32019R1009[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete (2019. június 5.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1009 RENDELETE

(2019. június 5.)

az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

E rendelet nem alkalmazandó az alábbi termékekre:

a) azon állati melléktermékek és állati melléktermékekből származó termékek, amelyekre forgalmazásukkor az 1069/2009/EK rendelet előírásai vonatkoznak;

b) az 1107/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó növényvédő szerek.

E rendelet nem érinti az alábbi jogi aktusok alkalmazását:

a) a 86/278/EGK irányelv;

b) a 89/391/EGK irányelv;

c) a 91/676/EGK irányelv;

d) a 2000/60/EK irányelv;

e) a 2001/18/EK irányelv;

f) a 852/2004/EK rendelet;

g) a 882/2004/EK rendelet;

h) az 1881/2006/EK rendelet;

i) az 1907/2006/EK rendelet;

j) a 834/2007/EK rendelet;

k) az 1272/2008/EK rendelet

l) a 98/2013/EU rendelet;

m) az 1143/2014/EU rendelet;

n) az (EU) 2016/2031 rendelet;

o) az (EU) 2016/2284 irányelv;

p) az (EU) 2017/625 rendelet.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"termésnövelő anyag" : olyan anyag, keverék, mikroorganizmus vagy bármely egyéb anyag, amelyet növényeken vagy azok rhizoszférájában, vagy gombákon vagy azok mikoszférájában alkalmaznak vagy szándékoznak alkalmazni, vagy amelyek rhizoszférát vagy mikoszférát alkotnak, önmagában vagy más anyaggal keverve, a növények vagy gombák tápanyaggal való ellátása vagy a tápanyag-hasznosulás javítása érdekében;

2.

"uniós termésnövelő anyag" : olyan termésnövelő anyag, amelyet forgalmazásakor CE-jelöléssel látnak el;

3.

"anyag" : az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott anyag;

4.

"keverék" : az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott keverék;

5.

"mikroorganizmus" : az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott mikroorganizmus;

6.

"folyékony halmazállapotú" : a szuszpenzió vagy az oldat - ahol a szuszpenzió egy olyan kétfázisú diszperzió, amelyben a szilárd részecskék lebegnek a folyékony fázisban, az oldat pedig egy olyan folyadék, amely nem tartalmaz szilárd részecskéket -, vagy a gél, és ide tartoznak a paszták is;

7.

"szilárd halmazállapotú" : olyan halmazállapot, amelyet szerkezeti merevség, valamint az alak és a térfogat megváltoztatásával szembeni ellenállás jellemez, és amelyben az atomok szorosan kötődnek egymáshoz, vagy szabályos geometriai kristályrácsot alkotva (kristályos szilárd anyagok) vagy szabálytalan elrendeződésben (alaktalan vagy amorf szilárd anyagok);

8.

"tömegszázalék" : a teljes uniós termésnövelő anyag tömegének százaléka abban a formában, ahogy az anyagot forgalmazzák;

9.

"forgalmazás" : az uniós piacon az uniós termésnövelő anyagnak gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

10.

"forgalomba hozatal" : az uniós termésnövelő anyagnak az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

11.

"gyártó" : bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az uniós termésnövelő anyagot gyártja, tervezteti vagy gyártatja, és ezt az uniós termésnövelő anyagot saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

12.

"meghatalmazott képviselő" : az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli megbízást kapott arra, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

13.

"importőr" : az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó uniós termésnövelő anyagot hoz forgalomba az uniós piacon;

14.

"forgalmazó" : a gyártótól vagy az importőrtől különböző olyan természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza az uniós termésnövelő anyagot;

15.

"gazdasági szereplő" : a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

16.

"műszaki előírás" : olyan műszaki követelményeket ismertető dokumentum, amelyeket az uniós termésnövelő anyag, annak gyártási folyamata, illetve a rá vonatkozó mintavételi és vizsgálati módszerek tekintetében kell teljesíteni;

17.

"harmonizált szabvány" : az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

18.

"akkreditálás" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

19.

"nemzeti akkreditáló testület" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

20.

"megfelelőségértékelés" : valamely uniós termésnövelő anyagra vonatkozó, az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló eljárás;

21.

"megfelelőségértékelő szervezet" : megfelelőségértékelési tevékenységeket - beleértve a vizsgálatot, a tanúsítást és az ellenőrzést is - végző szervezet;

22.

"visszahívás" : minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára már forgalmazott valamely uniós termésnövelő anyag visszavétele;

23.

"forgalomból történő kivonás" : minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza az értékesítési láncba bekerült uniós termésnövelő anyag forgalmazását;

24.

"uniós harmonizációs jogszabály" : minden, a termékek piaci értékesítésének feltételeit harmonizáló uniós jogszabály;

25.

"CE-jelölés" : olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy az uniós termésnövelő anyag megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek.

3. cikk

Szabad mozgás

4. cikk

Az uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó követelmények

Az uniós termésnövelő anyagok esetében követelmény, hogy:

a) teljesítsék az I. mellékletben a rájuk vonatkozó funkció szerinti termékkategóriára előírt követelményeket;

b) teljesítsék a II. mellékletben a rájuk vonatkozó összetevő-kategóriára vagy -kategóriákra előírt követelményeket; és

c) a III. mellékletben meghatározott címkézési követelményeknek megfelelő címkével legyenek ellátva.

5. cikk

Forgalmazás

Az uniós termésnövelő anyagok csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek e rendeletnek.

II. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

A gyártók kötelezettségei

Ha a megfelelőségértékelési eljárás során bebizonyosodik, hogy egy uniós termésnövelő anyag megfelel az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek, a gyártóknak el kell készíteniük az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és el kell helyezniük a CE-jelölést.

A gyártók kérésre kötelesek egyéb gazdasági szereplők számára rendelkezésre bocsátani az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

Amennyiben azt valamely uniós termésnövelő anyag teljesítményére vagy az általa jelentett kockázatokra tekintettel ezt helyénvalónak ítélik, a gyártóknak el kell végezniük az ilyen forgalmazott uniós termésnövelő anyagok mintájának vizsgálatát, ki kell vizsgálniuk a panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást kell vezetniük a nem megfelelő uniós termésnövelő anyagokról és az ilyen uniós termésnövelő anyagok visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatniuk kell a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

7. cikk

Meghatalmazott képviselő

A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a 6. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

A meghatalmazott képviselőnek a gyártótól kapott megbízatásban meghatározott feladatokat kell ellátnia. A meghatalmazott képviselő megbízatásának legalább az alábbiakra kell kiterjednie:

a) az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatalát követően öt évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi az adott termésnövelő anyagra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatot és műszaki dokumentációt;

b) valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére e hatóság rendelkezésére bocsátja az uniós termésnövelő anyag megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c) az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízatása körébe tartozó uniós termésnövelő anyagok jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

8. cikk

Az importőrök kötelezettségei

Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy az uniós termésnövelő anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, az importőr addig nem hozhatja forgalomba az uniós termésnövelő anyagot, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen felül amennyiben az uniós termésnövelő anyag kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából, az importőrnek erről tájékoztatnia kell a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.

Az importőröknek kérésre más gazdasági szereplők számára is rendelkezésre kell bocsátaniuk az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

9. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy az uniós termésnövelő anyag nem felel meg e rendelet előírásainak, a forgalmazó az érintett uniós termésnövelő anyagot addig nem forgalmazhatja, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen felül, amennyiben az uniós termésnövelő anyag kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészsége, a biztonság vagy a környezet szempontjából, a forgalmazónak erről tájékoztatnia kell a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

10. cikk

Esetek, amelyekben a gyártók kötelezettségei az importőrökre és a forgalmazókra alkalmazandók

Azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely a saját nevében vagy a védjegye alatt hoz forgalomba uniós termésnövelő anyagot, illetve azt az importőrt vagy forgalmazót, aki vagy amely olyan módon módosít egy már forgalomba hozott uniós termésnövelő anyagot, amely befolyásolhatja az anyag e rendeletnek való megfelelését, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és azt a gyártó 6. cikk szerinti kötelezettségei terhelik.

11. cikk

Importőrök és forgalmazók általi csomagolás és újracsomagolás

Ha egy importőr vagy forgalmazó egy uniós termésnövelő anyagot csomagol vagy újracsomagol, és nem minősül a 10. cikk értelmében gyártónak, az importőrnek vagy forgalmazónak:

a) gondoskodnia kell arról, hogy a csomagoláson a "csomagolta:" vagy "újracsomagolta:" kifejezés után szerepeljen a neve, a bejegyzett kereskedelmi neve vagy a lajstromozott védjegye, valamint a postai címe; és

b) meg kell őriznie a piacfelügyeleti hatóság számára a 6. cikk (7) bekezdésében, vagy a 8. cikk (4) bekezdésében említett eredeti információk egy példányát az uniós termésnövelő anyag forgalmazását követő öt évig.

12. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok részére azonosítaniuk kell:

a) bármely olyan gazdasági szereplőt, amely nekik az uniós termésnövelő anyagot szállította;

b) bármely olyan gazdasági szereplőt, amelynek az uniós termésnövelő anyagot szállították.

III. FEJEZET

AZ UNIÓS TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK MEGFELELŐSÉGE

13. cikk

A megfelelőség vélelme

14. cikk

Egységes előírások

A Bizottság egységes előírásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az I., a II. vagy a III. mellékletben meghatározott követelményekre vagy a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatra vonatkozóan, ha:

a) ezekre a követelményekre vagy vizsgálatokra nem terjednek ki az olyan harmonizált szabványok, illetve azok egyes részei, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b) a Bizottság indokolatlan késedelmeket állapít meg az előírt harmonizált szabványok elfogadását illetően; vagy

c) a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkének (5) bekezdése szerinti eljárással összhangban úgy döntött, hogy korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja az adott követelményekre vagy vizsgálatokra kiterjedő harmonizált szabványokra, illetve azok egyes részeire való hivatkozásokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

16. cikk

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat

17. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

18. cikk

A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy magának a szervezetnek, vagy annak utasításai alapján a gyártónak vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének kell feltüntetnie.

19. cikk

A hulladékstátusz megszűnése

Ez a rendelet olyan kritériumokat határoz meg, amely alapján egy, a 2008/98/EK irányelvvel összhangban hulladéknak minősülő anyagnak megszűnik a hulladékstátusza, amennyiben az a megfelelő uniós termésnövelő anyagban található. Ilyen esetekben az e rendelet szerinti hasznosítási műveletet még azelőtt kell végrehajtani, hogy megszűnne az anyag hulladékstátusza, az anyagot pedig úgy kell tekinteni, hogy megfelel az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, és ezért az az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításának időpontjától nem tekintendő hulladéknak.

IV. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

20. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e rendelet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

21. cikk

Bejelentő hatóságok

22. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

23. cikk

A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek felügyeletére vonatkozó eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

24. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső vezetése és a megfelelőségértékelés elvégzéséért felelős személyzete nem vehet részt közvetlenül termésnövelő anyagok tervezésében, gyártásában, piaci értékesítésében vagy felhasználásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozói függetlenséget vagy feddhetetlenséget. Ez különösen érvényes a tanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezetnek - minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és az uniós termésnövelő anyagok minden olyan termékfajtája vagy -kategóriája tekintetében, amelyre bejelentették - rendelkeznie kell a szükséges:

a) személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b) eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

c) eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, és hozzá kell férnie minden szükséges felszereléshez, illetve létesítményhez.

A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzetnek:

a) alapos műszaki és szakmai szakképzettséggel kell rendelkeznie, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b) megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie az általa végzett értékelések követelményeiről, továbbá megfelelő hatáskörrel az ilyen értékelések elvégzésére;

c) megfelelően ismernie és értenie kell az I., a II. és a III. mellékletben meghatározott követelmények, a 13. cikkben említett, alkalmazandó harmonizált szabványok, a 14. cikkben említett egységes előírások, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseit;

d) alkalmasnak kell lennie az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.

A megfelelőségértékelő szervezet felső vezetésének és megfelelőségértékelést végző személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy azok eredményétől.

25. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelme

Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 24. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

26. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

27. cikk

Bejelentés iránti kérelem

28. cikk

Bejelentési eljárás

E rendelet alkalmazásában kizárólag ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

29. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor naprakész legyen.

30. cikk

A bejelentés változásai

31. cikk

A bejelentett szervezet alkalmasságának vitatása

Az említett végrehajtási jogi aktust a 45. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

32. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a szigorúság ahhoz szükséges mértékét és a védelem ahhoz szükséges szintjét, hogy az uniós termésnövelő anyag megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek.

33. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben

A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

34. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

A bejelentett szervezeteknek tájékoztatniuk kell a bejelentő hatóságot a következőkről:

a) a tanúsítványok vagy jóváhagyó határozatok bármilyen elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b) olyan körülmények, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c) a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

d) kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határokon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

35. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

36. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján bejelentett szervezetek között megfelelő koordináció és együttműködés létesüljön és jusson ténylegesen érvényre a bejelentett szervezeteket tömörítő ágazati csoport formájában.

A bejelentett szervezeteknek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül kell részt venniük e csoport munkájában.

V. FEJEZET

AZ UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ UNIÓS TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

37. cikk

Az uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő uniós termésnövelő anyagok ellenőrzése

Az uniós termésnövelő anyagokra a 765/2008/EK rendelet 16-29. cikkét kell alkalmazni.

38. cikk

A kockázatot jelentő uniós termésnövelő anyagok kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

Ha az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy az uniós termésnövelő anyag nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul fel kell szólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy a piacfelügyeleti hatóságok által előírt, a kockázat jellegével arányos, észszerű határidőn belül tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy az uniós termésnövelő anyag megfeleljen az említett követelményeknek, vagy arra, hogy vonja ki az uniós termésnövelő anyagot a forgalomból vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságoknak erről tájékoztatniuk kell az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

A piacfelügyeleti hatóságoknak ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő uniós termésnövelő anyag azonosításához szükséges adatokat, az említett uniós termésnövelő anyag származási helyét, a feltételezett meg nem felelésnek és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak mindenekelőtt jelezniük kell, hogy a meg nem felelés oka:

a) az uniós termésnövelő anyag nem felel meg az I., a II. vagy a III. mellékletben meghatározott követelményeknek;

b) a 13. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai; vagy

c) a 14. cikkben említett egységes előírások hiányosságai.

39. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

Ha a nemzeti intézkedés indokoltnak minősül, a határozatban fel kell szólítani valamennyi tagállamot arra, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy nem megfelelő uniós termésnövelő anyagot kivonják a piacukról, és erről tájékoztassák a Bizottságot.

Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak minősül, a határozatban fel kell szólítani az érintett tagállamot az említett intézkedés visszavonására.

A Bizottság a határozatát - amelynek az összes tagállam a címzettje - haladéktalanul közli a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

A megfelelő, de kockázatot jelentő uniós termésnövelő anyagok

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az emberek, állatok vagy növények egészségének, a biztonságnak vagy a környezetnek a védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 45. cikk (4) bekezdése szerinti eljárással összhangban azonnali hatállyal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

41. cikk

Formai meg nem felelés

A 38. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam valamely uniós termésnövelő anyag tekintetében a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget az említett meg nem felelésnek:

a) a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 18. cikkét megsértve tüntették fel;

b) a bejelentett szervezet azonosító számát a 18. cikket megsértve helyezték el, vagy nem tüntették fel, holott azt a 18. cikk előírja;

c) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem állították ki vagy helytelenül állították ki;

d) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

e) a 6. cikk (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében említett információkat egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

f) a 6. vagy a 8. cikk által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

A piacfelügyeleti hatóságok e cikk szerinti kötelezettségei nem érintik a tagállamoknak azt lehetőségét, hogy szabályozzák az uniós termésnövelő anyagoktól eltérő termésnövelő anyagokat.

VI. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

42. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosítsa az I. mellékletet - a kadmiumra vonatkozó határértékek, valamint a funkció szerinti termékkategóriák fogalommeghatározásai és az e kategóriák hatályával kapcsolatos egyéb elemek kivételével -, valamint módosítsa a II., a III. és a IV. mellékletet annak érdekében, hogy hozzáigazítsa ezeket a mellékleteket a műszaki fejlődéshez, valamint hogy megkönnyítse az olyan uniós termésnövelő anyagoknak a belső piacra jutását és szabad mozgását:

a) amelyek potenciálisan jelentős kereskedelem tárgyai lehetnek a belső piacon, és

b) amelyek tekintetében tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy: i. nem jelentenek kockázatot az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre, és ii. biztosítják a mezőgazdasági hatékonyságot.

Az olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor, amelyek új szennyezőanyag-határértékeket vezetnek be I. mellékletbe, a Bizottság az esettől függően figyelembe veszi az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, az Európai Vegyianyag-ügynökségnek vagy a Bizottság Közös Kutatóközpontjának a tudományos szakvéleményét.

Ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az összetevő-kategóriák felvételére vagy felülvizsgálatára vonatkozóan annak érdekében, hogy az összetevő-kategóriákba olyan anyagok is beletartozzanak, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti újrahasznosított hulladéknak vagy mellékterméknek minősíthetők, ezekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kifejezetten ki kell zárni az említett anyagokat az e rendelet II. mellékletének 1. és 11. összetevő-kategóriájából.

Ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e bekezdés alapján, akkor prioritásként kezeli különösen a mezőgazdasági ágazatból és az agrár-élelmiszeriparból származó állati melléktermékeket, a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékeket és az újrahasznosított hulladékot, valamint az egy vagy több tagállamban már jogszerűen forgalomba hozott anyagokat és termékeket.

A Bizottság csak abban az esetben fogadhat el az (1) bekezdésnek megfelelően a II. melléklet módosítására vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyben új mikroorganizmusokkal vagy mikroorganizmus-törzsekkel, illetve további feldolgozási módszerekkel egészíti ki az ilyen organizmusokra vonatkozó összetevő-kategóriát, miután ellenőrizte, hogy a további mikroorganizmusok mely törzsei felelnek meg az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szempontoknak, az alábbi adatok alapján:

a) a mikroorganizmus neve;

b) a mikroorganizmus taxonómiai besorolása: nem, faj, törzs és begyűjtési mód;

c) a mikroorganizmus biztonságos előállítására, megőrzésére és felhasználására vonatkozó tudományos szakirodalom;

d) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott "vélelmezetten biztonságos" minősítés követelményeinek megfelelő mikroorganizmus-fajokkal fennálló taxonómiai kapcsolat;

e) a gyártási folyamatra vonatkozó információk, ideértve adott esetben az olyan feldolgozási módszereket is, mint a porlasztva szárítás, a folyadékágyas szárítás, a statikus szárítás, a centrifugálás, a hő általi deaktiválás, a szűrés és az őrlés;

f) az összetevőben visszamaradó intermedierekre, toxinokra és mikrobiológiai metabolitokra, valamint maradékanyag-értékeikre vonatkozó információk; és

g) a környezetben való természetes előfordulás, túlélés és mobilitás.

A Bizottság értékeli az említett, állati melléktermékekből származó termékeket azon releváns szempontok alapján, amelyeket nem vettek figyelembe az előállítási lánc végpontjának az 1069/2009/EK rendelettel összhangban történő meghatározása során. Ha az értékelés megállapítja, hogy teljesülnek az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek, a Bizottság - amint sor kerül az előállítási lánc ezen végpontjának meghatározására - indokolatlan késedelem nélkül, e cikk (1) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az említett anyagoknak e rendelet II. mellékletének II. részében a 10. összetevő-kategóriára vonatkozó táblázatba történő felvételére vonatkozóan.

E kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a) a polimer Unió-szerte le tudjon fizikailag és biológiailag bomlani természetes talajviszonyok között, illetve vízi környezetben, mégpedig oly módon, hogy így a lebomlás végterméke csupán szén-dioxid, biomassza és víz legyen;

b) a polimer szervesszén-tartalmának legalább a 90%-a - a biodegradációs vizsgálatban meghatározott megfelelő szabványhoz viszonyítva - az uniós termésnövelő anyag címkén feltüntetett funkcionalitási időszakának lejárta után legfeljebb 48 hónap alatt szén-dioxiddá alakuljon; és

c) a polimerek felhasználása ne vezessen a műanyagoknak a környezetben való felhalmozódásához.

43. cikk

Az egyes összetevő-kategóriákra vonatkozó külön felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A 42. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörének gyakorlásakor a Bizottság a II. melléklet minden egyes összetevő-kategóriája tekintetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok magukban foglalják az I., a III. és a IV. melléklet olyan módosításait is, amelyek a II. melléklet módosítása következtében válnak szükségessé.

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

45. cikk

Bizottsági eljárás

VII. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK

46. cikk

Az 1069/2009/EK rendelet módosításai

Az 1069/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A 32., a 35. és a 36. cikkben említett, az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre jelentős kockázatot már nem jelentő, állati melléktermékekből származó termékek esetében az előállítási láncban végpontot lehet meghatározni, amelyen túl e termékekre már nem vonatkoznak e rendelet követelményei. Ezt követően ezek az állati melléktermékekből származó termékek e rendelet értelmében korlátozások nélkül forgalomba hozhatók és már nem vonatkoznak rájuk az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 51a. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az előállítási lánc azon végpontját, amelyen túl az e bekezdésben említett, állati melléktermékekből származó termékekre már nem vonatkoznak e rendelet követelményei. (3) Ha közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázat áll fenn, az e rendelet 32., 33. és 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékekre a 178/2002/EK rendeletnek az egészségügyi szükségintézkedésekre vonatkozó 53. és 54. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni. (4) A Bizottság a 2019. július 15-t követő hat hónapon belül kezdeményezi a 32. cikkben említett, állati melléktermékekből származó olyan termékek első értékelését, amelyeket már széles körben használnak szerves trágyaként vagy talajjavító szerként az Unióban. Ennek az értékelésnek legalább a következő termékekre kell kiterjednie: húsliszt, csontliszt, hús- és csontliszt, a 3. kategóriába tartozó anyagok hidrolizált fehérjéi, feldolgozott állati trágya, komposzt, a biogázzá alakítás lebomlási maradékai, toll-liszt, glicerin és a biodízel és a megújuló üzemanyagok előállításából származó, a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagokból készített termékek, valamint a kereskedelmi ok vagy műszaki hiba miatt visszautasított hobbiállat-eledel, takarmány és műcsont, továbbá az állati vérből, nyersbőrből és irhából, patából és szarvból, denevér- és madárguanóból, gyapjúból és szőrből, tollból és pehelyből, valamint sertéssörtéből előállított, állati melléktermékekből származó termékek. Ha az értékelés során megállapításra kerül, hogy az említett, állati melléktermékekből származó termékek már nem jelentenek jelentős közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatot, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb az értékelés lezárását követő hat hónapon belül, e cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározza az előállítási lánc végpontját."

2. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "51a. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 15-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( *1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. (5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (6) Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

47. cikk

Az 1107/2009/EK rendelet módosításai

Az 1107/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép: "b) a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, kivéve a tápanyagokat és a növényi biostimulánsokat;".

2. A 3. cikk a következő ponttal egészül ki: "34. »növényi biostimuláns«: olyan termék, amely tápanyagtartalmától függetlenül stimulálja a növény tápanyagellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növénynek vagy a növény rhizoszférájának a következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson: a) a tápanyag-felhasználási hatékonyság; b) az abiotikusstressz-tolerancia; c) a minőségi tulajdonságok; d) a felvehető tápanyagok jelenléte a talajban vagy a rhizoszférában."

3. A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(8) Azon termékek vonatkozásában, amelyeket a 32. cikk (1) bekezdésének megfelelően, 2019. július 15. előtt benyújtott kérelem alapján engedélyeztek, és amelyek ezen időpont után a 3. cikk 34. pontjában foglalt fogalommeghatározás körébe tartoznak, ez a rendelet továbbra is alkalmazandó az engedélyben meghatározott időtartam végéig."

VIII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

49. cikk

Jelentés

A Bizottság 2026. július 16-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendelet alkalmazását és annak átfogó hatását a célkitűzések elérése tekintetében, ideértve a kis-és középvállalkozásokra gyakorolt hatást is. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a termésnövelő anyagok belső piaca működésének értékelése, ideértve a megfelelőségértékelés és a piacfelügyelet hatékonyságának értékelését, valamint annak elemzését is, hogy az opcionális harmonizáció milyen hatást gyakorol az uniós termésnövelő anyagok és a nemzeti szabályok alapján forgalomba hozott termésnövelő anyagok előállítására, piaci részesedésére és kereskedelmi forgalmára;

b) a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó határértékek felülvizsgálata annak értékelése céljából, hogy az elérhető technológiák, valamint a kadmiumnak való kitettségre és a kadmiumnak a környezetben való felhalmozódására vonatkozó tudományos adatok alapján lehetséges-e ezeket a határértékeket egy alacsonyabb megfelelő szintre csökkenteni, figyelembe véve a környezeti tényezőket - különösen a talaj- és éghajlati viszonyokat -, az egészségügyi tényezőket, valamint a társadalmi-gazdasági tényezőket, beleértve az ellátás biztonságával kapcsolatos szempontokat is;

c) a szennyező anyagoknak az I. mellékletben meghatározott szintjeire vonatkozó korlátozások alkalmazásának értékelése, és bármilyen új, releváns tudományos információ értékelése a szennyező anyagok mérgező és rákkeltő hatását illetően, amennyiben az elérhetővé válik, ideértve a termésnövelő anyagokban lévő uránszennyezettség kockázatait is.

A jelentésben megfelelően figyelembe kell venni a technológiai fejlődést és innovációt, valamint a termésnövelő anyagok előállítását és felhasználását befolyásoló szabványosítási folyamatokat. A jelentést szükség esetén jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.

50. cikk

A biológiai lebonthatóságra vonatkozó felülvizsgálat

A Bizottság 2024. július 16-ig felülvizsgálat keretében értékeli a talajtakaró fóliák biológiai lebonthatóságára vonatkozó kritériumok meghatározásának, és ezen anyagoknak a II. melléket II. részében szereplő 9. összetevő-kategóriába való felvételének a lehetőségét.

51. cikk

A 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezése

A 2003/2003/EK rendelet 2022. július 16-ával hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozhatják meg a 2003/2003/EK rendeletnek megfelelően 2022. július 16. előtt "EK-műtrágya" megjelöléssel, műtrágyaként forgalomba hozott termékek forgalmazását. E rendelet V. fejezete azonban értelemszerűen alkalmazandó ezekre a termékekre.

53. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.

Mindazonáltal:

a) 4. cikk (3) bekezdését, a 14., a 42., a 43., a 44., a 45., a 46. és a 47. cikket 2019. július 15-től kell alkalmazni; továbbá

b) 20-36. cikket 2020. április 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az uniós termésnövelő anyagok funkció szerinti termékkategóriái

I. RÉSZ

A FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIÁK TÍPUSAI

1. Trágya

A. Szerves trágya

I. Szilárd szerves trágya

II. Folyékony szerves trágya

B. Szerves-ásványi trágya

I. Szilárd szerves-ásványi trágya

II. Folyékony szerves-ásványi trágya

C. Szervetlen trágya

I. Makroelem-tartalmú szervetlen trágya

a) Makroelem-tartalmú, szilárd szervetlen trágya i. Egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya A) Magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya ii. Több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya A) Magas nitrogéntartalommal rendelkező, több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya

b) Makroelem-tartalmú, folyékony szervetlen trágya i. Egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágya ii. Több makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágya

II. Mikroelem-tartalmú szervetlen trágya

a) Egyetlen mikroelemet tartalmazó szervetlen trágya

b) Több mikroelemet tartalmazó szervetlen trágya

2. Meszezőanyag

3. Talajjavító anyag

A. Szerves talajjavító anyag

B. Szervetlen talajjavító anyag

4. Termesztőközeg

5. Inhibitorok

A. Nitrifikációgátló

B. Denitrifikáció-gátló

C. Ureázgátló

6. Növényi biostimuláns

A. Mikrobiális növényi biostimuláns

B. Nem mikrobiális növényi biostimuláns

7. Termésnövelő anyagkeverék

II. RÉSZ

A FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Ez a rész megállapítja a funkció szerinti termékkategóriákra vonatkozó követelményeket, amelyekbe az uniós termésnövelő anyagok a megjelölt funkciójuk alapján tartoznak.

2. Az e mellékletben egy-egy funkció szerinti termékkategória tekintetében megállapított követelmények az összes olyan uniós termésnövelő anyagra vonatkoznak, amely az adott funkció szerinti termékkategória valamely alkategóriájába tartozik.

3. Azt az állítást, hogy egy uniós termésnövelő anyag ellátja a vonatkozó, funkció szerinti termékkategóriához tartozó, e mellékletben meghatározott funkciót, az anyag hatásmódjával, a különböző összetevőinek relatív tartalmával vagy valamely más vonatkozó paraméterrel kell alátámasztani.

4. Ha valamely követelménynek való megfelelés (mint például egy adott szennyező anyag hiánya) biztosan és vitathatatlanul következik az uniós termésnövelő anyag természetéből vagy gyártási folyamatából, az említett ellenőrzés nélküli megfelelőségértékelési eljárás (mint például vizsgálat) alapján a megfelelés vélelmezhető, a gyártó felelősségére.

5. A 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) értelmében vett farmakológiai hatóanyag maradékanyagai csak akkor lehetnek jelen uniós termésnövelő anyagban, ha az adott anyag:

- szerepel a 37/2010/EU bizottsági rendelet ( 2 ) mellékletének 1. táblázatában, vagy

- rendelkezik az (EU) 2019/1871 bizottsági rendeletnek ( 3 ) megfelelően meghatározott intézkedési referenciaponttal, és az anyag vagy maradékanyagai e referenciapont alatti szinten vannak jelen az uniós termésnövelő anyagban.

5a. Az uniós termésnövelő anyag csak akkor tartalmazhat az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti hatóanyagot, ha az adott uniós termésnövelő anyag nem rendelkezik az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett növényvédő funkcióval.

6. Foszfonátok nem adhatók szándékosan semmilyen uniós termésnövelő anyaghoz. A nem szándékosan jelen lévő foszfonátok mennyisége nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot.

7. Az e mellékletben foglalt követelmények bizonyos tápanyagok tekintetében az oxidált formára vonatkoznak. Ha a megfelelés értékelése a kérdéses tápanyag elemi formában való jelenléte alapján történik, a következő átváltási tényezőket kell alkalmazni:

foszfor (P)

=

foszfor-pentoxid (P2O5) × 0,436;

kálium (K)

=

kálium-oxid (K2O) × 0,830;

kalcium (Ca)

=

kalcium-oxid (CaO) × 0,715;

magnézium (Mg)

=

magnézium-oxid (MgO) × 0,603;

nátrium (Na)

=

nátrium-oxid (Na2O) × 0,742;

kén (S)

=

kén-trioxid (SO3) × 0,400.

8. Az e mellékletben foglalt követelmények a szerves szénre (Corg) való hivatkozással szerepelnek. Ha a megfelelés értékelése a szerves anyag alapján történik, a következő átváltási tényezőt kell alkalmazni:

szerves szén (Corg) = szerves anyag × 0,56.

1. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TRÁGYA

A trágya olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek funkciója, hogy a növényeknek vagy gombáknak tápanyagot biztosítson.

1.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES TRÁGYA

1. A szerves trágya:

- szerves szént (Corg); és

- tápanyagokat

tartalmaz, amelyek kizárólag biológiai eredetűek lehetnek.

A szerves trágya tartalmazhat tőzeget, leonarditot és lignitet, de más, fosszilis vagy geológiai formációkba ágyazott anyagot azonban nem.

2. A szerves trágyában a szennyező anyagok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): 1,5 mg/kg szárazanyag-tartalom,

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

nikkel (Ni): 50 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom, és

f)

szervetlen arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom.

A szerves trágya nem tartalmazhat biuretet (C2H5N3O2).

3. A szerves trágyában a réz (Cu) tartalom nem haladhatja meg a 300 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, és a szerves trágyában a cink (Zn) tartalom nem haladhatja a 800 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat.

4. A szerves trágyában a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

1.A.I. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZILÁRD SZERVES TRÁGYA

1. A szilárd szerves trágyának szilárd halmazállapotúnak kell lennie.

2. A szilárd szerves trágyának tartalmaznia kell legalább a következő garantált elsődleges makroelemek egyikét: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).

Ha a szilárd szerves trágya csak egy garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, e makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie:

a) összes nitrogén (N), 2,5 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 2 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 2 tömegszázalék.

Ha a szilárd szerves trágya egynél több garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, ezeknek a makroelem-tartalmaknak legalább a következőnek kell lenniük:

a) összes nitrogén (N), 1 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 1 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 1 tömegszázalék.

Ezen makroelem-tartalmak összesített koncentrációja nem lehet kisebb mint 4 tömegszázalék.

3. A szilárd szerves trágyának legalább 15 tömegszázalék szerves szént (Corg) kell tartalmaznia.

1.A.II. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: FOLYÉKONY SZERVES TRÁGYA

1. A folyékony szerves trágyának folyékony halmazállapotúnak kell lennie.

2. A folyékony szerves trágyának tartalmaznia kell legalább a következő garantált elsődleges makroelemek egyikét: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).

Ha a folyékony szerves trágya csak egy garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie:

a) összes nitrogén (N), 2 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 1 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 2 tömegszázalék.

Ha a folyékony szerves trágya egynél több garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, ezeknek a makroelem-tartalmaknak legalább a következőnek kell lenniük:

a) összes nitrogén (N), 1 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 1 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 1 tömegszázalék.

Ezen makroelem-tartalmak az összesített koncentrációja nem lehet kisebb mint 3 tömegszázalék.

3. A folyékony szerves trágyának legalább 5 tömegszázalék szerves szént (Corg) kell tartalmaznia.

1.B. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES-ÁSVÁNYI TRÁGYA

1. A szerves-ásványi trágya a következő összetevőkből álló készítmény:

a) egy vagy több, az 1.C. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott szervetlen trágya, és

b) egy vagy több olyan anyag, amely: - szerves szént (Corg); és - tápanyagokat tartalmaz, amelyek kizárólag biológiai eredetűek lehetnek.

A szerves-ásványi trágya tartalmazhat tőzeget, leonarditot és lignitet, más, fosszilis vagy geológiai formációkba ágyazott anyagot azonban nem.

2. Ha a készítményben jelen lévő szervetlen trágyák közül egy vagy több az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriában meghatározottak szerinti, magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya, a szerves-ásványi trágyának legalább 16 tömegszázalékban ammónium-nitrátból (NH4NO3) származó nitrogént (N) kell tartalmaznia.

3. A szerves-ásványi trágyában a szennyező anyagok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): i.

amennyiben a szerves-ásványi trágya foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalma (P) kevesebb, mint 5 tömegszázalék: 3 mg/kg szárazanyag-tartalom, vagy ii.

amennyiben a szerves-ásványi trágya foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalma (P) legalább 5 tömegszázalék ("foszfáttartalmú műtrágya"): 60 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5);

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom;

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom;

d)

nikkel (Ni): 50 mg/kg szárazanyag-tartalom;

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom;

f)

szervetlen arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom; és

g)

biuret (C2H5N3O2): 12 g/kg szárazanyag-tartalom.

4. A szerves-ásványi trágya réz (Cu) tartalma nem haladhatja a 600 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a szerves-ásványi trágya cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg az 1 500 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat. Ezek a határértékek azonban nem alkalmazandók abban az esetben, ha a rezet (Cu) vagy a cinket (Zn) szándékosan adták a szerves-ásványi trágyához, hogy javítsák a talaj mikroelemekben való hiányosságát, és ezt a III. mellékletnek megfelelően jelezték.

5. A szerves-ásványi trágyában a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

1.B.I. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZILÁRD SZERVES-ÁSVÁNYI TRÁGYA

1. A szilárd szerves-ásványi trágyának szilárd halmazállapotúnak kell lennie.

2. A szilárd szerves-ásványi trágyának tartalmaznia kell legalább a következő garantált elsődleges makroelemek egyikét: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).

Ha a szilárd szerves-ásványi trágya csak egy garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, e makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie:

a) összes nitrogén (N), 2,5 tömegszázalék, melyből 1 tömegszázalék szerves nitrogén (Norg),

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 2 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 2 tömegszázalék.

Ha a szilárd szerves-ásványi trágya egynél több garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, ezeknek a makroelem-tartalmaknak legalább a következőnek kell lenniük:

a) összes nitrogén (N), 2 tömegszázalék, melyből 0,5 tömegszázalék szerves nitrogén (Norg),

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 2 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 2 tömegszázalék.

Ezeknek a makroelemeknek az összesített koncentrációja nem lehet kisebb mint 8 tömegszázalék.

3. A szilárd szerves-ásványi trágyának legalább 7,5 tömegszázalék szerves szént (Corg) kell tartalmaznia.

4. A szilárd szerves-ásványi trágya minden egyes fizikai egységének a garantált tartalomnak megfelelő szerves szént (Corg) és minden tápanyagot tartalmaznia kell. A fizikai egység egy terméket alkotó elem - például granulátumok, vagy pelletek - egy darabját jelenti.

1.B.II. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: FOLYÉKONY SZERVES-ÁSVÁNYI TRÁGYA

1. A folyékony szerves-ásványi trágyának folyékony halmazállapotúnak kell lennie.

2. A folyékony szerves-ásványi trágyának tartalmaznia kell legalább a következő garantált elsődleges makroelemek egyikét: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).

Ha a folyékony szerves-ásványi trágya csak egy garantált makroelemet tartalmaz, e makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie:

a) összes nitrogén (N), 2 tömegszázalék, melyből 0,5 tömegszázalék szerves nitrogén (Norg), vagy

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 2 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 2 tömegszázalék.

Ha a folyékony szerves-ásványi trágya egynél több garantált elsődleges makroelemet tartalmaz, ezeknek a makroelem-tartalmaknak legalább a következőnek kell lenniük:

a) összes nitrogén (N), 2 tömegszázalék, melyből 0,5 tömegszázalék szerves nitrogén (Norg),

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 2 tömegszázalék, vagy

c) összes kálium-oxid (K2O), 2 tömegszázalék.

Ezeknek a makroelemeknek az összesített koncentrációja nem lehet kisebb mint 6 tömegszázalék.

3. A folyékony szerves-ásványi trágyának legalább 3 tömegszázalék szerves szént (Corg) kell tartalmaznia.

1.C. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVETLEN TRÁGYA

1. A szervetlen trágya a tápanyagokat ásványi formában tartalmazó vagy kibocsátó, a szerves és a szerves-ásványi trágyától eltérő trágya.

2. Az 1.C.I. és a 1.C.II. funkció szerinti anyagkategóriára vonatkozó követelményeken túl az olyan szervetlen trágyának, amely több mint 1 tömegszázalék szerves szént (Corg) tartalmaz, nem számítva a következőkből származó szerves szént (Corg):

- a II. melléklet II. részében az 1. összetevő-kategória 3. pontjában említett kelátképző vagy komplexképző anyagok,

- a II. melléklet II. részében az 1. összetevő-kategóriájának 4. pontjában említett nitrifikációgátló, denitrifikáció-gátló vagy ureázgátló vegyületek,

- a II. melléklet II. részében a 9. összetevő-kategória 1. a) pontjában említett bevonóanyagok,

- karbamid (CH4N2O), vagy

- kalcium-ciánamid (CaCN2)

meg kell felelnie azon követelményeknek, hogy: a szervetlen trágyában a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban számának legnagyobb értéke.

1.C.I. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAKROELEM-TARTALMÚ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A makroelem-tartalmú szervetlen trágya feladata növényeknek vagy gombáknak a következők közül egy vagy több makroelemmel való ellátása:

a) elsődleges makroelemek: nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K),

b) másodlagos makroelemek: kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) vagy kén (S).

2. A makroelem-tartalmú szervetlen trágyában a szennyezőanyag-tartalom nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): i.

amennyiben a makroelem-tartalmú szervetlen trágya foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalma (P) kevesebb, mint 5 tömegszázalék: 3 mg/kg szárazanyag-tartalom, vagy ii.

amennyiben a makroelem-tartalmú szervetlen trágya foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalma (P) legalább vagy több mint 5 tömegszázalék (foszfáttartalmú műtrágya): 60 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5);

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

nikkel (Ni): 100 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom,

f)

arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom,

g)

biuret (C2H5N3O2): 12 g/kg szárazanyag-tartalom,

h)

perklorát (ClO4-): 50 mg/kg szárazanyag-tartalom.

3. A makroelem-tartalmú szervetlen trágya réz (Cu) tartalma nem haladhatja meg a 600 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a makroelem-tartalmú szervetlen trágya cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg az 1 500 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat. Ezek a határértékek azonban nem alkalmazandók abban az esetben, ha a rezet (Cu) vagy a cinket (Zn) szándékosan adták a makroelem-tartalmú szervetlen trágyához, hogy orvosolják egy talaj mikrotápanyagokban való hiányát, és ezt jelezték a III. mellékletnek megfelelően.

1.C.I.a) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAKROELEM-TARTALMÚ, SZILÁRD SZERVETLEN TRÁGYA

A makroelem-tartalmú, szilárd szervetlen trágyának szilárd halmazállapotúnak kell lennie.

1.C.I.a)i. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: EGYETLEN MAKROELEMET TARTALMAZÓ, SZILÁRD SZERVETLEN TRÁGYA

1. Az egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya garantált tartalma

a) egyetlen makroelem (nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na), kén (S), vagy

b) egyetlen elsődleges makroelem (nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K)), és egy vagy több másodlagos makroelem (kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na), kén (S).

2. Ha az egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya csak egy garantált makroelemet (nitrogént (N), foszfort (P), káliumot (K), kalciumot (Ca), magnéziumot (Mg), nátriumot (Na), ként (S)) tartalmaz, e makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie:

a) összes nitrogén (N), 10 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 12 tömegszázalék,

c) összes kálium-oxid (K2O), 6 tömegszázalék,

d) összes magnézium-oxid (MgO), 5 tömegszázalék,

e) összes kalcium-oxid (CaO), 9 tömegszázalék,

f) összes kén-trioxid (SO3), 10 tömegszázalék, vagy

g) összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék.

Az összes nátrium-oxid (Na2O) tartalma azonban nem haladhatja meg a 40 tömegszázalékot.

Ha az egyetlen makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágya csak egy garantált elsődleges makroelemet (nitrogént (N), foszfort (P), káliumot (K)), és egy vagy több garantált másodlagos makroelemet (kalciumot (Ca), magnéziumot (Mg), nátriumot (Na) vagy ként (S)) tartalmaz, akkor:

a) az adott elsődleges makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie: i. összes nitrogén (N), 3 tömegszázalék, ii. összes foszfor-pentoxid (P2O5), 3 tömegszázalék, vagy iii. összes kálium-oxid (K2O), 3 tömegszázalék

b) az adott másodlagos makroelem-tartalmaknak legalább a következőnek kell lenniük: i. összes magnézium-oxid (MgO), 1,5 tömegszázalék, ii. összes kalcium-oxid (CaO), 1,5 tömegszázalék, iii. összes kén-trioxid (SO3), 1,5 tömegszázalék, vagy iv. összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék. Az összes nátrium-oxid (Na2O)koncentrációja azonban nem haladhatja meg a 40 tömegszázalékot.

Minden garantált elsődleges és másodlagos tápanyagoknak az összesített tartalmának legalább 18 tömegszázaléknak kell lennie.

1.C.I.a)ii. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TÖBB MAKROELEMET TARTALMAZÓ, SZILÁRD SZERVETLEN TRÁGYA

1. A több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágyának garantáltan tartalmaznia kell:

a) több elsődleges makroelemet (nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K)), vagy

b) egynél több másodlagos makroelemet (kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) kén (S)), és ez esetben nem tartalmazhatja az elsődleges makroelemeket (nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K)).

2. A több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen trágyának a következő garantált makroelemek közül egynél többet legalább az alábbi tartalmakban tartalmaznia kell:

a) összes nitrogén (N), 3 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 3 tömegszázalék,

c) összes kálium-oxid (K2O), 3 tömegszázalék,

d) összes magnézium-oxid (MgO), 1,5 tömegszázalék,

e) összes kalcium-oxid (CaO), 1,5 tömegszázalék,

f) összes kén-trioxid (SO3), 1,5 tömegszázalék, vagy

g) összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék.

Az összes nátrium-oxid (Na2O) tartalom azonban nem haladhatja meg a 40 tömegszázalékot.

Az összes garantált makroelem teljes tartalmának legalább 18 tömegszázaléknak kell lennie.

1.C.I.a)i-ii.A) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAGAS NITROGÉNTARTALOMMAL RENDELKEZŐ, EGYETLEN VAGY TÖBB MAKROELEMET TARTALMAZÓ, SZILÁRD SZERVETLEN AMMÓNIUM-NITRÁT TRÁGYA

1. A magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágyának ammónium-nitrát (NH4NO3) alapúnak kell lennie, és legalább 28 tömegszázalékban ammónium-nitrátból (NH4NO3) származó nitrogént (N) kell tartalmaznia.

2. Az ammónium-nitráttól (NH4NO3) eltérő bármely egyéb anyagnak semlegesnek kell lennie az ammónium-nitráttal (NH4NO3) szemben.

3. A magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya csak csomagolt formában bocsátható a végső felhasználó rendelkezésére. A csomagolást olyan módon, illetve olyan szerkezettel kell lezárni, hogy kinyitásakor a lezárás, a lezáró plomba vagy maga a csomagolás helyrehozhatatlanul megsérüljön. Szelepes zsák használata megengedett.

4. Az előzetesen két, a IV. melléklet II. része A1 moduljának 4.1. pontjában meghatározott hőkezelési cikluson átesett magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya olajvisszatartása nem haladhatja meg a 4 tömegszázalékot.

5. A robbanékonyság tekintetében a magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágyának meg kell felelnie az alábbiaknak:

- öt, a IV. melléklet II. része A1 moduljának 4.3. pontjában meghatározott hőkezelési ciklust követően,

- két, a IV. melléklet II. része A1 moduljának 4.4. pontjában meghatározott robbanékonysági vizsgálat során,

az alátámasztó ólomhengerek közül egy vagy több 5 %-nál kisebb mértékben nyomódik össze.

6. Az éghető anyagok szén (C) formájában mért, tömegszázalékban kifejezett aránya nem haladhatja meg:

- a 0,2 tömegszázalékot olyan magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya esetében, amelynek nitrogéntartalma (N) legalább 31,5 tömegszázalék, illetve

- a 0,4 tömegszázalékot olyan magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya esetében, amelynek nitrogéntartalma (N) legalább 28 tömegszázalék, de kevesebb, mint 31,5 tömegszázalék.

7. A 10 g magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya 100 ml vízzel hígított oldatában mért pH-értéknek legalább 4,5-nek kell lennie.

8. Legfeljebb 5 tömegszázalék eshet át az 1 mm szemméretű szitán, és legfeljebb 3 tömegszázalék eshet át a 0,5 mm szemméretű szitán.

9. A réztartalom (Cu) nem haladhatja meg a 10 mg/kg értéket, a klórtartalom (Cl) pedig a 200 mg/kg értéket.

1.C.I.b) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAKROELEM-TARTALMÚ, FOLYÉKONY SZERVETLEN TRÁGYA

A makroelem-tartalmú, folyékony szervetlen trágyának folyékony halmazállapotúnak kell lennie.

1.C.I.b)i. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: EGYETLEN MAKROELEMET TARTALMAZÓ, FOLYÉKONY SZERVETLEN TRÁGYA

1. Az egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágyának garantáltan tartalmaznia kell:

a) egyetlen makroelemet (nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na), kén (S)), vagy

b) egyetlen elsődleges makroelemet (nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K)), és egy vagy több másodlagos makroelemet (kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na), kén (S)).

2. Ha az egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágya csak egy garantált makroelemet (nitrogént (N), foszfort (P), káliumot (K), kalciumot (Ca), magnéziumot (Mg), nátriumot (Na), ként (S)) tartalmaz, e makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie:

a) összes nitrogén (N), 5 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 5 tömegszázalék,

c) összes kálium-oxid (K2O), 3 tömegszázalék,

d) összes magnézium-oxid (MgO), 2 tömegszázalék,

e) összes kalcium-oxid (CaO), 6 tömegszázalék,

f) összes kén-trioxid (SO3), 5 tömegszázalék, vagy

g) összes nátrium-oxid (Na2O), 1 tömegszázalék.

Az összes nátrium-oxid (Na2O) tartalom azonban nem haladhatja meg a 40 tömegszázalékot.

Ha az egyetlen makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágya csak egy garantált makroelemet (nitrogént (N), foszfort (P), káliumot (K)), és egy vagy több garantált másodlagos makroelemet (kalciumot (Ca), magnéziumot (Mg), nátriumot (Na), ként (S)) tartalmaz:

a) ezen elsődleges makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie: i. összes nitrogén (N), 1,5 tömegszázalék, ii. összes foszfor-pentoxid (P2O5), 1,5 tömegszázalék, vagy iii. összes kálium-oxid (K2O), 1,5 tömegszázalék; és

b) ezen másodlagos makroelem-tartalomnak legalább a következőnek kell lennie: i. összes magnézium-oxid (MgO), 0,75 tömegszázalék, ii. összes kalcium-oxid (CaO), 0,75 tömegszázalék, iii. összes kén-trioxid (SO3), 0,75 tömegszázalék, vagy iv. összes nátrium-oxid (Na2O), 0,5 tömegszázalék. Az összes nátrium-oxid (Na2O) tartalom azonban nem haladhatja meg a 20 tömegszázalékot.

Az összes elsődleges és másodlagos garantált tápanyagtartalomnak azonban legalább 7 tömegszázaléknak kell lennie.

1.C.I.b)ii. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TÖBB MAKROELEMET TARTALMAZÓ, FOLYÉKONY SZERVETLEN TRÁGYA

1. A több makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágyának garantáltan tartalmaznia kell:

a) egynél több elsődleges makroelemet (nitrogén (N), foszfor (P) kálium (K)), vagy

b) egynél több másodlagos makroelemet (kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) vagy kén (S)), és ez esetben nem tartalmazhat elsődleges makroelemeket (nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K)).

2. A több makroelemet tartalmazó, folyékony szervetlen trágyának a következő garantált tápanyagok közül egynél többet legalább a következő tartalomban tartalmaznia kell:

a) összes nitrogén (N), 1,5 tömegszázalék,

b) összes foszfor-pentoxid (P2O5), 1,5 tömegszázalék,

c) összes kálium-oxid (K2O), 1,5 tömegszázalék,

d) összes magnézium-oxid (MgO), 0,75 tömegszázalék,

e) összes kalcium-oxid (CaO), 0,75 tömegszázalék,

f) összes kén-trioxid (SO3), 0,75 tömegszázalék, vagy

g) összes nátrium-oxid (Na2O), 0,5 tömegszázalék.

Az összes nátrium-oxid (Na2O) tartalom azonban nem haladhatja meg a 20 tömegszázalékot.

Az összes garantált tápanyag teljes tartalmának legalább 7 tömegszázaléknak kell lennie.

1.C.II. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MIKROELEM-TARTALMÚ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A mikroelem-tartalmú szervetlen trágya a makroelem-tartalmú trágyáktól eltérő olyan szervetlen trágya, amelynek feladata növényeknek és gombák a következők közül egy vagy több mikroelem-tartalommal való ellátása: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) vagy cink (Zn).

2. A mikroelem-tartalmú szervetlen trágyák csak csomagolt formában bocsáthatók a végső felhasználó rendelkezésére.

3. A mikroelem-tartalmú szervetlen trágyában a szennyezőanyag-tartalom nem haladhatja meg a következő határértékeket:

1.C.II.a) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: EGYETLEN MIKROELEMET TARTALMAZÓ SZERVETLEN TRÁGYA

1. Az egyetlen mikroelemet tartalmazó szervetlen trágya garantált tartalmának egy mikorelem-tartalomra kell korlátozódnia.

2. Az egyetlen mikroelemet tartalmazó szervetlen trágyának az alábbi táblázatban szereplő tipológiákhoz kell tartoznia, és meg kell felelnie a megfelelő leírásra és minimális mikorelem-tartalomra vonatkozó követelmények valamelyikének:

1.C.II.b) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TÖBB MIKROELEMET TARTALMAZÓ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A több mikroelemet tartalmazó szervetlen trágya garantált tartalma egynél több mikroelem.

2. A több mikroelemet tartalmazó szervetlen trágyában lévő összes garantált mikroelem teljes tartalmának legalább a következőnek kell lennie:

a) folyékony halmazállapotú trágyák esetében 2 tömegszázalék;

b) szilárd halmazállapotú trágyák esetében 5 tömegszázalék.

2. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MESZEZŐANYAG

1. A meszezőanyag uniós termésnövelő anyag, amelynek feladata a talaj savasságának javítása.

A meszezőanyagnak a kalcium (Ca) vagy a magnézium (Mg) oxidjait, hidroxidjait, karbonátjait vagy szilikátjait kell tartalmaznia.

2. A meszezőanyagban lévő szennyező anyagok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

nikkel (Ni): 90 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom,

f)

arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom.

3. A meszezőanyag réz (Cu) tartalma nem haladhatja meg a 300 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg a 800 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat.

4. A meszezőanyag tömege alapján meghatározott következő paramétereknek kell teljesülniük:

a) minimális semlegesítőképességi egyenérték: 15 (CaO-egyenérték) vagy 9 (HO-egyenérték),

b) minimális reakcióképesség: 10% (sósavas vizsgálat) vagy hat hónap után 50% (inkubációs vizsgálat), és

c) legalább 70 % 1 mm alatt, kivéve égetett mész, granulált meszezőanyag és kréta esetén (a meszezőanyag legalább 70%-a eshet át az 1 mm szemméretű szitán).

3. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TALAJJAVÍTÓ ANYAG

A talajjavító anyag olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek feladata azon talaj fizikai vagy kémiai tulajdonságainak, szerkezetének vagy biológiai aktivitásának fenntartása, javítása vagy védelme, amelyhez adagolják.

3.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES TALAJJAVÍTÓ ANYAG

1. A szerves talajjavító olyan anyagból áll, amelynek 95 %-a kizárólag biológiai eredetű, mint például a tőzeg.

A szerves talajjavító tartalmazhat tőzeget, leonarditot és lignitet, más, fosszilis vagy geológiai formációkba ágyazott anyagot azonban nem.

2. A szerves talajjavító anyagban lévő szennyező anyagok koncentrációja nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

nikkel (Ni): 50 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom, és

f)

szervetlen arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom.

3. A szerves talajjavító anyag réz (Cu) tartalma nem haladhatja meg a 300 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a szerves talajjavító anyag cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg a 800 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat.

4. A szerves talajjavító anyagban a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

5. A szerves talajjavító anyagnak legalább 20 tömegszázalék szárazanyagot kell tartalmaznia.

6. A szerves talajjavító anyagnak legalább 7,5 tömegszázalék szerves szént (Corg) kell tartalmaznia.

3.B. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVETLEN TALAJJAVÍTÓ ANYAG

1. A szervetlen talajjavító anyag a szerves talajjavító anyagtól eltérő talajjavító anyag.

2. A szervetlen talajjavító anyagban lévő szennyező anyagok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): 1,5 mg/kg szárazanyag-tartalom,

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

nikkel (Ni): 100 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom,

f)

szervetlen arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom.

3. A szervetlen talajjavító anyag réz (Cu) tartalma nem haladhatja meg a 300 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a szervetlen talajjavító anyag cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg a 800 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat.

4. Az 1 tömegszázalékot meghaladó szerves szént (Corg)tartalmazó szervetlen talajjavító anyagban a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma;

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

4. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TERMESZTŐKÖZEG

1. A termesztőközeg a helyi talajtól eltérő olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek funkciója, hogy növények vagy gombák termesztésére szolgáló anyag legyen.

E pont alkalmazásában a növények magukban foglalják az algákat is.

2. A termesztőközegben lévő szennyező anyagok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): 1,5 mg/kg szárazanyag-tartalom,

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

nikkel (Ni): 50 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom, és

f)

szervetlen arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom.

2a. A 2.d) ponttól eltérve, a teljes mértékben ásványi összetevőkből álló és kertészetben, zöld tetőkben vagy zöld falakban szakmai felhasználásra kínált termesztőközegben található nikkelre (Ni) vonatkozó határérték a szennyező anyag biológiailag hozzáférhető tartalmára vonatkozik.

3. A termesztőközeg réz (Cu) tartalma nem haladhatja meg a 200 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a termesztőközeg cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg a 500 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat.

4. A termesztőközegben a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

5. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: INHIBITOROK

Az inhibitor olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek funkciója, hogy a mikroorganizmusok vagy enzimek bizonyos csoportjai hatásának késleltetése vagy megszüntetése révén javítsa a növényeket tápanyaggal ellátó termékek tápanyag-kibocsátási tulajdonságait.

5.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: NITRIFIKÁCIÓGÁTLÓ

1. A nitrifikációgátló gátolja az ammónia-nitrogén (NH3-N) nitrit-nitrogénné (NO2-) történő biológiai oxidációját, ily módon lassítva a nitrát-nitrogén (NO3-) képződését.

2. Az ammónia-nitrogén (NH3-N) oxidációs sebességének mérése a következők figyelembevételével történik:

a) az ammónianitrogén (NH3-N) eltűnése, vagy

b) az összes termelődő nitrit-nitrogén (NO2-) és nitrát-nitrogén (NO3-) az idő függvényében.

A nitrifikációgátlót nem tartalmazó kontrollmintához képest egy nitrifikációgátlót tartalmazó talajmintának a nitrifikációgátló alkalmazása után 14 nappal, 95%-os megbízhatósági szinten végzett elemzés alapján 20%-os csökkenést kell mutatnia az ammónia-nitrogén (NH3-N) oxidációs sebessége tekintetében.

5.B. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: DENITRIFIKÁCIÓ-GÁTLÓ

1. A denitrifikáció-gátló meggátolja a dinitrogén-oxid (N2O) kialakulását azáltal, hogy lelassítja vagy meggátolja a nitrát (NO3) dinitrogénné (N2) alakulását anélkül, hogy befolyásolná az 5.A. funkció szerinti termékkategóriában leírt nitrifikációs folyamatot.

2. A denitrifikáció-gátlót nem tartalmazó kontrollmintához képest egy denitrifikáció-gátlót tartalmazó in vitro tesztnek 20%-os csökkenést kell mutatnia a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátása sebességének tekintetében, a denitrifikáció-gátló alkalmazása után 14 nappal, 95%-os megbízhatósági szinten végzett elemzés alapján.

5.C. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: UREÁZGÁTLÓ

1. Az ureázgátló az ureáz enzimnek a karbamidra (CH4N2O) gyakorolt hidrolitikus hatását gátolja, elsősorban az ammónia illékonyságának csökkentése céljából.

2. Az ureázgátlót nem tartalmazó kontrollmintához képest egy ureázgátlót tartalmazó in vitro tesztnek az ureázgátló alkalmazása után 14 nappal, 95%-os megbízhatósági szinten végzett elemzés alapján 20 %-os csökkenést kell mutatnia a karbamid (CH4N2O) hidrolízise sebességének tekintetében.

6. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

1. A növényi biostimuláns olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek feladata, hogy a tápanyagtartalmától függetlenül stimulálja a növény tápanyagellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növénynek vagy a növény rhizoszférájának a következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítson:

a) hatékony tápanyag-felhasználás,

b) abiotikus stressz-tolerancia,

c) minőségi tulajdonságok, vagy

d) kötött tápanyagok felvehetősége a talajban vagy a rhizoszférában.

2. A növényi biostimulánsban lévő szennyező anyagok mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

kadmium (Cd): 1,5 mg/kg szárazanyag-tartalom,

b)

hat vegyértékű króm (Cr VI): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom,

c)

ólom (Pb): 120 mg/kg szárazanyag-tartalom,

d)

higany (Hg): 1 mg/kg szárazanyag-tartalom,

e)

nikkel (Ni): 50 mg/kg szárazanyag-tartalom, és

f)

szervetlen arzén (As): 40 mg/kg szárazanyag-tartalom.

3. A növényi biostimuláns réz (Cu) tartalma nem haladhatja meg a 600 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat, a növényi biostimuláns cink (Zn) tartalma nem haladhatja meg az 1 500 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat.

4. A növényi biostimulánsnak rendelkeznie kell a címkéjén feltüntetett hatásokkal az ott meghatározott növények tekintetében.

6.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MIKROBIÁLIS NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

1. A mikrobiális növényi biostimuláns a II. melléklet II. részének 7. összetevő-kategóriájában említett, egy vagy több mikroorganizmusból áll.

2. A mikrobiális növényi biostimulánsban a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

a mintaelemek száma,

c

=

a meghatározott határértékek feletti értéket adó mintaelemek száma.

3. Ha a mikrobiális növényi biostimuláns folyékony halmazállapotú, a növényi biostimuláns pH-értékének optimálisnak kell lennie az előforduló mikroorganizmusok és a növények számára.

6.B. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: NEM MIKROBIÁLIS NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

1. A nem mikrobiális növényi biostimuláns a mikrobiális növényi biostimulánstól eltérő növényi biostimuláns.

2. A nem mikrobiális növényi biostimulánsban a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Ahol:

n

=

vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

7. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TERMÉSNÖVELŐ ANYAGKEVERÉK

1. A termésnövelő anyagkeverék egy olyan uniós termésnövelő anyag, amely kettő vagy több, az 1-6. kategóriába tartozó funkció szerinti termékkategóriából áll, és amely tekintetében az e rendelet követelményeinek való megfelelés a keveréket alkotó minden egyes uniós termésnövelő anyag vonatkozásában igazolt, az adott uniós termésnövelő anyagra alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás szerint.

2. A keverék nem változtathatja meg az azt alkotó egyes uniós termésnövelő anyagok természetét és az termésnövelő anyagkeverékraktározásának vagy felhasználásának észszerűen előrelátható körülményei mellett nem lehet káros hatással az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre.

2a. A keverékben lévő gátló vegyületnek olyan koncentrációban kell jelen lennie, amely biztosítja a csökkentési arányok elérését az e melléklet II. részének 5. funkció szerinti termékkategóriájában, illetve a II. melléklet II. része 1. összetevő-kategóriájának 4. pontjában említett feltételek mellett, a keverék szintjén.

3. A keverék gyártója a keverék tekintetében értékeli az 1., 2. és 2a. pontban jelzett funkció szerinti termékkategóriákra meghatározott követelményeknek való megfelelést, biztosítja, hogy a termék megfeleljen a III. mellékletben megállapított címkézési követelményeknek, továbbá az e rendelet 16. cikke (4) bekezdése értelmében vállalja a felelősséget a keverék e rendelet követelményeinek való megfeleléséért a következők révén:

a) e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiállítja az uniós termésnövelő anyag keverék EU-megfelelőségi nyilatkozatát, és

b) a keveréket alkotó minden egyes uniós termésnövelő anyag tekintetében rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal.

4. Az uniós termésnövelő anyagkeverékeket forgalmazó gazdasági szereplőknek minden egyes, összetevőként használt uniós termésnövelő anyagra, valamint a keverékre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatok tekintetében tiszteletben kell tartaniuk e rendelet következő rendelkezéseit:

a) a 6. cikk (3) bekezdése (a gyártónak az EU-megfelelőségi nyilatkozat megőrzésére irányuló kötelezettsége);

b) a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja (a meghatalmazott képviselőnek az EU-megfelelőségi nyilatkozat megőrzésére irányuló kötelezettsége);

c) a 8. cikk (8) bekezdése (az importőr azon kötelessége, hogy az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát megőrizze és a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye).

II. MELLÉKLET

Összetevő-kategóriák

Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek megfelelnek az e mellékletben felsorolt, egy vagy több összetevő-kategóriára vonatkozó követelményeknek.

Az összetevők és az előállításukhoz felhasznált bemeneti anyagok nem tartalmazhatnak semmilyen olyan anyagot, amelyre az I. melléklet maximális határértékeket jelöl meg, olyan mennyiségekben, ami veszélyeztetheti az uniós termésnövelő anyag megfelelését az említett mellékletben meghatározott alkalmazandó követelményeknek.

I. RÉSZ

AZ ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIÁK TÍPUSAI

1. összetevő-kategória: Primer anyagok és keverékek

2. összetevő-kategória: Növények, növényi részek vagy növényi kivonatok

3. összetevő-kategória: Komposzt

4. összetevő-kategória: Friss növények fermentációs maradéka

5. összetevő-kategória: Friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradék

6. összetevő-kategória: Élelmiszeripari melléktermékek

7. összetevő-kategória: Mikroorganizmusok

8. összetevő-kategória: Tápanyagpolimerek

9. összetevő-kategória: A tápanyagpolimerektől eltérő egyéb polimerek

10. összetevő-kategória: Az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett, állati melléktermékekből származó termékek

11. összetevő-kategória: a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékek

12. összetevő-kategória: kicsapatott foszfátsók és azok származékai

13. összetevő-kategória: Termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai

14. összetevő-kategória: Pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok

15. összetevő-kategória: Hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagok

II. RÉSZ

AZ ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Ez a rész meghatározza az uniós termésnövelő anyagokban kizárólagosan felhasználható összetevőket.

1. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: PRIMER ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK

1. Az uniós termésnövelő anyag anyagokat és keverékeket tartalmazhat, kivéve ( 4 ):

a) a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékot;

b) az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak,

c) az olyan, prekurzorokból előállított anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverékek,

d) a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékeket;

e) az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket és állati melléktermékekből származó termékeket,

f) a polimereket, a következők kivételével: - azon polimerek, amelyek a természetben előforduló polimerizációs eljárás eredményei, függetlenül az extrakciós eljárástól, amellyel kinyerték azokat, és amelyeket az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében kémiailag nem módosítottak. - biológiailag lebontható polimerek, vagy - 2 g/l-nél nagyobb vízoldékonyságú polimerek a következő feltételek mellett: - hőmérséklet 20 °C - pH-érték 7 - terhelés: 10 g/1 000 ml - vizsgálati idő: 24h,

g) a komposztot, -----

h) a fermentációs maradékot,

i) a kicsapatott foszfátsókat vagy azok származékait, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek,

j) a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat vagy azok származékait, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek, -----

k) a pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek, vagy

l) ammóniumsók, szulfátsók, foszfátsók, elemi kén, kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid, amelyek a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékból származnak.

2. Az uniós termésnövelő anyagokban önállóan vagy keverék formában felhasznált valamennyi anyagnak, a polimerek kivételével az 1907/2006/EK rendeletben ( 5 ) előírtak szerint olyan dokumentációban regisztrált anyagnak kell lennie, amely tartalmazza:

a) az 1907/2006/EK rendelet VI., VII. és VIII. mellékletében előírt információkat,

b) az 1907/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt kémiai biztonsági jelentést, amely kiterjed a termésnövelő anyagként való felhasználására,

kivéve, ha kifejezetten alkalmazandó rájuk az 1907/2006/EK rendelet IV. mellékletében vagy V. mellékletének 6., 7., 8., 9. vagy 10. (csak a magnézia tekintetében) pontjában meghatározott, regisztrálási kötelezettség alóli mentességek valamelyike.

3. Ha a keverékben szereplő egy vagy több anyagnak az a funkciója, hogy az uniós termésnövelő anyagban fokozza a mikroelemek hosszú távú rendelkezésre állását a növények számára, akkor ez az anyag kelátképző anyag vagy komplexképző anyag, és a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A kelátképző anyag szerves anyag, amely olyan molekulából áll, amely i. kettő vagy több, elektronpárok leadására képes kötési ponttal rendelkezik egy központi átmenetifém-kationnal - cink (Zn), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), magnézium (Mg), kalcium (Ca) vagy kobalt (Co) - való kapcsolódáshoz, és ii. elég nagy ahhoz, hogy öt- vagy hattagú ciklikus szerkezetet alkosson. Az uniós termésnövelő anyagnak legalább 3 napig stabilnak kell maradnia olyan oldatban, amelynek pH-értéke az elfogadható stabilitást biztosító bejelentett tartományon belül van.

b) A komplexképző anyag szerves anyag, amely lapos vagy térbeli szerkezetet alkot egy két vagy három vegyértékű átmenetifém-kationnal ((cink (Zn), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn) vagy kobalt (Co)). Az uniós termésnövelő anyagnak 6 és 7 pH-értékű vizes oldatban stabilnak kell maradnia legalább egy napon át.

4. Ha a keverékben szereplő egy vagy több anyagnak az a funkciója, hogy a mikroorganizmusok vagy enzimek bizonyos csoportjai hatásának késleltetése vagy megszüntetése révén javítsa az uniós termésnövelő anyagok tápanyag-kibocsátási tulajdonságait, akkor ennek az anyagnak egy nitrifikációgátló, denitrifikáció-gátló vagy ureázgátló vegyületnek kell lennie és a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A nitrifikációgátló vegyületnek gátolnia kell az uniós termésnövelő anyagban található ammónia-nitrogén (NH3-N) nitrit-nitrogénné (NO2 -) történő biológiai oxidációját, ezáltal lassítva a nitrát-nitrogén (NO3 -) képződését. Az ammónia-nitrogén (NH3-N) oxidációs sebességének mérése a következők egyikének figyelembevételével történik: i. az ammónia-nitrogén (NH3-N) eltűnése; vagy ii. az összes termelődő nitrit-nitrogén (NO2 -) és nitrát-nitrogén (NO3 -) az idő függvényében. A nitrifikációgátló vegyületet nem tartalmazó kontrollmintához képest egy nitrifikációgátló vegyületet tartalmazó talajmintának az alkalmazás után 14 nappal, 95 %-os megbízhatósági szinten elvégzett elemzés alapján 20 %-os csökkenést kell mutatnia az ammónia-nitrogén (NH3-N) oxidációs sebessége tekintetében. A nitrifikációgátló vegyületnek olyan koncentrációban kell jelen lennie az uniós termésnövelő anyagban, amely az ilyen csökkentés elérését biztosító koncentrációtartományon belül van. Az uniós termésnövelő anyag teljes nitrogéntartalmának (N) legalább 50 %-a ammónium (NH4 +) formájú és karbamid (CH4N2O) formájú nitrogént (N) tartalmaz.

b) A denitrifikáció-gátló vegyület meggátolja a dinitrogén-oxid (N2O) kialakulását az uniós termésnövelő anyagban azáltal, hogy lelassítja vagy meggátolja a nitrát (NO3 -) dinitrogénné (N2) alakulását anélkül, hogy befolyásolná az 5.A. funkció szerinti termékkategóriában leírt nitrifikációs folyamatot. A denitrifikáció-gátló vegyületet nem tartalmazó kontrollmintához képest egy denitrifikáció gátló vegyületet tartalmazó in vitro tesztnek 20 %-os csökkenést kell mutatnia a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátása sebességének tekintetében, az alkalmazás után 14 nappal, 95 %-os megbízhatósági szinten elvégzett elemzés alapján. A denitrifikáció-gátló vegyületnek olyan koncentrációban kell jelen lennie az uniós termésnövelő anyagban, amely az ilyen csökkentés elérését biztosító koncentrációtartományon belül van.

c) Az ureázgátló vegyület az ureáz enzimnek az uniós termésnövelő anyagban található karbamidra (CH4N2O) gyakorolt hidrolitikus hatását gátolja, elsősorban az ammónia illékonyságának csökkentése céljából. Az ureázgátló vegyületet nem tartalmazó kontrollmintához képest egy ureázgátló vegyületet tartalmazó in vitro tesztnek az alkalmazás után 14 nappal, 95 %-os megbízhatósági szinten elvégzett elemzés alapján 20 %-os csökkenést kell mutatnia a karbamid (CH4N2O) hidrolízise sebességének tekintetében. Az ureázgátló vegyületnek olyan koncentrációban kell jelen lennie az uniós termésnövelő anyagban, amely az ilyen csökkentés elérését biztosító koncentrációtartományon belül van. Az uniós termésnövelő anyag teljes nitrogéntartalmának (N) legalább 50 %-a karbamidból (CH4N2O) származó nitrogént (N) tartalmaz.

2. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI RÉSZEK VAGY NÖVÉNYI KIVONATOK

Az uniós termésnövelő anyagok olyan növényeket, növényi részeket vagy növényi kivonatokat tartalmazhatnak, amelyek nem estek át a következőktől eltérő feldolgozáson: vágás, őrlés, darálás, szitálás, rostálás, centrifugálás, préselés, szárítás, fagykezelés, fagyasztva szárítás vagy vizes kivonás vagy szuperkritikus CO2-vel történő extrakció, vagy szálképződés 100 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten és a víz kivételével adalékanyag nélkül.

E pont alkalmazásában a növények magukban foglalják a gombákat, az algákat, de nem terjednek ki a kékmoszatokra (cyanobacteria).

3. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: KOMPOSZT

1. Az uniós termésnövelő anyag kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy több aerob komposztálásával nyert komposztot tartalmazhat:

a) a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtésből származó, a 2008/98/EK irányelv értelmében vett biohulladék;

c) feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből - bármilyen módon - kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve: i. a vegyes kommunális hulladékból származó anyagokat, ii. a szennyvíziszapot, ipari iszapot vagy kotrásból származó iszapot, és iii. az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket;

d) komposztálási adalékanyagok, amelyek a komposztálási eljárás eredményességének vagy környezeti teljesítményének javításához szükségesek, amennyiben i. az adalékanyag megfelel az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek, és ii. az összes adalékanyag teljes koncentrációja nem haladja meg a bemeneti anyagok összes tömegének 5%-át; vagy

e) bármely, az a) vagy c) pontban vagy az 1a. pontban felsorolt anyag, amely: i. előzőleg komposztáláson vagy lebontáson esett át, és ii. legfeljebb 6 mg/kg PAH16 szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkezik ( 6 ).

1a. Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy azokból származó termékek aerob komposztálásával nyert komposztot, az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett alapanyagokkal keverve, feltéve, hogy:

a) a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban határozták meg, és

b) a 2. és 3. pontban foglalt feltételek teljesülnek.

2. A komposztálásra olyan létesítményben kerül sor:

a) amelyben az 1.és az 1a. pontban említett bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósorok világosan el vannak különítve az 1. és az 1a. pontban említettektől eltérő bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósoroktól, valamint

b) ahol a bemeneti anyagok és a kimeneti anyagok fizikailag még a tárolás közben sem érintkeznek egymással.

3. Az aerob komposztálás a biológiailag lebomló anyagok olyan ellenőrzött bomlásából áll, amely túlnyomó részben aerob, és amely biológiai úton termelt hő segítségével lehetővé teszi a termofil baktériumoknak megfelelő hőmérséklet kialakulását. Az anyag megfelelő tisztulásának és homogenitásának biztosítása érdekében minden egyes tétel minden részét rendszeresen és egészében át kell forgatni és meg kell fordítani vagy mesterséges szellőztetésnek kell kitenni. A komposztálási folyamat során az egyes tételek minden részére a következő hőmérséklet-idő jellemzők valamelyikének kell érvényesülnie:

- 70 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 3 napig,

- 65 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 5 napig,

- 60 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 7 napig, vagy

- 55 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 14 napig.

4. A komposzt

a) legfeljebb 6 mg/kg PAH16 szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkezik ( 7 );

b) legfeljebb 3 g/kg, 2 mm-nél nagyobb makroszkopikus szennyeződésből álló szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkezik, amely valamely alábbi formát ölti: üveg, fém vagy műanyag; és

c) összesen legfeljebb 5 g/kg, a b) pontban említett makroszkopikus szennyeződésből álló szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkezhet.

2026. július 16-tól a 2 mm-nél nagyobb műanyag jelenlétének a b) pontban említett maximális határértéke nem haladhatja meg a 2,5 g/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat. 2029. július 16-ig a 2 mm-nél nagyobb műanyagokra vonatkozó 2,5 g/kg szárazanyag-határértéket a biohulladék elkülönített gyűjtése terén elért előrehaladás figyelembevétele érdekében újra kell értékelni.

5. A komposztnak legalább a következő stabilitási kritériumok egyikének meg kell felelnie:

a) oxigénfelvételi sebesség: - Fogalommeghatározás: annak mutatója, hogy a biológiailag lebomló szerves anyag egy adott időtartam alatt milyen mértékben bomlik le. A módszer nem alkalmazható olyan anyagra, amely 20%-ot meghaladóan tartalmaz 10 mm-nél nagyobb részecskéket. - Kritérium: maximum 25 mmol O2/kg szerves anyag/h; vagy

b) önmelegedési tényező: - Fogalommeghatározás: szabványosított körülmények között a komposzt által elért maximális hőmérséklet mint aerob biológiai aktivitásának mutatója, - Kritérium: minimum Rottegrad III.

4. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: Friss növények fermentációs maradéka

1. Az uniós termésnövelő anyag kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy több anaerob lebontásával nyert fermentációs maradékot tartalmazhat:

a) biogáz előállítása céljából termesztett növények vagy növényi részek. E pont alkalmazásában a növények magukban foglalják az algákat, de nem terjednek ki a kékmoszatokra (cyanobacteria);

b) bomlást segítő adalékanyagok, amelyek a lebontási folyamat eredményességének vagy környezeti teljesítményének javításához szükségesek, feltéve hogy: i. az adalékanyag megfelel az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek, és ii. az összes adalékanyag teljes koncentrációja nem haladja meg a bemeneti anyagok összes tömegének 5%-át; vagy

c) bármely, az a) pontban említett, előzőleg lebontott anyag.

2. Az anaerob lebontásra olyan létesítményben kerül sor,

a) amelyben az 1. pontban említett bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósorok világosan el vannak különítve az 1. pontban említettektől eltérő bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósoroktól, és

b) ahol a bemeneti anyagok és a kimeneti anyagok fizikailag még a tárolás közben sem érintkeznek egymással.

3. Az anaerob lebontás a biológiailag lebomló anyagok olyan ellenőrzött bomlásából áll, amely túlnyomó részben anaerob és a mezofil vagy termofil baktériumoknak megfelelő hőmérsékleten történik. Az anyag megfelelő tisztulásának és homogenitásának biztosítása érdekében minden egyes tétel minden részét rendszeresen és egészében át kell forgatni és meg kell fordítani. A lebontási folyamat során az egyes tételek minden részére a következő hőmérséklet-idő jellemzők valamelyikének kell érvényesülnie:

a) legalább 24 órán át tartó, 55 °C-on történő termofil anaerob lebontás, melyet legalább 20 napos hidraulikus tartózkodási idő követ;

b) 55 °C-on történő termofil anaerob lebontás, a 142/2011/EU bizottsági rendelet ( 8 ) V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtaknak megfelelően történő pasztőrözést is magában foglaló kezelési eljárással;

c) 55 °C-on történő termofil anaerob lebontás, amelyet komposztálás követ: - 70 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 3 napig, - 65 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 5 napig, - 60 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 7 napig, vagy - 55 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 14 napig;

d) 37-40 °C-on történő mezofil anaerob lebontás, a 142/2011/EU rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtaknak megfelelően történő pasztőrözést is magában foglaló kezelési eljárással; vagy

e) 37-40 °C-on történő mezofil anaerob lebontás, amelyet komposztálás követ, - 70 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 3 napig, - 65 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 5 napig, - 60 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 7 napig, vagy - 55 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 14 napig.

3a. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak szilárd vagy folyékony frakciót, amelyet az 1-3. pontnak megfelelő fermentációs maradék mechanikai szétválasztásával nyernek.

3b. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak az 1-3. pontnak megfelelő fermentációs maradékot vagy a 3a. pontnak megfelelő frakciót, amelyből az oldható ammónium és/vagy a foszfát egészét vagy egy részét eltávolították a nitrogén és/vagy foszfor visszanyerése érdekében, a fermentációs maradék vagy a frakció más módon történő módosításának szándéka nélkül.

3c. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak az 1-3. vagy a 3b. pontnak megfelelő fermentációs maradékot, valamint a 3a. pontnak megfelelő frakciót, amelyek csak fizikai feldolgozáson estek át víz eltávolítása céljából, a fermentációs maradék vagy a frakció más módon történő módosításának szándéka nélkül.

3d. A 3a., 3b. és 3c. pont szerinti fermentációs maradék vagy frakció utófeldolgozásához szükséges adalékanyagok felhasználhatók, feltéve, hogy:

a) az adalékanyag megfelel az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek;

b) az egyes eljárásokban szükséges adalékanyagok koncentrációja nem haladja meg az adott eljárás során bemeneti anyagként használt fermentációs maradék vagy frakció tömegének 5 %-át.

4. A fermentációs maradéknak vagy a 3a., 3b. és 3c. pontban említett frakciónak meg kell felelnie legalább a következő stabilitási kritériumok egyikének:

a) oxigénfelvételi sebesség: - Fogalommeghatározás: annak mutatója, hogy a biológiailag lebomló szerves anyag egy adott időtartam alatt milyen mértékben bomlik le. A módszer nem alkalmazható olyan anyagra, amely 20%-ot meghaladóan tartalmaz 10 mm-nél nagyobb részecskéket; - Kritérium: maximum 25 mmol O2/kg szerves anyag/h; vagy

b) maradékbiogáz-potenciál: - Fogalommeghatározás: a fermentációs maradékból egy 28 napos időszak alatt felszabaduló gáz aránya a mintában található illékony szilárd anyagokhoz képest. A vizsgálatot háromszor kell elvégezni, és az eredmények átlagolt értékét kell figyelembe venni a szempontnak való megfelelés kimutatásához. Illékony szilárd anyagok az anyagmintában található azon szilárd anyagok, amelyek a száraz szilárd anyag 550 °C-on történő égésekor felszabadulnak. - Kritérium: maximum 0,25 l biogáz/g illékony szilárd anyag.

5. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: FRISS NÖVÉNYEK FERMENTÁCIÓS MARADÉKÁTÓL ELTÉRŐ FERMENTÁCIÓS MARADÉK

1. Az uniós termésnövelő anyag kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy több anaerob lebontásával nyert fermentációs maradékot tartalmazhat:

a) a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtésből származó, a 2008/98/EK irányelv értelmében vett biohulladék;

c) feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből - bármilyen módon - kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve: i. a vegyes kommunális hulladékból származó anyagokat, ii. a szennyvíziszapot, ipari iszapot vagy kotrásból származó iszapot, és iii. az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket;

d) bomlást segítő adalékanyagok, amelyek a lebontási eljárás eredményességének vagy környezeti teljesítményének javításához szükségesek, feltéve ha: i. az adalékanyag megfelel az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek, és ii. az összes adalékanyag teljes koncentrációja nem haladja meg a bemeneti anyagok összes tömegének 5%-át; vagy

e) bármely, az a) vagy c) pontban vagy az 1a. pontban felsorolt anyag, amely: i. előzőleg komposztáláson vagy lebontáson esett át, és ii. legfeljebb 6 mg/kg PAH16 szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkezik ( 9 ).

1a. Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok önmagukban vagy az 1. pontban említett alapanyagokkal keverve tartalmazhatnak a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy azokból származó termékek anaerob lebontásával nyert fermentációs maradékot, az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy:

a) a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban határozták meg, és

b) a 2. és 3. pontban foglalt feltételek teljesülnek.

2. Az anaerob lebontásra olyan létesítményben kerül sor,

a) amelyben az 1.és az 1a. pontban említett bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósorok világosan el vannak különítve az 1. és az 1a. pontban említettektől eltérő bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósoroktól, valamint

b) ahol a bemeneti anyagok és a kimeneti anyagok fizikailag még a tárolás közben sem érintkeznek egymással.

3. Az anaerob lebontás a biológiailag lebomló anyagok olyan ellenőrzött bomlásából áll, amely túlnyomó részben anaerob, és a mezofil vagy termofil baktériumoknak megfelelő hőmérsékleten történik. Az anyag megfelelő tisztulásának és homogenitásának biztosítása érdekében minden egyes tétel minden részét rendszeresen és egészében át kell forgatni és meg kell fordítani. A lebontási folyamat során az egyes tételek minden részére a következő hőmérséklet-idő jellemzők valamelyikének kell érvényesülnie:

a) legalább 24 órán át tartó, 55 °C-on történő termofil anaerob lebontás, melyet legalább 20 napos hidraulikus tartózkodási idő követ;

b) 55 °C-on történő termofil anaerob lebontás, a 142/2011/EU rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtaknak megfelelően történő pasztőrözést is magában foglaló kezelési eljárással;

c) 55 °C-on történő termofil anaerob lebontás, amelyet komposztálás követ, - 70 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 3 napig, - 65 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 5 napig, - 60 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 7 napig, vagy - 55 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 14 napig;

d) 37-40 °C-on történő mezofil anaerob lebontás, a 142/2011/EU rendelet V. melléklete I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában leírtaknak megfelelően történő pasztőrözést is magában foglaló kezelési eljárással; vagy

e) 37-40 °C-on történő mezofil anaerob lebontás, amelyet komposztálás követ, - 70 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 3 napig, - 65 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 5 napig, - 60 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 7 napig, vagy - 55 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten legalább 14 napig.

3a. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak szilárd vagy folyékony frakciót amelyet az 1-3. pontnak megfelelő fermentációs maradék mechanikai szétválasztásával nyernek.

3b. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak az 1-3. pontnak megfelelő fermentációs maradékot vagy a 3a. pontnak megfelelő frakciót, amelyből az oldható ammónium és/vagy a foszfát egészét vagy egy részét eltávolították a nitrogén és/vagy foszfor visszanyerése érdekében, a fermentációs maradék vagy a frakció más módon történő módosításának szándéka nélkül.

3c. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak az 1-3. vagy a 3b. pontnak megfelelő fermentációs maradékot, valamint a 3a. pontnak megfelelő frakciót, amelyek csak fizikai feldolgozáson estek át víz eltávolítása céljából, a fermentációs maradék vagy a frakció más módon történő módosításának szándéka nélkül.

3d. A 3a., 3b. és 3c. pont szerinti fermentációs maradék vagy frakció utófeldolgozásához szükséges adalékanyagok felhasználhatók, feltéve, hogy:

a) az adalékanyag megfelel az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek;

b) az egyes eljárásokban szükséges adalékanyagok koncentrációja nem haladja meg az adott eljárás során bemeneti anyagként használt fermentációs maradék vagy frakció tömegének 5 %-át.

4. A fermentációs maradék vagy a 3a., 3b. és 3c. pontban említett frakció nem rendelkezhet több mint 6 mg/kg PAH16 szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal ( 10 ).

5. A fermentációs maradék vagy a 3a., 3b. és 3c. pontban említett frakció:

a) legfeljebb 3 g/kg 2 mm-nél nagyobb műanyag makroszkopikus szennyeződésből álló szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkezik, amely valamely alábbi formát ölti: üveg, fém vagy műanyag; és

b) összesen legfeljebb 5 g/kg, az a) pontban említett makroszkopikus szennyeződésből álló szárazanyagot tartalmazhat.

2026. július 16-tól a 2 mm-nél nagyobb műanyag jelenlétének az a) pontban említett maximális határértéke nem haladhatja meg a 2,5 g/kg szárazanyagra vonatkoztatott tartalma 2029. július 16-ig a 2 mm-nél nagyobb műanyagokra vonatkozó 2,5 g/kg szárazanyag-határértéket a biohulladék elkülönített gyűjtése terén elért előrehaladás figyelembevétele érdekében újra kell értékelni.

6. A fermentációs maradéknak vagy a 3a., 3b. és 3c. pontban említett frakciónak meg kell felelnie legalább a következő stabilitási kritériumok egyikének:

a) oxigénfelvételi sebesség: - Fogalommeghatározás: annak mutatója, hogy a biológiailag lebomló szerves anyag egy adott időtartam alatt milyen mértékben bomlik le. A módszer nem alkalmazható olyan anyagra, amely 20%-ot meghaladóan tartalmaz 10 mm-nél nagyobb részecskéket. - Kritérium: maximum 25 mmol O2/kg szerves anyag/h; vagy

b) maradékbiogáz-potenciál: - Fogalommeghatározás: a fermentációs maradékból egy 28 napos időszak alatt felszabaduló gáz aránya a mintában található illékony szilárd anyagokhoz képest. A vizsgálatot háromszor kell elvégezni, és az eredmények átlagolt értékét kell figyelembe venni a szempontnak való megfelelés kimutatásához. Illékony szilárd anyagok az anyagmintában található azon szilárd anyagok, amelyek a száraz szilárd anyag 550 °C-on történő égésekor felszabadulnak. - Kritérium: maximum 0,25 l biogáz/g illékony szilárd anyag.

6. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: ÉLELMISZERIPARI MELLÉKTERMÉKEK

1. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak a következő anyagok egyikéből álló összetevőt:

a) élelmiszeripari mésziszap, azaz az élelmiszerfeldolgozó-iparból származó azon anyag, amelyet szerves anyag karbonizálásával, kizárólag természetes forrásból származó égetett mész felhasználásával nyernek;

b) melasz, azaz a cukornád vagy cukorrépa cukorrá való feldolgozásának viszkózus mellékterméke;

c) vinasz, azaz a melasz etanollá, aszkorbinsavvá vagy más termékké való fermentációja folyamatának viszkózus mellékterméke;

d) szeszgyári gabonamoslék, azaz az alkoholtartalmú italok gyártása során keletkező melléktermék;

e) csak hőkezelésen vagy a 2. összetevő-kategóriában említett feldolgozási módszerek mellett hőkezelésen is átesett növények, növényi részek vagy növényi kivonatok; vagy

f) ivóvíz előállításából származó mésziszap, azaz olyan maradékanyag, amely az ívóvíz felszín alatti vízből vagy felszíni vízből történő előállításakor keletkezik, és főleg kalcium-karbonátból áll.

2. Az uniós termésnövelő anyagokban önállóan vagy keverék formában felhasznált valamennyi anyagnak meg kell felelnie az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek.

7. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: MIKROORGANIZMUSOK

A 6.A. funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan mikroorganizmusokat - beleértve az elpusztult vagy üres sejtes mikroorganizmusokat és annak a közegnek az ártalmatlan maradékanyagait is, amelyeken azok előállítása történt -, amelyek:

- csupán szárítási vagy fagyasztva szárítási eljáráson mentek keresztül, és

- amelyeket a következő táblázat tartalmaz: Azotobacter spp. Mikorrhiza-gombák Rhizobium spp. Azospirillum spp.

8. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: TÁPANYAGPOLIMEREK

1. Az uniós termésnövelő anyagok csak olyan polimereket tartalmazhatnak, amelyek kizárólag az 1. összetevő-kategória 1. és 2. pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő monomer anyagokból készültek, amelyek esetében a polimerizálás célja egy vagy több monomer anyag tápanyagkibocsátásának szabályozása.

2. A polimerek legalább 60%-ának 100 °C-on oldhatónak kell lennie 7,5-es pH-értékű foszfátpuffer-oldatban.

3. A végső bomlástermék csak ammónia (NH3), víz és szén-dioxid (CO2) lehet.

4. A polimerek legfeljebb 600 ppm szabad formaldehidet tartalmazhatnak.

9. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: A TÁPANYAGPOLIMEREKTŐL ELTÉRŐ POLIMEREK

1. Az uniós termésnövelő anyagok csak azokban az esetekben tartalmazhatnak tápanyagpolimerektől eltérő polimereket, amelyekben a polimernek:

a) szabályoznia kell a víz tápanyagrészecskékbe való behatolását és ezáltal a tápanyagok kibocsátását (amely esetben a polimert általában "bevonóanyagként" emlegetik);

b) növelnie kell az uniós termésnövelő anyag vízmegtartó képességét vagy nedvesíthetőségét, vagy

c) kötőanyagként kell szolgálnia a 4. funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyagban.

2. 2026. július 16-tól kezdve az 1. pont a) és b) alpontjában említett polimereknek meg kell felelniük a biológiai lebonthatóságra vonatkozó, a 42. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított kritériumoknak. E kritériumok hiányában az említett időpontot követően forgalomba hozott uniós termésnövelő anyagok nem tartalmazhatnak ilyen polimereket.

3. Az 1. pont a) és b) alpontjában említett uniós termésnövelő anyag felhasználásának észszerűen előrelátható körülményei között sem a polimer, sem a bomlási melléktermékei nem lehetnek összességében káros hatással az állatok vagy a növények egészségére vagy a környezetre. A polimereknek meg kell felelniük a növénynövekedési akut toxicitási vizsgálat, a földigiliszták akut toxicitási vizsgálata és a talaj mikroorganizmusaival való nitrifikációgátlási vizsgálat során, a következők szerint:

a) A növénynövekedési akut toxicitási vizsgálatban a vizsgált anyagnak kitett talajon nőtt vizsgált növényfajok csírázási arányának és növényi biomasszájának meg kell haladnia a vizsgált anyagnak ki nem tett megfelelő trágyázatlan talajon nőtt ugyanazon növényfajok csírázási arányának és növényi biomasszájának 90 %-át. Az eredmény csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a kontrolltalajban (azaz a trágyázatlan talajban): - a magok legalább 70 %-a kicsírázott; - a csíranövények nem mutatják fitotoxikus hatások látható jeleit (például klorózis, elhalás, hervadás, levél- és szárdeformációk), és a növények csak az adott fajnál szokásos növekedési és morfológiai változatosságot mutatják; - az átlagos túlélési arány a kikelt kontroll-csíranövények esetében legalább 90 % a vizsgálat időtartama alatt; és - az adott faj környezeti feltételei megegyeznek, a termesztő közeg pedig azonos mennyiségű talajmátrixot, támogató közeget vagy ugyanabból a forrásból származó táptalajt tartalmaz.

b) A földigiliszták akut toxicitási vizsgálatában a vizsgált anyagnak kitett talajban megfigyelt pusztulás és az életben maradó földigiliszták biomasszája nem különbözhet 10 %-nál nagyobb arányban a vizsgált anyagnak ki nem tett megfelelő trágyázatlan talajban megfigyelttől. Az eredmény érvényesnek tekintendő, amennyiben: - az ellenőrzőközegben (azaz a trágyázatlan talajban) megfigyelt pusztulási arány 10 %-nál kevesebb, és - a trágyázatlan talajban a földigiliszták átlagos biomassza-vesztesége (átlagos súly) nem haladja meg a 20 %-ot.

c) A talajlakó mikroorganizmusokkal végzett nitrifikációgátlási vizsgálatban a vizsgált anyagnak kitett talajban a nitritképződésnek meg kell haladnia a vizsgált anyagnak ki nem tett megfelelő nyerstalajban végbemenő nitritképződés 90 %-át. Az eredmény érvényesnek tekintendő, amennyiben a párhuzamos ellenőrző minták (trágyázatlan talaj) és a vizsgált minták közötti eltérés kisebb mint ± 20 %.

10. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: AZ 1069/2009/EK RENDELET ÉRTELMÉBEN VETT, ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKBŐL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK

Az uniós termésnövelő anyagok a következő táblázatban ( 11 ) felsoroltak és meghatározottak szerint tartalmazhatnak az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett, állati melléktermékekből származó termékeket, amelyek már elérték az előállítási láncnak az említett rendelettel összhangban meghatározott végpontját:

11. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: A 2008/98/EK IRÁNYELV SZERINTI MELLÉKTERMÉKEK

1. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak a 2008/98/EK irányelv értelmében vett melléktermékeket, kivéve ( 12 ):

a) az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékek és állati melléktermékekből származó termékek,

b) a polimereket, a következők kivételével: - azon polimerek, amelyek a természetben előforduló polimerizációs eljárás eredményei, függetlenül az extrakciós eljárástól, amellyel kinyerték azokat, és amelyeket az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében kémiailag nem módosítottak. - biológiailag lebontható polimerek, vagy - 2 g/l-nél nagyobb vízoldékonyságú polimerek a következő feltételek mellett: - hőmérséklet 20 °C - pH-érték 7 - terhelés: 10 g/1 000 ml - vizsgálati idő: 24h,

c) komposzt, -----

d) fermentációs maradék,

e) kicsapatott foszfátsók vagy azok származékai, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy az említett irányelv szerinti melléktermékek,

f) termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek, -----

g) pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok, amelyek a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékból származnak vagy melléktermékek, vagy

h) ammóniumsók, szulfátsók, foszfátsók, elemi kén, kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid, amelyek a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékból származnak.

2. A melléktermékeknek meg kell felelniük az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek.

3. 2022. július 16-tól kezdve a melléktermékeknek meg kell felelniük a 42. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus által megállapított kritériumoknak. Az ezen időpontot követően forgalomba hozott uniós termésnövelő anyagok nem tartalmazhatnak az 1. pontban említett olyan melléktermékeket, amelyek nem felelnek meg az ilyen kritériumoknak.

12. összetevő-kategória: KICSAPATOTT FOSZFÁTSÓK ÉS AZOK SZÁRMAZÉKAI

1. Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy többől kicsapatással nyert kicsapatott foszfátsókat tartalmazhatnak:

a) települési szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíz és szennyvíziszap, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy állati melléktermékekből származó termékek kivételével;

b) élelmiszerek, italok, kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelek, állati takarmányok vagy tejtermékek - az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivételével - feldolgozásából származó szennyvíz és iszap, kivéve, ha a feldolgozás lépései során az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti olyan biocid termékekkel érintkeztek, amelyek nem tartoznak az említett rendelet V. melléklete 1. főcsoportjának 4. terméktípusába;

c) a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtésből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladék, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivételével;

d) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 2. cikkének t) alpontja szerinti, az említett alpontban és a b), a c) és az e) alpontban említett anyagokból keletkező, bioetanol és biodízel előállításából származó feldolgozási maradvány;

e) feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből bármilyen módon kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve ( 15 ): - a vegyes települési hulladékból származó anyagokat, - a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot, - az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket és állati melléktermékekből származó termékeket,

f) az anyagokot és keverékeket, kivéve (15) : - az a)-e) alpontban említettek, - a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék, - olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, - olyan, prekurzorokból előállított anyagok, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverékek, - biológiailag nem lebontható polimerek, - az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek.

Ezen túlmenően a kicsapatott foszfátsókat az a)-f) alpontban említett bemeneti anyagok valamelyikéből vagy azok kombinációjából kicsapódás útján, kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton feldolgozott, biológiailag lebontható polimereket felhasználó szilárd-folyékony frakcionálással, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel, termikus hidrolízissel, anaerob lebontással vagy komposztálással nyerik. E folyamatok során a hőmérséklet nem haladhatja meg a 275 °C-ot.

2. A kicsapódási folyamat ellenőrzött feltételek mellett egy reaktorban történik. Ezenkívül csak olyan bemeneti anyagok használhatók fel, amelyek nem szennyeződtek más anyagáramokkal, vagy olyan, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő bemeneti anyagok, amelyek egyszeri esemény során véletlenül szennyeződtek más anyagáramokkal, ami csak nyomokban eredményezett exogén vegyületeket.

Abban az üzemben, ahol a kicsapás történik, a kicsapódási folyamatot követően - a tárolás során is - el kell kerülni a bemeneti és a kimeneti anyagok közötti fizikai érintkezést.

3. A kicsapatott foszfátsók a következőket tartalmazzák:

a) a foszfor-pentoxid-tartalom (P2O5) legalább a szárazanyag-tartalom 16 %-a;

b) a szervesszén-tartalom (Corg) legfeljebb a szárazanyagtartalom 3 %-a;

c) legfeljebb 3 g/kg 2 mm-nél nagyobb makroszkopikus szennyeződésből álló szárazanyagra vonatkoztatott tartalom, amely valamely alábbi formát ölti: szerves anyag, üveg, kő, fém vagy műanyag;

d) összesen legfeljebb 5 g/kg, a c) alpontban említett makroszkopikus szennyeződésből álló szárazanyagra vonatkoztatott tartalom.

4. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak kicsapatott foszfátsókból származó, egy vagy több vegyipari gyártási lépésben előállított származékokat, amelyek a kicsapatott foszfátsóknak az 1. pont f) alpontjában említett, vegyi eljárás során felhasznált vagy ahhoz használt anyagokkal való reakciójára szolgálnak.

A származékgyártási eljárást úgy kell végrehajtani, hogy a kicsapatott foszfátsók kémiai összetételét szándékosan módosítsák.

5. A származékokhoz használt kicsapatott foszfátsóknak meg kell felelniük az 1., a 2. és a 3. pontnak.

6. Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan kicsapatott foszfátsókat, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett bemeneti anyagokkal keverve, 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból vagy azokból származó termékekből kicsapás útján nyertek, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően határozták meg;

b) teljesülnek a 2. és 3. pontban foglalt feltételek.

Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatják a 4. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően nyert kicsapatott foszfátsók származékait is.

7. A kicsapatást végző üzemben a kicsapatott foszfátsókhoz és azok származékaihoz engedélyezett, az 1., 4. és 6. pontban említett bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorokat egyértelműen el kell különíteni az egyéb bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól.

8. Ha a kicsapatott foszfátsókat vagy azok származékait, illetve mindkettőt tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyag funkció szerinti termékkategóriája esetében nincs követelmény a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben, a kórokozók mennyisége nem lépheti túl a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M között lehet,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke.

9. Az olyan uniós termésnövelő anyagok kórokozói, amelyek az 1. pont a) alpontjában említett anyagokból nyert kicsapatott foszfátsókból vagy azok származékaiból vagy mindkettőből származó anyagokat tartalmaznak vagy azokból állnak, nem haladhatják meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M között lehet,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke.

10. A 8. és 9. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében a kizárólag kicsapatott foszfátsókból vagy azok származékaiból, vagy mindkettőből álló uniós termésnövelő anyag megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, ha a kicsapatott foszfátsók vagy a kicsapatási folyamat során felhasznált összes biogenikus bemeneti anyag átesett az alábbi eljárások egyikén:

a) nyomással történő sterilizálás, legalább 3 bar abszolút nyomáson legalább 20 percen keresztül 133 °C feletti maghőmérsékletre hevítve, amelynek során a nyomást a sterilizáló kamrában lévő összes levegő kiürítésével és a levegő gőzzel való helyettesítésével kell előidézni ("telített gőz");

b) feldolgozás pasztőröző vagy higienizáló egységben, amely legalább egy órán keresztül eléri a 70 °C-os hőmérsékletet.

11. Az 1. pont a) alpontjában említett anyagokból nyert kicsapatott foszfátsók és az ilyen kicsapatott foszfátsókból nyert származékok legfeljebb 6 mg/kg PAH16szárazanyag-tartalommal rendelkezhetnek ( 16 ).

12. A kicsapatott foszfátsókban vagy azok származékaiban lévő alumínium (Al) és vas (Fe) együttesen nem haladhatja meg a kicsapatott foszfátsók vagy azok származékai szárazanyag-tartalmának 10 %-át.

13. A kicsapatott foszfátsóknak vagy azok származékainak meg kell felelniük az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek.

14. A 3., 11. és 12. pont alkalmazásában a kicsapatott foszfátsók és azok származékainak szárazanyag-tartalmát 40 °C-on, tömegállandóságig tartó vákuumszárítással kell mérni a kristályhoz kötött vízveszteség elkerülése érdekében.

13. ÖSSZETEVŐ-KATEGÓRIA: TERMIKUS OXIDÁCIÓ ÚTJÁN LÉTREJÖTT ANYAGOK VAGY AZOK SZÁRMAZÉKAI

1. Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy többől, oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással nyert, termikus oxidáció útján létrejött anyagokat tartalmazhatnak:

a) feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből - bármilyen módon - kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve ( 17 ): - a vegyes települési hulladékból származó anyagokat, - a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot, és - az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket;

b) az élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladékot, valamint a cellulózgyártásból és a cellulózból történő papírgyártásból származó rostos növényi hulladékot, ha nem kémiailag kerül sor az átalakításra;

c) az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő, a 2008/98/EK irányelv értelmében vett újrafeldolgozás céljából elkülönítetten gyűjtött biohulladék további kezelési műveleteiből származó biohulladék-hányadot, amelynek égetése az említett irányelv 4. cikkével összhangban a legjobb környezeti eredményt hozza;

d) olyan ellenőrzött mikrobiális vagy termokémiai átalakítási eljárásból származó anyagokat, amelyek kizárólag az a), b) és c) alpontban említett bemeneti anyagokat használják fel;

e) az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó települési szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíziszapot, az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivételével;

f) a 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 18 ) hatálya alá nem tartozó, önállóan működtetett szennyvízkezelésből származó, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó, élelmiszer-feldolgozásból, kedvtelésből tartott állatok eledeléből, takarmány-, tej- és italgyártásból származó anyagokat, az állati melléktermékek vagy az állati melléktermékekből származó termékek kivételével;

g) a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékot, kivéve (17) : - az a)-f) alpontban említett bemeneti anyagokat, - a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 2. pontja szerinti veszélyes hulladékot, - a vegyes települési hulladékból származó anyagokat, - a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtéséből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladékot, és - az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekből származó termékeket,

h) kiegészítő tüzelőanyagok (földgáz, cseppfolyósított gáz, földgázkondenzátum, folyamatgázok és azok összetevői, nyersolaj, szén, koksz és ezek származékos anyagai), amennyiben azokat az a)-g) alpontban említett bemeneti anyagok feldolgozásához használják fel;

i) a vas- és acélipar gyártási folyamatai során használt anyagok; vagy

j) anyagok és keverékek, kivéve (17) : - az a)-i) alpontban említett bemeneti anyagokat, - a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékot, - az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, - az olyan, prekurzorokból előállított anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, vagy az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket, valamint - az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy az állati melléktermékekből származó termékeket.

2. Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan termikus oxidáció útján létrejött anyagokat, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett bemeneti anyagokkal keverve, oxigént nem korlátozó feltételek között, a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból vagy azokból származó termékekből termokémiai átalakítással nyertek, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően határozták meg;

b) teljesülnek a 3., 4. és 5. pontban foglalt feltételek.

3. A termikus oxidációnak oxigént nem korlátozó feltételek között oly módon kell végbemennie, hogy a termokémiai átalakítási eljárásból származó gáz hőmérséklete az égési levegő utolsó befújása után ellenőrzött és homogén módon, még a legkedvezőtlenebb feltételek között is legalább 2 másodpercig legalább 850 °C-ra emelkedjen. Ezek a feltételek minden bemeneti anyagra vonatkoznak, az alábbiak kivételével:

a) az 1. pont a), b) és h) alpontjában említett bemeneti anyagok vagy kizárólag ezen anyagokat felhasználó, ellenőrzött mikrobiális vagy termokémiai átalakítási eljárásból származó bemeneti anyagok, és

b) a 2. pontban említett bemeneti anyagok,

amelyekre legalább 450 °C-os hőmérsékletet kell alkalmazni legalább 0,2 másodpercig,

4. A termikus oxidációt égetőműben vagy égetőkamrában kell végezni. A kamrában csak olyan bemeneti anyagok dolgozhatók fel, amelyek nem szennyeződtek más anyagáramokkal, vagy olyan, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő bemeneti anyagok, amelyek egyszeri esemény során véletlenül szennyeződtek más anyagáramokkal, ami csak nyomokban eredményezett exogén vegyületeket.

A következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell abban az üzemben, ahol a termikus oxidáció végbemegy:

a) az 1. és 2. pontban említett bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorokat egyértelműen el kell különíteni az egyéb bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól,

b) a bemeneti anyagot úgy kell oxidálni, hogy a keletkező salak és kazánhamu teljes szervesszén-tartalma (Corg) kevesebb legyen, mint az anyag szárazanyag-tartalmának 3 %-a,

c) a bemeneti és kimeneti anyagok közötti fizikai érintkezést a kémiai átalakítási folyamat után - még a tárolás során is - el kell kerülni.

5. A termikus oxidáció útján létrejött anyagok hamu vagy salak lehetnek, amelyek legfeljebb:

a) 6 mg/kg PAH16 szárazanyagra vonatkoztatott tartalommal rendelkeznek ( 19 ),

b) a PCDD/F ( 20 )/kg szárazanyag-tartalom 20 ng WHO toxicitási egyenértékével ( 21 ) rendelkeznek.

6. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan, a termikus oxidáció útján létrejött anyagokból származó származékokat, amelyeket az 1. és 2. pontban említett bemeneti anyagokból állítottak elő, és amelyek megfelelnek az 5. pontban meghatározott feltételeknek, és amelyeket a 3. és 4. pontnak megfelelően termokémiai átalakítási eljárással állítottak elő.

A származékgyártási eljárást úgy kell végrehajtani, hogy a termikus oxidáció útján létrejött anyagok kémiai összetételét szándékosan módosítsák.

A származékgyártási eljárást a következők jellemzik:

a) vegyi anyagok előállítása: a származékokat egy vagy több kémiai gyártási lépéssel állítják elő, amelyek a termikus oxidáció útján létrejött anyagokat reakcióba hozzák az 1. pont j) alpontjában említett, vegyi eljárás során felhasznált vagy ahhoz használt bemeneti anyagokkal, míg biológiailag nem lebontható polimerek nem használhatók;

b) termokémiai gyártás: a származékokat egy vagy több olyan gyártási lépéssel állítják elő, amelyek termokémiailag reakcióba lépnek az 1. és 2. pontban említett, vegyi eljárás során felhasznált vagy ahhoz használt reagensekkel.

A 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt egy vagy több veszélyes tulajdonsággal rendelkező, termikus oxidáció útján létrejött anyagok nem keverhetők össze és nem reagálhatnak sem hulladékkal, sem egyéb anyagokkal abból a célból, hogy a veszélyes anyagokat az említett irányelv III. mellékletében a veszélyességi tulajdonság tekintetében meghatározott határértékek alá csökkentsék. A veszélyes tulajdonságokkal rendelkező termikus oxidáció útján létrejött anyagokat használó gyártóknak tömegmérlegmódszert alkalmazva bizonyítaniuk kell, hogy a szennyező anyagokat eltávolították vagy oly módon átalakították, hogy azok a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott határértékek alá kerülnek.

7. A termikus oxidáció útján létrejött anyagokat vagy azok származékait tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagokban található szennyező anyagok nem haladhatják meg a következő határértékeket:

a) teljes krómtartalom (Cr): 400 mg/kg szárazanyag-tartalom, ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai az 1. pont e), g) vagy i) alpontjában említett bemeneti anyagokból származnak;

b) tallium (Tl): 2 mg/kg szárazanyag-tartalom, ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai az 1. pont e), g), h) vagy i) alpontjában említett bemeneti anyagokból származnak;

A klórtartalom (Cl-) nem lehet magasabb 30 g/kg szárazanyag-tartalomnál. Ez a határérték azonban nem vonatkozik azokra az uniós termésnövelő anyagokra, amelyeket olyan gyártási folyamat során állítanak elő, amelyben alkálifémsók vagy alkalikus földfémsók előállítása céljából Cl--tartalmú vegyületet adtak hozzá, és a III. mellékletnek megfelelően jelentették be;

A vanádiumtartalom (V) nem lehet nagyobb 600 mg/kg szárazanyag-tartalomnál, ha a termikus oxidáció útján létrejött anyagok vagy azok származékai az 1. pont g) vagy i) alpontjában említett bemeneti anyagokból származnak.

8. A termikus oxidáció útján létrejött anyagoknak vagy azok származékainak meg kell felelniük az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek.

14. összetevő-kategória: PIROLÍZIS ÉS GÁZOSÍTÁS ÚTJÁN LÉTREJÖTT ANYAGOK

1. Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag a következő bemeneti anyagok közül egy vagy többől, oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással nyert, pirolízis vagy gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazhatnak:

a) feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből - bármilyen módon - kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve ( 22 ): - a vegyes települési hulladékból származó anyagokat, - a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot, és - az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket;

b) az élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladékot, valamint a cellulózgyártásból és a cellulózból történő papírgyártásból származó rostos növényi hulladékot, ha nem kémiailag kerül sor az átalakításra;

c) a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének t) alpontja szerinti, az a), a b) és a d) alpontban említett anyagokból keletkező, bioetanol és biodízel előállításából származó feldolgozási maradványt;

d) a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtésből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladékot, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kivételével, vagy

e) pirolízishez vagy gázosításhoz szükséges adalékanyagokat, amelyek a pirolízis vagy gázosítás folyamatteljesítményének vagy környezeti teljesítményének javításához szükségesek, feltéve, hogy ezeket az adalékanyagokat vegyi eljárás során használják fel vagy ilyen feldolgozáshoz használják, és hogy az összes adalékanyag teljes koncentrációja nem haladja meg a teljes bemeneti anyag friss anyagának 25 %-át, kivéve (22) : - az a)-d) alpontokban említett bemeneti anyagokat, - a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladékot, - az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, - az olyan, prekurzorokból előállított anyagokat, amelyek a 2008/98/EK irányelv 6. cikkét átültető nemzeti intézkedések értelmében egy vagy több tagállamban már nem minősülnek hulladéknak, vagy az ilyen anyagokat tartalmazó keverékeket, - a biológiailag nem lebontható polimereket és - az 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekből származó termékeket.

Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással, az a)-e) alpontban említett bemeneti anyagok valamelyikéből vagy azok kombinációjából pirolízis vagy gázosítás útján létrejött anyagokat, amelyeket kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton feldolgozott, biológiailag lebontható polimereket felhasználó szilárd-folyékony frakcionálással, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel, komposztálással vagy anaerob lebontással nyernek.

2. A termokémiai átalakítási folyamatot oxigénkorlátozó feltételek között kell elvégezni úgy, hogy a reaktorban legalább két másodpercig legalább 180 °C-os hőmérsékletet érjenek el.

A pirolízist vagy gázosítást végző reaktorban csak olyan bemeneti anyagok dolgozhatók fel, amelyek nem szennyeződtek más anyagáramokkal, vagy olyan, az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékektől vagy az azokból származó termékektől eltérő bemeneti anyagok, amelyek egyszeri esemény során véletlenül szennyeződtek más anyagáramokkal, ami csak nyomokban eredményezett exogén vegyületeket.

Abban az üzemben, ahol a pirolízis vagy a gázosítás történik, a termokémiai folyamatot követően - a tárolás során is - el kell kerülni a bemeneti és a kimeneti anyagok közötti fizikai érintkezést.

3. A pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagok hidrogén (H) - szerves szén (H/Corg) mólaránya kevesebb mint 0,7; a vizsgálatot a száraz és hamumentes részben kell elvégezni olyan anyagok esetében, amelyek szervesszén-tartalma (Corg) kevesebb mint 50 %. Ezen anyagok legfeljebb a következőkkel rendelkezhetnek:

a) 6 mg/kg PAH16 szárazanyag-tartalom ( 23 );

b) a PCDD/F ( 24 )/kg szárazanyag-tartalom 20 ng WHO toxicitási egyenértéke ( 25 );

4. Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak olyan pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett bemeneti anyagokkal keverve, a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból vagy azokból származó termékekből, oxigént nem korlátozó feltételek között, termokémiai átalakítással nyerték, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően határozták meg;

b) teljesülnek a 2. és 3. pontban foglalt feltételek.

5. A pirolízist és gázosítást végző üzemben az 1. és 4. pontban említett bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósorokat egyértelműen el kell különíteni az egyéb bemeneti anyagok feldolgozására szolgáló gyártósoroktól.

6. A pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagban:

a) a klórtartalom (Cl-) nem lehet magasabb 30 g/kg szárazanyag-tartalomnál; és

b) a talliumtartalom (Tl) nem haladhatja meg a 2 mg/kg szárazanyag-tartalmat, amennyiben a pirolízis és a gázosítás adalékanyagainak több mint 5 %-át alkalmazták a teljes bemeneti anyag friss anyagához viszonyítva.

7. A pirolízis és gázosítás útján létrejött anyagnak meg kell felelnie az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek.

15. összetevő-kategória: HASZNOSÍTÁSBÓL NYERT NAGY TISZTASÁGÚ ANYAGOK

1. Az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak hasznosításból nyert nagy tisztaságú anyagot, azaz ammóniumsót, szulfátsót, foszfátsót, elemi ként, kalcium-karbonátot vagy kalcium-oxidot vagy ezek keverékeit, amelyek tisztasága az anyag szárazanyag-tartalmára vetítve legalább 95 %.

2. A nagy tisztaságú anyagot az alábbiakból származó hulladékból lehet kinyerni:

a) olyan termelési folyamat, amely bemeneti anyagként az 1069/2009/EK rendelet ( 26 ) hatálya alá tartozó állati melléktermékektől és a belőlük származó termékektől eltérő anyagokat és keverékeket használ fel, vagy

b) olyan gáztisztítási vagy kibocsátásszabályozási eljárás, amelyet tápanyagoknak a következő bemeneti anyagok és létesítmények közül egyből vagy többől származó füstgázokból történő eltávolítására terveztek: i. anyagok és keverékek, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék kivételével; ii. növények vagy növényi részek; iii. a keletkezési helyen történő elkülönített gyűjtéséből származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontja szerinti biohulladék; iv. települési és háztartási szennyvíz a 91/271/EGK irányelv 2. cikkének 1. és 2. pontja értelmében ( 27 ); v. a 86/278/EGK irányelv ( 28 ) 2. cikkének a) pontja szerinti olyan iszap, amely nem rendelkezik a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokkal; vi. a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladék, valamint a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 29 ) meghatározott és az említett irányelv feltételei szerint üzemeltetett hulladék-együttégető mű tüzelőanyag-bevitele, feltéve, hogy ezek a bemeneti anyagok nem rendelkeznek a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságokkal; vii. a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy az azokból származó termékek az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételeknek megfelelően, feltéve, hogy a füstgázok az e rendelet II. mellékletében szereplő 3., illetve 5. összetevő-kategóriának megfelelő komposztálási vagy lebontási folyamatból származnak; viii. az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 20. pontja szerinti trágya vagy az abból származó termékek; vagy ix. állatállomány elhelyezésére szolgáló létesítmények.

Az i-vi. pontban említett bemeneti anyagok nem tartalmazhatnak az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket.

3. A nagy tisztaságú anyag az anyag szárazanyag-mennyiségére vonatkoztatva legfeljebb 0,5 % szerves szenet (Corg) tartalmazhat.

4. A nagy tisztaságú anyag:

a) szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 6 mg/kg többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH16) ( 30 );

b) szárazanyagra vonatkoztatva kg-onként legfeljebb 20 ng WHO-toxicitásiegyenérték ( 31 ) poliklórozott dibenzo-p-dioxinokat és dibenzofuránokat (PCDD/PCDF) ( 32 ) tartalmazhat.

5. A nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok:

a) szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 400 mg/kg összes krómot (Cr); és

b) szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 2 mg/kg talliumot (Tl) tartalmazhatnak.

6. Ha a 4. és 5. pontban meghatározott valamely követelménynek való megfelelés (mint például egy adott szennyező anyag hiánya) biztosan és vitathatatlanul következik a nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási folyamatából vagy az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából, a gyártó felelősségére vélelmezhető a megfelelés ellenőrzés (például vizsgálatok) nélküli megfelelőségértékelési eljárás alapján.

7. Ha a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyag funkció szerinti termékkategóriája esetében nincs követelmény a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben, a kórokozók mennyisége nem lépheti túl a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma,

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,

m

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,

M

=

a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.

8. Azt, hogy a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok megfelelnek-e a 7. pont követelményeinek, illetve a Salmonella spp.-re, az Escherichia colira vagy az Enterococcaceae-re vonatkozóan az I. mellékletben az uniós termésnövelő anyag megfelelő funkció szerinti termékkategóriája tekintetében meghatározott követelményeknek, a IV. melléklet II. részében a D1. modul - "A gyártási folyamat minőségbiztosítása" - 5.1.3.1. pontja szerint végzett vizsgálatokkal kell ellenőrizni.

A 7. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokból álló uniós termésnövelő megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, ha a nagy tisztaságú anyagok vagy az összes biogenikus bemeneti anyag átesett az alábbi eljárások egyikén:

a) nyomással történő sterilizálás, legalább 3 bar abszolút nyomáson legalább 20 percen keresztül 133 °C feletti maghőmérsékletre hevítve, amelynek során a nyomást a sterilizáló kamrában lévő összes levegő kiürítésével és a levegő gőzzel való helyettesítésével kell előidézni ("telített gőz");

b) feldolgozás pasztőröző vagy higienizáló egységben, amely legalább egy órán keresztül eléri a 70 °C-os hőmérsékletet.

A 7. pontban meghatározott követelmények, valamint a Salmonella spp., az Escherichia coli vagy az Enterococcaceae tekintetében az I. mellékletben a 2. b) pontban említett, nagy tisztaságú anyagokból álló uniós termésnövelő megfelelő funkció szerinti termékkategóriájában meghatározott követelmények nem alkalmazandók, amennyiben a füstgázok a 2010/75/EU irányelvben meghatározott égetési folyamatból származnak.

9. A kicsapatás és a közvetlen napfény elleni védelmet nem biztosító módon tárolt nagy tisztaságú anyagok csak akkor adhatók hozzá uniós termésnövelő anyaghoz, ha azokat az adott uniós termésnövelő anyagra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat aláírása előtt legfeljebb 36 hónappal gyártották.

10. A nagy tisztaságú anyagnak meg kell felelnie az 1. összetevő-kategória 2. pontjában meghatározott követelménynek.

III. MELLÉKLET

Címkézési követelmények

Ez a melléklet meghatározza az uniós termésnövelő anyagok címkézésére vonatkozó követelményeket. Az I. mellékletben meghatározott egyes funkció szerinti termékkategóriákra vonatkozóan az e melléklet II. és III. részében előírt követelmények az összes olyan uniós termésnövelő anyagra vonatkoznak, amely az adott funkció szerinti termékkategória valamely alkategóriájába tartozik.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. Az alábbi információkat kell megadni:

a) az 1-6. funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyag esetében a termék megjelölt funkciójának megfelelő funkció szerinti termékkategória I. mellékletének I. részében megjelölt típus;

b) a 7. funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyag esetében a keveréket alkotó minden egyes uniós termésnövelő anyag megjelölt funkciójának megfelelő funkció szerinti valamennyi termékkategória I. mellékletének I. részében megjelölt típus;

c) az uniós termésnövelő anyag mennyisége tömegben vagy térfogatban kifejezve;

d) a rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozó utasítások, ideértve az adagolást, az időzítést és a gyakoriságot, valamint a célnövényeket vagy a gombákat is;

e) ajánlott tárolási körülmények;

f) a II. melléklet II. részének 9. összetevő-kategóriájába tartozó polimereket tartalmazó termékek esetében a felhasználást követő azon időszak, amely alatt még szabályozott tápanyagkibocsátás zajlik, vagy a termék vízmegtartó képessége még növekszik ("funkcionalitási időszak"), mely időszak nem lehet hosszabb a d) pontban említett használati útmutatóban meghatározottak szerinti, két alkalmazás közötti időszaknál;

g) az emberek, állatok vagy növények egészségére, a biztonságra vagy a környezetre jelentett kockázatok kezelése érdekében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás; és

h) a termék tömegének vagy térfogatának több mint 5 %-át, illetve a folyékony formában lévő termékek esetében a szárazanyagban kifejezett tömegük több mint 5 %-át kitevő minden összetevőre vonatkozó lista, csökkenő sorrendben, amely magában foglalja az e rendelet II. mellékletének I. részében említett érintett összetevő-kategóriák megnevezését is. Amennyiben az összetevő egy anyag vagy egy keverék, azt az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének megfelelően kell azonosítani. A természetben előforduló anyagok ásványi nevükkel azonosíthatók.

2. Ha egy uniós termésnövelő anyag az I. mellékletben meghatározott vonatkozó funkció szerinti termékkategóriák közül legalább kettőben meghatározott funkciókkal rendelkezik, akkor csak azon funkciókat lehet megjelölni az I. melléklet I. részében szereplő megfelelő funkció szerinti termékkategória-típusok felhasználásával, amelyek tekintetében az uniós termésnövelő anyag sikeres megfelelőség-értékelésen esett át e rendeletnek megfelelően.

3. Ha az uniós termésnövelő anyag tartalmaz olyan összetevőt, amelyre - élelmiszerként vagy takarmányként történő forgalomba hozatala esetén - a 470/2009/EK rendelet vagy az 1831/2003/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 33 ) alapján megállapított maximális maradékanyag-határérték, a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 34 ) alapján megállapított maximális maradékanyag-határértékek, vagy a 315/93/EGK tanácsi rendelet ( 35 ) vagy a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 36 ) alapján megállapított maximális maradékanyag-határértékek vonatkoznak, és az adott összetevő olyan anyagot tartalmaz, amely túllépi a vonatkozó határértéke(ke)t, fel kell tüntetni az adott anyagnak az uniós termésnövelő anyagban jelen lévő maximális koncentrációját, valamint azt a figyelmeztetést, hogy az uniós termésnövelő anyag nem használható olyan módon, amely az említett határérték túllépéséhez vezethet az élelmiszerekben vagy takarmányokban.

4. Ha az uniós termésnövelő anyag tartalmaz az 1069/2009/EK rendelet szerinti, trágyától eltérő állati melléktermékektől származó termékeket, a következő felhasználói utasítást kell feltüntetni a címkén: "A termékkel kezelt területen haszonállatok nem legeltethetők, illetve a termékkel kezelt területen betakarított fűfélével nem takarmányozhatók, kivéve ha a legeltetésre vagy a takarmányozásra legalább 21 napos várakozási idő eltelte urán kerül sor."

5. Ha az uniós termésnövelő anyag ricint tartalmaz, a címkén fel kell tüntetni az alábbi figyelmeztetést: "Lenyelés esetén állatokra veszélyes".

6. Ha az uniós termésnövelő anyag feldolgozatlan vagy feldolgozott kakaóhéjat tartalmaz, a címkén fel kell tüntetni az alábbi figyelmeztetést: "Kutyára és macskára mérgező".

7. Ha az uniós termésnövelő anyag az I. melléklet II. része 4. funkció szerinti termékkategóriájának 2a. pontjában említett termesztőközeg, vagy a II. melléklet II. része 9. összetevő-kategóriájának 1. c) pontjában említettek szerint a termékben kötőanyagként szolgáló polimert tartalmaz, akkor a felhasználót utasítani kell arra, hogy ne használja fel a terméket a talajjal érintkezésben, valamint arra is, hogy a gyártóval együttműködésben gondoskodjon a termék felhasználását követő megfelelő ártalmatlanításáról.

7a. Ha az uniós termésnövelő anyag a II. melléklet II. részének 13. összetevő-kategóriájában említett termikus oxidáció útján létrejött anyagokat és azok származékait, vagy az említett melléklet II. részének 14. összetevő-kategóriájában említett pirolízis vagy gázosítás útján létrejött anyagokat tartalmaz, vagy ezekből áll, és mangántartalma (Mn) meghaladja a 3,5 tömegszázalékot, a mangántartalmat fel kell tüntetni.

7b. Amennyiben az uniós termésnövelő anyag a II. melléklet II. részének 15. összetevő-kategóriájában említett nagy tisztaságú anyagokat tartalmaz vagy azokból áll, és:

a) szeléntartalma (Se) szárazanyagra vonatkoztatva meghaladja a 10 mg/kg-ot, fel kell tüntetni a szeléntartalmát;

b) kloridtartalma (Cl-) szárazanyagra vonatkoztatva meghaladja a 30 g/kg-ot, fel kell tüntetni a kloridtartalmát, kivéve, ha az uniós termésnövelő anyagot olyan gyártási eljárással állították elő, amelyben kloridot tartalmazó anyagokat vagy keverékeket használtak alkálifémsók vagy alkáliföldfémsók előállítása vagy a termékbe történő belefoglalása céljából, és a III. mellékletnek megfelelően feltüntetik az ezekre a sókra vonatkozó információkat.

Az a) és b) ponttal összhangban feltüntetett szelén-, illetve kloridtartalom a tápanyagokra vonatkozó információktól egyértelműen elkülönítve jelenítendő meg, és értéktartományként is megadható.

Amennyiben az, hogy az uniós termésnövelő anyag szelén- vagy kloridtartalma nem éri el az a) és b) pontban meghatározott határértékeket, biztosan és vitathatatlanul következik a nagy tisztaságú anyag természetéből vagy hasznosítási műveletéből vagy adott esetben az ilyen anyagot tartalmazó az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatából, úgy a gyártó felelősségére ellenőrzés (például vizsgálatok elvégzése) nélkül is mellőzhető az e paraméterekre vonatkozó információknak a címkén történő feltüntetése.

8. A 1-6. pontban előírtaktól eltérő információ az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) nem téveszthetik meg a felhasználót, például nem tulajdoníthatnak a terméknek olyan tulajdonságot, amellyel nem rendelkezik, vagy nem sugallhatják, hogy a termék egyedi jellemzőkkel rendelkezik, ha azokkal valójában más hasonló termékek is rendelkeznek;

b) ellenőrizhető tényezőkön kell alapulniuk;

c) csak akkor tartalmazhatnak olyan állításokat, mint "fenntartható" vagy "környezetbarát", ha ezek az állítások olyan jogszabályokra, vagy olyan egyértelműen meghatározott iránymutatásokra, szabványokra vagy rendszerekre hivatkoznak, amelyeknek az uniós termésnövelő anyagok megfelelnek; és

d) nem tartalmazhatnak olyan szöveges vagy képi ábrázolás formájában megjelenő állítást, miszerint az uniós termésnövelő anyag megelőzi vagy kezeli a növénybetegségeket, illetve megóvja a növényeket a károsító szervezetekkel 9

9. Az "alacsony klórtartalmú" és hasonló állítások csak akkor tüntethetők fel, ha a klórtartalom (Cl-) kevesebb, mint 30 g/kg szárazanyag-tartalom.

10. Ha az e mellékletben foglalt, tápanyagtartalomra vonatkozó tájékoztatási követelmények oxidált formában adják meg a tápanyagtartalmat, akkor azt elemi formában is meg lehet adni az oxidált formán kívül vagy azon túlmenően a következő átváltási tényezőknek megfelelően:

foszfor (P) = foszfor-pentoxid (P2O5) × 0,436;

kálium (K) = kálium-oxid (K2O) × 0,830;

kalcium (Ca) = kalcium-oxid (CaO) × 0,715;

magnézium (Mg) = magnézium-oxid (MgO) × 0,603;

nátrium (Na) = nátrium-oxid (Na2O) × 0,742;

kén (S) = kén-trioxid (SO3) × 0,400.

11. Ha az e mellékletben foglalt tájékoztatási követelmények szerves szénre (Corg) való hivatkozással szerepelnek, akkor a tájékoztatás vonatkozhat a szerves anyagra is a szerves szén (Corg) helyett vagy azon túlmenően a következő átváltási tényezőnek megfelelően:

II. RÉSZ

TERMÉKSPECIFIKUS CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TRÁGYA

1. A tápanyagtartalmat csak akkor lehet feltüntetni, ha a tápanyagok legalább az I. mellékletben az adott, funkció szerinti termékkategória tekintetében meghatározott minimális mennyiségben megtalálhatók az uniós termésnövelő anyagban.

2. Ha a nitrogén (N), vagy a foszfor (P) nem szerepel a garantált makroelemek között, a nitrogén- vagy foszfor-pentoxid-tartalmat meg kell adni, ha az meghaladja a 0,5 tömegszázaléknyi mennyiséget. Ezt az információt a makroelemekre vonatkozó információktól elkülönítve kell feltüntetni.

3. A II. melléklet II. részében meghatározott 1. összetevő-kategóriába tartozó gátló vegyületeket tartalmazó trágyákra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) a címkén az esetnek megfelelően fel kell tüntetni a "nitrifikációgátló", "denitrifikáció-gátló" vagy az "ureázgátló" kifejezést;

b) a nitrifikációgátlóvegyület-tartalmat az ammónium-nitrogén (NH4 +) és a karbamid-nitrogén (CH4N2O) formájában jelen lévő összes nitrogén (N) tömegszázalékában kell megadni;

c) a denitrifikációgátlóvegyület-tartalmat a jelen lévő nitrát (NO3 -) tömegszázalékában kell megadni;

d) az ureázgátlóvegyület-tartalmat a karbamid-nitrogén (CH4N2O) formájában jelen lévő összes nitrogén (N) tömegszázalékában kell megadni.

4. Az "ásványi trágya" kifejezés csak abban az esetben használható, ha a trágya az 1.C. funkció szerinti termékkategóriába tartozik és teljesíti az alábbi kiegészítő feltételeket:

a) az ásványi trágya az alábbiakból származó szerves szén kivételével nem tartalmazhat 1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben szerves szenet (Corg): i. a II. melléklet II. része 1. összetevő-kategóriájának 3. pontjában említett kelátképző vagy komplexképző anyagok, ii. a II. melléklet II. része 1. összetevő-kategóriájának 4. pontjában említett nitrifikációgátló, denitrifikáció-gátló vagy ureázgátló vegyületek, iii. a II. melléklet II. része 9. összetevő-kategóriájának 1. a) pontjában említett bevonóanyagok, iv. karbamid (CH4N2O), vagy v. kalcium-ciánamid (CaCN2);

b) amennyiben a foszfor (P) garantált makroelem, a garantált foszfortartalom csak foszfát formájában jelen lévő foszforból adódhat, és az ásványi trágyának az alábbi oldhatósági kritériumok legalább egyikét teljesítenie kell: i. vízoldhatóság: az összes foszfor (P) minimum 40 %-a, ii. semleges ammónium-citrátban való oldhatóság: az összes foszfor (P) minimum 75 %-a, vagy iii. hangyasavban való oldhatóság (csak lágy ásványi foszfát esetén): az összes foszfor (P) minimum 55 %-a;

c) amennyiben a nitrogén (N) garantált makroelem, a garantált nitrogéntartalom csak a nitrát-nitrogén, ammónia-nitrogén, karbamid-nitrogén, valamint a metilén-karbamidban, az izobutilidén-dikarbamidban és a krotonilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén összegéből adódhat.

1.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES TRÁGYA

A következő információkat fel kell tüntetni:

a) a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált elsődleges makroelemek vegyjele N-P-K sorrendben;

b) a kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) vagy kén (S) garantált másodlagos makroelemek vegyjele Ca-Mg-Na-S sorrendben;

c) a garantált makroelemek mennyiségét jelző számok (összes nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) formájában jelen lévő összes foszfor vagy kálium-oxid (K2O) formájában jelen lévő összes kálium) és utána zárójelben a kalcium-oxid (CaO), magnézium-oxid (MgO), nátrium-oxid (Na2O) vagy kén-trioxid (SO3) teljes mennyiségét jelző számok;

d) a következő garantált makroelemek mennyisége és egyéb paraméterek az alábbi sorrendben, tömegszázalékban kifejezve: i. nitrogén (N): - összes nitrogén (N); - a szerves nitrogén (Norg) minimális mennyisége, megadva a felhasznált szerves anyag eredetét; - ammónia-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; ii. összes foszfor-pentoxid (P2O5); iii. összes kálium-oxid (K2O); iv. kalcium-oxid (CaO), magnézium-oxid (MgO), nátrium-oxid (Na2O) és kén-trioxid (SO3), az alábbiak szerint: - amennyiben e tápanyagok vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni; - amennyiben az említett tápanyagok oldható része a teljes mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni; - egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni; v. szerves szén (Corg); és vi. szárazanyag;

e) a szerves szén teljes nitrogéntartalomhoz viszonyított aránya (Corg/N);

f) a gyártás dátuma;

g) adott esetben a termék fizikai egységének a formája, például por vagy pellet.

1.B. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES-ÁSVÁNYI TRÁGYA

1. A következő információelemeket kell feltüntetni:

a) a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált elsődleges tápanyagok vegyjele N-P-K sorrendben;

b) adott esetben a kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) vagy kén (S) garantált másodlagos makroelemek vegyjele Ca-Mg-Na-S sorrendben;

c) a garantált makroelemek mennyiségét jelző számok (összes nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) formájában jelen lévő összes foszfor vagy kálium-oxid (K2O) formájában jelen lévő összes kálium) és utána zárójelben a kalcium-oxid (CaO), magnézium-oxid (MgO), nátrium-oxid (Na2O) vagy kén-trioxid (SO3) teljes mennyiségét jelző számok;

d) a következő garantált makroelemek mennyisége és egyéb paraméterek az alábbi sorrendben, tömegszázalékban kifejezve: i. nitrogén (N): - összes nitrogén (N); - a szerves nitrogén (Norg) minimális mennyisége, megadva a felhasznált szerves anyag eredetét; - nitrát-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; - ammónia-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; - karbamid-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; ii. foszfor-pentoxid (P2O5): - összes foszfor-pentoxid (P2O5); - vízoldható foszfor-pentoxid (P2O5); - semleges ammónium-citrátban oldható foszfor-pentoxid (P2O5); - őrölt foszfát jelenléte esetén a hangyasavban oldható foszfor-pentoxid (P2O5); iii. kálium-oxid (K2O): - összes kálium-oxid (K2O); - vízoldható kálium-oxid (K2O); iv. kalcium-oxid (CaO), magnézium-oxid (MgO), nátrium-oxid (Na2O) és kén-trioxid (SO3), az alábbiak szerint: - ha ezek a tápanyagok vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni, - amennyiben az említett tápanyagok oldható része a teljes mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni, - egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni; v. szerves szén (Corg), vi. szárazanyag,

e) karbamid (CH4N2O) jelenléte esetén tájékoztatás a trágya felhasználása során felszabaduló ammónia lehetséges hatásáról a levegő minőségére, továbbá a felhasználók felkérése megfelelő helyreállítási intézkedések megtételére.

2. Ha a bór (B), kobalt (Co), vas (Fe), mangán (Mn) és molibdén (Mo) legalább a következő táblázatban tömegszázalékban meghatározott minimális mennyiségben megtalálható a termékben, akkor:

- úgy kell feltüntetni, mintha azokat szándékosan adták volna a szerves-ásványi trágyához, és

- egyéb esetekben pedig jelezni lehet:

3. Ha a réz (Cu) és a cink (Zn) mikroelem közül az egyik vagy mindkettő legalább a következő táblázatban tömegszázalékban meghatározott minimális mennyiségben megtalálható a termékben, anélkül hogy szándékosan adták volna hozzá ahhoz, akkor azokat fel lehet tüntetni:

4. Ha a rezet (Cu) vagy cinket (Zn) szándékosan adták hozzá a termékhez, akkor a teljes réz- (Cu), illetve cinktartalmat (Zn) fel kell tüntetni.

5. A 2., a 3. és a 4. pontban említett mikroelemeket a makroelemekre vonatkozó tájékoztatás után kell feltüntetni. A következő információelemeket kell feltüntetni:

a) a garantált mikroelemek neve és vegyjele a következő sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;

b) a mikroelemek teljes mennyisége tömegszázalékban kifejezve: - ha e mikroelemek vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni, - amennyiben az említett mikroelemek oldható része a teljes mikroelem-mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni, - egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni;

c) ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot vagy komplexképző anyaggal komplexet képez(nek), - akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést: "kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/"komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/"kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és "komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése); - a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;

ca) ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, a pH-tartomány biztosítja az elfogadható stabilitást;

e) ha a mikroelemeket szándékosan adták hozzá a termékhez, akkor fel kell tüntetni a következőt: "Csak indokolt esetben használandó. Ne lépje túl a javasolt adagolást."

6. Ha a szerves-ásványi trágya kadmiumtartalma (Cd) egyenlő vagy alacsonyabb 20 mg/kg foszfor-pentoxidnál (P2O5), feltüntethető az "Alacsony kadmiumtartalom" vagy hasonló állítás vagy vonatkozó képi ábrázolás.

1.C. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVETLEN TRÁGYA

1.C.I. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAKROELEM-TARTALMÚ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A következő információt fel kell tüntetni:

a) adott esetben a nitrogén (N), foszfor (P) vagy kálium (K) garantált elsődleges makroelemek vegyjele N-P-K sorrendben;

b) adott esetben a kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na) vagy kén (S) garantált másodlagos makroelemek vegyjele Ca-Mg-Na-S sorrendben;

c) a garantált makroelemek mennyiségét jelző számok (összes nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) formájában jelen lévő összes foszfor vagy kálium-oxid (K2O) formájában jelen lévő összes kálium) és utána zárójelben a kalcium-oxid (CaO), magnézium-oxid (MgO), nátrium-oxid (Na2O) vagy kén-trioxid (SO3) teljes mennyiségét jelző számok;

d) a következő garantált makroelemek mennyisége az alábbi sorrendben, tömegszázalékban kifejezve: i. nitrogén (N): - összes nitrogén (N); - nitrát-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; - ammónia-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; - karbamid-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; - a karbamid-formaldehidben, izobutilidén-dikarbamidban és krotonilidén-dikarbamidban jelen lévő nitrogén; - ciánamid-nitrogén formájában jelen lévő nitrogén; ii. foszfor-pentoxid (P2O5); - összes foszfor-pentoxid (P2O5): - vízoldható foszfor-pentoxid (P2O5); - semleges ammónium-citrátban oldható foszfor-pentoxid (P2O5); - őrölt foszfát jelenléte esetén a hangyasavban oldható foszfor-pentoxid (P2O5); iii. vízoldható kálium-oxid (K2O); iv. kalcium-oxid (CaO), magnézium-oxid (MgO), nátrium-oxid (Na2O) és kén-trioxid (SO3), az alábbiak szerint: - ha e tápanyagok vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni; - amennyiben az említett tápanyagok oldható része a teljes mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni, - egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni;

e) karbamid (CH4N2O) jelenléte esetén tájékoztatás a trágya használata során felszabaduló ammónia lehetséges hatásáról a levegő minőségére, továbbá a felhasználók felkérése megfelelő helyreállítási intézkedések megtételére.

2. Ha a makroelem-tartalmú szervetlen trágya kadmiumtartalma (Cd) egyenlő vagy alacsonyabb 20 mg/kg foszfor-pentoxidnál (P2O5), feltüntethető az "Alacsony kadmiumtartalom (Cd)" vagy hasonló állítás vagy vonatkozó képi ábrázolás.

1.C.I.a) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAKROELEM-TARTALMÚ, SZILÁRD SZERVETLEN TRÁGYA

1. A makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágya kizárólag akkor címkézhető "komplex"-ként, ha minden fizikai egység az összes garantált tápanyagot a garantált mennyiségben tartalmazza.

2. Fel kell tüntetni a makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágya szemcseméretét, méghozzá a megadott szemméretű szitán áteső tömegszázalék feltüntetésével.

3. A termék fizikai egységének alakját is jelezni kell a következők egyikének, vagy kettő vagy több kombinációjának megadásával:

a) granulátumok;

b) pelletek;

c) por, ha a termék legalább 90 tömegszázaléka átesik egy 1 mm-es szemméretű szitán; vagy

d) prillek.

4. A bevonatos makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágyák esetében meg kell adni a bevonóanyagok nevét, az egyes anyagokkal bevont arányt és a következő adatokat:

a) a polimerrel bevont makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágyák esetében fel kell tüntetni a következő megjegyzést: "A tápanyagok feltáródási üteme a szubsztrátum hőmérsékletének függvényében változhat. Ilyen esetben szükség lehet az adagolás kiigazítására"; és

b) a kénnel (S) bevont makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágyák és kénpolimerrel bevont makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágyák esetében fel kell tüntetni a következő megjegyzést: "A tápanyagok feltáródási üteme a szubsztrátum hőmérsékletének és a biológiai aktivitásnak a függvényében változhat. Ilyen esetben szükség lehet az adagolás kiigazítására".

5. Ha a bór (B), kobalt (Co), vas (Fe), mangán (Mn) és molibdén (Mo) mikroelemek közül egy vagy több legalább a következő táblázatban tömegszázalékban meghatározott minimális mennyiségben megtalálható a termékben, akkor:

- úgy kell jelezni, mintha azokat szándékosan adták volna a makroelem-tartalmú szilárd szervetlen anyaghoz:

- egyéb esetekben pedig jelezni lehet:

6. Ha a réz (Cu) és a cink (Zn) mikroelem közül az egyik vagy mindkettő legalább a következő táblázatban tömegszázalékban meghatározott minimális mennyiségben megtalálható a termékben, anélkül hogy szándékosan adták volna hozzá ahhoz, akkor azokat fel lehet tüntetni:

7. Ha a rezet (Cu) vagy cinket (Zn) szándékosan adták hozzá a makroelem-tartalmú, szilárd szervetlen trágyához, akkor a teljes réz- (Cu), illetve cinktartalmat (Zn) fel kell tüntetni.

8. Az 5., 6. és 7. pontban említett mikroelemeket a makroelemekre vonatkozó tájékoztatás után kell feltüntetni. A következő információelemeket kell feltüntetni:

a) a garantált mikroelemek neve és vegyjele a következő sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;

b) a mikroelemek teljes mennyisége tömegszázalékban kifejezve: - ha e mikroelemek vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni, - amennyiben az említett mikroelemek oldható része a teljes mikroelem-mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni, - egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni;

c) ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot vagy komplexképző anyaggal komplexet képez(nek), - akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést: "kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/"komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/"kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és "komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése); - a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;

ca) ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, a pH-tartomány biztosítja az elfogadható stabilitást;

e) ha a mikroelemeket szándékosan adták hozzá a termékhez, akkor fel kell tüntetni a következőt: "Csak indokolt esetben használandó. Ne lépje túl a javasolt adagolást."

1.C.I.b) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MAKROELEM-TARTALMÚ, FOLYÉKONY SZERVETLEN TRÁGYA

1. A címkén jelezni kell, hogy a makroelem-tartalmú, folyékony szervetlen trágya szuszpenzió vagy oldat formájú-e.

2. A tápanyagtartalom tömegszázalékban vagy térfogatban kifejezve adható meg.

3. Ha a bór (B), kobalt (Co), vas (Fe), mangán (Mn) és molibdén (Mo) mikroelemek közül egy vagy több legalább a következő táblázatban tömegszázalékban meghatározott minimális mennyiségben megtalálható a termékben, akkor:

- azokat úgy kell jelezni, mintha azokat szándékosan adták volna a makroelem-tartalmú, folyékony szervetlen trágyához, akkor azokat jelezni kell,

- egyéb esetekben pedig jelezni lehet:

4. Ha a réz (Cu) és a cink (Zn) mikroelem közül az egyik vagy mindkettő legalább 0,002 tömegszázaléknyi mennyiségben megtalálható a termékben, anélkül hogy szándékosan adták volna hozzá ahhoz, akkor azokat fel lehet tüntetni.

5. Ha a rezet (Cu) vagy cinket (Zn) szándékosan adták hozzá a makroelem-tartalmú, folyékony szervetlen trágyához, akkor a teljes réz- (Cu), illetve cinktartalmat (Zn) fel kell tüntetni.

6. A 3., a 4. és az 5. pontban említett mikroelemeket a makroelemekre vonatkozó tájékoztatás után kell feltüntetni. A következő információkat fel kell tüntetni:

a) a garantált mikroelemek neve és vegyjele a következő sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;

b) a mikroelemek teljes mennyisége tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezve: - ha e mikroelemek vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni, - amennyiben az említett mikroelemek oldható része a teljes mikroelem-mennyiségüknek legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni, - egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni;

c) ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot vagy komplexképző anyaggal komplexet képez(nek), - akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést: "kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/"komplexképző anyag: ..."(a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/"kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és "komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése); - a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;

ca) ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, a pH-tartomány biztosítja az elfogadható stabilitást;

e) ha a mikroelemeket szándékosan adták hozzá a termékhez, akkor fel kell tüntetni a következőt: "Csak indokolt esetben használandó. Ne lépje túl a javasolt adagolást."

1.C.II. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MIKROELEM-TARTALMÚ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A mikroelem-tartalmú szervetlen trágya garantált mikroelem-tartalmát a mikroelemek nevének és vegyjelének a következő sorrend szerinti megadásával kell feltüntetni: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;

2. Ha a garantált mikroelemek egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot képeznek, és az egyes kelátképző anyagok azonosíthatók és mennyiségük mérhető, továbbá a vízoldható mikroelem-tartalom legalább 1 %-ával kelátot képeznek, vagy a garantált mikroelemek egy vagy több komplexképző anyaggal komplex vegyületet képeznek, akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést:

- "kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/"komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/"kelátképző anyag: ..." (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és "komplexképző anyag: ..." (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése);

- a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;

2a. Ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, fel kell tüntetni az elfogadható stabilitást biztosító pH-tartományt;

4. Fel kell tüntetni a következő figyelmeztetést: "Csak indokolt esetben használandó. Ne lépje túl a javasolt adagolást."

1.C.II.a) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: EGYETLEN MIKROELEMET TARTALMAZÓ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A címkén fel kell tüntetni az I. melléklet II. részében az 1.C.II.a) funkció szerinti termékkategóriánál szereplő táblázatban említett megfelelő tipológiát.

2. A teljes mikroelem-tartalmat tömegszázalékban kifejezve kell megadni:

- ha a mikroelem vízben teljes mértékben oldható formában van jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni,

- amennyiben a mikroelem oldható része a teljes mikroelem-tartalom mennyiségének legalább egy negyedét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni,

- egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni.

1.C.II.b) FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TÖBB MIKROELEMET TARTALMAZÓ SZERVETLEN TRÁGYA

1. A mikroelemeket csak abban az esetben lehet feltüntetni, ha azok a következő táblázatban - tömegszázalékban kifejezett - mennyiségekben megtalálhatók:

2. Ha a több mikroelemet tartalmazó szervetlen trágya formája szuszpenzió vagy oldat, akkor a címkén fel kell tüntetni a "szuszpenzió", illetve az "oldat" kifejezést.

3. A teljes mikroelem-tartalmat tömegszázalékban kifejezve kell megadni:

- ha a mikroelemek vízben teljes mértékben oldható formában vannak jelen, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell megadni;

- amennyiben az említett mikroelemek oldható része a teljes mikroelem-mennyiségüknek legalább a felét kiteszi, akkor teljes mennyiségként és vízben oldható mennyiségként is meg kell adni;

- egyéb esetekben pedig a teljes mennyiséget kell megadni.

2. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MESZEZŐANYAG

A következő paramétereket az alábbi sorrendben kell megadni:

- semlegesítőképességi egyenérték;

- szemcseméret, a termék 1,0 mm szemméretű szitán áteső tömegszázalékában kifejezve;

- összes kalcium-oxid (CaO) tömegszázalékban kifejezve;

- összes magnézium-oxid (MgO) tömegszázalékban kifejezve;

- reaktivitás - és az annak meghatározására szolgáló módszer -, kivéve égetett és oltott meszezőanyagok esetében.

3. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TALAJJAVÍTÓ ANYAG

1. A tömegszázalékban kifejezett szárazanyagra vonatkoztatott tartalmat meg kell adni.

2. A következő tápanyagoknak tömegszázalékban kifejezett szárazanyag-tartalmát meg kell adni ha meghaladja a 0,5 tömegszázalékot: nitrogén- (N), foszfor-pentoxid (P2O5) vagy kálium-oxid (K2O).

3.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES TALAJJAVÍTÓ ANYAG

A következő paramétereket kell megadni:

- pH-érték;

- elektromos vezetőképesség mS/m-ben kifejezve;

- szervesszén-tartalom (Corg) tömegszázalékban kifejezve;

- a szerves nitrogén (Norg) minimális mennyisége tömegszázalékban kifejezve, megadva a felhasznált szerves anyag eredetét;

- a szerves szén teljes nitrogéntartalomhoz viszonyított aránya (Corg/N).

4. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TERMESZTŐKÖZEG

A következő paramétereket az alábbi sorrendben kell megadni:

- elektromos vezetőképesség mS/m-ben kifejezve, kivéve ásványgyapot esetében;

- pH-érték,

- mennyiség: - ásványgyapot esetében a darabszám, valamint a darabok hossza, magassága és szélessége; - egyéb előre formázott termesztőközegek esetében azok mérete legalább két dimenzióban; - egyéb termesztőközegek esetében a teljes térfogat, - az előre formázott termesztőközegek kivételével a mennyiséget a 60 mm-nél nagyobb részecskeméretű anyagok térfogatában kell kifejezni, amennyiben jelen vannak;

- kalcium-kloriddal (CaCl2) / dietilén-triamin-pentaecetsavval (DTPA) kivonható ("CAT-ban oldható") nitrogén (N), ha mennyisége meghaladja a 150 mg/litert;

- kalcium-kloriddal (CaCl2) / dietilén-triamin-pentaecetsavval (DTPA) kivonható ("CAT-ban oldható") foszfor-pentoxid (P2O5), ha mennyisége meghaladja a 20 mg/litert;

- kalcium-kloriddal (CaCl2) / dietilén-triamin-pentaecetsavval (DTPA) kivonható ("CAT-ban oldható") kálium-oxid (K2O), ha mennyisége meghaladja a 150 mg/litert;

- a gyártás dátuma.

5. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: INHIBITOROK

(1) Minden összetevőt a termék tömege vagy térfogata szerinti csökkenő sorrendben kell megadni.

(2) A gátló vegyület(ek) tömeg- vagy térfogatszázalékban kifejezett tartalmát fel kell tüntetni.

(3) Az e melléklet I. részének 1. d) pontjában említett használati utasításoknak a következőkre vonatkozó információkat kell tartalmazniuk:

a) az uniós termésnövelő anyagok típusai, amelyekkel az inhibitor keverhető, különösen: i. az I. melléklet II. részének 5.A. funkció szerinti termékkategóriájában említett nitrifikációgátló esetében olyan uniós termésnövelő anyag, amely teljes nitrogéntartalmának (N) legalább 50 %-a ammónium (NH4 +) és karbamid (CH4N2O) formájú nitrogént (N) tartalmaz; ii. az I. melléklet II. részének 5.C. funkció szerinti termékkategóriájában említett ureázgátló esetében olyan uniós termésnövelő anyag, amely teljes nitrogéntartalmának (N) legalább 50 %-a karbamid (CH4N2O) formájú nitrogént (N) tartalmaz;

b) a gátló vegyület(ek) legkisebb és legnagyobb ajánlott koncentrációja, ha a műtrágyához keverik annak felhasználása előtt: i. az I. melléklet II. részének 5.A. funkció szerinti termékkategóriájában említett nitrifikációgátló esetében az ammónium-nitrogén (NH4 +) és karbamid-nitrogén (CH4N2O) formájában jelen lévő összes nitrogén (N) tömegszázalékában; ii. az I. melléklet II. részének 5.B. funkció szerinti termékkategóriájában említett denitrifikáció-gátló esetében a jelen lévő nitrát (NO3 -) tömegszázalékában; iii. az I. melléklet II. részének 5.C. funkció szerinti termékkategóriájában említett ureázgátló esetében a karbamid-nitrogén (CH4N2O) formájában jelen lévő összes nitrogén (N) tömegszázalékában.

6. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

A következő információkat fel kell tüntetni:

a) fizikai megjelenés;

b) a gyártás dátuma és lejárati idő;

c) alkalmazási mód(ok);

d) állítás szerinti hatás az egyes célnövényekre; és

e) a termék hatékonyságához kapcsolódó utasítások, többek között ami a talajkezelési gyakorlatokat, a műtrágya felhasználást, a növényvédő szerekkel való összeférhetetlenséget, a permetezőfejek javasolt méretét, a javasolt permetnyomást és az egyéb, elsodródás elleni ("anti-drift") intézkedéseket illeti.

6.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MIKROBIÁLIS NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

A termékhez szándékosan hozzáadott minden mikroorganizmust fel kell tüntetni. Ha a mikroorganizmusnak több törzse van, akkor a termékhez szándékosan hozzáadott törzseket kell feltüntetni. A mikroorganizmusok koncentrációját a térfogat- vagy tömegegységenkénti aktív egységek számával, vagy más, a mikroorganizmus szempontjából releváns módon kell kifejezni, pl. a következő formában: telepképző egységek száma grammonként (CFU/g).

A címkén fel kell tüntetni a következő szöveget: "A mikroorganizmusok érzékenységi reakciókat okozhatnak."

7. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TERMÉSNÖVELŐ ANYAGKEVERÉK

Az uniós termésnövelő anyagkeverékre vonatkozik minden, az azt alkotó termésnövelő anyagokra alkalmazandó címkézési követelmény, és a mennyiségeket a végső kevert termésnövelő anyag viszonylatában kell kifejezni.

Ha a kevert termésnövelő anyag a 6. funkció szerinti termékkategóriába tartozó egy vagy több növényi biostimulánst tartalmaz, az egyes növényi biostimulánsok keveréken belüli koncentrációját 20 °C-on, g/kg vagy g/l értékben kell megadni.

Ha a termésnövelő anyagkeverék az 5. funkció szerinti termékkategóriába tartozó egy vagy több inhibitort tartalmaz, az e melléklet II. része 5. funkció szerinti termékkategóriájának 3. pontjában említett használati utasításokat nem kell megadni.

III. RÉSZ

A TŰRÉSHATÁROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Egy uniós termésnövelő anyag garantált tápanyagtartalmától vagy fizikai-kémiai tulajdonságaitól a valós értékek csak az adott funkció szerinti termékkategória tekintetében e részben megadott tűréshatárokon belül térhetnek el. A tűréshatárok célja a gyártás és az értékesítési láncon belüli, a mintavételi és az elemzésbeli eltérések lefedése.

2. Az e részben az egyes garantált paraméterek tekintetében megadott tűréshatárok negatív és pozitív eltérések.

3. Az 1. ponttól eltérve egy uniós termésnövelő anyagban található összetevő tényleges aránya - amely tekintetében az I. vagy a II. melléklet minimális vagy maximális tartalmat ír elő -, nem lehet alacsonyabb a minimális tartalomnál, illetve nem haladhatja meg a maximális tartalmat.

1. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TRÁGYA

A II. melléklet II. részének 1. összetevő-kategóriájában meghatározott nitrifikációgátló, denitrifikáció-gátló vagy ureázgátló vegyületeket tartalmazó trágyákra az alábbi, tűréshatárokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:

1.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES TRÁGYA

1.B. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVES-ÁSVÁNYI TRÁGYA

1.C. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: SZERVETLEN TRÁGYA

mennyiség: ± 5 % relatív eltérés a garantált értékhez képest

2. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MESZEZŐANYAG

3. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TALAJJAVÍTÓ ANYAG

4. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TERMESZTŐKÖZEG

5. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: INHIBITOR

Mennyiség: ± 5 % relatív eltérés a garantált értékhez képest

6. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

A növényi biostimuláns mennyisége ± 5 %-kal térhet el a garantált értéktől.

6.A. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: MIKROBIÁLIS NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS

A tényleges mikroorganizmus-koncentráció(k) legfeljebb 15 %-os mértékben térhet(nek) el a garantált érték(ek)től.

7. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: TERMÉSNÖVELŐ ANYAGKEVERÉK

Ha a termésnövelő anyagkeverék a 6. funkció szerinti termékkategóriába tartozó egy vagy több növényi biostimulánst tartalmaz, akkor az egyes biostimulánsok garantált koncentrációjára az alábbi tűréshatárok vonatkoznak:

IV. MELLÉKLET

Megfelelőségértékelési eljárások

I. RÉSZ

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA

Ez a rész az e melléklet II. részében rögzített megfelelőségértékelési eljárások moduljainak alkalmazását határozza meg az uniós termésnövelő anyagokra vonatkozóan, a II. mellékletben meghatározott összetevő-kategóriáiktól és az I. mellékletben meghatározott funkció szerinti termékkategóriáktól függően.

1. A BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ALKALMAZÁSA (A. MODUL)

1.1. Az A. modul azon uniós termésnövelő anyagok esetében használható, amelyek kizárólag az alábbi összetevők közül tartalmaznak egyet vagy többet:

a) primer anyagok vagy keverékek, a II. melléklet II. része 1. összetevő-kategóriájában említett nitrifikációgátló, denitrifikáció-gátló vagy ureázgátló vegyületeket kivéve,

b) friss növények fermentációs maradéka, a II. melléklet II. része 4. összetevő-kategóriájának megfelelően,

c) élelmiszeripari melléktermékek, a II. melléklet II. része 6. összetevő-kategóriájának megfelelően,

e) tápanyagpolimerek, a II. melléklet II. része 8. összetevő-kategóriájának megfelelően,

f) a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékek, a II. melléklet II. része 11. összetevő-kategóriájának megfelelően.

1.2. Az A. modul ezenkívül a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott termésnövelő anyagkeverék esetében is használható.

1.3. Az 1.1 és az 1.2 ponttól eltérve az A. modul nem használható a következőkre vonatkozóan:

a) magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya, az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriának megfelelően, vagy az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyagból származó nitrogént (N) legalább 28 tömegszázalékban tartalmazó, a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott termésnövelő anyag keverék,

b) inhibitor, az 5. funkció szerinti termékkategóriának megfelelően, vagy

c) növényi biostimuláns, a 6. funkció szerinti termékkategóriának megfelelően.

2. A BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ÉS A FELÜGYELT TERMÉKVIZSGÁLAT EGYÜTTES ALKALMAZÁSA (A1. MODUL)

Az A1. modult kell használni az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriában meghatározott, magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya esetében, vagy az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyagból származó nitrogént (N) legalább 28 tömegszázalékban tartalmazó, a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott, termésnövelő anyagkeverék esetében.

3. EU-TÍPUSVIZSGÁLAT (B. MODUL), MAJD AZT KÖVETŐEN A BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG (C. MODUL) ALKALMAZÁSA

3.1. A B. modul, majd azt követően a C. modul azon uniós termésnövelő anyagok esetében használható, amelyek kizárólag az alábbi összetevők közül tartalmaznak egyet vagy többet:

a) a II. melléklet II. része 1. összetevő-kategóriájában említett nitrifikációgátló, denitrifikáció-gátló vagy ureázgátló vegyületek,

b) növények, növényi részek vagy növényi kivonatok, a II. melléklet II. része 2. összetevő-kategóriájának megfelelően,

c) tápanyag-polimerektől eltérő polimerek, a II. melléklet II. része 9. összetevő-kategóriájának megfelelően,

d) az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett állati eredetű termékek, a II. melléklet II. része 10. összetevő-kategóriának megfelelően,

e) e rész 1.1. pontjában említett összetevő-kategóriák.

3.2. A B. modul, majd azt követően a C. modul alkalmazható ezenkívül a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott termésnövelő anyagkeverék esetében:

3.3. A 3.1. és a 3.2. ponttól eltérve, a B. modul, majd azt követően a C. modul nem használható az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriában meghatározott, magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya esetében, vagy az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyagból származó nitrogént (N) legalább 28 tömegszázalékban tartalmazó, a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott, termésnövelő anyagkeverék esetében.

4. A GYÁRTÁSI FOLYAMAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ALKALMAZÁSA (D1. MODUL)

4.1. A D1. modul bármely uniós termésnövelő anyag esetében alkalmazható.

4.2. A 4.1. ponttól eltérve, a D1. modul nem használható az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriában meghatározott, magas nitrogéntartalommal rendelkező, egyetlen vagy több makroelemet tartalmazó, szilárd szervetlen ammónium-nitrát trágya esetében, vagy az 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriába tartozó uniós termésnövelő anyagból származó nitrogént (N) legalább 28 tömegszázalékban tartalmazó, a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott termésnövelő anyagkeverék esetében.

II. RÉSZ

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK LEÍRÁSA

A. MODUL - BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS

1. A modul leírása

A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., a 3. és a 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett uniós termésnövelő anyagok megfelelnek e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

2. Műszaki dokumentáció

2.1. A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy az uniós termésnövelő anyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését.

2.2. A műszaki dokumentációban meg kell határozni az alkalmazandó követelményeket, és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - ismertetni kell az uniós termésnövelő anyag formatervét, gyártását és rendeltetésszerű felhasználását. A műszaki dokumentációnak megfelelő esetben tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az uniós termésnövelő anyag általános leírása, az uniós termésnövelő anyag bejelentett funkciójának megfelelő, funkció szerinti termékkategória és a rendeltetésszerű felhasználás ismertetése,

b) a felhasznált anyagok jegyzéke, a II. mellékletben említett azon összetevő-kategóriák, amelyekbe tartoznak, valamint az azok eredetére vagy gyártási folyamatára vonatkozó információk,

c) a termésnövelő anyagkeveréket alkotó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatok,

d) az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok,

e) a III. melléklettel összhangban előírt információkat tartalmazó, a 6. cikk (7) bekezdésében említett címke vagy tájékoztató füzet vagy mindkettő mintája,

f) a 13. cikkben említett harmonizált szabványok jegyzéke, a 14. cikkben említett egységes előírások és/vagy bármely egyéb kapcsolódó alkalmazandó műszaki előírás. Részben alkalmazott harmonizált szabványok vagy egységes előírások esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazzák,

g) az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,

h) vizsgálati jelentések,

i) amennyiben az uniós termésnövelő anyag a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékeket tartalmaz vagy azokból áll, az arra vonatkozó technikai és adminisztratív bizonyíték, hogy a melléktermékek megfelelnek az e rendelet 42. cikkének (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kritériumoknak, továbbá a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdését átültető nemzeti intézkedéseknek, valamint adott esetben az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusoknak, illetve az említett irányelv 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott nemzeti intézkedéseknek,

j) amennyiben az uniós termésnövelő anyag teljes krómtartalma (Cr) meghaladja a 200 mg/kg szárazanyag-tartalmat, a teljes krómtartalom (Cr) maximális mennyisége és pontos forrása,

3. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak figyelemmel kísérése biztosítsa azt, hogy az előállított uniós termésnövelő anyagok megfelelnek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

4. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A gyártónak az e rendelet értelmében alkalmazandó követelményeknek megfelelő uniós termésnövelő anyagok mindegyikének az egyedi csomagolásán - vagy amennyiben a terméket csomagolás nélkül szállítják, az uniós termésnövelő anyagot kísérő dokumentumban - fel kell tüntetnie a CE-jelölést.

4.2. A gyártónak az uniós termésnövelő anyagokra vagy azok típusaira vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania, és azt a műszaki dokumentációval együtt az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után öt évig meg kell őriznie és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé kell tennie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt az uniós termésnövelő anyagot vagy típust, amelyre vonatkozóan kiállították.

4.3. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

5. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetők, amennyiben szerepelnek a meghatalmazásban.

A1. MODUL - BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELT TERMÉKVIZSGÁLAT

1. A modul leírása

A belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., a 3., a 4. és az 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett uniós termésnövelő anyagok megfelelnek e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

2. Műszaki dokumentáció

2.1. A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy az uniós termésnövelő anyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését.

2.2. A műszaki dokumentációban meg kell határozni az alkalmazandó követelményeket, és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - ismertetni kell az uniós termésnövelő anyag formatervét, gyártását és rendeltetésszerű felhasználását. A műszaki dokumentációnak megfelelő esetben tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az uniós termésnövelő anyag általános leírása, az uniós termésnövelő anyag bejelentett funkciójának megfelelő, funkció szerinti termékkategória és a rendeltetésszerű felhasználás ismertetése,

b) a felhasznált anyagok jegyzéke, a II. mellékletben említett azon összetevő-kategóriák, amelyekbe tartoznak, valamint az azok eredetére és gyártási folyamatára vonatkozó információk,

c) a termésnövelő anyag keveréket alkotó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatok,

d) az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok,

e) a III. melléklettel összhangban előírt információkat tartalmazó, a 6. cikk (7) bekezdésében említett címke vagy tájékoztató füzet vagy mindkettő mintája,

f) azoknak a telephelyeknek a neve és címe, valamint azon telephelyek üzemeltetőinek neve és címe, ahol a terméknek és a termék fő összetevőinek a gyártása történt,

g) a 13. cikkben említett harmonizált szabványok jegyzéke, a 14. cikkben említett egységes előírások és/vagy bármely egyéb kapcsolódó alkalmazandó műszaki előírás. Részben alkalmazott harmonizált szabványok vagy egységes előírások esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazzák,

h) az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,

i) vizsgálati jelentések, ideértve a termék olajvisszatartásának, illetve robbanékonyságának a 4. pontban említett vizsgálatáról készült jelentéseket is, valamint

j) amennyiben az uniós termésnövelő anyag a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékeket tartalmaz vagy azokból áll, az arra vonatkozó technikai és adminisztratív bizonyíték, hogy a melléktermékek megfelelnek az e rendelet 42. cikkének (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kritériumoknak, továbbá a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdését átültető nemzeti intézkedéseknek, valamint adott esetben az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusoknak, illetve az említett irányelv 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott nemzeti intézkedéseknek.

3. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak figyelemmel kísérése biztosítsa azt, hogy az előállított uniós termésnövelő anyagok megfelelnek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és e rendelet rájuk alkalmazandó előírásainak.

4. Az olajvisszatartásra és a robbanékonyságra vonatkozó termékellenőrzések

A 4.1-4.3. pontban leírt hőkezelési ciklusokat és vizsgálatokat az uniós termésnövelő reprezentatív mintáján háromhavonta el kell végezni a gyártó nevében, annak ellenőrzése érdekében, hogy az megfelel-e

a) az I. melléklet 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 4. pontjában rögzített olaj-visszatartási követelménynek, és

b) az I. melléklet 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 5. pontjában rögzített, robbanékonyságra vonatkozó követelménynek.

A hőkezelési ciklusokat és vizsgálatokat a gyártó által választott bejelentett szervezet felelőssége mellett kell elvégezni.

4.1. Az e rendelet I. melléklete 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 4. pontjában említett olaj-visszatartási követelménynek való megfelelés vizsgálata előtti hőkezelési ciklusok

4.1.1. A módszer elve és fogalommeghatározás

Megfelelő zárt laboratóriumi lombikban szobahőmérsékletről 50 °C-os hőmérsékletre melegítjük és két órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk a mintát (50 °C-os fázis). Ezt követően 25 °C-os hőmérsékletre hűtjük és két órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk a mintát (25 °C-os fázis). A két egymást követő, 50 °C-os, illetve 25 °C-os fázis együttesen alkot egy hőkezelési ciklust. Két hőkezelési ciklus elvégzését követően a vizsgálati mintát 20 (± 3)°C-os hőmérsékleten tartjuk az olaj-visszatartási érték meghatározása céljából.

4.1.2. Eszközök

Szokásos laboratóriumi felszerelés, különösen:

a) 25 ± 1 °C-on, illetve 50 ± 1 °C-on termosztált vízfürdők vagy kemencék,

b) megfelelő laboratóriumi lombikok, 150 ml-es térfogattal.

4.1.3. Az eljárás

4.1.3.1. Az egyes 70 ± 5 grammos vizsgálati mintákat helyezzük egy-egy megfelelő laboratóriumi lombikba és zárjuk le.

4.1.3.2. Az 50 °C-os hőmérséklet elérése és két órán át történő fenntartása után változtassuk meg a lombik hőmérsékletét a 25 °C-os fürdőbe vagy kemencébe történő áthelyezéssel, és viszont.

4.1.3.3. Ha vízfürdőt használunk, tartsuk állandó értéken az egyes fürdők vízhőmérsékletét, a vizet pedig gyors keveréssel tartsuk mozgásban. Gondoskodjunk arról, hogy a vízszint a minta szintje felett legyen. A dugót habgumi kupakkal védjük meg a vízpára-lecsapódástól.

4.2. Az I. melléklet 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 4. pontjában említett olaj-visszatartási vizsgálat

4.2.1. Leírás

Az uniós termésnövelő anyag olajvisszatartása az uniós termésnövelő anyag által visszatartott, az előírt működési feltételek között meghatározott és tömegszázalékban kifejezett olajmennyiség.

A vizsgálatot a termésnövelő anyagból vett reprezentatív mintán kell elvégezni. A vizsgálat elvégzése előtt a minta teljes tömegét két, a 4.1. ponttal összhangban hőkezelési ciklusnak kell alávetni.

A módszer alkalmazható mind szemcsézett, mind granulált műtrágyáknál, amelyek nem tartalmaznak olajban oldódó anyagokat.

4.2.2. A módszer elve

A vizsgálati minta meghatározott időre teljes bemerítésre kerül gázolajba, amit a fölös olaj meghatározott feltételek mellett történő eltávolítása követ. Ezután a vizsgált anyagmennyiség tömegnövekedésének mérése következik.

4.2.3. Reagensek

Gázolaj a következő jellemzőkkel:

a) viszkozitás, max.: 5 mPas 40 °C-on;

b) sűrűség: 0,8 g/ml - 0,85 g/ml 20 °C-on;

c) kéntartalom: ≤ 1,0 % (m/m);

d) hamutartalom: ≤ 0,1 % (m/m).

4.2.4. Eszközök

Szokásos laboratóriumi felszerelés, és:

a) 0,01 gramm pontosságú mérleg;

b) 500 ml űrtartalmú főzőpoharak;

c) műanyagból készült tölcsér, lehetőleg henger alakú fallal a felső végénél, az átmérő megközelítőleg 200 mm;

d) a tölcsérbe illő vizsgálati szita, lyukméret 0,5 mm; Megjegyzés: A tölcsér és a szita méretének olyannak kell lennie, hogy csak néhány szemcse legyen egymáson és az olaj könnyen eltávozhasson.

e) gyors szűrőképességű szűrőpapír, kreppelt, puha, tömege 150 g/m2;

f) abszorbens kendő (laboratóriumi minőség).

4.2.5. Az eljárás

4.2.5.1. Két különböző meghatározás történik gyors egymásutánban ugyanannak a vizsgálati mintának a különböző részletein.

4.2.5.2. A vizsgálati szita segítségével távolítsuk el a 0,5 mm-nél kisebb részecskéket. 0,01 gramm pontossággal mérjünk ki 50 grammos mintát a főzőpohárba. Adjunk hozzá megfelelő mennyiségű gázolajat úgy, hogy teljesen befedje a szemcséket vagy granulátumokat, és óvatosan kevergessük, hogy az összes szemcse vagy granulátum teljes felülete benedvesedjen. Fedjük be a főzőpoharat óraüveggel és hagyjuk állni egy órán keresztül 25 (± 2) °C-on.

4.2.5.3. Szűrjük meg a főzőpohár teljes tartalmát a vizsgálati szitával ellátott tölcséren keresztül. Hagyjuk a szitán a fennmaradt mennyiséget egy órán keresztül, hogy a fölösleges olaj legnagyobb része eltávozhasson.

4.2.5.4. Egy sima felületen fektessünk két szűrőpapírt (500×500 mm) egymásra; hajtsuk mindkét szűrőpapír négy szélét felfelé körülbelül 40 mm szélességben, hogy ez megakadályozza a szemcsék vagy a granulátumok leszóródását. Helyezzünk két réteg abszorbens kendőt a szűrőpapírok közepére. Öntsük ki a szita teljes tartalmát az abszorbens anyagra, és puha, sima ecsettel osszuk el egyenletesen a szemcséket vagy a granulátumokat. Két perc elteltével emeljük fel az abszorbens kendők egyik oldalát, hogy a szemcsék vagy a granulátumok átkerüljenek az alul lévő szűrőpapírokra, és osszuk el egyenletesen a szemcséket vagy a granulátumokat az ecsettel. Helyezzünk egy másik szűrőpapírt a mintára - hasonlóan felfelé hajtott szélekkel - és körkörös mozdulatokkal, gyenge nyomást gyakorolva görgessük a szemcséket vagy a granulátumokat a szűrőpapírok között. Minden nyolcadik kör után tartsunk szünetet, hogy felemelhessük a szűrőpapírok szemben lévő sarkait, és hogy a szélre került szemcsék vagy a granulátumok visszakerüljenek középre. Alkalmazzuk a következő eljárást: végezzünk négy teljes körzést, először az óramutató járásával megegyezően, majd az óramutató járásával ellenkezően. Ezután görgessük vissza a szemcséket vagy a granulátumokat a fent leírt módon. Ezt az eljárást háromszor ismételjük meg (24 körzés, a sarkak kétszer kerülnek felemelésre). Óvatosan helyezzünk új szűrőpapírt az alsó és a felette lévő lap közé és a felső lap széleit felemelve engedjük a szemcséket vagy a granulátumokat legurulni az új lapra. Borítsuk be a szemcséket új szűrőpapírral és ismételjük meg a fent leírt eljárást. Közvetlenül a görgetés után öntsük a szemcséket vagy a granulátumokat kitárázott edénybe, és a visszatartott gázolaj tömegének meghatározásához újra mérjük meg 0,01 gramm pontossággal.

4.2.5.5. A görgetési eljárás megismétlése és újbóli mérés

Ha a visszatartott gázolaj mennyisége a vizsgálati anyagban meghaladja a 2,00 grammot, helyezzük a vizsgálati anyagot új szűrőpapírokra, és ismételjük meg a görgetési eljárást a sarkokat a 4.2.5.4. pontnak megfelelően felemelve (kétszer nyolc körzés, egy felemelés). Ezután mérjük meg újra a vizsgálati mennyiséget.

4.2.5.6. Mintánként két olaj-visszatartási vizsgálatot kell végrehajtani.

4.2.6. Vizsgálati jelentés

4.2.6.1. Az eredmények megadása

4.2.6.1.1. A számítás módszere és képlete

Az olajvisszatartást minden egyes meghatározásból (4.2.5.1. pont) a szűrt vizsgálati tétel tömegszázalékaként kell megadni, a következő egyenlet alapján:

ahol:

m1 a szűrt vizsgálati tétel (4.2.5.2. pont) tömege grammban kifejezve,

m2 a 4.2.5.4., illetve a 4.2.5.5. pontnak megfelelő vizsgálati tétel tömege grammban kifejezve az utolsó mérés alapján.

4.2.6.1.2.

Eredményként a két külön végzett meghatározás számtani közepét vegyük.

4.2.6.2.

A vizsgálatról készült jelentést csatolni kell a műszaki dokumentációhoz.

4.3. Az I. melléklet 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 5. pontjában rögzített robbanékonysági vizsgálat előtti hőkezelési ciklusok.

4.3.1. A módszer elve és fogalommeghatározás

Jól záró tartályban szobahőmérsékletről 50 °C-ra melegítjük és egy órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk a mintát (50 °C-os fázis). Ezt követően 25 °C-ra hűtjük és egy órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk a mintát (25 °C-os fázis). A két egymást követő, 50 °C-os, illetve 25 °C-os fázis együttesen alkot egy hőkezelési ciklust. A megfelelő számú hőkezelési ciklus után a mintát tartsuk 20 ±3 °C-os hőmérsékleten a robbanékonysági vizsgálat végrehajtásáig.

4.3.2. Eszközök

1. módszer

a) 20 és 51 °C között termosztált vízfürdő, amelynek melegedési és hűtési teljesítménye legalább 10 °C/h, vagy két vízfürdő, amelyek közül az egyik 20 °C-on, a másik pedig 51 °C-on termosztált. A vízfürdő(k)ben folyamatosan keverni kell a vizet; a fürdő térfogatának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a víz megfelelő áramlását biztosítsa.

b) Rozsdamentes acéltartály, amely mindenütt vízzáró, és a közepén hőmérsékletrögzítő berendezéssel van ellátva. A tartály külső szélessége 45 ± 2 mm, falvastagsága 1,5 mm (példaként lásd az 1. ábrát). A tartály magassága és hosszúsága a vízfürdő mennyiségének megfelelően választható meg, például a hosszúság 600 mm, a magasság 400 mm.

2. módszer

a) 20 és 51 °C között termosztált, megfelelő kemence, amelynek melegedési és hűtési teljesítménye legalább 10 °C/h.

b) Légmentesen záródó, megfelelő műanyag tartályok vagy zsákok, amelyek a minta közepén megfelelő hőmérsékletrögzítő berendezéssel vannak ellátva, vagy a 4.3.2. pont 1. módszerének b) pontjában leírtak szerinti rozsdamentes acéltartály. A tartály vagy zsák külső vastagsága megtöltött állapotban legfeljebb 45 mm lehet.

4.3.3. Az eljárás

Helyezzünk a robbanékonysági vizsgálathoz szükséges mennyiségű műtrágyát a tartályokba vagy zsákokba, és zárjuk le azokat. Helyezzük a rozsdamentes acéltartályokat a vízfürdőbe (1. módszer), illetve a tartályokat vagy zsákokat a kemencébe (2. módszer). Melegítsük fel a vizet, illetve fűtsük fel a kemencét 51 °C-ra, és mérjük meg a hőmérsékletet a műtrágya közepén. Egy órával azután, hogy a hőmérséklet a középpontban elérte az 50 °C-t, kezdjük el a hűtést. Egy órával azután, hogy a hőmérséklet a középpontban 25 °C-ra süllyedt, kezdjük el a melegítést a második ciklus megkezdéséhez. Két vízfürdő, illetve két kemence esetén mindegyik felmelegítési/lehűtési szakasz után helyezzük át a tartályokat vagy zsákokat a másik fürdőbe, illetve kemencébe.

1. ábra

A

:

O-gyűrű

B

:

fedél

C

:

csavar

D

:

tartály

4.4. Az I. melléklet 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 5. pontjában rögzített robbanékonysági vizsgálat

4.4.1. Leírás

4.4.1.1. A vizsgálatot az uniós termésnövelő anyagból vett reprezentatív mintán kell elvégezni. A robbanékonysági vizsgálat elvégzése előtt a minta teljes tömegét öt, a 4.3. ponttal összhangban hőkezelési ciklusnak kell alávetni.

4.4.1.2. Az uniós termésnövelő anyag robbanékonysági vizsgálatát vízszintes acélcsőben kell elvégezni az alábbi feltételek mellett (az anyagok részletes paraméterei a 4.4.3. pontban találhatóak):

a) a varratmentes acélcső: i. csőhossz: legalább 1 000 mm, ii. névleges külső átmérő: legalább 114 mm, iii. névleges falvastagság: legalább 5 mm,

b) az erősítő: a választott erősítő típusának és tömegének olyannak kell lennie, hogy a mintára gyakorolt robbanási nyomást a lehető legnagyobbra fokozza a minta robbanásátviteli készségének meghatározása céljából,

c) a minta hőmérséklete: 15 °C és 25 °C között,

d) a robbanást detektáló ólom próbahengerek: átmérő: 50 mm, magasság: 100 mm,

e) a 150 mm-enként elhelyezett ólomhengerek vízszintesen támasztják alá a csövet. MEGJEGYZÉS: A vizsgálatot kétszer kell elvégezni. A vizsgálat akkor tekinthető következtetések levonására alkalmasnak, ha az alátámasztó ólomhengerek közül egy vagy több mindkét vizsgálat során 5 %-nál kisebb mértékben nyomódik össze.

4.4.2. A módszer elve

A vizsgálati mintát acélcsőbe zárjuk, és detonációs hatásnak vetjük alá robbanásindító töltet segítségével. A robbanás terjedését a csövet a vizsgálat alatt vízszintesen tartó ólomhengerek összenyomódásának mértékéből határozzuk meg.

4.4.3. Anyagok

a) plasztik robbanóanyag, amely 83-86 % pentritet tartalmaz - sűrűség: 1 500 kg/m31 600 kg/m3 - detonációs sebesség: 7 300 m/s - 7 700 m/s - tömeg: (500 ± 1) g vagy bármilyen egyéb, hasonló tulajdonságokkal rendelkező plasztik robbanóanyag

b) hét hajlékony robbanózsinór-darab nemfém-hüvelyben - töltőtömeg: 11 g/m - 13 g/m - az egyes zsinórok hossza: (400 ± 2) mm;

c) másodlagos robbanóanyagból sajtolt pellet, a detonátor befogadására alkalmas mélyedéssel - robbanóanyag: hexogén/viasz 95/5, vagy más hasonló másodlagos robbanóanyag, hozzáadott grafittal vagy anélkül - sűrűség: 1 500 kg/m31 600 kg/m3 - átmérő: 19 mm - 21 mm - magasság: 19 mm - 23 mm - a sajtolt pellet tömege: legfeljebb 10 g - középső mélyedés a detonátor befogadására: maximális átmérő: 7,0-7,3 mm, mélység: körülbelül 12 mm. Nagy átmérőjű detonátor esetén a mélyedés átmérőjének egy kicsivel (pl. 0,5 mm-rel) nagyobbnak kell lennie, mint a detonátor átmérője;

d) ISO 65-1981-Heavy Series-ben meghatározott varrat nélküli acélcső, névleges méretek DN 100 (4'') - külső átmérő: 113,1 mm - 115,0 mm - falvastagság: 5,0 mm - 6,5 mm - hossz: 1 005 ± 2 mm;

e) fenéklemez - anyag: jó hegesztési minőségű acél - méretek: 160 mm × 160 mm - vastagság: 5 mm - 6 mm;

f) hat ólomhenger - átmérő: 50 ± 1 mm - magasság: 100 mm - 101 mm - anyaguk: legalább 99,5 %-os tisztaságú lágyólom;

g) acéltömb - hossz: legalább 1 000 mm - szélesség: legalább 150 mm - magasság: legalább 150 mm (alternatív megoldásként több rúdból képzett máglya használható e magasság eléréséhez) - tömeg: legalább 300 kg, ha nincs stabil alap az acéltömb számára;

h) műanyag- vagy kartonpapírhenger az indítótöltet számára - falvastagság: 1,5 mm - 2,5 mm - átmérő: 92 mm - 96 mm - magasság: 64 mm - 67 mm;

i) detonátor (elektromos vagy nem elektromos) 8-tól 10-ig terjedő iniciációs erővel

j) fa vagy műanyag korong - átmérő: 92 mm - 96 mm. Az átmérőnek illeszkednie kell a műanyag- vagy kartonpapírhenger (h) pont) belső átmérőjéhez - vastagság: 20 mm;

k) a detonátorral (i) pont) egyező méretű fa vagy műanyag rúd

l) kisméretű sasszegek (maximális hosszúság: 20 mm)

m) sasszegek (hosszúság: kb. 20 mm)

4.4.4. Az eljárás

4.4.4.1. Az indítótöltet előkészítése az acélcsőbe való behelyezésre

A szükséges felszerelés meglététől függően az indítótöltet robbanóanyaga beindítható vagy

- a 4.4.4.1.1. pontban említett hétpontos egyidejű iniciálással, vagy

- a 4.4.4.1.2. pontban említett, sajtolt pellettel történő központi iniciálással.

4.4.4.1.1. Hétpontos egyidejű iniciálás

A használatra előkészített indítótöltetet a 2. ábra mutatja.

4.4.4.1.1.1.

Fúrjunk lyukakat a fa vagy műanyag korongba (a 4.4.3. pont j) pontja) a korong tengelyével párhuzamosan a középponton és hat, egy 55 mm átmérőjű koncentrikus kör mentén szimmetrikusan elhelyezkedő ponton. A lyukak átmérője a használt gyújtózsinór (a 4.4.3. pont b) pontja) átmérőjétől függően 6 mm és 7 mm között legyen (ld. a 2. ábra A-B részét).

4.4.4.1.1.2.

Vágjunk le hét, egyenként 400 mm-es darabot a hajlékony gyújtózsinórból (a 4.4.3. pont b) pontja), tiszta vágásokkal és a végek azonnali leragasztásával elkerülve a robbanóanyag bármilyen veszteségét. Dugjuk át a hét zsinórdarabot a fa vagy műanyag korong (a 4.4.3. pont j) pontja) hét lyukán úgy, hogy a korong másik oldalán néhány cm kiálljon a végükből. Az egyes zsinórdarabok végétől 5-6 mm-re szúrjunk sasszeget (a 4.4.3. pont l) pontja) átlósan a zsinórdarabok textilhüvelyébe, és kenjük be ragasztóval a zsinórok külsejét a sasszegek melletti 2 cm-es sávban. Végül húzzuk meg a zsinórok hosszabbik végét, hogy a sasszegek érintkezzenek a fa vagy műanyag koronggal.

4.4.4.1.1.3.

Formáljuk a plasztik robbanóanyagot (a 4.4.3. pont a) pontja) henger alakúra, amelynek átmérője a henger (a 4.4.3. pont h) pontja) átmérőjétől függően 92 mm és 96 mm között van. Állítsuk fel ezt a hengert egy vízszintes felületen, és helyezzük bele a megformázott robbanóanyagot. Ezután helyezzük a hét gyújtózsinórt tartó fa vagy műanyag korongot ( 37 ) a henger tetejére és nyomjuk le a robbanóanyagig. Állítsuk be úgy a henger magasságát (64 mm és 67 mm között), hogy a legfelső pereme ne legyen feljebb a fa vagy a műanyag szintjénél. Végül - például kapcsok vagy apró szögek használatával - rögzítsük a hengert a fa vagy műanyag koronghoz, körben az egész kerületén.

4.4.4.1.1.4.

Csoportosítsuk úgy a hét gyújtózsinór szabad végeit a fa vagy műanyag rúd (a 4.4.3. pont k) pontja) körül, hogy a végeik mind egy, a rúdra merőleges síkba kerüljenek. Ragasztószalaggal rögzítsük kötegbe azokat a rúd körül ( 38 ).

4.4.4.1.2. Központi iniciálás sajtolt pellettel

A használatra előkészített indítótöltetet a 3. ábra mutatja.

4.4.4.1.2.1. A sajtolt pellet elkészítése

A szükséges biztonsági intézkedések megtétele után helyezzünk legfeljebb 10 gramm másodlagos robbanóanyagot (a 4.4.3. pont c) pontja) egy 19 mm - 21 mm belső átmérőjű formába, és sajtoljuk a megfelelő alakra és sűrűségre (az átmérő/magasság arány durván 1:1 legyen). A forma aljának közepén egy éknek kell lennie, amely 12 mm magas és 7,0 mm - 7,3 mm átmérőjű (a használt detonátor átmérőjétől függően), és egy henger alakú mélyedést alakít ki a töltetben a detonátor későbbi behelyezéséhez.

4.4.4.1.2.2. Az indítótöltet elkészítése

Helyezzük a robbanóanyagot (a 4.4.3. pont a) pontja) a hengerbe (a 4.4.3. pont h) pontja), amely függőlegesen áll sík felszínen, majd nyomjuk le fa vagy műanyag préssel, hogy a robbanóanyag henger alakú formát öltsön, a közepén mélyedéssel. Helyezzük a sajtolt pelletet ebbe a mélyedésbe. Fedjük be a henger alakúra formált és a sajtolt pelletet tartalmazó robbanóanyagot egy fa vagy műanyag koronggal (a 4.4.3. pont j) pontja), amelynek középen 7,0 mm - 7,3 mm átmérőjű lyuk található a detonátor számára. A fa vagy műanyag korongot és a hengert két egymást keresztező ragasztószalaggal rögzítsük egymáshoz. A fa vagy műanyag rúd (a 4.4.3. pont k) pontja) behelyezésével győződjünk meg arról, hogy a korongba fúrt lyuk és az összesajtolt pelletben lévő mélyedés ugyanazon a tengelyen helyezkedik el.

4.4.4.2. Az acélcsövek előkészítése a robbanékonysági vizsgálathoz

Az acélcső (a 4.4.3. pont d) pontja) egyik végétől 4 mm-re fúrjunk egymással átellenben két, az oldalfalra merőleges, 4 mm átmérőjű lyukat. Rögzítsük hegesztés útján a fenéklapot (a 4.4.3. pont e) pontja) a cső másik végéhez, a cső teljes kerülete körül teljesen kitöltve az alsó lap és a cső fala közötti derékszöget olvasztott fémmel.

4.4.4.3. Az acélcső megtöltése és az indítótöltet behelyezése

Lásd a 2. és a 3. ábrát.

4.4.4.3.1. A vizsgálati mintát, az acélcsövet és az indítótöltetet (20 ± 5)°C-ra kell kondicionálni. Két robbanékonysági vizsgálathoz kb. 20 kg vizsgálati anyagnak kell rendelkezésre állnia.

4.4.4.3.2.1. Állítsuk a csövet függőleges helyzetbe, hogy a négyzet alakú alsó fenéklemez szilárd, sima felületre, lehetőleg betonra támaszkodjon. Töltsük meg a csövet körülbelül magasságának egyharmadáig a vizsgálati mintával, és egymás után ötször ejtsük függőlegesen 10 cm-ről lapos felületre, hogy a prillt vagy granulátumokat, amennyire csak lehetséges, tömörítsük a csőben. A tömörítés gyorsításának érdekében a leejtések között összesen 10-szer üssük meg az oldalfalat 750-1 000 grammos kalapáccsal.

4.4.4.3.2.2. Ismételjük meg ezt a töltési módszert a vizsgálati minta újabb adagjával. Végül további mennyiséget adagoljunk úgy, hogy az a cső 10-szer végzett felemelése és leejtése, valamint a közben végzett összesen 20 kalapácsütés általi tömörítés után a töltet a felső végétől számított 70 mm-es távolságig töltse meg a csövet.

4.4.4.3.2.3. Az acélcsőben a vizsgálati minta töltési magasságát úgy kell beállítani, hogy a később behelyezendő (a 4.4.4.1.1. vagy 4.4.4.1.2. pontban meghatározott) indítótöltet szoros érintkezésben legyen a mintával, annak teljes felületén.

4.4.4.3.3. Helyezzük az indítótöltetet a csőbe úgy, hogy érintkezzen a mintával; a fa vagy műanyag korong felső felületének 6 mm-rel a cső vége alatt kell lennie. Gondoskodjunk arról, hogy a robbanóanyag és a vizsgálati minta valóban szorosan érintkezzen; ha szükséges, vegyük ki az indítótöltetet, és a mintából kis mennyiségeket vegyünk el, vagy tegyünk hozzá. A 2. és a 3. ábrán látható módon a cső nyitott végénél helyezzünk sasszegeket a lyukakba úgy, hogy a két végük a csőre támaszkodjon.

4.4.4.4. Az acélcső és az ólomhengerek elhelyezése (lásd a 4. ábrát).

4.4.4.4.1. Számozzuk meg az ólomhengerek alját (a 4.4.3. pont f) pontja) 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os számmal. Tegyünk hat jelet egymástól 150 mm-re a vízszintes alapon nyugvó acéltömbön (a 4.4.3. pont g) pontja) egy vonal mentén úgy, hogy mindegyik jelölés legalább 75 mm-re legyen a tömb bármelyik szélétől. Helyezzünk függőlegesen minden egyes jelölésre egy ólomhengert úgy, hogy az egyes hengerek aljának középpontja illeszkedjen a jelöléshez (lásd a 4. ábrát).

4.4.4.4.2. A 4.4.4.3. pont szerint előkészített acélcsövet fektessük vízszintesen az ólomhengerekre oly módon, hogy a cső tengelye párhuzamos legyen az ólomhengerek középvonalával, és a cső hegesztett vége 50 mm-rel nyúljon túl a 6. számú ólomhengeren. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a cső legurulását, helyezzünk kis méretű fa vagy műanyag ékeket az ólomhengerek és cső fala közé (egyet minden oldalra), vagy helyezzünk kereszt alakban fadarabokat a cső és az acéltömb vagy a rudakból képzett máglya közé. (lásd a 4. ábrát)

Megjegyzés: Győződjünk meg arról, hogy a cső érintkezik mind a hat ólomhengerrel; a cső felületének enyhe görbületét kiegyenlíthetjük a csőnek a hosszanti tengelye körüli forgatásával; ha bármely ólomhenger túl hosszú lenne, óvatosan ütögessük a kérdéses hengert kalapáccsal, ameddig el nem éri a megfelelő magasságot.

4.4.4.5. Felkészülés a robbantásra

4.4.4.5.1. Állítsuk össze a 4.4.4.4. pont szerinti eszközöket egy bunkerben vagy más megfelelően előkészített föld alatti helyszínen vagy alkalmas helyen. Ügyeljünk arra, hogy az acélcső hőmérséklete a robbantás előtt (20 ± 5) °C-on maradjon.

Megjegyzés: A robbanás hatására acélszilánkok csapódhatnak szét nagy mozgási energiával, ezért a robbantást lakott területtől vagy közforgalmú utaktól megfelelő távolságra kell végezni.

4.4.4.5.2. Ha hétpontos iniciálással ellátott indítótöltetet használunk, ügyeljünk arra, hogy a gyújtózsinórokat a 4.4.4.1.1.4. ponthoz tartozó lábjegyzetben leírt módon feszítsük ki, és amennyire csak lehetséges, vízszintesen rendezzük el.

4.4.4.5.3. Végezetül távolítsuk el a fa vagy műanyag rudat, és tegyük be a helyére a detonátort. A robbantást addig ne hajtsuk végre, ameddig a veszélyzónából nem evakuáltunk mindenkit, és a vizsgálatot végző személyzet nem vonult védett helyre.

4.4.4.5.4. Robbantsuk fel a robbanóanyagot.

4.4.4.6.1. Várjuk meg, hogy a füst (gáznemű és esetleg mérgező bomlástermékek, például dinitrogén gázok) eloszoljon, azután gyűjtsük be az ólomhengereket és mérjük meg magasságukat nóniuszos tolómércével.

4.4.4.6.2. Jegyezzük fel az összes, jelöléssel ellátott ólomhenger esetében az összenyomódás mértékét a 100 mm-es eredeti magasság százalékában kifejezve. Ha a hengerek ferdén nyomódtak össze, mérjük meg a legkisebb és a legmagasabb értéket és vegyük ezek középértékét.

4.4.4.7. A detonációs sebesség mérését szintén elvégezhetjük.

4.4.4.8. Mintánként két robbantási vizsgálatot kell végrehajtani.

4.4.5. Vizsgálati jelentés

Az egyes robbanékonysági vizsgálatok vizsgálati jelentésében a következő paraméterek értékeit kell feltüntetni:

- az acélcső külső átmérőjének és falvastagságának ténylegesen mért értéke,

- az acélcső Brinell-féle keménysége,

- a cső és a minta hőmérséklete közvetlenül a robbantás előtt,

- az acélcsőben lévő minta tényleges sűrűsége (kg/m3),

- az egyes ólomhengerek magassága a robbantás után, megadva a henger sorszámát,

- az indítótöltet iniciálásának módja.

4.4.6 A vizsgálati eredmények értékelése

Ha minden egyes robbantás esetén legalább egy ólomhenger összenyomódása 5 % alatti, a vizsgálatot bizonyító erejűnek, valamint úgy kell tekinteni, hogy az adott minta nem robbanékonynak minősül.

4.4.7. A vizsgálatról készült jelentést csatolni kell a műszaki dokumentációhoz.

2. ábra

Indítótöltet hétpontos iniciálással

1

:

acélcső

2

:

hét lyukkal ellátott fa vagy műanyag korong

3

:

műanyag vagy kartonpapír henger

4

:

gyújtózsinórok

5

:

plasztikus robbanóanyag

6

:

vizsgálati minta

7

:

a sasszeg behelyezéséhez fúrt 4 mm-es lyuk

8

:

sasszeg

9

:

a 4-es számú elem által körülvett fa vagy műanyag rúd

10

:

a 4-es számú elemnek a 9-es számú elem körüli rögzítéséhez szükséges ragasztószalag

3. ábra

1

:

acélcső

2

:

fa vagy műanyag korong

3

:

műanyag vagy kartonpapír henger

4

:

fa vagy műanyag rúd

5

:

plasztikus robbanóanyag

6

:

sajtolt pellet

7

:

vizsgálati minta

8

:

a sasszeg behelyezéséhez fúrt 4 mm-es lyuk

9

:

sasszeg

10

:

az 5-ös számú elemet összenyomó fa vagy műanyag prés

4. ábra

A körökben látható számok:

1

:

acélcső

2

:

ólomhengerek

3

:

acéltömb vagy rudakból képzett máglya

4

:

fenéklemez

5

:

indítótöltet

A négyzetekben látható számok:

ólomhengerek 1-től 6-ig

5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1. A gyártónak az e rendelet értelmében alkalmazandó követelményeknek megfelelő uniós termésnövelő anyagok mindegyikének az egyedi csomagolásán - vagy amennyiben a terméket csomagolás nélkül szállítják, az uniós termésnövelő anyagot kísérő dokumentumban - fel kell tüntetnie a CE-jelölést, valamint, a 4. pontban említett bejelentett szervezet felelőssége mellett, ez utóbbi szervezet azonosító számát.

5.2. A gyártónak az uniós termésnövelő anyagok típusaira vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania, és azt a műszaki dokumentációval együtt az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után öt évig meg kell őriznie és a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak azonosítania kell az uniós termésnövelő anyag azon típusát, amelyre vonatkozóan kiállították.

5.3. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

6. A bejelentett szervezetek tájékoztatási és működési kötelezettségei

6.1. Minden egyes bejelentett szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságát és az e rendelet alapján bejelentett, ugyanazon uniós termésnövelő anyagok tekintetében hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző egyéb szervezeteket az alábbiakról:

a) bármilyen olyan eset, amikor a gyártó nem tartotta be a 4. pontban előírt vizsgálatok elvégzésére vonatkozó három hónapos határidőt;

b) bármilyen olyan vizsgálati eredmény, amely meg nem felelést mutat az I. melléklet 1.C.I.a)i-ii.A) funkció szerinti termékkategóriájának 5. pontjában rögzített, robbanékonyságra vonatkozó követelmény tekintetében.

6.2. A 6.1.b) pontban említett esetben a bejelentett szervezetnek fel kell kérnie a gyártót, hogy a 6. cikk (8) bekezdésével összhangban tegye meg a szükséges intézkedéseket.

7. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4.4.7. és az 5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetők, amennyiben azok szerepelnek a megbízásban.

B. MODUL: EU-TÍPUSVIZSGÁLAT

1. A modul leírása

1.1. Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amelynek keretében egy bejelentett szervezet megvizsgálja az uniós termésnövelő anyag műszaki tervét, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy az uniós termésnövelő anyag műszaki terve megfelel e rendelet előírásainak.

1.2. Az uniós termésnövelő anyag műszaki tervének megfelelőségére vonatkozó értékelést a műszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyíték vizsgálata révén, továbbá az anyagnak a tervezett termelés szempontjából reprezentatív mintáin végzett vizsgálat révén kell elvégezni.

2. Műszaki dokumentáció

2.1. A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy az uniós termésnövelő anyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését.

2.2. A műszaki dokumentációban meg kell határozni az alkalmazandó követelményeket, és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - ismertetni kell az uniós termésnövelő anyag formatervét, gyártását és rendeltetésszerű felhasználását. A műszaki dokumentációnak adott esetben tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az uniós termésnövelő anyag általános leírása, az uniós termésnövelő anyag bejelentett funkciójának megfelelő, funkció szerinti termékkategória és a rendeltetésszerű felhasználás ismertetése,

b) a felhasznált anyagok jegyzéke, a II. melléklet szerinti azon összetevő-kategóriák, amelyekbe tartoznak, valamint az azok eredetére és gyártási folyamatára vonatkozó információk,

c) a termésnövelő anyag keveréket alkotó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatok,

d) az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok,

e) a III. melléklettel összhangban szerint előírt információkat tartalmazó, a 6. cikk (7) bekezdésében említett címke vagy tájékoztató füzet vagy mindkettő kapcsolódó kísérő dokumentum mintája,

f) a 13. cikkben említett harmonizált szabványok jegyzéke, a 14. cikkben említett egységes előírások és/vagy bármely egyéb kapcsolódó alkalmazott műszaki előírás. Részben alkalmazott harmonizált szabványok vagy egységes előírások esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazzák,

g) az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,

h) vizsgálati jelentések,

i) amennyiben az uniós termésnövelő anyag az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett, állati melléktermékekből származó termékeket tartalmaz, vagy azokból áll, az említett rendeletben előírt kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány, valamint annak bizonyítéka, hogy az állati melléktermékekből származó termék elérte az előállítási láncnak az említett rendelet értelmében vett végpontját,

j) amennyiben az uniós termésnövelő anyag a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékeket tartalmaz vagy azokból áll, az arra vonatkozó technikai és adminisztratív bizonyíték, hogy a melléktermékek megfelelnek az e rendelet 42. cikkének (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kritériumoknak, továbbá a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdését átültető nemzeti intézkedéseknek, valamint adott esetben az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusoknak, illetve az említett irányelv 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott nemzeti intézkedéseknek, és

k) amennyiben az uniós termésnövelő anyag teljes krómtartalma (Cr) meghaladja a 200 mg/kg szárazanyag-tartalmat, a teljes krómtartalom (Cr) maximális mennyisége és pontos forrása,

3. EU-típusvizsgálat iránti kérelem

3.1. A gyártónak az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, általa választott bejelentett szervezethez kell benyújtania.

3.2. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe, és amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak neve és címe is,

b) írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanazt a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be,

c) a 2. pontban említett műszaki dokumentáció,

d) a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív minták. A bejelentett szervezet további mintákat is kérhet a vizsgálati program végrehajtásához;

e) a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ebben az alátámasztó bizonyítékban minden alkalmazott dokumentumot fel kell sorolni, különösen akkor, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat vagy egységes előírásokat nem teljes egészükben alkalmazták. Az alátámasztó bizonyítéknak, amennyiben szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laboratóriumban az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban végzett vizsgálatok eredményeit.

4. A műszaki terv megfelelőségének értékelése

A bejelentett szervezetnek:

a) meg kell vizsgálnia a műszaki dokumentációt és az alátámasztó bizonyítékot az uniós termésnövelő anyag műszaki tervezése megfelelőségének értékelése céljából;

b) ellenőriznie kell, hogy a minta/minták gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá meg kell állapítania, melyek azok az összetevők, amelyeket a vonatkozó harmonizált szabványok vagy egységes előírások alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg, és melyek azok az összetevők, amelyeket egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban terveztek meg;

c) a mintán/mintákon el kell végeznie vagy el kell végeztetnie azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy a gyártó, amennyiben úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, vagy egységes előírásokat alkalmazott, azokat megfelelően alkalmazza-e;

d) a mintán/mintákon el kell végeznie vagy el kell végeztetnie azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy amennyiben nem a vonatkozó harmonizált szabványok vagy egységes előírások szerinti megoldásokat alkalmazták, illetve amennyiben nem léteznek harmonizált szabványok vagy egységes előírások, a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e e rendelet vonatkozó követelményeinek;

e) meg kell állapodnia a gyártóval az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének helyszínéről.

5. Értékelő jelentés

A bejelentett szervezetnek el kell készítenie a 4. ponttal összhangban elvégzett tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. A bejelentő hatósággal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés tartalmának egészét vagy részét kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

6. EU-típusvizsgálati tanúsítvány

6.1. Ha a típus megfelel az e rendeletben előírt, az érintett uniós termésnövelő anyagra alkalmazandó követelményeknek, akkor a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó számára. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

6.2. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak és mellékleteinek tartalmazniuk kell az összes olyan lényeges információt, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy a gyártott uniós termésnövelő anyag megfelel-e a vizsgált típusnak.

6.3. Ha a típus nem felel meg e rendelet előírásainak, a bejelentett szervezetnek meg kell tagadnia az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a megtagadás részletes indoklása mellett tájékoztatnia kell erről a kérelmezőt.

7. Az uniós termésnövelő anyag megfelelőségét esetlegesen befolyásoló változások

7.1. A bejelentett szervezetnek tájékozódnia kell a tudomány mindenkori általánosan elismert állásának olyan változásairól, amelyek arra engednek következtetni, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban esetleg nem felel meg e rendelet előírásainak, és meg kell állapítania, hogy ezek a változások szükségessé tesznek-e további vizsgálatot. Ha igen, a bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell erről a gyártót.

7.2. A gyártónak értesítenie kell az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja az uniós termésnövelő anyag e rendelet előírásainak való megfelelését vagy az EU-típusvizsgálati tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

8. A bejelentett szervezet tájékoztatási kötelezettsége

8.1. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá - rendszeres időközönként vagy kérésre - bejelentő hatósága rendelkezésére kell bocsátania a visszautasított, felfüggesztett vagy egyéb módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítések listáját.

8.2. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy egyéb módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

8.3. Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát.

9. Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány elérhetősége

9.1. A bejelentett szervezetnek az EU-típusvizsgálati tanúsítvány érvényességének végéig meg kell őriznie az EU-típusvizsgálati tanúsítványt, illetve annak mellékleteit és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9.2. A gyártó az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után öt évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, annak mellékletei és kiegészítései egy példányát a műszaki dokumentációval együtt.

10. Meghatalmazott képviselő

A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban említett kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9.2. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízásában.

C. MODUL - BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG

1. A modul leírása

A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és a 3. pontban meghatározott kötelezettségeknek, továbbá saját felelősségére biztosítja és kijelenti, hogy az érintett uniós termésnövelő anyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak nyomon követése biztosítsa, hogy az előállított uniós termésnövelő anyag megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak és e rendelet vonatkozó követelményeinek.

3. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

3.1. A gyártónak az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet alkalmazandó követelményeinek megfelelő uniós termésnövelő anyagok mindegyikének az egyedi csomagolásán - vagy amennyiben a terméket csomagolás nélkül szállítják, az uniós termésnövelő anyagot kísérő dokumentumban - fel kell tüntetnie a CE-jelölést.

3.2. A gyártónak az uniós termésnövelő anyagok típusaira vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania, és azt a műszaki dokumentációval együtt az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után öt évig meg kell őriznie és a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak azonosítania kell az uniós termésnövelő anyag azon típusát, amelyre vonatkozóan kiállították.

3.3. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

4. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetők, amennyiben azok szerepelnek a megbízásban.

D1. MODUL: A GYÁRTÁSI FOLYAMAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. A modul leírása

A gyártási folyamat minőségbiztosítása az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel gyártó eleget tesz a 2., 4. és 7. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett uniós termésnövelő anyagok megfelelnek e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

2. Műszaki dokumentáció

2.1 A gyártónak ki kell dolgoznia a műszaki dokumentációt. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy az uniós termésnövelő anyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését.

2.2. A műszaki dokumentációban meg kell határozni az alkalmazandó követelményeket, és - az értékelés szempontjából szükséges mértékben - ismertetni kell az uniós termésnövelő anyag formatervét, gyártását és rendeltetésszerű felhasználását. A műszaki dokumentációnak adott esetben tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az uniós termésnövelő anyag általános leírása, az uniós termésnövelő anyag bejelentett funkciójának megfelelő, funkció szerinti termékkategória és a rendeltetésszerű felhasználás ismertetése,

b) a felhasznált anyagok jegyzéke, a II. mellékletben említett azon összetevő-kategóriák, amelyekbe tartoznak, valamint az azok eredetére és gyártási folyamatára vonatkozó információk,

c) a termésnövelő anyag keveréket alkotó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatok,

d) az uniós termésnövelő anyag gyártási folyamatának megértéséhez szükséges rajzok, modellek, leírások és magyarázatok, valamint - a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. vagy 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan - a gyártási vagy visszanyerési folyamat olyan írásba foglalt bemutatása és ábrája, amelyen minden kezelés, tároló tartály és terület egyértelműen azonosítva van,

e) a III. melléklettel összhangban szerint előírt információkat tartalmazó, a 6. cikk (7) bekezdésében említett címke vagy tájékoztató füzet vagy mindkettő kapcsolódó kísérő dokumentum mintája,

f) a 13. cikkben említett harmonizált szabványok jegyzéke, a 14. cikkben említett egységes előírások és/vagy bármely egyéb kapcsolódó alkalmazott műszaki előírás. Részben alkalmazott harmonizált szabványok vagy egységes előírások esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazzák,

g) az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,

ga) a veszélyes hulladékokra vonatkozó számítások a 13. összetevő-kategóriát tartalmazó vagy abból álló uniós termésnövelő anyagok tekintetében; a II. melléklet II. része 13. összetevő-kategóriájának 6. pontjában említett vizsgálatot legalább évente el kell végezni, vagy az uniós termésnövelő anyag biztonságát vagy minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábban el kell végezni (például eltérő összetételű bemenetianyag-tételek feldolgozása, a feldolgozási feltételek módosítása). Az üzemben feldolgozott reprezentatív bemenetianyag-tétel esetében az azonosított veszélyes tulajdonságot (az 5.1.3.1. pontnak megfelelően) és a teljes tömeget a különböző bemeneti anyagokon (1, ..., n) és az uniós termésnövelő anyagba beépítendő kimeneti anyagon kell mérni. A veszélyes tulajdonságnak a kimeneti anyagba történő bedolgozási arányát ezután a következőképpen kell kiszámítani: ahol: HPC = a veszélyes tulajdonság koncentrációja (mg/kg), M = a teljes tömeg (kg), és i (1-n) = a gyártási folyamatban felhasznált különböző bemeneti anyagok. A gyártási folyamat során a veszélyes tulajdonság eltávolítása oly módon történjen, hogy az egyes bemeneti anyagok veszélyes tulajdonságának koncentrációjával megszorzott bekeverési arány a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében az adott veszélyes tulajdonságra vonatkozóan meghatározott határértékek alatt maradjon,

h) vizsgálati jelentések,

i) amennyiben az uniós termésnövelő anyag az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett, állati melléktermékekből származó termékeket tartalmaz, vagy azokból áll, az említett rendeletben előírt kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány, valamint annak bizonyítéka, hogy az állati melléktermékekből származó termék elérte az előállítási láncnak az említett rendelet értelmében vett végpontját,

j) amennyiben az uniós termésnövelő anyag a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékeket tartalmaz vagy azokból áll, az arra vonatkozó technikai és adminisztratív bizonyíték, hogy a melléktermékek megfelelnek az e rendelet 42. cikkének (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kritériumoknak, továbbá a 2008/98/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdését átültető nemzeti intézkedéseknek, valamint adott esetben az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusoknak, illetve az említett irányelv 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott nemzeti intézkedéseknek.

k) amennyiben az uniós termésnövelő anyag teljes krómtartalma (Cr) meghaladja a 200 mg/kg szárazanyag-tartalmat, a teljes krómtartalom (Cr) maximális mennyisége és pontos forrása,

3. A műszaki dokumentáció rendelkezésre állása

A gyártó a műszaki dokumentációt az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után öt évig megőrzi és az illetékes hatóságok számára elérhetővé teszi.

4. Gyártás

A gyártónak az 5. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie az érintett uniós termésnövelő anyag gyártása, végső ellenőrzése és tesztelése céljából, és alá kell vetnie magát a 6. pontban meghatározott felügyeletnek.

5. Minőségbiztosítási rendszer

5.1. A gyártónak minőségbiztosítási rendszert kell alkalmaznia, amely biztosítja, hogy az uniós termésnövelő anyag megfelel e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

5.1.1. A minőségbiztosítási rendszernek ki kell terjednie a minőségbiztosítási célkitűzésekre és a vezetőségnek a termékminőséget illető feladatait és hatásköreit meghatározó szervezeti felépítésre.

5.1.1.1. A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártó felső vezetésének:

a) biztosítania kell, hogy rendelkezésre álljanak a minőségbiztosítási rendszer létrehozásához és működtetéséhez szükséges megfelelő (humán, infrastrukturális és tárgyi) erőforrások;

b) ki kell neveznie a szervezet vezetésének azon tagját, aki felelős a következőkért: - a minőségirányítási folyamatok meghatározása, elfogadása, bevezetése és fenntartása; - a gyártó felső vezetésének teendő, a minőségirányítás teljesítményére és bármely szükséges fejlesztésére vonatkozó jelentéstétel; - az ügyfelek szükségletei és a jogszabályi követelmények figyelembevételének előmozdítása a gyártó szervezetén belül, a munkavállalókban annak tudatosítása, hogy a minőségirányítási követelmények mennyire relevánsak és jelentősek e rendelet jogi követelményeinek a teljesítése érdekében; - annak biztosítása, hogy minden egyes személy, akinek a feladatai kihatnak a termékminőségre, megfelelő képzést és utasításokat kapjon; és - az 5.1.4. pontban említett minőségirányítási dokumentáció besorolásának biztosítása;

c) minden évben belső ellenőrzést kell végeznie, vagy a tervezettnél hamarabb is, amennyiben ezt bármely olyan jelentős változás indokolja, amely befolyásolhatja az uniós termésnövelő anyagok minőségét; és

d) biztosítania kell, hogy meghatározásra kerüljenek a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció módjai, és hogy a minőségirányítás hatékonyságára vonatkozóan is folyjon kommunikáció.

5.1.2. A minőségbiztosítási rendszernek ki kell terjednie a gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerekre, eljárásokra és szisztematikus intézkedésekre.

5.1.2.1. A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell az említett mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

5.1.3. A minőségbiztosítási rendszernek ki kell terjednie a gyártás előtt, alatt és után meghatározott gyakorisággal elvégzendő ellenőrzésekre és vizsgálatokra.

5.1.3.1. A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan az ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a) A bemeneti anyagok minden egyes tételére vonatkozóan rögzíteni kell a következő adatokat: i. beérkezés dátuma; ii. tömegben kifejezett mennyiség (vagy a térfogaton és a sűrűségen alapuló becslés); iii. a bemeneti anyag beszállítójának azonosítása; iv. a bemeneti anyag típusa; v. minden egyes tételnek és a telephelyen való elhelyezésének azonosítása. A minőségirányítás céljára a gyártási folyamatban végig egyetlen azonosító kódot kell a tételhez rendelni; és vi. a tétel elutasítása esetén a tétel elutasításának oka, és a hely, ahova azt elszállították.

b) Szakképzett személyzetnek kell szemrevételeznie a bemeneti anyagok minden egyes szállítmányát, és ellenőriznie azt, hogy az megfelel a II. melléklet 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriájába tartozó bemeneti anyagokra vonatkozó előírásoknak [VAGY: a II. mellékletben meghatározottak szerint].

c) A gyártónak bármely adott bemeneti anyag bármely szállítmányát el kell utasítania, amennyiben a szemrevételezés során gyanú merül fel a következők bármelyikére vonatkozóan: - a végső uniós termésnövelő anyag előállítására vagy minőségére nézve veszélyes vagy káros anyagok jelenléte, - a II. melléklet 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriájára vonatkozó előírásokkal való [VAGY: a II. mellékletben meghatározottak szerinti] összeférhetetlenség, különösen műanyagoknak a makroszkopikus szennyeződésekre vonatkozó határérték túllépéséhez vezető jelenléte.

d) A személyzetet képzésben kell részesíteni - a bemeneti anyagok lehetséges veszélyes tulajdonságairól, valamint - azon jellegzetességekről, amelyek lehetővé teszik e veszélyes tulajdonságoknak és a műanyagok jelenlétének a felismerését.

e) A kimeneti anyagokból mintát kell venni annak ellenőrzése érdekében, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriára vonatkozó előírásoknak, valamint hogy a kimeneti anyag tulajdonságai nem veszélyeztetik-e az uniós termésnövelő anyagnak az I. mellékletben foglalt alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.

f) A 3. és 5. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a kimeneti anyagból rendszeresen, legalább a következő gyakorisággal kell mintát venni: Éves felhasználás (tonna) Minta/év ≤ 3 000 1 3 001 - 10 000 2 10 001 - 20 000 3 20 001 - 40 000 4 40 001 - 60 000 5 60 001 - 80 000 6 80 001 - 100 000 7 100 001 - 120 000 8 120 001 - 140 000 9 140 001 - 160 000 10 160 001 - 180 000 11 > 180 000 12

fa) A 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan legalább a következő alapértelmezett gyakorisággal vagy az uniós termésnövelő anyag minőségét esetlegesen befolyásoló jelentős változás esetén a tervezettnél korábbi gyakorisággal kell mintát venni: Éves termelés (tonna) Minta/év ≤ 3 000 4 3 001 -10 000 8 10 001 -20 000 12 20 001 -40 000 16 40 001 -60 000 20 60 001 -80 000 24 80 001 -100 000 28 100 001 -120 000 32 120 001 -140 000 36 140 001 -160 000 40 160 001 -180 000 44 > 180 000 48 A gyártók a korábbi minták eloszlásának figyelembevételével csökkenthetik a szennyező anyagok vizsgálatára vonatkozó, fent jelzett alapértelmezett gyakoriságot. Egy legalább egyéves ellenőrzési időszak és az I. és II. melléklet követelményeinek való megfelelést igazoló legalább 10 minta után a gyártó az adott paraméterre vonatkozó alapértelmezett mintavételi gyakoriságot 2-es szorzóval csökkentheti, ha az utolsó 10 mintából regisztrált legnagyobb szennyező anyag-szint kisebb, mint az I. és II. mellékletben az adott paraméterre megállapított határérték fele.

fb) A 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében minden egyes gyártási tételt vagy gyártási részt minőségirányítási célból egyedi kóddal kell ellátni. Ezen anyagokból 3 000 tonnánként legalább egy mintát vagy két hónaponként egy mintát - attól függően, hogy melyik következik be előbb - legalább két évig jó állapotban kell tárolni.

g) Ha bármely vizsgált kimeneti anyagminta túllép az I. és a II. melléklet megfelelő szakaszaiban meghatározott legalább egy alkalmazandó határértéket, a minőségirányításért az 5.1.1.1.b) pont szerint felelős személy köteles: i. egyértelműen azonosítani a nem megfelelő kimeneti anyagokat és azok raktározási helyét, ii. elemezni a meg nem felelés okait, és meghozni minden szükséges intézkedést a megismétlődésük elkerülésére, iii. az 5.1.4. pontban meghatározott minőségbiztosítási feljegyzésekben rögzíteni, hogy újrafeldolgozásra vagy a kimeneti anyag eltávolítására kerül sor , iv. a 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében az fb) alpontban említett mintákat megmérni, és a szükséges korrekciós intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy megakadályozza az anyag esetleges továbbszállítását és felhasználását.

5.1.4. A minőségbiztosítási rendszernek ki kell terjednie a gyártó minőségbiztosítási feljegyzéseire, ideértve az ellenőrzési jelentéseket és a vizsgálatok adatait, a kalibrálási adatokat, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentéseket is, stb.

5.1.4.1. A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagok esetében a minőségbiztosítási feljegyzésekből ki kell tűnnie, hogy megtörtént a bemeneti anyagok, a gyártás, a raktározás, valamint a be- és a kimeneti anyagok e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelése tényleges ellenőrzése. Mindegyik dokumentumnak olvashatónak és a megfelelő használati helyén (helyein) elérhetőnek kell lennie, és valamennyi elavult változatot azonnal el kell távolítani mindenhonnan, ahol használják, vagy legalábbis elavultként kell megjelölni. A minőségirányítási dokumentációnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a cím,

b) a verziószám,

c) a kiállítás napja,

d) a kiállító személy neve,

e) a bemeneti anyagok tényleges ellenőrzéséről készült feljegyzések,

f) a gyártási folyamat tényleges ellenőrzéséről készült feljegyzések,

g) a kimeneti anyagok tényleges ellenőrzéséről készült feljegyzések,

h) a meg nem felelésekre vonatkozó feljegyzések,

i) jelentések a telephelyen történt minden balesetről vagy váratlan eseményről, azok ismert vagy gyanított okairól és a meghozott intézkedésekről,

j) harmadik személyek panaszainak és az azok nyomán tett intézkedéseknek a feljegyzése,

k) azon képzés időpontja, típusa és témája, amelyen a termékminőségért felelős személyek részt vettek,

l) a belső ellenőrzések eredményei és a meghozott intézkedések,

m) a külső felülvizsgálati ellenőrzések eredményei és a meghozott intézkedések.

5.1.5. A minőségbiztosítási rendszernek ki kell terjednie a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer tényleges működésének a nyomon követésére.

5.1.5.1. A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a gyártónak éves belső ellenőrzési programot kell létrehoznia a minőségbiztosítási rendszernek való megfelelés ellenőrzésére, amely program során:

a) be kell vezetni és dokumentálni kell a belső ellenőrzések tervezésének és lefolytatásának, a nyilvántartás vezetésének és az eredményekről való jelentések összeállításának felelőseit és követelményeit meghatározó eljárást. Jelentést kell készíteni a minőségbiztosítási rendszerben meghatározottaktól való eltérésekről, és minden korrekciós intézkedést jelenteni kell. A minőségirányítási dokumentációhoz mellékelni kell a belső ellenőrzésről készített feljegyzéseket;

b) prioritásként kell kezelni a külső ellenőrzések során azonosított meg nem feleléseket;

c) egyetlen ellenőr sem ellenőrizheti a saját munkáját;

d) Az ellenőrzött terület felelős vezetése biztosítja, hogy a szükséges korrekciós intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül meghozzák;

e) A valamely más minőségirányítási rendszer keretében végzett belső ellenőrzést figyelembe lehet venni, amennyiben azt kiegészíti az e minőségbiztosítási rendszer követelményeit vizsgáló ellenőrzés.

5.1.6. A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését. Tartalmaznia kell különösen az 5.1.1-5.1.5. pontban szereplő összes minőségirányítási elem megfelelő leírását.

5.2. A gyártónak az általa választott bejelentett szervezetnél kell kérelmeznie minőségbiztosítási rendszerének értékelését az érintett uniós termésnövelő anyagokkal kapcsolatban. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a gyártó neve és címe, és amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, annak neve és címe is,

- írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanazt a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be,

- a tervezett uniós termésnövelő termékkategóriára vonatkozó minden lényeges információ,

- a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentáció, amely tartalmazza az 5.1. pontban szereplő összes elemet,

- a 2. pontban említett műszaki dokumentáció.

5.3.1. A bejelentett szervezet köteles értékelni a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e az 5.1. pontban említett követelményeknek.

5.3.2. A minőségbiztosítási rendszernek a vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az említett követelményeknek való megfelelést.

5.3.3. A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az auditcsoportnak legalább egy olyan taggal kell rendelkeznie, aki tapasztalt az érintett termékterület és gyártástechnológia értékelése területén, és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az ellenőrzést végző csoportnak felül kell vizsgálnia a 2. pontban említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit, és el tudja-e végezni az ahhoz szükséges vizsgálatokat, hogy biztosíthassa az uniós termésnövelő anyag e követelményeknek való megfelelését.

5.3.4. A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

5.4. A gyártónak vállalnia kell, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá hogy a rendszert úgy tartja fenn, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

5.5.1. A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert érintő minden tervezett változtatásról tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert eredetileg jóváhagyó bejelentett szervezetet.

5.5.2. A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt változtatásokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e az 5.1. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

5.5.3. Döntéséről köteles értesíteni a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

6. A bejelentett szervezet felelősségére gyakorolt felügyelet

6.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

6.2. A gyártónak értékelés céljából be kell engednie a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja,

- a 2. pontban említett műszaki dokumentáció,

- a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, a kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések.

6.3.1. A bejelentett szervezetnek időszakos ellenőrzéseket kell végeznie, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést kell eljuttatnia a gyártónak.

6.3.2. A II. mellékletben meghatározott 3., 5., 12., 13., 14. és 15. összetevő-kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan a bejelentett szervezetnek minden egyes ellenőrzés során mintát kell vennie a kimeneti anyagból, és azt elemeznie kell, az ellenőrzéseket pedig a következő gyakorisággal kell elvégezni:

a) a szóban forgó üzemben a bejelentett szervezet által gyakorolt felügyelet első évében: az 5.1.3.1. pont f) alpontjában és az 5.1.3.1. pont fa) alpontjában foglalt táblázatok szerinti mintavételi gyakorisággal; és

b) a felügyelet további éveiben: az 5.1.3.1. pont f) alpontjában és az 5.1.3.1. pont fa) alpontjában foglalt táblázatok szerinti mintavételi gyakorisághoz képest fele olyan gyakran.

6.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer helyes működésének ellenőrzése érdekében. A bejelentett szervezetnek a gyártó rendelkezésére kell bocsátania a látogatási jelentést, valamint - amennyiben vizsgálatokat is végeztek - a vizsgálati jelentést.

7. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

7.1. A gyártó köteles az e rendelet értelmében alkalmazandó követelményeknek megfelelő uniós termésnövelő anyagok mindegyikének az egyedi csomagolásán - vagy amennyiben a terméket csomagolás nélkül szállítják, az uniós termésnövelő anyagot kísérő dokumentumban - feltüntetni a CE-jelölést, valamint, az 5.2. pontban említett bejelentett szervezet felelőssége mellett, ez utóbbi szervezet azonosító számát.

7.2. A gyártónak az uniós termésnövelő anyagokra vagy azok típusaira vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania, és azt a műszaki dokumentációval együtt az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után öt évig meg kell őriznie és a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie azt. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak azonosítania kell azt az uniós termésnövelő anyagot vagy típust, amelyre vonatkozóan kiállították.

7.3. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

8. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának rendelkezésre állása

A gyártó az uniós termésnövelő anyag forgalomba hozatala után legalább öt éven át köteles megőrizni a nemzeti hatóságok számára való bemutatás céljából a következőket:

- az 5.1.6. pontban említett dokumentáció,

- az 5.5.1 és az 5.5.2. pontban említett jóváhagyott változtatásokra vonatkozó információk,

- a bejelentett szervezetnek az 5.5.3., a 6.3.1 és a 6.4. pontban említett döntései és jelentései.

9. A bejelentett szervezet tájékoztatási kötelezettsége

9.1. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott vagy visszavont jóváhagyásairól, továbbá - rendszeres időközönként vagy kérésre - elérhetővé kell tennie a bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

9.2. Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa elutasított,, visszavont, felfüggesztett vagy egyéb módon korlátozott jóváhagyásáról, valamint kérésre a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.

10. Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3., az 5.2., az 5.5.1., a 7. és a 8. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetők, amennyiben azok szerepelnek a megbízásban.

V. MELLÉKLET

(XXX. sz.) EU-megfelelőségi nyilatkozat ( 39 )

1. Uniós termésnövelő anyag (termékszám, tételszám vagy típusszám):

2. A gyártó és adott esetben meghatalmazott képviselője neve és címe:

3. Ez az EU-megfelelőségi nyilatkozat a gyártó kizárólagos felelőssége mellett került kiállításra.

4. A nyilatkozat tárgya (az uniós termésnövelő anyagazonosítója, amely alapján az nyomon követhető; a leírás képet is tartalmazhat, amennyiben az uniós termésnövelő anyag azonosításához erre szükség van):

5. A nyilatkozat fent ismertetett tárgya megfelel:

- az (EU) 2019/1009 rendeletnek ( 40 ),

- adott esetben egyéb uniós harmonizációs jogszabályoknak:

6. Az alkalmazott harmonizált szabványokra vagy egységes előírásokra, illetve az azokra az egyéb műszaki előírásokra való hivatkozások, amelyekkel kapcsolatban a megfelelőségi nyilatkozatot kiállították:

7. A(z) .................. (név, szám) bejelentett szervezet - amennyiben szükséges - elvégezte a ..................... (a beavatkozás megnevezése), és a következő .................. (szám) tanúsítványt vagy jóváhagyó határozatot adta ki:

8. Ehhez az EU-megfelelőségi nyilatkozathoz adott esetben csatolni kell a termésnövelő anyagkeveréket alkotó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozatokat.

9. További információk:

A nyilatkozat a következő gyártó nevében és megbízásából kerül aláírásra:

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

( *1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o."

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.).

( 2 ) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság (EU) 2019/1871 rendelete (2019. november 7.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó intézkedési referenciapontokról és a 2005/34/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 289., 2019.11.8., 41. o.).

( 4 ) Egy anyagnak az 1. összetevő-kategóriából történő kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható összetevőként egy másik összetevő-kategóriában, amennyiben arra különböző követelmények vonatkoznak. Lásd például a komposztra vonatkozó 3. összetevő-kategóriát, a fermentációs maradékra vonatkozó 4. és 5. összetevő-kategóriát, a polimerekre vonatkozó 8. és 9. összetevő-kategóriát, az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett. állati melléktermékekből származó termékekre vonatkozó 10. összetevő-kategóriát vagy a 2008/98/EK irányelv értelmében vett melléktermékekre vonatkozó 11. összetevő-kategóriát.

( 5 ) Az Európai Unióban visszanyert anyag esetében ez a feltétel akkor teljesül, ha - az 1907/2006/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdése (d) pontjának i. alpontjának értelmében - az anyag azonos az itt megjelölt adatokat tartalmazó dokumentációban regisztrált anyaggal, és a termésnövelő anyag gyártója rendelkezik az 1907/2006/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerinti információval.

( 6 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benz[a]antracén, krizén, benz[b]fluorantén, benz[k]fluorantén, benz[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenz[a,h]antracén és benz[g,h,i]perilén.

( 7 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benz[a]antracén, krizén, benz[b]fluorantén, benz[k]fluorantén, benz[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenz[a,h]antracén és benz[g,h,i]perilén.

( 8 ) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

( 9 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benz[a]antracén, krizén, benz[b]fluorantén, benz[k]fluorantén, benz[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenz[a,h]antracén és benz[g,h,i]perilén.

( 10 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

( 11 ) A táblázatot a 42. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogják megállapítani.

( 12 ) Egy anyagnak az 11. összetevő-kategóriából történő kizárása nem jelenti azt, hogy az ne lenne alkalmazható összetevőként egy másik összetevő-kategóriában, amennyiben arra különböző követelmények vonatkoznak. Lásd például a komposztra vonatkozó 3. összetevő-kategóriát, a fermentációs maradékra vonatkozó 4. és 5. összetevő-kategóriát, a polimerekre vonatkozó 8. és 9. összetevő-kategóriát, valamint az 1069/2009/EK rendelet értelmében vett, állati melléktermékekből származó termékekre vonatkozó 10. összetevő-kategóriát.

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

( 15 ) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható bemeneti anyagként egy másik alpont alapján.

( 16 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

( 17 ) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható a bemeneti anyagként egy másik alpont alapján.

( 18 ) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

( 19 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

( 20 ) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055.

( 21 ) Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok.

( 22 ) Egy bemeneti anyagnak az alpontból való kizárása nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmazható bemeneti anyagként egy másik alpont alapján.

( 23 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

( 24 ) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055.

( 25 ) Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok.

( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

( 27 ) A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

( 28 ) A Tanács 86/278/EGK irányelve (1986. június 12.) a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).

( 29 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

( 30 ) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.

( 31 ) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitási egyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxikológiai tudományok: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055.

( 32 ) Az összes 2,3,7,8-TCDD, 1,2,3,7,8-PeCDD; 1,2,3,4,7,8-HxCDD; 1,2,3,6,7,8-HxCDD; 1,2,3,7,8,9-HxCDD; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD; OCDD; 2,3,7,8-TCDF; 1,2,3,7,8-PeCDF; 2,3,4,7,8-PeCDF; 1,2,3,4,7,8-HxCDF; 1,2,3,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,7,8,9-HxCDF; 2,3,4,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF; 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF; valamint OCDF.

( 33 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).

( 34 ) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

( 35 ) A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

( 36 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).

( 37 ) A korong átmérőjének mindig meg kell felelnie a henger belső átmérőjének.

( 38 ) NB: amíg a hat szélső, a kerületen elhelyezkedő zsinórnak feszesnek kell lennie az összeállítás után, a középső zsinórnak némileg lazának kell maradnia.

( 39 ) A gyártótól függ, hogy megszámozza-e az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.

( 40 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete 2019. június 5. az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2019.6.25.,1. o.).