50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) alapvető feladatai ellátása érdekében szolgáltatandó információk (a továbbiakban: adatszolgáltatások) és az adatszolgáltatások teljesítésére kötelezettek (a továbbiakban: adatszolgáltatók) körét, valamint az adatszolgáltatások gyakoriságát, teljesítésének módját és határidejét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges - a 3. mellékletben meghatározott - technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

2. §[1]

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2)[2]

(3) A 2. §, az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatnak az egyes adatszolgáltatások tekintetében az adatszolgáltatás teljesítésének módját meghatározó oszlopa, a 2. melléklet I. B. pontja, valamint a 3. melléklet 3. pontja 2016. július 4-én lép hatályba.

4. § (1) A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet szerinti, 2016. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésére a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatszolgáltató az adatszolgáltatásokat 2016. július 4-étől az ERA rendszeren keresztül, az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályok szerint teljesíti.

(2) Az e rendelettel elrendelt, 2016. július 4-ét megelőzően teljesítendő adatszolgáltatások teljesítésének módjára - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatnak az egyes adatszolgáltatások tekintetében az adatszolgáltatás teljesítésének módját meghatározó oszlopa, valamint a 2. melléklet I. B. pontja az irányadó.

(3) Az adatszolgáltató az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat

a) 2. sora szerinti "Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok)" (MNB azonosító kód: D24), 61. sora szerinti "Jelentés a nem pénzügyi vállalatok egyedi hitelszerződéseiről" (MNB azonosító kód: K21), 62. sora szerinti "Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyedi hitelszerződéseiről" (MNB azonosító kód: K23), 83. sora szerinti "Fizetési kártya elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek" (MNB azonosító kód: P08), 106. sora szerinti "Eseti nyilatkozat banki pénzforgalmat érintő üzemzavarról" (MNB azonosító kód: P58) és 107. sora szerinti "Negyedéves nyilatkozat a P58 azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett üzemzavarokról" (MNB azonosító kód: P59) megnevezésű adatszolgáltatást elektronikus úton, az MNB által üzemeltetett Elektronikus Adatbefogadási Rendszeren (EBEAD),

b) 69. sora szerinti "Negyedéves jelentés a kockázattal súlyozott kitettségek megoszlásáról" (MNB azonosító kód: L71) és 71. sora szerinti "Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról" (MNB azonosító kód: L73) megnevezésű adatszolgáltatást elektronikus úton, az MNB "Kihelyezett Adatküldő Program" (KAP) megnevezésű jelentésfogadó rendszerén,

c) 104. sora szerinti "Pénzforgalmat bonyolító hálózati egységek és ATM-ek elhelyezkedésére, valamint a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatok" (MNB azonosító kód: P56) megnevezésű adatszolgáltatást elektronikus úton, az ERA rendszeren,

d) 105. sora szerinti "BKR forgalom tranzakció szintű adatai" (MNB azonosító kód: P57) megnevezésű adatszolgáltatást elektronikus úton, GiroHálóMail-en

keresztül teljesíti.

(4) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 104. sora szerinti "Pénzforgalmat bonyolító hálózati egységek és ATM-ek elhelyezkedésére, valamint a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatok" (MNB azonosító kód: P56) megnevezésű adatszolgáltatást az adatszolgáltató első alkalommal a 2016. január 1-jei állapotra vonatkozóan teljesíti, a teljesítési határidő 2016. február 1.

5. §[3] Az adatszolgáltató az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról és egyes rendelkezései hatályba nem lépéséről szóló 17/2016. (V. 11.) MNB rendelet 2. melléklet 1-3. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2016 harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

6. §[4] Az adatszolgáltató az L70 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 8.) MNB rendelet 2. § a) és b) pontjával megállapított rendelkezése szerint első alkalommal 2016 harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

Nagy Márton s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet az 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen az MNB alapvető feladatai ellátásához teljesítendő adatszolgáltatások

I.

II.

2. melléklet az 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint a hitelintézet, illetve annak valamely szervezeti formája kötelezett, az ott nevesített pénzügyi intézmény típuson - az 1. melléklet eltérő rendelkezése hiányában - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) 8. §-a, valamint 11. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott működési formákban működő minden pénzügyi intézményt - azaz a bank és szakosított hitelintézet esetén a részvénytársaságként és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepeként működő jogalanyokat, szövetkezeti hitelintézet esetén pedig a részvénytársaságként és a szövetkezetként működő jogalanyokat - érteni kell.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint az EGT-fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson - adatszolgáltatói vonatkozásban - az ugyanezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertanában 2016-ban az előző évihez képest lényeges változás nem történt.

2. A szektorok

Az adatszolgáltatásokban - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód Szektor

Rezidensek:

A) Nem pénzügyi vállalatok

B) Központi bank

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G) Központi kormányzat

H) Helyi önkormányzatok

I) Társadalombiztosítási alapok

J) Háztartások

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat a I. A. 4. és a I. F. 6. pont, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. Magyarország területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy.

3. Magyarország területén - ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is - székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).

4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza - a fizikai jelenlét hiányában -, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.

Nem-rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem-rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem Magyarország területén - ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is - van, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nem-rezidensnek minősül - többek között - az a szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódja (a statisztikai számjel 13-15. karaktere) 931, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.

Az adatszolgáltatásokban a külföldi vállalkozás Magyarországon létesített kereskedelmi képviseletét nem-rezidensnek, míg a rezidens vállalkozás külföldön létrehozott kereskedelmi képviseletét rezidensnek kell tekinteni.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével - ide tartoznak:

- a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),

- az egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- a jogi személyiség nélküli vállalkozások (ide tartoznak az egyéni cégek),

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.

Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (együtt: hitelintézetek) tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A hitelintézetek között szerepel (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően) a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül a statisztikai számjele részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)

A monetáris pénzügyi intézmények szektorát a központi bank és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek alkotják (B+C szektor).

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.

Idesorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelők, valamint a befektetési vállalkozások közül azok, amelyek sajátszámlás kereskedést is végezhetnek. Az alakuló, de még működési engedélyt nem kapott befektetési alapokat átmenetileg az alapkezelőjüknek megfelelő alcsoportba kell sorolni. Idesorolandó továbbá a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Idetartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Idetartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények és a befektetési vállalkozások közül azok, amelyek sajátszámlás tevékenységet nem végezhetnek.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1 és F2 alcsoportkód alatti listák), a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatti listák), valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F7 alcsoportkód alatti lista) tartoznak.

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magában foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés, valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukban foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. Idetartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a helyi önkormányzatok szektorába sorolandók.

I) Társadalombiztosítási alapok

Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+I).

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az önálló vállalkozókat foglalja magában. Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozónak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdálkodók, a kisiparosok, a magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

Lakosság: A háztartások szektorán belül idetartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében az MNB által adott technikai törzsszámmal (FB azonosítóval). Ha igen, akkor az 5.2. alpontban leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, illetve MNB technikai törzsszámmal (FB azonosítóval), akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódjukat (statisztikai számjel 13-15. számjegyét) nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor az 5.3. alpont szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorba kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba vagy a H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni.

A fentiekben említett, a 3. melléklet 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (a statisztikai számjel első 8 számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és főszabály szerint ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez. Amennyiben a hónap utolsó munkanapjára vonatkozóan jelentős változás történik a fájl publikálását követően, a listákat az MNB - az adatszolgáltatók értesítése mellett - legkésőbb a következő hónap első munkanapján frissíti és újraközli. Ebben az esetben ez a lista tekintendő a szervezeti besorolások hó végére érvényes állapotának, és ezt kell figyelembe kell venni a fenti adatszolgáltatások kitöltésénél.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, és nincs egy listán sem, akkor a statisztikai számjele alapján a I. A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor az 5.4. alpontban leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs statisztikai számjele (a magánszemélyeknél és a nem-rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy a statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a I. A. 3. és a I. A. 4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

5.5. Az egyes nemzetközi intézményeknek a monetáris statisztikai adatszolgáltatásokra irányadó ország- és szektorbesorolását (azonosító kód: F01, F03, F08, F09, F14, F19, F33, F77-F87) a 3. melléklet 13. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett lista tartalmazza.

6. A statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. A statisztikai számjel

A statisztikai számjel használatát a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szabályozza.

A statisztikai számjel első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. A statisztikai számjel 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a 4 számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. A statisztikai számjel 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

A statisztikai számjel 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása a statisztikai számjel segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 11, 12, 13, 14, 21, 22, 54, 57, 61, 62, 71, 72, 73, 92

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 591, 593, 594, 692, 693, 952

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 381, 383, 391, 392, 393, 396, 397,

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 32, 36, 37.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 382, 951.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

A statisztikai számjel 13-15. számjegye 394, 395.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 23.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 811, 961.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 56.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 599, 699.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

A statisztikai számjel 13-15. számjegye 931 (és adószámuk 51-re végződik), 932, 941, 942.

B. Az adatszolgáltatások elektronikus úton való beküldésére vonatkozó általános előírások[45]

Amennyiben az 1. melléklet az adatszolgáltatások teljesítésének módjaként az elektronikus úton, az EBEAD, KAP vagy ERA rendszeren keresztüli beküldést írja elő, a következő előírásokat kell alkalmazni.

1. Az EBEAD rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok

1.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:

a) internet kapcsolat,

b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c) Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

d) e-mail postafiók,

e) HTTPS alapú kommunikáció,

f) sikeres felhasználói teszt és

g) a bejelentkezés módjától függően az 1.2.2. vagy az 1.2.3. alpontban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

1.2. Regisztráció

1.2.1. A regisztráció módja:

a) felhasználónév és jelszó alapú regisztráció vagy

b) tanúsítvány alapú regisztráció.

1.2.2. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

a) a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök és

b) az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

1.2.3. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

a) postai úton történő regisztráció az MNB-nél és

b) a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

1.3. Bejelentkezés

Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

1.4. Az EBEAD rendszer használata

1.4.1. Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).

1.4.2. Az EBEAD rendszer használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. Az ERA és a KAP rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok

2.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:

a) internet kapcsolat,

b) HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c) e-mail postafiók,

d) az ERA rendszerhez tartozó érvényes regisztráció és

e) fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvány.

2.2. Regisztráció

2.2.1. A szükséges jogosultságok birtokában az ERA rendszer az MNB honlapján keresztül, a KAP rendszer az ERA rendszerből történő letöltést követően érhető el. Az ERA és KAP rendszer használatának előfeltétele a "Regisztrációs Adatbázis"-ban az adatszolgáltató képviseletére az adatszolgáltató által kijelölt természetes személy regisztráció során történő azonosítása.

2.2.2. Az ERA és KAP rendszer használatához tanúsítvány alapú regisztráció szükséges. A regisztráló felhasználónak rendelkeznie kell fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvánnyal, és a fokozott biztonságú aláíró tanúsítvány csak olyan hitelesítés-szolgáltatótól származhat, amelynek a gyökértanúsítványát a közigazgatási gyökér-hitelesítés szolgáltató (KGyHSz) hitelesítette, gyökér tanúsítványba foglalva azt.

2.2.3. Az ERA rendszerhez történő regisztráció az MNB honlapján, az alábbi elérési útvonalon kezdeményezhető: https://era.mnb.hu/regdb.web/Regisztracio/RegisztracioLeiras.aspx.

2.2.4. A regisztráció részletes folyamatát az ERA rendszer felületén elérhető "Súgó" tartalmazza.

2.3. Bejelentkezés

Az ERA rendszerbe történő bejelentkezés felhasználónév és jelszó használata útján történik.

A regisztráció során felhasználónévként kizárólag egyedi, más felhasználó által még nem regisztrált felhasználónév választható. Az ERA rendszer a felhasználónév egyediségét ellenőrzi. A felhasználónév megváltoztatására az új regisztrációra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

2.4. Az ERA rendszer használata

2.4.1. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe az adatszolgáltatások előzményeként feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

2.4.2. Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetet kapott.

2.4.3. Az ERA rendszer használatára vonatkozó további szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

2.5. A KAP rendszer használata

2.5.1. A KAP rendszeren keresztül az adatszolgáltató nevében kizárólag érvényes és jóváhagyott regisztrációval rendelkező személy (intézményi képviselő) jogosult adatszolgáltatást beküldeni.

2.5.2. Az adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva kell teljesíteni.

2.5.3. Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött adatszolgáltatásról a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

2.5.4. A KAP rendszer a beküldött adatszolgáltatás státuszáról - a feltöltött adatszolgáltatás jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében - a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Amennyiben az adatszolgáltatás hibásan került teljesítésre, akkor az adatszolgáltató "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kap.

2.5.5. Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kapott.

2.5.6. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

3. Az adatszolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó tartalmi követelmények

3.1. Mind az eredeti, mind a módosító adatszolgáltatás beküldésekor az adott vonatkozási időhöz és gyakorisághoz tartozó, teljes körű tartalommal rendelkező adatszolgáltatást kell beküldeni.

3.2. Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása nemleges, akkor a "bizonylat jellege" mező értéke "N" (az L11, L70, L71, L73 és P56 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével).

3.3. Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatáson belül bármely táblára jelezheti, hogy arra vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ebben az esetben az adott táblát "nemleges"-ként küldheti.

3.4. Ha a számértéket tartalmazó mező értéke nulla, és a küldendő adat tizedesjegyeinek pontossága nem került meghatározásra, akkor ezek a mezők üresen hagyhatóak vagy nulla értékkel tölthetőek fel. Amennyiben az adat tizedesjegyeinek pontossága meghatározásra került, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel ellátva kell megadni. Amennyiben az előírt pontosságnál kevesebb tizedesjegy kerül megadásra, az hibának számít, több tizedesjegy megadása esetén az EBEAD rendszer kerekít az előírt tizedesjegy pontosságra.

3.5. A beküldésre kerülő állományok - az L11, L70, L71, L73 és P56 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével - az adatszolgáltatás tartalmi adatain túl további azonosító jellegű információkat is tartalmaznak az MNB feldolgozó rendszere számára, az alábbiakról:

a) mely adatszolgáltatásból származnak az adatok,

b) mely időszakra, időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma) az adatok,

c) mely adatszolgáltatótól érkezett az adatszolgáltatás,

d) az adatszolgáltatás készítésének időpontja (kitöltés dátuma),

e) a bizonylat jellege (eredeti, módosító vagy nemleges).

3.6. A vonatkozási idő jelzésére - az L70, L71, L73 és P56 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével - az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

* Az adatszolgáltatás konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni

C. A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén - a nemleges adatszolgáltatások kivételével - az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELOLAP tábla

D. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

- teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel),

- egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük,

- a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük,

- az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie.

E. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

Az F95, F97 és F99 azonosító kódú adatszolgáltatások kivételével a D, az F, a H és a K jelű adatszolgáltatások esetében a becslés alkalmazásáról illetve módszeréről az adatszolgáltató köteles az MNB Statisztikai igazgatóságát legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal írásban tájékoztatni.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztikai igazgatósága részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya kijelöléses és küszöbértékes adatszolgáltatások esetén

A kijelöléses adatszolgáltatás tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll.

A küszöbértékes adatszolgáltatás azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az 1. mellékletben az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a tárgyidőszak napi adatszolgáltatások esetében a vonatkozó munkanap, heti adatszolgáltatásoknál a naptári hét, havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, féléves adatszolgáltatásoknál a naptári félév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak. Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, amelyeknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor a 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem-rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, EKB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

7. Eljárás bankszünnap esetén

A bankszünnap

a) könyvelési szünnapot,

b) pénztári szünnapot, vagy

c) könyvelési és pénztári szünnapot együttesen

jelenthet.

A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

- Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

- Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves és éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az 1. mellékletben rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

8. Eljárás nemleges adatszolgáltatás esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre, az I. B. 3.2. és 3.3. pontban, továbbá a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.[46]

F. Fogalmak

1. Az "Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról" (azonosító kód: D01) és a "Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan" (azonosító kód: K14) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak

1.1. Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

1.2. Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

1.3. Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege.

1.4. Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.

1.5. Évesített kamatláb: az I. F. 3.3. alpontban meghatározott fogalom azzal, hogy fix kamatláb esetében, amennyiben a fix kamatot nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen határozzák meg, amelyet a futamidő végén egy összegben teljesítenek, az évesített kamatláb meghatározásához az alábbi képlet alkalmazandó:

1.6. Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat. Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.

1.7. Kötésnap: az üzletkötés napja.

1.8. Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja.

1.9. Összes nettó hosszú pozíció: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.10. Összes nettó rövid pozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.11. Teljes nettó deviza pozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.12. Szavatoló tőke: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 101. pontja szerinti tőke.

1.13. Származékos ügylet típusok

1.13.1. Amortizálódó ügylet: olyan ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során (pl. amortizálódó kamatswap, amortizálódó deviza kamatcsere, amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek).

1.13.2. Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.

1.13.3. Opció: olyan szerződés, amely a birtokosát (vevőjét) feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy megvásároljon (vételi opció, call opció), vagy eladjon (eladási opció, put opció) egy speciális vagy standard tőzsdeárut vagy pénzügyi instrumentumot meghatározott áron, meghatározott időszak során (amerikai opció) vagy meghatározott napon (európai opció). Az opciók esetében a jogosulti (opció vevője) és a kötelezetti (opció eladója) pozíció megkülönböztetésére használatos a long és a short kifejezés is (pl. vételi opció jogosultjának pozíciója az angol terminológia felhasználásával: long call).

1.13.4. Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan. Az eltérő devizájú kamatok cseréjére vonatkozó ügyletek (kamatozó devizacsere ügylet, deviza kamatcsere ügylet) meghatározását az 1.13.6.2. és az 1.13.6.3. alpont tartalmazza.

1.13.5. Határidős deviza ügylet (foreign currency forward): két fél között meghatározott mennyiségű deviza megvásárlására és eladására megkötött szerződés, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor. A forward ügyletek teljesítése akár a devizaösszegek leszállításával (leszállításos határidős ügylet), azaz a teljes devizaösszegek cseréjével, akár az értékkülönbözet elszámolásával (elszámolásos határidős ügylet) is történhet.

1.13.6. Deviza swap ügylet (Currency swap): azokat a származékos ügyleteket foglalja magában, amelyek devizák cseréjére vonatkoznak. Deviza swap ügyletnek tekintendő az egyszerű devizacsere ügylet, a kamatozó devizacsere ügylet, a deviza kamatcsere ügylet, továbbá az 1.13.5. pontban említett leszállításos határidős deviza ügylet is.

1.13.6.1. Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): olyan árfolyamügylet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere-ügylet (swap).

1.13.6.2. Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIRS): az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú tőke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating - basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nemcsak deviza-deviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, vagy a partnerkockázat kezelése betét elhelyezéssel történik, miközben az ügylet feltételei nem változnak.

1.13.6.3. Deviza kamatcsere ügylet (Only interest strip cross currency interest rate swap): olyan, különböző devizában (illetve forintban és devizában) meghatározott nominális értékek kamatcseréjére vonatkozó megállapodás, ahol a nominális tőkék cseréjére nem kerül sor.

1.14. Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása.

1.15. Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap ügylet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

1.16. Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap ügylet esetén az induló láb megvásárolt összege.

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

2.1. ISIN kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2.2. Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.

- A KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében a KELER Zrt. szabályzata szerinti "Elszámoló nap",

- A KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében a számviteli elszámolás időpontja.

2.3. Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a MÁK. A jelentő letétkezelők körének listáját a 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2.4. Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

2.5. Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

2.6. Értékpapír-sorozat: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 45. pontja szerinti fogalom

2.7. Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

2.8. Állomány névértéken: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állomány névértéken.

2.9. Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

2.10. Felhalmozott kamat állománya: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege. Visszavásárolt állományra vonatkozóan a felhalmozott kamat nem értelmezett.

2.11. Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e. Tartozások esetében nettó kamatkiadás, követelések esetében nettó kamatbevétel szerepeltetendő.

2.12. Eredményszemléletű kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során az egyes követelésekre, állampapírokra és egyéb adósságelemekre járó vagy fizetendő kamat összege.

2.13. ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

2.14. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint "equity" típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

2.15. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír. A nemzetközi terminológia szerint "debt" típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti jegyek.

2.16. Tőketörlesztés: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok címletértékének csökkenése, amely nem jár együtt az értékpapírok forgalomban lévő mennyiségének változásával.

3. A kamatstatisztikai (az 1. pontban érintett K14 azonosító kódú kivételével a K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

3.1. Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

3.2. Átstrukturált hitelek: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hitkr.) meghatározott hitel.

3.3. Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.

Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

aa) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

ab) A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Idetartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

ac) A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (aa), ab) eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.

Az ac), valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Pl. idetartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

1. képlet

Ak: a k sorszámú hitelrészlet illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.

A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m': a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,

tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egy összegben törlesztik.

Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, a későbbiekben azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, az évesített kamatláb meghatározásánál csak az 1-es képlet alkalmazható, mert ebben a képletben lehet figyelembe venni a futamidő alatt eltérő kamatlábak hatását.

2. képlet

X: az évesített kamatláb

rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma (pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4).

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.

Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

3.4. Fedezett hitel: a hitel fedezettségét a CRR 4. cikk (1) bekezdés 58. és 59. pontjában, valamint 197-203. cikkében meghatározott fedezetek alapján kell megállapítani. A kamatstatisztikai jelentések új szerződései esetében, ha a szerződéskötéskor még nem történt meg a jelzálogjog bejegyzés, akkor is úgy kell megállapítani, hogy fedezett-e az adott hitel, mintha a bejegyzés már megtörtént volna. A fedezet értéke meg kell, hogy haladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

3.5. Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

3.6. Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.

3.7. Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

3.8. Referenciakamat: olyan, széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

3.9. Rossznak minősített hitel: a Hitkr. 7. melléklet V. fejezet (17) bekezdése szerinti hitel.

3.10. Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata legfeljebb 1 év.

3.11. Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert), a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.

A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

3.12. Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely

- elsőként határozza meg a betét és a hitel kamatlábát,

- a meglévő hitelre és betétre vonatkozó új megállapodás, ha a betét és a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban - beleértve az egyéb költségeket is - változás van.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendő az átárazott szerződés is, kivéve az az átárazás, amely

- automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy

- fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendő a tárgyhónapban kötött új betétszerződés akkor is, ha az a tárgyhónapban lejár, illetve ha az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen - az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján - növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.

Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé, vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben is változás van.

A hitel esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.

Amennyiben a szerződés rögzíti a kamatláb alapjául szolgáló referenciakamatot, akkor a kamatláb nem tekinthető a szerződéskötéskor még nem ismertnek függetlenül attól, hogy a folyósítás megtörtént-e vagy sem.

Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.

3.13. Újratárgyalt szerződés: az új szerződés egyik alkategóriája. Újratárgyaltnak minősül

- a meglévő betétre, hitelre vonatkozó új megállapodás, ha a betét, hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban - beleértve az egyéb költségeket is - változás van,

- az átárazott szerződés, kivéve az az átárazás, amely automatikusan - az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül - történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Újratárgyalt hitelnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül újratárgyaltnak.

Amennyiben olyan hitel eladására vagy átvállalására kerül sor, amely a hitelintézeti szektoron kívüli körből kerül át a hitelintézethez, az nem minősül újratárgyalásnak. Amennyiben a háztartási szektorba tartozó ügyfél döntése és aktív közreműködése útján átviszi egyik hitelintézettől egy másikhoz a hitelét feltéve, hogy a hitelt újratárgyalják, abban az esetben ez újratárgyalásnak minősül.

Egy adós több hitelének egy hitellé történő egyesítése, valamint egy hitel több hitellé való szétbontása szintén újratárgyalt szerződésnek tekintendő.

Ha egy hónapon belül történik meg egy új hitel szerződéskötése, amelyet még az adott hónapon belül újratárgyalnak, az is újratárgyaltnak minősül.

3.14. Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)

Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

4.1. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

4.2. Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarországon kívüli bármely más ország.

4.3. Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS berendezéseknél lehet használni.

4.4. Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

- Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya,

- Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya,

- Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya,

- Debit, illetve delayed debit (betéti, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Credit, illetve delayed debit (hitel, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

- Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya.

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit, illetve delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4.5. Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

4.6. Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit, illetve delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

4.7. Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

4.8. Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

4.9. Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

4.10. Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére, illetve áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Idetartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

4.11. Debit, illetve delayed debit (betéti, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

- a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

4.12. Credit, illetve delayed debit (hitel, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy

- a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

- csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

4.13. Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit, illetve delayed debit, sem pedig a credit, illetve delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik (pl. credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya). Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

4.14. Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van elektronikus pénz tranzakciók lebonyolítására. Egyaránt idetartoznak az elektronikus pénzt közvetlenül tároló kártyák és azok, amelyek hozzáférést biztosítanak elektronikus pénz számlához.

4.15. Business illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

4.16. Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

4.17. Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

4.18. Érintéses fizetési funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van a POS terminál és a kártya közötti adatátvitelre közvetlen fizikai kapcsolat nélkül (érintkezés nélküli adatátvitel). Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák forgalmi adatainál a kibocsátói oldalról a kártya teljes forgalmát jelenteni kell, nem csak az érintéses fizetési forgalmat (P27 azonosító kódú adatszolgáltatás 03., 04., 05. tábla).

4. 19. Virtuális kártya: kizárólag internetes tranzakciók során használható kártya, függetlenül attól, hogy a tranzakció lebonyolításához szükséges kártyaadatok milyen formában állnak az ügyfelek rendelkezésére.

Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

4.20. Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

4.21. A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: az adott vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

4.22. On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában, a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4.23. Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

4.24. Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

4.25. Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

4.26. Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

4.27. Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól, és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

4.28. Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): a kártyahamisítás minden formája ideértendő (pl. duplikált - skimming - kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása).

4.29. Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

4.30. Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések idetartoznak, amelyek a 4.25.-4.29. pont alatt nevesített kár kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy a kár értéke az ügyféltől behajtható-e vagy sem), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

4.31. Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

4.32. Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

4.33. Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

4.34. Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk "manipulált" gépbe ragadt pénzt.

Elektronikus pénz adatszolgáltatás (P42)

4.35. Elektronikus pénz: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

4.36. Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénz tárolása az ügyfél rendelkezésére bocsátott kártyán, egyéb eszközön történik, vagy a számlán tárolt elektronikus pénzhez csak ezekkel az eszközökkel lehet hozzáférni.

4.37. Szerver alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt a kibocsátó egy központi szerveren tárolja.

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

5.1. A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).

5.2. A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

5.3. Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől.

5.4. Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha a Magyar Állam (képviseletében eljár: az államháztartásért felelős miniszter) az adós által nem-rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés, illetve kamatfizetés) kezességet vállal.

5.5. Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (pl. adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

5.6. Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem-rezidens féltől megszerzett, vagy nem-rezidens fél részére átruházott.

5.7. Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

5.8. Egyéb változások - kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

5.9. Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

5.10. Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

5.11. Eszmei, szellemi javak: a vagyoni értékű jogok (pl. szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog), beleértve az emissziós kvótákat is.

5.12. Hitelazonosító (adósságazonosító):. költségvetési szerv, többségi állami tulajdonú, valamint államilag garantált vagy Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adata.

5.13. Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

5.14. Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

5.15. Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

5.16. Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem-rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.

5.17. Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amelyet meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

5.18. Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem-rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

5.19. Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

5.20. Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

5.21. Külföldi közvetett befektető: olyan nem-rezidens vállalat, amely közvetve ellenőrzéssel rendelkezik a vállalatban (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja).

5.22. Külföldi közvetett befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben közvetve ellenőrzéssel vagy befolyással rendelkezik az adatszolgáltató (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább a 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.23. Külföldi közvetlentőke-befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkezik.

5.24. Külföldi közvetlentőke-befektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkező nem-rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

5.25. Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28 azonosító kódú adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg - lehívások - törlések.

5.26. Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

5.27. Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

5.28. Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.29. Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

5.30. Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.31. Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első 8 karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám (FB azonosító). Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az "FB000000" szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített "fiktív" törzsszáma) a "00000001" nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a "00000004" nyolc karakteres kód.

5.32. Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem-rezidens partnerrel szemben.

5.33. Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét

5.34. Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

5.35. Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

5.36. Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

5.37. Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

5.38. Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

5.39. Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem-rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem-rezidens fél vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

5.40. Társvállalatok: azok a vállalatok, amelyek ugyanazon közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető vállalat ellenőrzése alatt állnak, de egyik társvállalat sem gyakorol ellenőrzést az adatszolgáltató felett, illetve az adatszolgáltató sem gyakorol ellenőrzést a társvállalat felett (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.41. Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.

5.42. Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

5.43. Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

5.44. Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

5.45. Tranzakciók: a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi - függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem -, de nem tartozik az egyéb változások közé.

5.46. Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés, és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

5.47. Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncának csúcsán lévő többségi - az adott vállalkozásban közvetve vagy közvetlenül 50% feletti szavazati joggal rendelkező - befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol ellenőrzést (nincs további 50% feletti szavazati joggal rendelkező tulajdonosa).. Végső befektető lehet rezidens vagy nem-rezidens magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető.

5.48. Vállalatcsoport: a vállalatok olyan köre, amely a közvetlentőke-befektetések elszámolása szempontjából tartalmazza a közvetlentőke-befektetőket és -befektetéseket, továbbá azon vállalatokat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon - végső - befektető ellenőrzése, illetve befolyása alatt állnak (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

6. A Felügyeleti mérlegben és az eredménykimutatásban használt fogalmak, rövidítések

6.1. Ingatlannal fedezett hitel: a CRR 124-126. cikke (standard módszer) és a 199. cikk (1) bekezdés a) pontja (IRB-módszer) szerinti fedezetekkel biztosított hitel, feltéve, hogy a fedezet értéke meghaladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

6.2. Repó- és fordított repóügylet: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 3. § (8) bekezdés 2. pontja szerinti ügyletek.

6.3. Számla-összevezetés: a fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:

- a cash-pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak - általában nap végi - összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (pl. zero balancing, target balancing), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelendők.

- a kamat pool, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.

6.4. A felügyeleti mérlegben és az eredménykimutatásban használt további fogalmak és rövidítések tartalmára a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 1. melléklet 1-3. pontjában foglaltak az irányadók.

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító: D01

Kitöltési előírások Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjelenítenie, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatás elkészítésekor a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra, illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.

A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.

Az adatokat a 01., 02. és 06. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, a 03. és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 1. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A táblák kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Állományi adatok külföld és 02. tábla: Állományi adatok belföld

1. A 01. táblában a nem-rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I. A. 3. pontja tartalmazza.

2. A táblák elkészítésénél - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a "Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás" (azonosító kód: F01) adatszolgáltatásra előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A "Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás" sorai és a jelen adatszolgáltatás állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.

4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.

5. A deviza eredményszámláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

03. tábla: Nyitott pozíciók

Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.

A pozíció meghatározást a CRR 352. cikkében meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

04. tábla: Nyitott pozíciók összesen

1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.

2. A teljes nettó deviza pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.

3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f) oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti+mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l) oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.

4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

05. tábla: Tranzakciós adatok

1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, spot, határidős (forward, futures), opció, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap) és a nem amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletek deviza-deviza és deviza-forint tranzakcióit kell szerepeltetni, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is.

A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén a táblában csak a kezdeti és a lejáratkori devizacsere ügyleteket kell megjeleníteni, míg a kamatok cseréjét nem kell feltüntetni. A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén, ha rollover történik (tehát az adott ügyletet újraértékelik, és a különbözettel elszámolnak a felek, majd a tőkét egy új ügyletként újra nyitják), abban az esetben az új tőkeösszegre vonatkozóan kötött új ügyletet újra le kell jelenteni.

A mark-to-market swapok esetében a tőkeösszegeket az ügylet kötésekor kell jelenteni "TH" technikai tranzakció jelző nélkül, ezt követően pedig csak a futamidő alatti kamatperiódusonként történő tőkeösszeg változást kell jelenteni, ahol az ügylet értéknapjának a tőkeösszeg változásának napját, lejáratnak az eredeti lejáratot kell tekinteni és "TH" technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyleteket is fel kell tüntetni a jelentésben, ahol az eredeti, azaz az első alkalommal megkötött ügyletet és az amortizálódás során jelentett tranzakciókat is "TH" technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az s) oszlopban.

Amennyiben egy határidős vagy swap ügylet esetében a két fél együttesen úgy dönt, hogy termin értéknap előtt lezárják az adott ügyletet teljes mértékben (nem ellenügylettel, hanem határidő előtt terminálnak), abban az esetben az eredeti ügyletet törölni kell egy törlés tétellel, majd egy módosító tételt felvéve az eredeti ügylet termin értéknapját módosítani kell a lezárás napjára.

A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell jelenteni.

Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.

2. Az adatszolgáltatásban - az alábbi kivételektől eltekintve - tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.

a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatónak összevontan kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.

b) Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatónak lehetősége van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a "törlés/módosítás", a "határidős ügylet leszállítása/opció lehívása" és a "technikai tranzakciók" oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m oszlopainak a kitöltése.

3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát. Amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.

4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltató által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet "kötésnapjára" vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.

6. A korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.

- Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva.

- Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon paraméterekkel és törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.

7. A deviza eredmény számláit az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatónak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetnie kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m) oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.

8. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a "TH" technikai jelző használata kötelező. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k), l) és m oszlopait üresen kell hagyni.

9. A tábla t) oszlopában kell megjelölni, hogy kapcsolódik-e az ügylethez letéti számla követelmény. A letéti számla követelmény esetében előfordulhat, hogy a piaci értékek alakulása miatt nem keletkezik követelmény, de a partnerrel kötött megállapodásban szerepel, hogy letét kapcsolódik az ügylethez, ebben az esetben is meg kell jelölni a tranzakciót, hogy letéti követelmény kapcsolódik hozzá. A kitöltés során használandó kódokat a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

06. tábla: Letéti számla állományok

1. A táblában külön ki kell emelni a 01. és 02. tábla mérlegtételei közül azon letéti számla állományokat, amelyeket partnerkockázat csökkentés céljából helyeznek el. A 01. és 02. táblában jelentendő, devizában fennálló mérlegtételeken kívül a forintban fennálló letéti számla állományokat is szerepeltetni kell a 06. táblában. A bank saját ügyleteihez kapcsolódó letéti számla állományokat kell jelenteni, míg az ügyfél tételekhez kapcsolódó állományokat nem kell megadni. A tábla 01-24. soraiban szerepeltetendő letéti számla állományokat eredeti denominációban tizedesjegyek nélkül kerekítve ezres nagyságrendben kell megadni, míg a 25. sorban összesítve, forintra átszámítva kell megadni a letéti számla állományokat

2. A táblában a határidős (forward, futures), opciós, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap), a nem amortizálódó, illetve az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyletekhez, a deviza kamatcsere ügyletekhez (only interest rate swap) és egyéb (pl. határidős értékpapír) ügyletekhez kapcsolódó letéti (margin) számla állományokból származó követeléseket és tartozásokat ügyletenként kell meghatározni és besorolni amelyet devizanemenként, valamint belföld és külföld bontásban kell megadni a b), d), f) és h) megfelelő oszlopaiban. A c), e), g) és i) oszlopokban ki kell emelni, hogy a b), d), f) és h) oszlopban jelzett állományokból mennyi a swap ügyletekhez kapcsolódó belföldi és külföldi letéti számlaállomány követelés, valamint tartozás. A táblában minden ügylethez kapcsolódó letéti számla követelmény állományt jelenteni kell attól függetlenül, hogy bizonyos ügyletek [pl. deviza kamatcsere ügyletek (only interest rate swap)] nem jelentendőek csak a K14 azonosító kódú adatszolgáltatásban.

A belföldi és külföldi megkülönböztetés azon alapul, hogy a partner külföldi vagy belföldi.

3. Előírások a letéti számlák jelentéséhez

• Amennyiben a letéti szerződés (CSA) egy külföldi székhelyű bankkal kerül megkötésre, azonban a szerződés alapján egyéb, a cégcsoporthoz tartozó bankokkal (köztük akár belföldi székhelyű is lehet) kötött ügyletek is a margin számítás alapjául szolgálnak, akkor a letéti szerződéssel és a főkönyvi kimutatással egyezően a partner székhelye szerint külföldiként kell kimutatni az állományt (függetlenül attól, hogy belföldi székhelyű bankkal kötött ügyletekhez tartozó letétek is vannak a külföldi partnerrel szemben történő elszámolásban).

• Ha az adott partnerrel szembeni letéti állomány a követelést/kötelezettséget nettósítva (az ügyletek nettósított piaci értékét) tartalmazza, ennek ellenére a 06. táblában nem az ügyletek nettósított egyenlegét kell jelenteni, hanem ügyletenként kell megállapítani és besorolni a megfelelő oszlopba, hogy az adott ügylet miatt követelés vagy kötelezettség áll-e fenn.

• Amennyiben a letéti szerződésben foglaltak szerint a letéti állomány egy adott partnerrel szemben meglévő összes nyitott ügylet eredőjeként kerül megállapításra, és a letéti szerződés rögzíti a két fél között, hogy nem ügyletenként történik meg az adott partnerrel az elszámolás, hanem több ügylet eredőjéből származó letéti szintek/sávok alapján, akkor elfogadható a becslés alkalmazása az ügylet szintre történő felosztáshoz/visszaosztáshoz.

• Amennyiben az adott partnerrel/ ügyféllel szembeni teljes letétet a következők szerint osztják fel: teljes letét = Initial Margin (IM) + Variation Margin (VM), abban az esetben az alábbi becslési módszerrel történő felosztást javasoljuk az ügylet szintre történő lebontás esetében. Kiemelten fontos, hogy ne ütközzenek a szerződésben foglaltakkal a felosztás során:

- az Initial Margin (IM) kizárólag azokra az ügyletekre osztható fel, amelyekhez kapcsolódóan az képződött, tehát olyan ügyletekre ne kerüljön visszaosztásra, ahol nem alkalmazható. Ebben az esetben az ügylet kötéskori értéke alapján javasolt az IM szétosztása.

- a Variation Margin-t (VM) minden esetben nettó jelenérték változás (NPV) alapján javasolt felosztani a maradék, régebben kötött nyitott ügyletekre vonatkozóan, az adott napon kötött új ügyletekre nem osztható vissza.

• Amennyiben egy ügylet mögött értékpapír fedezet áll, azt is jelenteni kell. Kizárólag az adatszolgáltató saját mérlegében megjelenő értékpapírokat kell jelenteni. A kapott értékpapír óvadékot, amely nem jelenik meg az adatszolgáltató saját mérlegében, nem kell kimutatni.

• A letétek értékelésekor minden esetben az adatszolgáltató által is alkalmazott értékelési módszer alapján kell jelenteni, nem elvárt a napi piaci értékelés.

• A letéti számla állományok között minden ügylet mögötti letétet jelenteni kell, tehát nem csak a derivatív ügyletekhez kapcsolódóakat. Kizárólag a mérlegben is szereplő likvid letéti állományokat kell jelenteni, a likviditási hatással nem járó letéti állományokat (pl. ügyvédi, végrehajtási letét, bankgarancia mint fedezet) nem kell jelenteni. A táblában minden ügylethez kapcsolódó letéti állományt jelenteni kell, amely likviditási hatással jár függetlenül attól, hogy kapcsolódik-e hozzá letéti szerződés vagy sem.

MNB azonosító: D24, D25

Kitöltési előírások

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok)

Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (nyitott kötésállomány)

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

2. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban a 2016 áprilisában kötött tranzakciókat kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyletek mikor zárulnak le. A saját számlás és a megbízásos ügyletek adatait (összevontan) egyaránt szerepeltetni kell.

3. A D25 azonosító kódú adatszolgáltatásban a 2016. június 30-án meglévő nyitott kötésállományokat kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték.

4. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban a cégcsoporton belül kötött ügyleteket (pl. fióktelepek, leányvállalatok) is jelenteni kell. A belső, könyvelési célú ügyleteket nem kell szerepeltetni a táblákban.

5. A D25 azonosító kódú adatszolgáltatásban a cégcsoport (pl. fióktelepek, leányvállalatok) tagjainak nyitott állományát az adatszolgáltató anyacégnek konszolidáltan kell jelentenie. A cégen, cégcsoporton belül kötött ügyletekből keletkező nyitott kötésállományt nem kell szerepeltetni a táblákban.

6. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a tőzsdei forgalomra.

7. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban minden egyes ügyletet külön-külön kell számításba venni, azokat nem szabad nettósítani (egymással szemben valamilyen módon elszámolni). Így pl. 1 millió USD vásárlása EUR ellenében és 2 millió USD eladása EUR ellenében 3 millió USD forgalomnak számít.

8. Az adatokat millió USD-ben, minimum 6 tizedesjegy pontossággal kell megadni. Negatív érték és nem numerikus adat a táblákban nem szerepeltethető.

9. A D24 azonosító kódú adatszolgáltatásban az USD értékre történő átszámításokat az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Amennyiben egy tranzakció egyik oldalán sem USD szerepel, akkor csak az egyik oldal USD értékét kell meghatározni, preferált a vételi oldal.

10. A D25 azonosító kódú adatszolgáltatásban az átszámításokat a 2016. június 30-án érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. Az adatszolgáltatók alkalmazhatják a saját belső árfolyamaikat, amennyiben azok nem térnek el jelentősen a piaci árfolyamoktól.

11. Adatokat csak az üresen hagyott (színezés nélküli) cellákban kell közölni. (Az összegző értékeket tartalmazó, sárga cellákban automatikusan képződnek az adatok.)

12. Az egyes táblák lábjegyzetei minden esetben lényeges információkat tartalmaznak. Ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a táblák helyes kitöltéséhez.

13. A táblákon belüli és táblák közötti kötelező összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

1. Jelentő dealer: az MNB által a pont szerint kijelölt adatszolgáltató. A jelentő dealerek listáját a 3. melléklet 14. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A BIS adatszolgáltatási iránymutatását (kizárólag tájékoztatási céllal), valamint az annak alapján összeállított, a táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 15. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E04

Kitöltési előírások

Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.

2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.

3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.

4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. "puffer" számláinak állományát.

5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I. A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla:

Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.

A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E06

Kitöltési előírások

Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás az elszámolóház által vezetett értékpapírszámlákhoz kapcsolódó valamennyi ügylet adatait tartalmazza ügyletenként.

2. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A 01. tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A d)-h), p) és r) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

j) Visszavásárlási ár: visszavásárlási árat csak repó, illetve szállításos repó esetén kell megadni.

n) Kamat: a repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.

A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E14

Kitöltési előírások

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

5. Az egyes, táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E20, E21, E45

Kitöltési előírások

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános előírások

1. Az adatgyűjtésekben szereplő értékpapírok köre

a) Az adatgyűjtések az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazzák, tulajdonosi bontásban. Kivételt képeznek az adatszolgáltatók által a KELER Zrt.-től letéti őrzésre átvett értékpapírok, amelyeket az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

b) Az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

Az E45 azonosító kódú adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt, értékpapír letéti számlán tartható értékpapírt.

A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.

c) Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GRD, stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatok szóközzel kerülnek elválasztásra.

Egy adott értékpapírnak, amelyet a 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

Az E20, E21 azonosító kódú adatszolgáltatásban a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével).

Az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni. A certifikátokat szintén darabban kell jelenteni.

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni, a hónap utolsó napjáig megtörtént pénzügyi teljesítéseknek megfelelően Amennyiben tehát a hó utolsó napján törlesztés történik, már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben viszont az esedékes tőketörlesztés nem történik meg a hó utolsó napjáig, az adatszolgáltatásban a ténylegesen fennálló - az esedékes, de meg nem történt törlesztéssel nem csökkentett - tőkeértéket kell szerepeltetni. Ha az adatszolgáltatásban a tőketörlesztéses értékpapíroknál "KELER-számlával nem egyező értékpapír állomány" megnevezésű hibaüzenet jelenik meg, az adatszolgáltató köteles minden esetben írásban tájékoztatni az MNB-t az eltérés indokáról. A tájékoztatást lejárt tőketartozás, késedelmes fizetés, az értékpapír okiratának módosulása vagy munkaszüneti napra hivatkozás esetén a 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személy részére kell megküldeni. A feltehetően kerekítési különbségekből adódó eltéréseket az MNB indokolás nélkül elfogadottnak tekinti.

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések

1. Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg az adatszolgáltatásokban: az óvadéki és a szállításos repót (ez utóbbi alá értve a sajátos szállításos repót is).

- Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

- Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Zrt.-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti az adatszolgáltatásában. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

2. Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

- Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel az adatszolgáltatásában csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként az adatszolgáltatásában kimutatja.

- Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő adatszolgáltatásában az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

- A fentiek szerint kell az adatszolgáltatást elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Zrt.-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő - a köztük lévő szerződés alapján- saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell az adatszolgáltatásokban kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Zrt.-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

b) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:

Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01. és 05. táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06. táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06. és 05. táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).

c) Hitel- vagy egyéb megállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel- vagy egyéb megállapodás keretében (pl. lombard hitel, értékpapír kölcsön ügylet, értékpapír határidős ügylet) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban. Ugyanakkor amennyiben az adatszolgáltató ügyfele a hitel- vagy egyéb megállapodás fedezetéül szolgáló értékpapírját átmenetileg (az ügylet futamidejére) az adatszolgáltatótól más jelentő letétkezelőhöz helyezi át, akkor ezeket az értékpapírokat a futamidő alatt a másik letétkezelőnek kell jelentenie a megfelelő ügyfélszektorban.

d) Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatás esetében): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt.-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06. táblában szerepeltetnie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblákban felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla tartalmazza az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem-rezidensek által (belföldön vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát, tulajdonosi bontásban. Az E20 és E21 adatszolgáltatásban a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok és a certifikátok esetén a DRB kódjelet (darab) kell megadni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DRB) kell megadni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.

e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r/ oszlop szolgál).

g-től r-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h/ oszlopban az "Egyéb monetáris intézmények" közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az s/ oszlop szolgál).

k/ A Biztosítók oszlopban az F szektor következő alszektorainak állományát kell jelenteni: F1 (Biztosító részvénytársaságok), F2 (Biztosító egyesületek) és F7 (Biztosítóként működő magyarországi fióktelepek).

l/ A Pénztárak oszlopban az F szektor következő alszektorainak állományát kell jelenteni: F3 (Magánnyugdíjpénztárak), F4 (Önkéntes nyugdíjpénztárak), F5 (Önkéntes önsegélyező pénztárak) és F6 (Önkéntes egészségpénztárak).

s/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.)

A 02. táblára vonatkozó előírások csak az E20 és E21 azonosító kódú adatszolgáltatás adatszolgáltatóira vonatkoznak.

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Az egyes oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az f)-o) oszlopokban, a szektorbontásnál az "egyéb monetáris intézmények"-nél az e melléklet I. A. 4. pontjának az ezen szektorra vonatkozó rendelkezéseitől nem kell eltérni.

d/ Ebben az oszlopban kell jelenteni annak az országnak az ISO kódját, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál. Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e/ A kódlista alapján kell kitölteni.

f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g/ Az f/ oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig "00000001" szerepel.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve - ha a jelentő pl. harmadlagos letétbe adta tovább - egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05. táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)

Ezek az állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e/ A kódlista alapján kell kitölteni.

f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g/ Az f/ oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

MNB azonosító: E23

Kitöltési előírások

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

Általános előírások

1. A 01. tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.

2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.

3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.

4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:

a) a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO kódja. (A deviza ISO kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza).

6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.

7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

8. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

MNB azonosító: E27

Kitöltési előírások

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző szervezetnek (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint "Nemzeti Kódkiadó Szervezet", ISIN kódot adott ki és az értékpapír kibocsátása az adatszolgáltatás vonatkozási napján megtörtént (01.tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).

2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be. Ez alól kivétel a befektetési jegyek rábocsátása és visszaváltása miatti mennyiségi változás, amelyet az értékpapír többi attribútumának változásával egyidejűleg kell jelenteni.

3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO kód használata mellett.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN kódja és egyéb alapadatai

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

a) Az ISIN kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a módosítás hatálybalépésének dátuma.

b) , c), h), i), t), u), v), w), y), z) A kódlista szerint kell kitölteni.

d) Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot, melyeket a kódlista tartalmaz.

f) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.

g) A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.

j) Befektetési jegy esetén ide a befektetési jegyet kibocsátó alapnak a KELER Zrt. által kiadott technikai törzsszámát kell beírni. A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok esetén az egyes részalapokat a KELER Zrt. egyedi technikai törzsszámmal látja el. Új, induló befektetési alapnál, részalapnál és kockázati tőkealapnál a technikai törzsszámot az FB megjelölés + az alap, részalap és kockázati tőkealap által első sorozatban kibocsátott értékpapír ISIN kódjának utolsó 6 számjegye képezi. Olyan nem-rezidens kibocsátó esetén, amely nem rendelkezik KSH-törzsszámmal, a "00000001" nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.

k) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)

l) Csak befektetési jegyek és kockázati tőkejegyek esetén kell kitölteni.

q) Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o) mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.) Rábocsátás esetén a rábocsátással növelt összes kibocsátott értéket kell tartalmaznia.

r) Az értékpapír első kibocsátásának dátuma. Amennyiben az adatszolgáltató egy korábban már jelentett értékpapír első kibocsátásának dátumára küld módosítást, akkor a módosítás típusaként az első kibocsátás dátumának javítását kell megjelölnie, a kódlista szerint.

s) Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.

v) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg

Az a)-e) és x) mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

A tábla az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány-átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke "M", a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.

Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak az ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u)-x) mezőiben szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

b) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) A 01 tábla d) oszlopánál leírtak megfelelően irányadónak tekintendők.

d) Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.

e) Törlesztés esetén - százalékos érték megadásánál - és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb "Kódkiadó Szervezet" által kiadott ISIN kódja és egyes alapadatai

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

e) A kódlista szerint kell kitölteni.

MNB azonosító: E43

Kitöltési előírások

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

I. Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.

2. A táblák a rezidensek, illetve a nem-rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).

3. Minden opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.

4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

5. A táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

MNB azonosító: E48

Kitöltési előírások

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatás mindazon részvényekre kiterjed, amelyek a tárgyhónapban (annak legalább egy napján) BÉT-es papírok voltak.

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A devizanemek meghatározásánál a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódokat kell alkalmazni. A GMU tagdevizákban denominált értékpapíroknál (pl. Graphisoft) "EUR"-t kell szerepeltetni.

A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Tőzsdére bevezetett részvények kapitalizációjára és forgalmára vonatkozó havi adatok

Azokat a részvényeket kell jelenteni, amelyek a tárgyhó utolsó napján BÉT-es papírok voltak.

Az egyes oszlopok tartalma:

f/ A részvény havi záró árát forintban kell megadni. Ha az adott hónapban nem volt belőle forgalom, akkor a legutolsó záróárat kell megadni.

02. tábla: Részvények tőzsdei bevezetésére és kivezetésére vonatkozó havi adatok

A táblát csak azokra a részvényekre vonatkozóan kell kitölteni, amelyeket az adott hónapban vezettek be a tőzsdére vagy vezettek ki onnan, továbbá azokra a BÉT-es részvényekre vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatos valamely részvénytársasági esemény módosította a papír ISIN-kódját, mennyiségét, devizanemét, vagy címletét.

Az egyes oszlopok tartalma:

c/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ Az adott részvény tőzsdei eseményben érintett mennyisége, darabban kifejezve.

i/ Itt kell röviden utalni arra az eseményre, ami a c/ oszlopban szerepel, azt kiváltotta, illetve magyarázza (a tőzsdén jegyzett részvény újabb csomagja esetén zártkörű alaptőke-emelés, dolgozói részvény átalakítása, kötvény átalakítása, osztalék átváltása stb.; az egyéb társasági eseménynél pl. részvények felosztása).

MNB azonosító: E50

Kitöltési előírások

Az állampapírok, az államadósság és az állami követelések felhalmozott és eredményszemléletű kamata

A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az eredményszemléletű elszámolás azt jelenti, hogy a pénzkölcsön nyújtásáért a hitelező annak fennállta alatt folyamatosan részesül kamatjövedelemben. A kamat tényleges megfizetése azonban rendszerint szakaszosan történik, ezért a hitelezőnek kamatkövetelése halmozódik fel az adóssal szemben. A kamat pénzügyi rendezése ennek a kamatkövetelésnek a törlesztése.

Az eredményszemléletű kamat számításának módszertani segédletét a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: A forgalomban lévő állampapírokon felhalmozódott kamat állománya

Az állampapírokat típusonként, azon belül sorozatonként részletezve, ISIN kóddal ellátva kell felsorolni. A kincstári takarékjegyeket lejárat szerint (egy, illetve két éves lejáratú) a táblákban szereplő ISIN kódokon kell jelenteni. A táblában fel kell tüntetni valamennyi állampapírt, amely a tárgyhónapban, annak bármely napján forgalomban volt.

A c), d), e), g), h) oszlopokban használt fogalmak magyarázatát az e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

e) Felhalmozott kamat állománya

A felhalmozott kamat állománya tartalmazza a kuponból adódó (névleges) felhalmozott kamat állományát (g oszlop) és a kibocsátási diszkontból/prémiumból fakadóan felhalmozott kamat állományát.

h) Eredményszemléletű kamatkiadás

Az eredményszemléletű kamatkiadás a nettó pénzforgalmi kamatkiadás időbeli és egyéb korrekciójával áll elő. Időbeli korrekciót jelent a felhalmozott kamat átértékelődéstől megtisztított állományváltozása. Egyéb korrekciót jelent a kibocsátási és visszaváltási ár névértéktől való eltéréséből fakadó pénzforgalmi kamat kiszűrése.

02. tábla: A központi költségvetés adósságán és követelésein felhalmozódott kamat állománya

A negyedéves táblában az állampapírokon túl az ÁKK Zrt. által kezelt egyéb adósságelemek és követelések adatait kell feltüntetni.

Az adósságelemeket és követeléseket típusonként kell felsorolni, a hiteleket, betéteket, swapokat tovább bontani nem kell.

A táblában azokat az adósságelemeket kell feltüntetni, amelyek a tárgynegyedév végén fennálltak. A forgalmi adatok viszont a tárgynegyedév egészére vonatkoznak.

A b)-g) oszlopok tartalma megegyezik a 01. tábla megfelelő tételeivel.

Követelésekre nettó pénzforgalmi kamatbevételt, illetve eredményszemléletű kamatbevételt kell kimutatni.

Az állampapírok és a hitelek állományainak és kamatfizetéseinek bemutatásánál ezeket az adósságelemeket a hozzájuk kapcsolódó derivatívák nélkül (eredeti devizanem és kamatozás szerint) kell jelenteni. A derivatívák (swapok) tartozás oldalra nettózott könyv szerinti értékét (árfolyamát), illetve a derivatívákra elszámolt, kiadási oldalra nettózott kamatforgalmat külön sorokban kérjük kimutatni. A derivatívákra (a derivatívák miatt) felhalmozott kamatot, vagy eredményszemléletű kamatkiadást nem kell számítani.

MNB azonosító: E53

Kitöltési előírások

A magyar állam értékpapír-kibocsátásai

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatás a Magyar Állam Magyarországon vagy külföldön történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásaira vonatkozik.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Minden egyes kibocsátást külön sorban kell jelenteni.

2. A dátumot minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

01.1. tábla: Az államkötvény-aukciók eredményei

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű államkötvény kibocsátására kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

g/ Aukció sorszáma: az adott államkötvényből kibocsátásra kerülő aktuális tranche sorszámát mutatja meg.

h/ Az adott aukción kialakult minimális éves hozam, százalékban megadva.

i/ Az adott aukción kialakult maximális éves hozam, százalékban megadva.

j/ Az adott aukción kialakult átlagos éves hozam, százalékban megadva.

k/ Az aukción még elfogadott legkisebb ár, százalékban megadva.

l/ Az aukción elfogadott legnagyobb ár, százalékban megadva.

m/ Az aukción kialakult átlagos eladási ár, százalékban megadva.

n/ Az aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség, millió forintban megadva.

o/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

p/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

q/ A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

r/ Az adott aukción elfogadott ajánlatok száma, darabban megadva.

s/ A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

t/ Kibocsátott összes mennyiség: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

A kibocsátási adatoknak tartalmaznia kell a nem kompetitív értékesítési eredményeket is (n/-s/ oszlop).

01.2. tábla: Diszkontkincstárjegy-aukciók eredményei

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ és h/ pontokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ A kincstárjegy futamideje napokban.

i/ Az adott aukción kialakult minimális ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

j/ Az adott aukción kialakult maximális ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

k/ Az adott aukción kialakult átlagos ISMA konvenciók szerinti hozam, százalékban megadva.

l/ Az adott aukción kialakult minimális éves diszkontláb, százalékban megadva.

m/ Az adott aukción kialakult maximális éves diszkontláb, százalékban megadva.

n/ Az adott aukción kialakult átlagos éves diszkontláb, százalékban megadva.

o/ Az aukciós értékesítésre meghirdetett mennyiség, millió forintban megadva.

p/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

q/ Az aukción vételre benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

r/ A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

s/ Az adott aukción elfogadott ajánlatok száma, darabban megadva.

t/ A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

u/ Kibocsátott összes mennyiség: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

01.3. tábla: Kamatozó kincstárjegy-kibocsátási adatok

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

f/ A kincstárjegy futamideje napokban kifejezve.

g/ Kibocsátott összes mennyiség: a piaci értékesítés és az ÁKK számlájára történt kibocsátás összege, millió forintban megadva.

h/ A piaci értékesítés mennyisége, millió forintban megadva.

i/ A piaci értékesítésen túl az ÁKK számlájára történt kibocsátás mennyisége, millió forintban megadva.

02.1. és a 02.2. tábla: Államkötvény/Diszkontkincstárjegy visszavásárlási aukciók eredményei

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

f/ A visszavásárlásra benyújtott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

g/ A visszavásárlásra benyújtott ajánlatok száma, darabban megadva.

h/ A visszavásárlásra elfogadott ajánlatok összege, millió forintban megadva.

i/ A visszavásárlásra elfogadott ajánlatok mennyisége, darabban megadva.

j/ Az adott visszavásárlási aukción kialakult minimális éves hozam, százalékban megadva.

k/ Az adott visszavásárlási aukción kialakult maximális éves hozam, százalékban megadva.

l/ Az adott visszavásárlási aukción kialakult átlagos éves hozam, százalékban megadva.

m/ A visszavásárlási aukción még elfogadott legkisebb ár, százalékban megadva.

n/ A visszavásárlási aukción elfogadott legnagyobb ár, százalékban megadva.

o/ A visszavásárlási aukción kialakult átlagos eladási ár, százalékban megadva.

03. tábla: A magyar állam által zárt körben (Magyarországon és külföldön) kibocsátott, forintban denominált államkötvények adatai

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ Az adott államkötvény kibocsátott összes mennyisége névértéken, millió forintban megadva.

h/ A kibocsátási árat a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000).

04. tábla: A magyar állam által devizában kibocsátott államkötvények adatai (Magyarországon és külföldön)

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

Az a/ és d/ oszlopok meghatározását e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

Az f/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Amennyiben később az előbbiektől eltérő futamidejű államkötvény kibocsátására kerül sor, a kód képzése hasonló elvek alapján történik.

A g/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Devizakódok) tartalmazza.

A h/ oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

i/ Az adott államkötvény kibocsátott összes mennyisége névértéken ezer devizában, a denomináció devizanemében megadva.

j/ A kibocsátott összes mennyiség névértéken, a teljesítés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámolva, millió forintban megadva.

k/ A kibocsátási árat a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000).

MNB azonosító: E58

Kitöltési előírások

A forgalomban lévő magyar államkötvények és kamatozó kincstárjegyek cash-flow és kamatadatai

I. Általános előírások

A jelentésben a Magyar Állam által kibocsátott valamennyi kamatozó típusú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír aktuális cash-flow és kamatadatait kell szerepeltetni. (Jelenleg ez a forintban és devizában denominált államkötvényeket, illetve a kamatozó kincstárjegyeket foglalja magába.)

A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A dátumokat minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

Az adatokat 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Azokat az oszlopokat, amelyek egy bizonyos eseményhez kapcsolódóan nem értelmezhetőek, üresen kell hagyni (0 sem megengedett). Például tőketörlesztés esetén a kamatperiódus kezdete és vége, ill. a megállapított éves kamat oszlopok nem értelmezhetőek.

01. tábla: A forgalomban lévő magyar államkötvények és kamatozó kincstárjegyek cash-flow és kamatadatai

A táblában kizárólag azon papírok adatait kell szerepeltetni, amelyek a tárgyidőszakban kerültek kibocsátásra, vagy amelyekkel kapcsolatban a tárgyidőszakban egyéb esemény következett be (kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás, lejárat).

Abban a hónapban, amikor az értékpapír kibocsátásra került, a kibocsátáson kívül fel kell tüntetni a lejáratig fizetendő összes tőketörlesztést, amely a futamidő alatt bekövetkező törlesztés mennyiségének arányát jelenti az eredeti névértékhez képest. A tőketörlesztések összege pontosan 100 százalék legyen. Ha a futamidő alatt a kibocsátáskor jelentett tőketörlesztések adatai megváltoznak, az új adatokat a fentebb leírt módon kell jelenteni.

Fix kamatozású értékpapírok esetén a kibocsátás hónapjában meg kell adni a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot. Változó kamatozású államkötvények esetén az aktuális kamatot a kamatfizetés hónapjában mint tárgyhónapban kell jelenteni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

c/ és d/A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

g/ Az adott kamatperiódusra megállapított kamat nagysága évesítve, százalékban kifejezve

i/ A kibocsátást negatív, a kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás és lejárat eseményeket pozitív előjellel kell jelenteni.

2- es kód esetén a ténylegesen kifizetett kamat nagyságát kell megadni, százalékban kifejezve.

3- as és 4-es kód esetén a tőketörlesztés és visszavásárlás arányát kell megadni az eredeti névértékhez képest.

5-ös kóddal csak a teljes állomány futamidő végén történő lejáratát kell szerepeltetni. Tőketörlesztő papír esetén az utolsó törlesztés jelenti a lejáratot, amelyet 3-as kóddal kell feltüntetni.

MNB azonosító: E60

Kitöltési előírások

Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

I. Általános előírások

1. Csak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nyitott ügyleteket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak csupán a saját ügyleteit kell jelentenie, az ügyfelei ügyleteit nem. Ezen adatszolgáltatás keretében saját ügyletnek kell tekinteni egyrészt a saját számlás ügyleteket, másrészt pedig azokat, amelyek nem érintik ugyan a saját számlát, de az adatszolgáltató a saját nevében kötötte és szerepel az adatszolgáltató mérlegében.

2. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az adatszolgáltatásban jelentendő ügyletek kódját a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában az alábbiak figyelembe vételével.

A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A denomináció meghatározására felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

1. A táblában szerződő partnerek alatt repó ügyletben az eladókat és vevőket, egyéb értékpapír ügyletben az értékpapír átadót és az értékpapír átvevőt kell érteni. Ha az ügyletben szereplő valamelyik azonosító nem ismeretes, akkor "NA"-t kell helyette beírni. Ha az ügylet másik szereplője befektetési alap, akkor a partner neve/törzsszáma oszlopokban az alap nevét és "technikai törzsszámát" kell szerepeltetni, nem pedig az alapkezelő nevét/törzsszámát.

2. Az egyes oszlopok tartalma

c) és f) Mindig az értékpapírt átadó szervezetet kell Partner1-nek, és az értékpapírt átvevő szervezetet kell Partner2-nek tekinteni. Ha valamelyik partner a háztartások szektorba tartozó rezidens, akkor 00000004-es technikai azonosítót kell megadni, egyéb rezidens szereplő esetén annak 8 jegyű KSH-törzsszámát. Befektetési alapok esetében a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet vonatkozó listájában megadott "technikai törzsszám"-ot kell szerepeltetni. Amennyiben valamelyik partner nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

Az e) illetve h) oszlopban alkalmazandó szektorbontásnál az e melléklet I. A. 4. és 5. pontjában, valamint az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók. A rezidens partnerek szektor kódjait alapvetően a főszektor kódján, egy karakterrel megadva kell jelenteni, kivéve a C és D szektorba tartozó partnereket, amelyek esetében a szervezetek kétkarakteres szektorkódjai jelentendőek. A nem-rezidens partnerek szektor kódjait a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak alapján kell meghatározni, és három karakterrel jelenteni.

i) és k) A letétkezelő (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezet) törzsszáma, ahonnan, illetve ahová transzferálják az értékpapírt. Amennyiben a Partner1 vagy a Partner2 e melléklet I. F. 2.3. alpontja szerinti jelentő letétkezelő, és az értékpapírt a saját KELER Zrt. számlájáról, ill. számlájára transzferálják, akkor nem a KELER Zrt.-t, hanem magát kell a Partneri ill. Partner2 letétkezelőjeként szerepeltetni.

Amennyiben valamelyik partner letétkezelője nem-rezidens, akkor a 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni.

m) és n) A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

o) oszlopban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja (Devizakódok) tartalmazza. A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DRB kódjelet (darab) kell megadni.

q) A repó-típusú ügyletben szereplő értékpapírok értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön és óvadékba adott értékpapír esetén az ügylet kezdetekor nyilvántartott értéket kell megadni.

r) Az ügyletben szereplő értékpapírok értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni Értékpapír kölcsön és óvadéki értékpapír esetén megegyezik a q) oszlopban jelentett adattal.

s) Értékpapír-kölcsönzés esetén a készpénz óvadék értékét kell ebben az oszlopban ezer forintban megadni (amennyiben az m oszlopban 3 vagy 6 érték szerepel).

t) és u) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó, illetve bruttó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön esetén az értékpapír illetve a kötelezettség az adatszolgáltatás összeállításakor nyilvántartott - kölcsönzési díjat nem tartalmazó - értékét kell megadni.

v) Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet induló dátumát kell megadni.

w) Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet lejáró dátumát kell megadni. Ha az ügylet típusa "Sajátos szállításos repó ügylet keretében átvett értékpapír továbbadása (értékpapír mozgással)" vagy "Sajátos szállításos repó ügylet keretében átvett értékpapír továbbadása (értékpapír mozgás nélkül)", a mezőt csak akkor szabad kitölteni, ha az értékpapír továbbadása repó-típusú ügylet keretében történik. Abban az esetben, ha az értékpapír egyszerű adásvétellel került továbbadásra, a "Második transzfer dátuma" mezőt üresen kell hagyni.

02. tábla: Az óvadékként szereplő értékpapírok adatai

1. Ebben a táblában azokról az értékpapírokról kell adatokat szolgáltatni, amelyek a 01. táblában megadott ügyletekben óvadékként szerepelnek.

2. Ha egy ügyletben több értékpapírt is óvadékba adtak, akkor mindegyikről külön sort kell kitölteni.

3. A keretjellegű óvadék esetén (ha ugyanaz az óvadékba adott papír több, 01. táblában szereplő ügylet óvadékául szolgál) az érintett ügyleteket maradéktalanul fel kell sorolni a 02. tábla "a" oszlopában, és mindegyik mellett az adott értékpapírt kell feltüntetni "Az óvadékként szereplő értékpapír"-nál. Ez utóbbi mennyiségét pedig szét kell osztani az egyes ügyletek között úgy, hogy a 02. tábla "e" oszlopában szereplő mennyiség összességében kiadja az óvadékban szereplő papír mennyiségét.

4. Ha több ügylethez többfajta fedezet tartozik, és így nem egyértelmű az, hogy melyik ügyletnél mi a fedezet, akkor becsléssel kell szétosztani az ügyletek között az óvadékként szereplő értékpapírokat, illetve azok mennyiségét.

5. Az a) oszlopban annak az ügyletnek a 01. táblában szereplő sorszámát kell megadni, amelyben az itt jelentendő papír óvadékként szerepel.

MNB azonosító: E61, E62

Kitöltési előírások

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

I. Általános előírások

1. A forintban és devizában kibocsátott értékpapírokat egyaránt jelenteni kell.

2. Abban az esetben, ha a beküldött adatszolgáltatás hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes adatszolgáltatást ismételten el kell küldeni.

3. Nem önkormányzati kötvénykibocsátó adatszolgáltatók esetében amennyiben az adatszolgáltató meglévő értékpapírjához az adott hónapban jelentésköteles esemény nem kapcsolódik, nemleges adatszolgáltatás kell küldeni mindaddig, amíg a következő jelentésköteles esemény be nem következik. Nemleges adatszolgáltatás helyett egy korábbi tárgyhóra vonatkozó tábla újbóli beküldése nem megengedett.

4. Kötvényt kibocsátó önkormányzatok esetében az adatszolgáltatást az értékpapír kibocsátás, illetve rábocsátás hónapjában, valamint a tőketörlesztés ütemezésének változásakor kell teljesíteni. Nemleges adatszolgáltatást nem kell teljesíteni.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A dátumokat minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

2. A numerikus adatokat a 01. tábla m) oszlopában, illetve a 02. tábla f) és h) oszlopában 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

3. A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek/kötvények adatai

A táblában kizárólag azon papírok adatait kell szerepeltetni, amelyek a tárgyidőszakban kerültek kibocsátásra, vagy amelyek esetében rábocsátás történt.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

f/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A tőkeváltozást jelölő eseményeknél a kibocsátás és a rábocsátás események kódjain kívül más kód megadása tilos.

h/ és j/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2., illetve 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet talmazza. (Ha egy értékpapírt több országban bocsátanak ki, akkor minden országbeli kibocsátást külön sorban kell feltüntetni, és a különböző kibocsátási helyekhez kapcsolódó kibocsátott mennyiségeket a "k" oszlopban jelenteni.)

k/ A kibocsátott mennyiség az első kibocsátás és a rábocsátás(ok) alkalmával forgalomba kerülő állományt jelenti, és nem az összes kibocsátott állományt.

g/, l/ és n/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kamatfizetés gyakoriságára vonatkozó kódok megadásánál -amennyiben van ilyen - figyelmen kívül kell hagyni az első kibocsátás dátuma után, illetve a lejárat vagy utolsó kamatfizetés előtt előforduló rövidebb időszakokat.

o/ Kibocsátási ár: a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000).

02. tábla: A forgalomban lévő jelzáloglevelek/kötvények cash-flow adatai

A táblában a kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos következő pénzügyi eseményeket kell jelenteni: kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás.

Kamatfizetés jelentése:

Fix kamatozású értékpapírok esetén a kibocsátás hónapjában kamatperiódusonként kell megadni a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot (éves kamatlábat és fizetendő kamatot).

Változó kamatozású értékpapírok esetén a kamatokat (kamatlábakat és fizetendő kamatokat) kamatperiódusonként, a kamatperiódus kezdetének hónapjában (előre) kell megadni, kivéve a kötvényt kibocsátó önkormányzatokat, amelyeknek a kibocsátás hónapjában kell jelenteniük a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot.

Amennyiben a kamat mértéke nem áll rendelkezésre az adatszolgáltatás elkészítésekor (pl. indexhez kötött papírok esetén), akkor becsült kamatot kell megadni a tárgyidőszakot érintő kamatperiódus(ok)ra. A becslés történhet más hasonló jellemzőkkel bíró értékpapírok ismert kamatai alapján, vagy az előző kamatperiódus kamatának megadásával. Ilyen esetben a kamatláb ismertté válásakor, de legkésőbb a következő kamatperiódus első hónapjáról szóló adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a tényleges kamatot. Egy adott kamatperiódus adatainak ismételt jelentésekor a kamatperiódus kezdete és kamatperiódus vége dátumok nem változhatnak meg a korábban becsült vagy hibásan jelentett kamat megadásához képest. Amennyiben a kamatperiódus kezdete és vége dátumok is hibásan kerültek megadásra, a korábbi jelentésben szereplő hibás sor(oka)t törölni kell, majd a helyes adatokat akár a korábbi jelentésben, akár a soron következő adatszolgáltatásban kell jelenteni.

A kötvényt kibocsátó önkormányzatoknak becsléssel megadott kamatadatokról a későbbiekben, a kamat ismertté válásakor sem kell adatszolgáltatást teljesíteniük.

Tőketörlesztés jelentése:

Abban a hónapban, amikor az értékpapír kibocsátásra került, a kibocsátáson kívül fel kell tüntetni a lejáratig fizetendő összes tőketörlesztést, amely a futamidő alatt bekövetkező törlesztés mennyiségének arányát jelenti az eredeti névértékhez képest. A tőketörlesztések összege pontosan 100.0000 százalék legyen. Ha a futamidő alatt a kibocsátáskor jelentett tőketörlesztések adatai megváltoznak, az új adatokat a 02. táblában, hasonló módon kell jelenteni.

Amennyiben a papírt a futamidő végén egy összegben fizetik vissza, a 100.0000 százalékot már a kibocsátáskor jelenteni kell 3-as eseménykóddal.

Visszavásárlás jelentése:

Visszavásárlást mindig abban a hónapban kell jelenteni, amikor a visszavásárlás megtörtént. Amennyiben az adott tárgyidőszakban egy adott értékpapírból több visszavásárlás történt, azokat értékpapíronként összesítve (egy sorban) kell jelenteni. A kötvényt kibocsátó önkormányzatoknak a visszavásárlásról nem kell adatot szolgáltatniuk.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

c/ A felhasználható kódokat 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

f/ Az adott kamatperiódusra megállapított névleges kamat, százalékban kifejezve, 4 tizedesjegy pontossággal (pl. a 3 havi CHF LIBOR + kamatfelár alapján kiszámolt kamat, 2.4000).

g/ Esemény dátumaként a fizetés tényleges vagy várható időpontját kell megjelölni. Kamatfizetés esetén, amennyiben a kifizetés időpontja előre nem határozható meg másként, a kamatperiódus végét kell megadni.

Visszavásárlás esetén, amennyiben az adott tárgyidőszakban egy adott értékpapírból több visszavásárlás történt, az esemény dátuma az utolsó visszavásárlás időpontja legyen.

h/ Az adott napon felmerülő cash-flow elem nagysága, százalékban kifejezve.

2-es kód esetén a kamatperiódusra fizetendő kamat nagyságát kell megadni, százalékban kifejezve, mely a következő képlet segítségével számolható ki:

Fizetendő kamat(%) =(kamatperiódus vége - kamatperiódus kezdete) / 360 * megállapított éves kamat (az "f" oszlopban szerepeltett adat).

MNB azonosító: E64

Kitöltési előírások

Hitelintézetek és befektetési szolgáltatást végző szervezetek által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve a letétkezelési tevékenységet végző szervezetek által letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó árinformációk

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a hó végére, mint tárgynapra vonatkozóan kell elkészíteni.

2. A táblák és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában. A denominációnál megadható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig a GMU tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblák hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla - Hitelintézetek és befektetési szolgáltatást végző szervezetek által kibocsátott értékpapírok adatai

1. A táblában az adatszolgáltató által, belföldre és külföldre kibocsátott (forintban és devizában denominált) valamennyi értékpapírt szerepeltetni kell.

2. A nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

f/ Az adatszolgáltató által kibocsátott belföldön nem letétben lévő, vagy külföldön letétkezelt értékpapírok állománya. A további oszlopokban ezen állományt kell megbontani saját és nem a kibocsátó tulajdonában álló részre.

i/ A legutoljára ismertté vált (felhalmozott kamatot is tartalmazó) bruttó (piaci) ár, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a névérték százalékában, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében egy darabra vetítve, az eredeti denominációban kifejezve, 4 tizedesjegy pontossággal. A BÉT-re bevezetett részvények esetében nem kell ár-adatot szerepeltetni.

j/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kódok hierarchikus sorrendben szerepelnek, mindig a legelső rendelkezésre álló árforrást és a hozzá tartozó áradatot kell jelenteni.

02. tábla - Hitelintézetek és letétkezelési tevékenységet végző szervezetek által birtokolt, ill. letétkezelt magyar értékpapírok áradatai

1. Az adatszolgáltatás 02. táblájában nem kell szerepeltetni az állampapírokat, a befektetési jegyeket, illetve a BÉT-re bevezetett részvényeket. Kizárólag a magyar rezidensek által kibocsátott értékpapírok ár-adatait kell feltüntetni. A lejárt értékpapírokat a 02. táblában nem kell szerepeltetni.

2. Az adatszolgáltatónál letétkezelt, az 1. pontban nevesített típusokba nem sorolható értékpapírok esetében az árak meghatározásakor az alábbiak szerint kell eljárni. Abban az esetben ha a papírral a tárgyhónapban történt tényleges adásvétel, akkor a megadott árnak a kötések menyiséggel súlyozott átlagárának kell lennie. A fentiek hiányában tőzsdén kívüli forgalomban az adatszolgáltatási időszakban kötött ügyleteknek az eladási átlagára; ennek hiányában a vételi átlagára; ennek hiányában a legjobb nyilvános eladási ajánlat árfolyama. Amennyiben az értékpapír árfolyamértéke a fenti módokon nem határozható meg, akkor az értékpapír névértékét (ennek hiányában a nyilvántartási értékét) kell megadni.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

d/ Az értékpapír árát részesedési viszonyt megtestesítő papír esetében egységárban, hitelviszonyt megtestesítő papír esetén a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kifejezve kell megadni, 4 tizedesjegy pontossággal (pl. ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547 %-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100 %-a, az érték 100.0000.)

e/ A d/ oszlopban megadott értékpapír ár fajtája. A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kódok hierarchikus sorrendben szerepelnek, mindig a legelső rendelkezésre álló árforrást és a hozzá tartozó áradatot kell jelenteni.

f/ A tárgyidőszak során az adott értékpapírra vonatkozó tényleges adásvételi ügyletek száma.

g/ A tárgyidőszak során az adott értékpapírból történt tényleges adásvételi ügyletek mennyisége, darabban vagy ezer devizában kifejezve.

MNB azonosító: F01, F03, F08, F09, F14, F77, F78, F79, F80, F81, F82, F83, F84, F85

Kitöltési előírások

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás

Átsorolásokra vonatkozó jelentések

Általános előírások

1. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések magyarázatát e melléklet I. F. 6. pontja, valamint az ott hivatkozott, a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 1. melléklet 1-3. pontja tartalmazza.

2. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézeteknek tárgyidőszakonként kétféle Felügyeleti mérleg adatszolgáltatást kell beküldeniük: az egyiket (F77, F78, F79, F80, F81 azonosító kódú adatszolgáltatás) a külföldön működtetett fióktelepeik adatait is tartalmazó mérlegadatok alapján, a másikat (F01, F03, F09, F14 azonosító kódú adatszolgáltatás) a külföldi fióktelepeik adataival nem konszolidált adataik alapján. (A külföldön fióktelepet nem működtető hitelintézetek jelentéseinek azonosító kódja változatlanul F01, F03, F08, F09, F14.)

3. Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

4. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan - egyéb előírások hiányában - a mindenkor hatályos Számv. tv. és Hitkr. az irányadó.

5. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

6. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

7. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

8. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

9. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

10. A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások Felügyeleti mérlegben (a követelések esetében a könyv szerinti bruttó értékeket tartalmazó 01. táblában) közölt állománya, valamint a nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományadatai közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az MNB honlapján közzétett, a 3. melléklet 5. pontja szerinti technikai segédletben közölteket. Amennyiben az R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 azonosító kódú adatszolgáltatásokban beküldött adatokban a későbbi ellenőrzések, egyeztetések során szükségessé vált javítások érintik a Felügyeleti mérlegben jelentett állományokat is, akkor a megfelelő módosításokat a Felügyeleti mérlegben is el kell végezni, és utólag be kell küldeni. Hasonlóképpen módosítandók az R03/R13, R05/R14, R07/R16 és R10 azonosító kódú adatszolgáltatások adatai is, amennyiben a Felügyeleti mérlegben bekövetkezett javítások a külföldiekre vonatkozó állományokat érintik.

11. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat - eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke - negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és - egyéb előírás hiányában - az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

12. Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

13. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú "átvezetési", elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az "Egyéb" sorokban) kell kimutatni.

14. A befektetési jegyek teljes állományát a Számv. tv.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

15. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket - a belföldi és a külföldi szervezésűeket is - a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

16. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

17. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresetföl. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.)

18. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

19. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként, illetve vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből, és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repó ügyletnek nem minősülő szállításos repó ügylet is.)

20. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

21. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben:

- A cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidensnem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.

- A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

22. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

1. Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank, illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

2. A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

3. A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával, magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

4. A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolások közé kerül.

23. A Felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni, a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

24. Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását a 3. melléklet 13. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett lista alapján kell elvégezni.

25. A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése:

A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.

Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)

A Felügyeleti mérlegben és a kapcsolódó táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és devizakövetelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint oszlopban kell kimutatni.

Az adott időszakban forintosított devizahiteleket nem kell az átsorolás-jelentésben szerepeltetni.

Az átsorolások miatti kiigazítás adatok jelentése (F82, F83, F84, F85, F86, F87 azonosító kódú adatszolgáltatások)

Az átsorolások miatti kiigazítások nagyságát az F01, F03 azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 11. táblájára vonatkozóan havonta F82, F83 azonosító kódú, az F19, F33 azonosító kódú adatszolgáltatás 01. táblájára vonatkozóan negyedévente F86 és F87 azonosító kódú, míg az F09, F14 azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 11. táblájára vonatkozóan évente F84 és F85 azonosító kódú adatszolgáltatásként kell beküldeni. A csökkenéseket negatív előjellel ellátva, a növekedéseket előjel nélkül, az állományokra előírt táblaszerkezetben és formátumban kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatásoknak csak azokat az átsorolásokat kell tartalmazniuk, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében eléri az 500 millió forintot, de az MNB elfogadja az 500 millió forint alatti átsorolások jelentését is.

A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (F82_F83_F84_F85_módszertani segédlet) tartalmazza

MNB azonosító: F02

Kitöltési előírások

Biztosítók statisztikai mérlege

A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A statisztikai célú mérleget negyedévente a végleges hó végi főkönyvi kivonat alapján - ha szükséges analitikus kimutatások felhasználásával - kell összeállítani, de a hó végi állományokat módosítani kell a hó utolsó napjára vonatkozó értéknapot érintő - év közben a tárgyhót követő harmadik munkanap végéig" év végén a mérlegkészítés napjáig ismertté vált - helyesbítésekkel, visszamenőleges rendező tételekkel.

Az értéknap a fizetési megbízások pénzügyi teljesítésének napja. Az értéknapos állományok megállapításához az értéknapig lekönyvelt állományokat a következőképp kell helyesbíteni:

- először az állományokból ki kell venni a későbbi értéknapokra vonatkozó tételeket,

- azután az állományokba bele kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, le nem könyvelt, de a hó végével, mint értéknappal teljesített tételeket.

2. Az adatok tartalmára, értékelésére, stb. vonatkozóan - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a Számv. tv. és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályai az irányadóak. A statisztikai mérleg a lefedett vagyon tekintetében annyiban tér el a számviteli mérlegtől, hogy a külföldi fióktelep eszközeit és forrásait a statisztikai mérlegben nem szabad szerepeltetni. A külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott alapítói vagyon a nem-rezidensekkel szembeni követelések között, a részvény, illetve az egyéb tőkebefektetés, vagyoni érdekeltség sorokon kell, hogy megjelenjen.

3. A deviza- és valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket valamely magyar országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A külföldi alapító által befizetett és még fel nem használt alaptőke (törzstőke) értékelése azonos a többi devizatételével.

4. Az átvezetési számla a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője és a pénzeszközökkel együtt kell kimutatni. A biztosítóknál a különböző néven vezetett egyéb átvezetési, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, így szektoronként az egyéb követelés, illetve a passzív időbeli elhatárolás soron kell kimutatni.

6. A statisztikai mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (továbbiakban: vagyontárgyak) - eredeti szerződés szerinti lejárattal, a Számv. tv. előírásai alapján az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével, valamint az értékelési különbözettel növelt könyv szerinti nettó értéken kell szerepeltetni ott, ahol külön soron nem kell megadni az eszköz könyv szerinti bruttó értékét és negatív előjellel értékvesztését, pozitív előjellel értékelési különbözetét. A vagyontárgyak állományát a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével nem kell csökkenteni.

7. A vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkező pénzbevételt a biztosító kötelezettségeként a források között az egyéb kötelezettségek soron, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között, amennyiben a penzió tárgya értékpapír akkor a hitelek között, amennyiben egyéb vagyontárgy akkor az egyéb követelések között, a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A valódi penziós ügylet keretében eladott, illetve átvett értékpapírok és egyéb vagyontárgyak állományával nem szabad csökkenteni, illetve növelni a biztosító tulajdonában lévő vagyontárgyak állományát. (A vagyontárgyak nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a Számv. tv.-nek megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a statisztikai mérlegben is.)

8. A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a statisztikai mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik. Az ügyfelek szektorbesorolását a jelen melléklet I. A. pontjában foglaltak, valamint a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listák alapján kell elvégezni.

9. Az eszköz oldal egyes szektorainak egyéb követelés sorain kell kimutatni a biztosítási ügyletekből, áruszállításból és szolgáltatásból, a nem értékpapír tárgyú valódi penziós ügyletből eredő követeléseket (könyv szerinti nettó értéken). Itt szerepeljenek az adott szektorral szemben fennálló aktív időbeli elhatárolások, a kamatok aktív időbeli elhatárolása kivételével. Ez utóbbi - aktív kamatelhatárolásokat - szektorbontás nélkül, a soron kell jelenteni.

11. A tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: F07

Kitöltési előírások

Befektetési alapok statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. Az adatokat befektetési alaponként külön táblában kell jelenteni.

2. Abban az esetben, ha egy alap a hónap utolsó napján szűnik meg, akkor annak tekintetében már nem kell a megszűnés hónapjára mint tárgyidőszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni.

3. Az adatszolgáltatás kitöltésénél a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak tartalmára a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletben, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben foglaltak az irányadók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblákon belüli összefüggéseket és a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat, illetve a táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 5., illetve 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege

A táblában a megnevezett eszköz, illetve forrástételek állományi adatait kell jelenteni.

A statisztikai mérleg minden sora forint (a), euro (b), egyéb deviza (c), és összesen (d) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a (b) és (c) devizaoszlopokban szerepeltetni. A forint követeléseket és kötelezettségeket, valamint a devizával vagy külföldiekkel kapcsolatos, de forintban fennálló állományokat a forint (a) oszlopban kell kimutatni. A (b) és (c) oszlopokban szereplő deviza-és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát a nettó eszközérték számításánál használt devizaárfolyamon, forintra átszámított értéken kell közölni.

A befektetési alap portfóliójában lévő valamennyi eszközt piaci értéken kell szerepeltetni.

A Készpénz és betétek soron a monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó intézményekkel kötött betétszerződések alapján fennálló betétek állományát kell jelenteni. A további szektorokkal szemben fennálló követeléseket az Egyéb eszközök között kell kimutatni.

A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, a tárgyévben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolni, mivel annak összegét az értékkülönbözet magában foglalja.

A derivatív ügyletek tárgynapi nettó eszközértékét ügyletenként kiértékelve kell közölni. Ennek értelmében a pozitív egyenlegű ügyletek az eszköz-, míg a negatív egyenlegűeket a forrásoldalon kell jelenteni.

02-04. tábla: Értékpapírok állománya

A 01. tábla különböző típusú értékpapírjainak egyedi részletezése. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában), illetve piaci értéken, millió forintban kell a táblában szerepeltetni.

05. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege, átsorolások

Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:

- változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában (pl. egy nem pénzpiaci alap pénzpiacivá alakul vagy fordítva, egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét),

- változás történik az egyes állományok instrumentum, lejárat vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is).

Az átsorolás miatti csökkenéseket negatív előjellel ellátva, a növekedéseket előjel nélkül, az előírt táblaszerkezetben és formátumban kell jelenteni. A táblának csak azokat az átsorolásokat kell tartalmaznia, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében meghaladja a 100 millió forintot.

Az átsorolásokat segíti a 3. melléklet 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet.

Ha nem történt átsorolás az adott hónapban, akkor a táblát nemleges státusszal kell beküldeni.

A 100 millió forintos korlát az átsorolás miatt érintett sorok összesen oszlopára is vonatkozik.

Saját feltárt hiba miatti besorolás-javítás is átsorolásnak tekintendő, amennyiben a javítás nem visszamenőlegesen, az összes érintett időpontra vonatkozóan történt, hanem egyik időpontról a másikra.

06. tábla: Tájékoztató adatok

A befektetési alap tulajdonosi jövedelme a tulajdonában lévő különféle eszközök (betétek, értékpapírok, részvények, befektetési jegyek, tárgyi eszközök) után a tárgyidőszakban kapott (a tárgyidőszakra járó) jövedelem, amelyet kamatok, osztalékok és bérleti díjak bontásban kell bemutatni, millió forintban kifejezve. Kamatjövedelmet kell elszámolni a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után, ideértve a diszkontpapírokat is. Kamatjövedelemnek kell tekinteni továbbá a birtokolt befektetési jegyek tárgyidőszaki hozamából az adott hónapra járó kamatot. Nem szerepeltethetek ugyanakkor a tulajdonosi jövedelmek (és ezen belül a kamatok) között a derivatív ügyletek kamatjellegű bevételei vagy kiadásai.

Árváltozás

Árváltozás alatt ebben az esetben a piaci értékben (és bizonyos esetekben a deviza árfolyamban) bekövetkezett változást értjük, melyet legkönnyebben indirekt módszerrel lehet kiszámolni. A nem pénzügyi eszközök árváltozása az eszközök mérleg szerinti állományának változása a tárgyhónapban, csökkentve a tárgyhavi adásvétel miatti forgalommal.

A pénzügyi derivatívák árváltozása: a mérleg szerinti - előző hónaphoz viszonyított - állományváltozást korrigálni kell az összes derivatívákkal kapcsolatos pénzforgalommal és - amennyiben volt az adott hónapban, akkor - az átsorolással is.

Eladott és visszavásárolt befektetési jegyek

Ebben a két sorban a saját kibocsátású befektetési jegyek havi forgalmát kell jelenteni, piaci értéken, külön soron az eladott és a visszavásárolt tételeket.

07. tábla: Egyes eszköz- és forrás tételek devizanem szerinti bontása

A 01. tábla egyéb deviza oszlopában szereplő egyes tételek devizanem szerinti részletezése. Az adatokat millió forintban kell feltüntetni. Az euróban fennálló állományokat ebben a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

08. tábla: Kibocsátott befektetési jegyek adatainak részletezése

A 01. tábla Befektetési jegyek nettó eszközértéke sorában jelentett hó végi nettó eszközérték kiszámításához figyelembe vett darabszámokat, valamint a befektetési jegyekhez tartozó, 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell értékpapír-sorozatonként (ISIN kódonként) megjeleníteni.

MNB azonosító: F19, F33, F86, F87

Kitöltési előírások

A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés

Általános előírások

1. A Felügyeleti mérleg kitöltési előírásaiban leírt tartalmi előírások, definíciók és elvek itt is érvényesek.

2. Az adatszolgáltatás a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatásban szereplő állományok továbbrészletezését tartalmazza, ezért az adatszolgáltatásban szereplő - a külföldön működtetett fióktelepek adatai nélküli - állományoknak összhangban kell lenniük az aktuális mérlegadatokkal. Az adatszolgáltatást módosítani kell, ha az F01, illetve F03 azonosító kódú adatszolgáltatás mérlegadataiban javítások történtek, vagy ha a decemberre vonatkozó pontosított (F08 azonosító kódú adatszolgáltatás) vagy auditált (F09, illetve F14 azonosító kódú adatszolgáltatás) mérlegadatokat tartalmazó adatszolgáltatások összevontabb adatai és az itt részletezett adatok ellentmondanak egymásnak. Az adatszolgáltatásban a hiteleket könyv szerinti bruttó, az értékpapírokat és részesedéseket könyv szerinti nettó értéken kell jelenteni.

3. A Felügyeleti mérleg kitöltési előírásaiban leírtaknak megfelelően az ott meghatározott tartalmú, a negyedév során végrehajtott átsorolásokat a negyedéves adatszolgáltatás 01. táblájára vonatkozóan az F86, illetve az F87 azonosító kódú adatszolgáltatásban kell jelenteni. Az adott negyedévre jelentett átsorolás-adatoknak összhangban kell lenniük a Felügyeleti mérleg megfelelő soraira jelentett havi átsorolásokkal. Ha a negyedév során nem történt átsorolás, nemleges jelentést kell beküldeni.

4. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását a 3. melléklet 13. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett lista alapján kell elvégezni.

MNB azonosító: F20

Kitöltési előírások

Költségvetési szervek mérleg-jelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 170. §-a, illetve 7. melléklet 27. pontja szerinti mérleg-jelentéseket kell megküldeni. Az évközi negyedévek jelentéseit az év végéről szóló előzetes (gyors) mérleg és a végleges mérleg egészíti ki.

Az adatszolgáltatást a központi költségvetési szervekre vonatkozóan fejezetenként és összesítve; a TB és elkülönített alapokra alaponként és alrendszerekre összesítve; a helyi önkormányzatokra megyénként és alrendszerre összesítve; a nemzetgazdasági elszámolásokra pedig önállóan kell teljesíteni. Amennyiben valamely szerv vagy (működési, ellátási) szektor adatai hiányoznak az összesítésből, azt az adatszolgáltatáskor jelezni kell.

MNB azonosító: F21

Kitöltési előírások

Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése

Általános előírások

A 01. táblát az ONYF-nek, a 02. táblát az OEP-nek kell kitöltenie, és beküldenie. A táblákban a két alap és költségvetési szerveik törvényi előirányzataira, valamint az ezen előirányzatok teljesítéséről szóló országos összesítésű bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatokat kell jelenteni. A táblákat pénzforgalmi szemléletben kell kitölteni. A táblákban az adatokat ezer forintban kell feltüntetni, a teljesítések oszlopát kumulált adatokkal kell kitölteni. A táblákat excel formátumban kell beküldeni, a táblázat fejlécében jelölve a tárgyévet és a tárgyhót.

MNB azonosító: F28

Kitöltési előírások

A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 169. §-a, illetve 5. melléklet 21. pontja szerinti, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a többcélú kistérségi társulásokra, a jogi személyiségű társulásokra, valamint a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó költségvetési jelentést kell megküldeni.

A negyedévek jelentéseit az év végéről szóló végleges (éves beszámolóból vett) jelentés egészíti ki.

Az adatokat megyénkénti és országos összesen bontásban kell átadni.

MNB azonosító: F32

Kitöltési előírások

A központi költségvetés bruttó adóssága

Általános előírások

Az adatszolgáltatás az ÁKK Zrt. által az államadósság havi alakulásáról készített szöveges tájékoztatóból és táblából áll. A táblában a központi költségvetés adóssága és az adósságváltozás összetevői szerepelnek hitel/értékpapír, forint/deviza, belföldi/külföldi bontásban. A forint értékpapírokat fajta szerint meg kell bontani.

MNB azonosító: F39

Kitöltési előírások

Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. A statisztikai mérleget a magyar számviteli szabályok szerint vezetett nyilvántartások alapján kell összeállítani. A statisztikai mérlegben szerepeltetett adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan egyéb előírások hiányában a felügyeleti mérleg összeállítására (ha az adatszolgáltató ilyet készít), illetve az adatszolgáltató könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

2. A statisztikai mérleg az adatszolgáltató rezidens (belföldi) részére vonatkozik, a külföldi fióktelep (fióktelepek) eszközeit és forrásait ki kell hagyni. Az adatszolgáltató külföldi fióktelepe az annak átadott vagyonnal mint részesedéssel szerepeltetendő a mérleg eszköz oldalán.

3. A kockázati tőkealap-kezelőknek a kezelésükben lévő alapokról külön-külön kell jelenteniük.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A különféle eszközök, követelések összesen sorait értékvesztéssel csökkentett, értékelési különbözettel korrigált nettó értéken kell kitölteni.

A nyújtott hitelek és kölcsönök közé tartozik minden hitel vagy hitel jellegű követelés. Ide kell sorolni a halasztott fizetésből és a pénzügyi lízingből, illetve a faktoring ügyletből eredő követeléseket, továbbá valódi penziós ügyletből származó követeléseket is.

Az adatszolgáltatónak a saját munkavállalói részére nyújtott hitelek állományát is a megfelelő szektornál, a háztartásoknál kell szerepeltetni.

Az "Adatszolgáltató-specifikus tájékoztató adat" sort csak annak az adatszolgáltatónak kell kitöltenie, akit az MNB az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kijelölésben erre külön felhívott. A sor elvárt adattartalmát az MNB a kijelölésben határozza meg.

MNB azonosító: F57

Kitöltési előírások

A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése

Általános előírások

Az adatszolgáltatás a MÁK napi számlaszintű kimutatása aggregálásával készített táblákból áll. A táblákban a központi költségvetés, az elkülönített pénzügyi alapok és a társadalombiztosítási alapok bevételi és kiadási forgalmai, illetve az állami költségvetés finanszírozásához kapcsolódó pénzforgalmak szerepelnek a kincstári számlák alapján. A táblák tartalmának, szerkezetének esetleges változásait év elején a MÁK köteles egyeztetni az MNB-vel. Az évközi változásokról az MNB-t (a 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a jelen adatszolgáltatásra vonatkozóan megadott személyt) az adatküldést megelőzően tájékoztatni kell.

MNB azonosító: F58

Kitöltési előírások

A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az államháztartás és egyes alrendszerei (központi költségvetés, elkülönített alapok, TB alapok) pénzügyi helyzetét bemutató, táblákból és szöveges magyarázatokból álló jelentést kell megküldeni. Az adatszolgáltatásnak a következő tartalmú táblákat kell magába foglalnia:

A központi költségvetés előzetes mérlege

A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak részletezése

Kimutatás az ÁFA befizetésekről

Kimutatás a családtámogatásokról

Kimutatás a lakástámogatásokról

A TB alapok hitelállományának havi alakulása

A társadalombiztosítási költségvetés előzetes mérlege

A társadalombiztosítás bevételeinek és kiadásainak havi alakulása

A nem TB alapot terhelő ellátások pénzforgalmának havi alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előzetes teljesítése (alaponként)

Tájékoztató az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételekről

Tájékoztató az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokról

Tájékoztató az adósságtörlesztésekről

MNB azonosító: F95

Kitöltési előírások

Állami, önkormányzati nagy vállalatok éves pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatást a kijelölt adatszolgáltatónak akkor is teljesítenie kell, ha a tárgyév végén már nem áll többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban.

2. Az adatszolgáltatást a magyar számviteli előírások szerint elkészített éves beszámoló alapján, az ott megadott adatokkal összhangban kell teljesíteni. Az adatokat a tárgyév utolsó napjára vonatkozóan kell megadni, millió forintban, egész számra kerekítve. Az adatszolgáltatás az év végi mérlegadatokat forint, deviza és összesen bontásban tartalmazza. A valutában, devizában fennálló tételeket is hazai fizetőeszközben kifejezve kell megjeleníteni, forintra történő átszámításuk az adatszolgáltató által használt (tárgyidőszak végi) árfolyamok segítségével, ennek hiányában az MNB által közzétett, a tárgyidőszak utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történhet. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tábla vastagon szedett, kiemelt sorain jelentett adatoknak meg kell egyezniük az éves beszámoló vonatkozó soraiban megadott adatokkal. A kiemelt sorok alatti, az adott mérlegcsoporthoz tartozó egyes mérlegtételek, alábontások, illetve egyéb kiemelések összege nem feltétlenül adja ki a vastagon szedett fő mérlegtételt.

A tábla egyes sorainak tartalma:

1-5. sorok: Befektetett pénzügyi eszközök

A tartósan adott kölcsönök között kell feltüntetni az egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott kölcsönöket.

6-14. sorok: Követelések összesen (forgóeszközök része)

Adott kölcsönök alatt a rövid lejáratú követelések között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnernek kölcsönadott pénzeszköz állományát kell érteni. Kölcsönként kell kimutatni a követelések között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni pozitív összegű cash-pool és elszámolási számla követelést is. Vevőkövetelések (8. sor) alatt az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket kell figyelembe venni.

Az államháztartással szembeni követelések (12. sor) elsősorban adójellegű követeléseket tartalmaz, és a központi kormányzattal, az önkormányzatokkal valamint a társadalombiztosítási alapokkal szembeni követelések együttes értékét kell megadni.

A 13. sorban kell jelenteni minden olyan egyéb követelést, amelyet a részletező sorok külön nem nevesítenek.

A követelések összesen adatát (6. sor) mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni, a részletező tételeket azonban bruttó (értékvesztéssel nem csökkentett) értéken. A követelésekre elszámolt értékvesztés összegét külön soron (14. sor), negatív előjellel kell szerepeltetni.

15. és 16. sorok: Értékpapírok (forgóeszközök része)

A 16. sorban a Magyar Állam által kibocsátott, forgóeszközként nyilvántartott értékpapírok (államkötvények, kincstárjegyek, kincstári takarékjegyek) állományát kell feltüntetni.

17. sor: Pénzeszközök

Pénzeszközök alatt a készpénz- és betétállomány összegét kell feltüntetni.

19-27. sorok: Hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek

Átvett állami, önkormányzati vagyon miatti kötelezettségként kell jelenteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe átvett állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan képzett, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket (27. sor).

A 26. sorban kell jelenteni minden olyan egyéb hátrasorolt és tartós kötelezettséget, amelyet a részletező sorok külön nem nevesítenek.

28-37. sorok: Rövid lejáratú kötelezettségek

A rövid lejáratú kötelezettségeken belül meg kell bontani a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségeket, amelyekből kiemelésre kerülnek a kapott kölcsönök és a szállítói állomány (áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségek). Kapott rövid kölcsön, hitel alatt a kötelezettségek között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnertől kölcsön kapott pénzeszköz állományát kell érteni. Kölcsönként kell kimutatni a kötelezettségek között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni cash-pool és elszámolási számla kötelezettséget is. A kapott rövid kölcsönök és hitelek közül külön soron kell szerepeltetni a banki hiteleket és az államháztartástól kapott kölcsönöket.

Az egyéb kötelezettségeken belül kell jelenteni az államháztartással szembeni kötelezettségállományt (36. sor), amely a központi költségvetéssel, a társadalombiztosítással vagy az önkormányzatokkal szemben fennálló adó és járulék kötelezettségeket tartalmazza.

A 37. sorban kell jelenteni minden olyan egyéb rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a részletező sorok külön nem nevesítenek.

38-45. sorok: Kiegészítő adatok

Az államháztartástól kapott pénzeszközök soron (38. sor) az államháztartástól vagy az államháztartás tulajdonosi jogait gyakorló vagyonkezelő szervezettől kapott tőkeemelés, transzfer vagy kölcsön tárgyévi pénzforgalmát kell feltüntetni, beleértve az Európai Uniótól származó pénzeszközöket is.

A 39. soron szereplő, tárgyévben leírt követeléseket negatív előjellel kell szerepeltetni.

A 40. sorban az adatszolgáltató más vállalatban birtokolt részvényeinek és részesedéseinek saját tőke értékét kell megadni, amely a tulajdonolt társaságok saját tőkéjének tulajdoni hányaddal szorzott összege.

A 45. soron kizárólag a tulajdonos(ok) részéről pénzben (pénzeszköz vagy értékpapír átadásával) megvalósított tőkeemelést vagy tőkekivonást kell megjeleníteni.

MNB azonosító: F97

Kitöltési előírások

Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

Az első adatszolgáltatást az első naptári negyedévről, mint tárgynegyedévről kell elkészíteni, és a tárgyévre vonatkozó utolsó adatszolgáltatás a tárgyév negyedik negyedévéről készül. A tárgyév négy negyedévére vonatkozó adatszolgáltatást annak a kijelölt adatszolgáltatónak is el kell készítenie, amely tulajdonosi körében (szektorában) vagy tevékenységében a tárgyév folyamán változás történt.

2. Az adatszolgáltatás tábláját a számviteli előírások figyelembevételével, a számviteli nyilvántartások alapján, millió forintban kell kitölteni. A jelentendő adatok a kijelölt adatszolgáltatóra, mint önálló cégnévvel és azonosítóval működő szervezetre vonatkoznak, vállalatcsoportra vonatkozó, konszolidált adatokat szerepeltetni nem szabad.

Minden alkalommal adatot kell szolgáltatni a tárgyévet megelőző naptári évről, illetve a tárgyév adott negyedévéről (tárgynegyedévről). Amennyiben az előző évre vonatkozó adatok változtak az előző adatszolgáltatás óta, a táblában frissíteni kell azokat. Az évközi negyedévek adatai, illetve az év végére, év egészére vonatkozó adatok becsléseket tartalmazhatnak. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató nem zárja le könyveit a naptári negyedévek végén, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg. Az évközi negyedévek (előzetes) adatait azok esetleges (újabb információ miatti) változása esetén nem kell újra jelenteni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A tábla egyes sorainak tartalma:

12. Ebből: Nem számlázott szolgáltatás, előleg

Az aktív időbeli elhatárolásokból ki kell emelni a bevételek és a ráfordítások elhatárolásának azt a részét, amely (még) nem számlázott szolgáltatásokhoz, adott előlegekhez kapcsolódik. Ilyen az igénybevett folyamatos szolgáltatásokra adott előleg, előfizetési díj, bérleti díj, vagy a teljesített szolgáltatások még nem számlázott, vevő követelések között meg nem jelenített része (pl. mérőben maradt energia). A tétel becsléssel is meghatározható.

13. Mérlegfőösszeg

Év közben az eszközök és a források egy részének esetleges becslése miatt becslést is tartalmazhat. Fenn kell azonban állnia a táblán belül az alábbi összefüggéseknek:

13. sor =1. sor +3. sor +4. sor +5. sor +6. sor +9. sor +11. sor, illetve

13. sor > 14. sor + 16. sor + 24. sor (mivel a tábla a céltartalékokra nem kérdez rá)

14. Saját tőke

Év közben, illetve év végi előzetes (első) adatszolgáltatáskor évközi halmozott, illetve előzetes, megszavazott osztalékkal nem csökkentett eredményt tartalmazó saját tőkét kell jelenteni. Az éves adatot a későbbiekben módosítani kell az éves beszámolónak megfelelő összegre. Az évközi, illetve év végi első (tárgynegyedévi) adatközlésben az egyértelmű elszámolás érdekében akkor is a saját tőkében kell szerepeltetni a megszavazott osztalékot, ha annak összege már egyébként ismert, vagy esetleg már kifizették.

15. Ebből: Eredmény

Év közben illetve év végén az első adatközléskor (negyedik negyedévi tárgyidőszak esetén) előzetes, osztalékot is tartalmazó számviteli eredmény. Amennyiben az adatszolgáltató könyvei a tárgynegyedévre vonatkozóan még nincsenek lezárva, az eredményt (az elhatárolások becslésével összhangban) becsülni kell. A későbbi adatszolgáltatásokban, az éves adatok véglegessé válása után, az eredményt módosítani kell az éves beszámoló szerinti eredményre, és így kell szerepeltetni az Adat az előző év végén oszlopban. Ennek megfelelően változhat a saját tőke, illetve a kötelezettségek adata is.

18. Ebből: Átvett állami, önkormányzati vagyon miatti kötelezettség

A koncesszióba, vagyonkezelésbe átvett állami, önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan képzett, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott összeget kell szerepeltetni ezen a soron (amennyiben az adatszolgáltató ilyen kötelezettséget kimutat).

23. Ebből: Kötelezettségek tulajdonos felé

Jellemzően osztalékból, részesedésből fakadó kötelezettség az alapítókkal, tulajdonosokkal szemben, függetlenül attól, hogy a mérlegben milyen tételen helyezkedik el (részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség, egyéb rövid lejáratú kötelezettség). Az adat tartalmát a saját tőkével, az eredménnyel, illetve a fizetett osztalékkal (32. sor) összhangban kell megállapítani.

27. Belföldi vállalatnak adott forint kölcsön

A 3. és a 8. sorban szerepeltetett adott kölcsönök azon része tartozik ide, amelyet más belföldi gazdálkodó szervezetnek nyújtott az adatszolgáltató forintban. A részesedési viszonyban lévő partnereket is figyelembe kell venni.

28. Belföldi vállalatnak adott deviza kölcsön

A 3. és a 8. sorban szerepeltetett adott kölcsönök azon része tartozik ide, amelyet más belföldi gazdálkodó szervezetnek nyújtott az adatszolgáltató külföldi pénznemben. A részesedési viszonyban lévő partnereket is figyelembe kell venni.

29. Államháztartástól kapott pénzeszközök

Az államháztartástól, tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő szervezettől kapott tőkeemelés, kölcsön, támogatás pénzforgalma a tárgyévben. Ide kell sorolni az uniós támogatásokból átvett pénzösszeget is.

30. Működési költségek összesen

Az üzemi, üzleti eredményig terjedő valamennyi költség, ráfordítás tárgyévi összege, beleértve az anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordításokat, valamint az értékcsökkenést. Meghatározásánál év közben becslés is alkalmazható.

MNB azonosító: F98

Kitöltési előírások

Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege és eredménykimutatása

Általános előírások

Az adatszolgáltatás keretében az Igazságügyi Minisztérium az általa elektronikusan feldolgozott, normál (nem egyszerűsített), nem konszolidált éves vállalati beszámolók "A", illetve "B" típusú mérlegeit és eredménykimutatásait köteles megküldeni, egy szöveges állományban, CSV formátumban. Az adatszolgáltatásnak a naptári évvel megegyező üzleti éves és a naptári évtől eltérő, de a tárgyév során záruló üzleti évvel rendelkező vállalatok mérlegeit és eredménykimutatásait is tartalmaznia kell. Az adatállományban - vállalatonként egy sorban - szerepeltetni kell a vállalatok KSH-törzsszámát (az adószám első nyolc karakterét), az üzleti év végének dátumát, a beszámoló pénznemét és pénzegységét, valamint a bázisévi és tárgyévi mérleg és eredménykimutatás adatokat.

MNB azonosító: F99

Kitöltési előírások

Vagyonkezelő és csoportfinanszírozó tevékenységet végző vállalatok pénzügyi adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

Az adatszolgáltatás előzetes - évközi negyedéves, illetve év végi -, számviteli előírások szerinti mérlegadatokra vonatkozik. Az adatszolgáltatást az éves beszámoló végleges adatai alapján nem kell megismételni.

2. Az adatokat a tárgynegyedév (naptári negyedév) utolsó napjára vonatkozóan kell megadni, millió forintban, egész számra kerekítve. Az eltérő üzleti évet választó adatszolgáltatónak is a naptári negyedévet kell tárgynegyedévnek tekintenie, ezért azok az eltérő üzleti évet választó adatszolgáltatók, amelyeknél a fordulónap nem esik egybe a naptári negyedév végével, szintén a naptári negyedév végére vonatkozó állományi adatokat kell, hogy szerepeltessék az adatszolgáltatásban.

3. Külföldi fiókteleppel rendelkező adatszolgáltató esetén a bekért mérlegfőösszeg (38. sor) az adatszolgáltató saját, nem konszolidált, külföldi fiókteleppel együttes adata, de a külföldi fióktelep eszközeit (37. sor) és kötelezettségeit (64. sor) külön kell kimutatni. Más sorokon a fióktelep tételei nem szerepelhetnek, csak az adatszolgáltató vállalat rezidens részének eszközei és kötelezettségei jelentendők.

4. Az évközi negyedévek adatai, illetve az év végére, az év egészére vonatkozó adatok megadásánál becslés alkalmazható. Becslést kell alkalmazni, amennyiben az adatszolgáltató nem zárja le könyveit a naptári negyedév végén, vagy a zárás az adatszolgáltatási határidő előtt nem történik meg.

5. A táblában a kiszürkített mezőbe adatot írni nem lehet.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az adatszolgáltató szempontjából az anyavállalati, illetve leányvállalati viszony a számvitelről szóló törvényben meghatározottak szerint értendő.

A 01-09. sorban az adatszolgáltató tulajdonában lévő részvényekre, egyéb részesedésekre, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó, könyv szerinti nettó (értékhelyesbítéssel, értékelési különbözettel vagy értékvesztéssel korrigált) mérlegértéket, valamint névértéket és piaci értéket kell megadni. A névérték részvények, részesedések esetében a birtokolt vállalatok jegyzett tőkéjének az adatszolgáltatóra eső részét jelenti. Amennyiben valamely mérlegtétel esetében a piaci értéken számított állományi adat nem áll rendelkezésre, részvényeknél, részesedéseknél a legfrissebb rendelkezésre álló saját tőke adatot kell használni, figyelembe véve az adatszolgáltató tulajdoni hányadát az érintett vállalkozásokban, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál pedig a könyv szerinti nettó érték használható.

A 10-66. sorokban a forint és deviza bontásban közölt tételek összegének meg kell egyeznie a tárgynegyedév végi összesen értékkel. A valutában, devizában fennálló tételeket is forintban kell jelenteni, az adatszolgáltató által használt árfolyamok, ennek hiányában a hivatalos MNB devizaárfolyam alkalmazásával. Az állományi adatok esetében a tárgyidőszak végi árfolyamot, a forgalmi adatok esetében a tárgyidőszakra vonatkozó átlagárfolyamot kell alkalmazni.

A táblában - a 65. és a 66. sor kivételével - a negyedév végi állományi adatokat kell jelenteni. A 65. és 66. sor (belföldi részvények, részesedések forgalma és saját tőke forgalma) a oszlopában a tárgynegyedévet megelőző negyedévben történt tranzakciók összegét, b oszlopában pedig a tárgynegyedévben történt tranzakciók összegét kell jelenteni, nettó módon (a növekedést és a csökkenést összevontan). Az adatszolgáltatás szempontjából forgalomnak, tranzakciónak számít az alapítás, a tőkeemelés, a tőkeleszállítás vagy a megszüntetés, az átvett vagy átadott eszközök összegével. Nem számít tranzakciónak a saját tőke elemeinek átrendezésével megvalósított tőkeemelés vagy tőkeleszállítás.

A tábla egyes sorainak tartalma:

01-05. sor: Részvények, egyéb részesedések

A részvények, egyéb részesedések soraiban a befektetett pénzügyi eszközök (hosszú) és a forgóeszközök (rövid) alatt az értékpapíroknál nyilvántartott részvényeket (tőzsdei és nem tőzsdei), egyéb részesedéseket kell megadni.

06-09. sor: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ezekben a sorokban kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, a befektetett eszközök között (hosszú), valamint a forgóeszközként (rövid) kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok együttes állományát. A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok alatt a különféle államkötvényeket, kincstárjegyeket, kincstári takarékjegyeket kell érteni.

10-16. sor: Tartósan adott kölcsönök

Az adatokat mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell szerepeltetni. Adott kölcsönnek minősül a vállalkozás által a belföldi és külföldi partnereknek nyújtott hitel, a belföldi és külföldi partnerrel szemben fennálló pénzügyi lízing követelés, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelés is.

17-29. sor: Követelések összesen és részletezése

A követeléseket mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni. Az elszámolt értékvesztést külön sorban (29. sor), negatív előjellel kell megadni. A követelések részletező tételei bruttó, értékvesztéssel nem csökkentett összeggel jelentendők.

Az adott rövid kölcsönök alatt a követelések között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnernek kölcsönadott pénzeszköz állományát kell érteni. Kölcsönként kell kimutatni a követelések között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni pozitív összegű cash-pool és elszámolási számla követelést is.

A követelés az államháztartással szemben sor elsősorban adójellegű követeléseket tartalmaz.

Az áruszállításból és szolgáltatásból származó követeléseket (vevők) az egyéb követelések között kell jelenteni.

34-35. sor: Aktív időbeli elhatárolások

A magyar számviteli előírások szerinti mérlegnek megfelelő tartalmú tételek. Az aktív időbeli elhatárolásokból ki kell emelni a kamatelhatárolás állományát (35. sor).

36. sor: Nem pénzügyi eszközök

A magyar számviteli előírások szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek mérlegcsoportok együttes összege (állománya) az időszak végén, mérleg szerinti nettó értéken.

38. sor: Mérlegfőösszeg

Év közben az eszközök és a források egy részének esetleges becslése miatt az ezen a soron jelentett adat becslést is tartalmazhat. Az adatszolgáltatásban a kiemelt sorok eszköz és forrás oldali összegének is meg kell egyezni a mérlegfőösszeggel.

40-42. sorok: Saját tőke

Év végi adatszolgáltatáskor az üzleti évre vonatkozó osztalékkal nem csökkentett eredményt tartalmazó saját tőkét kell jelenteni. Az osztalékot annak megszavazásáig a saját tőkében kell kimutatni. Amennyiben év közben, illetve az adatszolgáltatás határidejéig nem készül teljes körű zárás, a saját tőke meghatározásánál becslést kell alkalmazni a pontosabb adatok megadása érdekében.

43-61. sorok: Kötelezettségek

A hosszú és rövid lejáratú hitel és kölcsön típusú tartozásokat külön soron kell szerepeltetni a kötelezettségek alatt.

Az osztaléktartozásra vonatkozó sorokban az osztalékból, részesedésből fakadóan az alapítókkal, tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget kell megadni, függetlenül attól, hogy a mérlegben milyen tételen helyezkedik el (kapcsolt, jelentős tulajdoni vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség, egyéb rövid lejáratú kötelezettség).

A tartozás az államháztartással szemben soron kell megjeleníteni a központi költségvetéssel, a társadalombiztosítással vagy az önkormányzatokkal szemben fennálló adó és járulék kötelezettségeket.

Az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettségeket (szállítók) az egyéb kötelezettségek között kell jelenteni.

62. és 63. sorok: Passzív időbeli elhatárolások

Amennyiben az adatszolgáltató könyvei a tárgyidőszakra vonatkozóan nincsenek lezárva, becsléssel is meghatározható.

65. sor: Belföldi részvények, részesedések forgalma

Az adatszolgáltató tulajdonában lévő belföldi részvények és részesedések forgalmát nettó módon (a növekedést és a csökkenést összevontan) kell megadni.

66. sor: Saját tőke forgalma

Ebben a sorban az adott negyedévben történt alapítás, tőkeemelés illetve tőkeleszállítás vagy megszüntetés tranzakcióit nettó módon (a növekedést és a csökkenést összevontan) kell megadni. A saját tőke elemeinek átrendezésével megvalósított tőkeemelés vagy tőkeleszállítás, illetve az osztalékfizetés nem számít tranzakciónak.

MNB azonosító: H01, H09

Kitöltési előírások

A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai

I. Általános előírások

1. A szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában a H09 azonosító kódú adatszolgáltatás esetében, illetve az EGT-fióktelepek vonatkozásában a H01 azonosító kódú adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-i F01 és F03 azonosító kódú adatszolgáltatás (a továbbiakban Felügyeleti mérleg) alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő szövetkezeti hitelintézeteknek, EGT-fióktelepeknek a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

2. Az adatszolgáltatást a KSH mindenkor érvényes TEÁOR listájának (A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) segítségével kell kitölteni. A TEÁOR szerint pénzügyi jellegű főtevékenységet végző nem pénzügyi vállalatok adatait a "17. Pénzügyi, biztosítási tevékenység" soron kell jelenteni. A nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti besorolást segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. Az adatszolgáltatásban a késedelmes devizahitelek részben vagy teljes egészében forintosított állományát - a Felügyeleti mérlegben jelentett adatokkal összhangban - az eredeti deviza-hitelszerződésnek megfelelő ágazati, illetve lejárati kategóriában, a forint állományok között kell jelenteni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is a devizaoszlopban kell szerepeltetni. Késedelmes devizahitelek forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizakölcsön tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván), vagy teljes egészét (pl.: felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az adatszolgáltatás táblái és a Felügyeleti mérleg adatai között kötelező egyezőség áll fenn, amely összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

Azoknak a bankoknak és szakosított hitelintézeteknek, melyeknek van külföldi fióktelepük, a fióktelepek adataival bővített felügyeleti mérleggel kell az egyezőséget biztosítaniuk.

2. A 01-03. és 05. táblákban a hitel állományi adatokat könyv szerinti bruttó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel nem módosított) értéken kell megadni. A 04. tábla az összes forint és deviza hitelállományt tartalmazza, könyv szerinti nettó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel módosított) értéken.

3. A 05. tábla kitöltése során a megnevezésük alapján egyértelműen besorolható hitelállományokat az elnevezésüknek megfelelő soron kell jelenteni. Ha valamely tételt e szempont alapján több sorba is be lehet sorolni, akkor ott a támogatás végső ismert forrása az irányadó. Ha pedig az elnevezés alapján eltérés van, de tartalmilag egyértelműen meghatározható a hitel (például egy program elnevezése időközben megváltozott, de tartalma lényegesen nem), akkor azt a tartalomnak megfelelő soron kell jelenteni.

A támogatott hitelek között nem kell szerepeltetni az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott refinanszírozott hitelek állományát.

4. A 05. tábla 09-11. sorainál a nem pénzügyi vállalatok besorolására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Kkvtv.) a kis- és középvállalkozások meghatározására vonatkozó 3-5. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A Kkvtv. alapján KKV-nak nem minősülő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket a 12. "Nagyvállalatok és egyéb vállalkozások részére" nyújtott hitel soron kell kimutatni.

5. A 05. tábla e)-j) oszlopaiban kell feltüntetni a vonatkozó hitelállományok azon részét, amelyek mögött a CRR 201. cikk (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározottak által nyújtott garancia, illetve készfizető kezességvállalás áll. A belföldiek által vállalt garancia vagy készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hiteleken belül külön kell feltüntetni a központi kormány és helyi önkormányzatok által nyújtottakat, valamint az ezek által a CRR 214. cikkében meghatározott módon viszontgarantált hitelállományt. A tábla csak azokat a fedezeteket tartalmazhatja, amelyeket az adatszolgáltató kockázat csökkentő fedezetként ténylegesen figyelembe vett. Az e)-j) oszlopokban a hitelállománynak azt a részét kell kimutatni, amely mögött a megnevezett garancia, vagy készfizető kezességvállalás áll, azon az értéken, amelyen azt az adatszolgáltató fedezetként figyelembe vette. Amennyiben a fedezeti érték egyidejűleg több hitelhez tartozik, és ezen fedezett hitelek a táblában több soron megbontva szerepelnek, akkor a fedezeti értékeket az érintett állományok arányában szétosztva kell jelenteni.

MNB azonosító: H34

Kitöltési előírások

A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele

I. Általános előírások

1. Az EGT-fióktelepek vonatkozásában az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai Felügyeleti mérleg alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő EGT-fióktelepeknek a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az adatszolgáltatás tábláiba a saját dolgozók részére nyújtott hitelek állományát is be kell sorolni, ebből következően az adatszolgáltatást a csak saját dolgozói hitelállománnyal rendelkező adatszolgáltatóknak is el kell készíteniük.

2. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a "piaci kamatozású és egyéb" megnevezésű sorokban/oszlopokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt - elkülönítés nélkül - a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.

3. Az adatszolgáltatáson belüli és a Felügyeleti mérleghez kapcsolódó kötelező egyezőségeket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az adatszolgáltatás kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az adatszolgáltatás tábláiban szereplő, összesített hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük a Felügyeleti mérlegben (F01, F08, F09), a külföldön fióktelepet működtető hitelintézetek esetében a külföldi fióktelepek adatait is tartalmazó adatszolgáltatásban (F77, F79, F80) a háztartások részére nyújtott hitelek összesített állományával.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A hitel portfólió megoszlása fizetési késedelem szerint és a szerződések száma

A portfólió fizetési késedelem szerinti megbontásakor szerződésenként a legrégebben lejárt követelés szerint kell besorolni. Ezért a tábla ezen részének kitöltésénél az alábbiakat kell figyelembe venni.

Késedelmesnek minősül az a követelés, amely esetében az ügyfél tőke-, illetve kamattörlesztési késedelemben van, vagy a hitelintézet lejárttá teszi, illetve jogszabály szerint lejárttá válik és a hitelintézet a számviteli szabályok szerint hitelezési veszteségként még nem írta le. A táblázatban a tőkekövetelések mellett a 30 napon belüli, nem függősített lejárt kamattartozást is könyv szerinti bruttó értéken kell szerepeltetni.

Az aa)-ad) oszlopban csak azok a kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél a teljesítés a szerződés szerint történik.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződés szerint még nem teljesített, attól függetlenül, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szabad a követelések között szerepeltetni.

Vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta.

A táblában a Hitkr. előírásaival ellentétben a gyűjtőszámlahitelek és a gyűjtőszámlahitelek alapjául szolgáló devizahitelek állományait nem kell átstrukturált hitelként kimutatni abban az esetben, ha a gyűjtőszámla alapjául szolgáló devizahitel nem átstrukturált. Ha a gyűjtőszámlahitel átstrukturált devizahitelhez kapcsolódik, akkor mind a devizahitel, mind a gyűjtőszámlahitel az átstrukturált kategóriába sorolandó.

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket), vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitelszerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.

Az így forintosított követelések csak abban az esetben minősülnek átstrukturált hitelnek, ha a forintosításra került devizahitel átstrukturált volt. Amennyiben a forintosításra került devizahitel nem volt átstrukturált, a forintosított követelés sem válik a forintosítás miatt átstrukturálttá.

Az fc) oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Ennek megfelelően a szerződésszám nem tartalmazhatja az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került).

02. tábla: A lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek megoszlása LTV arány és hitelcél szerint

A tábla 01-11. sorában a lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel állományt LTV arány (hitel aránya a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékéhez) alapján kell bemutatni. Az LTV arány meghatározásánál a fedezetül szolgáló ingatlanok aktuális, a legfrissebb rendelkezésre álló információkon alapuló piaci értékét kell figyelembe venni. A több részletben folyósításra kerülő hitelek esetében a besorolást a teljes engedélyezett hitelösszeg alapján számított LTV arány szerint kell elvégezni. Lakáscélú hitelek esetében az új lakásokhoz kapcsolódó hitelek besorolása a hitel engedélyezésénél figyelembe vett piaci érték alapján történik.

Az LTV arány számításnál a fedezetül szolgáló ingatlan értékének meghatározásakor az idegen terheket (jelzálogterhelés esetén az előző ranghelyeken szereplő bejegyzéseket) is figyelembe kell venni. Az idegen terhek figyelembevétele során a Hitkr. 7. mellékletének fedezetértékelésre vonatkozó előírásait, illetve a hitelintézet fedezeti szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha több hitel mögött fedezetként ugyanaz az ingatlan áll, akkor a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékét a hitelek állományainak arányában szét kell osztani az egyes hitelszerződésekre és az érintett hiteleket az így kiszámított LTV kategóriába kell besorolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a gyűjtőszámlahitelek esetén is. Abban az esetben, ha több ingatlan áll egy hitel mögött, akkor az ingatlanok együttes piaci értékét kell figyelembe venni az LTV arány meghatározásánál.

A jelzálogfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hiteleket külön soron kell szerepeltetni.

Abban az esetben, amikor a hitel folyósítása már megtörtént, de a jelzálogjogot még nem jegyezték be, a hitelt nem a 01. sorban, hanem abban a sorban kell szerepeltetni, ahová a bejegyzés után kerülne.

A lakáscélú hitelállomány besorolásakor az állami kezességvállalás mellett köztisztviselők és közalkalmazottak részére nyújtott, valamint a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet alapján nyújtott hitelek állományát kiemelten kell szerepeltetni.

A folyósítások között nem jelenthetők

• az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá

• a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hitelek.

A negyedév során deviza alapon folyósított hitelek forintban kifejezett értékének meghatározásánál az MNB által közzétett, a tárgynegyedév utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

A tábla 12-14. sorában a tárgynegyedév során folyósított lakáscélú hiteleket a finanszírozott ingatlan jellege (új, használt, egyéb cél) alapján - az LTV aránytól függetlenül is - be kell sorolni.

A késedelmes devizahitelek - 01. táblánál már leírt feltételekkel történő - forintosítása esetén a forintosított állományokat a deviza követelésrésznek megfelelő LTV arány szerint kell a forinthitelek között kimutatni.

A táblában a fennálló tőketartozást a 01. és 04. táblával konzisztensen kell jelenteni: azaz amennyiben a 01. és 04. tábla megfelelő sorai tartalmazzák, akkor a 02. táblának is tartalmaznia kell a jelentett állománynak a 30 napon belül esedékessé vált, de függővé nem tett kamatok állományát is.

03. tábla: A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása

A tábla a)-h) oszlopában a háztartások hiteleit a lejáratig hátralévő időszak alatt felmerülő cash-flow-k alapján kell bemutatni, termékek szerinti megbontásban. Az egyes oszlopokban azt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek (cash-flow-k) várhatók. A táblában csak az ügyfelek tőke- és a 30 napon belüli, nem függősített lejárt kamattartozásának a lejárati bontását kell szerepeltetni.

Az a) oszlopban könyv szerinti bruttó értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)-f) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni.

A g) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket kell feltüntetni.

A tábla 16-18. sorában azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók cash-flow adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők. (Tegyük fel, hogy egy kombinált termék esetében az ügyfél a banknak az első 8 évben csak a kamatokat fizeti, míg a tőke a kapcsolt terméken halmozódik. A nyolcadik év elteltével esedékes a felhalmozott tőkének az adatszolgáltató részére történő átutalása. Ebben az esetben a tábla 01-14. sorában az átutalandó összeget a megfelelő hátralévő lejárat szerint kell besorolni, majd ugyanezt azt összeget a megfelelő konstrukciónál a 16-18. sorban is ki kell mutatni.)

A gyűjtőszámlahiteleket az adatszolgáltató által felállított törlesztési modell szerint kell besorolni a táblába, amennyiben ilyen modellel nem rendelkezik az adatszolgáltató, akkor a gyűjtőszámlahiteleket az "5 év felett" kategóriában kell szerepeltetni.

A késedelmes devizahitelek - 01. táblánál már leírt feltételekkel történő - forintosítása esetén a forintosított állományokat a tábla a) oszlopában kell szerepeltetni.

04. tábla: A háztartási szektor részére nyújtott hitelek állományának alakulása

A tábla soraiban kell részletezni a háztartási szektor részére nyújtott hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, vásárlás, eladás). Deviza tételek esetén az említett tranzakciók forintban kifejezett értékének meghatározásánál a tárgynegyedév végére vonatkozó MNB deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. A hitelek átértékelődése maradékelven adódik, az átértékelődést a tábla nem tartalmazhatja.

A táblában a forintban nyújtott hitelek soraiban (01., 02., 04., 06. és 08. sor) olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó állományhoz előjelhelyesen hozzáadva az állományváltozás összetevőit, a záró állományt kapjuk. Mivel a tábla nem tartalmazza a deviza árfolyamváltozásból eredő állományváltozást, ezért azon sorok esetében, ahol az instrumentumoknak nincs devizabontása (10-14. sor), illetve a devizában nyújtott hiteleket bemutató sorokban (03., 05., 07. és 09. sor) elvárás, hogy a különbséget csak az árfolyamváltozás indokolja.

A 02. táblával egyezően, a folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hitelek.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján, a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.

A tábla da) és db) oszlopában a háztartások részére nyújtott összes hitel adott negyedévi tőketörlesztését kell szerepeltetni, termékek szerinti megbontásban.

A negyedév során deviza alapon törlesztett (előtörlesztett) hitelek forintban kifejezett értékének meghatározásánál az MNB által közzétett, a tárgynegyedév utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A leírt és eladott követelések esetében a tárgynegyedévi forgalmi adatokat kell szerepeltetni.

Az egyéb állományváltozás oszlopban a tábla sorai közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, kamattőkésítés miatt szükséges) tárgynegyedévi átsorolásokat, átstrukturálásokat kell feltüntetni a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

A gyűjtőszámlahitelek folyósítását illetve törlesztését az eredeti (a gyűjtőszámlahitel alapjául szolgáló devizahitelnek megfelelő) hitelcél szerinti forinthitel sorban előjel-helyesen szintén az egyéb állományváltozások oszlopában kell jelenteni.

Az oszlop nem tartalmazhatja az átértékelődésből eredő állományváltozások összegét.

A tábla 16-18. sorában azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők.

A tábla 19. és 20. sora az adott negyedévben az adatszolgáltatónak "járó", de kapcsolt termékre, konstrukciókra fizetett/fizetendő kamat-, illetve tőketörlesztések összegét tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltatónak a tényleges befizetésekről nincs információja, úgy a hitel nyújtásakor kalkulált kamat-, illetve tőketörlesztési kötelezettséget kell ezen sorokon szerepeltetnie.

A tábla h) oszlopa adott sorában szereplő adatnak meg kell egyeznie a 01. tábla fb) oszlopának megfelelő során szereplő adattal. Ennek megfelelően a 04. táblában is szerepeltetni kell a 30 napon belül esedékessé vált, de függővé nem tett kamatokat, melynek változása a g) oszlopban jelentendő.

A tábla b), illetve h) oszlopának 01.-05. sorában jelentett adatoknak meg kell egyezniük a 02. tábla 11. sorának megfelelő oszlopában jelentett adatokkal.

A késedelmes devizahitelek - 01. táblánál már leírt feltételekkel történő - forintosítása esetén - a kamatstatisztikai adatszolgáltatásokkal összhangban - a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a g) oszlopban, a devizás soron negatív, míg a forintos soron pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

MNB azonosító: K01

Kitöltési előírások

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

2. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Új szerződés

Az új szerződéseket a szerződéskötés időpontjára/hónapjára vonatkozóan beküldött statisztikában kell jelenteni. Az új szerződésekből kiemelve külön is jelenteni kell az I.2. pontban hivatkozott fogalmak között meghatározott, újratárgyalt szerződésnek minősülő egyéb hiteleket.

Az új szerződések értékét három tizedesjegy pontossággal, a százalékos formában kifejezett adatokat pedig négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

Kamatláb értékre akkor jelenthető 0.0000, ha a kamatláb ténylegesen 0%. Abban az esetben, ha az adott konstrukció esetében a tárgyhónapban nincs új szerződés vagy állomány, akkor a cellát üresen kell hagyni.

Az új szerződések között nem kell jelenteni az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hiteleket.

A 01. és 03. táblában az egyéb hitelek új szerződéseiben nem kell jelenteni az ún. money market típusú hitelek új szerződéses értékét és kamatlábát. A money market típusú hitelek új szerződéses adatait a 01. és 03. táblában külön sorokon kell szerepeltetni összeghatár szerinti bontásban.

2. Állomány

A hó végi állományok nagyságát - kivéve a 06. tábla folyószámlahitel sorát - nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mivel ezen adatok megegyeznek a "Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás" (azonosító kód: F01 és F03) adatszolgáltatás (a továbbiakban: Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás) megfelelő soraival, a következő kivételekkel: az adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni a rossz hitelek, valamint a hitelek között kimutatott esedékes, de függővé nem tett kamatkövetelések állományát. Amennyiben a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatásban az adott sorhoz tartozó állomány nem éri el a félmillió forintot, nem kell hozzá kamatlábértéket jelenteni.

Az egyéb hitelek állományi kamatlábában a money market típusú hitelek hó végén fennálló állományára vonatkozó kamatlábat nem kell figyelembe venni, ezen ügyletek kamatlábát külön soron kell jelenteni a 02. és a 04. táblában.

Az állományokra vonatkozóan a tárgyidőszak utolsó napján az adott hitelekre és betétekre vonatkozó aktuális kamatlábat kell kimutatni (és nem a meghirdetettet).

A folyószámlahitelek (és az ide sorolandó rulírozó és roll over hitelek), valamint a látra szóló és folyószámlabetétek esetében csak az állományokra vonatkozó aktuális és évesített kamatlábat kell jelenteni a 02. és 04. táblában, míg új szerződésként a 01., 03. és 05. táblában nem kell jelenteni.

A hó végi állományok esetében az eredeti lejárat, hátralévő futamidő és átárazódási periódus szerinti megbontásban is jelenteni kell az aktuális és évesített állományi kamatlábakat. A lejárati megbontás esetén a szerződés szerinti eredeti lejáratot kell figyelembe venni, a Felügyeleti mérlegben alkalmazott lejárati besorolással összhangban.

A rossznak minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni, és a 06. táblában a rossz hitelek állományát nem kell jelenteni.

Az átlagkamatláb számításánál nem kell figyelembe venni a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatok, kamatjellegű jutalékok állományát sem (amennyiben ezek nem kamatoznak).

Amennyiben az adatszolgáltatás állományi tábláiban valamely soron azért nem szerepel kamatláb, mert a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás vonatkozó állományai csak rossz hiteleket vagy a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat tartalmaznak, az aktuális és évesített kamatlábra is "na"-t értéket kell jelenteni.

Az interest-pool típusú (számlaegyenleg átvezetéssel nem járó) cash-pool szolgáltatás keretében rendszeres időközönként elszámolt kamatkülönbözetet az adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni.

A külföldi pénznemben denominált új szerződések szerződésértékét, valamint a svájci frankban denominált hitelek hó végi állományát az MNB által közzétett, a tárgyidőszak utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

3. Piaci kamatláb és kamattámogatás

Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a piaci kamatozású és a kedvezményes kamatozású konstrukciókat is. A kamatstatisztika keretében azokat a betéti, illetve hitelkamatlábakat kell jelenteni, amelyeket az adatszolgáltató az egyes betétekre fizet, illetve a hitelekre kap. Amennyiben az ügyfélnek vagy az ügyfél által fizetett kamatláb eltér attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen kap, illetve fizet, akkor az ügyfél felé meghatározott kamatlábat korrigálni kell, és a korrigált kamatlábat kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni.

Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, a későbbiekben azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, a teljes futamidő alatti átlagos (futamidővel súlyozott) kamatlábat kell jelenteni az új szereződésekre vonatkozó szerződéses kamatlábként.

Az állományokra vonatkozóan pedig a hátralévő futamidőre vonatkozó kamatlábak futamidővel súlyozott átlagát kell figyelembe venni aktuális kamatlábként.

4. Évesített kamatláb

Az évesített kamatlábra vonatkozó számítási példák a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben találhatók.

5. Kamatfixálás, változó kamatozás

Az új szerződésekre vonatkozó táblákban a betétek és a hitelek kategóriákba sorolásának alapja a következő:

a) a lekötött betétek besorolásának alapja az eredeti lejárat,

b) a hitelek esetében a besorolás alapja nem a hitel eredeti lejárata, hanem az, hogy mennyi időre rögzített előre a kamatláb (kamatfixálás).

Az állományi táblákban a hiteleket és a lekötött betéteket az eredeti lejárat alapján kell a megfelelő kategóriába besorolni.

A nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott új hitelekre vonatkozó szerződéseket a hitel összege és fedezettsége szerint kell a megfelelő kategóriákba sorolni. A forinthiteleket az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell euróra átszámítani.

6. Instrumentumok

A Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás és a jelen adatszolgáltatás instrumentumai közötti összefüggést bemutató táblázatot a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az értéknap miatti korrekciókat a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatással egyező módon kell figyelembe venni, vagyis azokra az állományokra vonatkozóan kell jelenteni az átlagos kamatlábakat, amelyek a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatásban is kimutatásra kerülnek.

7. Fedezett hitelek jelentésének módja

A fedezetek körébe tartozó és figyelembe vehető biztosítékok megállapítását a CRR 4. cikk (1) bekezdés 58. és 59. pontjában, valamint 197-203. cikkében meghatározott fedezetek alapján kell elvégezni, ahol a biztosíték, garancia értéke meghaladja a hitel teljes összegét vagy azzal egyenértékű. Az új szerződések esetében, ha a szerződéskötéskor még nem történt meg a jelzálogjog bejegyzése, akkor is úgy kell megállapítani, hogy fedezett-e az adott hitel, mintha a bejegyzés már megtörtént volna.

MNB azonosító: K02, K12

Kitöltési előírások

Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. A K02 azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon kötött piaci kamatozású, az overnight kötéseken kívüli fedezetlen bankközi pénzpiaci ügyleteinek adatait tartalmazza.

2. A K12 azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon piaci feltételekkel kötött fedezetlen bankközi pénzpiaci overnight (o/n) ügyleteinek adatait tartalmazza.

3. A hitelkeret-szerződés alapján lehívott összegeket és a lehíváskor érvényes kamatlábat is jelenteni kell mindkét adatszolgáltatás esetében.

4. Tárgynap: a tárgynapi ügyletek közé az adott napon a VIBER zárási időpontjáig kötött ügyletek sorolandók.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

6. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9.1 pontja szerinti, MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: K03

Kitöltési előírások

Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

2. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket e melléklet I. A. 4. pontja tartalmazza.

3. A Kamatláb értékre akkor jelenthető 0.0000, ha a kamatláb ténylegesen 0%. Abban az esetben, ha az adott konstrukció esetében a tárgyhónapban nincs új szerződés vagy állomány, akkor a cellát üresen kell hagyni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Új szerződés

Az új szerződések a szerződéskötés időpontjára/hónapjára vonatkozóan beküldött statisztikában jelentendőek. Az új szerződésekből kiemelve külön is jelenteni kell az I.2. pontban hivatkozott fogalmak között meghatározott, újratárgyalt szerződésnek minősülő fogyasztási célú, lakáscélú és egyéb hiteleket.

Az új szerződések értékét három tizedesjegy pontossággal, a százalékos formában kifejezett adatokat pedig négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni. A 10. tábla "a" oszlopában az állományok értékét is három tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

2. Állományi tábla

A hó végi állományok nagyságát nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mivel megegyeznek a "Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás" (azonosító kód: F01 és F03) adatszolgáltatás (a továbbiakban: Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás) megfelelő soraival (a következő kivételekkel: ezen adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni a rossz hitelek, valamint a hitelek között kimutatott esedékes, de függővé nem tett kamatkövetelések állományát). Amennyiben a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatásban az adott sorhoz tartozó állomány nem éri el a félmillió forintot, nem kell hozzá kamatlábértéket jelenteni.

A 10. táblában a többi táblától eltérően a hó végi állomány nagyságát is jelenteni kell.

Az állományokra vonatkozóan a tárgyidőszak utolsó napján az adott hitelekre és betétekre vonatkozó aktuális kamatlábak súlyozott átlagát kell kimutatni (és nem a meghirdetettet).

A folyószámlahitelek (és az ide sorolandó rulírozó és roll over hitelek), valamint a látra szóló és folyószámlabetétek esetében csak az állományokra vonatkozó aktuális és évesített kamatlábat kell jelenteni a 02., 06. táblában, míg új szerződésként a 01., 03., 05., 07., 09. és 11. táblában nem kell jelenteni.

A hó végi állományok esetében az eredeti lejárat, hátralévő futamidő és átárazódási periódus szerinti megbontásban is jelenteni kell az aktuális és évesített állományi kamatlábakat. A lejárati megbontás esetén a szerződés szerinti eredeti lejáratot kell figyelembe venni, a Felügyeleti mérlegben alkalmazott lejárati besorolással összhangban.

A rossznak minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni, és a 10. és 12. táblákban a rossz hitelek állományát nem kell jelenteni.

Az átlagkamatláb számításánál nem kell figyelembe venni a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatok, kamatjellegű jutalékok állományát sem (amennyiben ezek nem kamatoznak).

Amennyiben az adatszolgáltatás állományi tábláiban valamely soron azért nem szerepel kamatláb, mert a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás vonatkozó állományai csak rossz hiteleket vagy a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat tartalmaznak, az aktuális és évesített kamatlábra is "na"-t értéket kell jelenteni.

A külföldi pénznemben denominált új szerződések szerződésértékét, valamint a svájci frankban denominált hitelek hó végi állományát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

3. Piaci kamatláb és kamattámogatás

Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a piaci kamatozású és a kedvezményes kamatozású konstrukciókat is. A kamatstatisztika keretében azokat a betéti, illetve hitelkamatlábakat kell jelenteni, melyeket az adatszolgáltató az egyes betétekre fizet, illetve a hitelekre kap. Amennyiben az ügyfélnek vagy az ügyfél által fizetett kamatláb eltér attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen kap, illetve fizet, akkor az ügyfél felé meghatározott kamatlábat korrigálni kell, és a korrigált kamatlábat kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni.

Az áruvásárlási hitelek esetében gyakran előfordul, hogy az áru eladója hozzájárulást fizet a hitelintézetnek. Amennyiben eltér az ügyfél felé meghatározott kamatláb attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen megkap, abban az esetben korrigálni kell az ügyfél felé meghatározott kamatlábat a hozzájárulás mértékével, és a korrigált kamatlábat kell jelenteni.

A 2009. július 1-jéig folyósított állami támogatásos lakáscélú hitelek esetében a következő módon kell eljárni:

A lakáscélú hitelek esetében a csak eszközoldali kamattámogatásos konstrukcióknál az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni az eszközoldali kamattámogatás mértékét.

A csak forrásoldali, illetve az eszköz- és forrásoldali kamattámogatásos konstrukciók esetében a nem jelzálogbank adatszolgáltatónak a kamatkorrekció módja a következő:

- Használt lakás vásárlására nyújtott hitelek esetében az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni az ÁKK honlapján a tárgyidőszakra közzétett, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint irányadó, a hitelszerződésben megállapított kamatfixálás időtartamához legközelebb eső eredeti futamidejű állampapírhozam 40%-át,

- Új lakás vásárlására nyújtott hitelek esetében pedig az előzőekben meghatározott állampapírhozam 60%-át kell hozzáadni az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz.

Jelzálog-hitelintézet adatszolgáltató esetében a tárgyhónapban kapott eszköz- és forrásoldali kamattámogatás mértékével kell korrigálni az ügyfélkamatlábat.

Forrásoldali kamattámogatásos konstrukcióknak tekintjük a nem jelzálog-hitelintézet adatszolgáltatók azon hiteleit is, amelyeket várhatóan átad/elad valamely jelzálog-hitelintézet adatszolgáltatónak.

2009. október 1-je és 2012. március 6. közötti időszakban megkötött lakáscélú hitelek esetében a kamattámogatásos konstrukcióknál az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni a kamattámogatás mértékét, amelyet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) és (4) bekezdése határoz meg.

2012. március 7-től megkötött lakáscélú hitelek esetében a kamattámogatásos konstrukcióknál az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni a kamattámogatás mértékét, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése határoz meg.

A kamattámogatásos konstrukciók korrekcióját az új szerződéses, valamint az állományi táblák esetében is a fenti módon kell elvégezni.

Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, a későbbiekben azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, a hitelköltség mutató számításánál csak az akciós időszakra szabad az akciós kamatlábat figyelembe venni, a futamidő hátralévő részére a szerződéskötés időpontjakor ismert, az adott konstrukcióra vonatkozó nem akciós kamatlábbal kell számolni.

Az új szerződések között nem kell jelenteni:

a. ) az - az ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hiteleket, továbbá

b. ) a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hiteleket.

4. Évesített kamatláb

Az évesített kamatlábra vonatkozó számítási példák a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben találhatók.

5. Hitelköltség mutató

Az új szerződésekre vonatkozó hitelköltség mutató számítására a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletnek a teljes hiteldíj mutató számítására vonatkozó rendelkezései az irányadóak, a következő eltérésekkel:

a) A hitelköltség mutató számításánál a szerződésben rögzített egyedi feltételeket kell figyelembe venni. Munkavállalóknak nyújtott hitelek esetében, amennyiben a szerződésben nem rögzítik a hiteldíj mutatót, abban az esetben a szerződésben rögzített szerződéses kamatlábat kell figyelembe venni.

b) A támogatott konstrukciók esetében a lakáshiteleknél a kamattámogatás, az áruvásárlási hiteleknél az eladótól kapott hozzájárulás mértékével korrigált kamatlábat kell figyelembe venni a hitelköltség mutató számításánál. A hitelköltség mutató - néhány egyedi konstrukcióktól eltekintve - általában nagyobb vagy egyenlő az adott soron jelentett évesített kamatlábnál.

c) Az újratárgyalt hitelek esetében az újratárgyalás hónapjától a hitel lejáratig terjedő időszakra kell az új szerződéses kamatlábat alapul véve a hitelköltség mutató értékét újraszámolni.

d) Az átstrukturált hitelek esetében nem kell jelenteni a hitelköltség mutató értékét.

6. Kamatfixálás, változó kamatozás

Az új szerződésekre vonatkozó táblákban a betétek és a hitelek kategóriákba sorolásának alapja a következő:

a) a lekötött betétek besorolásának alapja az eredeti lejárat,

b) a fogyasztási, ingatlan és egyéb hitelek esetében a besorolás alapja nem a hitel eredeti lejárata, hanem az, hogy mennyi időre rögzített előre a kamatláb (kamatfixálás).

Az állományi táblákban (02., 04., 06., 08., 10. és 12. tábla) a hiteleket és a lekötött betéteket az eredeti lejárat alapján kell a megfelelő kategóriába besorolni.

7. Fedezett hitelek jelentésének módja

A fedezetek körébe tartozó és figyelembe vehető biztosítékok megállapítását a CRR 4. cikk (1) bekezdés 58. és 59. pontjában, valamint 197-203. cikkében meghatározott fedezetek alapján kell elvégezni, ahol a biztosíték és/vagy garancia értéke meghaladja a hitel teljes összegét vagy azzal egyenértékű. Az új szerződések esetében, ha a szerződéskötéskor még nem történt meg a jelzálogjog bejegyzése, akkor is úgy kell megállapítani, hogy fedezett-e az adott hitel, mintha a bejegyzés már megtörtént volna.

8. Instrumentumok

A Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás és a jelen adatszolgáltatás instrumentumai közötti összefüggést bemutató táblázatot a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az értéknap miatti korrekciókat a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatással egyező módon kell figyelembe venni, vagyis azokra az állományokra vonatkozóan kell jelenteni az átlagos kamatlábakat, amelyek a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatásban is kimutatásra kerülnek.

MNB azonosító: K04

Kitöltési előírások

Jelentés a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek kamatlábáról és a mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban bankközi ügyletként a fedezett és fedezetlen bankközi hitel- és betétügyleteket kell jelenteni, amely körbe a refinanszírozási céllal történő kihelyezések és felvétek is beletartoznak. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell továbbá az alárendelt kölcsöntőkeként kapott bankközi hiteleket és betéteket is.

Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni a látra szóló és folyószámlabetéteket, a folyószámlahiteleket, valamint a D01 azonosító kódú adatszolgáltatás 06. táblájában jelentett letéti számlaállományokat.

2. A 01. táblában az adatszolgáltatók külföldi partnereikkel az adott hónap során kötött bankközi ügyletek adatait (forint és deviza egyaránt) kell jelenteni. A 02. táblában az adatszolgáltatók egymással, azaz a bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek között létrejött, az adott hónap során kötött bankközi devizaügyleteket kell jelenteni. Nem kell jelenteni a szövetkezeti hitelintézetekkel kötött devizahitel és devizabetét ügyleteket.

3. Az adatszolgáltatásban a tárgyhónap során megkötött és az adott hónap végén nyitott bankközi ügyletek adatait kell megadni.

4. A hitelkeret-szerződést nem a megkötéskor, hanem a lehíváskor kell jelenteni a lehívott összegeknek megfelelően és a lehíváskor érvényes kamatlábat kell megadni. Amennyiben a már lehívott hitelkeret bővítésre kerül, az új hitelkeret növekményt annak lehívásakor kell csak jelenteni.

5. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

6. A táblákban jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblákban felhasználható további kódokat (a továbbiakban: kódlista) a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A külföldi bankközi ügyletek kamatlábai

a) ISO kód: A bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem. A HUF denominációval rendelkező hitel- és betétügyleteket is jelenteni kell.

b) A szerződő partner azonosító kódja: a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletben részt vevő szerződő felet a kódlista alapján besorolva, a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

c) A szerződés összege: az adatokat az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, milliós nagyságrendben.

d) A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdő időpontja: az ügylet értéknapját kell megadni

e) A bankközi ügylet záró időpontja: a naptári nap megjelölése.

f) Instrumentum típusa: Az ügylet típusát a kódlista alapján besorolva, a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

g) -h)Referenciakamat: a g) és h) oszlopokat csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben az ügylet eredeti devizaneme HUF, EUR, CHF, GBP, USD és változó kamatozású. A referenciakamatot (pl. 6M BUBOR vagy 3M EURIBOR vagy 3M CHFLIBOR) a kódlistának megfelelően kell megadni.

i) Évesített kamatláb (%-ban): Ha az ügylet eredeti devizaneme HUF, EUR, CHF, GBP, USD és fix kamatozású, vagy ha az ügylet eredeti devizaneme az előbbiekben meghatározottakon kívüli egyéb deviza, függetlenül a kamatozás típusától (fix vagy változó kamat), akkor a szerződéses kamatlábból számított évesített kamatlábat kell megadni, a névérték százalékában,

Ha az ügylet eredeti devizaneme HUF, EUR, CHF, GBP, USD és változó kamatozású, akkor a referenciakamathoz viszonyított kamatfelárat kell megadni, százalékban kifejezve.

Ha a változó kamat megegyezik a referenciakamattal, 0 értéket kell beírni. Ha a kamat fix, az évesített kamatláb kiszámításához az e melléklet I.F.3.3. alpontjában található 2. vagy az e melléklet I.F.1.5. alpontjában található képletet kell használni, annak függvényében, hogy azt százalékosan vagy összegszemen határozták meg.

j) Felvét vagy kihelyezés: a kódlista alapján kell kitölteni.

k) Törlés, lezárás, módosítás: Amennyiben a tárgyidőszakot megelőző hónap végén még nyitott bankközi ügylet a tárgyhónap során, a szerződésben rögzített lejárat előtt lezárásra vagy módosításra kerül, azt is új bankközi ügyletként kell jelenteni, a kódlista szerint.

Az ügylet szerződés szerinti lejárat előtti lezárása esetén az eredeti bankközi ügyletet ismét le kell jelenteni "T" törlés jelzővel ellátva, illetve az új lejárattal, abban a hónapban, amikor az ügylet lezárása megtörténik egy "L" lezárás jelzővel ellátva kell ismét lejelenteni.

Szerződésmódosítás esetén az eredeti bankközi ügyletet ismét le kell jelenteni "T" törlés jelzővel ellátva, illetve a módosuló paraméterekkel az új szerződést a szerződésmódosítás hónapjában "M" módosító jelzővel ellátva kell lejelenteni. Ha a szerződésmódosítás csak a szerződéses összeget érinti (pl.: előtörlesztés esetén), akkor az ügyletet csak akkor kell módosításként jelenteni, ha a szerződéses összeg legalább 5 milliárd forinttal változik.

02. tábla: A belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábai

a) ISO kód: A bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem. A HUF denominációval rendelkező hitel és betét ügyleteket ebben a táblában nem kell jelenteni.

b) A szerződő partner azonosító kódja: a bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél megnevezése a KSH-törzsszám (az adószám első nyolc számjegye) megadásával.

A c)-k) oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

03. tábla: A mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek tárgyév december 31-én fennálló állományának aktuális kamatlábai

04. tábla: A mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek tárgyév december 31-én fennálló állományának aktuális kamatlábai

A 03. és 04. táblát évente csak egyszer kell teljesíteni, a tárgyév december 31-én fennálló, a I.1 pont szerinti, nyitott bankközi állományokkal rendelkező ügyletekre vonatkozóan.

Az a)-c) oszlopok kitöltésére a 01. és 02. tábla a)-c) oszlopainál leírtak az irányadók.

d) A bankközi ügyletből a tárgyév december 31-én fennálló állomány: a fennálló hitelállományt az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, milliós nagyságrendben.

Az e-g) oszlopok kitöltésére a 01. és 02. tábla d)-f) oszlopainál leírtak az irányadók.

h) Aktuális (állományi) kamatláb (%-ban): a tárgyév december 31-én fennálló állományra vonatkozó aktuális kamatlábat kell megadni, amely az állományokra a tárgyév utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő.

Az i) oszlop kitöltésére a 01. és 02. tábla j) oszlopánál leírtak az irányadók.

MNB azonosító: K14

Kitöltési előírások

Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban csak a forintra szóló kamatswap (egydevizás kamatcsere) ügyleteket és határidős kamatláb megállapodásokat kell jelenteni, a többdevizás kamatcsere ügyletek (kamatozó devizacsere ügyletek és deviza kamatcsere ügyletek) esetében pedig csak azokat, amelyeknél az egyik deviza a forint. Többdevizás kamatcsere ügyletek esetén a jelentendő devizák köre: EUR, USD, CHF. Az egyszerű devizacsere ügyleteket (simple currency swap vagy Fx swap) ebben a jelentésben nem kell szerepeltetni.

2. Az adatszolgáltatásban csak a saját számlás ügyleteket kell jelenteni.

3. Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni azokat az ügyleteket, amelyeket a bank az ún. fixing kockázat kezelése céljából kötött.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 1. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla

a) oszlop: Értéknap. Kamatozás kezdő dátuma.

b) oszlop: Ügylet lejáratának napja. Amennyiben az ügylet lejárata munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanap.

c) oszlop: Partner törzsszáma.

• A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens és a B (központ bank), C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik.

• A partner SWIFT kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem-rezidens hitelintézet.

• 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén.

• 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem-rezidens partnerek esetén.

d) , f) oszlopok: A szerződés szerint kapott, illetve adott összeg névértéke eredeti devizában. Az ügyletek során ténylegesen elcserélt tőkeösszeg, vagy az a névlegesen elcserélt tőke, ami a kamatfizetések alapját képezi. Amortizálódó kamatozó devizacsere ügylet (CCIRS, ami amortizálódik, beleértve az MTM ügyletet is amennyiben amortizálódik) és az amortizálódó deviza kamatcsere ügylet (csak kamatcsere történik és a tőke "notional" amortizálódik) esetében is a tőkeösszeget kell jelenteni.

h), i), k) és l) oszlopok: Fizetett, illetve kapott kamat referenciakamata. Ha a kamat változó kamat, mi a referenciakamat (pl. 6M BUBOR vagy 3M EUR LIBOR vagy 1D HUFONIA) a kódlistának megfelelően. Ha a kamat fix kamat, (esetleg egy összegben kerül meghatározásra a szerződésben) akkor nem kell kitölteni.

j) és m) oszlop: Fizetett, illetve kapott kamat évesített kamatlába (%). Ha fix, akkor mennyi az értéke a névérték százalékában, ha változó, akkor a referenciakamathoz viszonyított kamatfelár százalékban. Ha a változó kamat megegyezik a referenciakamattal, 0 értéket kell beírni. Ha a fizetett illetve kapott kamat fix, az évesített kamatláb kiszámításához az e melléklet I.F.3.3. alpontjában található 2. vagy az e melléklet I.F. 1.5. alpontjában található képletet kell használni, annak függvényében, hogy azt százalékosan vagy összegszemen határozták meg.

n) oszlop: Az amortizálódó ügyletet, - ezen ügyletből kiemelve - az amortizálódó deviza kamatcsere ügyletet, a deviza kamatcsere ügyletet, valamint az egyéb ügyleteket kell megjelölni. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

o) Letéti számla követelmény kapcsolódik-e a tranzakcióhoz:

A letéti számla követelmény esetében előfordulhat, hogy a piaci értékek alakulása miatt nem keletkezik követelmény, de a partnerrel kötött megállapodásban szerepel, hogy letét kapcsolódik az ügylethez, ebben az esetben is meg kell jelölni a tranzakciót, hogy letéti követelmény kapcsolódik hozzá. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

p) Idő előtti terminálás (lezárás):

Amennyiben egy kamatcsere ügylet a két fél együttes döntése alapján a lejárat előtt akár nettósítással, akár ellenügylet kötése nélkül, a futamidő lerövidítésével (azaz terminálással) kerül lezárásra, azt mindkét esetben új kamatcsere ügyletként kell jelenteni oly módon, mintha egy, az eredetivel megegyező jellemzőjű, de ellentétes irányú ügylet kötésével került volna sor a lezárásra. Idő előtti lezárás esetén meg kell jelölni, hogy az adott ügylet idő előtti lezárás miatt jött létre a 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista szerinti kódot használva, egyébként üresen kell hagyni a mezőt.

02. tábla

a) oszlop: Értéknap. Kamatozás kezdő dátuma.

b) oszlop: Ügylet lejáratának napja. Az ügylet lejáratának megadásánál a 01. tábla ugyanezen oszlopánál leírtak szerint kell eljárni.

c) oszlop: Partner törzsszáma. A partner törzsszámának megadásánál a 01. tábla ugyanezen oszlopánál leírtak szerint kell eljárni.

e) oszlop: Felvét vagy kihelyezés. Az ügylet iránya a jelentő szempontjából. A 3. melléklet 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kódlista alapján kell kitölteni.

MNB azonosító: K21

Kitöltési előírások

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok egyedi hitelszerződéseiről

I. Általános előírások

A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. táblában (Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek ügyletenkénti bontású egyedi információi) annyi sort kell jelenteni, ahány új hitelszerződést kötött az adatszolgáltató a nem pénzügyi vállalatok szektorába tartozó ügyfeleivel az adott hónap során.

2. Az adatszolgáltatásban a money market típusú hitelek új szerződéseinek részletező adatait is jelenteni kell.

3. A táblában az EUR, HUF és CHF-en kívüli devizákban denominált hitelszerződések adatait is jelenteni kell.

4. A 01. táblában azokat a konstrukciókat is jelenteni kell, amelyeket egyébként a K01 azonosító kódú adatszolgáltatás új szerződésekre vonatkozó 01., 03. és 05. táblájában az aggregált adatoknál nem kell jelenteni. Például: az új szerződések között jelenteni kell az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hiteleket.

5. A folyószámlahiteleket (és az idesorolandó rulírozó és roll over hiteleket) az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni.

6. Újratárgyalt hitelként a kamatstatisztikában használt, e melléklet I. F. 3. pontjában új szerződésként meghatározott hitel jelentendő.

7. A nem pénzügyi vállalatok besorolására a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

8. A 01. táblában jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblában felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet, a tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerint, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: K23

Kitöltési előírások

Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyedi hitelszerződéseiről

I. Általános előírások

1. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket e melléklet I. A. 4. pontja tartalmazza.

2. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. táblában annyi sort kell jelenteni, ahány új hitelszerződést kötött az adatszolgáltató a háztartások és a háztartásokat segítő non-profit intézmények szektorába tartozó ügyfeleivel az adott hónap során.

2. A folyószámlahiteleket (és az ide sorolandó rulírozó és roll over hiteleket) az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni.

3. A táblában az EUR, HUF és CHF-en kívüli devizákban denominált hitelszerződések adatait is jelenteni kell.

4. A 01. tábla kitöltése során az újratárgyalt hitelként a kamatstatisztikában használt, e melléklet I. F. 3. pontjában hivatkozott fogalmak között új szerződésként meghatározott hitel jelentendő.

5. A 01. táblában azokat a konstrukciókat is jelenteni kell, amelyeket egyébként a K03 azonosító kódú adatszolgáltatás új szerződésekre vonatkozó tábláiban az aggregált adatokban nem kell jelenteni, így

• az ügyfél törlesztési nehézségei miatt az adatszolgáltatón belül átstrukturált hiteleket,

• a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hiteleket, továbbá

• a devizahitelek jogszabályon alapuló forintosításához kapcsolódó hiteleket.

6. A 01. táblában jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblában felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet, a tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerint, szintén az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: AL7

Kitöltési előírások

Külföldről származó, adósság típusú források változásának összetevői

I. Általános előírások

1. Az NHP II. pillérében közvetett úton, ún. ernyőbankon keresztül részt vevő hitelintézet külföldről származó, adósság típusú forrásainak változásáról az MNB-vel kötött NHP Keretszerződés alapján ernyőbanki szerepet betöltő hitelintézet teljesít adatszolgáltatást.

2. A táblában a kiszürkített mezőbe adatot írni nem lehet.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Külföldről származó, adósság típusú források változásainak összetevői

A táblában a tárgyhónapban történt állománynövelő és állománycsökkentő tranzakciókat, valamint az átértékelődéseket kell megadni forint- és devizabontásban, millió forintban kifejezve.

A 2-8. sorban az állománycsökkentő tranzakciókat, a 10-12. sorban az állománynövelő tranzakciókat kell jelenteni, minden esetben plusz előjellel. Ebben az adatszolgáltatásban tranzakció minden olyan állományváltozás, amely nem árfolyamváltozásból származik. A hosszú hátralévő futamidejű tételek rövid hátralévő futamidejűvé válásának hatását nem a 6. és 7. sorban, hanem a 16. sorban kell jelenteni annak ellenére, hogy tranzakció. A külföldi devizában denominált tételek tranzakcióinak forintra történő átszámítása a tárgyhónap munkanapjaira számolt átlagos havi devizaárfolyam alapján történik. A szerződések módosításából származó állományváltozásokat tranzakcióként kell kezelni. Amennyiben egy adósságelem lejárat előtt meghosszabbításra kerül, azt bruttó módon kell jelenteni: az eredeti forrás előtörlesztésre (1., 3., 5-7. sorok), az új forrás pedig bevonásra kerül (9-11. sorok). Ha olyan adósságot prolongálnak, amely a tárgyhónapban válik (válna) rövid hátralévő futamidejűvé, akkor a röviddé válást is jelenteni kell.

A 14. sorban a rövid hátralévő futamidejű források tárgyhavi állományváltozásából az ár- és árfolyamváltozásból származó átértékelődéseket kell jelenteni. Az átértékelődésekből eredő állományváltozás megegyezik a teljes állományváltozásnak a nem tranzakciókból származó részével. A teljes állományváltozás megegyezik a különböző devizákban nyilvántartott záróállományoknak az adott devizanemre vonatkozó, a tárgyhónap utolsó napján érvényes, ún. záróárfolyamon átszámított forintösszege és a szintén különböző devizákban nyilvántartott nyitóállományoknak az adott devizanemre vonatkozó, ún. nyitóárfolyamon (előző havi záróárfolyam) átszámított forintösszege különbségével. Ha az átértékelődések növelik az állományt, akkor a jelentendő érték előjele plusz, ha csökkentik, akkor mínusz.

A 16. sorban azt az állománynövekedést kell jelenteni a rövid hátralévő futamidejű források esetében plusz előjellel, amely abból származik, hogy a tárgyhónapban a hosszú hátralévő futamidejű állomány vagy annak egy része rövid hátralévő futamidejűvé vált. A jelentendő érték a röviddé válás napján fennálló, a tárgyhónapban röviddé váló állományok összege, átlagos havi devizaárfolyamon forintra átszámítva.

Rövid eredeti futamidőn a legfeljebb egy éves eredeti futamidővel rendelkező forrásokat kell érteni. Hosszú eredeti futamidőn az egy éven túli eredeti futamidővel rendelkező forrásokat kell érteni. Rövid hátralévő futamidő alatt az értendő, hogy a visszafizetésig legfeljebb egy év van hátra.

Ezen adatszolgáltatás szempontjából külföldről származó, adósság típusú forrásnak minősülnek az R07 és R16 azonosító kódú adatszolgáltatások BEFT kezdetű tábláiban jelentett instrumentumok, valamint a külföldiek tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A külföldiek tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében az adatszolgáltatónak a külföldi tulajdonosra vonatkozóan rendelkezésére álló információk alapján kell megbecsülnie a külföldi tulajdonú értékpapírok állományváltozásának összetevőit.

Az adatok megadása során az MNB által az összes devizanemre megadott, a munkanapokkal súlyozott havi átlagos, valamint a nyitó- és a záróárfolyamokat szükséges alkalmazni. Az MNB ezen árfolyamokat a tárgyhónapot követő első munkanapon 15 óráig az EBEAD rendszeren keresztül küldi meg az adatszolgáltató részére.[47]

A külföld szektor meghatározását e melléklet I. A. pontjában foglalt előírások szerint kell elvégezni.

MNB azonosító: AL8

Kitöltési előírások

Az NHP és az NHP+ keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai

I. Általános előírások

1. Az NHP-ban és az NHP+-ban részt vevő, az MNB által kijelölt adatszolgáltató az NHP és az NHP+ keretében az MNB felé fennálló bármely tartozása megszűnéséig köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatásban az NHP és az NHP+ keretében - az NHP 2013. június 1-jén indult első szakaszában (a továbbiakban: NHP első szakasz), az NHP 2013. október 1-jén indult második szakaszában (a továbbiakban: NHP második szakasz), az NHP 2016. január 1-jén indult harmadik szakaszában (a továbbiakban: NHP harmadik szakasz), vagy a 2015. március 16-án indult NHP+ konstrukcióban - az MNB által refinanszírozásra kerülő, a kis- és középvállalkozásoknak, az MNB-vel kötött NHP, illetve NHP+ Keretszerződés és az azok részét képező Terméktájékoztatók szerinti feltételekkel nyújtott hitel, pénzügyi lízing, faktoring (a továbbiakban együtt: KKV hitelek) adatait, valamint a KKV hitelek lejelentett adataiban beállt minden változást jelenteni kell. Az NHP és az NHP+ keretében közvetett úton, ún. ernyőbankon keresztül részt vevő hitelintézetek által nyújtott KKV hitelek adatairól az MNB-vel kötött NHP, illetve NHP+ Keretszerződés alapján ernyőbanki szerepet betöltő hitelintézet teljesít adatszolgáltatást.

2. A táblában felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.10. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

3. Időpontra vonatkozó adat esetén az adatot ÉÉÉÉ.HH.NN formátumban szükséges megadni.

4. Az adatokat CSV formátumban kell megküldeni, az adatokat pontosvessző (";") karakterrel elválasztva.

5. A kiváltott hitelre vonatkozó adatot [da)-dm) oszlop] - a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - jelenteni abban az esetben kell, ha a KKV hitel célja hitelkiváltás. Amennyiben a kiváltott hitelre vonatkozóan jelentendő adatok egyéb forrásból - az adatszolgáltató saját nyilvántartása, az adatszolgáltató által hozzáférhető egyéb nyilvántartások, így különösen a központi hitelinformációs rendszer - nem állnak az adatszolgáltató rendelkezésére, ezen adatok vonatkozásában az adatszolgáltatásnak a KKV hitelt felvevő kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV) nyilatkozatán kell alapulniuk.

6. A tábla helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Az NHP és az NHP+ keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

aa) Az adatszolgáltatás típusa attól függ, hogy az adatszolgáltató az MNB által refinanszírozni kért KKV hitel adatairól küld adatot, vagy a KKV hitel korábban már megadott adataiban beállt változást jelenti. A kódlista szerint kell kitölteni.

ab) Ebben az oszlopban kell feltüntetni, hogy az adatszolgáltató a KKV hitel refinanszírozását az NHP I. vagy II. pillére, az NHP első, második vagy harmadik szakasza vagy az NHP+ keretében kéri az MNB-től. A kódlista szerint kell kitölteni.

ba) A KKV KSH-törzsszáma (adószám első nyolc karaktere), numerikusan. Amennyiben a KKV KSH-törzsszámmal nem rendelkezik, akkor a tevékenység végzésére jogosító igazolvány száma.

bb) A KKV szektorának meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában foglaltak az irányadók. A kódlista szerint kell kitölteni.

bc) A KKV neve.

bd) A KKV székhelye.

ca) A KKV hitelre vonatkozó szerződésnek az adatszolgáltatónál alkalmazott egyedi szerződésazonosítója.

cb) A KKV hitelre vonatkozó szerződés aláírásának időpontja. Amennyiben a KKV hitelre vonatkozó szerződést a felek a szerződésben foglaltak szerint nem azonos időpontban írják alá, akkor a KKV hitelre vonatkozó szerződés szerinti legkésőbbi aláírási időpontot kell jelenteni.

cc) A KKV hitel folyósítási időpontja. Amennyiben a folyósítás több részletben történik, az első részlet folyósításának időpontját kell megadni. A további részletek folyósításakor ez az oszlop nem módosítandó, csak a ci) oszlopban szereplő összeget kell megnövelni az újabb folyósított részlet összegével, az újabb folyósítást megelőző munkanapon, illetve az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek vonatkozásában az újabb folyósítást megelőző, az NHP harmadik szakaszának I. és II. pillére keretében folyósított refinanszírozási hitelek igénybevételének módjáról és feltételeiről szóló Terméktájékoztatóban (a továbbiakban: NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztató) meghatározott adatszolgáltatási napon. Az adott KKV hitelre vonatkozó első adatszolgáltatás a folyósítás napjának ismeretében teljesítendő, az NHP vagy az NHP+ keretében refinanszírozni kért KKV hitel tekintetében a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző munkanapon, illetve az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek vonatkozásában a KKV hitelszerződés megkötését követő, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig).[48]

cd) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott lejárati időpont.

ce) Az adatszolgáltató által az MNB-vel kötött NHP, illetve NHP+ Keretszerződésben foglaltaknak megfelelően felszámított kamatok, díjak és költségek kölcsönösszegre vetített arányának és az MNB által az NHP vagy az NHP+ keretében nyújtott - az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében a CIRS ügyletben nyújtott euró - forrás éves kamatának különbsége, bázispontban kifejezve.[49]

cf) A KKV hitel célja. A kódlista szerint kell kitölteni.

cg) Ebben az oszlopban kell feltüntetni, hogy a KKV hitel folyósítása több részletben történik-e. A kódlista szerint kell kitölteni.

ch) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott teljes hitelösszeg. Részletekben történő folyósításnál is a teljes hitelösszeget kell megadni. Amennyiben a KKV hitel több sorban kerül jelentésre, mert pl. több célja van, illetve több hitelt vált ki, abban az esetben a KKV hitelre vonatkozó szerződésben meghatározott hitelösszeget is fel kell osztani az egyes sorok között a hitelcéloknak, illetve kiváltásoknak megfelelően.

ci) A KKV hitel összegének folyósított részletekkel növelt, illetve tőketörlesztésekkel csökkentett értéke. Az oszlop értékének módosítását a folyósítást, illetve a törlesztést megelőző munkanapon - az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitel esetében az újabb folyósítást, illetve törlesztést megelőző, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon - 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig) kell teljesítenie az adatszolgáltatónak, ha a KKV számára való folyósítás feltételei fennállnak. Ha a várt törlesztés mégsem folyik be az adatszolgáltatóhoz, akkor sem állítható vissza az oszlop értéke. Ha a KKV megszűnik, továbbá ha a KKV hitelre vonatkozó szerződés bármely okból megszűnik vagy megszüntetésre kerül, akkor az oszlopban "0" értéket feltüntetve kell a változásról teljesítendő adatszolgáltatást megküldeni, a co) oszlopnál megadott határidőben. Amennyiben a KKV hitel több sorban kerül jelentésre, mert pl. több célja van, illetve több hitelt vált ki, abban az esetben a KKV hitel összegét fel kell osztani az egyes sorok között a hitelcéloknak, illetve kiváltásoknak megfelelően.[50]

cj) A KKV hitel fedezetének jellegeként legfeljebb két típusú fedezetet lehet megadni, a fedezetek fontosságának sorrendjében. A kódlista szerint kell kitölteni. Több típusú fedezet esetében az egyes fedezetek kódját egymást követően, szóköz alkalmazása nélkül kell megadni.

ck) Az oszlopot akkor kell kitölteni, ha a KKV hitel mögötti biztosítékhoz olyan állami viszontgarancia vagy azzal egyenértékű helytállási kötelezettség kapcsolódik, amely a Terméktájékoztatóban foglaltak szerint a követelés fedezeti értékét befolyásolja, továbbá a Terméktájékoztatóban felsorolt azon esetekben, ahol a KKV-val szembeni követelést az MNB fedezetként nem fogadja el. A garantőr által nyújtott teljes készfizető kezességvállalás vagy garancia arányát a KKV hitel összegének százalékában kell megadni, egyéb esetekben az oszlopot a kódlista szerint kell kitölteni.[51]

cl) A legrégebben fennálló késedelem beálltának naptári nap szerinti időpontját kell megadni. A KKV hitelre vonatkozó szerződésben előírt törlesztés napját követő nap, ha az összeg nem folyik be az adatszolgáltató által megadott bankszámlára. Az adatszolgáltatást a késedelem beálltát követő 5., illetve faktoring hitelcél esetén a 30. munkanapon, az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitel vonatkozásában a késedelem beálltát követő, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon kell teljesíteni.[52]

cm) Az átstrukturálás tervezett, naptári nap szerinti időpontját kell megadni.

cn) A KKV hitelre vonatkozó szerződésben szereplő gyakoriság. A kódlista szerint kell kitölteni.

co) A KKV hitellel kapcsolatos megjegyzésként egy legfeljebb 128 karakter hosszúságú szöveg írható be. Itt kell jelenteni, ha a KKV megszűnik, továbbá ha a KKV hitelre vonatkozó szerződés bármely okból megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek kivételével az adatszolgáltatást a KKV megszűnését vagy a KKV hitelre vonatkozó szerződés megszűnését vagy megszüntetését eredményező tényről vagy jognyilatkozatról való tudomásszerzés napján 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig), illetve, amennyiben az adatszolgáltató az adott munkanapon 15 óra (szombati munkanap esetén 12 óra) után szerez tudomást az adott tényről, jognyilatkozatról, abban az esetben a tudomásszerzést követő munkanapon 15 óráig (szombati munkanap esetén 12 óráig) kell teljesítenie az adatszolgáltatónak. Ezen adatszolgáltatást az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében nyújtott KKV hitelek vonatkozásában a tudomásszerzés napján, illetve azt követő, az NHP harmadik szakaszára vonatkozó Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási napon 15 óráig kell teljesíteni. Ha a beruházási hitel tartós részesedés megszerzésére irányul, akkor az oszlopnak tartalmaznia kell a "RÉSZESEDÉS" karaktersort, valamint a megadott sorrendben az érintett vállalat nevét, KSH-törzsszámát és az elért részesedés nagyságát. Itt kell feltüntetni, amennyiben a beküldésre korábban hibásan beküldött adat javítása miatt kerül sor. Amennyiben a KKV hitelt nem közvetlenül a hitelintézet nyújtja, a köztes szerepet betöltő pénzügyi vállalkozás azonosítóját itt kell feltüntetni.[53]

da) A kiváltott KKV hitel célja. A kódlista szerint kell kitölteni.

db) Az NHP második vagy harmadik szakaszában refinanszírozni kért KKV hitel esetében az oszlop kitöltése abban az esetben is kötelező, ha a KKV hitel célja nem hitelkiváltás, de a KKV hitelt nyújtó hitelintézet a KKV-val a KKV hitelre vonatkozó szerződés megkötését megelőzően nem állt szerződéses kapcsolatban. A kódlista szerint kell kitölteni.

dc) Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha a kiváltott hitelt folyósító hitelintézet nem azonos a KKV hitelt folyósító hitelintézettel.

dd) A részben kiváltott hitel kiváltás időpontjában fennálló teljes állományát kell jelenteni. Ezt az oszlopot abban az esetben kell kitölteni, ha ez az összeg nagyobb, mint a ch) oszlopban megadott hitelösszeg.

de) A kiváltott hitel folyósítási időpontja. Részletekben történő folyósítás esetén az első folyósítás időpontját kell megadni. Amennyiben a folyósítás időpontja nem ismert, a kiváltott hitelre vonatkozó szerződés aláírásának napját kell megadni. A felek általi eltérő időpontban történő aláírás esetén a cb) oszlop kitöltésére vonatkozó előírás az irányadó.

df) A kiváltott hitelre vonatkozó szerződésnek a kiváltott hitelt folyósító hitelintézetnél alkalmazott egyedi szerződésazonosítóját kell ebben az oszlopban megadni.

dg) A kiváltott hitel devizanemének megadásakor alkalmazandó deviza ISO-kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

dh) A kiváltott hitel devizanemének megfelelő devizában kell megadni az összeget.

di) A kiváltott hitel esetében a legrégebben fennálló késedelem beálltának naptári nap szerinti időpontját kell megadni. Ha a kiváltott hitel nem esett késedelembe, akkor az oszlopot üresen kell hagyni.

dj) A kiváltott hitel lejáratának napját kell megadni.

dk) A kiváltott hitel kamatozása lehet fix vagy referenciahozamhoz (pl. 3 hónapos BUBOR) kötött. Fix kamatozás esetén az adatszolgáltató által felszámított díjak és költségek hitelösszegre számított éves díját (teljes hitelköltséget) kell megadni, bázispontban kifejezve. Referenciahozamhoz kötött kamatozás esetén a referenciahozamot kell megnevezni (pl. 3M BUBOR) és az összes díj és költség figyelembevételével számított teljes éves felárat kell megadni, bázispontban megjelölve (Formátuma: "referenciahozam megnevezése + YYY", ahol YYY a felár bázispontban megadott értéke).

dl) Ebben a mezőben a tőketörlesztés évenkénti gyakoriságát kell megadni. A kódlista szerint kell kitölteni.

dm) A kiváltott hitel legutóbbi átstrukturálásának időpontját kell megadni.

MNB azonosító: L10

Kitöltési előírások

Felvett vállalati és háztartási hitelek adatai

I. Általános előírások

1. A KHR vállalkozásokra, illetve természetes személyekre vonatkozó adatbázisainak szerkezetét, tartalmát érintő módosításokról - ide nem értve a szerződések adatbázisba történő felvitelét és onnan való törlésüket - az adatszolgáltató a módosítást követő 10 munkanapon belül levélben tájékoztatja az MNB-t.

2. Az adatszolgáltatás tábláit azonosító nélküli, csv formátumú file-ban kell megküldeni.

3. A táblák kitöltésekor pontosvessző (;), idézőjel (" ") és új sor karakter nem alkalmazható.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és 02. táblában a referenciaadat-szolgáltató azonosítójaként az érintett referenciaadatszolgáltató KSH-törzsszámát (adószám első nyolc karaktere) szükséges megadni.

2. A 01. táblában a szerződések adatait a KSH-törzsszámmal (adószám első nyolc karaktere) és az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval is jelölt vállalkozásonként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval, valamint az adott szerződést a KHR-en belül azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: szerződés KHR-azonosítója) jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az egyéni vállalkozók esetében a bb), ea) és eb) oszlopot üresen kell hagyni.

3. A 02. táblában a szerződések adatait az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval és a természetes személyt és a szerződést a KHR-en belül együttesen azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: ügyfél KHR-azonosítója) jelölt személyenként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított egyedi azonosítóval, valamint a szerződés KHR-azonosítójával jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy az egyes tárgyidőszakokra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítése során az adott személyhez, illetve adott szerződéshez minden esetben ugyanazon, a megküldött adatok érintett személlyel való kapcsolatának megállapítására semmilyen módon nem alkalmas azonosítók kapcsolódjanak.

MNB azonosító: L11

Kitöltési előírások

Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a hitelintézetek negyedévente, a tárgynegyedév végén érvényes adatok alapján teljesítik.

2. A 01. és 02. táblában a vállalkozásokra, a 03-05. táblában pedig a természetes személyekre és a velük kötött, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. tv. 5. § (2) bekezdése szerinti szerződésekre vonatkozó hitelkockázati, fedezeti és egyéb kiegészítő adatokat kell kimutatni.

3. Szindikált hitel esetében az ügylet főszervezője megosztja az adott szerződés KHR-azonosítóját a többi hitelezővel. Az ügyletben részt vevő összes hitelező a saját nyilvántartása szerinti adatokat ezzel a megosztott szerződés KHR-azonosítóval jelenti.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01-05. tábla aa) oszlopában az adott szerződés KHR-azonosítóját, a 05. tábla ba) oszlopában pedig az ügyfél KHR-azonosítóját kell megadni.

2. A 01. és a 03. tábla ae) oszlopában megadandó érték:

- amennyiben egy szerződéses követelés szerződés szerinti megszűnésére vagy leírására kerül sor, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre "L" értéket kell jelenteni;

- amennyiben egy szerződéses követelés eladásra vagy egy másik intézmény részére átadásra kerül, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre "E" értéket kell jelenteni;

- amennyiben egy szerződést egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel váltanak ki, úgy a megszűnő szerződésre "K" értéket kell jelenteni;

- amennyiben az adatszolgáltató a szerződést a vonatkozó jogszabályi előírások alapján átstrukturálás keretében szüntette meg és váltotta ki egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel, akkor a megszűnő szerződést "R" értékkel kell jelenteni. Az átstrukturált hitel fogalmát a Hitkr. határozza meg.

A fenti esetekben a kockázati információkra, valamint a fedezetekre vonatkozó mezőket üresen kell hagyni. Az e szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség a további tárgyidőszakokban megszűnik.

3. A 01. tábla ac) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok besorolására a Kkvtv. 3. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

4. A 01. tábla ad) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok szerződéseinek besorolására a CRR 147. cikk (8) bekezdése alkalmazandó.

5. A 01. tábla ah), valamint a 03. tábla af) oszlopában "igen"-nel kell jelölni azokat a szerződéseket, amelyeket célzottan az adatszolgáltatónál vagy egy másik pénzügyi intézménynél fennálló hitel kiváltása céljából kötöttek, nem jogfolytonos ügyletként (pl. refinanszírozási hitel, adósságrendező hitel vagy hitelkiváltás céljából folyósított lakáshitel).

6. A 01. és 03. tábla ba) oszlopában az egyes hitelügyletekhez elszámolt értékvesztések teljes összegét kell kimutatni, összhangban a felügyeleti mérlegben illetve főkönyvben nyilvántartott értékekkel. A hitelekkel és a mérlegen kívüli hitelügyletekkel kapcsolatban képzett céltartalékot nem kell jelenteni.

7. A 01. és 03. tábla bb)-be) oszlopában szereplő értékeket a CRR-ben meghatározott definíciók és módszertan szerint kell meghatározni, az alábbiak szerint.

A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek esetében elsősorban a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 2. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 111. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 122. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 123. cikke alkalmazandó, ingatlanfinanszírozás esetén a 124-126. cikk, nemteljesítő és kiemelkedően magas kockázatú kitettség esetén pedig a 127. és 128. cikk az irányadó. A PD és az LGD értéket nem kötelező megadni a 01. és 03. táblában.

A belső minősítésen alapuló (IRB) módszert alkalmazó hitelintézetek esetében a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 3. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 166. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 153. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 154. cikke alkalmazandó. A PD és az LGD érték meghatározásához a vállalati ügyfelek esetén (01. tábla) a CRR 160. és 161. cikke, a háztartási ügyfelek esetén (03. tábla) a CRR 163. és 164. cikke alkalmazandó.

Ha egy ügylethez több kockázati súly tartozik, akkor azt egy sorban, a kockázati súlyoknak a kapcsolódó kitettségértékekkel súlyozott átlagos értékével kell megadni.

A lehívott és a le nem hívott állományok hitelkockázati mutatóit egyetlen soron, a megfelelő kitettségértékekkel súlyozva kell jelenteni.

8. A 01. és 03. tábla bf) oszlopában a tárgyidőszak végén fennálló ügyleti kamat évesített értékét kell feltüntetni.

9. A 01. tábla bg), valamint a 03. tábla bj) oszlopában az adott szerződéshez kapcsolódó fennálló hátralék esetén a legrégebbi késedelembe eséstől eltelt napok számát kell kimutatni. Nullát kell beírni abban az esetben, ha egyáltalán nincs hátraléka az ügyletnek.[55]

10. A 02. és 04. tábla ba) oszlopában típusonként összevontan, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján kell besorolni az egyes ügyletekhez tartozó fedezetek közül azokat, amelyek a hitelkockázatok mérséklése céljából figyelembe vehetők. Ha egy adott hitelügylet mögött többfajta fedezet áll, akkor azokat a 02. és 04. táblában külön sorokban kell feltüntetni úgy, hogy a szerződés azonosítója [aa) oszlop] azonosak, míg a ba)-bc) oszlopban jelentett értékek eltérnek.

A fedezetek értékét a 02. és 04. tábla bb) oszlopában, az adatszolgáltató fedezeti nyilvántartásában szereplő hitelfedezeti (vagy hitelbiztosítéki) érték alapján kell megadni, míg a bc) oszlopban a rendelkezésre álló forgalmi érték alapján. A bc) oszlopot üresen kell hagyni abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a fedezet forgalmi értékére vonatkozó információ. Ha egy fedezet egyszerre több szerződéshez is kapcsolódik, akkor szerződésenként akkora részt kell kimutatni, amekkora a fedezet teljes értékéből az adott kitettséghez a kockázatok fedezésére figyelembe vehető.

Fedezetlen hitel esetében a 02. és 04. táblában nem kell adatot szerepeltetni.

11. A 03. tábla ag) oszlopában meg kell adni, hogy az adott hitelt ügynökön keresztül folyósították-e vagy közvetlenül az adatszolgáltató nyújtotta.

12. A 03. tábla bg) és bi) oszlopában jelentendő adatokra a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletnek a JTM számítására vonatkozó rendelkezései az irányadók.[56]

13. A 01. és 03. táblában jelentendő adatok köre kiterjed a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelügyletekre egyaránt (pl. hitelkeret).

13a. A 03. tábla bh) oszlopában jelentendő adatokra a JTM rendelet JTM számítására vonatkozó előírásai azzal az eltéréssel irányadók, hogy a JTM rendelet 2. § 6. pont c) alpontja szerinti esetben a havi törlesztőrészletet 100 százalékon kell figyelembe venni.[57]

14. A 05. tábla bc) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti országot kell megadni, a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott országkódok feltüntetésével.

15. A 05. tábla be) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti járást kell megadni.

MNB azonosító: L70

Kitöltési előírások

Projektfinanszírozási hitelek, konszolidációs körön kívüli társasággal szembeni, ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó kitettségek és értékesítési célú ingatlanok

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az MNB által kijelölt adatszolgáltatónak az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletének megfelelően jelentett COREP adatszolgáltatásokkal és az ezen adatszolgáltatásokhoz alkalmazott számviteli szabályozással összhangban kell teljesítenie.[58]

2. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

3. A táblák kitöltésekor alkalmazandó deviza- és országkódokat a 3. melléklet 4.1. és 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblák kitöltésekor felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (kódlista) tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

L7001 tábla: Projektfinanszírozási hitelek és konszolidációs körön kívüli társasággal szembeni, ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó kitettségek

1. A sorok kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: itt kell jelenteni a 002. soron nem szereplő, a számviteli konszolidációs körön kívüli, 100 millió forint bruttó értéket meghaladó nem projektfinanszírozási hitelként nyújtott ingatlanfinanszírozási kockázatvállalásokat, így különösen:

• az ingatlanalapokkal szemben fennálló ingatlanfinanszírozási kitettségeket, kibocsátott befektetési jegyen, vagy nyújtott hitelen keresztül;

• az anyabanki vagy egyéb tulajdonban lévő ingatlankezelő, -fejlesztő cégnek nyújtott hiteleket.

002. sor: a CRR Első rész, II. Cím, 2. fejezet szerinti prudenciális konszolidációs kör azon, 100 millió forint bruttó értéket meghaladó ingatlan és egyéb (nem ingatlan) projektfinanszírozási kitettségeit kell idesorolni, amelyek megfelelnek a CRR 147. cikk (8) bekezdés a)-c) pontjában foglalt speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó feltételek bármelyikének, ideértve a nem hitel formájában fennálló kitettségeket is (pl. lízing). Ezen a soron a tábla további soraiban jelentett egyes projektfinanszírozási hitelek összesített adatait kell jelenti.

003-nnn. ismétlősorok: az egyes projektfinanszírozási hitelekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, külön soron. Egy projektet egy soron kell jelenteni abban az esetben is, ha azt több azonos típusú ingatlan alkotja (pl. lakópark). Külön soron kell feltüntetni az egy helyen lévő, de egymástól független értékű és egymástól függetlenül értékesíthető projekteket. Külön soron kell feltüntetni a projektfinanszírozási hiteleket hitelszerződésenként, a különböző devizában lehívott, de egy hitelszerződéshez tartozó többdevizás kitettségeket a megfelelő devizakód megjelenítésével. Több soron kell feltüntetni az olyan projekteket, amelyek több ingatlantípust is érintenek, a megfelelő ingatlantípus megjelenítésével. Egy ingatlan így több soron is szerepelhet, amennyiben más hitelszerződésbe is bevonták pótfedezetként, ekkor az ingatlan allokált értékeinek összege kiadja az ingatlan teljes értékét. A több soron történő jelentés esetén a 100 millió forintos jelentési határnak való megfelelést együttesen kell vizsgálni. A projekt neve oszlopban az ilyen, külön sorokra bontott kitettségek összetartozására kell utalni, a szerződésre vonatkozó részeknek azonosaknak, míg az altípusra vonatkozó adatoknak egyedieknek kell lenniük.

A nem ingatlanfinanszírozási projekthitelek esetében csak azokat az oszlopokat kell kitölteni, amelyek az ezen típusú kitettségek esetén értelmezhetőek, ellenkező esetben azokat üresen kell hagyni.

2. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) maximum 30 karakter hosszúságú, egyedi szöveges azonosítót kell megadni. Az azonos projektet minden időszakra vonatkozó adatszolgáltatásban ugyanazon névvel szükséges jelölni.

d) a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 3. mellékletében a 7F táblakódú felügyeleti jelentés 7F13 sorára vonatkozó kitöltési előírással összhangban kell kitölteni.

e) a jelentés időpontjára vonatkozó, mérlegen belüli bruttó kitettség aktuális értéke, fedezetek, értékvesztés és egyéb kiigazítások nélkül. Több soron történő jelentés esetén (pl. több típusú fedezet) a kitettség értékét el kell osztani a sorok között (pl. a fedezetek értékének arányában).

i) a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételekre képzett értékvesztést, illetve céltartalékot is jelenteni kell, pozitív előjellel.

j) az adott projektfinanszírozási kitettséghez kapcsolódó szabályozói tőkekövetelmény.

k) az adott kitettséghez tartozó I. pilléres tőkekövetelmény és a legutolsó lezárt felügyeleti felülvizsgálat (a továbbiakban: SREP) által elrendelt, a projektfinanszírozási kitettségeket tartalmazó részportfólióra előírt többlet-tőkekövetelményből az adott részportfólióra visszaszámolt SREP-ráta szorzata, vagyis az adott projektfinanszírozási kitettségre vonatkozó I. és II. pilléres tőkekövetelmény összegeként előálló teljes tőkekövetelmény.

m) a CRR szerint elismert biztosítéknak minősülő tételek követelésre allokált hitelfedezeti értékét kell jelenteni.

n) a fedezetként szereplő ingatlanok piaci értéke. Az ingatlan ezen értékét banki ügyletek között kitettség-arányosan, más hitelezőkkel szembeni ügyletek esetén a jelzálogjog bejegyzési rangsorának figyelembevételével kell felosztani (több, azonos ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén kitettség arányosan kell az ingatlan értékét allokálni, több, eltérő ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén az ingatlan értékét az adatszolgáltató javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző ranghelyen bejegyzett jelzálogjog értékével csökkenteni kell).

o) a fedezetként szereplő ingatlanok hitelbiztosítéki/likvidációs értéke. Az ingatlan ezen értékét banki ügyletek között kitettség-arányosan, más hitelezőkkel szembeni ügyletek esetén a jelzálogjog bejegyzési rangsorának figyelembevételével kell felosztani (több, azonos ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén kitettség arányosan kell az ingatlan értékét allokálni, több, eltérő ranghelyen bejegyzett jelzálogjog esetén az ingatlan értékét az adatszolgáltató javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző ranghelyen bejegyzett jelzálogjog értékével csökkenteni kell).

p) az ilyen biztosítékok CRR szerint egyéb elismert biztosítéknak minősülő tételek követelésre allokált hitelfedezeti értékét kell jelenteni.

q) a szerződés szerinti tőketörlesztési ütemezésnek megfelelően kell az adatot megadni.

r) a késedelmes ügyleteknél az az időpont, amikor a hatályos szerződés szerinti első fizetési késedelem beállt. Ha az ügyfél teljesen rendezte késedelmét, akkor üresen kell hagyni a mezőt. Az első késedelem időpontját kell feltüntetni akkor is, ha az ügyfél később elmaradásának egy részét rendezte.

s) az átstrukturált ügyleteknél az az időpont, amikor az átstrukturálásra vonatkozó hatályos szerződést megkötötték.

t) az ügyfél elmúlt 3 hónapban teljesített befizetései alapján kell besorolni.

u) az ügyfél elmúlt 3 hónapban teljesített befizetései alapján kell besorolni.

v) az adatokat az alábbi fogalommagyarázatok figyelembe vételével szükséges megadni:

- átstrukturált szerződés: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 1. melléklet 2. pont 2.5. alpontja szerinti fogalom;

- átstrukturált, újra teljesítő szerződés: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelettől eltérően azon átstrukturált szerződés, amely a Hitkr. 7. melléklet VII. fejezet (5) bekezdése szerint problémamentes kategóriába sorolható azzal, hogy az ott hivatkozott (4) bekezdés c) pontja akkor tekintendő teljesítettnek, ha az elmúlt egy évben a kamatfizetés mellett a tőketartozás legalább 3%-a is törlesztésre került;

- átstrukturált, türelmi időszakos szerződés: olyan átstrukturált ingatlanfinanszírozási kitettség, amely nem felel meg sem a "nemteljesítő", sem az "átstrukturált, újra teljesítő" kategória feltételeinek. Itt kell jelenteni azokat az átstrukturált szerződéseket is, amelyek egy évnél régebb óta átstrukturáltak, nem késedelmesek, azonban a tőketörlesztésük nem éri el az "átstrukturált, újra teljesítő" kategóriához szükséges mértéket;

- nemteljesítő szerződés: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 1. melléklet 2. pont 2.109. alpontja, illetve a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (a továbbiakban: IFRS) szerint teljesített adatszolgáltatás tekintetében a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 145-157. pontja szerinti fogalom. Ezen fogalom értelmében bizonyos esetekben fizetési késedelem kialakulásának hiányában is nemteljesítőnek kell minősíteni egy szerződést (pl. az adós más késedelmes ügylete miatt, vagy várhatóan sor kerül a fedezet realizálására).[59]

L7002. tábla: Értékesítési célú ingatlanok

1. A sorok kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: saját tulajdonú, nem banküzemi ingatlanok, melyek kereskedelmi vagy olyan ingatlanok, amelyeket az adatszolgáltató értékesítési céllal szerzett meg (általában a követelés fejében vett át). Az ingatlanok körének meghatározásánál a számviteli konszolidáció alapján kell eljárni, azaz a saját tulajdonú, egyedileg nem felügyelt vagyonkezelő cégek mérlegében lévő ingatlanokat is fel kell tűntetni. A számviteli konszolidáción kívüli, de a CRR. 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja szerint szoros kapcsolatban álló cégekben lévő ingatlanokat az L7001 tábla 001 során kell összevontan jelenteni. Nem kell jelenteni azt az ingatlant, amely nem kapcsolódik az adatszolgáltató egy volt hiteléhez sem, és piaci alapon történt a megszerzése. Nem kell feltüntetni a legfeljebb 100 millió forint bruttó értékű ingatlant. (A nem projekthitel vállalati hitelek fejében átvett ingatlanokat is fel kell tüntetni, amennyiben azok értéke meghaladja a jelentési küszöbértéket.) Összeghatártól függetlenül fel kell tüntetni azt az ingatlant, amely az adatszolgáltató korábbi projekthitelének fedezete volt.

002-nnn. ismétlősorok: az egyes ingatlanokra vonatkozó adatokat kell jelenteni, külön soron. Több kapcsolódó ingatlan (pl. lakópark) esetén azokat összevontan kell értékelni és a táblában egy soron kell jelenteni. Az egy helyen lévő, de egymástól független értékű és értékesíthető ingatlanokat külön soron kell feltüntetni.

2. Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) maximum 30 karakter hosszúságú, egyedi szöveges azonosítót kell megadni. Az azonos ingatlant minden időszakra vonatkozó adatszolgáltatásban ugyanazon névvel szükséges jelölni.

e) a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet 3. mellékletében a 7F táblakódú felügyeleti jelentés 7F13 sorára vonatkozó kitöltési előírássalal összhangban kell kitölteni, vagyis az értékesítési célú ingatlanok esetében azt kell megjelölni, hogy kapcsolódik-e valamilyen pénzáram (pl. bérleti díj) az ingatlanhoz.

f) az ingatlanok piaci értéke, értékbecslés hiányában az eredeti bekerülési értéken vett bruttó értéke szorozva az adatszolgáltató tulajdoni hányadával.

g) azt kell jelenteni, amelyet az adatszolgáltató hitelbiztosítéki értéken venne figyelembe, ha az adott ingatlan egy hitelben fedezetként szolgálna. Amennyiben az adatszolgáltató ilyen értékelést nem végez, akkor az erre vonatkozó "legjobb" becslésnek az adatszolgáltató tulajdoni hányadára eső részét kell jelentenie (értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti érték elfogadható).

h) azt az időpontot kell jelenteni, amikor a bankcsoport megszerezte az ingatlan tulajdonjogát (függetlenül a csoporton belüli átadásoktól).

j) a CRR Első rész, II. Cím, 2. fejezet szerinti prudenciális konszolidációba tartozó ingatlan esetén az érték 0, csak a számviteli konszolidációba tartozó tulajdon esetén a konszolidált módon számított csoport kitettség-értéket (vagy annak arányosított részét) kell feltüntetni, az adott ingatlanhoz kapcsolódóan.

k) az adatszolgáltató által nyújtott refinanszírozásra az adatszolgáltató által elszámolt értékvesztés vagy az általános finanszírozás adott ingatlanra eső elszámolt értékvesztés, az adott ingatlanhoz kapcsolódóan, pozitív előjellel.

l) a CRR Első rész, II. Cím, 2. fejezet szerinti prudenciális konszolidációs körön belüli ingatlan esetén a közvetlen tőkekövetelmény, konszolidációs körön kívüli ingatlan esetén a refinanszírozás szabályozói tőkekövetelménye, az adott ingatlanhoz kapcsolódóan.

m) az adott kitettséghez tartozó I. pilléres tőkekövetelmény és a legutolsó lezárt SREP által elrendelt, az ingatlankitettségeket tartalmazó részportfólióra előírt többlettőkekövetelményből az adott részkitettségre visszaszámolt SREP-ráta szorzata, vagyis az adott ingatlankitettségre vonatkozó I. és II. pilléres tőkekövetelmény összegeként előálló teljes tőkekövetelmény.

MNB azonosító: L71

Kitöltési előírások

Negyedéves jelentés a kockázattal súlyozott kitettségek megoszlásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltatónak egyedi, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében konszolidált alapon is teljesítenie kell.

2. Az adatokat a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. és II. mellékletének megfelelően jelentett COREP adatszolgáltatásokkal összhangban kell kimutatni.[60]

3. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó állományi adatok alapján számított kitettségérték adatokat kell tartalmaznia.

4. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A tábla egyes oszlopainak kitöltésére vonatkozó előírások:

A kitettség, kockázattal súlyozott kitettségérték és tőkekövetelmény (I. pilléres tőkekövetelmény) fogalmának tartalmára a CRR harmadik részében foglaltak az irányadók. A kockázati kategóriák szerinti besorolást a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti C 02.00 kódú táblában jelentett adatokkal összhangban kell elvégezni. Az ügyfelek (nem pénzügyi vállalkozások és háztartások) szerinti besorolást a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 1. rész 35. pont e) és f) alpontjával összhangban kell elvégezni.

2. A tábla egyes sorainak kitöltésére vonatkozó előírások:

Az egyes kitettségeket, kockázattal súlyozott kitettségeket és tőkekövetelményeket (a továbbiakban együtt: összegeket) a felmerülésük helyszínének megfelelően kell besorolni. Amennyiben az egyes kockázatokra vonatkozó összegek földrajzi megbontására a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet útmutatással szolgál, akkor azzal egyező módon kell a besorolást elvégezni (pl. a jelentős hitelkockázati és hozzá kapcsolódó piaci kockázati kitettségértékeket a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti C 09.03 táblával egyezően). Amennyiben valamely kockázathoz tartozó összegeket az adatszolgáltató nem tudja a kockázatoknak megfelelően az országok között megbontani, akkor azokat vagy az egyes országokra számított, az alapmutató szerinti működési kockázat kitettségértékének (irányadó mutató) arányában kell felosztania, vagy annak egészét hazainak kell tekintenie.

MNB azonosító: L72

Kitöltési előírások

Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról[61]

MNB azonosító: L73

Kitöltési előírások

Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról

I. Általános előírások

1. A tábla kitöltése során hitelintézetek eszközei és forrásai közötti általános denominációs összhang szabályozásáról szóló 25/2015. (VII. 30.) MNB rendelet (a továbbiakban: Demr.) foglaltak az irányadóak, a jelen kitöltési előírások figyelembe vételével.

2. Az adatokat az 1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal) és az 1B Felügyeleti mérleg (Források) táblákkal összhangban kell kimutatni. A tételeket a felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken.

3. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó állományi adatokat kell tartalmaznia.

4. A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) kell elvégezni.

5. Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások DEM tábla: Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról

1. A táblát a Demr. 1. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetet is tartalmazó csoport (a továbbiakban: hitelintézeti csoport) hitelintézet tagjának nem kell kitöltenie.

2. A tábla egyes sorainak kitöltésére vonatkozó előírások:

001. sor: a deviza eszközök és források különbségét abszolút értéken feltüntetve kell jelenteni.

005. sor: ebben a sorban a Demr. szerinti devizaegyensúly mutató (DEM) értékét kell megadni, amely a deviza eszközök és források közötti denominációs eltérés, valamint a mérlegfőösszeg hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia.

KONSZDEM tábla: Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról - konszolidált tételek

1. A "konszolidált" fogalmat - a konszolidált felügyeleti jelentéseknél irányadó számviteli jogszabályoktól és a Hpt.-től eltérően - a Demr. 2. § (3) bekezdése szerint kell értelmezni.

2. A táblát a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézetnek kell kitöltenie, a DEM táblára vonatkozó kitöltési előírások szerint azzal, hogy az a hitelintézeti csoporton belüli hitelintézet tagokkal konszolidált adatokat tartalmazza.

3. Amennyiben a teljeskörű konszolidáció nem megoldható, az adatszolgáltató a DEM táblában jelentendő konszolidált mérlegfőösszeget a csoporton belüli hitelek tőkeösszegének konszolidálásával, vagyis az adósságkonszolidáció egyszerűsített módszerével is meghatározhatja.

MNB azonosító: SL2, SL3, SL4, SL5, SL6

Kitöltési előírások

Fogyasztási hitelezés; Vállalati hitelezés; Üzleti célú ingatlanhitelezés; Lakáscélú hitelezés, Gépjárműfinanszírozás

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásokban