32011D0092[1]

2011/92/EU: A Bizottság határozata ( 2011. február 10. ) a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról szóló első jelentéshez használandó kérdőív bevezetéséről (az értesítés a C(2011) 657. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. február 10.)

a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról szóló első jelentéshez használandó kérdőív bevezetéséről

(az értesítés a C(2011) 657. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/92/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanács irányelvre (1) és különösen annak 27. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelvre (2),

mivel:

(1) A 2009/31/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok háromévente számoljanak be jelentésben a Bizottságnak a 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról, valamint a 2009/31/EK irányelv 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett nyilvántartásról.

(2) A 2009/31/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdése előírja továbbá, hogy ezt a jelentést a Bizottság által a 91/692/EGK irányelv 6. cikkében megállapított eljárással összhangban kidolgozott kérdőív vagy sablon alapján kell elkészíteni. Annak biztosítására, hogy a tagállamok által a jelentésben szolgáltatandó adatok teljes körűek és összehasonlíthatóak legyenek, a 2009/31/EK irányelv valamennyi lényeges elemére vonatkozó kérdéseket tartalmazó kérdőív tűnik a legalkalmasabbnak.

(3) Az első jelentést 2011. június 30-ig kell a Bizottságnak megküldeni. A Bizottság által készített kérdőívet a tagállamok részére legalább hat hónappal a jelentés benyújtásának határideje előtt meg kell küldeni.

(4) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az éghajlatváltozással foglalkozó bizottságnak a 91/692/EGK irányelv 6. cikkében említett eljárás szerint kinyilvánított véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok a mellékletben szereplő kérdőívet veszik alapul a 2009/31/EK irányelv végrehajtásáról szóló első jelentés elkészítéséhez.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. február 10-én.

a Bizottság részéről

Connie HEDEGAARD

a Bizottság tagja

(1) HL L 140., 2009.6.5., 114. o.

(2) HL L 377., 1991.12.31., 48. o.

MELLÉKLET

Kérdőív a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelv ("az irányelv") végrehajtásáról

1. Általános leírás

1.1. A nemzeti jogszabályok és az engedélyezési rendszer milyen főbb változtatásaira volt szükség ahhoz, hogy az irányelvet a nemzeti jogba át lehessen ültetni? Kérjük a vonatkozó átültető jogszabály hatálybalépésének napját megadni.

1.2. Mely illetékes hatóság(ok) felel(nek) az irányelvben (a 23. cikkben) megállapított kötelezettségek teljesítéséért?

2. Az engedélyezési eljárások összehangolása

2.1. Amennyiben egynél több illetékes hatóság vesz részt ebben az engedélyezési folyamatban, hogyan biztosítja a nemzeti jog, hogy az engedélyezési folyamat és a feltételek teljesen össze legyenek hangolva? Ismertetni kell, hogyan működik a koordináció a gyakorlatban, különös tekintettel az irányelv és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) végrehajtásáért felelős hatóság közötti koordinációra.

3. Határokon átnyúló együttműködés

3.1. Milyen rendelkezések születtek az országhatárokat átlépő CO2-szállítás, a határokon átnyúló tárolóhelyek és tárolókomplexumok tekintetében annak biztosítására, hogy az irányelv (24. cikkének) követelményei együttesen teljesüljenek?

3.2. Vannak-e gyakorlati tapasztalatok a határokon átnyúló együttműködés terén?

4. Tárolóhelyek kijelölése és kutatási engedélyek

4.1. Meghatározásra kerültek-e a 4. cikk (1) bekezdése értelmében azok a területek, amelyeken belül tárolóhelyek jelölhetőek ki? Megtiltották-e a tárolást a tagállam egyes részein vagy teljes területén, kizárólagos gazdasági övezetében vagy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) értelmében vett kontinentális talapzatán? A tagállamok ilyen döntéseiket nem kötelesek megindokolni, azonban az érintett területek megnevezése és a tilalom okának feltüntetése hasznos lenne.

4.2. Megtörtént-e a tagállam egyes részein vagy teljes területén, kizárólagos gazdasági övezetében vagy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) értelmében vett kontinentális talapzatán a rendelkezésre álló tárolókapacitás felbecslése (a 4. cikk (2) bekezdése értelmében)? Igenlő válasz esetén kérjük megadni a becslés elvégzésének módját és eredményét.

4.3. Miként biztosítja a nemzeti jog, hogy valamely geológiai formáció tárolóhelyként való alkalmassága az irányelv I. mellékletében megadott kritériumoknak megfelelően kerüljön meghatározásra?

4.4. Mely esetekben szükséges földtani kutatás a tárolóhely kiválasztásához (az 5. cikk (1) bekezdése értelmében)?

4.5. Miként biztosítja a nemzeti jog azt, hogy a kutatási és tárolási engedélyek odaítélésére szolgáló eljárásokban a szükséges képességekkel rendelkező valamennyi jogalany részt vehessen, valamint azt, hogy az engedélyek megadása vagy megtagadása objektív, közzétett és a hátrányos megkülönböztetést kizáró kritériumok alapján történjen?

4.6. Miként fogja az illetékes hatóság ellenőrizni, hogy a földtani kutatással érintett terület a kutatási engedélyben meghatározott földrajzi határokon belül marad-e (5. cikk (3) bekezdés)?

4.7. Miként biztosítja a nemzeti jog, hogy a kutatási engedélyben meghatározott időszak alatt a komplexum más, ellentétes célra ne legyen igénybe vehető (az 5. cikk (4) bekezdése értelmében)?

5. Tárolási engedély iránti kérelmek

5.1. Hogyan biztosítja a nemzeti jog, hogy az engedélykérelmek a 7. cikk értelmében előírt összes információt tartalmazzák?

6. A tárolási engedélyek feltételei és tartalma

6.1. A tárolási engedély feltételeinek teljessége

6.1.1. Miként biztosítja a nemzeti jog, hogy a 8. cikkben meghatározott összes követelmény teljesüljön?

6.1.2. Milyen eljárásokat vezettek be annak biztosítására, hogy az összes engedélykérelmet, tárolásiengedély-tervezetet és a határozattervezet elfogadásakor figyelembe vett minden más anyagot a megadott határidőn belül eljuttassák a Bizottsághoz (a 10. cikk (1) bekezdése értelmében)?

6.1.3. Miként biztosítják, hogy a Bizottság által a tárolásiengedély-tervezetre kiadott véleményt figyelembe vegyék, és hogy a végleges határozatot a Bizottságnak bejelentsék, valamint a Bizottság véleményétől való eltérés esetén annak okát megadják (a 10. cikk (2) bekezdése értelmében)?

6.2. A tárolási engedély tartalmának teljessége

6.2.1. Hogyan biztosítja a nemzeti jog, hogy a tárolási engedély tartalmazza a 9. cikkben meghatározott összes követelményt?

7. A tárolási engedély megváltoztatása, felülvizsgálata, naprakésszé tétele és visszavonása

7.1. Miként biztosítja a nemzeti jog, hogy a tárolási engedélyeket a 11. cikk (3) bekezdése szerint felülvizsgálják, szükség esetén naprakésszé tegyék vagy végső esetben visszavonják? Részletesen ki kell fejteni különösen azt, hogy miként szabályozták a 11. cikk (3) bekezdésében előírt egyes feltételeket.

7.2. A tárolási engedély visszavonása

7.2.1. Milyen rendelkezések és eljárások irányadóak, ha az engedély 11. cikk (3) bekezdése szerinti visszavonását követően az illetékes hatóság új tárolási engedély kiadásáról határoz, különösen az összes jogi kötelezettség 11. cikk (4) bekezdése szerinti ideiglenes átvállalása tekintetében?

7.2.2. Milyen rendelkezések és eljárások irányadóak, ha az engedély 11. cikk (3) bekezdése szerinti visszavonását követően az illetékes hatóság a tárolóhely bezárásáról határoz?

8. A CO2-áram befogadásának kritériumai és eljárása

8.1. Milyen rendelkezések és eljárások biztosítják, hogy a CO2-áram túlnyomórészt szén-dioxidból álljon, és hulladékot vagy más anyagot - e hulladék vagy más anyag ártalmatlanítása céljából - ne adagoljanak hozzá? Külön ki kell arra térni, hogy miként kerültek megállapításra a 12. cikk (1) bekezdése szerinti következő kritériumok teljesítésének feltételei:

- nincs kedvezőtlen befolyás a tárolóhely integritására vagy a kapcsolódó szállítási infrastruktúrára,

- nem áll fenn jelentős kockázat a környezetre vagy az emberi egészségre,

- megfelelés az uniós jogszabályoknak.

8.2. Milyen rendelkezések és eljárások érvényesülnek annak biztosítása céljából, hogy az üzemeltető csak abban az esetben fogadhasson és sajtolhasson be CO2-áramot, ha elvégezték a CO2-áram összetételének vizsgálatát - ideértve a maró anyagokat is - és a kockázatértékelést, továbbá ha a kockázatértékelés szerint a szennyezettségi szintek megfelelnek a 12. cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek?

9. Monitoring

9.1. Milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy az illetékes hatóság gondoskodjon arról, hogy a jóváhagyott monitoringterv teljesítse a II. mellékletben lefektetett követelményeket, illetve a 2003/87/EK irányelv szerinti, a szén-dioxid leválasztásából, szállításából és geológiai tárolásából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó nyomonkövetési és jelentési iránymutatásokat (2)?

9.2. Mely rendelkezések és eljárások hivatottak azt biztosítani, hogy az üzemeltető a jóváhagyott monitoringtervben meghatározott módon ellenőrizze a besajtolóberendezéseket, a tárolókomplexumot (ideértve lehetőség szerint a CO2-csóvát is), továbbá - szükség szerint - a tárolókomplexum környezetét?

10. Jelentéstétel

10.1. Milyen rendelkezések és eljárások vonatkoznak az üzemeltető általi jelentéstételre? Ki kell térni különösen a jelentéstétel gyakoriságára, és a 14. cikkben rögzített kritériumok teljesítésének módjára.

11. Helyszíni ellenőrzés

11.1. Milyen rendelkezések és eljárások érvényesülnek a valamennyi tárolókomplexumra vonatkozó rendszeres és rendkívüli helyszíni ellenőrzések rendszerére az irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása, illetve a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások ellenőrzése céljából (a 15. cikk értelmében)? Részletesen ismertetni kell különösen a vizsgálatok gyakoriságát és a rendkívüli helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatban meghatározott feltételeket.

11.2. A rendszeres és rendkívüli helyszíni ellenőrzések rendszere mennyiben terjed ki a következő tevékenységekre: a felszíni berendezések - és ezen belül a besajtolóberendezések - megtekintése, az üzemeltető által végzett besajtolási és monitoringműveletek értékelése, valamint az üzemeltető által vezetett valamennyi vonatkozó nyilvántartás ellenőrzése (a 15. cikk (2) bekezdése értelmében)?

12. Szivárgás vagy jelentős rendellenességek

12.1. Milyen rendelkezések és eljárások irányadóak az üzemeltető azon kötelezettségére, hogy a szivárgásokat vagy jelentős rendellenességeket bejelentse az illetékes hatóságnak, beleértve a 2003/87/EK irányelv szerinti illetékes hatóságot is (a 16. cikk (1) bekezdése értelmében)?

12.2. Milyen rendelkezések és eljárások irányadóak a korrekciós intézkedések üzemeltető általi, illetve ennek hiányában az illetékes hatóságok általi végrehajtására (a 16. cikk (2)-(5) bekezdése értelmében)?

13. Bezárás és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségek

13.1. Milyen rendelkezések és eljárások irányadóak a bezárásra és a bezárást követő időszakra vonatkozó kötelezettségekre?

13.2. Miként biztosítja a nemzeti jog, hogy az üzemeltető a felelősség átadásáig továbbra is feleljen a monitoringért, jelentéstételért és korrekciós intézkedésekért, illetve szivárgások, továbbá a megelőző és korrekciós intézkedések esetén a kibocsátási egységek átadásáért (a 17. cikk (2) bekezdése értelmében)?

13.3. Milyen rendelkezések és eljárások irányadóak a tárolóhely bezárása előtt kidolgozandó, a bezárást követő időszakra vonatkozó előzetes terven alapuló, a bezárást követő időszakra vonatkozó végleges terv jóváhagyására (a 17. cikk (3) bekezdése értelmében)?

14. A felelősség átadása

14.1. Milyen rendelkezések és eljárások vonatkoznak a felelősség átadására a 18. cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesülésének biztosítása érdekében?

14.2. Előír-e a nemzeti jog az irányelvben megállapított húsz évnél hosszabb minimális időtartamot, amelynek el kell telnie a felelősség átadhatósága előtt? Ha igen, részletezze.

14.3. Milyen eljárásokat vezettek be annak biztosítására, hogy a 18. cikk (2) bekezdése szerinti átadási jelentést, a felelősség átadására vonatkozó összes határozattervezetet és a határozattervezetek elfogadásakor figyelembe vett minden más anyagot a megadott határidőn belül eljuttassák a Bizottsághoz (a 18. cikk (4) bekezdése értelmében)?

14.4. Miként biztosítják, hogy a Bizottság által a határozattervezetre kiadott véleményt figyelembe vegyék, és hogy a végleges határozatot a Bizottságnak bejelentsék, valamint a Bizottság véleményétől való eltérés esetén annak okát megadják?

14.5. Milyen intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a felelősség átadását követően az ellenőrzés olyan szinten történjen, amely még lehetővé teszi a szivárgás vagy jelentős rendellenességek észlelését (a 18. cikk (6) bekezdése értelmében)?

15. Pénzügyi biztosíték

15.1. Miként rendelkezik a nemzeti jog arról, hogy a potenciális üzemeltető a tárolási engedélyre vonatkozó kérelme részeként - pénzügyi biztosíték nyújtása révén vagy más egyenértékű formában - igazolja, hogy képes a megfelelő pénzügyi tartalék képzésére (a 19. cikk értelmében)? Ismertetni kell különösen, hogy miként biztosított az alábbi kérdések szabályozottsága:

- a tárolási engedélyben foglalt összes kötelezettség teljesíthetősége,

- a biztosíték a besajtolás megkezdése előtt érvényessé vált és hatályba lépett,

- a pénzügyi biztosíték időszakos kiigazítása,

- rendelkezés a 20. cikkben említett pénzügyi hozzájárulásról.

16. Pénzügyi mechanizmus

16.1. Ismertesse egyrészt az annak biztosítására hivatott eljárásokat, hogy az üzemeltető a pénzügyi hozzájárulást a felelősség 18. cikk szerinti átadása előtt az illetékes hatóság rendelkezésére bocsássa, másrészt hogy ezek az eljárások miként veszik számításba az irányelv I. mellékletében említett kritériumokat és a CO2-tárolás releváns előzményeivel összefüggő paramétereket (a 20. cikk értelmében).

16.2. Előír-e a nemzeti jog - a pénzügyi hozzájárulás révén a várható monitoringköltségek harminc évre történő fedezésén túlmenően - más, átadást követő kötelezettségeket?

17. Harmadik fél hozzáférése

17.1. Milyen intézkedések születtek annak biztosítására, hogy a potenciális használók az előállított és leválasztott CO2 geológiai tárolása céljából átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférhessenek a szállítóhálózatokhoz és a tárolóhelyekhez, a 21. cikknek megfelelően?

17.2. Milyen eljárásokat vezettek be annak biztosítására, hogy a kapacitáshiányra vagy összeköttetés hiányára hivatkozva hozzáférést megtagadó üzemeltető végrehajtsa a szükséges fejlesztéseket, amennyiben ezek a fejlesztések gazdaságosak vagy a potenciális ügyfél kész azokat finanszírozni, és feltéve, hogy ezek a fejlesztések nem befolyásolják hátrányosan a CO2 szállításának és geológiai tárolásának környezeti értelemben vett biztonságosságát (a 21. cikk (4) bekezdése értelmében).

18. Vitarendezés

18.1. Milyen vitarendezési szabályok érvényesülnek, ennek keretében pedig létezik-e az összes releváns információhoz hozzáféréssel rendelkező, a felektől független hatóság?

19. Nyilvántartás

19.1. Milyen intézkedéseket hoztak a kiadott tárolási engedélyek és valamennyi bezárt tárolóhely és az azokat övező tárolókomplexum nyilvántartásának létrehozása és vezetése érdekében, ideértve a térbeli kiterjedésüket ábrázoló térképeket és mellékleteket, valamint az annak értékelésére vonatkozó információkat, hogy a tárolt CO2 teljes egészében és tartósan a tárolóhelyen belül marad?

20. A nyilvánosság tájékoztatása és bevonása

20.1. Miként biztosítja a nemzeti jog, hogy a lakosság a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően környezetvédelmi tájékoztatást kaphasson a geológiai szén-dioxid-tárolással összefüggésben, ideértve a helyszíni ellenőrzések eredményéről szóló jelentéseket is?

21. Szankciók

21.1. Milyen nemzeti szabályok vonatkoznak az irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra? Ismertesse részletesen különösen azt, hogy milyen módon biztosítják a szabályok végrehajtását, továbbá a szankciók hathatósságát, arányosságát és visszatartó erejét.

22. Más jogszabályok módosítása (31-37. cikk)

22.1. Miként kezeli a nemzeti jog a 85/337/EGK tanácsi irányelv (3) I. és II. mellékletének módosításait?

22.2. Miként kezeli a nemzeti jog a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 11. cikke (3) bekezdése j) pontjának módosítását?

22.3. Milyen intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) új 9a. cikkét végrehajtsák?

22.3.1. Miként biztosítják, hogy a legalább 300 megawatt névleges teljesítményű összes olyan tüzelőberendezés üzemeltetője, amelyre ezen irányelv hatálybalépését, azaz 2009. június 25-ét követően adtak ki eredeti működési engedélyt, felmérje a 2001/80/EK irányelv 9a. cikkében megadott feltételek teljesülését?

22.3.2. Mely rendelkezések és eljárások hivatottak azt biztosítani, hogy ha a 2001/80/EK irányelv 9a. cikkének feltételei teljesülnek, a telephelyen elegendő hely álljon rendelkezésre a CO2 leválasztásához és sűrítéséhez szükséges berendezések számára?

22.3.3. Sor került-e e cikk gyakorlati alkalmazására 2009. június 25. után?

22.4. Miként kezeli a nemzeti jog a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) III. mellékletének módosításait?

22.5. Miként kezeli a nemzeti jog a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) módosítását?

22.6. Miként kezeli a nemzeti jog az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) módosítását?

22.7. Miként kezeli a nemzeti jog a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) I. mellékletének módosítását?

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(2) A 2007/589/EK határozatnak a szén-dioxid leválasztásából, szállításából és geológiai tárolásából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó nyomonkövetési és jelentési iránymutatásokkal való kiegészítés céljából történő módosításáról szóló, 2010. június 8-i 2010/345/EU bizottsági határozat (HL L 155., 2010.6.22., 34. o.) szerint meghozandó intézkedések.

(3) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve (2001. október 23.) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/12/EK irányelve (2006. április 5.) a hulladékokról (HL L 114., 2006.4.27., 9. o.). A 2006/12/EK irányelvet 2010. december 12-i hatállyal hatályon kívül helyezi a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/1/EK irányelve (2008. január 15.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 24., 2008.1.29., 8. o.).