32007R0318[1]

A Bizottság 318/2007/EK rendelete ( 2007. március 23. ) egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról

A BIZOTTSÁG 318/2007/EK RENDELETE

(2007. március 23.)

egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe érkező állatok állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 10. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre ( 2 ) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, 17. cikke (3) bekezdésére és 18. cikke (1) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,

(1)

A baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és karanténfeltételek megállapításáról szóló, 2000. október 16-i 2000/666/EK bizottsági határozat ( 3 ) meghatározza a baromfin kívül az említett határozatban említett egyéb madárfajok behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket, valamint az ilyen madárfajokra vonatozó karanténfeltételeket.

(2)

A magas patogenitású madárinfluenza ázsiai törzse által 2004-ben Délkelet-Ázsiában okozott megbetegedéseket követően a Bizottság számos határozatot fogadott el, melyek más áruk mellett megtiltják a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalát is az érintett harmadik országokból.

(3)

Miután a vonuló madárfajok hozzájárultak a madárinfluenza ázsiai törzsének európai terjedéséhez, valamint a madárinfluenza ázsiai törzsének jelenlétét kimutatták egy egyesült királyságbeli karanténlétesítményben, elfogadták az egyes harmadik országokban előforduló magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban a fogságban élő madarak behozatalára vonatkozó egyes védekezési intézkedésekről szóló, 2005. október 27-i 2005/760/EK bizottsági határozatot ( 4 ). Az említett határozat felfüggeszti a baromfin kívüli madárfajok behozatalát valamennyi harmadik országból az érintett vadon élő madarak által jelentett kockázat miatt.

(4)

A fogságban élő madarak behozatala által jelentett kockázatok jegyzékének elkészítése érdekében a Bizottság 2005. április 13-án felkérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot, hogy adjon szakvéleményt a harmadik országokból származó, vadon befogott, illetve fogságban tenyésztett madarak behozatala által jelentett kockázattal kapcsolatban.

(5)

A Bizottság kérésére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság állat-egészségügyi és állatjóléti testülete 2006. október 26-27-i ülésén elfogadott egy szakvéleményt a baromfin kívüli vadon élő madarak Közösségbe történő behozatalához kapcsolódó állat-egészségügyi és állatjóléti kockázatokkal kapcsolatban. Az említett szakvélemény lehetséges eszközöket és lehetőségeket nevez meg, amelyek csökkenthetik a baromfin kívüli madarak behozatalával kapcsolatos ismert állat-egészségügyi kockázatokat.

(6)

Figyelembe véve az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakvéleményében megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, felül kell vizsgálni a 2000/666/EK határozatban előírt követelményeket.

(7)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakvéleménye kiemeli az ilyen madarak behozatalára vonatkozó adatok kis számát. Ezért fontolóra kell venni az említett behozatalokra vonatkozó további adatok gyűjtését.

(8)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szakvéleményében megfogalmazott egyik ajánlás a baromfin kívüli madarakat a Közösségbe exportáló harmadik országokban végzett ellenőrzésekre vonatkozik. A kivitel helyére irányuló új intézkedések leginkább abban játszhatnak szerepet, hogy kisebb valószínűséggel jelentenek be fertőzött madarakat a Közösségbe való belépés céljából. Emiatt a behozatali feltételeket ebben a rendeletben oly módon kell meghatározni, hogy csak az adott madarak közösségi behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országokból legyen lehetséges a behozatal.

(9)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság egy másik ajánlása a vadon befogott madarak behozatalához kapcsolódik. A szakvélemény meghatározza a kockázatot, amelyet az esetlegesen fertőzött madarak jelentenek, amelyek más, fertőzött vadon élő madaraktól vagy a szennyezett környezettől származó fertőzés oldalirányú terjedésével, illetve fertőzött baromfikból való átterjedése által fertőződtek meg. Figyelembe véve a vadon élő vonuló madárfajok szerepét a madárinfluenza Ázsiából Európába történő terjedésében 2005 és 2006 során, helyénvaló a baromfin kívüli madárfajok behozatalát a fogságban nevelt madarakéra korlátozni.

(10)

Ritkán lehetséges teljes bizonyossággal különbséget tenni a vadon befogott és a fogságban nevelt madarak között. Vannak olyan jelölési módok, amelyeket mindkét esetben alkalmazni lehet anélkül, hogy különbséget lehetne tenni a madarak között. Ezért helyénvaló a baromfin kívüli madárfajták behozatalát olyan tenyésztelepekre korlátozni, melyeket az exportáló harmadik ország illetékes hatósága engedélyezett, és az ilyen engedélyek minimális feltételeit meghatározni.

(11)

A madarak egyes behozatalaira egyéb közösségi jogszabályok vonatkoznak. Ezért ezeket e rendelet alkalmazási köréből ki kell zárni.

(12)

A versenygalambok - melyeket a Közösségbe abból a célból hoznak be, hogy ott szabadon engedve visszaszállhassanak származási helyükre - jelentette állat-egészségügyi kockázat jellege miatt e rendelet alkalmazási köréből ki kell őket zárni.

(13)

Emellett egyes harmadik országok állat-egészségügyi feltételei megegyeznek a közösségi jog által előírt feltételekkel. Ezért az ilyen országokból származó madarak behozatalára nem vonatkozik e rendelet hatálya.

(14)

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot egyes, az engedélyezett karanténlétesítményekkel és -állomásokkal kapcsolatos információk tekintetében, annak érdekében, hogy a Bizottság közzétehesse és frissíthesse az engedélyezett karaténlétesítmények és -állomások jegyzékét. Helyénvaló az említett jegyzéket e rendelet mellékletébe belefoglalni.

(15)

Helyénvaló további behozatali eljárásokat meghatározni a Közösségbe való belépéskor az állat-egészségügyi határállomás és az engedélyezett karanténlétesítmények vagy -állomások közötti szállítás tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az importált madarak ésszerű határidőn belül megérkeznek a kijelölt engedélyezett karanténlétesítménybe vagy -állomásra.

(16)

A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvet ( 5 ) azzal a célból fogadták el, hogy figyelembe vegyék a madárinfluenza elleni védekezés során az elmúlt években összegyűlt tapasztalatokat. Ezen irányelv alapján elfogadták a 2005/94/EK tanácsi irányelvben előírt, a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv elfogadásáról szóló, 2006. augusztus 4-i 2006/437/EK határozatot ( 6 ), amely meghatározza a madárinfluenza-kitörés tényének megerősítésére szolgáló, közösségi szintű diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési kritériumait. Figyelembe kell venni ezt a határozatot az engedélyezett karanténlétesítményekben és -állomásokon alkalmazott, a madárinfluenzára vonatkozó vizsgálati módszerek e rendeletben való meghatározásakor is.

(17)

Egyes eltéréseket szintén fontolóra kell venni azon madarak esetében, amelyekről egy engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson bebizonyosodott, hogy alacsony patogenitású madárinfluenzával és Newcastle-betegséggel fertőzöttek, azokban az esetekben, amikor a betegség előfordulása nem jelent kockázatot a Közösség állat-egészségügyi helyzetére.

(18)

A közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében a 2000/666/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és ennek a rendeletnek kell helyébe lépnie.

(19)

Az ebben a rendeletben meghatározott szigorúbb állat-egészségügyi feltételek következtében a 2005/760/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(20)

A 2000/666/EK határozat értelmében engedélyezett karanténlétesítmények és -állomások tekintetében átmeneti intézkedéseket kell meghatározni annak érdekében, hogy az e létesítményeken és állomásokon keresztül érkező behozatal tovább folytatódhasson az engedély e rendelet értelmében történő megadásáig.

(21)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza egyes madárfajok az I. mellékletben említett országokból, illetve azok részeiből származó, Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket, valamint az ilyen behozatalra vonatkozó karanténfeltételeket.

2. cikk

Alkalmazási kör

Ez a rendelet a madárfajokhoz tartozó állatokra vonatkozik.

A következő esetekben azonban a rendeletet nem kell alkalmazni:

a) tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly és laposmellű futómadár (Ratitae), amelyet tenyésztés, hústermelés vagy étkezésitojás-termelés vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából fogságban nevelnek vagy tartanak ("baromfi");

b) természetvédelmi program keretében, a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyével importált madarak;

c) a 92/65/EGK irányelv 1. cikkének harmadik bekezdésében említett, tulajdonosuk kíséretében lévő, kedvtelésből tartott állatok;

d) állatkerteknek, cirkuszoknak, vidámparkoknak vagy kísérleti célra szánt madarak;

e) a 92/65/EGK irányelv 13. cikke értelmében engedélyezett szervezetek, intézetek vagy központok részére szánt madarak;

f) versenygalambok, melyek olyan szomszédos harmadik országból érkeznek a Közösség területére, ahol szokásos élőhelyük található, és közvetlenül ezt követően azzal a céllal engedik őket szabadon, hogy visszarepüljenek az említett harmadik országba;

g) Andorrából, Liechtensteinból, Monacóból, Norvégiából, San Marinóból, Svájcból és a Vatikánvárosból importált madarak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2005/94/EK irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

A következő meghatározásokat szintén alkalmazni kell:

a) "madár" a madárfajhoz tartozó, a 2. cikk a)-g) pontjában említettől eltérő állat;

b) "engedélyezett tenyésztelep":

i. olyan létesítmény, amelyet kizárólag madarak tenyésztése céljából használnak; valamint

ii. olyan létesítmény, melyet az exportáló harmadik ország illetékes hatósága a 4. cikk és a II. melléklet feltételeinek betartása szempontjából ellenőriz és engedélyez;

c) "fogságban tenyésztett madarak": azok a madarak, amelyeket nem vadon fogtak be, hanem fogságban születtek és nevelték fel őket, és olyan szülők utódai, amelyek fogságban párosodtak vagy amelyek ivarsejtjeit fogságban más módon egyesítették;

d) "varratmentesen zárt lábgyűrű": folyamatos kört képező gyűrű vagy szalag, amelyen nincs semmilyen megszakítás vagy illesztés, azt semmilyen módon nem változtatták meg, olyan méretű, hogy azt nem lehet eltávolítani a madár lábáról, amikor az - a gyűrűnek a madár életének első napjaiban végzett felhelyezését követően - teljesen kifejlődik, és azt kereskedelmileg e célból gyártották;

e) "engedélyezett karanténlétesítmény": karanténállomástól eltérő létesítmény, amelyre a következők érvényesek:

i. amelyben az importált madarakat karanténba helyezik;

ii. amelyet az illetékes hatóság a 6. cikk és a IV. melléklet betartása szempontjából ellenőriz és engedélyez;

f) "engedélyezett karanténállomás":

i. amelyben az importált madarakat karanténba helyezik;

ii. több, egymástól a működés tekintetében és fizikailag is elkülönülő egységből álló helyiség, amelynek minden egysége kizárólag azonos szállítmányból származó, azonos egészségi állapotú madarakat tartalmaz, és így egy járványtani egységnek minősül;

iii. amelyet az illetékes hatóság a 6. cikk és a IV. melléklet betartása szempontjából ellenőriz és engedélyez;

g) "jelzőmadarak": olyan baromfi, amelyet a karanténba helyezés során diagnosztikai segítségként alkalmaznak;

h) "diagnosztikai kézikönyv": a 2006/437/EK határozat mellékletében található diagnosztikai kézikönyv a madárinfluenzáról;

i) "helyi állat-egészségügyi egység": a tagállam bármely, ere a feladatra kijelölt helyi hatósága.

4. cikk

Engedélyezett tenyésztelepek

Az engedélyezett tenyésztelepek betartják az alábbi feltételeket:

a) a tenyésztelepet az illetékes hatóságnak a II. mellékletben foglalt feltételekkel összhangban jóvá kell hagynia és engedélyszámmal kell ellátnia;

b) az engedélyszámot az említett hatóságnak közölnie kell a Bizottsággal;

c) a tenyésztelep nevének és engedélyszámának szerepelnie kell a tenyésztelepek Bizottság által létrehozott jegyzékében;

d) a tenyésztelep engedélyét az illetékes hatóságnak azonnal vissza kell vonnia vagy fel kell függesztenie, ha az már nem tartja be a II. mellékletben előírt feltételeket, és a Bizottságot erről haladéktalanul értesíteni kell.

5. cikk

Behozatali feltételek

A madarak behozatala csak akkor engedélyezhető, ha a madarak tekintetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a madarak fogságban születtek;

b) a madarak az I. mellékletben említett harmadik országokból vagy azok területéről származnak;

ba) a madarak olyan engedélyezett tenyésztelepekről származnak, amelyek megfelelnek a 4. cikkben megállapított feltételeknek.

c) a madarakat szállításuk előtt 7-14 nappal negatív eredményű laboratóriumi vírusvizsgálatnak vetették alá madárinfluenza és Newcastle-betegség szempontjából;

d) a madarak nem kaptak madárinfluenza elleni védőoltást;

e) a madarakat olyan állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel a III. mellékletben meghatározott mintának (a továbbiakban: állat-egészségügyi bizonyítvány);

f) a madarakat varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrű vagy mikrochip segítségével egyedi azonosítószám alapján lehet azonosítani, a 865/2006/EK bizottsági rendelet ( 7 ) 66. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

g) az f) pontban meghatározott lábgyűrű vagy mikrochip egyedi azonosítószámának legalább az alábbi információt tartalmaznia kell:

- az azonosítást végző exportáló harmadik ország ISO kódja,

- egyedi sorozatszám;

h) az f) pontban meghatározott egyedi azonosítószámot be kell jegyezni az állat-egészségügyi bizonyítványba;

i) a madarakat olyan új tárolókban szállítják, amelyeket külsőleg az állat-egészségügyi bizonyítványon feltüntetett azonosító számmal megegyező azonosító szám egyedileg azonosít.

6. cikk

Engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások

Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak meg kell felelniük a IV. mellékletben meghatározott minimális feltételeknek.

A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások jegyzékét, valamint azok engedélyezési számának jegyzékét, és elérhetővé teszik azt a Bizottság, a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

7. cikk

Madarak közvetlen szállítása az engedélyezett karanténlétesítményekbe és karanténállomásokra

Az állat-egészségügyi határállomástól a madarakat ketrecekben vagy ládákban közvetlenül az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy -állomásra szállítják.

A határállomástól a karanténlétesítménybe vagy -állomásra való szállítás időtartama rendes körülmények között nem haladhatja meg a kilenc órát.

A szállításhoz használt járműveket az illetékes hatóság jogosulatlan felnyitás elleni pecséttel látja el.

8. cikk

Tanúsítvány

Az importőröknek vagy megbízottaiknak a karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős személy által aláírt, írásos tanúsítványt kell benyújtaniuk a belépés szerinti tagállam nyelvén, amely igazolja, hogy a madarakat a karanténlétesítmény fogadja.

A tanúsítvány:

a) egyértelműen feltünteti a karanténlétesítmény vagy -állomás nevét, címét és engedélyszámát;

b) a tanúsítványt az állat-egészségügyi határállomásra a szállítmány érkezése előtt e-mailben vagy faxon juttatják el, vagy az importőr, illetve megbízottja bemutatja azt a határállomásnál, mielőtt a madarakat az állat-egészségügyi határállomásról kiengedik.

9. cikk

Madarak szállítása Közösség területén

Ha a Közösségbe a madarak nem a rendeltetés helye szerinti tagállam területén lépnek be, minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szállítmány eljusson a rendeltetés helye szerinti tagállamba.

10. cikk

A madarak szállításának ellenőrzése

(1) Ha a közösségi jogszabályok előírják a madaraknak az állat-egészségügyi határállomástól a rendeltetés helye szerinti engedélyezett karanténlétesítménybe vagy -állomásra történő szállításának ellenőrzését, a következő információk cseréjére kerül sor:

a) az állat-egészségügyi határállomásért felelős hatósági állatorvos a TRACES-hálózaton keresztül értesíti a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős illetékes hatóságot a madarak származási és rendeletési helyéről;

b) a rendeltetési hely szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős személy a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy -állomásra történő megérkezését követő egy napon belül e-mailben vagy faxon értesíti a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős hatósági állatorvost arról, hogy a szállítmány megérkezett rendletetési helyére;

c) a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős hatósági állatorvos a TRACES hálózaton keresztül a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy -állomásra történő megérkezését követő három napon belül értesíti az állat-egészségügyi határállomásért felelős hatósági állatorvost, aki értesítette őt a szállítmány elindulásáról, hogy a szállítmány megérkezett rendeltetési helyére.

(2) Ha az állat-egészségügyi határállomásért felelős illetékes hatóság megerősítést kap arra vonatkozóan, hogy az engedélyezett karanténlétesítmény vagy -állomás számára bejelentett maradak nem érkeztek meg rendeltetési helyükre három nappal a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy -állomásra való becsült megérkezését követően, az illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket a szállítmányért felelős személlyel szemben.

11. cikk

A karanténra vonatkozó rendelkezések

(1) A madarakat legalább 30 napon át elkülönítve kell tartani egy engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson (a továbbiakban: karantén).

(2) A hatósági állatorvosnak legalább az egyes szállítmányok karanténjának kezdetén és végén ellenőriznie kell a karantén körülményeit, beleértve halálozási arány vizsgálatát, és az engedélyezett karanténlétesítmény vagy karanténállomás minden egységében a madarak klinikai vizsgálatát.

Ha azonban a járványügyi helyzet úgy kívánja, a hatósági állatorvos gyakrabban is végezhet ellenőrzéseket.

12. cikk

A karantén ideje alatt a szállítmánnyal kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzés, mintavétel és vizsgálat

(1) A madárinfluenzára és Newcastle-betegségre vonatkozó, a VI. mellékletben meghatározott ellenőrzést, mintavételt és vizsgálatot azután kell elvégezni, hogy a madarak megérkeznek a karanténba.

(2) Ha jelzőmadarak alkalmazására kerül sor, legalább 10 jelzőmadarat kell használni az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás minden egységében.

(3) Az ellenőrzéshez, mintavételhez és vizsgálathoz használt jelzőmadaraknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) legalább háromhetesek, és kizárólag erre a célra használják őket;

b) azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal vagy más nem eltávolítható azonosítóval vannak ellátva;

c) nincsenek beoltva és a madárinfluenza, valamint a Newcastle-betegség tekintetében szeronegatívnak bizonyultak a karantén megkezdése előtti 14 napos időszakon belül;

d) a madarak érkezése előtt az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás egységében az említett madarakkal közös légtérbe, azokhoz a lehető legközelebb helyezték el őket, biztosítva, hogy a jelzőmadarak szoros kapcsolatban legyenek a karanténba helyezett madarak ürülékével.

13. cikk

Intézkedések az engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson járvány gyanúja esetén

(1) Ha az engedélyezett karanténlétesítményben a karantén ideje alatt felmerül a gyanú, hogy egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, akkor a következő intézkedéseket kell hozni:

a) az illetékes hatóság az engedélyezett karanténlétesítményt hatósági felügyelet alá veszi;

b) a VI. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából az érintett madaraktól és jelzőmadaraktól mintát vesznek, amelyet megfelelően megvizsgálnak;

c) a gyanú kizárásáig egyetlen madár sem érkezhet az engedélyezett karanténlétesítménybe, illetve hagyhatja el azt.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említettek szerint az érintett engedélyezett karanténlétesítményben a madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel való fertőzöttség gyanúja beigazolódik, az alábbi intézkedéseket kell meghozni:

a) az engedélyezett karanténlétesítményben valamennyi madarat és jelzőmadarat levágják és megsemmisítik;

b) az engedélyezett karanténlétesítményt kitakarítják és fertőtlenítik;

c) a végleges takarítást és fertőtlenítést követő 21 napon belül nem érkeznek madarak az engedélyezett karanténlétesítménybe.

(3) Ha az engedélyezett karanténállomáson a karantén ideje alatt felmerül a gyanú, hogy a karanténállomás valamely egységében egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, a következő intézkedéseket kell hozni:

a) az illetékes hatóság az engedélyezett karanténállomást hatósági felügyelet alá veszi;

b) a VI. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából az érintett madaraktól és jelzőmadaraktól mintát vesznek, amelyet megfelelően megvizsgálnak;

c) a gyanú kizárásáig egyetlen madár sem érkezhet az engedélyezett karanténállomásra, illetve hagyhatja el azt.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említettek szerint az érintett engedélyezett karanténállomáson a madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel való fertőzöttség gyanúja beigazolódik, az alábbi intézkedéseket kell meghozni:

a) az engedélyezett karanténállomáson valamennyi madarat és jelzőmadarat levágják és megsemmisítik;

b) az egységet kitakarítják és fertőtlenítik;

c) az alábbi mintákat veszik le:

i. jelzőmadarak alkalmazása esetén az érintett egység végleges kitakarítását és fertőtlenítését követően legalább 21 nappal vehető minta a többi karanténegység jelzőmadaraitól a VI. mellékletben meghatározott szerológiai vizsgálat céljából; vagy

ii. ha jelzőmadarak alkalmazására nem került sor, az érintett egység végleges kitakarítását és fertőtlenítését követő 7-15 napon belül vehető minta a többi karanténegység madaraitól a VI. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából;

d) az érintett engedélyezett karanténállomást egyetlen madár sem hagyhatja el mindaddig, amíg a c) pontban meghatározott mintavétel negatív eredményei megerősítést nem nyertek.

(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott intézkedésekről.

14. cikk

Az alacsony patogenitású madárinfluenza vagy Newcastle-betegség pozitív eredményéhez kapcsolódó eltérések az engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson

Ha a karantén ideje alatt egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár esetében kimutatják, hogy alacsony patogenitású madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, az illetékes hatóság a kockázat felmérése alapján eltérést tehet lehetővé a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedésektől, amennyiben az eltérés nem veszélyezteti a járvánnyal szembeni védekezést (a továbbiakban: eltérés).

A tagállamok minden ilyen eltérésről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(2) Ha a hatósági állatorvos megvizsgálja az eltérést kapott engedélyezett karanténlétesítményt vagy -állomást, és bebizonyosodik, hogy egy vagy több madár és/vagy jelzőmadár alacsony patogenitású madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, a (3)-(7) bekezdésben meghatározott intézkedések szerint kell eljárni.

A tagállamok minden ilyen intézkedésről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) Ha az alacsony patogenitású madárinfluenza jelenléte megerősítést nyer, a diagnosztikai kézikönyvben szereplő szabványos minta helyett a következő mintákat kell levenni laboratóriumi vizsgálat céljából az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás minden egységében, 21 nappal az alacsony patogenitású madárinfluenza utolsó pozitív eredménye után és 21 naponként:

a) a mintavétel idején jelen lévő valamennyi elhullott jelzőmadárból vagy más madárból származó minták;

b) légcső-/garat- és kloákaváladék-minták legalább 60 madárból vagy kevesebb mint 60 madár esetén minden madárból az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás érintett egységében; vagy pedig ha a madár kistermetű, egzotikus és olyan, amelyhez nem szoktak kézzel hozzányúlni, illetve amelynek kézben tartása veszélyes lehet az emberre, friss bélsármintát kell gyűjteni; az említett minták vétele és laboratóriumi vizsgálata mindaddig folytatódik, amíg két olyan egymást követő, negatív laboratóriumi eredményt nem kapnak, amely között legalább 21 nap telt el.

A kockázatértékelés eredményei alapján azonban az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet az e bekezdésben meghatározott mintamérettől.

(4) Newcastle-betegség pozitív eredménye esetén az illetékes hatóság csak akkor engedélyezhet eltérést, ha a betegség utolsó előfordulásából adódó elhullást vagy klinikai felépülést követő 30 napon belül a VI. melléklet 1. és 2. pontjával összhangban, a meghatározott időtartamra való hivatkozás figyelmen kívül hagyásával, negatív eredményű mintavételt végeztek.

(5) A madarak karanténban maradnak mindaddig, amíg a (3) bekezdésben előírt laboratóriumi vizsgálati időszak véget nem ér.

(6) Az engedélyezett karanténlétesítményt vagy az engedélyezett karanténállomás érintett egységét kiürítése után ki kell takarítani, és fertőtleníteni kell. Bármely anyagot vagy hulladékot, amely szennyeződhetett, el kell távolítani a patogén terjedése megakadályozásának biztosításával, garantálva az alacsony patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusa, valamint a (3) bekezdésben előírt laboratóriumi vizsgálati időszak során felhalmozódott hulladék megsemmisítését.

(7) Az engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson a baromfi újratelepítése nem történhet meg a (6) bekezdésben meghatározott végső takarítás és fertőtlenítés befejezését követő 21 napos időszakban.

15. cikk

Intézkedések Chlamydiosis gyanúja esetén

Ha az engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson a karantén időtartama során felmerül a gyanú vagy megállapítást nyer, hogy a papagájalakúak Chlamydophyla psittacival fertőzöttek, a szállítmány összes madarát egy, az illetékes hatóság által engedélyezett módszerrel kell kezelni, a karantén időtartamát pedig az utolsó feljegyzett esetet követő legalább két hónappal meg kell hosszabbítani.

16. cikk

A karantén feloldása

Engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson a madarak csak a hatósági állatorvos írásos engedélyével hagyhatják el a karantént.

17. cikk

Értesítések és jelentési követelmények

(1) A tagállamok 24 órán belül értesítik a Bizottságot az engedélyezett karanténlétesítményben vagy -állomáson felfedezett madárinfluenza vagy Newcastle-betegség kitöréséről.

(2) A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az alábbiakról:

a) az engedélyezett karanténlétesítményeken vagy -állomásokon keresztül importált madarak száma fajonként és származási hely szerinti engedélyezett tenyésztelepenként;

b) az állat-egészségügyi eljárás keretében az importált madarak halálozási arányára vonatkozó információ a származási országban a karanténidőszak végéig;

c) a madárinfluenza, Newcastle-betegség és Chlamydophyla psittaci előfordulásának száma az engedélyezett karanténlétesítményekben vagy -állomásokon.

18. cikk

A karanténnal kapcsolatos költségek

Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, a karanténnal összefüggő minden költséget az importőr visel.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2000/666/EK és a 2005/760/EK határozat hatályát veszti.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A FOGSÁGBAN NEVELT MADARAK BEHOZATALÁRA JOGOSULT HARMADIK ORSZÁGOK JEGYZÉKE

1. A 798/2008/EK bizottsági rendelet ( 8 ) I. melléklete 1. részének 1. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országok vagy azok részeinek jegyzéke, amelyeknél a 4. oszlop a laposmellű futómadár kivételével a tenyész- vagy haszonbaromfi számára állatorvosi bizonyítványmintát ír elő;

2. Argentína;

3. Fülöp-szigetek: Manila nemzeti fővárosi régió.

II. MELLÉKLET

A SZÁRMAZÁS SZERINTI HARMADIK ORSZÁGBAN MŰKÖDŐ TENYÉSZTELEPEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK A 4. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEI

1. FEJEZET

A tenyésztelepek engedélyezése

A 4. cikkben meghatározott engedély megadásához a tenyésztelepnek meg kell felelnie az e fejezetben megállapított feltételeknek:

1. A tenyésztelepet környezetétől egyértelműen el kell határolni és el kell különíteni, vagy az állatokat úgy kell elzárni vagy elhelyezni, hogy azok az állattartó telepek egészségügyi állapotára ne jelentsenek kockázatot.

2. Megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie az állatok befogására, elzárására és elkülönítésére, valamint megfelelő engedélyezett karanténlétesítményekkel és engedélyezett eljárásokkal kell rendelkeznie a nem engedélyezett létesítményekből származó állatokhoz.

3. A tenyésztelepért felelős személynek megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie a madarak tenyésztése terén.

4. A tenyésztelepnek mentesnek kell lennie a madárinfluenzától, a Newcastle-betegségtől és a Chlamydophyla psittacitól; annak érdekében, hogy e betegségektől mentesnek nyilvánítsák, az illetékes hatóságnak értékelnie kell az engedélyezés iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző legalább három évre vonatkozó állat-egészségügyi állapotról szóló nyilvántartását, valamint a létesítményben tartott állatokon elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Az új tenyésztelepeket azonban csak az ilyen létesítményekben tartott állatokon végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeitől függően engedélyezik.

5. Naprakész nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

a) a létesítményben jelen levő valamennyi fajhoz tartozó állatok száma és azonosítása (életkor, ivar, faj, és - adott esetben - egyedi azonosító szám);

b) a tenyésztelepre érkező vagy az azt elhagyó állatok száma és azonosítása (életkor, ivar, faj, és - adott esetben - egyedi azonosítás) a származásukra vagy rendeltetésükre, a tenyésztelepre, illetve arról történő be- vagy kiszállításra és az állatok egészségügyi állapotára vonatkozó információkkal együtt;

c) a vérvizsgálatok vagy más diagnosztikai eljárások eredményei;

d) betegség előfordulása és - adott esetben - az alkalmazott gyógykezelés;

e) a tenyésztelepeken elhullott állatok, köztük a halva született állatok post mortem vizsgálatainak eredményei;

f) az elkülönítés vagy karantén ideje alatt tett megfigyelések.

6. A tenyésztelep vagy megállapodik egy illetékes laboratóriummal a post mortem vizsgálatok elvégzéséről, vagy rendelkezik egy vagy több megfelelő létesítménnyel, amelyben egy illetékes személy a feljogosított állatorvos felügyelete alatt elvégezheti e vizsgálatokat.

7. A tenyésztelep vagy megfelelő megállapodásokkal, vagy helyszíni eszközökkel rendelkezik a betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemeinek megfelelő ártalmatlanítására.

8. A tenyésztelepnek szerződéssel vagy jogi eszközzel biztosítania kell az exportáló harmadik ország illetékes hatóságának ellenőrzése alatt álló és általa feljogosított állatorvos szolgáltatásait, aki:

a) gondoskodik az érintett ország járványügyi helyzetének megfelelő, az illetékes hatóság által engedélyezett, valamint a tenyésztelep által alkalmazott megfelelő járványügyi és ellenőrző intézkedésekről. Ezek az intézkedések a következőket tartalmazzák:

i. éves járványfelügyeleti terv, amely magában foglalja az állatok megfelelő ellenőrzését a zoonózisok szempontjából;

ii. a fertőző betegségekre gyanús állatok klinikai, laboratóriumi és post mortem vizsgálata;

iii. a fertőző betegségek szempontjából gyanús állatok megfelelő beoltása, az Állategészségügyi Világszervezet szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvével összhangban;

b) gondoskodik arról, hogy haladéktalanul értesítsék a harmadik ország illetékes hatóságát a gyanús elhullásokról vagy bármely más olyan tünet előfordulásáról, amely azt jelzi, hogy az állatok madárinfluenzával, Newcastle-betegséggel vagy Chlamydophyla psittacival fertőzöttek;

c) gondoskodik arról, hogy a tenyésztelepre beérkező állatokat szükség szerint elkülönítsék, összhangban ezen rendelet követelményeivel és - ha van ilyen - az illetékes hatóság utasításaival;

d) a tenyésztelep felelős ezen rendelet állat-egészségügyi követelményeinek, valamint az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó közösségi jogszabályok folyamatos betartásáért.

9. Ha a tenyésztelepen kísérleteket végző laboratóriumoknak szánt állatokat tenyésztenek, az ilyen állatok általános gondozását és elhelyezését a 86/609/EGK irányelv ( 9 ) 5. cikkével összhangban kell végezni.

2. FEJEZET

A tenyésztelepek engedélyének megtartása

A tenyésztelepek csak akkor tarthatják meg engedélyüket, ha megfelelnek az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. A létesítmények az illetékes hatóság hatósági állatorvosának ellenőrzése alatt állnak, aki:

a) biztosítja, hogy az e rendeletben foglalt feltételek teljesülnek;

b) legalább évente egyszer látogatást tesz a tenyésztelep létesítményeiben;

c) ellenőrzi a feljogosított állatorvos tevékenységét és az éves járványfelügyeleti terv végrehajtását;

d) igazolja, hogy az állatok klinikai, post mortem és laboratóriumi vizsgálatai során nem mutatták ki a madárinfluenza, Newcastle-betegség vagy Chlamydophyla psittaci előfordulását.

2. Csak egy másik engedélyezett tenyésztelepről származó állatok vihetők be a tenyésztelepre, összhangban az ebben a rendeletben meghatározott feltételekkel.

3. A tenyésztelep az engedélyezés időpontjától számítva legalább tíz éven keresztül megőrzi az 1. fejezet 5. pontjában említett nyilvántartásokat.

3. FEJEZET

Az engedélyezett tenyésztelepektől eltérő forrásból származó madarak karanténja

Eltérve a 2. fejezet 2. pontjától, az engedélyezett tenyésztelepektől eltérő forrásokból származó madarak bekerülhetnek a tenyésztelepre, miután az illetékes hatóság erre engedélyt adott, amennyiben az említett állatok karanténba kerülnek az illetékes hatóság utasításainak megfelelően, mielőtt az állományba kerülnének. A karantén időtartama legalább 30 nap.

4. FEJEZET

A tenyésztelepek engedélyének felfüggesztése, visszavonása vagy újbóli megadása

A tenyésztelepek engedélyének részleges vagy teljes felfüggesztésére, visszavonására vagy újbóli megadására vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a tenyésztelep már nem felel meg az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételeknek, és megváltozott az alkalmazása, tehát már nem kizárólagosan madarak tenyésztésére használják, felfüggeszti vagy visszavonja az ilyen létesítmény engedélyét.

2. Ha az illetékes hatóságot madárinfluenza, Newcastle-betegség vagy Chlamydophyla psittaci gyanújáról értesítették, felfüggeszti a tenyésztelep engedélyét, amíg a betegség előfordulásának lehetőségét hivatalosan ki nem zárják. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy megtegyenek minden, a gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához, valamint a betegség elterjedésének megelőzéséhez szükséges intézkedést az érintett betegség elleni intézkedésekre és az állatok kereskedelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban.

3. Ha a betegség gyanúját megerősítik, az illetékes hatóság csak az 1. fejezet követelményeivel összhangban adhat engedélyt a tenyésztelepnek, a következő intézkedéseket követően:

a) a betegség és a fertőzésforrás felszámolása a tenyésztelepen;

b) a tenyésztelep megfelelő kitakarítása és fertőtlenítése;

c) az e melléklet 1. fejezetében meghatározott feltételek teljesítése, a 4. pont kivételével.

4. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a tenyésztelep engedélyének felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy újbóli megadásáról.

III. MELLÉKLET

az 5. cikk e) pontjában említett

ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

a Közösség területére szállítandó egyes madarak - a baromfi kivételével - behozatalához

IV. MELLÉKLET

a 6. cikkben említett

A MADARAK ELKÜLÖNÍTÉSÉRE SZÁNT ENGEDÉLYEZETT KARANTÉNLÉTESÍTMÉNYEK ÉS KARANTÉNÁLLOMÁSOK MINIMÁLIS FELTÉTELEI

Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak meg kell felelniük az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. FEJEZET

A karanténlétesítmény vagy karanténállomás kialakítása és felszereltsége

1. A karanténlétesítmény vagy karanténállomás olyan különálló épületből vagy épületekből áll, amely vagy amelyek a más baromfitartó gazdaságoktól vagy más madarakat tartó gazdaságoktól az illetékes hatóság által előírt, a madárinfluenza és a Newcastle-betegség epidemológiai sajátosságait figyelembe vevő kockázatfelmérés alapján meghatározott távolságban helyezkednek el. A bejárati és kijárati ajtóknak zárhatóknak kell lenniük, és azokat az alábbi felirattal kell ellátni: "KARANTÉN - Illetéktelenek számára tilos a belépés".

2. A karanténállomás minden karanténegységének külön légteret kell alkotnia.

3. A karanténlétesítményt vagy karanténállomást úgy kell kialakítani, hogy oda más madarak, legyek és kártevő állatok ne juthassanak be, valamint légmentesen lezárhatónak kell lennie a gázzal történő fertőtlenítés lehetővé tétele céljából.

4. Az engedélyezett karanténlétesítményben és az engedélyezett karanténállomás minden egységében biztosítani kell a kézmosás lehetőségét.

5. Az engedélyezett karanténlétesítmény és az engedélyezett karanténállomás minden egységének bejárati és kijárati ajtóit dupla ajtós rendszerrel kell ellátni.

6. Higiéniai védőkorlátokat kell létrehozni az engedélyezett karanténlétesítmény és az engedélyezett karanténállomás egységeinek be- és kijáratánál.

7. Minden berendezést úgy kell kialakítani, hogy tisztítható és fertőtleníthető legyen.

8. A takarmánytárolót madarak és rágcsálók bejutását kizáró módon kell kialakítani, és rovarvédelemmel kell ellátni.

9. Az alom tárolására madarak és rágcsálók bejutása ellen védett tárolót kell biztosítani.

10. A tetemek tárolására hűtőt és/vagy fagyasztóberendezést kell biztosítani.

2. FEJEZET

Irányítási feltételek

1. Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak a következőknek kell megfelelniük:

a) hatékony ellenőrző rendszerrel kell rendelkezniük az állatok megfelelő felügyeletének biztosítására;

b) a hatósági állatorvos ellenőrzése és felelős vezetése alatt kell állniuk;

c) ezeket a létesítményeket vagy állomásokat az illetékes hatóság által jóváhagyott programnak megfelelően kell takarítani és fertőtleníteni, amit megfelelő időtartamú nyugalmi időszaknak kell követnie; az illetékes hatóság által az adott célra engedélyezett fertőtlenítőszereket kell alkalmazni.

2. A karanténba kerülő madarak minden szállítmányának a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) az engedélyezett karanténlétesítményt vagy az engedélyezett karanténállomás egységét takarítani és fertőtleníteni kell, és az importált madarak megérkezése előtt legalább hét napon keresztül nem tartható bennük madár;

b) a madárszállítmánynak egyetlen harmadik országbeli engedélyezett tenyésztelepről kell származnia, és legkésőbb 48 órán belül meg kell érkeznie;

c) a karantén időszaka az utolsó madár beérkezését követően kezdődik;

d) az engedélyezett karanténlétesítményből vagy az engedélyezett karanténállomás egységéből a karanténidőszak lezárultát követően el kell távolítani a madarakat, majd a létesítményt ki kell takarítani, és fertőtleníteni kell.

3. Óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására.

4. Az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra illetéktelenek nem léphetnek be.

5. Az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra belépőknek védőruhát és védőlábbelit kell viselniük.

6. A személyzet tagjai között nem történhet olyan érintkezés, amely az engedélyezett karanténlétesítmények vagy az engedélyezett karanténállomások egységei között fertőzést okozna.

7. Megfelelő takarító- és fertőtlenítőberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

8. Ha mikrochipes azonosítást alkalmaznak, megfelelő mikrochip-leolvasónak rendelkezésre kell állnia az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson.

9. A szállításra használt ketrecek vagy ládák tisztítását és fertőtlenítését az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson kell végezni, kivéve ha azok megsemmisítésre nem kerülnek. Ismételt használat esetén a ketreceknek vagy ládáknak olyan anyagból kell készülniük, amely lehetővé teszi a hatékony tisztítást és fertőtlenítést. A ketreceket és ládákat oly módon kell megsemmisíteni, amely kizárja a kórokozók terjedését.

10. Az almot és a hulladékanyagokat rendszeresen össze kell gyűjteni, az alomtároló tárolóban kell tárolni, majd a kórokozók terjedését kizáró módon kell kezelni.

11. Az elhullott madarak tetemeit meg kell vizsgálni az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban.

12. A szükséges elemzéseket és kezeléseket a hatósági állatorvossal konzultálva és annak felügyelete mellett kell elvégezni.

13. A hatósági állatorvost tájékoztatni kell a madarak és/vagy a jelzőmadarak között a karanténidőszakban történt megbetegedésekről és elhullásokról.

14. Az engedélyezett karanténlétesítmény vagy karanténállomás vezetéséért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról:

a) az egyes szállítmányokkal be- és kilépő madarak száma, faja, valamint a be- és kilépés dátuma;

b) az importált madarakat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványok és a közös állat-egészségügyi beléptetési okmányok másolatai;

c) az importált madarak egyedi azonosító száma, mikrochipes azonosítás esetén pedig a mikrochip és az olvasó típusára vonatkozó adatok;

d) ha a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson jelzőmadarak használatára kerül sor, a jelzőmadarak száma és elhelyezése a karanténlétesítményben vagy karanténállomáson;

e) minden fontos megfigyelés: megbetegedések és elhullások száma naponta;

f) a vizsgálatok dátuma és eredményei;

g) a kezelések típusa és dátuma;

h) a karanténlétesítményre vagy állomásra belépő vagy azt elhagyó személyek.

15. A 14. pontban említett nyilvántartásokat legalább 10 évig meg kell őrizni.

3. FEJEZET

A karanténlétesítmények és karanténállomások engedélyének felfüggesztése, visszavonása és újbóli megadása

A karanténlétesítmények és karanténállomások engedélyének részleges vagy teljes felfüggesztésére, visszavonására vagy újbóli megadására vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

1. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a karanténlétesítmény vagy karanténállomás nem felel meg az 1. és 2. fejezetben meghatározott követelményeknek, vagy a felhasználás megváltozott és már nem vonatkozik rá a 3. cikk e) és f) pontja, tájékoztatja a Bizottságot e tényről. Ezeket a karanténlétesítményeket vagy karanténállomásokat e jogszabállyal összhangban nem lehet behozatalhoz használni.

2. A karanténlétesítmény vagy karanténállomás akkor kapja vissza engedélyét, ha az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételek ismét teljesülnek.

VI. MELLÉKLET

A MADÁRINFLUENZÁRA ÉS A NEWCASTLE-BETEGSÉGRE IRÁNYULÓ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

1. A karantén során a jelzőmadarakat, illetve - ha jelzőmadarakat nem alkalmaznak - az importált madarakat az alábbi eljárásoknak kell alávetni:

a) jelzőmadarak alkalmazása esetén:

i. szerológiai vizsgálatra vérmintákat kell venni minden jelzőmadártól, karanténba vétele után legalább 21 nappal és a karanténidőszak vége előtt legalább három nappal;

ii. ha a jelzőmadarak az i. pontban említett minták tekintetében végzett szerológiai vizsgálatának eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni; kloákaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) és légcső-/garatválladák-mintákat kell venni legalább 60 madárból vagy minden madárból, ha a szállítmány kevesebb mint 60 madárból áll;

b) jelzőmadarak használata nélkül az importált madarakat virológiai vizsgálatnak kell alávetni (mivel a szereológiai vizsgálat nem megfelelő). Légcső-/garatválladék-mintákat és/vagy kloákaválladák- (vagy bélsár-) mintákat kell venni legalább 60 madárból vagy minden madárból, ha a szállítmány kevesebb mint 60 madárból áll, a karantén első 7-15 napja folyamán.

2. Az 1. pontban leírt vizsgálaton túlmenően a következő mintákat kell venni virológiai vizsgálatra:

a) a klinikailag beteg madaraktól vagy a beteg jelzőmadaraktól kloakaváladék-mintákat (vagy bélsármintákat) és (ha lehetséges) légcső-/garatváladék-mintákat kell venni;

b) mintát kell venni a béltartalomból, agyból, légcsőből, tüdőből, májból, lépből, veséből és más nyilvánvalóan elváltozott szervből az elhullás után a lehető legrövidebb időn belül az alábbi madarakból:

i. az elhullott jelzőmadarakból és az érkezéskor elhullva talált, illetve a karantén során elhullott összes madárból,

ii. nagy szállítmányok kistestű madarainál észlelt magas elhullási arány esetén az elhullott madarak legalább 10 %-ából.

3. A karantén ideje alatt vett minták minden virológiai és szerológiai vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumokban kell elvégezni, a diagnosztikai eljárásokat a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyvével és az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvének a Newcastle-betegségre vonatkozó előírásaival összhangban kell végrehajtani. Virológiai vizsgálat céljára engedélyezett az egyes madarak maximum öt mintájának egyetlen elegymintává való összevonása. A bélsármintákat a többi szerv- és szövetmintától külön kell összevonni.

4. A vírusizolátumokat be kell küldeni a nemzeti referencialaboratóriumba.

( 1 ) HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.

( 2 ) HL L 268., 1992.9.14., 54. o. A legutóbb a 2004/68/EK irányelvvel (HL L 139., 2004.4.30., 321. o.) módosított irányelv.

( 3 ) HL L 278., 2000.10.31., 26. o. A legutóbb a 2002/279/EK határozattal (HL L 99., 2002.4.16., 17. o.) módosított határozat.

( 4 ) HL L 285., 2005.10.28., 60. o. A legutóbb a 2007/183/EK határozattal (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát) módosított határozat.

( 5 ) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

( 6 ) HL L 237., 2006.8.31., 1. o.

( 7 ) HL L 166., 2006.6.19., 1. o.

( 8 ) HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

( 9 ) HL L 358., 1986.12.18., 1. o. A legutóbb a 2003/65/EK európai palamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 230., 2003.9.16., 32. o.) módosított irányelv.