T/13254. számú törvényjavaslat indokolással - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

2014. évi XIV. törvény

1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

1. §

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 3. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ."

2. §

Az Ogytv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján - a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik."

3. §

(1) Az Ogytv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik."

(2) Az Ogytv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző, és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3a) A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt."

4. §

Az Ogytv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt

a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,

b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,

d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,

e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,

f) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,

h) megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,

i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,

j) megállapítja az Országgyűlés üléseinek szavazásairól, valamint a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj e törvényben meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait,

k) állást foglal a miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,

l) ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,

m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,

n) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetében javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára,

o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások engedélyezéséről,

p) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 72 órával korábban közzéteszi,

q) a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára, valamint

r) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket

s) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezés (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) vagy törvény a hatáskörébe utal."

5. §

Az Ogytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy."

6. §

(1) Az Ogytv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Házbizottság ülésén - a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(2a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke - a Házbizottság ülésén részt vehet."

(2) Az Ogytv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Amennyiben a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, akkor a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére össze kell hívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.

(5a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt."

(3) Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 11. § (1) bekezdés a) és j) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

(7) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz.

(8) A Házbizottság a működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg."

7. §

Az Ogytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

a) állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz,

b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról."

8. §

(1) Az Ogytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot."

(2) Az Ogytv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását - a házelnöknek történő egyidejű megküldésével - bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja."

9. §

Az Ogytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik."

10. §

Az Ogytv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen."

11. §

(1) Az Ogytv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ."

(2) Az Ogytv. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

12. §

Az Ogytv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri."

13. §

Az Ogytv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. A törvényalkotási bizottság

21/A. § (1) A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz.

(3) A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (1)-(2) bekezdését, a 18-20. §-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik."

14. §

(1) Az Ogytv. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelv használatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik."

(2) Az Ogytv. 22. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a), c) és - a bizottság elnöke, alelnöke tekintetében - h) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t és a 21. §-t alkalmazni kell."

15. §

Az Ogytv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat lehet figyelembe venni.

(3a) Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat."

16. §

Az Ogytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)-(5) bekezdését, a 19-20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell."

17. §

(1) Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

"10/A. A bizottságok vizsgálati tevékenysége

27/A. § (1) A bizottság - a vizsgálóbizottság kivételével - saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.

(2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére egyebekben a 25. és 26. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. A bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím rendelkezései egyebekben nem alkalmazhatók."

(2) Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/B-10/C. alcímmel egészül ki:

"10/B. Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása

27/B. § Amennyiben az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével - a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.

10/C. A határozatképesség, tanácskozóképesség

27/C. § (1) A bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő tagjai több mint felének szavazatával hozza.

(3) A bizottság napirendjének elfogadása után a bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni."

18. §

Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. Fejezet

AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK, JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA

27/D. § (1) Az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, az Országház épületének képét vagy az Országház épülete képi stilizált mintájának képét (a továbbiakban együtt: jelkép) - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag állami szerv használhatja.

(2) Az Országház képe turisztikai, idegenforgalmi célból használható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogosultság nem terjed ki a jelkép árujelzőként történő használatára.

27/E. § Az állami szerv a jelképet a házelnök engedélyével használhatja.

27/F. § (1) A jelkép használattal kapcsolatos ügyekben - a 27/E. §-ban meghatározott engedélyezés kivételével - az Országgyűlés Hivatala jár el.

(2) Az Országgyűlés Hivatala a tudomására jutást követően tizenöt napon belül felszólítja a jelkép használatának haladéktalan megszüntetésére azt, aki a jelképet nem a 27/D. és 27/E. §-ban meghatározottak szerint használja (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználó).

(3) Az Országgyűlés Hivatala - a (2) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén - a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését."

19. §

Az Ogytv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A képviselő - ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz -a képviselői jogait személyesen gyakorolja."

20. §

(1) Az Ogytv. 29. § (3)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok és a törvényalkotási bizottság ülésein - a bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben."

(2) Az Ogytv. 29. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(6a) Ha a szószóló megbízatása a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

(6b) A (6) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a szószólónak a megbízatása, aki

a) már nem szerepel a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként,

b) a 101. § (1) bekezdés a)-e) pontja alapján már nem választható."

(3) Az Ogytv. 29. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a 61/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szavazati aránnyal határoz."

(4) Az Ogytv. 29. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(9) Az 5. § (1) bekezdés e) pontja, a 28. § (1), (3a) és (5) bekezdése, a 30. §, a 14/A. alcím, a 40. § (3) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése, a 48. § (3)-(7) bekezdése, a 49. § (4)-(8) bekezdése, az 50. §, az 52. §, az 53. § (2)-(5) bekezdése, az 57. § (2) bekezdése, az 58. § (3) bekezdése, az 59. § (7) bekezdése, a VIII. fejezet, a 96. §, a 97. §, a 98. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 100. §, a 101. § (2) bekezdése, a 103. §, a 36. alcím, a 37. alcím és a 39. alcím képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben - a 28. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a szószólóra is alkalmazni kell."

21. §

Az Ogytv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § (1) Az Országgyűlés - a Házbizottság javaslatára - Magyarország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója alkalmából, valamint nemzeti ünnepen ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.

(2) Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg."

22. §

Az Ogytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § Az Országgyűlés üléseit - ha az Országgyűlés a 61/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szavazati aránnyal eltérően nem határoz - az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja."

23. §

Az Ogytv. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

"14/A. Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés

38/A. § (1) Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével - tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható.

(2) Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(3) Bizottsági ülésen a szemléltetést a bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(4) A (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor."

24. §

Az Ogytv. a következő 14/B. alcímmel egészül ki:

"14/B. A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat

38/B. § (1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

(2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőzően egy nappal - amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.

(5) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását - a képviselő (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzése esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/C. § (1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.

(2) Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a folyamatos magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/D. § A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell."

25. §

Az Ogytv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja."

26. §

(1) Az Ogytv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre."

(2) Az Ogytv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság hozzászólási jogot adhat."

27. §

Az Ogytv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja. Abban az esetben, ha az egyes miniszterek feladatkörében változás következik be, úgy a változásnak megfelelően feladatkörrel rendelkező bizottság köteles meghallgatni azt az érintett minisztert is, akit kinevezése előtt nem hallgatott meg."

28. §

(1) Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét."

(2) Az Ogytv. 42. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.

(7a) A bizottság javaslata alapján az Országgyűlés

a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel."

(3) Az Ogytv. 42. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

(9) Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett."

29. §

(1) Az Ogytv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel."

(2) Az Ogytv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik."

30. §

(1) Az Ogytv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) megválasztásánál - az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés - az (1a) bekezdésben és a 6. § (1) bekezdésében és foglalt kivétellel - nyílt szavazással határoz.

(1a) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg."

(2) Az Ogytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, a személyi javaslatot véleményezi és a véleményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz."

31. §

Az Ogytv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is."

32. §

Az Ogytv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy más kivezettetését akadályozza, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, jogai gyakorlásának felfüggesztését és az esedékes tiszteletdíjának csökkentését."

33. §

Az Ogytv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen

a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet,

b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, vagy

c) a szemléltetésre vonatkozó rendelkezést megszegi

a bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is."

34. §

Az Ogytv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.

(2) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy

a) a természetes személyazonosító adataikat, valamint a belépésükre és ott-tartózkodásukra vonatkozó adataikat - a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében - az adatok rögzítésétől számított öt évig kezeli az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség, valamint

b) az a) pont szerint kezelt adatokat az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott esetben más szervek részére átadhatja.

(5) Az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az Országgyűlés Hivatala adja át.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók (3) bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor belépésük megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személynek az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépését meg lehet tagadni.

(7) Az (1) bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét.

(8) A házelnök a belépés rendjére vonatkozó - a (2) bekezdés alapján megállapított - rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. § (2) bekezdése a)-d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára, nemzetbiztonsági érdekből eltérhet."

35. §

Az Ogytv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt."

36. §

Az Ogytv. 60. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni)

"e) az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek."

37. §

Az Ogytv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal."

38. §

Az Ogytv. 61. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető."

39. §

Az Ogytv. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

"V/A. Fejezet

Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány

61/A. § (1) A képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben,

b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

c) a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,

g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

h) az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához (37. §).

(2) A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a) az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez (77. § (3) bekezdése),

b) annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához (29. § (7) bekezdése),

c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,

d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,

f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,

i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,

m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben."

40. §

Az Ogytv. MÁSODIK RÉSZE a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

"VI/A. Fejezet

A határidő számítása

72/A. § (1) Törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülést vagy ülésnapot említenek. Az ülésnap az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart.

(3) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik.

(4) Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

(5) A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le.

(6) A (4)-(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határidő órában van megadva."

41. §

Az Ogytv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt a 61/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szavazati aránnyal."

42. §

Az Ogytv. 104. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4a) A képviselőcsoportnak - a (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó - további képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át."

43. §

Az Ogytv. 105. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.

(3) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnöke a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.

(4) Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult."

44. §

Az Ogytv. 107. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"107. § (1) A képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén.

(2) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások - napirendi javaslatban jelzett - időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a házelnök csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát.

(3) Ha a bizottság - legalább 24 órával korábban összehívott ülése - nem határozatképes és a határozatképességet a bizottság elnökének nem sikerül helyreállítania, akkor a távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a házelnök csökkentheti, kivéve, ha a képviselő a bizottsági ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének a bizottsági ülés kezdetéig bejelentette. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát.

(4) A képviselő - ülésszakot követően esedékes első havi - tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként - ide nem értve a rendkívüli ülésszakot - a bizottsági ülések több mint a felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. A bizottsági ülésen részt nem vevőnek kell tekinteni az a képviselőt, aki bizottsági ülés - teljes vagy részbeni tartamára - eseti képviseleti megbízást adott."

45. §

Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, valamint a képviselőcsoport vezetője kivételével - nevére, valamint az általa megjelölt fajtájú üzemanyagot fogyasztó és hengerűrtartalmú, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően negyedévente történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni."

46. §

(1) Az Ogytv. 110. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára, kérelmére, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve ha

a) ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy

b) közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult."

(2) Az Ogytv. 110. § a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) A képviselő akkor is jogosult az (1) bekezdés szerinti lakóház vagy lakás használatára, ha az (1) bekezdés a) pontja esetén a képviselő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn."

(3) Az Ogytv. 110. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés Hivatala nem a vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeget használhat fel. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károkért a képviselő felelős."

(4) Az Ogytv. 110. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(2a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személy, illetve közeli hozzátartozója tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(2b) A (2a) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, ahol bármely képviselő vagy annak közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója."

47. §

(1) Az Ogytv. 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselő választókerületének székhelyén vagy a választókerületében általa meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a képviselő által a választókerületében meghatározott helyen, az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa meghatározott településen a képviselői tevékenységének ellátására alkalmas irodai elhelyezésre jogosult, amely magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda működtetésével összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához igénybe vehető telefonszolgáltatást, internetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások)."

(2) Az Ogytv. 111. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személy, illetve közeli hozzátartozója tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl a (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, ahol bármely képviselő vagy annak közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja vagy ezen személyek közeli hozzátartozója."

(3) Az Ogytv. 111. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A képviselő tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalap 2,75-szörösével megegyező mértékű munkabérre jogosult foglalkoztatott segíti, munkavégzésének helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája."

(4) Az Ogytv. 111. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit."

48. §

Az Ogytv. 112. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A képviselőnek a 111. §-ban meghatározott pénzügyi feltételeket, juttatásokat, a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

(2) A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összeget használhat fel.

(3) A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 85%-ának megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket."

49. §

Az Ogytv. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"113. § (1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint - a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként - kormánypárt esetében a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30%-ának, ellenzéki párt esetében 40%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.

(2) A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 40%-ának megfelelő összegre jogosult."

50. §

Az Ogytv. 114. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselőcsoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 20%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből."

51. §

(1) Az Ogytv. 115. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A képviselőcsoport működését tizenöt, valamint a képviselőcsoport minden egyes tagja után további egy - felső- vagy középfokú iskolai végzettségű - köztisztviselő vagy munkavállaló segítheti.

(3) A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4) bekezdésben meghatározott bérkeret erejéig jogosult. A bérkeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.

(4) A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám

a) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főtanácsadói,

b) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti tanácsadói,

c) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata

szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő bérkeretre jogosult."

(2) Az Ogytv. 115. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható."

52. §

Az Ogytv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A házelnök kijelölése alapján a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának - a főigazgató által kijelölt - munkatársa részt vesz az Országgyűlés ülésén, de nem szólalhat fel."

53. §

Az Ogytv. XII. Fejezete a következő 124/A. §-sal egészül ki:

"124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat és muzeális intézményt tart fenn.

(2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó szervezeti egysége prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása, továbbá a külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása. Az országosan szolgáltatott kötelespéldányokból gyűjtőkörének megfelelően egy példány illeti meg.

(3) Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége országos szakmúzeum, amelynek feladata a Magyar Országgyűlés történetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el.

(4) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó, valamint muzeális intézményként működő szervezeti egysége

a) szakmai munkájának ellenőrzésére, értékelésére a kultúráért felelős miniszter a házelnök kezdeményezése alapján jogosult,

b) számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével."

54. §

Az Ogytv. 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása."

55. §

Az Ogytv. 130. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza)

"e) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök, termék- és tárgyi eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat."

56. §

Az Ogytv. 132. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok)

"a) az Országgyűlési Őrség működésének részletes szabályaira vonatkozóan intézkedést bocsát ki, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat,"

57. §

Az Ogytv. § 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat."

58. §

Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)

"b) megállapíthatja annak a személyazonosságát, akinek ez a házelnök személyvédelme érdekében, a belépési jogosultság igazolásához, a közbiztonság, az Országházban, illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben tartózkodók védelme céljából szükséges."

59. §

Az Ogytv. 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országgyűlés név- és jelképhasználata szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 27/D. és 27/E. §-ában foglaltak megsértése esetén az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 27/F. §-ában meghatározottakon kívül alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg."

60. §

Az Ogytv. 143. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza)

"d) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök, termék- és tárgyi eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat."

61. §

(1) Az Ogytv. 145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Módtv. hatálybalépését követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülése napjától a 115. § (1) bekezdésében meghatározott feladatra köztisztviselői jogviszony nem keletkeztethető."

(2) Az Ogytv. 145. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Aki az Országgyűlés jelképét a Módtv.-vel megállapított 27/D. és 27/E. §-ának hatálybalépését megelőzően használta, de a hivatkozott rendelkezések alapján jogosulatlan jelképhasználónak minősül, a használatot 2014. december 31-éig köteles megszüntetni."

62. §

Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Első rész, a 11. alcím és a 13. alcím, a 14/A-19. alcím, a IV-V. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41-42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)-(3), (7), (9) és (11) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül."

63. §

(1) Az Ogytv. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 10. és a 10/A. alcím, valamint a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

(2) Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Első rész, a 11. alcím, a 29. § (7) bekezdése, a 13. alcím, a 37. §, a 14/A-19. alcím, a IV-V/A. és VI/A. Fejezet, a 77. § (3) bekezdése, a XII. Fejezet, a 41-12. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)-(3), (7), (9) és (11) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül."

64. §

Az Ogytv.

a) 48. § (3) és (6) bekezdésében, 49. § (7) bekezdésében, 50. § (2a) bekezdésében a "képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentését" szövegrész helyébe a "képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését" szöveg,

b) 48. § (7) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében a "a képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentésére" szövegrész helyébe az "a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére" szöveg,

c) 52. § (3) bekezdésében az "az adott havi tiszteletdíjának csökkentését" szövegrész helyébe az "az esedékes tiszteletdíjának csökkentését" szöveg,

d) 52. § (5) bekezdésében a "képviselő adott havi tiszteletdíja csökkentését" szövegrészek helyébe a "képviselő esedékes tiszteletdíja csökkentését" szöveg,

e) 52. § (6) bekezdésében a "képviselő adott havi tiszteletdíjának csökkentésére" szövegrész helyébe a "képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére" szöveg

lép.

65. §

Az Ogytv. 50. § (3) bekezdésében a "kikérésével" szövegrész helyébe az "ismeretében" szöveg lép.

66. §

Az Ogytv.

a) 98. § (3) bekezdés b) pontjában a "honvédelmi ügyekkel" szövegrész helyébe a "honvédelemmel" szöveg,

b) 98. § (3) bekezdés c) pontjában a "nemzetbiztonsági ügyekkel" szövegrész helyébe a "nemzetbiztonsággal" szöveg

lép.

67. §

Az Ogytv.

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az "Országgyűlést a más állami szervekkel" szövegrész helyébe az "Országgyűlést más állami szervekkel" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés h) pontjában a "megválasztására és a személyükre" szövegrész helyébe a "megválasztására, valamint a személyükre" szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a "más országgyűlési képviselőt" szövegrész helyébe a "más képviselőt" szöveg,

d) 6. § (5) bekezdésében a "négy" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg,

e) 7. §-ában a "titkos" szövegrész helyébe a "nyílt" szöveg,

f) 9. §-ában az "Az Országgyűlés tisztségviselője" szövegrész helyébe az "A házelnök" szöveg,

g) 20. § (2) bekezdésében az "ugyanazon állandó bizottság" szövegrész helyébe az "ugyanazon bizottság" szöveg,

h) 39. § (3) bekezdésében a "Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles" szövegrész helyébe a "Kormány tagja akkor is köteles" szöveg,

i) 49. § (3) bekezdésében az "ugyanabban az ügyben" szövegrész helyébe az "ugyanazon napirendi pont tárgyalása során" szöveg,

j) 58. § (3) bekezdésében az "országgyűlési bizottság szótöbbséggel más" szövegrész helyébe az "országgyűlési bizottság más" szöveg

lép.

68. §

Az Ogytv.

a) 69. § (3) bekezdésében az "alkotmányossággal foglalkozó" szövegrész helyébe az "alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó" szöveg,

b) 69. § (5) bekezdésében az "Országgyűlés ülését" szövegrész helyébe az "Országgyűlést" szöveg

lép.

69. §

Az Ogytv. 22. § (1) bekezdése a "nemzetiségeket érintően" szövegrész helyett a "nemzetiségek érdekeit, jogait érintően" szöveggel lép hatályba.

70. §

Hatályát veszti az Ogytv. 11. § (2) bekezdése.

71. §

Hatályát veszti az Ogytv.

a) 15. § (3) bekezdése,

b) 17. § (3) bekezdése,

c) 58. § (4) bekezdése.

72. §

Nem lép hatályba az Ogytv. 147. § (2) bekezdése.

2. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

73. §

(1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét."

(2) A Ptv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a párt a 3. § (1) bekezdés c)-e) pontjának megfelelően szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött - az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló - bizottság dolgozza ki."

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

74. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Testület öt tagját az Országgyűlés rendészeti, valamint emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottságainak együttes javaslatára az Országgyűlés egyidejű, listás módon választja. A Testület tagjaira az alapvető jogok védelme érdekében tevékenységet folytató szervek és szervezetek a bizottságoknak javaslatot tehetnek."

(2) Az Rtv. 6/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint j) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés c)-e) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz."

(3) Az Rtv. 6/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a Testület tagjának tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés határozatban állapítja meg. Ha a Testület tagja az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés - bármely képviselő indítványára - határozatban állapítja meg a Testület tagja megbízatásának megszűnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának időpontjától az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig vagy a megbízatás e miatt történő megszűnését megállapító országgyűlési határozat meghozataláig a Testület tagja e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja."

4. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

75. §

(1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást - a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével - a miniszter által kiadott működési engedély igazolja."

(2) A Kultv. "Muzeális intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása, visszavonása" alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § Törvény által alapított muzeális intézmény esetében

a) a muzeális intézménnyé nyilvánítás igazolásához nem szükséges működési engedély kiadása,

b) a törvény állapítja meg a muzeális intézmény szakmai besorolását,

c) azokról az adatokról, amelyeket jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz, a fenntartó tájékoztatja a minisztert,

d) a törvény előírhatja, hogy a miniszter a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak betartását a fenntartó kérelmére ellenőrizheti,

e) a miniszter eljárása során a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak módosítását, a tájékoztatás visszavonását kezdeményezheti a fenntartónál,

f) ahol jogszabály működési engedélyt említ, azon a fenntartó c) pont szerinti tájékoztatását kell érteni."

(3) A Kultv. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből. Törvény az ellenőrzés lefolytatását - az érintett könyvtár megnevezésével - a fenntartó kérelméhez kötheti."

(4) A Kultv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon."

(5) A Kultv. 100. § (3) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"x) - törvényben meghatározott kivétellel - az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait,"

5. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

76. §

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Országgyűlés a törvényhozás szakmai munkájának támogatása, valamint az országgyűlési képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek hatékony ellátása céljából a művet e célnak megfelelő módon és mértékben szabadon felhasználhatja, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E körben a művet az Országgyűlés tisztségviselői, az országgyűlési képviselők, képviselőcsoportok és nemzetiségi szószólók, valamint a tevékenységüket segítő alkalmazottak, az Országgyűlés Hivatalának vezetői és az országgyűlési képviselők tájékoztatásáért felelős szervezeti egységei használhatják fel."

6. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény módosítása

77. §

Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § A Megállapodás, valamint az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a "Békepartnerség" más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve végrehajtásáról a Kormány minden év április 30-áig tájékoztatja az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságait."

7. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

78. §

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány - a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságait a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról."

8. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény módosítása

79. §

Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki és a (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló az esküt - választása szerint - anyanyelvén vagy magyarul teszi.

(2) Az eskütételről a közjogi tisztségviselő - az eskütétel nyelve szerinti kiállított -okmányt ír alá. Az (1a) bekezdés alapján nem magyar nyelven tett eskütételről az eskütevő az anyanyelvén hiteles fordításban kiállított okmányt ír alá."

9. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

80. §

(1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni."

(2) Az Mttv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással hat tagot választ."

(3) Az Mttv. 87. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz."

(4) Az Mttv. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt."

(5) Az Mttv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással, kivéve, ha az elnök megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-e) pontjában, a tag megbízatása pedig a 129. § (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt valamely okból szűnik meg. Utóbbi esetben az elnök-, illetve a tagjelöltről az Országgyűlés külön szavaz."

(6) Az Mttv. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a Hatóság elnökének a megbízatása a 113. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Amennyiben a Hatóság elnökének megbízatása lejár, úgy a 216. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett új elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról - a 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint listás vagy külön szavazással -az Országgyűlés dönt."

(7) Az Mttv. 129. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés dönt."

10. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

81. §

(1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot."

(2) Az ÁSZtv. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodása tekintetében ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek működését, az állam, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását.

(3) Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználása tekintetében ellenőrzi az államháztartásból helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása, valamint államháztartáson kívüli jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet számára nyújtott támogatás és egyéb ingyenes vagyoni juttatás felhasználását. Ha a kedvezményezett az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználását - vagy ingyenes vagyoni juttatásban részesül, a kedvezményezett gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető."

(3) Az ÁSZtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

(4) Az ÁSZtv. 11. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. §-ban meghatározott esetekben az Országgyűlés az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára állapítja meg az összeférhetetlenséget.

(4) Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti, a felmentésről az Országgyűlés dönt.

(5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti."

(5) Az ÁSZtv. 5. § (1) bekezdésében a "központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat)" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényjavaslat" szöveg lép.

11. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

82. §

(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 5. § (4) bekezdés h) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

"h) aki a Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja,"

(2) A Hvt. 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:"

(3) A Hvt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza az Országgyűlési Őrség készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről szóló rendelkezéseket."

12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

83. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz."

(2) A Bszi. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz."

13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

84. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

14. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

85. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg."

15. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

86. §

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Polgárőr Szövetség további feladatai:)

"d) az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31-ig írásos tájékoztatót készít és a bizottság munkaterve szerint szóbeli tájékoztatót tart,"

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

87. §

(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A Kormány

a) a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét szeptember 15-éig és

b) a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvény tervezetét, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: tervezet] - részletes számításokkal alátámasztva - megküldi a Tanácsnak.

(2) A Tanács a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre észrevételt tehet, illetve - ha a tervezettel kapcsolatban, annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetése van - a tervezettel való egyet nem értését jelezheti.

(3) A Kormány a tervezetet a Tanács észrevételének kézhezvételét vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek.

(4) Ha a Tanács a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a tervezettel kapcsolatos egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.

(5) Az Országgyűlésnek szeptember 30-áig benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslatra a Tanács észrevételt tehet."

(2) A Gst. 25-26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján vizsgálja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének (a továbbiakban: államadósság-szabály) való megfelelését.

(2) A Tanács véleményét az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő három napon belül írásban közli az Országgyűlés elnökével.

(3) A Tanács olyan véleményét, amelyben azt állapítja meg, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az államadósság-szabálynak, az elfogadáshoz szükséges előzetes hozzájárulásának kell tekinteni, ha annak a Tanács által véleményezetthez képest változatlan szöveggel való elfogadására kerül sor.

(4) Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a költségvetési törvényjavaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, véleményét részletesen indokolja.

(5) A Tanács (4) szerinti véleménye alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat államadósság-szabálynak való megfelelését biztosító módosító javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a Tanács (4) bekezdés szerinti véleményének kézhezvételét követő három napon belül.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott véleményre rendelkezésre álló határidő lejártát követően benyújtott és elfogadott módosító javaslat vagy az (5) bekezdés szerinti módosító javaslat határozathozatala utáni, az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása kézhezvételét követő egy napon belül a Tanács írásban közli az Országgyűlés elnökével a véleményét. Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy a törvényjavaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, a törvényjavaslat nem bocsátható zárószavazásra. A Tanács támogató véleményét a törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásnak kell tekinteni.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szerinti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a Tanács a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását meg nem adja. Az előzetes hozzájárulás megtagadása miatt megismételt eljárásban kizárólag a Kormány nyújthat be módosító javaslatot.

25/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat elfogadásához, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná vagy a költségvetési hiány mértékét növelné, a Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A Tanács a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat tárgyalása során történő tájékoztatására, az Országgyűlés és a Tanács eljárására, valamint a Kormány kötelezettségére a 25. §-t kell alkalmazni.

26. § Ha a Tanács elnöke a Tanács előzetes hozzájárulására vonatkozó, 25. § és 25/A. § szerinti álláspontját határidőn belül írásban nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanács előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

(3) A Gst. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A Tanács véleményét az ülésein alakítja ki. A Tanács üléseit szükség szerint tartja. A Tanács ülései nem nyilvánosak.

(2) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Tanács döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

(3) A Tanács üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetére az ülés összehívásával és vezetésével a Tanács valamely más tagját bízza meg. Egyebekben a Tanács ülésein helyettesítésnek nincs helye.

(5) A Tanács az ülés napirendjén nem szereplő kérdést csak akkor tárgyalhat meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához.

(6) A Tanács döntését - az akadályoztatás esetét kivéve - a Tanács valamennyi tagja aláírja. A döntések nyilvánosak, azokat az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni."

17. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

88. §

Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (6)-(8) bekezdése.

18. A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény módosítása

89. §

Hatályát veszti a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény 5. §-a.

19. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény módosítása

90. §

Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény 4. §-a, a 12. § c), valamint j) pontja.

20. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosítása

91. §

Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 147. § (1) bekezdése.

21. Záró rendelkezések

92. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-13. §, a 15-17. §, a 19. §, a 21. és 22. §, a 24-30. §, a 35-41. §, az 52. §, a 63. §, a 66-68. §, a 70. és 71. §, a 73. és 74. §, a 77-81. §, valamint a 83-88. § az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

93. §

(1) E törvény

a) 73. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,

b) 80. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

c) 20. és 89. §-a az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése,

d) 31-33. §-a, 41-48. §-a, 64. §-a, 66. §-a, 72. §-a, valamint 90. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,

e) 21. §-a és 22. §-a az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése,

f) 16. és 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése,

g) 83. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése,

h) 84. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

i) 85. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

j) 81. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,

k) 87. §-a az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése,

l) 82. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 1-19. §-a, 20. § (3) bekezdése, 22-41. §-a, 52-56. §-a, 61. § (2) bekezdése, 64. és 65. §-a, 67. §-a, 69-71. §-a, valamint 91. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Az Országgyűlés működésének szabályait korábban országgyűlési határozat állapította meg. 2012-ben az Országgyűlés a korábbi Házszabály több rendelkezését is törvényi szintre emelte, így most az Országgyűlés és annak bizottságai eljárási rendjét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (XI. 30.) OGY határozat állapítja meg. Az Ogytv. azonban nemcsak eljárási kérdésekkel foglalkozik, hanem a jövőre nézve rendezi pl. a következő általános választást követően megalakuló Országgyűlésben mandátumot szerzett országgyűlési képviselők jogállásával, javadalmazásával kapcsolatos kérdéseket is.

A következő parlamenti ciklusban több újdonsággal is számolni kell, így pl. kevesebb lesz az országgyűlési képviselők száma, hangsúlyos szerepet kap a nemzetiségek képviselete. Mindezen túlmenően e törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg benyújtásra kerül a hatályos Házszabályt felváltó, a törvényalkotás menetében, az egyéb parlamenti eljárásokban jelentős változásokat hozó határozati házszabályra vonatozó országgyűlési határozati javaslat.

Az Ogytv. módosítására vonatkozó javaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyrészt a párhuzamosan benyújtott országgyűlési határozati javaslatban megfogalmazott új eljárási rendre tekintettel kívánja a szabályozást módosítani, másrészt figyelemmel van a jogszabályi környezetnek az Ogytv. elfogadása óta bekövetkezett változására, valamint a gyakorlati tapasztalatokra is.

Részletes indokolás

Az 1-3. §-okhoz

Az új eljárási rendben a bizottságok között kiemelt jelentőséggel bír a törvényalkotási bizottság: a törvényalkotásban általános felelősséggel bíró bizottság lesz. Ennek megfelelően a törvényalkotási bizottság elnöke a feladatához, a tevékenysége jellegéhez, annak súlyához mérten, a többi bizottsági elnöktől elérőén, az országgyűlési alelnökkel kerül egy sorba. Így a választásának szabályai is eltérnek a többi bizottsági elnök választásától.

Az Országgyűlés működésének alapelve az Alaptörvény 5. cikk (1) bekezdése értelmében a nyilvánosság, ezért a Javaslat szerint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról is a nyilvánosság elvének érvényesülése mellett szavazhatnak a képviselők. Ez alól teremt kivételt a Javaslat a házelnök vonatkozásában, tekintettel arra, hogy alkotmányos berendezkedésünkben betöltött szerepe szerint a házelnök a vezető közjogi tisztségviselők körébe tartozik, s ez utóbbiak megválasztása jellemzően titkosan történik.

A Javaslat az Országgyűlés tisztségviselőinek eskütételi kötelezettségét is újraszabályozza. Nem indokolt ugyanis, hogy a tisztségviselő képviselői esküjének letételét követően tisztségviselői minőségében is esküt tegyen. Ez alól kivételt képez a házelnök, tekintettel alkotmányos berendezkedésünkben betöltött szerepére és vezető közjogi méltóságára.

Az Országgyűlés demokratikus, folyamatos és hatékony működésének biztosítása érdekében, valamint a házelnök köztársasági elnököt helyettesítő alkotmányos kötelezettségére tekintettel a Javaslat előírja, hogy a házelnök felmentése esetén az Országgyűlésnek még ugyanazon az ülésnapon meg kell választania az új házelnököt.

A 4-6. §-okhoz

A házbizottsági hatáskörök újraszabályozása során a Javaslat megjeleníti az új tárgyalási rendből szükségszerűen adódó változásokat. A Javaslat egyúttal megszünteti a házbizottsági hatáskörök megállapításának indokolatlan megkettőzését. Az s) pont megfogalmazásával - összefüggésben a 13. § (6) bekezdésével - egyértelművé válik valamennyi házbizottsági hatáskör tekintetében, hogy egyhangú döntés hiányában az Országgyűlés vagy a házelnök dönt.

A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő szerve, s mint ilyen fontos, hogy annak ülésein a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke is jelen lehessen. Így juthat közvetlenül megfelelő információhoz, illetve így van módja arra, hogy a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontokkal kapcsolatban véleményt nyilváníthasson.

Az Országgyűlés hatékony működésének biztosítása és a frakciójogok megfelelő érvényesülésének összhangját megteremtve a Javaslat a Házbizottság összehívásának legkésőbbi időpontjának megállapításával garanciális szabályt építi be arra az esetre, ha azt képviselőcsoport kezdeményezi. A Javaslat egyúttal lehetővé teszi, hogy az egyes indítványok nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként történő meghatározása érdekében a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezhesse a Házbizottság összehívását.

A 13. § (7)-(8) bekezdés szerinti rendelkezések eddig a HHSZ-ben szerepeltek. Az egységes és azonos szintű szabályozás szükségessé teszi, hogy azok a jövőben az Ogytv. Házbizottságra vonatkozó rendelkezési között szerepeljenek.

A 7. §-hoz

A 14. § eredeti szövegének módosítása a törvényalkotás menetének új koncepciójára figyelemmel egészíti ki a létrehozható bizottságok körét a törvényalkotási bizottsággal. Az új (2) bekezdésben a Javaslat - az esetleges értelmezési problémák elkerülése érdekében - a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat kötelezővé tartalmi elemévé teszi a bizottság megbízatása kezdetének időpontjának meghatározását.

A 8 §-hoz

Az (1) bekezdés szövegpontosító módosítás. A (2) bekezdésben a 15. § (4) bekezdésének módosításával a javaslat arra kíván garanciát nyújtani, hogy a házelnök közvetlenül értesüljön az állandó bizottságok tájékoztatóiról.

A 9. §-hoz

A módosítás célja, hogy minden kormányzati feladat ellenőrizhető legyen az Országgyűlés valamely állandó bizottság által, biztosítva, hogy az Országgyűlés a Kormány ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségének minden kormányzati feladat tekintetében eleget tudjon tenni.

A 10. §-hoz

A képviselői létszám jelentős csökkenése, továbbá a kis létszámú képviselőcsoportok megalakulásának lehetősége szükségessé teszi a bizottsági tagságra vonatkozó szabályok Javaslat szerinti módosítását, biztosítva a bizottságok működőképességét. A Javaslat ugyanakkor - a képviselői jogok alkotmányos garanciájának biztosítékaként - megtartja azt a szabályozási elemet, amely alapján minden országgyűlési képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy bizottság munkájában részt vehessen.

A 11. §-hoz

Az (1) bekezdés a hatályos Ogytv. indokolatlan, nem alkalmazott rendelkezését emeli ki a szabályozási körből azzal, hogy kimondja: a személyi javaslathoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani.

A (2) bekezdés a hatályos Ogytv.-nek a bizottsági tisztségekből történő felmentésre vonatkozó szabályozási tartalmából következő, de abból csak jogértelmezéssel levezethető rendelkezéseit határozza meg.

A 12. §-hoz

A jogbiztonság és a jogalkalmazói munka megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a bizottságok ne csak a feladatkörükbe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, hanem a deregulációs folyamatokat is figyelemmel kísérjék.

A 13. §-hoz

A törvényalkotási bizottság nem minősül állandó bizottságnak, ezért a Javaslat külön határozza meg a bizottság feladatkörét, felépítését. A törvényalkotási bizottság konkrét feladatait az új törvényalkotási eljárási rendet meghatározó eljárási rendelkezések tartalmazzák.

A törvényalkotási bizottság elnökének a többi bizottság elnökéhez viszonyított eltérő választásai szabályaiból következik, hogy a megbízatás megszűnésének a szabályai is eltérnek. A Javaslat erre tekintettel állapít meg speciális szabályokat.

A 14. §-hoz

A Javaslat az anyanyelv használatával összefüggő költségek tekintetében rendelkezik, meghatározva, hogy azokat mely keretből kell finanszírozni.

A 15. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy az eseti bizottságnak nem képviselő tagja is lehet, akiket szavazati jog nem illet meg, a határozatképességre és a helyettesítési megbízásra az általános szabályok nem alkalmazhatók. A Javaslat az általános szabályoktól való eltérést fogalmazza meg.

A 16. §-hoz

Hivatkozáspontosítás.

A 17. §-hoz

Az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése szerint az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. A hatályos Ogytv. azonban csak a vizsgálóbizottságok vizsgálati tevékenységének a szabályait állapítja meg. Az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdésének való megfelelés miatt, valamint garanciális okokból szükség van az egyéb, kiemelten az állandó bizottságok vizsgálati tevékenységének szabályozására is.

A Javaslat a vizsgálóbizottságok vizsgálati tevékenységére vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli alkalmazni az állandó bizottságok vizsgálati tevékenysége során is. Így, ha az állandó bizottság saját elhatározásából kíván vizsgálati tevékenységet folytatni, akkor azt csak olyan tárgyban teheti meg, amely megfelel a 24. § (1) bekezdésében meghatározottaknak. Az utaló szabály következtében az együttműködési kötelezettség az állandó bizottság által folytatott vizsgálat során is fennáll.

A nem állandó bizottságok vizsgálati tevékenységével kapcsolatos együttműködési kötelezettséget a Javaslat szűkebb körben határozza meg azzal, hogy a jogot megadja az együttműködésre való felkérésre, de a 10. alcím egyéb rendelkezései alkalmazhatóságának kizárásával az együttműködési kötelezettség a felkért személyt, szervet vagy szervezetet nem terheli, a kötelezettség nélküli, önkéntes együttműködésre alapoz.

A Javaslat a beszámolók, jelentések országgyűlési tárgyalására, elfogadására új metódust javasol. A jövőben lehetővé válik, hogy az Országgyűlés - néhány, garanciális okból meghatározott kivételtől eltekintve - a hozzá benyújtott beszámolóról vagy jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérhesse. A Javaslat törvény erejénél fogva kizárja, hogy az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolójának, illetve a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójának elfogadását bizottsági hatáskörbe lehessen utalni. Ugyanez a szabály vonatkozik az országgyűlési bizottság jelentésére is. A jelentés vagy beszámoló bizottság által történő megtárgyalásának és az arról szóló döntés meghozatalának részletszabályait az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat tartalmazza.

Garanciális szempontok miatt a bizottságok határozatképességére (s ezzel összefüggésben a tanácskozóképességére) vonatkozó rendelkezések törvényi szinten kerülnek szabályozásra.

A 18. §-hoz

A Javaslat új szempontok szerint szabályozza újra az Országgyűlés, az Országház és a Parlament neve, az Országház épületének képe vagy az Országház épületének képi stilizált képe használatának szabályait. A szabályozás arra törekszik, hogy a használat során az Országgyűlés tekintélye ne szenvedjen csorbát, ugyanakkor a turisztikai, idegenforgalmi szempontok is érvényesüljenek. Ezért a szabályozás e célból külön engedély nélkül engedi használni a az Országház képét. Ugyanakkor tiltja az árujelzőként való használatot. Egyebekben a név-, illetve jelkép használatára csak állami szervek jogosultak abban az esetben, ha a használathoz a házelnök hozzájárult. A név- és jelképhasználat (más tartalmú) szabályai jelenleg az Ogytv. - házszabályi rendelkezésnek minősülő - 11. §-ában találhatóak. A szerkezeti áthelyezés a házszabályi rendelkezésnek minősítést nem érinti.

A 19. §-hoz

Garanciális okokból a képviselő jogok személyes gyakorlásának szabályozására - az eddigi ügyrendi jellegű állásfoglalás helyett - törvényi szintű rendelkezés szükséges.

A 20. §-hoz

A Javaslat a törvényalkotási bizottság létrehozásával összefüggő szövegpontosító módosítást tartalmaz. A Javaslat ezen túlmenően a szószólók megbízatása megszűnésének hiányzó részletszabályait állapítja meg, valamint pontosítja a szószólókra vonatkozó utaló szabályokat.

A Javaslat végrehajtja továbbá az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány fejezetben szabályozott tartalomra tekintettel szükséges módosítást (bővebben az V/A. Fejezet, 61/A. §-hoz fűzött indoklásban).

A 21. §-hoz

Az ünnepi ülés fogalmának bevezetésével a Javaslat lehetőséget kíván teremteni arra, hogy kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója alkalmából, valamint nemzeti ünnepen az Országgyűlés olyan ülést tarthasson, amely a kiemelkedő eseményhez, a nemzeti ünnephez méltó, s amelynek programján - az Országgyűlés döntésétől függően - csak az ünneppel, illetve a megemlékezéssel kapcsolatos események szerepelnek. Ünnepi ülésen nincs indítványhoz kötöttség.

A 22. §-hoz

Az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány című fejezetben szabályozott tartalomra tekintettel szükséges módosítás (bővebben az V/A. Fejezet, 61/A. §-hoz fűzött indoklásban).

A 23. §-hoz

Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása, tekintélyének megőrzése érdekében a Javaslat meghatározza a tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés részletszabályait, kellő teret engedve a képviselői véleménynyilvánításnak azzal, hogy a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben lehetőséget ad a szemléltetésre.

A 24. §-hoz

A Javaslat a hatályos házszabályi rendelkezéseken túlmutatva - figyelemmel a nemzetiségek képviseletét érintő szabályozás jelentős módosulására is - részletes szabályokat alkot az anyanyelvhasználat tekintetében, megtartva egyúttal a jelnyelvi tolmácsolásra vonatkozó korábbi szabályozás tartalmi elemeit is.

A szabályozás - eltérően az eddigiektől - lehetővé teszi az egy napon belüli, soron kívüli igény bejelentést is. Ezzel teremtve meg a lehetőségét annak, hogy a napirendi javaslatban nem szereplő, tehát előre nem tervezhető napirendek esetén is lehetőség legyen az anyanyelven tett felszólalásra, illetve annak magyar nyelvre történő fordítására.

A 25. §-hoz

Szövegpontosító módosítás.

A 26. §-hoz

A Javaslat egyrészt - összhangban a 39. § (1) bekezdésben foglaltakkal - a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnökének biztosítja a bizottsági ülésen való részvétel jogát, másrészt a bizottsági rendszer változásával összefüggő szükségszerű módosítást vezeti át.

A hatályos normaszöveg tartalmazza a "kapcsolódó módosító javaslat" kifejezést, amely az új tárgyalási rend szerint már nem használatos fogalom. Egyebekben a Javaslat - figyelemmel a 27/C. § (2) bekezdésre - elhagyja a szavazati arányra vonatkozó utalást.

A 27. §-hoz

A Javaslat a miniszterek meghallgatásának szabályait egészíti ki egy kisegítő rendelkezéssel, szabályozva a bizottsági meghallgatás rendszerét arra az esetre, ha egyes miniszterek feladatkörében változás következik be.

A 28. §-hoz

A Javaslat többhetes ülésezés esetén is, mindazon heteken, amikor plenáris ülés van, biztosítja a Kormány ellenőrzésének - legalább kérdésfeltevés útján történő - lehetőségét.

A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz, és az írásbeli választ igénylő kérdésekre adandó válasz határidejét a korábbi naptári napról munkanapra változtatja, így biztosítva a megfelelő időt a válasz előkészítésére abban az esetben is, ha munkaszüneti napok követik az írásbeli választ igénylő kérdés benyújtását.

A 29. §-hoz

A Javaslat a hatályos szabályozást nem változtatja meg, de az egységesítés érdekében a határozati házszabályi rendelkezések köréből az Ogytv. házszabályi rendelkezései közé emeli azt a szabályt, amely kimondja, hogy valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel.

Figyelemmel arra, hogy az azonnali kérdés feltevésének joga az Alaptörvény 7. cikk (1) és (2) bekezdésében szabályozott jogosultságból ered, indokolatlan a különbségtétel a személyes válaszadásra való kötelezettség tekintetében. Így a Javaslat nemcsak a miniszterelnök és miniszterek, hanem valamennyi válaszadásra kötelezett tekintetében rendelkezik arról, hogy a kérdező személyes válaszadást kérhet.

A 30. §-hoz

A Javaslat megtartja a hatályos rendelkezésnek a titkos szavazással megválasztandók körére vonatkozó szabályozási tartalmát. A nyílt szavazásra vonatkozó rendelkezését viszont kiterjeszti a miniszterelnökön túl - a házelnök kivételével - minden más megválasztandó közjogi tisztségviselőre.

A 31-33. §-okhoz

A tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés szabályainak megállapításával összefüggésben a szabályok megszegésének következményeit illeszti be a Javaslat az egyéb szankcionálható cselekmények sorába, valamint szankcionálhatóvá válik az is, ha valaki akadályozza más kivezettetését.

A 34. §-hoz

A Javaslat az Ogytv. hatálybalépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján módosítja a házelnök rendészeti jogkörének részletszabályait, lehetővé téve, hogy az Ogytv. 2 § (2) bekezdése a)-d) pontjában meghatározott feladatai maradéktalan ellátása érdekében eseti döntést hozhasson.

A 35. §-hoz

A zárt ülés elrendelésére vonatkozó döntés meghozatalának részletszabályaival egészíti ki a Javaslat a hatályos normaszöveget.

A 36. §-hoz

Az Országgyűlés honlapján jelenleg is sokkal több dokumentum, adat érhető el, mint amit az Ogytv. előír. Annak érdekében, hogy e tartalom a jövőben is feltétel nélkül elérhető legyen, a javaslat törvényi szintű garanciát ad arra, hogy ne csak a törvényjavaslathoz kapcsolódó, hanem minden egyéb, az iromány-nyilvántartásban szereplő információ közzé legyen téve.

A 37. §-hoz

Szövegpontosító módosítás - összefüggésben a képviselőcsoport alakításhoz szükséges létszám csökkenésével.

A 38. §-hoz

A módosítás célja az Országgyűlés orientálása arra, hogy ha valamely általános érvényű állásfoglalás alkalmazására több cikluson keresztül szükség van, akkor az abban foglalt szabályozási tartalmat lehetőség szerint emelje be a házszabályi rendelkezések körébe. Az állásfoglalás fenntartásával azonban lehetőség van arra is, hogy az Országgyűlés továbbra is az értelmezés alapján járjon el.

A 39. §-hoz

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges kiegészítés. A hatályon kívül kerülő 64. § szerinti tartalommal továbbra is meghatározásra kerül, hogy az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben egyéb helyen meghatározott eseteken kívül mikor szükséges a képviselők kétharmadának szavazata.

A 40. §-hoz

A Javaslat új szabályozási tartalommal megállapítja a határidő számítás részletes szabályait úgy, hogy az igazodjon az Országgyűlés ülésezési rendjéhez, illetve az ülések időtartamához.

A 41. §-hoz

Az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány című fejezetben (V/A. Fejezet 61/A. §) szabályozott tartalomra tekintettel szükséges módosítás.

A 42. §-hoz

A Javaslat - változatlanul hagyva a külön juttatásban részesülő képviselőcsoportvezető-helyettesek számára vonatkozó rendelkezéseket - a képviselőcsoport létszámához viszonyítva korlátozza a további képviselőcsoportvezető-helyettesek számát.

A 43. §-hoz

Az új bizottsági rendszerrel összefüggő szövegpontosító módosítás.

A 44. §-hoz

Az (1) bekezdésre vonatkozó javaslat szövegpontosító jellegű. Az (2)-(4) bekezdés pedig a tiszteletdíj csökkentésének lehetőségével kívánja biztosítani az Országgyűlés és bizottságai folyamatos működését, minimálisra csökkentve a határozatképtelen ülés lehetőségét.

A 45. §-hoz

Szövegpontosító módosítás.

A 46-51. §-okhoz

A Javaslat a képviselő juttatásai és a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó - korábban megállapított, de még hatályba nem lépett - szabályok egy részét módosítja. A Javaslat többek között további szigorítást tartalmaz a tekintetben, hogy ki, illetve milyen szervezet tulajdonában álló ingatlan szolgálhat a képviselők irodai elhelyezésére.

Ezen túlmenően - jelentős változásként - az önkormányzatok helyett az Országgyűlés Hivatala biztosítja a választókerületi iroda költségeit.

Az 52. §-hoz

Tartalmi változást nem eredményező módosítás, az eddigi határozati szintről törvényi szintre emeli a Javaslat a Hivatal munkatársainak plenáris ülésen való részvételének szabályait.

Az 53. §-hoz

A Javaslat alapján az Országgyűlés Hivatala ezen túl nemcsak könyvtárat, hanem múzeumot is fenntart. A Javaslat a könyvtárakra és a múzeumokra vonatkozó általános jellegű szakmai tartalmú törvények alapvető szabályozási tartalmát nem érintve összhangba hozza e szabályokat az Országgyűlés Hivatala által fenntartott könyvtár és múzeum egyedi jellegéből adódó specialitásokkal.

Az 54-58. §-okhoz

A Javaslat az Országgyűlési Őrségre vonatkozó további részletszabályokat állapít meg.

Az 59-72. §-okhoz

Az eddig ismertetett változásokból adódó felhatalmazások, szövegcserés módosítások, valamint hatályon kívül helyező rendelkezések.

A 73-91. §-okhoz

Az Országgyűlés törvényalkotási eljárásának módosulásával, a tervezett határozati házszabály rendelkezéseivel, valamint az Ogytv. módosításából következő törvénymódosítások.

Ezek nagy része a már többször hivatkozott, az Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány című fejezetben (V/A. Fejezet 61/A. §) szabályozottak miatt szükséges változás.

Ezen túlmenően módosul a Gst. is, megteremtve annak lehetőségét, hogy a központi költségvetés tárgyalása egyszerűbb, tervezhetőbb legyen. A Javaslat megszünteti az ún. kétfordulós tárgyalást.

A Javaslat módosítja az eskütörvényt is annak érdekében, hogy a képviselők, illetve a szószólók anyanyelvükön tehessék le esküjüket.

A jelentések tárgyalására vonatkozó eljárási rend 10/B. alcím szerinti módosulásával összefüggésben szükségesé váló törvénymódosításokra is sor kerül.