Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § Az R. Mellékletének PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői

Az A tételsor az elméleti tudást kéri számon, a feladat a részletes vizsgakövetelmények alapján előre megadott nagyobb témakörök egy részterületének ismertetése. Az A tételsornak a részletes követelményekben megadott valamennyi témakört le kell fednie az alábbiak szerint:

- minimum 1-1 altételnek az 1., illetve 6. témakörre kell épülnie,

- minimum 2-2 altételnek, a 2-5. témakörökre kell épülnie,

- a többi 10 tétel a 6 témakörből tetszőlegesen állítható össze.

A B tételsor a tanultak alkalmazását kéri számon a mindennapi gyakorlatban. A B altételek lehetséges feladattípusai:

1. irodalmi mű egy kijelölt részletének adott szempontú elemzése,

2. fényképek vagy filmrészlet alapján kommunikációs gesztusok felismerése,

3. újságcikknek látszó szöveg kritikus elemzése - szakmailag hitelesnek, tudományosnak tűnik vagy nem,

4. pszichológiai jelenség azonosítása.

A B altételhez feladattól függően szükség lehet az elemzendő szövegre vagy képanyagra, filmrészletnél számítógépre és fülhallgatóra."

3. § Az R. Mellékletének

1. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 8. pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország"

2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, A vizsga célja címet követő felsorolás első, harmadik és negyedik franciabekezdésében az "az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti" szövegrész helyébe az "a rendészeti",

3. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 1.1. pontjában A rendészet szervei téma Középszintű követelményeiben az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

4. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 1.2. pontjában Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok téma Középszintű követelményeiben a "Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat [1949. évi XX. tv. az Alkotmányról; 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről; 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról; 1993. évi CX. tv. a honvédelemről; 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófavédelemről; 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről; 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról]." szövegrész helyébe a "Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (Magyarország Alaptörvénye; a Rendőrségről szóló törvény; a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló miniszteri rendelet; a katasztrófavédelemről szóló törvény; a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény).",

5. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 2. pontjának címében az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrész helyébe az "A rendészeti szervek",

6. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3. pontjának címében az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrész helyébe az "A rendészeti szervek",

7. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3.1. pontjában Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei téma Emelt szintű követelményeiben a "Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.)" szövegrész helyébe a "Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény)",

8. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 5.1. pontjában A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok téma Középszintű követelményeiben az "(1999. évi LXIX. tv., 218/1999. Korm. rendelet, 1978. évi IV. tv., 1998. évi XIX. tv.)" szövegrész helyébe az "(A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény)",

9. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell." szövegrész helyébe az "A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell."

10. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Tartalmi szerkezet alpontját követő két táblázatban az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrészek helyébe az "A rendészeti szervek",

11. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál)." szövegrész helyébe az "A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata."

12. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői alpontját követő két táblázatban az "Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek" szövegrészek helyébe az "A rendészeti szervek"

13. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pontjában az "A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell." szövegrész helyébe az "A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell."

14. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az "A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál)." szövegrész helyébe az "A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata."

15. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím A) KOMPETENCIÁK alcímet követő felsorolás első franciabekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

16. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első témájának megnevezésében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

17. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Középszintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

18. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Emelt szintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrészek helyébe a "Magyarország",

19. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat hetedik téma Emelt szintű követelményeiben az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

20. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

21. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

22. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

23. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország",

24. PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában a "Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2-4 B altétel) módosítani kell." szövegrész helyébe a "Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2-4 B altétel) évről évre módosítani kell."

szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az R. Mellékletének

a) ANGOL NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

b) FRANCIA NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

c) NÉMET NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

d) OLASZ NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

e) OROSZ NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

f) SPANYOL NYELV fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

g) FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

h) NÉMET CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

i) OLASZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

j) OROSZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege,

k) SPANYOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása - szövege, valamint

l) SZLOVÁK CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő - a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása -

szövege.

5. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelethez

1. Az R. Mellékletének BIOLÓGIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KOMPETENCIÁK

A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.

Elvárt kompetenciák:

• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),

• deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),

• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),

• sorképzés (relációk kezelése),

• osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),

• kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),

• valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),

• arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),

• különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),

• az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,

• kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),

• változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),

• integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),

• modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,

• problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),

• a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),

• lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),

• struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),

• etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).

A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.

Elvárt kompetenciák:

• legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,

• megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,

• egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),

• adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,

• hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,

• ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).

A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:

Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.

Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.

Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével. Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Bevezetés a biológiába

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. A biológia
tudománya
Vizsgálati szempontok
Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj.
Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények
csoportosítása során.
Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a
fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon
értelmezni molekuláris törzsfákat.
Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis)
és az elmélet (teória) között.
Vizsgáló módszerekÉrtelmezze a természetes rendszert az élővilág
fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani
munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer,
kettős nevezéktan).
Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit,
alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban.
Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet
elemezni.
Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp
nagyítását.
Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a
szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.
Ismertesse a modellalkotás lényegét.
Ismerje az élettani állapot leírására használható
alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT,
UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp)
gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.
1.2. Az élet jellemzői
1.2.1. Az élő
rendszerek
Értelmezze működő rendszerként az élő
szervezeteket.
1.2.2. Szerveződési
szintek
Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési
szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet,
szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció,
társulás, biom, bioszféra).
Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt
rendszerekként.
Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi
tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás,
homeosztázis, ingerlékenység, mozgás,
alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás,
öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció,
halandóság.
Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat
(pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok).
1.3. Fizikai, kémiai
alapismeretek
Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai
jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot.
Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos
kísérleteket.
Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak
szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a
visszaszívásban, nyirokképzés).
Ismerje a felületen való megkötődés biológiai
jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok,
kapillaritás).
Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi
megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni
és értelmezni a kísérletet, értse annak
következményeit, alkalmazási lehetőségeit.
Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát,
tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra.
Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni
egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt
alkalmazni.
Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben
működnek), az enzimműködés lényegét, optimális
feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete
jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus
Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az
energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa),
illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással
(mitokondrium).
viszonyok).
Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség
megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit.
Tudjon megtervezni és magyarázni az
enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és
hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak
eredményeit.

2. Egyed alatti szerveződési szint

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1. Szervetlen és
szerves alkotóelemek
2.1.1. Elemek, ionokÉrtse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.
Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3-, a
CO3 , NO3 - ionok természetes előfordulásait.
Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek
Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben.
Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött
szerepével.
fluorozásának szerepét.Ismerje a NO2- és PO43- ionok természetes
előfordulásait.
2.1.2. Szervetlen
molekulák
Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét
az élővilágban.
Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid
meszes vízzel.
2.1.3. LipidekMagyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon
hozni ezekre hétköznapi példákat.
Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó
vitaminok túladagolása.
Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok
(glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét.
Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok
alapszerkezetét.
Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét
(energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai
védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet
szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a
foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért
Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és
fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben
(karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A-
vitamin, rodopszin).
alkalmasak a biológiai membránok kialakítására
(hártyaképzés).
Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav
polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló
szerepe között.
Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat
szétoszlató szerepét bemutató kísérletet.
2.1.4. SzénhidrátokTudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz,
vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából:
szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.
Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az
élő szervezetben betöltött szerepük közötti
összefüggést.
Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz
molekulájának vázát.
Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidokIsmerje az a- és B glükóz szerkezetét, a ribóz,
általános képletét.dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának
Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását ésfelépítését.
táplálkozás élettani jelentőségét.
Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal
történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a
keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos
képen.
Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
2.1.5. FehérjékIsmerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc).Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok
Tudjon példákat mondani a mindennapi életből akölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek
fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- ésszerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában.
hússütés).Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és
Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódásátnegyedleges szerkezetét.
bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikaiÉrtse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék
hatás).térszerkezetében betöltött szerepét.
Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek,
összhúzékony fehérje-rendszerek - aktin és miozin -,
vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék
tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás,
szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.
Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói
étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon
példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének
megváltozására (tojás- és hússütés).
Tudjon elvégezni és értelmeznifehérjék kicsapódását
bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai
hatás).
Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének
és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát,
térszerkezetében betöltött szerepét.
2.1.6. Nukleinsavak,
nukleotidok
Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az
információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.
Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános,
cukorbázis-foszfát egységekből felépülő
molekulavázát.
Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai
jelentőségét.
Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének
bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase
kísérlete).
2.2. Az anyagcsere
folyamatai
2.2.1. Felépítés és
lebontás kapcsolata
Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és
lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket
energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok)
és C-forrás szempontjából (autotrófok és
heterotrófok).
Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon
példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek
összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.
2.2.2. FelépítőTudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár.
Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.
Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia-
folyamatokfelhasználó) és helyét.
Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvetőIsmerje a fotoszintetikus színanyagok típusait
szükségességét a földi életben.(karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát.
Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő
történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik,
molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára
kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid
redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd
más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a
fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban.
Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét.
2.2.3. LebontóIsmerje a glikolízis lényegét.
folyamatok
Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedéstÉrtse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához
(biológiai funkció, sejten belüli helyszín,kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat
energiamérleg).helyét.
Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-
dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára
kerül.
Tudja, hogy a végső oxidáció során aTudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és
szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnelátalakításakor a N ammónia, illetve karbamid
egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamatformájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.
helyét a sejtben.
2.3. Sejtalkotók (azIsmerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a
eukarióta sejtben)sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát,
sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus
hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot;
sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja
megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet.
Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
2.3.1. ElhatárolásIsmerje a biológiai hártyák (membránok) szerepétIsmerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát,
(anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés,végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák,
jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általánosszállítók, pumpák), hajtóerőit.
elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás
lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az
endo- és exocitózis folyamatát.
2.3.2. MozgásIsmerjen példákat az állábas, ostoros, csillós
mozgásokra az emberi szervezetben.
2.3.3. AnyagcsereIsmerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső
Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepétfelesleges anyagok lebontásának lehetőségét
(biológiai oxidáció, fotoszintézis).(lizoszóma).
Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges
anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).
Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a
mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve
végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés
folyamatainak helyét a sejtben.
2.3.4. OsztódásMagyarázza a számtartó és a számfelező osztódásÉrtse a sejtciklus szakaszait.
lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttébenHasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik,
és a genetikai sokféleség fenntartásában.előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének
és minőségének változása).
Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez
genetikai változatosságot.
Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és
genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az
emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát.
2.3.5. A sejtműködésekÉrtse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belsőÉrtse a K-Na-pumpa fontosságát.
vezérléseingerekre (valamilyen belső anyagMagyarázza a programozott és nem programozott
koncentrációváltozása, működésének megváltozása:sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e
alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).folyamatokra.

3. Az egyed szerveződési szintje

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.1. Nem sejtes
rendszerek
3.1.1. VírusokÉrtse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő
megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által
okozott emberi megbetegedésekre.
Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés,
megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük
lehetőségeit.
Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.
Magyarázza a fágfertőzés folyamatát.
Hasonlítsa össze a priont a vírussal.
3.2. Önálló sejtek
3.2.1. Baktériumok
Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt
szerveződését.
Életfolyamataik leírása alapján legyen képes
azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf
baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai
típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták).
Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari,
mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek
kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.
Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés
miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak
elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott
emberi megbetegedésekre.
Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés
lehetőségét.
Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai
alapját.
3.2.2. Egysejtű
eukarióták
Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények
változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit
(emésztés, mozgás, víztartalom-szabályozás) és
felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj,
Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette
szóló érveket.
zöld szemesostoros.
Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző
sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos
képeken.
3.3. Többsejtűség
3.3.1. A gombák,Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat
növények, állatokfolyamatok alapján miért alkotnak külön országot az(életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz
elkülönüléseélőlények természetes rendszerében a növények, ahossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).
gombák és az állatok.
Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és
működésbeli specializálódásával jár.
A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa
össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem
szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal,
teleptest).
3.3.2. SejtfonalakIsmerjen fonalas testfelépítésű gombákat
(peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi
megbetegedéseket okozó gombák).
Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas
zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a
mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat.
3.3.3. Teleptest ésÉrtelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- ésTudja értelmezni a mohák kétszakaszos
álszövetbarnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és aegyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat
mohák példáin.fejlődéstörténeti jelentőségét.
Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és
társulásokban elfoglalt helyét.
Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit,
hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival.
Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca
azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen
tünetek utalnak a mérgezésre.
Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás
szabályait.
Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az
ecsetpenész,
az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a
sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét.
Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat.
Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai
lehetnek.
Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók,
paraziták, szimbionták.
Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal
lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek,
valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket.
3.4. Szövetek, szervek,
szervrendszerek,
testtájak
3.4.1. A növényvilág
főbb csoportjai a
szervi differenciálódás
szempontjából
Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós
"újításokat" (szövetek, szervek), hozza ezeket
összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony
alkalmazkodással.
Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós
"újításokat" (virág, mag, víztől független szaporodás),
hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való
hatékonyabb alkalmazkodással.
Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők
kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid
szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti
jelentőségét.
Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós
"újításokat" (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés,
szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket
összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való
Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát.
hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért
folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai
szerepét és a magterjesztés stratégiáit.
Tudja használni a Növényismeret könyvet a
környezetében élő növények megismeréséhez, és
élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
3.4.2. Az állatvilágIsmerje fel és elemezze a testfelépítés, az
főbb csoportjai aéletműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés,
szervi differenciálódásanyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet
szempontjábólkapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:
- szivacsok
- laposférgek
- gyűrűsférgek
- rovarok
- csigák
- a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak,Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok
kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).testfelépítésének és életműködéseinek említett
kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat.
Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti
csoportokat.
3.4.3. A növények
szövetei, szervei
- SzövetekLegyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek
felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult
szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és
szállítószövet.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet-
preparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl.
hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt.
Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is.
- Gyökér, szár, levélIsmertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.Magyarázza a különböző környezetben élő növények
anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a
levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon
példát módosult szervekre.
Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökérMagyarázza egy talajból felvett vízmolekula
hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár,atomjainak sorsát a növényben.
valamint a lomblevél keresztmetszetét.
Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél
alapfunkcióit felépítésükkel.
Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűkMagyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai
keletkezését.hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás,
kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a
gyökér, szár és levél felépítésével.
Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és
értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is.
Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér
virágú növényen és értelmezze a látottakat.
Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén-
dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen
növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.
- Virág, termésHozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit.Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság
Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylakivirágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely,
és a kétlaki növény fogalmát.illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás)
nappalhosszúságával.
Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei
között.
Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit
(mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel
történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az
ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a
növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás,
dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy
csírázást kísérlet kapcsán.
Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonálisIsmerje az auxinok általános szerepét a növények
hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl.életében.
gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot).
3.4.4. Az állatok
szövetei, szaporodása,
viselkedése
- SzövetekMagyarázza, hogy milyen működésekreIsmerje fel a következő szöveteket: simaizom,
specializálódtak a következő szövetek: hámszövetszívizom, csillós hám, üvegporc.
(működés és felépítés szerint csoportosítva),Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet
izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet.működésében.
Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a
felépítésükben.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve
képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott
laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.
- Szaporodás-Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és
egyedfejlődésa váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és
posztembrionális fejlődés fogalmát.
Vonjon párhuzamot példák alapján az
életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros,
ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az
ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).
Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan
szaporodást és a regenerációt.
- ViselkedésTudja összehasonlítani az öröklött és tanultÉrtse, hogy a tanult magatartásformák hátterében
magatartásformákat.öröklött tényezők is állnak.
Ismerje és példák alapján magyarázza az
önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket
(tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés,
védekezés).
Ismerje és példák alapján magyarázza a
fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner
felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás,
önzetlenség, agresszió).
Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen
reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat,
bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex,
operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát
hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és
szerepüket a viselkedés kialakításában.

4. Az emberi szervezet

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
4.1. HomeosztázisÉrtelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét.
Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső
elválasztás fogalmait.
Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát.
Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és
szabályait.
Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei
élettani állapottól függően megváltozhatnak.
Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát.
4.2. Kültakaró
4.2.1. Bőr
Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás
érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és
értse kapcsolatukat a bőr felépítésével.
Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok
funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.
Magyarázza a hám megújulását.
4.2.2. A bőr
gondozása, védelme
Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét.
Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a
biológiai sokféleség részét.
Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a
napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést.
Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és
lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának
jelentőségét.
Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a
mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag.
Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés.
Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket.
4.3. A mozgás
4.3.1. VázrendszerIsmerje a csontváz biológiai funkcióit.
Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az
agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot,
járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje
fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási
szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a
gerincoszlop kettős S-alakja).
Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és
szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza
összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a
fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.
Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont
szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a
csigolya részeit.
Tudjon példát mondani a csontok összenövésére,
varratos, porcos és ízületes kapcsolódására,
magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek
lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület
részeit.
Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a
gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.
Értse a férfi és a női medence közti különbség okát.
4.3.2. IzomrendszerIsmerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak:Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer
gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi
izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom,
végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost
(izomsejt), izomköteg, izompólya, inak.
működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai
(aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani
(vázizomszövet) ismerete alapján.
Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion
szükséges.
Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló
molekuláinak szerepét.
Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető
meg az izomláz.
Értse az izomláz kialakulásának okait.
4.3.3. SzabályozásÉrtse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások
kialakításában.
4.3.4. A mozgás és
mozgási rendszer
egészségtana
Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását
szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés).
Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam,
rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit.
Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül
alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira.
4.4. A táplálkozás
4.4.1. Táplálkozás
Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse
folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika).
Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között.
Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát
alapvető számítási feladatokban.
Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket
levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a
testösszetételtől, nemtől, életkortól.
4.4.2. EmésztésIsmerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit,
tudja biológiai funkcióit.
Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a
fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban
Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű
lebontása között.
és a méregtelenítésben.
Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit,
értse a fogképletet.
Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és
jelentőségét.
Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék,Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének
a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésénekhelyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz,
folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és apepszin, tripszin.
működésükhöz szükséges optimális kémhatást.
Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását
bemutató kísérletet.
4.4.3. FelszívódásIsmerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésükIsmerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír
lényegét.alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig,
illetve a felhasználásig.
4.4.4. SzabályozásTudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és
értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és
gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).
4.4.5. TáplálkozásMagyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-
egészségtana, B1-, B6- vitamin.
Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényiIsmertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől
rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetesfügg annak értéke.
forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk
ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét,
és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-,
B12,-C-vitamin, folsav.
Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt
sárgasággal.
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett
összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati
tényezőket, táblázat segítségével.
Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel
kapcsolatos adatok, táblázatok használatával.
Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását
elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító
tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati
tényezők - pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné,
fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás,
nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő
táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások).
Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások
tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség,
szoptatás) függően.
Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető
szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság
következményeit, kockázati tényezőit.
Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett.
4.5. A légzés
4.5.1. Légcsere
Ismerje a légzőrendszer funkcióit.
Ismerje a légzőrendszer szerveit.
Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek
részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a
hasi légzés különbségét.
Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok
szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában.
Értse a légzési teljesítmény és a szervezet
energiafelhasználása közötti összefüggést.
Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat
fogalmát.
Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és
lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő
értékeit.
Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és
munkavégzés után, magyarázza az eltérést.
Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légző-
mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató
grafikont. Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra
alapján a légzőműködéseket.
4.5.2. GázcsereMagyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés
összefüggéseit.
Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere
diffúzión alapul.
4.5.3. HangképzésIsmerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc,
gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét
a hangképzésben.
Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok.
Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a
keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja
a hangszínt.
4.5.4. SzabályozásTudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának
szerepét a légzés szabályozásában.
Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a
mechanoreceptorok szerepét.
4.5.5. A légzés és a
légzőrendszer
egészségtana
(elsősegélynyújtás)
Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át
történő belégzéssel szemben.
Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a
keszonbetegség kialakulását.
Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket
és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses
eredetű és daganatos megbetegedések, asztma).
Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi
feszültségét a dohányzással.
Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás
középfülgyulladással.
Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a
dohányzás ellen.
4.6. Az anyagszállítás
4.6.1. A
testfolyadékok
Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok
összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a
teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a
vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse
jelentőségüket.
Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek
összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból
változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).
Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és aIsmerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú
vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normálgyűrű, Fe, globin: fehérje).
értéktartománytól való eltérés okait és
következményeit.
Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a
fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás
folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin
szükséges.
Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység
kialakulásával.
Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a
véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység,
illetve trombózis kialakulásához vezethet.
4.6.2. A szövetiIsmertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirokÉrtse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a
keringéskapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtekfolyadékot a nyirokerekben.
közötti anyagcsere helyét.
Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit,
funkcióját az anyagcserében.
Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala,Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a
funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét.vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának
viszonya alapján.
4.6.3. A szív és azIsmerje a szív működésének alapelveit (üregekTudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a
erektérfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vérvéráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének ala-
áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szívkulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat,
felépítésének és működésének kapcsolatát.perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető
számításokat ezekkel az adatokkal.
Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást.
Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért
életveszélyes ezek elzáródása.
Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését
(átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza
kapcsolatba az adott erek funkcióival.
Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és
felnőttkori normál értékeit.
Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata
eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit
értelmezni és magyarázni.
Ismertesse a lép helyét és szerepét.
4.6.4. SzabályozásTudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy
csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást.
Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani
funkcióját.
Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó
helyzetét, funkcióját.
4.6.5. A keringési
rendszer egészségtana,
elsősegélynyújtás
Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás
keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása
mellett.
Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek
(érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a
magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar
és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb
kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel
kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a
szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit.
Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan
kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás
4.7.1. A
vizeletkiválasztó
rendszer működése
Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese
szerepét a kiválasztásban.
Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három
fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás,
kiválasztás (exkréció).
Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamidIsmerje a nefron működését: vesetestecske (tok,
visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl.
hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló
folyamatait.
hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a
csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit.
Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív
transzport folyamatait.
Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid,
Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok.
Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban
és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet
összetétele alapján.
4.7.2. SzabályozásIsmerjen a vizelet összetétele és mennyisége
változásának hátterében álló lehetséges okokat.
Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a
folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában.
4.7.3. A kiválasztó
szervrendszer
egészségtana
Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a
vizeletben fehérje, glükóz vagy vér.
Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje
rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel
jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.
Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét.
4.8. A szabályozásHasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a
szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások
szerepét a szabályozásban.
Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a
hormonrendszer és az idegrendszer működése között
(jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni
összehangolt működésükre.
4.8.1. Idegrendszer
- Sejtszintű
folyamatok
Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és
funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését,
valamint más sejtekre való továbbadását).
Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán
az ionok koncentrációja nem azonos, és ez
potenciálkülönbséget alakít ki.
Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az
Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok
összefüggését az ionmozgásokkal.
Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál
kialakulásának helyét és feltételeit.
Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál
ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyanhullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az
változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezetiidegsejt membránpotenciáljának változásai az
hatásokra.axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak
ki.
Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő
(adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai,
fény, hő).
- SzinapszisIsmertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a
serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más
molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy
a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet.
Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a
szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének
fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás).
- Az idegrendszerIsmerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc,Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán
általános jellemzésepálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát,aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).
a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer
jelentését.
Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait,Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit
és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt,(táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az
érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt).ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis
multiplex) betegség kialakulásával.
Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és
ábrázolja a gerincvelői idegek eredését.
Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát.
Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és
izomeredetü gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját.
A mozgatóműködések példáján értelmezze az
idegrendszer hierarchikus felépítését.
Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos
tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal
védetten helyezkedik el.
- A gerincvelőIsmerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus
kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek
reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége).
Váltson ki térdreflexet, és magyarázzafunkcióját.
- Az agyIsmerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit
(agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy
/talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon
példákat említeni funkcióikra.
Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet.
Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az
alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában.
Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsola-
tosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés).
Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit.
- Testérző rendszerekTudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a
tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.
Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban
már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz =
kéreg alatti látóközpont).
Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait
(mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad
idegvégződések).
- ÉrzékelésÉrtse az érzékszervek működésének általános elveit:
(adekvát) inger, ingerület, érzet.
Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció)
fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és
drogok is szerepet játszhatnak.
- LátásIsmertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit,
magyarázza ezek működését, a szemüveggel
korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a
zöldhályog lényegét.
Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a
színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás
vizsgálatára.
Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás
folyamatában.
Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés
optikai és élettani alapjait.
Váltson ki pupillareflexet.Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát.
Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex
funkcióit.
Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait.
- Hallás ésIsmerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fülÉrtse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és
egyensúlyérzésrészeit.működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).
Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a
szabályozás lehetőségét.
Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének
bemutatására.
Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és
pszichés hatását.
Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint aÉrtse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak
három félkörös ívjárat szerepét.(tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó,
ínorsó) működését.
- Kémiai érzékelésIsmerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-
érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött
szerepüket.
Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az
érzékelésben.
- TestmozgatóÉrtse, hogy motivációs állapotok irányítják ésIsmerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás
rendszerekaktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéregszerepét az automatizált mozgások szabályozásában.
szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában.
Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek
funkcionális következményeit.
Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció).
Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb
kieső funkció.
- Vegetatív érző ésÉrtelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti aTudja összehasonlítani a szimpatikus és a
mozgató rendszerekvegetatívszabályozás.paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait
és különbségeit.
Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szívTudja magyarázni, hogyan valósul meg
és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikusszervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet
befolyásolásának következményeit.szabályozása.
4.8.2. Az emberi
magatartás biológiai-
pszichológiai alapjai
- A magatartás elemeiIsmerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés
evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.
- Öröklött elemekIsmerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra
(szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).
- Tanult elemekIsmerje a feltételes reflexek szerepét az emberEsetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan
viselkedésében (félelem, drogtolerancia).kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az
operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására
irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja
össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.
A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas
ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel,
szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel,
drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek
kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság
és unalom).
Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz
kötött.
Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy
leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség
kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés,
reklám stb. szerepét a szokások kialakításában.
Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.
- EmlékezésIsmerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát.
- Pszichés fejlődésIsmertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi
fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs
funkcióival.
4.8.3. AzIsmerje az életmód szerepét az idegrendszeri be-Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-
idegrendszertegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) meg-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a
egészségtanaelőzésében.pszichoszomatikus betegségek kialakulásával.
Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek
esetleges veszélyeit.
Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, aIsmerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit.
stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit.
Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia,
bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társa-
dalmi és biológiai okait.
Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket.
- DrogokÉrtse a kémiai és a viselkedési függőségek közös
jellegzetességeit és veszélyeit.
Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a
család, a környezet felelősségét és lehetőségét
megelőzésében.
4.8.4. AIsmertesse a hormonrendszer működésének a lényegét,Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben
hormonrendszera hormontermelést és szabályozását.más hatást fejthet ki (receptor-különbség).
- HormonálisMagyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a
működésekszervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin,
glükokortikoidok), só- és vízháztartását
(mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag-
cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon).
- Belső elválasztásúIsmerje az ember belső elválasztású mirigyeinekTudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a
mirigyekelhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyétmellékvesekéreg hormonjainak hatását.
és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron,
oxitocin.
Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során
végbemenő hormonális, valamint a
méhnyálkahártyában, petefészekben és
testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a
hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.
Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin
hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a
hormontermelés szabályozásának alapelveit.
Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású
mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes
előállítani hormont.
- A hormonrendszer
egészségtana
Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait,
tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait.
Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az
inzulin hiányából, illetve többletéből eredő
rendellenességeket.
4.8.5. Az
immunrendszer
- Immunitás
Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát.Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett
vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt.
Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit
(falósejtek, nyiroksejtek). Magyarázza a memóriasejtek
szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.
Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk
okát.
Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét.
Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív,
passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra
mondjon példát.
Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az
idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az
immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag
megsemmisítését.
Ismerje a vérszérum fogalmát.
Értse az autoimmun betegségek lényegét.
Hozzon példát a Magyarországon kötelező
védőoltásokra és értse indokoltságukat.
Magyarázza a vírus és baktérium által okozott
betegségek eltérő kezelésének az okát.
Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti
jelentőségét.
- VércsoportokIsmerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert.
Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség
jelenségét.
Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.
Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és
etikai problémákat.
- Az immunrendszer
egészségtana
Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a
lázcsillapítás módjait.
Értse, hogy az allergia az immunrendszer
túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén
anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés
közti kapcsolatot.
Értse az immunrendszer állapota és a betegségek
kialakulása közti összefüggést.
4.9. Szaporodás és
egyedfejlődés
4.9.1.
Szaporítószervek
Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését,
működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.
Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális,
ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen
fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
4.9.2. EgyedfejlődésIsmerje az ember születés előtti fejlődésének
eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és
magzatburkok kialakulása és születésének fő
szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai
folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét).
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének
legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás,
fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd,
kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása,
öregedés).
Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások
befolyásolják az egyedfejlődés ütemét.
Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés
kapcsolatát.
Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer
szempontjából.
Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai
halál fogalma között.
- A szaporodás,
fejlődés egészségtana
Ismertesse a családtervezés különböző módjait,
terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a
terhességmegszakítás lehetséges következményeit.
Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat
(ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok
kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges
megtermékenyítés, hormonkezelés).
Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a
kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat,
illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok
(fertőzések, genetikai rendellenességek,
terhességmegszakítás) meddőséghez vezető
következményeit.
Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás
jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő
életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az
anyára nézve.
Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő
betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).

5. Egyed feletti szerveződési szintek

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
5.1. PopulációÉrtelmezze a populáció ökológiai és genetikai
meghatározását.
Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és
korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet
eltartó képességének fogalmát.
Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám,
egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és
alkalmazza ezeket problémák megoldására.
Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd
összeomló létszámú populációra. Elemezzen
mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével
(pl. sáskajárás, biológiai védekezés).
Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az
ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és
jellemezni az r- és K-stratégista populációkat.
Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük
következtetéseket.
5.1.1. Környezeti
kölcsönhatások
Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát.Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.
Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes
és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó)
változásait
Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum,
maximum, optimum, szűk és tág tűrés.
Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több
környezeti tényező együttes hatásait a populációk
elterjedésére.
Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai
jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára.
Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az
ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche
különbségét.
Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a
környezet és az élőlény tűrőképessége között.
Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai
szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait.
Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és
tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv).
Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely
átlaghőmérsékletének az összefüggését.
Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát.
Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen
műtrágyázás lehetséges következményeit.
Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj
elterjedése és a környezeti tényezők között.
5.1.2. Kölcsönhatások
- Viselkedésbeli
kölcsönhatások
Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot,
kolóniát, monogám párt, háremet.
Elemezze a társas viselkedés és a környezet
kapcsolatát.
Legyen tisztában az állatok és az ember
kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma,
elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe).
Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló
vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió),
ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat
(pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek
formáira (pl. behódolás, fenyegetés).
Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és
megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.
- Ökológiai
kölcsönhatások
Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség
az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási
kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa
ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat
hozni.
Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk
közti kölcsönhatások sokrétűek.
5.2. Életközösségek
(élőhelytípusok)
5.2.1. Az
életközösségek
jellemzői
Értse a szintezettség kialakulásának okát.
Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli
változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató
(szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve
tudjon példát hozni ezekre.
Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az
életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület).
Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás,
legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió
folyamatára.
Értse, hogy egy életközösség sokfélesége
produktivitása és stabilitása összefügg.
Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje
fel ennek okait.
5.2.2. Hazai
életközösségek
Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli
terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők,
talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség,
időbeni változások).
Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-
tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös.
Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is
befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl.
talajvízszint, alapkőzet) - leírások alapján tudja
azonosítani ezen hatásokat.
A fajok és életközösségek jellemzésére használja a
Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja
jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő
fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z-
értékek) alapján.
Ismertesse és értékelje az ember szerepét
átalakításukban (természetes erdők - faültetvények,
folyószabályozás, legeltetés).
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be
az életközösségek előrehaladó változásait.
Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj
kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.
Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző
környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok
természetvédelmi jelentőségét.
Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb
károsító hatásokat.
Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiaiTudja, hogy különböző emberi hatásokhoz
okait.(mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás)
különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak.
Értse, hogy a történelem során miként változtak a
Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő
mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a
városiasodás hatásai).
5.3. Bioszféra
- Globális folyamatok
Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-
elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének
kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az
összefüggésben értékelni az ember szerepét és
feladatait (környezettudatosság).
Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat
(feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód,
kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás,
vegyszerek károsító hatásai).
Tudjon példát mondani a természetes növény- és
állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra
(pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása,
kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi
egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és
felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).
Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon
a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a
hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs
elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és
következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az
ökológiai válsággal.
Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság
társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai
Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat)
ökológiai hatásait.
Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit,
esettanulmány alapján magyarázza azokat.
Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek
a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak.
lábnyom fogalmát.Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.
5.4. Ökoszisztéma
5.4.1. Anyagforgalom
Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a
termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az
életközösségek anyagforgalmában és
energiaáramlásában.
Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak,
valamint az ökoszisztéma és az abiotikus
környezetének kölcsönhatásait.
Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a
táplálékhálózat különbségét.
Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok
megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások
alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak
jövőjét.
Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a
táplálékláncban.
Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb
lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe,
humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés,
karbonát-kőzetek keletkezése)
Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a
nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló
baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.
5.4.2. EnergiaáramlásÉrtse az összefüggést a produkció, biomassza és
egyedszám fogalma között.
Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével
legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás
mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban.
5.4.3. Biológiai
sokféleség
Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken:
genetikai diverzitás (az allél-összetétel változatossága),
fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám-arányai) és
ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók
változatossága).
Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség
védelme.
5.5. Környezet- és
természetvédelem
Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai,
egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a
természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek
védelme, kereskedelmi korlátozások).
Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és
értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és
tudja feltárni ezek ökológiai következményeit.
Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető
tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére.
Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb
gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás,
határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek
hatékonyságát.
Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros
hatásainak bizonyítására.
Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait.
Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti
parkot, ennekfontosabb értékeit.
- LevegőIsmerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek
eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok,
ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett
szénhidrogének).
Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen
tisztában következményeikkel.
Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges
következményeit.
Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről
szmogriadó esetén.
- VízÉrtelmezze a vizek öntisztuló képességének
magyarázatát, korlátait.
Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat
Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl.
nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát,
a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét,
lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a
legfontosabb teendőkről.
- Energia, sugárzásIsmerje a lehetséges energiaforrásokat, azok
hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a
megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti
különbséget.
- TalajMagyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének
lehetőségeit.
- HulladékIsmerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges
módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét,
összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
6.1. Molekuláris
genetika
6.1.1. AlapfogalmakIsmerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a
kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és
homológ kromoszóma fogalmakat.
Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a
DNS megkettőződés folyamata, a DNS ® m RNS
átírása és az mRNS leolvasása.
Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód
általános érvényű.
Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérjeHasználja a kodonszótárt.
aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiaiKösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alko-
funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.tórészeihez.
Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi
fehérje előállítására.
6.1.2. MutációHasonlítsa össze a mutációt és az ivaros szaporodást,A kodonszótár segítségével vezesse le különböző
mint a genetikai változékonyság forrásait.típusú pontmutációk következményeit az
aminosavsorrendben.
Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciósMagyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az
szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös,albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a
előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmányfenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének
alapján. Ismertessen példát az emberi népességbenmódját (diéta).
többféle génváltozat tartós jelenlétére.
Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai,Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és
kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját,genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a
csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogykromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és
a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran járszámbeliek, hozzon ezekre példákat.
együtt.
Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down-
kór) esélye növekszik a szülők életkorával.
6.1.3. A génműködésÉrtse, hogy különböző felépítésű és működésű testiIsmerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze
szabályozásasejtjeink genetikai információtartalma azonos, de eztszerepüket.
mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért
nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a
gének megnyilvánulását a hormonális állapot is
befolyásolja.
Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel
fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-,
emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai
felismerésének j elentőségét.
6.2. Mendeli genetika
6.2.1. MinőségiÉrtelmezze a haploid, diploid, homozigóta ésÉrtelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza
jellegekheterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat.összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság
fogalmával.
Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusaitAdja meg Mendel következtetéseinek érvényességi
(dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns).korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli
Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelőöröklés).
keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen
képes családfák genetikai elemzésére.
Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetveMagyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a
recesszíven öröklődő jellegeket.genetikai vizsgálatoknak.
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretébenTudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-
egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos
vércsoportok öröklődését.számításokat végezni.
Legyen képes családfák genetikai elemzésére.Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg
öröklésmenetére.
Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivarÉrtelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a
meghatározásában.vérzékenység és a színtévesztés példáján.
Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és
azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható.
Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatátKét gén kölcsönhatásának jellegére tudjon
(azonos kromoszóma).következtetni a második utódnemzedék arányaiból s
tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.
Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két
allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció
tényére és tudja levezetni leírás alapján az
öröklésmenetet.
Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a
genetikai térképezés módszerének összefüggését.
6.2.2. MennyiségiIsmerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat ésÁbrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi
jellegekhajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben.jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez
közelít.
Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi
jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős
környezeti hatás).
Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok
előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek
megváltoztatása.
Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a
környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környe-
zetváltoztatás).
6.3. Populációgenetika
és evolúciós folyamatok
6.3.1. Ideális és reális
populáció
Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél-
és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők.
Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk ge-
netikai változatosságának forrását.
Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető
biológiai folyamatok összefüggését.
Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a
szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket
a fajkeletkezés elméletével.
Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.
Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2
allélos számítások esetén.
Értse a populáció nagyságának természetvédelmi
jelentőségét.
Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek
függését a populációsűrűségtől.
Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a
genetikai sodródással és a beltenyészet következtében
föllépő leromlással. Magyarázza el ennek
természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).
6.3.2. Adaptív és nem
adaptív evolúciós
folyamatok
Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes
szelekció útján.
Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós
folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy
a folyamat milyen típusba sorolható.
Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű
párválasztás biológiai hatásait.
Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a
konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként
Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó
ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.elméleteket (gén, csoport, kulturális).
Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen
bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat,
lerakódás).
Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12)
kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület
fogalmát, hozzon rá példát.
Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés
módszerét, az ebből levonható következtetéseket.
Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS
homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes
felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága,
funkciójukat vesztett szervek léte).
6.3.3. BiotechnológiaÉrtelmezze a klón fogalmát.Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai
beavatkozást.
Ismertessen néhány példát a genetikai technológia
alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel
haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban).
Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló
érveket.
6.3.4. BioetikaLássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson
véleményt szerepéről.
Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati
módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés,
magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.
Ismerje a Human Genom Program lényegét,
jelentőségét.
6.4. A bioszféra
evolúciója
6.4.1. Prebiológiai
evolúció
Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai
evolúció előzte meg.
Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az
élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó
kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó
elméleteket.
Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét.
6.4.2. Az emberTudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású
evolúciójamajmok és az ember vonásait.
Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékesLeírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és
koponyából következtetéseket lehet levonni az adotta Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az
emberelőd tulajdonságairól.agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz-
Értse, hogy az ember evolúciója során kialakultés eszközhasználat alapján.
nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai
és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
szöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
NINCSszöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
NINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
NINCSÁllatismeret és
Növényismeret c.
könyv vagy ezzel
egyenértékű
információt tartalmazó
egyéb kiadvány, illetve
kísérlethez szükséges
eszközök
NINCSszöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCSNINCSNINCSA) feladat tételeinek
címe
Mikor?NINCSNINCSNINCSjogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 120 percSzóbeli vizsga 15 perc
6-12 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat)
A) feladat:
projektmunka* vagy
gyakorlati feladat
B) feladat:
egy téma kifejtése
Az A) és B)
feladatokra adott
feleletek felépítése,
nyelvi
kifejezőkészség
100 pont20 pont25 pont5 pont
*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem
rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

• biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

• természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,

• a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

• adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),

• biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,

• a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,

• biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,

• bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,

• kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,

• természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- ábrakészítés vagy -kiegészítés,

- egyszerű számítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).

A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.

A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,

- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet

• projektmunka bemutatása,

• laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat

(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).

Ez utóbbi lehet

- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,

- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,

vagy

- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.

Az A) feladat értékelése

Projektmunka esetén:

A beadott munka értékelése:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése 2 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont

A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése 2 pont

Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont

Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 2 pont

10 pont

A munka bemutatásának értékelése

A munka céljának pontos megfogalmazása 1 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése 5 pont

A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása 4 pont

10 pont

A projektmunkára összesen: 20 pont

Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

AzA) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:

A feladat megértése és helyes elvégzése 5-10 pont

Az értékelés tartalmi helyessége 10-15 pont

Összesen 20 pont

A B) feladat értékelése

A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

A B) feladat értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 20-25 pont

A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése 0-5 pont

Összesen 25 pont

A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen): 5 pont

A) és B) feladat összesen 50 pont

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

• Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont

• Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók 4 pont (pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)

• Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont

• Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont

• Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont

• Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsga 240 percSzóbeli vizsga 20 perc
Egy 8-10 feladatot tartalmazó
feladatsor
Irányított esszét is tartalmazó választható
problémafeladat
Egy A és egy B feladat megoldása,
kifejtése
80 pont20 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll. A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

• Biológiai tények és elvek felidézésének képessége

• Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége

• Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)

• Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása

• Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége

• Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal

• Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés

• Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

• A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása

• A tudományos megismerés módjairól való tudás

• A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése

• Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)

• Kombinatív képesség

• Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- számítási feladat;

- ábrakészítés vagy -kiegészítés;

- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.

B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az "A" feladat értékelésénél 20 pont, a "B" feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az "A" és "B" feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni."

2. Az R. Mellékletének DRÁMA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"DRÁMA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. Az ókori színház és
dráma
Az ókor színháza és néhány
görög dráma
A tanuló legyen képes bemutatni
- a görög színházművészet
kialakulását, rituális gyökereit és
az ókori görög színház
felépítését,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész
vagy Euripidész egy tragédiáján,
vagy Arisztophanész egy
komédiáján pedig az ókori görög
dráma sajátosságait,
- Szophoklész Antigoné című
művének szereplőit és
viszonyaikat, valamint a
feldolgozott problémákat.
Az ókor színháza, a görög dráma
és a római komédia
A tanuló legyen képes bemutatni
- az ókori görög és római
színházművészetet,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész
vagy Euripidész egy tragédiáján
és Arisztophanész vagy Plautus
egy komédiáján pedig az ókori
görög és római dráma
sajátosságait.
1.2. A középkori Európa
színháza és drámája
A középkori színjátszás, a
commedia dell' arte
A tanuló ismerje
- a templomi szertartásból, illetve
a bibliai szövegekből
kibontakozó középkori színjáték
és dráma típusait,
- a középkori rögtönzéses
vígjáték, a commedia dell' arte
jellegzetes vonásait.
1.3. Az angol reneszánsz
színház és dráma
Shakespeare színháza és néhány
drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
- Shakespeare Rómeó és Júlia,
illetve Hamlet című művén a
shakespeare-i dramaturgia
jellegzetességeit (pl. jelenetépítés,
idő- és térkezelés),
- az elemzett dráma szereplőit és
viszonyaikat, valamint a
Az Erzsébet-kor színháza,
Shakespeare
A tanuló ismerje
- Shakespeare egy tragédiáját,
egy vígjátékát és az életmű
drámatípusait,
- az Erzsébet-kori színház
társadalmi szerepét, a színház
feldolgozott problémákat.felépítését és működését.
1.4. A spanyol barokk
dráma és színház
A tanuló ismerje
- a barokk színház szcenikai
jellemzőit.
A tanuló legyen képes
- egy szabadon választott művön
(pl. Lope de Vega vagy Calderón)
bemutatni a barokk dráma
dramaturgiai sajátosságait.
1.5. A francia klasszicista
dráma
Moliére néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
- Moliére Tartuffe című művén a
moliére-i dramaturgia
jellegzetességeit,
- az elemzett komédia szereplőit,
viszonyaikat, valamint a
feldolgozott emberi problémákat.
Moliére művei és a klasszicista
dráma
A tanuló ismerje
- Moliére legalább két
komédiáját,
- a klasszicista dráma
sajátosságait.
1.6. A régi magyar dráma
néhány alkotása
A tanuló ismerje
- a magyar drámairodalom
általános jellemzőit,
- az alábbi szerzők
valamelyikének egy drámáját:
Bornemisza Péter, Balassi Bálint,
Bessenyei György, Csokonai
Vitéz Mihály.
1.7. A XIX-XX. századi
magyar színház és dráma
A XIX. és XX. századi magyar
színház és dráma néhány alkotása
A tanuló legyen képes bemutatni
- A XIX-XX. század magyar
színházi irányzatait vagy
műhelyeit vagy alkotóit,
- Katona József Bánk bán, illetve
Madách Imre Az ember
tragédiája című művének színházi
megvalósulásán keresztül a
dráma és színház sajátos
kapcsolatát, jellegzetességeit.
A tanuló legyen képes bemutatni
- Molnár Ferenc Liliom és
Örkény István Tóték című
művének szereplőit és
viszonyaikat, valamint a
feldolgozott problémákat.
A XIX. századi magyar dráma
néhány alkotása
A tanuló ismerje
- az alábbi drámákat és szerzőjük
drámaírói munkásságának
jelentőségét: Katona József: Bánk
bán, Vörösmarty Mihály:
Csongor és Tünde, Madách Imre:
Az ember tragédiája.
A hazai színjátszás kezdetei
A tanuló ismerje
- a magyarországi hivatásos
színjátszás kialakulásának
jelentős eseményeit, helyszíneit
és személyiségeit.
A XX. századi magyar dráma
néhány alkotása
A tanuló ismerjen
- az alábbi szerzők
valamelyikétől egy szabadon
választott drámát: Molnár Ferenc,
Füst Milán, Lengyel Menyhért,
Szomory Dezső, Szép Ernő,
Móricz Zsigmond, Tamási Áron,
Németh László, Illyés Gyula,
Örkény István.
A tanuló legyen képes bemutatni
- az elemzett dráma szereplőit és
viszonyaikat, valamint a
feldolgozott problémákat.
1.8. A modern polgári
dráma és színház
kialakulása
A tanuló ismerje
- Ibsen vagy Strindberg vagy
Shaw egy drámáját.
A tanuló legyen képes bemutatni
- az elemzett dráma szereplőit és
viszonyaikat, valamint a
feldolgozott problémákat.
1.9. Csehov és
Sztanyiszlavszkij
Csehov néhány drámája és
Sztanyiszlavszkij színháza
A tanuló legyen képes bemutatni
- a Három nővér, illetve a Sirály
című művön keresztül a csehovi
dráma sajátosságait,
- a Sztanyiszlavszkij-módszer
jellegzetességeit.
Csehov drámái és
Sztanyiszlavszkij színháza
A tanuló ismerje
- Csehov legalább két drámáját,
- a Sztanyiszlavszkij-módszer
egy-egy elemének továbbélését.
1.10. Brecht színháza és
drámái
Brecht színháza és néhány
drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
- Brecht Koldusopera című
drámáján a brechti dramaturgia
alapjait,
- az elemzett dráma segítségével
az epikus dráma jellemzőit.
Brecht drámái és színháza
A tanuló ismerje
- Brecht drámaírói
tevékenységét, legalább két
drámáját.
1.11. A XX. század
meghatározó színházi
irányzatai, jelentős
drámaírói
A tanuló ismerje
- a XX. század meghatározó
színházi és drámai irányzatait (pl.
az avantgarde, a politikai színház,
a szegény színház, az abszurd, a
performance),
- az alábbi szerzők
valamelyikének egy drámáját
(Pirandello, García Lorca, Sartre,
Camus, O' Neill, Williams,
Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek,
Dürrenmatt, Bulgakov).
1.12. Napjaink
legfontosabb színházi
irányzatai és a kortárs
drámairodalom
A tanuló legyen képes bemutatni
- egy látott színházi előadás
jellemzőit,
- egy szabadon választott mű
elemzésével egy kortárs drámát
(pl. Sütő András: Egy lócsiszár
virágvasárnapja, Spiró György:
Csirkefej, Schwajda György: A
csoda, Bereményi Géza:
Légköbméter, Parti Nagy Lajos:
Mauzóleum, Korniss Mihály:
Halleluja, Nádas Péter: Takarítás,
Háy János: Gézagyerek, Tasnádi
István: Közellenség).
A tanuló ismerje
- a mai magyar színházi struktúra
jellemzőit (pl. hivatásos színház,
alternatív színház, amatőr
színház, diákszínjátszás),
- a mai színházi élet jelentős
alkotóit, műhelyeit.

2. Színház- és drámaelmélet

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1. A drámai műnem
sajátosságai
A tanuló legyen képes
- az irodalmi alkotások rendszerében
elhelyezni a drámai műnemet,
- vázolni az epikától és a lírától eltérő
sajátosságait,
- bemutatni a dráma és a
színházművészet kapcsolatrendszerét.
A tanuló ismerje
- az arisztotelészi dramaturgia
alapfogalmait,
- az arisztotelészi drámától eltérő
drámaformákat (pl. epikus dráma,
konfliktus nélküli dráma).
2.2. A dráma / a színjáték mint
kommunikáció
A tanuló ismerje
- a dráma és a színjáték sajátos
kommunikációs rendszerét,
- a verbális és a nonverbális
kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok,
mimika, testtartás).
2.3. A dráma szerkezeti
felépítése
A tanuló ismerje fel
- a dráma felépítésének sajátosságait,
tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín,
felvonás),
- a fordulatokat és a drámai
csomópontokat.
A tanuló ismerje
- a dráma felépítésének kortól és
műfajtól függő tagoltságát.
2.4. Dramaturgiai és
színházelméleti alapfogalmak
A tanuló legyen képes elemző
tevékenysége során alkalmazni a
következő fogalmakat:
- történet és cselekmény, akció és
dikció, szituáció, dialógus és monológ,
szerep.
A tanuló legyen képes elemző
tevékenysége során alkalmazni a
következő fogalmakat:
- karakter, jellem, fordulat, konfliktus,
feszültség, tér és idő.
2.5. A színházművészet mint
összművészet sajátosságai
A tanuló legyen képes bemutatni
- hogyan alakítja ki autonóm
A tanuló legyen képes elemzően
bemutatni
formanyelvét a színházművészet a
különböző művészeti ágak eszközeit
felhasználva.
- egy színházi előadás vizuális, zenei és
irodalmi összetevőit.
2.6. Színházi szakmákTudják felsorolni
- a színházi előadás létrehozásához
szükséges mesterségeket (pl. rendező,
díszlettervező, világosító).
Legyenek képesek
- szabadon választott színházi
szakmához tartozó tevékenységek
ismertetésére (pl. az író, a rendező, a
dramaturg, a díszlettervező, a
jelmeztervező, a zeneszerző, a
világosító, a hangtechnikus, a
színpadmester, az ügyelő, a kellékes).

3. Színházi műfajok

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.1. A rituális játék /
szertartásjáték
A tanuló legyen képes
- a rituális, illetve szertartásjáték
műfajának azonosítására egy-egy
színházi előadásban.
3.2. A tragédiaA tanuló legyen képes
- a klasszikus tragédia jellemző
jegyeinek azonosítására egy-egy
színházi előadásban.
A tanuló legyen képes
- a tragédia műfajának változásait
felismerni különböző korszakokban.
3.3. A komédiaA tanuló legyen képes
- különbséget tenni a vidám műfajú
művek között.
A tanuló legyen képes
- a vidám műfajú művek változásait
felismerni különböző korszakokban.
3.4. A realista színjátékA tanuló ismerje fel
- a realista előadásmódot.
A tanuló ismerje fel
- a realizmus és naturalizmus műfaji
jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi
elemzéseiben.
3.5. Az abszurd és a groteszkA tanuló ismerje fel
- az abszurd és groteszk elemeket a
színházi előadásokban.
3.6. BábjátékA tanuló legyen képes
- az alkalmazott bábtechnikák
azonosítására.
3.7. Zenés, tánc- és
mozgásszínház
A tanuló legyen képes
- különböző zenés műfajú előadásokat
(pl. opera, operett, musical) felismerni
és azonosítani,
- elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi
előadásokat a balettől és a tánctól.
A tanuló legyen képes
- a zene, a tánc és a mozgás szerepének
felismerésére színpadi előadásokban.

4. Drámajáték

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
4.1. HelyzetgyakorlatokLegyenek képesek rögtönzések során
- a megadott helyzetnek megfelelő
alapvető viselkedési sémák
megjelenítésére.
Legyenek képesek
- hétköznapi típusok jellemzőinek
sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni,
illetve páros munkában.
4.2. Történet szerkesztése ésLegyenek képesekLegyenek képesek
megjelenítése- jelenetek összefűzésére.- különböző színházi formák és
drámatechnikák (pl. a kontraszt, a
különböző időkezelési módok)
alkalmazására.
4.3. ImprovizációLegyenek képesek
- improvizációra, szöveges vagy szöveg
nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve
páros munkában.
Legyenek képesek
- megadott témára és meghatározott
stílusban szövegre épülő etűdök
alkotására (pl. versrészlet, kisebb
dialógus),
- etűdsorozat összeállítására önálló
munkában.
4.4. DrámajátékIsmerjék és alkalmazzák
- a drámajátékok jellemzőit és
különböző típusait.
4.5. DrámapedagógiaIsmerjék
- a dramatikus tevékenység
alapfogalmait, a leggyakrabban
alkalmazott konvenciókat,
munkaformákat.

5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
5.1. Szituáció megfogalmazása
állóképben, mozdulatsorral
Legyenek képesek
- állókép és állóképsorozat
létrehozására,
- egyszerű mozgássorok különböző
tempójú kivitelezésére.
Legyenek képesek
- összetett mozgássorok különböző
tempójú kivitelezésére.
5.2. Improvizáció zenére vagy
témára
Legyenek képesek
- a zene hangulatához és tempójához,
illetve a megadott téma hangulatához
illeszkedő mozgássorok kivitelezésére,
- megadott mozgásmotívumok
felhasználására.
Legyenek képesek
- egy mozgásmotívum kibontására,
továbbfejlesztésére, variálására.
5.3. Összetett improvizáció
létrehozása és bemutatása
Legyenek képesek
- egyéni, páros, illetve csoportos
előkészített mozgás- vagy tánc-
improvizációk bemutatására.
Legyenek képesek
- a tanult technikák alkalmazásával
önálló mozgássor végrehajtására,
- különböző összetett technikákat
alkalmazó egyéni, páros, illetve
csoportos előkészített mozgás- vagy
táncimprovizációk bemutatására.

6. Bábjáték

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
6.1. A tanulók által a képzés
során készített bábok illetve
maszkok alkalmazása
drámamunkában
Legyenek képesek
- egy választott báb vagy maszk
sajátosságainak megfelelő
alkalmazására.
Legyenek képesek
- a választott bábtechnika vagy
maszktípus alkalmazásával színházi
improvizációra.

7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
7.1. A beszédtechnika alapjaiLegyenek képesek
- drámajátékos és színjátékos
gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a
hangadás és az artikuláció alapvető
szabályait.
Legyenek képesek alkalmazni
- a légző-, hang- és artikulációs
játékokat, gyakorlatokat - hangokkal,
mechanikusan sorolható szavakkal és
irodalmi szövegekkel.
7.2. Lírai, epikai és drámai
alkotások tolmácsolása
Legyenek képesek
- a műfajnak megfelelő előadásmód
megválasztására, és az ahhoz illő
eszközök alkalmazására.
Legyenek képesek
- színjátékos gyakorlatuk során
alkalmazni a légzés, a hangadás és az
artikuláció alapvető szabályait, a
hangsúlyszabályokat és a beszéd
váltásait (pl. hangerő, hangmagasság,
tempó).
7.3. PódiumműfajokVegyenek részt
- versműsorok, ünnepi műsorok,
szerkesztett játékok létrehozásában és
bemutatásában.
7.4. Egyéni vagy közös
daléneklés
Legyenek képesek
- dallamot improvizálni, vagy dalt
előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei_

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaGyakorlati vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaGyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga
120 perc15 perc/fő15 perc180 perc20 perc/fő20 perc
60 pont60 pont30 pont60 pont50 pont40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Gyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaGyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
NINCSa produkcióhoz
szükséges
kellékek
NINCSNINCSa jelenethez
vagy az
előadáshoz
szükséges
alapdíszletek,
kellékek,
jelmezek stb.
NINCS
A vizsga-
bizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
három
példány
helyesírási
szótár
a
lebonyolításhoz
minimálisan
szükséges
körülmények
(20-25 m2
alkalmi
színpadi tér,
alapvető fény-
a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök
videomagnó
vagy DVD-
lejátszó, három
példány
helyesírási
szótár
színházszerű
körülmények
(25-30 m2
alkalmi
színpadi tér,
alapvető fény-
és
hangtechnikai
eszközök: min.
a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök
és
hangtechnikai
eszközök:
világítási és
sötétítési
lehetőség,
magnó vagy
CD-lejátszó,
mikrofon)
2 reflektor,
magnó vagy
CD-lejátszó,
mikrofon,
erősítő,
hangfalak,
sötétítéshez
alkalmas
függönyök)

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli
vizsga
Gyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaGyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga
AnyagNINCSNINCStételcímekNINCSNINCStételcímek
Mikor?NINCSNINCSjogszabály
szerint
NINCSNINCSjogszabály
szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaGyakorlati vizsga
120 perc15 percmax. 15 perc/fő
Feladatsor megoldásaEgy tétel
kifejtése
Háromból két gyakorlati feladat
Egyszerű, rövid
választ igénylő
feladatok
Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések
kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos
improvizáció a
helyszínen
megadott témára
előkészített,
egyéni színpadi
produkció
előkészített
közös
színpadi
produkció
(színielőadás)
bemutatása
30 pont30 pont30 pont30 pont30 pont
60 pont30 pont60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár.

Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház-és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 30 pont

- Néhány soros jelenetelemzést,

- értelmezést igénylő kérdések 30 pont

Összesen: 60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték. Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők ("mint vendég"), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik: Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése 8 pont

- Fantázia, ötletesség 12 pont

- Karakterábrázolás _10 pont

30 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont

- Értelmezés, szerkesztés 5 pont

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) 10 pont

- Koncentráció _2 pont

30 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont

- Koncentráció, játékfegyelem 10 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) _12 pont

30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése, vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 10 pont

- Az ismeretek gazdagsága 10 pont

- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége _5 pont

Összesen 30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaGyakorlati vizsga
180 perc20 perc20 perc/fő
Feladatsor megoldásaEgy tétel
kifejtése
Háromból két gyakorlati feladat
Altalános
színház- és
drámaelméleti
kérdések
Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések
Elemzést,
értelmezést,
reflektálást igénylő
esszéfeladat
kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos
improvizáció a
helyszínen
megadott
témára
előkészí-
tett,
egyéni
színpadi
produkció
előkészített
közös színpadi
produkció
(színielőadás)
bemutatása
20 pont20 pont20 pont25 pont25 pont25 pont
60 pont40 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

- az ókor színháza és a görög dráma;

- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

- Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések 20 pont

- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 20 pont

- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat _20 pont

Összesen 60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után -kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk. A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték. Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők ("mint vendég"), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, bábvagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése 5 pont

- Fantázia, ötletesség 10 pont

- Karakterábrázolás 5 pont

- Instrukciók követése _5 pont

25 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont

- Értelmezés, szerkesztés 5 pont

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 5 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 8 pont

- Koncentráció 2 pont

25 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 10 pont

- Koncentráció, játékfegyelem 7 pont

25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól. A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- előadás-elemzés;

- színházi műfajok;

- drámajátékos ismeretek.

A tétel lehet:

- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése,

vagy

- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont

- Az ismeretek gazdagsága 15 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 15 pont

- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont

Összesen 40 pont"

3. Az R. Mellékletének ÉNEK-ZENE fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"ÉNEK-ZENE

A részletes követelmények használata és felépítése

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsgakövetelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.

Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.

Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.

A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. A részletes követelmények teljes köre számon kérhető mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

1. Reprodukálás

TÉMAKORVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. ÉneklésA műjegyzék mint ajánlás alapján
összeállított dalanyag ismerete kötelező.
A műjegyzék összes dalának ismerete
kötelező
(szemelvények a Műjegyzékben).
Általános követelmény:
- helyes hangzóformálás,
- pontos szövegejtés,
- intonációs biztonság,
- stílusnak megfelelő, kifejező előadás.
1.1.1. NépzeneA tételekben szereplő népdalok előadása
szöveggel, emlékezetből.
Ezen belül: eltérő stílusú magyar népdalok,
egy nemzetiségi vagy más népek dala, mely
saját nyelven is előadható.
A népdalokat több versszak esetén legalább
kettő versszakkal kell előadni.
A nemzetiségi népdal, illetve a más népek
dala eredeti nyelven is előadható.
1.1.2. MűzeneA dalok szöveges előadása műfordításban
vagy eredeti nyelven történhet.
KözépkorGregorián dallam éneklése latin szöveggel,
emlékezetből.
Trubadúr vagy trouvère dallam előadása
szöveggel, emlékezetből.
Szillabikus és melizmatikus gregorián
dallam éneklése latin szöveggel,
emlékezetből.
Trubadúr vagy trouvère és Minnesang
dallam előadása szöveggel, emlékezetből.
ReneszánszHistóriás ének szöveges megszólaltatása
emlékezetből.
Ungaresca dallam éneklése szolmizálva,
emlékezetből.
BarokkVirágének előadása szöveggel, emlékezetből.
Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti
szöveggel, emlékezetből.
Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése
emlékezetből (tanári) zongorakísérettel.
Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres
bemutatása vagy éneklése emlékezetből,
szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben
(műjegyzék) meghatározottak szerint.
Bécsi klasszikaJ. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven
egy-egy dalának éneklése emlékezetből,
(tanári) zongorakísérettel.
J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van
Beethoven egy hangszeres zeneműve
jellegzetes periódus terjedelmű témájának
hangszeres bemutatása vagy éneklése
emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút
névvel.
Társaséneklés a követelményekben
(műjegyzék) meghatározottak szerint.
RomantikaHárom, különböző szerzőtől származó
romantikus dal éneklése emlékezetből,
(tanári) zongorakísérettel.
Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy
éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy
abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben
(műjegyzék) meghatározottak szerint.
A 19-20. század
fordulója
M. Ravel egy művének, vagy műrészletének
éneklése szolmizálva vagy hangnévvel,
emlékezetből.
C. Debussy vagy M. Ravel egy művének
vagy műrészletének éneklése szolmizálva
vagy hangnévvel,emlékezetből.
20. századi és
kortárs zene
Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy
zenemű részletének éneklése emlékezetből,
szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Huszadik századi vagy kortárs mű vagy
műrészlet hangszeres bemutatása,vagy
éneklése emlékezetből, szöveggel,
szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben
(műjegyzék) meghatározottak szerint.
1.1.3. ZeneelméletHangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr
és három féle moll, valamint modális
skálák, egészhangú skála) éneklése
szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen
belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és
hangnévvel (4#-4b-ig).
Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése
azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva
és hangnévvel (4#-4b-ig).
Domináns szeptimakkord éneklése
alaphelyzetben oldással szolmizálva és
hangnévvel (4#-4b-ig).
1.1.4 Felismerő
kottaolvasás/Lapról
olvasás
Felismerő kottaolvasás:
középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás
nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy
hangnévvel (2#-2b-ig).
Lapról olvasás:
középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló
barokk, klasszikus, romantikus vagy XX.
századi dallam lapról éneklése szolmizálva
vagy hangnévvel (4#-4b-ig).
1.2. Műelemzés
1.2.1. NépzeneAz énekelt régi és új stílusú magyar
népdalok elemzése a következő szempontok
alapján: dallamvonal, sorszerkezet,
szótagszám, hangkészlet, hangsor
megállapítása, besorolás az alapvető
stílusrétegekbe.
Általános követelmény az énekelt anyaghoz
kapcsolódó népzenei ismeretek:
téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok
elemzése a következő szempontok alapján:
dallamvonal, sorszerkezet, kadencia,
szótagszám, hangkészlet, hangsor
megállapítása, besorolás az alapvető
stílusrétegekbe.
Általános követelmény az énekelt anyaghoz
kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és
ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás.
1.2.2. MűzeneÁltalános követelmény:
az énekelt anyaghoz kötődő általános
zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek,
a társművészetekkel való kapcsolatok
(irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos
kifejtése.
Általános követelmény:
az énekelt anyaghoz kötődő általános
zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek,
a társművészetekkel való kapcsolatok
(irodalom, képzőművészet, építészet, tánc,
színház) vázlatos kifejtése.
KözépkorAz énekelt dallam elemzése, a stílus
jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép
alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg
sajátosságai, egyéb kapcsolódások).
ReneszánszAz énekelt dallam elemzése, a stílus
jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép
alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg
sajátosságai, egyéb kapcsolódások).
Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű
elemzése kotta alapján (szerkesztési mód,
ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi
érdekességek, műfaji sajátosságok).
BarokkAz énekelt dallam elemzése, a stílus
jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép
alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg
sajátosságai).
Az énekelt mű elemzése kottakép alapján
(szerkesztésmód, ritmikai, dallami, harmóniai,
hangnemi jellegzetességek, műfaji
sajátosságok).
Bécsi klasszikaAz énekelt dallam elemzése, a stílus
jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép
alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg
sajátosságai, kapcsolódásuk, formai
elemzés).
RomantikaAz énekelt dallam elemzése, a stílus
jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép
alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg
sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).

2. Befogadás

TÉMAKORVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1. ZenetörténetA tanult anyagban leggyakrabban előforduló
zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek,
hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
Az érettségi követelményekben név szerint
említett zeneszerzők munkásságának vázlatos
ismerete.
2.1.1. NépzeneA magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az
új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal,
szerkezet, hangkészlet).
A tanult népdalokhoz kapcsolódó
népszokások, jeles napok ismerete.
A népzenegyűjtés és rendszerezés vázlatos
áttekintése. A rendszerezés szempontjai.
Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla
népdalgyűjtő munkájának bemutatása:
gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek
ismerete.
2.1.2. MűzeneA zenetörténeti korszakok általános
jellemzése, a társművészeti kapcsolódások
bemutatása. A korszakok történelmi,
társadalmi hátterének átfogó ismerete.
KözépkorA gregorián ének általános jellemzése.
A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás
fejlődése (Arezzoi Guido munkássága).
A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának
meghatározása.
Az énekes világi zene általános jellemzése
(trubadúr, trouvère dallamok).
Az énekes világi zene általános jellemzése
(trubadúr, trouvère, Minnesang dallamok).
A többszólamúság kialakulása.
ReneszánszA vokális műfajok ismerete,
a műfaji jellemzők meghatározása (mise,
motetta, madrigál).
A magyarországi reneszánsz zene általános
bemutatása.
A homofon és polifon szerkesztési mód
kottakép alapján történő felismerése és
értelmezése.
O. Lassus és G. P. da Palestrina
munkásságának vázlatos ismertetése.
BarokkJ. S. Bach, G. F. Händel munkásságának
vázlatos ismertetése, főbb műveik
felsorolása.
A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a
barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése.
A da capo-s ária formai ismerete.
Barokk hangszeres formák (rondó, variáció),
műfajok (concerto, concerto grosso, szvit,
prelúdium, fúga) értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző
hangszereinek felsorolása.
A. Vivaldi, H. Purcell és Esterházy Pál
munkásságának vázlatos ismertetése, főbb
műveik felsorolása.
Bécsi klasszikaJ. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven
munkásságának vázlatos ismertetése, főbb
műveik felsorolása.
A klasszikus periódus, a két-, illetve
háromtagú formák meghatározása.
A klasszikus periódus, a két-, illetve
háromtagú formák, a szonátaforma, a triós
forma, a variációs forma és a rondóforma
ismerete.
Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia,
vonósnégyes, klasszikus versenymű,
klasszikus opera, klasszikus dal) általános
bemutatása.
A klasszikus szimfonikus zenekar
összetételének meghatározása.
A magyar verbunkos zene jellemzése,
kiemelkedő mestereinek megnevezése,
kapcsolata a magyar népzenével.
RomantikaA romantikus dal és jellegzetes vonásainak
ismerete. A dalciklus fogalma.
A programzene meghatározása.
A szimfonikus költemény műfaji
meghatározása.
Liszt Ferenc munkásságának vázlatos
ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
A legjelentősebb romantikus operaszerzők
(G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini); főbb
műveik felsorolása.
A nemzeti romantika jellemzése.A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvorák,
B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó
műveinek felsorolása.
Erkel Ferenc munkásságának vázlatos
ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
A 19-20. század
fordulója
A zenei impresszionizmus bemutatása
(melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei
törekvések a századfordulón.
C. Debussy és M. Ravel munkásságának
vázlatos ismertetése, művészetük
jellegzetességeinek bemutatása.
20. századi és
kortárs zene
Bartók Béla és Kodály Zoltán
munkásságának bemutatása (életút, főbb
művek).
A 20. század főbb zenei irányzatainak
megnevezése, lényegük ismerete
(neoklasszicizmus, folklorizmus,
expresszionizmus).
Bartók Béla és Kodály Zoltán művei
jellemző formai, dallami, ritmikai
sajátosságainak ismerete.
Komponálási technika (dodekafónia)
megnevezése, lényegének ismerete.
Komponálási technikák (dodekafónia,
szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus,
aleatória, elektronikus és elektroakusztikus
zene) megnevezése, lényegük ismerete.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek
és hatásának leíró jellegű, általános
Egy, a vizsgázó által választott kortárs
zeneszerző művészetének bemutatása.
bemutatása.
2.2.
Zenefelismerés
Műzene
Műjegyzékben szereplő művek felismerése
CD-ről történő lejátszás alapján.
Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet
általában az alábbiak szerint kell azonosítani:
- korszak illetve évszázad,
- zeneszerző,
- mű címe, részlet (tétel) címe,
- műfaj,
- forma.
A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül
tartalmazhat olyan ismeretlen zenei
szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak
hangszert kell felismernie, vagy a hallott művet
a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell
elhelyeznie.
2.2.1. NépzeneNépi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő,
cimbalom, tárogató, népi zenekar
hangszereinek felismerése, megnevezése.
2.3. ZeneelméletA tanult anyagban leggyakrabban előforduló
zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek
(lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete.
Dallamok olvasása és írása violinkulcsban.Dallamok olvasása violinkulcsban, írása
violin- és basszuskulcsban.
A módosítójelek használata az ötvonalas
rendszerben (kereszt, bé, feloldójel).
Törzshangok és egyszeresen módosított
hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben.
Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta
hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr,
moll, szűkített, bővített) ismerete és
lejegyzése szolmizációs nevekkel és az
ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott
hangra.
Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres
módosítással kottázható) hangköz,
alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik
(dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete,
lejegyzése szolmizációs nevekkel és az
ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig) adott
hangra.
A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr,
moll) hangsorok ismerete, felismerésük és
lejegyzésük betűkotta segítségével.
A teljes kvintkör ismerete.
A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4,
3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete.
Szekvencia szerkesztése.
2.4. Dallamírás
Egy egyszólamú, hangnemben maradó,
periódus terjedelmű dallam átírása
betűkottából a vonalrendszerbe
violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva,
Nyolc-tíz ütem terjedelmű, hangnemben
maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni
lejegyzése violinkulcsban (4# - 4b-ig).
vonalrendszerből betűkottára.
Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű
kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése
violinkulcsban vagy violin- és
basszuskulcsban (4# - 4b-ig).

MŰJEGYZÉK

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező. A vastagon szedett címek az emelt szint követelményeihez tartoznak.

Népdalok

A bolhási kertek alatt...

A bárnai kertek alatt...

A citrusfa levelestől, ágastól...

A csitári hegyek alatt...

A jó lovas katonának...

A marosi füzes alatt...

A nagy bécsi kaszárnyára...

A Vidróczki híres nyája...

Annyi bánat a szívemen...

Az én lovam Szajkó...

Az hol én elmegyek...

Béres legény...

Bujdosik az árva madár...

Bús a kis gerlice...

Csordapásztorok...

Duna parton van egy malom...

Elindultam szép hazámból...

Erdő, erdő, de magos a teteje...

Este, este, de szerelmes...

Felülről fúj az őszi szél...

Gyújtottam gyertyát...

Ha felülök...

Hajtsd ki, rózsám, az ökröket...

Hej rozmaring, rozmaring...

Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...

Katona vagyok én...

Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...

Kit virágot rózsám adott.

Körösfői kertek alatt...

Magos kősziklának...

Megkötöm lovamat...

Megrakják a tüzet...

Most jöttem Gyuláról...

Rákóci kocsmába...

Röpülj páva, röpülj...

Sok Zsuzsánna napokat...

Szép a gyöngyvirág egy csokorba...

Szivárvány havasán...

Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal, melynek kottáját a szóbeli vizsgán átadja.

Egy, a vizsgázó által szabadon választott nemzetiségi népdal vagy más nép dala, mely eredeti nyelven is előadható.

Ennek kottáját a vizsgázó a szóbeli vizsgán átadja a bizottságnak.

Műdalok, műzenei szemelvények

A több versszakos műdalok esetén két versszak előadása elegendő.

A vizsgázó az általa - a követelményekben meghatározott szempontok alapján - szabadon választott műdalok, illetve műzenei szemelvények kottáját a szóbeli vizsgán átadja._

KözépszintEmelt szint
Alleluja - választott gregorián dallam vagy Ut
queant laxis
Alleluja - választott gregorián dallam
Ut queant laxis
Moniot d'Arras: Nyári ének
J. of Fornsete: NyárkánonNeidhardt von Rauenthal: Májusi ének
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való
ének
Ungaresca (Édes rózsám ...)
Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...
Zöld erdőben, zöld mezőben
Apor Lázár táncaEsterházy Pál: Harmonia Caelestis -
Dulcis Jesu
H. Purcell: Sárga levél - kánon
H. Purcell: Pásztorjáték - duett (Pásztor, pásztor)
J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek
- korál dallam
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny -1. tétel téma
(8 ütem)
J. S. Bach: 15. Kantáta - duett
(Ha köd lepi be a tájat...)
J. S. Bach: Parasztkantáta - duett
A. Corelli: La Folia - téma
G. F. Händel: Csordul a könnyem
G. F. Händel:Vízizene (F-dúr szvit) - Air
A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel
J. Haydn: Szerenád
J. Haydn: D-dúr ("Londoni") szimfónia (No. 104)
- Menüett (téma)
Ej, haj, gyöngyvirág
W. A. Mozart: Varázsfuvola: A bűvös csengettyű
- Pamina és Papageno kettőse
W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)
I. tétel (téma)
W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera -
Figaro F-dúr kavatinája
W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa
W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után
L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala
(Mormotás fiú dala)
L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása
L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny -
III. tétel (téma)
L. van Beethoven: V. ("Sors") c- moll szimfónia -
II. tétel (főtéma)
L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel -
Örömóda (lehetőség szerint eredeti nyelven)
L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel -
Örömóda (eredeti nyelven)
F. Schubert: Hová? - 1. rész
F. Schubert: A molnár virágai
F. Schubert: h-moll ("Befejezetlen") szimfónia -1.
tétel - főtéma és melléktéma
Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a
cselszövő
Erkel Ferenc: Bánk bán - Keserű bordal
Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma
Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - O fihi et filiae
G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa - részlet
(16 ütem)
G. Verdi: Requiem - Lacrymosa
B. Smetana: Moldva - a folyó témája
M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - séta téma
Gaudeamus igitur
A. Dvorák: e-moll ("Újvilág") szimfónia (Op. 95)
- II. és IV. tétel főtémái
C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák
M. Ravel: Bolero - a téma első része
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár
dallam
Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma
Kodály Zoltán: Bicinium (szabad válogatás szerint)
Kodály Zoltán: Öt tantum ergo - Pange lingua
Bartók Béla: Magyar képek I. tétel - Este a
székelyeknél (két téma)
Bartók Béla: Concerto - egy választott téma
Bartók Béla: Ne menj el!
Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára -
Bevezető (16 ütem); V. ajtó (Judit első
megszólalásának végéig)
I. Sztravinszkij: Petruska -1. és IV. rész témái
G. Gershwin: Porgy és Bess című opera -
Porgy dala
Ligeti György: Ha folyóvíz volnék - kánon

A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA

KözépszintEmelt szint
Népi hangszerek felismerése, megnevezése furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi
zenekar.
O. Lassus: Visszhang
T. L. de Victoria: Ave Maria
G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli - KyrieG. P. daPalestrina: Missa Papae Marcelli
Bakfark Bálint: Lantfantázia
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való
ének és Egri históriának summája
H. Purcell: Dido és Aeneas (Dido búcsúja)
Esterházy Pál: Harmonia Caelestis
(Dormi Jesu, Jesu dulcedo)
A. Vivaldi: A négy évszak
(Tavasz I. tétel, Tél - II. tétel)
A.Vivaldi: A négy évszak
(Tavasz I. tétel, Ősz I. és III. tétel, Tél - II. tétel)
J. S. Bach: h-moll szvit (Rondeau, Badinerie)J. S. Bach: h-moll szvit
J. S. Bach: Máté passió (Nyitókórus)
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny -1. tételJ. S. Bach: II. Brandenburgi verseny
G. F. Händel: Messiás (Halleluja kórus)
A. Corelli: La Folia
J. Haydn: "Oxford" szimfónia (No. 92)
IV. tétel
J. Haydn: Kaiser "Császár" kvartett - II. tétel
W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera
- Figaro F-dúr kavatinája
W. A. Mozart: Requiem - LacrymosaW. A. Mozart: Requiem - Requiem és Kyrie,
Dies irae, Lacrymosa
L. van Beethoven: V. c-moll "Sors" szimfónia -1.
tétel
L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel
F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)
F. Schubert: Erlkönig (A rémkirály)
Liszt Ferenc: Les Préludes
Liszt Ferenc: Krisztus oratórium (Tu es Petrus)
Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia
Erkel Ferenc: Bánk bán
(Keserű bordal; Hazám, hazám)
Erkel Ferenc: Hunyadi László
(Meghalt a cselszövő, Palotás)
G. Verdi: Requiem - Lacrymosa
G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara
R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok -
Nyitány
B. Smetana: Moldva
M. Muszorgszkij - M. Ravel: Egy kiállítás képei
A. Dvofák: e-moll ("Újvilág") szimfónia
C. Debussy: Három noktürn
M. Ravel: Bolero
Bartók Béla: Concerto - IV. tételBartók Béla: Concerto
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára -
(V. és VI. ajtó)
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma
I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel;
Petruska
G. Gershwin: Rhapsody in Blue
C. Orff: Carmina Burana - 0, Fortuna, Semper
crescis, In taberna
L. Bernstein: West Side Story (Tonight, America)
Steve Reich: Zene 18 zenészre

SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.

A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.

a cappellaattaccadalciklus
a tempoautentikus zárlatdalforma
accelerandoballadadaljáték
adagiobaritondecrescendo
alaphangbasso continuodinamika
aleatóriabasszusdivertimento
alla brevebiciniumdodekafónia
allegrobitonalitásdolce
allemandebolgár ritmusdomináns
altbővített hármashangzatdór
alterációbruitizmusduett
álzárlatcantus firmusduó
ambituscodadúr
andanteconcertodzsessz
aranymetszésconcerto grossoegészhangú skála
áriacrescendoegynemű kar
atonalitásda capoelőjegyzés
enharmóniamollvegyeskar
eolmotettaverbunkos
expozícióneoklasszicizmusvokális
expresszionizmusneumavonósnégyes
férfikarnőikarzárlat
folklorizmusnyitány
forteopera
frígopus
fúgaoratórium
giustoorgonapont
gyermekkarorganum
hangközostinato
hangnemparlando
hangnevekpartitúra
hangsorpassacaglia
hangszercsoportokpassió
hangzatpentachord
hexachordpentatónia
homofonperiódus
imitációpiano
improvizációplagális zárlat
indulópolifon
instrumentálispreludium
intermezzopresto
kadencia (népzene)quodlibet
kadencia (műzene)recitativo
kamarazenerefrén
kánonrepetitív zene
kantátaritornello
kidolgozásrondó
korálrubato
Köchel-jegyzékscherzo
kromatikasostenuto
kvartettspirituálé
kvintettstaccato
kvintkörszekvencia
largoszeriális zene
legatoszextett
lentoszillabikus
lídszimfónia
Liedszimfonikus költemény
lokrisziszonáta
madrigálszoprán
maggioreszubdomináns
mazurkaszűkített hármashangzat
melizmaszvit
metronómtenor
metrumtercett
mezzofortetonika
mezzopianotranquillo
mezzoszoprántrió
minoretritonus
misetutti
mixolídungaresca
mixtúraunisono
moderatovariáció

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc180 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítjaNINCSNINCSNINCSEgy, a vizsgázó által
szabadon választott
magyar népdal kottája.
Társaséneklésnél a
kamarapartner biztosítása.
A vizsgabizottságot
működtető intézmény
biztosítja
CD lejátszóJól hangolt zongora.CD lejátszóJól hangolt zongora.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
I. ZenefelismerésII.
Zenetörténeti szövegalkotás,
Általános zenei alapismeretek,
Dallamátírás.
Éneklés, műelemzés,
lapról olvasás.
20 perc100 perc
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (l. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.

A bejátszások időtartama 1 -1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zenetörténeti szövegalkotás

A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 2, maximum 4-5 oldal. A dolgozat témája lehet például:

- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör jellegzetes vonásainak leírása,

- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében, egy műfaj kialakulása, változása,

- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása, a történelmi, társadalmi háttér bemutatása.

Általános zenei alapismeretek

Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések. A feladattípusok lehetnek:

- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

- népzenei, műzenei stílusok azonosítása,

- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),

- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,

- zeneelméleti ismeretek, ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok.

Dallamátírás

A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe, violinkulcsban, vagy vonalrendszerből betűkottára.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tétel három altételből áll ("A", "B", "C"). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.

"A " altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből, a követelményekben meghatározott szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.

"B" altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.

Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a "B" altételben szereplő műdalok és azok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).

Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

"C" altétel: egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:

"A" altétel: Népdal éneklése és elemzése 15pont

Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

"B" altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

"C" altétel: Lapról olvasás 10 pont

Feladat: Egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2 # - 2b-ig terjedő hangnemekben.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc20 perc
I. Dallamdiktálás,
Zenefelismerés
II. Zeneelmélet, Zenetörténeti
szövegalkotás.
Éneklés, műelemzés, zeneelmélet,
lapról olvasás.
60 perc120 perc
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a vizsgázók közösen hallgatják meg.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Dallamdiktálás

A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.

A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatsorban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie. A műveket egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó,

A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zeneelmélet

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a ritmikai ismeretek, a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a stílus, műfajelméleti ismeretek területein. A feladatok lehetnek:

- ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok,

- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.

Zenetörténeti szövegalkotás

A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 3, maximum 5 - 6 oldal.

A dolgozat témája lehet:

- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

- egy zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,

- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása,

- egy adott műfaj kialakulásának vázlatos áttekintése.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga anyagát az "Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények" mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A vizsga során a vizsgázó a közép- és emelt szint anyagából egyaránt kérdezhető.

Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények "Szakkifejezések" címe alatt szereplő fogalmakat el kell sajátítania a vizsgázónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.

A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. A vizsgázó biztosítja az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, valamint társasénekléshez kamarapartnerét.

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja a műelemzéshez szükséges, a vizsgázó által ismeretlen reneszánsz világi vagy egy egyházi kórusmű kottáját.

A tételsor jellemzői

A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, "A" és "B" altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az "A" altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A "B" altétel maga a 6. feladat.

Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét, stíluskörét tartalmazniuk kell.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakokból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).

A tétel jellemzői

Az "A" altétel öt feladatot tartalmaz:

1. feladat:

Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.

A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.

2. feladat:

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.

3. feladat:

Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.

4. feladat:

Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála).

5. feladat:

- Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

- Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

- Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

A "B" altétel egy feladatot tartalmaz: 6. feladat:

Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#-4b-ig).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.

"A" altétel:

1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont

Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének) Az énekelt műdal elemzése kottából

3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont

Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva

4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont

Három hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé

5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont

Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel

Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel

Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel

"B" altétel:

6. feladat: Lapról olvasás 10 pont"

4. Az R. Mellékletének FILOZÓFIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"FILOZÓFIA

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:

- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;

- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;

- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;

- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;

- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.

Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:

- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;

- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;

- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;

- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

Középszinten kötelező és választható
filozófiai problémák
Emelt szinten kötelező filozófiai problémák
1Mi a filozófia?Mi a filozófia?
2A létre vonatkozó kérdésA létre vonatkozó kérdés
3A test-lélek problémaA test-lélek probléma
4Megismerhetőség, igazság, bizonyosságMegismerhetőség, igazság, bizonyosság
5Az én problémájaAz én problémája
6A végesség emberi problémájaVégesség és végtelenség
7Vallásfilozófiai kérdésekVallásfilozófiai kérdések
8Etikai problémákEtikai problémák
9A szabadság kérdéseA szabadság kérdése
10VálaszthatóAz esztétikai érték problémája
11Az idő filozófiai értelmezéseAz idő filozófiai értelmezése
12A környezet- és bioetika problémáiA környezet- és bioetika problémái
13Globalizáció és társadalomGlobalizáció és társadalom

Középszinten kötelező filozófiai problémák: 1-9., kötelezően választandó egy probléma a 11-13. közül.

Filozófiai problémákhoz rendelhető filozófusok, korszakok, irányzatok és ajánlható művek

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók a részletes követelményekben.

A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. Mi a filozófia?
Filozófusok,
irányzatok
Platón, Arisztotelész,
Kant, Jaspers, Wittgenstein,
Deleuze-Guattari, Ventos
-Platón, Szent Ágoston, Aquinói
Szent Tamás, Descartes,
marxizmus, Bécsi Kör, Carnap,
Heidegger, Rorty
A probléma
megközelítése
Eltérőfelfogások afilozófia
mibenlétéről (tudomány, nem
tudomány); tárgyáról,
kérdésfelvetéseiről. A filozófia, a
szaktudományok, a vallás és a
művészetek közös és eltérő
sajátosságai. Antik görög
filozófia: afilozófia mint
életforma, tudományok művelése
és lélekterápia. Platón: a filozófia
szerepe a nevelésben, az állami
életben; a filozófusok az örök
létezők és az igazság
kutatói; Arisztotelész: a metafizika
"az első okok tudománya"; a
bölcsességszerető, szemlélődő
életmód értéke; Kant: a filozófia
négy fő kérdése, a kritikai
filozófia; Jaspers: a filozófia
forrásai: rácsodálkozás,
kételkedés, bizonytalanságérzet,
valódi kommunikációra
törekvés; Wittgenstein: a filozófia
mint tevékenység célja a
gondolatok logikai tisztázása, a
köznapi nyelv elemzése; Deleuze-
Guattari: a filozófus a bölcsesség
barátja, új fogalmak teremtője;
Ventos: a filozofálás feltétele a
"tisztán nem látás" beismerése,
"merj nem tudni".
Platón: a filozófusok szerepe az
igazságos állam megvalósításában;
Szent Ágoston: "hiszek, hogy
érthessek" elve; Aquinói Szent
Tamás: értelmi és
hitigazság; Descartes: fa-metafora;
marxizmus: a világ értelmezésére és
megváltoztatására törekvés; Bécsi
Kör: a természettudományok
nyelvének logikai elemzése, ideális
tudományos nyelv
konstruálása; Carnap: a metafizikai
állítások látszatállítások, érzelmek
kifejezései; Heidegger: a
metafizikai kérdezés kettősége;
Rorty: az ismeretelmélet-központú
filozófia kritikája, a filozófus
diskurzusok közötti közvetítő
szerepe.
Filozófiai
diszciplínák
Metafizika, lételmélet,
ismeretelmélet, etika, politikai
filozófia, tudományfilozófia,
vallásfilozófia, logika.
Ajánlott művek/Jaspers: Bevezetés a filozófiábaPlatón: Állam, Hetedik levél
műrészletek(részletek)(részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája
(részletek).
Carnap: A metafizika
kiküszöbölése... (részletek).
Deleuze-Guattari: Mi a filozófia?
(részletek).
Heidegger: Mi a metafizika?
X. R. de Ventos: Minek
filozofálni? (részletek).
Rorty: Esetlegesség, irónia és
szolidaritás (részletek).
1.2. A létre vonatkozó kérdés
Filozófusok,
irányzatok
Preszókratikusok: Parmenidész,
Hérakleitosz, Platón,
Arisztotelész, Szent
Ágoston, Descartes, Kant,
Bécsi Kör, Heidegger
Preszókratikusok,
neoplatonizmus, Locke, Berkeley,
Schopenhauer, Bécsi Kör,
Heidegger, Sartre, Quine
A probléma
megközelítése
Preszókratikusok: az arkhé és a
logosz, a létező és a lét;
Platón: az állandó megragadása
a változó dolgokban, az ideák
világa; Arisztotelész: a létező és
a lényeg szétválasztásának
kritikája, a szubsztancia
keletkezése és létezése; Szent
Ágoston: a rossz mint
léthiány; Descartes: Isten, a
gondolkodó és a kiterjedt dolog
mint szubsztanciák; Kant: a
jelenségvilág és a magukban
lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a
metafizikai állítások
értelmetlensége;Heidegger: a
metafizika kritikája; a létre
vonatkozó kérdés újbóli feltétele.
Preszókratikusok: dinamikus és
statikus létfelfogás;
neoplatonizmus: emanáció, Egy -
Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt
szubsztancia mint a minőségek
megismerhetetlen hordozója;
Berkeley: a kiterjedt (anyagi)
szubsztancia fogalmának kritikája,
létezni annyi mint érzékelni vagy
érzékelve lenni (esse est percipi);
Schopenhauer: a magánvaló dolog
és a jelenség, akarat, képzet; Bécsi
Kör: a metafizika kiküszöbölése,
értelmes- és látszatállítások;
Heidegger: a létnek a
rejtőzködésből való kilépése, az
igazság a lét elrejtetlensége,
feltárultsága, a létet feltáró
művészet; Sartre: lét, semmi,
szabadság,Quine: a "mi van?"-
problémája.
Filozófiai
diszciplínák
Metafizika, lételmélet,
tudományfilozófia,
vallásfilozófia, logika.
Ajánlott művek/
műrészletek
Hérakleitosz: Töredékek B1.Locke: Értekezés az emberi
értelemről (részletek).
Parmenidész: B8. 1-61.Carnap: A metafizika
kiküszöbölése... (részletek).
Platón: Állam VII. 514 a-518 b
(Barlanghasonlat).
Heidegger: Mi a metafizika?;
A műalkotás eredete (részletek).
Heidegger: Lét és idő (részletek).Sartre: A lét és a semmi (részletek).
Quine: A tapasztalattól a
tudományig (részletek).
1.3. A test-lélek probléma
Filozófusok,
irányzatok
Platón, Arisztotelész, Szent
Ágoston, Aquinói Szent Tamás,
Descartes
Spinoza, Davidson
A probléma
megközelítése
A test és lélek dualizmusa, eltérő
felfogások a különbségükről és a
kapcsolatukról.
Spinoza: a test-lélek dualizmus
monista megszüntetése;
elmefilozófia: a test és lélek
problematika 20. századi
megközelítésben; Davidson: a
fizikai és a mentális jelenségek
közötti viszony, az anomáliás
monizmus álláspontja.
Filozófiai
diszciplínák
Metafizika, ismeretelmélet,
etika, politikai filozófia,
tudományfilozófia,
vallásfilozófia.
Ajánlott művek/
műrészletek
Platón: Állam (részletek).Spinoza: Etika (részletek).
Descartes: Elmélkedések az első
filozófiáról (részletek).
Dennett: Micsoda elmék
(részletek).
Davidson: Mentális események
(részletek).
1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
Filozófusok,
irányzatok
Preszókratikusok, Platón,
Arisztotelész, sztoicizmus,
szkepticizmus, Aquinói Szent
Tamás, F. Bacon,
Descartes, Locke, Kant,
Comte,pozitivizmus, analitikus
filozófia, Bécsi Kör, Popper,
Wittgenstein
Preszókratikusok, szkepticizmus,
Szent Ágoston, Aquinói Szent
Tamás, Comte,
pozitivizmus, Bergson, Husserl,
fenomenológia, analitikus
filozófia, Bécsi Kör, Popper,
Kuhn,
Lakatos Imre, posztmodern
A probléma
megközelítése
Preszókratikusok: Herakleitosz,
Parmenidész: vélekedés és igazi
tudás; szofisták: a világról való
beszéd és gondolkodás; Platón,
Arisztotelész: a megismerés és
az ismeret
mibenléte; sztoicizmus,
szkepticizmus: biztos ismeret a
külvilágról, igazságkritérium;
Aquinói Szent Tamás: hit és
tudás viszonya; F. Bacon: a
megismerés akadályai a
"ködképek";
Descartes, Locke: biztos
Preszókratikusok: a létező nyelvi
megközelítése, a létige
egzisztenciális és kopulatív
használata; szkepticizmus: az
igazság kritériumának tagadása, az
ítéletek felfüggesztése (epokhé),
szkeptikus érvelési módok; Szent
Ágoston, Aquinói Szent
Tamás: Isten a megismerés és az
erkölcsiség alapja; a középkor
filozófusai: univerzália-vita;
Comte,pozitivizmus: teológiai,
metafizikai és pozitív
stádium; Bergson: a valóság
ismeretelméleti kiindulópont
keresése, tapasztalat és értelem,
racionalizmus és empirizmus,
módszeres kétely; Kant:
"kopernikuszi fordulat"; Comte/
pozitivizmus: az elméletalkotás
stádiumai; BécsiKör, Popper: a
kijelentések logikai elemzése és
igazolhatósága; Wittgenstein:
nyelv és valóság, az elmondható
és a kimondhatatlan, a beszéd
mint tevékenység és az
életforma része, nyelvjátékok;
Kuhn: a tudományos fejlődés
paradigmatikus modellje.
statikus és dinamikus szemlélete,
intuitív és fogalmi megismerés,
relatív és abszolút
ismeret; Husserl: a fenomenológia
mint leíró módszer és a priori
tudomány; Bécsi Kör: a
kijelentések igazságértéke,
verifikáció, kumulatív
tudományfejlődési
modell; Popper: fallibilis
tudományfejlődési elmélet,
hipotézis, kritikai vizsgálat,
falszifikáció; Kuhn: a tudományos
kutatásról szóló elmélet
újragondolása; Lakatos Imre:
tudományos kutatási programok,
negatív és pozitív heurisztika;
posztmodern: a tudás mint
információ és hatalmi kérdés, a
metanarratívák
megkérdőjeleződése, a diskurzusok
integráló szerepe.
Filozófiai
diszciplínák
Metafizika, ismeretelmélet,
etika, tudományfilozófia,
vallásfilozófia, logika.
Ajánlott művek/
műrészletek
Parmenidész: B 8. 1-61.Gorgiász: A nemlétezőről
(részletek).
Platón: Állam VII. 514 a-518 bComte: A pozitív szellem
(Barlanghasonlat).(részletek).
F. Bacon: Novum OrganumSchlick: A filozófia fordulata
(részletek).(részletek).
Descartes: Elmélkedések az elsőLakatos Imre: Bizonyítások és
filozófiáról (részletek).cáfolatok (részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája.
Bevezetés.
Lyotard-Habermas-Rorty: A
posztmodern állapot (részletek).
Wittgenstein: Logikai-filozófiai
értekezés (részletek).
H. Putnam: Agyak a tartályban
(részletek).
Kuhn: A tudományos
forradalmak szerkezete
(részletek).
1.5. Az én problémája
Filozófusok,
irányzatok
Descartes, Locke, Kant,
Schopenhauer, Kierkegaard,
Heidegger, egzisztencializmus,
Sartre, Camus
Hume, német idealizmus,
Schopenhauer, Kierkegaard,
Heidegger, Tengelyi László
A problémaAntropológiai fordulat az újkoriHume: az Én azonossága melletti
megközelítésefilozófiában: az ember mint
megismerő, gondolkodó
lény. Descartes: gondolkodó és
kiterjedt dolog; Locke: az én
határai, memória-argumentum;
Kant: empirikus és
transzcendentális én, etikai
megközelítés, cselekedni és akarni
képes én; Schopenhauer: az
individuum és a világ viszonya,
élet, szenvedés,
halál; Kierkegaard: az individuum
létezése, választás, szorongás, a hit
és a létezés paradoxonjai,
esztétikai, etikai, vallási
stádiumok; Heidegger: a létre
vonatkozó kérdés újbóli felvetése,
a lét és a
létező; egzisztencializmus, Sartre:
az emberi lét problémáinak
megvilágítása az egyéni léten
keresztül, egzisztencia és
esszencia, szabadság, választás,
felelősség; Camus: az emberi lét
abszurditása.
filozófiai érvek kritikája és az
emlékezet mint a személyiség
azonosságának alapja; német
idealizmus: a szubjektum (Én) és
a világ viszonya;
Schopenhauer: az individuum és a
világ viszonya;Kierkegaard: az
egzisztencia egzisztálása, a
"szerencsétlen individuum", az
ismétlés;Heidegger: jelenvaló lét,
világban-való-lét, szorongás,
halálhoz viszonyuló lét, időbeli
lét, Tengelyi László: az
önazonosság kérdése a narratív
identitás szemszögéből, a megélt
sors és az elbeszélt történet.
Filozófiai
diszciplínák
Ismeretelmélet, lételmélet, etika,
vallásfilozófia.
Ajánlott
művek/
műrészletek
Descartes: Elmélkedések az első
filozófiáról (részletek).
Kierkegaard: Vagy-vagy. Az
ismétlés (részletek).
Kierkegaard: Félelem és rettegés
(részletek).
Heidegger: Lét és idő. Bevezetés.
Sartre: Mi az egzisztencializmus?;
Egy vezér gyermekkora. A fal
(novellák).
Tengelyi László: Élettörténet és
sorsesemény (részletek).
Camus: A lázadó ember.
Sziszüphosz mítosza.
1.6. A végesség emberi problémája1.6. Végesség és végtelenség
Filozófusok,
irányzatok
Platón, Aquinói Szent
Tamás, Descartes,
egzisztencializmus, Heidegger
Preszókratikusok, Kant, Hegel,
Kierkegaard, Nietzsche,
Heidegger
A probléma
megközelítése
Platón: a halál a test és lélek
szétválása, halandó test és
halhatatlan lélek; Aquinói Szent
Tamás: a véges és a végtelen
Preszókratikusok: apeirón; Kant:
a világ térben és időben véges és
végtelen volta,
antinómia;Hesel: a véges és a
ellentéte, a végtelen lét és a véges
létező viszonya, az ember
vágyódása a végtelen és a
tökéletesség
iránt; Descartes: Isten mint
végtelen, örökkévaló, mindenható
szubsztancia; az ember mint
kiterjedt és gondolkodó
szubsztancia; egzisztencializmus:
az individuum létezése, az időbeli
és az örök az emberi
létezésben; Heidegger: halálhoz
viszonyuló lét.
végtelen szellem ellentétének
megszűnése (Abszolút Szellem),
az ember végessége;
Kierkegaard: a végtelen és a
véges az emberi létezésben;
Nietzsche: az életet beteljesítő
halál; Heidegger: az ember
végessége lételméleti
megközelítésben, a halál a
létezőnek a végre irányuló léte, a
halál színe előtt való lét az ember
tulajdonképpeni létformája.
Filozófiai
diszciplínák
Lételmélet, ismeretelmélet, etika,
vallásfilozófia.
Ajánlott művek/
műrészletek
Aquinói Szent Tamás: Summa
Theologiae (részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája
(részletek).
Descartes: Elmélkedések az első
filozófiáról (részletek).
Nietzsche: Így szólott Zarathustra
(részletek).
Heidegger: Lét és idő (részletek).
1.7. Vallásfilozófiai kérdések
Filozófusok,
irányzatok
Canterbury-i Szent Anzelm, Szent
Ágoston, Aquinói Szent Tamás,
Descartes, Nietzsche,Sartre,
Molnár Tamás
Szent Ágoston, Aquinói Szent
Tamás, Kant, Kierkegaard,
Wittgenstein
A probléma
megközelítése
Isten létezése, istenérvek; a rossz
eredete; filozófiai és vallási
istenképek. Canterbury-i Szent
Anzelm: ontológiai istenérv; Szent
Ágoston: a rossz mint léthiány és
bűn, az ember szabad akarata;
Aquinói Szent Tamás
istenbizonyítékai; az antik filozófia
és a keresztény teológia kapcsolata;
Descartes: Isten mint végtelen,
örökkévaló és mindenható
szubsztancia, istenbizonyítékok;
Nietzsche: "Isten halott"; Sartre: az
ember lényege nincs előzetesen
meghatározva, nincs Isten; Molnár
Tamás: elérhetetlen, immanens,
transzcendens és személyes Isten.
Hit és tudás; Szent Ágoston:
"hiszek, hogy érthessek"
elve; Aquinói Szent Tamás:
értelmi- és hitigazság; Kant: a
tudomány határai, a tiszta ész
nem szólhat a tapasztalaton túli
dolgokról, az istenérvek kritikája
és a morális
istenérv;Kierkegaard: a hit és a
létezés paradoxonjai, etikai és
vallási stádium; Wittgenstein: az
elmondható és a kimondhatatlan.
Filozófiai
diszciplínák
Vallásfilozófia, metafizika,
lételmélet, ismeretelmélet, etika,
tudományfilozófia, logika.
Ajánlott művek/
műrészletek
Aquinói Szent Tamás: Summa
Theologiae. Vajon van-e Isten?
(részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája
(részletek).
Nietzsche: A vidám tudomány 125.;
Így szólott Zarathustra I. (részletek).
Kierkegaard: Félelem és rettegés
(részletek).
Molnár Tamás: Filozófusok Istene
(részletek).
Wittgenstein: Logikai-filozófiai
értekezés (részletek).
1.8. Etikai problémák
Filozófusok,
irányzatok
Szókratész, Platón, Arisztotelész,
epikureizmus, sztoicizmus,
szkepticizmus, Szent Ágoston, Kant,
Nietzsche, egzisztencializmus,
Sartre, Sandel
Preszókratikusok, Platón,
Arisztotelész, Spinoza, Kant, J. S.
Mill, Nietzsche, analitikus
filozófia, emotivizmus, Rawls,
Maclntyre, Searle, Habermas
A probléma
megközelítése
Az erkölcsi értékek világa: eltérő
megközelítések a léttel való
kapcsolatáról. Szókratész: a jó
tudása és az erényes cselekedet,
daimonion; Platón: a jó ideája, az
erények és a lélekrészek;
Arisztotelész: az etikailag helyes
cselekvés és a boldogság
(eudaimonia), az erkölcsi erény
(areté) mint "két szélsőség közötti
közép"; epikureizmus, sztoicizmus,
szkepticizmus: hédoné, ataraxia,
apatheia, epokhé, szabadság; Szent
Ágoston: Isten mint a legfőbb jó, a
rossz mint hiány, a szabad akarat és
a bűn; Kant: Mit kell tennem?,
hipotetikus és kategorikus
imperatívusz, morális és legális
cselekvés; Nietzsche: minden érték
átértékelése, Isten halott, az
értékteremtő ember;
egzisztencializmus, Sartre:
szabadság, választás, felelősség;
Sandel: erkölcsfilozófiai irányzatok
válaszai korunk erkölcsi dilemmáira.
Univerzalizmus és
relativizmus; szofisták:
phüszisz, nomosz; Platón:
igazságosság az államban és
az egyes emberben;
Arisztotelész: az erény mint
"hozzánk viszonyított
közép"; Spinoza racionalista
etikája és "Isten értelmi
szeretete"; Kant: a tiszta
gyakorlati ész
posztulátumai: halhatatlan
lélek, szabadság, Isten léte;
J. S.Mill: utilitarizmus, az
erkölcsileg helyes
cselekvés;
Nietzsche: az erkölcsi jó és
rossz, az úri és a szolga
morál, ressentiment;
metaetika/ emotivizmus: az
értékítéletnek nincs logikai
igazságértéke; az erkölcsi
állítások érzelmeink
kifejezései; Rawls:
kapcsolódás a kanti
hagyományhoz, a
méltányosságként felfogott
igazságosság; Maclntyre:
visszatérés az arisztotelészi
hagyományhoz; Searle: az
erkölcsi parancsok mögött
értékítéletek vannak;
Habermas: a pragmatikai,
az etikai és a morális
kérdésfelvetések különbsége
(Mit tegyek?, Mi a jó
nekünk?, Mi a jó
mindenkinek?)
Filozófiai
diszciplínák
Etika, metafizika, lételmélet,
ismeretelmélet, politikai filozófia,
vallásfilozófia, tudományfilozófia,
logika.
Ajánlott művek/
műrészletek
Platón: Állam (részletek).Nietzsche: A morál
genealógiájához (részletek).
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika
II. 5-6.
Rawls: Az igazságosság elmélete
(részletek).
Epikurosz levele Menoikeusznak;
Epiktétosz: Kézikönyvecske
(részletek).
MacIntyre: Az erény nyomában
(részletek).
Szent Ágoston: Az Isten városáról
XII. könyv, 4.
Searle: Hogyan vezethető le a
"kell" a "van"-ból? (Tények és
értékek).
Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az
erkölcsök metafizikája (részletek).
Habermas: A kommunikatív etika
III/3.
Sandel: Mi igazságos ... és mi nem?
A helyes cselekvés elmélete és
gyakorlata (részletek).
1.9. A szabadság kérdése
FilozófusokSzent Ágoston, Locke, a
felvilágosodás gondolkodói, Kant,
Hegel, Sartre
Spinoza, Hume, Rousseau, Kant,
J. S.Mill,
I. Berlin
A probléma
megközelítése
Szent Ágoston: a szabad akarat és a
bűn, a cselekvési és döntési
szabadság, a felelősség, a rossz mint
az emberi szabadság helytelen
használatának
következménye; Locke: az egyén
szabadsághoz való joga; a
felvilágosodás gondolkodói az ész
és az értelem lehetőségeiről és
korlátairól, a polgári
szabadságról; Kant: az ész nyilvános
használatának szabadsága; Hegel: a
szabadság kibontakozása a
világtörténelemben; Sartre: az
egyéni létezés és a szabadság.
Spinoza: a szabad akarat
determinista kritikája; Hume: a
szabad akarat etikai és a
szabadság politikai fogalmának
elválasztása;
Rousseau: természetjog,
társadalmi szerződés, polgári
szabadság; Kant: a szabad akarat
mint az erkölcsi cselekvés
lehetőségi feltétele;
J. S.Mill: liberális állam,
individuális szabadság és
társadalmi pluralitás; I. Berlin:
pozitív és negatív szabadság.
Filozófiai
diszciplínák
Etika, metafizika, lételmélet,
vallásfilozófia, politikai filozófia.
Ajánlott művek/Szent Ágoston: Vallomások VII.Kant: Az erkölcsök
műrészletekkönyv; A szabad akaratrólmetafizikájának alapvetése
(részletek).(részletek).
Kant: Válasz a kérdésre: Mi aRousseau: A társadalmi
felvilágosodás?szerződés, I-II. könyv.
Sartre: Mi az egzisztencializmus?J. S. Mill: A szabadságról
(részletek).
I. Berlin: A szabadság két
fogalma (részletek).
1.10.Az esztétikai érték problémája
Filozófusok,Platón, Arisztotelész, Kant,
irányzatokHeidegger, hermeneutika:
Gadamer, analitikus filozófia
A probléma
megközelítése
Viták a szépségről: alapvető
esztétikai minőség (klasszikus
esztétika) vagy egyike az
esztétikai minőséget jelölő
fogalmaknak (analitikus
filozófia). Platón: a szép ideája;
Platón, Arisztotelész: a művészet
mint mimézis eltérő felfogása;
Kant: a reflektáló ítélőerő, a
szépség megítélésének egyetemes
érvényessége, a szép és a
fenséges, a szépség mint "az
erkölcsi jó szimbóluma";
Heidegger: a létet feltáró
művészet; Gadamer: a művészet
hermeneutikai elemzése;
analitikus filozófia: az esztétikai
ítéletek általános kritériumának
vitatása.
Filozófiai
diszciplínák
Esztétika, metafizika, lételmélet,
ismeretelmélet, etika.
Ajánlott művek/
műrészletek
Platón: Állam; Phaidrosz
(részletek).
Kant: Az ítélőerő kritikája
(részletek).
Heidegger: A műalkotás eredete
(részletek).
Gadamer: Igazság és módszer; A
szép aktualitása (részletek).
1.11. Az idő filozófiai értelmezése
Filozófusok,
irányzatok
Arisztotelész, Szent Ágoston, Kant,
Bergson, Heidegger
Preszókratikusok,
Zénón, Leibniz, Kant,
Nietzsche, Heidegger, Husserl,
Ricoer, Levinas
A probléma
megközelítése
Arisztotelész: az idő a változás
mértéke, a szubsztancia egyik
attribútuma; SzentAgoston: a
szubjektív idő, idődimenziók: múlt,
jelen, jövő - emlékezés, cselekvés,
várakozás, az idő a lélek kiterjedése;
Kant: az idő és a tér mint a priori
szemléleti forma; Bergson: a fizikai
idő és az élményidő, a tartam;
Heidegger: lét és idő, időbeli lét.
Zénón paradoxonjai; Newton és
Leibniz vitája az abszolút térről
és időről; Kant antinómia-
tana; Nietzsche:
"ugyanannak örök visszatérése";
Heidegger: jelenvaló lét/ittlét,
világban-való-lét; Husserl,
Ricoer, Levinas: az idő és a
másik.
Filozófiai
diszciplínák
Metafizika, lételmélet,
ismeretelmélet, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/
műrészletek
Szent Ágoston: Vallomások
(részletek).
Heidegger: Lét és idő (részletek).
Bergson: Idő és szabadság
(részletek).
Nietzsche: A vidám tudomány
341.; Így szólott Zarathustra
(részletek).
Husserl: Előadások az időről
(részletek).
1.12. A környezet- és bioetika problémái
A probléma
megközelítése
Felfogások a környezet- és bioetika
fogalmáról: az alkalmazott etika egyik
ága; interdiszciplináris tudományág. A
környezeti problémák vizsgálata -
eltávolodás a tisztán tudományos-
technikai megközelítéstől a társadalmi,
gazdasági, jogi és etikai dimenziók
irányába. Az ember és környezete
viszonyáról alkotott felfogások: a
környezet mint az emberi célok és
értékek megvalósításának eszköze és
színtere; a környezet önmagában való
érték; a természet a maga totalitásában
erkölcsi értékkel rendelkezik.
Környezetvédelem - a természetvédő,
fogyasztói és atomellenes mozgalmak
szerepe és hatása (helyi, világméretű
szintek). Bioetikai kérdések: abortusz,
eutanázia, klónozás, szervátültetés,
genetikai beavatkozások - érvek és
ellenérvek.
A személy fogalmának szerepe
a bioetikában, az
antropocentrikus, a
biocentrikus és az ökocentrikus
etikák felfogása a morális
státusszal való rendelkezésről;
a genetikai beavatkozások és a
személyiség, a társadalmi
identitás problémája.
Filozófiai
diszciplínák
Etika, lételmélet, politikai filozófia,
tudományfilozófia, vallásfilozófia.
AjánlottCharles Susanne (szerk.): BioetikaiKőműves Sándor és Rózsa
művek/
műrészletek
olvasókönyv (részletek).Erzsébet (szerk.): A személy
bioetikai kontextusa
(részletek).
Kovács József: A modern orvosi etika
alapjai. Bevezetés a bioetikába
(részletek).
Lányi András - Jávor Benedek
(szerk.): Környezet és etika
(szöveggyűjtemény).
Tillmann József (szerk.): A későújkor
józansága (részletek).
Habermas: A posztnemzeti
állapot IV. Érvek az ember
klónozása ellen, három válasz.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség
nyolc halálos bűne (részletek).
Eco: Egy őrült tudós klónozni akar.
1.13. Globalizáció és társadalom
A probléma
megközelítése
A globalizáció hétköznapi és
tudományos definíciói. A
globalizáció folyamatának történeti,
közgazdasági, szociológiai, politikai,
jogi és etikai megközelítése; pozitív
és negatív hatásai az egyénre, a világ
különböző térségeire; optimizmus és
félelem a globalizálódó világban;
egyéni és kollektív felelősség.
Fukuyama ésHuntington felfogása a
kétpólusú világ megszűnése utáni
világrendről.
A globalizáció előnyei és
hátrányai; a globalizáció
folyamatának sajátosságai:
globális és lokális,
homogenizáció és sokszínűség,
nemzetállamon túli
kormányzás és nemzetállami
szuverenitás; növekvő
gazdasági és társadalmi
egyenlőtlenségek az országok
és a régiók között.
Filozófiai
diszciplínák
Etika, politikai filozófia,
tudományfilozófia.
Ajánlott
művek/
műrészletek
Fukuyama: A történelem vége és az
utolsó ember (részletek).
A. Giddens: A globalizáció és
a változó világ (In:
Szociológia).
Huntington: A civilizációk
összecsapása és a világrend
átalakulása (részletek).
Habermas: A posztnemzeti
állapot. Politika eszmék
(részletek).
Rüdiger Safranski: Mennyi
globalizációt bír el az ember?
Bayer József: Globális média,
globális kultúra (részletek).
Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0
Érvek és ellenérvek (részletek).
Lányi András: A globalizáció
folyamata (részletek).

2. FILOZÓFUSOK

KÖZÉPSZINTEMELT SZINT
Kötelező (6)Választható (3)Kötelező (9)Választható (4)
Egy preszókratikus
PlatónPlatón
ArisztotelészArisztotelész
Szent ÁgostonSzent Ágoston
Aquinói Szent TamásAquinói Szent Tamás
BaconBacon
DescartesDescartes
LockeLocke
Berkeley
HumeHume
Spinoza
Rousseau
KantKant
HegelHegel
MarxMarx
ComteComte
Mill
SchopenhauerSchopenhauer
KierkegaardKierkegaard
NietzscheNietzsche
BergsonBergson
Husserl
HeideggerHeidegger
SartreSartre
Bécsi KörBécsi Kör
Popper
KuhnKuhn
WittgensteinWittgenstein
Egy posztmodern
Egy magyar filozófus

Megjegyzés: Középszinten a középkorból egy szerző kötelezően választandó.

2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Platón
Filozófiai
problémák
Az állandó megragadása a változó
dolgokban, test és lélek, a lélek
halhatatlansága, a lélekrészek
megfelelése a kardinális erényeknek,
az igazi megismerés lehetősége, a jó
ideája, az ideális állam, a dialógus
mint módszer.
Metafizikai és antropológiai
dualizmus, az igazságosság és az
ideális állam, a művészet
mimetikus jellege, a szép ideája,
szerelemfelfogások.
FogalmakIdea, részesedés, visszaemlékezés,
kardinális erények, boldogság.
Idea (eidosz, ouszia), részesedés
(methexis), visszaemlékezés
(anamnézis), bölcsesség
(phronézis), igazság (alétheia),
mimézis.
Ajánlott
művek/műrészletek
Állam VII. 514 a-518 b
(Barlanghasonlat).
Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és
Vonalhasonlat),
Állam X. 596 b-597 d (A lét három
formája).
Phaidon Bevezetés 70a-77d,
Lakoma,
Szókratész védőbeszéde.
Arisztotelész
Filozófiai
problémák
A létező és a lényeg
szétválasztásának kritikája, az anyag-
forma kettőssége, a szubsztancia
keletkezése és létezése, jó és rossz
kormányzati formák, az erkölcsi jó,
"két szélsőség közötti közép",
erények, fogalom, ítélet,
következtetés.
A létező és a lét, mozgás -
változás, lehetőség - valóság,
mozdulatlan mozgató, a polisz és
polgárai, a közjó, praktikus,
poétikus és teoretikus tudás.
FogalmakMetafizika, szubsztancia, erény
(areté), boldogság (eudaimónia), zoón
politikon, szillogizmus.
Kategória, attribútum,
szubsztrátum,
univerzálé, genus, potencialitás és
aktualitás, katharzis.
Ajánlott
művek/műrészletek
Politika (részletek).
Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b-
1107 a.
Metafizika Z 1029a-1033a (A
szubsztancia, a mibenlét, Platón
kritikája, a keletkezés és mozgás);
Nikomakhoszi Etika I-II. könyv.
Szent Ágoston
Filozófiai
problémák
A boldogság mibenlétének keresése,
Isten felé irányuló szeretet, az
igazságot kereső ember, lélek és
Isten.
A kereszténység világ- és Isten
felfogása; Isten a megismerés és
erkölcsiség alapja; lineáris idő- és
történetfelfogás, a szubjektív idő.
A rossz mint léthiány; a szabad akarat
és a bűn, a rossz mint etikai kérdés.
FogalmakPatrisztika, boldogság, erkölcsi rossz,
szabad akarat.
Illumináció, szeretet etika.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Vallomások VII. könyv III-V., VII.,
XI-XVI.;
(a szabad akarat és a rossz kérdései).
Vallomások XI. könyv (a teremtés
és idő problémái).
Aquinói Szent
Tamás
Filozófiai
problémák
Hit és tudás, értelmi- és hitigazság, az
általános fogalmak és az egyedi
dolgok,
Isten létének öt úton történő
bizonyítása, skolasztikus érvelési
módszer.
A lét és a létező, Isten mint
végtelen létteljesség, anyag -
forma, lehetőség - valóság.
FogalmakSkolasztika, univerzália-vita,
mérsékelt realizmus, kozmológiai
istenérvek, immanens- és
transzcendens világ, tomizmus.
Létező - lét - lényeg, actus /
energeia / valóság - potencia /
dünamisz / lehetőség.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Summa Theologiae, Pars I, Questio I,
Art. 1-2.
Summa Theologiae, Pars I,
Quaestio I, Art. 3-8;
A létezőről és a lényegről 1-2, 6.
fejezet.
F. Bacon
Filozófiai
problémák
A természet és az elme újfajta
vizsgálata, a megismerés útjában álló
akadályok, biztos megismerés,
természettudományos módszerek
alkalmazása a filozófiában.
FogalmakEmpirizmus, racionalizmus,
ködképek, indukció.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Novum Organum (ködképek).
Descartes
Filozófiai
problémák
Az ismeretek eredete, tapasztalat és
értelem, biztos ismeretelméleti
kiindulópont keresése, kételkedés,
"Gondolkodom, tehát vagyok"- tétel,
"világos és elkülönített" belátás, test
és lélek dualizmusa, szubsztanciák:
gondolkodó és a kiterjedt dolog,
Isten; az én mint gondolkodó dolog;
istenbizonyítékok.
Antropológiai fordulat, a
tudományos kutatás módszertani
problémái, fa-metafora, autonóm
etika megalapozási kísérlete.
FogalmakRacionalizmus és empirizmus, "józan
ész", módszeres kétely, gondolkodó
és kiterjedt szubsztancia, velünk
született ideák.
A szkepszis és a módszeres kétely,
res cogitans és res extensa, clare et
distincte, autonóm etika.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Elmélkedések az első filozófiáról (1-
3. Elmélkedés).
Értekezés a módszerről (3-4. rész).
Locke
Filozófiai
problémák
Az ismeretek forrása és igazolásának
eszközei, tapasztalat és értelem, a
velünk született eszmék kritikája,
érzékelés és reflexió. A polgári
hatalom és a közjó.
A kiterjedt szubsztancia mint a
minőségek megismerhetetlen
hordozója; elsődleges és
másodlagos minőségek; a
társadalmi szerződés és a
hatalommegosztás elmélete;
vallási tolerancia, az állam és az
egyház szétválasztásának elve.
FogalmakEmpirizmus, idea, tabula rasa,
társadalmi szerződés elmélet,
liberalizmus.
Percepció és reflexió, idea,
absztrakció és absztrakt idea.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Értekezés az emberi értelemről II.
könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról).
(Második) Értekezés a polgári
kormányzatról, II.; VII.; XI-XII.
fejezet.
Berkeley
Filozófiai
problémák
Ismereteink forrása, tapasztalat és
értelem, az ideák csak az elmében
vannak, a külvilág anyagi voltának
vitatása. A dolgok és
tulajdonságaik egy univerzális
isteni elme ideái. A kiterjedt
(anyagi) szubsztancia fogalmának
kritikája: létezni annyi, mint
érzékelni vagy érzékelve lenni, az
absztrakt ideák locke-i tézisének
kritikája, nominalizmus.
FogalmakIdea, empirizmus. Létezni annyi,
mint érzékelve lenni: (esse est
percipi).
Ajánlott művek/mű-
részletek
Hűlasz és Philonusz három
párbeszéde (részletek).
Tanulmány az emberi megismerés
alapelveiről. Bevezetés és I. rész 1-
24.
Hume
Filozófiai
problémák
Ismereteink forrása a tapasztalat,
megszokásokon alapuló hiedelmek és
a tudás.
Az Én azonossága melletti
filozófiai érvek kritikája; az
emlékezet mint a személyiség
azonosságának alapja; a szabad
akarat etikai és a szabadság
politikai fogalmának elválasztása.
A kauzalitás mint szubjektív, a
megszokáson alapuló asszociációs
viszony (a törvények leíró vagy
előíró jellege), Hume törvénye.
FogalmakEmpirizmus, tudás.Percepció, benyomások és ideák.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Értekezés az emberi természetről
(részletek).
Értekezés az emberi természetről I.
könyv, Az értelemről, III. I. 1.
Tanulmány az emberi értelemről,
7. fejezet, 2.
Spinoza
Filozófiai
problémák
Monizmus: Isten: egyetlen
szubsztancia (causa sui) és
attribútumai (kiterjedés és
gondolkodás); a test-lélek
dualizmus (Descartes) monista
megszűntetése; a kauzalitás mint
mindent determináló, objektív,
analitikus viszony; a szabad akarat
determinista kritikája; racionalista
etikája és "Isten értelmi szeretete".
FogalmakMonizmus, dualizmus, causa sui,
szubsztancia, attribútum.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Etika I. Istenről.
Rousseau
Filozófiai
problémák
A civilizáció fejlődése és az ember
erkölcsi integritása, radikális
szakítás a klasszikus természetjogi
tradícióval, a polgári szabadság, a
közjó és az egyéni jó.
FogalmakTermészetjog, társadalmi
szerződés, polgári szabadság, a
hatalom legitimitása,
népszuverenitás, törvényesség.
Ajánlott művek/mű-
részletek
A társadalmi szerződés I-II. könyv.
Kant
Filozófiai
problémák
A felvilágosodás: az ész és az értelem
lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő
kérdése, az empirizmus és
racionalizmus egyoldalúságán való
túllépés, kopernikuszi fordulat, a
jelenségvilág és a magukban való
dolgok világa, a morális jó.
A kritikai filozófia
transzcendentális jellege; a
metafizika kopernikuszi fordulata;
az idő mint szemléleti forma, a
végtelenség kérdésének
antinomikus volta; a szabad akarat
mint az erkölcsi cselekvés
lehetőségi feltétele; az istenérvek
kritikája és a morális istenérv; az
ítélőerő és a képzelőerő
kapcsolata, a szép és a fenséges.
FogalmakSapere aude!; kopernikuszi fordulat, a
priori és a posteriori ismeretek,
analitikus és szintetikus ítéletek, a
priori szintetikus ítéletek, hipotetikus
és kategorikus imperatívusz.
Ding für uns, Ding an sich,
phenomenon, noumenon,
transzcendentális filozófia,
erkölcsi posztulátumok.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Válasz a kérdésre: Mi a
felvilágosodás?
A tiszta ész kritikája. Előszó az
első és második kiadáshoz.
Bevezetés.
A tiszta ész kritikája. Bevezetés.Az ítélőerő kritikája, 43-48.
Hegel
Filozófiai
problémák
Átfogó metafizikai rendszer, a
gondolkodás és a lét, a szabadság és a
szellem kibontakozási folyamata a
világtörténelemben.
A német idealizmus gondolatai az
objektum és a szubjektum
viszonyáról, egy transzcendentális
szubjektum létezése: a fichtei
Abszolút Én, a schellingi
Abszolútum, a hegeli Szellem.
FogalmakAbszolút Eszme, triád-forma: tézis,
antitézis, szintézis, dialektika.
Objektum, szubjektum,
transzcendentális szubj ektum.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Előadások a világtörténet
filozófiájáról (részletek).
A filozófiai tudományok
enciklopédiájának alapvonalai
(részletek).
Marx
Filozófiai
problémák
A hegelianizmus kritikája, a világ
értelmezésére, illetve
megváltoztatására törekvés, a praxis
és a teória viszonya.
A világ anyagi egysége, az
elidegenedés és megszűntetése.
FogalmakDialektikus és történelmi
materializmus, "tudományos
szocializmus", praxis.
Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet,
elidegenedés, társadalmi-gazdasági
alakulat.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Tézisek Feuerbachról.A politikai gazdaságtan
bírálatához, Előszó; Gazdasági-
filozófiai kéziratok 1844-ből (az
elidegenült munka).
Comte
Filozófiai
problémák
A megismerés, az elméletalkotás és a
történeti fejlődés stádiumai.
FogalmakPozitivizmus, teológiai, metafizikai és
pozitív stádium.
Ajánlott művek/mű-
részletek
Beszéd a pozitív szellemről 1. rész
(részletek).
J. S. Mill
Filozófiai
problémák
A tudományok általános és
egységes metodológiája, a
természet egyformaságának elve,
individuális szabadság és
társadalmi pluralitás. Az
erkölcsileg helyes cselekvés, a
cselekedetek hasznosság szerinti
értékelése.
FogalmakLiberalizmus, utilitarizmus.
Ajánlott művek/mű-
részletekA szabadságról (részletek).
Schopenhauer
Filozófiai
problémák
Az ész mindenható szerepének
megkérdőjelezése; az egyéni létezés
kérdései, a nem racionális szférák felé
fordulás a Hegel utáni filozófiában.
Az individuum és a világ viszonya, a
művészetek és a zseni, élet,
szenvedés, halál.
A magánvaló dolog és a jelenség,
akarat és képzet.
FogalmakAkarat, képzet, idea, pesszimizmus.
Ajánlott művek/mű-
részetek
A világ mint akarat és képzet III. 31-
33. §.
Kierkegaard
Filozófiai
problémák
Az individuum létezése, választás,
szorongás.
Az individuum választási
lehetőségei, az egzisztencia
egzisztálása, a "szerencsétlen
individuum", a hit és a létezés
paradoxonjai.
FogalmakEgzisztencializmus. Esztétikai, etikai,
vallási stádiumok.
Egzisztálás, paradoxon.
Ajánlott
művek/műrészletek
Félelem és rettegés. Előszó
(Ábrahám-történetek).
Félelem és rettegés: Lehetséges-e
az etika teológiai felfüggesztése?
Az ismétlés. Halálos betegség.
Nietzsche
Filozófiai
problémák
A dionüszoszi, az apollóni és a
szókratészi ideál, minden érték
"átértékelése", Isten halott, az
értékteremtő ember, "ugyanannak
örök visszatérése", a hatalom akarása.
A morál, az erkölcsi jó és rossz.
FogalmakDionüszoszi, apolloni művészet,
Übermensch, morál, nihilizmus.
Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz
(böse), az úri és a szolga-morál,
ressentiment, aszketikus papi
ideál.
Ajánlott művek/mű-
részletek
A tragédia születése;
A vidám tudomány 125.;
Így szólott Zarathustra: Elöljáró
beszéd, A három átváltozásról,
A felsőbbrendű emberről.
A morál genealógiájához I. rész;
Túl jón és rosszon 2. és 5. rész.
Bergson
Filozófiai
problémák
Az individuum létezése, az ösztönök
béklyóitól való megszabadulás;
életakarat, halál, Isten; szabadság és
morál. A fizikai és az élményidő, a
tartam.
A századvég egyetemes
sorskérdései: létezés, halál, Isten; a
valóság statikus és dinamikus
szemlélete; az intuitív és a fogalmi
megismerés; relatív és abszolút
ismeret.
FogalmakIntuíció, életlendület.Relatív és abszolút ismeret.
Ajánlott
művek/műrészletek
Idő és szabadság (részletek).Teremtő fejlődés (részletek).
Husserl
Filozófiai
problémák
A fenomenológia mint leíró
módszer és a priori tudomány, a
megismerés tárgya: az
intencionális élményben adott
fenomén.
FogalmakFenomén, fenomenológiai
redukció, intencionalitás.
Ajánlott
művek/műrész-
letek
A fenomenológia ideája
(részletek).
Heidegger
Filozófiai
problémák
A létre vonatkozó kérdés újbóli
feltevése, a lét és a létező, a létet
feltáró művészet - a létnek
rejtőzködésből való kilépése.
Az igazság a lét elrejtetlensége,
feltárultsága, a jelenvalólét mint
szorongás, halálhoz viszonyuló
lét, időbeli lét. A metafizikai
kérdezés.
FogalmakLét (Sein), létező (Seiende),
egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét
(Dasein), világban-való-lét (in-der-
Welt-Sein).
Phüszisz, logosz, alétheia.
Ajánlott
művek/műrész-
letek
Lét és idő; A műalkotás eredete
(részletek).
Mi a metafizika?
Sartre
Filozófiai
problémák
Az individuum létezése, lényege; Én
és a Másik; szabadság, választás,
felelősség, szorongás; az ember
"szabadságra van ítélve", "az amivé
önmagát teszi"; "lenni nem más mint
tenni".
A tudat és a semmi, a világ mint az
önmagában létező lét totalitása.
FogalmakEgzisztencia, esszencia, szorongás.A magánvaló, a magáért való és a
másokért való lét, tudat, Semmi,
semmítés.
Ajánlott
művek/műrész-
letek
Mi az egzisztencializmus?A lét és a semmi (részletek).
Egy vezér gyermekkora, A fal
(novellák).
Bécsi Kör
Filozófiai
problémák
A kijelentések logikai elemzése és
igazolhatósága.
A természettudományok
nyelvének logikai elemzése,
ideális tudományos nyelv
konstruálása; a metafizika
kiküszöbölése; értelmes- és
látszatállítások, értelem és
jelentés.
FogalmakLogikai pozitivizmus, verifikáció.
Ajánlott
művek/műrészletek
Schlick: A filozófia fordulata
(részletek).
Carnap: A metafizika
kiküszöbölése a nyelv logikai
elemzésén keresztül (részletek).
Popper
Filozófiai
problémák
A kijelentések igaz, illetve
hamis volta, a kritikai vizsgálat;
nyitott és totalitáriánus
társadalom.
FogalmakFallibilis tudományfejlődési
elmélet, falszifikáció.
Ajánlott
művek/műrészletek
A tudományos kutatás logikája;
A historicizmus nyomorúsága
(részletek).
Kulin
Filozófiai
problémák
A tudományos fejlődés
paradigmatikus modellj e, a
tudományos kutatás metodológiai
normarendszere.
A tudományos kutatásról szóló
elmélet újragondolása.
FogalmakParadigma, paradigmaváltás,
normál tudomány, tudományos
forradalom.
"Szakmai mátrix".
Ajánlott
művek/műrészletek
A tudományos forradalmak
szerkezete (részletek).
Wittgenstein
Filozófiai
problémák
A filozófia feladata: a természetes,
köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a
világ; az elmondható és a
kimondhatatlan; a beszéd mint
tevékenység vagy életforma része.
A kijelentések igaz, illetve hamis
volta, igazságérték-táblázatok.
FogalmakKöznapi nyelv, nyelvj átékok.
Ajánlott
művek/műrészletek
Logikai-filozófiai értekezés
(részletek);
Filozófiai vizsgálódások
(részletek).

3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK

A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.

KözépszintEmelt szint
Antik görög filozófiaAntik görög filozófia
A középkor filozófiája
FelvilágosodásFelvilágosodás
Német idealizmus
20. századi filozófia (egzisztencializmus,
analitikus filozófia)
20. századi filozófia (egzisztencializmus,
fenomenológia, hermeneutika, analitikus
filozófia, posztmodern)

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCStémakörökNINCStémakörök
Mikor?NINCSjogszabály szerintNINCSjogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
FeladatsorEgy tétel kifejtése
A)
Filozófiatörténeti
ismeretekre vonatkozó
kérdéssor
B)
Szövegértelmezés,
reflektálás
A)
Egy téma kifejtése
B)
A filozófiával kapcsolatba
hozható alkotás értelmezése
30 pont70 pont35 pont15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarészösszetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A) vizsgarész-összetevő: 30 pont
Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül.
- filozófiatörténeti alapismeretek
- alapfogalmak
- korszakok
- problémák
B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont)
- a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező
- filozófiai szövegrészletek értelmezése
- reflektálás a felismert filozófiai problémára
- önálló vélemény megfogalmazása

Az a) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.

Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)

A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.

Feladattípusok

- fogalom értelmezése és alkalmazása

- egy korszak vagy egy irányzat felismerése

- filozófiai művek ismerete

- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása

- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete

- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése

- filozófiai ábrák elemzése

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása

- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása

A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.

A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.

Szövegfajták

A vizsgán csak "elsődleges" művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.

A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.

Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal.

Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.

A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az "A", 70%-a a "B" vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben;

- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezési készség szintje;

- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;

- az argumentálás nyelvi színvonala.

Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.

Az értékelés során csak egész pontszám adható.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani. A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész "A" és "B" feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

Minden tétel két feladatot ("A" és "B") foglal magába. Az "A" feladat lehet

- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

- egy filozófiatörténeti korszak, illetve irányzat bemutatása.

Minden tételnek legalább két "A" feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

A "B" feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

Az "A" és "B" feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, és a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az "A", 15 pont a "B" feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezés szintje;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
FeladatsorEgy tétel kifejtése
A)
Feleletválasztós
kérdéssor
B)
Szövegértelmezés,
probléma-
meghatározás
C)
Esszé
"A"
Egy téma kifejtése
"B"
Szemelvény
elemzése
20 pont30 pont50 pont35 pont15 pont
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarészösszetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.

A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.

Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:

A) 20 pont

B) 30 pont

C) 50 pont

Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Szóbeli vizsga

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Evente a tételek 20%-át meg kell újítani. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül. A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

- szövegértelmezés;

- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

A tételsor "A" feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

Minden tétel két feladatból áll.

Az "A" feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

A "B" feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az "A", 15 pont a "B" feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás;

- logikus gondolkodás, argumentációs készség;

- szövegértelmezési készség;

- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik."

5. Az R. Mellékletének FIZIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"FIZIKA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;

- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;

- alapmennyiségek mérése;

- egyszerű számítások elvégzése;

- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;

- grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítése, értékelése, elemzése;

- mértékegységek, mértékrendszerek használata;

- a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

- induktív és deduktív következtetés;

- analógiás következtetés;

- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása;

- tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítése; téves információk azonosítása;

- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;

- a mindennapi életben használt eszközök működésének megértése;

- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;

- a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerése és megértése;

- a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén);

- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;

- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;

- az adatok, mérési eredmények felhasználása bizonyítékként, érvként;

- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);

- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata;

- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;

- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő fizikai feladatok, problémák megoldása;

- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- a környezetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

B) TÉMAKÖRÖK

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. Amely témakörhöz a táblázat nem tartalmaz külön követelményt, ott a fogalom ismerete az elvárás.

1. Mechanika

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. Newton törvényei
1.1.1. Newton I.Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje aÉrtelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati
törvényemozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákatkapcsolatokat.
Kölcsönhatásemlíteni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze azLegyen jártas a sztatikai tömegmérésben.
Mozgásállapot, -egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezzeAlkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott
változásNewton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2.mozgásfajtákra.
Tehetetlenség, tömegtörvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét.
InerciarendszerTudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták
létrejöttének dinamikai feltételét.
1.1.2. Newton II.Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében.Legyen jártas az erővektorok felbontásában.
törvénye
Erőhatás, erő, eredő
erő támadáspont,
hatásvonal
Lendület,Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán.Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét
lendületváltozás,Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések,feladatmegoldásokban.
Lendületmegmaradásközlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének
Zárt rendszerérvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű
Ütközések vizsgálatafeladatokat megoldani.
Szabaderő,
kényszererő
1.1.3. Newton III.Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban
törvényefellépő erők felismerésében, ábrázolásában.
1.2. Pontszerű és merev
test egyensúlya
ForgatónyomatékTudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi
állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték
fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét.
Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.
Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani.
Erőpár
Egyszerű gépek:
Lejtő, emelő, csiga
TömegközéppontIsmerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos
homogén testek esetén.
Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések
elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer
tömegközéppontját számolással meghatározni.
1.3. A változó
forgómozgás dinamikai
leírása
Tehetetlenségi
nyomaték
Perdület ésperdület-
megmaradás
Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test
forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok
hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a
forgómozgás dinamikai leírásában.
Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű
forgásszimmetrikus testekre.
Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével.
Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a
perdületmegmaradás törvényének érvényesülését.
1.4. Mozgásfajták
Anyagi pont, merev
test
Vonatkoztatási
rendszer
Pálya, út, elmozdulás
Helyvektor,
elmozdulásvektor
1.4.1. Egyenes vonalú
egyenletes mozgás
Sebesség,
átlagsebesség
Mozgást befolyásoló
tényezők: súrlódás,
közegellenállás
súrlódási erő
1.4.2. Egyenes vonalú
egyenletesen változó
mozgás
Egyenletesen változó
mozgás átlagsebessége,
pillanatnyi sebessége
Gyorsulás
Négyzetes úttörvény
Szabadesés, nehézségi
Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma
jellegének megfelelően.
Egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás
viszonylagosságát.
Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.
Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának
készítésében és elemzésében.
Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál,
ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket.
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó
mozgásokat.
Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a
pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát.
Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.
Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.
Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást.
Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó
összefüggéseket.
Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két
grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus
kiszámítását a v-t grafikonból.
gyorsulás (- 6.1)Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb
feladatokban alkalmazni is.
1.4.3. ÖsszetettÉrtelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát,
mozgásoktávolságát, időtartamát, végsebességét.
Függőleges, vízszintes
hajítás
1.4.4. PeriodikusJellemezze a periodikus mozgásokat.Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a
mozgásokperiodikus mozgások témakörében.
1.4.4.1. Az egyenletes
körmozgás
Periódusidő,
fordulatszám
Kerületi sebesség
Szögelfordulás,
szögsebesség
Centripetális gyorsulásIsmerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét
Centripetális erő mintjelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.
a körmozgást fenntartó
erő
Szöggyorsulás és
kerületi gyorsulás
1.4.4.2. Mechanikai
rezgések
RezgőmozgásIsmerje a rezgőmozgás fogalmát.
HarmonikusIsmerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit,Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit
rezgőmozgáskapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.(periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő)
Kitérés, amplitúdó,egyszerűbb feladatok megoldásában.
fázis
Rezgésidő, frekvencia
Rugalmas erőA rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű
feladatokban.
Matematikai ingaTudjon periódusidőt mérni.Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést,
Lengésidőfeladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.
Csillapított és
csillapítatlan rezgések
Rezgő rendszerIsmerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő
energiájarendszerben.
Szabadrezgés,Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.
kényszerrezgés
RezonanciaIsmerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon
keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát.
1.4.4.3. MechanikaiIsmerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákatTudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket.
hullámok (- 4.1.)mondani a mindennapi életből.
Longitudinális,Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik.
transzverzális hullám,
polarizált hullám, egy-,
két, háromdimenziós
hullám
Hullámhossz, terjedésiIsmerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.
sebesség, frekvencia
Visszaverődés, törésTudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre.
jelensége, törvényei
Beesési,
visszaverődési, törési
szög, törésmutató
Polarizáció
InterferenciaIsmerje az interferencia létrejöttének feltételeit.
Elhajlás
Állóhullám,Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.
duzzadóhely,
csomópont
Húrok, sípok
Hangforrás,A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgástIsmerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az
hanghullámokleíró fizikai mennyiségekkel.ember által szokásosan érzékelt hangtartományban.
Hangerősség
Hangmagasság
Hangszín
Ultrahang, infrahangIsmerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati
alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.
1.5. Munka, energia
Munkavégzés, munkaDefiniálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandóTudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó
erőhatás esetén.erőhatás esetén is.
Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.
Gyorsítási munka
Emelési munka
Súrlódási munka
Energia,
energiaváltozás
Mechanikai energia:Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat,Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai
Mozgási energia
Forgási energia
Rugalmassági energia
Helyzeti energia
Munkatétel
tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni.energiafajtákat.
Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével.
Energiamegmaradás
törvénye (- 2.5)
Konzervatív erők
munkája
Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét
egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás
környezetvédelmi vonatkozásait.
Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan
hasznosítjuk a természet energiáit.
Értelmezze a konzervatív erő fogalmát.
Teljesítmény
Hatásfok (- 2.8)
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a
hatásfok fogalmát.
Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának
jellemzőjét.
1.6. A speciális
relativitáselmélet alapjait
5.2)
Az éter fogalmának
elvetése, fénysebesség
Egyidejűség,
idődilatáció,
hosszúságkontrakció
A tömeg,
tömegnövekedés
Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.
1.7. Folyadékok és gázok
mechanikája
A légnyomás
kimutatása és mérése
Pascal törvénye
Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a
levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos
jelenséget.
Hidrosztatikai nyomás
Felhajtóerő
Felületi feszültség
Közegellenállás
Kontinuitási törvény
Bernoulli-törvény
Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek
értelmezésére.
Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére.
Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek
azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek.
Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a
közegellenállási erő.
Tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a
gyakorlati életből.
Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos
feladatok megoldására.

2. Hőtan, termodinamika

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1. Állapotjelzők,
termodinamikai egyensúly
Egyensúlyi állapot
Hőmérséklet, nyomás,
térfogat
Belső energia
Anyagmennyiség (tömeg,
részecskeszám), mól
Ideális gáz
Avogadro törvénye (-
4.1)
Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen
tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése.
Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság).
Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja
használni.
Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus
egyensúlyban.
Ismerje az Avogadro-törvényt.
2.2. HőtágulásFeladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró
összefüggéseket.
Szilárd anyag lineáris,
térfogati hőtágulása
Folyadékok hőtágulása
Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő
méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani.
Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a
jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja
azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást
egyszerű kísérletekkel.
2.3. Állapotegyenletek
(összefüggés a gázok
állapotjelzői között)
Gay-Lussac I. és II.
törvénye
Boyle-Mariotte törvénye
Egyesített gáztörvény
Állapotegyenlet
Izobár, izochor, izoterm
állapotváltozás
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket,
tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az
állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat.
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket,
tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással.
Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira.
Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja
alkalmazni az állapotegyenletet.
2.4. Az ideális gáz kinetikus
modellje (- 5.1)
Hőmozgás
Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a
kinetikus gázelmélet alapján.
Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás,
diffúzió).
2.5. Energiamegmaradás
hőtani folyamatokban (-
1.4)
2.5.1. Termikus,
mechanikai kölcsönhatás
Hőmennyiség,
munkavégzés
Ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a
hőmennyiség fogalmát.
Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V
diagramon.
Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti
különbséget.
2.5.2. A termodinamika I.
főtétele zárt rendszer
Belső energia
Adiabatikus
állapotváltozás
Értelmezze az I. főtételt speciális - izoterm, izochor, izobár,
adiabatikus - állapotváltozásokra.
Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.
2.5.3. KörfolyamatokTudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális
körfolyamatokat.
Perpetuum mobileIsmerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a
megvalósítás lehetetlenségét.
2.6. Kalorimetria
Fajhő, mólhő,
hőkapacitás, termikus
egyensúly
Gázok fajhői
Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni
egyszerű problémák esetén.
Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív
módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson
mért fajhő különbözőségét gázoknál.
Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.
Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.
2.7. Halmazállapot-
változások
Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.
Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és
azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.
Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások,
legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére.
Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat
megoldani velük.
2.7.1. Olvadás, fagyás
Olvadáshő, olvadáspont
Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket.
2.7.2. Párolgás,
lecsapódás
Párolgáshő
Telített és telítetlen gőz
Forrás, forráspont,
forráshő
Szublimáció
Cseppfolyósíthatóság
Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.
Ismerje a forrás jelenségét.
Ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív
módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz
tulajdonságait.
2.7.3. Jég, víz, gőzIsmerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon
A víz különleges fizikai
tulajdonságai
A levegő páratartalma
Csapadékképződés
példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában,
fennmaradásában betöltött szerepe).
Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának
legfontosabb okait.
Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás,
a savas eső stb. a Földön.
2.8. A termodinamika II.
főtétele
2.8.1. Hőfolyamatok
iránya
Rendezettség,
rendezetlenség
Reverzibilis, irreverzibilis
folyamatok
2.8.2. Hőerőgépek
(- 1.5.)
Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.
Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.
Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség,
rendezetlenség fogalma.
Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok
fogalmát.
Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét
esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor).
Ismerje a hűtőgép működési elvét.
HatásfokLegyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és
korlátaival.
Másodfajú perpetuum
mobile
Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát.
2.9. A hőterjedés formáiIsmerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét.

3. Elektromágnesség

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.1. Elektromos mező
3.1.1. Elektrosztatikai
alapjelenségek
Kétféle elektromos töltés
Vezetők és szigetelők
Elektroszkóp
Elektromos megosztás
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni
és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi
jelenségek alapján.
Coulomb-törvény
A töltésmegmaradás
törvénye
Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.
3.1.2. Az elektromosAlkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat.
mező jellemzéseIsmerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén
Térerősségelektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak
A szuperpozíció elvesegítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén
Erővonalak, -fluxuselektromos mező esetén egyszerű feladatokban.
Feszültség
Potenciál, ekvipotenciálisA pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén
felületelektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek
segítségével.
Konzervatív mező (-Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független azÉrtse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt
1.5.)úttól.értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.
Homogén mező
Földpotenciál
3.1.3. Töltések mozgásaAlkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.
elektromos mezőben (-
1.1.)
3.1.4. Töltés, térerősség,
potenciál a vezetőkön
Töltések elhelyezkedéseIsmerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen
vezetőköntisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon
Térerősség a vezetőkpéldákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.
belsejében és felületén
Csúcshatás
Az elektromos mező
árnyékolása
Földelés
3.1.5. KondenzátorokIsmerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példátIsmerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag
Kapacitásmondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására.kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának
Síkkondenzátormeghatározását.
Permittivitás
Feltöltött kondenzátorIsmerje a kondenzátor energiáját.Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és
energiájaalkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.
3.2. Egyenáram
3.2.1. Elektromos áram,Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az
áramerősségáramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani.
Feszültségforrás,
áramforrás
Elektromotoros erő, belső
feszültség,
kapocsfeszültség
Áramerősség- ésIsmerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.
feszültségmérő műszerek
3.2.2. Ohm törvényeÉrtse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit,Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet,
Ellenállás, belsőtudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábrailletve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert.
ellenállás, külső ellenálláselemzésére.
Vezetők ellenállása,
fajlagos ellenállás
Változtatható ellenállás
Az ellenállásIsmerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését.
hőmérsékletfüggése
Telepek soros, fogyasztókIsmerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozóÉrtse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések
soros és párhuzamosösszefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is.
kapcsolásaAlkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések
Az eredő ellenállásmegtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő
összeállítására és elvégzésére.
3.2.3. FélvezetőkIsmerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait.
Félvezető eszközökTudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a
félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében,
tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl.
dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek).
3.2.4. Az egyenáramIsmerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az
hatásai, munkája éselektromos eszközökben.
teljesítményeAlkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos
eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos
ismereteit.
Hő-, mágneses, vegyiIsmerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és
hatás (- 4.2)érintésvédelmi szabályokat.
Galvánelemek,Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezekTudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák
akkumulátorkörnyezetkárosító hatását.értelmezésében.
3.3. Az időben állandó
mágneses mező
3.3.1. MágnesesIsmerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az
alapjelenségekelektrosztatikai alapjelenségek között.
A dipólus fogalma
Mágnesezhetőség,
mágneses megosztás
A Föld mágneses mezejeIsmerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.
Iránytű
3.3.2. A mágneses mezőIsmerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat ésTudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket.
jellemzésedefiníciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különbözőIsmerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az
Indukcióvektormágneses mezőket.elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.
Indukcióvonalak,
indukciófluxus
3.3.3. Az áram mágnesesIsmerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágnesesAlkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére
mezejemezejének jellegét.vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban.
Hosszú egyenes vezető,
áramhurok, egyenes
tekercs mágneses mezeje
Homogén mágneses mező
Elektromágnes, vasmagIsmerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag
Mágneses permeabilitásszerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).
3.3.4. MágnesesIsmerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és
erőhatásokirány szerint speciális esetben.
A mágneses mező
erőhatása áramjárta
vezetőre
Két párhuzamos, hosszú
egyenes vezető között ható
eró
Lorentz-erő
Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerjeTudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani.
Részecskegyorsítóennek néhány következményét.Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.
berendezés f-> 5.3.)
3.4. Az időben változó
mágneses mező
3.4.1. Az indukcióIsmerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mezőIsmerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező
alapjelenségemindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő
Mozgási indukciószerkezetét.
Nyugalmi indukcióAlkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű
Faraday-féle indukciósfeladatok megoldására.
törvény
Lenz törvénye (- 1.4)Ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerűTudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni.
Kölcsönös indukciókísérleteket és jelenségeket említeni.
ÖnindukcióIsmerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.
Tekercs mágnesesIsmerje a tekercs mágneses energiáját.
energiája
3.4.2. A váltakozó áramIsmerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áramIsmerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró
A váltakozó áram fogalmatulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval.összefüggéseket.
Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek
megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és
elvégzésére.
Generátor, motor, dinamóIsmerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét,
alkalmazásait.
Pillanatnyi, maximális ésIsmerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a
effektív feszültség éshálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.
áramerősség
Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedikÉrtse az eltérő viselkedés okát.
egyenárammal és váltakozó árammal szemben.
Váltakozó áramú
ellenállások: ohmos,
induktív és kapacitív
ellenállás
Fáziskésés, fázissietés
3.4.3. A váltakozó áramFáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és aÁltalános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka
teljesítménye és munkájamunka kiszámítását.kiszámítását.
Hatásos teljesítmény
Látszólagos teljesítmény
TranszformátorIsmerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az
energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a
transzformátorral kapcsolatban.
3.5. Elektromágneses
hullámok
3.5.1. Az elektromágnesesIsmerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és
hullám fogalmaeltérő viselkedését.
Terjedési sebessége
vákuumban
Az elektromágnesesIsmerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágnesesIsmerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és
hullámok spektruma:hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni.hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit
rádióhullámok, infravörösIsmerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását éshasználnak fel.
sugarak, fény, ultraibolya,biológiai hatásait.
röntgen- és gammasugarak
Párhuzamos rezgőkörTudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megyÉrtse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések
zárt, nyitottvégbe benne.kialakulását
Thomson-képlet
Csatolt rezgések,
rezonancia
Dipólus sugárzása,Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.
antenna, szabad
elektromágneses hullámok

4. Optika

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
4.1. A fény mint
elektromágneses hullám
4.1.1. TerjedésiTudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek
tulajdonságokkövetkezményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja
Fényforrástapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani.
Fénynyaláb, fénysugár
FénysebességTudja, hogy a fénysebesség határsebesség.Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert
(pl. Olaf Römer, Fizeau).
4.1.2. Hullámjelenségek
A visszaverődés és törésTudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbbAlkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel
törvényei - Snellius-feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttüklemez) feladatokban.
Descartes törvényfeltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket ésTudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani
Prizma, planparalel lemeztechnikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni atörvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).
Abszolút és relatívjelenségeket.
törésmutató
Teljes visszaverődés,
határszög (száloptika)
DiszperzióIsmerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja.Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben
frekvenciafüggő.
Színképek (- 5.2.)
Homogén és összetettLegyen ismerete a homogén és összetett színekről.
színek
Fényinterferencia,Ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel
koherenciaezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.
Fénypolarizáció,
polárszűrő
Fényelhajlás résen,Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács).
rácsonTudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó
összefüggéseket hullámhossz mérésére.
LézerfényIsmerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.
4.1.3. A geometriai
fénytani leképezés
Az optikai kép fogalmaIsmerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsékTudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg
(valódi, látszólagos)esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre aanyagától is függ.
Síktükörnevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő
Lapos gömbtükrökés szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.
(homorú, domború)
Vékony lencsék (gyűjtő,
szóró)
Fókusztávolság, dioptria
Leképezési törvényAlkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt.Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok
NagyításTudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyelmegoldására.
kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságánakTudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel
meghatározása.)kapcsolatban.
Egyszerű nagyítóIsmerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását,
Fényképezőgép, vetítő,az egyszerűbb eszközök működési elvét.
mikroszkóp, távcső
4.1.4. A szem és a látás
Rövidlátás, távollátásIsmerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos
Szemüvegtudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg
használatát, a dioptria fogalmát.

5. Atomfizika, magfizika

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
5.1. Az anyag szerkezete
(-> 2.4.)
Atom
Molekula
Ion
Kémiai elem
Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.
Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai
jelenségekre.
Avogadro-szám (- 2.1.,
2.3.)
Relatív atomtömeg
Atomi tömegegység
Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi
tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.
Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni.
5.2. Az atom szerkezete
Elektron
Elemi töltés
Elektronburok
Rutherford-féle
atommodell
Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására
vonatkozó kísérletek alapelvét.
Ismerje az elektromosság atomos természetét.
Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének
eredményeit.
Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-
kísérletet.
AtommagIsmerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét.
5.2.1. A kvantumfizika
elemei
Planck-formulaIsmerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról.Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való
Ismerje a Planck-formulát.meghatározását.
Foton (energiakvantum)Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás
Fényelektromos jelenségenergiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.
Kilépési munkaTudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét.
Fotocella (fényelem)Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani
gyakorlati alkalmazására.
Vonalas színkép (- 4.1.,Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolniIsmerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit.
6.2.)alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Ismerje aTudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.
Emissziós színképszínképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiájaTudjon számításokat végezni az atomok által elnyelt vagy
Abszorpciós színképközötti összefüggést.kibocsátott fotonokkal kapcsolatban.
Bohr-féle atommodellTudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford
Energiaszintekmodelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint
Bohr-posztulátumokaz ionizációs energia fogalmát.
Alapállapot, gerjesztett
állapot
Ionizációs energia
5.2.2. Részecske- és
hullámtermészet
A fény mint részecskeTudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó
összefüggéseket.
Tömeg-energiaIsmerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini
ekvivalenciaegyenletet.
(- 1.5.)
Az elektronIsmerje az elektron hullámtermészetét.Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét.
hullámtermészeteIsmerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy
de Broglie-hullámhosszszabadon mozgó részecske esetére.
Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.
Heisenberg-féle
határozatlansági reláció
5.2.3. Az elektronburok
szerkezete
Kvantumszámok: fő- ésIsmerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy azTudja értelmezni a kvantumszámok fizikai jelentését.
mellékkvantumszám,elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatokTudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait.
mágneses kvantumszám,szükségesek.
spin
Pauli-féle kizárási elv,
Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazniTudja alkalmazni Pauli elvét és a Hund-szabályt az elektronok
Hund-szabálya Pauli-féle kizárási elvet.betöltési rendjére a periódusos rendszerben.
Elektronhéj
KvantummechanikaiIsmerje az elektron "tartózkodási helyének" jelentését az atomban a
atommodellkvantummechanikai atommodell szerint.
5.3. Az atommagban
lejátszódó jelenségek
5.3.1. Az atommagTudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton
összetételeés a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított
Protonnagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit.
NeutronTudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az
Nukleonatommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a
Rendszámrendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a
Tömegszámközöttük fennálló összefüggéseket.
IzotópTudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a
természetben található stabil és instabil izotópokra.
Erős (nukleáris)Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit.
kölcsönhatás
MagerőTudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét.
Tömeghiány (- 1.5.)Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni azTudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát.
Kötési energiaatommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerjeTudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát,
Fajlagos kötési energianagyságrendjét.nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos
kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.
5.3.2. Radioaktivitás
Radioaktív bomlásTudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát.
a-, (3-, y-sugárzásTudja jellemezni az a-, (3-, y-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás
során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását.
MagreakcióIsmerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni.
Felezési idő
Bomlási törvény
AktivitásIsmerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon
megadott bomlási sort ismertetni.
Mesterséges radioaktivitásIsmerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.
Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és
tudományos alkalmazására.
Sugárzásmérő detektorokTudjon példát mondani sugárzásmérő eszközre és annak gyakorlatiIsmerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-
alkalmazására.cső, Wilson-kamra) működési elvét.
5.3.3. MaghasadásIsmerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamotTudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét.
Hasadási reakcióvonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a
Hasadási termékhasadási termék fogalmát.
LassításTudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának
Láncreakciófeltételeit.
Hasadási energiaIsmerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és
keletkezésének módját.
Szabályozott láncreakció
Atomreaktor
Atomerőmű
Atomenergia (nukleáris
energia) (- 2.8., 1.5.)
Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát,
megvalósítását az atomreaktorban.
Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség
lényegét.
Tudja megfogalmazni az atomenergia (nukleáris energia)
jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek
előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről.
Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív
izotóp gyártására.
Szabályozatlan
láncreakció
Atombomba
Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba
működési elvét.
5.3.4. MagfúzióTudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az
energiafelszabadulást.
Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet.
A Nap energiája (- 6.2.)
Hidrogénbomba
Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot.
Ismerje a H-bomba működési elvét.
5.4. Sugárvédelem
Sugárterhelés
Háttérsugárzás
Elnyelt sugárdózis
Dózisegyenérték
Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait.
Ismerje a sugárterhelés fogalmát.
Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.
Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és
módszereit.
Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az
elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a
dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.
5.5. Elemi részek
Stabil és instabil részecske
Neutrínó
Szétsugárzás-párkeltés
Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja,
mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás
energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.

6. Gravitáció, csillagászat

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
6.1. A gravitációs mező
Az általános tömegvonzás
törvénye
A bolygómozgás Kepler-
törvényei (- 7.2.)
Súly és súlytalanság
Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő
távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét.
Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld
körül keringő műholdak mozgására.
Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.
Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti
összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.
Nehézségi erőTudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira.
(- 1.4)
Potenciális energiaFeladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőreProblémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs
homogén gravitációsvonatkozó összefüggéseket.gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét.
mezőben (- 1.5.) és
centrális gravitációs
mezőben
Kozmikus sebességekTudja értelmezni a kozmikus sebességeket.
6.2. Csillagászat
FényévIsmerje a fényév távolságegységet.
Vizsgálati módszerek,Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és
eszközök (- 5.2.)eszközeiről.
NaprendszerLegyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő
típusok jellegzetességeit, mozgásukat.
Nap (- 5.3.4.)Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét,
legfontosabb adatait.
HoldTudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb
Üstökösök, meteoritokadatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.
A csillagok (- 5.3.4.)Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány
csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét,
tömegét.
A Tejútrendszer,Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a
galaxisokTejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a
Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok
hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az
Univerzum méreteiről.
Az Ősrobbanás elméleteIsmerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó
A táguló Univerzumkövetkeztetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára
vonatkozóan.

7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
7.1. A fizikatörténet
fontosabb személyiségei
Arkhimédész,
Kopernikusz, Kepler,
Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal)
és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz
Galilei, Newton, Huygens,
Watt, Ohm, Joule,
Ampère, Faraday, Jedlik
Ányos, Maxwell, Hertz,
Eötvös Loránd, J. J.
Thomson, Rutherford, M.
Curie és P. Curie, Planck,
Heisenberg, Bohr,
Einstein, Kármán Tódor,
Szilárd Leó, Teller Ede,
Wigner Jenő, Gábor Dénes
köthető eredményeik.
7.2. Felfedezések,
találmányok, elméletek
Geo- és heliocentrikus
világkép
"Égi és földi mechanika
egyesítése"
Távcső, mikroszkóp,
vetítő
A fény természetének
problémája
Gőzgép és alkalmazásai
Dinamó, generátor,
elektromotor
Az elektromágnesség
egységes elmélete
Belső égésű motorok
Az elektron
felfedezésének története
Radioaktivitás, az
atomenergia alkalmazása
Röntgensugárzás
Speciális
relativitáselmélet
Kvantummechanika
Az űrkutatás történetének
legfontosabb eredményei
Félvezetők
Lézer
Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal,
a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását,
jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét
néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő
nevekkel összekapcsolni.
Ismerje a geo- és heliocentrikus világképet. Tudja, milyen szerepe
volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének
az újkori fizika kialakulásában. Ismerje a newtoni fizika
tudománytörténeti hatását. Ismerje az optikai eszközök hatását az
egyéb tudományok fejlődésében. Ismerjen néhány új energiatermelő,
-átalakító technikát, és azok hatását az adott kor gazdasági és
társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és
szállíthatósága, atomenergia, alternatív energiahordozók). Tudja
felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető
szemléletmódbeli eltéréseit. Ismerje a nukleáris fegyverek
jelenlétének hatását világunkban. Ismerje a modern híradástechnikai,
távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is
gyakorolt hatását.
Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét.
Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a
relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc240 perc20 perc
90 pont60 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
Függvénytáblázat,
szöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére
nem alkalmas
zsebszámológép
Szöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
Függvénytáblázat,
szöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
Szöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítja
NINCSFüggvénytáblázat,
tételeknek
megfelelően
csoportosított
kísérleti eszközök
vagy mérőműszerek
NINCSFüggvénytáblázat,
tételeknek
megfelelően
csoportosított
eszközök,
mérőműszerek

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaÍrásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCSTémakörök, az
elvégzendő vagy
ismertetendő
kísérletek és
egyszerű mérések
listája, valamint az
ehhez szükséges
eszközök
NINCSMérések, ehhez
szükséges eszközök,
tanári instrukciók,
balesetvédelemmel
kapcsolatos
előírások
A mérési feladatok
elvárt időtartama
Mikor?NINCSjogszabály szerintNINCSjogszabály szerint

A közép- és emelt szinten szóbeli vizsgákat szervező intézmények legalább 60 nappal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben elrendelt közép-, illetve emelt szintű szóbeli vizsgák kezdőnapját megelőzően honlapjukon közzéteszik a kísérleti elrendezésekben, illetve a mérési feladatokban használt eszközök részletes listáját és fényképeit.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
I. Feleletválasztós kérdéssorII. Összetett feladatokEgy téma kifejtése kísérlettel vagy
egyszerű méréssel
40 pont50 pont60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatlap két részből áll:

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika:30%
Hőtan:15%
Elektromágnesség:20%
Optika:10%
Atomfizika, magfizika:15%
Gravitáció, csillagászat:10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.

A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik.

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy egyszerű mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.

Tartalmi arányai a következők:

Mechanika:30%
Hőtan:15%
Elektromágnesség:20%
Optika:10%
Atomfizika, magfizika:15%
Gravitáció, csillagászat:10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kísérletet vagy egyszerű mérést. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani.

A tétel jellemzői

A tétel kérdéseit a szaktanár állítja össze az alábbiak szerint. A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő vagy ismertetendő kísérletet vagy egyszerű mérést, és ennek elemzésére vonatkozó feladatot. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy egyszerű mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 60 ponttal értékelhető.

Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

- nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;

- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
I. Feleletválasztós
kérdéssor
II. TémakifejtésIII. Összetett feladatokA) feladat: egy mérés
elvégzése
B) feladat: elméleti téma
kifejtése
30 pont23 pont47 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap három részből áll.

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika:30%
Hőtan:15%
Elektromágnesség:20%
Optika10%
Atomfizika, magfizika:15%
Gravitáció, csillagászat:10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. Témakifejtés

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.

III. Számítást igénylő problémák

A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

Az írásbeli feladatlap jellemzői

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.

II. Témakifejtés

A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges. III. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

I. rész: 30 pont - helyes válaszonként 2 pont.

II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

Nyelvhelyesség: 0-l-2pont

- a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;

- a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont

- az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;

- az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.

Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont.

Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.

III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi és elemzi a mérést, a kapott eredményeket feldolgozza, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból - A) és B) feladatokból - áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)

AB) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:

Mechanika:30%
Hőtan:15%
Elektromágnesség:20%
Optika:10%
Atomfizika, magfizika:15%
Gravitáció, csillagászat:10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.

Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.

A tétel jellemzői

A) feladat: egy mérés elvégzése

A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a tételben leírt mérés elvégzésének megtervezése is.

A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen mérési feladatot kell elvégeznie, milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket.

A mérési feladatok legfeljebb 25%-a évenként változhat.

B) feladat: egy tétel kifejtése

A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi - a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 50 ponttal értékelhető.

Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően 4-10 pontot érnek, az A) feladatra adott pontszám nem lehet több 25 pontnál. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

- nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;

- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot."

6. Az R. Mellékletének FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak a földrajzi-környezeti ismereteiről, valamint az alábbi földrajzzal kapcsolatos kompetenciáknak - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról kell számot adnia:

• földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;

• különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése;

• kontúrtérképes feladatok megoldása;

• egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;

• földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;

• szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;

• az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;

• földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;

• földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.

A földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nincs felsorolva a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha azok eltérnek a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. Részletesebb kifejtés akkor olvasható, ha a hagyományoshoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelmények fogalmazódnak meg.

A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Térképi ismeretek

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. A térképMagyarázza a kicsinyítés mértéke és
a méretarány közötti kapcsolatot.
Ismertesse a térképkészítés
fejlődését, tudjon olyan korlátokat és
vívmányokat említeni, amelyek
befolyásolták.
Ismertesse a domborzatábrázolás
különböző módszereit.
Következtessen a nagy, a közepes és
a kis méretarányú, illetve különböző
tartalmú térképek felhasználási
lehetőségeire.
Ismerje fel térképen a domborzati
formákat.
Igazolja példákkal, hogy a térképek
készítésekor a különböző ábrázolási
célok érdekében különböző
módszereket alkalmaznak.
Használja információszerzés során és
feladatokban a szintvonal, a
magassági számok és a relatív
magasság fogalmát.
A vetület fogalma, a legelterjedtebb
vetülettípusok és jellemzőik
összehasonlítása, alkalmazhatóságuk
korlátai.
Ismerje a földrajzi fokhálózat
jellemzőit.
Készítsen térképvázlatot, és alakítsa
ki a jelrendszerét.
Használja feladatmegoldásai során a
tematikus térképen közölt
információkat.
1.2. Tájékozódás a
térképen és a
térképpel
Értelmezze a térkép jelei, színei és
számai által közölt információkat.
Mérjen és határozzon meg távolságot
térképi egyenes és görbe vonal
mentén különböző eszközök
segítségével.
Oldjon meg egyszerű számítási
feladatokat a méretarány
felhasználásával.
Olvassa le a tényleges magasságot,
számítsa ki a viszonylagos
magasságot térképi információk
alapján.
Végezzen helymeghatározási és
tájékozódási feladatokat
térképen és térképpel.
Oldjon meg tájékozódási, számítási
Határozzon meg távolságot az
Egyenlítő vagy valamely
hosszúsági kör mentén fokhálózat
segítségével.
Számítson területet arányszám
felhasználásával.
Oldjon meg a méretarány használatát
igénylő számításos feladatokat.
Szerkesszen metszetet a szintvonalas
térkép alapján.
feladatokat a fokhálózat
használatával.
Olvasson le információkat különböző
méretarányú és tartalmú térképekről
és tömbszelvényekről, elemezze és
vesse össze azokat.
Végezzen összehasonlító elemzést
tematikus térképekkel.
1.3. Távérzékelés és
térinformatika
Ismertesse a légi- és az űrfelvételek
felhasználási lehetőségeit, tudjon
példát mondani alkalmazásukra.
Azonosítson környezeti elemeket
térképvázlattal vagy térképpel
történő összevetés alapján légi- és
űrfelvételeken.
Ismerje a GPS működési elvét és
jelentőségét.
Ismertesse a műholdak
csoportosítását pályatípus és feladat
alapján. Emelje ki a földmegfigyelő
műholdcsaládokat. Mutassa be a
műholdfelvételek készítésének elvét,
a műholdfelvételek típusait és
alkalmazásuk lehetőségeit.
Olvasson le tényeket légi- és
űrfelvételekről.
Ismertesse a földrajzi információs
rendszer (GIS) szerepét.

2. Kozmikus környezetünk

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1. A csillagászati
ismeretek fejlődése.
A Világegyetem
Ismertesse a Naprendszer helyét, a
Tejútrendszer alakját, méreteit.
Igazodjon el a csillagászati
nagyságrendekben.
Különítse el a csillagok és a bolygók
tartalmi jegyeit.
Mutassa be a naptávolság, a
hőmérséklet és az anyageloszlás
összefüggéseit.
Ismertesse a csillagászat történeti
fejlődésének jelentősebb állomásait.
Értelmezze a csillagképek
látszólagosságát, tudjon példákat
mondani.
2.2. A Nap és
kísérői
Sorolja fel a Naprendszert alkotó
égitesteket.
Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete,
távolsága a Földtől, anyagi
összetétele, belső és felszíni
hőmérséklete).
Mutassa be a Nap földi életet
meghatározó szerepét, legfontosabb
sugárzásait és azok légköri
következményeit.
Tudja megkülönböztetni a nap- és
holdfogyatkozás kialakulásának
okait.
Ismertesse a Nap gömbhéjas
szerkezetét, a Nap szféráinak
jelenségeit és ezek hatását a földi
életre.
Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú
bolygókat, sorrendjüket, mutassa be
közös és egyedi jellemzőiket.
Ismertesse a Hold mozgásának
Elemezze a Naprendszer bolygóiról
készült adatsorokat.
Magyarázza meg a holdfázisok és a
nap- és holdfogyatkozások
sajátosságát, értse a holdfázisok
váltakozásának okát.
Különböztesse meg a nap- és a
holdfogyatkozás jelenségét, valamint
okait.
Magyarázza a meteor és meteorit
közötti különbséget.
kialakulását, készítsen egyszerű ábrát
a jelenségekről.
Jellemezze a Hold felszínét,
bizonyítsa a felszíni hőmérséklet és a
légkörhiány összefüggését.
Magyarázza a törpebolygó mint
égitest kialakulását.
Mutassa be az üstökösök
felépítésének jellemzőit, mozgásának
jellemzőit, jellegzetes formájuk
kialakulását.
2.3. A Föld és
mozgásai
Legyen tisztában a Föld méreteivel
(sugár, Egyenlítő).
Ismertesse az eltérítő erő hatásait.
Mutassa be egyszerű rajzzal a
napsugarak hajlásszöge és a szoláris
éghajlati övezetek kialakulása közötti
összefüggést.
Tengely körüli
forgás
Magyarázza a nappalok és az
éjszakák váltakozását.
Ismerje az égitestek látszólagos napi
K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i
irányát.
Alkalmazza az alapvető átváltásokat:
15 hosszúsági fok = 1 óra
időkülönbség = 1 időzóna,
1 hosszúsági fok = 4 perc
időkülönbség.
Számítsa ki a helyi és a zónaidőt.
Bizonyítsa a Föld alakja és tengely
körüli forgása közötti összefüggést.
Hasonlítsa össze a Vénusz, a Mars és
a Föld felszíni és légköri folyamatait.
Nap körüli keringésIsmerje a keringés pályájának
jellemzőit, a keringés idejét.
Értelmezzen a keringéssel
kapcsolatos ábrákat.
Ismerje a tavaszi és az őszi
napéjegyenlőség, a nyári és a téli
napforduló fogalmát és időpontját.
Mutassa be a forgástengely
ferdesége és az évszakok kialakulása
közötti összefüggést.
Magyarázza meg a nappalok és
éjszakák hosszának a változását.
Számítsa ki a Nap delelési magas-
ságát a nevezetes időpontokban
bármely földrajzi helyen.
Alkalmazza feladatmegoldás során a
dátumválasztó vonal
következményét.
2.4. Az űrkutatás
szerepe a
Naprendszer
megismerésében
Mondjon példákat az űrkutatás
eredményeinek gyakorlati
hasznosítására.
Nevezzen meg az űrkutatáshoz
kapcsolódó magyar vonatkozású
eredményeket.
Mutassa be az űrkutatás legfontosabb
mérföldköveit. Sorolja fel az
űrkutatás eszközeit, és ismerje azok
funkcióit.
Ismertesse a mesterséges holdak
típusait és szerepüket a mindennapi
életben.
Mutassa be a mesterséges égitestek,
szondák jelentőségét a Naprendszer, a
Tejútrendszer és más galaxisok,
exobolygók megismerésében
szövegek alapján.

3. A geoszférák földrajza

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.1. A kőzetburok
3.1.1. FöldtörténetIsmertesse a földtörténeti
korbeosztás nagy egységeit.
Tudja időbeli sorrendjüket és
hozzávetőleges időtartamukat,
ismerje az egyes földtörténeti idők
meghatározó eseményeit,
képződményeit, területi
előfordulásukat.
Fogalmazza meg a légkör, a
vízburok és a bioszféra fejlődésének
kapcsolatát a földtörténeti
eseményekkel.
Hasonlítsa össze a relatív és az
abszolút kormeghatározás elveit,
módszereit.
Értelmezze a geoszférák fejlődését
és azok kölcsönhatásait (őslégkör,
ősóceán, bioszféra).
Ismertesse az őskontinensek
(Pangea, Laurázsia, Gondwana)
kialakulásának folyamatát,
feldarabolódásuk és
összekapcsolódásuk
következményeit.
Legyen tisztában a jégkorszak
fogalmával, tudjon
következményeket említeni.
3.1.2. A Föld
gömbhéjas
szerkezetének
jellemzői
Mutassa be a Föld gömbhéjas
szerkezetét, tudjon a témához
kapcsolódó ábrát elemezni.
Ismertesse ábrák segítségével a Föld
belsejének fizikai jellemzőit, és
tudjon példát mondani
következményeire.
Értelmezze az asztenoszféra
áramlásainak és a kőzetlemezek
mozgásainak kapcsolatát.
Mutassa be a geotermikus gradiens
gazdasági jelentőségét példák
alapján.
Igazolja példákkal a geoszférák
közötti kapcsolatokat.
Hasonlítsa össze adatok és ábrák
alapján az egyes gömbhéjak
jellemző kémiai, ásványtani
összetételét, hőmérsékleti, nyomás-
és sűrűségviszonyait.
Mutassa be a földmágnesség és a
tájékozódás kapcsolatát.
3.1.3. A
kőzetlemezek és -
mozgásaik
következményei
Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg
fogalmát, jellemezze a szerkezetét.
Hasonlítsa össze a kontinentális, az
óceáni kőzetlemezt.
Nevezze meg és csoportosítsa
felépítésük szerint a nagy
kőzetlemezeket.
Mutassa be a lemezmozgások okait,
típusait és azok következményeit.
Készítsen önállóan ábrát a
kőzetburok felépítéséről.
Soroljon fel topográfiai példákat a
kőzetlemez-határokra, és mutassa
meg, ismerje fel azokat a térképen.
Mutassa be a geológiai erők
megnyilvánulásait a kőzetlemezek
mozgásának és következményeinek
összekapcsolásával.
Készítsen és magyarázzon
Értelmezze a vulkáni tevékenység és
a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát.
Mutassa be ábra segítségével a
magmás ércképződés folyamatát.
Csoportosítsa a vulkánokat
működésük, alakjuk és a kitörés
helye szerint.
Mutasson meg térképen és ismerjen
fel térképvázlatban vulkáni
övezeteket és vulkánokat.
Mondjon példát az utóműködésre és
annak gazdasági jelentőségére.
Magyarázza a földrengés
kialakulásának okát, kapcsolatát a
vulkánossággal és a lemezszegélyek-
kel.
Mondjon példákat a pusztítás elleni
védekezés és kárenyhítés
lehetőségeire.
kőzetlemez-mozgásokkal
kapcsolatos folyamatábrákat.
Ismertesse a vulkáni működés
jellegét és helyét meghatározó
tényezőket.
Magyarázza a nehéz-, a színes-
és nemesfémércek képződését,
és támassza alá ezt példákkal.
Magyarázza példa segítségével az
ún. "forró pontok" feletti
vulkánosságot.
Ismerje a földrengéserősség
mérésének elvét, a rengések
kísérőjelenségeit.
Ismerje a rengésfészek,
rengésközpont kapcsolatát.
3.1.4. A hegység-
képződés
Mutassa be a hegységképződés
típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek
tulajdonságaival és mozgásaival.
Mondjon ezekre példákat.
Ismertesse a gyűrődés és a vetődés
folyamatát, összefüggésüket a
szerkezeti mozgásokkal, illetve a
gyűrt- és röghegységek
kialakulásával. Mondjon példákat
típusaikra, formáikra.
Különböztesse meg ábrákon,
képeken a gyűrt- és a röghegységeket
formakincsük alapján.
Csoportosítsa a hegységeket
szerkezetük, magasságuk és
formakincsük alapján.
Mutassa be a hegységképződési
szakaszok összefüggéseit.
Rajzoljon és elemezzen a
hegységképződéshez kapcsolódó
egyszerű folyamatábrákat.
3.1.5. A kőzet-
burok (litoszféra)
építőkövei,
ásványkincsek
Hasonlítsa össze az ásványok és a
kőzetek jellemzőit.
Ismertesse a kőszenek, a kősó és a
szénhidrogének keletkezését.
Sorolja be keletkezés szerint,
csoportosítsa és ismerje fel az alábbi
ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő,
dolomit, homok, homokkő, lösz,
kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit,
gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni
tufák, márvány, palás kőzetek.
Magyarázza és mutassa be
példákon a lemezmozgások, a
kőzetek keletkezése és átalakulása
kapcsolatát, a kőzetek anyagainak
körforgását.
Ismerje fel a kéregszerkezet és az
ásványkincsek előfordulása közötti
kapcsolatokat.
Csoportosítsa összetételük alapján
a magmás kőzeteket.
Mutassa be a magmás és üledékes
Mondjon példát az előfordulásukra
és a felhasználásukra.
Jellemezze a bazaltot, az andezitet és
tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a
löszt.
Mutassa be az ércek gazdasági
hasznosítását példák alapján.
Ismertesse a kőszenek és a
szénhidrogének keletkezését.
Ismerje fel a bányászat, a fosszilis
energiahordozók kitermelésének és
felhasználásának környezeti
következményeit információgyűjtés
és -feldolgozás alapján.
ércképződést.
Értelmezze a nagy tömegű
kőzetátalakítás és a fenntarthatóság
kapcsolatát.
Mutassa be a bányászat
károkozásának mérséklését és a
rekultiváció lehetőségeit példákban.
3.1.6. A Föld
nagyszerkezeti
egységei
Ismertesse a Föld nagyszerkezeti
egységeit.
Tudjon példákat mondani a
nagyszerkezeti egységek
előfordulására, és mutassa meg
ezeket a térképen, ismerje fel a
térképvázlaton.
Mutassa be a nagyszerkezeti
egységek és a jellemző ásványkincs-
előfordulások kapcsolatát.
Mutassa be a Föld
nagyszerkezeti egységeinek
kialakulását és átalakulásukat a
földtörténeti idők folyamán.
Ismerje fel, különböztesse meg
képeken, ábrákon a nagyszerkezeti
egységeket.
Magyarázza a nagyszerkezeti
egységek formakincsének
kialakulását.
ŐsföldekMutassa be ábra és kép segítségével
az ősföldek, a röghegységek és a
gyűrthegységek formakincsét.
Ismertesse az ősmasszívumok
szerkezeti (fedett, fedetlen) és
morfológiai (hegyvidék, lépcsős
vidék, letarolt síkság, táblás vidék)
típusait.
RöghegységekIsmertesse a Kaledóniai-, a
Variszkuszi-hegységrendszer tagj ait,
jellemezze a szerkezetüket.
GyűrthegységekSorolja fel az Eurázsiai- és a
Pacifikus-hegységrendszer tagjait.
Hasonlítsa össze a két hegységrend-
szert.
Süllyedékterületek,
síkságok
Csoportosítsa a síkságokat
tengerszint feletti magasságuk és
keletkezésük szerint. Tudjon példát
az egyes típusokra.
Mutassa be gazdasági jelentőségüket
3.1.7.A
földfelszín
formálódása
Támassza alá példákkal a geológiai
és a földrajzi erők (köztük az ember),
valamint az ember szerepét a
Értelmezze a geológiai erők és a
földrajzi erők harcát.
Mutassa be a földrajzi erők
felszínformálódásban (lepusztulás,
szállítás, felhalmozás).
Ismerje fel képeken, ábrákon,
modelleken a felszínformákat
(mélyföld, alföld, fennsík, dombság,
közép-hegység, magashegység,
völgy, medence, hátság).
Mondjon példát az egyes
felszínformákra a kontinensek és
hazánk területéről. Mutassa meg a
térképen és ismerje fel a
térképvázlatban.
Ismerje fel a földrajzi erőket az
aprózódás és a mállás; a lepusztulás
és a felhalmozódás, feltöltődés; az
üledékképződés és az üledékes
kőzetek keletkezése folyamatában.
munkája és a földrajzi övezetesség
összefüggéseit.
Ismerje fel, különböztesse meg
képeken, ábrákon a
felszínformákhoz kapcsolódó
tájakat, helyezze el ezeket a
kontinenseken és a földrajzi
övezetekben.
Különböztesse meg a kontinensek
területét gyarapító és fogyasztó
folyamatokat.
Mutassa be a szárazföldek és a
tengerek mindenkori földgömbi
helyzetének természetföldrajzi és
környezeti következményeit a mai
földrészek kialakulásához vezető
állapotok példáin.
3.1.8. A talajIsmertesse a talaj szerkezetét,
szintjeinek jellemzőit.
Mutassa be a talajképződés
folyamatát.
Jellemezze a talajt mint a
legösszetettebb és a társadalmi-
gazdasági folyamatok miatt
legsérülékenyebb környezeti
képződményt.
Nevezze meg és jellemezze az
elterjedt zonális és azonális talajokat
(pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj,
podzol, trópusi vörösföld, szikes),
tudjon példát mondani földrajzi
elhelyezkedésükre.
Mutassa be az elterjedt zonális és
azonális talajok kialakításában
szerepet játszó tényezőket,
bizonyítsa az éghajlat meghatározó
szerepét.
Mutassa be tematikus térképek
összevetésével az éghajlat, a
talajtípusok és a gazdálkodás
összefüggéseit.
Mutassa be példák alapján a talajt
veszélyeztető környezeti
folyamatokat és a veszély
mérséklésének lehetőségeit.
Bizonyítsa a domborzati jellemzők,
a gazdálkodási mód és a
talajpusztulás összefüggéseit.
Igazolja példák alapján a
fenntarthatóság és a talaj
kapcsolatát a különböző éghajlati
övekben.
Mutassa be a talaj környezeti
hatásjelző szerepét.
3.2. A
levegőburok
3.2.1. A légkör
kialakulása,
anyaga és
szerkezete
Sorolja fel és csoportosítsa a légkört
alkotó anyagokat.
Ismertesse a légkör szerkezeti
felépítését, a szférák jellemzőit és a
Ismertesse a légkör fejlődését,
összetételének változását, az
ózonréteg kialakulását.
bennük lezajló változások lényegét.
Elemezzen a témához kapcsolódó
ábrát.
Nevezze meg a legnagyobb
légszennyező forrásokat.
Támassza alá példákkal a légkör
gazdasági jelentőségét.
3.2.2. A levegő
felmelegedése
Magyarázza a levegő felmelegedését
a földrajzi helyzet, a napsugarak
hajlásszöge alapján.
Bizonyítsa példákkal a
felmelegedést és a lehűlést módosító
tényezők szerepét.
Ismerje a hőmérséklet gazdasági
jelentőségével kapcsolatos
fogalmakat (tenyészidőszak,
hőösszeg, napfénytartam).
Fogalmazza meg a felmelegedés és a
lehűlés törvényszerűségeit.
Értelmezze ábra segítségével az
üvegházhatás kialakulását,
jelentőségét.
Mutassa be a hőmérséklet napi és
évi járásának folyamatát és
összefüggését a Föld fő
mozgástípusaival.
Számítsa ki a napi és az évi
középhőmérsékletet, a napi, az évi
közepes és az abszolút hőingadozást.
Ábrázoljon grafikusan hőmérsékleti
adatokat, hasonlítson össze és
elemezzen hőmérsékleti tematikus
térképeket.
Ismerje fel a napsugárzás és az
energetika kapcsolatának példáit.
Ismertesse a felmelegedést
meghatározó és módosító
tényezőket, valamint hatásuk
gazdasági-energetikai
hasznosíthatóságának példáit.
3.2.3. A levegő
mozgása
Ismerje a légnyomás és az izobár
fogalmát.
Magyarázza a légnyomás
változásának okát és kapcsolatát a
szél kialakulásával, a Föld forgásából
származó eltérítő erő szerepét a
légáramlás irányának kialakulásában.
Mutassa be a magas és alacsony
légnyomású, a leszálló és felszálló
légáramlású övezetek kialakulásának
okait.
Ismertesse az állandó szélrendszerek
(passzátszelek, nyugatias szelek,
sarki szelek) jellemzőit és kialakító
tényezőiket.
Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő
Nevezzen meg trópusi ciklonokat,
helyi szeleket, szélrendszereket
(tornádó, parti szél, hegy-völgyi
szél, városi szél), mutassa be
jellegzetességeiket.
Ismerje a főn kialakulását és
jelentőségét.
Mutassa be ábra segítségével a
függőleges légmozgások és a szelek
fogalmát és szerepét.
Mutassa be az általános légkörzés
rendszerét egyszerű rajzon.
Mutassa be a monszunszél évszakos
irányváltozását és következményeit a
mérsékelt és a forró övezetben.
Ismertesse a mérsékelt övezeti
ciklon és anticiklon jellemzőit,
kialakulásuk fő térségeit.
Mutassa be hatásukat az időjárásra
és az éghajlatra.
Magyarázza a hidegfront és a
melegfront kialakulásának feltételeit,
hasonlítsa össze jellemzőiket.
Elemezze hatásukat a mindennapi
életre.
kapcsolatát.
Tárja fel a futóáramlás szerepét.
Ismertesse a passzát és a forró
övezeti monszun szélrendszer
kapcsolatát.
Készítsen magyarázó ábrát a
monszun szélrendszerek
kialakulásáról.
3.2.4. Felhő- és
csapadékképződés
Alkalmazza a légköri folyamatok
bemutatása során a következő
fogalmakat: tényleges- és
viszonylagos vízgőztartalom,
telítettség, túltelítettség, harmatpont,
kicsapódás, halmazállapot-változás.
Ismertesse a csapadékképződés
feltételeit, mutassa be ábra
segítségével a felhő- és
csapadékképződés folyamatát.
Magyarázza a különböző hulló és
talajmenti csapadékfajták
kialakulásának folyamatát.
Támassza alá példákkal a csapadék
gazdasági jelentőségét.
Ismerje fel a főbb felhőtípusokat.
Értse, mikor és miért alakulnak ki,
milyen időjárást eredményeznek.
Oldjon meg vízgőztartalom-
számítási feladatokat.
3.2.5. Az időjárás
és az éghajlat
Mutassa be az időjárási és éghajlati
elemek változásainak folyamatát,
okait.
Mutassa be az időjárás-jelentés és
előrejelzés jelentőségét a mindennapi
életben és a gazdaságban.
Hasonlítson össze az éghajlati
elemekkel kapcsolatos tematikus
térképeket és klímadiagramokat,
szerkesszen adatokból diagramot,
dolgozzon fel szöveges
forrásanyagot.
Ismerjen fel légköri
képződményeket időjárási térképeken
és műholdfelvételeken.
Értelmezzen szöveges és képi
időjárás-előrejelzést, vonjon le
Igazolja példákkal a légkör
egységes rendszerként való
működését, fogalmazzon meg a
Föld éghajlatára vonatkozó
törvényszerűségeket, szabályokat.
Mondjon példákat az időjárás-
változások biológiai hatásaira.
Mutassa be az időjárás okozta
veszélyhelyzetekre való
felkészülést lehetőségeit, a helyes
és másokért is felelős magatartás
jellemzőit.
következtetéseket az időjárási
adatokból.
Ismerje fel az időjárási
veszélyhelyzeteket információk
alapján, nevezzen meg megelőzési és
védekezési módokat.
3.2.6. A szél és a
csapadék
felszínformáló
tevékenysége
Mutassa be a szél és a csapadék
pusztító, szállító és építő
felszínalakító munkáját.
Ismerje fel a pusztító és építő
tevékenység által létrehozott
jellemzői formákat ábrákon és
képeken.
Igazolja példákkal a szél és a
csapadék felszínformáló
tevékenységének gazdasági
következményeit.
Nevezze meg a felszínformáló
tevékenységet befolyásoló
tényezőket.
Bizonyítsa az összefüggést a szél és
a csapadék felszínformálása és a
többi természetföldrajzi tényező
között.
Következtessen a szél és a csapadék
által kialakított felszínformák
létrejöttének folyamataira.
3.2.7. A
légszennyezés
következményei
Nevezze meg a legnagyobb
légszennyező forrásokat.
Mutassa be példák alapján a
szennyeződés élettani, társadalmi-
gazdasági stb. következményeit.
Dolgozzon fel és értelmezzen
légszennyezési adatokat,
információkat.
Következtessen a levegő
minőségére az összetétel változását
bemutató adatsorokból.
Érveljen az egyén felelőssége és
lehetőségei mellett a károsítás
mérséklésében, a légköri
folyamatok egyensúlyának
megőrzésében.
Mutassa be példák alapján az
emberi tevékenység ózonréteget
károsító hatásait,
következményeit, a szennyezés
csökkentésének lehetőségeit.
Mutassa be a társadalmi eredetű
éghajlatváltozások okait és
következményeit.
3.3. A vízburok
földrajza
3.3.1. A vízburok
kialakulása és
tagolódása,
tulajdonságai és
mozgásai
Mutassa be a vízburok tagolódását,
az egyes víztípusok kapcsolódását.
Mutassa be a víz körforgásának
folyamatát, az egyes területek
vízháztartását meghatározó
tényezőket.
Ismertesse a vízburok kialakulását.
Mutassa be az óceánok és a tengerek
közötti különbségeket.
Ismertesse a tengervíz
felmelegedésének és lehűlésének,
fagyáspontjának sajátosságait, a víz
fajhőjének és hőtároló képességének
összefüggéseit.
Értelmezze a tengervíz sótartalmát
befolyásoló tényezők földrajzi
összefüggéseit. Mutassa
összefüggéseiben a sótartalom
változását egy hosszúsági kör
mentén.
Értelmezze a sós víz és az édesvíz
Mutassa be a sótartalom
változásának összefüggését a
párolgással, a csapadékkal, a
hozzáfolyással.
Ismerje fel az óceán- és tengervíz
mozgási, áramlási rendszerének
kialakulását és működését,
összefüggését az általános
légkörzéssel.
Mutasson a térképen hideg és meleg
tengeráramlásokat.
Bizonyítsa tematikus térképek és
éghajlati diagramok segítségével a
tengeráramlások éghajlatmódosító
hatását és mondjon példát azokra.
Értelmezze a tengerjárás
kialakulását, természeti- és
társadalmi-gazdasági
következményeit.
eltérő tulajdonságaiból adódó
következményeket.
Magyarázza a légkörzési és a
vízkörzési rendszer hasonlóságait,
kapcsolatait.
Mutassa be példák alapján a
világtengert mint természeti
erőforrást.
Mondjon példát a tengeri üledék, az
üledékes ásványkincsek
képződésére. Ismertesse
kitermelésük lehetőségeit.
3.3.2. A felszíni
vizek és
felszínalakító
hatásuk
A tavakIsmertesse a tómedencék keletkezési
típusait.
Mutasson példákat a térképen az
egyes típusokra.
Ismertesse a tavak pusztulásának
okait és szakaszait.
Értékelje az emberi tevékenység
szerepét a tavak keletkezésében és
pusztulásában.
Mondjon példát a tavak hasznosítási
módjaira.
Következtessen a térkép
segítségével a tavak keletkezésére
elhelyezkedésük, alakjuk,
mélységük alapján.
Alkosson véleményt néhány példa
alapján a mesterséges tavak
létrehozásának céljairól és
környezeti következményeiről.
A folyóvizekAlkalmazza az alábbi fogalmakat:
vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és
mellékfolyó, lefolyásos és
lefolyástalan terület, vízállás,
vízhozam, vízjárás.
Mutassa be a folyó vízjárásának
jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi
fekvéssel, a domborzattal és az
éghajlattal.
Számítsa ki a folyó vízhozamát.
Bizonyítsa példákkal térkép
segítségével a domborzat és a
szakaszjelleg összefüggését, térbeli
változását.
Értelmezzen vízállás-jelentést.
Ismertesse a folyó munkavégző
képességét meghatározó tényezőket.
Soroljon fel az árvíz kialakulásához
vezető tényezőket, a veszélyhelyzet
mérséklését segítő megoldásokat.
3.3.3. A felszín
alatti vizek
Magyarázza a felszíni és a felszín
alatti vizek kapcsolatát.
Ismertesse a felszín alatti vizek
kialakulását, vizük mozgását,
valamint egymással, a csapadékkal és
a párolgással való kapcsolatát.
Rendszerezze a felszín alatti vizeket
különböző szempontok szerint.
Értelmezze a földtani szerkezet és
a felszín alatti víztípusok
kialakulásának kapcsolatát.
Mutassa be a kőzetminőség
szerepét a felszín alatti vizek
elhelyezkedésében és mozgásában.
Alkalmazza a geotermikus
gradiensről tanultakat a felszín
alatti vizek hőmérsékletének
magyarázatában.
3.3.4. A víz és a
jég felszínformáló
munkája
Mutassa be ábra alapján a hóhatár
magasságának összefüggését a
földrajzi szélességgel és a dombor-
zattal.
Ismertesse a gleccserek és a belföldi
jégtakaró pusztító és építő munkáját.
Ismerje fel ábrán, képen a jég által
formált képződményeket.
Jellemezze a pusztuló és az épülő
tengerpartot.
Mutassa be ábrák, képek alapján a
folyóvíz építő és romboló munkáját.
Ismerje fel a jellegzetes
képződményeket.
Hasonlítsa össze a belföldi és a
magashegységi jégképződés
folyamatát.
Hasonlítsa össze a kétféle
jégtakaró felszínformálását.
Mutassa be konkrét tájak példáján
a jég felszínformálásának
következményeit.
Mutassa be a tengervíz mozgásai
és a partformák közötti
összefüggést.
Ismerje fel a víz felszínformáló
munkájának földrajzi
összefüggéseit. Igazolja ezeket
konkrét példákon.
Következtessen a jég és a víz által
kialakított felszínformák
létrejöttének folyamataira.
A karsztosodásIsmertesse a karsztosodás folyamatát.
Jellemezze a felszíni és felszín alatti
karsztformákat, ismerje fel ezeket
képeken, ábrákon. Tudjon
következtetni kialakulásuk
folyamatára.
Ismerje a mészkő oldódásának
kémiai folyamatát, a talaj- és
növényborítottság szerepét a
karsztosodásban. Mutassa be a
karsztosodást befolyásoló tényezők
összefüggéseit.
Ábrázolja egyszerű metszeten a
karsztformákat.
A vízburok mint
gazdasági
erőforrás
Ismertesse hazai példán a
vízgazdálkodás feladatait, az ár- és
belvízvédelem szerepét.
Ismerje fel a veszélyhelyzetek
kialakulásához vezető folyamatokat,
fogalmazza meg a helyes magatartás
jellemzőit.
Mutassa be a kommunális és az ipari
vízellátás, az öntözés, a vízenergia
Következtessen a földrajzi
elhelyezkedésből, a természet- és a
társadalomföldrajzi jellemzőkből a
vízigényekre és azok kielégítésének
módjára.
Ismerje a folyószabályozás lényegét
és módszereit, mutassa be
jelentőségét a társadalmi-gazdasági
életben.
hasznosításának lehetőségeit és
korlátait példák alapján.
Jellemezze a vízi szállítást,
fogalmazza meg előnyeit és korlátait.
Mutassa be hazai és nemzetközi
példákon a víz kínálta
idegenforgalmi lehetőségeket.
Ismertesse a belvíz kialakulásának
okait, az ár- és belvízvédelem
feladatait.
Bizonyítsa példákkal a domborzat és
a csapadék kapcsolatát a vízenergia
hasznosításának lehetőségeivel.
Bizonyítsa szöveges források
alapján a nemzetközi összefogás
szükségességét a
vízgazdálkodásban, a vizek
védelmében.
Hasonlítsa össze az ivóvíz és az
ipari víz tulajdonságait, kinyerésük
lehetőségeit és korlátait.
Magyarázza a vízzel való
gazdálkodás szerepét a fenntartható
fejlődésben.
3.4. A geoszférák
kölcsönhatásai
Elemezzen a geoszférák
kölcsönhatásaihoz kapcsolódó
folyamatábrákat és szemelvényeket.
Mutassa be példák segítségével az
egyes geoszférákban lezajló
folyamatoknak a többi geoszférára
gyakorolt hatását és azok következ-
ményeit.
Mondjon példákat a több
geoszférára is kiterjedő környezeti
ártalmakra, kiváltó okaira és
következményeikre, megelőzésük
és megoldásuk lehetőségeire.
Elemezzen a témához kapcsolódó
folyamatábrákat és szemelvényeket.

4. A földrajzi övezetesség

Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
4.1. A szoláris és a
valódi éghajlati
övezetek
Szoláris éghajlati
övezetek
Magyarázza egyszerű rajz
készítésével a napsugarak
hajlásszöge és a felmelegedés
mértékének földrajzi szélességtől
függő változását.
Jelölje térképvázlatban a szoláris
éghajlati övezeteket, fogalmazza meg
helyüket a földrajzi fokhálózatban.
Magyarázza a szoláris övezetek
határainak elhelyezkedését.
Értelmezze a szoláris éghajlati
övezetesség kialakulásának
törvényszerűségeit, értelmezze a
valódi éghajlati övezetességgel való
kapcsolatát, az övezetességet
kialakító és módosító tényezők
szerepét, összefüggéseit.
Valódi éghajlati
övezetek
Mutassa be, hogyan módosítják az
óceánok, a tengeráramlások, a
szélrendszerek, a földfelszín és a
domborzat az éghajlatot.
Értelmezze az éghajlati és a földrajzi
Mutassa be a szoláris és a valódi
éghajlati övezetesség közötti
különbséget.
övezetesség közötti különbséget.
4.2. A vízszintesÉrtelmezze a földrajzi övezetességMutassa be az összefüggéseket és a
földrajzifogalmát, rendszerét (övezet, öv,törvényszerűségeket a földrajzi
övezetességterület/vidék).övezetesség elemeinek kapcsolat-
Jellemezze az egyes övezetek, övek,rendszerében (talajképződés
területek/vidék éghajlati, vízrajzi ésfolyamata, vízháztartást befolyásoló
felszínformálódási sajátosságait,tényezők, felszínformálódási folya-
talaját és élővilágát.matok).
Mutassa be, hogyan befolyásolják aMondjon példákat az övezetesség
természetföldrajzi jellemzők aés a táj eltartóképességének
társadalom lehetőségeit az egyeskapcsolatára, az övezetesen
övezetekben, övekben, területeken.elrendeződő természeti
Sorolja fel az egyes övek,erőforrásokra, a gazdálkodás
területek/vidék legfontosabbjellemző módjaira.
gazdasági növényeit, tenyésztettMutassa meg térképen, rajzolja be
állatait, a gazdálkodás területimunkatérképre az életközösségek
típusait.környezetkárosodással leginkább
Ismerje fel és jellemezze fényképek,sújtott területeit.
ábrák és leírások alapján a földrajziMondjon példákat arra, hogyan
övezetesség tipikus területeit.kezeli a társadalom az övezetek,
Elemezzen a Föld és a kontinensekövek, területek környezeti
zonalitását bemutató tematikusproblémáit.
térképeket, diagramokat.Ismerjen fel öveket,
Értelmezzen és hasonlítson összeterületeket/vidéket klímadiagramok
klímadiagramokat.alapján.
Ismertesse a különböző övezetek,Jellemezzen komplexen földrajzi
övek főbb környezeti problémáitövezeteket, öveket,
Mutassa meg térképen és ismerje felterületeket/vidéket tematikus
kontúrtérképen az egyes övezetek,térképek összehasonlításával.
övek, területek/vidékElemezzen az övezetességet
elhelyezkedését.bemutató komplex szelvényeket.
4.3. Az egyes
övezetek egyedi
jellemzői
4.3.1. A forróMutassa be a környezeti tényezők ésMutassa be a természetföldrajzi
övezeta természetföldrajzi jellemzőkadottságok és az életmód, illetve a
változását az Egyenlítő és agazdálkodás kapcsolatát az ok-
térítőkörök között.okozati összefüggések feltárásával.
Magyarázza az övezet öveinekMagyarázza a felszínformálódás
elkülönítési szempontjait.övezeten belüli eltéréseit.
Értelmezze a száraz és a
csapadékos időszak váltakozásának
hatását az egyes természetföldrajzi
tényezőkre, illetve a társadalmi-
gazdasági sajátosságokra,
művelésmódokra.
Egyenlítői övMutassa be a passzát szélrendszer
szerepét az egyenlítői éghajlat és a
többi természetföldrajzi jellemző
kialakulásában.
Mutassa be a trópusi erdőirtások és
felégetések következményeit.
Átmeneti övHasonlítsa össze a nedves és a száraz
szavanna éghajlati sajátosságait,
ismertesse a különbségek okát.
Mutassa be az összefüggést a passzát
szélrendszer és az éghajlat átmeneti
jellege között.
Mutassa be a szavannák
túllegeltetésének és a növényzet
felégetésének hatásait.
Értelmezze az állandóan leszálló
légáramlás szerepét trópusi sivatagi
éghajlat kialakulásában.
Térítői övIsmertesse az időszakos vízfolyások,
a jövevényfolyók és az oázisok
szerepét a gazdálkodásban.
Monszun vidékMagyarázza a trópusi monszun
kialakulását, a nyári és a téli
monszun, valamint a domborzat
szerepét a csapadék térbeli és időbeli
eloszlásában.
Mutassa be az összefüggést a forró
övezeti monszun éghajlat és a
monszungazdálkodás sajátosságai
között.
4.3.2. Mérsékelt
övezet
Értelmezze az övezet öveinek
elkülönítési szempontjait.
Ismertesse a mérsékelt övezeti
erdőirtások, a füves területek
feltörésének, túllegeltetésének követ-
kezményeit.
Jellemezze a mérsékelt övezet
sajátosságait egy adott hosszúsági
vagy szélességi kör mentén készült
komplex szelvény alapján.
Meleg-mérsékelt
öv
Magyarázza a meleg mérsékelt
övön belüli földrajzi különbségek
okait.
Mediterrán területMutassa be a tipikus mediterrán
gazdálkodást, valamint a mediterrán
éghajlat szerepét a napi életritmus
alakításában.
Mutassa be a mediterrán éghajlat
jellegzetességeinek összefüggését az
uralkodó szélrendszer
váltakozásával.
Monszun területHasonlítsa össze különböző források
alapján a forró övezeti és a mérsékelt
övezeti monszun éghajlatot.
Indokolja a mediterrán és a
mérsékelt övezeti monszun éghajlat
elhelyezkedését, eltérő jellemzőit.
Valódi mérsékelt
öv
Mutassa be az óceántól való távolság
és a nyugati szelek hatását a
természetföldrajzi tényezők NY-K
irányú változásaira.
Igazolja példák alapján a
természetföldrajzi adottságok és
társadalmi-gazdasági saj átosságok
kapcsolatát.
Ismertesse a környezeti tényezők
szerepét a növénytermesztés és az
állattenyésztés jellemzőinek változá-
sában.
Mutassa be a természetföldrajzi
adottságok és az életmód, illetve a
gazdálkodás kapcsolatát az ok-
okozati összefüggések feltárásával.
Igazolja éghajlati diagramok és
keresztmetszeti ábrák
összehasonlító elemzésével a
kontinentalitás Ny-K irányú
változását Eurázsiában.
Óceáni területMondjon példát térkép segítségével
az óceánok és a tengeráramlások
éghajlatmódosító hatására.
Mérsékelten
szárazföldi terület
Hasonlítsa össze a nedves és a
száraz kontinentális éghajlat
sajátosságait.
Igazolja a nedves kontinentális
éghajlat átmeneti jellegét.
Szárazföldi területMutassa be a száraz-kontinentális
éghajlat kialakulásának okait.
Ismertesse a terület speciális
környezeti problémáit (a nem művelt
területek feltörése, túlöntözés stb.)
kialakulásuk okait.
Ismertesse a füves puszta, a sztyep,
a préri és a pampa területi
különbségeit.
Mondjon példákat a terület
környezeti problémáinak lehetséges
megoldásaira.
Szélsőségesen
szárazföldi terület
Ismertesse a tengerektől való
távolság és a domborzat szerepét a
mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat
kialakulásában.
Hasonlítsa össze a forró és a
mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot.
Mutassa be a hő- és fagyaprózódás
felszínformáló szerepét a területen.
Ismertesse az időszakos vízfolyások,
a lefolyástalan területek
kialakulásának okait, a vízszerzési
lehetőségek szerepét a terület
gazdasági hasznosításában.
4.3.5. Hideg-
mérsékelt öv
Hasonlítsa össze a tajga éghajlat
kiterjedését az északi és a déli
félgömbön.
Bizonyítsa példákkal a gazdasági
hasznosítás okozta környezeti
problémákat az övben.
Mutassa be az öv gazdasági
hasznosítását befolyásoló
tényezőket.
Ismertesse a vízháztartás
sajátosságait az övben.
4.3.6. A hideg
övezet
Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki
öv elkülönítésének szempontjait.
Ismertesse, hogyan befolyásolják a
hideg övezet természetföldrajzi
Magyarázza a nappalok és az
éjszakák időtartamának földrajzi
szélességtől függő változását.
Mondjon példákat az emberi
jellemzői a társadalom lehetőségeit.tevékenység (bányászat, vadászat)
kiterjesztésének várható
következményeire a hideg
övezetben.
Sarkköri övMutassa be a tundra éghajlat hatását
a többi természetföldrajzi jellemzőre.
Ismertesse a talajképződés és a
felszínformálódás övre jellemző
vonásait.
Sarkvidéki övIsmertesse az állandóan fagyos
éghajlat hatásait a többi
természetföldrajzi jellemzőre és az
élővilág elterjedésére.
Magyarázza a belföldi jégtakaró
kiterjedésének különbségét az
északi és a déli félgömbön.
4.4. A függőleges
földrajzi
övezetesség
Mutassa be az összefüggést a
tengerszint feletti magasság és a
környezeti tényezők változása között.
Mutassa be keresztmetszeti ábrák
segítségével a forró és a mérsékelt
övezet hegységeinek függőleges
övezetességét, a gazdálkodási
lehetőségek változását.
Mondjon példát olyan országokra,
ahol a mezőgazdasági termelés a
függőleges övezetességhez igazodik.
Mutassa be a földrajzi erők
magassággal változó felszínformáló
szerepét a hegységekben.
Készítsen függőleges
övezetességet bemutató
keresztszelvényt.
Elemezzen függőleges
övezetességgel kapcsolatos
képeket, ábrákat, szövegeket.
Hasonlítsa össze a
növénytermesztés vízszintes és
függőleges övezetességgel
összefüggő rendszerét.

5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
5.1. A népesség
földrajzi jellemzői
Demográfiai
folyamatok
Magyarázza a népességszám-
változás időbeli és területi
különbségeit, annak okait és
következményeit.
Mutassa be a demográfiai robbanás
okait, következményeit.
Hasonlítsa össze a fiatalodó és az
öregedő társadalmak jellemzőit.
Kapcsolja össze a korfán
tapasztalható eltéréseket jellemző
történelmi eseményekkel.
Mutassa be a népesedési szakaszok
és a korfa alakjának összefüggését.
Ismertesse az elöregedő és a
fiatalodó társadalmak
korösszetételéből adódó társadalmi-
gazdasági következményeket.
Mutassa be példákon a
népességgyarapodás környezeti
következményeit szemelvények
felhasználásával.
A népesség
területi eloszlása
Mutassa be a népesség térbeli
eloszlását befolyásoló tényezőket,
nevezzen meg példákat ritkán és
sűrűn lakott területekre.
Bizonyítsa statisztikai adatok
alapján az urbanizálódás és a
gazdasági fejlettség összefüggéseit.
Jellemezze a népesedési
szakaszokat.
Olvassa le és értelmezze a korfa
adatait.
Oldjon meg a demográfiai
folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű
számítási feladatokat, vonjon le
következtetéseket az eredmények
alapján.
Mutassa be adatok alapján a
népesség kor- és foglalkozási
szerkezetét, következtessen abból a
gazdaság fejlettségére.
Elemezze a népesség gazdasági
aktivitás szerinti jellemzőit (keresők,
eltartottak).
Nevezze meg és mutassa meg
térképen a Föld legnagyobb
népességkoncentrációit.
Magyarázza meg a népesség
egyenlőtlen elrendeződésének okait
és következményeit.
Nevezzen meg példákat napjaink
migrációs folyamataira, magyarázza
azok okait.
Ismertesse és mutassa meg térképen
az emberfajták földrajzi elterjedését.
Értelmezze az állam, nemzet,
nemzetállam, több nemzetiségű
állam, nemzetiség fogalmát konkrét
példák alapján.
Nevezze meg a világvallásokat és
azok vallási központjait.
Nevezze meg a világnyelveket.
Mondjon példákat a
népességvándorlások típusaira,
kapcsolja össze azokat történelmi
eseményekkel, illetve a népesség
mai eloszlásával.
Mutassa be napjaink migrációs
folyamatainak társadalmi-gazdasági
vonatkozásait.
Mutassa be a nagyrasszok
kialakulásának földrajzi és
környezeti okait.
Ismertesse példák alapján a
világvallások elterjedését, a vallás
kulturális és a társadalmi-gazdasági
folyamatokban betöltött szerepét.
Értelmezze a világnyelvek
szerepét.
5.2.
Településtípusok,
urbanizáció
Csoportosítsa a településeket
szerepkörük szerint. Említsen
példákat a különböző szerepkört
betöltő településekre, a szerepkörök
átalakulására.
Mutassa be példák alapján a város
kialakulásának folyamatát.
Magyarázza a városodás és a
városiasodás folyamata közötti
különbségeket.
Ismerje fel képeken, ábrákon és
leírásokban a városok övezeteit,
eltéréseit a különböző földrészeken.
Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk
Igazolja példákkal a település
szerepköre, alaprajza és arculata
közötti összefüggést.
Hasonlítsa össze a falu és a város
fejlődésének folyamatát.
Ismertesse a városokba áramlás
eltérő okait a Föld különböző
gazdasági fejlettségű térségeiben.
Magyarázza a dezurbanizáció és az
elővárosodás folyamatát.
Hasonlítsa össze a fejlett és a
fejlődő világ urbanizációs
folyamatait.
Mutassa be a falvak átalakulási
és funkciójuk szerint.
Ismertesse a tanya változó szerepét
és típusait.
Mutassa be az agglomeráció, a
bolygóváros és az alvóváros
kialakulásának folyamatát, mutasson
példát ezekre a térképen.
Mutassa be példákkal a nagyvárosi
élettel járó környezeti és társadalmi
gondokat, nevezzen meg megoldási
lehetőségeket.
Értelmezze a falusi és városi
népesség országonként eltérő
arányait és annak összefüggéseit a
gazdasági fejlettséggel.
folyamatát, szerepük
átértékelődését.
Mutassa be a tanyavilág
kialakulásának okait.
Hasonlítsa össze a tanyát és a
farmot.
Ismerje fel ábrákon és képeken a
különböző földrajzi övezetek és
övek településképének, építkezési
módjának sajátosságait, adjon
magyarázatot azokra.

6. A világgazdaság jellemző folyamatai

6.1. A
nemzetgazdaságok
és a világgazdaság
Mutassa be az állam
piacgazdaságban betöltött szerepét.
Nevezze meg és értelmezze a
gazdasági fejlettség
összehasonlítására alkalmas
mutatókat, vessen össze adatsorokat.
Jellemezze a centrum és periféria
térségeket. Hasonlítsa össze a
centrum- és a periféria országok
világgazdasági szerepkörét.
Értelmezze a periféria helyzet
társadalmi-gazdasági jellemzőit.
Mutassa meg térképen a
világgazdasági pólusokat és vezető
országaikat, valamint a Föld
különböző térségeinek periféria-
országait.
Mutassa be összehasonlító
adatsorok, diagramok alapján a
pólusok világgazdasági jelentőségét.
Mondjon példákat különböző
fejlettségű országokra.
Mutassa be a piacgazdaság
működését, elveit.
Hasonlítsa össze a piacgazdaság és
a tervgazdaság működését.
Magyarázza a nemzetgazdaságok
átalakuló szerepének okait és
összefüggéseit.
Értelmezze a különböző típusú
statisztikai forrásokból származó
fejlettséget tükröző adatsorokat.
Magyarázza meg a világgazdasági
pólusok kialakulásának okait,
folyamatát és területi
átrendeződését.
Magyarázza meg a periféria-
térségek kialakulásának okait.
Támassza alá példákkal az eltérő
fejlettségű periféria-országok
felzárkózásának különböző
lehetőségeit.
Mutassa be a centrum és periféria
térségek sajátos
kapcsolatrendszerét.
Mutassa be példák alapján a
gazdasági fejlettség kapcsolatát az
életszínvonallal.
Nevezze meg a gazdaság
szerveződését befolyásoló természeti
és társadalmi telepítő tényezőket,
nevezzen meg példákat szerepük
átalakulására.
Mutassa be a gazdaság ágazati
Alkalmazza konkrét példákban az
életszínvonal és az életminőség
mérésére szolgáló mutatókat.
Értelmezze a gazdasági szerkezet
átalakulását, kapcsolatát a
társadalmi-gazdasági fejlődéssel.
Érzékeltesse példákkal a harmadik
és a negyedik szektor jelentőségét a
mai világgazdaságban és a
felépítését.
Mutassa be országok példáin a
gazdasági szerkezet átalakulását,
illetve az egyes ágazatok változó
szerepét, a szolgáltatás szerepének
felértékelődését.
Mutassa be a foglalkozási szerkezet
átalakulását.
társadalmi életben.
Magyarázza a gazdasági és a
foglalkozási szerkezet
átalakulásának összefüggéseit.
6.2. Integrációs
folyamatok
Nevezze meg az együttműködések
kialakulásában szerepet játszó
tényezőket.
Ismertesse az integrációk
fejlődésének szintjeit.
Nevezzen meg példákat különböző
szintre jutott és különböző típusú
integrációkra.
Értékelje az integrációk
kialakulásában szerepet játszó
tényezőket.
Igazolja az integrálódás
szükségességét napjaink
világgazdaságában.
Hasonlítsa össze az egyes
integrációs szintek működését.
Jellemezze a NAFTA és az
Európai Unió mint integráció
kialakulásának folyamatát, lépéseit.
6.3. A globaizációÉrtelmezze a globalizáció
folyamatát, a világtermék fogalmát.
Mutassa be a globalizáció
kialakulásában szerepet játszó
tényezőket.
Ismerje fel leírásokban és hírekben a
globalizáció folyamatát, jelenségeit.
Mutassa be a globalizáció
mindennapi életünkben érzékelhető
hatását.
Nevezzen meg a globalizációhoz
kapcsolódó kedvező és kedvezőtlen
folyamatokat.
Ismertesse globális világgazdaság
működésének jellemzőit, a
világméretű szerveződést lehetővé
tevő technikai feltételeket.
Igazolja a globalizáció nyújtotta
előnyök kihasználása és a
társadalmi-gazdasági fejlettség
kapcsolatát.
Ismerje a globalizáció és a
transznacionális vállalatok
szerveződésének kapcsolatát.
Ismertesse a transznacionális
vállalatok működésének elvét példák
alapján. Nevezzen meg a
világgazdaságban meghatározó
szerepet játszó TNC-ket.
Mutassa be a transznacionális
vállalatok működését, a
termelésszervezés sajátosságait.
Igazolja a TNC-k szerepét a
szolgáltatások és a negyedik
szektor (K+F) fejlődésében.
6.4. A monetáris
világ
Ismertesse a működőtőke és a
pénztőke áramlásának jellemzőit.
Nevezzen meg az országok
eladósodásához vezető folyamatokat.
Mutassa be a mindennapok
pénzügyi folyamatait, a pénzügyi
szolgáltatások (folyószámla, hitel,
befektetés, értékpapírok, valuta)
Mutassa be a működőtőke
mozgásának legfőbb irányait és
hatásait a gazdasági fejlődésben.
Tárja fel az összefüggéseket az
eladósodás és az adósságválság
kialakulásának folyamatában.
Ismerje az eladósodás társadalmi
és gazdasági következményeit.
működésének jellemzőit.
Oldjon meg egyszerű valutaváltási
számítási feladatokat.
Mutassa be az infláció
kialakulásában szerepet játszó
tényezőket.
Értelmezze az egyéni hitelfelvétel
kockázatait (árfolyamváltozás,
kamatváltozás, törlesztési források).
Nevezzen meg az országok
eladósodásához vezető
világgazdasági eseményeket,
folyamatokat.
Elemezze az eladósodás
folyamatának nemzetközi
összefüggéseit.
Mondjon példákat inflációt és
költségvetési hiányt gerjesztő
folyamatokra.
Magyarázza az infláció
következményeit.
Ismertesse a nemzetközi pénzügyi
szervezetek szerepét és feladataikat.
Értelmezzen a gazdasági, pénzügyi
folyamatokhoz kapcsolódó híreket,
adatokat.
Mutassa be a szükséglet és a
termelés, a fizetőképes kereslet és a
gazdasági egyensúly összefüggését.
Nevezzen meg költségvetési
tényezőket, ismerje az államháztartás
fogalmát.
Hasonlítsa össze az IMF és a
Világbank tevékenységét.
Sorolja fel a költségvetés fő
összetevőit.
Értelmezze az államháztartási
hiány kialakulásához vezető
folyamatokat.
Hasonlítsa össze az árfolyam- és a
kamatváltozás hatását egyszerű
számítási feladatban.
Oldjon meg a témához kapcsolódó
problémamegoldást igénylő
feladatokat.

7. Magyarország -helyünk a Kárpát-medencében és Európában

Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
7.1. A Kárpát-
medence természet-
és társadalomföld-
rajzi sajátosságai
Ismertesse a medencejelleg
következményeit az éghajlat, a
vízrajz, a vízkészlet és a környezeti
állapot vonatkozásában.
Értelmezze a medencevidék
nagytájainak földrajzi
jellegzetességeit és az azokból adódó
környezeti különbségeket,
veszélyhelyzeteket.
Helyezze el hazánkat a térképen, a
földgömbön, Európában és a Kárpát-
medencében.
Jellemezze a Kárpát-medence
nemzetiségi összetételét tematikus
térképek és adatsorok segítségével.
Ismertesse a magyarság
Kapcsolja össze a Kárpát-
medence szerkezetének,
domborzatának kialakulását a
földtani fejlődési folyamatokkal.
Elemezze a földrajzilag nyitott
határ és a zárt medencehelyzet
következményeit. A bizonyításhoz
használjon különféle tematikus
térképeket.
Mutassa be a medencejelleg
társadalmi hasznosításának, a
tájalakítás és következményeinek ok-
okozati összefüggéseit, kilátásait.
Értékelje a központi fekvés és a
tranzithelyzet előnyeit és hátrányait.
elhelyezkedését a Kárpát-
medencében és a világban.
Tudjon példákat mondani a
határainkon átnyúló eurorégiókra és
együttműködésekre.
7.2. Magyarország
természeti
adottságai
Magyarázza folyamatábra vagy
táblázat segítségével a földtörténeti
idők meghatározó jelentőségű geoló-
giai eseményeit.
Nevezze és mutassa meg térképen az
egyes idők, időszakok főbb
képződményeit.
Sorolja fel hazánk legfontosabb
felszínalkotó és hasznosítható
kőzeteit. Ismertesse területi
előfordulásukat, felhasználásuk
lehetőségeit.
Mutassa be a Kárpát-medence
földtörténeti fejlődésének
lemeztektonikai folyamatát.
Ismerje az időszakok, korok
eseményeit és hazai földtörténeti
emlékeit.
Mutassa be hazánk földrajzi
helyzetének éghajlati
következményeit, a legfontosabb
módosító tényezőket.
Jellemezze hazánk éghajlatát.
Ismertesse az egyes éghajlati elemek
értékeinek hazai eloszlási
jellegzetességeit.
Bizonyítson többtényezős földrajzi
összefüggéseket (medence-jelleg,
földtani felépítés, éghajlat felszíni és
felszín alatti vízkészlet és
jellemzőik).
Értékelje felszíni vizeink
gazdasági jelentőségét.
Ismertesse a felszín alatti vizek hazai
típusait, előfordulásait, hasznosítását.
Magyarázza vizeink környezeti
problémáit.
Mondjon példákat a vízvédelem
hazai lehetőségeire és megoldásaira.
Nevezze meg kontúrtérképen hazánk
legjelentősebb folyóit, tavait és
jellemezze azokat.
Mutassa be a természetes
növénytakaró területi változásait, a
legjelentősebb talajtípusok
elhelyezkedését.
Értelmezzen Magyarország
természeti adottságaival kapcsolatos
tematikus térképeket.
Bizonyítsa szemelvények alapján a
vízszennyezés helyi és regionális
összefüggéseit, a nemzetközi
összefogás szükségességét a Kárpát-
medencében.
Mutassa be az éghajlat, a természetes
növénytakaró és a talaj
összefüggéseit hazánk területén.
Prognosztizálja Magyarország
feladatait a fenntartható fejlődés, a
vízgazdálkodás és a mezőgazdaság
kapcsolatában.
7.3. Magyarország
társadalmi
jellemzői
Ismertesse hazánk 20. századi és
jelenkori népesedési folyamatait
és azok társadalmi-gazdasági
következményeit.
Értelmezze hazánk korfáját.
Olvassa le diagramokról,
adatsorokról és elemezze a
Elemezzen a népesség nemzetiségi
összetételét, területi eloszlását bemu-
tató tematikus térképeket, statisztikai
adatsorokat, korfákat.
Bizonyítsa a népességmozgások
összefüggését a gazdasági-politikai
tényezőkkel.
Értelmezze a településfajták, a
népességszám, a természetestelepüléshálózat átalakulását.
szaporulat alakulását.
Nevezzen meg magas és alacsony
népsűrűségű területeket, indokolja a
különbségeket.
Ismerje a magyarországi
nemzetiségeket és azok területi
kötődését.
Mutassa be a hazai foglalkozásiElemezze a lakókörnyezetet és az
szerkezetet, átalakulását, magyarázzaéletmódbeli jellemzőket alakító
az okait.tényezőket (nagyvárosi, városi, falusi
Mutassa be hazánk településföldrajzitelepülések; természeti és épített
jellemzőit térképek, képek,környezet; gazdasági, szociális
adatsorok, ábrák alapján.eltérések).
Elemezze a falusias térségek
válsághelyzetének okait, és
felzárkózásuk lehetőségeit.
Ismertesse hazánk településföldrajzi
jellemzőinek területi különbségeit,
elemezze a településtípusok változó
súlyát.
7.4. A hazaiÉrtékelje hazánk természetiElemezze Magyarország gazdasági
gazdasági fejlődéserőforrásait és azok szerepét aszerkezetét, a fejlettség és az életmód
jellemzőinemzetgazdaságban.kapcsolatát, a regionális különbséget.
Ismertesse a magyarIsmertesse az összefüggést hazánk
nemzetgazdaság jellemző vonásait,társadalmi-gazdasági fejlődése és
területi és szerkezeti átrendeződésétannak történelmi háttere között.
ábrák, statisztikai adatsorok,
tematikus térképek segítségével.
Mutassa be a gazdasági
rendszerváltás következményeit.
Alkalmazza az országokÉrtelmezze a munkanélküliség
gazdaságának összehasonlításárakialakulásának okait, csökkentésének
szolgáló mutatókat a magyar gazda-lehetőségeit.
ság európai és a világgazdaságbanÉrtékelje hazánk gazdasági szerepét
elfoglalt helyének bemutatására.adatok, szemelvények alapján uniós
Olvassa le tematikus térképekről aés világgazdasági kitekintéssel.
GDP regionális adatait, ésMutassa be a külföldi tőke szerepét a
magyarázza annak eltéréseit.rendszerváltozást követő gazdasági
Állapítson meg tényeket,fejlődésben.
folyamatokat, összefüggéseketMutassa be példák alapján a piac és a
adatsorok, ábrák segítségével aztulajdonformák szerepét, változását a
egyes ágak, ágazatok helyzetéről, agazdaság működésében.
nemzetgazdaságban elfoglaltÁllapítson meg tendenciákat,
szerepéről.összefüggéseket az egyes ágazatok
Mutassa be az ipar területi ésszerepéről nemzetközi statisztikai
szerkezeti átalakulásának folyamatát.adatok alapján, és hasonlítsa össze
Elemezze a húzóágazatok (autóipar,
gyógyszeripar, infokommunikációsezeket a hazai jellemzőkkel.
ágazat) szerepét, illetve annakMutassa be konkrét példa alapján az
változásait. Jellemezze a tudásiparipari parkok szerepét a térségek
feltételeit.gazdasági fejlődésében. Vizsgálja
Bizonyítsa éghajlati ésmeg az ipari és infoparkok, a zöld és
talajadottságaink szerepét a művelésibarnamezős beruházások szerepét.
ágak megoszlásában, főbbElemezze a magyar energiagazdaság
terményeink előállításának területiadottságait, lehetőségeit, nemzetközi
elhelyezkedésében.kapcsolatait.
Nevezze meg a történelmiFogalmazzon meg a fenntartható
borvidékeket térkép alapján.fejlődést támogató törekvéseket.
Mutassa be tematikus térképekIsmertesse az élelmiszergazdaság
segítségével az infrastruktúra és aszerepét a nemzetgazdaságban.
településhálózat kapcsolatát.Tudjon példákat mondani
Vegye sorra a hagyományosMagyarország és az Európai Unió
mezőgazdasági termékek,mezőgazdasági kapcsolatára.
élelmiszerek, ételek körét. Ismerje fel
a hagyományok földrajzi alapjait.
Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi
helyzetét.
Vizsgálja meg az átmenő forgalom
jellemzőit és infrastruktúráját.
Mutassa be és helyezze el aMutassa be a turizmus környezetre
térképen a fontosabbés a szolgáltatás egyéb ágazataira
idegenforgalmi körzeteket,gyakorolt hatásait.
tájegységeket, ismertesse azokVázolja fel az idegenforgalom
értékeit. Soroljon fel aszerepét a gazdaságban, vizsgálja
világörökség részeként számoneltérő jellegű körzeteit.
Prognosztizálja az idegenforgalmi
tartott hazai értékeket.fejlesztések lehetőségeit.
Ismertesse hazánk integrációs
törekvéseit, ennek okait.
7.5. HazánkIsmertesse térkép segítségével aBizonyítsa statisztikai adatok
nagytájainak eltérőnagytájakat és résztájaikat,segítségével a nagytáj szerepét
természeti ésmutassa és nevezze meg ezekethazánk gazdasági életében.
társadalmi-kontúrtérképen.Helyezze el a földtörténeti
gazdasági képeJellemezze a nagytájak felszínét,időegységekben a nagytájak,
éghajlatát, vízrajzát, főbbrésztájak kőzetanyagának,
ásványkincseinek a kialakulását.
talajtípusait, ásványkincseit és aIsmertesse a tájformálásban szerepet
természeti adottságok hatásait ajátszó földrajzi erők tevékenységét.
gazdasági életre.
Ismertesse a nagytájak természeti ésHasonlítsa össze a résztájak
kulturális értékeit, idegenforgalmitermészeti és társadalmi-gazdasági
lehetőségeit és központjait.adottságait.
Mutassa meg térképen és nevezzeIsmertesse a történelmi múlt, a
meg kontúrtérképen a nagytájak főbbhagyományok, az infrastruktúra, a
településeit. Kapcsolja hozzájuk aszaktudás szerepét a nagytájak
jellemző természeti erőforrásokat ésgazdaságában.
gazdasági tevékenységeket.
Mutassa be az összefüggést a
földrajzi fekvés, az infrastruktúra,
a fogyasztópiac és a gazdaság
fejlettsége között.
Nevezze meg a nagytájat érintő
környezeti problémákat, és ezek
mérséklésének lehetőségeit.
Ismertesse a gazdasági
szerkezetváltás pozitív és negatív
következményeit a térségben.
Mutassa be példák alapján a nagytáj
jellegzetes településtípusait és azok
összefüggéséta természeti adottsá-
gokkal.
7.6. AMutassa meg a térképen, nevezzeIsmertesse a nagyrégiók
magyarországimeg kontúrtérképen hazánkkialakításának elveit.
régiók földrajzinagyrégióit.Indokolja a regionális fejlettség
jellemzőiHasonlítsa össze az egyes régiókkülönbségeit természeti, társadalmi,
jellemző erőforrásait, földrajzigazdasági tényezőkkel.
adottságait.Fogalmazzon meg fejlődési,
Jellemezze az egyes régiókat hazánkfelzárkózási utakat adatok alapján.
gazdaságában betöltött szerepük,Magyarázza ezekben a húzóágazatok
jellemző gazdasági tevékenységükszerepét.
alapján.Mondjon példákat a régiókon belüli
Mutassa be az egyes régiókterületi fejlettségi különbségekre,
társadalmi-gazdasági központjait,ismerje ezek okait.
fontosabb településeit.Mondjon példákat a nagyrégión
Mutassa be a társadalmi-gazdaságibelüli és az azok közötti
fejlődés, fejlettség regionálisegyüttműködésekre.
különbségeit és összefüggéseit.
Elemezzen ehhez kapcsolódó
adatokat.
Mutassa be a régió területéhezNevezzen meg és csoportosítsa
tartozó nemzeti parkok,különböző szempontok alapján az
világörökségi helyszínek értékeit,egyes régiók területéhez kapcsolódó
igazolja idegenforgalmi szerepüket.védett természeti, kulturális értékeket.
Nevezzen meg idegenforgalmiHasonlítsa össze az idegenforgalom
célpontokat.társadalmi adottságainak
(infrastruktúra, szolgáltatások)
jellemzőit.
Jellemezze a főváros település-Ismertesse példák alapján Budapest
szerkezetét ábrák segítségével.sokoldalú gazdasági kapcsolatát az
Mutassa be központi szerepét azagglomeráció településeivel.
ország társadalmi-gazdasági
életében.
7.7. Természeti,
kulturális és
történelmi értékek
védelme
Ismerje fel térképen, kontúrtérképen
és nevezze meg hazánk nemzeti
parkjait, a világörökséghez tartozó
értékeit.
Nevezzen meg magyarországi
néprajzi csoportokat, tudjon
példát mondani hagyományaikra,
Mutassa be a hungarikumok
gazdasági és idegenforgalmi
jelentőségét.
értékeikre.
Nevezzen meg a hungarikumok
körébe sorolt termékeket,
kulturális értékeket.
7.8. Magyarország
környezeti állapota
Értékelje hazánk környezeti
állapotát tematikus térképek,
összehasonlító adatsorok, fotók
segítségével.
Mutassa be a medence- és a
tranzit-jelleg szerepét a környezet
szennyeződésében, és az
összefogás szükségességét ezek
csökkentésére.
Sorolja fel a nagyvárosok környezeti
ártalmait, a megoldás lehetőségeit, a
környezet védelmében tett
intézkedéseket és azok eredményeit.
Mondjon példát hazánk
környezetvédelmi problémákkal fog-
lalkozó intézményeire, azok
tevékenységére.
Elemezzen összehasonlító módon
különböző forrásokból származó
adatokat, fogalmazzon meg
előrejelzéseket az adatok alapján.
Hasonlítsa össze a védettség jellegét
és különböző fokozatait helyek,
objektumok példáin.
Igazolja példákkal a környezeti
szempontokat figyelembe vevő
gazdasági fejlesztés fontosságát.
7.9. Az
országhatárokon
átívelő kapcsolatok
Mondjon példákat a határainkon
átnyúló eurorégiókra és
együttműködésekre.
Mutassa be nemzetközi gazdasági
kapcsolataink irányának és
tartalmának változását adatsorok
alapján.
Nevezze meg hazánk legfontosabb
külkereskedelmi partnereit.
Ismertesse a külkereskedelem
szerepét hazánk gazdaságában.
Mutassa be ábrák, adatsorok alapján
a külkereskedelem áruösszetételét.
Ismerje fel a regionális
szerveződések földrajzi alapjait.
Mutassa be a Kárpát-medencében
működő eurorégiók legfőbb
tevékenységeit.
Ismertesse nemzetközi gazdasági
kapcsolataink jellemzőit, az Európai
Unió gazdaságában betöltött szerepét.

8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

8.1. Európa
általános
természet-
földrajzi képe
Ismertesse a nagytájak
felszínformáit, földtörténeti múltjuk
és geológiai szerkezetük közötti
összefüggést.
Támassza alá példákkal a geológiai
szerkezet és az ásványkincsek
előfordulásának összefüggését.
Mutassa be a kontinens
kialakulásának folyamatát
geológiai és szerkezetmorfológiai
térképek segítségével.
Magyarázza a lemeztektonikai
folyamatok és a kontinens
területének változása közötti
Mutassa meg a térképen és
jellemezze a kontinens nagytájait,
szerkezeti egységeit, éghajlatait.
Mutassa be konkrét példákon az
éghajlatot alakító és módosító
tényezők szerepét a kontinensen.
Mutassa be tematikus térképek
segítségével az éghajlat, a vízrajz, a
növényzet és a talajtípus közötti
összefüggést.
Ismerje fel diagramok és más ábrák,
képek, leírások alapján a kontinens
jellegzetes éghajlatait, és jellemezze
azokat.
Mutassa be konkrét példákon a
társadalom környezetalakító
tevékenységét és annak hatásait.
Nevezze meg a kontúrtérképen a
kontinens legfontosabb felszíni vizeit
és nagytájait.
összefüggést.
Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán,
képen a fontosabb szerkezet-dom-
borzati egységeket.
8.2. Európa
általános
társada-
lomföldrajzi
képe
Magyarázza a természeti adottságok
és a társadalmi- gazdasági fejlődés
népsűrűséggel való kapcsolatát.
Mutassa meg térképen Európa sűrűn
lakott területeit, nagy agglomerációit,
és indokolja az elhelyezkedésüket.
Sorolja fel és mutassa meg térképen,
kontúrtérképen Európa országait,
fővárosait, a tanult országok
legfontosabb gazdasági központjait,
és ismertesse földrajzi jellemzőiket.
Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-
, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa
természeti és társadalmi-gazdasági
földrajzi jellemzőit, környezeti
állapotát. Nevezze meg az egyes
térségek, a tanult országok kulturális,
életmódbeli sajátosságait.
Sorolja fel jellegzetes mezőgazdasági
terményeit, ásványkincseit és ipari
termékeit, illetve tipikus gazdasági
ágait. Nevezzen meg a tanult
országok gazdaságára jellemző
termékeket!
Mondjon példákat a tanult országok
kulturális értékeire.
Mutassa be az európai erőtér
átalakuló világgazdasági szerepét,
térjen ki az új válságjelenségek
hatásaira.
Elemezze a transzkontinentális
infrastruktúra szerkezetét,
szerepét a gazdasági fejlődésben.
Vizsgálja meg az országok és
térségek változó szerepét az
integrációs folyamatokban.
Mondjon példákat a
vendégmunkások, a menekültek
és a bevándorlók befogadásából
adódó problémákra.
Támassza alá példákkal a
társadalmi fejlődés, a foglalkozási
átrétegződés és az urbanizáció
kapcsolatát.
Mutassa be a társadalmi-
gazdasági fejlettség területi
különbségeit Európában,
magyarázza azok okait és
következményeit.
Hasonlítsa össze Észak-,
Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és
Közép-Európa természeti
erőforrásait, igazolja példákkal
ezek hatását a gazdasági élet
(mezőgazdaság, ipar,
szolgáltatások) szerveződésére.
Összegezze a Földközi-tenger
jelentőségét a mediterrán-európai
országok társadalmi-gazdasági
életében.
Mutassa be a tanult országok
szerepét, jelentőségét a
világgazdaságban és az Európai
Unióban.
8.3. Az
Európai Unió
Mutassa be az európai
együttműködés kialakulását, lényegét
és legfontosabb területeit, hatását a
tagállamok társadalmi-gazdasági
életére.
Nevezze meg az Európai Unió
tagállamait, főbb intézményeit.
Ismertesse hazánk és a szervezet
kapcsolatát.
Mutassa be példákkal alátámasztva
az unión belüli területi fejlettségi
különbségeket, a regionális politika
fő vonásait.
Elemezzen az Európai Unióval
kapcsolatos statisztikai adatokat.
Magyarázza az európai integráció
kialakulásához vezető okokat,
ismerje fejlődésének történetét,
kapcsolatát egyéb tömörülésekkel.
Helyezze el az Európai Uniót a
világgazdaság erőközpontjai
között statisztikai adatok elemzése
alapján.
Tárja fel az integráció
bővítésének lehetőségeit és
problémáit.
Mutassa be a szervezet
mezőgazdasági politikáját, terü-
letfejlesztési, környezetvédelmi és
környezetgazdálkodási
törekvéseit.
8.4. A területi
fejlettség
különbségei
Európában
8.4.1. Az
Európai Unió
magterületei
Egyesült
Királyság
Mutassa be konkrét példákon a
szigetország földrajzi fekvésének és
ásványkincseinek szerepét a
gazdaság fejlődésében.
Mutassa be az ipar területi
elhelyezkedésének fő vonásait és
ezek okait.
Ismertesse a gyarmatosítás
szerepét az ország gazdaságának
fejlődésében, legyen tisztában
világgazdasági szerepe
átalakulásának okaival.
Ismertesse forráselemzés alapján
a gazdasági szerkezetváltás
sikeres és kevésbé sikeres útjait.
Jellemezze az ország szerepét az
Európai Unióban.
FranciaországMutassa be az ipar területi
elhelyezkedésének fő vonásait és
ezek okait.
Ismertesse a mezőgazdaság
legfontosabb területi jellemzőit.
Ismertesse az ország szerepét az
Európai Unió
élelmiszertermelésében.
Támassza alá példákkal az
idegenforgalom gazdasági
jelentőségét.
Igazolja a gazdaságpolitika és a
mezőgazdasági termelés sajátos
vonásainak kapcsolatát.
Mutassa be a gazdaság területi
átrendeződésének sajátos
vonásait.
Benelux
államok
Ismertesse az egyes országok
társadalmi-gazdasági jellemzőit, az
együttműködés kialakulásához
vezető okokat.
Igazolja, hogy Hollandia az európai
közösség jelentős élelmiszerellátója.
Igazolja, hogy az együttműködés
kialakulás az Európai Unió
előfutárának is tekinthető.
Hasonlítsa össze az egyes
országok társadalmi-gazdasági
folyamatait, magyarázza az eltérő
területi jellemzők kialakulását.
NémetországMutassa be az ország területenként
eltérő természeti és társadalmi-
gazdasági adottságait, a gazdaság
különbségeit.
Ismerje az egykori keleti és nyugati
országrész eltérő gazdasági-
társadalmi fejlődésének útját, az
ország újraegyesítését követő
eredményeket és problémákat.
Mutassa be a hagyományos
iparvidék gazdasági és környezeti
átalakulásának folyamatát a Ruhr-
vidék példáján.
Nevezze meg a gazdaság
húzóágazatait.
Igazolja példák alapján a német
nagyvállalatok szerepét hazánk és a
volt szocialista országok gazdasági
fejlődésében.
Támassza alá példákkal az ipar
területi és szerkezeti átalakulási
folyamatát, a déli tartományok
gyors gazdasági fejlődését.
Mutassa be területi különbségek
kialakulásának tényezőit.
8.4.2. Fejlett
gazdaságú
országok
Európa
közepén
AusztriaHasonlítsa össze a magashegység és
a medencék jellemző társadalmi-
Mutassa be a sajátos történelmi
múlt szerepét a társadalmi
gazdasági vonásait.gazdasági fejlődésben.
Igazolja az Alpok idegenforgalmiMutassa be az ország szerepét,
jelentőségét.súlyát az Európai Unióban.
Igazolja hazánk és AusztriaIsmertesse a magashegységi
sokoldalú társadalmi-gazdaságikörnyezet szerepét a gazdasági
kapcsolatát.életben.
SvájcJellemezze a gazdaság területiMutassa be a sajátos történelmi
elhelyezkedésének sajátos vonásait.múlt hatását a társadalmi-
Mutassa be a közép-európaigazdasági fejlődésre.
magashegységi gazdálkodás jellemzőHasonlítsa össze a két alpesi
vonásait.ország (Ausztria és Svájc)
Nevezzen meg az országra jellemzőtermészeti és társadalmi-
gazdasági tevékenységeket ésgazdasági jellemzőit.
termékeket.
Mondjon példát a semlegességből
adódó nemzetközi szerepvállalásra.
8.4.3. A
gazdasági
felzárkózás
lehetőségei-
nek példái
OlaszországMutassa be a tipikus mediterrán tájTudjon példákat mondani az
természetföldrajzi jellemzőit és aészaki és a déli területek közötti
hozzá kapcsolódó gazdálkodást.fejlettségi különbség
Ismertesse a mezőgazdaság jellemzőkövetkezményeire.
termelési típusait és termékeit.Fogalmazza meg az északi ipari
Indokolja tények bemutatásávalháromszög fejlettségének okait, és
Olaszország társadalmi-gazdaságimutassa be gazdasági
kétarcúságát.kapcsolatait.
Hasonlítsa össze az ország északi ésMutassa be a mediterrán táj, a
déli területeinek természeti éstörténelmi és a kulturális örökség
társadalmi adottságait, gazdaságiszerepét az ország idegenforgal-
fejlettségét.mában.
Mutassa be az idegenforgalom
területenként eltérő adottságait.
Spanyolor-Sorolja fel az országok gazdaságiIgazolja a tenger szerepét a
szág,fejlődését segítő és nehezítőgazdaság fejlődésében.
Görögországtényezőket.
Mondjon példákat az ipar vezető
ágazataira, a gazdaság jellemző
termékeire.
Mondjon példát az ország kulturális
értékeire, idegenforgalmi
vonzerejére.
8.4.4. Kelet-Mutassa be a XX-XXI. századMutassa be a gazdasági-
Közép- ésfordulóján bekövetkezett gazdasági-társadalmi átalakulás eltérő
Délkelet-társadalmi átalakulás folyamatát ésvonásait.
Európaennek társadalmi-gazdaságiMutassa be a gazdasági-
rendszerváltókövetkezményeit.társadalmi átalakulás területileg
országaieltérő következményeit és
fejlődési útjait.
LengyelországJellemezze az ország nagytájainakHasonlítsa össze az ország
eltérő gazdasági vonásait, a fejlettségnagytájait erőforrásaik alapján.
területi különbségeit. Ismertesse aIsmertesse a mezőgazdaság
magas-és a középhegységi tájak, afejlődésének sajátos vonásait.
tengerpart és a síkságok gazdasági
életének jellemzőit.
CsehországJellemezze a középhegységek és aIsmertesse a társadalmi-gazdasági
medencék gazdasági erőforrásait.fejlődés történelmi vonatkozásait.
Nevezze meg a cseh gazdaságIndokolja az ország természeti
húzóágazatait.erőforrásainak és gazdaságának
térbeli elhelyezkedését.
SzlovákiaMutassa be a Kárpátok és az alföldiVesse össze a cseh és a szlovák
tájak eltérő szerepét a gazdaságfejlődési út jellemzőit.
fejlődésében.Magyarázza a gyors gazdasági
Nevezze meg a szlovák gazdaságfelzárkózás tényezőit.
húzóágazatait.
Nevezzen meg fontosabb magyar
vonatkozású városokat.
RomániaJellemezze az ország nagytájainakMagyarázza a gazdasági
természeti adottságait és gazdaságifelzárkózás segítő és hátráltató
erőforrásait.tényezőket.
Nevezze meg a gazdaságMagyarázza a fejlődés területi
húzóágazatait,különbségeit.
Nevezzen meg iparosodó és
mezőgazdasági tájakat.
Nevezzen meg magyar vonatkozású
kulturális központokat.
DélszlávIsmertesse az egykori JugoszláviátMondjon példát a térség
államokmegosztó társadalmi különbségeket.országainak Európa és a világ
Sorolja fel az utódállamokat, emeljegazdaságában betöltött szerepére.
ki az Unióhoz csatlakozottHasonlítsa össze a térség
államokat.országainak kapcsolatát az
Európai Unióval.
SzlovéniaJellemezze a magashegységi és aIgazolja a többi utódállamtól
tengerparti tájak előforrásait,eltérő történelmi és kulturális
nevezzen meg jellemző gazdaságijellemzőinek szerepét a gazdaság
tevékenységeket.fejlődésében.
HorvátországJellemezze a tengerpart adottságait.Ismertesse a nemzetiségek területi
Mutassa be a dalmáciaielhelyezkedését.
idegenforgalom szerepét az ország
életében.
SzerbiaIsmertesse az ország gazdaságiIsmertesse a nemzetiségek területi
erőforrásait, a gazdaság területielhelyezkedését.
elrendeződésének j ellemzőit,
Vajdaság gazdasági szerepét.
Nevezzen meg magyar vonatkozású
kulturális központokat.
8.5. Kelet-Mutassa be a nagytájak természeti,Ismertesse a volt Szovjetunió
Európatársadalmi-gazdasági adottságait.társadalmi-gazdasági jellemzőit.
Hasonlítsa össze az ország európaiSorolja fel a gazdálkodás
Oroszországés ázsiai részének természetitermészeti és társadalmi
adottságait, mutassa be azok kapcso-problémáit Oroszországban.
latát a népesség eloszlásával.Ismertesse az ország
Mutassa be a földrajzi övezetességenergiagazdaságának jellemzőit,
jellemzőit Oroszország területénekaz energiatermelés környezeti
példáján.következményeit.
Hasonlítsa össze tematikus térképek
segítségével Oroszország
iparvidékeinek földrajzi jellemzőit.
Mutassa be Oroszország
világgazdasági szerepét.
UkrajnaJellemezze a Donyec-medenceMutassa be a társadalmi-
gazdaságának földrajzigazdasági fejlődést elősegítő és
összefüggéseit.hátráltató tényezőket.
Jellemezze Ukrajna
mezőgazdaságát.
Nevezzen meg magyar vonatkozású
településeket.

9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
9.1. A kontinensek
általános természet-
és társadalomföld-
rajzi képe
Mutassa be az egyes kontinensek
földrajzi sajátosságait.
Mondjon példákat az egyes
kontinenseken előforduló
nagyszerkezeti egységekre.
Elemezze tematikus térképek
alapján a geológiai szerkezet és az
ásványkincsek összefüggéseit.
Jellemezze a kontinensek
nagytájait, a folyókat, a tavakat.
Mondjon példákat a kontinensek
Ismertesse a kontinens szerkezeti
felépítését és annak lemeztektonikai
hátterét.
Mutassa be a kontinensek természet-
földrajzi adottságait éghajlati,
növényzeti és talajtérképek
összehasonlító elemzésével. Ismerje
fel diagramok alapján a földrészek
jellemző éghajlatait és
térképvázlatokon az éghajlati öveket.
Mutassa be az egyes kontinensekre
jellemző példákkal a vízszintes és a
főbb erőforrásaira.
Ismerje fel képek, ábrák, leírások
és tematikus térképek alapján a
földrajzi öveket, a kontinensek
jellemző területeit, tipikus tájait.
Ismertesse a népességkoncentráció
kialakulását, jellemzőit, a népesség
egyenlőtlen elhelyezkedésének okát.
Magyarázza a kontinensek ország -
csoportjainak eltérő ütemű gazdasági
fejlődését.
Ismertesse a mezőgazdasági
termelés egyes kontinenseken
jellemző típusait és azok fontosabb
terményeit.
Nevezzen meg sajátos kulturális
értékeket az egyes országokban.
Mondjon példákat a földrészekről az
emberi beavatkozás
környezetkárosító hatásaira és ezek
következményeire, a károsítás
mérséklésének lehetőségeire.
Sorolja fel, mutassa meg térképen,
és nevezze meg kontúrtérképen a
kontinensek tanult nagytájait, folyóit,
tavait, jellegzetes térségeit, országait,
azok fővárosát és egyéb gazdasági
központjait.
függőleges földrajzi övezetesség
rendszerét.
Elemezzen keresztmetszetet a
kontinensek természeti adottságairól.
Mutassa be a kontinensek
világgazdasági szerepét, annak
változásait.
9.2. Ázsia földrajza
9.2.1. Ázsia
általános földrajzi
jellemzői
Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok
kialakulásának okait.
Mutassa be példák alapján a
monszun szerepét a gazdasági élet
jellemzőinek kialakulásában.
Hasonlítsa össze a monszun vidék és
terület vonatkozásában a kialakító
okokat a forró és a mérsékelt
övezetben; jellemezze az öntözéses
monszungazdálkodást.
Mutassa be a népességrobbanást
statisztikai adatok segítségével,
mondjon példákat a következmé-
nyeire és a megoldásukra tett
erőfeszítésekre.
Magyarázza a
népességkoncentrációk
kialakulásának okait és
következményeit.
Ismerje fel a területi fejlettség
különbségeit a kontinensen.
Mutassa be a kontinens vallási-
kulturális sokszínűségét, ennek
következményeit a társadalom
életében.
Ismertesse példák segítségével az ősi
kultúrák, a világvallások társadalmat,
gazdaságot, környezetet befolyásoló
szerepét.
Értelmezze miért lett Ázsia a világ új
fejlődési és gazdasági pólusa.
Elemezze az élelmezési problémák
kialakulásának okait, ismertesse a
megoldásukra tett erőfeszítéseket.
Mutassa be Ázsia elmaradott,
szegény térségeinek példáit, elemezze
és magyarázza az ottani társadalmi és
gazdasági problémák jelenségeit.
Elemezze az élelmezési problémák
kialakulásának okait, ismertesse a
megoldásukra tett erőfeszítéseket.
Ismertesse a kontinens természeti
jellemzőiből adódó
veszélyhelyzeteket (földrengés,
vulkánkitörés, cunami, tájfun), a
védekezés lehetőségeit.
Nevezzen meg példákat az eltérő
szerepkörű országokra,
országcsoportokra (olajországok,
mezőgazdasági alapanyag-termelők,
összeszerelő-beszállítók, újonnan
iparosodott országok, új gazdasági
hatalmak)
9.2.2. Ázsia
országai
KínaIsmertesse a népességszámIsmertesse a társadalmi-gazdasági
növekedésének időbeli változásaitfejlődés sajátos vonásait.
diagramok alapján.Mutassa be a külföldi tőke szerepét
Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-az ország gazdaságának fejlődésében.
Kína mezőgazdaságát.Jellemezze Hongkong sajátos
Magyarázza meg, hogyan lett Kína aszerepét.
világ meghatározó gazdasága,Mutassa be a gazdasági fejlődés és a
Tárja fel a tengerparti és a belsőkörnyezet-átalakítás kapcsolatát, az
területek fejlettségkülönbségénekebből adódó környezeti veszélyeket
természeti alapjait, ennekKína példáján.
életmódbeli és környezeti
következményeit.
JapánMutassa be a szigethelyzet és aMutassa be a gyarmatosítás hatását a
természeti erőforrásoktérség társadalmi-gazdasági
szűkösségének következményeit afejlődésére.
gazdasági fejlődésben.Támassza alá tényekkel Japán
Ismertesse a társadalmi-gazdaságszerepét Ázsia gazdasági
fejlődés sajátos vonásait.fejlődésében.
Nevezze meg a japán ipar főBizonyítsa a világpiac igényeihez
ágazatait, termékeit.való alkalmazkodás szerepét a
Támassza alá tényekkel Japángazdaság fejlődésében.
szerepét a térség országainakMutassa b e a természeti
fejlődésében.feltételekhez és a társadalmi
Igazolja Japán világkereskedelemiszokásokhoz alkalmazkodó japán
jelentőségét.mezőgazdaság vonásait.
Magyarázza meg a japán termőföld-,
energia- és nyersanyagszegénység,
illetve a biotechnológián és
elektronikán alapuló gazdasági
hatalom összefüggéseit.
IndiaIsmertesse az ország népesedésiIgazolja gyarmati múlt hatását az
folyamatát és ezek összefüggését azindiai társadalmi-gazdasági
élelmezéssel.fejlődésben.
Támassza alá példákkal a társadalmi,Hasonlítsa össze Kína és India
vallási hagyományok szerepét Indiademográfiai jellemzőit, a folyamatok
gazdasági életben.
Jellemezze a természeti
adottságokhoz igazodó indiai mező-
gazdaságot, nevezze meg fő
terményeit.
Mutassa be indiai példák alapján a
duális gazdasági szerkezet
sajátosságait.
társadalmi-gazdasági
következményeit.
Mutassa be az indiai iparfejlődés
eredményeit és ellentmondásait, a
külföldi tőke szerepét.
Fejtse ki az indiai hagyományosan
zárt társadalom és az informatikai
társadalom ellentmondásait.
Értelmezze az ország szolgáltatás-
kereskedelemben betöltött szerepét.
Fogalmazza meg az egyes fejlődési
hullámok (csoportok) országainak
hasonló és eltérő gazdasági vonásait.
Értelmezze a térség világgazdasági
jelentőségét.
Délkelet-Ázsia
iparosodott és
iparosodó országai
Nevezze meg a térséghez tartozó
országokat.
Mutassa be példák alapján a térség
országainak sajátos társadalmi-
gazdasági fejlődését, azok természeti
és társadalmi hátterét.
Csoportosítsa az országokat a
fejlődési út sajátosságai alapján.
Nevezzen meg sajátos kulturális
értékeket.
Délnyugat-ÁzsiaNevezzen meg a területen élő
népeket.
Mutassa be a terület kőolaj -
gazdagságának világgazdasági
jelentőségét.
Ismertesse példák alapján a kőolaj
szerepét a térség országainak
társadalmi-gazdasági életében.
Mondjon példákat eltérő gazdasági
fejlettségű országokra.
Nevezze meg a török és az izraeli
gazdaság jellemző vonásait és
termékeit.
Bizonyítsa a térség geopolitikai
fontosságát.
Mutassa be a vallás meghatározó
szerepét a társadalmi-gazdasági
életben. Nevezze meg térség főbb
kulturális értékeit, vallási központjait.
Értékelje a térség idegenforgalmi
adottságait.
Értelmezze Törökország kultúrák és
kontinensek között betöltött híd
szerepét.
Ismertesse Izrael sajátos társadalmi-
gazdasági fejlődésé, az izraeli
gazdaság jellemző ágazatait,
termékeit.
9.3. Ausztrália és
Óceánia földrajza
Jellemezze Ausztrália és Óceánia
sajátos természeti adottságait,
erőforrásait. Mutassa be példák
alapján ezek hatását a társadalmi-
gazdasági éltre.
Ismertesse az elszigetelt fekvés
következményeit.
Mutassa be a természeti
adottságokban megnyilvánuló
összefüggéseket és az ausztrál
gazdaság legfőbb vonásait.
Értékelje Ausztrália és Óceánia
szerepét a világgazdaságban.
9.4. A sarkvidék
földrajza
Hasonlítsa össze a két sarkvidék
földrajzi adottságait.
Mutassa be a globális
éghajlatváltozás következményeit.
Értelmezze: a sarkvidékeket mint
sajátos élettereket.
Ismertesse az Antarktikán működő
kutatóállomások jelentőségét.
9.5. Afrika
földrajza
9.5.1. Afrika
általános földrajzi
jellemzői
Jellemezze Afrika domborzatát,
mutassa be kapcsolatát a földtani
szerkezettel.
Mutassa be a mezőgazdasági
termelés övezetes elrendeződését.
Mutassa be a trópusi mezőgazdaság
jellemző formáit (talajváltó,
ültetvényes, oázis- és legeltető
gazdálkodás) és az azokhoz kötődő
életmódok különbségeit.
Értékelje a gazdasági fejlődést
befolyásoló természeti és gazdasági
tényezőket.
Ismertesse a népességrobbanás
következményeit a kontinensen.
Mutassa be a fejlettség területi
különbségeit, okait. Elemezze a
gazdasági fejlődést nehezítő
tényezőket.
Mondjon példákat a gazdaságilag
fejlett és elmaradott területekre,
országokra, jellemző gazdasági
termékekre.
Ismertesse a kontinenst veszélyeztető
sajátos környezeti problémákat és a
mérséklésük lehetőségeit.
Hasonlítsa össze Afrika különböző
természeti földrajzi adottságú tájainak
gazdasági életét.
Mutassa be a gyarmatosítás
következményeit, a társadalmi-
gazdasági elmaradottság okait, a
népesedési problémákat, a megoldási
lehetőségek ellentmondásait.
Jellemezze a kontinens
világgazdasági szerepének alakulását.
Ismertesse népek és kultúrák
találkozásából adódó problémákat
példák alapján.
9.5.2. Afrika
regionális földrajza
Mutassa be Afrika tipikus tájainak
(sivatag, oázis, éhségövezet)
természeti, környezeti és társadalmi-
gazdasági sajátosságait.
Hasonlítsa össze Észak-Afrika és
trópusi Afrika földrajzi adottságait.
Nevezzen meg példaországokat és
jellemző gazdasági tevékenységeket,
termékeket. Mutassa be a társadalmi-
gazdasági felzárkózás lehetőségeinek
példáit.
Magyarázza az ősi kultúra és a
globálizáció sajátos kapcsolódását
Egyiptom példáján.
Ismertesse Száhel-öv környezeti
problémáit, a kialakulásában szerepet
játszó tényezőket.
Ismertesse a Száhel-öv
problémájának természeti, társadalmi,
egészségügyi összefüggéseit, a
nemzetközi segítségnyújtás szerepét a
problémák mérséklésében.
Mutassa be a Dél-afrikai Köztársaság
fejlődésében szerepet játszó
tényezőket. Igazolja, hogy az ország a
kontinens meghatározó gazdasági
központja.
9.6. Amerika
földrajza
9.6.1. Amerikai
általános földrajza
Hasonlítsa össze Észak-, Közép- és
Dél-Amerika természeti adottságait,
erőforrásait.
Igazolja példákkal az észak-déli
nyitottság és a kelet-nyugati zártság
éghajlati következményeit,
veszélyhelyzeteit Észak-Amerikában.
Mutassa be a vízszintes és a
függőleges földrajzi övezetesség
hatását a gazdálkodásra.
Mutassa be a kontinens
társadalmi-kulturális alapon
történő felosztásának jellemzőit, a
népességkeveredés
következményeit.
Jellemezze a népesség területi
eloszlását, tárja fel ennek okait.
Ismertesse az urbanizáció
kontinensrészenként eltérő
vonásait, nevezzen meg
agglomerálódó térségeket.
Hasonlítsa össze az
ültetvényeken és a farmvidékeken
folyó termelést.
Mondjon példákat az ipar
szerkezetének és fejlettségének
különbségeire az egyes
kontinensrészeken.
Ismertesse a kontinenst
veszélyeztető sajátos környezeti
problémákat, a mérséklés
lehetőségeit.
Vesse össze a dél-amerikai és az
afrikai földrajzi övezetességet,
indokolja a különbségeiket.
Vizsgálja meg a földrész szerkezeti
felépítésének, szerkezetfejlődésének
gazdaságot és életmódot meghatározó
szerepét.
Elemezze összehasonító módon az
észak-, dél- és közép-amerikai
tájtípusokat.
Ismertesse amerikai példák alapján a
népességkoncentrációk, a városodás
és a városiasodás, a település-
együttesek, az agglomerációs zónák
kialakulási folyamatait, területileg
eltérő jellemzőit.
Mutassa be amerikai példák alapján a
népesség városba áramlásának okait
és jellemzőit.
Vázolja fel az erőforrás-
gazdálkodástól a tudásalapú
társadalomig ívelő fejlődési utat
Amerikában.
Fejtse ki a technológiai övezet
jellemzőit.
Jellemezze a technopoliszt,
ismertesse szerepét a modern
amerikai gazdaság fejlődésében.
9.6.2. Amerika
országai regionális
földrajza
Amerikai Egyesült
ÁllamokMutassa be az USA világgazdaságiIsmertesse a népesség összetételének
vezető szerepének kialakulását,változásait, a bevándorlás szerepét az
valamint jelenkori szerepét a világUSA társadalmi-gazdasági
gazdasági és pénzügyi folyamatainakfejlődésében.
alakulásában.Mutassa be összefüggéseiben és
Értékelje fejlődésének természeti éselemezze az USA-beli nagy
társadalmi feltételeit.gazdasági körzetek fejlődésének
Jellemezze az ország gazdaságát atendenciáit, az ezeket kiváltó okokat.
gazdaság térbeli elrendeződésének ésMondjon példákat az amerikai TNC-
szerkezetének átalakulását.k világgazdasági szerepére.
Hasonlítsa össze az egyes gazdasági
körzetek jellemzőit.
KanadaAz ország erőforrásainak ismertébenIsmertesse a gazdasági fejlődés
mutassa be a NAFTA-ban betöltöttsajátosságait, területi
szerepét.jellegzetességeit, ismerje fel a
közöttük meglevő összefüggéseket,
tárja fel az USA-val kialakult szoros
gazdasági együttműködés földrajzi
alapjait.
Latin-AmerikaIsmertesse Latin-Amerika gazdaságiIsmerje fel a latin-amerikai
fejlődését befolyásoló tényezőket.gazdasági fejlődés összefüggéseit.
Ismertesse a gazdasági fejlődésPéldák alapján mutassa be Latin-
sajátosságait, területiAmerika világgazdasági szerepét.
jellegzetességeit.
Mutassa be a fejlődés területi
különbségeit.
Jellemezze a gazdasági fejlődés
gócpontjait.
MexikóAz ország erőforrásainak ismertébenIsmertesse az USA és Mexikó
mutassa be Mexikó NAFTA-banhatárán kialakult gazdasági övezet
betöltött szerepét.jellemzőit.
Mutassa be Mexikó példáján a
fejlődő országok városiasodásának
jellemző vonásait.
BrazíliaMutassa be a brazil gazdaságMutassa be a területi gazdasági
erőforrásait, a gazdaság jellemzőkülönbségek természeti és társadalmi
ágazatait, területi elrendeződését.okait.
Igazolja, hogy Brazília a feltörekvő
országok csoportjába tartozik.
Elemezze a fejlődést segítő és
nehezítő tényezőket.
"Banánköztársa-Mondjon példát ún.Elemezze a gazdasági sebezhetőség
ságok", adóparadi-banánköztársaságra. Ismertessekövetkezményeit.
csomokgazdaságuk sebezhetőségének okait.Mutassa be a fejlődés társadalmi-
Nevezzen meg adóparadicsomokat agazdasági ellentmondásait az
térségben. Fogalmazza megadóparadicsomok példáján.
gazdasági jellemzőiket.Értelmezze világgazdasági
szerepüket.

10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei

Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
10.1. A globálissá
váló
környezetszennyezés
és következményei
Mondjon példákat a természeti
katasztrófák és az ember okozta
környezeti problémákra. Mutassa be
azokban a társadalom felelősségét.
Ismertesse a megoldásokra irányuló
Értelmezze a környezeti válság
kialakulásának okait és folyamatát.
Mutassa be a földrajzi környezetnek a
társadalmi tevékenységek hatására
bekövetkezett változásait.
nemzetközi törekvéseket, indokolja
az összefogás szükségességét.
Mutassa be példákkal az egyik
geoszférában történt beavatkozás
hatását más geoszférákra.
Ismertesse példák alapján a lokális
szennyeződés globális
következményeit.
Mutassa be a környezetkárosítás
életkörülményekre, életminőségre
gyakorolt hatását példák alapján.
Elemezzen a témához kapcsolódó
forrásokat.
Rendszerezze különböző szempontok
alapján a szférákat ért
környezetkárosító hatásokat és tárja
fel ezek összefüggéseit.
Mutassa be ábrasorok segítségével a
földrajzi környezetben a társadalmi
tevékenységek hatására bekövetkezett
változásokat.
Alkosson véleményt konkrét példák,
esetelemzések alapján a témához
kapcsolódó szemelvények
elemzésekor.
10.2. A demográfiai
és urbanizációs
válság
Mutassa be a népességszám
alakulásának (növekedés, csökkenés)
társadalmi-gazdasági
következményeit és összefüggéseit.
Ismertesse a népességrobbanás
kialakulásának okait,
következményeit és területi
jellemzőit.
Értelmezze, hogy miért szükséges a
demográfiai robbanás megfékezése, a
háborús és a katasztrófaveszélyek
felszámolása.
Mutassa be példák alapján a
nagyvárosok terjeszkedésének
környezeti következményeit.
Elemezzen a témához kapcsolódó
adatokat, ábrákat, szövegeket.
Mutassa be logikai kapcsolatok
feltárásával, hogy a népességszám
alakulása hogyan befolyásolja a Föld
energia-, nyersanyag-, fogyasztási
cikk- és élelmiszerigényét. Lássa
ennek területi különbségeit,
összefüggéseit a társadalmi-gazdasági
fejlettséggel.
Példák alapján igazolja az
urbanizációs folyamatok eltérő
területi jellemzőit és ezek
összefüggéseit a környezet
állapotával.
Értelmezze a fejlődő világ
urbanizációs válságának társadalmi-
gazdasági összefüggéseit és
következményeit.
Mutassa be az összefüggést a
környezet állapotának romlása és az
életminőség alakulása között.
Mutassa be az összefüggést a
városi életforma és a környezet
fokozott terhelése között. Igazolja
példákkal az életminőséget
befolyásoló előnyöket és
hátrányokat.
10.3. Élelmezési
válság
Ismerje fel az élelmiszer
termelésének és fogyasztásának
területi ellentmondásait. Bizonyítsa
példákkal a fokozódó mezőgazdasági
termelés környezeti hatásait.
Mondjon példát a genetikailag
módosított termékek előállításának,
elterjedésének lehetséges
következményeire.
Elemezzen a témához kapcsolódó
Ismertesse az élelmezési válság
kialakulásához vezető társadalmi-
gazdasági és környezeti folyamatok
összefüggéseit.
Magyarázza a bioszféra és a talaj
sérülékenysége és az élelmiszerellátás
összefüggéseit.
Jellemezze a biogazdálkodást.
forrásokat.
10.4. A mind
nagyobb méretű
fogyasztás és a
gazdasági növekedés
következményei
Mutassa be a nyersanyag- és
energiaválság kialakulásának
folyamatát.
Ismertesse a hulladékkezelés és a
hulladékgazdálkodás fontosságát,
vesse össze a különböző megoldási
lehetőségeket.
Mutassa be példák alapján a
hulladékok újrahasznosításának
lehetőségeit.
Ismertesse példák segítségével az
egyén szerepét, felelősségét a
fenntartható gazdálkodás
kialakításában.
Igazolja az energia- és nyersanyag-
hatékony gazdálkodás lényegét, az
alternatív energiaforrások
hasznosítási problémáit.
Mutassa be a környezeti szempontok
érvényesíthetőségét a termelésben és
a fogyasztásban. Vesse össze a
fogyasztói társadalom és a tudatos
fogyasztói magatartás jellemzőit.
10.5. A környezet-
és a
természetvédelem
feladatai
Ismerje fel a globális környezeti
problémákat hírekben,
folyamatokban, jelenségekben, és
mutassa be kialakulásuk főbb okait.
Ismertesse a globális környezeti
problémákkal foglalkozó
legfontosabb nemzetközi szervezetek
(FAO, UNESCO, WHO, WWF) főbb
tevékenységeit.
Soroljon fel a természeti-táji értékek
és az emberiség kultúrkincseinek
védelmében tett lépéseket, igazolja
ezek fontosságát.
Ismerje a környezet védelmében
született főbb egyezményeket,
irányelveket, célkitűzéseket, mutassa
be a megvalósítás eredményeit és
nehézségeit.
Mutassa be az egyén társadalmi
szerepvállalásának lehetőségeit, a
tevékeny közreműködés példáit a
környezet védelmében.
Mutassa be példák alapján a helyi
szerveződések, illetve a regionális és
nemzetközi összefogás feladatát és
lehetőségeit a környezet védelme és
a fenntarthatóság elérése érdekében.
Igazolja, hogy a környezet
állapotának feltárása, értékelése és
egyensúlyának megóvása globális
összefogást igényel.
Értelmezze a legfontosabb
nemzetközi környezetvédelmi
egyezményeket.
Mutasson meg a világtérképen
néhány nemzetközi védelem alá eső
területet.
Értelmezze szemelvények
segítségével a fenntarthatóság
fogalmát, a fenntartható fejlődés
elméletét és lehetőségeit.
Ismerje a témakörhöz tartozó
aktualitásokat.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc240 perc20 perc
100 pont50 pont100 pont50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítja
I. feladatlap
megoldásához nem
használható
segédeszköz!
II. feladatlap
megoldásához
használható
segédeszközök:
középiskolai földrajz
atlasz, szöveges
adatok tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép,
körző, vonalzó
NINCSszöveges adatok
tárolására és
megjelenítésére nem
alkalmas
zsebszámológép,
körző, vonalzó
NINCS
A vizsgabizottságot
működtető
intézmény biztosítja
NINCSközépiskolai földrajz
atlasz
NINCSközépiskolai földrajz
atlasz

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
írásbeli vizsgaSzóbeli vizsgaírásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
AnyagNINCSNINCSNINCStémakörök
Mikor?NINCSNINCSNINCSJogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsgaSzóbeli vizsga
120 perc15 perc
I. Topográfiai ismereteket,II. Földrajzi ismeretek ésEgy természetföldrajzi feladat és egy
képességeket ellenőrző feladatlap 20képességek meglétét vizsgálótársadalomföldrajzi feladat kifejtése
percfeladatlap 100 perc
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.

Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

- 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.

- 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.

- 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni.

1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

TémakörA feladatok száma 20 tétel esetén
A Föld kozmikus környezete1
A földi tér ábrázolása1
A geoszférák földrajza9
- A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai(4)
- A vízburok földrajza(2)
- A légkör földrajza(3)
Földrajzi övezetesség3
A kontinensek természetföldrajza2
Magyarország és tájainak természetföldrajza4

2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz_

TémakörA feladatok száma 20 tétel esetén
Társadalmi folyamatok a 21. század elején2
A világgazdaság jellemző folyamatai3
Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében
és Európában
5
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei
Európában
4
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok
társadalmi-gazdasági jellemzői
3
Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei3

A tétel jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll:

- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

- a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.

Az értékelés szempontjai feladatonként:

Tartalmi összetevők20 pont
Logikus felépítés2 pont
A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat3 pont

A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell.

A vizsgázó teljesítményének rögzítésére egyéni értékelő lap készítése javasolt.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

írásbeli vizsga 240 percSzóbeli vizsga 20 perc
Földrajzi ismeretek és képességek meglétét
vizsgáló feladatsor
Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi
feladat kifejtése
100 pont50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.

Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

- 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.

- 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.

- 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a vizsgázó, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amelyről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik.

A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia.

A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik:

1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

TémakörA feladatok száma 20 tétel esetén
A Föld kozmikus környezete1
A földi tér ábrázolása1
A geoszférák földrajza8
- A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai(4)
- A vízburok földrajza(2)
- A légkör földrajza(2)
A földrajzi övezetesség4
A kontinensek természetföldrajza2
Magyarország és tájainak természetföldrajza4

2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

TémakörA feladatok száma 20 tétel esetén
Társadalmi folyamatok a 21. század elején3
A világgazdaság jellemző folyamatai3
Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében
és Európában
4
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei
Európában
4
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok
társadalmi-gazdasági jellemzői
3
Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei3

A tétel jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll:

- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

- a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.

Az értékelés szempontjai feladatonként:

Tartalmi összetevők20 pont
Logikus felépítés2 pont
A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat3 pont

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell."

7. Az R. Mellékletének INFORMATIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"INFORMATIKA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

Általános kompetenciák

A vizsgázótól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa

- alkalmazói készség;

- problémamegoldó készség;

- algoritmikus gondolkodás;

- önálló munkavégzés;

- alkotó munka;

- az informatika és a társadalom kölcsönhatásának ismerete;

- kommunikációs készség.

Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom Informatikai alapok - hardver Informatikai alapok - szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat Algoritmizálás, adatmodellezés A programozás eszközei

1. Információs társadalom

A vizsgázó

- legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

- tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket;

- ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;

- legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni;

- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;

- ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit;

- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

2. Informatikai alapok - hardver

A vizsgázó

- ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az informatikában;

- ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;

- ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;

- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

3. Informatikai alapok - szoftver

A vizsgázó

- ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;

- legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;

- tudja kezelni a fájlrendszer elemeit;

- ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!

4. Szövegszerkesztés

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;

- tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;

- tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;

- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;

- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;

- tudjon körlevelet létrehozni;

- legyen képes nagyméretű dokumentumok kezelését megkönnyítő eljárások alkalmazására!

5. Táblázatkezelés

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;

- tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;

- tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok tulajdonságait módosítani;

- legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető módon formázni;

- tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;

- tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;

- tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

- tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!

6. Adatbázis-kezelés

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;

- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;

- legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;

- ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;

- tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;

- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

- tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;

- legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!

7. Információs hálózati szolgáltatások

A vizsgázó

- értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;

- legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;

- tudjon a világhálón információt megkeresni;

- ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;

- ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;

- ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;

- tudjon dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, és hozzáférhetőségüket szabályozni;

- tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!

8. Prezentáció és grafika

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;

- tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;

- tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

- tudjon képekkel műveleteket végezni;

- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;

- képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat létrehozni!

9. Könyvtárhasználat

A vizsgázó

- ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;

- legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;

- ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;

- tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;

- legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;

- tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;

- ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!

10. Algoritmizálás, adatmodellezés A vizsgázó

- tudjon pontos feladatmeghatározás alapján adatmodellt felállítani;

- ismerjen algoritmust leíró eszközöket;

- ismerje az elemi programozási tételeket;

- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására!

11. A programozás eszközei

A vizsgázó

- legyen képes programozási feladatot a választott programozási nyelven megoldani;

- ismerje a programozási nyelv fejlesztői környezetét.

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon.

1. Információs társadalom

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1. A kommunikáció
1.1.1. A kommunikáció általános
modellje
Ismerje a kommunikáció
modelljét és tudjon gyakorlati
példákat bemutatni, értelmezni,
összehasonlítani.
Ismerje fel a redundancia
hasznos, illetve hátrányos
előfordulásait.
Legyen tájékozott
különböző
kódrendszerekben.
Ismerje a zaj hatásainak
csökkentésére használt
módszereket.
1.1.2. Információs és
kommunikációs technológiák és
rendszerek
Ismerje és tudja használni a
kommunikációs rendszereket:
telefon, rádió, televízió, internet.
Legyen képes korszerű eszközök
hatékony használatával
információt szerezni és
feldolgozni.
1.2. Információ és társadalom
1.2.1. Az informatika
fejlődéstörténete
Ismerje az informatika
fejlődéstörténetének főbb
fázisait, eseményeit, személyeit.
1.2.2. A modern információs
társadalom jellemzői
Ismerje az információs
technológiákat és azok
társadalmi hatásait.
Ismerje a túlzott informatikai
eszközhasználat
személyiségromboló,
egészségkárosító hatását.
1.2.3. Informatika és etikaIsmerje az infokommunikáció
etikai vonatkozásait, és
kommunikációs szokásait.
Legyen tisztában azzal, hogy az
adat, az információ áru, jelentős
értéket képviselhet.
1.2.4. Jogi ismeretekIsmerje az illegális számítógépes
cselekményeket és azok
következményeit.
Ismerje a szerzői jog fogalmát.
Tudja csoportosítani a
szoftvereket alkalmazási terület,
illetve jogi kategóriák szerint

2. Informatikai alapismeretek - hardver

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.1.1. Analóg és digitális jelekIsmerje az analóg és a digitális
jel fogalmát, különbözőségeit.
Tudja, hogy minden érzékelhető
jel jó közelítéssel digitalizálható.
2.1.2. Az adat és az
adatmennyiség
Ismerje az informatikában
használt mértékegységeket.
2.1.3. Bináris számábrázolásIsmerje a kettes számrendszert,
és a bináris számokkal végezhető
alapműveleteket.
Tudjon kettes és tízes
számrendszer között átváltani.
Ismerje a tizenhatos
számrendszert,
felhasználási területeit.
Tudjon kettes, tízes,
tizenhatos
számrendszerek között
átváltani.
2.1.4. Logikai műveletekIsmerje a NEM, ÉS, VAGY
logikai műveleteket.
Ismerje a Boole-algebra
alapjait, a logikai
műveletek azonosságait.
2.1.5. Bináris karakterábrázolásIsmerje az ASCII és a Unicode
karakterkódolásokat.
2.1.6. Bináris kép- és színkódolásIsmerje az RGB és a CMYK
színkódolást, azok különbségeit.
2.1.7. Kép és hang digitalizálásIsmerje a képek és hangok
digitalizálásának elvi folyamatát.
2.1.8. Tömörített adattárolásIsmerje a veszteséges és
veszteségmentes tömörítés
fogalmát, és felhasználási
területeit.
2.2. A számítógép felépítése
2.2.1. A Neumann-elvű
számítógépek
Ismerje a Neumann-elveket.Legyen képes a
Neumann-elvek
értelmezésére.
2.2.2. A számítógép főbb részei
és jellemzői
Ismerje a központi feldolgozó
egység, memória, buszrendszer,
interfész, ház, tápegység, alaplap
szerepét, feladatait, jellemzőit.
Ismerje a központi
feldolgozó egység részeit,
jellemzőit.
2.2.3. A perifériák típusai és főbb
jellemzőik
Ismerje a bemeneti eszközök,
kimeneti eszközök,
bemeneti/kimeneti eszközök,
háttértárak szerepét, feladatait,
jellemzőit.
2.2.4. A számítógép részeinek
összekapcsolása és üzembe
helyezése
Ismerje a számítógép perifériák
csatlakoztatási lehetőségeit.
Ismerje a perifériák
beüzemelését, és az
esetleges problémák
megoldásának
lehetőségét.
2.2.5. HálózatokIsmerje a hálózatok felépítését.
Ismerje a hálózati eszközöket, és
azok alapvető jellemzőit:
hálózati kártya, hálózati közeg,
kapcsoló, forgalomirányító,
vezeték nélküli hozzáférési pont.
2.3. Munkavédelem és
ergonómia
Ismerje a biztonságos
számítógépes munkavégzés
feltételeit.
Ismerje a perifériák ergonomikus
elrendezését, kialakítását,
használatát.

3. Informatikai alapismeretek - szoftver

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.1. Az operációs rendszer és
főbb feladatai
3.1.1. Az operációs rendszerek
részei és funkciói, az operációs
rendszer felhasználói felülete
Ismerje az operációs rendszerek
jellemzőit, fő részeit és
legfontosabb feladatait. Legyen
képes egy rendszer
megjelenését, néhány
paraméterét igényei szerint
beállítani.
Ismerje az operációs rendszer
felhasználói felületét.
3.1.2. Háttértárak kezeléseIsmerje egy operációs rendszer
mappaszerkezetét.
Legyen képes mappát, állományt
létrehozni, másolni, mozgatni,
átnevezni, törölni.
Ismerje a mappák és állományok
alapvető tulajdonságait.
Tudjon mappát és állományt
megkeresni a helyi
számítógépen.
Ismerje a háttértárak
használatba vételének
lépéseit: partícionálás,
formázás, fájlrendszerek.
3.1.3. TömörítésÉrtse a tömörítés lényegét.
Tudjon tömöríteni és
kicsomagolni.
Ismerje a tömörítéshez
kapcsolódó beállítási
lehetőségeket.
3.1.4. Adatvédelem,
adatbiztonság
Ismerje az adatok jogosulatlan
hozzáféréstől való védelmét.
Ismerjen archiválási
lehetőségeket.
3.1.5. Kártevők, vírusvédelemIsmerje a kártevők fajtáit, a
leggyakoribb terjedési módjait,
valamint a védekezés eszközeit,
módszereit.
3.1.6. A hálózatok alapvető
szolgáltatásai
Tudjon a hálózatba be- és
kijelentkezni. Ismerje a helyi
hálózat szolgáltatásait és a
felhasználói jogosultságokat.

4. Szövegszerkesztés

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
4.1. A szövegszerkesztő
használata
4.1.1. Dokumentum megnyitása,
mentése
Tudjon különféle formátumú
dokumentumokat megnyitni és
menteni.
4.1.2. Szövegbevitel,
szövegjavítás
Tudjon szöveget bevinni,
javítani, törölni és
szimbólumokat beszúrni.
4.2. Szövegjavítási funkciók
4.2.1. Keresés és csereIsmerje a szövegszerkesztő
keresés és csere funkcióit.
4.2.2. Kijelölés, másolás,
mozgatás, törlés
Tudja kijelölni a dokumentum
megfelelő részét, legyen képes
azt másolni, mozgatni, törölni,
másik dokumentumba
beilleszteni.
4.2.3. Nyelvi segédeszközökTudja használni a nyelvi
ellenőrzés és az elválasztás
lehetőségeit
4.3. Szövegszerkesztési alapok
4.3.1. A dokumentum egységeiIsmerje a karakter, szó, sor,
bekezdés, hasáb, szakasz, oldal
fogalmát.
4.3.2. KarakterformázásLegyen képes beállítani a
karakterek betűtípusát, méretét,
stílusát, színét.
4.3.3. BekezdésformázásLegyen képes beállítani a
bekezdések behúzását, térközét,
igazítását, szövegbeosztását,
szegélyét, hátterét és mintázatát.
Legyen képes egy- és többszintű
felsorolást, sorszámozott
felsorolást létrehozni.
Tudjon különböző beállítású
tabulátorokat használni.
Legyen képes iniciálét létrehozni,
jellemzőit módosítani.
4.3.4. SzakaszformázásLegyen képes többhasábos
szakaszt kialakítani, jellemzőit
módosítani.
Legyen képes kialakítani és
beállítani élőfejet, élőlábat,
lapszámozást, margókat,
laptájolást, lapméretet,
oldalszegélyt, háttérszínt,
végjegyzetet, lábjegyzetet.
4.3.5. StílusokLegyen képes stílusok
alkalmazására.
Legyen képes új stílust
létrehozni, stílusok
tulajdonságait beállítani.
4.4. Táblázatok és objektumok
a szövegben
4.4.1. Táblázatkészítés a
szövegszerkesztővel
Legyen képes szöveges
dokumentumokban táblázatot
létrehozni, szerkeszteni és
tulajdonságait beállítani.
4.4.2. KörlevélkészítésTudjon kördokumentumot
készíteni.
4.4.3. Képek és alakzatok
beillesztése
Legyen képes képeket és
alakzatokat beilleszteni valamint
tulajdonságaikat beállítani,
hozzájuk szöveget rendelni.
4.4.4. TartalomjegyzékLegyen képes tartalomjegyzéket
készíteni stílusok
felhasználásával.

5. Táblázatkezelés

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
5.1. A táblázatkezelő használata
5.1.1. Táblázat megnyitása,
mentése
Tudjon különféle formátumú
táblázatokat megnyitni és
menteni.
5.1.2. Adatok bevitele, javításaTudjon adatokat bevinni,
javítani, törölni és
szimbólumokat beszúrni.
Tudjon adatokat importálni és
exportálni megfelelő
kódtáblával.
5.2. A táblázat szerkezete
5.2.1. Cella, oszlop, sor,
tartomány, munkalap
Ismerje a cella, az oszlop, a sor,
a tartomány, valamint a
munkalap fogalmát. Tudja
ezeket beilleszteni, másolni,
mozgatni, illetve törölni.
5.3. Adatok a táblázatokban
5.3.1. Cella tartalmaTudja, hogy a cella tartalma
szöveg, szám vagy képlet lehet.
5.3.2. SzámformátumokLegyen képes megfelelő
számformátumot beállítani, és
egyéni számformátumot
kialakítani.
Tudja alkalmazni a dátum, az
idő, a pénznem, a százalék
formátumokat, továbbá
beállítani a tizedesjegyek számát
és az ezres tagolást.
5.3.3. Adatok rendezése,
kigyűjtése
Tudjon a táblázatban adatokat
egy vagy több szempont alapján
rendezni és kigyűjteni.
5.3.4. A cellahivatkozások
használata
Tudjon hivatkozást használni
munkalapon belül és
munkalapok között.
Ismerje a relatív, abszolút és
vegyes cellahivatkozásokat.
5.3.5. Képletek szerkesztése,
függvények alkalmazása
Tudjon egyszerű képleteket és
függvényeket használni.
Ismerje a dátum és idő, a
matematikai, a statisztikai, a
kereső, a szövegkezelő és a
logikai függvények használatát.
Ismerje az adatbázis-
kezelő függvények
használatát.
5.4. Táblázatformázás
5.4.1. Karakter- és
cellaformázások
Legyen képes beállítani a
karakterek betűtípusát, méretét,
stílusát, színét.
Legyen képes beállítani a cellák
igazítását, szegélyezését,
háttérszínét, mintával kitöltését.
Legyen képes képlettel
meghatározott feltétel
alapján cellákra formázást
beállítani.
5.4.2. Sor-, oszlop,
tartománybeálltások
Legyen képes beállítani az
oszlopszélességet és a
sormagasságot.
Legyen képes cellákat
egyesíteni.
Legyen képes tartományokat
elnevezni, munkalapokat
átnevezni.
5.4.3. OldalbeállításokTudjon élőfejet és élőlábat
készíteni, az oldal tulajdonságait
beállítani.
Legyen képes a dokumentumot
nyomtatásra előkészíteni.
5.5. Diagramok és egyéb
objektumok
5.5.1. DiagramokLegyen képes diagramot
készíteni, szerkeszteni,
módosítani.
Tudjon az ábrázolandó
adatoknak és a belőle levonandó
következtetéseknek megfelelő
diagramtípust választani.
5.5.2. ObjektumokTudjon a munkalapra képet,
alakzatot és szövegdobozt
beilleszteni, azok tulajdonságait
beállítani.

6. Adatbázis-kezelés

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
6.1. Az adatbázis-kezelés
alapfogalmai
6.1.1. Az adatbázis alapfogalmaiIsmerje az adatbázis, az
adattábla, a rekord, a mező, az
elsődleges és idegen kulcs
fogalmát.
6.2. Az adatbázis szerkezete és
kialakítása
6.2.1. Az adatbázis-kezelés
alapműveletei
Tudjon adatbázist létrehozni,
abba különféle formátumú
adattáblákat importálni.
Tudjon megadott szerkezetű
adattáblát létrehozni. Legyen
képes az adattábla mezőit
helyesen definiálni, a tábla
kulcsát meghatározni, az új
táblát feltölteni.
6.2.2. AdattípusokIsmerje a szöveg, a különböző
számtípusok, a dátum és idő, a
logikai adattípusokat, és a velük
végezhető műveleteket.
Legyen képes a mezők
adattípusát megadni.
6.2.3. Adatok módosítása, törléseTudjon rekordokat
megjeleníteni, egyes mezőket,
rekordokat törölni, vagy a
bennük levő adatokat újakkal
felülírni.
6.2.4. Adattáblák közötti
kapcsolatok
Tudjon táblák közötti logikai
kapcsolatokat kialakítani.
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési
műveletek
6.3.1. LekérdezésekTudjon a létező adatbázisban
adott feltételeknek megfelelő
rekordokat megjeleníteni.
Tudja kiválasztani, hogy a
lekérdezésben mely mezők
megjelenítése szükséges.
Tudjon választó, törlő, frissítő
lekérdezéseket készíteni.
Legyen képes az adatokat
csoportosítva kezelni, szűrni.
Legyen képes egy összetett
probléma megoldásához
segédlekérdezést készíteni.
Legyen képes az adatokat
megadott feltételek szerint
rendezve megjeleníteni.
Ismerje és tudja
felhasználni az SQL
alapvető utasításait.
Legyen képes egy
összetett probléma
megoldásához
allekérdezést készíteni.
6.3.2. Számítások végzéseLegyen képes számított értéket
megjeleníteni.
Legyen képes aggregáló
függvényeket használni: MAX(),
MIN(), COUNT(), SUM(),
AVG().
Tudja használni a YEAR(),
MONTH(), DAY(), NOw(),
HOUR(), MINUTE(),
SECOND() függvényeket.
Tudjon leírás alapján
tetszőleges függvényt
alkalmazni.
6.4. Képernyő és nyomtatási
formátumok
6.4.1. Űrlapok és jelentések
használata
Tudjon a leírásnak megfelelő
űrlapot és jelentést készíteni és
módosítani.

7. Információs hálózati szolgáltatások

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
7.1. Kommunikáció az
interneten
7.1.1. Hálózati alapismeretekIsmerje a szerver és a kliens
szerepét az internetes
Ismerje a csomagkapcsolt
hálózatok működésének
kommunikációban.
Ismerje az internet fontosabb
szolgáltatásait: web, e-mail,
domain-név szolgáltatás.
alapelveit.
Ismerje a web és az e-mail
szolgáltatásokhoz tartozó
gyakoribb
hibajelenségeket és azok
okát.
7.1.2. Elektronikus levelezési
rendszer használata
Ismerjen egy levelezési
rendszert.
Tudjon levelet küldeni, fogadni,
megválaszolni, továbbítani és
törölni. Ismerje az elektronikus
levél részeit és a levél jellemzőit.
Tudjon a levélhez mellékletet
csatolni, valamint levél
fogadásakor a mellékletet
kezelni.
Legyen képes a helyben
telepített és a webes
levelezőprogram
segítségével kezelni
elektronikus levelezését.
Legyen képes a
levelezőfiók beállítását
elvégezni a helyben
telepített program esetén.
7.1.3. Állományok átviteleIsmerjen és tudjon alkalmazni
egy állomány átviteli lehetőséget.
Ismerje az állomány átvitel
szolgáltatást. Tudjon internetről
állományokat letölteni.
Ismerjen és tudjon
alkalmazni több állomány
átviteli lehetőséget.
7.1.4. Web-szolgáltatásTudjon egy böngészőt használni.
Ismerje a böngésző programok
navigációs eszközeit.
Ismerje az URL fogalmát.
Ismerje az elektronikus
kereskedelem működési
elvét, előnyeit, hátrányait.
7.1.5. KeresőrendszerekTudjon a weben keresni.
Tudjon egyszerű és összetett
keresési feladatokat megoldani.
Tudjon on-line adatbázisokat
használni.
Legyen képes a találatokat
hitelesség és használhatóság
szempontjából értékelni.
7.1.6. Az internet veszélyforrásaiIsmerje a kéretlen reklámlevél,
lánclevél, hoax, adathalászat,
internetes csalások veszélyeit, és
az ellenük való védekezés
lehetőségeit.
7.2. Weblap készítés
7.2.1. Hálózati dokumentumok
szerkezete
Ismerje a weblapok jellemző
elemeit.
Tudjon egyszerű weblapot
készíteni a HTML és CSS
segítségével.
Ismerje a HTML és a CSS
alapelemeit.
7.2.2. Weblap készítése weblap-
szerkesztővel
A címsor, háttérszín, háttérkép,
különböző színű, méretű,
igazítású szöveg, listák,
táblázatok, képek, animációk,
hivatkozások elhelyezése egy
grafikus weblap-szerkesztővel.
7.2.3. Formázási lehetőségekTudjon egyszerű weblap
szerkesztési feladatot elvégezni.

8. Prezentáció és grafika

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
8.1. Prezentáció
8.1.1. Adatok bevitele és
módosítása
Tudjon a diákra szöveget
bevinni, javítani, törölni és
szimbólumokat, képeket,
alakzatokat, táblázatokat,
diagramokat beszúrni, tudja ezek
tulajdonságait módosítani.
8.1.2. Prezentáció elkészítése és
formázása
Legyen képes diaképek
létrehozására, tervezésére,
áttűnések, animációk
szerkesztésére.
Legyen képes az elkészített
prezentációt elmenteni.
Legyen képes alakzatok
segítségével vektorgrafikus ábrát
létrehozni.
Legyen képes a
diamintát módosítani.
8.2. Grafika
8.2.1. Megnyitás, mentés,
beszúrás
Tudjon grafikát, illetve
képállományokat megnyitni,
megadott formátumban menteni.
Legyen képes grafikus ábráit,
képeit szöveges környezetben
elhelyezni.
8.2.2. Elemi alakzatok
megrajzolása, módosítása
Tudjon elemi ábrákat rajzolni,
javítani, transzformálni,
tulajdonságaikat módosítani.
8.2.3. Képek feldolgozása,
formázása
Tudjon képeket képfeldolgozó
programmal kezelni, módosítani.

9. Könyvtárhasználat

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
9.1. Könyvtárak
9.1.1. A könyvtár fogalmaIsmerje a könyvtár és a könyvtári
rendszer fogalmát, az egyén és a
társadalom életében betöltött
szerepét.
9.1.2. KönyvtártípusokTudja a könyvtártípusokat
funkciók, szolgáltatások és terek
mentén összehasonlítani, a
használói igénynek megfelelő
könyvtárat kiválasztani
(hagyományos és elektronikus
könyvtárak).
9.1.3. A könyvtári szolgáltatásokIsmerje és tudja használni a
gyakoribb könyvtári
szolgáltatásokat (helyben és
távolról elérhetőket).
9.2. Információ-keresés
9.2.1. Tájékozódás a könyvtárbanTudjon könyvtári katalógusban és
elektronikus könyvtárban konkrét
művet, egy szerző műveit és egy
téma forrásait megtalálni. Tudjon
összetett keresést megfogalmazni.
9.2.2. Információ-keresési
stratégiák
Tudja információkereső
munkájának lépéseit megtervezni:
keresés, feldolgozás, felhasználás.
9.3. Forráshasználat
9.3.1. Dokumentum-használatTudja használni a gyakoribb
nyomtatott és nem nyomtatott
dokumentumtípusokat. Ismerjen
különböző elektronikus
könyvformátumokat.
9.3.2. Kézikönyv-használatTudja a tájékoztató eszközöket és
kézikönyveket keresési célok
mentén kiválasztani és használni
(tartalomjegyzék, mutatók, utalók,
keresőfelület).
9.3.3. ForráskiválasztásIsmerje a forráskiválasztás
szempontjait, az információs
értéket befolyásoló jellemzőket:
dokumentumtípus, forrástípus,
megjelenési idő, kiadó,
terjedelem, közlési cél.
9.3.4. ForrásjelölésIsmerje a forrásjelölés szabályait,
funkcióját, etikai vonatkozásait.
Tudjon bibliográfiai hivatkozást
készíteni könyvről,
folyóiratcikkről.
Ismerje az interneten elérhető
források hivatkozásának
alapelveit.

10. Algoritmizálás, adatmodellezés

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
10.1. Elemi és összetett
adatok, állományszervezés,
relációs adatstruktúrák
10.1.1. Egyszerű adattípusokIsmerje az egyszerű
adattípusokat: egész és valós
szám, logikai érték, karakter.
Ismerje az egyszerű
adattípusokon végezhető
műveleteket osztályozásának
lehetséges fajtáit.
10.1.2. Összetett adattípusokIsmerje az összetett
adattípusokat: szöveg, sorozat,
tömb, rekord, halmaz.
Ismerje az összetett
adattípusokon végezhető
műveleteket.
10.1.3. ÁllományokLegyen képes a szekvenciális
állományokra alkalmazható
műveleteket megvalósítani.
10.2. Algoritmusleíró
eszközök
10.2.1. Feladatmegoldás egy
algoritmus-leíró eszköz
segítségével
Ismerje a mondatszerű
algoritmus-leíró eszközt.
10.3. Elemi algoritmusok
10.3.1. A programozás
alapelvei
Feladatmegoldásához tudja
használni az alapvető
programszerkezeteket:
szekvencia, elágazás, ciklus.
Tudja használni az elemi
programozási tételeket:
összegzés, eldöntés,
kiválasztás, keresés,
megszámlálás, maximum-
kiválasztás, kiválogatás, elemi
rendezések.
10.4. Rekurzió
10.4.1. Rekurzív algoritmusIsmerje a rekurzió fogalmát.

11. A programozás eszközei

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
11.1. Programozási nyelv
11.1.1. Egy programozási nyelv
ismerete
Ismerje egy programozási
nyelven a típusdefiníció; a
változódeklaráció, a be- és
kiviteli utasítások; alapvető
programszerkezetek, azaz
szekvencia, elágazás, ciklus;
eljárások, függvények;
állománykezelő műveletek
megvalósítását.
Legyen képes egy mondatszerű
leírással készült algoritmust a
használt programozási nyelvben
kódolni.
Legyen képes mondatszerű
leírással megadott rekurzív
algoritmust kódolni, és
felhasználni.
11.2. Programfejlesztői
környezet
11.2.1. Kódolási, szerkesztési
eszközök valamilyen
programnyelvi fejlesztői
környezetben
Tudjon egy közepes nehézségű,
de összetett feladatot
strukturáltan megoldani az
ismert programnyelven.
Tudjon e felhasználóval
kulturáltan kommunikáló
adatbevitelt és adatkivitelt írni.
11.2.2. Programkipróbálási
eszközök valamilyen
programnyelvi fejlesztői
környezetben
Legyen képes a program
különböző kimeneteinek
tesztelésére alkalmas
mintaadatokat adni.
Tudjon nyomkövetéssel
programot tesztelni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

KözépszintEmelt szint
Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsgaGyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc240 perc20 perc
120 pont30 pont120 pont30 pont

A vizsgán használható segédeszközök

KözépszintEme t szint
Gyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsgaGyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó
biztosítj a
vonalzóNINCSvonalzóNINCS
A
vizsgabizottságot
működtető
intézmény
biztosítj a
számítógép a
megfelelő
szoftverekkel
nyomtatott és
elektronikus
források,
internetkapcsolattal
rendelkező
számítógép
számítógép a
megfelelő
szoftverekkel
nyomtatott és
elektronikus
források,
internetkapcsolattal
rendelkező
számítógép

Nyilvánosságra hozandók

KözépszintEmelt szint
Gyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsgaGyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga
Anyagszoftverlistatémakörökszoftverlistatémakörök
Mikor?A vizsga évét
megelőző tanév
végéig
a vizsga előtt
legkésőbb 60
nappal
a vizsga évét
megelőző tanév
végéig
a vizsga előtt
legkésőbb 60
nappal

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
180 perc15 perc
Számítógéppel megoldandó feladatsorEgy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel
kapcsolatban
120 pont30 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).

A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakra érvényes, az Oktatási Hivatal által központilag kiadott, szoftverlistáról választhat. A középiskola által szervezett vizsga esetén a vizsgázó az iskola által kihirdetett szoftverek közül

választhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra a vizsgaszervező által rendelkezésére bocsátott szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet a feladatok megoldására.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A gyakorlati vizsgarész esetleges összetevőinek lebonyolítási szabályai.

Tárgyi feltételek

A terem berendezése

- A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni.

- A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást.

A számítógépek

- A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt a korábbi évek gyakorlati vizsgafeladatainak megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e.

- Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.

- A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.

- Ha valamelyik eredetileg kiválasztott - számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni.

Lebonyolítás

A vizsga előkészítése

- A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni.

- A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.

- Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.

Archiválás

- A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat legalább két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).

- A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:

TémakörIdő
Szövegszerkesztés60 perc
Prezentáció, grafika, weblapkészítés40 perc
Táblázatkezelés50 perc
Adatbázis-kezelés30 perc

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.

A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, a szabályos forrásjelölésre; ezáltal csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

A gyakorlati feladatlap értékelése

A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javításiértékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:

TémakörPontszám
Szövegszerkesztés40 pont
Prezentáció, grafika, weblapkészítés30 pont
Táblázatkezelés30 pont
Adatbázis-kezelés20 pont

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó csak a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgatételeinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű,

CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia.

A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1. és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.

Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.

Információs társadalom (1)8-20%
Informatikai alapismeretek - hardver (2)24-32%
Informatikai alapismeretek - szoftver (3)20-28%
Kommunikáció az interneten (gyakorlati
kivitelezéssel) (7.1.)20-28%
Könyvtárhasználat (9)8-12%

A tételsor frissítésének szabályai

A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.

A tétel jellemzői

A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:

- Logikai felépítés 6 pont

(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)

- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont

- Tartalom 12 pont

(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)

- Kommunikatív készség 6 pont

(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Gyakorlati vizsgaSzóbeli vizsga
240 perc20 perc
Számítógéppel megoldandó feladatsorEgy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel
kapcsolatban
120 pont30 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).

A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. Ekkor a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet.

A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat.

A vizsga lebonyolításával és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsga leírásában találhatókkal.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik:

TémakörökIdő
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika,
weblapkészítés60 perc
Táblázatkezelés30 perc
Adatbázis-kezelés60 perc
Algoritmizálás, adatmodellezés90 perc

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.

A feladatsor legalább 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

A gyakorlati feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti érékelési arányok a következők:_

TémakörökPontszám
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika,
weblapkészítés30 pont
Táblázatkezelés15 pont
Adatbázis-kezelés30 pont
Algoritmizálás, adatmodellezés45 pont

Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.

A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll.

A szóbeli feladatokat az 1-3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók.

Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc.

Információs társadalom (1)8-20%
Informatikai alapismeretek - hardver (2)24-32%
Informatikai alapismeretek - szoftver (3)20-28%
Kommunikáció az interneten (gyakorlati
kivitelezéssel) (7.1.)
20-28%
Könyvtárhasználat (9)8-12%

A tételsor frissítésének szabályai.

A tételsor tételeinek legalább 10%-a évenként cserélendő.

A tételjellemzői

A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik:

- Logikai felépítés 6 pont

(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.)

- Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont

- Tartalom 12 pont

(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)

- Kommunikatív készség 6 pont

(Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)"

8. Az R. Mellékletének KÉMIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"KÉMIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KOMPETENCIÁK

Elvárt kompetenciák:

• induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre)

• deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre)

• analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése)

• sorképzés (relációk kezelése)

• osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás)

• kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata)

• korrelatív gondolkodás (valószínűségi összefüggések vizsgálata, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete)

• arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata)

• az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek

• kritikai gondolkodás (bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján értékelés és a döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása)

• változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja)

• integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén)

• modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása

• problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben)

• konvergens gondolkodás

• divergens gondolkodás

• a követelményekben szereplő fogalmak definiálásának képessége, a szaknyelv használata

• lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése)

• struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére)

• etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése)

A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni. Ezzel kapcsolatos elvárások:

• alapvető matematikai ismeretek alkalmazása

• egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása

• megfigyelések, összehasonlítások

• egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, független és függő változók azonosítása, kísérleti paraméterek változtatása, kontrollok szerepe)

• adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása

• mérések tulajdonságainak ismerete (empirikus, kísérleti, hitelesíthető, reprodukálható)

• hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása

• a természettudományos érvelés alapelvei (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása)

• az ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a mindennapi életet befolyásoló kémiai természetű jelenségek értelmezése

• az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése

• az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata

• szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, szövegértelmezés

Az emelt szintű kémia érettségin ezen túlmenően az alábbi kompetenciák megléte szükséges:

• az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése

• a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása

• több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Általános kémia

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.1 Atomszerkezet
Atom
Fogalmi szintaz atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő),
a legfontosabb elemi részecskék (elektron, proton,
neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük;
rendszám, tömegszám.
nukleonok
Értseaz atom semlegességét.
Tudja
alkalmazni
az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám
közti kapcsolatot.
ElemFogalmi szintaz elem fogalma, jelölése (vegyjel), izotóp fogalma,
radioaktív izotópok (Hevesy György), alkalmazásuk (pl. a
gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatá-
rozásban), relatív atomtömeg.
Berzelius, Curie házaspár
Értsea tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot.
ElektronszerkezetFogalmi szintelektronhéj; maximális elektronszám, energiaminimum
elve, alapállapotú és gerjesztett atom, telített és telítetlen
héj, vegyértékelektron, atomtörzs, nemesgázszerkezet.
atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a
Hund-szabály kvalitatív ismerete, alhéj, párosítatlan (pár
nélküli) elektron, elektronpár;
Értse,
értelmezze
az atompályák elektronjainak maximális számát, az
alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az
alhéjak energetikai sorrendje alapján.
Tudjafelírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az
első négy periódus elemeinél,
megállapítani a telített héjak és alhéjak számát.
tEmAkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
A periódusos
rendszer
Fogalmi szintaz elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és
csoport, főcsoport és mellékcsoport.
mezők (s-, p-, d-, f-mező).
Értseaz egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának
elektronszerkezeti okát.
Tudjamegállapítani a vegyértékelektronok számát a periódusos
rendszer főcsoportjaiban.
alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos
rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a periódusos
rendszerben, megállapítani a párosítatlan elektronok
számát.
Az atomok méreteFogalmi szintaz atommag és az atom méretviszonyai.
Értseaz atomméret változásait a periódusos rendszer főcso-
portjaiban.
az atomméret változásait a periódusos rendszer perió-
dusaiban.
Tudja össze-
hasonlítani
a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek
atomsugarát.
a periódusos rendszer azonos periódusában lévő elemek
atomsugarát.
Az ionokFogalmi szintkation fogalma, anion fogalma.ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége;
elektronaffinitás, jele, mértékegysége.
Értse,
értelmezze
a kationok képződését atomokból, az anionok képződését
atomokból, elnevezésüket (-id végződésűek).
az atomok és a belőlük képződő anionok, illetve kationok
mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását
a periódusos rendszerben.
Tudjajelölni az elemek kationjait, és felírni az atomjaikból való
képződésük egyenletét,
jelölni az elemek anionjait, és felírni az atomjaikból való
képződésük egyenletét.
összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy perió-
dusba tartozó elemeket első ionizációs energiájuk szerint,
összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyező
elektronszerkezetű ionok méretét.
Elektronegativitás
(EN)
Fogalmi szintelektronegativitás fogalma (Pauling).
Értseaz elektronegativitás változását a periódusos rendszerben.
Tudjaösszehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy perió-
dusba tartozó elemek elektronegativitását,
alkalmazni az elektronegativitás-értékeket a kötéstípusok
megállapításához.
tEmAkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.2 Kémiai
kötések
Elsőrendű kémiai
kötések
Fogalmi szintionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.
Értelmezze
Értse
az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa vá-
lasztott példán bemutatva.
mindhárom elsőrendű kötés kialakulásának magyarázatát.
Tudjaa tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek
tapasztalati képletét.
Másodrendű kémiai
kötések
Fogalmi szintdiszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás,
hidrogénkötés.
Értsea diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsön-
hatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának
feltételeit.
Értelmezzea másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.
1.3 Molekulák,
összetett ionok
Molekula
Fogalmi szintmolekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár.
A kovalens kötésFogalmi szintegyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési
energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma,
datív kötés fogalma, delokalizált kötés.
a- és a p-kötés, kötéstávolság fogalma
Értse,
értelmezze
az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, az aromás
vegyületek és a grafit delokalizált elektronrendszerét.
a a- és a p-kötés szimmetriáját, a p-kötés kialakulásának
feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit,
az összetett ionok delokalizált elektronrendszerét.
Tudjaábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a mole-
kulákban,
megállapítani adott atom vegyértékét a molekulákban,
megállapítani a kötéspolaritást az elektronegativitás-
értékek alapján.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
A molekulák
térszerkezete
Fogalmi szintelektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, a
molekula polaritása.
kötésszög
Értelmezzeegyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2,
SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.),
a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és
kötéspolaritás).
a molekula alakját meghatározó tényezőket:
- a ligandumok száma,
- a központi atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok
száma.
Tudjamegállapítani a tanult, egyszerű molekulák polaritását.megállapítani a molekulák téralkatát, kötésszögeit, adott
képletű molekula polaritását.
Összetett ionokFogalmi szintösszetett ion fogalma.komplex ion fogalma.
Értseösszetett ionok képződésének lehetőségeit:
a) az NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát,
b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát,
hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát)
származtatását és összegképletét.
komplex ion képződését a réz(II)ion akva- és ammin-
komplexének példáján.
Tudjamegállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés
delokalizált elektronokkal), téralkatukat,
alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligan-
dumok töltése közti összefüggést megadott példák
esetében.
1.4 Anyagi
halmazok
Anyagi halmaz
Fogalmi szintanyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék,
komponens, fázis.
Tudjabesorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a
komponensek száma, illetve a komponensek anyagi
minősége (elem, vegyület) szerint.
besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok
száma, illetve homogenitás szerint.
ÁllapotjelzőkFogalmi szintjelük, SI mértékegységük.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Halmazállapotok,
halmazállapot-
változások
Fogalmi szintgázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék hal-
mazállapot, szilárd halmazállapot, halmazállapot-
változások.
a folyadékok további általános jellemzői (felületi fe-
szültség, viszkozitás).
Értse,
értelmezze
a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra
(kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság),
az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit
(kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az
amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és
a rácstípus közti kapcsolatot,
a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a
molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában.
Tudjaadatok elemzésével értelmezni a forráspont és a
molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.
egyszerű kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a
viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban);
forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont
és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.
1.4.1 Egykompo-
nensű anyagi
rendszerek
1.4.1.1 Kristály-
rácsok
Fogalmi szintamorf és kristályos állapot.elemi cella, koordinációs szám, rácsenergia
Tudjabesorolni az elemeket és vegyületeket a megfelelő rács-
típusba.
- Ionrácsos
kristályok
Fogalmi szinta rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse,
értelmezze
az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.
- Atomrácsos
kristályok
Fogalmi szinta rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse,
értelmezze
a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok
jellemzőit.
a SiO2 rácsának szerkezetét.
- Fémrácsos
kristályok
Fogalmi szinta rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse,
értelmezze
a fémrácsos anyagok jellemzőit.
Tudja
értelmezni
a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok
alapján.
tÉmákVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Molekularácsos
kristályok
Fogalmi szinta rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse,
értelmezze
a molekularácsos anyagok jellemzőit.
Tudja
értelmezni
a másodlagos kötőerők típusa, az olvadás- és forráspontok
közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján.
1.4.1.2 Átmenet a
kötés- és rácstípu-
sok között
Értelmezzea grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott
példavegyületek tulajdonságai alapján
1.4.2 Többkompo-
nensű rendszerek
1.4.2.1 Csoporto-
sítás
Fogalmi szinthomogén, heterogén és kolloid rendszer.
Értsea többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált
részecske mérete).
1.4.2.2 Diszperz
rendszerek
Fogalmi szinta diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmaz-
állapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió).
Tudjon
értelmezni
egyszerű kísérleteket.
Tudjabesorolni a kísérletek során képződő diszperz
rendszereket a megfelelő típusba.
1.4.2.3 Kolloid
rendszerek
Fogalmi szinta vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makro-
molekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú
kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő
kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és
deszorpció, fajlagos felület, ozmózis
Értse,
értelmezze
az ozmózis jelenségéta vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a
fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot
jellemzőit.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudjon
Tudja
értelmezni
példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi
életből.
a szolgél átalakulást a hétköznapi életből vett példák
alapján.
1.4.2.4 Homogén
rendszerek
Fogalmi szintelegy, oldat.
Értsea gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti
eltéréseket (térfogati kontrakció).
- OldatokFogalmi szintoldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat
fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése,
gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok
exoterm és endoterm oldódása.
túltelített oldat, oldáshő fogalma.
Értelmezzeaz oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel,
ionkristályok oldódásának mechanizmusát,
az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.
a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hőmér-
sékletfüggésének felhasználását az anyagok át-
kristályosítással történő tisztítására; az oldáshő kap-
csolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.
Tudja
alkalmazni
a "hasonló hasonlót old" elvet,
egyenlettel leírni az ionvegyületek oldódását.
Tudjon
Tudja
elemezni az oldhatósági grafikonokat,
használni oldhatósági táblázatokat.
oldhatósági grafikonokat készíteni.
megállapítani az oldáshő exoterm, illetve endoterm
jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.
EgyébTudja
alkalmazni
az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
1.5 Kémiai
átalakulások
Kémiai reakció
Fogalmi szintkémiai reakció fogalma, aktiválási energia.
Értsea kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés,
hatásos ütközés).
Tudjajelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
KépletFogalmi szintösszegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és mole-
kulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elekt-
ronképlet, konstitúciós képlet stb.).
Tudjamegadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve
molekulaképletét.
Kémiai egyenletFogalmi szintsztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye,
ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.
Értse,
értelmezze
a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit,
az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alap-
elveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit.
Tudjaaz egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.felírni avizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit.
1.5.1 Termokémia
1.5.1.1 A folyama-
tok energiavi-
szonyai
Fogalmi szintendoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.
Értsea halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reak-
ciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm
jellegét.
Tudjaábrázolni energiadiagramon a folyamatok
energiaviszonyait.
1.5.1.2 ReakcióhőFogalmi szintreakcióhő fogalma, jelölése (Apff), mértékegysége, előjele;
képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele.
Értsea reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok
alapján.
a Hess-tétel érvényességének magyarázatát (energiameg-
maradás) és alkalmazásának lehetőségeit.
Tudjaábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.felírni adott képződéshőhöz tartozó reakció egyenletét,
meghatározni a reakcióhő (képződéshő) értékét
energiadiagramon, illetve más energiaértékek alapján.
1.5.2 Reakciókine-
tika
1.5.2.1 Reakció-
sebesség
Fogalmi szinta reakciók csoportosítása sebességük szerint.
a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre
(homogén reakció esetében),
a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Értelmezzea reakciósebesség koncentráció-függését megadott
sebességi egyenlet alapján,
a hőmérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását.
Tudjaelemezni a reakciósebességgel és a katalízissel
kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
1.5.2.2 KatalízisFogalmi szintkatalizátor fogalma.
Értelmezzea katalizátor hatását.
Tudjaábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és
katalizátor alkalmazása esetén.
1.5.3 Egyensúly
1.5.3.1 Megfordít-
ható reakciók
Értsea megfordítható folyamat lényegét.a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az
egyensúlyi állandó (Kc)
az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet,
valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát,
1.5.3.2 EgyensúlyFogalmi szintdinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi kon-
centráció, kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve
(Le Chatelier-elv).
Értse,
értelmezze
a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúly
megzavarásának lehetőségeit (c, p, 7), a legkisebb
kényszer elvét a N2 + 3 H2 ^ 2 NH3
reakción,
a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát.
Tudjafelírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra
megadott reakcióegyenlet alapján,
értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók esetében.
1.5.4 A kémiai
reakciók típusai
1.5.4.1 Sav-bázis
reakciók
Fogalmi szintsav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség,
Brensted-sav, Bronsted-bázis, amfotéria, sav- és bá-
ziserősség.
savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.
Értse,
értelmezze
a Bronsted-féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját,
kvalitatíve a sav- és báziserősséget.
Ksés Kbkapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal;
a sav- és báziserősség, valamint a Ksés Kbkapcsolatát.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudjafelismerni a Brensted-féle sav-bázis párokat a tanult
egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a
CO32- és a víz reakciójában.
felismerni a Brensted-féle sav-bázis párokat többértékű
savak és a víz reakciójában,
a Brensted-féle sav-bázis párokat egyéb
(pl. CO32- + H3O+) reakciókban,
értelmezni az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok
alapján,
a nemvizes közegben végbemenő sav-bázis reakciókat
megadott példák alapján.
- A vizes oldatok
kémhatása
Fogalmi szinta víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és
értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás.
Értelmezzeaz autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és
semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vo-
natkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-
értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve
hidroxidion-koncentrációj ával.
a vízionszorzatot (levezetéssel együtt).
Tudjamegállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság,
annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH
értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígítása-
kor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.
értelmezni a sav, illetőleg bázis vízbe kerülésekor
lejátszódó egyensúlyeltolódást,
megbecsülni az erős és gyenge savból, illetve bázisból
készült, azonos koncentrációjú oldatok pH-viszonyát.
- Sav-bázis indiká-
torok
Fogalmi szintuniverzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz,
növényi indikátorok.
metilnarancs.
Tudjon
értelmezni
egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával
kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír hasz-
nálatával).
Tudjaa tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású
oldatokban.
- KözömbösítésFogalmi szintsemlegesítés.
Értsea közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és
savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok
reakcióit.
a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot,
a sav-bázis titrálás elvi alapjait.
Tudjonjelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok,
nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót
sztöchiometriaiegyenlettel.
tEmAkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Sók hidrolíziseÉrtelmezzea hidrolízist az NH4O és a Na2CO3 példáján.
Tudjamegállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk
kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.
1.5.4.2 Elektron-
átmenettel járó
reakciók
Fogalmi szintoxidáció és redukció, oxidáló- és redukálószeroxidációs szám fogalma.
Értelmezze
Értse
az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és
redukálószer fogalmát konkrét példa alapján.
az oxidációs szám kiszámításának szabályait,
az oxidációs szám alapján történő egyenletrendezés elveit.
Tudja
értelmezni
Tudja
az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és
redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen
kémiai reakciókban,
elemezni egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal
kapcsolatban.
kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban,
összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció
folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxi-
dációsszám-változás alapján.
Tudjonrendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket.
1.5.4.3 Egyéb, vi-
zes oldatban vég-
bemenő kémiai
reakciók
Fogalmi szintcsapadék, gázfejlődés.komplexképződés.
Értelmezzea csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési
reakciókat a szerves és szervetlen kémiai tanulmányai
során megismert konkrét példákon.
ionegyenlettel a csapadékképződési reakciókat,
a komplexképződési reakciókat konkrét példán,
ionegyenlettel a gázfejlődési reakciókat.
Tudjafelírni a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók
sztöchiometraiegyenleteit.
felírni a csapadékképződési reakciók ionegyenletét a
tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplex-
képződési reakciók sztöchiometraiés ionegyenletét a ta-
nult, illetve megadott képletű komplexek esetében,
gázfejlődési reakciók ionegyenletét.
udjonelemezni vizes oldatban lezajló különböző kémiai
reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
1.5.4.4 Egyéb
reakciók
Fogalmi szintegyesülés, bomlás, disszociáció.
Tudjabesorolni a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakció-
típusba.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
1.5.5 Elektrokémia
1.5.5.1 GalvánelemFogalmi szinta galváncella felépítése, elektród, anód és katód,
elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége,
standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hid-
rogénelektród jelölése, standard fémelektród fogalma és
jelölése, Daniell-elem és jelölése.
standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.
Értse
Értelmezze
az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kap-
csolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánele-
mek környezetvédelmi vonatkozásait.
az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-
elemben.
a standard hidrogénelektród felépítését.
Tudjajelölni egyszerű galvánelemek felépítését,
azonosítani az egyes pólusokat,
felírni a hozzájuk tartozó elektródfolyamatok kémiai
egyenletét, illetve a folyamat bruttó egyenletét.
Tudjon
értelmezni
egyszerű kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban.
Tudjamegbecsülni a redoxireakciók irányát a standard-
potenciálok összehasonlítása alapján.
1.5.5.2 ElektrolízisFogalmi szintelektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában,
olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise.
Értseaz elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolya-
matot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok
között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis
folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat
elektrolízise esetében.
az indifferens elektródok között végbemenő (kis
feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a
NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat
esetében, valamint az ebből kikövetkeztethető esetekben;
a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.
Tudjajelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát
megadott végtermékek esetében.
megállapítani az oldatban bekövetkező változásokat
(töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.).
1.5.5.3 Az elektro-
lízis mennyiségi vi-
szonyai
Fogalmi szintFaraday I. és II. törvénye.
Értse,
értelmezze
az elektrolízis mennyiségi törvényeit.
EgyébTudja
alkalmazni
a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.

2. Szervetlen kémia

TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.1 Hidrogén
Anyagszerkezet
Fogalmi szintizotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T).
Értsea hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén mole-
kulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát.
TulajdonságokFogalmi szintszíne, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége.
Értseaz olvadás- és forráspontjának anyagszerkezeti
magyarázatát,
a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét.
a hidrogéngáz nagy diffúziósebességét,
a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyag-
hengeres) kísérletet.
Értsea reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nem-
fémekkel, fém-oxidokkal.
a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak
gyakorlati jelentőségét.
a reakcióit fémekkel.
Tudjon
értelmezni
egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival
kapcsolatban.
Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Fogalmi szintlaboratóriumi előállítás (cink + sósav).
Tudja
értelmezni
az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával
kapcsolatos információkat.
EgyébTudjaalkalmazni a hidrogénről tanultakat a mindennapi
jelenségek, információk értelmezésében.
2.2 Nemesgázok
Anyagszerkezet
Értsea nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét.a nemesgázok rácstípusát.
TulajdonságokFogalmi szintszínük, szaguk, halmazállapotuk.
Értsealacsony reakciókészségük magyarázatát.
EgyébTudja
értelmezni
Tudja
alkalmazni
az előfordulásukkal, ipari előállításukkal,
felhasználásukkal kapcsolatos információkat.
a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.3 Halogénelemek
és vegyületeik
2.3.1 Halogén-
elemek
- AnyagszerkezetÉrtsea klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerke-
zetét, polaritását, rácstípusát.
a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket,
polaritásukat, rácstípusukat.
- TulajdonságokFogalmi szinta klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és
egyéb oldószerekben.
színük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk vízben és
egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os
jódoldat).
Értseaz olvadás- és forráspont, illetve a szín változásának
anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban.
Fogalmi szinta klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló
hatása.
reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk.
Értelmezzea klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének
reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok
alapján).
a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel,
a reakcióikat más halogenidekkel,
a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján.
Tudjon
értelmezni
Tudja
a klórral kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt
tapasztalatok alapján.
megadni a halogénekkel kapcsolatos kísérletek várható
tapasztalatait és azok magyarázatát.
- ElőállításFogalmi szintipari: elektrolízissel,
a klór laboratóriumi előállítása sósavból.
Értsea sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét.
- Felhasználás,
előfordulás
Tudja
Tudja
értelmezni
példákkal bemutatni a klór sokoldalú felhasználását a
tanult tulajdonságok alapján,
a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos
információkat.
példákkal bemutatni a halogének sokoldalú felhasználását
a tanult tulajdonságok alapján,
a halogének előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos
információkat.
- Élettani hatásFogalmi szinta klór mérgező hatása, keletkezésének lehetőségei,
veszélyei a háztartásban.
Értsea klór fertőtlenítő hatásának magyarázatát.
EgyébTudja
alkalmazni
a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
tÉmÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.3.2 Halogénve-
gyületek
- CsoportosításFogalmi szintkötéstípus szerint (ionos és kovalens).
Tudjacsoportosítani a tanult halogenideket kötéstípus szerint
(ionos és kovalens), felismerni az átmeneti kötéstípusú
halogenideket fizikai adataik alapján.
2.3.2.1 Hidrogén-
halogenidek (HF,
HCl, HBr, HI)
- Anyagszerkezet
Értsea HCl molekulaszerkezetét, polaritását.molekulaszerkezetüket, polaritásukat.
- TulajdonságokFogalmi szinta HCl színe, szaga, standard halmazállapota.színük, szaguk, forráspont-viszonyaik.
Értsea forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát.
Fogalmi szintsav-bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav).
Értsea HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.a saverősségük változását a csoportban,
a hidrogén-halogenidek reakcióit,
a HF hatását az üvegre.
Tudja
értelmezni
a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű
kémcsőkísérleteket.
a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerű
kémcsőkísérleteket.
- Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Tudja
értelmezni
a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával,
környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos
információkat.
a hidrogén-halogenidek előfordulásával, előállításával,
felhasználásával kapcsolatos információkat.
2.3.2.2 Kősó (NaCl)
- Halmazszerkezet
Fogalmi szinta kősó rácstípusa.
Értsea kősó kristályrács-szerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldhatósága.
Értsea kősó olvadáspontjának és oldhatóságának halmazszerke-
zeti magyarázatát.
- Előfordulás,
felhasználás
Tudja
értelmezni
az előfordulásával, előállításával, felhasználásával,
környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos
információkat.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.3.2.3 Ezüst-halo-
genidek (AgCl,
AgBr, AgI)
- Tulajdonságok
- Felhasználás
Fogalmi szintszínük, vízoldékonyságuk, fényérzékenységük.
Tudja
értelmezni
a felhasználásukkal kapcsolatos információkat.
2.3.2.4 Hypo
(NaOCl-oldat)
Fogalmi szintösszetétele, kémhatása, oxidáló hatása, a háztartási
alkalmazásának veszélyei - környezetvédelmi
szempontok.
Értelmezzea nátrium-hidroxid-oldat és klór reakciójával történő
előállítását, oxidáló hatását, valamint savakkal történő
reakcióját reakcióegyenlettel is.
2.3.2.5 EgyébTudjaalkalmazni a halogénvegyületekről tanultakat a
mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.4 Az oxigén-
csoport elemei és
vegyületeik
Az oxigéncsoport
elemei (O, S, Se,
Te)
Fogalmi szintMüller Ferenc (tellúr).
Értseaz oxigén és a kén atomjainak elektronszerkezetét, a
molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.
2.4.1 Oxigén
- Anyagszerkezet
Fogalmi szintallotrópia.
Értseaz O2 szerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, oxidáló
hatása, égésben betöltött szerepe.
Tudja
értelmezni
az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel,
szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos
egyszerű kísérleteket.
- ElőfordulásFogalmi szintelőfordulása elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.
- Élettani szerepÉrtseaz O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon kelet-
kezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Előállítás, kelet-
kezés (O2)
Fogalmi szintipari és laboratóriumi előállítási módjai, természetbeni
keletkezése (levegőből, termikus bontással, fotoszintézis
során).
- Felhasználás,
előállítás
Tudja
értelmezni
az előállításával, felhasználásával kapcsolatos
információkat.
- EgyébTudja
alkalmazni
az oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
2.4.2 Oxigénvegyü-
letek
- Csoportosítás
Fogalmi szintoxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.peroxidok.
2.4.2.1 Dihidrogén-
peroxid (H2O2)
- Anyagszerkezet
- Tulajdonságok
Értsemolekulaszerkezetét, polaritását.
Fogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, redoxi
sajátságai, (fertőtlenítőszer, hajszőkítés)
Értsevízoldhatóságának anyagszerkezeti okait, bomlását,
redoxi sajátságait.
Tudja
értelmezni
a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos
információkat.
2.4.2.2 Oxidok
- Csoportosításuk
Tudjacsoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Víz (H2O)
- Anyagszerkezet
Értsea vízmolekula szerkezetét, alakját, polaritását.
- TulajdonságaiFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, sűrűsége és annak függése a
hőmérséklettől; amfotéria.
Értseaz olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát.
Értelmezzeautoprotolízisét.
Tudjaa reakcióit savakkal, bázisokkal, s felírni azok
reakcióegyenleteit.
Fogalmi szintédes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz).
- Természetes
vizek
Értsea természetes vizek tisztaságát - a környezetvédelmi
szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelensé-
geket, a savas esők kialakulását.
- VízkeménységFogalmi szintállandó és változó keménység.
Értsea vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás,
csapadékképzés, ioncsere).
a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket.
- Élettani szerepFogalmi szintoldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hő-
háztartásban.
Fontosabb fém-
oxidok
Fogalmi szinta kalcium-oxid (égetett mész) és a magnézium-oxid
képlete, színe, halmazállapota, rácstípusa, vízol-
dékonysága, reakciója vízzel, fontosabb felhasználása.
az alumínium-oxid, a réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a
vas(III)-oxid képlete, halmazállapota, vízoldékonysága,
fontosabb felhasználása.
Tudjaa savakkal való reakciójuk egyenletét.a savakkal való reakciójuk egyenletét.
2.4.2.3 Hidroxidok
Fontosabb fém-
hidroxidok
Fogalmi szinta nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron) és a kalcium-hid-
roxid (oltott mész) képlete, színe, halmazállapota, rácstí-
pusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása.
az alumínium-hidroxid képlete, színe, halmazállapota,
fontosabb felhasználása.
Értsea kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait.
Tudjaa savakkal való reakciójuk egyenletét.a savakkal és lúgoldatokal való reakciói egyenletét.
Fogalmi szinta kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a
vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága.
Tudjaa savakkal való reakciójuk egyenletét.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.4.2.4 EgyébTudja
alkalmazni
az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelen-
ségek, információk értelmezésében.
2.4.3 Kén
- Anyagszerkezet
Fogalmi szinta kén molekulaszerkezete.
Értsea kénatom elektronszerkezetét.a kénnél előforduló allotrópiát.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, halmazállapota, oldhatósága.
Értsea reakcióját oxigénnel.a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti válto-
zásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén).
Értsea reakcióját oxigénnel, cinkkel és vassal.a reakcióját fémekkel.
Tudja
értelmezni
a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
- EgyébTudja
értelmezni
az előfordulásával, előállításával, felhasználásával
kapcsolatos információkat.
Tudja
alkalmazni
a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.4.4 A kén vegyü-
letei
a molekulaszerkezetét, polaritását.
2.4.4.1 Dihidrogén-
szulfid, kén-
hidrogén (H2S)
- Anyagszerkezet
- Tulajdonságok
Értse
Fogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, vízoldhatósága.
Értsea reakcióját vízzel, kén-dioxiddal.a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját Fe2+-,
Pb2+- és Ag+-ionnal.
Tudja
értelmezni
a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
- Élettani hatásaFogalmi szintmérgező hatása.
- Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Tudja
értelmezni
az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával
kapcsolatos információkat.
- SóiFogalmi szintszulfidok.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.4.4.2 Kén-dioxid
(SO2)
- Anyagszerkezet
Értsemolekulaszerkezetét, polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldhatósága.
Értelmezzea kén-dioxid forráspontjának és az oldhatóságának
anyagszerkezeti magyarázatát.
Fogalmi szintredukáló és oxidáló hatása.
Értelmezzea reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezet-
szennyező hatását.
a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt.
- ElőállításFogalmi szintkénből történő előállítása.piritből, szulfitokból történő előállítása.
Tudjaa kénből történő előállítás reakcióegyenletét.a piritből, szulfitokból történő előállítás
reakcióegyenleteit.
- FelhasználásFogalmi szintfelhasználása kénsavgyártásnál, illetve konzerválásra.
- Környezet-
szennyező hatás
Értsea savas esők kialakulását és hatását.
2.4.4.3 Kén-trioxid
(SO3)
Értsea felhasználásával kapcsolatos tulajdonságait, reakcióját
vízzel.
2.4.4.4 Kénessav
(H2SO3) és sói
- Tulajdonságok
Fogalmi szintsav-bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok.
Tudja
értelmezni
a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.
2.4.4.5 Kénsav
(H2SO4)
- Anyagszerkezet
- Tulajdonságok
Értsea molekulaszerkezetét, polaritását.
Fogalmi szintszíne, halmazállapota, sűrűsége, higroszkópossága,
elegyedése vízzel, az elegyítés szabályai.
Értse,
értelmezze
a kénsav forráspontjának anyagszerkezeti magyarázatát,
az elegyítés közben bekövetkező változásokat.
Fogalmi szintsav-bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás,
vízelvonó hatás.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Értsea reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel,
bázisokkal, illetve a fémekre gyakorolt passziváló hatását,
a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását.
tömény oldatának reakcióját fémekkel
Tudja
értelmezni
a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket.
- Ipari előállításÉrtsea kénsavgyártás lépéseit.
- FelhasználásFogalmi szintakkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer,
ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás.
Tudjaszemléltetni a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult
példák alapján.
- EgyébÉrtsea kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi
előírásokat.
- SóiFogalmi szintszulfátok.hidrogén-szulfátok.
- Fontosabb szulfá-
tok
Fogalmi szinta gipsz, a rézgálic és a keserűsó képlete, színe,
halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása.
2.4.4.6 Nátrium-
tioszulfát (fixírsó,
Na2S2O3)
Fogalmi szintfelhasználása a fényképészetben, a komplexképző
sajátsága.
2.4.4.7 EgyébTudja
alkalmazni
a kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
2.5 A nitrogéncso-
port elemei és
vegyületeik
2.5.1 Nitrogén
- AnyagszerkezetÉrtsea nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén mole-
kulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága,
reakciókészsége.
Értsea nitrogén reakciókészségének molekulaszerkezeti okát,
reakcióját hidrogénnel és oxigénnel.
- Előfordulás, elő-
állítás, felhasználás
Tudja
értelmezni
az előfordulásával, előállításával, felhasználásával
kapcsolatos információkat.
- EgyébTudjaalkalmazni a nitrogénről tanultakat a mindennapi
jelenségek, információk értelmezésében.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.5.2 Nitrogénve-
gyületek
2.5.2.1 Ammónia
(NH3)
- AnyagszerkezetÉrtsemolekulaszerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, cseppfolyósíthatósága,
oldhatósága.
Értelmezzeaz ammónia olvadáspontja és forráspontja, valamint
cseppfolyósíthatósága anyagszerkezeti magyarázatát, a
szökőkút-kísérletet.
Tudja
értelmezni
az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű
kísérleteket.
Fogalmi szintsav-bázis sajátsága.komplexképző sajátsága.
Értelmezzereakcióját vízzel, savakkal.a komplexképző sajátságát.
- ElőfordulásFogalmi szintszerves anyagok bomlásterméke.
- ElőállításFogalmi szintipari előállítása.
Értseaz ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit.a laboratóriumi előállítását ammóniumsókból.
- FelhasználásFogalmi szinthűtés, műtrágya- és salétromsavgyártás.
- SóiFogalmi szintammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya.szalalkáli.
Értseaz ammóniumion szerkezetét, az ammóniumsók
rácstípusát.
2.5.2.2 Nitrogén-
oxidok
Nitrogén-monoxid
(NO)
- Tulajdonságok,
előállítása,
Fogalmi szintszíne, halmazállapota, vízoldékonysága,
környezetszennyező hatása.
élettani hatás,Értsea reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását
salétromsavból.
Nitrogén-dioxid
(NO2)
- Tulajdonságok,
élettani hatás
Fogalmi szintszíne, szaga, sűrűsége, halmazállapota, oldékonysága,
mérgező, illetve környezetszennyező hatása
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- ElőállításÉrtsea reakcióját vízzel.
Fogalmi szintlaboratóriumi előállítása.
Értelmezzea laboratóriumi előállítását salétromsavból
2.5.2.3 Salétromos-
sav (HNO2)
- SóiFogalmi szintnitritek, a nitritek élettani hatása.
2.5.2.4 Salétromsav
(HNO3)
- Anyagszerkezet
Értsea molekula szerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldékonysága.
Értelmezzea salétromsav vízoldhatóságának anyagszerkezeti okát.
Fogalmi szintsav-bázis jelleg, redoxi sajátság.bomlékonyság (fényérzékenység).
Értsea reakcióját vízzel, bázisokkal,
híg oldatának reakcióját fémekkel, illetve egyes fémekre
gyakorolt passziváló hatását.
tömény oldatának reakcióját fémekkel,
az oxidáló hatásának változását a töménységgel
(reakcióegyenlettel is).
Tudjonegyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi
értelmeznisajátságával kapcsolatban.
- ElőállításFogalmi szintipari előállítás nitrogénből.
Értseaz ipari előállítás lépéseit.
- FelhasználásFogalmi szintválasztóvíz, a királyvíz alkotórésze, műtrágya- és
robbanószergyártás.
nitráló elegy.
- SóiFogalmi szintnitrátok.
Értsea nitrátion szerkezetét.
- Fontosabb nitrá-Fogalmi szintaz ammónium-nitrát képlete, színe, halmazállapota, rácstí-a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát, és az
tokpusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környe-
zetvédelmi szempontok.
ezüst-nitrát (lápisz, pokolkő) képlete, színe, halmazállapo-
ta, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása,
környezetvédelmi szempontok.
Értelmezzea lápisz gyógyászati felhasználását,
a pétisó összetételét.
2.5.2.5. EgyébTudja
alkalmazni
a nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi
jelenségek, információk értelmezésében.
tÉmÁkvizsgaszintek
KözépszintEmelt szint
2.5.3 Foszfor
- Anyagszerkezet
Fogalmi szintallotróp módosulatai.
Értsea foszfor allotrop módosulatai közti különbség anyagszer-
kezeti magyarázatát.
- TulajdonságokFogalmi szinta módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.
Értsea foszfor halmazállapota és oldhatósága halmazszerkezeti
magyarázatát.
Tudjonértelmezni egyszerű kísérleteket a foszforral kapcsolatban.
Fogalmi szintgyúlékonyság.
Értelmezzereakcióját oxigénnel.a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit.
- Élettani hatásFogalmi szinta módosulatok eltérő élettani hatása.
Értseaz eltérő élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát.
- Felhasználás,Fogalmi szintgyufa (Irinyi János).
előfordulás, előál-
lítás
Tudja
értelmezni
a felhasználásával, előfordulásával, előállításával
kapcsolatos információkat.
2.5.4 Foszforve-
gyületek
2.5.4.1 Difoszfor-
pentaoxid (P2O5)
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, halmazállapota, higroszkópossága.
Értsea reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását.
2.5.4.2 Foszforsav
(ortofoszforsav,
H3PO4)
- Anyagszerkezet
Értsea molekulaszerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldékonysága.
Értseaz olvadáspontja és a vízoldékonysága anyagszerkezeti
magyarázatát.
Fogalmi szintsav-bázis jelleg, észterképzés.
Értsea reakcióját vízzel.disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal,
különböző anyagmennyiség-arányban.
- Élettani hatás,
felhasználás
Tudja
értelmezni
az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari
előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Sói
- Anyagszerkezet
Fogalmi szintfoszfátok.hidrogén- és dihidrogén-foszfátok.
Értsea foszfátion szerkezetét.
2.5.4.3. A fosz-
forsav fontosabb
sói
- Szabályos sók
Fogalmi szinta trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit)
képlete, színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb fel-
használása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek),
környezeti hatásuk (eutrofizáció).
- Savanyú sókFogalmi szinta nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói,
képletük, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk,
főbb felhasználásuk, környezeti hatásuk.
EgyébTudja
alkalmazni
a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a
mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.6 A széncsoport
elemei és ve-
gyületeik
2.6.1 Szén
- Előfordulás
Fogalmi szintgyakoriság, allotróp módosulatai (grafit, gyémánt,
fullerének),
természetes (ásványi) és mesterséges szenek.
Értsea grafit és a gyémánt halmazszerkezetét.a fullerének molekula- ás halmazszerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szinta grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége,
oldhatósága, elektromos vezetése.
Értelmezzea grafit és a gyémánt tulajdonságait anyagszerkezeti
alapon.
Fogalmi szintredoxi sajátság.
Értsea szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel.
Tudjafelírni különböző fém-oxidokkal való reakciói egyenletét.
- FelhasználásFogalmi szintredukálószer, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és
csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer.
- EgyébTudja
alkalmazni
a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.6.2 A szén ve-
gyületei
2.6.2.1 Szén-mo-
noxid (CO)
- Anyagszerkezet
Értsea molekulaszerkezetét és a polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, vízoldékonysága, sűrűségeredoxi sajátságai, komplexképző sajátság.
Értseaz égését.a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát.
Tudjaszerepét a vasgyártásban, különböző fém-oxidokkal való
reakciójának az egyenletét.
- ElőfordulásFogalmi szintképződés nem tökéletes égéskor.
- Élettani hatásFogalmi szintmérgező hatása, teendők szén-monoxid-mérgezés esetén.
Értelmezzea mérgező hatását.
- Előállítás,
felhasználás
Tudja
értelmezni
az előállításával, felhasználásával kapcsolatos
információkat.
Értelmezzea laboratóriumi előállítást (hangyasavból).
2.6.2.2 Szén-dioxid
(CO2)
- Anyagszerkezet
Értsea molekulaszerkezetét, polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, sűrűsége, vízoldékonysága,
kondenzálhatósága (szárazjég).
Értsea levegőhöz viszonyított sűrűségét.a forráspontjának és a kondenzálhatóságának anyagszer-
kezeti magyarázatát.
Fogalmi szintéghetőség (nem éghető).
Értsea reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát),
a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel.
Tudjon
értelmezni
egyszerű kísérleteket a szén-dioxiddal kapcsolatban.
- Előfordulás, ke-
letkezés
Fogalmi szintlégkör, biológiai és ipari folyamatok terméke.
- Élettani és öko-
lógiai hatás
Fogalmi szinta különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szerveze-
tekre.
Értseaz üvegházhatást.
Fogalmi szintmészkőből sósavval.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Laboratóriumi
előállítás
Értsea laboratóriumi előállítás egyenleteit.
- FelhasználásaFogalmi szinthűtés, üdítőitalok, tűzoltás.
2.6.2.3 Szénsav
(H2CO3)
- Anyagszerkezet
Értsea molekulaszerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szintsav-bázis jelleg.
Értsebomlékonyságát, reakcióját vízzel.a kétlépéses disszociációját.
Tudjon
értelmezni
egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival
kapcsolatban.
- SóiFogalmi szintkarbonátok, hidrogén-karbonátok.
- Fontosabb karbo-
nátok
Fogalmi szinta nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát
(mészkő, márvány), a magnézium-karbonát és a dolomit
képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb fel-
használása.
Értsea szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész
építőipari felhasználását.
termikus bomlásukat.
- Fontosabb hid-
rogén-karbonátok
Fogalmi szinta szódabikarbóna képlete, színe, halmazállapota,
vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége,
kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (oldatban).
Értsea cseppkő és a vízkő képződését.a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását.
Tudja
értelmezni
a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos
információkat.
2.6.2.4. EgyébTudja
alkalmazni
a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
2.6.3 Szilícium
- Anyagszerkezet
Értsea rácstípusát.
- TulajdonságaiFogalmi szintfélvezető sajátsága.
Értsea reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal.
- ElőfordulásFogalmi szintgyakorisága, agyagásványok.
- FelhasználásFogalmi szintelektronika, ötvöző elem.
- EgyébTudja
alkalmazni
a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
2.6.4 Szilícium-ve-
gyületek
2.6.4.1 Szilícium-
dioxid (SiO2)
- AnyagszerkezetFogalmi szinta kvarc rácstípusa.
Értsea rácsszerkezetét.
- TulajdonságokFogalmi szintUV-áteresztőképessége, hőtágulása.
Értseaz ömlesztést szódával (vízüvegképződést),
a reakcióját HF-dal.
- ElőfordulásFogalmi szintdrágakövek, homok.
- FelhasználásFogalmi szintüveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás.
- Az üvegFogalmi szintösszetétele, felhasználása.
Értsea halmazszerkezetével összefüggő sajátságait (olvadás).
2.6.4.2 Szilikonok
- Anyagszerkezet
Fogalmi szintelemi összetétel.
Értsea sziloxánkötést és kialakulását.
- Gyakorlati jelen-Fogalmi szintszilikonolaj, -zsír, -gumi.
tőségÉrtsea tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát.
2.6.4.3. EgyébTudja
alkalmazni
a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi
jelenségek, információk értelmezésében.
2.7 Fémek
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, hő- és elektromos vezetőképességük, sűrűségük
(könnyű- és nehézfémek).
Értelmezzea színük anyagszerkezeti okát.
- ÖtvözetekFogalmi szintötvözet fogalma.
Tudja
értelmezni
az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti
összefüggéseket megadott információk alapján.
- ElőállításFogalmi szintelektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit,
szenes).
hidrogénes redukcióval, termikus bontással.
Értseaz alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a
tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot.
- KorrózióFogalmi szinta korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok,
eloxálás).
katódos fémvédelem.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Értelmezzea rozsdaképződés folyamatát.a helyi elem képződését, az aktív és a passzív védelmet
(horganyzott és fehér bádog).
Tudjonelemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával,
illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban.
2.7.1 Az s-mező
fémei
- Anyagszerkezet
Fogalmi szintalkáli- és alkáliföldfémek, lángfestésük.
Értelmezzea vegyértékelektron-szerkezetüket.a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát.
- TulajdonságokFogalmi szintsűrűségük, halmazállapotuk, olvadáspontjuk,
megmunkálhatóságuk.
Fogalmi szintredoxi sajátságaik (elektronegativitásuk,
standardpotenciáljuk).
Értsea viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket),
reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel; a
reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek
okát.
peroxid képződését,
reakcióikat lúgoldatokkal.
Tudja
értelmezni
a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal
kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
- ElőfordulásFogalmi szintvegyületekben (példákkal).
- ElőállításFogalmi szintolvadékelektrolízissel.
- IonjaikFogalmi szintionjaik töltése, színe.
Értsea szín és az elektronszerkezet kapcsolatát.
- Élettani hatásFogalmi szintK+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe.Ba2+ és Sr2+ mérgező hatása.
2.7.2 A p-mező fé-
mei
2.7.2.1 Alumínium
- Tulajdonságok
Fogalmi szintszíne, sűrűsége, megmunkálhatósága, hő- és elektromos
vezetőképessége.
Értelmezzea sűrűség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait.
Fogalmi szintredoxi sajátságai (elektronegativitása, standardpoten-
ciálja), reakciója savoldattal, passziválódás.
amfoter jellege (reakció savval és lúgoldattal), akva- és
hidroxokomplex.
Értsea viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel és
savoldatokkal, reakcióját vas(III)-oxiddal (termit).
a reakcióját fém-oxidokkal (termit),
vízzel (körülményeit), lúgoldatokkal.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudjon
értelmezni
egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival
kapcsolatban.
- ElőfordulásFogalmi szintbauxit, agyagásványok.
- ElőállításFogalmi szintbauxit, timföld.
Értseaz alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait.az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit.
- FelhasználásFogalmi szintfőbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti
elemek).
- IonjaFogalmi szinttöltése, színe.
2.7.2.2 Ón és ólom
- Tulajdonságok
Fogalmi szintszínük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk.oxidációs számaik.
Értsea viselkedésüket levegőn.az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal.
- EgyébFogalmi szintsavas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.
2.7.3 A d-mező fé-
mei
- Főbb jellemzőik
Fogalmi szintsűrűségük, elektronegativitásuk, és standardpotenciáljuk.
Értsetöbbféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és
elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős
polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó,
színes vegyületek, komplexképzési hajlam).
2.7.3.1 Vascsoport
(Fe, Co, Ni)
- Anyagszerkezet
Értsevegyértékelektron-szerkezetüket.
- TulajdonságokFogalmi szinta vas mechanikai tulajdonságai.ferromágnesesség.
Értsea vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot.
Fogalmi szinta vas redoxi sajátságai (elektronegativitása,
standardpotenciálj a), passziválódása.
a kobalt és a nikkel redoxi sajátságai (elektronegativitása,
standardpotenciálja), passziválódása.
Értsea vas viselkedését levegőn, reakcióit nemfémekkel,
savakkal.
a nikkel és a kobalt viselkedését levegőn, reakcióikat
nemfémekkel, savakkal.
Tudjon
értelmezni
a vassal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.a kobalttal és a nikkellel kapcsolatos egyszerű
kísérleteket.
- IonjaikFogalmi szintszíne (hidratált Fe2+, Fe3+)
a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok).
oxidációs száma, színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes
Co2+).
- ElőfordulásFogalmi szintvasércek.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- ElőállításTudjaaz ipari vas- és acélgyártás során felhasznált anyagokat, a
folyamat legfontosabb lépéseit, és a termékeket.
- FelhasználásFogalmi szintöntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).ötvözőanyag (Co, Ni).
2.7.3.2 Rézcsoport
(Cu, Ag, Au)
- Anyagszerkezet
Értsea vegyértékelektron-szerkezetüket.
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, sűrűségük, megmunkálhatóságuk, hő- és
elektromos vezetőképességük.
Fogalmi szintredoxi sajátságaik (elektronegativitásuk, standardpoten-
ciáljuk), viselkedésük levegőn, reakcióképességük oxidáló
és nem oxidáló savakkal.
Értsea reakciójukat oxigénnel.az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenő reakciók
egyenleteit.
Tudjon
értelmezni
a rézzel, az ezüsttel és az arannyal kapcsolatos egyszerű
kísérleteket.
- ElőfordulásFogalmi szintelemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek).
- IonjaikFogalmi szinttöltése (Cu2+, Ag+), színe (Ag+, hidratált és vízmentes
Cu2+).
oxidációs száma (Cu+).
Értsea réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve
ammóniaoldattal.
- Élettani hatásFogalmi szintbiológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk.
- FelhasználásFogalmi szintelemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képző-
művészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz);
vegyületeik: permetezés (rézgálic).
fényképészet (ezüst), analitikai kémia.
2.7.3.3 Cink
- Anyagszerkezet
Értsevegyértékelektron-szerkezetét, ionjának töltését.
- TulajdonságokFogalmi szintsűrűsége, redoxi sajátságai (elektronegativitása,
standardpotenciálja).
amfoter jellege.
Értsea viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel,
savakkal.
a reakcióját tömény, oxidáló savakkal.
Tudjon
értelmezni
cinkkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- EgyébTudja
értelmezni
az előfordulásával, előállításával, felhasználásával,
élettani hatásával kapcsolatos információkat.
2.7.3.4 Higany
- Anyagszerkezet
Fogalmi szintoxidációs száma.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapota, sűrűsége, redoxi sajátságai
(elektronegativitása, standardpotenciálja), oxidjának
bomlékonysága.
Értsea viselkedését levegőn, a reakcióját kénnel, oxidjának
termikus bontását, a reakcióját oxidáló és nem oxidáló
hatású savakkal.
- Élettani hatásFogalmi szintmérgező hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben.
- FelhasználásFogalmi szintelektrotechnika, hőmérők, katalizátor, amalgámok.
2.7.3.5 EgyébTudja
alkalmazni
a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
2.7.3.6 Egyéb
átmenetifém-
vegyületek
Kálium-permanga-
nát (hipermangán,
KMnO4)
- TulajdonságaiFogalmi szintszíne, halmazállapota, vízoldhatósága,
redoxi sajátsága, termikus bontása.
- FelhasználásFogalmi szintfertőtlenítés, oxidálószer.
- EgyébTudjaalkalmazni a kálium-permanganátról tanultakat a
mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3. Szerves kémia

tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.1 A szerves ve-
gyületek általános
jellemzői
Szerves anyagFogalmi szinta szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis
elmélet), organogén elemek.
Wöhler
Értsea szénatom molekulaképző sajátságait.
A szerves moleku-Fogalmi szintkonstitúció, konfiguráció, konformáció.konformerek.
lák szerkezeteÉrtseaz etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és
az axiális ligandumokat.
Tudjamegszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét.
Izoméria
- Az izoméria
típusai
Fogalmi szintaz izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria
(sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek.
optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár,
diasztereomerpár.
Értsea cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.a geometriai izoméria kialakulásának feltételét,
a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét,
egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a
diasztereomerpár fogalmát.
Tudjafelírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós
izomerjeit.
felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kira-
litáscentrumot a molekulában.
Homológ sorFogalmi szinthomológ sor fogalma.
Tudjameghatározni az adott homológ sor általános
összegképletét.
Funkciós csoportFogalmi szintfunkciós csoport fogalma, nevük, képletük.
Tudjafelismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós
képletben.
A szerves vegyüle-
tek csoportosítása
Fogalmi szintcsoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás
szénlánc szerint.
tEmAkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
TulajdonságokÉrtseaz olvadáspontot, a forráspontot és az oldhatóságot befo-
lyásoló tényezőket.
-kötés szerepe.
- ReakciótípusokFogalmi szinta többszörös kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe,
szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció,
elimináció.
Tudjafelismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik
reakciótípusba tartozik.
3.2 Szénhidro-
gének
3.2.1 Alkánok, cik-
loalkánok
(Paraffinok,
cikloparaffinok)
Fogalmi szintAlkán és cikloalkán fogalma, általános összegképletük.
- NevezéktanFogalmi szintaz első nyolc normális láncú alkán neve, az első négy
cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú,
izopropil) nevei, a szénatom rendűsége.
az első húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok
rendűsége.
Értseaz elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi
szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás).
Tudjaelnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat.az egyszerűbb gyűrűs, oldalláncot tartalmazó alkánokat.
- IzomériaÉrtsea konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkánok és
cikloalkánok körében.
- AnyagszerkezetÉrtsea tetraéderes szerkezetet a szénatom körül,
a polaritásukat, rácstípusukat.
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk.
Értelmezzeaz olvadás- és forráspont változását a homológ sorban.az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkán- illetve
cikloalkán-molekula térszerkezetével.
Tudjaösszehasonlítani bármely két, normális láncú alkán
forráspontját.
összehasonlítani azonos szénatomszámú alkánizomerek
olvadáspontját és forráspontját; azonos szénatomszámú
alkán és cikloalkán olvadáspontját és forráspontját.
- Kémiai reakciókFogalmi szintégésük, alkán-levegő elegyek robbanékonysága,
szubsztitúció fogalma, szubsztitúciójuk halogénekkel,
hőbontásuk.
krakkolás.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Értelmezzea reakciókészségüket, a metán klórozásáta nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a
folyamat termékeit,
az etin és korom előállítását metánból.
Tudjakísérlettel igazolni a reakciókészségüket,
összehasonlítani a telítetlen vegyületek
reakciókészségével,
felírni tökéletes égésük egyenletét,
felírni egyenlettel a metán klórozását.
felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is.
- ElőfordulásFogalmi szintföldgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói,
ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások.
benzinreformálás.
Értelmezzea kőolaj feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók
összetételét, az oktánszámot.
- FelhasználásFogalmi szintenergiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek
(halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek)
előállítása.
szintézisgáz, acetilén, korom előállítása
Értsea szintézisgáz előállítását.
3.2.2 Alkének
(olefinek)
Fogalmi szintalkén (olefin) fogalma, általános összegképletük.
- NevezéktanFogalmi szinta kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél,
vinilcsoport.
Tudjamegadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét.
- IzomériaFogalmi szintgeometriai izoméria.
Értsea konstitúciós izoméria lehetőségeit az alkének körében.
Tudjabemutatni az izoméria lehetőségeit a butén példáján.felismerni a geometriai izomereket más alkének esetében.
- Molekulaszer-
kezet
Értelmezzea térbeli alakot az etén példáján,
az alkének polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk.
Értseaz olvadás- és forráspont változását a homológ sorban.az olvadás- és forráspont kapcsolatát az alkénmolekula
térszerkezetével.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
-Kémiai reakciókFogalmi szintkormozó égés levegőn, addíció fogalma, addíciós
reakcióik (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció,
telítés) a termékek elnevezésével, polimerizáció,
monomer és polimer fogalma, polimerizációs reakcióik a
termékek elnevezésével.
Markovnyikov-szabály.
Értelmezzea reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz
elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok
körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimeri-
zációját.
a kormozó égés okait.
Tudjaértelmezni az alkénekkel kapcsolatos egyszerű kém-
csőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.
felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is,
jelölni az egyszerűbb alkének addíciós folyamatait
(alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elne-
vezésével, jelölni az egyszerűbb alkének polimerizációs
folyamatait.
- ElőállításFogalmi szintiparban kőolajból.
Értseaz etén laboratóriumi előállításának egyenletét,
az etén etanolból való előállításának kísérletét.
3.2.3 Több kettős
kötést tartalmazó
szénhidrogének
3.2.3.1 DiénekFogalmi szintdién fogalma.általános összegképletük.
- NevezéktanFogalmi szintbuta-1,3-dién, izoprén.
- AnyagszerkezetFogalmi szinta konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).
Értsea buta-1,3-dién téralkatát.
- TulajdonságokFogalmi szintpolimerizációjukhalmazállapotuk, színük (butadién, izoprén), addíciós
reakcióik.
Értsea butadién és izoprén [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal,
a butadién és az izoprén [1,2]- és [1,4]-polimerizációját,
az izoprén [3,4]-polimerizációját
- FelhasználásFogalmi szintműgumi
3.2.3.2 TermészetesFogalmi szintkaucsuk, gumi, karotinoidok.
poliénekÉrtelmezzea kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti
szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének
molekulaszerkezeti magyarázatát.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.2.4 AlkinokFogalmi szintalkin fogalma.általános összegképletük.
3.2.4.1 Etin
(acetilén)
- Molekulaszer-
kezet
Értsetéralkatát, kötés- és molekulapolaritását.kötésszögeit.
-TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldhatósága (vízben, ace-
tonban).
Tudja
értelmezni
az etin fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű
kísérleteket.
-Kémiai reakciókFogalmi szintrobbanékonysága, égése, addíciós reakciói.
Értse,
értelmezze
a reakciókészségét, a tökéletes égését (egyenlettel),
hidrogén-, HCl- és brómaddícióját.
kormozó égésének okát, savi sajátságát, a sóképzését nát-
riummal
vízaddícióját és körülményeit.
Tudja
értelmezni
az etin kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű
kísérleteket.
- ElőállításFogalmi szintiparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból
(kísérlet, reakcióegyenlet).
- FelhasználásTudja
értelmezni
felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos
információkat.
3.2.5 Aromás
szénhidrogének
- Nevezéktan
Fogalmi szintaromás vegyület.
Fogalmi szintarilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet.
Tudjaa benzol egyszerű származékainak elnevezését.
3.2.5.1 BenzolFogalmi szinthat delokalizált elektron.delokalizált n-elektronok.
- Molekulaszerke-Értelmezzea térszerkezetét, polaritását.az aromás jelleg energiaviszonyait.
zetTudja
értelmezni
a C-C kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhid-
rogénekhez viszonyítva.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldhatósága.
Fogalmi szintkormozó égése, szubsztitúciós reakciói.
Értsea reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját.a kormozó égés magyarázatát,
nitrálását (a reakciók körülményeivel).
- ElőállításFogalmi szintaromatizációval (benzinreformálás).
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Élettani hatásFogalmi szintrákkeltő hatás.
3.2.5.2 Toluol,Fogalmi szintképletük, halmazállapotuk.
sztirolÉrtsea sztirol polimerizációját.
- FelhasználásFogalmi szintoldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol:
PS), származékaik: robbanószerek (TNT).
3.2.5.3 Naftalin
- Molekulaszer-
Fogalmi szint10 delokalizált ^-elektron.
kezetÉrtelmezzeaz aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldhatósága, szublimációja.
Értseaz olvadáspontja és az oldhatósága anyagszerkezeti
magyarázatát.
Fogalmi szintszubsztitúciós reakciói.
Értse
- FelhasználásFogalmi szintmolyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga.
EgyébTudja
alkalmazni
a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
3.3 Halogéntartal-
mú szerves
vegyületek
Elnevezés
Fogalmi szintalkil-halogenid, szabályos elnevezés.rendűségük.
Tudjaa tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek
elnevezését.
polaritásukat.
AnyagszerkezetÉrtse
TulajdonságokFogalmi szinta tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.
Értsea halogéntartalmú szerves vegyületek molekulatömegének
és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságaikkal.
Tudjaösszehasonlítani a halogéntartalmú szerves vegyületek
olvadás- és forráspontját, valamint oldhatóságát az azonos
szénatomszámú szénhidrogénekével.
Kémiai reakciókFogalmi szintpolimerizációjuk (vinil-klorid, tetrafluor-etén).szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Értelmezzea Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció
kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel.
Tudjaelemezni egyszerűbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és
eliminációs reakcióit.
ElőállításTudjakülönböző alkil-halogenidek előállítási módjait.
FelhasználásFogalmi szintoldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz,
hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer, műanyag (tetrafluor-
eténből teflon, vinil-kloridból PVC).
Élettani, ökológiai
hatás
Fogalmi szinta halogéntartalmú szerves vegyületek környezetvédelmi
vonatkozásai (ózonlyuk, savas eső), mérgező hatásuk.
EgyébTudja
alkalmazni
a halogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a
mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
3.4 Oxigéntartal-
mú szerves vegyü-
letek
Egyszerű funkciós
Fogalmi szinthidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport).
csoportokTudjafelismerni az egyszerű funkciós csoportokat a konstitúciós
képletben.
Összetett funkciós
csoportok és
származtatásuk
Fogalmi szintkarboxil-, észtercsoport.
Tudjafelismerni az összetett funkciós csoportokat a konstitúciós
képletben.
VegyületcsoportokFogalmi szintalkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav.
Tudjacsoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.
3.4.1 Hidroxive-
gyületek
3.4.1.1 Alkoholok
Fogalmi szintalkohol fogalma.
Értseaz egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános
képletét.
Tudjamegállapítani a rendűséget és az értékűséget.
- NevezéktanFogalmi szintaz elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név),
triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin).
Tudjaaz egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a
konstitúció felírását.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- AnyagszerkezetÉrtsea polaritásukat, hidrogénkötésre való hajlamukat.
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, szaguk, sűrűségük, halmazállapotuk, oldhatóságuk
(a tanult vegyületek esetében).
Értsea hidroxilcsoport és a szénlánc szerepét az olvadáspont, a
forráspont és az oldhatóság meghatározásában.
Tudjaviszonyítani a különböző alkoholok olvadás- és
forráspontját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz,
becsülni különböző alkoholok olvadás- és forráspont-
viszonyait, oldhatóságát.
- Kémiai reakciókFogalmi szintreakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés),
égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja, az
alkoholok oldatának kémhatása.
sav-bázis sajátságaik, reakciójuk nátriummal, éterképzés,
vízelimináció.
Értseaz alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a
propán-2-ol oxidációját.
az alkoholok oldatának kémhatását.
Tudjaértelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulaj -
donságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.
értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott ve-
gyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is.
- ElőfordulásFogalmi szintészterekben, kötötten.
- Élettani hatásFogalmi szintaz etanol és a metanol mérgező hatása.a glikol mérgező hatása.
- ElőállításFogalmi szintetanol eténből, illetve erjesztéssel.metanol szintézisgázból.
Értse, tudjaaz előállítási egyenleteket.
- FelhasználásTudja
értelmezni
az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és
tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel)
kapcsolatos információkat.
Értelmezzea felhasználásukkal kapcsolatos tulajdonságokat.
3.4.1.2 FenolokFogalmi szintfenolok fogalma.
3.4.1.2.1 FenolFogalmi szintfenol
- AnyagszerkezetÉrtsepolaritását, hidrogénkötésre való hajlamát.a téralkatát.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapota, színe, szaga, oldhatósága.
- Kémiai reakciókFogalmi szintsav-bázis sajátságai, sóképzése.
Értelmezzea reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek
elnevezésével).
a savi erősségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva,
az oxidációval szembeni érzékenységét.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- Élettani hatásFogalmi szintbaktériumölő, mérgező.
- FelhasználásFogalmi szintfertőtlenítőszer.műanyaggyártás.
3.4.2 Éterek
- NevezéktanFogalmi szintcsoportnevek + éter.
Tudjaelnevezni az egyszerűbb étereket.
- AnyagszerkezetÉrtsea polaritásukat.
- TulajdonságokFogalmi szintoldhatóságuk, szaguk, halmazállapotuk a dietil-éter
példáján.
Értelmezzeaz éterek olvadáspontját, forráspontját és oldhatóságát a
dietil-éter példáján.
Tudjaviszonyítani az éterek olvadás- és forráspontját, valamint
oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű alkoholokéhoz
és alkánokéhoz.
Fogalmi szinta dietil-éter gyúlékonysága.
- ElőállításFogalmi szintszimmetrikus és vegyes étereké.
Értsea dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit.
- FelhasználásFogalmi szinta dietil-éter felhasználása.
3.4.3 Oxovegyü-
letek
- CsoportosításFogalmi szintaldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport).
- NevezéktanFogalmi szintszabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton),
triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton).
triviális név (benzaldehid, akrolein).
Tudjaa tanult triviális nevek szabályos elnevezésének
megadását.
az egyszerűbb oxovegyületek elnevezését.
- AnyagszerkezetÉrtseaz oxocsoport polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.
Tudjaviszonyítani az oxovegyületek olvadás- és forráspontját,
valamint oldhatóságát az azonos szénatomszámú
alkoholokéhoz és éterekéhez.
- Kémiai reakciókFogalmi szintoxidációjuk.redukciójuk alkohollá, addíciós reakcióik.
Értsea formaldehid, az acetaldehid és az aceton oxidálhatósága
közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció).
a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, a
paraformaldehid keletkezését.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudjaértelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű
kísérleteket,
felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az
acetaldehid és az aceton példáján.
értelmezni az egyszerű oxovegyületek redoxi átalakítását.
felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehling-
reakciójának egyenletét (általánosan is).
- ElőállításFogalmi szintformaldehid (metanolból).
- FelhasználásFogalmi szintformaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer).
Értsea formalin összetételét.
- Élettani hatásFogalmi szintformaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton
(cukorbetegség, alkoholizmus).
3.4.4 Karbonsavak
- CsoportosításFogalmi szintcsoportosításuk értékűség és szénlánc szerint, a telített,
nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete.
Tudjaa tanult karbonsavakat csoportba sorolni.
- NevezéktanFogalmi szintszabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav,
palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav),
karboxilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav
savmaradékának neve.
triviális név (vajsav, tereftálsav).
acilcsoport,
a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának neve.
Tudjaaz egyszerűbb karbonsavmolekulák acilcsoportjának és
savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását
az adott képlet alapján.
- AnyagszerkezetÉrtsea karboxilcsoport polaritását.a karbonsavak dimerizációját.
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk.
Értsea hidrogénkötés és a szénlánc szerepét a karbonsavak
olvadás- és forráspontja, valamint oldhatósága
meghatározásában.
Tudjaviszonyítani a karbonsavak olvadás- és forráspontját,
valamint oldhatóságát a megfelelő moláris tömegű
alkoholokéhoz és észterekéhez.
- Kémiai reakciókFogalmi szintsav-bázis sajátságaik, észterképződés.a hangyasav redukáló sajátsága, redukciója primer
alkohollá.
Értseaz ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal,
nátrium-hidrogén-karbonáttal, a hidrogén-kloridhoz
viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav
egyensúlyi reakcióját.
a savi erősség változását a homológ sorban,
az ecetsavnak a fenolhoz viszonyított savi erősségét
a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a
hangyasav reakcióját brómos vízzel.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudjaértelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű
kísérleteket.
felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, valamint
alkoholokkal való észteresítési reakcióit.
- ElőállításÉrtseaz ecetsav előállításának folyamatait.
- EgyébTudja
értelmezni
az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-
történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat.
3.4.4.1 Egyéb
funkciós csoportot
tartalmazó
karbonsavak
Fogalmi szintSzent-Györgyi Alberttejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav
Tudjaalkalmazni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és
tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos
információkat.
3.4.4.3 A karbon-
savak sói
Fogalmi szintelnevezésük, halmazállapotuk.
- FelhasználásÉrtsea szappan tisztító hatását.
3.4.5 Észterek
- Csoportosítás
Fogalmi szintcsoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.
3.4.5.1 Karbonsav-
észterek
- NevezéktanTudjaaz etil-acetát nevét, szerkezetét.az egyszerűbb karbonsav-észterek elnevezését.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapotuk, szaguk, oldhatóságuk (viaszok és gyü-
mölcsészterek).
Tudjaviszonyítani karbonsavészterek olvadás- és forráspontját,
valamint oldhatóságát az azonos moláris tömegű
karbonsavakéhoz, és oxovegyületekéhez.
- Kémiai reakcióFogalmi szintlúgos hidrolízis.
Értseaz etil-acetát hidrolízisét.
Tudjaértelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű
kísérleteket.
felírni az egyszerűbb karbonsav-észterek hidrolízisének
egyenletét.
- ElőállításFogalmi szintkarbonsavból és alkoholból.
- FelhasználásTudja
értelmezni
az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos
információkat.
- Zsírok, olajok
(gliceridek)
Fogalmi szintzsír és olaj fogalma, általános szerkezetük, halmazálla-
potuk, oldhatóságuk, hidrolízisük, biológiai jelentőségük.
Értelmezzea zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a
telítetlenség kimutatását.
a zsírok és olajok eltérő halmazállapotát.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudja felírnitetszőleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét.
3.4.5.2 Szervetlen-
sav-észterek
Fogalmi szintfoszfátészterek (biológiai szerep)nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), szulfátészterek
(mosószer).
EgyébTudja
alkalmazni
az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a
mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
TÉMÁKVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.5 Nitrogéntar-
talmú szerves ve-
gyületek
3.5.1 AminokFogalmi szintfunkciós csoportjuk.
- CsoportosításFogalmi szintértékűségük, rendűségük, az egyértékű, nyílt láncú alkil-
aminok homológ sorának általános képlete.
Tudjafelismerni az értékűségüket, a rendűségüket.
- ElnevezésFogalmi szintaz elnevezésük szabályai.triviális név (anilin).
Tudjaaz egy, két és három szénatomos aminok elnevezését.az egyszerűbb aminok elnevezését és csoportba sorolását
a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását.
- TulajdonságokFogalmi szintszínük, szaguk, halmazállapotuk, oldhatóságuk.
Értelmezzeaz aminok olvadás- és forráspontjának, valamint
oldhatóságának halmazszerkezeti okait, az anilin
oldhatóságát.
Tudjaösszehasonlítani az izomer aminok (primer, szekunder,
tercier) forráspontját egymással és a megfelelő moláris
tömegű alkánokéval.
- Kémiai reakciókFogalmi szintsav-bázis sajátságaik.amidképzés.
Értsea metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a
keletkezett só elnevezését.
Tudja
értelmezni
az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogén-
kloriddal.
3.5.2 AminosavakFogalmi szintaminosav fogalma.
- PéldákFogalmi szintglicin.
- CsoportosításFogalmi szintcsoportosításuk az oldalláncok fajtái szerint.
- SzerkezetFogalmi szintaz a-aminosav általános szerkezete.kiralitásuk, a természetes eredetű aminosavak
konfigurációja.
- TulajdonságokÉrtelmezzeikerionos szerkezetüket a glicin példáján.
Fogalmi szinthalmazállapotuk.
Értsea glicin olvadáspontjának magyarázatát.
Fogalmi szintamfoter jellegük.
Értelmezzea glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
Tudjamegbecsülni a természetes eredetű aminosavak
polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet alapján.
- ElőfordulásFogalmi szinta fehérjékben, kötötten.
3.5.3 SavamidokFogalmi szintfunkciós csoport.
- ElnevezésFogalmi szintaz elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid,
acetamid, karbamid).
Tudjaelnevezni az egyszerűbb amidokat.
- AnyagszerkezetFogalmi szintdelokalizált n-elektronrendszerük.
Értsea polaritásukata síkalkatú a-vázukat.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapotuk.oldhatóságuk.
Értseaz olvadáspontjuk halmazszerkezeti magyarázatát.
Tudjaviszonyítani a hidrogénkötés erősségét a megfelelő
moláris tömegű karbonsavakhoz.
- Kémiai reakciókFogalmi szintsavas hidrolízisük, sav-bázis tulajdonságaik.
3.5.4 Nitrogéntar-
talmú heterocik-
lusos vegyületek
3.5.4.1 PiridinFogalmi szintkonstitúciója, aromás elektronrendszere.
Értsea polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, szaga, halmazállapota, oldhatósága.
Értelmezzeaz olvadáspontját és az oldhatóságát.
Fogalmi szintsav-bázis sajátságai,
szubsztitúciós hajlama.
Értsea reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal,
a halogénszubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a
benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát.
- JelentőségFogalmi szinttöbb vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza.
- FelhasználásFogalmi szint
3.5.4.2 PirimidinFogalmi szintkonstitúciója, aromás elektronrendszere.
Értsea polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai.
Értelmezzeaz oldhatóságát.
- JelentőségFogalmi szinta pirimidinszármazékok nukleotidalkotók.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
3.5.4.3 PirrolFogalmi szintkonstitúciója, aromás elektronrendszere.
Értsea polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapota, oldhatósága, sav-bázis sajátságai,
szubsztitúciós hajlama.
Értse,
értelmezze
az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a
szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a
szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva.
- JelentőségFogalmi szintporfirinváz (klorofill, hemoglobin).
3.5.4.4 ImidazolFogalmi szintkonstitúciója, aromás elektronrendszere.
Értsea polaritását.
- TulajdonságokFogalmi szintamfoter jellege,
halmazállapota, oldhatósága.
Értelmezzeamfoter sajátságát,
az oldhatóságát és az olvadáspontját, az olvadáspontjának
a pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval,
bázissal.
- JelentőségFogalmi szintfehérjék oldalláncában protonátvivő szerepet játszik.
3.5.4.5 Purin
- Jelentőség
Fogalmi szintkonstitúciója, aromás elektronrendszere.
Fogalmi szinta purinszármazékok nukleotidalkotók.
3.5.5 Gyógyszerek,
drogok, ható-
anyagok
Fogalmi szintélettani, pszichikai hatásuk.
EgyébTudja
alkalmazni
a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a
mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedély-
betegségek) értelmezésében.
3.6 Szénhidrátok
Csoportosítás
Fogalmi szintmono-, di- és poliszacharidok.
3.6.1 Monoszacha-
ridok
- ÖsszetételFogalmi szintáltalános összegképletük (CnH2nOn (3 £ n £ 7)).
- Funkciós
csoportok
Fogalmi szintpolihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport.
Tudjonfelismerni monoszacharidot megadott konstitúció alapján.
tÉmÁkVIZSGASZINTEK
KözépszintEmelt szint
- CsoportosításFogalmi szintcsoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szén-
atomszám szerint.
- Molekulaszerke-
zet
Fogalmi szintnyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos
hidroxilcsoport.
Értsea gyűrűvé záródást.
- IzomériaFogalmi szintD- és L-konfiguráció.
Tudjamegállapítani a királis szénatomok és az izomerek számát.
- TulajdonságokFogalmi szinthalmazállapotuk, ízük, vízoldhatóságuk.
Értseaz olvadáspontjuk és az oldhatóságuk anyagszerkezeti
magyarázatát.
Fogalmi szintaz aldózok redukáló hatása, karamellizálódásuk és
elszenesítésük.
a ketózok átizomerizálódása, észteresítésük.
Tudja
értelmezni
a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű
kémcsőkísérleteket.
a Fehling- és ezüsttükör-próba egyenletét általánosan is.
3.6.1.1 Glicerin-
aldehid
Fogalmi szintösszegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok
lebontásában és szintézisében.
Értseaz enantiomerpárt.
3.6.1.2 1,3-dihid-
roxi-aceton
Fogalmi szintösszegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok
lebontásában és szintézisében.
3.6.1.3 Ribóz és 2-
dezoxi-ribóz
Fogalmi szintösszegképletük, a nukleotidok építőkövei.
Értsea nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat.a D-konfigurációját, jelölését.
3.6.1.3 Glükóz
(szőlőcukor)
Fogalmi szintösszegképlete.
- Molekulaszerke-
zet
Értsea molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját,
az izomerizációját vizes oldatban; a-, /?-anomerjeit és
stabilitásukat.
- TulajdonságokFogalmi szintszíne, íze, halmazállapota, oldhatósága.
Értelmezze