21/2018. (XII. 28.) HM rendelet

a honvédelmi alkalmazottak jogállásával összefüggő kérdésekről

A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 1-15., 20., 23., 26. és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 45. §, valamint a 6. és 7. melléklet tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdés g) pontjában és 85. § (4a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. §[1] E rendelet alkalmazásában

1. felsőfokú szakképesítés: felsőoktatási szakképzésben szerzett, felsőfokú végzettséget nem tanúsító végzettség és szakképzettség,

2. kulturális intézmény: a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó,

a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti közlevéltár,

b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) szerinti muzeális intézmény és

c) a Kultv. szerinti nyilvános könyvtár,

3. kulturális működéstámogató munkakör: a kulturális intézmény működtetésével és üzemeltetésével összefüggő, valamint alaptevékenysége ellátását támogató egyéb munkakör,

4. kulturális szakmai munkakör: kulturális intézménynél alapfeladat ellátását, kulturális intézményen kívül kulturális tevékenység ellátását szolgáló munkakör, ideértve a vezetői, magasabb vezetői beosztást is,

5. pótlékalap: illetménypótlék számításának a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 69. §-a szerinti alapja,

6. személyügyi szerv vezetője: a honvédelmi szervezet személyügyi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti elemének vezetője, vagy - ennek hiányában - a központi személyügyi szerv vezetője által kijelölt szakmai elöljáró vagy felettes.

2. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az egészségügyi, a közoktatási, a kutatási, a kulturális, a közművelődési és a közgyűjteményi ágazati jogszabályok eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak.

(2)[2]

2/A. §[3] A 23/C. § hatálya a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki.

2. A munkáltatói jogkör gyakorlása

3. §[4] (1) Ha jogszabály vagy - a 4. §-ban foglaltak szerint - a honvédelmi szervezet vezetője eltérően nem rendelkezik, a honvédelmi alkalmazott felett a munkáltatói jogkört a honvédelmi szervezet vezetője gyakorolja.

(2) A honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vezetője felett a munkáltatói jogokat a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

3/A. §[5] (1) A Magyar Honvédség Egészségügyi Központnál (a továbbiakban: MH EK) foglalkoztatottak esetén a munkáltatói jogköröket - a (2) bekezdés és az MH EK alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység állománya kivételével - az MH EK parancsnoka gyakorolja.

(2)[6] Az MH EK-nak a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) intézkedésében meghatározott egyes telephelyein munkát végző állománya tekintetében az MH EK állományába tartozó, a munkavégzési hely szerinti szervezeti egység vezetője gyakorolja a munkáltatói jogköröket, ide nem értve a kinevezést, a kinevezés módosítását, a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást, a jogviszony megszüntetését, továbbá a fegyelmi és a kártérítési eljárással kapcsolatos munkáltatói jogköröket.

(3)[7] Az (1) bekezdés szerinti, valamint az MH EK-nak a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet székhelyén lévő telephelyén munkát végző állományára vonatkozó munkáltatói döntéseket az MH EK személyügyi szerve, a (2) bekezdés szerinti munkáltatói döntéseket az MH EK-nak a HVKF intézkedésében meghatározott telephelyével megegyező munkavégzési hely szerinti honvédségi szervezet személyügyi szerve készíti elő.

4. §[8] (1) A honvédelmi szervezet vezetője a munkáltatói jogok gyakorlását - esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - írásban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban álló, a honvédelmi szervezetnél magasabb vezetői vagy vezetői beosztást betöltő személyre ruházhatja át. Az átruházott munkáltatói jogkör tovább nem ruházható.

(2)[9] A honvédelmi szervezet vezetője a kinevezéstől eltérő munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén, vagy ha a honvédelmi alkalmazott más honvédelmi szervezet támogatását látja el a kinevezése szerinti munkáltatónál, a tényleges foglalkoztatáshoz szükséges munkáltatói jogok - így különösen az utasítási, az irányítási és az ellenőrzési jog - gyakorlását írásban átruházhatja a kinevezéstől eltérő munkáltatóra, illetve a támogatott honvédelmi szervezetnek az alkalmazott által ellátott feladatok tényleges irányításáért felelős vezetőjére. Az átruházás nem terjedhet ki a kinevezés módosítására, a kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra, a jogviszony megszüntetésére, továbbá a fegyelmi és a kártérítési eljárással kapcsolatos munkáltatói jogkörök gyakorlására. A (3) bekezdéstől eltérően ezen bekezdést kell alkalmazni a tényleges foglalkoztatáshoz szükséges kiadmányozási jog átruházására.

(3) A munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő kiadmányozási jog átruházása a honvédelmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában, az (1) bekezdés szerinti személyekre történhet. Az átruházás nem érinti a honvédelmi szervezet vezetőjének döntési jogát és felelősségét, valamint - ha a jogorvoslatot jogszabály biztosítja - a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, az elbírálás rendjét és jogosultját. A munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő, átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható.

(4) Átruházott kiadmányozási jog esetén a munkáltatói döntés meghozatala a honvédelmi szervezet vezetője nevében történik. A munkáltatói döntésben fel kell tüntetni a honvédelmi szervezet vezetőjének és a kiadmányozási jog gyakorlójának beosztását, valamint azt, hogy a kiadmányozási jog gyakorlója a honvédelmi szervezet vezetője nevében jár el.

3. A honvédelmi alkalmazotti munkakör betöltésének szabályai

5. § Honvédelmi alkalmazotti munkakörben a Haj.tv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nem magyar állampolgár kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a honvédelmi alkalmazotti munkakör nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött, és az alkalmazni tervezett személy a honvédelmi alkalmazotti munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudással rendelkezik.

6. § (1) A honvédelmi alkalmazotti munkaköröket az 1. melléklet határozza meg.

(2)[10] A munkaköri jegyzékek és állománytáblák (továbbiakban együtt: állománytábla) az 1. melléklet szerinti munkaköri megnevezéseket tartalmazhatnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az egyes ágazati jogszabályok eltérő honvédelmi alkalmazotti munkaköröket is megállapíthatnak.

(4)[11] Katonai beosztásban foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott kinevezési okmányában kizárólag honvédelmi alkalmazotti munkaköri megnevezés használható. Ha a katonai beosztás és a honvédelmi alkalmazotti munkakör megnevezése eltérő, a munkakör leírás szerinti feladatrendszerét tekintve az ahhoz legközelebb álló honvédelmi alkalmazotti munkaköri megnevezést kell alkalmazni.

7. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazotti munkakör betöltésére a Haj.tv. 13. § (1) bekezdése alapján nyílt vagy zárt pályázatot írhat ki.

(2)[12] Nyílt pályázat esetén a pályázati kiírás nyilvános. A nyílt pályázatot a HM hivatalos lapjában és honlapján, a honvédelmi szervezet honlapján, a közszolgálati vagy civil állásportálon, az elektronikus levelező rendszeren, továbbá HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszeren (a továbbiakban: HM KGIR) keresztül kell közzétenni.

(3) Zárt pályázat esetén a pályázati kiírást csak a pályázatban való részvételre előzetesen kiválasztott személyi kör részére kell megküldeni.

(4) A pályázat feltételeit a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg.

(5) Eredménytelen a pályázat, ha nincs a pályázati feltételeknek megfelelő, a honvédelmi alkalmazotti munkakör betöltésére alkalmas jelölt.

8. §[13] (1) Nem kell próbaidőt megállapítani akkor, ha a honvédelmi alkalmazott a kinevezését megelőző egy évben

a) honvédelmi szervezetnél,

b) olyan gazdasági társaságnál, amelynél a tulajdonosi jog gyakorlója a miniszter vagy

c) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságnál

állt folyamatosan munkaviszonyban, feltéve, hogy a honvédelmi alkalmazott ez idő alatt rendelkezett a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel.

(2)[14]

9. §[15] A gyakornoki idővel kapcsolatban a munkáltató alaptevékenysége ellátásával összefüggő munkakörnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó munkakörök minősülnek.

10. § Nem kell gyakornoki időt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott olyan honvédelmi alkalmazotti munkakört tölt be, amelyhez szükséges vagy a besorolás alapján figyelembe vehető jogi szakvizsga, szakorvosi szakgyógyszerészi, szakpszichológusi végzettség, mérlegképes könyvelő szakképesítés vagy ezzel egyenértékű képesítés, okleveles könyvvizsgálói képesítés, adó-vagy társadalombiztosítási ügyintéző (tanácsadói) képesítés, doktori fokozat, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, és ezzel a honvédelmi alkalmazott rendelkezik.

11. § (1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények

a) az általános követelmények és

b) a honvédelmi alkalmazotti munkakörhöz kapcsolódó követelmények.

(2) Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni.

(3) Az általános követelmények biztosítják, hogy a gyakornok megismerje

a) a honvédelmi szervezet alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és a honvédelmi szervezetre vonatkozó szabályzatok tartalmát,

b) a honvédelmi szervezet szakmai kapcsolatrendszerét,

c) a szakmai követelményrendszert és a követelmények teljesítésének módját, és

d) a szervezeti ügyintézés elveit és gyakorlatát is.

(4) A honvédelmi alkalmazotti munkakörhöz kapcsolódó követelmények megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott honvédelmi alkalmazotti munkakör, illetve az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás.

(5) A honvédelmi alkalmazotti munkakörhöz kapcsolódó követelmények biztosítják, hogy a gyakornok

a) megismerje a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, szakmai előírásokat,

b) elmélyítse ismereteit a munkaköréhez kapcsolódó szakterületen,

c) alkalmassá váljon a munkakörének önálló ellátására, és

d) elsajátítsa elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazási módját.

12. § (1) A Haj.tv. 20. § (1) bekezdésében foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a honvédelmi alkalmazott átmenetileg szolgálati beosztáshoz tartozó, iskolai végzettségének, képzettségének megfelelő feladatokat lát el.

(2) A Haj.tv. 20. § (1) bekezdése kizárólag üres honvédelmi alkalmazotti munkakör vagy üres szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok átmeneti ellátására, továbbá a honvédelmi alkalmazotti munkaköre vagy a szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott személy átmeneti helyettesítése esetén alkalmazható.

12/A. §[16] A mindenkori Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott, korábban emelt szintű szakképesítésként megszerezhető szakképesítéseket a Haj.tv. 62. § (1) bekezdésének, valamint a Haj.tv. 64. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.

3/A. A kulturális szakmai és a kulturális működéstámogató munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott munkaköre betöltésének különös szabályai[17]

12/B. §[18] Ezen alcím alkalmazásában

1. felsőfokú közművelődési szakképzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett népművelő, közművelődési előadó, művelődésszervező, művelődési menedzser, művelődési és felnőttképzési menedzser, művelődésszervező szakirányon szerzett andragógus, kulturális mediátor, kulturális közösségszervező, ifjúsági közösségszervező, humánfejlesztő, közösségi művelődés tanár szakképzettség, valamint az ezzel egyenértékű, az államilag elismert középfokú szakképzettséget nyújtó képzés szerinti, felsőfokú végzettségi szintre épülő közművelődési szakember, kulturális menedzser, közművelődési menedzser szakképesítés,

2. felsőfokú végzettség: alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben szerzett végzettség, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti főiskolai szintű vagy egyetemi szintű végzettség és szakképzettség,

3. intézménytípus: a kulturális intézménynek

a) muzeális intézmény esetében a Kultv. 37/A. § (7) bekezdésében,

b) nyilvános könyvtár esetében a Kultv. 54. § (3) bekezdésében,

c) közlevéltár esetében az Ltv. 14. § (1) bekezdésében

meghatározott típusa,

4. kulturális szakfeladat: a kulturális intézmény alaptevékenysége ellátására irányuló feladat,

5. kulturális tevékenység: a közművelődési és a közgyűjteményi tevékenységek együttes elnevezése,

6. mesterfokozatú szakképzettség: az Nftv. szerinti egyetemi szintű végzettség és szakképzettség vagy mesterfokozat és szakképzettség, továbbá az ezekkel egyenértékű szakképzettség,

7. szakirányú középfokú szakképzettség: az államilag elismert szakképzésben szerzett, a kulturális intézmény alaptevékenységének vagy az ellátott munkakörnek megfelelő középfokú szakképzettség,

8. szakirányú felsőfokú végzettség és szakképzettség: az Nftv. szerinti felsőoktatási intézményben felsőfokú végzettségi szinten szerzett, a munkakörnek megfelelő szakképzettség,

9. szakirányú mesterfokozatú szakképzettség: a kulturális intézmény alaptevékenységének vagy az ellátott munkakörnek megfelelő mesterfokozatú szakképzettség,

10. szakirányú szakképzettség: felsőfokú végzettséghez kapcsolódó, a munkakörnek megfelelő szakképzettség,

11. szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség: az Nftv. szerint felsőoktatási intézményben felsőfokú végzettségi szintet követően szerezhető szakirányú szakképzettség, valamint az 1996. szeptember 1-je előtt, a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség,

12. szakmai gyakorlat: a kulturális intézmény alaptevékenységéhez igazodó vagy az ellátandó kulturális szakfeladatnak megfelelő munkakörben eltöltött idő,

13. tudományos fokozat: az Nftv. szerinti doktori képzésben szerzett tudományos fokozat [Doctor of Philosophy (PhD), Doctor of Liberal Arts (DLA)], 1984 előtt szerzett egyetemi doktori fokozat, a tudomány kandidátusa, a tudomány doktora, a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat,

14. tudományos munkakör: olyan, meghatározott felsőfokú végzettséghez kötött kulturális szakmai munkakör, amelynek betöltője munkakörében tudományos szakfeladat ellátásával is megbízható,

15. tudományos szakfeladat: tudományos kutatási, feldolgozási és publikációs tevékenység végzésére irányuló kulturális szakfeladat,

16. vezetői gyakorlat: intézményvezetői vagy szervezeti egység vezetői munkakörében eltöltött idő.

12/C. §[19] A kulturális szakmai és kulturális működéstámogató munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazotti munkakörökre a 3. alcímben foglaltakat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

12/D. §[20] A kulturális szakmai és kulturális működéstámogató munkakörök elnevezését, fizetési osztályokba sorolását, a magasabb vezetői és vezetői beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó képesítési követelményeket, a vezetői pótlék mértékét, valamint a tudományos kutatói munkaköröket az 1. melléklet tartalmazza.

12/E. §[21] (1) A magasabb vezetői megbízás feltétele államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó, legalább 120 órás képzés (a továbbiakban: képzés) igazolt elvégzése. Ennek hiányában a beosztásba lépést követő két éven belül kell a képzést elvégezni, és az azt igazoló okiratot be kell mutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Aki a képzést határidőben vagy a beosztásba lépést megelőzően nem végezte el, és a képzés elvégzéséről szóló igazoló okiratot nem mutatta be, annak a megbízását vissza kell vonni.

(2) Mentesül a képzés elvégzésének kötelezettsége alól, aki jogász vagy közgazdász szakképzettséggel rendelkezik.

12/F. §[22] (1) A Kultv. szerinti közművelődési tevékenység biztosításáért felelős magasabb vezetői beosztást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) felsőfokú végzettséggel és közművelődési szakképzettséggel vagy

ab) nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és felsőfokú szakirányú szakképesítéssel,

b) a felsőfokú közművelődési szakképzettségének vagy az a) pont ab) alpontja szerinti szakvizsgájának és egyben az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő feladatkörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, és

c) kiemelkedő szakmai vagy szakirányú tudományos tevékenységet végez.

(2) A Kultv. szerinti közművelődési tevékenység biztosításáért felelős vezetői beosztást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy

ab) nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, és

b) a végzettségének és szakképzettségének vagy az a) pont ab) alpontjában meghatározott szakvizsgájának és egyben az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő feladatkörben, honvédelmi alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyban legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett.

(3) A (4) bekezdés kivételével a Kultv. szerinti nyilvános könyvtári tevékenység biztosításáért felelős magasabb vezetői vagy vezetői beosztást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy

ab) nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel és segédkönyvtáros szakképzettséggel, és

b) végzettségének és szakképzettségének és az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő jogviszonyban legalább kétéves szakmai gyakorlatot szerzett.

(4) A Kultv. szerinti tudományos és szakkönyvtári tevékenység biztosításáért felelős magasabb vezetői beosztást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) mesterfokozatú szakképzettséggel vagy jogász vagy közgazdász szakképzettséggel,

ab) középfokú nyelvvizsgával és

ac) legalább egyéves vezetői gyakorlattal,

b) végzettségének, szakképzettségének vagy az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő jogviszonyban legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, és

c) végzettségének és szakképzettségének vagy az ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő, kiemelkedő szakmai vagy szakirányú tudományos tevékenységet végez, amelynek igazolása történhet kutatási, publikációs vagy oktatási munkák bemutatásával, továbbá projektben való részvétel igazolásával.

(5) A Kultv. szerinti múzeumi szakmai besorolású muzeális intézményi tevékenység biztosításáért felelős magasabb vezetői megbízást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) mesterfokozatú végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel vagy jogász vagy közgazdász szakképzettséggel és

ab) középfokú nyelvvizsgával,

b) a végzettségének és szakképzettségének vagy az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő jogviszonyban legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, és

c) kiemelkedő szakirányú tudományos vagy szakmai tevékenységet végez.

(6) A Kultv. szerinti múzeumi szakmai besorolású muzeális intézményi tevékenység biztosításáért felelős vezetői megbízást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) mesterfokozatú végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel és

ab) középfokú nyelvvizsgával,

b) a végzettségének és szakképzettségének vagy az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő jogviszonyban legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, és

c) kiemelkedő szakirányú tudományos vagy szakmai tevékenységet végez.

(7) Az Ltv. szerinti levéltári tevékenység biztosításáért felelős magasabb vezetői megbízást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik

aa) szakirányú mesterfokozatú szakképzettséggel és

ab) középfokú nyelvvizsgával,

b) végzettségének, szakképzettségének vagy az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő jogviszonyban legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, és

c) kiemelkedő szakirányú tudományos vagy szakmai tevékenységet végez.

(8) Levéltári tevékenység biztosításáért felelős vezetői megbízást olyan honvédelmi alkalmazott láthat el, aki

a) rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, és

b) a végzettségének és szakképzettségének vagy az általa ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő jogviszonyban legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett.

(9) A más kulturális intézménnyel összevont levéltár intézményvezetőjének legalább az egyik intézménytípus intézményvezetőjére meghatározott feltételeknek meg kell felelnie.

(10) Más kulturális intézménnyel összevont levéltár esetében a muzeális, a nyilvános könyvtári, közművelődési vagy levéltári feladatokat ellátó szervezeti egység vezetői, magasabb vezetői beosztását az ellátott feladat tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és szakirányú középfokú szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező honvédelmi alkalmazott láthatja el.

(11) Több kulturális tevékenység ellátását biztosító szervezeti egység vezetésére irányuló magasabb vezetői vagy vezetői beosztást az láthat el, aki legalább a szervezeti egység egyik kulturális tevékenysége tekintetében megfelel a magasabb vezetői vagy vezetői megbízással szemben az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

12/G. §[23] Kulturális szakmai munkakört csak az láthat el, aki a munkaköre ellátásához szükséges magyar nyelvtudással rendelkezik.

12/H. §[24] Ha a munkakörre képesítési előírás nincs meghatározva, a munkakör betölthető mindazon végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amelyet a Haj.tv. 62. § (1) bekezdése a munkakörhöz a meghatározott fizetési osztályba sorolás feltételeként előír.

12/I. §[25] Kulturális intézményen kívül kulturális szakmai munkakör - a vezetői és magasabb vezetői beosztás kivételével - pályázat nélkül is betölthető.

12/J. §[26] (1) Kulturális intézményen kívül a kulturális szakmai munkakörök a Haj.tv. 16. § (4) és (5) bekezdése szerinti munkakörnek tekintendők.

(2) Nem kell gyakornoki időt kikötni

a) közművelődési vagy közgyűjteményi tevékenység ellátására irányuló munkakörben, ha a honvédelmi alkalmazott a gyakornoki követelményeket teljesítő, legalább 120 órás akkreditált továbbképzésben vesz részt,

b) annak, aki a munkáltató kulturális tevékenysége körében bármilyen kulturális szakmai munkakörben már teljesítette a gyakornoki követelményeket.

12/K. §[27] (1) Kulturális intézményen kívül a könyvtári, levéltári, illetve muzeális intézményi munkakörök betöltéséhez előírt szakvizsgával egyenértékűnek kell tekinteni az ellátott kulturális tevékenységnek megfelelő, szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelet.

(2) Kulturális intézményen kívül a közművelődési munkakör esetében jogszabályban előírt felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával egyenértékű az államilag elismert szakképzés szerinti felsőfokú közművelődési szakember, a felsőfokú kulturális menedzser és a felsőfokú közművelődési menedzser szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány.

(3) Kulturális intézményen kívül a besorolás megállapításakor főiskolai szintű végzettségként kell figyelembe venni a tanítóképző intézeti népművelő-könyvtáros, továbbá a tanítóképző főiskolai szakkollégiumi könyvtáros, népművelő oklevelet, valamint a hároméves népművelő-könyvtáros szakot vagy könyvtárosképző szaktanfolyamot végzettek részére a főiskolai végzettség megszerzésének feltételeiről szóló 2/1976. (IX. 14.) OM rendelet alapján szerzett képzettséget.

3/B. Az egészségügyi honvédelmi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott munkaköre betöltésének különös szabályai[28]

12/L. §[29] A Haj.tv. 89/D. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörnek minősülnek az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. és 5. pontjában meghatározott egészségügyi honvédelmi alkalmazotti munkakörök akkor, ha a munkakör betöltésének feltétele a szakirányú egyetemi végzettség.

4. A minősítés

13. § (1) A Haj.tv. 45. § (4) bekezdése szerinti célokra figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazottat a Haj.tv.-ben meghatározott esetekben a 2. mellékletben meghatározott szempontok szerint minősíti.

(2) A minősítés során az egyes minősítési szempontok szerinti értékeléskor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

a) kiemelkedő minősítés három pont,

b) megfelelő minősítés kettő pont,

c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,

d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

(3) A honvédelmi alkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat.

(4) A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, megfelelt,

b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, megfelelt,

c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, megfelelt,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan, nem megfelelt,

minősítést kap a honvédelmi alkalmazott.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, a honvédelmi alkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő minősítésű.

(6) E rendelet minősítésre vonatkozó rendelkezéseit azon honvédelmi alkalmazotti munkakörök esetében, ahol ágazati jogszabály eltérő szabályokat állapít meg a minősítésre vonatkozóan, az ágazati jogszabályban foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

(7) A honvédelmi alkalmazott minősítésének eredményét a HM KGIR alkalmazásban kell rögzíteni.

5. A munkaidő

14. § A munkáltatói jogkört gyakorló rendelkezése szerint - az érintett honvédelmi alkalmazotti munkakörökben - a havi munkaidőkeret legalább 90%-át kell a munkahelyen eltöltenie annak a honvédelmi alkalmazottnak, aki teljes munkaidejében a polgári légiforgalom-irányítással közvetlen kapcsolatban áll, és azzal azonos, csökkentett munkaidejű feladatot lát el.

15. § (1)[30] A honvédelmi szervezet készenlét fokozása, kiemelt feladat, különösen katasztrófaelhárítással vagy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos feladat, egészségügyi, technikai biztosítás, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) különleges jogrendi működéséhez kapcsolódó feladatainak teljesítése esetén a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes értesítés nélkül elrendelheti, hogy a honvédelmi alkalmazott a munkahelyén, illetve a helyszínen ügyeletet teljesítsen.

(1a)[31] A Haj.tv. 52/A. §-a szerinti feltételekkel, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 109. § (1) bekezdésében foglaltakon túl naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az így elrendelt rendkívüli munkaidőre az Mt. 109. § (3) bekezdését alkalmazni kell.

(2) A rendkívüli munkaidőt - annak teljesítését megelőzően - írásba foglalt munkáltatói döntéssel kell elrendelni. A munkáltatói döntést a honvédelmi alkalmazottal a lehető legkorábban, de legkésőbb a rendkívüli munkaidő megkezdése előtt huszonnégy órával közölni kell.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak megtartása nem lehetséges, utólag haladéktalanul írásba kell foglalni a rendkívüli munkaidő elrendelésére vonatkozó munkáltatói döntést.

(4) A rendkívüli munkaidő elrendelésének, illetve teljesítése igazolásának módjáról a munkáltatói jogkört gyakorló rendelkezik.

16. § (1) A munkaközi szünet időtartama munkaidőnek minősül.

(2) A honvédelmi alkalmazott a Haj.tv. 56. §-a szerinti pótszabadságra történő igényéről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik. A nyilatkozathoz csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat másolatát. A személyügyi szerv vezetője a nyilatkozat alapján rögzíti a pótszabadságot a HM KGIR alkalmazásban.

16/A. §[32] (1) A tudományos munkakört betöltő honvédelmi alkalmazott tudományos feladatait egyéni tudományos munkaterv (a továbbiakban: munkaterv) alapján végzi. A munkatervet a tudományos kutatás szabadságának biztosítása mellett, de a munkakörében ellátott kulturális tevékenységéhez igazodóan a honvédelmi alkalmazott évente elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) A tudományos munkakört betöltő honvédelmi alkalmazott - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább kéthetente egy, legfeljebb hetente egy, a (3) bekezdés szerinti kutatónap igénybevételére jogosult a munkaterv alapján, a munkáltatói jogkört gyakorló által jóváhagyott rendben.

(3) A kutatónap a tudományos szakfeladat ellátására biztosított olyan munkanap, amely során a tudományos munkakört betöltő honvédelmi alkalmazott jogosult a munkavégzési hely szabad megválasztására.

(4) Ha a munkaterv szerinti tudományos kutatás jellege indokolja, a kutatónapok összevontan is kiadhatóak a munkáltatói jogkört gyakorló egyedi engedélye alapján.

(5) A tudományos munkakört betöltő honvédelmi alkalmazott a kutatónapok felhasználásáról egyéni tudományos munkabeszámoló (a továbbiakban: munkabeszámoló) keretében évente beszámolni köteles. Ha a munkabeszámoló alapján nem igazolható a kutatónapoknak a munkaterv szerinti felhasználása, a következő évben a tudományos munkakör betöltője nem jogosult kutatónap igénybevételére.

(6) A munkaterv és a munkabeszámoló benyújtásának és elfogadásának rendjét a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.

6. Illetmény és egyéb juttatások

17. § A honvédelmi alkalmazotti munkakörök fizetési osztályokba sorolását, a vezetői megbízással ellátható magasabb vezetői és vezetői beosztásokat, az ezekhez kapcsolódó vezetői pótlék mértékét az 1. melléklet határozza meg.

18. § A honvédelmi alkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 3. melléklet határozza meg.

18/A. §[33] Belső rendelkezésben kell meghatározni, hogy a Haj.tv. 68. § (3) bekezdése szerinti teljesítménytől függő térítés mekkora hányada fordítható gazdálkodási illetménykiegészítésre. A honvédelmi alkalmazott részére járó gazdálkodási illetménykiegészítés feltételeit és mértékét meghatározó megállapodást a honvédelmi szervezet vezetője köti meg a honvédelmi alkalmazottal.

19. § (1) A honvédelmi alkalmazott honvédelmi illetménykiegészítésének szorzószámait - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az illetmény-megállapításánál figyelembe vett fizetési osztályonként és fizetési fokozatonként a 4. melléklet határozza meg.

(2)[34]

(3) Ha a honvédelmi alkalmazott az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi tevékenységet végez, a honvédelmi illetménykiegészítést 1,000 szorzószámmal kell megállapítani.

(4)[35] Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti honvédelmi alkalmazott nyilatkozatot tesz arról, hogy a Haj.tv. 3. § (2) bekezdése szerint a hadkötelezettség bevezetése esetén katonai szolgálat teljesítését (a továbbiakban: többletkötelezettség) önkéntesen vállalja, a honvédelmi illetménykiegészítés szorzószáma az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott szorzószám 133%-ának a kerekítés általános matematikai szabályainak megfelelően három tizedesjegyre kerekített értéke.

(5) A (4) bekezdés szerint megnövelt szorzószámokat a honvédelmi alkalmazott által tett, a többletkötelezettség teljesítésének önkéntes vállalására vonatkozó nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) megtételét követő hónap első napjától, annak érvényességéig kell alkalmazni.

20. § (1) Tűzszerész pótlékra jogosult az a honvédelmi alkalmazott, aki aknazár telepítésekor, elaknásított terület, illetve lőszer, robbanóanyag, robbanótest felkutatásakor, mentesítéskor, hatástalanításkor, lőtér lövészet utáni mentesítésekor vagy robbantási feladat végrehajtásakor

a) gépjárművezetőként lőszerek, robbanóanyagok, robbanótestek szállítását végzi, vagy

b) a munkakörének ellátása során robbanásveszélyes helyen tartózkodik.

(2) A tűzszerész pótlékra való jogosultság megállapításának és folyósításának feltételeire a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló miniszteri rendeletet kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tűzszerész pótlék óránkénti mértéke gépjárművezető esetében a pótlékalap 14,9%-a, a többi esetben a pótlékalap 9,3%-a.

20/A. §[36] A beteghordó munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottat beteghordói illetménypótlék illeti meg. Az illetménypótlék havi mértéke a pótlékalap 120%-a.

20/B. §[37] (1) Kutatói pótlékra jogosult az a honvédelmi alkalmazott, aki

a) kulturális intézmény állományába tartozik,

b) kulturális szakmai munkakörben kerül foglalkoztatásra, és

c) a foglalkoztató intézmény szakmai területéhez köthető témakörben tudományos fokozattal rendelkezik.

(2) A kutatói pótlék havi mértéke a pótlékalap 50%-a.

20/C. §[38] (1) Oktatói pótlék állapítható meg annak a kulturális szakmai munkakörben és kulturális működéstámogató munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottnak, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók, szakképző intézményi, szakgimnáziumi, szakiskolai tanulók vagy szakmai gyakorlatot végzők betanításával, gyakorlatának vezetésével foglalkozik.

(2) A pótlék havi mértéke a pótlékalap 15-35%-a lehet. A pótlék összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében állapítja meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója a pótlék összegének megállapítása során a honvédelmi alkalmazott többletfeladatának jellegét, a részt vevő hallgatók vagy tanulók oktatási intézményének típusát, valamint az azonos időszak alatt betanítandó hallgatói vagy tanulói létszámot veszi figyelembe.

20/D. §[39] A kulturális szakmai munkakörben és kulturális működéstámogató munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottat a besorolása alapján kulturális pótlék illeti meg. A kulturális pótléknak a pótlékalapra vetített mértékét a 6. melléklet tartalmazza.

20/E. §[40] Sürgősségi pótlékra jogosult az a honvédelmi alkalmazott, aki a honvédelmi egészségügyi szolgáltató által szervezett mentőszolgálat kivonuló állományának tagja. A pótlék mértéke havonta a pótlékalap 120%-a.

21. § (1) A huszonnégy órát meg nem haladó időtartamú készenlét fokozás miatt elrendelt munkavégzés esetén a honvédelmi alkalmazottat illetménye és illetménypótlékai, valamint a rendes napi munkaidőn felüli időtartam első kettő órájára 75%-os, az ezt meghaladó időtartamra 100%-os készenlét fokozási pótlék illeti meg.

(2) A huszonnégy órát meghaladó időtartamú készenlét fokozás miatt elrendelt munkavégzésben érintett, illetve a különböző katonai gyakorlatokon résztvevő honvédelmi alkalmazottnak a rendes napi munkaidőn felüli igénybevételért

a) térítésmentes természetbeni ellátásként élelmezés, szállás,

b) a Haj.tv. 51. § (4) bekezdése szerinti napi átalány illetménypótlék (a továbbiakban: gyakorlati pótlék), és

c) a heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon történt igénybevétel esetén - az a) és b) pontban foglaltakon felül - másik pihenőnap (pihenőidő) jár, amit az igénybevételt követő hónap végéig kell kiadni.

(3)[41] A gyakorlati pótlék napi mértéke a pótlékalap 15%-a.

21/A. §[42] A honvédelmi alkalmazott a Haj.tv. 51. § (5b) bekezdése szerinti mentesülés időtartamára az időarányos távolléti díjának 50%-ára jogosult.

22. § A honvédelmi alkalmazott illetményét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni.

23. §[43] (1) A Haj.tv. 76/A. §-a szerinti teljesítményjuttatást a munkáltatói jogkört gyakorló a részére évente jóváhagyott, teljesítményjuttatásra fordítható keret terhére állapíthat meg. A honvédelmi alkalmazott részére teljesítményjuttatást a miniszter is megállapíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti teljesítményjuttatás megállapításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a teljesítményjuttatás összegének arányban kell állnia az annak alapjául szolgáló tevékenység színvonalával, súlyával, eredményességével, a többletteljesítmény minőségével és mennyiségével,

b) ugyanazon kifejtett teljesítményért, megszerzett érdemért csak egy teljesítményjuttatás állapítható meg,

c) az egy időben több címen is kiérdemelt elismerést elsődlegesen a megállapított teljesítményjuttatás mértékében kell kifejezésre juttatni,

d) naptári évenként az egy személy részére adott teljesítményjuttatás együttes összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a honvédelmi alkalmazott távolléti díjának hatszorosát.

23/A. §[44] (1)[45]

(2)[46] A Haj.tv. 76. § (1a) bekezdése a) pontja szerinti keresetkiegészítést a munkáltatói jogkört gyakorló, a részére e célra a tárgyévre jóváhagyott külön keret terhére állapítja meg. Az igénybe vehető tárgyévi keretösszeg a tárgyévben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis-előirányzatának 2%-ával egyezik meg.

(3)[47] A Haj.tv. 76. § (1a) bekezdése b) pontja szerinti keresetkiegészítés összegét miniszteri döntés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.

(4)[48] A Haj.tv. 76. § (1a) bekezdése c) pontja szerinti keresetkiegészítés összegét a munkáltatói jogkört gyakorló a részére meghatározott illetménygazdálkodási keret megtakarításának terhére határozott vagy határozatlan időtartamra biztosíthatja.

(5)[49] A Haj.tv. 76. § (1a) bekezdése d) pontja szerinti keresetkiegészítés összegét a munkáltatói jogkört gyakorló az adott feladat ellátása kapcsán rendelkezésre álló külön keret terhére állapíthatja meg.

(6) A keresetkiegészítés megállapításakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a keresetkiegészítés összegének arányban kell állnia az elvégzendő munka mennyiségével, elvárt színvonalával, a feladat súlyával,

b) ugyanazon feladat ellátásáért egy személy részére egyszerre csak egy keresetkiegészítés állapítható meg, és

c)[50] egy személy egy időben több, a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdésében meghatározott jogcímen is részesülhet keresetkiegészítésben.

(7) A honvédelmi alkalmazottat a keresetkiegészítés megállapításáról vagy a részére már megállapított keresetkiegészítés összegének változásáról írásban tájékoztatni kell.

23/B. §[51] (1)[52] Ha a kinevezés katonai szolgálati beosztásra történik, a Haj.tv. 67. §-a szerinti illetmény és a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja alapján keresetkiegészítés úgy állapítható meg, hogy azok együttes összege ne haladja meg a beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó besorolási osztály és kategória alapján megállapított alapilletmény 75%-át, de legalább érje el a jogszabály szerinti garantált illetménynek megfelelő összeget.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott százalékos mérték legfeljebb 100%-os mértékre megemelhető a honvédelmi szervezet bérszínvonal-megtakarítása terhére.

(3)[53] Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ) rendszeresített katonai szolgálati beosztásra kinevezett honvédelmi alkalmazott esetén. A KNBSZ-nél rendszeresített katonai szolgálati beosztásra kinevezett honvédelmi alkalmazottnak a Haj.tv. 67. §-a szerinti illetménye és a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja alapján megállapított keresetkiegészítése a költségvetési lehetőségek figyelembevételével állapítható meg úgy, hogy az nem lehet kevesebb a jogszabály szerinti garantált illetménynek megfelelő összegnél.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a katonai szolgálati beosztásra kinevezés honvédelmi szervezeten belüli kinevezésmódosítással vagy más honvédelmi szervezettől történő áthelyezéssel történik, és a honvédelmi alkalmazott Haj.tv. 67. §-a alapján meghatározott garantált illetménye magasabb összegű, mint az (1) és (2) bekezdés szerinti százalékos mérték alapján meghatározandó összeg.

23/C. §[54] (1) A honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott munkavállaló részére jutalmat a miniszter vagy a miniszter által utasításban jutalom megállapítására jogosult vezetőként meghatározott személy - a részére évente jóváhagyott, jutalmazásra fordítható keret terhére - állapíthat meg, ha a munkaköréből származó feladatait huzamos időn keresztül kiemelkedően hajtja végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jutalom megállapításánál a 23. § (2) bekezdése szerinti szempontokat kell figyelembe venni.

24. § A jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a Haj.tv. 70-75. §-a szerinti pótlékokat, illetménykiegészítést minden honvédelmi alkalmazott esetében be kell számítani.

24/A. §[55] (1) Ha a Haj.tv. 20. § (1) bekezdése szerinti helyettesítés egy másik honvédelmi alkalmazott munkaköri feladatainak átmeneti ellátására irányul, helyettesítési díjként havonta - a helyettesítést végző honvédelmi alkalmazottak számától függetlenül - összességében a távollévő honvédelmi alkalmazott utolsó munkanapján érvényes, a Haj.tv. 67. §-a szerinti illetménye - ideértve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is - és a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja alapján megállapított keresetkiegészítés együttes összege 25-50%-áig terjedő összeg állapítható meg.

(2) Ha a Haj.tv. 20. § (1) bekezdése szerinti helyettesítés egy olyan szolgálati beosztás feladatainak átmeneti ellátására irányul, amely beosztás esetében az állománytábla lehetővé teszi az adott beosztás honvédelmi alkalmazottal való átmeneti ellátását, akkor helyettesítési díjként havonta - a helyettesítést végző honvédelmi alkalmazottak számától függetlenül - összességében a beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó besorolási osztály és kategória alapján megállapított alapilletmény 25-50%-áig terjedő összeg állapítható meg.

(3) A helyettesítési díj (1) és (2) bekezdés szerinti összegét

a) a helyettesítés időtartamára számítva és

b) a helyettesített munkakör vagy beosztás felelősségi szintje, feladatrendszere és az abban ténylegesen ellátandó feladatok mennyisége figyelembevételével

arányosan kell megállapítani.

(4) Nem állapítható meg helyettesítési díj

a) az alap- vagy pótszabadságát töltő katona vagy honvédelmi alkalmazott helyettesítéséért,

b) a szervezetszerű helyettesnek a szervezet vezetőjének helyettesítéséért,

c) a felmentett személy helyettesítője részére a felmentési időnek a munkavégzés vagy szolgálatteljesítés alóli mentesítés törvény szerinti kötelező időtartamán kívüli időszakára.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott munkavállaló honvédelmi alkalmazott általi helyettesítésére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a Haj.tv. 67. §-a alapján megállapított illetmény alatt alapbért kell érteni.

7. A címadományozás szabályai

25. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a tudományos munkakört betöltő honvédelmi alkalmazottnak intézeti szenior (Shc.) címet adományozhat, ha

a) honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban legalább tizenöt évet tudományos munkakörben eltöltött, és

b) kiemelkedő, illetve tartósan jó kutatómunkát végzett.

(2) Az intézeti szenior (Shc.) címet viselő honvédelmi alkalmazott ezen cím után címpótlékra nem jogosult.

8. A honvédelmi alkalmazott honvédelmi továbbképzésére vonatkozó rendelkezések

26. § (1)[56] A honvédelmi alkalmazott évente legalább egy alkalommal köteles részt venni elméleti honvédelmi továbbképzésen (a továbbiakban: honvédelmi továbbképzés).

(2) A honvédelmi továbbképzés tananyagát a szakmai felelős szervezetekkel együttműködésben a HM oktatásért felelős szervezeti egysége állítja össze.

(3) A honvédelmi továbbképzést a honvédelmi szervezet kiképzésért felelős szervezeti egysége, annak hiányában a honvédelmi szervezet vezetője által kijelölt szervezeti egység vagy személy hajtja végre.

(4)[57] A KNBSZ állományába tartozó honvédelmi alkalmazottak honvédelmi továbbképzése tananyagának összeállítását, a honvédelmi továbbképzés megszervezésének és lebonyolításának rendjét a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

27. § (1) A honvédelmi alkalmazott honvédelmi továbbképzési kötelezettségét a honvédelmi továbbképzésen történő személyes részvételével köteles teljesíteni, és azt az aláírásával igazolja.

(2) A honvédelmi alkalmazott honvédelmi továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő nappal kezdődik.

(3) Ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya év közben megszűnik, a honvédelmi szervezet kiképzésért felelős szervezeti egysége, annak hiányában a honvédelmi szervezet vezetője által kijelölt szervezeti egység vagy személy a honvédelmi továbbképzési kötelezettség teljesítéséről vagy nem teljesítéséről szóló igazolást ad ki.

(4) Ha a honvédelmi alkalmazott a (3) bekezdés szerinti tárgyévben ismételten honvédelmi szervezetnél helyezkedik el, honvédelmi továbbképzési kötelezettség abban az esetben terheli, ha az előző honvédelmi szervezetnél igazoltan még nem teljesítette azt.

(5) A honvédelmi alkalmazott a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság és a keresőképtelenség idejére mentesül a tárgyévben a honvédelmi továbbképzési kötelezettség alól, ha távollétének időtartama a tárgyévben a tíz hónapot meghaladja.

(6) Tartós külföldi munkavégzése esetén - a külföldön tartózkodás időtartamára - a miniszter, a KNBSZ állományába tartozó honvédelmi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi alkalmazottat mentesíti a honvédelmi továbbképzési kötelezettség alól.

28. § (1) Az év közben létesített honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetén a honvédelmi alkalmazott a tárgyévre vonatkozó honvédelmi továbbképzési kötelezettségétől abban az esetben lehet eltekinteni, ha a próbaidejének lejártát követően a tárgyévből kevesebb, mint egy hónap van hátra, és a honvédelmi szervezetnek a tárgyévre vonatkozóan újabb honvédelmi továbbképzés megszervezésére már nincs lehetősége.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a honvédelmi alkalmazottnak az előző évben elmaradt honvédelmi továbbképzését a következő évben legkésőbb június 30. napjáig pótolnia kell. Az előző évben elmaradt és a következő évben pótolt honvédelmi továbbképzés nem mentesít a pótlás évében teljesítendő honvédelmi továbbképzési kötelezettség alól.

(3) A honvédelmi szervezetnek a honvédelmi továbbképzés pótlására szükség szerint, de legalább kettő időpontot biztosítania kell.

29. § (1) A honvédelmi továbbképzés időtartamára a honvédelmi alkalmazott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.

(2)[58] A mentesülés (1) bekezdés szerinti időtartama az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a honvédelmi alkalmazott illetményre jogosult.

30. § (1) A honvédelmi szervezet kiképzésért felelős szervezeti egysége, annak hiányában a honvédelmi szervezet vezetője által kijelölt szervezeti egység vagy személy legalább harminc nappal a tárgyévi első honvédelmi továbbképzést megelőzően írásban vagy a HM KGIR Ügyfélszolgálati Rendszeren (a továbbiakban: HM KGIR ÜSZR) keresztül tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat a honvédelmi továbbképzés várható időpontjairól.

(2) Ha a honvédelmi alkalmazott az előírt honvédelmi továbbképzésen önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, a honvédelmi szervezetnek szükség szerint, de legalább kettő alkalommal biztosítani kell, hogy a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi továbbképzési kötelezettségét teljesíteni tudja.

31. § A honvédelmi szervezet kiképzésért felelős szervezeti egysége, annak hiányában a honvédelmi szervezet vezetője által kijelölt szervezeti egység vagy személy a honvédelmi továbbképzési kötelezettség teljesítését vagy annak elmaradását, valamint a 27. § (5) és (6) bekezdése vagy 28. § (1) bekezdése szerinti honvédelmi továbbképzési kötelezettség alóli mentesítést a HM KGIR alkalmazásban rögzíti.

32. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, és a pótlásra megadott időpontok egyikén sem vesz részt, a tárgyévre vonatkozó honvédelmi továbbképzési kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.

(2) A honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdés szerinti esetben a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles a honvédelmi továbbképzést pótolni.

9. A honvédelmi alkalmazott többletkötelezettség vállalása

33. § (1) A honvédelmi alkalmazott személyesen, az előírt formanyomtatványon vagy a HM KGIR ÜSZR alkalmazással elektronikus formában tehet Nyilatkozatot.

(2) A Nyilatkozat a Nyilatkozat megtételét követő hónap első napjától számított három évig érvényes.

(3) Ha a honvédelmi alkalmazott a Nyilatkozat érvényességének lejárta előtt ismételten Nyilatkozatot tesz, a Nyilatkozat érvényessége alkalmanként további három évvel meghosszabbodik.

(4) Ha a honvédelmi alkalmazott a Nyilatkozat érvényességének lejártáig ismételten Nyilatkozatot nem tesz, azt úgy kell tekinteni, hogy nem vállalja ismételten a többletkötelezettség teljesítését.

(5) Ha a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a Nyilatkozat érvényességi ideje alatt megszűnik, a megtett és még érvényes Nyilatkozat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének napján érvényét veszíti.

(6) A felmentési vagy lemondási idejét töltő honvédelmi alkalmazott Nyilatkozatot nem tehet. Az érvényes Nyilatkozat a felmentési idő kezdőnapjával vagy a lemondás közlését követő napon érvényét veszíti.

(7) Ha a honvédelmi alkalmazott határozott idejű kinevezésének idejéből kevesebb, mint három év van hátra, Nyilatkozat legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamára tehető.

(8) A Haj.tv. 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nem magyar állampolgár honvédelmi alkalmazott - figyelemmel a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 31. § (1) bekezdésében foglalt, a katonai szolgálathoz fűződő állampolgársági feltételre - Nyilatkozatot nem tehet.

34. § (1) A személyügyi szerv vezetője a Nyilatkozatot a HM KGIR alkalmazásban rögzíti.

(2) A személyügyi szerv vezetője a Nyilatkozat érvényességének lejártát megelőzően legalább hatvan nappal írásban vagy a HM KGIR ÜSZR alkalmazáson keresztül tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat a Nyilatkozat érvényessége lejártának időpontjáról, valamint a Nyilatkozat ismételt megtételének lehetőségéről és módjáról.

35. § A honvédelmi alkalmazott a Nyilatkozatot - a próbaidő lejártát követően - bármikor megteheti.

10. A külföldre utazás bejelentésének és a visszarendelés szabályai

36. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazott külföldre utazása tervezetten a három napot meghaladja, köteles azt a külföldre utazás megkezdése előtt legalább egy héttel a munkaköri leírásában meghatározott közvetlen felettese útján a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.

(2) A Haj.tv. 87. § (1) bekezdése szerinti visszarendelést a honvédelmi alkalmazottal a feladatellátásra kötelezés előtt legalább huszonnégy órával korábban, ha ezt a feladatellátás érdeke nem teszi lehetővé, akkor a lehető legkorábban közölni kell.

(3) Ha a visszarendelés egy napot meghaladóan engedélyezett szabadság ideje alatt történik, és a feladatellátás meghaladja az egy munkanapot, a visszarendeléssel ténylegesen érintett szabadságnapokat ismételten ki kell adni.

11. A központi személyügyi szerv egyes feladatai

37. § (1) A központi személyügyi szerv az üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakörbe történő kinevezés érdekében megvizsgálja, hogy van-e olyan, a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba tartozó katona (a továbbiakban: tartalékállományba tartozó katona), akinek iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése alapján az üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakör felajánlható.

(2) A központi személyügyi szerv tájékoztatja a tartalékállományba tartozó katonát az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő üres vagy megüresedő honvédelmi alkalmazotti munkakörről. A tartalékállományba tartozó katona a tájékoztatás közlésétől számított kettő munkanapon belül írásban nyilatkozik a honvédelmi alkalmazotti munkakörben történő továbbfoglalkoztatási lehetőség igénybevételéről. Ha a tartalékállományba tartozó katona a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, hogy a honvédelmi alkalmazotti munkakörben történő továbbfoglalkoztatási lehetőséget nem veszi igénybe.

(3) A továbbfoglalkoztatását kérő tartalékállományba tartozó katonáról a központi személyügyi szerv tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorlót. Ha a tartalékállományba tartozó katona az (1) bekezdés szerinti honvédelmi alkalmazotti munkakör ellátására alkalmas, a munkáltatói jogkört gyakorló kinevezi, feltéve, hogy a kinevezést megelőző napon szolgálati viszonya megszűnik.

12. A KNBSZ honvédelmi alkalmazotti állományára vonatkozó rendelkezések

38. § (1) A KNBSZ honvédelmi alkalmazotti állományú tagja esetében nem alkalmazható a 31. §, a 36. § és a 37. §.

(2) A KNBSZ honvédelmi alkalmazotti állományú tagja esetében a honvédelmi továbbképzési kötelezettség teljesítése vagy annak elmaradása, valamint a honvédelmi továbbképzési kötelezettség alóli mentesítés a KNBSZ saját személyügyi nyilvántartásában kerül rögzítésre. Honvédelmi szervezethez történő áthelyezés esetén a fenti - a honvédelmi alkalmazotti jogviszony módosítása évére vonatkozó - adatokat a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben fel kell tüntetni.

(3) A KNBSZ honvédelmi alkalmazotti állományú tagja a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján teljesíti szolgálatát.

(4) A KNBSZ honvédelmi alkalmazotti állományú tagja jognyilatkozatot csak személyesen tehet.

(5) A KNBSZ honvédelmi alkalmazotti állományú tagja

a) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja,

b) a külföldre utazásának tervezett időpontját és útvonalát, az utazás célját és útitársait, a külföldi tartózkodási helyét, a hazatérésének várható időpontját az utazás megkezdését megelőzően legalább tíz nappal a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,

c) a b) ponttól eltérően az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Európai Unió tagállamaiba történő utazást legkésőbb az utazás megkezdését megelőző napon a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,

d) köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak írásban bejelenteni

da) a külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel létesített, fenntartott kapcsolatát,

db) a vele egy lakóhelyen vagy tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében beállott változást,

dc) hazai és külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi számláját,

dd) egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan és ingóság megszerzését,

de) a munkaidőn kívüli tartózkodási helyét a munkáltatói jogkört gyakorló által elrendelt időszakban, és

df) a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását.

(6) Az (5) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja vagy megtilthatja. Rendkívül indokolt esetben az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőktől el lehet térni.

12/A. A honvédségi szakképző intézményben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok[59]

38/A. §[60] (1) Intézményvezetői pótlékra jogosult az a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 40. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szakképző intézmény alkalmazottja), aki intézményvezetői megbízással rendelkezik. Az intézményvezetői pótlék havi mértéke a pótlékalap 360-720%-a.

(2)[61] Intézményvezető-helyettesi pótlékra jogosult a szakképző intézmény alkalmazottja, ha intézményvezető-helyettesi, intézményegység-vezetői vagy kollégiumvezetői megbízással rendelkezik. Az intézményvezető-helyettesi pótlék havi mértéke a pótlékalap 180-360%-a.

(3) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a szakképző intézmény alkalmazottja, aki középfokú iskolában osztályfőnöki feladatot, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el. Az osztályfőnöki pótlék havi mértéke a pótlékalap 90-270%-a.

(4) Munkaközösség-vezetői pótlékra jogosult a szakképző intézmény alkalmazottja, ha intézményen belül vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői feladatot lát el. A munkaközösség-vezetői pótlék havi mértéke a pótlékalap 45-90%-a.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti sávokon belül a pótlékok személyenkénti konkrét mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg.

38/B. §[62] (1) A szakképző intézmény alkalmazottja részére - az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl is - elrendelhető ügyelet és készenlét

a) a tanulók felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy

b) a szakmai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, a szakmai programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti programon való részvétel ügyeletnek minősül

a) munkanapon a tizennégy órától másnap reggel hat óráig,

b) heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a nulla órától huszonnégy óráig

tartó időszakban.

(3) A (2) bekezdés szerinti ügyelet időtartamából

a) a huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet),

b) a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak a teljes időtartamát (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet)

be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe.

(4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott szakképző intézményi alkalmazott nem tart foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik -,

a) a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet,

b) bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet

teljesít.

(5) Nem illeti meg a szakképző intézmény alkalmazottját az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti esetben ellátott ügyelet után pihenőidő, ha az ügyelet időtartama alatt nem kellett munkát végezni.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügyeletért és készenlétért - a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló - átalánydíjazás illeti meg a szakképző intézmény alkalmazottját.

(7) A (6) bekezdés szerinti átalánydíjazás mértéke a (8) bekezdés szerinti óradíj százalékában

a) készenlét esetén

aa) heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 30%,

ab) az aa) alponttól eltérő egyéb esetben 20%,

b) mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén

ba) heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 60%,

bb) a ba) alponttól eltérő egyéb esetben 50%,

c) nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén

ca) heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 100%, ha a szakképző intézmény alkalmazottja kap másik pihenőnapot,

cb) heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 150%, ha a szakképző intézmény alkalmazottja nem kap másik pihenőnapot,

cc) a ca) és cb) alponttól eltérő egyéb esetben 60%.

(8) Az e § alkalmazásában irányadó, egy órára eső óradíj összege a szakképző intézmény alkalmazottja havi illetményének és a (9) bekezdés szerinti osztószámnak a hányadosa.

(9) A (8) bekezdés szerinti osztószám megegyezik az érintett szakképző intézményi alkalmazott munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött - a (10) bekezdés figyelembevételével megállapított - munkaidő alsó mértéke és a 4,33-as szorzószám szorzatával.

(10) A (8) bekezdés szerinti óradíj számításakor azt az oktatói, pedagógusi munkakört kell figyelembe venni, amelyben az érintett szakképző intézmény alkalmazottja a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti. Több, eltérő óraszámú munkakörben egyidejűleg történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát kell az óradíj meghatározásakor figyelembe venni.

12/B. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központnál foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos szabályok[63]

38/C. §[64] (1) Az MH EK alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkaköröket miniszteri utasításban meghatározottak szerint kell jelölni az állománytáblában.

(2) Az MH EK-nál foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott szakmai gyakorlatának idejébe be kell számítani a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. § (5) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó egészségtudományi képzési területeken, a Magyar Képesítési Keretrendszer 5. szintjéhez tartozó szakirányú végzettséggel betöltött munkakör gyakorlati idejét.

(3) Az MH EK-nál nem kell gyakornoki időt kikötni egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltése esetén.

38/D. §[65] Nem kell próbaidőt megállapítani, ha a jogviszony létesítésére az MH EK-nál igazgatói vagy osztályvezető főorvosi megbízás ellátása érdekében került sor, és a honvédelmi alkalmazott kinevezéskor legalább ötéves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

38/E. §[66] Az MH EK-nál rendszeresíthető honvédelmi alkalmazotti munkakörök elnevezését, fizetési osztályokba sorolását, továbbá - a 38/H. § szerinti honvédelmi alkalmazott és az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazott kivételével - a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízásokat a 7. melléklet tartalmazza.

38/F. §[67] Az MH EK-nál a magasabb vezető és a vezető megbízás ellátására irányuló pályázati felhívást - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - az Egészségügyi Közlönyben is közzé kell tenni.

38/G. §[68] (1) Az MH EK-nál a teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie

a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatottnak,

b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a fogásznak,

c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,

d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,

e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,

f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végzőknek.

(2) Az (1) bekezdés alapján a teljes napi munkaidőből fennmaradó időt az (1) bekezdés szerinti honvédelmi alkalmazottnak a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával kell töltenie.

38/H. §[69] A Haj.tv. 89/D. § (1) bekezdése szerinti honvédelmi alkalmazott esetében a 17-21. §, a 23/A. §, a 23/B. §, a 24. §, valamint a 24/A. § nem alkalmazható.

38/I. §[70] Ha a Haj.tv. 89/E. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szakdolgozó sürgősségi betegellátást nyújtó osztályon látja el munkaköri feladatait,

a) az éjszakai pótlékra, az éjszakai műszakpótlékra és a délutáni műszakpótlékra nem jogosult,

b) a Haj.tv. 89/E. § (2) bekezdése alapján megállapított sürgősségi betegellátási műszakdíjra jogosult.

13. Záró rendelkezések

39. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

40. § Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, miniszteri utasításban elrendelt átszervezéshez kapcsolódóan, a miniszteri utasításban meghatározott szervezési időszakban megkötött, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 26. §-a szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell a Haj.tv. 97. § (1) bekezdésére vonatkozó tájékoztatást is.

41. § (1) Ha a 2019. január 1-jén honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személy 2009. január 1-jét megelőzően létesített honvédségi közalkalmazotti jogviszonyt és ez utóbbi 2018. december 31-éig folyamatosan fennállt, számára jogszabály által biztosított betegszabadság időtartamára járó kiegészítő pótlék, éjszakai pótlék, délutáni és éjszakai műszakpótlék (ideértve az 1992-ben fenntartott korábbi műszakpótlékokat is), teljesítménypótlék, valamint rendkívüli munkavégzésért járó pótlék megállapítását a 2018. december 31-én hatályos, honvédségi közalkalmazottakra vonatkozó szabályok alapján kell továbbra is biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti betegszabadság időtartamára járó kiegészítő pótlékot megfelelően kell alkalmazni, ha a 2019. január 1-jén honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személy 2009. január 1-jét megelőzően létesített honvédelmi szervezetnél köztisztviselői jogviszonyt, és kormányzati szolgálati jogviszonya 2018. december 31-én megszakítás nélkül fennállt.

(3)[71] A 21. § (3) bekezdésétől eltérően 2019. és 2020. évre a gyakorlati pótlékra jogosító honvédelmi alkalmazotti munkaköröket és a jogosultság feltételeit érvényes kollektív szerződés is megállapíthatja, amely a gyakorlati pótlék 21. § (3) bekezdése szerinti mértékétől a honvédelmi alkalmazott javára eltérhet.

42. § (1) A Haj.tv. 97. § (1) bekezdése szerint érintett honvédelmi alkalmazott a Nyilatkozatot első alkalommal 2019. április 1. és 2019. április 30. között teheti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint megtett Nyilatkozat 2019. május 1-jétől érvényes azzal, hogy - a 19. § (5) bekezdésétől eltérően - a 19. § (4) bekezdését visszamenőlegesen 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a visszamenőleges kifizetéssel érintett időszakra vonatkozóan kifizetett és a visszamenőlegesen megállapított honvédelmi illetménykiegészítés különbözetének összegét legkésőbb a 2019. május hónapra járó illetménnyel együtt kell folyósítani.

(4) Ha a Haj.tv. 97. § (1) bekezdése szerint érintett honvédelmi alkalmazott az (1) bekezdésben meghatározott időpontban nem tesz Nyilatkozatot, azt 2019. május 1-jét követően a 35. §-ban foglaltak szerint teheti meg.

(5)[72] A Haj.tv. 99/A. § (1) bekezdése szerint érintett honvédelmi alkalmazott a Nyilatkozatot első alkalommal 2020. október 1. és 2020. október 31. között teheti meg.

(6)[73] Az (5) bekezdés szerint megtett Nyilatkozat 2020. november 1-jétől érvényes azzal, hogy - a 19. § (5) bekezdésétől eltérően - a 19. § (4) bekezdését visszamenőlegesen 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

(7)[74] A (6) bekezdés szerinti esetben a visszamenőleges kifizetéssel érintett időszakra vonatkozóan kifizetett és a visszamenőlegesen megállapított honvédelmi illetménykiegészítés különbözetének összegét legkésőbb a 2020. november hónapra járó illetménnyel együtt kell folyósítani.

(8)[75] Ha a Haj.tv. 97. § (1) bekezdése szerint érintett honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdésben meghatározott időpontban nem tesz Nyilatkozatot, azt 2020. november 1-jét követően a 35. §-ban foglaltak szerint teheti meg.

43. § A honvédelmi továbbképzés tananyagának kidolgozását 2019. évben kell végrehajtani, a honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi továbbképzési kötelezettségét első alkalommal 2020. évben kell teljesítenie.

43/A. §[76] A Haj.tv. 99/A. § (1) bekezdésében érintett honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi továbbképzési kötelezettségét első alkalommal 2021. évben kell teljesítenie.

44. § A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a honvédelmi alkalmazott kollektív szerződésben meghatározottak szerint formaruhára jogosult.

45. §[77] A honvédelmi alkalmazott részére 2020. január 1-jét megelőzően hozott miniszteri döntés alapján megállapított 23/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keresetkiegészítés összegét további miniszteri döntésig változatlan összegben kell biztosítani.

46. §[78] (1) E rendeletnek a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásával összefüggő kérdésekről szóló 21/2018. (XII. 28.) HM rendelet módosításáról szóló 3/2020. (II. 25.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.1.) módosított 19. § (4) bekezdését 2019. január 1-jétől, a Módr.1.-gyel megállapított 23/A. §-át és 45. §-át, valamint a Módr.1.-gyel módosított 41. § (3) bekezdését 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A Módr.1.-gyel megállapított 23/A. § és 45. §, valamint a Módr.1-gyel módosított 41. § (3) bekezdése alapján a 2020. január 1. és a Módr.1. hatálybalépése közötti időszakra járó illetménynövekményt legkésőbb a Módr.1. hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosultak részére folyósítani.

47. §[79] (1) E rendeletnek az egyes jogállási tárgyú honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 13/2020. (X. 14.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított 12/A. alcímét 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Ha e rendeletnek a Módr.2.-vel megállapított 38/A. §-a szerinti valamely tevékenységet a honvédelmi alkalmazott 2020. június 30-án is ellátta, akkor a részére e tevékenységért 2020. július 1-jével megállapított illetménypótlékok összege nem lehet kevesebb, mint az ugyanezen tevékenységért 2020. június 30-án megállapított illetménypótlékok összege.

(3) Ha az Szkt. 40. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti munkakörben 2020. július 1-jén foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott 2020. június 30-án is honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állt, akkor a részére 2020. július 1-jével megállapított fizetési fokozat alapján járó illetmény összege nem lehet kevesebb, mint a 2020. június 30-án megállapított fizetési fokozat alapján járó illetmény összege.

48. §[80] E rendeletnek a Módr.2.-vel megállapított 21/A. §-át 2020. június 18-tól kell alkalmazni.

49. §[81] (1) E rendeletnek a honvédelmi alkalmazottak jogállásával összefüggő kérdésekről szóló 21/2018. (XII. 28.) HM rendelet módosításáról szóló 5/2021. (I. 18.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.3.) megállapított 20/B-20/D. §-át, valamint 6. mellékletét, továbbá a Módr.3.-mal módosított 1. mellékletét 2020. november 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2020. november 1. és a Módr.3. hatálybalépése közötti időszakra utólag megállapított kutatói pótlékot, kulturális pótlékot és vezetői pótlékot legkésőbb a Módr.3. hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosultak részére kifizetni.

50. §[82] (1) E rendeletnek az egyes honvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 13/2021. (VII. 15.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.4.) megállapított 20/E. §-át 2021. március 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2021. március 1. és a Módr.4. hatálybalépése közötti időszakra utólag megállapított sürgősségi pótlékot legkésőbb a Módr.4. hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosultak részére kifizetni.

(3) E rendeletnek a Módr.4.-gyel megállapított 38/H. §-át 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

51. §[83] (1) E rendeletnek a honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet és a honvédelmi alkalmazottak jogállásával összefüggő kérdésekről szóló 21/2018. (XII. 28.) HM rendelet módosításáról szóló 2/2022. (I. 17.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 38/I. §-át 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2022. január 1. és a Módr5. hatálybalépése közötti időszakra megállapított sürgősségi betegellátási műszakdíjat legkésőbb a Módr5. hatálybalépése szerinti hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosult részére kifizetni.

52. §[84] (1) E rendeletnek a honvédelmi alkalmazottak jogállásával összefüggő kérdésekről szóló 21/2018. (XII. 28.) HM rendelet módosításáról szóló 38/2023. (XII. 27.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr6.) megállapított 38/A. § (2) bekezdését 2022. május 15-től kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2022. május 15. és a Módr6. hatálybalépése közötti időszakra megállapított intézményvezető-helyettesi pótlékot legkésőbb a Módr6. hatálybalépése szerinti hónapra járó illetménnyel együtt kell a jogosult részére kifizetni.

Dr. Benkő Tibor s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez[85]

1. A honvédelmi alkalmazotti munkakörök, a vezetői megbízással ellátható magasabb vezetői és vezetői beosztások megnevezése, fizetési osztályokba sorolása és a vezetői pótlék mértéke, a kulturális szakmai és kulturális működéstámogató munkakörök, valamint az MH EK-nál rendszeresíthető munkakörök kivételével[86]

2. Kulturális szakmai vezetői és magasabb vezetői beosztások

3. Kulturális intézménytípusok vezetőivel szemben támasztott speciális szakmai követelmények

4. Kulturális szakmai és kulturális működéstámogató munkakörök

5. Tudományos kutatói munkakörök

2. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez

A minősítés szempontjai

1. A honvédelmi alkalmazott minősítésének szempontjai

1.1. A munkaköre ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

1.2. A munkaköre ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

1.3. A szakmai munka végzésével kapcsolatos problémamegoldó képesség

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

1.4. A szakmai munka végzésével kapcsolatos felelősség és hivatástudat

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

1.5. A szakmai munka végzésével kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

2. Vezetői beosztáshoz vagy munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok

2.1. A vezető által irányított szervezeti egység vagy intézmény munkájának színvonala

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

2.2. A vezető által irányított szervezeti egység vagy intézmény munkavégzésének szervezése

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

2.3. A vezető vezetői felkészültségének mértéke

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

3. A honvédelmi alkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések

4. A honvédelmi alkalmazott minősítése

kiválóan alkalmas - alkalmas - kevéssé alkalmas - alkalmatlan

3. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez

A honvédelmi alkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok

4. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez

A honvédelmi alkalmazottak honvédelmi illetménykiegészítésének szorzószámai az egyes fizetési osztályokban és fizetési fokozatokban

5. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez[89]

6. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez[90]

A kulturális pótlék mértéke a pótlékalap százalékában

7. melléklet a 21/2018. (XII. 28.) HM rendelethez[91]

Az MH EK-nál rendszeresíthető munkakörök megnevezése, fizetési osztályokba sorolása és a vezetői pótlék mértéke