45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet

a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 148. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. beszállókártya száma: a nemzetközi repülésben alkalmazott bármilyen okmánynak vagy azzal egyenértékű számítástechnikai alkalmazásnak az utas nevét, a repülés úti célját, valamint nemzetközi kereskedelmi repülés esetén a járatszámot tartalmazó adata;

2. fajtakód: a jövedéki termék adómérték szerinti besorolását jelölő, állami adó- és vámhatóság által megállapított azonosítószám;

3. felelős üzemvezető: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 20. § (4) bekezdése vagy 31. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy;

4. felhasználási arányszám: az a Jöt.-ben meghatározott adó alapjául szolgáló mértékegységben megadott hányados, ami az adott termék egységnyi mennyiségének felhasználói engedélyes általi előállításához szükséges jövedéki termék - beleértve az előállítással összefüggő gyártási veszteséget is - mennyiségi arányát mutatja a belőle előállított termékre előírt szabványoknak megfelelően;

5. hitelesített: a mérésügyről szóló törvény szerint hitelesnek minősülő;

5a.[1] levált vagy megsérült zárjegyű zárjegyköteles jövedéki termék: az a termék,

a) amelynél a zárjegy részben vagy teljesen elvált a csomagolástól, palacktól és zárókupaktól, de a termék egyéb jellemzői alapján feltételezhető, hogy az korábban zárjeggyel ellátott volt, és a levált zárjegy a forgalmazás, tárolás, szállítás helyén megtalálható, és minden kétséget kizáróan a termékkel vagy annak forgalmazójával, gyártójával összefüggésbe hozható,

b) amelyen a zárjegy képe és formátuma felismerhető, egyedileg azonosítható, de funkcióját nem tölti be, vagy

c) amelyen a zárjegy anyagában folytonossági hiány következett be;

6. szesz: cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékből, gyümölcsből és bogyóból, csendes és habzóborból, egyéb csendes és habzó erjesztett italból, köztes alkoholtermékből, borászati melléktermékből, gabonából erjesztéssel, lepárlással vagy alkoholtermékből átfinomítással előállított alkoholtermék;

7. szeszmérő gép: az előállított szesz mennyiségének mérésére szolgáló mérőberendezés.

I. FEJEZET

ENGEDÉLYEK

2. Engedélyezés

2. § (1) A Jöt. szerinti engedély iránti kérelem az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.

(2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes esetében a végezni kívánt tevékenységet részletesen bemutató leírást,

b) a tevékenység végzésére használni kívánt ingatlan, helyiség, jármű, telephely berendezései használati jogcímének, valamint a vízi jármű lajstromjelének megállapítására alkalmas okirat másolatát,

c) a tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen használt tárolótartály, mérőeszköz helyére, típusára vonatkozó leírás másolatát,

d) az alapanyag és a tárolt, előállított jövedéki termék készletre vétele, tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen belüli felhasználása, egyéb készletváltozása - a Jöt.-ben és az e rendeletben előírt követelményeknek megfelelő - nyilvántartási és bizonylati rendszere leírásának másolatát,

e) felhasználói engedély iránti kérelem esetében az előállított, felhasznált mennyiségek alátámasztása céljából a felhasználási arányszámot, amely - az alapanyag minősége vagy a technológia által indokolt esetben és mértékben - tűréshatárokkal is megadható,

f) a tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt engedélyek, igazolások listáját telephelyenkénti összeállításban (kiadó vagy nyilvántartásba vevő hatóság, engedély vagy igazolás megnevezése, száma, kiadásának időpontja),

g)[2] a nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat, az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, valamint a szabadforgalomba bocsátott termékek szállítása esetén alkalmazott szállítólevél kivételével a Jöt. 90. §-a szerinti nem elektronikus okmányok aláírására jogosult személy aláírásmintáját, kivéve, ha

ga) az aláírásra jogosult aláírásmintáját az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében megadja, vagy

gb) az engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a szállítólevélen annak hitelességét igazoló felirat alkalmazásának engedélyezését kérik az állami adó- és vámhatóságtól,

h) - a Jöt. 18. § (15) bekezdése és 21. § (7) bekezdése szerinti esetek kivételével - a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését,

i)[3] a pénzügyi biztosítékról kiállított okiratot,

j)[4] - kezességvállalás formájában nyújtott jövedéki biztosíték esetén - a kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy kezességvállalási nyilatkozatát,

k)[5] - ha az adófelfüggesztéssel történő termékszállításnál vagy a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításánál az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő helyett a Jöt. 18. § (12) bekezdése szerinti személyek közül többen együttesen kívánnak jövedéki biztosítékot nyújtani - a kérelmet benyújtó személy részére adott megbízás másolatát,

l) az engedélyes vagy az engedélyes által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának vagy a 6. § (1) bekezdés szerinti egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványának, továbbá - megbízott személy esetén - a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátásáról kiállított megbízásnak a másolatát,

m)[6] az alkalmazott denaturálási eljárás leírását, valamint a 100. § (1) bekezdésben meghatározottól eltérő részleges denaturálási eljárás alkalmazása esetén a Jöt. 133. § (2) bekezdése szerinti iratok másolatát,

n) bejegyzett kereskedői engedélykérelem esetében egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére történő beszerzése esetében, a felhasználói engedélyes, nyilvántartásba vett felhasználó kérelmező részére kiállított nyilatkozatának másolatát egyéb ellenőrzött ásványolaj beszerzésére adott megbízásáról és az egyéb ellenőrzött ásványolajnak a nyilatkozatot tevő telephelyén történő átvételéről.

o)[7] a Jöt. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

p)[8] jogi személy jogutódlása esetén a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem másolatát,

q)[9] öröklés esetén az elhunyt engedélyes halotti anyakönyvi kivonatának és az örökös adóraktárra vonatkozó használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat másolatát.

r)[10] a 21. § (2a) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése iránti kérelem esetén az előállítási célt igazoló irat másolatát.

(3) Az engedélyt kérőnek az engedélyezési feltételek helyszíni hatósági ellenőrzésekor a helyszínen rendelkeznie kell az alábbi dokumentumokkal és azok másolatát a helyszíni ellenőrzés alkalmával elektronikus formában az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátania:

a) a tevékenység végzésére használni kívánt telephely helyszínrajza,

b) - adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes esetében - a tevékenység végzésére használni kívánt telephely berendezéseinek technológiai rajza és a technológiai folyamatábra,

c) - amennyiben jogszabály vagy az állami adó- és vámhatóság előírja hitelesített eszközök alkalmazását - a tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen használt tárolótartályra, mérőeszközre vonatkozó hitelesítési bizonylat,

d) - egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék előállítása, valamint csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék felhasználása - ide nem értve a termék önálló tárolását - esetén - a (2) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel - az előállított, felhasznált mennyiségek alátámasztása céljából

da) a végtermék jogszabály által előírt gyártmánylapja, amelyen megadható a gyártmánylapon feltüntetett összetevők egységnyi végtermék előállításához szükséges mennyisége - az alkalmazott gyártási technológiától függően tól-ig mennyiséggel is -,

db) - ha a csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék felhasználási célja nem termék-előállítás vagy a csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék nem válik az előállított termék részévé vagy az előállított termékről jogszabály nem teszi kötelezővé gyártmánylap kiállítását - a csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék felhasználásának - az alkalmazott gyártási technológiától függően tól-ig mennyiséggel is megadható - mennyiségi levezetése,

e) a Jöt. 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a mintavételi szabályzat,

f) - adózott és adózatlan jövedéki termék azonos telephelyen történő tárolása esetén - a készletek elkülönített elhelyezésének kialakításáról készített helyszínrajz.

(4) Ha a kérelmező kizárólag a Jöt. 37. § (4) bekezdése szerinti berendezés tesztelését, kipróbálását végzi és az előállított jövedéki terméket megsemmisíti vagy megsemmisítteti, az engedélykérelemhez csak a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt dokumentumokat kell csatolni és a (3) bekezdésben meghatározottak közül csak az a) és b) pont szerinti kötelezettségeket kell teljesíteni.

(5) Egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelem esetén

a) nem kell csatolni a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt iratokat,

b) a (3) bekezdésbeliből csak az a) pont szerinti kötelezettséget kell teljesíteni, amelynek teljesítésekor a dokumentumon fel kell tüntetni a tárolóedények űrtartalmát, helyét és azonosításra alkalmas jelét, és

c) - a 19. § szerinti esetben - csatolni kell az egyszerűsített adóraktár helyszínrajzát, amelyen pontosan fel van tüntetve a kérelmező által adóraktárként használt pincerész, azon belül a tárolóedények pontos helye, azonosításra alkalmas jele, darabszáma, űrtartalma.

3. § (1) Bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben telephelyként olyan hely jelölhető meg és engedélyezhető,

a) amely a kérelmező telephelye vagy székhelye,

b) amelynek használatára vasúttársasággal vagy vasúti iparvágánnyal rendelkező személlyel a kérelmező írásban megállapodást kötött, vagy

c) amely egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére történő beszerzése esetében a felhasználói engedélyes vagy a nyilvántartásba vett felhasználó 2. § (2) bekezdés n) pontja szerinti nyilatkozatában megjelölt telephelye.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés a) pontja szerint engedélyezett helyszín is szolgálhat az egyéb ellenőrzött ásványolaj átmeneti tárolására.

(3) Ha a bejegyzett kereskedői engedélyt kérelmező felhasználói engedéllyel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett felhasználó is és kizárólag az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett tevékenységi körében beszerezhető jövedéki termékre kér bejegyzett kereskedői engedélyt, csak felhasználói engedélyének számát vagy a nyilvántartásba vételi számát kell megadnia a bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelméhez. A kérelemről az állami adó- és vámhatóság 15 napon belül dönt.

4. § (1) A Jöt. 16. § (3) bekezdése szerinti adatváltozás esetén csatolni kell

a) a változást igazoló irat másolatát, vagy annak megjelölését, hogy azt további telephelyen végzett tevékenység vagy engedélyezési eljárás kapcsán korábban már bemutatták, és

b)[11]

c)[12]

(2)[13] Az engedélyes a Jöt. 16. § (3) bekezdése szerinti adatváltozást a 2. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon jelenti be.

5. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az engedélyezési eljárás során az adóraktár, a felhasználói engedélyes üzem berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hatósági zárakról műszaki leírást készít, melyet megküld az engedélyesnek.

(2) Az engedélyes

a) a berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban tartja,

b) a berendezésen végrehajtani kívánt változtatásról legkésőbb a változtatást megelőző 3. napon bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóságnak,

c) az üzemben alkalmazott hatósági zárak épségben tartásáért felelősséggel tartozik.

(3) A műszaki leírás tartalmazza

a) az engedélyezett telephely üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne a berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábrát),

b) a berendezések, tartályok jegyzékét (azonosító jelét, méretét és űrtartalmát),

c) az alkalmazott hatósági zárak jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott zárak feltüntetésével),

d) a kérelmező, az engedélyes tájékoztatását a (2) bekezdés szerinti kötelezettségekről.

(4) A hitelesített berendezést az állami adó- és vámhatóság annak egyedi beazonosíthatósága hiányában azonosító jellel látja el.

6. § (1) Jövedéki ügyintézői szakképesítésnek minősül

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati jogviszonyhoz, rendészeti szakvizsgához kötött munkaköreiről, továbbá az alapfokú és középfokú szaktanfolyammal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló miniszteri rendelet szerinti, a jövedéki szakterületnek megfelelő középfokú szaktanfolyami végzettség,

b) a Vám- és Pénzügyőri Iskola és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által kiállított bizonyítvánnyal elismert középfokú szakmai végzettség vagy az 1998. január 1. és 2010. december 31. között a Vám- és Pénzügyőrség, 2010. december 31-ét követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki szakterületén érdemi ügyintézőként vagy oktatásban részt vevőként letöltött legalább három év szolgálati viszony.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában érdemi ügyintézőnek a jövedéki szakterületen közhatalmi, irányítási, felügyeleti, ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat ellátó hivatalos személy, oktatásban részt vevőnek a Vám- és Pénzügyőrség, 2010. december 31-ét követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak alap- és továbbképzését végző hivatásos állományú személy minősül.

7. §[14]

3. Jövedéki biztosíték

8. § (1) A jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy módosítását az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzétett nyomtatványon kell kérelmezni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság határozattal dönt a jövedéki biztosítékra felajánlott összeg elfogadásáról vagy a kérelmezettől eltérő összegben történő megállapításáról, ha ez az ügy érdeme, egyéb esetben végzést hoz a kérelem tárgyában.

(3) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül minden olyan egyedileg azonosított összeg, amely az állami adó- és vámhatóság rendelkezése alatt áll és jövedéki adótartozás fedezetére különítettek el. A letétként befizetett összeg akkor kerül az állami adó- és vámhatóság rendelkezése alá, ha azt a központi letéti számlán jóváírták.

(4) Az egyedileg nem azonosított, továbbá a felszabadított összeggel a befizető szabadon rendelkezik. Ha a befizető a szabad rendelkezés alatt álló összeg egy részének vagy egészének visszautalását kéri, az állami adó- és vámhatóság a visszautalást 15 napon belül teljesíti. 15 napon túli visszautalás esetén az állami adó- és vámhatóság kamatot fizet. A visszautalni kért szabad rendelkezés alatt álló jövedéki letét a befizetőnek az állami adó- és vámhatóság felé fennálló tartozása erejéig visszatartható.

(5) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték esetén a jövedéki adó és az egyéb terhek kiegyenlítése jogcímenként a központi letéti számlán elhelyezett letét terhére történik.

(6) Jövedéki biztosítékként olyan pénzügyi biztosíték fogadható el, amelyben a garanciát vállaló hitelintézet, biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - bankgarancia esetén a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 munkanapon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a megbízója lejárt tartozását.

(7) A pénzügyi biztosítéknak tartalmaznia kell

a) a pénzügyi biztosítékot nyújtó megnevezését, bankszámlaszámát,

b) a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát,

c) a pénzügyi biztosíték egyedi azonosítóját, valamint összegét számmal és betűvel,

d) a pénzügyi biztosíték érvényességének kezdő és végső időpontját és

e) a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalást.

(8) A magyar, angol, német vagy francia nyelvtől eltérő nyelven kiállított pénzügyi biztosíték csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(9) A pénzügyi biztosíték kötelező adattartalmát az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján teszi közzé.

(10) Ha a pénzügyi biztosítékról és a kezességvállalás formájában nyújtott biztosítékról kiállított eredeti okirat papír alapú, akkor - a 2. § (2) bekezdésétől eltérően - e tényről a kérelemben nyilatkozni kell és az eredeti okiratot el kell juttatni az állami adó- és vámhatósághoz. Ha a benyújtott okiratot az állami adó- és vámhatóság elfogadja, az okiratot bevonja.

(11) A kezességvállalási nyilatkozat elfogadása esetén az állami adó- és vámhatóság a kezességvállalási engedélyhez nyújtott biztosítékból a kezességi nyilatkozatban vállalt összeget elkülönítetten kezeli és az elkülönítéssel egyidejűleg értesítést küld a kezességvállaló részére.

(12)[15] A kezességvállalás formájában nyújtott jövedéki biztosíték esetén, vagy ha az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő helyett a Jöt. 18. § (12) bekezdése szerinti személy nyújt jövedéki biztosítékot, az állami adó- és vámhatóság a döntését - a kérelmező részére történő megküldéssel egyidejűleg - megküldi az adóraktár engedélyesének, a bejegyzett feladónak, a bejegyzett kereskedőnek, az eseti bejegyzett kereskedőnek vagy a jövedéki engedélyes kereskedőnek. Az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a szállítmány beazonosítása érdekében az e-TKO vagy az e-EKO tervezeten feltünteti a jövedéki biztosíték átvállalását engedélyező határozat számát is.

(13)[16]

(14) A kezességvállalás alapján elkülönített biztosítékösszeg felszabadításáról az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítést küld a kezességvállaló részére.

4. Nyilvántartásvezetés, bizonylat kiállítás

9. § (1) A Jöt.-ben és az e rendeletben meghatározott nyilvántartás vezetésére szolgáló számítógépprogram (a továbbiakban: nyilvántartó program) és a Jöt. 90. §-a szerinti okmányok elektronikus előállítását és kitöltését végző számítógépprogram (a továbbiakban: bizonylat-kiállító program) jövedéki célra való felhasználásának feltétele, hogy

a) a program a felhasználókat és azok hozzáférési jogosultságát nyilvántartsa, a felhasználók körében, jogosultságában beállt változásokat nyomon kövesse, és

b) a felhasználó által végzett munkafolyamat (tevékenység vagy művelet) bármely időszakra vonatkozóan naplózva legyen.

(2) A nyilvántartó program jövedéki célra való felhasználásának feltétele az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túl, hogy

a) a program biztosítsa a nyilvántartás hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalommal való vezetését;

b) a nyilvántartás adatainak utólagos módosítását a program naplózza;

c) a program mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető és kinyomtatható legyen az alábbi adattartalommal:

ca) a visszatöltés időpontja,

cb) a visszatöltés indoka,

cc) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,

cd) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;

d) a program tegye lehetővé, hogy az (1) bekezdésben és a c) pontban szereplő adatok bármikor lekérdezhetőek és kinyomtathatóak legyenek.

(3) A bizonylat-kiállító program jövedéki célra való felhasználásának feltétele az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túl, hogy a program

a) által készített bizonylat formátuma, tartalma, kiállításának és feldolgozásának rendje megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek,

b) a felhasznált sorszám (ideértve a stornózott sorszámot is) ismételt felhasználását ne engedélyezze, és

c)[17] ha a bizonylat szigorú számadású jellegének biztosítása az állami adó- és vámhatóságtól igényelt sorszámtartomány felhasználásával történik - a szállítólevél, valamint azon okmány kivételével, amelyet az állami adó- és vámhatóságtól eltérő hatóság forgalmaz és hitelesít -, az állami adó- és vámhatóság által az adott időszakra - az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelemre - kiadott sorszámok felhasználását emelkedő számsorrendben, kizárólag egy alkalommal tegye lehetővé a bizonylat kiállítása során és az állami adó- és vámhatóság által kiadott sorszámok esetén önálló sorszámgenerálást vagy ugyanazon számsorrend újbóli felhasználását ne tegye lehetővé.

10. § (1) A program használója a nyilvántartó és a bizonylat-kiállító program módosított változatának használatára való áttérést a módosított program jövedéki célra történő használatbavételének időpontját megjelölve, legkésőbb a használatbavételt megelőző 3. napon bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(2)[18] Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a programmódosítás okának leírását.

11. § A nyilvántartó program adatbázisának helyreállítása az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentést követően végezhető el. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adatbázis helyreállításának okát, pontos helyét és idejét.

12. §[19] A 13. §, a Jöt. 38. § (4) bekezdése, 41. § (3) bekezdése, 72. § (3) bekezdése, 136. § (1) bekezdése és 137. § (2) bekezdése szerinti kivétellel a papíralapú nyilvántartást az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartás benyújtását követő 3 munkanapon belül hitelesíti.

13. § A földgáz, a villamos energia és a szén vonatkozásában az adóalany, valamint az adó-visszaigénylésre jogosult személy az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezet.

13/A. §[20] (1)[21] A 96. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartást elektronikusan vezető személy kérelmére az okmány előállításához és a nyilvántartás vezetéséhez az állami adó- és vámhatóság sorszámtartományt ad ki.

(2)[22] A felhasználó - az adóraktár engedélyesét kivéve - az (1) bekezdés szerint kiadott sorszámtartományból felhasznált azonosító számokról a tárgyhót követő hónap 10. napjáig számol el az állami adó- és vámhatóság felé.

5. Készletbevallás, készletfelvétel

14. § (1) Az engedélyes a Jöt. 17. § (3) bekezdése szerinti, az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételhez, valamint az üzemanyag forgalmazását végző jövedéki kiskereskedő a Jöt. 72. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének állami adó- és vámhatóság általi ellenőrzése során készletbevallást készít és azt a készletfelvétel megkezdésekor átadja az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az engedélyes a készletbevallásban a telephelyen tárolt minden adózott, adófelfüggesztési eljárás alatt álló és adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméket tárolóegységenként részletezve feltünteti.

(3) A készletbevallás tartalmazza

a) a tárolóhely megnevezését;

b) a tárolóegységek (tárolótartály, hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét;

c)[23] a tárolóegységekben lévő jövedéki termék megnevezését, - az üzemanyagtöltő állomás kivételével - KN-kódját, mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben, üzemanyagtöltő állomás esetén az értékesítésnél alkalmazott mértékegységben, jövedéki engedélyes kereskedő esetében a kenőolajon kívüli energiatermék kivételével kiszerelési egységben);

d) a készletbevallás elkészítésének időpontját;

e) a nyilatkozatot arról, hogy a telephelyen a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket.

15. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a készletfelvétel során tételes ellenőrzést végez, ha olyan jogszabálysértő cselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, amely az engedélyes adófizetési kötelezettségének változását vonhatja maga után, továbbá, ha az engedélyes ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult.

(2) A készletfelvételi jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés tényét, módját és eredményét, így különösen a tételes vizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait.

6. Adóraktár működése

16. § Az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás alatt álló és adózott jövedéki termék felhasználása, elfogyasztása esetén - ide nem értve a Jöt. 64. § (3) bekezdésében foglaltakat - a számvitelről szóló törvény szerinti számviteli bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza[24]

a) a felhasznált, elfogyasztott jövedéki termék

aa) megnevezését,

ab) KN-kódját,

ac) mennyiségét (a jövedéki adó alapjául szolgáló mértékegységben, a gyártási hulladék kivételével),

b) a felhasználás, elfogyasztás

ba) célját,

bb) jogcímét,

bc) időpontját.

17. § (1)[25] Az adóraktár engedélyese az előállított szesz mennyiségének mérésére - a 21. § (2a) bekezdése szerinti termék kivételével - hitelesített szeszmérő gépet alkalmaz.

(2) Az adóraktárban a szeszmérő gépet pontos mérést biztosító módon, az állami adó- és vámhatóság jelenlétében kell fel- vagy leszerelni.

(3) A Beschorner- és Weszyczki-félétől eltérő típusú szeszmérő gép mérési pontosságának hatósági helyszíni ellenőrzését a mérésügyi szerv az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében, próbaméréssel folytatja le.

(4) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani és a próbaszesz tényleges alkoholtartalmát szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

(5) A Jöt. 88. § (3) bekezdése szerinti zavar, rendellenesség esetén a szeszmérő gép mérődobja a helyszínen nem cserélhető, nem javítható.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a szeszmérő gépet mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha

a) az ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a szeszmérő gép kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni,

b) a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy

c) a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott döntéséről a mérésügyi szervet értesíti.

(8)[26] A (6) bekezdés szerinti döntés elleni fellebbezés tárgyában az állami adó- és vámhatóság felettes szerve 3 napon belül dönt, a másodfokú döntés véglegessé válásáig a szeszmérő gép nem használható.

18. § Az alkoholterméket meg kell semmisíteni, ha a benne lévő etil-alkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.

19. § (1) A Jöt. 134. § (6) bekezdésének alkalmazásában nem minősül közösen használt helynek az a pince, amelyen belül a külön-külön egyéni vállalkozóként működő közeli hozzátartozók és élettársak által külön használt pincerészek elhatárolását, és az ott tartott tárolóedényeknek az adott közeli hozzátartozó általi kizárólagos használatát egyértelműen azonosítható módon jelölik.

(2) Egy pincén belül nem a Jöt. 134. § (6) bekezdése szerint használt pincerészek esetén is biztosítani kell a pincerészekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

20. § (1) Ha az adóraktár engedélyese kizárólag a Jöt. 37. § (4) bekezdése szerinti berendezés tesztelését, kipróbálását végzi és az előállított jövedéki terméket megsemmisíti, megsemmisítteti, nem kell teljesítenie

a) a Jöt. 20. § (1) bekezdés a) pontjában,

b) a Jöt. 20. § (3) bekezdésében,

c) az 5. §-ban,

d) a 17. §-ban és

e) a 21-22. §-ban

meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóraktár engedélyese esetében

a) az állami adó- és vámhatóság nem alkalmazhatja a Jöt. 22. § (2) bekezdése szerinti előírást, és

b) az e tevékenységhez használt, jövedéki termék előállítására alkalmas berendezésen végzett módosításhoz nem szükséges az állami adó- és vámhatóság engedélye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóraktár engedélyese nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) az adóraktárban lévő, jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés előállításának időpontját,

b) a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés tesztelésének, kipróbálásának kezdő és befejező időpontját,

c) a berendezésenként előállított jövedéki termék megnevezését, KN-kódját, mennyiségét az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben, és

d) az előállított jövedéki termék megsemmisítésére vonatkozó adatokat (megsemmisítés helye, módja, dátuma).

7. Adóraktár nyilvántartása, adatszolgáltatás

21. § (1) Az adóraktár nyilvántartása a nyilvántartandó készletet a következő készlettípusok szerinti bontásban tartalmazza:

a) biztosítékköteles jövedéki termékkészlet,

aa) a Jöt. 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki termék,

ab)[27]

ac)[28]

b) biztosítékmentes jövedéki termékkészlet,

ba) adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki termék,

bb)[29]

bc)[30] a Jöt. 21. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti jövedéki termék,

c) adózott jövedéki termékkészlet,

d) a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti nem jövedéki termékkészlet és

e) zárjegykészlet

[az a)-e) pontok e rendelet alkalmazásában együtt adóraktári készlettípusok].

(2)[31] Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék mennyiségéről telephelyenként és adóraktári készlettípusonként vezetett, az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartást - a gyártási hulladék, a Jöt. 3. § (3) bekezdés 22. pontja szerinti sörnek minősülő, erjesztést követően előállított még nem késztermék és az aroma kivételével - a jövedéki adó alapjául meghatározott mértékegységben, az energiaterméknél legalább három tizedesjegy, az üzemanyagok adaléka esetében legalább négy tizedesjegy, az alkoholterméknél legalább négy tizedesjegy, a sör, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a habzóbor és a köztes alkoholtermék esetében legalább két tizedesjegy pontossággal vezeti.

(2a)[32] Az adóraktár engedélyese az általa igazoltan tüzelő- vagy fűtőanyagcélra, hulladékhasznosítási tevékenység keretében előállított Jöt. 3. § (3) bekezdés 1a. pont c) alpontja szerinti jövedéki termék mennyiségét a Jöt. 132. § (5) bekezdése szerinti esetben a Jöt. 110. § (2) bekezdése szerint alkalmazni rendelt adómértékhez tartozó mértékegységben tartja nyilván. Az ilyen jövedéki termék esetében a Jöt. 110. § (2) bekezdése szerint alkalmazni rendelt adómértékhez tartozó mértékegységet kell az adó alapjául szolgáló mértékegységnek tekinteni.

(3) Az adóraktár nyilvántartása tartalmazza

a) a jövedéki termék azonosítására vonatkozó adatokat,

b) a készletváltozásokat növekedési-csökkenési jogcímenként és összesítve,

c) a jövedéki termék előállításához felhasznált, a gyártmánylapon szereplő nem jövedéki termékre vonatkozó mennyiségi adatot,

d) a jövedéki termék adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező felhasználásával előállított termékre vonatkozó mennyiségi adatot,

e) a zárjegykészlet-változásokat növekedési-csökkenési jogcímenként és összesítve és

f) a Jöt. szerinti készletfelvétel alkalmával kimutatott készleteltéréseket (többlet vagy hiány).

(4) A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számvitelről szóló törvény bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásainak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és felhasználási műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően kell rögzíteni. A vezetett nyilvántartást a Jöt. szerinti készletfelvétel alkalmával le kell zárni, meg kell állapítani a készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét és a készletfelvétel tényleges készletadatait az állami adó- és vámhatóság rendelkezésre kell bocsátani, ha a készletfelvétel nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében történt. A nyilvántartásban csak azokat a jogcímeket kell szerepeltetni, amelyek kapcsán az adóraktár engedélyese ténylegesen tevékenységet folytat.

(5) A nyilvántartás vezetéséhez szükséges - az 1. melléklet alapján az állami adó- és vámhatóság által kialakított - jogcímkódokat, és fajtakódokat az állami adó- és vámhatóság évente, év közbeni változás esetén a változást megelőző 15. napig közzéteszi internetes honlapján.

(6) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a számviteli törvény számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal igazolja.

(7)[33] A Magyar Honvédség adóraktári engedéllyel rendelkező, vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egysége és a rendőrség adóraktári engedéllyel rendelkező szervezeti egysége az 1. melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást teljesít, a nyilvántartás vezetése esetében azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásban a Jöt. 112. § (2) bekezdés b) pontja szerinti technikai készletmozgást is szerepeltetni kell az üzemanyagtöltő pontra és az onnét vissza történő szállítás szerinti bontásban, a termékre vonatkozóan kötelezően szerepeltetendő adatokon túl mindkét esetben megadva az üzemanyagtöltő pont megnevezését és a kiállított számviteli bizonylat sorszámát is.

(8)[34] A Jöt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítést végző adóraktár engedélyese - abban az esetben is, ha az utas úti célja tagállam - az 1. melléklet szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásában és az ebből teljesített adatszolgáltatásban kiskereskedelmi eladási árként az általa forintban meghatározott kiskereskedelmi eladási árat, devizában meghatározott kiskereskedelmi eladási ár esetén pedig annak a tárgyévet megelőző év december 20-án érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie.

22. §[35] Az adóraktár engedélyese - a 20. § szerinti eset kivételével - a Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatást - a 21. § (7) bekezdése és az 56. § (3) bekezdése szerinti eltéréssel - az 1. melléklet szerinti adattartalommal, - a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerint havi adatszolgáltatásra kötelezett kivételével - napi bontásban teljesíti.

8. Felhasználói engedélyes tevékenység

23. § (1)[36] A felhasználói engedélyesnek a 2. melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást folyamatosan, telephelyenként és termékenként kell vezetnie.

(2)[37] A Jöt. 31. § (4) és (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásban és elszámolásban az egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék megnevezése, KN-kódja, denaturált termék esetén ki kell mutatni a tárgyidőszaki nyitókészletet, a tárgyidőszakban előállított, beszerzett, kiszerelt, felhasznált és értékesített mennyiséget és - figyelembe véve az elszámolható veszteséget is - a nyilvántartás szerinti zárókészletet. A felhasználói engedélyes az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzétett nyomtatványon teljesíti.

(3) Ha a készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészlet kisebb, mint az elszámolásban kimutatott nyilvántartás szerinti zárókészlet, a különbözetre az adót a denaturált termék esetén a tárgyévben beszerzett teljesen denaturált termék átlagos tényleges alkoholtartalma alapján kell megállapítani.

(4)[38]

II. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

9. Nyilvántartásba vétel

24. § (1) A Jöt. szerinti nyilvántartásba vételi kérelmet az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(2)[39]

25. §[40] (1) A másik tagállamból belföldre szállító csomagküldő kereskedő a nyilvántartásba vételi kérelméhez csatolja a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését.

(2) A másik tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolja

a) a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését,

b) a másik tagállamban engedélyezett csomagküldő kereskedő által a közreműködésre adott írásos megbízás és magyar nyelvű fordításának másolatát.

26. § A jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés előállításának, értékesítésének vagy birtoklásának Jöt. szerinti nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a készülék fajtáját, űrtartalmát vagy méretét, valamint főbb részeinek a leírását tartalmazó dokumentumot.

27. § (1) A Jöt. 38. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kérelemhez a kérelmező csatolja a beszerzett, felhasznált mennyiségről vezetni tervezett nyilvántartása leírását.

(2) A nyilvántartásba vett felhasználónak az 5. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást kell - folyamatosan és göngyölítve - telephelyenkénti bontásban vezetnie és tárgyévenként lezárnia.

28. §[41]

29. § (1) Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell

a) az üzemi motorikusgáztöltő-állomás használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat másolatát;

b) a tárolótartályok jegyzékét (helye, mérete, azonosító jele), a tárolótartályok engedélyeinek és kútoszlop(ok) hitelesítési bizonylatainak listáját (kiadó hatóság, a bizonylat száma, kiadásának időpontja);

c) az LPG beszerzéséről, felhasználásáról vezetni tervezett nyilvántartása leírását.

(2)[42] Az üzemi motorikusgáztöltő-állomás forgalmáról az üzemeltető nyilvántartást vezet, amelybe naponta bejegyzi a gáztartály szintmérő műszeréről leolvasott százalékos érték alapján a nyitó-záró készletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. A felhasznált mennyiséget a kimérőszerkezet számlálója szerint, a számláló induló és záró állásának feltüntetésével, ezen belül továbbá saját felhasználás és - azonos telephelyen a tartályt szerződés alapján használó esetében - használónkénti felhasználás szerinti részletezésben adja meg. Nem rendeltetésszerű használatból eredő készletcsökkenés esetén, az állami adó- és vámhatósághoz történt bejelentést követően, jegyzőkönyv alapján történik a készletcsökkenés rögzítése a nyilvántartásban.

30. § (1) A nyilvántartásba vett adatok változása esetén a 4. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy engedélyezési eljárás alatt nyilvántartásba vételi eljárást, engedélyes alatt nyilvántartásba vettet kell érteni.

(2) A nyilvántartásba vett személy az adatváltozást a 24. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon jelenti be.

III. FEJEZET

BEJELENTÉSEK

10. Bejelentéshez kötött tevékenység

31. §[43] A Jöt.-ben és e rendeletben meghatározott bejelentéseket az arra kötelezett személy az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon teszi meg.

32. § (1) A Jöt. 44. §-a szerinti tudományos és oktatási célú desztillálóberendezés bejelentéséhez csatolni kell

a) a desztillálóberendezés megszerzését igazoló okirat másolatát, és

b) a tudományos és oktatási tevékenységet igazoló okirat (alapító okirat, alapszabály) másolatát.

(2)[44]

(3)[45]

(4) A Jöt. 46. §-a szerinti légiutas-ellátási tevékenység bejelentéséhez csatolni kell a légijárművek ellátásáról szóló megállapodás másolatát és a készletváltozásokat alátámasztó szigorú számadású bizonylatok mintáját.

(5) A légiutas-ellátási tevékenységet végző személy e tevékenységéről a 6. melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet és zár le havonta.

(6) A légiutas-ellátási tevékenység során feleslegessé vált jövedéki termék a Jöt. 87. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével semmisíthető meg.

(7) A Jöt. 49. §-a szerinti bejelentésre kötelezett személy bejelentését választása szerint magyar, angol, német vagy francia nyelven teszi meg.

(8) A Jöt. 50. §-a szerinti nemzetközi légi forgalomban részt vevő légijármű karbantartását végző személy a karbantartási céllal eltávolított repülőgép-üzemanyagról olyan nyilvántartást vezet, amely naprakészen tartalmazza

a) a repülőgép-üzemanyag mennyiségi adatait, a lefejtés időpontját, a légijármű üzemben tartójának megnevezését és a légijármű lajstromjelét,

b) az eltávolított repülőgép-üzemanyag légijárműbe történő visszatöltése esetén az üzemanyag mennyiségi adatait, a visszatöltés időpontját, a légijármű üzemben tartójának megnevezését és a légijármű lajstromjelét, és

c) az eltávolított repülőgép-üzemanyag elszállítása esetén az üzemanyagot átvevő megnevezését, a szállítási bizonylat sorszámát, az üzemanyag mennyiségi adatait és az elszállítás időpontját.

(9)[46]

(10) A műszaki biztonsági hatóság a lakossági energiafogyasztó által létesített sűrített gáztöltő berendezés üzembe helyezéséről soron kívül tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

(11) Ha a lakossági energiafogyasztó a Jöt. 52. §-a alapján tett bejelentésben szereplőnél több üzemanyagot állított elő, a különbözet mennyiségéről a sűrítés megtörténtét követő 3 munkanapon belül tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

IV. FEJEZET

JÖVEDÉKI TERMÉK SZÁLLÍTÁSA ADÓFELFÜGGESZTÉSI ELJÁRÁS KERETÉBEN

11. Adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítás esetén alkalmazott jövedéki okmány

33. § (1) Az okmány alkalmazására kötelezett nyilvántartásában és adatszolgáltatásában

a) e-TKO esetében az AHK-szám,

b) üzemszünet alatt kiállított okmány esetében a feladó által az okmányhoz rendelt helyi hivatkozási szám

azonosítja az okmányt.

(2) Az e-TKO tervezetében kiegészítő adatként meg kell adni

a) a jövedéki termék fajtakódját,

b) a jövedéki termék mennyiségét az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben,

c) dohánygyártmány esetében a kiszerelési egységet és a kiskereskedelmi eladási árat,

d) az adóraktárból feladott jövedéki termék adóraktári készlettípusát és a feladás jogcímkódját, és

e) a Jöt. 18. § (12) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély azonosító számát.

(3) Az e-TKO tervezetben ki kell tölteni

a)[47] a 2020/262 tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek szállításával összefüggésben kicserélt okmányok szerkezetének és tartalmának, valamint a termékek jellegéből eredő károsodások határértékeinek megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. július 5-i (EU) 2022/1636 bizottsági rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) I. Melléklet 1. Táblázat 9.c, 12.a-b, valamint 17.p rovatát,

b)[48] a rendeltetési hely megváltoztatása esetén az alkalmazandó üzenetben az EU rendelet I. melléklet 3. táblázat 2.f rovatát is.

(4) Az elektronikus átvételi elismervényben kiegészítő adatként meg kell adni

a) a jövedéki termék fajtakódját,

b) a jövedéki termék mennyiségét az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben,

c) dohánygyártmány esetében a kiszerelési egységet és a kiskereskedelmi eladási árat, és

d) az adóraktárban átvett jövedéki termék adóraktári készlettípusát és az átvétel jogcímkódját.

e)[49] azon felhasználói engedélyes engedélyszámát vagy nyilvántartásba vett felhasználó nyilvántartási számát, akinek a részére a bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket tagállamból behozza.

(5)[50] A Jöt. 3. § (4) bekezdés 4a., 9a. és 13. pontja szerinti jövedéki termék belföldön és harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállításához az állami adó- és vámhatóság az EU rendeletben szereplőtől eltérő technikai jövedéki termékkódot határozhat meg.

34. § (1)[51] Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításnál alkalmazott elektronikus okmányok elektronikus benyújtásának feltétele, hogy az okmányt alkalmazni kívánó személy az állami adó- és vámhatósághoz az első elektronikus dokumentum küldését megelőzően bejelentse, hogy elektronikus dokumentumainak benyújtására a Jöt. 84. § (1) bekezdésében meghatározott kapcsolattartási módok melyikét kívánja alkalmazni.

(2)[52]

(3)[53] Az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentésében a Jöt. 84. § (1) bekezdése szerinti mindkét kapcsolattartási mód alkalmazásáról nyilatkozhat, azonban meg kell jelölnie az általa elsődlegesen alkalmazni kívánt kapcsolattartási módot (a továbbiakban: elsődleges kapcsolattartási mód).

(4)[54] Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus üzeneteit az (1) bekezdés szerint bejelentett kapcsolattartási módon, vagy az elsődleges kapcsolattartási módon küldi az adózónak, kivéve az adózó által nem az elsődleges kapcsolattartási módon beküldött elektronikus dokumentumokra adott válaszüzenetet.

(5) A kapcsolattartási mód és az elsődleges kapcsolattartási mód az állami adó- és vámhatósághoz történő (1) bekezdés szerinti bejelentéssel bármikor megváltoztatható.

35. § A Jöt. 120. § (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv adattartalmát a 9. melléklet tartalmazza.

V. FEJEZET

SZABADFORGALOMBA BOCSÁTOTT JÖVEDÉKI TERMÉK SZÁLLÍTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE

12. Szabadforgalomban történő szállítás és szabadforgalomba bocsátás esetén alkalmazott jövedéki okmány

36. § (1) A Jöt. 64. § szerinti okmányként, valamint ha a szabadforgalomba bocsátás a jövedéki termék közvetlen átadásával valósul meg, a szabadforgalomba bocsátás bizonylataként olyan bizonylat fogadható el, amely tartalmazza

a) a szállító, átadó

aa) megnevezését,

ab) adószámát,

ac) engedélyszámát,

b) a jövedéki termék

ba) megnevezését,

bb) - a csendes bor és dohánygyártmány kivételével - KN-kódját,

bc) mennyiségi adatait,

c) a kiszállítás, átadás

ca) telephelyének címét,

cb) időpontját (év, hó, nap),

cc)[55] célját [így különösen értékesítés, átszállítás másik telephelyre, megsemmisítésre szállítás, (2a), (2c) bekezdés szerinti tevékenység],

d) a szállítás címzettjének vagy az átvevőnek

da) nevét,

db) címét,

dc) nem magánszemély esetén adószámát, és

e) adóraktárból történt termék kiszállítás esetén

ea) az adóraktári készlettípust és a kiszállítás jogcímkódját,

eb) a jövedéki termék fajtakódját,

ec) a mennyiséget alkoholtermék és sör esetében űrtartalom, darabszám és tényleges alkoholtartalom megadásával vagy az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben, dohánygyártmány esetében kiszerelési egység és a kiskereskedelmi eladási ár megadásával, egyéb jövedéki termék esetében az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben,

ed) a címzett engedélyszámát (ha engedélyes).

ee)[56] a Jöt. 67. § (1b) bekezdése szerinti tevékenység esetén a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor érvényes adómértékét.

(2) Nem kell tartalmaznia az (1) bekezdés szerinti bizonylatnak a termék KN-kódját és az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat, ha a vevő magánszemély végfelhasználó.

(2a)[57] Nem kell tartalmaznia az (1) bekezdés szerinti bizonylatnak az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat, ha a jövedéki engedélyes kereskedő szállító a szállításkor nem ismeri a jövedéki engedélyes kereskedő vagy jövedéki kiskereskedő vevő adatait vagy a részükre értékesített jövedéki termék pontos mennyiségét, és az e bekezdés szerinti tevékenységre történő utalást az (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti adat egyértelműen tartalmazza.

(2b)[58] Nem kell tartalmaznia az (1) bekezdés szerinti bizonylatnak az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat, ha az engedélyes a Jöt. 24. § (1) bekezdése és a Jöt. 24. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatásában szerepelteti az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatokat, és az engedélyes nyilvántartásában a bizonylat azonosító számához rendelt információkból ellenőrzéskor megállapítható a termék készlettípusa és mennyisége (az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben), a készletváltozás jogcímkódja és a termék fajtakódja.

(2c)[59] Nem kell tartalmaznia az (1) bekezdés szerinti bizonylatnak

a) a Jöt. 9. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyese által nem ismert (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat, vagy

b) a Jöt. 64. § (3) bekezdése szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat,

ha az e bekezdés szerinti tevékenységre történő utalást az (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti adat egyértelműen tartalmazza.

(3)[60] A Jöt. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóraktár engedélyese - abban az esetben is, ha az utas úti célja tagállam - által az értékesítésről kiállított bizonylatnak az (1) bekezdéstől eltérően a termék kereskedelmi megnevezését, kereskedelmi mennyiségét és cikkszámát, valamint a beszállókártya számát kell tartalmaznia, ha az engedélyes nyilvántartásában ezen adatokhoz rendelt információkból ellenőrzéskor megállapítható a termék készlettípusa, a készletváltozás jogcímkódja és a termék fajtakódja.

(4) Az adóraktár engedélyese a nem saját tulajdonú energiatermék szabadforgalomba történő kiszállításakor az (1) bekezdés d) pontjában szereplő adatok helyett a termék felett rendelkezni jogosult tulajdonos nevét, címét és a vevő által előzetesen megadott, a szállítás címére vonatkozó diszpozíció számot tünteti fel. A fuvarozónak ebben az esetben rendelkeznie kell az energiatermék tulajdonosa által a fuvarozásra adott meghatalmazással, amely az (1) bekezdés szerinti bizonylat elválaszthatatlan részét képezi.

(5) Ha az adóraktár engedélyese által szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket a kiszállítást követő 72 órán belül részben vagy teljes mennyiségében visszaszállítják az adóraktárba, az adóraktár engedélyese a visszaszállított jövedéki termékről bizonylatot állít ki, amely tartalmazza

a) az adóraktári készlettípust és a kiszállítás jogcímkódját,

b) a jövedéki termék megnevezését,

c) a jövedéki termék - a csendes bor kivételével - KN-kódját,

d) a jövedéki termék fajtakódját,

e) a jövedéki termék mennyiségi adatait az (1) bekezdés e) pont ec) alpontja szerinti módon és

f) az (1) bekezdés szerinti bizonylat azonosító számát.

(5a)[61] A Jöt. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóraktár engedélyese - abban az esetben is, ha az utas úti célja tagállam - az általa szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kiszállítást követő 72 órán belül részben vagy teljes mennyiségében történő visszaszállítása esetén az adóraktárba visszaszállított jövedéki termékről az (5) bekezdéstől eltérően a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó bizonylatot állít ki.

(5b)[62] Az adóraktár engedélyese a Jöt. 67. § (1b) bekezdése szerint visszaszállított jövedéki termékről az (5) bekezdés szerinti bizonylatot állítja ki, amely az (5) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmazza a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor érvényes adómértékét.

(5c)[63] Az adóraktár engedélyese az általa szabadforgalomba bocsátott és részére kereskedelmi céllal visszaszállított, adózott jövedéki termék ismételt kiszállítása, értékesítése esetén az (1) bekezdésben meghatározott adattartalmú bizonylaton a "szabadforgalomban lévő készletből kiszállított" jelölést is feltünteti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bizonylat szolgál az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék készlet növekedésének alapbizonylataként, melyet a Jöt. 24. § (3) bekezdése szerint a szabadforgalomba bocsátásról az azzal egyidejű adatküldést választó adóraktár engedélyese a bizonylat kiállításával egyidejűleg megküld az állami adó- és vámhatóság részére.

(7)[64] Az LPG szabadforgalomba bocsátás céljából végzett kiszállítása esetén, ha az LPG értékesítése előre pontosan nem ismert mennyiségekben, különböző adómértékeken valósul meg, az adóraktár engedélyese a szállításról kiállított (1) bekezdés szerinti bizonylaton nem köteles szerepeltetni az (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat, és a ténylegesen szabadforgalomba bocsátott LPG mennyiségét a szabadforgalomba történő kiszállítást követően legkésőbb 72 órán belül vezeti be a nyilvántartásába az értékesítésről kiállított számlák, nyugták alapján.

(8)[65]

37. § A Jöt. 24. § (3) bekezdése szerint a szabadforgalomba bocsátásról, valamint az (5) bekezdése szerinti visszaszállításról az azzal egyidejű adatküldést választó adóraktár engedélyese által megküldendő bizonylat adattartalmát az állami adó- és vámhatóság közzéteszi internetes honlapján.

38. § (1) Az adóraktár engedélyese által a benzin, a gázolaj és a petróleum szabadforgalomba történő közúti, vasúti vagy vízi szállításáról kiállított bizonylat a 36. § (1) bekezdése szerinti adatokon kívül tartalmazza

a) a termék tényleges hőmérsékletét,

b) a termék környezeti hőmérsékleten mért tényleges térfogatban, a vasúti, közúti és tartályhajóval történő vízi szállítás esetén mért vagy számított tömegét,

c) a termék 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűségét,

d) a termék 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát,

e) a termék minőségét, műszaki leírásra vagy szerződésben rögzített specifikációra való hivatkozással, és

f) az üzemanyagnak a 13. mellékletben előírt minőségi követelménynek való megfelelés tanúsítását.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés rendelkezését, ha a kiszállított vagy átadott mennyiséget olyan mérőberendezéssel mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot adja meg és az alkalmazott okmány tartalmazza az (1) bekezdés szerinti adatokat.

39. §[66] (1) A szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék másik tagállamba történő feladása és másik tagállamból történő átvétele esetén a 33. és 34. § rendelkezései alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az e-TKO alatt az e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítás alatt a szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá az e-EKO nem alkalmazható jövedéki termék harmadik országba történő szállításához.

(2) A Jöt. 67. § (1b) bekezdése szerint az adóraktárba visszaszállított és tagállamba feladott jövedéki termék esetén az e-EKO tervezeten a 33. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túl meg kell adni a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásakor érvényes adómértékét is.

13. Jövedéki termék szabadforgalomban folytatott kereskedelme

40. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedő a 3. melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet és adatszolgáltatást teljesít.

(1a)[67] A Jöt. 77. § (1a) bekezdése szerint végzett tevékenység esetén a Jöt. 74. § (3) bekezdésében fel nem sorolt adó-visszaigénylő az 1. melléklet III. rész 2.7. pontja szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet, és adatszolgáltatást teljesít.

(2) A Jöt. 67. § (4) bekezdése és 68. § (2) bekezdése szerinti kérelemről az állami adó- és vámhatóság 10 munkanapon belül dönt. A határozat tartalmazza a termék beszerzésének feltételeit.

(3) Ha a Jöt. 68. § (2) bekezdése szerinti esetben a kérelem másik jövedéki kiskereskedőtől történő jövedéki termékbeszerzésre vagy másik jövedéki kiskereskedő részére történő jövedéki termékátadásra irányul, a kérelemhez csatolni kell az érintett jövedéki termékkészletről készített részletes kimutatást (leltárt), valamint a termékkészlet származását igazoló dokumentum, bizonylat, okmány másolatát. Az engedély megadása esetén az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a terméket átvevő bizonylata.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a 2710 19 43 és a 2710 20 11 KN-kód alatti gázolaj esetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásában, a szállítólevélen és a számlán választása szerint a 2710 19 43 vagy a 2710 20 11 KN-kódot is feltüntetheti.

41. § (1) A Jöt. 69. § (1) bekezdése szerinti, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon megtett bejelentés tartalmazza

a) a jövedéki kiskereskedő

aa) nevét,

ab) adószámát,

ac) működési engedély számát vagy nyilvántartásba vételi számát,

b) az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek

ba) megnevezését és helyét,

bb) megközelítési útvonalát,

bc) nyitvatartási idejét,

c) a forgalmazott jövedék termék raktározására szolgáló címet (helyrajzi számot),

d) a tevékenység megkezdésének időpontját,

e) a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát és

f) a forgalmazott jövedéki termék megnevezését.

(2) A Jöt. 70. § (1) bekezdése szerinti jövedéki kiskereskedő az ott meghatározott termékből az üzletben és az ahhoz tartozó raktárban akkor tarthat 2 liter alatti kiszerelésű termékből választékonként ötnél, 2 literes vagy azt meghaladó kiszerelésű termékből választékonként egynél több bontott kiszerelést, ha a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti alkalmi rendezvényen történő értékesítést végez, a bontott kiszerelésű termékeket az üzlet vagy az ahhoz tartozó raktár elkülönített részében tartja, és az elkülönítetten tartott termékekről olyan nyilvántartást vezet naprakészen és zár le havonta, amely tartalmazza[68]

a) az alkalmi rendezvény

aa) időpontját,

ab) helyét,

b) a bontott termék beazonosítható módon megadott adatait (márka, kiszerelés, darabszám) és

c) a bontott termék felhasználásának időpontját.

(3)[69]

42. § (1)[70] Jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról a 4. melléklet szerinti adattartalmú napi nyilvántartást vezet, amelyből a Jöt. 72. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti.

(2)[71]

(3)[72] Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő által közúti járművek üzemanyagaként forgalmazható üzemanyag minőségi követelményeit a 13. melléklet tartalmazza.

(4)[73] Az adózott üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, a jövedéki engedélyes kereskedő, valamint a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkezett keveredése esetén a keveredett termék az MSZ EN ISO/IEC 17025. számú szabvány szerint, akkreditált laboratórium szakvéleménye alapján vehető nyilvántartásba és forgalmazható, a keveredés észleléskor megállapított mennyiség tekintetében.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

14. Jövedéki ügyek elektronikus úton történő intézése

43. § A Jöt. 84. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus ügyintézés keretében

a) az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül intézhető

aa) a Jöt. 24. § szerinti adatszolgáltatás,

ab)[74]

ac)[75] a Jöt. 64. § szerinti szállítólevél adatainak,

ad)[76] az uniós számítógépes rendszerben alkalmazott elektronikus okmányok,

ae)[77] a Jöt. 72. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatás,

af)[78] az 58. § szerinti bizonylat

megküldése,

b) az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren keresztül intézhető

ba) az a) pont alá tartozó, vagy

bb) az elektronikusan intézhető, a) pont alá nem tartozó egyéb

jövedéki ügyek.

44. § (1)[79] A jövedéki ügyek közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül az adózó vagy képviselője felhasználói jogosultságának az állami adó- és vámhatóságnál történt regisztrációját követően intézhetőek.

(2) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatóban teszi közzé a közvetlen kapcsolati rendszeren keresztül történő ügyintézéshez szükséges technikai specifikációt és a regisztrációs eljárás szabályait.

15. Jövedéki termék mennyiségének megállapítása

45. §[80] A jövedéki termék mennyiségének megállapításakor a hitelesített mérőeszköz vagy hitelesített tárolótartály mérési bizonytalanságát az adózó javára kell figyelembe venni.

46. § (1) A szesz mennyiségét

a)[81] gyártáskor a szeszmérő gép által mért térfogat és az összegyűjtött próbaszesz vagy az előállított termék tényleges alkoholtartalma szorzataként,

b) egyéb esetben a rendelkezésre álló feltételek figyelembevételével,

ba) a hitelesített mérlegen mért tiszta tömeg - figyelembe véve a mért termék hőmérsékletét és sűrűségét - és a tényleges alkoholtartalom alapján,

bb) a hitelesített tárolótartály folyadékállást jelző mércén mért térfogat és a tényleges alkoholtartalom alapján,

bc) a hitelesített szállítótartályban mért térfogat és a tényleges alkoholtartalom alapján, vagy

bd) nem hitelesített tartály alkalmazása esetén a töltéshez használt hitelesített átfolyásmérőn mért térfogat - figyelembe véve a méréskori hőmérsékletet - és a tényleges alkoholtartalom alapján

kell megállapítani.

(2) Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék mennyiségét

a) gyártáskor a mért vagy a gazdálkodó által vezetett nyilvántartás alapján számított térfogat és a gyártott termék tényleges alkoholtartalma szorzataként,

b) egyéb esetben a rendelkezésre álló feltételek figyelembevételével,

ba) a hitelesített mérlegen mért tiszta tömeg - figyelembe véve a mért termék hőmérsékletét és sűrűségét - és a tényleges alkoholtartalom alapján,

bb) a hitelesített tárolótartály folyadékállást jelző mércén mért térfogat és a tényleges alkoholtartalom alapján,

bc) a hitelesített szállítótartályban mért térfogat és a tényleges alkoholtartalom alapján, vagy

bd) nem hitelesített tartály alkalmazása esetén a töltéshez használt hitelesített átfolyásmérőn mért térfogat - figyelembe véve a méréskori hőmérsékletet - és a tényleges alkoholtartalom alapján

kell megállapítani.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a mérőeszköz a mérési eredmény 20 °C hőmérsékletre történő átszámítására nem alkalmas, etil-alkohol és víz elegye mennyiségének mérése esetén a 20 °C hőmérsékletre történő átszámítást a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell elvégezni.

(4) Az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és a vonatkozó szabvány szerinti vagy más, azzal egyenértékű reprezentatív mintavétel alapján meghatározott tényleges alkoholtartalom figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A palackozott alkoholtermék mennyiségét a kiszerelések űrtartalma és darabszáma szorzataként, tényleges alkoholtartalmát a kiszerelésen feltüntetett alkoholtartalom alapján kell megállapítani.

(6)[82]

(7)[83]

(8) A tényleges alkoholtartalom megállapítása történhet

a) hitelesített szeszfokmérővel vagy hitelesített alkoholsűrűség-mérővel, - ha a berendezés nem végzi el a 20 °C hőmérsékletre történő átszámítást - a leolvasott értéknek 20 °C hőmérsékletre a hivatalos szeszátszámítási táblázat alkalmazásával történő átszámításával, vagy

b) - ha a tényleges alkoholtartalom megállapítására az a) pont szerinti mérési módszer a termék összetétele vagy más jellemzője következtében nem alkalmas, vagy a mérést végző választása szerint - más, a vonatkozó jogszabály szerinti vizsgálati módszerrel.

47. § (1) A gyártott sör térfogatmennyiségének megállapítása hitelesített üzemi berendezéssel, eszközzel történik. A sör tényleges alkoholtartalmának megállapítása a vonatkozó szabvány szerinti vagy más, azzal egyenértékű vizsgálati módszerrel történik.

(2) A palackozott sör mennyiségét a kiszerelések űrtartalma és darabszáma szorzataként, tényleges alkoholtartalmát a kiszerelésen feltüntetett alkoholtartalom alapján kell megállapítani.

(3)[84]

(4) Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), amelyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata, nem kell hitelesíttetni.

48. §[85]

16. Szemledíj, költségtérítés

49. § (1) A Jöt. 85. §-a szerinti szemledíj összege szemlekérelmenként 5000 forint. A szemledíj készpénzben is megfizethető, melyről az állami adó- és vámhatóság nyugtát állít ki. A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérelmezte.

(2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli szemle iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentéssel kell kezdeményezni.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek felróhatóan elmarad, 1 órát meghaladó várakozás után kezdhető meg vagy folytatható, felemelt összegű szemledíjat kell fizetni. A felemelt összegű szemledíj a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után 10 000 forint.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás az állami adó- és vámhatóságnak felróható okból 1 órát meghaladó várakozás után kezdhető meg vagy folytatható, szemledíjat az állami adó- és vámhatóság nem állapíthat meg.

(5)[86] A kérelmezőnek felróható okból meghiúsult eljárás esetén - ha a szemledíj összegét az adózó vitatja - az esetről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét (óra perctől óra percig), valamint a felmerült kiküldetési költséget. A 10 000 forint szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a szemle kért helyén a kérelmező nem jelenik meg.

(6)[87] Az állami adó- és vámhatóság a Jöt. 85. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati díj, szállítási, kiszállítási és egyéb költség előre meghatározható összegeit tájékoztatásban teszi közzé, és a közzétett tájékoztatásban foglaltakra figyelemmel hoz döntést a felmerült költségekről.

(7)[88] Az állami adó- és vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér költségtérítés és szemledíj megfizetésével járó eljárást, engedélyezheti, hogy a költségtérítést és a szemledíjat havonta összesítve fizesse meg. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő költségtérítésről és szemledíjról szóló határozatát a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül hozza meg. Az állami adó- és vámhatóság visszavonhatja a havi költségtérítés és szemledíj fizetésére vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(8) Az állami adó- és vámhatóság által végzett vizsgálat díjait az állami adó- és vámhatóság tájékoztatásban teszi közzé.

(9) Kérelemre végzett kötelező érvényű KN-kód besorolás esetén a termékminta szolgáltatásának, valamint az állami adó- és vámhatóság által elvégzett vizsgálatnak a költsége a kérelmezőt terheli. A költségtérítés mértékéről, megfizetésének módjáról az állami adó- és vámhatóság végzést hoz.

(10)[89] A lefoglalt dolognak az állami adó- és vámhatóság által üzemeltetett raktárban történt tárolásáért - a Jöt. 102. § (4) bekezdése szerinti esetben és időszakra - megkezdett naponként és 10 kilogrammonként 220 forint tárolási költséget kell fizetni.

17.[90]

50. §[91]

18. Kötelező érvényű KN-kód besorolás

51. § (1) A kötelező érvényű KN-kód besorolás iránti kérelem a 12. mellékletben meghatározott adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.

(2) A kötelező érvényű KN-kód besorolás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a besorolandó termék leírását, összetételét tartalmazó dokumentumot (termékspecifikációt, analízis bizonyítványt),

b) a besorolandó termék - kivéve csendes bor - gyártmánylapját, energiatermék esetében az előállítás technológiai leírását,

c) a besorolandó termék kiszerelési egységét és módját, valamint felhasználási területét és módját tartalmazó leírást,

d) a besorolást elősegítő további iratokat.

(3) Ha a kötelező érvényű KN-kód besorolást az állami adó- és vámhatóság kezdeményezte, az adóalany köteles a (2) bekezdésben foglalt információkat az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

19. Megsemmisítés

52. § (1) Jövedéki termék és jövedéki ügyben megsemmisítendő más dolog megsemmisítését olyan módon kell elvégezni, hogy a megsemmisítést követően a jövedéki terméket, más dolgot ne lehessen azonos célra felhasználhatóan visszanyerni.

(2) A megsemmisítésről az állami adó- és vámhatóság által készített jegyzőkönyv tartalmazza

a) a megsemmisítés helyét, idejét, módját és körülményeit, és

b) a megsemmisített jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, származásának igazolását.

(3) A megsemmisítési jegyzőkönyv a gazdálkodói nyilvántartás mellékletét képezi.

20. Hatósági zár

53. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az engedélyes üzemi és mérőberendezésén, csővezetékén, tárolótartályán, egyéb berendezésén úgy helyezi el a hatósági zárat, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből a mérőberendezés kikerülésével vagy a hatósági zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üzemi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen és a hatósági zár más hatóság által felhelyezett jelzést (bélyegzést) ne takarjon, ne sértsen meg.

(2) A hatósági zárral biztosított üzemi berendezést és a hatósági zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani.

(3) A hatósági zár levételét - a levétel időpontjának feltüntetésével - a műszaki leírásba be kell vezetni és a levett hatósági zárat az állami adó- és vámhatóságnak át kell adni.

(4) Ha a hatósági zár azonnali levétele a Jöt. 88. § (2) bekezdése szerinti ok miatt válik szükségessé, a levételről az állami adó- és vámhatóságot az ok megjelölésével haladéktalanul tájékoztatni kell.

(5) Ha az engedély felfüggesztéséről hozott hatósági döntés hatálya a termékelőállításra is kiterjed, valamint a Jöt. 22. § (4) bekezdése szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság az üzem berendezésein termelést akadályozó hatósági zárat helyez el, amelyet a felfüggesztés hatályvesztésekor, a Jöt. 22. § (4) bekezdése szerinti esetben az engedélyes kérelmében megjelölt időpontban távolít el.

(6) A jövedéki termék előállítására alkalmas berendezésen az állami adó- és vámhatóság hatósági zárat helyezhet el a berendezés jogellenes használatának megakadályozása érdekében.

21. Mintavétel

54. § (1) Minőség-ellenőrzési, hatósági ellenőrzési célra, továbbá kötelező érvényű KN-kód besorolás vagy szakértői vizsgálat céljára minta az engedélyes mintavételi szabályzatában meghatározott módon és nyilvántartásába bejegyezve vehető. A nyilvántartás vezetési módjának és adattartalmának biztosítania kell a mintavételek tetszőleges időszakú tételes vagy összesített ellenőrizhetőségét.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által vett mintát a hatóság mintavételi szabályzatában meghatározott módon kell venni, ha az adóalanynak, ellenőrzöttnek nincs mintavételi szabályzata vagy azt az állami adó- és vámhatóság hivatalból nem ismeri.

(3) Az állami adó- és vámhatóság mintát az engedélyes vagy más ellenőrzött személy jelenlétének hiányában csak hatósági tanú alkalmazásával vehet. Az engedélyes vagy más ellenőrzött személy a hatósági mintavételhez szükséges, rendelkezésére álló mintát, eszközt díjmentesen köteles az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) A mintavételről kiállított bizonylat egy példánya a mintát kíséri, ha a minta vizsgálata a mintavétel telephelyétől eltérő helyen történik.

VII. FEJEZET

MENTESÜLÉS AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL, ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS

22. Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés igazolása

55. § (1) A Jöt. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóraktár üzlete és az üzlet ellátását biztosító raktár között történő árumozgás az állami adó- és vámhatóság által jóváhagyott adattartalmú bizonylat alkalmazásával történhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóraktár engedélyese a beszállókártya számát - az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező értékesítés esetén - köteles feltüntetni az értékesítésről kibocsátott bizonylaton, továbbá nyilvántartásában szerepeltetni.

56. § (1) A Jöt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet végző adóraktár raktára és a légijárművek ellátását végző gépjármű együttese egy technológiai egységként kezelendő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző adóraktár engedélyese által átadott jövedéki termékről kiállított bizonylat tartalmazza az átadás időpontját és az átadott jövedéki termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék esetén tényleges alkoholtartalmát, darabszámát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző adóraktár engedélyese az általa a (2) bekezdés szerint átadott jövedéki termékről, valamint a légijármű fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és a légijármű fedélzetére felvitt jövedéki termékről a jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi adatait a (2) bekezdés szerinti bontásban, a (2) bekezdés szerinti bizonylat sorszámát, a légijármű lajstromjelét és a légijármű üzemben tartójának megnevezését tartalmazó adatokat is vezeti a nyilvántartásában.

56/A. §[92] A Jöt 9. § (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott esetben az egyes, az általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének végrehajtásáról szóló 11/2010. (III. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: 11/2010. PM rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

57. § (1) A Jöt. 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás esetén a Honvédelmi Minisztérium adóraktári engedéllyel rendelkező, vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egysége a repülőgép-üzemanyagnak

a) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) kötelékébe tartozó légijárműbe történő kiszolgálását a Honvédelmi Minisztérium és az MH vonatkozó belső rendelkezéseinek és a vonatkozó jövedéki előírásoknak megfelelően kiállított számviteli bizonylattal,

b) az Észak-atlanti Szerződés részes államainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői kötelékébe tartozó légijárműbe történő kiszolgálását a kölcsönös logisztikai segítségnyújtás NATO szabványos előírásairól szóló STANAG 2034 "ANNEX A" melléklet szerinti, szabályszerűen kitöltött feltöltési bizonylattal

dokumentálva számolja el.

(2) A Jöt. 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás esetén a rendőrség adóraktári engedéllyel rendelkező szervezeti egysége a repülőgép-üzemanyagnak a rendőrség kötelékébe tartozó légijárműbe történő kiszolgálását a rendőrség vonatkozó belső rendelkezéseinek és a vonatkozó jövedéki előírásoknak megfelelően kiállított számviteli bizonylattal dokumentálva számolja el.

(3) Repülőgép-üzemanyagnak az adóraktárból a Jöt. 112. § (2) bekezdés b) pontja szerinti üzemanyagtöltő pontra, valamint az üzemanyagtöltő pontról az adóraktárba történő szállítása az adóraktár technikai készletmozgásaként az adóraktár által az MH, valamint a rendőrség vonatkozó belső rendelkezéseinek megfelelően kiállított számviteli bizonylattal történik.

(4) Az üzemanyagtöltő ponton a repülőgép-üzemanyag átvétele és légijárműbe történő töltése során hitelesített átfolyásmérőt kell alkalmazni.

(5)[93] A Jöt. 9. § (1) bekezdés n) és o) pontja szerinti kiszolgálás, felhasználás esetén a Honvédelmi Minisztérium adóraktári engedéllyel rendelkező, vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egysége a jövedéki termék kiszolgálását az (1) bekezdés b) pontja szerinti vagy a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység során kiállított bizonylattal dokumentálva számolja el.

58. § (1) A Jöt. 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesítéséhez - az 57. § (1) és (2) bekezdése szerintitől eltérő adóraktár engedélyese vagy az 57. § (1) és (2) bekezdése szerinti adóraktár engedélyese repülőgép-üzemanyagnak az ott meghatározottól eltérő légijárműbe történő kiszolgálása esetén - a 10. melléklet szerinti adatokat tartalmazó bizonylatot állítja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóraktár engedélyese a légijárműből lefejtett és az adófelfüggesztési eljárás alatt álló készletébe átvett repülőgép-üzemanyagról a 10. melléklet szerinti adatokat tartalmazó bizonylatot állítja ki.

59. § (1) A Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóraktár engedélyese a jelölt gázolaj kiszolgálását hitelesített átfolyásmérő alkalmazásával végzi.

(2) A Jöt. 112. § (3) bekezdés szerint a kikötőt hajótöltési céllal elhagyó hajó az állomásozás helyének elhagyásáról és az oda visszatérésről nyilvántartást vezet.

(3) A Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesítéséhez az adóraktár engedélyese a 11. melléklet szerinti adatokat tartalmazó bizonylatot állítja ki, melynek egy példányát átadja a hajó üzemeltetője vagy a képviseletére jogosult személy részére.

60. § A Jöt. 112. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) az energiatermék ott megjelölt célra történt felhasználását igazoló belső számviteli bizonylat,

b) az összesen beszerzett energiaterméknek adófizetési kötelezettség alóli mentesülésre jogosító és adófizetési kötelezettség alóli mentesülésre nem jogosító felhasználásonkénti elszámolása.

60/A. §[94] A Jöt. 9. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülést

a) harmadik országba történő kiszállítás esetén az Európai Unió vámterületéről történt kilépésről az uniós számítógépes rendszerben alkalmazott elektronikus okmány,

b) tagállamba kiszállítás esetén az adóraktár engedélyese a termék címzett által történő átvételéről szóló dokumentum

igazolja.

23. Elismert mennyiségű hiány, többlet

61. § (1)[95] A Jöt. 9. § (4) bekezdés b) pontja szerinti elismert mennyiségű hiány a tényleges hiánynak legfeljebb a 7. mellékletben meghatározott mértéke.

(2)[96] Tárolás esetében elismert mennyiségű hiány a nyilvántartás szerinti napi zárókészletek elszámolási időszakra vetített átlagára számolható el.

(2a)[97]

(3) A jövedéki engedélyes kereskedelemben a Jöt. 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti elismert mennyiségű különbözet a hitelesített kimérőszerkezeten keresztül forgalmazott üzemanyag mért többlete, de legfeljebb az utolsó készletfelvétel óta a nyilvántartás szerint forgalmazott mennyiség 0,5%-a.

(4) A jövedéki kiskereskedelemben az utolsó készletfelvétel óta a hitelesített kimérőszerkezeten keresztül forgalmazott üzemanyagnak a mért többlete, de legfeljebb az utolsó készletfelvétel óta a nyilvántartás szerint forgalmazott mennyiség 0,5%-a számolható el.

24. Teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás

62. § (1) A Jöt. 9. § (3) bekezdése szerinti bejelentést követően az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul vizsgálatot tart a megsemmisülés, károsodás helyszínén és a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet készít.

(2) A megsemmisülési jegyzőkönyv tartalmazza

a) a megsemmisülés helyét, idejét, módját és körülményeit;

b) a megsemmisült jövedéki termék megnevezését, származásának igazolására vonatkozó információt;

c) a megsemmisült jövedéki termék mennyiségét, a mennyiség megállapításának adatait és módját;

d) a megsemmisült jövedéki termék bejelentett jövedéki termékkel való azonosságának vagy különbözőségének megállapítását.

(3) A megsemmisülési jegyzőkönyv a gazdálkodói nyilvántartás mellékletét képezi.

25. Adó-visszaigénylés

63. § Az adó-visszaigénylési jogosultság a jövedéki termék jövedéki adót tartalmazó áron történt beszerzéséről kiállított számviteli bizonylat birtokában érvényesíthető.

26. Adózott jövedéki termék exportálása

64. § (1) A Jöt. 12. § a) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) az Európai Unió tagállamának vámhatósága által az áru Unió vámterületéről történt kilépéséről kiállított igazolás,

b) a Jöt. 77. § (2) bekezdése szerinti esetben a jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy - a nem NATO tagállamokba történő kiszállítás esetében - az Egységes Vámokmány, amelyben exportőrként a Honvédelmi Minisztérium vagy az MH kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítő MH egysége, alegysége, köteléke szerepel.

c)[98] a zárjeggyel ellátott jövedéki termék esetén a zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a 93/L. § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.

d)[99] a Jöt. 77. § (1a) bekezdéséhez kapcsolódó belső bizonylat vagy jegyzőkönyv.

(2)[100] Az adó-visszaigénylési jogosultság abban az esetben is érvényesíthető, ha az adózó által megadott MRN azonosító alapján a váminformatikai rendszerben megállapítható az Unió vámterületéről történő kilépés ténye.

(3)[101] Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti felülragasztással történő érvénytelenítéssel egy tekintet alá esik a zárjegyen fekete színű, nyomtatott "E" betű feltüntetése.

(4)[102] A Jöt. 77. § (1a) bekezdése szerinti bejelentés a Jöt. 77. § (1a) bekezdésében meghatározott adatokon túl a következő azonosító adatokat tartalmazza:

a) engedélyszám;

b) telephely címe;

c) kivitelezés módja (eltávolítás és megsemmisítés vagy felülragasztással történő érvénytelenítés, "E" betű feltüntetése);

d) alkoholtermék azonosítása (megnevezés, KN-kód, űrmérték, alkoholtartalom);

e) zárjegy mennyisége.

27. Fogyasztásra alkalmatlan termék, szabadforgalomból visszaszállított dohány

65. § A Jöt. 12. § b) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a fogyasztásra alkalmatlanná válás tényét és körülményeit tartalmazó, a visszaszállítást kezdeményező által készített jegyzőkönyv;

b) a jövedéki termék megsemmisítéséről az 52. § szerint felvett jegyzőkönyv;

c) a jövedéki termék előállításához történő felhasználás esetén a felhasználást igazoló számviteli bizonylat.

d)[103] a zárjeggyel ellátott jövedéki termék esetén a zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a 93/L. § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.

66. § A Jöt. 77. § (3) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a dohánygyártmány megsemmisítéséről az 52. § szerint felvett jegyzőkönyv száma,

b) a dohánygyártmány újrafeldolgozása esetén a felhasználást igazoló számviteli bizonylat.

c)[104] a zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a 93/L. § rendelkezéseinek alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.

28. Egyes katonai célú felhasználások utáni adó-visszaigénylés

67. §[105] (1) A Jöt. 12. § c) és i) pontjában meghatározott esetben üzemanyag katonai célú felhasználása utáni adó-visszaigénylés a kölcsönös logisztikai segítségnyújtás NATO szabványos előírásairól szóló STANAG 2034 "ANNEX A" melléklet szerinti, szabályszerűen kitöltött feltöltési bizonylat és a külföldi fegyveres erő magyarországi csapatmozgására kiadott engedély birtokában érvényesíthető.

(2) Ha a beszerzés nem a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történik, a Jöt. 12. § i) pontjában és 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott szervezet vagy személy által történő adó-visszaigénylés érvényesítése során a 11/2010. PM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[106] Ha a Magyar Honvédség vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás adózott termékkészletéből értékesít jövedéki terméket az Észak-atlanti Szerződés részes államainak, vagy az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői részére, illetve a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2019. évi LI. törvénnyel kihirdetett, 2019. április 4-én aláírt, Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: DCA megállapodás) XVI. cikke alapján adómentességre jogosultnak, a Jöt. 12. § g) pontja szerinti adó-visszaigénylést - a 69. §-tól eltérően - az adózott beszerzést igazoló bizonylat és az adómentességre jogosultnak történő adómentes kiszolgálást igazoló bizonylatok birtokában érvényesíthet.

29. Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba történő szállítása

68. §[107] (1)[108] A Jöt. 62. § (13) bekezdésében felsorolt termékek utáni, Jöt. 12. § d) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez benyújtott, a címzett tagállam hatóságának igazolása valóságtartalmának ellenőrzése érdekében az állami adó- és vámhatóság - a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. május 2-i 389/2012/EU tanácsi rendelet szerint eljárva - megkereséssel élhet a címzett tagállam illetékes hatósága felé.

(2)[109] A Jöt. 12. § d) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez a zárjegy állami adó- és vámhatóság képviselőinek jelenlétében elvégzett megsemmisítéséről, illetve érvénytelenítéséről a 93/L. §-a szerint felvett jegyzőkönyvvel is rendelkezni kell. A Jöt. 77. § (1a) bekezdése szerinti esetben belső bizonylattal vagy jegyzőkönyvvel kell rendelkezni.

30. Adózott jövedéki termék felhasználása olyan tevékenységhez, amelyre adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető

69. § (1) A Jöt. 12. § g) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság a jövedéki termék adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra történő felhasználást igazoló, a számviteli törvény számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány birtokában érvényesíthető.

(2) Az adóraktár engedélyese kivételével az adó-visszaigénylési jog érvényesíthetőségének feltétele a földgázon, a villamos energián és a szénen kívüli jövedéki termékek esetében, hogy a vásárlási szándékot a jövedéki termék beszerzése előtt legalább 5 nappal korábban az állami adó- és vámhatósághoz bejelentsék. A bejelentésnek a beszerzendő jövedéki termék mennyiségén kívül a pontos felhasználási célt, a felhasználási arányszámot vagy a 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti adatokat, a felhasználás telephelyét, az elszámoláshoz szükséges, a mérésügyi törvényben meghatározott hitelesítéseket, a vezetendő nyilvántartást, valamint a szükséges engedélyeket is tartalmaznia kell. Arra a termékre vonatkozóan, amelyre adó-visszaigénylést érvényesítenek, olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adófizetési kötelezettség alól mentesült termék zárókészletének mennyiségét.

31. Másik tagállamba utazó utastól visszavásárlás

70. § A Jöt. 12. § h) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az értékesítésről a 36. § (3) bekezdése szerinti és a visszavásárlásról kiállított bizonylat birtokában érvényesíthető.

32. Közlekedéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés

71. § A repülőgép-üzemanyagnak nem magáncélú légiközlekedési tevékenységet végző légijármű részére történő kiszolgálásakor Jöt. 112. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felhasználási célhoz kapcsolódó adó-visszaigénylési jogosultság esetében a jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a légijármű típusát és lajstromjelét tartalmazó kimutatás;

b) a repülés adatait, időtartamát és célját tartalmazó, jogszabályban vagy légiközlekedési hatóság által előírt formátumú dokumentum;

c) a repülés teljesítésének igazolására alkalmas dokumentum.

72. § (1) A Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felhasználási célhoz kapcsolódó adó-visszaigénylési jogosultság esetében a hajóban felhasznált gázolajhoz és a Jöt. 113. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben a vasúti közlekedés során és az úszómunkagépben felhasznált gázolajhoz kapcsolódó adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a tevékenységhez használt szállítóeszköz vagy úszómunkagép megnevezését és azonosításának módját, jelét tartalmazó kimutatás;

b) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza - szállítójárművenként vagy úszómunkagépenként és összesítve - a felhasznált gázolaj mennyiségét;

c) a tényleges vagy átlagfogyasztás, továbbá a megtett és felszámításra jogosító idő vagy távolság megállapítására alkalmas dokumentum;

d) a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolaj mennyiségről szóló számviteli bizonylatok.

(2) A Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a Jöt. 113. § (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés más állami támogatással és csekély összegű (de minimis) támogatással nem halmozható.

(3)[110] Amennyiben a Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés mértéke meghaladja a Jöt. 95. § (9) bekezdése szerinti határértéket, az ezt meghaladóan érvényesített mentesülés vagy adó-visszaigénylés összegét az állami adó- és vámhatóság felszólításának közlését követő 8 napon belül meg kell fizetni az állami adó- és vámhatóságnak.

73. § A Jöt. 113. § (3) bekezdése szerinti esetben, az ott meghatározott járműkategóriába tartozó autóbuszokban felhasznált földgázhoz kapcsolódó adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a személyszállításhoz használt M2 és M3 járműkategóriába tartozó földgázzal üzemelő autóbuszok forgalmi rendszámát tartalmazó kimutatás;

b) telephelyi tankolás esetén a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító földgáz mennyiségét, a kiadás dátumát, az autóbusz forgalmi rendszámát részletező kimutatás.

74. § A Jöt. 113. § (4) bekezdése szerinti esetben, az ott meghatározott szervek által felhasznált földgázhoz kapcsolódó adó-visszaigénylési jogosultság a közfeladat ellátásával közvetlen összefüggésben használt gépjárművek forgalmi rendszámát tartalmazó kimutatás birtokában érvényesíthető.

75. §[111] A Jöt. 113. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az adó-visszaigénylési jogosultság a következő okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a Jöt. 113. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gázolaj adózottan történt beszerzését a beszerzés helye és időpontja szerint is részletező, a kereskedelmi jármű forgalmi rendszámát is tartalmazó, az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla, valamint az üzemanyagkártya használatára vonatkozó szerződés,

b) a Jöt. 113. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a telephelyen történt tankolásokat a tankolás dátumát, a tankolt üzemanyag mennyiségét és a forgalmi rendszámot tartalmazó kimutatás, valamint a telephely használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat,

c) az adó-visszaigénylési jog érvényesítésével érintett kereskedelmi járművek forgalmi engedélye, bérelt kereskedelmi jármű esetén a bérleti szerződés,

d) a közúti árufuvarozási vagy személyszállítási tevékenység folytatására jogosító engedély, saját számlás szállítás esetén a közúti áruszállítási vagy közúti személyszállítási igazolvány,

e) pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselővel kötött szerződés,

f) az a)-e) pont szerinti, nem angol, német vagy francia nyelvű okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása vagy rövid magyar nyelvű kivonata.

33. Minősített földgázellátási üzemzavar

76. § A Jöt. 114. §-a szerinti adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a földgázkereskedővel kötött szerződés másolata,

b) a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának levezetése azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel,

c) kimutatás a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletről a b) pont szerinti bontásban és összesen,

d) kimutatás a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségéről, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletről a b) pont szerinti bontásban és összesen,

e) a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását dokumentáló belső bizonylat.

34. Motorfejlesztés

77. § (1) A motorfejlesztés esetében a Jöt. 115. §-a szerinti adó-visszaigénylés feltétele, hogy az adó-visszaigénylésre jogosult a tevékenységéről legkésőbb a motorfejlesztés megkezdését 30 nappal megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz bejelentést tegyen.

(2) Az adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) a motorfejlesztéshez a tárgyidőszakban történt üzemanyag-felhasználást igazoló számviteli bizonylat,

b)[112]

c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza - motoronként és összesítve - a felhasznált üzemanyag mennyiségét,

d)[113] az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályozásáról szóló Korm. rendelet szerinti, a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tárgyévi vagy tárgynegyedévi támogatható költségekről és támogatásokról vezetett - belső bizonylatokkal alátámasztott - nyilvántartás,

e) biodízel felhasználása esetében a fenntarthatósági bizonyítvány.

(3)[114]

(4)[115]

35. Egyéb ipari felhasználás

78. § (1) Az egyéb ipari felhasználásoknak a Jöt. 116. §-a szerinti eseteiben, valamint a Jöt. 112. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felhasználási célhoz kapcsolódó adó-visszaigénylési jogosultság esetében az adó-visszaigénylési jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető:

a) az energiatermék ott megjelölt célra történt felhasználását igazoló belső számviteli bizonylat,

b) az összesen beszerzett energiaterméknek adó-visszaigénylésre jogosító és adó-visszaigénylésre nem jogosító felhasználásonkénti elszámolása,

c) a Jöt. 116. § (2) bekezdése szerinti esetben az adó-visszaigénylés alapjául szolgáló mennyiség levezetése.

(2) A 63. § szerinti számlaként olyan számla is elfogadható, amelyet az adózottan beszerzett, jogszerűen és szerződésszegésnek nem minősülő módon továbbadott energiáról állított ki a továbbadást végző felhasználó, és amelynek mellékletét képezi a továbbadást végző nevére kiállított, a továbbadott energia adóalanytól történt beszerzéséről szóló számla másolata.

36. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés

79. § (1) A Jöt. 117. §-a szerinti, mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylés gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről a mezőgazdasági termelő nevére szóló számla birtokában érvényesíthető.

(2)[116] Nem érvényesíthető az adó-visszaigénylési jogosultság, ha a mezőgazdasági termelő az adott erdő vonatkozásában az erdő felújítására vagy a felújítás befejezésére jogszabályban, vagy a területileg illetékes erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: erdészeti hatóság) határozatában megállapított határidőt túllépte.

(3) Amennyiben a naptári éven belül változik a mezőgazdasági termelő által megművelt földterület, felújított erdő, és a használatban tartott halastó területe, a Jöt. 117. § (1) bekezdése alkalmazásában a hektáronként legfeljebb figyelembe vehető gázolajmennyiség egytizenketted része és a terület mezőgazdasági termelő általi használatának hónapjai szorzataként számított, egész literre kerekített mennyiség vehető legfeljebb figyelembe. A megkezdett hónapot a területet a hónapban elsőként használó mezőgazdasági termelőnél kell figyelembe venni.

(4) A halastó vízjogi üzemeltetési engedélyében az üzemeltetésre megjelölt időszaki korlátozás nem csökkenti a jövedékiadó-visszatérítésnél figyelembe veendő, a (3) bekezdés szerinti, hektáronként legfeljebb figyelembe vehető gázolajmennyiséget.

(5) Az adóbevallási nyomtatványon a mezőgazdasági termelő köteles feltüntetni az adó-visszaigénylést - és a (6) bekezdés szerinti mezőgazdasági termelő esetében a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatást is - alátámasztó, gázolaj vásárlásáról vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről kiállított számla adatait.

(6)[117] A szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatást is igénylő mezőgazdasági termelő az erre irányuló szándékáról, valamint a kapcsolódó számlák adatairól az adóbevallási nyomtatványon külön nyilatkozik. Az állami adó- és vámhatóság ezen mezőgazdasági termelői kör szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatási kérelmének adatait, továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jövedékiadó-visszatérítéssel kapcsolatos, az agrárpolitikáért felelős miniszter a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló rendeletében meghatározott adatokat a jövedékiadó-visszatérítési igény elbírálását követő 5 napon belül továbbítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Az állami adó- és vámhatóság a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatási kérelem adatainak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére történő továbbításáról 5 napon belül értesíti a mezőgazdasági termelőt.

(7) Az adó-visszaigényléssel érintett termőföldterület, erdő, halastó nagyságát - a kerekítés általános szabályainak megfelelően - hektárban, két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

37. A bérfőzetőtől megvásárolt párlat utáni adó-visszaigénylés[118]

80. § (1)[119]

(2) Az adóraktár engedélyese adózott párlat bérfőzetőtől történt felvásárlása esetén megvásárolt párlat utáni adó-visszaigénylést - a 63. § rendelkezésétől eltérően - az alábbi okmányok birtokában érvényesítheti:

a) a párlat bérfőzetőtől történt felvásárlásáról kiállított adásvételi szerződés,

b) a párlat származási igazolása és

c) az adózott párlat felhasználását igazoló, 16. § szerinti okmány.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK

38. Ellenőrzés

81. § (1)[120] Az állami adó- és vámhatóság a Jöt.-ben és e rendeletben foglalt szabályok betartását az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti adóellenőrzésnek nem minősülő ellenőrzés keretében az Air. szerinti jogkövetési vizsgálat szabályainak alkalmazásával ellenőrzi. E bekezdés alkalmazásában valamennyi kötelezettséget adókötelezettségnek kell tekinteni.

(2)[121]

82. § (1) A határozattal elrendelt, folyamatos jelenléttel és vizsgálattal történő ellenőrzés esetén az ellenőrzött együttműködési kötelezettsége keretében ellenszolgáltatás nélkül gondoskodik

a) a hatóság ellenőrzéssel megbízott képviselője részére az ellenőrzött telephely területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról, világításáról, takarításáról, szükség esetén fűtéséről, és

b) az állami adó- és vámhatóság által telepített technikai eszköz biztonságos tárolásáról, valamint az üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosításáról.

(2) Az engedély iránti kérelemben megadott felhasználási arányszám vagy a 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti adatok próbagyártással vagy szakértői vizsgálattal történő ellenőrzése üzemi körülmények között, a technológiai leírásban foglaltak szerint történik.

(3) A technikai eszköz felszerelésével folyamatos vizsgálatot lehetővé tevő, a Jöt. 96. § (5) bekezdése szerint elrendelt ellenőrzéshez az ellenőrzött személy által kiépített technikai eszköz is alkalmazható, ha az ellenőrzött személy

a) hozzájárult a technikai eszköz állami adó- és vámhatóság által történő alkalmazásához és hozzáféréséhez, valamint technikai eszköz üzemeltetési és mentési naplóinak állami adó- és vámhatóság kérésére és részére történő átadásához,

b) vállalja, hogy a technikai eszközön a folyamatos kommunikációt megszakító előre tervezett módosítás esetén legkésőbb a módosítást megelőző harmadik munkanapon, a folyamatos kommunikációt megszakító előre nem tervezhető eseményekről pedig az esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

(4)[122] A Jöt. 96. § (10) bekezdése szerinti egyszerűsített jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés helyét és időpontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljáró szerv megnevezését, az ellenőrzött nevét, engedélyszámát vagy adóazonosító jelét vagy adószámát, az eljárás során közreműködő nevét, adóazonosító jelét vagy adószámát és eljárásjogi helyzetét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést, a vizsgált kötelezettségek rövid leírását, az ellenőrzés megállapítását, az eljáró ügyintéző nevét és aláírását, az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát, valamint az eljárási cselekményben érintett személy aláírását.

83. § (1) A 14. § szerinti készletfelvétel ellenőrzése történhet tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív.

(2) Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni.

(3) A tételes ellenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, KN-kódjának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak, okmányoknak és iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez és az adóbevalláshoz szükségesek.

(4) Az egyszerűsített ellenőrzés lehet:

a) szúrópróbaszerű, amely teljes körű külső termékvizsgálatból és a kiválasztott jövedéki termékekre kiterjedő tételes ellenőrzésből, vagy

b) adminisztratív, amely a vezetni rendelt nyilvántartás és a készletbevallás vizsgálatából

áll.

(5) Amennyiben az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás és a vezetni rendelt nyilvántartás adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes ellenőrzést kell tartani.

(6) Az ellenőrzés tényét és módját, annak eredményét - így különösen a termékvizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - a készletfelvételi jegyzőkönyvbe be kell jegyezni.

84. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a Jöt. 117. §-a szerinti, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési jogosultságot az ellenőrzési és kockázatelemzési tevékenysége keretében

a)[123] a Jöt. 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági termelő vonatkozásában a mezőgazdasági munka elvégzését illetően a megművelt termőföld helyrajzi száma alapján a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK),

b)[124] a Jöt. 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mezőgazdasági termelő vonatkozásában a felújított erdő erdészeti azonosítója alapján a visszaigénylés alapjául szolgáló tevékenység elvégzése szerinti év június 30-i vagy december 31-i nyilvántartási állapota alapján az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdő nagyságát, az erdő felújítására vagy az erdő felújításának befejezésére megállapított határidő betartását, a használó személyét illetően az erdészeti hatóság,

c) a Jöt. 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti mezőgazdasági termelő vonatkozásában a halastóra kiadott - a halastó területi adatait is tartalmazó - vízjogi üzemeltetési engedély meglétét és a halgazdálkodási tevékenység folytatását illetően a halastó vízjogi üzemeltetési engedélyét kibocsátó, területileg illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság)

által a munkaműveletek elvégzésének igazolásául - az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldött megkeresésére - rendelkezésre bocsátott információk alapján vizsgálja.

(2)[125] A NAK és a vízügyi hatóság a mezőgazdasági munka elvégzésének igazolása céljából a mezőgazdaságilag meg nem munkált termőföldterületekről, halastóterületekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartásból szolgáltatja az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti információkat az állami adó- és vámhatóság részére. Amennyiben a nyilvántartás nem tartalmazza az állami adó- és vámhatóság megkeresésével érintett termőföldterületet vagy annak egy részét, úgy a nyilvántartásban nem szereplő termőföldterületet a jövedékiadó-visszatérítés szempontjából megmunkáltnak kell tekinteni, kivéve, ha ennek ellenkezője hitelt érdemlően a hatóság tudomására jutott.

(3)[126]

(4) Az állami adó- és vámhatóság a jövedékiadó-visszatérítésre vonatkozó igényjogosultság megállapítása érdekében a (2) bekezdés szerinti megmunkált termőföldterület nagyságát és a Jöt. 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági termelő tekintetében a jogszerű földhasználat tényét a TakarNet Földhivatali Információs Rendszerben szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(5) A jövedékiadó-visszatérítésre vonatkozó igényjogosultság (1)-(4) bekezdések szerinti ellenőrzése a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 99. § (5) bekezdés a) pontja szerint hatóság megkeresésére történő, hivatalból indított eljárásnak minősül.

(6)[127] Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti megkeresésére a NAK, az erdészeti hatóság és a vízügyi hatóság a megkeresés beérkezését követő 10 napon belül hatósági bizonyítvány elektronikus úton történő megküldésével adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

39. Gyorsított eljárás lefolytatása

85. § (1) A jövedéki bírság a Jöt. 100. § (4) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban történő kiszabása feltételeinek megléte esetén, ha az ellenőrzést végző a gyorsított eljárás lefolytatása mellett dönt, ezt közli a jogsértő természetes személlyel, egyúttal tájékoztatja a gyorsított eljárás lefolytatásának törvényi feltételeiről és a jogkövetkezményekről.

(2) A jogsértő személy a gyorsított eljárás lefolytatása és annak jogkövetkezményei tudomásul vételét külön nyilatkozat aláírásával ismeri el.

(3) A jogsértő személy beleegyező nyilatkozata esetén az ellenőrzést végző a felvett jegyzőkönyv alapján a helyszínen határozatot hoz.

(4) A határozat eredeti példányát és a kiszabott bírság megfizetésének tényét igazoló nyugtát a jogsértő személy részére igazoltan át kell adni. Az átadott nyugta tartalmazza a határozatot hozó szerv megnevezését, a jövedéki bírság kiszabásáról rendelkező határozat számát, a jogsértő személy nevét és adóazonosító számát, annak hiányában a személyazonosító igazolvány (útlevél) számát, az államháztartási számla számlaszámát és a kiszabott jövedéki bírság összegét.

(5)[128] A kiszabott bírságnak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalással történő megfizetéséről a (4) bekezdésben meghatározott nyugta kiállítására nem kerül sor. A befizetésről a jogsértő személy kérésére igazolást állít ki az ellenőrzést végző.

40. Lefoglalás, elkobzás

86. § (1) Lefoglalásnál - a gyorsított eljárás és az elháríthatatlan akadály kivételével - hatósági tanút kell alkalmazni.

(2) Ha hatósági tanú alkalmazására nem kerül sor, az indokot a felvett jegyzőkönyvben kell feltüntetni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalt dolgot a jövedéki eljárás lefolytatása során történő azonosításra alkalmas módon azonosító jellel, jelzéssel látja el.

(4) Ha a borászati hatóság a tevékenysége során bevizsgált termékről megállapítja, hogy az a borászati szakmai szabályoktól eltérően került előállításra vagy kezelésre, és minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és részére átadja a minőségvizsgálat eredményét.

87. § (1) A lefoglalásról készített jegyzőkönyv tartalmazza

a) a lefoglalt termék mennyiségét,

b) a lefoglalt termék értékét,

c) az alkalmazott azonosítójel, jelzés leírását,

d) a lefoglalt termékkel kapcsolatos intézkedéseket, így a tárolás helyét, módját,

e) a lefoglalt termék átadás-átvételének elismerését, továbbá minden olyan körülményt, amelynek az eljárás további lefolytatása során jelentősége lehet és

f) a lefoglalást elszenvedő panaszjogára való felhívást.

(2) A lefoglalt termék értékeként a termékre vonatkozóan kötött jogügylet igazolásául szolgáló okiraton feltüntetett érték, ennek hiányában a lefoglalást elszenvedő által adott értéknyilatkozat adata vehető figyelembe. Ha a lefoglalást elszenvedő nem ad értéknyilatkozatot vagy az általa adott értéknyilatkozat a piaci árakra tekintettel nem fogadható el, a lefoglalt termék értékét az állami adó- és vámhatóság becsléssel állapítja meg.

(3) A jegyzőkönyv lefoglalást elszenvedő által történő aláírásának megtagadása a lefoglalásnak nem akadálya, de az aláírás megtagadását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4) A jegyzőkönyv egyik példánya a hatóság, másik példánya a lefoglalást elszenvedő példánya.

88. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalt dolgot annak tárolására alkalmas és jogosult raktárba szállítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elszállításnak akadálya van, az állami adó- és vámhatóság a lefoglalás helyén gondoskodik a biztonságos megőrzésről, valamint a használatot és az elidegenítést megtiltja és a szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a lefoglalt dolgot vagy annak csomagolását, tárolótartályát, tárolóhelyiségét hatósági zárral látja el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a lefoglalt dolog értéke az 5 millió forintot meghaladja, az állami adó- és vámhatóság gondoskodik az őrzésről, egyéb esetben az ügy összes körülményére figyelemmel dönt a vagyonvédelem módjáról.

89. § Az állami adó- és vámhatóság a kiadni rendelt lefoglalt dolgot akkor adhatja ki, ha az átvételre jogosult személy a tárolási költségekről rendelkező végzés szerinti fizetési kötelezettségének eleget tett. A megfizetett tárolási költség összegéről az állami adó- és vámhatóság nyugtát állít ki és ad át a megfizető személynek.

90. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által alkalmazott megsemmisítés költségét az állam viseli.

(2) A jövedéki termék megsemmisítése, felhasználása, ha az a tevékenységet végző részére anyagi haszonnal jár, csak a piaci árviszonyokra tekintettel megállapított ellenszolgáltatás ellenében, szerződés alapján történhet. Az így keletkező bevételt az állami adó- és vámhatóság értékesítések árbevétele számláján kell elszámolni.

91. § (1)[129] A Jöt. 102. § (6) bekezdése és 103. § (5) bekezdés c) pontja szerinti értékesítést az állami adó- és vámhatóság az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szabályai szerint végzi.

(2) Az elkobzott dolog értékesítésből befolyt összegből elsődlegesen az értékesítéssel kapcsolatos költségeket, majd a lefoglalt dolog tárolásával, őrzésével, szállításával kapcsolatos költségtartozást és a szakértői vizsgálat díjtartozását, ezt követően az adótartozást kell kiegyenlíteni, végül a fennmaradó összeget az állami adó- és vámhatóság értékesítések árbevétele számláján kell elszámolni.

(3) A kiadni rendelt, de át nem vett lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenértékből az értékesítési, valamint a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és az értékesítés napja közötti időtartamra eső tárolási költség levonását követően fennmaradt összeg adható ki az átvételre jogosult személynek.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti elszámolásról rendelkező döntés közlésével tájékoztatja az átvételre jogosult személyt az átadható összegről, az átvétel pontos helyéről, valamint a jogkövetkezményekről.

(5) Ha a Jöt. 102. § (7) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a befolyt ellenértéket a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell elszámolni, és az ott meghatározott költségek és köztartozások levonását követően fennmaradt összeg adható át a magyar állam számára. A Jöt. szerint kiadni rendelt, de nem a jövedéki jogsértést elkövető személy tulajdonát képező lefoglalt eszköz értékesítéséből befolyt ellenértékből a jövedéki adó-, bírság- és pótléktartozás összege nem vonható le, ha az eszköz tulajdonosának nem volt tudomása az eszköz jogellenes használatáról, vagy akarata ellenére használták az eszközt a jogsértés során.

92. § A lefoglalt termékről az állami adó- és vámhatóság által vezetett nyilvántartás tartalmazza

a)[130] annak a személynek a nevét (elnevezését), adatait, lakóhelye (székhelye) pontos címét, akitől a terméket lefoglalták, és akinek a terméket kiadták;

b) a lefoglalt termék megnevezését, mennyiségét, értékét;

c) a lefoglalás időpontját, helyét;

d) a lefoglalt termék őrzési helyét, az azonosításához szükséges adatokat;

e) a lefoglalás megszüntetését elrendelő végzés számát, keltét;

f) a termék kiadásának időpontját, ennek hiányában a részére kifizetett összeget;

g)[131] az elkobzást elrendelő végleges döntés számát, keltét;

h)[132]

i) a megsemmisítés módját, az állami adó- és vámhatóság jelenlétében történt megsemmisítés esetén helyét, idejét;

j) az értékesítésre történő átadás időpontját, helyét, az értékesítéssel megbízott adatait;

k) az értékesítés időpontját, adatait;

l) a lefoglalt termékkel kapcsolatban felmerült költséget, bevételt és annak rendezettségét.

93. § (1) Az elkobzott energiatermék és az energiatermékből vett, állami adó- és vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minta a Jöt. 103. § (6) bekezdése szerinti átadását az állami adó- és vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni és az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell[133]

a) az elkobzást vagy mintavételt elrendelő döntés(ek) számát;

b) az átadott-átvett energiatermék pontos megnevezését, mennyiségét, azonosító adatait, a lefoglalt vagy mintavétel tárgyát képező dologgal való azonosságának megállapítását, az átadás módját;

c) a felmerült költséget.

(2) A Jöt. 103. § (6) bekezdés b) pontja szerinti elszámolás módját az állami adó- és vámhatóság vezetője egyedileg határozza meg, a Jöt. 103. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben belső rendelkezésben szabályozza.

VIII/A. ZÁRJEGY, HIVATALOS ZÁR[134]

40/A. A zárjegy általános szabályai[135]

93/A. §[136] (1) A zárjegy leírását a 21. melléklet tartalmazza.

(2) A zárjegyet hamisítás elleni védelemmel kell ellátni, melynek kialakítása során figyelembe kell venni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét.

(3) A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és az állami adó- és vámhatóságnak átadott zárjeggyel naptári félévenként tételesen elszámol.

(4) Az előállítás, a tárolás és a kiadás során keletkező selejtes, sérült zárjegyet a zárjegy előállítójának és az állami adó- és vámhatóságnak a képviselőiből álló bizottság jegyzőkönyv felvétele mellett - a zárjegyek tételes ellenőrzését, számbavételét követően - megsemmisíti.

40/B. A zárjegy megrendelése[137]

93/B. §[138] (1) A 22. melléklet szerinti adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon benyújtható zárjegymegrendelést az állami adó- és vámhatóság a megrendelés beérkezésének napját követő 7. munkanapig, ha a megrendelt mennyiség meghaladja a megrendelés benyújtását megelőző 6 hónapban átvett, új engedélyes esetén a féléves szinten felhasználni tervezett mennyiséget, a megrendelés beérkezésének napját követő 21. munkanapig teljesíti.

(2) Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége a 21. melléklet szerinti zárjegy kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet.

(3)[139] Adóraktár legfeljebb az éves termeléshez, a bejegyzett kereskedő, az importáló és a jövedéki engedélyes kereskedő legfeljebb az éves beszerzéséhez szükséges mennyiségű zárjegykészletet tarthat.

(4)[140] Az eseti bejegyzett kereskedő beszerzésenként nyújthat be zárjegymegrendelést az állami adó- és vámhatósághoz.

93/C. §[141] (1) Az állami adó- és vámhatóság a megrendelés visszaigazolása előtt megvizsgálja a megrendelés mennyiségi megalapozottságát.

(2) A megrendelés visszaigazolása a kiadható zárjegymennyiséget, az átadás helyét, időpontját és a zárjegy előállítási költségét tartalmazza.

(3) Pálinka zárjegy megrendelése esetén a megrendelő nyilatkozni köteles arról, hogy a megrendelt zárjeggyel ellátandó zárjegyköteles jövedéki termék megfelel-e a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 2. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

40/C. A zárjegy kiadása[142]

93/D. §[143] (1) A zárjegy az előállítási költségének igazolt megfizetését követően adható ki.

(2) Nem adható ki a zárjegy az igénylőnek, ha az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.

(3) A zárjegy tételes kiadása a 21. melléklet szerinti szalagozott köteg vagy doboz kiadásával történik.

(4) A zárjegy kiadásának helye a zárjegyet előállító nyomda telephelye, a kiadásról az állami adó- és vámhatóság szállítólevelet állít ki, mely tartalmazza az átadás-átvétel időpontját, a zárjegy választékát, mennyiségét, sorszámát. Az átadást-átvételt az állami adó- és vámhatóság és a zárjegyigénylő igazolja.

(5) A zárjegyigénylőnek a Jöt. szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége a kiadás időpontjától áll fenn.

40/D. A zárjegy előállítási költsége[144]

93/E. §[145] (1) Az állami adó- és vámhatóság - a zárjegy előállítójával történő szerződéskötést követően - a zárjegy előállítási költségéről, a zárjegy egységáráról és a szerződés időtartamáról az előállítási költség változását megelőzően az internetes honlapján történő közzététel útján tájékoztatja a zárjegyigénylőket. A kialakuló egységnyi fizetendő előállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelő szintű védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a zárjegy előállítási költségének megfizetéséről számlát állít ki, amelyet legkésőbb a zárjegy átadásával egyidejűleg ad át a zárjegyigénylőnek.

(3) A zárjegyigénylő a zárjegyelőállítási költség megfizetését átutalással teljesíti.

(4) A zárjegyigénylő megtéríti a megrendelt, de a zárjegymegrendelés visszaigazolásában az átvételére megjelölt napot követő 10. munkanapig át nem vett zárjegy előállítási költségét. A zárjegyigénylő fizetési kötelezettsége a zárjegymegrendelés visszaigazolásában az átvételére megjelölt napot követő 11. munkanapon keletkezik.

(5) Az állami adó- és vámhatóság intézkedik a visszaküldött minőséghibás zárjegy után megfizetett zárjegy-előállítási költségnek a - zárjegy visszavételét követő 15 munkanapon belül történő - visszatérítéséről.

(6) A 93/G. § szerint megrendelt zárjegy előállítási költségét a jövedéki terméket forgalmazónak nem kell megfizetnie.

40/E. A zárjegy alkalmazása[146]

93/F. §[147] (1) A forgalmazás során a zárjegy sorszámának és vonalkódjának bármely módon történő eltakarása - kivéve a díszdoboz csomagolású jövedéki terméket, illetve az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett egyéb csomagolást, valamint az olyan biztonsági eszköz alkalmazását, melynek eltávolítása nem jár a zárjegy sérülésével, olvashatatlanná tételével -, felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos.

(2) A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű zárjegyköteles jövedéki terméket a forgalomból haladéktalanul, véglegesen ki kell vonni, a termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, darabszámát, alkoholtermék esetén tényleges alkoholtartalmát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni, melynek egyik példányát a következő munkanap végéig az állami adó- és vámhatóság részére tájékoztatásul be kell nyújtani.

(3) A zárjegyköteles alkoholtermék különleges formájú vagy zárási módú palackban vagy palacktól eltérő fogyasztói csomagolásban a fogyasztói csomagolásra az állami adó- és vámhatóság által jóváhagyott módon felhelyezett zárjeggyel forgalmazható.

(4) Az alkoholterméknek minősülő nem uniós áru, valamint az adóhatósági, a bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalt áru esetén a zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt az adóraktár engedélyest, jövedéki engedélyes kereskedőt vagy jövedéki kiskereskedőt terheli, amely vagy aki a nem uniós árut átveszi, és az ilyen zárjegyfelhasználásról a zárjegyigénylőnek nem minősülő zárjegyfelhasználó is a zárjegyigénylőre vonatkozó szabályok alkalmazásával számol el.

(5) A zárjegyfelhasználó a zárjeggyel ellátott és a zárjegy nélküli zárjegyköteles jövedéki termék azonos telephelyen történő tárolása esetén köteles biztosítani a két termékkészlet elkülönített számbavehetőségét.

93/G. §[148] (1) A szabadforgalomban levált vagy megsérült zárjegyű zárjegyköteles jövedéki terméket a jövedéki engedélyes kereskedőnek vagy jövedéki kiskereskedőnek ki kell vonnia a forgalomból és elkülönítve kell tárolnia, valamint - a termék továbbforgalmazási szándéka esetén - a termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, darabszámát, alkoholtermék esetén tényleges alkoholtartalmát, a termék származását igazoló okmány típusát, számát, valamint az igényelt zárjegy mennyiségét és típusát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni és egyik példányát a következő munkanap végéig az állami adó- és vámhatóság részére benyújtani. A leltárjegyzéknek az állami adó- és vámhatóság részére történő benyújtása zárjegymegrendelésnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megrendelésben kizárólag jövedéki engedélyes kereskedő vagy jövedéki kiskereskedő birtokában lévő zárjegyköteles jövedéki termékről levált vagy megsérült zárjegy típusával megegyező zárjegy igényelhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megrendelés alapján az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a jövedéki engedélyes kereskedőt vagy jövedéki kiskereskedőt a megrendelt zárjegy rendelkezésre bocsátásának - a jövedéki engedélyes kereskedővel vagy jövedéki kiskereskedővel előre egyeztetett - időpontjáról és helyszínéről.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megrendelt zárjegyet a megsérült zárjegy eltávolítását követően az állami adó- és vámhatóság helyezi fel a termékre, és a felhelyezésről jegyzőkönyvet készít. A levált vagy megsérült zárjegyű zárjegyköteles jövedéki termék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyét az állami adó- és vámhatóság a zárjegyfelhelyezéssel egyidejűleg megsemmisíti, vagy amennyiben a megsemmisítés helyszíni feltételei nem állnak fenn, úgy azt megsemmisítés céljából elszállítja.

93/H. §[149] (1)[150] A Jöt. 62. § (13) bekezdése szerinti termék esetén a 21. melléklet 4. és 6. pontja szerinti zárjegy alkalmazható.

(2) Cigaretta és szivarka esetében a zárjegyet a gyártási folyamat során közvetlenül a dobozra - fóliacsomagolás esetén - a fóliacsomagolás alá kell felragasztani.

40/F. Adatszolgáltatás a zárjegy-készletváltozásról

93/I. §[151] A Jöt. 74. § (3) bekezdése szerinti zárjegyigénylő a Jöt. 78. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét az 1. melléklet III. pontja szerinti adattartalommal teljesíti.

93/J. §[152] (1) A zárjegyfelhelyezésre vonatkozó adatokat a zárjegyigénylő adatszolgáltatásban zárjegyköteles jövedéki termékenként,

a) a zárjegyköteles jövedéki termékre általa alkalmazott globális áru azonosító szám (a továbbiakban: GTIN szám) vagy

b) - amennyiben a zárjegyigénylő a zárjegyköteles jövedéki termékre nem alkalmaz GTIN számot - az állami adó- és vámhatóság által képzett egyedi azonosító szám (a továbbiakban: hatósági termékazonosító-szám)

szerint, azon belül élelmiszer esetében az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló miniszteri rendelet szerinti tételazonosító jelölés, illetve - amennyiben ilyen jelölés feltüntetése nem kötelező, akkor - az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő jelölés (a továbbiakban együtt: tételazonosító) szerint részletezve köteles megadni.

(2) A zárjegyigénylő köteles

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a zárjegyköteles jövedéki termék GTIN számát az 1. melléklet III. rész 4. pontja szerinti adattartalommal bejelenteni,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a zárjegyköteles jövedéki termékre hatósági termékazonosító-számot - az 1. melléklet III. rész 4. pontja szerinti adatok megadásával - igényelni

az e célra az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(3) A GTIN szám bejelentését vagy a hatósági termékazonosító-szám igénylését a tételazonosító használatba vételét megelőzően kell megtenni.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági termékazonosító-számot az igénylés benyújtásától számított 5 munkanapon belül küldi meg az igénylőnek.

40/G. A zárjegyfelhasználás elszámolása[153]

93/K. §[154] (1) A zárjegyigénylő által a Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatásban az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett zárjegykészlet-változások jövedéki bizonylata

a) harmadik országba történő kiszállítás, harmadik országból történő visszaszállítás esetén a vámokmány;

b) telephelyről való egyéb kiszállítás, visszaszállítás esetén a szállítólevél;

c) zárjegyköteles jövedéki termékre történő felhelyezés esetén a gyártási vagy raktárbizonylat, harmadik országban történt felhelyezés esetén vámokmány.

d)[155] a Jöt. 77. § (1a) bekezdése szerinti eltávolítás és megsemmisítés vagy felülragasztással történő érvénytelenítés esetén az engedélyes által készített - az eltávolított és megsemmisített vagy felülragasztással érvénytelenített zárjegyek sorszámát is tartalmazó - belső bizonylat vagy jegyzőkönyv.

(2) A zárjegy zárjegyigénylő érdekkörén kívüli elháríthatatlan okból - kivéve a lopás esetét - történt megsemmisülése esetén a zárjegyigénylőnek a zárjegyhiány jogkövetkezményei alóli mentesüléshez a rendőrség és a tűzoltóság által felvett jegyzőkönyvvel is rendelkeznie kell.

93/L. §[156] (1) Az állami adó- és vámhatóság az elszámolási időszakonkénti zárjegyelszámolásról - a (2) bekezdés szerinti tartalommal - jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az elszámolási időszak kezdő napján készleten lévő zárjegy mennyiségét (nyitókészlet);

b) az elszámolási időszakban átvett zárjegy mennyiségét, az átvétel keltét;

c) az elszámolási időszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát;

d) csökkentő tételként

da) az állami adó- és vámhatóság által visszavett, feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy darabszámát,

db)[157] a gyártás közben megsérült és tételes elszámolás mellett az állami adó- és vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített és a 93/M. § (3) bekezdése szerint elszámolt zárjegy darabszámát,

dc) a zárjegy igénylőjének érdekkörén kívüli elháríthatatlan okból - ide nem értve a lopás esetét - használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható,

dd) az állami adó- és vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, feleslegessé vált zárjegy darabszámát;

de)[158] a Jöt. 77. § (1a) bekezdése szerint eltávolított és megsemmisített vagy felülragasztással érvénytelenített zárjegy sorszámát, darabszámát;

e) a jegyzőkönyv keltének napján

ea) telephelyen készleten lévő,

eb) tagállamba kiszállított,

ec) harmadik országba kiszállított,

ed)[159] másik saját engedélyre átadott,

fel nem használt zárjegy mennyiségét (zárókészlet);

f) az elszámolási időszakban keletkezett zárjegyhiányt.

93/M. §[160] (1)[161] A gyártás közben megsérült zárjegy elszámolása tételesen és a (3) bekezdésben meghatározott módon történhet. A zárjegy kézi felhelyezése esetén csak a tételes elszámolás alkalmazható.

(2) Tételes elszámolás esetén a zárjegyigénylő a megsérült zárjegyet köteles annak darabjai összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A megsérült zárjegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha annak több mint 50%-át felragasztották a gyűjtőívre, és megállapítható annak hitelessége és sorszáma, valamint azon újabb, ismételt felhasználás nyomai nem láthatók. Egy gyűjtőívre legfeljebb 50 db sérült zárjegyet lehet felragasztani.

(3)[162] Ha a zárjegyigénylő a zárjegyköteles jövedéki termék gyártása közben megsérült zárjegyet kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott módon nem tudja elszámolni, a zárjegy elszámolásában csökkentő tételként a tényleges mennyiség, de legfeljebb az elszámolási időszakban termék-előállításhoz felhasznált zárjegy mennyiségének (darabszámának)

a) az 5000 db/óra kapacitás alatti csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés 0,5%-a,

b) az 5000 db/óra kapacitást elérő csomagológéppel történő zárjegyfelhelyezés esetén 0,75%-a

számolható el a zárjegykészlet igazolt csökkenéseként.

(3a)[163] Dohánygyártmány esetében a zárjegykészlet igazolt csökkenéseként a (3) bekezdés szerint elszámolható mennyiséget az elszámolási időszakban termék-előállításhoz felhasznált dohánygyártmány zárjegy mennyiségéhez (darabszámhoz) képest kell megállapítani függetlenül azok fajtájától (típusaitól).

(4) A zárjegyköteles jövedéki termék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott elszámolás esetén a felragasztott, sérült zárjegyet, valamint azt a sérülésmentes, feleslegessé vált zárjegyet, amely nem kerül az állami adó- és vámhatósághoz visszaküldésre, az állami adó- és vámhatóság a zárjegyfelhasználó jelenlétében megsemmisíti.

93/N. §[164] (1) A zárjegynek a zárjegyigénylő érdekkörébe nem tartozó, elháríthatatlan okból bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését a zárjegyigénylő az eseményt követően haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az állami adó- és vámhatóság készletfelvétellel, illetve a rendelkezésére álló adatokból állapítja meg a csökkenésként figyelembe vehető mennyiséget.

93/O. §[165] (1) A zárjegy készletelszámolást

a) adóraktárban és jövedéki engedélyes kereskedőnél a Jöt. 17. §-ában foglalt készletfelvétel időpontjában,

b) bejegyzett kereskedőnél legalább évente,

c) eseti bejegyzett kereskedőnél a zárjegy átvételét követő 90 napon belül

kell elvégezni.

(2) A készletelszámolást - a zárjegyigénylő kérelmére - az állami adó- és vámhatóság a hivatali helyiségében is elvégezheti.

40/H. Párlat zárjegyre vonatkozó különös szabályok[166]

93/P. §[167] (1) A bérfőzött párlat nem adóraktárnak történő értékesítéséhez szükséges zárjegy megrendelésére, kiadására, átvételére és alkalmazására a 40/B-40/E. alcím rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A bérfőzetőre nem kell alkalmazni a 40/F-40/G. alcím rendelkezéseit.

(2) A bérfőzető kizárólag párlat zárjegy megrendelésére jogosult.

(3) A bérfőzető a párlat zárjegy megrendelésére irányuló kérelmet a 14. mellékletben meghatározott adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyújtja be.

(4) A párlat zárjegy előállítási költségének megfizetése történhet készpénzfizetéssel, fizetési számlára történő készpénz befizetéssel vagy átutalással.

(5) A párlat zárjegy kiadása az állami adó- és vámhatóság hivatalos helyén történik.

40/I. Hivatalos zár[168]

93/Q. §[169] (1) A hivatalos zárat egyedi azonosító jellel, sorszámmal és hamisítás elleni védelemmel vagy - nem papíralapú eszköz esetében - el nem távolítható, át nem javítható egyedi feliratozással kell ellátni.

(2)[170]

(3) Az eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a hivatalos zár előállításának engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a hivatalos zár műszaki rajzát és mintadarabját,

b) az egyedi azonosító jel leírását,

c) a hivatalos zár előállításának folyamatát tartalmazó technológiai dokumentációt,

d) papíralapú eszköz esetén a hamisítás elleni védelmi elemek leírását és a védelmi elemek ismeretével rendelkező személyek nevét, személyi adatait és

e) a 15. mellékletben előírt adattartalmú nyilvántartás mintáját, számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén annak leírását.

(4) Az eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a hivatalos zár előállításának engedélyezésére irányuló kérelemben meg kell adni a hivatalos zár alkalmazási körét (űrtartalom-megjelöléssel), felhelyezésének módját és az évente gyártani tervezett mennyiséget.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a hivatalos zár előállításának engedélyezésére irányuló eljárásba szakértőként bevonja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselőiből álló Hivatalos Zár Bizottságot, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetet - a szakterületét érintő kérdésekben - szakvélemény készítésére kérheti fel.

(6) A Hivatalos Zár Bizottság a szakértőként történő bevonástól számított 15 napon belül ad indokolt szakvéleményt az eszköz borászati felhasználhatóságával kapcsolatban.

(7) A Hivatalos Zár Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A Hivatalos Zár Bizottság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával egyetértésben kialakított ügyrend szerint működik.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a hivatalos zár előállítójának engedélyét visszavonja, ha az engedélyezési és működési feltételek az állami adó- és vámhatóság felhívására sem teljesülnek.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az engedély kiadásáról, valamint visszavonásáról a határozat egy példányának megküldésével - a határozat kiadásával egyidejűleg - tájékoztatja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát.

(10) A hivatalos zár előállítója a 15. melléklet szerinti adattartalmú, az állami adó- és vámhatóság által jóváhagyott nyilvántartást vezet tevékenységéről.

(11) A hivatalos zár előállítója az állami adó- és vámhatóság felé adatszolgáltatását hivatalos zár felhasználónkénti, zártípusonkénti és azon belül sorszámtartományonkénti részletezéssel az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

93/R. §[171] (1) Megsérült vagy minőséghibás hivatalos zárat a termék csomagolására felhelyezni, ilyen zárral terméket forgalmazni tilos.

(2) Az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során csendes bor vagy egyéb csendes erjesztett ital szállítására alkalmazott jövedéki okmány termék azonosítására szolgáló rovatában vagy az okmányhoz csatolt mellékleten fel kell tüntetni az alkalmazott hivatalos zár egyedi azonosító jelét és sorszámát vagy sorszámtartományát. Abban az esetben, ha a feladóé helyett az átvevő adóraktár engedélyesének hivatalos zára kerül a termékre, a jövedéki okmányon e körülményt is jelezni kell.

(3) A hivatalos zár felhasználója

a) biztosítja a hivatalos zárak biztonságos helyen történő tárolását,

b) az általa átvett, felhasznált hivatalos zárakról telephelyenként és zártípusonként a 16. melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet folyamatosan,

c) a Jöt. 138. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatást - az egyszerűsített adóraktár engedélyese és a kisüzemi bortermelő kivételével - az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(4) A több telephellyel rendelkező hivataloszár-felhasználó a telephelyei között hivatalos zárat kizárólag a zár egyedi azonosító jelét és sorszámát vagy sorszámtartományát tartalmazó szállítólevéllel szállíthat.

(5) A harmadik országból vagy a más tagállamból behozott csendes bor vagy egyéb csendes erjesztett ital csomagolására a hivatalos zár belföldön is felhelyezhető.

(6) A harmadik országba exportált vagy a más tagállamba kiszállított csendes bor vagy egyéb csendes erjesztett ital csomagolásán hivatalos zárat nem lehet alkalmazni, illetve azt papíralapú eszköz esetén felülragasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenítéssel egy tekintet alá esik a hivatalos záron a "...zár ..." szövegrészt részben vagy egészben eltakaró, fekete színű, nyomtatott "E" betű feltüntetése.

IX. FEJEZET

BÉRFŐZÉS, MAGÁNFŐZÉS

41. Bérfőzés

94. § (1) A bérfőzető a gyümölcs, gyümölcsből származó alapanyag (együtt: gyümölcscefre) adóraktárnak történő átadásakor nyilatkozik annak fajtájáról és mennyiségéről. A nyilatkozat hiányában vagy ha a nyilatkozat nyilvánvalóan valótlan tartalmú, az adóraktár felelős üzemvezetője állapítja meg a gyümölcscefre fajtáját, mennyiségét.

(2) A gyümölcscefre lepárlását megelőzően a bérfőzető nyilatkozik arról, hogy

a) a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,

b) a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával), és

c) sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők nem állítottak elő tárgyévben magánfőzés keretében párlatot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában a gyümölcscefre bérfőzés keretében nem főzhető le.

(4) A bérfőzető a bérfőzött párlat átvételét megelőzően nyilatkozik az adóraktárnak

a) arról, hogy háztartásának tagjai a tárgyévben az átvétel időpontjáig milyen mennyiségű kedvezményes adómértékű párlatot vettek át és

b) a Jöt. 140. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatról.

95. § (1) A bérfőzött párlat csak emberi fogyasztásra alkalmas minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Ha a bérfőzött párlat emberi fogyasztásra alkalmatlan és a minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, a párlat csak alkoholtermék előállítását végző adóraktárnak adható fel vagy át.

(2) Nem adható ki a bérfőzött párlat kedvezményes adómértékkel, ha a bérfőzető

a)[172] a 94. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételt elmulasztja, vagy

b) a tárgyévben kedvezményes adómértékkel lefőzethető mennyiséget túllépte.

(3) A bérfőzött párlat származási igazolás adattartalmát az 1. melléklet IV. rész 6. pontja tartalmazza. Származási igazolásnak minősül az olyan kereskedelmi okmány is, amely az 1. melléklet IV. rész 6. pontja szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatvány rovatszámozásának megfelelő számmal azonosítva tartalmazza.

(4) A származási igazolás csak akkor fogadható el a párlat eredetének igazolására, ha a párlat fajtája azonosítható és a származási igazoláson feltüntetett tényleges alkoholtartalomhoz képest fahordóban tárolás esetén évenként 2, legfeljebb azonban 7 egész foknál, egyéb edényben tárolás esetén évenként 1, legfeljebb azonban 3 egész foknál nagyobb eltérés nincs.

(5) A bérfőzött párlat és a származási igazolás átvételét a bérfőzető a párlat átvételekor igazolja.

(6) A bérfőzető által értékesített bérfőzött párlat származási igazolását az adóraktárnak történő értékesítés esetén az adóraktár engedélyese részére át kell adni. Ha a bérfőzető nem tudja a bérfőzött párlat teljes mennyiségét egy adóraktárnak értékesíteni, a származási igazolás visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását. Az adóraktár engedélyesének a bérfőzető által visszaadott származási igazolást érvénytelenítenie kell és elévülési időn belül meg kell azt őriznie. Az újonnan kiadott származási igazolásokon az eredeti származási igazolás számát is fel kell tüntetni.

(7) A bérfőzetőnek a bérfőzött párlat birtokban tartásáig kell megőriznie a bérfőzött párlat származási igazolást.

96. § (1) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár a bérfőzésről az 1. melléklet IV. része szerinti adattartalmú nyilvántartást vezet bérfőzetőnként és bérfőzésenként az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, az előállítási költség megtérítése ellenében rendelkezésre bocsátott nyomtatványon vagy elektronikusan, és a nyilvántartás mellékletben megjelölt adatait küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár az állami adó- és vámhatóság felé évente legalább egyszer, az állami adó- és vámhatósággal előzetesen egyeztetett időpontban számol el.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár engedélyesével egyeztetett időpontban résztermelés költségmentes megállapítását végezheti el évi egyszeri alkalomnál gyakrabban is.

(4) Az adóraktár engedélyese a bérfőzetőktől szabadforgalomból adózottan felvásárolt párlatot az adózatlan bérfőzött párlattól elkülönítetten, egyértelműen beazonosítható jelzéssel ellátva köteles tárolni.

42. Magánfőzés

97. § (1)[173] A magánfőző a párlat előállítását az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon jelenti be.

(2) A Jöt. 143. § (8) bekezdése szerinti esetben a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal előre kell bejelenteni, megadva

a) a bejelentő

aa) nevét,

ab) adóazonosító jelét,

ac) postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,

b) a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben, és

c) a megsemmisítés javasolt

ca) helyszínét,

cb) módját,

cc) időpontját naptári nap, óra, perc pontossággal.

(3) A Jöt. 143. § (8) bekezdése szerinti esetben a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak az állami adó- és vámhatóság - tervezett megsemmisítési időpontig történt - kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés az állami adó- és vámhatóság részvételének hiányában az állami adó- és vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása esetén végezhető el.

X. FEJEZET

KISÜZEMI BORTERMELÉS, DENATURÁLÁS

43. Kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelés

98. § A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktár engedélyese az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az állami adó- és vámhatóságnak, ha mentesülni kíván az egyszerűsített adóraktári követelmények alól, a nyilatkozatban megjelölve, hogy milyen időponttól kíván élni mentesülési jogával. A nyilatkozatban megjelölt időpont nem lehet a nyilatkozat megtételét követő 8. napnál korábbi.

44. Denaturálás

99. § (1) A teljes vagy részleges denaturálásról készített jegyzőkönyv egy példánya az adóraktár engedélyes nyilvántartásának mellékletét képezi.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a denaturálni kívánt termék mennyiségét (liter vagy kilogramm) és tényleges alkoholtartalmát (alkoholtermék esetén hektoliterfokban);

b) a denaturáláshoz felhasznált anyagok megnevezését és mennyiségét (liter, kilogramm), részleges denaturálás esetén a denaturálószer típusát is megjelölve;

c) a denaturált termék mennyiségét (liter vagy kilogramm) és tényleges alkoholtartalmát.

(3) A denaturált termék felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére történő értékesítésekor a mennyiséget literben és kilogrammban is fel kell tüntetni a kiállított bizonylaton.

100. § (1) A részleges denaturáláshoz - a Jöt. 133. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - az etil-alkoholt tartalmazó termék egy hektoliter 100 térfogatszázalékos etil-alkohol tartalmára számítva

a) - 3303 00 10-3303 00 90, 3307 10 00-3307 90 00 KN-kódú termék gyártásához készülő, illat- vagy aromás anyagot tartalmazó, 20%-ot meghaladó tényleges alkoholtartalmú alkoholos folyadék előállításához - legalább

aa) 1 liter izo-propil-alkoholt és 1 gramm denatónium benzoátot (AA típusú részleges denaturálószer), vagy

ab) 78 gramm terc-butil alkoholt és 1 gramm denatónium benzoátot (AB típusú részleges denaturálószer),

b) - 3306 10 00 és 3306 90 00 KN-kódú termék gyártásához készülő, száj- vagy fogápolási célú, 5%-ot meghaladó tényleges alkoholtartalmú alkoholos folyadék előállításához - legalább

ba) 1 liter izo-propil-alkoholt (BA típusú részleges denaturálószer), vagy

bb) 78 gramm terc-butil alkoholt (BB típusú részleges denaturálószer),

c) - kizárólag etil-acetát gyártásához - legalább 3 tömegszázalék etil-acetátot (C típusú részleges denaturálószer),

d) - kizárólag acetoklór gyártásához - legalább 3 tömegszázalék xilolt (D típusú részleges denaturálószer),

e) - bioetanol előállításához -,

ea) legalább 1 tömegszázalék etil-tercier-butil-étert (EA típusú részleges denaturálószer),

eb) ha a bioetanol az E85 előállításához kerül felhasználásra, legalább 2 tömegszázalék izo-butilalkoholt (EB típusú részleges denaturálószer),

ec) ha a fogadó tagállam vonatkozó szabályozása a bioetanol előállításához az ea)-eb) alpontokban foglalttól eltérő denaturálási eljárást határoz meg, az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett eljárás,

f) - az a)-e) pontbelitől eltérő célra - legalább 0,79 gramm denatónium benzoátot (F típusú részleges denaturálószer,

g) - az a)-e) pontbelitől eltérő célra - legalább 0,36 liter dietilftalátot (G típusú részleges denaturálószer),

h) - az a)-e) pontbelitől eltérő célra - legalább 0,5 liter metil-etil-ketont (H típusú részleges denaturálószer),

i) - az a)-e) pontbelitől eltérő célra - legalább 2 tömegszázalék izo-propil-alkoholt, 1 tömegszázalék tercier-butil-alkoholt és 0,001 tömegszázalék denatónium benzoátot (I típusú részleges denaturálószer)

kell alkalmazni.

(2) Az adóraktár által a részlegesen denaturált termék feladása, értékesítése esetén kiállított bizonylat tartalmazza a részlegesen denaturált termék mennyiségét (literben és kilogrammban) és tényleges alkoholtartalmát, a felhasznált denaturálószer megnevezését és a denaturálás során hozzákevert mennyiségét grammban vagy literben.

101. § (1) A bioetanolt előállító, valamint a 2207 10 00 KN-kódú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú víztelenített alkoholterméket beszerző adóraktár engedélyesének abban az esetben, ha a bioetanol előállításához nem kizárólag olyan alkoholterméket használ, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában termelt alapanyagból állítottak elő vagy ha a bioetanol nem minősül fenntartható módon előállítottnak, a bioetanolt olyan módon kell nyilvántartania, hogy az összesen előállított mennyiséget a felhasznált alapanyag és a fenntarthatósági követelmények szempontjából

a) az Európai Unió területén előállított alapanyagból gyártott és a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről és igazolásáról szóló Korm. rendelet szerinti fenntarthatósági igazolással (a továbbiakban: fenntarthatósági igazolás) rendelkező, és

b) ettől eltérő termék

bontásban kell szerepeltetnie, elkülönített tárolást azonban nem kell alkalmaznia.

(2) Az adóraktár engedélyese a bioetanol célra előállított 2207 10 00 KN-kódú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú alkoholtermék gyártásához felhasznált alapanyag fajtájáról és az Európai Unió területén történt előállításáról alkoholtermék- és bioetanol-szállítmányonként nyilatkozatot állít ki az E85 terméket előállító adóraktár engedélyese számára, és azt, valamint a fenntarthatósági igazolást, továbbá - bioetanol szállítása esetén - az alkoholtermék denaturálásáról felvett jegyzőkönyv másolatát átadja a beszerző adóraktár engedélyese részére.

(3) Az adóraktár engedélyese a bioetanol célra előállított 2207 10 00 KN-kódú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú alkoholtermék gyártásához felhasznált alapanyag mennyiségét és fajtáját - az alapanyag termelésének (előállításának) helye (ország) szerinti bontásban - nyilvántartja.

102. § (1) Az E85 adómértékének megállapításához szükséges okmányok:

a) a bioetanol gyártásához felhasznált 2207 10 00 KN-kódú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú alkoholtermék alapanyagának mezőgazdasági eredetéről és az Európai Unió területén történt előállításáról

aa) belföldről beszerzett alkoholtermékre és bioetanolra a feladó adóraktár (2) bekezdés szerinti nyilatkozata,

ab) az adóraktárban előállított alkoholtermék esetében az adóraktár (2) bekezdése szerinti adatot tartalmazó nyilvántartása,

ac) egyéb esetben a bioetanol vagy az E85 gyártójának nyilatkozata;

b) a 2207 10 00 KN-kódú, legalább 99 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú alkoholtermék bioetanol előállításához felhasználás céljából történő denaturálásáról a denaturálásról készített jegyzőkönyv vagy annak másolata, - ha a denaturálást nem belföldön végezték - a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatósága (szerve) által a denaturálásról készített, a (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó jegyzőkönyv eredeti példánya vagy annak hiteles másolata;

c) az E85 gyártmánylapja, vagy az E85 minőségi bizonyítványa, vagy az EN ISO/IEC 17025 szerint akkreditált laboratórium vagy az E85 előállítását végző, ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel rendelkező gyártó laboratóriuma által kiállított olyan igazolás, amelyből megállapítható az E85-ben lévő bioetanol térfogatszázalékban vagy a külön jogszabály szerint meghatározott energiatartalom százalékában kifejezett aránya és a bekevert bioetanol 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűsége és térfogata;

d) az E85 fenntarthatósági igazolása.

(2) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár engedélyese a Jöt. 94. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot adóbevallásában teszi meg.

103. § Az adóraktár engedélyese, a jövedéki engedélyes kereskedő, a bejegyzett kereskedő, az importáló és az exportáló E85 szállítása során alkalmazott vagy az értékesítésekor kiállított bizonylaton feltünteti az E85 térfogatszázalékban kifejezett bioetanol tartalmát.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. Hatályba léptető rendelkezések

104. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[174] Az 1-43. alcím, a 99. §, a 100. § (1) bekezdés a)-h) pontja, a 100. § (2) bekezdése, a 101-103. § és a 47. alcím, valamint az 1-21. melléklet 2017. július 1-jén lép hatályba.

(3)[175] A 100. § (1) bekezdés i) pontja 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.

46. Átmeneti rendelkezések

105. §[176] 2017. június 30-át követően az elektronikus átvételi elismervényen kiegészítő adatként fel kell tüntetni, ha a dohánygyártmányra adójegy van felhelyezve.

106. §[177] (1) Ha a 2017. június 30-án hatályos kötelező érvényű vámtarifabesorolás alapján nem egyértelmű a termék 2017. július 1-jétől irányadó adójogi besorolása és a 2017. június 30-án végzettel azonos tevékenység végzéséhez a jogszabály 2017. július 1-jétől kötelező érvényű KN-kód besorolás meglétét írja elő feltételként, a tevékenységet végző 2017. június 30-ig köteles az állami adó- és vámhatóságnál kötelező érvényű KN-kód besorolás iránti kérelmet előterjeszteni, amelyről az állami adó- és vámhatóság költségmentesen döntést hoz, és a kérelemről történő döntésig a tevékenység a kötelező érvényű vámtarifabesorolás birtokában folytatható.

(2) Ha a 2017. június 30-án hatályos kötelező érvényű vámtarifabesorolás alapján egyértelmű a termék 2017. július 1-jétől irányadó adójogi besorolása, és a 2017. június 30-án végzettel azonos tevékenység végzéséhez 2017. július 1-jétől kötelező érvényű KN-kód besorolás nyújtható be, akkor a tevékenység a kötelező érvényű vámtarifabesorolás birtokában is végezhető.

107. §[178] A gazdálkodó a 2017. július 1-jét megelőzően a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet 1. § (3) bekezdése szerint engedélyezett veszteségelszámolást 2017. június 30-át követően is alkalmazhatja.

108. §[179] (1) A Jöt. 150. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén vagy a 2017. június 30-át követő engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárás során a kérelmező kérheti a 2017. július 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárás során papír alapon az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott dokumentumainak az állami adó- és vámhatóság által a kérelem elbírálásakor történő figyelembevételét. Az állami adó- és vámhatóság az engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljáráshoz felhasználható papíralapú dokumentumokról elektronikus másolatot készít.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által 2017. július 1-jét megelőzően kiadott sorszámtartományok - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 2017. június 30-át követően is felhasználhatóak, azokkal a kiadásukkor hatályos szabályok szerint kell elszámolni.

108/A. §[180] (1) E rendelet 2017. július 1-jén hatályos rendelkezéseit a 2017. július 1-jét megelőzően benyújtott hivatalos zár előállítása iránti kérelem alapján 2017. július 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a 2017. július 1-jét megelőzően a hivatalos zár előállítója részére kiadott engedélyokirat elektronikus engedélyokirattá alakítására tervezetet készít, melyet 2017. július 15-ig megküld az engedélyesnek véleményezésre, és 2017. július 30-ig 2017. augusztus 1-jével hatályba lépő elektronikus engedélyokiratot ad ki, ha az engedélyezési feltételek teljesülnek. A korábbi engedélyokirat 2017. július 31-én hatályát veszti.

(3)[181] A 7. mellékletnek a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról szóló 47/2017. (XII. 27.) NGM rendelettel megállapított 1. Tárolás és 5. Előállítási technológiából adódó egyéb veszteség pontjában foglalt táblázat 2017. július 1-jére visszamenőlegesen alkalmazható.

(4)[182] Ha a gazdálkodó nem kívánja a (3) bekezdésbeli szabályt alkalmazni és a 2017. július 1. és a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet módosításáról szóló 47/2017. (XII. 27.) NGM rendelettel megállapított veszteségelszámolási szabályok hatálybalépése közötti időszakbeli, tárolás során keletkezett hiány elszámolása esetében a 7. melléklet 1. Tárolás pontjában foglalt táblázatban meghatározott százalékértékre vonatkozóan megállapított tárolási időszak és az elszámolási időszak nem esik egybe, akkor a 7. melléklet 1. Tárolás pontjában foglalt táblázatban meghatározott százalékértéknek az arra vonatkozóan megállapított tárolási időszaknak az elszámolási időszakkal arányosított része vehető figyelembe.

(5)[183] A 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint legyártott zárjegykészlet a zárjegyigénylő részére 2018. június 1-jétől adható ki.

(6)[184] A 75. § rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. november 27. napját megelőzően felhasznált kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylési jog érvényesítése során is.

46/A. Jogszabály tervezetének egyeztetése[185]

108/B. §[186] E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

47. Hatályon kívül helyező rendelkezések

109. §[187]

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[188]

Adóraktári nyilvántartás és az adóraktár Jöt. 24. § szerinti adatszolgáltatásának adattartalma

A "*" jelzéssel ellátott adatokat a Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatásában kell megküldeni.

A "**" jelzéssel ellátott adatokat akkor kell a Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatásában megküldeni, ha az adóraktár engedélyese nem küldi a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg az adatokat.

A "b" jelzéssel ellátott adatokról kell a kizárólag bérfőzést végző adóraktárnak adatszolgáltatást teljesítenie.

Ha egy pont jelzéssel van megjelölve, valamennyi alszámos bontására is vonatkozik a jelzésbeli tartalom.

I. Általános adatok

1. Adóraktári telephely engedélyszáma*

2. Tárgyidőszak*

3. Adóraktári készlettípus*

II. Termékkészlet elszámolás (termék megnevezése, jövedéki termék KN-kódja*, jövedéki termék fajtakódja*, termék mennyisége*, [dohánygyártmány esetében kiszerelési egység és kiskereskedelmi eladási ár is]*)

1. Nyitókészlet* (kizárólag a 2017. június 30-át követő első adatszolgáltatás alkalmával beküldendő)

2. Készletnövekedés (bizonylatszám)

2.1. Előállított jövedéki termék*[189]

2.1.1. Bioetanol esetében az alábbi bontásban

2.1.1.1. EU termelésű alapanyagból fenntarthatósági igazolással rendelkezik

2.1.1.2. EU termelésű alapanyagból fenntarthatósági igazolással nem rendelkezik

2.1.1.3. Harmadik országban termelt alapanyagból fenntarthatósági igazolással rendelkezik

2.1.1.4. Harmadik országban termelt alapanyagból fenntarthatósági igazolással nem rendelkezik

2.1.2. A Jöt. 3. § (3) bekezdés 22. pontja szerint sörnek minősülő, erjesztést követően előállított még nem késztermék

2.2. Cigarettán kívüli dohánygyártmány Jöt. 77. § (3) bekezdés b) pontja szerinti zárjegy eltávolítás utáni készletre vétele*

2.3. Előállított nem jövedéki termék és az adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki termék[190]

2.3.1. Jöt. 133. § (1) bekezdés e) pontja szerinti gyógyszer, gyógyhatású készítmény, gyógyszeranyag, intermedier*

2.3.2. Jöt. 133. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ecet*

2.3.3. Jöt. 133. § (1) bekezdés g) pontja szerinti aroma*

2.3.4. Jöt. 133. § (1) bekezdés h) pontja szerinti csokoládé és egyéb élelmiszer*

2.3.5. Jöt. 133. § (1) bekezdés i) pontja szerinti vegyipari, kozmetikai és egyéb, nem emberi fogyasztásra szolgáló termék*

2.3.6. Jöt. 133. § (1) bekezdés k) pontja szerinti teljesen denaturált alkohol*

2.3.7. Előállított ETBE*

2.3.8. Jöt. 112. § (1) bekezdés cb) pontja szerinti termék*

2.3.9. Jövedéki termék előállításához alapanyagként szolgáló nem jövedéki termék

2.4. Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés kapcsán keletkezett, jövedéki terméknek minősülő melléktermék, hulladék

2.5. Adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termék

2.5.1. saját adóraktárból

2.5.2. nem saját adóraktárból

2.5.3. tagállamból

2.5.4. bejegyzett feladótól

2.5.5. adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállításból visszaszállított

2.6. Adófelfüggesztési eljárás keretében átvett csendes és habzóbor*[191]

2.6.1. Egyszerűsített adóraktártól

2.6.2. Kisüzemi bortermelőtől

2.6.3. Másik tagállamból a Jöt. 51. §-a szerint

2.7. Adóraktárban importált jövedéki termék

2.8. Légijárműből lefejtett, adóraktárba szállított repülőgép-üzemanyag*

2.9. Terméktávvezeték adóraktártól vagy adóraktárnak nem minősülő csővezetékes szállításból átvett energiatermék*

2.10. A Jöt. 12. § h) pontja szerinti jövedéki termék visszavétele*

2.11. Bérfőzetőtől a párlat kiadása nélkül, adózatlanul megvásárolt mennyiség*

2.12. Beszerzett nem jövedéki termék

2.13. Mintaként vett, de fel nem használt termék*

2.14. Készletfelvétel során megállapított készlet többlet

2.14.1. az állami adó- és vámhatóság jelenlétében

2.14.2. nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében*

2.15. Termékkészlet átvezetése biztosítékköteles készletből a Jöt. 21. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti termékkészletbe (növekedés)*

2.16. Termékkészlet átvezetése a Jöt. 21. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti termékkészletből biztosítékköteles készletbe (növekedés)*

2.17. Magánfőzőtől átvett párlat*[192]

2.18. Bérfőzetőtől átvett adózott párlat*

2.19. Szabadforgalomból átvett*[193]

2.19.1. az adóraktár engedélyese által belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék

2.19.2. egyéb jövedéki termék

2.20. Dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási ár változása miatti készletátvezetése (növekedés)*

2.21. Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kiszállítást követő 72 órán belül részben vagy teljes mennyiségben történő visszaszállítása**

2.22. Adózott termék átvétele saját adóraktárból*

2.23. Jövedéki termék átvezetése KN-kód vagy fajtkód változása esetén (növekedés)*

2.24. A Jöt. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerint értékesített jövedéki termék kiszállítást követő 72 órán belül részben vagy teljes mennyiségben történő visszaszállítása*[194]

2.25. Adóraktárban végzett felhasználói engedélyes tevékenységből átvett termék a Jöt. 24. § (11) bekezdése szerint*[195]

2.26. A Jöt. 9. § (1) bekezdés n) és o) pontja és a DCA megállapodás XVI. cikke szerint kiszolgált jövedéki termék visszaszállítása*[196]

2.27. A Jöt. 62. § (13) bekezdése szerinti termék átvétele adófelfüggesztés alatt álló készletbe tagállamból*[197]

2.28. A Jöt. 62. § (13) bekezdése szerinti termék átvétele saját adóraktárból*[198]

2.29. Másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék átvétele[199]

3. Készletcsökkenés (bizonylat száma)

3.1. Jövedéki termék előállításához felhasznált jövedéki termék*[200]

3.1.1. A Jöt. 3. § (3) bekezdés 22. pontja szerint sörnek minősülő, erjesztést követően előállított még nem késztermék

3.2. Jövedéki termék vagy nem jövedéki termék előállításához alapanyagként felhasznált nem jövedéki termék

3.3. ETBE előállításához felhasznált jövedéki termék*

3.4. A Jöt. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerint értékesített jövedéki termék*

3.5. A Jöt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint átadott jövedéki termék*

3.6. A Jöt. 9. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti célra a mintavételi szabályzat szerint vett minta (helye, időpontja, célja)

3.6.1. az állami adó- és vámhatóság jelenlétében

3.6.2. nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében*

3.7. A Jöt. 9. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerint megsemmisítés

3.7.1. az állami adó- és vámhatóság jelenlétében

3.7.1.1. adóraktárból elszállítás révén

3.7.1.2. adóraktárban

3.7.2. nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében*

3.7.2.1. adóraktárból elszállítás révén

3.7.2.2. adóraktárban

3.8. Cigarettán kívüli dohánygyártmányok Jöt. 77. § (3) bekezdés b) pontja szerinti zárjegy eltávolítást követő kivezetése az adózott készletből*

3.9. A Jöt. 9. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint jövedéki termék olyan károsodása, amelyet az állami adó- és vámhatóság teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként elismert (időpont, mód/körülmények, kárenyhítés érdekében tett intézkedés), a Jöt. 9. § (4) bekezdés b) pontja szerint elismert mennyiségű hiány kivételével[201]

3.10. A Jöt. 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint jövedéki termék kiszolgálása*

3.11. A Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint jövedéki termék kiszolgálása*

3.12. A Jöt. 112. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint felhasznált jövedéki termék*

3.13. A Jöt. 112. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerint felhasznált jövedéki termék*

3.14. A Jöt. 112. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerint felhasznált jövedéki termék*

3.15. A Jöt. 133. § (1) bekezdés e) pontja szerint felhasznált jövedéki termék gyógyszer, gyógyhatású készítmény, gyógyszeranyag, intermedier előállításához*

3.16. A Jöt. 133. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felhasznált jövedéki termék ecet előállításához*

3.17. A Jöt. 133. § (1) bekezdés g) pontja szerint felhasznált jövedéki termék aroma előállításához*

3.18. A Jöt. 133. § (1) bekezdés h) pontja szerint felhasznált jövedéki termék csokoládé és egyéb élelmiszer előállításhoz*

3.19. A Jöt. 133. § (1) bekezdés i) pontja szerint felhasznált jövedéki termék vegyipari, kozmetikai és egyéb, nem emberi fogyasztásra szolgáló termék előállításához*

3.20. A Jöt. 133. § (1) bekezdés k) és m) pontja szerint felhasznált jövedéki termék teljesen denaturált alkohol előállításához*

3.21. Terméktávvezeték adóraktárnak vagy adóraktárnak nem minősülő csővezetékes szállításnál adófelfüggesztési eljárás keretében átadott energiatermék*

3.22. Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék**

3.22.1. magánszemély részére

3.22.2. jövedéki engedélyes kereskedő részére (az átvevő neve, címe, engedélyszáma, adószáma, bizonylat száma)

3.22.3. jövedéki kiskereskedő részére (az átvevő neve, címe, adószáma, bizonylat száma)

3.22.4. más tagállamba[202]

3.22.5. felhasználói engedélyes részére (az átvevő neve, címe, adószáma, engedélyszáma, bizonylat száma)

3.22.6. nyilvántartásba vett felhasználó részére (az átvevő neve, címe, adószáma, bizonylat száma)

3.22.7. dohány-kiskereskedelmi ellátó részére (az átvevő neve, címe, adószáma, engedélyszáma, bizonylat száma)

3.22.8. 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj Jöt. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti értékesítése vagy szállítása (az átvevő neve, címe, adószáma, bizonylat száma)[203]

3.22.9. kisüzemi bortermelő részére (az átvevő neve, címe, adószáma, bizonylat száma)

3.22.10. légiutas-ellátási tevékenységre (az átvevő neve, címe, adószáma, bizonylat száma)

3.22.11. 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kiszállítása (bizonylat száma, engedélyes esetén az engedélyszám, magánszemélyt kivéve az átvevő neve, címe, adószáma)

3.22.12. egyéb személy részére (az átvevő neve, címe, adószáma, bizonylat száma)

3.22.13. Tagállamba, harmadik országba történő kiszállítás céljából, zárjegy nélkül a Jöt. 62. § (13) bekezdése szerinti termék[204]

3.23. Szabadforgalomba bocsátott, az adóraktárban adófizetési kötelezettséget eredményező módon elfogyasztott, felhasznált jövedéki termék*

3.24. Adófelfüggesztési eljárás keretében feladott jövedéki termék

3.24.1. saját adóraktárba

3.24.2. nem saját adóraktárba

3.24.3. tagállamba

3.24.4. harmadik országba

3.24.5. másik tagállamba diplomáciai és konzuli képviselet és annak tagjai részére

3.24.6. másik tagállamba nemzetközi szervezet és annak tagjai részére

3.24.7. másik tagállamba Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői, polgári állománya és étterme, kantinja részére

3.24.8. másik tagállamba a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői, polgári állománya és étterme, kantinja részére[205]

3.25. Termékkészlet-átvezetés biztosítékköteles készletből a Jöt. 21. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti termékkészletbe (csökkenés)*

3.26. Termékkészlet átvezetés a Jöt. 21. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti termékkészletből biztosítékköteles készletbe (csökkenés)*

3.27. Készletfelvétel során megállapított készlethiány

3.27.1. az állami adó- és vámhatóság jelenlétében

3.27.1.1. adóköteles hiány

3.27.1.2. nem adóköteles hiány

3.27.2. nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében*

3.27.2.1. adóköteles hiány

3.27.2.2. nem adóköteles hiány

3.28. Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés kapcsán keletkezett, jövedéki terméknek minősülő melléktermék, hulladék

3.28.1. felhasználása termék előállításhoz

3.28.2. megsemmisítése

3.28.3. feladása, átadása

3.29. Dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási ár változása miatti készletátvezetése (csökkenés)*

3.30. Adózott termék átadása saját adóraktár részére*

3.31. Jövedéki termék átvezetése KN-kód vagy fajtakód változása esetén (csökkenés)*

3.32. A Jöt. 9. § (1) bekezdés n) és o) pontja és a DCA megállapodás XVI. cikke szerint jövedéki termék kiszolgálása**[206]

3.33. Adóraktárban végzett felhasználói engedélyes tevékenységhez kiadott termék a Jöt. 24. § (11) bekezdése szerint*[207]

3.34.[208]

3.35. A Jöt. 62. § (13) bekezdése szerinti termék feladása saját adóraktár részére*[209]

3.36. Adóraktárban a Jöt. 3. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti alkoholmentesítéssel előállított csendes bor feladása egyszerűsített adóraktár vagy kisüzemi bortermelő részére*[210]

3.37. A Jöt. 67. § (1b) bekezdése szerinti jövedéki termék továbbforgalmazása[211]

3.37.1. tagállamba

3.37.2. harmadik országba*

3.37.3. belföldre**

3.38. Csővezetékes szállítás keretében az adóraktárban feladott jövedéki termék harmadik országba*[212]

4. Zárókészlet (elszámolási időszak végén)

4.1. Az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel esetén

4.2. Nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel esetén*

III. Zárjegykészlet-változásokhoz kapcsolódó adatok

1. Zárjegykészlet-növekedés

1.1. Állami adó- és vámhatóságtól átvett zárjegy

1.1.1. darabszám

1.1.2. sorszám (sorszámtartománya)

1.1.3. bizonylat száma

1.2. Saját engedélytől átvétel*[213]

1.2.1. darabszám

1.2.2. sorszám (sorszámtartománya)

1.2.3. küldő engedély jövedéki száma[214]

1.2.4. bizonylat száma

1.3. Bérmunkára más adóraktár-engedélyestől átvétel*

1.3.1. darabszám

1.3.2. sorszám (sorszámtartománya)

1.3.3. küldő engedélyszáma

1.3.4. bizonylat száma

1.4. Más adóraktári engedélyestől a bérmunkára átadott zárjegy visszavétele*

1.4.1. darabszám

1.4.2. sorszám (sorszámtartománya)

1.4.3. küldő engedélyszáma

1.4.4. bizonylat száma

1.5. Fel nem helyezett zárjegy visszaszállítása tagállamból*

1.5.1. darabszám

1.5.2. sorszám (sorszámtartománya)

1.5.3. bizonylat száma

1.6. Fel nem helyezett zárjegy visszaszállítása harmadik országból*

1.6.1. darabszám

1.6.2. sorszám (sorszámtartománya)

1.6.3. vámokmány száma

2. Zárjegykészlet-csökkenés

2.1. Zárjegyfelhelyezés [GTIN számmal/hatósági termékazonosító-számmal beazonosított termékenként, azon belül tételazonosítónként]*

2.1.1. Belföldön felhelyezett zárjegy

2.1.1.1. jövedéki termék GTIN száma/hatósági termékazonosító-száma

2.1.1.2. tételazonosító száma/sorszámtartomány

2.1.1.3. felhasznált zárjegy-sorszámtartomány

2.1.1.3.1. kezdete (legkisebb számérték)

2.1.1.3.2. vége (legnagyobb számérték)

2.1.1.4. zárjeggyel ellátott jövedéki termék mennyisége

2.1.1.4.1. alkoholtermék esetén literben

2.1.1.4.2. fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben

2.1.1.4.3. az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben

2.1.2. Tagállamban felhelyezett zárjegy

2.1.2.1. jövedéki termék GTIN száma/hatósági termékazonosító-száma

2.1.2.2. tételazonosító száma/sorszámtartomány

2.1.2.3. felhasznált zárjegy-sorszámtartomány

2.1.2.3.1. kezdete (legkisebb számérték)

2.1.2.3.2. vége (legnagyobb számérték)

2.1.2.4. zárjeggyel ellátott jövedéki termék mennyisége

2.1.2.4.1. alkoholtermék esetén literben

2.1.2.4.2. fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben

2.1.2.4.3. az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben

2.1.3. Harmadik országban felhelyezett zárjegy

2.1.3.1. jövedéki termék GTIN száma/hatósági termékazonosító-száma

2.1.3.2. tételazonosító száma/sorszámtartomány

2.1.3.3. felhasznált zárjegy-sorszámtartomány

2.1.3.3.1. kezdete (legkisebb számérték)

2.1.3.3.2. vége (legnagyobb számérték)

2.1.3.4. zárjeggyel ellátott jövedéki termék mennyisége

2.1.3.4.1. alkoholtermék esetén literben

2.1.3.4.2. fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben

2.1.3.4.3. az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben

2.2. Saját engedélyre átadás*[215]

2.2.1. darabszám

2.2.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.2.3. fogadó engedély jövedéki száma[216]

2.2.4. bizonylat száma

2.3. Bérmunkára más adóraktár-engedélyesnek átadás*

2.3.1. darabszám

2.3.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.3.3. címzett engedélyszáma

2.3.4. bizonylat száma

2.4. Más adóraktár engedélyestől bérmunkára átvett zárjegy visszaadása*

2.4.1. darabszám

2.4.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.4.3. címzett engedélyszáma

2.4.4. bizonylat száma

2.5. Harmadik országba kiszállítás*

2.5.1. darabszám

2.5.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.5.3. vámokmány száma

2.6. Másik tagállamba kiszállítás*

2.6.1. darabszám

2.6.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.6.3. bizonylat száma

2.7. Az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett megsemmisítés[217]

2.7.1. darabszám

2.7.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.7.3. bizonylat száma

2.8. Az állami adó- és vámhatóságnak visszaadott zárjegy

2.8.1. darabszám

2.8.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.8.3. bizonylat száma

2.9. Gyártás közben megsérült, tételes elszámolásra nem kerülő zárjegyek darabszáma*

2.10. A zárjegyigénylő tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan okból történt zárjegy-megsemmisülés vagy használhatatlanná válás*

2.10.1. darabszám

2.10.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.10.3. bizonylat száma

2.11. Nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett eltávolítás és megsemmisítés vagy felülragasztás*[218]

2.11.1. darabszám

2.11.2. sorszám (sorszámtartománya)

2.11.3. bizonylat száma

3. Készletfelvétel (elszámolási időszak végén)

3.1. Az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel

3.1.1. Zárjegy tényleges (záró) készlete

3.1.2. Többlet

3.1.3. Hiány

3.1.3.1. Ebből zárjegyhiány

3.2. Nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel

3.2.1. Zárjegy tényleges (záró) készlete

3.2.2. Többlet*

3.2.3. Hiány*

3.2.3.1. Ebből zárjegyhiány

4. Zárjegyköteles jövedéki termék GTIN szám bejelentésének/hatósági termékazonosító-szám igénylésének adattartalma*

4.1. zárjegyköteles jövedéki termék GTIN száma

4.2. hatósági termékazonosító száma

4.3. kereskedelmi megnevezése

4.4. alkoholtermék esetén

4.4.1. névleges űrtartalma literben

4.4.2. címkén feltüntetett tényleges alkoholtartalma

4.5. dohánygyártmány esetén a fogyasztói csomagban levő dohánygyártmány mennyisége

4.6. KN-kódja

4.7. fajtakódja

4.8. bejelentés vagy módosítás oka

4.8.1. Új

4.8.1.1. GTIN szám érvényesség kezdete

4.8.1.2. Hatósági termékazonosító szám érvényesség kezdete

4.8.2. Módosított

4.8.2.1. GTIN szám érvényesség kezdete

4.8.2.2. Hatósági termékazonosító szám érvényesség kezdete

4.8.3. Törölt

4.8.3.1. GTIN szám érvényesség vége

4.8.3.2. Hatósági termékazonosító szám érvényesség vége

IV. Bérfőzésre vonatkozó adatok (bérfőzetőnként és bérfőzésenként)

1. Alapanyag (cefre) átvétel

1.1. Bérfőzető

1.1.1. neve

1.1.2. adóazonosító jele

1.1.3. lakóhelye

1.2. Bérfőzetőtől átvett alapanyag (cefre)

1.2.1. fajtája* b

1.2.2. mennyisége (kilogramm vagy liter) * b

1.2.3. átvétel időpontja

2. Bérfőzött párlat előállítása

2.1. Bérfőzés megkezdésének

2.1.1. időpontja (óra)

2.1.2. szeszmérőgép

2.1.2.1. száma* b

2.1.2.2. óraállása

2.2. Bérfőzés befejezésének

2.2.1. időpontja (óra)

2.2.2. szeszmérőgép

2.2.2.1. száma

2.2.2.2. óraállása

3. Előállított párlat

3.1. mennyisége (az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben)

3.2. adózatlanul megsemmisített mennyiség

4. Jövedéki terméknek minősülő melléktermék, hulladék (fajtánként)

4.1. mennyisége

4.2. megsemmisítés, felhasználás módja

4.3. megsemmisítést, felhasználást igazoló bizonylat száma

5. Bérfőzéssel kapcsolatos egyéb információ

6. Bérfőzött párlat kiadására vonatkozó adatok

6.1. Kiadás dátuma* b

6.2. Bérfőzető * b

6.2.1. neve

6.2.2. adóazonosító jele

6.2.3. lakóhelye

6.3. Kiadott bérfőzött párlat

6.3.1. fajtája* b

6.3.2. adómértéke (kedvezményes vagy általános)* b

6.3.3. KN-kódja

6.3.4. mennyisége* b

6.3.4.1. az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben

6.3.4.2. literben

6.3.5. tényleges alkoholtartalma* b

6.3.6. fizetendő adója* b

6.4. Származási igazolás száma* b

6.5. Bérfőzető háztartása számára a származási igazolvány kiállításáig a tárgyévben kiadott kedvezményes adómértékű párlat mennyisége* b

2. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[219]

Felhasználói engedélyes által vezetett nyilvántartás adattartalma

1. Termék

1.1. megnevezése

1.2. KN-kódja

1.3. mennyiségi egysége

2. Nyitókészlet (tárgyhó első napján)

2.1. lédig mennyiség (tárolótartályonként, a tárolótartály egyedi azonosító jelének feltüntetésével)

2.2. kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

3. Növekedés

3.1. Átvett mennyiség (időpont, tételszám, tényleges alkoholtartalom, szállítási okmány száma, szállító megnevezése, telephelye, címe szerinti bontásban)

3.1.1. belföldről

3.1.2. tagállamból

3.1.3. harmadik országból

3.2. Technológiából visszanyert mennyiség (időpont, belső bizonylat száma szerinti bontásban)

3.2.1. tisztítás nélkül újra felhasználható

3.2.2. újra fel nem használható

3.2.3. regenerált

3.3. Előállított mennyiség (időpont, belső bizonylat száma szerinti bontásban)

3.4. Kiszerelt mennyiség (időpont, kiszerelési egység és darabszám szerinti bontásban)

3.5. Készletfelvétellel megállapított többlet

4. Csökkenés

4.1. Felhasznált mennyiség (időpont, belső bizonylat száma szerinti bontásban)

4.1.1. termék-előállításhoz

4.1.2. kiszerelésre

4.1.3. egyéb felhasználás

4.2. Értékesített vagy szállított mennyiség [kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban), tételszám, időpont, bizonylat száma, vevő megnevezése, jövedéki engedélyszáma vagy nyilvántartási száma és telephelye címe szerinti bontásban][220]

4.2.1. Egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben

4.2.1.1. exportálási vagy másik tagállamba történő kiszállítási céllal jövedéki engedélyes kereskedőnek

4.2.1.2. más személy részére adófizetési kötelezettség keletkezése mellett

4.2.2. Megfigyelt termék

4.2.2.1. felhasználói engedélyesnek

4.2.2.2. nyilvántartásba vett felhasználónak

4.2.2.3. exportálási vagy másik tagállamba történő kiszállítási céllal jövedéki engedélyes kereskedőnek

4.2.2.4. más személy részére adófizetési kötelezettség keletkezése mellett

4.2.3. Egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben

4.2.3.1. jövedéki engedélyes kereskedőnek

4.2.3.2. jövedéki kiskereskedőnek

4.2.3.3. egyéb vevőnek

4.2.4. Denaturált termék 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésben

4.2.4.1. adóraktár engedélyesének

4.2.4.2. felhasználói engedélyesnek

4.2.4.3. nyilvántartásba vett felhasználónak

4.2.5. Denaturált termék 2 liternél kisebb kiszerelésben

4.2.5.1. jövedéki engedélyes kereskedőnek

4.2.5.2. jövedéki kiskereskedőnek

4.2.5.3. egyéb vevőnek

4.3. Regenerálásra átadott mennyiség

4.4. Készletfelvétellel megállapított hiány

4.4.1. adóköteles hiány

4.4.2. nem adóköteles hiány

4.5. Egyéb csökkenés mennyisége (csökkenést igazoló irat, száma kelte, kiállítója szerinti bontásban)

5. Zárókészlet (tárgyhó utolsó napján)

5.1. lédig mennyiség (tárolótartályonként, a tárolótartály egyedi azonosító jelének feltüntetésével)

5.2. kiszerelt mennyiség (kiszerelési egységenként és darabszámban)

3. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[221]

Jövedéki engedélyes kereskedői nyilvántartás és a belőle teljesítendő adatszolgáltatás adattartalma (jövedéki termékenként)

A "*" jelzéssel ellátott adatokról kell adatszolgáltatást teljesíteni. A "**" jelzéssel ellátott adatokról abban az esetben kell adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kiszállítás nem e-EKO-val történt.[222]

Ha egy pont jelzéssel van megjelölve, valamennyi alszámos bontására is vonatkozik a jelzésbeli tartalom.

1. Jövedéki engedélyes engedélyszáma*

2. Jövedéki termék*

2.1. megnevezése

2.2. KN-kódja

2.3. mennyiségi egysége (az energiatermék kivételével a kiszerelési egység [űrtartalom, alkoholtermék és sör esetén tényleges alkoholtartalom és űrtartalom] szerinti bontásban, dohánygyártmányok esetén doboz, szál vagy csomag bontásban)

3. Nyitókészlet (a tárgyhó első napján)

4. Készletnövekedés (időpont, szállító megnevezése és telephelye, bizonylat száma szerinti bontásban)

4.1. Belföldről átvett mennyiség

4.2. Tagállamból behozott mennyiség

4.2.1. Tagállam megnevezése

4.2.2. Tagállami kereskedő megnevezése

4.3. Importból átvett mennyiség

4.4. Visszáru mennyisége

4.4.1. Feladási bizonylat száma

4.5. Készletfelvétellel megállapított többlet

4.5.1. adóköteles többlet

4.5.2. nem adóköteles többlet

4.6. Egyéb készletnövekedés

4.6.1. Mennyiség

4.6.2. Jogcím

4.7. Tagállamba, harmadik országba történő kiszállítás céljából zárjegy nélkül belföldről beszerzett Jöt. 62. § (13) bekezdésében felsorolt termék[223]

5. Készletcsökkenés

5.1. Belföldre kiszállítás*

5.1.1. Bizonylat

5.1.1.1. száma

5.1.1.2. kelte (nap)

5.1.2. Kiszállítás

5.1.2.1. telephelye

5.1.2.2. időpontja (nap)

5.1.3. Mennyiség

5.1.4. Vevő vagy címzett (kivéve - üzemanyag forgalmazása esetén - a magánszemély vevőt)

5.1.4.1. neve

5.1.4.2. címe

5.1.4.3. adószáma

5.1.4.4. dohánygyártmány esetén a jövedéki kiskereskedő működési engedélyszáma, nyilvántartásba vételi száma vagy dohány kiskereskedelmi engedélyszáma

5.2. Tagállamba kiszállítás **[224]

5.2.1. e-EKO vagy zárjegy nélkül belföldről beszerzett Jöt. 62. § (13) bekezdésében felsorolt termék esetén egyéb szállítási okmány[225]

5.2.2. Kiszállítás

5.2.2.1. telephelye

5.2.2.2. időpontja (nap)

5.2.3. Mennyiség

5.2.4. Vevő vagy címzett

5.2.4.1. neve

5.2.4.2. címe

5.2.4.3. adószáma

5.3. Exportra kiszállítás*

5.3.1. Vámokmány

5.3.1.1. száma

5.3.1.2. kelte

5.3.2. Kiszállítás

5.3.2.1. telephelye

5.3.2.2. időpontja (nap)

5.3.3. Mennyiség

5.4. Légiutas-ellátási tevékenységhez kiszállítás*

5.4.1. Bizonylat

5.4.1.1. száma

5.4.1.2. kelte (nap)

5.4.2. Kiszállítás

5.4.2.1. telephelye

5.4.2.2. időpontja (nap)

5.4.3. Mennyiség

5.5. Készletfelvétellel megállapított hiány

5.6. Egyéb készletcsökkenés

5.6.1. Mennyiség

5.6.2. Jogcím

6. Zárókészlet (naponta)

4. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[226]

Jövedéki kiskereskedő által üzemanyagtöltő állomás forgalmáról vezetett nyilvántartás adattartalma

1. Üzemanyag fajtája (benzin, gázolaj, E85, LPG, CNG, LNG)[227]

2. Mennyiségi egysége (liter, kg)

3. Nyitókészlet

4. Készletnövekedés (időpont, szállító megnevezése, engedélyszáma és telephelye, bizonylat száma szerinti bontásban)

4.1. Beszerzés

4.2. Átvétel más telephelyről

4.3. Készletfelvétellel megállapított többlet

4.3.1. adóköteles többlet

4.3.2. nem adóköteles többlet

5. Készletcsökkenés (elektronikus számlálón mért készletváltozás esetén az elektronikus számláló kezdő és záró óraállását feltüntetve)

5.1. Végfelhasználó részére értékesített üzemanyag

5.2. Elszállítás/Átminősítés

5.3. Átadás más telephelyre

5.4. Üresváltás

5.5. Saját felhasználás

5.6. Mintavétel

5.7. Készletfelvétellel megállapított hiány

6. Zárókészlet

5. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Nyilvántartásba vett felhasználó által vezetett nyilvántartás adattartalma

1. Termék (egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék, valamint denaturált termék a teljes denaturálás típusa szerinti részletezésben)

1.1. megnevezése

1.2. KN-kódja

1.3. mennyiségi egysége (denaturált termék esetében literben vagy kilogrammban)

1.4. tárgyévre bejelentett beszerezhető mennyiség

1.5. nyitókészlete

1.6. készletváltozások

1.6.1. növekedés

1.6.1.1. beszerzés

1.6.1.1.1. időpontja

1.6.1.1.2. tételszáma

1.6.1.1.3. szállításhoz használt okmány száma

1.6.1.1.4. szállító

1.6.1.1.4.1. neve

1.6.1.1.4.2. telephelye címe

1.6.1.1.5. tárgyévben ténylegesen beszerzett mennyiség

1.6.2. csökkenés

1.6.2.1. időpontja

1.6.2.2. tételszáma

1.6.2.3. felhasználás célja

1.7. zárókészlet

6. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

A légiutas-ellátási tevékenységet végző személy által vezetendő nyilvántartás adattartalma

1. Nyitókészlet

2. Növekedés

2.1. Légijárműről utántöltési céllal ideiglenesen levett jövedéki termék

2.1.1. kereskedelmi megnevezése

2.1.2. kiszerelése

2.1.3. sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, valamint alkoholtermék esetében tényleges alkoholtartalma

2.1.4. darabszáma

2.2. A légijármű

2.2.1. lajstromjele

2.2.2. üzembentartójának megnevezése

2.3. Telephelyre, raktárba szállítás időpontja

3. Csökkenés

3.1. Légijárműre felvitt jövedéki termék

3.1.1. kereskedelmi megnevezése

3.1.2. kiszerelése

3.1.3. sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, valamint alkoholtermék esetében tényleges alkoholtartalma

3.1.4. darabszáma

3.2. A légijármű

3.2.1. lajstromjele

3.2.2. üzembentartójának megnevezése

3.3. Telephelyről, raktárból történő kiszállítás időpontja

3.4. Megsemmisített jövedéki termék mennyisége

4. Zárókészlet

7. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Termék tulajdonságaiból adódó elismert mennyiségű hiány

1. Tárolás[228]

2. Szállítás

3. Lefejtés, kiszerelés

4. Finomítás, víztelenítés

5. Előállítási technológiából adódó egyéb veszteség[229]

8. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[230]

9. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Jegyzőkönyv csővezetéken szállított energiatermék átadásáról-átvételéről

1. Az átadó vagy feladó

1.1. neve

1.2. adószáma

1.3. engedélyszáma

2. Az átvevő vagy címzett

2.1. neve

2.2. adószáma

2.3. engedélyszáma

3. Termék adatok

3.1. Energiatermék megnevezése

3.2. KN-kód

3.3. Termék tulajdonosának neve

3.4. Mérés indításának időpontja (éééé.hh.nn óó:pp)

3.5. A mérőműszer állása induláskor (liter/15 oC)*

3.6. A mérés befejezésének időpontja (éééé.hh.nn óó:pp)

3.7. A mérőműszer állása befejezéskor (liter/15 oC) *

3.8. Energiatermék átlaghőmérséklete a csőben (oC) **

3.9. Energiatermék átlagsűrűsége 15 oC-on (kg/m3) **

3.10. Átadott-átvett energiatermék tömege (kg)

3.11. Átadott-átvett energiatermék térfogata 15 oC-on (liter) **

3.12. Átadott-átvett energiatermék térfogata (liter) **

4. Záró rész

4.1. Jegyzőkönyv kelte

4.2. Átadó és az átvevő neve/aláírása

4.3.[231]

4.4.[232]

* Az LPG esetében kg-ban kell megadni.

** Az LPG esetében nem kell kitölteni.

10. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Repülőgép-üzemanyag adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező kiszolgálása és repülőgép-üzemanyag utáni adó-visszaigénylés bizonylatának adattartalma

1. Bizonylat sorszáma

2. Repülőgép-üzemanyag betöltése

2.1. Légijármű

2.1.1. lajstromjele

2.1.2. típusa

2.1.3. járatszáma

2.2. Repülőgép-üzemanyag

2.2.1. fajtája (üzemanyag petróleum, repülőbenzin)

2.2.2. KN-kódja

2.2.3. mennyisége

2.3. Repülőgép-üzemanyag töltésének

2.3.1. kezdő időpontja

2.3.2. befejező időpontja

3. Repülőgép-üzemanyag lefejtése és átvétele

3.1. Légijármű

3.1.1. lajstromjele

3.1.2. típusa

3.1.3. járatszáma

3.2. Repülőgép-üzemanyag

3.2.1. fajtája (üzemanyag petróleum, repülőbenzin)

3.2.2. KN-kódja

3.2.3. mennyisége

3.3. Repülőgép-üzemanyag lefejtésének

3.3.1. kezdő időpontja

3.3.2. befejező időpontja

3.3.3. lefejtett és átvett mennyisége

3.3.4. átvételének befejező időpontja

4. Nyilatkozat, hogy a repülőgép-üzemanyag nem magáncélú légiközlekedési tevékenység során kerül felhasználásra

5. Légijármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzemben tartója (megbízottja) együttes igazolása

6. Dátum, aláírás, repülőtér üzemben tartójának (megbízottjának) bélyegzőlenyomata papíralapú okmány alkalmazása esetén

7. Az állami adó- és vámhatóság ellenjegyzése

11. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Jelölt gázolaj adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező kiszolgálása és gázolaj utáni adó-visszaigénylés bizonylatának adattartalma

1. Bizonylat sorszáma

2. Adóraktár

2.1. engedélyes neve

2.2. engedélyszáma

2.3. címe

3. Hajó

3.1. neve

3.2. lajstromozási jele

3.3 üzemeltetőjének

3.3.1. neve

3.3.2. adószáma

3.3.3. székhelye

3.3.4. képviseletére jogosult neve

4. Gázolaj

4.1. hajóba töltésének időpontja (év, hónap, nap, óra)

4.2. KN-kódja

4.3. mennyisége

5. Papíralapú okmány alkalmazása esetén dátum, valamint a hajó üzemeltetőjének vagy a képviseletére jogosultnak az aláírása és bélyegzőlenyomata

12. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Kötelező érvényű KN-kód besorolás iránti kérelem adattartalma

1. Kérelmező

1.1. neve

1.2. címe

1.3. adószáma

1.4. telefonszáma

1.5. engedélyszáma

1.6. képviselőjének

1.6.1. neve

1.6.2. címe

1.6.3. adószáma

1.6.4. telefonszáma

1.6.5. engedélyének száma

2. Áru

2.1. javasolt KN-kódja

2.2. javasolt adójogi besorolása

2.3. leírása

2.4. kereskedelmi megnevezése és további információk

2.5. korábbi KN-kód besorolást tartalmazó határozat

2.5.1. száma

2.5.2. KN-kód

3. Papír alapú benyújtás esetén a kérelem mellékleteinek felsorolása és megnevezése, dátum és a kérelmező vagy képviselőjének aláírása

13. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő által forgalmazható üzemanyag minőségi követelményei

1. Benzin

1.1. Benzin, E10, ESZ 95-98

1.1.1. A legfeljebb 3,7% (m/m) oxigéntartalmú ólmozatlan motorbenzin követelményei és vizsgálati módszerei

1.1.2. A legfeljebb 3,7% (m/m) oxigéntartalmú ólmozatlan motorbenzinek illékonysági osztályai

1.1.3. A bioetanol-tartalmú ólmozatlan motorbenzinnél megengedett gőznyomáseltérés

1.2. Benzin, E5, ESZ 95-98

1.2.1. A legfeljebb 2,7% (m/m) oxigéntartalmú ólmozatlan motorbenzin követelményei és vizsgálati módszerei

1.2.2. A legfeljebb 2,7% (m/m) oxigéntartalmú ólmozatlan motorbenzinek illékonysági osztályai

1.2.3. A bioetanol-tartalmú ólmozatlan motorbenzinnél megengedett gőznyomáseltérés

2. Gázolaj

2.1. A dízelgépjármű-hajtóanyag általánosan érvényes követelményei és vizsgálati módszerei

2.2. Éghajlattól függő követelmények és vizsgálati módszerek. Mérsékelt égöv

3. Repülőgép-üzemanyag

3.1. 2710 12 31 KN-kód szerinti repülőbenzin

3.1.1. A repülőbenzinek minőségi követelményei és vizsgálati módszerei

3.1.2. A repülőbenzinekhez adott színezőanyagok mennyisége

3.2. 2710 19 21 KN-kód szerinti üzemanyag petróleum

4. E85

4.1. Az E85 etanol követelményei és vizsgálati módszerei

4.2. Éghajlattól függő követelmények és vizsgálati módszerek

5. Biodízel

5.1. Zsírsav-metil-észterek általánosan érvényes követelmények és vizsgálati módszerek

5.2. FAME hajtóanyagra vonatkozó, éghajlattól függő követelmények és vizsgálati módszerek

5.3. A FAME keverőkomponensre vonatkozó éghajlattól függő követelmények és vizsgálati módszerek

5.3.1. A hidegfolyási tulajdonságok kiválasztása

5.3.2. A monoglicerid-tartalom kiválasztása

6. LPG

6.1. LPG üzemanyag minőségi követelményei és vizsgálati módszerei

Üzemeltetés szempontjából legfeljebb 2000 mg/kg metanol hozzáadása megengedett.

6.2. Évszakhoz kötött gőznyomás- (túlnyomás-) határértékek 40 °C-on[249]

14. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

A bérfőzető zárjegymegrendelésének adattartalma

1. Bérfőzető

1.1. neve

1.2. adóazonosító jele

1.3. születési ideje (év, hónap, nap)

1.4. anyja neve

1.5. kistermelői regisztrációs száma

1.6. lakcíme

2. Az értékesíteni kívánt bérfőzött párlat

2.1. származási igazolás

2.1.1. száma

2.1.2. kiállítójának jövedéki száma

2.2. fajtája

2.3. mennyisége literben

2.4. tényleges alkoholtartalma

2.5. kiszerelés

2.5.1. névleges űrtartalma

2.5.2. darabszáma

3. Megrendelt zárjegy

3.1. mennyisége (darab)

3.2. tárolásának helye, ha az az 1.6. szerintitől eltér

3.3. átvételének kért időpontja

4. Dátum papíralapú megrendelés esetén

5. Aláírás papíralapú megrendelés esetén

15. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

A hivatalos zár előállításáról vezetett nyilvántartás adattartalma (zártípusonként)

1. Nyitókészlet

1.1. mennyisége (darab)

1.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

2. Előállított hivatalos zár

2.1. mennyisége (darab)

2.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

2.3. gyártás időpontja

3. Kiadott hivatalos zár (felhasználónként)

3.1. mennyisége (darab)

3.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

3.3. kiadás időpontja

3.4. szállítási okmány száma

3.5. felhasználó

3.5.1. neve

3.5.2. felhasználói minősége

3.5.3. címe

4. Zárókészlet

4.1. mennyisége (darab)

4.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

16. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez

A hivatalos zár felhasználásáról vezetett nyilvántartás adattartalma (zártípusonként)

1. Nyitókészlet

1.1. egyedi azonosító jel

1.2. mennyisége (darab)

1.3. sorszámtartománya (-tól-ig)

2. Növekedés

2.1. mennyisége (darab)

2.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

2.3. időpontja

2.4. bizonylat azonosítószáma

3. Csökkenés

3.1. mennyisége (darab)

3.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

3.3. időpontja

3.4. bizonylat azonosítószáma

4. Zárókészlet

4.1. mennyisége (darab)

4.2. sorszámtartománya (-tól-ig)

17. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[251]

18. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[252]

19. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[253]

20. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[254]

21. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[255]

A zárjegyek leírása

1. Szeszes ital zárjegy

1.1. Leírása:

A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a "Szeszes ital" felirat sötétkék, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.

1.2. Méret (választék) és alkalmazhatóság:[256]

45x12 mm: 0,5 literig (+/- 0,1 mm)

80x16 mm: 0,2-1,00 liter között (+/- 0,1mm)

100x16 mm: 1,5 litertől (+/- 0,1 mm)

1.3. Technológia:

Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.

1.4. Anyaga:

Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.

1.5. Sorszám:

Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).

1.6. Ellenőrző kód:

A sorszámot követő karakter.

1.7. Kiszerelési egység:

A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege.

1.8. Csomagolási egység:

A 80x16 mm és a 100x16 mm méretű zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45x12 mm méretű zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.

2. Pálinka zárjegy

2.1. Leírása:

A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe vörösesnarancs összhatású, rózsaszín és narancs biztonsági (guilloche) nyomattal, benne Merkúr embléma. A zárjegyen a "Pálinka" felirat és a Merkúr embléma sötétbarna, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.

2.2. Méret (választék) és alkalmazhatóság:[257]

45x12 mm: 0,5 literig (+/-0,1 mm)

80x16 mm: 0,2-1,00 liter között (+/- 0,1 mm)

100x16 mm: 1,5 litertől (+/- 0,1 mm)

2.3. Technológia:

Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.

2.4. Anyaga:

Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.

2.5. Sorszám:

Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).

2.6. Ellenőrző kód:

A sorszámot követő karakter.

2.7. Kiszerelési egység:

A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege.

2.8. Csomagolási egység:

A 80x16 mm és a 100x16 mm méretű zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45x12 mm méretű zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.

3. Párlat zárjegy

3.1. Leírása:

A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe zöldes összhatású, zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen szín használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a "Párlat" felirat sötétzöld, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.

3.2. Méret:[258]

80x16 mm (+/- 0,1 mm)

3.3. Technológia:

Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.

3.4. Anyaga:

Speciális, csak erre a célra legyártott, öntapadós felületű, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.

3.5. Sorszám:

Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).

3.6. Ellenőrző kód:

A sorszámot követő karakter.

4. Dohánygyártmány zárjegy, a darabonként csomagolt szivar zárjegye kivételével

4.1. Leírása: A zárjegy téglalap alakú. A zárjegy egy sorszámot (vonalkód formájában is) tartalmaz.

4.2. Méret (választék):[259]

16x32 mm(+/-0,1 mm),

12x32mm (+/- 0,1 mm),

44x20 mm (+/- 0,1 mm)

4.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír, amely[260]

legalább 56, legfeljebb 90 g/m2 tömegű és

legalább 70, legfeljebb 85μm vastag.

4.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).

4.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.

4.6. Kiszerelési egység: A méretre vágott zárjegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben.

4.7. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelemben kitöltsék.

5. Darabonként csomagolt szivar zárjegy

5.1. Leírása: A zárjegy két téglalap alakú füllel ellátott, fekvő ellipszis alakú, kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia. A zárjegyen a "Szivar" szöveg az ellipszis felső vonalán, az ellipszis közepén a sorszám található.

5.2. Mérete: A zárjegy teljes hossza 72 mm (+/- 0,1 mm) az ellipszis hossza 42 mm (+/-0,1 mm), legnagyobb szélessége 18 mm (+/- 0,1 mm), a fül szélessége 11 mm (+/- 0,1 mm).[261]

5.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott.[262]

5.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).

5.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.

5.6. Csomagolási egység: 50 darab ív, ívenként 30 darab zárjegy, dobozba rakva.

6. A Jöt. 62. § (13) bekezdésében felsorolt termék öntapadós zárjegy:[263]

6.1. Leírása: A zárjegy téglalap alakú. A zárjegy egy sorszámot (vonalkód formájában is) tartalmaz.

6.2. Méret (választék):

16 x 32 mm (+/-0,1 mm),

12 x 32 mm (+/-0,1 mm),

44 x 20 mm (+/-0,1 mm)

6.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott, öntapadó ragasztóréteggel ellátott papír.

6.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX)

6.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.

6.6. Kiszerelési egység: 10 000 darabonként vagy 25 000 darabonként tekercsben, vagy 50 darabonként ívben és 200 ívenként dobozba csomagolva.

22. melléklet a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelethez[264]

A zárjegymegrendelés adattartalma

1. Megrendelő

1.1. neve

1.2. adószáma

1.3. zárjegyigénylőkénti minősége

1.4. zárjegyet felhasználó telephelyének

1.4.1. címe

1.4.2. azonosítója

2. Zárjegy átvételének kért időpontja

3. Megrendelt zárjegy

3.1. típusa

3.2. méretválasztéka

3.3. mennyisége

4. A Jöt. 74. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltétel teljesítésének levezetése