A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.II.60.042/2022/3.]
jogegységi panasz visszautasításáról
Az ügy száma: Jpe.II.60.042/2022/3. szám
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
A felperes képviselője: Dr. Szabó S. Attila ügyvéd (a felperes képviselőjének címe)
Az alperesek: Kecskeméti Törvényszék I. rendű (az I. rendű alperes címe), Nemzeti Adó- és Vámhivatal II. rendű (a II. rendű alperes címe)
A per tárgya: sérelemdíj megfizetése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Pfv.III.21.290/2021/5. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
[1] Az felperes a Kúria Pfv.III.21.290/2021/5. számú ítéletével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte a Kúria ítéletének hatályon kívül helyezését, a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria ítélete jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.IV.20.269/2014/4., KGD 2016.179. (Kúria Kfv.V.35.035/2015/4.), BH 2019.56. (Kúria Mfv.I.10.713/2017.), BH 2013.243. (Kúria Pfv.III.20.542/2012.), BH 2013.124. (Kúria Pfv.IV.21.785/2012.), BH 2013.44. (Kúria Pfv.III.20.519/2012.), BH 2018.141. (Kúria Pfv.IV.20.648/2017.), valamint a BDT 2015.3364., BDT 2004.1028. számú közzétett határozatokban foglaltaktól.
[2] A Jogegységi Panasz Tanács a panaszos által megjelölt határozatok kapcsán az alábbiakra mutat rá. A jogegységi panaszban hivatkozott kilenc döntés közül kettőt (BDT 2015.3364., BDT 2004.1028.) nem a Kúria, hanem a Szegedi Ítélőtábla hozott, így ezek a jogegységi panasz eljárásban nem hivatkozhatók. A további hét megjelölt - kúriai - határozatból egy (Mfv.I.10.713/2017.) a konjunktív feltételek közül azt teljesíti, hogy a Kúria 2012. január 1. után hozta, azonban annak közzététele BH 2019.56. számú határozatként történt, és a BHGY-ben nincs közzétéve. A határozat meghozatalakor (2018. november 21.) hatályos Bszi. szabályai szerint ezt nem is kellett közzétenni, ugyanis a Kúria a jogerős közbenső ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A hatályon kívül helyező határozatok BHGY-ban való közzététele csak a Bszi. 2021. január 1-jétől hatályos módosítása nyomán kötelező (ugyanerre mutatott rá a Jogegységi Panasz Tanács a Jpe.I.60.035/2021/6. [5] pontjában).
[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[4] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[5] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
[6] Az előterjesztő illetéket nem rótt le a jogegységi panaszban, arra hivatkozott, hogy a Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja és a Pp. költségkedvezmények időbeli hatályára vonatkozó szabályának együttes olvasatából az következik, hogy jogegységi panasz eljárásban újból nem szükséges a költségkedvezmény iránti kérelmet előterjeszteni, ezért kérte az alapügyben számára engedélyezett költségkedvezményt fenntartani és mellőzte az illeték megfizetését.
[7] A Jogegységi Panasz Tanács már több döntésében rámutatott arra, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása. Abból eredően, hogy a jogegységi panasz eljárás nem az alapügy folytatása, az alapeljárásban biztosított személyes költségkedvezmények nem terjednek ki a jogegységi panasz eljárásra. A jogegységi panasz előterjesztőjének ezért a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. (Jpe.I.60.005/2021/5.; Jpe.I.60.017/2021/4. [7]; Jpe.I.60.021/2022/3. [4]). Hiánypótlási felhívás kibocsátásának a jogegységi panasz eljárásban e körben sincs helye. (Jpe.I.60.017/2021/4. [7]; Jpe.I.60.021/2022/3. [6]).
[8] A jogegységi panasz előterjesztője tehát sem az illetékfizetési kötelezettségét nem teljesítette, sem elbírálásra alkalmas költségfeljegyzési jog iránti kérelmet nem nyújtott be. Mindezek miatt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panasz visszautasításának van helye.
[9] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panaszt - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasította.
Záró rész
[10] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
[11] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2022. szeptember 19.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró