Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32023R2831[1]

A Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete (2023. december 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/2831 RENDELETE

(2023. december 13.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ezen bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási kategóriákat. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e kategóriáira vonatkozóan. Az (EU) 2015/1588 rendeletben a Tanács a Szerződés 109. cikkével összhangban úgy határozott, hogy a csekély összegű támogatás (azaz az ugyanazon vállalkozásnak egy konkrét időtartamban nyújtott, meghatározott összeget nem meghaladó támogatás) egy ilyen kategóriát képezhet. Ennek alapján úgy kell tekinteni, hogy a csekély összegű támogatás nem felel meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumnak, és ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.

(2) A Bizottság számos határozatban tisztázta a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kifejtette politikáját a csekély összegű támogatás felső határával kapcsolatban is, amely alatt úgy tekinthető, hogy a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó. A Bizottság ezt először az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló közleményében (2), ezt követően a 69/2001/EK (3), az 1998/2006/EK (4) és az 1407/2013/EU (5) bizottsági rendeletben fejtette ki. Ez a rendelet az 1407/2013/EU rendelet helyébe lép annak hatályvesztésekor.

(3) Az 1407/2013/EU rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében helyénvaló 300 000 EUR-ra emelni a felső határt a csekély összegű támogatás azon összege tekintetében, amelyben egy és ugyanazon vállalkozás tagállamonként bármely, 3 évből álló időszakban részesülhet. Ez a felső határ tükrözi az 1407/2013/EU rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett inflációt és az e rendelet időbeli hatálya alatt várható fejleményeket. E felső határ szükséges annak biztosításához, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy nincs hatással a tagállamok közötti kereskedelemre és nem torzítja a versenyt, illetve azzal nem fenyeget.

(4) A Szerződésben meghatározott versenyszabályok alkalmazásában vállalkozásnak minősül minden, gazdasági tevékenységet folytató jogalany, akár természetes, akár jogi személy, függetlenül annak jogállásától és finanszírozása módjától (6). Az Európai Unió Bírósága egyértelművé tette, hogy az a szervezet, "amelyik részesedéssel rendelkezik valamely társaságban", és amely "ténylegesen gyakorolja ezen irányítást azáltal, hogy közvetlenül vagy közvetve beavatkozik a társaság ügyvezetésébe", úgy tekintendő, hogy részt vesz az említett vállalkozás gazdasági tevékenységében. Ezért magát a szervezetet a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak kell tekinteni (7). A Bíróság kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által irányított valamennyi gazdálkodó egységet egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni (8).

(5) A jogbiztonság szavatolása, továbbá az adminisztratív terhek csökkentése érdekében e rendeletnek tartalmaznia kell azon egyértelmű kritériumok kimerítő felsorolását, amelyek alapján meg lehet határozni, mikor kell két vagy több, egyazon tagállamon belül működő vállalkozást egy és ugyanazon vállalkozásnak tekinteni. A Bizottság a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (9) és a 651/2014/EU bizottsági rendelet (10) I. mellékletében szereplő fogalommeghatározása részeként a "kapcsolt vállalkozások" fogalommeghatározásához bevált kritériumok közül kiválasztotta az e rendelet alkalmazásában megfelelő kritériumokat. A kritériumok - tekintettel e rendelet hatályára - a kkv-kra és a nagyvállalkozásokra egyaránt alkalmazandók, és biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolt vállalkozások csoportja a de minimis szabály céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön. Ezzel szemben viszont nem kezelhetők kapcsolt vállalkozásként azok a vállalkozások, amelyeket nem fűz egymáshoz egyéb viszony, mint az, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban áll ugyanazon közjogi szervezettel vagy szervezetekkel. Ezért figyelembe kell venni az olyan vállalkozások sajátos helyzetét, amelyeket egyazon közjogi szervezet(ek) irányít(anak), de önálló döntési jogkörük lehet.

(6) Tekintettel az elsődleges termelés ágazataira alkalmazandó speciális szabályokra (nevezetesen az elsődleges mezőgazdasági termelésre, valamint a halászati és az akvakultúra termékek elsődleges előállítására alkalmazandó speciális szabályokra), valamint annak kockázatára, hogy az e rendeletben meghatározott felső határnál alacsonyabb összegű támogatások is megfelelhetnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, ezért ez a rendelet nem alkalmazandó ezen ágazatokra.

(7) Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, e rendelet alkalmazandó a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. Sem a termék első eladásához szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenységek (mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése, tojások csomagolása), sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás ebből a szempontból nem tekinthető feldolgozásnak és forgalmazásnak, ezért ez a rendelet nem alkalmazandó az említett tevékenységekre.

(8) Figyelembe véve továbbá a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységek jellegét, valamint az egyéb feldolgozási és forgalmazási tevékenységekkel való hasonlóságokat, bizonyos feltételek teljesülése esetén ezt a rendeletet kell alkalmazni a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra. Nem tekintendők feldolgozásnak vagy forgalmazásnak sem az állat vagy növény első eladásra való előkészítéséhez szükséges, a gazdaságban vagy a fedélzeten végzett tevékenységek - beleértve a darabolást, a filézést vagy a fagyasztást -, sem pedig a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés, és ezért ez a rendelet nem alkalmazandó ezen tevékenységekre.

(9) Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a jogszabályt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek (11). Ezen oknál fogva ez a rendelet nem alkalmazandó olyan támogatásra, amelynek összege a mezőgazdasági piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. E rendelet nem alkalmazandó olyan támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges mezőgazdasági termelőkkel. Ezek az elvek a halászati és akvakultúra-ágazatra is vonatkoznak.

(10) E rendelet nem alkalmazandó továbbá az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához vagy szolgáltatások igénybevételéhez kötött támogatásokra. E rendelet különösen nem alkalmazandó más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozó támogatásra. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az 1998/2006/EK rendelet "nem zár ki minden olyan támogatást, amely hatással lehetne az exportra, hanem csak azokat, amelyek közvetlen célja - magából a formájukból adódóan - az, hogy támogassa a valamely tagállamban való értékesítést", és hogy "egy beruházási támogatás, feltéve, hogy alapjaiban és összegét tekintve - valamilyen formában - nem az exportált termékek mennyiségétől függ, nem minősül az 1998/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett "exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatás[ának]", és így nem tartozik e rendelkezés hatálya alá, még akkor sem, ha az ily módon támogatott beruházások az exportra szánt termékek gyártását teszik lehetővé" (12). A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez nyújtott támogatás általában nem minősül exporttámogatásnak.

(11) Az e rendelet alkalmazásában figyelembe veendő, 3 évből álló időszakot "gördülő" módszerrel kell értékelni. Minden egyes új csekély összegű támogatás nyújtásakor figyelembe kell venni az előző 3 évben nyújtott csekély összegű támogatások teljes összegét.

(12) Amennyiben egy vállalkozás az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatok egyikében tevékeny, és egyéb ágazatokban is tevékeny vagy egyéb tevékenységeket is végez, ez a rendelet az egyéb ágazatokra vagy tevékenységekre alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam - megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy a kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek csekély összegű támogatásban. Ugyanez az elv alkalmazandó, amennyiben egy vállalkozás olyan ágazatokban végez tevékenységet, amelyekben a csekély összegű támogatásra alacsonyabb felső határ alkalmazandó. Amennyiben a vállalkozás nem tudja biztosítani, hogy az azon ágazatokban folytatott tevékenységek, amelyek esetében a csekély összegű támogatás alkalmazandó felső határa alacsonyabb, csak az alacsonyabb felső határokig részesüljenek csekély összegű támogatásban, a vállalkozás valamennyi tevékenységére a legalacsonyabb felső határ alkalmazandó.

(13) Szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a vonatkozó állami támogatási rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a támogatáshalmozásra vonatkozóan is.

(14) E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedést az e rendeletben nem említett egyéb okok miatt - például azért, mert az intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, vagy nem jár állami források átruházásával - adott esetben nem kell a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak tekinteni. Mindenekelőtt a Bizottság által központilag irányított, de a tagállam közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alá nem tartozó uniós finanszírozás nem minősül állami támogatásnak, és az ilyen finanszírozást nem kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy az ezen rendeletben meghatározott felső határt betartották-e.

(15) E rendelet nem terjed ki az összes olyan helyzetre, amikor az intézkedés nincs feltétlenül hatással a tagállamok közötti kereskedelemre, nem feltétlenül torzítja a versenyt, illetve azzal nem fenyeget. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a kedvezményezett a tagállamon belül egy körbehatárolt területre (például szigeti régióba vagy legkülső régióba) szállít termékeket vagy ilyen területen nyújt szolgáltatást, és nem valószínű, hogy az említett kedvezményezett más tagállamokból vonz majd ügyfeleket, valamint nem látható előre az, hogy az intézkedés a marginálisnál nagyobb hatást gyakorol majd a határon átnyúló befektetésekre vagy a vállalkozások letelepedésére vonatkozó feltételekre. Az ilyen intézkedéseket eseti alapon kell értékelni.

(16) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra lehet alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a pontos bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható csekély összegű támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek biztosítják azt a felső korlátot, amely garantálja, hogy a vonatkozó felső határt ne lépjék túl. Felső korlát előírása esetén, amíg a pontos támogatási összeg nem ismert, a tagállamnak azt kell feltételeznie, hogy az érintett intézkedés támogatási összege megegyezik azzal a felső korláttal, amely garantálja, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne lépje túl az e rendeletben meghatározott felső határt, és hogy érvényesüljenek a támogatáshalmozásra vonatkozó szabályok.

(17) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza a nyújtott támogatás teljes összegének kiszámításához. E számítás megkönnyítése érdekében a nem készpénztámogatás formájában nyújtott támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékükre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon vagy a több részletben fizetendő támogatásokon kívüli átlátható támogatások bruttó támogatási egyenértékének kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás nyújtásának időpontjában érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazásának elősegítése érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménnyel összhangban meghatározott referencia-kamatlábaknak (13).

(18) A kölcsönökből álló támogatás - a kölcsön formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve - akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás nyújtásának időpontjában érvényes piaci kamatlábak alapján történt. A rövid lejáratú, alacsony összegű kölcsönök kezelésének egyszerűsítése céljából egyértelmű szabályt kell meghatározni, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a kölcsön összegét és futamidejét is. Azon kölcsönök bruttó támogatási egyenértéke, amelyeket legalább a kölcsön 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, és amelyek összege legfeljebb 1 500 000 EUR és a futamidejük legfeljebb 5 év, illetve amelyek összege legfeljebb 750 000 EUR és futamidejük legfeljebb 10 év, úgy tekinthető, hogy nem lépi túl a csekély összegű támogatások felső határát. Ez a Bizottság tapasztalatain alapul, valamint figyelembe veszi az 1407/2013/EU rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett inflációt és az inflációnak az e rendelet alkalmazási időszaka alatt várható alakulását. Tekintettel arra, hogy a bruttó támogatási egyenérték meghatározása nehézségekbe ütközik az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében, amelyek esetleg nem lesznek képesek a kölcsönt visszafizetni (például mert a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban, vagy mert a vállalkozás megfelel a nemzeti jogban előírt azon feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a hitelezők kérésére történő elindítására vonatkoznak), e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(19) A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összegű támogatás felső határát. A kockázatfinanszírozásról szóló iránymutatásban (14) hivatkozott, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés csupán a csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határig nyújt tőkét.

(20) A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás - a kezességvállalás formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve - akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági közleményben meghatározott mentesítési díjak alapján történt (15). Ennek a rendeletnek egyértelmű szabályokat kell meghatároznia, amelyek figyelembe veszik mind az alapul szolgáló kölcsön összegét, mind a kezességvállalás időtartamát. Egyértelmű szabályok meghatározásával elő kell segíteni azon garanciák kezelésének egyszerűsítését, amelyek rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű kölcsönök maximum 80 %-át fedezik, és amelyek esetében a veszteségeket a hitelező és a kezes arányosan és azonos módon viseli, valamint a hitelfelvevő által adott biztosítékokból történő hiteltörlesztésből származó nettó bevételek arányosan csökkentik a hitelező és a kezes által viselt veszteségeket. Ez a szabály nem alkalmazható a kölcsönnek nem minősülő alapul szolgáló ügyletekkel - például tőkeügyletekkel - kapcsolatos kezességvállalásra. A Bizottság tapasztalatai alapján, és tekintettel az 1407/2013/EU rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett inflációra és az inflációnak az e rendelet alkalmazásának időbeli hatálya alatt várható alakulására, a kezességvállalás úgy tekintendő, hogy annak bruttó támogatási egyenértéke nem lépi túl a csekély összegű támogatás felső határát, amennyiben i. a kezességvállalás az alapul szolgáló kölcsön legfeljebb 80 %-a; ii. a garantált összeg legfeljebb 2 250 000 EUR; és iii. a kezességvállalás időtartama legfeljebb 5 év. Ugyanez alkalmazandó, ha i. a kezességvállalás az alapul szolgáló kölcsön legfeljebb 80 %-a; ii. a garantált összeg legfeljebb 1 125 000 EUR; és iii. a kezességvállalás időtartama legfeljebb 10 év.

(21) Továbbá, a tagállamok a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására olyan módszert használhatnak, amelyet bejelentettek a Bizottságnak valamely másik, állami támogatásokról szóló, az adott időpontban hatályos bizottsági rendelet alapján, és azt a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel (16) vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadta. A tagállamok csak akkor járhatnak el így, ha az elfogadott módszer kifejezetten e rendelet alkalmazásának részeként a szóban forgó kezességvállalás típusára és az alapul szolgáló ügylet típusára vonatkozik.

(22) Amennyiben a csekély összegű támogatást pénzügyi közvetítők közbeiktatásával nyújtják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy i. az állami kezességvállalásban részesülő pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy ii. az előnyöket teljes mértékben továbbadják a végső kedvezményezetteknek, vagy iii. a közvetítők szintjén betartják a csekély összegű támogatás felső határát és megfelelnek e rendelet egyéb feltételeinek. A csekély összegű támogatási programokat végrehajtó pénzügyi közvetítők kezelésének egyszerűsítése érdekében arra az esetre vonatkozóan, amikor a tagállamok a iii. lehetőséggel élnek, e rendeletnek egyértelmű szabályt kell tartalmaznia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a pénzügyi közvetítő által 3 év alatt kibocsátott, csekély összegű támogatást tartalmazó kölcsönök teljes összegét. A Bizottság tapasztalatai alapján azok a pénzügyi közvetítők, amelyek garantált csekély összegű kölcsönöket nyújtanak és olyan mechanizmust működtetnek, amely továbbadja a végső kedvezményezetteknek a kezességvállalással járó előnyt, úgy tekinthetők, hogy legfeljebb a csekély összegű támogatás felső határáig részesülnek bruttó támogatási intenzitásban, amennyiben a garantált csekély összegű kölcsönök teljes portfólióösszege kisebb 10 millió EUR-nál, vagy a garantált csekély összegű kölcsönök teljes portfólióösszege kisebb 40 millió EUR-nál és a portfólióösszeg egyenként 100 000 EUR-nál kisebb összegű csekély összegű kölcsönökből áll, feltéve, hogy a csekély összegű támogatási program egyenlő feltételekkel áll rendelkezésre az érintett tagállamban működő pénzügyi közvetítők számára.

(23) A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottságnak meg kell megvizsgálnia, hogy az intézkedés, amely nem tartalmaz vissza nem térítendő támogatást, kölcsönt, kezességvállalást, tőkeinjekciót, és tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedést, vagy felső határhoz kötött adómentességet illetve a felső korlátot biztosító egyéb eszközöket, olyan bruttó támogatási egyenértéket eredményez-e, amely nem lépi túl a csekély összegű támogatás felső határát, és ezért e rendelet hatálya alá tartozhat.

(24) A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított lojális együttműködés elvével összhangban betartsák. A tagállamoknak elő kell segíteniük e feladat teljesítését azáltal, hogy alkalmas eszközökkel biztosítják, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a de minimis szabály alapján nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. A tagállamoknak nyomon kell követniük a nyújtott támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok az ebben a rendeletben meghatározott felső határt ne lépjék túl és megfeleljenek a támogatáshalmozási szabályoknak. E kötelezettség teljesítése érdekében a tagállamoknak legkésőbb 2026. január 1-jétől teljeskörű információkat kell biztosítaniuk a nyújtott csekély összegű támogatásokról egy nemzeti vagy uniós szintű központi nyilvántartásban, és ellenőrizniük kell, hogy bármely új nyújtott támogatás nem lépi-e túl az ebben a rendeletben meghatározott felső határt. A központi nyilvántartás elő fogja segíteni a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését. A vállalkozásoknak már nem kell majd e rendelet értelmében nyomon követniük és bejelenteniük a kapott csekély összegű (de minimis) támogatásokat, amint a központi nyilvántartás 3 éves időszakra vonatkozóan tartalmaz adatokat. E rendelet alkalmazásában az e rendeletben meghatározott felső határ betartása ellenőrzésének alapjául a központi nyilvántartásban rögzített információ szolgál.

(25) Mindegyik tagállam létrehozhat nemzeti központi nyilvántartást. Az e rendeletben meghatározott követelményeket teljesítő, már létező nemzeti központi nyilvántartások továbbra is használhatók. A Bizottság uniós szintű központi nyilvántartást hoz létre, melyet a tagállamok 2026. január 1-jétől használhatnak.

(26) Tekintettel egyfelől arra, hogy az adminisztratív terhek és a szabályozási akadályok problémát jelentenek a kkv-k többségének, másfelől arra, hogy a Bizottság 25 %-kal tervezi csökkenteni a jelentéstételi követelmények okozta terhet (17), minden központi nyilvántartást oly módon kell kialakítani, hogy csökkenjen az adminisztratív teher. A helyes közigazgatási gyakorlatok, mint például az egységes digitális kapuról szóló rendeletben (18) meghatározottak, referenciaként használhatók az uniós szintű központi nyilvántartás és a nemzeti központi nyilvántartások létrehozásához és működtetéséhez.

(27) Az átláthatósági szabályok célja biztosítani a megfelelés és az elszámoltathatóság javítását, a szakértői felülvizsgálatot, és végső soron a közkiadások hatékonyabbá tételét. A támogatás kedvezményezettje nevének központi nyilvántartásban történő közzététele az átláthatósághoz fűződő jogos érdeket szolgálja azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a nyilvánosság részére a tagállami források felhasználásáról. A közzététel nem sérti indokolatlanul a kedvezményezetteknek a személyes adataik védelméhez való jogát, amennyiben a személyes adatok központi nyilvántartásában való közzététele megfelel az uniós adatvédelmi szabályoknak (19). A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében szükség esetén álnevesítsenek egyes bejegyzéseket.

(28) E rendeletnek meg kell állapítania azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedés úgy tekinthető, hogy nincs hatással a tagállamok közötti kereskedelemre és nem torzítja a versenyt, illetve azzal nem fenyeget. Ezért ez a rendelet azokra a támogatásokra is alkalmazandó, amelyeket a hatálybalépése előtt nyújtottak, amennyiben a rendeletben meghatározott összes feltétel teljesül. Hasonlóan, az 1407/2013/EU rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő, és 2014. január 1. és 2023. december 31. között nyújtott támogatások mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(29) Tekintettel arra, hogy az állami támogatási politikát rendszeresen felül kell vizsgálni, célszerű e rendelet alkalmazási időszakát korlátozni.

(30) Amennyiben e rendelet alkalmazási időszaka lejár és azt nem hosszabbítják meg, úgy a tagállamok számára 6 hónapos átmeneti időszakot kell biztosítani az e rendelet által szabályozott csekély összegű támogatás tekintetében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásainak nyújtott támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:

a) a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b) a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása területén működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben a támogatás összegét a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg;

c) az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

d) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetek egyikében:

i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii. amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbadják az elsődleges termelőknek;

e) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

f) az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához vagy szolgáltatások igénybevételéhez kötött támogatások.

(2) Amennyiben egy vállalkozás az (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában említett ágazatok egyikében, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több egyéb ágazatban egyaránt tevékenységet végez, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket végez, úgy e rendelet az utóbbi ágazatok és tevékenységek számára nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az e rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "mezőgazdasági termékek": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

b) "elsődleges mezőgazdasági termelés": a termőföld és az állattenyésztés Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

c) "mezőgazdasági termék feldolgozása": mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet;

d) "mezőgazdasági termék forgalmazása": a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalomba hozatala, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő eladást mezőgazdasági termék forgalmazásának kell tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik;

e) "halászati és akvakultúra-termékek": az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott termékek;

f) "halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása": a vízi élőlények halászatával, tartásával vagy tenyésztésével kapcsolatos minden művelet, valamint a gazdaságban vagy a fedélzeten végzett olyan tevékenységek, amelyek az állat vagy növény első eladásra való előkészítéséhez szükségesek, beleértve a darabolást, a filézést vagy a fagyasztást, továbbá a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés;

g) "halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása": minden olyan művelet, beleértve a kezelést és az átalakítást, amelyet a kirakodás - vagy az akvakultúra esetében a lehalászás - időpontját követően végeznek és feldolgozott terméket eredményez, valamint a feldolgozott termék forgalmazása;

h) "pénzügyi közvetítő": formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi intézmény, amely nyereségorientált alapon működik; az állami fejlesztési bankok vagy intézmények nem tartoznak e fogalommeghatározás hatálya alá, amennyiben támogatást nyújtó hatóságként járnak el, és a saját kockázatukra és számlájukra végzett tevékenységek kereszttámogatása nem valósul meg;

(2) "egy és ugyanazon vállalkozás": e rendelet alkalmazásában valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) az egyik vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;

b) az egyik vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete tagjainak többségét;

c) az egyik vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy alapszabályában meghatározott rendelkezés alapján;

d) az egyik vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Az egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az a)-d) pontban említett kapcsolatok egyikével rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1) Amennyiben a támogatási intézkedések teljesítik az e rendeletben megállapított feltételeket, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumot, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2) Bármely, 3 évből álló időszakban az egy és ugyanazon vállalkozás számára nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege tagállamonként legfeljebb 300 000 EUR.

(3) Csekély összegű támogatást abban az időpontban kell nyújtottnak tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jog szerint a kedvezményezett jogosulttá válik arra, hogy megkapja a támogatást, függetlenül a csekély összegű támogatás vállalkozásnak történő folyósítása időpontjától.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott felső határ a csekély összegű támogatás formájától, a támogatás kitűzött céljától és attól függetlenül alkalmazandó, hogy a tagállam által nyújtott támogatást teljes egészében vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott felső határ alkalmazásában a támogatást készpénztámogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

(6) A több részletben kifizetett támogatást a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás nyújtásakor érvényes diszkontráta.

(7) Amennyiben az új csekély összegű támogatás nyújtása a (2) bekezdésben meghatározott felső határ túllépését eredményezné, e rendelet nem alkalmazandó az új támogatásra.

(8) Fúzió vagy felvásárlás esetén az összefonódó vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely - az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó - új csekély összegű támogatás meghaladja-e a (2) bekezdésben meghatározott felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen nyújtott csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

(9) Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell nyújtani, amely alapvetően az a vállalkozás, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük - a szétválás tényleges időpontjában érvényes - könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

4. cikk

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

(1) E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható (a továbbiakban: átlátható csekély összegű támogatás).

(2) A vissza nem térítendő támogatásokból vagy kamattámogatásokból álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő.

(3) A kölcsönökből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő, amennyiben:

a) a kedvezményezett ellen nem indult kollektív fizetésképtelenségi eljárás, és a nemzeti jogban előírt azon feltételeknek sem felel meg, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a kedvezményezett hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak. Nagyvállalkozások esetében a kedvezményezettnek legalább "B-" hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és vagy

b) a kölcsön legalább 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a kölcsön összege 1 500 000 EUR és futamideje 5 év, vagy a kölcsön összege 750 000 EUR és futamideje 10 év; amennyiben a kölcsön összege az említett összegeknél kisebb, vagy a kölcsönt 5, illetve 10 évnél rövidebb időtartamra nyújtják, e kölcsön bruttó támogatási egyenértékét az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c) a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás nyújtásakor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

(4) A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor tekintendő átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem lépi túl a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt.

(5) A sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás csak akkor tekintendő átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtott tőke nem lépi túl a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt.

(6) A kezességvállalásokból álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő, amennyiben:

a) a kedvezményezett ellen nem indult kollektív fizetésképtelenségi eljárás, és a nemzeti jogban előírt azon feltételeknek sem felel meg, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a kedvezményezett hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak. Nagyvállalkozások esetében a kedvezményezettnek legalább "B-" hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és vagy

b) a kezességvállalás bármely időpontban az alapul szolgáló kölcsön legfeljebb 80 %-a, a veszteségeket a hitelező és a kezes arányosan és azonos módon viseli, valamint a hitelfelvevő által adott biztosítékokból történő hiteltörlesztésből származó nettó bevételek arányosan csökkentik a hitelező és a kezes által viselt veszteségeket, és a garantált összeg 2 250 000 EUR és a kezességvállalás időtartama 5 év, vagy a garantált összeg 1 125 000 EUR és a kezességvállalás időtartama 10 év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél kisebb vagy a kezességvállalást 5, illetve 10 évnél rövidebb időtartamra nyújtják, e kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékét az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c) a bruttó támogatási egyenérték a bizottsági közleményben meghatározott mentesítési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d) a támogatás végrehajtását megelőzően,

i. a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására használt módszert valamely másik, állami támogatásokról szóló, az adott időpontban hatályos bizottsági rendelet alapján bejelentették a Bizottságnak, és azt a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadta; és

ii. az említett módszer kifejezetten e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a szóban forgó kezességvállalások és alapul szolgáló ügyletek típusaival.

(7) Az érintett tagállamban működő pénzügyi közvetítők számára egyenlő feltételekkel elérhető, egy vagy több csekély összegű támogatási programot végrehajtó pénzügyi közvetítő által kapott bármilyen támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő, ha:

a) a pénzügyi közvetítő az állami kezességvállalásokkal kapott előnyt továbbadja a kedvezményezetteknek azáltal, hogy e kedvezményezetteknek alacsonyabb kamatlábakkal vagy alacsonyabb biztosítéki követelményekkel nyújt új előresorolt hiteleket, és az egyes kezességvállalások az alapul szolgáló kölcsön legfeljebb 80 %-át teszik ki; és

b) a garantált csekély összegű kölcsönöket legalább "B-" hitelminősítésnek megfelelő helyzetben lévő kedvezményezetteknek nyújtják, és az ilyen kölcsönök teljes összege:

i. 10 millió EUR-nál kisebb, vagy

ii. 40 millió EUR-nál kisebb, és az egyes garantált csekély összegű kölcsönök összege legfeljebb 100 000 EUR.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő által nyújtott csekély összegű kölcsönök összege kisebb a b) pont i. alpontjában meghatározott 10 millió EUR-nál, vagy a b) pont ii. alpontjában meghatározott 40 millió EUR-nál, az egyes összegekhez tartozó bruttó támogatási egyenértéket az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

(8) Az egyéb eszközökből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő, amennyiben a szóban forgó eszköz felső korlát előírásával garantálja, hogy az ezen rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határt ne lépjék túl.

5. cikk

Támogatáshalmozás

(1) Az e rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatás halmozható az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelettel (21) összhangban nyújtott csekély összegű támogatással.

(2) Az e rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatás halmozható az 1408/2013/EU (22) és a 717/2014/EU (23) bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatással az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határig.

(3) Az e rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatás nem halmozható az ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott állami támogatással vagy az ugyanazon kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozás túllépné azt a legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget, amelyet valamelyik csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat az adott esetre vonatkozóan rögzített. A nem konkrét elszámolható költségekhez nyújtott, vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, valamelyik csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján nyújtott állami támogatással.

6. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A tagállamok biztosítják, hogy 2026. január 1-jétől a nyújtott csekély összegű támogatásra vonatkozó információkat nemzeti vagy uniós szintű nyilvántartásban rögzítik. A központi nyilvántartás a következő információkat tartalmazza: a kedvezményezett azonosítása, a támogatás összege, a támogatás nyújtásának időpontja, a támogatást nyújtó hatóság, a támogatási eszköz és az érintett ágazat az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (NACE-osztályozás) alapján. A központi nyilvántartást úgy kell létrehozni, hogy az az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés biztosítása mellett lehetővé tegye az információkhoz való könnyű nyilvános hozzáférést, szükség esetén konkrét bejegyzések álnevesítése révén is.

(2) A tagállamok a támogatás nyújtását követő 20 munkanapon belül a központi nyilvántartásban rögzítik az (1) bekezdésben felsorolt információkat az érintett tagállam bármely hatósága által nyújtott valamennyi csekély összegű támogatásról. A csekély összegű támogatási programokat végrehajtó pénzügyi közvetítők által kapott csekély összegű támogatásokra vonatkozó információt az (5) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül kell rögzíteni. A tagállamok megteszik azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek biztosítják a központi nyilvántartásban rögzített adatok pontosságát.

(3) A tagállamok a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozóan rögzített információkat a támogatás nyújtásának időpontjától számított 10 évig megőrzik.

(4) A tagállam e rendelettel összhangban csak akkor nyújthat új csekély összegű támogatást, miután megbizonyosodott egyfelől arról, hogy az új csekély összegű támogatás nem fogja az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határ fölé emelni az érintett vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás teljes összegét, másfelől arról, hogy az e rendeletben előírt valamennyi feltétel teljesül.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű támogatási programokat végrehajtó pénzügyi közvetítők az általuk kapott csekély összegű támogatás teljes összegét negyedévenként jelentik a tagállamnak az adott negyedév végétől számított 10 napon belül. A támogatás nyújtásának napja a negyedév utolsó napja.

(6) A nemzeti szintű központi nyilvántartást használó tagállamok minden év június 30-ig benyújtják a Bizottságnak az előző évre vonatkozóan nyújtott csekély összegű támogatásokra vonatkozó aggregált adatokat. Az aggregált adatok tartalmazzák a kedvezményezettek számát, a nyújtott csekély összegű támogatás teljes összegét, és a (NACE-osztályozás szerint megnevezett) ágazatonként nyújtott csekély összegű támogatás teljes összegét. Az első adatszolgáltatás a 2026. január 1. és december 31. között nyújtott csekély összegű támogatásokra vonatkozik. A tagállamok jelentést tehetnek a Bizottságnak a korábbi időszakokról, amennyiben az aggregált adatok rendelkezésre állnak.

(7) A Bizottság írásbeli megkeresésére az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a megkeresésben meghatározott hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt - különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek alapján kapott csekély összegű támogatások teljes összegét -, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek-e.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ezt a rendeletet kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott támogatásokra, amennyiben azok az e rendeletben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek.

(2) Bármely olyan csekély összegű egyedi támogatás, amelyet 2014. január 1. és 2023. december 31. között nyújtottak, és amely teljesíti az 1407/2013/EU rendeletben meghatározott feltételeket, úgy tekintendő, hogy az nem teljesíti a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt, ezért mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési követelmény alól.

(3) E rendelet időbeli hatályának lejárta után az e rendelet feltételeit teljesítő bármilyen csekély összegű támogatás további 6 hónapig nyújtható.

(4) Amíg a központi nyilvántartást még nem hozták létre és még nem fed le 3 évből álló időszakot, az a tagállam, amely e rendelettel összhangban csekély összegű támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban vagy elektronikus formában tájékoztatja a vállalkozást a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva e rendeletre. Amennyiben a csekély összegű támogatást valamely program keretében több különböző vállalkozásnak nyújtják e rendelettel összhangban, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam a kötelezettségének teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal az említett program keretében nyújtandó maximális támogatás összegének megfelelő összeget közöl. Ilyen esetekben e rögzített összeg használandó annak megállapításához, hogy nem lépték-e túl az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határt. A tagállam még a támogatás nyújtása előtt papíron vagy elektronikus formában nyilatkozatot szerez be az érintett vállalkozás által bármely, 3 évből álló időszakban kapott csekély összegű támogatásokról, amelyek e rendelet vagy más, csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek hatálya alá tartoznak.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazási időszak

Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2030. december 31-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2) A Bizottság közleménye az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról (HL C 68., 1996.3.6., 9. o.).

(3) A Bizottság 69/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.).

(4) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(5) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(6) A Bíróság 2006. január 10-i ítélete, Ministero dell'Economia e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze és társai, C-222/04, ECLI:EU:C:2006:8., 107. pont.

(7) Ugyanott, 112. és 113. pont.

(8) A Bíróság 2002. június 13-i ítélete, Hollandia kontra Bizottság, C-382/99, ECLI:EU:C:2002:363.

(9) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(10) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(11) A Bíróság 2002. december 12-i ítélete, Franciaország kontra Bizottság, C-456/00, ECLI:EU:C:2002:753, 31. pont.

(12) A Bíróság 2018. február 28-i ítélete, ZPT AD kontra Narodno sabranie na Republika Bulgaria és társai, C-518/16, ECLI:EU:C:2018:126, 55. és 56. pont.

(13) A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(14) A Bizottság közleménye - Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítását szolgáló állami támogatásokról (HL C 508., 2021.12.16., 1. o.).

(15) Például, a Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(16) A Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Kkv-segélycsomag (COM(2023) 535 final).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(21) A Bizottság (EU) 2023/2832 rendelete (2023. december 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L, 2023/2832, 2023.12.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2832/oj).

(22) A Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).

(23) A Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2831/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32023R2831 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32023R2831&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.