49/2015. (IX. 8.) BM rendelet
egyes vízügyi és vízvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (10) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben -,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. és 31. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása
1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 4. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása
2. § A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"e) PBT anyagok: perzisztens, bioakkumulatív, toxikus anyagok, vagyis a környezetben hosszan tartó ideig megmaradó, bizonyos élő szervezetekben felhalmozódó mérgező anyagok."
3. § Az R1. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az Európai Unió valamennyi vízgyűjtő kerületére vonatkozóan új, magas szintű és egységes monitoring információkkal ellátó mechanizmust - a megfigyelési listán szereplő anyagok monitorozását - kell működtetni a lehetséges kockázatok feltérképezése céljából. A mechanizmusnak egy megfigyelési listán ideiglenesen feltüntetett, korlátozott számú anyagra és korlátozott számú monitoring helyszínre kell vonatkoznia, ugyanakkor reprezentatív adatokat kell szolgáltatnia, amelyek megfelelnek az elsőbbségi anyagok uniós meghatározási folyamatának céljára. A 8. mellékletben lévő megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot legalább 12 hónapon át a 9. mellékletben kijelölt mintavételi helyeken kell monitorozni. Az első megfigyelési lista esetében a megfigyelési időszak 2015. szeptember 14-én kezdődik. A monitoringot évente kétszer, a téli és a nyári időszakban kell végezni."
4. § (1) Az R1. 11. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E rendelet
a) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., 4., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II., V. és X. számú mellékletében foglaltaknak;
b) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
c) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja."
(2) Az R1. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E rendelet a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vízpolitika keretében uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának összeállításáról szóló 2015. március 20-i 2015/495/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
5. § Az R1. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
6. § Az R1. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
7. § Az R1. 7. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
8. § Az R1. az 5. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.
9. § Az R1. a 6. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.
10. § Az R1. 6. §-ában a "kémiai minőségi szintre (azaz a vízszennyezettségre) vonatkozó vízszennyezettségi" szövegrész helyébe a "kémiai állapotra vonatkozó környezetminőségi" szöveg lép.
3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása
11. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Amennyiben az elsőrendű árvízvédelmi vonalon szilárd burkolatú út vagy kerékpárút létesül, az útalap szerkezete és a burkolat beleszámít a mértékadó árvízszint feletti magassági biztonságba."
4. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet módosítása
12. § (1) A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felszíni víz jó kémiai állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az 1. mellékletben meghatározott környezetminőségi, a jó ökológiai állapotának eléréshez a 2. és 3. mellékletben meghatározott vízminőségi határértékek (a továbbiakban a környezetminőségi és a vízminőségi határértékek együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell.
(2) A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját általánosan úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés teljesüljön."
(2) Az R2. 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A felszíni vizek kémiai állapotának meghatározása 2015. december 22-ig - figyelemmel a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-ára - az 1. melléklet 1. pontban felsorolt anyagokra vonatkozóan az 1. melléklet 1. pontban előírt környezetminőségi határértékeken alapul. Annak érdekében, hogy megvalósuljon a felszíni vizek jó kémiai állapota, az 1. melléklet 2. pontban meghatározott felülvizsgált környezetminőségi határértékeket kell végrehajtani az alábbiak tekintetében:
a) az 1. melléklet 2. pontban a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok tekintetében a felülvizsgált környezetminőségi határértékeket 2015. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2021. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát a 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő intézkedési programokon keresztül; valamint
b) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő 34-45. sorszámú, újonnan azonosított elsőbbségi anyagok tekintetében a környezetminőségi határértékeket 2018. december 22-i hatállyal kell alkalmazni, azzal a céllal, hogy ezen anyagok tekintetében 2027. december 22-ig elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát, és megakadályozzák a felszíni víztestek kémiai állapotának romlását. E célból 2018. december 22-ig ezen anyagokra kiterjedő kiegészítő megfigyelési programot kell végrehajtani."
13. § (1) Az R2. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi anyagok környezetminőségi határértékeit az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 1. melléklet 2. pontban megállapított környezetminőségi határértékeket az 1. melléklet 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően kell alkalmazni."
(2) Az R2. 3. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdésekkel egészül ki:
"(1a) Az 1. melléklet 2. pontjában az 5., 15., 16., 17., 21., 28., 34., 35., 37., 43. és 44. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott, biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni. A 2. § (2a) bekezdésben hivatkozott anyagoktól eltérő anyagok tekintetében az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni.
(1b) Amennyiben mért vagy becsült környezeti koncentrációk vagy kibocsátások eredményeként a vízi környezetre nézve vagy azon keresztül potenciális kockázatot jelentő - akut expozícióból származó - tényező azonosítása történt, és ahol biótára vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi határértékeket alkalmazására került sor, a felszíni vizeket is monitorozni kell, és az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi határértékeket (MAC-EQS) kell alkalmazni, amennyiben meghatároztak ilyen környezetminőségi határértékeket.
(1c) Ha a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendelet értelmében az elérhető legjobb, de nem aránytalanul költséges módszerrel elvégzett mérés kiszámított átlagértéke a "mennyiségi meghatározás határértéke alatt van" minősítést kapja, és ha a "mennyiségi meghatározás határértéke" az említett módszer esetében a környezetminőségi határértékek felett van, akkor az ezen mért anyagra vonatkozóan kapott eredményt nem lehet figyelembe venni az érintett víztest általános kémiai állapota értékelésének céljára.
(1d) Azon anyagok esetén, amelyekhez üledékre, illetve biótára vonatkozó környezetminőségi határértékek kerülnek alkalmazásra, az adott anyag tekintetében a monitoringot évente legalább egyszer el kell végezni a megfelelő mátrixban, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján más időközök indokoltak."
(3) Az R2. 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki:
"(3a) Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe bele kell foglalni az alábbi információkat:
a) az alkalmazott elemzési módszerek esetében a mennyiségi meghatározás határértékei, valamint az e módszereknek a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló rendeletben meghatározott minimumkövetelményekhez viszonyított teljesítményét bemutató táblázat;
b) a monitoringok (1d) bekezdés szerint alkalmazott gyakoriságának indokolása, amennyiben a monitoringok közötti időszakok egy évnél hosszabbak.
(3b) Az aktualizált vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, amelyek tartalmazzák a felszíni vizek kémiai szennyezésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedések eredményeit és hatását is, valamint az időközi jelentést, amely ismerteti a tervezett intézkedési program végrehajtása terén elért előrehaladást, a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján keresztül közzé kell tenni abból a célból, hogy elektronikus formában hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára."
(4) Az R2. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott elsőbbségi anyagok jelenlétének hosszú távú tendencia elemzéséhez a biótában, illetve üledékben legalább 3 évente monitoringot kell folytatni a bennük felhalmozódó anyagokra, különös tekintettel a 2., 5., 6., 7., 12., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 26., 28., 30., 34., 35., 36., 37., 43. és 44. sorszámú anyagra. A környezetminőségi határérték túllépése esetén intézkedést kell hozni annak biztosítására, hogy ezek a koncentrációk ne emelkedjenek az 1. melléklet 2. pontban meghatározott határértékek fölé."
(5) Az R2. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az 1. melléklet 2. pontban az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyaga tekintetében - 3. § (1d) bekezdés és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet 4. melléklet I. fejezet 1. és 2. pontja szerint az elsőbbségi anyagok tekintetében előírtnál kevésbé intenzív monitoring folytatható, feltéve, hogy a monitoring reprezentatív, és statisztikailag megbízható viszonyítási alap áll rendelkezésre az adott anyagok vízi környezetben való jelenlétére vonatkozóan."
14. § Az R2. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket a 2. és a 3. melléklet tartalmazza."
15. § Az R2. 8. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
"i) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
16. § Az R2. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
17. § Az R2. 3. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
18. § Hatályát veszti az R2.
a) 3. § (4) bekezdése és
b) 5. §-a.
5. Záró rendelkezések
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik munkanapon lép hatályba.
20. § (1) E rendelet
a) 2. és 4. alcíme a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) 2. alcíme a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014. október 30-i 2014/101/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet 2. alcíme a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vízpolitika keretében uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának összeállításáról szóló 2015. március 20-i 2015/495/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"4. számú melléklet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelethez
| Az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozat | |
| 1. Alulírott ..................................................................................................................mint a(z) ......................................................................... képviseletére jogosult személy nyilatkozom, hogy a vízjogi engedély iránti kérelemhez szükséges ......................................................................Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizettem. | |
| 2. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletének .................................................................................................... pontja(i) alapján került megfizetésre. | |
| 3. Az igazgatási szolgáltatási díj megállapításánál irányadó beruházás összköltsége......................................................................................... Ft, amelynek létesítményenkénti bontása és annak értéke a következő: | |
| Kelt:...................................,................(év)..................................(hónap).............(nap) | |
| ………………………………………… aláírás" | |
"
2. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
1. Az R1. 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. Eljárás a kémiai minőségi szintek megállapítására
A vízi ökoszisztéma védelmével kapcsolatban a veszélyes szennyező anyagok környezetminőségi és/vagy vízminőségi határértékének megállapításakor a következők szerint kell eljárni. A határértékeket a vízre, az üledékre vagy a biótára lehet megállapítani.
Ha lehetséges, az akut és a krónikus adatokat egyaránt be kell szerezni a következőkben ismertetett, a szóban forgó víztestre jellemző lényeges taxonokra, de ugyanígy más olyan vízi taxonokra is, amelyekre adatok állnak rendelkezésre. A taxonok "alapkészlete" a következő:
- algák
- makrofitonok,
- daphnia vagy a sós vizekre nézve reprezentatív organizmusok és
- halak.
A környezetminőségi határérték megállapítása
A legnagyobb átlagos éves koncentráció megállapítása a következő eljárás szerint történik:
a) Minden esetben megfelelő biztonsági tényezőket kell megállapítani, összhangban a rendelkezésre álló adatok természetével és minőségével, továbbá "Az újonnan számbavett anyagok kockázatbecsléséről szóló 93/67/EGK bizottsági irányelv és a meglévő anyagok kockázatbecsléséről szóló 1488/94 számú bizottsági rendelet kiegészítésére kiadott műszaki útmutató" II. részének 2.3.1. szakaszában foglalt iránymutatással, valamint az alábbi táblázatban foglalt biztonsági tényezőkkel:
| Biztonsági tényező | |
| Legalább egy akut L(E)C50 az alapkészlet minden egyes trofikus szintjéből | 1000 |
| Egy krónikus NOEC (vagy hal, vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre nézve reprezentatív organizmus) | 100 |
| Két krónikus NOEC két trofikus szintet képviselő fajokból (hal és/vagy daphnia, vagy egy, a sós vizekre és/vagy algákra nézve reprezentatív organizmus | 50 |
| Krónikus NOEC-k, három trofikus szintet képviselő legalább három fajból (rendesen hal, daphnia, vagy egy, a sós vizekre és algákra jellemző organizmus) | 10 |
| Más esetek, ideértve a terepi adatokat vagy modell-ökoszisztémákat, amelyek pontosabb biztonsági tényezők számítását és alkalmazását teszik lehetővé | Esettől függően |
b) ahol a perzisztenciáról és a bioakkumulációról rendelkezésre állnak adatok, azokat figyelembe kell venni a környezetminőségi szint végső értékének levezetésekor;
c) az így levezetett szintet egybe kell vetni a terepi vizsgálatokból származó minden ténnyel. Anomáliák jelentkezésekor a számítást felül kell vizsgálni, hogy pontosabb biztonsági tényező legyen számítható;
d) a kiszámított szintet a pontosabb biztonsági tényező számítása érdekében szakértői felülvizsgálatnak és társadalmi vitának kell alávetni."
3. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"3. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez
Az osztályba sorolás
1. Az ökológiai állapot, illetve potenciál osztályba sorolása
1.1. Felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályba sorolása
A felszíni víztestek ökológiai állapotának osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásokon a vízfolyást (illetve annak elkülönített víztesteit) a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai állapot függvényében:
| Az ökológiai állapot osztálya | Színkód |
| kiváló | kék |
| jó | zöld |
| mérsékelt | sárga |
| gyenge | narancs |
| rossz | vörös |
1.2. Mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek ökológiai potenciáljának osztályba sorolása
A mesterséges és erősen módosított víztestek osztályozása során a vízgyűjtő térképi ábrázolásakor a vízfolyás ezen víztestekhez tartozó szakaszait a következő táblázatban megadott színskála színei szerint kell jelölni az ökológiai potenciál függvényében:
| Az ökológiai potenciál osztálya | Színkód | |
| Mesterséges víztestek | Erősen módosított víztestek | |
| jó és a fölött | egyforma zöld és világosszürke sávok | egyforma zöld és sötétszürke sávok |
| mérsékelt | egyforma sárga és világosszürke sávok | egyforma sárga és sötétszürke sávok |
| gyenge | egyforma narancs és világosszürke sávok | egyforma narancs és sötétszürke sávok |
| rossz | egyforma vörös és világosszürke sávok | egyforma vörös és sötétszürke sávok |
2. A kémiai állapot osztályba sorolása
2.1. A vízfolyások víztesteinek kémiai állapotát a térképi ábrázolás során külön színkóddal kell jelölni a következők szerint:
| A kémiai állapot osztálya | Színkód |
| jó | kék |
| nem éri el a jó állapotot | vörös |
2.2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket lehet bemutatni, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletének 1.1. pontban meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól külön mutatják be a kémiai állapotra vonatkozó információkat:
a) az 5., 21., 28., 30., 35., 37., 43. és 44. sorszámú anyagok (mindenütt előforduló PBT anyagok);
b) a 34-45. sorszámú anyagok (újonnan azonosított anyagok);
c) a 2., 5., 15., 20., 22., 23. és 28. sorszámú anyagok (olyan anyagok, amelyekre felülvizsgált, szigorúbb környezetminőségi előírások vonatkoznak).
Az ilyen további térképek készítése során törekedni kell annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással."
4. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"7. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez
| A minőségi elemek megfigyelésénél referenciaként alkalmazható szabványosított módszerek | |
| I. A minőségi elemek biológiai mintavételezésének | |
| szabványai | |
| EN ISO 5667-3:2012 | Vízminőség - Mintavétel - 3. rész: A minták tartósítása és kezelése |
| II. A fitoplanktonra vonatkozó szabványok | |
| EN 15204:2006 | Vízminőség - Útmutató szabvány a fitoplankton fordított mikroszkópos |
| számlálására (Utermöhl-technika) | |
| EN 15972:2011 | Vízminőség - Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív |
| vizsgálatához | |
| ISO 10260:1992 | Vízminőség - A biokémiai paraméterek mérése - Az a-klorofill- |
| koncentráció spektrometriás meghatározása | |
| III. Makroszkopikus gerinctelenekre vonatkozó | |
| szabványok | |
| EN ISO 10870:2012 | Vízminőség - Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek |
| mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához | |
| EN 15196:2006 | Vízminőség - Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái |
| levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai | |
| értékelés céljából | |
| EN 16150:2012 | Vízminőség - Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi- |
| Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez | |
| EN ISO 19493:2007 | Vízminőség - Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek |
| tengerbiológiai vizsgálatához | |
| EN ISO 16665:2013 | Vízminőség - Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi |
| mintavételéhez és a minta kezeléséhez | |
| MSZ EN 27828:1998 | Vízminőség - Biológiai mintavétel - Útmutató a vízi fenéklakó |
| makroszkópikus gerinctelenek kézi hálós mintavételéhez | |
| MSZ EN 28265:1998 | Vízminőség - A biológiai mintavétel módszerei - Útmutató a kavicsos |
| aljzatú sekély édesvizekben élő fenéklakó makroszkópikus gerinctelenek | |
| gyűjtésére alkalmas mennyiségi mintavevők szerkezetéhez és | |
| használatához | |
| MSZ EN ISO 9391:2000 | Vízminőség - Mélyvízi makroszkópikus gerinctelenek mintavétele |
| - Útmutató a telepítéshez, a minőségi és a mennyiségi mintavevők | |
| használatához | |
| MSZ EN ISO 8689-1:2000 | Folyók biológiai osztályozása I. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, |
| makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből | |
| származó biológiai minőségi adatok értelmezéséhez | |
| MSZ EN ISO 8689-2:2000 | Folyók biológiai osztályozása II. Rész: Iránymutatás a fenéklakó, |
| makroszkópikus gerinctelenek áramló vizekben történő számbavételéből | |
| származó biológiai minőségi adatok bemutatásához | |
| IV. A makrofitára és a fitobentoszra vonatkozó | |
| szabványok | |
| EN 15460:2007 | Vízminőség - Útmutató szabvány tavakban lévő makrofitonok |
| felmérésére | |
| EN 14184:2014 | Vízminőség - Útmutató szabvány vízi makrofitonok felméréséhez |
| EN 15708:2009 | Vízminőség - Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, |
| mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben | |
| EN 13946:2014 | Vízminőség - Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak |
| általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez | |
| EN 14407:2014 | Vízminőség - Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus |
| kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához | |
| V. A halakra vonatkozó szabványok | |
| EN 14962:2006 | Vízminőség - Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási |
| területéhez és kiválasztásához | |
| EN 14011:2003 | Vízminőség - Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel |
| EN 15910:2014 | Vízminőség - Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus |
| módszerekkel | |
| MSZ EN 14757:2006 | Vízminőség. Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval |
| VI. A hidrológiai-morfológiai jellemzők értékelése | |
| MSZ EN 14614:2004 | Vízminőség - Útmutató szabvány folyóvizek hidro-morfológiai |
| jellemzőinek értékeléséhez | |
| EN 16039:2012 | Vízminőség - Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek |
| felméréséhez | |
| VII. Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez | |
| Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány |
"
5. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"8. melléklet a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez
A megfigyelési lista keretében monitorozandó anyagok
| A | B | C | D | E | |
| 1. | Az anyag vagy anyagcsoport neve | CAS szám1 | EU szám2 | Indikatív elemzési módszer3,4,5 | A módszer legnagyobb elfogadható kimutatási határa (ng/l) |
| 2. | 17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2) | 57-63-6 | 200-342-2 | SPE nagy mennyiségen - LC-MS-MS | 0.035 |
| 3. | 17-béta-esztradiol (E2), Ösztron (E1) | 50-28-2, 53-16-7 | 200-023-8 | SPE-LC-MS-MS | 0.4 |
| 4. | Diclofenák | 15307-86-5 | 239-348-5 | SPE-LC-MS-MS | 10 |
| 5. | 2,6-ditercier-butil-4- metilfenol | 128-37-0 | 204-881-4 | SPE-GC-MS | 3160 |
| 6. | 2-etilhexil- 4-metoxi-cinnamát | 5466-77-3 | 226-775-7 | SPE-LC-MS-MS vagy GC-MS7 | 6000 |
| 7. | Makrolid antibiotikumok6 | SPE-LC-MS-MS | 90 | ||
| 8. | Metiokarb | 2032-65-7 | 217-991-2 | SPE-LC-MS-MS vagy GC-MS | 10 |
| 9. | Neonikotinoidok7 | SPE-LC-MS-MS | 9 | ||
| 10. | Oxadiazon | 19666-30-9 | 243-215-7 | LLE/SPE-GC-MS | 88 |
| 11. | Triallát | 2303-17-5 | 218-962-7 | LLE/SPE-GC-MS or LC-MS-MS | 670 |
(1) Chemical Abstracts Service (Vegyi Kivonatok Szolgálata)
(2) Európai uniós szám - nem minden anyag esetében áll rendelkezésre
(3) A különböző tagállamokból származó eredmények összehasonlíthatósága érdekében minden anyagot teljes vízmintákban kell megfigyelni.
(4) Kivonási módszerek:
LLE - liquid liquid extraction: folyadék/folyadék extrakció;
SPE - solid-phase extraction: szilárd fázisú extrakció.
Elemzési módszerek:
GC-MS - Gas chromatography-mass spectrometry: gáz kromatográfia/tömeg spektrometria;
LC-MS-MS - Liquid chromatography (tandem) triple quadrupole mass spectrometry: folyadék-kromatográffal kapcsolt tandem tripla kvadrupól tömegspektrométer.
(5) A 2-exilhetil-4-metoxi-cinnamátnak a vízben lebegő részecskékben vagy az üledékben való megfigyeléséhez a következő elemzési módszer javasolt: SLE (solid liquid extraction) - GC-MS: szilárd/folyadék extrakció - gáz kromatográfia/tömeg spektrometria.
(6) Eritromicin (CAS-szám: 114-07-8, EU-szám: 204-040-1), klaritromicin (CAS-szám: 81103-11-9), azitromicin (CAS-szám: 83905-01-5, EU-szám: 617-500-5).
(7) Imidakloprid (CAS-szám: 105827-78-9/ 138261-41-3, EU-szám: 428-040-8), tiakloprid (CAS-szám: 111988-49-9), tiametoxam (CAS-szám: 15371923-4, EU-szám: 428-650-4), klotianidin (CAS-szám: 210880-92-5, EU-szám: 433-460-1), acetamiprid (CAS-szám: 135410-20-7/ 160430-64-8)."
6. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"9. melléklet 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez
A megfigyelési lista mintavételi helyei
| A | B | C | |
| 1. | Vízfolyás neve | Mintavételi hely | KTJ |
| 2. | Duna | Budapest alatt (sodor vonal) | 101178209 |
| 3. | Kenyérmezei-patak | Dorog | 101178461 |
| 4. | Hortobágy-Berettyó | Mezőtúr | 101179549 |
| 5. | Tócó | Mikepércs | 102089757 |
| 6. | Zagyva | Újszász | 101179446 |
"
7. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"1. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez
AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA ÉS BIZONYOS EGYÉB SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK A FELSZÍNI VIZEKBEN
1. KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK - 2010 (EQS)
| A | B | C | D | E | |
| 1. | N° | Anyag neve | CAS-szám (i) | AA-EQS (ii) Szárazföldi felszíni vizek (iii) | MAC-EQS (iv) Szárazföldi felszíni vizek |
| 2. | (1) | Alaklór | 15972-60-8 | 0,3 | 0,7 |
| 3. | (2) | Antracén | 120-12-7 | 0,1 | 0,4 |
| 4. | (3) | Atrazin | 1912-24-9 | 0,6 | 2,0 |
| 5. | (4) | Benzol | 71-43-2 | 10 | 50 |
| 6. | (5) | Brómozott difeniléter (v) | 32534-81-9 | 0,0005 | nem alkalmazható |
| 7. | (6) | Kadmium és vegyületei (a vízkeménységi osztályoktól függően) (vi) | 7440-43-9 | <0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,09 (3. osztály) 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály) | <0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály) |
| 8. | (6a) | Szén-tetraklorid (vii) | 56-23-5 | 12 | nem alkalmazható |
| 9. | (7) | C10-13 Klóralkánok | 85535-84-8 | 0,4 | 1,4 |
| 10. | (8) | Klórfenvinfosz | 470-90-6 | 0,1 | 0,3 |
| 11. | (9) | Klórpirifosz (etilklórpirifosz) | 2921-88-2 | 0,03 | 0,1 |
| 12. | (9a) | Ciklodién peszticidek: Aldrinvii Dieldrinvii Endrinvii Izodrinvii | 309-00-2 60-57-1 72-20-8 465-73-6 | S = 0,01 | nem alkalmazható |
| 13. | (9b) | Összes DDP (vii), (viii) | nem alkalmazható | 0,025 | nem alkalmazható |
| 14. | Para-para-DDP (vii) | 50-29-3 | 0,01 | nem alkalmazható | |
| 15. | (10) | 1,2-diklóretán | 107-06-2 | 10 | nem alkalmazható |
| 16. | (11) | Diklór-metán | 75-09-2 | 20 | nem alkalmazható |
| 17. | (12) | Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP) | 117-81-7 | 1,3 | nem alkalmazható |
| 18. | (13) | Diuron | 330-54-1 | 0,2 | 1,8 |
| 19. | (14) | Endoszulfán | 115-29-7 | 0,005 | 0,01 |
| 20. | (15) | Fluorantén | 206-44-0 | 0,1 | 1 |
| 21. | (16) | Hexaklór-benzol | 118-74-1 | 0,01 | 0,05 |
| 22. | (17) | Hexaklór-butadién | 87-68-3 | 0,1 | 0,6 |
| 23. | (18) | Hexaklór-ciklohexán | 608-73-1 | 0,02 | 0,04 |
| 24. | (19) | Izoproturon | 34123-59-6 | 0,3 | 1,0 |
| 25. | (20) | Ólom és vegyületei | 7439-92-1 | 7,2 | nem alkalmazható |
| 26. | (21) | Higany és vegyületei | 7439-97-6 | 0,05 | 0,07 |
| 27. | (22) | Naftalin | 91-20-3 | 2,4 | nem alkalmazható |
| 28. | (23) | Nikkel és vegyületei | 7440-02-0 | 20 | nem alkalmazható |
| 29. | (24) | Nonilfenol(4-nonilfenol) | 104-40-5 | 0,3 | 2,0 |
| 30. | (25) | Oktilfenol (4-[1,1',3,3'-tetrametil- butil]fenol) | 140-66-9 | 0,1 | nem alkalmazható |
| 31. | (26) | Pentaklór-benzol | 608-93-5 | 0,007 | nem alkalmazható |
| 32. | (27) | Pentaklór-fenol | 87-86-5 | 0,4 | 1 |
| 33. | Poliaromás szénhidrogének (PAH) (ix) | nem alkalmazható | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 34. | Benzo[a]pirén | 50-32-8 | 0,05 | 0,1 | |
| 35. | (28) | Benzo[b]fluorantén | 205-99-2 | S = 0,03 | nem alkalmazható |
| 36. | Benzo[k]fluorantén | 207-08-9 | |||
| 37. | Benzo[g,h,i]perilén | 191-24-2 | S = 0,002 | nem alkalmazható | |
| 38. | Indeno[1,2,3-cd]pirén | 193-39-5 | |||
| 39. | (29) | Simazin | 122-34-9 | 1 | 4 |
| 40. | (29a) | Tetraklór-etilén (vii) | 127-18-4 | 10 | nem alkalmazható |
| 41. | (29b) | Triklór-etilén (vii) | 79-01-6 | 10 | nem alkalmazható |
| 42. | (30) | Tributil-ón vegyületek (tributil-ón-kation) | 36643-28-4 | 0,0002 | 0,0015 |
| 43. | (31) | Triklór-benzolok | 12002-48-1 | 0,4 | nem alkalmazható |
| 44. | (32) | Triklór-metán | 67-66-3 | 2,5 | nem alkalmazható |
| 45. | (33) | Trifluralin | 1582-09-8 | 0,03 | nem alkalmazható |
Megjegyzés és jelmagyarázat:
AA: éves átlagérték (annual average);
MAC: maximálisan megengedhető koncentráció (maximum allowable concentration);
Egység: [μg/l].
(i) CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service)
(ii) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.
(iii) A szárazföldi felszíni vizek a vízfolyásokat, állóvizeket és a kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.
(iv) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben az MAC-EQS oszlopban "nem alkalmazható" szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.
(v) A 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban felsorolt brómozott difeniléterek(5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében csak a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületekre határoztak meg EQS-t.
(vi) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS értékek a víz keménységétől függően változnak a következő öt osztálykategória szerint (1. osztály: <40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től <50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től <100 mg CaCO3/l, 4. osztály: 100-tól <200 mg CaCO3/l és 5. osztály: <200 mg CaCO3/l).
(vii) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyezőanyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.
(viii) A összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3); az 1,1,1-triklór-2 [o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5); az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6); és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.
(ix) A poliaromás szénhidrogének (PAH) elsőbbségi anyagcsoportja (28. sorszám) esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén és a benzo[k]fluorantén összegére meghatározott EQS-t, valamint a benzo[g,h,i] perilén és az indeno[1,2,3-cd]pirén összegére meghatározott EQS-t.
2. FELÜLVIZSGÁLT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK-2015 (EQS)
| A | B | C | D | E | F | G | H | |
| 1. | Sor- szám | Anyag neve | CAS- szám(1) szám | AA-EQS (2) Szárazföldi felszíni vizek(3) | AA-EQS (2) Egyéb felszíni vizek | MAC- EQS(4) Szárazföldi felszíni vizek (3) | MAC-EQS (4) Egyéb felszíni vizek | EQS Bióta (12) |
| 2. | (1) | Alaklór | 15972-60-8 | 0,3 | 0,3 | 0,7 | 0,7 | |
| 3. | (2) | Antracén | 120-12-7 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | |
| 4. | (3) | Atrazin | 1912-24-9 | 0,6 | 0,6 | 2,0 | 2,0 | |
| 5. | (4) | Benzol | 71-43-2 | 10 | 8 | 50 | 50 | |
| 6. | (5) | Brómozott difenil- éterek(5) | 32534-81-9 | 0,14 | 0,014 | 0,0085 | ||
| 7. | (6) | Kadmium és vegyületei (a vízke- ménységi osztályoktól függően) | 7440-43-9 | < 0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,09 (3. osztály) 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály) | 0,2 | < 0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály) | <0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 0,6 (3. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály) | |
| 8. | (6a) | Szén- tetraklorid (7) | 56-23-5 | 12 | 12 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 9. | (7) | C10-13 Klóralkánok (8) | 85535-84-8 | 0,4 | 0,4 | 1,4 | 1,4 | |
| 10. | (8) | Klór- fenvinfosz | 470-90-6 | 0,1 | 0,1 | 0,3 | 0,3 | |
| 11. | (9) | Klórpirifosz (etilklórpiri- fosz) | 2921-88-2 | 0,03 | 0,03 | 0,1 | 0,1 | |
| 12. | (9a) | Ciklodién peszticidek: Aldrin (7) Dieldrin (7) Endrin (7) Izodrin (7) | 309-00-2 60-57-1 72-20-8 465-73-6 | S = 0,01 | S = 0,005 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 13. | (9b) | Összes DDT (7) (9) | nem alkalmazható | 0,025 | 0,025 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 14. | para-para- DDT (7) | 50-29-3 | 0,01 | 0,01 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | ||
| 15. | (10) | 1,2- diklóretán | 107-06-2 | 10 | 10 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 16. | (11) | Diklór- metán | 75-09-2 | 20 | 20 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 17. | (12) | Di[2-etilhe- xil]ftalát (DEHP) | 117-81-7 | 1,3 | 1,3 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 18. | (13) | Diuron | 330-54-1 | 0,2 | 0,2 | 1,8 | 1,8 | |
| 19. | (14) | Endoszulfán | 115-29-7 | 0,005 | 0,0005 | 0,01 | 0,004 | |
| 20. | (15) | Fluorantén | 206-44-0 | 0,0063 | 0,0063 | 0,12 | 0,12 | 30 |
| 21. | (16) | Hexaklór- benzol | 118-74-1 | 0,05 | 0,05 | 10 | ||
| 22. | (17) | Hexaklór- butadién | 87-68-3 | 0,6 | 0,6 | 55 | ||
| 23. | (18) | Hexaklór- ciklohexán | 608-73-1 | 0,02 | 0,002 | 0,04 | 0,02 | |
| 24. | (19) | Izoproturon | 34123-59-6 | 0,3 | 0,3 | 1,0 | 1,0 | |
| 25. | (20) | Ólom és vegyületei | 7439-92-1 | 1,2 (13) | 1,3 | 14 | 14 | |
| 26. | (21) | Higany és vegyületei | 7439-97-6 | 0,07 | 0,07 | 20 | ||
| 27. | (22) | Naftalin | 91-20-3 | 2 | 2 | 130 | 130 | |
| 28. | (23) | Nikkel és vegyületei | 7440-02-0 | 4 (13) | 8,6 | 34 | 34 | |
| 29. | (24) | Nonilfenolok (4-nonil- fenol) | 84852-15-3 | 0,3 | 0,3 | 2,0 | 2,0 | |
| 30. | (25) | Oktilfenolok (4-[1,1',3,3'- tetrametil- butil]fenol) | 140-66-9 | 0,1 | 0,01 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 31. | (26) | Pentaklór- benzol | 608-93-5 | 0,007 | 0,0007 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 32. | (27) | Pentaklór- fenol | 87-86-5 | 0,4 | 0,4 | 1 | 1 | |
| 33. | (28) | Poliaromás szénhidro- gének (PAH) (11) | nem alkalmazható | nem alkalmazható | nem alkalmaz- ható | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 34. | Benzo[a] pirén | 50-32-8 | 1,7 x 10 4 | 1,7 x 10 4 | 0,27 | 0,027 | 5 | |
| 35. | Benzo[b] fluo- rantén | 205-99-2 | lásd a 11. lábjegyzetet | lásd a 11.láb- jegyzetet | 0,017 | 0,017 | lásd a 11. láb- jegyzetet | |
| 36. | Benzo[k]- fluorantén | 207-08-9 | lásd a 11. lábjegyzetet | lásd a 11.láb- jegyzetet | 0,017 | 0,017 | lásd a 11. láb- jegyzetet | |
| 37. | Benzo[g,h,i]- perilén | 191-24-2 | lásd a 11. lábjegyzetet | lásd a 11. láb- jegyzetet | 8,2 x 10 3 | 8,2 x 10 4 | lásd a 11. láb- jegyzetet | |
| 38. | Indeno[1,2,3- cd]pirén | 193-39-5 | lásd a 11. lábjegyzetet | lásd a 11.láb- jegyzetet | nem alkalmazható | nem alkalmazható | lásd a 11. láb- jegyzetet | |
| 39. | (29) | Simazin | 122-34-9 | 1 | 1 | 4 | 4 | |
| 40. | (29a) | Tetraklór- etilén (7) | 127-18-4 | 10 | 10 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 41. | (29b) | Triklór- etilén (7) | 79-01-6 | 10 | 10 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 42. | (30) | Tributil-ón vegyületek (tributilón- kation) | 36643-28-4 | 0,0002 | 0,0002 | 0,0015 | 0,0015 | |
| 43. | (31) | Triklór- benzolok | 12002-48-1 | 0,4 | 0,4 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 44. | (32) | Triklór- metán | 67-66-3 | 2,5 | 2,5 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 45. | (33) | Trifluralin | 1582-09-8 | 0,03 | 0,03 | nem alkalmazható | nem alkalmazható | |
| 46. | (34) | Dikofol | 115-32-2 | 1,3 x 10-3 | 3,2 x 10-5 | nem alkalmazható (10) | nem alkalmazható (10) | 33 |
| 47. | (35) | Perfluor- oktán- szulfonát és származékai (PFOS) | 1763-23-1 | 6,5 x 10-4 | 4 1,3 x 10- | 36 | 7,2 | 9,1 |
| 48. | (36) | Kinoxifen | 124495-18- 7 | 0,15 | 0,015 | 2,7 | 0,54 | |
| 49. | (37) | Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek | Lásd a 10. lábjegy- zetet a 2000/60/EK irányelv X. mellékle- tében | nem alkalmazható | nem alkalmazható | PCDD + PCDF + PCB-DL 0,0065 kg-1 TEQ (14) | ||
| 50. | (38) | Aklonifen | 74070-46-5 | 0,12 | 0,012 | 0,12 | 0,012 | |
| 51. | (39) | Bifenox | 42576-02-3 | 0,012 | 0,0012 | 0,04 | 0,004 | |
| 52. | (40) | Cibutrin | 28159-98-0 | 0,0025 | 0,0025 | 0,016 | 0,016 | |
| 53. | (41) | Cipermetrin | 52315-07-8 | 8 x 10 5 | 8 x 10 6 | 6 x 10 4 | 6 x 10 5 | |
| 54. | (42) | Diklórfosz | 62-73-7 | 6 x 10 -4 | 6 x 10-5 | 7 x 10 -4 | 7 x 10-5 | |
| 55. | (43) | Hexabróm- ciklododeká- nok (HBCDD) | Lásd a 12. lábjegy- zetet a 2000/60/EK irányelv X. mellékle- tében | 0,0016 | 0,0008 | 0,5 | 0,05 | 167 |
| 56. | (44) | Heptaklór és heptaklór- epoxid | 76-44-8/ 1024-57-3 | 2 x 10 -7 | 1 x 10-8 | 3 x 10 -4 | 3 x 10-5 | 6,7 x 103 |
| 57. | (45) | Terbutrin | 886-50-0 | 0,065 | 0,0065 | 0,34 | 0,034 |
Megjegyzés és jelmagyarázat: AA: éves átlagérték.
MAC: maximálisan megengedhető koncentráció.
Mértékegység: [μg/l] a (4)-(7) oszlop esetén, [μg/kg nedves tömeg] a (8) oszlop esetén.
(1) CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).
(2) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik.
(3) A szárazföldi felszíni vizek a folyókat, tavakat és kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban.
(4) Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben a MAC-EQS oszlopban "nem alkalmazhatók szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél.
(5) A brómozott difeniléterek (5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében az EQS a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületek koncentrációjának összegére vonatkozik.
(6) A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS-értékek a víz keménységétől függően változnak öt osztálykategória szerint (1. osztály: < 40 mg CaCO3/l, 2. osztály: 40-től < 50 mg CaCO3/l, 3. osztály: 50-től < 100 mg CaCo3/l, 4. osztály: 100-tól < 200 mg CaCo3/l és 5. osztály: > 200 mg CaCo3/l).
(7) Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyező anyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a 2009. január 13. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal.
(8) Ezen anyagcsoporthoz nem adnak meg indikatív paramétert. Az indikatív paraméter(eke)t az elemzési módszer segítségével kell meghatározni.
(9) Az összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 50-29-3; EU-szám: 200-024-3), az 1,1,1-triklór-2-[o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 789-02-6; EU-szám: 212-332-5), az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: 72-55-9; EU-szám: 200-784-6) és az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: 72-54-8; EU-szám: 200-783-0) izomerek összegét jelenti.
(10) Nem áll rendelkezésre elegendő információ a MAC-EQS ezen anyagokra történő megállapításához.
(11) Az elsőbbségi anyagok poliaromás szénhidrogének (PAH) elnevezésű csoportja (28. sorszám) esetén a biótára vonatkozó EQS és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS a benzo[a]pirén koncentrációjára vonatkozik, és annak a toxicitásán alapul. A benzo[a]pirén markernek tekinthető a többi PAH tekintetében, ezért csak a benzo[a]pirént kell monitorozni a biótára vonatkozó EQS-sel és a megfelelő, vízre vonatkozó AA-EQS-sel történő összehasonlítás céljából.
(12) Eltérő rendelkezés hiányában a biótára vonatkozó EQS halakra vonatkozik. Lehetséges ehelyett alternatív bióta-taxon vagy más mátrix monitorozása is, amennyiben az alkalmazott EQS azonos szintű védelmet biztosít. A 15. (Fluorantén) és 28. (PAH) sorszámú anyag esetében a biótára vonatkozó EQS rákokra és puhatestűekre vonatkozik. A kémiai állapot értékelésének alkalmazásában a fluorantén és a PAH halakban való monitorozása nem megfelelő eljárás. A 37. sorszámú anyag (Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek) esetében a biótára vonatkozó EQS halakra, rákokra és puhatestűekre vonatkozik; összhangban az élelmiszerekben a dioxinok, dioxinszerű PCB-k és a nem dioxinszerű PCB-k felső határértékei tekintetében az 1881/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. december 2-i 1259/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 320., 2011.12.3., 18. o.) mellékletének 5.3. pontjával.
(13) Ezek az EQS-ek az anyagok biológiailag hozzáférhető koncentrációjára vonatkoznak.
(14) PCDD: poliklórozott dibenzo-p-dioxinok, PCDF: poliklórozott dibenzofuránok, PCB-DL: dioxin jellegű poliklórozott bifenilek, TEQ: toxicitási egyenértékek az Egészségügyi Világszervezet 2005-ös toxicitási egyenérték-tényezőinek megfelelően."
3. AZ 1. és 2. PONTBAN MEGHATÁROZOTT EQS ALKALMAZÁSA
3.1. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat D oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében az AA-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott felszíni víztest valamennyi reprezentatív monitoring pontja esetében az év során különböző időpontokban mért koncentrációk számtani középértéke nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.
3.2. A számtani középérték számítási módszerének, az alkalmazott analitikai módszernek és - amennyiben nem áll rendelkezésre a minimumkövetelményeket teljesítő megfelelő analitikai módszer - az EQS alkalmazása módszerének összhangban kell állnia a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kémiai monitoringra és az elemzések eredményének minőségére vonatkozó műszaki előírások elfogadásáról szóló 2009/90/EK bizottsági határozattal.
3.3. Az 1. és 2. pontban foglalt táblázat E oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében a MAC-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott víztest bármely reprezentatív monitoring pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.
3.4. A 2000/60/EK európai parlementi és tanácsi irányelv V. mellékletének 1.3.4. szakaszával összhangban azonban a MAC-EQS betartásának megállapítása során az elfogadható szintű megbízhatóság és pontosság biztosítása érdekében statisztikai módszerek (pl. százalékszámítás) is alkalmazható. Ebben az esetben e statisztikai módszereknek meg kell felelniük az ezen irányelv 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapított részletes szabályoknak.
3.5. A kadmium, az ólom, a higany és a nikkel (a továbbiakban: fémek) kivételével az e mellékletben meghatározott EQS-ek a teljes vízmintában lévő teljes koncentrációra vonatkoznak. A fémek esetében az EQS az oldott koncentrációra, vagyis a vízminta 0,45 ^m-es szűrővel leszűrt vagy bármilyen más megfelelő előkezeléssel nyert oldott fázisára vonatkozik.
3.6. A monitoring eredmények EQS-sel való összehasonlítása során figyelembe lehet venni a következőket:
3.6.1. a fémek és vegyületeik természetes háttér-koncentrációja, amennyiben azok miatt nem lehetséges az EQS-értéknek való megfelelés; és
3.6.2. a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere, amely befolyásolja a fémek biológiai hozzáférhetőségét."
8. melléklet a 49/2015. (IX. 8.) BM rendelethez
"3. melléklet a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelethez
Egyéb specifikus szennyező anyagok vízminőségi határértékei
| A | B | |
| 1. | Egyéb specifikus szennyező anyag | 90%-os tartóssági értékek alapján (pg/l) |
| 2. | Oldott cink | 75 |
| 3. | Oldott réz | 10 |
| 4. | Oldott króm | 20 |
| 5. | Arzén | 20 |
"