32008R0767[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete ( 2008. július 9. ) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 767/2008/EK RENDELETE

(2008. július 9.)

a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

Ez a rendelet meghatározza a 2004/512/EK határozat 1. cikke szerint létrehozott vízuminformációs rendszer (VIS) célját, működőképességét és feladatait. Megállapítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelmekre és az azokhoz kapcsolódó határozatokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjének feltételeit és eljárásait, beleértve a vízum törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó határozatokat, az ilyen kérelmek és az ezekhez kapcsolódó határozatok megvizsgálásának megkönnyítése érdekében.

A VIS azáltal, hogy az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 17. cikkének (1) bekezdése által létrehozott közös személyazonosítóadat-tárban (CIR) személyazonosító adatokat és útiokmány-adatokat, valamint biometrikus adatokat tárol, hozzájárul az említett rendelet 20. cikkében meghatározott feltételek szerint és célból a VIS-ben nyilvántartott személyek helyes azonosításának megkönnyítéséhez és segítéséhez.

2. cikk

Cél

A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében:

a) a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése;

b) annak megelőzése, hogy a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;

c) a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;

d) a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;

e) segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

f) a 343/2003/EK rendelet végrehajtásának megkönnyítése;

g) hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

3. cikk

A terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából rendelkezésre álló adatok

(1) A tagállamok kijelölt hatóságai meghatározott esetben és indokolással ellátott, írásban vagy elektronikus úton továbbított kérelmet követően hozzáférhetnek a 9-14. cikkben említett, a VIS-ben tárolt adatokhoz, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a VIS adataiba történő betekintés érdemben hozzájárul a terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához. Az Europol megbízatásának keretein belül, illetve amikor az a feladatainak ellátásához szükséges, hozzáférhet a VIS-hez.

(2) Az (1) bekezdésben említett betekintést központi hozzáférési pont(ok)on keresztül hajtják végre, amely(ek) a hozzáférési feltételek és a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, konzultációs céllal történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozatban ( 2 ) meghatározott eljárások szigorú betartásának biztosításáért felelős(ek). A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy az alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során tükrözzék szervezeti és igazgatási struktúrájukat. Kivételesen sürgős esetben a központi hozzáférési pont(ok) írásos, elektronikus úton továbbított vagy szóbeli kérelmet kaphat(nak), és csak utólag ellenőrzi(k), hogy a hozzáférés valamennyi feltétele teljesült-e, beleértve azt is, hogy kivételesen sürgős eset állt-e fenn. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően késedelem nélkül el kell végezni.

(3) A (2) bekezdésben említett határozat alkalmazásában a VIS-ből származó adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára nem továbbíthatóak, illetve nem bocsáthatóak rendelkezésre. Kivételesen sürgős esetben azonban ezek az adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára - kizárólag terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából és az említett határozatban megállapított feltételek mellett - továbbíthatók, illetve hozzáférhetővé tehetők. A tagállamok a nemzeti joggal összhangban biztosítják, hogy ezekről az adattovábbításokról nyilvántartást vezetnek, és azt kérésre a nemzeti adatvédelmi hatóságok rendelkezésére bocsátják. Valamely tagállam által a VIS-be bevitt adatok továbbítására az adott tagállam nemzeti joga vonatkozik.

(4) Ez a rendelet nem sérti a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt, a 6. cikkben említett hatóságok által, feladataik ellátása során felderített bármilyen bűnelkövetésre vonatkozó információnak a belső biztonságért felelős hatóságok számára, a kapcsolódó bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és a büntetőeljárás megindítása céljából történő közlésére vonatkozó kötelezettségeket.

4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. "vízum":

a) "egységes vízum": a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikke (3) bekezdésének meghatározása szerint;

c) "repülőtéri tranzitvízum" a 810/2009/EK rendelet 2. cikke (5) bekezdésének meghatározása szerint;

d) "korlátozott területi érvényességű vízum" a 810/2009/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének meghatározása szerint;

2. "vízumbélyeg": az 1683/95/EK rendelet meghatározása szerinti egységes vízumformátum;

3. "vízumhatóságok": az egyes tagállamok azon hatóságai - beleértve a központi vízumhatóságokat és a határon történő vízumkiadás, ideértve a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i 415/2003/EK tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban a határon történő vízumkiadásért felelős hatóságokat -, amelyek a vízumkérelmek megvizsgálásáért és az azokkal kapcsolatos határozatok meghozataláért, illetve a vízumok érvénytelenítésével, visszavonásával vagy meghosszabbításával kapcsolatos döntésekért felelősek;

4. "igénylőlap": a Közös Konzuli Utasítások 16. mellékletében található egységes igénylőlap;

5. "kérelmező": a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) megállapított vízumkötelezettség alá tartozó, vízumkérelmet benyújtó személy;

6. "csoporttagok": azon kérelmezők, akik jogi okokból kötelesek a tagállamok területére együtt belépni és onnan együtt kilépni;

7. "úti okmány": útlevelet vagy más annak megfelelő okmány, amely arra jogosítja fel birtokosát, hogy átlépje a határt, és amely vízummal látható el;

8. "felelős tagállam": az a tagállam, amelyik rögzítette az adatot a VIS-be;

9. "ellenőrzés": adatcsoportok összehasonlítása, amelynek célja a kívánt személyazonosság érvényességének megállapítása (egy az egyhez megfeleltetés);

10. "azonosítás": egy személy személyazonosságának több adatcsoport és az adatbázis összehasonlítása általi meghatározása (egy a többhöz megfeleltetés);

11. "alfanumerikus adatok": betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközökből és központozásból álló adatok;

12. "VIS-adatok": a VIS központi rendszerében és a CIR-ben a 9-14. cikkel összhangban tárolt összes adat;

13. "személyazonosító adatok": a 9. cikk 4. pontjának a) és aa) alpontjában említett adatok;

14. "ujjnyomatadatok": az öt ujjnyomatra vonatkozó olyan adat, amelyet a jobb kéz, illetve azok megléte esetén a bal kéz mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjáról, valamint hüvelykujjáról kell rögzíteni.

5. cikk

Adatkategóriák

(1) Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

a) a 9. cikk 1-4. pontjában és a 10-14. cikkben említett alfanumerikus adatok a kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról;

b) a 9. cikk 5. pontjában említett fényképek;

c) a 9. cikk 6. pontjában említett ujjnyomatadatok;

d) a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében említett kapcsolódás más kérelmekhez.

(1a) A CIR a 9. cikk (4) bekezdésének a)-c) pontjában, a 9. cikk (5) és (6) bekezdésében említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.

(2) A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS infrastruktúrája által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokkal kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Az adatbevitelhez, -módosításhoz, -törléshez és az adatokba való betekintéshez való hozzáférés

(1) A 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva.

(2) A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférést kizárólag a következő szervezetek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára kell fenntartani:

a) az egyes tagállamok nemzeti hatóságai és az uniós szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek e rendelet 15-22. cikkének, 22 g-22 m. cikkének és 45e. cikkének alkalmazásában;

b) az (EU) 2018/1240 rendelet 7. és 8. cikke alapján kijelölt ETIAS központi egység és ETIAS nemzeti egységek, e rendelet 18c. és 18d. cikkének alkalmazásában, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásában; és

c) az egyes tagállamok nemzeti hatóságai és az uniós szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az (EU) 2019/817 rendelet 20. és 21. cikkének alkalmazásában.

Az említett hozzáférésnek arra a mértékre kell korlátozódnia, amelyben az adatok szükségesek az említett hatóságok, illetve uniós szervek feladatainak az említett célokkal összhangban történő ellátásához, és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

(3) Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok - beleértve a 41. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat - listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli a Bizottsággal. A lista meghatározza, hogy az egyes hatóságok milyen célból dolgozhatják fel a VIS-ben levő adatokat. Azt követően három hónapon belül, hogy a VIS a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően működőképessé vált, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az összesített listát. Amennyiben a lista módosul, a Bizottság évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített listát.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (3) bekezdésében említett lista központi kezelésére szolgáló funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Általános elvek

(1) Minden olyan illetékes hatóság, amely e rendelettel összhangban engedéllyel rendelkezik a VIS-hez való hozzáférésre, biztosítja, hogy a VIS felhasználása szükséges, megfelelő és arányos az illetékes hatóság feladatainak ellátásához.

(2) Minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a VIS használata során a kérelmezőket vagy a vízumbirtokosokat nem különböztetik meg nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján, továbbá teljes mértékben tiszteletben tartják emberi méltóságukat és sérthetetlenségüket.

II. FEJEZET

AZ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

8. cikk

A kérelem alapján történő adatbeviteli eljárás

(1) Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével - amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia - késedelem nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.

(2) A kérelemfájl létrehozása során a vízumhatóság a 15. cikknek megfelelően ellenőrzi a VIS-ben, hogy az egyéni kérelmező korábbi kérelmét rögzítette-e már valamelyik tagállam.

(3) Ha már rögzítésre került egy kérelem, a vízumhatóság minden új kérelmet a kérelmező korábbi kérelemfájljához csatol.

(4) Ha a kérelmező csoportosan, vagy házastársával és/vagy gyermekeivel utazik, a vízumhatóság valamennyi kérelmező számára kérelemfájlt hoz létre, és az együtt utazók kérelemfájljait összekapcsolja.

(5) Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a "nem alkalmazható" megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok esetében a rendszer a 17. cikk alkalmazása céljából megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor jogi okokból nem kell megadni az ujjnyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg; négy év eltelte után ez a funkció megszűnik, kivéve, ha azt az 50. cikk (4) bekezdésében említett értékelés alapján bizottsági határozattal megerősítik.

9. cikk

A kérelem benyújtásakor beviendő adatok

A vízumhatóság a következő adatokat viszi be a kérelemfájlba:

1. a kérelem számát;

2. státusinformációt, amely jelöli a vízum kérelmezésének tényét;

3. a hatóságot - beleértve annak székhelyét -, amelyhez a kérelmet benyújtották, és hogy a kérelmet másik tagállam képviseletében eljáró hatósághoz nyújtották-e be;

4. az igénylőlapról átveendő következő adatokat:

a) vezetéknév (családi név); utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; nem;

aa) születéskori vezetéknév (korábbi vezetéknév vagy vezetéknevek); születési hely és ország; jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;

b) az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, valamint az úti okmányt vagy okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja;

c) az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma;

ca) az úti okmányt kiállító hatóság és a kiállítás időpontja;

d) a kérelem helye és időpontja;

f) a meghívólevelet kiállító személy adatai és/vagy azé, aki a tartózkodás ideje alatt felelős a kérelmező megélhetési költségeinek fizetéséért, mely adatok

i. természetes személy esetén vezetéknév, utónév és a személy lakcíme;

ii. vállalat vagy egyéb szervezet esetén a vállalat/egyéb szervezet neve és címe, valamint a vállalat/egyéb szervezet részéről a kapcsolattartó személy vezetékneve és utóneve;

g) az úticél szerinti tagállam(ok) és a tervezett tartózkodás vagy átutazás időtartama;

h) az utazás fő célja(i);

i) a schengeni térségbe érkezés tervezett időpontja és a schengeni térség elhagyásának tervezett időpontja;

j) az első beutazás szerinti tagállam;

k) a kérelmező lakcíme;

l) jelenlegi foglalkozás és munkahely; tanulók esetében az oktatási intézmény neve;

m) kiskorúak esetén a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy törvényes gyám vezetékneve és utóneve(i);

5. a kérelmező fényképe, az 1683/95/EK rendeletnek megfelelően;

6. a kérelmező ujjnyomata a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezései szerint.

A kérelmezőnek egy előre meghatározott listán fel kell tüntetnie jelenlegi foglalkozását (a foglalkozási csoport megnevezését).

A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a foglalkozások (foglalkozási csoportok) előre meghatározott listájának megállapítása céljából.

9h. cikk

Végrehajtás és kézikönyv

(2) A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az ilyen lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges eljárásoknak és szabályoknak egy kézikönyvben történő meghatározása céljából.

9j. cikk

Specifikus kockázati mutatók

(2) A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatok részletesebb meghatározása érdekében az alábbiak alapján:

a) az EES által előállított statisztikák, amelyek vízumbirtokosok egy meghatározott csoportja esetében a túltartózkodás és a megtagadott beléptetések rendellenes arányát jelzik;

b) a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, amelyek a vízumkérelmek elutasításának rendellenes arányát jelzik a vízumbirtokosok egy meghatározott csoportjával összefüggő biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázat miatt;

c) a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák és az EES által előállított statisztikák, amelyek összefüggést jeleznek a vízumkérdőíven keresztül gyűjtött információk, valamint a vízumbirtokosok túltartózkodása, illetve a beléptetések megtagadása között;

d) a tagállamok által szolgáltatott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló elemekkel alátámasztott információk egyes specifikus biztonsági kockázati mutatókkal vagy egy tagállam által azonosított fenyegetésekkel kapcsolatban;

e) a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, egy tagállam tekintetében a vízumbirtokosok egy meghatározott csoportja esetében a túltartózkodás és a megtagadott beléptetések rendellenes arányára vonatkozó információk;

f) konkrét, magas szintű járványügyi kockázatokra vonatkozóan a tagállamok által szolgáltatott információk, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által szolgáltatott járványügyi felügyeleti információk és kockázatértékelések, továbbá az Egészségügyi Világszervezet járványkitörésekre vonatkozó jelentései.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el azon, az e rendeletben és az e cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kockázatok részletes meghatározása céljából, amelyeken az e cikk (4) bekezdésében említett specifikus kockázati mutatóknak alapulniuk kell. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett specifikus kockázatokat legalább hathavonta felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a Bizottság a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében új végrehajtási jogi aktust fogad el.

10. cikk

Kiegészítő adatok a kiállított vízumhoz

(1) Ha döntés születik a vízum kiadásáról, akkor az illetékes vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a) státusinformáció, ami azt jelzi, hogy a vízum kiállításra került;

b) a vízumot kiállító hatóság, beleértve a székhelyét, és hogy a vízumot ez a hatóság egy másik tagállam nevében állította-e ki;

c) a vízum kiadásáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje;

d) a vízum típusa;

da) adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumot a 810/2009/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján korlátozott területi érvényességgel adták ki;

e) a vízumbélyeg száma;

f) az a terület, ahol a vízumbirtokosnak joga van utazni, a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezései szerint;

g) a vízum érvényességi idejének kezdete és lejárata;

h) a vízum által megengedett belépések száma arra a területre, amelyre a vízum érvényes;

i) a vízum által engedélyezett tartózkodási idő;

j) adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumot az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelettel ( 6 ) összhangban külön lapon adták ki;

k) adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumbélyeget kézzel töltötték ki;

l) adott esetben a személy jogállása, jelezve, hogy a harmadik országbeli állampolgár uniós polgárnak a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) hatálya alá tartozó családtagja, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagja, aki az egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez.

(2) Ha egy vízumkérelem azelőtt kerül visszavonásra, vagy a kérelmező a kérelmétől azelőtt áll el, hogy nem hoztak határozatot arról, hogy kiadásra kerüljön-e a vízum, a vízumhatóság, amelyhez a vízumkérelem benyújtásra került, jelzi a kérelem lezárásának ezen okait és a kérelem lezárásának időpontját.

11. cikk

Kiegészítő adatok a kérelem elbírálásának megszüntetése esetén

Amennyiben a más tagállamot képviselő vízumhatóság megszünteti a kérelem elbírálását, a kérelemfájlt a következő adatokkal egészíti ki:

1. státusinformáció, amely a kérelem elbírálásának megszüntetését mutatja;

2. a hatóság, amely megszüntette a kérelem elbírálását, beleértve annak székhelyét is;

3. az elbírálás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalának helye és ideje;

4. a kérelem elbírálására illetékes tagállam.

12. cikk

Kiegészítő adatok az elutasított vízumhoz

(1) A vízumkérelmet elutasító határozat esetén a vízumkérelmet elutasító hatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a) státusinformáció arra nézve, hogy a vízum elutasításra került, illetve hogy a hatóság azt más tagállam nevében utasította-e el;

b) a hatóság, amely elutasította a vízumot, beleértve annak székhelyét is;

c) a vízumot elutasító határozat meghozatalának helye és ideje.

(2) A kérelemfájl megjelöli a vízum elutasításának okát (okait) is, amelyek a következők lehetnek:

a) a kérelmező:

i. hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

ii. nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

iii. nem nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

iv. a folyó 180 napos időszakban már 90 napot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

v. olyan személy, akire vonatkozóan a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

vi. a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

vii. adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;

b) a tervezett tartózkodás céljának és feltételeinek indokolására benyújtott információ nem tekinthető megbízhatónak;

c) nem lehetett megbizonyosodni arról, hogy a kérelmező a vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét;

d) nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a kérelmező nem volt olyan helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen, ami indokolná a vízumkérelem határon történő benyújtását.

13. cikk

Kiegészítő adatok a törölt vagy visszavont vízumhoz vagy érvényességi idejének lerövidítéséhez

(1) A vízum törléséről, visszavonásáról vagy érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a) státusinformáció, amely a vízum törlését, visszavonását vagy érvényességi idejének lerövidítésének tényét jelöli;

b) a hatóság, amely törölte vagy visszavonta a vízumot vagy érvényességi idejét lerövidítette, beleértve annak székhelyét is;

c) a határozat meghozatalának helye és ideje;

(2) A kérelem tartalmazza a vízum megsemmisítésének vagy visszavonásának okait is, amelyek a következők lehetnek:

a) a 12. cikk (2) bekezdésében felsorolt okok közül egy vagy több;

b) a vízum birtokosának a vízum visszavonása iránti kérelme.

(3) Amennyiben határozatot hoztak egy kiadott vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról, az a vízumhatóság, amely a határozatot meghozta, haladéktalanul lekéri a VIS-ből és az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) által létrehozott határregisztrációs rendszerbe (EES-be) exportálja az ugyanazon rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatokat.

14. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított vízumhoz

(1) Amennyiben a kiadott vízum érvényességi időtartamáról és/vagy a tartózkodás időtartamának meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a) státusinformáció, amely feltünteti a vízum meghoszszabbításának tényét;

b) a hatóság, amely a vízumot meghosszabbította, beleértve annak székhelyét is;

c) a határozat meghozatalának helye és ideje;

d) a meghosszabbított vízum vízumbélyegének száma;

e) a meghosszabbított érvényességi idő kezdete és lejárata;

f) az engedélyezett tartózkodási idő meghosszabbításának időtartama;

g) az a terület, ahol a vízumbirtokosnak joga van utazni, amennyiben a meghosszabbított vízum területi érvényessége eltér az eredeti vízum területi érvényességétől;

h) a meghosszabbított vízum típusa.

(2) A kérelemfájl feltünteti a vízum meghosszabbításának okait is, mely a következők okok közül egy vagy több:

a)

b) humanitárius okok;

d) komoly személyes okok.

(3) Az a vízumhatóság, amely egy kiadott vízum érvényességi idejének, a vízumon alapuló tartózkodás időtartamának, vagy mindkettőnek meghosszabbítására vonatkozó határozatot meghozta, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokat haladéktalanul lekéri a VIS-ből és azokat az EES-be exportálja.

15. cikk

A VIS használata a kérelem elbírálásához

(1) Az illetékes vízumhatóság a VIS-t a kérelmek elbírálásához és az ezen kérelmekre vonatkozó határozatokhoz használja - beleértve a vízumok törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó határozatokat - a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett célok érdekében az illetékes vízumhatóság a következő adatok egyike vagy azok közül több alapján tud keresni:

a) a kérelem száma;

b) vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

c) az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja; valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

d) a 9. cikk 4. pontjának f) alpontjában említett természetes személy vezetékneve, utóneve és címe, vagy az ott említett cég/egyéb szervezet neve és címe;

e) ujjnyomatok;

f) bármely korábban kibocsátott vízumbélyeg száma és kiállítási dátuma.

(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt egy vagy több adat alapján lefolytatott keresés azt jelzi, hogy a kérelmezőről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes vízumhatóság számára - kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból - a kérelemfájl(ok)hoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájl(ok)hoz hozzáférést kell biztosítani.

(4) Az (EU) 2017/2226 rendelet 24. cikkével összhangban a vízumkérelmek vizsgálata és elbírálása érdekében az EES-ben végzett lekérdezés céljából az illetékes vízumhatóságnak hozzáférést kell biztosítani, hogy közvetlenül a VIS-ből az EES-ben keresést végezzen az ugyanazon cikkben említett egy vagy több adat felhasználásával.

(5) Ha az e cikk (2) bekezdésében említett adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS-ben a harmadik országbeli állampolgárról nem rögzítettek adatokat, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságát illetően kétség merül fel, az illetékes vízumhatóság számára a 20. cikkel összhangban személyazonosítás céljából az adatokhoz hozzáférést kell biztosítani.

16. cikk

A VIS használata betekintésre és okmánykérésre

(1) A Schengeni Egyezmény 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a központi vízumhatóságok közötti, a betekintésre vonatkozó konzultációs célú megkeresést, és az erre adandó választ ezen cikk (2) bekezdésével összhangban kell továbbítani.

(2) A kérelem elbírálásáért felelős tagállam a betekintésre vonatkozó megkeresést a kérelem számával együtt továbbítja a VIS-hez, megjelölve a konzultációra felkért tagállamot vagy tagállamokat. A VIS továbbítja a megkeresését a megjelölt tagállamhoz vagy tagállamokhoz. A konzultációra felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a megkereső tagállamhoz továbbítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás a korlátozott területi érvényességű vízum kiállításáról szóló információ és más, a konzuli együttműködéssel összefüggő üzenetek, valamint az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, az úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentok elektronikus másolatainak továbbítására is alkalmazandó. Az illetékes vízumhatóságok haladéktalanul válaszolnak a megkeresésre.

(4) Ezen cikk alapján továbbított személyes adatok kizárólag a központi hatóságok általi és a konzuli együttműködés keretében történő betekintéshez használhatók fel.

17. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikához

Kizárólag jelentési és statisztikai célokból az illetékes vízumhatóság - az egyes kérelmezők személyazonosságának megállapítására való lehetőség kizárásával - a következő adatokba tekinthet be:

1. státusinformáció;

2. az illetékes vízumhatóság, beleértve annak székhelyét is;

3. a kérelmező jelenlegi állampolgársága;

4. az első beutazás szerinti tagállam;

5. a vízumkérelem vagy az arra vonatkozó határozat helye és ideje;

6. a kiadott vízum típusa;

7. az úti okmány típusa;

8. a vízumra vagy a vízumkérelemre vonatkozó bármely határozat megjelölt indokai;

9. a vízumkérelmet elutasító illetékes vízumhatóság - beleértve annak székhelyét is - és az elutasítás időpontja;

10. azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be vízumkérelmet, ezen vízumhatóságok, azok székhelye és az elutasítások időpontjai feltüntetésével;

11. Az utazás fő célja(i);

12. azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem adhatók meg;

13. azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban jogi okokból nem kellett megadni;

14. azon esetek, amikor elutasították azon személy vízumát, aki a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem tudta megadni a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat.

III. FEJEZET

MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE AZ ADATOKHOZ

17a. cikk

Interoperabilitás az EES-szel

(1) Az EES működésének az (EU) 2017/2226 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti megkezdésétől kezdődően létre kell hozni az EES és a VIS közötti interoperabilitást a hatékonyabb és gyorsabb határforgalom-ellenőrzés biztosítása érdekében. Ennek érdekében az eu-LISA biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre az EES központi rendszere és a központi VIS között. Az EES és a VIS közötti közvetlen lekérdezés csak akkor lehetséges, ha arról ez a rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet egyaránt rendelkezik. A vízumokra vonatkozó adatok VIS-ből történő lekérdezésének, ezen adatok EES-be történő importálásának, és a VIS-ből származó adatok EES-ben történő frissítésének automatizált folyamatnak kell lennie onnantól kezdve, hogy az érintett hatóság elindítja a szóban forgó műveletet.

(2) Az interoperabilitásnak lehetővé kell tennie a VIS-t használó vízumhatóságok számára, hogy a VIS-ből lekérdezést végezzenek az EES-ben:

a) a vízumkérelmek az (EU) 2017/2226 rendelet 24. cikkének és az e rendelet 15. cikke (4) bekezdésének megfelelő vizsgálatakor és elbírálásakor;

b) annak érdekében, hogy a vízumok megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén közvetlenül a VIS-ből lekérjék és az EES-be exportálják a vízumokra vonatkozó adatokat az (EU) 2017/2226 rendelet 19. cikkével, valamint e rendelet 13. és 14. cikkével összhangban.

(3) Az interoperabilitásnak lehetővé kell tennie az EES-t használó, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára, hogy az EES-ből a VIS-ben lekérdezést végezzenek annak érdekében, hogy:

a) közvetlenül a VIS-ből lekérjék és az EES-be importálják a vízumokra vonatkozó adatokat az (EU) 2017/2226 rendelet 14., 16. és 18. cikkével, valamint e rendelet 18a. cikkével összhangban, abból a célból, hogy a vízumbirtokosok EES-ben nyilvántartott belépési, illetve kilépési adatrekordját vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordját létrehozzák vagy frissítsék;

b) a vízumokra vonatkozó adatokat a vízumoknak az (EU) 2017/2226 rendelet 19. cikkével, valamint az e rendelet 13. és 14. cikkével összhangban történő megsemmisítése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén közvetlenül a VIS-ből lekérjék és az EES-be importálják;

c) ellenőrizzék a vízumok valódiságát és érvényességét, azt, hogy a tagállamok területére történő beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 6. cikke szerinti feltételek teljesültek-e, vagy mindkettőt, az e rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

d) ellenőrizzék, hogy az olyan vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek nincs egyéni aktájuk az EES-ben, korábban a VIS-ben rögzíttették-e az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkével, valamint e rendelet 19a. cikkével összhangban;

e) ha a vízumbirtokos személyazonosságát az ujjnyomatok alapján megállapították, az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint e rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban ujjnyomatok alapján a vízumbirtokos személyazonosságát a VIS-ben ellenőrizzék.

(4) Az EES-nek az (EU) 2017/2226 rendelet 13. cikkében említett webes szolgáltatása működtetéséhez a VIS, a VIS-ben tárolt adatok egy minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissíti az említett rendelet 13. cikkének (5) bekezdésében említett különálló, csak olvasható adatbázist.

(5) A Bizottság az (EU) 2017/2226 rendelet 36. cikkével összhangban elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek az interoperabilitás magas szintű megtervezéséhez szükségesek. Az EES-szel való interoperabilitás megteremtése céljából az igazgató hatóság kidolgozza a központi VIS, az egyes tagállamok nemzeti interfésze, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra szükséges fejlesztéseit és kiigazításait. A nemzeti infrastruktúrák kiigazítását és fejlesztését a tagállamok végzik.

18. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés az olyan határokon végzett ellenőrzés céljából, ahol az EES-t működtetik

(1) Kizárólag a vízumbirtokosok személyazonosságának, a vízumok valódiságának, időbeli és területi érvényességének és státuszának vizsgálata, vagy a tagállamok területére való beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében foglalt feltételek teljesülésének az ellenőrzése, vagy mindkettő céljából, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy keresést végezzenek a következő adatok alapján:

a) vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; az úti okmány vagy úti okmányok típusa és száma; az úti okmányt vagy úti okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány vagy úti okmányok érvényességének lejárati ideje; vagy

b) a vízumbélyeg száma.

(2) Kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból, ha az EES-ben keresést indítanak az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság az EES-ből közvetlenül keresést indít a VIS-ben az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatok felhasználásával.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha az EES-ben keresést indítanak az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a VIS-ben az EES-szel való interoperabilitás igénybe vétele nélkül keresést indíthat, ha az adott különleges körülmények ezt szükségessé teszik, különösen abban az esetben, amikor egy harmadik ország állampolgárának különleges helyzete miatt célszerűbb az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatok felhasználása, vagy abban az esetben, ha az EES adatainak lekérdezése ideiglenesen technikailag kivitelezhetetlen vagy az EES meghibásodása esetén.

(4) Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS adatokat tartalmaz olyan egy vagy több kiadott vagy meghosszabbított vízumról, amelyek érvényességi idejükön belül vannak és a határátlépés szempontjából területileg érvényesek, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok számára kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból lekérdezés érdekében hozzáférést kell biztosítani az adott kérelemfájlban vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájlokban szereplő következő adatokhoz:

a) státuszinformáció, valamint az igénylőlapról átvett, a 9. cikk 2. és 4. pontjában említett adatok;

b) fényképek;

c) a 10., 13. és 14. cikkben említett, kiadott, megsemmisített vagy visszavont vízummal vagy vízumokkal vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal vagy vízumokkal kapcsolatban bevitt adatok.

Ezen túlmenően az olyan vízumbirtokosokat illetően, akikre vonatkozóan bizonyos adatokat jogi okokból nem szükséges megadni vagy akikre vonatkozóan bizonyos adatok ténybeli okokból nem adhatók meg, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságokat értesíteni kell azokról az érintett adatmezőről vagy adatmezőkről, amelyekben a "nem alkalmazandó" bejegyzést kell feltüntetni.

(5) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a személyről már rögzítettek adatokat a VIS-ben, de érvényes vízum nincs regisztrálva, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból az alábbi - a kérelemfájlban vagy kérelemfájlokban, valamint a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájlban vagy kérelemfájlokban szereplő - adatok lekérdezése érdekében hozzáférést kell biztosítani:

a) státuszinformáció, valamint az igénylőlapról átvett, a 9. cikk 2. és 4. pontjában említett adatok;

b) fényképek;

c) a 10., 13. és 14. cikkben említett, kiadott, megsemmisített vagy visszavont vízummal vagy vízumokkal vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal vagy vízumokkal kapcsolatban bevitt adatok.

(6) Az e cikk (1) bekezdése szerint végzett lekérdezésen túlmenően, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságnak a személyek személyazonosságát ellenőriznie kell a VIS-ben abban az esetben, ha az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy az adott személyről a VIS-ben már rögzítettek adatokat, és a következő feltételek egyike teljesül:

a) a személy személyazonossága nem ellenőrizhető az EES-ben történő összehasonlítással az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban:

i. mert a vízumbirtokost az EES-ben még nem regisztrálták;

ii. mert az érintett határátkelőhelyen a személyazonosság ellenőrzését az ujjnyomatok alapján végzik el az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

iii. mert a vízumbirtokos személyazonosságát illetően kétségek merülnek fel;

iv. bármilyen egyéb okból;

b) a személy személyazonossága ellenőrizhető az EES-ben, de az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (5) bekezdését alkalmazni kell.

Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjnyomatait a VIS-ben rögzített ujjnyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok tekintetében, akiknek az ujjnyomatai nem használhatók, az (1) bekezdésben említett keresést kizárólag az (1) bekezdésben foglalt alfanumerikus adatok alapján kell elvégezni.

(7) Az ujjnyomatok VIS-ben történő, a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenőrzése céljából az illetékes hatóság az EES-ből keresést indíthat a VIS-ben.

(8) Amennyiben a vízumbirtokos vagy a vízum ellenőrzése nem vezet eredményre, vagy amennyiben a vízumbirtokos személyazonosságát illetően, vagy a vízum vagy úti okmány valódiságát illetően kétségek merülnek fel, az azokon a határokon történő ellenőrzés céljából, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kell biztosítani az adatokhoz.

18a. cikk

A VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából

Kizárólag a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő, az (EU) 2017/2226 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint 16. és 18. cikkének megfelelő létrehozásakor vagy frissítésekor az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez, hogy a VIS-ben tárolt, az említett rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c)-f) pontjában felsorolt adatokat lekérje és azokat az EES-be importálja.

18b. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

(1) Az ETIAS működése megkezdésének az (EU) 2018/1240 rendelet 88. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontjától fogva a VIS-t hozzá kell kapcsolni az ESP-hez, hogy lehetővé váljanak az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzések.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük az említett rendelet 20. cikkében előírt ellenőrzéseket, valamint az említett rendelet 22. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének i) pontjában előírt ellenőrzések elvégzése céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja arra, hogy az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban, az e rendelet II. mellékletében szereplő megfelelési táblázatban felsorolt adatok felhasználásával összehasonlítsa az ETIAS-ban tárolt adatokat a VIS-ben tárolt adatokkal.

18c. cikk

Az ETIAS központi egységének hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet által ráruházott feladatok ellátása céljából az ETIAS központi egysége az említett rendelet 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően jogosult hozzáférni a releváns VIS-adatokhoz és keresni azokban.

(2) Amennyiben az ETIAS központi egysége által az (EU) 2018/1240 rendelet 22. cikkének megfelelően végzett ellenőrzés megerősíti az egyezést az ETIAS kérelemfájlban rögzített adatok és a VIS-adatok között, vagy amennyiben egy ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, az említett rendelet 26. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

18d. cikk

A VIS használata a kérelmeknek az ETIAS nemzeti egységek általi manuális feldolgozása céljából

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett ETIAS nemzeti egységeknek a VIS-be való betekintéskor az e rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzésekhez használtakkal azonos alfanumerikus adatokat kell használniuk.

(2) Az ETIAS nemzeti egységek az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján az utazási engedély iránti kérelmek vizsgálata céljából - kizárólag olvasási jogosultsággal - ideiglenes hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-be való betekintés céljából. Az ETIAS nemzeti egységek az e rendelet 9-14. cikkében említett adatokba tekinthetnek be.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett ETIAS nemzeti egységek által a VIS-be történt betekintést követően az ETIAS nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott személyzete a betekintés eredményét csak az ETIAS kérelemfájlokban rögzíti.

19. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1) A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a vízumbirtokos személyazonosságának és/vagy a vízum hitelességének és/vagy a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából a vízumbélyeg száma alapján a vízumbirtokos ujjnyomatának ellenőrzésével együtt történő kereséshez férnek hozzá. Olyan vízumbirtokosok esetében, akiknek az ujjnyomata nem használható fel, a keresést kizárólag a vízumbélyeg száma alapján végzik el.

(2) Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a vízumbirtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság - kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból - az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint az 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

a) státusinformáció, valamint az igénylőlapról vett, a 9. cikk 2. és 4. pontjában említett adatok;

b) fényképek;

c) a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, törölt, visszavont, meghosszabbított ----- érvényességi idejű vízummal (vízumokkal) kapcsolatban rögzített adatok.

(3) Amennyiben a vízumbirtokos vagy a vízum ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a vízumbirtokos személyazonosságát, a vízum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állományának a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kell biztosítani.

19a. cikk

A VIS használata a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának létrehozása előtt

(1) Annak ellenőrzése céljából, hogy egy személyt a VIS-ben korábban már regisztráltak-e, az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a külső határokon működő határátkelőhelyeken ellenőrzést végző illetékes hatóságok a VIS-ben lekérdezést végeznek a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának az EES-ben való, az (EU) 2017/2226 rendelet 17. cikke szerinti létrehozása előtt.

(2) E cikk (1) bekezdése alkalmazásában, amennyiben az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni és az ugyanazon rendelet 27. cikkében említett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról az EES-ben nem rögzítettek adatokat, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani VIS-hez, hogy keresést végezzen a következő adatok alapján: vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő, állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; az úti okmány típusa és száma; az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány érvényességének lejárati ideje.

(3) Kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból, az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (4) bekezdése értelmében az EES-ben indított keresést követően, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság közvetlenül az EES-ből keresést indíthat a VIS-ben az e cikk (2) bekezdésében meghatározott alfanumerikus adatok felhasználásával.

(4) Emellett, amennyiben a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó adatokat a VIS-ben már rögzítették, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatait a VIS-ben rögzített ujjnyomatokkal összehasonlítva ellenőrzi. Ez a hatóság az EES-ből is kezdeményezheti az ellenőrzést. Az olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akiknek az ujjnyomatai nem használhatók, a keresést kizárólag az e cikk (2) bekezdésében foglalt alfanumerikus adatok alapján kell elvégezni.

(5) Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatok alapján végzett keresés, valamint az e cikk (4) bekezdése szerint elvégzett ellenőrzés azt mutatja, hogy a személyről a VIS-ben már rögzítettek adatokat, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság számára hozzáférést kell biztosítani az érintett kérelemfájlban található, továbbá a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájlban vagy kérelemfájlokban szereplő alábbi adatokhoz kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célból:

a) státuszinformáció, valamint az igénylőlapról átvett, a 9. cikk 2. és 4. pontjában említett adatok;

b) fényképek;

c) a 10., 13. és 14. cikkben említett kiadott, megsemmisített vagy visszavont vízummal vagy vízumokkal vagy meghosszabbított érvényességi idejű vízummal vagy vízumokkal kapcsolatban bevitt adatok.

(6) Amennyiben az e cikk (4) vagy (5) bekezdése szerinti ellenőrzés nem vezet eredményre, vagy a személy személyazonosságát vagy az úti okmány valódiságát illetően kétségek merülnek fel, azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően az adatokhoz hozzáférést kell biztosítani. Azokon a határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság az EES-ből is indíthat a 20. cikkben említett személyazonosítást.

20. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés személyazonosítás céljából

(1) Kizárólag abból a célból, hogy az olyan személyek személyazonosságát megállapítsák, akiket korábban esetleg a VIS-ben regisztráltak, vagy akik esetleg nem teljesítik, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás, tartózkodás vagy letelepedés feltételeit, azoknak a hatóságoknak, amelyek az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, vagy a tagállamok területén illetékesek ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazás, vagy tartózkodás vagy letelepedés feltételei, hozzáférést kell biztosítani a VIS-ben az említett személy ujjnyomatai alapján történő kereséshez. Amennyiben az adott személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk .4. pontjának a) és/vagy c) alpontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk 4. pontjának b) alpontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a kérelmezőről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes hatóság - csak az (1) bekezdésben említett célokból - tud betekinteni a kérelemfájl és a kapcsolódó kérelemfájl(ok) következő adataiba: az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

a) a kérelem száma, a státusinformáció és az a hatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották;

b) a 9. cikk 4. pontjában említett, az igénylőlapról átvett adat;

c) fényképek;

d) a 10-14. cikkben említett, a kiadott, elutasított, törölt, visszavont, meghosszabbított ----- érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok, vagy olyan kérelmekkel kapcsolatos adatok, amelyek elbírálását megszüntették.

(3) Amennyiben a személy rendelkezik vízummal, az illetékes hatóságok először a 18. vagy a 19. cikk szerint rendelkeznek hozzáféréssel a VIS-hez.

21. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1) A 343/2003/EK rendelet 9. és 21. cikkével összhangban, kizárólag egy menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjnyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben az adott személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk 4. pontjának a) és/vagy c) alpontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk 4. pontjának b) alpontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal lefolytatott keresés azt mutatja, hogy a menedékjog iránti kérelem dátumát megelőzően egy hat hónapnál nem hosszabb érvényességi idővel kiadott vízum és/vagy a menedékjog iránti kérelem dátumát megelőzően egy hat hónapnál nem hosszabb lejárati időre meghosszabbított vízum került rögzítésre a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság az ilyen vízumra vonatkozóan kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból a kérelemfájl következő adataiba, valamint a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, a g) pontban felsorolt, a 8. cikk (4) bekezdése szerinti adatokba tekinthet be:

a) a kérelem száma és a vízumot kiadó vagy meghosszabbító hatóság, valamint, hogy a hatóság valamely másik tagállam képviseletében adta-e ki a vízumot;

b) az igénylőlapról átvett, a 9. cikk 4. pontjának a) és b) alpontjában említett adatok;

c) a vízum típusa;

d) a vízum érvényességi ideje;

e) a tartózkodás tervezett időtartama;

f) fényképek;

g) a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 9. cikk (4) pontjának a) és b) alpontjában említett adatok.

(3) A VIS-be az (1) és (2) bekezdés szerint történő betekintést kizárólag a 343/2003/EK rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a menedékjog iránti kérelem elbírálásához

(1) A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjnyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal. Amennyiben az adott személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk 4. pontjának a) és/vagy c) alpontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk 4. pontjának b) alpontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a kiadott vízum a VIS-ben van rögzítve, az illetékes menekültügyi hatóság csak az (1) bekezdésben említett célokból tud betekinteni a kérelemfájlba, valamint a kérelmezőnek a 8. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlaiba, az alábbi adatok, továbbá a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, az e) pontban felsorolt, a 8. cikk (4) bekezdése szerinti adatok lekérdezése érdekében:

a) a kérelem száma;

b) a 9. cikk 4. pontjának a), b) és c) alpontjában említett, az igénylőlapról származó adatok;

c) fényképek;

d) a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, törölt, visszavont, meghosszabbított ----- érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;

e) a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 9. cikk 4. pontjának a) és b) alpontjában említett adatok.

(3) A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 343/2003/EK rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS FELHASZNÁLÁSA

22b. cikk

Információs rendszerek és adatbázisok lekérdezése

(18) A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az ilyen lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges eljárásoknak és szabályoknak egy kézikönyvben történő meghatározása céljából.

IV. FEJEZET

AZ ADATOK TÁROLÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1) Minden kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül. Ezen időszak kezdete:

a) a vízum lejáratának dátuma, ha egy vízum kiadásra került;

b) az új vízum lejáratának dátuma, ha a vízumot meghosszabbították;

c) a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták, lezárták vagy megszüntették;

d) a vízumhatóság határozatának napján, a vízumkérelem elutasítása, törlése, ----- vagy a vízum visszavonása esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a kérelemfájlt és az adott fájl, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.

24. cikk

Az adatok módosítása

(1) Csak az a felelős tagállam, amely az adatot továbbította a VIS-be, jogosult az ilyen adatok kijavításával vagy törlésével az adatok módosítására.

(2) Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a VIS infrastruktúráján keresztül lehet továbbítani.

(3) A felelős tagállam ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.

25. cikk

Az adatok törlésének előrehozása

(1) Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat, az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.

(2) Minden tagállam haladéktalanul értesíti a felelős tagállamo(ka)t, ha egy kérelmező megszerezte az adott tagállam állampolgárságát. Az ilyen üzenetet a VIS infrastruktúráján keresztül lehet továbbítani.

(3) Amennyiben bíróság vagy más jogorvoslati szerv hatályon kívül helyezi a vízumkérelem elutasítását, a vízumkérelmet elutasító tagállam a kérelem elutasításának hatályon kívül helyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul törli a 12. cikkben említett adatokat.

V. FEJEZET

MŰKÖDÉS ÉS FELADATOK

26. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1) Egy átmeneti időszakot követően a központi VIS és a nemzeti interfészek üzemeltetésének igazgatásáért egy igazgató hatóság (a továbbiakban: igazgató hatóság) felel, amelyet az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznak. Az igazgató hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a központi VIS és a nemzeti interfészek tekintetében - a költség-haszon elemzésre is figyelemmel - mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

(2) Az igazgató hatóság felel a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:

a) felügyelet;

b) biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(3) A Bizottság felel a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen:

a) a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b) beszerzés és felújítás;

c) szerződéses ügyek.

(3a) 2018. június 30-ig a (3) bekezdésben említett feladatokért az igazgató hatóság felel.

(4) Mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a VIS üzemeltetési igazgatásáért. A Bizottság a költségvetés-végrehajtással kapcsolatos feladat vagy feladatok gyakorlásával az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelettel ( 10 ) összhangban két különböző tagállamban megbízhat a nemzeti közszférához tartozó szervet.

(5) A (4) bekezdésben említett egyes nemzeti állami szerveknek meg kell felelniük különösen az alábbi kiválasztási kritériumoknak:

a) bizonyítottan hosszú távra visszatekintő tapasztalattal kell rendelkeznie valamely nagyléptékű információs rendszer működtetése tekintetében;

b) hosszú távra visszatekintő szakértelemmel kell rendelkeznie valamely nagyléptékű információs rendszer szolgáltatási és biztonsági követelményeit illetően;

c) elegendő számú és tapasztalt személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a VIS által megkövetelt, nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges megfelelő szakmai és nyelvi ismereteknek;

d) biztonságos és testreszabott intézményi infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely különösen képes valamely nagyléptékű információs rendszer támogatására és folyamatos működésének biztosítására; valamint

e) olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését.

(6) A Bizottság a (4) bekezdésben említett megbízást megelőzően, valamint azt követően rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízás feltételeiről, pontos hatályáról és a feladatokkal megbízott szervekről.

(7) Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően az átmeneti időszakban átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás teljes mértékben a Szerződésben meghatározott intézményi rendszer által megállapított kereteken belül maradjon. Különösen biztosítania kell azt, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, a közösségi jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(8) A VIS üzemeltetésének igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órán keresztül történő működtetéséhez e rendeletnek megfelelően szükséges, így különösen az annak biztosításához szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, hogy a rendszer kielégítő műveleti minőségi szinten működjön, különösen a konzuli képviseletek számára a központi adatbázis lekérdezéséhez szükséges idő tekintetében, amelynek a lehető legrövidebbnek kell lennie.

(9) A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben ( 11 ) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az igazgató hatóság megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki VIS-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), a rendszer meghibásodása esetén az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

28. cikk

Kapcsolat a nemzeti rendszerekkel

(1) A VIS-t ez egyes tagállamok nemzeti rendszeréhez az érintett tagállam nemzeti interfészén keresztül kell hozzákapcsolni.

(2) Minden tagállam kijelöl egy olyan nemzeti hatóságot, amely a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok VIS-hez való hozzáférését biztosítja, és hozzákapcsolja ezt a nemzeti hatóságot a nemzeti interfészhez.

(3) Az adatok feldolgozásához minden tagállam automatikus eljárásokat használ.

(4) Minden tagállam felelős:

a) a nemzeti rendszer fejlesztéséért és/vagy annak a VIS-hez való hozzáigazításáért a 2004/512/EK határozat 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

b) nemzeti rendszerének szervezéséért, irányításáért, működtetéséért és fenntartásáért;

c) e rendelettel összhangban az illetékes nemzeti hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állománya VIS-hez való hozzáférésének irányításáért és rendszeréért, valamint az alkalmazottak névsorának és profiljának összeállításért és rendszeres naprakésszé tételéért;

d) a nemzeti rendszerekben felmerült költségek és ezen rendszereknek a nemzeti interfészekhez való csatlakozási költségeinek viseléséért, beleértve a nemzeti interfészek és a nemzeti rendszer közötti kommunikációs infrastruktúra beruházási és működési költségeit.

(5) A VIS-hez hozzáférési joggal rendelkező hatósági személyzet a VIS-ben tárolt adatok feldolgozására történő feljogosítása előtt megfelelő képzést kap az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatják a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

29. cikk

Az adatok felhasználásáért való felelősség

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy az adatfeldolgozást jogszerűen végezzék, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a megfelelően felhatalmazott személyi állomány, e rendelettel összhangban végzett feladataik ellátására rendelkezzenek hozzáféréssel a VIS-ben feldolgozott adatokhoz. A felelős tagállam különösen az alábbiakat köteles biztosítani:

a) az adatgyűjtés jogszerű;

b) az adatátvitel a VIS-be jogszerű;

c) az adat a VIS-be való átvitelkor helyes és naprakész.

(2) Az igazgató hatóság biztosítja, hogy a VIS kezelése e rendelettel és a 45. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályokkal összhangban történik. Az igazgató hatóság különösen felel az alábbiakért:

a) meghozza a szükséges intézkedéseket a központi VIS, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának biztosításáért, az egyes tagállamok felelősségének sérelme nélkül;

b) biztosítja, hogy csak a hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak férjenek hozzá a VIS-ben feldolgozott adatokhoz az igazgató hatóság feladatainak elvégzése céljából, ezzel a rendelettel összhangban.

(2a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőség-ellenőrzés elvégzésére vonatkozó mechanizmus és eljárások, továbbá az adatminőségi előírásoknak való megfelelésre vonatkozó követelmények meghatározása és kidolgozása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A (2) bekezdés értelmében az igazgató hatóság értesíti az általa hozott intézkedésekről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

29a. cikk

Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az említett minőségi előírások meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

30. cikk

A VIS-adatok megőrzése a nemzeti fájlokban

(1) A VIS-ből lekért adatokat csak akkor lehet a nemzeti fájlokban megőrizni, ha ez egy egyedi esetben szükséges, a VIS céljával, valamint a vonatkozó jogi rendelkezésekkel, köztük az adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban történik és az egyedi esettől függően, a szükségesnél nem hosszabb ideig.

(2) Az (1) bekezdés nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy megőrizzék nemzeti fájljaik azon adatait, amelyeket az adott tagállam vitt be a VIS-be.

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti joga szerinti, adatokkal való visszaélésnek tekintendő.

31. cikk

Adatok közlése harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel

(1) A VIS-ben e rendeletnek megfelelően feldolgozott adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára nem továbbíthatók vagy nem bocsáthatók rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 9. cikk 4. pontjának a), b), c), k) és m) alpontjában említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára továbbíthatók vagy számukra rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, többek között a visszatérés céljából, de kizárólag akkor, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a Bizottság a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el az adott harmadik országban a személyes adatok megfelelő védelméről, vagy a Közösség és az adott harmadik ország között visszafogadási megállapodás van hatályban, vagy a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése d) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni;

b) a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalja, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat számára átadták;

c) az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseivel - különösen a visszafogadási megállapodásokkal -, valamint az adatokat továbbító vagy rendelkezésre bocsátó tagállam nemzeti jogával összhangban történik, beleértve az adatbiztonságra és az adatvédelemre vonatkozó jogi rendelkezéseket; valamint

d) az(ok) a tagállam(ok), amely(ek) az adatokat a VIS-be bevitte (bevitték), hozzájárulását (hozzájárulásukat) adta (adták).

(3) A személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő ilyen továbbítása nem sérti a menekültek és a nemzetközi védelmet kérő személyek jogait, különösen a visszaküldés tilalma tekintetében.

32. cikk

Adatbiztonság

(1) A felelős tagállam a nemzeti interfész felé való átvitel előtt és az alatt biztosítja az adatok biztonságát. Minden tagállam biztosítja azoknak az adatoknak a biztonságát, amelyet a VIS-től kap.

(2) Minden tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban elfogadja a szükséges intézkedéseket, beleértve egy biztonsági tervet is, annak érdekében, hogy:

a) fizikailag védje az adatokat, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló katasztrófatervek elkészítése által;

b) megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek bejussanak azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam a VIS céljainak megfelelően végez műveleteket (ellenőrzés a létesítménybe való belépéskor);

c) megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

d) megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (adattárolás ellenőrzése);

e) megakadályozza az engedély nélküli adatkezelést, illetve a VIS-ben kezelt adatok engedély nélküli módosítását vagy törlését (az adatbevitel ellenőrzése);

f) biztosítsa, hogy a VIS-hez való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

g) biztosítsa, hogy a VIS-hez való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére vagy az azokban való keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul bocsássa a 41. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére (személyzeti profilok);

h) biztosítsa, hogy lehetőség legyen annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy az adatátviteli berendezésekkel mely szervekhez továbbíthatók személyes adatok (kommunikáció ellenőrzése);

i) biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat, mikor, ki és milyen célból dolgozta fel a VIS-ben (adatrögzítés ellenőrzése);

j) megakadályozza a személyes adatok VIS-be vagy a VIS-ből történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (átvitel ellenőrzése);

k) figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket e rendelet betartásának biztosítása érdekében (önellenőrzés).

(3) Az igazgató hatóság a VIS működése tekintetében megteszi a (2) bekezdésben felsorolt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

33. cikk

Felelősség

(1) Minden olyan személynek, akit, vagy tagállamnak, amelyet kár ért abból adódóan, hogy a feldolgozási jogszerűtlen volt, vagy e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésre került sor, kártérítésre van joga azzal a tagállammal szemben, amely az elszenvedett kárért felelős. Az a tagállam, amely igazolja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta, részben vagy egészben mentesül ez alól a felelősség alól.

(2) Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS-ben, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az igazgató hatóság vagy a másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett, egy tagállammal szembeni kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának rendelkezései irányadók.

34. cikk

A nyilvántartások vezetése

(1) Minden tagállam és az igazgató hatóság a VIS-ben végzett összes adatkezelési műveletről nyilvántartást vezet. Ezekben a nyilvántartásokban fel kell tüntetni:

a) a 6. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15-22. cikkben említett hozzáférési célokat;

b) a művelet dátumát és az időpontját;

c) a továbbított adatok típusait a 9-14. cikkben említettek szerint,

d) a lekérdezéshez használt adatok típusát a 15. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikkben, a 18. cikk (1) és (6) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 19a. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

e) továbbá az adatbevitelt vagy adatlekérdezést végző hatóság megnevezését.

Emellett minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy adatlekérdezésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról.

(1a) A 17a. cikkben felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről nyilvántartást kell vezetni e cikkel és [az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban.

(2) Ezeket a nyilvántartásokat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A nyilvántartásokat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.

34a. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

E rendelet 34. cikkével és az (EU) 2018/1240 rendelet 69. cikkével összhangban naplót kell vezetni az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a VIS-ben és az ETIAS-ban végzett minden egyes adatkezelési műveletről.

35. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.

36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

VI. FEJEZET

AZ ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ JOGOK ÉS AZOK ELLENŐRZÉSE

36a. cikk

Adatvédelem

(1) Az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet szerinti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA általi kezelésére.

(2) Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak a vízum-, a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a bevándorlási hatóságok általi kezelésére az e rendelet szerinti feladatok ellátása során.

(3) Az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni a VIS-ben tárolt személyes adatoknak a tagállamok IIIb. fejezet szerinti kijelölt hatóságai által a szóban forgó fejezetben említett célokból történő kezelésére, így többek között az ezen adatokhoz való hozzáférésre is.

(4) Az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet szerinti, az Europol általi kezelésére.

37. cikk

Tájékoztatási jog

(1) Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, tájékoztatáshoz való jog sérelme nélkül a felelős tagállam a következőkről tájékoztatja a kérelmezőket és az e rendelet 9. cikke 4. pontjának f) alpontjában említett személyeket:

a) a 29. cikk (4) bekezdésében említett adatkezelő személyazonossága, az adatkezelő elérhetőségeit is beleértve;

b) a cél, amiért az adat a VIS-ben feldolgozásra kerül;

c) az adatok címzettjeinek kategóriái, ideértve a 22l. cikkben említett hatóságokat és az Europolt is;

ca) az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez;

d) az adat megőrzési ideje;

e) az, hogy az adatgyűjtés kötelező a kérelem elbírálásához;

ea) az a tény, hogy a VIS-ben tárolt személyes adatok e rendelet 31. cikkének megfelelően továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, valamint az (EU) 2017/1908 tanácsi határozatnak ( 12 ) megfelelően a tagállamok részére;

f) annak a jognak a fennállása, hogy kérelmezzék a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, az ahhoz való jog fennállása, hogy kérelmezzék a rájuk vonatkozó pontatlan adatok helyesbítését, a rájuk vonatkozó, hiányos személyes adatok kiegészítését, valamint a rájuk vonatkozó, jogellenesen kezelt személyes adatok törlését vagy ezen adatok kezelésének a korlátozását, továbbá az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról való tájékoztatáshoz való jog fennállása, beleértve a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszok kivizsgálásáért felelős felügyeleti hatóságok vagy adott esetben az európai adatvédelmi biztos elérhetőségeit is.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, egyértelmű és közérthető megfogalmazást használva, írásban kell a kérelmező rendelkezésére bocsátani a 9. és a 22a. cikkben említett adatok, arcképmás és ujjnyomatadatok felvételekor. A gyermekeket életkoruknak megfelelő módon - többek között vizuális eszközök használatával - kell tájékoztatni az ujjnyomatvételi eljárásról.

(3) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk 4. pontjának f) alpontjában említett személyeknek a meghívólevélről, a finanszírozásról és a szállásról szóló igazolást tartalmazó, az azok által a személyek által aláírt nyomtatványon kell megadni.

Az e személyek által aláírt ilyen nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.

38. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet 15-18. cikke szerinti jogaik gyakorlása érdekében minden személynek jogában áll tudomást szerezni a VIS-ben rögzített, rá vonatkozó adatokról, valamint arról, hogy mely tagállam vitte be azokat a VIS-be. Az a tagállam, amelyhez a kérelem beérkezik, a lehető leghamarabb - de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül - kivizsgálja és megválaszolja a kérelmet.

(2) Bármely személy kérheti a rá vonatkozó pontatlan adatok helyesbítését és a jogellenesen rögzített adatainak a törlését.

Amennyiben a kérelmet a felelős tagállamnak címezték, és amennyiben megállapítást nyer, hogy a VIS-adatok tényszerűen pontatlanok, vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően haladéktalanul - de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül - helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. A felelős tagállam írásban haladéktalanul megerősíti az érintett személy számára, hogy intézkedett a rá vonatkozó adatok helyesbítése vagy törlése tekintetében.

Amennyiben a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamnak címezték, azon tagállam hatóságainak, amelynek a kérelmet címezték, hétnapos határidőn belül fel kell venniük a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam az e bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el. Az a tagállam, amely felvette a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, megjelölve azt, hogy a kérelmüket mely tagállamhoz továbbította, valamint a további eljárásról.

(3) Amennyiben a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adatok tényszerűen pontatlanok vagy jogellenesen kerültek rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, és írásban kifejti az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatokat.

(4) A (3) bekezdésben említett közigazgatási határozatban tájékoztatni kell továbbá az érintett személyt az említett határozat megtámadásának lehetőségéről, valamint adott esetben arról, hogy miként nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez - többek között az illetékes felügyeleti hatóságoktól - hogyan vehet igénybe segítséget.

(5) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy azonosításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag az (1) vagy a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tétele érdekében használhatók fel.

(6) A felelős tagállam írásos dokumentum formájában nyilvántartást vezet az (1) vagy a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról. Haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett közigazgatási határozat időpontjától számított hét napon belül az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja ezt a dokumentumot.

(7) Az e cikk (1)-(6) bekezdésétől eltérve, továbbá kizárólag a 9e. cikk (6) bekezdésével, a 9g. cikk (6) bekezdésével, valamint a 22b. cikk (14) és (16) bekezdésével összhangban a VIS-ben a 9a. és a 22b. cikk szerinti lekérdezések eredményeként rögzített, indokolással ellátott véleményekben szereplő adatok tekintetében a tagállamok a nemzeti, illetve az uniós joggal összhangban dönthetnek úgy, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett személy rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás - kellő tekintettel az érintett személy alapvető jogaira és jogos érdekeire - egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a) ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b) ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c) biztosított legyen a közbiztonság védelme;

d) biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme; vagy

e) biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintett személyt a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az első albekezdés a)-e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok tájékoztatják az érintett személyt arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.

A tagállam dokumentálja az érintett személy tájékoztatásának megtagadására vonatkozó határozat alapjául szolgáló ténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett személy számára azt is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa jogait.

39. cikk

Az adatvédelemi jogok biztosítását célzó együttműködés

(1) A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek a 38. cikkben foglalt jogok érvényesítése érdekében.

(2) Minden tagállamban az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre segítséget és tanácsot nyújt az érintettnek az ahhoz való jogának gyakorlásához, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az első albekezdésben említett célok megvalósítása érdekében a felelős tagállam felügyeleti hatósága és azon tagállam felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet benyújtották, együttműködnek egymással.

40. cikk

Jogorvoslat

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül bármely személy jogosult arra, hogy keresetet vagy panaszt nyújtson be azon tagállam illetékes hatóságai vagy bíróságai előtt, amely megtagadta a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát, vagy az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez vagy törléséhez való - az e rendelet 38. cikkében és 39. cikkének (2) bekezdésében biztosított - jogot. A kereset vagy panasz benyújtásának joga azon esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, a helyesbítés, a kiegészítés vagy a törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amennyiben az adatkezelő nem foglalkozott a kérelemmel.

(2) Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság általi segítségnyújtás a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.

41. cikk

A felügyeleti hatóság által végzett felügyelet

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok érintett tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.

(2) Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatoknak a tagállamok általi, a IIIb. fejezettel összhangban történő kezelését, ideértve a tagállamok által a személyes adatokhoz való hozzáférést, valamint ezen adatoknak a VIS-be és a VIS-ből való továbbítását is.

(3) Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság biztosítja a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi auditálási standardoknak megfelelő, legalább négyévente történő auditját. Az audit eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel ( 13 ) létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, illetve az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintett személyek kérelme nyomán végrehajtott helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelést érintő korlátozások számát.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóságok rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatok tekintetében megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(5) A tagállamok a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják az e hatóságok által kért információkat, és különösen az e rendelet szerinti felelősségi körüknek megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok hozzáférést biztosítanak naplóikhoz a felügyeleti hatóságok számára, továbbá lehetővé teszik e hatóságok számára, hogy bármikor bejuthassanak a VIS-szel kapcsolatos létesítményeikbe.

42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1) Az európai adatvédelmi biztos felel az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek nyomon követéséért és annak biztosításáért, hogy ezeket a tevékenységeket e rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel, illetve az Europol tekintetében az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban végezzék.

(2) Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy az eu-LISA által a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységek auditálását a vonatkozó nemzetközi auditálási standardok alapján legalább négyévente elvégezzék. Az erről az auditról szóló jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az eu-LISA-nak, a Bizottságnak és a felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadását megelőzően lehetőséget kell biztosítani az eu-LISA számára, hogy észrevételeket tegyen.

(3) Az eu-LISA rendelkezésre bocsátja az európai adatvédelmi biztos által kért információkat, hozzáférést biztosít az európai adatvédelmi biztos számára minden dokumentumhoz, valamint a 22s., a 34. és a 45c. cikkben említett naplókhoz, továbbá lehetővé teszi, hogy az európai adatvédelmi biztos bármikor bejuthasson valamennyi létesítményébe.

43. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között

(1) A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos - saját hatáskörükben eljárva - felelősségi köreik keretein belül aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák a VIS és a nemzeti rendszerek összehangolt felügyeletét.

(2) Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok megosztják egymással a releváns információkat, segítik egymást az auditok és az ellenőrzések lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, valamint szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer ülésezik az Európai Adatvédelmi Testület keretében. Az Európai Adatvédelmi Testület megszervezi ezeket az üléseket és viseli azok költségeit. Az első ülés alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozni.

(4) Az Európai Adatvédelmi Testület kétévente együttes jelentést küld az e cikk szerint végzett tevékenységekről az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. Az említett jelentésben minden egyes tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

A Bizottság általi végrehajtás

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a VIS központi rendszerének, az egyes tagállamok egységes nemzeti interfészének, valamint a VIS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása céljából, az alábbiak tekintetében:

a) a VIS központi rendszere fizikai architektúrájának kialakítása, ideértve a kommunikációs hálózatát is;

b) azok a technikai szempontok, amelyek kihatással vannak a személyes adatok védelmére;

c) azok a technikai szempontok, amelyek komoly pénzügyi hatással bírnak a tagállamok költségvetésére, vagy komoly technikai hatással vannak a nemzeti rendszerekre;

d) a biztonsági követelmények kidolgozása, beleértve a biometriai szempontokat is.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a VIS központi rendszere funkcióinak technikai megvalósításához szükséges intézkedések megállapítása céljából, különösen a következők tekintetében:

a) adatbevitel és a kérelmek összekapcsolása a 8. cikkel, a 10-14. cikkel, a 22a. cikkel és a 22c-22f. cikkel összhangban;

b) az adatokhoz való hozzáférés a 15. cikkel, a 18-22. cikkel, a 22g-22k. cikkel, a 22n-22r. cikkel, valamint a 45e. és a 45f. cikkel összhangban;

c) az adatok helyesbítése, törlése és az adatok előrehozott törlése a 23., 24. és 25. cikknek megfelelően;

d) naplóvezetés és a naplókhoz való hozzáférés a 34. cikknek megfelelően;

e) a 16. cikkben említett betekintési mechanizmus és eljárások;

f) az adatokhoz való hozzáférés a 45a. cikk szerinti jelentések és statisztikák céljából.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírások meghatározása céljából.

(4) Az e cikk (1), a (2) és a (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45c. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a fuvarozókra vonatkozó hitelesítési rendszer megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45.d cikk

Tartalékeljárások arra az esetre, ha a fuvarozók technikai okokból nem férnek hozzá az adatokhoz

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az arra az esetre szóló tartalékeljárások részletes meghatározása céljából, ha a fuvarozók technikai okokból nem férnek hozzá az adatokhoz. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45e. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatok hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 82. cikkének (1) és (10) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretein belül jogosultak hozzáférni a VIS-adatokhoz és lekérdezni azokat.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pont ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45f. cikkben megállapított feltételek.

45f. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1) A 45e. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok kérelmet nyújthatnak be az Európai Határ- és Parti Őrségnek a 45e. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához az összes VIS-adatba vagy egy konkrét VIS-adathalmazba való betekintés céljából. A kérelemben hivatkozni kell az adott tagállam határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre vagy visszaküldésre vonatkozó azon műveleti tervére, amely a kérelem alapjául szolgál. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett hozzáférési feltételek teljesülnek-e. Amennyiben az összes hozzáférési feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekhez hozzáférést biztosítottak, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon kell továbbítani a csapatnak.

(2) A hozzáférés megadását illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

a) a fogadó tagállam engedélyezi az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat; és

b) a VIS-be való betekintés a fogadó tagállam által a csapatra ruházott konkrét feladatok ellátásához szükséges.

(3) Az (EU) 2019/1896 rendelet 82. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai, valamint a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és - főszabályként - azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információkra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4) Kétség esetén, illetve ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat érintett tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5) A csapatok tagjai a következőképpen tekinthetnek be a VIS-adatokba:

a) az (EU) 2016/399 rendelet szerinti határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai e rendelet 18., illetve 22g. cikkével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz a külső határátkelőhelyen való ellenőrzések céljából;

b) annak ellenőrzése során, hogy a tagállamok területére történő beutazás, az ott-tartózkodás vagy letelepedés feltételei teljesülnek-e, a csapatok tagjai e rendelet 19., illetve 22h. cikkével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállam területén történő ellenőrzése céljából;

c) az olyan személyek azonosítása során, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás, az ott-tartózkodás vagy letelepedés feltételeit, a csapatok tagjai e rendelet 20. és 22i. cikkével összhangban személyazonosítás céljából hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti hozzáférés és lekérdezések a VIS-ben rögzített adatok meglétét fedik fel, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7) Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az eu-LISA vezeti a 34. cikknek megfelelően.

(8) Az európai határ- és partvédelmi csapatok általi hozzáférés és lekérdezés minden esetét naplózni kell a 34. cikknek megfelelően, továbbá naplózni kell minden olyan alkalmat is, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az európai határ- és partvédelmi csapatok hozzáfértek.

(9) A 45e. cikk és ezen cikk alkalmazásában tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősül a VIS-adatok letöltésének vagy másolásának.

(10) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatbiztonságnak a 32. cikkben előírt garantálására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.

46. cikk

A schengeni konzultációs hálózat technikai funkcióinak átvétele

A 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott időponttól kezdve a 16. cikkben említett konzultációs mechanizmus lép a schengeni konzultációs hálózat helyébe, miután az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a schengeni konzultációs hálózatot alkalmazó valamennyi tagállam értesítést küldött a VIS-nek a Schengeni Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdése szerint a központi vízumhatóságok által a vízumkérelmekről folytatott konzultáció érdekében történő felhasználására vonatkozó jogi és technikai intézkedések meghozataláról.

47. cikk

Az adatátvitel indítása

Minden tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy felállította az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatoknak a nemzeti interfészen keresztül a központi VIS-be történő adatátviteléhez szükséges műszaki és jogi rendszert.

48. cikk

A műveletek indítása

(1) A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a VIS elkezdi működését, azt követően, hogy:

a) elfogadták a 45. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket;

b) a Bizottság bejelentette, hogy sikeresen lezárult a VIS átfogó vizsgálata, amit a Bizottság a tagállamokkal együtt hajt végre;

c) a technikai intézkedések érvényesítését követően a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott első régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket.

(2) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett vizsgálat eredményeiről.

(3) Valamennyi egyéb régióban a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok továbbítása kötelezővé válik, azt követően, hogy a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy az érintett régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket. Ezen időpontot megelőzően bármely tagállam bármely régióban megkezdheti a működést, amint tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy meghozta legalább az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett régiókat a 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni; a régiók meghatározására vonatkozó kritériumok a következők: az illegális bevándorlás kockázata, a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek, valamint a biometrikus adatok felvételének kivitelezhetősége az adott régió minden pontján.

(5) A Bizottság valamennyi régió tekintetében közzéteszi a működés kezdeti időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6) Egyik tagállam sem tekinthet be egy másik tagállam által a VIS-be továbbított adatokba azt megelőzően, hogy ez utóbbi tagállam vagy a képviseletében eljáró más tagállam az (1) és (3) bekezdéssel összhangban megkezdi az adatok bevitelét.

48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikkben, a 9h. cikk (2) bekezdésében, a 9j. cikk (2) bekezdésében és a 22b. cikk (18) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. augusztus 2-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben, a 9h. cikk (2) bekezdésében, a 9j. cikk (2) bekezdésében és a 22b. cikk (18) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk, a 9h. cikk (2) bekezdése, a 9j. cikk (2) bekezdése vagy a 22b. cikk (18) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

49. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2017/2226 rendelet 68. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

50. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1) Az igazgató hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik.

(2) A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-ben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3) A VIS üzembe helyezését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az igazgató hatóság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak jelentést készít a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4) Három évvel a VIS üzembe helyezése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések felhasználását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak továbbítja.

A tagállamok rendelkezésére kell bocsátani egy olyan műszaki megoldást, amely megkönnyíti az említett adatoknak a IIIb. fejezet szerinti, az e bekezdésben említett statisztikák összeállításához szükséges összegyűjtését. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a műszaki megoldásra vonatkozó előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság a 18. cikk (2) bekezdésében említett időszakok vége előtt jelentést készít az ujjnyomatok külső határokon történő alkalmazása terén tett technikai előrehaladásról, és ennek a vízumbélyeg száma és a vízumbirtokos ujjnyomatának ellenőrzése együttes alkalmazásán alapuló keresések időtartamára gyakorolt hatásáról, beleértve azt is, hogy az ilyen keresés várható időtartama a határátkelőhelyeken túl hosszú várakozási idővel járna-e. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament vagy a Tanács az említett értékelés alapján felkérheti a Bizottságot, hogy szükség esetén e rendeletre vonatkozóan megfelelő módosításokat javasoljon.

(6) A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7) Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

(8) Az igazgató hatóság feladatainak megkezdését megelőző átmeneti időszakban a (3) bekezdésben említett jelentések elkészítéséért és benyújtásáért a Bizottság felel.

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a 48. cikk (1) bekezdésében említett időponttól kell alkalmazni.

(3) A 26., a 27., a 32., a 45. cikket, a 48. cikk (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 49. cikket 2008. szeptember 2-tól kell alkalmazni.

(4) A 26. cikk (4) bekezdésében említett átmeneti időszakban az e rendeletben szereplő igazgató hatóság alatt a Bizottság értendő.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

MELLÉKLET

A 31. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája

1. ENSZ-szervezetek (mint az UNHCR)

2. Nemzetközi Migrációs Szervezet

3. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 (2019. május 20.) rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

( 2 ) Lásd e Hivatalos Lap 129. oldalát.

( 3 ) HL L 243, 2009.9.15., 1. o.

( 4 ) HL L 64., 2003.3.7., 1. o.

( 5 ) HL L 81., 2001.3.21., 1. o. A legutóbb az 1932/2006/EK rendelettel (HL L 405., 2006.12.30., 23. o., helyesbítve: HL L 29., 2007.2.3., 10. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 53., 2002.2.23., 4. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327, 2017.12.9., 20. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

( 10 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 337/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 90., 2007.3.30., 1. o.) módosított rendelet.

( 12 ) A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

( 13 ) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).