32020L1151[1]

A Tanács (EU) 2020/1151 irányelve (2020. július 29.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról

A TANÁCS (EU) 2020/1151 IRÁNYELVE

(2020. július 29.)

az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A 92/83/EGK tanácsi irányelv (3) egyes rendelkezései elavultak és nem egyértelműek, továbbá szükségtelenül nehézkes adminisztratív eljárásokat eredményeznek mind az adóhatóságok, mind a gazdasági szereplők számára. Az említett eljárásoknak való megfelelés kapcsán a gazdasági szereplőknél felmerülő költségek korlátozzák a kis- és középvállalkozások részvételét az alkohol és az alkoholtartalmú italok kereskedelmében a belső piacon. Emellett naprakésszé kell tenni a már nem hatályos uniós jogszabályokra való hivatkozásokat.

(2) A sör jövedéki adójának megállapítására vonatkozó feltételek egységes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni a Plato-fok mérésének feltételeit. Nevezetesen az édesített vagy ízesített sörök Plato-fokának mérését illetően fontos kikötni, hogy a Plato-fok mérése céljából a sörnek az erjesztést követően hozzáadott összetevőit is figyelembe kell venni. Tekintettel a késztermék előállításához felhasznált sörlé szárazanyag-tartalmának azonosításához és méréséhez kapcsolódó gyakorlati nehézségekre, ezt a kikötést szükségessé és indokolttá teszi az, hogy összehangolt megközelítést kell kialakítani, amely egyrészt biztosítja, hogy valamennyi érintett adóalany és adóhatóság megfelelően és következetesen alkalmazza az említett szabályokat, másrészt pedig garantálja a csalás, adókikerülés vagy visszaélés kockázatainak elhárítása érdekében végzett adóügyi ellenőrzés hatékonyságát.

(3) A sör Plato-fokának mérésére vonatkozó harmonizált módszerre való zökkenőmentes áttérés biztosítása céljából helyénvaló lehetővé tenni azon tagállamok számára, amelyek 2020. július 29-én a Plato-fok mérése céljából nem veszik figyelembe a sörnek az erjesztést követően hozzáadott összetevőit, hogy egy átmeneti időszak alatt továbbra is a jelenleg alkalmazott módszert használják.

(4) A sör esetében az alkoholtartalom azon értékhatára, amely még lehetővé teszi az alacsony alkoholtartalmú sörre vonatkozó kedvezményes adómértékek alkalmazását, általában túl alacsony ahhoz, hogy ténylegesen ösztönözze a sörfőzdéket az innovációra és új, alacsony alkoholtartalmú termékek előállítására. Az alacsony alkoholtartalmú sörök választékának gyarapítására való ösztönzés érdekében növelni kell az alacsony alkoholtartalmú alkoholokra alkalmazható adómértékekre vonatkozó küszöbértékeket.

(5) A tagállamok kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak a független kisüzemi sör- és szeszfőzdék által kis mennyiségben előállított sörre és etil-alkoholra. Annak elkerülése érdekében, hogy az egyéb alkoholtartalmú italokat a sörtől és az etil-alkoholtól eltérően kezeljék, fel kell hatalmazni a tagállamokat arra, hogy kedvezményes adómértéket alkalmazzanak a független kisüzemi termelők által kis mennyiségben előállított egyéb alkoholtartalmú italokra is. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a köztes alkoholtermékekre és egyéb erjesztett italokra korlátozzák a kedvezményes adómérték alkalmazását, figyelemmel az olyan különböző kritériumokra, mint a késztermék alkoholtartalma vagy az előállításához használt nyersanyagok mennyisége és típusa.

(6) Annak elősegítése érdekében, hogy a kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazása céljából valamennyi tagállamban elismerjék a szóban forgó termelők független kisüzemi termelői státuszát, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni arra vonatkozóan, hogy meghatározza annak az egységes tanúsítványnak az űrlapját, amely igazolja a független kisüzemi termelő éves termelését, és megerősíti azt, hogy az megfelel a 92/83/EGK irányelvben foglalt kritériumoknak. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni. Jóllehet kívánatos a független kisüzemi termelők státuszának a letelepedési helyük szerinti tagállam általi igazolása, az ezzel járó adminisztratív terhek csökkentése céljából helyénvaló lehetőséget biztosítani a független kisüzemi termelőknek az öntanúsításra. A független kisüzemi termelő letelepedési helye szerinti tagállam számára elő kell írni azon feltételek meghatározását, amelyek biztosítják az ilyen rendelkezések megfelelő és következetes alkalmazását, továbbá lehetővé teszik a csalás, az adókikerülés és a visszaélések megelőzését. A tagállamoknak kellően indokolt esetek kivételével - ilyen eset lehet például, amikor fennáll az csalás, adókikerülés vagy visszaélés kockázata - a kedvezményes jövedékiadó-mértékek alkalmazása céljából el kell fogadniuk a más tagállamok által kibocsátott tanúsítványokat. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a kistermelők tekintetében magasabb küszöbértékeket alkalmaznak, ugyanazokat a küszöbértékeket kell alkalmazniuk más tagállamok termelőivel szemben.

(7) Figyelemmel a borágazat sajátos helyzetére a Máltai Köztársaságban, az említett tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy a kedvezményes adómértéknek az ezen irányelvben előírt mechanizmusával összefüggésben magasabb küszöbértékeket alkalmazzon a független kisüzemi bortermelők tekintetében.

(8) Fel kell hatalmazni a tagállamokat arra, hogy kedvezményes adómértéket alkalmazzanak a gyümölcsből (mint például almából, körtéből, törkölyből vagy bogyós gyümölcsből) a gyümölcstermesztők lepárlóiban előállított etil-alkoholra.

(9) A sör, a bor és az egyéb erjesztett italok vonatkozásában a 92/83/EGK irányelv megengedi a tagállamok számára, hogy mentességet biztosítsanak a jövedéki adó alól a nem kereskedelmi célra, házilag előállított termékekre. A 92/83/EGK irányelv ugyanakkor gyümölcsből (mint például almából, körtéből, törkölyből, és bogyós gyümölcsből) saját fogyasztásra előállított etil-alkohol tekintetében nem biztosít ilyen választható jellegű mentesítési lehetőséget. Mivel az ilyen termékeknek számos tagállamban nagy múltra visszatekintő hagyománya van, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kedvezményes adómértékeket vagy mentességet alkalmazzanak a nem kereskedelmi célra szánt, regionális és hagyományos jellegű etilalkohol-tartalmú termékekre. Helyénvaló tehát lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy - szigorú feltételek mellett - jövedékiadó-mentességet vagy kedvezményes jövedékiadó-mértékeket alkalmazzanak az olyan korlátozott mennyiségű gyümölcsszeszre, amelyet egy magánszemély tulajdonában lévő földterületen termesztett, a magánszemély saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből (mint például almából, körtéből, törkölyből vagy bogyós gyümölcsből) állítanak elő. Amennyiben egy tagállam kedvezményes adómértékek vagy mentesség alkalmazása mellett dönt, elő kell írni számára a csalás, az adókikerülés vagy a visszaélések megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételét. Az említett intézkedéseknek ki kell terjedniük például az ilyen italokat előállító magánszemélyek nyilvántartásba vételére, a desztillálóberendezések nyilvántartásba vételére - megjelölve azok méretét és helyét is -, az előállított mennyiségek bejelentésére és más olyan ellenőrzési intézkedésekre, amelyek biztosítják a kedvezményes adómértékek vagy a mentességek alkalmazására vonatkozó feltételeknek való megfelelést. Az említett tagállamoknak továbbá megfelelő követelmények és eljárások meghatározásával biztosítaniuk kell az előállítás és a fogyasztás ellenőrzését, valamint a határokon átnyúló hatás és eladás megelőzését. A tagállamoknak az ilyen nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat is meg kell állapítaniuk, valamint biztosítaniuk kell e szankciók végrehajtását. Bár e szankciók megválasztása a tagállamok hatáskörében marad, azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(10) Tekintettel arra, hogy egyrészről a házilag előállított italokra vonatkozó kedvezményes adómértékeket vagy jövedékiadó-mentességet és másrészről a kisüzemi gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etil-alkoholra vonatkozó kedvezményes adómértékeket a tagállamok nem alkalmazhatják egyidejűleg, valamint figyelembe véve a Bolgár Köztársaság sajátos hagyományait és a kisüzemi gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdékre vonatkozó, kapcsolódó rendelkezéseket, amennyiben az említett tagállam igénybe veszi a kisüzemi gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében a gyümölcstermesztő háztartások részére előállított gyümölcsszeszre vonatkozó meglévő lehetőséget, a Bolgár Köztársaság számára a továbbiakban is biztosítani kell e lehetőség alkalmazását, kizárva ugyanakkor a kedvezményes adómértékek vagy mentességek alkalmazásának egyéb lehetőségeit.

(11) Helyénvaló naprakésszé tenni az alkoholtartalmú termékekre vonatkozó kombinált nómenklatúra-kódokra való hivatkozásokat.

(12) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett mentesítsék a harmonizált jövedéki adó alól a 92/83/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékeket, amennyiben azokat étrend-kiegészítők gyártásához használják fel.

(13) A 92/83/EGK irányelvet helyénvaló naprakésszé tenni a Görög Köztársaságban a hagyományos, szakaszos rézlepárlóban lepárolt és az egyszerű, hagyományos desztillálóberendezésekben lepárolt egyes termékekre vonatkozó kedvezményes adómértékek alkalmazása tekintetében.

(14) A gazdasági szereplők megfelelési terheinek csökkentése és a jogbiztonság növelése érdekében felül kell vizsgálni a mentességek alkalmazásának feltételeit a denaturált alkohol valamennyi típusa tekintetében.

(15) A teljesen denaturált alkoholra vonatkozó mentesség egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelműbbé kell tenni a teljesen denaturált alkohol kölcsönös elismerésére vonatkozó feltételeket. A tagállamoknak mentességet kell alkalmazniuk az olyan, teljesen denaturált alkoholra, amelynek teljes denaturálását valamely másik tagállamban, a szóban forgó másik tagállamban engedélyezett módszerrel összhangban végezték. A jogbiztonság növelése érdekében pontosítani kell emellett az alkohol teljes denaturálására vonatkozó előírások módosításakor alkalmazandó értesítési eljárásokat.

(16) Az alkohol teljes denaturálására vonatkozó tagállami előírások értékelésére szolgáló eljárások megállapítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a tagállamok által az alkohol teljes denaturálására vonatkozóan bejelentett előírások elfogadása vagy elutasítása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(17) A részlegesen denaturált alkoholra vonatkozó mentesség egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni a részlegesen denaturált alkohol kölcsönös elismerésére vonatkozó feltételeket, valamint úgy kell rendelkezni, hogy a gyártóberendezés karbantartása és tisztítása a gyártási eljárás része, és hogy a gyártási eljárás céljára felhasznált részlegesen denaturált alkohol ezért az említett mentesség hatálya alá tartozik. Az említett mentesség csalárd alkalmazásának visszaszorítása érdekében további feltételeket kell megállapítani annak alkalmazására.

(18) Az Egyesült Királyság számára két konkrét alkoholtartalmú ital tekintetében biztosított mentesség az Egyesült Királyság nemzeti jogszabályaiban előírt mentességeket tükrözte. Mivel a harmonizált jövedéki adó alóli említett mentességeket az Egyesült Királyság jogszabályai hatályon kívül helyezték, azok már nem relevánsak, ezért uniós szinten is el kell őket törölni.

(19) Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a gazdasági szereplők megfelelési terheinek és az adóhatóságok adminisztratív terheinek csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(20) A 92/83/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 92/83/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

"A Plato-fok mérése céljából a sör minden összetevőjét figyelembe kell venni, beleértve az erjesztés befejezését követően hozzáadott összetevőket is.

A második albekezdéstől eltérve azon tagállamok, amelyek 2020. július 29-én a Plato-fok mérése céljából nem veszik figyelembe a sörnek az erjesztést követően hozzáadott összetevőit, 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazhatják az említett időpontban alkalmazott módszert.";

2. Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok a minimum adómértéknél alacsonyabb kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak olyan sörre, amelynek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 3,5 térfogatszázalékot.";

3. A 8. cikk (2) pontjában a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

"2. »Habzóbor«: minden, a 2204 10, 2204 21 06, 2204 21 07, 2204 21 08, 2204 21 09, 2204 29 10 és 2205 KN-kód alá tartozó termék:";

4. Az irányelv a következő cikkel egészül ki: "9a. cikk (1) A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak a független kisüzemi bortermelők által előállított borra, a következő korlátozásokkal: - a kedvezményes adómértékeket nem lehet alkalmazni az évente átlagosan több mint 1 000 hektoliter bort előállító vállalkozások esetében, vagy a Máltai Köztársaság esetében az évente átlagosan több mint 20 000 hektoliter bort előállító vállalkozások esetében, - a kedvezményes adómértékeket a normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-ában kell meghatározni. (2) A kedvezményes adómértékek tekintetében »független kisüzemi bortermelő« az a bortermelő, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más bortermelőtől, amely minden más bortermelő telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi bortermelő együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg az 1 000 vagy adott esetben a 20 000 hektolitert, akkor e bortermelők egy külön független kisüzemi bortermelőként kezelhetők. (3) A tagállamok biztosítják, hogy bármely általuk esetlegesen bevezetett kedvezményes adómértéket egyformán alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi bortermelőktől a területükre beszállított borra is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.";

5. A 12. cikk (2) pontjában a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

"2. »Egyéb habzó erjesztett ital«: minden, a 2206 00 31 és 2206 00 39 KN-kód alá tartozó termék, valamint a 2204 10, 2204 21 06, 2204 21 07, 2204 21 08, 2204 21 09, 2204 29 10 és a 2205 KN-kód alá tartozó, de a 8. cikkben nem említett termék:";

6. A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az e cikk (3) bekezdésében és a 13a. cikkben előírtak kivételével a tagállamok az egyéb csendes-erjesztett italokra vonatkozó adó hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen, az egyéb habzó erjesztett italokra vonatkozó adó hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Az egyéb csendes erjesztett italokra és az egyéb habzó erjesztett italokra azonos jövedékiadó-mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok.";

7. Az irányelv a következő cikkel egészül ki: "13a. cikk (1) A tagállamok a független kisüzemi termelők által előállított egyéb erjesztett italokra az érintett termelők éves termelése alapján kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül: - a kedvezményes adómértékeket nem lehet az ilyen italokból összesen évi 15 000 hektoliternél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni, - a kedvezményes adómértékeket az egyéb erjesztett italokra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-ában kell meghatározni. (2) E cikk alkalmazásában egyéb erjesztett italok a gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, zöldségek vagy méz vizes oldata erjesztésével vagy az előbbiek friss levének vagy sűrített levének erjesztésével előállított italok. A tagállamok nem engedélyezhetik egyéb alkohol vagy alkoholtartalmú ital egyéb erjesztett ital előállítása céljából történő hozzáadását. E cikk alkalmazásában az aromák hígításához vagy feloldásához a feltétlenül szükséges adagban használt, az alkoholtartalom legfeljebb 1,2 %-kal történő növekedését eredményező alkohol hozzáadása nem minősül az egyéb erjesztett ital előállítása céljából történő alkohol-hozzáadásnak. Az ilyen aromák hozzáadása nem vezethet az eredeti termék jellegének nagymértékű módosulásához. (3) A tagállamok e cikk alkalmazását az egyéb erjesztett italok bizonyos típusaira korlátozhatják. (4) E cikk alkalmazásában »független kisüzemi termelő« az egyéb erjesztett italt előállító olyan termelő, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más, egyéb erjesztett italt előállító termelőtől, amely minden más, egyéb erjesztett italt előállító termelő telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi termelő együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 15 000 hektolitert, akkor azok a termelők egy külön független kisüzemi termelőként kezelhetők. (5) A tagállamok biztosítják, hogy bármely kedvezményes adómértéket, amelyet esetlegesen bevezetnek, ugyanúgy alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi termelőkből a területükre beszállított egyéb erjesztett italokra is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.";

8. A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"15. cikk

A 92/84/EGK irányelv és a 2008/118/EK irányelv (*) alkalmazásában a «bor« - ra tett utalásokat ugyanúgy alkalmazandónak kell tekinteni az e szakaszban meghatározott egyéb erjesztett italokra is.

(*) A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).";"

9. A 18. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A tagállamok egységes kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak azon köztes alkoholtermékekre, amelyeket az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) VII. mellékletének II. része határoz meg.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).";"

10. Az irányelv a következő cikkel egészül ki: "18a. cikk (1) A tagállamok a független kisüzemi termelők által előállított köztes alkoholtermékekre - az érintett termelők éves termelése alapján - kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül: - a kedvezményes adómértékeket nem lehet az ilyen italokból évi több mint 250 hektoliternyit előállító vállalkozások esetében alkalmazni, - a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, a köztes alkoholtermékekre alkalmazott normál nemzeti adómérték legalább 50 %-ában kell meghatározni. (2) A tagállamok e cikk alkalmazását a köztes alkoholtermékek bizonyos típusaira korlátozhatják. (3) E cikk alkalmazásában »független kisüzemi termelő«: olyan, köztes alkoholtermékeket előállító termelő, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más, köztes alkoholtermékeket előállító termelőtől, amely minden más termelő telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi termelő együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a 250 hektolitert, akkor azok a termelők egy külön független kisüzemi termelőként kezelhetők. (4) A tagállamok biztosítják, hogy bármely kedvezményes adómértéket, amelyet esetlegesen bevezetnek, ugyanúgy alkalmazzanak a más tagállamokban elhelyezkedő független kisüzemi termelőkből a területükre beszállított köztes alkoholtermékre is. Különösen azt biztosítják, hogy egy más tagállamból származó szállítmányra soha ne vessenek ki magasabb adót, mint annak pontos hazai megfelelőjére.";

11. A 22. cikk a következőképpen módosul:

a) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A Bolgár Köztársaság az etil-alkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által biztosított gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etil-alkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etil-alkoholra. A kedvezményes adómérték évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazható. Amennyiben a Bolgár Köztársaság igénybe veszi ezt a lehetőséget, e cikk (8) bekezdését már nem alkalmazhatja.";

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A Cseh Köztársaság és a Lengyel Köztársaság az etil-alkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által biztosított gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etil-alkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etil-alkoholra. A kedvezményes adómérték évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazható.";

c) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(8) A tagállamok - azon feltételek alapján, amelyeket e bekezdés egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg - jövedékiadó-mentességet vagy kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak magánszemély, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott etil-alkoholra, feltéve, hogy eladásra nem kerül sor, amennyiben azt: a) magánszemély állítja elő az érintett tagállam illetékes hatóságainál nyilvántartásba vett egyszerű, kis méretű desztillálóberendezés használatával a jogszerű használatában lévő földterületen termesztett, saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből; és/vagy b) az érintett tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett szeszfőzdék állítják elő az említett magánszemély számára, az említett magánszemély jogszerű használatában lévő földterületen termesztett, saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből. A tagállamok a mentességet vagy kedvezményes adómértéket évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 50 liter gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazhatják. Az ilyen mentességet vagy kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazó tagállamok: a) megállapítják a mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzéséhez szükséges feltételeket; b) megfelelő előírásokat és eljárásokat vezetnek be az előállítás és a fogyasztás ellenőrzésének, valamint a határokon átnyúló hatások és eladás megelőzésének biztosítására, továbbá; c) megállapítják az ezen cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazhatják a (6), (6a) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezések kiegészítéseként.";

12. A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép: "23. cikk (1) A Francia Köztársaság kedvezményes, a minimummértéknél alacsonyabb, de az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-át elérő adómértéket alkalmazhat a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) II. mellékletének 1. pontjában meghatározott, ugyanezen rendelet I. mellékletének 13. pontjában meghatározott előállítási helyen betakarított cukornádból előállított rumra vonatkozóan, amelynek az etil- és metilalkoholon kívüli illóanyag-tartalma eléri, vagy meghaladja a tiszta alkohol hektolitereiként a 225 grammot, és amelynek tényleges alkoholtartalma eléri vagy meghaladja a 40 térfogatszázalékot. (2) A Görög Köztársaság kedvezményes, a minimummértéknél alacsonyabb adómértéket alkalmazhat, de: a) az nem lehet alacsonyabb az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mérték 50 %-ánál a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 29. pontjában meghatározott, színtelen, és literenként legfeljebb 50 gramm cukrot tartalmazó, desztillált ánizsitalok tekintetében, amelyekben a végtermék legalább az említett rendelkezésben előírt százalékban olyan alkoholból áll, amely hagyományos, szakaszos, rézből készült, legfeljebb 1 000 liter kapacitású lepárlókészülékben történő lepárlással ízesített alkohol, továbbá a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. pontjában meghatározott törkölypárlat, amelyet hagyományos, szakaszos lepárlóban desztillálnak; b) az legfeljebb 85 %-kal lehet alacsonyabb az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél az előállító háztartása által biztosított gyümölcsből készült etil-alkohol tekintetében, amelyet legfeljebb 130 liter kapacitású, egyszerű, rézből készült, hagyományos lepárlókészülékben desztillálnak, vagy amelyet legfeljebb 40 liter kapacitású hagyományos, cserépből készült lepárlókészülékben desztillálnak, amely készülékek mindkét esetben évente legfeljebb nyolc napon át üzemelnek és legfeljebb öt hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő. (*) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).";"

13. A VI. szakasz a következő cikkekkel egészül ki: "23a. cikk (1) A tagállamok - azon feltételek alapján, amelyeket az ezen irányelv 4., 9a., 13a., 18a. és 22. cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg - kérésre éves tanúsítványt adnak ki a területükön letelepedett független kisüzemi termelők részére, melyben igazolják egyrészt azoknak az említett cikkekben említett teljes éves termelését, másrészt azt, hogy a független kisüzemi termelők megfelelnek az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésében, 9a. cikke (2) bekezdésében, 13a. cikke (4) bekezdésében, 18a. cikke (3) bekezdésében, valamint 22. cikke (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak. A 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti, a termékek szállításához szükséges adminisztratív okmányban hivatkozni kell az e bekezdésben említett tanúsítványra. (2) E cikk (1) bekezdésének ellenére a tagállamok - azon feltételek mellett, amelyeket ők maguk állapítanak meg e cikk helyes és egyértelmű alkalmazásának és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzésének biztosítása érdekében - lehetővé tehetik a 4. cikk (1) bekezdésében, a 9a. cikk (1) bekezdésében, a 13a. cikk (1) bekezdésében, a 18a. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett, területükön letelepedett független kisüzemi termelők számára, hogy saját maguk tanúsítsák a 4. cikk (2) bekezdésében, a 9a. cikk (2) bekezdésében, a 13a. cikk (4) bekezdésében, a 18a. cikk (3) bekezdésében, valamint adott esetben a 22. cikk (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak való megfelelésüket, továbbá az említett cikkekben említett előállított teljes éves mennyiséget. (3) A tagállamok - azon feltételek mellett, amelyeket ők maguk állapítanak meg e cikk helyes és egyértelmű alkalmazásának és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzésének biztosítása érdekében - a kellően indokolt körülmények kivételével elismerik a 4. cikk (1) bekezdésében, a 9a. cikk (1) bekezdésében, a 13a. cikk (1) bekezdésében, a 18a. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említett termelők részére más tagállamok által kiadott tanúsítványokat. (4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a következőket: a) az (1) bekezdésben említett tanúsítványok űrlapja; b) a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmányban szereplő, az említett tanúsítványra való hivatkozás formátuma; és c) a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmány elkészítésére vonatkozó előírások öntanúsítás esetén. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.";

14. A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"26. cikk

Ezen irányelvben a KN-kódokra való hivatkozásokat a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (*) I. mellékletét módosító (EU) 2018/1602 (**) bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő kombinált nómenklatúra kódokra való hivatkozásoknak kell tekinteni.

(*) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).";"

(**) A Bizottság (EU) 2018/1602 végrehajtási rendelete (2018. október 11.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 273., 2018.10.31., 1. o.)."

15. A 27. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) olyan alkohol formájában forgalmazzák, amelyet a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturáltak, amennyiben ezeket az előírásokat e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően szabályszerűen írásban bejelentették és engedélyezték.

A tagállamok a 2008/118/EK irányelv V. fejezetét alkalmazzák;

b) bármilyen, nem emberi fogyasztásra szánt termék gyártási eljárása során használják fel, és az alkoholt valamely tagállamnak az adott rendeltetésre vonatkozó előírásaival összhangban denaturálták. Az említett mentesítést akkor kell alkalmazni, amikor az így denaturált alkoholt vagy A tagállamok a 2008/118/EK irányelv IV. fejezetét alkalmazzák az olyan denaturált alkohol szállítására vonatkozóan, amelyet még nem adtak hozzá nem emberi fogyasztásra szánt termékhez;";

- hozzáadják nem emberi fogyasztásra szánt termékhez,

- a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására használják fel.

ii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép: (*) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., p.1);" (**) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).";"

"d) a 2001/82/EK (*) és a 2001/83/EK (**) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett gyógyszerek előállítására használják fel.

b) A (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki: (*) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).";"

"f) a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*) meghatározott etilalkohol-tartalmú étrend-kiegészítők gyártása, amennyiben az étrend-kiegészítő forgalomba bocsátott csomagolási egysége legfeljebb 0,15 liter és az étrend-kiegészítőt az említett irányelv 10. cikkének megfelelően hozták forgalomba.

c) A (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés a) pontjában említett, az alkohol teljes denaturálására vonatkozó előírások módosítását tervezik, írásban értesítik a Bizottságot az új előírásokról, és megküldik az általuk alkalmazni kívánt denaturáló szerekre vonatkozó összes lényeges információt.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés átvételétől számított egy hónapon belül kapcsolatba lép az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen információkra van szüksége. Amint a Bizottság megkapja az általa szükségesnek tartott összes információt, az értesítést egy hónapon belül továbbítja a többi tagállamnak.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben engedélyezi vagy elutasítja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Ha egy tagállam úgy találja, hogy az e cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjának értelmében mentesített termék csalásra, adókikerülésre vagy visszaélésre ad lehetőséget, akkor visszautasíthatja a mentesség megadását vagy visszavonhatja a már megadott mentességet. A tagállamok a visszautasítás vagy visszavonás ilyen eseteiről és a csalásra, adókikerülésre vagy visszaélésre vonatkozó összes releváns információról haladéktalanul, írásban értesítik a Bizottságot. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés átvételétől számított egy hónapon belül kapcsolatba lép az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen további információkra van szüksége. Amint a Bizottság megkapja az általa szükségesnek tartott összes információt, az értesítést egy hónapon belül továbbítja a többi tagállamnak. A végleges döntést a 28a. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, az értesítésnek a többi tagállam részére történő továbbítását követő négy hónapon belül kell meghozni. A tagállamok nem kötelesek az ilyen határozatot visszamenőleges hatállyal alkalmazni.";

16. A 28. cikket el kell hagyni;

17. A VIII. szakasz a következő cikkekkel egészül ki: "28a. cikk (1) A Bizottságot a Jövedékiadó-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. 28b. cikk A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. Az első jelentést 2024. december 31-ig kell benyújtani. A Bizottság a jelentésben különösen a) értékeli az 5. cikknek, a 9a. cikknek, a 22. cikk (8) bekezdésének, a 23a. cikknek és a 27. cikk (2) bekezdése f) pontjának megfelelően elfogadott és alkalmazott nemzeti rendelkezések alkalmazását és hatását; b) figyelembe veszi az említett cikkeknek megfelelően elfogadott és alkalmazott rendelkezések hatásait - így a határokon átnyúló kedvezőtlen hatásokat, a csalások számának növekedését, a belső piac zökkenőmentes működésére gyakorolt hatásokat és a közegészségügyi vonatkozásokat - bizonyító releváns adatokat; valamint c) amennyiben a tagállamok a 22. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak, értékeli az alábbiak megfelelőségét: - a mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából e tagállamok által megállapított feltételek, és - az előállítás és a fogyasztás ellenőrzésének, valamint a határokon átnyúló hatások megelőzésének biztosítása céljából e tagállamok által bevezetett előírások és eljárások. A tagállamok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat. A 22. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazó tagállamok legkésőbb az ilyen rendelkezések alkalmazásának első évét követő három hónapon belül benyújtják a Bizottságnak az e cikk második bekezdésének c) pontjában említett értékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi információt. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.".

2. cikk

(1) A tagállamok 2021. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2022. január 1-jétől kezdődően alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH

(1) A 2018. október 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 62., 2019.2.15., 108. o.

(3) A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).