T/9346. számú törvényjavaslat indokolással - a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról

2024. évi XLVIII. törvény a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2023. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A 2023. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke

1. §

(1) Az Országgyűlés a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását - a 4-7. §-ban foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül - a központi alrendszer tekintetében

a) 41 267 392,8 millió forint kiadással,

b) 36 831 920,8 millió forint bevétellel, és

c) 4 435 472,0 millió forint hiánnyal

hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetést

a) 34 379 865,8 millió forint kiadással,

b) 33 191 596,8 millió forint bevétellel, és

c) 1 188 269,0 millió forint hiánnyal

hagyja jóvá.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetést

a) 5 452 537,9 millió forint kiadással,

b) 1 500 914,8 millió forint bevétellel, és

c) 3 951 623,1 millió forint hiánnyal

hagyja jóvá.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetést

a) 1 434 989,1 millió forint kiadással,

b) 2 139 409,2 millió forint bevétellel, és

c) 704 420,1 millió forint többlettel hagyja jóvá.

2. §

A központi alrendszer kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. melléklet tartalmazza a 2023. december 31-én fennálló besorolási rendnek megfelelően.

3. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 2. §-a szerint számított államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § a) pontja szerinti összege 55 142,1 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § b) pontja szerinti összege 75 086,6 milliárd forint.

(2) Az államadósság-mutató mértéke az (1) bekezdés alapján 2023. december 31-én 73,4% volt.

(3) 2022. december 31-én számított államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § a) pontja szerinti összege 48 858,6 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § b) pontja szerinti összege 66 165,6 milliárd forint.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (2) bekezdés szerinti mértéke a 2022. év végi 73,8%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

2. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések

4. §

Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Gst. 11. § (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2023-ban az államháztartásért felelős miniszter az adósságtörlesztési számla terhére

a) 4 524 495,5 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket belföldi és külföldi befektetőknek,

b) 893 574,4 millió forint összegben fizetett vissza deviza kötvényeket belföldi és külföldi befektetőknek,

c) 155 985,0 millió forint összegben fizetett vissza forint hiteleket belföldi és külföldi hitelezőknek,

d) 118 413,2 millió forint összegben fizetett vissza deviza hiteleket belföldi és külföldi hitelezőknek.

5. §

Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Gst. 11. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az államháztartásért felelős miniszter 2023-ban

a) 3 684 094,1 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített,

b) 909 281,3 millió forint összegben devizahitelt vett fel külföldi hitelezőtől.

6. §

Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2023-ban az e törvény 4. §-ában megállapított visszafizetések finanszírozására és a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditása érdekében az államháztartásért felelős miniszter a Gst. 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a) 4 160 939,5 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített belföldi és külföldi befektetőknek,

b) 2 946 903,0 millió forint összegben deviza kötvényeket értékesített belföldi és külföldi hitelezőknek,

c) 21 096,6 millió forint összegben csökkentette a kincstárjegyek állományát.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2023. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

3. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása

7. §

Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet

a) 2023. évi működési költségvetési maradványa 86,8 millió forint, amelyből a 2022. évi költségvetési maradvány összege 6,3 millió forint, és

b) 2023. évi működési kiadásai 143,2 millió forint 2022. évi költségvetési maradvány felhasználását tartalmazzák.

4. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

8. §

Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Kvtv. 12. §, illetve 17. §-a alapján

a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 268,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 910,2 millió forint, egyszeri segélyre 614,3 millió forint,

b) a LXXII. Egészségbiztosítási fejezet 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére méltányossági ellátásra az 1. Csecsemőgondozási díj, a 2. Táppénz, az 5. Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj alcímeknél együttesen 151,0 millió forint, a 6. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások alcímnél 169,8 millió forint, a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímnél 13 911,2 millió forint, a 10. Gyógyszertámogatás alcímnél 47 531,8 millió forint, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímnél 3147,7 millió forint

felhasználása történt meg.

9. §

Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 2023. évi LXXIII. törvény 12. §-ában előírt megtérítési, visszautalási és elszámolási kötelezettségek teljesítése megtörtént.

III. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK

10. §

Az Országgyűlés elrendeli, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként 2024. december 31-éig

a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet részére a pénzbeli és az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás alapján megállapított életjáradék jogcímén 0,6 millió forintot utaljon vissza az 1003200001457247 "Rendkívüli kiadások" számla javára;

b) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet részére a pénzbeli kárpótlás elszámolásához kapcsolódóan, az előző évek jogalap nélküli követeléseire megtérült 0,3 millió forintot utalja át az 10032000-01457247 "Rendkívüli kiadások" számla javára;

c) a XV. Pénzügyminisztérium fejezet a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások jogcímén 60,8 millió forintot térítsen meg a Magyar Államkincstár 10032000-01741700-00000000 "Ny. Alap elszámolási" számlája javára;

d) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet a XV. Pénzügyminisztérium fejezet részére a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások elszámolásához kapcsolódóan, az előző évek jogalap nélküli követeléseire megtérült 3,1 millió forintot utalja át az 10032000-01457216-00000000 "TB közreműködéssel folyósított ellátások" számla javára;

e) a XV. Pénzügyminisztérium fejezet a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek a korhatár alatti ellátások jogcímén 64,1 millió forintot térítsen meg a Magyar Államkincstár 1003200001741700-00000000 "Ny. Alap elszámolási" számlája javára;

f) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet a XV. Pénzügyminisztérium fejezet részére a korhatár alatti ellátások elszámolásához kapcsolódóan, az előző évek jogalap nélküli követeléseire megtérült 3,2 millió forintot utalja át az 10032000-01457230-00000000 "Korhatár alatti ellátások kiadása" számla javára;

g) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, a XV. Pénzügyminisztérium fejezet részére a közgyógyellátás finanszírozása jogcímen 644,3 millió forintot utaljon át a 1003200001457436-00000000 a "Kincstár különféle jogcímen adott térítések" számla javára.

11. §

(1) Az Országgyűlés a 2014-2020-as programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében, az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből, valamint a Belügyi alapokból finanszírozott programok, projektek esetén az uniós forrásokra és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozásra vonatkozó, a Kvtv. 30. §-a és a 33. §-a alapján tett, 2023. december 31-én fennálló kötelezettségvállalási állományt a 2. mellékletben meghatározott összegben hagyja jóvá.

(2) Az Országgyűlés a 2021-2027-es programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében, a KAP Stratégiai Tervben, a Svájci - Magyar Együttműködési Program II, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, a Brexit Alkalmazkodási Tartalék, valamint a Belügyi Alapokból finanszírozott programok, projektek esetén az uniós forrásokra és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozásra vonatkozó, a Kvtv. 31. §-a és a 36-37. §-a alapján tett, 2023. december 31-én fennálló kötelezettségvállalási állományt a 3. mellékletben meghatározott összegben hagyja jóvá.

IV. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZERNEK AZ ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERREL ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATÁBÓL FAKADÓ ELSZÁMOLÁSOK

5. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

12. §

Az Országgyűlés megállapítja, hogy a települési önkormányzatok év közben 43 552,7 millió forint összegben igényeltek - a kincstár területi szervei javaslataira is figyelemmel - a települési önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat. A települési önkormányzatok együttesen 29 143,3 millió forint összegben mondtak le év közben e forrásokról. Az önkormányzati körön kívülre történő feladatátadás következtében 85,1 millió forint összegben csökkent az előirányzat.

13. §

(1) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatokat "A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása" címen a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megillető, és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a 2023. december 31-én hatályos államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 58. § (1) bekezdése szerinti elszámolása alapján a következők:

a) a visszafizetési kötelezettség 2457,5 millió forint,

b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 2323,4 millió forint.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az (1) bekezdés alapján, elszámolási egyenlegként a helyi önkormányzatokat a 2023. év után 134,1 millió forint visszatérítési kötelezettség terheli.

(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a feladatmutatókhoz kapcsolódó, a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat az őket ténylegesen megilletőnél 3 százalékkal magasabb mértékben vették igénybe, a kormány rendeletében megállapított mértékű, együttesen 304,6 millió forint összegű igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatoknak együttesen - a 2023. december 31-én hatályos Áht. 58. §-a alapján - 4983,9 millió forint visszafizetési kötelezettsége keletkezett, egyúttal a helyi önkormányzatokat együttesen 221,9 millió forint pótlólagos támogatás illeti meg amelyből

a) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása jogcímen 138,9 millió forint,

b) a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása jogcímeken 4,1 millió forint,

c) a költségvetési támogatások és a vis maior támogatás jogcímeken összesen 4517,1 millió forint visszafizetési kötelezettség és 221,9 millió forint pótlólagos támogatás,

d) a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen 298,6 millió forint, valamint

e) a szociális ágazati összevont pótlék támogatása jogcímen 25,2 millió forint.

(5) A visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmi kamat megfizetési kötelezettség számításának kezdő napja 2024. április 4.

(6) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok együttesen 2545,3 millió forint pótlólagos támogatásra voltak jogosultak, aminek átutalásáról az államháztartásért felelős miniszter rendelkezett.

(7) A kincstár az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a helyi önkormányzatok számára elérhetővé teszi az őket megillető, illetve az általuk a központi költségvetésbe visszafizetendő támogatások összegét.

6. Az egyházak támogatása

14. §

(1) Az egyházi szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményfenntartókat a Kvtv. 45. § (5) bekezdése alapján - a 2023. évi önkormányzati és az állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményi támogatástól való eltérés rendezéseként - a Kvtv. 45. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel 572,9 millió forint egyszeri szociális kiegészítő támogatás illeti meg a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet, XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport előirányzata terhére 2024 decemberében. A Kvtv. 45. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az egyházi szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményfenntartókat egyszeri 271,6 millió forint szociális kiegészítő támogatás beszámítás terheli a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet, XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport előirányzata javára 2024 decemberében.

(2) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése alapján az érintett bevett egyházakat a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet, XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 3. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímének terhére 2024. évben 610,5 millió forint támogatás illeti meg.

(3) Az egyházi jogi személyek által fenntartott köznevelési és szakképzési intézmények után a bevett egyházakat, valamint a 2010. évi CXL. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend közötti Együttműködési Megállapodás 5. cikk 1. pontjának hatálya alá tartozó fenntartókat a köznevelési és szakképzési intézményeikre tekintettel - a 2023. évi állami, önkormányzati és egyházi köznevelési és szakképzési jogcímű támogatások kiegyenlítésének rendezéseként -összesen 64 531,6 millió forint egyszeri köznevelési - beleértve a szakképzést is - kiegészítő támogatás illeti meg a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet, XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 31. alcím, 1. Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás jogcímcsoport előirányzata terhére 2024. év decemberében.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. §

Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és a Kvtv. hatályvesztésével egyidejűleg hatályát veszti.

1. melléklet a 2024. évi.....törvényhez

2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra

3. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

Uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzatok 2021-2027

1 Az Európai Bizottság által az (operatív) programokban jóváhagyott, tárgyév végén aktuális keret

2 Éves átlagos euró árfolyam forintban 381,95

Általános indokolás

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2023. ÉVBEN

1. A kormányzat gazdaságpolitikája

A 2023-as évet az elhúzódó háború és annak negatív következményei határozták meg az európai és a magyar gazdaságban is. A Kormány számára a háború miatt megtorpant gazdaság újraindítása, a háborús infláció letörése, a munkahelyek, a bérek, a családtámogatások, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme volt a legfontosabb célkitűzés. A 2023. évi költségvetést is ezek a prioritások befolyásolták. Emellett a Kormány biztosította az illegális migráció elleni védekezéshez és a honvédelmi képességek megerősítéséhez szükséges erőforrásokat.

A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború és az annak nyomán megváltozó geopolitikai és gazdasági környezet Európa szerte megtörte a növekedési trendeket. Az elhibázott brüsszeli intézkedések és szankciók okozta energiaválság és a megugró infláció egyre inkább visszafogta a magyar gazdaság lendületét is, és a 2022-es 4,3%-os GDP-bővülést a tavalyi évben mérséklődés követte.

2023-ban a GDP volumene 0,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,7%-kal volt alacsonyabb 2023-ban, mint egy évvel korábban. A jelentős belső fogyasztási sokknak, a lassuló nemzetközi konjunktúrának, a reálbérek csökkenésének és a beruházások visszaesésének együttes hatásaként 2022 második felétől kezdve negyedéves alapon zsugorodott a GDP. A magyar gazdaság azonban 2023 második negyedévben kikerült a technikai recesszióból, és az a harmadik negyedévben negyedéves alapon 0,8%-kal tudott növekedni.

A felhasználási oldalt tekintve a nemzetgazdaság 2023-as mérséklődését leginkább a beruházások visszaesése okozta. 2022-2023 során az alapkamat emelése, illetve magas szinten tartása a beruházások nagyfokú drágulását eredményezte, így a hitelezési aktivitás érdemben visszaszorult. Ezt a kormányzati kedvezményes hitelprogramok részben ellensúlyozni tudták. Kedvező, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő fontosságú feldolgozóipari beruházások szintje növekedni tudott 2023-ban. A beruházások mellett a háztartások fogyasztása is negatívan járult hozzá a növekedéshez az elmúlt évben. A magas infláció és a csökkenő reáljövedelmek visszafogták a lakosság költési hajlandóságát, a háztartások óvatossági motívumai erősödtek, pénzügyi megtakarításaik közel 17%-kal növekedtek. Ugyanakkor a normalizálódó energiaárak, a nemzetközi turizmus fellendülése, a szolgáltatásexport bővülése, illetve a belföldi kereslet zsugorodása révén a nettó export jelentősen támogatta a gazdaságot.

A szolgáltatások mellett az építőipar és az ipar egyaránt negatívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom a jövedelmek erodálódása következtében visszafogottabban alakult az egy évvel korábbinál. Az építőiparban az állami fejlesztések csökkenése és a finanszírozás drágulása, illetve az uniós források késlekedése hátráltatta a fejlődést, míg az ipari teljesítményt a gyenge külső és belső kereslet egyaránt visszafogta az elmúlt évben. Ezen ágazatok kedvezőtlenül alakuló kibocsátását a mezőgazdasági szektor jelentős mértékben ellensúlyozni tudta.

A 2023-as évben a Kormány fő céljai között az infláció letörése kiemelt helyen szerepelt. A 2023 januári tetőzést követően megindult a dezinfláció folyamata, melyben az energiaárak normalizálódása, a globális nyersanyagárak és termelői árak csökkenése, illetve a visszafogott kereslet árleszorító hatása mellett a gazdaságpolitikai intézkedések - mint például a kötelező akciózás - egyaránt jelentős tényezőként sorakoztak fel. A pénzromlás elleni harc eredményeként az infláció üteme októberre egyszámjegyűre csökkent, decemberben pedig 5,5%-ra mérséklődött. Az erős dezinflációval párhuzamosan a bérkiáramlás magas szinten maradt, így a reálbérek 2023 szeptemberétől ismételten a pozitív tartományba kerültek.

A kedvezőtlen konjunktúra ellenére 2023-ban a foglalkoztatottak átlagos létszáma újabb rekordot döntött, tartósan meghaladva a 4,7 millió főt a 15-74 éves korosztályban. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája rekordszintre - egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,8-ra, aktivitási rátája 78,0%-ra - emelkedett, amely uniós összevetésben is kiemelkedő. Az aktivitás növekedéséhez nagymértékben hozzájárultak a Kormány adómérséklő intézkedései - mint például a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó-kedvezménye, az idős korcsoport foglalkoztatottságának támogatása -, illetve az egyéb munkahelyteremtő programok. A növekvő aktivitással párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra kúszott fel az elmúlt évben, amely uniós rangsorban még így is a 7. legalacsonyabb érték volt. 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 571 200 forint volt, mely 14,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A dinamikus bérnövekedéshez a minimálbérek év eleji emelésének tovagyűrűződő hatása, a feszes munkaerőpiaci környezet, az infláció bérfelhajtó hatása, illetve a közszféra bérfejlesztései is hozzájárultak. 2023 során az infláció mértéke meghaladta a bérek emelkedését, így az év egészét tekintve a reálkeresetek 2,9%-kal mérséklődtek. 2023 szeptembere óta azonban a bérek növekedési üteme újfent meghaladja az infláció ütemét, a reálbér emelkedésén keresztül támogatva a belső kereslet élénkülését.

2022-ben a háborús szankciók okozta drasztikus energiaár-emelkedés a külkereskedelmi egyenleg jelentős romlásával járt együtt. Ugyanakkor az energiaárak konszolidálódásának eredményeként a külső egyensúlyi mutatók számottevően javultak 2023-ban. A tavalyi évben a belső kereslet átmeneti megtorpanása és az energiaárak normalizálódása, illetve kismértékben az exportvolumen bővülése következtében a folyó fizetési mérleg 9,4 százalékpontos javulást követően, 5 év után ismét többlettel zárt, amely a GDP 0,7%-át tette ki. Ezzel összefüggésben az uniós transzferek beáramlását is figyelembe vevő külső finanszírozási képesség is nagymértékben (8,4 százalékponttal), a GDP 1,6%-ára javult.

Összességében a tavalyi évben a kedvezőtlen globális folyamatok hatására a magyar GDP felfelé ívelő trendje átmenetileg lendületet vesztett. Ennek ellenére a hazai gazdaság ellenálló maradt, mely a kedvező foglalkoztatási mutatókkal, a magas szinten stabilizálódott beruházási rátával volt jellemezhető az elmúlt évben is. A gazdasági fejlettséget mérő egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 75,8%-át érte el 2023-ban.

A makrogazdasági prognózis értékelése

A Kormány a 2023-as évre 4,1%-os GDP növekedést tervezett, amihez képest 5,0 százalékponttal kedvezőtlenebb lett a tényadat, legfőképp az elnyúló energiaválság és a magas inflációs nyomás szerteágazó negatív hatása miatt. 2022 júniusában a következő évre vonatkozólag 5,2%-os inflációval számolt a Kormány, miközben a tényadat 17,6% lett. A külső egyensúly tekintetében a folyó fizetési mérlegben 3%-ot meghaladó GDP-arányos hiány volt a várakozás, de a visszafogott belső kereslet, a meglódult szolgáltatásexport és a normalizálódott energiaárak hatására 0,2%-os GDP-arányos többlet keletkezett.

A 2023-as költségvetési törvény benyújtásakor a makrogazdasági prognózis robosztus munkaerőpiaccal, emelkedő reálbérrel és jelentős fogyasztásbővüléssel számolt egy, a jegybanki toleranciasávot valamelyest meghaladó inflációs környezetben. A beruházások tekintetében szintén növekedésre lehetett számítani, a külföldi működőtőke-beáramlás, az uniós források várt érkezése, a lakáspiaci bővülés, illetve a tervezett infrastrukturális fejlesztések révén. Mindezeken túl, 2022 júniusában - bár erősen lefelé mutató kockázatként kellett számolni egy elhúzódó háborúval és energia áremelkedéssel - a külső környezetre alapvetően húzóerőként számíthatott a magyar ipar.

Ezzel szemben 2023 folyamán minden gazdasági szereplő jelentős nehézségekkel szembesült a korábbiakhoz képest, a háborús szankciók okozta energiaár-robbanás hatására hirtelen megváltozott körülmények közepette: a háztartások megélhetési kiadásai megugrottak, a vállalati szektor működési és beruházási költségei drasztikusan megemelkedtek, és az államháztartásra is növekvő nyomás nehezedett. A lakosság a magas infláció nyomán kialakult reálbér-csökkenés következtében természetszerűleg visszafogta költéseit, így a fogyasztás és a háztartási beruházások is kedvezőtlenül alakultak 2023-ban. A vállalati szegmens a megemelkedett költségeket az árazásban érvényesítette, mely szintén negatívan hatott az inflációra és fogyasztásra. A kialakult magas kamatkörnyezetre és mérséklődő keresletre az üzleti szféra a beruházások visszafogásával reagált. A költségvetés számos intézkedéssel - rezsivédelem és családtámogatások fenntartása, államilag támogatott hitelek - segítette a gazdaság talpon maradását 2023-ban is, másfelől a költségvetési hiány csökkentése érdekében elhalasztásra kerültek korábban betervezett állami beruházások. A korábbiakban várttal ellentétben a nemzetközi piacok által támasztott kereslet is gyenge maradt, igen kedvezőtlenül érintve az áruexportot. Így a számos forrásból eredő hátráltató tényezők együttesen a magyar gazdasági lendület átmeneti megtorpanását okozták az elmúlt év során.

2. A költségvetési folyamatok értékelése

A 2023. évi költségvetés a háború okozta bizonytalan, számos kockázatot magában hordozó gazdasági környezetben készült el.

A 2023. évi költségvetés 2022. évi tavaszi tervezésekor az alapul szolgáló makrogazdasági előrejelzés az akkori elemzői várakozásokkal összhangban, 4,1%-os gazdasági növekedést és 5,2%-os inflációt tartalmazott. Ezt alapul véve a 3,5%-os GDP-arányos hiánycél reális volt, bár tudható volt, hogy az energiaellátási bizonytalanságok, piaci turbulenciák és ármozgások kockázatot hordoznak.

2022 vége felé általánosan elfogadottá vált az a várakozás, hogy a tavasszal reméltnél alacsonyabb növekedéssel és magasabb inflációval, valamint a forint árfolyamgyengülés ellenében szigorodó monetáris politikával kell számolni mind 2022-ben, mind 2023-ban. A finanszírozási költségek növekedése miatt és az egyenlegcél tartása érdekében a Kormány 2022 során számos intézkedést jelentett be részben a 2022-es hiány csökkentése, részben a 2023-as költségvetési egyensúly erősítése érdekében. Extraprofit adót vetett ki olyan ágazatokra, melyek a háborús környezetben rendkívüli nyereségre tettek szert, valamint kiadáscsökkentési intézkedésekre is sor került. A Kormány úgy döntött, hogy a rögzített havi kedvezményes mennyiség felett, ami az átlagos fogyasztásnak felel meg, a háztartásoknak a lakossági piaci árakhoz közeli árat kell fizetni.

2022. év végére a közfeladatokat ellátó intézményrendszerekben - ide értve az önkormányzatokat, állami vállalatokat és non-profit szektort - az energia drágulása miatt a korábbit jóval meghaladó terhet kalkuláltak 2023-ra. A Kormány ezen felül a magánszektor energia áremelkedésből adódó terheinek részleges átvállalásáról is döntött (feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházási Támogatási Program, gyármentő program, Széchenyi Kártya-hitelprogram). Így összességében több mint 2000 milliárd forinttal megemelkedett hiány problémáját kellett kezelni.

Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika energiaár-robbanást és soha nem látott szankciós inflációt szabadított Európára. Ennek negatív hatásai Magyarországot is kihívások elé állították. A családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme maradt a legfőbb prioritás, ugyanakkor a 2023. évi költségvetést 2022 végén módosítani kellett, melyet az Országgyűlés is elfogadott 2023 márciusában.

A Kormány a Rezsivédelmi Alap korábbi, 670 milliárd forintos keretét közel négyszeresére, 2580 milliárd forintra emelte. Az Alap így garantálta az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett árakat. A támogatásból a családokon kívül a vállalkozások, az állami intézmények és az önkormányzatok is részesültek.

Emellett megmaradtak a családtámogatásokra fordított emelt források is, amelyek köre bővült a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyák személyi jövedelemadó-mentességével. Kiemelt cél volt a teljes foglalkoztatás fenntartása, ezért a munkahelyvédelmi programok tovább folytatódtak, a munkát terhelő adók nem emelkedtek, ennek is volt eredménye, hogy újabb rekordot döntve 4,7 millió közeli szinten alakult a foglalkoztatottság.

A nyugdíjasok védelme érdekében továbbra is biztosított volt az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a 2022-ben visszaépített 13. havi nyugdíj. A költségvetés tartalmazta a 15%-kal emelt nyugdíjak fedezetét, ahogyan biztosította a forrásokat az emelt összegű 13. havi nyugdíj februári kifizetéséhez is. Novemberben a magas inflációra tekintettel a nyugdíjasok további 3,5 százalékpontos nyugdíjemelésben részesültek. November hónapban, a január hónapig visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemeléssel átlagosan 85 ezer forinttal kaptak többet a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők. A nyugdíjemelés hatása közel 190 milliárd forintot tett ki, mely mintegy 2,5 millió nyugdíjast érintett.

A háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú volt a határok és Magyarország védelmének biztosítása, így a magyar honvédelmi kiadások már 2023-ban el kellett, hogy érjék a GDP 2%-át. Ezt a célt szolgálta a 842 milliárd forintos Honvédelmi Alap, amely megteremtette a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősítette hazánk fizikai biztonságát.

2023-ban a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági teljesítmény és magasabb infláció jelentősen növelte a hiányt. A tervezettnél alacsonyabb növekedés negatívan hatott az adóbevételekre, különösen az áfabevételek alakulására, a magasabb infláció pedig a tervezettnél magasabb nyugdíj- és kamatkiadásokat eredményezett. A magas infláció mellett a háború és a jogtalanul visszatartott uniós források bizonytalansága hozzájárult a vártnál magasabb kamatköltségekhez.

Mindezek következményeként a 2023-as uniós módszertan szerinti előzetes hiány a GDP 6,7%-a lett. A lassabb növekedés és a tervezettnél magasabb hiány ellenére az államadósság a GDP 73,4%-a volt, ami a 2022-es pénzügyi évhez képest 0,4 százalékponttal csökkent. Ezzel Magyarország azon európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot.

Az államháztartás helyzete

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 5/A. § (2) bekezdése szerint a költségvetési előrejelzést - a makrogazdasági előrejelzéshez hasonlóan - a Kormány a zárszámadáshoz kapcsolódóan értékeli. A 2023. évben az államháztartás tervezett 3524,3 milliárd forintos pénzforgalmi hiánya 4397,9 milliárd forint lett.

2023-ban az eredeti terveknél kevesebb uniós forrás érkezett Magyarországra a 2021-2027-es időszaki pénzügyi keretből, valamint az RRF-ből azok jogtalan visszatartása miatt. A kormányzat, annak érdekében, hogy az elindítani kívánt fejlesztések ne szenvedjenek csorbát, előfinanszírozta ezeket.

A Kormány anticiklikus költségvetéspolitikát folytatott, azaz mérsékelni próbálta a hátrányos külső körülményekből adódó kedvezőtlen gazdasági hatásokat, emiatt a tervezettnél magasabb költségvetési hiány keletkezett.

Az államháztartás alrendszereinek alakulása

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya a 3400,2 milliárd forintos törvényi előirányzathoz képest 4435,5 milliárd forintra teljesült. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 4132,1 milliárd forintos és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 415,8 milliárd forintos hiánnyal, míg az elkülönített állami pénzalapok 112,4 milliárd forintos többlettel zárták a 2023-mas évet.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 4132,1 milliárd forintos hiánya magasabban teljesült az előirányzatnál. A központi költségvetés bevételei esetében az előirányzathoz képest az adóbevételek jelentősen elmaradtak. A legnagyobb kiesés, 1004,1 milliárd forint az általános forgalmi adónál jelentkezett. A törvényi előirányzatnál alacsonyabban teljesült továbbá néhány nagyobb bevételi előirányzat, úgymint a bányajáradék, energia ágazat befizetései, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, valamint az illeték befizetések. A tervezetthez képest 2023-ban is túlteljesültek a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, amit jelentős részben technikai pénzmozgások okoztak. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekből 16%-kal magasabb összeg folyt be, mely nagyobbrészt az osztalékokból származó bevételekkel volt összefüggésben.

A háború és az uniós források jogtalan visszatartása miatti bizonytalanság, valamint az infláció hozzájárult a vártnál magasabb finanszírozási költségekhez, így a kamatkiadások jelentősen növekedtek. A 2023. évi teljesülés 265,5 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot, ami 10,6%-os eltérést jelent. A kiadások esetében magasabb szinten realizálódtak továbbá a lakástámogatások, elsősorban az otthonteremtési lakásfelújítási program áthúzódó hatása miatt, továbbá főleg technikai pénzmozgások miatt a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, valamint az EU költségvetéséhez való hozzájárulás is.

Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 112,4 milliárd forintos többlettel zárt, ami a 2023. évre tervezett 162,7 milliárd forintos többlethez képest némileg kedvezőtlenebb.

A társadalombiztosítási alapok bevételi oldalán a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek több mint 184 milliárd forinttal maradtak el az előirányzattól. Magasabb összegben teljesültek a nyugellátások a magasabb infláció miatt, ezek közel 213 milliárd forinttal haladták meg a tervet. Emellett az előirányzatot meghaladóan teljesültek a gyógyító megelőző ellátások és a gyógyszertámogatások.

Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerének 2023. évi pénzforgalmi többlete 37,6 milliárd forintot tett ki, mely 161,7 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezett 124,1 milliárd forintos hiányhoz képest. Az egyenlegjavulás legfőbb oka, hogy a bevételek nagyobb ütemben növekedtek a kiadásoknál, azon belül is elsősorban a helyi iparűzési adó, az intézményi bevételek, valamint a helyi önkormányzatok támogatása növekedett nagyobb mértékben.

3. Az állami feladatellátás funkcionális bemutatása, változásának jellemzői

A kormányzati funkciók mérésére nemzetközileg a "Classification of Functions of Government" (COFOG) szabványt alkalmazzák. Ez a módszertani eszköz összehasonlíthatóvá és elemezhetővé teszi különböző országok kormányzati szektorának terjedelmét, céljai szerinti összetételét. A funkcionális osztályozást elsősorban a kiadások tekintetében szokás vizsgálni.

2023. évre vonatkozóan az államháztartás körében, pénzforgalmi szemléletben az alábbiak szerint alakult az állami feladatellátás.

a) Az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 17,0%-ot tett ki. A funkciócsoporton belül összességében az általános közösségi szolgáltatások aránya az előző évinél alacsonyabban, 9,6%-ban teljesült, ezen belül a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások részaránya 2,1%-ot, a törvényhozó és végrehajtó szervek 3,9%-ot, valamint az egyéb általános közösségi szolgáltatások 2,6%-ot tettek ki. A pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások a 2022. évinél 1,9 százalékponttal alakultak alacsonyabban, aminek fő oka, hogy a nemzeti vagyon részét képező társaságok tőkeemelése és támogatása jóval kevesebb volt, mint 2022-ben. Továbbá az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek nyújtott támogatások is csökkentek. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásai 0,5 százalékponttal alacsonyabban, az egyéb általános közösségi szolgáltatások funkció 0,1 százalékponttal magasabban alakultak a 2022. évi értékhez képest.

2023. évben védelemre az államháztartás összes kiadásán belül 3,9%-ot fordított a költségvetés, mely 0,9 százalékponttal magasabb a 2022. évi értéknél. A növekedés a NATO felé való fokozott vállalással és az orosz-ukrán háború miatti honvédelmi kiadásokkal hozható összefüggésbe, ez az összeg nominálisan 472,1 milliárd forintos emelkedést jelent.

A rendvédelem és közbiztonság funkció a 2023. évi államháztartási kiadások 3,5%-át tette ki, ami az előző évi szintnél 0,7 százalékponttal alacsonyabb.

b) A jóléti funkciókra (például oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás) 2023-ban nominálisan 2814,7 milliárd forinttal magasabb kiadást költött az államháztartás. Ez az államháztartás kiadásainak 56,0%-a, amely minimálisan, 0,6 százalékponttal alacsonyabb a 2022-es évnél.

Az államháztartáson belül az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek 12%-kal növekedtek a 2022. évhez képest. Ez a kiadások 8,1%-át jelenti, mely 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a 2022. évhez képest. Az arány-csökkenés a felsőfokú oktatásnál és az egyéb oktatásnál jelentkezett.

Az egészségügy területén 318,1 milliárd forinttal költött többet az államháztartás a 2022. évinél az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére. Ez az államháztartási kiadások 9,9%-át jelenti, mely 0,6 százalékponttal alacsonyabb a 2022. évnél. A növekmény elsődleges okát az egészségügyi ágazatban végrehajtott béremelések, a közüzemi díjak emelkedésével, valamint a gyógyszertámogatásokkal kapcsolatos többletkiadások, illetve az évközben egészségügyi feladatokra biztosított többletek (alapellátási ügyelet, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság általi ingatlanüzemeltetés) adják.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások funkciókra fordított összegek aránya 1,5 százalékponttal növekedett, így 2023-ban a kiadások 29,9%-át tették ki, nominálisan ez 2034,6 milliárd forintos emelkedést jelent. A funkciócsoporton belül a legnagyobb, előző évhez képest emelkedő részarányt a nyugellátásokra fordított összeg jelentette 16,0%-kal. A nyugdíjkiadások nominálisan 968,6 milliárd forinttal nőttek, ami a 13. havi nyugdíj összegének kifizetésére és a nyugdíjak inflációkövető korrigálására vezethető vissza. A munkanélküliségi ellátások összege 32,7 milliárd forinttal, a táppénz, anyasági és ideiglenes rokkantsági juttatások 62,6 milliárd forinttal, a családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások funkcióra fordított kiadások 99,0 milliárd forinttal emelkedtek az előző évhez képest. A szociális és jóléti intézményi szolgáltatások pedig 181,5 milliárd forinttal teljesültek magasabban 2022-nél.

A lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra kifizetett összegek 2023-ban az összkiadások 3,3%-át tették ki. Ezen belül a lakástámogatások kiadásai csökkentek, ami az otthonfelújítási támogatás 2022. év végi ideiglenes kivezetésével hozható összefüggésbe. A rendszer bővítésére is sor került, a CSOK Plusz váltotta a CSOK-ot. Az önkormányzatok feladatellátásaival kapcsolatos települési és kommunális szolgáltatások kiadásai nőttek, 103,8 milliárd forinttal emelkedtek nominálisan. E többletkiadások mintegy 80%-át város- és községgazdálkodási szolgáltatásokra, közvilágításra és a vízellátással kapcsolatos közmű építésére fordították.

A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások funkcionális kiadásai az összkiadásokon belül 4,9%-ot képviseltek, amely azonos az előző évi kiadások arányával. A sport és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások aránya 0,2 százalékponttal nőtt. A kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összeg 0,5 százalékponttal lett alacsonyabb az előző évhez képest. A hitéleti tevékenységekkel kapcsolatos kiadások aránya a 2022. évihez képest 0,1 százalékponttal magasabb, 0,6% lett. Az egyéb közösségi és kulturális tevékenységek funkció 0,8% volt, ezzel 0,3 százalékponttal magasabban alakult, mint a 2022. évi 0,5%-os érték nemzetpolitikai célú támogatások alakulásával összefüggésben.

c) A gazdasági funkciók összességében a kiadások 19,1%-át tették ki, mely 1,9 százalékponttal magasabb, mint a 2022. évi részarány. Ebben a kiadási típusban az egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások funkciócsoportra fordított összegek 7,3%-os aránya a legjelentősebb, ami 1,6 százalékponttal, nominálisan 850,0 milliárd forinttal magasabb az előző évhez képest.

A közlekedési és távközlési tevékenységek, szolgáltatások funkciócsoportra fordított összegek aránya 7,0% volt. Ezen belül a közúti közlekedési tevékenységekre fordított kiadás 0,5 százalékponttal alacsonyabb volt ugyan, mint az előző évben, azonban ez is nominálisan mintegy 57,3 milliárd forinttal magasabb összeget jelent. A kiadásokon belül teret nyertek a közúti fejlesztések, valamint az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése.

A környezetvédelemre fordított kiadások a 2022. évinél 0,8 százalékponttal magasabban teljesültek, arányuk 2,4% volt. Itt jelennek meg többek közt az egyes energiahatékonysági programok, a vízügyi igazgatóságok, a hulladékgazdálkodás, valamint a fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások támogatása.

d) Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások a tárgyévben 7,8%-át tették ki az összes kiadásnak, ami a 2022. évinél 0,8 százalékponttal lett magasabb elsősorban a megemelkedett hozamok miatt.

4. Adó- és járulékpolitika

Az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú, illetve a negatív környezeti hatásokat terhelő és egészségvédelmi célú adókra helyeződött, ezzel támogatva az elmúlt évek során kialakított növekedésbarát adórendszer fenntartását.

A korábbi évek során a Kormány kiemelt prioritásként tekintett a család- és nyugdíj politikára, valamint az otthonteremtési- és felújítási programokra. A 2023-as költségvetés tovább kívánta erősíteni a kormányzati politika ezen meghatározó elemeit. Az év elejétől kiterjesztésre került a személyi jövedelemadó-mentességet élvezők köre. A 25 éven aluli fiatalok mellett a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyák is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól, ezzel hozzásegítve őket a családalapítás megfelelő körülményeinek megteremtéséhez. Januártól a családbarát kedvezményrendszer további elemeként emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után.

Ugyanakkor a 2022. év második felében a Kormány az energiaválság negatív hatásainak enyhítése, a családok védelme, valamint Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése érdekében döntött a Rezsivédelmi Alap és Honvédelmi Alap létrehozásáról, melyek a háborús időkben jelentős többletbevételre szert tevő vállalkozások extraprofitjára kivetett adókötelezettségből származó bevételekkel kerültek feltöltésre.

A válság hatására jelentős profitok keletkeztek az energiaágazatban. Az Ural és a Brent olaj megnövekedett árkülönbözete jelentős extraprofitot eredményezett az ágazatban, amelyre egy speciális adóalap került bevezetésre 2022-ben és 2023-ban. Ennek az adónemnek a kialakítása a gazdasági helyzet változása következtében többször módosult: az adómérték több lépcsőben emelkedett 2022-ben, majd 2023-ban az árkülönbözet első 7,5 dollárjára mentesítés lépett életbe. Ugyanezen adózói körre 2023-ban egy új, árbevétel alapú extraprofit adó is megállapításra került. Ezen kívül 2022-ben és 2023-ban átmeneti különadók kivetésére került sor az energiapiac más torzulásaiból keletkező váratlan profitokra is. Így új, 65%-os különadó került bevezetésre azon villamos energia termelők vonatkozásában, amelyek kiléptek a villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő értékesítésből, így a korábbi viszonyok közt igen kedvező, garantált áron felül további nyereségre tettek szert. Adókötelessé vált továbbá az átviteli rendszerirányító által beszerzett - az energiaársokk következtében ugyancsak jelentősen megdrágult - kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtása. Végül az energiaellátók jövedelemadójának adóalanyi köre is kibővítésre került a bioetanol, a keményítő és a napraforgóolaj gyártókra vonatkozóan.

A jegybanki kamatemelések hatására a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében is jelentős terven felüli profitok keletkeztek. Ennek fő oka az, hogy az alapkamat emelkedését a betéti kamatok csak mérsékelten követték, ezáltal jelentősen megnövekedtek a banki kamatkülönbözetek. Ezért a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra is egy új, átmeneti adókötelezettség került bevezetésre 2022-ben és ez fenn maradt 2023-ban is.

A légitársaságok hozzájárulása 2022. júliustól került bevezetésre, melyet az induló, nem tranzit utasok úticéljának függvényében kellett megfizetni. 2023. január 1-jétől a hozzájárulás mértéke az egyes repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása alapján differenciálásra került.

A társasági adó esetében az utóbbi évek legjelentősebb változása, hogy 2017. január 1-jétől a társasági adókulcs egységesen 9%-ra csökkent, ezáltal az Európai Unióban a legkedvezőbb kulccsal adózhatnak a társaságok. Továbbá 2019-ben a nagyvállalkozások adminisztrációs terhei jelentős mértékben csökkentek a csoportadózás lehetőségének bevezetésével a társasági adóban. Ez az intézkedés az ország versenyképességének további növekedését és befektetési célponttá válását segítheti, illetve a vállalatcsoportok számára számottevő könnyítést és adómegtakarítást is jelent. A Kormány az elmúlt időszakban számos beruházás-ösztönző intézkedést vezetett be. Ennek érdekében az elmúlt években több lépcsőben eltörlésre kerültek a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozások, így a 2021. adóévtől kezdve a jövőbeni beruházásokra visszatartott nyereség akár teljes egészében adómentessé vált. A már megvalósult beruházások után érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségei pedig tovább bővültek, mivel 2020-tól kezdve a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatára 500 millió forintról - három lépésben - fokozatosan csökkentésre került, melynek harmadik, egyben utolsó lépcsője 2022-ben valósult meg.

A vállalkozások adminisztrációs és adózási terheinek könnyítése érdekében 2019-ben a társasági adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék esetében, 2020-ban pedig az iparűzési adó esetében is eltörlésre került az adóelőleg-kiegészítés.

A reklámadó 2022 végéig történő felfüggesztése meghosszabbításra került a 2025. év végéig.

Az egyes, kormányrendeletben meghatározott, borászati termékek reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, illetve üzleti ajándékként, vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása 2023. évtől mentesült a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó fizetése alól.

A kisvállalati adó (kiva) szabályozása terén jelentős egyszerűsítésre került sor 2017-től kezdődően, mely az adókulcs csökkentésével még kedvezőbb adózási környezetet teremtett a növekedésre képes kis- és középvállalkozások számára. Mivel ez az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, ezért a szociális hozzájárulási adó mérséklésével párhuzamosan a kisvállalati adó kulcsa az elmúlt években fokozatosan csökkent. 2017-ben először 16%-ról 14%-ra, majd 2018-ban, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további 1-1 százalékponttal. Ezáltal 2022. január elsejétől 10%-os adómérték lépett hatályba, mely kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások számára. 2021-től a jogosultsági feltételek is szélesedtek, és már 3 milliárd forint bevételig választhatóvá vált az adónem, az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedett. Ezen intézkedések, továbbá az adónemet népszerűsítő kampányok következtében az adóalanyok száma közel tizenötszörösére nőtt 2016 óta, a 2023. év végére meghaladta a 90 ezret.

A személyi jövedelemadó esetében a már bevezetett családtámogatási kedvezmények két újabb elemmel bővültek 2023-ban. Bevezetésre került a 30 év alatti anyák kedvezménye, mely értelmében a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyák személyi jövedelemadó-mentességeben részesülnek az átlagbér szintjéig. Továbbá 2023. évtől emelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után.

Az általános forgalmi adó esetében 2021. január 1-jétől az új lakások áfakulcsa 5%-ra csökkent a beruházások ösztönzése és a családok lakásvásárlásainak támogatása érdekében. A 2022-es év során az intézkedés alkalmazási határideje 2024. december 31-ig meghosszabbításra került.

A jövedéki adó tekintetében a gázolaj és az üzemanyag petróleum esetében az adó mértékének felülvizsgálatára a világpiaci kőolajár alakulásának függvényében negyedévente kerül sor. 2023-ban nem volt érvényben hatósági ár az üzemanyagok tekintetében, így az év egészében az alacsonyabb adómértékek kerültek alkalmazásra. További változás, hogy 2022. július 1 -jétől emelkedett egyes energiatermékek, a sör, habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék adómértéke, valamint az alkoholos italok népegészségügyi termékadó terhe beépült az alkoholtermékek jövedéki adójába. A dohánygyártmányok jövedéki adómértéke 2022. július 1-jétől és 2023. január 1-jétől két lépcsőben emelkedett.

A pénzügyi tranzakciós illeték tekintetében 2022. július 1-jétől az általános és a postai ügyletek tranzakciós illetékének 6 ezer forintos felső határa 10 ezer forintban került valorizálásra. Továbbá bevezetésre került az értékpapír ügyletek tranzakciós illetéke és a fintech cégek is a tranzakciós illeték hatálya alá kerültek.

A kiskereskedelmi adó esetében 2023-tól az adómértékek ideiglenesen emelkedtek.

A biztosítási adó esetében ideiglenes jelleggel pótadó-kötelezettség került bevezetésre, azzal, hogy a hatályos szabályhoz képest adókötelessé vált az életbiztosítás díja is. 2023-tól az adómérték-tábla változott.

A távközlési adó esetében átmenetileg nettó árbevétel alapú sávosan meghatározott távközlési pótadó fizetési kötelezettség került bevezetésre 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben. A pótadót fizetők csoportjába valamennyi hírközlési szolgáltatást nyújtó beletartozik.

A népegészségügyi termékadó tekintetében bővült az adóköteles termékek köre, valamint az egyes adómértékek is emelésre kerültek. Ugyanakkor az alkoholos italok kikerültek az adó hatálya alól, adóterhük beépült az alkoholtermékek jövedéki adójába.

A cégautóadó adómértékei 2022. júliustól 83%-kal emelkedtek.

A gyógyszergyártók különadója 2022-ben került bevezetésre. 2022-ben és 2023-ban az adóalap a nettó árbevétel, az adókulcsok progresszív sávosan emelkednek.

2023. évben bevezetésre került a szén-dioxid kvóta adó (CO2), alanya a kibocsátó. Az adó mértéke 36 EUR/tCO2-nek megfelelő összeg.

Végezetül a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség 2020. márciustól 2021. decemberig, majd 2022. októbertől 2023. március végéig felfüggesztésre került.

Részletes indokolás

1-2. §

A törvényjavaslat első szakaszai a központi alrendszer, a hazai működési költségvetés, a hazai felhalmozási költségvetés és az európai uniós fejlesztési költségvetés 2023. évi kiadásainak és bevételeinek főösszegét, valamint egyenlegét rögzítik.

3. §

A § részletesen bemutatja az államadósság-mutató alakulásának mértékét 2023. évben, és megállapítja, hogy az megfelelt az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelménynek.

4. §

A törvényjavaslat tartalmazza az adósság-visszafizetéseket. A törlesztések a Kincstári Egységes Számla adósságtörlesztési számlája terhére teljesültek.

5-6. §

A törvényjavaslat az államháztartás központi alrendszere hiányának finanszírozási módjáról számol be.

7. §

A rendelkezés bemutatja az Egészségbiztosítási Alapnál 2023. évben keletkezett működési költségvetési maradványt, valamint az Egészségbiztosítási Alap 2023. évi működési kiadásai között a 2022. évi költségvetési maradvány felhasználását.

8. §

A törvényjavaslat tartalmazza

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az adott előirányzatnál méltányossági ellátásra (kivételes nyugellátás megállapítása, méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély) fordított kiadások összegét,

b) az Egészségbiztosítási Alap adott előirányzatánál (Csecsemőgondozási díj, Táppénz, Gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj, Rokkantsági, rehabilitációs ellátások, Gyógyító-megelőző ellátás, Gyógyszertámogatás, Gyógyászati segédeszköz támogatás) méltányossági ellátásra fordított kiadások összegét.

9. §

Az Országgyűlés megállapítja az előírt megtérítési, visszautalási, elszámolási és befizetési kötelezettségek teljesítését.

10. §

A törvényjavaslat tartalmazza a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közreműködésével, de nem az Alapok terhére folyósított ellátások megtérítési különbözetének pénzügyi rendezését, határidő meghatározásával.

11. §

A törvényjavaslat a 2014-2020-as programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében, az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből, valamint a Belügyi alapokból finanszírozott programok, projektek esetén az uniós forrásokra és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozásra tett kötelezettségvállalások összegének jóváhagyásáról rendelkezik.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá a 2021-2027-es programozási időszakra elfogadott Partnerségi Megállapodás keretében, a KAP Stratégiai Tervben, a Svájci - Magyar Együttműködési Program II, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében, a Brexit Alkalmazkodási Tartalék esetében, valamint a Belügyi Alapokból finanszírozott programok, projektek esetén az uniós forrásokra és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozásra tett kötelezettségvállalások összegének jóváhagyásáról.

12-13. §

A törvényjavaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok 2023. évi állami támogatásai, valamint a 2023. december 31-én kötelezettségvállalással terhelt a Kvtv. IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai cím szerinti támogatások elszámolásainak eredményeit, az ezekkel kapcsolatos központi költségvetési és az önkormányzati visszafizetési kötelezettségeket.

A helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 15 napon belül nem tesz eleget, késedelmi kamatot fizet, ezért megállapításra kerül a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napja.

14. §

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. §-a alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladat ellátásához az egyházi fenntartókat az állami, önkormányzati fenntartókkal azonos állami támogatás illeti meg. Az egyházi és az állami, önkormányzati fenntartású intézmények 2023. évi támogatásának kiegyenlítése céljából a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen a támogatás rendezése szükséges.

Az egyházi fenntartókat a fenntartott támogató szolgáltatás és közösségi alapellátások után kiegészítő támogatás illeti meg, az állami, önkormányzati fenntartókkal azonos mértékben. A 2023. évi központi költségvetés végrehajtása során az állami, illetve önkormányzati fenntartók ugyanezen szolgáltatásokon elszámolt működési kiadási és bevételi egyenlegének rendezése alapján az egyházi fenntartókat megillető kiegészítő támogatással összefüggésben azonban beszámítás terheli.

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése előírja az egyházi járadékalap és a kiegészítő járadék összegének éves valorizációját, illetve a tervezett és a tényleges éves átlagos fogyasztói árindex közötti különbözet rendezését az érintett egyházakkal.

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. §-a alapján a köznevelési és szakképzési közfeladat ellátásához az egyházi fenntartókat az állami, önkormányzati fenntartókkal azonos állami támogatás illeti meg. Az egyházi és az állami, önkormányzati fenntartású intézmények 2023. évi támogatásának kiegyenlítése céljából a köznevelésben és szakképzésben a jelzett támogatásrendezés szükséges.

15. §

A § hatályba léptető és deregulációs rendelkezést tartalmaz.

AZ INDOKOLÁS MELLÉKLETEI

Az államháztartás gazdálkodása

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT 2023. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI

A.

A központi költségvetés előirányzatai

1. Bevételi előirányzatok

1.1. Vállalkozások költségvetési befizetései

Társasági adó

A társasági adóból származó 2023. évi költségvetési bevétel 1013,8 milliárd forint volt, ami a törvényi előirányzatot 8,9 milliárd forinttal (0,9%-kal) haladta meg.

Az előirányzatnál magasabb teljesülés hátterében több tényező együttes hatása állt. A legjelentősebb pozitív hatást a bázishatás jelentette, a bázisévi bevételek ugyanis kedvezőbben alakultak a 2023. évi költségvetési előirányzat tervezéskori értékéhez képest. Ezen kívül szintén pozitív hatást gyakorolt a 2023. évben befolyt bevételekre, hogy az 2022-es nominális makrogazdasági mutatók a vártnál jóval kedvezőbben alakultak, a 2022-es adókötelezettség bevallására és a különbözetek elszámolására pedig 2023-ban kerül sor. Továbbá, az elfogadott intézkedések hatása is szerepet játszott a bevételek alakulásában.

Pénzügyi szervezetek különadója

A 2023. évi költségvetés a pénzügyi szervezetek különadója címen 358,0 milliárd forintot irányzott elő. A 2023. évi teljesülés 352,6 milliárd forint lett, mely 5,4 milliárd forinttal (1,5%-kal) maradt el az előirányzathoz képest. Míg az átmeneti különadóból származó bevétel megegyezik a költségvetés tervezésekor becsült összeggel, addig a pénzügyi szervezetek különadója tekintetében kisebb elmaradás következett be, ami alapvetően elszámolás-technikai okokhoz kötődik.

Kisadózók tételes adója

A 2023. évi költségvetés a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) címen 81,2 milliárd forintot irányzott elő. A kata címén 2023-ban a központi költségvetésnek 70,7 milliárd forint bevétele származott, ami 10,5 milliárd forinttal (13,0%kal) maradt el a 2023-ra előirányzott összegtől.

Kisvállalati adó

A 2023. évi költségvetés kisvállalati adó címen 183,6 milliárd forintot irányzott elő. A 2023. évi teljesülés 183,4 milliárd forint volt, amely 0,2 milliárd forinttal (0,1%-kal) maradt el az előirányzathoz képest, vagyis az előirányzat lényegében az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult.

Közműadó

A 2023. évi költségvetés az adónemben 53,4 milliárd forint bevételt irányzott elő. A 2023. évi adóbevétel 54,5 milliárd forint volt, mely mindössze 1,1 milliárd forinttal (2,0%-kal) haladta meg az előirányzatot, vagyis az előirányzat az előzetes várakozásoknak megfelelően teljesült.

Ökoadó

Az ökoadó soron csak a környezetterhelési díj bevétele szerepel a 2023. évben. Az előirányzatra a 2023. évben 4,8 milliárd forint befizetés történt, amely 11,1%-kal marad el az 5,4 milliárd forintos törvényi előirányzattól.

Bányajáradék

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. A bányajáradék összegét a kitermelt ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energia hőmennyisége, az egyes nyersanyagokhoz és energiához tartozó fajlagos érték, valamint a járadék százalékos mértéke határozza meg. Ezen bevételi előirányzaton kerül elszámolásra a 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján fizetendő kiegészítő bányajáradék is.

A 2023. évben az előirányzat bevétele összesen 241,9 milliárd forint volt, ami a 334,0 milliárd forintos törvényi előirányzatnál 27,6%-kal alacsonyabb szinten teljesült. A bányajáradékbevétel mértékére hatással voltak a makroparaméter- (TTF gázár, Brent kőolajár, árfolyamok), a volumen- és jogszabályváltozások. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításával 2023. szeptember 1-jétől módosult a szénhidrogén bányajáradékbevétel számítási módja. A módosítás alapján azon bányavállalkozók, akik hatósági szerződésben vállalták a kitermelési kötelezettség teljesítését, kedvezményes sávos rendszer alapján teljesíthették bányajáradék-fizetési kötelezettségüket.

Játékadó

A játékadóból a központi költségvetés a 2023. évben 46,9 milliárd forintot irányzott elő. A tényleges 2023. évi adóbevétel 51,8 milliárd forint volt, amely az előirányzatot 4,9 milliárd forinttal (10,5%-kal) haladta meg. Ennek oka az adózói önellenőrzésekből és a magasabb kötelezettségek miatti (kaszinó, online kaszinó, sorsolásos játékok és kaparós sorsjegyek) pénzforgalmából tevődik össze. Ezt a növekményt az adónemből igénybe vett kedvezmény vártnál magasabb összege sem ellensúlyozta.

Útdíjak

A megtett úttal arányos útdíj (UD) esetében a 2023. évben ténylegesen 306,0 milliárd forint befizetés teljesült, amely 1,4%-kal marad el a 310,4 milliárd forintos törvényi előirányzattól.

Az időalapú útdíj (HD) előirányzaton a 2023. évben 98,5 milliárd forint befizetés teljesült, amely 1,7%-kal marad el a 100,2 milliárd forintos törvényi előirányzattól.

Egyéb központosított bevételek

A központosított bevételek mérlegsoron az éves 166,1 milliárd forintos teljesítés 10,7 milliárd forinttal haladta meg az 155,4 milliárd forint összegű törvényi előirányzatot (az előirányzat 106,9%-a).

A bírságbevételek együttesen 72,2 milliárd forintot tettek ki, ami az 54,5 milliárd forintos előirányzatot 17,7 milliárd forinttal haladták meg.

A környezetvédelmi termékdíjból a 2023. évben 58,2 milliárd forint bevétel folyt be, amely 3,0%-kal marad el a 60,0 milliárd forintos törvényi előirányzattól.

Az egyéb központosított bevételek összességében a tervezett 24,9 milliárd forintnál alacsonyabban, 19,3 milliárd forintban, az előirányzat 77,5%-ában teljesültek.

A hulladéklerakási járulék általános mértéke a korábbi évekkel megegyezően a 2023. évben is 6000 forint/tonna volt. A 2023. évben befolyt járulékbevétel 16,3 milliárd forint volt, amely a 16,0 milliárd forint törvényi előirányzathoz mérten 2,2%-os többletbevételt mutat.

Energiaágazat befizetései

Az energiaellátók jövedelemadója cím törvényi előirányzata 2023-ban 716,1 milliárd forint volt. A 2023. évi bevétel 434,7 milliárd forint volt, amely az előirányzathoz képest 281,4 milliárd forintos (39,3%-os) eltérést mutat, mely több negatív tényező együttes hatásához köthető. A 2022. évben bevezetett Urals-Brent extraprofit-adó esetében 7,5 USD spread mentesítésre került 2023. április 1-jétől. Ugyanezen adózói körre egy új árbevétel alapú különadó is bevezetésre került ezen a napon, ami mérsékelte a kiesést. Továbbá a világpiaci folyamatok miatt a Brent és az Oroszországi Föderációból beszerzett nyersolaj árának különbözete csökkenésnek indult az év folyamán, ami tovább csökkentette az adóalapot. Az energiaellátók jövedelemadója jelentős részben néhány nagy adózó befizetéseihez kötődik, az adóelőlegek és az adóalap - egyedi hatások eredményeként - jelentősen elmaradt a várakozásoktól.

Cégautóadó

Cégautóadó címén a 2023. évben a központi költségvetésnek 79,0 milliárd forint bevétele keletkezett. Az éves előirányzatot (78,8 milliárd forint) a nettó adóbevétel 0,2 milliárd forinttal (0,3%-kal) haladta meg. A tervezettnél kissé magasabb teljesülés elsődlegesen a 2022. évi jogszabályváltozáshoz köthető.

Kiskereskedelmi adó

A 2023. évben kiskereskedelmi adó jogcímén befolyó összeg 242,4 milliárd forint volt, mely 37,2 milliárd forinttal (18,1%-kal) haladta meg az előirányzatot (205,2 milliárd forint). A növekmény hátterében alapvetően a magasabb bázis áll.

Gyógyszergyártói adó

A gyógyszergyártói adó jogcímén 2023. évben befolyó összeg 91,1 milliárd forint volt, mely 31,4 milliárd forinttal maradt el a 2023. évi előirányzattól (122,5 milliárd forint). A vártnál alacsonyabb bevételt jelentős részben az okozza, hogy az adókötelezettség pénzforgalmi elszámolása részben áthúzódik a következő évre.

Szén-dioxid kvóta adó

A szén-dioxid kvóta adó jogcímén 2023. évben befolyó összeg 41,5 milliárd forint volt, költségvetési előirányzat 2023. évre vonatkozóan nem került megállapításra.

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás jogcímén a 2023. évi költségvetési előirányzat 157,9 milliárd forintban került megállapításra. 2023-ban az adónemből a költségvetésnek 164,0 milliárd forint bevétele származott, amely 3,8%-kal magasabb az előirányzatnál. Az előirányzattól való eltérést az érintettek vártnál magasabb létszáma magyarázza.

1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók

Általános forgalmi adó

A 2023. évben általános forgalmi adó címén 6981,9 milliárd forint pénzforgalmi bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely az éves előirányzattól (7986,0 milliárd forint) 1001,1 milliárd forinttal (12,5%-kal) maradt el. A nettó áfa egyenleg mintegy 12 799,1 milliárd forint bruttó befizetés (melyből 746,0 milliárd forintot tett ki az import és a dohánytermékek számlákra teljesített befizetés) és az 5817,2 milliárd forintot kitevő kiutalások eredőjeként adódott. A vártnál alacsonyabb bevételhez hozzájárult az áfabevételeket meghatározó tételeknek a tervezés alapjául szolgáló makropályában szereplőnél alacsonyabb nominális dinamikája, valamint szerepet játszottak átmeneti tényezők is (pl. a csökkenő "köztes" tételekhez kötődő befizetések és kiutalások időbeli eltérései, a levonható számlák gyorsabb levonásba helyezése, ill. a beruházások számlázása és makrogazdasági elszámolása közti időbeli eltérések). A költségvetés áfabevételei három számlán jelennek meg. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által vezetett önadózói 'Általános forgalmi adó' számla 6248,4 milliárd forint egyenleggel zárt 2023-ban (beszedett és kiutalt áfa egyenlege). A NAV által nyilvántartott kivetéses 'Importtermék általános forgalmi adó' számlája (mely az importon belül a kivetéses kör utáni befizetéseket tartalmazza) 488,1 milliárd forintos, míg a szintén kivetéses 'Dohánygyártmány áfa' számla 245,4 milliárd forintos egyenleget mutatott.

A bázisévhez képest a költségvetés nettó pénzforgalmi áfabevétel 121,6 milliárd forint (1,8%-os) növekedést mutatott. A nettó bevételek növekménye a bruttó befizetések 833,9 milliárd forintos (7,0%-os) és a kiutalások 712,3 milliárd forintos (14,0%-os) növekedésének egyenlegeként adódott. Az áfabevételeken belül az import és dohány áfa befizetés 15,2 milliárd forinttal (2,0%-kal) csökkent, mely az import áfa bevétel 41,3 milliárd forintos (7,7%-os) csökkenéséből, illetve a dohánytermékek után beszedett áfabevétel 26,1 milliárd forintos (11,4%-os) emelkedéséből adódott.

A 2023. évre vonatkozóan beadott áfabevallások szerint a belföldi értékesítések adóalapja 3,4%-kal, a beszerzések adóalapja 3,5%-kal csökkent a bázisidőszaki értékhez képest. A befizetendő adó 2,3%-kal, míg a visszaigényelhető adó 2,0%-kal csökkent.

Jövedéki adó

A 2023. évben a költségvetésnek jövedéki adó címén 1359,8 milliárd forint pénzforgalmi bevétele származott, mely az éves előirányzattól (1464,9 milliárd forint) 105,1 milliárd forinttal (7,2%-kal) maradt el.

A bevételek legnagyobb hányadát - 52,0%-át - továbbra is az üzemanyagok utáni befizetések tették ki, továbbá a bevételek 37,1%-a a dohánytermékek után, 9,6%-a a szeszesitalok és egyéb termékek után, 1,3%-a pedig a villamos energia, földgáz, szén energiatermékek után folyt be. Ez a bázisévhez képest 1,0 százalékpontos átrendeződést jelent a dohánytermékek, a szeszesitalok és egyéb termékek, valamint az energiatermékek felöl az üzemanyagok irányába. A jövedéki adóbevétel a bázisévi értéknél (1229,5 milliárd forint) 130,3 milliárd forinttal (10,6%-kal) volt magasabb, mely a forgalomváltozások, a dohánytermékek, alkoholos italok és egyes energiatermékek adómérték változásának és egyéb piaci trendek együttes hatásának volt betudható.

A főbb termékcsoportok utáni pénzforgalmi bevételek az alábbiak szerint alakultak:

- Az üzemanyagok esetében az adóbevétel 706,5 milliárd forintot tett ki, mely 80,1 milliárd forinttal (12,8%-kal) magasabb az előző évi értéknél (626,3 milliárd forint). A növekedés a befizetések 74,7 milliárd forintos (11,3%-os) emelkedésének és a kiutalások 5,4 milliárd forintos (14,6%-os) csökkenésének együttes hatásaként adódott. A bevételek 33,8%-át a benzin, 65,9%-át a gázolaj utáni befizetések adták, mely a bázisévhez képest 0,2 százalékpontos átrendeződést jelent a benzintől a gázolaj és egyéb üzemanyagok javára. A befizetések alakulásának hátterében elsősorban a 2022-ben ideiglenesen csökkentett adómértékek okozta bázishatás áll A bázisévben február 28-ig az alacsonyabb, majd a hatósági áras benzin és gázolaj esetében literenként 5-5 forinttal, 2022. március 10-től pedig újabb 20-20 forinttal csökkentett adómértékek voltak érvényben 2022. december 6-áig. Ekkor mind a hatósági ár, mind a csökkentett adómértékek hatályukat vesztették, és a bázisév hátralévő részében az alacsonyabb adómértékek voltak érvényben. Az ideiglenes adómérték-csökkentés kizárólag a jogszabályban meghatározott üzemanyagtermékeket érintette - az abban meghatározott feltételekkel -, az e körbe nem tartozó benzin és gázolaj esetében a bázisév egészében a magas kőolaj világpiaci árhoz tartozó alacsonyabb adómérték volt érvényben. A tárgyévben végig az alacsonyabb adómértékek voltak érvényben. A mezőgazdasági visszatérítések esetén 5,5 milliárd forinttal, a közlekedéshez köthető visszatérítések esetén 0,1 milliárd forinttal, míg kereskedelmi gázolaj jogcímen 0,1 milliárd forinttal csökkent a visszatérített jövedéki adó összege a bázishoz képest. A tárgyévben a bázisévhez viszonyítva a gázolaj szabadforgalma 6,6%-kal, a benziné 3,1%-kal csökkent. A 2023. évben a hatósági ár kivezetését követően a benzin és a gázolaj esetében is az üzemanyagár a bázisévi szint felett alakult.

- A szeszesitalok és egyéb termékek jövedéki adóbevétele 130,2 milliárd forintot tett ki, amely a bázisnál (117,3 milliárd forint) 12,9 milliárd forinttal (11,0%-kal) magasabb, a 2022 júliusától érvényes adóváltozásoknak és a forgalom alakulásának köszönhetően.

- A dohánytermékek utáni jövedéki adóbevétel 505,0 milliárd forint volt, amely az előző évi értékhez (412,5 milliárd forint) képest 40,3 milliárd forinttal (10,6%-kal) magasabb, melynek magyarázata az egyes dohánytermékek 2022 júliusi és a 2023. januári adómértékemelése és az erre adott piaci reakciók. A szabadforgalomba helyezések volumene a 2023. évben cigaretta esetén 28,7%-kal, a fogyasztási dohány esetén pedig 10,3%-kal csökkent.

- A villamos energia, földgáz, szén energiatermékek jövedéki adójából 17,4 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, amely 3,5 milliárd forinttal (16,9%-kal) alacsonyabb az előző évi értéknél (21,0 milliárd forint). A nettó bevétel 27,1 milliárd forint befizetés és 9,7 milliárd forintot kitevő visszautalás eredőjeként adódott.

Regisztrációs adó

Regisztrációs adóból 2023-ban 14,2 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A nettó adóbevétel 2,5 milliárd forinttal (15,1%-kal) elmaradt az éves előirányzattól (16,7 milliárd forint), melyet a tervezési bázis alacsonyabb teljesülése, valamint a regisztrációs adóeljárás alá vont gépjárművek vártnál alacsonyabb száma magyaráz.

Távközlési adó

Távközlési adó címén a 2023. évben a költségvetésbe 98,2 milliárd forint folyt be, mely 1,8 milliárd forinttal (1,9%-kal) haladta meg az éves előirányzatot (96,4 milliárd forint). A vártnál magasabb teljesülést alapvetően a pótadó fizetési kötelezettség magyarázza.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Pénzügyi tranzakciós illeték címén 333,4 milliárd forint bevétele származott 2023-ban a költségvetésnek, mely a költségvetési előirányzatot (332,4 milliárd forint) 1,0 milliárd forinttal (0,3%-kal) haladta meg. A 2023. évi bevétel a bázisévhez viszonyítva (293,6 milliárd forint) 39,8 milliárd forintos (13,6%-os) növekedést mutat. A növekményt nagyrészt a 2022 júliusától bevezetett intézkedések, valamint az adóalap növekedése magyarázzák. A költségvetés bevételének 0,4%-a a Magyar Államkincstárhoz, míg 99,6%-a az adófizetésre kötelezett piaci szereplőkhöz köthető.

Biztosítási adó

2023-ban biztosítási adó címén 182,6 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek, mely összeg a 2023. évi előirányzatnál (219,4 milliárd forint) 36,8 milliárd forinttal (16,8%-kal) alacsonyabb. Az alacsonyabb teljesülés a biztosítási pótadó elszámolásának következő évre áthúzódásához köthető. A biztosítási adó bevétele 13,4 milliárd forinttal (7,9%-kal) haladta meg a 2022. évi bevételt.

Légitársaságok hozzájárulása

A 2023. évben légitársaságok hozzájárulása címen 34,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely 0,3 milliárd forinttal (0,8%-kal) maradt el az éves előirányzattól (35,2 milliárd forint). Az adóbevétel alakulását a belföldről induló utasok száma és úticélja határozta meg.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A költségvetésnek 2023-ban turizmusfejlesztési hozzájárulás jogcímén 49,4 milliárd forint bevétele származott. Az adóbevétel az éves előirányzatot (36,6 milliárd forint) 12,8 milliárd forinttal haladta meg. A magasabb teljesülést az évközi makrogazdasági mutatók vártnál kedvezőbb alakulása, valamint az adónem időszakos felfüggesztéseinek együttes hatása magyarázza.

1.3. A lakosság befizetései

Személyi jövedelemadó

A 2023. évre vonatkozó költségvetés előirányzatként 4060,5 milliárd forint személyi jövedelemadó bevételt tartalmazott. A személyi jövedelemadóból ténylegesen befolyt költségvetési bevétel 3996,3 milliárd forint volt, mely 4206,8 milliárd forint bruttó befizetés és 210,5 milliárd forint kiutalás egyenlegeként adódott. A 2023. évi teljesítés az előirányzathoz képest 64,2 milliárd forinttal (1,6%-kal) alacsonyabb, melyet a kisadózó vállalkozások átalakításának a vártnál alacsonyabb kereszthatása és a vártnál alacsonyabb bérdinamika magyaráz.

Adóbefizetések

A 2023. évben a költségvetésnek egyéb lakossági adók jogcímen nettó 0,1 milliárd forint bevétele származott, 2023. éves előirányzata nem volt.

Illeték befizetések

2023. évben az illetékbefizetésekből a központi költségvetésnek 240,8 milliárd forint bevétele származott, amely a költségvetési előirányzathoz (273,7 milliárd forint) viszonyítva 32,9 milliárd forinttal (12,0%-kal) alacsonyabb teljesülést mutat. Az előirányzathoz képesti elmaradás a magas inflációs környezethez társuló kamatkörnyezetből fakadó ingatlanpiaci visszaesés magyarázza. A visszterhes gépjárműátruházási illeték bevételei szintén alacsonyabb összegben alakultak a várakozásoktól. Az öröklési, ajándékozási és eljárási illeték viszont a vártnál magasabban teljesült.

Gépjárműadó

A 2023. évben gépjárműadó címén nettó 95,9 milliárd forint pénzforgalmi bevétele származott a költségvetésnek. Az éves előirányzattól (100,5 milliárd forint) 4,6 milliárd forinttal (4,6%-kal) maradt el a nettó adóbevétel. Az alacsonyabb teljesülés hátterében a gépjárműpiaci folyamatok alakulásának hatása áll.

1.4. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei

A fejezetek - központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok együtt - 2023. évben 3144,4 milliárd forint nem költségvetési támogatásként kezelt bevételt értek el, mely összeg 315,0 milliárd forinttal (11,1%-kal) magasabb az előző évben realizált 2829,4 milliárd forint saját bevételnél. A költségvetési szervek bevétel növekedése 105,9 milliárd forint, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a bevételek 209,1 milliárd forinttal növekedtek az előző évhez képest.

A 1838,7 milliárd forint összegű bevételi előirányzathoz képest a tényadatok 1305,7 milliárd forintos (71,0%-os) növekedést mutatnak.

Az előirányzathoz képesti növekedés a működési (512,6 milliárd forint) és felhalmozási célú (564,9 milliárd forint) támogatások államháztartáson belülről előirányzaton, továbbá az egyéb (közhatalmi, működési, felhalmozási) bevételek (145,8 milliárd forint) előirányzaton, illetve az átvett pénzeszközökön (82,4 milliárd forint) jelentkezett.

1.5. Befizetések az államháztartás alrendszereiből

A központi költségvetési szervektől származó befizetések

A központi költségvetési szervektől származó befizetések 2023-ban összesen 270,2 milliárd forint összeget tettek ki. Ebből az egyes fejezetek részére - a költségvetési törvényben - előírt befizetési kötelezettségek teljesítése 236,7 milliárd forint, a nevesített intézmények részére előírt befizetési kötelezettségek teljesítése 33,4 milliárd forint, az egyéb befizetések jogcímen 57,9 millió forint realizálódott.

Rezsivédelmi Alap költségvetési támogatásból eredő bevétele

A Rezsivédelmi Alap központi költségvetési támogatásból származó bevételi előirányzata 1168,3 milliárd forint volt, amely 100%-ban felhasználásra került.

Honvédelmi Alap központi támogatásból eredő bevétele

A Honvédelmi Alap az eredeti tervnek megfelelően 264,6 milliárd forint központi költségvetési támogatásból származó bevételben részesült.

Központi Maradványelszámolási Alapba történő befizetések

A Központi Maradványelszámolási Alap (KMA) előirányzat javára az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 150. § (4) és 152. § (2) bekezdései alapján 2023-ban befolyt bevétel összege összesen 97,4 milliárd forint volt. Ebből a 2022. évben keletkezett kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok összege 94,2 milliárd forint, míg a 2022. évben keletkezett kötelezettségvállalással terhelt, azonban meghiúsulás miatt kötelezettségvállalással nem terheltté vált maradványok összege 3,2 milliárd forint volt. Továbbá egyéb elszámolásokkal kapcsolatban 1,8 milliárd forint összegű befizetésre került sor, így mindösszesen 99,2 milliárd forint bevétel folyt be a KMA javára.

Megtakarítási Alapba történő befizetések

A Megtakarítási Alap (MA) előirányzat javára az Ávr. 176. § (28) bekezdése értelmében a 2022. évi költségvetési beszámolóban a központi költségvetés egyes kiadásainak teljesíthetőségéről szóló kormányhatározattal érintett, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványaiból 2023-ban befolyt bevétel összesen 243,7 milliárd forint volt. Ezen felül főként egyéb elszámolásokkal kapcsolatban 2,5 milliárd forint összegű befizetésre került sor, így mindösszesen 246,2 milliárd forint folyt be az MA javára.

Elkülönített állami pénzalapok befizetése

Az alapok közül az a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) 14,1 milliárd forintos befizetést teljesített a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatásfejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében.

Helyi önkormányzatok befizetése

A helyi önkormányzatoktól a 2023. évben összesen 249,5 milliárd forint befizetés érkezett, ami alapvetően az alábbi forrásokból származott:

A költségvetési törvény szerint figyelembe vett, egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján számított szolidaritási hozzájárulás megfizetett összege 237,2 milliárd forint összegben teljesült, ami megegyezett a 2023. évi költségvetési előirányzat összegével.

Ezen túlmenően a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzései során megállapított, jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeiből 11,7 milliárd forint, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatából 0,6 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe.

Változás a 2022. évhez képest, hogy 2023-ban a szolidaritási hozzájárulás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben jelenik meg, míg az egyéb önkormányzati befizetések továbbra is XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben kerülnek kimutatásra.

1.6. Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések

Az állami vagyonnal kapcsolatos tételek alapvetően

- az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.),

- a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.),

- az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény (NSÜtv.), és

- az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény

hatálya alá tartozó vagyonnal való gazdálkodásból eredő bevételeket foglalják magukban. Ugyancsak e bevételek között szerepelnek egyes koncessziós szerződésekből származó befizetések.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 2023. évben hatályos rendelkezései szerint az állami vagyonnal összefüggő bevételek egy része megjelenik a központi költségvetés mérlegében, más részük (így különösen a kölcsön-visszatérülések) finanszírozási bevételnek minősülnek, amelyek nem érintik a központi alrendszer egyenlegét.

Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések tekintetében a 2023. évi központi költségvetés eredetileg 628,9 milliárd forintot tartalmazott, amelynek nagyságrendjét döntően az ingatlanértékesítésből, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységek értékesítéséből, valamint az osztalék befizetésekből származó bevételek határozták meg.

A tényleges bevételek 729,2 milliárd forintot tettek ki, a 100,3 milliárd forintos többletet az osztalékbevétel túlteljesülésének, illetve az ingatlanértékesítés elmaradásának egyenlege eredményezte.

A társaságokkal kapcsolatos bevételek közel 445,5 milliárd forintot értek el 2023. évben, amely közel 322,0 milliárd forinttal magasabbak a tervezettnél. A bevételek nagyságrendjét az osztalékbevételek határozták meg, a jelentős mértékű többletbevétel is ezekből eredt. A jelentősebb osztalék és osztalékelőleg befizetések a következők voltak:

- MVM Energetika Zrt. osztalék: 108,0 milliárd forint;

- MVM Energetika Zrt. osztalékelőleg: 309,0 milliárd forint;

- Szerencsejáték Zrt. osztalék: 22,9 milliárd forint;

- erdőgazdasági társaságok osztalék: 1,9 milliárd forint;

- erdőgazdasági társaságok osztalékelőleg: 2,7 milliárd forint.

Az ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos bevételek összességében közel 73,0 milliárd forintos összegben teljesültek, alapvetően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) portfóliójába tartozó ingatlanok és egyéb eszközök, illetve a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok eladásából és hasznosításából származtak. A bevétel ugyanakkor jelentősen elmaradt a tervezett 322,9 milliárd forinttól.

Az elmaradás a Nemzeti Földalapnál jelentkezett, az értékesítési bevételek (23,6 milliárd forint) tervezett összegtől történt elmaradása elsősorban a termőföld értékesítési program lassabb ütemű és a tervezettnél kisebb ingatlani kört érintő végrehajtására vezethető vissza. A Nemzeti Földalap 303,6 milliárd forint bevételi előirányzata 27,7 milliárd forint összeggel teljesült. E bevételek 99%-a termőföld értékesítésből és ingatlan hasznosításból származott.

A 2023. évben az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonelemek értékesítése főszabályként elektronikus árverés útján történt, közel 370 darab, kisebb értékű ingatlan eladása valósult meg az állami feladatok ellátásához, költségvetési szervek elhelyezéséhez nem szükséges ingatlanok körében. Itt jelenik meg a volt Nemzeti Eszközkezelő Programba tartozott ingatlanok értékesítése is. Az MNV Zrt.-nél elszámolt értékesítési bevételek (18,3 milliárd forint) az intenzív értékesítési program nyomán közel két és félszeresét tették ki a tervezettnek.

2023-ban kezdte meg működését az NSÜtv. alapján a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (NSÜ), amelynek feladata az állami tulajdonú sportcélú ingatlanok működtetése, hasznosítása. Ezen ingatlankör hasznosításából 2023 során 13,2 milliárd forint bevételt számolt el az NSÜ.

Az egyik fenti kategóriába tartozó egyéb bevételek 210,7 milliárd forintot tettek ki, amely 28,2 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet. Ezek meghatározó tételei az ún. kvótabevételek. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel a 2023. évben 167,6 milliárd forint volt, amely némileg meghaladta a tervezett 160,0 milliárd forint bevételt. A bevételi előirányzat túlteljesítése egyrészt a tőzsdei ár, másrészt a devizaárfolyam változásaiból eredt.

2023-ban az állami vagyon kapcsán finanszírozási jellegű bevételt tulajdonosi kölcsön 80,0 milliárd forint összegű megtérülése jelentette.

1.7. Állami beruházási fejezet bevételei

A XLV. Állami Beruházások fejezet 2023. évben költségvetési bevételi előirányzatot nem tartalmazott, míg a tényleges teljesülés az egyes - év közben létrejött - előirányzatokon összesen 448,3 milliárd forintot tett ki, melynek döntő része, 446,0 milliárd forint az egyéb bevételek soron jelentkezett.

1.8. Egyéb bevételek

Az egyéb bevételek 2023-ra vonatkozóan 226,2 milliárd forintot tett ki, mely összeg a 2023. évi előirányzatnál (267,0 milliárd forint) 40,8 milliárd forinttal (15,3%-kal) alacsonyabb. A mérlegsort képező tételek közül az alábbiak emelhetők ki:

A vegyes bevételek 2023-ban összesen 120,8 milliárd forintot tettek ki, ami a törvényi előirányzat 55,0%-a. Ezen belül a legjelentősebb, a közel 98 milliárd forintot kitevő összeg az előző évi költségvetési kiadásokból származó visszatérülés (pl. Covid-19 elleni védekezéshez, az EU keretszerződéseiből beszerzett anyagok és eszközök költsége) volt.

A "Beruházásokkal kapcsolatos visszafizetések" előirányzat javára a 2023. évben felfüggesztett vagy megállított, központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházásokra biztosított és fel nem használt központi költségvetési források kerültek visszafizetésre összesen 65,1 milliárd forint összegben.

Az útdíj rendszerek működési bevételei törvényi előirányzata 47,6 milliárd forintot tett ki. Ezen az előirányzaton jelennek meg az útdíjfizetési rendszerek működtetéséhez szükséges, szerződésben és jogszabályban rögzített költségelemek összegei (ami ténylegesen az ezen előirányzathoz kapcsolódó kiadási sorról teljesül). A 2023. évben 37,8 milliárd forint bevétel keletkezett.

1.9. Kamatbevételek

2023-ban a kamatbevételek kedvezőbben alakultak a tervezettnél, az adósságszolgálati bevételek 442,7 milliárd forintos teljesülése 18,2 milliárd forinttal haladta meg a 424,5 milliárd forintos költségvetési előirányzatot. Az előirányzathoz képest a túlteljesülés a forintkamatbevételek 0,2 milliárd forinttal magasabb összegének és a deviza kamatbevételek 18,0 milliárd forinttal megnövekedett összegének az eredménye.

A forintkamat-bevételek az előirányzatot 0,2 milliárd forinttal meghaladva 413,1 milliárd forintot értek el 2023-ban. A hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai bevételi előirányzatánál az államkötvények aukciós és csereaukciós értékesítése során keletkező kamatbevétel 9,8 milliárd forinttal volt magasabb a tervezetthez képest az egyéb értékesítésnél, valamint a visszavásárlási aukciónál származó többletbevétel miatt.

A piaci kötvénycsere program keretében 176,0 milliárd forint összegben valósult meg a rövid futamidejű kötvények hosszabb futamidejű kötvényre történő cseréje. E tranzakcióval csökkenthető az elkövetkező évek adósságlejárata, és nő a finanszírozás biztonsága, ugyanakkor egy magasabb piaci hozamszint kerülhet be az államadósság jövőben fizetendő költségeibe. A vártnál magasabb piaci hozamok miatt a korábbi évekhez képest csak kisebb összegben lehetett e tranzakciókat megvalósítani.

A forint kamatbevételek között kerül kimutatásra a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után az MNB által fizetett 167,9 milliárd forintnyi kamat, valamint a költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetése miatti repóügyletekből származó 26,8 milliárd forintos kamatbevétel. Az MNB által a KESZ egyenlegére fizetett kamat 4,1 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől.

A devizában jelentkező kamatbevételek 29,6 milliárd forintos összege 18,0 milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot.

A várakozásokat meghaladó átlagos devizabetét állomány mellett, a tervezés során figyelembe vett euro-piaci kamatszintekhez képest az év során az Európai Központi Bank (EKB) több alkalommal emelte a jegybanki kamatot. Az ennek következtében megnövekedett piaci kamatlábak következtében jelentős összegű többlet kamatbevétel keletkezett. Az egyéb devizaműveletek kamatelszámolásainak bevételei és a mark-to-market (MtM) betétműveletek utáni kamatok bevételei 23,4 milliárd forintot tettek ki, amely 14,6 milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot.

A tervezettet meghaladó deviza kamatbevétel egy másik része a nagyobb finanszírozási igényre reagálva a 2028-ban és 2032-ben lejáró USD kötvények 950 millió USD összegű rábocsátásából adódott, amelynek felhalmozott kamatbevétele és árfolyamnyeresége együttesen 4,1 milliárd forintot tett ki.

A Prémium Euró Magyar Állampapír (P€MÁP) és a 2023 márciusától kibocsátott Euró Magyar Állampapír (EMÁP) értékesítéskor keletkező felhalmozott kamatbevétel a tervezettnél 0,6 milliárd forinttal alacsonyabban teljesült.

1.10. Uniós programok bevételei

1.10.1. A 2021-2027-es programozási időszak európai uniós költségvetési kapcsolata

Az Európai Bizottság 2022. november 7-én fogadta el a 8,4 milliárd euró összegű KAP Stratégiai Tervet, 2022. december 12-én az 5,8 milliárd euró keretösszegű Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt, majd 2022. december 22-én elfogadta a Magyarországgal kötött, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó közel 22 milliárd euró értékű Partnerségi Megállapodást és az operatív programokat. Szintén e napon hagyták jóvá a Belügyi Alapok programjait 173 millió euró értékben. 2023-ban a legtöbb program megtette első pályázati felhívásait és a Bizottság is átutalta az éves előlegeket.

Az operatív programok, a KAP Stratégiai Terv, valamint a Belügyi Alapok 2023-ban 0,7 milliárd euró Bizottságtól érkező bevételt könyvelhettek el.

1.10.2. A 2014-2020-as programozási időszak európai uniós költségvetési kapcsolata

A 2014-2020-as időszaki uniós programok kötelezettségvállalási időszaka 2023-ban lezárult. A Bizottság felé a végső kifizetési nyilatkozatok benyújtása programonként eltérő, egy részük 2024. második félévében, míg például a kohéziós programok csak 2025-ben történik meg. Ez alól egyedül a Vidékfejlesztési program a kivétel, amelynek kötelezettségvállalási és egyben kifizetési időszaka is egyaránt 2025-ben ér véget, záró költségnyilatkozatot 2026-ban fog benyújtani.

A legtöbb program teljesítette a 100%-os abszorpció eléréséhez szükséges feltételeket, de a tényleges mértéke csak a záró költségnyilatkozatok beadása után állapítható meg.

2014. január 1-jétől 2024. június 30-ig a Bizottság által - az operatív programok, a Vidékfejlesztési Program, valamint a Belügyi Alapok elszámolásai ellenében - átutal összeg 26,6 milliárd euró volt.

1.10.3. 2023. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

Az uniós fejlesztési programokhoz kapcsolódó bevételek a költségvetésben több helyen jelennek meg. A XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben található Uniós programok bevételei cím előirányzatain az Európai Uniótól érkező források, míg a uniós programok előirányzataira érkező bevételek között a kedvezményezettek által visszafizetett támogatások kerültek kimutatásra. A XLII. fejezet uniós bevétele 1972,6 milliárd forintra, míg az uniós előirányzatokon jelentkező nem uniós bevétel 258,2 milliárd forintra teljesült.

Az uniós programok többségében a kedvezményezettek számára kifizetett támogatás uniós részét a központi költségvetés megelőlegezi, ami csak a kifizetést követően, az Európai Bizottsággal való elszámolás és térítés után pótlódik vissza a központi költségvetésbe.

A XLII. fejezet uniós bevételeinek közel 84%-a 2023-ban még a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódik. Ezen belül a Kohéziós Operatív Programok közel 80%-ot, míg az agrártámogatások közel 20%-ot képviselnek. A XLII. fejezet uniós bevételeinek fennmaradó 16%-a pedig a 2021-2027-es programozási periódushoz kötődik, melyen belül közel 84% tartozik az új időszak Kohéziós Operatív Programjaihoz és közel 13% az új időszaki Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektekhez, 2% pedig a KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedéseihez.

Jelentős, a költségvetésben nem megjelenő összegek érkeznek még az Európai Uniótól, ezek jellemzően a közvetlen agrártámogatásokhoz kapcsolódnak. A költségvetésen kívüli rendezés oka, hogy a közvetlen kifizetéseket az Unió költségvetése finanszírozza, a támogatások odaítélése jogosultsági alapon történik, a tagállam "csak" kifizet. A 2023. évben a költségvetésen kívül érkező források összege 555,5 milliárd forint volt.

Kohéziós alapok programjai

2023. év végéig bizottsági átutalások alapján számolt forrásfelhasználás az operatív programok többsége esetében elérte a 100%-ot, ugyanakkor a programok pénzügyi éves zárása elválik a naptári év zárásától. Eszerint a 2023-as zárszámadás két pénzügyi évet érint, a 2022. július 12023. június 30-ig és a 2023. július 1-2024. június 30-ig tartót. A 2014-2020 kohéziós Operatív Programok végleges, programozási időszakot záró pénzügyi zárására 2025-ben kerül sor.

A 2014-2020-as kohéziós operatív programok tervezett bevétele 948,2 milliárd forint volt, mely 1314,1 milliárd forintban telesült. A felülteljesülés hátterében technikai okok állnak, melyek következtében a 2022. év végén érkezett bevételek egy részének a költségvetésbe történő beutalása/bevételezése átcsúszott 2023 év elejére.

A 2021-2027-es kohéziós operatív programok esetében a tervezett bevétel 480,0 milliárd forint volt, mely 270,2 milliárd forintban telesült. Az alulteljesülés hátterében a korábban már hazai kockázatra elindított programoknak az Európai Bizottság által 2022 végén elfogadott dokumentumokhoz történő hozzáigazítása által okozott kihívás áll a kiadások és ebből eredően a bevételek tekintetében is. A bevételek jelentős részét képezi a programok előlege.

Európai Területi Együttműködési programok

Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés fő célja, hogy elősegítse az Európai Unió erőteljesebb integrációját, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését. Az ETE támogatások esetében az uniós források sem kiadásként sem bevételként nem jelennek meg a költségvetésben, az csak a hazai társfinanszírozás összegét tartalmazza. Ugyanakkor, jogszabályban meghatározott esetekben, az uniós támogatási rész kérelemre, visszatérítendő támogatás formájában megelőlegezhető. A XIX. fejezet ETE előirányzatain a megelőlegezett majd visszafizetett támogatások jelennek meg bevételként. A 2014-2020-as ETE programok tervezett bevétele 10,9 milliárd forint volt, míg a ténylegesen befolyt összeg 8,7 milliárd forint lett.

A 2021-2027-es időszaki programok is elindultak 2023-ban, azonban jelentősebb kifizetéseket még nem lehet kimutatni ezeken programokon, a tervezett 6,0 milliárd forinttal szemben mindössze 0,4 milliárd forint kiadás jelentkezett.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz célja a transzeurópai hálózatokon a közlekedési, energetikai és távközlési beruházások finanszírozása. A CEF projektek 2023. december 31-ei kötelezettségvállalási állományának összege 584 milliárd forint volt, ami 28 projekthez kapcsolódik. A folyamatban lévő projektek esetében a Támogatási Megállapodás hosszabbítására van lehetőség, mely a megvalósítás végső határidejét kitolja. Magyarország ezzel a lehetőséggel egy projekt esetében élt, a többi projekt lezárása pedig folyamatosan zajlik.

Agrár- és halászati alapok programjai

Vidékfejlesztési Program (VP) támogatásokkal 2025-ig kell elszámolni, ami az átmeneti évekre jutó forrásokkal megemelt keret miatt jelentős erőfeszítéseket követel meg az irányító hatóságtól és a költségvetéstől. 2023-ban már a 2022. évi rekordnak számító 407,0 milliárd forint összegű kifizetést is sikerült meghaladni és 705,7 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás folyósítására került sor, ugyanakkor hiába emelkedett meg jelentősen, 173%-kal a kiadás, az ehhez társuló bevétel mindössze 78 milliárd forinttal, 131%-kal haladta meg a 2022. évit. Ennek oka, hogy a kifizetésekből egyre jelentősebb tételt képviselnek a top-up támogatások.

Az előirányzaton a 2023. évi bevétel 325,2,0 milliárd forint volt. A kötelezettségvállalás állománya elérte a 104%-ot, míg a bizottsági utalásoké a 86,7%-ot.

A KAP Stratégiai Terv (KAP ST) 2023-ban induló program, melyből tárgyévben csak normatív típusú kiadásokat (agrár-ökológiai program, agrár-környezetgazdálkodás) folyósítottak. Ezek kifizetését csak az agrár pénzügyi év zárása (október 15) után lehet megkezdeni, így ezek Bizottsági térítése majd 2024 első negyedévében jelenik meg bevételként. 2023-ban csak a programelőleg érkezett be a költségvetésbe 6,1 milliárd forint összegben.

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 2023. évi bevétele 3,5 milliárd forint volt, ami a tervezetthez (2,7 milliárd forint) képest 131%-os túlteljesülést jelent, aminek oka, hogy a 2022-re várt bevételek egy része csak 2023-ban érkezett meg.

Kifizetésekre az új időszaki Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Pluszból nem került sor, így Bizottsági forráslehívás sem történt.

Az agrártárca költségvetésében szereplő Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat bevételi oldala nem része a költségvetésnek, de jelentőségük miatt meg kell említenünk ezen, az Európai Mezőgazdasági Garancialap keretéből érkező, forrásokat is melyek összege 14,0 milliárd forint volt.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)

A támogatás alapvetően tisztán uniós finanszírozású, azonban a projektek számos eleme a Bizottsággal nem elszámolható, így projektenként eltérő mértékben, de számolnunk kell hazai forrásfelhasználással is. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet az Európai Bizottság 2022 decemberében fogadta el, ezért az Operatív Megállapodás megkötésére 2023-ban kerülhetett sor. A Bizottság részére az RRP-ben megfogalmazott mérföldkövek lejelentésére egyelőre még nem került sor, melynek eredményeként 2023-ben nem érkezett bevétel az RRF-hez kapcsolódóan.

Egyéb programok

Belügyi Alapok támogatást nyújtanak a külső határok őrizetével (uniós vízumpolitika, határon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzése) és az illegális migrációval, az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos feladatokra. 2022. decemberében elfogadásra került a HAVE Plusz, BBA Plusz és MMIA Plusz program, melyek céljai és eszközei nem különböznek lényegesen a korábbi időszakiakétól. Az új időszaki programok 2023-ban még nem indultak el. Ezért bevétel csak a 2014-2020-as programokkal összefüggésben volt kimutatható 3,1 milliárd forint összegben.

A Svájci Hozzájárulás a Svájci Államszövetség által létrehozott támogatási konstrukció, mely révén a svájci fél részt kívánt vállalni a szolidaritás szellemében az Európai Unió kibővítésével járó költségek viselésében. A Svájci Államszövetség által nyújtott hozzájárulás a kibővített Európai Unió, valamint az egyes kedvezményezett országok különböző fejlettségű régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését hivatott elősegíteni; egyidejűleg építve és tovább erősítve a kétoldalú kapcsolatokat a kedvezményezett országok és a Svájci Államszövetség között.

A 2023-ra tervezetthez képest a tényleges végrehajtás megindulása 2024-ben várható, így az ehhez tartozó kötelezettségvállalások és kifizetések és a hozzájuk tartozó bevételek is a következő évben lesznek aktuálisak.

A Brexit Alkalmazkodási Tartalék célja, hogy ellensúlyozza az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az előre nem látható és kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. Magyarország BAR kerete 57,158 millió euró (21,7 milliárd forint). A támogatásokat 2023. év végig ki kellett fizetni a kedvezményezetteknek, a Bizottsággal való elszámolás határideje 2024. év vége. A 2023. évben befolyó bevétel 5,2 milliárd forint volt.

1.11. Vámbeszedési költség megtérítése

Vámbeszedési költség megtérítése alcímen az Európai Unió költségvetési bevételeit képező, Magyarországon beszedett ún. tradicionális saját források (vámok) azon része folyik be a költségvetésbe, amely a beszedési költségek fedezeteként a hazai költségvetést illeti. A vámbeszedési költség megtérítése alcímen a központi költségvetésnek a 2023. évben 33,7 milliárd forint nemzeti vám bevétele keletkezett. A 2023. évi módosított költségvetés ezen a címen 41,1 milliárd forintos előirányzatot tartalmazott, amelynél a tényleges bevétel mintegy 7,4 milliárd forinttal (18,1%-kal) volt alacsonyabb. Ennek oka a vártnál alacsonyabb importforgalom és a makrogazdasági paraméterek várttól eltérő kedvezőtlen alakulása volt.

2. Kiadási előirányzatok

2.1. Rezsivédelmi Alap kiadásai

A Rezsivédelmi Alap törvényi kiadási előirányzata közel 2580 milliárd forint volt, mely teljes egészében átcsoportosításra került a törvényben meghatározott célokra. A Rezsivédelmi Alap garantálta a magyar családok védelmét a megemelkedett energiaáraktól azáltal, hogy költségvetési forrásból támogatta az egyetemes szolgáltatás keretében - meghatározott fogyasztási mennyiségig - biztosított rezsivédett lakossági árak fenntarthatóságát. Az Alapból

került biztosításra a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása, továbbá a versenyszektor támogatása is.

2.2. Honvédelmi Alap kiadásai

A Honvédelmi Alap kiadási előirányzata 842,0 milliárd forint volt, mely teljes egészében átcsoportosításra került a törvényben meghatározott célokra.

2.3. Állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások összege a 2023. évben összesen 2551,3 milliárd forintot tett ki, mely 1495,4 milliárd forinttal volt magasabb a törvényi előirányzatnál. A kifizetések meghatározó tételeit az úthálózat rendelkezésre állási díjak, a közösségi közlekedés költségtérítése és támogatása, valamint a közüzemi szolgáltatások támogatásával összefüggő kiadások képezték.

Úthálózat rendelkezésre állási díjak

Az úthálózat rendelkezésre állási díjak mérlegsor tartalmazza az M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak, valamint a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzatok kiadásait. Az előirányzatok szerződésben vállalt feladatok időszakos teljesítésének ellenértékére biztosított fedezetet.

A gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzaton a 2023. évben 176,0 milliárd forint kifizetésre került sor, amely 3,3%-kal elmaradt a törvényi előirányzattól.

Az M5, M6 autópálya rendelkezésre állási díjak előirányzaton 159,6 milliárd forint teljesítés történt, amely 3,6%-kal maradt el a törvényi előirányzattól.

Közösségi közlekedés költségtérítés és támogatás

A közlekedési közszolgáltatásokat finanszírozó előirányzatokon a törvényi előirányzatokhoz képesti emelt összegű kifizetések a közszolgáltató társaságok működőképességének fenntartása érdekében valósultak meg, így különösen az energia áremelkedés miatt felmerült szolgáltatói többletkiadások kompenzálása történt meg, de megvalósult a tárgyévre vonatkozó bérmegállapodások fedezetének biztosítása, valamint a helyközi ország- és vármegyebérletek évközi bevezetésével kapcsolatos, finanszírozási csatornák közötti átrendeződés.

A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése kiadási előirányzatán 232,9 milliárd forint teljesítés történt, amely 58,9 milliárd forinttal haladta meg a 174,0 milliárd forintos törvényi előirányzatot. Az összegből a MÁV Zrt. 220,1 milliárd forint, míg a GYSEV Zrt. 12,8 milliárd forint kifizetésben részesült.

A helyközi személyszállítási közszolgáltatásokkal összefüggő költségtérítések kiadási előirányzatai közül a vasúti személyszállítási közszolgáltatások esetén 317,3 milliárd forint teljesítés történt, amely 40,3 milliárd forinttal haladta meg a 277,0 milliárd forint összegű törvényi előirányzatot. A teljesült összegből a GYSEV Zrt. részére 19,8 milliárd forint, míg a MÁV-START Zrt. részére 297,5 milliárd forint kifizetésre került sor.

A helyközi személyszállítási közszolgáltatásokkal összefüggő költségtérítések kiadási előirányzata közül az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások esetén 166,9 milliárd forint teljesítésre került sor, amely 33,9 milliárd forinttal haladta meg a 133,0 milliárd forintos törvényi előirányzatot. A teljesített összegből 166,3 milliárd forint a VOLÁNBUSZ Zrt. által miniszteri kijelölő határozat alapján elvégzett feladatok, a fennmaradó összeg négy autóbuszos fuvarozó társasággal kötött közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátását szolgálta.

Az Elővárosi közösségi közlekedés támogatása 19,2 milliárd forintos törvényi előirányzata 27,0 milliárd forinton teljesült, amely 7,8 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. Az összegből a MÁV-HÉV Zrt. 19,2 milliárd forinttal, míg a Volánbusz Zrt. 7,8 millió forinttal részesült.

Az állam a szociálpolitikai menetdíj-támogatás útján ellentételezi a közúti, valamint a vasúti személyszállító társaságok számára az állam által a személyszállítási közszolgáltatások keretei között biztosított egyes utazási kedvezmények igénybevételével megvalósuló utazások miatti árbevétel-elmaradást. A 2023. évi törvényi előirányzat 105,0 milliárd forint volt, az éves teljesítés 124,5 milliárd forintot tett ki. Ez 18,6%-os túlteljesülést jelent az előirányzathoz képest, amit az igénybevétel alakulása, valamint a helyközi ország- és vármegyebérletek évközi bevezetésével kapcsolatos, finanszírozási csatornák közötti átrendeződés magyaráz.

Közüzemi szolgáltatások támogatása

A közüzemi szolgáltatások támogatása mérlegsor tartalmazza a lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás, a rezsivédelmi készletezési szolgáltatás és a távhőszolgáltatók kompenzációjával és a rendszerhasználati díjak kompenzációjával kapcsolatos kiadásokat.

A "Távhőszolgáltatók kompenzációjával kapcsolatos kiadások" előirányzat felhasználásnak célja a hazai távhőszolgáltató társaságok finanszírozását szolgáló ún. távhőkassza kompenzációja. Az előirányzat terhére a 2023. évben összesen 269,3 milliárd forint kifizetés történt.

A "Rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások" előirányzat forrást biztosít a villamosenergia és földgáz egyetemes szolgáltató részére közszolgáltatási szerződés vagy megállapodás útján történő rezsivédelmi szolgáltatás költségvetési ellentételezésre kormányhatározat szerinti feltételekkel. Az előirányzat terhére a 2023. évben összesen 946,6 milliárd forint összegű kifizetés történt.

A "Rezsivédelmi ellátási szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások" központi kezelésű előirányzat felhasználásnak célja rendszerhasználati díj kompenzáció kifizetése hat hálózati engedélyes villamosenergia szolgáltató társaság részére. Az előirányzat terhére a 2023. évben összesen 100,0 milliárd forint összegű kifizetés történt.

A "Rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások" központi kezelésű előirányzat felhasználásnak célja, hogy a Kormány a hazai földgázellátás biztonságának fokozására rezsivédelmi készletezési szolgáltatást nyújtson a földgázfelhasználók számára. Erre a feladatra a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség került kijelölésre. Az előirányzat terhére a 2023. évben összesen 31,0 milliárd forint kifizetés történt.

2.2. Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 4. számú mellékletében foglaltak alapján a Közszolgálati hozzájárulás előirányzatának 2023. évi összege 109,7 milliárd forintban került megtervezésre. Az előirányzat teljes összege, kifizetésre került az év során.

2.3. Lakástámogatások

A Lakástámogatások törvényi előirányzat 2023. évben 382,9 milliárd forintot tett ki. A teljesülés 444,6 milliárd forint volt, ami 16,1%-kal meghaladta az előirányzat összegét. Az eltérés a mérlegsoron belül, a 2021 és 2022 között működött támogatási jogcím az otthonfelújítási támogatás jelentős igénybevételére, áthúzódó kifizetéseire vezethető vissza. A teljesítés alakulásának főbb tényezői a következők:

- Az otthonfelújítási támogatás iránt, ami 2021-ben és 2022-ben volt igényelhető, rendkívüli érdeklődés mutatkozott, ennek köszönhetően a kifizetés 245,7 milliárd forint volt, ami az előző évi kiadásnak 62,2%-a.

- A családi otthonteremtési kedvezmény és az adó-visszatérítési támogatás esetében a teljesítés kevesebb lett a tervezetthez képest, a 2023. évben keletkezett 99,9 milliárd forint összegű költségvetési kiadás 30,2%-kal volt alacsonyabb a 2022. évihez képest.

- Az otthonteremtési kamattámogatás 2023-ban 40,3 milliárd forint kiadással teljesült, ami a tavaly évihez képest több mint háromszorosára emelkedett a fajlagos kamattámogatás és az átlagos hitelállomány emelkedésének együttes hatása miatt.

- A lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatása jogcím 39,3%-kal csökkent, így 27,8 milliárd forintot tett ki.

- A többgyermekesek jelzáloghitel-tartozása csökkentésének támogatása esetében a kifizetés 23,3%-kal csökkent, így 21,2 milliárd forint lett.

- Az egyéb kamattámogatás jogcímen a költségvetési kiadás 6,7 milliárd forint volt, mely az előző évihez képest 37,4%-kal növekedett. Ezen a jogcímen jelennek meg a társasházi és lakásszövetkezeti épületek közös részeinek felújítására felvett hitelek kamattámogatásai.

- A lakástámogatások mérlegsoron teljesült kiadás közel 0,9%-át a 2009. július 1-jétől megszüntetett, kiegészítő kamattámogatású és jelzáloglevéllel finanszírozott lakáshitelekre nyújtott kamattámogatás tette ki 3,9 milliárd forint összegben. Ez a 2022. évi kifizetésekhez képest 23,6%-os csökkenést jelent, amit a hitelállomány csökkenése eredményezett.

2.4. Családügyi és normatív támogatások

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap tartalmazza a családi támogatásokat, a korhatár előtti ellátásokat, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, továbbá a különféle jogcímen adott térítések költségvetési forrásait.

Az Alapból finanszírozott ellátások mindösszesen 754,9 milliárd forinton 100,0%-ra teljesültek.

Családi támogatások

A családi támogatások körébe a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások, az életkezdési támogatás, valamint a gyermektartásdíjak megelőlegezésének költségvetési forrása tartozik.

A családi pótlék 309,5 milliárd forintos előirányzata 99,4%-ra, az anyasági támogatás 97,7%-ra, a gyermekgondozást segítő ellátás 98,7%-ra, a gyermeknevelési támogatás pedig 95,1%-ra teljesült.

A Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése előirányzat kismértékben túlteljesült (101,5%). Az Életkezdési támogatás előirányzata 102,1%-ra teljesült, mivel az életkezdési letéti számlákon nyilvántartott összegre tekintettel fizetett kamat mértéke magasabb volt a tervezésnél figyelembe vetthez képest.

A Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások előirányzata tartalmazza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás és pótlék fedezetét, mely 87,1%-ra teljesült. A Gyermektartásdíjak megelőlegezése előirányzat 187,6%-ra teljesült, tekintettel arra, hogy 2022. január 1-jétől a gyermektartásdíj megelőlegezése nem függ a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem nagyságától. A jogszabály módosítás 2023-ra érte el a teljes hatását, továbbá a módosítás miatt nőtt a megelőlegezésre jogosult gyermekek száma. Emelkedett továbbá a megelőlegezhető gyermektartásdíj legmagasabb összege is, emiatt az egy jogosultra jutó kiadás is nőtt.

Korhatár alatti ellátások

Az előirányzat tartalmazza a szolgálati járandósággal és a korhatár előtti ellátással, táncművészeti életjáradékkal kapcsolatos ellátások forrását. A jogcímcsoport finanszírozására előirányzott 125,4 milliárd forint 100,5%-ra teljesült.

A kiadások növekedését els ődlegesen az okozta, hogy az ellátások januárban végrehajtott 15,0%-os emelésén túl a jogosultak 2023 novemberében 3,1%-os kiegészítő emelésben is részesültek, mivel az infláció mértéke magasabb volt a tervezéskor figyelembe vettnél. 2023 februárjában a jogosultak részére - költségvetési tervezésnél figyelembe vetteknek megfelelően - 13. havi ellátást fizettek ki.

Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások

A jogcímcsoport Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások elnevezésű előirányzatából fizetett ellátások elsősorban a fogyatékossághoz, illetve a politikai okból elítéltek rehabilitációjához, egyes bányászellátásokhoz kapcsolódnak. Ide tartozik még a saját jogú nyugdíj kiegészítésére szolgáló rendszeres pénzbeli ellátásként folyósított házastársi pótlék és házastársi jövedelempótlék is, valamint egyéb szociális támogatások, mint pl. a cukorbetegek támogatása. Az ellátások egy része "kifutó jellegű", amelyek esetében új megállapítás már évek óta nem történik.

Az előirányzat 75,9 milliárd forint értékben, 100,0%-ra teljesült. A jogosultak létszámának folyamatos csökkenése mellett az ellátások januárban végrehajtott 15,0%-os emelésén túl, 2023 novemberében kifizetett 3,1%-os kiegészítő emelése befolyásolta a kiadások alakulását. 2023 februárjában a jogosultak részére - költségvetési tervezésnél figyelembe vetteknek megfelelően - 13. havi ellátást fizettek ki.

A jogcímcsoport kiadásai között jelenik meg a Járási szociális feladatok ellátása előirányzat, amely a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és az időskorúak járadéka mellett a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás forrását tartalmazza. Az előirányzat 102,7%-ra teljesült. Ennek oka, hogy a gyermekek otthongondozási díjára jogosultak száma folyamatosan emelkedik, az ellátás összege pedig 2023. januártól a minimálbér emelésének hatására a tervezésnél figyelembe vettnél nagyobb mértékben, 200 000 forintról 232 000 forintra emelkedett.

Különféle jogcímen adott térítések

A különféle jogcímen adott térítések körébe tartozó előirányzatok közül az Egyéb térítések előirányzat a tervezett szinten, míg a Közgyógyellátás 92,7%-ra teljesült, mivel a jogosultak száma csökkent.

Babaváró támogatások

A babaváró támogatás egy szabad felhasználású hitelkonstrukció, amely az els ő gyermek érkezését (magzat 12 hetes korát) követően véglegesen kamatmentessé válik és a törlesztés három évre felfüggeszthető, a második gyermek születését követően a törlesztés újabb három évre felfüggeszthető, valamint a tartozás 30%-a elengedésre kerül, a harmadik gyermek születése után pedig a teljes tartozás elengedésre kerül.

A babaváró támogatásokra összesen 177,0 milliárd forint került átutalásra, mely kismértékben elmaradt a tervezettől (az előirányzat 99,3%-a).

Diákhitel konstrukciók támogatása

A Diákhitel 1, Diákhitel 2 és a Diákhitel Plusz (amely a veszélyhelyzet következtében volt átmenetileg igényelhető) hallgatóknak nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciók, amelyek kamatfizetéséhez az állam hozzájárul. További kedvezmény a 30. életévét be nem töltött anyák számára, hogyha a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermekük születik, vagy gyermeket fogadnak örökbe, a hitelük elengedésre kerül. A diákhitel konstrukcióval kapcsolatos támogatásra összesen 19,1 milliárd forint került átutalásra, mely meghaladta a tervezettet (az előirányzat 130,0%-a).

2.5. A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai

2.5.1. A központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alakulása

A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2023. évi - támogatással és saját bevétellel fedezett -kiadása 12 956,5 milliárd forintra teljesült, amely összeg 751,8 milliárd forinttal, mintegy 6,2%-kal magasabb a 2022. évi teljesítésnél.

A törvényi kiadási előirányzat 9108,5 milliárd forint volt. Ehhez képest az év során -jogszabályi felhatalmazás alapján - a következők miatt változtak az előirányzatok: tárgyévi többletbevétel, a megelőző évek kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradványának igénybevétele, egyéb költségvetési mérlegsorokról (központi előirányzatok, céltartalékok, rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék, járvány elleni védekezés központi tartaléka, központi maradványelszámolási alap, megtakarítási alap, honvédelmi alap és rezsivédelmi alap) történő évközi átcsoportosítás, a költségvetési törvény felhatalmazása alapján egyes előirányzatok előirányzat-módosítás nélküli teljesülése. Mindezek következtében az év végi előirányzat 5919,9 milliárd forinttal haladta meg a jóváhagyott mértéket. Ez 1561,7 milliárd forint Kormány (pl. tartalékok átcsoportosításával) által végrehajtott növekedésből, 2735,8 milliárd forint pedig felügyeleti szervi hatáskörben (pl. maradvány előirányzatosítás, fejezeti kezelésű előirányzatok intézményhez, ill. más fejezethez történő átcsoportosítása) 1622,3 milliárd forint intézményi hatáskörben (pl. maradvány, többletbevételek előirányzatosítása,) végrehajtott előirányzat-növelésből adódott.

Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított teljesülés/kifizetés 86,2 % volt.

A központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 2023. évi kiadásainak alakulását a következő táblázat mutatja be:

2.5.2. Költségvetési szervek támogatása

A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok 2023. évi törvényi módosított támogatása 7269,8 milliárd forint, ami az év folyamán összesen 2385,2 milliárd forinttal, 32,8%-kal növekedett, így a módosított előirányzat 9655,0 milliárd forint lett. A Kormány felhatalmazáson alapuló hatáskörében 1559,2 milliárd forinttal, a fejezeti hatáskörben végrehajtott módosítások 826,0 milliárd forinttal növelték az eredeti előirányzatot.

A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 255,0 milliárd forintos előirányzatából a Kormány döntései alapján a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál összesen 137,3 milliárd forintot (az RKI 53,8%-a) használtak fel.

A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatból jelentősebb támogatást a következő célok kaptak:

- az Agrárkár-enyhítési Alap forrásainak bővítése 21,1 milliárd forint;

- a debreceni Déli Gazdasági Övezetben ipari telephely megvalósítása 16,8 milliárd forint;

- az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása során felmerülő költségek fedezete 10,6 milliárd forint;

- a határon túli gazdaságfejlesztési program (kiemelten Vajdaság) folytatása 14,5 milliárd forint;

- Honvédelmi Minisztérium feladatellátásához 10,4 milliárd forint;

- a mezőgazdasági vízszolgáltatóknál felmerülő költségek központi költségvetésből történő biztosítása 5,1 milliárd forint;

- a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programban meghatározott célok első ütemének megvalósítása 3,4 milliárd forint.

A 2023. évi céltartalékok előirányzatból bérkompenzációra 0,1 milliárd forint került kifizetésre, az ágazati életpályákra 346,4 milliárd forint került felhasználásra, a különféle kifizetések előirányzatból 27,1 milliárd forint, a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs javaslata vagy az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerült kiadások teljesítéséről rendelkező jogszabály, illetve kormányhatározat alapján 5,6 milliárd forint átcsoportosítása történt a költségvetési szervek részére.

A Járványügyi kiadások előirányzatból 0,3 milliárd forint felhasználása történt. A Beruházási Alapból 83,6 milliárd forint támogatás átadás történt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére a költségvetési törvény előírása alapján fizethető többlet személyi juttatás 15,9 milliárd forinttal növelte a jóváhagyott előirányzatot.

A Központi Maradványelszámolási Alapból 291,9 milliárd forint, a Megtakarítási Alapból 90,8 milliárd forint, a Rezsivédelmi Alapból 466,6 milliárd forint átcsoportosítása növelte a támogatást.

Államháztartáson belül egyéb központi előirányzatról, helyi önkormányzatok támogatásai fejezettől történt átcsoportosítások összesen 93,6 milliárd forinttal növelték, a fejezeti hatáskörű módosítás 826,0 milliárd forinttal növelte (benne a Honvédelmi Alapból történő átcsoportosítás) a központi költségvetési fejezetek támogatási előirányzatait.

A támogatási előirányzatok változásainak összefoglalása:

milliárd forint

A módosítási kötelezettség nélkül túlléphető törvénysorokon összesen 83,8 milliárd forinttal teljesültek túl az előirányzatok. A túllépések tételei a következők:

2.5.3. Költségvetési maradványok alakulása

A központi költségvetési szerveknél, köztestületeknél és a fejezeti kezelés ű előirányzatoknál együtt a gazdálkodás során a tárgyévi és az előző évi igénybe nem vett alaptevékenység 2023. évi költségvetési maradványa mindösszesen 2111,7 milliárd forint volt, ami 44,7 milliárd forinttal (2,1%-kal) alacsonyabb a 2022. évi költségvetési maradványnál (2156,4 milliárd forint). Az alaptevékenység költségvetési maradványának 93,4%-a (1972,0 milliárd forint) kötelezettségvállalással terhelt, míg 6,6%-a (139,7 milliárd forint) kötelezettségvállalással nem terhelt szabad maradvány.

Jelentősebb összegű maradvány az előző évekhez hasonlóan a kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programok finanszírozásával megbízott fejezeteknél képződött (Honvédelmi Minisztérium 926,2 milliárd forint, Belügyminisztérium 326,4 milliárd forint, Kulturális és Innovációs Minisztérium 172,5 milliárd forint, Miniszterelnökség 82,3 milliárd forint, Miniszterelnöki Kabinetiroda 76,5 milliárd forint, Magyar Kutatási Hálózat 64,0 milliárd forint, valamint Energiaügyi Minisztérium 53,6 milliárd forint), ezen fejezeti összegeknek együttesen a 97,1%-a kötelezettségvállalással terhelt.

Az előző évhez képest a legnagyobb mértékben a Honvédelmi Minisztérium fejezet maradványa nőtt (104,4 milliárd forinttal), míg a legnagyobb mértékben a Belügyminisztérium fejezet maradványa csökkent (141,7 milliárd forinttal).

Az alaptevékenység 2023. évi költségvetési maradványának megoszlása a következő:

milliárd forintban

2.5.4. A kiadások kormányzati funkciónkénti alakulása

A törvényhozó és végrehajtó szervek körébe az Országgyűlés és az egyéb államhatalmi szervek, a minisztériumok igazgatása, az egyéb központi igazgatási szervek, a hozzájuk kötődő ágazati és célelőirányzatok tartoznak. Kiadásuk 2023-ban 1010,1 milliárd forint volt, az előző évi teljesítéshez (975,1 milliárd forint) viszonyítva 3,6%-kal nőtt.

A törvényhozó szervek kiadásai 115,1 milliárd forintot tesznek ki, amely összeg az előző évihez (121,2 milliárd forint) képest 6,1 milliárd forinttal (5,0%-kal) csökkentek. Az alacsonyabb teljesítés alapvető oka a 2022. évi országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódó egyszeri kiadások miatti csökkenés, amelyet csak részben ellensúlyozott a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedéséhez kötött illetményemelkedések hatása.

A végrehajtó szervek összesített, 895,0 milliárd forintos költségvetésének több mint egyharmadát (37,1%) a minisztériumok igazgatási címei adják (332,5 milliárd forint), míg 55,6%-át az irányításuk alá tartozó, igazgatási típusú feladatokat ellátó intézmények jelentik (497,5 milliárd forint). A minisztériumok egyes szakmai fejezeti kezelésű előirányzatai 65,0 milliárd forintos kiadásukkal 7,3%-ot tesznek ki.

A végrehajtó szervek összes kiadása az előző évhez viszonyítva kis mértékben, 4,6%-kal nőtt, számos csökkenő és növekvő kiadás teljesülésének együttes hatásaként. A minisztériumok közti feladatmegosztás átalakításának hatása jelentkezik a minisztériumok igazgatási előirányzatainak csökkenésében, illetve növekedésében. Ezen felül jelentős csökkenés tapasztalható a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság esetében a 2022. évi egyszeri feladatok forrásának kivezetése következtében, illetve növekedés jelentkezik a Szentháromság téri ingatlan-beruházás kiadásaiban.

A pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások kiadása a 2023. évben 379,0 milliárd forint volt. A 2023. évi kiadási teljesítés 6,1%-kal magasabb a 2022. évi teljesítéshez képest. A kiadási teljesítés alakulását több tényező is befolyásolta. Többek között növekedett a Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiadása 14,4 milliárd forinttal, a Magyar Államkincstár kiadása 5,3 milliárd forinttal. A 2022. novemberben létrehozott Integritás Hatóság kiadása közel 2 milliárd forintot tett ki.

A külügyi terület 2023. évi kiadásainak összege 177,9 milliárd forint. A kiadások teljesítésének jelentős részét a Külképviseletek igazgatása cím bázis előirányzatai és az új külképviseletek nyitása, a konzuli hálózat megerősítése, a külképviseletekhez kapcsolódó beruházások valamint az Európai Unió és a különböző nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettségeink teljesítése tették ki.

Az alapkutatáshoz sorolt előirányzatok kiadásai 2023-ban 125,5 milliárd forintra teljesültek, amely 12,0%-kal haladja meg az előző évi kiadásokat.

Az e funkciócsoporthoz tartozó támogatások elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia (intézményei és programjai), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (intézménye és programjai), az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézményei, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, Társadalmi szervezetek (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány), Lendület Program, Posztdoktori támogatások, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet, valamint az Igazságügyi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó, kutatással foglalkozó civil szervezetek tevékenységének finanszírozására szolgáltak.

Az egyéb általános közösségi szolgáltatások 2023. évi kiadása 99,3 milliárd forint volt, ami 71,0 milliárd forinttal alacsonyabb a 2022. évi teljesítéshez képest. A teljesítés jelentős része a Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokhoz, a Művészetek Palotájának működtetéséhez való hozzájáruláshoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz kapcsolódó kiadásokhoz köthető. Az Alapok alapja GINOP pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások összege már nem itt jelenik meg, hanem a Többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai funkciónál, ez magyarázza a két év közötti eltérést.

A védelmi funkcióba tartozó költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása a 2023. évben 1318,6 milliárd forint volt, ami 356,8 milliárd forintos, mintegy 37%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) az Alaptörvényben és a honvédelmi törvényben foglalt feladatainak, valamint szövetségesi kötelezettségeinek eleget tett. 2023-ban is kiemelt cél volt a stabil haderőstruktúra, az MH professzionális jellegének erősítése, valamint a honvédelmi és haderőfejlesztési források adta modernizációs lehetőségek kihasználása.

A haderőfejlesztési program sikere érdekében kitűzött létszámbővítési célok érdekében az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár bázisán, a kijelölt zászlóalj teljes állománya vonatkozásában mintegy 30%-os illetményfejlesztés valósult meg 2023. szeptember 15-ével. A honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában, differenciáltan 6,6%-os illetményfejlesztésre került sor 2023. szeptember 1-jei hatállyal, továbbá a Kormány döntése alapján 2023. január 1-jétől két ütemben végrehajtásra került a szakképzésben foglalkoztatott oktatók -összességében 15%-os mértékű - bérfejlesztése is. A kormánytisztviselők illetményemelése a minisztérium álláshelyeinek 10%-os csökkentésével felszabaduló bértömeg egy részének felhasználásával került végrehajtásra. Az illetményfejlesztések, valamint a haderőfejlesztési program folytatása a foglalkoztatotti létszámra is pozitív hatást gyakorolt.

Az 1298/2017. (VI. 2.) Korm. határozattal meghirdetett Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (a továbbiakban: HHP) keretében folytatódott az MH elmúlt 25 évének legnagyobb és legátfogóbb honvédelmi és haderőfejlesztési programja. Az eredeti, 2024. évi célkitűzésnél hamarabb, már 2023-ra sikerült elérni a védelmi kiadások tervezéskori 2%-os mértéket elérő, GDP-arányát. A modernizációs fejlesztés az MH minden területét érinti. A HHP célja egy korszerű eszközökkel felszerelt, a kor biztonsági kihívásaira adekvát válaszokat adó honvédség létrehozása, úgy, hogy biztosítva legyen a társadalomból építkező hátország is. A HHP keretében megkezdett merev- és forgószárnyas légi képesség bővítése, a gépesített lövész képesség erősítése, a légtérvédelmi képesség komplexebbé tétele, a harckocsi és tűztámogató képesség fejlesztése, a kézifegyverek és lőszer beszerzése és gyártása az elvárt ütemben folytatódott. A nagyívű fejlesztési program fókuszában 2023. évben az ember, a katona állt. Kiemelt cél volt az egyéni harcászati felszerelés korszerűsítése, a vezetési és irányítási rendszerek, valamint a kiber képesség fejlesztése, a katonák megbecsülésének növelése, a kiszámítható életpálya megteremtése, az utánpótlás biztosítása, a katonai életpálya népszerűsítése.

A HHP részeként tovább folytatódott az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése, melynek keretében megvalósuló kiképzések végrehajtására, a toborzás rendszerének fejlesztésére, valamint a katonai közoktatás keretében történő nevelés fejlesztésére a HM tárca 2023. évben is jelentős erőfeszítéseket tett.

A hazai védelmi ipar fejlesztése fontos elemeként létrehozásra kerültek a szállító cégek magyarországi leányvállalatai, melyben a tárca jelentős szerepet vállalt. A hazai hadiipari leányvállatok 2023 évben már aktívan bekapcsolódtak a beszerzésre kerülő eszközök beszállításában is.

A magyar-ukrán közös határszakaszon jelentkező feladatok kezelése során a honvédség jelentős létszámmal és technikai eszközparkkal vett részt.

A haderőképesség szinten tartása, fejlesztése és a nemzetközi katonai együttműködés zavartalansága érdekében a hazai és nemzetközi kiképzési feladatok, gyakorlatok - az utóbbi részeként a pilóták nemzetközi képzése - ebben az évben is meghatározó volt.

Az igazságszolgáltatási funkcióba tartozó szervek és fejezeti kezelés ű előirányzatok kiadásai 2023-ban 229,8 milliárd forintot tettek ki, amely összeg az előző évi teljesítésnél 2,6 milliárd forinttal (1,1%-kal) alacsonyabb.

A kiadások 72,7%-a a Bíróságok, 27,3%-a pedig az Ügyészség fejezetnél jelenik meg.

A kiadás a Bíróságok esetében 5,7 milliárd forinttal (3,5%) növekedett, míg az Ügyészségnél 1,8 milliárd forinttal (2,8%) csökkent. A Bíróságok esetében a teljesítési adatok növekedésében elsősorban a rezsikompenzációra biztosított összeg játszott szerepet, ehhez járult a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiuma részére és az Országos Bírói Tanács létrehozására biztosított többlet. Az Ügyészség fejezetnél a rezsikompenzációra biztosított többlet teljesítést emelő hatását a jelentős (nagyrészt kötelezettség-vállalással terhelt) maradványképződés ellensúlyozta, összességében a teljesítés előző évinél alacsonyabb alakulását okozva.

A kiadások gyakorlatilag egésze, 229,7 milliárd forint (99,9%) az intézményeknél, míg 0,1 milliárd forint (0,1%) a fejezeti kezelésű előirányzatokon teljesült.

Az igazságszolgáltatási funkció egészét nézve befolyásolta a teljesítést, hogy a 2022-ben e funkcióba sorolt IM fejezet célelőirányzatai 2023-tól már más funkciókon jelennek meg.

A rend- és közbiztonság funkcióba tartozó szervek és fejezeti kezelés ű előirányzatok kiadásai összesen 818,1 milliárd forintot tettek ki. Az elmúlt években a kormány jelentős fejlesztési forrásokat biztosított a funkcióba tartozó szervezetek feladatellátásának és képességeinek fejlesztése érdekében, valamint a válsághelyzetek kezelésére.

2023-ban összesen 27,7 milliárd forint forrást biztosított a kormány fejezeti kezelés ű előirányzatokon a migrációs és terrorfenyegetettségi válsághelyzetek kezelésére a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium részére. A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások előirányzatokon 27,3 milliárd forint kiadás, a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások előirányzaton 0,4 milliárd forint kiadás teljesült.

A tűzvédelem funkcióba tartozó BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szervei többek között ellátták a polgári védelmi, tűzvédelmi feladatokat, ezek szakigazgatási tevékenységét, valamint jogszabályban meghatározott esetekben els ő- és másodfokú katasztrófavédelmi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági, továbbá a kéményseprő-ipari feladatokat. A funkcióba tartozó szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok (az Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatásával) kiadása a 2023. évben összesen 148,5 milliárd forintot tett ki.

A büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés terület kiadásai meghaladták a 124,1 milliárd forintot. A beruházások területén folytatódott a férőhely-bővítési program, illetve a meglévő büntetés-végrehajtási intézetek korszerűsítése. A szervezet kiemelt célkitűzése volt a fogvatartotti foglalkoztatás szintjének fenntartása, ezzel is hozzájárulva az elítéltek társadalmi reintegrációjához.

Az oktatási tevékenységek és szolgáltatások funkciócsoporton belül az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, valamint a középfokú oktatás együttes kiadása az előző évhez képest 392,4 milliárd forintról 461,5 milliárd forintra növekedett.

A felsőfokú oktatás tekintetében a 2023. évi kiadás 693,3 milliárd forint volt, ami 84,3 milliárd forinttal emelkedett az előző évhez képest. E funkcióhoz tartoznak az állami és nem állami felsőoktatási intézmények (ide értve a modellváltáson átesett, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott intézményeket is) képzési és fenntartási feladatait, intézményi és központi infrastrukturális fejlesztéseit, a hallgatói juttatásokat, egyéb ösztöndíjakat, felsőoktatási szakmai fejlesztéseket és feladatokat, továbbképzéseket biztosító előirányzatok. A funkció kiadásai közé tartoznak továbbá a különböző felsőoktatási mobilitási programokra, mint például a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra, vagy a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogramra fordított források is.

Az egyéb oktatás együttes kiadása 1279,6 milliárd forint. Az e funkciócsoporthoz soroltak közül a Klebelsberg Központ előirányzat a legjelentősebb volumenű, mely a vegyes (alap- és középfokú oktatást egyaránt magában foglaló) profilú előirányzat és a fenntartásában lévő köznevelési intézmények forrásait tartalmazza. Kiemelkedő tételek e funkciócsoporton belül a szakképzési centrumok és az általuk ellátott felnőttoktatási tevékenység finanszírozása, az ingyenes tankönyvellátás és a hit- és erkölcstanoktatás, hittanoktatás támogatása, valamint a Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások.

A központi költségvetésben a költségvetési szervek, szakmai fejezeti kezelésű sorok előirányzatainak funkcionális osztályozása szerint az egészségügyi funkción összesen 1921,1 milliárd forint kiadás teljesült, mely az előző évhez viszonyítva 15%-os növekedést jelent. A teljesítés túlnyomó részét a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények teszik ki. Nagy összegű növekedés történt az előző évi kiadásokhoz képest az egészségügyi funkción belül több fontos soron, így a Gyógyító-megelőző ellátás intézetei, az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok és az Országos Mentőszolgálat sorokon is. Ezek közül a Gyógyító-megelőző ellátás intézetei sor teljesítésének növekedésében meghatározó szerepet játszottak az orvosok béremelésével, az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelésének I. ütemével, a közüzemi díjak emelkedésével, illetve az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház létrehozásával kapcsolatos kiadások, a fővárosi kórházak ingatlanjainak üzemeltetésével összefüggő kiadások 2023. július 1-jétől a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság előirányzatán jelentek meg. Az Országos Kórházi Főigazgatóság soron történt jelentős kiadás növekedést az egyes pályázati projektek kapcsán történt kifizetések okozták. Az Országos Mentőszolgálat sor teljesítésének növekedésében szintén meghatározó szerepet játszottak a fent említett béremelésekkel összefüggő többletkiadások, illetve a 2023. február 1-jétől ütemezetten átvételre kerülő alapellátási ügyelet is.

Az egyéb szociális támogatások funkcióhoz tartozó előirányzatok kiadása 2023-ban 27,9 milliárd forintra teljesült. A funkcióhoz tartozó kiadások teljesítését alapvetően a "Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz" megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat, illetve a "Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása" előirányzat határozza meg (4,5 milliárd forintos teljesítéssel), ami a támogatások 2023. évre áthúzódó kifizetésére szolgált. A "Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz" előirányzatból történik a hadigondozásra jogosultak számára nyújtott, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben foglalt hadigondozotti pénzellátások, valamint a térítésmentes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás költségének finanszírozása. Az előirányzat 19,5 milliárd forintra teljesült.

A szociális és jóléti intézményi szolgáltatások funkció kiadási előirányzata 553,1 milliárd forintra, míg a funkció részét képező Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) kiadása 183,9 milliárd forintra teljesült. Az SZGYF-hez 2023. december 31-én 91 intézmény tartozott, 31 842 fő ellátása (szociális terület 25 629 fő ellátott, gyermekvédelmi terület 6213 fő ellátott) valósult meg, az ellátottak 80,5%-a szociális, 19,5%-a gyermekvédelmi ellátásban részesült. A szociális és jóléti intézményi szolgáltatások funkció tartalmazza többek között a nevelőszülők díjazását is, továbbá az ágazat dolgozói számára a központi költségvetés támogatást biztosított a szociális ágazati összevont pótlék kifizetéséhez. A funkcióba tartozik a 2019. augusztus 1-jével az SZGYF-ből való kiválás útján létrejött Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF), melynek kiadása 5,0 milliárd forintra teljesült. Szintén e funkció tartalmazza a szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatását, amely előirányzat 297,3 milliárd forintra teljesült.

A sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások funkcióhoz sorolt előirányzatokon 2023-ban összesen 312,7 milliárd forint kiadás teljesült, ami a 2022. évi teljesítéshez képest 76,0 milliárd forint összegű, 32,1%-os növekedést mutat. A fejezetek részére biztosított támogatások lehetővé tették, hogy 2023-ban is megfelelően legyenek végrehajtva az államnak az utánpótlás-neveléssel, a versenysporttal, a szabadidősporttal, a sportlétesítmények üzemeltetésével és fejlesztésével, a sportági szakszövetségek támogatásával, a sportegészségügyi feladatok ellátásával és a doppingellenőrzéssel kapcsolatos feladatai.

Tovább folytatódott a 16 kiemelt sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajakkenu, karate, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) sportfejlesztési stratégiáinak megvalósítása érdekében az érintett sportágak sportszakmai és létesítmény-fejlesztési támogatása.

Emellett a nagy hagyományokkal rendelkező fővárosi sportegyesületek (Budapesti Honvéd Sportegyesület, Budapesti Vasutas Sport Club, Ferencvárosi Torna Club, Magyar Testgyakorlók Köre, Újpesti Torna Egylet és Vasas Sport Club) sportfejlesztési stratégiáinak megvalósításához szükséges támogatások 2023. évi ütemét is finanszírozta a költségvetés.

Az e funkciócsoportba sorolt előirányzatok biztosítottak forrást, annak érdekében, hogy több nemzetközi sportesemény, így többek között az Atlétikai Világbajnokság, a Férfi Labdarúgó Európa-liga döntő, valamint Női Kézilabda Bajnokok Ligája Final Four házigazdája lehetett Magyarország.

A kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított 2023. évi kiadás 369,7 milliárd forint összegben teljesült. A kiadások jelentős részét a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítása alá tartozó közgyűjtemények és művészeti intézmények működtetésének biztosítása teszi ki. A két intézménycsoport összesített kiadása 2023-ban 86,4 milliárd forintra teljesült.

A 2023. évben a kiemelt kultúrstratégiai intézmények hosszú távú működésének biztosításra jelentős többletforrások álltak az intézmények számára. Az ötéves támogatási ciklus második évében 15,9 milliárd forint többletforrásból gazdálkodhattak az érintett intézmények.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítása alá tartozó egyéb kulturális intézmények kiadása 4,1 milliárd forintra teljesült.

A Miniszterelnökség irányítása alá tartozó kulturális értékmegőrző beruházások kiadása, mely 2023-ban többet között az Európa Kulturális Fővárosa 2023. cím viselésével kapcsolatos feladatok, valamint a Nemzeti Hauszmann Program keretében megvalósuló vári beruházások fedezete képviselt jelentős kiadást a funkción belül a maga 82,8 milliárd forintjával.

A hitéleti tevékenységek funkció kiadása mindösszesen 141,5 milliárd forintot tett ki, ami a 2022. évi teljesítéshez képest 52,3 milliárd forint összegű, 27,0%-os csökkenést mutat. A 2023. évi központi költségvetésben biztosított forrásokból - a céltámogatások mellett - folytatódtak, illetve egyes esetekben lezárultak (pl. Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt bevett egyházhoz kapcsolódó támogatása) a bevett egyházak és az állam számára egyaránt fontos műemlékek és egyéb egyházi épületek rekonstrukciói, valamint hazai és külhoni egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása. A funkció kiadásainak csökkenése elsősorban a korábbi években megkezdett beruházások támogatásának későbbi évekre történő átütemezéséből adódott (pl. a gazdaság újraindítása érdekében szükséges egyes építési beruházások, valamint az egyes határon túli egyházi beruházások átütemezése).

Emellett a rendelkezésre bocsátott támogatások megteremtették a lehetőséget a vallási közösségeknek a közösségi célok érdekében történő együttműködéshez. E támogatások zöme az évente jelentkező személyi jövedelemadó (szja) 1% felajánlások és kiegészítésük biztosítása, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán fizetett ingatlanjáradék, a fakultatív hittanoktatás támogatása, valamint a hazai kistelepülési és külhoni egyházi személyek jövedelempótléka volt.

A tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok funkció 2023. évi kiadása 21,6 milliárd forintot tett ki, amely 2,8 milliárd forinttal volt több a 2022. évi 18,8 milliárd forint összegű kiadásnál.

A mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás szakigazgatási, kutatási feladatait ellátó intézmények és az ágazati feladatok kiadása összességében 223,1 milliárd forintot tett ki, ami az előző évi teljesítéshez képest 37,2 milliárd forinttal magasabb. A növekedést nagyrészt a Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzaton teljesült jelentős összegű kiadás okozta.

A bányászat és ipar funkcióhoz sorolt feladatok keretében az építésügyi, településügyi, területrendezési, építésgazdasági feladatokhoz, valamint az energia, bányászati és klímapolitikai feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok 2023. évi kiadásai összességében 7,1 milliárd forintot tettek ki. Az előző évi kiadásokhoz képesti 3,2 milliárd forint kiadásnövekedés mögött részben az áll, hogy a "Pécs-Mecsekszabolcs-Kőszén" védnevű bányatelken lévő Karolina külfejtés bányabezárási, tájrendezési munkáinak 2023. évi feladatai központi költségvetési támogatásból valósultak meg.

A közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások funkció kiadásai 2023-ban mindösszesen 530,8 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi 990,7 milliárd forintos teljesítéshez képest összességében 459,9 milliárd forinttal volt kevesebb. A fejezeti kezelésű előirányzatokhoz tartozó funkció kiadásainak előző évhez viszonyított csökkenését különösen az okozza, hogy egyes tételek (közúti és vasúti fejlesztések, autópálya rendelkezésre állási díj) átkerültek központi kezelésű előirányzatra, így ezek már nem jelennek meg itt.

A többcélú fejlesztési témák tevékenységei és szolgáltatásai 2023. évi kiadása 1149,4 milliárd forint, ami 56,9%-kal magasabb az előző évi teljesítésnél. A kiadási teljesítés alakulását több tényező is befolyásolta. Legjelentősebb az Alapok alapja GINOP pénzügyi eszközök 219,0 milliárd forintos, illetve a Gazdaságfejlesztési programok 149,2 milliárd forintos növekedése. Jelentősen befolyásolta a kiadási teljesítést a Térségi fejlesztési feladatok és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat jelentősebb teljesítése a korábbi évekhez képest.

Az egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások 2023. évi kiadása 390,2 milliárd forint, ami 168,4 milliárd forinttal kevesebb az előző évi teljesítésnél. A kiadások csökkenését döntően az Infrastrukturális, innovációs és ökoszisztéma fejlesztések, a Beruházási Alap célrendszerébe tartozó programok, a Külügyi fejlesztési és kutatási programok és az Energiaintenzív vállalatok támogatásának csökkenése befolyásolta. Növekedett azonban a Vasúti fejlesztések, a Járműipari innovációs és fejlesztési feladatok és a Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai kiadása.

A környezetvédelem intézményi és ágazati célfeladatainak kiadása 313,7 milliárd forint volt, ami az előző évi teljesítéshez képest összességében 55,7 milliárd forint összegű növekedést jelent. Ezt főként a Vízügyi Igazgatóságok, valamint az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzaton rendelkezésre álló többletforrások tették lehetővé.

2.6. Az államháztartás alrendszereinek támogatása

Rezsivédelmi Alap központi támogatása

A Rezsivédelmi Alap központi támogatása cím eredeti előirányzata a 2023. évben 1198,3 milliárd forint volt, a 2023. évi törvényi módosított előirányzat pedig 1168,3 milliárd forint, amely 100%-ban teljesült. Az előirányzat csökkentésére a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram lehetőségeinek bővítése érdekében került sor.

Honvédelmi Alap központi támogatása

A Honvédelmi Alap az eredeti tervnek megfelelően 264,6 milliárd forint támogatásban részesült.

Az elkülönített állami pénzalapok támogatása

Az elkülönített állami pénzalapok a 2023. évben összesen 174,8 milliárd forintos támogatásban részesültek, a 142,8 milliárd forintos törvényi előirányzathoz képest. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) költségvetési támogatási előirányzattal nem rendelkezett. Év közben az alap 5,0 milliárd forint támogatást kapott, ami fedezetet biztosított azon felsőoktatási intézményeknek, amelyek a Horizon Europe Programban, az Erasmus+ Programban, valamint a közvetlen és közvetett irányítású uniós tudományos, kutatásfejlesztési, innovációs és oktatási programban elnyert pályázat megvalósításában pályázati forrás helyett önerő biztosításával tudnak részt venni.

2023-ban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) tényleges bevételeinek 0,025%-a, 0,1 milliárd forint költségvetési támogatás címen folyt be. Az e jogcímen befolyt bevétel összege a módosított előirányzat 100,0%-ában teljesült. A költségvetési támogatás összege az Ukrajnából érkezők foglalkoztatásának ösztönzése érdekében kidolgozott munkaerőpiaci program indításához szükséges pénzügyi forrást biztosította.

A Bethlen Gábor Alap (BGA) támogatási előirányzata 62,0 milliárd forint volt. Év közben az alap költségvetési támogatása összesen 26,6 milliárd forint összeggel növekedett, ezáltal a támogatás összege 88,6 milliárd forint lett.

Az atomenergiáról szóló törvény alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, előző évi fogyasztói árindex három százalékponttal megnövelt mértékével számított összegű központi költségvetési értékállósági hozzájárulásban részesül. A KNPA támogatásának eredeti törvényi előirányzata 2023. évben 80,8 milliárd forint volt, amely 80,5 milliárd forint összegben, azaz 99,6%-ban teljesült a törvényben meghatározott számítási szabály figyelembevételével.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) költségvetési támogatási előirányzattal nem rendelkezett. Év közben a KIM fejezetből 0,5 milliárd forint átcsoportosítására került sor, ami kulturális fesztiválok támogatására nyújtott fedezetet.

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) 2023. évi kiadásait a központi költségvetés garancia és hozzájárulás címén összesen 1071,6 milliárd forinttal támogatta. A támogatás célja az Ny. Alap 2023. évi saját bevételeivel nem fedezett kiadásainak, költségvetési egyensúlyának támogatása, a 13. havi ellátások folyósításához szükséges források biztosítása, és az előző évben megállapított, de 2023-ra áthúzódó nyugdíjprémium célú kifizetések fedezetének megteremtése volt. A 2023. évi költségvetési törvény az Ny. Alap részére "Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás" jogcímcsoporton 652,6 milliárd forint, "Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása" jogcímcsoporton 418,0 milliárd forint, "Nyugdíjprémium céltartalék támogatása" jogcímcsoporton 1,0 milliárd forint támogatást biztosított, mely összegek teljes egészében átutalásra kerültek az Ny. Alap részére.

Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2023. évi bevételét képezte a Járulék címen átadott pénzeszköz, amely az E. Alap költségvetésében a költségvetési hozzájárulások között jelenik meg átvett pénzeszközként. Ez az előirányzat a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező személyek (nyugellátásban részesülők, kiskorú személyek, felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók stb.) után fizetett fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fedezetéül szolgált. Ennek összege - a költségvetési törvény 74. §-a alapján - 9600 forint/fő/hó volt. Az 567,9 milliárd forintos előirányzat teljes mértékben kifizetésre került az E. Alap részére. Ezen túlmenően, az E. Alap kiadásainak támogatására 688,9 milliárd forintos előirányzatot tartalmazott a költségvetési törvény, amelyet teljes mértékben átutaltak az E. Alap részére.

Helyi önkormányzatok támogatása

A helyi önkormányzatok 2023. évi feladataihoz a költségvetési törvény eredetileg 968,6 milliárd forint állami támogatást biztosított, a tényleges kifizetés 1178,0 milliárd forintot tett ki, mely magasabb a bázisévinél.

2.7. Uniós programok kiadásai

Az uniós támogatások kiadási előirányzatai négy fejezet között oszlanak meg, azonban 98%-uk a XIX. Uniós fejlesztések fejezetben találhatók. A maradék 2%, a rájuk jellemző speciális felhasználási szabályok miatt más (XII. Agrárminisztérium, XIV. Belügyminisztérium, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium) fejezetekben találhatók.

2023-ban az uniós előirányzatokról 2813,8 milliárd forint kiadás teljesült, amely összeg a 2022. évi folyósítással (2989,5 milliárd forint) összevethető nagyságrendű kifizetést jelent. A kiadásokból a 62,0%-os arányukkal a kohéziós operatív programok részesedtek a legnagyobb mértékben, a korábbi évekkel ellentétben 2023-ban a második legnagyobb kifizetést már az agrár- és halászati támogatások jelentették, jelentős 27,4%-os részaránnyal, míg az RRF támogatások a 9,6%-os kifizetési arányával a harmadik helyre szorult. A fennmaradó 1%-nyi kiadáson a többi uniós program osztozik (CEF, Belügyi Alapok, Svájci-Magyar Együttműködési Program stb.).

Kohéziós alapok programjai

A kohéziós operatív programok 2014-2020 tárgyévi tényleges kiadása 1346,0 milliárd forint volt. A három legmagasabb kiadást teljesítő program (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) az előirányzat csoport kiadásának 75,2%-át adta. A kiadások emelkedéséhez többek között hozzájárultak a COVID-világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásait ellensúlyozó REACT EU kifizetések.

A kifizetések több mint fele támogatási vagy szállítói előleg formájában került utalásra, a kifizetések 6%-a visszatérítendő támogatásokhoz, a maradék pedig számla alapú kifizetéshez kapcsolódik.

A kohéziós operatív programok 2021-2027 tárgyévi tényleges kiadása 663,0 milliárd forint volt. A kiadás mindössze három operatív programhoz kötődik, amelyből 65,5%-kal a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, 32,4%-kal a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz, valamint 2%-kal a Végrehajtás Operatív Program Plusz részesedik.

Európai Területi Együttműködés programok

Az ETE programok 2014-2020 az EU regionális politikájának egyik fő célkitűzését képezi, amelynek célja, hogy elősegítse az Unió területének erőteljesebb integrációját, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését. A célkitűzés keretében a tagállamok határon átnyúló (európai területi együttműködési célkitűzés - ETE; Előcsatlakozási Eszköz - IPA; Európai Szomszédsági Eszköz - ENI), transznacionális (DUNA, CENTRAL EUROPE) és interregionális együttműködési programokat dolgoznak ki.

A 2021-2027-es időszakban is megmaradt a három programtípus: határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések.

Az ETE programokra 2023-ban 4,6 milliárd forintot fordított a költségvetés.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

A CEF projektek 2023. december 31-ei kötelezettségvállalási állományának összege 584,0 milliárd forint, amely 28 darab projekt egyedi támogatási szerződésének fedezetét biztosítja. Az egyedi támogatási szerződések keretében zömmel vasúti fejlesztések, kisebb mértékben közúti fejlesztések kerültek támogatásra, ugyanakkor innovatív, horizontális politikák érvényesülését szolgáló projektek is megvalósulnak, mint például az intelligens közlekedési rendszerek, vagy folyami információs rendszerek fejlesztése. A CEF projektek finanszírozása 9,7 milliárd forint kiadást jelentett a hazai költségvetésnek 2023-ban. A kötelezettségvállalások nagyságához képest csekély mértékű kifizetés oka, hogy a 2014-2020-as időszak programjai kifutóban vannak, az új időszaki támogatások kifizetései pedig még nem indultak be.

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz - RRF

Az RRF Terv Bizottság általi elfogadására 2022 decemberében került sor. A Terv végrehajtása érdekében többségében projektindító pályázati felhívások kerültek kiírásra. Ezen projektindító támogatási konstrukciók megvalósításával kezdődött meg az RRF finanszírozása. A kifizetések teljes egészében költségvetési forrásból kerültek megelőlegezésre, melynek nyilvántartása megoszlik EU-s és hazai költségvetési forrásra.

Az uniós forrás felhasználása során, ellentétben a kohéziós politika forrásaival, maga a tagállam a kedvezményezett. Az RRF a tagállam és az unió viszonylatában kimenet- és eredményorientált forráslehívást tesz lehetővé, csak az előre meghatározott mérföldkövek és célok teljesülése után lehetséges a források lehívása, melyet a tagállamnak nem számla szinten, hanem alátámasztó dokumentumokkal szükséges igazolnia.

A lehívható tagállami forrás a finanszírozási megállapodás szerint rögzített ütemezés szerint rögzített mértékű forrás lehívást eredményez, melyet a tagállami költségvetésnek szükséges előfinanszíroznia.

Magyarország RRF tervének jelentős hányada az egészségügy, a fenntartható zöld közlekedés, valamint az energetika (zöld átállás) fejlesztését célozza. Kiemelt fejlesztési területként említhető továbbá a köznevelés és a felsőoktatás, valamint a vízgazdálkodás is.

Az RRF prognosztizált kiadása 505,3 milliárd forint, tényleges felhasználása 270,4 milliárd forint.

Agrár- és halászati alapok programjai

A programok tervezett összes kiadása 767,5 milliárd forint, tényleges felhasználása 769,7 milliárd forint.

Az agrártámogatások kifizetésére a 2014-2022-es VP és a 2023-2027-es KAP ST keretében került sor. Az előirányzatok között évközben történt átcsoportosítás, így összességükben mindössze 4,0 milliárd forinttal haladta meg a tényleges kiadás a tervezettet.

A halászati támogatások (MAHOP, MAHOP Plusz) összességükben hozták a várt kifizetést. A tervezett 4,5 milliárd forinttal szemben 4,9 milliárd forint került kifizetésre. Az új időszaki MAHOP Plusz a várakozásokkal ellentétben 2023-ban sem tudott elindulni, így abból kifizetés nem történt.

Az Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat öt támogatási jogcímet foglal magába (Méhészeti Nemzeti Támogatás, Igyál tejet program, Iskolagyümölcs program, Egyes speciális szövetkezetek támogatása, valamint az Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása). Az e támogatásokhoz kapcsolódó uniós forrás nem jelenik meg a költségvetésben, úgynevezett költségvetésen kívüli támogatásként kerül nyilvántartásra. A költségvetésben tervezett kiadás 13,0 milliárd forint volt, ami 10,9 milliárd forinttal zárt. A kiadások több mint fele az iskolatej és az iskolagyümölcs programok kifizetéseihez kapcsolódik.

Szintén költségvetésen kívüli támogatásként kerülnek nyilvántartásra az Európai Mezőgazdasági Garancialapból érkező támogatások: pl. KAP ST alaptámogatás (BISS), KAP ST termeléshez kötött támogatás, KAP ST újraelosztási támogatás, a zöldítési támogatások, fiatalgazda támogatások stb.

A költségvetésen kívüli támogatások keretében folyósított támogatások összege 2023-ban 516,3 milliárd forint volt.

Egyéb uniós támogatások

A Belügyi Alapoknál kiadás csak a 2014-2020-as időszaki programokon keletkezett 7,6 milliárd forint összegben. Az Alapok támogatást nyújtanak a külső határok őrizetével (uniós vízumpolitika, határon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzése) és az illegális migrációval, az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos feladatokra.

Svájci-Magyar Együttműködési Program II. alapvető célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kedvezményezett ország és a Svájci Államszövetség közötti bilaterális együttműködés támogatása. A program keretében 2023-ban 0,7 milliárd forint kifizetésére került sor.

A Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) célja, hogy ellensúlyozza az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az előre nem látható és kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. A 2023. évi kifizetése 8,8 milliárd forint volt. A támogatásokat a 2023. év végig ki kellett fizetni a kedvezményezetteknek, az ez utáni folyósítások a Bizottsággal már nem elszámolhatók.

2.8. Adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások

Az államadóssággal kapcsolatos összes kiadás 2806,3 milliárd forint volt 2023-ban, amely 265,2 milliárd forinttal (10,4%-kal) haladta meg a 2541,2 milliárd forintos előirányzatot. Ezen belül az államadóssággal kapcsolatos összes kamatkiadás 2764,2 milliárd forint volt, amely 265,5 milliárd forinttal (10,6%-kal) haladta meg a 2498,7 milliárd forintos előirányzatot. Mivel a költségvetés kamatbevételei 18,2 milliárd forinttal meghaladták az előirányzatot, így a nettó pénzforgalmi kamatkiadások a tervezettnél 247,3 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek.

Az államadósság utáni bruttó kamatkiadások előirányzathoz képesti 265,5 milliárd forintos túllépését elsősorban a 2021-től fokozatosan végbemenő hozamemelkedések eredményezték, emelve a forint államkötvények, diszkont kincstárjegyek és forinthitelek, valamint a devizakötvények és devizahitelek kamat terheit is. Tovább növelték a kamatkiadásokat a tervezetthez képest magasabb hiány finanszírozásához szükséges államkötvény többletkibocsátások, a megemelt diszkont kincstárjegy értékesítés, illetve a devizakötvény visszavásárlások.

A piaci értékesítésű államkötvények kamatkiadásai 6,2%-kal, azaz 115,7 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet, és 1996,8 milliárd forintot tettek ki. A terveket meghaladó kibocsátások, illetve a tervezettet meghaladó hozamok növelték a kiadásokat. A hiányt finanszírozó kötvények kamatkiadásai 90,4 milliárd forinttal voltak magasabbak az előirányzathoz képest, míg a lakossági kötvények után fizetett kamatok összege 25,3 milliárd forinttal a tervezett felett alakult.

A lakossági befektetők érdeklődése az év első felében a kedvezőbb hozamot biztosító intézményi papírok felé, elsősorban a diszkont kincstárjegyek felé irányult, azonban az év során csökkenő intézményi állampapírhozamok következtében 2023 második felében ismét felerősödött a kedvezőbb hozamú lakossági állampapírvásárlás. Az év végére a lakossági kézben lévő intézményi állampapírok állománya 1254,6 milliárd forintot tett ki, a háztartások kezében lévő teljes állampapír állomány 10,7%-át.

A kincstárjegyek kamatkiadása 53,7 milliárd forinttal alakult magasabban az előirányzat összegénél. Ezen belül a diszkontkincstárjegyek kamatkiadása 61,5 milliárd forinttal meghaladja a tervezettet, ami a tervhez képest nagyobb állomány és magasabb hozamok eredménye. A lakossági kincstárjegyek kiadása 7,8 milliárd forinttal elmarad a tervektől, a tervezetthez képest alacsonyabb bruttó értékesítés következtében.

A forint hitelek kamatkiadása 14,5 milliárd forinttal lett magasabb az előirányzott összegnél. A növekedés a tervhez képest magasabb hitelkamatoknak és a korábban lehívott hitelek piaci átárazódásának volt köszönhető.

A devizában jelentkező kamatkiadások az előirányzathoz képest 81,3 milliárd forinttal alakultak magasabbak és 384,8 milliárd forintot tettek ki. A tervektől való eltérést elsősorban devizakötvény kibocsátások okozták 71,8 milliárd forint összegben. Az egyéb, máshova nem sorolható devizaműveletek után elszámolt a tervekhez képest 10,8 milliárd forinttal magasabb összegű kamat tovább növelte a kamatkiadásokat.

Összességében az államadósság tényleges költségét jobban mutató nettó kamatteher az 2764,2 milliárd forint összegű bruttó kamatkiadás és a 442,7 milliárd forint összegű bruttó kamatbevétel különbözeteként 2321,4 milliárd forint volt 2023-ban, amely 247,3 milliárd forinttal, 11,9%-kal lett magasabb az előirányzathoz képest.

2.9. Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások alapvetően a Vtv., és az Nfatv. hatálya alá tartozó vagyonnal való gazdálkodással összefüggő kiadásokat foglalták magukban. Az állami vagyongazdálkodás kifizetései azonban nemcsak a két, nevesített költségvetési vagyonfejezet teljesítéseit, hanem a törvény útján vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó egyes fejezetek elkülönítetten megjelenő tulajdonosi ügyleteinek tételeit is tartalmazták.

Az Áht. szerint az állami vagyonnal összefüggő kiadások többsége megjelenik a központi költségvetés mérlegében, egy részük (pl. a kölcsönnyújtás) azonban finanszírozási kiadásnak minősül, amely nem érinti a központi költségvetés egyenlegét.

Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások 1073,3 milliárd forintot tettek ki a 2023. évben. Az év során megvalósult kormány-, illetve miniszteri hatáskörben jóváhagyott átcsoportosítások a vagyonkiadások eredetileg 820,5 milliárd forint összegű előirányzatát összességében 1082,3 milliárd forintra növelték.

Az állami vagyon kiadásainál mind az ingatlan, mind a társasági portfolió tételeit átrendezték az évközi módosítások. A tényleges kiadások mindössze 9,0 milliárd forinttal elmaradtak a módosított előirányzattól, amely alapvetően a társaságokkal kapcsolatos kiadások alulteljesülésének a következménye.

A vagyonkiadásokon belül meghatározó a társaságokkal kapcsolatos kiadások 897,7 milliárd forintos teljesülési összege, melynek nagyságrendjét néhány jelentős összegű tőkeemelési és részesedésszerzési célú kifizetések határozták meg. Itt jelennek meg továbbá az állami tulajdonú társaságok működésének, tevékenységének finanszírozására nyújtott tulajdonosi támogatások.

A 2023. évben az alábbi jelentősebb társasági forrásjuttatások valósultak meg:

- a Corvinus Zrt. 360,2 milliárd forint összegű tőkeemelése a társaság által végrehajtott részesedésszerzéseket finanszírozta;

- a Paks II. Atomerőmű Zrt. 150,0 milliárd forint összegű tőkeemelése részben az erőmű beruházás, részben a társaság működésének és tevékenységének finanszírozását szolgálta;

- az állami tulajdonú regionális víziközmű társaságok együttesen közel 126,5 milliárd forint támogatást kaptak közszolgáltatási feladataik ellátására, működésre;

- az N7 Holding Zrt. közel 89,0 milliárd forint összegű tőkeemelése döntően a társaság által felügyelt védelmi ipari beruházások finanszírozását biztosította;

- a Magyar Export-Import Bank Zrt. 30,0 milliárd forint összegű tőkeemelése a bank tevékenységbővüléséhez járult hozzá;

- a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. filmszakmai tevékenységének, illetve működésének finanszírozását 20,2 milliárd forint szolgálta;

- a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beruházás finanszírozás céljából részesült 17,5 milliárd forint összegű tőkeemelésben;

- a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. működésének finanszírozására és a hulladékgazdálkodási rendszerben betöltött szerepének teljesítése érdekében a 2023. év során 15,0 milliárd forint támogatásban részesült.

Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások esetében 93,1 milliárd forint került felhasználásra.

Az MNV Zrt. 46,3 milliárd forintot fordított az ingatlanvagyon növelésére és működtetésére. Az ingatlanvásárlások többségében elhelyezési célokat, illetve projektek helyszínének biztosítását szolgálták. Az MNV Zrt. feladatát képezi a központi költségvetési szervek elhelyezését szolgáló bérleti jogviszonyok kezelése, a bérleti díjak összessége közel 25,0 milliárd forint kiadást jelentett.

A Nemzeti Földalapban lévő vagyon kapcsán 13,2 milliárd forint kifizetés történt, amely elmaradt a tervezett összegtől. A kiadások 85,2%-a termőföld vásárlásból és az életjáradék programból, 14,8%-a fenntartási kiadásokból és az egyéb vagyongazdálkodási tételekből tevődött össze.

A meghatározó kiadást az életjáradéki program jelentette, ennek 7,5 milliárd forintos kiadása az előző évhez hasonló összeget mutatott 99,9%-os teljesítéssel. A járadékosok száma az elmúlt év végén 9446 fő volt.

2023-ban új kategóriát jelentett az ingatlanhoz kötődő kiadások között az az állami tulajdonú sportcélú ingatlanok üzemeltetése, felújítása és fejlesztése, amelyre 34,8 milliárd forintot fordított az NSÜ. Az év során 231 darab ingatlan került az NSÜ tulajdonosi joggyakorlása alá, ezek üzemeltetésének költségei 30,8 milliárd forintot tettek ki. Az üzemeltetési költségeken belül 13,8 milliárd forintot jelentett a közüzemi díjak kiadása.

A fenti két kategória egyikébe sem tartozó egyéb kiadásokra 82,5 milliárd forintot fordított az állam, a módosított előirányzat 77,8 milliárd forintos összege túlteljesült. Az eltérés - a törvényi felhatalmazás alapján - túlteljesíthető az ingatlan ügyletekhez kapcsolódó ÁFA-elszámolási előirányzatnál jelentkezett.

2023-ban e kategória nagyságrendjét a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó eszközök fejlesztését és működtetését finanszírozó 32,7 milliárd forint határozta meg.

2023-ban az állami vagyon kapcsán felmerülő finanszírozási jellegű kiadást egy 80 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsön nyújtása eredményezett, amelynek visszafizetése is megtörtént az év során.

2.10. Állami beruházási fejezet kiadásai

A XLV. Állami Beruházások fejezet kiadásait az egyes projektek előrehaladása határozza meg. A fejezet több gyűjtősort tartalmaz, melyeken a tényleges kifizetés összesen 779,8 milliárd forintot tett ki. A főbb kiadások az 1. Magasépítési beruházások címen összesen 238,4 milliárd forint összegben, a 2. Közlekedési beruházások címen összesen 368,5 milliárd forint összegben és a 3. Uniós forrásból megvalósuló beruházások címen 171,5 milliárd forint összegben jelentkeztek.

2.11. Egyéb kiadások

Az egyéb kiadások tényleges teljesítése 488,2 milliárd forintot tett ki, ami számottevően több lett a törvényi előirányzathoz képest (az előirányzat 170,5%-a). A mérlegsoron megjelenő tételek közül nagyságrendileg a következők emelhetők ki:

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése 100 milliárd forintösszegű felülről nyitott előirányzata terhére teljesített kiadások összege 120,2 milliárd forintot tett ki. A kamatkiegyenlítési kiadás előző évhez viszonyított jelentősebb, közel kétszeres emelkedése a piaci folyamatokkal és a hazai vállalkozásokat célzó egyes hitelprogramoknak köszönhetően folyamatosan és dinamikusan bővülő hitelállománnyal magyarázható. Az Eximbank Zrt. által 2023-ban folyósított mintegy 1400 milliárd forint kedvező kamatozású hitel a kamatkiegyenlítési rendszer nyújtotta lehetőséggel is támogatta a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítását.

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások előirányzaton a tényleges kifizetés mintegy 73,2 milliárd forint volt. Az előirányzat az EU általi pénzügyi kizárásokra; az adók módjára behajtandó köztartozások állami adóhatóság általi végrehajtásához kapcsolódóan felmerült végrehajtási költségek azon részére, amely a végrehajtás során nem térült meg; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti hitelezői nyilvántartásba vételi díj és a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti végrehajtási költség megelőlegezésére, valamin az EMGA támogatásaiból származó árfolyam-különbözet elszámolására használható fel. Az előirányzat nyújt fedezetet továbbá mindazon egyéb kiadási tételekre is, amelyek peres ügyekből, vagy más egyéb okból kifolyólag határidőn túl keletkeztek és emiatt az Európai Bizottság már nem téríti meg azokat a tagállam számára. Szintén ezen előirányzat biztosítja a forrást az Európai Unió által meg nem térített behajthatatlan kintlévőségek technikai rendezésére, illetve minden egyéb olyan ügyletből eredő kiadásokra, amelyeket a hivatkozott jogszabály nevesít.

A Filmszakmai közvetett mozgókép törvény szerinti támogatások kiegészítő finanszírozása jogcímen a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerint a költségvetés fedezetet biztosít a filmszakmai közvetett támogatások - NAV által negyedévente teljesítendő - kiegészítő finanszírozásához. A 2022. év során módosult a Kormány 439/2016. (XII.16.) számú rendeletében a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számla keretösszege, amely változás miatt 2023. évben emelt összegű forrás állt rendelkezésre a hazai gyártású filmek támogatására. A tényleges kifizetés a 2023. évben 68,7 milliárd forint volt.

Jutalékok és egyéb költségek előirányzat alatt kerültek elszámolásra az adósságszolgálat teljesítésével kapcsolatos járulékos kiadások, melyek 37,9 milliárd forintot tettek ki.

Az útdíjfizetési rendszerek működési kiadásaira - a bevételekkel azonos összegben 37,8 milliárd forint kifizetés történt.

Ipari fogyasztók veszélyhelyzeti rezsitámogatásával összefüggő kiadások 26,6 milliárd forintos összeget tettek ki. Az előirányzat felhasználásnak célja a villamosenergia ár kompenzáció nyújtása a villamosenergia kereskedők részére.

Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésére a 2023. évi költségvetés 40,0 milliárd forint összegű előirányzatot tartalmazott hét alcímre bontva. Év közben a Kormány 39,7 milliárd forintra csökkentette az állami kezességek és viszontgaranciák beváltására szolgáló cím előirányzatainak együttes összegét. A tényleges kifizetés 51,0 milliárd forint volt, amely a módosított összeget 11,3 milliárd forinttal haladta meg. A költségvetési törvény 4. melléklete lehetővé tette, hogy a kezességbeváltási előirányzatok külön módosítás nélkül eltérjenek a tervezettől.

A kezesség és viszontgarancia érvényesítés volumenét alapvetően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásaihoz kapcsolódó 45,0 milliárd forint összegű állami viszontgarancia beváltás határozta meg. A 2023. évi beváltások nagyobb része a Garantiqa Krízis Garanciaprogramba tartozó hitelügyletekhez kapcsolódott. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. portfoliójában jelentős súllyal szereplő szállítás és szolgáltatás mellett a kereskedelmi, illetve az építőipari szektor adta a beváltások értékének meghatározó részét. A beváltások növekedése részben a hitelmoratórium lejáratához, részben a kezességvállalási portfolió elmúlt években megvalósult növekedéséhez kötődik.

2.12. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

Az EU költségvetését illető hozzájárulási kötelezettség 2023. évi összege 674,4 milliárd forintot tett ki, amely összeg 12,2 milliárd forinttal (1,9%-kal) magasabb a törvényi előirányzathoz (662,2 milliárd forint) képest. Az előirányzat és a teljesült kiadás közötti eltérést egyrészt a tervezéskori és a ténylegesen alkalmazott EUR/HUF árfolyam közötti különbség, másrészt az uniós költségvetés év során végzett módosításai magyarázzák.

B.

Az államháztartás központi alrendszere hiánya, finanszírozása, az államadósság kezelése

A központi költségvetés finanszírozása

Makrogazdasági és finanszírozási környezet 2023-ban

2023 egészét tekintve az állampapír-piacon minden lejáraton csökkentek a hozamok. Az év elején magas - az 5 éves lejárattal bezárólag kétszámjegyű - szinten álltak a hazai állampapírhozamok. A magyar hozamszinteket a főbb fejlett piaci jegybankok 2022-ben elindított - és 2023 els ő felében tovább folytatódó - kamatemelési ciklusa is felfelé tolta. Az év tavaszától azonban kedvező fordulat állt be az ország egyensúlyi mutatói tekintetében. A magyar infláció a januári csúcsot követően fokozatosan lassult, a külkereskedelem pedig -jelentős részben a normalizálódó globális energiaárak következtében - többletbe fordult. A javuló egyensúlyi mutatók, a lassuló infláció lehetővé, a gazdasági lassulást mutató adatok indokolttá tették, hogy az MNB normalizálja a kamatkörnyezetet, amit az ország javuló befektető kockázati megítélése is alátámasztott. Az MNB 2023 májusától kezdve októberig fokozatosan zárta a 13%-os jegybanki alapkamat és az irányadó jegybanki eszköz, az egynapos betét május elején még 18%-os szintje közötti rést. Októbertől a jegybank egyszerűsítette a monetáris eszköztárat és a jegybanki alapkamat vette át az irányadó instrumentum szerepét. Az év hátralévő részében a jegybanki alapkamat további fokozatos csökkentésével folytatódott a monetáris lazítás. Az óvatosságot és fokozatosságot indokolta, hogy az eurózónában és az USA-ban egyaránt befejeződött a kamatemelési ciklus, ugyanakkor a magasan ragadó infláció kockázata miatt az év utolsó hónapjaiban mérséklődtek a kamatcsökkentési várakozások, a piaci szereplők egyre inkább arra számítottak, hogy a magas európai és amerikai hozamszint huzamosabb ideig fent marad. A hazai forintállampapír-piaci hozamszintek ennek megfelelően az év során összességében csökkentek, az év elején inverz hozamgörbe vízszintes lett, a rövid és a hosszú hozamok egyaránt 6% közelében ingadoztak az év végén.

A referenciahozamok 2023 decemberének végén minden lejáraton az egy évvel korábbinál alacsonyabb szinten álltak. A 3, 6 és 12 hónapos lejáratokon 6,1-7,6 százalékpontos hozamcsökkentésre került sor. Az éven túli lejáraton ennél kisebb mértékben, 2,3-4,6 százalékponttal csökkent a referenciahozam. A közepes (3-5 éves) lejárati szegmensben nagyobb (4,0-4,6 százalékpontos) mértékű hozamcsökkenésre került sor, mint a leghosszabb (10-15-20 éves) lejárati szegmensekben (2,3-3,1 százalékpont).

Az aukciós hozamok alakulása lényegében a referenciahozamok mozgását követte. Az éven belüli lejáratok aukciós hozamai 7,8-8,3 százalékponttal csökkentek az év végéig. A 3, 5 és 10 éves lejáratokon 2,2-3,7 százalékponttal, a leghosszabb, 15 és 20 éves lejáratokon is jelentős mértékben, 2,2-2,5 százalékponttal mérséklődött az aukciós átlaghozam. Az átlagos fedezettség a kincstárjegy-aukciókon 2,7-et, míg a kötvényaukciókon 3,7-et ért el.

2023 folyamán az euró árfolyama a 368,25-402,81 Ft/euró közötti sávban mozgott. Az euró átlagos árfolyama 2023-ban 381,95 Ft/euró volt, ami jelentősen gyengébb volt az előirányzatkor tervezett 370,00 Ft/euróval szemben. A forint2023. december 31-én a tervezett árfolyamnál gyengébb szinten, 382,78 Ft/euró árfolyamon zárt, amely az év végi adósság szempontjából meghatározó volt.

A külföldiek forint állampapír-befektetései 2023-ban jelentős ingadozás mellett az év során emelkedtek, év végéig 722,3 milliárd forinttal, 5874,3 milliárd forintra nőtt az állományuk.

A finanszírozási igény alakulása

A kincstári kör hiánya 4593,4 milliárd forint volt, a megelőlegezések összege 3,6 milliárd forintot tett ki. A nettó finanszírozási igényt növelte az EU transzferekkel és egyéb forrásokkal kapcsolatos 843,6 milliárd forintos negatív egyenleg.

A kincstári elszámolási rendszerből látható hiány nem egyezik meg a normaszövegben megjelenített, helyi önkormányzatok nélküli államháztartási hiánnyal. Ennek oka az éves költségvetési beszámolók és a kincstári nyilvántartás szerinti teljesítési adatok közötti eltérések, amelyek elsősorban a következőkből adódnak:

- a kereskedelmi banknál vezetett fizetési számlák és a házipénztárak kincstárba be nem jelentett forgalma;

- a költségvetésen kívül kezelt tételek kincstárba be nem jelentett rendezése.

A bruttó finanszírozási igény a nettó finanszírozási igény, valamint az adósságtörlesztések összegeként adódik. Az eredeti futamidejét tekintve éven túli futamidejű államadósság törlesztések és bevonások az alábbiak szerint valósultak meg:

milliárd forintban

*Az előirányzat szerint a tervezett forintkötvény törlesztés 3317,9 milliárd forint volt. Az ezt meghaladó törlesztés tartalmazza a lakossági kötvények visszavásárlását is.

Az éven túli lejáratokon a forinttörlesztések összesen 4680,5 milliárd forintot, míg a devizatörlesztések 1012,0 milliárd forintot tettek ki.

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett forinthitelek kamatrevíziója kapcsán a piaci kondíciók figyelembevételével lehetőség nyílt a hitel devizanemének megváltoztatására, azaz forint hitelek euróra történő konvertálására. 2023-ban a hitelt nyújtó nemzetközi pénzügyi intézmény kedvezőbb feltételeket biztosított euróban, így sor került ilyen konverziókra. A forint hitelek euróra történő konvertálása következtében az átalakításban érintett hitelek 129,7 milliárd forint összegű törlesztése szerepel a forint hiteltörlesztések, míg ezek euróban történő lehívása a devizahitel lehívások között.

A finanszírozás alakulása a 2023. év során

2023 újra kihívásokkal teli év volt. Az előző éveket befolyásoló COVID pandémiát követően a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború következtében kialakult magas energiaárak, a megugró kamatkörnyezet és az inflációs folyamatok áthúzódtak 2023-ra is, így továbbra is kedvezőtlenül hatottak az államadósság-kezelés tervezhetőségére. Ennek következtében több alkalommal is felülvizsgálatra került az éves finanszírozási terv.

A 2023. évi előirányzat tervezése során a finanszírozási terv a hatályos államadósság-kezelési stratégia alapján került meghatározásra. Az államadósság kezelés során változatlanul megfogalmazott cél volt egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése, másodsorban az államadósság devizaarányának alacsony szinten tartása, amely 2023-ban a korábbi 25% helyett célként a devizaadósság arányának 30% alatt tartását jelölte meg. A megemelt felső korlát teret biztosított a devizaárfolyam-ingadozás figyelembevételére, illetve terven felüli deviza-kibocsátás lebonyolítására. A magasabb hiány finanszírozása és a gyengülő forint ellenére a devizaadósság ráta a 30%-os benchmark sáv alatt maradt. A kedvezőtlen gazdasági környezetet ellenére is tovább csökkent az államadósság ráta.

A tervezés során további célként a közvetlen lakossági tulajdonú állampapír állomány emelése és az államadósság futamidejének növelése lett megjelölve. 2023-ban új bechmarkként került bevezetésre a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok aránya a teljes adósságon belül. E benchmark szerint 2023-ban 20-25% közötti arányt kellett elérni a teljes adósságon belül. Ezt a célkitűzést az utolsó negyedévében sikerült teljesíteni, mivel a háztartások a lakossági állampapírok mellett jelentős összegben tartottak diszkont kincstárjegyet és nagybani forint államkötvényeket is.

Az államadósság futamidejének növelése is célként fogalmazódott meg az előirányzat tervezésekor. Az átlagos hátralévő futamidő (average time to maturity, ATM) értékének meg kellett haladni az 5,5 évet, amely cél teljesült. A devizaportfólióba bekerültek új, hosszú futamidejű hitelek, a forintportfólióban pedig nőtt a lakossági állampapírok futamideje, valamint a rövidebb futamidejű államkötvények hosszabb futamidejű kötvényekre történő cseréje is emelte az átlagos futamidőt.

Az adósságportfólió kamatérzékenységét az átlagos átárazódási idő mutató (average term to refixing, ATR) méri. A forintportfólióban az év során javarészt a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) értékesítés csökkentette az ATR értékét, míg a hosszabb futamidejű és fix kamatozású devizahitelek lehívása a teljes adósság ATR-jének növelése felé hatott. Összességében a vegyes folyamatok és az összetétel hatás révén a teljes adósságportfólió ATR mutatójának értéke évvégére 4,89 évre csökkent, ami még mindig jelentősen meghaladja a minimálisan 4 éves benchmark célt.

A 2023. évben tehát az államadósság-kezelés stratégiai céljai teljesültek.

A 2023. évi költségvetési hiány finanszírozása forint- és devizakibocsátásokkal történt.

Az 5692,5 milliárd forint értékű adósság-visszafizetés finanszírozása érdekében 4160,9 milliárd forint értékű forint-államkötvény kibocsátására és 2590,6 milliárd forint összegű nemzetközi devizakötvény, 180,3 milliárd forint ECP (Euro Commercial Paper) program keretében kibocsátott devizaértékpapír, valamint 176,0 milliárd forint összegű belföldi devizakötvény kibocsátásra került sor.

Az adósság visszafizetések a Kincstári Egységes Számláról történnek, aminek szükséges szintjét biztosítani kell az egyéb likviditáskezelést befolyásoló műveletek mellett.

A KESZ likviditását csökkentette továbbá a repó és más tranzakciókkal együtt, az EU számlák nettó egyenlege 396,0 milliárd forint összegben.

Az alábbi táblázat az egyes adósságinstrumentumok nettó kibocsátásának eredeti előirányzatban szereplő és ténylegesen megvalósult értékeit tartalmazza.

Nettó kibocsátás 2023-ban

milliárd forintban

A 2023. évi nettó kibocsátás az előirányzatot jelentősen meghaladó összegben és eltérő szerkezetben valósult meg. A finanszírozás biztosításának érdekében a forint államkötvények és diszkont kincstárjegyek kibocsátása mellett, a nagyobb nettó finanszírozási igényre reagálva, a nemzetközi piacon jelentős összegű devizakötvény-kibocsátására is sor került. A lakossági állampapírok korábbi években tapasztalt állománynövekedését megtörte az orosz-ukrán háború és az emelkedő infláció. 2023-ban azonban a lakossági állampapírok hozamai, a piaci hozamemelkedéseknek és a lakossági állampapírok ezt követő átárazódásának köszönhetően ismét vonzóvá váltak, így a lakossági állampapírvásárlás jelentős mértékben tudott növekedni.

A nettó kibocsátás 2023-ban 5987,7 milliárd forint volt, amelyen belül a nettó forint kibocsátás 3143,5 milliárd forintot tett ki, ami nagymértékben 1604,5 milliárd forinttal magasabb az előirányzatkor tervezett összeghez képest. A növekedés alapvetően a lakossági és a piaci államkötvény kibocsátás jelentős növekedésének a következménye. A nettó devizakibocsátás terven felül, 1846,2 milliárd forinttal felülmúlta a tervezettet és 2844,2 milliárd forintot tett ki.

A forint államkötvénypiacon a bruttó forint államkötvény kibocsátás meghaladta a tervezettet, azonban a tervekhez képest alacsonyabb csereaukciók miatt a törlesztés a tervekben szereplő összeg alatt maradt, így a nettó kibocsátás összege 850,9 milliárd forinttal volt magasabb 2023-ban a tervekhez képest.

A diszkont kincstárjegyek állománya jelentősen növekedett, a nettó kibocsátás 99,5 milliárd forinttal volt magasabb a tervezettnél. Ennek oka egyrészt a magasabb hiány, illetve hogy a lakosság tulajdonában lévő diszkont kincstárjegy állomány a tervezettnél jóval lassabban és kisebb mértékben csökkent.

Ezzel párhuzamosan a lakossági állampapírok lakosságnak történő nettó értékesítése a kedvező, inflációt meghaladó hozamoknak köszönhetően növekedett az év során. Az egyéb, intézményi szektoroknál lévő lakossági állampapírok 2023-ban esedékes lejáratai és visszavásárlások ellenére a teljes forint lakossági állampapír állomány 1457,8 milliárd forinttal növekedett, ezt meghaladó mértékben 1895,1 milliárd forinttal emelkedett a háztartásoknál lévő forint lakossági állampapír állomány 2023-ban.

A lakossági állampapírkereslet döntő hányadát az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapír értékesítése képezte, ezen papírok háztartások kezében lévő állománya 2712,9 milliárd forinttal emelkedett, míg a 2019-ben bevezetett dematerializált és nyomdai Magyar Állampapír Plusz sorozatok, valamint a rövid futamidejű Egyéves Magyar Állampapír háztartásoknál lévő állománya 1446,4 milliárd forinttal csökkent 2023-ban.

Állampapírok értékesítése

Forintfinanszírozás

Az adósságkezelés 2023-ban 3, 4, 5, 6, 7, 10, 15, 20 és 30 éves futamidejű, piaci finanszírozást biztosító államkötvények kibocsátása útján finanszírozta a kiadásokat. A hosszabb futamidejű kötvények értékesítése mellett, figyelembe véve a befektetői keresletben bekövetkezett változásokat, az ÁKK rendszeresen aukcionált 3 éves futamidejű kötvényeket is. A tervekben még nem szereplő 3, 4, 6 és 7 éves kötvények kibocsátásával együtt a bruttó kibocsátás meghaladta a tervezett összeget.

2023-ban a változó kamatozású 4 és 6 éves, valamint egy 10 éves kötvénysorozatokon kívül minden további kötvényt fix kamatozással értékesített az ÁKK Zrt. Az egyes futamidőket tekintve a kötvénysorozatok piacra bocsátott mennyiségét a következő táblázat mutatja be:

A 2023. év során kibocsátott kötvénysorozatok

*Változó kamatozású kötvény

**Év végi sorozatnagyság az előző évek értékesítését is tartalmazza

2023-ban a kötvényaukciók során az összes mennyiségen belül az elfogadott 3 éves államkötvények aránya 21,9%-ot tett ki. Reagálva a papírok iránt megnövekedett igényre, kibocsátásra került egy úgy új 2026/H jelű kötvény az év elején. Az év során a finanszírozásban szerepet kaptak a 4 és 6 éves futamidejű államkötvények is. A 4 éves változó kamatozású kötvény 6,8%-ot tett ki, míg a 6 éves fix és változó kötvény együttesen 3,0%-os arányt képviselt a kötvényaukciókon belül.

A futamidők szerinti összetételben az 5 éves államkötvény aránya jelentősen emelkedett az előző évhez képest, 30,3 %-ra növekedett.

A nem szokványos, az egyedi befektetői igényre kibocsátott 7 éves fix kötvény aukciók összegét tekintve 1,2%-os részt képviselt az aukciós kibocsátásokon értékesített összes kötvény összegéből, ezáltal jelentősen csökkent a szerepe a tavalyi évhez képest.

Több 10 éves futamidejű kötvénysorozat is értékesítésre került az év során, és az előző évhez hasonlóan a legmagasabb értékesítési arányt, 31,4 %-ot értek el 2023-ban. Ezen belül a fix kamatozású 10 éves futamidejű kötvények, köztük a 2032/G sorozatú zöldkötvény is, aránya 22,7%, a változó kamatozású kötvények aránya 8,7% volt.

A hosszabb futamidejű kötvényértékesítések, a 15-20-30 éves kötvények kibocsátása a magasabb hozamszint következtében elmarad az előző évihez képest, összesen 5,4 %-ot tett ki, amelyek közül a 30 éves futamidejű 2051/G jelű kötvény zöld kötvény.

A zöld kötvény kimondottan a zöld beruházások támogatására szánt forrásokat juttatja célba, környezetbarát, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő projektek finanszírozására kerül kibocsátásra. 2023-ban ezek értékesítési aránya az aukciós kibocsátásokon értékesített összes forintkötvény összegéből 2,4%-ot tett ki.

A nemzetközi és a belföldi állampapír-piac tendenciáira tekintettel az ÁKK Zrt. rugalmas aukciós rendszert alkalmaz, amelynek szerves részét képezi az aukciót követő nem kompetitív kötvényértékesítési szakasz. A rendszer ezzel lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben a piaci igények jelentősen meghaladják az aukción elfogadásra került összeget, akkor további befektetők tudjanak államkötvényekhez jutni. Az ily módon értékesített kötvények összege 611,0 milliárd forintot ért el 2023-ban.

A nagy lejáratok okozta likviditás-ingadozások kezelése és a lejárati kockázat csökkentése érdekében 2023-ban is kötvénycsere program keretében vált egyenletesebbé az államkötvények lejárati szerkezete 176,0 milliárd forint összegben. Emellett államkötvény visszavásárlási aukciókra 294,3 milliárd forint összegben került sor.

2023-ban a likviditás-kezelésben fontos szerepet töltöttek be a diszkontkincstárjegyek, a nettó kibocsátás 100,9 milliárd forintot tett ki.

A tervekben továbbra is szerepelt a belföldi lakossági állampapírok súlyának emelése a forint finanszírozáson belül. Az orosz-ukrán háború és az infláció következtében a korábbi évben visszaesett lakossági állampapír vásárlás a kedvező hozamok hatására 2023-ban ismét növekedett. Az év végére a forint lakossági állampapírok állománya 10 077,1 milliárd forintot ért el, ami 1457,8 milliárd forint állománynövekedést jelent az előző évvégéhez képest.

A lakossági állampapírkereslet jelentős hányadát az 5 és 8 éves futamidejű Prémium Magyar Állampapír értékesítése képezte. A Prémium Magyar Állampapír állománya 2023. december végére 2671,1 milliárd forinttal növekedett, amely így 6992,7 milliárd forintot tett ki. A 3 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír állománya 358,5 milliárd forinttal növekedett, ezért a korábbi kibocsátású állampapírokkal együtt évvégén 873,2 milliárd forintot tett ki. Emellett még az egy-, illetve kétéves Kincstári Takarékjegyek állománya növekedett 453,7 milliárd forintra és a Babakötvény állomány emelkedett az év során 276,1 milliárd forintra.

A korábbi években sikeres Magyar Állampapír Plusz, illetve a postákon kapható nyomdai Magyar Állampapír Plusz együttes állománya évvégére 1527,2 milliárd forinttal 907,3 milliárd forintra csökkent. Az Egyéves Magyar Állampapír állománya 574,0 milliárd forint volt év végén, ami 233,8 milliárd forinttal alacsonyabb a 2022. év végi állománynál.

A 2023-ban a tervekhez képest kisebb összegben megvalósult csereaukciók, valamint a lakossági állampapírportfólió átalakításának (MÁP Plusz visszaváltásokból PMÁP vásárlása) hatására összességében a forint adósság átlagos hátralévő futamideje kissé mérséklődött mind a tervezetthez, mind a 2022. év végéhez képest. A devizaadósság futamidő mutatói növekedtek, mivel a devizaportfólióba bekerültek új, hosszú futamidejű hitelek.

A forintadósság átlagos hátralevő futamideje 2022. és 2023. év végén az alábbiak szerint alakult:

Devizafinanszírozás

2023-ban a külföldi piacokon jelentős mennyiségű 2590,6 milliárd forint összegű forrásbevonásra került sor.

Januárban amerikai dollárban denominált 5 éves futamidejű 558,1 milliárd forint (1,5 milliárd USD) összegű és 10 éves futamidejű 558,1 milliárd forint (1,5 milliárd USD) összegű, valamint 30 éves futamidejű 465,1 milliárd forint (1,25 milliárd USD) összegű nemzetközi devizakötvény kibocsátására került sor. Márciusban zárt körben megemelésre kerültek a januárban kibocsátott 5 és 10 éves futamidejű devizakötvények 54,3 milliárd forint ( 150 millió USD) és 108,6 milliárd forint (300 millió USD) összegben.

A januári devizakibocsátásból befolyó összeg egy részéből (1,0 milliárd USD) két 2023-24 közötti lejáratú USD kötvény részbeni visszavásárlása valósult meg, majd júliusban további dollár és euró kötvények visszavásárlására került sor, az érintett swapok lezárásával együtt 321,1 milliárd forint névértéken.

Szeptemberben további 673,2 milliárd forint (1,75 milliárd EUR) összegű 10 éves futamidejű devizakötvény kibocsátásra került sor. November közepén zárt körben 173,3 milliárd forinttal (500 millió USD) megemelésre került a 2028 májusában lejáró devizakötvény.

Az új ECP program keretében szeptemberben kibocsátásra került 500 millió USD rövid futamidejű deviza állampapír.

A devizakötvény kibocsátások főbb jellemzőit a következő táblázat részletezi:

* A korábban kibocsátott devizakötvény mennyiségének megemelése

2023-ban 176,0 milliárd forint értékben került kibocsátásra euró alapú lakossági állampapír. A Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) kivezetése mellett 2023. március 17-től az Euró Magyar Állampapír (EMÁP) bevezetésére került sor. Az új EMÁP kamatbázisa egy rugalmasabb, a piaci folyamatokat gyorsan lekövető 3 havi európai irányadó bankközi kamat, szemben a megszűnő PEMÁP eurózóna inflációjához kötött kamatbázissal.

A belföldi finanszírozás részeként kibocsátott új Euró Magyar Állampapír sorozat jellemzőit a következő táblázat részletezi:

Euró Magyar Állampapír

Ezen felül fejlesztési programokra és a koronavírus okozta válsághelyzet finanszírozására az állam devizahiteleket vett fel 1880,3 millió euró és 550,5 millió USD összegben, azaz 909,3 milliárd forint értékben.

A költségvetés adósságának alakulása

A központi költségvetés 2023. év végi bruttó adóssága 50 865,2 milliárd forintot tett ki. A 2023. év során a központi költségvetés adóssága nominálisan 5302,8 milliárd forinttal (11,6%-kal) növekedett a 2022. év végi 45 562,4 milliárd forintos szinthez képest. 2023-ban a központi költségvetés adóssága a GDP 68,9%-áról annak 67,7%-ára csökkent.

Az államadósság tervezettnél lényegesen magasabb szintje az orosz-ukrán háború nyomán bekövetkezett válság miatt megnövekedett nettó finanszírozási igény miatt, a tervet meghaladó forint és deviza kötvénykibocsátásoknak, illetve a hozamemelkedéseknek köszönhető, amelyet tovább erősített a forintnak az euróhoz képest a vártnál nagyobb mértékű gyengülése.

Az év végén a tényleges devizaárfolyam 382,78 Ft/euró volt, ami a 2023. évre tervezett 370,00 Ft/eurónál lényegesen gyengébb árfolyam. Ez az év végi deviza adósság forintban kimutatott értékét növelte a tervhez képest, azonban a 2022. év végi 400,25 Ft/euró árfolyamhoz képest a forint felértékelődése miatt a devizaadósságon 567,5 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett 2023-ban. Az év végi deviza keresztárfolyamok 2023-as változása és egyéb műveletek következtében 90,6 milliárd forinttal csökkent az egyéb kötelezettségként kimutatott, az ÁKK Zrt.-nél elhelyezett devizabetét.

A deviza államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swapműveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swap műveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. Az e jogcímen elhelyezésre kerülő betét azt mutatja, hogy a nem euróban kibocsátott devizakötvények értéke mennyivel növekedett volna az államadósságon belül az euró kötvényekhez képest, ha nem lett volna átváltva arra. A nem euró devizakötvények és az azokra kötött swapok lejáratakor a swapon elért megtakarítást az állam realizálja, mivel a törlesztés az adósság euró értékének megfelelően alakul. Ezt követően az MtM betétnek a lejárt swapra eső részét az állam visszafizeti a partnernek, annak állománya lecsökken a megtakarítás nagyságával. Az elmúlt években az egyéb devizák (főként az USD) jelentősen felértékelődtek az euróhoz képest, az emiatt keletkező többletadósságot viszont a swapkötéssel sikerült kizárni. 2023 folyamán az egyéb kötelezettségek állománya 389,4 milliárd forintról 298,8 milliárd forintra csökkent, ami a 2023-ban bekövetkezett deviza-keresztárfolyam mozgások, devizakötvény lejárat és egyéb műveletek hatását mutatja.

A központi költségvetés adósságállományának részleteit, illetve az állományváltozás tényezőit az általános indokolás mellékletei között található táblázatok mutatják be adósságelemenkénti bontásban.

C.

Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása

1. A bevételek alakulása

Az NKFIA törvényi bevételi előirányzata 142,9 milliárd forint volt, a teljesülés 151,0 milliárd forint lett. Az alapon belül az innovációs járulékból - a befizetésére kötelezett belföldi székhelyű gazdasági társaságoktól - 142,8 milliárd forint, az egyéb bevételekből3,3 milliárd forint folyt be. Ezen felül az alap 5,0 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült.

Az NFA 2023. évi költségvetésének bevételi előirányzata 424,5 milliárd forint volt, mely év közben 433,1 milliárd forintra változott. A 2023. évben befolyt költségvetési bevételek összege 400,1 milliárd forint volt, ami 33,0 milliárd forinttal, 7,6%-kal maradt el az előirányzat összegétől.

A BGA 2023. évi tervezett költségvetési bevétele 62,0 milliárd forint volt. Év közben az alap bevétele 26,6 milliárd forintot kitevő költségvetési támogatással növekedett. A költségvetési támogatáson felül a BGA-ba a megállapodások alapján a XI. Miniszterelnökség fejezet fejezeti kezelés ű előirányzatai terhére, támogatásokból eredő visszatérítésekből 4,2 milliárd forint összegű bevétel folyt be, valamint 10,6 milliárd forint maradványfelhasználás történt. Mindezek alapján az alap tényleges bevétele 92,9 milliárd forintban teljesült.

A KNPA "Nukleáris létesítmények befizetései" címen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. befizetéséből 31,1 milliárd forint bevétele keletkezett. A nukleáris létesítményt működtető egyéb intézmények "Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése" címen végrehajtott befizetéseiből származó KNPA bevételek csupán millió forintos összegben mutathatók ki. A KNPA költségvetési támogatása 80,6 milliárd forint összegben teljesült, amely a 80,8 milliárd forintos törvényi előirányzat 99,6%-a. Az "Egyéb bevételek" címen 5,8 milliárd forint bevétel teljesült. A KNPA bevételei 2023. évben mindösszesen 117,4 milliárd forint összegben teljesültek, amely a törvényi előirányzat 99,8%-át teszi ki.

Az NKA törvényi bevételei előirányzata 14,5 milliárd forint volt, a tényleges bevételek összességében 16,5 milliárd forintot tettek ki. A bevételeken belül jelentős összegben az ötös lottó szerencsejáték játékadójának a 90%-ából 12,3 milliárd forint folyt be. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény alapján a közös jogkezelőktől származó befizetések 3,1 milliárd forintot tettek ki. Az egyéb bevételek közel 0,6 milliárd forintban, a költségvetési támogatás pedig 0,5 milliárd forintban teljesült.

2. A kiadások alakulása

Az NKFIA kiadása a 2023. évben 136,7 milliárd forintban teljesült szemben a tervezett 126,2 milliárd forinttal. Az NKFI Alap feladatait a 2023. évi Programstratégiájában rögzített pályázatok lebonyolítása, a rendelkezésre álló források versenypályázati rendszerben történő allokálása, ezáltal a hazai vállalati innováció és alapkutatások támogatása, valamint a vállalkozások és intézmények európai, nemzetközi pályázatokba, együttműködésekbe történő bekapcsolása határozta meg. A kiadásokon belül a Kutatási alaprészből teljesített kiadások 49,1 milliárd forintot, az Innovációs alaprészből teljesített kiadások 58,2 milliárd forintot, a Nemzeti Laboratóriumok alaprészből teljesített kiadások 11,6 milliárd forintot tettek ki.

Az NFA 2023. évi költségvetésének törvényi kiadási előirányzata 376,1 milliárd forint volt. A költségvetési kiadások teljesítésének összege 383,2 milliárd forintot tett ki

A BGA 2023. évi kiadásai 103,4 milliárd forint lett, a törvényi kiadási előirányzata 62,0 milliárd forint volt. Az összes kiadásából:

- A nemzetpolitikai célú támogatásokra 80,8 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság részére pályázati úton, illetve egyedi támogatási kérelem alapján. Továbbá oktatás-nevelési támogatás és hallgatói támogatás, valamint a szociális támogatások jogszabályi normatív előírások alapján kerültek biztosításra.

- A Rákóczi Szövetség támogatása 2,0 milliárd forintot tett ki. A Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei és a világ magyarságának szolgálatában segíti a magyar kultúra, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét. A Szövetség tevékenysége kiemelten a fiatalokra irányul, különböző programokon keresztül szólítják meg őket, ami több mint százezer embert ér el. Kiemelt programjuk a Magyar Iskolaválasztási Program, amelynek köszönhetően több ezer határon túli magyar gyermek választott magyar tannyelvű iskolát.

- A Magyarság Háza programra 0,2 milliárd forintot fordítottak, többek között a nemzeti összetartozás erősítését szolgáló, illetve a külhoni magyarság értékeit bemutató kulturális rendezvények szervezésére, élő és online programokra, valamint együttműködésben zajló rendezvényekre.

- A Határtalanul! program támogatása 9,8 milliárd forint lett. A program keretében meghirdetett pályázatokkal a határon túli kirándulások támogatását, a Magyarország határain kívül élő magyarság megismerését és a magyarországi, illetve a külhoni magyar fiatalok közötti kapcsolatok kialakítását és erősítését biztosítják.

A KNPA törvényi kiadási előirányzata 19,6 milliárd forint volt, az alap tényleges kiadásai 25,3 milliárd forintban a következők szerint:

- A "Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése" címen a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) beruházása és a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) beruházási munkái és biztonságnövelő programja együttesen 3,8 milliárd forint összegben teljesült. A 2023. évi eredeti törvényi előirányzat 3,8 milliárd forint volt, amely 2023. év végére 100%-ban teljesült.

- A "Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása" címen a 2023. évi eredeti törvényi előirányzat 1,0 milliárd forint volt, amely 2023. év végére szintén 100%-ban teljesült.

- A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) bővítése, felújítása 10,4 milliárd forintot tett ki. A 2023. évi eredeti törvényi előirányzat 6,0 milliárd forint volt, amely év közben megemelésre került 4,4 milliárd forinttal, így a módosított előirányzat összege 10,4 milliárd forint volt, amelyhez képest a teljesülés 2023. év végére 100%-os lett.

- A "Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése" előirányzat 2023. évi eredeti törvényi előirányzata 0,1 milliárd forint volt, amely 2023. év végére 100%-ban teljesült.

- Az RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai 8,7 milliárd forint összeget tettek ki. A 2023. évi eredeti törvényi 7,4 milliárd forint összegű előirányzat év közben 1,3 milliárd forinttal növekedett. A módosított előirányzat összege így 8,7 milliárd forint lett, amely 2023. év végére 100%-ban teljesült.

- Az Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatására 1,2 milliárd forintot folyósítottak a KNPA-ból tájékoztatás, ellenőrzés, működés és településfejlesztés célokra. E támogatás a radioaktív hulladéktárolóknak helyt adó településeket és az azzal határos településeket, valamint a tároló létesítésével kapcsolatos kutatófúrások által érintett településeket érintette. Az eredeti törvényi módosított előirányzat 1,2 milliárd forint volt, ami év közben nem módosult, így a teljesülés 100%-os.

- Az "Alapkezelőnek működési célra" előirányzat 2023. évi eredeti törvényi előirányzata 0,1 milliárd forint volt, amely év közben nem került módosításra, és 2023. év végére 100%-ban teljesült.

Az NKA törvényi kiadási előirányzata 9,1 milliárd forint volt, az alap tényleges kiadásai 16,8 milliárd forintban teljesültek. A kiadásokon belül az alapból nyújtott támogatások 15,5 milliárd forintot, a működési kiadások 1,1 milliárd forintot, a kulturális célú központi költségvetési szervek működési kiadásainak támogatásai pedig 0,2 milliárd forintot tettek ki.

3. Az egyenleg alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetési törvényben előírt összegyenlege 162,7 milliárd forint volt,a tényleges összegyenleg 112,4 milliárd forintban teljesült. Az alapokon belül az NKIFA egyenlege 14,3 milliárd forintos, az NFA 16,9 milliárd forintos többlettel, a BGA egyenlege 10,6 milliárd forintos hiánnyal, a KNPA egyenlege 92,1 milliárd forint többlettel, az NKA pedig 0,3 milliárd forintos hiánnyal zárt.

D.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodása

Nyugdíjbiztosítási Alap

Az Ny. Alap 2023. évi költségvetésének teljesítése során megvalósultak a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzései: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának és fenntarthatóságának megőrzése.

A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi VI. törvénnyel módosított 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) az Ny. Alap 2023. évi bevételi és kiadási főösszegét 5 554,6 milliárd forintban, "0" egyenleggel határozta meg.

A bevételek alakulásában többek között fontos szerepet játszik a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely 2022. január 1-jétől 13%. A szociális hozzájárulási adó megosztási aránya 2023-ban nem változott, az Ny. Alapot a költségvetési törvény alapján 71,63% illette meg.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) felhatalmazása alapján, a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről szóló 506/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint a nyugellátások 2023. január 1-jétől 15%-kal emelkedtek.

Az év során a makrogazdasági prognózisok alapján további kiegészítő nyugdíjemelésre került sor - január 1-jére visszamenőleges hatállyal -, érintve a tizenharmadik havi nyugellátás összegét is. A nyugellátások és egyes más ellátások 2023. november havi kiegészítő emeléséről szóló 463/2023. (X. 6.) Korm. rendelet novembertől a nyugellátások és egyes más ellátások 3,1%-os emelését rendelte el.

Változás az előző évhez képest, hogy a költségvetési törvényben a Nyugellátási kiadásokon belül az adott előirányzat terhére felhasználható ún. méltányossági nyugdíjmegállapítási és méltányossági nyugdíjemelési keret 100-100 millió forinttal megemelésre került.

2023. január 1-jétől a méltányossági (kivételes) nyugdíjmegállapítás, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély összeghatárra vonatkozó tételei emelésre kerültek.

Az év során a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter - a Kincstár elnökének javaslatára - a Nyugellátások előirányzaton belül a méltányossági nyugellátás megállapítás előirányzat terhére, a méltányossági nyugdíjemelés előirányzat és az egyszeri segély előirányzat 16-16 millió forinttal történő emelését engedélyezte.

Az előző évhez hasonlóan 2023. évben is teljes hónapnak megfelelő tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésére február hóban került sor.

A költségvetési törvény a GDP 1,5%-os növekedésével kalkulált, így a Tny. 101. §-a szerinti nyugdíjprémium kifizetésével 2023. évben nem számolt. A 2023. évi előirányzat csak az előző évekről áthúzódó kifizetések fedezetét tartalmazta.

Az Ny. Alap költségvetése 5437,8 milliárd forint bevételi és 5767,5 milliárd forint kiadási főösszeggel zárta a 2023. évet, így az Ny. Alapnak 329,7 milliárd forint hiánya képződött.

Az Ny. Alap bevételeinek előirányzata 5554,6 milliárd forint, a teljesítés 5437,8 milliárd forint volt.

Az Ny. Alap bevételeinek 2023. évi szabályozását az alábbiak jellemezték:

- a szociális hozzájárulási adó 13%-os mértéke nem módosult;

- a szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része sem változott, 71,63% maradt;

- változatlanul a biztosított által fizetett 18,5%-os társadalombiztosítási járulék 54%-a illette meg az Ny. Alapot (ez megfelel a biztosított által korábban fizetett 10%-os nyugdíjjárulékmértéknek);

- a járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok alapján fizetendő nyugdíjjárulék sem változott, az 10% volt;

- a járulékfizetésnek továbbra sincs fels ő határa;

- a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzés céljából kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék mértéke az előző évhez képest nem változott, 22% maradt;

- a veszélyhelyzetre tekintettel 2023. augusztus 1-jéig az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke magasabb összegű volt.

A bevételek legnagyobb hányadát (79,1%-át) a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék Ny. Alapot megillető része és nyugdíjjárulék bevételek együttes 4301,7 milliárd forint összege tette ki, amely a 4425,3 milliárd forintos előirányzatnál 123,6 milliárd forinttal alacsonyabb volt. A szociális hozzájárulási adó 1903,1 milliárd forintban, 65,3 milliárd forinttal az előirányzat alatt, a társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék teljesítése pedig 2398,6 milliárd forint, amely 58,3 milliárd forinttal az előirányzat alatt teljesült.

A kiadások támogatására a tervezett pénzeszköz-átvételre az előirányzatnak megfelelően 652,6 milliárd forint összegben került sor.

A költségvetési hozzájárulások részeként a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása 418,0 milliárd forint összegben valósult meg.

A nyugdíjprémium céltartalék-támogatási előirányzat csak a 2022. évhez, illetve előző évekhez kapcsolódó visszamenőleges, korrekciós tételek fedezetét tartalmazta 1,0 milliárd forint összegben.

Az Ny. Alap éves költségvetési hozzájárulása együttesen 1071,6 milliárd forintban teljesült. A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez az előbbieken túl az alábbi bevételek járultak hozzá:

- a megállapodás alapján fizetők járulékainak összege 0,9 milliárd forint volt, amely 3,8%-kal magasabb az előirányzatnál;

- az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher jogcím bevétele 45,1 milliárd forint volt, amely 2,9 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot;

- a késedelmi pótlék és bírság teljesítése 10,1 milliárd forint volt, amely 3,8 milliárd forinttal az előirányzat felett teljesült;

- a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek jogcímen 8,3 milliárd forinthoz jutott az Ny. Alap, amely nagyságrendileg megegyezik az előirányzattal;

- vagyongazdálkodás jogcímen 0,1 milliárd forint bevétele keletkezett az Ny. Alapnak 2023. évben.

Az Ny. Alap kiadásainak előirányzata 5554,6 milliárd forint, a teljesítés 5767,5 milliárd forint volt.

Az Ny. Alap kiadásainak meghatározó részét (99,8%-át) a nyugellátások kiadása képezte. A nyugellátások kiadása összességében 5758,6 milliárd forintot tett ki, mely éves átlagban 2 millió 90,9 ezer fő ellátását fedezte. A teljesítés 212,8 milliárd forinttal, 3,8%-kal volt magasabb az 5545,8 milliárd forintos előirányzatnál. Az öregségi nyugdíjak jogcímcsoporton belül a korhatár feletti öregségi nyugdíjak teljesített kiadása 3,6%-kal, a nők korhatár alatti nyugellátási kiadása 1,8%-kal haladta meg az előirányzatot. A hozzátartozói nyugellátásokra fordított kifizetések összege 6,7%-kal az előirányzat felett teljesült.

Az előző év 4790,4 milliárd forintos kiadásához képest összességében 20,2%-kal - 968,3 milliárd forinttal - emelkedett a nyugellátások kiadása.

A kiadások növekedésében alapvető szerepet játszó tényező az átlagos ellátás összegének növekedése. A 20,8%-os átlagnövekedést részben az éves szintű 18,5%-os nyugdíjemelés, részben az állományba újonnan belépettek és kikerültek ellátási összegének a különbsége és az ellátások belső összetételének átalakulása eredményezte, amely további 2,2%-os növekedést jelentett. A kiadás növekedésében csekély mértékű mérséklő tényező a létszám 0,02%-os csökkenése.

2023. január 1-jétől a nyugellátásokat - a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről szóló 506/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján - 15,0%-kal kellett emelni.

A tervezettnél magasabb évközi fogyasztói-árnövekedés miatt a nyugellátások - a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. november havi kiegészítő emeléséről szóló 463/2023. (X. 6.) Korm. rendelet alapján - 2023. november 1-jétől januárig visszamenőleges hatállyal 3,1%-kal emelkedtek.

A januártól összesen 18,5%-os nyugdíjemelés éves szinten 802,6 milliárd forintos kiadási hatással járt.

A tizenharmadik havi nyugdíj 2023. évi kiadása a novemberi 3,1%-os, januárig visszamenőleg kifizetett kiegészítő nyugdíjemelés kiadási hatását is figyelembe véve, 438,3 milliárd forint volt.

A gazdaság teljesítménye 2023. évi nyugdíjprémium és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatás kifizetését nem tette lehetővé november hónapban. A nyugdíjprémium és egyszeri juttatás kiadása így kizárólag a 2022. évre visszamenőlegesen kifizetett nyugdíjprémium és egyszeri juttatás összegét tartalmazta 0,2 milliárd forint összegben.

2023-ban 0,7%-kal, 11,9 ezer fővel növekedett a korhatár feletti öregségi nyugdíjban részesülők létszáma. A nők korhatár alatti nyugellátásának állományi létszáma 4,4%-kal, 7,0 ezer fővel csökkent a bázisidőszakhoz viszonyítva. A hozzátartozói ellátások tekintetében összességében 1,5%-kal csökkent a létszám, ezen belül az özvegyi főellátásoknál 9,7%-os, az árvaellátásoknál pedig 0,9%-os létszámcsökkenés valósult meg.

Az Ny. Alap ellátásokhoz kapcsolódó - postaköltséget és egyéb dologi kiadásokat tartalmazó

- egyéb kiadásai 8,8 milliárd forintban teljesültek, amely minimális mértékben, 0,5%-kal magasabb az éves előirányzatnál.

A 6,5 milliárd forint összegű postaköltség többek között tartalmazza a 2023. decemberében megkötött - az év egészére vonatkozó, visszamenőleges hatályú - a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta Zrt. közötti postai tarifa-megállapodás szerint emelt díjtételeket.

Az egyéb dologi jellegű kiadások összege 2,3 milliárd forint, amelyből közel 1,0 milliárd forint az Ny. Alapot megillető szakképzési hozzájárulás negatív egyenlege miatti kiadás.

Egészségbiztosítási Alap

A költségvetési törvény az E. Alap bevételi és kiadási főösszegét 4033,3 milliárd forintban, egyenlegét 0,0 milliárd forintban határozta meg.

A beszámolási időszakban az E. Alap - 4027,3 milliárd forint bevételi és 4113,4 milliárd forint kiadási főösszeg mellett - 86,1 milliárd forint hiánnyal zárta a költségvetési évet. A tervezettől eltérő egyenleget a bevételek 6,0 milliárd forintos alulteljesülése és a kiadások 80,1 milliárd forintos túlteljesülése okozta.

Az összes bevétel 61,8%-át jelentő járulékbevételekből, hozzájárulásokból és késedelmi pótlékokból az E. Alapnak összesen 2490,9 milliárd forint bevétele származott, amely 56,5 milliárd forinttal kevesebb az előirányzatnál. Ezen bevételeken belül a szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék, illetve a TB járulék E. Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulékbevételek együttes összege 2389,8 milliárd forint, amely az előirányzattól 60,9 milliárd forinttal kevesebb.

Egyéb járulékokból és hozzájárulásokból összesen 95,1 milliárd forint folyt be, amely 2,1 milliárd forinttal több az éves előirányzatnál.

A késedelmi pótlék és bírság bevételek alcím 5,9 milliárd forintra teljesült, amely 2,2 milliárd forinttal több az éves előirányzatnál.

A bevételek 31,3%-át kitevő központi költségvetési hozzájárulások 1262,1 milliárd forint összegben teljesültek, amely megegyezik az előirányzat összegével. A központi költségvetési hozzájárulásokból:

- a központi költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösség keretében 2023. évben havonta 9600 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett - központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz - azon állampolgárok után, akik után nincs egészségbiztosítási járulékfizetés; ezen a jogcímen 2023. évben 567,9 milliárd forint bevétele származott az E. Alapnak;

- a kiadások támogatására átvett tervezett pénzeszköz és az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás jogcímcsoporton 694,2 milliárd forint folyt be az E. Alaphoz.

Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 223,4 milliárd forintos törvényi előirányzata 273,1 milliárd forint összegben teljesült, amely az összes bevétel 6,8%át tette ki. A bevétel döntő része, 154,3 milliárd forint a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetéséből származott. A baleseti és egyéb kártérítési megtérítések, kifizetések visszatérítése és egyéb térítési díj bevétel alcímen 15,9 milliárd forint, az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése alcímen 0,6 milliárd forint, a nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése alcímen 9,0 milliárd forint és a népegészségügyi termékadó alcímen 93,3 milliárd forint bevétel keletkezett.

Az E. Alap összes kiadása 4113,4 milliárd forint, amely a törvényi előirányzatnál 80,1 milliárd forinttal (2,0%kal) magasabb.

A 2023. évben a kiadások 25,9%át jelentő pénzbeli ellátásokra teljesített kifizetések összege 1065,4 milliárd forint, amely 43,8 milliárd forinttal kevesebb a törvényi előirányzatnál. Csecsemőgondozási díjra 153,4 milliárd forint került kifizetésre, amely a törvényi előirányzatnál 0,9 milliárd forinttal kevesebb. A táppénzkiadások 192,9 milliárd forintra teljesültek, amely 32,4 milliárd forinttal kevesebb az előirányzatnál. A betegségekkel kapcsolatos egyszeri segélyek kiadásai 0,4 milliárd forintot tettek ki, amely megegyezik az előirányzat összegével. Kártérítési és baleseti járadékra 11,4 milliárd forint került kifizetésre, amely 0,2 milliárd forinttal marad el az előirányzattól. A gyermekgondozási és örökbefogadói díj folyósítás kiadásai 328,3 milliárd forintot tettek ki, amely az előirányzattól 14,8 milliárd forinttal maradt el. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások kiadása 379,0 milliárd forint volt, amely 4,4 milliárd forinttal több, mint az előirányzat.

Természetbeni ellátásokra a kiadások 73,4 százalékát, 3020,9 milliárd forintot fordított az E. Alap, amely 122,1 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot.

A természetbeni ellátásokon belül a meghatározó nagyságú gyógyító-megelőző ellátás 2023. évi 2305,6 milliárd forint összegű törvényi előirányzata 2410,1 milliárd forintra teljesült.

A gyógyszertámogatás 2023. évi költségvetési előirányzata 472,0 milliárd forint, a tényleges kiadás 505,9 milliárd forint volt.

A gyógyászati segédeszköz támogatásra 74,5 milliárd forint felhasználás történt, amely az előirányzattól 9,9 milliárd forinttal kevesebb.

A gyógyfürdő-szolgáltatás és az anyatej-ellátás vonatkozásában 2,3 milliárd forint kifizetés realizálódott, amely 1,9 milliárd forinttal maradt el az előirányzattól. A nemzetközi egyezményekből eredő kiadások esetében a 23,3 milliárd forintos előirányzattal szemben 24,9 milliárd forintos teljesítésre került sor. Az utazási költségtérítés 3,2 milliárd forintos teljesülése az előirányzattól 2,1 milliárd forinttal maradt el.

A természetbeni ellátások céltartalékának előirányzata (4,0 milliárd forint) teljes egészében átcsoportosításra került a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoportra.

Az egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások előirányzata 17,9 milliárd forint, a teljesítés 18,2 milliárd forint volt.

Az E. Alap vagyongazdálkodásából származó bevételének előirányzata 13,7 millió forint, a 2023. évi teljesülés 65,6 millió forint volt. A vagyongazdálkodási kiadások előirányzata 12,8 millió forint, a 2023. évi teljesülés 3,2 millió forint volt, amely az éves előirányzatnál 9,6 millió forinttal alacsonyabb.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) működési költségvetésének bevételi előirányzata 0,4 milliárd forint, mely év közben 1,2 milliárd forintra emelkedett, a teljesítés

1.1 milliárd forint volt. A működési költségvetés eredeti kiadási előirányzata 7,4 milliárd forint volt, amely az év folyamán 8,9 milliárd forintra módosult, a teljesítés 8,9 milliárd forint volt. A teljesítés tartalmazza a 2022. évi előirányzat-maradvány, a tárgyévi többletbevételek, illetve a központi költségvetésből biztosított források felhasználását. A működésre fordított 2023. évi kiadások az E. Alap kiadási főösszegének 0,2%át tették ki.

Létszám és személyi juttatások

A NEAK 2023. év eleji engedélyezett létszámkerete 633 fő volt, amely 2023. február 1-jén jogutódlás következtében (BM-NEAK integráció) 709 főre emelkedett. 2023. augusztus 1-jétől álláshely megszűnés miatt az engedélyezett létszám 638 főre csökkent. Az éves átlagos statisztikai állományi létszám így 637 fő, a személyi juttatásokra fordított kiadások összege 5.2 milliárd forint volt.

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA

1. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának általános értékelése

A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a korábbi évekhez viszonyítva alapvetően nem változott, az a 2023. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben valósult meg. Továbbra is kiemelt fontosságú a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, ehhez kapcsolódóan a kistelepülések felzárkózásának elősegítése érdekében az önkormányzatok gazdasági teljesítőképessége szerinti differenciált támogatásnyújtás. Megállapítható, hogy a kedvezőtlen - a 2023. évben elsődlegesen az orosz-ukrán konfliktusból adódó - világgazdasági folyamatok ellenére az önkormányzati ellátórendszer stabil maradt.

Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a 2023. évben 3197 volt a helyi (vármegyei és települési) önkormányzatok száma. A helyi önkormányzatok (a Kincstár által pénzügyileg jóváhagyott beszámolók adatain alapuló adatszolgáltatás szerint) 2023-ban hitelforrások nélkül 4373,4 milliárd forinttal gazdálkodhattak, a költségvetési évre meghatározott előirányzathoz képest 360,8 milliárd forinttal többel. Ehhez a központi költségvetés 1178,0 milliárd forintot, a 2022. évi támogatások 108,9%-át biztosította. Fontos hangsúlyozni, hogy a központi költségvetési kapcsolatból származó ténylegesen biztosított források összege közel 210 milliárd forinttal meghaladta az eredeti előirányzat összegét.

Az önkormányzatok működése a rendkívüli gazdasági kihívások ellenére is stabil, a települések saját erőforrásaik bevonásával és felhasználásával hozzájárultak a háború hatásainak mérsékléséhez.

A 2023. évben is jelentős változást okozott a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből adódó illetménynövekedés, valamint a köznevelési ágazatban dolgozók illetményemelése. A 2023. évi intézkedésekhez szükséges fedezet biztosítása év közben megtörtént.

Általános működés, igazgatás területén az önkormányzatok feladatainak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) tették ki. E helyi közügyek ellátását - a 2022. évhez hasonlóan - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás szolgálta. Itt kell kiemelni, hogy 2021-től kivezetésre került a támogatási mechanizmusból a beszámítás rendszere, a szolidaritási hozzájárulás általános érvénnyel szolgálta a jövedelmi különbségek kiegyenlítését.

A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás volt, amelyhez a központi költségvetés többelemű támogatással járult hozzá: a jogszabályi előírások alkalmazásával biztosította az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők illetményét és azok járulékait, emellett a 2023. évben is kötött felhasználású működési célú támogatás járt az óvodát fenntartó önkormányzatoknak. Továbbra is megillette a társulásban működő óvodák fenntartóit a bejáró gyermekek utaztatásához nyújtott támogatás. A pedagógus-előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során a Pedagógus II., a Mesterpedagógus, vagy a Kutatótanár fokozatot elért pedagógusok és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelőmunkát segítők béréhez a 2023. évben is biztosította a központi költségvetés minősítésből adódó többletkiadásokhoz az úgynevezett kiegészítő támogatást a fenntartók számára.

2023-ban is megillette a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó pedagógusokat a nemzetiségi pótlék, ami differenciált mértékben került meghatározásra, a pedagógusok nemzetiségi nevelés-oktatással lekötött munkaidejének függvényében.

Az 1-es típusú diabéteszes gyermek speciális igényeihez igazodva az ellátott többletfeladatokra tekintettel az óvodapedagógus- és legalább érettségi végzettséggel rendelkező nevelőmunkát segítő munkakörben foglalkoztatottakat 2023-ban is megillette a diabétesz ellátási pótlék.

A 2023. évi illetmény-emelések miatt a központi költségvetés többlettámogatást biztosított a megemelkedett bérekhez, illetve azok közterheihez.

A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is alapvetően az alapellátások biztosítása volt, emellett természetesen saját hatáskörben továbbra is felelősek voltak a helyi igényekhez alkalmazkodó pénzbeli, természetbeni segítségnyújtási rendszer kialakításáért.

2018. január 1-jétől a szociális ágazatban létezik az egészségügyi kiegészítő pótlék, amit a szociális intézményekben egészségügyi végzettséghez kötött munkakörökben foglalkoztattak kapnak. Az egészségügyi szakdolgozói bértábla emelésével összhangban az egészségügyi kiegészítő pótlék és így a költségvetési támogatás összege is emelkedett, amit szintén kiegészítő támogatásként kaptak meg az önkormányzatok.

A 2023. évi minimálbér és garantált bérminimum emelése miatt a központi költségvetés a szociális és gyermekjóléti ágazatban is többlettámogatást biztosított a megemelkedett bérekhez, illetve azok közterheihez.

Továbbra is kiemelt jelentőséggel bíró önkormányzati feladat volt a gyermekétkeztetés, amelyhez a költségvetés a feladatellátás költségeihez igazodó bér- és működési jellegű támogatást biztosított, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is. A feladatokat ellátók bértámogatásának összege - figyelembe véve az év közben biztosított kiegészítő támogatást is - 7,5%-kal emelkedett. Ezen túlmenően az állam a szünidei étkeztetés támogatására is nagy hangsúlyt fektetett, amelyet az önkormányzatok 2016-tól látnak el kötelező feladatként.

Az önkormányzatok kulturális feladatainak - ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás - biztosításához a központi költségvetés a 2023. évben is önálló előirányzaton biztosított támogatást, így a rendelkezésre álló források célzottan jutottak el a területhez. A "Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása", a "Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása" jogcímek, valamint "A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása" jogcím, továbbá a "Táncművészeti szervezetek támogatása" és a "Zeneművészeti szervezetek támogatása" jogcímek esetében a költségvetési törvény a keret előirányzatokat tartalmazta, de az egyes önkormányzatokat, illetve szervezeteket megillető támogatás éves összegét már a kultúráért felelős miniszter állapította meg.

A kulturális ágazatban a támogatási összegek tartalmazták a minimálbér és garantált bérminimum emelkedésének a hatását.

A továbbiakban a költségvetési folyamatok elemzése, a különféle bevételi és kiadási tételek értékelése a 2023. évi beszámoló és a 2022. évi tényadatok alapján történik.

A helyi önkormányzatok pénzforgalmi mérlegei az indokolás 2.1., 2.2. és 2.3. pontjait támasztják alá. Ezek az általános indokolás mellékletei között "Az önkormányzati alrendszer mérlegei" címen találhatók meg.

2. Az önkormányzati költségvetés végrehajtása

2.1. A folyó és felhalmozási bevételek, valamint kiadások egyenlegei

A helyi önkormányzatok 2023-ban - a finanszírozási műveletekkel együtt - összesen 5905,6 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 11,1%-kal magasabb a 2022. évi teljesítésnél. Az emelkedésben döntő szerepet játszott az intézményi bevételek, a helyi adók - azon belül az iparűzési adó - és a kamatbevételek növekedése. A növekedés hátterében egyrészt a szomszédos országban zajló háború miatt elszabaduló infláció hatása (2023-ban az éves átlagos infláció 17,6% volt), másrészt a helyi adókat érintő szabályozás változása áll.

Az önkormányzatok működési célú támogatásai 13,0%-kal haladták meg az előző évi teljesítési adatokat, a felhalmozási célú (beruházások megvalósítására szolgáló) támogatásai viszont 59%-kal elmaradtak az előző évitől. A helyi adókból származó bevételek 36,7%-kal növekedtek, az intézményi bevételek 19,2%-kal, a kamatbevételek kimagasló mértékben 133,3%-kal emelkedtek a 2022. évi adatokhoz képest és összegében 92,5 milliárd forintot tettek ki.

A működési célú bevételekkel szemben a felhalmozási bevételek részét képező szinte valamennyi elem bevétele csökkenést vagy stagnálást mutat. Az államháztartáson kívülről kapott felhalmozási célú bevételek 18,2%-kal, a részesedések értékesítéséből származó bevételek 20,9%-kal csökkentek, az ingatlan eladásából és a nagyértékű tárgyi eszköz értékesítéséből szinte ugyanannyi bevételhez jutottak az önkormányzatok, mint 2022-ben. Ezeket a negatív hatásokat részben ellensúlyozta az egyéb felhalmozási célú támogatási bevételek 6,5%-kal való növekedése. Az itt megjelenő 630,9 millió forint bevételből 505,4 millió forint az EU-s programokra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokból, 124,5 millió forint pedig államháztartáson belüli átcsoportosításból ered.

A folyó működési bevételek és kiadások egyenlege 369,7 milliárd forint, ami 192,6 milliárd forinttal haladta meg a 2022. évi egyenleget. Az eredményt a működési bevételeknek az évi átlagos infláció mértékét meghaladó, összességében 22,3%-os növekedése és a működési kiadások ettől mérsékeltebb mértékű 16,8%-os emelkedése alakította ki. Az intézményi bevételek 406,4 milliárd forintra (kamatbevételek nélkül) emelkedtek a 2022. évi 340,9 milliárd forintról. A helyi adók szinte valamennyi típusánál emelkedés figyelhető meg. A helyi iparűzési adóból származó bevétel 41,4%-kal magasabb mértékben 1258,2 milliárd forintra teljesült. Az építményadó esetében - alapvetően az adómérték megnövelése okán -16,9%-os növekedés következett be.

Az évközi kormányzati intézkedések hatására nyújtott működési célú támogatások 13,0%-os emelkedése, az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök 29,1%-os növekedése mind pozitívan befolyásolta a bevételek alakulását. Ez utóbbi tartalmazza a korábban nyújtott kölcsönök visszatérülését és az ideiglenesen átvett pénzeszközöket, illetve a kapott kölcsönöket, a bevétel ezen a jogcímen így 36,3 milliárd forintra teljesült.

A működési bevételek növekedését alig mérsékelte a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól átvett pénzeszközök 4,3%-kal, 103,0 milliárd forintra való csökkenése, valamint az államháztartáson belülről származó pénzeszközök 13,1%-os csökkenése, ami így 203,9 milliárd forintot tett ki.

A működési bevételek mindezen tényezők hatására összességében 657,5 milliárd forinttal az évi átlagos inflációt meghaladó mértékben 22,3%-kal haladta meg az előző évi teljesítési adatokat.

Kiadási oldalon a személyi juttatásokra fordított összeg 1150,3 milliárd forintra teljesült, ami a 2022. évi teljesítési adatokhoz képest 12,0%-os növekedést mutat. A növekedés alapvetően a minimálbér és garantált bérminimum emelés, valamint a köznevelési ágazatban foglalkoztatott szakdolgozókat érintő béremelések hatásának következménye. Az előző évhez képest - és a személyi juttatásokra fordított kiadásokhoz mérten - a munkaadókat terhelő járulékok arányosan emelkedtek 10,1%-kal, ami jelzi, hogy a korábbi évek csökkenő tendenciája után a szociális hozzájárulási adó mértéke változatlan maradt, megegyezett a 2022. évi mértékkel (13,0%).

A dologi és egyéb működési kiadásokra 24,5%-kal többet költöttek az önkormányzatok az előző évi tényleges teljesítési adatokhoz képest, összességében 1455,5 milliárd forintot tettek ki az ilyen jellegű kiadások. A növekedés oka elsősorban a háborús veszélyhelyzet miatt kialakult magas infláció következtében megemelkedett anyag költségekben és szolgáltatási díjakban keresendő.

Csökkent az ellátottak pénzbeli juttatása (3,4%-kal), ami mögött a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak munka világába való visszavezetése áll, illetve az erre irányuló programok pozitív hatása. Az önkormányzatok 112,5%-kal költöttek többet az államháztartáson belüli szervezetek működési támogatására. Az államháztartáson kívüli szervezetek működéséhez 7,8%-kal magasabb mértékben járultak hozzá.

A folyó működési kiadások és támogatások egészét tekintve 16,8%-kal, 464,9 milliárd forinttal haladták meg az előző évi teljesítést. Összességében a 2023. évben a bevételek növekedése (22,3%) meghaladta a kiadások növekedésének (16,8%) ütemét, a 3234,9 milliárd forint működési kiadásra a működési bevételek 3604,7 milliárd forintos összege megfelelő fedezetet biztosított.

A felhalmozási bevételeknek és kiadásoknak a 2022. évi adatokkal történt összevetése alapján a következő megállapítások tehetők. Az immateriális javak, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből szinte ugyanannyi bevételhez jutottak az önkormányzatok, mint az előző évben. (A növekedés csupán 0,1 milliárd forint volt.) Az egyéb felhalmozási célú támogatási bevételek (államháztartáson belülről átvett pénzeszközök, valamint az EU-tól átvett pénzeszközök együttesen) 630,9 milliárd forintos összege 6,5%-kal haladja meg az előző évit. 2023-ban az előlegként lehívott EU források felhasználása zajlott, megindultak, illetve folytatódtak a kivitelezési munkák annak érdekében, hogy a részteljesítés és elszámolás után a további támogatási összegekhez is hozzájuthassanak a beruházók. 59,0%-kal csökkent az év közben egyedi kormánydöntéssel az önkormányzatok számára biztosított felhalmozási célú (beruházásra fordítható) támogatás összege. Ezek a fejlesztési célú támogatások elsősorban a már megkezdett beruházások befejezését szolgálták és nem új beruházások indítását célozták. Az államháztartáson kívülről, vállalkozásoktól érkező felhalmozási jellegű bevételek összege is csökkent 18,2%-kal, a különböző részesedések értékesítéséből befolyó bevételek összege pedig a 2022. évi 3,5 milliárd forinttal szemben 2,8 milliárd forintra teljesült. A felhalmozási bevételek mindezek hatására összességében 0,6%-kal maradtak el a 2022. évi adatoktól és 768,7 milliárd forintra teljesültek.

A felhalmozási kiadások összesen 9,7%-kal emelkedtek és elérték az 1100,9 milliárd forintot. Az önkormányzatok eszközbeszerzésekre, tárgyi eszköz felújítására az előző évi kiadásnál 14,8%-kal többet, 648,1 milliárd forintot költöttek. Szintén emelkedett az egyéb felhalmozási célú kiadásokra államháztartáson belülre átadott összeg 19,5 milliárd forinttal, 43,7%-kal. A felújításokra fordított összeg viszont 5,2%-kal csökkent, így 276,8 milliárd forintra teljesült. A kiadások növekedésének hátterében az áll, hogy a 2023. évben a magas infláció miatt megemelkedtek a tartós fogyasztási cikkek, termékek és szolgáltatások díjai.

A felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege a -332,1 milliárd forint értékkel még kevésbé egyensúlyos képet mutat, mint 2022-ben. (2022. évben -229,5 milliárd forint volt.) A kiadások finanszírozásához többnyire a megnövekedett működési bevételek átcsoportosításából és csökkenő mértékben (1,3%-os csökkenéssel) az előző évi maradvány felhasználásával teremtették elő a forrást.

Elmondható továbbá, hogy a pénzügyi finanszírozási műveletek bevételei körébe tartozó valamennyi elem esetében csökkent az önkormányzatok bevétele. Jelentősen, 75,7%-kal visszaesett az éven belül lejáró értékpapírok értékesítéséből származó bevételek összege, ami így 12,6 milliárd forintra teljesült szemben a 2022. évi 52,0 milliárd forinttal. A hosszú lejáratú értékpapírok értékesítéséből és kibocsátásából származó bevétel, 10,1 milliárd forintra teljesült, 8,6%-kal elmaradva a 2022. év teljesítési adatától. Az egyéb finanszírozási bevételek összege 29,7%-kal csökkent és 3,3 milliárd forintra teljesült. (Ez tartalmazza az irányító szervtől kapott támogatásokat, a banki betétek megszüntetéséből származó bevételeket és az államháztartáson belüli megelőlegezések összegét is.) Visszaesett a hitelnyújtásból származó bevétel összege 14,5%-kal, 19,2 milliárd forintra a 2022. évi 22,5 milliárd forinttal szemben.

A felhalmozási kiadásaikon túl az önkormányzatok megtakarításaikat, bevételeiket a korábbiaknál nagyobb mértékben fordították a meglévő hitelek visszafizetésére 5,3 milliárd forinttal nagyobb összegben, mint az előző évben. Így a teljesítés összege meghaladta a 26,6 milliárd forintot. Emelkedett az egyéb finanszírozási kiadások összege is, 6,6 milliárd forinttal több az előző évinél. (Ez magában foglalja a központi irányító szervi támogatást és folyósítást, a pénzeszközök betétként való elhelyezése, illetve a betétek megszüntetése, az államháztartáson belüli megelőlegezések egyenleg adatait, a váltókiadásokat, valamint az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásait.)

Mindezen tényezőket figyelembe véve összességében finanszírozási műveletek kiadásaira 20,5%-kal, 11,6 milliárd forinttal többet költöttek az önkormányzatok 2023-ban, mint 2022-ben.

Megállapítható, hogy az önkormányzatok a gazdálkodásuk során a felhalmozási jellegű bevételeiken túl a működési jellegű bevételeik egy részét, valamint a finanszírozási jellegű bevételeiket is elsősorban a különböző fejlesztéseik megvalósítására, befejezésére fordították,

Emellett törekedtek a pénzügyi-gazdasági biztonságuk megőrzésére is. Bár hosszúlejáratú értékpapírokba kevésbé fektették pénzeszközeiket és megtakarításaikat ilyen módon nem növelték, azonban nagyobb összeget fordítottak a hiteleik visszafizetésére.

2.2. A bevételek alakulása

A helyi önkormányzatok 2022. évi és 2023. évi bevételi forrásainak megoszlása

A bevételek főbb csoportonként a következők szerint alakultak:

2.2.1. A 2023. évi saját folyó és átengedett bevételek összege 2108,8 milliárd forintot tett ki, így ez az előző évi teljesítéshez viszonyítva 552,4 milliárd forinttal, 35,5%-kal, míg az előirányzattal összevetve 377,9 milliárd forinttal 21,8%-kal emelkedett.

Az intézményi működési bevételek 498,8 milliárd forintra teljesültek, ez a 2022. évi teljesítésnél 118,3 milliárd forinttal (31,1%-kal) lett magasabb. Ezen belül:

- Az intézményi bevételek, amelyek az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások és ellátások térítési díjaiból tevődtek össze, 51,3 milliárd forinttal (21,3%-kal) lettek magasabbak az előző évi tényadathoz képest. A növekedést vélhetően az infláció miatti áremelkedések okozhatták.

- A kamatbevételek - e sor magába foglalja az egyéb pénzügyi műveletek bevételeit is -92,5 milliárd forintot tettek ki, és együttesen a 2022. évi tényadathoz képest 52,8 milliárd forinttal (133,3%-kal) emelkedtek. Ezen belül az egyéb pénzügyi műveletek bevételei 4,0 milliárd forintot, míg a kamatbevételek 88,5 milliárd forintot jelentettek. Az emelkedés oka a 2022. évhez hasonlóan, hogy a magas kamatlábak jelentős többletbevételt eredményeztek az érintett önkormányzatok számára.

- Az áfa-bevételek (visszatérítés) tekintetében az önkormányzatok összesen 114,1 milliárd forintot értek el, ami a 2022. évinél 14,2 milliárd forinttal, 14,2%-kal nagyobb összegű bevételt jelentett számukra.

Saját adóbevételek

Helyi és települési adókból származó bevételek alakulása

- A helyi és települési adóból származó bevételre a költségvetés 2023-ra vonatkozóan 1290,9 milliárd forintot irányzott elő. A 2023-ban ténylegesen befolyt bevétel 1491,7 milliárd forint volt, amely a 2023. évi előirányzat összegét 200,8 milliárd forinttal, vagyis 15,6%-kal haladta meg, a 2022. évi bevételeknél pedig 400,4 milliárd forinttal, 36,7%-kal volt magasabb.

= A helyi iparűzési adóból 2023-ban 1258,2 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az összes helyi adó 84,4%-át teszi ki. A befolyt bevétel az előirányzatot 169,8 milliárd forinttal, 15,6%-kal haladta meg, a 2022. évben befolyt bevételnél pedig 368,1 milliárd forinttal (41,4%-kal) magasabb lett. A 2023-ban befolyt bevétel az előirányzathoz képest jelentős mértékben túlteljesült. Ennek oka az, hogy a 2022. évi adókötelezettség sokkal kedvezőbben alakult az előzetesen várthoz képest (az előző évi adókötelezettséget közel 25%-kal haladta meg), és emiatt a 2023. adóévben fizetett adóelőlegekben is megfigyelhető volt ez a növekmény. Továbbá a 2023. májusi bevalláshoz kapcsolódó elszámoláskor magasabb összeg került befizetésre, mivel a 2022. adóévi adókötelezettség magasabb volt, mint a 2022-ben előlegként befizetett összeg.

= Az egyéb helyi adókból származó bevétel 2023-ban meghaladta az előirányzatot, összesen 233,3 milliárd forintot tesz ki. Az építményadó volt a legnagyobb növekedést mutató adónem, mivel az önkormányzatok emelték az adókulcs mértékét. A telekadó, magánszemélyek kommunális adója és idegenforgalmi adó is növekedést mutatott. Az önkormányzatoknak sikerült bevételt generálni az egyéb helyi adókból.

= A települési adóból befolyt bevétel 2023-ban mindössze 0,1 milliárd forint volt, amely az előző évi bevételtől 83,7%-kal, a 2023. évi előirányzattól pedig 80,8%-kal maradt el. Ennek oka az a 2023. szeptember elsején hatályba lévő jogszabályváltozás, amely alapján a helyi önkormányzat települési adó kivetésére irányuló joga nem terjedhet ki a föld megadóztatására, és az addig ebből befolyt összeget pedig az önkormányzatok kötelesek voltak 2023. október 1jéig visszatéríteni. A települési adó az önkormányzatok jelentős részénél termőföldre volt korábban kivetve, így 2023-ban ebből már nem származott bevétel.

Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó bevétel

millió forintban

2.2.2. Az átengedett bevételek teljesítése 2023-ban 63,2 millió forint volt, amely az előző évi bevételeket 65,4%-kal meghaladta.

Átengedett, központilag szabályozott adójellegű bevételek:

2020-ban a védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források biztosítása érdekében a gépjárműadó önkormányzatokat illető része átcsoportosításra került a központi költségvetésbe, így már csak a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó volt az egyedüli átengedett, központilag szabályozott bevételforrás. Ebből az adónemből 2023-ban 63,2 millió forint bevétel keletkezett, amely az előirányzatnál 28,2 millió forinttal (80,6%-kal) magasabb, a 2022. évi bevételeket pedig 25,0 millió forinttal (65,4%-kal) haladta meg. Ennek oka, hogy a 2022. évi adókötelezettség magasabb volt az előző évihez képest, amely kötelezettséget az adóévet követő évben kell megfizetni. Az adókötelezettség emelkedésének oka az adóalanyok által birtokolt, adóalapot képező földterület bővülése.

2.2.3. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek összesen 743,4 milliárd forintra teljesült, ami mindössze 31,4 milliárd forinttal, 4,4%-kal lett magasabb a 2022. évi tényadatnál, az előirányzattól pedig 170,1 milliárd forinttal, 18,6%-kal maradt el.

- E felhalmozási bevételekből az immateriális javak, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek összesen az előző évivel közel azonos mértében teljesültek, azaz stagnáltak, és mindössze 0,1 milliárd forinttal, 0,2% -kal emelkedtek az előző évhez képest. Ez szoros összefüggést mutat a 2023. évi kormányzati beruházások leállításával, illetve elhalasztásával.

- A részesedések értékesítéséből származó bevételek - melyek magába foglalják a részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételeket is - 2,8 milliárd forintra teljesültek, így 0,7 milliárd forinttal 20,9%-kal maradnak el a 2022. évi 3,5 milliárd forintos teljesítéstől.

- Az egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei (államháztartáson belülről átvett pénzeszközök, valamint az EU-tól átvett pénzeszközök együttesen) 630,9 milliárd forintra teljesültek. Ez a 2022. évi bevételhez képest mintegy 38,3 milliárd forintos növekedést jelent. Ezen belül az EU-tól származó források 88,8 milliárd forinttal emelkedtek, ugyanakkor az államháztartáson belülről átvett pénzeszközök 50,5 milliárd forinttal csökkentek a 2022. évi tényadathoz képest. E csökkenés mögött főként egyes fejezeti kezelésű támogatások (pl. Modern Városok Program, Magyar Faluprogram) visszaesése áll. E források célhoz kötöttek, az önkormányzatok azokat főként környezetvédelmi, idegenforgalmi, városfejlesztési, köznevelési és egészségügyi infrastruktúrafejlesztési célokra használhatják fel.

- Az államháztartáson kívülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök 28,4 milliárd forintra teljesültek, ami 18,2%-os, (6,3 milliárd forintos) alulteljesülést jelent az előző évhez képest. E bevétel alapvetően az előbbiekben említett EU-s fejlesztésekhez kapcsolódik.

2.2.4. A helyi önkormányzatok támogatásai

A központi költségvetés a helyi önkormányzatok részére az év során 1178,0 milliárd forint támogatást folyósított, ami 96,0 milliárd forinttal, 8,9% -kal magasabb az előző évi tényadathoz viszonyítva. A támogatásokon belül a legjelentősebb tételek:

- a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím teljesítési adata 901,5 milliárd forint volt, ami 111,5 milliárd forinttal haladta meg az előző évi teljesítést;

- a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása cím 173,0 milliárd forintra teljesült, ami 69,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi tényadatnál;

- az év közben létrehozott új jogcímeken 103,5 milliárd forint kifizetés történt, ami az előző évi 188,2 milliárd forintos teljesítés 55,0%-a.

A támogatások előirányzatainak és teljesülésének részletes alakulását a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet indokolása mutatja be.

2.2.5. Az átvett működési pénzeszközök

- Az államháztartáson belüli átutalások bevételeinek összege 306,9 milliárd forintot tett ki, ami a 2022. évi tényadatoknál 35,5 milliárd forinttal (10,4%-kal), az előirányzatnál pedig 63,6 milliárd forinttal, 17,2%-kal lett alacsonyabb.

= A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaitól átvett pénzeszközök 2023. évben 103,0 milliárd forintra teljesültek, így e bevételek a 2022. évi tényadathoz képest 4,6 milliárd forinttal, 4,3% -kal teljesültek alul.

= Az elkülönített állami pénzalapoktól származó pénzeszközök bevétele a 2023. évben 89,7 milliárd forintot ért el, így mindössze 0,1 milliárd forinttal lett alacsonyabb a 2022. évi tényadatnál. Ez a sor döntően a NFA-ból származó, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó pénzeszközöket tartalmazza. A bevételek 0,1%-os csökkenése mögött a közfoglalkoztatottak munka világába való visszavezetése áll.

= A központi költségvetési szervektől, fejezetektől származó bevételekből (amelyek tartalmazzák az EU-tól átvett működési célú pénzeszközöket is) 105,7 milliárd forint került átutalásra a helyi önkormányzatok részére, ami a 2022. évi teljesítéshez képest 31,1 milliárd forint csökkenést mutat. Ebből az EU-tól átvett működési célú pénzeszközök 13,5 milliárd forint, az államháztartáson belülről érkező támogatások 17,6 milliárd forint bevételkiesést jelentettek.

= Az Elvonások és befizetések bevételeiből az önkormányzatokhoz a központi költségvetéssel történő - főleg az előző évekkel összefüggő - pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatosan 8,5 milliárd forint bevétel folyt be, ami 0,4 milliárd forinttal (4,8%-kal) több a 2022. évinél.

- Az államháztartáson kívülről származó bevételek 2023. évi teljesítése a 2022. évinél 8,4 milliárd forinttal lett magasabb, így 21,1 milliárd forintra teljesült.

- A korábban nyújtott kölcsönök visszatérítéséből és az ideiglenesen átvett pénzeszközökből származó bevétel 15,2 milliárd forintra teljesült, ami a 2022. évi tényadatnál 0,2 milliárd forinttal (1,6% -kal) lett alacsonyabb.

2.2.6. Finanszírozási bevételek alakulása

A hitelfelvételből és hosszú lejáratú értékpapírokból származó bevételek együttesen 29,3 milliárd forintra teljesültek, ami a 2022. évi teljesítés 87,4% - a. Ezen belül a hitelbevételek 19,2 milliárd forintra, míg az értékpapírokból származó bevételek 10,1 milliárd forintra teljesültek.

- A helyi önkormányzatok 2023-ben 19,2 milliárd forint hitelt hívtak le, ez 3,3 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évi ténynél.

- A hosszú lejáratú értékpapírok értékesítéséből, kibocsátásából származó bevételek és kiadások egyenlege 2023-ban 10,1 milliárd forintra teljesült, így 0,9 milliárd forinttal marad el a 2022. évi 11,0 milliárd forintos egyenlegtől. A 2023. évi adat kizárólag a beváltásból, illetve értékesítésből származó bevételeket jelentette, míg értékpapírkibocsátásból egyáltalán nem keletkezett bevétele az önkormányzatoknak a 2023. évben.

Az éven belüli lejáratú értékpapírok beváltásából, eladásából és kibocsátásából származó bevételek és kiadások egyenlegének eredményeként 2023. évben 12,6 milliárd forint bevétele keletkezett az önkormányzati alrendszernek, a forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása és értékesítése következtében. Ez 75,7%-os, 39,4 milliárd forint csökkenést jelent a 2022. évi 52,0 milliárd forint teljesítéshez képest. Az önkormányzatok - bár csökkenő mértékben, de - továbbra is törekszenek átmenetileg szabad pénzeszközeiket rövidtávon állampapírba fektetni, anyagi erőforrásaik maximális kihasználása érdekében.

A pénzmaradvány, vállalkozási maradvány igénybevétele 2023. évben 1487,0 milliárd forint volt, ami a 2022. évinél 19,7 milliárd forinttal lett alacsonyabb. Ez mindössze 1,3%-kal alacsonyabb maradvány-felhasználást jelentett az önkormányzatok számára az előző évhez viszonyítva. A növekedés elmaradásában szerepet játszhatott egyes beruházások leállítása a takarékosság jegyében. A maradvány-felhasználás egyébként évek óta magas szinten teljesül.

Az egyéb finanszírozási bevételek magában foglalja a központi irányító szervi támogatást és folyósítást, a pénzeszközök betétként való elhelyezését, illetve a betétek megszüntetését, az államháztartáson belüli megelőlegezések egyenlegadatait, a váltóbevételek, valamint az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételeit. A 2023. évi teljesítési adat az államháztartási megelőlegezések bevételi egyenlege következtében 3,3 milliárd forint lett.

2.3. Kiadások alakulása

A helyi önkormányzatok 2023. évi teljesített kiadása - a finanszírozási kiadásokkal együtt -4404,3 milliárd forint volt, ami a 2022. évben teljesített kiadásnál 15,0%-kal (574,2 milliárd forinttal), az előirányzatnál pedig 4,7%-kal (198,3 milliárd forinttal) lett magasabb.

A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadási előirányzatainak és teljesítésének megoszlása a 2022. és a 2023. években

%-ban

2.3.1. A saját folyó kiadások teljesítése 2757,3 milliárd forintra teljesült. Ez a 2022. évi tényadathoz képest 18,2%-kal, azaz 423,9 milliárd forinttal jelentett nagyobb kiadást. E növekedés mögött elsősorban az egyéb működési kiadások 31,7%-os növekedése figyelhető meg, ami a szolidaritási hozzájárulás emelkedéséből fakad. Ezen túlmenően a személyi juttatások 12,0%-kal, az összes dologi kiadások 23,2%-kal emelkedtek. A dologi kiadásokon belül a kamatkiadások 20,8 milliárd forint (99%-os) többletköltsége is megfigyelhető, ami mögött az infláció következtében jelentősen megnövekedett hitelkamatok állnak.

2.3.2. A felhalmozási és tőkejellegű kiadások a 2023. évben 1100,9 milliárd forintra teljesültek, így az előző évi tényadatot 97,6 milliárd forinttal (9,7%-kal), míg 2023. évi előirányzatot 4,7%-kal, 49,2 milliárd forinttal haladta meg a teljesítés.

E kiadásokon belül a százalékos mértékű növekedést tekintve egyrészt az egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre 43,7%-os emelkedése (19,5 milliárd forint) kiemelkedő. Ezt követi az egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre 14,2%-os, 6,4 milliárd forintos, valamint a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése és az ahhoz kapcsolódó beruházási áfa együttesen 14,1%-kal 86,2 milliárd forintos növekedése. A részesedések beszerzése szerényebb mértékben 7,3%-kal, 0,8 milliárd forinttal emelkedett a 2022. évhez viszonyítva. A felújítások ezzel szemben 5,2%-os, 15,3 milliárd forintos alulteljesülése figyelhető meg, ami így 276,8 milliárd forintra teljesült.

2.3.3. A támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások kiadási összegét tekintve 40,7 milliárd forintos (9,6%-os) növekedés történt. E kiadásokon belül az egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre sor emelkedett a legjelentősebb mértékben 112,5%-kal (8,5 milliárd forinttal). Az intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai sor tényadata azonban kis mértékben, 3,4%-kal csökkent. Az egyéb sorokon 4,8%, illetve 8,0% közötti növekedés történt.

2.3.4. A finanszírozási kiadások esetében megállapítható, hogy a 2023. évben a hitel-visszafizetés 5,3 milliárd forinttal emelkedett, míg a hosszú lejáratú befektetési értékpapírok értékesítéséből és vásárlásából származó egyenleg 0,2 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest. Az éven belüli lejáratú értékpapírok eladási/vásárlási egyenlege az előző évben tapasztaltakkal azonosan 2023. év végére is nullszaldós lett. Az egyéb finanszírozási kiadások magában foglalja a központi irányító szervi támogatást és folyósítást, a pénzeszközök betétként való elhelyezése, illetve a betétek megszüntetése, az államháztartáson belüli megelőlegezések egyenlegadatait, a váltókiadásokat, valamint az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásait. Az e célokra fordított bevételek és kiadások egyenlege a 2022. évben 35,1 milliárd forint volt, a 2023. év végén azonban 41,7 milliárd forintra növekedett. Ebből a pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése, illetve megszüntetése 41,4 milliárd forintos kiadási egyenleget, a pénzügyi lízing kiadásai 0,2 milliárd forintot, valamint az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai 0,1 milliárd forintot jelentettek együttesen.

2.4. Létszám és személyi juttatások

2023-ban az önkormányzati közszférában - a központosított illetmény-számfejtési rendszer adatai alapján - közfoglalkoztatottak nélkül összesen átlagosan 166 879 fő dolgozott. Az alkalmazásban állók átlagos száma 468 fővel kevesebb a 2022. évi átlagos létszámnál. A helyi önkormányzatok és intézményeik átlagosan 30 203 fő köztisztviselőt, 107 107 fő közalkalmazottat, valamint 29 569 fő egyéb jogviszonyba tartozó dolgozót foglalkoztattak (közfoglalkoztatottak nélkül).

Szintén a központosított illetmény-számfejtési rendszer adatai alapján a 2023. évben kifizetett kereset összege - közfoglalkoztatás nélkül - összesen 913,1 milliárd forint volt, 13,0%-kal magasabb az előző évinél. Ami a keresetekre vonatkozó szabályozást illeti:

- A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint 2023. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege havi 232 000 forintra, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma havi 296 400 forintra emelkedett.

- A munkaadókat terhelő járulékokon belül a szociális hozzájárulási adó mértéke 2023-ban 13,0% volt.

3. Pénzgazdálkodás, adósságállomány, értékpapír-műveletek

A helyi önkormányzatok hó végi betétállománya - a Magyar Nemzeti Bank havi jelentései alapján - a 2023. évben 900,2 milliárd forint és 1376,7 milliárd forint között mozgott, míg az átlagos betétállomány 1127,5 milliárd forint volt. Február hónapban állt a legalacsonyabb (900,2 milliárd forint) értéken, míg szeptemberben érte el a legmagasabb (1376,7 milliárd forint) szintet. Az év első két hónapja, valamint augusztus hónapot kivéve egész évben 1000 milliárd forint feletti állománnyal rendelkeztek az érintett önkormányzatok.

Az egyes hónapok magasabb pénzállománya főként a helyiadó-számlákból - a tavaszi és őszi előlegfizetési határidők miatt - befolyt nagyobb pénzösszegnek volt köszönhető.

Az önkormányzatok pénzkészlet állománya - ami a forint és devizaszámlákon kívül a lekötött bankbetétekben, pénztárakban, csekkekben és betétkönyvekben elhelyezett összegeket is tartalmazza - a 2023. év végén 1682,9 milliárd forint volt, ebből kincstári számlán 592,9 milliárd forint volt található, ami alapvetően uniós és hazai, célhoz kötött forrás. Több önkormányzatnál - főként a jobb pénzügyi helyzetben lévő városoknál, ahol 2023-ban nagyobb összegű bevétel realizálódott - e pénzmaradványok tartalékolási célt szolgálnak a következő évek fejlesztéseinek finanszírozására.

A helyi önkormányzatok adósságállományának tekintetében az alábbiak állapíthatók meg.

Az önkormányzati alrendszer 2023. december 31-én 264,4 milliárd forint adóssággal rendelkezett, ami 7,4 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2022. év végi adósságállomány (271,8 milliárd forint). Az adósságállományon belül leginkább belső átrendeződés történt: legnagyobb súlyt jelentő hitel- és kölcsönállomány 2,7%-kal csökkent, a kötvényállomány a felére mérséklődött, és az egyéb kötelezettségállomány ugyanakkor 3,5%-kal nőtt.

A 2023. évi adósságállomány 99,5%-át a hitel- és kölcsönállomány teszi ki, amely a 2022. évi 270,3 milliárd forintról 262,9 milliárd forintra csökkent. Az állomány döntő részét (58,6%-át) továbbra is Budapest Főváros Önkormányzatának (154,1 milliárd forintos) hitele jelenti, amelyet a megyei jogú városok (57,6 milliárd forint), az egyéb városok (37,1 milliárd forint), majd a fővárosi kerületek (7,9 milliárd forint) hitel és kölcsönállománya követ. A községek, nagyközségek és a társulások összesen mintegy 6,2 milliárd forint hitel- és kölcsönállománnyal rendelkeztek a 2023. év végén.

A kötvényállomány összesen mintegy 0,2 milliárd forintot tett ki az elmúlt év végén (a 2022. évi végi állomány közel 0,4 milliárd forint volt). Ilyen adósságállománnyal szinte teljes egészében a fővárosi kerületek (0,2 milliárd forint) rendelkeztek.

Az egyéb kötelezettségállomány az előző évi 1,2 milliárd forinttal szinte azonos maradt (mindössze 41,5 millió forinttal csökkent). Az egyéb kötelezettségállományon belül a 79,6%-ot kitevő pénzügyi lízing állománya 13,5%-kal mérséklődött (1,1 milliárd forintról 1,0 milliárd forint alá csökkent). Ezen belül is a megyei jogú városok rendelkeztek a legnagyobb pénzügyi lízing állománnyal 2023. év végén (mintegy 0,9 milliárd forinttal, ami a teljes pénzügyi lízing állomány 92,6%-át teszi ki).

A megyei jogú városok adósságállománya 8,7%-kal (4,7 milliárd forinttal) 53,8 milliárd forintról 58,5 milliárd forintra, a nagyközségeké 23,4%-kal (323,1 millió forinttal), az önkormányzati társulásoké 52,3%-kal (529,6 millió forinttal), a nemzetiségi önkormányzatoké 113,5%-kal (4,2 millió forinttal) növekedett.

Ugyanakkor Budapest Főváros Önkormányzata a meglévő hazai hiteleiből 6,1 milliárd forintot törlesztett, így a 2023. év végi adósságállománya 154,1 milliárd forintra teljesült (2022-ben 160,2 milliárd forint volt). A kerületek adósságállománya 19,2%-kal (1,9 milliárd forinttal), az egyéb városoké 10,7%-kal (4,5 milliárd forinttal), és a községeké pedig 13,2%-kal (459,4 millió forinttal) csökkent a 2022. évihez képest.

A megyei önkormányzatok, továbbá a térségi fejlesztési tanácsok továbbra sem rendelkeztek adósságállománnyal 2023 ban sem.

Eltekintve a Budapest Főváros Önkormányzata 154,1 milliárd forint (aminek 32,3%-a, közel 49,8 milliárd forint a 3 as metró szerelvény felújítását szolgálta, illetve más fejlesztésekhez járult hozzá, a fennmaradó részt pedig az EIB két - közlekedési és egyéb infrastruktúra fejlesztést szolgáló - alapja tette ki), valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közel 22,6 milliárd forint adósságállományától (amit főként az ipari parkkal kapcsolatban és egyéb fejlesztési célokra keletkeztetett adósságállománya okoz), az önkormányzati adósságállomány továbbra is tartósan alacsony szinten mozog, ami alapvetően a 2011-2014. évek között lezajlott adósságkonszolidációnak köszönhető. Ennek során az állam csaknem 1370 milliárd forint adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, illetve törlesztett elő. Ezen kívül az önkormányzati adósságkeletkeztetés 2012-től való előzetes kormányzati engedélyhez való kötése is elősegíti az önkormányzati alrendszer adósságának kordában tartását.

Az önkormányzati alrendszer adósságállományának alakulása 2022-ben

millió forintban

Az önkormányzati alrendszer adósságállományának alakulása 2023-ban

millió forintban

Az önkormányzati alrendszer adósságállományának változása (2023/2022)

%-ban

4. A vagyon alakulása

4.1. Az önkormányzatok 2023. évi vagyoni eszközei az alábbiak szerint alakultak:

A helyi önkormányzatok eszközértéke a 2023. évben 325,0 milliárd forinttal (1,9%-kal) növekedett. Ezzel az év végén az eszközök állománya 17 119,1 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök aránya 83,9%-ot, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök aránya 0,4%-ot, a pénzeszközök aránya 9,8%-ot, a követelések aránya 5,6%-ot, az egyéb sajátos elszámolások aránya 0,2%-ot, valamint az aktív időbeli elhatárolások aránya pedig 0,1%-ot tett ki.

A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökön belül

- az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 2023. december 31 -ei nettó értéke 13 773,4 milliárd forintot tett ki (a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök 95,9%-a),

- a tárgyi eszközök tárgyévi nettó értékének növekedése 638,6 milliárd forint (5,0%) volt, amely növekedés az ingatlanok és a kapcsolódó vagyon értékű jogok; valamint a gépek, berendezések, felszerelések, járművek nettó értékének növekedésének tudható be;

- a befektetett pénzügyi eszközök 2023. december 31-ei állománya 586,5 milliárd forint volt, melynek döntő részét a tartós részesedések és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teszik ki 585,3 milliárd forint összegben;

- az év végi, nemzeti vagyonba tartozó forgóeszköz állomány 66,4 milliárd forint volt, ami 15,3 milliárd forinttal csökkent;

- a készletek december 31-ei állománya 13,5 milliárd forintot tett ki, ami 1,7 milliárd forinttal nőtt;

- az értékpapírok állománya 69,9 milliárd forintról 52,9 milliárd forintra csökkent.

A pénzeszközök állománya tekintetében némi emelkedés volt tapasztalható: 1626,2 milliárd forintról 1682,9 milliárd forintra változott.

A követelések állománya a 2022. évi adathoz képest 16,4%-kal növekedett (831,6 milliárd forintról 968,0 milliárd forintra változott).

Az aktív időbeli elhatárolások egyenlege december 31 -én 14,1 milliárd forint volt.

Az önkormányzati vagyonmérleg eszközoldalának alakulása

millió forintban

4.2. Az önkormányzatok 2023. évi vagyoni forrásai az alábbiak szerint alakultak:

A 12 774,5 milliárd forint saját tőke összege - a 2022. évvel viszonyított kismértékű csökkenés ellenére - 89,0%-ban nyújtott fedezetet a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre.

A kötelezettségek - az alábbiak szerint - 580,9 milliárd forintról 647,9 milliárd forintra emelkedtek (11,5%).

- A költségvetési évben esedékes kötelezettségek 54,3 milliárd forintról 62,6 milliárd forintra emelkedtek, ami 15,3%-os növekedést jelentett.

- A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek 411,2 milliárd forintról 467,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 13,8%-os növekedést tett ki.

- A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 115,4 milliárd forintról 117,6 milliárd forintra növekedtek, ami 1,9%-os emelkedést jelentett.

A passzív időbeli elhatárolások 3277,5 milliárd forintról 3696,6 milliárd forintra növekedtek, ami 12,8%-os növekedést jelentett.

A fentiek alapján elmondható, hogy az önkormányzatok vagyoni forrásai a 2023. évben 325,0 milliárd forinttal (1,9%-kal), 17 119,1 milliárd forintra emelkedtek.

Az önkormányzati vagyonmérleg forrásoldalának alakulása

millió forintban

5. A kiadások funkcionális alakulása

A helyi önkormányzatok közfeladatainak ellátását az államháztartás funkcionális rendszerében a következő táblázat mutatja be:

Az önkormányzatok költségvetési kiadásainak funkcionális alakulása

A helyi önkormányzatok kiadásainak döntő részét, 55,7%-át a fenti táblázatban részletezett jóléti funkciók fedik le, ami jól mutatja a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátó szerepének fontosságát. Az önkormányzati szféra működésében szintén kulcsfontosságú, az állami működési funkción belül az igazgatási, a védelmi, a rendészeti közszolgáltatások ellátása, melyek összesen 19,8%-ot tesznek ki. A gazdasági és egyéb funkciókban ellátott feladatok pedig 17,0% részarányt képviselnek.

5.1. A pedagógus életpálya rendszer 2013-ban történt bevezetését követően a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése, valamint a köznevelést is új kihívások elé állító események bekövetkezése szükségessé tette a köznevelésben dolgozók helyzetét rendező szabályok megalkotását. Ennek eredményeként 2023. július 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.). 2023. június 30-ig a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye 32%-ának - korábbi 20% helyett - megfelelő ágazati szakmai pótlékra vált jogosulttá. 2023. szeptember 1-jétől új kereseti elemként megjelent az esélyteremtési illetményrész, amely egy korábbi (a nehéz körülmények közötti) pótlékból alakult ki, valamint bővült az érintettek köre. 2023. július 1-jétől már érvényesülnek a Púétv. szerinti új bérsávok. A bérintézkedésekhez kapcsolódóan a Kormány a kifizetésekhez szükséges forrásokat biztosította.

Az önkormányzati alrendszerben a köznevelés területén 2023. évi szakmai jogszabályváltozások nem indokolták a finanszírozási rendszer részben vagy egészben történő átalakítását. A 2022/2023-as nevelési év adatai alapján az óvodai ellátásban részesülők 84,3%-a önkormányzati óvodában állt jogviszonyban. A pedagógusok és a nevelőmunkát segítők 82,4%-át (több mint 45 270 főt) szintén önkormányzati óvodában foglalkoztatták.

A gyermekétkeztetés biztosítása - mint kötelező önkormányzati feladat - 2023. évi kiadásainak és központi támogatásainak alakulása a szociális ágazat keretében, a jóléti tevékenységek között kerül bemutatásra.

A 2023. évben a finanszírozási műveletek nélküli összes kiadáson belül az önkormányzatok az óvodai és egyéb oktatási (a továbbiakban együtt: oktatási) feladatokra 373,3 milliárd forintot fordítottak, ami az előző évhez képest 58,7 milliárd forinttal nagyobb összeget, ez 18,6%-os növekedést jelent. A bérkiadások (munkaadói járulékok nélkül) 261,7 milliárd forintos tétele - a jogszabályban előírt béremelések eredményeként - az előző évihez képest 38,9 milliárd forinttal lett magasabb. Ez a működési kiadások 75,1%-ának felel meg. A költségvetési kiadáson belül a járulékokkal növelt bérteher és dologi kiadás 79,8-13,2% arányban oszlott meg.

A felhalmozási célú kifizetések 2023-ban 24,8 milliárd forint lett, ami 1,2 milliárd forinttal több az előző évhez képest.

A finanszírozási műveletek nélküli összes kiadáson belül az óvodai feladatok ellátása 346,7 milliárd forint volt, ami 61,6 milliárd forinttal magasabb, mint a tavalyi évben. A járulékok nélküli bérkiadásokra 246,5 milliárd forintot - az előző évnél 37,4 milliárd forinttal nagyobb összeget - költöttek az önkormányzatok. A költségvetési kiadáson belül a járulékokkal növelt bérteher és dologi kiadás 81,0-12,8% arányban oszlott meg. A felhalmozási célokra 20,8 milliárd forint összeget fordítottak.

A feladatalapú, köznevelési célú költségvetési támogatások közül a települési önkormányzati óvodai nevelés 2023. évi 280,4 milliárd forintos előirányzata a kapcsolódó működési célú költségvetési kiadásokra átlagosan 87,5%-ban nyújtottak fedezetet. A feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetése előtt ez az arány még 50% körül alakult. Az arányok változása ez esetben is egyértelműen alátámasztja az új támogatási szisztéma létjogosultságát.

5.2. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a gyermekétkeztetés területén az érdemi változások az állam és az önkormányzatok közötti munkamegosztás újragondolásával 2013-ban, illetve 2015-ben megtörténtek.

2015. március 1-jétől a települések kizárólag saját hatáskörben hozott döntésük alapján támogathatják az arra rászoruló lakosaikat, települési támogatás formájában. Az állam a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is hozzájárulást biztosított a szociális jellegű feladatokhoz - ezen belül kiemelten a települési támogatások finanszírozásához - az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok számára. "A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása" jogcím - figyelembe véve a települések jövedelemtermelő képességét - egyértelműen meghatározza a támogatás számításának módját és annak mértékét. Ennek megfelelően e jogcím az eredetileg biztosított 33,0 milliárd forint támogatás 32,7 milliárd forint összegben teljesült. A támogatás továbbra is felhasználható valamennyi szociális jellegű feladat ellátásához, így többek között a települési támogatás vagy a szociális-és gyermekjóléti alapszolgáltatások kiegészítő finanszírozásához.

Az önkormányzati intézményrendszer átalakítása alapvetően a 2013. évben zajlott le. 2023-ban érdemi változtatásokra nem került sor, a feladatok ellátása jellemzően a 2022. évihez hasonlóan történt. A szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményrendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos önkormányzati feladatellátás az alábbiak szerint alakult az önkormányzati beszámolók alapján.

A szolgáltatások és intézmények 2023. évi működési célú kiadása összesen 400,4 milliárd forint volt, amely mintegy 68,7 milliárd forinttal magasabb, mint a 2022. évi összeg. Az eltérés alapvetően a kiadásokon belül a személyi kiadások és munkáltatói járulékok sorain mutatkozik, amely tételek összesen 286,2 milliárd forintot tettek ki, és a működési kiadások 71,5%-át lefedik. A bővülés főként az általános - valamennyi szektort és ágazatot érintő - minimálbér és garantált bérminimum 2023. évi emeléséből adódik. Megállapítható, hogy a bérek növekedése miatt az önkormányzati fenntartók személyi juttatásokkal összefüggő kifizetései 40,4 milliárd forinttal növekedtek 2023-ban. A szociális és gyermekvédelmi intézmények 27,9 milliárd forinttal többet költöttek dologi kiadásokra, összesen mintegy 111,9 milliárd forintot.

A települések nagyobb gondot fordítanak az utóbbi években a felújításokra és beruházásokra, amely főként a fejlesztési források körének és mértékének folyamatos bővülésével magyarázható. A felhalmozási kiadások összege 2023-ban mindösszesen 30,2 milliárd forint volt, ami 8,3% -kal nagyobb a tavalyi teljesítésnél. Ezen belül a beruházásokra 25,4 milliárd forintot, a felújításokra 4,5 milliárd forintot költöttek a fenntartók.

A tárgyévi működési bevételek 69,7 milliárd forintra teljesültek, amely 7,5 milliárd forinttal több, mint az előző évben.

A kiadásokon és bevételeken belül - az állami támogatásokkal való összevethetőség érdekében - külön kell értékelni azon szolgáltatások és intézmények adatait, amelyek támogatása a központi költségvetés IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetéből történik (tehát a kötelező önkormányzati feladatok adatait). Ezek összes működési kiadása 395,2 milliárd forint, felhalmozási kiadása pedig 30,0 milliárd forint volt, amelyből a beruházások 25,4 milliárd forintot jelentettek. Az e feladatokhoz kapcsolódó tárgyévi működési bevételek összesen 67,6 milliárd forintra teljesültek. E szolgáltatások és intézmények költségvetési támogatása 2023-ban 288,0 milliárd forint volt. Az intézmények fenntartásához - a költségvetési támogatásokon és az intézményi bevételeken túl - az önkormányzatoknál mintegy 10,0%-os mértékben vált szükségessé saját forrás biztosítása. (Ezen "önerőnek" egy részét volt mód elszámolni "A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása" jogcímen.)

A gyermekétkeztetés finanszírozása 2014-ben átalakult, feladatalapú támogatási rendszer került bevezetésre, amelynek előirányzata évről évre emelkedett. 2016-ban további szakmai szabályozási változás történt, amelynek eredményeképpen az önkormányzatok feladatai kibővültek a szünidei étkeztetés kötelező ellátásával. Ahhoz, hogy a fenntartók valamennyi -tavaszi, nyári, őszi és téli - tanítási szünetben biztosítani tudják a rászoruló gyermekek részére az egyszeri főétkezést, az állami források is biztosítottak voltak. A központi költségvetés a gyermekétkeztetés támogatására - ideértve az intézményi étkeztetésen túlmenően a szünidei étkeztetést is - 2023-ban mindösszesen 127,1 milliárd forint támogatást nyújtott. Az intézményi működési bevételekből további 54,4 milliárd forint bevétel származott. Így az összesen 232,7 milliárd forint működési kiadás közel 71,3%-át az intézményi saját bevételek és az állami támogatások fedezték.

5.3. Az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó kiadások összege a 2023. évben 152,2 milliárd forintra teljesült, amely a 2022. évhez képest 1,1% -os növekményt jelent. A kiadások emelkedését az ágazatot érintő, valamint az általános bérintézkedések 2023. évi hatása eredményezi.

2023-ban számos olyan intézkedés történt az egészségügyi ellátó rendszerben, amely részben vagy egészben megszünteti az önkormányzat feladatellátási kötelezettségét, így például 2023. július 1-jétől a védőnői ellátás állami feladat lett; az egészségügyi alapellátás új körzeteit 2023-tól a praxiskezelő jelöli ki azzal, hogy ha nem indokolt a módosítása a körzetnek, azok 2027. december 31-ig az önkormányzat által meghatározottak szerint működnek tovább. Az állami mentőszolgálat két lépcsőben, 2023-2024. között átveszi az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást, a fogorvosi ügyeleti ellátás azonban marad az önkormányzat feladatkörében.

A kiadási jogcímeken belül a főbb tételeket tekintve a személyi juttatások és járulékai 93,5 milliárd forintot, a dologi kiadások 44,1 milliárd forintot tettek ki, a tőkejellegű (felhalmozásra, beruházásokra, felújításra fordított) kiadások pedig 10,3 milliárd forintra teljesültek.

Az ágazat az E. Alap beszámolójában kerül részletezésre.

5.4. A közművelődési és kulturális feladatokra - azon belül a kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra - szolgáló támogatás 2023-ban is önállóan és kötött felhasználásúként jelent meg a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatási keretei között.

Kulturális célokra, valamint a szabadidős és vallási tevékenységre és szolgáltatásokra a 2023. évben összességében 402,3 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, mely az előző évi kiadástól 13,9%-kal magasabb. A főbb tételeket tekintve a teljes ágazati kiadás 21,4%-át - 86,3 milliárd forintot - a személyi juttatások és járulékai tették ki. A dologi kiadásokra 110,3 milliárd forintot költöttek a települések, 18,2 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Növekedett az államháztartáson kívüli kulturális szervezetek számára - nonprofit vagy civil szerveződéseknek - nyújtott működési jellegű támogatás összege is, ami 109,7 milliárd forintot tett ki, szemben a korábbi 87,0 milliárd forinttal.

A teljes ágazat kiadásán belül a felhalmozási kiadások - melyek tartalmazzák a beruházásokat, felújításokat, nagy értékű eszközbeszerzéseket - aránya 23,5%-ot képviselt, összegében 94,4 milliárd forintot tett ki. (A belső arányokat tekintve többet fordítottak kulturális beruházások megvalósítására az önkormányzatok, mint a meglévő épületek és eszközök felújítására.) A 2022. évi adatokhoz képest a kulturális kiadások növekedését egyrészt a háborús veszélyhelyzet miatt kialakult magas infláció, másrészt a bérintézkedések hatása (minimálbér és garantált bérminimum emelés) okozta.

5.5. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

A 2023. év fő feladata továbbra is a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése volt. Annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatok és jogszabályváltozásokból adódó módosulások, illetve ellátotti létszámmozgások kezelése is megtörténhessen, továbbra is volt lehetőség - a tényszámokhoz igazodó - kiegészítő források biztosítására a települések számára.

A finanszírozási rendszerben kialakított kiegyenlítő mechanizmusok közül a beszámítás már a 2021. évben megszűnt, de az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések továbbra is számíthattak a 2015-től bevezetett kiegészítésre. A szolidaritási hozzájárulás a 2021. évtől általános érvénnyel szolgálja a kiegyenlítést.

A 2017. évtől a helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatása és a helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatása működési és felhalmozási célú költségvetési támogatások nyújtására adott lehetőséget, ezzel is segítve az önkormányzatok feladatellátását és a kapcsolódó fejlesztési beruházások megvalósítását, másrészt az egyedi problémák kezelése érdekében is tartalmazott forrásokat. Mindez tükröződik az ágazat kiadásainak adataiban is.

Az önkormányzatok általános közszolgáltatások funkciócsoporton kimutatott kiadásai 834,9 milliárd forintra teljesültek, 10,0%-kal magasabban, mint az előző évben. A főbb tételeket tekintve 40,9%-ot, 341,9 milliárd forintot a személyi juttatások és járulékai jelentettek. A 2022. évben a teljes kiadás 30,6%-át fordították az önkormányzatok dologi kiadásokra, a korábbi évnél 23,2 milliárd forinttal többet, összességében 256,0 milliárd forintot. Egyéb működési célú kiadásokra - elsősorban államháztartáson kívüli szervezetek működésének támogatására -28,9 milliárd forintot fordítottak a települések. A funkciócsoport teljes kiadásából 125,9 milliárd forintot költöttek beruházásra (7,9 milliárd forinttal többet, mint az előző évben), emellett tárgyieszköz-felújításra 65,9 milliárd forintot fordítottak, az előző évinél 12,3%-kal többet.

TÖRVÉNYEKBEN ELŐÍRT BESZÁMOLÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

1. Költségvetési előirányzatok módosítása, átcsoportosítása

Az év folyamán az Országgyűlés hatáskörében 17,6 milliárd forintos előirányzat-emelésre került sor, a bevételi előirányzatok növelése mellett.

A központi alrendszerben a kormányhatáskörű (és egyes, az államháztartásért felelős miniszter hatáskörébe utalt) döntések eredményeként az év folyamán a kiadási oldalt érintően összességében 514,2 milliárd forintos összegű előirányzat-emelés történt, a bevételi előirányzatok 35,1 milliárd forintos növelése mellett. A főbb intézkedések tételeiről az általános indokolás egyes fejezetei, valamint a fejezeti indokolások adnak további tájékoztatást. A bevételi előirányzatokat érintő kormányhatáskörű módosítások főként az elkülönített állami pénzalapok (NKFIA, BGA) költségvetési támogatásához kapcsolódtak.

A központi alrendszerben a fejezeti, intézményi hatáskörben elvégzett módosítások, átcsoportosítások kiadási oldalon összességében 3843,1 milliárd forintos előirányzat-emelést eredményeztek. A bevételeket érintő módosítások, átcsoportosítások e két jogkörben 1397,0 milliárd forintos előirányzat-emeléssel jártak. Ezekről a fejezeti indokolás kötetekben található részletes felvilágosítás.

2. Tartalék-előirányzatok

2.1. A központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékának felhasználása

A költségvetési törvényben az Országgyűlés 255,0 milliárd forintban állapította meg a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát. Az államháztartásról szóló törvény 21. § (3) bekezdése értelmében az els ő félévben csak a tartalék előirányzat 40%-áig vállalható kötelezettség. Ez az összeg 102,0 milliárd forint volt, melyből 101,6 milliárd forint átcsoportosításáról hozott döntést a Kormány.

Az Ávr. 23. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a fejezetek részére visszatérítési kötelezettség mellett lehessen a tartalékból átcsoportosítani, mely összeggel - a Különleges bevételek számlára történő befizetést követően - a Kormány az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát megnövelheti.

Az átcsoportosítások összegének 9,8%-a (25,0 milliárd forint) a MÁV-Volán-csoport részére szükséges 2023. évi többletforrást; 8,2%-a (21,1 milliárd forint) az Agrárkár-enyhítési Alap forrásainak bővítésével összefüggő kormányzati lépésekhez szükséges forrást; 7,4%-a (18,9 milliárd forint) Szeged megyei jogú város közigazgatási területén elhelyezkedő iparterület fejlesztésének támogatásához szükséges forrást; 7,2%-a (18,4 milliárd forint) a használatidíj- és az útdíjrendszer felülvizsgálatával összefüggésben felmerült fejlesztési költségek fedezetéhez szükséges forrást biztosította.

A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére történő előirányzat átcsoportosításokról szóló kormányhatározatokban elszámolási és a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettség került előírásra.

A 2023. évi átcsoportosításokat fejezetenként részletező táblázat az általános indokolás mellékletei között szerepel.

2.2. A Céltartalékok előirányzat felhasználása

A költségvetési törvény céltartalékként a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. Központi kezelési előirányzatok címnek, 2. Központi tartalékok alcíme, 3. Céltartalékok jogcímcsoportján 514,5 milliárd forintot tartalmazott.

A költségvetési törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 70,4 millió forint került átcsoportosításra a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2023. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

A felhasználás az alábbiak szerint alakult:

millió forintban

A jelentős alulteljesítés oka, hogy a kompenzáció összege a havi illetmény összegéhez kötött, így a tervezéskor még nem ismert bér- és illetményemelési intézkedések következtében a kompenzáció többlete töredékére esett vissza.

A költségvetési törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján az álláshely-gazdálkodásból eredő többletkifizetések, azaz az év közben létrehozott új álláshelyek többletkiadásai fedezetének megteremtése 22,7 milliárd forint átcsoportosítását tette szükségessé. A sor alulteljesítésének alapvető oka a határvadászok foglalkoztatására tervezett összeg vártnál alacsonyabb felhasználása.

A költségvetési törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések fedezetére 4,4 milliárd forint került átcsoportosításra. A sor négyszáz százalékot meghaladó túlteljesülését a kórházak ingatlanüzemeltetési feladatainak átadásához kapcsolódó felmentések többletkiadásai okozták.

A költségvetési törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján, illetmény- és béremelési intézkedésekre 472,6 milliárd forint szolgált, a sor teljesítése 426,2 milliárd forint.

A felhasználás az alábbiak szerint alakult:

millió forintban

A költségvetési törvény 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján, az új bölcsődei férőhelyek után biztosítandó támogatás kifizetésére 7,0 milliárd forint szolgáló sor teljesítése 6,9 milliárd forint, gyakorlatilag megfelel a tervezett kifizetésnek.

A költségvetési törvény 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs javaslata és az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerült kiadások teljesítéséről rendelkező jogszabály, illetve kormányhatározat alapján felmerülő kifizetésekre szolgáló sor teljesítése 6,5 milliárd forint.

A Céltartalékok jogcímcsoport teljesítése összefoglalva az alábbiak szerint alakult.

millió forintban

2.3. A Járványügyi kiadások felhasználása

A költségvetési törvényben az Országgyűlés 7,7 milliárd forintban állapította meg a Járványügyi kiadások előirányzatát.

Az előirányzat felhasználásáról a Kormány dönt. Az előirányzatról az Operatív Törzs által, annak működése ideje alatt meghozott javaslat alapján az államháztartásért felelős miniszter is átcsoportosíthat.

Az előirányzat terhére 0,3 milliárd forint átcsoportosítás történt a Nicaraguai Köztársaság részére biztosított COVID-19 vakcina adomány szállításával kapcsolatos költségek biztosítására a Belügyminisztérium fejezet javára.

2.4. A Beruházási Alap felhasználása

2023-ban a Beruházási Alap törvényi előirányzata 200,0 milliárd forint volt. A Beruházási Alap - központi tartalék jellegéből adódóan - a beruházási feladattal érintett minisztériumhoz történő átcsoportosítással biztosít fedezetet, nem a beruházások közvetlen finanszírozására szolgál. A beruházások finanszírozása nem egy összegben, hanem a beruházási költségek felmerüléséhez igazodóan, szakaszosan történt.

FELHATALMAZÁSOK

A költségvetési törvényben meghatározott felhatalmazások végrehajtásáról

A 6. § (2) bekezdése arra adott felhatalmazást a fejezetirányító szervnek, hogy az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, és a fejezeten belül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre. 2023-ban az államháztartásért felelős miniszter 23 darab fejezetirányítói kérelmet hagyott jóvá.

A 7. § (1) bekezdésében szereplő, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával történő a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatait érintő előirányzat-túllépési engedélyezésre 2023-ban nem került sor.

A 7. § (2) bekezdésében szereplő, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával történő a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatait érintő előirányzat-túllépési engedélyezésre 2023-ban nem került sor.

A 7. § (4) bekezdése arra adott felhatalmazást az államháztartásért felelős miniszternek, hogy engedélyezze a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátásához nem szükséges, elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanok értékesítési összege erejéig a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet ilyen célú ingatlanok körét, értékét növelő felhalmozási kiadási előirányzata növelését vagy létrehozását. 2023-ban ilyen célú engedélyezés nem történt.

A 8. § (1) bekezdése a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzat fejezeten belüli felhasználására adott felhatalmazást az állami vagyon felügyeletéért felelős, valamint az államháztartásért felelős miniszter együttes jóváhagyásával. A fejezeten belüli átcsoportosítások 2000,0 millió forinttal 2023-ban az alábbi előirányzatokat érintették:

- az MNV. Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alá sorolt előirányzatok: 525,9 millió forint,

- a GFM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alá sorolt előirányzatok: 177,1 millió forint,

- az MVH Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alá sorolt előirányzat: 1297,0 millió forint.

A 8. § (2) bekezdése a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2/5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzat fejezeten belüli felhasználására adott felhatalmazást az agrárpolitikáért felelős, valamint az államháztartásért felelős miniszter együttes jóváhagyásával. A fejezeten belüli átcsoportosítások 1000,0 millió forinttal 2023-ban az alábbi előirányzatokat érintették:

- 2/1. Termőföld vásárlás alcím: 684,4 millió forint,

- 2/2. Életjáradék termőföldért alcím: 315,6 millió forint.

A 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjének javaslatára a 12. § (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítást hajtott végre.

A 13. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról átcsoportosítást hajtott végre a Gyógyító-megelőző ellátás alcím jogcímcsoportjaira (1613/2022. (XII. 13.) Korm. határozat 2. és 4. pontja; 1103/2023. (III. 29.) Korm. határozat; 1282/2023. (VII. 17.) Korm. határozat 2. pontja; 1607/2023. (XII. 22.) Korm. határozat).

A 13. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a Kormány megemelte a Gyógyító-megelőző ellátás és a Gyógyszertámogatás alcím meghatározott jogcímcsoportjait (1613/2022. (XII. 13.) Korm. határozat 1., 3. és 5. pontja; 1505/2023. (XI. 17.) Korm. határozat 1. pontja; 1600/2023. (XII. 22.) Korm. határozat).

A 14. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajtott végre a Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül.

A 14. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat a Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a Gyógyító-megelőző ellátás, a Gyógyszertámogatás, a Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek meghatározott jogcímcsoportjaira és a Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára. Az átcsoportosítás a Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoportra megtörtént.

A 14. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter átcsoportosítást hajtott végre - a Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoporton, valamint a Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton elszámolt bevételek mértékéig - a Gyógyszertámogatás céltartalék jogcímcsoportról a Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra.

A 14. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelte a Gyógyszertámogatás alcím Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát a Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint a Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

A 14. § (5) bekezdés szerinti felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelte a Gyógyító-megelőző ellátás alcím Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

A 20. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 33. § (1) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás értelmében a következő kormányhatározatok alapján került sor a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belüli, illetve más fejezetből történő átcsoportosítással új előirányzatok létrehozására, melyek tételenkénti részletezését a fejezeti indokolás tartalmazza.

- A Kormány döntött az 1005/2023. (I. 19.) Korm. határozatban az 5. Vajszló Nagyközség Önkormányzata infrastruktúra fejlesztés többletkiadásainak támogatása cím létrehozásáról cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1017/2023. (I. 31.) Korm. határozatban a 10. Kenderes Város Önkormányzata kötelező feladataihoz kapcsolódó működési kiadások támogatása cím létrehozásáról cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1027/2023. (II. 9.) Korm. határozatban a 11. Fejér Vármegyei Önkormányzat infrastruktúra-fejlesztésének támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1075/2023. (III. 10.) Korm. határozatban a 12. A 2023. évi bérintézkedések támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1108/2023. (III. 29.) Korm. határozatban a 13. Tiszabura Község Önkormányzata kötelező feladataihoz kapcsolódó működési kiadások támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1050/2023. (II. 23.) Korm. határozatban a 14. Kecskemét Megyei Jogú Város infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1066/2023. (III. 8.) Korm. határozatban a 15. Berettyóújfalu Város fejlesztési feladatainak támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1066/2023. (III. 8.) Korm. határozatban a 16. Tiszaörs Község Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1207/2023. (V. 25.) Korm. határozatban a 17. Vármegyei önkormányzatok energia-áremelkedés miatti többletköltségeinek támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1271/2023. (VII. 11.) Korm. határozatban a 18. Csősz Község Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1265/2023. (VII. 6.) Korm. határozatban a 19. Mályi Község Önkormányzata óvoda fejlesztésének támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1265/2023. (VII. 6.) Korm. határozatban a 20. Mohács Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1352/2023. (VII. 31.) Korm. határozatban a 21. Szeged megyei jogú város közigazgatási területén elhelyezkedő ipari terület fejlesztésének támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1386/2023. (VIII. 31.) Korm. határozatban a 22. A debreceni ipari park csapadékvíz elvezetésének támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1386/2023. (VIII. 31.) Korm. határozatban a 23. Kultúrház felújítása és bővítése Balatonhenye községben II. ütem cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1426/2023. (X. 5.) Korm. határozatban a 24. Az esélyteremtési illetményrész támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1525/2023. (XII. 1.) Korm. határozatban a 25. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közúti infrastruktúra fejlesztésének támogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1585/2023. (XII. 20.) Korm. határozatban a 26. Komló Város Önkormányzat beruházásainak többlettámogatása cím létrehozásáról.

- A Kormány döntött az 1585/2023. (XII. 20.) Korm. határozatban a 27. Cserkút Község Önkormányzat beruházásának többlettámogatása cím létrehozásáról.

A 20. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás értelmében az 1206/2023. (V. 22.) Korm. határozat alapján került sor a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet és a XIV. Belügyminisztérium fejezet közötti előirányzat átcsoportosításra, aminek a részletezését a fejezeti indokolás tartalmazza.

Az 51. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 100,0 milliárd forint keret mértékéig adhatott felhatalmazást a Kormány egyedi állami kezesség/garancia vállalására 2023-ban. Ilyen kezesség/garanciavállalási felhatalmazás kiadására, továbbá egyedi állami kezesség/garancia vállalására nem került sor.

A 51. § (2) lehetővé tette, hogy a nemzetközi fejlesztési intézmények által nyújtott hitelekhez összegszerű korlátozás nélkül adhasson a Kormány felhatalmazást egyedi állami garancia vállalására. Ilyen típusú kezesség/garanciavállalási felhatalmazás nem született 2023-ban.

Az 52. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 1400,0 milliárd forint összegű állomány mértékéig vállalhatott az államháztartásért felelős miniszter - a kultúráért felelős miniszter javaslatára - 2023-ban kiállítási garanciát. E felhatalmazás alapján tizenkettő kiállításhoz kapcsolódva történt garanciavállalás, melyeket az általános indokolás mellékletei között szereplő, "Kiállítási garanciavállalások 2023. évben" című táblázat mutat be részletesen. (A vállaláskori érték a kiállítási garancia vállalásáról szóló, az államháztartásért felelős miniszter által kibocsátott kötelezvény aláírásának napján érvényes árfolyamon számított összeg. A garancia-állományok 2023. év végi adatai az eltérő árfolyam miatt nem egyeznek meg a vállaláskori értékkel.) A költségvetési törvényben 2023. évre meghatározott keret a korábbi években vállalt és még élő állomány, valamint az újonnan vállalandó kötelezettségek együttes összegére értendő. A 2023. évi keret kihasználtsága - a 2022. évről áthúzódó állomány figyelembe vételével - egyszer sem lépte túl az állományi mértéket. A kiállítások csak néhány hónapig láthatóak, így a keretet megszűnésük után nem terhelik tovább.

Az 52. § (2) bekezdése lehetőséget adott arra, hogy a Kormány 2023. év során 75 milliárd forint összeghatárig engedélyezze közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban lévő vasúttársaságok számára állami kezesség melletti hitel felvételét gördülőállomány beszerzésére az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány Finanszírozási Társaságtól. A 2023. év során ilyen típusú kezesség vállalására nem került sor.

A 79. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta:

a) az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán fenntartók által fenntartott köznevelési és szakképző intézményben foglalkoztatott, a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatokat ellátó pedagógusok bérfejlesztéséhez nyújtott 2023. évi kiegészítő költségvetési támogatásáról szóló 70/2023. (III. 10.) Korm. rendeletet,

b) az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán fenntartók által fenntartott köznevelési és szakképző intézményben foglalkoztatott, a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatokat ellátó pedagógusok bérfejlesztéséhez nyújtott 2023. évi kiegészítő költségvetési támogatásáról szóló 70/2023. (III. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 455/2023. (X. 5.) Korm. rendeletet.

A 79. § (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta:

a) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 74/2023. (III. 10.) Korm. rendeletet,

b) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 173/2023. (V. 12.) Korm. rendeletet,

c) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 358/2023. (VII. 31.) Korm. rendeletet,

d) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 454/2023. (X. 5.) Korm. rendeletet.

A Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022 (VI.30.) PM utasítás 1. mellékletéhez tartozó 4. számú függelék IV./52. pontja alapján a miniszter a 40. § (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlását az államháztartásért felelős államtitkárra delegálta, aki döntött a 6-9. címek és 1 alcím létrehozásáról:

- 6. Bölcsődei fejlesztési program

- 7. Az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerült önkormányzati kiadások ellentételezése

- 8. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések többlettámogatása

- 9. Egyes helyi önkormányzatok támogatása

A KORMÁNYZATI SZEKTOR ADÓSSÁGA ÉS HIÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓ MÓDSZERTANA SZERINT

1. Az EDP-jelentés

Az Európai Unió euróövezetben részt vevő tagállamai az integráció magas fokát, a Gazdasági és Monetáris Uniót és ezzel együtt a közös pénz bevezetését valósították meg. Bár a fiskális politika az Európai Unióban nemzeti hatáskörben maradt, az Unió hosszú távú fenntartható fejlődése és a Gazdasági és Monetáris Unió hatékony működése érdekében kialakításra kerültek azok a keretek és eljárási szabályok, amelyek egyértelmű határokat szabnak a decentralizált fiskális politikának az eurózónán belüli és kívüli tagállamokban egyaránt. Ezt hivatott garantálni a maastrichti szerződésbe foglalt túlzottdeficit-eljárás (Excessive Deficit Procedure, EDP), az ennek szigorítását és operacionalizálását jelentő Stabilitási és Növekedési Egyezmény, az ún. hatos jogszabálycsomag, az ún. kettős jogszabálycsomag és a Fiskális Paktum.

A csatlakozási szerződés aláírásával Magyarország vállalta, hogy amennyiben teljesíti a maastrichti szerződésben lefektetett konvergencia kritériumokat, bevezeti az Európai Unió közös pénzét, az eurót. Az ehhez vezető út meghatározott időszakra vonatkozó tervét tartalmazza az évente április végéig kiküldendő Konvergencia Program és Nemzeti Reform Program, a fiskális feltételek megvalósulását a félévente elkészített EDP-jelentés. Fenti dokumentumok és adatszolgáltatások a hazaitól eltérő, uniós statisztikai szabványok által meghatározott elszámolási szabályok alapján készülnek, és az ott lefektetett fogalmakat használnak. Az EDP-jelentés a nemzetközi összehasonlításra alkalmas egyenlegmutató értékének alakulását úgy mutatja be, hogy egyidejűleg a nemzeti költségvetési/államháztartási prezentációkban használatos egyenlegmutatótól való eltérésének okait, tételeit is részletezi. Az EDP-jelentés az Eurostat, a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügyminisztérium honlapján is hozzáférhető.

Ez a fejezet a 2023. évi adatok alapján ismerteti a módszertani különbözőségeket és a kiemelt mutatók alakulását a 2023. évi zárszámadás készítésekor rendelkezésre álló statisztikai adatszolgáltatás, a 2024. évi őszi EDP-jelentés alapján.

2. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései

Az uniós statisztikai szabványok által meghatározott kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik a kormányzati szektorba, vagy nem. A korábbi, statisztikai hatóságok által követett gyakorlat az volt, hogy legalább 3-5 éves tartós tendencia alapján ítélték meg az adott szervezet gazdasági magatartását és így szektorbesorolását. Jelen szabályok szerint egy új szervezetet lehetőleg már megalakulásakor, az üzleti tervek alapján be kell sorolni a megfelelő szektorba.

A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai munkabizottság állapítja meg, számuk 2023-ban meghaladta az ötszázötvenet. A besorolt vállalatok mellett más, jelentős támogatásban részesülő, vagy költségvetési szervi formából átalakított vállalatok megfigyelésére is sor kerül.

A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai adatgyűjtés és a statisztikai besorolási kritériumok vizsgálata alapján gondoskodik a nonprofit szervezetek, közhasznú társaságok osztályozásáról. E szervezetek a statisztikában a gazdasági működésük és finanszírozásuk jellege alapján vagy a kormányzathoz (pl. a közalapítványok), vagy a háztartásokat segítő nonprofit szervezetekhez (pl. magánalapítványok), vagy a vállalkozásokhoz (pl. a gazdasági kamarák, hasonló

érdekképviseleti szervek) sorolandók. Működésük karaktere alapján a kormányzathoz tartoznak a közhasznú társaságként működő szervezetek, pl. egyes színházak, helyi televíziók, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, valamint volt minisztériumi háttérintézmények, kisegítő-szolgáltató intézmények. A kormányzati szektorhoz való tartozás fontos bizonyítéka, ha kizárólag vagy túlnyomórészt államháztartási forrásból működő közhasznú társaságok a minisztériumoktól, más fejezetektől közbeszerzési eljárás nélkül jutnak az általuk nyújtott szolgáltatások ellenértékéhez, vagyis támogatásban részesülnek.

Az ESA módszertan alkalmazását segítő Eurostat kézikönyv (MGDD = Manual on Government Deficit and Debt) szerint a kötelező részvételű, kötelező befizetéssel működő alapokat a kormányzatba kell sorolni, annak vizsgálata nélkül, hogy ki irányítja ezeket az alapokat.

A kormányzati szektorba sorolt szervezetek mindenkori aktuális listáját a Pénzügyminiszter közleményben hirdeti ki, illetve az a Pénzügyminisztérium honlapján megtalálható.

Az uniós módszertan - a szervezeti kör különbözőségén túl - a számbavétel időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az ESA2010 nemzeti számla rendszert, egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely a tagsággal a magyar jogrend részévé vált.

- Elszámolandó tranzakciók köre:

1. Az ESA2010 statisztikai módszertan a nyújtott kölcsönöket és visszatérülésüket, a pénzügyi befektetéseket és kivonásukat (azaz a részvényműveleteket) a hiány számítása során figyelmen kívül hagyja.

2. Egyes, pénzforgalomban nem jelentkező, pénzmozgással nem járó műveleteket kiadásként számol el, így pl. a követelések elengedését, az adósságok átvállalását.

3. A gazdasági folyamatokban megkülönbözteti a két fél kölcsönös megállapodásán alapuló tranzakciókat, ezeket lehet csak a maastrichti hiánymutatóban elszámolni, viszont a gazdasági partner nélküli eseményeket (pl. leltártöbblet, katasztrófaveszteség) és az átértékelődés folyamatait (az ár- és árfolyamváltozásokat) nem.

- Számbavétel időpontja:

A módszertan a pénzforgalmi helyett eredményszemléletű számbavételt kér, azaz a bevételeket és kiadásokat abban az időszakban számolja el, amikor a gazdasági események megtörténnek (az adófizetési kötelezettség keletkezik, a jogosultság létrejön).

- Számbavétel értéke:

A tranzakciókat, az eszközöket és kötelezettségeket piaci áron értékeli.

Az ESA2010 szerinti egyenleg a fenti szervezeti körre való kiterjesztést követően és a megfelelő korrekciót alkalmazva áll elő a hazai elszámolások szerinti államháztartási egyenlegből.

A másik fiskális konvergencia mutató, az ún. maastrichti adósságmutató a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága névértéken, melyet az ÁKK által kimutatott központi költségvetés bruttó adósságából kiindulva, azt korrigálva, valamint a kormányzati szektorba tartozó többi alrendszer, illetve szervezet adósságát hozzáadva lehet megkapni. A központi költségvetés ÁKK által kimutatott adósságát amiatt is kell korrigálni, mert a maastrichti adósságot nem piaci értéken, hanem névértéken kell elszámolni, ebből következően a csak piaci értékkel bíró derivatívák nem részei az adósságnak, míg a névértéktől eltérő áron történt adósságkibocsátások (diszkontkincstárjegyek) állományi adatait a névértékre való átszámítással korrigálni kell.

3. A kiemelt mutatószámok

Az európai uniós tagsággal Magyarország vállalta az euró bevezetését, melynek fiskális kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot pedig 60% alá kell csökkenteni, középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott strukturális deficitcélt kell teljesítenie a GDP arányában.

Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében évente két alkalommal - március és szeptember végéig - kell hivatalos jelentésben közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati szektor adósságát és hiányát. A Központi Statisztikai Hivatal állítja össze az EDP-jelentést valamennyi tényidőszakra a nem pénzügyi számlák tekintetében, a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében, míg a Pénzügyminisztérium az adott évi várható értékét mind az EDP-egyenlegnek, mind a maastrichti adósságnak.

A 2024. őszi EDP-jelentésnek megfelelő mutatók idősora az alábbi:

A kiemelt mutatószámokban elsősorban az adatforrások változásból adódó eltérések jelentkezhetnek, a gyorsjelentéseket, évközi statisztikákat felváltják az éves beszámolókból és éves statisztikákból származó alapadatok. A lenti táblázatból adódó százalékos eltérések főként a GDP revíziójának köszönhetők.

Kormányzat ESA egyenlege - GDP %

Kormányzat adóssága - GDP %

1 Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 549/2013/EU RENDELETE (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről

Makrogazdasági mutatók

A gazdasági fejlődés főbb jellemzői

Az államháztartás mérlegei

Az államháztartás főbb jellemzői

(pénzforgalmi szemléletben)

Az államháztartás mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Az államháztartás konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Az államháztartás konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

megoszlás %-ában

Az államháztartás konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

GDP %-ában

Az államháztartás funkcionális mérlege

(pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai

(pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai

(pénzforgalmi szemléletben)

megoszlás %-ában

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai

(pénzforgalmi szemléletben)

GDP %-ában

A központi alrendszer mérlegei

A központi alrendszer mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

megoszlás %-ában

A központi alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

GDP %-ában

A központi alrendszer funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

A központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

megoszlás %-ában

A központi alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

GDP %-ában

Az önkormányzati alrendszer mérlegei

Önkormányzati alrendszer mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

megoszlás %-ában

Önkormányzati alrendszer konszolidált kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

( közgazdasági osztályozás szerint )

GDP %-ában

Önkormányzati alrendszer funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

millió forintban

Önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

megoszlás %-ában

Önkormányzati alrendszer konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben)

GDP %-ában

Az önkormányzati alrendszer költségvetési mérlege

millió forint

Az önkormányzati alrendszer költségvetési mérlege

változás %-a_%-os megoszlás

Az önkormányzati alrendszer költségvetési mérlege

millió forint

Az önkormányzati alrendszer költségvetési mérlege

Az önkormányzati alrendszer folyó és felhalmozási mérlegeinek alakulása 2022 - 2023. években

millió forint

Az önkormányzatok kiadásainak funkcionális alakulása

A 2023. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok

A 2023. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok Költségvetésben megjelenő EU támogatások

millió forint

Költségvetésen kívüli EU támogatások

millió forint

Kohéziós politikai operatív programok

millió forint

Egyéb Kohéziós Politikai programok, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF)

millió forint

Agrár- és halászati alapok programjai

millióforint

Egyéb uniós programok

millióforint

Uniós programok bevételei, hozzájárulás az EU költségvetéséhez

millió forint

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások

millió forint

Agrár és halászati programok kötelezettségvállalási keretelőirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása intézkedés szerinti bontásban

millió euró

Egyéb uniós programok kötelezettségvállalási keretelőirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása

millió euró

millió svájci frank

Kohéziós operatív programok (2014-2020) kötelezettségvállalási keretei őirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása

Kohéziós operatív programok (2014-2020) kötelezettségvállalási keretelőirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása

Kohéziós operatív programok (2021-2027) kötelezettségvállalási keretelőirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása

Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kötelezettségvállalási keretelőirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása komponensenkénti bontásban

A CEF projektek kötelezettségvállalási keretelőirányzatának és pénzügyi teljesülésének alakulása

millió forint

Egyéb adatok

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok

A költségvetési szervek, szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai funkcionális bontásban

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, SZAKMAI FEJEZETI KEZELÉSŰ SOROK MARADVÁNYÁNAK ALAKULÁSA

(2023. évi teljesítés)

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és rendszeres személyi juttatása 2023. évben

Országos összesítő

Adósság és finanszírozás

A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2020-2023 között

A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2020-2023 között (GDP %)

A központi költségvetés bruttó adósságának változása (millió forint)

A központi költségvetés finanszírozási és adósságműveletei 2023. évi, előzetes adatok alapján

A nem teljesítő kölcsönkövetelések előzetes állománya (millió forintban) (az Áht. 90. § (3) j) pontban előírt tájékoztatás)

Az önkormányzati alrendszerből nyújtott, nem teljesülő hitel- és egyéb követelések állománya

A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatokra fordított források

A szakpolitikai célú nemzetpolitikai/határon túli feladatokra fordított források a 2023. évi költségvetésben

millió forintban, egy tizedessel

Adókedvezmények, támogatások

KIMUTATÁS

a 2023. évben engedélyezett fizetési kedvezményi ügyekről

ezer Ft

Kezességek

Az állam által vállalt kezességek/garanciák/viszontgaranciák 2022. év és 2023. év végi állományi adatai

millió forint

Kiállítási garanciavállalások a 2023. évben

Az önkormányzatok kezesség- és garanciavállalása 2022. és 2023. év végi állományának alakulása

millió forintban

Vagyoni adatok

Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlege (tulajdonosi joggyakorlók nélkül)

Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságok állami részesedései, eredményeik és kötelezettség-állományuk alakulása 2022-2023. években

millió forint

Az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségek és a részesedések alakulása

millió forintban

Tartalékok

Kimutatás a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 2023. évi felhasználásáról fejezetenként

millió forintban

Kimutatás a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat 2023. évi felhasználásáról fejezetenként

millió forintban

Kimutatás a Megtakarítási Alap előirányzat 2023. évi felhasználásáról fejezetenként

millió forintban

Kincstári adatok

10032000-01501308 Központi letéti számla 2023.01.01-12.31.

forintban

10032000-01501315 Lakáscélú kedvezmények letéti számla 2023.01.01-12.31.

forintban

Központi letéti számlák

A központi költségvetés két letéti számlával rendelkezett 2023-ban: a központi letéti számlával és a lakáscélú letéti számlával.

A központi letéti számlán 2023-ban nem volt forgalom.

A Kincstár kezeli a 2008. évben megnyitott lakáscélú kedvezmények letéti számlát. Amennyiben olyan lakást értékesítettek, amelyre lakáscélú támogatást nyújtott az állam, az újonnan épített, illetve vásárolt új ingatlan megvételéig ezen a számlán kell letétbe helyezni a támogatás összegét. A letétbe helyezett összeg visszafizetéséről vagy végleges költségvetési bevételként való elszámolásáról 2015. április 1-jétől a megyei kormányhivatalok rendelkeznek. A számla nyitóegyenlege 3.873.104.409 forint volt. Az év folyamán 1.588.197.764 forint folyt be és 1.907.425.734 forint került visszafizetésre, illetve költségvetési bevételként elszámolásra, így a számla 3.553.876.439 forint egyenleggel zárt.

A kormányzati szektor uniós statisztikai adatai

A kormányzati szektor főbb mutatóinak alakulása a 2024. októberi EDP-Jelentés adatai alapján Statisztikai adatszolgáltatás: KSH-MNB-PM

A kormányzati szektor egyenlege az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor elsődleges egyenlege az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor összes bevétele az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor adó- és járulékbevétele az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor kiadásai az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor kamatkiadásai az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor által kifizetett munkavállalói jövedelem az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor folyó termelő felhasználása az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor vállalati támogatásai az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor társadalmi juttatásai az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor folyó transzfer kiadásai az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor által fizetett felhalmozási transzferek az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati szektor bruttó állóeszköz-felhalmozása az EU országaiban, Izlandon és Norvégiában

(a GDP %-ában)

A kormányzati kiadások funkciók szerinti alakulása az Európai Unió országaiban, Norvégiában, Izlandon és Svájcban

(a GDP %-ában)