2017. évi XXXIII. törvény

egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

"f) természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok."

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 19/B. §-sal egészül ki:

"19/B. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv

a) az általa törvény alapján vezetett személyügyi nyilvántartás adattartalmának ellenőrzése céljából, valamint

b) a jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban történő, törvény szerinti közlése, illetve ehhez kapcsolódva az általa foglalkoztatottal való elektronikus kapcsolattartás folyamatos biztosítása céljából

jogosult kérni az általa foglalkoztatott polgárnak a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait."

3. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A körözési nyilvántartó szerv a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából jogosult átvenni a polgár 11. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját."

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. fejezete a következő 24/G. §-sal egészül ki:

"24/G. § A nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadja."

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza

a) a (2) bekezdés a)-l) pontja szerinti adatokat,

b) magyar állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsort,

c) külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít,

d) a (6) bekezdés szerinti adattároló kódot, valamint

e) a kiadásának okát."

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/H. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

a nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(3) Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését."

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 52/D. §-sal egészül ki:

"52/D. § E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 29. § (11) bekezdését a 2017. június 1-jétől kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni. A 2017. június 1-jét megelőzően kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványok tartalmára vonatkozóan e törvénynek a 2017. május 31-én hatályban volt szabályait kell alkalmazni."

8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 12. § (3) bekezdésében a "p) pontjában" szövegrész helyébe az "i) pontjában",

b) 17. § (2) bekezdés d) pontjában a "p) pontja" szövegrész helyébe az "i) pontja", valamint

c) 24/E. §-ában a "17. § (4)" szövegrész helyébe a "18. § (5)"

szöveg lép.

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

9. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

"bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati, közalkalmazotti, továbbá az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,"

[(a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, továbbá állami tisztviselő és állami ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult)

"f) személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, útlevél, magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány, forgalmi engedély, gépjármű törzskönyv, egyéni vállalkozói igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő ügyekben."

10. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megbízhatósági vizsgálatot - a szükségességének indokolásával - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a védett szerv tagjával, vagy a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja."

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről - ideértve az (5) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is - tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.

(4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet."

(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell."

11. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,"

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:

nem követhet el)

"bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott bűncselekményt, a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,"

(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,"

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését."

12. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az elővezetendő személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, az elővezetés foganatosításának tervezett időpontjáról előzetesen a gondnokot értesíteni kell, ha az a rendőri intézkedés foganatosítását nem akadályozza.

(5) A gondnok - értesítés ellenére történő - távol maradása esetén a rendőri intézkedés foganatosítására a gondnok távollétében kerül sor. A rendőrség a távolmaradás tényéről a szükséges intézkedések megtétele érdekében az illetékes gyámhatóságot értesíti."

13. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az)

"d) a (2) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátásának szervezése, koordinálása és irányítása céljából"

(használható fel.)

14. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből

a) - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság,

b) jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint

c) a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot."

15. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az Európai Unió kötelező jogi aktusaival összhangban az államhatáron átlépők által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait különösen az alábbi nyilvántartások adataival veti össze:

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartás,

b) a körözési nyilvántartási rendszer,

c) az útiokmány-nyilvántartás,

d) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,

e) a közúti közlekedési nyilvántartás,

f) a Schengeni Információs Rendszer,

g) a szabálysértési nyilvántartási rendszer, valamint

h) az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartások."

16. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdése,

b) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. és 47. cikke [91/L. § (3) bekezdése],"

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"e) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (8) bekezdés első albekezdése,"

17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 42. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében az "Az" szövegrész helyébe az "A(z)",

b) 62/A. § (1) bekezdésében az "A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet" szövegrész helyébe az "Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet",

c) 62/A. § (5) bekezdésében az "a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdésében, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10." szövegrész helyébe az "az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40.", valamint

d) 91/L. § (2) bekezdésében a "továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatoknak" szövegrész helyébe az "a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak"

szöveg lép.

18. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (2) bekezdése.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

19. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/I. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha a kérelem megalapozott és az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, feltéve, hogy az ügyészség az utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételét követő átadására engedélyt adott. Az ügyészség engedélyének beszerzésére vonatkozóan az 52/L. §-t kell megfelelően alkalmazni."

20. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/K. és 52/L. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"52/K. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szervek, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve az 52/L. § (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

52/L. § (1) Ha az utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

a) a büntetőeljárás során eljáró bíróság kivételével az 52/K. §-ban meghatározott szervek,

b) az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, valamint

c) az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai indokolt megkeresése alapján csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó -utasadatot, ha az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, és az ügyészség az újból személyazonosításra alkalmassá tett utasadat átadására engedélyt adott.

(2) A büntetőeljárás során eljáró bíróság megkeresése esetén az ügyészség engedélyét nem kell kérni, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/K. §-ban meghatározott feltételek esetén átadja a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot.

(3) Az engedélyezésről a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészi szerv dönt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés esetén a megkeresésben kért, az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az engedélyezés érdekében, ideiglenesen személyazonosításra újból alkalmassá teszi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti megkeresést az ott meghatározott szervek a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak küldik meg. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a megkeresést három munkanapon belül megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ előterjesztése alapján öt munkanapon belül dönt az adattovábbítás engedélyezéséről.

(6) Ha az ügyészségi engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely az adattovábbítással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az (1) bekezdésben meghatározott szerv erre vonatkozó kifejezett és megalapozott kérelmére a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az ügyészség döntését megelőzően átadhatja a kért utasadatot. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére utóbb nem ad engedélyt, a megkeresés alapján korábban átadott utasadatokat törölni kell. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére nem ad engedélyt, ugyanazon szerv kérelmére, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján ismételten nem adhatóak át az utasadatok az ügyészség engedélyét megelőzően.

(7) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján továbbított adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének rövid indokolását,

b) a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének időpontját,

c) az érintett adatok körét és

d) azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésére.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, és az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell."

21. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" alcíme a következő 52/M. §-sal egészül ki:

"52/M. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente, jogszabályban meghatározottak szerint az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról összeállított statisztikai információkat; ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak."

22. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést."

23. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját, valamint

b) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait és a statisztikai adatok körét."

24. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/C. § (6) bekezdésében az "az Európai Rendőrségi Hivatal" szövegrész helyébe az "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége" szöveg lép.

25. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/H. § (9a)-(11) bekezdése.

4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

26. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési, családi és utónevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról."

27. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés d) pontja.

5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

28. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 23. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A mezőőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni."

6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

29. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 4. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"f) pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal - az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - megegyező adattartalommal;

g) elektronikus adat: az útiokmány-nyilvántartás számítógépes adathordozón kezelt adatállománya."

30. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést haladéktalanul elvégzi."

31. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az útlevélhatóság a 20. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott esetekben az érvénytelen úti okmányt visszavonja."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt

a) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta, vagy

b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át."

32. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érvénytelen az úti okmány, ha

a) elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta,

b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,

c) hamis vagy meghamisították,

d) jogosulatlanul használták fel vagy jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,

e) az arra való jogosultság megszűnt,

f) érvényességi ideje lejárt,

g) annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,

h) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták,

i) a használatára jogosult meghalt, vagy

j) annak jogosultja az úti okmányáról lemondott."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az érvénytelenség tényét az (1) bekezdés a), b) és e)-j) pontja szerinti esetekben haladéktalanul be kell jegyezni az útiokmány-nyilvántartásba."

33. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az úti okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a második biometrikus adat tárolásához hozzájárult."

34. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:

"21/C. § Ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti."

35. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:)

"a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült, menedékes, bevándorolt vagy oltalmazott jogállását (a továbbiakban együtt: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,"

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott elektronikus adatait az útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli."

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az útiokmány-nyilvántartás adatállományát az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett jogszabály szerinti alapiratok és az azokon alapuló, valamint az e törvény által meghatározott elektronikus adatok képezik.

(5) A kiskorú gyermek úti okmány kiadására irányuló kérelme ügyében a kiskorú gyermek úti okmányát érintő útlevélhatósági eljárásban keletkezett, nyilvántartás adatállományát képező alapirat vonatkozásában az iratbetekintés jogával a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő vagy a gyám élhet."

36. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelő szerv - a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a körözési nyilvántartó szerv részére az úti okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából átadhatja."

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint a konzuli tisztviselő részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(5) Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos útlevél és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs az útlevélhatóság, vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti hivatalos útlevél vagy magánútlevél

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(7) Ha a kitöltetlen úti okmány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, az adatkezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését."

37. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított tizenöt évig kezeli."

38. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 24/A. § (2) bekezdésében a "24. § a)-f)" szövegrészek helyébe a "24. § (1) bekezdés a)-f)",

b) 26. § (1) bekezdés b) pontjában

ba) a "24. § alapján" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdése alapján", valamint

bb) a "24. § g)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés g)",

c) 27. § (1) és (2) bekezdésében a "24. § g)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés g)",

d) 27. § (1a) bekezdésében a "24. § d)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés d)",

e) 27. § (1b) és (2a) bekezdésében a "24. § a)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés a)",

f) 27. § (3) bekezdésében a "24. § a)-f)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés a)-f)", valamint

g) 30. § (1) bekezdésében a "24. §-ban" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdésében"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 23. § (2) bekezdésében az " , amely a visszavonásról öt napon belül dönt" szövegrész,

b) 23. § (4) bekezdése, valamint

c) 24/A. § (1) bekezdésében és 27. § (12) bekezdésében a "központi" szövegrész.

7. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

39. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A nyilvántartó a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II) továbbítja a közúti közlekedési nyilvántartásban érvénytelenítésre került forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének a törvényben meghatározott adatait, ha az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti okmány, illetve hatósági jelzés

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(4) Ha a kitöltetlen vezetői engedély eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, a nyilvántartó a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés elhelyezéséről, illetve törléséről."

40. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a SIS II-ben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő adatok esetében jogszabályban meghatározott adatokat is."

41. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 22/B. §-sal egészül ki:

"22/B. § A járműnyilvántartásból történő terület alapú adatszolgáltatás esetén a lekérdezés alapja a kapcsolati kód alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által szolgáltatott aktuális lakcímadat, kivéve, ha az adatszolgáltatás az érvényes okmányban szereplő, vagy történeti lakcímadatok szerinti lekérdezésre irányul."

8. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

42. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések alapján Magyarország ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki."

43. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll."

44. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az idegenrendészeti hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja."

45. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"f) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (107. §);"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

9. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

46. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A menekültügyi hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja."

10. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

47. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A társulat megalakulása

12. § A társulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban együtt: érdekelt) az érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább kétharmada az alakuló közgyűlésen

a) kimondja megalakulását,

b) elfogadja a társulat alapszabályát,

c) megválasztja a társulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit, valamint

d) megválasztja a küldötteket.

13. § A társulat cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott okokon kívül csak akkor lehet megállapítani, ha a társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint kétharmadának igen szavazata hiányzott."

48. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 46. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A társulat egyesülése és szétválása

47. § A társulat más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.

48. § A társulat más társulattal összeolvadás útján egyesülhet.

49. § A társulat különválással több társulatra szétválhat."

11. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

49. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18. iparbiztonsági ellenőrzés: a gazdálkodó szervezet cégellenőrzése, az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek, valamint a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése."

50. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 17. pontjában a "gazdaság" szövegrész helyébe a "gazdálkodó" szöveg lép.

12. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. CVI. törvény módosítása

51. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony Mt. 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet."

13. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

52. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület működési területe - a (3) bekezdésen túl - kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz, valamint a közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbusz területére és a vasúti, valamint az autóbuszos személyszállító szolgáltató által használt, a nyilvánosság számára megnyitott területekre, építményekre is."

53. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2) bekezdés j) pontjában, 4. § (4) bekezdésében, 5. § (9) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés e) pontjában és 15. § (7) bekezdésében a "vasúti személyszállítási" szövegrész helyébe a "vasúti, illetve autóbuszos személyszállítási" szöveg lép.

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

54. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény eltérő rendelkezésének hiányában]

"h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra"

[a Btk. által - az a)-d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.]

55. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel - haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor."

56. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázási kötelezettség a 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén azt a szabálysértési hatóságot terheli, amely az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatti eljárás lefolytatására az ismételt elkövetés nélkül jogosult lenne."

57. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, a 39. § (1) bekezdése alapján helyszíni bírság kiszabására jogosult, továbbá a bíróság szemlét tart."

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a szemlét a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy folytatta, a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak."

58. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg."

59. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, vagy a 123/A. § szerinti eljárás esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy tudomásra jutás, a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemle esetén a szemle napjával."

60. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárás során az első közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárást elrendelő döntés pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezésének napját követő naptól számított tizenöt napon belül kell összehívni. Indokolt esetben - a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett - ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható."

61. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek feladat- és hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezeli."

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (2d)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2d) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott helyszíni bírság, valamint a bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség befizetésének ellenőrzésére és azonosítására, továbbá a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott vagy a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság azonosítására a központi bírságkezelő szerv is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szervek a központosított bevétel beszedési számláira beérkezett, (1a) bekezdésben meghatározott bevételek banki kivonatait és a Magyar Posta Elszámoló Központja által megadott adatállományait elektronikus úton a továbbutalt bevételek beazonosítása érdekében a központi bírságkezelő szerv rendelkezésére bocsátja.

(2f) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabálysértési hatóság a központi bírságkezelő szerv részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,

a) a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,

b) a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

c) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,

d) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő, valamint

e) a 153. § (2) bekezdés o) pont oa)-od) alpontban szereplő

adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.

(2g) A központi bírságkezelő szerv a (2f) bekezdésében meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adattovábbításnak nincs helye.

(2h) A központi bírságkezelő szerv a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak."

62. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza)

"l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát,"

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:)

"e) a (2) bekezdés l) pontja esetén - kivéve a (3a) és a (3b) bekezdésben foglaltakat - a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtásakor a szabálysértési hatóság,"

(3) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A 139. § (1a) bekezdése esetén a (2) bekezdés l) pontjában a szabálysértési elzárás tényleges kezdő- és utolsó napjára vonatkozó adatot az előkészítő eljárást lefolytató szerv rögzíti."

63. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Aki a felügyelete alatt álló kutyát)

"c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja,

d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - segítő kutya kivételével - beengedi, illetve beviszi,"

(szabálysértést követ el.)

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya."

64. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 196. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el."

65. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"206/C. § (1) Aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhívja, illetve elektronikus, képi vagy szöveges üzenetküldési szolgáltatás alkalmazásával, vagy a segítségkérés érdekében létrehozott webfelületről a rendeltetéstől eltérő célból, szándékosan, segélyhívásnak nem minősülő szöveges vagy képi üzenetet küld, szabálysértést követ el.

(2) Az a vagyonvédelmi rendszerek programozását végző vállalkozás vagy gazdasági társaság vezetője vagy ilyen tevékenységet végző személy, aki a vagyonvédelmi riasztórendszer programozását, kivitelezését úgy hajtja vagy hajtatja végre, hogy a vagyonvédelmi rendszer bármilyen formában segélyhívásnak nem minősülő, automatikus jelzést vagy üzenetet küld az egységes európai segélyhívó számra, illetve bármely nemzeti segélyhívó számra szabálysértést követ el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4) E § alkalmazásában segélyhívás a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti segélyhívás."

66. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"a) kijelölje a Kormány alárendeltségébe tartozó szervek által kiszabott szabálysértési bírságok befizetésének ellenőrzését végrehajtó szervet,"

67. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 75. § (1) bekezdésben a "lefoglalhatja azt" szövegrész helyébe a "lefoglalhatja, valamint ideiglenesen elveheti azt",

b) 77. § (1) bekezdés i) pontjában a "szerv, szabálysértési hatóság illetve" szövegrész helyébe a "szerv, a szabálysértési hatóság, illetve",

c) 91. § (2) bekezdés a) pontjában a "hatóság, illetve" szövegrész helyébe a "hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult, illetve",

d) 91. § (2) bekezdés d) pontjában a "tagja, a" szövegrész helyébe a "tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy, a", valamint

e) 157. § (2b) bekezdés b) pontjában a "bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "bekezdésében",

szöveg lép.

15. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

68. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki. A kérelem benyújtásakor

a) a munkáltató nyilatkozik arról, hogy az érintett az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeket igazolta, vagy

b) munkáltató hiányában a kérelmező igazolja, hogy az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak."

69. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. A rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és jelvénye, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § Az elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolvány, illetve szolgálati jelvény körözését a rendőrség rendeli el."

16. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

70. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (4) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "SIRENE Iroda" szöveg lép.

71. § Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény

a) 6. § (5) bekezdése, valamint

b) 6. § (6) bekezdésében az "elhelyezi a figyelmeztető jelzést és a kiegészítő adatot, valamint" szövegrész.

17. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

72. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 1. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"d) körözés: személy esetén törvényben, holttest és dolog esetén jogszabályban meghatározottak szerinti döntés, a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés, valamint az elfogatóparancs, az európai elfogatóparancs és a nemzetközi körözés,

e) körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására, ismeretlen személyek, holttestek, ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás, valamint a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések összessége,"

73. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A körözés e törvényben meghatározott adatait

a) a körözést elrendelő,

b) a bíróság - ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is - által kibocsátott európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot a SIRENE iroda

[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: körözést elrendelő] rögzíti a nyilvántartásba."

74. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja a következő aj) alponttal egészül ki:

(A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a körözött személy:)

"aj) személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, illetve a menekültügyi nyilvántartás szerinti arcképmását,"

(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában, valamint a (2) bekezdés b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti."

75. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 3/A-3/C. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában meghatározott adatok rögzítését követően a nyilvántartó közvetlen adatkapcsolat útján megkeresi

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szervet, valamint

c) a menekültügyi nyilvántartást vezető szervet, hogy

a körözött személy általa vezetett nyilvántartásban szereplő arcképmását közvetlen adatkapcsolat útján továbbítsa a nyilvántartó részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatközlésre kötelezett szerv az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a nyilvántartó részére a körözött személy arcképmását.

3/B. § (1) A nyilvántartó a 3. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat - azok változásának nyomonkövetése céljából - a 3. § (2) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást megelőzően elektronikus úton összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által kezelt adatokkal,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szerv által kezelt adatokkal,

c) a menekültügyi nyilvántartást hatálya alá tartozó személyek esetében a menekültügyi nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(2) Az adatváltozást az (1) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött személyek nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

3/C. § A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó

a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,

b) eltűnt személy esetén - ha a körözés visszavonására nem került sor, - a körözés elrendelésétől számított 90 évig,

c) eltűnt személy esetén az eltűntnek nyilvánító határozat visszavonását követő harmadik napig, vagy

d) a körözött személy haláláig

kezeli."

76. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő adatokat - azok ellenőrzésének és változásának nyomon követése céljából - a (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor elektronikus úton összehasonlítja

a) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartás adataival,

b) a talált dolgok nyilvántartásának adataival,

c) az útiokmány-nyilvántartás adataival, valamint

d) a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásának adataival."

(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)

"e) lőfegyver esetén a körözés elrendelésétől számított 90 évig"

(kezeli.)

77. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó a nyilvántartásból az e törvényben meghatározottak szerint)

"c) a körözés tényére vonatkozóan adatot igazol."

78. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyben eljáró szerv és az idegenrendészeti hatóság a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot - a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével - a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a körözött okmányokra vonatkozóan."

(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, az útlevélhatóság és a közúti közlekedési nyilvántartó szerv az okmánykiadással kapcsolatos eljárás során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(7) A jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével."

(3) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével."

79. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ban foglalt intézkedést foganatosítja."

80. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

a) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a "pontjában" szövegrész helyébe a "pont aa)-ai) alpontjában" szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében az "aa)-ad) és ag)" szövegrész helyébe az "aa)-ad), ag) és aj)" szöveg, valamint

c) 8. § (3) bekezdés a) pontjában az "aa)-ad) alpontjában" szövegrész helyébe az "aa)-ad) és aj) alpontjában" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

a) 3. § (7)-(9) bekezdése, valamint

b) 8. § (1) bekezdésében a "vagy olyan nemzetközi körözés" szövegrész.

18. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

81. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 171. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, amelyek különösen az alábbiak:)

"h) a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás biztosítása, bérleti díj megfizetése mellett."

82. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 94. alcíme a következő 177/A. §-sal egészül ki:

"177/A. § Az 58. § (5) bekezdése szerinti, területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási juttatásokat a miniszter rendeletben határozza meg."

83. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben: meghatározza)

"i) a területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, különösen a bérleti díjmegfizetését, lakbértámogatás vagy albérleti díjtámogatás mértékét, és a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást,"

84. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a törvény az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2), (3), (4), (11) és (12) bekezdésének, a 21. cikk (4) bekezdésének, valamint a 22. cikk (2) és (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

85. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 171. § (1) bekezdés e) pontjában az "az egyedülállók és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén", valamint

b) 171. § (1) bekezdés f) pontjában az "a lakással rendelkezők részére"

szövegrész.

19. Az arcképelemzési nyilvántartásból és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

86. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"j) arckép profil nyilvántartás: az adatközlésre kötelezett szerv által átadott arcképmásból képzett arckép profilt, az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot és a metaadatokat tartalmazó hatósági nyilvántartás,"

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"m) metaadat: az arckép profil alapját képző arcképmás nyilvántartásba kerülésének a dátuma, valamint az arcképmáshoz tartozó személy születési éve és neme."

87. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás tartalmazza)

"h) az a)-g) pontban meghatározott adathoz rendelt technikai kapcsoló számot, valamint a metaadatokat."

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásban szereplő természetes személyhez és annak arcképmásához rendelten technikai kapcsoló számot képez. Az adatközlésre kötelezett szerv az arcképmást, a technikai kapcsoló számot és a metaadatokat közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a központi szerv részére.

(3) A (2) bekezdés szerint továbbított arcképmásból a központi szerv arckép profilt képez és azt a technikai kapcsoló számmal és a metaadatokkal együtt nyilvántartásba veszi. A központi szerv az arckép profil és a technikai kapcsoló szám nyilvántartásba vételét követően a részére továbbított arcképmást haladéktalanul törli."

(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott értesítése alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból az értesítésben megjelölt technikai kapcsoló számot, az ahhoz tartozó, általa kezelt arckép profilt és a metaadatokat, valamint az adatközlésre kötelezett szerv az ezen arckép profil alapjául szolgáló arcképmáshoz kapcsolódóan általa nyilvántartott technikai kapcsoló számot."

88. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerint képzett arckép profilt az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal összehasonlítja. Az összehasonlítást megelőzően az arcképelemző tevékenységet végző szerv a metaadatok felhasználásával jogosult az arcképelemző rendszerben szűrési szempontokat meghatározni, és az informatikai alkalmazás segítségével történő összehasonlítás folyamatát a kiválasztott szűrési szempontok alapján megkezdeni."

89. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az igénybevételre jogosult szerv - ha törvény alapján a természetes személyazonosító adatok kezelésére jogosult - a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyazonosító adat, valamint az érintett személy természetes személyazonosító adatai közlésével az adatközlésre kötelezett szervtől kérheti, hogy az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot részére továbbítsa.

(2) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet."

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az igénybevételre jogosult szerv által továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal."

(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult felhasználni a metaadatokat."

90. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény

a) 11. § (4) bekezdése,

b) 11. § (5) bekezdésében az "és (4)" szövegrész

c) 12. § (3) bekezdése, valamint

d) 12. § (7) bekezdésében az "és (6)" szövegrész.

20. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

91. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (3) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartást vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen és nyilvántartás céljából átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik."

92. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 25. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott adatokról - ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg - legalább a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele."

93. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"l) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás,"

94. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:

"VII/A. FEJEZET

EGYES E-ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

42/A. § A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások - a Kormány rendeletében meghatározott módon - az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által is igénybevehető."

95. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti, az érintett személy személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget a 74. § (3) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő állami szervek a 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontja alapján biztosítják."

96. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 74. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"d) központi kormányzati szolgáltatás busz, amelynek keretében

da) a szolgáltató az együttműködő szervek, valamint a szolgáltatáshoz önkéntesen csatlakozott egyéb szervezetek információs rendszereinek automatikus információátadási felületei csatlakoztatásával, ennek hiányában információátadási szolgáltatásként biztosítja az egymás közötti automatikus információátadás biztonságos feltételeit, valamint

db) a csatlakozott együttműködő szervek személyes adatokat tartalmazó információs rendszereinek adattovábbítási nyilvántartásai vonatkozásában - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján - az érintett személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatásadást támogató egyablakos, tájékoztatási szolgáltatást biztosít."

97. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény Ötödik része a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. § (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató (a továbbiakban: központi szolgáltató) a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére biztosítja

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében, valamint

b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,

ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője ezek igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató feladatai ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően -

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy

b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnek a központi szolgáltatóval kötött megállapodásában foglaltak alapján

kell biztosítani."

98. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"b) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, a felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, valamint a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját,"

(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"o) az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek az ügyek intézésével kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet."

99. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 106. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)

"d) a 104/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszert, valamint a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által igénybevett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

100. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az 1. § 17. pont d) alpontja szerinti jogalanyok esetében a (2), a (3) és a (4) bekezdésben, valamint a 109. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogokat és kötelezettségeket az Országos Bírósági Hivatal teljesíti, illetve gyakorolja."

101. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 1. pontjában az "űrlapbenyújtás támogatási" szövegrész helyébe az "űrlapbenyújtás-támogatási" szöveg lép.

21. Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény módosítása

102. § Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"9. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.""

22. Záró rendelkezések

103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 70. §, a 71. §, valamint a 73. § az e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(3) Az 5. § és a 7. § 2017. június 1-jén lép hatályba.

(4) A 81-83. § és a 85. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 4. §, a 44. §, a 46. §, a 72. §, a 74. §, a 75. §, a 78. §, a 79. § és a 80. § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés a) pontja 2017. december 1-jén lép hatályba.

(6) A 26. §, a 37. §, a 41. §, a 92. §, a 94. §, a 95. § és a 98. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

104. § A 9-14. §, a 17. § a)-c) pontja, a 22. § és a 23. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

105. § (1) A 3. alcím az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 15. §-a, 16. §-a, 17. § b) és c) pontja, 47. §-a, valamint 84. §-a az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke