559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet
a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól
A Kormány
a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 28. és 29. pontjában,
a 20. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya
a) a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére,
b) a biológiailag lebomló hulladékra,
c) a stabilizált hulladékra,
d) a vegyes hulladékra,
e) az erjesztési maradékra,
f) a komposztra,
g) a házi és közösségi komposztálásra,
h) a telepi komposztálásra,
i) a komposztálható bioműanyagokra,
j) a telepi komposztáláshoz felhasználható segédanyagokra,
k) a stabilizálásra,
l) a biogáz-előállításra,
m) a biogáz-előállításhoz felhasználható segédanyagokra és
n) a biológiailag lebomló hulladék hulladékstátuszának megszűnésére
terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a szennyezett földtani közeg, kitermelt szennyezett talaj kármentesítési eljárásban történő biológiai ártalmatlanítására,
b) a mező- és erdőgazdálkodási tevékenység során képződő, a felszínen és a felszín alatt visszamaradó növényi maradványokra,
c) a hulladéklerakóban természetes módon képződő biogázra és
d) a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó sütőolajból és zsírból képződő hulladékra.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. állati melléktermék: a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti állati melléktermék;
2. állati melléktermékekből származó termékek: a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti állati melléktermékekből származó termékek;
3. biogáz: a biológiailag lebomló anyag, hulladék anaerob lebomlása során képződő, metánból, szén-dioxidból és nyomokban előforduló gázokból álló keverék;
4. biogáz-előállítás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a biológiailag lebomló anyag, hulladék ellenőrzött körülmények között, anaerob környezetben, mikroorganizmusok segítségével lebomlik, és a lebomlás eredményeképpen biogáz és erjesztési maradék képződik;
5. biológiai kezelés: a biogáz-előállítás, a zöldhulladék előkezelése, a komposztálás, valamint a stabilizálás;
6. előkezelő tér: a biológiai kezelés előkészítéséhez szükséges telephely területrészét képező olyan műszaki védelemmel ellátott hely vagy terület, ahol a biológiailag lebomló hulladék kezelését megkezdik;
7. erjesztési maradék: a biogáz-előállítás során képződő, szilárd vagy folyékony halmazállapotú hulladék;
8. élelmiszer-hulladék: a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU bizottsági rendelet 1. melléklet szerinti étkezési hulladék, valamint az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;
9. házi komposztálás: a zöldhulladéknak és a konyhai zöldhulladéknak vagy más növényi eredetű szerves anyagnak, a képződése helyén vagy a képződésének helye szerinti ingatlan, vagy a házi komposztálást végző más ingatlanának területén, a növények tápanyagellátása érdekében, saját célra történő olyan feldolgozása, amelynek során házi komposzt képződik;
10. higiénizáció: a biológiailag lebomló hulladékban a fertőző mikrobák vegetatív formájának minimálisra csökkentése a fertőzés kizárása érdekében;
11. komposzt: az 1. melléklet szerinti hulladék, továbbá háztartásokban képződő zöldhulladékból és a konyhai zöldhulladékokból, segédanyagok felhasználásával, házi és közösségi vagy telepi komposztálás során előállított, magas szervesanyag-tartalmú, növényi tápanyagban gazdag - külön jogszabályban meghatározott - humuszszerű anyag, amelynek megszűnt a hulladékstátusza;
12. komposztálási egység: az előkezelés során végzett műveleteket követően a biológiailag lebomló hulladékból és segédanyagokból kialakított, az alkalmazott technológia szerint egységesen kezelt tétel;
13. komposzt tétel: azonos komposztálási egységből származó komposzt;
14. koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszió körébe tartozó, biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó zöld növényi hulladék, valamint a háztartásban vagy nem gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak minősülő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék, továbbá a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti üzemeltetőtől eltérő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék;
15. konyhai élelmiszer-hulladék: a háztartásokban képződő emberi fogyasztásra szánt konyhai étel és élelmiszer, amely hulladékká vált, és amely nem minősül konyhai zöldhulladéknak;
16. konyhai zöldhulladék: konyhai zöldhulladéknak tekinthető a háztartások növényi eredetű konyhai hulladéka, amely nyers zöldség- és gyümölcs maradékokat, kávézaccot (filter, kapszula és egyéb csomagolóanyag nélkül), teafüvet (filter és egyéb csomagolóanyag nélkül), fűszereket, gyógynövényeket, tojáshéjat tartalmaz;
17. közösségi gyűjtés: a természetes személy ingatlanhasználók több lakóépületben élő közössége által a zöldhulladék és konyhai zöldhulladék lakóépületekhez közvetlen közeli helyen történő elkülönített gyűjtése;
18. közösségi komposztálás: olyan házi komposztálás, ahol a komposztálás előkezelését, komposztálást, komposzt felhasználását társasházak, lakásszövetkezetek, kis közösségek közösen végzik;
19. légzési intenzitás: a biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmának oxigénfogyasztása [mg O2/g szárazanyag];
20. minősített termék komposzt: az 1. melléklet szerinti hulladék, továbbá segédanyagok felhasználásával telepi komposztálás során előállított, magas szervesanyag-tartalmú, növényi tápanyagban gazdag humuszszerű, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló miniszteri rendelet alapján forgalombahozatali engedéllyel rendelkező termésnövelő és talajjavító anyag, amely elhagyta a hulladékstátuszt, mezőgazdasági felhasználásra az engedélyben előírtak szerint alkalmas;
21. nyitott komposztálási rendszer: a komposztáló telepen alkalmazott olyan komposztálási technológia, amelynek alkalmazása során a komposztálási egység levegővel történő közvetlen érintkezése biztosított, és a komposztálási egység nincs letakarva, körülhatárolva műszaki vagy építészeti elemekkel;
22. stabilizálás: olyan előkezelési művelet, amelynek során a biológiailag lebomló hulladékot tartalmazó vegyes hulladék biológiai bomló képességét mechanikai és biológiai eljárások szükség szerinti kombinációinak alkalmazásával csökkentik, és ennek következtében a légzési intenzitás mértéke csökken és a higiénés feltételeknek megfelelő stabilizált hulladék jön létre, amelynek a légzési intenzitása (AT4) 10 mg O2/g szárazanyag tartalom érték alá csökkent;
23. stabilizált hulladék: komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra alkalmatlan biohulladék mechanikai-biológiai kezeléséből származó olyan anyag, melynél a stabilizálást követően a 4 nap utáni (AT4) légzési intenzitás érték 10 mg O2/g érték alá, a dinamikus légzési intenzitás érték 1000 mg O2/kg VS * h érték alá csökken;
24. telepi komposztálás: a komposztáló telepen végzett olyan hasznosítási művelet, amelynek során a biológiailag lebomló hulladék, továbbá a hozzáadott segédanyagok oxigén jelenlétében, mikroorganizmusok és egyéb élő szervezetek segítségével autotermikus és termofil biológiai folyamatok útján lebomlik, és ennek eredményeképpen biológiailag stabil, szerves és szervetlen komponenseket, kórokozókat legfeljebb a 2. melléklet szerinti koncentrációban tartalmazó komposzt jön létre;
25. telepi komposztálásra alkalmas bioműanyag: biológiai lebomlásra alkalmas jelzéssel vagy tanúsítvánnyal rendelkező műanyag hulladék, amely megfelel az MSZ EN 13 432-es szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak, és a telepi komposztálás mellett a konyhai élelmiszer-hulladékokkal együtt gyűjtve biogáz előállításához is felhasználhatók;
26. zárt komposztálási rendszer: a komposztáló telepen alkalmazott olyan komposztálási technológia, amelynek alkalmazása során a komposztálási folyamat zárt egységben, műszaki vagy építészeti elemek alkalmazásával valósul meg.
3. A biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó szabályok
3. § (1) Ha műszakilag megvalósítható, környezetvédelmi szempontból előnyös, valamint gazdasági szempontból arányosan kivitelezhető, a növényi eredetű szervesanyag házi vagy közösségi komposztálását kell megvalósítani.
(2) Az e rendelet szabályainak megfelelő komposzt a hulladékokkal kapcsolatos adatoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően való kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és a C(2012) 2384 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 7-i (EU) 2019/1004 bizottsági végrehajtási határozata alapján a célérték teljesítésébe elszámolható.
(3) A koncessziós társaság legalább ötévente, országos szinten adatot gyűjt a házi és közösségi komposztálás során képződő komposzt mennyiségéről és felhasználásáról.
(4) A biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó szemléletformálás és edukáció a lakosság körében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett Maradék nélkül - Élelmiszerhulladék-megelőzési Nemzeti Program országos előadássorozat hozzájárulásával valósul meg annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete által megfogalmazott 12.3. számú fenntartható fejlődési cél 2030-ig teljesüljön Magyarországon.
4. A biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó szabályok
4. § (1) A biológiailag lebomló hulladékot a hulladékbirtokos a képződés helyén, kizárólag erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetben elkülönítetten és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, önkéntesen gyűjti.
(2) A koncessziós társaság a (9) bekezdés szerinti tevékenysége keretében külön e célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetet biztosít a hulladékbirtokos részére a konyhai zöldhulladék és a konyhai élelmiszer-hulladék gyűjtésére.
(3) A konyhai élelmiszer-hulladék szállítása és nyomon követése során a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben biogáz- és komposztáló üzemben kerül feldolgozásra. A koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék vonatkozásában a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti kereskedelmi okmány kiállítására vonatkozó rendelkezéseket a háztartásokból történő átvétel során nem kell alkalmazni.
(4) Tilos a háztartásokból származó elkülönítetten gyűjtött élelmiszer-hulladék takarmányozási célú felhasználása, annak felhasználására a koncesszor közvetlenül és közvetve sem jogosult.
(5) A gazdálkodó szervezetektől származó élelmiszer-hulladék gyűjtését, szállítását és nyomon követését, ha az biogáz- és komposztáló üzemben kerül feldolgozásra, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.
(6) A koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék átvételének, gyűjtésének, szállításának módját és gyakoriságát a koncessziós társaság határozza meg.
(7) A koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék gyűjtése, szállítása hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.
(8) A hulladékbirtokos gondoskodik arról, hogy a koncessziós társaság részére átadott biológiailag lebomló hulladék más hulladékot - ideértve a csomagolóanyagot és az idegen anyagot - ne tartalmazzon.
(9) A koncessziós társaság az e rendelet szerinti elkülönített gyűjtés feltételeit akkor biztosítja, ha az műszakilag és szakmailag megvalósítható. A koncessziós társaság elsősorban házhoz menő gyűjtést biztosít, ha az nem jár aránytalan gazdasági költséggel. A koncessziós társaság az ellátott lakosság számát figyelembe vevő méretű hulladékgyűjtő pontokat alakít ki, ahol a házhoz menő gyűjtés nem biztosított.
(10) A koncessziós társaság - az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottaktól eltérően - hulladékgyűjtő pontként kijelöli az általa vagy koncesszori alvállalkozó által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvart.
5. § A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 2019/1021/EU rendelet I. és II. mellékletében szereplő anyagokat tartalmazó biológiailag lebomló hulladék nem komposztálható, erjesztési maradékká nem alakítható.
5. A zöldhulladék és konyhai zöldhulladék elkülönített közösségi gyűjtésére vonatkozó szabályok
6. § Ha a zöldhulladéknak és a konyhai zöldhulladéknak a 8. §-ban meghatározottak szerinti más felhasználása nem lehetséges, akkor az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot és konyhai zöldhulladékot elsősorban telepi komposztálás vagy biogáz-előállítás, és legvégső esetben biomassza erőműben energetikai hasznosítás útján kell hasznosítani.
7. § (1) Közösségi gyűjtés a koncessziós társaság által meghatározott, a helyi közösséggel egyeztetett területen vagy a lakóközösség által fenntartott magánterületen, de kizárólag kijelölt, az ingatlanon belül elkerített helyen végezhető.
(2) A közösségi gyűjtésre szolgáló helyhez történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell.
(3) A közösségi gyűjtés hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezhető.
(4) Közösségi gyűjtés helyén veszélyes összetevőket tartalmazó zöldhulladék, házi komposztálási körülmények közötti biológiai lebomlásra alkalmasságról tanúsítvánnyal nem rendelkező műanyag, valamint a zöldhulladékon és a konyhai zöldhulladékon kívül más hulladék nem helyezhető el.
(5) A közösségi gyűjtésre szolgáló helyen az ingatlan tulajdonosa vagy az adott közösség, lakóközösség által írásbeli megállapodásban megbízott személy gondoskodik
a) a közösségi gyűjtésre szolgáló hely tisztántartásáról, karbantartásáról, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, valamint
b) a használatra vonatkozó feltételeket tartalmazó tájékoztató tábla helyben történő kihelyezéséről.
(6) Közösségi gyűjtés végzését az elkerített hely kijelölésével egyidejűleg, a közösségi gyűjtés megkezdését megelőzően és befejezését követően a közösségi gyűjtéssel érintett ingatlan tulajdonosának vagy az általa meghatalmazott személynek be kell jelentenie a koncessziós társaság részére.
6. A házi komposztálásra, a közösségi komposztálásra és a telepi komposztálásra vonatkozó szabályok
8. § (1) A komposztokra vonatkozó fizikai, kémiai és biológiai követelményeket nem mezőgazdasági felhasználás esetén a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A közösségi és házi komposztálással kapcsolatos feladatok megvalósításáért a komposztálás megvalósítására szolgáló ingatlan tulajdonosa felelős.
(3) A (2) bekezdés szerinti közösségi komposztálással kapcsolatos feladatok megvalósításáról az adott közösség a közösség által megválasztott személy vagy szervezet vagy a lakóközösség által írásbeli megállapodásban megbízott személy vagy szervezet útján gondoskodik.
(4) A (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet gondoskodik
a) a gyűjtésre szolgáló hely tisztántartásáról, karbantartásáról, és az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról,
b) a használatra vonatkozó feltételeket tartalmazó tájékoztató tábla helyben történő kihelyezéséről,
c) a képződő komposzt felhasználásáról,
d) a képződő komposzt mennyiségére és felhasználására vonatkozó adatoknak a koncessziós társaság részére történő megküldéséről a koncessziós társaság által meghatározott módon.
(5) A házi vagy közösségi komposztálással állati melléktermék és állati melléktermékekből származó termék, valamint házi komposztálási körülmények közötti biológiai lebomlásra alkalmasságról tanúsítvánnyal nem rendelkező műanyag nem kezelhető.
(6) Házi és közösségi komposztálás során veszélyes összetevőket tartalmazó zöldhulladék, valamint a zöldhulladékon kívül más hulladék nem használható fel.
9. § (1) Telepi komposztálás kizárólag hasznosításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel, komposztáló telepen végezhető a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott R3c hasznosítási művelet útján.
(2) A biológiailag lebomló hulladékból történő telepi komposztálásra az 1. melléklet szerinti hulladéktípusok és segédanyagok, továbbá segédanyagként felhasználható hulladékfajták használhatók fel.
(3) A telepi komposztálás során a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények betartása mellett, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendelet szerint kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában szennyvíziszap felhasználható.
(4) Kizárólag a telepi komposztálás során kezelhető komposztálható bioműanyag.
10. § (1) A telepi komposztálás, a stabilizálás és a biogáz-előállításra vonatkozó műszaki szabályokat, valamint a telepi komposztáláshoz biztosítandó műszaki és üzemeltetési feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A biológiailag lebomló hulladékot - ideértve a telepi komposztálás során kezelhető bioműanyagokat - a telepi komposztálás megkezdéséig az előkezelő téren minden más hulladéktól és anyagtól elkülönítetten kell tárolni.
(3) A biológiailag lebomló hulladék - ideértve a telepi komposztálás során kezelhető bioműanyagokat - komposztálásra történő előkészítését az előkezelő téren kell megkezdeni. Ezt követően a hulladékot a további kezelés elvégzése érdekében a komposztáló térre át kell szállítani.
(4) A komposztáló téren végzett telepi komposztálás
a) nyitott komposztálási rendszerben,
b) zárt komposztálási rendszerben vagy
c) az a) és a b) pont szerinti egységek kombinációjában
végezhető.
(5) A biológiailag lebomló hulladékot - ideértve a telepi komposztálás során kezelhető bioműanyagokat - a választott komposztálási rendszertől függően a komposztáló téren komposztálási egységbe kell rendezni.
(6) A feldolgozásra átadott vagy átvett állati eredetű mellékterméknek minősülő élelmiszer-hulladék mennyiségéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint gyűjtött adatok a vonatkozó - feldolgozás esetén az újrahasznosítási - célértékbe, a célérték teljesítéseként beszámíthatók.
7. A stabilizálásra vonatkozó szabályok
11. § (1) A biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladéktípusokat és segédanyagokat, valamint segédanyagként felhasználható hulladékfajtákat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Stabilizálásra csak az 1. mellékletben felsorolt hulladékok kerülhetnek, amelyek biológiai kezelése hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével.
(3) A stabilizálás során nyert stabilizált hulladék kizárólag a hulladékgazdálkodási hatóság által meghatározott hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek elvégzéséhez használható fel.
(4) Stabilizálást szilárd burkolattal ellátott területen kell végezni.
(5) A hulladéklerakó üzemeltetése során takarórétegként vagy annak rekultivációjához a felső záróréteg részét képező kiegyenlítő- és fedőrétegként a stabilizált hulladék felhasználható a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben előírtak szerint és az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére alkalmazandó leghatékonyabb megoldások figyelembevételével meghatározott műszaki védelem és technológia leírásának megfelelő mértékben. Ezt meghaladó mértékben a stabilizált biohulladék hasznosítási céllal a hulladéklerakó üzemeltetése során nem használható fel.
(6) A hulladéklerakó rekultivációja során az adott területen felhasználható stabilizált hulladék mértéke nem haladhatja meg az 500 tonna/hektár szárazanyag-mennyiséget.
(7) A stabilizáláshoz biztosítandó műszaki feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.
8. A biogáz-előállításra vonatkozó szabályok
12. § (1) Ha biogáz üzembe biológiailag lebomló hulladékot szállítanak be, akkor a biogáz-előállítás hulladékgazdálkodási engedéllyel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott R3 hasznosítási művelet útján végezhető.
(2) Az állati eredetű mellékterméket is feldolgozó biogáz üzem létesítésére, engedélyezésére és üzemeltetésére a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke, valamint a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 142/2011/EU bizottsági rendelet) V. melléklete az irányadó.
(3) Biológiailag lebomló hulladékból történő biogáz-előállításra az 1. melléklet szerinti hulladéktípusok - ideértve a telepi komposztálásra alkalmas bioműanyagokat - használhatók fel.
(4) Biológiailag lebomló hulladékból történő biogáz-előállítás biogáz üzemben
a) nedves vagy
b) száraz
fermentációs eljárással végezhető.
(5) A biogáz-előállításhoz biztosítandó műszaki feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.
(6) A feldolgozásra átadott vagy átvett állati eredetű mellékterméknek minősülő élelmiszer-hulladék mennyiségéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint gyűjtött adatok a vonatkozó - feldolgozás esetén az újrahasznosítási - célértékbe, a célérték teljesítéseként beszámíthatók.
9. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó szabályok
13. § (1) Mezőgazdasági célú felhasználás esetében a biológiailag lebomló hulladék hulladékstátusza akkor szűnik meg, ha az abból előállított komposzt és erjesztési maradék
a) a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben és
b) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2019/1009 EK rendeletben
meghatározott követelményeket is teljesíti.
(2) Nem mezőgazdasági célú felhasználás esetében a biológiailag lebomló hulladék hulladékstátusza akkor szűnik meg, ha az abból előállított komposzt és erjesztési maradék a 2. melléklet szerinti követelményeket teljesíti.
14. § (1) A komposztot a komposztáló telep üzemeltetője, valamint az erjesztési maradékot a biogáz üzem üzemeltetője akkor adhatja át másnak felhasználásra, ha a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. § (1) bekezdésében meghatározott, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelést a 4. melléklet szerinti megfelelőségi nyilatkozat útján igazolja, kivéve, ha hulladékstátuszban további kezelésre adja át.
(2) A megfelelőségi nyilatkozatot átvevőnként és ügyletenként, egyedi átadásonként kell kiállítani.
(3) A megfelelőségi nyilatkozat a következő megfelelőségi nyilatkozat kiállításáig tanúsítja a benne foglalt adatokat.
(4) A megfelelőségi nyilatkozatból 2 példányt készít az (1) bekezdés szerinti üzemeltető, aki az első példányt igazolásként megőrzi, a másodpéldányt a felhasználónak az elszállításkor átadja vagy - igazolható módon - eljuttatja.
(5) A megfelelőségi nyilatkozatot az üzemeltetőnek és a felhasználónak legalább 5 évig meg kell őriznie.
15. § (1) Nem mezőgazdasági célú felhasználás esetében a komposzt e rendelet szerinti fizikai, kémiai, biológiai és higiénés mikrobiológiai tulajdonságainak megfelelőségét a komposztáló telep üzemeltetője a komposztból vett reprezentatív minta útján ellenőrzi. Az akkreditált mintavételt és a minta előkészítését szabvány alapján kell elvégezni.
(2) A komposztáló telepen előállított komposztból a következő esetekben és gyakorisággal kell komposztálási tételenként mintát venni:
a) ha a komposztáló telep kapacitása nem haladja meg a 10 000 tonna/tárgyév biológiailag lebomló hulladék mennyiséget, akkor az előállított komposztból évente legalább egy alkalommal,
b) ha a komposztáló telep kapacitása több, mint 10 000 tonna/tárgyév biológiailag lebomló hulladék, akkor az előállított komposztból évente legalább két alkalommal, vagy
c) ha a komposztáló telep technológiája megváltozik.
(3) A komposztból vett minta laboratóriumi vizsgálatát szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű módszerrel, a vizsgálatra akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. A vizsgálat eredményeit tartalmazó laborvizsgálati jegyzőkönyvet legalább 5 évig meg kell őrizni.
(4) A szerves szennyező vegyületekre vonatkozó vizsgálatokat abban az esetben kell elvégezni, ha a felhasznált anyagok közül egy vagy több az 1. melléklet szerint kockázatos anyagnak minősül.
(5) Amennyiben a komposzt nem teljesíti a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó, a 2. melléklet szerinti követelményeket, úgy azt továbbra is hulladékként kell kezelni és be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerint, majd ezt követően érvényes hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell továbbadni.
16. § (1) Nem mezőgazdasági célú felhasználás esetében az erjesztési maradék e rendelet szerinti fizikai, kémiai, biológiai és higiénés mikrobiológiai tulajdonságainak megfelelőségét a biogáz üzem üzemeltetője az erjesztési maradékból vett reprezentatív minta útján ellenőrzi.
(2) A biogáz üzemben képződött erjesztési maradékból a következő esetekben és gyakorisággal kell mintát venni:
a) ha a biogáz üzem kapacitása nem haladja meg a 10 000 tonna/tárgyév biológiailag lebomló hulladék, akkor a képződött erjesztési maradékból évente legalább egy alkalommal,
b) ha a biogáz üzem kapacitása több, mint 10 000 tonna/tárgyév biológiailag lebomló hulladék, akkor a képződött erjesztési maradékból évente legalább két alkalommal, vagy
c) ha a biogáz üzem technológiája megváltozik.
(3) Az erjesztési maradékból vett minta laboratóriumi vizsgálatát szabvány szerinti a vizsgálatra akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. A vizsgálat eredményeit tartalmazó laborvizsgálati jegyzőkönyvet legalább 5 évig meg kell őrizni.
(4) A szerves szennyező vegyületekre vonatkozó vizsgálatokat abban az esetben kell elvégezni, ha a felhasznált anyagok közül egy vagy több az 1. melléklet szerint kockázatos anyagnak minősül.
10. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2023. december 31-én lép hatályba.
18. § (1) Ez a rendelet
a) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
19. § Aki az e rendelet hatálybalépését megelőzően az élelmiszer-hulladékáról a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályai szerint gondoskodott, az ezen tevékenységét e rendelet hatálybalépését követően is a Rendelet szabályainak megfelelően folytathatja.
20. §[1]
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelethez
A biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladéktípusok és segédanyagok, valamint segédanyagként felhasználható hulladékfajták
1. Biológiai kezelésre felhasználható hulladéktípusok:
| A | B | C | D | ||
| 1. | Azonosító kód | A hulladéktípus megnevezése | Megjegyzés | Kockázatos anyag | |
| 2. | főcsoport szám | alcsoport szám | |||
| 3. | 02 | MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER- ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS- FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK | |||
| 4. | 02 01 | mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka | |||
| 5. | 02 01 01 | mosásból és tisztításból származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 6. | 02 01 02 | hulladékká vált állati szövetek | Kivéve csontszövet. Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 7. | 02 01 03 | hulladékká vált növényi szövetek | |||
| 8. | 02 01 06 | állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) | Szennyezett szalma alatt az állati ürülék, vizelet és trágya felitatására használt alom értendő. Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 9. | 02 01 07 | erdőgazdálkodás hulladéka | Csak kezeletlen fa. | ||
| 10. | 02 02 | hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék | |||
| 11. | 02 02 01 | mosásból és tisztításból származó iszap | |||
| 12. | 02 02 02 | hulladékká vált állati szövetek | Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 13. | 02 02 03 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag | Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 14. | 02 02 04 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 15. | 02 03 | gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából, konzervgyártásból, élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz- feldolgozásból és fermentálásból származó hulladék | |||
| 16. | 02 03 01 | mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 17. | 02 03 04 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag | Nem alkalmaztak extrakciós szereket. | ||
| 18. | 02 03 05 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 19. | 02 04 | cukorgyártási hulladék | |||
| 20. | 02 04 03 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 21. | 02 05 | tejipari hulladék | |||
| 22. | 02 05 01 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag | Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 23. | 02 05 02 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 24. | 02 06 | sütő- és cukrászipari hulladék | |||
| 25. | 02 06 01 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag |
| 26. | 02 06 03 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 27. | 02 07 | alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladék (kivéve kávé, tea és kakaó) | |||
| 28. | 02 07 01 | a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladék | |||
| 29. | 02 07 02 | szeszfőzés hulladéka | |||
| 30. | 02 07 04 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag | |||
| 31. | 02 07 05 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 32. | 03 | FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK | |||
| 33. | 03 01 | fafeldolgozásból, falemez-, és bútorgyártásból származó hulladék | |||
| 34. | 03 01 01 | fakéreg és parafahulladék | Csak kezeletlen fa. | ||
| 03 01 05 | fűrészpor, faforgács, darabos esedék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től | Csak kezeletlen fa. | |||
| 35. | 03 03 | cellulózrost szuszpenzió, papír-, és kartongyártási, feldolgozási hulladék | |||
| 36. | 03 03 01 | fakéreg és fahulladék | |||
| 37. | 03 03 07 | hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék | Csak az a maradék, amely nem tartalmaz kémiai kezelőanyagokat. | ||
| 38. | 03 03 08 | hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladék | Csak az a maradék, amely nem tartalmaz kémiai kezelőanyagokat. | ||
| 39. | 03 03 10 | mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, szál-, töltőanyag- és fedőanyag- iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | ||
| 40. | 03 03 11 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 03 03 10-től | |||
| 41. | 04 | BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉK | |||
| 42. | 04 01 | bőr-, és szőrmeipari hulladék | Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 43. | 04 01 07 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszap | Csak az az iszap, amely nem tartalmaz kémiai tisztító-, koaguláló- vagy kivonószereket. | Igen | |
| 44. | 04 02 | textilipari hulladék | |||
| 45. | 04 02 10 | természetes alapanyagokból származó szerves anyag (pl. zsír, viasz) | |||
| 46. | 04 02 20 | a folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 04 02 19-től | Igen | ||
| 47. | 04 02 21 | feldolgozatlan textilszál hulladék | Csak természetes eredetű. | ||
| 48. | 04 02 22 | feldolgozott textilszál hulladék | Csak vegyi szennyeződéstől mentes. | ||
| 49. | 15 | CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT | |||
| 50. | 15 01 | csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési biológiailag lebontható csomagolási hulladékot) | |||
| 51. | 15 01 01 | papír és karton csomagolási hulladék | Amennyiben papíripari újrafeldolgozása nem megoldható, vagy a kezelésre előkészített biológiailag lebomló hulladék szén-nitrogén- arányához szükséges. | ||
| 52. | 15 01 03 | fa csomagolási hulladék | |||
| 53. | 16 | A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK | |||
| 54. | 16 03 | az előírásoknak nem megfelelő és nem használt termékek | |||
| 55. | 16 03 06 | szerves hulladék, amely különbözik a 16 03 05-től | |||
| 56. | 19 | HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK |
| 57. | 19 05 | szilárd hulladék aerob kezeléséből származó hulladék | |||
| 58. | 19 05 03 | előírástól eltérő minőségű komposzt | Mechanikai- biológiai hulladékkezelés végső rostálása során képződött, a kezelt anyag azon része, amely e kezelésbe visszavezethető újbóli stabilizálási kísérlet vagy biológiai "oltóanyagként" történő felhasználásra. | ||
| 59. | 19 06 | hulladék anaerob kezeléséből származó hulladék | |||
| 60. | 19 06 04 | települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag | Igen | ||
| 61. | 19 06 06 | állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag | |||
| 62. | 19 08 | szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék | Igen | ||
| 63. | 19 08 05 | települési szennyvíz tisztításából származó iszap | Igen | ||
| 64. | 19 08 12 | ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11-től | Igen | ||
| 65. | 19 08 14 | ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13-tól | Igen | ||
| 66. | 19 09 | ivóvíz vagy ipari víz termeléséből származó hulladék | |||
| 67. | 19 09 01 | durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék | Igen | ||
| 68. | 19 09 02 | víz derítéséből származó iszap | |||
| 69. | 19 09 03 | karbonát sók eltávolításából származó iszap | |||
| 70. | 20 | TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS | Csak akkor, ha elkülönített gyűjtési rendszerből származik. | ||
| 71. | 20 01 | elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) | |||
| 72. | 20 01 01 | papír és karton | |||
| 73. | 20 01 08 | biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék | Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. |
| 74. | 20 01 25 | étolaj és zsír | Az állati melléktermékekre vonatkozó hazai és uniós jogszabályok sérelme nélkül. | ||
| 75. | 20 01 38 | fa, amely különbözik a 20 01 37-től | Csak akkor, ha kémiai anyagokkal nem kezelték (beleértve a festés, felületkezelés). | ||
| 76. | 20 02 | kertekből és parkokból származó hulladék (a temetői hulladékot is beleértve) | |||
| 77. | 20 02 01 | biológiailag lebomló hulladék | Fakéreg esetében csak kezeletlen fa. Külön gyűjtött temetői hulladék esetében csak közvetlen átvétel estén, amennyiben a temetőben elkülönített gyűjtési rendszer működik, és megfelelően ellenőrizhető, hogy a hulladék mentes az idegen anyagoktól (pl. fóliák, virág- és koszorúdrótok, műanyagvirágok és alkatrészeik). | ||
| 78. | 20 03 | egyéb települési hulladék | |||
| 79. | 20 03 01 | egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is | Előkezelést követően. | Igen | |
| 80. | 20 03 02 | piacokon képződő hulladék | Amennyiben a piac elkülönített gyűjtési rendszert működtet. | ||
| 81. | 20 03 04 | oldó medencéből származó iszap |
2. A komposzt előállításához felhasználható segédanyagok, valamint segédanyagként felhasználható hulladékfajták:
| A | B | ||
| 1. | A segédanyagtípus megnevezése | Minőségi előírások és megjegyzések | |
| 2. | Kőzet őrlemények | a) bazalt őrlemény, b) alginit őrlemény, c) egyéb kőzetek őrleményei | - |
| 3. | Iszapok, üledékek | természetes iszapok és üledékek talaj hozzákeverése és szennyeződések nélkül, ideértve a csatornatisztításból és a mederkotrásból származó nem szennyezett mederüledékeket és iszapokat is | - |
| 4. | Agyag ásványok | tiszta agyag ásványok | - |
| 5. | Mész | a) mészkő őrlemény, b) dolomit őrlemény, c) cukorgyári mésziszap, d) nem szabványos kalcium- karbonát, e) hulladék mésziszap | - |
| 6. | Biomassza tüzelésből származó hamu | növényi hamu | Legfeljebb 2 m/m% arányban. Pernyét nem tartalmazhat, szennyezőanyag-tartalma legfeljebb (mg/kg sz.a.): a) cink (Zn): 1500, b) réz (Cu): 250, c) króm (Cr): 250, d) ólom (Pb): 100, e) vanádium (V): 100, f) kobalt (Co): 100, g) nikkel (Ni): 100, h) molibdén (Mo): 20, i) arzén (As): 20, j) kadmium (Cd): 8, Pernyét nem tartalmazhat |
| 7. | Föld (kitermelt vagy leiszapolt) | természetes, építésből vagy bontásból származó nem szennyezett föld, gyökérnövények mosásából származó iszap | Legfeljebb 15 m/m% arányban. A szennyezőanyag-tartalma legfeljebb (mg/kg sz.a.): a) arzén (As): 30, b) ólom (Pb): 100, c) kadmium (Cd): 1,1, d) króm (Cr): 90, e) réz (Cu): 90; f) nikkel (Ni): 55, g) higany (Hg): 0,7, h) cink (Zn): 450, i) policiklusos aromás szénhidrogén (PAH16: naftalin, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indeno[1,2,3- cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén, benzo[GHI]perilén): 2, j) teljes szénhidrogén tartalom: 200, amelyet csak akkor kell vizsgálni, hogy ha fennáll korábbi szénhidrogén szennyezés gyanúja, vagy a mosásból származó iszap képződése nem ismert, és fennáll annak gyanúja, hogy valamilyen oldó-; koaguláló- vagy kivonószert tartalmaz |
| 8. | Lignocellulóz | a) növényi eredetű mezőgazdasági melléktermék, b) léha, c) szalmás trágya, d) zöldnyesedék, e) zöldhulladék | - |
| 9. | Komposztálási folyamatot elősegítő termékek | a) mikrobiológiai készítmények, b) biológiai starterkultúrák | Forgalomba hozatalra és felhasználásra engedélyezett termék. |
| 10. | Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizet képződésének telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, valamint az ivóvíz és ipari vízszolgáltatásból származó hulladék | a) durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék, b) víz derítéséből származó iszap, c) karbonát sók eltávolításából származó iszap | - |
2. melléklet az 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelethez
A komposztokra vonatkozó fizikai, kémiai és biológiai követelmények nem mezőgazdasági felhasználás esetén
1. A biológiailag lebomló hulladékból előállított komposzt hulladékstátusza a következő kategóriákba sorolt felhasználási területre vonatkozó határértékek teljesítésével szűnik meg:
| A | B | C | |
| 1. | I. kategória | II. kategória | III. kategória |
| 2. | Ha a biológiailag lebomló hulladékból előállított komposztot olyan területen használják fel, ahol az az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztetheti (így különösen lakóövezethez és pihenő övezethez tartozó zöldterületen, játszótéren, parkban, út menti virágágyásban, fasor menti területen, köztéri sétányon, kutyasétáltató területen, köztéri virágládában, sportlétesítményhez tartozó területen, strandon, valamint közintézményhez tartozó területen), akkor a komposztnak a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 3. számú melléklet 4. pontjában meghatározott követelményeket is teljesítenie kell. | Ha a biológiailag lebomló hulladékból előállított komposztot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá eső területen az ott szabályozott módon, vagy egyéb külterületi, faállománnyal borított területen használják fel, akkor a komposztnak az 1.1. és az 1.2. pontban meghatározott követelményeket is teljesítenie kell. | Ha a biológiailag lebomló hulladékból előállított komposztot a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerinti rekultivációhoz, tájsebek feltöltéséhez, továbbá bezárt zagytározókban használják fel, akkor komposztnak az 1.1. és az 1.2. pontban meghatározott követelményeket is teljesítenie kell. |
1.1. Fizikai és biológiai tulajdonságok:
| A | B | C | D | |
| 1. | Tulajdonság | II. kategória | III. kategória | Megjegyzés |
| 2. | Szerves anyag tartalom | A komposzt szerves anyag tartalma legalább a szárazanyag tartalom 15%-át teszi ki. | A komposzt szerves anyag tartalma legalább a szárazanyag tartalom 15%-át teszi ki. | A minimális szerves anyag tartalom a komposztálási fázis végén lévő termékre vonatkozik, mielőtt azt más anyagokkal keverték volna. A cél az, hogy megakadályozzuk az összetevők felhígítását (pl. homokkal, földdel). |
| 3. | Komposztérettség | Az önhevülési teszt során az elért legmagasabb hőmérséklet nem haladhatja meg a 30 °C-ot. | - | |
| 4. | Kórokozók | a) Salmonella sp 2x5 g negatív, b) Fekál coliform szám 500/g, c) Fekál streptococcus szám 500/g, d) Humán parazita bélféreg peteszám 25 g negatív | - | Ennek a paraméternek a mérését rendszeres hőmérsékletméréssel kell kiegészíteni. |
| 5. | Életképes gyom magvak és növényi szaporító képletek | A komposztban literenként legfeljebb 2 db életképes gyommag lehet. | - | Ennek a paraméternek a mérését rendszeres hőmérsékletméréssel kell kiegészíteni. |
| 6. | Makroszkopikus szennyeződések | A komposztban a 2 mm-nél nagyobb részecskék között legfeljebb a szárazanyag tartalom 0,5 % százalékában tartalmazhat üveget, fémet és műanyagot. | A komposztban a 2 mm-nél nagyobb részecskék között legfeljebb a szárazanyag tartalom 0,5 % százalékában tartalmazhat üveget, fémet és műanyagot. | Különbséget kell tenni a kövek és a mesterséges szennyeződések között. |
1.2. Kémiai tulajdonságok:
1.2.1. Nehézfémtartalom:
| A | B | C | D | |
| 1. | Nehézfémek | Mennyiség (mg/kg sz.a. tartalom) II. kategória | Mennyiség (mg/kg sz.a. tartalom) III. kategória | Megjegyzés |
| 2. | Arzén (As) | 25 | 60 | |
| 3. | Cink (Zn) | 2000 | 2000 | |
| 4. | Higany (Hg) | 5 | 10 | |
| 5. | Kadmium (Cd) | 5 | 10 | |
| 6. | Kobalt (Co) | 50 | 300 | |
| 7. | Összes króm (ΣCr) | 350 | 800 | Végtermék, más anyagokkal való keverés előtt. A króm III. (CrIII) esetében. |
| 8. | Króm VI. (Cr VI.) | 1 | - | |
| 9. | Molibdén (Mo) | 10 | 100 | |
| 10. | Nikkel (Ni) | 100 | 250 | |
| 11. | Ólom (Pb) | 400 | 600 | |
| 12. | Réz (Cu) | 750 | 400 | |
| 13. | Szelén (Se) | 50 | 20 |
1.2.2. Szerves szennyeződések:
| A | B | C | D | |
| 1. | Szerves szennyeződések | Mennyiség II. kategória | Mennyiség III. kategória | Megjegyzés |
| 2. | Összes jelző poliklórozott bifenil tartalom (PCB7: PCBs 28, 52, 101, 118, 138, 153, 180) (mg/kg sz.a. tartalom) | 0,5 | 5 | |
| 3. | Összes policiklusos aromás szénhidrogén tartalom (PAH16: naftalin, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indeno[1,2,3- cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén, benzo[GHI]perilén) (mg/kg sz.a. tartalom) | 5 | 40 | Végtermék, más anyagokkal való keverés előtt. |
| 4. | Összes alifás szénhidrogén (TPH) (mg/kg sz.a. tartalom) | 1000 | 5000 |
2. A biogáz üzemben képződött erjesztési maradék hulladékstátusza az erjesztési maradék szennyvíztisztítóba történő bevezetése esetén a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet 4. és 5. számú mellékletében meghatározott határértékek teljesítésével szűnik meg.
3. melléklet az 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelethez
A telepi komposztálás, a stabilizálás és a biogáz-előállításra vonatkozó műszaki szabályok
1. Telepi komposztálás:
1.1. A 10. § (3) bekezdése szerinti komposztálási rendszerek esetében - kivéve, ha a telepi komposztálás során állati mellékterméket használnak fel - legalább a következő hőmérsékleteket, valamint keverési és forgatási gyakoriságokat kell biztosítani a komposztáló téren:
a) nyílt komposztálási egységben legalább 5 keverés, forgatás esetén a higiénizáció biztosítása érdekében 55 °C-os hőmérsékletet legalább 14 napig kell fenntartani;
b) nyílt komposztálási egységben legalább 2 keverés, forgatás esetén a higiénizáció biztosítása érdekében 65 °C-os hőmérsékletet legalább 7 napig kell fenntartani;
c) zárt komposztálási egységben a higiénizáció biztosítása érdekében 60 °C-os hőmérsékletet legalább 7 napig kell fenntartani.
1.2. A komposztálás során a nagyfokú biológiai aktivitás elérésének érdekében legalább a következő feltételeket kell biztosítani:
a) elérhető legjobb szerkezet és levegőzés;
b) megfelelő oxigénellátás;
c) megfelelő nedvesség- és tápanyagtartalom;
d) 25-35:1 szén/nitrogén arány, valamint
e) pH=4-9 pH tartomány.
1.3. A komposztáló telep üzemeltetője az intenzív érés befejeztével a komposztot az utókezelő téren addig utó érleli, amíg annak önhevülési vizsgálat során a hőmérséklete nem haladja meg a 30 °C-ot. Az utóérést megelőzheti rostálás, vagy frakcionálás.
1.4. Állati melléktermékek vagy állati melléktermékekből származó termékek komposztálása esetén a 142/2011/EU bizottsági rendelet V. melléklet III. fejezet 1. és 3. szakaszában meghatározott átalakítási és mikrobiológiai paraméterek szerint szükséges eljárni.
2. Stabilizálás:
2.1. Stabilizálás csak vízzáró burkolatú munkatérrel ellátott hulladékgazdálkodási létesítményben végezhető.
2.2. A stabilizálás során legalább a következő feltételeket kell biztosítani:
a) a pszichrofil, mezofil és termofil mikroorganizmusok hőmérsékleti igénye szerinti szakaszokat;
b) a biológiailag lebomló hulladék számára nagyfokú biológiai aktivitást és megfelelő nedvességtartalmat, a megfelelő pH-viszonyok kialakulását;
c) a higiénizáció érdekében az elérhető legjobb szerkezetet, levegőzést és homogenizációt.
2.3. A vegyes hulladék stabilizálását addig kell végezni, amíg a légzési intenzitása (AT4) 10 mg O2/g szárazanyag tartalom érték alá nem csökken.
3. Biogáz-előállítás:
3.1. A 12. § (3) bekezdése szerinti eljárások esetében a következő táblázat szerinti minimális hőmérsékleti értékeket és tartózkodási időket kell biztosítani:
| A | B | C | |
| 1. | Biogáz üzemi rendszer | Hőmérsékleti értékek | A hőmérsékleti értékek fenntartásának időtartama |
| 2. | Nedves fermentációs eljárás | 33-38 °C | legalább 25-35 nap |
| 3. | Száraz fermentációs eljárás | 33-38 °C | legalább 20-30 nap |
3.2. Az optimális szén/nitrogén arány: 15-30:1.
3.3. A megfelelő pH-tartomány: pH=7-9.
3.4. Állati melléktermék vagy állati melléktermékekből származó termékek biogáz üzemi felhasználása esetén a 142/2011/EU bizottsági rendelet V. melléklet III. fejezet 1. és 3. szakaszában meghatározott átalakítási és mikrobiológiai paraméterek szerint szükséges eljárni.
4. melléklet az 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelethez
A megfelelőségi nyilatkozat és tartalmi elemei
1. A komposzt tételről a következő táblázat szerinti megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani:
| KOMPOSZT MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT | 1. A komposztáló telep üzemeltetőjének neve: |
| 2. Az üzemeltető székhelyének címe: | 3. Az előállítás szerinti telephely címe: |
| 4. Telefon: | 5. E-mail: |
| 6. KUJ-azonosító: □□□□□□□□□ | 7. KTJ-azonosító: □□□□□□□□□ |
| 8. KSH-statisztikai számjele: | |
| 9. Hulladékgazdálkodási engedély száma: | |
| 10. A komposzt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély száma (ha van): | |
| 11. Hulladékstátusz megszűnését igazoló mintavételi és a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek száma (hulladékminta azonosító jele): | |
| 12. A kezelési művelet: | 13. A kezelési technológia: |
| 14. A komposzt előállításához felhasznált hulladék: a) típusa: | |
| b) mennyisége: | |
| 15. A komposzt előállításához felhasznált segédanyag (ha van): a) típusa: | |
| b) mennyisége: | |
| 16. A komposzt előállításához alkalmazott szabvány (ha van): | |
| 17. A komposzt felhasználási területére vonatkozó kategóriája: | |
| 18. A komposztáló telepről elszállított komposzt tétele (kg): | |
| 19. A komposzt bel tartalmi mutatói: a) kémhatás: b) térfogattömeg: c) szárazanyag-tartalom: d) szerves anyag tartalom: e) vízben oldható összes sótartalom: f) szemcseméret eloszlás: g) hatóanyag tartalom (N, P2O5, K2O, Ca, Mg): |
| 20. A komposzt fizikai és biológiai tulajdonságai: a) szerves anyag tartalom: b) komposztérettség: c) kórokozók: d) életképes gyom magvak és növényi szaporító képletek: e) makroszkopikus szennyeződések: |
| 21. A komposzt kémiai tulajdonságai: 21.1. Nehézfémtartalom: a) Zn: b) Cu: c) Ni: d) Cd: e) Pb: f) Hg: g) Cr: 21.2. Szerves szennyeződések: a) PCB7: b) PAH16: c) PCDD/PCDF/d PCB: d) PFC: e) TPH: |
| 22. A felhasználó neve, címe, székhelye, akinek (amelynek) részére a komposztot átadják: |
| 23. Kézbesítési cím: |
| 24. Nyilatkozom arról, hogy a komposzt a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól szóló 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendeletben, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. § (1) bekezdésében meghatározott, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek megfelel: |
| 25. Dátum és aláírás: |
2. Az erjesztési maradék tételről a következő táblázat szerinti megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani:
| ERJESZTÉSI MARADÉK MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT | 1. A biogáz üzem üzemeltetőjének neve: |
| 2. Az üzemeltető székhelyének címe: | 3. Az előállítás szerinti telephely címe: |
| 4. Telefon: | 5. E-mail: |
| 6. KUJ-azonosító: □□□□□□□□□ | 7. KTJ-azonosító: □□□□□□□□□ |
| 8. KSH-statisztikai számjele: | |
| 9. Hulladékgazdálkodási engedély száma: | |
| 10. Az erjesztési maradék forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély száma (ha van): | |
| 11. A kezelési művelet: | 12. A kezelési technológia: |
| 13. Az erjesztési maradék előállításához felhasznált hulladék: | |
| a) típusa: | |
| b) mennyisége: | |
| 14.Az erjesztési maradék előállításához felhasznált segédanyag (ha van): | |
| a) típusa: | |
| b) mennyisége: | |
| 15. A biogáz-előállításhoz alkalmazott szabvány (ha van): | |
| 16. A képződött erjesztési maradék mennyisége (kg vagy l): | |
| 17. Az erjesztési maradék kémiai tulajdonságai: | |
| 17.1. Kémiai jellemzők: | |
| a) kémhatás: | |
| b) szerves anyag tartalom: | |
| c) összes nitrogén: | |
| d) összes foszfor: | |
| 17.2. Kockázatos elemek: | ||
| 17.2.1. 10% alatti szárazanyag-tartalom esetén: | 17.2.2. 10% feletti szárazanyag-tartalom esetén: | |
| a) Al: | a) As: | |
| b) As: | b) Cd: | |
| c) B: | c) Co: | |
| d) Ba: | d) ZCr: | |
| e) Cd: | e) CrVI: | |
| f) ΣCr: | f) Cu: | |
| g) CrVI: | g) Mo: | |
| h) Cu: | h) Ni: | |
| i) Mn: | i) Pb: | |
| j) Mo: | j) Se: | |
| k) Ni: | k)Zn: | |
| l) Pb: | l) Hg: | |
| m) Zn: | ||
| n) Hg: | ||
| o) Cl: | ||
| 17.3. Szerves szennyezők: | ||
| 17.3.1. 10% alatti szárazanyag-tartalom esetén: | 17.3.2. 10% feletti szárazanyag-tartalom esetén: | |
| a) állati és növényi eredetű zsiradék: | a) ΣPAH: | |
| b) anionos felületaktív anyag: | b) ΣPCB: | |
| c) ΣPAH: | c) PCDD/PCDF/d PCB: | |
| d) ΣPCB: | d) TPH: | |
| e) PCDD/PCDF/d PCB: | ||
| f) TPH: | ||
| 18. Az erjesztési maradék biológiai tulajdonságai: | ||
| 18.1. Mikrobiológiai szennyezők: | ||
| a) fekál coliform szám: | ||
| b) humánparazita bélféreg peteszám: | ||
| c) salmonella sp.: | ||
| d) fekál streptococcus szám: | ||
| e) pseudomonas aeroginosa szám: | ||
| 18.2. Azotobacter agile teszt eredménye: | ||
| 19. A felhasználó neve, címe, székhelye, akinek (amelynek) részére az erjesztési maradékot átadják: | ||
| 20. Kézbesítési cím: | ||
| 21. Nyilatkozom arról, hogy az erjesztési maradék a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól szóló 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendeletben, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9. § (1) bekezdésében meghatározott, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek megfelel: | ||
| 22. Dátum és aláírás: | ||
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.