32013R0139[1]

A Bizottság 139/2013/EU végrehajtási rendelete ( 2013. január 7. ) egyes madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról

A BIZOTTSÁG 139/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. január 7.)

egyes madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról

(kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésé nek második albekezdésére és 10. cikke (4) bekezdése második albekezdésé nek b) pontjára,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 17. cikke (3) bekezdésére és 18. cikke (1) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,

mivel:

(1) Az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló, 2007. március 23-i 318/2007/EK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2) A magas patogenitású madárinfluenza ázsiai törzse által 2004-ben Délkelet-Ázsiában okozott megbetegedéseket követően a Bizottság számos határozatot fogadott el, melyek más áruk mellett megtiltják a baromfin kívüli egyéb madarak behozatalát is az érintett harmadik országokból.

(3) A fogságban élő madarak behozatala által jelentett kockázatok jegyzékének elkészítése érdekében a Bizottság 2005. április 13-án felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, hogy adjon tudományos szakvéleményt vadon befogott, illetve fogságban tenyésztett madarak harmadik országokból történő behozatala által jelentett kockázattal kapcsolatban.

(4) A Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság állat-egészségügyi és állatjóléti testülete 2006. október 26-27-i ülésén elfogadott egy tudományos szakvéleményt a baromfin kívüli vadon élő madarak Unióba történő behozatalához kapcsolódó állat-egészségügyi és állatjóléti kockázatokkal kapcsolatban. Az említett szakvélemény lehetséges eszközöket és lehetőségeket nevez meg, amelyek csökkenthetik a baromfin kívüli madarak behozatalával kapcsolatos ismert állat-egészségügyi kockázatokat.

(5) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos szakvéleményében megfogalmazott egyik ajánlás a baromfin kívüli madarakat az Unióba exportáló harmadik országokban végzett ellenőrzésekre vonatkozik. A kivitel helyére irányuló új intézkedések leginkább abban játszhatnak szerepet, hogy kisebb valószínűséggel jelentenek be fertőzött madarakat az Unióba való belépés céljából. Emiatt a behozatali feltételeket ebben a rendeletben oly módon kell meghatározni, hogy csak az adott madarak uniós behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országokból legyen lehetséges a behozatal.

(6) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság egy másik ajánlása a vadon befogott madarak behozatalára vonatkozik. A tudományos szakvélemény meghatározza a kockázatot, amelyet az esetlegesen fertőzött madarak jelentenek, amelyek más, fertőzött vadon élő madaraktól vagy a szennyezett környezettől származó fertőzés oldalirányú terjedésével, illetve fertőzött baromfikból való átterjedés által fertőződtek meg. Figyelembe véve a vadon élő vonuló madarak szerepét a madárinfluenza Ázsiából Európába történő terjedésében 2005 és 2006 során, helyénvaló a baromfin kívüli madarak behozatalát a fogságban tenyésztett madarakéra korlátozni.

(7) Ritkán lehetséges teljes bizonyossággal különbséget tenni a vadon befogott és a fogságban tenyészett madarak között. Vannak olyan jelölési módok, amelyeket mindkét esetben alkalmazni lehet anélkül, hogy különbséget lehetne tenni a madarak között. Ezért helyénvaló a baromfin kívüli madarak behozatalát olyan telepekre korlátozni, melyeket az exportáló harmadik ország illetékes hatósága engedélyezett, és az ilyen engedélyek minimális feltételeit meghatározni.

(8) Az importált madarakat a tagállamokban közvetlenül az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra kell szállítani, és egészen addig ott kell tartani, amíg ki nem zárták a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségüket.

(9) Amennyiben valamely engedélyezett karanténlétesítményben vagy karaténállomás egységében felmerül a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség előfordulásának gyanúja, a madaraknak az érintett létesítményekben való levágásának és megsemmisítésének megkezdése előtt helyénvaló a fertőzés gyanújának beigazolódásáig várni, hogy kizárható legyen, hogy a betegség tüneteit nem más vírus okozta.

(10) A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvet (5) azzal a célból fogadták el, hogy figyelembe vegyék a madárinfluenza elleni védekezés összegyűlt tapasztalatait. Ezen irányelv alapján elfogadták a 2005/94/EK tanácsi irányelvben előírt, a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv elfogadásáról szóló, 2006. augusztus 4-i 2006/437/EK bizottsági határozatot (6) (diagnosztikai kézikönyv), amely meghatározza a madárinfluenza-kitörés tényének megerősítésére szolgáló, uniós szintű diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési kritériumait. Figyelembe kell venni ezt a határozatot az engedélyezett karanténlétesítményekben és karanténállomásokon alkalmazott, a madárinfluenzára vonatkozó vizsgálati módszerek meghatározását illetően is.

(11) Helyénvaló további behozatali eljárásokat meghatározni az Unióba való belépéskor az állat-egészségügyi határállomásról az engedélyezett karanténlétesítményekbe vagy karanténállomásokra történő szállítás tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az importált madarak ésszerű határidőn belül megérkeznek a kijelölt engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra.

(12) A jóváhagyott karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak, amelyek jegyzékét a tagállamoknak közzé kell tenniük, meg kell felelniük bizonyos minimális feltételeknek.

(13) A madarak egyes behozatalaira egyéb uniós jogszabályok vonatkoznak. Ezért ezeket e rendelet alkalmazási köréből ki kell zárni.

(14) A versenygalambok - melyeket az Unióba abból a célból hoznak be, hogy ott szabadon engedve visszaszállhassanak származási helyükre - jelentette állat-egészségügyi kockázat jellege miatt e rendelet alkalmazási köréből ki kell őket zárni.

(15) Emellett egyes harmadik országok állat-egészségügyi feltételei megegyeznek a uniós jogszabályok által előírt feltételekkel. Ezért az ilyen országokból származó madarak behozatalára nem vonatkozik e rendelet hatálya.

(16) Egyes eltéréseket szintén fontolóra kell venni azon madarak esetében, amelyekről egy engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson bebizonyosodott, hogy alacsony patogenitású madárinfluenzával és Newcastle-betegséggel fertőzöttek, azokban az esetekben, amikor a betegség előfordulása nem jelent kockázatot az Unió állat-egészségügyi helyzetére.

(17) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza egyes madarak az I. mellékletben említett országokból, illetve azok részeiből az Unióba irányuló behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket, valamint az ilyen behozatalra vonatkozó karanténfeltételeket.

2. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet a madárfajokhoz tartozó állatokra vonatkozik.

A következő esetekben azonban a rendeletet nem kell alkalmazni:

a) baromfi;

b) a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott természetvédelmi program keretében importált madarak;

c) a 92/65/EGK irányelv 1. cikkének harmadik bekezdésében említett, tulajdonosuk kíséretében lévő, kedvtelésből tartott állatok;

d) állatkerteknek, cirkuszoknak, vidámparkoknak vagy kísérleti célra szánt madarak;

e) a 92/65/EGK irányelv 13. cikke értelmében engedélyezett szervezetek, intézmények vagy központok részére szánt madarak;

f) versenygalambok, melyek olyan szomszédos harmadik országból érkeznek az Unió területére, ahol szokásos élőhelyük található, és közvetlenül ezt követően azzal a céllal engedik őket szabadon, hogy visszarepüljenek az említett harmadik országba;

g) Andorrából, Liechtensteinből, Monacóból, Norvégiából, San Marinóból, Svájcból és a Vatikánvárosból importált madarak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2005/94/EK irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni, a "baromfi" ugyanazon irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott fogalma kivételével. E rendelet alkalmazásában "baromfi": tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly és laposmellű futómadár (Ratitae), amelyet tenyésztés, hústermelés vagy étkezésitojás-termelés vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából fogságban nevelnek vagy tartanak.

A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

a) "madár": a madárfajhoz tartozó, a 2. cikk második bekezdésében említettől eltérő állat;

b) "engedélyezett telep":

i. olyan létesítmény, amelyet kizárólag madarak céljából használnak; valamint

ii. olyan létesítmény, melyet az exportáló harmadik ország illetékes hatósága a 4. cikk és a II. melléklet feltételeinek betartása szempontjából ellenőrzött és engedélyezett;

c) "fogságban tenyésztett madarak": azok a madarak, amelyeket nem vadon fogtak be, hanem fogságban születtek és nevelték fel őket, és olyan szülők utódai, amelyek fogságban párosodtak vagy amelyek ivarsejtjeit fogságban más módon egyesítették;

d) "varratmentesen zárt lábgyűrű": folyamatos kört képező gyűrű vagy szalag, amelyen nincs semmilyen megszakítás vagy illesztés, azt semmilyen módon nem változtatták meg, olyan méretű, hogy azt nem lehet eltávolítani a madár lábáról, amikor az - a gyűrűnek a madár életének első napjaiban végzett felhelyezését követően - teljesen kifejlődik, és azt kereskedelmileg e célból gyártották;

e) "engedélyezett karanténlétesítmény": olyan karanténállomástól eltérő létesítmény:

i. amelyben az importált madarakat karanténba helyezik;

ii. amelyet az illetékes hatóság a 6. cikkben és a IV. mellékletben meghatározott minimális feltételek betartása szempontjából ellenőrzött és engedélyezett;

f) "engedélyezett karanténállomás": olyan létesítmény,

i. amelyben az importált madarakat karanténba helyezik;

ii. amely több, egymástól a működés tekintetében és fizikailag is elkülönülő egységből áll, és amelyben minden egység kizárólag azonos szállítmányból származó, azonos egészségi állapotú madarakat tartalmaz, és így egy járványtani egységnek minősül;

iii. amelyet az illetékes hatóság a 6. cikk ben és a IV. melléklet ben meghatározott minimális feltételek betartása szempontjából ellenőrzött és engedélyezett;

g) "jelzőmadarak": olyan baromfi, amelyet a karanténba helyezés során diagnosztikai segítségként alkalmaznak;

h) "diagnosztikai kézikönyv": a 2006/437/EK határozat mellékletében található, a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv.

4. cikk

Engedélyezett telepek

Az engedélyezett telepeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) a telepet az illetékes hatóságnak a II. mellékletben foglalt feltételekkel összhangban jóvá kell hagynia és engedélyszámmal kell ellátnia;

b) az engedélyszámot az említett hatóságnak közölnie kell a Bizottsággal;

c) a telep nevének és engedélyszámának szerepelnie kell a telepek Bizottság által létrehozott jegyzékében;

d) a telep engedélyét az illetékes hatóságnak azonnal vissza kell vonnia vagy fel kell függesztenie, ha az már nem tartja be a II. mellékletben előírt feltételeket, és a Bizottságot erről haladéktalanul értesíteni kell.

5. cikk

Behozatali feltételek

A madarak behozatala csak akkor engedélyezhető, ha a madarak tekintetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a madarak fogságban születtek;

b) a madarak az I. mellékletben említett harmadik országokból vagy azok területéről származnak;

c) a madarak olyan engedélyezett telepekről származnak, amelyek megfelelnek a 4. cikkben megállapított feltételeknek;

d) a madarakat szállításuk előtt 7-14 nappal negatív eredményű laboratóriumi vírusvizsgálatnak vetették alá madárinfluenza és Newcastle-betegség szempontjából;

e) a madarak nem kaptak madárinfluenza elleni védőoltást;

f) a madarakat olyan állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel a III. mellékletben meghatározott mintának (a továbbiakban: állat-egészségügyi bizonyítvány);

g) a madarakat egyedileg megjelölt, varratmentesen zárt lábgyűrű vagy mikrochip segítségével egyedi azonosító szám alapján lehet azonosítani, a 865/2006/EK bizottsági rendelet (7) 66. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

h) a g) pontban meghatározott lábgyűrű vagy mikrochip egyedi azonosító száma legalább az alábbiakat tartalmazza:

- az azonosítást végző exportáló harmadik ország ISO kódja,

- egyedi sorozatszám;

i) a g) pontban meghatározott egyedi azonosító számot be kell jegyezni az állat-egészségügyi bizonyítványba;

j) a madarakat olyan új tárolókban szállítják, amelyeket külsőleg az állat-egészségügyi bizonyítványon feltüntetett azonosító számmal megegyező azonosító szám egyedileg azonosít.

6. cikk

Engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások

Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak meg kell felelniük a IV. mellékletben meghatározott minimális feltételeknek.

A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások, valamint azok engedélyszámának jegyzékét és elérhetővé teszik azt a Bizottság, a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

7. cikk

Madarak közvetlen szállítása az engedélyezett karanténlétesítményekbe és karanténállomásokra

Az állat-egészségügyi határállomástól a madarakat ketrecekben vagy ládákban közvetlenül az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra szállítják.

A határállomástól a karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra való szállítás időtartama rendes körülmények között nem haladhatja meg a kilenc órát.

A szállításhoz használt járműveket az illetékes hatóság jogosulatlan felnyitás elleni pecséttel látja el.

8. cikk

Tanúsítvány

Az importőröknek vagy megbízottaiknak a karanténlétesítményért vagy karanténállomásért felelős személy által aláírt, a belépés szerinti tagállam valamely hivatalos nyelvén kiállított írásos tanúsítványt kell benyújtaniuk, amely igazolja, hogy a madarakat a karanténlétesítmény fogadja.

A tanúsítvány:

a) egyértelműen feltünteti a karanténlétesítmény vagy karanténállomás nevét, címét és engedélyszámát;

b) a tanúsítványt az állat-egészségügyi határállomásra a szállítmány érkezése előtt e-mailben vagy faxon juttatják el, vagy az importőr, illetve megbízottja bemutatja azt a határállomásnál, mielőtt a madarakat az állat-egészségügyi határállomásról kiengedik.

9. cikk

Madarak szállítása az Unió területén

Ha az Unióba a madarak nem a rendeltetés helye szerinti tagállam területén lépnek be, minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szállítmány eljusson a rendeltetés helye szerinti tagállamba.

10. cikk

A madarak szállításának ellenőrzése

(1) Ha az uniós jogszabályok előírják a madaraknak az állat-egészségügyi határállomástól a rendeltetés helye szerinti engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra történő szállításának ellenőrzését, a következő információk cseréjére kerül sor:

a) az állat-egészségügyi határállomásért felelős hatósági állatorvos a TRACES-hálózaton keresztül értesíti a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy karanténállomásért felelős illetékes hatóságot a madarak származási és rendeletési helyéről;

b) a rendeltetési hely szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy karanténállomásért felelős személy a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra történő megérkezését követő egy munkanapon belül e-mailben vagy faxon értesíti a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy karanténállomásért felelős hatósági állatorvost arról, hogy a szállítmány megérkezett rendeltetési helyére;

c) a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy karanténállomásért felelős hatósági állatorvos a TRACES-hálózaton keresztül a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra történő megérkezését követő három munkanapon belül értesíti az állat-egészségügyi határállomásért felelős hatósági állatorvost, aki értesítette őt a szállítmány elindulásáról, hogy a szállítmány megérkezett rendeltetési helyére.

(2) Ha az állat-egészségügyi határállomásért felelős illetékes hatóság megerősítést kap arra vonatkozóan, hogy az engedélyezett karanténlétesítmény vagy karanténállomás számára bejelentett maradak nem érkeztek meg rendeltetési helyükre három munkanappal a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra való becsült megérkezését követően, az illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket a szállítmányért felelős személlyel szemben.

11. cikk

A karanténra vonatkozó rendelkezések

(1) A madarakat legalább 30 napon át elkülönítve kell tartani egy engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson (a továbbiakban: karantén).

(2) A hatósági állatorvosnak legalább az egyes szállítmányok karanténjának kezdetén és végén ellenőriznie kell a karantén körülményeit, beleértve a halálozási arány vizsgálatát, és az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás minden egységében a madarak klinikai vizsgálatát.

Ha azonban a járványügyi helyzet úgy kívánja, a hatósági állatorvos gyakrabban végez ellenőrzéseket.

12. cikk

A karantén ideje alatt a szállítmánnyal kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzés, mintavétel és vizsgálat

(1) A madárinfluenzára és Newcastle-betegségre vonatkozó, az V. mellékletben meghatározott ellenőrzést, mintavételt és vizsgálatot azután kell elvégezni, hogy a madarak megérkeznek a karanténba.

(2) Ha jelzőmadarak alkalmazására kerül sor, legalább 10 jelzőmadarat kell használni az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás minden egységében.

(3) Az ellenőrzéshez, mintavételhez és vizsgálathoz használt jelzőmadaraknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) legalább háromhetesek, és kizárólag egyszer erre a célra használják őket;

b) azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal vagy más nem eltávolítható azonosítóval vannak ellátva;

c) nincsenek beoltva és a madárinfluenza, valamint a Newcastle-betegség tekintetében szeronegatívnak bizonyultak a karantén megkezdése előtti 14 napos időszakon belül;

d) a madarak érkezése előtt az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás egységében az említett madarakkal közös légtérben, azokhoz a lehető legközelebb helyezték el őket, biztosítva, hogy a jelzőmadarak szoros kapcsolatban legyenek a karanténba helyezett madarak ürülékével.

13. cikk

Intézkedések az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson járvány gyanúja esetén

(1) Ha az engedélyezett karanténlétesítményben a karantén ideje alatt felmerül a gyanú, hogy egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, intézkedéseket kell hozni:

a) az illetékes hatóság az engedélyezett karanténlétesítményt hatósági felügyelet alá veszi;

b) az V. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából az érintett madaraktól és jelzőmadaraktól mintát vesznek, amelyet megfelelően megvizsgálnak;

c) a gyanú kizárásáig egyetlen madár sem érkezhet az engedélyezett karanténlétesítménybe, illetve hagyhatja el azt.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említettek szerint az érintett engedélyezett karanténlétesítményben a madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel való fertőzöttség gyanúja beigazolódik, a következő intézkedéseket kell hozni:

a) az engedélyezett karanténlétesítményben valamennyi madarat és jelzőmadarat levágják és megsemmisítik;

b) az engedélyezett karanténlétesítményt kitakarítják és fertőtlenítik;

c) a végleges takarítást és fertőtlenítést követő 21 napon belül nem érkeznek madarak az engedélyezett karanténlétesítménybe.

(3) Ha az engedélyezett karanténállomáson a karantén ideje alatt felmerül a gyanú, hogy a karanténállomás valamely egységében egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, intézkedéseket kell hozni:

a) az illetékes hatóság az engedélyezett karanténállomást hatósági felügyelet alá veszi;

b) az V. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából az érintett madaraktól és jelzőmadaraktól mintát vesznek, amelyet megfelelően megvizsgálnak;

c) a gyanú kizárásáig egyetlen madár sem érkezhet az engedélyezett karanténállomásra, illetve hagyhatja el azt.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említettek szerint az érintett engedélyezett karanténállomáson a madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel való fertőzöttség gyanúja beigazolódik, a következő intézkedéseket kell hozni:

a) az engedélyezett karanténállomás érintett egységében valamennyi madarat és jelzőmadarat levágják és megsemmisítik;

b) az érintett egységet kitakarítják és fertőtlenítik;

c) az alábbi mintákat veszik le:

i. jelzőmadarak alkalmazása esetén az érintett egység végleges kitakarítását és fertőtlenítését követően legalább 21 nappal vehető minta a többi karanténegység jelzőmadaraitól az V. mellékletben meghatározott szerológiai vizsgálat céljából; vagy

ii. ha jelzőmadarak alkalmazására nem került sor, a végleges kitakarítást és fertőtlenítést követő 7-15 napon belül vehető minta a többi karanténegység madaraitól az V. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából;

d) az engedélyezett karanténállomást egyetlen madár sem hagyhatja el mindaddig, amíg a c) pontban meghatározott mintavétel negatív eredményei megerősítést nem nyertek.

(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott intézkedésekről.

14. cikk

Az alacsony patogenitású madárinfluenza vagy Newcastle-betegség pozitív eredményéhez kapcsolódó eltérések az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson

(1) Ha a karantén ideje alatt egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár esetében kimutatják, hogy alacsony patogenitású madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, az illetékes hatóság kockázatértékelés alapján eltérést tehet lehetővé a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedésektől, amennyiben az eltérés nem veszélyezteti a járvánnyal szembeni védekezést (a továbbiakban: eltérés).

A tagállamok minden ilyen eltérésről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(2) Ha a hatósági állatorvos megvizsgálja az eltérést kapott engedélyezett karanténlétesítményt vagy karanténállomást, és bebizonyosodik, hogy egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár alacsony patogenitású madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, a (3)-(7) bekezdésben meghatározott intézkedések szerint kell eljárni.

A tagállamok minden ilyen intézkedésről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) Ha az alacsony patogenitású madárinfluenza jelenléte megerősítést nyer, a diagnosztikai kézikönyvben szereplő szabványos minta helyett a következő mintákat kell levenni laboratóriumi vizsgálat céljából az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás minden egységében, 21 nappal az alacsony patogenitású madárinfluenza utolsó pozitív eredménye után és 21 naponként:

a) valamennyi elhullott jelzőmadárból vagy más, a mintavétel idején jelen lévő madárból származó minták;

b) légcső-/garat- és kloákaváladék-minták legalább 60 madárból vagy amennyiben kevesebb mint 60 madár van az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás érintett egységében minden madárból; vagy pedig ha a madár kistermetű, egzotikus és olyan, amelyhez nem szoktak kézzel hozzányúlni, illetve amelynek kézben tartása veszélyes lehet az emberre, friss bélsármintát kell gyűjteni; az ilyen minták vétele és laboratóriumi vizsgálata mindaddig folytatódik, amíg két olyan egymást követő, negatív laboratóriumi eredményt nem kapnak, amely között legalább 21 nap telt el.

A kockázatértékelés eredményei alapján azonban az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet az e bekezdésben meghatározott mintamérettől.

(4) Newcastle-betegség pozitív eredménye esetén az illetékes hatóság csak akkor engedélyezhet eltérést, ha a betegség utolsó előfordulásából adódó elhullást vagy klinikai felépülést követő 30 napon belül az V. melléklet 1. és 2. pontjával összhangban, a meghatározott időtartamra való hivatkozás figyelmen kívül hagyásával, negatív eredményű mintavételt végeztek.

(5) A madarak karanténban maradnak legalább mindaddig, amíg a (3) bekezdésben előírt laboratóriumi vizsgálati időszak véget nem ér.

(6) Az engedélyezett karanténlétesítményt vagy az engedélyezett karanténállomás érintett egységét kiürítése után ki kell takarítani, és fertőtleníteni kell. Bármely anyagot vagy hulladékot, amely szennyeződhetett, valamint a (3) bekezdésben előírt laboratóriumi vizsgálati időszak során felhalmozódott hulladékot úgy kell eltávolítani, hogy biztosítva legyen a patogén terjedésének megakadályozása, és úgy kell megsemmisíteni, hogy garantálva legyen az alacsony patogenitású madárinfluenza vagy Newcastle-betegség jelenlévő vírusának megsemmisítése.

(7) Az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson az újratelepítés nem történhet meg a (6) bekezdésben meghatározott végső takarítás és fertőtlenítés befejezését követő 21 napos időszakban.

15. cikk

Intézkedések Chlamydiosis gyanúja esetén

Ha az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson a karantén időtartama során felmerül a gyanú vagy megállapítást nyer, hogy a papagájalakúak Chlamydophila psittacival fertőzöttek, a szállítmány összes madarát egy, az illetékes hatóság által engedélyezett módszerrel kell kezelni, a karantén időtartamát pedig az utolsó feljegyzett esetet követő legalább két hónappal meg kell hosszabbítani.

16. cikk

A karantén feloldása

Engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson a madarak csak a hatósági állatorvos írásos engedélyével hagyhatják el a karantént.

17. cikk

Értesítések és jelentési követelmények

(1) A tagállamok 24 órán belül értesítik a Bizottságot az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson felfedezett madárinfluenza vagy Newcastle-betegségről.

(2) A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az alábbiakról:

a) az engedélyezett karanténlétesítményeken vagy karanténállomásokon keresztül importált madarak száma fajonként és származási hely szerinti engedélyezett telepenként;

b) az állat-egészségügyi eljárás keretében az importált madarak halálozási arányára vonatkozó információ a származási országban a karanténidőszak végéig;

c) a madárinfluenza, Newcastle-betegség és Chlamydophila psittaci előfordulásának száma az engedélyezett karanténlétesítményekben vagy karanténállomásokon.

18. cikk

A karanténnal kapcsolatos költségek

Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, a karanténnal összefüggő minden költséget az importőr visel.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 318/2007/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. január 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(2) HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(3) HL L 84., 2007.3.24., 7. o.

(4) Lásd a VI. mellékletet.

(5) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(6) HL L 237., 2006.8.31., 1. o.

(7) HL L 166., 2006.6.19., 1. o.

I. MELLÉKLET

A fogságban tenyésztett madarak behozatalára jogosult harmadik országok jegyzéke

1. A 798/2008/EK bizottsági rendelet (1) I. melléklete 1. része táblázatának 1. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országok vagy azok részeinek jegyzéke, amelyeknél a táblázat 4. oszlopa a laposmellű futómadár kivételével a tenyész- vagy haszonbaromfi számára állatorvosi bizonyítványmintát ír elő;

2. Argentína;

3. Fülöp-szigetek: National Capital Region.

(1) HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

II. MELLÉKLET

A származás szerinti harmadik országban működő telepek engedélyezésének a 4. cikkben meghatározott feltételei

1. FEJEZET

A telepek engedélyezése

A 4. cikkben meghatározott engedély megadásához a telepnek meg kell felelnie az e fejezetben megállapított feltételeknek.

1. A telepet környezetétől egyértelműen el kell határolni és el kell különíteni, vagy az állatokat úgy kell elzárni vagy elhelyezni, hogy azok az állattartó telepek egészségügyi állapotára ne jelentsenek kockázatot.

2. Megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie az állatok befogására, elzárására és elkülönítésére, valamint megfelelő engedélyezett karanténlétesítményekkel és engedélyezett eljárásokkal kell rendelkeznie a nem engedélyezett létesítményekből származó állatokhoz.

3. A telepért felelős személynek megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie a madarak terén.

4. A telepnek mentesnek kell lennie a madárinfluenzától, a Newcastle-betegségtől és a Chlamydophila psittacitól; annak érdekében, hogy e betegségektől mentesnek nyilvánítsák, az illetékes hatóságnak értékelnie kell az engedélyezés iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző legalább három évre vonatkozó állat-egészségügyi állapotról szóló nyilvántartását, valamint a létesítményben tartott állatokon elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Az új telepeket azonban csak az ilyen létesítményekben tartott állatokon végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeitől függően engedélyezik.

5. Naprakész nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

a) a jelen levő valamennyi fajhoz tartozó állatok száma és azonosítása (életkor, ivar, faj, és - adott esetben - egyedi azonosító szám);

b) a telepre érkező vagy az azt elhagyó állatok száma és azonosítása (életkor, ivar, faj, és - adott esetben - egyedi azonosító szám) a származásukra vagy rendeltetésükre, a telepre, illetve arról történő be- vagy kiszállításra és az állatok egészségügyi állapotára vonatkozó információkkal együtt;

c) a vérvizsgálatok vagy más diagnosztikai eljárások eredményei;

d) betegség előfordulása és - adott esetben - az alkalmazott gyógykezelés;

e) a telepeken elhullott állatok, köztük a halva született állatok post mortem vizsgálatainak eredményei;

f) az elkülönítés vagy karantén ideje alatt tett megfigyelések.

6. A telep vagy megállapodik egy illetékes laboratóriummal a post mortem vizsgálatok elvégzéséről, vagy rendelkezik egy vagy több megfelelő létesítménnyel, amelyben egy illetékes személy a feljogosított állatorvos felügyelete alatt elvégezheti e vizsgálatokat.

7. A telep vagy megfelelő megállapodásokkal, vagy helyszíni eszközökkel rendelkezik a betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemeinek megfelelő ártalmatlanítására.

8. A telepnek szerződéssel vagy jogi eszközzel biztosítania kell az exportáló harmadik ország illetékes hatóságának ellenőrzése alatt álló és általa feljogosított állatorvos szolgáltatásait, aki:

a) gondoskodik az érintett ország járványügyi helyzetének megfelelő járványügyi és ellenőrző intézkedések illetékes hatóság általi engedélyezéséről, valamint a telepen történő alkalmazásáról. Ezek az intézkedések a következőket tartalmazzák:

i. éves járványfelügyeleti terv, amely magában foglalja az állatok megfelelő ellenőrzését a zoonózisok szempontjából;

ii. a fertőző betegségekre gyanús állatok klinikai, laboratóriumi és post mortem vizsgálata;

iii. a fertőző betegségek szempontjából gyanús állatok megfelelő beoltása, az Állat-egészségügyi Világszervezet szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvével összhangban;

b) gondoskodik arról, hogy haladéktalanul értesítsék a harmadik ország illetékes hatóságát a gyanús elhullásokról vagy bármely más olyan tünet előfordulásáról, amely azt jelzi, hogy az állatok madárinfluenzával, Newcastle-betegséggel vagy Chlamydophila psittacival fertőzöttek;

c) gondoskodik arról, hogy a telepre beérkező állatokat szükség szerint elkülönítsék, összhangban ezen rendelet követelményeivel és - ha van ilyen - az illetékes hatóság utasításaival;

d) felelős e rendelet állat-egészségügyi követelményei, valamint az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó uniós jogszabályok folyamatos betartásáért.

9. Ha a telepen kísérleteket végző laboratóriumoknak szánt állatokat, az ilyen állatok általános gondozását és elhelyezését a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 33. cikkének követelményeivel összhangban kell végezni.

2. FEJEZET

A telepek engedélyének megtartása

A telepek csak akkor tarthatják meg engedélyüket, ha megfelelnek az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. A létesítmények az illetékes hatóság hatósági állatorvosának ellenőrzése alatt állnak, aki:

a) biztosítja, hogy az e rendeletben foglalt feltételek teljesülnek;

b) legalább évente egyszer látogatást tesz a telep létesítményeiben;

c) ellenőrzi a feljogosított állatorvos tevékenységét és az éves járványfelügyeleti terv végrehajtását;

d) igazolja, hogy az állatok klinikai, post mortem és laboratóriumi vizsgálatai során nem mutatták ki a madárinfluenza, Newcastle-betegség vagy Chlamydophila psittaci előfordulását.

2. Csak egy másik engedélyezett telepről származó állatok vihetők be a telepre, összhangban az ebben a rendeletben meghatározott feltételekkel.

3. A telep az engedélyezés időpontjától számítva legalább tíz éven keresztül megőrzi az 1. fejezet 5. pontjában említett nyilvántartásokat.

3. FEJEZET

Az engedélyezett telepektől eltérő forrásból származó madarak karanténja

Eltérve a 2. fejezet 2. pontjától, az engedélyezett telepektől eltérő forrásokból származó madarak bekerülhetnek a telepre, miután az illetékes hatóság erre engedélyt adott, amennyiben az említett állatok karanténba kerülnek az illetékes hatóság utasításainak megfelelően, mielőtt az állományba kerülnének. A karantén időtartama legalább 30 nap.

4. FEJEZET

A telepek engedélyének felfüggesztése, visszavonása vagy újbóli megadása

A telepek engedélyének részleges vagy teljes felfüggesztésére, visszavonására vagy újbóli megadására vonatkozó eljárásoknak meg kell felelniük az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a telep már nem felel meg az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételeknek, vagy megváltozott az alkalmazása, tehát már nem kizárólagosan madarak használják, felfüggeszti vagy visszavonja az ilyen létesítmény engedélyét.

2. Ha az illetékes hatóságot madárinfluenza, Newcastle-betegség vagy Chlamydophila psittaci gyanújáról értesítették, felfüggeszti a telep engedélyét, amíg a betegség előfordulásának lehetőségét hivatalosan ki nem zárják. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy megtegyenek minden, a gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához, valamint a betegség elterjedésének megelőzéséhez szükséges intézkedést az érintett betegség elleni intézkedésekre és az állatok kereskedelmére vonatkozó uniós jogszabályok követelményeivel összhangban.

3. Ha a betegség gyanúját megerősítik, az illetékes hatóság csak az 1. fejezet követelményeivel összhangban adhat újra engedélyt a telepnek, a következő intézkedéseket követően:

a) a betegség és a fertőzésforrás felszámolása a telepen;

b) a telep megfelelő kitakarítása és fertőtlenítése;

c) az 1. fejezetben meghatározott feltételek teljesítése, a 4. pont kivételével.

4. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot bármely telep engedélyének felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy újbóli megadásáról.

(1) HL L 276., 2010.10.20., 33. o.

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk f) pontjában említett állat-egészségügyi bizonyítvány az unió területére szállítandó egyes madarak - a baromfi kivételével - behozatalához

I. rész: A feladott szállítmány adatai

ORSZÁG

Állat-egészségügyi bizonyítvány az EU-ba történő szállításhoz

I.1. Feladó

Név

Cím

Telefonszám

I.2. A bizonyítvány hivatkozási száma

I.2.a.

I.3. Központi illetékes hatóság

I.4. Helyi illetékes hatóság

I.5. Címzett

Név

Cím

Irányítószám

Telefonszám

I.6.

I.7. Származási ország

ISO-kód

I.8. Származási régió

Kód

I.9. Rendeltetési ország

ISO-kód

I.10.

I.11. Származási hely

Gazdaság

Név

Engedélyszám

Cím

I.12. Rendeltetési hely

Név

Engedélyszám

Cím

I.13. Berakodás helye

Cím

Engedélyszám

I.14. Indulás dátuma

indulás ideje

I.15. Szállítóeszköz

Repülőgép

Hajó

Vasúti vagon

Gépjármű

Egyéb

Azonosítás:

Hivatkozás okiratokra:

I.16. A beléptető állat-egészségügyi határállomás az EU területén

I.17. CITES-szám(ok)

I.18. Áru ismertetése

I.19. Árukód (HR-kód)

I.20. Mennyiség

I.21.

I.22. Csomagok száma

I.23. A konténer azonosítója/Plombaszám

I.24.

I.25. Az alábbiak céljából hitelesített áruk

Karantén

I.26.

I.27. Az EU-ba történő behozatalért vagy engedélyezésért

I.28. Áruk beazonosítása

Faj

(Tudományos megnezvezés)

Azonosító rendszer

Azonosító szám

Mennyiség

II. rész: Bizonyítvány

ORSZÁG

Fogságban tenyésztett madarak

II.a. A bizonyítvány hivatkozás száma

II.b.

II.1. Egészségügyi igazolás

Alulírott ... (harmadik ország neve) hatósági állatorvosa igazolom, hogy:

II.1.1. A madarakat az illetékes hatóság által az említett célból engedélyezett tenyésztelepeken tartották az exportáló ország területén legalább 21 napig vagy keltetésük óta.

II.1.2. A madarak fogsában tenyésztett madarak (olyan madarak, amelyeket nem vadon fogtak be, hanem fogságban születtek és nevelték fel őket és olyan szülők utódai, amelyek fogságban párosodtak vagy amelyek ivarsejtjeit fogsában más módon egyesítették).

II.1.3. Az I.28. pontban ismertetett madarakat ma, 48 órán belül vagy a szállítást megelőző utolsó munkanapon klinikai vizsgálatnak vetették alá, és mentesnek találták a betegség látható jelétől.

II.1.4. A Newcastle-betegség, a madárinfluenza baromfikban és más fogságban tartott madarakban, illetve a psittacosis a papagájalakúakban (1) bejelentési kötelezettség alá tartozik.

II.1.5. A madarak olyan telepről származnak, amelyre nem írtak elő a II.1.4. pontban említett betegségekkel kapcsolatos állat-egészségügyi korlátozásokat.

II.1.6. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség kitöréséről nem érkezett értesítés sem a származási hely szerinti gazdaságban, sem a környező terület 10 km-es körzetén belül legalább 30 napja.

II.1.7. Csak papagájalakúak (1) esetében: a psittacosis kitöréséről a tenéysztelepen az elmúlt 60 nap során nem érkezett jelentés.

II.1.8. A madarakat szállításuk előtt 7-14 nappal negatív eredményű laboratóriumi vírusvizsgálatnak vetették alá madárinfluenza és Newcastle-begegség szempontjából

II.1.9. A madarak nem kaptak madárinfluenza elleni védőoltást.

II.1.10. A madarak

(2) [nem kaptak Newcastle-betegség elleni védőoltást.]

vagy

(2) [kaptak Newcastle-betegség elleni védőoltást, felhasználva:

(név és típus (élő kórokozót vagy vakcinát tartalmazó) a Newcastle-betegség vírusának vakciná(k)ban alkalmazott törzsét) ... hetes korban.]

II.2. A madarak szállítása:

II.2.1. A CITES-ben felsorolt fajok esetében a madarakat a "CITES szállításra vonatkozó iránymutatásai" rendelkezéseinek megfelelően kell szállítani.

II.2.2. Az ezen igazolásban ismertetett madarakat ketrecekben vagy ládákban szállítják, amelyek:

a) csak ugyanarról a tenyésztelepről származó madarakat tartalmaznak;

b) azonos fajba tartozó madarakat tartalmaznak, vagy különböző rekeszekből állnak, melyek mindegyike ugyanabba a fajba tartozó madarakat tartalmaz;

c) fel van tüntetve rajtuk a származás szerinti létesítmény neve és címe, egyedi nyilvántartási száma és az egyes ládák vagy ketrecek egyedi azonosító száma;

d) a következő módon vannak kialakítva:

i. megakadályozzák az ürülék elszóródását és a legkisebbre csökkentik a toll elhullásást a szállítás során;

ii. lehetővé teszik a madarak megtekintését;

iii. lehetővé teszik a tisztítást és a fertőtlenítést;

ORSZÁG

Fogságban tenyésztett madarak

II.a. A bizonyítvány hivatkozás száma

II.b.

e) először kerül sor használatukra és az illetékes hatóság utatsításaival összhangban berakodás előtt az őket szállító járműhöz hasonlóan tisztításban és fertőtlenítésben részesültek;

f) légi szállítás esetén legalább az IATA (Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség) legfrisebb, az élő állatok szállítására vonatkozó szabályainak megfelelnek.

Megjegyzések

I. rész

rovat: Származási hely: a gazdaság a 139/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet fogalommeghatározásának megfelelő telep lehet.

rovat: Nyilvántartási szám (vasúti kocsik vagy tároló és teherautók), járatszám (repülő) vagy név (hajó). Kirakodás és újrarakodás esetén külön információt kell rendelkezésre bocsátani.

rovat: A megfelelő HR-kódokat kell alkalmazni: 01.06.31, 01.06.32, 01.06.39.

rovat: A tároló azonosítása: minden egyes ládát/ketrecet/rekeszt azonosítani kell.

II. rész

(1) Csak papagájalakúak esetében alkalmazandó.

(2) A nem kívánt rész törlendő.

Megjegyzés az importőr számára: ez a bizonyítvány kizárólag állatorvosi célokat szolgál, és a szállítmányt az állat-egészségügyi határállomásig kell kísérnie.

Az állat-egészségügyi határállomáson történő importellenőrzést követően a szállítmányt közvetlenül az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra kell szállítani.

A bizonyítány 10 napig érvényes. Hajón való szállítás esetén az érvényességet a tengeri út időtartamával kell meghosszabbítani.

Hatósági állatorvos

Név (nyomtatott nagy betűkkel):

Képesítés és beosztás

Dátum:

Aláírás:

Bélyegző

IV. MELLÉKLET

A madarak elkülönítésére szánt a 6. cikkben említett engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások minimális feltételei

Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak meg kell felelniük az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. FEJEZET

A karanténlétesítmény vagy karanténállomás kialakítása és felszereltsége

1. A karanténlétesítmény vagy karanténállomás olyan különálló épületből vagy épületekből áll, amely vagy amelyek más baromfitartó gazdaságoktól és más madarakat tartó gazdaságoktól az illetékes hatóság által előírt, a madárinfluenza és a Newcastle-betegség epidemológiai sajátosságait figyelembe vevő kockázatértékelés alapján meghatározott távolságban helyezkednek el. A bejárati és kijárati ajtóknak zárhatóknak kell lenniük, és azokat az alábbi felirattal kell ellátni: "KARANTÉN - Illetéktelenek számára tilos a belépés".

2. A karanténállomás minden karanténegységének külön légteret kell alkotnia.

3. A karanténlétesítményt vagy karanténállomást úgy kell kialakítani, hogy oda más madarak, legyek és kártevő állatok ne juthassanak be, valamint légmentesen lezárhatónak kell lennie a gázzal történő fertőtlenítés lehetővé tétele céljából.

4. Az engedélyezett karanténlétesítményben és az engedélyezett karanténállomás minden egységében biztosítani kell a kézmosás lehetőségét.

5. Az engedélyezett karanténlétesítmény és az engedélyezett karanténállomás minden egységének bejárati és kijárati ajtóit dupla ajtós rendszerrel kell ellátni.

6. Higiéniai védőkorlátokat kell létrehozni az engedélyezett karanténlétesítmény és az engedélyezett karanténállomás egységeinek be- és kijáratánál.

7. Minden berendezést úgy kell kialakítani, hogy tisztítható és fertőtleníthető legyen.

8. A takarmánytárolót madarak és rágcsálók bejutását kizáró módon kell kialakítani, és rovarvédelemmel kell ellátni.

9. Az alom tárolására madarak és rágcsálók bejutása ellen védett tárolót kell biztosítani.

10. A tetemek tárolására hűtőt és/vagy fagyasztóberendezést kell biztosítani.

2. FEJEZET

Irányítási feltételek

1. Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak a következőknek kell megfelelniük:

a) hatékony ellenőrző rendszerrel kell rendelkezniük az állatok megfelelő felügyeletének biztosítására;

b) a hatósági állatorvos ellenőrzése és felelőssége alatt kell állniuk;

c) ezeket a létesítményeket vagy állomásokat az illetékes hatóság által jóváhagyott programnak megfelelően kell takarítani és fertőtleníteni, amit megfelelő időtartamú nyugalmi időszaknak kell követnie; az illetékes hatóság által az adott célra engedélyezett fertőtlenítőszereket kell alkalmazni.

2. A karanténba kerülő madarak minden szállítmányának esetében:

a) az engedélyezett karanténlétesítményt vagy az engedélyezett karanténállomás egységét takarítani és fertőtleníteni kell, és az importált madarak megérkezése előtt legalább hét napon keresztül nem tartható bennük madár;

b) a madárszállítmánynak egyetlen harmadik országbeli engedélyezett telepről kell származnia, és legkésőbb 48 órán belül meg kell érkeznie;

c) a karantén időszaka az utolsó madár beérkezését követően kezdődik;

d) az engedélyezett karanténlétesítményből vagy az engedélyezett karanténállomás egységéből a karanténidőszak lezárultát követően el kell távolítani a madarakat, majd a létesítményt ki kell takarítani, és fertőtleníteni kell.

3. Óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására.

4. Az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra illetéktelenek nem léphetnek be.

5. Az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra belépőknek védőruhát és védőlábbelit kell viselniük.

6. A személyzet tagjai között nem történhet olyan érintkezés, amely az engedélyezett karanténlétesítmények vagy az engedélyezett karanténállomások egységei között fertőzést okozna.

7. Megfelelő takarító- és fertőtlenítőberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

8. Ha mikrochipes azonosítást alkalmaznak, megfelelő mikrochip-leolvasónak kell rendelkezésre állnia az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson.

9. A szállításra használt ketrecek vagy ládák tisztítását és fertőtlenítését az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson kell végezni, kivéve, ha azok megsemmisítésre nem kerülnek. Ismételt használat esetén a ketreceknek vagy ládáknak olyan anyagból kell készülniük, amely lehetővé teszi a hatékony tisztítást és fertőtlenítést. A ketreceket és ládákat oly módon kell megsemmisíteni, amely kizárja a kórokozók terjedését.

10. Az almot és a hulladékanyagokat rendszeresen össze kell gyűjteni, az alomtároló tárolóban kell tárolni, majd a kórokozók terjedését kizáró módon kell kezelni.

11. Az elhullott madarak tetemeit meg kell vizsgálni az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban.

12. A szükséges elemzéseket és kezeléseket a hatósági állatorvossal konzultálva és annak felügyelete mellett kell elvégezni.

13. A hatósági állatorvost tájékoztatni kell a madarak és/vagy a jelzőmadarak között a karanténidőszakban történt megbetegedésekről és elhullásokról.

14. Az engedélyezett karanténlétesítményért vagy karanténállomásért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról:

a) az egyes szállítmányokkal be- és kilépő madarak száma, faja, valamint a be- és kilépés dátuma;

b) az importált madarakat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és a Közös Állat-egészségügyi Beléptetési Okmányok másolatai;

c) az importált madarak egyedi azonosító száma, mikrochipes azonosítás esetén pedig a mikrochip és az olvasó típusára vonatkozó adatok;

d) ha a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson jelzőmadarak használatára kerül sor, a jelzőmadarak száma és elhelyezése a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson;

e) minden fontos megfigyelés: megbetegedések és elhullások száma naponta;

f) a vizsgálatok dátuma és eredményei;

g) a kezelések típusa és dátuma;

h) a karanténlétesítményre vagy karanténállomásra belépő vagy azt elhagyó személyek.

15. A 14. pontban említett nyilvántartásokat legalább 10 évig meg kell őrizni.

3. FEJEZET

A karanténlétesítmények és a karanténállomások engedélyének felfüggesztése, visszavonása és újbóli megadása

A karanténlétesítmények és a karanténállomások engedélyének részleges vagy teljes felfüggesztésére, visszavonására vagy újbóli megadására vonatkozó eljárásoknak meg kell felelniük az e fejezetben meghatározott feltételeknek:

1. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a karanténlétesítmény vagy karanténállomás már nem felel meg az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételeknek, vagy a felhasználás megváltozott és már nem vonatkozik rá a 3. cikk e) és f) pontja, tájékoztatja a Bizottságot e tényről. Ezeket a karanténlétesítményeket vagy karanténállomásokat e rendelettel összhangban nem lehet behozatalhoz használni.

2. A karanténlétesítmény vagy karanténállomás akkor kapja vissza engedélyét, ha az 1.és 2. fejezetben meghatározott feltételek ismét teljesülnek.

V. MELLÉKLET

A Madárinfluenzára és a newcastle-betegségre irányuló mintavételi és vizsgálati eljárások

1. A karantén során a jelzőmadarakat, illetve - ha jelzőmadarakat nem alkalmaznak - az importált madarakat az alábbi eljárásoknak kell alávetni:

a) Jelzőmadarak alkalmazása esetén:

i. szerológiai vizsgálatra vérmintákat kell venni minden jelzőmadártól, karanténba vétele után legalább 21 nappal és a karanténidőszak vége előtt legalább három nappal;

ii. ha a jelzőmadarak az i. pontban említett minták tekintetében végzett szerológiai vizsgálatának eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni; kloákaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) és légcső-/garatváladék-mintákat kell venni legalább 60 madárból, vagy minden madárból, ha a szállítmány kevesebb mint 60 madárból áll;

b) jelzőmadarak használata nélkül az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni (mivel a szereológiai vizsgálat nem megfelelő). Légcső-/garatváladék-mintákat és/vagy kloákaváladék- (vagy bélsár-) mintákat kell venni legalább 60 madárból, vagy minden madárból, ha a szállítmány kevesebb mint 60 madárból áll, a karantén első 7-15 napja folyamán.

2. Az 1. pontban leírt vizsgálaton túlmenően a következő mintákat kell venni virológiai vizsgálatra:

a) a klinikailag beteg madaraktól vagy a beteg jelzőmadaraktól kloákaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) és ha lehetséges légcső-/garatváladék-mintákat kell venni;

b) mintát kell venni a béltartalomból, agyból, légcsőből, tüdőből, májból, lépből, veséből és más nyilvánvalóan érintett szervből az elhullás után a lehető legrövidebb időn belül az alábbi madarakból:

i. az elhullott jelzőmadarakból és az érkezéskor elhullva talált, illetve a karantén során elhullott összes madárból, vagy

ii. nagy szállítmányok kistestű madarainál észlelt magas elhullási arány esetén az elhullott madarak legalább 10 %-ából.

3. A karantén ideje alatt vett minták minden virológiai és szerológiai vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumokban kell elvégezni, a diagnosztikai eljárásokat a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyvvel és az OIE szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvének a Newcastle-betegségre vonatkozó előírásaival összhangban kell végrehajtani. Virológiai vizsgálat céljára engedélyezett az egyes madarak maximum öt mintájának egyetlen elegymintává való összevonása. A bélsármintákat a többi szerv- és szövetmintától külön kell összevonni.

4. A vírusizolátumokat be kell küldeni a nemzeti referencia-laboratóriumba.

VI. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

VII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat