2016. évi CXXI. törvény

az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:)

"g) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el."

(2) A Pp. 197. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett, minősített bizalmi szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszerében tárolt, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat valódiságát vélelmezni kell.

(7) A 196. § (1) bekezdés g) pontja szerinti bizalmi szolgáltató által kiállított, bizalmi szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas, a lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett archiváló rendszerében tárolt elektronikus okirat valódiságát vélelmezni kell."

(3) A Pp. 394/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"394/F. § (1) A bíróság az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.

(2) Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv. 12., 20., és 57. §-át, a 101-103. §-át, valamint a VII., VIII. és XIV. Fejezetét kell alkalmazni."

(4) A Pp. 394/G. § (9) bekezdésében a "hét" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg lép.

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4c) Ha a gépjármű üzemben tartója a (4b) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírságot nem veszi tudomásul, a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartója egyéb esetekben a közigazgatási bírságot harminc napon belül nem fizeti meg."

(2) A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 180 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik."

(3) A Kkt. 29/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást az engedélyezésről szóló jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. Ha az eljárás során a közlekedési hatóság záradékolt tervdokumentációt köteles kiadni vagy a sajátos közlekedési építmények forgalomba helyezése előtt helyszíni ellenőrzésre van szükség, a közlekedési hatóság az eredeti papír alapú tervdokumentációk benyújtására hívhatja fel az ügyfelet."

(4) A Kkt. "Záró rendelkezések" alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

"48/A. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(5) Hatályát veszti a Kkt. 19. § (4) bekezdése.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. A nem elektronikus másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti."

(2) Az Itv. a következő 102/A. §-sal egészül ki:

"102/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 91. § (2) bekezdését és 80. § (1) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában az "okirattal" szövegrész helyébe az "okirattal vagy annak hiteles másolatával" szöveg lép.

4. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

4. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény a következő 31. §-sal egészül ki:

"31. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (2) bekezdése.

5. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény "Záró rendelkezések" alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:

"40/C. E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 7/A. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

6. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

6. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni."

(2) A Kjtv. 11/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi közjegyzői kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

(3) A Kjtv. 49/A. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzői irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:)

"h) a közjegyzői iroda E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége."

(4) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A kamara az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be.

(11) Ha a közjegyzői iroda az (5) bekezdés h) pontja szerinti adatot a kamara felé jelentette be, a cégbíróság azt a (10) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja."

(5) A Kjtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 179. §-sal egészül ki:

"179. § (1) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 11/A. § (3), (4) és (10) bekezdését, 21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontját, (5) és (6) bekezdését, valamint 122. § (4) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 49/A. § (5) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a közjegyzői iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét."

(6) A Kjtv.

a) 21/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében, 122. § (4) bekezdésében a "hitelesítésszolgáltató" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltató" szöveg,

b) 21/A. § (5) bekezdésében a "hitelesítés-szolgáltatónál" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltatónál" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti a Kjtv. 11/A. § (4) bekezdésében az "A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal." szövegrész.

7. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

7. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/P. §-sal egészül ki:

"83/P. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 6/B. § (3) bekezdését, 6/C. § (2) bekezdését és 27/C. § (2a) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 6/B. § (3) bekezdésében és 6/C. § (2) bekezdésében az "eredeti okiraton" szövegrész helyébe az "eredeti okiraton vagy hiteles másolatán" szöveg,

b) 27/C. § (2a) bekezdésében az "eredeti példányával" szövegrész helyébe az "eredeti vagy hiteles másolati példányával" szöveg,

c) 49/G. § (1) bekezdésében a "hitelesítés-szolgáltató" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltató" szöveg

lép.

8. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

8. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:

"22. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14/A. §-a.

9. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

9. § (1) A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (6) bekezdése.

10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

10. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya alá tartoznak:)

"a) Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és - azon nem Magyarországon élő külföldi, valamint a házastársa és eltartott leszármazója, valamint eltartott szülője kivételével, aki számára az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35/A. § (1) bekezdése alapján adott ki nemzeti letelepedési engedélyt - a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,"

(2) Az Nytv. 5. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

"(23) Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a halála vagy egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván."

(3) Az Nytv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A konzuli tisztviselő eljár a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben."

(4) Az Nytv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A konzuli tisztviselő

a) jogszabályban meghatározott kivételekkel eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyekben;

b) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait és gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő átadásáról;

c) ellátja a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat."

(5) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés g) pontja a következő gb) alponttal egészül ki:

[A központi szerv

a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:]

"gb) nem magyar állampolgár esetén Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,"

(6) Az Nytv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13/A. § A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére."

(7) Az Nytv. 21. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;"

(8) Az Nytv. 22. § g)-i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"g) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából, az anyakönyvi felügyeletet ellátó szerv a szakmai irányítási tevékenység ellátása céljából, a konzuli tisztviselő, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az anyakönyvezéssel összefüggő feladatainak ellátása céljából,

h) a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához,

i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője, illetve annak munkájában közreműködő, a külpolitikáért felelős miniszter által felhatalmazott, diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személy az útlevél-ügyintézéshez,"

(9) Az Nytv. 22. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"k) a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez."

(10) Az Nytv. 24/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv a törvényben előírt feladatainak ellátása érdekében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdésében és 12. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a nyilvántartásból."

(11) Az Nytv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál, kijelölt kormányhivatalnál és a nyilvántartást kezelő központi szervnél teljesíthető. A lakcímbejelentés - jogszabályban meghatározott kivétellel - személyes megjelenéssel teljesíthető. Az értesítési cím elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelenthető."

(12) Az Nytv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen, vagy

b) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelentenie

(a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat)."

(13) Az Nytv. 26. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételhez szükséges adatainak bejelentését - jogszabályban meghatározott kivétellel - személyes megjelenéssel teljesíti."

(14) Az Nytv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti."

(15) Az Nytv. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá."

(16) Az Nytv. 27/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

(2) A címjogosult az (1) bekezdés szerinti módokon nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér."

(17) Az Nytv. 29. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az állandó személyazonosító igazolvány - a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza]

"g) a polgár kérelmére legfeljebb kettő, vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámot."

(18) Az Nytv. 29. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(15) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem - jogszabályban meghatározott kivétellel - csak személyes megjelenéssel terjeszthető elő.

(16) A polgár az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye, illetve magánútlevele, második magánútlevele, szolgálati útlevele, hajós szolgálati útlevele pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, ideiglenes okmány kiadására nincs szükség, és a magánútlevél, a második magánútlevél, illetve hajós szolgálati útlevél esetében az érintett hozzájárulása alapján az útiokmány-nyilvántartás tartalmazza az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát."

(19) Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni."

(20) Az Nytv. 29/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az eljáró hatóság a 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot kizárólag az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiadását, illetve az adatnak a tároló elemen történő rögzítését követően haladéktalanul törölni kell. A 29. § (7) bekezdés g) pontjában meghatározott adat tároló elemből történő olvasására kizárólag a polgár halála vagy tájékoztatás adására képtelen egészségi állapota esetén az értesítendő személy tájékoztatása céljából kerülhet sor. A polgár a 29. § (7) bekezdés g) pontja szerinti adat megadásánál nyilatkozik arról, hogy azt a telefonszám birtokosának hozzájárulásával adja meg."

(21) Az Nytv. 29/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

a) a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,

b) a Kormány által kijelölt szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújt,

c) a Kormány által kijelölt szolgáltató a b) ponthoz kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott bizalmi szolgáltatást nyújt.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció), valamint c) pontja szerinti szolgáltatás vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(22) Az Nytv. 29/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)-c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról, valamint arról, ha a polgár a személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át, adatot szolgáltat. A (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltató - feladatainak ellátása érdekében - a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat."

(23) Az Nytv. 29/E. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"29/E. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama - a (2) és (4) bekezdésben, valamint a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, ha a jogosult

a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,

b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,

c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

(2) A 65. életévet betöltött jogosult - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját kell feltüntetni.

(3) A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány kiállításának napja a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja.

(3a) Ha a jogosult február 29-én született, és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a személyazonosító igazolvány érvényességi ideje február 28-án jár le."

(24) Az Nytv. 29/F. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha)

"d) a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja."

(25) Az Nytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Az érintett az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, igényelheti továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványa pótlását. A polgár a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány pótlását akkor igényelheti, ha adataiban nem következett be változás. A személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt pótlás esetén az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy a hatósági igazolvány pótlás esetén a telefonszámot nem tartalmazza.

(2) A 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti.

(3) A külföldön élő magyar állampolgár - elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül - elektronikus úton is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott esetekben és feltételekkel a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le."

(26) Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"i) azon eljárásokat és feltételeket, amelyek esetén a nyilvántartás szerve az eljárást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatal útján folytatja le;"

(27) Az Nytv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § A központi szerv az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény által megállapított 29/C. § (5) bekezdése hatálybalépését követő 15 napon belül adatot szolgáltat a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatónak arról a tényről, hogy a polgár a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványt 60 napon belül nem vette át."

(28) Az Nytv. a következő 52/B. és 52/C. §-sal egészül ki:

"52/B. § Ha a nyilvántartás eljáró szerve az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a nyilvántartás adott szerve vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

52/C. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 29/E. § (1) és (3a) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni."

(29) Az Nytv.

a) 6. § (2) bekezdésében a "konzuli tisztviselő" szövegrész helyébe a "hivatásos konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő)" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés l) pontjában, 15. § (2) bekezdésében és a 29. § (2) bekezdés h) pontjában az "a 12. életévét betöltötte" szövegrész helyébe a "12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan" szöveg,

c) 29. § (1) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a polgár" szöveg,

d) 29/C. § (4) bekezdésében az "e-aláírási funkcióval" szövegrész helyébe az "e-aláírási funkcióval és a (2) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatással" szöveg,

e) 47. § (1) bekezdés g) pontjában az "e-aláírási funkcióra" szövegrész helyébe az "e-aláírás funkcióra és az ahhoz kapcsolódó bizalmi szolgáltatásokra" szöveg,

f) 47. § (1) bekezdés g) pontjában a "b) pontja" szövegrész helyébe a "b) és c) pontja" szöveg,

g) 52. § (5) bekezdésében a "Magyarország területének" szövegrész helyébe a "magyar állampolgár által Magyarország területének" szöveg,

h) 29/C. § (2) bekezdés a) pontjában, a 29/C. § (5) bekezdésében és az 52/A. §-ban a "központi szerv" szövegrész helyébe a "nyilvántartást kezelő szerv" szöveg

lép.

(30) Hatályát veszti az Nytv.

a) 17. § (4) bekezdése,

b) 29. § (17) bekezdése,

c) 52. § (2) bekezdése.

11. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

11. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. LV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő."

(2) Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (2) bekezdésében "saját kezűleg" szövegrész.

12. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

12. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "eredeti példányát" szövegrész helyébe az "eredeti vagy hiteles másolati példányát" szöveg lép.

13. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

13. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 35/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal."

(2) A Vht. 57/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is."

(3) A Vht. 253/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"253/H. § § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a Kar tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

(4) A Vht. 254/G. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a Kar hivatali szervénél bejelenteni, a Kar hivatali szerve pedig a végrehajtói irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:)

"h) a végrehajtói irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége."

(5) A Vht. 254/G. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be.

(6) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a Kar hivatali szerve felé jelentette be, a Kar hivatali szerve azt az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja."

(6) A Vht. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 306/V. §-sal egészül ki:

"306/V. § A 254/G. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a végrehajtói iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét."

(7) A Vht.

a) 47/A. § (7) bekezdésében, 57/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 57/A. § (6) bekezdésében a "hitelesítés-szolgáltató" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltató" szöveg,

b) A Vht. 57/A. § (5) bekezdésében a "hitelesítés-szolgáltatónál" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltatónál" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Vht. 254/H. § (6) bekezdése.

14. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

14. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: BGA. tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva, elektronikus formában kell benyújtania. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja."

(2) A BGA. tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, elektronikus formában kell benyújtania. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, zárt informatikai rendszerben tárolja."

(3) A BGA. tv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 3. §-át, valamint 13. § (3) bekezdését az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy fővárosi és megyei kormányhivatal helyett állami foglalkoztatási szervet kell érteni."

15. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

15. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/A. § A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

16. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

16. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján."

(2) Az Szt. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A nemzetközi szabadalmi bejelentések elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon Világszervezete által üzemeltetett elektronikus kommunikációs és ügyviteli rendszer (a továbbiakban: ePCT rendszer) használatával nyújthatók be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához mint átvevő hivatalhoz. Azzal a bejelentővel és képviselőjével, aki az ePCT rendszeren keresztül nyújtotta be a nemzetközi szabadalmi bejelentést, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint átvevő hivatal az ePCT rendszer szabályai szerint tartja a kapcsolatot."

(3) Az Szt. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában szabadalmi ügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is."

(4) Az Szt. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja."

(5) Az Szt. 53/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53/D. § (1) Szabadalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Szabadalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre."

(6) Az Szt. 114/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(7) Az Szt. "A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok" alcíme a következő 117/B. §-sal egészül ki:

"117/B. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(8) Az Szt.

a) 45. §-át megelőző alcímének címében az "eljárás" szövegrész helyébe az "eljárás és az elektronikus ügyintézés" szöveg,

b) 45. § (1) bekezdésében a "törvény" szövegrész helyébe a "törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény" szöveg,

c) 55. § (2) bekezdésében a "dönt" szövegrész helyébe a "dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az Szt. 114/G. § (10)-(12) bekezdése.

17. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

17. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti gazdálkodó szervezet környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikusan teljesíti."

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 110/B. §-sal egészül ki:

"110/B. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 50. § (1a) bekezdését és 90. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. § (3) bekezdésében az "A környezetvédelmi hatóság" szövegrész helyébe az "Elektronikus ügyintézés kivételével a környezetvédelmi hatóság" szöveg lép.

18. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

18. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "Vegyes és záró rendelkezések" alcíme a következő 72. §-sal egészül ki:

"72. § Ha a hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti

a) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. § (1) bekezdése,

b) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 62/A. § (3) bekezdésében az "és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a szolgálat ellátására jogosító tanúsítványának" szövegrész.

19. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

19. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az az adatkezelő, akit törvény azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása vagy az ügyintézési rendelkezésében tett hozzájárulása alapján használhatja fel."

(2) A Szaz. tv. 10/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az összerendelési nyilvántartás olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelynek célja a (2) bekezdésben meghatározott azonosító kódok és azonosító adatok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: azonosító) kezelésére feljogosított nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.

(2) Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:

a) személyi azonosító,

b) központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,

c) társadalombiztosítási azonosító jel,

d) adóazonosító jel,

e) a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,

f) az útlevél okmányszáma,

g) kártya formátumú vezetői engedély (a továbbiakban: vezetői engedély) okmányszáma,

h) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,

i) a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító, j) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,

k) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója,

l) az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti, törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására alkalmas kártya egyedi sorszáma.

m) az oktatási igazolvány egyedi azonosítója,

n) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a természetes személy ügyfelek tekintetében képzett belső technikai azonosító,

o) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szerinti aláírásminta-nyilvántartásban alkalmazott kapcsolati kód."

(3) A Szaz. tv. 10/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, az azonosítót, illetve személyazonosságát a polgár az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett az elektronikus azonosítás szolgáltatás útján is igazolhatja, feltéve, hogy ahhoz az ügyféli ügyintézési rendelkezésében, vagy az ügyintézés során hozzájárult."

(4) A Szaz. tv. 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/E. § Ha a polgár ahhoz az ügyféli ügyintézési rendelkezésében, vagy az ügyintézés során hozzájárult, a polgár azonosítására az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó azonosító használatára jogosult, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatást igénybevevő adatkezelő a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő alkalmazásával

a) a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy

c) az elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából, ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult."

(5) A Szaz. tv. 20. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"o) az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben."

(6) A Szaz. tv. 32. §-a következő v) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"v) az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben."

(7) A Szaz. tv. 36. §-a következő x) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

"x) a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez."

(8) A Szaz tv. 37. § (1) bekezdés - az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel megállapított - g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"g) a központi ügyfél-regisztrációs szerv részére az adatbázisban szereplő adatok változásainak folyamatos követése érdekében az ügyfél-regisztrációs adatbázisban szereplő személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, nemének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról;"

(9) A Szaz tv. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"h) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, az érintett elhalálozásáról."

(10) A Szaz tv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek - az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."

(11) A Szaz. tv.

a) 10/A. § (1) bekezdésében a "szabályozott" szövegrész helyébe a "központi" szöveg,

b) 10/A. § (6) bekezdés i) pontjában az "a Ket. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatáshoz" szövegrész helyébe az "a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz" szöveg,

c) 10/D. § (3) bekezdés c) pontjában és 35. §-ában az "a Ket. szerinti" szövegrész helyébe az "az" szöveg

lép.

(12) Hatályát veszti a Szaz. tv. 37. § (1) bekezdés - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénnyel megállapított - g) pontja.

20. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

20. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az országos, illetve a területi kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

21. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az adópolitikáért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3c) bekezdésében az "eredeti" szövegrész helyébe az "eredeti vagy hiteles másolati" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (20) bekezdése.

22. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

22. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) a következő 8/D. §-sal egészül ki:

"8/D. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 5/A. § (2), (4) és (5) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az adóhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Az Szftv.

a) 5/A. § (2) bekezdésében az "ügyfélkapu" szövegrész helyébe a "biztonságos kézbesítési szolgáltatás tárhely (a továbbiakban: megfelelő elektronikus tárhely)" szöveg,

b) 5/A. § (4) bekezdésében az "ügyfélkapu" szövegrész helyébe a "megfelelő elektronikus tárhely" szöveg,

c) 5/A. § (5) bekezdésében az "ügyfélkapuval" szövegrész helyébe a "megfelelő elektronikus tárhellyel" szöveg

lép.

23. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

23. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján."

(2) A Vt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint az e törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában védjegyügyekben jogi képviselőnek minősül a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság is."

(3) A Vt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala személyes megjelenéshez kötötten biztosítja."

(4) A Vt. 46/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46/D. § (1) Védjegyügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Védjegyügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre."

(5) A Vt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(6) A Vt. "A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok" alcíme a következő 120. §-sal egészül ki:

"120. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(7) A Vt.

a) 38. §-át megelőző alcímének címében az "eljárás" szövegrész helyébe az "eljárás és az elektronikus ügyintézés" szöveg,

b) 38. § (1) bekezdésében a "törvény" szövegrész helyébe a "törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény" szöveg,

c) 48. § (2) bekezdésében a "határoz" szövegrész helyébe a "dönt, azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Vt. 112. § (7)-(9) bekezdése.

24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

24. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhatósági eljárás során a jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni

a) a gyámhatósági eljárás megindítására irányuló kérelem és a jogorvoslati kérelem kivételével,

aa) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,

ab) a terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával,

ac) a szülői felügyeleti jog gyakorlásával,

ad) a családbafogadással,

ae) a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal,

af) a b) pontban foglalt kivétellel a családi jogállással,

b) a jogorvoslati kérelem kivételével az örökbefogadással, a származás megismerésével és a teljes hatályú apai elismeréssel,

c) az eljárás megindítására irányuló kérelem, a jogorvoslati kérelem és a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok kivételével a kapcsolattartással

összefüggő gyámhatósági eljárásban."

(2) A Gyvt. 128. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott, személyes megjelenéshez nem kötött jognyilatkozatokat postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján vagy személyesen lehet előterjeszteni.

(3b) Életvitelszerűen külföldön tartózkodó ügyfél esetén személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett jognyilatkozatot."

(3) A Gyvt. a következő 178. §-sal egészül ki:

"178. § Ha a gyámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4) Hatályát veszti a Gyvt. 127. § (2) bekezdése.

25. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

25. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 35/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az igazságügyi alkalmazott a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) kapcsolatos szolgáltatáshoz az igazságügyi szerv által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltató) vesz igénybe.

(3) Az igazságügyi alkalmazott az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. Az igazságügyi alkalmazott a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az igazságügyi szervet az E-ügyintézési tv. 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről."

(2) Az Iasz. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az igazságügyi szerv - a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén az OBH - jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a Bizalmi szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani."

(3) Az Iasz.

a) 35/A. § (4) és (5) bekezdésében a "Szolgáltató" szövegrész helyébe a "Bizalmi szolgáltató" szöveg,

b) 35/A. § (4) bekezdésében a "Szolgáltatót" szövegrész helyébe a "Bizalmi szolgáltatót" szöveg,

c) 35/A. § (5) bekezdésében a "Szolgáltatónál" szövegrész helyébe a "Bizalmi szolgáltatónál" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az Iasz. 35/A. § (1) bekezdésében az "az igazságügyi szerv döntésétől függően fokozott biztonságú vagy" szövegrész.

26. Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

26. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53/A. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban az eljáró hatóság és szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le.

(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti."

(2) Az Étv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:

"61/A. § Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az 53/A. §-nak a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni."

27. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

27. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bekezdés a) pontjában az "eredeti okirattal (igazolással)" szövegrész helyébe az "eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés m) pontja.

28. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

28. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdés a) pontjában az "eredeti" szövegrész helyébe az "eredeti vagy hiteles másolati" szöveg lép.

29. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

29. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 82/L. §-sal egészül ki:

"82/L. § Ha az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a 19/A. § (1a) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni."

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. § (1a) bekezdésében a "meghatározott adattartalmú nyomtatvány vagy elektronikus űrlap kitöltésével - papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani" szövegrész helyébe a "meghatározott adattartalmú elektronikus űrlap kitöltésével elektronikusan kell benyújtani" szöveg lép.

30. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

30. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az ingatlanok címadatát - a közterület ingatlanok kivételével - az ingatlan-nyilvántartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza."

(2) Az Inytv. 68. § (6) bekezdésében a "fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással" szövegrész helyébe a "legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Inytv. 25. § (3) bekezdése.

31. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

31. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 12/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ügyvéd az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi ügyvédi kamarát is."

(2) Az Üt. 12/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/C. § A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azokat az ügyeket, amelyek intézése során akkor is az E-ügyintézési tv. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja, nyilvántartottja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül a közigazgatási hatósági ügynek."

(3) Az Üt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13/A. § (1) Ha a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával a kérelmező nem igazolja,

a) a jogi végzettségét, azt a kamara a felsőoktatási információs rendszer oklevél-nyilvántartásából,

b) a magyar jogi szakvizsga letételét, azt a kamara az igazságügyért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból,

c) az ügyvédi, ügyvédjelölti, alkalmazott ügyvédi gyakorlatot, azt a kamara a területi ügyvédi kamarák által vezetett nyilvántartásokból,

d) hatósági bizonyítvánnyal, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a kamara a bűnügyi nyilvántartó rendszerből

adatot igényel.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e."

(4) Az Üt. 116. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:)

"h) az ügyvédi irodának az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségét."

(5) Az Üt. 116. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A kamara a (3) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az ügyvédi iroda oda jelentette be.

(12) Ha az ügyvédi iroda a (3) bekezdés h) pontja szerinti adatot a kamara felé jelentette be, a kamara azt a (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja."

(6) Az Üt. a következő 130/C. §-sal egészül ki:

"130/C. § A 116. § (3) bekezdés h) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően az ügyvédi iroda kérheti az adat nyilvántartásba vételét."

(7) Az Üt.

a) 12/B. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (2), (3) és (7) bekezdésében, 27/B. § (3) bekezdésében, 89/E. § (1) bekezdés n) pontjában és 116. § (1) bekezdés m) pontjában a "hitelesítés-szolgáltató" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltató" szöveg,

b) 12/B. § (6) bekezdésében a "hitelesítés-szolgáltatónál" szövegrész helyébe a "bizalmi szolgáltatónál" szöveg

lép.

32. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

32. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 8. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le."

(2) Az Utv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le."

(3) Az Utv. 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében."

(4) Az Utv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:

"21/B. § (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel -személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.

(2) A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia.

(3) Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(4) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező útlevélhatóságnál történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés, (ideértve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott általi képviseletet is) és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtható az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.

(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.

(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart.

(8) A kérelmező az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét - a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül - elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti."

(5) Az Utv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető."

(6) Az Utv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni."

33. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

33. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kapcsolattartó szervezet) szervezeti keretein belül egymás között és a kapcsolattartó szervezetek egymással az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tarthatják.

(1a) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a 71. § szerinti megkeresést elektronikus úton is intézheti, ha a 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti megkeresendő szerv, illetve szervezet az elektronikus kapcsolattartást vállalja és az ehhez szükséges elérhetőségét a honlapján közzétette. Ez esetben a megkeresett szerv vagy szervezet is elektronikusan küldi meg a válaszát, kivéve, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy a megkeresés az eredeti irat, illetve okirat vagy más adathordozó megküldésére irányult.

(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti elektronikus úton az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti biztonságos elektronikus kapcsolattartást kell érteni, azzal hogy a kapcsolattartó szervezetek a hivatalos irat kézbesítését egymás felé az E-ügyintézési tv. szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján végzik.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal az (1) és (1a) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére."

(2) A Be. 69/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kapcsolattartó szervezet a küldendő hivatalos iratot minősített vagy legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el. E törvény minősített elektronikus aláírás alkalmazását kötelezővé teheti. A legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott hivatalos irat is közokiratnak minősül."

(3) A Be. 69/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69/B. § (1) A kapcsolattartó szervezet az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint.

(2) Az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig az E-ügyintézési tv. 12., 25., 57-58. és 101-103. §-át, valamint a VII., VIII. és XIV. Fejezetét, továbbá a 69/D. § vonatkozásában az E-ügyintézési tv. 26. § (1) bekezdését kell alkalmazni."

(4) A Be. 69/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69/D. § Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §) iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a személyének teljes körű azonosítását biztosító, az E-ügyintézési tv. 1. § 1. pontja szerinti szolgáltatás igénybevételével elektronikus úton is benyújthatja a bírósághoz."

(5) A Be. 70. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet]

"f) törvényben meghatározott feltételek mellett biztonságos kézbesítési szolgáltatás, illetve a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján,"

(6) A Be.

a) 70. § (7a) bekezdésében a "69/A. § (1) bekezdése alapján létrejött" szövegrész helyébe a "69/A. § (1) és (1a) bekezdése és a 69/C-69/D. § szerinti" szöveg,

b) 158/A. § (4) bekezdésében a "fokozott" szövegrész helyébe a "legalább fokozott" szöveg

lép.

34. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

34. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 41/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "41/C. § (1) A Hivatal a 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - az e törvényben meghatározott eltérésekkel -a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak, a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság - a 41/D. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül;

e) nincs helye közmeghallgatásnak.

(3) A 41/B. §-ban szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, valamint az iratokba való betekintés kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye azzal, hogy az ügyfél adatainak változásáról más hatóságtól kapott értesítés nem tekinthető írásban előterjesztett kérelemnek, tájékoztatás pedig nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján. Az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(4) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti, az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli."

(2) Az Szjt. "Polgári jogi jogkövetkezmények" alcíme a következő 94/C. §-sal egészül ki:

"94/C. § (1) A mű önkéntes nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban a Hivatal az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Az e §-ban szabályozott eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével - elektronikus kapcsolattartásnak csak azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye, tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján. A kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést a Hivatal személyes megjelenéshez kötötten biztosítja.

(3) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tárgyát képező műről nem állítható elő elektronikus műpéldány, vagy az elektronikus műpéldány mérete meghaladja a miniszteri rendeletben meghatározott mértéket."

(3) Az Szjt. "A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok" alcíme a következő 111/H. §-sal egészül ki:

"111/H. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni"

(4) Hatályát veszti az Szjt. 41/E. §-a.

35. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

35. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. § A gazdasági kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

36. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

36. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a hajózási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése.

37. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

37. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/C. § A kamara az Alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

38. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

38. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (61) bekezdéssel egészül ki:

"(61) Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, a vállalásának időpontjáig a 154. § (7) bekezdésének és a 154/B. § (2) bekezdésének a 2016. december 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni."

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

a) 154. § (7) bekezdésében a "megküldi" szövegrész helyébe az "elektronikusan megküldi" szöveg,

b) 154/B. § (2) bekezdésében az "a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "történő" szöveg

lép.

39. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

39. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - tájékoztatás kérése és annak teljesítése, az iratokba való betekintés, valamint a szóbeli tárgyalás kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján."

(2) Az Fmtv. 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

(2) Mintaoltalmi ügyekben a gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője nem köteles elektronikus ügyintézésre."

(3) Az Fmtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 67/B. §-sal egészül ki:

"67/B. § Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4) Az Fmtv. 31. §-át megelőző alcímének címében az "eljárás" szövegrész helyébe az "eljárás és az elektronikus ügyintézés" szöveg lép.

40. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

40. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 224. §-sal egészül ki:

"224. § Ahol e törvény az ügyfélkapu fogalmát használja, ott az elektronikus azonosítás szempontjából a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást, tárhely szempontjából az ehhez kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatást kell érteni."

(2) Az Art. a következő 225. §-sal egészül ki:

"225. § Ha az adóhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Hatályát veszti az Art. 5. § (3) bekezdése.

41. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

41. § (1) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § Ha a vámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény Melléklet II. részében az "Elektronikus eljárás esetén a" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény

a) 2. § 14. pontja, és

b) "Az elektronikus eljárás szabályai" alcíme.

42. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

42. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 61/A. § (2) bekezdése.

43. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

43. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28/A. § (1) A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a hatóságnál rendelkezésre álló - módra áttérhet.

(3) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját."

(2) A Ket. 40/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni."

(3) A Ket. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti."

(4) A Ket. X. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"X. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS

160. § Az eljárás minden szereplője a törvényben meghatározottak szerint jogosult, illetve köteles az eljárási cselekményeit - így különösen nyilatkozatát, döntését - elektronikusan teljesíteni, ha az az adott eljárási cselekmény vonatkozásában értelmezhető.

161. § Kormányrendeletben kijelölt hatóság kormányrendeletben meghatározott - más hatóság hatáskörébe tartozó - ügyekben az ügyfél kérelmére

a) lefolytatja az eljárást,

b) az ügyfél nevében

ba) hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatás,

bb) másolatkészítés, illetve

bc) hatósági bizonyítvány kiállítása

iránti kérelmet nyújt be,

c) más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférést biztosít,

d) az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget biztosít, illetve szakmai és informatikai segítséget nyújt, valamint

e) kormányrendeletben meghatározott egyéb hatósági szolgáltatást nyújt."

(5) A Ket. 171. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel módosított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

(6) A Ket. 171/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"171/B. § Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvény 43. § (1)-(5) bekezdésében, valamint 43. § (7) és (8) bekezdésében foglalt, e törvényre vonatkozó módosító rendelkezéseit 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(7) A Ket.

a) 8. §-ában az "e törvény keretei között" szövegrész helyébe a "törvényben meghatározottak szerint" szöveg,

b) 40/A. § (1) bekezdésében az "Írásbeli meghatalmazás esetében" szövegrész helyébe az "Írásbeli meghatalmazás esetében - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza -" szövegrész,

c) 174/A. § (4) bekezdésében a "169/A. § (3) bekezdése szerinti szervezetet kijelölje, valamint az általa biztosított" szövegrész helyébe a "hatósági szolgáltatás nyújtására jogosult hatóságot vagy hatóságokat kijelölje, valamint a" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Ket.

a) 17. § (5) bekezdésében az "A hozzájárulást az érintett az ügyintézési rendelkezésben, továbbá - ha jogszabály lehetővé teszi, - az érintett elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett telefonon is megadhatja." szövegrész,

b) 17/A. §-a,

c) Kapcsolattartás elektronikus úton és Tájékoztatás alcíme,

d) 35. § (1) bekezdésében az " , a telefax számát" szövegrész,

e) 37. § (3) bekezdésében a " , továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé" szövegrész,

f) 37. § (3a) bekezdése,

g) 39. § (10) és (11) bekezdése,

h) 49. § (4) bekezdésében a "vagy telefonon" szövegrész,

i) 51. § (7) bekezdése,

j) 54. § (5) bekezdésében az "az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el," szövegrész,

k) 65. § (5) bekezdése,

l) 71. § (7) bekezdése,

m) 78. § (4) bekezdésében az "A 71. § (7) bekezdése szerinti esetben a hatóság a nem elektronikusan kézbesítendő iratokat az elektronikus döntésről készített hiteles papír alapú másolatként kézbesíti." szövegrész,

n) 78. § (7) bekezdése,

o) 78/A. §-a,

p) 79/A. §-a,

q) 99. § (3) bekezdése,

r) 171. § (7)-(9c) bekezdése,

s) 172. § a)-d), j), k) és t) pontja,

t) 174. § (1) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése,

u) 175. §-a.

44. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

44. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény a következő 61/A. §-sal egészül ki:

"61/A. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében az "A Hivatal eljárásának megindítását kérelmező elektronikus úton nem jogosult a Hivatallal kapcsolatot tartani.",

b) 22. § (6) bekezdésében az "Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.",

c) 23. § (2) bekezdésében az "Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani."

szövegrész.

45. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

45. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 27. §-ában az "A Ket. 28/B. §-a szerinti" szövegrész helyébe az "Az" szöveg lép.

46. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

46. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

47. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

47. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "Átmeneti rendelkezések"alcíme a következő 87/G. §-sal egészül ki:

"87/G. § Ha a közlekedési hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/C. § (3) bekezdése.

48. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

48. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)

"n) a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét"

(2) A Ctv. 24. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A cégbíróság az (1) bekezdés n) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be, ha azt a cég oda jelentette be.

(10) Ha a cég az (1) bekezdés n) pontja szerinti adatot a cégbíróság felé jelentette be, a cégbíróság a bejegyzésről a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szervet elektronikus úton értesíti."

(3) A Ctv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a céginformációs szolgálathoz küldi meg. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a céginformációs szolgálathoz érkezés időpontja irányadó."

(4) A Ctv. a következő 131/G. §-sal egészül ki:

"131/G. § A 24. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adat nyilvántartása 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a cég kérheti az adat nyilvántartásba vételét."

(5) A Ctv. a következő 131/H. §-sal egészül ki:

"131/H. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 13. § bekezdés b) pontját, 16. § (3) és (4) bekezdését, 18. § (1) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 38. § (3) bekezdését, valamint 72/A. § (2) bekezdését az elektronikus kapcsolattartás tekintetében 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az eljáró szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(6) A Ctv.

a) 13. § (3) bekezdés b) pontjában és 19. § (1) bekezdésében a "kormányzati portál" szövegrész helyébe a "személyre szabott ügyintézési felület" szöveg,

b) 16. § (3) és (4) bekezdésében a "kormányzati portálon" szövegrész helyébe a "személyre szabott ügyintézési felületen" szöveg,

c) 18. § (1) bekezdésében az "elektronikus úton, a kormányzati portál útján" szövegrész helyébe az "elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján" szöveg,

d) 38. § (3) bekezdésében az "a kormányzati portálnál" szövegrész helyébe az "a személyre szabott ügyintézési felület működése során" szöveg,

e) 72/A. § (6) bekezdésében és 72/B. § (3) bekezdésében a "szervezeti aláírásával" szövegrész helyébe az "elektronikus bélyegzőjével" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti a Ctv. 72/A. § (2) bekezdésében az "A kérelem a kormányzati portálon keresztül is benyújtható." szövegrész.

49. Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása

49. § (1) Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § Ha a kárpótlási hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (6) bekezdése.

50. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

50. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 19/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/C. § A szakmai kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

51. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

51. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (4) bekezdésében az "A Ket. 28/B. §-a szerinti" szövegrész helyébe az "Az" szöveg lép.

52. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

52. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően elektronikus úton is megteheti."

(2) Az Szmtv. a következő 93. §-sal egészül ki:

"93. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 67. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

53. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

53. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3), (4) és (9) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus úton is megteheti."

(2) A Harmtv. 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74/A. § (1) Az e törvényben meghatározott eljárások lefolytatása céljából az oktatási intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, e tények bekövetkeztétől számított nyolc munkanapon belül a következő adatok közlésével köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot:

a) oktatási intézmény adatai (név, cím),

b) harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, tartózkodásra jogosító okmányának száma,

c) a hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja és módja,

d) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés befejezésének várható időpontja.

(2) Az oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően elektronikus úton is megteheti."

(3) A Harmtv. 110. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 71. § (10) bekezdését és 74/A. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

54. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

54. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja, vagy az ilyen módon kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.

(2) A kérelem és a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, tartós elektronikus adathordozón is teljesíthető.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően - annak eltérő rendelkezése hiányában - a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a legkésőbb kérelembenyújtási időszak kezdetét tíz nappal megelőzően közzéteszi a honlapján."

(2) A 2007. évi XVII. törvény a következő 91. §-sal egészül ki:

"91. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Hatályát veszti a 2007. évi XVII. törvény

a) 12. § (5) bekezdése,

b) 28/B. § (1) bekezdésében a "postai úton vagy személyesen" szövegrész,

c) 29. § (1) bekezdésében az "azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető" szövegrész.

55. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

55. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/B. § A kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

56. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

56. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) "Vegyes rendelkezések" alcíme a következő 40/G. §-sal egészül ki:

"40/G. § A kisajátítást kérő, illetve annak képviselője az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, e hatósági eljárásokban hozott döntések bírósági felülvizsgálati eljárásában, valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban elektronikus ügyintézésre köteles."

(2) A Kstv. a következő 47. §-sal egészül ki:

"47. § (1) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 40/G. §-át a 2018. január 1-jét követően indult és megismételt hatósági és bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Kisajátítási eljárásban nem kötelező az elektronikus ügyintézés azon kisajátítást kérő illetve képviselője esetében, akinek részére a záradékolás iránt 2018. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelme alapján záradékolt kisajátítási terv csak papír alapon áll rendelkezésére. Az elektronikus ügyintézést ennek alapján nem alkalmazó kisajátítást kérő illetve képviselője e körülmény fennállásáról a kisajátítási hatóság részére nyilatkozni köteles."

(3) A Kstv.

a) 10. § (5) bekezdésében az "a tárgyaláson" szövegrészek helyébe a "legkésőbb a tárgyaláson",

b) 14. § (3) bekezdés a) pontjában az "a kisajátítási tárgyaláson" szövegrész helyébe a "legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson",

c) 33. § (1) bekezdésében az "a határozatot - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére - részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási terv egy példányát is mellékelve -" szövegrész helyébe az "a határozatot a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére - részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási tervet is mellékelve -"

szöveg lép.

(4) Hatályát veszti a Kstv.

a) 23. § (3) bekezdése,

b) 26. § (3) bekezdésében az "- elektronikus vagy postai úton, telefaxon vagy személyesen -" szövegrész,

c) 26. § (4) bekezdésében az "- elektronikus vagy postai úton, vagy telefaxon -" szövegrész,

d) 32/A. § (2) bekezdésében az " , a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet" szövegrész,

e) 38. § (3) bekezdésében a "postai úton" szövegrész,

f) 39. § (2) bekezdésében az "írásban" szövegrész,

g) 40/B. § (3) bekezdésében az "írásban," szövegrész.

57. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

57. § Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 175. § (2) bekezdés a) pontjában az "az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti" szövegrész.

58. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

58. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza."

59. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

59. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: 2008. évi XLVI. törvény) 38/B. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A FELÍR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:)

"c) elektronikus ügyintézés esetén a nyilvántartásba vétel, illetve az adatok módosítása esetén a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, az a) és b) pont szerinti adatokat tartalmazó dokumentumot küld az ügyfélnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségére vagy - ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre nem köteles - az ennek megfelelő egyéb tárhelyére;"

(2) A 2008. évi XLVI. törvény a következő 81. §-sal egészül ki:

"81. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 38/B. § (6) bekezdés c) pontját 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

60. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

60. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 100. §-sal egészül ki:

"100. § Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a bűnügyi nyilvántartó szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A Bnytv. 72. § (1) bekezdésében az "ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével" szövegrész helyébe az "elektronikus azonosítását követően" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Bnytv. 87. § (1) bekezdése.

61. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

61. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A bejelentésre az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevőt kell érteni."

62. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

62. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság)

"b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít a bejelentést személyesen kezdeményező, elektronikus azonosítással és biztonságos kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező bejelentő számára,"

(2) Az Evectv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése iránti eljárás hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nem folytatható le."

(3) Az Evectv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:)

"m) az egyéni vállalkozónak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét."

(4) Az Evectv. 11. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt az egyéni vállalkozó oda jelentette be.

(6) Ha az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatot a nyilvántartást vezető szerv felé jelentette be, a nyilvántartást vezető szerv azt az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja."

(5) Az Evectv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 38/C. §-sal egészül ki:

"38/C. § Az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés szerinti adat nyilvántartásba vétele 2018. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően a bejelentő kérheti az adat nyilvántartásba vételét."

(6) Az Evectv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 38/D. §-sal egészül ki:

"38/D. § Ha a nyilvántartást vezető szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az eljáró szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy - az 5. § szerinti ügy kivételével - a megfelelő technológiai lehetőség biztosításának esetén az ügyfélkapu alatt a részleges kódú telefonos azonosítást is érteni kell."

(7) Az Evectv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az "ügyfélkapun keresztül" szövegrész helyébe az "elektronikus azonosítást követően" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében az "ügyfélkapun keresztül" szövegrész helyébe az "elektronikus azonosítást követően" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdés b) pontjában az "ügyfélkapun keresztül" szövegrész helyébe az "elektronikus azonosítást követően" szöveg,

d) 13. § (3) bekezdésében az "idejét" szövegrész helyébe az "idejét és elektronikus elérhetőségét" szöveg,

e) 18. § (1) bekezdésében az "öt évig" szövegrész helyébe a "két évig" szöveg,

f) 19. § (1) bekezdés g) pontjában az "öt év" szövegrész helyébe a "két év" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az Evectv. 4. § (1) bekezdésében a "valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra," szövegrész.

63. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

63. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője, hogy]

"e) - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával. visszatérítésével kapcsolatos szabályokat"

[rendeletben határozza meg.]

64. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

64. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek."

(2) Az At. 15. § (1) bekezdésében az "a (2) bekezdésben foglalt eseteket" szövegrész helyébe az "az e törvényben meghatározott eseteket" szöveg lép.

65. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

65. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szóbeli végintézkedésről szóló iratot átvevő vagy nyilatkozatot okiratba foglaló jegyző vagy közjegyző az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul kézbesíti a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére."

(2) A Hetv. a következő 122. §-sal egészül ki:

"122. § Ha a jegyző, illetve közjegyző az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az érintett jegyző, illetve közjegyző vonatkozásában a kézbesítésre e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) A Hetv.

a) 47. § (2) bekezdés a) pontjában a "postai ajánlott, tértivevényes továbbításával" szövegrész helyébe a "kézbesítésével" szöveg,

b) 47. § (5) bekezdésében a " , tértivevényes küldeményként továbbítja" szövegrész helyébe a "kézbesíti" szöveg

lép.

66. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

66. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (2) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét

a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy

b) országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon

teljesíti.

(2) A munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:

a) a munkavállaló neve,

b) a munkáltató adószáma,

c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdés szerinti jellege,

e) a munkaviszony napjainak száma.

(3) Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

(4) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan teljesíti.

(5) Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

(6) Az egyszerűsített foglalkoztatás (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése a jogszabályban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. Az országos telefonos ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot a feladat teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(7) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig

van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdésben foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget."

(2) Az Efo. tv. a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Az Efo. tv.

a) 8. § (5) bekezdés b) pontjában a "11. § (4) bekezdés" szövegrész helyébe a "11. § (3) bekezdése" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében az "ügyfélkapun" szövegrész helyébe az "elektronikusan" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az Efo. tv. 12. § (2) bekezdése.

67. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

67. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató, választása szerint, bejelentési kötelezettségét

a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy

b) az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.

(2) A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével

teljesíti:

a) a foglalkoztató adóazonosító jele,

b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,

c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.

(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú bejelentésekről nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés c) pontja szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az országos telefonos ügyfélszolgálat útján történik, a foglalkoztató adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb több hónapos időszakra történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.

(6) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség."

(2) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény a következő 148. §-sal egészül ki:

"148. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 5. § (2) bekezdésében a "3. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "3. § (2) bekezdésében" szöveg lép.

68. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

68. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre kötelezett, valamint az ellenőrzést támogató szervezet között a kapcsolat elektronikus úton is fenntartható. Az Állami Számvevőszék az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe."

69. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

69. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:

"45/B. § Ha az alapvető jogok biztosa az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvény 2016. december 31-én hatályos 39. § (2) bekezdését és 27. § (4) bekezdését kell alkalmazni."

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 39. § (2) bekezdésében az "(1), (3) és (4)" szövegrész helyébe az "(1) és (3)" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 27. § (4) bekezdése.

70. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

70. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 46. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltatót) veszi igénybe.

(3) A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései szerint jár el. A bíró a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az OBH elnökét az E-ügyintézési tv. 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről."

(2) A Bjt. 148. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról)

"c) az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben a Bizalmi szolgáltató részére"

(lehet adatot továbbítani.)

(3) A Bjt.

a) 46. § (4) bekezdésében a "Szolgáltatót" szövegrész helyébe a "Bizalmi szolgáltatót" szöveg,

b) 46. § (4) és (5) bekezdésében a "Szolgáltató" szövegrész helyébe a "Bizalmi szolgáltató" szöveg,

c) 46. § (5) bekezdésében a "Szolgáltatónál" szövegrész helyébe a "Bizalmi szolgáltatónál" szöveg

lép.

71. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

71. § (1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/B. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.

(2) Az ügyészség által szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat közokirat."

(2) Az Ütv. IV/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"IV/A. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

30/A. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot elektronikus aláírásával látja el.

(2) Az ügyészség által szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott irat közokirat."

(3) Az Ütv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított IV/A. Fejezetét 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

72. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

72. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy

a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják be, és

b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy részére történő elektronikus kézbesítése."

(2) A Cnytv. 91. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]

"h) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő szervezetnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségét."

(3) A Cnytv. 91. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bíróság az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi, ha azt a szervezet oda jelentette be.

(5) Ha a szervezet az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a bíróság felé jelentette be, a bíróság azt a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásnak haladéktalanul átadja."

73. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

73. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 20. és 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a közszolgálati tisztviselőnek átadni.

(2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.

(3) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(4) A nyilatkozattevő személyének (3) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.

(5) A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(6) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(8) Papír alapú kiadmány esetében a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha a küldemény "nem kereste" kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

(9) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.

(10) Az írásbeli jognyilatkozatokat a kormánytisztviselők esetében a (3) és (5) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a (6) bekezdés, valamint a 21. § szerint kézbesíteni.

21. § (1) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és a 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt közszolgálati tisztviselőt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt pedig az államigazgatási szervet kell érteni.

(2) A közszolgálati tisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közszolgálati tisztviselő e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik -a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

(3) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(4) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közszolgálati tisztviselővel a papír alapú kiadmányt kell közölni."

(2) A Kttv. 226. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az írásbeli jognyilatkozatok esetében a 20. § (1), (2), (6), (8) és (9) bekezdését kell, a 20. § (3)-(5), (7) és 21. § (4) bekezdését - a munkáltató döntésétől függően - lehet alkalmazni."

(3) A Kttv. a 260. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések

260/A. § A 2017. április 30-án kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a 21. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatással 2017. május 1-jétől köteles rendelkezni."

(4) A Kttv.

a) 190. § (7) bekezdésében a "postára adták" szövegrész helyébe a "megküldték" szöveg

b) 258. § (8) bekezdésében az "Az e törvény hatálya alá tartozó" szövegrész helyébe az "Az e törvény szerinti államigazgatási szervnek minősülő" szöveg, a "(3)-(8) bekezdését, valamint 21. § (2a) bekezdését kell" szövegrész helyébe a "(3)-(10) bekezdését, 21. §-át, valamint 260/A. §-át kell, az e törvény hatálya alá tartozó egyéb munkáltatóknál pedig a 20. § (6), (8) és (9) bekezdését kell, a 20. § (3)-(5), (7) és 21. § (4) bekezdését - a munkáltató döntésétől függően - lehet" szöveg,

c) 2. melléklet I/A. részének 9. pontjában az "email címe" szövegrész helyébe az "email címe és a 21. § (2) bekezdés szerinti elektronikus elérhetősége" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Kttv.

a) 20. § (4) bekezdésében az "elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti" szövegrész,

b) 226. § (3) bekezdés g) pontja.

74. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

74. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 114/H. §-sal egészül ki:

"114/H. § Az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Az Nftv.

a) 3. melléklet II/D. fejezet 1. pont a) alpont af) pontjában az "ügyfélkapus" szövegrész helyébe a "központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartási (a továbbiakban: KÜNY)" szöveg,

b) 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontjában, 5. melléklet 1. pont k) alpontjában, 1/A. pont c) alpontjában az "ügyfélkapus" szövegrész helyébe a "KÜNY" szöveg,

c) 3. melléklet III. fejezet 8. pontjában az "az oktatói és diákigazolvány" szövegrész helyébe az "a diákigazolvány" szöveg,

d) 3. melléklet III. fejezet 9. pontjában a "szolgáltathatja" szövegrész helyébe a "szolgáltatja" szöveg

lép.

(3) Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

75. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

75. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 150. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képező szabálysértési nyilvántartások közhiteles, hatósági nyilvántartások."

(2) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Hatályát veszti a Szabs. tv. 77/A. alcíme.

76. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

76. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (6b) bekezdésében az "elektronikus intézményi aláírással" szövegrész helyébe az "elektronikus bélyegzővel" szöveg lép.

77. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

77. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/A. § Az agrárkamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

78. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

78. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

79. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

79. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik. A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon terjesztheti elő."

(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 49. alcíme a következő 77/C. §-sal egészül ki:

"77/C. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

80. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

80. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

a) 91. § (1) bekezdés b) pontjában az "az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül" szövegrész helyébe az "elektronikus azonosítását követően elektronikusan vagy anélkül elektronikusan" szöveg,

b) 91. § (2) bekezdés b) pontjában az "az ügyfélkapun keresztül" szövegrész helyébe az "elektronikus azonosítását követően elektronikusan" szöveg,

c) 91. § (2) bekezdés c) pontjában az "a választások hivatalos honlapján keresztül" szövegrész helyébe az "elektronikusan azonosítás nélkül elektronikusan" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 3. § 13. pontja.

81. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

81. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körözési tv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) - a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása kivételével - közhiteles, hatósági nyilvántartás."

(2) A Körözési tv. a következő 46. §-sal egészül ki:

"46. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartó az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig a nyilvántartó vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

82. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

82. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kérelmező a minősítési eljárást a hatóság által rendszeresített - a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - formanyomtatvány benyújtásával kérelmezi. A kérelem szóbeli benyújtásának nincs helye."

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 4. § (1) és (6) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV 4. § (6) bekezdésében az "eredeti" szövegrész helyébe az "eredeti vagy hiteles másolati" szöveg lép.

83. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

83. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) Az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus úton történik.

(2) Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus úton is történhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni."

(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX 183/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. § (2) bekezdése.

84. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

84. § Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (1) bekezdés i) pontjában az "ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően" szövegrész.

85. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

85. § (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén kezdeményezhető. A kérelmezőnek a regisztrációs kérelemben - személyazonosító adatainak megadásán túlmenően - nyilatkoznia kell a felhasználói szabályzat elfogadásáról, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie. A kérelmezőnek a következő személyes adatait kell megadnia: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve, születési hely és idő, lakcím."

(2) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételekor minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. Elektronikus aláírás alkalmazása esetén kizárólag olyan aláírás-létrehozó adat használható, amelyet a 4. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kérelem aláírása során használtak, feltéve, hogy az űrlapon így elhelyezett elektronikus aláírás a regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival a 4. § (4) bekezdése szerint összerendelésre került. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés alkalmazása esetén a hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés által igazolt természetes azonosító adatai kerülnek összevetésre."

(3) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény a következő 35. §-sal egészül ki:

"35. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését és 7. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4) Hatályát veszti a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 3. § (6) bekezdése.

86. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

86. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"f) bizalmi szolgáltatást,"

(végezhet.)

87. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

87. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 121. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki.

(A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga)

"g) az elektronikus ügyintézéshez."

88. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

88. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 79. alcíme a következő 150/B. §-sal egészül ki:

"150/B. § Ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 105. § (5) bekezdése.

89. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

89. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 39. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

"f) az eljárásban - tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével - kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján,"

(2) A KFItv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § A minősítési eljárásban az SZTNH az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést."

(3) A KFItv. a következő 48. §-sal egészül ki:

"48. § Ha az SZTNH az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4) Hatályát veszti a KFItv. 39. § (1) bekezdés g) pontja.

90. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

90. § Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 154. § (2) bekezdésében az "az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott" szövegrész.

90. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

91. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 290. § rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra, a 290/B. §-t a rendvédelmi szervnél igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban kell alkalmazni."

(2) A Hszt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jognyilatkozat akkor is írásbelinek tekinthető, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor."

(3) A Hszt. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggésben, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás tárgyában a hivatásos állomány tagja nyilatkozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teheti meg."

(4) A Hszt. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az írásbeli jognyilatkozatokat - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével, valamint a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - a (4) vagy (6) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a 6/A. § szerint kell kézbesíteni.

(10) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében az írásbeli jognyilatkozatot papír alapú vagy elektronikus dokumentumban kell kiadmányozni és közölni. A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközében meghatározott szolgálati beosztások esetében a 6/A. § (3)-(5) bekezdése nem alkalmazható."

(5) A Hszt. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a hivatásos állomány tagja vagy az átvételre jogosult személy részére hozzáférhetővé válik és annak kézhezvételét a hivatásos állomány tagja visszaigazolja. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. és 15. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt a hivatásos állomány tagját, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt a foglalkoztatót kell érteni.

(4) A hivatásos állomány tagja az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A hivatásos állomány tagja e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik -a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

(5) Az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a szolgálati jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.

(7) Papír alapú kiadmány esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek átadták. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni."

(6) A Hszt. XXVIII. fejezete a következő 290/B. §-sal egészül ki:

"290/B. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott jogviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t alkalmazni kell."

(7) A Hszt. 342. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg azon szolgálati beosztásokat, ahol a 6/A. § (3)-(5) bekezdése, valamint a 362/C. § nem alkalmazható."

(8) A Hszt. a következő 362/C. §-sal egészül ki:

"362/C. § A hivatásos állomány 2017. április 30-án szolgálati jogviszonyban álló tagja a 6/A. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatással 2017. május 1-jétől köteles rendelkezni."

(9) A Hszt.

a) 290. § (7) bekezdésében és a 290/A. §-ban a "6. § (4)-(9) bekezdését" szövegrész helyébe a "6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t" szöveg,

b) 1. melléklet I. rész 1. pontjának g) alpontjában az "e-mail cím(ek)" szövegrész helyébe az "email cím(ek) és a 6/A. § (4) bekezdése szerinti elektronikus elérhetőség" szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti a Hszt. 6. § (5) bekezdésében az "elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti" szövegrész.

92. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

92. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiaknak: Vnmtv.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az ügyfél által megadott elektronikus úton vagy az ügyfél egyéb, hangkapcsolati útnak nem minősülő elektronikus elérhetőségén az eljárás megindításától számított nyolc napon belül értesíti. Az eljárásban nem azonosítható ügyféllel szemben hirdetményi kézbesítésnek van helye.

(2) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései tekintetében a döntés jogerőssé válik, ha kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre."

(2) A Vnmtv. a következő 18. alcímmel egészül ki:

"18. Átmeneti rendelkezések

26. § E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 17. §-át 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

93. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

93. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.)

a) 4. § (5) bekezdésében a "szervezeti aláírással" szövegrész helyébe az "elektronikus bélyegzővel" szöveg,

b) 17. § (2) bekezdésében a "jognyilatkozat megtételekor" szövegrész helyébe a "jognyilatkozat megtételekor - ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepel -" szöveg,

c) 25. § (3) bekezdésében a "postai úton megküldi az adósnak és a főhitelezőnek, továbbá a főhitelezőnek elektronikus úton is továbbítja" szövegrész helyébe a "megküldi az adósnak és a főhitelezőnek" szöveg,

d) 30. § (9) bekezdésében az "okirattal" szövegrész helyébe az "okirattal vagy annak hiteles másolatával" szöveg,

e) 31. § (5) bekezdésében az "olyan elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza" szövegrész helyébe az "elektronikusan csatolni kell" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Are. tv.

a) 30. § (2) és (5) bekezdésében, 31. § (5) bekezdésében, valamint 32. § (1) bekezdésében a "postai úton" szövegrész,

b) 30. § (3) bekezdésében az "elektronikusan és postai úton is" szövegrész,

c) 30. § (4) bekezdésében a "postai úton és elektronikusan" szövegrész.

94. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

94. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a 17. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában elektronikus ügyintézést biztosító szerv:]

"l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;"

(2) Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"17a. Elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv: az 17. pont a), b), d)-f) alpontja szerinti szervek, valamint a 17. pont c), k) és l) pontja szerinti állami vagy önkormányzati jogalanyok;"

(3) Az E-ügyintézési tv. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § (1) Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze.

(2) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtása során a fogvatartott személy (1) bekezdése szerinti joga a végrehajtás rendjének és fogvatartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvényben korlátozható. Ebben az esetben, ha a fogvatartott elektronikus ügyintézésre lenne köteles, mentesül e kötelezettsége alól.

(3) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartási módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell."

(4) Az E-ügyintézési tv. 8. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.

(5) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja.

(6) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz."

(5) Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény nem rendelkezik eltérően, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében

a) az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet,

b) az ügyfél jogi képviselője,

c) az ügyfélként eljáró

ca) állam,

cb) önkormányzat,

cc) költségvetési szerv,

cd) ügyész,

ce) jegyző

cf) köztestület,

cg) a cb)-cf) pontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság."

(6) Az E-ügyintézési tv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását."

(7) Az E-ügyintézési tv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél ügyintézési rendelkezését a Kormány által kijelölt szervnél teheti meg."

(8) Az E-ügyintézési tv. 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az (5) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága az ügyfél ügyintézési szándékának az elektronikus ügyintézést biztosító szerv tudomására jutásától megilleti."

(9) Az E-ügyintézési tv. 10. alcíme a következő 21/A. és 21/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"21/A. § (1) Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány (a továbbiakban e § alkalmazásában: beadvány) eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a beadvány olyan igazolvány, okirat, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte.

(3) Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

(4) Jogszabály lehetővé teheti, hogy az ügyfél a beadvány elektronikus másolatát a Kormány rendeletében meghatározott módon saját maga hitelesítse, azzal, hogy az ügyfél vállalja az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását. Jogszabályban meghatározott időn belül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

21/B. § Közlekedési sajátos építményfajtákkal kapcsolatos ügyekben jogszabály előírhatja, hogy jogszabályban meghatározott iratokat elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani."

(10) Az E-ügyintézési tv. 22. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(7) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is bejelenti.

(8) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti jognyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és ennek a rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes."

(11) Az E-ügyintézési tv. 25. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(10) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség megváltozása előtt - az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése kivételével - a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a módosítást követő tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás módja megváltozott. A kapcsolattartási mód megváltozását jelenti az is, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az űrlapot megváltoztatja."

(12) Az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:]

"c) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás, ezen belül az alábbi szolgáltatások:

ca) elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cb) elektronikus időbélyegzőkkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint azonosítási célú tanúsítvány szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára,

cc) elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozása külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek, titkos információgyűjtés, valamint titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásában, engedélyezésében részt vevő szervek részére,

cd) titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás céljára, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

ce) a ca)-cd) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással.

(13) Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"35. § (1) Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat veheti igénybe:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás,

b) ügyfélkapu, valamint

c) részleges kódú telefonos azonosítás.

(2) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.

(3) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybe vevője díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.

(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az (5)-(18) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A 31. § (8) bekezdés szerinti esetben a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv kapcsolati kódot képez, és Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat és a kapcsolati kódot átveszi a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő bejegyzés céljából.

(6) A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét.

(7) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a 32. § (4) bekezdés szerinti adatigénylést a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a kapcsolati kódon keresztül kezdeményezheti, ha az általa kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.

(8) A 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a regisztráció megszüntetése céljából a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a kapcsolati kódon keresztül adatot szolgáltat a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére az érintett elhalálozása tényéről.

(9) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.

(10) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:

a) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és - ha az érintett azt megadta - az érintett elektronikus levelezési címe,

b) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,

c) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, a felhasználói azonosítóhoz tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok.

(11) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő

a) adatok ellenőrzéséhez,

b) adatok beszerzéséhez

olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.

(12) Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.

(13) A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik vagy annak érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.

(14) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.

(15) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány használatával is regisztrálhat.

(16) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.

(17) A (16) bekezdésben foglalt esetben a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a (10) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv adatközlése alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvényessé válásakor kell bejegyezni.

(18) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról."

(14) Az E-ügyintézési tv. 38. § (1) bekezdése a következő n)-o) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"n) általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás,

o) összerendelési nyilvántartás."

(15) Az E-ügyintézési tv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett állami szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő fejlesztései tekintetében informatikai fejlesztési tervet készít és azt bejelenti a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint."

(16) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"n) a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó részletes szabályokat."

(17) Az E-ügyintézési tv. 105. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"l) a 104. § (1) bekezdés szerinti informatikai fejlesztési tervre, valamint bejelentésre és a bejelentés jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,"

(18) Az E-ügyintézési tv. 106. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)

"c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;"

(rendeletben állapítsa meg.)

(19) Az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok - a (2b) és (2c) bekezdésben foglalt ügyek kivételével -2017. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti határidőig a Felügyeletnél az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését megelőzően, a 17. alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó egyes ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti határidőt megelőzően is vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását."

(20) Az E-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti jogalanynak a Kormány rendeletében meghatározott adatait, valamint (2) bekezdés szerint a bejelentéssel érintett ügyeket - ha a jogalany valamennyi feladat- és hatáskörébe tartozó ügy tekintetében vállalta, akkor ennek megjelölését - a Hivatalos Értesítőben a bejelentést követő 8 napon belül közzéteszi.

(2b) 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyet a Pp. megjelöl.

(2c) 2017. december 31-ig a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) hatálya alá tartozó ügyekben e törvény Második, Harmadik és Ötödik Részének rendelkezései közül csak azokat kell alkalmazni, amelyet a Be. megjelöl."

(21) Az E-ügyintézési tv. a következő 108/A. és 108/B. §-sal egészül ki:

"108/A. § (1) 2019. december 31-ig, ha az ügyfél által elektronikusan benyújtani kívánt nyilatkozat vagy mellékletének (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: nyilatkozat) mérete az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megjelölt méretkorlátot meghaladja, elektronikus a kapcsolattartás akkor is, ha az ügyfél a nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be és a nyilatkozat megfelel a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tartós adathordozón történő benyújtás esetén az ügyfél a (3) bekezdésben foglalttól eltérő elektronikus kapcsolattartás keretében tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet arról, hogy nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél ezen nyilatkozata megtételének visszaigazolását követő 3 munkanapon belül köteles a tartós adathordozót benyújtani személyesen vagy postai úton.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés esetén a nyilatkozat benyújtási idejének az ügyfél (4) bekezdés szerinti tájékoztatása időpontját, az ügyintézési határidő tekintetében pedig nyilatkozat beérkezési idejének a (3) bekezdés szerinti adathordozó beérkezési idejét kell tekinteni.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (1) bekezdés szerinti méretkorlát meghaladása esetén jogosult az ügyfél részére a (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával a nyilatkozatot tartós adathordozón is továbbítani.

108/B. § (1) 2019. december 31-ig kivételt képez az elektronikus kapcsolattartás alól, ha a kézbesítendő, illetve továbbítandó irat, okirat, egyéb papír alapú beadvány (e § alkalmazásban a továbbiakban: beadvány) papír alapú bemutatása, megtekintése azért szükséges, mert az eredetileg papír alapú beadványok nagy mennyisége, illetve sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna."

(22) Az E-ügyintézési tv. 62. alcíme a következő 110/A. és 110/B. §-sal egészül ki:

"110/A. § (1) 2017. január 31-ig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban szereplő személyek természetes személyazonosító adatait a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv megfeleltethetőség és kapcsolati kód képzése céljából átadja a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szerveknek a 31. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti sorrendben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást követő 15 napon belül a 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szerv megfeleltethetőség esetén a kapcsolati kódot a hozzá tartozó természetes személyazonosító adatokkal átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervnek bejegyzés céljából.

110/B. § 2017. december 31-ig, ha jogszabály alapján az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles és a 14. § szerinti elektronikus elérhetősége az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára nem ismert, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféllel első alkalommal papír alapon veszi fel a kapcsolatot, és ezzel egyidejűleg felhívja az ügyfelet arra, hogy beadványait, iratait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről."

(23) Az E-ügyintézési tv.

a) 1. § 17. pont d) alpontja a "bíróságok, választottbíróságok" szövegrész helyett a "bíróságok" szöveggel,

b) 14. § (1) bekezdése a "nem nyilvántartásba vétellel jön létre" szövegrész helyett a "működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező" szöveggel,

c) 14. § (3) bekezdése az "A nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet" szövegrész helyett az "A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező -" szöveggel,

d) 15. § (6) bekezdése a "rendelkezése" szövegrész helyett a "rendelkezése - törvény eltérő rendelkezése hiányában -" szöveggel,

e) 18. § (1) bekezdése az "Az ügyfél" szövegrész helyett az "A 17. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel az ügyfél" szöveggel,

f) 19. § (3) bekezdés a) pontja az "adat nyilvános, vagy azt" szövegrész helyett az "adatot" szöveggel,

g) 20. § (1) bekezdése az "amely nyilvános" szövegrész helyett az "amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett" szöveggel,

h) 28. § (1) bekezdése az "az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben" szövegrész helyett a "a Kormány rendeletében" szöveggel,

i) 29. § (1) bekezdés c) pontja az "a közigazgatási felhasználási célú" szövegrész helyett az "az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható" szöveggel,

j) 105. § (2) bekezdés d) pontja az "azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit" szövegrész helyett az "azonosítási szolgáltatás és a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveit" szöveggel,

k) 108. § (4) bekezdése az "az e-közigazgatásért felelős miniszter" szövegrész helyett az "a Kormány" által szöveggel,

l) 108. § (5) bekezdése az "a gazdálkodó szervezet" szövegrész helyett az "az" szöveggel

lép hatályba.

(24) Az E-ügyintézési tv. 81. § (7) bekezdésében a "tartós adathordozón" szövegrész helyébe a "tartós adathordozón vagy a bizalmi szolgáltatási ügyfél számára letölthető módon" szöveg lép.

(25) Nem lép hatályba az E-ügyintézési tv.

a) 105. § (1) bekezdés b) pontja,

b) 113. § (7) bekezdése.

95. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

95. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja és az eljárás nem minősül a közigazgatási hatósági ügynek."

96. Záró rendelkezések

96. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1-5. §, a 6. § (1)-(5) és (7) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontja, a 8. és 9. §, a 10. § (2), (6), (9), (11), (12)-18), (20), (23), (25)-(26) és (28) bekezdése, (29) bekezdés h) pontja, (30) bekezdés a) pontja, a 11. és 12. §, a 13. § (3)-(6) és (8) bekezdése, a 14-24. §, a 26-29. §, a 30. § (1) és (3) bekezdése, a 31. § (1)-(6) bekezdése, a 32. §, a 33. § (1) és (3)-(6) bekezdése, a 34-47. §, a 48. § (1)-(5) bekezdése, a 48. § (6) bekezdés a)-d) pontja, valamint a 48. § (7) bekezdése, a 49-56. §, az 58-62. §, 64-69. §, a 71. § (2) és (3) bekezdése, 74-85. §, a 87-89. §, 92. §, a 93. § (1) bekezdés b)-e) pontja, a 93. § (2) bekezdése, a 94. § (16) és (20)-(22) bekezdése, a 95. §, valamint az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § (3), (4) és (8) bekezdése 2017. január 16-án lép hatályba.

(4) A 73. § (1)-(3) bekezdése, a 73. § (4) bekezdés b) és c) pontja, 73. § (5) bekezdés b) pontja, valamint a 91. § (1)-(9) bekezdése 2017. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 72. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

97. § E törvény

a) 68. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,

b) 80. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

98. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 10. § (21) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2016. évi CXXI. törvényhez

Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv kezelheti a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával összefüggő adatokat.

A felvételi kérelmek elbírálásához a felsőoktatási információs rendszer részére

a) a 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti alrendszere szolgáltatja a nyilvántartásban rendelkezésre álló korábbi, felsőoktatásban megszerzett oklevéllel, támogatási idővel, hallgatói azonosító számmal kapcsolatos adatokat;

b) a nyelvvizsga-anyakönyvi nyilvántartásának adatkezelője szolgáltatja a nyelvvizsga-adatokat;

c) az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatokat ellátó szerv szolgáltatja a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére vonatkozó adatokat;

d) az egészségbiztosítási szerv szolgáltatja a gyermekgondozási díj igénybevételére vonatkozó adatokat;

e) a szakképzési ágazati nyilvántartás szolgáltatja az Országos Képzési Jegyzék szerinti, a szakképzésben megszerzett végzettségre és szakképesítésre vonatkozó adatokat;

f) az idegenrendészeti hatóság szolgáltatja a külföldiek magyarországi tartózkodási jogcímére vonatkozó adatokat. A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot - ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor - a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított két évig lehet kezelni."