95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről

A Kormány a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har. törvény) 35. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Rész

Az önkormányzati csődbiztos kijelölésére és tevékenységére vonatkozó szabályok[1]

1. §[2] Önkormányzati csődbiztosként a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az a személy vagy szervezet jelölhető ki, aki az önkormányzati csődbiztosok névjegyzékében szerepel.

2. § Az önkormányzati csődbiztosok névjegyzékébe - pályázat alapján - az vehető fel,[3]

a) aki a felszámolók névjegyzékében szerepel;

b) amely felszámoló maga vagy tagja, alkalmazottja több mint 3 éves felszámolói gyakorlattal rendelkezik;

c)[4] aki költségvetési minősítésű könyvvizsgáló, vagy aki költségvetési minősítésű könyvvizsgálót bíz meg az eljárás lebonyolításának a felügyeletével;

d)[5]

e)[6]

3. § (1)[7] A pályázat kiírása legalább hétévente kötelező.

(2)[8]

4. § (1)[9] A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter írja ki, a pályázati felhívást a pályázatok benyújtására megállapított határidő lejártát legalább 60 nappal megelőzően a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a Cégközlönyben kell közzétenni, azzal, hogy a pályázat benyújtásával kapcsolatos határidőket a pályázati felhívás Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételétől kell számítani.

(2)[10] A pályázat kiírása nyilvános.

(3)[11] A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez kell benyújtani.

(4)[12] A pályázatot elektronikusan kell benyújtani a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott határidőben. A pályázatnak tartalmaznia kell:[13]

a) a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet,

b)[14]

c)[15] a pályázat benyújtásáig esedékes, a megelőző két üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti éves beszámolót,

d) a felszámolói névjegyzékben szereplő adatokról, illetve a felszámolói gyakorlatról - hitelt érdemlő módon - kiállított igazolást,

e)[16] a felszámoló vagy tagja, illetve az általa alkalmazott szakember(ek) iskolai végzettségét, szakképesítését, gyakorlatát igazoló okiratot,

f) a 2. § c) pontjában előírt szerződés másolatát,

g)[17] a tulajdonosok nyilatkozatát arról, hogy más önkormányzati csődbiztosnál vagy felszámolónál nem rendelkeznek tulajdonosi részesedéssel,

h) a pályázó gyakorlati idejéről és referencialistájáról összeállított tájékoztatót.

(5)[18] Ha a kérelmező nem csatolja a (4) bekezdés c)-d) pontjában foglalt adatokról szóló igazolást, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter - a pályázat elbírálása céljából - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(6)[19] A kérelmező cégkivonatát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

5. §[20] (1)[21] A pályázatokat a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bírálja el, és dönt az önkormányzati csődbiztosok névjegyzékbe történő felvételéről és törléséről.

(2)[22] A névjegyzékbe felvett önkormányzati csődbiztosok nevét és a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatait a hivatalos lapban és a Cégközlönyben közzé kell tenni.

(3) A névjegyzékbe való felvétel, módosítás, törlés hatálybalépésének időpontja az ezt tartalmazó Cégközlöny megjelenésének napja.

6. § (1)[23] Az önkormányzati csődbiztosok nyilvános névjegyzékét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter vezeti. A névjegyzék tartalmazza az önkormányzati csődbiztos nevét, székhelyét vagy lakcímét és cégjegyzékszámát.

(2)[24] A névjegyzékbe felvett önkormányzati csődbiztosnak a 2. § bármely pontjában, illetve az (1) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változást 8 napon belül be kell jelentenie a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, annak az egyidejű felsorolásával, hogy mely bíróságnál van kijelölve önkormányzati csődbiztosi tevékenység ellátására.

(3)[25] Ha az adatváltozás alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapítja valamely törlési ok fennállását, törli az önkormányzati csődbiztost a névjegyzékből.

(4)[26] A törlésről szóló döntést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közli a feladatkörükben érintett bíróságokkal.

7. §[27] Az önkormányzati csődbiztost a helyi önkormányzatokért felelős miniszter törli a névjegyzékből, ha[28]

a) nem felel meg a 2. §-ban előírtaknak,

b)[29] az önkormányzati csődbiztossal szemben felszámolási eljárás megindulásáról vagy végelszámolási eljárásról szóló végzés jelent meg a Cégközlönyben,

c)[30] az önkormányzati csődbiztos azt kéri,

d)[31] a bíróság megkeresése alapján értesül arról, hogy az önkormányzati csődbiztos a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har. törvény) összeférhetetlenségéről nem tájékoztatta az őt kijelölő bíróságot,

e)[32] az önkormányzati csődbiztos elmulasztotta a Har. törvény 14. § (2) bekezdés a), c), e), f) vagy g) pontjában foglalt kötelezettségét,

f)[33] az önkormányzat bejelentése alapján értesült arról, hogy az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önkormányzat gazdálkodási ügyeiről megszerzett információt nem kezelte bizalmasan, vagy

g)[34] a bíróság megkeresése alapján értesül arról, hogy a bíróság a Har. törvény 14. § (5) bekezdése alapján az önkormányzati csődbiztost tisztségéből felmentette.

7/A. §[35] (1) A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter önkormányzati csődbiztosként olyan civil szervezetet jelölhet ki, amely

a) a Har. törvény 9. § (2b) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel,

b) költségvetési minősítésű könyvvizsgálót foglalkoztat, vagy költségvetési minősítésű könyvvizsgálót bíz meg az eljárás lebonyolításának a felügyeletével,

c) jogi szakvizsgát tett jogásszal rendelkezik, vagy ilyen személyt megbíz,

d) az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében vagy koordináló szervezetként vesz részt a társadalmi felzárkózást elősegítő programban (a továbbiakban: felzárkózást elősegítő program),

e) szerepel a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter által vezetett névjegyzékben.

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter nyilvános névjegyzéket vezet a Kormány kijelölése alapján felzárkózást elősegítő programban részt vevő azon civil szervezetekről, melyek kérelmet nyújtanak be, amiben vállalják, hogy az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek eleget tesznek annak érdekében, hogy önkormányzati csődbiztosként kijelölhetőek legyenek.

(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjának való megfelelőséget is igazoló kérelmet a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterhez kell benyújtani, a kérelemről a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönt.

(4) A névjegyzék tartalmazza a civil szervezet nevét, székhelyét, továbbá azon települések megjelölését, ahol a civil szervezet önkormányzati csődbiztosként kijelölhető.

(5) A névjegyzéket a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell közzétenni.

(6) A civil szervezetet a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter törli a névjegyzékből, ha

a) a civil szervezet azt kéri, vagy

b) a bíróság megkeresése alapján értesül arról, hogy a bíróság a Har. törvény 14. § (5) bekezdése alapján az önkormányzati csődbiztost tisztségéből felmentette.

(7) Ha az önkormányzati csődbiztos kijelölésére irányuló kezdeményezés időpontjában a településen több olyan civil szervezet működik, amely önkormányzati csődbiztosként kijelölhető, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az érintett civil szervezetekkel történő egyeztetést követően mérlegelési jogkörben jelöli ki az önkormányzati csődbiztost.

(8) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltétel teljesítése során a Har. törvény 9. § (3) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

8. § (1)[36] A korábban eljárt önkormányzati csődbiztos köteles tevékenységéről és az adósságrendezési eljárásról tájékoztatót, valamint az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetében - az adósságrendezési eljárás alatt - bekövetkezett változásokról beszámolót készíteni, és azt az újonnan kinevezett önkormányzati csődbiztos részére a bíróságnak a tisztség alóli felmentésről szóló jogerős döntése kézhezvételét követő 15 napon belül átadni.

(2)[37] Az önkormányzati csődbiztosi tevékenység és a főbb bizonylatok átadásáról az (1) bekezdésben rögzített határidőt követő 8 napon belül kell gondoskodni. A korábban eljárt önkormányzati csődbiztosnak és az újonnan kinevezett önkormányzati csődbiztosnak az átadásról közös jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3)[38] Az újonnan kinevezett önkormányzati csődbiztos - ha nem tartja a tevékenység átadását megfelelőnek, vagy az átadott bizonylatokat teljes körűnek -, ezt a közös jegyzőkönyvben jelezheti.

(4)[39] Az önkormányzati csődbiztosi tevékenység szakszerű átadásáról a korábban eljárt önkormányzati csődbiztos az átadást követő 3 napon belül köteles a bíróságot tájékoztatni a közös jegyzőkönyv és az (1) bekezdésben szereplő tájékoztató és beszámoló megküldésével.

II. Rész

Az önkormányzati csődbiztos díjának folyósítása[40]

9. § (1)[41] A bíróság a Har. törvény 25. §-ának (4) bekezdése és a 32. §-ának (5) bekezdése alapján hozott végzését a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére is kézbesíti.

(2)[42] A bíróság a díjmegállapító végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a helyi önkormányzatokért felelős minisztert, aki a jogerős bírósági végzés kézhezvételét követő 3 napon belül intézkedik a díjösszegnek a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) kezelésében lévő elkülönített letéti számlára történő utalásáról. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedéséről tájékoztatja a kincstáron keresztül a helyi önkormányzatot.

(3)[43] A polgármester a díjösszeg megérkezését követő 3 napon belül köteles az önkormányzati csődbiztos részére történő utalásról rendelkezni.

(4)[44] Az önkormányzati csődbiztos részére a kincstár kezelésében lévő elkülönített letéti számláról a díj a számla felett rendelkezésre jogosult szervezeti egységének vezetője ellenjegyzésével fizethető ki.

(5)[45] Az önkormányzati csődbiztos díjának kiadásként történő elszámolása a helyi önkormányzat éves költségvetésében jelenik meg.

III. Rész

A helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvételhez nyújtandó kamattámogatás megállapítása és folyósítása[46]

10. §[47] (1) Az önkormányzati csődbiztos a Har. törvény 20/A. § (1) bekezdése és 22/A. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás iránti kérelemhez a következő dokumentumokat csatolja:[48]

a)[49] a helyi önkormányzat és a hitelezői között létrejövő egyezség adósságrendezési bizottság által elfogadott tervezetét, vagy a hitelezők által a Har. törvény 22/A. §-ában foglaltak szerint az önkormányzati csődbiztos részére átadott egyezségi tervet (terveket) tartalmazó okiratot;

b) a reorganizációs javaslatot;

c) a reorganizációs hitel nyújtására - a hitel tőke- és kamatterhének várható összegére, valamint a kamattörlesztés mértékére és esedékességének időpontjaira - vonatkozó hiteles, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat;

d) a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, továbbá a tárgyévi költségvetésről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet;

e) az adósságrendezési eljárás során készített válságköltségvetésről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet;

f) a képviselő-testület határozatát, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy

fa) a reorganizációs hitel kamattörlesztésére elsőként a helyi önkormányzat saját forrásait, majd azokat követően a központi költségvetés által e célra nyújtott támogatást használja fel, és

fb) ha a helyi önkormányzat a reorganizációs hitel törlesztésének, illetve a kamattámogatás visszatérítésének időtartama alatt lemond a kamattámogatásról, arról a helyi önkormányzatokért felelős minisztert haladéktalanul értesíti, és az igénybevett kamattámogatás összegét a központi költségvetésnek visszafizeti.

(2) A polgármester a Har. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás iránti kérelméhez - az (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott dokumentumokon túl - a következő dokumentumokat csatolja:[50]

a) a helyi önkormányzat és a hitelezői között létrejött egyezséget tartalmazó okiratot;

b) a bíróság eljárást befejező végzését;

c) a reorganizációs hitel nyújtására - a hitel tőke- és kamatterhének összegére, valamint a kamattörlesztés mértékére és esedékességének időpontjaira - vonatkozó, a pénzügyi intézménnyel kötött megállapodást;

d) az adósságrendezés során készített válságköltségvetésről, továbbá az adósságrendezési eljárás lezárását követő - a tárgyév december 31-éig tartó - időszak költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet.

(3)[51] A kamattámogatás iránti kérelemmel és a kamattörlesztéshez kapcsolódó kamatmentes visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás iránti kérelemmel összefüggő döntés-előkészítés során a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl a helyi önkormányzattól további információt kérhet.

10/A. §[52] (1)[53] A kamattörlesztéshez kapcsolódó kamatmentes visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás iránti kérelemről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

(2)[54] A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kamattámogatásra vonatkozó döntését, illetve a kamattörlesztéshez kapcsolódó kamatmentes visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó döntését az önkormányzati csődbiztossal a Har. törvény 20/A. § (2) bekezdése vagy 22/A. § (2) bekezdése, a polgármesterrel a Har. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalától számított 5 napon belül közli.

10/B. §[55] (1)[56] A kamattörlesztéshez kapcsolódó kamatmentes visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásról a helyi önkormányzat és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodást köt.

(2) Ha a kamattörlesztéshez kapcsolódó kamatmentes visszatérítendő támogatásnak a Har. törvény 34. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban rögzítettől eltérő visszafizetése válik szükségessé, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat erről külön megállapodást köt.

10/C. §[57] A kamattörlesztéshez kapcsolódó kamatmentes visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást forintban kell a helyi önkormányzatnak folyósítani.

IV. Rész

A helyi önkormányzatok működési támogatása az adósságrendezés időtartama alatt[58]

11. § (1)[59] Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt - a központi költségvetésről szóló törvényben az önkormányzatok működőképességének megőrzésére szolgáló előirányzat terhére - működési támogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a számára nettó módon folyósított állami hozzájáruláson és egyéb állami támogatáson túl a saját források maximális feltárása és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben foglalt kötelező önkormányzati feladatok ellátására.

(2)[60] A támogatás csak a válságköltségvetésben foglalt feladatok (1) bekezdés szerinti forrásokból nem biztosítható költségeinek a finanszírozására igényelhető.

(3) Amennyiben az adósságrendezési eljárás az adott költségvetési évben nem fejeződik be, a következő évre készített új válságköltségvetésben foglalt feladatok finanszírozására a helyi önkormányzat újabb támogatási kérelmet nyújthat be.

(4)[61] Ha a helyi önkormányzat válságköltségvetési rendeletet nem fogad el, és a bíróság elrendeli az eljárásnak a Har. törvény IV. fejezete szerinti folytatását, a támogatás iránti igényt a polgármester a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására az önkormányzati csődbiztos egyetértésével nyújtja be.

12. §[62]

13. §[63] A helyi önkormányzat a 11. § (4) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati csődbiztos egyetértésével a támogatási kérelmet a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez - a kincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervén keresztül - nyújtja be. A támogatási kérelemhez a következő dokumentumokat kell mellékelni:

a) a bíróság adósságrendezés megindítását elrendelő végzését,

b) az adósságrendezési eljárás megindítása körülményeinek, a hitelezői követeléseknek a bemutatását,

c) a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, továbbá a tárgyévi költségvetésről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet,

d) az elfogadott válságköltségvetést,

e) a központi költségvetésről szóló törvényben az önkormányzatok működőképességének megőrzésére szolgáló támogatás igényléséhez előírt egyéb bizonylatokat, valamint

f) a képviselő-testület határozatát vagy - ha a képviselő-testület nem működik - az önkormányzati csődbiztos és a jegyző közös nyilatkozatát arról, hogy a válságköltségvetésben szereplő feladatok működési költségeit a helyi önkormányzat a 11. § (1) bekezdése szerint finanszírozni nem képes.

14. §[64] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 123. § (2) bekezdése szerinti egyedi döntésre vonatkozó kérelemhez a helyi önkormányzat csatolja:[65]

a) pályázati szándék esetén a pályázati dokumentációt,

b) folyamatban lévő projekt esetén a pályázati támogatás nyújtására kötött szerződésnek a projekt valamennyi elemének megvalósítását bemutató pénzügyi ütemezés részét,

c)[66] az önkormányzati csődbiztos nyilatkozatát arról, hogy az a) és b) pont szerinti projekt finanszírozása a válságköltségvetésben biztosított.

V. Rész

Egyéb rendelkezések

15. § (1)[67] A szociális és oktatási intézményeknek a Har. törvény 18. § (3) bekezdésében szereplő kihasználtságának a megállapítása a helyi önkormányzat által az ágazati minisztériumoknak bejelentett statisztikai adatok és a szakmai jogszabályok alapján történik.

(2)[68] A Har. törvény 18. § (3) bekezdésében meghatározott intézmények fajlagos kiadásainak megállapítására a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójában szolgáltatott adatok és ezen beszámolóknak a kincstár honlapján elérhető adatai szolgálnak. Ha a tárgyévet megelőző év tényleges adatai még nem állnak rendelkezésre, a tárgyévet megelőző második év adatainak az inflációval helyesbített értékét kell figyelembe venni.

16. §[69] A jegyző az adósságrendezés megindításával egyidejűleg a számlavezető pénzügyi intézményhez soron kívül eljuttatja a bírósági végzésben kijelölt önkormányzati csődbiztos ellenjegyzéséhez szükséges aláírási címpéldányt.

17. §[70]

18. § (1) A rendelet 1-8. §-a, valamint a 15-17. §-a a rendelet kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 9-14. § a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításának kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

19. §[71] A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 243/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 2. § c) pontját a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 243/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követően kiírt pályázatoknál kell alkalmazni.

20. §[72] A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 142/2024. (VI. 28.) Korm. rendelettel megállapított 7/A. §-át a 2024. július 1-jét követően indult eljárásoknál kell alkalmazni.

21. §[73] A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által a 2023. évben lefolytatott pályázat eredményeként a pénzügyi gondnokok névjegyzékébe felvételt nyert szervezetek önkormányzati csődbiztosként kijelölhetők, amennyiben a névjegyzékből való törlésre okot adó körülmény nem merül fel.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelethez[74]