24/2011. (V. 6.) NFM utasítás

az egységes működési kézikönyv kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében, valamint a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontjában foglalt jogkörömben eljárva - a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontjára figyelemmel - a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

AZ AKCIÓTERVEK ELKÉSZÍTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Értelmező rendelkezések

1. § E Fejezet alkalmazásában

a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum, amely tartalmazza az operatív program, illetve a prioritástengely megvalósításának bemutatását, indikatív ütemezését és forrásfelosztását a teljes programozási időszakra, továbbá a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre,

b) konstrukció: egy meghatározott célcsoportnak, meghatározott eljárásrend keretében juttatott támogatási forma,

c)[1]

d) prioritási tengely: a stratégia egy prioritása az operatív programban, mely tartalmazza a végrehajtani kívánt, kapcsolódó fejlesztéseket (eszközöket) és rendelkezik specifikus és mérhető célokkal.

2. Az akcióterv elkészítésének célja

2. § Az akcióterv fő célja, hogy

a) a támogatási konstrukciókra vonatkozó feltételrendszer egy elfogadott tervdokumentumban szerepeljen annak érdekében, hogy a pályázati kiírások az operatív programok céljait tükrözzék,

b) az akciótervben szereplő és szakmailag alátámasztott konstrukciókon túl ne lehessen további kiírásokat indítani,

c) az akciótervben szereplő konstrukciók középtávon, legalább 2 évre tervezhető finanszírozási kereteket biztosítsanak.

3. Az akcióterv felépítése

3. § (1) Az akcióterv a prioritások és konstrukciók részletes bemutatását tartalmazza.

(2) Az akciótervet prioritásonként kell elkészíteni.

(3)[2] Az akciótervnek tartalmaznia kell különösen:

a) a Kormány döntésének megfelelően

aa) a prioritás bemutatását (tartalom, célkitűzés, ütemezés),

ab) a konstrukció számát, nevét, célját, a támogatási konstrukcióban meghirdetendő támogatás keretösszegét,

b) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntésének megfelelően az akciótervben meghatározott prioritások támogatási konstrukcióinak az a) pontban meg nem határozott adatait.

(4) Az akcióterv elválaszthatatlan részét képezik a kiválasztási kritériumok.

4. Az akcióterv elkészítése és jóváhagyása

4. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) Központi Monitoring Főosztálya akciótervsablont és ahhoz tartozó kitöltési útmutatót készít.

(2) Az akcióterv koncepcióját és első tervezetét az (1) bekezdés szerinti sablon és útmutató alapján az adott irányító hatóság (továbbiakban IH) a szakminisztériumok - és ahol szükséges, a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: RFT-k), a közreműködő szervezetek (a továbbiakban: KSZ) - bevonásával készíti el az ágazati stratégiák alapján.

5. § (1) Az elkészült tervezetet az NFÜ a minőségbiztosítási szempontjai alapján megvizsgálja és szükség esetén javaslatokat fogalmaz meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítást követően az IH az adott operatív program Monitoring Bizottság rendes ülése elé terjeszti az akcióterveket megtárgyalásra.

(3) A Monitoring Bizottság

a) megtárgyalja az akciótervet,

b) jóváhagyja a kiválasztási szempontrendszert.

(4) Legkésőbb a monitoringbizottsági üléssel egyidejűleg az NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága az NFÜ Kommunikációs Főosztálya bevonásával biztosítja - a partnerség elvének megfelelően - az akcióterv társadalmi konzultációra bocsátását.

6. § (1) A társadalmi konzultáció lebonyolítása és monitoringbizottsági ülést követően az IH a KSZ-ek és a szaktárcák bevonásával véglegesíti az akciótervet, megjelenítve abban a társadalmi vita eredményeit.

(2)[3] A 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatok alapján az NFÜ összeállítja az akciótervet tartalmazó kormány-előterjesztést és megküldi a miniszternek.

(3)[4] A 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok alapján az NFÜ döntési javaslatot állít össze, amit jóváhagyásra megküld a miniszternek.

(4)[5] A kormány-előterjesztésnek és a döntési javaslatnak tartalmaznia kell a megalapozott döntés meghozatalához szükséges valamennyi információt, így különösen a döntés szükségességének indokolását.

(5)[6] A miniszter a (3) bekezdés szerinti döntési javaslat jóváhagyásáról írásban értesíti az NFÜ-t.

(6)[7] Az NFÜ gondoskodik a Kormány és a miniszter döntésének megfelelő tartalmú, egységes szerkezetű akcióterveknek az NFÜ honlapján való közzétételéről és folyamatos aktualizálásáról.

5. Az akcióterv stratégiai környezeti vizsgálata

7. § (1) Az akciótervhez stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni.

(2) A stratégiai környezeti vizsgálat a terveket a környezeti hatások és a fenntarthatóságra gyakorolt hatások szempontjából véleményezi, javaslatokat tesz az IH-nak a fellépő negatív hatások ellensúlyozására, illetve a környezeti szempontból előnyösebb megoldásra.

(3) A stratégiai környezeti vizsgálat során elkészült környezeti értékelést a társadalmi partnerekkel az akciótervek társadalmi konzultációjának keretében egyeztetni kell.

(4) A stratégiai környezeti vizsgálatot a tervezést végző intézménytől független értékelő, szakértő végzi.

(5) A stratégiai környezeti vizsgálat eredményét az akciótervvel kapcsolatos kormány-előterjesztésben be kell mutatni.

6. Az akcióterv módosítása

8. § (1) Az akcióterv módosítását az akciótervben szereplő prioritások és konstrukciók adatainak tekintetében bármely, az akcióterv elkészítésében részt vevő szervezet kezdeményezheti az IH-nál.

(2) Ha a módosítás érinti az akcióterv kiválasztási kritériumait, az adott operatív program Monitoring Bizottságának is jóvá kell hagynia a módosítást.

(3)[8] Az akcióterv módosítása során a 4-6. §-ban meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni.

7. Az akcióterv értékelése

9. § (1) Az akcióterv értékelését a következő időszakra szóló akcióterv elkészítését megelőzően kell elvégezni annak érdekében, hogy a tapasztalatok a tervezés során beépítésre kerüljenek.

(2) Az értékelést az Európai Bizottság vonatkozó útmutatói figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) Az értékelést a konstrukciót megvalósító szervezettől vagy szervezeti egységtől független másik szervezet vagy intézmény készíti.

(4) Az értékelést úgy kell elkészíteni, hogy a szakmailag felelős szaktárca részére azt megelőzően rendelkezésére álljon, hogy az akcióterv-tervezetet az IH-nak benyújtaná és az értékelés figyelembevételére a szaktárcának megfelelő időtartam álljon rendelkezésére.

(5) Az IH gondoskodik arról, hogy az akcióterv értékelését a tervezésben érintett minden fél megismerhesse.

II. Fejezet

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ELKÉSZÍTÉSE, MEGHIRDETÉSE

8. Általános rendelkezések

10. §[9] (1) A pályázati felhívás elkészítése a felhívás elkészítéséhez szükséges alapinformációk, koncepció szakterület irányításáért felelős miniszter képviselője által történő megküldésével, ennek hiányában az IH által a Pályázat Előkészítő Munkacsoport (a továbbiakban: PEMCS) ülésének összehívásával indul.

(2) A PEMCS az operatív programok és akciótervek alapján az egyes konstrukciók - ideértve a kiemelt projekteket is -pályázati felhívásainak kidolgozásában részt vevő konzultatív testület.

(3) A PEMCS célja az akcióterv alapján a pályázati felhívás, a költségspecifikáció, a projektadatlap, valamint egyéb, az adott konstrukcióra vonatkozó, a részletes projektjavaslat elkészítését elősegítő, elvárásokat tartalmazó dokumentumok elkészítése és közzététele.

(4) A pályázati felhívás előkészítése történhet elektronikus úton a PEMCS alakuló ülésének döntése alapján, amennyiben a (3) bekezdésben foglalt cél teljesülése, a 11. § szerinti szereplők részvétele így is biztosítható.

(5) Kiemelt projektek pályázati felhívásának elkészítését és jóváhagyását a PEMCS által meghatározott - a PEMCS emlékeztetőjében rögzített - ütemezés szerint kell lefolytatni.

9. A PEMCS összetétele

11. § (1) A PEMCS állandó tagjai

a) a PEMCS elnöke,

b) a PEMCS titkára,

c) az IH szakmai képviselője,

d) a KSZ képviselője,

e) a szakterület irányításáért felelős minisztérium képviselője,

f) a szakterület fejlesztésében érintett további minisztériumok képviselői megfigyelői joggal.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti személy lehet ugyanaz a személy.

(3) Eseti jelleggel meghívott, megfigyelői joggal rendelkező tagok

a) az NFÜ Központi Monitoring Főosztályának képviselője,

b) a Monitoring Bizottság képviselője,

c) az IH által felkért szakmai szervezetek képviselője, szakértők,

d) az IH jogi képviselője,

e) az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Főosztályának képviselője.

10. A PEMCS-tagok kijelölése és felkérése

12. § (1) A PEMCS-elnök és az IH szakmai képviselők delegálása konstrukciónként, illetve pályázati felhívásonként, de az összes, az akciótervben nevesítésére kerülő, adott félévben előkészítendő konstrukció vonatkozásában egy időpontban történik.

(2) Az adott félévben előkészítendő pályázatos konstrukciókra vonatkozóan összefoglaló táblázat készül, mely tartalmazza a PEMCS elnökére és az IH-képviselők személyére tett javaslatot.

(3) Az érintett IH vezetője az összefoglaló táblázat adatai alapján kijelöli az IH nevében eljáró személyeket.

13. § (1) A tagokat jelölő minisztériumok, illetve államtitkárságok körét az NFÜ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) közösen határozza meg.

(2) A 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztériumok delegáltjait, a PEMCS-titkárt, a KSZ-delegáltat az IH vezetőjének - vagy felkérése esetén a KSZ - delegálásra való felkérése alapján a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szakminisztérium és a KSZ 5 napon belül jelöli ki.

(3) Ha a félév során bármely delegált személyében változás történik, a delegáló szervezet köteles 5 napon belül gondoskodni új delegált kijelöléséről és az IH értesítéséről.

(4) Az állandó és az eseti jelleggel delegált tagok nevét, beosztását, elérhetőségét, - ha szükséges - titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatát és önéletrajzát a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztériumok és a KSZ a (2) bekezdés szerinti határidőn belül juttatja el az IH felkérő levélben megjelölt kapcsolattartójának papír alapon és elektronikus formában egyaránt.

(5) A delegáló szervezet, illetve szervezeti egység vezetőjének javaslatát az érintett IH vezetője tudomásul veszi vagy egyet nem értése esetén 5 napon belül erről értesítést küld ki a delegáló szervezet vezetőjének.

14. § (1) Az eseti jelleggel meghívott szervezetek, illetve a szakértők PEMCS-ben való részvétele az érintett IH felkérésével történik.

(2) Az (1) bekezdés szerint felkért szervezetek a felkéréstől számított 5 napon belül jelölnek ki delegáltat.

(3) A külső szakértők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek tenni.

11. A PEMCS alapfeltétele

15. § A PEMCS működtetésének alapfeltétele, hogy a PEMCS felállításakor és az első ülés megtartásakor a pályázati felhívás

a) jogszabályi háttere biztosított,

b) céljai illeszkednek az operatív program céljaihoz és a vonatkozó nemzeti stratégiákhoz,

c) pályázatként megvalósítható,

d) a lehetséges kedvezményezettek képesek az uniós forrásból társfinanszírozott projektek adminisztrációs és likviditási elvárásainak megfelelni,

e) az akcióterv alapján a pályázati útmutató első változata elkészíthető,

f) ütemezése - ha ez releváns - a kapcsolódó pályázatokhoz és kiemelt projektekhez illeszkedik, a szinergia biztosított.

12. A PEMCS tagjaival kapcsolatos elvárások és feladataik

16. § (1) A PEMCS tagjainak feladata különösen

a) a szakmai feladatok elvégzésének proaktív támogatása,

b) a pályázati felhívás szakmai tartalmához szükséges információ, szakmai háttéranyag (pl. jogszabályi előírások, kutatások, tanulmányok) rendelkezésre bocsátása, biztosítása,

c) a pályázati konstrukció kialakításához kapcsolódó szakértői anyagok, útmutatók, szakmai értékelő táblák és pályázati felhívási dokumentáció szakmai szempontú véleményezése, az azzal kapcsolatos javaslattétel, szükség szerint adott fejezetrészek első szakmai változatainak elkészítése, továbbfejlesztése és minőségbiztosítása,

d) az általa képviselt szervezetnek az adott pályázati felhíváshoz kapcsolódó, pályázat-előkészítési folyamatokat érintő, szakmai és társadalmi egyeztetések, állásfoglalások, illetve döntések rendjéről, eredményeiről történő tájékoztatás,

e) a PEMCS emlékeztetőjének határidőben történő véleményezése,

f) a megbízatásuk megfelelő szakmai színvonalon történő ellátása, az érintett akcióterv célját figyelembe vevő együttműködés,

g) - az állandó tag esetén - a megbeszéléseken történő részvétel, akadályoztatás esetén az adott szakmai álláspont képviseletére felhatalmazott személy részvételének biztosítása,

h) az adott operatív program végrehajtása során összegyűjtött tapasztalatok becsatornázása a PEMCS munkájába,

i) - a PEMCS állandó és eseti tagjai esetében is - a PEMCS munkájára, napirendjére, megvitatásra kerülő kérdéseire történő javaslattétel, hozzászólás.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti PEMCS-emlékeztetőben foglaltak irányadók a pályázati felhívás elkészítése során.

(3) A PEMCS-tag köteles részletesen ismerni

a) az operatív program és az akcióterv vonatkozó és kapcsolódó részeit,

b) a vonatkozó EU-alapra és felhasználásukra vonatkozó hazai és közösségi jogszabályokat,

c) az egységes működési kézikönyv releváns részeit,

d) a közösségi és a hazai elszámolhatósági és végrehajtási szabályokat,

e) az adott szakterületre vonatkozó jogszabályokat és fejlesztési stratégiákat,

g) az adott operatív program keretében, adott területen megvalósított hasonló jellegű programok tapasztalatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti ismeretek megszerzése érdekében az IH-k belső felkészítést tarthatnak.

13. A PEMCS elnökével szembeni további elvárások és feladatai

17. § (1) A PEMCS elnöke köteles részletesen ismerni az IH állásfoglalásait, útmutatóit.

(2) A PEMCS elnöke

a) intézkedik az alakuló ülés összehívásáról,

b) jóváhagyja és kiegészíti az IH vagy a KSZ által összeállított kérdések listáját és kijelöli a felelősöket és határidőket,

c) irányítja a pályázati dokumentáció határidőre történő elkészítését,

d) biztosítja, hogy a pályázati dokumentáció a minőségbiztosítás szempontjainak megfelelően készüljön el,

e) szükség esetén bevonja a szakterületi koordinátort, az IH pénzügyi, jogi, monitoring, kommunikációs, horizontális szakterület munkatársait a PEMCS munkájába,

f) biztosítja a PEMCS eljárásrendek és jogszabályok szerinti működését,

g) szükség esetén javaslatot tesz a PEMCS-tagok megváltoztatására.

14.Az IH-val szembeni további elvárások és feladatai

18. § (1) Az IH képviselője köteles részletesen ismerni

a) az IH állásfoglalásait, útmutatóit,

b) a konstrukciók informatikai megvalósítására vonatkozó NFÜ-s szabályokat.

(2) Az IH

a) felügyeli és közreműködik a pályázati felhívás elkészítésében,

b) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét,

c) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít,

d) felhívja a figyelmet, ha a pályázati dokumentáció nem felel meg a szakterületre vonatkozó jogszabályoknak,

e) ütemezést készít a PEMCS indításától a pályázatok benyújtásáig,

f) gondoskodik a megfelelő informatikai szakértő szükség szerinti bevonásáról,

g) javaslatot tesz egyéb, kapcsolódó ÚSZT-konstrukciókhoz való illeszkedés pályázati dokumentációban történő megjelenítésére,

h) tájékoztatja a PEMCS-et, illetve a KSZ-t az általános, minden pályázati felhívásban érvényesítendő szempontokról, új információkról, és a pályázati felhívást érintő döntésekről,

i) a PEMCS-ben képviseli az IH belső állásfoglalásait és szakmai elvárásait,

j) gondoskodik az összeférhetetlenségi szabályok betartásáról és érvényesüléséről, ha a pályázat előkészítésében külső szakértők is részt vesznek,

k) alkalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályokat a tervezés és megvalósítás során.

(3) Ha szükséges, az IH a PEMCS munkája során jogi szakértelmet biztosít.

15. A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium által delegált személy feladatai

19. § A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium által delegált személy

a) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét, igazolja a pályázat célkitűzéseinek fenntarthatóságát,

b) a pályázati felhívás elkészítéséhez szükséges szakmapolitikai indoklást és állásfoglalást készít,

c) biztosítja a pályázati dokumentáció adott szakterületre vonatkozó jogszabályoknak történő megfelelőségét,

d) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít,

e) kialakítja és képviseli a végleges, minisztériumi álláspontot.

16. A PEMCS-titkár feladatai

20. § A PEMCS-titkár feladata

a) a meghívók határidőre történő kiküldése,

b) a jelenléti ívek vezetése,

c) a technikai feltételek biztosítása,

d) az emlékeztetők határidőre történő elkészítése és megküldése,

e) az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok összegyűjtése,

f) a PEMCS-ülésekről emlékeztető készítése.

17. A KSZ feladatai

21. § A KSZ

a) elkészíti az IH felügyelete és közreműködése mellett a pályázati felhívás első változatát,

b) kötelezően részt vesz az üléseken,

c) támogatja és ellátja a szakmai feladatokat,

d) az IH felügyelete és közreműködése mellett megszövegezi a pályázati dokumentációt, összegzi a szakértői véleményeket, átvezeti a változásokat a pályázati dokumentációban,

e) átvezeti a pályázati felhívásokban a PEMCS megállapodásainak, döntéseinek minden pályázati felhívásban érvényesítendő szempontjait,

f) szóbeli és írásbeli szakvéleményével, aktív részvételével biztosítja a pályázati dokumentáció szakmai megalapozottságát és teljességét,

g) beszámol a pályázat-előkészítési folyamatok előrehaladásáról, továbbá a lefolytatott szakmai és társadalmi egyeztetések, döntések rendjéről, eredményeiről,

h) a pályázati dokumentáció elkészítéséhez szükséges szakmai indoklást és állásfoglalást készít,

i) javaslatot tesz egyéb, kapcsolódó ÚSZT-konstrukciókhoz való illeszkedés pályázati dokumentációban történő megjelenítésére,

j) folyamatos kapcsolatot tart a PEMCS elnökével,

k) a PEMCS-ben képviseli a KSZ belső állásfoglalásait és szakmai elvárásait.

18. Az eseti meghívottak

22. § (1) A PEMCS elnöke különös tekintettel a

a) pénzügyi,

b) jogi,

c) monitoring,

d) kommunikációs,

e) informatikai és tájékoztatási

kérdések tisztázására megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket kérhet fel.

(2) Az eseti meghívottak szakmai háttértámogatást nyújtanak a PEMCS-nek egy adott témához kapcsolódóan, a konszenzusos döntések kialakításában azonban nem vesznek részt.

19. A PEMCS-tagsággal összefüggő alapelvek

23. § (1) Az adott operatív program keretében meghirdetésre kerülő pályázati konstrukciók pályázati dokumentációjának kidolgozásában részt vevő személyek

a) nem vehetnek részt - sem közvetve, sem közvetlenül - az adott pályázati felhívásra benyújtandó részletes projektjavaslat kidolgozásában és a projektvégrehajtás során tanácsadói szolgáltatás nyújtásában,

b) nem állhatnak érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

c) nem lehetnek érdekelt szervezet vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottságának tagjai,

d) nem lehetnek érdekelt szervezet tagjai vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezők.

(2) Az (1) bekezdés szerinti érdekelt szervezetnek minősül a pályázati felhívásra potenciálisan részletes projektjavaslatot benyújtó projektgazda szervezet, valamint annak lehetséges konzorciumi partnerei.

(2a)[10] Kiemelt projekt pályázati felhívásának előkészítése során, szakmailag alátámasztott írásbeli indoklás alapján az IH-vezető az (1) bekezdés a) és b) pontja alól felmentést adhat.

(3) A PEMCS-ben részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy az első ülésen teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, a feladat elvégzése során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot megőrzi. A nyilatkozatot a PEMCS titkárának kell átadni.

20. A PEMCS alakuló ülése

24. § (1) A PEMCS elnöke, illetve felkérése esetén a PEMCS titkára a PEMCS-ek résztvevőiről az IH, a KSZ, a 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti minisztérium és az eseti jelleggel meghívott szervezetek vezetőjét, valamint a szakértőket az intézkedés, konstrukció keretében tervezett első PEMCS összehívása előtt legalább 3 nappal tájékoztatja.

(1a)[11] A PEMCS alakuló ülését a PEMCS elnöke legkésőbb a szakterület irányításáért felelős miniszter képviselője által megküldött koncepció beérkezését követő 15. napra hívja össze. Egyéb esetben a PEMCS alakuló ülésének időpontját az IH vezetője határozza meg.

(2) Az alakuló ülés célja, hogy a PEMCS munkájában részt vevők egy személyes egyeztetés keretében megismerjék az adott konstrukció előzményeit, megosztásra kerüljenek a végrehajtási tapasztalatok és ezáltal felkészüljenek a PEMCS-ben történő munkára.

21. A PEMCS ülései

25. § (1) A PEMCS üléseit a PEMCS titkára hívja össze.

(2) A tervezett ülés előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell a PEMCS tagjait az ülés pontos időpontjáról, helyszínéről és napirendi pontjairól és meg kell küldeni az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat, dokumentumokat.

(3) A PEMCS következő ülésének összehívása során a PEMCS tagjai indokolt esetben megállapodásukkal eltérhetnek a PEMCS összehívására vonatkozó általános szabályoktól.

(4) A PEMCS titkára a meghívóval egyidejűleg - ha rendelkezésre áll - megküldi a PEMCS tagjai számára a pályázati felhívás első változatát és a dokumentumok összeállítása során megfogalmazott nyitott kérdések listáját.

(5) Ha valamely PEMCS-tag nem tud részt venni a megbeszélésen, akkor azt e-mailben köteles jelezni a PEMCS titkárának az ülés előtt legalább 1 nappal. Ebben az esetben köteles helyettesítésről gondoskodni és írásban megjelölni a helyettesítő személy hatáskörét.

26. § (1) A PEMCS a döntéshozatal során konszenzusra törekszik, szavazás nem történik.

(2) Az (1) bekezdésre tekintettel az érintett IH feladata annak eldöntése, mennyire tudja figyelembe venni és beépíteni a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti minisztérium kialakított álláspontját.

(3) Ha a PEMCS keretében nem érhető el konszenzus, a vitás kérdéseket az egyes szereplők részletes indoklásával az ülés emlékeztetőjében rögzíteni kell.

(4) A vitás kérdésekről az NFM koordinálásával szóbeli egyeztetést kell tartani.

(5) A döntést az NFÜ az NFM-mel közösen hozza meg.

(6) Ha a PEMCS-ülésen további tisztázandó kérdések merülnek fel, azok az emlékeztetőben szintén rögzítésre kerülnek a PEMCS elnöke által kijelölt felelős és a döntési határidő megjelölésével együtt.

22. A PEMCS-ülések emlékeztetői

27. § (1) A PEMCS üléséről emlékeztetőt kell készíteni, mely tartalmazza

a) az adott konstrukció és akcióterv címét,

b) az ülés helyét, idejét,

c) a résztvevők nevét a jelenléti ív alapján,

d) a ülésen hozott döntéseket, állásfoglalásokat,

e) az eltérő véleményeket,

f) a viták rövid összefoglalóját,

g) a további feladatokat az ülésen kitűzött határidő és a felelős személy megjelölésével.

(2) A PEMCS titkára az ülésről készített emlékeztetőt e-mailben küldi meg véleményezésre a résztvevőknek az ülést követő 5 napon belül.

(3) Az emlékeztető véleményezésére 4 nap áll rendelkezésre.

(4) A (3) bekezdés szerinti véleményezést követően a PEMCS titkára véglegesíti az emlékeztetőt. A végleges változat minden tag részére e-mailben megküldésre kerül.

23. A pályázati felhívás elkészítése

28.§ (1) A pályázati felhívás részeként közzé kell tenni a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 21. §-a alapján legalább a következő dokumentumokat:

a) útmutató,

b) projektadatlap,

c) a támogatási szerződés tervezete,

d) arculati kézikönyv és kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei,

e) segédletek.

(2) A felhívásspecifikus egyéb útmutatókat, segédleteket a pályázati felhívással egyidejűleg kell közzétenni a honlapon.

(3) A pályázati felhívást, útmutatót, projektadatlapot és támogatási szerződés tervezetét az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya által elkészített és az NFÜ elnöke által jóváhagyott sablon alapján az IH készíti el.

(4) Ha egy adott pályázati felhívásra kis- és középvállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, a projektadatlap terjedelme legfeljebb 8 oldal lehet.

(5) A projektadatlaphoz csatolandó mellékletek száma legfeljebb 10 lehet.

(6) Az IH felelőssége, hogy a pályázati felhívás szakmai, jogi, monitoring, valamint pénzügyi szempontokból a jogszabályoknak és egyéb szabályoknak megfelelő tartalommal készüljenek el, valamint, hogy az operatív programok keretében megjelenő pályázati felhívások átfedéseket ne tartalmazzanak.

29. § Ha egy adott pályázati felhívásra kis- és közepes vállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, a pályázati felhívásban elő kell írni, hogy a projektadatlapot kizárólag elektronikusan lehet beadni, kinyomtatott és cégszerűen aláírt nyilatkozattal együtt. A nyilatkozat és az elektronikus adathordozóra mentett projektadatlap és azok mellékletei együtt képezik a pályázatot.

30. § A pályázati felhívásokban elő kell írni, hogy a támogatást igénylőnek az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság területén vállalásokat kell tennie. Egy pályázatban legfeljebb 6-6 horizontális szempont vállalható.

31. § (1) A támogatási szerződés sablon alapján az IH gondoskodik a konstrukció sajátosságainak megfelelő támogatási szerződésminta elkészítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkészített mintát az IH megküldi az NFÜ Jogi Főosztálya részére minőségbiztosítás céljából.

(3) A támogatási szerződésminta csak az NFÜ Jogi Főosztályának jóváhagyását követően tehető közzé.

24. A pályázati felhívás társadalmi egyeztetése

32. § (1) A pályázati felhívások társadalmi egyeztetését az NFÜ Kommunikációs Főosztálya végzi a KOR IH bevonásával.

(2) Ennek keretében a NFÜ Kommunikációs Főosztálya

a) szükség esetén társadalmi egyeztetési ütemtervet dolgoz ki és koordinálja a végrehajtását,

b) együttműködik országos, ágazati, valamint regionális szinten valamennyi az NFÜ-nek, illetve az érintett IH-nak a társadalmi vitában érintett képviselőivel,

c) a társadalmi vita indulásáról szóló rövid hírt tesz közzé az NFÜ honlapján és ezzel egyidejűleg feltölti a véleményezésre kerülő dokumentumokat,

d) az egyeztetés indulásáról szóló tájékoztató levelet küld a partnerségi fórumon regisztrált felhasználóknak,

e) a társadalmi egyeztetések technikai hátterét adó partnerségi fórumot nyomon követi, a beérkezett véleményeket összegyűjti, és továbbítja az érintett IH-nak,

f) igény esetén a társadalmi vita keretében egyeztető fórumot szervez a legaktívabb partnerszervezetek részvételével,

g) az egyeztetés végén a véleményezési szakaszt lezárja,

h) a tervezői válaszokat közzéteszi az NFÜ honlapján, a véleményezőket értesíti a tervezői válaszok honlapra történő feltöltéséről,

i) beszámolót készít a társadalmi vita lebonyolításáról és tapasztalatairól.

(3) Az IH-k társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos feladatai:

a) az egyeztetésre bocsátandó pályázati dokumentáció tervezetének elküldése (legalább 14 napos véleményezési határidővel),

b) döntés a partnerszervezetektől beérkezett vélemények beépítéséről vagy elvetéséről, ezek indoklása, dokumentálása,

c) a tervezői válaszok összeállítása és továbbítása legkésőbb a pályázati felhívás honlapra történő feltöltéséig,

d) az akciótervek és a pályázati felhívások egyeztetésének keretében szervezett szakmai egyeztető fórumok, rendezvények előadóinak biztosítása.

(4) A társadalmi egyeztetés lezárását követően, legkésőbb a pályázati felhívás jóváhagyásra történő megküldésével egyidejűleg az IH vezetője megküldi az NFM részére a beérkezett társadalmi és szakminisztériumi vélemények figyelembevételéről szóló kimutatást.

32/A. §[12] Kiemelt projektek pályázati felhívásai esetében társadalmi egyeztetésre nem kerül sor. A pályázati felhívásokat szakmai véleményezés céljából 7 napos véleményezési határidővel a lebonyolításban érintett közreműködő szervezet, valamint az adott operatív program monitoring bizottságának szavazó tagjai kapják meg.

25. A konstrukció bejelentése a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére

33. § (1) A pályázat tervezetét az IH a pályázat kiírása előtt legalább 30 nappal megküldi a miniszternek.

(2) Ha a miniszter megállapítja, hogy a pályázat tervezete nem felel meg az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a pályázat tervezetének kézhezvételétől számított 20 napon belül az összeegyeztethetőség megteremtése érdekében tett javaslatait tartalmazó levelében felhívja az IH-t annak módosítására.

(3) Ha a miniszter megállapítja, hogy a bejelentett pályázat tervezete megfelel az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a jóváhagyásról szóló levelét a pályázat tervezetének kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi az IH-nak. Ezt megelőzően a pályázat nem tehető közzé.

26. A pályázati felhívás minőségbiztosítása

34. § (1) Az IH a pályázati felhívást feltölti az NFÜ Elektronikus HelpDesk (a továbbiakban: EHD) ÚjSzéchenyi Terv (a továbbiakban ÚSZT) tervező moduljába és erről értesíti az NFÜ Központi Monitoring Főosztályát.

(2) Az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya - a Központi Monitoring Főosztályt irányító elnökhelyettes által jóváhagyott ellenőrzési lista alapján - elvégzi a pályázati felhívás minőségbiztosítását az értesítést követő 7 napon belül a következő szempontok alapján:

a) a pályázati felhívás teljessége,

b) a sablonoktól való eltérés indokoltsága és a vonatkozó jogszabályokkal, ezen utasítással való összhangja,

c) a felhívásban szerepelnek-e a kiemelt kormányzati célkitűzésekhez kapcsolódó indikátorok.

(3) A minőségbiztosítás eredményéről az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya az EHD-n keresztül értesíti az IH-t.

(4) Az IH 7 napon belül a minőségbiztosítási jelentésben foglaltaknak megfelelően módosítja a pályázati felhívást és újra feltölti az EHD-ba.

27. A pályázati felhívás jóváhagyása

35. § (1) A pályázati felhívás TVI általi véleményezését követően az EHD ÚSZT modulban az IH "Pályázati dokumentáció jóváhagyva TVI által" státust állít be az adott konstrukció esetében, melyről a rendszer értesítést küld az NFÜ Kommunikációs Főosztálya részére.

(2) Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya 4 napon belül ellenőrzi a pályázati dokumentációt, arculati elemekkel és logóval látja el, új kiírás esetén ellenőrzi a kommunikációs csomagot és az általa véglegesített pályázati csomagot feltölti az EHD ÚSZT modulba és "Felhívás feltöltésre jóváhagyva" státust állít be.

(3) Az NFÜ elnöke az NFÜ Kommunikációs Főosztálya által feltöltött dokumentumok jóváhagyásáról 5 napon belül dönt.

(4) Ha az NFÜ elnöke a döntéséről 5 nap elteltével nem értesíti az EHD ÚSZT modulján keresztül az IH-t, a pályázati dokumentációt jóváhagyottnak kell tekinteni.

(5) Ha az NFÜ elnöke nem hagyja jóvá a pályázati dokumentációt, akkor az NFÜ Elnöki Kabinet az EHD ÚSZT modulján keresztül értesíti erről az adott IH-t.

(6) Az NFÜ elnöke köteles a pályázati dokumentációról a pályázati felhívás közzétételének tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal dönteni.

36. § (1) A jóváhagyást követően automatikus e-mail üzenet kerül továbbításra az NFM részére azzal, hogy a pályázati felhívás jóváhagyható.

(2) Az NFM köteles a pályázati felhívásról 5 napon belül dönteni és a döntést az EHD ÚSZT modulban rögzíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntésről a rendszer automatikus értesítést küld az NFÜ Elnöki Kabinet és a felelős IH részére.

(4) Az IH a végleges pályázati dokumentációt feltölti 3 napon belül az EHD ÚSZT moduljába, melyről az NFÜ Kommunikációs Főosztálya automatikus üzenetet kap.

(5) Az NFÜ Kommunikációs Főosztály 4 napon belül ellenőrzi a pályázati dokumentációt és feltölti az EHD ÚSZT modulba és az NFÜ Belső Információs Rendszerébe (a továbbiakban: BIR). A rendszer automatikusan értesíti az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Főosztályát.

(6) Az NFÜ Informatikai és Tájékoztatási Főosztálya 5 napon belül feltölti az NFÜ honlapjára a pályázati felhívás végleges dokumentumait és a Pályázati keresőt a megfelelő adatokkal.

28. A pályázati felhívás adatainak továbbítása a Kincstár által működtetett monitoringrendszer (a továbbiakban: KIMOR) felé

37. § (1) A KIMOR-nak való adatküldést, illetve a válaszállományok feldolgozását az Ámr. 138. § (2) és (3) bekezdése szerint kell elvégezni.

(2) Az IH az Ámr. 8. számú melléklet szerinti adattartalmat KIMOR-kompatibilitási szempontból köteles a konstrukció meghirdetése előtt a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: MÁK) megküldeni.

(3) A KIMOR által az interfész specifikáció alapján kért adatok közül a forrástérkép-azonosítót az IH kapja meg a MÁK-tól és rögzíti az egységes monitoring információs rendszerben (a továbbiakban: EMIR).

29. A pályázati felhívás módosítása

38. § (1) Az NFÜ haladéktalanul módosítja és a honlapján közzéteszi a pályázati felhívást, ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt vagy egyéb okból a felhívás módosítása szükségessé válik.

(2) Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya az (1) bekezdésben foglaltakról elektronikus levélben tájékoztatást küld az NFM Kommunikációs Főosztályának.

(3) A módosítások kiemelésével közleményt is megjelentet, biztosítva a hiánypótlás keretében való korrekciót.

(4) A támogatást igénylő, ha a projektjavaslatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a projektjavaslatot a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be.

(5) Hiánypótlást kell elrendelni, ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek.

(6) A pályázati felhívás módosítását

a) adminisztrációs hiba miatti módosítás esetén az IH vezetője hagyja jóvá,

b) az a) pont szerinti eseteken kívül a pályázati felhívások jóváhagyása részben leírtak szerint kell megtenni.

38/A. §[13] (1) A (2) bekezdés szerinti esetek kivételével a kiemelt projekt pályázati felhívásának módosítását az IH vezetője hagyja jóvá.

(2) A kiemelt projekt pályázati felhívásának módosítása

a) a kiemelt projekt alapvető céljának változása,

b) a beadási határidő módosítása,

c) a kiemelt projekt tervezett befejezési dátumának változása, vagy

d) a kiemelt projekt indikátoraiban történő változás

esetében a pályázati felhívások jóváhagyása részben leírtak szerint történik.

30. A pályázati felhívás felfüggesztése

39. § (1) Az NFÜ a pályázatot felfüggesztheti vagy lezárhatja folyamatos elbírálás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül.

(2) Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya az (1) bekezdésben foglaltakról elektronikus levélben tájékoztatást küld az NFM Kommunikációs Főosztályának.

(3) Az erről szóló tájékoztatást az NFÜ a honlapján közzéteszi.

(4) A benyújtási lehetőség felfüggesztése az erről szóló tájékoztató NFÜ honlapján való megjelenését követő 3. naptól lehetséges.

(5) A felfüggesztést meg lehet szüntetni, és új benyújtási határidőt lehet meghatározni, ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatokról hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki.

III. Fejezet

A PROJEKTKIVÁLASZTÁS

31. Érkeztetés

40. § Az érkeztetés során a KSZ

a) a pályázati anyagokat postai úton vagy személyesen átveszi,

b) a pályázatot iktatja.

41. § (1) A postai úton beérkező pályázatok, küldemények átvétele során a KSZ ellenőrzi az ajánlati ragszámlistán és az egyéb csatolt postai formanyomtatványokon szereplő adatok (feladó neve, címe, a nyomtatvány száma), valamint a beérkezett küldeményeken lévő adatok egyezőségét.

(2) Ha az adatok megfelelnek, a KSZ az ajánlati ragszámlistán aláírásával és lepecsételésével átveszi a küldeményeket, továbbá a küldemények csomagolásán érkeztető pecséttel feltünteti a beérkezés dátumát.

(3) A postai úton beérkező pályázatok esetén a benyújtás időpontja a postára adás időpontja.

42. § (1) Ha a felhívás a személyes benyújtást lehetővé tette, a személyes átvételkor (akkor is, ha a pályázat a beadási határidőn túl érkezett) a KSZ

a) év, hónap, nap, óra, perc részletezettségű érkeztető pecséttel látja el a pályázati dokumentáció csomagolását, és

b) 2 példányos átvételi elismervényt készít, amelyen szerepel a feladó, a csomagszám, a csomag állapota és a pontos benyújtási időpontja.

(2) Az átvételi elismervényt a KSZ képviselője és a pályázó kézbesítője is aláírja. Az átvételi elismervény egyik példányát a kézbesítő kézhez kapja, a másik példányt a küldemény átvételéért felelős munkatárs beérkezési sorrendben, napi rendszerességgel lefűzi.

(3) Személyes átvétel esetén a benyújtás időpontja az átvétel időpontja.

32. Iktatás

43. § (1) A KSZ iktatja a pályázatot az EMIR-ben.

(2) Az iktatás során az EMIR-ben a következő, a projektgazda és a projekt azonosításához, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges alapadatok rögzítésére kerül sor:

a) a projektgazda neve,

b) a projektgazda adószáma,

c) a projektgazda címe,

d)[14] a projektgazda elérhetőségei, e-mail címe,

e) a projekt megnevezése,

f) a benyújtás dátuma,

g) a beérkezés dátuma,

h) az iktatás dátuma,

i) ragszám.

(3) Az EMIR iktató- és pályázati azonosító számmal látja el a pályázatot.

44. § (1)[15] Ha a küldemény sérülten érkezik (törött vagy nem olvasható adathordozó) és a pályázati anyagok emiatt hiányosak, a pályázót legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével fel kell hívni a sérült részek pótlására. Ha a pályázat beadási határidejéig kevesebb, mint 8 nap van hátra, a határidő megadásakor ezt figyelembe kell venni. Az iktatást a pótlás időtartamára fel kell függeszteni. Ha a projektgazda nem pótolja a sérült, illetve hiányos részeket, és emiatt a pályázat befogadási kritériumainak ellenőrzése lehetetlenné válik, a pályázat további elbírálására nem kerülhet sor, erről a pályázót a befogadásról történő értesítésre rendelkezésre álló határidőig értesíteni kell, amely határidő a sérült részek pótlására megadott határidő lejártának napjától számítódik.

(2) Sérülten érkezett küldemény esetén a pályázat benyújtásának időpontja a küldemény postára adásának napja, beérkezésének időpontja a pótolt részek beérkezésének napja. Ha az elbírálás nem folyamatos, a pótolt részek benyújtásának határideje a felhívásban meghatározott benyújtási határidő.

(3)[16] Ha a projektadatlapot a felhívásban foglaltaknak megfelelően kizárólag CD-n nyújtották be és a CD-hez kötelezően csatolandó cégszerűen aláírt nyilatkozat hiányzik, vagy a cégszerűen aláírt nyilatkozattal a CD nem került benyújtásra, a küldemény nem minősül pályázatnak, amelyről a borítékon szereplő feladót értesíteni kell.

33. A pályázat feltöltése az EMIR-be

45. § (1) Az iktatást követően a KSZ feltölti a pályázatot az EMIR-be.

(2) Ha a pályázatot kizárólag elektronikusan nyújtották be, a KSZ betölti az adatokat az EMIR-be.

(3) Ha a pályázatot papír alapon és elektronikusan is benyújtották, a KSZ az EMIR-kitöltőprogram által generált és a papír alapú verzióra nyomtatott vonalkód leolvasásával ellenőrzi, hogy a kétféle módon benyújtott projektadatlap megegyezik-e.

(4) Ha a két formátumú projektadatlap tartalma megegyezik, a KSZ betölti az adatokat az EMIR-be.

(5) Ha eltérés van a papír alapú és az elektronikus verzió között, akkor a papír alapú (nyomtatott és aláírt) projekt adatlap tekintendő hitelesnek, és az elektronikus adathordozón benyújtott projektadatlapot a befogadást követően, a hiánypótlás keretében pótoltatni kell. Amíg a nyomtatott projektadatlappal megegyező tartalmú elektronikus adathordozó nem kerül pótlásra, addig nem kell a pályázatot az EMIR-be feltölteni.

34. A projektmenedzser kijelölése

46. § A KSZ vezetője minden iktatott pályázathoz projektmenedzsert jelöl ki, akinek feladata az adott pályázattal, illetve projekttel kapcsolatban a döntés-előkészítés, szerződéskötés, nyomon követés, helyszíni szemle és finanszírozás adott feladatának elvégzése, illetve koordinálása, továbbá a támogató döntést követően a kapcsolattartás a kedvezményezettel.

35. A projektdosszié megnyitása

47. § (1) A KSZ minden iktatott pályázathoz nyit egy projektdossziét, amely a következőket tartalmazza:

a) a projektdosszié tartalomjegyzéke,

b) a projekt életútlapja, amelyen regisztrálni kell a projektkiválasztás, a szerződéskötés, a projektmegvalósítás fő lépéseit, az EMIR-ből generálva,

c) eredeti projektadatlap és a pályázattal benyújtott eredeti mellékletek (papír alapú benyújtás esetén),

d) beérkezett küldemény borítékja (ragszámmal),

e) befogadási kritériumok teljesítését igazoló ellenőrző lista,

f) projektgazda által beadott elektronikus adathordozók,

g) a projektkiválasztáshoz, a szerződéskötéshez, a projektmegvalósításhoz és a finanszírozás megalapozásához kapcsolódó (lehetőleg eredeti) valamennyi dokumentum.

(2)[17] A Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül küldött tájékoztató jellegű dokumentumokat rendezett, elektronikus formátumban, az EMIR dokumentumtárában kell elérhetővé tenni.

48. § (1) A vonalkóddal ellátott címke használata nem kötelező.

(2) A vonalkóddal ellátott címke használata esetén a pályázat EMIR-be történő iktatását követően a rögzítést végző munkatárs kinyomtatja a rendszerből a pályázat azonosítására alkalmas vonalkóddal ellátott címkét, amely tartalmazza az EMIR-ből generált következő adatokat:

a) a pályázat azonosító száma,

b) a pályázat iktatószáma,

c) a projektgazda neve,

d) a beérkezés dátuma,

e) vonalkód (ID-kód, amely magában foglalja a fentieket, valamint a beadott pályázat iktatás során rögzített összes adatát).

(3) A kinyomtatott vonalkóddal ellátott címkét a beérkezett pályázatok összes példányára fel kell ragasztani, a könnyebb visszakereshetőség céljából.

36.Irattározás

49. § (1) A KSZ gondoskodik róla, hogy irattározás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az anyagok szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiségben elhelyezésre kerüljön a benyújtott pályázati anyag másolati példánya (papír alapú benyújtás esetén).

(2) Az eredeti pályázati dokumentációt (projektdossziét) a projektmenedzser tárolja.

37. A befogadási kritériumok ellenőrzése

50. § A KSZ megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e

a) a felhívásban meghatározott, valamint

b) a rendeletben meghatározott, következő befogadási kritériumoknak

ba) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra,

bb) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást,

bc) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.

51. § A KSZ a befogadási kritériumok ellenőrzését követően dönt

a) a pályázatbefogadási kritériumoknak való megfeleléséről és a befogadásról, vagy

b) a pályázat elutasításáról.

38. Értesítés befogadásról

52. § (1) A befogadásról a KSZ folyamatos és szakaszos elbírálás esetén is a pályázat beérkezésétől számított 7 napon belül, az EMIR-ből generált ajánlott levélben tájékoztatja a projektgazdát.

(2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a befogadás nem jelenti a támogatás elnyerését, és a pályázat tartalmi ellenőrzése során hiánypótlásra való felszólításra kerülhet sor.

(3)[18] A befogadó levél másolata lefűzésre kerül a projektdossziéba.

53. § Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a KSZ erről haladéktalanul értesíti az IH-t.

A befogadásról szóló értesítésre meghatározott határidőt a KSZ javaslatára az IH egy alkalommal maximum 7 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az NFÜ és a KSZ közleményt tesz közzé a honlapján.

39. Értesítés a pályázat elutasításáról befogadási kritérium nem teljesítése miatt

54. § (1) Ha a pályázat a befogadási kritériumoknak nem felel meg, a KSZ folyamatos és szakaszos elbírálás esetén is a pályázat beérkezésétől számított 15 napon belül az EMIR-ből generált ajánlott levélben értesíti a projektgazdát pályázata elutasításáról, az indokok részletes megjelölésével.

(2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját is.

(3)[19] Az elutasító levél másolata lefűzésre kerül a projektdossziéba.

55. § Ha a projektadatlap papír alapon is benyújtásra került, a KSZ a pályázó kérésére visszaadja azt. Ha a pályázati felhívás erről rendelkezik, a pályázat személyes visszavétele is lehetséges.

40. Tartalmi ellenőrzés

56. § (1) A KSZ a befogadásról való döntést követően haladéktalanul lefolytatja a pályázatok támogathatósági ellenőrzését. Ennek során a KSZ megvizsgálja, hogy

a) a pályázat megfelel-e a felhívásban meghatározott követelményeknek, és

b) a támogatást igénylő a támogatásra való jogosultságát az útmutatóban előírt módon igazolta-e.

(2) A támogathatósági ellenőrzést a KSZ a pályázati kiírásban szereplő szempontok szerint, pályázati konstrukciónként kialakított ellenőrzési lista alapján végzi.

41. A hiánypótlás

57. § (1) Ha a befogadást követően a támogatást igénylő által benyújtott pályázat nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek, illetve a támogathatósági feltételek teljesülését alátámasztó előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, a KSZ

a) megfelelő (legalább 5, legfeljebb 15 napos) határidő kitűzésével,

b) az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett,

c)[20] a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő értesítéssel, amennyiben ez nem lehetséges, az EMIR-ből generált tértivevénnyel ellátott levélben vagy minősített elektronikus aláírással ellátva, e-tértivevénnyel, illetve kiegészítő jelleggel faxon felszólítja a támogatást igénylőt a támogatási kérelmének kijavítására.

(2) Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt.

(3) Könnyített elbírálású támogatás esetén - ha a felhívás másként nem rendelkezik - hiánypótlásnak nincs helye. Ha hiánypótlásnak nincs helye, és a benyújtott pályázat alapján a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelés nem állapítható meg, a pályázat elutasítására kell javaslatot tenni.

(4)[21] A hiánypótlási felhívást a befogadás napjától számított legfeljebb 15 napon belül, a KSZ által indokolt és az IH vezetője által engedélyezett esetben 30 napon belül kell a támogatást igénylő részére megküldeni. Hiánypótlás esetén az NFÜ döntési határideje a hiánypótlás kiküldésének napjától a hiánypótlás beérkezéséig, de legfeljebb a hiánypótlási felhívásban megjelölt határidőig tartó időtartammal meghosszabbodik.

58. §[22] (1) A KSZ a hiánypótlásra történő felszólítást a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül, amennyiben ez nem lehetséges, tértivevényes levélben, vagy minősített elektronikus aláírással ellátva, e-tértivevénnyel, illetve kiegészítő jelleggel faxon küldi meg. A hiánypótlásra felszólító levélben csak egy hiánypótlási határidő adható meg. Ezen hiánypótlási határidőn belül a támogatást igénylőnek és a KSZ-nek lehetősége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben.

(2) A hiánypótlási határidő kezdete a hiánypótlási felszólítás kézhezvételét követő nap.

59. § Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell értékelésre, illetve döntés-előkészítésre terjeszteni. Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást késve nyújtja be, a hiánypótlást az elbírálás során figyelmen kívül kell hagyni.

60. § Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy más okból a pályázati felhívás módosul, és a módosítás a már benyújtott pályázatokat is érinti, a KSZ e fejezet hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint korrekcióra biztosít lehetőséget.

42. A helyszíni szemle

61. § (1) A projektmegvalósítás tervezett helyszínének felkeresése elősegíti a pályázat adatai helyénvalóságának ellenőrzését, a szabálytalanságok megelőzését.

(2) Helyszíni szemlét a befogadást követően a döntésig bármikor el lehet rendelni.

(3) Helyszíni szemle során a pályázat támogatására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges információkat a KSZ a projekt megvalósításának helyszínén gyűjti be.

43. A helyszíni szemle elrendelése

62. § (1) Helyszíni szemlét az IH, a KSZ vezetője vagy a döntés-előkészítő bizottság rendelhet el.

(2) Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerül sor, ha

a) a döntés előtt indokolt ellenőrizni a pályázatban feltüntetett egyes adatok helytállóságát, meg kell győződni azok valósságáról, és

b) a helyszíni szemle várhatóan alkalmas a feltüntetett adatok igazolására.

63. § Helyszíni szemle elrendelése esetén az értékelés vagy a döntés-előkészítés nem zárható le a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően, mely az adott pályázatra vonatkozó döntési javaslat kialakításának a következő bizottsági ülés időpontjáig történő elnapolását eredményezheti.

44. A helyszíni szemle programjának elkészítése

64. § A helyszíni szemle programját a helyszíni szemlét elrendelő által meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni, oly módon, hogy a döntéshez szükséges információk a helyszíni szemle eredményeként rendelkezésre álljanak. Ha a helyszíni szemlét a döntés-előkészítő bizottság rendelte el, a szemle programjához, szempontjaihoz a KSZ vezetője is tehet javaslatot.

45. A projektgazda értesítése

65. § (1)[23] A helyszíni szemléről a projektgazdát a szemle időpontját megelőzően legalább 5 nappal a KSZ a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül, amennyiben ez nem lehetséges, az EMIR-ből generált tértivevényes levélen, vagy elektronikus úton, illetve kiegészítő jelleggel faxon értesíti, a szemle időpontjának és céljainak, továbbá a helyszínen előkészítendő dokumentumok és információk megjelölésével.

(2) A projektmenedzser a kiküldött levél másolatát és a visszaérkezett tértivevényszelvényt a projektdossziéba lefűzi.

46. A helyszíni szemlét végző személyek kiválasztása

66. § (1) A helyszíni szemlét legalább két fő végzi. A helyszíni szemlét a következő személyek végezhetik:

a) a döntés-előkészítő bizottság titkára,

b) a döntés-előkészítő bizottság tagjai vagy megfigyelői,

c) a KSZ munkatársa,

d) a külső szakértő,

e) az értékelő,

f) a döntés-előkészítő bizottság elnöke által meghatalmazott személy.

(2) A helyszíni szemlét végzők személyét a szemlét elrendelő hagyja jóvá.

(3) A helyszíni szemlét elrendelő biztosítja, hogy a szemlét végzők részletesen megismerjék az értékelés tárgyát képező javaslatok pályázati kiírását és a döntés-előkészítő bizottság specifikus kérdéseit.

(4) A szemlét végzők megbízólevél birtokában végezhetik a helyszíni szemlét. A megbízólevelet - a helyszíni szemle elrendelése szerint - az IH vezetője, a KSZ vezetője vagy a döntés-előkészítő bizottság elnöke adja ki. A szemle megkezdése előtt a szemlét végzők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek.

47. A helyszíni szemle lefolytatása

67. § A helyszíni szemle keretében a szemlét végző ellenőrzi különösen

a) a pályázatban szereplő információk helytállóságát,

b) a projekt megkezdésének időpontját,

c) a projekt megalapozottságát,

d) a helyszín alkalmasságát.

68. § A helyszíni szemle eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a szemlét végzők aláírnak és a projektgazda jelenlévő, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselője ellenjegyez. A helyszínen felvett - a projektgazda észrevételeit is tartalmazó - írásos jegyzőkönyv egy másolati példányát a szemlét végző a pályázó részére átadja.

69. § Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzőkkel nem működik együtt, a helyszíni szemlét végző tájékoztatja, hogy pályázata kizárásra kerülhet a további értékelésből. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárásról a pályázatokról hozott döntés során dönt az IH vezetője.

48. A helyszíni szemle eredményének átvezetése

70. § (1) A helyszíni szemle eredményéről a döntés-előkészítő bizottság titkára a jegyzőkönyv alapján a következő döntés-előkészítő bizottsági ülésen beszámol.

(2) A helyszíni szemlét végzők a döntés-előkészítő bizottság felszólítására részt vesznek a döntés-előkészítő bizottság ülésén, és válaszolnak a döntés-előkészítő bizottság kérdéseire.

(3) Ha a helyszíni szemlét végzők nem tagjai a döntés-előkészítő bizottságnak, a döntés-előkészítő bizottság döntése során nem lehetnek jelen.

49. Az értékelők kiválasztása

71. § (1) Az IH és a KSZ biztosítja, hogy az értékelést a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék. Az értékelőkkel szemben támasztott feltételeket az IH konstrukciónként meghatározhatja.

(2) A pályázatok értékelését az IH vezető döntésének megfelelő számú és az IH vezetője által kijelölt értékelő(k) végzi(k).

(3) Az értékelők titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.

50. Szerződéskötés az értékelőkkel

72. § Ha az értékelést nem a KSZ munkatársa végzi, az IH vezetője által jóváhagyott értékelést végzőkkel az IH vagy a KSZ szerződést köt.

73. § Az értékelő által aláírt szerződés, és a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat visszaérkezését követően az IH vagy a KSZ eljuttatja

a) az IH vagy a KSZ vezetője számára aláírásra az értékelő által aláírt szerződést,

b) az értékelőnek - az értékelendő pályázat vonatkozásában

ba) nyomtatott vagy elektronikus formában az értékelendő pályázatok listáját (a pályázók nevével és a pályázatok azonosító jelével),

bb) nyomtatott vagy elektronikus formában a (már hiánypótolt) pályázatok egy példányát,

bc) elektronikus formában az EMIR-ből generált, a pályázat adataival kitöltött értékelőlapot.

74. § Az értékelést végző a pályázati dokumentáció egy példányának átvételéről átvételi elismervényt ír alá, kivéve, ha az értékelendő pályázatokat e-mailen vagy az EMIR-en keresztül kapja meg. Az átvételi elismervényt a KSZ a döntés-előkészítő bizottsági dossziéban lefűzi, és a megfelelő adatokat rögzíti az EMIR-ben. A külső értékelővel kötött, mindkét fél által aláírt szerződés és az értékelők által aláírt nyilatkozatok lefűzésre kerülnek.

51. Az értékelők felkészítése

75.§ (1) Az IH vagy a KSZ biztosítja, hogy az értékelők rendelkezzenek

a) a támogatási konstrukció tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel,

b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció tartalmának ismeretével,

c) a vonatkozó jogszabályoknak az ismeretével,

d) a pontozás módszerének ismeretével.

(2) Az IH vagy a KSZ biztosítja továbbá az értékelést végzők értékeléshez kapcsolódó képzését.

76. § (1) Az értékelők felkészítése és képzése különösen a következőkre terjed ki:

a) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció szakmai célkitűzései és prioritásai,

b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció eljárásrendi vonatkozásai,

c) az értékelési eljárás szabályai és részletes menetrendje,

d) az értékelés szempontrendszere,

e) a pontozás módszerei, a pontok megítélésének részletes szempontjai (lehetőleg egy mintapályázat közösen elvégzett pontozásának bemutatásával).

(2) Külső értékelők igénybevétele esetén az IH vagy a KSZ minden pályázati kiírásnál az értékelés megkezdése előtt az értékelők részére felkészítést tart.

(3) Egy adott pályázati konstrukcióra beérkezett pályázatokat csak olyan külső értékelő értékelhet, aki az IH vagy a KSZ által megtartott képzésen igazoltan részt vett.

52. Az objektív és számszerűsíthető tartalmi kritériumok értékelése

77. § A KSZ az értékelés folyamata során a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumok alapján sorba rendezi (összesített értékelő táblázat), továbbá jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát.

53. Az értékelő lap elkészítése

78. § (1) Az értékelést végző minden értékelendő projektje vonatkozásában az IH által meghatározott adattartalmú értékelőlapot tölt ki.

(2) Ha külső értékelő végezte az értékelést, a nyomtatott (aláírt) vagy elektronikus formátumú értékelőlapot, illetve a pályázat hozzá eljuttatott példányát eljuttatja a KSZ részére. A KSZ ellenőrzi az értékelőlapok teljességét.

54. Az összegző lap

79. § (1) Az értékelőlap(ok) alapján az EMIR projektjavaslatonként összegző lapot generál.

(2) Az összegző lap tartalmazza:

a) a támogatást igénylő és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat,

b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést (objektív és számszerűsíthető tartalmi kritériumok esetén az adott kritériumra nézve szöveges értékelés nem kötelező),

c) a felhívásban foglalt értékelési szempontrendszernek megfelelő pontozást, illetve a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelőség minősítését,

d) indoklással ellátott szakmai javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására,

e) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását, illetve a szükséges költségcsökkentés mértékét,

f) helyszíni szemle lefolytatása esetén az erre vonatkozó tájékoztatást.

(3) A döntés-előkészítő bizottsági ülésre a KSZ projektjavaslatonként kiegészítő előterjesztést készíthet a döntés megkönnyítése érdekében.

55. Az összesített értékelő táblázat

80. § A KSZ a döntés-előkészítő bizottsági ülésre az EMIR segítségével összesített értékelő táblázatot készít. A táblázat tartalmazza többek között a döntés-előkészítő bizottsági ülésen előterjesztendő pályázatok listáját, a pályázatokra vonatkozó alapadatokat, legalább támogatásra javasolt és elutasításra javasolt bontásban.

56. A tisztázó kérdés

81. §[24] Ha az értékelő megítélése alapján a pályázatban található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, a KSZ a projektgazdától az értékeléshez szükséges információkat ésszerű határidő biztosításával a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül, amennyiben ez nem lehetséges, postai úton, illetve kiegészítő jelleggel faxon/elektronikus úton bekéri. A tisztázó kérdésre határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.

57. Döntéshozatal könnyített elbírálás esetén

82. § (1) Könnyített elbírálás esetén az összegző lap alapján az IH vezetője dönt a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról.

(2) A KSZ az összegző lapot döntésre felterjeszti az IH részére

a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül, vagy

b) ha az a) pont szerinti felterjesztés nem lehetséges, nyomtatott formában, összesített értékelő táblázatot mellékelve.

(3) Az IH a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról az alábbiak szerint dönt:

a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül (a KSZ-szel való egyetértés és egyet nem értés esetében is), ha e pont szerinti döntés nem lehetséges,

b) a KSZ javaslatával egyetértése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelő táblázat aláírásával, vagy

c) a KSZ javaslatával egyet nem értése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelő táblázatra való rájegyzéssel, és a táblázat aláírásával.

58. A döntés-előkészítő bizottság

83. § (1) Az IH a projektjavaslatok elbírálására döntés-előkészítő bizottságot állít fel.

(2) A döntés-előkészítő bizottság elnökét az IH vezetője jelöli, tagjait és a megfigyelőket az IH vezetője kéri fel. A döntés-előkészítő bizottság elnöke lehet az NFÜ elnöke, elnökhelyettese, az IH vezetője, vagy az IH vezetője által kijelölt más személy.

(3) Az IH felkérése alapján a döntés-előkészítő bizottságba tagot jelölhet

a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

b) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter,

c) az NFÜ,

d) regionális program esetében az érintett regionális fejlesztési tanács.

(4) A döntés-előkészítő bizottság tagjainak létszáma legalább 3, legfeljebb kilenc fő. Az IH vezetője több minisztert is felkérhet tag delegálására, egy miniszter legfeljebb egy főt jelölhet. A döntés-előkészítő bizottság munkájában részt vesz az IH vezetője által felkért és az IH vezetője által meghatározott számú szakértő, aki az adott döntés-előkészítő bizottsági ülésen elbírált pályázatoknak megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A döntés-előkészítő bizottság tagja lehet az NFÜ elnöke, elnökhelyettese, az IH vezetője vagy az IH vezetője által kijelölt más személy.

(5) A döntés-előkészítő bizottságba megfigyelőt jelölhet

a) a KSZ,

b) az NFÜ,

c) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter,

d) a miniszter.

(6) A jelölést a jelölő szervezetek írásban juttatják el az IH vezetőjéhez.

(7) A döntés-előkészítő bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelők és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt.

84. § (1) A tagok és megfigyelők személyét az IH írásban hagyja jóvá.

(2) Az IH vezetője a tag vagy megfigyelő jelölését indoklással elutasíthatja. Elutasítás esetén a jelölő szervezet másik személyt jelöl.

(3) Az IH a döntés-előkészítő bizottság végleges összetételéről tájékoztatja a KSZ-t.

(4) A döntés-előkészítő bizottság munkáját az IH vezetője által elfogadott ügyrend szabályozza.

59. A döntés-előkészítő bizottsági ülés megszervezése

85. § A döntés-előkészítő bizottság titkársági feladatait a KSZ látja el. A KSZ vezetője jelöli és nevezi ki a bizottság titkárát a KSZ munkatársai közül.

86. § (1) A döntés-előkészítő bizottság titkára elkészíti és az ülés előtt legalább 7 nappal postai vagy elektronikus úton megküldi vagy hozzáférhetővé teszi a döntés-előkészítő bizottság tagjai és megfigyelői számára legalább:[25]

a) a meghívó levelet,

b) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot és szükség esetén vagyonnyilatkozatot,

c) a bírálatra előterjesztendő projektjavaslatok összegző lapjai alapján elkészített, EMIR-ből generált összesített értékelő táblázatot,

d) a bírálatra előterjesztendő projektjavaslatok összegző lapjait,

e) a bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot.

(2)[26] Titoktartási, összeférhetetlenségi és hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot naptári évente, konstrukciónként csak egyszer, az első olyan döntés-előkészítő bizottsági ülésen való részvétel előtt kell megtenni, melyen a döntés-előkészítő bizottság tagja, illetve megfigyelője részt vesz. Az aláírt nyilatkozat az év minden további döntés-előkészítő bizottsági ülésére is vonatkozik, melyen a tag, illetve a megfigyelő részt vesz.

(3) A döntés-előkészítő bizottság ülésének lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról a KSZ gondoskodik.

87. § (1) A döntés-előkészítő bizottság ülésére a titkár biztosítja a következő dokumentumok rendelkezésre állását:

a) a döntés-előkészítő bizottság ügyrendje,

b) a kitöltetlen titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére),

c) bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére),

d) a vonatkozó jogszabályok (elektronikus vagy nyomtatott formában),

e) a projektdosszié (ideértve a pályázat eredeti vagy másolati példányát is),

f) hangfelvétel elkészítéséhez szükséges eszközök,

g) jelenléti ív,

h) a bírálatra előterjesztendő pályázatok listája (EMIR-ből generált összesített értékelő táblázat),

i) a bírálatra előterjesztendő pályázatok összegző lapjai.

(2) A titkár biztosítja, hogy a bizottsági tagok a pályázati dokumentumokat a KSZ-nél bármikor megtekinthessék.

(3) Az IH lehetővé teheti, hogy a pályázatok vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság az EMIR-en keresztül vagy írásban tegyen döntési javaslatot.

60. A döntés-előkészítő bizottság ülésének megnyitása

88. § A döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai legkésőbb a döntés-előkészítő bizottság első ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a döntés-előkészítő bizottság titkára részére.

89. § (1) A döntés-előkészítő bizottsági ülés megkezdésekor a titkár:

a) a jelenléti ívet a jelenlévőkkel aláíratja,

b) ellenőrzi, hogy a bizottsági tagok, helyettesítő személyek

ba) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és

bb) a bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot szabályszerűen kitöltötték-e,

c) ellenőrzi, hogy a döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát,

d) ellenőrzi, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjának távolléte esetében a tagot helyettesítő személy póttagként előzetesen kijelölésre került-e,

e) az aláírt jelenléti ív alapján segíti a döntés-előkészítő bizottság elnökét annak ellenőrzésében, hogy a döntés-előkészítő bizottság határozatképes-e.

(2) Az EMIR-en keresztül vagy írásban történő javaslattétel esetén a titkár előzetesen ellenőrzi, hogy

a) a bizottsági tagok, helyettesítő személyek titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot szabályszerűen kitöltötték-e, és

b) a döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát.

90. § (1) A titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat alá nem írása, illetve a vagyonnyilatkozat hiánya a döntés-előkészítő bizottságból történő azonnali kizárást eredményez.

(2) Ha egy döntés-előkészítő bizottsági tag megszegi a rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokat, kizárásra kerül a bírálásból, azonnal vissza kell vonulnia a döntés-előkészítő bizottságból és addigi szavazatai érvényüket vesztik.

61.A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata

91. § A döntés-előkészítő bizottság ülésén szükség szerint részt vesz az objektív és számszerűsíthető tartalmi kritériumok szerinti értékelést végző értékelő, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad, vagy részletezi az összegző lapban foglaltak indokait.

92. § A döntés-előkészítő bizottság minden projekt vonatkozásában kitölti az összegző lapot, feltüntetve a nem objektív és nem számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumokra vonatkozó, a döntés-előkészítő bizottság által adott pontszámot.

93. § A döntés-előkészítő bizottság az átlagpontszámok és az összegző lapban foglalt javaslat alapján kizárólag a következő döntési javaslatokat teheti:

a) a pályázatot változatlan tartalommal és költségvetéssel támogatásra javasolja,

b) a projektjavaslatot csökkentett összköltséggel, illetve feltételekkel történő támogatásra javasolja, vagy

c) a projektjavaslatot elutasításra javasolja.

94. § (1) A döntés-előkészítő bizottság - ha a döntési javaslathoz nem áll rendelkezésre elégséges információ, tagjai több mint felének egyező szavazatával - a döntéshez további információt kérhet a pályázótól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információgyűjtés történhet tisztázó kérdés vagy helyszíni szemle formájában.

95. § A projektjavaslat csökkentett elszámolható összköltséggel történő támogatására kell javaslatot tenni, ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, vagy aránytalanul magas.

96. § Ha a támogatást igénylő pályázatában valótlan adatot közölt, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett - a nyilvánvaló adminisztrációs hiba esetét kivéve - a projektjavaslat nem támogatható.

62. Az emlékeztető és a döntési javaslat elkészítése

97. § (1) A KSZ a döntés-előkészítő bizottság üléséről összesített értékelő táblázat formájában elkészíti a döntési javaslatot, amelyet az IH kérésére a KSZ emlékeztetővel egészít ki.

(2) Az összesített értékelő táblázat a támogatásra és elutasításra javasolt projektjavaslatokat, azok legfontosabb azonosító adatait tartalmazza:

a) támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, valamint feltételekkel történő támogatás esetén a feltételeket,

b) az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, a projektgazda által teljesítendő előfeltételeket,

c) elutasítás esetén az elutasításra irányuló javaslatot, valamint annak részletes indoklását.

(3) Az emlékeztető tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a jelenlévő tagok és megfigyelők nevét és az őket delegáló szervezet megnevezését,

c) a határozatképességet,

d) a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás, tartózkodás),

e) az esetleges összeférhetetlenség fennállását,

f) az értékelés legfontosabb megállapításait,

g) a döntéshozatal elősegítése célját szolgáló egyéb bizottsági döntéseket,

h) a bizottság bármely tagjának külön véleményét, ha azt a tag kéri,

i) az összesített értékelő táblázat készítőjének és az elnöknek a jóváhagyását, nyomtatott dokumentum esetében az aláírásait.

63. Döntés a pályázatokról

98. § (1) A KSZ a döntési javaslatot döntésre felterjeszti

a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül, vagy

b) ha az a) pont szerinti felterjesztés nem lehetséges, nyomtatott formában az IH vezetője részére.

(2) Az IH vezetője a döntési javaslat kézhezvételétől (elektronikus küldés esetén az EMIR-átadástól) számított 5 napon belül

a) jóváhagyja a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatát,

b) részletes, írásban rögzített indoklás alapján a döntés-előkészítő bizottság javaslatát megváltoztatja, vagy

c) részletes, írásban rögzített indoklás alapján (jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésének gyanúja esetén) elrendeli a pályázat soron kívüli újbóli értékelését.

(3) A jóváhagyás történhet

a) hiteles elektronikus aláírással, elektronikusan, az EMIR-en keresztül (a döntés-előkészítő bizottság javaslatával való egyetértés és egyet nem értése esetén is), ha e pont szerinti jóváhagyás nem lehetséges,

b) a döntés-előkészítő bizottság javaslatával való egyetértése esetén a nyomtatott formátumú döntési javaslat aláírásával,

c) a döntés-előkészítő bizottság javaslatával való egyet nem értése esetén

ca) a nyomtatott formátumú döntési javaslatra való rájegyzéssel, és annak aláírásával, vagy

cb) módosított döntési javaslat aláírásával, amelynek melléklete az írásos indoklás.

(4) A döntés jóváhagyásakor az IH vezetője - nyomtatott formában aláírással, egyébként elektronikus jóváhagyással -megteszi a kötelezettségvállalást.

(5) Ha az IH egy pályázatot támogatna, de forráshiány miatt az adott projekt nem támogatható, az IH tartaléklistát képezhet.

(6) A jóváhagyásról az IH 3 napon belül értesíti a KSZ-t.

99. § (1) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az 5 milliárd forintot, a miniszter előterjesztésére a Kormány dönt a projektjavaslat támogatásáról.

(2) Az előterjesztés elkészítéséért az NFÜ felelős. A Kormány döntéséről az IH haladéktalanul értesíti a KSZ-t.

64.Az újraértékelés

100. § (1) Az újraértékelés folyamata megegyezik a 77-99. § szerinti eljárással.

(2) Egyes pályázatok esetleges újraértékelése nem késleltetheti a többi pályázattal kapcsolatos döntéshozatalt, kivéve abban az esetben, ha az újraértékelés a rendelkezésre álló keretbe beleférő pályázatok sorrendjét érdemben befolyásolja.

(3)[27] A pályázatok újraértékelése esetén a pályázatokról való döntést a rendelet 27. §-ában meghatározott határidőn belül meg kell hozni.

(4)[28] A kifogásnak helyt adó döntés értelmében lefolytatott újraértékelés során a pályázatról való döntést a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalától számított 90 napon belül meg kell hozni.

65. A döntés rögzítése az EMIR-ben

101. § A KSZ az elbírált projektek listáját - a támogatási konstrukció címét, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a projektjavaslat összpontszámát - a döntést követő 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

66. A projektgazda értesítése a döntésről, a döntés közzététele

102. § (1)[29] A KSZ a döntés meghozatalától számított 15 napon belül a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül, amennyiben ez nem lehetséges, postai úton értesíti a projektgazdát a projekt elutasításáról.

(2) Az értesítő levél tartalmazza

a) a projektjavaslat elutasításának részletes indoklását,

b) a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást.

(3) Az értesítőlevelet tértivevényes küldeményként kell kiküldeni.

(4) A döntésről történő tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni (lehetőség szerint a pályázói tájékoztató felületen).

103. § (1)[30] A KSZ a támogatási döntés meghozatalától számított 15 napon belül a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül, amennyiben ez nem lehetséges, postai úton értesíti a projektgazdát a projekt támogatásáról a támogatási szerződés megkötése alcímben foglaltak szerint.

(2) A döntésről történő tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni a pályázói tájékoztató felületen.

67. A projektgazda köztartozás- és támogatáshalmozódás-vizsgálata

104. § (1) A támogató döntést követő 10 munkanapon belül a projekt adatait támogatáshalmozódás-vizsgálat céljából meg kell küldeni a KIMOR részére. Az adott projektgazda esetén az esetleges támogatáshalmozódásra vonatkozó adatokat a döntés-előkészítés során küldött és a KIMOR által tárolt adatok válaszállománya tartalmazza.

(2) A támogató döntést követően a projektgazda vonatkozásában köztartozás-vizsgálatot kell végezni az EMIR-ben az adóhatóság rendszereiből lekért adatok alapján.

(3) A köztartozási adatok érvényessége a jogszabályok figyelembevételével mindaddig fennáll, amíg a tartozásadatokban bekövetkező változásokról az illetékes hatóság tájékoztatást küld az NFÜ felé az EMIR-en keresztül. A tájékoztatás alapján az adatszolgáltatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettnek mindaddig kifizethető támogatás, amíg az ellenkezőjéről szóló adat nem kerül rögzítésre az EMIR-ben.

IV. Fejezet

A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS, TÁMOGATÓI OKIRAT

68. A támogatási szerződés megkötése

104/A. §[31] (1) A támogatási szerződés kezelése során a kedvezményezettel történő kapcsolattartás az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történik. A kedvezményezettnek küldött értesítések az elektronikus alkalmazáson keresztül kerülnek kiküldésre, s az egyedi jelszóval ellátott felületen egységes formában válnak elérhetővé a kedvezményezettek számára. Az értesítéseket papír alapon nem kell kiküldeni.

(2) Ha a Pályázó Tájékoztató Felület vagy egyes funkciói nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, az értesítéseket papír alapon kell kiküldeni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a levelekben közölt határidőket a levél postai kézbesítésétől kell számítani.

(4) Ha a támogatási szerződésben az elektronikus kapcsolattartás lehetősége nem került kikötésre, a KSZ az elektronikus kapcsolattartás szabályairól tájékoztatja a kedvezményezettet.

104/B. §[32] (1) A támogatási szerződés kezelése során bekért dokumentumokat a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül, szkennelt formában kell benyújtani. Az elektronikus alkalmazással már beküldött dokumentumokat papír alapon nem kell ismételten beküldeni.

(2) A dokumentum beküldéséről a kedvezményezett értesítésben azonnal visszaigazolást kap.

(3) Az elmentett és EMIR-be betöltésre került dokumentumok benyújtottnak minősülnek.

(4) Ha a kedvezményezett az elektronikus verzió mellett papír alapon is benyújtja a dokumentumokat, akkor a KSZ-nek nem kell vizsgálnia a papír alapú dokumentumok és az elektronikusan benyújtott verzió egyezőségét, az elektronikusan benyújtott verziót kell hitelesnek tekinteni.

(5) Ha a Pályázó Tájékoztató Felület, vagy egyes funkciói nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, a dokumentumokat papír alapon kell a kedvezményezettnek a KSZ részére eljuttatnia.

105. §[33] (1) A projekttel kapcsolatos támogatási döntésről a KSZ a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül értesíti a támogatást igénylőt és ezzel egyidejűleg a támogatási szerződés tervezetét is eljuttatja részére. (2) Az értesítés tartalmazza

a) a megítélt támogatás összegét,

b) csökkentett összköltségű támogatás esetén a projektjavaslat csökkentett összköltséggel való támogatásának részletes, a döntés-előkészítő bizottsági ülésről készült döntési javaslaton alapuló indoklását,

c) feltételes támogatás esetén a projektgazda által teljesítendő előfeltételeknek a döntés-előkészítő bizottsági ülésről készült döntési javaslaton alapuló meghatározását,

d) csökkentett összköltségű és/vagy feltételekkel történő támogatás esetén a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást,

e) a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatban foglaltakat,

f) a szerződéskötéshez szükséges feltételeket, benyújtandó dokumentumok, igazolások felsorolását,

g) a rendelet 30. § (2) bekezdésében meghatározott azon dokumentumok felsorolását, melyeket a felhívás nem az első kifizetési kérelem benyújtásához ír elő,

h) a KSZ részéről kijelölt kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,

i) a szerződéskötés feltételei teljesítésének, a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok és igazolások megküldésének határidejét, és a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt,

j) a 110. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást.

106. § (1)[34] A szerződést a kedvezményezett támogatói döntéstől szóló értesítésének a Pályázó Tájékoztató Felületen történt átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül meg kell kötni.

(2)[35] A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok, igazolások, valamint az aktualizált adatok kedvezményezett által történő visszaküldésének határideje az értesítés Pályázó Tájékoztató Felületen történt átvételétől számított legfeljebb 15 nap.

(3) A szerződéskötéshez a KSZ kizárólag olyan dokumentumokat és igazolásokat kérhet be, melyeket a kedvezményezett a támogatás igénylésekor még nem nyújtott be, kivéve, ha azok tartalma módosult.

(4)[36] A szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat a 104/B. § szerint kell benyújtani.

107. §[37] A kedvezményezett által megküldött dokumentumok, igazolások megfelelőségét, valamint a pályázatban és a beküldött dokumentumokban és igazolásokban szereplő adatok azonosságát, eltérés esetén a támogatást igénylő jogosultságát a KSZ a vonatkozó EMIR ellenőrzési lista alapján megvizsgálja.

108. § (1)[38] Szerződéskötésre akkor kerülhet sor, ha a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok, igazolások a megadott határidőn belül hiánytalanul és hibátlanul rendelkezésre állnak, és a kedvezményezett minden, a támogatási szerződés megkötéshez szükséges feltételt teljesített.

(1a)[39] A támogatási szerződés megkötésének napja az a nap, amikor az utolsó aláíró is aláírta vagy ellenjegyezte a támogatási szerződést.

(1b)[40] Nagyprojekt esetén az IH a támogatási szerződést a jóváhagyását igazoló ellenjegyzéssel látja el.

(2)[41] A KSZ az aláírt támogatási szerződést a kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 10 napon belül postai úton megküldi.

109. § (1)[42] Ha a dokumentumokat és igazolásokat nem a megadott feltételeknek megfelelően nyújtották be, hiányosak vagy hibásak, a KSZ azok kézhezvételétől számított 10 napon belül az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével a Pályázó Tájékoztató Felületen automatikus értesítéssel hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet megfelelő határidő tűzésével annak érdekében, hogy a támogatási szerződést a támogatásról szóló értesítés átvételét követő legkésőbb 60. napon meg lehessen kötni.

(1a)[43] A hiánypótlást elektronikusan, a Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani.

(2) Ha a támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából nem kerül sor az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a támogatási döntés érvényét veszti.

110. § (1)[44] Ha a támogatási szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a támogatásról szóló értesítés Pályázó Tájékoztató Felületen történt átvételétől számított 60 napon belül nem kerül sor, de a kedvezményezett mulasztásának indokolását a KSZ elfogadja, akkor a szerződéskötésre a támogatásról szóló automatikus értesítés átvételét követő legfeljebb 60. napon legfeljebb 30 napos új határidőt állapíthat meg, feltéve, hogy a kedvezményezett a 60. nap leteltét megelőző 10. napig írásban jelezte a KSZ-nek, és megfelelően indokolta azokat a rajta kívül álló okokat, amelyek miatt nem képes a megadott határidőn belül a szerződéskötéshez szükséges feltételeket teljesíteni. Ha a kedvezményezett által bemutatott körülmények, indokok a KSZ szerint nem elfogadhatóak, indokolt döntésével értesíti a kedvezményezettet arról, hogy a támogatási szerződés megkötésére nyitva álló határidő nem került meghosszabbításra.

(2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdésben meghatározott póthatáridőn belül sem küldi meg a szükséges dokumentumokat és igazolásokat, a támogatási döntés érvényét veszti.

111. § Kiemelt projekt, nagyprojekt esetében, ha a támogatási döntés érvényét veszti, az erről szóló értesítés kiküldése csak az IH jóváhagyásával tehető meg.

112. § Ha a kedvezményezett arról tájékoztatja a KSZ-t, hogy a támogató döntés ellenére nem valósítja meg a projektet és nem köti meg a támogatási szerződést, a KSZ ennek tudomásulvételéről értesíti a kedvezményezettet.

113. § Támogatás kizárólag megkötött támogatási szerződés vagy aláírt támogatói okirat alapján folyósítható.

114. § (1) A támogatási szerződés megkötése előtt a KSZ helyszíni szemlét rendelhet el. Helyszíni szemle elrendelése esetén a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően a szerződést nem lehet megkötni.

(2) Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerülhet sor, ha

a) az IH által hozott döntésben támasztott feltételeket a helyszínen kell ellenőrizni,

b) a szerződéskötési feltételek teljesülését a helyszínen kell ellenőrizni.

(3) A KSZ írásban értesíti a kedvezményezettet a helyszíni szemle időpontjáról és céljáról, a helyszínen megvizsgálandó dokumentumokról és információkról.

(4) A helyszíni szemlét az IH vagy KSZ vezetője által megbízólevéllel megbízott személyek végezhetik. A helyszíni szemlét legalább két fő - KSZ munkatársa, külső szakértő vagy IH munkatársa - végezheti.

(5) A helyszíni szemle megkezdése előtt a szemlét végzők kötelesek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.

115. § (1) A helyszíni szemle eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely tartalmazza

a) a vizsgált projekt megnevezését,

b) a helyszíni szemlét végző szervezet és személyek nevét,

c) a vizsgált szervezet nevét, címét, az ellenőrzés helyszínét, időpontját, időtartamát,

d) a helyszíni szemle során figyelembe vett ellenőrzési szempontokat,

e) a helyszíni szemle során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét,

f) a szemlét végzők által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait,

g) a helyszíni szemlét végzők által tett megállapításokat és a projektgazda álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban.

(2) A jegyzőkönyvet a szemlét végzők aláírják és a projektgazda jelen lévő, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselője ellenjegyzi. A helyszínen felvett - a projektgazda észrevételeit is tartalmazó - írásos jegyzőkönyv egy másolati példányát a helyszíni szemlét végző a projektgazda részére átadja.

(3) Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzőkkel nem működik együtt, a helyszíni szemlét végző tájékoztatja, hogy az NFÜ elállhat a támogatói döntéstől. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

69. A támogatási szerződés módosítása

116. § (1)[45] Ha a kedvezményezett a rendelet 36. § (1) bekezdésében, illetve a támogatási szerződésben meghatározott módon a támogatás szempontjából releváns adatainak változásáról értesíti a KSZ-t, a KSZ a bejelentést

a) elfogadja,

b) ha több adat vonatkozásában tartalmaz változást, részben elfogadja, vagy

c) elutasítja,

amelyről a bejelentés beérkezését követő 10 napon belül írásban, a Pályázó Tájékoztató Felületen értesíti a kedvezményezettet.

(2)[46] Ha a bejelentett változást a benyújtott dokumentumok nem teljeskörűen támasztják alá, a KSZ a változás bejelentéséhez kapcsolódóan megfelelő, de legfeljebb 30 napos határidő tűzésével automatikus értesítéssel hiánypótlásra hívja fel kedvezményezettet.

(3) Ha a hiánypótlási dokumentumok nem érkeznek be a megadott határidőre, vagy továbbra sem támasztják alá a változást, a KSZ a bejelentést részben vagy egészben elutasítja.

117. § (1) A bejelentés elfogadása esetén a KSZ módosítja az EMIR-ben nyilvántartott, változással érintett adatokat.

(2) A bejelentés elutasítása esetén a KSZ kezdeményezi a szerződésszerű állapot helyreállítását, ha szükséges, a szerződés módosítását, vagy a szerződés megszüntetését.

118. § (1) Ha a kedvezményezett a rendelet 36. § (1) és (2) bekezdésben, illetve a támogatási szerződésben meghatározott módon a támogatási szerződés módosítását kezdeményezi, a KSZ megvizsgálja, hogy a kedvezményezett a szerződésmódosítási kérelmét megfelelő indoklással, a kérelmet alátámasztó dokumentumokkal együtt nyújtotta-e be.

(2)[47] A szerződésmódosítási kérelem elbírálásának és a módosítás tervezete megküldésének határideje - ide nem számítva az esetleges hiánypótlás idejét - a módosítási kérelem Pályázó Tájékoztató Felületen történt beérkezésétől számított legfeljebb 30 nap, amelyet a KSZ egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.

(3)[48] Ha a kérelemhez csatolt dokumentumok vagy adatok hiányosak, a KSZ megfelelő, de legfeljebb 30 napos határidő tűzésével automatikus értesítéssel hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.

(3a)[49] A hiánypótlás során a dokumentumokat a 104/B. § szerint kell benyújtani.

(4) Ha a hiánypótlási dokumentumok nem érkeznek be a megadott határidőre, vagy továbbra sem megfelelőek, a KSZ elutasítja a módosítási kérelmet.

(5) A módosítási kérelem elutasítása esetén a KSZ kezdeményezi a szerződésszerű állapot helyreállítását, amennyiben szükséges a szerződés módosítását, vagy a szerződés megszüntetését.

119. § (1) Ha a módosítási kérelmet és a szükséges dokumentumokat a kedvezményezett megfelelően nyújtotta be, és a módosítás tartalmi szempontból is elfogadható, a módosítási kérelem alapján a KSZ gondoskodik a szerződésmódosítás szövegének elkészítéséről. A szerződés módosítása nem irányulhat az általános szerződési feltételek módosítására.

(2)[50] A módosítási kérelem elbíráláshoz külső szakértő is igénybe vehető, továbbá helyszíni szemle is elvégezhető.

(3) Ha a módosítási kérelem a projekttartalom változásáról szóló fejezetben meghatározottak módosítására irányul, a KSZ a módosítási kérelmet a projekttartalom változásáról szóló fejezetben foglaltak figyelembevételével bírálja el.

120. §[51] (1) A KSZ a szerződésmódosítás-tervezetet a Pályázó Tájékoztató Felületen megküldi a kedvezményezettnek, vagy lehetőséget biztosít személyes átvételre.

(2) A szerződésmódosítás a támogatási szerződéssel megegyező példányszámban készül.

(3) A kedvezményezett által aláírt szerződésmódosítást a KSZ vezetője vagy az általa meghatalmazott személy cégszerűen aláírja és keltezéssel látja el.

(4) Ha a támogatási szerződést az NFÜ ellenjegyezte, a szerződésmódosítást is ellenjegyzi.

(5) A támogatási szerződés módosítása hatálybalépésének napja a módosítást utolsóként aláíró, ellenjegyző személy aláírásának napja.

(6) A KSZ a hatályos szerződés egy eredeti példányát a kedvezményezett részére postai úton megküldi, a többi példánya KSZ-t illeti. Ha a szerződésmódosítást az NFÜ ellenjegyezte, egy példány az IH-t illeti.

70. A támogatási szerződés megszüntetése és megszűnése

121. § (1)[52] A támogatási szerződés a teljesítést (beleértve az ellenőrzés-tűrési, valamint a dokumentummegőrzési kötelezettséget is) megelőzően csak vis maior, lehetetlenülés, a KSZ vagy a kedvezményezett általi, a támogatási szerződésben meghatározott esetekben és módon történő elállás, vagy a bíróság határozata alapján szűnik meg.

(2)[53] Ha a rendeletben, illetve a támogatási szerződésben meghatározott valamely elállási ok bekövetkezik és a KSZ emiatt a szerződéstől eláll, a KSZ az elállásról szóló nyilatkozatot a Pályázó Tájékoztató Felületen megküldi a kedvezményezettnek.

(3)[54] Az elállás időpontja az elállásról szóló értesítés kedvezményezett részéről a Pályázó Tájékoztató Felületen történő átvételének napja.

(4) A támogatási szerződést felmondani nem lehet.

71. A támogatói okirat

122. § (1) Könnyített elbírálású támogatás esetén, illetve ha a felhívásban támogatói okirat kibocsátásáról rendelkeztek, a KSZ az NFÜ nevében támogatói okiratot bocsát ki.

(2) A támogatási szerződés alcímben foglaltakat támogatói okirat alkalmazása esetén ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ahol ezen utasítás támogatási szerződést említ, azon támogatói okiratot is érteni kell. Ahol ezen utasítás támogatási szerződéstől történő elállást említ, azon támogatási okirat esetében a KSZ által történő elállás esetén a támogatói okirat visszavonását, kedvezményezett részéről történő elállás esetén támogatásról való lemondást kell érteni.

123. § (1) A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, illetve a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. A támogatói okirat mellékletét képezi az adott konstrukció keretében támogatást nyert kedvezményezettekre irányadó általános szerződési feltételek.

(2) A támogatói okirat alkalmazása esetében a pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban, a pályázati adatlapban, és az általános szerződési feltételekben foglaltakat megismerte, és a pályázat benyújtásával egyidejűleg a támogatás megítélése esetére kötelezettséget vállal az abban foglaltak betartására és a pályázat végrehajtására. A pályázó ezen nyilatkozata ajánlatnak minősül, amelyhez a Ptk. 211. § (1) bekezdés alapján kötve van.

124. §[55] (1) Támogatói okirat kizárólag akkor bocsátható ki a kedvezményezett részére, ha a kedvezményezett a feltételes támogatói döntésről szóló, a Pályázó Tájékoztató Felületen történt automatikus értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a felhívásban meghatározott, a támogatói okirat kiadásához szükséges minden dokumentumot hiánytalanul és hibátlanul a támogató részére megküld.

(2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a támogatói okirat kiadásához szükséges dokumentumokat a KSZ részére nem küldi meg teljeskörűen és hibátlanul, a támogatói döntés érvényét veszti.

V. Fejezet

A NAGYPROJEKTEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

125. § (1) Ha egy projekt összköltsége eléri a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 39. cikke szerinti nagyprojekt értékhatárát, a támogatói döntést követően a nagyprojekt elfogadásáról, valamint támogatási kérelem Európai Bizottság számára történő megküldéséről a Kormány dönt.

(2) A kormány-előterjesztést a KSZ szakmai javaslata alapján az IH állítja össze.

(3) Nagyprojekt esetében a támogatási szerződés megkötésére a Kormány döntését követően kerül sor.

126. § (1)[56] A támogatási szerződés megkötését követően az IH jóváhagyás céljából elektronikus formában megküldi az Európai Bizottságnak a kedvezményezett által összeállított támogatási kérelmet és annak mellékleteit.

(2) Kivételes esetben az NFÜ a támogatási szerződés megkötését megelőzően - de a Kormány döntését követően - is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő 40 napon belül nem kerül sor, az NFÜ kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését.

(4) A támogatási kérelemben - a Kormány eltérő döntése hiányában - a maximális EU támogatási arányt kell kérni az Európai Bizottságtól.

(5) Ha az Európai Bizottság befogadja az IH által küldött támogatási kérelmet, az IH a támogatási kérelem Európai Bizottság általi befogadásának tényéről írásban tájékoztatja a KSZ-t, nemzeti fejlesztési minisztert, a feladatkörében érintett minisztert, a kedvezményezettet és az Igazoló Hatóságot.

127. § (1) Ha az Európai Bizottság a befogadott dokumentumokhoz kiegészítő információkat kér, az IH a kedvezményezett, a KSZ, illetve - ha szükséges - külső szakértők bevonásával a megadott határidőn belül gondoskodik a kiegészítő információk Európai Bizottság részére történő megküldéséről.

(2)[57] Ha az Európai Bizottság a projektjavaslat módosítását is kezdeményezi, az IH a módosítási javaslatokat haladéktalanul továbbítja a KSZ-nek. A KSZ megkeresi a kedvezményezettet annak érdekében, hogy a kért módosításokat vezesse át. A KSZ szükség esetén a módosítási javaslatról egyeztet az IH-val, a projektgazdával és az értékelővel.

(3) A KSZ a javaslatok és az egyeztetés alapján ellenőrzi a módosított támogatási kérelmet, melyet a KSZ vezetőjének jóváhagyását követően megküld az IH részére.

(4) Az IH egyetértése esetén előterjesztést készít a Kormány részére a módosított támogatási kérelemről. A Kormány döntését követően az IH megküldi a módosított támogatási kérelmet az Európai Bizottság részére.

128. § Ha az Európai Bizottság a projektjavaslat jóváhagyása előtt értékelő látogatást, helyszíni szemlét tesz a projekt megismerése céljából, az erről szóló értesítést az IH haladéktalanul megküldi a KSZ-nek, aki a helyszíni szemle eljárásrendje alapján jár el.

129. § (1) Ha az Európai Bizottság a támogatási kérelmet jóváhagyja, az erről szóló értesítést az IH megküldi a KSZ-nek, a miniszternek, a feladatkörében érintett miniszternek, a kedvezményezettnek és az Igazoló Hatóságnak.

(2)[58] Ha az Európai Bizottság a támogatási kérelmet elutasítja, a KSZ eláll a szerződéstől. Az elutasító határozatról az IH tájékoztatja a KSZ-t, amely írásban értesíti a kedvezményezettet.

130. §[59] (1) Az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján a támogatási szerződés ellenőrzése, illetve - ha indokolt -módosítása szükséges.

(2) A támogatási szerződés módosításakor, a támogatási szerződés módosítása alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

131. § (1) Ha a kedvezményezett arról tájékoztatja a KSZ-t, hogy a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merült fel, amely az Európai Bizottság határozatában megállapított rendelkezéseket, illetve feltételeket érinti és KSZ álláspontja szerint az Európai Bizottság határozatának módosítása indokolt, a KSZ egyetértése esetén a kedvezményezett 30 napon belül elkészíti a módosítási kérelmet és megküldi az IH-nak.

(2) Az IH felülvizsgálja a módosítási kérelmet és szükség szerint egyeztet a KSZ-szel és a kedvezményezettel.

(3) A kedvezményezett által jelzett módosítási javaslatok felülvizsgálatát követően az IH előterjesztést készít a Kormány részére a módosítási kérelemről. A Kormány döntését követően az IH megküldi az Európai Bizottság részére a módosítási kérelmet.

(4) A bizottsági határozat módosításáról az IH értesíti a KSZ-t, a minisztert, a feladatkörében érintett minisztert, a kedvezményezettet és az Igazoló Hatóságot.

132. §[60] (1) Ha a projekt megvalósítása során olyan tény vagy körülmény merült fel, amely a hatályos jogszabályok vagy a támogatási szerződés rendelkezései alapján a támogatási szerződés módosítását igényli, a kedvezményezett által a jogszabályokban, illetve a támogatási szerződésben rögzített határidőn belül benyújtott, a módosítás okait és a módosítani kívánt rendelkezéseket tartalmazó szerződésmódosítási kérelemről a KSZ dönt, és pozitív elbírálás esetén előkészíti a támogatási szerződés módosításának tervezetét.

(2) A módosításra a támogatási szerződés módosítása alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

133. §[61]

VI. Fejezet

BIZTOSÍTÉKADÁS

72. Általános rendelkezések

134. § (1) Minden olyan kedvezményezett köteles biztosítékot nyújtani, aki vagy akinek a projektje a rendelet 33. § (8) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

(2) Biztosítékként a rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltakat lehet nyújtani.

(3) A felhívás meghatározhatja egyes biztosítékok nyújtásának és elfogadásának feltételeit.

(4) Konzorciumi pályázók esetében minden konzorciumi tagnak nyújtania kell a kötelező biztosítékokat, ha a ráeső támogatási összeg meghaladja a 20 millió forintot és a rendelet 33. § (8) bekezdése alapján nem mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

135. § (1) A biztosíték legfeljebb a megítélt támogatási összeg mértékéig kérhető. Ha a biztosíték értéke a biztosítéknyújtás határidejéig nem a teljes megítélt támogatási összegre terjed ki, a további biztosítékokat az egyes kifizetési igénylések benyújtásával egyidejűleg kell nyújtani.

(2)[62] A benyújtott kifizetési igényléssel egyidejűleg a kedvezményezettnek a már folyósított, és az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének megfelelő mértékű biztosíték rendelkezésre állását kell igazolnia.

(3) A záró kifizetési igényléshez a biztosíték értékét csak abban az esetben szükséges kiegészíteni, ha a kedvezményezett fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értékét nem éri el az addig nyújtott biztosíték.

136. § (1)[63] Ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a konzorciumi tag nem mentesül a biztosíték nyújtásának kötelezettsége alól, akkor az általa nyújtandó biztosíték mértéke a konzorciumi tag részére juttatott támogatási összeg.

(2) A konzorciumi tagok a biztosítéknyújtási kötelezettséget átvállalhatják.

(3) Biztosíték nyújtására nem kötelezett tag a biztosítékmentességet más tagra nem terjesztheti ki.

137. §[64] (1) A biztosíték nyújtásának határideje a soron következő kifizetési igénylés benyújtásának időpontja.

(2) Ha a kedvezményezettnek a fenntartási időszakra is biztosítékot kell nyújtania, a biztosítékoknak a záró projekt fenntartási jelentés elfogadásáig rendelkezésre kell állniuk.

(3) A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőző legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezett igazolja. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését, és szabálytalansági eljárást von maga után.

(4) A biztosítékot a (3) bekezdés szerinti esetben biztosítékonként egy dokumentumban kell benyújtani, vagy az elsőként benyújtott dokumentum módosításaként, kivéve, ha az adott típusú biztosíték kötelezettje nem ugyanaz a személy, illetve amennyiben a biztosíték nem ugyanazon támogatási jogviszonyra vonatkozik.

(5) Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, az IH haladéktalanul gondoskodik az erre vonatkozó nyilatkozat kiadásáról.

138. § (1) Támogatás, ideértve az előleget is, mindaddig nem folyósítható, amíg a kedvezményezett a kifizetési igénylésben megjelölt, valamint a már kifizetett támogatás együttes összegének erejéig nyújtott biztosítékot nem igazolja.

(2) A támogatási szerződésben rögzített biztosítékok iratanyagát eredetiként kell csatolni.

(3)[65] Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzés igazolására van szükség.

139. § (1) A kedvezményezett a fenntartási időszakban is köteles biztosítékot nyújtani.

(2) 20 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra nem kell biztosítékot adni.

(3) Az 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékokat szükséges nyújtania minden kedvezményezettnek, ide értve azon kedvezményezetteket is, melyek egyösszegű elszámolóként a megvalósítási időszakra mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.

(4) A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a megszüntetés költségei a kedvezményezettet terhelik, a megszüntetéshez szükséges nyilatkozatokat az NFÜ vagy a KSZ adja ki.

73. Ingatlan jelzálog

140. § (1)[66] A jelzálogszerződés az NFÜ mint támogató és a kedvezményezett között jön létre. Az NFÜ-t a jelzálogszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése során a KSZ képviseli, és a kapcsolódó feladatokat a KSZ látja el.

(2) Ha a zálogtárgy harmadik személy tulajdonában van, a zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonosa.

(3)[67]

(4) A KSZ-ek az egyedi jelzálogszerződéseket az NFÜ által elkészített és jóváhagyott jelzálogszerződés-minta alapján kötik meg.

141. §[68] Az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni.

142. § (1) Ingatlan jelzálog esetén a felajánlott zálogtárgy csak akkor fogadható el, ha első ranghelyű jelzálogjogot lehet bejegyeztetni.

(2) Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján történő - bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.

(3) Az ingatlan jelzálog szerződés megkötéséhez a KSZ a következő dokumentumokat kéri be a kedvezményezettől:

a) 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap,

b)[69] 60 napnál nem régebbi értékbecslés,

c) értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultság igazolása,

d) ha a jelzálogszerződés megkötéséhez, illetve a jelzálogjog bejegyzéséhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, a harmadik személy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy közokirat formájában tett hozzájáruló nyilatkozata,

e)[70] ha a felajánlott ingatlan nem a kedvezményezett tulajdona és a tulajdonos nem természetes személy, 60 napnál nem régebbi cégkivonata, nyilvántartásba vételt igazoló dokumentuma, és aláírási címpéldánya (a www.e-cegjegyzek.hu honlapról lekért adatok is elfogadhatóak).

(4)[71] A KSZ ellenőrzi, hogy a megküldött dokumentumok alapján a pályázati felhívásban és a rendeletben meghatározott, az adott biztosítékkal szemben támasztott feltételek megvalósulnak, és így a zálogszerződés megköthető, azaz a felajánlott biztosíték értéke eléri legalább a kifizetési kérelemben igényelt összeget és a biztosítékul felajánlott ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolata alapján az ingatlan per- és igénymentes.

(4a)[72] Az IH külön útmutatóban szabályozza a per- és igénymentesség tartalmát.

(4b)[73] Az ingatlan biztosítéki értékét és az ingatlanon szereplő terhek - ideértve a széljegyen lévőt is - figyelembe vehető értékét a KSZ határozza meg.

(5) Ha a kedvezményezett a fejlesztés tárgyát képező ingatlant ajánlja fel biztosítékként, az ingatlannak a zálogszerződés aláírásakor fennálló értékét kell figyelembe venni annak megállapítása során, hogy a felajánlott biztosíték eléri legalább a már folyósított, illetve az aktuálisan igényelt támogatási összeg összértékének mértékét.

(6)[74] A fejlesztés során jelentkező értéknövekedést igazságügyi szakértői véleménnyel kell igazolni.

143. § (1) Az értékbecslésnek tartalmaznia kell legalább

a) az ingatlan azonosításra alkalmas megnevezését,

b) az ingatlan nettó forgalmi értékét,

c) az ingatlanról készült fényképeket,

d) az érték megállapításánál figyelembe vett körülményeket és az alkalmazott módszert.

(2) Az értékbecslési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultságot igazolhatja

a) igazságügyi szakértői értékbecslésnél a nyilvántartási azonosító szám,

b) értékbecslő esetén a cégkivonat vagy egyéni vállalkozói igazolvány közjegyző által hitelesített másolata és az OKJ-s képesítésről szóló bizonyítvány másolata.

(3)[75] Az IH/KSZ értékbecslések esetén előírhatja igazságügyi szakértő kizárólagos alkalmazását.

144. § A megkötött jelzálogszerződés közokiratba foglalásáról és a jelzálog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a kedvezményezett gondoskodik.

144/A. §[76] A biztosítékként felajánlott ingatlant a kedvezményezett csak az IH/KSZ engedélyével idegenítheti el vagy terhelheti meg.

74. A vagyont terhelő zálogjog

145. § (1)[77] Vagyont terhelő zálogjog a kedvezményezett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagyonán alapítható.

(2) A KSZ bonitásvizsgálatot végez a zálogkötelezettnél, melynek keretében megbizonyosodik arról, hogy végrehajtható vagyona fedezetet nyújt a követelés kielégítéséhez.

(3) A KSZ a (2) bekezdés szerinti vizsgálat keretében megvizsgálja a zálogkötelezett mérlegét, eredménykimutatását, valamint tárgyi eszköz nyilvántartását (ingó, ingatlan értékbecslés).

(4) A bonitásvizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét az NFÜ külön útmutatóban szabályozza.

(5) Vagyont terhelő zálog esetén kizárólag első ranghely fogadható el.

(6) A KSZ fenntartja a jogot, hogy nem megfelelőség esetén elutasítja a biztosítékot.

75. A bankgarancia

146. § (1) Bankgarancia alatt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek által adott, feltétlen és visszavonhatatlan fizetési ígéretet megtestesítő pénzügyi garancia (a továbbiakban: bankgarancia) értendő.

(2) A bankgaranciának az NFÜ-t kell kedvezményezettként megjelölnie.

(3) Pénzügyi vállalkozás által kibocsátott bankgarancia nem fogadható el.

(4) Ha a hitelintézeti minőséggel kapcsolatban kétség merül fel, meg kell vizsgálni a bankgaranciát kibocsátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kibocsátott engedélyét arra vonatkozóan, hogy milyen pénzügyi tevékenységeket végezhet. Az engedély a PSZÁF honlapján elérhető.

147. § (1) A bankgarancia-nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a hitelintézet kifejezett fizetési kötelezettségvállalását,

b) a hitelintézet pontos és teljes nevét,

c)[78] a jogosult (NFÜ) nevét és adatait, azt, hogy az NFÜ javára kell teljesíteni, továbbá azt, hogy a jogosult nevében a KSZ jár el, és a KSZ adatait.

d) annak pontos megnevezését, hogy mely jogviszony (a támogatási szerződés szerinti felek és a szerződésszám megjelölése) alapján áll fenn a fizetési kötelezettség,

e) annak kikötését, hogy a garanciavállalás feltétlen és visszavonhatatlan, azzal a kivétellel, hogy előírható a fizetési igény írásbeli benyújtása, a bankgarancia egyidejű bemutatásával, továbbá annak feltüntetésével, hogy a támogatott fizetési kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesítette,

f) annak rögzítését, hogy a hitelintézet az alapjogviszony vizsgálatára nem jogosult,

g) azt, hogy a kötelezettségvállalás önálló,

h) a bankgarancia számát, egyedi azonosítóját,

i) a cégszerű banki aláírást,

j) a pontos összeget - összeghatár jellegű megjelöléssel - számmal és betűvel, k) a legfeljebb 5 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt, l) a bankgarancia érvényességének kezdetét és végét.

(2) Az NFÜ-nek az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség nem vagy nem szerződésszerű teljesítéséről elegendő nyilatkoznia, igazolási kötelezettség nem áll fenn.

(3) Ha a kedvezményezett az előzetesen közzétett mintától eltérő bankgarancia-nyilatkozatot nyújt be, a KSZ a nem megfelelő bankgarancia-nyilatkozatot elutasíthatja.

76. A kezesség

148. § A támogatás visszafizetésének biztosítékaként kezességet vállalhat

a) gazdasági társaságok, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek esetében a támogatást igénylő szervezet vezetője vagy tulajdonosa (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság)

b) garanciaszervezet.

77. A gazdasági társaságok, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek vezetőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása

149. § Kezes lehet

a) a gazdasági társaság esetén

aa) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselő,

ab) ha a kezes a tulajdonos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), kivéve a közkereseti társaság tagja, illetve a betéti társaság beltagja,

b) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó,

c) szövetkezet esetén, ha

ca) a kezes a vezető, az igazgatóság elnöke (ennek hiányában az ügyvezető elnök),

cb) a kezes a tulajdonos, a tag (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság),

d) nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezetek esetén az alapító okiratban megjelölt vezető tisztségviselő, illetve a tulajdonos (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság),

e) egyház esetén a támogatást igénylő egyházi szerv hivatalos képviselője, illetve egyházi intézmény esetén a fenntartó egyházi szerv hivatalos képviselője.

150. § (1) A kezes kizárólag közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességet vállalhat.

(2) Kezes csak az lehet, aki a KSZ által elvégzett bonitásvizsgálat alapján kezesként elfogadható, és kijelenti, hogy a bonitásvizsgálat során figyelembe vett vagyont a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállásáig nem idegeníti el és nem terheli meg.

(3) Természetes személy legfeljebb 50 millió forint megítélt támogatási összegig vállalhat kezességet.

(4) A bonitás vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét az NFÜ külön útmutatóban szabályozza.

78. A garanciaszervezet kezességvállalása

151. §[79] Az NFÜ közleményt ad ki azokról a garanciaszervezetekről, melyek kezességvállalását biztosítékként elfogadja. A valamely IH által megfelelőnek minősített garanciaszervezet kezességvállalása más IH hatáskörébe tartozó pályázat esetében is elfogadható külön minősítés nélkül, ha a garanciaszervezettel kapcsolatban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a megfelelősége megkérdőjelezhető.

VII. Fejezet

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS

79. Általános rendelkezések

152. § (1) Az operatív programok megvalósításával összefüggésben a következő pénzügyi feladatok merülnek fel:

a) tervezési feladatok ellátása,

b) kötelezettségvállalás ellenjegyzése,

c) forráslehívás ellenőrzése, jóváhagyása, az előirányzat-felhasználási keretszámláról (a továbbiakban: EFK) kifizetések lebonyolítása,

d) az IH pénzügyi lebonyolításra vonatkozó ellenőrzési felelőssége a KSZ felett,

e) az OP-okhoz kapcsolódó bankszámlák likviditásának kezelése,

f) monitoringtevékenység és adatszolgáltatás,

g) céltartalék kezelése,

h) a feltárt szabálytalanságok pénzügyi vonatkozásainak kezelése,

i) bankszámlák könyvelése,

j) a kifizetési igénylések és kapcsolódó beszámolók befogadása,

k) hitelesítés,

l) forráslehívások készítése,

m) támogatás kifizetése a támogatás jogosultja részére, és

n) követeléskezelés.

(2) A felsorolt feladatokat az IH-k, KSZ-ek pénzügyi egységei, egyes feladatok tekintetében az NFÜ Fejezeti Főosztálya az EMIR alkalmazásával látják el, amelynek egyes moduljai tartalmazzák a projektek pénzügyi adatait, nyomon követik a kifizetési folyamatot, szolgáltatják a kifizetéshez szükséges alapbizonylatokat és biztosítja a számviteli nyilvántartást.

(3) Az IH a pénzügyi feladatait megállapodás alapján delegálhatja az NFÜ Fejezetei Főosztályára.

80. A projekt finanszírozás alapelve

153. § (1) A 1083/2006/EK rendelet 56. cikke és az elszámolható költségek nemzeti szabályai alapján támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projekt keretében vállalt, illetve tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek.

(2) A támogatás kifizetését a támogatást nyújtó - az előlegkifizetés kivételével - a kedvezményezett által ténylegesen kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva teljesíti.

81. A négy szem elve

154. § (1) A kedvezményezett által igényelt támogatás kifizetését - ideértve az előleget is - megelőző ellenőrzés keretében biztosítani kell a négy szem elvét.

(2) A négy szem elve alapján a dokumentum alapú elsődleges ellenőrzést végző munkatárs munkáját egy másik munkatárs - a másodlagos ellenőr - ugyanazon szempontok szerint ismételten és teljes körűen ellenőrzi.

82. Az Igazoló Hatóság bankszámlái

155. § (1) Az Igazoló Hatóság MÁK-nál megnyitott számlái szolgálnak a strukturális alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott projektek támogatási összegeinek fogadására előfinanszírozás, időközi átutalás és végső átutalás formájában.

(2) Az operatív programonként, finanszírozó alapok szerinti bontásban nyitott forint bankszámlák felett az Igazoló Hatóság rendelkezik.

83. Az EFK

156. § (1) Az EFK-ra érkeznek az operatív program finanszírozására szolgáló összegek, jóváírás formájában.

(2) Az EFK a hazai költségvetési előirányzatból lehívott hazai társfinanszírozási összegek és az Igazoló Hatóság számláiról érkező strukturális alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott támogatási összegek fogadására szolgál.

(3) Egy operatív program annyi EFK-val rendelkezik, ahány költségvetési fejezetben megjelennek az adott operatív programhoz tartozó előirányzatok.

(4) A fejezeti kezelésű EFK-kat az NFÜ Fejezeti Főosztálya nyitja, a számlák felett az adott operatív program végrehajtásáért felelős IH rendelkezik.

(5) Az EFK-ról átutalást indítani csak lebonyolítási számlára, szabálytalansági, valamint egyéb követelési ügyből származó visszakövetelt összeg esetén az Igazoló Hatóság forint bankszámláira, meghatározott esetekben központi költségvetési szerv kedvezményezettek felé az önerő finanszírozása, valamint előirányzat-átcsoportosítás miatt a fejezeti elosztási számlára lehet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az EFK-ról csak téves utalások, valamint az MPA, illetve Innovációs Alap által biztosított, de fel nem használt pénzeszközök visszautalására van lehetőség.

84. A lebonyolítási forint bankszámla

157. § (1) A lebonyolítási forint bankszámla a kedvezményezett elszámolható költségeinek megtérítésére, a szállítók, illetve engedményesek részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, valamint a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés fogadására szolgál.

(2) Az NFÜ Fejezeti Főosztálya prioritásonként lebonyolítási forint bankszámlát nyit a MÁK-nál. Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha az adott prioritás pénzügyi lebonyolítását több KSZ-re ruházta át az NFÜ.

(3) A lebonyolítási forint bankszámla fölött az NFÜ rendelkezési jogot biztosít a KSZ-ek részére.

(4) A lebonyolítási forint bankszámlának év végén nem maradhat egyenlege, ezért a bankszámla fölött rendelkezőnek gondoskodnia kell az egyenleg vonatkozó EFK-ra történő visszautalásáról. Ez idő alatt a MÁK gondoskodik arról, hogy a visszautalást követően kedvezményezetti jóváírást nem teljesít.

(5) A visszautalással egyidejűleg - legkésőbb a következő év január első banki munkanapon - az egyenleget alkotó összeg tételeinek jogcím szerinti azonosítását tartalmazó kimutatást a KSZ megküldi az NFÜ és a MÁK részére.

158. § (1) A lebonyolítási forint bankszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.

(2) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a MÁK-nak.

(3) Megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is rendezhető, de az átutalási megbízást az EMIR-ben rögzíteni kell (pl. Giro gép elromlik, külföldi szállítónak történő utalás).

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

(5) A lebonyolítási forint bankszámlák tételes felsorolását a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak számviteli politikájához kapcsolódó pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

85. A kötelezettségvállalás

159. § (1) A kötelezettségvállalás a támogató nevében az operatív programok végrehajtása során fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásos, a 82. § (3) bekezdés a) és a 98. § (3) bekezdés a) pontja esetén hiteles elektronikus aláírással végzett intézkedés. A kötelezettségvállalás annak a folyamatnak az eredménye, amikor a támogató a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata alapján az adott projektet támogatandónak ítélte és az ehhez szükséges forrás rendelkezésre állását biztosítja.

(2) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésével a támogató szervezet pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatársa meggyőződik a szükséges forrás rendelkezésre állásáról.

86. A kötelezettségvállalás típusai

160. § Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a támogatási konstrukció meghirdetése (pályázati felhívások, támogatási programok), ha nem kerül visszavonásra. Könnyített elbírálású támogatásnál a rendelkezésre bocsátott keret előzetes kötelezettségvállalásnak minősül.

161. § (1) Végleges kötelezettségvállalásnak minősül a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés IH vezető által aláírt dokumentuma, kiemelt projekt esetén a projektjavaslat elfogadásáról hozott döntés, könnyített elbírálású támogatásnál a jogosultság.

(2) Szerződéses - végleges - kötelezettségvállalásnak minősül az operatív program adott programozási ciklusára intézkedésenként meghatározott keretösszegek terhére

a) a pályázati úton támogatásra ítélt projektekre vonatkozó megkötött támogatási szerződés,

b) a kiemelt projektek kedvezményezetteivel megkötött támogatási szerződés.

87. A pályázati felhívások megjelentetése, keretösszeg módosítása esetén

162. § (1) A pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt munkatárs köteles meggyőződni arról, hogy az adott operatív program érvényes akciótervében szereplő konstrukcióban rendelkezésre áll a meghirdetni szándékozott keret.

(2) Ha a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőn belül vagy a pályázatok értékelésének időszaka alatt a tervezetthez képest a várható összegigény jelentősen eltér, az IH arra feljogosított munkatársa a KSZ kezdeményezése alapján a kiírás keretösszegét módosíthatja.

(3) Pályázati felhívás keretösszegének módosítása (növelése) az adott operatív program akciótervében szereplő konstrukcióra előirányzott keret erejéig történhet meg, illetve az akcióterv módosításánál leírtak szerint tovább növelhetők.

88. A végleges kötelezettségvállalás folyamata

163. § (1) A döntés-előkészítő bizottság ülése után az ülés emlékeztetőjével (amennyiben készült) együtt összeállításra és benyújtásra kerül a döntési javaslat.

(2) A döntési javaslatot megfelelőségi szempontból a KSZ vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy aláírásával jóváhagyja.

(3) A döntési javaslat tartalmazza a felterjesztett, támogatásra javasolt, valamint a döntés-előkészítő bizottság által támogatásra nem javasolt projektek listáját. A KSZ gondoskodik az így jóváhagyott döntési javaslat IH részére történő megküldéséről.

164. § (1) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére kijelölt IH munkatárs meggyőződik arról, hogy az EMIR-ben vezetett nyilvántartások alapján rendelkezésre áll a fedezet a támogatásra javasolt projektekre igényelt, elfogadott összegre az adott pályázati felhívásban meghirdetett kereten belül.

(2) Ha a kiírás meghirdetett keretösszege elegendő a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt IH munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést.

(3) Ha a kiírás meghirdetett keretösszege nem elegendő a támogatásra javasolt projektek által igényelt összegre, akkor a döntési javaslatban szereplő sorrendet figyelembe véve a keretösszegen felüli pályázatokat forráshiány miatt el kell utasítani, vagy a kiírás keretösszegét módosítani kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti módosított keret alapján a pénzügyi ellenjegyzésre kijelölt IH munkatárs megadja a pénzügyi ellenjegyzést azokra a pályázatokra, amelyek összegigényére a döntési javaslat szerinti sorrendben van fedezet a pályázati kiírás kerete alapján.

165. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést követően az ellenjegyző átadja a támogatásra javasolt pályázatokat tartalmazó döntési javaslatot az IH kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének, aki azt egyetértése esetén jóváhagyja.

(2) Az IH vezetője által jóváhagyott döntési javaslatot az IH megküldi a KSZ-nek.

(3) A KSZ gondoskodik a korábban kiállított döntési javaslat módosításáról és a 164. § (1) és (2) bekezdés, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha

a) az IH által jóváhagyott döntést követően, a pozitív támogatói döntésben részesült pályázó és támogató között nem jön létre támogatási szerződés,

b) a módosított keret alapján a forráshiány miatt korábban elutasított projekt támogatásra kerül, vagy

c) ha az IH által jóváhagyott döntési javaslat szerinti kötelezettségvállalás összege változik.

89. A finanszírozás (a támogatáskifizetés) módjai

166. § (1) Utófinanszírozásnak minősül a kedvezményezett, illetve a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásban részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, a mellékletben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy a kedvezményezetti engedményes bankszámlájára. A támogatás folyósításának feltétele a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítés is.

(2) Szállítói finanszírozásnak minősül a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevőt terhelő számlák támogatási összegének kifizetése - a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása mellett - közvetlenül a szállító vagy a szállítói engedményes bankszámlájára.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a kedvezményezett

a) bruttó tervezés esetén az önerő,

b)[80] - a fordított áfa kivételével - nettó tervezés esetén az önerő és az áfa összegének

90. A finanszírozási típusok

167. § (1) A támogatási szerződésben meghatározott célok elérése érdekében felmerült költségek finanszírozásához a kedvezményezett a következő típusok szerint igényelheti a projekt megvalósításához szükséges támogatást:

a) előleg,

b) időközi kifizetési igénylés, vagy

c) záró kifizetési igénylés.

(2) Valamennyi finanszírozási típus támogatáskifizetésnek minősül.

(3)[81] A sorban következő finanszírozási típus igénybevételének nem feltétele a sorban megelőző finanszírozási típus igénybevétele, azonban záró kifizetési igénylés benyújtása után már nincs lehetőség előleg vagy időközi kifizetési igénylés benyújtására.

(4)[82] Az időközi és záró kifizetési igénylés minden esetben számla alapú kifizetésnek minősül, azaz a támogatások folyósítására a kedvezményezett nevére és címére kiállított számlákon vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokon igazolt fizikai és pénzügyi teljesítést követően kerül sor a kedvezményezett, a szállító, illetve engedményes bankszámlájára, a választott finanszírozási módtól függően.

91. A támogatás folyósítása

168. § Támogatás folyósítása a MÁK által a lebonyolítási bankszámla terheléséről küldött bankszámlakivonaton közölt értéknap (terhelés dátuma).

92. A projekt fizikai befejezése

169. § A támogatott tevékenységet akkor tekintjük fizikailag befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott feltételek mellett. A projekt fizikai befejezésének a beruházás, illetve a projekt utolsó tevékenységének fizikai teljesítésének napja minősül.

93. A projektmegvalósítás

170. § (1) A projekt akkor valósult meg, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült és a megvalósítás során keletkezett számlák - szállítói kifizetés esetén az előírt önrészt a szállítók részére történő - kiegyenlítése megtörtént.

(2) A projekt megvalósítás dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a kedvezményezett által megfelelően alátámasztott költségek közül a legkésőbbi kifizetés dátuma.

94. A befejezés

171. § A projekt, illetve a támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetésből nyújtott támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését igazoló és alátámasztó kifizetési igénylését és beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a támogatás folyósítása megtörtént.

95. A költségvetési tervezés

172. § (1) A forrásgazda az operatív programok költségvetési előirányzatait a rendelet és az Ámr. 26. §-a szerinti tervezési körirat előírásaival összhangban, az IH-kal egyeztetve tervezi meg.

(2) A kifizetési tervezéshez szükséges információkat az IH-k évente, a külön körlevélben meghatározott időpontig, a tervezési köriratnak megfelelően küldik meg az NFÜ Fejezeti Főosztálya részére.

(3) A tervezéshez kapcsolódó szakértői tárgyalások és kötelező egyeztetések során a forrásgazda képviseletében - az operatív programok IH-inak bevonásával - az NFÜ Fejezeti Főosztálya jár el. Az egyeztetések eredményeiről az IH-t tájékoztatni köteles.

(4) Az éves költségvetés tervezése az operatív programok és az akciótervek pénzügyi táblázataira támaszkodik. A költségvetési tervezés elfogadott akciótervvel való összhangját biztosítani kell.

(5) Az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozása és módosítása az IH-k feladata.

(6) A havi pénzforgalmi prognózisok a gazdasági elnökhelyettes koordinálásában, az IH-k közreműködésével készülnek.

96. A kötelezettségvállalások keletkezése, nyilvántartása, szerződéskötés

173. § (1) Az IH a felelősségi körébe tartozó operatív program prioritásai, konstrukciói keretében elbírált pályázatok közül a támogathatónak tartott projektekre ad ki kötelezettségvállalást a döntési javaslaton a támogatási szerződést megkötő KSZ részére.

(2) A kötelezettségvállalás kiadásának feltétele, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg és annak felhasználási ütemezése az akciótervben és az EMIR-ben rögzített legyen.

(3) Az egyes prioritások, intézkedések, konstrukciók vonatkozásában legalább az éves ütemezésnek megfelelő keretösszeget az egyes IH-k ellenjegyzésre kijelölt pénzügyi munkatársa rögzíti, módosítja az EMIR-ben. Az ehhez szükséges információt az IH vezetője adja meg írásban.

174. § (1) A döntés-előkészítő bizottság ülése után az ülés emlékeztetőjével (amennyiben készült) együtt benyújtásra kerül a döntési javaslat, amelyet a KSZ vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy aláírásával jóváhagy. A döntési javaslat tartalmazza a felterjesztett szabad kerettel rendelkező támogatott projektek listáját, a forráshiány miatt elutasított, valamint a döntés-előkészítő bizottság által nem támogatandó projektek listáját.

(2) Az IH az adott operatív program prioritása és konstrukciója vonatkozásában megállapítja a szabad keretet.

(3) Az IH a döntési javaslat és a szabad keret alapján támogatandó projektenként ellenőrzi, hogy a szabad keret rendelkezésre áll-e.

(4) Az IH illetékes munkatársa ellenjegyzi a kötelezettségvállalást pénzügyi szempontból, a döntési javaslatot lepecsételi, mint pénzügyi ellenjegyző, majd továbbadja az IH kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének, aki azt szintén aláírja.

(5) Az IH vezető által jóváhagyott döntési javaslatot az IH megküldi a KSZ-nek.

175. § (1) A kötelezettségvállalás kiadására az IH-nak a döntés-előkészítő bizottsági ülés anyagainak hivatalos kézhezvételétől számított legfeljebb 5 nap áll rendelkezésére.

(2) A könnyített elbírálású támogatások esetében a KSZ megküldi a támogatott projektek listáját, amelyet az IH leellenőriz, és összehasonlítja a rendelkezésre bocsátott kerettel.

(3) Az IH vezetőjét a keret kimerüléséről haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátását az IH delegálhatja a KSZ-re. Ebben az esetben a KSZ értesíti az IH-t a keret kimerüléséről.

(5) A (2) bekezdés szerinti eljárást nagy és a kiemelt projektekre megfelelően alkalmazni kell.

97. Az előleg

176. § (1)[83] A támogatási előleg kedvezményezett részére történő folyósítására az Ámr.-ben és a rendeletben nevesített esetekben és mértékben kerülhet sor.

(2) Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek esetében az IH döntésének megfelelően indokolt, a pályázati felhívásban meghatározott esetekben nyújtható előleg.

(3) Támogatási előleg eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben nyújtható, amely nem haladhatja meg a megítélt támogatás 25%-át, de legfeljebb 300 millió forintot. K+F projektek esetében az előleg nem haladhatja meg a megítélt támogatás 75%-át, de legfeljebb 450 millió forintot.

(4) Az előleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó összeghatártól az IH vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével eltérhet.

(5) A maximálisan igénybe vehető előleg mértéke a pályázati felhívásban kerül pontos meghatározásra. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió által támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.

177. § (1) Egy projekten belüli projektelemekre utófinanszírozás és szállítói finanszírozási mód alkalmazható, támogatási előleg azonban kizárólag utófinanszírozású projektelemekre igényelhető, illetve folyósítható, kivéve a fordított ÁFA-előleg folyósítását. A pályázati felhívás kiírója határozza meg, hogy az adott konstrukció szempontjából mi tekintendő projektelemnek. A szállítói finanszírozású projektelemeket a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

(2)[84] Tartalékra mint projektelemre támogatási előleg a költségátcsoportosítást követően kizárólag akkor igényelhető, ha az utófinanszírozás keretében kerül felhasználásra.

(3) Vegyes - támogatási előleget és fordított ÁFA-előleget is tartalmazó - előlegfinanszírozással megvalósuló projektek esetén a támogatási előlegre az összegszerű és a százalékos korlát, míg a támogatási előlegtől elkülönítve, a fordított ÁFA-előlegre az összegszerű korlát vonatkozik, tehát az Ámr.-ben rögzített összegszerű korlátok jogcímenként értendőek.

(4) Az előleggel való elszámolás részleteit (összegszerű és időbeli ütemezését) a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

178. § (1) Ha a pályázati felhívás erre lehetőséget ad és a projekt megvalósítási költségeinek felmerülése azt indokolttá teszi, előlegigénylésre és folyósítására több részletben is sor kerülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az előleg - első részletének folyósítását követően - fennmaradó részét a projekt elindítását követően is lehet igényelni.

(3) A több részletben történő folyósításra akkor kerülhet sor, ha

a) a kedvezményezett több részletben igényli az előleget, vagy

b) a kedvezményezett egy összegben igényli az előleget, de a projekt megvalósítási költségeinek felmerülését mérlegelve a támogató a részletekben történő folyósítás mellett dönt.

(4) Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a több részletben igényelt és folyósított előleg együttes összege nem haladhatja meg az Ámr.-ben meghatározott mértéket.

(5)[85] Az előlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségek felmerülésének előrehaladásához.

98. Az előlegigénylés feltételei

179. § (1) Az előlegigénylés feltételei

a) a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a kedvezményezettnek az előleg igénybevételére,

b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,

c) a kedvezményezett az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és KSZ-hez történő benyújtásával igényli az előleg folyósítását,

d)[86] ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, és a pályázati felhívás, illetve támogatási szerződés lehetőséget ad arra, hogy első kifizetési igényléshez mellékelve kerüljön benyújtásra a biztosítékok iratanyaga, a kedvezményezett legkésőbb a támogatási előlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja a megfelelő értékű, az igényléssel arányos összegű biztosíték(ok) rendelkezésre állását,

e) pályázati felhívás előírása esetén az előlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási terv benyújtása,

f) az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő,

g) a pályázati felhívásban nem került kikötésre az egyszeri elszámolás kötelezettsége,

h) a kedvezményezett kizárólag utófinanszírozás alapján számolja el a projektelem keretében felmerült költségeit,

i) a kedvezményezett nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.

j)[87] a kedvezményezett legkésőbb a támogatásielőleg-igénylési kérelem benyújtásakor benyújtja a rendelet 30. § (2) bekezdésében a támogatási szerződés megkötéséhez előírt dokumentumokat, ha a pályázati felhívás lehetővé teszi ezeknek a dokumentumoknak az első kifizetési igénylésben történő benyújtását.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok alkotják az előlegigénylési dokumentációt.

(3) Az előlegigénylés benyújtásának jogszabályon alapuló időbeli korlátja nincs.

(4) A támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg az előleg nem kerül automatikusan folyósításra.

(5)[88] Az előleget vagy annak első részletét a tartalmi és formai szempontból is megfelelő előlegigénylési kérelemnek KSZ-hez történő beérkezésétől számított 15 napon belül kell folyósítani, ha egyéb, kifizetést felfüggesztő ok nem áll fenn.

(6)[89] Ha a kedvezményezett az előlegigénylési kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, az előlegigénylés beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.

99. Az előlegigénylés benyújtása, rögzítése, a kifizethetőség ellenőrzése[90]

180. § (1) Az előlegigénylést egy példányban, az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan, az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani. Az előlegigénylést papír alapon nem kell beadni. Az előlegigénylés beküldéséről a kedvezményezett azonnal értesítésben visszaigazolást kap.

(2) Az elmentett és EMIR-be betöltött előlegigénylés benyújtottnak minősül.

(3) A KSZ feladata az előlegigénylés-benyújtás feltételeiről a kedvezményezett teljes körű tájékoztatása. Ha a kedvezményezett a KSZ tájékoztatása ellenére az elektronikus verzió mellett papír alapon is benyújtja az előlegigénylést, a KSZ-nek nem kell vizsgálnia a papír alapú dokumentumok és az elektronikusan benyújtott verzió egyezőségét, az elektronikusan benyújtott verzió alapján kell döntést hozni.

(4) Ha az elektronikus alkalmazás nem áll teljeskörűen rendelkezésre, az előlegigénylést papíron, a szükséges, az előlegigénylést alátámasztó dokumentumokat elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(5) Az előlegigénylést a KSZ érkezteti és iktatja, majd továbbítja az előlegigénylések ellenőrzésére jogosult szervezeti egységnek.

(6) Az előlegigénylési dokumentáció EMIR-ben történt rögzítését követően a KSZ ellenőrzi, hogy a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési dokumentáció megfelel-e a 179. § szerinti feltételeknek. Az előlegigénylés ellenőrzése - a négy szem elvét figyelembe véve - az ellenőrző lista alapján történik.

(7) Az ellenőrzés eredményeként az ellenőrzést végző munkatárs

a) szükség szerint hiánypótlást kezdeményez,

b) javaslatot tesz az előlegigénylés elfogadására,

c) javaslatot tesz az előlegigénylés elutasítására.

100.Az előlegigénylési dokumentáció hiánypótoltatása

181. § (1)[91] Ha a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylési dokumentáció tartalmi, illetve formai szempontból nem megfelelő, és a feltárt hiányosságok alapján hiánypótlásra lehetőség van, az előlegigénylés beérkezését követő 7 napon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével a kedvezményezettet hiánypótlásra kell felhívni az előlegigénylési dokumentációban szereplő valamennyi hiány, hiba, illetve a hiánypótlás elmulasztása következményeinek megjelölésével.

(2) A KSZ előírhat az (1) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is.

(3) A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő alatt az előleg-kifizetési folyamat és a kifizetési határidő nyugszik.

(4) Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a hiánypótlási határidő leteltétől számított 7 napon belül nem kerül sor, ez az adott előlegigénylés automatikus elutasítását eredményezi.

(5)[92] A hiánypótlási eljárásra a 180. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

101. Az előlegigénylés jóváhagyása

182. § (1) Ha az előlegigénylési dokumentáció, illetve annak hiánypótlása ellenőrzése alapján az előlegigénylés jóváhagyható, a KSZ másodlagos ellenőr szerepkört betöltő vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben jóváhagyja.

(2)[93] A KSZ munkatársa a jóváhagyást követően az előleget felviszi a soron következő forráslehívásba.

102. Az előlegigénylés elutasítása

183. § (1) Az előlegigénylési dokumentációt érintő ellenőrzés, illetve sikertelen hiánypótlást követő negatív elbírálás esetén a KSZ másodlagos ellenőr szerepkört betöltő vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az előlegigénylést indokolással elutasítja.

(2) Az elutasítás EMIR-ben történt jóváhagyását követően a KSZ gondoskodik a kedvezményezett tájékoztatásáról, megjelölve az előlegigénylés elutasításának tényét és annak indokait.

(3) Ha az előlegigénylés sikertelen hiánypótlás miatt lett elutasítva, a kedvezményezett ismételten benyújthat előlegigénylést.

(4) Jogosulatlan előlegigénylés esetén az elutasítást követően a kedvezményezett újabb előlegigénylést nem nyújthat be.

103. Az előleg kifizetése

184. § (1) Az előleg kifizetésére az előlegigénylés ellenőrzése, a forráslehívás összeállítása, jóváhagyása, az EFK-ról történő utalványozás, valamint a lebonyolítási forintbankszámla terhelése alapján kerül sor.

(2)[94] A KSZ az igényelt előleg folyósítását a hiánytalan előlegigénylési dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe a felfüggesztő hatályú esetek időtartama nem számít bele.

(4) A lebonyolítási bankszámláról történő utalást megelőzően ellenőrizni kell, hogy a kedvezményezett köztartozásmentes-e.

(5)[95] A lebonyolítási forintbankszámla terhelésére irányuló átutalási megbízás jóváhagyását követően a KSZ munkatársa a jóváhagyásról tájékoztatja a kedvezményezettet.

104. Az előleg felhasználása

185. § (1)[96] A támogatás banki betéti kamatai olyan pénzügyi bevételnek minősülnek, amelyet a projekttel összefüggésben - a kifizetési kérelem formanyomtatványon tett külön nyilatkozat alapján - kell felhasználnia a kedvezményezettnek, ennek külön ellenőrzése nem szükséges. A támogatásból, így a támogatási előlegből származó kamat nem minősül bevételnek, így annak támogató felé történő elszámolása nem indokolt, és összegével a megítélt támogatási összeget nem kell csökkenteni.

(2) A KSZ köteles jelezni a kedvezményezettek felé, hogy a kifizetési kérelem nyilatkozatának megfelelően az előlegből származó banki betéti kamatot a projekt céljára kell fordítani.

186. § (1)[97] A korábban igénybe vett előleget a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint vissza kell követelnie a támogatónak, ha a kedvezményezett

a) nem nyújt be megfelelő kifizetési igénylést az előleg vagy az előleg első részletének folyósításától számított hat hónapon belül, illetve

b) a benyújtott kifizetési igénylés és a kapcsolódó időszakos beszámoló, illetve más körülmény (pl. helyszíni ellenőrzés tapasztalatai) a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja.

(1a)[98] Rendeltetésszerű a felhasználás, ha a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés az általános szintű ellenőrzési szempontoknak megfelel és a kapcsolódó beszámoló jóváhagyásra kerül. Rendeltetésszerűnek minősül a felhasználás abban az esetben is, ha a beszámoló elutasítása kizárólag formai hiányosságra vezethető vissza.

(2)[99] Ha a kedvezményezett kétséget kizáróan igazolni tudja az előleg bankszámláján történt jóváírásának időpontját, a KSZ vezetője mérlegelheti, hogy az előleg felhasználására vonatkozó 6 hónapos határidő az előlegnek a kedvezményezett bankszámláján történt jóváírása napjától számítódik.

(3)[100] A határidő lejártát megelőzően a KSZ köteles a kedvezményezettnek figyelmeztető levelet küldeni, melyben felhívja a figyelmét a 6 hónapos határidő lejártára, valamint felszólítja kifizetési igénylés benyújtására, vagy az előleg visszafizetésére.

(4)[101] Ha a kedvezményezett a figyelmeztető levélben leírt kötelezettségek egyikének sem tesz eleget, vagy a benyújtott kifizetési igénylés és a kapcsolódó beszámoló a támogatás nem rendeltetésszerű használatát bizonyítja, a KSZ köteles felszólítani a kedvezményezettet az előleg visszafizetésére a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint. Ebben az esetben a KSZ köteles megvizsgálni, hogy fennáll-e a szabálytalanság gyanúja.

(5) Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlap megfelelő kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

187. § (1) Ha a kedvezményezett az előlegigénylési kérelmének beérkezését megelőzően már nyújtott be kifizetési igénylést, az előleg felhasználásra vonatkozó 6 hónapos határidő kizárólag az előleg folyósítását követően benyújtandó kifizetési igénylésre vonatkozik.

(2)[102]

(3) A benyújtott kifizetési igénylés elutasítása nem jelenti automatikusan a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását.

(4) Az előleg - KSZ általi részletfizetés engedélyezés esetén az utolsó részlet - visszafizetésének teljesítéséig a kifizetések folyósítása - ideértve a szállítónak és engedményesnek történő folyósítást is - felfüggesztésre kerül.

(5)[103] Ha több részletben igényelt és kapott a kedvezményezett előleget, de az első részlet kifizetését követően annak felhasználására megállapított 6 hónapos határidő eredménytelenül telt el, az előleg teljes összegét a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint vissza kell követelni.

105. Elszámolás a támogatási előleggel

188. § (1) A kedvezményezett az előleg igénybevételét követően bármikor megkezdheti az előleggel történő elszámolást a pályázati felhívásban foglaltak betartásával.

(2) Az előleggel, illetve annak egy részével történő elszámolás folyamata megegyezik a kifizetési igénylés folyamatával, azzal, hogy az előleg terhére elszámolandó költségeket (a számla egészét vagy egy részét) a kifizetési kérelem formanyomtatvány előleg elszámolására vonatkozó táblázatában kell feltüntetni.

(3) Ha a kedvezményezett több részletben igényelt és kapott előleget, akkor az előleg elszámolását, valamint a visszafizetését mindig a legkorábban kifizetett és el nem számolt előleg terhére kell megkezdeni.

(4)[104] Ha a kedvezményezett a záró kifizetési igénylése előtt nem számolt el az előleg teljes összegével, azt legkésőbb a záró kifizetési igénylésében kell megtennie. Az el nem számolt előleget a kedvezményezettől a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint vissza kell követelni.

106. Fordított ÁFA-előleg szállítói finanszírozási módban

189. § (1) A rendelet 57. § (1) bekezdése alapján szállítói finanszírozási módban - az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény 142. §-a szerinti - a fordított ÁFA-tartalmat a központi költségvetés az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek számára megelőlegezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogcímen folyósított előleg kizárólag a megjelölt célra használható fel.

(3)[105] A fordított áfaelőleg maximális összegét a támogatási szerződésben rögzíteni kell, ami legfeljebb a fordított áfával érintett nettós számlák elszámolható nettó összegére jutó ÁFA támogatástartalmának 100%-a lehet.

(4) Ha a támogatási szerződésben rögzítendő fordított ÁFA-előleg kumulált összege az Ámr.-ben rögzített 300 millió forintos felső határt meghaladja, az előleg az államháztartásért felelős miniszter egyedi engedélyével nyújtható. Ebben az esetben a támogatási szerződés, illetve a támogatási szerződés módosítása aláírásának feltétele az államháztartásért felelős miniszter egyetértése.

(5) A fordított ÁFA-előleget záró kifizetési igénylés keretében nem lehet igényelni. A megelőlegezett fordított ÁFA adóhatósággal történő rendezésének a projekt megvalósítási időszakán belül kell megtörténnie.

(6) A fordított ÁFA-előleg igénylése az erre rendszeresített formanyomtatványon történik.

107. A fordított ÁFA-előleg igénylésének feltételei

190. § Fordított ÁFA-előleg akkor igényelhető, ha a kedvezményezett

a) az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezet: központi, területi vagy helyi költségvetési szerv, önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati költségvetési szerv,

b) nem jogosult ÁFA-levonásra,

c) projektjét bruttó módon tervezte, és

d) a projekt fordított ÁFÁ-val érintett szállítói finanszírozást tartalmaz.

108. A fordított ÁFA megelőlegezése és elszámolás a fordított ÁFA-előleggel

191. § (1) A fordított ÁFA-előleg a fordított ÁFÁ-val érintett szállítói számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg igényelhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a fordított ÁFA megelőlegezése és az azzal történő elszámolás két körben történik.

(3) A fordított ÁFA megelőlegezése a fordított ÁFA előzetes megtérítésére irányuló kérelem, valamint a fordított ÁFÁ-val érintett szállítói számlát tartalmazó kifizetési igénylés alapján történik.

(4) A fordított ÁFA előzetes megtérítésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) az igényelt ÁFA-összeg megjelölését,

b) az érintett számla egyedi azonosítóit,

c) az ügyletre jutó ÁFA-összeg adóhatóság felé történő megfizetésének vagy az ezen ÁFA-összeg elszámolását tartalmazó ÁFA-bevallás benyújtásának időpontja.

(5) A fordított ÁFÁ-val érintett szállítói számlát tartalmazó kifizetési igénylésnek tartalmaznia kell

a) az időközi kifizetési kérelmet,

b) szállítói finanszírozású fordított ÁFÁ-s számlát a mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokkal együtt,

c) a biztosítékot az igényelt ÁFA-előleg, valamint az elszámolásra benyújtott szállítói számla támogatástartalmának mértékéig, ha a kedvezményezett biztosíték nyújtására kötelezett.

(6) Minden fordított ÁFA-tételt egyedi fordított ÁFA előzetes megtérítésre irányuló kérelmen kell rögzíteni, a fordított ÁFÁ-t tartalmazó számlával való könnyebb összevezethetőség érdekében.

192. § (1) Az igényelt fordított ÁFA-előleg összege legfeljebb a benyújtott szállítói finanszírozású fordított ÁFÁ-s számlához kapcsolódó ÁFA összeg támogatástartalmának 100%-a lehet.

(2) A benyújtott szállítói finanszírozású fordított ÁFÁ-s számla támogatástartalmának kifizetése a szállítói finanszírozásra vonatkozó határidőben történik.

(3) A fordított ÁFÁ-s számlára vonatkozó ÁFA támogatástartalmának előlegként történő folyósítására az előlegfizetésre vonatkozó Ámr. szerinti 15 napos határidő az irányadó.

193. § (1) A fordított ÁFA-előleg célhoz kötöttségéből adódóan a fordított ÁFA-előleg előzetes megtérítése iránti kérelemben meg kell jelölni az ügyletre jutó ÁFA-összeg adóhatóság felé történő megfizetésének vagy az ezen ÁFA-összeg elszámolását tartalmazó ÁFA-bevallás benyújtásának időpontját..

(2) Az (1) bekezdés szerinti időpont nem lehet későbbi, mint a fordított ÁFA-előleg folyósítását követő 30. nap.

(3) A fordított ÁFA-előleg előzetes megtérítése iránti kérelemben megjelölt időpontot követő 7 napon belül a fordított ÁFA-előleggel történő elszámolás céljából a KSZ-hez a következő alátámasztó dokumentumokat kell benyújtani:

a) kifizetési kérelem, és

b) ÁFA-összesítő fordított adózás esetén, és

c) az ÁFA befizetését igazoló bizonylat, ha a kedvezményezett befizető pozícióban van, vagy

d) a kedvezményezett nyilatkozata, ha a kedvezményezett visszaigénylő pozícióban van.

(4)[106] Ha a befizetendő áfa kevesebb, mint az elszámolni kívánt, a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti dokumentumokat együttesen kell benyújtani.

194. § A fordított ÁFA-előleggel történő elszámolás történhet

a) vegyes finanszírozású kifizetési igénylés keretében, melyben egyéb, utófinanszírozású, illetve szállítói számlák is szerepelhetnek, vagy

b) önálló kifizetési igénylés keretében.

195. § (1) Ha az elszámolt összeg nagyobb, mint az igényelt és folyósított fordított ÁFA-előleg, a különbözet utófinanszírozásban kerül megtérítésre a kedvezményezett részére.

(2)[107] Ha az elszámolt összeg kevesebb, mint az igényelt és folyósított fordítottáfa-előleg, a különbözetet a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint követelésként kell előírni a kedvezményezettel szemben.

(3) Ha a kedvezményezett a fordított ÁFA-előleggel történő elszámolásra vonatkozó határidőt elmulasztja, a fordított ÁFA-előleggel érintett szállítói számla elutasításra kerül, vagy a kedvezményezett a fordított ÁFA-előleget nem az adóhatóság felé történő rendezésére fordítja, fel kell szólítani a nem megfelelően felhasznált fordított ÁFA-előleg összegének visszafizetésére.

(4)[108] Ha a kedvezményezett a visszafizetési felszólításnak nem tesz eleget, a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint kell eljárni.

(5)[109]

109. A projektátadás során előleggel való elszámolás

196. § (1)[110] A projekt átadása esetén, ha a projektátadó kedvezményezett korábban igényelt előleget, az általa számlákkal lefedett és elszámolt költségekre jutó előlegen túl esetlegesen fennmaradó előleg összegét a KSZ-nek vissza kell követelnie. A projekt átadása esetén a KSZ a projekt átvevőjének az előleg fizetésére vonatkozó igényét akkor fogadhatja be, ha a módosított támogatási szerződés hatályba lépett.

(2)[111] A támogatási szerződés módosításának feltétele - valamennyi, a pályázati adatlap és a támogatási szerződés mellékletét képező nyilatkozat, illetve dokumentum benyújtása mellett -

a) az (1) bekezdésben meghatározott előleg elszámolása, illetve a még el nem számolt előleg feletti összeg visszafizetése,

b) az előlegelszámolást tartalmazó kifizetési igénylés KSZ általi jóváhagyása,

c) a projektátadó és a projektátvevő kedvezményezettek költségvetésének elfogadása.

(3)[112] A támogatási szerződés módosítását követően a projektátvevő kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott mértékig igényelhet előleget.

(4)[113] A projektátadó kedvezményezett költségvetése a támogatási szerződés módosítását követően nem módosítható.

(5)[114] A támogatási szerződés módosítása mindaddig nem lép hatályba, amíg a projektátadó kedvezményezett a támogató részére vissza nem fizeti az elszámolatlan előleget.

(6) Az elszámolatlan előleg után - tekintve, hogy projektátadás miatt bekövetkező támogatási szerződés módosításáról van szó - ügyleti kamatot a támogató nem számít fel.

110. Az időközi kifizetési igénylés általános szabályai

197. § (1) A gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal igazolt fizikai teljesítést követően időközi kifizetési igénylésben kell beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról.

(2)[115] Ha a kedvezményezett az általa már kifizetett számlákkal kíván elszámolni (utófinanszírozás), a támogatás folyósításának feltétele a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítés igazolása is.

(3) Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezettnek a fizikai teljesítésen felül a pénzügyi teljesítést csak a támogatással csökkentett rész arányában kell igazolni.

(4) Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetőség van az engedményezésre.

(5) A kedvezményezettnek a kifizetési igénylést a pályázatban részletezett projekt elfogadott költségvetési összetételéhez igazodva, a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetés soraira hivatkozással, csoportosítva és alábontva kell benyújtania a KSZ-hez.

(6)[116] A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtania, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel. Ha csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, az záró kifizetési igénylésnek minősül.

(7) Ha a projekt keretében, a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, a kifizetési igénylés záró kifizetési igénylésnek minősül, így meg kell felelnie a záró kifizetési igénylésre vonatkozó előírásoknak.

111. Az időközi kifizetési igénylésének feltételei

198. § (1) A kedvezményezett időközi kifizetési igénylést abban az esetben nyújthat be, ha

a) a projekttel kapcsolatban rendelkezésre állnak a megvalósítás során keletkező, ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok,

b) a kifizetési igényléshez benyújtásra kerülnek a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a mellékletben felsorolt alátámasztó dokumentumok,

c)[117] a kifizetési igényléssel együtt - a kifizetési igénylés részét nem képező - projekt szinten értelmezendő időszakos beszámoló is benyújtásra kerül,

d) az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a 200 ezer forintot, feltéve, hogy a projekt megítélt támogatása nem haladja meg az 1 milliárd forintot,

e) az igényelt támogatás összege meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget, feltéve, hogy a projekt megítélt támogatása meghaladja az 1 milliárd forintot.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott feltételek azokra a kifizetési igénylésekre vonatkoznak, melyek kizárólag utófinanszírozású számlákat tartalmaznak. A szállítói finanszírozású, valamint vegyes kifizetési igénylésekre vonatkozóan a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés tartalmazza a kifizetési igénylés benyújtásának ütemezésével és feltételeivel kapcsolatos előírásokat.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott feltételek nem vonatkoznak

a)[118] a projektek első kifizetési igénylésére,

b) a fordított ÁFA-előleg elszámolás céljából a kizárólag fordított ÁFA-összesítőt tartalmazó elszámolásra az Ámr. 150. § (6) bekezdése alapján.

(4) Ha a kedvezményezett személyében bekövetkező változás miatt a projekt átadására kerül sor, úgy a projektből kiváló kedvezményezett első kifizetés igénylésére vonatkozóan a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés határozhat meg speciális feltételeket.

(5) Tagi költségvetésű konzorciumok esetén az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti feltételek projekt szinten értendőek.

(6)[119] A kifizetés igénylése elektronikusan történik.

112. A kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló dokumentumok

199. § (1) A melléklet tartalmazza azon alátámasztó dokumentumok felsorolását

a) amelyek alátámasztják a beszámolóban részletezett tevékenységek megvalósulását, illetve a kifizetési igénylésben elszámolni kívánt költségek felmerülését ("Általános dokumentumalapú ellenőrzés"),

b) amelyek kapcsán a rendelet 59. § (1) bekezdése szerint záradékolni kell,

c) amelyeket kizárólag akkor kell a kedvezményezettnek a beszámolóval együtt benyújtani, ha a beszámolóval érintett időszakban a kapcsolódó tevékenység megvalósításával összefüggésben volt előrehaladás, melyről a kedvezményezett be kíván számolni a beszámolóban, de a tevékenység kapcsán felmerült költségeket egy későbbi kifizetési igénylésben kívánja elszámolni ("Időközi, illetve záró beszámolóhoz benyújtandó alátámasztó dokumentumok").

(2) A kifizetési igénylésben a kifizetési kérelemhez benyújtandó, ezen utasítás melléklete alapján meghatározott azon alátámasztó dokumentumok felsorolását minden esetben kötelezően a pályázati felhíváshoz és a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet foglalja magában.

(3) A mellékletben felsorolt dokumentumokon felül a kifizetési igényléshez további alátámasztó dokumentum nem kérhető be. Az IH bármely, a felelősségi körébe tartozó konstrukció vonatkozásában saját hatáskörben dönthet úgy, hogy a mellékletben foglalt alátámasztó dokumentumoknál kevesebbet kér be.

(4) A mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a benyújtott dokumentumokat a később benyújtandó kifizetési igénylés mellé ismételten nem kell megküldeni, kivéve, ha a vonatkozó dokumentumokban változás történt.

(6) Az adott tevékenység kapcsán az időszakos beszámoló mellé benyújtott dokumentum elfogadása nem jelenti azt, hogy a későbbi kifizetési igénylésben elszámolásra benyújtott kapcsolódó költségtétel automatikusan elfogadásra kerül.

(7) Ha a mellékletben feltüntetett, alátámasztó dokumentumként benyújtandó szerződés alapján a kapcsolódó elszámolható költség többször is felmerül, úgy elegendő azt egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési igénylésben benyújtani, későbbiekben pedig csak esetleges szerződésmódosítás esetén.

(8) Szállítói finanszírozás, illetve engedményezés esetén be kell nyújtani

a) a számla támogatáson felüli összegének kifizetését igazoló dokumentumot mint kifizetési bizonylatot,

b)[120] az engedményezési szerződést, vagy engedményezési értesítőt.

200. § (1)[121] A kifizetési igénylés és kapcsolódó beszámoló benyújtása elektronikusan történik. A kifizetési igényléshez az 1. mellékletben feltüntetett alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában (szkennelve) csatolni a Pályázó Tájékoztató Felületen. Ha az elektronikus alkalmazás nem áll teljeskörűen rendelkezésre, a kifizetési igénylést és kapcsolódó beszámolót papíron is be kell nyújtani. Ebben az esetben az 1. mellékletben feltüntetett alátámasztó dokumentumok közül a következő dokumentumokat eredeti példányban kell benyújtani:

a) biztosítéknyújtási kötelezettség esetén - ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget ad arra, hogy az első kifizetési igényléshez mellékelve kerüljön benyújtásra - a biztosítékok iratanyaga,

b) a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelem,

c) a számlaösszesítők,

d) az időszakos, illetve záró beszámoló,

e) ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés előírja, záró kifizetési igénylés esetén a könyvvizsgálói igazolás.

(2)[122] Az 1. mellékletben felsorolt - az (1) bekezdésben nem rögzített - dokumentum esetében elegendő a hiteles másolat benyújtása. Hiteles másolatként a kedvezményezett részéről cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által megfelelő módon aláírt másolat fogadható el.

(3)[123] Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a számlakibocsátó az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a számlakibocsátó a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta.

(4) A (3) bekezdés szerinti szabályszerű igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírás, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.

(5) Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetően az eredetiével azonos.

(6) Az új bizonylat eredeti példányát a rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerint záradékolni kell és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megőrizni.

(7) Kifizetési igénylés benyújtása esetén ezen záradékolt új bizonylatokról kell hitelesített másolatot készíteni és a kifizetési kérelemhez mellékelni.

113. Az időszakos beszámoló

201. § (1) Időközi kifizetés kizárólag - a projekt fizikai előrehaladását bemutató - időszakos beszámoló benyújtásával együtt igényelhető. Az időszakos beszámoló minden esetben projekt szintű adatokat tartalmaz.

(2) Az időszakos beszámoló tartalmazza a jelentéstételi időszak alatt lezajlott tevékenységek előrehaladásának, illetve a megvalósított tevékenységek eredményeinek bemutatását.

(3)[124] Az időszakos beszámolók által lefedett jelentéstételi időszakok egymást követik, azaz az első időszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi időszak kezdő dátuma a támogatási szerződés hatálybalépése, illetve a projekt fizikai megkezdése közül a korábbi időpont, míg a következő időszakos beszámoló által lefedett jelentéstételi időszak kezdő dátuma az előző időszakos beszámoló záró dátumát követő nap. Az időszakos beszámoló által lefedett időszak záró dátuma a beszámoló - kifizetési igényléssel együtt történő - benyújtásának a napja.

(4) Ha a projekt előkészítési tevékenységet is tartalmaz, az első időszakos beszámolóban a kedvezményezett köteles az előkészítési tevékenység során elért előrehaladásról, eredményekről is beszámolni.

(5) Szükség esetén a KSZ, illetve az IH az időszakos és záró beszámolón kívül bármikor jogosult a kedvezményezettől a projektre vonatkozóan információt kérni.

(6)[125] Az időszakos beszámolót az NFÜ által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan kell benyújtani az NFÜ honlapjáról elérhető Pályázó Tájékoztató Felület használatával. A beszámolót konzorcium esetében a konzorcium vezetője nyújtja be.

(7) A (6) bekezdés szerinti alkalmazás nem megfelelő működése esetén az NFÜ honlapjáról letöltött adatlap kitöltése, és elektronikus adathordozóra történő mentése, majd 1 példányban, kísérőlevéllel a KSZ-hez való beküldése szintén elfogadható.

114. A finanszírozás kezdeményezése az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló benyújtásával[126]

202. §[127] (1) A támogatási szerződésben, támogatói okirat alkalmazása esetén a projektadatlapon meghatározott tevékenységek fizikai és pénzügyi teljesülését követően nyújtható be időközi kifizetési igénylés.

(2) A KSZ akkor teljesíthet kifizetést, ha a kedvezményezett a kifizetési igénylést az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan, az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen nyújtotta be. Az on-line számlakitöltő alkalmazás segítségével kell rögzíteni az adott időszakban felmerült, elszámolni kívánt számlák adatait, valamint csatolni a kifizetési igényléshez kapcsolódó alátámasztó dokumentumokat. A kifizetési igénylést és az azt alátámasztó dokumentumokat papíron nem kell benyújtani.

(3) A betöltött adatok és csatolt dokumentumok a végső mentéssel beküldésre kerülnek az EMIR-be.

(4) A kifizetési igénylés beküldéséről a kedvezményezett értesítésben azonnal visszaigazolást kap. Az elmentett és EMIR-be betöltött kifizetési igénylés benyújtottnak minősül. A kifizetési igénylés hivatalos benyújtásának dátuma a visszaigazoló értesítés dátuma.

(5) A KSZ feladata a kifizetési igénylés benyújtásának feltételeiről a kedvezményezett teljes körű tájékoztatása. Ha a kedvezményezett a KSZ tájékoztatása ellenére az elektronikus verzió mellett papír alapon is benyújtja kifizetési igénylését, a KSZ-nek nem kell vizsgálnia a papír alapú dokumentumok és az elektronikusan benyújtott verzió egyezőségét, az elektronikusan benyújtott verzió alapján kell döntést hozni.

(6) Ha az elektronikus alkalmazás nem áll teljeskörűen rendelkezésre, a kifizetési igénylést papíron vagy elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani.

(7) A kifizetési igénylés KSZ általi érkeztetését megelőzően lehetőség van a kifizetési igénylés számlakitöltő alkalmazáson keresztül történő - KSZ által végzett - technikai visszaküldésre, mely nem minősül hiánypótlásnak.

(8) Időközi kifizetés kizárólag - a projekt fizikai előrehaladását bemutató - időszakos beszámoló elektronikusan formában történő benyújtásával együtt igényelhető, ennek hiányában a kifizetési igénylést el kell utasítani. Időszakos beszámoló benyújtására vonatkozó szabályok megegyeznek a kifizetési igénylés benyújtásának szabályaival.

203. § (1) Tagi költségvetésű konzorciumok esetén a kifizetési igényléseket a tagok állítják össze, míg a konzorciumvezető felelőssége a beszámoló elkészítése és a tagi kifizetési igénylésekkel együtt történő beküldése a KSZ részére.

(2) Projekt szintű konzorciumok esetén mind a kifizetési igénylés, mind a beszámoló elkészítése és beküldése a KSZ részére a konzorciumvezető feladata.

(3) A konzorciumokra vonatkozó egyedi szabályokat az IH által a pályázati felhíváshoz, illetve a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó melléklet rendezi.

115. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló iktatása és adatbetöltés az EMIR-be

204. § (1)[128] A KSZ-hez beérkezett időközi kifizetési igénylést és időszakos beszámolót a KSZ iktatja, papír alapú benyújtás esetén érkezteti is, majd átadja az elsődleges ellenőrnek.

(2) Ha a papír alapú és az elektronikus dokumentáció között eltérés van, akkor az aláírt papír alapú verzió tekintendő hitelesnek.

116. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló dokumentum alapú ellenőrzése

205. § (1) A KSZ az általa végzett teljes első szintű ellenőrzés keretében gondoskodik a kedvezményezett által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentum alapú formai és tartalmi szempontból történő ellenőrzésének lefolytatásáról, valamint a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításnak helyszíni ellenőrzéséről.

(2) A KSZ a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylést a vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban, valamint a TSZ-ben foglalt elszámolhatósági szabályok szerint ellenőrzi.

(3) A formai ellenőrzés kiterjed különösen

a) a dokumentáció hiánytalanságára,

b) a kettős finanszírozás elkerülése érdekében szükséges formai elemek meglétére,

c) a számlák részbeni, vagy teljes kifizetésének igazolására,

d) a számlákon szereplő költségek felmerülésének idejére és a számla jogosultjára.

(4) A tartalmi szempontú ellenőrzés során meg kell győződni a kifizetési igénylésnek a támogatási szerződéssel, támogatási okirat esetén a projektadatlapban vállalt kötelezettségekkel), illetve a kedvezményezett által kötött szállítói szerződéssel való összhangról. A benyújtott számlán szereplő adott költségnek a projekt keretében való elszámolhatósága is itt ellenőrizendő.

206. § (1)[129] A beérkezett elszámolást először kifizetési igénylés - általános - szinten kell leellenőrizni, melynek keretében meg kell győződni arról, hogy a projekt megvalósítása megfelelően halad, így a projekt keretében felmerült költségek kifizethetők.

(2) A KSZ a kifizetési igénylés - általános szintű - ellenőrzését egységes szempontrendszer szerint végzi, az EMIR-ben feltöltött ellenőrző lista segítségével.

(3)[130] Szabálytalansági gyanú vagy a kivizsgálására tett intézkedés esetén a KSZ-vezető elrendelheti az érintett vagy a kedvezményezettet megillető összes kifizetés felfüggesztését.

207. § (1) A kifizetési igénylés általános szintű ellenőrzését követően, a bizonylati szintű ellenőrzés során kell ellenőrizni a vonatkozó jogszabályokban, illetve a támogató által a támogatási szerződésben kötelezően előírt elszámolási dokumentáció teljességét, valamint formai, számszaki helyességét.

(2) A bizonylati szintű ellenőrzést az EMIR-ben feltöltésre került egységes ellenőrzési lista segítségével kell elvégezni.

(3) A kifizetési igénylés ellenőrzésével párhuzamosan a KSZ az időszakos beszámolót is leellenőrzi a formai és szakmai szempontokat tartalmazó, előre összeállított, EMIR-ben szereplő ellenőrző listák alapján.

(4) Az időszakos beszámoló ellenőrzésébe a KSZ más szervezeti egységei és külső szakértők is bevonhatók.

208. § (1) A négy szem elve alapján összeállított ellenőrző listák kitöltése során, ha

a) a beszámoló, valamint a kifizetési igénylés az adott ellenőrző szempont alapján elfogadható, a vonatkozó ellenőrzőlistában a megfelelt oszlopban a jelölőnégyzetet be kell jelölni,

b) a beszámoló, valamint a kifizetési igénylés az adott ellenőrző szempont alapján nem elfogadható, a vonatkozó ellenőrzőlistában a megfelelt oszlopban a jelölőnégyzetet üresen kell hagyni,

c) a kifizetési igénylést olyan általános szintű hiányosság miatt kell elutasítani, amellyel kapcsolatban hiánypótlást nem lehet elrendelni (pl.: nem éri el a százalékos korlátot), akkor a többi szempontot már nem kell megvizsgálni, nem kell a bizonylati szintű ellenőrzést lefolytatni, illetve az időszakos beszámolót leellenőrizni.

(2)[131] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben minden szempontnál a nem releváns oszlopot szükséges kitölteni és csak annál a szempontnál kell a "Megfelelt" oszlopban a jelölőnégyzetet üresen hagyni és az elutasítás okát megjelölni a "Megjegyzés" rovatban, amely miatt elutasításra kerül a kifizetési igénylés.

209. § Az ellenőrzést követően a KSZ-munkatárs a következő megállapításokat teheti

a) az időszakos beszámoló és kifizetési igénylés tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelelő, hiánytalan és hibátlan, az igényelt támogatási összeg elfogadható, és az időszaki beszámoló jóváhagyható,

b) az időszakos beszámoló elfogadható, a kifizetési igénylés hiánypótlásra szorul,

c) az időszakos beszámoló elfogadható, a kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szintű problémák következtében nem fogadható el, ezért elutasításra kerül, ez esetben az elutasított kifizetési igénylésre eső igényelt támogatási összeg kifizetésére nem kerül sor,

d) az időszakos beszámoló, illetve a kifizetési igénylés egy része vagy egésze tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul,

e) az időszakos beszámoló tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, a kifizetési igénylés viszont hibátlan és hiánytalan, ez esetben a kifizetési igénylés jóváhagyása és az igényelt támogatás folyósítása az időszakos beszámoló sikeres hiánypótlásáig és jóváhagyásáig nem történhet meg, az időszakos beszámoló jóváhagyásáig jó tételezésre nincs lehetőség,

f) az időszakos beszámoló tartalmi, illetve formai okból hiánypótlásra szorul, a kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szintű problémák következtében nem fogadható el, ez esetben az elutasításban érintett igényelt támogatási összeg nem kerül kifizetésre, az időszakos beszámoló viszont hiánypótlás céljából a kedvezményezett részére visszaküldésre kerül.

117. Az időközi kifizetési igénylés és időszaki beszámoló hiánypótoltatása

210. § (1)[132] A hiánypótlásra a 202. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a KSZ az elektronikusan benyújtott kifizetési igénylés alapján kérhet hiánypótlást a kedvezményezettől.

(2) Ha a kedvezményezett által benyújtott időszakos beszámoló, illetve a kifizetési igénylés vagy annak egy része általános, illetve bizonylati szinten tartalmi, illetve formai hiányosságok miatt nem felel meg és a feltárt hiányosságok alapján hiánypótlásra van lehetőség, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni a kedvezményezettet a kifizetési igénylésben, illetve az időszakos beszámolóban szereplő valamennyi hiány, hiba, valamint a hiánypótlás elmulasztása esetén alkalmazandó következmények megjelölésével.

(3) A hiánypótló levél kiküldésének határideje utófinanszírozás esetén az időközi igénylés beérkezésétől számított legfeljebb 30 nap, szállítói finanszírozás esetén legfeljebb 15 nap.

(4) A KSZ a (2) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is megállapíthat.

(5) Hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

211. § (1)[133] A hiánypótlás időtartama a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti. A jó tételezés szabályait figyelembe véve a hiánypótlás beérkezésének EMIR-ben történő rögzítésekor az "elszámolás beérkezése" dátummezőbe az eredeti, hiánypótlásra szorult kifizetési igénylés beérkezésének dátumát, míg az "elszámolás megfelelő benyújtása" dátummezőbe a hiánypótolt kifizetési igénylés benyújtásának dátumát kell rögzíteni.

(2) Ha releváns, a késedelmi kamatszámítás kezdő napja az eredeti kifizetési igénylés beérkezésének dátuma. A hiánypótlás idejére a rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat nem jár.

(3) A hiánypótlás sikeresnek minősül, ha az előírt határidőn belül javításra kerül valamennyi hiba, és pótlásra kerül valamennyi hiányosság.

(4) Engedményezés esetén a hiánypótlás teljesítése a kedvezményezett kötelezettsége.

118. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló jóváhagyása

212. § (1) Ha az időszakos beszámoló és az időközi kifizetési igénylés - amennyiben hiánypótlást rendeltek el, úgy a hiánypótlás teljesítésének ellenőrzését követően - megfelelő, a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben jóváhagyja.

(2) A kifizetési igénylésben igényelt és jóváhagyott támogatási összeg folyósításának feltétele az időszakos beszámoló jóváhagyása, azaz a jó tételezés szabályai kizárólag jóváhagyott időszakos beszámoló esetén alkalmazhatóak.

(3) A jóváhagyást követően a KSZ összeállítja a szükséges forráslehívási dokumentációt.

119. Az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló elutasítása

212/A. §[134] Ha a 202. § szerint a kifizetési igénylést, illetve az időszakos beszámolót papíron is be kell nyújtani, és

a) a kifizetési igénylés időszakos beszámoló nélkül kerül benyújtásra, vagy

b) az időszakos beszámoló kifizetési igénylés nélkül kerül benyújtásra, úgy azt hiánypótlás nélkül el kell utasítani.

213. § (1) Ha a kifizetési igénylés valamely általános szintű ellenőrzési szempontot nem teljesít és hiánypótlásra nincs lehetőség, a kifizetési igénylést el kell utasítani.

(2)[135] Az időszakos beszámolót el kell utasítani, ha az ellenőrzések során az kerül megállapításra, hogy az elvégzett tevékenységek nem állnak összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése nem történt meg a támogatási szerződésben, illetve az általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezések szerint, vagy a célokhoz mért előrehaladás nem kielégítő.

(3) Ha a hiány pótlása, illetve a hiba kijavítása a hiánypótlási határidő leteltétől számított 7 napon belül nem történt meg, a kifizetési igénylés érintett részét, míg időszakos beszámoló esetén a teljes beszámolót el kell utasítani. További hiánypótlásnak nincs helye.

(4) Az elutasított számlák támogatástartalmát a kedvezményezett egy következő kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetővé teszi.

(5) Az időszakos beszámoló elutasítása esetén az időközi kifizetési igénylésben esetlegesen jóváhagyott támogatási összeg folyósítására nincs lehetőség, azaz jó tételezésre nincs lehetőség.

(6)[136] Ha az időszakos beszámolót, illetve az időközi kifizetési igénylést el kell utasítani, a KSZ az elutasítás okát az EMIR számlarögzítési felületen megjelöli a megjegyzés rovatban és a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az elutasító döntést jóváhagyja.

(7) Az elutasítást követően a KSZ - utófinanszírozás esetén az időközi igénylés beérkezésétől számított legfeljebb 45 napon, szállítói finanszírozás esetén legfeljebb 30 napon belül - tájékoztatja a kedvezményezettet a kifizetési igénylés, illetve az időszakos beszámoló elutasításának tényéről és annak okairól.

(8) A (7) bekezdés szerinti határidőbe a felfüggesztő hatályú esetek időtartama nem számít bele.

214. § (1)[137] Ha az időszakos beszámolót a KSZ szakmai, a támogatási szerződés teljesülését akadályozó ok miatt elutasította, köteles az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként rögzíteni az EMIR-ben. Ha az elutasítás kizárólag formai okra vezethető vissza, akkor az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként nem kell rögzíteni az EMIR-ben.

(2) A szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlap megfelelő kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

120. A támogatás felhasználásának igazolása

215. § (1) A támogatási szerződésben rögzített megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 12 hónapon belül időközi kifizetési igénylés benyújtásával igazolni kell a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását, illetve a projektmegvalósítás elkezdését.

(2) A megvalósításhoz szükséges tervezett tevékenységek összértékének legalább 50%-át elérő mértékben megrendelést kell leadni, vagy szerződést kell kötni.

(2a)[138] Igazolt a támogatás felhasználása, ha a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés az általános szintű ellenőrzési szempontoknak megfelel és a kapcsolódó beszámoló jóváhagyásra került. Igazolt támogatásfelhasználás a beszámoló elutasítása esetén akkor értelmezhető, ha az elutasítás kizárólag formai hiányosságra vezethető vissza.

(3)[139] Az (1)-(2a) bekezdésben foglaltak hiányában a KSZ a támogatási szerződéstől elállhat.

(4) Az Ámr. 150. § (14) bekezdése szerinti egyszeri elszámolókra az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátok nem alkalmazandók.

121. A vegyes finanszírozás szabálya

216. § (1) Ha a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, egy kifizetési igénylésen belül a szállítói számlák közvetlen kifizetése mellett mód van bizonyos költségek utófinanszírozás keretében történő utólagos megtérítésére.

(2) A szállítói finanszírozású projektelemeket a támogatási szerződésben meg kell határozni. A szállítói finanszírozási mód keretében elszámolható költségek típusát és összegét a támogatási szerződés tartalmazza.

122. A szállítói előlegre jutó támogatás finanszírozása

217. § (1) Ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján a szállítói előleg elszámolhatónak minősül, a kedvezményezett által a szállítója részére fizetendő előlegre jutó támogatás igénylésére benyújtott előlegbekérő dokumentumot az elszámolható költségeket tartalmazó számlával azonos módon kell kezelni, vagyis az elszámolható költségnek minősülő előleg összegére jutó támogatás utalható ki közvetlenül a szállító részére.

(2) A saját erő és az ÁFA összegének kedvezményezett általi pénzügyi teljesítését az (1) bekezdés szerinti esetben is igazolni kell.

218. § (1) Ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában szállítói finanszírozási módot választ a kedvezményezett, a szállító részére az előlegre jutó támogatás kifizetése közvetlenül történik, az előlegre jutó önerő kifizetésének igazolását követően.

(2)[140] A KSZ akkor fizeti ki az előlegre jutó támogatást, ha a kedvezményezett a szállító által kiállított előlegbekérő dokumentumot szállítói finanszírozási mód alkalmazásával nyújtja be, az önerő kifizetésének igazolásával együtt.

(3) A KSZ az ellenőrzést, illetve az EMIR-ben történt jóváhagyást követően a szállító részére átutalja a támogatást.

(4)[141] A KSZ a kedvezményezett által a támogatásnak a szállító számláján történt jóváírást követően a szállító által kiállított, korábban még be nem nyújtott előlegszámlát - ideértve az önrészről esetlegesen külön kiállított előlegszámlát is - ellenőrzi.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett szállítói előleg esetén a folyósított szállítói előleg összegét részben vagy egészben - az előleg folyósításától számított, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti ügyleti kamattal együtt - vissza kell fizetni.

(6) Az előleg - KSZ általi részletfizetés engedélyezése esetén az utolsó részlet - visszafizetésének teljesítéséig a kifizetések folyósítása - ideértve a szállítónak és engedményesnek történő folyósítást is - felfüggesztésre kerül.

219. §[142] (1) Ha a projekt vagy projektelem vonatkozásában utófinanszírozási módot alkalmaz a kedvezményezett, a szállító részére az előlegszámla alapján előleget utalhat, azonban a szállítóval kötött szerződés szerint járó előlegre támogatói korlát nem kerülhet megállapításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az elszámolás bizonylata az előlegszámla, ami csak a tényleges teljesítést követően, rész-, illetve végszámlával együtt képezi a pénzügyi elszámolás részét. A kedvezményezett a szállító által kiállított előlegszámlát legkorábban az első részszámlával együtt benyújtja a KSZ-nek. Az EMIR-ben történt megfelelő rögzítést követően a KSZ a kedvezményezett részére átutalja a részszámlára vagy végszámlára jutó támogatási összeget és az előlegszámla arányos, részszámlával vagy végszámlával igazolt részére jutó támogatást.

123. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 305. §-a szerint alkalmazandó eljárás szállítói kifizetés esetén

220. § (1)[143] A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 305. §-a, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (6) bekezdése értelmében a fővállalkozó mindaddig nem jogosult saját teljesítésének ellenértékére, amíg a teljesítésben részt vevő alvállalkozókat, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló szakembereket (a továbbiakban: alvállalkozók) az ellenszolgáltatásból megillető rész tekintetében (a kedvezményezett vagy a támogató általi utalást követően) ki nem egyenlítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségből adódóan az így érintett szállítói kifizetések közül először az alvállalkozókat és a fővállalkozóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási viszonyban álló szakembereket (a továbbiakban: szakemberek) megillető összeg, majd a fővállalkozót megillető összeg kerül kifizetésre.

(3)[144] Ajánlattevői konzorcium esetén minden egyes konzorciumi tagnak külön kell kezelni az alvállalkozóját.

(4) A Kbt. 305. § (4) bekezdése értelmében a kifizetési határidőt felfüggesztő eseteket a 305. § (3) bekezdés szerinti kifizetésekre nem lehet értelmezni.

(5) A rendelet 60. §-a szerinti késedelmi kamat a rendeletben előírt fizetési határidők nem teljesítése esetén jelentkezik azon projektek esetében is, amelyek a Kbt. 305. §-a hatálya alá esnek.

220/A. §[145] (1) Legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozni kell arról, hogy a fővállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozó(k) az ellenszolgáltatásból mekkora összegre jogosultak, egyidejűleg fel kell őket szólítani a számláik kiállítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot követően a teljes teljesítésről az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelő fővállalkozói számlát kell kiállítani, részletezve abban az alvállalkozói teljesítés, valamint a fővállalkozói teljesítés mértékét.

(3) Szállítói kifizetésre az (1) és (2) bekezdés szerinti dokumentumokat, valamint a teljes teljesítésre vonatkozó teljesítésigazolási dokumentációt (beleértve az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli rész kifizetéséről szóló alátámasztó dokumentumot) kell a KSZ-hez benyújtani.

(4) Annak érdekében, hogy a Kbt. által meghatározott, a teljesítésigazolástól számított 45 napos kifizetési határidő tartható legyen, a dokumentációt legfeljebb a kedvezményezetthez történő benyújtását követő 15 napon belül be kell nyújtani a KSZ-hez.

(5) A KSZ a dokumentumalapú ellenőrzést az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítésre egyaránt lefolytatja.

(6) Az ellenőrzés lefolytatását követően az alvállalkozók és szakemberei teljesítésére vonatkozó dokumentáció beérkezését követő 30 napon belül a KSZ köteles az alvállalkozókat és szakembereket megillető ellenszolgáltatás támogatástartalmát szállítói kifizetésben a fővállalkozó felé teljesíteni.

220/B. §[146] (1) Az alvállalkozói és a szakemberi teljesítések kifizetését követően kerülhet sor a fővállalkozót az ellenszolgáltatásból megillető rész kifizetésére, melynek feltétele

a) az alvállalkozókkal és a szakemberekkel szembeni fizetési kötelezettség teljesítésének igazolása, illetve

b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti visszatartási kötelezettség teljesítése.

(2) Az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítéséről szóló fővállalkozói nyilatkozatot a KSZ-hez kell benyújtani szállítói kifizetésre a fővállalkozói nyilatkozat kedvezményezetthez történt beérkezését követően haladéktalanul.

(3) Kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetén az Art. 36/A. §-a szerinti esetben a kedvezményezettnek nyilatkozni kell arról, hogy a fővállalkozó a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e, vagy mellékelni kell egy, a fővállalkozó részére kiállított, 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő összevont adóigazolást.

(4) A fővállalkozó nyilatkozatának kedvezményezetthez történő benyújtását követően a kedvezményezett haladéktalanul köteles az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozaton hiteles aláírásával igazolni az átutalások igazolásai másolatának, illetve az alvállalkozók köztartozás-mentességét mutató együttes adóigazolás másolatainak beérkezési dátumát.

(5) A nyilatkozatot a kedvezményezett köteles a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli összeg megfizetését követően haladéktalanul, de legkésőbb a pénzügyi rendezést (a kedvezményezett pénzforgalmi számlájának megterhelését) követő munkanapon a KSZ felé benyújtani. 100%-os támogatási intenzitás esetén a kedvezményezett a szállítói nyilatkozat beérkezését követően haladéktalanul köteles azt benyújtani a KSZ-hez.

(6) A KSZ - ha azt már korábban megtette - a fővállalkozó teljesítését nem vizsgálja újra, kizárólag az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó nyilatkozat alaki és számszaki ellenőrzését, annak teljesítésigazolással való összhangját, valamint a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatásból a támogatáson felüli összeg megfizetésének igazolását vizsgálja.

(7) Az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítés összege az EMIR-ben egy számla két tételeként kerül rögzítésre. A kifizetés első körében kizárólag az alvállalkozók teljesítése kerül kifizetésre, a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatás mindaddig visszatartásra kerül, ameddig a kedvezményezett be nem nyújtja az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítéséről szóló nyilatkozatot.

221. § (1) Legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozni kell arról, hogy a fővállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozó(k) az ellenszolgáltatásból mekkora összegre jogosultak, egyidejűleg fel kell szólítani az alvállalkozókat a számláik kiállítására.

(2) A fővállalkozó által az alvállalkozókat és a szakembereket megillető összeg kedvezményezett felé történő továbbszámlázása az (1) bekezdés szerinti számlakiállítást követően történik meg.

(3) Szállítói kifizetésre az (1) és (2) bekezdésben foglalt dokumentumokat, valamint a teljes teljesítésre vonatkozó teljesítésigazolást kell a KSZ-hez együttesen benyújtani.

(4) A számlát legfeljebb a kedvezményezetthez történő benyújtását követő 15 napon belül be kell nyújtani a KSZ-hez.

(5) A KSZ a dokumentumalapú ellenőrzést az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítésre egyaránt lefolytatja.

(6) Az ellenőrzés lefolytatását követően az alvállalkozói és szakemberei teljesítésre vonatkozó számla beérkezését követő 30 napon belül a KSZ köteles az alvállalkozókat és szakembereket megillető szállítói kifizetést a fővállalkozó felé teljesíteni.

222. § (1) Az alvállalkozói és a szakemberi teljesítések kifizetését követően kerülhet sor a fővállalkozót az ellenszolgáltatásból megillető rész kedvezményezett felé történő leszámlázására.

A számlázás feltétele

a) az alvállalkozókkal és a szakemberekkel szembeni fizetési kötelezettség, illetve

b)[147] az Art. 36/A. §-a szerinti visszatartási kötelezettség teljesítése.

(2) A fővállalkozói számla a KSZ-hez szállítói kifizetésre történő benyújtásának haladéktalanul meg kell történnie.

(3)[148] Kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetén az Art. 36/A. §-a szerinti esetben a kifizetési kérelem formanyomtatványon a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy a fővállalkozó a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e, vagy mellékelni kell egy, a fővállalkozó részére kiállított, a támogatás folyósításának napjához képest 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő összevont adóigazolást.

(4) A KSZ a fővállalkozó teljesítését már nem vizsgálja újra, kizárólag a fővállalkozó által a saját teljesítéséről benyújtott számla alaki és számszaki ellenőrzését, valamint a számla teljesítésigazolással való összhangjának vizsgálatát végzi el.

(5) A számlán a kedvezményezett hiteles aláírásával igazolni kell annak beérkezési dátumát és a számlát a támogatáson felüli összeg megfizetését követően haladéktalanul, legkésőbb a pénzügyi rendezést (a kedvezményezett pénzforgalmi számlájának megterhelését) követő munkanapon kell a KSZ felé benyújtani.

(6) 100%-os támogatási intenzitás esetén a számlát a kedvezményezetthez történő beérkezését követően haladéktalanul kell benyújtani a KSZ-hez.

222/A. §[149] (1) Az alvállalkozói és fővállalkozói teljesítés összege az EMIR-ben két különböző kifizetési ütem keretében kerül rögzítésre. Az első ütemben kizárólag az alvállalkozók teljesítése, a második ütemben a fővállalkozót megillető ellenszolgáltatás kerül számla alapon kifizetésre.

(2) A második részlet folyósítását prioritásként kell kezelni.

222/B. §[150] (1) Ha a fővállalkozó a teljes teljesítésről kiállított számla benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatást teljesítette, a teljes teljesítésről kiállított szállítói számla támogatástartalma egy összegben kifizethető a rendeletben előírt kifizetési határidő figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alvállalkozói teljesítés mértékéről és az alvállalkozókat megillető ellenszolgáltatás teljesítéséről szóló kedvezményezetti nyilatkozatokat egyidejűleg kell benyújtani.

(3) Az EMIR rögzítés az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben egy kifizetési ütem keretében, egy számla rögzítésével történik.

223. §[151] (1) Ha a szállító nem vesz igénybe alvállalkozót, a Kbt. 305. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a szállítói kifizetést a rendeletben rögzített szabályok szerint kell teljesíteni.

(2) A Kbt. 305. §-a hatálya alá tartozó szállítói finanszírozási mód alapján történő kifizetések esetén a 220/A-220/B. §-ban foglalt egy számla alapján két részletben történő kifizetés rendjét kell alkalmazni.

(3) Az IH-vezető saját hatáskörben dönthet úgy, hogy a 221-222/A. §-ban foglalt két számla alapján két részletben vagy a 222/B. §-ban foglalt egy számla alapján egy részletben történő elszámolás is lehetséges.

(4) A Kbt. 305. §-a szerinti kifizetések esetében a fordítottáfa-előleg igénylése számlához kötötten történik. Egy számla kiállítása esetén a számla teljes Áfa-tartalmának támogatási intenzitással arányos része igényelhető fordítottáfaelőlegként, két részletben történő számlázás esetén két részletben igényelhető a fordított áfaelőleg is.

124. A Kbt. 305. §-a szerint alkalmazandó eljárás utófinanszírozás esetén

224. § (1) Utófinanszírozás esetében az alvállalkozókat, a szakembereket és a fővállalkozót megillető összegről szóló számlákat együtt, egy elszámolás keretében lehet benyújtani a KSZ felé.

(2)[152] A kifizetési kérelemben a kedvezményezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy az Art. 36/A. §-a szerinti szállítói köztartozás-ellenőrzési és esetleges visszatartási kötelezettség teljesítésre került.

124/A. Jó-teljesítési garanciával érintett alvállalkozói szerződés alapján kifizethető összeg[153]

224/A. § (1) Ha az alvállalkozó jó-teljesítési garancia miatt az általa kiállított számlának nem a teljes értékét kaphatja meg, a fővállalkozó - annak ellenére, hogy a számla teljes összegének kifizetése nem igazolható - az alvállalkozói teljesítés alapján a számla teljes összegére eső támogatásra jogosult.

(2) Az alvállalkozó által vállalt jó-teljesítési garancia nem érinti a támogatási szerződés alapján kifizethető támogatás összegét.

(3) A Kbt. 305. § (3) bekezdés h) pontja alapján, ha az alvállalkozó és a fővállalkozó által elismert összeg között eltérés van, a kedvezményezett őrzi az ellenszolgáltatás fennmaradó részét, amíg a fővállalkozó hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy az alvállalkozó nem jogosult a ki nem fizetett összegre.

125. A jó tételek továbbengedésének szabálya

225. § (1) Ha az időszakos beszámolóban bemutatott szakmai előrehaladás kellőképpen igazolt, de a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiánypótlás merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes számlákhoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás lefolytatása, lehetőség van a jó tételek, azaz hiánypótlással nem érintett tételek kifizetésére.

(2) A hiánypótlással érintett bizonylatok ezzel egyidejűleg felfüggesztésre kerülnek.

126. A számlaösszesítők szélesebb körben történő használata

226. § (1) A számlaösszesítők a kifizetési igénylés részét képezik.

(2)[154] Számlaösszesítő benyújtása esetén kizárólag az abban szereplő tételek költségvetési soronként és tevékenységenként kumulált összege kerül rögzítésre az EMIR-ben.

(3) A számlaösszesítők formátumától eltérni nem lehet.

(3a)[155] A számlaösszesítőkön az elszámolási időszak az elszámolni kívánt költségek teljesítési időszakát jelenti, melynek kezdő dátuma az összesítőn feltüntetett tételek közül a legkorábbi teljesítési dátum, záró dátuma pedig a legkésőbbi teljesítési dátum. Értékcsökkenés elszámolására szolgáló összesítő esetén az üzembe helyezés időpontját, területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítője esetén a kifizetés dátumát, fordított adózás kapcsán áfaösszesítővel való elszámolás esetén az ügyletre jutó áfaösszeg adóhatóság felé történő megfizetését vagy az ezen áfaösszeg elszámolását tartalmazó áfabevallás benyújtásának időpontját kell figyelembe venni. Az időszaknak a támogatási szerződésben rögzített időpontokkal összhangban kell lennie.

(4) A számlaösszesítőn szerepelnie kell a kedvezményezett - projekt szintű konzorcium esetében a főkedvezményezett képviselője, tagi szintű konzorcium esetében a tag - büntetőjogi felelőssége kérdésében tett nyilatkozatának arról, hogy az összesítőben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, a költségeket alátámasztó dokumentáció a szervezetnek az adóhatóság felé bejelentett iratmegőrzési helyén eredeti példányban rendelkezésre áll, továbbá, hogy a helyszíni ellenőrzés során azok bemutatásra kerülnek.

(5) Az aláírás igazolja, hogy az összesítőben szereplő költségtípusok a jelzett időpontban kifizetésre kerültek és az összesítőben szereplő költségek a projekt érdekében merültek fel, más támogatás terhére nem kerültek és a jövőben sem kerülnek elszámolásra.

(6) Ha kizárólag számlaösszesítőn történik a költségek elszámolása, a rendelet 59. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti záradékolási kötelezettséget a számlaösszesítő adatainak kitöltésével a kedvezményezett teljesíti.

(7) A helyszíni ellenőrzés keretében lehetőség van a számlaösszesítőben szereplő számlák, bizonylatok ellenőrzésére, különös tekintettel az eredeti példányok záradékolására.

227. § (1)[156] Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a költséget a kis támogatástartalmú számlák összesítőjén kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kis támogatástartalmú számlákat, kifizetési bizonylatokat és a kapcsolódó alátámasztó dokumentumok hitelesített másolatát nem kell benyújtani a kifizetési igénylésben, kizárólag az említett számlaösszesítő szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására.

(3) A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a pályázati felhívásnak, illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia.

(4)[157] Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a pályázati felhívás kizárja a költségek kis támogatástartalmú számlák összesítőjén történő elszámolását, a vonatkozó kifizetési igénylésben be kell nyújtani az 1. mellékletben az adott elszámolható költségtevékenység kategóriában felsorolt alátámasztó dokumentumokat.

228. § (1) Az adott tevékenységekhez kapcsolódó költségeket a következő specifikus számlaösszesítőkön kell elszámolni:

a) személyi jellegű költségek (bér, járulékai, étkezési hozzájárulás) összesítője,

b) általános (rezsi) költségek összesítője,

c) összesítő az utazási és kiküldetései költségtérítés elszámolásához,

d) összesítő értékcsökkenés elszámolásához,

e) saját teljesítéshez kapcsolódó költségek összesítője,

f) területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítője, vagy

g) ÁFA-összesítő fordított adózás esetén.

(1a)[158] A kifizetési igényléshez annyi - az (1) bekezdés szerinti - számlaösszesítőt kell mellékelni, ahány típusú költség felmerül és elszámolásra benyújtásra kerül.

(2) Ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés erre lehetőséget ad, a specifikus számlaösszesítők esetében is el lehet tekinteni a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben előre rögzített értékkorlát alatti tételekhez tartozó alátámasztó dokumentumok bekérésétől, kivéve a fordított adózás esetén kitöltendő "ÁFA-összesítő" esetében.

127. Az átalány

229. § (1)[159] Ha erre a pályázati felhívás lehetőséget ad, az Európai Bizottság által elfogadott módszertan szerint előre rögzített költségátalány alapján történő elszámolásra van lehetőség.

(2) A projektben átalány alapon elszámolt költségekkel kapcsolatos számlákat, számviteli bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléséhez nem kell csatolni.

(3) A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenőrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.

127/A. Devizában kiállított számlák támogatástartalmának megállapítása[160]

229/A. § (1) A támogatás megállapítása és folyósítása forintban történik, függetlenül attól, hogy

a) a költség forintban vagy devizában keletkezett,

b) a támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy szállító milyen pénznemben kéri.

(2) Ha a kedvezményezett devizában kiállított szállítói számlát nyújt be, a kifizetési igénylésben, illetve az annak mellékletét képező számlaösszesítőben a számlák értékét forintban kell megjelölni, a számlán szereplő devizaösszeget főszabály szerint mind utófinanszírozási, mind szállítói finanszírozási módban a fizikai teljesítés napján érvényes MNB-középárfolyamon kell átszámítani forintra.

(3) Ha a számla nem tartalmazza a fizikai teljesítés dátumát (pl. előlegbekérő, előlegszámla), úgy a számlán szereplő deviza összeget a számla keltezésének napján érvényes MNB-középárfolyamon kell átszámítani forintra.

(4) Utófinanszírozás keretében az előlegszámla a rész- vagy végszámlával együtt nyújtható be elszámolásra. Ilyenkor a rész- vagy végszámlán szereplő fizikai teljesítés napján érvényes MNB-középárfolyamot kell alkalmazni.

128. Az elektronikus alkalmazás (számla- és beszámolókitöltő) használata[161]

230. § (1) Az elektronikus alkalmazások kezelésének szabályairól az NFÜ felhasználói kézikönyvet bocsát a kedvezményezettek rendelkezésére a Pályázó Tájékoztató Felületen.

(2) A kedvezményezettek részére az NFÜ, illetve a KSZ-ek ügyfélszolgálata szolgáltathat információt az elektronikus alkalmazásokkal kapcsolatban.

129. A költségvetési előfinanszírozás átforgatása

231. § (1)[162] Olyan projektek esetében, amelyek központi költségvetési előfinanszírozásban részesültek és utólag vonják őket uniós finanszírozásba, a kedvezményezettet a támogatási szerződés megkötésekor nyilatkoztatni kell a kapott költségvetési előfinanszírozás mértékéről és az azt folyósító költségvetési fejezetről.

(2)[163] A teljes elszámolás érdekében a költségvetési előfinanszírozás teljes összegére vonatkozó, a költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat önálló kifizetési igénylés keretében be kell nyújtani. Az átforgatással érintett számlákat tartalmazó kifizetési igényléshez időszakos, illetve záró beszámolót kell csatolni.

(3) A kifizetési igénylés mellékleteként nyilatkozni kell

a) a kifizetési igénylés keretében elszámolni kívánt előfinanszírozási összegről, valamint

b) arról, hogy a kifizetési igénylés kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.

232. § (1) A kifizetési igénylés alapján készített forráslehívásban a KSZ-nek az átforgatás tényét fel kell tüntetni.

(2) A kifizetési igénylésben jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeget nem a kedvezményezett számlájára kell utalni, hanem a költségvetés XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe kell átvezetni.

(3) A technikai átforgatás az IH és a KSZ képviselőinek állandó, valamint egyéb érintettek szükség szerinti részvételével történik.

(4)[164] Az átforgatásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az IH vezetője hagy jóvá. A jóváhagyott jegyzőkönyvet az érintett forráslehívással együtt a MÁK és az NFÜ Fejezeti Főosztálya részére meg kell küldeni.

130. A fordított adózás szabályai

233. § A kedvezményezett ÁFA-státuszától és a finanszírozás módjától függően eltérően kell kezelni a fordított adózással érintett projektelemek megvalósításával összefüggésben felmerült költségek elszámolását.

234. § Ha a fordított adózással érintett projektelem utófinanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra jogosult, a benyújtott számlához ÁFA-bevallást nem kell csatolni.

235. § (1)[165] Ha a fordított adózással érintett projektelem utófinanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett áfalevonásra nem jogosult, a kifizetési igénylésben az 1. mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokkal igazolni kell, hogy a számla kiállítója felé a számla nettó összegének átutalása megtörtént.

(2) Az ÁFA összegének adóhatóság felé történő megfizetését a fordított ÁFA-összesítőn kell igazolni.

(3) A fordított adózás alapján kiállított számlát és a hozzá kapcsolódó ÁFA-összesítőt külön bizonylatként kell kezelni és rögzíteni az EMIR-ben.

(4) A két összeg pénzügyi rendezése külön számviteli bizonylat alapján eltérő időpontban történhet.

236. § Ha a fordított adózással érintett projektelem szállítói finanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra jogosult, kizárólag a támogatáson felüli összeg szállító részére történt megfizetését kell igazolni.

237. § (1) Ha a fordított adózással érintett projektelem szállítói finanszírozás keretében kerül elszámolásra és a kedvezményezett ÁFA-levonásra nem jogosult, a támogatáson felüli összeg szállító részére történt megfizetését, valamint az ÁFA adóhatóság felé, fordított ÁFA-összesítőn történt kedvezményezetti megfizetését kell igazolni.

(2) A fordított adózás alapján kiállított számlát és a hozzá kapcsolódó fordított ÁFA-összesítőt külön bizonylatként kell kezelni és rögzíteni az EMIR-ben.

(3) A két összeg pénzügyi rendezése külön számviteli bizonylat alapján, eltérő finanszírozási mód szerint eltérő időpontban történhet. A nettó összegről kiállított számla kiegyenlíthető a szállító felé szállítói finanszírozás alapján, az ÁFA összege pedig a kedvezményezett felé utófinanszírozás alapján.

238. § (1)[166] Az áfabevallást a helyszínen kell ellenőrizni, a fordítottáfa-összesítőt a kifizetési igénylésben kell benyújtani alátámasztó dokumentumként.

(2) Az egységesen alkalmazandó fordított ÁFA-összesítőben fel kell tüntetni a fordított adózású számlára vonatkozó adatokat, valamint annak a kifizetési kérelemnek a számát, melyben a fordított adózású számla benyújtásra került.

(3) Ha a fordított adózású számla felfüggesztésre vagy elutasításra kerül, a kapcsolódó fordított ÁFA-összesítő vonatkozó ÁFA-tétel kifizetését is fel kell függeszteni vagy el kell utasítani.

(4) Ha a fordított adózású számla felfüggesztése vagy elutasítása formai okból történt, a kapcsolódó ÁFA-összeg kifizethető.

(5) Ha kerekítésből adódóan az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított ÁFA-összeg meghaladja a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított ÁFA-összeget, a KSZ a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított ÁFA-összeg után folyósítja a támogatást.

(6) Ha kerekítésből adódóan az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított ÁFA-összeg kevesebb, mint a ténylegesen felmerült és kifizetett fordított ÁFA-összeg, a KSZ az adóhatóság felé befizetett és elszámolásra benyújtott fordított ÁFA-összeg után folyósítja a támogatást.

(7) A fordított adózásra vonatkozó összesítő, mint bizonylat rögzítése a többi összesítőhöz hasonlóan történik.

(8) A kumulált ÁFA és kumulált elszámolható ÁFA-összeget kell rögzíteni az ÁFA és az elszámolható ÁFA cellákba, azaz a nettó összeg rögzítésére szolgáló cellában 0-nak kell szerepelnie.

131. Az egyszeri elszámolók időszakos beszámolóval történő jelentéstételi kötelezettsége

239. § (1)[167] Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait, valamint a monitoringtájékoztatót tartalmazó melléklet ezt előírja, a KSZ-hez az egyszeri záró kifizetési igényléshez kapcsolódó záró beszámolót megelőzően - kifizetési igénylés nélkül - időszakos beszámolót kell benyújtani.

(1a)[168] Az időszakos beszámoló benyújtására a 202. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2)[169] Az egyszeri elszámolók esetében legfeljebb évente két alkalommal írható elő időszakos beszámoló benyújtási kötelezettség. Az időszakos beszámolók benyújtásának határidejét az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait, valamint a monitoringtájékoztatót tartalmazó melléklet határozza meg.

(3) Ha a pályázati felhívás lehetőséget teremt egyszeri elszámolásra és a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően egyszeri elszámolást választja, a támogatási szerződés értelmében haladéktalanul köteles azt írásban bejelenteni a KSZ-nek.

240. § (1) A KSZ emlékeztető levelet küldhet a kedvezményezett részére, felhívva a figyelmet az időszakos beszámoló határidőben történő benyújtására.

(2) Ha a kedvezményezett az időszakos beszámolót a határidőt követő 7 napon belül sem küldi meg a KSZ részére, a KSZ a kedvezményezettet 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az időszakos beszámoló benyújtására.

(3) Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti határidőben benyújtja az időszakos beszámolót, azt a KSZ a beérkezéstől számított 15 napon belül formai és szakmai szempontokat tartalmazó, előre összeállított, EMIR-ben szereplő ellenőrző listák alapján leellenőrzi. Az időszakos beszámoló ellenőrzésébe a KSZ bármely szervezeti egysége és külső szakértő is bevonható.

(4) Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti határidőben nem nyújtja be az időszakos beszámolót, a KSZ kezdeményezi a kifizetések azonnali felfüggesztését és megteszi a szerződésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatásra irányuló intézkedéseket.

241. § (1) Ha az ellenőrzés során az időszakos beszámolóval kapcsolatban formai, illetve tartalmi hiányosságok merülnek fel vagy az időszakos beszámolóhoz csatolandó dokumentumok valamelyike hiányzik, a KSZ az időszakos beszámoló beérkezéstől számított 15 napon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet EMIR-ből generált levélben. A hiánypótlásra felszólító levélben a KSZ tájékozatja a kedvezményezettet arról, hogy a nem vagy nem megfelelően benyújtott időszakos beszámoló esetén a szerződésszegés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(2) A KSZ az (1) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is megállapíthat.

(3) Hiánypótlási, illetve hibajavítási felhívásra egy időszakos beszámoló esetében legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(4)[170] Ha a kedvezményezett a hiánypótlásra megállapított határidőt követő 7 napon belül sem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét, a KSZ megteszi a szerződésszegés jogkövetkezményei szerint szükséges eljárás lefolytatásra irányuló intézkedéseket.

242. § (1) A benyújtott időszakos beszámoló ellenőrzését, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezését követő 5 napon belül kell dönteni és a kedvezményezettet értesíteni.

(2) A jóváhagyásról a KSZ értesíti a kedvezményezettet.

243. § (1) Ha az időszakos beszámolót el kell utasítani, a KSZ az elutasítás okát az EMIR ellenőrzési listában megjelöli és a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben az elutasító döntést jóváhagyja.

(2) Az elutasításról a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet, megjelölve az elutasítás tényét és annak okait.

(3)[171] Ha az időszakos beszámolót a KSZ szakmai, a támogatási szerződést teljesülését akadályozó ok miatt elutasította, köteles az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként rögzíteni az EMIR-ben. Ha az elutasítás kizárólag formai okra vezethető vissza, akkor az elutasítás tényét nem kell szabálytalansági gyanúként rögzíteni az EMIR-ben.

(4) Szabálytalansági gyanú fennállása esetén a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlap megfelelő kitöltésével a KSZ szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

132.A kifogás jóváhagyása esetén teljesítendő pótlólagos kifizetés

244. § (1)[172] Ha a kedvezményezett által - az időközi vagy záró kifizetési igénylés keretében elutasított számláival kapcsolatban -benyújtott kifogásnak helyt adó döntés születik és pótlólagos kifizetés válik indokolttá, a KSZ korrekciós elszámolási ütemet rögzít az EMIR-ben, melyhez hozzárendeli a vonatkozó beszámolót, így a kedvezményezettnek pótlólagos beszámoló és kifizetési igénylés benyújtási kötelezettsége nem keletkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kifizetési igénylésre a 198. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak.

(3) A pénzügyi lebonyolításra és a kifizetési határidőre az időközi kifizetési igénylésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A pótlólagos kifizetés alátámasztó dokumentuma a kifogás jóváhagyásáról szóló dokumentum.

(5) Ha a forráslehívás összeállítása során a KSZ megállapítja, hogy a projektben fennálló követelés van, a fennálló követelés kompenzálandó a pótlólagos kifizetés összegével, valamint a pénzügyi zárás során kifizetendőnek minősített összeggel, ha a KSZ pénzügyi zárást is kezdeményezett, és annak az eredménye kifizetés lett.

(6) A pótlólagos kifizetés összegéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a kifogás jóváhagyását követő 15 napon belül.

133.A projektátadás pénzügyi vonatkozású szabályai

245. § (1)[173] A kedvezményezettváltás időpontjáig a támogatási szerződésben megnevezett kedvezményezett, a kedvezményezettváltás időpontját követően a projektátvevő kedvezményezett részéről felmerült költségek számolhatók el azzal, hogy a kedvezményezettváltást tartalmazó szerződésmódosítás hatálybalépéséig az igényelt kifizetések felfüggesztésre kerülnek.

(2)[174] A projektátadó kedvezményezett nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát, bizonylatot a támogatási szerződés módosítása előtt be kell nyújtani elszámolásra.

(3) Ha az elszámolni kívánt számlák, bizonylatok benyújtása a (2) bekezdés szerint nem történt meg, a dokumentumok benyújtását a szerződésmódosítás feltételeként kell előírni.

(4) Ha a támogatási szerződés módosításának benyújtásakor a kedvezményezett kifizetési igénylése már benyújtásra került, de még nem került jóváhagyásra - az adott kifizetési igénylés felfüggesztése mellett - fel kell hívni a kedvezményezett figyelmét, hogy valamennyi, még elszámolni kívánt költséget a már benyújtott kifizetési igénylésben kell rögzíteni és beküldeni.

(5)[175] A benyújtott kifizetési igénylés jóváhagyásának feltétele, hogy az elszámolt és beérkezett számlákkal, bizonylatokkal összhangban a projektátadó és projektátvevő kedvezményezetti költségvetési táblák benyújtásra és elfogadásra kerüljenek.

(6)[176] A támogatási szerződés módosítását követően kizárólag a projektátvevő kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag a nevére és címére szóló számlák, bizonylatok számolhatóak el.

134.A pénzügyi zárás

246. §[177] A pénzügyi zárás lehet

a) korrekciós pénzügyi zárás, vagy

b) végső pénzügyi zárás.

247. §[178] (1) Pénzügyi zárást a támogató - főszabály szerint - a kedvezményezett által benyújtott, jóváhagyott kifizetési igényléshez kapcsolódóan bármikor kezdeményezhet.

(2) Pénzügyi zárás olyan szerződések esetében végezhető el, amelyeknél már van jóváhagyott kifizetési igénylés.

(3) A pénzügyi zárás eredménye automatikusan kerül meghatározásra, mely lehet követelés vagy kifizetés.

(4) Ha a zárás összege pozitív előjelű vagy nulla, az eredménye kifizetés és az forráslehívásba válogatható. A projektek pénzügyi zárásának eredményeként utalandó támogatási összeget kizárólag akkor kell folyósítani a kedvezményezett részére, ha az meghaladja az ezer forintot.

(5) Ha a zárás összege negatív előjelű, az eredménye követelés.

248. §[179] (1) A pénzügyi zárás érinti a rendelkezésre álló keret felhasználását, ezért költséghez kell rendelni. A pénzügyi zárás csak olyan költséghez rendelhető hozzá, amelyre korábban a kedvezményezett támogatást igényelt. A hozzárendelés a korábban elszámolt támogatás költségösszetételének korrekcióját eredményezi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti feltételnek több költség is megfelel, a pénzügyi záráshoz rendelendő költségekről a KSZ dönt.

(3) A pénzügyi zárás folyamata jóváhagyással zárul.

(4) A pénzügyi zárás eredményeként keletkezett támogatás összege nem számolható el az Európai Bizottsággal.

249. §[180] (1) Korrekciós pénzügyi zárásra van szükség, ha

a) a projekt megvalósítása során a projekt támogatási intenzitása módosul,

b) különböző intenzitású költségek közötti átcsoportosítás történik,

c) a kedvezményezett áfastátusza megváltozik, vagy

d) rendezni kell a kerekítésekből adódó jogcímarányok közötti kis összegű eltéréseket.

(2) A korrekciós pénzügyi zárás során össze kell vetni a kifizetett összeg, valamint a státusz-, illetve intenzitásváltozás után kifizethető támogatás összegét, és meg kell határozni a szükséges kifizetés, illetve követelés mértékét.

(3) Korrekciós pénzügyi zárás a projekt megvalósítása alatt több alkalommal is végezhető.

(4) A korrekciós pénzügyi zárást és annak jóváhagyását a státusz-, illetve intenzitásváltozás miatti szerződésmódosítás hatálybalépését követő 10 napon belül el kell végezni.

(5) Ha a korrekciós pénzügyi zárás a kedvezményezett részére kifizetést állapít meg, annak folyósítását a korrekciós pénzügyi zárás jóváhagyásától számított 20 napon belül teljesíteni kell.

135. A záró kifizetési igénylés

250. § (1) A támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést kell benyújtani.

(2) A záró kifizetési igénylés keretében a projekt megvalósulását követően

a) véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült költségekkel, és

b) be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról.

(3) A záró kifizetési igényléssel együtt benyújtott záró beszámolóban be kell számolni a támogatási szerződésben, illetve támogatói okirat esetén a projektadatlapban vállaltak teljesítéséről az utolsó jelentéssel lefedett időszakban, valamint az egész projekt megvalósítása során.

(4)[181] A záró kifizetési igényléshez csatolni kell az 1. mellékletben meghatározott valamennyi anyagot, dokumentumot, esetenként fényképet és videofelvételt, mely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét, és eddig még nem került benyújtásra a KSZ-hez.

(5) Szállítói finanszírozású számla nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg.

(6) Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, benyújtott kifizetési igénylése záró kifizetési igénylésnek minősül.

(7) Ha a projekt megvalósítása során bevétel keletkezik, a bevételekről a záró beszámolóban kell adatot szolgáltatni, mely során a pályázati felhívás által definiált bevételeket kell figyelembe venni. Előleg igénybevétele esetén az előlegből származó kamatbevétel nem minősül a projekt megvalósítása keretében realizált bevételnek.

251. § (1) A záró kifizetési igénylésben - ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása - az előleggel el kell számolni.

(2) Ha a szerződéskötés elhúzódása miatt a projekt megvalósul a támogatási szerződés aláírását megelőzően és a kedvezményezett a szerződéskötés előtt benyújtja a záró kifizetési igénylését, a KSZ szerződéses jogviszony hiányában nem köteles azt elbírálni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a benyújtott dokumentációt iktatni kell és meg kell őrizni, és tájékoztatni kell a kedvezményezettet, hogy a záró kifizetési igénylés elbírálására vonatkozó határidők a támogatási szerződés megkötésétől kezdődnek.

(4)[182] Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt.

136. A záró kifizetési igénylés folyamata

252. § (1)[183] Záró kifizetési igénylés kizárólag - a projekt megvalósítását bemutató - záró beszámoló benyújtásával együtt igényelhető. A záró kifizetési igénylés benyújtására a 202. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A záró kifizetési igénylés és a záró beszámoló hitelesítés keretében végzendő ellenőrzésére megfelelően alkalmazni kell az időközi kifizetési igénylés és időszakos beszámoló ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(3) Ha a záró kifizetési igénylés, illetve a záró beszámoló ellenőrzése során hiányosságok merülnek fel, a KSZ-nek a dokumentumok beérkezését követő 30 napon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felszólítani a kedvezményezettet.

(4) A KSZ a (3) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb hiánypótlási határidőt is előírhat.

(5) Ha a KSZ által előírt válaszadási határidőt követő 7 napon belül sem érkezik válasz a kedvezményezettől, úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett nem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének.

253. § (1) A hiánypótlás sikertelensége esetén a kifizetést fel kell függeszteni.

(2) A kifizetés felfüggesztése nem jelenti a záró kifizetési igénylés, illetve záró beszámoló automatikus elutasítását, hanem lehetőséget teremt annak korrekciójára.

(3) A korrekció lehetőségéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet.

(4) Korrekcióra 40 nap áll rendelkezésre.

254. § (1) A korrekcióra rendelkezésre álló idő alatt záró kifizetési igénylés, illetve a záró beszámoló többször korrigálható.

(2) A korrekció teljes időtartama alatt a kifizetés felfüggesztésre kerül, a korrekció időtartama hiánypótlásra igénybe vett időtartamnak tekintendő, így késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem áll fent.

(3)[184] A (2) bekezdés szerinti felfüggesztés kezdő napja az a nap, amikor megállapításra kerül, hogy a záró beszámoló hiánypótlása nem teljes körű.

(4) Ha a korrekcióra rendelkezésre álló határidő elteltét követő 7 napon belül sem érkezik - teljes körű - hiánypótlás a kedvezményezettől, a záró kifizetési igénylést a rendelkezésre álló anyagok alapján kell elbírálni.

(5)[185] A korrekció beérkezését követően az elszámolás megfelelő benyújtása dátummezőbe a pénzügyi felfüggesztés visszavonásának dátumát kell rögzíteni.

255. § (1) Ha a záró beszámoló, illetve záró kifizetési igénylés korrekciót követően jóváhagyható, a KSZ vezető beosztású munkatársa, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy az EMIR-ben jóváhagyja.

(2) A záró beszámoló, illetve záró kifizetési igénylés elfogadását követően a KSZ a döntésről tájékoztatja a kedvezményezettet és gondoskodik az elfogadott támogatási összeg folyósításáról.

(3) Ha a záró kifizetési igénylés korrekció után sem megfelelő, a projekt megvalósítását igazoló záró beszámoló azonban elfogadható, a hibával, hiányossággal érintett számla kifizetését el kell utasítani, és ennek indokairól a kedvezményezettet tájékoztatni kell.

(4) A jó tételezés szabályai szerint a KSZ gondoskodik az elfogadott számlák kifizetéséről.

(5) Ha a záró beszámoló nem elfogadható, a záró kifizetési igénylést a záró beszámolóval együtt el kell utasítani.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a záró kifizetési igénylésben esetlegesen jóváhagyott támogatási összeg nem folyósítható, jó tételezés nem lehetséges.

256. § (1)[186] Ha a záró beszámolót a KSZ szakmai, a támogatási szerződés teljesülését akadályozó ok miatt elutasította, köteles az elutasítás tényét szabálytalansági gyanúként rögzíteni az EMIR-ben. Ha az elutasítás kizárólag formai okra vezethető vissza, akkor az elutasítás tényét nem kell szabálytalansági gyanúként rögzíteni az EMIR-ben.

(2) A szabálytalansági gyanú fennállása esetén a KSZ a szabálytalansági gyanúbejelentő adatlap megfelelő kitöltésével szabálytalansági eljárást kezdeményez a szabálytalanságfelelősnél.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a KSZ a rendelet 62. §-ában és 88. § (2) bekezdésben foglaltak mérlegelésével kezdeményezi a kifizetések felfüggesztését.

257. § (1) A záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összeg kifizetésének határideje a záró kifizetési igénylés és a záró beszámoló KSZ-hez történő együttes beérkezésétől számított

a) 45 nap utófinanszírozású számlák esetében,

b) 30 nap kizárólag szállítói finanszírozású számlák esetében, ami a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodhat.

(2)[187] A kifizetést követően a KSZ-nek el kell végezni a projekt végső pénzügyi zárását, mely a megtörtént kifizetések kifizethető támogatáshoz viszonyított ellenőrzését és az esetleges rendezendő kifizetések, követelések kiszámítását jelenti.

(3) Végső pénzügyi zárás abban az esetben végezhető, ha

a) a záró kifizetési igénylés jóváhagyása megtörtént és a kedvezményezettnek nincs kifizetetlen számlája a záró elszámolási ütemet megelőző ütemből,

b) a projektben nincs folyamatban lévő szabálytalansági eljárás vagy jogorvoslati eljárás,

c) a projektben nincs folyamatban lévő szerződésmódosítás,

d)[188] nincs kifizetetlen vagy elszámolatlan előleg.

(4) A záró kifizetési igénylés elutasítása esetén a végső pénzügyi zárást az elutasítás miatti szabálytalansági eljárás döntésének meghozatalát követően kell elvégezni.

(5)[189] Ha a záró kifizetési igénylés elutasítása esetén a támogató a szerződéstől eláll, nem kell végső pénzügyi zárást végezni.

258. § (1)[190] A projekt végső pénzügyi zárásának eredménye lehet kifizetés, vagy követelés.

(2)[191] Ha a végső pénzügyi zárás kifizetést eredményez, azt pótlólag teljesíteni kell a kedvezményezett felé.

(3)[192] A végső pénzügyi zárásból adódó követelést elő kell írni a kedvezményezettel szemben a követeléskezelésről szóló fejezet szabályai szerint.

(4) A forráslehívás összeállítása előtt vizsgálni kell, hogy a projektben vannak-e fennálló követelések. A fennálló követeléseket be kell számítani a záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összegbe és - szükség szerint -a végső pénzügyi zárás eredményeképpen megállapított kifizetendő összegbe.

(5) A záró kifizetési igénylés keretében folyósítandó támogatási összeg a (4) bekezdés szerinti eljárást követően állapítható meg.

(6) A záró kifizetés összegéről a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet.

259. § (1) Ha az időközi, illetve záró kifizetési igényléssel összefüggésben benyújtott kifogás tárgyában a záró kifizetési igénylésben jóváhagyott támogatási összeg folyósítását követően születik helyt adó döntés, új végső pénzügyi zárást kell készíteni.

(2)[193] Az (1) bekezdés szerinti esetben a projekthez újabb végső pénzügyi zárás fog kapcsolódni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kifogásnak helyt adó döntést követő 20 napon belül a KSZ köteles elvégezni a projekt újabb végső pénzügyi zárását és az abból adódó pótlólagos kifizetés folyósítását.

259/A. §[194] Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nincs, a projekt lezárását a záró kifizetéssel egyidejűleg lehet, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés pénzügyi teljesítését követően kell elvégezni, és a kedvezményezettet a lezárásról a záró kifizetés jóváhagyásával egyidejűleg kell értesíteni.

137. A hitelesítési jelentés készítése

260. § (1) A hitelesítési jelentés az Igazoló Hatóság felé fennálló rendszeres jelentéstételi kötelezettség, mely

a) igazolja, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési kötelezettség teljesült, és

b) számszaki, szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendő és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelőségét.

(2) Az IH a hitelesítési jelentésben igazolja a 1828/2006/EK rendelet 13. cikkben, valamint a 1083/2006/EK rendelet 60. cikkben meghatározott feladatok teljesülését.

(3) A hitelesítési jelentést az IH vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró KSZ az Igazoló Hatóság által meghatározott formában és tartalommal köteles elkészíteni.

(4) A hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kiállítani és megküldeni az IH részére.

(5) Az IH a KSZ által összeállított hitelesítési jelentést szükség esetén kiegészítheti.

(6) Az IH által ellenjegyzett hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikusan kell megküldeni az Igazoló Hatóság részére.

(7) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az IH jogosult ellenőrzést végezni a KSZ-nél. Az ellenőrzések eredményéről az IH rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot.

138. A forráslehívás KSZ általi összeállítása és jóváhagyása

261. § (1) A forráslehívás során a támogató köteles biztosítani a támogatásigénylésben (előlegigénylés, időközi kifizetési igénylés, záró kifizetési igénylés) jóváhagyott támogatási összeg rendelkezésre állását a megfelelő lebonyolítási forint bankszámlán.

(2) A forráslehívás tartalmazhat előlegigénylést, előlegelszámolást, utófinanszírozású számlákat, valamint szállítói finanszírozáshoz és engedményezéshez tartozó számlákat.

262. § (1)[195] A KSZ a hitelesítés során elvárt ellenőrzéseket követően megállapítja a jogos támogatási összeget majd ezt követően - szükség szerint - intézkedésenként, projektenként, vagy kedvezményezettenként az EMIR-ben összeállítja a forráslehívási dokumentációt.

(2)[196] A forráslehívási dokumentáció összeállítását az EMIR-ben feltöltött ellenőrzési lista segíti.

(3) A KSZ az ellenőrző lista kitöltésével és jóváhagyásával igazolja, hogy elvégezte - az adott forráslehívással érintett projektek és kapcsolódó kifizetési igénylések, előlegigénylések és előlegelszámolások vonatkozásában - a forráslehívásba tett összegek ellenőrzését.

(4) A forráslehívási dokumentáció a következő bizonylatokból épül fel:

a) a forráslehívás fedőlapja,

b) az igényelt összegeket tartalmazó adatlap,

c) számlaösszesítő és könyvelési bizonylat.

263. § (1)[197] A KSZ a forráslehívási dokumentáció összeállítását követően az EMIR-ben előkészíti az átutalási megbízást az EFK-ról a lebonyolítási számlára történő utaláshoz szükséges utalványlappal együtt.

(2) Az utalványlapot a KSZ illetékes munkatársai szakmai teljesítés igazolóként és érvényesítőként aláírják.

(3)[198] A KSZ az utalványlapon történő "szakmai teljesítést igazoló", valamint "érvényesítő" mező aláírásával és a forráslehívás EMIR-ben történő jóváhagyásával igazolja, hogy a jóváhagyást megelőző, a hitelesítés keretében szükséges ellenőrzéseket a rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja és a rendelet 75. § (2) bekezdése alapján elvégezte.

(4) A forráslehívási dokumentációban az igényelt támogatási összeg közösségi hozzájárulás, nemzeti társfinanszírozás, el nem számolható hazai forrás és saját erő szerint - számlánként - kerül megbontásra.

(5) Az elektronikusan összeállított forráslehívási dokumentációt a KSZ pénzügyi vezetője, vagy az általa, illetve munkakörében írásban kijelölt személy jóváhagyja és elektronikus formában haladéktalanul továbbítja az IH részére az utalványlappal együtt.

(6) A forráslehívási dokumentáció nyomtatott formában, dokumentum alapon történő továbbítása kizárólag az EMIR nem megfelelő működése esetén lehetséges.

(7)[199]

139. A forráslehívás IH általi jóváhagyása, utalványozás és utalás az EFK-ról

264. § (1) Az IH a KSZ elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja alapján ellenőrzi a forráslehívást az EMIR-be feltöltött egységes ellenőrzési lista segítségével.

(2) Az ellenőrzést követően az IH jóváhagyja a forráslehívást és elvégzi az EFK-ról a lebonyolítási forint bankszámlára történő átutaláshoz szükséges lépéseket.

(3) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyás történhet az IH által kinyomtatott dokumentum aláírásával, illetve elektronikus aláírással. Ha az elektronikus aláírás feltételei adottak, a jóváhagyást igazoló aláírást elektronikusan kell megtenni.

(4)[200] A forráslehívás IH általi jóváhagyását követően a pénzügyi ellenjegyzésre írásban kijelölt személy a KSZ által előkészített és a szakmai teljesítést igazoló, illetve érvényesítő helyeken aláírt utalványlapot ellenjegyzi és az IH vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy utalványozóként aláírja.

(5) A (4) bekezdés szerinti aláírást követően az IH jóváhagyja az EMIR-ben a KSZ által korábban már kiállított átutalási megbízást, intézkedve ezzel arról, hogy a jóváhagyott támogatási összeg az EFK-ról a lebonyolítási forint bankszámlára kerüljön.

265. § (1) Az utalvány ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja a fedezetet,

b) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,

c) a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént,

d) az utalványlapon szereplő összeg megegyezik a korábban jóváhagyott forráslehívással.

266. § (1) Az EFK terhére történő átutaláshoz az IH által jóváhagyott forráslehívási dokumentáció, illetve utalványlap elektronikus példányát meg kell küldeni az NFÜ Fejezeti Főosztálya és a MÁK részére.

(2) Az NFÜ Fejezeti Főosztálya és a MÁK elektronikus aláírással igazolják a dokumentáció átvételét.

267. § (1) Ha az EMIR nem megfelelő működése miatt papír alapú dokumentumküldésre van szükség, úgy az EFK terhére történő átutalásokhoz egy eredeti példányban kiállított, aláírással ellátott forráslehívási dokumentációt és utalványlapot az NFÜ Fejezeti Főosztálya részére, valamint egy eredeti példányban kiállított, aláírással ellátott forráslehívási dokumentációt a MÁK részére meg kell küldeni a jóváhagyást követő 7 napon belül.

(2)[201] A forráslehívás egy - az eredetivel megegyező - másolati példánya az IH-nál kerül megőrzésre.

140. A forráslehívás összeállítása és jóváhagyása előleggel elszámolás esetén[202]

268. § (1) Az előleg elszámolására benyújtott számlákat vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokat forráslehívásba kell tenni.

(2) Az előleg elszámolását tartalmazó forráslehívás összeállítására a forráslehívásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az előleggel történő elszámolás során utalványozás, átutalás nem történik.

141. A forráslehívás visszarendezése

269. § (1) A jóváhagyott és a forráslehívás alapján a lebonyolítási forint bankszámlán jóváírt összegek alapját képező számlák az EMIR segítségével módosíthatók.

(2) A visszarendezés funkció az intézményrendszeren belüli rendezést hivatott elősegíteni, így a számla módosítására akkor van lehetőség, ha az a kedvezményezett részére történt utalást nem érinti.

142. A támogatás folyósítása

270. § (1) A támogatás összegének a lebonyolítási forint bankszámláról a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes bankszámlájára történő utalásról a lebonyolítási forint bankszámla felett rendelkező KSZ gondoskodik.

(2)[203] A KSZ a MÁK által megküldött, a lebonyolítási számlán történő jóváírást tartalmazó bankszámlakivonatot az EMIR finanszírozás moduljában - átutalási megbízásonként - rögzíti a kézhezvételt követő legfeljebb 5 napon belül.

(3) A bankszámlakivonat kézhezvételétől számított 5 napon belül a KSZ meggyőződik a lebonyolítási bankszámlán jóváírt összeg és a forráslehívásban igényelt összeg egyezőségéről, illetve a kedvezményezett köztartozás-mentességéről, melyet követően intézkedik a támogatási összeg átutalásáról a kifizetési kérelem formanyomtatványon megjelölt bankszámla javára.

(4) A támogatás folyósítása

a) szállítói finanszírozás esetén a szállító,

b) engedményezés esetén az engedményes pénzforgalmi számlájára történik.

(5) A KSZ a köztartozás-mentességet a pénzügyi lebonyolítás folyamatában egyszer, a rendelet 63. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a támogatásnak a lebonyolítási számláról történő utalása előtt vizsgálja.

271. § (1) A köztartozási adatok mindaddig érvényesek, amíg a tartozásadatokban bekövetkező változásokról az adóhatóság nem küld tájékoztatást az NFÜ felé az EMIR-en keresztül.

(2) Az (1) bekezdés értelmében az adatszolgáltatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettek részére mindaddig kifizethető támogatás, amíg az ellenkezőjéről szóló adat nem kerül rögzítésre az EMIR-ben.

(3) Szállítói finanszírozás keretében a szállító köztartozás-mentességét kizárólag 100%-os támogatási intenzitás esetében köteles a KSZ vizsgálni.

272. § (1) A lebonyolítási számlákról indított utalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani és jóváhagyni.

(2) Az EMIR-ben elkészített átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a MÁK-nak.

(3) A lebonyolítási bankszámláról történő utalás utalványozás nélkül történik.

(4) A lebonyolítási számláról történő átutalások feltétele a számlakivonat adatainak rögzítése.

(5) A (4) bekezdésre tekintettel a MÁK által a lebonyolítási forint bankszámla terheléséről kiállított bankszámlakivonatok adatait a bankszámla felett rendelkező KSZ-nek a kézhezvételt követő 3 napon belül rögzíteni, majd a rögzítést követő 3 napon belül jóvá kell hagyni az EMIR-ben.

(6) Az EMIR-ben rögzített és jóváhagyott bankszámlakivonatok számvitel szempontjából releváns adatai csak a jóváhagyás után kerülhetnek át az EMIR-számvitel moduljába.

(7)[204] A lebonyolítási forintbankszámla terhelését célzó átutalási megbízás jóváhagyását követően a KSZ munkatársa a jóváhagyásról tájékoztatja a kedvezményezettet.

273. § (1) Utófinanszírozás esetén az időközi kifizetési igénylés és az időszakos beszámoló beérkezésétől számított 45 napon belül, szállítói finanszírozás esetén 30 napon belül kell a támogatást kifizetni.

(2) A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó időközi kifizetési igénylés esetében a szállító - illetve szállítói engedményezés esetén az engedményes - részére 30 napon belül kell teljesíteni a kifizetést. Az utófinanszírozással érintett részre a 45 napos határidő vonatkozik.

(3) Hatályos támogatási szerződéssel rendelkező kedvezményezettek előlegigénylése esetén az előlegigénylési dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül kell megtörténnie az előleg kedvezményezett felé történő átutalásának.

(4) A kifizetésre vonatkozó - (1)-(3) bekezdés szerinti - határidők az egész finanszírozási folyamatra, az IH és KSZ feladatokra együttesen vonatkoznak. A támogatás folyósításának felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartama nem számít bele a meghatározott kifizetési határidőkbe.

(5) A KSZ által a MÁK felé a kifizetési határidő utolsó napján beadott átutalási megbízás határidőben benyújtottnak minősül.

(6) A határidőbe a kifizetési igénylés napja nem számít be. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

143. A támogatás folyósításának felfüggesztése

274. § (1) Ha a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, illetve a kifizetést megelőzően a kifizetési folyamat bármely szakaszában olyan információ jut a kifizetési igénylést benyújtó kedvezményezettről az IH, illetve a KSZ tudomására, mely kimeríti a támogatás visszavonásának, illetve a támogatási szerződéstől történő elállásnak feltételeit, az IH vagy a KSZ a kifizetést felfüggeszti.

(2) Az előre nem tervezett, ellenőrzési tervben nem szereplő, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni szemle felfüggeszti a finanszírozási folyamatot, ha a megállapításai alapján ez indokolt.

(3)[205] A szabálytalansági gyanú felmerülése esetén a gyanú kivizsgálására tett intézkedések következtében induló szabálytalansági eljárás felfüggesztheti a kifizetést. A projekthez kapcsolódó kifizetések felfüggesztéséről a KSZ vagy IH vezetője dönt. A felfüggesztés időszaka a döntés napjával kezdődik.

(4) A MÁK év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatainak időtartama nem számít bele a finanszírozási időtartamba.

(5) A kifizetési határidőt a hiánypótlás elrendelése minden esetben felfüggeszti a hiánypótlásra meghatározott határidő időtartamára.

(6) Kifizetésfelfüggesztés idejére késedelmi kamat nem jár.

(7) A felfüggesztés tényéről a KSZ, illetve IH értesíti a kedvezményezettet.

(8) Az Ámr. 151. §-a alapján a MÁK adatküldés hiányában, illetve köztartozás esetén felfüggesztheti a kifizetést.

144. A közösségi hozzájárulás-rendezés összeállítása

275. § (1) A támogatásnak a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történt teljes kiutalását követően az Igazoló Hatóság az EMIR-finanszírozás modul adatai alapján utólagosan, finanszírozó alapok szerint elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét.

(2) Ha a rendelkezésre álló uniós források lehetővé teszik, az Igazoló Hatóság a támogatás kifizetését követő 3 napon belül az Igazoló Hatóság adott operatív programra vonatkozó forint bankszámlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű EFK-ra utalja az adott összeget.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a költségvetési előfinanszírozás átforgatása esetén a közösségi hozzájárulást, mint bevételt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe kell átvezetni.

145. Elszámolás az Európai Bizottsággal

276. § (1) Az Európai Bizottsággal az Igazoló Hatóság számol el.

(2) Az Igazoló Hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint és prioritásonkénti bontásban az EMIR-ben összeállítja az időközi átutalásigénylést, a költségnyilatkozatot, annak mellékleteit, és a költségigazoló nyilatkozatot, majd a teljes dokumentációt megküldi az Európai Bizottság részére.

146. A kifizetésekhez szükséges likviditás biztosítása

277. § (1) Az operatív programok likviditásának biztosítását az EFK-kon az NFÜ Fejezeti Főosztálya végzi.

(2) A likviditás biztosítása érdekében a Fejezeti Főosztály

a) összegyűjti az információt a kedvezményezettek által beküldött kifizetési igénylési dokumentációk ellenőrzési eljárása során időszakonként jóváhagyott összegekről prioritásonként és kiemelt előirányzatonként,

b) fedezetvizsgálatot végez az EFK-n és megállapítja a forrásszükségletet.

(3) A likviditás biztosításához az EFK feltöltése jóváírással történhet

a) az adott évre vonatkozó költségvetési támogatás felhasználása révén, amelyre a kedvezményezetteknek történő kifizetést megelőzően kerül sor, illetve

b) a támogatásként kifizetett összegek közösségi hozzájárulás rendezése révén, amelyre a kedvezményezettnek történő kifizetést követően kerül sor.

(4) Az EFK-ra történhetnek egyéb jóváírások

a) a követeléskezelési, illetve szabálytalansági eljárások során a kedvezményezettől visszakövetelt és az általa befizetett összegek átutalása a lebonyolítási számlákról,

b) a lebonyolítási számla egyenlegének év végi visszautalásából adódó jóváírásként.

(5) A szabálytalansági eljárások során visszakövetelt összegek közösségi támogatási részét (ha az korábban lehívásra került) a rendelet 104. § (1) bekezdése értelmében 5 napon belül tovább kell utalni az Igazoló Hatóság megfelelő bankszámlájára.

278. § (1) Az adott évre vonatkozó költségvetési támogatás leosztása az IH-k előrejelzései alapján az NFÜ elnöke által kiadott, a kötelezettségvállalás és gazdálkodás rendjéről és az ahhoz kapcsolódó szabályzatokról szóló utasítás likviditáskezeléssel kapcsolatos mellékletének megfelelően történik.

(2)[206] A tervezett, előre jelzett bevételek és kiadások egyenlegének ismeretében az NFÜ Fejezeti Főosztálya automatikusan tölti fel az EFK-t olyan mértékben, hogy azon az előre jelzett kifizetéseket meghaladó mértékű elegendő likviditási tartalék álljon rendelkezésre, bevételként figyelembe véve ehhez a várható közösségi hozzájárulás rendezése szerinti összegeket is.

(3) Az Igazoló Hatóság az EMIR finanszírozási moduljából nyert adatok alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, melyet jóváhagyás után 3 napon belül - ha az uniós forrás rendelkezésre áll - átutal a vonatkozó operatív program EFK-jára.

147.Havi pénzforgalmi előrejelzések készítése

279. § (1) A megkötött szerződések, illetve a beadott elszámolások alapján számított várható kifizetésekről az IH-nak - gördülő tervezéssel - előrejelzést kell adnia az NFÜ Fejezeti Főosztálya részére, mely alapján az NFÜ Fejezeti Főosztálya intézkedik az EFK-n a megfelelő pénzeszköz és előirányzat rendelkezésre állásáról.

(2)[207] Az előrejelzést - az NFÜ által kiadott likviditási útmutató szerint 12 hónapra számolva, havi bontásban - a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig kell elkészíteni és átadni az NFÜ Fejezeti Főosztálya részére.

(3) Minden hónapban a teljes évre szóló gördülő előrejelzést kell elkészíteni, oly módon, hogy a havi bevételek adatai is megismerhetők legyenek.

(4) Az előrejelzésnek tartalmaznia kell az uniós források megelőlegezését, valamint a közösségi hozzájárulás rendezésének várható teljesülését kiemelt előirányzatonként és prioritás szerinti bontásban.

(5) Ha előre nem látott, váratlan kifizetési kötelezettség keletkezik, az IH az ahhoz szükséges pénzösszeg igényét az írásos indoklásban jelzi.

(6) Az NFÜ Fejezeti Főosztálya a kérés beérkezésétől számított 3 munkanapon belül intézkedik a MÁK felé a támogatás rendelkezésre bocsátásáról.

148.A likviditás figyelése

280. § (1) A kifizetésre jóváhagyott összeg fedezetvizsgálatakor az IH-nak, illetve az NFÜ Fejezeti Főosztályának meg kell győződnie arról, hogy az EFK-n elegendő pénzeszköz, illetve előirányzat van a lebonyolítási számlára kért átutalás indításához.

(2) Az EFK likviditását ÁHT-kódonként kell vizsgálni.

(3) Az EFK-nkénti és kiemelt előirányzatonkénti kódonként a kifizetések naprakész nyilvántartását az EMIR-nek kell biztosítania.

(4) Nem megfelelő mennyiségű előirányzat, illetve pénzeszköz megléte esetén rendkívüli feltöltés keretében előirányzat átcsoportosítást, illetve támogatásleosztást kell kezdeményezni az NFÜ Fejezeti Főosztálya felé a likviditáskezelési útmutatónak megfelelően.

149.A tartalék kezelése

281. § (1) Az "Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék" előirányzatot az előre nem látható kiadásokra lehet felhasználni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadásnak minősül különösen

a) a követelések behajtása érdekében felmerülő költségek finanszírozása,

b) valamely projekthez kötődő peres és egyéb ügyből adódó bírság, késedelmi kamat,

c) a szabálytalansági esetekből adódó európai bizottsági követelések kiegyenlítése abban az esetben, ha az összeg behajtására irányuló kísérletek, intézkedések nem jártak eredménnyel, vagy ha a behajtás időpontja előtt a visszafizetésre az NFÜ-höz felszólítás érkezik,

d) ha a kedvezményezettnek fel nem róható okból valamely, a korábbiakban európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződés nem finanszírozható uniós forrásból, de a szerződésben foglaltak megvalósításában az államot kötelezettség terheli, illetve a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik,

e) az NFÜ-t terhelő késedelmi kamat.

(3) Az NFÜ Fejezeti Főosztálya folyamatos nyilvántartást vezet a tartalékfelhasználásról.

(4) A (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetekben az IH vezetőjének kell bejelentenie a tartalékfelhasználásra vonatkozó igényt a gazdasági elnökhelyettes részére.

(5) Az NFÜ Fejezeti Főosztálya a gazdasági elnökhelyettes által továbbított igényeket időrendi sorrendben dolgozza fel, és a tartalék terhére előirányzat-átcsoportosítással teljesíti.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti finanszírozási igényről az államháztartásért felelős minisztert tájékoztatni kell.

(7) Ha a tartalék eredeti előirányzata teljes összegben felhasználásra került, ezen kiadások fedezetét az uniós bevételek zavartalan lehívása érdekében az adott program támogatási előirányzata terhére kell biztosítani.

150. Egyéb előre nem látható kifizetések

282. § (1) Ha az IH-nál tartalékfelhasználási igény keletkezik, az IH vezetője kezdeményezi a gazdasági elnökhelyettes felé a felmerült költségek kifizetésének jóváhagyását.

(2) A gazdasági elnökhelyettes egyetértése esetén a felügyeleti szerv vezetője engedélyezi a szükséges előirányzatmódosítást az érintett prioritásra, amely alapján az NFÜ Fejezeti Főosztálya 3 munkanapon belül intézkedik a MÁK felé a szükséges előirányzat átcsoportosításról.

151. A késedelmi kamat

283. § (1) A KSZ a rendelet 59. § (2) és (3) bekezdése szerinti határidőkhöz viszonyított késedelmes fizetés esetén a késedelem időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.

(2) Késedelmes kifizetés esetén késedelmi kamatot abban az esetben kell a kedvezményezett részére fizetni, ha

a) a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag megfelelő,

b) a támogatás jogosultja nem rendelkezik köztartozással,

c) a kedvezményezett a kifizetési igényéhez kapcsolódóan a jogszabályi, a pályázati felhívásban vagy a támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek eleget tesz, és

d) a kedvezményezett ellen szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás nincs folyamatban.

(3) A kedvezményezett részére késedelmi kamat nem fizethető, ha a kedvezményezettnek vagy valamely támogatásban részesülő partnerének a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben rögzített feltételek nem teljesítéséből adódóan támogatás-visszafizetési kötelezettsége van.

(4) A támogatás kifizetésének felfüggesztése, illetve a támogatás visszatartása esetén a kedvezményezettet kártalanítás, kártérítés, illetve késedelmi kamat nem illeti meg.

(5) Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére, mely nem mentesíti a támogatót a határidőben történő kifizetés alól.

152. A felróhatóság

284. § (1) A KSZ-nek felróható a késedelem, ha a következő feltételek fennállása mellett sem kerülnek kiegyenlítésre határidőben a számlák:

a) a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés formailag, tartalmilag megfelelő,

b)[208] a finanszírozási módtól függetlenül a kedvezményezett, illetve az engedményes, 100%-os támogatás intenzitás esetén szállítói finanszírozási módban a szállító köztartozásmentes,

c)[209] a kedvezményezett ellen szabálytalansági vagy más, a kifizetés felfüggesztésével járó eljárás (pl. a számlához tartozó vállalkozási szerződéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás ellenőrzése, a biztosíték kiegészítése) nincs folyamatban,

d) a kifizetési igénylés kiegyenlítésére a források a rendelet 54. § (3) bekezdése szerint, határidőben rendelkezésre állnak,

e) a MÁK működési rendje az átutalást lehetővé teszi,

f) az EMIR az átutalási megbízást és ezek alapján a MÁK rendszerébe továbbítandó adattartalmat hibátlanul generálja, és

g) az elektronikus átutalás befogadása a KSZ hibájából sikertelen (pl. hiányos vagy hibás átutalási megbízás készítése miatt).

(2) Nem a KSZ-nek felróható a késedelmes teljesítés, ha a támogatás határidőben történő kifizetését

a) az NFÜ hatáskörébe tartozó folyamat (forráslehívás IH jóváhagyása, utalás az EFK-ról, EFK-n elegendő keret időben rendelkezésre állása, az IH és a KSZ közötti állásfoglalások felróható elhúzódása) akadályozta,

b) az EMIR vagy a Pályázó Tájékoztató Felület elégtelen működése - rögzített hibabejelentéssel igazoltan -akadályozta, vagy

c) olyan külső tényező okozta, melyre a KSZ ráhatással nem bírt.

285. § (1) Ha az IH és a KSZ között megkötött szerződésben meghatározott határidőn túl történik az állásfoglalás összeállítása, a késedelem az állásfoglalást adónak felróható. Ha az IH-nak más szervezeti egységgel szükséges egyeztetni, akkor a késedelmes teljésítés miatti felróhatóság egyedi egyeztetés keretében kerül rendezésre.

(2) Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen irányú megkötést, az állásfoglalások elkészítésének határideje a hivatalos megkeresésétől számított 15 nap.

(3) Ha nem az IH és a KSZ között történik az állásfoglalás kérése, az állásfoglalás késedelmes összeállítása és megküldése esetén a lebonyolító szervezet

a) a kifizetési határidőnek megfelelően kifizeti a támogatást,

b) szükség esetén az összeget korrekcióba állítja,

c) szabálytalansági eljárást indít, vagy

d) késedelmes támogatás kifizetését vállalva késedelmi kamatot fizet.

(4)[210] Nem a KSZ-nek felróható a késedelmes kifizetés, ha a kedvezményezett részére azért nem tud kifizetni az év elején, mert nem áll rendelkezésre a lebonyolítási forintbankszámlán a megfelelő fedezet vagy a MÁK még nem fogad átutalási megbízásokat.

(5) Ha a késedelem az IH-nak és a KSZ-nek is felróható, a felelősségmegosztást egyedileg kell rendezni.

153. A késedelem időtartama

286. § (1) A késedelem kezdő napja a rendelet által előírt kifizetési határidő lejáratát követő nap, a késedelem utolsó napja a kifizetési igényre vonatkozó átutalási megbízás MÁK felé történő benyújtás (az EMIR-ben a késedelmi kamat funkcióban a "Tervezett kifizetés dátuma" mezőben rögzített időpont) napja.

(2) A késedelem időtartama a Ptk. alapján naptári napokban számolandó.

154. A késedelmi kamat alapja

287. § (1)[211] A kamat alapja a késedelmesen kifizetett számlák elfogadott, forintban számított támogatástartalma.

(2)[212] A késedelmi kamat számításánál azon számlákat és egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló - az 1. mellékletben rögzített - bizonylatokat kell alapul venni, melyek jóváhagyásra kerültek és amelyekre vonatkozik a késedelmes teljesítés esete.

(3) A késedelmi kamat alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni azon számlákat vagy a számlák azon részét, melyek kiegyenlítést nem igényelnek.

155. A kamat mértéke

288. § (1) A kamat mértéke megegyezik a rendelet 59. § (3) bekezdésében meghatározott kifizetési határidő lejárati napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével.

(2) A késedelmi kamat számítása tekintetében az év 365 napból áll.

156. A kamatfizetési kötelezettség megállapítása

289. § (1) A késedelmi kamat megállapítására és a késedelmi kamat kifizetésére a késedelmi kamat alapjául szolgáló számlák kiegyenlítésével egy időben kerül sor.

(2)[213] A KSZ a jóváhagyott számlákhoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítésével egyidejűleg megállapítja, hogy a számla kifizetése késedelmesnek minősül-e.

(3) Ha a számla kifizetésével összefüggésben a késedelem megállapítható, a KSZ meghatározza a késedelmi kamat összegét.

(4) A késedelem tényének és a késedelmi kamat összegének megállapításához az EMIR-ben rögzített dátumokat és elfogadott támogatási összeget kell alapul venni.

290. § (1) Ha az intézményrendszernek felróható a késedelem, a KSZ a késedelmes számlák kifizetését követően haladéktalanul gondoskodik a késedelmi kamat kifizetésére vonatkozó átutalási megbízás elkészítéséről.

(2)[214] Az NFÜ minden hónap utolsó napjával meghatározza a késedelmesen kifizetésre került számlák állományát és KSZ-enként megállapítja a számlák kiegyenlítési napján érvényes késedelmi kamatok összegét. Az NFÜ az EMIR lekérdezéseit alkalmazza minden operatív program tekintetében, azonos szűrési feltételekkel. Az EMIR-ből nem lekérdezhető adatok tekintetében az IH a KSZ által vezetett kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe veheti.

(3) A KSZ-bontású lekérdezést a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig kell elkészíteni és elektronikusan megküldeni (vagy egy közös tárhelyen elhelyezni) a KSZ részére.

(4) A KSZ az értesítést követő 8 munkanapon belül indoklással alátámasztva jelzi, ha a lekérdezésben olyan számlák vannak, melyek kifizetési késedelme a KSZ-nek nem felróható, illetve, ha a lekérdezésben tévesen szerepelnek határidőben kiegyenlített számlák.

(5) A KSZ megjelöli a lekérdezésben szereplő téves adatokat és alátámasztó, kiegészítő információkkal látja el azokat. A korrigált lekérdezést a KSZ-ek megküldik az NFÜ részére.

(6) Az IH-k a korrigált lekérdezésre 5 munkanapon belül írásban reagálnak, vagy azzal kapcsolatban egyeztető megbeszélést hívnak össze.

291. § (1) Ha a késedelmi kamat átutalását követően megállapítható, hogy a késedelmes teljesítés nem a KSZ hibájából történt, az NFÜ átutalja az érintett késedelmi kamat összeget a KSZ bankszámlájára.

(2) Ha a késedelmi kamat átutalását követően megállapítható, hogy a késedelmes teljesítés nem az NFÜ hibájából történt, a KSZ átutalja az érintett késedelmi kamat összegét az NFÜ bankszámlájára.

(3) Támogatási szerződéstől való elállás esetén a visszakövetelt késedelmi kamat összege azt illeti, akinek a kapcsolódó késedelmes támogatás kifizetés felróható volt.

157. A késedelmi kamat fedezete

292. § (1) A KSZ-nek felróható késedelmi kamat elsődleges fedezete a KSZ saját - erre a célra felhasználható - bevétele és vagyona.

(2) Ha a KSZ a fedezetet nem tudja biztosítani, az irányító, illetve tulajdonos szervezetnek kell a KSZ-nek felróható késedelem kapcsán jelentkező késedelmi kamatfizetés szempontjából helyt állni.

(3) A (2) bekezdést követően a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet "Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék" előirányzat, ezt követően a központi költségvetés tartaléka terhére kell biztosítani a késedelmi kamat megfizetését.

(4) Az "Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék" és a központi költségvetés egyéb tartalékai terhére a KSZ-nek felróható kamatfizetési kötelezettséget csak rendkívül indokolt esetben, a vonatkozó jogszabályok feltételei mellett lehet érvényesíteni.

(5) Ha a késedelmes támogatás kifizetése az NFÜ-nek felróható okból történt, a késedelmi kamatfizetés fedezete a XIX. Uniós fejlesztések költségvetési fejezet "Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék" előirányzata.

158. Kiegyenlítés és továbbutalás

293. § (1) A késedelmi kamat fizetése uniós forrás terhére nem valósítható meg.

(2) A késedelmes teljesítésből eredő késedelmi kamatfizetés kedvezményezett részére történő utalását minden esetben a KSZ saját bankszámlájáról teljesíti a támogatási kifizetésektől elkülönült módon.

(3) A KSZ a jóváhagyott számlákhoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítésével egy időben megállapítja, hogy a számla kifizetése késedelmesnek minősül-e.

(4) Ha késedelmes a számla, a KSZ a késedelmes számlák kifizetését követően haladéktalanul elkészíti a késedelmi kamat átutalási megbízását és elindítja az utalást.

(5) Ha a késedelem a KSZ-nek nem felróható, az NFÜ köteles az érintett késedelmi kamatösszeget a KSZ számára rendelkezésre bocsátani.

(6) Vitás kérdésekben az NFÜ és a KSZ között megkötött megállapodásban rögzítettek az irányadóak.

294. § (1) A kifizetési igények határidőn túl történt teljesítéséről és az ebből adódó késedelmi kamatfizetésről a KSZ legkésőbb a késedelmi kamat átutalásának napján tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint szállítói finanszírozási mód, illetve engedményezés esetén a szállítót, illetve az engedményest is.

(2) A késedelmi kamatról szóló értesítést jogosultanként kell elkészíteni.

(3) A késedelmesen kiegyenlített, szállítói finanszírozású számla esetében a KSZ közvetlenül a szállítónak, engedményezett számla esetén az engedményesnek utalja át a késedelmi kamat összegét.

159.Az elkülönített nyilvántartás

295. § (1) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.

(2) A késedelmi kamat uniós forrásból nem finanszírozható.

(3) Az EMIR kizárólag az uniós támogatások finanszírozásának indítására szolgál, a késedelmi kamat utalására az EMIR nem használható.

(4) Az átutalásokat a KSZ-ek saját bankszámlájukról végzik, a terhelésről szóló bankszámlakivonatot saját könyvviteli, illetve egyéb rendszerükben rögzítik és elkülönítetten nyilvántartják.

296. § (1) Elkülönített nyilvántartást kell vezetni

a) a KSZ-ek által fizetendő késedelmi kamatok összegéről,

b) a kamat alapjául szolgáló lekérdezési időszakról KSZ-enként, kedvezményezettenként feltüntetve a részükre megítélt és átutalt késedelmi kamat összegét,

c) a terhelés dátumáról, és

d) a késedelmi kamat alapjául szolgáló számlák, kifizetési igények egyedi azonosítójáról.

(2) Az elkülönített nyilvántartást az EMIR-ben kell vezetni, melyet a KSZ saját nyilvántartásaival, illetve a kiegészítő információk és az egyeztetés érdekében szükség szerint papír alapú dokumentációval egészít ki.

(3) A gazdasági társaság formában működő KSZ-nek a számvitelről szóló törvény 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolnia a fizetendő késedelmi kamatokat. Ha a fizetendő késedelmi kamat az NFÜ-t terheli, a KSZ-nek a késedelmi kamat ellentételezésére kapott összeget egyéb bevételként kell elszámolnia.

(4) A központi költségvetési szerv formában működő KSZ-t és az NFÜ-t terhelő késedelmi kamatot "Egyéb különféle dologi kiadásként" kell elszámolni az 56329. főkönyvi számlán.

(5) Az NFÜ-t terhelő késedelmi kamatról összesítő kimutatásnak minősülő számviteli bizonylat készül, amely alapján a késedelmi kamat megtérítése történik. A számviteli bizonylat alapja az EMIR-ből készített lekérdezés.

160.Az árfolyam-kompenzáció

297. § (1) Az árfolyam-kompenzációs eljárás célja, hogy az árfolyamváltozással bizonyíthatóan kedvezőtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidővel megvalósuljanak.

(2) Az árfolyam-kompenzáció az NFÜ honlapján közzétett kérelemmel igényelhető.

(3) Az árfolyam-kompenzáció eredménye a támogatási szerződés módosítása oly módon, hogy a projekt költségvetése kiegészül egy árfolyam-kompenzációs tartaléksorral.

(4) Az árfolyam-kompenzáció következtében a támogatási összeget meg kell emelni, az árfolyamváltozásból eredő költségnövekmény részleges finanszírozása céljából.

298. § (1) Az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerződésbe történő beépítésére sor kerülhet

a) a közbeszerzési eljárás(ok) megindítása előtt, vagy

b) a közbeszerzési eljárás(ok) lebonyolítását követően.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást abban az esetben kell alkalmazni, ha a projekten belül olyan mértékű a várható árfolyamváltozás, hogy a közbeszerzési eljárás(ok) fedezete pótfedezet, azaz a támogatási összeg feltételes megemelése nélkül nem lenne biztosított.

(3) Ha az IH az (1) bekezdés b) pontja szerint döntött, a KSZ-t és a kedvezményezettet köteles tájékoztatni a közbeszerzési eljárás lefolytatása után alkalmazandó árfolyam-kompenzációs eljárásról.

161.Az árfolyam-kompenzációra irányuló kérelem benyújtása, feldolgozása

299. § (1) Az árfolyam-kompenzációra irányuló kérelmet a KSZ-hez kell benyújtani.

(2) A KSZ a kérelem befogadása után

a) formai szempontból ellenőrzi a kérelem alapadatait,

b) ellenőrzi a kérelmezett többlettámogatás levezetését, illetve a jogosultsági feltételek meglétét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jogosultsági feltételek:

a) az adott projektben a devizához kötött beszerzés keretében tervezett vagy megvalósított gép-, eszköz-, jármű-, berendezés- vagy technológiabeszerzés és a beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó szállítói szolgáltatás értéke együttesen eléri a projekt elszámolható összköltségének a 25%-át,

b) a költségnövekmény várhatóan eléri (vagy elérte) az eredeti, jóváhagyott és elszámolható összkiadás 4%-át, de legalább az 5 millió forintot,

c) az adott projektben a támogatási arány eléri vagy meghaladja a 80%-ot,

d) a pályázat, projektsajátosságai miatt a műszaki tartalom csökkentése, a költségátcsoportosítás, illetve egyéb, a projektvégrehajtás során rendelkezésre álló eszköz alkalmazása nem ellensúlyozza az árfolyamváltozást, és

e) a projekt költségvetésében betervezett tartalék nem nyújt fedezetet az árfolyam emelkedéséből eredő többletköltségekre.

(4) A KSZ a kérelem ellenőrzése alapján, ha szükséges, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet. A KSZ a kedvezményezett és szükség esetén az IH bevonásával konzultációt is kezdeményezhet.

162.Összegzés, javaslattétel

300. § (1) A KSZ a kérelem vagy a hiánypótlás kézhezvételét követő 30 napon belül döntési javaslatot terjeszt az IH elé.

(2) A KSZ a kedvezményezett által benyújtott árfolyam-kockázati tartalékigény

a) teljes körű elfogadására,

b) részleges elfogadására, vagy

c) annak elutasítására tehet javaslatot.

(3) Az igényelt kompenzáció részleges elfogadása, illetve elutasítása esetén a döntési javaslatot a KSZ köteles megindokolni.

(4) Az igény teljes körű, illetve részleges elfogadása esetén a KSZ által előkészített döntési javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási szerződés módosítása időpontjára tett javaslatot is.

(5) Ha az árfolyam-kompenzációs eljárás a közbeszerzés lefolytatását követően indul, az árfolyam-kockázati tartalék megállapítása során a KSZ jogosult a közbeszerzésen elért esetleges megtakarításokkal (a tervezetthez képest alacsonyabb összegű nyertes ajánlat esetén) az árfolyam-kockázati tartalék összegét csökkenteni.

(6) Ha a közbeszerzés eredményeként a nyertes ajánlat összege meghaladja a projekt költségvetésében erre a célra tervezett összeget, a többletkiadásból az árfolyamváltozásra vissza nem vezethető kiadás a projektgazdát terheli.

163.A döntés

301. § (1) Az IH vezetője a KSZ felterjesztése alapján, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt az árfolyam-kockázati tartalék mértékéről és a támogatási szerződés módosításának időpontjáról.

(2) Az IH a döntéséről tájékoztatja a KSZ-t.

(3) Ha az IH felülbírálja a KSZ döntési javaslatát, a döntést köteles megindokolni.

(4) Az IH vezető döntés lehetőségei:

a) az igény teljes körű elfogadása és a támogatási szerződés módosítása a közbeszerzés lefolytatása előtt,

b) az igény teljes körű elfogadása és a támogatási szerződés módosítása a közbeszerzés lefolytatása után,

c) az igény részleges elfogadása és a támogatási szerződés módosítása a közbeszerzés lefolytatása előtt,

d) az igény részleges elfogadása és a támogatási szerződés módosítása a közbeszerzés lefolytatása után,

e) az igény elutasítása.

302. § (1) Ha az adott projekt még nem rendelkezik támogatási szerződéssel, akkor az árfolyam-kompenzáció tárgyában, a támogatási összeg módosítására vonatkozó döntés alapján készül el a támogatási szerződés.

(2) Ha az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerződésbe történő beépítésére a közbeszerzési eljárás megindítása előtt kerülhet sor, a KSZ tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatási szerződés módosításának megindításáról.

(3) Ha az árfolyam-kompenzációs tartaléksor támogatási szerződésbe történő beépítésére a közbeszerzési eljárás megindítását követően kerülhet sor, a KSZ értesíti a kedvezményezettet, hogy jogosult az árfolyam-kompenzációra, azzal, hogy a támogatói döntés, illetve a támogatási szerződés módosítása csak a közbeszerzés lefolytatása után, annak eredményétől függően történik.

(4) A közbeszerzés lefolytatása és a nyertes kihirdetése után a KSZ a közbeszerzés eredményei alapján újraszámolja az árfolyam-kompenzáció összegét. A KSZ-nek az újraszámolás során újabb jogosultsági ellenőrzést nem kell végezni.

(5) A KSZ az árfolyam-kompenzáció összegének újraszámolása után

a) az eredetileg meghatározott kompenzációs összegre,

b) az eredetileg meghatározott kompenzációs összeg csökkentésére, vagy

c) a kompenzáció mellőzésére tehet javaslatot.

(6) A KSZ az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben javaslatát köteles megindokolni.

303. § (1) Az IH vezetője a KSZ felterjesztése alapján, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt az árfolyam-kockázati tartalék mértékéről.

(2) Az IH a döntéséről tájékoztatja a KSZ-t. Ha az IH felülbírálja a KSZ döntési javaslatát, azt köteles megindokolni.

(3) A KSZ az IH vezetőjének döntése alapján módosítja a támogatói döntést, illetve a támogatási szerződést.

164. Az árfolyam-kompenzációs tartalék felhasználásának módja

304. § (1) Az árfolyamtartalék felhasználásához a KSZ jóváhagyása szükséges.

(2) Az árfolyamtartalék felhasználását azon kifizetési igénylés benyújtása előtt kell kezdeményezni, amellyel a költségkategóriára meghatározott kereteket (az átcsoportosítási lehetőségek is figyelembe véve) a kedvezményezett túllépné.

(3) A KSZ áttekinti a felmerült költségeket, azon belül az árfolyamhatást, megvizsgálja, hogy a kedvezményezett kimerítette-e a költségkategóriák közötti átcsoportosítási lehetőségét, illetve felhasználta-e az egyéb költségvetési tartalékokat.

(4) A KSZ a vizsgálatot követően az árfolyamhatás miatt felmerült, igazolt többletkiadások mértékéig engedélyezi az árfolyamtartalék felhasználását.

(5) Az árfolyam-kockázati tartalék terhére felhasználásra kerülő összeget csökkenteni kell a projekt-költségvetésben realizált megtakarításokkal (átcsoportosítás, a tervnél alacsonyabb összegű közbeszerzési ajánlatokból származó megtakarítás, egyéb megtakarítás). Ennek keretében a támogatónak az adott költségkategória összegét meg kell emelni és ugyanilyen mértékben csökkenteni kell az árfolyam-kockázati tartalék összegét.

VIII. Fejezet

KÖZBESZERZÉS

165. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások

305. § A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kedvezményezett) a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének (összegezés megküldésének) időpontjáról legalább 5 nappal az eredményhirdetés időpontja előtt - elektronikus úton - értesíti a KSZ-t.

306. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését (összegezés megküldését) követő 5 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot a KSZ-nek.

(2) A KSZ a kedvezményezett által megküldött dokumentumokat ezen utasítással összhangban utóellenőrzésnek veti alá.

307. § (1) A KSZ elektronikus úton tájékoztatja a kedvezményezettet arról, ha az utóellenőrzés elvégzéséhez hiánypótlás vagy a tényállás tisztázása szükséges. A KSZ a tájékoztatásban megjelöli

a) a hiánypótlás, tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok körét,

b) a dokumentumok megküldésének - legfeljebb 7 napos - határidejét.

(2) Ha a kedvezményezett nem vagy nem teljeskörűen küldi meg a tényállás tisztázásához szükséges dokumentumokat, a KSZ

a) a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a szabálytalansági, illetve jogorvoslati eljárás megindításának szükségességéről, vagy

b) legfeljebb 3 napos hiánypótlási határidő kitűzésével egy alkalommal ismételten felhívja a kedvezményezettet a dokumentumok megküldésére.

308. § A KSZ a közbeszerzési eljárást a kedvezményezett által megküldött dokumentumok alapján utólagos ellenőrzés keretében ellenőrzi és a rendelet 39. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül értesíti a kedvezményezettet az ellenőrzés eredményéről. A tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésének napjától a dokumentumok teljes körű megküldésének napjáig) nem számít bele a rendelet 39. § (3) bekezdésében meghatározott határidőbe.

309. § (1) Az ellenőrzés eredményétől függően a KSZ szabálytalansági eljárást folytat le a rendelet 34. alcímében meghatározott szabályok szerint, illetve a Kbt. alapján jogorvoslati eljárást kezdeményez.

(2) A KSZ haladéktalanul köteles értesíteni a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt (a továbbiakban: KFF) és az IH-t a szabálytalansági eljárás megindításáról. A KFF és az IH kérésére a KSZ köteles teljeskörűen adatot szolgáltatni a KFF részére a felkérést követő 3 napon belül.

310. § A KFF a közbeszerzési eljárások utóellenőrzését - a KSZ és a kedvezményezett egyidejű értesítése mellett - magához vonhatja. Ha a KFF az utóellenőrzés lefolytatását magához vonja, az elvonás nem érinti a folyamatban levő eljárások ügyintézési határidőit.

311. § Ha a KFF az utóellenőrzés lefolytatását magához vonta és

a) az utóellenőrzés a KSZ-nél még nem kezdődött meg, a kedvezményezett a 305-309. § szerint a KFF-nél kezdeményezi az utóellenőrzés lefolytatását,

b) az utóellenőrzés lefolytatását a KSZ már megkezdte, a KFF értesítésének kézhezvételét követően a KSZ haladéktalanul átadja a KFF-nek a kedvezményezett által megküldött iratokat és írásban tájékoztatja a KFF-et az eljárás állapotáról, különös tekintettel az ellenőrzés megindításának napjára, a jogorvoslati eljárás hivatalból történő kezdeményezésére nyitva álló határidőre, illetve a tényállás esetlegesen folyamatban levő tisztázásának körülményeire (határidők, hiánypótlási felhívás tartalma).

166. A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások, egyeztetés a KSZ-szel

312. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően köteles egyeztetni a KSZ-szel a közbeszerzési dokumentumok műszaki-szakmai tartalmát. A KSZ a megküldött dokumentumokat műszaki, szakmai szempontból ellenőrzi.

(2) A kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton küldi meg a KSZ-nek.

313. § (1) A KSZ az ellenőrzött dokumentumok tekintetében mind a kedvezményezett, mind a KFF részére a beérkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül megküldi a műszaki, szakmai tekintetben tett észrevételeit.

(2) A kedvezményezett ellenőrzi, javítja az észrevételeknek megfelelően a közbeszerzési dokumentumokat, majd az észrevételek kézhezvételét követő legfeljebb 7 napon belül - saját észrevételeivel együtt - visszaküldi a KSZ részére.

(3) A KSZ a visszaküldött dokumentumokat ismételten ellenőrzi és a módosított dokumentumok beérkezését követő legfeljebb 7 napon belül megküldi a kedvezményezettnek és a KFF-nek az ellenőrzésről szóló nyilatkozatát.

314. § (1) A kedvezményezett, illetve a KSZ jogosult konzultációt kezdeményezni az eljárás bármely szakaszában a KSZ ellenőrzésről szóló nyilatkozatának megküldését megelőzően. Konzultáció kezdeményezése esetén a KSZ a kezdeményezés napjától számított legfeljebb 7 napon belül köteles biztosítani a kedvezményezett számára a konzultáció lehetőségét. Több fordulóban lebonyolított konzultáció esetén a konzultációk között legfeljebb 7 nap telhet el. A konzultáció lebonyolítására a konzultáció kezdeményezéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre.

(2) A konzultációkról a KSZ emlékeztetőt készít. A konzultáció a megállapításokat rögzítő emlékeztető kézhezvételének napján, illetve a konzultáció kezdeményezésétől számított 30. napon ér véget.

(3) A konzultáció határideje KÖZOP, KEOP, TIOP, EKOP, ROP keretein belül megvalósított projekteknél egy alkalommal, különösen indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A konzultáció határidejének meghosszabbításáról a kedvezményezettet legkésőbb a konzultáció kezdeményezésétől számított 25. napon, az indokok megjelölésével tájékoztatni kell.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti határidő munkaszüneti napra esik, úgy az ezt megelőző utolsó munkanapon kell megküldeni a tájékoztatást.

315. § (1) A KSZ által a kedvezményezett részére megküldött műszaki, szakmai szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy

a) az ellenőrzés megtörtént és a KSZ-nek műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban nincs, vagy

b) az ellenőrzés megtörtént és műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése van.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit.

316. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás tekintetében a műszaki-szakmai tartalom egyeztetésére úgy kerül sor, hogy a támogatási döntést még nem hozták meg, a KSZ nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy

a) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése a dokumentációval kapcsolatban nincs, vagy

b) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése van.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit.

(3) Az e §-ban meghatározott esetben az ajánlatkérő viseli annak kockázatát, hogy a támogatási döntésig a projekt tartalma úgy változik meg, hogy az befolyásolja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolhatóságát.

167. Közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzés

317. § (1) A KFF abban az esetben fogadhatja be a kedvezményezett által - a rendelet 40. § (1) bekezdésének megfelelően - a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzés céljából a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 20 nappal - elektronikus úton - megküldött közbeszerzési dokumentumokat, ha a kedvezményezett a KSZ-nek a műszaki, szakmai tartalommal kapcsolatban kiállított, elfogadó tartalmú nyilatkozatát is csatolta.

(2) A KFF-nek a közbeszerzési dokumentumok megküldésével egyidejűleg a következő információkat kell bekérnie a kedvezményezettől:

a) a kedvezményezett neve, székhelye (címe),

b) az ajánlatkérő neve, székhelye (címe), ha nem a kedvezményezett az ajánlatkérő,

c) a kapcsolattartóként kijelölt személy neve és elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail),

d) - ha rendelkezésre áll - a projekt azonosító száma,

e) az adott közbeszerzési eljárás becsült értéke,

f) a beszerzés tárgya (építés, építési koncesszió, árubeszerzés, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió),

g) a szerződéshez rendelt elnevezés,

h) a KSZ nyilatkozata a műszaki-szakmai ellenőrzésről,

i) egyéb, a szabályosság elbírálásához szükséges dokumentumok [pl. kizárólagos jogokra történő hivatkozás esetén a kizárólagos jogot alapító szerződések, hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság részére küldendő levél tervezete, a Kbt. 50. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatra vonatkozó dokumentum stb.],

j) iratjegyzék.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartóként elsősorban a közbeszerzési dokumentumok összeállításáért felelős személyt kell megnevezni. Az ellenőrzés során a KFF a kapcsolattartó személyen keresztül tájékoztatja a kedvezményezettet.

318. § (1) A kedvezményezett által megküldött dokumentumokat a KFF közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzésnek veti alá, erről közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentést állít ki. A KFF a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentést a kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül megküldi a kedvezményezett részére.

(2) A KFF a 7 napos határidőt indokolt esetben, legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja. A KFF a határidő meghosszabbításáról legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 7. napon hivatali időben értesíti a kedvezményezettet. A közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzésre rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésétől a hiánypótlás teljes körű teljesítéséig tartó idő).

319. § A kedvezményezett a KFF közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentése alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat, illetve, ha a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés megállapításaival nem ért egyet, a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés megállapításaival kapcsolatos részletes indokolását a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül visszaküldi a KFF részére.

320. § (1) A KFF a kedvezményezett által megküldött módosított közbeszerzési dokumentumokról közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványt állít ki a módosított közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő 5 napon belül, melyet megküld a kedvezményezett részére.

(2) A KFF közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványa tartalmazza:

a) "A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján - figyelemmel a ....../...... számú minőség-ellenőrzési jelentésben foglaltakra - támogatjuk." vagy "A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján - figyelemmel a ....../......számú minőségellenőrzési jelentésben foglaltakra - nem támogatjuk." szöveget, és

b) a KFF nyilatkozatát arról, hogy a közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítvány kiállítása az ajánlatkérő Kbt.-ben meghatározott felelősségét az eljárás szabályosságáért nem érinti.

321. § (1) A kedvezményezett a KFF közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványának megfelelően véglegesíti a közbeszerzési dokumentumokat. A kedvezményezett a közbeszerzési eljárását akkor indíthatja meg, ha a KFF a közbeszerzési dokumentációt ellenőrizte és erről közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványt állított ki figyelembe véve a rendelet 37. § (3) bekezdésének, valamint a támogatási szerződés rendelkezéseit.

(2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejűleg köteles megküldeni az eljárást megindító végleges közbeszerzési dokumentumot a KFF részére.

322. § Ha a kedvezményezett a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 5 napos határidőt elmulasztja és a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés kézhezvétele óta 30 nap eltelt, a KFF az ellenőrzést közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítvány kibocsátása nélkül lezárhatja. Az ellenőrzés lezárásáról a KFF haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. A kedvezményezett ebben az esetben új kérelem benyújtásával a minőségbiztosítás ismételt megindítását kezdeményezheti.

323. § A KFF a végleges dokumentumok megküldését követően - a jogorvoslati határidők figyelembevételével - jelzi az IH felé a rendeletben foglalt szabálytalansági eljárás, illetve az NFÜ Jogi Főosztálya felé a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét.

168. A közbeszerzési eljárás lefolytatása (folyamatba épített helyszíni vagy dokumentum alapú ellenőrzés)

324. § (1) A kedvezményezett az eljárással kapcsolatban elkészített végleges dokumentumok (részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás, dokumentáció) megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a KFF-et

a) a helyszíni bejárásról és annak időpontjáról,

b) a bontás időpontjáról,

c) - ha ismert - a döntés-előkészítő bizottság ülésének tervezett időpontjáról,

d) az eredményhirdetés tervezett időpontjáról,

e) a szerződéskötés tervezett időpontjáról.

(2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról, az eljárást megindító iratok és az addig keletkezett valamennyi dokumentum (kiegészítő tájékoztatás, az ajánlati/ajánlattételi határidő esetleges módosítása, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok, helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyv, jelenléti ív) megküldésével, legalább 15 nappal a bontás előtt tájékoztatja a KFF-et.

325. § (1) A KFF a közbeszerzési eljárásba megfigyelőt delegál. A KFF az iratok beérkezését követő 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet

a) a delegált megfigyelő személyéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy

b) a delegált megfigyelő az ellenőrzést személyesen vagy dokumentum alapon végzi.

(2) A kedvezményezett az eljárás során keletkezett iratokat folyamatosan küldi a delegált megfigyelőnek, különös tekintettel a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás módosítását tartalmazó hirdetményekre. A kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben, folyamatosan, írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat (különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat) a megfigyelő részére megfelelő időben megküldi.

326. § A KFF a folyamatba épített ellenőrzés lezárásaként, a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, melyet az eredményhirdetést megelőzően megküld a kedvezményezett részére.

327. § A kedvezményezett az eljárást lezáró döntését abban az esetben hozhatja meg, ha a KFF az eljárás szabályosságát ellenőrizte és az eljárás szabályosságáról tanúsítványt állított ki. A kedvezményezettnek az eljárást lezáró döntése meghozatala során figyelembe kell vennie a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakat. A kedvezményezett az eljárás eredményének kihirdetésével (összegzés megküldésével) egyidejűleg az írásbeli összegezést, valamint - eltérő vélemény esetén - a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a KFF részére megküldje. A KFF az eljárást lezáró döntés és a kedvezményezett álláspontjának ismeretében dönt arról, hogy szükséges-e az eljárással kapcsolatban szabálytalansági vagy jogorvoslati eljárást kezdeményeznie.

169. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés ellenjegyzése

328. § (1) A KSZ ellenjegyzi a szerződést, ha

a) a KFF a közbeszerzési eljárás előkészítése, illetve lefolytatása során a szerződést ellenőrizte és arról közbeszerzési minőség-ellenőrzési és közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki, és

b) nem merült fel a szerződéssel kapcsolatban műszaki, szakmai ellenvetése.

(2) Ha a KSZ megtagadja a szerződés ellenjegyzését, részletes írásbeli indokolást készít, és ezt az NFÜ-nek megküldi.

(3) Támogatás csak a KSZ által ellenjegyzett szerződés alapján felmerülő költségekre folyósítható.

329. § Ha a rendelet 40-44. §-ában meghatározott közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan az eljárás utólagos ellenőrzése szükséges, azt a KFF végzi. A KFF az erre vonatkozó döntésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. A KFF utóellenőrzése során a rendelet 39. §-a szerint jár el.

170. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok

330. § (1) A kedvezményezett a Kbt. 303. §-a alapján módosított szerződést a módosítást követő 7 napon belül utóellenőrzés céljából megküldi a KSZ részére.

(2) A szerződés módosításával egy időben a kedvezményezett a következő dokumentumokat is megküldi a KSZ részére, ha ezek nem állnak a KSZ rendelkezésére:

a) a módosítás alapját képező szerződés (alapszerződés),

b) korábbi módosítás(ok),

c) a módosítás indokolása,

d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentum.

(3) A KSZ jogosult további dokumentumokat is bekérni az utóellenőrzés céljából.

331. § (1) A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján a KSZ lefolytatja a szerződés módosításának ellenőrzését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát. Az ellenőrzés a módosítás jogszerűségi és elszámolhatósági kérdéseire terjed ki.

(2) Az ellenőrzés eredményétől függően a KSZ lefolytatja a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárást, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményez.

171. A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok

332. § (1) A kedvezményezett a szerződésmódosítás szükségessé válása esetén köteles egyeztetni a KSZ-szel. A kedvezményezett a szerződésmódosítással összefüggő valamennyi dokumentumot elektronikus úton megküldi a KSZ részére. A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján a KSZ lefolytatja a szerződés módosításának előzetes véleményezését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos előzetes jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát.

(2) A kedvezményezett a szerződés módosításával kapcsolatban, a módosítást 30 nappal megelőzően a KFF írásbeli véleményét kéri.

(3) A kedvezményezett a KFF részére egyidejűleg megküldi

a) a szerződést,

b) a módosítás tervezetét,

c) a módosítás indokolását,

d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, valamint

e) a KSZ-nek a módosítással kapcsolatos előzetes jogi álláspontját tartalmazó dokumentumot.

(4) Ha a KFF-nek további dokumentumokra is szüksége van, azt a kedvezményezettől hiánypótlás keretében kéri be.

333. § A KFF a részére megküldött dokumentumok alapján a szerződésmódosítás tekintetében tett észrevételeit a dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a kedvezményezett részére.

334. § (1) A kedvezményezett a KFF észrevételei alapján módosítja a szerződésmódosítással összefüggő dokumentumokat, illetve, ha nem ért egyet a KFF észrevételeivel, részletes indokolást is készít erről, melyet az észrevételek kézhezvételét követő 7 napon belül megküld a KFF részére.

(2) A KFF a további észrevételeiről a módosított dokumentumok kézhezvételét követő 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

(3) A kedvezményezett a KFF észrevételeinek kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a módosított szerződést a KFF részére.

335. § A KFF a módosított szerződést megvizsgálja, és ha nem ért egyet a szerződésmódosításban foglaltakkal, jelzi az NFÜ illetékes szervezeti egységének a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szükségességét.

336. § A szerződés módosítását a KSZ ellenjegyzi a 328-329. § rendelkezéseinek megfelelően.

172. A központosított közbeszerzés

337. § A központosított közbeszerzési eljárások tekintetében a rendelet 39. §-ában, illetve 40-45. §-ában meghatározott utóellenőrzés, illetve a KFF-nél folyamatba épített ellenőrzés kerül lefolytatásra.

338. § Ha a központosított közbeszerzés keretében a verseny újranyitására nem kerül sor, a beszerzés szabályosságának ellenőrzése utóellenőrzés keretében, ezen alcím szerint történik. A kedvezményezett a központosított közbeszerzés keretében lebonyolított beszerzésének megrendelőjét, a megrendelés visszaigazolását, illetve a megkötött szerződést a szerződéskötést követően 5 napon belül köteles megküldeni

a) a KSZ-nek, ha az ellenőrzés lefolytatására a KSZ jogosult,

b) a KFF-nek, ha az ellenőrzés lefolytatására a KFF jogosult.

339. § (1) Ha a kedvezményezett a verseny újranyitásával bonyolítja le a közbeszerzést, az eljárás ellenőrzésére a következők szerint történik:

a) a KSZ utóellenőrzés a rendelet 39. §-a szerint valamennyi, a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás esetén,

b) a KFF folyamatba épített ellenőrzése a rendelet 40-45. §-a szerint valamennyi, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek számára. E kötelezettség alól az IH különösen indokolt esetben felmentheti a kedvezményezettet.

340. § (1) Ha a kedvezményezett a rendeletben foglaltaknak nem, vagy nem teljeskörűen tesz eleget, kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, felelőssége a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás keretében kerül megállapításra.

(2) A szabálytalansági eljárás eredménye alapján

a) a támogatás egy része vagy akár egésze visszavonható, illetve

b) kiemelt, kétfordulós és kistérségi programban meghatározott projektek esetében az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg.

IX. Fejezet

FENNTARTÁS

173. A fenntartási kötelezettség

341. § (1)[215] A projekt befejezésétől számított legalább 5 évig - mikro-, kis- és középvállalkozások esetében legalább 3 évig (a továbbiakban: fenntartási időszak) - a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítani kell, hogy a projekt a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg és megfelel az 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. Ha a kedvezményezett ezen kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíteni kell a KSZ-t.

(2)[216] Ha a kedvezményezett mérete a vállalkozás tulajdonosi körében bekövetkező változás miatt (kapcsolódó vagy partnervállalkozások révén) a fenntartási időszak alatt megváltozik és a vállalkozás már nem felel meg a mikro-, kis- és középvállalkozás kategóriáknak, e tényről haladéktalanul tájékoztatni kell a KSZ-t. A KSZ a tájékoztatás alapján - ha a kedvezményezett továbbra is megfelel a jogosultsági feltételeknek - a fenntartási időszakot 5 évre növeli.

(3) Az egyes operatív programok sajátosságaira, a projekt céljára, műszaki tartalmára tekintettel az IH indokolt esetben előírhat hosszabb fenntartási időszakot is az általános szerződési feltételekben vagy a pályázati felhívásban.

(4)[217] Az 1083/2006/EK rendelet 57. cikke szerinti időtartamon túli, de az általános szerződési feltételek között vagy a pályázati felhívásban rögzített fenntartási kötelezettségek megsértése esetén is szükséges érvényesíteni a támogatási szerződésben rögzített szankciókat, és a támogatás visszakövetelése esetén az Európai Bizottsággal szembeni elszámolási kötelezettség is fennáll.

(5)[218] A visszatérítendő pénzügyi eszközökre, valamint a kizárólag előkészítést támogató projektek körére nem vonatkozik a fenntartási kötelezettség.

(6) Ha a kedvezményezett a fenntartási kötelezettség nem teljesüléséről tájékoztatja a KSZ-t, a KSZ megvizsgálja a szerződésszerű állapot helyreállításának lehetőségét vagy az általános szerződési feltételekben előírt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(7) A támogatott beruházással létrehozott vagyon a záró projekt fenntartási jelentés (a továbbiakban: ZPFJ) elfogadásáig csak az IH előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg.

342. § (1) Fenntartási kötelezettség a 341. § (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, infrastrukturális beruházás, illetve termelő beruházások esetében áll fenn.

(2) Az Európai Szociális Alapból származó támogatások esetében csak abban az esetben áll fenn fenntartási kötelezettség, ha a pályázati felhívásban leírtak szerint a projekt az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. cikke szerint állami támogatási szabályok alá esik.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a projektre az állami támogatásról szóló jogszabály szerinti fenntartási kötelezettség vonatkozik.

343. § Nem teljesül a fenntartási kötelezettség, ha

a) a projekt keretében támogatott infrastrukturális elem tulajdonosi szerkezete megváltozik vagy a termelő tevékenység megszűnik, és

b) ez megváltoztatja a támogatott művelet, projekt jellegét vagy végrehajtási feltételeit, vagy valamely cég vagy közjogi szerv számára jogosulatlan előnyt biztosít.

344. § Nem jelenti a fenntartási kötelezettség megsértését

a) a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változás, ha a projekt eredeti céljának megfelelően megvalósul vagy a megvalósított projekt jellegét, alapvető funkcionális jellemzőit és működési feltételeit a tulajdonosi változás nem módosítja jelentősen oly módon, hogy azzal bárkinek jogosulatlan versenyelőnyt biztosítson,

b) a technológiai változás vagy modernizáció miatti csere, fejlesztés,

c) ha a termelőtevékenység nem a közösségi jogszabályok szerinti csalásból eredő csőd miatt szűnik meg.

174. A jelentéstételi kötelezettség

345. § (1)[219] A támogatási szerződésben a projekt befejezésétől vagy az IH döntése alapján a projekt fizikai befejezésétől évente fenntartási jelentés benyújtása írható elő a kedvezményezett számára. A fenntartási időszak 341. § szerinti kezdetét nem érinti, ha az IH döntése alapján a jelentéstételi kötelezettség a projekt fizikai befejezésétől indul.

(2)[220] A támogatási szerződéssel rendelkező kedvezményezettnek a projekt befejezése vagy a projekt fizikai befejezése után a teljes fenntartási időszak alatt a támogatási szerződésben meghatározott rendszerességű és tartalmú jelentéstételi kötelezettsége (a továbbiakban: fenntartási jelentés) áll fenn a KSZ felé.

(3) A fenntartási jelentés típusai

a) projektfenntartási jelentés (a továbbiakban: PFJ),

b) ZPFJ.

(4) A fenntartási időszak során benyújtott fenntartási jelentés PFJ-nek minősül, melyben a kedvezményezett a jelentés tárgyidőszakára vonatkozóan nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljesítéséről.

(5) Az utolsóként benyújtott fenntartási jelentés ZPFJ-nek minősül, melyben a kedvezményezett nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljes körű teljesítéséről.

346. § (1) Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége áll fenn és a kedvezményezett indikátorok teljesítését vállalta a fenntartási időszakban, a jelentéstételi kötelezettséget elő kell írni.

(2) Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nem áll fenn, jelentéstételi kötelezettséget akkor kell előírni, ha a kedvezményezett a projekt befejezést követő időszakra nézve további kötelezettséget vállalt.

(3) Ha vonatkozó jogszabályok üzemeltetőt, vagyonkezelőt jelölnek ki, a kedvezményezett a projekt megvalósítását követően a létrehozott vagyont a meghatározott vagyonkezelőnek, üzemeltetőnek átadja, aki a vagyon nyilvántartásba vételéről, működtetéséről és fenntartásáról a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a projekt fenntartására vonatkozó jelentéstétel, adatszolgáltatás a kedvezményezett kötelezettsége.

(5) A jelentéstétel ütemezését a konstrukciók tartalma alapján projektév vagy speciális projektév szerint kell meghatározni.

347. § (1) A jelentés által bemutatott időszak minősül a jelentés tárgyidőszakának.

(2) A projekt fizikai befejezése utáni időszakban a vállalások teljesítésének tárgyidőszaka a vállalási időszak.

(3)[221] A vállalási időszak kezdete - az IH döntésétől függően - a projekt fizikai befejezésének vagy befejezésének napja.

(4)[222] A vállalási időszak vége az utolsó speciális projektév, illetve projektév utolsó napja.

347/A. §[223] (1) A fenntartási jelentések kezelése során a kedvezményezettel történő kapcsolattartás a Pályázó Tájékoztató Felületen történik. A kedvezményezettnek küldött értesítések az elektronikus alkalmazáson keresztül kerülnek kiküldésre, s egyedi jelszóval ellátott felületen egységes formában elérhetővé válnak a kedvezményezettek számára. Az értesítéseket papír alapon nem kell kiküldeni.

(2) Ha a Pályázó Tájékoztató Felület vagy egyes funkciói nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, az értesítéseket papír alapon kell kiküldeni.

(3) Ha a támogatási szerződésben az elektronikus kapcsolattartás lehetősége nem került kikötésre, a KSZ az elektronikus kapcsolattartás szabályairól tájékoztatja a kedvezményezettet.

175. A projektév szerinti jelentéstétel

348. § (1) A projektév szerinti jelentéstétel esetén a jelentések tárgyidőszaka a befejezés dátumától kezdődik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a fenntartási időszak, valamint a vállalási időszak kezdete és vége megegyezik.

(3) A projektév szerinti jelentéstétel esetén az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a fenntartási kötelezettség kezdő napja, azaz a projekt befejezését követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma a kezdőnaptól számított projektév (12 hónap) utolsó napja.

(4) A következő PFJ tárgyidőszaka az első PFJ záró dátumát követő napon kezdődik és a jelentéstételi kötelezettség a (3) bekezdés szerint ismétlődik.

176. A speciális projektév szerinti jelentéstétel

349. § (1) Speciális projektév szerinti jelentéstétel előírása esetén a jelentések tárgyidőszaka speciális projektévhez (pl. üzleti év, tanév, naptári év) igazodik.

(2) Speciális projektév szerinti jelentéstételt kell előírni, ha a PFJ-ben előírt vállalási adatok csak az így meghatározott időszak elteltével állnak rendelkezésre.

(3) Ha a vállalási és a fenntartási időszak kezdete azonos, a vállalási időszak vége

a) egybeesik a fenntartási időszak végével, ha a speciális projektév kezdőnapja azonos a fenntartási időszak kezdőnapjával,

b) későbbi, mint a fenntartási időszak vége, ha a speciális projektév kezdőnapja későbbi, mint a fenntartási időszak kezdőnapja.

(4)[224] A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, valamint a fenntartási és vállalási időszak vége.

(5)[225] A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, azaz a vállalási időszak vége.

350. § (1) Ha a vállalási időszak kezdete korábbi, mint a fenntartási időszak kezdete, a vállalási időszak vége

a) egybeesik a fenntartási időszak végével, ha a speciális projektév kezdőnapja azonos a fenntartási időszak kezdőnapjával,

b) későbbi, mint a fenntartási időszak vége, ha a speciális projektév kezdőnapja későbbi, mint a fenntartási időszak kezdőnapja,

c) korábbi, mint a fenntartási időszak vége, ha a speciális projektév kezdőnapja korábbi, mint a fenntartási időszak kezdőnapja.

(2)[226] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a fizikai befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, valamint a fenntartási és vállalási időszak vége.

(3)[227] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma a fizikai befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma az utolsó speciális év, azaz a vállalási időszak vége.

(4)[228] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az első PFJ tárgyidőszakának kezdete a fizikai befejezést követő nap. A jelentés tárgyidőszakának záró dátuma az ezt követő első teljes speciális projektév utolsó napja. A ZPFJ tárgyidőszakának kezdő dátuma az utolsó speciális év kezdete, záró dátuma pedig a fenntartási időszak vége.

177. A jelentéssel összefüggő formai, tartalmi elvárások

351. § (1) A PFJ és a ZPFJ űrlapját és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutatókat az NFÜ honlapján közzéteszi. Az általános kitöltési útmutató az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya jóváhagyásával módosítható.

(2)[229] A PFJ-hez melléklet nem kérhető be, kivéve, ha a megvalósítás helyszíne és a kedvezményezett székhelye/telephelye nem egyezik meg. Ebben az esetben az iparűzési adó befizetéséről és a projektben foglalkoztatottak számáról információ kérhető.

(3)[230] A ZPFJ-hez melléklet akkor kérhető, ha a bekérendő adatok az államigazgatás más szerveinek nyilvántartásaiból nem elérhetőek és azt az adott konstrukció esetében az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya jóváhagyta. A jelentéshez kapcsolódó mellékleteket szkennelt formában a Pályázó Tájékoztató Felületen kell feltölteni.

352. § (1)[231] A fenntartási jelentést egy példányban, az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan, az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani. A jelentést papír alapon nem kell beadni. A jelentés beküldéséről a kedvezményezett értesítésben azonnal visszaigazolást kap.

(2) Az elmentett és EMIR-be betöltésre kerülő jelentés benyújtottnak minősül.

(2a)[232] A KSZ feladata, hogy a jelentés benyújtásának feltételeiről a kedvezményezettet teljeskörűen tájékoztassa. Ha a kedvezményezett a KSZ tájékoztatása ellenére, az elektronikus verzió mellett papír alapon is benyújtja jelentését, a KSZ-nek nem kell vizsgálnia a papír alapú dokumentumok és az elektronikusan benyújtott verzió egyezőségét, az elektronikusan benyújtott verzió alapján kell döntést hozni. A KSZ az elektronikusan benyújtott jelentéssel összefüggésben kérhet hiánypótlást a kedvezményezettől.

(3)[233] Ha a Pályázó Tájékoztató Felület nem áll teljeskörűen rendelkezésre, a jelentéseket CD-re mentve és papír alapon, egy példányban, a főkedvezményezett által aláírva is be kell benyújtani.

353. § (1) A PFJ-ben a jelentés tárgyidőszakában a projektnek a rendelet 80. §-a és a 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdése által meghatározott fenntartási követelményeknek és a támogatási szerződésben vállaltaknak való megfelelőségéről kell nyilatkozni.

(2) A projekt fenntartási időszakának elteltét követően a kedvezményezett a ZPFJ-ben nyilatkozik a fenntartási kötelezettségek teljes körű teljesítéséről.

(3) A fenntartási jelentésben be kell számolni a fenntartási időszakra vállalt indikátorokról, horizontális vállalásokról és az esetleges bevételek alakulásáról.

(4)[234] A fenntartási időszakban végzett helyszíni ellenőrzések során a KSZ-nek a fenntartási jelentésben nem szereplő, de a projekt céljainak teljesülése szempontjából jelentős információkat is össze kell gyűjtenie.

178. További kötelezettségek

354. § (1) A projekttel kapcsolatban projektszintű elkülönített analitikus számviteli nyilvántartást kell vezetni.

(2)[235] A projekttel kapcsolatos dokumentumokat a projekt helyszínén elkülönítetten kell nyilvántartani és legalább 2020. december 31-ig megőrizni. Ha a projekt helyszíne ezt nem teszi lehetővé vagy több megvalósítási helyszín van, a dokumentumokat a kedvezményezett telephelyén vagy székhelyén kell megőrizni.

(3)[236] A fenntartási időszakban a KSZ helyszíni szemlét rendelhet el. A (2) bekezdés szerinti időpontig fennáll a kedvezményezett ellenőrzés-tűrési, információszolgáltatási és egyéb együttműködési kötelezettsége.

179. Emlékeztető fenntartási jelentés benyújtásra

355. § A KSZ-nek a projektek nyomonkövetésével kapcsolatos adatokat a megismerésüktől számított 3 napon belül rögzíteni kell az EMIR-ben.

356. § (1) Projektév szerinti beszámoltatás esetén, a fenntartási jelentést a támogatási szerződés hatálya alatt évente egyszer, a jelentés tárgyát képező időszak utolsó naptári napját követő 15 napon belül kell benyújtani.

(2)[237] A fenntartási jelentés benyújtási határidő lejárta előtt 15 nappal a kedvezményezett figyelmét a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül automatikus értesítéssel fel kell hívni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére.

357. § (1) Speciális projektév szerinti beszámoltatás esetén a fenntartási jelentést - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - az adott jelentés tárgyát képező időszak végét követő 15 napon belül kell benyújtani.

(2) Ha az adatok rendelkezésre állása hiteles gazdasági beszámoló elfogadásához, illetve az arra jogosult hitelesítéséhez és letétbe helyezéséhez kötődik (üzleti év), akkor a jelentést legkésőbb a gazdasági beszámoló elfogadásának, letétbe helyezésének jogszabályi határidejét követő 15 napon belül be kell nyújtani.

(3) A gazdasági beszámoló elfogadásának, letétbe helyezésének határidejét és így a speciális projektév kezdetét a záró beszámolóban kell közölni a KSZ-szel a kedvezményezett saját gazdálkodására irányadó beszámolókészítési szabályok figyelembevételével.

(4)[238] A közölt adatok alapján a fenntartási jelentés benyújtási határidejének lejárta előtt 15 nappal a kedvezményezett figyelmét a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül automatikus értesítéssel fel kell hívni a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére.

180. Felszólítás fenntartási jelentés benyújtásra

358. §[239] Ha a kedvezményezett jelentéstételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a határidő leteltét követő 5 napon belül a KSZ kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő automatikus értesítéssel, 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet jelentéstételi kötelezettsége teljesítésére.

359. § (1)[240] Ha a kedvezményezett az eredeti határidőben nem teljesíti a jelentéstételi kötelezettségét, kötbérfizetési kötelezettséget kell előírni. A kötbérfizetés kezdő napja a jelentéstételi kötelezettség teljesítésének felszólításban közölt határideje, utolsó napja a fenntartási jelentés benyújtását megelőző naptári nap.

(2) Ha a kedvezményezett a felszólításban meghatározott határidőn belül sem küldi be a PFJ-t, a KSZ

a) elállhat a támogatási szerződéstől,

b) kezdeményezheti a kedvezményezettnek a támogatási rendszerből történő kizárását.

181. A jelentés formai és szakmai ellenőrzése

360. § (1) A KSZ a négy szem elvének megfelelően, a beérkezéstől számított 15 napon belül az EMIR-ben ellenőrzi a beérkezett jelentést - formai és szakmai szempontokat is tartalmazó - előre összeállított ellenőrző listák alapján.

(2) A KSZ monitoringlátogatást rendelhet el, a projekt fenntartása során jelentkező problémák feltárása és korrigálása érdekében.

(3) A ZPFJ esetén vizsgálni kell a fenntartási időszakra vonatkozó indikátorok támogatási szerződésben meghatározott értékeinek teljesülését.

(4) Ha egy indikátor - a kedvezményezettnek felróható okból - nem éri el a meghatározott érték 75%-át, a kedvezményezettet fel kell szólítani a támogatás arányos részének visszafizetésére a következők szerint:

(5) Ha az indikátor teljesülése a projekt egy meghatározott tevékenységéhez köthető, az arányosítást a projektelemre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha több indikátor nem érte el a meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.

182.Hiánypótlás

361. § (1)[241] Ha az ellenőrzés során a fenntartási jelentéssel kapcsolatban hiányosságok merülnek fel, a KSZ a jelentés beérkezésétől számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő automatikus értesítéssel a hiány pótlására, illetve a hiba javítására szólítja fel a kedvezményezettet.

(2)[242] A hiánypótlási határidő kezdete az értesítés Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő átvételét követő nap.

(3) Hiánypótlási felhívásra egy PFJ esetében legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, amelyben a KSZ az összes hiányosságot és hibát megjelöli.

(4) A hiánypótlási határidőn belül a projektgazdának és a KSZ-nek lehetősége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben.

(5) A hiánypótlást a jelentéssel megegyező módon, elektronikusan, az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani.

(6) A hiánypótlás során csak a fenntartási jelentés hiányzó, illetve javított részeit kell benyújtani. A hiánypótlást papír alapon nem kell benyújtani.

(7)[243] Ha a Pályázó Tájékoztató Felület nem áll teljeskörűen rendelkezésre, a hiánypótlást CD-re mentve és papír alapon is be kell benyújtani egy-egy példányban.

362. § (1) A KSZ a beérkezett hiánypótlással kiegészíti a dokumentációt és az eredeti ellenőrzési szempontok alapján leellenőrzi a formai és szakmai szempontokat is tartalmazó, előre összeállított ellenőrző listák alapján.

(2) Ha a kedvezményezett a fenti határidőben nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét, kötbérfizetési kötelezettséget kell előírni.

183.Döntés a fenntartási jelentésről

363. § (1) Ha a KSZ-nek a kedvezményezettel szemben bármely jogcímen követelése áll fenn, a követelés teljesítésének napjáig a KSZ a ZPFJ-t nem fogadhatja el.

(2) A KSZ a fenntartási jelentés elfogadásáról a formai és szakmai ellenőrzést követő 5 napon belül, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésétől számított 10 napon belül dönt.

(3) A fenntartási jelentést a KSZ akkor hagyja jóvá, ha a jelentésben foglaltak alapján a projekt a támogatási szerződésben leírtaknak teljeskörűen megfelel.

(4) A fenntartási jelentést el kell utasítani, ha

a) az ellenőrzések során a KSZ megállapítja, hogy a fenntartással kapcsolatos kötelezettségek nem állnak összhangban a támogatási szerződésben foglaltakkal, illetve nem teljesültek,

b)[244] a hiánypótlásra a hiánypótlásra felszólító értesítés átvételétől számított határidő leteltéig nem kerül sor, vagy ha a hiányok pótlása vagy a hibák javítása nem teljes körű.

(5)[245] Ha a fenntartási jelentés elutasításra kerül, kötbérfizetési kötelezettséget kell előírni.

184. Értesítés a fenntartási jelentés elutasításáról

364. §[246] (1) A fenntartási jelentés elutasításáról a KSZ a döntéstől számított 5 napon belül, kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő automatikus értesítéssel értesíti a kedvezményezettet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésben meg kell jelölni

a) a teljesítés határidejét,

b) az elutasítás indokát,

c) a fenntartási jelentés elfogadásához szükséges kiegészítések, korrekciók körét.

185. A korrekciós időszak

365. § (1)[247] A korrekciók elvégzésére a kedvezményezettnek az értesítés Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő átvételét követően 20 nap áll rendelkezésére.

(2) A KSZ vezetőjének jóváhagyásával az (1) bekezdés szerinti határidő a kedvezményezett kérelme alapján, a korrekció elvégzésének időigényét mérlegelve, az eredeti határidőt megelőző 5 napon belül meghosszabbítható.

(3)[248] Az új határidő kitűzéséről a kedvezményezettet a határidő meghosszabbításáról hozott döntéstől számított 5 napon belül kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő automatikus értesítéssel értesíteni kell.

(4)[249] A korrekciós időszakon belül - írásban vagy szóban - lehetőség van a kedvezményezett és a KSZ közötti egyeztetésre a korrekcióhoz szükséges kérdésekben. A kedvezményezettnek a korrekciós időszakban lehetősége van a fenntartási jelentés több alkalommal történő javítására és megküldésére.

366. § (1) A korrekciót a jelentéssel megegyező módon, elektronikusan az NFÜ honlapján található Pályázó Tájékoztató Felületen kell benyújtani.

(2) Korrekciókor csak a pótlandó vagy javítandó részeket kell benyújtani.

(3) A korrekciót papír alapon nem kell beadni.

(4)[250] Ha a Pályázó Tájékoztató Felület nem áll teljeskörűen rendelkezésre, a korrekciót CD-re mentve és papír alapon is be kell benyújtani egy-egy példányban.

367. § (1)[251] A KSZ a beérkezett korrekciót az eredeti ellenőrzési szempontok alapján leellenőrzi a formai és szakmai szempontokat is tartalmazó, előre összeállított ellenőrző listák alapján.

(2) A KSZ a korrekciós időszak leteltét követő 10 napon belül köteles döntést hozni a fenntartási jelentésről.

(3) Ha a fenntartási jelentés nem kerül elfogadásra, a KSZ köteles a szerződés megszüntetését kezdeményezni.

186. Értesítés a PFJ, ZPFJ elfogadásáról, valamint a projekt lezárása

368. §[252] A fenntartási jelentés elfogadásáról a kedvezményezettet kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő automatikus értesítéssel kell tájékoztatni a döntés rögzítését és jóváhagyását követően.

369. § (1) A projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve további kötelezettséget nem vállalt és a pályázati felhívásban és útmutatóban meghatározott feltételek teljesültek.

(2) Ha a támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló ZPFJ-t benyújtotta, és azt a KSZ jóváhagyta.

370. §[253] (1) A ZPFJ elfogadását követően az IH - vagy ha az IH ezt a feladatot a KSZ-re delegálta, a KSZ - nyilatkozik a biztosíték visszavonhatóságáról, amelyet a KSZ a (2) bekezdésben foglalt értesítés mellékleteként küld el a kedvezményezettnek.

(2) A ZPFJ elfogadásáról a KSZ a döntéstől számított 5 napon belül, kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen keresztül történő automatikus értesítéssel értesíti a kedvezményezettet.

(3) A KSZ az értesítésben tájékoztatja a kedvezményezettet arról, hogy minden kötelezettségét teljesítette és ezzel a támogatási szerződésben megfogalmazottaknak megfelelően a projekt lezárult.

(4) Ha a kedvezményezettnek fenntartási kötelezettsége nincs, a KSZ a projekt lezárásáról a záró beszámolót és a záró kifizetési kérelmet elfogadó, kizárólag a Pályázó Tájékoztató Felületen történő automatikus értesítéssel értesíti a kedvezményezettet.

X. Fejezet

KIEMELT PROJEKTEK AKCIÓTERVI NEVESÍTÉSE

371. § (1) Az IH kiemelt projektek esetén legalább előzetes kiemelt projekt felhívást (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felhívás) tesz közzé, melynek célja olyan projektötletek kiválasztása, amelyek az akciótervben nevesítésre javasoltak.

(2) Kiemelt projekt azonosítására csak az adott felhívásra, a meghatározott határidőn belül, az arra jogosult szervezet tehet javaslatot.

(3) Ha a beruházási elképzelést és fejlesztési igényt az NFÜ-höz nyújtják be, az érintett IH a benyújtott dokumentumokat visszaküldi a benyújtónak és tájékoztatja, hogy javaslatát az azonosításra javaslatot tenni illetékes minisztériumhoz vagy RFT-hez nyújtsa be.

(4) Ahol a rendelet vagy e fejezet a kiemelt projektek vonatkozásában KSZ-t említ, az ott meghatározott feladatot az IH is elláthatja.

(5) Az előzetes felhívásra a jelen utasítás 32-39. §-át megfelelően alkalmazni kell.

372. § (1) A felhívásban és az annak részeként összeállított útmutatóban meg kell határozni legalább

a) a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását,

b) a projektadatlapot,

c) a projektötlet elkészítéséhez összeállított útmutatót,

d) a csatolandó mellékletek listáját, különös tekintettel a megvalósíthatósági tanulmányra,

e) az elszámolható költségek ismertetését,

f) a projektötlet benyújtásának módját és a javaslattevő által az NFÜ-höz történő benyújtásának határidejét,

g) azt, hogy a projektötlet benyújtásának helye az azonosításra javaslattételi joggal rendelkező minisztérium, illetve RFT,

h) a projektötlet akciótervi nevesítésének feltételeit és módját,

i) a további részletes információk elérhetőségét,

j) azt, hogy a felhívás projektötlet vagy projektjavaslat, vagy mindkettő benyújtására irányul,

k) ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg, a rendelet 21. § (2) bekezdésében meghatározott további információkat és dokumentumokat.

(2) A felhívásban elő kell írni, hogy az azonosításra javaslatot tevő miniszter, illetve az RFT a projektötlethez, illetve - ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg - a projektjavaslathoz csatolt javaslatában köteles bemutatni

a) a projektötletnek vagy a projektjavaslatnak az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz történő hozzájárulását,

b) a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához való illeszkedését,

c) a projektötlet vagy projektjavaslat címét,

d) a projektgazda megjelölését,

e) a javasolt támogatási összeget.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti javasolt támogatási összeg nem lehet nagyobb, mint a felhívásban meghatározott maximálisan igényelhető összeg.

(4) Az azonosításra javaslatot tevő szervezet - a projektötlet vagy projektjavaslat támogatása esetén - döntését

a) miniszteri aláírással ellátott dokumentumban, vagy

b) RFT tanácsi határozatban rögzíti.

(5) A felhívás előírhatja, hogy kizárólag részletesen kidolgozott projektjavaslatok nyújthatók be, melyről a rendelet 24-27. §-a szerint születik döntés.

(6) A felhívásban a nevesítési feltételek között szerepelnie kell a rendelet 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

373. § (1) Ha a felhívás kizárólag projektötlet benyújtására irányul, a kiemelt projektek benyújtását követően az IH a feladatkörében érintett miniszter bevonásával a felhívásban meghatározott módon értékeli a benyújtott projektötleteket legalább a következő szempontok figyelembevételével: a) illeszkedik az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz,

b) egyértelmű, mérhető, elérhető célokkal rendelkezik,

c) költséghatékony,

d) megfelelően előkészített.

(2) A rendelet 6. § (1) bekezdés értelmében a szakminiszter - ha nem ő a javaslattevő - véleményezi a más szervezetek által javasolt kiemelt projektekre vonatkozó javaslatot.

(3) A kiemelt projektek nevesítésére irányuló kormány-előterjesztésben be kell mutatni azokat a projektötleteket is, amelyeket az NFÜ és a feladatkörében érintett miniszter nevesítésre nem javasol.

(4) Ha egy projektötlet vagy projektjavaslat nevesítéséről a feladatkörében érintett miniszter és az NFÜ között véleményeltérés van, a kormány-előterjesztésben be kell mutatni az érintett projektötletet vagy projektjavaslatot és azokat az okokat, amelyek miatt az előterjesztők egyike nem javasolja nevesítésre a projektet.

374. § (1) Ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg, az IH a projektkiválasztás általános szabályai szerint gondoskodik a projektek elbírálásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti projekt esetében az akciótervi nevesítést követően csak akkor köthető támogatási szerződés, ha a döntés-előkészítő bizottság a projektjavaslatot támogatásra, illetve feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történő támogatásra javasolja és a projektjavaslatot a Kormány is támogatásra javasolja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti projekt esetében a projektjavaslatot a döntés-előkészítő bizottság javaslatára az IH-vezető elutasítja, de a Kormány a projektet támogatásra javasolja, a Kormány döntését nevesítésnek kell tekinteni és a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani a rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidőn belül. Támogatási szerződés a felhívásban, valamint a Kormány által meghatározott feltételek teljesülése után köthető.

375. § (1) A kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormány-előterjesztés tervezetét a projektötletek beérkezését követő 30 napon - ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg, a rendelet 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határidőn - belül az NFÜ megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlás időtartama nem számít bele.

376. § (1) Ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdése szerint hirdették meg és a beérkezett projektjavaslat a rendelet 24-27. §-a szerinti elbírálás alapján támogatásra nem javasolt, de az NFÜ a projektjavaslatot projektötletként továbbfejlesztésre alkalmasnak tartja, a projektötlet akciótervi nevesítésére kell javaslatot tenni a Kormánynak.

(2) Ha a Kormány a projektjavaslatot az akciótervben nevesíti, a részletesen kidolgozott projektjavaslatot az erre irányuló felhívásra ismét be kell nyújtani a rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidőn belül. Támogatási szerződés a felhívásban, valamint a Kormány által meghatározott feltételek teljesülése után köthető.

377. § A kiemelt projekt nevesítésére irányuló előterjesztést a hatályos akcióterv módosításaként kell benyújtani. Az előterjesztés kizárólag a projektötlet nevesítésére irányulhat.

378. § (1) A kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat közzétételét követő 10 napon belül az IH értesíti a projektgazdát, az azonosításra javaslatot tevő szervezetet és az illetékes KSZ-t a Kormány döntéséről és - ha ezt a felhívás nem tartalmazza - tájékoztatja a rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti, a részletes projektjavaslat benyújtására vonatkozó felhívás közzétételének időpontjáról, valamint a rendelet 28. § (5) bekezdése szerinti határidőről.

(2) Ha a felhívás tartalmazza a Kormány általi nevesítést követő részletes projektjavaslat kidolgozásának és értékelésének feltételrendszerét, a projektgazdát a határidőkről tájékoztatni kell.

(3) A projektgazdát tájékoztatni kell arról, hogy az akciótervben történő előzetes nevesítés szükséges, de nem elégséges előfeltétele a kiemelt projekt támogatásának. Az előzetes nevesítés nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét, erről az IH dönt.

379. § A nevesítést követően, a rendelet 21. § (1) bekezdése szerinti részletes projektjavaslat benyújtásáig a KSZ az IH útmutatása alapján projektfejlesztési szolgáltatásokat nyújt az akciótervben nevesített projektgazdák részére.

380. § (1) A kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat elfogadását követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kiemelt projektjavaslatok támogatási kérelmének benyújtására és a támogatási kérelmek elbírálására a projektkiválasztás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a részletes projektjavaslat benyújtására szóló felhívást a projektötlet benyújtására szóló felhívás is tartalmazhatja, ha a felhívás megjelenését megelőzően PEMCS-et hívtak össze, valamint a felhívást a pályázati felhívások meghirdetésére vonatkozó általános szabályok szerint készítették elő és hagyták jóvá.

(2) Ha a felhívást a rendelet 28. § (3) bekezdés szerint hirdették meg, a kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről szóló kormányhatározat elfogadását követően a támogatási szerződés megkötésére az általános szabályokat kell alkalmazni.

380/A. §[254] A részletes projektjavaslat benyújtására vonatkozó pályázati felhívást a 10. § (5) bekezdésében foglalt ütemezés szerint, de legfeljebb 60 napon belül kell elkészíteni.

XI. Fejezet

A PROJEKTTARTALOM VÁLTOZÁSA

187.Általános rendelkezések

381. § (1) E fejezet rendelkezéseit a támogatásról hozott döntést követően beérkezett módosítási igényekre kell alkalmazni.

(1a)[255] A KSZ akkor fogadja be a projekttartalom-változásra vonatkozó igényeket, ha azokat szerződésmódosítási vagy változásbejelentési kérelemmel jelezték a KSZ felé, a támogatási szerződés módosítása alcím szerint.

(2) A projekttartalom változásának minősül különösen:

a) a műszaki, szakmai tartalom változása, több, egymástól elkülöníthető fejlesztést magában foglaló projektek esetén projektelem-, illetve projektszinten is,

b) a projekt helyszínének változása,

c) a költségvetés változása, ide értve a támogatás mértékének, intenzitásának megváltoztatását, a rendelet 36. § (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban,

d) a monitoringmutatók, indikátorok és egyéb vállalások változása, egyéb szerződéses vállalások módosítása,

e) a projektgazda személyének változása jogszabály rendelkezése alapján történt jogutódlás vagy projektátvállalás esetén

ea) egy kedvezményezett által megvalósított projekt esetén,

eb) konzorciumi formában megvalósított projekt esetén,

f) a projektmegvalósítás kezdetének, a megvalósítás határidejének, a megvalósítás időtartamának módosítása.

(2a)[256] A támogatási szerződés vagy a támogatói okirat abban az esetben módosítható, ha a projekt a módosult feltételekkel eredetileg is támogatható lett volna.

(2b)[257] A szerződés módosítása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem irányulhat a megítélt támogatási összeg emelésére.

(3) Ha a KSZ a (2) bekezdés szerinti változást észleli, kezdeményezheti a támogatási szerződés módosítását.

188.A módosítási igény elbírálása

382. § (1) A módosítási igényeket a következő alapelvek figyelembevételével kell elbírálni:

a) teljes helyzetfeltárás, figyelembe véve a kedvezményezett korábbi módosítási igényeit is,

b) a módosítás nem változtathatja meg a projekt alapvető célját,

c) a módosítás nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során és a módosítást követően már nem teljesülne,

d) az elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket kedvezőtlenül érintő módosítás nem engedélyezhető, ha ezáltal a megváltozott projekt nem érte volna el a támogatásban részesülést jelentő legalacsonyabb pontszámot, ide értve a szempontrendszer vonatkozásában meghatározott támogatási minimumot jelentő belső korlátokat is,

e) a módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra, ha az a pályázat készítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel, kivéve

ea)[258]

eb) az alapvető célok teljesülését elősegítő, ésszerűsítést célzó módosítások,

f)[259] vis maior esetek bekövetkezésekor a KSZ egyedileg mérlegeli a negatív irányú változások hatását a projektre és dönt a módosítási igény jóváhagyásáról,

g) a szerződéses vállalásokat kedvezőtlenül érintő módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül, ha az a projektgazdának felróható okból merült fel.

(2) Konzorcium által megvalósuló projektek esetén - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdésben foglaltakat projektszinten kell értelmezni.

(3) A 1083/2006/EK rendelet 55. cikke szerinti jövedelemtermelő projektek esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a módosításnak meg kell felelni a következő feltételeknek is:

a) a módosítás eredményeként a közgazdasági költség-haszon elemzés mutatóinak a támogathatósági feltételeknek továbbra is meg kell felelniük,

b) ha a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott változattól eltérő változat kerül megvalósításra, a változatelemzés ismételt elvégzésével, illetve módosításával igazolni szükséges, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelőbb.

(4) Ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a projekttartalom változás tekintetében a rendelet 23. címében foglaltak, valamint a Kbt. előírásainak betartását is vizsgálni kell.

383. § (1) A projekttartalom változásra irányuló módosítási kérelem értékelése során a KSZ - a vállalások és az indikátorok vizsgálata alapján - vizsgálja a módosításnak a projekt céljaira gyakorolt hatását, továbbá, hogy a módosítás a projekt megvalósításának mely fázisában merül fel.

(2) A KSZ vizsgálja a módosítás tervezhetőségét (tervezhető volt-e vagy vis maior), továbbá a projektgazdának való felróhatóságát.

(3) A projekt tartalmi elemeinek megváltozása esetén a KSZ a projekt módosítását egészben vagy részben elfogadja vagy elutasítja.

189. A projekt, projektelem műszaki, szakmai tartalmának változása

384. § A projekt műszaki, szakmai tartalmának minősül a pályázatban meghatározott fejlesztési tartalom, melyet a következők támasztanak alá:

a)[260] építés esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező műszakiterv-dokumentáció, ennek hiányában egyéb műszaki dokumentáció,

b) szolgáltatás - ideértve a projektmenedzsment-szolgáltatást is - esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező pontos feladatleírás, ajánlati dokumentáció, a költségvetés szöveges indoklása, megkötött szerződés, ennek hiányában a költségvetés szolgáltatási elemeit alátámasztó dokumentumokban foglaltak,

c) eszközbeszerzés esetén a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező tételes eszközlista, szállítólevél, megkötött szállítási (keret)szerződés, a beszerezni tervezett eszközök darabszámának feltüntetésével, ennek hiányában a költségvetés beszerzési elemeit alátámasztó dokumentumokban részletezettek,

d) egyéb esetben - ideértve a menedzsment-tevékenységet is, ha nem külső erőforrás igénybevételére kerül sor -a pályázati felhívás rendelkezései szerint előírt, a pályázat mellékleteként benyújtott, a támogatói döntés alapját képező vagy a támogatási szerződés megkötését követően a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetést alátámasztó dokumentumokban foglaltak,

e) előkészítés esetén a projekt-előkészítésre benyújtott szakmai dokumentumok.

190. A műszaki, szakmai tartalom növelése

385. § (1) A projekt, projektelem elfogadott műszaki, szakmai tartalmának növelése akkor engedélyezhető, ha az illeszkedik a projekt eredeti céljához.

(2)[261] A kiemelt projekt és nagyprojekt kivételével a műszaki, szakmai tartalom növelésével járó esetleges költségnövekedés miatt a teljes projektre megítélt támogatás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem növelhető, még abban az esetben sem, ha a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági előírás, vagy az igénybe vett, illetve a kijelölt - a jogszabály-, vagy szerződésszerű teljesítésért felelős - személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) előírása.

386. §[262] Az elfogadott műszaki, szakmai tartalom megvalósítása melletti megtakarítás esetén a felszabaduló forrás felhasználása és más költségsorra való átcsoportosítása a KSZ jóváhagyása alapján, a következő esetekben lehetséges a műszaki, szakmai tartalom növelésével:

a) a műszaki, szakmai tartalom növelése révén a pályázat szakmai értékelési kritériumai között pontszámmal értékelt indikátorok, illetve kulcsindikátorok vállalt mértéke is pozitív irányban változik - ez azonban nem jelentheti olyan új tevékenység/projektelem bevonását, amelyet nem tartalmazott az eredetileg benyújtott projektdokumentáció -,

b) a műszaki, szakmai tartalom növelésére jogszabályi, (szak)hatósági vagy az igénybe vett - a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítéséért felelős - személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) előírása miatt van szükség, és ez a projekt alapvető célja teljesülésének előfeltételét jelentő tevékenységhez kapcsolódik, vagy

c) a műszaki, szakmai tartalom növelése a kötelezően elvégzendő - előre nem látható és nem tervezhető, a Kbt. előírásainak megfelelő - pótmunka, amely nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható és - ha releváns - az építési naplóban rögzítésre került.

191.A műszaki, szakmai tartalom helyettesítő módosítása

387. §[263] A projekt, projektelem értékelés során elfogadott műszaki, szakmai tartalmának egyenértékű változtatása akkor engedélyezhető, ha a helyettesítő műszaki, szakmai tartalom minden szempontból legalább olyan paraméterekkel rendelkezik, mint a hatályos szerződés részét képező tartalom (tartósság, funkció, élettartam, terhelhetőség, kapacitás, hőátbocsátási tényező, alkalmasság stb.) és

a) a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági előírás vagy az igénybe vett - a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítéséért felelős - személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) kötelező előírása,

b) célja a beruházás és működtetés, illetve egyéb fejlesztés szempontjából összességében költséghatékonyabb megoldás alkalmazása, vagy

c) egyéb esetekben akkor, ha nem változik negatív irányban a pályázat benyújtásakor vállalt monitoringmutatók, output és eredményindikátorok, valamint egyéb vállalások értéke.

192.A műszaki, szakmai tartalom csökkenése

388. §[264] (1) A projekt, projektelem elfogadott műszaki, szakmai tartalmának csökkenése, azaz csak részben egyenértékű műszaki, szakmai megoldással történő kiváltása vagy a projektben betervezett tevékenység/projektelem elhagyása akkor engedélyezhető, ha a módosítás oka jogszabályváltozás, (szak)hatósági előírás vagy előre nem látható, nem tervezhető, a kedvezményezettnek fel nem róható esemény. A projekt, projektelem jogszabálynak, szerződésnek, szabványoknak és rendeltetésszerű használatnak való megfelelőségét az igénybe vett - a jogszabály- vagy szerződésszerű teljesítéséért felelős - személy vagy szervezet (pl. tervellenőr, műszaki ellenőr) igazolja.

(2) Akkor is lehetséges a műszaki, szakmai tartalom csökkentése, ha nem a projekt alapvető célját jelentő projektelem műszaki, szakmai tartalmának csökkentésére kerül sor annak érdekében, hogy a projekt alapvető célját jelentő tevékenység/projektelem kapcsán bekövetkezett költségnövekedés költségátcsoportosítással - részben vagy egészben - kompenzálható legyen és a kedvezményezett ezt megfelelően alátámasztotta.

(3) A műszaki, szakmai tartalom csökkenése esetén az elszámolható összköltséget és a támogatás összegét is arányosan csökkenteni kell az érintett tevékenység/projektelem vonatkozásában, illetve a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a teljes projekt vonatkozásában is. A pályázati kiírásban szereplő belső korlátok, egységárak, fajlagos mutatók betartása érdekében az elszámolható összköltség és a támogatás tovább csökkenthető.

193.A költségvetésben bekövetkező változás

389. §[265] A pályázati dokumentációban vagy a támogatói döntésben az elszámolható költségek tekintetében meghatározott maximális egységárakat, fajlagos költségek mértékét, valamint a költségvetésre vonatkozó belső korlátokat nem lehet túllépni, kivéve az IH által az elszámolhatósági útmutatókban meghatározott esetekben és módon.

194. A projektszintű költségnövekedés

390. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában változatlan támogatási intenzitás mellett a projekt elszámolható költségeinek növelése az eredetileg benyújtotthoz képest kizárólag a rendelet 61. § (2) bekezdése szerinti nagyprojekt vagy kiemelt projekt esetén lehetséges, ha a projekt költsége a kedvezményezett által nem befolyásolható körülmény miatt növekedett meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével a projektszintű elszámolható összköltség növelése nem engedélyezhető, az eredetileg benyújtott költségvetéshez képest bekövetkező költségnövekedést a kedvezményezett saját forrásból köteles finanszírozni.

195. A projektszintű költségcsökkenés

391. § (1)[266] Ha a támogatott projekt, projektelem összköltsége változatlan műszaki, szakmai tartalom mellett csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell úgy, hogy a projekt elszámolható költségei között az adott soron maradt költség maradványként kezelhető és a projekten belüli költségátcsoportosításra felhasználható, a költségátcsoportosításra vonatkozó alcímben foglaltak figyelembevételével.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ÁFA-levonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások ÁFA-kulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérő ÁFA-levonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló, le nem vonható ÁFÁ-ra megítélt támogatást nem lehet más költségre átcsoportosítani, azzal a megítélt támogatás összegét csökkenteni kell.

196. A projekten belüli költségátcsoportosítás

392. § (1)[267] A projekten belüli költségátcsoportosítás akkor lehetséges - függetlenül attól, hogy a költségátcsoportosítás a támogatási szerződés módosításával jár-e vagy változás-bejelentéssel kezelendő - ha

a) a kedvezményezett az átcsoportosítás forrásául szolgáló költségtípuson megtakarítást ért el, vagy

b) projektszintű tartalék áll rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl be kell mutatni, hogy

a) a költségátcsoportosítás a projekt alapvető céljához hogyan járul hozzá, és

b)[268] a projektben eredetileg vállalt projektelemek továbbra is megvalósulnak.

(3)[269] Az átcsoportosítás szükségességét, illetve lehetőségét kötelezettségvállalással, szerződésekkel, egyéb esetben pedig legalább árajánlattal kell igazolni.

(4) Költségátcsoportosítás során eltérő támogatási intenzitású projektelemek esetében a következő alapelveket kell figyelembe venni:

a) a projektelemenkénti támogatási intenzitás nem változhat,

b) a megítélt támogatás összege projektszinten nem nőhet,

c) az elszámolható költség projektszinten nem nőhet.

(5) Az alacsonyabb intenzitású projektelemre történő átcsoportosítás a megítélt támogatás, a magasabb intenzitású projektelemre történő átcsoportosítás az elszámolható költség csökkenésével jár.

197. A támogatás százalékos mértékének változása

393. § (1)[270] Egy projektelem, tevékenység támogatásánál - a költségátcsoportosítás esetét kivéve - a támogatási intenzitás megváltoztatását a KSZ javaslatára az IH hagyja jóvá.

(2) A költségnövekedés nem járhat a projekt összes elszámolható költségének növelésével, az kizárólag a projekt összköltségét emeli, kivéve nagyprojekt és kiemelt projekt esetén.

(3) Ha a projekt, projektelem, tevékenység tervezett elszámolható költségei csökkennek, a támogatás összegét is arányosan csökkenteni szükséges, abban az esetben is, ha a projektgazda által igényelt támogatás intenzitása nem érte el a pályázati felhívásban meghatározott maximális mértéket, azaz a támogatási arány rögzített.

(4)[271] Ha a projekt egyes támogatható tevékenységei a pályázati felhívásban foglaltak szerint eltérő támogatási intenzitással támogathatóak, a projektszintű átlagos támogatási arány az eltérő támogatási intenzitású projektelemek közötti költségátcsoportosítás eredményeként változhat.

(5) A támogatási intenzitással kapcsolatos részletes szabályokat a pályázati felhívás, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazzák.

198. A szerződéses vállalások módosítása

394. § Az indikátorok célértékére vonatkozó vállalások pozitív irányú módosítása akkor fogadható el, ha az - az ezen utasításban foglalt kivételektől eltekintve - nem jár az adott tevékenységre megítélt támogatás összegének és százalékos mértékének növelésével.

395. § (1) Az output indikátorok teljesülését a záró jelentés, az eredmény- és hatásindikátorok teljesülését pedig a záró projekt fenntartási jelentés alapján kell vizsgálni.

(2) A projektben vállalt indikátorok csökkent mértékű teljesítése esetén a rendelet 80. § (6) és (7) bekezdése, továbbá a fenntartásról szóló fejezetben foglaltak alkalmazandóak.

(3) Műszaki tartalom csökkenése esetén az indikátorok változásától függetlenül a KSZ mérlegelése alapján is csökkenthető a támogatás.

(4) Ha a rendelet 35. §-a szerinti bármely elállási ok fennáll, az indikátorok teljesülésétől függetlenül a KSZ-nek joga van elállni a támogatási szerződéstől.

(5) A rendelet 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha a hatályos támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értéke várhatóan nem éri el a célérték 90 %-át, a kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítását kell kezdeményeznie.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a KSZ mérlegelése alapján elutasíthatja a szerződésmódosítási kérelmet, különös tekintettel azokra az esetre, ahol a vállalt indikátor műszaki, szakmai tartalmat is érint.

396. § A nem számszerűsíthető vállalások bármelyikének nem teljesítése a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után, ha az a projekt céljával részben vagy egészben ellentétes.

199. A projektgazda személyének változása

397. § (1) A támogatásról hozott döntést követően a projektgazda személyének változása

a) jogutódlással, vagy

b) a projekt átruházásával történhet.

(2) Az átadó vagy jogelőd kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállaltakért az átvevő vagy jogutód kedvezményezett felel.

(3) A kedvezményezett személyének változása során figyelemmel kell lenni a 1083/2006/EK rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételekre.

398. § (1)[272] Az átvevő vagy jogutód kedvezményezett akkor léphet az átadó vagy jogelőd kedvezményezett helyébe a támogatási szerződésben, ha a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek megfelel, és a KSZ - nagyprojekt és kiemelt projekt esetén az NFÜ is - jóváhagyja.

(2)[273] A jogutódlás vagy a projektátvállalás bejelentését követően, a támogatási szerződés módosítása előtt rendkívüli helyszíni ellenőrzés rendelhető el.

(3) Ha a KSZ a jogutód vagy az átvevő kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépését jóváhagyja, a támogató a támogatási szerződés módosítására vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően módosítja a támogatási szerződést.

(4)[274] Ha a KSZ a jogutód vagy az átvevő kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépését nem hagyja jóvá, a KSZ elállhat a szerződéstől.

399. § (1) Konzorciumi tagok cseréje - ide értve a pályázatot benyújtó konzorciumvezető személyét is -, új konzorciumi tag bevonása, konzorciumi tag kilépése akkor engedélyezhető, ha

a) nem változik a projekt alapvető célja,

b) a tagcsere, illetve a tagok számának bővülése esetén az új tag is megfelel a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek és benyújtásra kerülnek a pályázók számára előírt dokumentumok,

c) a konzorciumvezető kilépési szándéka esetén a kilépést megelőzően a konzorciumvezetői pozíció átadása megtörténik,

d) a tag kilépése esetén nem változik a konzorciumnak a pályázat benyújtására vonatkozó jogosultsága - ideértve a konzorciumvezetőre vonatkozó feltételeknek való megfelelést is-,

e) a tag kilépése esetén a tag igazolja, hogy a támogatási szerződésben és a konzorciumi megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítésére a megállapodás aláírását követően, neki fel nem róható okból beállott körülmény folytán nem képes,

f) kizárás esetén a konzorciumvezető igazolja, hogy a tag tevékenysége, működése a projekt megvalósítását pénzügyi, illetve szakmai szempontból veszélyezteti,

g) a tagcsere nélküli új tag bevonása indokolt.

(2) Ha a pályázati útmutató kedvezményezetti körre vonatkozó előírásai lehetővé teszik, illetve a vonatkozó jogszabályoknak, feltételeknek megfelel, egyéb módosítások is lehetségesek a pályázó és konzorciumi tag viszonylatát illetően.

200. A költségelszámolás szabályai

400. § (1) Az átadó vagy jogelőd kedvezményezettnél felmerült költségek akkor számolhatók el, ha a bizonylatokon szereplő fizikai teljesítés dátuma korábbi, mint a szerződésmódosítás alapjául szolgáló, projektátadásról szóló dokumentum hatálybalépésének napja.

(2) Az átvevő vagy jogutód kedvezményezettnél felmerült költségek a szerződésmódosítás alapjául szolgáló, projektátadásról szóló dokumentum hatálybalépésének napját követő fizikai teljesítés esetén számolhatóak el.

(3)[275] Az átadó vagy jogelőd kedvezményezett (a támogatási szerződésben megnevezett fenntartó) a nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát és bizonylatot a támogatási szerződés módosítása előtt köteles elszámolásra benyújtani. Ha ez nem történt meg, ezt a szerződésmódosítás feltételeként kell előírni. Ezen számlákra, bizonylatokra jutó támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projektátadás és az ehhez kapcsolódó szerződésmódosítás jóváhagyásra kerül, de a szerződésmódosítás még nem került aláírása.

(4) Ha a támogatási szerződés módosításának benyújtásakor a kedvezményezett kifizetési igénye már benyújtásra került, de még nem került jóváhagyásra - az adott kifizetési kérelem felfüggesztése mellett - szükséges felhívni a kedvezményezett figyelmét, hogy valamennyi, még elszámolni kívánt számlát, bizonylatot az említett kifizetési igénylésben kell rögzítenie, beküldenie.

(5) Ha a projekt átadása során kifizetési igénylést nyújt be az átadó vagy jogelőd kedvezményezett, annak a rendeletben meghatározott százalékos korlátot nem szükséges elérnie.

(6) Ha a projekt átadása során a kedvezményezett kifizetési igénylést nyújt be vagy kifizetési igénylése feldolgozás alatt áll, a kifizetési igénylések jóváhagyásának feltétele, hogy az elszámolt, illetve beérkezett számlákkal, bizonylatokkal összhangban - a támogatási szerződés módosításához bekért - az átadó vagy jogelőd, valamint az átvevő vagy jogutód kedvezményezetti költségvetési táblák benyújtásra, elfogadásra kerüljenek.

(7) A támogatási szerződés módosítását követően kizárólag az átvevő vagy jogutód kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag a nevére szóló számlák és bizonylatok számolhatóak el.

201. A beruházás bekerülési értékének részét képező költségek

401. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kedvezményezettnek kell a fejlesztést aktiválnia és a könyveiben nyilvántartania.

(2) Ennek megfelelően az átadó vagy jogelőd kedvezményezettnek a fejlesztést át kell adnia az átvevő vagy jogutód kedvezményezettnek.

XII. Fejezet

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS

202.Általános szabályok

402. § (1) A hitelesítés keretében végzendő folyamatba épített ellenőrzés (első szintű ellenőrzés) részeként az NFÜ, az NFÜ által megbízott személy, a KSZ, illetve az NFÜ megbízásából a MÁK gondoskodik a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.

(2) A MÁK a rendelet 16. § (6) bekezdése szerint vonható be a helyszíni ellenőrzésekbe.

(3) A MÁK által végzett helyszíni ellenőrzések során az e fejezetben leírtak szerint kell eljárni.

(4) A helyszíni ellenőrzés a támogatási szerződés megkötés után rendelhető el, tárgya a támogatást nyert projekt.

403. § (1) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre állását, a kifizetési kérelemhez benyújtott másolattal való egyezőségét,

c) a kifizetési igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítőben feltüntetett számlákat is,

d) a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat,

e) a számlák mellé be nem nyújtott, kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat,

f) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,

g) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

h) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,

i) a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését,

j) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,

k) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a számlák ellenőrzése az IH egyetértése esetén és az általa jóváhagyott módszertan alapján történhet mintavételezés alapján.

(3) A fenntartási időszakban kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztott projektek körében vizsgálni kell

a) a támogatási szerződésben vállalt, fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek megvalósulását,

b) a projekttel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását és megőrzését.

(4) A helyszíni ellenőrzést a KSZ vagy az IH vezetője által kiállított megbízólevél birtokában, legalább 2 év releváns szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezhet. Releváns szakmai tapasztalatnak a hasonló projekteket kezelő intézményrendszerben töltött idő vagy az ellenőrizendő témában szerzett jártasság tekinthető.

(5) A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzését nem végezheti olyan személy, akivel szemben a rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn. Az ellenőrzésben részt vevők kötelesek az ellenőrizendő projekt vonatkozásában összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.

203.A helyszíni ellenőrzések tervezése

404. § (1) A helyszíni ellenőrzések tervezése során

a) kockázatelemzési módszertant kell készíteni a kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés lefolytatásához,

b) a kockázatelemzési módszertan alapján kockázatelemzést kell végezni,

c) éves ellenőrzési tervet kell összeállítani.

(2) A 2007-2013. programozási időszakra vonatkozó, kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzések lefolytatásához szükséges kockázatelemzési módszertant a KSZ készíti el.

(3) A kockázatelemzési módszertant az IH - véleményezést követően - hagyja jóvá.

(4) A kockázatelemzési módszertan iránymutatást ad a kockázatelemzés szempontjaira, menetére és az éves ellenőrzési terv évközi felülvizsgálatára.

405. § (1) A KSZ köteles gondoskodni a módszertan évenkénti felülvizsgálatáról legkésőbb október 15-ig, a hibaszázalékok és más ismert kockázati tényezők figyelembevétele érdekében.

(2) A felülvizsgálati folyamatot írásban dokumentálni kell.

(3) Az IH - véleményezést követően - jóváhagyja a felülvizsgált módszertant.

406. § (1) A kockázatelemzés során mérlegelni kell különösen

a) a projekt típusát (pl. összetettség),

b) a projekt összköltségét,

c) a projekt tervezett megvalósítási időtartamát,

d) a kedvezményezett típusát,

e) a kedvezményezett által megvalósított projektek számát (pl. megvalósításhoz szükséges humán kapacitások szempontjából),

f) a támogatási arányt,

g) az elszámolás típusát,

h) a projekt megvalósítása során korábban felmerült problémák, szabálytalanságok számát.

(2) A kockázatelemzési szempontokat egyértelműen kell megfogalmazni, melynek során figyelemmel kell lenni

a) a vizsgálandó projektekkel kapcsolatban jellemző releváns kockázati tényezőre,

b) a súlyozásnál a kockázatok valós előfordulásakor jelentkező hatások mértékére.

407. § (1) A jóváhagyott módszertan alapján a KSZ éves helyszíni ellenőrzési tervet készít a következő naptári évre vonatkozóan, melyet minden év október 31-ig megküld az IH-nak.

(2) Az IH jóváhagyását követően a KSZ a tervet november 15-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére.

(3) Az éves helyszíni ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell különösen

a) a vizsgálandó projektek megnevezését (ha a konkrét projektek megnevezése még nem lehetséges a terv készítésének időpontjában, legalább a vizsgálandó projektek darabszámát vagy arányát konstrukciónként),

b) az ellenőrzés típusát,

c) az ellenőrzések ütemezését lehetőség szerint havi, de legalább negyedéves bontásban,

d) a szükséges erőforrásokat szakértői napban vagy százalékos megoszlásban az összes tárgyévi KSZ-kapacitáshoz viszonyítva, betervezve a rendkívüli ellenőrzéseket is.

(4) Az éves helyszíni ellenőrzési tervek összeállítása során figyelemmel kell lenni a rendelet 76. § (2)-(5) bekezdésének előírásaira.

(5) Ahol a rendelet legalább évi egyszeri helyszíni ellenőrzést ír elő, azon projektévet kell érteni, azaz az év számítása a támogatási szerződés hatálybalépésétől kezdődik.

408. § (1) Az éves helyszíni ellenőrzési tervet legalább negyedévente felül kell vizsgálni.

(2) A projektek kockázati besorolását a helyszíni ellenőrzési terv negyedéves felülvizsgálatához kapcsolódóan aktualizálni kell a kockázatelemzésben szereplő paramétereknek megfelelően.

(3) Az éves helyszíni ellenőrzési terv felülvizsgálata során meg kell határozni az ellenőrizendő konkrét projekteket legalább a következő negyedévre vonatkozóan, ha ez korábban nem történt meg.

(4) A felülvizsgálat során a megelőző negyedévben megkötött szerződéseket, az esetlegesen szerződésmódosítás eredményeként módosult projektzárási időpontokat és a kockázatelemzés eredményeként esetlegesen megváltozott kockázati besorolásokat át kell vezetni az éves helyszíni ellenőrzési terven.

204. A helyszíni ellenőrzések típusai

409. § (1) A helyszíni ellenőrzés időpontját tekintve lehet

a) közbenső helyszíni ellenőrzés, mely a projektmegvalósítás szakaszában végzett ellenőrzés,

b) záró helyszíni ellenőrzés, mely a projektmegvalósítás zárásakor végzett ellenőrzés,

c) utánkövetéses helyszíni ellenőrzés, mely a projekt lezárását követően, a fenntartási időszakban végzett ellenőrzés.

(2) Tervezhetősége szerint a helyszíni ellenőrzés lehet

a) tervezett,

b) rendkívüli.

410. § (1) Nem beruházási projektek (pl. képzési projektek, konferenciát, workshopot tartalmazó projektek, egyéb rendezvények, ha ezek a projekt lényegi elemét jelentik) helyszíni ellenőrzését az esemény konkrét időpontjában kell lefolytatni.

(2) Ha az ellenőrzendő események időpontja és helyszíne ismert, az ellenőrzést a kedvezményezett előzetes értesítése nélkül le lehet folytatni.

(3) Ha helyszíni ellenőrzésre kiválasztásra került események időpontja, helyszíne előre nem ismert, előzetes tájékoztatást kell kérni a kedvezményezettől.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések esetében, ha a helyszíni ellenőrzés nem terjed ki minden szempontra, a teljes körű helyszíni ellenőrzést is el kell végezni.

411. § (1) Rendkívüli helyszíni ellenőrzés rendelhető el, ha a projektmegvalósítás nyomon követése során felmerülő információk ezt indokolják, így különösen, ha

a) a dokumentum alapú ellenőrzés tárgyát képező dokumentumok ellentmondásosak vagy hiánypótlást követően is hiányosak,

b) a kifizetés igénylés mellé kötelezően benyújtandó időszakos vagy záró szakmai beszámolók pontatlanok, nem egyértelműek vagy a projekt előrehaladásával kapcsolatban nem nyújtanak a jóváhagyáshoz elegendő információt,

c) a folyamatba épített ellenőrzés során a KSZ szabálytalanság gyanúját észleli,

d) a támogatási szerződés módosításához ez szükséges.

(2) Rendkívüli helyszíni ellenőrzést az IH és a KSZ kezdeményezhet.

(3) Ha a rendkívüli helyszíni ellenőrzés nem terjed ki minden szempontra, a teljes körű helyszíni ellenőrzést is el kell végezni.

205. A helyszíni ellenőrzés elrendelése

412. § (1) A tervezett helyszíni ellenőrzéseket a KSZ vezetője által elfogadott és az IH vezető által jóváhagyott éves ellenőrzési terv, illetve annak negyedéves felülvizsgálata alapján kell elvégezni.

(2) A rendkívüli helyszíni ellenőrzéseket a KSZ vagy IH felelős vezetőjének írásbeli utasítása alapján kell elvégezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti utasításnak tartalmaznia kell különösen

a) a projekt azonosító adatait,

b) a rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelésének okát,

c) az ellenőrzés kiemelt szempontjait.

206. Szakértők eseti meghívása

413. § (1) Ha a támogatási konstrukció, illetve a projekt jellege indokolja, a KSZ a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához eseti jelleggel külső szakértőt vonhat be.

(2) A külső szakértőt a KSZ az előzetesen kialakított és a KSZ, illetve az IH vezetője által is jóváhagyott, a 403. § (4) bekezdése szerinti megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező személyekből álló szakértői listából választja ki.

(3) A KSZ a külső szakértőt a helyszíni ellenőrzésen való részvételre a következő dokumentumok megküldésével kéri fel:

a) felkérő levél,

b) keretszerződés hiányában nyomtatott formában a szakértővel kötendő, a KSZ vezetője által aláírt szerződés, mely tartalmazza

ba) az ellenőrzés célját,

bb) az ellenőrzés tárgyát,

bc) az ellenőrzés időbeni ütemezését,

bd) az ellenőrzéshez alkalmazni előírt módszertant, szempontrendszert,

be) a releváns jogszabályok, előírások megjelölését,

bf) az ellenőrzéshez adott jogosultságokat,

bg) az ellenőrzéshez kapcsolódó felelősségi kört,

bh) az ellenőrzés során előírt dokumentálás módját,

bi) a szakértő díjazását, a fizetés feltételeit és módját.

c) nyomtatott vagy elektronikus formában az érintett projekt(ek) vonatkozásában teendő titoktartási nyilatkozat, melyben a szakértő nyilatkozik arról, hogy a helyszíni ellenőrzés során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot megőrzi,

d) nyomtatott vagy elektronikus formában az érintett projekt(ek) vonatkozásában teendő összeférhetetlenségi nyilatkozat, melyben a szakértő nyilatkozik arról, hogy a rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn az általa ellenőrizendő projekt vonatkozásában.

(4) A szakértő által aláírt szerződés, titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat visszaérkezését követően a KSZ gondoskodik a szakértő felkészítéséről, és eljuttatja a szakértőnek az érintett projekt vonatkozásában az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges dokumentumokat.

207. Felkészítés a helyszíni ellenőrzésre

414. § (1) A helyszíni ellenőröket a megbízható, valós és tárgyilagos megállapítások megtétele, valamint a helyszíni ellenőrzés hatékonysága érdekében az ellenőrzésre fel kell készíteni.

(2) A KSZ biztosítja, hogy a helyszíni ellenőrök megismerjék különösen

a) az ellenőrzés célját,

b) az érintett konstrukció szakmai tartalmát,

c) a helyszíni ellenőrzéshez kapcsolódó eljárásrendi előírásokat, így különösen az ellenőrzési szempontok, határidők, kommunikációs csatornák, dokumentálás, jelentés továbbításának rendjét,

d) a helyszíni ellenőrzésről készítendő jegyzőkönyv vázlatát.

(3) A helyszíni ellenőr a felkészítés megtörténtét aláírásával igazolja.

208. Felkészülés a helyszíni ellenőrzésre

415. § A konkrét projekt vonatkozásában a KSZ a helyszíni ellenőr rendelkezésére bocsátja

a) a támogatási szerződést és mellékleteit, ideértve a benyújtott pályázatot és mellékleteit,

b) a döntés-előkészítő bizottság ajánlásait,

c) a pályázati kiírást és a kapcsolódó dokumentációt,

d) a benyújtott beszámoló vagy jelentés tartalmát,

e) a dokumentum alapú ellenőrzés eredményét,

f) a korábban benyújtott kifizetési igénylések tartalmát,

g) a korábbi helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyveket,

h) a projektre vonatkozó kockázatértékelési életutat,

i) a projekt vonatkozásában felmerült esetleges kockázati tényezőket,

j) az ellenőrzés megkezdéséig benyújtott dokumentumok, illetve információk alapján a konkrét kérdéseket, kivizsgálandó pontokat, amelyre az ellenőrzés során választ kell adni,

k) a konstrukció többi projektjénél előforduló esetleges típushibákat.

209. A megbízólevelek elkészítése

416. § (1) Az ellenőrzésbe azok a szakértők vonhatók be, akik az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot aláírták, szerződést kötöttek a feladatra vonatkozóan, és a szükséges felkészítésen részt vettek.

(2) A KSZ, illetve ha a helyszíni ellenőrzést az IH munkatársa végzi, az IH elkészíti az ellenőrzést végzők részére a megbízólevelet a konkrét helyszíni ellenőrzés(ek), illetve projektek vonatkozásában.

210. A kedvezményezett tájékoztatása

417. § (1) A helyszíni ellenőrzések ütemezésének betartása érdekében a KSZ előzetesen leegyezteti a kedvezményezettel a helyszíni ellenőrzés pontos időpontját, kivéve a nem beruházási projektek lényegi elemeit érintő események ellenőrzését, ahol az ellenőrzést a kedvezményezett előzetes értesítése nélkül is le lehet folytatni.

(2) Az időpont-egyeztetést követően a KSZ az ellenőrzés tervezett időpontja előtt legalább 5 naptári nappal írásban tájékoztatja a kedvezményezettet az esedékes helyszíni ellenőrzésről, annak céljáról és kiterjedéséről, a vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról.

(3) A tájékoztató levélnek

a) tartalmaznia kell az ellenőrzés helyszínét és várható időpontját,

b) meg kell jelölnie az ellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumokat és bizonylatokat,

c) elő kell írnia a kedvezményezett részéről illetékes és felhatalmazással rendelkező képviselő helyszíni ellenőrzés során történő rendelkezésre állását.

(4) Ha a helyszíni ellenőrzés tárgyszerűsége és eredményes elvégzése indokolja, az előzetes értesítés mellőzhető.

211. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása

418. § (1) A helyszíni ellenőrzést legalább 2 fő végzi.

(2) A helyszíni ellenőrzés lefolytatása előtt a helyszíni ellenőrök kötelesek

a) személyazonosságukat igazolni, megbízólevelüket bemutatni, illetve tájékoztatást adni arról, hogy mely szervezet nevében végzik az ellenőrzést,

b) tájékoztatást adni a helyszíni ellenőrzés típusáról, céljáról, a vizsgálandó szempontokról.

(3) Az első helyszíni ellenőrzésnek a szerződéskötéstől, egyéb esetben az előző helyszíni ellenőrzés által vizsgált időszak végétől számított időszakot kell lefednie.

(4) A helyszíni ellenőrzés alatt a helyszíni ellenőrök

a) az ellenőrzést annak típusától függően a projekt kapcsán releváns ellenőrzési szempontok alapján folytatják le oly módon, hogy a helyszíni ellenőrzés megállapításai megalapozottak legyenek,

b) az ellenőrzés lefolytatása alatt minden olyan bizonylatról, dokumentumról, amelyek az ellenőrzés lényegi megállapításait megalapozzák, (lehetőleg elektronikus) másolatot készíthetnek,

c) kötelesek figyelembe venni a projektgazda szervezeténél előírt biztonsági szabályokat és munkarendet,

d) a helyszínen jegyzőkönyvet vesznek fel.

419. § (1) A helyszíni ellenőrzés lefolytatását követően a helyszíni ellenőr jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell

a) az ellenőrzött projekt megnevezését,

b) az ellenőrzést végző szervezet és személyek nevét

c) az ellenőrzött szervezet nevét, címét, az ellenőrzés helyszínét, időpontját, időtartamát,

d) az ellenőrzés során figyelembe vett ellenőrzési szempontokat,

e) az ellenőrzés során átvizsgált bizonylatok, dokumentumok körét,

f) az ellenőrzést végzők által másolatban átvett iratok, dokumentumok azonosítási adatait,

g) a helyszíni ellenőrök által tett megállapításokat és a kedvezményezett álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban,

h) az intézkedési tervet, mely tartalmazza

ha) a kedvezményezett által teljesítendő intézkedéseket, illetve

hb) a KSZ által teljesítendő intézkedéseket, ha azok az ellenőrzés során egyértelműen azonosíthatók.

(2) A jegyzőkönyvet annak elkészültét követően a helyszíni ellenőrök és az ellenőrzött képviseletére feljogosított személy aláírásával, illetve minden oldal szignálásával a helyszínen hitelesíteni kell.

(3) Ha a helyszínen elkészített jegyzőkönyv még nem tartalmaz minden megállapítást, ennek tényét és a kiegészítés megküldésének határidejét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítést is minden érintettnek alá kell írnia.

(5) A jegyzőkönyv annyi példányban készül, ahány szervezet érintett az ellenőrzésben. Külső szakértő munkája teljesítésének igazolásához szintén kap egy példányt.

420. § (1) A KSZ a helyszíni ellenőrzés befejezését - a jegyzőkönyv (valamint, ha volt, a kiegészítés) aláírását - követő 3 napon belül a végleges jegyzőkönyv (valamint, ha volt, a kiegészítés) elektronikus példányát az EMIR-ben a projekthez csatolja.

(2) A helyszíni ellenőrzésekről a hitelesítési jelentésben kell tájékoztatni az Igazoló Hatóságot.

(3) A helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit az Igazoló Hatóság az EMIR-ben vizsgálja meg.

421. § (1) A kedvezményezett és a KSZ által teljesítendő intézkedéseket szövegesen, határidővel együtt rögzíteni kell az EMIR-ben a helyszíni ellenőrzés befejezését követő 3 napon belül.

(2) Ha a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve kiegészítésre kerül, a kiegészítés aláírásának dátuma tekintendő a helyszíni ellenőrzés befejezésének.

422. § (1) A KSZ a kedvezményezett - alátámasztó dokumentummal benyújtott - értesítésének kézhezvételét követően az intézkedés teljesülését rögzíti az EMIR-ben.

(2) A KSZ értesíti a kedvezményezettet az intézkedés teljesítésének elfogadásáról vagy elutasításáról.

(3) Ha a kedvezményezett nem teljesíti a vállalt intézkedéseket határidőre, a KSZ figyelmeztetést küld a kedvezményezettnek új - legfeljebb 15 napos - határidő kitűzésével.

(4) Ha a kedvezményezett ezt követően sem teljesíti az intézkedéseket, az intézkedés tartalmától függően a KSZ mérlegeli a kapcsolódó kifizetési kérelem elutasítását, a kifizetések felfüggesztését, szabálytalansági eljárás indításának szükségességét, valamint a támogatási szerződésben előírt más szankciók alkalmazását. A KSZ a döntésről tájékoztatja a kedvezményezettet.

(5) Ha a helyszíni ellenőrzés során szabálytalansági gyanút állapítottak meg, a gyanút a helyszíni ellenőrzés befejezésétől számított 3 napon belül rögzíteni kell a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapon és haladéktalanul meg kell küldeni az IH vagy a KSZ szabálytalanságfelelősének.

(6) Ha a helyszíni ellenőrzés erre vonatkozó megállapításokat tesz, a KSZ kezdeményezi a megfelelő - a szerződés módosításával, felfüggesztéssel, korrekcióval, követeléskezeléssel járó - intézkedések megtételét a helyszíni ellenőrzés befejezésétől számított 3 napon belül.

212.Éves összefoglaló a helyszíni ellenőrzésekről

423. § (1) A KSZ köteles a tárgyévi helyszíni ellenőrzésekről éves összefoglalót készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összefoglalót a tárgyévet követő év január 31-ig kell benyújtani az IH-hoz. Az IH esetleges észrevételeiről 15 napon belül írásban visszajelzést küld a KSZ-nek.

(3) Az összefoglalónak tartalmaznia kell, hogy az éves ellenőrzési tervhez képest mely ellenőrzések valósultak meg (terv-és tényadatok összevetése) projektszintű bontásban, konstrukciónként összesítve, megjelölve az ellenőrzések típusát.

(4) Az összefoglalónak tartalmaznia kell a helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és a feltárt típushibákat, a hozzájuk kapcsolódó megoldási javaslatokat, a feltárt szabálytalanságokat.

(5) Az összefoglalóban külön összegezni kell a rendkívüli ellenőrzések okait és az ezek során feltárt típushibákat.

(6) Az elmaradt ellenőrzéseket meg kell indokolni.

424. § A pályázatról szóló döntés előtt, illetve a támogatási szerződés megkötése előtt elrendelhető helyszíni szemlét a 61-70. §, valamint a 114-115. § szabályozza.

XIII. Fejezet

KIFOGÁS

213.Hatály

425. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a rendelet 81-82. §-ában meghatározott kifogás kezelésére és elbírálására.

(2) E fejezet hatálya nem terjed ki a 2011. március 1. előtt benyújtott panaszok és kifogások kezelésére.

(3) A 2011. március 1. előtt benyújtott panaszok és kifogások kezelésére az NFÜ elnökének a panaszkezelésre vonatkozó eljárás rendjéről szóló 14/2009. (III. 16.) elnöki utasítását kell alkalmazni.

214.Értelmező rendelkezések

426. § E fejezet alkalmazásában

a) kifogás: a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti beadvány,

b) Jogi Főosztály: az NFÜ Jogi Főosztálya,

c) jogszerű állapot helyreállítása: a helyt adó döntésben foglalt rendelkezések szerint a KSZ, illetve az NFÜ részéről annak biztosítása, hogy a döntésben jogszabálysértőnek, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközőnek minősített eljárási cselekmény megismételve, az irányadó jogszabályi, pályázati kiírás szerinti és a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint kerüljön lefolytatásra,

d) önrevízió: a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, valamint 82. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, a kifogás valamennyi elemére nézve helyt adó döntés.

215.Általános rendelkezések

427. § Az eljárásrend végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezet, szervezeti egység és személy köteles a jóhiszeműség elvének megfelelően gyakorolni jogait és teljesíteni kötelezettségeit, egymással kölcsönösen együttműködve, illetve egymást a kifogással kapcsolatos, azzal összefüggő valamennyi tényről és körülményről kölcsönösen tájékoztatva eljárni. A kifogás kezelésében érintett szervezeti egységek kötelesek a szükséges dokumentumokat, információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani.

428. § (1) Valamennyi, a KSZ vagy az NFÜ által a támogatást igénylőnek vagy a kedvezményezettnek megküldésre kerülő, a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében szerepeltetni kell

a) a kifogás benyújtásának a rendelet 81. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőségét,

b) a kifogás benyújtására jogosult megjelölését, a benyújtás - rendelet 81. § (2) bekezdése szerinti - határidejét, és a kifogás esetköreit (jogszabálysértő, illetve pályázati felhívás vagy támogatási szerződés rendelkezésébe ütköző intézkedés vagy döntés),

c) a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidőknek a 435. § szerinti nyugvásáról szóló tájékoztatást,

d) utalást arra, hogy a kifogást a jogosult cégszerű aláírásával ellátott papír alapú dokumentumon kell benyújtani,

e) utalást arra, hogy a kifogás benyújtásához lehetőség van az ÚjSzéchenyi Terv honlapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) megtalálható kifogásminta használatára, valamint arra, hogy a kifogás mellékleteit elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani,

f) az NFÜ döntése vagy intézkedése elleni kifogás esetén annak megjelölését, hogy azt a Jogi Főosztályához kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás történhet a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében a következő szövegrész szerepeltetésével:

"E döntés ellen a támogatást igénylő/kedvezményezett a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül, de legfeljebb a kifogásolt döntéstől számított 60 napon belül cégszerű aláírással ellátott, indokolt kifogást nyújthat be, ha az eljárás jogszabálysértő, illetve pályázati felhívásba vagy támogatási szerződésbe ütköző. A kifogás beérkezésétől az azt elbíráló döntés közléséig a kifogásban foglaltakkal összefüggő határidők nyugszanak. A kifogást a közreműködő szervezet döntése ellen a közreműködő szervezethez, az NFÜ döntése ellen az NFÜ Jogi Főosztályához kell benyújtani. A kifogás benyújtásához lehetőség van az Új Széchenyi Terv holnapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) szereplő kifogásminta használatára, valamint a kifogás mellékleteinek elektronikus adathordozón történő benyújtására."

429. § Az ügyintézési határidő a kifogásnak a kifogás tárgyában döntésre jogosult által aláírt válasznak a kifogást benyújtó részére történő megküldéséig nem adható a döntés tartalmára vonatkozó tájékoztatás.

430. § Az ügyintézési határidő a kifogásnak a hatáskörrel rendelkező szervhez történő beérkezése napján kezdődik.

A telefonon vagy személyesen, szóban tett kifogások esetén a kifogást tevőt tájékoztatni kell arról, hogy kifogását - a hatáskörrel rendelkező szervnél vagy szervezeti egységnél - írásban teheti meg.

431. § A kifogás kivizsgálásában részt vevő köteles az EMIR megfelelő modulját használni, a kifogás kezelésének, kivizsgálásának és elbírálásának érdemi lépéseit haladéktalanul rögzíteni. Ameddig eljárásrendi lépés rögzítése az EMIR-ben nem történt meg, addig a kifogáskezelés papír alapú dokumentációval nem folytatható. Ha adott időszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon kell biztosítaniuk.

432. § A kifogás benyújtása, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a kifogás érdemi elbírálása, valamint az elbírálási határidő meghosszabbítása során lehetőség van az Új Széchenyi Terv honlapján szereplő sablonok használatára.

433. § A kifogás kivizsgálására és elbírálására jogosult szerv a döntését a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálatával hozza meg.

434. § Ha a kifogás benyújtója kifogását visszavonja, az a szervezet, illetve szervezeti egység, amelyhez a visszavonó nyilatkozat beérkezett, köteles a kifogás, valamint a kifogásban megjelölt pályázat, projekt tárgyában érintett valamennyi szervezetet vagy szervezeti egységet a kifogás visszavonását tartalmazó dokumentum szkennelt változatának elektronikus megküldésével haladéktalanul, legkésőbb 3 napon belül tájékoztatni.

435. § A határidők számítása szempontjából a határidőnek a rendelet 81. § (4) bekezdése szerinti nyugvása a kifogás beérkezésének napjától a kifogás tárgyában született döntésről a kifogást benyújtó általi - a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, 82. § (4) bekezdés a) pontja és a 82. § (6) bekezdése szerinti értesítés útján történő -tudomásszerzésig tart.

216. A KSZ döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása

436. § (1) A KSZ kifogást átvevő munkatársa a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja a KSZ iratkezelési szabályzata szerint.

(2) A KSZ munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti a KSZ erre kijelölt elektronikus tárhelyén.

(3) Amennyiben a kifogás nem a KSZ-hez érkezett, úgy a kifogást átvevő szervezet, illetve szervezeti egység a kifogást mellékleteivel együtt szkennelt formában rögzíti a szervezet erre kijelölt elektronikus tárhelyén, és egyidejűleg haladéktalanul, legkésőbb 1 napon belül gondoskodik arról, hogy a kifogás elbírálásában érintett összes szervezet, szervezeti egység a kifogás beérkezéséről értesüljön.

437. § (1) A KSZ haladéktalanul megvizsgálja a kifogás - rendelet 82. § (1) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálat nélküli - elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és amennyiben azt megállapítja, az erről szóló döntés céljából a kifogást annak beérkezésétől számított 10 napon belül továbbítja a tárgya szerint illetékes IH-nak.

(2) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kifogás tárgya szerint illetékes IH vezetője dönt. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az IH kifogáskezelő munkatársa az értesítőlevél elküldésével a kifogás kezelését ezzel lezárja.

438. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a KSZ az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetőségét.

(2) Ha az önrevízió feltételei fennállnak, a KSZ eleget tesz a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségeinek az ott meghatározott határidőn belül és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkező esetben a KSZ a kifogás elbírálása céljából megküldi a kifogás valamennyi elemét érintő írásbeli szakmai álláspontját az illetékes IH-nak a rendelet 82. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítésével.

(3) Az IH a kifogás elbírálása során a kifogás elbírálásával összefüggő további dokumentumokat kérhet a KSZ-től, melyet a KSZ köteles haladéktalanul, legkésőbb 1 napon belül megküldeni.

(4) A kifogás elbírálásának határidejét a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint az IH vezetője meghosszabbíthatja.

(5) A kifogás tárgyában a rendelet 82. § (5) bekezdése szerint az IH vezetője dönt, döntését követően az IH eleget tesz a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségeknek és a kifogás kezelését ezzel lezárja.

217. Az IH döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása

439. § (1) A Jogi Főosztály a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja az NFÜ iratkezelési szabályzata szerint.

(2) A Jogi Főosztály munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti az NFÜ erre kijelölt elektronikus tárhelyén.

(3) A Jogi Főosztály a kifogás beérkezéséről elektronikus formában értesítést küld az érintett IH részére.

(4) Amennyiben a kifogás nem a Jogi Főosztályhoz érkezett, úgy a kifogást átvevő szervezet, illetve szervezeti egység a kifogást mellékleteivel együtt szkennelt formában rögzíti a szervezet erre kijelölt elektronikus tárhelyén, és egyidejűleg haladéktalanul, legkésőbb 1 napon belül gondoskodik arról, hogy a kifogás elbírálásában érintett összes szervezet, szervezeti egység a kifogás beérkezéséről értesüljön.

440. § (1) Az IH haladéktalanul megvizsgálja a kifogás - rendelet 82. § (1) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálat nélküli - elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és amennyiben azt megállapítja, az erről szóló álláspont elkészítésének céljából haladéktalanul értesíti a Jogi Főosztályt.

(2) A Jogi Főosztály elkészíti a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló NFÜ álláspontot és az NFÜ Elnöki Titkársága általi jóváhagyást követően továbbítja azt a miniszter részére.

(3) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a miniszter dönt, amelyről a rendelet 82. § (6) bekezdése szerint értesítést küld.

(4) Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás tényét a Jogi Főosztály az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul rögzíti az EMIR-ben, és ezzel a kifogás kezelését ezzel lezárja.

441. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, az IH az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetőségét.

(2) Ha az önrevízió feltételei fennállnak, az IH az önrevíziós döntés tervezetét a kifogást benyújtójának értesítése előtt 2 nappal tájékoztatásul megküldi az NFÜ Elnöki Titkárságához, majd eleget tesz a rendelet 82. § (4) bekezdés

a) pontjában rögzített kötelezettségeinek és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkező esetben az IH a Jogi Főosztály részére megküldi a kifogás valamennyi elemét érintő írásbeli szakmai álláspontját a rendelet 82. § (4) bekezdés

b) pontjában foglalt dokumentumokkal együtt.

(3) A kifogást és az IH írásbeli szakmai álláspontját a Jogi Főosztály megvizsgálja, és a kifogás elbírálásához jogi álláspontot készít, melyről értesíti a kifogás tárgyában érintett IH-t, majd a jogi álláspontot az IH írásbeli szakmai álláspontjával és az ezeket alátámasztó dokumentációval együtt megküldi az NFÜ Elnöki Titkárságához az NFÜ véglegesített álláspontjának miniszterhez történő megküldése céljából.

(4) A Jogi Főosztály a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont elkészítéséhez jogosult a KSZ-től, valamint az IH-tól további dokumentumok bekérésére, melyet a KSZ és az IH köteles haladéktalanul megküldeni.

(5) A kifogás elbírálásának határidejét a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a Jogi Főosztály vezetője meghosszabbíthatja.

(6) A kifogással kapcsolatos, az NFÜ elnöke által ellenjegyzett véglegesített NFÜ-álláspontot a Jogi Főosztály továbbítja a miniszter részére.

442. § (1) A kifogás tárgyában a rendelet 82. § (5) bekezdése szerint a miniszter dönt, majd eleget tesz a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségének.

(2) A miniszter a KSZ-től, az IH-tól vagy a Jogi Főosztálytól a kifogás elbírálásához további dokumentumokat kérhet be, melyet a KSZ, az IH és a Jogi Főosztály köteles haladéktalanul, legkésőbb 1 napon belül megküldeni.

(3) A kifogás elbírálásának határidejét a felterjesztést követően a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a miniszter meghosszabbíthatja.

(4) Az NFÜ Elnöki Titkársága a miniszternek a rendelet 82. § (6) bekezdésében foglalt értesítését továbbítja a Jogi Főosztály részére, aki a kifogás miniszteri elbírálását haladéktalanul, legkésőbb 3 napon belül rögzíti azt az EMIR-ben és a kifogás kezelését ezzel lezárja.

XIV. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

218. Hatály

443. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a 2007-2013 programozási időszakban a 2011. március 1-jén és azt követően indult, valamint a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet VIII. fejezete alapján 2011. március 1. előtt indult, le nem zárt szabálytalansági eljárásokra is.

(2) Szabálytalansági eljárás a visszatérítendő pénzügyi eszközök (JEREMIE) intézkedések esetében kizárólag a forráskezelő szervezet által elkövetett jogszabálysértések esetében értelmezhetőek. A pénzügyi közvetítők és a végkedvezményezettek által elkövethető szerződésszegések, jogosulatlan forrásfelhasználások esetében követendő eljárásrendet a forráskezelő szervezet eljárásrendje szabályozza.

219. Értelmező rendelkezések

444. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére megalapozottan utaló tények, körülmények, vagy dokumentumok, amelyből alappal lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására,

b) Jogi Főosztály: az NFÜ Jogi Főosztálya.

(2) Ha adott időszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon biztosítaniuk kell.

220. Szabálytalansági gyanú észlelése

445. § (1) Aki szabálytalansági gyanút észlel, vagy szabálytalansági gyanú jut a tudomásra (így különösen munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében, helyszíni ellenőrzés lefolytatása során, a belső ellenőrzés munkája során, az ellenőrzésre jogosult egyéb szervek megállapításai, jelentései alapján, közbeszerzési döntőbizottsági, közigazgatási, bírósági eljárás alapján, bejelentések, illetve feljelentések alapján, sajtóhírekből, korábbi szabálytalansági eljárás jogorvoslata során), a tudomásra jutástól számított 3 napon belül a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapon rögzíti a szabálytalanság gyanúját és azt haladéktalanul megküldi az illetékes szervezet (IH vagy KSZ) szabálytalanság felelősének.

(2) A szabálytalansági gyanú észlelője a rendelet 39. § (3) bekezdésére, 40. § (6) bekezdésére, valamint 62. §-ára tekintettel a gyanúbejelentéssel kapcsolatos halaszthatatlan eljárási cselekmények elvégzéséről gondoskodik.

221. A szabálytalanságfelelős előzetes eljárása

446. § A szabálytalanságfelelős a gyanúbejelentés kézhezvételétől számított 3 napon belül visszajelez a gyanúbejelentőnek arról, hogy a gyanút kézhez vette, egyúttal

a) megvizsgálja, hogy jogosult-e a szervezete a szabálytalansági gyanú ügyében eljárni,

b) megvizsgálja, hogy ugyanaz a szabálytalansági gyanú korábban volt-e már szabálytalansági eljárás tárgya,

c) tájékozódik a gyanúra utaló tényről, körülményről vagy dokumentumokról, melynek során helyszíni ellenőrzést tarthat, iratokba betekinthet, személyeket hallgathat meg, (külső) szakértő véleményét kérheti ki,

d) megvizsgálja, hogy a rendelet 84. § (5) bekezdésében foglaltak valamelyike fennáll-e,

e) megteszi a 445. § (2) bekezdésében meghatározott haladéktalanul szükséges intézkedéseket,

f) megküldi a szabálytalansági gyanú bejelentés kezelésével kapcsolatos döntési javaslatát a KSZ/IH vezetőjének, mellékelve a kapcsolódó dokumentumokat,

g) rögzíti a szabálytalansági gyanút az EMIR-ben [a rendelet 85. § (2) szerinti gyanúbejelentést az IH szabálytalanságfelelőse rögzíti, a rendelet 84. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az EMIR-ben a gyanúmező mellett a vizsgálatmező egyidejű kitöltésével].

447. § Ha a gyanúbejelentő adatlap hiányos, hibás, a szabálytalansági gyanút nem az arra használatos formanyomtatványon rögzítették, a szabálytalanságfelelős a hiányok megjelölésével felhívja a gyanúbejelentőt a hiányok pótlására. A szabálytalanságfelelős az előzetes vizsgálata során tett megállapítások nyomán jogosult a szabálytalansági gyanúbejelentő adatlap kiegészítésére, javítására.

448. § (1) A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági gyanú előzetes vizsgálata alapján annak kézhezvételétől számított 3 napon belül az alábbi döntési javaslatokat terjesztheti a döntéshozó elé:

a) javaslat az eljárás megindítására,

aa) ha az ismert tényekből és körülményekből, valamint a rendelkezésre álló dokumentumokból valószínűsíthető, hogy a szabálytalansági gyanú fennáll,

ab) ha a rendelet 94. § (2) bekezdése szerint benyújtott jogorvoslati kérelem KSZ/NFÜ általi önrevíziója során a szabálytalansági döntés visszavonásra került, azonban a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll,

ac) ha a rendelet 99. § (2) bekezdése szerint a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, és ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet,

ad) a rendelet 99. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben,

b) javaslat a gyanú elutasítására, ha már a rendelkezésre álló dokumentumokból egyértelműen megállapítható, hogy a szabálytalansági gyanú nem áll fenn, különösen, ha a gyanút ugyanazon projektben, ugyanazon tényállás alapján már korábban megvizsgálták, és azóta új körülmény nem merült fel,

c) javaslat az eljárásnak a rendelet 87. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztésére,

d) javaslat az eljárás átadására a rendelet 85. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve ha a KSZ vezetőjével szemben a rendelet 83. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség áll fenn,

e) javaslat a szabálytalanság további vizsgálat nélkül történő, a rendelet 84. § (5) bekezdése szerinti megállapítására.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a szabálytalanságfelelős a gyanú felterjesztéssel egyidejűleg szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvet is készít, melyet a gyanúbejelentővel együtt terjeszt a döntéshozó elé (a folyamat a 458. § szerint folytatódik).

(3) A szabálytalanságfelelős az előterjesztésben - a szükséges dokumentumok csatolása mellett - javaslatot tehet:

a) szabálytalansági eljárást vezető személyére;

b) a kifizetések felfüggesztésére, illetve a felfüggesztést feloldására;

c) külső szakértő bevonására;

d) rendkívüli helyszíni szemle elrendelésére;

e) rendkívüli OLAF-jelentés küldésére, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti külön eljárás befejezését követően a szabálytalanságfelelős haladéktalanul kezdeményezi a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének feloldását és - a határozat tartalmától függően - az eljárás megindítását vagy elutasítását.

222. Szabálytalansági eljárás elrendelése

449. § (1)[276] A döntéshozó a szabálytalanságfelelős által készített döntés-előkészítő dokumentum alapján, annak kézhezvételétől számított 3 napon belül dönt az abban szereplő javaslatról és a döntés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a szabálytalanságfelelőst. Ha a döntést az IH-vezető hozta meg, az IH szabálytalanságfelelőse 3 napon belül tájékoztatja a KSZ szabálytalanságfelelősét a döntésről.

(2) A szabálytalanságfelelős 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben szabálytalansági eljárás elrendelésének, elutasításának tényét és indokait, a KSZ/IH vezető döntésének dátumát, illetőleg ezzel a lépéssel a szabálytalansági gyanú bejelentést az EMIR-ben lezárja.

(3) A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági eljárás mellőzésével meghozott, szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvben rögzített döntést annak kézhezvételét követő 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

450. § (1) Az NFÜ-nél észlelt, továbbá az IH-nak átadott szabálytalansági gyanúk vonatkozásában elrendelt szabálytalansági eljárást a Jogi Főosztály folytatja le.

(2) A KSZ-nél lefolytatásra kerülő szabálytalansági eljárás esetében a KSZ vezetője kijelöli az eljárás vezetőjét.

451. § (1) Az eljárást megindító szervezet szabálytalanságfelelőse a rendelet 86. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja

a) a gyanúval érintett kedvezményezettet,

b) a szabálytalansági eljárás kijelölt vezetőjét,

c) - a KSZ vezetője döntésének és a gyanúbejelentőnek az egyidejű csatolása mellett - elektronikus formában az IH szabálytalanságfelelősét, ha a szabálytalansági eljárást a KSZ folytatja le.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tájékoztatással egyidejűleg a szabálytalansági gyanút és azzal kapcsolatban bekért, illetve készített dokumentumokat a szabálytalanságfelelős az eljárásvezető részére átadja, továbbá tájékoztatja az eljárásvezetőt a szabálytalansági-eljárási jegyzőkönyv előkészítésének, a döntési javaslat előterjesztésének indikatív határidejéről, valamint az esetleges eljáráshosszabbítási javaslat - eljárásvezető által történő - előterjesztésének határidejéről.

223. Összeférhetetlenség

452. § (1) A szabálytalansági és jogorvoslati eljárás során bárki, aki a rendelet 83. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget észlel, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a KSZ/IH vezetőjének (döntéshozó), aki haladéktalanul gondoskodik új személy kijelöléséről.

(2) Ha az összeférhetetlenség a KSZ vezetőjével szemben merül fel, a KSZ vezető 3 napon belül gondoskodik az eljárás IH-nak történő átadásáról.

(3) Ha az összeférhetetlenség az IH vezetőjével szemben merül fel, az IH vezetője helyett az NFÜ elnöke dönt.

224. Kifizetések felfüggesztése, és kifizetés felfüggesztésének visszavonása szabálytalansági eljárásban

453. § (1) A döntéshozó az eljárás megindításával egyidejűleg, vagy az eljárás során bármikor - a rendelet 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - dönthet a kifizetések felfüggesztéséről, illetve ennek szükségességét a szabálytalanságfelelős és az eljárásvezető is jelezheti a döntéshozónak.

(2) Ha a döntéshozó az eljárás megindítását követően dönt a kifizetés felfüggesztéséről vagy annak visszavonásáról, arról a szabálytalanságfelelős 3 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, továbbá a KSZ által elrendelt vagy visszavont felfüggesztésről az IH szabálytalanságfelelősét.

(3) A kifizetés felfüggesztése és a felfüggesztés megszüntetése esetén a szabálytalanságfelelős az erre vonatkozó elöntést az EMIR-ben a döntés napján rögzíti.

(4) Kifizetés felfüggesztésére és a kifizetés felfüggesztése megszüntetésére felfüggesztett szabálytalansági eljárásban is van lehetőség.

225. A szabálytalansági eljárás elvonása

454. § (1) Ha az IH szabálytalanságfelelős javaslatára az IH vezető úgy dönt, hogy a szabálytalanság kivizsgálásának jogát magához vonja, az IH vezetője döntéséről írásban értesíti a KSZ vezetőjét, és egyúttal kéri a rendelkezésre álló dokumentumok megküldését. A KSZ-vezető az IH döntéséről haladéktalanul értesíti a szabálytalansági eljárás vezetőjét és a KSZ szabálytalanságfelelősét. Az IH döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően az eljárásvezető a gyanúval kapcsolatos valamennyi dokumentumot átadja a KSZ szabálytalanságfelelősének.

(2) A KSZ szabálytalanságfelelőse az IH-vezető döntésének kézhezvételétől számított 5 napon belül:

a) értesíti a kedvezményezett arról, hogy a vizsgálat lefolytatásának a jogát az NFÜ magához vonta, továbbá tájékoztatja, hogy a dokumentumokat, észrevételeit az NFÜ-nek küldje meg,

b) dokumentumjegyzékkel átadja a vizsgálat lefolytatásához szükséges, a szabálytalansági eljárás vezetőjétől átvett dokumentumokat az IH-nak,