362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet

az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az 1. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. § és a 11. § tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 1. §, a 4. § (2) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 10. § és a 12. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az 1. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 10. § és a 13. § tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. §, az 5. § és a 8. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. § és a 14. § tekintetében az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az igazságügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó miniszteri szintű feladatok

1. § A Kormány

a) - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - pártfogó felügyelői szolgálatként,

b) jogi segítségnyújtó szolgálatként,

c) áldozatsegítő szolgálatként

- az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására - az igazságügyi minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

2. § (1) A Kormány az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként a minisztert jelöli ki.

(2)[1] A miniszter - az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként - ellátja az áldozatsegítési, a jogi segítségnyújtási, a pártfogó felügyelői és a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó személyek, az önálló bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, közvetítők részére jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzések, továbbképzések és vizsgák szervezésével, valamint a felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek és a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésével és szakmai továbbképzésével kapcsolatos feladatokat.

(3)[2] A miniszter az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként képzésszervezést támogató informatikai rendszert működtet, amelyen keresztül az általa szervezett képzésre, továbbképzésre és vizsgára a kötelezett a jelentkezését benyújthatja.

3. § (1) A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerveként a minisztert jelöli ki.

(2) A miniszter ellátja a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatait, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és tájékoztatási feladatokat.

4. § (1) A miniszter pártfogó felügyelői szolgálatként eljárva

a) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot ír ki, és szerződést köt a közvetítővel,

b)[3] közösségi foglalkoztatót működtethet.

(2) A miniszter jogi segítségnyújtó szolgálatként eljárva ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, és a jogi szolgáltatások nyújtására szolgáltatási szerződést köt a jogi segítőkkel és a tolmácsokkal.

(3) A miniszter áldozatsegítő szolgálatként eljárva

a)[4] az áldozatsegítési eljárásban személyre szabott tájékoztatást nyújt, és ennek érdekében megszakítás nélkül, folyamatosan működteti az erre a célra fenntartott, díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonalat, továbbá az áldozatsegítő központokban biztosítja a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések áldozatai részére az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás igénybevételének lehetőségét,

b)[5]

c)[6]

d) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől, és tapasztalatairól évente összefoglaló elemzést készít,

e) elkészíti a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke szerinti beszámolót.

5. §[7] A miniszter

a)[8] képzések és továbbképzések szervezésével segíti a pártfogó felügyelői, a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatal egységes jogalkalmazását,

b)[9] e rendeletben meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakmai irányításával összefüggő jogköreinek gyakorlása érdekében, továbbá a pártfogó felügyelettel, a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, valamint a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos állami feladatok ellátásának biztosítására országosan egységes informatikai rendszert működtet.

2. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai[10]

6. § A Kormány

a) - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - pártfogó felügyelői szolgálatként,

b) jogi segítségnyújtó szolgálatként,

c) áldozatsegítő szolgálatként

- ha e rendelet 1. alcíme másként nem rendelkezik - a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.[11]

7. § A Kormány kárpótlási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

8. §[12] A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

9. § (1)[13] A miniszter a feladat- és hatáskörében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal e rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket.

(2)[14] A miniszter feladat- és hatáskörében gyakorolja a felügyeleti szerv jogköreit a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 6. § b) és c) pontja szerinti, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala a 7. § szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben.

10. §[15] (1)[16] Az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel áldozatsegítő szolgálatként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.

(2)[17] Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban támogató hatóságként a vármegyei kormányhivatal jár el. A támogató hatósági eljárásra az a vármegyei kormányhivatal illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve - az áldozat kérése esetén - amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes. Budapestre és Pest vármegyére kiterjedő illetékességgel a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el támogató hatóságként.

(3) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(4)[18] Ha az áldozat az Áldozatsegítő Vonalon keresztül igényel tájékoztatást, akkor a tájékoztatást a miniszter biztosítja, függetlenül attól, hogy az áldozat korábban nyújtott-e be kérelmet valamely fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz.

11. § (1) A pártfogó felügyelői feladatot előíró megkeresés, illetve a határozat meghozatalának időpontjában magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár vagy külföldi személy esetében - a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével - a pártfogó felügyelői feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

(2)[19] A pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közösségi foglalkoztatókat működtethetnek.

12. § (1)[20] A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével és az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás lefolytatására az ügyfél munkavégzésének helye szerinti kormányhivatal is illetékes.

(2)[21] A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével összefüggő kérelem elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

(3)[22] Azon személy esetén, akiről a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével kapcsolatos eljárás lefolytatására az a kormányhivatal is illetékes, amely a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti eljárást lefolytatta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye, a tartózkodási helye vagy a munkavégzésének helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell áttenni.

13. § (1)[23] Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az a kormányhivatal bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell áttenni. Ha az áldozatnak a támogatást vissza kell térítenie, erre az a kormányhivatal kötelezi, amelyik a támogatást engedélyezte.

(2)[24] A járadékra való jogosultságot a járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal ellenőrzi. Ha a járadék felülvizsgálata során a kormányhivatal arról szerez tudomást, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti megszüntető ok áll fenn, akkor a járadék megszüntetését kezdeményezi a döntő hatóságnál.

14. § Budapest Főváros Kormányhivatala kárpótlási hatóságként

a) eljár a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben,

b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,

c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat,

d) ellátja a jogszabályban meghatározott személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket.

14/A. §[25] A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok körét az 1. melléklet tartalmazza.

3. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

16. §[26]

17. §[27]

18. §[28] (1) A 2. § (2) bekezdése - a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel együtt - a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. címének való megfelelést szolgálja.

(2) A 4. § (3) bekezdése a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelethez[29]

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok köre[30]

I. A kormánytisztviselő

1. családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme

2. születési helye, ideje

3. anyja születési családi és utóneve

4. fényképe

II.

1. a kormánytisztviselő lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma

2. az alkalmazó kormányzati igazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

3. e szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete

4. a kormánytisztviselő jelenlegi feladata (pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási vagy áldozatsegítési szakreferens)

5. a kormánytisztviselő munkából való távollétének jogcíme és időtartama

6. a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja