3272/2024. (VII. 12.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] A személyesen eljáró indítványozó (a továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint 2024. június 9-én Nagytarcsa 004. számú szavazókörében megtartott polgármester-választáson egy választópolgár észlelte, hogy az egyik szavazóurna sérült, a lezárására szolgáló fül letörött, ezáltal a szavazóurna fedele felnyithatóvá vált. A szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) a rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet vett fel. A zárófedél címkével történő leragasztását követően az urnát ismételten szabályszerű felhasználásra alkalmassá nyilvánították. A sérült urnában lévő szavazólapokat a számláláskor összeöntötték, és összekeverték a többi szavazóurna tartalmával, és a szavazatokat így számolták össze.
[4] A szavazást követően állampolgári érdeklődésre a Helyi Választási Iroda vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy az SZSZB saját hatáskörében intézkedett a probléma elhárításáról, amelyről felvett jegyzőkönyv megismerésére a lehetősége biztosított. A jelenlévő SZSZB jegyzőkönyvvezető kérdésre nem tudta megmondani, hogy a problémát mikor fedezték fel, azonban előadta, hogy 19 óráig a fül biztosan a helyén volt, mivel körbe volt fűzve nemzeti színű szalaggal és az SZSZB tagjai által aláírt és lepecsételt etikettcímke is biztosította annak helyén maradását. Arról is beszámolt, hogy az esemény észlelésekor az urnát azonnal félrehúzta, az a szavazás végéig a felügyelete alatt állt és új urna került beállításra. A Nagytarcsai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 52/2024. (06.10.) számú határozatával megállapította a polgármester-választás eredményét.
[5] A bírósági eljárást kezdeményező kérelmező polgármesterjelölt (a továbbiakban: kérelmező) a HVB határozat ellen fellebbezést nyújtott be. A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 221/2024. (06.13.) határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. számú végzésével a TVB határozatát megváltoztatta, a 2024. évi polgármester-választás eredményének megállapítását a HVB határozatára is kiterjedően megsemmisítette. Végzésével a Kúria elrendelte a Nagytarcsa 004. számú szavazókörében a 2024. évi polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését, mely ismételt szavazást 2024. július 7. napjára tűzte ki. Döntésében a Kúria megállapította, hogy a tényállás számos ellentmondást tartalmaz: a közreműködő személyek eltérő nyilatkozata, az SZSZB tagjai és a jegyzőkönyvvezető különböző, egymással nem koherens tartalmú nyilatkozata. Ezek alapján a Kúria szerint nem kellően tisztázottak a szavazóurnát lezáró fül sérülésének, az urna szavazásból való kivonásának, illetve a sérült szavazóurnába történő szavazólap elhelyezésének körülményei. A TVB határozata az ellentmondásokat nem tárta fel. A Kúria álláspontja szerint az ügyben észlelt ellentmondások fennállta mellett nem lehet megállapítani a Ve. 174. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt követelmények megvalósulását.
[7] A Kúria megállapította a TVB és a HVB határozata jogsértő voltát a 004. szavazóköri eredmények megállapítása esetén. A határozatok megsértették a Ve. több rendelkezését, és a Ve. hatálya alá tartozó valamennyi választási típusra és a választási folyamat egészére - így a választás tisztasága szempontjából egyébként kiemelt jelentőséggel bíró szavazás és szavazatszámlálás mozzanataira - kiterjedő választások tisztasága törvényi alapelvét (Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja). Sérült ugyanis a Kúria szerint a választások tisztaságára vonatkozó alapelv azzal, hogy a nem lezárt szavazóurnában gyűjtött szavazólapokat az SZSZB nem nyilvánította érvénytelennek, hanem az érvényes szavazatok közé keverve számolta össze a szavazatokat, és így állapította meg a végeredményt.
[8] 3. Az indítványozó a Kúria végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a Kúria döntése sérti Alaptörvény B) cikk (1), (3) és (4) bekezdését, az I. cikk (3) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, a 28. cikkét valamint a 35. cikk (1) bekezdését. Az Alaptörvény B) cikkének - illetve az e cikkből levezetett jogbiztonságból fakadó eljárási garanciák - sérelmét azon az alapon állítja, hogy Nagytarcsa választópolgárai részére már nem áll rendelkezésre semmilyen eljárási lehetőség arra nézve, hogy az időközben jogerőssé vált egyéni listás eredményt a Kúria határozata nyomán megtámadják. A Kúria jelen panasszal támadott határozata alapján kettős mérce alakult ki a választópolgári akarat elbírálása során, mert ugyanazon urna tekintetében minden egyes szavazólapra fennáll ugyanazon érvénytelenségi ok, de csak a polgármesterekre leadott szavazólapokat érvénytelenítették. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének sérelmét azzal indokolja, hogy a Kúria nem gondoskodott az e rendelkezés szerinti szempontokat érvényesítő alapjog-korlátozási teszt elvégzéséről.
[9] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése és a 28. cikk együttes sérelmét azon az alapon állítja, hogy a Kúria a szavazólap Ve. szerinti érvénytelenségi kritériumait kibővítette és törvényi felhatalmazás, azaz erre vonatkozó jogalkotói szándék hiányában jogellenesen úgy terjesztette ki, hogy ezzel kettős mércét alkalmazott. Az ilyen kiterjesztő értelmezésnek semmiféle jogszabályi alapja nincs, és jogellenes, mivel a Kúria döntése szerint ebben a szavazókörben a feltételek azonossága miatt minden szavazólapon leadott szavazatot érvénytelennek kellene tekinteni.
[10] Az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésének sérelmét azzal indokolja, hogy az egyenlőség a "szavazatszámok egyenlőségét" jelenti, a megismételt szavazáson az adott szavazókör választói kizárólag a polgármesterjelöltre adhatnak le érvényes szavazatot, mivel a Kúria álláspontja szerint a korábbi szavazatuk e körben érvénytelenné lett nyilvánítva, míg a többi szavazatuk érvényes maradt annak ellenére, hogy ugyanazok a jogi előírások és feltételek vonatkoznak azokra is. A szavazatok egyenlősége így nem biztosított, a választópolgárok szavazói akarata nem tud érvényre jutni az eredményesnek tekintett többi választás tekintetében e szavazókörben.
[11] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendben meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. §-ok szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[12] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[13] 4.1. Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[14] 4.2. Az indítványozó érintettségének alátámasztására előadta, hogy a HVB polgármester-választás eredményét megállapító határozata alapján a polgármester-választást ő nyerte meg, a Kúria előtt folyamatban volt jogvitában a felülvizsgálati kérelemmel érintettként szerepelt. Az Alkotmánybíróság ezek alapján megállapította, hogy az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető. Az indítványozó számára a Kúria végzésével szemben további jogorvoslat nincs biztosítva.
[15] 4.3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányjogi panasz a törvényes határidőn belül, azaz a támadott végzés kézhezvételétől számított három napon belül érkezettnek minősül [Ve. 233. § (1) bekezdés].
[16] 4.4. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon.
[17] Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítványozó az Alaptörvény több olyan cikkére is hivatkozott, amelyre nem, vagy csak kivételes esetben lehet alkotmányjogi panaszt alapozni.
[18] 4.5. Az indítványozó egyrészt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére utalva kérte a Kúria döntésének megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint azonban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére csak a kellő felkészülési idő hiányával, illetve a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmával összefüggésben alapítható alkotmányjogi panasz (pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]-[91]; 3041/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [22]; 3371/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [15]; 3045/2022. (I. 31.) AB végzés, Indokolás [12]; 3386/2023. (VII. 27.) AB végzés, Indokolás [39]; 3024/2024. (I. 12.) AB végzés, Indokolás [29]; 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [14]-[17]; 3322/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [10]; 3323/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3324/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [11]; 3314/2017. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [15], [25]).
[19] Mivel jelen esetben az indítvány ilyen irányú indokolást nem tartalmazott, ezért az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelme érdemben nem vizsgálható.
[20] 4.6. Az Alaptörvény I. cikke önmagában szintén nem alapjogot rögzít, hanem az alapjogok egymáshoz való viszonyára, annak alkotmányossági vizsgálatára vonatkozik, így alkotmányjogi panasz e tekintetben sem terjeszthető elő (ld. pl. 3349/2021. (VII. 23.) AB végzés, Indokolás [34]; 3292/2022. (VI. 10.) AB végzés, Indokolás [22]; 3367/2022. (VII. 25.) AB végzés, Indokolás [20]; 3273/2023. (VI. 9.) AB végzés, Indokolás [33]).
[21] 4.7. Az indítványozó az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésére is hivatkozott, az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatának azonban e körben sem lehet helye, mivel azt csak Alaptörvényben biztosított jogra lehet alapítani. Az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése pedig az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján önmagában nem minősül olyan Alaptörvényben biztosított jognak, amelyre önállóan alkotmányjogi panasz alapítható. (3143/2014. (V. 9.) AB végzés, Indokolás [16], 3292/2014. (XI. 11.) AB végzés, Indokolás [11]; 3293/2014. (XI. 11.) AB végzés, Indokolás [11], 3062/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [20], [23]; 3293/2018. (IX. 13.) AB végzés, Indokolás [31]-[32])
[22] 5. Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott - a határozott kérelemre vonatkozó - törvényi feltételeknek az alábbiak szerint részben megfelel. Az indítvány egyértelműen megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét illetve az indítványozói jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány egyértelműen megjelölte az eljárás megindításának indokait, valamint az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítványozó megjelölte továbbá az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont] és az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítványozó kifejezett kérelmet fogalmazott meg a bírói döntés megsemmisítésére nézve [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].
[23] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja alapján a kérelem továbbá akkor határozott, ha egyértelmű indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az indítvány azonban nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy az indítványozó szerint a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény B) cikk (3)-(4) bekezdéseivel. Erre tekintettel az indítvány ezen elemében nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjának.
[24] Az indítvány az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése - és ezzel összefüggésben a 28. cikk - tekintetében megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott - a határozott kérelemre vonatkozó - törvényi feltételeknek.
[25] 6. Az Abtv. 29. §-a az indítvány befogadhatóságának tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[26] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése és a 28. cikk együttes sérelmét azon az alapon állítja, hogy a Kúria az érvénytelenség kritériumait kibővítette és törvényi felhatalmazás nélkül jogellenesen úgy terjesztette ki, hogy ezzel kettős mércét alkalmazott. Az ilyen kiterjesztő értelmezésnek álláspontja szerint semmiféle jogszabályi alapja nincs, és jogellenes, mivel a Kúria döntése szerint ebben a szavazókörben a feltételek azonossága miatt minden szavazólapon - így az európai parlamenti választáson, az egyéni listára és a nemzetiségi listára - leadott szavazatot érvénytelennek kellene tekinteni.
[27] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ugyanakkor - ahogy arra maga az indítványozó is utal - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás lényege, a tisztességes eljárás iránti elvárás valójában az, hogy a felet ne érje - a bírói döntés törvény adta diszkrecionális jellegén, természetén túlmenő - meglepetés. Bármely eljárásban a törvény, illetve a törvényben foglaltak ismerete és a bírói diszkrecionalitás törvény adta lehetősége alapján kalkulálhat az érintett. Az ebbe a keretbe nem illeszkedő jogalkalmazás váratlansága (s így az arra való felkészülés esélytelensége) az, aminek megnyilvánulása önkényes jogértelmezés címén felveti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog esetleges sérelmét (9/2023. (VI. 20.) AB határozat, Indokolás [96]; 3118/2023. (III. 14.) AB végzés, Indokolás [24]; 3382/2023. (VII. 27.) AB végzés, Indokolás [44]).
[28] Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság gyakorlata nem zárja ki, hogy a contra legem jogalkalmazás a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezessen (20/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [21]-[29]; 3295/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [37]-[40]). Erre vonatkozó megállapításának azonban csak kivételes esetben lehet helye, és a bírói jogértelmezés kirívó - alapjogi relevanciát elérő - hibája jellemzően akkor merülhet fel, ha a következő (egymást erősítő) feltételek együttes fennállása megállapítható.
[29] Egyrészt a bíróság a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, mint eljárásjogi jellegű alapjog egy aspektusát, az indokolási kötelezettséget sértő módon nem indokolja meg, hogy az adott jogkérdésre irányadó, hatályos jogi normákat miért nem alkalmazta. Másrészt, ezzel párhuzamosan, ha a bíróság a jogkérdésre nyilvánvalóan vonatkozó jogi normákat nem veszi figyelembe. Harmadrészt, ha a bíróság döntését egy olyan bírósági joggyakorlatra alapítja, amelynek alapjául szolgáló jogi normákat a jogalkotó új jogi szabályozás elfogadásával és hatálybaléptetésével összefüggésben kifejezetten hatályon kívül helyezett (20/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [29]; újabban: 3211/2024. (VI. 13.) AB végzés, Indokolás [41]; 3213/2024. (VI. 13.) AB végzés, Indokolás [30]).
[30] Az indítványozó azonban e három esetkör egyikére sem hivatkozott, ezen feltételek fennállását maga sem állította.
[31] Önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként részletesen megindokolt, jogi érvekkel alátámasztott bírósági döntés érvelését tévesnek tartja, nem alkotmányossági kérdés.
[32] Jelen ügyben a Kúria a TVB által nem megfelelő alapossággal feltárt tényállásra tekintettel, a Ve. mint az adott jogkérdésre irányadó hatályos jogi norma alkalmazása révén arra a következtetésre jutott, hogy a szavazóurnára vonatkozó Ve. 174. §-ában foglalt törvényi követelmények megvalósulását nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, ezáltal pedig sérült a választás tisztaságának Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - az egész választási folyamatot átfogó - alapelve. Ugyanakkor a szavazatoknak a többi urna tartalmával történő összekeverése miatt nem állt rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a szavazókörben a nem zárt szavazóurna mennyi szavazatot tartalmazott. A Kúria ez alapján - a választói akarat érvényre juttatása érdekében - a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét, az adott szavazókörre kiterjedő hatállyal megsemmisítette, és a polgármester-választásra vonatkozó szavazás megismétlését rendelte el. Az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárás tárgyát ugyanis kizárólag a HVB polgármester-választás eredményét megállapító, valamint az azt - fellebbezés és bírósági felülvizsgálati kérelem alapján - felülvizsgáló határozatok képezték.
[33] Az indítványozó által felvetett további - az európai parlamenti választáson, az egyéni listára és a nemzetiségi listára leadott - szavazólapok érvénytelenségének kérdése az alkotmányjogi panasszal támadott kúriai végzésnek, illetve az azt megelőző eljárásnak nem képezte tárgyát.
[34] A Kúria az indítványra okot adó ügyben a Ve. alapján, a Ve. által meghatározott keretek között folytatta le a jogorvoslati eljárást, a támadott döntésében figyelembe vette az adott cselekmény összes körülményeit, és az eset körülményeinek mérlegelése alapján vonta le a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és c) pontjai szerinti jogkövetkezményeket, döntését pedig részletesen megindokolta.
[35] Az indítványozót tehát e körben semmiképp nem érhette meglepetés, ugyanis az alkalmazott jogkövetkezményt a Ve. tartalmazza, az alkotmányjogi panaszt megelőző eljárásban a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem is tartalmazta a szavazókörben megállapított eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésének elrendelésére irányuló kérelmet, amiről az indítványozónak is tudomása volt.
[36] Mindezek alapján az alkotmányjogi panasz valójában a Kúria döntésébe foglalt jogértelmezés felülbírálatára irányul és a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdéseken alapul. Az indítványozó panaszában megjelölt, általa alapjogsérelemként leírt aggályok a bírói törvényértelmezés helyességét, valamint a bíróság által mindezekből levont következtetéseket vitatják.
[37] Az Alkotmánybíróság azonban az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (3137/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [9], 3127/2024. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [27]; 3111/2024. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [16]; 3172/2024. (V. 10.) AB végzés, Indokolás [24]).
[38] Az indítvány ekként nem vetett fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ami miatt a bírói döntés elleni indítvány befogadása és érdemi vizsgálata indokolt lett volna. Az alkotmányjogi panasz így nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének.
[39] 7. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2024. június 27.
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Patyi András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2572/2024.