444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a hulladékká vált gépjárművekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben 88. § (1) bekezdés 5. és 14. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a) a gépjárművekre - ideértve azok alkatrészeit és anyagait, függetlenül attól, hogy utóbbiakat a gépjárművek karbantartása, javítása során építették-e be a gépjárműbe, és azokaz eredeti vagy más gyártótól származnak-e -, valamint

b) a hulladékká vált gépjárművekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a gépjárműadóról szóló törvényben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott,

a) a környezet veszélyeztetése nélkül tartott muzeális jellegű gépjárművekre, valamint

b) a háromkerekű gépjárművekre, ide nem értve a hulladékká vált háromkerekű gépjárműveket.

(3) E rendelet 6. §-át a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott különleges rendeltetésű járművekre nem kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. átvevő: a gyártó vagy a bontó nevében eljáró gazdálkodó szervezet, amely a hulladék közvetítésére, kereskedelmére vagy kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik;

2. átvétel: az a tevékenység, amelynek során a gyártó vagy a nevében eljáró gazdálkodó szervezet a hulladékká vált gépjárművet a hulladék utolsó tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől kezelés céljából átveszi;

3. átvételi hely: a gyártó, a forgalmazó, a bontó vagy az átvevő által fenntartott gyűjtőhely, amely az e rendeletben meghatározott gyártói kötelezettséggel érintett hulladékká vált gépjárművek átvételére szolgál;

4. bontás: a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti képesítéssel és jogosultsággal végezhető hulladékkezelési tevékenység;

5. bontó: az a hulladékkezelő, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges műszaki feltétellel és engedéllyel (regisztrációval) rendelkezik;

6. érintett gazdasági szereplő: a gépjármű és alkatrészeinek gyártója, forgalmazója, a gépjármű-biztosító szervezet, valamint az a gépjármű-hulladékkezelő, amely a hulladékká vált gépjármű bontása során képződött hulladék kezelését végzi;

7. gépjármű: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M1 és N1 járműkategóriájú, továbbá - a motoros tricikli kivételével - a háromkerekű gépjármű;

8. közvetítő szervezet: az a gyártók, forgalmazók vagy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által létrehozott és a környezetvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság, amely a gyártók átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségét érintő, törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat lát el;

9. zúzógép: olyan berendezés, amely a hulladékká vált gépjárművet a hasznosítható összetevők visszanyerése céljából kisméretű darabokra aprítja, darabolja, zúzza.

3. A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok

3. § (1) A gyártó a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően - az anyag- és alkatrész-beszállítóival együttműködve a leghatékonyabb megoldással - biztosítja a veszélyes összetevőkre, az alkatrészek jelölésére és a bontási információra vonatkozó forgalmazási feltételeket.

(2) A gyártó

a) a gépjárművek és alkatrészeik, tartozékaik, összetevőik újrahasználhatóságáról,

b) a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik, tartozékaik, összetevőik hasznosíthatóságáról,

c) a hulladékká vált gépjárművek kezeléséről - különös tekintettel a gépjárművekből származó folyadékok eltávolítására és a bontásra -,

d) a hulladékká vált gépjárművek és alkatrészeik, tartozékaik, összetevőik újrahasználatának előkészítéséhez, valamint hasznosításához alkalmazott művelet és technológia leghatékonyabb megoldással történő fejlesztéséről, valamint

e) az ártalmatlanítandó hulladékmennyiség csökkentése, továbbá a hasznosítás - különösen az anyagában történő hasznosítás - és a hasznosítási arányok növelése terén elért eredményekről

a fogyasztókat tájékoztatja, a tájékoztatást elérhetővé teszi, és azt az új gépjárművek forgalmazásánál alkalmazott termékismertetőben szerepelteti.

(3) A gyártó és a forgalmazó az új vagy a használt gépjármű értékesítésekor a fogyasztót tájékoztatja arról, hogy a gépjármű hulladékká válása esetén hol és milyen feltételekkel biztosítja annak átvételét. Az erre vonatkozó információt minden gépjármű-tulajdonos és lehetséges fogyasztó számára nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

4. A gyártó kötelezettségei

4. § (1) A gyártó a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól vagy az üzemeltetőtől (a továbbiakban: tulajdonos) átveszi, gyűjti (átvételi és gyűjtési kötelezettség), és az átvett hulladék - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti - bontóhoz történő eljuttatásáról, kezeléséről, valamint az e rendelet szerinti hasznosítási arányok teljesítéséről gondoskodik (kezelési kötelezettség).

(2) A gyártó az (1) bekezdés szerinti átvételi és gyűjtési, valamint kezelési kötelezettségét

a) saját telephelyén vagy

b) szerződés alapján

ba) a forgalmazónál,

bb) a bontónál, vagy

bc) az átvevőnél teljesíti.

(3) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózatot alakít ki és működtet.

(4) Az átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózat a hulladékká vált gépjárművek átvételét úgy biztosítja, hogy közúton haladva legalább 50 kilométeren belül átvételi hely legyen kialakítva.

(5) A gyártó

a) a saját maga által, valamint

b) a (3) bekezdés szerinti átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózaton keresztül

átvett és kezelt hulladékra vonatkozó éves adatokról az 1-3. mellékletben meghatározott tartalommal a telephelyén nyilvántartást vezet (nyilvántartási kötelezettség).

(6) A gyártó a nyilvántartást legalább 5 éven keresztül megőrzi.

(7)[1] A gyártó az (5) bekezdés szerint nyilvántartásba vett adatokról a tárgyévet követő év március 1. napjáig a környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség részére (a továbbiakban: felügyelőség) adatot szolgáltat (adatszolgáltatási kötelezettség). Az adatszolgáltatásban a telephelyek adatait összesítve kell megadni.

5. § (1) A gyártó a hulladékká vált gépjármű tulajdonosa számára a hulladékká vált gépjármű átvételét a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bontási átvételi igazolás kiállításával igazolja.

(2) Ha a hulladékká vált gépjárművet a tulajdonostól a gyártó átvette, a hulladékká vált gépjárművet a bontó részére az átvételt követő 90 napon belül át kell adni.

(3) Az átvételért és az átvételt igazoló bontási átvételi igazolásért a tulajdonosnak érték nélküli hulladékká vált gépjármű esetében sem számítható fel díj, kivéve, ha a gépjármű valamely alapvető összetevője - így különösen a motor, az alváz, a karosszéria, a váltómű, vagy a típustartozék katalizátor - hiányzik, vagy abban a gépjárműhöz utólag hozzáadott alkatrészből vagy tartozékból származó hulladék van.

(4) A hulladékká vált gépjárművet a gyártó a tulajdonostól legalább ingyenesen átveszi. Ha a hulladékká vált gépjármű vagy annak bármely alkatrésze vagy tartozéka piaci értékkel rendelkezik, a gyártó az átvett hulladékká vált gépjármű után a gépjármű tulajdonosának ellenértéket fizet. Az ellenértéket a hulladékká vált gépjármű piaci értéke alapján kell meghatározni.

6. § A gyártónak - az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve - az átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózat keretén belül átvett hulladékká vált gépjármű kezelését - különösen hasznosítását - úgy kell végeznie, hogy az újrahasználat, a hasznosítás, valamint az anyagában történő hasznosítás (visszanyerés és újrafeldolgozás együttes) mértéke

a) az 1980. január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetén az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 75 tömegszázalékot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 70 tömegszázalékot;

b) a 2006. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve -újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömegszázalékot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 80 tömegszázalékot;

c) 2015. január 1. napját követően az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve -újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömegszázalékot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttes aránya legalább az évi 85 tömegszázalékot

elérje.

7. § (1) A gyártó az átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózat kialakítását a felügyelőség részére bejelenti.

(2) A bejelentésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózat keretén belül kialakított és üzemeltetett átvevőhelyek címét, az üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,

b) az 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti átvétel feltételeinek megvalósulását, valamint

c) a hulladék átvételét és gyűjtését, valamint kezelését szerződés alapján teljesítő forgalmazók, bontók és átvevők, továbbá a bontás során képződő hulladék kezelését végző hulladékkezelők listáját.

(3) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséget a 3. mellékletben meghatározott nyomtatvány kitöltése útján teljesíti.

(4) A gyártó a megállapodás módosítását, továbbá az (1) bekezdés szerinti átvevő-, gyűjtő- és kezelőhálózat működtetésével kapcsolatban bekövetkezett változásokat a felügyelőségnek 8 napon belül bejelenti.

5. A gyártó kötelezettségeinek átruházása

8. § (1) A gyártó a 4-6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek átvállalására és teljesítésére közvetítő szervezetet hozhat létre.

(2)[2] A közvetítő szervezet tevékenységének megkezdéséhez és folytatásához szükséges nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) részére kell benyújtani.

(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a közvetítő szervezet a következő adatokat adja meg:

a) a közvetítő szervezet tagjainak azonosító adatait (név, telephely, székhely, cégjegyzékszám),

b) a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat tartalmazó listát,

c) igazolást arról, hogy az átvételi, újrahasználatra történő előkészítési és hasznosítási kötelezettségek teljesítésére, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére alkalmas,

d) igazolást arról, hogy az alaptevékenységhez szükséges mértékű - legalább 50 millió forint értékű - jegyzett tőkével rendelkezik,

e) a közvetítő szervezet üzletszabályzatának tervezetét - ideértve az általános szerződési feltételeket is -,

f) a közvetítő szervezet alapító okiratának másolatát, valamint

g) igazolást arról, hogy a közvetítő szervezet szolgáltatásait az alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén bárki igénybe veheti.

(4) A közvetítő szervezet a (3) bekezdés c) pontja szerinti adatok kezelésére akkor alkalmas, ha

a) minden közvetítő szervezethez csatlakozott gyártó átvételi, újrahasználatra történő előkészítési és hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének teljesítését vállalja, és

b) biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a hulladék újrahasználatra történő előkészítésének és kezelésének olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a hasznosítási arányok teljesítése.

(5) A közvetítő szervezet akkor vehető nyilvántartásba, ha a (3) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételt teljesíti.

(6)[3] A közvetítő szervezetnek a (3) bekezdésben meghatározott adatokkal kapcsolatos minden változást a változást követő 15 napon belül - a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával - az OKTF részére be kell jelentenie.

9. § (1) Ha a gyártó az e rendelet szerinti kötelezettségeit közvetítő szervezetre ruházta át, a 4. § (5) és (6) bekezdés szerinti kötelezettségeket a közvetítő szervezet teljesíti.

(2) Ha a gyártó a 4-6. §-ban meghatározott kötelezettségeinek átvállalására és teljesítésére közvetítő szervezetet hoz létre, a 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentést a közvetítő szervezet teszi meg. Ebben az esetben a gyártó más gyártóval, közvetítő szervezettel, forgalmazóval, bontóval, átvevővel vagy a hulladékkezelővel kötött megállapodásának hiteles másolatát a felügyelőségnek jóváhagyásra megküldi.

6. A hulladékká vált gépjármű tulajdonosára vonatkozó szabályok

10. § (1) A hulladékká vált gépjármű tulajdonosa a forgalomból véglegesen kivonásra szánt hulladékká vált gépjárművet a gyártónak, a forgalmazónak, a bontónak vagy az átvevőnek átadja.

(2) A gépjármű forgalomból történő végleges kivonásának ténye a gépjármű nyilvántartásba kizárólag azt követően vezethető be, ha a hulladékká vált gépjárművet a tulajdonos a gyártónak, forgalmazónak, a bontónak vagy az átvevőnek átadta, az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolást mindkét érintett fél aláírta, és az igazolást a gépjármű korábbi tulajdonosa a közlekedési igazgatási hatóságnak átadta.

(3) A bontási átvételi igazolást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint kell selejtezni.

7. A hulladékká vált gépjármű szállítása, gyűjtése és kezelése

11. § (1) Az átvétel helyétől az átvevő telephelyére, valamint az átvevőtől a bontóhoz történő szállítás során a hulladékká vált gépjárművet nem kell veszélyes hulladékként szállítani. A hulladékká vált gépjármű bontóhoz történő elszállításáig a hulladék előzetes tárolása nem minősül veszélyes hulladékkal végzett tevékenységnek.

(2) A hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek, tartozékok, összetevők és anyagok újrahasználatra, újrahasználatra történő előkészítésre, hasznosításra, továbbá ártalmatlanításra történő továbbadását kizárólag a bontó végezheti.

(3) A bontó a gyártóval, a forgalmazóval, az átvevővel vagy a közvetítő szervezettel kötött szerződése alapján a hulladékká vált gépjárművet, valamint a nyilvántartásba vételekor megjelölt típusú hulladékká vált gépjárművet a tulajdonosától átveszi. A bontó a hulladékká vált gépjárművet átadó tulajdonos számára a bontási átvételi igazolást kiállítja, átadja, majd a hulladékká vált gépjárművet kezeli.

(4) A hulladékká vált gépjármű kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani. A bontás során szét kell választani és elkülönítetten kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett anyagokat, folyadékot, veszélyes és egyéb összetevőket, valamint az újrahasználható alkatrészeket és a hasznosítható anyagokat.

(5) A zúzást megelőzően a hulladékká vált gépjárműből legalább az alábbi alkatrészeket vagy anyagokat kell eltávolítani, kivágni, kibontani:

a) a katalizátorokat,

b) a rezet, alumíniumot vagy magnéziumot tartalmazó fém alkatrészeket,

c) a gumiabroncsokat,

d) a veszélyes anyagot vagy hulladékot tartalmazó elemeket, alkatrészeket,

e) az akkumulátort,

f) az üzemanyagot, olajat, fékfolyadékot,

g) a nagyobb méretű műanyag alkatrészeket,

h) az üveget tartalmazó elemeket, alkatrészeket, valamint

i) a folyadékokat.

(6) A gyártói kötelezettségek és hasznosítási arányok teljesítése érdekében a bontás során kinyert elkülönített anyagok, elemek, alkatrészek, továbbá az ezekből származó hulladék kizárólag a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti jogosultnak adhatók át újrahasználatra, újrahasználatra történő előkészítésre, hasznosításra vagy ártalmatlanításra.

(7) A bontás során kinyert elkülönített anyagokat, elemeket, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket, továbbá az ezekből származó hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.

(8) A bontó telephelyét úgy alakítja ki, hogy az - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően - megfeleljen a 4. melléklet szerinti környezetvédelmi követelményeknek. Az átvevő a hulladékká vált gépjármű bontó részére történő átadását megelőző tárolás alatt is biztosítja a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki követelményeket.

8. A nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok

12. § (1) A forgalmazó, a bontó, az átvevő a hulladékká vált gépjármű tulajdonosától átvett gépjárműről az 1-3. mellékletben meghatározott tartalommal a telephelyén nyilvántartást vezet.

(2) A forgalmazó, a bontó, az átvevő - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hulladékká vált gépjárművek átvételéről, gyűjtéséről, bontásáról és további kezelésre történő átadásáról a gyártói kötelezettség átruházásáról szóló szerződésben, valamint az 1-3. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal a felügyelőség és a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére a tárgyévet követő év március 1. napjáig adatot szolgáltat.

(3) Ha a gyártó az e rendelet szerinti kötelezettségét közvetítő szervezetre ruházta át, a bontó, a forgalmazó és az átvevő a közvetítő szervezet részére szolgáltat adatot a tárgyév végéig.

(4) Az adatszolgáltatásban a telephelyek adatait összesítve kell megadni.

(5) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint saját nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

9. Hatósági tevékenységek, ellenőrzés, jogkövetkezmények

13. § (1) A felügyelőség a 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a gyártót vagy a gyártó kötelezettségeit átvállalót nyilvántartásba veszi.

(2) A 8. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. § (1) bekezdés e) pontja szerinti központi államigazgatási szerv vezetőjének első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

14. § (1)[4] A gyártó által a 4. § (6) bekezdés, valamint a bontó, a forgalmazó, az átvevő által a 12. § alapján megküldött adatokat a felügyelőség az adatok beérkezését követő 30 napon belül összesíti, majd azt az OKTF részére továbbítja.

(2)[5] Az OKTF a felügyelőségektől beérkezett adatokat összesíti, majd az összesített adatokat a tárgyévet követő év végéig a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére megküldi.

15. § (1) A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Európai Bizottság felé történő háromévenkénti jelentéstételről - a 2001/753/EK bizottsági határozatnak megfelelően - a miniszter gondoskodik.

(2)[6] A 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, a 2005/293/EK bizottsági határozat 3. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, az OKTF által megküldött országos adatokból készült jelentésnek az Európai Bizottság részére történő megküldéséről a miniszter gondoskodik.

16. § (1) Az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését a környezetvédelmi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei bevonásával évente ellenőrzi.

(2) Az e rendeletben előírt kötelezettségek megsértése esetén a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet alapján hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.

(3)[7] Ha a közvetítő szervezet az e rendeletben meghatározott kötelezettségének az ismételten kiszabott hulladékgazdálkodási bírság ellenére sem tesz eleget, az OKTF az e tény megállapítását követő 90. napon belül a közvetítő szervezetet a nyilvántartásból törli. A nyilvántartásból történő törlésről rendelkező határozat közlése és jogerőre emelkedése közötti időszakban a közvetítő szervezet a tevékenységével összefüggő új szerződést nem köthet.

(4) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontja szerinti központi államigazgatási szerv vezetőjének első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

10. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18. § Az e rendelet hatálybalépésékor működő közvetítő szervezet, amely a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését nyilvántartásba vételi határozat birtokában jogszerűen végzi, tevékenységét a határozat időbeli hatályának lejártáig végezheti.

19. § (1) Ez a rendelet

a) az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1-3., 10., 12. és 13. pontjainak, 3. cikk (1), (4) és (5) bekezdéseinek, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1), (2) és (4) bekezdéseinek, 6. cikk (1)-(4) bekezdéseinek, 7. cikk (1) és (2) bekezdéseinek, 9. cikk (1) és (2) bekezdéseinek, továbbá 12. cikkének;

b) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 2001. október 17-i 2001/753/EK bizottsági határozat;

b) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, az újrahasználat/hasznosítás és újrahasználat/visszanyerés céljainak ellenőrzését szolgáló részletes szabályok megállapításáról szóló, 2005. április 1-jei 2005/293/EK bizottsági határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

20. §[8]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A gyártó és a közvetítő szervezet adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges bejelentő lap

2. melléklet a 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges bejelentő lap

Kitöltési segédlet

1. A 3/1. táblázat szürke mezőinek kitöltése nem kötelező.

2. (**): Ahol lehetséges, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: KöM rendelet) 1. mellékletében megadott hulladékjegyzék kódszámait kell használni.

3.1. Az adatszolgáltatásra kötelezettnek az újrahasználatot (A) a következő módszer alapján kell kiszámolnia: a gépjármű saját tömege (Wi) mínusz a folyadékmentesítés, veszélyes alkotók, hasznosítható anyagok eltávolítása után maradó hulladékká vált gépjármű tömege (karosszéria) (Wb) mínusz a hasznosításra, visszanyerésre vagy végső ártalmatlanításra küldött hulladék tömege (T):

A = Wi - Wb - T

3.2. A megvalósított visszanyerés, hasznosítás, áramtalanítás tömege a visszanyeréssel, hasznosítással foglalkozó fogadó vállalatok nyilatkozatai, mérlegjegyei vagy a könyvelési és ártalmatlanítási elismervények egyéb formái alapján kerül meghatározásra.

3.3. A gépjármű saját tömegét (Wi)

a) az üzemelő gépjárműnek a nyilvántartási okmányok szerinti tömege,

b) a működőképes állapotú gépjárműnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv IX. melléklete szerinti megfelelési nyilatkozatban meghatározott tömege, vagy

c) ha az a) és b) pontok szerinti adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a gyártó előírásai szerint meghatározott tömeg alapján kell meghatározni.

3.4. A gépjármű saját tömege nem tartalmazhatja a gépjárművezető tömegét, valamint az üzemanyag tömegét. E rendelet szerint a gépjárművezető tömege 75 kilogramm, az üzemanyag tömege 40 kilogramm.

3.5. A folyadékmentesítés, a veszélyes alkotók eltávolítása és a hasznosítható anyagok eltávolítása után maradó hulladékká vált gépjármű tömege (karosszéria) (Wb) a fogadó hulladékkezelő létesítménytől származó információ alapján kerül meghatározásra.

4. A gépjárművek össztömegét (W1) az egyes gépjárművek saját tömegének (Wi) összegeként kell kiszámítani. A hulladékká vált gépjárművek teljes számát, a hulladékká válást a bontási átvételi igazolás valamely bontó által üzemeltetett létesítmény általi vagy a megbízásukból átvételt végző átvevő általi kiadásától kell számítani.

5. A hulladékká vált gépjárműveknek egy zúzóberendezésből (shredderezőből) kimenő anyagáramának tömegét a zúzási időszakok és a bemenő hulladékká vált gépjárművek száma alapján kell meghatározni. A zúzóberendezésbe bemenő hulladékká vált gépjárművek számát a mérlegjegyek, elismervények és egyéb könyvelési okmányok alapján kell kiszámítani. A számított kimenő mennyiség tényleges visszanyerését vagy hasznosítását (a fémek kivételével) a visszanyeréssel, hasznosítással vagy gyűjtéssel foglalkozó fogadó vállalatok nyilatkozatai, mérlegjegyei vagy könyvelési és ártalmatlanítási elismervényeinek egyéb formái alapján kell figyelembe venni.

6.1. Az adatszolgáltatás alapja - kivéve a hulladékkezelőt és a közvetítő szervezetet - a tényleges anyagmérleg, a KöM rendeletben meghatározott azonosító kódok szerinti bontásban; az adatszolgáltatáshoz a teljes kezelt mennyiség vonatkozásában csatolandó a hasznosítási és ártalmatlanítási igazolás.

6.2. Ha a gyártó megadja a felügyelőség részére - a 7. pontban meghatározottakhoz hasonló módon - az általa forgalomba hozott gépjárművekre azok átlagsúlyát és az egyes anyagfajták átlagos súlyarányát, akkor adatszolgáltatási kötelezettségét ezeknek az adatoknak a felhasználásával is teljesítheti. E módszer alkalmazását, a megalapozó számításokat a 7. § szerinti bejelentéssel együtt, az átvételi rendszer változásaként kell bejelenteni.

6.3. Hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítésének minősül a gépjárműből származó hulladéknak az Európai Unió más tagállamában történő az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerinti szállítólevéllel történő hasznosítása és ártalmatlanítása is. A gépjárműből származó hulladék hasznosítási és ártalmatlanítási célú exportja akkor minősül a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet alapján a kísérő dokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás és az ártalmatlanítás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.

7. A közvetítő szervezet és a hulladékkezelő az adatszolgáltatáshoz a hasznosítóval és az ártalmatlanítóval megkötött szerződést csatolja. A hulladékkezelő és a közvetítő szervezet adatszolgáltatásának alapja a rendszerben átvett gépjárművek alábbi átlagtömege és az egyes anyagfajták átlagos aránya.

3. melléklet a 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékká vált gépjárművek átvételi, gyűjtési és kezelési rendszerének bejelentéséhez szükséges bejelentő lap

Kitöltési segédlet

A Borítólapot és az 1. adatlapot a gyártónak szükséges kitöltenie. Ezeken a gyártó nyilatkozik a teljesítés módjáról, azaz arról, hogy átvételi és kezelési rendszerét önállóan megkötött szerződésekkel, önálló nyilvántartási rendszerrel, vagy a kötelezettségek átruházásával alakította ki.

1. A teljesítés módja:

1.1. Kérjük a borítólapon a megfelelő helyre beírt X-szel megjelölni, hogy a gyártó az átvételi-kezelési rendszerének teljesítését önállóan (hulladékkezelőkkel kötött szerződésekkel kialakított rendszerben), vagy a kötelezettségek átruházásának lehetőségével élve hulladékkezelőkkel vagy közvetítő szervezettel alakította ki:

a) önálló teljesítés - szerződésekkel kialakított rendszer;

b) kötelezettség átruházása hulladékkezelő szervezetre;

c) kötelezettségek átruházása közvetítő szervezetre.

1.2. Ha a gyártó önállóan teljesíti a számára előírt kötelezettségeket, ki kell töltenie a 2. adatlapot, amellyel igazolja a rendszer meglétét és megfelelőségét. Az 1.1. pont b) és c) alpontjaiban meghatározott esetben a kötelezettségeket átvállalók adatait kell megadni.

2. Kötelezettséget átvállaló hulladékkezelő vagy közvetítő szervezet:

Ha a gyártó a Ht.-ben meghatározott kötelezettség-átruházási lehetőségek valamelyikét alkalmazza, akkor az átvételi és kezelési rendszer meglétének és megfelelőségének igazolását a kötelezettséget átvállalónak (a tevékenység végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek, a nyilvántartásba vett vagy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező közvetítő szervezetnek) kell megtennie, azaz a Borítólapot, az 1. és 2. adatlapokat az átvállalónak kell kitöltenie és benyújtania a felügyelőségre.

3. Az adatlapokon alkalmazandó rövidítések:

3.1. Jelentési kódok:

A - adatszolgáltatás bejelentése;

V - változás, az adatlapon szereplő valamely adat megváltozásának bejelentése;

J - valamely hibás adat javítása.

3.2. Változás kódok:

M - megszűnés;

AV - adatszolgáltatás visszavonása;

U - új bejelentés.

4. melléklet a 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó műszaki előírások

1. A hulladékká vált gépjárművek kezelését megelőző tárolására szolgáló átvételi helynek legalább a következő műszaki feltételekkel kell rendelkeznie:

a) közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő vízzáró felülettel ellátott tárolótér, amely kiömlést és csapadékvizet felfogó berendezéssel, dekantáló és olajlefölöző berendezéssel rendelkezik;

b) közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő víztisztító, csapadékvíz-tisztító berendezés.

2. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephelynek legalább a következő műszaki feltételekkel kell rendelkeznie:

a) közegészségügyi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő vízzáró felületet kell kialakítani, amelyet kiömlést felfogó kármentővel, dekantáló és olajlefölöző berendezéssel (olajfogó rendszer) kell ellátni;

b) munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyet kell kialakítani, valamint

c) ütésálló, bélelt vagy kettős falú, zárható, szabványos gyűjtőedényt vagy zárható konténert kell biztosítani a folyadékmentesítés és bontás során kinyert vagy kiszerelt bontott anyagok, elemek, alkatrészek, tartozékok, összetevők és hulladék fajtánként történő gyűjtésére, tárolására; különösen a következőket kell elkülönítetten gyűjteni, tárolni:

ca) olajjal szennyezett alkatrészek,

cb) akkumulátorok,

cc) szűrők,

cd) PCB, PCT tartalmú kondenzátorok,

ce) üzemanyagok, olajok (motorolaj, hajtómű olaj, sebességváltó olaj, hidraulika olaj), hűtőfolyadék, fagyálló folyadék, fékfolyadék, akkumulátorsav, klímaberendezés folyadéka, továbbá minden egyéb, a kiselejtezett gépjárműben található folyadék,

cf) használt gumiabroncsok a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően.

3. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephelyen a hulladékká vált gépjárműből a veszélyes alkotók eltávolítására a következő kezelési műveleteket kell elvégezni:

a) akkumulátorok és folyadék állapotú gázt tároló tartályok eltávolítása;

b) övfeszítők és légzsákok robbanó patronjainak eltávolítása vagy hatástalanítása;

c) üzemanyagok, olajok (motorolaj, hajtómű olaj, sebességváltó olaj, hidraulika olaj), hűtőfolyadék, fagyálló folyadék, fékfolyadék, klímaberendezés folyadéka, továbbá minden egyéb, a hulladékká vált gépjárműben található folyadék eltávolítása, elkülönített gyűjtése, kivéve, ha arra az érintett alkatrész újrahasználatához szükség van;

d) higany tartalmú alkatrészek lehető legalaposabb eltávolítása.

4. A hulladékká vált gépjárművek kezelését végző telephelyen a következő újrafeldolgozást elősegítő kezelési műveleteket kell elvégezni:

a) katalizátorok eltávolítása;

b) réz, alumínium és magnézium tartalmú fém alkatrészek eltávolítása, ha ezeket a fémeket a zúzás során nem választják külön;

c) gumiabroncsok és nagyobb méretű műanyagok (lökhárító, műszerfal, folyadéktárolók stb.) eltávolítása, ha a zúzás során azokat nem választják külön úgy, hogy anyagként hatékonyan újra fel lehessen dolgozni azokat;

d) üvegek eltávolítása.

5. A hulladékkezelő telephelyén a kezelést megelőzően és a kezelést követően a hulladékká vált gépjárművek és a bontott alkatrészek tárolását úgy kell végezni, hogy az újrahasználatra alkalmas kibontott alkatrészek és a folyadékokat tartalmazó alkatrészek ne sérüljenek.