T/15993. számú törvényjavaslat indokolással - a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról

2021. évi LXIV. törvény a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Az Országgyűlés

az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése,

a jogi személy vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, törlesztőképességük megőrzése, fizetésképtelenné válásuk megelőzése, elkerülése,

a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jóhiszemű, tisztességes vállalkozások és üzleti partnereik, hitelezőik méltányolható érdekeinek összehangolása és védelme,

a vállalkozások életképessége megőrzéséhez, gazdálkodásuk racionalizálásához szükséges források biztosítása,

a költségtakarékos, rugalmas és gyors adósságrendezést biztosító eljárás megteremtése

érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény határozza meg a szerkezetátalakítás és a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági polgári nemperes eljárás szabályait.

(2) E törvény hatálya kiterjed az adósra, a hitelezőre, a szerkezetátalakításban érintett felekre, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre és a szerkezetátalakítási szakértőre.

(3) E törvény hatálya a magyarországi székhellyel rendelkező adósra, továbbá arra az adósra terjed ki, amelynek fő érdekeltségi központja Magyarországon van.

2. §

(1) E törvény szerinti szerkezetátalakításban nem lehet adós

a) az állam,

b) helyi, megyei és nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) az a)-c) pontban nem említett más államháztartási szervezet,

e) a Magyar Nemzeti Bank,

f) a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt

fa) biztosító, viszontbiztosító,

fb) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság,

fc) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma,

fd) központi szerződő fél,

fe) központi értéktár,

ff) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

fg) tőzsdei tevékenységet végző szervezet,

fh) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

g) az f) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat,

h) nemzetközi pénzügyi szervezet,

i) párt, pártalapítvány,

j) köztestület, valamint

k) egyéb, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, közfeladatot ellátó szervezet.

(2) A szerkezetátalakítással nem érintett félnek minősül

a) az adós által a társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatott személy, a munkabér és bérjellegű követelése tekintetében,

b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés kölcsönbeadója azon összeg tekintetében, amelyet a kölcsönbeadó az adóssal mint kölcsönvevővel szemben érvényesít a munkavállalók részére kifizetendő munkabérhez, bérjellegű juttatásokhoz és az azokra tekintettel általa megfizetendő közterhekhez,

c) az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban együtt: szövetkezet) az adóst mint a szövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő díj azon része tekintetében, amelyet a szövetkezet a munkavégzésre tekintettel fizet ki a tagjainak, ideértve a kifizetőt terhelő közterheket is,

d) az állami adó- és vámhatóság az a)-c) pontban meghatározott jogviszonyok vonatkozásában keletkező közterhek, valamint az általános forgalmi adó tekintetében,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapító foglalkoztatóval szemben a tagok javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulás jogosultja,

f) a természetes személy a jogerős bírósági határozatban javára megállapított kártérítés, illetve sérelemdíj vonatkozásában, valamint

g) a költségvetési támogatást, illetve európai uniós forrásként adott támogatást nyújtó szerv a támogatási jogviszony keretében nyújtott támogatások, és ebből eredő követelések tekintetében.

(3) A szerkezetátalakítás nem érinti

a) az adós azon vagyonát, amelyre a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján zár alá vételt, lefoglalást, vagyonelkobzást vagy elkobzást rendeltek el vagy a szerkezetátalakítás alatt rendelnek el, valamint

b) a támogatási jogviszony keretében költségvetési támogatásból, illetve európai uniós forrásként adott támogatásból megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló projekt keretében beszerzett, üzemeltetési vagy fenntartási kötelezettséggel terhelt vagyontárgyakat.

(4) A szerkezetátalakítás nem érinti

a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak alkalmazását,

b) azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek az alkalmazását, amelyek

ba) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

bb) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i, 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

bc) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

átültetését vagy végrehajtását szolgálják.

2. Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E törvény alkalmazásában:

1. adós: gazdasági tevékenységet végző jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezet;

2. államháztartási szervezet: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szerv;

3. átmeneti finanszírozás: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzügyi támogatás, amely magában foglalja legalább azon észszerűen és haladéktalanul szükséges pénzügyi támogatást - ideértve a fennálló és ismételten igénybe vehető hitel- garancia-, kereskedelemfinanszírozási (okmányos megfinanszírozás - akkreditív,- okmányos beszedés), faktoring vagy követelés adásvételi szerződéseket igénybe nem vett részét, és a fedezeti körből kiengedett biztosíték alapján járó megtérülést is -, amelynek célja, hogy az adós az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium során is folytathassa működését, vagy hogy az adós megőrizze vagy növelje az értékét;

4. azonosításhoz szükséges adatok: természetes személy esetén születési hely és idő, anyja neve, kézbesítési cím, cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe; nem természetes személy esetén székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartási szám, külföldi szervezet esetén a nyilvántartó szerv megnevezése, adószám, képviselőjének neve és kézbesítési címe;

5. egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium: egy követelésnek az adóssal, valamint a követelést biztosító zálogjog, valamint a követelés biztosítására kötött biztosítéki és fiduciárius hitelbiztosítéki szerződés külön kötelezettjével szembeni érvényesítésére vonatkozó hitelezői jog bíróság által elrendelt ideiglenes felfüggesztése;

6. érintett felek: olyan hitelezők, tőketulajdonosok, akiknek követeléseit, illetve érdekeit a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti;

7. érintett hitelező: érintett félnek minősülő hitelező;

8. fizetésképtelenné válás valószínűsége: olyan helyzet, amelyben alappal feltételezhető, hogy az adós a fennálló fizetési kötelezettségeit - további intézkedések meghozatala nélkül - az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni;

9. fizetésképtelenség: olyan helyzet, amelyre tekintettel az adós ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolási eljárás megindításának van helye;

10. hitelező: az, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, ideértve a szerkezetátalakítás kezdő napja után esedékessé váló követeléseket is;

11. hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt: annak igazolása, hogy az egyet nem értő hitelezők nem járnának rosszabbul, mintha szerkezetátalakítás hiányában a követelésük kielégítésére az adós ellen indított felszámolási eljárásban, az ott szabályozott kielégítési sorrend szerint került volna sor, vagy a követelésüket más megoldással érvényesítették volna;

12. kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás;

13. még nem teljesített szerződés: az adós és egy vagy több hitelező közötti polgári jogi szerződésből eredően a feleknek vannak még teljesítendő kötelezettségei az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelésének időpontjában;

14. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott jellemzőknek megfelelő vállalkozás;

15. pénzügyi támogatás: pénzeszközök rendelkezésre bocsátása kölcsön vagy más ügylet formájában, amely jelentheti a harmadik fél általi garanciavállalást, valamint készlet, raktárkészlet, nyersanyagok és közüzemi szolgáltatások rendelkezésre bocsátását, valamint azt is, ha az adós számára hosszabb visszafizetési időszak kerül biztosításra, illetve az adós kamatcsökkentésben, kamatelengedésben, tőkeelengedésben részesül;

16. szerkezetátalakítás: az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedések, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását, így például az adós vagyontárgyainak vagy egyes részeinek értékesítését, az adósban fennálló részesedés értékesítését - ideértve azt is, ha az adós működő vállalkozásként kerül értékesítésre -, valamint minden más szükséges működésbeli változtatást vagy ezen elemek kombinációját;

17. szerkezetátalakítási szakértő: az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására az adós, illetve a hitelezők által kiválasztott és a bíróság által jóváhagyott, vagy az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság által kijelölt szervezet;

18. tőketulajdonos: az adós tagja, ha nem hitelező;

19. új finanszírozás: már meglévő vagy új hitelező által a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához biztosított és a szerkezetátalakítási tervben szereplő bármilyen új pénzügyi támogatás.

(2) E törvény alkalmazásában az adós, az érintett hitelezők, és a szerkezetátalakítási szakértő írásba foglalt jognyilatkozatának minősül az elektronikus levél (e-mail) tartalma, ha e felek között e törvény rendelkezése alapján az elektronikus kapcsolattartás elektronikus levél útján történik, és a jognyilatkozatot tevő személy neve - jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) esetén a jogi személy neve, a nyilatkozatot tevő természetes személy neve és képviseleti jogát megalapozó tisztsége - az elektronikus levélben feltüntetésre kerül. Az elektronikus levélhez csatolt írásbeli jognyilatkozaton a nyilatkozatot tevő személy köteles a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni, ennek hiányában a jognyilatkozatot kormányrendeletben meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesíteni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a természetes személy érintett hitelező a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, ha az elektronikus levélhez az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti módon elektronikus okirati formába alakított írásbeli nyilatkozatot csatol - ideértve annak ügyvéd általi megküldését is -, vagy ha az elektronikus levél megküldését követően az elektronikus levélhez csatolt írásbeli jognyilatkozatát a címzettel a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papír alapon is közli. Utóbbi esetben, ha a jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papír alapon történő közlés időpontjában már letelt, de az elektronikus levél a címzetthez a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott módon határidőben érkezett, az írásbeli jognyilatkozat közlésének a (4) bekezdés c) pontja szerinti közlést kell tekinteni, kivéve ha a papír alapon közölt jognyilatkozat tartalma eltér az elektronikusan megküldött tartalomtól.

(4) E törvény alkalmazásában az adós, az érintett hitelezők, és a szerkezetátalakítási szakértő közötti kapcsolattartásban írásban történő közlésének minősül az írásbeli jognyilatkozat

a) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerinti egyetemes postai szolgáltatással vagy egyetemes postai szoltátatást helyettesítő postai szolgáltatással történő kézbesítése,

b) a címzett vagy képviselője részére történő, az átvétel írásbeli igazolása melletti átadása,

c) e törvény által lehetővé tett elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikus levél útján, a címzetthez való megérkezés visszaigazolása mellett történő közlése.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltak megsértésével tett írásbeli jognyilatkozat hatálytalan.

3. Alapelvek

4. §

(1) A szerkezetátalakítás alatt az adós tagja a többi taggal és az adós szerveivel köteles együttműködni, és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását és végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza vagy nehezíti.

(2) Az adós és a tőketulajdonos köteles a szerkezetátalakítási szakértővel együttműködni. Az adós, a tőketulajdonos, az érintett hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő köteles szerkezetátalakítás során őt megillető jogai gyakorlása és őt terhelő kötelezettségei teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően eljárni.

(3) A munkavállalók képviselői, az érintett hitelezők és a szerkezetátalakítási szakértő az adós üzleti titkot és egyéb magántitkot képező adatait, dokumentumait csak a jogaik gyakorlásához és a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékig ismerhetik meg, annak megőrzésére titoktartási nyilatkozatot kell tenniük.

4. Korai előrejelző eszközök

5. §

(1) A vállalkozások számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban: korai előrejelző eszközök), különösképpen a mikro-, kis és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv.), valamint azok tagjai, vezető tisztségviselői számára. A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak a vállalkozások részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézség megfelelő kezeléséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti platformon az adós, valamint a munkavállalók képviselői tájékoztatást kapnak a korai előrejelző eszközök rendelkezésre állására, valamint a szerkezetátalakítási eljárásra és intézkedésekre vonatkozó releváns és naprakész információkról.

5. A szerkezetátalakítás általános szabályai

6. §

(1) Az adós a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el. A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.

(2) A szerkezetátalakítás annak kezdő napjától a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának záró időpontjáig vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásáig tart.

7. §

Szerkezetátalakítás nem határozható el, ha

a) az adós ellen belföldön szerkezetátalakítási eljárás van folyamatban,

b) az adós végelszámolás alatt áll,

c) az adós ellen

ca) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,

cb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti kényszertörlési eljárás,

cc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás, vagy

cd) az eljárás megindítása szerinti tagállamban az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet "A" mellékletében felsorolt főeljárás vagy területi eljárás

megindítása tárgyában jogerős határozatot közzétették,

d) a korábbi szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott - hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott - szerkezetátalakítási terv vagy a Cstv. szerinti csődeljárásban bíróság által jóváhagyott csődegyezségben elfogadott terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le, vagy az egyezséggel zárult felszámolás esetén az egyezségben vállalt kötelezettség teljesítése az egyezségben vállalt feltételek mellett még folyamatban van,

e) ha a korábbi szerkezetátalakításban az adós moratóriumot kapott, a korábbi szerkezetátalakítás kezdő napjától - kivéve a d) pont szerinti esetet - 3 év nem telt el,

f) a szerkezetátalakítás kezdő napján

fa) az adósnak 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai vannak, amely vagy amelyek együttesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10 %-át, vagy

fb) az adóssal szemben végrehajtás van folyamatban,

g) a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, az adós számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy

h) olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelyben az adóssal szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye.

8. §

A szerkezetátalakítás meghiúsul

a) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 365. napon, ha ezen időpontig nincs az érintett hitelezők által elfogadott és jóváhagyásra vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásra a bírósághoz benyújtott szerkezetátalakítási terv,

b) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 120. napon, ha ezen időpontig az adós szerkezetátalakítási tervet nem bocsátott az érintett hitelezők rendelkezésére határozathozatalra, vagy a határozathozatal során a szerkezetátalakítási tervet a 42. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti hitelezői osztályok egyikében sem támogatta a hitelezői osztályba tartozó hitelezők számszerű és szavazatszám szerinti többsége (a továbbiakban: érintett hitelezők szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része),

c) az a) és b) pont szerinti határidőn belül is a harmadik sikertelen határozathozatal napján, ha a harmadik alkalommal elfogadásra bocsátott szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el,

d) a végzés jogerőre emelkedésének napján, ha a bíróság

da) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet visszautasította, vagy

db) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását vagy a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását megtagadta, valamint

e) azon a napon, amikor a 7. § a)-c) és h) pontjában meghatározott valamely ok a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindítása után bekövetkezik.

9. §

(1) A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek az adósra, valamennyi érintett hitelezőre, továbbá a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre terjednek ki.

(2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a szerkezetátalakítási terv érintett hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.

(3) A szerkezetátalakítási tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az elsőfokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott szerkezetátalakítási terv végrehajtható okirat.

10. §

(1) Az adós bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárás keretében kérheti a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági intézkedések meghozatalát.

(2) A szerkezetátalakítási eljárás alatt a hitelező - az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium időtartama alatt, a moratórium hatálya alá eső hitelező kivételével - az adóssal szemben fennálló igényét érvényesítheti, így különösen pert indíthat, vagy felszámolást kezdeményezhet. E rendelkezés nem érinti az érintett hitelezőnek a 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti igényérvényesítési jogát abban az esetben sem, ha az érintett hitelezőre kiterjed a moratórium hatálya.

11. §

(1) A szerkezetátalakítás alatt - ideértve azt is, ha a szerkezetátalakítási terv a munkavállalókra nézve előírást tartalmaz - a külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell biztosítani a munkavállalók egyéni és csoportos érdekvédelmét.

(2) A munkavállalói érdekek körében különösen szükséges figyelemmel lenni a munkavállalókat megillető tájékoztatási jogosultságra, a vállalkozás-átruházás és a létszámcsökkentés esetére előírt szabályokra.

12. §

(1) A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról az adósnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:16. §-a szerinti döntéshozó szerve (a továbbiakban: döntéshozó szerv) vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja - a (2) bekezdés szerinti előterjesztés alapján - határoz; a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. A szerkezetátalakítással összefüggő egyéb döntések vagy intézkedések meghozatalára - ideértve a szerkezetátalakítási terv 48. § (1) bekezdése szerinti adós általi előzetes elfogadását is - az adós létesítő okiratának rendelkezései, ennek hiányában az adósra vonatkozó anyagi jogi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.

(2) Az adós vezető tisztségviselője előterjesztést készít, amelyben bemutatja legalább

a) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét,

b) a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítás elhatározásának törvényi akadályai nem állnak fenn,

c) az érintett hitelezői követeléseket, az érintett hitelezők 40. § szerinti nyilvántartását - ideértve a vitatott hitelezői követeléseket is -, továbbá azt, hogy mely hitelezői követeléseket nem kíván bevonni a szerkezetátalakításba és milyen okból,

d) az adós szerkezetátalakítás alatti működését esetlegesen érintő változtatásokat,

e) azt, hogy milyen jogi, gazdasági, egyéb szempontok indokolják a szerkezetátalakítás szükségességét,

f) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a tárgyalások, és a szerkezetátalakítási terv elfogadására kerülhet sor, valamint

g) a szerkezetátalakítás kezdő napját.

(3) A szerkezetátalakítás kezdő napja a szerkezetátalakításról hozott határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 15. nap.

(4) A döntéshozó szerv a szerkezetátalakítás elhatározásáról és a szerkezetátalakítási terv 48. § (1) bekezdése szerinti adós általi előzetes elfogadásáról a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok legalább háromnegyedes többségével hoz határozatot; semmis a létesítő okiratnak olyan rendelkezése, amely ennél alacsonyabb szavazati arányt ír elő.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott határozat kivételével a szerkezetátalakításhoz közvetlenül kapcsolódó, az adós döntéshozó szervének határozatát igénylő esetekben a döntéshozó szerv ülése -az adós létesítő okiratának eltérő rendelkezése esetén is - határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A döntéshozó szerv a határozatát - az adós létesítő okiratának eltérő rendelkezése esetén is - egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(6) A szerkezetátalakítással összefüggésben az adós vezető tisztségviselője jogosult a döntéshozó szerv ülésének rövid határidő melletti összehívására, azonban a meghívó elküldése és a döntéshozó szerv ülésének napja között ebben az esetben is legalább 8 napnak el kell telnie; semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely 8 napnál rövidebb összehívási határidőt ír elő.

(7) Az adós vezető tisztségviselője a szerkezetátalakítás elhatározását követően köteles megtenni minden szükséges, a feladatkörébe eső intézkedést a hitelezői érdekek figyelembevétele, továbbá az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hatáskörébe tartozó határozatok - így különösen a fizetésképtelenség elkerülése érdekében szükséges határozatok - meghozatala érdekében, továbbá tartózkodnia kell egyes hitelezők indokolatlan előnyben részesítésétől, az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatvállalástól.

(8) Az adós vezető tisztségviselője köteles zálogjoggal terhelt vagyon elidegenítése előtt annak az érintett hitelezőnek az előzetes írásbeli engedélyét beszerezni, akinek a zálogjogával a vagyontárgy terhelt.

(9) Ha a zálogjogosult érintett hitelező a hozzájárulását olyan módon adja meg az értékesítéshez, hogy a vételárat részben vagy egészben az adós rendelkezésére bocsátja, a zálogjoggal biztosított, a zálogtárgy értékesítéséből befolyt nettó vételár összegéig számított eredeti követelése és az azután járó szavazatszám csak a számára kifizetett összeggel csökkenthető le; az adós rendelkezésére bocsátott összeg alapján nem illeti meg további szavazati jog. Az adós rendelkezésére bocsátott összeg vonatkozásában az átmeneti vagy az új finanszírozást ily módon biztosító érintett hitelező kérésére az átmeneti vagy az új finanszírozás szabályait kell alkalmazni.

(10) Az adós vezető tisztségviselője a tőketulajdonosok és a hitelezők érdekeit a (7) bekezdés szerinti kötelezettségére tekintettel veszi figyelembe a szerkezetátalakítás során.

II. Fejezet

A szerkezetátalakítási polgári nemperes eljárás általános szabályai, a szerkezetátalakítási eljárás megindítása

6. Általános eljárási szabályok

13. §

(1) E törvényben szabályozott bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárásra (a továbbiakban: szerkezetátalakítási eljárás) - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó nemperes eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

(3) A szerkezetátalakítási eljárásban a jogi képviselet kötelező.

14. §

(1) A szerkezetátalakítási eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, költségkedvezmény engedélyezésének, és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - felfüggesztésnek, beavatkozásnak.

(2) A szerkezetátalakítási eljárás során elsődlegesen okirati bizonyításnak van helye. A bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől és a szerkezetátalakítási szakértőtől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság szükség esetén személyes meghallgatást tart.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje 8 munkanap.

(4) Több azonos tárgyú kérelem előterjesztése esetén a bíróság a kérelmeket érkezési sorrendben bírálja el.

(5) A bíróság a Pp. 240. §-ában meghatározott okon túl a szerkezetátalakítási eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti akkor is, ha a bíróság tudomására jut, hogy a 8. §-ban meghatározott valamely ok alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulása bekövetkezett.

15. §

(1) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárásban általános moratóriumot rendel el, a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános szerkezetátalakítási eljárásnak minősül az általános moratórium ideiglenes elrendelésének Cégközlönyben való közzététele napjától a szerkezetátalakítási eljárás jogerős befejezéséig vagy megszüntetéséig. A bíróság azt, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános, végzéssel állapítja meg és a Cégközlönyben közzéteszi.

(2) Ha a bíróság az általános moratóriumot jogerősen elrendeli, intézkedik a szerkezetátalakítási eljárásra vonatkozó adatoknak az adóst nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(3) Ha a bíróság a nyilvános szerkezetátalakítási eljárást jogerősen befejezi vagy megszünteti, ennek tényét a Cégközlönyben közzéteszi, és intézkedik az eljárás befejezésével vagy megszüntetésével összefüggő adatoknak az adóst nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése iránt.

(4) Nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a nyilvános eljárást megállapító határozat ellen arra való hivatkozással, hogy az eljárás lefolytatására a magyar bíróságnak nincs joghatósága. Ilyen kérelem benyújtása esetén a Cstv. 6/Q. §-a a szerkezetátalakítási eljárásra is alkalmazandó.

(5) Az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkéből következő, az Európai Unió más tagállamában történő közzététel iránt a szerkezetátalakítási szakértő, ha szerkezetátalakítási szakértő még nem került kijelölésre, az adós intézkedik.

(6) Az Európai Unió más tagállamában megindított szerkezetátalakítás esetén is alkalmazandó a Cstv. 6/B. §-a.

(7) A Cstv. 6/N. §-a szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartásba az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk szerinti adatokat kell bejelenteni, és az adatszolgáltatásra a

Cstv. 6/N. § (3) bekezdése alkalmazandó.

16. §

A szerkezetátalakítási eljárásban bíró hoz minden olyan határozatot, amely ellen fellebbezésnek van helye.

17. §

(1) A szerkezetátalakítási eljárásban a kiszabható pénzbírság összege ötvenezer forinttól kétmillió forintig terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható.

(2) A bíróság az adós vezető tisztségviselőjére, a hitelezőre és a szerkezetátalakítási szakértőre az (1) bekezdésben meghatározott összegű pénzbírságot szabhat ki, ha a bíróság által előírt adatszolgáltatási, iratbenyújtási kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget, vagy valótlan adatokat, valótlan tartalmú iratokat nyújt be.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát, következményeit, ismétlődését és a korábban kiszabott bírságok számát és mértékét. A pénzbírság összegének megállapításánál a Pp. 166. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

7. A beadványokra vonatkozó általános szabályok

18. §

(1) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni. Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) a honlapján közzéteszi az erre a célra rendszeresített, elektronikusan kitölthető nyomtatványokat.

(2) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadvány alaki kellékeire a Pp. 114. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. §

(1) A hiánypótlás elrendelésére és a beadvány visszautasítására a Pp. 115. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlás elrendelésére kerülhet sor akkor is, ha a beadvány e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A hiányok pótlására 15 napos határidőt kell biztosítani, amely a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható.

(2) A beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében foglalt okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

8. A kérelemre vonatkozó általános szabályok

20. §

(1) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemben fel kell tüntetni

a) az eljáró bíróság megnevezését,

b) a kérelmező és - ha az eljárásban kérelmezett szerepel - a kérelmezett nevét (elnevezését), eljárásbeli állását, az azonosításhoz szükséges adatait, továbbá ha ismert, elektronikus levél címét,

c) meghatalmazottal történő eljárás esetén

ca) a meghatalmazott nevét és azonosító adatait, irodája címét (munkáltatója nevét és székhelyét), telefonszámát, elektronikus levélcímét, kamarai azonosító számát,

cb) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

d) a bíróság döntésére irányuló kérelmet, és

e) ha a kérelem tárgya alapján a kérelmező illeték lerovására kötelezett, az illeték összegét és megfizetésének módját.

(2) Az adós által benyújtott kérelemben az adósnak nyilatkozni kell arról is, hogy a szerkezetátalakítás meghiúsulását eredményező feltételek a kérelem benyújtásakor nem állnak fenn.

(3) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez csatolni kell

a) meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a meghatalmazott nyilatkozata szerint a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

b) azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.

(4) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez csatolt idegen nyelvű melléklet esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

(5) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemre az ezen alcímben szabályozott eltérésekkel, a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

21. §

(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet visszautasítja, ha

a) az eljárásra a magyar bíróság joghatósága - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján - kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,

b) a kérelmezőnek vagy a kérelmezettnek nincs perbeli jogképessége,

c) törvény rendelkezése alapján nincs helye a kérelem előterjesztésének,

d) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,

e) a kérelmező ugyanazon ok alapján már nyújtott be kérelmet, és az eljárás folyamatban van vagy a kérelmet ugyanazon ok alapján már jogerősen érdemben elbírálták, és a kérelmező nem hivatkozik el nem bírált új körülményre,

f) a meghatalmazás - a meghatalmazott nyilatkozata ellenére - nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, és meghatalmazás nem kerül csatolásra,

g) a kérelmező a kérelmet nem formanyomtatványon terjesztette elő,

h) azt a kérelmező a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be, vagy

i) a kérelem előterjesztése jogszabály rendelkezése alapján határidőhöz kötött, és a kérelmező a kérelem előterjesztésére megállapított határidőt elmulasztotta.

(2) A bíróság visszautasítja a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet, ha hiánypótlási felhívás ellenére a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be.

(3) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell biztosítani, amely a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható.

(4) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlást elrendelő végzés megküldésétől a hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában a hiánypótlásra biztosított határidő. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság e törvény rendelkezése alapján az adóst vagy más felet határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel.

(5) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet visszautasító végzés ellen - az (1) bekezdés a)-e) és i) pontja, továbbá a (2) bekezdés alapján meghozott végzés kivételével -fellebbezésnek nincs helye. A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a kérelmező az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a kérelmet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

9. A bírósági szerkezetátalakítási eljárás megindítása

22. §

(1) Az adós a szerkezetátalakításról hozott határozatának meghozatalát követő 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását, bejelentve a szerkezetátalakítás elhatározásának tényét és kezdő napját.

(2) A szerkezetátalakítás bírósági megindítása iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell

a) a szerkezetátalakítás kezdő napját,

b) az érintett hitelezők nevét, az azonosításukhoz szükséges adatokat,

c) az adóssal szemben fennálló valamennyi követelést a jogosult nevének, a követelés jogalapjának, összegének és esedékességének bemutatásával, továbbá azt, hogy ezek közül melyek a 30 napnál nem régebben lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozásai vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ilyen tartozása nincs,

d) az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

da) nincsen 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai, amely vagy amelyek együttesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10 %-át, és

db) vele szemben végrehajtás nincs folyamatban,

e) annak bemutatását, hogy az adós fizetésképtelenné válása valószínűségét milyen okok támasztják alá, valamint

f) az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az eljárásban általános moratóriumot fog-e kérni.

(3) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell

a) az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatát,

b) az adós 6 hónapnál nem régebbi - az utolsó beszámoló mérlegfordulónapját követő mérlegfordulónapra elkészített - számviteli törvény szerinti közbenső mérlegét és utolsó rendelkezésre álló beszámolóját.

(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság felhívja az érintett hitelezőket, hogy a végzésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül előterjesztett beadványukkal vitathatják, hogy az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége és ezáltal a szerkezetátalakítási eljárás megindításának a feltétele fennáll. A bíróság az érintett hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. E bekezdés szerinti eljárásra nincs szükség, ha az adós a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát.

(5) A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem megfelel az e törvény szerinti előírásoknak, a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást 15 munkanapon belül megindítja azzal, hogy a szerkezetátalakítás kezdő napja az adós kérelmében megjelölt, a 12. § (3) bekezdése szerinti nap.

(6) Az adós a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmével együtt szerkezetátalakítási szakértő kijelölését, illetve moratórium elrendelését is kérelmezheti. A bíróság ebben az esetben a kérelmeket együttesen bírálja el azzal, hogy szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének, illetve moratórium elrendelésének csak akkor van helye, ha a szerkezetátalakítási eljárás megindítását elrendeli.

(7) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárás megindítását jogerősen megtagadja, az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatához a jogerős elutasítás napjától joghatások nem fűződnek.

III. Fejezet

A szerkezetátalakítási szakértő

10. A szerkezetátalakítási szakértőre vonatkozó általános szabályok

23. §

(1) A bíróság a szerkezetátalakítással összefüggésben kérelemre szerkezetátalakítási szakértő részvételét hagyja jóvá vagy e törvényben meghatározott esetekben hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki (a továbbiakban együtt: kijelölés). Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Pp. szakértőkre vonatkozó szabályai a szerkezetátalakítási szakértőre nem alkalmazandók.

(2) A szerkezetátalakításban - kivéve a 29. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetet - egyszerre egy szerkezetátalakítási szakértő vehet részt.

(3) Szerkezetátalakítási szakértő lehet a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, valamint a Cstv. 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szereplő állami felszámoló szervezet.

(4) Nem lehet szerkezetátalakítási szakértő a (3) bekezdésben megjelölt szervezet és a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy, ha

a) az adós jogi személyben közvetlen vagy közvetett részesedése van,

b) az adós vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, állandó könyvvizsgálója, vagy e személyeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója,

c) az adós hitelezője,

d) a hitelező jogi személyben a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van,

e) a szerkezetátalakítási szakértőben az adósnak vagy az adós vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van,

f) ellene büntető eljárás vagy fegyelmi eljárás indult, vagy közigazgatási hatósági jogkörben olyan szankciós intézkedésre vonatkozó véglegessé vált hatósági határozat született, amelyben az adott szakmai tevékenység folytatásának megtiltását is elrendelték, vagy

g) az adóssal olyan szervezeti vagy üzleti kapcsolata van, amely a szerkezetátalakítási szakértő feladatának tárgyilagos ellátását veszélyezteti.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt összeférhetetlenségi és kizáró ok a felszámoló szervezet vezető tisztségviselője vonatkozásában sem állhat fenn, továbbá a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy vonatkozásában teljesülnie kell a Cstv.-ben előírt felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettségen túl a jogszabályban előírt továbbképzésnek is.

(6) A szerkezetátalakítási szakértői tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani. A szerkezetátalakítási tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege 100 millió forint, és a felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege 160 millió forint.

(7) A szerkezetátalakítási szakértő tevékenysége felett a fegyelmi jogkört, illetve a hatósági ellenőrzést a (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartó hatóság gyakorolja (a továbbiakban: nyilvántartó szervezet).

24. §

(1) A felszámoló szervezet bejelenti a nyilvántartó szervezetnek, ha szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet is kíván végezni. A bejelentéssel egyidejűleg igazolnia kell, hogy

a) rendelkezik a 23. § (6) bekezdése szerinti felelősségbiztosítással, és

b) a személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között van olyan természetes személy, aki a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban meghatározott továbbképzést elvégezte.

(2) A nyilvántartó szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentést és a (6) bekezdés szerinti adatokat 1 munkanapon belül továbbítja az OBH-nak. Az OBH a bejelentést tevő felszámoló szervezetet a bíróság által kijelölhető szerkezetátalakítási szakértők listájára felveszi.

(3) Ha a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő nem kívánja tovább folytatni a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet, azt a nyilvántartó szervezet útján jelenti be az OBH-nak. Az OBH a szerkezetátalakítási szakértőt az erről szóló bejelentést követően a szerkezetátalakítási szakértők listájáról törli. Törölni kell a szerkezetátalakítási szakértőt a szerkezetátalakítási szakértők listájáról az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetekben is.

(4) A szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő által foglalkoztatott természetes személy a jogszabályban foglaltak szerinti szakmai továbbképzésben való részvételre is köteles, amelyet jogszabályban meghatározott módon kell a szerkezetátalakítási szakértő útján a nyilvántartó szervezet részére igazolnia.

(5) A nyilvántartó szervezet haladéktalanul értesíti az OBH-t

a) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett felszámoló szervezet (6) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásról, valamint

b) arról, ha

ba) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személyt a nyilvántartó szervezet nyilvántartásából törölték, vagy

bb) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személy a szakmai továbbképzésben való részvételt a jogszabályban meghatározott módon nem igazolta.

(6) Közérdekből nyilvános adat a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő neve, értesítési címe, elektronikus levelezési címe, hatósági nyilvántartási száma, valamint azon nyilvántartó szervezet megnevezése, amelynek nyilvántartásában a szerkezetátalakítási szakértő szerepel.

(7) A (6) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat az OBH honlapján bárki számára elérhető módon, ingyenesen, keresőprogram igénybevétele útján elérhetővé kell tenni.

25. §

(1) A szerkezetátalakítási szakértő feladata

a) a szerkezetátalakítási terv elkészítésében való közreműködés,

b) a szerkezetátalakítási terv egyeztetésében, tárgyalásában, elfogadásában való segítség nyújtása az adós és az érintett hitelezők számára,

c) az adósnak a szerkezetátalakítási terv tárgyalásával és az érintett hitelezők általi elfogadásával összefüggő intézkedéseinek felügyelete,

d) a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások ideje alatt az adós gazdálkodásának a felügyelete, továbbá

e) mindazoknak a további feladatoknak az elvégzése, amelyeket e törvény vagy más jogszabály megállapít.

(2) A kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A bíróság szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséről hozott végzésében megjelöli a szerkezetátalakítási szakértő feladatait, jogait és kötelezettségeit.

(3) A szerkezetátalakítási szakértő jogerős kijelölésétől kezdve az adós az e törvényben meghatározott, a szerkezetátalakítási tárgyalásokkal összefüggő feladatokat a szerkezetátalakítási szakértő közreműködésével, annak iránymutatásával és felügyeletével látja el.

(4) Ha a szerkezetátalakítási szakértő azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv vagy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások nem felelnek meg az e törvényben foglalt követelményeknek, felhívja az adós vezető tisztségviselőjét a szükséges intézkedések megtételére. Ha megfelelő intézkedés nem történik, a szerkezetátalakítási szakértő köteles a bíróságot és az adós tagjait tájékoztatni az észlelt és nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről.

(5) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölése nem érinti az adós vezető tisztségviselőjének szervezeti képviseleti vagy ügyvezetési jogait. Ha e törvény így rendelkezik, az adós vezető tisztségviselőjének jognyilatkozata a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyásával válik hatályossá.

26. §

(1) A szerkezetátalakítási szakértő feladata akkor terjed ki az adós gazdálkodásának felügyeletére, ha a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem azt tartalmazza, vagy a szerkezetátalakítási szakértő kirendelésekor a hitelezők azt a 29. §-ban foglaltak szerint kérik.

(2) Az adós gazdálkodásának a szerkezetátalakítási szakértő felügyelete során

a) a szerkezetátalakítási szakértő

aa) betekinthet az adós irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az adós fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja,

ab) a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és az adós munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,

ac) figyelemmel kíséri az adós várható és tényleges bevételeinek alakulását,

ad) felhívja a vezető tisztségviselőt az adóst megillető követelések érvényesítésére, és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását,

ae) az általa észlelt és az adós által nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről a 25. § (4) bekezdésben foglaltakon túl az érintett hitelezőket is tájékoztatja, továbbá

af) ellenőrzi az átmeneti vagy új finanszírozás feltételeit,

b) az adós átmeneti vagy új finanszírozásnak nem minősülő új szerződéses (tartós) jogviszonyon alapuló kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a szerkezetátalakítási szakértő előzetesen írásban hozzájárult, továbbá

c) az adós a vagyonával kapcsolatban csak szerkezetátalakítási szakértő, és - ha a jognyilatkozat Ptk. szerinti zálogjogot, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú engedményezést, faktoringot, vételi jogot vagy a Ptk. Hatodik Könyv XXI. címe szerint biztosítéki szerződést is érint -, a biztosítéki jogosult, érintett hitelező előzetes írásbeli jóváhagyásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve e szerződésből vagy jognyilatkozatból, és a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is.

(3) A (2) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti esetben a szerkezetátalakítási szakértő ellenőrzési jogköre kiterjed különösen annak ellenőrzésére, hogy az új vagy az átmeneti finanszírozás valós gazdasági eseményen alapul, az átmeneti finanszírozást az adós ténylegesen megkapta és hogy a finanszírozásra a piaci feltételek mellett került sor.

11. A szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelem

27. §

(1) Az adós, az érintett hitelezők követeléseinek többségével rendelkező érintett hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező kérelmet terjeszthetnek elő aziránt, hogy a bíróság végzéssel jóváhagyja a kérelemben megjelölt szerkezetátalakítási szakértő részvételét a szerkezetátalakításban.

(2) A szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell

a) a szerkezetátalakítási szakértő nevét, az azonosításához szükséges adatokat,

b) annak a természetes személynek a nevét és kézbesítési címét, aki a szerkezetátalakításban közreműködik,

c) azt, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata milyen feladatokra terjedjen ki, ideértve azt is, hogy az az adós gazdálkodásának felügyeletére is kiterjedjen-e, és ha igen, e körben milyen feladatra terjedjen ki,

d) azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a szerkezetátalakítási szakértő közreműködését, valamint

e) azokat az okokat, amelyek alátámasztják, hogy a szerkezetátalakítási szakértő - ideértve a feladatra kijelölt természetes személyt is - az adós gazdasági tevékenysége és pénzügyi vagy a szerkezetátalakítási tárgyalások nehézségeinek sajátossága alapján a feladat ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkezik.

(3) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell

a) hitelezői kérelem esetén annak igazolását, hogy a kérelmezők követelése az érintett hitelezők követelésének a többségét eléri vagy a kérelmező biztosított érintett hitelező,

b) a szerkezetátalakítási szakértőnek a kijelölést elfogadó, és az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára, az előírt képzési feltételre is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is, valamint

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a szerkezetátalakítási szakértő díját a kérelmező viseli, ha pedig az adós és az érintett hitelezők vagy egyes érintett hitelezők együttesen viselik, akkor az erre vonatkozó megállapodást.

(4) Ha a szerkezetátalakítási szakértő díját az adós és az érintett hitelezők vagy egyes érintett hitelezők megállapodása alapján részben az adós viseli, a kérelemhez csatolni kell az adósnak a szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséhez való hozzájárulását.

(5) Ha az adós legalább 25 %-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti szervezet szerkezetátalakítási szakértőként történő bírósági jóváhagyására vonatkozóan lehet az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjeszteni.

(6) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, és a kérelem jóváhagyásának e törvény szerinti feltételei fennállnak, a bíróság a kérelmet további mérlegelés nélkül 10 munkanapon belül jóváhagyja. A szerkezetátalakítási szakértő díját a kérelmező viseli, ha pedig az adós és az érintett hitelezők vagy egyes hitelezők ebben állapodtak meg, akkor együttesen, az egymás közötti megállapodásukban meghatározott arányban viselik.

(7) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel.

28. §

(1) Az adós vagy az érintett hitelezők követelésének a többségével rendelkező hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező a 27. § szerinti kérelmet előterjeszthetik úgy is, hogy szerkezetátalakítási szakértőt nem jelölnek meg, hanem a kérelemben azt kérik, hogy a bíróság jelöljön ki szerkezetátalakítási szakértőt.

(2) A szerkezetátalakítási szakértő kiválasztása során a bíróság a 12. alcím szabályai szerint jár el azzal, hogy kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel.

12. A szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelése, a kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja

29. §

(1) A bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha

a) általános moratóriumot rendel el, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő,

b) korlátozott moratóriumot rendel el és a szerkezetátalakítással érintett követelések összértéke az adós legutóbbi számviteli beszámolója szerinti mérlegfőösszegének legalább 25%-át teszik ki, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő,

c) a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet nyújtottak be, és kérelem benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy

d) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban az 57. §, illetve az 58. § szerinti elleniratot nyújtanak be, és az ellenirat benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti eseteken túl hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendelhet ki, ha

a) korlátozott moratóriumot rendel el és a hitelezők érdekeinek védelme érdekében ezt a (6) bekezdés szerinti módon az érintett hitelezők kérik, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy

b) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban elleniratot nyújtanak be, és a felmerülő szakkérdés miatt a szerkezetátalakításban közreműködő szerkezetátalakítási szakértő mellett további szerkezetátalakítási szakértő kirendelése indokolt.

(3) A szerkezetátalakítási szakértő a bírósági kirendelés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles megtenni az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára, az előírt képzési feltételre is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is.

(4) A szerkezetátalakítási szakértő kirendelése nyilvános, átlátható és ellenőrizhető, jogszabályban meghatározott módszertan szerint történik, amely figyelembe veszi az adós gazdasági tevékenységének és pénzügyi nehézségeinek sajátosságait, és az adott ügy ellátásához szükséges szakértelmet.

(5) Ha az adós legalább 25 %-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti szervezetet jelöli ki szerkezetátalakítási szakértőként.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a biztosított érintett hitelező vagy az érintett hitelezők követeléseinek többségét jelentő érintett hitelezők a 37. § (5) bekezdésében biztosított határidő alatt kérhetik, hogy a bíróság rendeljen ki szerkezetátalakítási szakértőt, és ebben az esetben, továbbá az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kérhetik, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata az adós gazdálkodásának felügyeletére is terjedjen ki. Ilyen kérelem hiányában a bíróság az (1) bekezdés a) és b) pontja, a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 25. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontban foglalt feladatok ellátására rendeli ki a szerkezetátalakítási szakértőt.

(7) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a 60. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság a 61. § (1) bekezdése szerint az adóst intézkedésre kötelezi, és nincs másik kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, a szerkezetátalakítási szakértő segítséget nyújt az adósnak és az érintett hitelezőknek a bíróság végzésében foglaltak teljesítésében.

(8) A szerkezetátalakítási szakértő kirendeléséről hozott végzéssel szemben az adós élhet fellebbezéssel.

30. §

(1) A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő díjáról csak a szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelése esetén határoz.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, kirendelés esetén a szerkezetátalakítási szakértő díja az adóst terheli.

(3) A kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díjának mértéke az adósnak a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelemmel benyújtott közbenső mérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

a) 50 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 forint,

b) 50 000 000 forint - 100 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,

c) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

d) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

e) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(4) A szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyása - hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jogerős jóváhagyása - esetén a szerkezetátalakítási szakértőt a (3) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott díj az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A szerkezetátalakítási szakértő költségtérítésre nem jogosult.

(6) A szerkezetátalakítási szakértőt díjelőleg illeti meg, amelynek összegét a bíróság a kirendelő végzésben állapítja meg és a díjelőleg megfizetésére kötelezi az adóst. A díjelőleg összege nem lehet magasabb, mint a (3) bekezdés szerinti díj összegének a fele.

(7) A szerkezetátalakítási szakértő díját a bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kirendelése megszüntetésekor, vagy legkésőbb a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott végzés meghozatalakor állapítja meg. A díj mértékét a bíróság az adott ügyhöz kapcsolódó munkamennyiség, illetve a szerkezetátalakítási szakértő egyéb adminisztratív feladatainak mennyisége, a kirendelés időtartama, valamint a kirendelés megszűnési okának figyelembevételével csökkentheti. A bíróság a végzésben szükség szerint kötelezi a szerkezetátalakítási szakértőt, hogy a felvett díjelőlegből fizesse vissza azt az összeget, amely a megállapított díjat meghaladja.

(8) A díj megállapítása tárgyában hozott végzéssel szemben a szakértő és az adós külön fellebbezéssel élhet, - a fellebbezéssel nem érintett részben - a fellebbezésnek a díj kifizetésére nincs halasztó hatálya.

13. A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése

31. §

(1) A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kijelölését megszünteti, ha

a) a 23. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok fennáll,

b) a szerkezetátalakítási szakértőt törölték a 23. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból,

c) a szerkezetátalakítási szakértő e törvényben vagy jogszabályban meghatározott feladatát vagy egyéb kötelezettségét nem teljesíti, késve vagy hibásan, hiányosan teljesíti,

d) nyilvánvalóvá vált, hogy az érintett hitelezők szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része a szerkezetátalakítási terv elfogadását nem támogatja, így a szerkezetátalakítási szakértő közreműködése feleslegessé vált, vagy

e) a szerkezetátalakítás meghiúsult.

(2) Az adós, a szerkezetátalakítási szakértő vagy bármely érintett hitelező kérheti, hogy a bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kijelölését szüntesse meg. A kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése megszüntetésének indokait.

(3) A bíróság a hiánypótlásra vonatkozó szabályok alkalmazásával felhívhatja a szerkezetátalakítási szakértőt, szükség esetén az adóst, hogy a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.

(4) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről rendelkező végzéssel szemben a szerkezetátalakítási szakértő, a kérelmező és az adós fellebbezéssel élhet. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 8 nap.

(5) A fellebbezésnek a kijelölés megszüntetésére halasztó hatálya van. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 15 munkanapon belül kell elbírálni.

(6) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a kijelölést megszüntető ok bekövetkezte a bíróság tudomására jut, a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is hivatalból intézkedik a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése iránt. Ha a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése iránti kérelem visszautasítására vagy visszavonására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a kérelemben feltüntetett megszüntetési ok fennállása a bíróság által ismert körülmények alapján valószínűsíthető.

(7) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése esetén, ha a szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelésének oka fennáll, a bíróság a kijelölés jogerős megszüntetésétől számított 15 munkanapon belül - a 12. alcím alkalmazásával - új szerkezetátalakítási szakértőt hivatalból rendel ki. Ha a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése kérelemre történt és a hivatalból történő kirendelés oka nem áll fenn, új szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem - a 11. alcím alkalmazásával - a kijelölés jogerős megszüntetésének napjától előterjeszthető.

32. §

(1) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése esetén köteles az adósnál folytatott tevékenységéről szakmai beszámolót készíteni, és azt az adósnak és a bíróságnak megküldeni.

(2) A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről szóló végzésében felhívja a szerkezetátalakítási szakértőt, hogy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének a végzés jogerőre emelkedéséről szóló végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget.

(3) A szerkezetátalakítási szakértő e §-ban meghatározott kötelezettségek elmulasztása, hiányos vagy késedelmes teljesítése esetén a bíróság a szerkezetátalakítási szakértőt 50 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

(4) Ha új szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, az adós a szakmai beszámolót köteles neki átadni. Az új szerkezetátalakítási szakértő az adóstól, az érintett hitelezőktől és a korábbi szerkezetátalakítási szakértőtől a feladatának ellátása érdekében kiegészítő tájékoztatást kérhet.

IV. Fejezet

Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium

14. Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium általános szabályai

33. §

(1) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése érdekében az adós kérelmére a bíróság egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot (a továbbiakban: moratórium) rendelhet el.

(2) A moratórium általános vagy korlátozott lehet. A bíróság a moratórium elrendelése iránti kérelem tárgyában hozott jogerős döntés meghozataláig e törvény rendelkezése alapján a moratóriumot ideiglenesen elrendeli. Az ideiglenesen elrendelt moratóriumra alkalmazni kell a moratórium szabályait.

(3) A moratórium meghosszabbítható és új moratórium is elrendelhető.

(4) Ha az adós vagy vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a szerkezetátalakítás megindítását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították, a szerkezetátalakítás megindítása esetén az adós a moratórium egyik formáját sem kérelmezheti.

(5) A szerkezetátalakítási szakértő - tekintet nélkül arra, hogy a kijelölése alapján ellátja-e az adós gazdálkodásának felügyeletét - a moratórium időtartama alatt

a) jogosult megtenni a 26. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézkedéseket,

b) figyelemmel kíséri azt, hogy nem áll-e fenn a moratórium megszüntetésének oka, és a 39. § (2) bekezdés szerinti körülmény észlelése esetén kezdeményezi a moratórium megszüntetését.

34. §

(1) A moratórium - a 2. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a (7)-(9) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóssal szemben az érintett hitelezők által érvényesíthető, az általános vagy korlátozott moratórium hatálya alá eső valamennyi követelésre kiterjed, ideértve a moratórium időtartama alatt esedékessé váló vagy keletkező követeléseket is.

(2) A moratórium hatálya alá eső hitelező a moratórium időtartama alatt az adóssal szemben

a) végrehajtást nem kezdeményezhet, és a szerkezetátalakítás kezdő napját követően kezdeményezett folyamatban lévő végrehajtás szünetel,

b) felszámolási eljárást nem kezdeményezhet,

c) beszámítással nem élhet a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint

d) tartózkodni köteles minden olyan igényérvényesítéstől, amely a 3. § (1) bekezdés 5. pontjában foglaltakkal nem összeegyeztethető.

(3) A vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra külön jogszabályban meghatározott határidők a moratórium időtartamával meghosszabbodnak. A moratórium a folyamatban lévő peres eljárásokat nem érinti, az adós által indított folyamatban lévő peres eljárásban a szerkezetátalakítás kezdő napjáig előterjesztett kérelemre a beszámítás elbírálható.

(4) A moratórium időtartama alatt az adóst a moratórium hatálya eső hitelezőknek a moratórium előtt esedékessé vált követeléseire fizetési haladék is megilleti.

(5) A moratórium hatálya alá eső hitelező a Ptk. 6:405. §-a szerinti faktoring szerződés vagy Ptk. 6:215. §-a szerinti adásvételi szerződés alapján fennálló követelése esetén az engedményezett követelésből befolyó összeget a faktoring vagy adásvétel alapján fennálló követelés erejéig a fennálló követelések csökkentésére fordíthatja, ha az elszámolt összeg az adós rendelkezésére bocsátott faktoring vagy követelés adásvételi keretösszeget növeli, azaz a fennálló követelések megfizetése esetén a keretösszeg rulírozó módon ismételten igénybe vehető.

(6) A moratórium időtartamára a moratórium hatálya alá eső, a hitelező és az adós közötti jogviszonyban

a) a moratórium előtt esedékessé vált követelések tekintetében a hitelezőt az adós fizetési késedelmére kikötött kötbér, késedelmi kamat, késedelmi pótlék, behajtási költségátalány nem illeti meg, azonban ügyleti kamat ezen időtartamra is jár,

b) a zálogjogosult, a biztosítéki célú vételi jog jogosultja, jog vagy követelés biztosítéki célú átruházása esetén a jogosult az érvényesítéssel kapcsolatos jogait nem gyakorolhatja, a hitelező a 3. § 5. pont szerinti külön kötelezettel szemben nem léphet fel,

c) az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani.

(7) A moratórium elrendelése esetén az óvadékra és pozíciólezáró nettósításra a Cstv. fizetési haladék esetére előírt rendelkezését alkalmazni kell.

(8) A szerkezetátalakítás nem érinti pénzügyi biztosíték érvényesítése esetén a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazását.

(9) A moratórium nem érinti azon pénzügyi, energia- és az árupiacokon kötött nettósítási megállapodások érvényesíthetőségét sem, amelyek nem esnek az (6) és (7) bekezdésben foglaltak hatálya alá, azzal, hogy a nettósítási megállapodás működéséből eredő hitelezői követelésre a moratórium alkalmazandó. Az adós üzletmenetének folytatásához szükséges áruszállítási, szolgáltatási vagy energiaszolgáltatási szerződéseket a moratórium akkor nem érinti, ha ezen szerződések tőzsde vagy más piacon létrehozott pozíció formáját öltik és így bármikor aktuális piaci értéken helyettesíthetők.

35. §

(1) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá eső hitelezők az adós - moratórium előtt keletkezett és esedékessé vált tartozásai meg nem fizetéséből keletkező - tartozása miatt az alapvető, még nem teljesített szerződések teljesítését nem függeszthetik fel, ezeket a szerződéseket nem mondhatják fel és semmilyen módon nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel. E rendelkezés nem érinti a hitelezőnek a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha az adós a fizetési kötelezettségen túl egyéb szerződéses kötelezettségének sem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában alapvető szerződésnek minősül az a szerződés, amely a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükséges, ideértve az olyan szolgáltatási szerződést, amely teljesítésének a felfüggesztése az adós vállalkozási tevékenységének leállásához vezetne.

(3) A hitelezők - tekintet nélkül arra, hogy követelésükre a moratórium kiterjed-e - az adóssal kötött szerződésben szereplő kikötésre hivatkozással nem tarthatják vissza, és nem függeszthetik fel a még nem teljesített szerződések teljesítését, illetve ezeket nem mondhatják fel, és semmilyen módon nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel, amiatt, hogy

a) az adós a szerkezetátalakítását határozta el,

b) szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezett,

c) a szerkezetátalakítási eljárásban az adós moratórium elrendelését kérelmezte, vagy

d) a szerkezetátalakítási eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.

(4) Ha a moratórium időtartamának lejártáig az érintett hitelezők nem fogadtak el szerkezetátalakítási tervet, vagy azt a bíróság nem hagyta jóvá, a bíróság ezen okból sem kérelemre, sem hivatalból nem állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét.

(5) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső követeléseket az adós teljesíti.

(6) A moratórium hatálya alá eső, a fizetési haladék miatt meg nem fizetett hitelezői követeléseket a moratórium időtartamának lejárta utáni napon - ideértve azt is, ha a bíróság a moratóriumot jogerősen megszünteti - teljesíteni kell, kivéve, ha a követelésre vonatkozóan az érintett hitelezők által elfogadott és a bírósághoz jóváhagyásra benyújtott, vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásra a bírósághoz benyújtott szerkezetátalakítási terv intézkedést tartalmaz.

(7) A moratórium időtartama alatt az adós új szerződéses (tartós) jogviszonyon alapuló kötelezettséget csak átmeneti finanszírozásként vállalhat.

36. §

(1) Az általános moratórium - a 2. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 34. § (7)-(9) bekezdésében meghatározottak kivételével - minden hitelezőre kiterjed. Az általános moratórium elrendeléséről szóló végzést - ideértve az ideiglenesen elrendelt általános moratóriumot is - a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A moratórium - az ideiglenesen elrendelt moratórium - a közzétételtől illeti meg az adóst.

(2) A korlátozott moratórium az adós által meghatározott érintett hitelezőkre terjed ki. A korlátozott moratórium elrendeléséről szóló végzés - ideértve az ideiglenesen elrendelt korlátozott moratóriumot is - Cégközlönyben történő közzétételére nem kerül sor. A korlátozott moratórium az elrendeléséről szóló végzés - ideértve a korlátozott moratórium ideiglenes elrendeléséről szóló végzést is - adós általi kézhezvételétől korlátozza a hitelezőket, amely időpontról a bíróság a moratórium hatálya alá eső hitelezőket értesíti.

(3) A moratóriumot a bíróság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb 4 hónapra rendelheti el. A moratórium teljes időtartama a meghosszabbítás időtartamával, illetve a moratórium időtartamának a lejárta után elrendelt új moratórium időtartamával együttesen számítva sem haladhatja meg a 12 hónapot. A moratórium időtartamába az ideiglenesen elrendelt moratórium időtartamát is bele kell számítani.

(4) A moratórium megszűnik

a) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a moratórium időtartama alatt a bíróság

aa) a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyja, vagy

ab) szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyás iránti kérelmet jogerősen visszautasítja, vagy

ac) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását jogerősen megtagadja, vagy

b) a moratórium időtartama alatt azon a napon, amikor a 8. §-ban meghatározott valamely ok alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulása bekövetkezik.

(5) Az ideiglenesen elrendelt moratórium megszűnik

a) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a bíróság jogerősen elrendeli a moratóriumot vagy elutasítja a moratórium elrendelése iránti kérelmet, valamint

b) a (4) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a (4) bekezdésben meghatározott valamely ok az ideiglenesen elrendelt moratórium időtartama alatt következik be.

15. A moratóriummal összefüggő kérelmek

37. §

(1) Moratórium elrendelése iránti kérelmet kizárólag az adós terjeszthet elő, legkorábban a szerkezetátalakítási eljárás megindításának kezdeményezésével egyidejűleg. Az adós a második sikertelen határozathozatal napjától nem nyújthat be moratórium elrendelése iránti kérelmet, ha a szerkezetátalakítási tervet két alkalommal határozathozatalra bocsátotta, de azt az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell

a) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az adós általános vagy korlátozott moratóriumot kér,

b) a moratórium időtartamát,

c) korlátozott moratórium esetén

ca) azoknak az érintett hitelezőknek a nevét, az azonosításukhoz szükséges adatokat, akikre a korlátozott moratórium elrendelését kéri,

cb) a kérelem benyújtása időpontjában fennálló, a korlátozott moratórium hatálya alá eső érintett hitelezői követelések bemutatását, az esedékességükre vonatkozó adattal együtt,

cc) a kérelem benyújtása időpontjában fennálló, a korlátozott moratórium hatálya alá nem eső hitelezői követeléseket a jogosult nevének, a követelés jogalapjának, összegének és esedékességének bemutatásával,

d) ha szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, a szerkezetátalakítási szakértő azonosításához szükséges adatokat, ha nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, ezt a tényt, valamint

e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a 33. § (4) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglalt, a kérelem benyújtását kizáró ok nem áll fenn.

(3) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 1 munkanapon belül végzéssel ideiglenesen elrendeli a moratóriumot, és

a) általános moratórium esetén intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzététele iránt,

b) korlátozott moratórium esetén a végzést megküldi a moratórium hatálya alá eső hitelezőknek is.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti közzététel napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az általános moratórium hatálya alá eső, azonban érintett hitelezőnek nem minősülő hitelező az adósnak bejelentheti a szerkezetátalakításba bevonni kért követelését, amelyet az adós köteles osztályba sorolni.

(5) A hitelezők általános moratórium ideiglenes elrendelése esetén az erről szóló végzés Cégközlönyben való közzétételétől, korlátozott moratórium ideiglenes elrendelése esetén az erről szóló végzés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül előterjesztett beadványukkal vitathatják, hogy az adós képes lesz a moratórium alatt esedékessé váló tartozásait megfizetni. A bíróság a moratórium hatálya alá eső hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.

(6) A bíróság a kérelem elbírálása körében az adós fizetőképességének fennállását akkor vizsgálja, ha az (5) bekezdés szerinti hitelezői beadványt terjesztenek elő. A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem megfelel az e törvény szerinti előírásoknak, a bíróság a moratóriumot 15 munkanapon belül elrendeli.

(7) A moratórium elrendelése iránti kérelmet elutasító végzés ellen az adós, a moratóriumot elrendelő végzés ellen a moratórium hatálya alá eső hitelező nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a moratóriumot elrendelő végzés közlésétől számított 8 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(8) Ha a jogerős végzés alapján az ideiglenes moratórium megszüntetésre kerül, a bíróság

a) általános moratórium esetén ennek tényét a Cégközlönyben közzéteszi,

b) korlátozott moratórium esetén értesíti azokat hitelezőket, akiket a (3) bekezdés szerint is értesített.

38. §

(1) A bíróság az adós, a hitelező, és - ha kijelölésre került - a szerkezetátalakítási szakértő kérelmére a moratóriumot meghosszabbítja, vagy új moratóriumot rendel el, ha a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során számottevő előrelépés történt és a meghosszabbítás vagy az új elrendelés nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem. A moratórium meghosszabbítása iránti kérelmet a moratórium lejárta előtt legfeljebb 30 nappal lehet benyújtani.

(2) Moratórium meghosszabbítása és új moratórium elrendelése iránti kérelmet az adós nem terjeszthet elő akkor, ha a szerkezetátalakítási tervet már legalább két alkalommal határozathozatalra bocsátotta, de az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el, vagy fennáll a 39. § (1) bekezdése szerinti moratórium megszüntetési ok.

(3) A korlátozott moratórium esetén a moratórium a meghosszabbítással és újabb moratórium elrendelésével sem haladhatja meg a 4 hónapot, ha az adós a moratórium elrendelése iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül másik európai uniós tagállamból helyezte át Magyarországra a fő érdekeltségi központját.

(4) A moratórium meghosszabbítása és az új moratórium elrendelése iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán és a 37. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát - és annak bemutatását -, hogy a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során számottevő előrelépés történt,

b) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát - és annak bemutatását -, hogy a meghosszabbítás és az új elrendelés nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem,

c) korlátozott moratórium iránti kérelem esetén a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy tudomása szerint a szerkezetátalakítási eljárás elrendelése iránti kérelem benyújtását követő 3 hónapon belül az adós a fő érdekeltségi központját nem helyezte át másik tagállamból, és

d) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a (2) bekezdésben foglalt, a kérelem benyújtását kizáró ok nem áll fenn.

(5) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell

a) a megtartott szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokról készített jegyzőkönyveket, és

b) a (4) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozathoz kapcsolódóan az adós és szerkezetátalakítási szakértő kérelmezőnek a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges hitelezői szavazatszám 75%-át képviselő hitelezők támogató nyilatkozatát, a hitelező kérelmező esetén az adós hozzájáruló nyilatkozatát.

(6) E § szerinti eljárásra a 37. § (5)-(8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a moratórium hatálya alá eső hitelezők a (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását vitathatják, továbbá a moratórium meghosszabbítását vagy új moratóriumot elrendelő végzés ellen a moratórium hatálya alá eső hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő is fellebbezéssel élhet.

39. §

(1) A bíróság az adós, a hitelező, és - ha kijelölésre került - a szerkezetátalakítási szakértő kérelmére a moratóriumot az elrendelésétől számított 90. nap után megszünteti, ha a moratórium a továbbiakban már nem alkalmas a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások támogatására, különösen, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelezőknek a szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része a szerkezetátalakítási terv elfogadását nem támogatja.

(2) A bíróság a moratóriumot erre irányuló kérelem esetén az (1) bekezdés szerinti időpont előtt is megszünteti, ha bármely moratórium hatálya alá eső vagy érintett hitelező azt az adós fedezetelvonó, a hitelezők érdekeit károsító tevékenységére hivatkozással kéri, és az adós fedezetelvonó, a hitelezők érdekeit károsító tevékenységét okirattal alátámasztva legalább valószínűsíti.

(3) A bíróság a moratóriumot az elrendelésétől számított 90. nap után megszünteti a moratórium hatálya alá eső hitelező tekintetében, ha a moratórium hatálya alá eső hitelező azt arra hivatkozással kéri, hogy a moratórium a fizetésképtelenségét okozza. A hitelezőnek igazolnia kell, hogy a fizetési haladék számára olyan bevételkiesést eredményezett, ami miatt a fizetéseit megszüntette vagy a vagyona a tartozásait nem fedezi, ugyanakkor követelésének adós általi megfizetése esetén a fizetésképtelensége nem állna fenn. Jogi személy hitelező esetén a kérelméhez csatolnia kell a döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy hitelező esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja által hozott, a hitelező fizetésképtelenségének elkerülését célzó intézkedésről szóló határozatát is.

(4) A moratórium megszüntetése iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a megszüntetés okának bemutatását is.

(5) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. A bíróság a kérelemről 15 munkanapon belül - a (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben 10 munkanapon belül - dönt.

(6) Korlátozott moratórium jogerős megszüntetése esetén a bíróság értesíti azokat hitelezőket, akiket korlátozott moratórium elrendeléséről is értesített. Az általános moratórium megszüntetéséről szóló jogerős végzést a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor.

V. Fejezet

A szerkezetátalakítási terv

16. A hitelezői követelések osztályba sorolása, a hitelezőket megillető szavazatszám megállapítása, valamint bírósági jóváhagyása

40. §

(1) Az adós nyilvántartásba veszi, és hitelezői osztályokba sorolja az érintett hitelezők általa ismert követeléseit.

(2) Az érintett hitelező követelését legalább a hitelező nevének, a követelés jogalapjának, összegének vagy számítási módjának, esedékességének, az osztályba besorolást megalapozó adatok, a besorolási osztály feltüntetésével kell nyilvántartásba venni. Csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet a beszámítási jogot figyelembe venni, amelyet a hitelező nem engedményezéssel [Ptk. 6:193. §], tartozásátvállalással [Ptk. 6:203. §], tartozáselvállalással [Ptk. 6:206. §] vagy teljesítésátvállalással [Ptk. 6:205. §] szerzett meg. A beszámítási jogával az érintett hitelező akkor is élhet, ha a beszámítási jog az érintett hitelezőt a 34. § (5) bekezdése alapján illeti meg vagy az engedményezésre összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények között kerül sor.

(3) A hitelezői igények nyilvántartásba vételekor az adós vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, jelentős befolyással rendelkező tagja, az adós kapcsolt vállalkozása, annak vezető tisztségviselője adóssal szembeni követelése tekintetében nem lehet beszámítási jogot figyelembe venni.

(4) A szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezői követelés nettó összegét kell figyelembe venni.

41. §

(1) Az adós az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítás kezdő napjától számított 15 napon belül írásban tájékoztatja követelésének a 40. § szerinti nyilvántartásáról. Ha kijelölésre került, az adós a szerkezetátalakítási szakértőnek is megküldi a 40. § szerinti nyilvántartást. Az érintett hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő észrevételt tehetnek. E bekezdés szerinti egyeztetést a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 45 napon belül kell lefolytatni.

(2) Az adós az osztályba sorolás során nem vitathatja közokiratba foglalt követelés, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződésből eredő követelés jogalapját, és ezen érintett hitelezői követelés összegszerűségét is csak akkor vitathatja, ha számlakivonattal igazolja azt, hogy a vitatott összeget megfizette.

(3) Az adós az (1) bekezdés szerinti egyeztetést követő 15 napon belül megállapítja és az érintett hitelezőknek megküldi az érintett hitelezők osztályba sorolását, feltüntetve hitelezői osztályonként a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelező

a) nevét,

b) követelésének megjelölését, és

c) követelésének

ca) elismerése esetén a szavazat számításakor figyelembe veendő követelése összegét, vagy a követelés összege számításának módját vagy

cb) vitatása esetén azt, hogy a követelést jogalapjában vagy összegszerűségében vitatja, és a vitatott követelés összegét.

(4) A hitelezői osztályba sorolást az adós vezető tisztségviselője és - ha kijelölésre került - a szerkezetátalakítási szakértő aláírja.

(5) Az átmeneti és az új finanszírozást nyújtó hitelezőt, valamint az általános moratórium ideiglenes elrendeléséről szóló közzétételt követő törvényi határidőn belül bejelentett hitelezői követelést kivéve új érintett hitelező az osztályba sorolásnak az elkészítését követően a szerkezetátalakításba nem vonható be, és az érintett hitelező az osztályba sorolása után létrejött új jogviszonyon (tartós jogviszonyon) alapuló követelést a hitelezői besorolás vonatkozásában nem jelenthet be.

(6) A hitelezők osztályba sorolásakor megállapított követelés összege vagy megállapításának módja a szavazatok megállapításához szükséges, az a szerkezetátalakítási terv tartalma tekintetében nem köti az érintett hitelezőket.

42. §

(1) Az érintett hitelezői követeléseket az alábbi osztályokba kell besorolni:

a) biztosított hitelezői követelés,

b) gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelés,

c) egyéb hitelezői követelés, és

d) az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelés.

(2) A hitelezői osztályok (1) bekezdés szerinti sorrendje nem jelent kielégítési sorrendet.

43. §

(1) Biztosított hitelezői követelésnek minősül

a) a biztosítékul szolgáló vagyontárgy könyv szerinti értéke erejéig, de legfeljebb a hitelbiztosítéki értékig az a követelés, amely kifizetésének biztosítására

aa) az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően zálogjogot, alzálogjogot, óvadékot alapítottak - zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén akkor is, ha e követelés nem vagy nemcsak a zálogjoggal rendelkező zálogjogosulti bizományost illeti meg -,

ab) az adós vagyontárgyán a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően biztosítéki célból vételi jogot alapítottak, vagy az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és a jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki, valamint

b) az a követelés, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán a szerkezetátalakítási eljárás jogerős elrendelését követően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.

(2) Gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelésnek minősül

a) az adós gazdasági tevékenysége folytatásához, a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához alapvetően szükséges áruszállítások és szolgáltatások ellenértéke - ideértve a pénzügyi lízinget is -, ha a hitelező az áruszállítást, illetve a szolgáltatásnyújtást a szerkezetátalakítás időszaka alatt is legalább a korábban meghatározott feltételekkel fenntartja, valamint

b) az átmeneti vagy új finanszírozás is, ha a finanszírozás nem tartalmaz olyan biztosítékot, amely alapján ez a hitelezői követelés biztosított hitelezői követelésnek minősül.

(3) Az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelésnek minősül

a) az adóssal szemben ingyenes jogügyleten alapuló hitelezői követelés,

b) annak a hitelezőnek a követelése, amelynek tartozását az adós a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően 365 napon belül átvállalta, elvállalta [Ptk. 6:203. §, 6:205. §, 6:206. §], vagy annak megfizetésére kezességet vállalt,

c) az adós tagjának - ideértve azt a volt tagot is, akinek a követelése a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 180 napon belül keletkezett - követelése, ha az adósban legalább a számviteli törvényben meghatározott jelentős tulajdoni részesedése van,

d) az adós, az adósban legalább többségi befolyással rendelkező tag kapcsolt vállalkozásának követelése, valamint

e) az adós vezető tisztségviselőjének nem bér - vagy bérjellegű követelése - ideértve azt a volt vezető tisztségviselőt is, akinek a megbízatása a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 180 napon belül szűnt meg.

(4) Egyéb hitelezői követelésnek minősülnek az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt hitelezői követelések.

(5) A hitelezői követelések besorolását és az egyes hitelezői követelésekhez kapcsolódó szavazatszám megállapítását nem befolyásolja, ha a hitelező a követelését a szerkezetátalakítás kezdő napját követően másik hitelezőre ruházta át.

44. §

(1) Az érintett hitelező az osztályba sorolás kézhezvételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül az érintett hitelezők osztályba sorolásának felülvizsgálata iránti kérelmet terjeszthet elő aziránt, hogy a bíróság végzéssel állapítsa meg, hogy az osztályba sorolás

a) a kérelmező érintett hitelező vagy más érintett hitelező tekintetében nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek,

b) az érintett hitelező követelésének összegszerűségét helytelenül állapítja meg, illetve

c) az érintett hitelező követelését helytelenül minősíti vitatott hitelezői követelésnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a kérelmezőnek arra vonatkozó részletes nyilatkozatát, hogy miért nem tartja az osztályba sorolást szabályszerűnek. A kérelmezőnek a kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolnia kell a követelése jogalapját és összegszerűségét alátámasztó okiratokat.

(3) Az adós az érintett hitelezők osztályba sorolásának jóváhagyása iránt legkésőbb a szerkezetátalakítás kezdő napjától számított 120. napig kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál.

(4) Az adósnak a (3) bekezdés szerinti kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolnia kell

a) a 40. § szerinti nyilvántartást,

b) a hitelezőkkel folytatott egyeztetés dokumentumait, valamint

c) az osztályba sorolás szabályszerűségét, vitatott hitelezői követelés esetén a vitatás jogszerűségét megalapozó okiratokat.

(5) A bíróság az (1) és a (3) bekezdés szerinti kérelmeket egyesítheti. A bíróság a kérelmet megküldi az adósnak és a kérelemmel érintett hitelezőnek - ideértve azt az érintett hitelezőt is, akinek osztályba sorolását más érintett hitelező sérelmezi - azzal, hogy a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.

(6) A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság az (1) és a (3) bekezdés szerinti kérelemről 10 munkanapon belül dönt. A bíróság döntésével az osztályba sorolást megváltoztathatja, ideértve a vitatott hitelezői követelés elismert követelésként való besorolását is.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben fellebbezéssel élhet a kérelmező, az adós és, ha a végzés az érintett hitelező osztályba sorolását megváltoztatja, az az érintett hitelező, akit a változtatás érint.

(8) A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 15 munkanapon belül kell elbírálni.

17. A szerkezetátalakítási terv alapvető szabályai, elkészítése, tartalma

45. §

(1) A szerkezetátalakítási tervet írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell mindazt, amit e törvény a szerkezetátalakítási terv tartalmaként előír.

(2) A szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedéseknek az azonos hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők tekintetében az egyenlő elbánás elvét biztosítaniuk kell.

(3) A szerkezetátalakítási terv nem irányulhat kizárólag az adóssal szemben fennálló hitelezői követelések részbeni vagy teljes elengedésére.

(4) A 42. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti hitelezői osztályok kedvezőbb elbánásban kell, hogy részesüljenek, mint a 42. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hitelezői osztály.

46. §

(1) A szerkezetátalakítási terv az általános adatok között tartalmazza legalább

a) az adós és az érintett hitelezők nevét, az azonosításukhoz szükséges adatokat,

b) ha szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, a szakértő nevét, azonosításához szükséges adatokat,

c) az adós eszközeit és kötelezettségeit könyv szerinti értéken,

d) az adós gazdasági helyzetének és a munkavállalók helyzetének leírását, ideértve az adós nehézségeinek okairól és mértékéről szóló leírást is,

e) az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolásának megjelölését, a hitelező követelésének ismertetésével, ha a hitelező az adós tagja, akkor az adósban fennálló részesedésének mértékét is,

f) az egyes hitelezői osztályok követeléseinek mértékét és értékét, valamint

g) ha vannak a szerkezetátalakítási terv által nem érintett felek, akkor ezen személyek azonosításához szükséges adatokat, annak megjelölésével, hogy követelésük melyik hitelezői osztályba kerülne besorolásra, továbbá azon okok feltüntetésével, amelyek alapján a szerkezetátalakítással nem érintett félként kell kezelni őket.

(2) A szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítási intézkedések ismertetése körében tartalmazza legalább

a) a 3. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott, a szerkezetátalakítás célját szolgáló intézkedések ismertetését és azok felelőseit,

b) a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések időtartamát,

c) a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának teljes időtartamát, ideértve a végrehajtásának záró időpontját is,

d) az adós becsült pénzügyi mozgásait, ennek keretében annak bemutatását, hogy az a) pont szerinti intézkedések mennyiben javítják ezeket,

e) az átmeneti vagy új finanszírozás megjelölését és ismertetését, valamint annak indokát, hogy miért van szükség az átmeneti vagy az új finanszírozásra,

f) a munkavállalók képviselői számára nyújtott tájékoztatásra és a velük való konzultációra vonatkozó tájékoztatást,

g) ha a szerkezetátalakítási terv a munkavállalók helyzetét is érinti, a munkavállalók helyzetét érintő általános következményeket, például a létszámcsökkentés, a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás vagy más hasonló intézkedés ismertetését, valamint

h) indokolást arra vonatkozóan, hogy a szerkezetátalakítási terv az észszerű várakozások szerint miért alkalmas arra, hogy megakadályozza az adós fizetésképtelenségét, és biztosítsa a vállalkozás működőképességét, ideértve a szerkezetátalakítási terv sikeréhez szükséges előfeltételeket is.

(3) Ha szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, a (2) bekezdés h) pontja szerinti indokolást a szerkezetátalakítási szakértőnek olyan tartalmú záradékkal kell ellátnia, amelyben nyilatkozik arról, hogy a szerkezetátalakítási terv ennek a követelménynek megfelel. A szerkezetátalakítási szakértőnek továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelel a jóhiszemű joggyakorlás követelményeinek, és nem tartalmaz az érintett hitelezők összességére vagy egyes hitelezői osztályokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan méltánytalan rendelkezéseket.

(4) Az adósnak a szerkezetátalakítási tervhez mellékletként kell csatolnia a szerkezetátalakításban részt nem vevő hitelezőknek (hitelezői csoportoknak) a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor fennálló - esedékesség és követeléstípus szerint megadott - összesített követelését tartalmazó kimutatást, és be kell mutatnia, hogy ezen követelések kielégítéséhez is rendelkezik a szükséges forrásokkal, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedések a szerkezetátalakításban részt nem vevő hitelezők kielégítési alapját nem vonják el.

(5) Az adós által vitatott hitelezői követelésre a szerkezetátalakítási tervben az adós tartalékot különít el, ha

a) a vitatott hitelezői követelés érvényesítése iránt hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban,

b) az érintett hitelező a vitatott hitelezői követelést a hitelezők osztályba sorolásának kézhezvételétől vagy a 44. § szerinti eljárás esetén a követelés vitatott besorolásának a szabályszerűségét megállapító jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogi úton érvényesíti.

(6) A kkv. adós az 5. § (1) bekezdés szerinti platformon a szerkezetátalakítási terv kidolgozásához szükséges gyakorlati iránymutatást magában foglaló ellenőrző lista segítségével is elkészítheti a szerkezetátalakítási tervét.

47. §

(1) Az adós kezdeményezésére a szerkezetátalakítási tervhez az adós tőketulajdonosai, kapcsolt vállalkozásai is csatlakozhatnak, oly módon, hogy jognyilatkozatot tesznek az adós egyes kötelezettségeinek átvállalására, elvállalására, járulékos kötelezettséget vállalnak az adós szerkezetátalakítási tervben foglalt kötelezettségei teljesítéséért, vagy kötelezettséget vállalnak a szerkezetátalakítási intézkedések szakmai támogatására.

(2) A szerkezetátalakítási tervhez az adós érdekében tett jognyilatkozatokkal csatlakozhatnak olyan harmadik személyek is, akik jognyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy az adós kötelezettségeit részben vagy egészben átvállalják vagy elvállalják, vagy az adós számára átmeneti vagy új finanszírozást kívánnak nyújtani.

(3) A szerkezetátalakítási tervben az állam, önkormányzat, más államháztartási szervezet, az adó- és más köztartozás behajtására jogosult szervezet az adós számára fizetési könnyítést - fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt - adhat, valamint a követeléséről részben vagy egészben lemondhat, a követelését engedményezheti.

18. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályai

48. §

(1) Az adós a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyezteti és a tárgyalások lezárását követően a szerkezetátalakítási tervet a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra bocsátja. Határozathozatalra olyan szerkezetátalakítási terv tervezete bocsátható, amelyet az adós - döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja, vagy ha e döntés meghozatalára az adós létesítő okirata más adósi szervet jelöl ki, e szerve - előzetesen elfogadott.

(2) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás lebonyolítható úgy is, hogy csak egyes érintett hitelezők kapnak meghívást az ülésre vagy egyes érintett hitelezők kerülnek bevonásra az írásbeli döntéshozatalba, azonban az adósnak minden érintett hitelező részére biztosítania kell legalább a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó első határozathozatal előtt a tárgyalás lehetőségét.

(3) Az érintett hitelezők előzetes jóváhagyása esetén az adós az érintett hitelezők, és ha kijelölésre került, a szerkezetátalakítási szakértő közötti kapcsolattartás elektronikus levél (e-mail) útján is történhet, ha a felek e célból rögzítik a kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levél címüket, és vállalják, hogy a feladó kérésére az elektronikus levél útján kapott üzenet kézhezvételét a feladó felé visszaigazolják. Ha a címzett a kapott üzenet kézhezvételét a feladó felé kérésre sem igazolja vissza, a feladó köteles a nyilatkozatát a 3. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papír alapon is megküldeni, azonban a papír alapú közlés költségét a címzettre háríthatja. Ha a feladó nem az e célból rögzített elektronikus levél címét használja, továbbá az üzenetnek a címzett általi kézhezvétele visszaigazolása hiányában, a megtett nyilatkozat hatálytalan.

(4) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokba az adós bevonhatja a szerkezetátalakítással nem érintett feleket, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyeket és az állandó könyvvizsgálóját.

49. §

(1) Az adós ügyvezetése a szerkezetátalakítási hitelezői ülést meghívó küldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendet - ideértve annak egyértelmű megjelölését is, hogy az ülésen a szerkezetátalakítási terv tárgyalására vagy elfogadására kerül-e sor. A meghívóval együtt meg kell küldeni a megtárgyalásra vagy határozathozatalra bocsátandó szerkezetátalakítási terv tervezetét és a napirendhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak el kell telnie.

(2) Az adós lehetővé teheti, hogy az érintett hitelező (egyéb résztvevő) az ülésen személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. Ebben az esetben a meghívóban kell meghatározni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját, úgy, hogy az érintett hitelező (egyéb résztvevő) azonosítása, és az ülésen részt vevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(3) Az ülés a megjelent érintett hitelezők számára és az általuk képviselt szavazatszámra tekintet nélkül megtartható. Ha az érintett hitelező azt előzetesen kéri, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén a szavazatát az ülés napja előtt megérkezően írásban is közölheti. Ebben az esetben a hitelezői szavazat beérkezésének tényét és időpontját, valamint a szavazatot a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.

(4) Az adós vezető tisztségviselője köteles gondoskodni arról, hogy az ülésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét,

c) az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, továbbá a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket, valamint

d) ha a szerkezetátalakítási tervről határozathozatalra került sor, hitelezői osztályonként kell rögzíteni az érintett hitelező által leadott szavazat vagy ellenszavazat számát, valamint azt, ha az érintett hitelező a szavazástól tartózkodott vagy szavazásban nem vett részt.

(5) A szerkezetátalakítási hitelezői ülésről készült jegyzőkönyvet az adós vezető tisztségviselője, az ülésen erre megválasztott érintett hitelező (képviselője) és - ha kijelölésre került - a szerkezetátalakítási szakértő írja alá. Az adós a jegyzőkönyvet a meghívottaknak megküldi.

50. §

(1) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal ülés tartása nélküli lebonyolítása esetén az adós vezető tisztségviselője az érintett hitelezők részére megküldi a határozatok tervezeteit és a szerkezetátalakítási terv tervezetét, illetve a határozati javaslatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

(2) Az érintett hitelező számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételétől számított legalább 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy véleményét, - a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén a szavazatát - megküldje az adós ügyvezetése részére. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén az adós a szavazat megküldése helyett kérheti azt is, hogy az érintett hitelező a szerkezetátalakítási tervet - legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában - aláírva küldje neki vissza.

(3) Ha bármely érintett hitelező az ülés megtartását kívánja, a szerkezetátalakítási hitelezői ülést az adós ügyvezetésének össze kell hívnia.

(4) A véleménynyilvánításra, illetve szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül - ha valamennyi érintett hitelező válasza ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó válaszküldemény beérkezésének napjától számított 3 napon belül - az adós ügyvezetése megállapítja az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményét, és azt további 3 napon belül közli az (1) bekezdés szerinti címzettekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

51. §

(1) Az érintett hitelezőket minden elismert vagy nem vitatott követelésük után 100 000 Ft-onként egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazatot nem lehet figyelembe venni. Az 50 000 Ft-ot meghaladó, de 100 000 Ft-ot el nem érő hitelezői követelést is egy egész szavazatnak kell tekinteni.

(2) Ha az adós kkv., az (1) bekezdésben foglaltakat akként kell alkalmazni, hogy az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelése után 50 000 Ft-onként illeti meg egy egész szavazat, az 50 000 Ft alatti követeléseket pedig azzal a feltétellel kell egy egész szavazatként figyelembe venni, ha azok összege meghaladja a 25 000 Ft-ot.

(3) Az adós által vitatott érintett hitelezői követeléseket is hitelezői osztályba kell sorolni, de ezen érintett hitelezőt szavazat nem illeti meg, és őt az érintett hitelezők összeszámításakor is figyelmen kívül kell hagyni.

52. §

(1) A szerkezetátalakítási terv elfogadásában az adós, valamint a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők vesznek részt.

(2) A szerkezetátalakítási terv akkor minősül elfogadottnak, ha az minden hitelezői osztályban megkapja a hitelező osztályba tartozó, elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező összes érintett hitelező számszerű többségének támogatását, valamint a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők által leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szavazattöbbséget is.

(3) Ha az adós kkv., a (2) bekezdéstől eltérően a szerkezetátalakítási terv akkor is elfogadottnak minősül, ha azt az adós érdekkörében álló ügyletek hitelezői osztályában a hitelezői osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többsége nem, de legalább egyharmada támogatja, feltéve, ha ez utóbbiak követelése eléri ezen a hitelezői osztályon belül a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított többséget is.

(4) Az 57. § és az 58. § alkalmazásában nem minősül nemmel szavazó érintett hitelezőnek az az (1) bekezdés szerinti érintett hitelező, aki a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy nem támogatja a szerkezetátalakítási tervet, ideértve azt is, aki a szavazástól tartózkodott, vagy szabályszerű értesítés ellenére nem vett részt a szavazásban.

(5) Az adós által a vitatott érintett hitelezői követelésekre elkülönített tartalékra vonatkozóan a szerkezetátalakítási tervet akként kell elfogadásra bocsátani, hogy ha a vitatott hitelezői követelést jogerős bírósági határozat vagy véglegessé vált hatósági döntés megállapítja, a hitelező a tartalékból olyan arányban és olyan feltételekkel kap kifizetést, amilyen feltételekkel a vele azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást elfogadó érintett hitelezők.

(6) Az 50 000 Ft, vagy kkv. esetén a 25 000 Ft alatti követelések esetében az érintett hitelezők számára a szerkezetátalakítási tervben olyan feltételekkel kell a követelésük megfizetését biztosítani, amilyen feltételekkel a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó érintett hitelezők jutnak a követelésükhöz.

53. §

Szerkezetátalakítási szakértő kijelölése esetén az elfogadott szerkezetátalakítási tervet és annak mellékleteit a szerkezetátalakítási szakértő aláírásával látja el.

19. A szerkezetátalakítási terv bíróság általi jóváhagyása

54. §

(1) Az adós az elfogadott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet az adósnak a szerkezetátalakítási terv elfogadásának napját követő 5 napon belül kell előterjesztenie.

(2) Ha az adós az elfogadott szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának kérelmezését elmulasztja, vagy a jóváhagyást a bíróság jogerősen megtagadja, az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez e törvény rendelkezései alapján joghatás nem fűződik.

55. §

(1) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell

a) a szerkezetátalakítási tervet,

b) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal dokumentumait, ideértve a szerkezetátalakítási terv adós általi elfogadásának dokumentumát is,

c) ha a bíróság a 44. § alapján e kérdésben korábban jogerősen nem döntött vagy a 44. § szerinti kérelmet az adós nem nyújtott be, az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolását, vitatott hitelezői követelés esetén a vitatott hitelezői követelésként való besorolását, valamint az érintett hitelezők követeléseit megalapozó alapvető dokumentumokat,

d) a szerkezetátalakítási tervet el nem fogadó érintett hitelezők követeléseinek felsorolását,

e) vitatott hitelezői követelés esetén a vitatott hitelezői követelésre elkülönített tartalékra vonatkozó dokumentumokat,

f) ha a szerkezetátalakítási tervvel összefüggésben átmeneti vagy új finanszírozásra került sor, vagy ezekre vonatkozó kötelezettségvállalás történt, az ezzel összefüggő alapvető dokumentumokat, valamint

g) az adós legutóbbi számviteli beszámolóját, és az eljárás megindításakor benyújtott közbenső mérleg tételeiben bekövetkezett lényeges változásokat.

(2) A kérelemhez az adós csatolhatja azokat a közgazdasági és jogi elemzéseket, kimutatásokat, amelyeket a bíróságnak a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásakor javasol figyelembe venni.

56. §

(1) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 15 napos határidőt tűzve felhívja a nemmel szavazó hitelezőt, továbbá - ha a szerkezetátalakítási tervet az adósra vonatkozó anyagi jogi szabályok alkalmazásával nem az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hagyta jóvá - a tőketulajdonosokat, hogy e törvényben szabályozott elleniratukat nyújtsák be a bíróságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság - az a)-c) pont tekintetében erre vonatkozó ellenirat esetén - megvizsgálja, hogy

a) minden érintett hitelező szabályszerűen be lett-e vonva a szerkezetátalakítási terv tárgyalásába,

b) az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolása és a szavazatszám megállapítása megfelelt-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá a vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy vitatott hitelezői követelésként való minősítés megalapozott volt-e kivéve, ha a bíróság a 44. § alapján e kérdésekben már jogerősen döntött vagy a (7) bekezdés alapján felfüggesztésnek van helye,

c) ha nincs szerkezetátalakítási szakértő kijelölve, a szerkezetátalakítási tervet elfogadó hitelezői ülés vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítása és az ülés jegyzőkönyve vagy az írásbeli döntéshozatal eredményének megállapítása megfelel-e az előírásoknak,

d) szabályszerűen besorolt vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy az adós a vitatott követelésekre megfelelően teljesítette-e az e törvényben előírt kötelezettséget,

e) a szerkezetátalakítási terv tartalmazza-e mindazt, amit e törvény előír,

f) az elfogadott szerkezetátalakítási terv nyilvánvalóan és kirívóan nem sérti-e a 45. §-ban foglalt alapvető szabályokat, valamint

g) ha az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez átmeneti vagy új finanszírozásra vonatkozó jogügylet vagy erre vonatkozó kötelezettségvállalás társul, az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelező részére a finanszírozás fejében az adós által adott jogosultságok, kedvezmények arányosak-e a finanszírozó által az adósnak nyújtott forrásokkal, javakkal.

(3) A bírósági eljárásban az érintett hitelező, a tőketulajdonos akkor minősül félnek, ha elleniratot terjesztett elő. A szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyek a bírósági eljárásba az adós érdekében beavatkozhatnak.

(4) Ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtásának időpontjában a korábban elrendelt moratórium még hatályban van, a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem elbírálása alatt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelések vonatkozásában a végrehajtások szünetelnek.

(5) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában a bíróság az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül dönt.

(6) Ha ellenirat benyújtására kerül sor, a bíróság az elleniratot 8 napos határidő tűzésével megküldi az adósnak, - ha van kijelölt szerkezetátalakítási szakértő - a szerkezetátalakítási szakértőnek, azzal, hogy az elleniratban foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. A bíróság egyebekben az 57. § és 58. § esetén a 60. §-ban foglaltak szerint jár el. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívó végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.

(7) Ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtását megelőzően az érintett hitelező a 44. § (1) bekezdés szerinti, vagy az adós a 44. § (3) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő és a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtásáig az elsőfokú döntés meghozatalára még nem került sor, a bíróság a kérelmeket együttesen bírálja el, más esetben e § szerinti kérelem elbírálását a 44. § szerinti kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszti.

(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv, vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, de a jogszabálysértés kiküszöbölhető, 45 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, hogy a végzésben foglaltak alapján a jogszabálysértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket - így különösen a szerkezetátalakítási terv újbóli egyeztetését, majd ismételt elfogadását - tegye meg, és a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.

(9) Ha a szerkezetátalakítási terv vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak és a jogszabálysértés a (8) bekezdés szerinti módon nem küszöbölhető ki, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.

57. §

(1) A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező vagy a tőketulajdonos arra hivatkozással terjeszthet elő elleniratot, hogy az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek. A tőketulajdonos ellenirat előterjesztésére nem jogosult, ha a szerkezetátalakítási tervet az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja határozatával jóváhagyta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elleniratnak a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell

a) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a bíróság tagadja meg az elfogadott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, valamint

b) számításokra alapítva annak bemutatását, hogy a kérelmező szerint az elfogadott szerkezetátalakítási terv miért nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek.

(3) Az ellenirathoz csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre bizonyítékként hivatkoznak, kivéve, ha az már a bírósághoz az adós kérelme részeként benyújtásra került.

58. §

(1) A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező arra hivatkozással is előterjeszthet elleniratot, hogy a megszavazott és bírósági jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv nem alkalmas az adós fizetésképtelenségének megelőzésére, az adós életképességének biztosítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elleniratnak a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az (1) bekezdésben meghatározott okból a bíróság tagadja meg az elfogadott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását.

(3) Az ellenirathoz csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyre bizonyítékként hivatkoznak, kivéve, ha az már az adós kérelme részeként a bírósághoz benyújtásra került.

59. §

A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó, a szavazásnál tartózkodó, továbbá a szavazásban részt nem vevő, de szavazati joggal rendelkező érintett hitelező ellenirat előterjesztésével kérheti, hogy a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása körében az 56. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek szabályszerű teljesülését is vizsgálja. Ilyen kérelem hiányában az 56. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek szabályszerű teljesülését a bíróság hivatalból nem vizsgálja.

60. §

(1) Ha az 57. §, illetve az 58. § szerinti elleniratot terjesztettek elő, a bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha pedig kijelölt szerkezetátalakítási szakértő már közreműködik, másik szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelhet, ha a szerkezetátalakítási terv vagy az adós gazdasági tevékenységének, pénzügyi helyzetének kivételesen bonyolult jellege vagy az ellenirattal összefüggő szakkérdés miatt az indokolt.

(2) A bíróságnak a kirendelő végzésben meg kell jelölnie azokat a szakkérdéseket, amelyeket e § alapján kirendelt szerkezetátalakítási szakértőnek meg kell válaszolnia és a vélemény elkészítésére legfeljebb 15 napos határidőt kell megállapítania. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe e bekezdés szerinti határidő nem számít bele. A szakkérdésekre a felek javaslatot is tehetnek. E § szerint kirendelt szerkezetátalakítási szakértő feladata kizárólag a szakkérdésre adott véleménnyel összefüggő feladatok ellátása.

(3) A Pp. 313. §-a és 314. §-a alkalmazásának helye van.

(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján további szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelt, az eljárást befejező érdemi határozatában meg kell indokolnia, hogy egyes következtetéseit és megállapításait melyik szerkezetátalakítási szakértő melyik megállapítására alapítja.

(5) Az e § szerinti szerkezetátalakítási szakértő díját az elleniratot előterjesztő fél köteles előlegezni. A díjat az elleniratot előterjesztő fél akkor viseli, ha a bíróság jóváhagyja a szerkezetátalakítási tervet. Ha a bíróság megtagadja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, az adós köteles megtéríteni az előlegező elleniratot előterjesztő fél részére a szakértőnek kifizetett díj összegét.

(6) E § szerinti szerkezetátalakítási szakértő díja a 30. § (3) bekezdésében meghatározott díj fele, azonban nem lehet kevesebb, mint 250 000 forint.

61. §

(1) Ha az 57. § szerinti ellenirat került benyújtásra, és az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek, de a szerkezetátalakítási terv hiányosságait a bíróság kiküszöbölhetőnek tartja, a bíróság 45 napos határidő tűzésével kötelezi az adóst arra, hogy a szerkezetátalakítási terv átdolgozásával, egyeztetésével, majd ismételt elfogadásával kapcsolatos intézkedéseket - a bírósági határozatban foglalt szempontok figyelembe vételével - tegye meg, és az újra elfogadott, átdolgozott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.

(2) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv hiányosságait nem tartja kiküszöbölhetőnek, az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, és a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.

(3) Ha az 58. § szerinti ellenirat került benyújtásra, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja, ha azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv alapján észszerűen nem megalapozottak a kilátások arra, hogy a szerkezetátalakítási tervvel az adós fizetésképtelensége megelőzhető vagy az adós életképessége biztosítható.

(4) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról dönt, e határozat előzetesen végrehajtható.

(5) Ha ellenirat benyújtására került sor, az elleniratot benyújtó személy a bíróság végzésével szemben csak az elleniratban foglalt ok alapján nyújthat be fellebbezést.

(6) A bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott végzésében határoz a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről és szükség szerint díjáról is.

(7) Ha az adós általános moratóriumot kért, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyását követő 15 napon belül a Cégközlönyben közzéteszi a jogerős jóváhagyó végzés időpontját és azt a tényt, hogy a bíróság jóváhagyta a szerkezetátalakítási tervet.

20. A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő bíróság általi jóváhagyása

62. §

(1) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelem elbírálására az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a 19. alcím szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a szerkezetátalakítási terv az 52. § (2) bekezdés - kkv. adós esetén az 52. § (3) bekezdése -alapján nem minősül elfogadottnak, azonban legalább a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti hitelezői osztály valamelyike azt jóváhagyta, az adós, vagy - az adós egyetértő nyilatkozatát csatolva - a szavazati joggal rendelkező érintett hitelező, valamint az adós felett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tőketulajdonos kérelmet nyújthat be a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell azokat a tényeket, amelyekre a kérelmező a kérelmét alapítja.

(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 15 napos határidőt tűzve felhívja a nemmel szavazó érintett hitelezőt, hogy elleniratot nyújthat be a bírósághoz az 57. §-on és az 58. §-on túl arra hivatkozással is, hogy nem állnak fenn a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(5) Ezen alcím szerinti kérelem esetén a 60. § alkalmazásával kerül sor szerkezetátalakítási szakértő kirendelésére akkor is, ha a 29. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eset fennáll.

63. §

(1) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei akkor állnak fenn, ha

a) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának feltételei a 19. alcímben foglalt szabályok alapján fennállnak, és

b) a szerkezetátalakítási tervet megszavazta

ba) a hitelezői osztályok többségében a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, ha ezen osztályokból legalább az egyik a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hitelezői osztály vagy

bb) legalább egy olyan szavazási osztályban a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, amelybe tartozó érintett hitelezők esetében észszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben, és

c) a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy valamennyi hitelezői osztályban a szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó hitelezők a követeléseik megtérülésének mértéke és egyéb feltételei tekintetében egyenlő elbánásban részesülnek, mint a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó hitelezők, és kedvezőbb elbánásban, mint a 42. § (1) bekezdés d) pont szerinti hitelezői osztályba tartozó hitelezők, valamint

d) a szerkezetátalakítási terv alapján egyetlen hitelezői osztályban sem kap az érintett hitelező a követelésének teljes összegénél nagyobb összeget.

(2) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásával a 9. § szerinti jogkövetkezmények érvényesülnek.

21. Szerkezetátalakítási terv jóváhagyásával összefüggő jogorvoslat

64. §

(1) A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzés, valamint a szerkezetátalakítási tervet hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezésben a fellebbező fél kérheti a másodfokú bíróságot, hogy az adóst kötelezze biztosíték nyújtására, ha valószínűsíti, hogy a jóváhagyott szerkezetátalakítási terv jogszabálysértő, és annak végrehajtása a fellebbező fél számára kirívóan méltánytalan hátrányt okoz, és követeléseinek kielégítését veszélyezteti.

(3) A másodfokú bíróság felhívhatja az adóst a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásához szükséges bármely okirat hibájának kiküszöbölésére, ha ilyen módon - a szerkezetátalakítási terv újbóli szavazása nélkül is - kiküszöbölhetők a jóváhagyáshoz szükséges okiratok hiányosságai. Ezen esetben a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadó végzés, illetve a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását megtagadó végzés megváltoztatásának is helye van. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.

(5) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott jogerős végzés ellen perújításnak, felülvizsgálatnak nincs helye.

VI. Fejezet

A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelme

22. A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelmére vonatkozó szabályok

65. §

(1) Az új finanszírozás, az átmeneti finanszírozás és az ésszerű, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges költségek megfizetése, egyéb kifizetés, szerződés megkötése, illetve teljesítése (a továbbiakban együtt ezen alcím alkalmazásában: ügyletek) az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem minősülnek semmisnek vagy megtámadhatónak, azon okból, hogy azok a hitelezők összességére nézve károsak, kivéve, ha az ügylet semmisségét vagy megtámadhatóságát megalapozó egyéb körülmények is fennálltak.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni azon észszerű, a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához haladéktalanul szükséges ügyletekre is, amelyek végrehajtására a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel összhangban kerül sor.

(3) Az új finanszírozást vagy az átmeneti finanszírozást nyújtó személlyel szemben az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem lehet polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezni, olyan okból, hogy a finanszírozás a hitelezők összességére nézve káros. E rendelkezés nem érinti azt az esetet, ha az ügylet megtámadását megalapozó egyéb körülmények fennállása miatt helye van az eljárás megindításának.

(4) A Cstv. szerinti fenyegető fizetésképtelenség beállta után nyújtott átmeneti vagy új finanszírozásra nem alkalmazható a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés.

(5) Ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból elrendelte, az átmeneti és az új finanszírozást nyújtót a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontját követően, de a c) pont szerinti hitelezőket megelőzően kell kielégíteni.

(6) Az (1)-(3) és (5) bekezdésnek a finanszírozásra, az ügyletre, valamint a finanszírozást nyújtó személyre vonatkozó rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, ha

a) új finanszírozás esetén a szerkezetátalakítási tervet a bíróság jóváhagyta, vagy

b) átmeneti finanszírozás esetén azt valamennyi biztosított érintett hitelező és a biztosított hitelezőkön kívüli érintett hitelezők legalább 75%-ot képviselő szavazatszámmal jóváhagyták,

vagy azt a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként jóváhagyta,

c) a tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügylet esetén azt valamennyi biztosított érintett hitelező és a biztosított hitelezőkön kívüli érintett hitelezők legalább 75 %-ot képviselő szavazatszámmal jóváhagyták, vagy azt a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként jóváhagyta.

(7) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügyletek közé tartoznak a következők:

a) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokért, a terv elfogadásáért vagy jóváhagyásáért fizetendő illeték és költségek megfizetése,

b) a szerkezetátalakítással szoros összefüggésben történő szakmai tanácsadás igénybevétele miatt felmerülő díjak és költségek megfizetése,

c) a már elvégzett munkáért járó munkabérek kifizetése, valamint

d) a rendes üzletmenet során felmerülő, az a)-c) pontban említetteken kívüli egyéb kifizetések és költségtérítések.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

23. Felhatalmazó rendelkezések

66. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit,

b) a bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja megállapításának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a szerkezetátalakítási szakértő bírósági kirendelésére és kijelölése megszüntetésének részletes szabályaira, valamint a kirendelésének módszertanára,

b) a szerkezetátalakítási eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,

c) az OBH Elnöke véleményének kikérésével - a szerkezetátalakítással összefüggő polgári nemperes eljárás sajátos bírósági ügyviteli és igazgatási szabályaira

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap az állami vagyonért felelős miniszter, hogy az igazságügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésének szabályait.

24. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

67. §

Ez a törvény 2022. július 1-jén lép hatályba.

68. §

(1) A szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételhez szükséges szakmai továbbképzés elvégzését a szerkezetátalakítási szakértőnek legkésőbb 2024. december 31-éig kell igazolnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőig a 23. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés elvégzésével egyenértékűnek tekinthető Cstv. 27/C. § (1) bekezdése szerinti felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettség oklevéllel történő igazolása.

25. Jogharmonizációs záradék

69. §

(1) Ez a törvény

a) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglaltaknak való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A törvény tervezetének előzetes bejelentése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerint megtörtént.

26. Módosító rendelkezések

70. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

"u) szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben - ideértve annak hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását is -, csődeljárásban a bíróság által jóváhagyott csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során a hitelezői követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a szerkezetátalakítás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;"

(2) Az Itv. a 44/A. §-t követően a következő alcímmel és 44/B. §-sal egészül ki:

"A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági eljárások illetéke

44/B. §

(1) A szerkezetátalakítási eljárás illetéke 80 000 forint.

(2) Az ellenirat illetéke 15 000 forint."

(3) Az Itv. 47. § (3) bekezdésében a "cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban" szövegrész helyébe a "cégbírósági eljárásban, a szerkezetátalakítási eljárásban, a csődeljárásban, valamint a felszámolási eljárásban" szöveg lép.

71. §

(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"v) szerkezetátalakítási eljárás: a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott polgári nemperes eljárás."

(2) A Cstv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha

a) szerkezetátalakítási eljárása van folyamatban,

b) a szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság által jóváhagyott - hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott - szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le,

c) a csődeljárási kérelem benyújtását megelőzően olyan szerkezetátalakítási eljárás volt folyamatban, amelyben az adós moratóriumot kapott, és a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított egy év még nem telt el,

d) ellene csődeljárás van folyamatban, vagy

e) felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést."

(3) A Cstv. 7. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,)

"d) amíg a szerkezetátalakítási tervben a terv végrehajtására meghatározott időtartam le nem telt."

(4) A Cstv. 8. § (3) bekezdése a következő d)-i) ponttal egészül ki:

(Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy)

"d) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene külföldön a 2015/848 EU rendelet hatálya alá eső fizetésképtelenségi eljárást,

e) kezdeményezett-e belföldön csődeljárást,

f) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene belföldön felszámolási eljárást,

g) van-e ellene belföldön vagy külföldön hatósági vagy bírósági végrehajtási eljárás, zálogjoggal terhelt vagyontárgyára vezetett bíróságon kívüli értékesítés,

h) döntött-e szerkezetátalakítási eljárás megindításáról, és ha igen, az eljárás folyamatban van-e,

valamint

i) ha korábban indított szerkezetátalakítási eljárást, és a bíróság a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyta, annak végrehajtására meghatározott időtartam letelt-e."

(5) A Cstv. 9. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha]

"h) ha az adós szerkezetátalakítási eljárást indított, vagy

i) ha az adós korábban olyan szerkezetátalakítási eljárást indított, amellyel összefüggésben a szerkezetátalakítási tervet a bíróság jogerősen jóváhagyta, de az annak végrehajtására meghatározott időtartam még nem telt el."

(6) A Cstv. 25. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha)

"e) a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérte a hitelező, de az adós a Szát. alapján egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium (a továbbiakban: Szát. moratórium) hatálya alatt áll, és a kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, akire a Szát. moratórium hatálya kiterjed,"

(7) A Cstv. 26. §-a a következő (2)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérték, de az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során Szát. moratóriumot rendelt el vagy a Szát. moratórium elrendelése iránt a kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot, továbbá az adós nyilatkozik arról, hogy a Szát. alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezető ok még nem következett be, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását - az adós szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére - felfüggeszti.

(2a) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a Szát. moratóriumot a bíróság jogerős határozattal nem rendelte el vagy a Szát. moratórium időtartama lejárt, kivéve, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta, és ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezőnek minősül, az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból folytatja akkor is, ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását a bíróság jogerősen elutasította vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(2c) A (2a) vagy (2b) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha a Szát. moratórium lejáratát követően az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták."

(8) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,)

"ad) aki a felszámolás elrendelése előtt az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött (ide nem értve a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet), és a szerkezetátalakítási szakértőként történő kijelölése, megbízása megszűnésétől két év még nem telt el,"

(9) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bl) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:

Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

"bl) aki a felszámolás elrendelése előtt két éven belül az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött."

(10) A Cstv. 40. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az (1) bekezdés szerinti megtámadási jog a Szát. szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelme érdekében előírt rendelkezések figyelembevételével gyakorolható."

(11) A Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A felszámolási költségek a következők:)

"m) a szerkezetátalakítási szakértő bíróság jogerős határozatával megállapított, ki nem fizetett és meg nem térült díja, ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását (Szát. 8. §) követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból rendelte el."

(12) A Cstv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, kivéve a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet, továbbá az említett gazdálkodó szervezetek tekintetében - a Ctv. 99. §-ában foglalt feltételek érvényesülése mellett - a Ctv. szerinti végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti pénzügyi gondnoki tevékenységet és a Szát. szerinti szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet."

(13) A Cstv. 66. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A 27/A. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja és (4) bekezdés b) pont bl) alpontja a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén nem alkalmazható."

(14) A Cstv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja."

(15) A Cstv. 27. § (2) bekezdés d) pontjában a "felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette" szövegrész helyébe a "felszámolási eljárásban kötött egyezség, vagy a szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette" szöveg lép.

72. §

(1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bga.tv) 1. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Bérgarancia eljárás keretében a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt egyéni vállalkozók számára a bértartozásaik kifizetéséhez bérgarancia célú pénzügyi támogatás előlegezhető meg, visszatérítendő állami támogatásként.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdés alapján megelőlegezett támogatás visszatérítendő állami támogatás (a továbbiakban együttesen: támogatás).

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, amely csekély összegű támogatásként, az (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozók főtevékenységétől függően az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható."

(2) A Bga. tv. 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában) "d) bértartozás:

da) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó díjtartozást, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozást is;

db) az Are. tv. szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt adós egyéni vállalkozót - mint munkáltatót - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján terhelő munkabértartozás, végkielégítés tartozás, valamint a betegszabadság időtartamára fizetendő díjtartozás;"

(3) A Bga. tv. 1. §-a a következő (6)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1a) bekezdésben meghatározott támogatásra az e törvényben foglaltakat a (7)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt belföldön létesített munkaviszonyból származó bértartozása megfizetéséhez illeti meg támogatás arra az időszakra, amikor a foglalkoztatás szokásos munkavégzési helye belföld.

(8) A támogatás iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a munkavállaló az adósságrendezési eljárásba hitelezőként bejelentkezett, és igazolni tudja, hogy az egyéni vállalkozó adóssal szemben lejárt esedékességű bérkövetelése van vagy az adósságrendezési eljárás alatt ilyen követelése keletkezik, és ezek megfizetésére az adós adósságrendezésbe vont bevételei nem nyújtanak fedezetet. Az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bérkövetelésekre akkor nyújtható be támogatási igény, ha az adós az egyéni vállalkozói tevékenységét az adósságrendezési eljárás alatt is folytatja, és ebből a tevékenységéből származó bevételeiből nem tudja az Are. tv. 45. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott összegű munkabért kifizetni.

(9) Az adós a támogatás iránti kérelmet bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve útján, bírósági adósságrendezési eljárásban pedig a kijelölt családi vagyonfelügyelő útján nyújtja be az állami foglalkoztatási szervhez. A kérelem adataira vonatkozóan az adóst adatszolgáltatási kötelezettség terheli, felelős azért, hogy az adatszolgáltatás tartalma megfeleljen az e törvényben foglaltaknak. Az adatszolgáltatás dokumentumát és a támogatás iránti kérelmet az adósnak alá kell írnia.

(10) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve és a családi vagyonfelügyelő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.

(11) A támogatás iránti kérelem tartalmazza

a) az adós egyéni vállalkozót azonosító adatokat (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi neve és utóneve, lakcím, értesítési cím, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőség, hatósági (kamarai) nyilvántartási szám, adószám, KSH azonosító szám),

b) az adósságrendezési eljárás adatait (adósságrendezési nyilvántartási szám, adósságrendezési eljárás megindításának időpontja),

c) bírósági adósságrendezési eljárás esetén

ca) bírósági adósságrendezési eljárás ügyszámát,

cb) bírósági adósságrendezési eljárás megindításának időpontját,

cc) a családi vagyonfelügyelőt azonosító adatokat (név, születési név, születés hely és idő, értesítési cím, elektronikus levélcím, telefonszám),

cd) a családi vagyonfelügyelőt foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének nevét, címét, telefonszámát, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőségét),

d) munkavállalónkénti bontásban a támogatás megállapításához szükséges következő adatokat:

da) a kérelem alapjaként meghatározott bérkifizetési napok,

db) a munkavállalónak ki nem fizetett bértartozás, a bértartozásból bérgarancia támogatásként igényelt összeg,

dc) annak megjelölése, hogy a kérelem a 7. § (1) bekezdésen vagy (2) bekezdésen alapul,

dd) a munkavállaló adósságrendezési eljárás alatti foglalkoztatásának indokoltsága,

de) a munkavállaló neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, az adóssal fennálló munkaviszony kezdete, megszűnése, TAJ száma, adóazonosító száma, munkaköre, bankszámláját vezető pénzügyi intézmény neve, a bankszámla száma.

(12) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatás összegéből a munkavállalót terhelő közterhek levonásáról, befizetéséről, és a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetéséről az adóst -bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelőt is - értesíti. A munkabérrel és annak közterhei megfizetésével összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek az adós egyéni vállalkozót terhelik.

(13) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatási jogviszonnyal összefüggésben nyilvántartja és kezeli az adós egyéni vállalkozó, a munkavállalók, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, valamint az eljáró családi vagyonfelügyelők (11) és (12) bekezdésben felsorolt adatait. Az állami foglalkoztatási szerv a bérgarancia célú támogatási igények elbírálása, kifizetése, a támogatással történő elszámoltatás, a támogatás visszatérítése, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizettetése és egyéb, az e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében az Are. tv. 16. §-a szerinti adósságrendezési nyilvántartásból adatokat igényelhet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervétől és a családi vagyonfelügyelőtől tájékoztatást kérhet. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adósságrendezési eljárás befejeződött, és megküldi részére az eljárást befejező határozatot. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adós ellen a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indul eljárás. Az állami foglalkoztatási szerv a (11), (12) és e bekezdés alapján kapott adatokat az Are. tv. szerinti adósságrendezési mentesítési eljárás befejezésétől számított öt évig, ha pedig a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indult bírósági eljárás, ennek befejeződésétől számított öt évig kezelheti."

(4) A Bga.tv. 15. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi ... törvény) megállapított 1. § (1a) bekezdését, 1. § (2) bekezdés d) pont db) alpontját, 1. § (6)-(13) bekezdését a 2021. évi ... törvény hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban érvényesített bértartozásokra vonatkozóan kell alkalmazni."

(5) A Bga. tv. 15.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a törvény a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(6) A Bga. tv. a következő 16. §-sal egészül ki:

"16. §

Ez a törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz."

(7) A Bga. tv.

a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában az "a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

b) 2/B. § (1) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem" szövegrész helyébe a "támogatás iránti kérelem" szöveg,

c) 8. § (1) bekezdésében az "akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre" szövegrész helyébe az "aki felé nem állt fenn bértartozás vagy a munkavállaló felé fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre" szöveg,

d) 11. § (1) és (1a) bekezdésében a "visszatérítendő támogatás iránt" szövegrész helyébe a "támogatás iránt" szöveg

lép.

73. §

(1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi XXIII. törvény) 2. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

d) fizetést korlátozó eljárás)

"de) a szerkezetátalakításról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott eljárásokban a bíróság által elrendelt, egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium"

(2) A 2003. évi XXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt

a) szerkezetátalakítás során az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot elrendelő bírósági végzést,

b) csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező bírósági végzést,

c) felszámolási eljárás esetében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről és a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzést

kell érteni."

74. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) 5. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[A cég nevét (rövidített nevét)]

"g) nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén "szerkezetátalakítás alatt ("sz. a.")"

(toldattal kell használni.)

(2) A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)

"o) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő napját és befejezését."

(3) A Ctv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a "szerkezetátalakítás alatt" ("sz. a.") toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a nyilvános szerkezetátalakítást közzé tevő végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszűnik, a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a cég nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből."

75. §

(1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)

"j) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontját és befejezését."

(2) A Cnytv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a "szerkezetátalakítás alatt" ("sz. a.") toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a nyilvános szerkezetátalakítást megállapító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból."

76. §

(1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Magyar Nemzeti Bank a hitelező pénzügyi intézmény e törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott, az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett jogait vagy kötelezettségeit érintő tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, ezek a rendelkezések a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek."

(2) Az Are. tv. 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. §

A természetes személyek, valamint az egyéni vállalkozók számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban: korai előrejelző eszközök). A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak az adós részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézségek megfelelő kezeléséhez."

(3) Az Are. tv. 5. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

"19. egyéni vállalkozó:

a) az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó,

b) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti európai közösségi jogász és külföldi jogi tanácsadó, ha ezt a tevékenységét nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban végzi,

c) az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,

d) az egyéni cég tagja az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a szerinti tagi felelőssége körében keletkezett tartozásai tekintetében,"

(4) Az Are. tv. 5. § 37. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában közérdekkel összefüggő követelés)

"h) az adós által foglalkoztatott személyek munkabértartozásainak kifizetéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből juttatott, visszatérítendő bérgarancia célú pénzügyi támogatás visszafizetésére vonatkozó igény,"

(5) Az Are. tv. 5. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

"51. saját jogú nyugdíjas: a Tbj. 4. § 17. pontjában felsorolt személy,"

(6) Az Are. tv. 5. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)

"56. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § 21. pontjában felsorolt jogviszonyban álló természetes személy,"

(7) Az Are. tv. 5. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

"66. közteher: A bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló

a) munkabér-követeléseket és a bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adók és járulékok,

b) az adósra számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó és termékdíj,

c) kisadózó vállalkozások tételes adója,

d) a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által, az önkormányzat illetékességi területén rendelettel bevezetett helyi adók, valamint települési adók,

e) gépjárműadó."

(8) Az Are. tv. 45. § (5) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell]

"d) az ingatlan, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak vagyon-és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,

e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket,

f) az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési, illetve munkaerőkölcsönzéssel összefüggő díjfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig, továbbá az ezekkel a kifizetésekkel kapcsolatban az adóst terhelő közteherfizetési kötelezettséget."

(9) Az Are. tv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervet úgy készíti el, hogy az adós számára a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, eszközöket, járműveket, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értékhatárig az értékesítés alól mentesíti, azzal a feltétellel, hogy az adós ezekre a vagyontárgyakra vonatkozóan a bevételeiből elkülöníti és megfizeti a vagyonbiztosítási díjat és felelősségbiztosítási díjat, és az eszközök állagmegóvásához, kijavításához szükséges összegeket."

(10) Az Are. tv. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. §

(1) Az adós kérheti olyan adósságtörlesztési terv elkészítését a családi vagyonfelügyelőtől, amelyben a lakóingatlanára vonatkozó jelzáloghitel tartozásából a lejárt esedékességű tartozása megfizetésére három évre haladékot kap azzal a feltétellel, hogy a hiteltartozásnak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a fizetési haladék időtartama alatt is fizetnie kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságtörlesztési terv feltétele, hogy az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a jelzáloghitel tartozásra vonatkozó hároméves fizetési haladék időtartama alatt a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott mértékben megfizeti, továbbá a hároméves fizetési haladék lejáratát követően a jelzáloghitel tartozásra a 45. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű minimális törlesztőrészletet fizet."

(11) Az Are. tv. 86. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén az e §-ban foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a bíróság a hároméves törlesztési időszak elteltével részleges mentesítő határozatot hoz, ha a családi vagyonfelügyelő által készített záró elszámolás szerint az adós a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott mértékben megfizette. Az e bekezdés szerinti részleges mentesítő határozat nem vonatkozik a jelzáloghitel tartozásra.

(5b) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén a jelzáloghitel tartozásra vonatkozóan a családi vagyonfelügyelőnek a jelzálogjogosult bevonásával elkészített záró elszámolása megállapítja, hogy az adós a jelzáloghitel adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a hároméves adósságtörlesztés alatt teljesítette-e, és ha igen, az adósnak van-e a törlesztési terv teljesítését követően a jelzálogjogosult felé fennmaradó tartozása.

(5c) A bíróság a jelzáloghitelre vonatkozóan - az (5b) bekezdés szerinti záró elszámolásban foglaltak alapján - részleges mentesítő határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az adós az adósságtörlesztés időszakára vonatkozó fizetési kötelezettségeit is teljesítette."

(12) Az Are. tv. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az adósságtörlesztés meghosszabbítása, a részleges mentesítés, valamint a mentesítés tárgyában hozott bírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye."

(13) Az Are tv. 33. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. §

(1) A jelzálogjogosultnak a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmeznie kell az ingatlan-nyilvántartásban a jelzáloggal biztosított összeg módosításának bejegyzését oly módon, hogy ez nem haladhatja meg a 86. § (1a) és (5b) bekezdése szerinti összeget.

(2) A jelzálogjogosult a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül díjmentesen elkészíti a hitelszerződés módosításának tervezetét, amelyben az adósnak a 86. § (5b)-(5c) bekezdése szerinti mentesítését követően még fennmaradó tartozása megfizetése érdekében a futamidőt úgy változtatja meg, hogy annak hátralévő részében az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, és az ügyleti kamat nem lehet magasabb, mint az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes ügyleti kamat. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a törlesztőrészleteknek a módosított szerződés alapján történő teljesítését.

(3) Ha a jelzáloghitel-szerződés az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően már felmondásra került, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelzálogjogosult az adós számára köteles olyan jognyilatkozatot kiadni, amely az adós 86. § (5b)-(5c) bekezdés szerinti részleges mentesítését követően fennmaradó tartozásának megfizetése érdekében részletfizetési kedvezményt engedélyez oly módon, hogy a havi részletfizetés összege nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része. A jelzálogjogosult a részletfizetés időtartamára az ügyleti kamatot nem állapíthatja meg a hitelszerződés felmondásának időpontjában érvényes ügyleti kamatnál magasabb mértékben. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a részletek megfizetésének teljesítését."

(14) Az Are tv. 43. alcíme a következő 105/C. §-sal egészül ki:

"105/C. §

(1) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi ... törvény) megállapított rendelkezései a 2021. évi ... törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő adósságrendezési ügyekre is alkalmazni kell, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvény 74/A. §-ának, 85. § (1) bekezdésének, 86. § (5a)-(5c) és (6) bekezdésének, valamint 87/A. §-ának a 2021. évi . törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2021. évi . törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásokban akkor lehet alkalmazni,

a) ha még nem került sor adósságtörlesztési terv bírósághoz történő benyújtására, vagy

b) ha az adósságtörlesztési tervről a bíróság még nem hozott végzést, és az adósnak a 2021. évi .. törvény hatálybalépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési végzést a 2021. évi ... törvénnyel megállapított 74/A. §-ban foglaltaknak megfelelően átdolgozza."

(15) Az Are. tv. 106. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"k) az adósságtörlesztési terv elkészítésekor az adós foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságok, eszközök, járművek értékesítése alóli mentesítésére vonatkozó értékhatárokat."

(16) Az Are. tv. a következő 106/B. §-sal egészül ki:

"106/B. §

Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(17) Az Are tv.

1. 85. § (1) bekezdésében az "Az ötéves adósságtörlesztési időszak" szövegrész helyébe az "A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban meghatározott törlesztési időszak, a bíróság által jóváhagyott adósságrendezési egyezségben meghatározott törlesztési időszak, a 74. § szerinti ötéves és a 74/A. § szerinti hároméves adósságtörlesztési időszak",

2. 86. § (1) bekezdésében az "amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig" szövegrész helyébe az " amelyeket a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig",

3. 86. § (2) bekezdésében az "adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők" szövegrész helyébe az "adósságtörlesztési időszak végén az adósságtörlesztési tervben szereplő hitelezők"

szöveg lép.

(18) Hatályát veszti az Are. tv. 73. § (2)-(4) bekezdése.

77. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek, valamint a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.

A Javaslat a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/1023 irányelv (a továbbiakban Irányelv) I-II. címének (az "Általános Rendelkezések" és a "Megelőző Szerkezetátalakítási Keretek") magyar jogba történő átültetését valósítja meg.

Az Irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyképességének növelését tűzi ki célul. Az Irányelv gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. Az Irányelv két témakörben kívánja elérni a tagállami jogszabályok harmonizálását.

1. A pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítása.

2. A fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása.

A Javaslat a vállalkozások szerkezetátalakítására vonatkozóan hoz létre új törvényi szabályozást. A magánszemély vállalkozók adósságrendezésére külön törvényi szabályozás vonatkozik, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.), ezért az önálló vállalkozókkal kapcsolatos irányelvi rendelkezések az Are tv. módosításával kerülnek átültetésre a magyar jogba.

A Javaslat célja, hogy elsősorban a jogi személy vállalkozás, de emellett a polgári jogi jogalanyisággal felruházott egyéb szervezet gazdasági tevékenysége a pénzügyi nehézségei, sőt a fizetésképtelenné válásának valószínűsége esetén is fennmaradjon, és az adós pénzügyi helyzetének tartós helyreállítását célzó intézkedések a hitelezőkkel egyeztetve olyan módon történhessenek meg, hogy el lehessen kerülni a csődhelyzetet, és az ezzel járó fizetésképtelenségi eljárást. A szerkezetátalakítás bírósági hatáskörrel is járó ún. pre-insolvency eljárást szabályoz, ezért kiterjedhet rá a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya (Ld. ehhez az EU rendelet 1. cikkét is).

Az Európai Unió tagállamainak többségében már létezik megelőző (szerkezetátalakítási) eljárás, ezeket alapvetően két típusba lehet sorolni: az adósságrendezést támogató olyan eljárástípus, amelyben a bíróság szerepe korlátozott: nem az összes hitelező kerül bevonásra, és nem követelmény annak igazolása, hogy az adós még nem fizetésképtelen, általában csak moratórium kérhető és akkor van még a bíróságnak teendője, ha van az adósnak a megállapodással egyet nem értő hitelezője. A másik eljárástípus kollektív, tehát minden hitelező bevonásra kerül, a restruktúrálási eszközök széles köre érhető el: a moratórium mellett pl. a szerkezetátalakítási terv, a szerződések teljesítéséhez való jog, a bíróság szerepe is jelentősebb, "végigkíséri" az eljárást (ld. részletesebben: Rescue of Business in Insolvency Law, European Law Institute 2017, 239. ponttól).

Az Irányelv mind a két típusú eljárás bevezetésére lehetőséget ad, viszonylag széles jogalkotási teret adva a tagállamoknak. Egyes esetekben az Irányelv maga mondja ki, hogy az adott jogintézményt kötelezően alkalmazni kell (pl. szerkezetátalakítási szakértő általános moratórium esetén, ha ezt a szerkezetátalakítás jellege is indokolja), természetesen itt a Javaslat is kötelezővé teszi az igénybevételt, illetve egyes esetekben az Irányelv adta lehetőségnél szigorúbban írja elő az alkalmazást (pl. az elfogadott szerkezetátalakítási tervet mindig be kell nyújtani a bírósághoz jóváhagyásra). Más esetekben kérelemmel történik a szerkezetátalakítási keret igénybevétele.

A szerkezetátalakítás sajátossága, hogy bizalmi eljárásként indul, és csak az eljárás bizonyos szakaszaitól kezdve válik nyilvánossá, mégpedig akkor, ha az adós általános moratóriumot kér. A másik sajátossága, hogy ez az eljárás csak részben rokonítható a kollektív adósságrendezési eljárásokkal, hiszen az adós pénzügyi egyensúlya megőrzéséhez elengedő csak azokat a hitelezőket bevonni az eljárásba, akikkel az adósságok átstrukturálásáról, fizetési kedvezményekről kell megállapodni, vagy akikre az adós mint finanszírozókra számít a működése fenntartásához vagy új finanszírozási források bevonásához, erre a Javaslat szerinti eljárásban is lehetőség van, korlátozott moratórium kérésére is.

A szerkezetátalakításban a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás és a hitelezői együttműködésével a szerkezetátalakítási terv kidolgozása és elfogadtatása kell, hogy megvalósuljon. A szerkezetátalakítási tervnek alkalmasnak kell lennie az adós működőképességének megőrzésére, veszteségforrásai csökkentésére. A szerkezetátalakítási tervnek képesnek kell lennie a vállalkozás adósságai összetételének és a visszafizetési kondíciók olyan átalakítására, amely összhangban van az adós teljesítőképességével. A szerkezetátalakítási terv ezenkívül magában foglalhatja a vállalkozás egyes vagyontárgyainak, üzletágainak értékesítését is, ha ez szükséges az adott vállalkozás életképessége megőrzéséhez, gazdálkodása racionalizálásához. Sőt a szerkezetátalakítás keretében az adós vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedések is elidegenítésre kerülhetnek, elsősorban adósság/tőke konverzióval. A szerkezetátalakítási intézkedéseket az Irányelv nem sorolja fel kimerítően, ezáltal is rugalmas szabályozási kereteket hagy a tagállamoknak. A Javaslat is ennek megfelelően keretjelleggel határozza meg a szerkezetátalakítási intézkedéseket, tág teret hagyva felek akaratának, szándékainak.

Az Irányelv által biztosított lehetőségekkel élve a Javaslat nem terjeszti ki a szerkezetátalakítás hatályát a munkavállalók munkaviszonyból eredő követeléseire, valamint az adóssal szemben keletkezett kártérítési követelésekre, ha az természetes személyt illet meg. Ennek indoka a jogosultak méltánylandó érdekeinek védelme, hogy járandóságaik maradéktalanul kifizetésre kerüljenek a szerkezetátalakítás alatt is.

Annak érdekében, hogy az adós számára a szerkezetátalakítás ne jelentsen indokolatlan kockázatot, a Javaslat az Irányelv keretei között lehetővé teszi, hogy a bíróságtól ún. követelésérvényesítési moratóriumot kérjen azzal a céllal, hogy a szerkezetátalakítás alatt ne folytassanak ellene a hitelezők végrehajtási intézkedéseket, és ne induljanak ellene fizetésképtelenségi eljárások sem.

A hitelezők méltánylandó érdekeire tekintettel a moratórium csak határozott időszakra szól, és bizonyos esetekben a minimális időtartama, azaz a 90. nap előtt is megszüntethető.

Az adóst szükség szerint szerkezetátalakítási szakértők segítik, akik közreműködnek a szerkezetátalakítási terv kidolgozásában, hitelezőkkel történő egyeztetésében, lebonyolítják a szerkezetátalakítási terv megszavaztatását, és annak szabályszerű lefolytatásáért is felelősek. A szerkezetátalakítási szakértők feladata - erre irányuló kérelem esetén - kiterjedhet az adós gazdálkodásának felügyeletére is.

A Javaslat - az Irányelvnek megfelelően - bírósági hatáskörbe utalja az egyes hitelezői osztályok által megszavazott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását. Ha pedig a szavazás során nem alakult ki az elfogadáshoz szükséges konszenzus, az adós kérheti a bíróságot, hogy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hozzon döntést a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról. Ez utóbbira garanciális okokból csak szigorúan körülírt jogszabályi feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. Az adós és a hitelező jogaira, kötelezettségeire vonatkozóan a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervnek van jogi hatálya.

A bíróság feladata, hogy a szerkezetátalakítási terv formai és jogi helyességét megvizsgálja, és ha az ezeknek megfelel, akkor végzésével jóváhagyja. Az eljárás keretében dönt azoknak a hitelezőknek az elleniratáról is, akik a szerkezetátalakítási terv ellen szavaztak, és bizonyítani tudják, hogy a terv sérti az összhitelezői érdekeket, indokolatlanul kezel egyes hitelezőket hátrányosan, vagy pedig fizetésképtelenné válása a szerkezetátalakítási tervvel már nem kerülhető el, működőképessége nem biztosítható.

Ha sikertelenül zárul a szerkezetátalakítás, mert nincs a felek által elfogadott, bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv, az adóst védő moratórium ugyan megszűnik, de önmagában ez nem lehet indok és jogalap arra, hogy a bíróság a szerkezetátalakítás sikertelensége miatt megállapítsa az adós fizetésképtelenségét.

A Javaslat az adós tulajdonosai számára tartja fenn az arra vonatkozó döntési jogkört, hogy az adós megvalósítson-e szerkezetátalakítást. Ha azonban elhatározták a szerkezetátalakítást, az adós tulajdonosait együttműködési kötelezettség terheli annak sikeres előmozdításában. Az Irányelvnek megfelelően a Javaslat előírásokat tartalmaz annak érdekében, hogy a tulajdonosok döntéshozó szerve a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó döntéseiket gyorsan és kevesebb eljárási kötöttséggel hozza meg.

Az Irányelv a vállalkozások vezetői számára előírja, hogy ha a vállalkozás fizetésképtelenségének valószínűsége fennáll, a hitelezők és a vállalkozás tulajdonosai érdekeit is figyelembe véve kell intézkedéseket foganatosítaniuk, és tartózkodniuk kell az adós működőképességét veszélyeztető cselekményektől. Ennek megfelelően a Javaslat is megfogalmazza ezt a követelményt.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvény tárgyi hatálya a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 1. címe alatt szabályozott ún. szerkezetátalakítási eljárási keretekre terjed ki. Ezen eljárási keretrendszer lényege, hogy a fizetésképtelenné válás valószínűségét hordozó gazdasági-pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások (elsősorban az elkülönített vállalkozói vagyonnal rendelkező jogi személyek) tartozásainak rendezése, tevékenységük átszervezése, gazdálkodásuk veszteségforrásainak megszüntetése, de főként a fizetésképtelenségük megelőzése érdekében egyeztetést folytatnak a hitelezőikkel és szerkezetátalakítási tervbe foglalják az egyeztetés eredményét.

A Javaslat tárgyi hatálya azokra a szerkezetátalakításokra terjed ki, amelyekben a bíróságnál nemperes eljárás megindítása iránt kérelmet terjesztettek elő. A teljes mértékben informális, bizalmi átstrukturálási, szerkezetátalakítási tárgyalásokat, folyamatokat ugyanis nem indokolt a jogalkotónak szabályozott formába terelnie, jelenleg ezekre MNB ajánlások vonatkoznak, a közszféra szervezetei esetében pedig az adott szervezetre irányadó szabályok szerint kerülhet sor az adósságok átütemezésére, fizetési kedvezmények nyújtására.

A Javaslat a személyi hatály meghatározásakor kimondja, hogy az adós, a hitelezők és az érintett felek mellett kiterjed azon személyekre is, akik szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakoznak (az adós gazdasági tevékenységének átmeneti finanszírozásában való részvételre vagy az adós javára új finanszírozásra - pl. hitelnyújtás - vállalnak kötelezettséget).

A törvény hatálya kiterjed továbbá azokra a szerkezetátalakítási szakértőkre, akik az adós feladataihoz szakmai segítséget nyújtanak, és közreműködnek a szerkezetátalakítási terv hitelezőkkel történő egyeztetésében, továbbá szakértelmükkel biztosítják a szerkezetátalakítási terv szabályszerű megszavazását, és a bíróság munkáját is segítik a közgazdasági szakkérdésekben.

A törvény a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletet figyelembe véve úgy határozza, meg azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek esetében szerkezetátalakítás Magyarországon folyhat le, hogy azoknak vagy belföldön bejegyzetteknek kell lenniük, vagy legalább a fő érdekeltségi központjuknak Magyarországon kell lennie.

A 2. §-hoz

A törvény személyi hatálya - az Irányelv 1. cikke szerinti kötelező és opcionális rendelkezései szerint - nem terjed ki a pénzügyi szervezetekre (pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítók, tőzsdék, értéktárak), a magánszemély vállalkozókra, továbbá az államháztartási szervezetekre.

A Javaslat meghatározza az szerkezetátalakításban nem érintett félnek minősülő személyek egyes követeléseit. Ezek azok a követelések, amelyekre az adós vállalkozást (adóst) megillető védelmi moratórium hatálya nem terjed ki. Így különösen a munkavállalók (ideértve a kölcsönzött munkaerő díjának kifizetésére szolgáló kölcsönzési díjakra vonatkozó követeléseket is) követelések nem vonhatóak be a szerkezetátalakításba, tekintettel arra, hogy ezen hitelezők érdekeit méltánytalanul sértené az adós fizetési kötelezettségeinek szüneteltetése és azok a pénzügyi engedmények, amelyeket az adós a szerkezetátalakítási tárgyalások alatt a hitelezőktől elvár annak fejében, hogy meg tudja előzni a fizetésképtelenné válását. Ez a megoldás biztosítja, hogy az említett jogosultak járandóságának kifizetése a szerkezetátalakítás időtartama alatt folyamatos legyen, és az adóst védő moratórium hatálya az ő igényérvényesítésüket ne gátolhassa.

A költségvetési bevételek folyamatos biztosítása, mint közérdek védelme érdekében a foglalkoztatással összefüggő közterhek, valamint az adós tevékenységével összefüggésben felmerülő általános forgalmi adó sem vonható be a szerkezetátalakításba, illetve a költségvetési támogatásokkal, valamint az uniós forrásokból nyújtott támogatásokkal összefüggő jogviszonyok esetén is kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy az ebből eredő követeléseit a támogató érvényesíthesse.

Szerkezetátalakításban nem érintett fél az adós munkavállalója abban a tekintetben is, hogy ha ez a munkavállaló foglalkoztatói nyugdíjintézmény tagja, az őt foglalkoztató vállalkozás a szerkezetátalakítás során is fizeti számára a foglalkoztatói hozzájárulást, erre nézve tehát nem kérhet moratóriumot a szerkezetátalakítás során. A munkavállalót, mint nyugdíjintézeti tagot egyebekben sem érinti a foglalkoztatója szerkezetátalakítása, mivel a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerint a nyugdíjintézetnél a tagi számláján kezelt összeg az ő saját tulajdonát képezi.

Fontos kiemelni, hogy a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy a szerkezetátalakításba nem vonható be, valamint a szerkezetátalakítás sem akadálya annak, hogy ilyen intézkedéseket elrendeljenek, foganatosítsanak.

A költségvetési támogatásból megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló projekt keretében beszerzett, üzemeltetési vagy fenntartási kötelezettséggel terhelt vagyontárgyak szintén nem vonhatók be a szerkezetátalakításba.

Az utolsó bekezdés a jogalkalmazás során felmerülő esetleges bizonytalanság kiküszöbölése érdekében az Irányelv 31. cikkét átülteti, amely egyértelművé teszi, hogy mely uniós jogszabályok által szabályozott körben van ezeknek prioritásuk az Irányelvben szabályozott jogintézményekhez (pl. moratórium) képest.

A 3. §-hoz

A Javaslat az értelmező rendelkezéseknél elsődlegesen az Irányelv fogalmi definícióit veszi alapul, és azt a Javaslatban kialakított szabályozás szempontjából fontos egyéb fogalmakkal bővíti. A fogalmak körében kiemelhetőek az alábbiak.

A § 1. pontja az adós szervezetek fogalmát nem az ide tartozó jogi személy típusok tételes felsorolásával határozza meg, hanem úgy, hogy minden olyan jogi személy vagy nem jogi személy, de polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat szerkezetátalakítást, aki gazdasági tevékenységet végez. Az adós értelemszerűen nem lehet az a szervezet, amely szerepel a 2. § (1) bekezdése szerinti kivételek között.

A 2. ponttal összefüggésben kiemelhető, hogy az államháztartási szervezetek körét nem célszerű tételesen felsorolni, ehelyett a Javaslat olyan utaló rendelkezéssel határozza meg ezt a szervezeti kört, amely mindazon szervezetet ide sorolja, amely a státusz szabályai szerint a költségvetési gazdálkodási rend szerint működik. Ide tartoznak pl. a költségvetési szervek, önkormányzatok, azok társulásai. Ezek a szervezetek adósként nem, de a közszféra hitelezőiként bekapcsolódhatnak a szerkezetátalakításba.

A 3. pont az Irányelv fogalmának az átvétele, azzal, hogy egyes finanszírozási típusok a jogbiztonság érdekében tételesen nevesítésre kerülnek. A finanszírozás ezen típusának célja, hogy az adós számára biztosított legyen, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium - a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások - alatt is folytathassa működését, biztosítva legyen az, hogy az adós értéke a pénzügyi nehézség ellenére ne csökkenjen vagy esetlegesen akár az is, hogy "piaci értéke" növekedjen.

A felek tehát a finanszírozás módjában szabadon állapodhatnak meg. A későbbiekben esetlegesen bekövetkező fizetésképtelenség esetére ezen (és az új finanszírozást megvalósító) ügyletekhez az Irányelv kedvezőbb szabályok megállapítását biztosítja a megtámadás, hitelezői felelősségre vonás tekintetében, az ezen körbe nem tartozó szerződésekhez képest, annak érdekében, hogy az adós találjon ilyen finanszírozókat, ha ez az eredményes szerkezetátalakításhoz szükséges.

A pénzügyi támogatás fogalma külön bevezetésre kerül a 15. pontban.

Az 5. pont szerinti fogalom az Irányelv terminológiáját (annak hivatalos fordításban található szóhasználatát) megtartva került meghatározásra. Az Irányelv a hatályos magyar fizetésképtelenségi szabályozástól eltérően nem az adós szemszögéből határozza meg a jogintézmény lényegét, hanem a hitelezői követelések érvényesítésének teljes - de meghatározott időtartamra szóló - korlátozásáról rendelkezik. Fontos fogalmi elem, hogy a moratóriumot bíróságnak kell elrendelnie. A fogalmi meghatározás kizárja egyrészt az igényérvényesítést (az "egyedi végrehajtási intézkedés" alatt nem kizárólag a végrehajtási eljárás értendő ebben a terminológiában) az adóssal szemben, másrészt az Irányelv adta lehetőséggel élve az adott követelés vonatkozásában fennálló biztosítéki jellegű szerződés megléte esetén, az ennek keretében kötelezettséget vállaló harmadik személlyel szemben sem lehet az adós helyett igényt érvényesíteni.

Azt, hogy az igényérvényesítés kizárása az adott követelés vonatkozásában mit jelent, mindig az adott követeléssel kapcsolatos ügylet tartalma alapján mondható meg egyértelműen, a moratóriumra vonatkozó rendelkezések között azonban rögzítésre kerülnek azok az adóssal szembeni korlátozások, amelyek a jogbiztonság érdekében szükségesek, mivel adott esetben hatósági, bírósági határozat meghozatala is felmerül a korlátozással összefüggésben, így szükséges a döntés jogalapjának megteremtése. A fogalomban nevesített biztosítéki céllal kötött szerződések esetén ennek kötelezettje lehet maga az adós, a vele szemben való fellépés a fogalom első fordulata alapján zárható ki, de lehet harmadik személy is, akikkel szemben a fogalmi meghatározás alapján a hitelező fellépése szintén kizárásra kerül a moratórium időtartamára.

Az Irányelv tartalmazza az érintett felek meghatározást, ennek megfelelően a 6. pont alatti fogalomban az adós vállalkozás tagjai (a tőketulajdonosok) is a szerkezetátalakítással érintett félnek tekinthetők, ha érdekeiket a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti. Ezen személyi kategória alatt érteni kell mindazokat, akiket az adóson kívül a szerkezetátalakítási terv érint, tehát a szerkezetátalakításhoz történő kapcsolódási lehetőségek közül itt a tervhez való viszonyon van a hangsúly, az elhatárolás alapja, hogy a terv tartalmaz intézkedést az adott fél vonatkozásában vagy sem.

A magyar megoldásban - élve az Irányelv biztosított lehetőséggel - a tőketulajdonosok csak adós "oldalán" vesznek részt a szerkezetátalakítási terv tárgyalásában és jóváhagyásában, így szükségessé vált az érintett hitelező fogalmának megalkotása (7. pont). A Javaslat a szerkezetátalakítási tervvel összefüggésben érintett hitelezőket említ, vagyis azokat a hitelezőket, akiket a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érint, a szerkezetátalakítási terv tárgyalásába, jóváhagyásába az adós bevon. A fogalom bevezetésére a szabályozás átláthatósága és koherenciája érdekében is szükség van, mert az egyes jogintézményeknél jelentősége van annak, hogy az a szerkezetátalakítás mely résztvevőjét érinti, pl. az általános moratórium nemcsak az érintett hitelezőkre, hanem ezen körbe nem tartozó hitelezőre is kiterjedhet, akivel az adós nem fog megállapodni a követelése intézkedés körében történő kezeléséről.

A 8. pont szerinti fogalommal összefüggésben kiemelhető, hogy szükséges olyan új fogalom bevezetése, amely mentén a szerkezetátalakítás lehetősége, szükségessége megítélhető. Hasonlóan a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (a továbbiakban: Cstv.) szereplő fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmához, a fizetésképtelenné válás valószínűségét sem lehet egzakt módon meghatározni. Fontos azonban, hogy a fenyegető fizetésképtelenséggel szemben a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén nem fogalmi feltétel, hogy bekövetkezzen az az időpont, amikor az adós vezető tisztségviselői előre látják - vagy kellő gondosság mellett látniuk kellene -, hogy az adós esedékességkor előreláthatóan nem tudja kielégíteni a tartozásait. A fizetésképtelenné válás valószínűsége körében az szükséges, hogy alappal feltételezhető legyen, az adós később nem fog tudni teljesíteni. Az Irányelv (28) preambulumbekezdése is kiemeli, hogy megelőző szerkezetátalakítási keretek hatályát az olyan helyzetekre is indokolt kiterjeszteni, amelyekben az adósok nem pénzügyi jellegű nehézségekkel küzdenek, feltéve, hogy e nehézségek következtében ténylegesen és súlyosan veszélybe kerülhet az adós esedékessé váló adósságainak kifizetésére való aktuális vagy jövőbeli képessége. Ilyen helyzet lehet például az, ha az adós elveszít egy számára rendkívül fontos szerződést. A fizetésképtelenné válás valószínűségét megalapozhatja az adós pénzügyi helyzetének megrendülése, piaci viszonyainak előre látható vagy már bekövetkezett változása, de akár a működésében rejlő olyan nehézség, amelynek kezelése életképességének, működőképességének fenntartásához szükséges.

A 9. ponttal történik meg a fizetésképtelenség fogalmának bevezetése, mert az Irányelv szerint a tagállami jogalkotónak kell meghatároznia a "fizetésképtelenség" fogalmát. A magyar jogban fizetésképtelenségi eljárásnak jogi személy vállalkozások tekintetében jelenleg a csődeljárás és a felszámolási eljárás tekinthető, ez utóbbi megindításának előfeltétele a már bekövetkezett fizetésképtelenség, ezért erre hivatkozással került a fizetésképtelenség fogalma definiálásra.

A 10. pont megadja a hitelező fogalmát is. A hitelező fogalom tekinthető a legtágabb kategóriának, mert mindenki hitelező, akinek pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van az adóssal szemben. Figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási terv akár több éves adósi működést is érinthet, hitelező az is, akinek később esedékes követelése van az adóssal szemben. Annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási terv tárgyalása ütemezhető és észszerűen lebonyolítható legyen, a jövőbeli követeléssel rendelkező személyek közül azok minősülnek hitelezőnek, akik követelése legkésőbb a szerkezetátalakítási terv elfogadásának időpontjában már létrejött jogügyleten alapul.

A 11. pont szerinti, a hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt elvének érvényesülése a szerkezetátalakítás során annak közgazdasági és jogi szempontok szerinti kimutatását igényli, hogy a szerkezetátalakítási terv alkalmas legyen arra, hogy a szerkezetátalakítási tervet nem támogató hitelezők se járjanak rosszabbul, mintha az adós fizetésképtelenségének bekövetkezte után felszámolási eljárás vagy más hasonló eljárás (pl. vagyontárgyanként, vagy működő vállalkozásként történő értékesítés) keretében lépnének fel az adóssal szemben. Az Irányelv az USA csődjogában gyökerező jogintézményt vette át, amely azon az elképzelésen alapul, hogy egy hitelezőnek sincs oka elutasítani a tervet, ha legalább annyi megtérülése lesz a terv alapján, mintha az adóst felszámolnák. Lényege, hogy a modern insolvency eljárásokban a tervben hitelezői osztályokat állapítanak meg, külön osztályként kezelve a preferált hitelezőket. Mivel minden egyes hitelezői osztályban el kell fogadni a tervet, ezeket a hitelezőket nem tudja a többi hitelező osztály leszavazni. Továbbá, ha a hitelező kisebbségben is maradna is a saját osztályában, a hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt alapján vétót gyakorolhat, ha a terv alapján kevesebb megtérülése lenne, mintha felszámolásra kerülne sor az adós vagyona tekintetében.

A 13. pont szerinti "még nem teljesített szerződés" fogalmának jelentősége a moratórium következményei szempontjából van, annak biztosításával, hogy az adós ezen szerződéseinek fenntartása az adós működésének, gazdasági tevékenyének folyamatos végzését segítse elő, támogatva ezzel a fizetésképtelenség elkerülését. Az irányelv (41) preambulumbekezdése példaként nevesíti e körben a lízing és licencmegállapodásokat, az árubeszerzésre, szolgáltatások nyújtására irányuló hosszú távú szerződéseket, valamint a franchise-megállapodásokat.

A 15. pont szerint a "pénzügyi támogatás" széles értelmezési tartományt fed le, mert, nemcsak pénzeszközök rendelkezésre bocsátását jelenti nem piaci, hanem annál kedvezőbb feltételekkel, hanem az adós javára garanciavállalást, pénzben is kifejezhető értékű szolgáltatást is.

Az Irányelv (66) preambulum-bekezdése alapján a pénzügyi támogatás tág kört ölelhet fel, ide tartozhat a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásán túl, a harmadik fél általi garanciavállalás, az adós számára árukészlet, raktárkészlet, nyersanyag és közüzemi szolgáltatás rendelkezésre bocsátása. A Javaslat az egyértelművé tétel érdekében a preambulum-bekezdés alapján bevezeti a pénzügyi támogatás fogalmát is, amelyben rögzítésre kerül az is, hogy a támogatás alatt - a szó köznapi értelmével ellentétben - nemcsak az ingyenes ügyleteket kell érteni.

A 16. pontban szereplő szerkezetátalakítás fogalma átveszi az Irányelv szerinti, a szerkezetátalakítás tartalmát adó lehetséges intézkedések felsorolását azzal, hogy ezen intézkedéseknek a pénzügyi egyensúly helyreállítását kell célozniuk. A fogalomban megadott felsorolás nem teljeskörű, mozgásteret biztosítva ezzel arra, hogy az adós és az érintett felek szabadon határozhatnak olyan intézkedésekről, amelyek biztosíthatják az életképességet; ez áll összhangban azzal is, hogy a Javaslat a szerkezetátalakítást elsődlegesen üzleti tárgyalási, kontraktuális alapú folyamatnak tekinti.

A 17. pont szerinti fogalmat, a szerkezetátalakítási szakértő fogalmát az Irányelv szintén tartalmazza. Lényeges eleme ennek, hogy a bíróság jelöli ki. Az Irányelvben a fogalmi meghatározásnál történik meg a szakértő által ellátandó feladatok felsorolása, azonban a Javaslatban ez a szakértőre vonatkozó tételes szabályok között történik meg (ahogy ez a fogalom szerinti hivatkozásból kikövetkeztethető). Szakértő kijelölését nemcsak az adós kezdeményezheti, hanem a hitelező is.

A 18. pont tekintetében kiemelhető, hogy a szerkezetátalakítás során az adós tagja "többféle minőségében" juthat szerephez, akár szerkezetátalakítási nemperes eljárást is kezdeményezhet, ha ennek feltételei fennállnak. Ennek érdekében a Javaslat bevezeti a tőketulajdonos fogalmát, értve ezalatt az adós tagját, akkor, ha nem minősül hitelezőnek.

A 19. pontban találtható új finanszírozás fogalma az Irányelv szerinti fogalom szó szerinti átvétele. Az új finanszírozás az átmeneti finanszírozástól eltérően a terv végrehajtásához szükséges fedezetet biztosítja, ennek okán nyilvánvalóan a szerkezetátalakítási terv is tartalmazza, formája szintén bármilyen pénzügyi támogatás lehet az adós részére, ahogy az átmeneti finanszírozásé.

A Javaslat a törvény alkalmazásának körében az értelmező rendelkezések között rendezi az írásbeli jognyilatkozat speciális formáját, valamint azt, hogy mi minősül írásbeli közlésnek az adós, az érintett hitelezők és a szerkezetátalakítási szakértő között. Az írásbeli jognyilatkozat tekintetében elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései érvényesülnek. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy az üzleti életben a felek közötti kapcsolattartás elsődlegesen elektronikus levelezés (e-mail váltás) útján történik. Az elektronikus levelezés tekintetében az elektronikus ügyintézési szabályok technológia semlegesen határozzák meg a kereteket, azonban jelenleg még nem terjedt el olyan biztonságos kézbesítési szolgáltatás, amelyet üzleti célra is igénybe lehet venni. (A cégkapu szolgáltatás két vállalkozás közötti elektronikus kapcsolattartást nem biztosítja.) Erre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy írásbeli jognyilatkozatnak minősül az e-mail üzenet tartalma. Feltétel azonban, hogy az elektronikus levél tartalmazza a jognyilatkozatot tevő személy megjelölését. Az elektronikus levélhez csatolt dokumentumot azonban elektronikus aláírással kell ellátni vagy ún. ÁVDH szolgáltatással hitelesíteni.

A természetes személyek kedvezőbb szabályok kerülnek rögzítésre. Esetükben lehetséges az is, hogy az ügyvédi törvény előírása szerint az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos elektronikus okirati formába alakítja a papír alapú nyilatkozatot, és azt minősített elektronikus aláírással aláírja. Lehetséges továbbá az is, hogy az elektronikus üzenet elküldését követően a nyilatkozatot tevő természetes személy papír alapon is közli a jognyilatkozatát a címzettel. Még ha el is késett a jognyilatkozat papír alapú kézbesítése, az elektronikus úton tett nyilatkozat dátuma számít, feltéve, hogy az elektronikus és a papír alapú nyilatkozat tartalma nem tér el egymástól.

Az írásbeli közlés tekintetében a Javaslat szintén az üzleti életben elterjedt, valamint a szerkezetátalakítás során felmerülő gyakorlati szempontokat érvényesíti. A postai (állami szolgáltató, futárcégek) mellett megjeleníti azt a lehetőséget is, amikor személyes átvétel történik. Utóbbi esetre lehet példa, amikor az érintett hitelező a szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vesz át okiratot.

A 4. §-hoz

Az alapelvek az eljárásban részt vevő egyes felek együttműködési kötelezettségét, az eljárás transzparens és gyors lefolytatását, az adós, a hitelező, a tőketulajdonos és a szerkezetátalakítási szakértő számára általános elvárásokat fogalmaznak meg a szerkezetátalakítás sikerének előmozdítása, az adósi és hitelezői érdekek méltányos összeegyeztetése és a tisztességes eljárás követelményeinek érvényre juttatása érdekében.

Az adós méltányolható gazdasági érdekeinek védelme biztosítása céljából a Javaslat előírja, hogy a szerkezetátalakítási szakértő, az érintett hitelezők, valamint a munkavállalók képviselői az adós vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot képező adatait és iratait csak a jogaik gyakorlásához és a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékig ismerhetik meg, a titok megőrzésére titoktartási nyilatkozatot kell tenniük.

Az 5. §-hoz

Az Irányelv annak előmozdítására, hogy a vállalkozások még idejekorán észlelni és kezelni legyenek képesek a gazdasági és pénzügyi nehézségeiket, a tagállamok számára előírja korai előjelző eszközök hozzáférhetővé tételét/biztosítását a vállalkozások számára.

A korai előjelző eszközökkel a közgazdasági ismeretekkel nem rendelkező mikro- és kisvállalkozások is képesek lesznek felismerni azokat a körülményeket, amelyek fizetésképtelenségükhöz vezethetnek.

A korai előrejelző eszközök többféle formában kerülhetnek bevezetésre. Lehetnek ezek módszertani útmutatók, gazdasági-pénzügyi tanácsadások, számviteli szolgáltatók vagy adóhatóságok által küldött figyelemfelhívások, informatikai alkalmazások, amelyek a vállalkozások által megadott egyedi adatokból a gazdasági krízishelyzet bekövetkezésének esetleges valószínűségét adják meg, ezenkívül esetleg mentorálási szolgáltatások igénybevételére is feljogosítanak.

A tagállamok számára történő gyakorlati segítségnyújtás érdekében az EU az Irányelv első javaslatának megszületésekor indította el az EWE (Early Warning Tools - Korai Előrejelző Eszközök) projektet, ennek célja a bajba jutott cégekre szabott személyes segítségnyújtás (mentorálás) és tanácsadás. Az EWE projekt eredményeként összegyűjtött jó gyakorlatok ("best practices") és kézikönyvek nyilvánosságra hozatala is megtörtént a tagállami rendszerek kialakításának támogatása érdekében. A konkrét eszközök leírása a kialakítandó eszközök sokféleségére is figyelemmel a normaszövegben nem szükséges, itt a szabályozási keret megadása történik meg.

A korai előrejelző szolgáltatások célja tehát a fizetésképtelenség veszélyét jelentő pénzügyi helyzet előrejelzéséhez tájékoztató és egyéb támogató szolgáltatások nyújtása elsősorban azon kisvállalkozások számára, akik vállalkozásuk méreténél fogva nem vesznek igénybe könyvvizsgálót, ugyanakkor célszerű minél korábban felismerniük a likviditási kockázatokat és gondoskodniuk kell azok kezeléséről, továbbá el kell kerülniük az újabb indokolatlan üzleti kockázatok keletkezését.

A korai előrejelző eszközök a munkavállalók képviselői számára is hasznosak lehetnek a tájékozódási és konzultációs jogaik gyakorlásához.

A Javaslat szerint ezeket a tájékoztató és módszertani anyagokat az erre szolgáló honlapról lehet elérni, tehát online platformokon, illetve ilyen célra kifejlesztett informatikai alkalmazások igénybevételével.

A 6. §-hoz

Az adós a felelős gazdálkodása körében a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerése esetén dönthet úgy, hogy szerkezetátalakítást hajt végre, amelynek célja, hogy működőképességét megtartsa, és elkerülje a későbbi fizetésképtelenséget. A § (1) bekezdése meghatározza a szerkezetátalakítás célját. A szerkezetátalakítás - mint azt a fogalma is tartalmazza - egy intézkedéssorozat, amely az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célozza. Ez azonban általában nem tud megvalósulni a hitelezőktől függetlenül, ezért a szerkezetátalakítás tényleges célja, hogy az adós a hitelezőivel, egyes hitelezőivel (a Javaslat szerint az érintett hitelezőivel) megállapodva tudja kialakítani ezen intézkedéssorozatot és az végrehajtásra is kerüljön. A szerkezetátalakításra vonatkozó jogi szabályozás rugalmasságát igazolja, hogy a Javaslat nem köti meg az adós kezét abban, hogy meghatározza, mely hitelezőkkel köti meg a megállapodást. Vagyis a szerkezetátalakítási megállapodás megköthető egyes hitelezőkel vagy valamennyi hitelezővel.

A szerkezetátalakítás rugalmassága mellett is meg kell határozni azokat a garanciális korlátokat, határokat, amelyeken belül a szerkezetátalakítás folyhat. Ilyen határ a szerkezetátalakítás időkeretének, kezdő és záró napjának meghatározása.

A szerkezetátalakítás megindításáról az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy esetében (elsődlegesen korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) az egyszemélyi tag, alapító dönt. A Javaslat ennyiben nem köti külső szereplő jóváhagyásához, vizsgálatához a szerkezetátalakítás megindításának lehetőségét, de a nemperes eljárás megindítása iránt, amelynek keretében az egyes keretek elérhetővé válnak, kérelmet kell benyújtania a bírósághoz.

A szerkezetátalakítás kezdő napját a döntéshozó szerv határozatban állapítja meg. Ennek kereteit a Javaslat meghatározza.

A szerkezetátalakítás végét pedig vagy a szerkezetátalakítási tervben elfogadott intézkedések maradéktalan végrehajtásának napja vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásának napja jelenti.

A 7. §-hoz

A Javaslat megadja azokat a körülményeket, amelyek esetén szerkezetátalakítás (már) nem határozható el, hiszen a szerkezetátalakítás rendeltetését nem tudná betölteni vagy alkalmazása visszaélésre adna lehetőséget.

A Javaslat nem teszi lehetővé, hogy az adós egyszerre több szerkezetátalakítást folytasson, tekintet nélkül arra, hogy a másik szerkezetátalakítás belföldön vagy külföldön folyik.

A Javaslat - az irányelvi korlátozó rendelkezésekre is figyelemmel - kizárja a szerkezetátalakításból azokat, akik fizetésképtelenségi eljárásban vagy más megszüntetési eljárásban vesznek részt vagy ellenük ilyen eljárást indítottak, ahol a közzététel már megtörtént. A csődeljárással kapcsolatban - amely az adós által indítható másik formalizált fizetésképtelenségi eljárás - kiemelhető, hogy tulajdonképpen a két szabályozás összevetése alapján az adós dönthet is abban, hogy csődeljárást vagy szerkezetátalakítási eljárást indít. Amennyiben a csődeljárást megindítja, szerkezetátalakítást már nem határozhat el és indíthat.

Nem dönthet a szerkezetátalakítás mellett akkor sem, ha korábban a fizetőképesség helyreállítására jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben vagy csődeljárásban bíróság által jóváhagyott csődegyezségben elfogadott tervben a hitelezővel megállapodott, a felszámolási eljárásban egyezséget kötött és annak végrehajtási időszaka még nem telt el. Ez biztosítja adott esetben a hitelezői érdek érvényesülését is, mivel így nem válik lehetségessé, hogy a már rendezettnek tekintett követelés tekintetében az adós szerkezetátalakítás során (újabb) moratóriumot kérjen, elzárva ezzel a hitelezőt az igényérvényesítéstől.

A Javaslat az esetleges visszaéléseket tehát nemcsak időbeli korlátokkal, hanem az egyes eljárások egymás mellett történő gyakorlásának korlátozásával éri el.

A rendelkezések között továbbá találhatóak olyanok is, amelyek az adós pénzügyi helyzetével, megbízhatóságával függnek össze. A Javaslat kizárja a szerkezetátalakítás lehetőségéből azt az adóst, akinek a szerkezetátalakítás kezdő napján legalább 30 napja lejárt esedékességű nem vitatott vagy elismert tartozása van, akkora összegben, hogy ez meghaladja a vele szemben fennálló követelések 10 %-át, vagy ha az adóssal szemben végrehajtás van folyamatban.

Ha a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, az adós számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója nem elérhető az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján, szintén nem határozhat a Javaslat szerinti szerkezetátalakításáról.

Büntetőeljárás megindítása esetén, ha büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, szintén nem indokolt, hogy az adós a Javaslat szerinti szerkezetátalakítási kereteket vegyen igénybe.

A 8. §-hoz

A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós az érintett hitelezőivel szerkezetátalakítási tervet tudjon elfogadni. A tárgyalási folyamat, a szerkezetátalakítás céljára igénybe vehető eszközök (szerkezetátalakítási keretek) azonban nem folyhatnak parttalanul. A rendelkezés meghatározza azt az időkeretet, amelyen belül az adós a szerkezetátalakítási tárgyalásokat lefolytathatja, és meghatározza azokat az időbeli és eseménybeli korlátozásokat, amelyek a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezetnek.

A szerkezetátalakítás koherens szabályozása érdekében szükséges kimondani azt is, hogy ha a szerkezetátalakítási eljárás alatt olyan körülmény következik be, amely miatt elhatározni sem lehetne a szerkezetátalakítást, akkor a szerkezetátalakítás meghiúsul.

A meghiúsulási okok objektív tényeken alapulnak, ha azok a bíróság tudomására jutnak, a szerkezetátalakítási eljárást hivatalból kell megszüntetni a szerkezetátalakítási eljárás általános szabályai alapján. Utalni lehet arra, hogy a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításáig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. §-a alapján lehet megszüntetni az eljárást, ha a szerkezetátalakítás elhatározását akadályozó, a 7. § a)-c) és h) pontjában meghatározott valamely ok bekövetkezik. A szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításától pedig saját szabályt határoz meg a Javaslat.

A 9. §-hoz

A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek hatálya kiterjed az adósra, a szerkezetátalakítási tervvel érintett valamennyi hitelezőre, továbbá a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre is.

A rendelkezés a bíróság által jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv polgári jogi jogkövetkezményeit is meghatározza. Mivel a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyása nemperes eljárásban történik, a bíróság a jóváhagyás során elsődlegesen a formai és tartalmi elemek meglétét, azok jogszabályszerűségét vizsgálja, azonban a szerkezetátalakításit terv gazdasági, üzleti célszerűségét, a szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedések megfelelőségét, a felek akarati szándékát nem vizsgálja. Azt, hogy a szerkezetátalakítási terv képes-e a célját betölteni, vagyis, hogy végrehajtása esetén megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható működőképessége, a bíróság csak akkor vizsgálja, ha erre vonatkozóan ellenirat benyújtására kerül sor. Sajátos vizsgálat történik a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásakor akkor is, ha a nemmel szavazó érintett hitelező arra hivatkozással nyújt be elleniratot, hogy a szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek. A bíróság azonban ezen esetekben sem a szerkezetátalakítási terv egészének, mint a felek közötti egyezségnek az érvényességéről dönt. Ha felek között később vita merül fel, azt az általános polgári jogi szabályok szerint perben rendezhetik.

A Javaslat kimondja, hogy a bíróság által jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv a felek szerződéses kapcsolatában szerződésmódosításnak minősül. Kimondja továbbá azt is, hogy mindazon követelés tekintetében, amelyet a szerkezetátalakítási terv hitelezői elfogadásáig az adós elismert vagy nem vitatott, és az követelést a szerkezetátalakítási terv tartalmazza, érinti, a szerkezetátalakítási terv az adós közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatát is jelenti.

A végrehajtási szabályokkal való koherencia érdekében a Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt teljesítési határidő lejárta után a jogosult az első fokon eljárt bíróságtól végrehajtási záradék kiállítását kérje azon kötelezettségre, amelyet az adós nem teljesített számára. Az így keletkezett végrehajtható okirat alapján a hitelező végrehajtást kezdeményezhet az adóssal szemben.

A 10. §-hoz

A Javaslat szerint a szerkezetátalakítás egységes bírósági nemperes eljárásként kerül kialakításra Magyarországon.

A szerkezetátalakítási tárgyalások során az adós által igénybe vehető egyes eszközök, intézkedések (moratórium, szerkezetátalakítási szakértő) megtételét az adós kérelemmel kezdeményezheti. Kiemelt garanciális elem, hogy az elfogadott szerkezetátalakítási tervet az adósnak minden esetben jóváhagyásra be kell nyújtania az eljáró bíróságnak.

Szerkezetátalakítással kapcsolatos kérelmeket főszabályként az adós terjeszthet elő. A Javaslat azonban más személyeknek is lehetővé teszi meghatározott kérelmek (pl. szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem, moratórium megszüntetése iránti kérelem) benyújtását.

A Javaslatban az egyértelműség kedvéért kimondásra kerül, hogy a szerkezetátalakítási eljárásban igénybe vehető moratórium időtartama kivételével a szerkezetátalakítás nem akadályozza a hitelezőket igényeik érvényesítésében. Így különösen az adóssal szemben folyamatban lévő eljárások tovább folynak, és a hitelezők akár felszámolást is kezdeményezhetnek az adós ellen. A moratórium időszaka alatt benyújtott felszámolási kérelmek kezelésének szabályait a Cstv. módosítása tartalmazza.

A moratórium alatti korlátozás természetesen csak a moratórium hatálya alá tartozó hitelezőkre vonatkozik, ha az adós úgy dönt, hogy korlátozott moratóriumot kér, a moratórium hatálya alá nem tartozó hitelező igényét minden korlátozás nélkül érvényesítheti. Ha a moratórium hatálya alá tartozó hitelezőnek vitatott követelése van, ő eziránt még a moratórium időtartama alatt is pert indíthat.

A 11. §-hoz

Az Irányelv nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói érdekek védelmére, a már meglévő munkajogi tárgyú uniós előírásokhoz (a 2002/14/EK irányelv és a 2009/38/EK irányelv a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog vonatkozásában, a 98/59/ EK Irányelv a csoportos létszámcsökkentéssel összefüggésben, valamint a 2001/23/EK Irányelv a munkavállalói érdekek védelme a vállalkozások átruházása esetén) képest azonban új követelményeket nem jelenít meg a szerkezetátalakítással kapcsolatban. A magyar szabályozásban is elsősorban a munkajogi szabályok alkalmazásának van helye, ezt a Javaslat is rögzíti, az Irányelv 13. cikkével összhangban megjelölve azokat a területeket, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak.

A szerkezetátalakításba a munkavállalót megillető követelések nem vonhatók be, így az Irányelvben nevesített, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 2008. október 22-i 2008/94/EK parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései - a bérgaranciára vonatkozó követelmények - alkalmazása a szerkezetátalakításban nem merül fel.

A 12. §-hoz

A szerkezetátalakítás az adós létét érintő olyan kérdés, ahol indokolt előírni, hogy erről a döntéshozó szervnek vagy egyszemélyes jogi személy esetében (elsődlegesen korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) az egyszemélyi tagnak, alapítónak határozatot kell hoznia. A Javaslat a szerkezetátalakítás elhatározását és a szerkezetátalakítás kezdő napjának a meghatározását olyan súlyú kérdésnek tekinti, amelyre tekintettel előírja, hogy arról csak az adós legmagasabb döntési fóruma, a tagok közössége - egyszemélyes adós esetén az alapító, egyszemélyi tag - dönthet. A félreértések elkerülése érdekében a Ptk.-ra hivatkozással utal a döntéshozó szervre a rendelkezés. A döntéshozó szervi határozat szabályaihoz a Javaslat kógenciát kapcsol, vagyis attól nem lehet eltérni. A szerkezetátalakítás azonban egy hosszú, sok esetben gyors, operatív döntések meghozatalát kívánó folyamat, így elképzelhető, hogy a döntéshozó szerv határozathozatalának időigénye ezzel nem összeegyeztethető, vagy egyébként az adós tagjai nem kívánnak a szerkezetátalakítási döntések (mindegyikébe) belefolyni. A Ptk. Harmadik könyve a jogi személyekre vonatkozó szabályok között a jogi személy szervei, az egyes jogi személy típusoknál nevesített szervek hatáskörét nem határozza meg kötelező erővel, tehát a jogi személyek, gazdasági társaságok stb. a működési kérdéseikben szabadon döntenek. Nem kizárt tehát, hogy például a szerkezetátalakítással összefüggő egyes kérdésekben - a szerkezetátalakítás elhatározásának kivételével, amelyet a törvény kógens módon az adós döntéshozó szervére telepít - az adós úgy határozzon az anyagi jogi szabályok betartása mellett, hogy más adósi szervre delegálja. Elképzelhető, hogy csak egyes kérdésekben való döntést ruházza át, de a főbb döntéseket (például a szerkezetátalakítási terv elfogadása) a döntéshozó szerv hatáskörében tartja, és elképzelhető az is, hogy minden kérdésben egy kijelölt szerv dönt (például felügyelőbizottság). Fontos kiemelni az, hogy ha szerkezetátalakítási tervről is az adós döntéshozó szerve határoz, akkor a Javaslat rendelkezése szerint a határozathozatalhoz legalább minősített többség szükséges.

Az adósnak már a szerkezetátalakítás elhatározásakor kell, hogy legyen elképzelése a kivitelezésre, mely hitelezőket kívánja bevonni, és részükre milyen feltételekkel tudja teljesíteni a kötelezettségeit, hogyan látja vállalkozása életképességének biztosítását.

Ennek érdekében a döntéshozatalhoz már szükséges a Javaslatban nevesített körülményeket tartalmazó dokumentumok előkészítése. Ismertetni kell különösen a döntéshozó szerv számára az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét, a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, a tartozásállomány jellemzőit, továbbá azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások. A Javaslat nem írja elő, hogy ebben a fázisban az ügyvezetésnek már a szerkezetátalakítási terv tervezetét is mellékelnie kellene, de ez nem zárja ki azt, hogy akár ez is beterjesztésre kerüljön, ha ezen időpontig már készül ilyen, a hitelezői követelések nyilvántartását, a tervezett osztályba sorolást azonban el kell végezni.

Itt kell megemlíteni, hogy az Irányelv külön foglalkozik a tőketulajdonosok szerkezetátalakítással összefüggő érdekeivel, ennek keretében rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a részvényesek vagy egyéb tőketulajdonosok ne akadályozhassák meg indokolatlanul az adóst újra életképessé tevő szerkezetátalakítási terv elfogadását. Ennek érdekében a 9. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a tagállamnak arra is lehetősége van, hogy a tőketulajdonosokat kizárja a szavazásból. A Javaslat külön tőketulajdonosi hitelezői osztályról nem rendelkezik, a tőketulajdonos, ha hitelező, akkor hitelezőként szavazhat a tervről a követelése besorolása szerinti hitelezői osztályban.

Az Irányelv a tőketulajdonos ('equity holder') kifejezést használja, amely inkább olyan tagsági jogviszonyra utaló kifejezés, ahol az adós tagja a vállalkozásban befektetőként ('investor') és nem "személyes közreműködőként" ('owner') van jelen; a gyakorlatban a kisebb méretű, személyegyesülési formában működő jogi személyeknél a tag hozzáállása nyilván más a szerkezetátalakításhoz, mint egy részvénytársaságnál, ezért az egyes előírások érvényesülésének eltérő jelentősége lehet.

A további bekezdések a döntéshozatalra vonatkozó - a társasági jogi előírásokhoz képest -kedvezőbb szabályok bevezetésével biztosítják a szerkezetátalakítás hatékony véghezvitelét, az Irányelv előzőekben hivatkozott tőketulajdonosokkal kapcsolatos követelmény megjelenítését.

A Javaslat továbbá az Irányelv 19. cikkének átültetéseként meghatározza az adós vezető tisztségviselőjére vonatkozó alapvető gazdálkodási, tevékenységi kereteket, amelyeket az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége esetén figyelembe kell vennie. Fontos, hogy a rendelkezés a hitelezői érdekek primátusát mondja ki a tőketulajdonosok és az érintett felek érdekeivel szemben.

Annak érdekében, hogy a biztosított hitelezők érdekeltté váljanak az adós további finanszírozásában, a vezető tisztségviselőnek, ha a terv a zálogjoggal terhelt vagyon értékesítésére tesz javaslatot, ez csak a zálogjogosult hitelező előzetes engedélye alapján lehetséges. A hitelező azonban dönthet úgy, hogy a befolyt vételárat az adós rendelkezésére bocsátja, ez esetben az így rendelkezésre bocsátott összeg átmeneti vagy új finanszírozásként kezelhető.

A 13-14. §-hoz

A szerkezetátalakítással kapcsolatos bírósági eljárásban néhány sajátos, illetve eltérő szabály megalkotására van szükség a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Bpnp.) a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseihez, valamint a Pp. keretszabályaihoz képest.

A szerkezetátalakítással kapcsolatos bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos hatásköre és illetékessége.

A szerkezetátalakítással kapcsolatos bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Az eljárások elhúzódásának megelőzése érdekében nincs helye félbeszakadásnak, költségkedvezmény engedélyezésének, szünetelésnek. Felfüggesztésre, beavatkozásra csak szűk körben kerülhet sor.

Az eljárásban főként okirati bizonyítás folyik. A bíróság nemcsak a felek indítványára, hanem hivatalból is elrendelheti a bizonyítást, és a feleket meghallgathatja. A bizonyításra egyebekben a Pp. szabályai, mint háttér jogszabály rendelkezései megfelelően alkalmazhatók azzal, hogy a Bpnp. a nemperes eljárásokban a magánszakértő igénybevételi lehetőségét kizárja. A Javaslat hitelezői ellenirat benyújtása esetére kifejezetten lehetővé teszi a bíróság számára, hogy további szerkezetátalakítási szakértőt rendeljen ki az elleniratban foglalt szakkérdésekben való állásfoglalás céljából.

A Javaslat az általános eljárási szabályok között határozza meg a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét. Ezen jogintézményre külön hivatkozás nélkül is alkalmazandók a Pp. 110. § (1) bekezdésében foglalt intézkedési határidő kezdő napjának meghatározására vonatkozó előírások, a határidő így a beadvány bírósághoz történő érkezésétől, a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől számítódik.

Az általános intézkedési határidő meghatározása biztosítja, hogy a Javaslatban ne kelljen minden egyes intézkedés vonatkozásában külön nevesíteni az adott intézkedéssel kapcsolatos intézkedési határidőt, csak azokban az esetekben, amikor a határidő eltér az általános intézkedési határidőtől.

Amennyiben a Javaslat valamely beadvánnyal kapcsolatban intézkedési kötelezettséget ír elő, de nem határozza meg ennek határidejét, azt a bíróságnak legkésőbb 8 munkanapon belül kell teljesítenie.

A 15. §-hoz

Az Irányelv nem tartalmaz rendelkezést a kollektív vagy nyilvános, illetve a bizalmas szerkezetátalakításra. A szakirodalomban ugyanakkor már a szerkezetátalakítás e két formája bevett típusként említett, továbbá a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet tekintetében is meg kell határozni, mely szerkezetátalakítás eshet ezen európai uniós rendelet hatálya alá. Erre tekintettel a Javaslat meghatározza, mi tekintendő a nyilvános szerkezetátalakításnak.

A más európai uniós tagállamokban indult eljárások egymáshoz való viszonyán kívül az uniós rendelet előírásai alapján a Javaslat is tartalmazza a főeljárás megindítására vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatot a joghatóságra hivatkozással (lehetséges ugyanis, hogy az adósnak nem belföldön található a fő érdekeltségi központja, bár itt van a bejegyzett székhelye, a bejegyzett székhelyet fő érdekeltségi központtal azonosított vélelem ugyanis megdönthető). Ezen túlmenően a más tagállamban történő közzétételre és a fizetésképtelenségi nyilvántartásba történő adatszolgáltatásra történő kötelezést is szükséges kimondani a nyilvános szerkezetátalakítási eljárásban, mert ez is az uniós rendeleten alapszik, a hatálya alá bejelentett eljárásokra nézve.

A 16-17. §-hoz

A Javaslat elsődlegesen bírói döntési jogkörbe helyezi a szerkezetátalakítási eljárás során meghozandó döntéseket.

A 18-19. §-hoz

A Javaslat általános szabályokat fogalmaz meg a szerkezetátalakítási eljárásban a bírósághoz benyújtandó beadványokra. Ennek keretében rögzíti, hogy minden beadványt formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyet az Országos Bírósági Hivatal tesz közzé honlapján. A nyomtatvány rendszeresítése az eljárásban részt vevő fél és a bíróság számára is előnyös, az eljárás hatékony lefolytatását, a mielőbbi döntés meghozatalát szolgálja.

A beadvány alaki kellékeire, a hiánypótlás elrendelésére és visszautasítására főszabályként a Pp. rendelkezései érvényesülnek azzal, hogy hiánypótlás elrendelhető akkor is, ha a beadvány a Javaslat rendelkezéseinek nem felel meg.

A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében meghatározott okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A 20-21. § hoz

A Javaslat külön szabályozza a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet, amelynek általános követelményként meghatározza a kérelem kötelező tartalmi elemeit és mellékleteit. Az egyes eljárásokat megindító kérelmekre vonatkozó többlet követelményeket a Javaslat az adott kérelemnél határozza meg.

A Javaslat rendelkezik a kérelem visszautasításának általános szabályairól, külön meghatározva azokat az eseteket, amikor az eljárásban benyújtható kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vissza kell utasítani, illetve amikor az eljárásban benyújtható kérelem tekintetében hiánypótlási felhívás kiadható.

Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a Javaslat korlátozza a visszautasítás elleni jogorvoslati jogot. A mérlegelést igénylő jogkérdésen alapuló döntések kivételével nincs helye fellebbezésnek. Egyéb esetben, ha a fél kijavítja a visszautasító végzésben megjelölt hibákat, hiányosságokat, akkor a kérelmet újra beadhatja 15 napon belül úgy, hogy csak a javított mellékletet kell a kérelméhez csatolnia. A szabályszerű benyújtással a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható korábbi kérelem előterjesztésének joghatásai fennmaradnak.

A 22. §-hoz

A szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet az adósnak kell benyújtania. A hitelező tehát nem kezdeményezheti ezen eljárás lefolytatását, azonban az eljárás további részében őt is megilleti kérelem kezdeményezési jog abban az esetben, ha ezt a Javaslat lehetővé teszi (például szerkezetátalakítási szakértő kijelölésével, moratórium megszüntetésével összefüggésben). Speciális hitelezői jogosítvány a szerkezetátalakítási terv bíróság általi jóváhagyása során az ellenirat benyújtására vonatkozó jog.

Az eljárás megindításakor a hitelezők arra hivatkozással terjeszthetnek elő beadványt, hogy az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége nem áll fenn (nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek mellett szerkezetátalakításáról határozhat). Az adós a kérelem benyújtásával a bíróság rendelkezésére bocsátja egyes nyilvántartási dokumentumait (6 hónapnál nem régebbi közbenső mérlegét és utolsó beszámolóját), illetve a hitelezők beadványára az adós észrevételt tehet. A bíróság ezek alapján hozza meg a döntését: a szerkezetátalakítási eljárást megindítja vagy elutasítja a kérelmet.

Az adósnak lehetősége van arra, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg kérelmezze szerkezetátalakítási szakértő kijelölését és moratórium elrendelését is, de lehetősége van arra is, hogy ezek iránt csak az eljárás későbbi szakaszában terjesszen elő kérelmet. Az eljárás kezdő napja az a nap, amit az adós kérelmében megjelöl (a 12. § (3) bekezdés alapján meghatározott időpont).

A 23-24. §-hoz

A szerkezetátalakítás eredményességének növelése, szakszerűségének és szabályszerűségének elősegítése, a bíróság feladatainak előkészítése és megalapozása érdekében szerkezetátalakítási szakértő kerül kijelölésre, kérelemre vagy a Javaslatban meghatározott esetekben bíróság általi hivatalbóli kirendelés alapján.

Az Irányelv 5. cikk (3) bekezdése a szakértő kötelező részvételére az alábbi esetköröket tartalmazza:

a) ha bíróság egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő általános moratóriumot rendel és, úgy határoz, hogy a felek érdekeinek védelmében szükség van ilyen szakértőre;

b) ha a szerkezetátalakítási tervet a 11. cikknek megfelelően bíróságnak kell jóváhagynia a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség révén; vagy

c) ha azt az adós vagy a hitelezők többsége kéri, feltéve, hogy az utóbbi esetben a szakértő díját a hitelezők viselik.

A Javaslat az érintett bekezdés implementációját úgy valósítja meg, hogy az adós vagy hitelezők kérelmére történő kirendelését (a Javaslat terminológiájával kijelölését) a szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelem, míg a további két kötelező eset a hivatalból történő szakértő kirendelés keretében szabályozza.

A Javaslat a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámoló szervezetek és az állami felszámoló szervezet számára teszi lehetővé a szerkezetátalakítási szakértői feladatok elvállalását. Ahhoz, hogy a felszámoló szervezetek által foglalkoztatott felszámolóbiztosok szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végezhessenek, továbbképzésben kell részt venniük már a szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvétel előtt, és azt követően is.

A Javaslat törvényi szinten az Irányelv 26. cikk (1) bekezdés a) pontjában is előírt szakmai továbbképzéssekkel kapcsolatban csak a kötelezést írja elő, de ennek részletes teljesítési szabályai (a továbbképzések formája, szervezője, a továbbképzés teljesítésének módja) megalkotása végrehajtási rendeleti szintre tartozik.

Fontos, hogy az egyedi ügyekben olyan szerkezetátalakítási szakértő kerüljön jóváhagyásra vagy kirendelésre, aki szakmai tevékenységét befolyásmentesen látja el. Ezért a Javaslat felsorolja azokat az összeférhetetlenségi és kizáró okokat, amelyek esetén az adott ügyben nem lehet eljárni. Az összeférhetetlenségi vagy kizáró okot keletkeztető körülmények lehetnek vagyoni, tulajdonosi érdekeltséggel összefüggőek, vagy pedig a szerkezetátalakítási szakértőnek a feleknél betöltött más funkciójából adódhatnak, valamint érdemtelenségi vagy egyéb akadályozó tényezők (szünetelés).

A szerkezetátalakítási szakértőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, amelynek a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére tekintettel magas összegre kell kiterjednie.

Nincs szükség új állami nyilvántartás létrehozására, hanem az Országos Bírósági Hivatal a kapott bejelentéseknek megfelelően csupán vezeti a szerkezetátalakítási szakértők listáját. A nyilvántartó hatóság ellenőrzési és szankcionálási jogai a külön jogszabályban le van fektetve, a hatósági nyilvántartásból történő törlés pedig azzal a hatással is jár, hogy nem lehet bírósági szerkezetátalakítási szakértőként sem tovább működni. A bíróság számára a szakértő listára kerüléshez szükséges bejelentést és az adatváltozásokat a nyilvántartó hatóság küldi meg.

A 25. §-hoz

A Javaslat felsorolja a szerkezetátalakítási szakértő azon feladatait, amelyeket az Irányelv is tartalmaz a szakértő fogalmának meghatározásánál a 2. cikk 12. pontjában. Ezek közül kiemelendő, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata elsősorban a szerkezetátalakítási terv előkészítésében, a hitelezőkkel történő egyeztetésében történő közreműködés, szakmai segítségnyújtás. Részt vesz tehát a hitelezői igények számbavételében, az érintett hitelezők hitelezői osztályokba sorolásában, és a szerkezetátalakítási terv megszavazásának egyéb előkészítő és lebonyolító feladataihoz is segítséget nyújt. Fontos feladata ezekben a folyamatokban keletkező iratok, jegyzőkönyvek jóváhagyólag történő aláírása.

Az érintett hitelezők érdekei és az eljárás tisztességes lefolytatása érdekében a szerkezetátalakítási szakértő az adós gazdálkodását is felügyelheti. A szerkezetátalakítási szakértő kijelölése nem érinti az adós vezető tisztségviselőjének szervezeti képviseleti vagy ügyvezetési jogait. A szerkezetátalakítási szakértő részletes szakmai feladatait végrehajtási rendelet fogja meghatározni.

A 26. §-hoz

Az Irányelv 2. cikk (1) bekezdés 12. pontja értemében a szerkezetátalakítási szakértő feladatköre kiterjedhet az adós gazdálkodása feletti felügyeletre is. E feladat és jogkör törvényi szintű elemeit jeleníti meg a rendelkezés.

A gazdálkodás feletti felügyeletet a bíróság alapvetően erre irányuló kérelem esetén rendeli el, akkor, ha ezt a jóváhagyás iránti kérelem tartalmazza, vagy kirendelés esetén, ha a hitelezők kezdeményezik ezt. Ennek oka, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nem fizetésképtelenségi eljárás, így nincs ok arra, hogy főszabályként az adósnak a döntési jogköre a saját gazdálkodási terén korlátozva legyen. Ugyanakkor, ha azt a hitelezők mégis indokoltnak látják, kérelmezhetik a gazdálkodás felügyeletére is kiterjedő szakértői jogkör jóváhagyását, illetve elrendelését. Nem kizárt, hogy az adósi kérelem is tartalmazzon ilyen irányuló kérést.

A gazdálkodás feletti felügyelet adminisztratív (iratokba, nyilvántartásokba való betekintés, felvilágosítás kérés) és a gazdasági döntések tartalmára vonatkozó felügyeletet is jelenthet (egyes kötelezettségekhez való hozzájárulás megadása, új és átmeneti finanszírozás gazdasági ellenőrzése).

A biztosítékot tartalmazó szerződés esetén nemcsak a szakértő, hanem az érintett hitelező jóváhagyására is szükség van, ha ez a rendes gazdálkodás körét meghaladja, tehát kívül esik a szokásos üzletmeneten, nagyságrendjét vagy az ügylet típusát tekintve.

A 27-28. §-hoz

Abban az esetben, amikor a felek kérelme alapján történik a szerkezetátalakítási szakértő bírósági kijelölése, az adós vagy az eljárásban érintett hitelezők követeléseinek többségét képviselő érintett hitelező kérelmére a bíróság jóváhagyja az általuk megjelölt szerkezetátalakítási szakértőt. A biztosított érintett hitelező egyedül is jogosult ilyen tárgyú kérelem előterjesztésére.

A kérelmezőnek meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyek miatt a szerkezetátalakítási szakértő közreműködését indokoltnak tartja, valamint azt is be kell mutatnia, hogy miért a választott szerkezetátalakítási szakértőt tartja a feladat elvégzésére alkalmasnak. Fontos eleme a kérelemnek az, hogy a kérelmezőnek pontosan meg kell adnia azokat a feladatokat, amelyeket a szerkezetátalakítási szakértőnek el kell látnia, ugyanis a bíróság e kérdésben is kérelem alapján tud dönteni.

A jelentős állami részesedéssel működő vállalkozásoknál ugyanaz az állami szervezet jár el szerkezetátalakítási szakértőként, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek esetében ellátja a fizetésképtelenségi szakértői feladatokat.

Elképzelhető, hogy a kérelmező konkrét szerkezetátalakítási szakértőt nem tud megnevezni, azonban mégis fontosnak tartja, hogy szerkezetátalakítási szakértő vegyen részt a szerkezetátalakításban. Ekkor a kirendelés szabályainak alkalmazásával a bíróság választja ki a listáról a szerkezetátalakítási szakértőt a végrehajtási jogszabályban meghatározott módszertan szerint, ilyenkor viszont a kirendelés szabályait kell alkalmazni.

A jóváhagyás iránti kérelem elutasítása esetén a kérelmező élhet fellebbezéssel.

A 29. §-hoz

A Javaslat a szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő bírósági kirendelése körében kötelező eseteket és bírósági mérlegelésen alapuló eseteket állapít meg.

A szerkezetátalakítási szakértő kirendelésének esetei szélesebb körűek, mint azt Irányelvben meghatározott minimális kör, általános moratórium esetén például mindig kötelező, nemcsak

akkor, ha a felek érdekei alapján szükséges (ld. Irányelv 5. cikk (3) bekezdés a) pontjában), tehát külön vizsgálat nélkül meg kell, hogy történjen a kirendelés, ha korábban nem került kijelölésre szakértő (pl. az adós vagy biztosított hitelező korábban előterjesztett kérelme alapján). Ugyanígy a terv osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelem esetén, vagy ha a jóváhagyás iránti kérelemmel szemben ellenirat kerül benyújtásra. Ezek már a terv elfogadása után, a bírósági jóváhagyáskor bekövetkező körülmények, előbbi esetben a kötelező kijelölést az Irányelv 5. cikk (3) bekezdés b) pontja tartalmazza.

A bíróság a mérlegelésen alapuló egyik esetben a hitelezők kérelme alapján dönt, illetve a jóváhagyás iránti kérelemmel szemben benyújtott hitelezői ellenirat esetén speciális lehetőség a bíróság számára, hogy akkor is kirendeljen szakértőt, ha már van közreműködő szakértő az eljárásban (pl. az általános moratóriumra tekintettel).

A szerkezetátalakítási szakértő kirendelése nyilvános, átlátható és ellenőrizhető módszertan szerint történik, amely figyelembe veszi az adós gazdasági tevékenységének és pénzügyi nehézségeinek sajátosságait, és az adott ügy ellátásához szükséges szakértelmet. A kirendelési módszertant végrehajtási rendelet állapítja meg.

A jelentős állami részesedéssel működő vállalkozásoknál ugyanaz az állami szervezet jár el szerkezetátalakítási szakértőként, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek esetében ellátja a fizetésképtelenségi szakértői feladatokat.

A 30. §-hoz

A szerkezetátalakítási szakértő díját, ha kérelemre történik a kijelölés, az fizeti, aki azt vállalta, vagyis a bíróságnak nincsen szerepe a díj meghatározásában. Az Irányelv 5. cikk (3) bekezdés c) pontja ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy ha a hitelezők többsége kéri a szakértő kijelölését, a szakértő díját ők viselik.

A szerkezetátalakítási szakértő díjának megállapítására azokban az esetekben kerül sor, ahol a szerkezetátalakítási szakértőt a bíróság rendelte ki.

A díj mértékét a Javaslat a Cstv.-ben a vagyonfelügyelő díjához hasonlóan a mérleg szerinti eszközök könyv szerinti értékéhez viszonyítva sávosan, a díjmértékre nézve degresszíven állapítja meg.

A díj mértékét a szerkezetátalakítási szakértőnek az adott ügyben végzett munkaterhe, adminisztratív feladatai, a kijelölés megszüntetésének körülményei figyelembevételével állapítja meg a bíróság annyiban, hogy ezen szempontok alapján csökkentheti annak előző rendelkezések alapján megállapított mértékét.. A szerkezetátalakítási szakértő a díjon felül költségtérítést nem számolhat fel.

A Javaslat rendelkezik a díjelőleg intézményéről és a bíróság díjmegállapítási kötelezettségéről is.

A 31. §-hoz

A szerkezetátalakítási szakértő felmentésére - kijelölésének megszüntetésére - az eljárásban részt vevő felek kezdeményezésére vagy hivatalból kerülhet sor. A kijelölés megszüntetés iránti ("felmentési") indokok elsődlegesen megegyeznek a Javaslatban meghatározott összeférhetetlenségi és kizáró okokkal. Kérelmezni lehet a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetését a bíróságtól akkor is, ha a feladatainak nem megfelelően tesz eleget, mulasztást követ el, valamint akkor, ha a szerkezetátalakítása befejezése előre láthatóan nem lesz sikeres, így a szakértő további munkája, díjának fizetése feleslegessé vált. Ha a szerkezetátalakítás meghiúsult, a szerkezetátalakítási szakértő felmentése szintén szükséges.

Ha a szerkezetátalakítási eljárásban szerkezetátalakítási szakértő részvétele a Javaslat szerint kötelező (kötelező hivatalbóli kirendelés), akkor a bíróság hivatalból intézkedik újabb szakértő kirendelése iránt.

A 32. §-hoz

A szerkezetátalakítási szakértő a kijelölés megszüntetésekor köteles a tevékenységével elszámolni és minden dokumentumot átadni az adósnak és a bíróságnak is. Mulasztása vagy késedelme esetén a bíróság pénzbírságot szab ki.

A 33-34. §-hoz

Az Irányelv is biztosítja a fizetésképtelenségi jogban ismert, az adós - hitelezői jogok korlátozásával megvalósuló - védelme érdekében elrendelhető egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium intézményét ('stay of individual enforcement actions'). Ahogy a fogalom bevezetéséhez kapcsolódó indokolásban már kifejtésre került, a kötelezettségei teljesítése alóli haladékot az adós a hitelezői jogok korlátozásán keresztül kapja. A védelem célja, hogy az adósnak elegendő ideje legyen arra, hogy a jövőbeli teljesítőképességére, életképességére tekintettel többek között a kötelezettségei teljesítésére készített szerkezetátalakítási tervről az érintett hitelezőkkel tárgyaljon, a terv elfogadását elérje.

Az Irányelv a moratórium két típusát különbözteti meg az általános és a korlátozott moratóriumot. A Javaslatban is megjelenik mind a két típus, illetve az ideiglenes moratórium bevezetése, amely annak érdekében szükséges, hogy a moratórium jogerős elrendelése előtt a hitelezők érvényesíthessék érdekeiket, ha úgy látják, hogy az adós moratóriumhoz való joga nem áll fenn.

A szerkezetátalakítási kerethez való hozzáférés irányelvi korlátozásaként kimondott okot: az adós (vezető tisztségviselője) által elkövetett számviteli vagy könyvelési kötelezettségek súlyos - bűncselekmény megállapítását eredményező - megsértését a Javaslat oly módon veszi át, hogy az elkövetett jogsértést kiterjeszti valamennyi gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményre és a pénzmosásra, de megengedi, hogy ezen cselekményekkel érintett adósok szerkezetátalakítást határozzanak el (a folyamatban lévő büntetőeljárás azonban kizáró ok), moratórium elrendelését azonban nem kérhetik a bíróságtól a korábbi visszaélésre tekintettel. Indokolt, hogy ezzel a korlátozással összefüggésben ne az adós fennállásának ideje, hanem csak a megelőző 5 év kerüljön figyelembevételre.

A Javaslat a moratóriumhoz az adóst korlátozó, felügyelő szabályokat kapcsol hitelezővédelmi szempontokra figyelemmel. Egyrészt utalni lehet rá, hogy általános moratórium esetén mindig kell, hogy legyen a szerkezetátalakításban közreműködő szakértő, másrészt korlátozott moratórium esetén is meghatároz a Javaslat olyan körülményt, amely fennállása esetén a bíróság szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha nem jelöltek ki korábban. A kijelölt szerkezetátalakítási szakértő megnövelt feladatkörrel jár el moratórium esetén akkor, ha a kijelölés szerint tevékenysége eredetileg nem terjed ki az adós gazdasági tevékenységének felügyeletére.

Az Irányelv 6. cikk (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a tagállami szabályozás bizonyos követeléseket vagy ezek bizonyos kategóriáit kizárjon a moratórium hatálya alól, ha a hitelezői érdekérvényesítés valószínűsíthetően nem veszélyezteti a szerkezetátalakítást vagy méltánytalanul sértené ezen követelések hitelezőinek érdekeit. Figyelemmel arra, hogy az irányelvi kivétel-szabályozás olyan körülményeket nevesít, amelyek "szubjektív" elemek megjelenését (ezek vizsgálatát) eredményezhetik (pl. az adós vállalkozás méretétől függően mást jelenthet, hogy mely követelés érvényesítése nem veszélyezteti a szerkezetátalakítást), a Javaslat azt mondja ki, hogy a moratórium valamennyi hitelezőre és követelésre kiterjed. Ez alól azok a hitelezők és követelések képeznek kivételt, amelyek a szerkezetátalakítással nem érintettek.

A Javaslat a hatályra vonatkozó rendelkezések között biztosítja különösen a munkavállalói érdek és közérdek védelmét azáltal, hogy a munkaviszonyból és egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó követelések, valamint a költségvetést megillető foglalkoztatással kapcsolatos közterhekből és általános forgalmi adóból (amit főszabály szerint az adós a vevőjétől szed be) származó követelések jogosultjai (munkavállalók és az adóhatóság, az említett követelések tekintetében) nem vonhatók be a szerkezetátalakításba, a jogosultak nem tekinthetők érintett félnek.

Az Irányelv moratóriumra vonatkozó 6. cikkében nem, de a (25) preambulum bekezdésében rögzítésre kerül, hogy a "tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindításának kezdeményezését vagy annak megindítását követően esedékessé váló vagy keletkező követelésekre alkalmazandók legyenek-e a megelőző szerkezetátalakítási intézkedések vagy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatással legyen-e a követelések kamatára."

Bár a preambulum bekezdéseknek a cikkekben foglalt rendelkezések értelmezése körében van elsősorban jelentősége (jogi erővel nem bírnak), a Javaslat kimondja, hogy a moratórium kiterjed a moratórium időtartama alatt esedékessé váló vagy keletkező követelésekre is.

Az Irányelv nem korlátozza az adós lehetőségeit abban, hogy a moratórium keretét meghatározza. Lehetséges, hogy az érintett hitelezők, vagyis akikkel a szerkezetátalakítási tárgyalásokat lefolytatja, és a moratórium hatálya alá eső hitelezők, akiket a moratórium elrendelése iránti kérelemben megjelöl, ne ugyanazt a személyi kört jelentse.

Az igényérvényesítési eljárásokban eljáró szervek intézkedési jogkörének megteremtése érdekében a Javaslatban konkrétan rögzítésre kerülnek azok a jogintézmények, amelyek a moratórium alatt az adóssal szemben nem kezdeményezhetők, illetve, ha végrehajtás a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindítását követően időközben már folyamatban van, annak szünetelése következik be. Fontos jelezni, hogy a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindítását követően nem hiúsul meg a szerkezetátalakítás, ha az adóssal szemben végrehajtás indul, figyelemmel arra, hogy ez a meghiúsulási okok között nem került feltüntetésre.

Az adós fizetési kötelezettsége felfüggesztésének lehetőségéről szól az Irányelv (39) preambulum bekezdése, ezek szerint "[a]nnak biztosítása érdekében, hogy a szerkezetátalakítási eljárás megindítása vagy az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium előtt keletkezett követelésekkel rendelkező hitelezők ne gyakoroljanak nyomást az adósra annak érdekében, hogy az megfizesse azokat a követeléseket, amelyek egyébként a szerkezetátalakítási terv végrehajtása révén csökkennének, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e követelések tekintetében az adós fizetési kötelezettségének felfüggesztéséről rendelkezzenek."

Ezen lehetőség az adós nagyfokú védelmét szolgálja. A Javaslat rögzíti, hogy a fizetési haladék a moratórium előtt esedékessé vált adósi kötelezettségekre vonatkozik, a moratórium alatt esedékessé váló kötelezettségeket az adósnak tehát teljesítenie kell. (A Javaslat szerinti fizetési haladék a szó köznapi értelmében azt jelenti, hogy az adós "mentesül" a fizetési kötelezettség alól.)

Az adós részéről a moratóriummal kapcsolatos esetleges visszaélésszerű joggyakorlást kizárja az, hogy a hitelezőnek módjában áll a moratórium megszüntetését kérni, tehát az adósi jogszabályi érdekvédelemnek van "ellensúlya" a Javaslatban.

Egyes, a gazdasági életben előforduló finanszírozási ügyletekre vonatkozóan rögzítésre kerül, hogy azon összeg, amelyet az adós a moratórium hatálya alá eső hitelezőnek faktoringszerződés, vagy követelés adásvételi szerződés alapján fennálló kötelezettsége alapján teljesít, olyan keretösszegnek tekinthető a felek viszonylatában, amelyet az adós rulírozó módon igénybe vehet, a visszafizetett összeg tehát újra az adós rendelkezésére áll.

A Javaslat szabályozza azt is, hogy az adós és a hitelező közötti jogviszonyban a hitelező mely

jogosultságai kerülnek korlátozásra a moratórium időszakára. A moratórium hatálya alá eső hitelezőt arra a követelésre, amelyre fizetési haladék érvényesül a késedelem esetére kiköthető vagy a jogosultat a polgári jogi szabályok alapján megillető jogkövetkezmények: késedelmi kamat, késedelmi pótlék, behajtási költségátalány, késedelemre tekintettel fizetendő kötbér nem illeti meg, természetesen az ügyleti kamat a hitelezőt megilleti.

Az Irányelv 31. cikke hivatkozik azon uniós jogi aktusokra, amelyek alkalmazását (Irányelv esetén a tagállami átültetést megvalósító jogszabályok) az Irányelvben foglalt rendelkezések nem érinthetik, ezen követelmény megjelenését a Javaslat elsősorban a 2. §-sal biztosítja.

Az Irányelvben foglalt rendelkezés indoka, hogy a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök értéke nagyon ingadozó lehet, döntő fontosságú, hogy gyorsan értékesíteni őket, mielőtt értékük csökkenne (ld. az Irányelv 94 preambulum bekezdésében).

A szerkezetátalakítással kapcsolatban ennek kiemelt jelentősége a hitelezői igényérvényesítést kizáró moratórium szempontjából van, ezért a Javaslatban itt külön kimondásra kerül, hogy az óvadékra és a pozíciólezáró nettósításra a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni; ezen rendelkezésekkel valósult meg ugyanis a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47 európai parlament és tanácsi irányelv felszámolási, átszervezési eljárással érintett előírásainak átültetése a magyar jogrendszerbe.

A pénzügyi biztosítékok érvényesítésével összefüggésben külön rögzítésre kerül az uniós szabályozás primátusa a moratóriummal szemben.

Az Irányelv a moratóriumra vonatkozó előírások között engedi meg a tagállami szabályozás számára, hogy a fenti érvényesítési "kedvezményt" azon pénzügyi, energia- és az árupiacokon kötött nettósítási megállapodásokra is biztosítsa, amelyek nem esnek az előbbiekben hivatkozott szabályozás hatálya alá, a Javaslat így tartalmazza ezen kiterjesztést a szabályozás versenyképessége érdekében.

A 35. §-hoz

Az Irányelv hangsúlyos célja, hogy az adós vállalkozásának sikeres megmentése érdekében, partnerei a szerkezetátalakítás elhatározása vagy moratórium elrendelése okán, amelyek az adós pénzügyi nehézségére utaló jelek, ne kezdeményezhessék az adóssal fennálló szerződések, és ezzel a részére nyújtott szolgáltatások megszüntetését.

Az Irányelv az alapvető, még nem teljesített szerződések esetén mondja ki azon korlátozást a moratórium hatálya alá eső hitelezőkre nézve - akik attól függően, hogy az adós tárgyal-e követeléseikről, lehetnek érintett hitelezők és egyéb hitelezők - hogy azon szerződések szerinti teljesítést, amelyekből származó kötelezettségeit az adós a moratórium előtt nem egyenlítette ki, nem lehet visszatartani, és a szerződéseket nem lehet felmondani, az adós kárára módosítani.

Az Irányelv megadja a lehetőséget, hogy fentieket a tagállami szabályozás valamennyi szerződésre kiterjessze, a Javaslat ezzel a lehetőséggel az adósi és hitelezői érdekvédelem egyensúlyának szem előtt tartása miatt nem él.

Az Irányelv megadja az alapvető, még nem teljesített szerződésekre vonatkozó fogalmat: a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükséges szerződések, ideértve azokat is, amelyek felfüggesztése az adós tevékenységének leálláshoz vezetne.

A normaszöveg az irányelvi meghatározás szó szerinti átvételét tartalmazza, és példálózó felsorolást sem ad ezen szerződéstípusokra, ugyanis a konkrét esetben, az adós gazdasági jellemzőire figyelemmel határozható meg kellő pontossággal az, hogy mely szerződések tartoznak egyértelműen ezen körbe, A fogalomban a szolgáltatási szerződés kifejezést a szó köznapi értelmében, tágan kell értelmezni, ez adott esetben az ügylet egyéb szempontból történő minősítését tekintve lehet olyan szerződés is, amely alapján az adósnak terméket értékesítenek vagy a beszállító "komplex szolgáltatást" (a termékértékesítés mellett ezzel összefüggő további szolgáltatást) nyújt az adós számára.

Az Irányelv, így a Javaslat is csak egy körülményt: a moratórium előtt keletkezett követelés meg nem fizetése okán történő felmondást zárja ki, egyéb okra nézve így a tilalom nem áll fenn, a hitelező egyéb szerződésszegési okra hivatkozva kezdeményezheti annak megszüntetését.

A gazdasági életben a szerződésekben alkalmazott "ipso facto" záradék alapján a szerződéses félnek jogában állhat a szerződések - így például a beszállítói szerződések - fizetésképtelenség ténye miatti felmondása, akkor is, ha az adós megfelelően teljesítette kötelezettségeit. Ezen záradék alkalmazható lehet szerkezetátalakítási intézkedés alkalmazása esetére is. Az Irányelv a záradék aktiválását kizárja a szerkezetátalakítási tárgyalások, a moratórium kérése esetére, mert a szerződés idő előtti felmondása kedvezőtlenül befolyásolhatja az adós vállalkozását és a vállalkozás sikeres megmentését (ld. Irányelv (40) preambulumbekezdésében).

A Javaslat az Irányelv rendelkezésével összhangban előírja, hogy a hitelezők, erre vonatkozó szerződéses kikötés esetén sem mondhatják fel vagy módosíthatják az adós kárára a szerződést, ha az adós szerkezetátalakítását határozta el, ha szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezett, ha moratórium elrendelését kérelmezte vagy a moratóriumot a bíróság elrendelte.

Az Irányelv szövege itt a hitelezők vonatkozásában nem a "moratóriummal érintett hitelezők" szöveget használja, így az ipso facto záradék alkalmazására vonatkozó korlátozás az adós valamennyi hitelezőjére kiterjed.

Az Irányelv garanciális szabályának átültetésével a Javaslat kimondja, hogy önmagában az a tény, hogy a szerkezetátalakítás eredménytelen, tehát nem kerül megszavazásra - és ha ez elő van írva bíróság által jóváhagyásra - a szerkezetátalakítási terv, ez nem járhat az adós számára olyan jogkövetkezménnyel, hogy erre hivatkozva a bíróság hivatalból megállapítsa fizetésképtelenségét. Ezen szabály elvi jelentőségű, e szabállyal kapcsolatosan a bíróságnak nincs eljárásjogi feladata, azt megállapítania nem kell.

Másfelől azonban ilyen esetekben megszűnik az adóst védő moratórium, tehát ha volt a moratórium miatt szünetelő végrehajtás, azt folytatni lehet, továbbá, az adóssal szemben felszámolás is kezdeményezhető.

A hitelezői érdeket védő tételes rendelkezés, hogy a moratórium hatálya alá nem eső tartozásait (a moratórium hatálya alá nem tartozó hitelezők követeléseit) az adósnak teljesítenie kell, illetve a moratórium előtt esedékessé vált és fizetési haladék hatálya alá eső követelések is az érintett felekre irányadó szerkezetátalakítási tervben foglalt eltérő megállapodás hiányában a moratórium lejártával esedékessé válnak.

Garanciális szabály, hogy az adós a moratórium időtartama alatt új tartós jogviszonyon (új szerződésen) alapuló kötelezettséget átmeneti finanszírozásként vállalhat, tehát nem részesíthet előnyben egyes szállítói csoportokat a többi hitelező rovására, mert a Javaslat szerinti átmeneti finanszírozásra vonatkozó követelményeket (pl. szerkezetátalakítási szakértő ellenőrzési jogköre a gazdasági tevékenység felügyelete esetén) teljesíteni kell.

A 36. §-hoz

Az Irányelv alapján a moratórium lehet általános (minden hitelezőt érintő) vagy lehet csak egyes érintett hitelezőkre, vagy hitelezői csoportokra kiterjedő. A Javaslat szabályozza mind a két lehetőséget, bevezeti az általános és a korlátozott moratórium lehetőségét is, az Irányelv terminológiájára is figyelemmel, azzal, hogy korlátázott moratóriumot az adós csak olyan hitelezőkre kérhet, akiket a tervbe is bevon.

Az általános moratóriumnál - mivel a törvényben foglalt kivétellel az minden hitelezőre kiterjed (tehát nemcsak a tervvel érintett hitelezőkre) - a nyilvános közzététel nem sérti a felek érdekeit, sőt inkább ez segítheti az adós védelmét. Az általános moratórium (már ideiglenes moratórium fázisában) - hasonlóan a Cstv. szerinti csődeljárásban alkalmazandó fizetési haladékhoz - a közzétételétől illeti meg az adóst.

A korlátozott moratóriumnál azonban, mivel ennek igénybevétele olyankor fordulhat inkább elő, amikor az adós érdeke az, hogy a szerkezetátalakítás "szűkebb körben" (nem valamennyi kötelezettsége jogosultját vagy ezek nagyobb hányadát érintve) valósuljon meg, a nyilvános közzététel a jogintézmény célját rontaná le. A gazdasági élet szereplői részéről nagy igény mutatkozik arra, hogy abban az esetben is, ha a vállalkozás ugyan nem fizetésképtelen, de pénzügyi nehézséggel küzd, ne váljon nyilvánossá a szerkezetátalakításra vonatkozó adat, mert ez akadályát képezheti - a partnerek bizalmatlansága miatt - a további működésnek is. Az Irányelv szerint a korlátozott moratórium csak azon hitelezők tekintetében alkalmazandó, akiket tájékoztattak a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásról vagy a moratóriumról. A hitelezőknek tehát a moratóriumról tájékoztatást kell kapniuk, amely a Javaslat alapján a bíróság által történik meg, mert a hitelezőket a moratórium elrendeléséről szóló végzés (ideiglenes elrendeléséről szóló végzés) megküldésével tájékoztatja.

A korlátozott moratórium alkalmazásának kezdete a moratórium elrendeléséről szóló végzés, az ideiglenes elrendeléséről szóló végzés adós általi kézhezvételének időpontja, amely adat a bíróság rendelkezésére áll, így erről az időpontról értesíti a kérelemben megjelölt hitelezőket. Utalni lehet arra, hogy a kötelező jogi képviselet révén az adós a bírósággal elektronikusan tartja a kapcsolatot, így a bíróság azonnali elektronikus értesítést kap, ha az adós (jogi képviselője) átvette a végzést, tehát az átvétel időpontja gyorsan ismertté válik és közölhető a hitelezőkkel.

Egyes vélekedések szerint az adós számára visszaélésre adhat lehetőséget az, hogy ő határozza meg mely hitelezők követeléseire kér moratóriumot, illetve kiket von be a szerkezetátalakításba. A Javaslat annak elkerülésére, hogy a szerkezetátalakítással az abba bevont hitelezők kijátszása legyen megvalósítható (pl. a moratórium kérésével az igényérvényesítéstől való elzárásuk), számos eszközt ad a hitelezők kezébe, mert amennyiben nem valósul meg a szükséges támogatásuk ez a szerkezetátalakítás meghiúsulásához vezethet 120 napon belül, illetve a moratórium meghosszabbítását sem tudja kérni az adós, valamint az elfogadott tervvel szemben is a nemmel szavazó hitelező elleniratot nyújthat be.

A fentebb már hivatkozott, a gazdasági élet szereplőinek igénye alapján meg kell teremteni a lehetőségét egy bizalmi jellegű eljárás igénybevételének is, amelynek bevezetésére az Irányelv előírásai alapján lehetőség van.

Az Irányelv tételesen meghatározza, hogy a moratórium időtartama legfeljebb négy hónap lehet, azzal, hogy kellően indokolt esetben lehetőség biztosítható a moratórium időtartamának meghosszabbítására vagy új moratórium elrendelésére.

A Javaslat az irányelvi rendelkezések alapján előírja, hogy a moratórium teljes időtartama, a meghosszabbítása és esetleges új moratórium elrendelése időtartamával együtt sem haladhatja meg a 12 hónapot.

A visszaélések elkerülése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a Javaslatban fontos garanciális elemként rögzíteni azt, hogy ha a moratórium időtartama alatt a bíróság a szerkezetátalakítási tervet nem hagyja jóvá vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyást megtagadja, az erről szóló jogerős döntéssel a még fennálló moratórium a törvény erejénél fogva szűnik meg, illetve akkor is, ha erre irányuló kérelmeket a bíróság visszautasítja.

A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásával a moratórium szintén megszűnik, mert a moratórium az Irányelv szerint a tárgyalások támogatására szolgáló jogintézmény, ekkor a jogerős jóváhagyás már védi is az adózói vagyont.

A Javaslat meghatározza az ideiglenes moratórium megszűnésének az eseteit is.

A 37. §-hoz

Az Irányelv a moratóriummal kapcsolatos eljárási szabályokat nem ad meg, azt a tagállamok alakítják ki.

A Javaslat szerint moratórium elrendelése iránti kérelmet csak az adós nyújthat be a bírósághoz, a szerkezetátalakítási szakértő nem. Az Irányelv szabályozása alapján, ha az adós általános moratóriumot kér, ez maga után vonja azt, hogy szerkezetátalakítási szakértő is kijelölésre kerüljön (ha korábban ez még nem történt meg).

A Javaslat szerinti szerkezetátalakítási eljárással adott "többlet" a Javaslat hatálya alá nem tartozó "szerződésen alapuló szerkezetátalakítással" szemben éppen a moratórium igénybevételének lehetősége lehet, így nem is indokolt a moratórium iránti kezdeményezési jogot a többi érintettre kiterjeszteni, figyelemmel arra is, hogy a kialakult pénzügyi nehézségről legátfogóbb képpel maga az adós rendelkezik.

Itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az Irányelv nem korlátozza az adós lehetőségeit abban, hogy a moratórium keretét meghatározza. Lehetséges, hogy az érintett hitelezők és a moratórium hatálya alá eső hitelezők köre ne ugyanazt a személyi kört fedje le, vagy hogy az érintett hitelezői követelések közül csak egyesek kerüljenek a moratórium hatálya alá eső követelések közé.

A hitelezői érdek védelmében indokolt korlátozni az adós moratórium elrendelése iránti kérelem benyújtására vonatkozó jogát. Így a Javaslat kimondja, hogy ha az adós a szerkezetátalakítási tervet már két alkalommal szavazásra bocsátotta, de azt az elfogadáshoz vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges hitelezői arány nem támogatja, az adós nem kérhet moratóriumot. Az előírás azt a célt is szolgálja, hogy az adós olyan tervet bocsásson szavazásra, amely kellően átgondolt és megfelelően veszi figyelembe a hitelezői érdekeket, a részére biztosított szerkezetátalakítási kereteket ne használja ki úgy, hogy a szerkezetátalakítás során formális, a végrehajtásra nem alkalmas szerkezetátalakítási tervet bocsát akár több alkalommal is a hitelezők rendelkezésére.

A Javaslat meghatározza az eljárás megindítására szolgáló kérelem szükséges tartalmi elemeit és mellékleteit.

Ha a kérelem nyilvánvaló formai hibában nem szenved, vagyis a kérelmet a bíróságnak nem kell visszautasítani, végzéssel ideiglenesen elrendeli a moratóriumot. Általános moratórium esetén ezt a Cégközlönyben közzéteszi, korlátozott moratórium esetén a végzést a moratórium hatálya alá eső hitelezőknek megküldi. Az ideiglenes moratórium időtartama alatt ugyanazok a szabályok érvényesülnek, amelyeket a Javaslat a moratóriumra előír.

A moratórium hatálya alá eső hitelezők a Javaslatban meghatározott határidőn belül vitathatják, hogy az adós képes lesz-e fizetni a moratórium alatt esedékessé váló kötelezettségeit, amelyre a fizetési haladék nem terjed ki.

A bíróság 15 munkanapon belül dönt a kérelemről. Ha a szükséges feltételek fennállnak, a kérelem megfelelő, a bíróság a moratóriumot elrendeli.

Az Irányelv a tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy olyan szabályozást vezessen be, ahol a bíróság hivatalból, érdemben vizsgálja a moratórium szükségességének indokát, adott esetben megtagadhatja az elrendelést. A Javaslat ezen lehetőséggel nem él, ezzel ugyanis szükségtelenül húzódna el az eljárás, mert annak vizsgálata, hogy a moratórium szükséges-e vagy mennyiben segíti elő a tervre vonatkozó tárgyalásokat az adós vagyoni viszonyai, teljesítőképessége, a szerkezetátalakításba bevont hitelezői követelésállománya részletes gazdasági szempontú vizsgálata lenne szükséges, amely indokolatlanul elhúzná az eljárást. Az Irányelv azon követelményének pedig, hogy a bíróság szerkezetátalakításba való bevonása a szükséges és arányos mértékben valósuljon meg, a Javaslat ezen szabályozása megfelel.

A 38. §-hoz

A Javaslat - élve az Irányelv biztosította lehetősséggel - rendezi a moratórium meghosszabbítása és új moratórium elrendelésére vonatkozó szabályokat. Az eljárási szabályok, a kérelem alapján történő bírósági döntés dinamikája alapvetően azonos a moratórium elrendelése iránti kérelem esetén követendő szabályokkal.

A két lehetőség az adós érdekeit szolgálja elsősorban, ezért a szabályozáson keresztül a hitelezői érdekek védelmének biztosítása is meg kell, hogy valósuljon.

Ennek érdekében - az Irányelvvel összhangban - a Javaslatban garanciaként kimondásra kerül, hogy a kérelmezőnek nyilatkoznia kell és alá kell támasztania, hogy a tervről folytatott tárgyalások során számottevő előrelépés történt, és be kell mutatnia azt, hogy a meghosszabbítás vagy új elrendelés nem sérti méltánytalanul egyik fél jogait sem.

Ezen célt szolgálja az is, hogy az adós nem élhet a hosszabbítás vagy az új elrendelés lehetőségével, ha tárgyalást még nem tartott a szerkezetátalakítási tervről vagy olyan terveket dolgozott ki, hogy azokat a hitelezők a végrehajthatósághoz szükséges arányban nem támogatták. Itt már feltételezhető, hogy a szerkezetátalakítás nem lesz sikeres, mert nem látható esély arra, hogy ha az eredeti moratórium - négy hónap - alatt komolynak tekinthető előrelépés nem történt a terv vonatkozásában, akkor ez a moratórium meghosszabbítása vagy új moratórium elrendelése alatt megtörténne.

A meghosszabbítás és új moratórium elrendelése iránti kérelem benyújtásával nemcsak az adós, hanem a szerkezetátalakítási szakértő és a hitelező is élhet.

A kérelemhez szükséges csatolni a megalapozottságot alátámasztó okokat igazoló dokumentumokat. A moratórium meghosszabbítása és új moratórium elrendelése miatti érdeksérelem elsősorban hitelezői oldalon merül fel, ezért annak igazolására, hogy ezen érdek nem sérül méltánytalanul, kötelező csatolni nem a terv elfogadásához szükséges arányban, de ennek 75%-át kitevő hitelezői támogató nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat annak igazolására is szolgálhat, hogy az adós és a hitelezők között a tárgyalások eredményesen haladnak.

Az Irányelv kimondja, hogy "ha egy tagállam úgy határoz, hogy egy vagy több olyan eljárás vagy intézkedés révén hajtja végre az irányelvet, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2015/848 rendelet A melléklete szerinti bejelentés feltételeinek, akkor az említett eljárásokat felfüggesztő moratórium teljes időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amennyiben az adós a megelőző szerkezetátalakítási eljárás megindítására vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapos időszakon belül egy másik tagállamból helyezte át a fő érdekeltségi központját." Ennek érdekében a Javaslat rögzíti, hogy korlátozott moratórium esetén, ha az adós fő érdekeltségi központját az eljárást kezdeményező 3 hónapon belül másik tagállamból helyezte át, az őt megillető moratórium a meghosszabbítással és új moratórium elrendelésével sem haladhatja meg a 4 hónapot.

Irányelvi előírás (6. cikk (7) bekezdés c) pont), hogy fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetén nincs helye a moratórium meghosszabbításának és új moratórium elrendelésének. Ezen rendelkezés implementálására a Javaslat ezen részében azért nem kerül sor, mert ha ezen ok -mint a szerkezetátalakítás elhatározását kizáró ok - már a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindítása utána következik be az a szerkezetátalakítás meghiúsulását eredményezi.

Az Irányelv (65) preambulum bekezdése írja elő, hogy "A nemzeti jogban kell rendelkezni arról, hogy hogyan kezelendő egy esetleges új moratórium vagy a moratórium meghosszabbítása abban az esetben, ha az igazságügyi hatóság úgy határozott, hogy a fellebbezés felfüggesztő hatályú." Figyelemmel arra, hogy a Javaslat szabálya szerint a jóváhagyás és hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi jóváhagyás ellen benyújtott fellebbezés nem érinti a terv végrehajtását, és a fellebbezésben biztosíték adása és nem felfüggesztés kérhető, erre vonatkozó szabály bevezetése a Javaslatba nem szükséges.

A 39. §-hoz

Az Irányelv alapján a tagállami szabályozásnak biztosítania kell, hogy a bíróság megszüntethesse a moratóriumot, ennek keretében előírható az a minimális időtartam, amely alatt ezt nem lehet megtenni. A Javaslat 90 napban (3 hónapban) határozza meg azt az időtartamot, amely alatt a moratórium megszüntetésére - a törvényben szabályozott kivételtől eltekintve - nem kerülhet sor.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bíróság a moratórium megszüntetéséről is csak kérelemre határozhat. A kérelem benyújtására jogosult az adós, a hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő

is. A Javaslat - az Irányelvvel összhangban - rögzíti azt, hogy a hitelező által benyújtott kérelemben a kérelmezőnek elő kell adnia azt, hogy mely körülmények alapján látja úgy, hogy a moratórium már nem alkalmas a tervről folytatott tárgyalások támogatására. Az Irányelv alapján a Javaslat is egy körülményt, a hitelezői támogatásmegvonást emeli ki, amelyre többek között hivatkozni lehet. Ennek olyan mértékűnek kell lennie, hogy a terv elfogadásához szükséges többség se legyen meg.

Az irányelvi rendelkezések alapján a tagállamnak lehetősége van arra, hogy olyan előírást vezessen be, hogy megszüntethető a moratórium, ha az méltánytalanul sérti vagy sértené egy vagy több hitelező, hitelezői osztály érdekeit. Az Irányelvben nevesített másik ok, amikor a hitelező a moratórium megszüntetését kérheti az, ha a moratórium az ő fizetésképtelenségét okozza.

A Javaslat fenti keretek között lehetővé teszi, hogy a hitelezők érdeksérelmükre hivatkozva kérhessék a moratórium megszüntetését, ha okiratokkal tudják valószínűsíteni azt, hogy az adós fedezetelvonó tevékenységet végez (pl. erre alkalmas ügyletek megkötésével). Az adósi fedezetelvonó tevékenység esetén az érdeksérelem ugyanis nyilvánvalóan fennáll, mert a hitelező igényérvényesítését a moratórium akadályozza, miközben kielégítési alapja csökkenését eredményezi az adós tevékenysége.

A lánctartozások kialakulásának megelőzése és a hitelezői érdekek védelemében lehetőség van arra is, hogy ha az adóst védő moratórium a hitelező fizetésképtelenségét okozza, a hitelező a maga vonatkozásában kérje a moratórium megszüntetését. A fizetésképtelenség alátámasztására a hitelezőnek igazolnia szükséges azt, hogy a társasági jogban a fizetésképtelenség kezelésére előírt intézkedéseket megtette.

A 40. §-hoz

A szerkezetátalakítási terv érdekében az adósnak - szükség szerint a szerkezetátalakítási szakértő szakmai segítségével - a saját nyilvántartásai alapján - már a szerkezetátalakításról szóló döntés meghozatalához - össze kell állítania azon hitelezők listáját, akiknek a követelése a szerkezetátalakítás keretein belül egyeztetést igényel (a szerkezetátalakítási tervbe történő bevonás érdekében). Ezeket nevezzük érintett hitelezői követeléseknek. Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében, a beszámítási jog és az engedményezés figyelembevétele csak korlátozásokkal lehetséges. A beszámítás és az engedményezés alatt a Ptk. szabályai szerinti jogügyleteket kell érteni. A rendelkezés hasonló szabályozási célt fogalmaz meg, mint a Cstv. 36. §-a szerinti előírás, tehát azt, hogy az adós és a hitelező egymás közötti követelései (amikor a hitelezőnek is van kötelezettsége az adóssal szemben) összevezetésekor - a többi hitelező érdekei védelmében - korlátot állítson fel. Ha ugyanis az egymás közötti követelések esetlegesen nem valósak, akkor e szabály nélkül a hitelező a beszámítás révén a teljes követeléséhez hozzájut, ellentétben a többi hitelezővel, aki a teljes követelését az eljárásban lehet, hogy nem kapja meg, mert pl. a terv az adósi kötelezettség elengedésre tesz javaslatot.

A 41. §-hoz

Az adós hitelezői nyilvántartását az érintett hitelezőkkel egyezteti, majd az adatokat az esetleges észrevételek alapján javítja, módosítja.

Az érintett hitelezőkkel való egyeztetés után az adósnak meg kell állapítani a végleges hitelezői osztályba sorolást. A hitelezői osztályokat, és azt, hogy azt egyes hitelezői osztályba milyen követelések tartozhatnak, a Javaslat tételesen meghatározza. A Javaslat meghatározza, hogy az egyes hitelezői osztályon belül, milyen adatokkal kell osztályba sorolni az érintett hitelezőket.

Annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítás során ne változzon, ne mozogjon az érintett hitelezők száma, az érintett hitelezői követelések összege, és ezzel a szavazatszám, a hitelezői osztályba sorolással lezárul az érintett hitelezők meghatározásának köre. Új érintett hitelező - az átmeneti és új finanszírozást nyújtó hitelező és az általános moratórium közzétételét követően bejelentkezett hitelező kivételével - a szerkezetátalakításba nem kapcsolódhat be, és az érintett hitelezők sem jelenthetnek be új követelést. E rendelkezés hiányában a hitelezői osztályba sorolással kapcsolatos kérelem nem tudná betölteni célját.

A 42-43. §-hoz

A szerkezetátalakítási terv érintett hitelezőkkel történő megszavaztatásához az adós az érintett hitelezői követeléseket a törvény által megszabott szempontok szerint csoportosítja, azaz hitelezői osztályba sorolja.

A Javaslat kimondja, hogy hitelezői osztályok törvényben felsorolt sorrendje nem jelent kielégítési sorrendet. A hitelezői osztályok törvényben való meghatározásának célja az, hogy a törvény maga biztosítsa, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor, a hitelezői osztályokra vonatkozó szerkezetátalakítási intézkedések meghatározása során kiegyensúlyozott módon jelennek meg a különböző hitelezői csoportok érdekei. A hitelezői osztályok meghatározásának másik gyakorlati célja, hogy világosan meg lehessen határozni az egyes hitelezői osztályokban a szavazatszámot. A hitelezői osztályok felsorolása azonban normatív tartalommal olyan értelemben nem bír, mint a Cstv. szerinti kielégítési sorrend. Azt, hogy az egyes hitelezői osztályba tartozó követelések tekintetében a szerkezetátalakítási tervnek milyen alapelvi kritériumoknak kell megfelelnie, a szerkezetátalakítási terv szabályai rögzítik.

A hitelezői követeléseket az alábbi osztályokba kell sorolni:

- biztosított hitelezői követelések (pl. zálogjoggal, óvadékkal, biztosítéki célú vételi joggal, végrehajtási joggal biztosított követelések)

- gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelések (az adós működéséhez szükséges beszállítók, az adós működésének fenntartásához alapvetően szükséges feltételeket biztosító hitelezők részére járó ellenszolgáltatások)

- egyéb (tehát máshová nem sorolt) hitelezői követelések

- az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelések (pl. adós tulajdonosának, kapcsolt vállalkozásának kölcsönkövetelése).

A Javaslat nem él az Irányelv által nyújtott azon lehetőséggel, hogy a kkv. adósoknak a hitelezőket nem kell külön osztályokba sorolnia.

A besoroláskor minden egyes követeléshez szavazatszámot is kell kapcsolni, a követelés összege alapján.

Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat kimondja, hogy ha a hitelezők egymásra engedményezik az eljárás során a követelésüket, az nem befolyásolja a követelés besorolását (pl. az adós érdekkörében álló ügyletből származó követelés jogosultja engedményezi egy másik személyre követelését).

A 44. §-hoz

A Javaslat az Irányelv (46) preambulumbekezdésében foglaltakra tekintettel biztosítja, hogy az osztályba sorolást az érintett hitelezők meghatározott határidőn belül vitathassák. Az érintett hitelező vitathatja magát az osztályba sorolását - akár a maga, akár más hitelező tekintetében -, vitathatja az adós által figyelembe vett követelése összegét is. Ha az adós vitatott hitelezői követeléssel rendelkező hitelezőként sorolta osztályba az érintett hitelezőt, a hitelező ezzel szemben az osztályba sorolás felülvizsgálatát kezdeményezheti.

A Javaslat biztosítja azt is, hogy az adós kérje, hogy az osztályba sorolást a bíróság előzetesen hagyja jóvá.

Előfordulhat, hogy több kérelem is benyújtásra kerül, így a Javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság egy döntés keretében határozzon azokról.

A 45. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatos követelményeket, és annak minimális kötelező tartalmát, az Irányelv alapján kötelezően átültetendő előírásokkal összhangban. A szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítás központi eleme, hiszen ennek hitelezők általi megszavazása szükséges a szerkezetátalakítás sikeréhez.

Az Irányelv a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatosan alapelveket nem rögzít, azonban az irányelvi rendelkezésekből, különösen a hitelezői osztályon átívelő kényszeregyezség szabályaiból mégis körvonalazható néhány alapvető szabály.

A Javaslat szinte evidenciaként, normatív módon rögzíti a szerkezetátalakítási terv alakisági követelményét, vagyis, hogy a szerkezetátalakítási tervet írásba kell foglalni. Kimondja továbbá, hogy a törvény által előírt minden tartalmi elemnek szerepelnie kell a szerkezetátalakítási tervben.

A Javaslat alapelvi igénnyel kimondja az azonos hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők tekintetében az egyenlő elbánás elvét. A Javaslat a hitelezői osztályok törvényi meghatározásával előmozdítja azt, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadáskor minden érintett hitelezői érdekkör egyenlő súllyal jelenhessen meg, ugyanakkor az egyes hitelezői osztályon belül is többféle hitelezői kör lehet jelen. Utalni lehet arra, hogy az adós tagja is lehet hitelező, és ha követelése biztosított hitelezői követelésnek minősül, egy osztályban szavaz más biztosított hitelezővel, például pénzintézettel. A példaként említett mindkét fél számára fontos lehet, hogy követelésük szerkezetátalakítási tervben való rendezése, kezelése azonos elvek szerint történjen.

Figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítás fogalmából is következően az adósnak a működését érintő, a pénzügyi egyensúlyának tartós helyreállatását célzó intézkedéseket kell megvalósítania, a Javaslat kimondja, hogy a szerkezetátalakítási terv nem irányulhat kizárólag arra, hogy az adós a vele szemben fennálló követelések elengedésére bírja rá az érintett hitelezőket.

A Javaslat megelőzve azt, hogy a hitelezői osztályok besorolását kielégítési sorrendnek lehessen értelmezni, kimondja, hogy a szerkezetátalakításban a hitelezői osztályok kialakítása a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges érintett hitelezői csoportok és szavazati osztályok meghatározását szolgálja, azonban az Irányelv kényszeregyezségi szabályából mégis levezethető az az elv, hogy a szerkezetátalakítás során a hitelezői osztályok közül az ún. hátrasorolt osztály, osztályok tekintetében érvényesülnie kell valamilyen "hátrasorolt" elbánásnak is ( rangsor elvének részleges érvényesülése). Erre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy a Javaslat szóhasználatában az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelések hitelezői osztálynál a többi hitelezői osztálynak kedvezőbb elbírálásban kell részesülnie.

A 46. §-hoz

A szerkezetátalakítási tervnek megfelelő áttekintést kell adnia az adós vagyonáról, kötelezettségállományának összetételéről. Minden érintett hitelezői követelést be kell sorolni a 42. § szerinti hitelező osztályba, a 43. § szerinti kritériumok szerint. A szerkezetátalakítási terv nemcsak a hitelezőktől várt fizetési kedvezményekre fókuszál, hanem ennek fejében az adós által vállalt intézkedéseket is tartalmazza. Az adósnak továbbá alá kell támasztania, hogy ezzel a szerkezetátalakítási tervvel reálisan megelőzhető a fizetésképtelenségének bekövetkezte és biztosítható a gazdasági tevékenységének fenntartása.

Ha szerkezetátalakítási szakértő is részt vesz az eljárásban a szerkezetátalakítási tervet meg kell vizsgálnia, többek között abból a szempontból, hogy az közgazdaságilag és jogilag alkalmas nemcsak az adós fizetésképtelenségének elhárítására, hanem az adós vállalkozás működőképessége ezzel a szerkezetátalakítási tervvel fenntartható-e. A szerkezetátalakítási szakértő továbbá azt is megvizsgálja, hogy a terv nem ellentétes-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel, nem sérti-e nyilvánvalóan és kirívóan valamely hitelezői osztály méltánylandó érdekeit.

A szerkezetátalakítási terv mellékletét képezi az adós kimutatása arról, hogy a tervvel nem érintett hitelezők követeléseire is biztosítva van a szükséges fedezet, ezzel összefüggésben nyilatkoznia kell arról, hogy a tervben foglaltak teljesítése a nem érintett hitelezők kielégítési alapját nem vonja el.

Az Irányelv (46) preambulum-bekezdése tartalmazza, hogy "A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak szabályozását, hogy a vitatott követelések miként kezelendők a szavazati jogok kiosztása szempontjából." Garanciális rendelkezésként a Javaslat előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervben tartalékot kell elkülöníteni a vitatott hitelezői igényekre. Tehát a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők a szerkezetátalakítási terv megszavazásában nem vehetnek részt, azonban ha a vitatott hitelezői igényről a külön eljárásban kiderül, hogy az megalapozott, az adós a szerkezetátalakítási tervben az erre elkülönített összeget ennek a hitelezőnek ki tudja fizetni. A tartalékképzés a számviteli előírások szerint is kötelező a függő kötelezettségre is akkor, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet nem biztosította más módon. Itt a tartalékképzés lényege, hogy az adós a hitelezői követelés megalapozottsága esetén a neki járó összeget tudja teljesíteni.

Az Irányelv szintén kkv-k érdekeit szolgáló előírása, hogy a tagállamoknak online átfogó ellenőrzőlistát kell közzé tenniük, ebben gyakorlati iránymutatást adva ahhoz, hogy miként kell kidolgozni a szerkezetátalakítási tervet. A Javaslat ennek jogszabályi alapját teremti meg azzal, hogy rögzíti, hogy a kkv ezen ellenőrzőlista alapján is összeállíthatja szerkezetátalakítási tervét.

A 47. §-hoz

Az esetek jó részében az adós önmagában a saját forrásaiból, önerejéből nem tudja a hitelezők által elvárt intézkedéseket megvalósítani. Ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy a szerkezetátalakítási tervhez az adós támogatása érdekében a tőketulajdonosok vagy akár a vállalatcsoport kapcsolt vállalkozásai is csatlakozhassanak. Például jognyilatkozatot tesznek az adós egyes kötelezettségeinek átvállalására, elvállalására, járulékos kötelezettséget vállalnak az adós szerkezetátalakítási tervben foglalt kötelezettségei teljesítéséért. Ezen túlmenően a szerkezetátalakítási tervhez csatlakozhatnak olyan harmadik személyek is, akik bizonyos feltételek mellett az adós számára átmeneti vagy új finanszírozást ígérnek, erre vonatkozóan tesznek jognyilatkozatot.

A Javaslat kimondja, hogy a szerkezetátalakítási tervhez az állam, önkormányzat, más államháztartási szervezet, az adó- és más köztartozás behajtására jogosult szervezetek (azaz a közszféra hitelezői) az adós számára fizetési könnyítéseket (fizetési halasztás, részletfizetési kedvezmény) engedélyezhetnek, továbbá az adóssal szemben fennálló követelésüket engedményezhetik, azokról részben vagy egészben le is mondhatnak.

A 48-50. §-hoz

Célszerű, hogy az adós a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel többször is egyeztesse, és a javaslataiknak megfelelően - a szerkezetátalakítási szakértő segítségét igénybe véve - átdolgozza, annak érdekében, hogy a szükséges többség megszavazza azt.

A szerkezetátalakítás eredményességét előmozdító rendelkezés, hogy az adós döntéshozó szervének vagy a létesítő okiratban ezen döntés meghozatalára kijelölt szervének előzetesen el kell fogadnia a szavazásra bocsátandó tervet.

A tőketulajdonos ellenirat benyújtási jogával kapcsolatban van jelentősége annak, hogy mely szerv dönt az előzetes elfogadáskor, ha nem a döntéshozó szerv, a tőketulajdonos a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek való megfelelés sérelmére hivatkozással nyújthat be elleniratot (a másik elleniratbenyújtási ok, mely szerint a terv nem biztosítja az életképességet, a tőketulajdonos viszonylatában nem értelmezhető annyiban, hogy ezen szempont szerint az adós és a tőketulajdonos egy érdeket képvisel, így itt a tőketulajdonosnak nincs ellenirat benyújtási joga).

A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal (döntés) történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői gyűlésen vagy hitelezői gyűlés ülés tartása nélküli írásos döntéshozatallal. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó egyeztetés lehetőségét minden hitelező számára biztosítani kell.

A gyakorlati tapasztalatok alapján - ahol a felek egymás közötti viszonyaiban egyre inkább teret hódított az elektronikus úton való kapcsolattartás - valamint az eljárás gyorsítása, egyszerűbbé tétele érdekében a Javaslat a tárgyalás és a terv elfogadása körében is megteremti a lehetőségét annak, hogy az adós, az érintett hitelezők és ha az eljárásban közreműködik szerkezetátalakítási szakértő, akkor az ő viszonylatában is a felek elektronikus levél útján közöljék egymással nyilatkozataikat.

A hitelezői ülést az adós vezetője meghívó küldésével hívja össze, amiből ki kell derülnie, hogy a gyűlés célja a szerkezetátalakítási terv részletes tartalmának megbeszélése, vagy pedig arról szavazás (is) történik. A hitelezői gyűlésre felkészülési időt biztosítani kell, és minden megtárgyalásra kerülő, vagy ahhoz kapcsolódó dokumentumot csatolni kell a meghívóhoz.

A Javaslat értelmében az adós lehetővé teheti, hogy a hitelezők személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével vegyenek részt a hitelezői gyűlésen. Ebben az esetben a meghívóban kell meghatározni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját, úgy, hogy a hitelező (egyéb résztvevő) azonosítása, és az ülésen részt vevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

A hitelezői ülés megtartásához nincs megszabva a résztvevők minimális létszáma. Mód van arra is, hogy a részvételben akadályozott hitelező előre írásban megküldje a szavazatát az adósnak.

A hitelezői ülésen történteket megfelelően dokumentálni kell, ezért az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ennek minimálisan kötelező tartalmát is meghatározza a Javaslat. Ha a szerkezetátalakítási tervről döntést hoznak a hitelezők, akkor hitelezői követelésenként rögzíteni kell a leadott szavazatok és ellenszavazat számát, valamint azt is, ha valamely hitelező a szavazástól tartózkodott vagy abban nem vett részt. A jegyzőkönyvet az adós vezető tisztségviselője, az ülésen erre megválasztott hitelező (képviselője) és - ha kijelölésre került - a szerkezetátalakítási szakértő írja alá. Az aláírt jegyzőkönyvből minden meghívottnak küldeni kell egy másolatot.

A Javaslat tartalmazza a hitelezői ülés megtartása nélküli, írásos szavazás eljárásrendjét. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt egyik hitelező sem ellenzi, vagyis a hitelezői ülés összehívását nem kéri.

Az 51-52. §-hoz

Az Irányelv a szavazati jog vonatkozásában azt írja elő, hogy az érintett feleknek szavazati joggal kell rendelkezniük, azzal, hogy a tőketulajdonosok, valamint azon hitelezők, akiknek követelései a szokásos kielégítési sorrendben a nem biztosított hitelezők követelései mögé soroltak, vagy az adóssal vagy az adós vállalkozásával kapcsolatban álló bármely olyan fél, akinek az esetében összeférhetetlenség áll fenn, szavazati joga kizárható.

A Javaslat valamennyi hitelezői osztályra egységesen a követelés összegéhez igazodóan rendeli megállapítani a szavazati jogot, az adós "érdekkörébe tartozó személyek" (például a kapcsolt felek) tehát nem kerülnek kizárására a szavazásból, azzal, hogy követeléseik egyébként az adós érdekkörében álló ügyletből származó követelések hitelezői osztályba tartoznak. A Javaslat azonban a tőketulajdonosokat nem vonja az érintett hitelezői körbe, vagyis a magyar jog él azzal az irányelvi lehetőséggel, hogy a tőketulajdonosokat (az adós tagjait) nem tekinti "kvázi vagy közvetett" hitelezőnek. A tőketulajdonosok tehát a szerkezetátalakítási terv elfogadásánál az adósi oldalon játszanak szerepet, ugyanis a 48. § előírása alapján olyan terv bocsátható csak szavazásra, amelyet az adós jóváhagyott. Ez az adósi jóváhagyás elsődlegesen az adós döntéshozó szervének, vagyis a tagok (tőketulajdonosok) határozatát jelenti.

A Javaslat alapján, ha vannak vitatott hitelezői követelések, ezekhez nem kell szavazatszámot hozzárendelni és ezt a hitelezőt a határozathozatalnál nem kell figyelembe venni. Ezen hitelezők tehát nem szavazhatnak, követelésük fennállása ugyanis bizonytalan annyiban, hogy igényük érvényesítésével kapcsolatban még hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.

A szerkezetátalakítási terv akkor minősül megszavazottnak (elfogadottnak), ha az minden hitelezői osztályban megkapta a hitelezők számszerű többségének szavazatát és a követelések összegéhez igazodó szavazatszámok többségét is. Ha az adós kkv., az érdekkörében álló ügyletek hitelezői egyharmadának támogatása is elegendő. A rendelkezés világosan rögzíti, hogy a többségi szavazatokat és többségi hitelezők számát nem ahhoz képeset kell meghatározni, hogy kik vesznek részt aktívan, ténylegesen a szavazásban, hanem ahhoz a teljes szavazatszámhoz és létszámhoz kell viszonyítani, akik a törvény rendelkezése alapján részt vehetnek - a hitelezői osztályban - a szavazásban.

Az esetleges hitelezői "visszaélést" akadályozó garanciális előírás, hogy nem lehet nemmel szavazónak tekinteni az ellenirat benyújtási jog szempontjából azt a hitelezőt, aki nem tesz egyértelmű nyilatkozatot a szavazás során vagy távol marad a szavazástól (ülésen nem jelenik meg, írásbeli döntéshozatalnál az átvett küldeményre nem reagál). Ezen előírás alapján a távolmaradó hitelező nem hátráltathatja a szerkezetátalakítást oly módon, hogy a szavazástól távol marad, majd utóbb mégis elleniratot terjeszt elő.

A fenti szabályok azt célozzák, hogy minden hitelező érdekelt legyen a szavazásban való részvételben. A Javaslatban nincs tételes szabály arra, hogy ezen rendelkezésben nevesített hitelezői kör szavazatát a nemmel szavazók körében kellene figyelembe venni, ahogy ez a hatályos csődeljárásban kifejezetten rögzítésre kerül. A távolmaradásnak, tartózkodásnak a terv elfogadása szempontjából így az érvényességnél lesz jelentősége, ahol a leadható szavazatok többségének meg kell lennie az elfogadáshoz.

A vitatott hitelezői igényekre az elfogadásra bocsátott tervben azt kell biztosítani, hogy ezen jogosultak hasonló elvek szerint kapjanak majd kifizetést az adóstól, mint a velük azonos hitelezői osztályba sorolt többi hitelező, amennyiben jogi úton sikerül bizonyítaniuk követelésük megalapozottságát.

Az 53. §-hoz

Ha szerkezetátalakítási szakértő került a bíróság által kijelölésre, az elfogadott szerkezetátalakítási tervet és annak mellékleteit a szerkezetátalakítási szakértő is aláírja.

Az 54-55. §-hoz

Az adós által eredményesen megszavaztatott szerkezetátalakítási tervhez minden esetben bírósági jóváhagyásra is szükség van. Ennek indoka, hogy nem minden esetben vesz részt szakértő az eljárásban, illetve ha igen, lehetséges, hogy nem adta hozzájárulását az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez (jegyzőkönyvhöz) és fontos érvényt szerezni többek között a 45. §-ban nevesített, szerkezetátalakítási tervvel szembeni alapkövetelményeknek is, pl. annak, hogy az adós érdekkörében felmerülő ügyletek hitelezői ne jussanak előnyhöz úgy, hogy a többi "előbbre sorolt" osztály számára valós kedvezőbb elbánás nem biztosított.

A kérelemhez az adós csatolhatja azokat a közgazdasági és jogi elemzéseket, kimutatásokat is, amelyeket a bíróságnak a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásakor javasol figyelembe venni.

Az 56. §-hoz

A bíróság a benyújtott dokumentumokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy a szerkezetátalakítási terv hitelezőkkel történő egyeztetése és megszavaztatása megfelelt-e a törvényi követelményeknek. A vizsgálati szempontokat a (2) bekezdés tartalmazza. Fontos rámutatni arra, hogy a szerkezetátalakításban a szerkezetátalakítási terv gyakorlati értelemben vett elfogadása az adós és az érintett hitelezők kezében van. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának nem feltétele, hogy az abban foglalt intézkedések gazdasági tartalmát és célszerűségét, részletes jogi tartalmát a bíróság vizsgálja, vagy felülvizsgálja (a Javaslat ebben a körben az Irányelv alapján rendelkezik arról, hogy a szerkezetátalakítási szakértőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a terv megakadályozza a fizetésképtelenséget és biztosítja az életképességet, valamint, hogy megfelel a jóhiszemű joggyakorlás követelményeinek). A törvényi rendelkezések alapján a bíróság a jóváhagyás körében alapvetően a szerkezetátalakítási terv tartalmi elemeinek hiánytalan meglétét vizsgálja. A szerkezetátalakítási terv vonatkozásában előírt alapelvek tekintetében a bíróság azt vizsgálja, hogy a szerkezetátalakítási terv kirívóan ellentétes-e ezen elvekkel. A bíróság abban az esetben vizsgálja a szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedések jogi tartalmát, gazdasági következményeit, ha ellenirat beadására kerül sor. Ebben az esetben is azonban az ellenirat tárgya tekintetében folytatja le a vizsgálatot.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv elfogadása során az adós intézkedései nem feleltek meg a törvényi követelményeknek, azonban ezek az eljárási hiányosságok, illetve szabálytalanságok a szerkezetátalakítási terv ismételt megszavaztatásával kiküszöbölhetők, a bíróság ezt határidő tűzésével elrendeli. Ha a szerkezetátalakítási terv elfogadására vonatkozó intézkedések szabálytalanságai nem küszöbölhetők ki a szavazás megismétlésével, vagy ha az adós nem teljesíti a szavazás megismétlésére vonatkozó kötelezettségét, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.

Az adós védelme érdekében a Javaslat kimondja, hogy ha a bírósági kérelem benyújtásának időpontjában a korábban elrendelt moratórium még hatályban van, a jóváhagyás iránti nemperes eljárás alatt az ezzel érintett követelések vonatkozásában a végrehajtás továbbra is szünetel.

Az 57. §-hoz

A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó hitelezők, valamint az adós tőketulajdonosai elleniratot nyújthatnak be annak érdekében, hogy a bíróság vizsgálja meg azt is, hogy a megszavazott szerkezetátalakítási terv megfelel-e az összhitelezői érdekeknek, azaz az ún. hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek, amelynek keretében az kerül áttekintésre, hogy a szerkezetátalakítás ellen szavazó hitelezőket a szerkezetátalakítási terv nem érinti-e hátrányosabban, mintha az adós ellen felszámolás indult volna, és abba kapcsolódnának be hitelezőként. A hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt fogalmában a többesszám használata normatív jelentőséggel bír. A bíróságnak ebben a körben nem azt kell vizsgálnia, hogy az elleniratot benyújtó az érintett hitelező hogyan járna egy következő legjobb alternatíva esetén, hanem azt kell vizsgálnia, hogy általában a nemmel szavazó hitelezők jobban járnának-e egy más megoldással.

Kiemelhető, hogy a tőketulajdonosokat az ellenirat benyújtásának joga akkor illeti meg, ha a szerkezetátalakítási tervről nem az adós döntéshozó szerve határozott a hitelezői jóváhagyás előtt. E rendelkezéssel összefüggésben tehát fontos elem, hogy ha a döntéshozó szerv határozott a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról és a hitelezőknek történő szavazásra bocsáthatóságáról, akkor a tőketulajdonos nem jogosult ellenirat benyújtására akkor sem, ha egyébként a döntéshozó szerv határozathozatala során nemmel szavazott. A döntéshozó szerv határozatát ugyanis nem a szerkezetátalakítási nemperes eljárásban támadhatja meg az ellenirat révén, hanem az adósra vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint. A másik fontos elem, hogy a normaszöveg feltételes módban utal a döntéshozó szervre ("ha nem az adós döntéshozó szerve"). Ennek az az oka, hogy a Ptk. Harmadik könyve a jogi személyekre vonatkozó szabályok között a jogi személy szervei, az egyes jogi személy típusoknál szabályozott szervek hatáskörét - törvényben meghatározott kógens rendelkezést kivéve - nem határozza meg kötelező erővel, tehát a jogi személyek, gazdasági társaságok stb. a működési kérdéseikben szabadon döntenek. Nem kizárt tehát, hogy például a szerkezetátalakítással összefüggő egyes kérdésekben - a szerkezetátalakítás elhatározásának kivételével, amelyet a törvény kógens módon az adós döntéshozó szervére telepít - a jogi személy adós úgy határozzon - az anyagi jogi szabályok betartása mellett -, hogy más adósi szervre delegálja. Elképzelhető, hogy csak egyes kérdésekben való döntést ruházza át, de a főbb döntéseket a döntéshozó szerv hatáskörében tartja, és elképzelhető az is, hogy minden kérdésben egy kijelölt szerv dönt (például felügyelőbizottság). Erre figyelemmel került a rendelkezés feltételes módban megfogalmazásra (ld. még a 12. §-hoz fűzött indokolást is).

Az 58. §-hoz

Olyan hivatkozással is benyújtható az ellenszavazó hitelező részéről ellenirat, hogy az adós pénzügyi helyzetének helyreállítására nem alkalmas a szerkezetátalakítási terv. Az ellenirat benyújtóját terheli a bizonyítás arra vonatkozóan, hogy a szerkezetátalakítási terv miért nem alkalmas a célja elérésére. A bíróság a terv jóváhagyását nem tagadja meg, ha a hitelezők által a szükséges arányban elfogadott szerkezetátalakítási terv alapján ésszerűen megalapozottak a kilátások arra, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedésekkel elkerülhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható működőképessége. Megjegyezhető, hogy a Javaslat az Irányelv alapján a szerkezetátalakítási szakértő részére előírja, hogy záradékával igazolja, hogy a terv alkalmas arra, hogy megakadályozza az adós fizetésképtelenségét és biztosítja életképességét, valamint nyilatkozik arra is, hogy a terv megfelel a jóhiszemű joggyakorlás követelményeinek. Szakértő részvétele esetén tehát a bíróság a jóváhagyás keretében nagyban támaszkodhat ezen záradékra, nyilatkozatra.

Az 59. §-hoz

A szavazás érvényességéhez kapcsolódóan az 56. § (2) bekezdésben meghatározott, az érintett hitelezők tárgyalásba történő szabályszerű bevonása, az osztályba sorolás és a szavazatszám megállapítása valamint a vitatott követelésként történő minősítés megalapozottsága és a hitelezői ülés, a tervről való döntéshozatal szabályszerűsége vizsgálata érdekében a nemmel szavazó, a tartózkodó és a távolmaradó hitelező nyújthat be elleniratot. Ezek a szabályszerűséggel kapcsolatos körülmények akkor vizsgálandók, ha kétség merül fel, hogy az adós a Javaslatban előírt adminisztratív kötelezettségeit nem megfelelően teljesítette, pl. nem volt szabályszerű a meghívó kézbesítése és a hitelező ezért maradt távol a szavazástól.

A 60. §-hoz

Ellenirat benyújtása esetén a bíróság szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, és ha a bíróság által kijelölt szakértő már közreműködik a szerkezetátalakításban, akkor másik szerkezetátalakítási szakértőt rendelhet ki, ha a felmerülő szakkérdés azt indokolttá teszi.

Az Irányelv is előírja, hogy a tagállami szabályozásnak biztosítania kell, hogy a Javaslat szerinti ellenirat benyújtására jogosító kérdésekben az igazságügyi hatóság megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőket jelölhessenek ki vagy hallgathassanak meg (ld. 14. cikk (2) bekezdés)

Ezekben az esetekben a bíróságnak a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról vagy jóváhagyás megtagadásáról szóló döntésében meg kell indokolnia, hogy a döntését mely körülmények, megállapítások, adatok tekintetében alapította a szakkérdésben kirendelt szerkezetátalakítási szakértő véleményére, megállapításaira.

A szabályozás indoka, hogy az elleniratok megalapozottsága tekintetében a szerkezetátalakítási terv részletesebb gazdasági szempontú vizsgálata is szükségessé válik. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ebben az esetben a szerkezetátalakítási szakértő nem a III. Fejezet szerinti feladatokat látja el, hanem valójában szakértőként működik közre a nemperes eljárásban.

Ezekben az esetekben a bíróság megjelöli azokat a főként közgazdasági jellegű szakkérdéseket, amelyek megválaszolására kéri fel a szerkezetátalakítási szakértőt. A Javaslat szabályozza, hogy ezekben az esetekben ki előlegezi, és ki viseli a bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díját.

A 61. §-hoz

Ha a szerkezetátalakítási terv hiányosságai - adott esetben figyelemmel a rendelkezésre álló szakértői véleményre is - kiküszöbölhetők, azaz, ha a szerkezetátalakítási terv átdolgozásával (pl. megfelelő értékeléssel) és ismételt megszavazásával az összhitelezői érdekek elve megvalósítható, a bíróság kötelezi az adóst arra, hogy a szerkezetátalakítási terv átdolgozásával, egyeztetésével, majd ismételt elfogadásával kapcsolatos intézkedéseket hozza meg, és az újra elfogadott átdolgozott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja.

Ha az ellenirat állítása arra irányul, hogy a tervvel nem előzhető meg az adós fizetésképtelensége és a bíróság is azt állapítja meg, hogy alappal feltételezhető az, hogy a tervben foglaltak nem biztosítják a szerkezetátalakítás célját, vagyis a fizetésképtelenség megelőzését, az adós életképességének, működőképességének biztosítását, akkor a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet szintén elutasítja. Ebben az esetben a fenti, kijavítást biztosító megoldást a bíróság nem alkalmazza, nem is alkalmazhatja. Ha az elleniratban foglaltak megtagadáshoz alkalmas ok fennállását igazolják (pl. olyan jövőbeli pénzáramokkal számol a terv, amelynek realizálása észszerűen nem várható), a bíróság a szabályszerűen beterjesztett szerkezetátalakítási tervet nem hagyhatja jóvá.

A fellebbezés elbírálásáig az adós jogosult a jóváhagyott tervben foglaltak szerint eljárni, ha az elsőfokú bírósági végzés a tervet jóváhagyta.

A 62-63. §-hoz

Ha a szerkezetátalakítási terv megszavazása nem hozta meg az elfogadáshoz szükséges konszenzust minden hitelezői osztályban, az adós, az adós legalább többségi befolyással rendelkező tőketulajdonosa vagy az adós egyetértésével bármelyik érintett hitelező kérelmet nyújthat be a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet.

A hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyás azt eredményezi, hogy az egyet nem értő hitelezőre (osztályra) is kiterjed a terv hatálya. Az Irányelv kényszeregyezségről szóló 11. cikke visszautal a jóváhagyás feltételeit tartalmazó 10. cikk (2) és (3) bekezdésére (a terv elfogadása és a hitelezői értesítés szabályszerűsége, hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztre és az életképességet biztosító tervre vonatkozó hivatkozás), így ezen feltételek vizsgálata hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségnél is felmerül. További feltétel, hogy a hitelezői osztályok többségének a tervet jóvá kell hagynia (ezek közül legalább egynek biztosított hitelezői osztálynak, vagy a nem biztosított osztálynál előrébb sorolt osztálynak kell lennie) vagy ha nincs meg ezen többség, akkor elegendő egy szavazási osztály jóváhagyása, vagy a nemzeti jog rendelkezése alapján legalább egy olyan osztály jóváhagyásának meg kell lennie, amely olyan személyeket tömöríti, akik kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrend szerint.

A Javaslat szerint a jóváhagyásnak szigorúak a feltételei: a hitelezői osztályok többségében meg kell lennie a szükséges hitelezői támogató szavazatnak, és ezek között is legalább az egyik támogató hitelezői osztálynak a biztosított hitelezői osztálynak vagy a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői osztálynak kell lennie. Ha ez nem teljesül, elegendő, ha legalább egy olyan hitelezői osztály támogatja a szerkezetátalakítási tervet, amely a felszámolási eljárásban várhatóan nem kapna kielégítést.

A szerkezetátalakítási tervnek továbbá meg kell felelnie az Irányelvben főszabályként kimondott relatív elsőbbségi szabálynak is, mely szerint az egyet nem értő hitelező hitelezők hitelezői osztályai legalább ugyanolyan kedvező elbánásban részesüljenek, mint bármely más azonos besorolású osztály, és kedvezőbb elbánásban, mint a hátrasorolt osztályok. A Javaslat tehát nem él az Irányelvben biztosított azon lehetőséggel, hogy az abszolút elsőbbségi szabálynak -ilyenkor az egyet nem értő hitelezőket teljes mértékben ki kell elégíteni, ha egy hátrébb sorolt osztály kielégítést kap - való megfelelést kelljen teljesíteni a tervben.

A Javaslat továbbá kimondja azt az irányelvi szabályt is, hogy egyetlen hitelezői osztály és egyetlen érintett hitelező sem kaphat többet a követelésének teljes összegénél (pl. további hozamot annak "ellentételezéseként", hogy finanszírozza az adóst a tervben foglaltak szerint).

Ha a bíróság helyt ad a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyására irányuló kérelemnek, akkor ennek ugyanaz lesz a hatálya, mint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervnek.

A 64. §-hoz

Fontos jelezni, hogy míg az elsőfokú eljárásban a szerkezetátalakítási terv és általában a szerkezetátalakítási terv elfogadásának érdemi hibái is javíthatóak, ha a bíróság javíthatónak ítéli a hiányosságot és felhívja a módosításra és a szükséges intézkedés megtételére az adóst, addig a másodfokú eljárásban erre már nincs mód.

Ha a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges okirat valamely hibában szenved, de ez orvosolható, ennek kiküszöbölése esetén a másodfokú bíróság megváltoztathatja az elsőfokú bíróságnak a terv jóváhagyását megtagadó végzését, és a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzést hozhat másodfokon.

A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bírósági végzés, valamint a szerkezetátalakítási tervet hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyó bírósági végzés ellen benyújtott fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket mindaddig, amíg a másodfokú bíróság nem hoz olyan végzést, amelyben úgy változtatja meg az elsőfokú bíróság döntését, hogy megtagadja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását. Az ellenérdekű felek kérhetik a másodfokú bíróságot, hogy biztosítékadásra kötelezze az adóst, ha a hitelező valószínűsíti érdekeinek a másodfokú eljárás alatt bekövetkező méltánytalan sérelmét.

Rendkívüli jogorvoslati kérelmek benyújtására a jogerős döntéssel szemben nincs lehetőség.

A 65. §-hoz

A rendelkezés a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelmére fogalmaz meg szabályokat, az Irányelv 17. és 18. cikkének megfelelően.

Az új finanszírozás, az átmeneti finanszírozás és az észszerű, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügyletek az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem minősülhetnek semmisnek vagy megtámadhatónak, és nem lehet a teljesítés lehetetlenné válására hivatkozni önmagában azon okból, hogy a finanszírozás vagy az ügylet a hitelezők összességére nézve káros. Erre tekintettel a Javaslat módosítja a Cstv. 40. §-át is, annyiban, hogy az ott felsorolt megtámadási okok gyakorlásakor ezen szempontra figyelemmel kell eljárni. Tehát ezen, az Irányelv implementációjaként átvett megtámadás kizárási ok nem érinti a Cstv. szerinti megtámadási okokat, vagyis azokkal szemben nem jelent "védelmet", így a hitelezők kijátszására irányuló csalárd ügylettel szemben a felszámolás során a jogosult ugyanúgy felléphet.

Az ügylet megtámadásával szembeni védelem a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges ügyletekre is kiterjed, amelyek végrehajtása a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban merülnek fel.

Ez a szabály a később esetleg az adós ellen megindított felszámolási eljárásokban akkor védi azokat a vállalkozásokat, akik pénzügyi kötelezettségvállalásokkal (új finanszírozás) támogatták a korábbi szerkezetátalakításban az adóst, ha ezeket a jogügyleteket a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként megvizsgálta, szabályszerűnek találta és jóváhagyta. A Javaslat az átmeneti finanszírozással kapcsolatban valamennyi biztosított hitelező és a további hitelezők minősített többségének támogatását (legalább a 75%-át képviselő szavazatszám) írja elő, míg a tárgyalásokhoz szükséges ügyletek akkor részesülhetnek a védelemben, ha azt a valamennyi biztosított hitelező és a további hitelezők minősített többsége (legalább a 75%-át képviselő szavazatszám) jóváhagyta, vagy a szerkezetátalakítási tervet a bíróság jóváhagyta. Az átmeneti és új finanszírozást biztosító az adós felszámolása esetén a kielégítési sorrendben kedvező pozíciót kap, élve az Irányelv adta lehetőséggel.

Az Irányelv 18. cikk (3) bekezdésének implementálásával kimondásra kerül, hogy ha az adós a Cstv. szerinti fenyegető fizetésképtelenségi helyzetbe kerül, a részére nyújtott átmeneti és új finanszírozással kapcsolatban nem áll fenn az Irányelv alapján biztosított védelem.

A 66. §-hoz

A rendelkezés a törvényi szabályozást nem igénylő végrehajtási rendeletek megalkotására ad felhatalmazást.

A 67. §-hoz

A törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg, az új eljárásra történő felkészüléshez szükséges időszak figyelembevételével.

A 68. §-hoz

Átmeneti rendelkezés annak érdekében, hogy a Javaslattal bevezetendő képzések teljesítésére az érintetteknek megfelelő idő álljon rendelkezésükre. Ezen időpontig - annak érdekében, hogy a szakértői listába történő feltétel teljesíthető legyen - felsőfokú végzettséget igazoló oklevél fogadható el a képzési követelmény teljesítéseként.

A 69. §-hoz

A § az uniós jogszabályoknak történő megfelelésre vonatkozó hivatkozásokat tartalmaz, és a szerkezetátalakítási szakértő tekintetében a belső piaci szolgáltatási irányelvből következő notifikációs kötelezettségre utal.

A 70. §-hoz

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosításában a szerkezetátalakítási polgári nemperes eljárás tételes eljárási illetékei kerülnek megállapításra. A vagyonszerzési illetékkötelezettség körében, hasonlóan a fizetésképtelenségi eljárásokhoz, a szerkezetátalakítási eljárásban a hitelezők által az adós számára elengedett követelések a legtöbb esetben nem esnek ajándékozási illeték alá, az adós mentesül az illetékkötelezettség alól.

A 71. §-hoz

A Cstv. kiegészítése azért szükséges, hogy a szerkezetátalakításról szóló törvényben szabályozott eljárás és a Cstv-ben szabályozott fizetésképtelenségi eljárások szabályai egymással koherensek legyenek és elősegítsék, hogy ahol indokolt, a szerkezetátalakításnak legyen elsőbbsége a fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben.

Annak érdekében, hogy ne legyen az adós ellen folyamatban szerkezetátalakítás és fizetésképtelenségi eljárás, nem lehet csődeljárást kezdeményezni, ha az adós szerkezetátalakítást is kezdeményezett. Az ilyen kérelmeket a bíróság visszautasítja. Az adósok esetleges visszaéléseinek elkerülése érdekében mindaddig nem nyújthat be az adós csődeljárás iránti kérelmet, amíg le nem zárult a szerkezetátalakítás, és ha ebben a bíróság jóváhagyta a szerkezetátalakítási tervet, akkor az adós a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt nem kezdeményezhet csődeljárást. A moratórium visszaélésszerű gyakorlásának kizárása érdekében nem kezdeményezhető csődeljárás akkor sem, ha a meghiúsult szerkezetátalakítási eljárásban az adós moratóriumot kapott, és a meghiúsulástól számított egy év még nem telt el.

A szerkezetátalakítás alatt álló adós érdekeinek védelme érdekében a bíróság akkor, ha a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium hatálya alá tartozó hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján (az adós nem fizette meg a jogerős határozatban meghatározott vagy a szerződésen alapuló, nem vitatott követelését) kezdeményezi a felszámolást köteles a kérelmet visszautasítani (ld. a 10. § (4) bekezdését is).

A bíróság köteles felfüggeszteni az elsőfokon még el nem bírált felszámolás iránti kérelmek elbírálását, ha a felszámolás elrendelése iránti kérelmet az adós ellen a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti okból nyújtották be. és az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során a szerkezetátalakítás során egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot (szerkezetátalakítási moratórium) rendelt el vagy a moratórium elrendelése iránt a kérelem még a felszámolás elrendelésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően került benyújtásra. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy nem következett be a Szát. törvény alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulását eredményező tény. A felfüggesztésre a szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére kerülhet sor.

A felszámolás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztése a szerkezetátalakítási moratóriumhoz igazodik, a moratórium engedélyezésére irányuló eljárás és a moratórium (a meghosszabbított moratórium) időszaka alatt a bíróság nem rendelheti el az adós felszámolását.

A felfüggesztés megszüntetése és a felszámolás iránti kérelem elbírálása a szerkezetátalakításban megvalósuló intézkedésekhez igazodik: a szerkezetátalakítási moratórium iránti kérelem elutasítása vagy a moratórium megszűnését követően a bíróság folytatja a felszámolás elrendelése iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást. Ettől akkor tekint el, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta és vállalja, hogy a felszámolást kezdeményező, de a tervvel nem érintett hitelezővel megállapodik a tartozásáról.

Ha az előzőek nem teljesülnek vagy a terv jóváhagyását a bíróság jogerősen megtagadta a kérelem elbírálása folytatódik.

Ha azonban a felszámolás elrendelését kérelmező hitelezők az eljárás szünetelését kérik a Cstv. 26. § (4) bekezdésére hivatkozva, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmét a hitelező visszavonja, a felfüggesztés megszüntetése után a bíróság ezen körülményekre tekintettel dönt a felszámolás iránti kérelem tárgyában.

A Cstv. 27/A. §-a kiegészül annak érdekében, hogy ha sikertelen szerkezetátalakítást követően indul az adós ellen felszámolási eljárás, akkor nem járhat el felszámoló szervezetként, illetve felszámolóbiztosként a korábbi szerkezetátalakításban kijelölt szerkezetátalakítási szakértő. Ez a módosítás a szerkezetátalakítási szakértők szakmai pártatlanságának erősítése érdekében kerül kimondásra.

A Cstv.-t módosítani kell az (EU) 2019/1023 parlamenti és tanácsi irányelv 17-18. cikkének történő megfelelés érdekében is. A Cstv. szerinti megtámadási okok csak a hivatkozott cikkekben foglaltakra figyelemmel gyakorolhatók, ha a felszámolás során megtámadott ügylet a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó, a tárgyalásokhoz vagy a terv végrehajtásához haladéktalanul szükséges ügylet, illetve átmeneti vagy új finanszírozás.

A Javaslat további módosítása alapján az állam felszámoló tevékenységi köre kibővül a szerkezetátalakítási tevékenység végzésének lehetőségével.

A 72. §-hoz

A magáncsőd szabályozás egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályainak kiegészítéséhez az állami bérgarancia juttatásokat szabályozó 1994. évi LXVI. törvény (Bga. tv.) módosítása is szükséges. A Bga. tv. hatálya jelenleg a jogi személyek felszámolási eljárására terjed ki, tehát azokra a szervezetekre, akik a Cstv. szerint adósként felszámolási eljárás alá kerültek, és pénzeszközeik a bérfizetési napokon nem elegendők a munkabérek kifizetésére. Ezekben az esetekben a felszámoló a Bérgarancia Alap költségvetési előirányzatot kezelő állami foglalkoztatási szervhez fordul kérelemmel az iránt, hogy a munkabérek, illetve a végkielégítések kifizetéséhez nyújtson visszatérítendő állami támogatást. A bérgarancia támogatást nem a felszámoló kapja kézhez, hanem azt közvetlenül a munkavállalónak folyósítja az állami foglalkoztatási szerv, levonva belőle a munkavállalót terhelő, jogszabályban meghatározott közterheket. A Javaslat szerint hasonló lenne a konstrukció a fizetésképtelenségük miatt bírósági adósságrendezési eljárás alá került egyéni vállalkozók esetében is A bérgarancia támogatás igénylése iránt az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő, bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén pedig az illetékes területi családvédelmi szolgálat jár el, az adós nevében. A Javaslat tehát gondoskodik arról, hogy az adósságrendezési eljárás alá került egyéni vállalkozók és más önálló vállalkozók munkavállalói a bérüket akkor is megkapják állami támogatásból, ha a bér kifizetésének a vállalkozónál ideiglenesen nincs meg a fedezete. A bérgarancia támogatás az adós által visszatérítendő állami juttatás.

A Javaslat megállapítja az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozók munkavállalói bérgarancia támogatásának igénylésére vonatkozó eljárásrendet, meghatározza a támogatás igényléséhez és elbírálásához szüksége adatok körét. A támogatási kérelem formanyomtatványon nyújtható be, amelyet az állami foglalkoztatási szerv teszi közzé.

A 73. §-hoz

A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről 2003. évi XXIII. törvény módosításában a fizetést korlátozó eljárások körét ki kell egészíteni a szerkezetátalakításban a bíróság által elrendelt moratóriummal.

A 74-75. §-hoz

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása (kiegészítése) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárással összefüggésben szükséges, hogy az eljárásra utaló tény megjelenjen az adós adataiban.

A 76. §-hoz

A megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (EU) parlamenti és tanácsi 2019/1023 irányelv III. címe a fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárásáról szól. A tagállami jogalkotónak biztosítania kell, hogy legalább egy olyan adósságrendezési eljárást igénybe vehessenek a fizetésképtelen önálló vállalkozók, amelynek során - meghatározott feltételek szerint - adósságmentesítésben is részesülhetnek.

Az adósságmentesítési eljárásban elfogadott adósságtörlesztési terv az adós egyes vagyontárgyai eladását és a bevétel adósságrendezésre fordítását is előírhatja. Ha az adósságmentesítés megtörténik, akkor, ha az adós el volt tiltva a gazdasági tevékenysége gyakorlásától, ezt a tilalmat legkésőbb az adósságmentesítéskor fel kell oldani. Az adósságmentesítést a tagállami jog ahhoz kötheti, hogy az adós legalább a felhalmozott adósságai egy részét visszafizesse. Ennek a visszafizetési tervnek (adósságtörlesztési tervnek) azonban figyelembe kell vennie az adós egyedi vagyoni-pénzügyi helyzetét, de a hitelezők méltányos érdekeit is.

Az Irányelv 21. cikke szerinti főszabály, hogy az adósságok alól történő mentesítést a tagállami jognak legfeljebb három év adósságtörlesztési időszakot követően biztosítania kell a fizetésképtelen vállalkozók számára. Az adósok helyzetének megkönnyítése érdekében a tagállami jogalkotó nem követelheti meg az adóstól egy új eljárás megindítását a mentesítés iránt. A hároméves adósságmentesítési főszabálytól az Irányelv az alábbi eltéréseket teszi lehetővé a tagállami jogalkotók számára:

Az adósságmentesítésből részben vagy egészben kizárható, vagy a mentesítés visszavonható az olyan önálló vállalkozótól, aki tisztességtelenül vagy rosszhiszeműen járt el a hitelezőkkel szemben, akár az eladósodásával összefüggésben, akár az adósságrendezési eljárás során, nem teljesítette a visszafizetési tervet, vagy a hitelezők érdekeit sértő tevékenységet fejt ki, nem teljesíti a tagállami jog által megkövetelt tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét, visszaélésszerűen kezdeményezi az adósságmentesítést, azelőtt kezdeményez újabb adósságmentesítést, mielőtt a korábbi adósságmentesítés feltételeit teljesítette, nem tudja biztosítani még eljárás költségeit sem, vagy a mentesítés az adóst méltánytalanul kedvezményezné egyes hitelezőivel szemben, akiket az adós tartozásai nehéz helyzetbe sorolnak (pl. tartásra szoruló személyek).

Három évnél hosszabb adósságmentesítési időszakot állapíthat meg a tagállami jogalkotó, ha az adós lakásául szolgáló ingatlant nem kell az eljárásban az adósságmentesítés érdekében értékesíteni, vagy az adós vállalkozása folytatásához szükséges alapvető vagyontárgyaknak a védelme céljából.

A tagállami jogalkotó indokolt esetekben három évnél hosszabb adósságmentesítési feltételeket szabhat meg, vagy akár ki is zárhatja az adósságmentesítésből a következő hitelezői követeléseket: a biztosítékkal fedezett hitelezői követeléseket, a büntetőjogi szankciókból eredő vagy azokkal összefüggésben keletkezett követeléseket, a jogellenes károkozásból eredő kártérítési követeléseket, a gyermektartási és rokontartási követeléseket, az adósságrendezési eljárást követően felhalmozott adósságokat, valamint az adóst terhelő eljárási költségeket.

A mentesítési feltételeknél a tagállamok figyelembe vehetik az adós előre nem látható vagyongyarapodását (pl. örökség, nyeremény) vagy az adós vagyoni helyzetének az adóson kívül álló okból történő kedvezőtlen alakulását. A mentesítés feltételeinek teljesítését a bíróság ellenőrizheti.

A fizetésképtelen önálló vállalkozó gazdasági tevékenység gyakorlásától történő eltiltását a tagállami jog hosszabb időre is fenntarthatja az olyan önálló vállalkozói szakmákban, amelyek különleges etikai követelményekhez kötöttek, vagy ha az adós gazdasági tevékenysége más vagyonának a kezelésére irányul.

A fogyasztói és az önálló vállalkozói adósságmentesítési eljárások összevonását vagy koordinálását az Irányelv a tagállamokra bízza. Az Irányelv tehát figyelembe veszi, hogy az adós vállalkozónak lehetnek olyan tartozásai is, amelyek nem függenek össze a vállalkozói tevékenységével vagy olyan tartozások, amelyeknél nem választható el, hogy az adós vállalkozásával összefüggésben keletkeztek vagy a személyes életvitelével kapcsolatosak. Az adósnak továbbá lehetnek olyan vagyontárgyai, amelyeket jellegénél fogva kizárólag az üzleti tevékenységére használ, és lehetnek olyan javai, amelyeket a személyes szükségleteire is. Ezekben az esetekben célszerű a vállalkozói és a fogyasztói magáncsőd eljárást egyetlen eljárásként lefolytatni. Ha viszont szétválaszthatók az adós szakmai és személyes adósságai, akkor ezekre két külön magáncsőd eljárás is indulhat, de ezeket az eljárásokat megfelelően össze kell hangolnia a tagállami jogalkotónak, tekintettel arra, hogy az adós vállalkozó a személyes vagyonával is felel a vállalkozói minőségében keletkezett tartozásokért.

A Javaslat az Irányelv III. címének átültetésére a következőket tartalmazza.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (továbbiakban: Are. tv.), azaz a magáncsőd szabályozás kerül módosításra, tehát nem kerül megalkotásra egy új törvény az önálló vállalkozók adósságrendezésére és az adósságmentesítésre.

A Javaslat szerint nem célszerű egy külön önálló vállalkozói magáncsőd eljárásrendet kialakítani, hiszen az önálló vállalkozók a személyes vagyonukkal végzik vállalkozási tevékenységüket, személyes és vállalkozói minőségükben keletkezett adósságaik fedezete a magánvagyonuk, a vállalkozói és magántartozásaik sok esetben nem különíthetők el. Ráadásul az önálló vállalkozó személyek vagyona sok esetben családtagjaikkal közös tulajdonban van, és a családtagjaikkal közösen halmozták fel a tartozásokat, pl. lakáscélú jelzáloghitelt az adós a családtagjával közösen vette fel, ezért adóstársként egyetemlegesen felelnek a hitel visszafizetéséért, Ha pedig a lakóingatlan a családtagok közös tulajdonában van, a tulajdonostársakat terhelik a közös lakásra vonatkozóan a közműtartozások, valamint a társasházi közös költségre vonatkozó fizetési kötelezettség.

A fentieken túlmenően az önálló vállalkozói minőség csak ideiglenes állapot, mert pl. lehet, hogy az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő megszünteti ezt a tevékenységét vagy szünetelteti azt, és a korábban a vállalkozása céljára vásárolt vagyontárgyat személyes és családi szükségleteire használja.

Mindezekre tekintettel az Irányelv célkitűzéseit úgy célszerű a magyar jogban megvalósítani, hogy az Are. tv.-ben az önálló vállalkozókra vonatkozóan csak a legszükségesebb sajátos szabályok kerülnek megalkotásra, egyebekben az Are. tv. -t kell alkalmazni.

Az Irányelv értelmezése alapján önálló vállalkozónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki önfoglalkoztatóként, saját kockázatára folytat üzletszerű vállalkozói tevékenységet, tehát nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, és nem is alapít céget, cégalapítással a saját vagyonából nem választja le a vállalkozói vagyonát. A magyar jogban ilyen önfoglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, az önálló közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó, az önálló ügyvéd, európai közösségi jogász, egyéni szabadalmi ügyvivő, állatorvosi tevékenységet végző személy. Az adó- és társadalombiztosítási jogszabályok ezeket az önálló szakmagyakorlókat összefoglalóan egyéni vállalkozónak nevezik, ezt a fogalmat veszi át az Are. tv. módosítása.

A Javaslat élni kíván az Irányelvben a tagállami jogalkotók számára lehetővé tett opciókkal, mert ezek a szabályozás rugalmasságát segítik elő.

Az adósságcsapdába került, fizetésképtelen családoknak az Are. tv.-ben szabályozott magáncsőd eljárás lehetőséget biztosít az adósságaik kedvezőbb feltételekkel történő megfizetésére, esetenként jelentősebb összegű tartozás elengedésre, és ha a törlesztési időszak alatt teljesítik a kötelezettségeiket, a fennmaradó adósságaik megfizetése alól a bíróság mentesíti őket, azaz végrehajtási eljárásokat is meg kell szüntetni.

Az Are. tv. kétlépcsős eljárást tartalmaz. Az adós először a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény aktív közreműködésével bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban kísérli meg, hogy valamennyi hitelezőjével megállapodást kössön a tartozásai egyedi, könnyített feltételekkel történő rendezéséről. Ha ez az eljárási szakasz nem sikeres, akkor az eljárás bírósági adósságrendezési eljárásként folytatódik, polgári nemperes eljárásban, ún. kollektív fizetésképtelenségi eljárásként. Az adós mellé a bírósági eljárásban családi vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a megyei kormányhivatalokban működő családi csődvédelmi szolgálat foglalkoztatottja. A családi vagyonfelügyelő - fizetésképtelenségi szakértőként - a bíróság igazságszolgáltatási feladatait is segíti, az adós gazdálkodását felügyeli, segíti az adós és a hitelezők között az adósságrendezési egyezség létrehozását, továbbá a bíróság számára döntéselőkészítő feladatokat lát el, azaz hasonló teendőket, mint a vállalkozói csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő. Ha a hitelezőkkel nem lehet az egyezséget megszavaztatni, akkor újabb eljárási szakasz következik, az ún. adósságtörlesztési eljárás, ahol a törvény által megállapított módszertan szerint kell az öt évre szóló adósságtörlesztési tervet kidolgozni, amit a bíróság foglal végzésbe. Az adósságtörlesztési terv vagyonértékesítést is előírhat. Az adós megtarthatja a jövedelméből a legszükségesebb mindennapi kiadásaihoz szükséges összeget, és az alapvető mindennapi használati tárgyakat, továbbá a szociális és családtámogatási ellátásokat. Ugyanakkor azonban az öt éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezőknek legalább a törvényben garantált mértékű megtérüléshez kell jutniuk az adóstól, ez a feltétele annak, hogy az adós az öt éves időszakot követően a bíróságtól a még fennmaradó adósságaira mentesítést kapjon, és végleg megszüntessék az ellene indított, de a magáncsőd eljárásra tekintettel felfüggesztett végrehajtási eljárást.

Tekintettel arra, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezéskor és a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötési szakaszában az adós és a hitelezők konszenzust alakíthatnak ki az adósságok visszafizetésének módjára, ütemezésére, az adós tartozásainak részben elengedésére, ezeknél az eljárási szakaszoknál az Irányelv átültetésekor nem szükséges jogszabályt módosítani. Ha azonban ezek az eljárási szakaszok eredménytelenek, az Are. tv. szerint a bíróság ún. adósságtörlesztési eljárásban dönt arról, hogy az adós mely vagyontárgyait kell értékesíteni, és a bevételből a tartozásokat megfizetni. Ugyancsak az adósságtörlesztési eljárásban kerül megállapításra, hogy az adós a jövedelméből hogyan törleszti az adósságait. Lényeges, hogy az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt mindegyik hitelező a törvényben előírt mértékű megtérülésre tarthat igényt. Ha ez megtörténik, a még fennmaradó adósságokat a bíróság ún. mentesítő határozattal elengedi az adósnak.

Az Irányelv átültetésekor az igényelt megfontolást, hogy lehet-e eltérő időtartamú adósságtörlesztési időszakot megszabni a vállalkozókra és az egyéb magánszemélyekre. Mivel az adósságtörlesztési időszak alatt kötelező a hitelezők számára az előírt mértékű kifizetéseket teljesíteni, az Irányelv által elvárt hároméves törlesztési időszak az adósok számára rendkívül hátrányos lehet, ezért nem célszerű ezt főszabállyá tenni. Ezt a lehetőséget az adós választhatja. Annak érdekében, hogy az adós családnak ne kelljen eladnia a jelzáloggal terhelt lakóingatlanát, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a jelzáloghitel tőkerészének törlesztésére három éves haladékot kapjanak, ez alatt az időszak alatt azonban a többi tartozásaikat az előírt mértékben rendezniük kell. Ha ez megtörténik, ezekre az adósságokra nézve a bíróság meghozza a mentesítő határozatot. Az adós ezt követően kezdi törleszteni a jelzáloghitelének a tőkerészét is havi részletekben, két évig. Ha ezt teljesítette, a bíróság mentesítő határozatot hoz a jelzáloghitel tartozásról is, lényegében elengedésre kerül a késedelmi kamat. Mivel a lakáscélú hitelek futamideje az esetek többségében öt évnél jóval hosszabb, a futamidő hátralévő részére vonatkozón a hitelezőnek át kell strukturálnia a szerződési feltételeket olyan módon, hogy az igazodjon az adós jövedelmi helyzetéhez aktuális törlesztőképességéhez.

Az Are. tv. egyéb módosításai az egyéni vállalkozókra vonatkozóan a vállalkozása folytatásához szükséges vagyontárgyak megtartását célozzák, mert az adós a gazdasági tevékenysége folytatásával tudja a törlesztési kötelezettségei teljesítéséhez szükséges bevételeket megszerezni.

A § (1) bekezdéséhez:

Tekintettel arra, hogy a magáncsődeljárások főként a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztési nehézségei miatt indulnak, az Are. tv. az eljárás bíróságon kívüli szakaszában jelentős szerepet ad az adós lakóingatlanán zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynek (ún. főhitelező) annak érdekében, hogy koordinálja és szervezze a bíróságon kívüli egyezkedési folyamatot az adós és a hitelezők között. Annak érdekében, hogy az érintett pénzügyi intézmények a jogszabályban előírt feladataikat megfelelően teljesítsék, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörének kimondására kerül sor a Javaslatban.

A § (2) bekezdéséhez:

Az Irányelv 3. cikkének megfelelően a kormányzati honlapokon módszertani útmutatások és egyéb tájékoztató anyagok kerülnek közzétételre annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozások a vagyoni- és pénzügyi helyzetüket körültekintőbben tudják megvizsgálni és áttekinteni, és el tudják kerülni a fizetésképtelenségüket okozó üzleti kockázatokat, valamint a pénzügyi helyzetük fizetésképtelenséghez vezető kedvezőtlen alakulását.

A § (3) bekezdéséhez:

Az Are. tv.-ben kiegészítésre kerül, hogy milyen önfoglalkoztató személyek kezdeményezhetnek magáncsőd eljárást.

A § (4) bekezdéséhez:

Az állami bérgarancia támogatásokra vonatkozó visszafizetési kötelezettséget a Javaslat a magáncsődeljárásban az ún. közérdekkel összefüggő hitelezői követelések közé sorolja.

A § (5)-(6) bekezdéséhez:

Az új társadalombiztosítási törvényre tekintettel a Tbj-re történő hivatkozásokat pontosítja. A § (7) bekezdéséhez:

A Javaslat kimondja, hogy a magáncsőd eljárás alatt az egyéni vállalkozóknak folyamatosan fizetniük kell a vállalkozásuk folytatásához használt vagyontárgyak vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási díjait, továbbá, ha folytatják a magáncsődeljárás alatt a vállalkozói tevékenységüket, és ehhez munkavállalót is foglalkoztatnak, akkor a munkabér és a munkabért terhelő közterhek kifizetését is teljesíteniük kell. Ha a munkabérek kifizetéséhez ideiglenesen nincsenek meg a források, a bírósági eljárásban korlátozott időtartamra az állam ehhez megelőlegező, de visszatérítendő támogatást biztosít a bérgaranciát szabályozó törvényben.

A § (8) és (16) bekezdéshez:

A Javaslat célja, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik fizetésképtelenek lettek, lehetőség szerint folytatni tudják a vállalkozói tevékenységüket, hiszen az ebből származó jövedelemből tudják törleszteni az adósságaikat. Ennek érdekében az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő úgy állítja össze, hogy ezeket a vagyontárgyakat nem kell értékesíteni a magáncsőd eljárásban.

A § (9)-(12) és (15) bekezdéséhez:

Az Irányelv 21. cikke azt várja el a tagállami jogalkotóktól, hogy az önálló vállalkozók lehetőség szerint - rövid időtartamú fegyelmezett adósságtörlesztést követően - bírósági mentesítést kaphassanak a még fennmaradó adósságaik megfizetése alól annak érdekében, hogy elháruljanak a gazdasági tevékenységük folytatásának gazdasági és jogi akadályai.

Az Irányelv ezért fő szabályként 3 éves adósságtörlesztést irányoz elő az adósságok törlesztésére oly módon, hogy a fizetési fegyelem jutalma az, hogy a vállalkozót a bíróság a még meg nem fizetett tartozásai alól mentesíti, és ha a magáncsőd eljárás miatt el volt tiltva a vállalkozása folytatásától, ezt a tilalmat is fel kell oldani.

A főszabály alól az Irányelv számos kivételt enged, annak érdekében, hogy a szabályozás ne eredményezze a vállalkozások fizetési fegyelmének romlását és a csődvédelemmel való visszaéléseket, továbbá ne érintse méltánytalanul azokat a hitelezőket, akiknek a vállalkozó magánszemély tartásdíjjal, kártérítéssel tartozik, vagy azokat, akik bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány kompenzálására jogosultak. A tagállam ezért egyes hitelezői követeléseket kivehet a 3 éves adósságmentesítésből vagy pedig 3 évnél hosszabb időszakot határozhat meg az adósságmentesítéshez.

A hatályos magyar magáncsőd szabályozás a fent említett kivételeknek megfelel, azonban nem határoz meg olyan esetköröket, ahol 3 év alatt is teljesítheti az adós a magáncsőd eljárás sikeres lezárásának feltételeit.

A fentiekre tekintettel ki kell egészíteni az Are. tv. adósságtörlesztési eljárásra vonatkozó szabályait egy olyan lehetőséggel, hogy az adós választhasson 3 éves adósságtörlesztési időszakot is, ha ez alatt is képes a törvény által elvárt mértékben kifizetni a hitelezőit.

Az adósok lakástulajdonának megőrzése érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy az adósok két szakaszban teljesíthessék az adósságtörlesztési tervet. Az első 3 év alatt az ún. nem biztosított hitelezői követeléseket rendezzék, ez alatt a jelzáloghitelre vonatkozóan csak a kamatrészt kell fizetniük. A 3 éves adósságtörlesztést követően a nem biztosított követelésekre megkaphatják a mentesítést, a jelzáloghitelre vonatkozóan pedig a tőkerészleteket fogják tovább fizetni. Ha az öt éves adósságtörlesztési időszak végéig ennek is eleget tesznek, akkor a bíróság a még fennálló lejárt esedékességű részletekre megadja a mentesítést. Annak érdekében, hogy az adós a jelzáloghitel futamidejének hátralévő részében is fizetőképes maradjon, a hitelnyújtónak úgy kell átstrukturálnia a hitelszerződést, hogy a törlesztő részletek összege ne haladja meg a törvényben előírt mértéket.

A § (13)-(14) bekezdéshez:

Átmeneti és az EU jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A 77. §-hoz

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtások esetén a szabályozás kiegészítésre kerül azzal, hogy a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium időtartama, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt a tartozás végrehajtásához való jog elévülése nyugszik.