32023R0969[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10.) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/969 RENDELETE

(2023. május 10.)

a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) Az Unió célul tűzte ki, hogy egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínáljon polgárai számára, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Az Uniónak ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy ez a térség biztonságos hely maradjon. Ez a cél csakis a nemzeti és a nemzetközi bűnüldöző és igazságügyi hatóságok hatékonyabb, összehangolt együttműködése, valamint a bűncselekmények - köztük a szervezett bűnözés és a terrorizmus - megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló megfelelő intézkedések révén valósítható meg.

(2) Az említett cél megvalósítása különösen nagy kihívást jelent, ha a bűnözés határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, és két vagy több tagállam és/vagy harmadik ország területén zajlik. Ilyen helyzetekben a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyesítsék erőiket és műveleteiket annak érdekében, hogy lehetővé váljon a határokon átnyúló nyomozások és a büntetőeljárások hatékony és eredményes lefolytatása, amihez alapvető fontosságú az információk és bizonyítékok cseréje. Az ilyen határokon átnyúló együttműködés egyik legsikeresebb eszközét a közös nyomozócsoportok jelentik, amelyek lehetővé teszik a közvetlen együttműködést és kommunikációt két vagy több tagállam és esetlegesen harmadik országok igazságügyi és bűnüldöző hatóságai között, hogy tevékenységeiket és nyomozásaikat a leghatékonyabb módon szervezhessék meg. A közös nyomozócsoportokat két vagy több tagállam és esetleg harmadik országok illetékes hatóságai konkrét célra és meghatározott időtartamra hozzák létre azzal a céllal, hogy közösen folytassanak határokon átnyúló hatású bűnügyi nyomozásokat.

(3) A közös nyomozócsoportok hasznos eszköznek bizonyultak a határokon átnyúló bűncselekmények - például a kiberbűncselekmények, a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűncselekmények - nyomozására és büntetőeljárás alá vonására vonatkozó igazságügyi együttműködés javításában a közös nyomozócsoportok tagjai közötti időigényes eljárások és formalitások csökkentése révén. A közös nyomozócsoportok fokozott alkalmazása egyúttal megerősítette a büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló együttműködés kultúráját az Unióban az igazságügyi hatóságok körében.

(4) Az uniós vívmányok két jogi keretet biztosítanak a legalább két tagállam részvételével megalakuló közös nyomozócsoportok létrehozásához: a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (2) 13. cikkét, valamint a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatot (3). Harmadik országok is közreműködhetnek félként közös nyomozócsoportokban, ha a közreműködésüknek van olyan jogalapja, mint például a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 2001. november 8-án Strasbourgban aláírt második kiegészítő jegyzőkönyvének (4) 20. cikke, valamint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás (5) 5. cikke.

(5) A nemzetközi igazságügyi hatóságok döntő szerepet játszanak a nemzetközi bűncselekmények nyomozásában és büntetőeljárás alá vonásában. Képviselőik - egy közös nyomozócsoport tagjainak meghívására, az adott, közös nyomozócsoportot létrehozó megállapodás alapján (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás) - részt vehetnek az adott közös nyomozócsoport munkájában. Ezért elő kell segíteni az információcserét és a bizonyítékok megosztását a nemzeti illetékes hatóságok, valamint bármilyen más olyan bíróság, törvényszék vagy mechanizmus - különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) - között is, amelynek célja a nemzetközi közösség egészét érintő súlyos bűncselekmények kezelése. E rendeletnek ezért biztosítania kell a hozzáférést az ilyen nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői számára az információs technológiai (IT) platformhoz (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja) annak érdekében, hogy erősödjön a nemzetközi bűncselekmények nyomozására és büntetőeljárás alá vonására vonatkozó nemzetközi együttműködés.

(6) Sürgősen szükség van egy együttműködési platformra, amelyen keresztül a közös nyomozócsoportok hatékonyan kommunikálhatnak, valamint biztonságos módon cserélhetnek információt és oszthatják meg egymással a bizonyítékokat, így biztosítva, hogy a legsúlyosabb bűncselekményekért felelős személyeket késedelem nélkül felelősségre lehessen vonni. Ezt az igényt hangsúlyozza az Európai Unió (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) megbízatása, amelyet módosított az (EU) 2022/838 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), lehetővé téve azt, hogy az Eurojust megőrizze, elemezze és tárolja a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékokat, továbbá hogy megossza a kapcsolódó bizonyítékokat az illetékes nemzeti hatóságokkal és nemzetközi igazságügyi hatóságokkal, különösen az NBB-vel.

(7) A meglévő uniós szintű jogi keretek nem határozzák meg, hogy a közös nyomozócsoportban részt vevő szervezetek milyen módon folytassanak információcserét és kommunikáljanak egymással. Az említett szervezetek az igények és a rendelkezésre álló eszközök alapján megállapodnak az ilyen információcseréről és kommunikációról. Az egyre összetettebb, gyorsan változó, határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemhez döntő fontosságú a gyorsaság, az együttműködés és a hatékonyság. Jelenleg azonban nincs olyan rendszer, amely támogatná a közös nyomozócsoportok irányítását, lehetővé tenné a bizonyítékok hatékonyabb felkutatását és nyilvántartását, valamint biztonságossá tenné a közös nyomozócsoportban közreműködők közötti biztonságos adatcserét. Nyilvánvalóan hiányoznak az olyan célzott, biztonságos és hatékony csatornák, amelyeket a közös nyomozócsoportok minden közreműködője igénybe vehetne, és amelyeken keresztül gyorsan nagy mennyiségű információt és bizonyítékot tudnának megosztani, vagy amelyek lehetővé tehetnék a biztonságos és hatékony kommunikációt. Ezenkívül nincs olyan rendszer, amely arra szolgál, hogy támogassa akár a közös nyomozócsoportok irányítását - beleértve a közös nyomozócsoportokban közreműködők között megosztott bizonyítékok nyomonkövethetőségét olyan módon, amely megfelel a nemzeti bíróságok előtti jogi követelményeknek -, akár a közös nyomozócsoport műveletei megtervezését és koordinálását.

(8) Tekintettel arra, hogy egyre több lehetőség van bűncselekmények elkövetésére az IT rendszerekbe való bejutás révén, a jelenlegi helyzet akadályozhatja a határokon átnyúló nyomozások hatékonyságát és eredményességét, továbbá az információk és bizonyítékok nem biztonságos és nem digitális megosztása miatt veszélyeztetheti és lelassíthatja az ilyen nyomozásokat és büntetőeljárásokat, ezáltal költségesebbé téve azokat. Az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságoknak különösképpen biztosítaniuk kell, hogy rendszereik a lehető legkorszerűbbek és legbiztonságosabbak legyenek, és hogy a közös nyomozócsoportok valamennyi tagja könnyen, nemzeti rendszerétől függetlenül kapcsolódhasson e rendszerekhez, és kommunikálhasson egymással.

(9) Fontos, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködését modern informatikai eszközök javítsák és támogassák. A közös nyomozócsoportban közreműködők közötti interakciók gyorsaságát és hatékonyságát jelentősen növelni lehetne egy, a közös nyomozócsoportok működését támogató célzott informatikai platform létrehozásával. Ezért szabályokat kell megállapítani a közös nyomozócsoportok uniós szintű együttműködési platformjának létrehozására az adott közös nyomozócsoportban közreműködők abban való segítése érdekében, hogy együttműködjenek, biztonságosan kommunikáljanak és osszák meg az információkat és bizonyítékokat.

(10) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja csak akkor használható, amennyiben a közös nyomozócsoport létrehozását - többek között - uniós jogalap teszi lehetővé. A kizárólag nemzetközi jogalapok alapján létrehozott közös nyomozócsoportok esetében a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja nem használható, mivel azt uniós költségvetésből finanszírozzák és uniós jogszabályok alapján alakítják ki. Amennyiben azonban egy harmadik ország illetékes hatóságai egy közös nyomozócsoportra vonatkozó olyan megállapodásnak részesei, amelynek uniós és nemzetközi jogalapja is van, akkor az említett harmadik ország illetékes hatóságainak képviselőit a közös nyomozócsoport tagjainak kell tekinteni.

(11) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használata csakis önkéntes alapon történhet. Tekintettel azonban arra, hogy a határokon átnyúló nyomozások szempontjából hozzáadott értéket képvisel, használata határozottan ajánlott. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használata vagy mellőzése nem sértheti a kommunikáció vagy információcsere egyéb formáinak jogszerűségét, és arra sem lehet hatással, továbbá nem változtathatja meg a közös nyomozócsoportok létrehozásának, megszervezésének vagy működésének módját. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozása nem érintheti a közös nyomozócsoportok létrehozásának mögöttes jogalapját, és nem érintheti a bizonyítékok gyűjtésére és a megszerzett bizonyítékok felhasználására vonatkozó nemzeti eljárási jogszabályokat sem. Lehetővé kell tenni az egyéb illetékes nemzeti hatóságok - például a vámhatóságok - tisztviselői számára, amennyiben azok tagjai a 2002/465/IB kerethatározat alapján létrehozott közös nyomozócsoportoknak, hogy hozzáférjenek a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának kizárólag biztonságos informatikai eszközként kell szolgálnia az együttműködés javításához, a felhasználói közötti információáramlás felgyorsításához, valamint a kicserélt adatok biztonságának és a közös nyomozócsoportok hatékonyságának fokozásához.

(12) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformját egy közös nyomozócsoport operatív szakaszában és a működés megszűnését követő szakaszában kell használni, az adott közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás aláírásától kezdve addig, amíg a közös nyomozócsoport értékelése le nem zárul. Mivel a közös nyomozócsoport létrehozásának folyamatában részt vevő szereplők és a közös nyomozócsoport megalakulását követően abban részt vevő tagok nem ugyanazok, a közös nyomozócsoport létrehozásának folyamatát - különösen a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás tartalmáról folytatott tárgyalásokat és a megállapodás aláírását - nem lehet a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül lebonyolítani. Miután azonban szükség van a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodások aláírási folyamatát támogató elektronikus eszközre, fontos, hogy a Bizottság megfontolja, hogy ezt a folyamatot az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer (eEDES) keretébe utalja, amely rendszer egy a Bizottság által kifejlesztett, elektronikus kérelmek és válaszok kezelésére szolgáló biztonságos online portál.

(13) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformját használó minden egyes közös nyomozócsoport esetében arra kell ösztönözni a közös nyomozócsoport tagjait, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja által biztosított eszközök felhasználásával végezzék el a közös nyomozócsoport értékelését, akár a közös nyomozócsoport operatív szakaszában, akár annak lezárulását követően.

(14) A közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás - ideértve bármely függeléket - meglétét előfeltételül kell szabni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatához. Valamennyi jövőbeli, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás tartalmát ki kell igazítani annak érdekében, hogy e megállapodások összhangban álljanak e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel.

(15) A közös nyomozócsoportok létrehozásának megkönnyítése érdekében a közös nyomozócsoportok nemzeti szakértőinek 2005-ben megalakult hálózata (a továbbiakban: közös nyomozócsoportok hálózata) kidolgozott egy függelékeket is tartalmazó megállapodásmintát. A megállapodásminta és a hozzá tartozó függelékek tartalmát ki kell igazítani annak érdekében, hogy az összhangban álljon a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatáról szóló döntéssel, valamint a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának hozzáférési szabályaival.

(16) Operatív szempontból a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján található, az egyes közös nyomozócsoportok számára létrehozott, egymástól elkülönített együttműködési felületekből kell állnia.

(17) Technikai szempontból a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának biztonságos internetes kapcsolaton keresztül kell hozzáférhetőnek lennie, és egy biztonságos internetes portálon keresztül elérhető központosított információs rendszerből, mobil és asztali készülékekhez való kommunikációs szoftverből, többek között egy fejlett naplózási és nyomonkövetési mechanizmusból, valamint a központosított információs rendszer és olyan releváns informatikai eszközök közötti kapcsolatból kell állnia, amelyek támogatják a közös nyomozócsoportok működését, és amelyeket a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága kezel.

(18) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának célja a közös nyomozócsoportok koordinációjának és irányításának megkönnyítése. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának biztosítania kell a műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok cseréjét és ideiglenes tárolását, a biztonságos kommunikációt, a bizonyítékok nyomonkövethetőségét, és támogatnia kell a közös nyomozócsoport értékelési folyamatát. A közös nyomozócsoport valamennyi közreműködőjét ösztönözni kell arra, hogy használják a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának valamennyi funkcióját, és amennyiben lehetséges, a jelenleg használt kommunikációs és adatcsere-csatornák helyett a nyomozócsoportok együttműködési platformjának csatornáit vegyék igénybe.

(19) A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben az igazságügyi együttműködésben közreműködő uniós ügynökségek és szervek, valamint a közös nyomozócsoportok tagjai közötti koordináció és adatcsere alapvetően fontos a bűnözői tevékenységekre adott összehangolt uniós válasz biztosításához, valamint ahhoz, hogy a tagállamok kulcsfontosságú támogatást kapjanak a bűnözés elleni küzdelemben. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának ki kell egészítenie az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságok közötti biztonságos adatcserét lehetővé tevő meglévő eszközöket, például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) által kezelt Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA).

(20) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának kommunikációval kapcsolatos funkcióit olyan legkorszerűbb szoftverrel kell biztosítani, amely lehetővé teszi a vissza nem követhető kommunikáció helyi tárolását a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja felhasználóinak készülékein.

(21) Biztosítani kell a műveleti vonatkozású információk és bizonyítékok - köztük a nagy méretű fájlok - megosztását lehetővé tévő megfelelő funkciót egy olyan feltöltési/letöltési rendszeren keresztül, amelyet úgy terveztek, hogy az adatokat kizárólag a technikai adattovábbításhoz szükséges, korlátozott ideig tárolja központilag. Amint valamennyi címzett letöltötte az adatokat, azokat automatikusan és véglegesen törölni kell a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról.

(22) Tekintettel a bel- és igazságügy területén működő nagy méretű rendszerek irányítása terén szerzett tapasztalataira, az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséget (eu-LISA) kell megbízni azzal a feladattal, hogy a kiegészítő jelleg és adott esetben a konnektivitás biztosítása érdekében a SIENA meglévő funkcióit és az Europolnál rendelkezésre álló egyéb funkciókat felhasználva megtervezze, kifejlessze és működtesse a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját. Ezért módosítani kell az eu-LISA megbízatását, hogy az tükrözze ezeket az új feladatokat, továbbá az eu-LISA számára megfelelő finanszírozást és személyzetet kell rendelkezésre bocsátani az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához. E tekintetben szabályokat kell megállapítani az eu-LISA - mint a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztésével, műszaki üzemeltetésével és karbantartásával megbízott ügynökség - feladataira vonatkozóan.

(23) Az eu-LISA-nak biztosítania kell, hogy a bűnüldöző hatóságok birtokában lévő adatokat szükség esetén könnyen továbbítani lehessen a SIENA-ból a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához. Ennek érdekében a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja és a SIENA összekapcsolásának szükségességét, megvalósíthatóságát és célravezetőségét. A jelentésnek tartalmaznia kell a biztonságos és hatékony összekapcsolás és adatcsere biztosításához szükséges feltételeket, műszaki előírásokat és eljárásokat. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy az ilyen összekapcsoláshoz magas szintű adatvédelemre van szükség a hatályos uniós és nemzeti adatvédelmi jogi keret - például az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10), az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint az uniós szervekre, hivatalokra vagy ügynökségekre irányadó, az ezeket létrehozó jogi aktusokban meghatározott szabályok - alapján. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja keretében megosztott adatok - nevezetesen az érzékeny és nem minősített adatok - védelmi besorolását figyelembe kell venni. Az említett jelentésnek az Európai Parlament és a Tanács részére való benyújtása előtt a Bizottságnak az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal is a személyes adatok tervezett kezeléséből eredő, az egyének jogainak és szabadságainak védelmére gyakorolt hatásokat illetően.

(24) A közös nyomozócsoportok hálózatának 2005-ben való megalakulása óta a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága éves találkozók és képzések szervezésével, az egyes közös nyomozócsoportok értékeléseinek gyűjtésével és elemzésével, valamint az Eurojust közös nyomozócsoportokra vonatkozó finanszírozási programjának irányításával támogatja a közös nyomozócsoportok hálózatának munkáját. 2011 óta a közös nyomozócsoportok hálózata titkárságának az Eurojust ad otthont egy önálló egységként. Az Eurojust számára a közös nyomozócsoportok hálózatának titkárságához rendelt megfelelő személyzetet kell biztosítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága támogassa a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználóit a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának gyakorlati alkalmazásában, napi szintű iránymutatást és segítséget nyújtson, tanfolyamokat dolgozzon ki és biztosítson, valamint tegye ismertebbé a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját és mozdítsa elő annak használatát.

(25) Tekintettel a közös nyomozócsoportok működését támogató, az Eurojustnál található és a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága által kezelt, meglévő informatikai eszközökre, a közös nyomozócsoportok irányításának megkönnyítése érdekében össze kell kapcsolni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját ezekkel az informatikai eszközökkel. E célból az Eurojustnak biztosítania kell rendszereinek az ilyen összekapcsolás létrehozásához szükséges technikai kiigazítását. Az Eurojust számára megfelelő finanszírozást és személyzetet kell biztosítani ahhoz is, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(26) Egy közös nyomozócsoport operatív szakaszában az Eurojust és az Europol értékes operatív támogatást nyújt a közös nyomozócsoport tagjainak azáltal, hogy a támogató eszközök széles skáláját - így többek között mobil irodákat -, adategyeztetéseket és analitikai elemzéseket, koordinációs és operatív központokat, a büntetőeljárás koordinálását, szakértelmet és finanszírozást kínál.

(27) A jogok és feladatok egyértelmű szétválasztásának biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a tagállamok, az Eurojust, az Europol, az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (12) létrehozott Európai Ügyészség (EPPO), az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal (13) létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek felelősségi körére vonatkozóan, beleértve azokat a feltételeket is, amelyek mellett operatív célokra használhatják a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját.

(28) Ez a rendelet meghatározza az eu-LISA igazgatótanácsa által létrehozandó programirányítási tanács megbízatásának, összetételének és szervezeti vonatkozásainak részleteit. A programirányítási tanácsnak biztosítania kell a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja tervezési és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását. Meg kell határozni továbbá az eu-LISA által annak érdekében létrehozandó tanácsadó csoport megbízatását, összetételét és szervezeti vonatkozásait, hogy e csoport biztosítsa a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos szakértelmet, különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.

(29) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférésre és a szükséges biztosítékokra vonatkozóan. A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátorát vagy adminisztrátorait meg kell bízni azzal, hogy kezelje vagy kezeljék a közös nyomozócsoport egyes együttműködési felületeinek hozzáférési jogait. Ezen adminisztrátoroknak kell felelniük - az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás alapján - a közös nyomozócsoport operatív szakasza és a működés megszűnését követő szakasza során a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja felhasználói hozzáférésének kezeléséért. Lehetővé kell tenni a közös nyomozócsoportok felületének adminisztrátorai számára, hogy technikai és adminisztratív feladataik ellátásával - a harmadik országok vagy nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői által feltöltött adatok ellenőrzésének kivételével - a közös nyomozócsoportok hálózatának titkárságát bízzák meg.

(30) Szem előtt tartva a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között megosztott, műveleti vonatkozású adatok érzékeny jellegét, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának magas szintű biztonságot kell garantálnia. Az eu-LISA-nak minden szükséges technikai és szervezési intézkedést meg kell hoznia az adatcsere biztonságának garantálása érdekében azáltal, hogy erős, végponttól végpontig terjedő titkosítási algoritmusokat használ a továbbítás alatt álló, illetve inaktív adatok titkosítására.

(31) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a tagállamoknak, az eu-LISA-nak, az Eurojustnak, az Europolnak, az EPPO-nak, az OLAF-nak és más illetékes uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek az e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedések következtében bekövetkező vagyoni károk vagy nem vagyoni károk tekintetében fennálló felelősségére vonatkozóan. Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásoknak a vagyoni károkra és nem vagyoni károkra vonatkozó felelősségi záradékokat kell tartalmazniuk a harmadik országok és a nemzetközi igazságügyi hatóságok tekintetében.

(32) Ez a rendelet a műveleti vonatkozású és a nem műveleti vonatkozású adatok tekintetében egyaránt konkrét adatvédelmi rendelkezéseket állapít meg. Az említett adatvédelmi rendelkezések a meglévő adatvédelmi szabályok kiegészítéséhez, valamint ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az adatvédelem, az adatbiztonság és az érintett személyek alapvető jogai védelmének megfelelő általános szintjét.

(33) A személyes adatok e rendelet szerinti kezelését a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi keretnek megfelelően kell végezni. A személyes adatok illetékes nemzeti hatóságok általi, a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtása - és többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése - céljából végzett kezelésére az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó. Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által végzett adatkezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó e rendelettel összefüggésben. E célból megfelelő adatvédelmi biztosítékokról kell gondoskodni.

(34) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használata során a műveleti vonatkozású személyes adatok kezeléséért a tagállamok valamennyi illetékes nemzeti hatóságának, és adott esetben az Eurojustnak, az Europolnak, az EPPO-nak, az OLAF-nak vagy bármely más illetékes uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek egyénileg kell felelnie. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználóit a nem műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett közös adatkezelőnek kell tekinteni.

(35) Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodással összhangban lehetővé kell tenni a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátorai számára, hogy a harmadik országok közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban részes illetékes hatóságainak képviselői vagy a közös nyomozócsoportban részt vevő nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői számára hozzáférést biztosítsanak valamely közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez. Egy közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodással összefüggésben személyes adatokat csak az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetében meghatározott rendelkezések betartása mellett lehet harmadik országoknak vagy nemzetközi igazságügyi hatóságoknak - e hatóságokat e célra nemzetközi szervezetnek tekintve - továbbítani. A műveleti vonatkozású adatok harmadik országokkal vagy nemzetközi igazságügyi hatóságokkal való cseréjét azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljainak eléréséhez feltétlenül szükségesek.

(36) Ha egy közös nyomozócsoport felületéért több adminisztrátor felelős, egyiküket még azelőtt ki kell jelölni az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban a harmadik országok vagy nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői által feltöltött adatok kezelőjének, hogy létrejönne a közös nyomozócsoport harmadik országoknak vagy nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselőinek közreműködésével működő felülete.

(37) Az eu-LISA-nak biztosítania kell, hogy a központosított információs rendszerhez való hozzáférést és a központosított információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési műveletet naplózzák az adatok sértetlenségének és biztonságának és az adatkezelés jogszerűségének nyomon követése, valamint önellenőrzés céljából. Az eu-LISA nem férhet hozzá a közös nyomozócsoportok együttműködési felületein tárolt műveleti vonatkozású és nem műveleti vonatkozású adatokhoz.

(38) Ez a rendelet jelentéstételi kötelezettségeket ró az eu-LISA-ra a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztése és működése tekintetében a tervezéssel, a műszaki eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célkitűzések fényében. A Bizottságnak továbbá legkésőbb két évvel azt követően, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja megkezdte működését, majd ezután négyévente átfogó értékelést kell végeznie a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról, amely értékelés figyelembe veszi e rendelet célkitűzéseit, valamint az egyes közös nyomozócsoportok értékelésének összesített eredményeit.

(39) Míg a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásával és fenntartásával, valamint a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdését követően az Eurojust támogató szerepével járó költségeket az uniós költségvetésből kell fedezni, minden tagállamnak, valamint az Eurojustnak, az Europolnak, az EPPO-nak, az OLAF-nak és bármely más illetékes uniós szervnek, hivatalnak és ügynökségnek magának kell viselnie a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának az általa történő használatából eredő saját költségeit.

(40) Annak érdekében, hogy egységes feltételeket állapítson meg a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki fejlesztésére és megvalósítására vonatkozóan, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(41) A Bizottságnak e rendelet hatálybalépésének időpontját követően a lehető leghamarabb el kell fogadnia a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki kifejlesztéséhez szükséges vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.

(42) Miután a Bizottság elfogadta a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki kifejlesztéséhez szükséges vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat, és az eu-LISA a tagállamok közreműködésével elvégezte a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának átfogó tesztelését, a Bizottságnak meg kell határoznia a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének kezdő időpontját.

(43) mivel e rendelet célját, nevezetesen a közös nyomozócsoportok tagjai, a nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői, az Eurojust, az Europol, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti hatékony és eredményes együttműködés, kommunikáció, valamint információk és bizonyítékok cseréjének lehetővé tételét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban - közös szabályok meghatározása révén - e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(44) Az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(45) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország a 2022. április 7-én kelt levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(46) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 25-én benyújtotta hivatalos észrevételeit,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet:

a) létrehoz egy önkéntes alapon használandó informatikai platformot (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja), amelynek célja a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikke vagy a 2002/465/IB kerethatározat alapján létrehozott közös nyomozócsoportokban részt vevő illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése;

b) szabályokat állapít meg a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztéséért és karbantartásáért felelős ügynökség közötti felelősségmegosztásra vonatkozóan;

c) meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói számára hozzáférést lehet biztosítani a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához;

d) konkrét adatvédelmi rendelkezéseket állapít meg, amelyek a meglévő adatvédelmi szabályok kiegészítéséhez, valamint ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az adatvédelem, az adatbiztonság és az érintett személyek alapvető jogai védelmének megfelelő általános szintjét.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet információknak - köztük személyes adatoknak - egy közös nyomozócsoport keretében történő kezelésére alkalmazandó. Ez magában foglalja műveleti vonatkozású adatok, valamint nem műveleti vonatkozású adatok cseréjét és tárolását.

(2) Ez a rendelet a közös nyomozócsoport operatív és a működés megszűnését követő szakaszaira alkalmazandó, az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás aláírásának időpontjától kezdve addig, amíg az adott közös nyomozócsoport összes műveleti és nem műveleti vonatkozású adatát el nem távolítják a központosított információs rendszerből.

(3) Ez a rendelet nem módosítja és más módon sem érinti a közös nyomozócsoportok létrehozására, működésére vagy értékelésére vonatkozó hatályos jogi rendelkezéseket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "központosított információs rendszer": a közös nyomozócsoportokkal kapcsolatos adatok tárolására és kezelésére szolgáló központi informatikai rendszer;

2. "kommunikációs szoftver": olyan szoftver, amely lehetővé teszi fájlok és üzenetek szöveg-, audio-, kép- vagy videoformátumban történő cseréjét a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között;

3. "illetékes hatóságok": a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikkének, valamint a 2002/465/IB kerethatározat 1. cikkének megfelelően létrehozott közös nyomozócsoportban való részvételre hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok, az (EU) 2017/1939 rendelet 22., 23. és 25. cikkében meghatározott hatáskörei alapján eljárva az EPPO, valamint valamely harmadik ország illetékes hatóságai, amennyiben azok egy további jogalap alapján egy közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás részes felei;

4. "a közös nyomozócsoport tagjai": az illetékes hatóságok képviselői;

5. "a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói": a közös nyomozócsoport tagjai, az Eurojust, az Europol, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, vagy valamely közös nyomozócsoportban részt vevő nemzetközi igazságügyi hatóság képviselői;

6. "nemzetközi igazságügyi hatóság": olyan nemzetközi szerv, bíróság, törvényszék vagy mechanizmus, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban nyomozást és büntetőeljárást folytasson, nevezetesen a következő bűncselekményeket: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és azok a kapcsolódó bűncselekmények, amelyek kihatnak a nemzetközi békére és biztonságra;

7. "a közös nyomozócsoport együttműködési felülete": az egyes közös nyomozócsoportok számára létrehozott, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján található elkülönített önálló felület;

8. "a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora": egy közös nyomozócsoportnak egy tagállamtól vagy az EPPO-tól érkező azon, a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban kijelölt tagja, aki felelős az adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéért;

9. "műveleti vonatkozású adatok": a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja által a közös nyomozócsoport operatív szakaszában a határokon átnyúló nyomozások támogatása és a büntetőeljárások támogatása céljából kezelt információk és bizonyítékok;

10. "nem műveleti vonatkozású adatok": a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja által kezelt adminisztratív adatok, amelyek célja különösen egy közös nyomozócsoport irányításának és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói közötti együttműködésnek a megkönnyítése.

4. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki architektúrája

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja a következőkből áll:

a) központosított információs rendszer, amely lehetővé teszi az ideiglenes központi adattárolást;

b) kommunikációs szoftver, amely lehetővé teszi a kommunikációs adatok biztonságos helyi tárolását a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja felhasználóinak készülékein;

c) a központosított információs rendszer és azon megfelelő informatikai eszközök közötti kapcsolat, amelyek támogatják a közös nyomozócsoportok működését, és amelyeket a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága kezel.

A központosított információs rendszert az eu-LISA helyezi el a saját technikai helyszínein.

5. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának célja

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának célja a következők elősegítése:

a) a közös nyomozócsoport koordinációja és irányítása a közös nyomozócsoporton belüli adminisztratív és pénzügyi folyamatokat támogató funkciók révén;

b) műveleti vonatkozású adatok - köztük nagy méretű fájlok - gyors és biztonságos cseréje és átmeneti tárolása feltöltési és letöltési funkció révén;

c) biztonságos kommunikáció az azonnali üzenetküldésre, csevegésre, audiokonferenciára és videokonferenciára kiterjedő funkció révén;

d) a bizonyítékok megosztásának nyomonkövethetősége egy fejlett naplózási és nyomonkövetési mechanizmus révén, amely lehetővé teszi a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül megosztott valamennyi bizonyíték nyomon követését, ideértve az e bizonyítékokhoz való hozzáférést és azok kezelését is;

e) a közös nyomozócsoport értékelése egy együttműködésen alapuló célzott értékelési folyamaton keresztül.

II. FEJEZET

FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉSI IGAZGATÁS

6. cikk

Végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

A Bizottság 2023. június 7-ét követően a lehető leghamarabb elfogadja a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának műszaki kifejlesztéséhez szükséges végrehajtási jogi aktusokat és különösen az alábbiakra vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat:

a) a közös nyomozócsoportok koordinációjához és irányításához szükséges funkciók listája, ideértve a nem műveleti vonatkozású adatok gépi fordítását is;

b) a biztonságos kommunikációhoz szükséges funkciók listája;

c) a 4. cikk első bekezdésének c) pontjában említett kapcsolatra vonatkozó üzemeltetési előírások;

d) biztonság, a 19. cikkben említettek szerint;

e) műszaki napló, a 25. cikkben említettek szerint;

f) statisztikák és információ, a 26. cikkben említettek szerint;

g) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának teljesítményére és rendelkezésre állására vonatkozó követelmények.

Az e cikk első bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Az eu-LISA feladatai

(1) Az eu-LISA a 6. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok alapján kidolgozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja fizikai architektúrájának tervét, beleértve a platform műszaki előírásait és továbbfejlesztését is. Az említett tervet a Bizottság kedvező véleményétől függően az igazgatótanács fogadja el.

(2) Az eu-LISA felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elvével összhangban történő fejlesztéséért. Az ilyen fejlesztésnek a műszaki előírások kidolgozására és végrehajtására, a tesztelésre és az átfogó projektkoordinációra kell kiterjednie.

(3) Az eu-LISA a kommunikációs szoftvert a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja felhasználóinak rendelkezésére bocsátja.

(4) Az eu-LISA 2023. június 7-ét és a 6. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását követően a lehető leghamarabb kidolgozza és létrehozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját.

(5) Az eu-LISA biztosítja, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja e rendelettel és az e rendelet 6. cikkében említett végrehajtási jogi aktusokkal, valamint az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban működjön.

(6) Az eu-LISA felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának üzemeltetési igazgatásáért. A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának üzemeltetési igazgatása magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja e rendelet szerinti működőképességének fenntartásához szükségesek, különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja a műszaki előírások szerint, megfelelő szinten működjön.

(7) Az eu-LISA gondoskodik a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai használatára vonatkozó, a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága számára nyújtandó képzés biztosításáról, többek között képzési anyagok rendelkezésre bocsátása révén.

(8) Az eu-LISA támogató szolgálatot hoz létre, amely a számára bejelentett műszaki incidensek megfelelő időben történő enyhítéséért felel.

(9) Az eu-LISA folyamatosan javítja és új funkciókkal egészíti ki a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját a 12. cikkben említett tanácsadó csoport észrevételei és a közös nyomozócsoportok hálózata titkárságának a 10. cikk e) pontjában említett éves jelentése alapján.

(10) Az eu-LISA nem férhet hozzá a közös nyomozócsoportok együttműködési felületein tárolt műveleti és nem műveleti vonatkozású adatokhoz.

(11) A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel (15) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének minden olyan tagjára, aki munkája során köteles a központosított információs rendszerben rögzített adatokkal dolgozni. Ezt a kötelezettséget a személyzet szóban forgó tagjai hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejezését követően is alkalmazni kell.

8. cikk

A tagállamok feladatai

(1) Minden tagállam megteszi az ahhoz szükséges technikai intézkedéseket, hogy illetékes hatóságai e rendelettel összhangban hozzáférjenek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói számára elérhetők legyenek a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága által a 10. cikk c) pontja alapján nyújtott tanfolyamok vagy azzal egyenértékű, nemzeti szinten biztosított tanfolyamok. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói teljes mértékben ismerjék az uniós jog szerinti adatvédelmi követelményeket.

9. cikk

Az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek feladatai

(1) Az Eurojust, az Europol, az EPPO, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megteszik az ahhoz szükséges technikai intézkedéseket, hogy hozzáférhessenek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához.

(2) Az Eurojust felel a rendszereinek a 4. cikk első bekezdése c) pontjában említett kapcsolat létrehozásához szükséges technikai kiigazításáért.

10. cikk

A közös nyomozócsoportok hálózata titkárságának feladatai

A közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága a következők révén támogatja a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának működését:

a) a közös nyomozócsoport felülete adminisztrátorának vagy adminisztrátorainak kérésére adminisztratív, jogi és technikai támogatást nyújt az egyes közös nyomozócsoportok együttműködési felületeinek létrehozásával és azok keretében a hozzáférési jogok kezelésével összefüggésben, a 14. cikk (3) bekezdése alapján;

b) napi szintű iránymutatást, funkcionális támogatást és segítséget nyújt a gyakorló szakemberek számára a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának és funkcióinak használatához;

c) tanfolyamokat dolgoz ki és biztosít a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói számára, ami révén a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja használatának megkönnyítését célozza;

d) a büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatban erősíti az Unión belüli együttműködési kultúrát azáltal, hogy ismertebbé teszi a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját és előmozdítja annak használatát a gyakorló szakemberek körében;

e) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdését követően folyamatosan tájékoztatja az eu-LISA-t a további funkcionális követelményekről azáltal, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának gyakorlati használatára vonatkozóan a platform felhasználóitól gyűjtött visszajelzések alapján éves jelentést nyújt be a platform lehetséges fejlesztéseiről és új funkcióiról.

11. cikk

Programirányítási tanács

(1) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezési és fejlesztési szakaszát megelőzően az eu-LISA igazgatótanácsa programirányítási tanácsot hoz létre a tervezési és fejlesztési szakasz időtartamára.

(2) A programirányítási tanács a következő tíz tagból áll:

a) az eu-LISA igazgatótanácsa által kinevezett nyolc tag;

b) a 12. cikkben említett tanácsadó csoport elnöke;

c) egy tag, akit a Bizottság jelöl ki.

(3) Az eu-LISA igazgatótanácsának gondoskodnia kell arról, hogy az általa a programirányítási tanácsba kinevezett tagok rendelkezzenek az igazságügyi hatóságokat támogató IT-rendszerek kifejlesztése és igazgatása terén szükséges tapasztalattal és szakértelemmel.

(4) Az eu-LISA részt vesz a programirányítási tanács munkájában. Ennek érdekében az eu-LISA képviselői részt vesznek a programirányítási tanács ülésein, hogy beszámoljanak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezésével és fejlesztésével kapcsolatban végzett munkáról, valamint bármely egyéb kapcsolódó munkáról és tevékenységről.

(5) A programirányítási tanács legalább háromhavonta, szükség esetén pedig gyakrabban ülésezik. A programirányítási tanács biztosítja a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja tervezési és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását. A programirányítási tanács rendszeresen, lehetőség szerint havonta írásos jelentést nyújt be az eu-LISA igazgatótanácsának a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának előrehaladásáról. A programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, és nem rendelkezik felhatalmazással az eu-LISA igazgatótanácsa tagjainak képviseletére.

(6) A programirányítási tanács az eu-LISA igazgatótanácsával konzultálva megállapítja az eljárási szabályzatát, amely különösen az elnökségre, az ülések helyszínére, az ülések előkészítésére, a szakértőknek az üléseken való részvételére, valamint az eu-LISA igazgatótanácsa azon tagjainak teljeskörű tájékoztatását biztosító kommunikációs tervekre vonatkozóan tartalmaz szabályokat, akik nem tagjai a programirányítási tanácsnak.

(7) A programirányítási tanács elnöki tisztét egy tagállam tölti be.

(8) A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA biztosítja.

12. cikk

Tanácsadó csoport

(1) Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos - különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggő - szakértelem biztosítása és annak érdekében, hogy azonosítsa, milyen esetleges fejlesztéseket és új funkciókat kell megvalósítani a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja keretében.

(2) A tanácsadó csoport a tagállamoknak, a Bizottságnak és a közös nyomozócsoportok hálózata titkárságának a képviselőiből áll. Elnöki tisztét az eu-LISA tölti be. A tanácsadó csoport:

a) lehetőség szerint havonta legalább egyszer a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdéséig, azt követően pedig rendszeresen ülésezik;

b) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezési és fejlesztési szakaszában minden ülés után beszámol a programirányítási tanácsnak;

c) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tervezési és fejlesztési szakaszában biztosítja a programirányítási tanács tevékenységét támogató műszaki szakértelmet.

III. FEJEZET

A KÖZÖS NYOMOZÓCSOPORTOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI FELÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS AZ AZOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

13. cikk

A közös nyomozócsoportok együttműködési felületeinek létrehozása

(1) Amennyiben egy közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás e rendelettel összhangban rendelkezik a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatáról, minden egyes közös nyomozócsoport számára együttműködési felületet kell létrehozni a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján belül.

(2) Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás rendelkezik arról, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és az EPPO számára hozzáférést kell biztosítani az adott közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez, és rendelkezhet arról, hogy az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, a megállapodást aláíró, harmadik országbeli illetékes hatóságok, valamint a nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői számára hozzáférést kell biztosítani a közös nyomozócsoport említett együttműködési felületéhez. Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban meg kell határozni e hozzáférés szabályait.

(3) Az adott közös nyomozócsoport együttműködési felületét a felület adminisztrátora vagy adminisztrátorai hozza vagy hozzák létre az eu-LISA technikai támogatásával.

(4) Amennyiben a közös nyomozócsoport tagjai a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás aláírásakor úgy döntenek, hogy nem használják a közös nyomozócsoportok együttműködési platformját, azonban az adott közös nyomozócsoport működése során megállapodnak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja használatának megkezdéséről, a közös nyomozócsoportra vonatkozó említett megállapodást - amennyiben nem rendelkezik az említett lehetőségről - módosítani kell, és az (1), (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni. Amennyiben a közös nyomozócsoport tagjai megállapodnak, hogy a közös nyomozócsoport működése során felhagynak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatával, az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodást - amennyiben még nem tartalmazza az említett lehetőséget - módosítani kell.

14. cikk

A közös nyomozócsoport felülete adminisztrátorának kijelölése és szerepe

(1) Amennyiben a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás rendelkezik a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának használatáról, ebben a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban ki kell jelölni a közös nyomozócsoport felületének egy vagy több adminisztrátorát a közös nyomozócsoport tagállamoktól érkező tagjai vagy az EPPO-tól érkező tagja közül.

(2) A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodással összhangban kezeli(k) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja felhasználóinak a közös nyomozócsoport együttműködési felületére vonatkozó hozzáférési jogait.

(3) A közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban elő lehet írni, hogy a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága technikai és adminisztratív támogatás céljából, valamint a hozzáférési jogok kezelése tekintetében technikai, jogi és adminisztratív támogatás céljából hozzáféréssel rendelkezzen a közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez. Ilyen esetekben a közös nyomozócsoport tagjainak megállapodása szerint a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai köteles(ek) hozzáférést adni a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága számára a közös nyomozócsoport említett együttműködési felületéhez.

15. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Ügyészség hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodással összhangban a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai köteles(ek) hozzáférést biztosítani az említett, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban kijelölt illetékes tagállami hatóságok, valamint az EPPO - amennyiben az kijelölésre került az említett, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban - számára a közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

16. cikk

Az illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodással összhangban a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai köteles(ek) a szükséges mértékig hozzáférést biztosítani egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez az alábbiak számára:

a) az Eurojust, az (EU) 2018/1727 rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából;

b) az Europol, az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából;

c) az OLAF, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) meghatározott feladatainak ellátása céljából; valamint

d) egyéb uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, az azokat létrehozó vonatkozó jogi aktusokban meghatározott feladataik ellátása céljából.

17. cikk

Harmadik országok illetékes hatóságainak hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

(1) Az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodással összhangban és az 5. cikkben felsorolt célokból a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai köteles(ek) hozzáférést biztosítani az említett megállapodást aláíró harmadik országbeli illetékes hatóságok számára egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

(2) Amikor a közös nyomozócsoport tagállamoktól érkező tagjai és az EPPO-tól érkező tagja - amennyiben az részt vesz az adott közös nyomozócsoportban - műveleti vonatkozású adatokat töltenek fel egy közös nyomozócsoport együttműködési felületére harmadik ország általi letöltés céljából, a közös nyomozócsoport tagállamoktól vagy az EPPO-tól érkező érintett tagjának ellenőriznie kell, hogy az általa feltöltött adatok az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljaihoz szükséges mértékre korlátozódnak-e, és hogy az említett adatok megfelelnek-e a megállapodásban meghatározott feltételeknek.

(3) Amikor harmadik ország műveleti vonatkozású adatokat tölt fel egy közös nyomozócsoport együttműködési felületére, a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai - mielőtt a közös nyomozócsoportok együttműködési felületének egyéb felhasználói letölthetnék ezeket az adatokat - köteles(ek) ellenőrizni, hogy ezek az adatok az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljaihoz szükséges mértékre korlátozódnak-e, és hogy az említett adatok megfelelnek-e a megállapodásban meghatározott feltételeknek.

(4) A tagállamok illetékes hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy csak akkor továbbítsanak személyes adatokat olyan harmadik országok részére, amelyek hozzáférést kaptak egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez, ha teljesülnek az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetében meghatározott feltételek.

(5) Az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek biztosítják, hogy csak akkor továbbítsanak személyes adatokat olyan harmadik országok részére, amelyek hozzáférést kaptak egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez, ha teljesülnek az (EU) 2018/1725 rendelet IX. fejezetében meghatározott feltételek, az ilyen uniós szervekre, hivatalokra vagy ügynökségekre az azokat létrehozó vonatkozó jogi aktusokban rögzített adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, amennyiben az ilyen szabályok az adattovábbításra vonatkozóan egyedi feltételeket írnak elő.

(6) Az EPPO - amikor az (EU) 2017/1939 rendelet 22., 23. és 25. cikkében előírt hatásköreivel összhangban jár el - biztosítja, hogy csak akkor továbbítson személyes adatokat olyan harmadik országok részére, amelyek hozzáférést kaptak egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez, ha teljesülnek az említett rendelet 80-84. cikkében meghatározott feltételek.

18. cikk

A közös nyomozócsoportban részt vevő nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselőinek hozzáférése a közös nyomozócsoportok együttműködési felületeihez

(1) Ha a közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás úgy rendelkezik, az 5. cikkben felsorolt célokból a közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai köteles(ek) az adott közös nyomozócsoportban részt vevő nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői számára hozzáférést adni egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez.

(2) A közös nyomozócsoport felületének adminisztrátora vagy adminisztrátorai köteles(ek) ellenőrizni és biztosítani, hogy a műveleti vonatkozású adatoknak a közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez hozzáférést kapott nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselőivel való cseréje az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodás céljaihoz szükséges mértékre korlátozódjon, és hogy az említett adatok megfeleljenek a megállapodásban foglalt feltételeknek.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy csak akkor továbbítsanak személyes adatokat a nemzetközi igazságügyi hatóságok azon képviselői részére, akik hozzáférést kaptak egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez, ha teljesülnek az (EU) 2016/680 irányelv V. fejezetében meghatározott feltételek.

(4) Az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek biztosítják, hogy csak akkor továbbítsanak személyes adatokat a nemzetközi igazságügyi hatóságok azon képviselői részére, akik hozzáférést kaptak egy közös nyomozócsoport együttműködési felületéhez, ha teljesülnek az (EU) 2018/1725 rendelet IX. fejezetében meghatározott feltételek, az ilyen uniós szervekre, hivatalokra vagy ügynökségekre vonatkozóan az azokat létrehozó vonatkozó jogi aktusokban rögzített adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, amennyiben az ilyen szabályok az adattovábbításra vonatkozóan egyedi feltételeket írnak elő.

IV. FEJEZET

BIZTONSÁG ÉS FELELŐSSÉG

19. cikk

Biztonság

(1) Az eu-LISA megteszi a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja magas szintű kiberbiztonságának és a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján belüli adatok információbiztonságának garantálásához szükséges technikai és szervezési intézkedéseket, különösen a központosított információs rendszerben tárolt műveleti és nem műveleti vonatkozású adatok bizalmas jellegének és integritásának biztosítása érdekében.

(2) Az eu-LISA megakadályozza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való jogosulatlan hozzáférést, és biztosítja, hogy a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférésre jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre a hozzáférési engedélyük kiterjed.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazásában az eu-LISA biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa utáni helyreállítási tervet fogad el annak biztosítása érdekében, hogy a központosított információs rendszer üzemzavar esetén helyreállítható legyen. Az eu-LISA gondoskodik egy munkamegállapodásról az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjával, amelyet az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Beruházási Bank között az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) szervezetéről és működéséről szóló megállapodás (17) hozott létre. Az említett biztonsági terv elfogadása során az eu-LISA figyelembe veszi az e rendelet 12. cikkében említett tanácsadó csoport biztonsági szakértőinek esetleges ajánlásait.

(4) Az eu-LISA ellenőrzi az e cikkben leírt minden intézkedés hatékonyságát, és megteszi az önellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatban szükséges szervezési intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

20. cikk

Felelősség

(1) Amennyiben valamely tagállam, az Eurojust, az Europol, az EPPO, az OLAF vagy bármely más illetékes uniós szerv, hivatal vagy ügynökség az e rendeletben foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával kárt okoz a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának, az adott tagállamnak, az Eurojustnak, az Europolnak, az EPPO-nak, az OLAF-nak vagy az egyéb illetékes uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek kell viselnie a felelősséget az okozott kárért, kivéve, ha és amennyiben az eu-LISA elmulasztja megtenni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges észszerű intézkedéseket.

(2) A valamely tagállammal szembeni, az (1) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre az említett tagállam joga alkalmazandó. Az Eurojusttal, az Europollal, az EPPO-val, az OLAF-fal vagy bármely más illetékes uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel szembeni, ilyen kárral kapcsolatos kártérítési igényekre az azokat létrehozó vonatkozó jogi aktusok irányadók.

V. FEJEZET

ADATVÉDELEM

21. cikk

A műveleti vonatkozású adatok megőrzési ideje

(1) Az egyes közös nyomozócsoportok együttműködési felületéhez tartozó műveleti vonatkozású adatokat addig kell tárolni a központosított információs rendszerben, ameddig ez a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának valamennyi érintett felhasználója számára a letöltési folyamat befejezéséhez szükséges. A megőrzési idő nem haladhatja meg az ilyen adatoknak a közös nyomozócsoport együttműködési platformjára történő feltöltésétől számított négy hetet.

(2) Amint a közös nyomozócsoport együttműködési platformjának valamennyi érintett felhasználója befejezte a letöltést, vagy legkésőbb az (1) bekezdésben említett megőrzési idő lejártakor az adatot automatikusan és véglegesen törölni kell a központosított információs rendszerből.

22. cikk

A nem műveleti vonatkozású adatok megőrzési ideje

(1) Amennyiben valamely közös nyomozócsoport értékelését tervezik, az egyes közös nyomozócsoportok együttműködési felületéhez tartozó nem műveleti vonatkozású adatokat az adott közös nyomozócsoport értékelésének befejezéséig a központosított információs rendszerben kell tárolni. A megőrzési idő nem haladhatja meg az ilyen adatoknak a közös nyomozócsoport együttműködési platformjába történő bevitelétől számított öt évet.

(2) Ha az a döntés születik, hogy a közös nyomozócsoport megszűnésekor nem kerül sor értékelés elvégzésére, vagy legkésőbb az (1) bekezdésben említett megőrzési idő lejártakor az adatokat automatikusan törölni kell a központosított információs rendszerből.

23. cikk

Adatkezelő és adatfeldolgozó

(1) Valamely tagállam valamennyi illetékes nemzeti hatósága és adott esetben az Eurojust, az Europol, az EPPO, az OLAF vagy bármely más illetékes uniós szerv, hivatal vagy ügynökség a műveleti vonatkozású személyes adatok e rendelet szerinti kezelése tekintetében az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban adatkezelőnek minősül.

(2) A harmadik országok illetékes hatóságai által vagy a nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselői által a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjára feltöltött adatok tekintetében az adott, közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodásban a közös nyomozócsoport felületének egyik adminisztrátorát kell kijelölni adatkezelőként a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül megosztott és ott tárolt személyes adatok tekintetében.

Az adatkezelő kijelölése előtt nem tölthetők fel harmadik országoktól vagy nemzetközi igazságügyi hatóságoktól származó adatok.

(3) Az eu-LISA az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban adatfeldolgozónak minősül a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján keresztül megosztott és ott tárolt személyes adatok tekintetében.

(4) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói az (EU) 2018/1725 rendelet 28. cikkének értelmében vett közös adatkezelőnek minősülnek a nem műveleti vonatkozású személyes adatoknak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformján történő kezelése tekintetében.

24. cikk

A személyes adatok kezelésének célja

(1) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjába bevitt adatok kizárólag a következő célokból kezelhetők:

a) műveleti vonatkozású adatok cseréje a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között abból a célból, amelynek érdekében az adott közös nyomozócsoportot létrehozták;

b) nem műveleti vonatkozású adatok cseréje a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói között az adott közös nyomozócsoport irányítása céljából.

(2) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjához való hozzáférés a tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságainak, az Eurojustnak, az Europolnak, az EPPO-nak, az OLAF-nak és más illetékes uniós szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzetére, vagy a nemzetközi igazságügyi hatóságok képviselőire korlátozódik, mégpedig a feladataik (1) bekezdésben említett célokkal összhangban történő ellátásához szükséges, valamint a kitűzött célok eléréséhez szigorúan szükséges és arányos mértékben.

25. cikk

Műszaki napló

(1) Az eu-LISA biztosítja, hogy a (2) bekezdéssel összhangban műszaki naplót vezessenek a központosított információs rendszerbe való valamennyi belépésről és a központosított információs rendszerben végzett valamennyi adatkezelési műveletről.

(2) A műszaki naplónak a következőket kell tartalmaznia:

a) a központosított információs rendszerbe való belépés dátuma, időzónája és pontos időpontja;

b) a közös nyomozócsoport együttműködési platformja minden egyes azon felhasználójának azonosító jele, aki belépett a központosított információs rendszerbe;

c) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának minden egyes felhasználója által végzett minden egyes művelet dátuma, időzónája és a belépés időpontja;

d) a közös nyomozócsoport együttműködési platformjának minden egyes felhasználója által végzett művelet.

A műszaki naplót megfelelő technikai intézkedések révén védeni kell a módosítással és a jogosulatlan hozzáféréssel szemben. A műszaki naplót három évig vagy a folyamatban lévő ellenőrzési eljárások befejezéséhez szükséges hosszabb ideig meg kell őrizni.

(3) Kérésre az eu-LISA haladéktalanul azon tagállamok illetékes hatóságai rendelkezésére bocsátja a műszaki naplót, amelyek részt vettek egy adott közös nyomozócsoportban.

(4) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős nemzeti felügyeleti hatóságok számára - hatáskörük korlátain belül és feladataik ellátása céljából - kérésre hozzáférést kell biztosítani a műszaki naplóhoz.

(5) Az európai adatvédelmi biztos számára - hatáskörének korlátain belül és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátása céljából - kérésre hozzáférést kell biztosítani a műszaki naplóhoz.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) Az eu-LISA olyan eljárásokat alakít ki, amelyek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja fejlesztésének nyomon követését szolgálják a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok elérése tekintetében, valamint amelyek a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének nyomon követését szolgálják a technikai eredményekkel, a költséghatékonysággal, a használhatósággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célok elérése tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárásoknak biztosítaniuk kell rendszeres technikai statisztikák nyomonkövetési célú készítésének lehetőségét, és hozzá kell járulniuk a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának átfogó értékeléséhez.

(3) Amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy a fejlesztési folyamatban jelentős késedelem következik be, az eu-LISA a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, annak időbeli és pénzügyi következményeiről, valamint az általa a helyzet orvoslása érdekében meghozni tervezett intézkedésekről.

(4) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja fejlesztésének lezárását követően az eu-LISA jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti, hogyan zajlott a célok megvalósítása, különösen a tervezést és a költségeket illetően, és ismerteti az esetleges eltérések okait.

(5) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának olyan műszaki korszerűsítése esetén, amely jelentős költségekkel járhat, az eu-LISA a korszerűsítés elvégzése előtt tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Legkésőbb két évvel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének megkezdése után:

a) az eu-LISA jelentést nyújt be a Bizottságnak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai működéséről, ideértve annak nem érzékeny biztonsági vonatkozásait is, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az említett jelentést;

b) az a) pontban említett jelentés alapján a Bizottság átfogó értékelést végez a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról, és átfogó értékelő jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az eu-LISA az első albekezdés a) pontjában említett jelentés benyújtását követően évente jelentést nyújt be a Bizottságnak a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai működéséről, ideértve annak nem érzékeny biztonsági vonatkozásait is, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az említett jelentést.

A Bizottság - az első albekezdés b) pontjában említett átfogó értékelő jelentés megküldését követően négyévente és az eu-LISA által a második albekezdéssel összhangban benyújtott jelentések alapján - átfogó értékelést végez a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról, és átfogó értékelő jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) A Bizottság a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének kezdő időpontját követő 18 hónapon belül az Europollal és a 12. cikkben említett tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja és a SIENA esetleges összekapcsolásának szükségességét, megvalósíthatóságát, célravezetőségét és költséghatékonyságát. Az említett jelentésnek tartalmaznia kell a biztonságos és hatékony összekapcsolást szolgáló feltételeket, műszaki előírásokat és eljárásokat is. Az említett jelentéshez adott esetben csatolni kell a szükséges jogalkotási javaslatokat, amelyek magukban foglalhatják a Bizottság felhatalmazását az említett összekapcsolásra vonatkozó műszaki előírások elfogadására.

(8) A tagállamok illetékes hatóságai, az Eurojust, az Europol, az EPPO, az OLAF és más illetékes uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e cikk (4) bekezdésében említett jelentés és a Bizottság e cikk (6) bekezdésében említett átfogó értékelő jelentésének elkészítéséhez szükséges információkat. Emellett megküldik a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága számára a 10. cikk e) pontjában említett éves jelentés elkészítéséhez szükséges információkat. Az e bekezdés első és második mondatában említett információk nem veszélyeztethetik a munkamódszereket, és nem tartalmazhatnak az információforrásokat, a személyzet tagjainak nevét, illetve a nyomozásokat felfedő információt.

(9) Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (6) bekezdésben említett átfogó értékelés elvégzéséhez szükséges információkat.

27. cikk

Költségek

A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerülő költségeket az Unió általános költségvetéséből kell fedezni.

28. cikk

A működés megkezdése

(1) A Bizottság, miután meggyőződött a következő feltételek teljesüléséről, meghatározza a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének kezdő időpontját:

a) elfogadták a 6. cikk a)-g) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat;

b) az eu-LISA a tagállamok közreműködésével, anonim tesztadatokat használva sikeresen elvégezte a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának átfogó tesztelését.

Az említett időpont semmi esetre sem lehet későbbi, mint 2025. december 7.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban meghatározta a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének kezdő időpontját, ezt az időpontot közli a tagállamokkal, az Eurojusttal, az Europollal, az EPPO-val és az OLAF-fal. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet is.

(3) Az (1) bekezdésben említett, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja működésének kezdő időpontját meghatározó bizottsági határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4) A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának felhasználói a Bizottság által a működés (1) bekezdéssel összhangban meghatározott kezdő időpontjától kezdik meg a platform használatát.

29. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

30. cikk

Az (EU) 2018/1726 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1726 rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Az ügynökség felel a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, beleértve a technikai fejlesztéseket is."

2. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "8c. cikk A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatos feladatok A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjával kapcsolatban az ügynökség ellátja: a) az (EU) 2023/969 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) ráruházott feladatokat; b) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának technikai használatára vonatkozóan a közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága számára nyújtott képzéssel kapcsolatos feladatokat, beleértve képzési anyagok biztosítását is. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10.) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 132.., 2023.5.17.1. o., ).""

3. A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet, az ECRIS-TCN, az e-CODEX-rendszer, a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja és az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagy méretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket."

4. A 19. cikk (1) bekezdésének ff) pontja a következő alponttal egészül ki:

"viii. a közös nyomozócsoportok együttműködési platformja az (EU) 2023/969 rendelet 26. cikkének (6) bekezdése szerint;"

5. A 27. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"dd) a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának tanácsadó csoportja;"

31. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2023. május 10-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

J. ROSWALL

(1) Az Európai Parlament 2023. március 30-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. április 24-i határozata.

(2) HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(3) A Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1. o.).

(4) ETS 182. sz.

(5) HL L 181., 2003.7.19., 34. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/838 rendelete (2022. május 30.) az (EU) 2018/1727 rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékok Eurojustnál történő megőrzése, elemzése és tárolása tekintetében történő módosításáról (HL L 148., 2022.5.31., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(12) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(13) A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(15) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(17) HL C 12., 2018.1.13., 1. o.