teljes versek, illetve részletek, idézetek használata szóban és írásban. | A szerző élete és műve közötti kapcsolatok, meghatározó tényezők, regionális kötődés. Az életművet meghatározó irányzatok és tendenciák. Irodalmi kapcsolatok, párhuzam a világirodalommal és a magyar irodalommal. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. A kötetek, ciklusok komponálását meghatározó eljárások, elvek. A szerző és életművének utóélete, jelentősége és helye a szerb irodalomban. Az újabb és kortárs irodalomra tett hatás, az egész szerb |
| kultúrához való hozzájárulás. | ||
| Portrék | Milos Crnjanski Dositej Obradovic, Jovan Sterija Popovic, Vojislav Ilic, Laza Lazarevic, Jovan Ducic. Egy-egy vers és egy prózai mű a kortárs irodalomból. A mű megszületésének körülményei; a keletkezés jellemző tényei; forrásvidék, motiváció, történelmi háttér. Nyelvi, műfaji és stílussajátosságok. A választott mű elemző bemutatása. Memoriterek: versek, idézetek, aforizmák. | Az irodalmi mű helyének meghatározása az adott korszak irányzatainak kontextusában. Etikai, filozófiai kérdések, esztétikai érték. A mű fogadtatása keletkezésének idején, későbbi hatása, helye az európai irodalomban, hatása a szerb irodalmi hagyományban. Jellegzetes műfajok, műnemek, stílusjegyek és nyelvi megkomponálás a kor irodalmi irányzatainak összefüggésében. |
| Szerzők és néhány jelentős művük Látásmódok | Dura Jaksic, Petar Petrovic Njegos, Dobrica Cosić, Danilo Kis A legfontosabb művek elmélyültebb ismerete. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy- két mű lényegre törő értelmezésével. Tájékozottság a művek szerkezeti felépítésében, tartalmában, az esztétikai értékek felismerése, többszempontú műelemzés. Különböző műnemek és műfajok ismerete, a nyelvi kifejezés, stílushasználat értelmezése. Memoriterek: három költő teljes verse, részletek, idézetek, aforizmák | Aleksa Santic, Petar Kocic A választott szerző művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. Világirodalmi összefüggések felismerése. 3-4 lírai és 1-2 epikai/prózai mű komplex elemzése. Nyelv és stílus a tartalom és lokáció kontextusában. Műnemek és műfajok világirodalmi összevetésben is. A művek tartalmának, fő gondolatainak etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai. A művek fogadtatása, hatása, utóélete. |
| A 20. század és a kortárs szerb irodalom alkotóinak művei | Vasko Popa, Stevan Raickovic, Milorad Pavic. Vladislav Petković Dis, Aleksandar Tiąma, Stojan Vujičić, Predrag Stepanović, Petar MiloseviC Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi | Branko Miljkovic, Borislav Pekic. Svetlana Velmar- Janković, David Albahari, Milutin Bojić,, Momćilo Nastasijević |
| ismeretterjesztés, könyvhét). | ||||
| A szerb irodalom legújabb áramlatai egy szabadon választott mű alapján. A magyarországi szerb írók, költők munkássága. A felsorolt szerzők egy-egy művének ismerete és értékelő elemzése. Jellemző témák, motívumok, nyelvi kifejezésmód, stíluseszközök. | Legalább 1 mű többszempontú elemzése. A téma, a motívumok és a stílus közötti kapcsolat felismerése. Kortárs szerzők és műveik az európai és a magyar irodalommal való összevetés alapján. A klasszikus és kortárs szerb irodalom kapcsolódási pontjai. Irodalmi intézmények, folyóiratok, irodalmi lapok. | |||
| Népköltészet | A szerb népköltészet felosztása. Néhány lírai vers (népdal) motívumok alapján. Lírai-epikus versek: Hasanaginica, Smrt Omera i Merime. Hősi énekek, ciklusok szerint. Prózai művek. A legjellemzőbb témák, motívumok, mondanivalók. 2-3 lírai vers ismerete és 1-1 hősi ének elemző bemutatása a koszovói és a Kraljevic Markóról szóló ciklusból. A versek történelmi háttere. A rigómezei tragédia a hősi énekekben. Népi énekesek, gyűjtők. Vuk Karadzic gyűjtőmunkája. A népköltészet nyelvezete és stílusa. Verselés: népi tizes és a szláv antitézis. Memoriter: 1-2 népdal, részletek, idézetek, aforizmák a hősi énekekből. Közmondások | A népköltészet hatása a műköltészetre. A szerb népköltészet európai visszhangja és jelentősége, hatása a magyar költőkre. Pl. Vörösmarty Mihály: Földi menny, Petőfi S.: Sz. J. kisasszony emlékkönyvébe | ||
| Világirodalom | Az európai kultúra alapvető hagyományainak ismerete: az antikvitás és a Biblia. Műfajok, témák, motívumok, | Humanizmus és reneszánsz Dubrovnikban. Összehasonlítás az európai reneszánsszal. | ||
| élethelyzetek, hősök, esztétikai elvek. Egy-egy szerző, illetve mű bemutatása a következő korszakokból: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. sz. második fele és a kortárs irodalom. A korszakok jellemzőinek ismerete. Két-három drámaíró, illetve dráma ismerete; dráma és színház Európában. A választott irodalmi művek átfogó bemutatása, elhelyezésük az irodalomtörténeti korszakban és stílusirányzatban. Egy jelentős magyar irodalmi mű szerb fordításban. Memoriter: rövidebb versek (1-2 szonett), ismert idézetek, aforizmák. | Két irodalmi mű bemutatása. A korszakok jellemző jegyeinek ismerete, tájékozottság a stílusirányzatokban. A szerb és a világirodalom alapvető találkozási pontjainak ismerete. Szerb-magyar irodalmi kapcsolatok. A művek etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai. | |
| 2. Értelmezési szintek, megközelítések | A régi szerb irodalom. Humanizmus, reneszánsz, barokk. | A szláv írásbeliség kezdetei. |
| Időrendi, irodalomtörténeti értelmezés | Az újabb szerb irodalom kezdetei a történelmi Magyarországon. Felvilágosodás. Az európai és a szerb romantika. A szerb realizmus jellemző jegyei. A francia parnasszizmus és szimbolizmus. A szerb irodalom alakulása a romantikától a parnasszizmusig. A szerb "Moderna". A két világháború közötti szerb irodalom. Expresszionizmus és szürrealizmus. Az I. világháború utáni szerb irodalom. A költészet modern tendenciái. A szerb próza modernizálódása. Egy-egy korszak és stílusirányzat bemutatása, irodalmi művek elemzése a korszakok és | A lengyel, az orosz és ukrán barokk hatása a 18. sz. közepének szerb irodalmára. Klasszicizmus és szentimentalizmus mint a felvilágosodás irányzatai. Svetozar Markovic az irodalomról. Vojislav Ilic "naturalista" parnasszizmusa. Kiút a sematizmusból (Dobrica Cosic, Branko Copic). Hagyományos és modern eljárások pl. Mesa Selimovic művében. A legújabb irányzatok. Az irodalmi alkotás kontinuitásának bizonyítása egy-egy korszak |
| irányzatok kontextusában. Kronológiai, topológiai tájékozottság szerzők és műveik bemutatásával. | összehasonlításával: hasonlóságok és különbségek megfogalmazása. Az irodalmi irányzatok kronológiai áttekintése, érintkezési pontok és kapcsolódások bemutatása művek alapján. | |
| Tematikus motivikus értelmezés | Az európai irodalom alapvető hagyományai mint ihletforrás. Antik és biliai motívumok a szerb irodalomban. Néhány példa (pl. Vojislav Ilic költészetének antik motívumai, dubrovniki motívumok Ducic verseiben). A híd mint a tájak és emberek közötti kapocs. Migrációk és vándorlások. A motívumok bemutatása egy-egy mű elemzésével. Gondolati témák: pl. a felvilágosodás új szellemi irányzatai, Njegos gondolatai az ellentétek örökös harcáról. Gondolatok a költészet feladatáról. Élet és halál mint motívum, illetve téma. Hősiesség, szabadság, harc a szabadságért témák a népköltészetben. Tematikus megközelítés: (pl. hazafias, szerelmi, gyermekköltészet; Bosznia és élet Boszniában, szociális témák, a patriarchális család a szerb realistáknál; az anya és nő alakja, Kosovo, kolostorok, Szentendre. A motívumok, illetve témák bemutatása legalább egy mű alapján, két azonos vagy hasonló témájú, motivációjú mű összehasonlító elemzése. | Bűn, bűnhődés, bosszú, háború és béke mint motívumok és témák a szerb irodalomban. Az egyes motívumok ismétlődése irodalomtörténeti korszakonként. Az örök érvényű témák és motívumok kontinuitásának bemutatása példákkal. Vallásos témák. Az ún. "nagy" témák feltárása a kortárs szerb irodalomban Pl. Dobrica Cosic: Koreni, Danilo Kis:, Rani jadi, Branko Miljkovic: Vatra i nista. Szentendre Jakov Ignjatovic és Milorad Pavic műveiben. A szerb és a magyar irodalom rokon motívumainak felismerése és bemutatása egy- egy mű alapján. |
| 3. Műfaji, poétika megközelítés | Az irodalomtörténeti korszakok jellemző műfajainak, stílusirányzatainak áttekintése. A líra és az epika jellemző kifejező- | Jellemző stíluseszközök a szerb és a világirodalomban. Kölcsönösségek és hasonlóságok. |
| és stíluseszközei. A szerb népköltészet felosztása műfajok szerint. A lírai versek; fajtái. Egy-egy óda, elégia, gondolati, tájleíró, szociális és szatirikus vers bemutatása. Két hazafias és két szerelmi témájú vers összehasonlító elemzése. Novellák és elbeszélések. Regényfajták: történelmi, társadalmi, naturalista és lélektani regény. Dráma és vígjáték: egy-egy mű ismerete. Egy prózavers a szerb irodalomból. Költői képek és stílus. A szerb költészet jellemző költői képei és verselés egy-egy vers elemzése alapján. A novella és a regény műfaji sajátosságai egy-egy példa bemutatásával. | Összehasonlítás a magyar irodalommal. A középkori szerb irodalom műfajainak ismerete műfajonként egy mű interpretációjával. Életírások, apokrifok, dicsőítő és hálaversek. A legújabb irányzatok: pl. valóságpróza, farmernadrágos próza, posztmodern regény. Az univerzális témák és a történelmi témakör idő- és szemléleteltolódással. Idő- és szemléleteltolódás. Egy-egy mű bemutatása a felsorolt szempontok alapján. | |
| 4. Kultúrtörténet | ||
| 4.1. Színház- és drámatörténet | Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/ korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/ irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Branislav Nuąić: Narodni poslanik Bora Stanković: Kostana, D. Kovačević: Balkanski ąpijun, Marin Drľić: Dundo Maroje | Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). D. Kovačevič dramaturgiája. B. Stankovic Kostana c. drámája Abszurd dráma, rádió-és tv- dráma. A színpadi nyelv, drámai szituáció, vizuális és akusztikus színpadi hatások. |
| Közönség, színház, színművészet, |
| rendezés, dramaturgia. | ||
| 4.2. Szerb-magyar irodalmi kapcsolatok. | A szerb irodalom a történelmi Magyarországon. A szerb nyelvű irodalom Magyarországon (általános tájékozottság). Zmaj J. Jovanovic és a Kisfaludy Társaság. Zmaj irodalomközvetítő szerepének bemutatása egy fordítás, illetve átköltés alapján. Jakov Ignjatovic irodalomtörténeti jelentősége. Szentendre a szerb irodalomban. A magyarországi szerb írók és költők jellemző témái, motívumai, regionális aspektusok felismerése. | Az irodalmi avantgárd A Zenit folyóirat kiemelkedő szerepe az új stílusirányzat kialakításban, a "zenitizmus". |
FOGALOMISMERET
Ismeretkörök
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizott- ságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 15 perc | ||
| 90 perc | 150 perc | ||
| I. feladatlap: Szövegértési feladatsor és köznapi szöveg alkotása | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy szerb nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás. 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
| Íráskép: 2 pont | |||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére.
A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz.
A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre.
A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el.
Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése - a vizsgázó választása szerint.
A vizsgázó az I. feladatlapon nem választhat a kijelölt feladatok közül, a II. feladatlapon viszont igen.
A II. feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértésifeladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 500-800 szó terjedelmű szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
■ azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
■ összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
■ a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
■ a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
■ a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).
Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 1/2 - 1 oldal, azaz 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
■ 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
■ Gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás; szórólap szövege.
A feladatkiírás tartalmazhat gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatnak megfelelő tartalmi, műfaji, nyelvi, formai kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott
feladat megoldásának elvárható terjedelme 2-4 oldal (azaz 300-600 szó). A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege szerb nyelvű irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli szerb alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe,jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi szerbek kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. A javító tanár mindegyik feladatban javítja a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat a központi javításiértékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértési feladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. A javítási-értékelési útmutató közli a feladatnak megfelelő, elvárt tartalmi, műfaji, nyelvi, formai elemekért adható részpontszámokat. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Értékelni a feladatban csak a választható két téma egyikéről szóló dolgozatot lehet. Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a központi javítási és értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait - a vizsgaleírásban és a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotási feladat (II. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Az idézetekben elkövetett helyesírási hibák is a központi javítási és értékelési útmutatóban szereplő jelölések és súlyozás szerint javítandók, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Az emlékezetből idézett szövegek hibáit javítani kell, de nem kell beszámítani a hibák közé.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint kétszer 1 pont adható.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
| Szövegalkotás | 10 pont | |
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| íráskép | 2 pont | |
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy szerb nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A meghirdetett szerb nyelv és irodalom tételsor 20 szerb nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára a szaktanár 20 altételt jelöl ki. Minden altétel kb. 200-250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A szerb nyelvi altételek a részletes követelmények témáira épülnek. Az altételsort úgy kell összeállítani, hogy a témák mindegyikéhez legalább egy altétel tartozzék.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára a szaktanár 20 altételt állít össze. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ.
Az altételt a szerb nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.
A szóbeli vizsga irodalom altételeinek tematikai aránya
A vizsgaleírás 18 altétel kijelölésére közöl kötelezettséget. Ezek a következők:
A Szerzők és művek témáiból összesen 12 altétel állítandó össze.
- 6 megjelölt életmű
- 4 altétel a Szerzők és művek más témáiból (a szerző és művének beható ismerete, népköltészet, a közelmúlt irodalma, a kortárs irodalom)
- 2 altétel a magyarországi szerb irodalomból
Az Értelmezési szintek mindegyik témájából kötelező altétel.
- Irodalomtörténet 2 altétel
- Motivikus, tematikus megközelítés 2 altétel
- Műfaj, poétika 1 altétel
- Kultúrtörténet 1 altétel
A további altételek kijelöléséről a szaktanár dönt. A Szerzők és művek témáiból összeállított altételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek szempontjaiból, az Értelmezési szintek témáiból összeállított altételek bármelyike tartalmazhatja a Szerzők és művek témáiban megjelölt alkotókat.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható irodalomból összesen 25 pont, szerb nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - szerb nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| Feladatsor | Feladatkifejtés | ||
| Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy szerb nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége | ||
| Íráskép: 2 pont | 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga egy feladatlapja három feladatot tartalmaz: egy szakszöveg-értési és hozzá kapcsolódó, a szaktárgyi tudást mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, valamint két különböző szövegalkotási feladatot.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvi témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekező próza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
■ Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szöveg).
■ Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
■ A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 2-4 oldal (300-800 szó).
■ A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 1-3 oldal (150-450 szó).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli szerb alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi szerbek kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, , valamint a szöveg szerkezete, stílusa és nyelvhelyessége értékelésének pontszámait a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének szempontjai és pontértéke:
| Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
| Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |
| Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
| Problémaérzékenység | 5 pont | |
| Gondolatmenet | 5 pont | |
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
Tartalom - adható összesen
- a műértelmező szövegre 15 pont,
- a reflektáló szövegre 5 pont
a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - adható összesen 5 pont a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - adható összesen 5 pont a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - adható összesen 5 pont a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás -a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével-
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
| Reflektáló szövegalkotási feladat | 20 pont |
| Helyesírás | 8 pont |
| Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy szerb nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A meghirdetett szerb nyelv és irodalom tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételek a témakörnek, illetve az altételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz(hat)nak egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd közlik a kifejtendő feladat megjelölését. A feladat-megjelölés a részletes vizsgakövetelményekre épül.
A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szerbek nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételt a szerb nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szerbek irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a szerb nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható: irodalomból összesen 25 pont; szerb nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - szerb nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
"
35. Az R. Mellékletének
fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
36. Az R. Mellékletének SZLOVÁK NÉPISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"SZLOVÁK NEMZETISÉGI NÉPISMERET
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A szlovák népismeret érettségi vizsgakövetelményeiben két alapvető cél fogalmazódik meg.
Egyrészt a vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó birtokában van-e a vizsgatárgy interdiszciplináris jellegű ismeretanyagának, alapvető tényeinek. A vizsgatárgy követelményrendszere tartalmazza a szlovák nemzet és a magyarországi szlovák nemzeti kisebbség történelmének, néprajzának, földrajzának, nyelvtörténetének és nyelvjárástanának építészetének, szociológiájának, irodalomtörténetének, zenetörténetének elemeit, illetve az alapvető politológiai ismereteket.
Az érettségi vizsgakövetelmények annak megmutatását kérik számon a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el a magyarországi szlovák kisebbséget meghatározó kérdések és problémák megismeréséhez és értelmezéséhez.
Másrészt a vizsgán alapvető követelmény annak bemutatása, hogy a vizsgázó milyen mértékben sajátította el a vizsgatartalmakat, mennyire képes megszerzett ismereteit általános formában is megfogalmazni, illetve a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat, tényeket felhozni, azokat érvekkel alátámasztani.
A középszintű vizsga_elsősorban az elsajátított ismereteket, tényeket - főleg fogalmakat kéri számon. Az alapismeretek számonkérésén túl azt méri, hogy a vizsgázók tudatosították, megértették-e a magyarországi szlovák kisebbség múltját, jelenét, anyagi-szellemi kultúráját, társadalmi-politikai helyzetét meghatározó kérdéseket, problémákat.
Tudják-e azokat értelmezni és általánosabb formában megfogalmazni. Meghatározó jelentőségű az alapvető kompetenciák mérése (források, statisztikák elemzése, szaknyelv alkalmazása, általánosítás képessége, analógiák, okozati viszonyok használata). Fontos a kommunikációs készségek mérése, egyszerűbb ismeretszerzési eljárások, a rendszerező képesség, az ítéletalkotás alapvető formáinak készségszintű alkalmazásának elvárása.
Az emelt szintű vizsga általánosabb jellegű, legfőképpen a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó ismereteit és képességeit vizsgálja.
A vizsga a vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó, összetettebb ismeretszerzési eljárásokat, önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, ítéletalkotási és kifejező készségek kialakulását várja el.
A középszint és emelt szint kompetenciái azonosak, különbség csupán a témák megközelítésének konkrét, illetve absztrakt módjában, összetettségében, önállóságában van.
A) KOMPETENCIÁK
- A szlovák nemzetre és nemzetiségre vonatkozó források (anyagi, írott, képi, elektronikus) felhasználása, elemzése.
- Források alapján történeti, kisebbségpolitikai problémák megfogalmazása, ok-okozati viszonyok felismerése, törvényszerűségek felismerése, analógia megvonása múlt és jelen között.
- Múzeumok, néprajzi gyűjtemények, műemlékek, emlékművek megismerése, információgyűjtés, rendszerezés, elemzés. A gyűjtött és elemzett információk segítségével a szlovák kisebbség hétköznapjainak és ünnepeinek megismerése.
- A tárgyi és szellemi néprajzi hagyaték megismerése, felhasználása a szlovákok lakta kistérségek szemléletes bemutatásánál, leírásánál.
- Természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi adottságok, életviszonyok, életmód, és kultúra összefüggésrendszerek felismerése és értelmezése.
- Térképek elemzése, történeti, gazdasági, statisztikai, demográfiai adatok, gráfok, grafikonok kikeresése, elemzése, összehasonlítása egy-egy településsel, jelenséggel, eseménnyel kapcsolatosan. Folyamatok komplex bemutatása.
- Publicisztikai írások, zsánerek, szociológiai felmérések tanulmányozása, válogatása, azok felhasználásával egyén és közösség viszonyának bemutatása, értelmezése.
- Interjúkészítés az identitásvállalás formáinak vizsgálatához.
- Beszélt nyelvjárások, köznyelv és irodalmi nyelv összehasonlítása, az eltérések felismerése konkrét szöveg alapján.
- Nyelvjárási szöveg értelmezése.
- A szlovák kisebbség településtípusainak összehasonlítása, épített környezetének funkcionális szempontból történő bemutatása, értelmezése.
- A szlovák kisebbség zene-, ének- és tánckultúrájának jellemzése, összefoglalása, összehasonlítása a magyar zene- és tánckultúrával. A regionális és helyi jellegzetességek kiemelése, leírása.
- A kisebbségpolitika kereteit meghatározó jogszabályok ismerete, elemzése, esettanulmányok készítése, a jogalkalmazás gyakorlati kérdéseinek bemutatása.
- Esettanulmány készítése a kisebbségi önkormányzat és egy civil szervezet, egyesület működéséről.
- A kisebbségpolitikai törvénykezés alakulása, az elmúlt évtizedekre gyakorolt hatásának felvázolása.
- Készítsen projektterveket. Pl. a család, a helyi közösség, a szlovák kisebbség történetével, szellemi-tárgyi hagyatékával, jelenével kapcsolatos bármely témakörben (pl. településem "útikönyve" szlovák szemmel.).
B) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
| TÉMAKÖRÖK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Szlovákia helye Európában és a világban | A szlovák etnikum elhelyezkedése. Szlovákia földrajzi, közigazgatási struktúrájának bemutatása. Demográfiai jellemzők. Kultúrtörténeti örökségek, műemlékek, turisztikai látnivalók megismerése. Társadalmi-politikai viszonyok | A magyarországi szlovákok származási területeinek bemutatása. |
| bemutatása, elemzése. A határon túl élő szlovákok és Szlovákia kapcsolatának felderítése, vizsgálata. | ||
| A szlovák nép története a kezdetektől a 18. századig | A szlávok etnogenezise, élet az őshazában. Szlávok a Kárpát-medencében az 5-9. század között. A Nagymorva Birodalom Rastislav idejében. Cirill és Metód élete, missziós tevékenysége. Az ószláv nyelv elismertetése. A szláv ábécé, első iskolák alapítása. A glagolikus írás megalkotása. Nagymorávia I. Svatopluk fejedelem korában, annak bukása. A Nagymorva Birodalom hagyományának szerepe a szlovák nemzeti ideológiában. A szlovákok a középkori Magyar Királyságban (10-14. század). Etnikai viszonyok Észak- Magyarországon. A rendi nemzet fogalma. A "Slovenka", Slovak", "Slováky" elnevezések megjelenése, a korszak anyagi és szellemi kultúrája. A szlovákok az újkor küszöbén, a husziták hatása a szlovák népre. Reformáció-ellenreformáció. Személyek, intézmények megismerése. A szlovák etnikum nyelvi és vallási tagozódása. | A szlávok anyagi-szellemi kultúrájának összehasonlítása más civilizációkkal (pl. finnugor népek kultúrája). A földművelő és a nomád civilizáció összevetése. Írott és régészeti források a szlávok megtelepedéséről, gazdasági-társadalmi-politikai viszonyairól. |
| A felvilágosodás és a szlovák nemzeti ébredés kora (18-19. század) | Magyarország a felvilágosodás korában. A felvilágosodás fogalmának elsajátítása. A nemzeti ébredés jelentésének és fogalmának elsajátítása. A reformkori Magyarország társadalma és gazdasága. A ©túr-iskola: tevékenysége, céljai, nemzetfelfogása. A nemzeti-demokratikus program: a szlovák nemzet követelései. Magyarok és szlovákok az 1848/49-es forradalomban. A korszak nagy személyiségeinek megismerése: Ąudovít ©túr, Ján Kollár,Janko Kráµ, Ján Botto. | Az evangélikus és katolikus értelmiség nemzetfelfogása. |
| A szlovák nemzet a dualizmus korában (1867-1918); szlovákok | A szlovák nemzet memoranduma. A kiegyezés és a nemzetiségi | Az asszimiláció a források tükrében. |
| mint szórvány nemzetiség a dualizmus korában | törvény. A nemzetiségek élete, jogi helyzete, kulturális viszonyai az Osztrák-Magyar Monarchiában. A Matica slovenská megalakulása, főbb tevékenységei. Szlovák nemzeti szerveződések - Milan Rastislav ©tefánik, Tomáą Garrigue Masaryk és Milan Hodľa politikai profilja. A cseh-szlovák politikai elitjének közeledése, tervei. Az első világháború: Csehszlovákia kikiáltása, túrócszentmártoni deklaráció, Csehszlovákia létrejötte. Társadalmi, kulturális, gazdasági viszonyok bemutatása. A szlovák értelmiség tevékenysége Pest-Budán, majd Budapesten. Nemzetiségi törekvések és az állami nemzetiségi politika ellentétei. Az adott település és régió történelmi-társadalmi helyzetének változásai, jellemzői a dualizmus korában. A kor jelentősebb személyeinek megismerése. | Asszimiláció és urbanizáció. |
| Csehszlovákia a két világháború között és a II. világháború idején | Csehszlovákia nemzetiségi viszonyai. A szlovákok társadalmi, gazdasági, politikai helyzete. A nemzetiségpolitika jellemzői, szlovák autonomista törekvések. Az I. bécsi döntés következményei. A szlovák állam létrejöttének körülményéi, jellemzése. A szlovák nemzeti felkelés. A szlovákok helyzete és létszáma a trianoni Magyarországon. Iskolarendszer és művelődés. A Szlávok Antifasiszta Frontjának megalakulása és tevékenysége. | A Csehszlovák Köztársaság berendezkedésének polgári és demokratikus jegyei, nemzetiségi politikájának hiányosságai. Anton Hlinka autonomista programja. A Tiso-féle állam totalitárius jegyei. |
| Szlovákia Csehszlovákia keretein belül | Szovjetunió és Csehszlovákia viszonyának bemutatása. A Beneą-dekrétumok következményei, kitelepítések. Csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény. A kommunista fordulat társadalmi, gazdasági, kulturális következményei. A nemzetiségi (oktatás, kultúra, egyesülés) változások megismerése. | A kassai kormányprogram elemzése. A lakosságcsere céljai, módszerei, nemzetközi háttere, következményei a magyarországi szlovákokra és a szlovákiai magyarokra. Kordokumentumok, sajtótermékek, tanulmányok ismerete. |
| A szövetkezesítés, iparosítás és urbanizáció hatásai a nemzetiségi viszonyokban. A cseh-szlovák viszony elemzése. A magyarországi szlovákok és az anyanemzet, valamint más országokban élő szlovákok kapcsolatteremtésének lehetőségei. | ||
| Az önálló szlovák állam megalakulása | Magyarország szerepe a közép- kelet-európai rendszerváltozásokban. Bársonyos forradalom. Az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltása. A mai Szlovákia társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális jellemzői. A nemzetiségek problémái. | Források, történeti munkák elemzése, olvasása. |
| A magyarországi szlovákok története | A szlovák migráció és kolonizáció 17-18. századi megismerése. A belső migráció okainak bemutatása. A török alól felszabadított területek földrajzi-gazdasági viszonyainak megismerése. A szlovák migráció formái, szakaszai, irányai. A három nyelvsziget kialakulásának levezetése: Dunántúl, Alföld, Északkelet- Magyarország. Szlovákok Pest-Budán, illetve Budapesten. Az újraalapított települések típusainak bemutatása. Az új földrajzi-gazdasági, társadalmi környezet. A szlovák régiók komplex leírása: származás, nyelvjárás, vallás, életmód-foglalkozás, településtípusok. Az egyes nyelvjárások jellemzése. A beszélt nyelv változatainak bemutatása. A 18. század nagy személyiségei, irodalma. | A migráció rekonstruálása térben és időben, térkép segítségével. Források, történeti munkák elemzése, olvasása. |
| Szlovákok Magyarországon 1945 után. Szlovákok a mai Magyarországon | Lakosságcsere a gyakorlatban - személyes sorsok alapján. A kommunista rendszer kiépülése és a nemzetiségi élet (oktatás, kultúra, egyesülés) változásai. A szövetkezetek, urbanizáció, iparosodás hatása a szlovákokra. A nemzetiségi iskolarendszer és művelődés helyzetének feltérképezése. | Cikkek, tanulmányok, irodalom, sajtó a magyarországi szlovákokról. |
| A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tevékenységei. A magyarországi szlovákok adatai a népszámlálások tükrében: szociális és korösszetétel. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége, Országos Szlovák Önkormányzat és más országos hatáskörű szervezetek. Nemzetiségi jogok, kötelességek. Törvény a nemzetiségek jogairól. Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. Az oktatás és művelődés lehetőségei a mai Magyarországon. A mai szlovák tudományos élet, irodalom, kultúra, média helyzete. Kapcsolatok az anyaországgal és a határon túli szlovák közösségekkel. A szlovák hagyományok összefoglalása: szokások, néphagyomány, tárgyi és szellemi kultúra a mai Magyarországon. A feladatvállalás lehetséges módjainak feltárása az ifjúsági szervezetek munkájában, aktív részvétel a szlovák hagyományokat célzó, átörökítést szorgalmazó kulturális, tudományos egyesületekben. Egyéni és csoportos projektmunkák készítése. A nemzetiség problémái. | ||
| A magyarországi szlovákok anyagi kultúrája | A szlovák nemzetiség épített lakókörnyezete: az épületek funkcionális és esztétikai jellemzői, lakberendezési, használati tárgyak. Tradicionális életmód, különleges foglalkozások, kézműves mesterségek, rokoni kapcsolatok. Múzeum- és tájházlátogatás. A szlovák nemzetiség népviseletének, a női, férfi és gyermekviselet egyes darabjainak, a felhasznált anyagok megismerése. A kenderfeldolgozás, a szövés folyamatának megismerése. A szlovák nemzetiség díszítőművészetének, a népviseleti ruhadarabok díszítésének, a felhasznált anyagok, termékek megismerése. | A regionális és helyi jellegzetességek megismerése, feltárása, lejegyzése. Néprajzi tanulmányok tanulmányozása, bibliográfia készítése. |
| Étkezési szokások: főzési kultúra, ünnepi és hétköznapi konyha régen és ma, a kenyérsütés folyamatának megismerése. Hallott és olvasott szövegek ismereteinek feldolgozása írásban és szóban. | ||
| A magyarországi szlovákok szellemi kultúrája | A népszokások eredete, alkalmazása, jellemzése. Az emberi élet fordulópontjaihoz kapcsolódó népszokások. A vallási ünnepek szokásai. Jellegzetességek, sajátosságok elsajátítása. A naptári év szokásai, a családi élet szokásai, jeles napi szokások. A felkutatott hagyományok lejegyzése. Hiedelemvilág: különböző eseményekhez kapcsolódó praktikák, mitikus alakok. A magyarországi szlovákok népköltészetének leírása. Népzene, népi hangszerek, népmesék, balladák, népdalok, néptáncok. Összefüggések felismerése irodalmi, zenei alkotások segítségével. A szépirodalmi szövegek önálló rendszerezése, vizsgálata történelmi hitelesség szempontjából. | A regionális és helyi jellegzetességek megismerése, feltárása, lejegyzése. |
| A magyarországi szlovákok nyelve, nyelvjárásai | A nyelvjárás fogalmának meghatározása. A három nyelvjáráscsoport és dialektusainak alapos vizsgálata. A magyarországi szlovák nyelvjárások. A köznyelv és irodalmi nyelv területeinek, összefüggéseinek, történeti fejlődésének szakaszai. Nyelvjárási szövegek vizsgálata, összehasonlítása, átírása irányított formában irodalmi nyelvre. | A regió, a település nyelvjárásának feltárása, lejegyzése. |
C) FOGALMAK
| Szlovákia helye Európában és a világban | etnikum, demográfiai jellemző, kultúrtörténeti örökség, társadalmi viszonyok, politikai viszonyok, határon túl élő, honfitárs. |
| A szlovák nép története a kezdetektől a 18. századig | etnogenezis, Nagymorva Birodalom, fejedelem, fejedelemség, missziós tevékenység, ószláv nyelv, glagolikus írás, etnikai viszonyok, rendi nemzet, huszita mozgalom, reformáció, ellenreformáció. |
| A felvilágosodás és a szlovák nemzeti ébredés kora (18-19. század) | felvilágosodás, nemzeti ébredés, reformkor, Stúr- iskola, nemzetfelfogás, demokratikus program, forradalom. |
| A szlovák nemzet a dualizmus korában (1867- 1918); szlovákok mint szórvány nemzetiség a dualizmus korában | Memorandum, kiegyezés, nemzetiségi törvény, jogi helyzet, Matica slovenská, szlovák nemzeti szerveződés, politikai elit, Csehszlovákia kikiáltása, szlovák értelmiség, dualizmus. |
| Csehszlovákia a két világháború között és a II. világháború idején | autonóm, autonomista törekvés, I. bécsi döntés, következmény, szlovák nemzeti felkelés, Trianon, iskolarendszer, művelődés, Szláv Antifasiszta Front. |
| Szlovákia Csehszlovákia keretein belül | Szovjetunió, Eduard Beneą, Beneą-dekrétumok, kitelepítés, lakosságcsere, lakosságcsere-egyezmény, kommunista, kommunizmus, kommunista fordulat, szövetkezesítés, urbanizáció, iparosítás. |
| Az önálló szlovák állam megalakulása | Rendszerváltozás, bársonyos forradalom, megalakulás, kikiáltás, Szlovák Köztársaság. |
| A magyarországi szlovákok története | migráció, kolonizáció, földrajzi viszonyok, gazdasági viszonyok, nyelvsziget, egyházi tulajdon, újratelepített. |
| Szlovákok Magyarországon 1945 után. Szlovákok a mai Magyarországon | lakosságcsere, kommunista rendszer, oktatás, egyesülés, nemzetiségi iskolarendszer, Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, népszámlálás, törvény, nemzetiségi törvény, tudományos élet, határon túli szlovák közösség. |
| A magyarországi szlovákok anyagi kultúrája | lakókörnyezet, anyagi kultúra, forrás, tárgyi kultúra, tárgyi néprajz, hagyományos életmód, alapmotívum, kékfestés, kenderfeldolgozás, szövés, kenyérsütés. |
| A magyarországi szlovákok szellemi kultúrája | eredet, alkalmazás, jellemzés, emberi élet fordulópontja, mitikus alak. |
| A magyarországi szlovákok nyelve, nyelvjárások | nyelvjáráscsoport, nyelvjárás, dialektus, köznyelv, vizsgálat, jellegzetesség, tipikus jegy. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Tartalmi szerkezet
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett tizenkét témakör (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek, illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| I. Tartalom | |
| a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése | 30 pont |
| b) a téma újszerű megközelítése | 10 pont |
| c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak | 5 pont |
| megjelenítése | |
| II. A projektkészítés folyamata | |
| a) a projekt fázisainak megjelenítése | 5 pont |
| b) az egyéni kutatómunka megjelenítése | 15 pont |
| III. Forma | |
| a) nyelvi megformáltság | 8 pont |
| b) szerkezet, végső megjelenítés minősége | 7 pont |
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Szlovák nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| A projekt bemutatása - összesen 20 pont | |
| - a projektmunka lényegre törő összefoglalása | 7 pont |
| - prezentációs technika, előadásmód | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| - szemléltetés | 3 pont |
| A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont | |
| - tartalom | 25 pont |
| - a forrás elemzése | 10 pont |
| - nyelvi megformáltság | 10 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 180 perc | 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Tartalmi szerkezet
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Kisebbségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és a Szlovák nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| 1. "A" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| 2. "B" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont" |
"
37. Az R. Mellékletének SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
1. Szövegértés
- A szöveg lényegének felismerése, megítélése.
- A cél, a beszédszándékok, érvelések, különböző vélemények felismerése a szóbeli és írásbeli szövegfajtákban.
- A szóbeli és írásbeli szövegekből nyert információk használata; kiválasztás, újrarendezés a téma és cél összefüggésében.
- A különböző témájú és műfajú szóbeli és írásbeli szövegfajták (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, elektronikus sajtó, szépirodalomi stb.) gondolatmenetének követése, a szövegösszefüggések felismerése a kifejezés és a tartalom síkján.
- A nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és önálló használata (pl. egynyelvű és kétnyelvű szótárak, lexikonok, szöveggyűjtemények, CD-ROM stb.)
- Kritikai, személyes állásfoglalás kialakítása az olvasott, illetve hallott információk kapcsán.
- Különböző témájú és műfajú szóbeli és írásbeli szövegfajták összehasonlítása adott szempontrendszer alapján.
- A szépirodalmi szöveg értelmezése és értékelése a műfaj, a szerkezet, a stílus felismerése, megfogalmazása, kifejtése.
- A különböző korokban és korszakokban született szépirodalmi művek/szövegek bemutatása, a korra és korszakra jellemző sajátos életérzések, életszemlélet, erkölcsi megfontolások láttatása.
- Sajátos életformára, kulturális szokásokra utaló információk felismerése és megfogalmazása.
2. Szövegalkotás írásban
- Különböző témákban, különböző műfajokban vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően.
- Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban.
- Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét.
- A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.
- Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
- Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása.
3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás
- A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés.
- A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek -artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban.
B) ISMERETKÖRÖK
1. Szlovák nyelv
1.1. Ismeretek a nyelvről
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Kommunikáció | -A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangmagasság, beszédszünet, beszédtempó) és a nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz) szerepe a kommunikációban. | -A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. -A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. |
| Helyesírás | - A lágy és kemény szótagok helyesírási szabályai. - Az idézetek helyesírása. - A l-µ mássalhangzók megkülönböztetése a helyesírásban. - A ritmustörvény és a ritmustörvény alóli kivételek érvényesítése a helyesírásban. - A szótagalkotó l-l, r-r mássalhangzók helyesírási kérdései. - Az i-y, í-ý írása a szlovák és idegen szavakban. - A nagybetűk írásának szabályai. A tulajdonnevek helyesírása. - Az elválasztás szabályai. | |
| - A tőszámnév és a sorszámnév helyesírására vonatkozó szabályok. - A határozószó helyesírása. - Írásjelek használata az egyszerű és az összetett mondatokban. | ||
| Hangtan | - A szlovák nyelv hangtani rendszerének ismerete: a magánhangzók, a kettős hangzók és a mássalhangzók. - Hasonulás. A mássalhangzók találkozásakor fellépő hasonulás. - A hangkapcsolódási szabályosságok típusai, valamint a helyesírás és a kiejtés összefüggése: lágy és kemény szótagok, rövid és hosszú szótagok, a l-l és a r-r mássalhangzók szerepe a szótagalkotásban. | - A hangok képzési, ejtési jellemzői. |
| Alaktan/Morfológia | -A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, teljes jelentésű szavak, nem teljes jelentésű szavak, ragozható és nem ragozható szavak. -A ragozható szavak - a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás és az ige - nyelvtani kategóriái, fajtái. -A melléknevek fokozása. -A nem ragozható szófajok - a határozószók, az elöljárószók, a kötőszók, a módosítószók, az indulatszók - fajtái. -A határozószó fokozása. | - A többszófajúság. |
| Mondattan | - A fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. A bővítmények szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik. | - A szószerkezettípusok felépítése felismerése és alkotása. - Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. |
| - A szószerkezetek típusi, fajtái: predikatív, koordinatív, | - A többszörösen összetett mondatok fajtái. |
| determinatív. - A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták. Az összetett mondatok fajtái, a mellérendelő összetett mondatok fajtái (kapcsolatos mondat, fokozó mondat, ellentétes mondat, választó mondat, következtető mondat, magyarázó mondat), az alárendelő összetett mondatok fajtái (alanyi, állítmányi, mondatalapú, tárgyi, határozói, jelzői), mellékmondat, kötőszók. | ||
| Szótan, szóalkotástan | -Az irodalmi nyelv és annak funkciója. -Szlovák nyelvjárások, magyarországi szlovák nyelvjárások. -A szóalkotás módjai: szóképzés (prefixszel és szuffixszel), szóösszetétel, rövidítések. -A szókészlet és az alapszókészlet meghatározása. -A szókészlet tagolódása: = irodalmi és nem irodalmi szavak (szleng, nyelvjárási szavak, zsargon); = a szavak jelentése szempontjából (teljes jelentésű szavak, nem teljes jelentésű szavak, egyjelentésű szavak, többjelentésű szavak, szinonimák, homonimák, antonímák, állandósult szókapcsolatok); = a szavak érzelmi, hangulati töltése szerint: neutrális szavak, érzelmi hangulati töltéssel rendelkező szavak (eufemizmusok, diszfemizmusok, kicsinyítő szavak, nagyító | - A szóalkotás ritkább módjai: rövidítések. |
| szavak, pejoratív szavak); = a szavak eredete szerint (szlovák szavak és idegen eredetű szavak); = a szavak stilisztikai rétegződése alapján stilisztikailag differenciálatlan és stilisztikailag differenciált szavak (köznyelvi szavak, poetizmusok, szakszavak); az élőnyelvi használathoz viszonyítva (neologizmusok, archaizmusok, historizmusok). | ||
| Nyelvtörténet/ Az irodalmi nyelv története | -A szlovák nyelv eredete (indoeurópai nyelvcsalád, szláv nyelvcsalád). Helye a nyelvek között: a szláv nyelvek csoportosítása. Az ószláv nyelv. -Az irodalmi nyelv fogalmának meghatározása. -A nyelvfejlődés korszakai: ószláv kor, a 10-14. századi feudális kor, 15-18. század, Anton Bernolák kora, Ąudovít ©túr kora, jelenkor, jellemzőik. -Intézmények (Ąudovít ©túr Nyelvtudományi Intézet), szótárak (Slovník slovenského jazyka, Pravidlá slovenského pravopisu, Synonymický slovník) ismerete. | A szlovák nyelv helye a nyelvek között: az indoeurópai nyelvek csoportosítása. -Nyelvészeti szaklapok, nyelvészeti szakkönyvek ismerete (1-2 tanulmány 1-2 részlete). |
| Stilisztikai alapismeretek | -A stílus és a nyelvi stílus fogalma. -Stílusrétegek: = magánéleti szövegek stílusa: társalgási stílus; = a közéleti szövegek stílusa: hivatalos stílus, szónoki, előadói stílus, publicisztikai stílus, tudományos stílus; = szépirodalmi stílus. | -A metafora funkciója és használata a mindennapi, a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. -A beszédhelyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő hangtani, lexikális, morfológiai, szintaktikai stíluseszközök. |
| -A leggyakoribb stílusrétegek jellemzői. | ||
| Szövegtan | -A szöveg fogalma. -A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. -Szövegek összefüggése, értelemhálózata. -A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. -A fogalmazásfajták (tájékoztató, elbeszélő, leíró, érvelő) általános jellemzőinek felismertetése, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése. -Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: a társalgási stílus, a hivatalos stílus, a szónoki stílus, a publicisztikai stílus, a tudományos stílus, a szépirodalmi stílus leggyakoribb műfajai. -Mindennapi, tudományos és irodalmi szövegek témájának megértése. -Világos szövegalkotás, kifejezőkészség az elbeszélés, leírás, jellemzés, értelmezés- fejtegetés, beszámoló, ismertetés, műfajokban. -Az esszé szerkezeti felépítése. -Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek ismerete, magánjellegű és | - A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. -Az értekezés szerkezeti felépítése. |
| hivatalos szövegek alkotása (levél, hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, motivációs levél). -Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. -Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. -Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. -Hivatkozás, pontos forrásmegjelölés. | ||
| Retorika | -A szónoki stílus műfajai (politikai beszéd, törvényszéki beszéd, elődadás, kiselőadás, ünnepi beszéd, üdvözlőbeszéd, hozzászólás). -A szónok tulajdonságai, feladatai. A hatásos előadásmód eszközei. -A beszéd megszerkesztésének követelményei. -A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. -Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. -Hivatalos felszólalás, hozzászólás. |
| -Kulturált vita, véleménynyilvánítás. -Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. |
1.2. Fogalmak
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.
| Kommunikáció | mondatfonetikai eszköz, hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangmagasság, beszédszünet, beszédtempó, nem nyelvi jel, tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, manipuláció |
| Helyesírás | helyesírási alapelv, írott nyelv, nyelvi norma, idézés, szó szerinti idézet, idéző mondat, megszakított idéző mondat, tartalmi idézés |
| Hangtan | ritmustörvény, szótagképző mássalhangzó, hasonulás |
| Alaktan | teljes jelentésű szó, nem teljes jelentésű szó, ragozható szó, nem ragozható szó, nyelvtani kategória |
| Szótan/szóalkotástan | szótő, prefix, szuffix, rövidítés, szókészlet, alapszókészlet, irodalmi szó, szleng, nyelvjárási szó, zsargon, teljes jelentésű szó, nem teljes jelentésű szó, egyjelentésű szó, többjelentésű szó, szinonímia, homonímia, antonímia, állandósult szókapcsolat, érzelmi, hangulati töltésű szó, neutrális szó, eufemizmus, diszfemizmus, kicsinyítő szó, nagyító szó, pejoratív szó, idegen eredetű szó, stilisztikailag differenciálatlan és stilisztikailag differenciált szó, köznyelvi szó, poetizmus, szakszó, neologizmus, archaizmus, historizmus |
| Mondattan | szószerkezet, összetett mondat, mellérendelő összetett mondat, alárendelő összetett mondat, többszörösen összetett mondat |
| Nyelvtörténet/Az irodalmi nyelv története | nyelvcsalád, indoeurópai nyelvcsalád, szláv nyelvcsalád, nyelvrokonság, ószláv nyelv, szláv írás, hlaholika, cirill írás, ószláv nyelv, egyházi szláv nyelv, latin nyelv, bibliai cseh nyelv, nyelvkodifikálás, Bernonolák-féle irodalmi |
| nyelv, Stúr-féle irodalmi nyelv | |
| Szövegértés | |
| Stilisztikai alapismeretek | stílus, nyelvi stílus, hangtani, lexikális, morfológiai, szintaktikai stíluseszköz, zsubjektív tényező, objektív tényező, hangszimbolika, szóhangulat, eufemizmus, pejoratív szó, vulgarizmus, archaizmus, poetizmus, bibliai eredetű szó, frazeológiai kifejezés, szókép, alakzat, szokatlan szórend, modalitás, befejezetlen mondat, elliptikus mondat, egytagú, kéttagú mondat, stílusréteg, magánéleti szövegek stílusa, társalgási stílus, a közéleti szövegek stílusa, hivatalos stílus, szónoki, előadói stílus, publicisztikai stílus, tudományos és a szakmai stílus, szépirodalmi stílus |
| Szövegtan | a szöveg (külső) szerkezete, mondat, bekezdés, fejezet, a szöveg (belső) szerkezete, szövegkohézió (témahálózat, kulcsszó, cím), tájékoztató, elbeszélő, leíró, érvelő fogalmazásfajta, nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (a társalgási stílus, a hivatalos stílus, a szónoki stílus, a publicisztikai stílus, a tudományos stílus, a szépirodalmi stílus műfajai), magánjellegű és hivatalos szöveg (levél, hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, motivációs levél), értelmezés-fejtegetés, beszámoló, ismertetés, hivatkozás, forrásmegjelölés, szövegalkotás, szövegszerkesztés, értekezés, esszé, hivatkozás, forrásmegjelölés |
| Retorika | retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta, vita, érv, cáfolat, szónoki kérdés, válasz, szónoki párbeszéd, távollévő személy megszólítása, felkiáltás, szófordulat, idézet, szólás, közmondás, ismétlődés |
2. Szlovák irodalom
2.1. Szerzők, művek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Ószláv irodalom | Konstantin (Cirill) és Metód hittérítők élete és munkássága, tanítványaik tevékenysége. | Ószláv irodalom - történelmi, vallási háttér. |
| Konstantin (Cirill): Proglas, a himnusz motívumai, formai, szerkezeti jellemzői. Gorazd: Pannon legendák - Konstantin élete és Metód élete (részletek). A legendák tartalmi, formai, szerkezeti jellemzői. | ||
| Barokk irodalom | Barokk irodalom - honismereti irodalom. Matej Bel portréja, életműve, részletek a Notitia Hungariae novaemunkájából. | Barokk kor - a barokk létrejöttének politikai, társadalmi és vallási okai, a természettudományok fejlődése. |
| A felvilágosodás és nemzeti ébredés kora szlovák irodalomban | A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus. Jozef Ignác Bajza portréja, életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége. Három epigrammájának értelmezése. Ján Kollár portréja. Életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége. ASlávy dcéra (Pŕedzpév - részletek) költemény értelmezése. Ján Hollý portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. ASvätopluk (részletek) eposz értelmezése. | A felvilágosodás és nemzeti ébredés kora, a kor társadalmi és kulturális változásai. Anton Bernolák nyelvkodifikáló tevékenysége. Ján Kollár Oliterárni vzájemnosti mezi kmeny a nárečími slávskymi (részletek) értekező próza értelmezése. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| A romantika irodalma | A népiesség és a nemzeti elkötelezettség programja, a szlovák nyelv kodifikálása, a romantika műfajai, prozódiája. Ąudovít ©túr alkotói portréja, közéleti szerepe, nyelvkodifikáló tevékenysége, aNárečja | Szlovák társadalmi és irodalmi élet a 19. sz. első felében. A szlovák nyelv kodifikálása. Ján Botto: Smr» Jánoąíkova (részletek) művének értelmezése. |
| slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí (részletek) értekező próza értelmezése. Janko Kráµ portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A Moja pieseň, Orol, Orol vták, Krajinská pieseň, Jarná pieseň, valamint a Návrat, Kvet, Zakliata panna vo Váhu a divný Janko értelmezése. Andrej Sládkovič portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A Marína (részletek) és a Detvan (részletek) értelmezése. Ján Botto portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A ®ltá µalija, Margita a Besná művek értelmezése. Samo Chalupka portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A. Mor ho! mű értelmezése. | A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Motivikus, tematikai, poétikai hasonlóságok a szlovák és a magyar irodalomban. | |
| A realizmus korai szakasza (1870 - 1918) - Pavol Országh Hviezdoslav | A realizmus jellemző jegyei: konkrét társadalmi környezet ábrázolása, az író krónikás szerepe, kritikus ábrázolásmódja. Pavol Országh-Hviezdoslav portréja, életútja, életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége aMňa kedys' zvádzal svet, Priadka, K l'udu, k µudu, Opráci vąetka čes», Krvavé sonety (részletek), Hájnikova ľena (részletek), List Albertovi Praľákovi (részletek) | A szlovák nemzeti mozgalom céljai, problémái, intézmények, fórumok. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| alapján. | ||
| A szlovák realista irodalom virágkora - Martin Kukučín, Jozef Gregor-Tajovský, Janko Jesenský, Boľena Slančíková Timrava prózája | A realizmus filozófiai alapjai, stílusjegyei. A realista próza műfajai: regény, elbeszélés, novella. Martin Kukučín alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; a Rysavá jalovica, Keď báčik z Chochoµova umrie, Dom v stráni (részletek) művek elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel. Jozef Gregor-Tajovský portréja, életművének sokszínűsége, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében a Do konca, Mamka Pôstková, Na chlieb, Horký chlieb, Maco Mlieč művek alapján. Janko Jesenský alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében:Slnečný kúpeµ, Doktor, Pani Rajiková, Demokrati (részletek). Boľena Slančíková Timrava Tapákovci, Hrdinovia (részletek), Skon Paµa Ročku (részletek) műveinek elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel. | A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| A realista dráma - Jozef Gregor Tajovský: Statky- zmätky | A realista dráma értelmezése Jozef Gregor Tajovský Statky- zmätky (részletek) drámája alapján. A mű tematikai (szociális téma, gazdasági, anyagi érdekek), | Jozef Gregor Tajovský Statky- zmätky (részletek) drámája alapján a realista dráma dramaturgiai jellemzőinek bemutatása. |
| kompozíciója, stílusa. | Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása). | |
| A szlovák modernizmus - Ivan Krasko költészete | A szlovák modernizmus létrejöttének történelmi, esztétikai feltételei. Ivan Krasko portréja, költé- szetének stílusbeli sajátosságai (pl. impresszionizmus, szimbolizmus) és motívumai (magányélmény, szomorúság, az anya iránt érzett szeretet, természet, nemzet, költői vallomás) a Vesper Dominicae, Topole, Zmráka sa, Otcova rola, Baníci, Otrok, Kritikovi művek alapján. | A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| A szlovák irodalom 1918 és 1945 között - Ján Smrek és Emil Boleslav Lukáč költészete | Ján Smrek alkotói portréja. Stílusirányzatok a költészetében (szimbolizmus, dekadencia, vitalizmus, poetizmus). Költői program, életérzések (életöröm, optimizmus, dinamizmus), motívumok (a költészet több mint a kenyér, a szó ereje, sorsszerűség, varázslat, a világba vetett hit, a világ, mint egyenrangú partner), a képszerűség stíluseszközeinek felismerése értelmezése a Neslýchané és a Triumf művek alapján. Emil Boleslav Lukáč alkotói portréja. Stílusirányzatok a költészetében: neoszimbolizmus, parnasszizmus. Életérzések (bizonytalanság, nyugtalanság, biztonság), motívumok (társadalmi | A 20-as évek politikai, társadalmi helyzete - az irodalom fellendülése. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| problémák, a fasizmus kegyetlensége, falu -város ellentét, városi erkölcs), a képszerűség stíluseszközeinek felismerése értelmezése a Goethehof és a Taedium urbis művek alapján. | ||
| A szlovák irodalom 1918 és 1945 között - Jozef Cíger- Hronskýés Milo Urban prózája | Jozef Cíger-Hronský alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai. AJozef Mak c. regény elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemek; problematika (kisember), stílus; a mű elbeszéléstechnikája, nézőpontja, közlésformái, az expresszionizmus, a lirizált próza és az egzisztencionalizmus hatása a műre. Milo Urban alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai. A®ivý bič c. regény (részletek) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl. a biologizmus és az avantgárd megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség; problematika, stílus, a mű elbeszéléstechnikája, nézőpontja, közlésformái. | A művek elbeszéléstechnikája, nézőpontja, közlésformái. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| Lírizált próza - Margita Figuli, | A lírizált próza - esztétikai | A művekben felvetett kérdések |
| Frantiąek ©vantner | elvek, archetípusok. Margita Figuli alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai. A Tri gaątanové kone novella elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (szerelem - vagyon, ellenőrizhetetlen történelmi erők - keresztény etika, természeti jog), stílus. Frantiąek ©vantner alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai. A Malka című novella elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés- technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (szerelem - szenvedély, sorsszerűség), stílus. | etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| Az 1945 utáni szlovák líra - Milan Rúfus, Miroslav Válek | Milan Rúfus portréja, jellemző témák, motívumok, életérzések költészetében. AMurári, Zvony, Iba mlča» detstva c. művek értelmezése. Miroslav Válek portréja, | A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| jellemző témák, motívumok, életérzések költészetében. A Zabíjanie králikov, Zima, Nite, Dejiny trávy, c. művek értelmezése. | ||
| Az 1945 utáni szlovák regényirodalom - Dominik Tatarka, Peter Jaroą, Ladislav Ballek | Dominik Tatarka groteszk látásmódja, társadalombírálata a Démon súhlasu (részletek) regény alapján. Peter Jaroą: Tisícročná včela (részletek) -sok szempontú regényértelmezés. Ladislav Ballek: Pomocník (részletek) -sok szempontú regényértelmezés. A szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. | A kor történelmi-társadalmi háttere. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| A XX. századi szlovák dráma - Ivan Stodola | A szlovák dráma és színház a két világháború között. Ivan Stodola Joľko Púčik a jeho kariéra (részletek)c. művének értelmezése. A mű tematikai (kishivatalnok, hamis-jó cselekedet, szélhámosság, gőg), stílusa, hangneme. | Ivan Stodola Joľko Púčik a jeho kariéra (részletek)c. művének dramaturgiai jellemzői. A műben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. |
| Magyarországi szlovák irodalom - Pavel Samuel, Juraj Dolnozemský, Gregor Papuček, Alexander Kormoą, Imrich Fuhl | A magyarországi szlovákok intézményei, médiája. A nemzetiségi irodalom gyűjteményes kiadványai 1945 után. Pavel Samuel, Juraj Dolnozemský, Gregor Papuček, Alexander Kormoą, Imrich Fuhl alkotásainak jellemzői, témák (nemzetiségi sorskérdés, költői hitvallás, nyelv mint megtartó erő), motívumok (ősrégi dal, bátortalanság, jövőfelé tekintés, | Pavel Samuel, Juraj Dolnozemský, Gregor Papuček, Alexander Kormoą, Imrich Fuhl egy-egy további versének elemzése. |
| fájó szavak, ősz, a költészet minden, bilingvizmus, polifónia) és műfaji változatok életművükben; írásművészetük sajátosságai. Műismereti minimum: Pavel Samuel:Prastará pieseň, Juraj Dolnozemský: V rákosí, Gregor Papuček: Siroty, Jeseň, Alexander Kormoą: Polyfónia, Nové leto, Imrich Fuhl: Poézia, Čiernobiela mozaika; A régió, a település kulturális, irodalmi hagyományai. |
2.2. Értelmezési szintek, megközelítések
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| Témák, motívumok | Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. | Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. |
| Műfajok, poétika | A műnemek és műfajok felismerése. Alapvető versformák | Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásának vizsgálata. |
| felismerése. Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása. | Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb- rövidebb történeti folyamatban (pl. regény, dráma). A művek elbeszéléstechnikája, nézőpontja, közlésformái. Dramaturgiai jellemzők. A műben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. | |
| Korszakok, stílustörténet | A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban. | A szlovák irodalomtörténet/ művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. |
2.3. Általános témák
A szlovák nyelv írásbeli és szóbeli vizsgáin előforduló szövegek és az ezeken alapuló kommunikáció a következő témakörök valamelyikéhez hozzárendelhetők:
- Társadalmi trendek - korszakjellemzők, adózás, családpolitika, oktatáspolitika, foglalkoztatás. -Divatirányzatok - divatirányzatok a szórakozásban, öltözködésben, hajviseletben, lakberendezésben. -Szenvedélybetegségek - drogfüggőség, alkoholfüggőség, nikotinfüggőség, gyógyszerfüggőség, számítógép-és internetfüggőség, kóros játékszenvedély.
- Sportok - extrém sportok, téli sportok, vízi sportok, biciklis sportok, deszkás sportok, motorsportok, küzdősportok, ugrósportok.
- A hagyomány mint identitásteremtő elem - hagyományápolás, a népi hagyományokon és a vallási gyökereken alapuló éves ünnepkör szokásai, helytörténeti ismeretek, a magyar, az anyaországbeli és a nemzetiségi ünnepek jelentősége.
- Iskola és nevelés-oktatás - a magyar oktatási rendszer, érettségi vizsga, felvételi rendszer, főiskolák, egyetemek, tanulmányok folytatása külföldön (Szlovákiában).
-Szlovákia - Szlovákia földrajzi elhelyezkedése, gazdasága, turizmusa, természeti, kulturális öröksége. -Környezetvédelem - globális felmelegedés, hulladékgazdálkodás, környezetszennyezés, a természet megóvása, fenntartható fejlődés, tudatos fogyasztás, megújuló energiaforrások használatának támogatása, energiahatékonyság.
-Többségi nemzet, nemzetiség - nemzetiségvédelem, nemzetiségi jogok, a nemzetiségek kollektív jogai, anyaállam.
- Nyelvváltozatok - normatív nyelvváltozatok, területi nyelvváltozatok, társadalmi nyelvváltozatok.
- Felelősség - a szülők felelőssége a gyerekek felneveléséért, az idősekről való gondoskodás felelőssége, a munka elvégzésének felelőssége, a felelősség határa, kibújás a felelősség alól.
- Az európai élettér egységesedése - globalizáció, határon átnyúló együttműködések, regionális összetartozás, környezeti terhelés, elidegenedés, identitászavarok.
- Életen át tartó tanulás - a kultúrák közötti párbeszéd, a nemek egyenjogúsága, a vállalkozói szellem erősítése, nyelvtanulás, nyelvi sokszínűség, más népek és kultúrák iránti tolerancia és tisztelet, a helyes gyakorlatok kicserélése.
- Felsőoktatás, külföldön tanulás - érettségi, jelentkezés felsőoktatási intézménybe, nyelvtudás, ösztöndíj, nyári egyetem külföldön, diplomaszerzés külföldön.
- A média hatása a társadalomra - a médiaszövegek, mint a közösség kulturális képviselői, manipuláció, torzított kép a valódi életről, az átlagember védtelensége.
- Nemzetiségi érdekképviselet - nemzetiségi önkormányzatok, országos önkormányzatok, képviselők, képviselőtestület.
2.4. Fogalmak
Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| 240 perc | 15 perc | 240 perc | 20 perc |
| 100 pont | 50 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | NINCS | NINCS |
| A vizsgabizott- ságot működtető intézmény biztosítja | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. | A II. feladatlaphoz nyomtatott helyesírási szótár, egy- illetve kétnyelvű szótár (tíz vizsgázónként legalább egy példány) | Irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó. |
Nyilvánosságra hozandó tudnivalók
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | témakör- és tételcímek | NINCS | témakör- és tételcímek |
| Időpont | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 15 perc | ||
| 90 perc | 150 perc | ||
| I. feladatlap: Szövegértési feladatsor és köznapi szöveg alkotása | II. feladatlap: Műértelmező szövegalkotás: műértelmezés vagy összehasonlítás | Egy szlovák nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 50 pont | 40 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás. 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége: 15 pont | ||
| Íráskép: 2 pont | |||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a megoldásra 90 perc áll rendelkezésére. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A II. feladat megoldására 150 perc áll rendelkezésre. A megoldáshoz helyesírási szótár, illetve egy- illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.
Az írásbeli feladatlap formai jellemzői
Az írásbeli vizsga első része egy köznapi szöveg értését és egy köznapi szöveg alkotását várja el. Eszerint tartalmaz egy szövegértési feladatsort, valamint egy köznapi szövegalkotási feladatot, amely lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása.
Az írásbeli vizsga második része egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése - a vizsgázó választása szerint.
A vizsgázó az I. feladatlapon nem választhat a kijelölt feladatok közül, a II. feladatlapon viszont igen. A II. feladatlapon jelzi a választását. Ha az elkezdett feladat helyett másikat választ, akkor az általa érvénytelennek tekintett írásművet át kell húznia.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértésifeladatsor
A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő), körülbelül 500-800 szó terjedelmű szöveg. A téma, a műfaj, a kommunikációs résztvevők, a szöveg tervezettsége szempontjából kötöttsége nincs.
A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:
■ azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
■ összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
■ a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
■ a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
■ a szöveg visszaépítése (pl. vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában). Köznapi szövegalkotási feladat
A vizsgázó egy köznapi szövegalkotási feladatot old meg az alábbi két választási lehetőség közül. A feladat megoldásának elvárható terjedelme 1/2 - 1 oldal, azaz 75-150 szó.
A feladat a következő lehet:
■ 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás valamely közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben.
■ Gyakorlati szöveg alkotása adott műfajban, témában, esetleg adott kommunikációs tényezőkkel. A szöveg műfajai a következők lehetnek: motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél), kérvény; hozzászólás, felszólalás, vitaindító, ajánlás, méltatás; szórólap szövege.
A feladatkiírás tartalmazhat gondolatébresztő szöveget, szövegrészletet. A feladatlap közli a konkrét feladatnak megfelelő tartalmi, műfaji, nyelvi, formai kritériumokra kapható részpontszámokat.
II. Műértelmező szövegalkotás
A vizsgázó két különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 2-4 oldal (azaz 300-600 szó). A választható feladatok a következők lehetnek:
A) Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása.
B) Két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.
Mindkét feladat bázisszövege szlovák nyelvű irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli szlovák alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe,jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje).
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi szlovákok kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét. A vizsgázó teljesítményének értékelését nem befolyásolhatja sem az, ha az értékelők személyes értékítélete eltér a feladatban tárgyalt probléma, kérdés, jelenség általánosnak tekinthető megítélésétől, sem az, ha a vizsgázó véleménye eltér az általánosnak tekinthető megközelítéstől. A javító tanár mindegyik feladatban javítja a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat a központi javításiértékelési útmutatóban közölt hibatípusok szerint. A végső minősítésben értékeli az egész dolgozat helyesírását és írásképét.
I. Szövegértés és köznapi szövegalkotás
Szövegértésifeladatsor javítása, értékelése
A szövegértési feladatsor értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladatsor maximális pontértéke 40 pont. Az elfogadható válaszok tartományát, valamint az adható részpontokat a javítási-értékelési útmutató közli. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
Köznapi szövegalkotási feladat javítása, értékelése
A szövegalkotási feladat értékelése központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A feladat maximális pontértéke 10 pont. A javítási-értékelési útmutató közli a feladatnak megfelelő, elvárt tartalmi, műfaji, nyelvi, formai elemekért adható részpontszámokat. A javító tanár az elfogadott tartalmi és formai elemeket pipával jelzi. A javító tanár a dolgozaton feltünteti a részpontszámokat, valamint az elért összpontszámot.
A szövegértés és köznapi szövegalkotás (I. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértési feladat | 40 pont |
| Szövegalkotási feladat | 10 pont |
II. A műértelmező szövegalkotás javítása, értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli. Jónak minősíthető elem a tartalmilag helytálló, indokolható megfigyelés, következtetés, megállapítás.
Értékelni a feladatban csak a választható két téma egyikéről szóló dolgozatot lehet. Ha a vizsgázó egynél több témát old meg, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat a központi javítási és értékelési útmutatóban közölt javítási módok szerint.
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szövegszerkezet, a stílus és a nyelvhelyesség értékelésének pontszámait - a vizsgaleírásban és a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotási feladat (II. feladatlap) értékelésének pontértékei:
| Műértelmező szövegalkotási feladat | Tartalmi minőség | 25 pont | |
| Nyelvi minőség | Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | ||
| Nyelvhelyesség | 5 pont | ||
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
Tartalom - a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint.
Szövegszerkezet - a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás - a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével.
Az idézetekben elkövetett helyesírási hibák is a központi javítási és értékelési útmutatóban szereplő jelölések és súlyozás szerint javítandók, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Az emlékezetből idézett szövegek hibáit javítani kell, de nem kell beszámítani a hibák közé.
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint kétszer 1 pont adható.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértés és köznapi szövegalkotás | Szövegértés | 40 pont |
| Szövegalkotás | 10 pont | |
| Műértelmező szövegalkotás | Tartalmi minőség | 25 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont | |
| Helyesírás | 8 pont | |
| Íráskép | 2 pont | |
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még belefér a felelési időbe.)
A szóbeli vizsga egy szlovák nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll.
A meghirdetett szlovák nyelv és irodalom tételsor 20 szlovák nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból és nyelvből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
Az egyes tételekhez legalább egy-egy feladat tartozik.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a feladatkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára a szaktanár 20 altételt jelöl ki. Minden altétel kb. 200 - 250 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció, lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25 %-a a magyarországi szlovákok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára a szaktanár 20 altételt állít össze. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ.
Az altételt a szlovák nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon. A vizsgáztató tanár a tétellel kapcsolatos kiegészítő kérdéseket tehet fel.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható irodalomból összesen 25 pont, szlovák nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - szlovák nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | ||
| 240 perc | 20 perc | ||
| Feladatsor | Feladatkifejtés | ||
| Szövegértési és nyelvi- irodalmi műveltségi feladatsor | Szövegalkotási feladatok: műértelmező szöveg és reflektáló szöveg | Egy szlovák nyelvi tétel feladatának kifejtése | Egy irodalmi tétel feladatának kifejtése |
| 40 pont | 50 pont | 10 pont | 25 pont |
| Helyesírás: 8 pont | A kifejtés nyelvi minősége | ||
| Íráskép: 2 pont | 15 pont | ||
| 100 pont | 50 pont | ||
Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgázó egyetlen feladatlapot kap, a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. A feladatok megoldására 240 perc áll rendelkezésre.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsga egy feladatlapja három feladatot tartalmaz: egy szakszöveg-értési és hozzá kapcsolódó, a szaktárgyi tudást mérő szövegértési, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, valamint két különböző szövegalkotási feladatot.
Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy irodalmi vagy nyelvi témájú szöveghez kapcsolódik (pl. esszé, értekezőpróza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete).
A feladatsor egyrészt a szöveg értését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el (pl. fogalmak felismerése, azonosítása, definíciója, alkalmazása különböző szövegekre; különböző történeti, műfaji, tematikus, motivikus összefüggések feltárása; műismeret; a vizsgálandó szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási jellemzői). A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.
Szövegalkotási feladatok
A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
A szövegalkotási feladatok a következők:
■ Egy mű adott szempontú elemzése, értelmezése, értékelése (a továbbiakban: műértelmező szöveg).
■ Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása: reflektálás egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre (a továbbiakban: reflektáló szövegalkotási feladat).
A feladatok mindegyike szövegbázisú (pl. irodalmi mű, műrészlet; rövid felvezető idézetet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként).
A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 2-4 oldal (300-800 szó).
A reflektáló szöveg elvárt terjedelme 1-3 oldal (150-450 szó).
A műértelmező feladat bázisszövege irodalmi alkotás (lírai, szépprózai, vagy drámai mű, illetve annak részlete). Az akár magyarországi, akár azon kívüli szlovák alkotóktól származó művek választhatók bármely korszakból, stíluskorszakból, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete.
Lehetőség szerint legalább az egyik feladatnak a magyarországi szlovákok kultúrájához kell kapcsolódnia.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A javító tanár a vizsgaleírásban közölt értékelési szempontok és a javítási-értékelési útmutató alapján minősíti a vizsgázó teljesítményét.
A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit. Az ettől eltérő minden bizonyíthatóan jó megoldás is elfogadható, nem elvárás továbbá a javítási-értékelési útmutató szakmailag pontos nyelvének használata. A javító tanár az egyértelműen jónak minősített tartalmi elemeket pipával jelöli.
A javító tanár jelzi a feladatban a szerkezeti, stílusbeli, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a műértelmező feladat értékelésének tartalmi pontszámát, valamint a szöveg szerkezete, stílusa és nyelvhelyessége értékelésének pontszámait a javítási útmutatóban közölt hibajelölési módok, kritériumok és pontszámok figyelembevételével.
A reflektáló szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése
A javító tanár által megállapított pontszám jelzi a reflektáló feladat értékelésének tartalmi, szerkezeti, nyelvi pontszámait a következő kritériumok szerint:
Tárgyi tudás, általános tájékozottság
Problémaérzékenység, gondolatgazdagság
Gondolatmenet, szövegfelépítés
Nyelvi igényesség
A két szövegalkotási feladat értékelésének szempontjai és pontértéke:
| Műértelmező szöveg 30 pont | Tartalom | 15 pont |
| Szövegszerkezet | 5 pont | |
| Stílus | 5 pont | |
| Nyelvhelyesség | 5 pont | |
| Reflektáló szöveg 20 pont | Tartalom | 5 pont |
| Problémaérzékenység | 5 pont | |
| Gondolatmenet | 5 pont | |
| Nyelvi igényesség | 5 pont |
Tartalom - adható összesen
- a műértelmező szövegre 15 pont,
- a reflektáló szövegre 5 pont
a bázisszöveg és feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának (problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás) szerint.
Szövegszerkezet - adható összesen 5 pont a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint.
Stílus - adható összesen 5 pont a nyelvi regiszter, a stílus, a szókincs szerint.
Nyelvhelyesség - adható összesen 5 pont a köznyelvi normának való megfelelés szerint.
A helyesírás és az íráskép minősítése
Helyesírás -a helyesírási normának való megfelelés szerint; a súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével-
Íráskép - a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint.
Az írásbeli dolgozat pontszámainak összesítése
| Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont |
| Műértelmező szövegalkotási feladat | 30 pont |
| Reflektáló szövegalkotási feladat | 20 pont |
| Helyesírás | 8 pont |
| Íráskép | 2 pont |
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli vizsga egy szlovák nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése.
A meghirdetett szlovák nyelv és irodalom tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll. A nyelvi és az irodalmi tételek egymástól elkülönülő tételsorokat alkotnak.
A nyelvi és az irodalmi tételsorban irodalomból is és nyelvészetből is legalább 6 tételt módosítani kell az előző vizsgáztatási időszakhoz képest.
A vizsgázó a következő segédeszközöket használhatja a felkészüléshez és a tételkifejtéshez: irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album). A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok - a témák sajátosságait figyelembe véve - lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint a vizsgázónak lehetősége legyen a megadott időkeretben a sikeres felkészülésre és a tétel kifejtésére.
Nyelvi altételsor
A vizsga során azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altétel kb. 250-300 szó terjedelmű szövegből és a hozzá kapcsolódó feladatokból áll. (nyelvi transzformáció lexikai, stilisztikai feladat stb.) A nyelvi altételek 25%-a a magyarországi szlovákok nyelvével, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával, kisebbségpolitikájával stb. kapcsolatos szövegeket tartalmazzon.
Irodalmi altételsor
A szóbeli vizsgára 20 altételt kell kijelölni. Minden altételhez két feladat tartozik, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az altételt a szlovák nyelv és irodalom részletes követelményeiben felsorolt műhöz, vagy annak egy részletéhez kapcsolódó feladatok alapján kell a vizsgázónak önállóan kifejtenie. Legalább két altétel a magyarországi szlovákok irodalmával kapcsolatos feladatokat tartalmazzon.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a szlovák nyelvi felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.
A vizsgateljesítmény értékelése az alábbi értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.
Tartalmi minőség - adható: irodalomból összesen 25 pont; szlovák nyelvből összesen 10 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
- Tárgyi tudás
- Szövegismeret, szövegértés
- Feladatmegoldó képesség
- Gondolatgazdagság
- Önálló vélemény
- A feladat kifejtettsége
Nyelvi minőség - adható a két feleletre összesen 15 pont a következő kritériumok mérlegelésével:
- Rendszerezés, lényegkiemelés
- Logikus gondolatmenet
- Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
- Megfelelő szókincs, szóhasználat
- Érthető előadásmód
A szóbeli vizsgarész pontszámainak összesítése
| Tartalmi minőség - irodalom | 25 pont |
| Tartalmi minőség - szlovák nyelv | 10 pont |
| Nyelvi minőség | 15 pont |
"
38. Az R. Mellékletének Podrobné poziadavky maturitnej skúsky zo slovenskej vzdelanosti fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
39. Az R. Mellékletének Podrobné poziadavky maturitnej skúsky zo slovenského jazyka a literatúry fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
40. Az R. Mellékletének SZLOVÉN NÉPISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"SZLOVÉN NEMZETISÉGI NÉPISMERET
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
1. Történeti ismeretek
A vizsgázó ismerje a magyarországi szlovén nemzeti közösség történetének alapvető jellemzőit. Ismerje Szlovénia történelmének sorsfordulóit, jelenkori társadalmának alapvetéseit. Ismerje az anyaország és a hazai szlovénség története közötti lényeges összefüggéseket. Ismerje meg a Kárpát-medence népei együttélésének néhány meghatározó történeti jellemzőjét.
2. Néprajzi ismeretek
A vizsgázó ismerje a szlovén nemzetiség tárgyi hagyatékát és azok értékét.
Ismerje a szlovén nemzetiség hagyományait és szokásrendszerét, szemléltesse a szokásrendszer változását, valamint megvilágítani a hagyományok, a szokásrendszer megtartásának jelentőségére a globalizáció korában.
Múzeumokból, néprajzi gyűjteményekből, a szlovén Rába-vidék és a szomszédos Prekmurje/Goričko íróinak munkáiból, irodalmi forrásokból, elbeszélésekből gyűjtsön információkat a szlovén nemzetiség múltbeli és jelenkori életmódjáról, hétköznapjairól, ünnepeiről; szemléltesse a változások okait.
Elemezze a médiák, különösen a nemzetiségi médiumok a szerepét a nemzetiségi közösség értékeinek fenntartásában.
3. Földrajzi ismeretek
A vizsgázó ismerje a magyarországi szlovén Rába-vidéken élő szlovének településeinek földrajzi, domborzati jellemzőit, hagyományos és átalakuló településszerkezetüket.
Mutassa be magyarországi szlovének a - földrajzi környezetből adódó - életviszonyainak jellemzőit az elmúlt századokban és a politikai rendszer változása óta eltelt évtizedekben. Mutassa be a területek magyarországi szlovén Rába-vidék gazdaságföldrajzát, s annak változásait. Soroljon fel néhány lehetséges alternatívát a jelenkori a gazdasági fejlődéshez.
4. Társadalmi ismeretek
Ábrázolja a magyarországi szlovénség szociológiai jellemzőit.
Mutassa be a szlovének irányító szervezeteit, a közösségi szerveződéseket és azok szerepét, működésük jelentőségét.
Tárja fel az egyén lehetőségeit a szlovén nemzeti közösséghez tartozás megélésére, az önazonosság kifejezésére.
5. A szlovén nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek
Ismerje és tárja fel a magyarországi szlovének nyelvi fejlődésére ható társadalmi, politikai tényezőket, azok negatív hatását a nyelvállapotra.
Mutassa be a tájnyelvnek a szlovén közösség identitásának megőrzésében betöltött szerepét. Mutassa be a Rába-vidéki szlovén nyelv jellemzőit összehasonlítva az anyaországi szlovén Prekmurje nyelvjárásának jellemzőivel.
Tárja fel a Rába-vidéki nyelvjárás települési és familiáris nyelvváltozatainak egyes hangtani és szókészlettani különbözőségeit.
Ismerje a Rába-vidéki nyelvjárás írott nyelvi emlékeit és mutasson be egy, a Rába-vidéki nyelvjárásban íródott szabadon választott dokumentumot.
6. A szlovén nemzetiség épített környezete
Mutassa be a magyarországi szlovén nemzetiség épített környezetének sajátos jellemzőit.
Ismertesse az épületek formai jellemzőit és funkcionális jegyeit, értelmezze azok egymásra gyakorolt hatását.
Állítson össze projektet a Rába-vidéki szlovének építészeti örökségének megmentésére.
7. A szlovén nemzetiség zene- és tánckultúrája
Mutassa be a magyarországi szlovének ének-, zene- és tánckultúráját.
Keressen kapcsolatokat a hazai szlovénség hagyományai, ünnepei, valamint zenéje, tánckultúrája között.
Ismerje és mutassa be az identitás megőrzésében fontos szerepet játszó kulturális csoportokat és azok munkáját.
8. Nemzetiségpolitikai ismeretek
A vizsgázó ismerje az anyaország, Szlovénia nemzetiségi politikáját és annak hatását a magyarországi szlovénség helyzetére.
Ismerje Magyarország és Szlovénia nemzetközi/ jószomszédi kapcsolatainak sajátosságait és azok hatását a szlovén nemzetiségre.
A vizsgázó ismertesse a nemzetiségpolitikai törvénykezés alakulását, mutassa be hatását a szlovén nemzetiségre.
Ismertesse és értékelje a települési nemzetiségi önkormányzatok és az Országos Szlovén Önkormányzat működését, a jelen kori nemzetiségi szervezetek vezetőinek munkáját a szlovénség megmaradásáért.
Ismerje és értékelje az intézményesített nemzetiségi nevelés és oktatás hatását a nemzeti közösséghez tartozókra.
Mutassa be a Magyarországi Szlovének Szövetsége szervezetét, munkásságát. Mutassa be és értékelje a nemzeti öntudat fenntartását szolgáló programokat. Tervezzen egy - a kor szórakozási igényeinek megfelelő - hagyományőrző programot.
B) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
1. Történeti ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 1.1 A Rába-vidéki szlovénség eredete, megjelenése a Kárpát- medencében | Alapvető ismeretek a Rába-vidéki szlovénség eredetéről. Betelepítésük a 12. sz. során a történelmi Magyarország nyugati határán húzódó Rába és Mura közötti területekre. A Rába-vidéki szlovénség helyzete és sorsának alakulása a Magyar Királyság társadalmában. | A szlovénség megjelenése a 6. sz. második felében a Rába és a Dráva közötti területen. Pribina fejedelemsége Alsó Pannóniában (847-861) - Zalavár. Cirill és Metód szerepe a szláv népek írott nyelve és az ábécé kialakításában, a kereszténység terjesztésében. A középkor történelmének alakulása, a magyarországi szlovének helyzetének változásai. A 11. sz. a Rába és a Mura közötti terület magyar királyi birtok. Közigazgatásilag Vas-vármegyéhez tartozik. A szlovének lakta vidék a Tótság. |
| 1.2 A Rába-vidéki szlovénség közösséggé szerveződésének fontosabb állomásai, | A Rába-vidéki szlovénség közösségi együttélési formái és azok változásai. | 1183: A szentgotthárdi apátság megalapítása, ennek szerepe a szlovén települések létrejöttében. |
| kapcsolatrendszere | A Szentgotthárd környéki szlovén községek létrejötte a 13. és 16. század között. A szlovén népcsoport életmódjának, értékrendszerének ismerete a történelmi változások során. Kisparaszti gazdálkodás, föld nélküli zsellérek, idénymunka a magyarországi majorokban. | A két nagybirtokhoz tartozás (Batthyány és egyházi) hatása az itt élő szlovének életmódjára, nyelvjárásuk alakulására, gazdasági és szociális fejlődésükre. Török harcok és sarcok a Rába- vidéki falvakban. Az 1664-es szentgotthárdi csata eseményeinek ismerete. Az 1867-es kiegyezés negatív hatása a szlovén nemzetiségre, magyarosítási törekvések felerősödése. |
| 1.3 A nemzetiséggé válás története és alakulása a jelenkorig | A politikai tényezővé válás ismertetése. A trianoni egyezmény következményei. A Magyarországon maradt szlovének: "Rába-menti szlovének" (porabski Slovenci) és a "Rába-mente" (Porabje) elnevezése. A Rába-vidéki szlovének tömeges kivándorlása a nagy gazdasági válság idején. Családok kitelepítése az 1950-es évek elején. Kivándorlás 1956-ban. | 1918: A magyarországi szlovének nemzeti öntudatra ébredése. Párizsi békekonferencia: a mai Rába-vidéki szlovének önálló történelmi útra lépése. A vidék helytelen magyar elnevezése a "Vendvidék", lakossága a "vendek". II. világháború után: A "Vend- vidék", "vendek" kifejezés törlése Vas megye Tanácsa által határozatilag 1981 -ben. |
| 1.4 Az anyaország története és a hazai szlovén nemzetiség sorsfordulói | Összefüggések az anyaország, különösen is a szlovén Rába- vidékkel határos terület: a Mura- vidék története és a hazai szlovénség története között. A protestantizmus kultúrtörténeti szerepe: az első Murán-túli könyvek megjelenése a 18. sz. kezdetén prekmurjei szlovén irodalmi nyelven. Használatuk a 20. század első évtizedéig. Jelentőségük a magyarországi szlovének nemzeti öntudatának megőrzésében. | A protestantizmus egyházi és kultúrtörténeti szerepe. 1848: a forradalom éve a szlovéneknél. Az osztrák-magyar monarchiához tartozás. A nemzetek önállósodási törekvései. Az "Egyesült Szlovénia" programja. A jugoszláv népek függetlenségi törekvései. Jugoszlávia szétesésének okai. A szlovén önállóság kikiáltása. Háború Szlovéniáért. A Szlovén Köztársaság, mint önálló állam kialakulása; kapcsolatai Magyarországgal, a magyarországi szlovének szervezeteivel. |
| 1.5 A szlovén nemzetiség regionális történetének jellemző fejlődési vonulatai | A szlovénség történetére vonatkozó források. A nemzeti tudat elmélyülése a két világháború között. A Szent MohorTársulat könyveinek | Vas vármegyéhez (tótsági járáshoz) tartozás. Közigazgatásilag 1920 után Szentgotthárd-muraszombati járás, majd a szentgotthárdi járás része. |
| elterjedése - ismerkedés a szlovén irodalmi nyelvvel. | Népiskolák létrejötte, hatásuk a szlovén nemzetiségre. A 20. század történelmi sorsfordulói, hatásuk a szlovén nemzetiség életére. Szentgotthárd iparosodása, a munkaerőpiac változásai, és ezek hatása a Rába-vidéki szlovén közösségekre. |
2. Néprajzi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 2.1. A szlovén nemzetiség tárgyi kultúrája, hagyatéka | A szlovén nemzetiség tárgyi hagyatéka. Jellegzetes munkaeszközök bemutatása a közösségre jellemző értékek szemszögéből. A Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum Szentgotthárd szlovén gyűjteménye, a Kühár Emlékház Felsőszölnök etnográfiai gyűjteménye és a Vasi Skanzen szlovén háza | Régi mezőgazdasági eszközök, azok elnevezése és használata. A fazekas- és szövésmesterség, a tökmagsajtolás munkafolyamatai, szerszámai, termékei. Téli elfoglaltságok (kukoricafosztás, tökmagköpesztés, tollfosztás, fonás, kötés, kosárfonás, virágkötés stb.). |
| 2.2 A szlovén nemzetiség szokásrendszere | A szlovénség családhoz, helyi közösségi élethez, vallásgyakorláshoz kapcsolódó szokásrendszere. Az emberi élet sorsfordulóihoz kapcsolódó szokások: keresztelő, lakodalom, temetés. A naptári év szokásai: karácsony, újév, háromkirályok, húsvét, pünkösd. Néphagyományok: farsangi szokások, kiemelten a rönkhúzás, mint a magyarországi szlovének egyik leglátványosabb dramatikus népszokása. A hagyományőrzés mai színterei; összehasonlítás: a múlt és jelen tradíciói a társadalmi élet változásainak függvényében. | Egy szlovén család egy napja fa múlt század első felében. Tavaszi szokások (Pünkösd, búcsú). A magyarországi szlovének lakodalmi szokásai a múlt század 70- es éveinek végéig. A szlovének gasztronómiai öröksége: hétköznapi ételei, ünnepnapok ételei. A népszokások fenntartása napjainkban: lucázás, betlehemezés, korbácsolás, újévi, húsvéti, téli elfoglaltságok. |
| 2.3 A média és a hagyományápolás | A tárgyi hagyaték és a szokások, közösségi ünnepek megjelenése az írott és elektronikus médiában. Porabje c. újság, Szlovén naptár. AMoja Slovenija határon túl élő szlovének lapja magyarországi szlovénekről szóló írásai Szentgotthárdi Szlovén Rádió; A Mura-Rába TV Bepillantó című | A média szerepe a szlovén nemzetiség hagyományos értékeinek fenntartásában. A tárgyi hagyatékok és a szokások, közösségi ünnepek megjelenése az írott és elektronikus médiában. Porabje c. újság, Szlovén naptár, A Moja Slovenija határon túl élő szlovének lapja magyarországi szlovénekről szóló írásai |
| adásainak szerepe a szlovén Rába- vidék programjainak megismertetésében A MTVA Slovenski utrinki c. szlovén nemzetiségi műsora | Szentgotthárdi Szlovén Rádió; A Mura-Rába TV Bepillantó című adásainak szerepe a szlovén Rába- vidék programjainak megismertetésében A MTVA Slovenski utrinki c. szlovén nemzetiségi műsora | |
| 2.4 A hagyományápolás szerepe az egyén közösséghez való tartozásának erősítésében | A néprajzi hagyaték: a család, a falu hagyományai régi családi fotók, nagyszülőkkel, falubeli öregekkel való beszélgetés alapján. | A Magyarországon élő nemzetiségek: a 13 elismert őshonos nemzetiség szlovének és más etnikai csoportok (németek, romák) a lakóhelyen. A magyarsággal való együttélésből eredő kölcsönhatások (gazdasági, nyelvi, kulturális). Interferenciák a nyelvben. |
3. Földrajzi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 3.1 A szlovén nemzetiség települései hazánkban | A szlovénség hazai településszerkezeti sajátosságai: aprófalvas sajátosság, agyagos dombhátak, magas erdősültség, rét- és gyepterület, savanyú, mészszegény talaj, szerény terméshozamok. | A települések kialakulása a történelem során. |
| 3.2 A településföldrajzi viszonyok hatása a szlovén nemzetiség életmódjára | A település-földrajzi adottságokból fakadó életviszonyok. A terület alacsony népességeltartó képessége. Jobbágyi, kisparaszti életmód. Zsellérek, idénymunkások. | A vidék földrajzi fekvése, periférikus helyzete, határok (szlovén, osztrák) közé való beékelődés; A "határmentiség", határsáv-jelleg következményei a lakosság életére és történelmének alakulására. A domborzati viszonyok és ezek hatásai. A települések elhelyezkedése a déli lankákon. Erdővel borított, lakatlan északi lankák. Szórványtelepülések kialakulása Nyugat-Magyarországon szlovén hatásra. |
| 3.3 Gazdaságföldrajzi meghatározottságok a szlovén nemzetiség életében | A hazai szlovénség gazdasági kapcsolatai. A jelentőséggel bíró mezőgazdasági ágazatok és a kézműipar a múltban. Gyümölcstermesztés, pálinkafőzés, tökmagolaj -sajtolás, fazekasság, szövés. Állattenyésztés. Borjú- és sertéshússal kereskedés Ausztriában. Gombakereskedés, erdei termékek | Paraszti önellátó gazdálkodás. Jellegzetes termelési mód a bakhátas szántás. Vasúti pálya építésének terve Szentgotthárd és Muraszombat között 1907-ben. A terv meghiúsulása a földtulajdonosok tiltakozása miatt; majd megismétlődése az 1990-es |
| (fenyőtoboz, tölgyfagubacs) értékesítése. Szakszövetkezeti gazdálkodás a 60-as, 70-es években: állattenyésztés, erdei termések gyűjtése, fakitermelés. A kétlakiság (munkavállalás a szentgotthárdi gyárakban és gazdálkodás a meglévő földeken) mint gazdasági fejlődési tényező és a szlovén településeken élők életmódja átalakulásának okozója | években. A térség gazdasági helyzetének alakulását pozitív, a természeti értékeket negatív módon befolyásolná. Negatív hatása a szlovénség megmaradása szempontjából (fiatalok elvándorlása). | |
| 3.4 A földrajzi helyzet és a nemzetiség távlatai | Modellek és alternatívák a szlovén nemzetiség számára. Őrség-Rábavidék tájvédelmi terület kettős hatása: iparosítás visszaszorítása, turizmus és biotermesztés elősegítése. | PHAR projekt. Euroregio-Nyugat- Pannon régió. |
4. Társadalmi ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 4.1 A szlovénség szociológiai ismérvei | A hazai szlovénséghez tartozók alapvető jellemzői; közösségi kapcsolatait meghatározó ismérvek: az emberek szociális helyzete és problémái, a munkához, közösséghez, nemzeti hovatartozás kérdéséhez való viszony, a család, családi közösség szerepe az egyéniség életére és a nemzeti közösség sorsára. | Rossz természeti adottságú földek - nehéz megélhetés. Elhelyezkedési gondok az 1960-as évek közepéig, majd a rendszerváltás után. Mezőgazdasági idénymunka a 20. század folyamán Magyarországi majorságok, mezőgazdasági nagyüzemek területén végzett, és külföldi idénymunkák (Ausztria és Szlovénia az elmúlt évtizedeken) régen és ma. Az iparosítás visszaszorításából fakadó munkanélküliség. A paraszti gazdálkodás visszafejlődése felvásárlási gondok miatt. Demográfiai változások: népességcsökkenés, a lakosság elöregedése és ezek okai. |
| 4.2 A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái | A közösségek funkciói. A közösségi kapcsolatok. A szlovén nemzetiséget erősítő kisközösségi szerveződések funkciói, jellemzői. Közösségek a mai szlovén településen, ezek hagyomány- és értékőrző szerepe. | Testvérkapcsolatok kidolgozására irányuló projekt. |
| 4.3 Az egyén helye a szlovén kisebbségi közösségben | Az egyén lehetőségeinek feltérképezése és bemutatása a szlovén népcsoporthoz való tartozás | Az identitásvállalás jellemző magatartásformái: az anyanyelv megőrzése, tudatos ápolása, a |
| megélése szempontjából: anyanyelv és kultúra ápolása, fejlesztése. | szokások, hagyományok ápolásában való részvétel. |
5. A szlovén nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 5.1 A szlovén nemzetiség nyelvi fejlődésére ható tényezők | A hazai szlovénség nyelvét, a használt nyelvi változatok alakítását befolyásoló alapvető tényezők: kétféle birtokhoz, illetve egyházközséghez való tartozás. | A nyelvjárás sajátos fejlődésének történelmi és egyháztörténeti okai. |
| 5.2 A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe | A tájnyelv szerepe az identitás megőrzése szempontjából. A Rába- vidéki tájnyelv mint a Mura-vidéki szlovén nyelvjárás egyik változata. Küzmics István, a jelentős Mura- vidéki szlovén író, pedagógus, bibliafordító. | A köznyelv, az államnyelv és a tájnyelv összefüggésében ható tényezők számbavétele: nyelvhasználat a családon belül és kívül. A szlovén nyelv otthon és az iskolában. A nemzetiségi nyelvhasználat lehetőségei. Az anyanyelv tanulásának jelentősége. |
| 5.3 A szlovén nemzetiség beszélt nyelvének jellemzői | Nyelvi változatok jellemzőinek bemutatása az anyanemzet nyelvével történő összehasonlításban: a Rába- vidéki szlovén tájszólás a szlovén nyelv része, a felsőszölnöki és apátistvánfalvi nyelvjárás főbb ismertetőjegyei. | A helyi nyelvjárás legfontosabb morfológiai és szintaktikai jellemzői. |
| 5.4 A szlovén nemzetiség írott nyelvi emlékei | A hazai szlovénség írásos emlékei: Kossics József és Pável Ágoston tevékenysége. Drávecz Alajos néprajzi írása, Teleki Vendel: Rönkhúzás, Pavlics Irén: Ajándékkérés, Szlovén háznevek c. anyagok. Rába-vidéki szlovén alkotók: Mukics Ferenc, Irena Barber, Holecz Károly, Mukics Dusán Szlovén prekmurjei nyelvjárásban író alkotók műveinek ismerete: Feri Lainąček, Milan Vincetič | Egy szabadon választott nyelvi dokumentum bemutatása. Kossics József irodalmi és néprajzi munkássága. Pável Ágoston író, néprajzkutató és muzeológus tevékenysége. Jelenkori kutatások: Vilko Novak, M. Kozár Mária, dr. Eperjessy Ernő, Mukics Ferenc, Hirnök Katalin, Krajczár Károly. Rába-vidéki szlovén alkotók: Mukics Ferenc, Irena Barber, Holecz Károly, Mukics Dusán Szlovén prekmurjei nyelvjárásban író alkotók műveinek ismerete: Feri Lainąček, Milan Vincetič Műértő elemzések készítése. |
6. A szlovén nemzetiség épített környezete
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 6.1 A szlovén nemzetiség építészeti kultúrája | A hazai szlovénség lakókörnyezetének, közösségi célokra szolgáló épületek a múltban és jelenben. A szlovén települések jelentősebb épületei. | A Rába-vidéki szlovén települések alapformája. A füstös konyha A régi konyha berendezése, régi konyhai eszközök, azok használata és nyelvjárási neve. A lakószoba és tisztaszoba hagyományos berendezése. |
| 6.2 Sajátos vonások a szlovénség által használt épületekben formai-stílusbeli és funkcionális szempontból | Az építészet formái és funkcionális jegyei, eszközei, azok kapcsolatának értelmezése. A régi parasztházak alaprajza. A lakóház és a gazdasági épületek elrendezése a telken. | A Szlovén-vidék népi építészetének jellemzői. Jellemző díszítőelemek és ezek összefüggései a vallással és hiedelemvilággal. |
| 6.3 A szlovén nemzetiség építészeti örökségének ápolása | A hazai szlovénség lakáskultúráját reprezentáló boronafalú ház és gazdasági épületek a szombathelyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Kühár Emlékház és annak néprajzi gyűjteménye Felsőszölnökön. | |
7. A szlovén nemzetiség zenéje és tánckultúrája
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 7.1 A hazai szlovénség szokásai és a zene-, tánckultúra kapcsolata | Az éneklés, a hangszeres zene és a tánc jellegzetességei, hagyományai és mai gyakorlata a szlovén nemzetiség körében. | |
| 7.2 Hagyományőrzés és a jelen követelményei a hazai szlovénség zenekultúrájában | A hagyományőrzés és a jelenkor igényeinek megfelelő szórakoztatás megvalósításának a lehetőségei. | |
8. Nemzetiségpolitikai ismeretek
| TÉMÁK | VIZSGASZINTEK | |
| Középszint | Emelt szint | |
| 8.1 A nemzetiségpolitika jogszabályi keretei | A nemzetiségpolitikai törvénykezés alakulásának és hatásának ismertetése és elemzése az elmúlt ötven évben. Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. | |
| 8.2 A nemzetiségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata | A szlovén nemzetiséghelyi és országos önkormányzatainak működése. | |
| 8.3 A szlovén nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe a szlovének önazonosságának fenntartásában | Az önazonosság fenntartását szolgáló programok: A Települési Szlovén Nemzetiségi Önkormányzatok és Országos Szlovén Önkormányzat, a Magyarországi Szlovének Szövetsége nemzetiségi önazonosság-tudat erősítését szolgáló és a nyelvi, kulturális értékek őrzésére és átörökítésére alkalmas programjai bemutatása, végrehajtásának értékelése. | |
| 8.4 A parlamenti szószólói | A szlovén nemzetiség történelem adta helyzetéből eredő összekötő és | |
| státus szerepe és a nemzetiségre gyakorolt hatása A szlovén szószóló mint "önálló jogi intézmény". | közvetítő szerepe Szlovénia és Magyarország gazdasága és kultúrája között. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| I. Tartalom | |
| a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése | 30 pont |
| b) a téma újszerű megközelítése | 10 pont |
| c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak | 5 pont |
| megjelenítése | |
| II. A projektkészítés folyamata | |
| a) a projekt fázisainak megjelenítése | 5 pont |
| b) az egyéni kutatómunka megjelenítése | 15 pont |
| III. Forma | |
| a) nyelvi megformáltság | 8 pont |
| b) szerkezet, végső megjelenítés minősége | 7 pont |
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Nemzetiségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Szlovén nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| A projekt bemutatása - összesen 20 pont | |
| - a projektmunka lényegre törő összefoglalása | 7 pont |
| - prezentációs technika, előadásmód | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| - szemléltetés | 3 pont |
| A szóbeli tétel értékelése - összesen 50 pont | |
| - tartalom | 25 pont |
| - a forrás elemzése | 10 pont |
| - nyelvi megformáltság | 10 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga 180 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Nemzetiségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és a Szlovén nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| 1. "A" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| 2. "B" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
"
41. Az R. Mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA POZNAVANJE SLOVENSTVA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
42. Az R. Mellékletének SZERB NÉPISMERET fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"SZERB NEMZETISÉGI NÉPISMERET
I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
A középszint és emelt szint kompetenciái azonosak, a különbség csupán a témák megközelítésének összetettségében, önállóságában van. A vizsga nyelve: szerb.
- A szerb nemzetiségre vonatkozó források (írott, képi, elektronikus) felhasználása, elemzése.
- A kapott források, napi sajtóból vett publicisztika, képi és hangzó történeti források és elektronikus ismerethordozók, valamint személyes tapasztalatok alapján nemzetiségi politikai problémák megfogalmazása, ok-okozati viszonyok felismerése, analógia megvonása a múlt és jelen között.
- A tárgyi és szellemi néprajzi hagyaték megismerése, felhasználása a szerb lakta régiók, települések szemléletes bemutatásában, leírásában.
- Publicisztikai írások, szociológiai felmérések tanulmányozása, azok felhasználásával a nemzetiségi egyén és közössége kapcsolatainak bemutatása és értelmezése.
- A szerb nemzetiség települési területén a földrajzi adottságok, az életviszonyok, életmód és gazdasági kapcsolatok közötti összefüggések felismerése, értelmezése.
- Térképek, történeti, települési, gazdaságföldrajzi demográfiai adatok kikeresésével, válogatásával és azok felhasználásával, egy a szerb nemzetiségre különösen jellemző esemény bemutatása.
- A Magyarországon beszélt szerb nyelv jellemző jegyei, nyelvjárási szöveg megértése, köznyelvi tolmácsolása, eltérések felismerése.
- A magyarországi szerb nemzetiség közösség ének-, zene- és tánckultúrájának jellemzése, bemutatása vagy leírása.
- Képzőművészeti alkotások és irodalmi forrásmunkák jellemzése, bemutatása jellegzetes szerb tájakról. Szerb népviseletek, motívumok, színek és a vizsgázó szülőhelye népviseletének felismerése és bemutatása.
- Hagyományos műsoros ünnepség tervezése, összeállítása, szöveges műsorajánló készítése.
- A nemzetiségi politika kereteit meghatározó jogszabályok ismerete, elemzése, esettanulmányok készítése, a jogalkalmazás gyakorlati kérdéseinek bemutatása.
- Egy szerb nemzetiségi önkormányzat, egyesület, alapítvány, civil szervezet érdekképviseleti lehetőségeinek kritikai bemutatása.
B) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
A közép- és az emelt szintű a vizsgakövetelmények ismeretanyaga lényegében nem különbözik. Középszinten kisebb elméleti háttérrel a személyes tapasztalatok, megszerezhető ismeretek felhasználása, míg az emelt szinten az átfogóbb összefüggéslátás, az információk, tapasztalatok elvontak, általánosabb, összetettebb kifejezése a cél. Ezt a vizsgázónak írásban és szóban egyaránt tanúsítania kell.
1. Történeti ismeretek
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| Őshaza, balkáni honfoglalás. | A szlávok őshazája, a szétvándorlás okai; délszlávok a Balkánon a VI-VII. században. | A délszláv-kép változása a bizánci forrásokban. |
| Az első szerb államalakulatok. | A szerbek a bolgár és bizánci állam "háromszögében". | Duklja vagy Raska a kezdetektől a XII. századig. |
| A Nemanjic-kor (Nemanja-tól | A középkori szerb állam | A Nemanjic-kolostorok anyagi és |
| Stefan Decanski-ig). | (nagyzsupánság, királyság) politikatörténete. | szellemi kultúrája. |
| A Szerb Császárság és a tartományurak kora. | Koszovói csata - előzményei, lefolyása, következményei. | Dusanov Zakonik alapján a középkori szerb társadalom képe. |
| A Szerb Despotátus. | Az egyik szerb deszpothész uralkodói portréja (pl. Stefan Lazarevic Visoki). | A Szerb Despotátus és a középkori magyar állam kapcsolata (pl. a Brankovicok és a Hunyadiak). |
| A balkáni szerbek a török hódoltság alatt (1459-1804). A magyarországi szerbek 1690-es "nagy" bevándorlása. | A szerb nép helyzete az Oszmánok alatt (pl. raja, kiváltságos rétegek, felkelések). Arsenije III. Carnojevic pátriárka szerepe a nagy bevándorlásban. | Az Ipek Patriarkhátus és a pravoszláv egyház nemzetmegtartó szerepe. I. Lipót császár privilégiumai. |
| Az első és a második szerb felkelés kora. | Karadorde vagy Milos portréja. | Elet az első modernkori szerb államban (pl. a Popeciteljski Sovjet Serbski tevékenysége alapján). |
| Az Obrenovic-ház uralma. | Mihailo Obrenovic portréja. | Az Obrenovic-kori szerb állam az alkotmányok változása tükrében. |
| A Karadjordjevic-ház uralma. | Az Osloboditelj vagy az Ujedinitelj portréja. | A jugoszláv eszme megvalósulása (pl. a fegyveres harcokban, diplomáciai küzdelmekben, a Királyi Jugoszlávia nemzetiségi politikája). |
| A szerbek Pest-Budán a XIX. században. | Stojan Vujicic monográfiája alapján: "Idegenvezetés" a Belvárosban vagy a Tabánban. | Egy korabeli szerb intézmény tevékenységének részletes bemutatása (pl. Tekelijanum). |
2. Néprajzi ismeretek
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| A szerb nemzetiség tárgyi kultúrája, szokásai. | A szerbek lakta település földrajzi adottságainak ismerete, jellemzői. A szerb családi ház jellegzetessége. A településen lévő házak, lakberendezések összehasonlítása. A családi és rokoni kapcsolatok felismerése, megnevezése, az összetartás fontossága régen és ma. | Projektterv készítése tárgyi gyűjtésre és kiállításra. A generációk együttélésének problematikája, annak elemzése és mára való kivetítése. |
| A szerb nemzetiség szokásrendszere. | A naptári év szokásai, ünnepei. A családi események jellegzetessége. Egyházi ünnepekkel kapcsolatos hagyományok, rítusok. Munkához, évszakokhoz, időjáráshoz kapcsolódó szerb | Projektterv készítése szokások gyűjtésére. Pl. egy szerb lakodalom menetéről, rituális eseményeiről, szereplőkről, szokásokról. |
| ünnepi népszokások, lírai versekben (népdalok) megjelenő motívumok alapján. "Elmúlt régi, szépszokásaink" Lázár szombatja, Lázár fűzfaága. | ||
| A szerb nemzetiség népviselete. | Lakóhelyének legjellemzőbb férfi és női népviseletének, haj viseletének jellemzői. A néptánccsoportok népviselete: színek, anyagok, formák, bemutatása. A szerbiai táj (Sumadija) és szülőhelye népviseletének bemutatása. | Korok és divatok bemutatása, a változások folyamatai és okai. |
| Étkezési szokások. | A szerbek étkezési és főzési kultúrája. Jellegzetes szerb ételek; a mindennapokhoz, az ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó étrend összeállítása. Böjtös időszakra (karácsony, húsvét) jellemző szokások, néhány étel elkészítésének módja, leírása. | A szerb nemzetiség étkezési szokásainak összehasonlítása más nemzetiségek szokásaival, illetve a többségi nemzetével. |
| A szerb nemzetiség médiája. | A magyarországi szerb írott és elektronikus médiájának szerepe a nemzetiség értékeinek fenntartásában. Véleménynyilvánítás a Srpske Narodne Novine által közölt tartalmakkal kapcsolatban. | Egy több részes néprajzi műsorsorozat terve a Szerb Rádió számára. |
3. Földrajzi ismeretek
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| A magyarországi szerbek régiói. | A szerbek lakta régiók sajátosságainak bemutatása, földrajzi adottságainak leírása | Térkép készítése a vizsgázó saját régiójáról, a természeti, néprajzi és kulturális nevezetességek listájával. |
| A földrajzi adottságok és az életmód összefüggései. | A földrajzi környezet és a specifikus kisebbségi lét hatásának bemutatása, az életviszonyok értelmezése. A szerb táj bemutatása irodalmi és képzőművészeti alkotások felhasználásával. | Az életmód változásának megismertetése irodalmi és történelmi szemelvények alapján. |
| Ismeretek az anyaország földrajzáról. | Szerbia régióinak földrajzi fekvésének, tájegységeinek bemutatása, természeti | Szerbia északi területeinek természetföldrajzi jellemzése (Vojvodina, Novi Sad, Fruska |
| szépségeinek és turisztikai nevezetességeinek leírása. Forrásanyagok alapján Szerbia jelentősebb központjának, városainak bemutatása. | gora). |
4. Társadalmi ismeretek
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| A magyarországi szerbség közösségi kapcsolatai. | A különböző népcsoportokhoz tartozók alapvető és nagyobb közösségi kapcsolatai. A szerb összetartozást erősítő országos rendezvények (Szent Száva, Szent | Esettanulmány alapján a magyarországi szerbség közösségi és etnikai identitásának elemzése. |
| Vid) funkcióinak, jellemzőinek értelmezése. | ||
| A szerb nemzetiségű egyén helye és a többes közösségi kötődések hatásai. | Egy közösségi kapcsolat jellemzése. Kulturális emlékhelyek (Grábóc, Szentendre) szerepe az egyén és a közösség életében. | Az identitásvállalás megnyilvánulási formái. |
5. A szerb nemzetiség nyelve
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| A szerb nyelvi fejlődésre ható tényezők. | A szerb nyelv helye a szláv nyelvek sorában. A szerb nyelvfejlődés jelentős állomásainak bemutatása. Vuk Karadzic, a szerb nyelv megújítója, szerepe a szerb nyelv fejlődésében. | A tájékozottság bizonyítása szövegeken. |
| A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe. | A dialektus bemutatása példák alapján. Egy saját környezetből választott nyelvjárásban hallott szöveg tolmácsolása. A kiejtésmód bemutatása irodalmi műveken. A magyarországi szerbek anyanyelve, az anyanyelv szerepe az identitás megőrzésében. | A média hatása a mindennapi nyelvhasználatra. Olyan irodalmi műalkotás értelmezése, amelyek központi témája a nyelvhasználat. A bilingvizmus ismérvei. |
6. A szerb nemzetiség épített környezete
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| Szerb építészet. | A középkori építészet a ras-i, szerb bizánci, a moravai iskola, a freskó | Építészeti stílusok felismerése és bemutatása írásban (Hilandar, |
| és ikonfestészet jellemző jegyeinek bemutatása. | Studenica kolostorok). | |
| A magyarországi szerb képzőművészet, építészet. | A magyarországi szerb ortodox templomok sajátos stílusának bemutatása. | Mihailo Zivkovic budai ikonfestő munkáinak, a szentendrei Blagovestenska- templom ikonosztázionjának elemzése. |
| Az épített környezet formái és funkcionális vonásai. | Vázlatkészítés saját települése alaprajzáról, szerb utcanevek megnevezése, és azok kialakulásainak bemutatása. | Saját település szerb nemzetiségi építészetének formai jegyei. |
| A szerb nemzetiségi örökség védelme. | A vizsgázó lakóhelyére vonatkozó értékmentő program vázlatának elkészítése. | Egy értékmentő program megvalósításának részletes bemutatása. |
7. A szerb nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrája
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| Szerb népzene, népdalok jellemzése. | A szerb zeneszerzés és az egyházi zene, valamint népdalkutatás első kezdeményezőjének (Kornelije Stankovic) írásos bemutatása. | Egy bizánci egyházi szövegű ének lejegyzése. |
| A zene, a hangszeres éneklés szerepe a hétköznapok és ünnepek szokásrendszerében. | Lakodalmas dalok bemutatása, elemzése. | |
| Vujicsis Tihamér zenei hagyatékának bemutatása. | A Vujicsics Együttes névadója gyűjtőmunkájának bemutatása. | |
| A magyarországi szerbek tánckultúrája. | A szerb tradicionális táncok leírása, elemzése. | Szertartásos, archaikus táncok leírása (Dodole, Lazarice). |
| A hagyományőrzés a szerb zenekultúrában. | Egy énekes, zenés táncos műsorajánló program elkészítése. | Műsorajánló elkészítése egy hagyományőrző programról. |
8. Nemzetiségi politikai ismeretek
| Vizsgaszintek | ||
| Témakörök | Középszint | Emelt szint |
| A nemzetiségi politika jogszabályi keretei. | A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény alapvető ismerete, s annak hatásai. Az alapvető jogok biztosának, illetve a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettesének szerepe. | A nemzetiségeket érintő törvények elemzése. |
| A nemzetiségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata. | Egy szerb nemzetiségi önkormányzat működésének bemutatása. | A nemzetiségi önkormányzati választási rendszer jellemzése. |
| A szerb nemzetiségi | A régió egyesületeinek, civil | Javaslatok megfogalmazása a |
| önkormányzatok, egyesületek programjainak szerepe az önazonosság megtartásában. | szerveződéseinek, programjainak, működési elveinek bemutatása. A rendszerváltás óta létrehozott és a Szerb Országos Önkormányzat által működtetett tudományos, pedagógiai, kulturális és köznevelési intézmények. | helyi, regionális vagy országos politika számára a nemzetiségi identitás támogatására. |
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei
| Középszint | Emelt szint | ||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga |
| projekt | 15 perc | 180 perc | 20 perc |
| 80 pont | 70 pont | 100 pont | 50 pont |
A vizsgán használható segédeszközök_
| Középszint | Emelt szint | |||
| írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | NINCS | NINCS | Egynyelvű szótár | NINCS |
| A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) | NINCS | A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó) |
Nyilvánosságra hozandók
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| Anyag | NINCS | tételcímek | NINCS | tételcímek |
| Mikor? | NINCS | jogszabály szerint | NINCS | jogszabály szerint |
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
| írásbeli vizsga (projekt) | Szóbeli vizsga 15 perc | |
| Egy téma önálló, évközi feldolgozása | A projektmunka megvédése | Egy tétel kifejtése |
| 80 pont | 20 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.
A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg. A projekttel szemben támasztott követelmények:
10-20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek, illetve célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.
A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.
A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.
Értékelés
A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| I. Tartalom | |
| a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése | 30 pont |
| b) a téma újszerű megközelítése | 10 pont |
| c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak | 5 pont |
| megjelenítése | |
| II. A projektkészítés folyamata | |
| a) a projekt fázisainak megjelenítése | 5 pont |
| b) az egyéni kutatómunka megjelenítése | 15 pont |
| III. Forma | |
| a) nyelvi megformáltság | 8 pont |
| b) szerkezet, végső megjelenítés minősége | 7 pont |
Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, a Szerb nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| A projekt bemutatása - összesen 20pont | |
| - a projektmunka lényegre törő összefoglalása | 7 pont |
| - prezentációs technika, előadásmód | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| - szemléltetés | 3 pont |
| A szóbeli tétel értékelése - összesen 50pont | |
| - tartalom | 25 pont |
| - a forrás elemzése | 10 pont |
| - nyelvi megformáltság | 10 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
EMELT SZINTŰ VIZSGA
| Írásbeli vizsga 180 perc | Szóbeli vizsga 20 perc |
| Esszé | Tétel kifejtése |
| 100 pont | 50 pont |
Írásbeli vizsga
Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői
Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600-700 szavas esszét kell megírnia.
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (ld. Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.
Az írásbeli feladatlap értékelése
A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.
Szóbeli vizsga
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
Tartalmi szerkezet
A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az "A" altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Kisebbségpolitikai ismeretek témakörből, a "B" altételt a Néprajzi ismeretek és a Szerb nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.
| 1. "A" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
| 2. "B" altétel: | |
| - tartalom | 15 pont |
| - szerkezeti felépítés, a felelet felépítése | 5 pont |
| - nyelvi megformáltság | 5 pont |
43. Az R. Mellékletének
fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
44. Az R. Mellékletének REFORMÁTUS HITTAN fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcímet követő táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:
| Szóbeli vizsga | |
| 15 perc | |
| Egy tétel kifejtése | |
| A feladat | B feladat |
| 10 perc | 5 perc |
| 35 pont | 15 pont |
| 50 pont | |
45. Az R. Mellékletének REFORMÁTUS HITTAN fejezet II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím, EMELT SZINTŰ VIZSGA alcímet követő táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| 180 perc | 20 perc | |
| Feladatlap | Egy tétel kifejtése | |
| 100 pont | A feladat | B feladat |
| 15 perc | 5 perc | |
| 35 pont | 15 pont | |
| 50 pont | ||
46. Az R. Mellékletének BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím A vizsgán használható segédeszközök pontját követő táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:
| Középszint | Emelt szint | |||
| Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | Írásbeli vizsga | Szóbeli vizsga | |
| A vizsgázó biztosítja | körző, vonalzó, íróeszköz | NINCS | körző, vonalzó, íróeszköz | NINCS |
| A vizsgabizott- ságot működtető intézmény biztosítja | NINCS | Távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély- csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata. Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs), vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók. | NINCS | Távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata. Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs), vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók. |