32019R0715[1]

A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/715 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. december 18.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 70. cikkére,

mivel:

(1) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2) létrehozza az Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az uniós költségvetés terhére hozzájárulásokban részesülő szervek (a továbbiakban: uniós szervek) pénzügyi keretszabályzatát. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) épül. A 966/2012/EU, Euratom rendelet helyébe az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet lépett.

(2) Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel való összhang biztosítása, valamint a szabályok további egyszerűsítése és egyértelműsítése érdekében, az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok figyelembevétele, valamint az uniós szervek irányítási struktúrájának és elszámoltathatóságának további javítása céljából.

(3) E rendeletnek meg kell állapítania azon átfogó elveket és alapvető szabályokat, amelyeket az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott - az uniós költségvetésből hozzájárulásokban részesülő - szervekre kell alkalmazni, a létesítő okiratuk sérelme nélkül. E rendelet alapján az uniós szerveknek el kell fogadniuk saját pénzügyi szabályaikat, amelyek csak akkor térhetnek el ezen rendelettől, ha sajátos szükségleteik megkövetelik, valamint a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

(4) A következetesség érdekében az e rendelet hatálya alá nem tartozó és teljes mértékben önfinanszírozó uniós szerveknek - adott esetben - hasonló szabályokat kell elfogadniuk. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozatával összhangban az említett szerveknek éves jelentést kell benyújtaniuk az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak költségvetésük végrehajtásáról, valamint figyelembe kell venniük ezek kéréseit és ajánlásait.

(5) Az uniós szerveknek az egységesség, a teljesség, a globális fedezet, az egyediség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a teljesítmény, továbbá az átláthatóság elvével összhangban kell elkészíteniük és végrehajtaniuk költségvetésüket.

(6) Hangsúlyozni kell az uniós hozzájárulás kiegyenlítő jellegét. Az uniós szerv többletet mutató költségvetési eredményének az év folyamán fizetett uniós hozzájárulás összegét meghaladó részét vissza kell téríteni az uniós költségvetésbe.

(7) Amennyiben a létesítő okirat azt írja elő, hogy a bevétel az uniós hozzájárulás mellett díjakból és illetékekből áll, és hogy a díjakból és illetékekből származó bevételt adott kiadási tételekhez rendelik, az uniós szervek számára lehetővé kell tenni az egyenleg címzett bevételek formájában történő átvitelét. A rugalmasság lehetővé tétele érdekében a díjakból és illetékekből származó címzett bevételekhez kapcsolódó negatív eredmény ellensúlyozható az előző években felhalmozott többlettel.

(8) Biztosítani kell, hogy a díjakat megfelelő szinten állapítsák meg a szolgáltatásnyújtás költségeinek fedezéséhez, jelentős többletek elkerülésével.

(9) A létesítő okiratban vagy az alap-jogiaktusban kivételes jelleggel lehetővé kell tenni a feladatok uniós szervekhez történő delegálását és vissza nem térítendő támogatások uniós szerveknek történő odaítélését, amit megfelelően indokolni kell az uniós szerv feladatainak jellegével és különleges szakértelmével, biztosítva egyúttal a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a költséghatékonyságot. E további feladatoknak az uniós szerv célkitűzései közé kell tartozniuk, és összhangban kell lenniük az uniós szerv létesítő okiratban meghatározott megbízatásával.

(10) Az átláthatóság növelése érdekében a Bizottságnak főszabály szerint partnerségi megállapodásokat kell kötnie az uniós szervekkel az éves uniós hozzájáruláson kívül nyújtott valamennyi finanszírozásra vonatkozóan, nevezetesen akkor, amikor az említett finanszírozás jelentős hatást gyakorol az uniós szerv műveleteire.

(11) Az átvitelekre és a címzett bevételekre vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében. A belső címzett bevételeket illetően az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben előírtaknak megfelelően engedélyezni kell, hogy az új ingatlanprojekteket bérleti jogviszonyból, valamint épületek értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Ennek érdekében az ilyen bevételeket belső címzett bevételnek kell tekinteni, amely a teljeskörű felhasználásáig átvihető.

(12) A további rugalmasság érdekében az uniós szervek számára lehetővé kell tenni, hogy az eurótól eltérő pénznemben bonyolíthassanak le tranzakciókat az adminisztratív irányítással kapcsolatos szükségletek tekintetében.

(13) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban a több évre szóló kötelezettségvállalásokat kizárólag akkor lehet éves részletekre lebontani, ha a létesítő okirat vagy az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy a kötelezettségvállalások igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(14) Figyelembe véve az uniós szervek sajátosságait, az adományok elfogadását fokozott ellenőrzés alá kell vetni. Továbbá, az uniós szervek nem vehetnek igénybe vállalati szponzorálást.

(15) Egyértelművé kell tenni a teljesítmény fogalmát. A teljesítményt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvéhez kell kapcsolni. Egyértelműsíteni kell a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét. Össze kell kapcsolni a kitűzött célokat és a teljesítménymutatókat, az eredményeket, valamint a gazdaságosságot, az eredményességet és a hatékonyságot az előirányzatok felhasználásában.

(16) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 53. cikke alapján az uniós szervnek - más uniós szervekkel és uniós intézményekkel végrehajtott - teljesítményértékelésben kell részt vennie.

(17) Szabályokat kell megállapítani az átfogó időszaki értékelések következtetéseinek nyomon követését célzó cselekvési tervre vonatkozóan, a következtetések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(18) A következetes programozás biztosítása érdekében az uniós szervnek egységes programozási dokumentumot kell készítenie, amely tartalmazza az éves és többéves programozást, a tervezett bevételeit és kiadásait, a források programozását, az ingatlanpolitikájára vonatkozó információkat, a harmadik országokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködés stratégiáját, a hatékonyságnövelésre és a szinergiákra vonatkozó stratégiát. Az uniós szervnek továbbá stratégiát kell kidolgoznia az operatív irányításra és a belső kontrollrendszerekre vonatkozóan, ideértve a csalás elleni stratégiát is. Az egységes programozási dokumentumnak figyelembe kell vennie a Bizottság iránymutatásait.

(19) A programozási dokumentumnak tartalmaznia kell az összeférhetetlenség, a szabálytalanságok és a csalás esetei megismétlődésének megelőzésére irányuló stratégiát, különösen azokban az esetekben, amikor a hiányosságok kritikus ajánlásokat eredményeztek.

(20) Az egységes programozási dokumentum ütemtervét össze kell hangolni a költségvetési eljárással a programozási dokumentum hatékonyságának, továbbá valamennyi programozási dokumentum következetességének biztosítása érdekében.

(21) Az uniós szerveknek ki kell igazítaniuk belső kontrollrendszereiket, amennyiben központi irodájuktól távoli irodákat működtetnek.

(22) Helyénvaló lehetővé tenni az uniós szervek számára, hogy az előirányzataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 59. cikke értelmében szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek egymással és uniós intézményekkel, amennyiben ez összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. Biztosítani kell az említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokról szóló jelentéstételt.

(23) Egyértelműsíteni kell a belső ellenőrzés és belső kontroll feladatköreinek jelenlegi felépítését, valamint észszerűsíteni kell a jelentéstételi követelményeket. Az uniós szerven belül a belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőrének kell ellátnia, aki akkor végez ellenőrzéseket, ha ezt a kapcsolódó kockázatok indokolják. Szabályokat kell megállapítani a belső ellenőrzési részlegek létrehozására és működésére vonatkozóan.

(24) A jelentéstételi kötelezettségeket észszerűsíteni kell. Az uniós szervnek összevont éves tevékenységi jelentést kell készítenie, amely átfogó információkat tartalmaz a célkitűzések és eredmények eléréséről, a munkaprogramja végrehajtásáról, a költségvetéséről, a személyzetpolitikájáról, a szerv operatív irányításáról és a belső kontrollrendszerekről.

(25) Az uniós szervek költséghatékonyságának javítása érdekében fontos rendelkezni a szolgálatok megosztásának vagy azok más uniós szervek vagy a Bizottságra történő átruházásának lehetőségéről. Ezért szükséges lehetővé tenni, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét bízzák meg az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselőjének valamennyi feladatával vagy feladatai egy részével.

(26) A címzett bevételekre vonatkozó szabályoknak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben foglalt szabályokkal való összehangolása céljából szabályokat kell megállapítani a belső és külső címzett bevételek differenciálására, valamint az átvitelükre vonatkozóan.

(27) Az Unió uniós szervnek nyújtott hozzájárulásából származó kamatra vonatkozó szabályoknak az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben foglalt szabályokkal való összehangolása céljából rendelkezni kell arról, hogy a kamat nem a költségvetést illeti meg.

(28) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy különleges esetekben a költségvetési kötelezettségvállalást megelőzően tehető jogi kötelezettségvállalás. E lehetőséget az uniós szervek számára is biztosítani kell.

(29) A következetesség biztosítása érdekében nem engedélyezhetők közbeszerzésre és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó külön rendelkezések. Egységes szabályrendszer alkalmazása biztosítja az uniós szerv tevékenységének egyszerűsítését, és lehetővé teszi a Bizottság által kidolgozott iránymutatások és minták alkalmazását.

(30) Az uniós szervnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a létesítő okirat vagy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja szerinti bizottsági felhatalmazás alapján vissza nem térítendő támogatásokat és pénzdíjakat ítéljen oda.

(31) A már jól bevált uniós hozzájárulási formák (a ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése, egységköltség, egyösszegű átalány és átalányfinanszírozás) mellett az uniós szervek számára lehetővé kell tenni egy további, a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozási formát. Ezt a további finanszírozási formát bizonyos feltételek előzetes teljesítésére, vagy a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósítására kell alapozni.

(32) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából az uniós szervekre alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel létrehozott egységes korai felismerési és kizárási rendszerre vonatkozó szabályokat.

(33) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 8. cikkének (1) bekezdése szerint az EU szervei haladéktalanul továbbítanak az Európai Csalás Elleni Hivatal felé minden olyan információt, amely esetlegesen csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel lehet kapcsolatos. Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (5) 24. cikkének (1) bekezdése szerint az uniós szervek indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesznek az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az említett rendelettel összhangban gyakorolhatná hatáskörét. Az uniós szervek irányításának megerősítése érdekében késedelem nélkül jelenteniük kell a Bizottságnak a csalás, pénzügyi szabálytalanságok és vizsgálatok eseteit is. A Bizottságnak és az uniós szerveknek olyan eljárásokat kell bevezetniük, amelyek kellőképpen védik a személyes adatokat és biztosítják a szükséges ismeret elvének tiszteletben tartását minden olyan információ továbbítása során, mely csalásgyanús esetekhez vagy más szabálytalanságokhoz, illetve elvégzett vagy folyamatban lévő vizsgálatokhoz kapcsolódik.

(34) Az összeférhetetlenség valós vagy vélt kockázatának feltárása és megfelelő kezelése érdekében az uniós szervek számára elő kell írni, hogy szabályokat fogadjanak el az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan. Az ilyen szabályoknak figyelembe kell venniük a Bizottság által kidolgozott iránymutatást.

(35) E rendeletben rögzíteni kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék átfogó hozzáférési jogait.

(36) Az ingatlanpolitikára vonatkozó rendelkezéseket - ideértve az uniós szervek azon lehetőségének bevezetését, hogy ingatlanvásárlás finanszírozásához hitelt vegyenek fel, valamint ennek feltételeit - össze kell hangolni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel annak biztosítása érdekében, hogy a szabályokat valamennyi uniós szerv és intézmény következetesen alkalmazza.

(37) Mivel az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (6) hatályon kívül helyezték, el kell hagyni az uniós szervre vonatkozó azon követelményt is, hogy saját végrehajtási szabályait a Bizottság előzetes hozzájárulásával kell elfogadnia.

(38) Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a programozásra és az összevont éves tevékenységi jelentésre vonatkozóan, mivel a Bizottságnak időre van szüksége ahhoz, hogy az uniós szervekkel együttműködve kidolgozza a megfelelő iránymutatásokat, és az uniós szerveknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új programozáshoz és jelentéstételhez.

(39) E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az uniós szervek a felülvizsgált pénzügyi szabályzataikat legkésőbb 2019. július 1-jéig elfogadhassák és az ügynökségek részesüljenek az egyszerűsítés és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel való összehangolás előnyeiből,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza az Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az uniós költségvetés terhére hozzájárulásokban részesülő szervekre (a továbbiakban: uniós szervek) vonatkozó alapvető pénzügyi szabályokat.

Valamennyi uniós szervnek e rendelet alapján kell elfogadnia saját pénzügyi szabályait. Az uniós szerv pénzügyi szabályai csak akkor térhetnek el e rendelettől, ha sajátos szükségletei megkövetelik, valamint a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

- "létesítő okirat": az uniós szerv létrehozásának és működésének legfőbb szempontjait szabályozó uniós jogi aktus;

- "igazgatótanács": az uniós szerv azon legfőbb belső szerve, amely felelős a pénzügyi és költségvetési döntések meghozataláért, függetlenül attól, hogy a létesítő okiratban milyen nevet adtak ennek a szervnek;

- "igazgató": az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért és engedélyezésre jogosult tisztviselőként az uniós szerv költségvetésének végrehajtásáért felelős személy, függetlenül attól, hogy a létesítő okirat milyen címmel illeti az adott személyt;

- "ügyvezető testület": az uniós szerv azon belső testülete, amely az igazgatótanácsot segíti, és amelynek a feladatköreit és eljárási szabályzatát főszabályként a létesítő okirat határozza meg, függetlenül attól, hogy a létesítő okiratban milyen nevet adtak ennek a szervnek.

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 2. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

3. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (7) alkalmazandó.

4. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2018/1725 rendelet (8) és az (EU) 2016/679 rendelet (9) előírásait.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

5. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

Az uniós szerv költségvetését az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET

AZ EGYSÉGESSÉG ÉS A TELJESSÉG ELVE

6. cikk

Az uniós szerv költségvetésének hatálya

(1) Az uniós szerv költségvetése minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi az uniós szerv számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást. Az uniós szerv költségvetése magában foglalja az uniós szerv bevételeit és kiadásait, beleértve az igazgatási kiadásokat is.

(2) Az uniós szerv költségvetése a következőket foglalja magában:

a) nem differenciált előirányzatok,

b) amennyiben a működési igények szükségessé teszik, differenciált előirányzatok, melyek kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból állnak.

(3) Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a) az Unió által nyújtott éves hozzájárulásból álló előirányzatok;

b) előirányzatok, amelyek azon díjakból és illetékekből álló saját bevételekből származnak, amelyek beszedésére a rábízott feladatok alapján az uniós szerv jogosult, valamint esetleges egyéb bevételek;

c) előirányzatok, amelyek az uniós szervet befogadó tagállamok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból származnak;

d) azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy a meghatározott kiadási tételekhez rendelt címzett bevételek a pénzügyi évben befolytak a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban;

e) előző pénzügyi évekről áthozott előirányzatok.

(4) A díjakból és illetékekből álló bevételeket csak a létesítő okiratban előírt kivételes és kellően indokolt esetekben lehet meghatározott kiadási tételekhez rendelni.

(5) A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik, a 75. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(6) A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a megelőző pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségvállalások teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(7) E cikk (3) és (5) bekezdése nem akadályozza sem a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint a globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a 74. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

7. cikk

Hozzájárulási megállapodások, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások és pénzügyikeret-partnerségek

(1) A Bizottság és az uniós szerv kivételes esetben hozzájárulási megállapodásokat és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat köthet egymással a következő feltételek mellett:

a) az uniós szerv létesítő okirata vagy az alap-jogiaktus kifejezetten így rendelkezik;

b) az ilyen megállapodás megkötését kellően indokolja az intézkedés különleges jellege és az uniós szerv különleges szakértelme;

c) Az uniós szerv által a megállapodás keretében végrehajtandó feladatok megfelelnek a következő kritériumoknak:

i. a feladatok az uniós szerv célkitűzései közé tartoznak és összhangban vannak az uniós szerv létesítő okiratban meghatározott megbízatásával;

ii. a feladatok nem képezik részét az uniós szerv létesítő okiratában előirányzott feladatainak, és azokat az uniós szervnek nyújtott éves uniós hozzájárulásból finanszírozzák.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett hozzájárulási megállapodásokat és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat, valamint a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat az uniós szerv által a Bizottságnak nyújtandó szolgáltatásokra kötik meg, a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 130. cikkével összhangban pénzügyikeret-partnerségi megállapodást köthet az uniós szervvel.

(3) A Bizottság az uniós szerv kiválasztása során kellően figyelembe veszi az említett feladatok átruházásának költséghatékonyságát.

(4) Amikor a Bizottság kivételesen hozzájárulási megállapodást ír alá az uniós szervvel, az uniós szervre az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet V. és VI. címében meghatározott, közvetett irányításra alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az említett megállapodásra elkülönített pénzeszközök tekintetében, és e rendelet 105. cikke és 106. cikke nem alkalmazandó.

(5) Az (1) bekezdésben említett feladatokat csak tájékoztatási célból kell belefoglalni az uniós szerv 32. cikkben említett egységes programozási dokumentumába. A (2) bekezdésben említett megállapodásokra vonatkozó információkat bele kell foglalni a 48. cikkben említett összevont éves tevékenységi jelentésbe.

(6) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a (2) bekezdésben említett bármely megállapodás aláírása előtt tájékoztatja az igazgatótanácsot.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1) Minden bevételt és kiadást az uniós szerv költségvetésének egy költségvetési sorára le kell könyvelni.

(2) Az uniós szerv költségvetése által engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3) Előirányzat csak akkor szerepelhet az uniós szerv költségvetésében, amennyiben egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.

(4) Az uniós szerv költségvetéséből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve, ha erről a 7. cikkben említett hozzájárulási megállapodások eltérően rendelkeznek.

2. FEJEZET

AZ ÉVENKÉNTISÉG ELVE

9. cikk

Fogalommeghatározás

Az uniós szerv költségvetésébe beállított előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezendők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

A bevételek és az előirányzatok költségvetési számvitele

(1) Az uniós szerv 6. cikkben említett, pénzügyi évben keletkezett bevételeit az adott pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni az adott pénzügyi év könyvelésében.

(2) Az uniós szerv bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.

(3) A kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. Ugyanakkor a 74. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett globális költségvetési kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(4) A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(5) Ha a létesítő okirat világosan meghatározott feladatokra külön finanszírozást ír elő, vagy ha az uniós szerv a 7. cikkel összhangban kötött megállapodásokat hajt végre, az uniós szerv a bevételi és kiadási műveleteket külön költségvetési sorokon tünteti fel. Az uniós szervnek minden egyes feladatcsoportot egyértelműen azonosítania kell az erőforrás-programozásában a 32. cikk szerint elkészített egységes programozási dokumentumban.

11. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

(1) Az uniós szerv költségvetésébe beállított előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben az uniós szerv költségvetését véglegesen elfogadták.

(2) A rendszeres igazgatási kiadásokat a pénzügyi év október 15-étől előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére, feltéve, hogy az ilyen kiadásokat az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagyták és legfeljebb az igazgatótanács által a folyó pénzügyi évre a megfelelő költségvetési soron elfogadott előirányzat egynegyedéig.

12. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1) Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni, kivéve, ha azok a (2) és a (4) bekezdéssel összhangban átvitelre kerülnek.

(2) A következő előirányzatok átvihetőek egy a (3) bekezdés alapján hozott határozattal, de kizárólag a következő pénzügyi évre:

a) az olyan kötelezettségvállalási előirányzatok vagy nem differenciált előirányzatok, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része a pénzügyi év december 31-ig lezajlott. Az ilyen előirányzatokat a következő pénzügyi év március 31-ig lehet lekötni, az ingatlanprojektekkel kapcsolatos nem differenciált előirányzatok kivételével, amelyeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

b) olyan kifizetési előirányzatok, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő pénzügyi évi költségvetésben a vonatkozó költségvetési sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.

Tekintettel az első albekezdés b) pontjára, az uniós szerv először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az átvitt előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

(3) Az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület a (2) bekezdésben említett átvitelekről a következő pénzügyi év február 15-ig hozza meg határozatát.

(4) Az előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következők tekintetében:

a) a belső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat kizárólag a következő pénzügyi évre lehet átvinni és az adott év december 31-ig lehet lekötni, kivéve a 20. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett, bérleti jogviszonyból származó, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó belső címzett bevételeket, amelyeket át lehet vinni mindaddig, amíg azokat teljes mértékben fel nem használják;

b) külső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat teljes mértékben fel kell használni az azon programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig, amelyhez azokat hozzárendelték, vagy átvihetőek és felhasználhatóak a következő programra vagy fellépésre.

(5) A személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az uniós intézmények azon személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

(6) A pénzügyi év végén jogilag lekötött nem differenciált előirányzatokat a következő pénzügyi év végéig kell kifizetni.

13. cikk

Az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes rendelkezések

(1) A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és nem differenciált előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalásra, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy észszerűen feltételezhető, hogy a kötelezettségvállalás legkésőbb a következő pénzügyi év március 31-ig - vagy ingatlanprojektekkel kapcsolatban a következő pénzügyi év december 31-ig - megtehető.

(2) A 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő pénzügyi év március 31-ig le nem kötött, illetve ingatlanprojektekhez kapcsolódó összegek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig le nem kötött előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.

(3) Az átvitt, megszüntetett előirányzatokat a számlákon fel kell tüntetni.

14. cikk

Előirányzatok visszavonása

(1) Ha a költségvetési kötelezettségvállalásokat visszavonják a kötelezettségvállalás megtételét követő bármely pénzügyi évben azon tevékenységek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az ilyen visszavonásoknak megfelelő előirányzatokat meg kell szüntetni.

(2) Ez a cikk nem alkalmazandó a 20. cikk (2) bekezdésében említett külső címzett bevételekre.

15. cikk

Az uniós szerv költségvetésének késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1) Ha az uniós szerv költségvetését a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy a (2)-(6) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Kötelezettségeket alcímenként az uniós szerv előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének megfelelő alcímében lévő összes engedélyezett előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, továbbá minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

Az előirányzatok tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásban meghatározott felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként az uniós szerv előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

(3) A (2) bekezdésben említett, az uniós szerv előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok alatt az uniós szerv költségvetésében megszavazott - a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó - előirányzatainak kell tekinteni.

(4) Ha az uniós fellépés folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, az igazgató kérésére az igazgatótanács mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre - a kellően indokolt eseteket kivéve - engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek a (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5) Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós szerv tevékenysége megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy az igazgató kérésére az igazgatótanács kivételesen engedélyezheti az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépését. Az uniós szerv előző pénzügyi évi költségvetésében rendelkezésre álló vagy a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásban javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3. FEJEZET

AZ EGYENSÚLY ELVE

16. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1) A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok nem léphetik túl az uniós hozzájárulás, valamint a saját bevételek és a 6. cikkben említett egyéb bevételek összegét.

(3) Azon szervek esetében, amelyek bevételei az uniós hozzájárulás mellett díjakból és illetékekből állnak, a díjakat olyan szinten kell megállapítani, hogy elkerülhető legyen a jelentős többlet. Ha a 99. cikk értelmében vett, többletet vagy hiányt mutató költségvetési eredmény rendszeresen ismétlődik, a díjak és illetékek szintjét felül kell vizsgálni.

(4) Az uniós szerv nem vesz fel kölcsönt az uniós szerv költségvetésének keretén belül.

(5) Az Unió uniós szervnek nyújtott hozzájárulása az uniós szerv költségvetése tekintetében kiegyenlítő hozzájárulás, és több kifizetésre lehet bontani.

(6) Az uniós szervnek szigorú készpénzgazdálkodást kell folytatnia a címzett bevételek megfelelő figyelembevételével annak érdekében, hogy készpénzegyenlege kellően indokolt igényekre korlátozódjon. Kifizetési kérelmeivel együtt, az egész év folyamán, részletes és frissített előrejelzéseket kell benyújtania valóspénzeszköz-igényeiről, ideértve a címzett bevételre vonatkozó tájékoztatást.

17. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1) Amennyiben a 99. cikk szerinti költségvetési eredmény pozitív, azt az év során kifizetett hozzájárulás összegének erejéig vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az uniós szerv következő évi költségvetésében bevételként kell feltüntetni a költségvetési eredmény azon részét, amely túllépi az év során kifizetett uniós hozzájárulás összegét.

Az első albekezdést akkor is alkalmazni kell, ha az uniós szerv bevétele az uniós hozzájárulás mellett díjakból és illetékekből áll.

A költségvetésben szereplő és az uniós szervnek ténylegesen kifizetett hozzájárulás különbözetét törölni kell.

(2) Kivételes esetekben, amikor a létesítő okirat előírja, hogy a díjakból és illetékekből származó bevételeket adott kiadási tételekhez rendelik, az uniós szerv címzett bevételként átviheti a díjak és illetékek egyenlegét azon szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységekre, amelyekre a díjak vonatkoznak.

(3) Amennyiben a 99. cikk szerinti költségvetési eredmény hiányt mutat, azt kifizetési előirányzatként kell feltüntetni az uniós szerv következő pénzügyi évi költségvetésében, vagy adott esetben a következő pénzügyi években az uniós szerv többletet mutató költségvetési eredményével kell ellensúlyozni.

Amennyiben a díjak és az illetékek címzett bevételnek minősülnek, az ezen címzett bevételhez kapcsolódó negatív eredmény ellensúlyozható az előző években felhalmozott többlettel, ha ilyen rendelkezésre áll.

(4) A bevételeket vagy a kifizetési előirányzatokat az uniós szerv költségvetésébe a költségvetési eljárás során az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 42. cikkében előírt módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy az uniós szerv költségvetésének végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.

Az uniós szerv legkésőbb az N. év január 31-ig elkészíti az N-1. év költségvetési eredményének becslését. A Bizottság ezt az információt kellő mértékben figyelembe veszi az uniós szerv N+1. évi pénzügyi igényeinek értékelésekor.

4. FEJEZET

AZ ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG ELVE

18. cikk

Az euro használata

(1) A költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 49. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint az uniós szerv adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igények esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.

(2) Az ágazatspecifikus szabályokban, illetve konkrét szerződésekben, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokban, hozzájárulási megállapodásokban és finanszírozási megállapodásokban rögzített különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azon a napon közzétett napi euróátváltási árfolyam alkalmazásával végzi el az átváltást, amelyen az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a fizetési megbízást, illetve a beszedési megbízást kiállította.

Ha ilyen napi árfolyamot nem tesznek közzé, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett árfolyamot alkalmazza.

(3) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 82., 83. és 84. cikkében előírt elszámolás alkalmazásában az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Ezt az elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(4) A valutaátszámítási műveleteket úgy kell elvégezni, hogy azok ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére vagy káros hatást a költségvetésre. Adott esetben az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyam az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával is kiszámítható.

5. FEJEZET

A GLOBÁLIS FEDEZET ELVE

19. cikk

Hatály

A 20. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 24. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell beállítani.

20. cikk

Címzett bevétel

(1) A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2) A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) a tagállamok, harmadik országok - beleértve mindkét esetben állami szerveiket -, valamint szervezetek vagy természetes személyek által az uniós szerv egyes tevékenységeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amennyiben ezt az uniós szerv és az érintett tagállamok, harmadik országok vagy állami szervek, szervezetek vagy természetes személyek között létrejött megállapodás előírja;

b) nemzetközi szervezetektől származó pénzügyi hozzájárulások;

c) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

d) harmadik országok vagy nem uniós szervek által uniós tevékenységekhez nyújtott, az a) pont alá nem tartozó pénzügyi hozzájárulások;

e) a 7. cikkben említett megállapodásokból származó bevétel;

f) a (3) bekezdésben említett belső címzett bevételek, amennyiben kiegészítik az e bekezdés a)-c) pontjában említett egyéb bevételt;

g) a 6. cikk (3) bekezdésében említett díjakból és illetékekből származó bevétel.

(3) A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) a harmadik felektől származó áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek, a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott díjak és illetékek kivételével;

b) a jogtalanul kifizetett összegeknek a 62. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

c) áru, szolgáltatás vagy munkavégzés uniós intézmények vagy más uniós szervek részére történő biztosításából származó bevételek;

d) befolyt biztosítási díjak;

e) bérleti jogviszonyból származó bevételek, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó bevételek;

f) későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevételek az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 27. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(4) A címzett bevételeket a 12. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontja, valamint a 27. cikk rendelkezéseivel összhangban kell átvinni és átcsoportosítani.

(5) A (2) bekezdés f) pontjának sérelme nélkül, a vonatkozó létesítő okirat meghatározott kiadási tételekhez is hozzárendelheti az általa előírt bevételt. Ha erről a vonatkozó létesítő okirat másképp nem rendelkezik, e bevétel belső címzett bevételt képez.

(6) A (2) bekezdés a)-c) pontja és a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

(7) Az uniós szerv költségvetése tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

A tervezett bevételek és kiadások csak azon összegek erejéig tartalmazhatnak címzett bevételeket, amelyek a tervezet megállapítása idején biztosak.

21. cikk

A címzett bevételek beállítására szolgáló struktúra és a megfelelő előirányzatok képzése

(1) Az uniós szerv költségvetésében a címzett bevételek beállítására szolgáló struktúra a következőkből áll:

a) a bevételi kimutatásban egy, a bevételek beállítására szolgáló költségvetési sor;

b) a kiadási kimutatásban a megjegyzések - ideértve az általános megjegyzéseket is -, amelyek jelzik, hogy mely költségvetési sorokba állíthatók be a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben "pro memoria" bejegyzést kell feltüntetni, a becsült bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2) A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási előirányzatként, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az uniós szervhez.

(3) A (2) bekezdés alóli kivételként, amennyiben a címzett bevételek a 7. cikk szerint kötött hozzájárulási megállapodás végrehajtásából származnak, a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege az érintett megállapodás hatálybalépésekor rendelkezésre bocsátható, feltéve, hogy az uniós szervre átruházott alapokat illetően az alap-jogiaktus lehetővé teszi az éves részletek alkalmazását.

22. cikk

Adományok

(1) Az igazgató bármely, az uniós szervnek felajánlott adományt elfogadhat, úgymint alapítványi összegeket, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

(2) Az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület előzetes engedélye szükséges az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű olyan adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget vagy más kötelezettséget - többek között utólagos költségeket - vonnak maguk után. Az igazgatótanács vagy az ügyvezető testület adott esetben a döntését az engedély iránti kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül meghozza. Ha az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

(3) Az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület kérelmére az igazgató elemzést és megfelelő magyarázattal ellátott becslést készít az uniós szervnek juttatott adományok elfogadásával együtt járó pénzügyi költségekről, így az utólagos költségekről is, valamint az (1) bekezdésben említett más kötelezettségekről.

23. cikk

Vállalati szponzorálás

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 26. cikke nem alkalmazandó az uniós szervekre.

24. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 27. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

6. FEJEZET

AZ EGYEDISÉG ELVE

25. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és sorokra kell tovább bontani.

(2) Az uniós szerv költségvetésében az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre az uniós szerv költségvetése engedélyezett előirányzatokat tartalmaz, vagy amelyeknél a "pro memoria" bejegyzés szerepel.

(3) A 26. cikkben említett értékhatárok kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva az uniós szerv költségvetés-módosításokat is magában foglaló költségvetésében rendelkezésre álló előirányzatokra.

(4) A 26. cikkben említett értékhatárok kiszámításának céljából figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett költségvetési sorból elvégzendő átcsoportosítások összegével.

26. cikk

Átcsoportosítások

(1) Az igazgató előirányzatokat csoportosíthat át:

a) egyik címből a másikba az azon a soron szereplő pénzügyi évi előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba és az egyes alcímeken belül.

(2) Az (1) bekezdésben említett korláton túl az igazgató javasolhatja az igazgatótanácsnak vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testületnek az előirányzatok egyik címből a másikba történő átcsoportosítását. Az igazgatótanácsnak vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testületnek két hét áll rendelkezésére, hogy kifogást emeljen a javasolt átcsoportosítások ellen. E határidő lejárta után a javasolt átcsoportosításokat elfogadottnak kell tekinteni.

(3) Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az (1) és a (2) bekezdés szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó megnevezésekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot az összes végrehajtott átcsoportosításról. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) bekezdés alapján végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.

27. cikk

Az átcsoportosításokra vonatkozó egyedi szabályok

A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik az eredeti célhoz kötöttségüket.

7. FEJEZET

A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES PÉNZGAZDÁLKODÁS ELVE ÉS A TELJESÍTMÉNY

28. cikk

Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei

(1) Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

a) a gazdaságosság elve, amely megköveteli, hogy az uniós szerv által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre;

b) a hatékonyság elve, amely az igénybe vett erőforrások, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik;

c) az eredményesség elve, amely arra vonatkozik, hogy a tevékenységek végzésével milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

(2) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és e célból:

a) a programokra és tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket előzetesen meg kell állapítani;

b) a célkitűzések megvalósítása során elért előrehaladást teljesítménymutatókkal ellenőrizni;

c) a célkitűzések elérése terén tett előrelépésről és a felvetődő problémákról jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 32. cikk (5) bekezdése első albekezdésének d) pontjával és a 48. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések meghatározásakor gondoskodni kell arról, hogy azok konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célkitűzések legyenek, és adott esetben releváns, elfogadott, hiteles, egyszerű és megbízható mutatók kerüljenek meghatározásra. A célkitűzések megvalósításának nyomon követésére használt mutatók valamennyi ágazatra kiterjednek. Az igazgató évente átadja a vonatkozó információkat az igazgatótanácsnak. A vonatkozó információkat a 32. cikkben említett egységes programozási dokumentumba kell belefoglalni.

(4) Az uniós szerv elvégzi az ezen rendelet 38. cikkében említett teljesítményértékelést.

A teljesítményértékelés az alábbiakat foglalja magában:

a) az uniós szerv horizontális szolgálatai hatékonyságának felülvizsgálata,

b) a szolgálatok megosztásának vagy teljes egészében más uniós szerv vagy a Bizottság számára történő átadásának költség-haszon elemzése.

Az első és második albekezdésben említett teljesítményértékelés elvégzésekor az uniós szervnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

29. cikk

Értékelések

(1) A jelentős kiadásokkal járó programokat és tevékenységeket előzetes és visszamenőleges értékeléseknek (a továbbiakban: értékelés) kell alávetni, amelyek arányosak a célkitűzésekkel és a kiadásokkal.

(2) A programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelések alapját a kapcsolódó programok vagy tevékenységek teljesítményére vonatkozó bizonyítékoknak kell képezniük, amennyiben rendelkezésre állnak, és az előzetes értékelések keretében meg kell határozni és elemezni kell a megoldandó problémákat, azt, hogy az Unió közreműködése mennyiben jelentene hozzáadott értéket, továbbá a célokat, a különböző alternatívák várható hatásait, valamint a nyomonkövetési és értékelési eljárásokat.

(3) A visszamenőleges értékelések keretében értékelni kell a program vagy tevékenység teljesítményét, olyan szempontokra is kitérve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték. A visszamenőleges értékeléseknek az adott tevékenységre vonatkozóan kialakított nyomonkövetési mechanizmusok és mutatók révén nyert információkon kell alapulniuk. A visszamenőleges értékeléseket rendszeres időközönként és úgy kell elvégezni, hogy elegendő idő maradjon a megállapítások figyelembevételére a kapcsolódó programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelésekben vagy hatásvizsgálatokban.

(4) Az igazgató cselekvési tervet készít a (3) bekezdésben említett értékelések megállapításainak nyomon követésére, és arról a Bizottságnak a 48. cikkben említett összevont éves tevékenységi jelentésben, az igazgatótanácsnak pedig rendszeresen jelentést tesz.

(5) Az igazgatótanács ellenőrzi a (4) bekezdésben említett cselekvési terv végrehajtását.

30. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján az uniós szerv költségvetését a hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani.

(2) A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének észszerű biztosítása:

a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b) a jelentéstétel megbízhatósága;

c) az eszközök és az információk védelme;

d) a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése;

e) az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3) Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatra és a Bizottság által a saját szervezeti egységei számára megállapított belső kontrollkeretre épül és különösen a következő elemekből áll:

a) a feladatok elkülönítése;

b) megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, ideértve a címzett szintjén alkalmazott kontrollokat is;

c) az összeférhetetlenség elkerülése;

d) megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, az adatok sértetlensége az adatrendszerekben;

e) a hatékonyság és eredményesség figyelemmel kísérésére szolgáló eljárások;

f) a belső kontroll azonosított hiányosságainak és kivételeinek kezelésére szolgáló eljárások;

g) a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4) A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a) az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b) az elvégzett kontrollok eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c) adott esetben független ellenőrzési véleményekre való támaszkodás, feltéve, hogy az ezek alapjául szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d) a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat is;

e) a többszörös kontrollok megszüntetése;

f) a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

(5) Amennyiben az uniós szerv a központi irodától távoli irodákat is működtet, a belső kontrollrendszert úgy kell kialakítani, hogy mérsékelje az említett irodák tevékenységeinek sajátos kockázatait.

8. FEJEZET

AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ELVE

31. cikk

A beszámolók és a költségvetés közzététele

(1) Az uniós szerv költségvetésének megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása során be kell tartani az átláthatóság elvét.

(2) Az uniós szerv költségvetésének és az uniós szerv költségvetés-módosításainak - végleges elfogadásuk szerinti - összefoglalását az elfogadásuktól számított három hónapon belül ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az összefoglaló tartalmazza az uniós szerv költségvetésének minden egyes címére vonatkozó összesített adatokat, valamint azon szerződéses alkalmazottak létszámtervét és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők létszámtervét és számának becslését. Az összefoglaló tartalmazza továbbá az előző pénzügyi évre vonatkozó, ezzel egyenértékű információt.

(3) Az uniós szerv költségvetését, amely tartalmazza a véglegesen elfogadott létszámtervet és az uniós szerv bármilyen költségvetés-módosítását, valamint tájékoztató jelleggel azon szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők számát, tájékoztatásul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, és elfogadása után négy héten belül közzé kell tenni az uniós szerv honlapján.

(4) Az uniós szerv az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 38. cikkével összhangban, egységes minta szerint honlapján legkésőbb az azt a pénzügyi évet követő év június 30-áig, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött, rendelkezésre bocsátja az uniós szerv költségvetéséből finanszírozott források címzettjeire - köztük az e rendelet 93. cikke alapján megbízott szakértőkre - vonatkozó információkat. A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatok (EU) 2018/1725 rendeletben rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett kell hozzáférhetővé tenni.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

AZ UNIÓS SZERV KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

32. cikk

Egységes programozási dokumentum

(1) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 40. cikkével összhangban az uniós szerv minden év január 31-ig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egységes programozási dokumentumának tervezetét, amelyet az igazgatótanácsa jóváhagyott, és amely a következőket tartalmazza:

a) többéves munkaprogram;

b) éves munkaprogram;

c) az uniós szerv tervezett bevételei és kiadásai;

d) forrásprogramozási dokumentum;

e) az uniós szerv ingatlanpolitikájára vonatkozó információk;

f) a harmadik országokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés stratégiája;

g) hatékonyságnövelésre és szinergiákra vonatkozó stratégia;

h) szervezeti irányításra és belső kontrollrendszerekre vonatkozó stratégia, beleértve a legutóbbi aktualizált csalásellenes stratégiájukat, valamint az összeférhetetlenség, a szabálytalanságok és a csalás esetei megismétlődésének megelőzésére irányuló intézkedéseket, különösen azokban az esetekben, amikor a 48. cikk vagy a 78. cikk (6) bekezdése szerint jelentett hiányosságok kritikus ajánlásokat eredményeztek.

Az első albekezdésben említett stratégiákat évente értékelni és szükség esetén aktualizálni kell.

Az egységes programozási dokumentumot a Bizottság iránymutatásainak figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A többéves munkaprogram meghatározza az N + 1. évtől az N + 3. évig tartó időszakra vonatkozó átfogó stratégiai programozást, beleértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket, továbbá a célkitűzések és eredmények elérésének nyomon követését szolgáló teljesítménymutatókat.

Az átfogó stratégiai programozás tevékenységenként bemutatja a célkitűzések eléréséhez szükségesnek ítélt indikatív pénzügyi és emberi erőforrásokat is, és ismerteti az uniós szerv hozzájárulását az uniós politikai prioritások eléréséhez.

A stratégiai programozást adott esetben és különösen a létesítő okiratban említett átfogó értékelések eredményeinek figyelembevétele céljából naprakésszé kell tenni.

(3) Az éves munkaprogram az N + 1. évre vonatkozóan a következőket határozza meg:

a) az átfogó stratégiai programozásban meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló, várható eredmények;

b) a finanszírozandó tevékenységek leírása a pénzügyi és emberi erőforrások, továbbá a személyzeti szabályzatban meghatározott tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak, valamint kirendelt nemzeti szakértők számának feltüntetésével.

Az éves munkaprogram egyértelműen feltünteti, hogy az uniós szerv feladatköre az előző pénzügyi évben elfogadott éves munkaprogramhoz képest mely feladatokkal bővült, mely feladatok változtak, és mely feladatokat törölték. Az értékelés eredményeit figyelembe kell venni, és azokra hivatkozva kell igazolni az uniós szerv javasolt költségvetésének az előző pénzügyi évi költségvetéshez képest történő emeléséből vagy csökkentéséből fakadóan várható előnyöket.

Az éves munkaprogram összhangban van a (2) bekezdésben említett többéves programmal.

Az éves munkaprogram bármilyen jelentős módosítását az eredeti munkaprogrammal azonos eljárás révén, a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni.

Az igazgatótanács felruházhatja az uniós szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjét az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörrel.

(4) Az uniós szerv tervezett bevételei és kiadásai, melyeket a vonatkozó általános iránymutatások alapján határoztak meg, a következőket tartalmazzák:

a) a tervezett bevétel cím szerinti bontásban; adott esetben a díjakat és illetékeket külön kell feltüntetni;

b) a tervezett kiadások (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok), kiadási cím és alcím szerinti bontásban;

c) a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;

d) létszámterv, amely az N + 1. évre igényelt költségvetési előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát besorolási fokozatonként és besorolási csoportonként határozza meg. Az N + 1. évre kért létszámtervi álláshelyek számának változásakor nyilatkozatban kell indokolni az új álláshelyek iránti igényt;

ugyanezeket az információkat kell megadni a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számára vonatkozóan.

(5) Az erőforrás-programozás jelentéstételi célokból minőségi és mennyiségi információkat foglal magában a humán erőforrásról és költségvetési kérdésekről, különösen az alábbiakat:

a) az N - 1. év költségvetési eredményének becslése a 17. cikkben említettek szerint;

b) az uniós szervet befogadó tagállam által az uniós szervnek az N - 1. évben nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó információ;

c) a személyzeti szabályzatban meghatározott tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak, valamint kirendelt szakértők N - 1. évre és N. évre vonatkozó számával kapcsolatos információk;

d) az N - 1. év különböző tevékenységeire vonatkozó, korábban meghatározott összes célkitűzés elérésével kapcsolatos információk, bemutatva az emberi és pénzügyi erőforrások tényleges felhasználását az év végéig a tevékenységek szerinti bontásban.

Az erőforrás-programozási dokumentumot évente aktualizálni kell.

(6) Az uniós szerv ingatlanpolitikájával kapcsolatos információk a következőket tartalmazzák:

a) az uniós szerv költségvetésében a vonatkozó költségvetési sorokon található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében, ideértve a központi irodától távoli irodákat is;

b) az összterületre és a helyiségekre vonatkozó általános programozás várható alakulása az elkövetkezendő években, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojektek bemutatásával;

c) az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 266. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek megvalósításával kapcsolatos végleges feltételek és költségek, valamint lényeges információk.

(7) A Bizottság az egységes programozási dokumentum tervezetével kapcsolatos véleményét kellő időben, de legkésőbb az N. év július 1-jéig megküldi az uniós szervnek.

Amennyiben az uniós szerv nem veszi teljes mértékben figyelembe a Bizottság véleményét, arról megfelelő magyarázatot bocsát a Bizottság rendelkezésére.

(8) A végleges egységes programozási dokumentumot az igazgatótanács fogadja el.

(9) Az uniós szerv az egységes programozási dokumentum a Bizottság véleményét és az éves költségvetési eljárás eredményét tükröző, bármely későbbi frissített változatát megküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

33. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az uniós szerv költségvetését a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.

(2) A költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság elküldi az uniós szerv előzetes kimutatását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint javaslatot tesz az uniós szervnek nyújtandó hozzájárulás összegére és az uniós szerv személyzetének a Bizottság által szükségesnek ítélt létszámára.

A Bizottság - amint megállapította a költségvetési tervezetet - rendelkezésre bocsátja az uniós szervek létszámtervének tervezetét, valamint azon szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre vonatkozóan előirányzatokat javasoltak.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács a 34. cikkel összhangban elfogadja az uniós szerv létszámtervét és annak minden későbbi módosítását.

(4) Miután a Bizottság elfogadta a költségvetési tervezetet, az egységes programozási dokumentumot az igazgatótanács fogadja el. Az egységes programozási dokumentum a hozzájárulás összegét és a létszámtervet meghatározó uniós költségvetés végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén az uniós szerv költségvetését és létszámtervét ennek megfelelően ki kell igazítani.

(5) Amikor a Bizottság javaslatot tesz uniós szerv új feladatokkal történő megbízására, a Bizottság - a létesítő okirat módosítására vonatkozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül - az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat ahhoz, hogy utóbbiak értékelhessék az új feladatoknak az uniós szerv erőforrásaira gyakorolt hatását, és szükség esetén felülvizsgálhassák az uniós szerv finanszírozását és létszámát.

34. cikk

Költségvetés-módosítások

Az uniós szerv költségvetésének az e rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében és 38. cikkének (1) bekezdésében engedélyezett módosításokon túlmutató bármely módosítása - beleértve a létszámtervet is - az uniós szerv eredeti költségvetésével azonos eljárás szerint elfogadott költségvetés-módosítással történik, a létesítő okirat rendelkezéseivel és e rendelet 32. cikkével összhangban.

A költségvetés-módosításokat indokolással kell ellátni, és csatolni kell az előző és a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról a költségvetés-módosítások megállapításakor rendelkezésre álló információkat.

2. FEJEZET

AZ UNIÓS SZERV KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZERKEZETE ÉS TARTALMA

35. cikk

Az uniós szerv költségvetésének szerkezete

Az uniós szerv költségvetése bevételi kimutatásból és kiadási kimutatásból áll.

36. cikk

A költségvetési nómenklatúra

Amennyiben az uniós szerv tevékenységeinek jellege indokolja, úgy a kiadási kimutatást nómenklatúra alapján kell elkészíteni, a kiadások rendeltetés szerinti osztályozásával. A nómenklatúrát az uniós szerv határozza meg, és világosan különbséget tesz az igazgatási és az operatív előirányzatok között.

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elveinek. Biztosítania kell a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyítve a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, lehetővé téve a politikai prioritásokat érintő választásokat, valamint elősegítve a hatékony és eredményes végrehajtást.

37. cikk

Az uniós szerv költségvetésének tartalma

Az uniós szerv költségvetésének a következőket kell magában foglalnia:

a) a bevételi kimutatásban:

i. az uniós szerv adott pénzügyi évre (N. évre) vonatkozó tervezett bevételei;

ii. az előző pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételek és az N-2. évi bevételek;

iii. megfelelő megjegyzések minden bevételi sorhoz.

b) a kiadási kimutatásban:

i. az N. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

ii. az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, és az N-2. évben vállalt és kifizetett kiadások - ez utóbbi az uniós szerv N. évi költségvetésének százalékában is kifejezve;

iii. a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója;

iv. megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében.

38. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1) A 32. cikk (4) bekezdésében említett létszámtervben a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett fel kell tüntetni az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát is. A létszámterv az uniós szervre vonatkozóan abszolút határt szab. A megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 16, AD 15, AD 14 és AD 13 besorolási fokozat kivételével azonban az igazgatótanács az engedélyezett álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámtervet, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a) ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét;

b) a létszámterv által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c) az uniós szerv részt vett a Bizottság személyzeti átvilágítása keretében kezdeményezett, az Unió más szerveivel végrehajtott teljesítményértékelésben.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkoztatás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet. Ha valamely alkalmazott az érvényességi időszak lejárata előtt kéri az engedélyezés visszavonását, az uniós szerv a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket hoz az (1) bekezdés második albekezdésének b) pontjában meghatározott határ betartása érdekében.

IV. CÍM

AZ UNIÓS SZERV KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

39. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1) Az igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Az igazgató a költségvetés bevételeit és kiadásait az uniós szerv pénzügyi szabályaival és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, az uniós szerv részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben.

40. cikk

Tájékoztatás a személyes adatok ellenőrzési célokra történő átadásáról

A közvetlen irányítás keretében végrehajtott valamennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, részvételre jelentkezőket, ajánlattevőket és résztvevőket az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, a Számvevőszékhez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), valamint az uniós szervek, a Bizottság és a végrehajtó ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

41. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1) Az igazgató átruházhatja a költségvetés-végrehajtási hatásköreit az uniós szerv személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzetére, az uniós szerv igazgatótanácsa által elfogadott pénzügyi szabályokban megállapított feltételekkel összhangban. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2) A felhatalmazott a kapott hatásköröket az igazgató kifejezett egyetértésével átruházhatja.

42. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A költségvetés végrehajtásában, az irányításban és az ezt előkészítő tevékenységekben, valamint az ellenőrzésben vagy kontrollban érintett, e cím 3. fejezete szerinti pénzügyi szereplők és egyéb személyek - ideértve az igazgatótanács tagjait is -, nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az uniós szerv érdekeivel. Megfelelő intézkedéseket kell továbbá hozniuk annak érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során megakadályozzák összeférhetetlenség felmerülését, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket.

Ha fennáll az összeférhetetlenség kockázata, az érintett személy az ügyet az illetékes hatósághoz utalja. Az illetékes hatóság írásban megerősíti, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség. Ebben az esetben az illetékes hatóság biztosítja, hogy az érintett személy az adott ügyben valamennyi tevékenységgel felhagyjon. Az illetékes hatóság teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

(3) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság az igazgató. Amennyiben a személyzet érintett tagja az igazgató, az illetékes hatóság az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület. Az igazgatótanács tagját érintő összeférhetetlenség esetén az illetékes hatóság az igazgatótanács, az érintett tag nélkül.

(4) Az uniós szerv szabályokat fogad el az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait.

2. FEJEZET

43. cikk

Az uniós szerv költségvetésének végrehajtási módszere

(1) Az uniós szerv költségvetését az igazgató a neki alárendelt szervezeti egységekben hajtja végre.

(2) Az uniós intézmények előirányzataik végrehajtásának megkönnyítése céljából az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 59. cikkében említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek.

(3) A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztratív, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó külső szerveket, amennyiben ez elengedhetetlennek bizonyul.

3. FEJEZET

PÉNZÜGYI SZEREPLŐK

1. SZAKASZ

A feladatok elkülönítésének elve

44. cikk

A feladatok elkülönítése

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatkörök kölcsönösen kizárják egymást.

Az uniós szerv ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint a feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket részletesen ismertető szabályzattal.

2. SZAKASZ

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

45. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért - többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén -, valamint a jogszerűség és a szabályosság és az uniós források címzettjeivel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények érvényesülésének biztosításáért.

(2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület által elfogadott minimumszabályokkal vagy elvekkel összhangban, a Bizottság által a saját szervezeti egységei számára megállapított belső kontrollkeret alapján, valamint kellő tekintettel az igazgatási környezettel - adott esetben a decentralizált hivatalokkal - és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra.

E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzéssel kell alátámasztani, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokat is.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szervezeti egységén belül szakértői és tanácsadói feladatkört alakíthat ki a tevékenységével összefüggő kockázatok ellenőrzésének támogatására.

(3) A kiadások végrehajtása érdekében az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4) A bevételek végrehajtása céljából az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti a követelések becslését, megállapítja a követeléseket és kibocsátja a szükséges beszedési megbízásokat. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szükség szerint lemondhat korábban már megállapított követelésekről.

(5) A műveletek engedélyezését megelőzően a hibák és a szabálytalanságok megelőzése és a célkitűzések nem teljesülésével kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos egy, a kockázatokat és a költséghatékonyságot is figyelembe vevő kontrollstratégia alapján.

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével, a saját kockázatelemzése alapján. Kétség esetén az érintett műveletek jóváhagyásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontroll részeként kiegészítő információkat kér vagy helyszíni kontrollt végez annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szerezzen.

(6) A kontrollok céljából az engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti az egymáshoz hasonló, javadalmazásokra, nyugdíjakra, valamint kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekre fordított rendszeres kiadásokkal kapcsolatos tranzakciók egy-egy sorozatát.

(7) Egy adott művelet ellenőrzését a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(8) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollokat is elrendelhet a már engedélyezett műveletek hibáinak és szabálytalanságainak feltárása és korrekciója céljából. Az utólagos kontrollokra kockázatalapú mintavétel alapján, a korábbi kontrollok eredményei, valamint a költséghatékonysággal és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolások figyelembevételével kerülhet sor.

(9) Az utólagos kontrollt a személyzet olyan tagjának kell végeznie, aki az előzetes kontrollért nem felelős. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

Az utólagos kontrollok a kedvezményezettek helyiségeiben végzett pénzügyi ellenőrzések formáját ölthetik.

A kedvezményezetteknél végzett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályoknak és mechanizmusoknak - így többek között az alkalmazott időkeretnek is - egyértelműeknek, következeteseknek és átláthatóaknak kell lenniük, és az ezekre vonatkozó tájékoztatást a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásakor rendelkezésre kell bocsátani.

(10) Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek és a költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai készségekkel. Figyelembe kell venniük az uniós szerv által elfogadott és a Bizottság által a saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló, szakmai normák egyedi kódexét.

(11) Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, tájékoztatja az igazgatót, aki - amennyiben a tájékoztatás írásban érkezett - erre írásban válaszol. Amennyiben az igazgató az eset körülményei alapján észszerűnek tekinthető időn, de legfeljebb egy hónapon belül nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem észszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 143. cikkében említett testületet és az igazgatótanácsot.

(12) Az Unió érdekeit esetlegesen sértő bármilyen jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetében a személyzet tagja vagy más alkalmazott - beleértve az uniós szervhez kirendelt nemzeti szakértőket is - közvetlenül tájékoztatja közvetlen felettesét, az uniós szerv igazgatóját vagy igazgatótanácsát vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalt vagy az Európai Ügyészséget. Az uniós szerv pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa az igazgatót, illetve az utóbbi lehetséges érintettsége esetében az igazgatótanácsot, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

46. cikk

A költségvetés végrehajtásának átruházása

Amennyiben a 41. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan átruházásra vagy további átruházásra kerül sor, úgy a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 45. cikk vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

47. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos bizonylatok eredeti példányainak a nyilvántartására. Az ilyen bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

(2) A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb ideig, nevezetesen a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni.

(3) A bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. Az adatok megőrzésére az (EU) 2018/1725 rendelet 88. cikkét kell alkalmazni.

48. cikk

Összevont éves tevékenységi jelentés

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről összevont éves tevékenységi jelentés formájában jelentést tesz az igazgatótanácsnak a következőkről;

a) az alábbiakra vonatkozó információk:

i. a 32. cikkben említett egységes programozási dokumentumban meghatározott célkitűzések és eredmények elérése a teljesítménymutatókról szóló jelentés útján;

ii. cselekvési terv a 29. cikk (3) bekezdésében említett értékelések megállapításainak nyomon követésére és jelentés az elért haladásról a 29. cikk (4) bekezdésével összhangban;

iii. a szerv éves munkaprogramjának és költségvetésének végrehajtása, valamint a 32. cikk (5) bekezdésének c) pontjában említett személyzeti erőforrások;

iv. az uniós szerv hozzájárulása az uniós politikai prioritások eléréséhez;

v. szervezeti irányítás és a belső kontrollrendszerek hatékonysága és eredményessége, beleértve a szerv csalás elleni stratégiájának végrehajtását, továbbá összefoglaló a belső ellenőr által végrehajtott belső ellenőrzések számáról és típusáról, a belső ellenőrzési részlegekről, a tett ajánlásokról és az azok, valamint az előző évekre vonatkozó ajánlások nyomán hozott intézkedésekről, a 82. cikkben és a 83. cikkben említettek szerint;

vi. a Számvevőszék észrevételei és az ezen észrevételekkel kapcsolatban hozott intézkedések;

vii. a 7. cikkben említett megállapodások;

viii. a 43. cikkben említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások;

ix. a 41. cikkben említett átruházások és további átruházások.

b) az engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozata arról, hogy - kivéve, ha a bevételek és kiadások meghatározott körével kapcsolatban tett fenntartások ezzel ellentétes információt tartalmaznak - kellő mértékben megbizonyosodott az alábbiakról:

i. a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

ii. a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel;

iii. a bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosítják a jelentés tárgyát képező ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az összevont éves tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokról, a műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, beleértve a kontrollok átfogó költség-haszon elemzését is.

Az összevont éves jelentést értékelés céljából be kell nyújtani az igazgatótanácsnak.

(2) Minden év legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács megküldi az összevont éves tevékenységi jelentést és annak értékelését a Számvevőszéknek, a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) A létesítő okirat kellően indokolt esetekben további jelentéstételi követelményeket írhat elő, különösen akkor, ha ezt a szerv működési területének jellege megköveteli.

3. SZAKASZ

A számvitelért felelős tisztviselő

49. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

Az igazgatótanács kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az uniós szervnél felel a következőkért:

a) a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b) az elszámolások elkészítése és bemutatása a X. címmel összhangban;

c) könyvvezetés a X. címmel összhangban;

d) a számviteli szabályok végrehajtása és a számlatükör elkészítése a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

e) az alkalmazandó számviteli rendszerek meghatározása és jóváhagyása, valamint adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli adatok szolgáltatása vagy igazolása céljára meghatározott rendszerek jóváhagyása;

f) likviditáskezelés.

Az első albekezdés e) pontjában említett feladatokkal összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy a jóváhagyási kritériumoknak való megfelelést bármikor ellenőrizze.

50. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése

(1) Az igazgatótanács kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, számvitelért felelős tisztviselőt, aki feladatai ellátását illetően teljesen független. Az igazgatótanács a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2) Két vagy több uniós szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti. Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

Az uniós szervek arról is megállapodhatnak a Bizottsággal, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője járjon el az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselőjeként is.

Az uniós szervek az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak bizonyos részével is megbízhatják a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, figyelembe véve a 28. cikkben említett költség-haszon elemzést.

(3) A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

A próbamérleget és az azt kísérő átadási jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egysége személyzetének egyik tagja juttatja el a számvitelért felelős új tisztviselőnek.

A számvitelért felelős új tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával jelezni a próbamérleg elfogadását, valamint közölheti fenntartásait.

Az átadási jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

51. cikk

Számviteli szabályok

Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által - a közszféra tekintetében nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján - elfogadott szabályokat alkalmazza.

E cikk első albekezdésének alkalmazásában az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 80-84. cikke és 87. cikke alkalmazandó. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 85. cikke és 86. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

4. SZAKASZ

Az előlegszámla-kezelő

52. cikk

Előlegszámlák

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 88. cikke alkalmazandó.

53. cikk

Az előlegszámlák létrehozása és kezelése

Amennyiben az uniós szerv előlegszámlákat hoz létre, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 89. cikke alkalmazandó.

4. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZEREPLŐK FELELŐSSÉGE

1. SZAKASZ

Általános szabályok

54. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 90. cikke alkalmazandó.

55. cikk

A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 91. cikke alkalmazandó.

2. SZAKASZ

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

56. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 92. cikke alkalmazandó.

57. cikk

A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 93. cikke alkalmazandó.

3. SZAKASZ

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre vonatkozó szabályok

58. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó szabályok

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 94. cikke alkalmazandó.

59. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre vonatkozószabályok

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 95. cikke alkalmazandó.

5. FEJEZET

BEVÉTELI MŰVELETEK

60. cikk

Kifizetési kérelem

A 16. cikk (6) bekezdése alapján az uniós szerv az éves uniós hozzájárulás egészére vagy egy részére kifizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott.

61. cikk

A kamatok kezelése

A Bizottság által hozzájárulás formájában az uniós szervnek kifizetett összegekből származó kamatot nem kell az Unió költségvetésébe befizetni.

62. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 97. cikke alkalmazandó.

63. cikk

A követelések megállapítása

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 98. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

64. cikk

Késedelmi kamat

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 99. cikke alkalmazandó.

65. cikk

A beszedés engedélyezése

A beszedés engedélyezése olyan eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést.

66. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 101. cikkének (1)-(6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

67. cikk

Beszedés beszámítás útján

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 102. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

68. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 103. cikke alkalmazandó.

69. cikk

Fizetési póthatáridő

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 104. cikke alkalmazandó.

70. cikk

Elévülési idő

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 105. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

71. cikk

A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

Amennyiben az uniós szerv a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy a 32. cikkben említett egységes programozási dokumentumba bele kell foglalni az ilyen díjak és illetékek átfogó előzetes becslését.

Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy az igazgatótanács határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési megbízás kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben az uniós szerv követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a terhelési értesítések jegyzékét, valamint feltünteti a terhelési értesítések számát és teljes összegét az uniós szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésében.

Ha az uniós szerv külön számlázási rendszert használ, a számvitelért felelős tisztviselő köteles a beszedett díjak és illetékek felhalmozódott összegét rendszeresen, de legalább havonta bevezetni az elszámolásba.

Az uniós szerv a ráruházott feladatok alapján csak akkor nyújtja szolgáltatásait, ha a megfelelő díjakat és illetékeket teljes összegben kifizették számára. Kivételes körülmények között azonban a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül is lehet szolgáltatást nyújtani. Amennyiben a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül nyújtottak szolgáltatást, úgy a 63-70. cikket kell alkalmazni.

6. FEJEZET

KIADÁSI MŰVELETEK

72. cikk

Finanszírozási határozatok

(1) A költségvetési kötelezettségvállalást finanszírozási határozat előzi meg. Az igazgatási előirányzatokat előzetes finanszírozási határozat nélkül is végre lehet hajtani.

(2) Az uniós szerv 32. cikkben említett egységes programozási dokumentumban foglalt éves munkaprogramjának és többéves munkaprogramjának meg kell felelnie az uniós szerv által végzett tevékenységekre vonatkozó finanszírozási határozatnak, feltéve, hogy a 32. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott elemeket egyértelműen meghatározták. A többéves finanszírozási határozatnak hivatkozást kell tartalmaznia arra, hogy a határozat végrehajtása a költségvetés elfogadását követően vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerének megfelelően az érintett pénzügyi évekre vonatkozó költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától függ.

(3) A finanszírozási határozat meghatározza a következőket:

a) vissza nem térítendő támogatások esetében: a pályázati felhívás vagy a közvetlen odaítélés célcsoportja és a vissza nem térítendő támogatásokra fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

b) közbeszerzések esetében: a közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

c) pénzdíjak esetében: a versenypályázat célcsoportja, a versenypályázatra fenntartott globális költségvetési keretösszeg és egy külön utalás az 1 000 000 EUR értékhatárt elérő vagy azt meghaladó pénzdíjakra.

73. cikk

Kiadási műveletek

(1) Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A 75. cikkben említett időszakok végén a költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét vissza kell vonni.

A műveletek végrehajtása során az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek és a Szerződések alapján elfogadott egyéb aktusoknak, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel szemben.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, az uniós szerv által elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségek esetében.

(3) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő oly módon érvényesíti a kiadást, hogy ellenőrzi a hitelező jogosultságát igazoló bizonylatokat - ha van jogi kötelezettségvállalás, az abban foglalt feltételek alapján -, és ezután elfogadja az adott kiadásnak az uniós szerv költségvetésének terhére való elszámolását. E célból az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy fennáll-e a hitelező jogosultsága;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét az "ellenőrizve, helytálló" (certified correct) jelzéssel ellátva;

c) ellenőrzi a kifizetés esedékességének feltételeit.

Az első albekezdés ellenére a kiadások jóváhagyása a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre is alkalmazandó, amelyek esetében a számviteli rendszerre gyakorolt hatás az általános elszámolásokra korlátozódik.

(4) A jóváhagyási döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő formális határozatával szabályszerűen felhatalmazott tagja az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 146. cikkével összhangban biztonságos elektronikus aláírással vagy kivételes esetben papíralapú ügymenet esetében az aláírását is tartalmazó bélyegzővel látja el a dokumentumot.

Az "ellenőrizve, helytálló" jelzés révén az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja tanúsítja, hogy:

a) előfinanszírozás esetén: az előfinanszírozás kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban előírt feltételek teljesültek;

b) szerződésekkel kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, áruk beszerzése vagy építési beruházás rendben megvalósult;

c) a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a kedvezményezett által végrehajtott fellépés vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek támogathatók.

A második albekezdés c) pontjában említett esetben a költségtervezetek vonatkozásában nem tekinthető úgy, hogy teljesítik az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 186. cikkének (3) bekezdésében foglalt támogathatósági feltételeket. Ugyanez az elv alkalmazandó a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre is.

(5) A kiadás jóváhagyása céljából az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e az előirányzatok, majd kiállít egy fizetési megbízást, melyben az előzőleg jóváhagyott kiadás összegének kifizetésére utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt.

(6) Amennyiben az igénybe vett szolgáltatások - beleértve a bérleti szolgáltatásokat vagy az áruszállításokat is - kifizetése időszakos fizetéssel történik, a számvitelért felelős tisztviselő - e tisztviselő által elvégzett kockázatértékelés alapján - elrendelheti az előlegszámláról való beszedés alkalmazását.

74. cikk

A költségvetési kötelezettségvállalások típusai

(1) A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi három kategória valamelyikébe tartoznak:

a) egyedi: ha a címzett és a kiadás összege ismert;

b) globális: ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c) ideiglenes: ha olyan rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, ahol az összeg vagy a végső fizetési kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

(2) Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha a létesítő okirat vagy az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(3) Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási határozat alapján kerül sor.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a címzettekre és az összegekre vonatkozó döntés meghozatala előtt, és - amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása munkaprogram elfogadását foglalja magában - legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

(4) A globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására egy vagy több jogi kötelezettségvállalás megkötése útján kerül sor.

(5) A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően elfogadott minden egyedi jogi kötelezettségvállalást az engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(6) Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján történik. A személyzeti kiadásokkal kapcsolatos esetekben azonban azok közvetlen kifizetéssel is teljesíthetők.

75. cikk

A kötelezettségvállalások határideje

(1) A 73. cikk (2) bekezdésének és a 109. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megtenni, ahol az n. év azt az évet jelenti, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalásra sor került.

(2) A globális költségvetési kötelezettségvállalások az n+1. év december 31-éig megtett megfelelő jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett időszakok végén az ilyen költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

(4) Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre tett egyedi és ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásoknak - a személyzeti kiadások kivételével - a vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban foglalt feltételekkel összhangban és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevételével - rögzített végső teljesítési határidővel kell rendelkezniük.

(5) A költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amelyek kifizetés útján való végrehajtására a végső teljesítési határidő után hat hónappal nem kerül sor, a 14. cikkel összhangban vissza kell vonni.

(6) A költségvetési kötelezettségvállalás azon részét, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő két éven belül nem történt a 76. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, ha ez az összeg jogvita tárgyát képező, bíróság vagy választott bíróság előtt folyamatban lévő esethez kapcsolódik, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok e tekintetben különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

76. cikk

A kifizetések típusai

(1) A kiadások kifizetését a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

(2) A kifizetésre annak igazolását követően kerülhet sor, hogy a vonatkozó intézkedés a szerződés, a megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban van, és a kifizetés a következő műveletek közül egyet vagy többet foglal magában:

a) a teljes esedékes összeg kifizetése;

b) az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével:

i. előleget biztosító előfinanszírozás, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően több kifizetésre bontható; az előfinanszírozást vagy a szerződés, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás, az alap-jogiaktus vagy olyan bizonylatok alapján kell kifizetni, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy teljesülnek-e a kérdéses szerződésben, illetve megállapodásban foglalt feltételek;

ii. egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának vagy a szerződés részleges teljesítésének ellentételezéseként. Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül, az időközi kifizetés részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét;

iii. egy esedékes egyenleg kifizetése, amennyiben a tevékenység vagy szerződés teljes egészében végrehajtásra került.

Az egyenlegkifizetés keretében valamennyi korábbi kiadás elszámolásra kerül. A fel nem használt összegek visszafizettetéséhez beszedési utalványt kell kibocsátani.

(3) Az egyes kifizetések teljesítésekor azokat a költségvetési számvitelben meg kell különböztetni a kifizetések (2) bekezdésben említett különböző típusai szerint.

(4) A 51. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás teljesítésének elszámolására, valamint a költségek támogathatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a projekt gazdasági természetének megfelelő időzítéssel rendszeresen, de legkésőbb a projekt végéig elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket. Az elszámolásokra a felmerült költségekre vonatkozó információk alapján vagy a kifizetési feltételek (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 125. cikke szerinti teljesítésének a megerősítése alapján kerül sor; az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ezen információkat, illetve kifizetési feltételeket jóvá kell hagynia e rendelet 73. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

Az 5 000 000 EUR-t meghaladó, vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó megállapodások vagy szerződések esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden év végén bekéri legalább az említett költségek észszerű tervezetének elkészítéséhez szükséges információkat. Ezek az információk nem használhatók fel az előfinanszírozás elszámolásához, de az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő támaszkodhat rájuk az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 82. cikke (2) bekezdésének való megfelelés biztosítása céljából.

A második albekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából megkötött jogi kötelezettségvállalásokba bele kell foglalni az azok érvényesülését biztosító megfelelő rendelkezéseket.

77. cikk

A kifizetésekre vonatkozó határidők

A kiadások kifizetését az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkében meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

7. FEJEZET

A BELSŐ ELLENŐR

78. cikk

A belső ellenőr kinevezése, jogköre és feladatai

(1) Az uniós szervnek belső ellenőrzési funkcióval kell rendelkeznie, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni.

(2) A belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőre látja el. A belső ellenőr nem lehet sem az uniós szerv, sem a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője vagy számvitelért felelős tisztviselője.

(3) A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az uniós szervnek a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a) a belső irányítási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek által a programok és intézkedések végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménynek az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b) az uniós szerv költségvetésének végrehajtására vonatkozó minden egyes műveletre alkalmazandó belső kontrollrendszerek és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(4) A belső ellenőr feladatait az uniós szerv minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáféréssel, ha szükséges helyszíni hozzáféréssel is rendelkeznie kell, a tagállamokban és a harmadik országokban is.

(5) A belső ellenőr nyugtázza az engedélyezésre jogosult tisztviselő összevont éves tevékenységi jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(6) A belső ellenőr a megállapításairól és az ajánlásairól jelentést készít az uniós szerv igazgatótanácsának és igazgatójának. Az uniós szerv biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megfogalmazott ajánlások alapján sor kerüljön a megfelelő intézkedésekre.

(7) A belső ellenőrnek az alábbi esetekben is jelentést kell tennie:

a) nem foglalkoztak a kritikus kockázatokkal és nem vették figyelembe az ajánlásokat;

b) jelentős késedelem mutatkozik a korábbi években tett ajánlások végrehajtásában.

Az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület és az igazgató biztosítja az ellenőrzés nyomán tett ajánlások végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület megvizsgálja a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat, és azt, hogy az ajánlásokat teljeskörűen és időben végrehajtották-e.

Minden uniós szerv megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésekben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy megossza azokat a többi uniós szervvel a bevált módszerek cseréje keretében.

(8) Az uniós szervnek a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére kell bocsátania, hogy azok bizalmasan felvehessék a belső ellenőrrel a kapcsolatot.

(9) A belső ellenőr jelentései és megállapításai csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

79. cikk

A belső ellenőr függetlensége

(1) A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez az ellenőrzései lefolytatása tekintetében. A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat a Bizottság állapítja meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantál számára, és megállapítja a belső ellenőr felelősségi körét.

(2) A belső ellenőr számára nem adható semmilyen utasítás, és a belső ellenőr nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése révén e rendelet szerint ráruháztak.

80. cikk

A belső ellenőrzési részleg létrehozása

(1) Az igazgatótanács - vagy amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület - a költséghatékonyságra és a hozzáadott értékre kellő tekintettel - belső ellenőrzési részleget hozhat létre, amely a vonatkozó nemzetközi standardoknak megfelelően látja el feladatait.

A belső ellenőrzési részleg célját, jogköreit és feladatait belső ellenőrzési charta rögzíti, amelyhez az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület jóváhagyása szükséges.

A belső ellenőrzési részleg éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzési részleg vezetője készíti el, figyelembe véve többek között az igazgató uniós szervre vonatkozó kockázatértékelését.

Az éves ellenőrzési tervet az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület vizsgálja felül és hagyja jóvá.

A belső ellenőrzési részleg megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak.

(2) Amennyiben egyetlen uniós szerv belső ellenőrzési részlege nem költséghatékony és nem képes megfelelni a nemzetközi standardoknak, az uniós szerv dönthet úgy, hogy belső ellenőrzési részlegét megosztja az ugyanazon szakpolitikai területen működő más uniós szervekkel.

Ilyen esetekben az érintett uniós szervek igazgatótanácsa vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testülete megállapodik a megosztott belső ellenőrzési részleg részletes gyakorlati szabályaiban.

(3) belső ellenőrzési szereplők hatékonyan együttműködnek egymással az információk és ellenőrzési jelentések megosztása, valamint adott esetben közös kockázatelemzések és közös ellenőrzések végzése révén.

Az igazgatótanács vagy - amennyiben a létesítő okirat lehetővé teszi - az ügyvezető testület és az igazgató biztosítja a belső ellenőrzési részleg által tett ajánlások végrehajtásának rendszeres nyomon követését.

V. CÍM

KÖZÖS SZABÁLYOK

81. cikk

Az uniós szervek hozzájárulásainak formái

(1) Az uniós szervek hozzájárulásai valamely uniós szakpolitikai célkitűzés és az annak kapcsán meghatározott eredmények elérését hivatottak elősegíteni, és a következő formák bármelyikét ölthetik:

a) a vonatkozó műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amely a következőkön alapulhat:

i. ágazatspecifikus szabályokban vagy a Bizottság határozataiban meghatározott feltételek teljesítése; vagy

ii. eredmények elérése, ami mérhető előzetesen meghatározott mérföldkövek megvalósulása vagy teljesítménymutatók alapján;

b) a ténylegesen felmerült elszámolható költségek megtérítése;

c) egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d) egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e) százalékos átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f) az a)-e) pontokban említettek kombinációja.

Az uniós szervek e bekezdés első albekezdésének c), d) és e) pontja szerinti hozzájárulásait az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikke vagy az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján kell megállapítani. Az uniós szervek e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti hozzájárulásait az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikke, az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései vagy a Bizottság vonatkozó határozata alapján kell megállapítani.

(2) A hozzájárulás alkalmazandó fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges címzettek érdekeit és számviteli módszereit.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)-f) pontjában említett, költségfüggetlen finanszírozásokról be kell számolnia a 48. cikkben említett éves tevékenységi jelentésben.

82. cikk

Az értékelések átvétele

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 126. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

83. cikk

Az ellenőrzések eredményeinek átvétele

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 127. cikke alkalmazandó.

84. cikk

A már rendelkezésre álló információk felhasználása

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 128. cikke alkalmazandó.

85. cikk

Együttműködés az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

86. cikk

A Bizottság tájékoztatása a csalás és egyéb pénzügyi szabálytalanságok eseteiről

A 883/2013/EU, Euratom rendelet 8. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül az uniós szerv haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a csalásgyanús esetekről és egyéb pénzügyi szabálytalanságokról.

Az uniós szerv továbbá tájékoztatja a Bizottságot az Európai Ügyészség vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) elvégzett vagy folyamatban lévő vizsgálatairól, valamint a Számvevőszék vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által végzett ellenőrzésekről vagy kontrollokról a vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartás veszélyeztetése nélkül.

Amennyiben a Bizottság uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelezettségét az Unióra nézve potenciálisan komoly reputációs kockázat érintheti vagy érinti, az Európai Ügyészség és/vagy az OLAF haladéktalanul értesíti a Bizottságot az elvégzett vagy folyamatban lévő vizsgálatokról a vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartás veszélyeztetése nélkül.

87. cikk

Korai felismerési és kizárási rendszer

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet V. címe 2. fejezetének 2. szakasza alkalmazandó.

88. cikk

Az eljárásokra, az irányításra és az e-kormányzatra vonatkozó szabályok

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet V. címe 2. fejezetének 1. és 3. szakasza és 3. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

VI. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

89. cikk

Közös rendelkezések

A közbeszerzés tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet VII. címe és annak 1. melléklete alkalmazandó, a 90. cikkre is figyelemmel.

Kérésére az uniós szerv ajánlatkérő szervként bevonható a Bizottság szerződéseinek, intézményközi szerződéseknek, valamint más uniós szervek szerződéseinek odaítélési eljárásába.

90. cikk

Közbeszerzési eljárások

Az uniós szerv közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül a 43. cikk (2) bekezdésében említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást köthet.

Az uniós szerv adminisztratív igényeinek fedezésére az uniós szervet fogadó tagállam ajánlatkérő szerveivel közös közbeszerzési eljárásban vehet részt. Ilyen esetben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 165. cikke alkalmazandó.

VII. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK ÉS PÉNZDÍJAK

91. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

Amennyiben az uniós szerv a létesítő okirattal összhangban vagy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja alapján a Bizottság általi hatáskör-átruházással vissza nem térítendő támogatások odaítélésére jogosult, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet VIII. címének vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

92. cikk

Pénzdíjak

Amennyiben az uniós szerv a létesítő okirattal összhangban vagy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontja alapján a Bizottság általi hatáskör-átruházással pénzdíjak odaítélésére jogosult, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet IX. címének vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB ESZKÖZEI

93. cikk

Javadalmazott külső szakértők

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 237. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

94. cikk

Nem javadalmazott szakértők

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 238. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

95. cikk

Tagsági díjak és egyéb tagdíjfizetések

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 239. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

96. cikk

Egyéb eszköz

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 240. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

IX. CÍM

ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

1. FEJEZET

ÉVES BESZÁMOLÓ

1. SZAKASZ

Számviteli keret

97. cikk

A beszámoló szerkezete

Az uniós szerv éves beszámolóját minden pénzügyi év tekintetében el kell készíteni; a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart. A beszámolónak a következőket kell tartalmaznia:

a) az uniós szerv pénzügyi kimutatásai;

b) az uniós szerv költségvetés-végrehajtási jelentései.

98. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1) A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek és az e rendelet 51. cikkében említett számviteli szabályoknak megfelelően a következőkből kell állniuk:

a) a mérleg, amely az előző pénzügyi év december 31-i állapotnak megfelelően mutatja be az összes eszközt és kötelezettséget, valamint a pénzügyi helyzetet;

b) az eredménykimutatás, amely az előző pénzügyi év gazdasági eredményét mutatja be;

c) a pénzügyi év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

d) a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt a pénzügyi év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2) A pénzügyi kimutatások az információkat - beleértve a számviteli politikára vonatkozó információkat - releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be.

(3) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ki kell egészíteni és magyarázattal kell ellátni az e cikk (1) bekezdésében említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és meg kell adni az e rendelet 51. cikkében említett számviteli szabályok és a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk az uniós szerv tevékenységei szempontjából relevánsak.

A megjegyzésekben meg kell adni legalább az alábbi információkat:

a) számviteli elvek, szabályok és módszerek;

b) magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a számlákból valós képet lehessen kapni.

(4) A számvitelért felelős tisztviselőnek a pénzügyi év zárása után az általános elszámolások továbbításának időpontjáig el kell végeznie minden olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást, amely szükséges ahhoz, hogy a számlák megbízható és valós képet nyújtsanak.

99. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

(1) A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek és azokat évenként összehasonlítható formában kell elkészíteni. E jelentéseknek a következőkből kell állniuk:

a) jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b) magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésekben megadott információkat.

(2) A költségvetés-végrehajtási jelentéseket az uniós szerv költségvetésével azonos szerkezetben kell elkészíteni.

(3) A költségvetés-végrehajtási jelentéseknek a következőket kell tartalmazniuk:

a) a bevételekre vonatkozó információ, különösen a költségvetésben szerepelő bevételi előirányzatok változása, a bevételi kimutatás és a megállapított jogosultságok;

b) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;

c) valamennyi kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;

d) a fennálló, az előző pénzügyi évről áthozott és a pénzügyi év során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.

(4) A költségvetési eredmény az alábbiak különbözetéből áll:

a) az adott pénzügyi évre vonatkozó beszedett valamennyi bevétel;

b) az adott pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizetett összegek, növelve az adott pénzügyi évre átvitt előirányzatok összegével.

Az első albekezdésben említett különbözetet növelni vagy csökkenteni lehet egyrészről a megelőző pénzügyi évekről átvitt, megszüntetett előirányzatok nettó összegével, másrészről a következőkkel:

a) az előző pénzügyi évről átvitt nem differenciált előirányzatokat az euróárfolyam változása miatt meghaladó kifizetések;

b) a pénzügyi év során a realizált és nem realizált árfolyamnyereségekből és -veszteségekből származó egyenleg.

100. cikk

Bizonylatok

A beszámolóban foglalt minden egyes tételt megfelelő bizonylatokkal kell alátámasztani e rendelet 47. cikkével összhangban.

2. SZAKASZ

Az éves beszámoló ütemterve

101. cikk

Előzetes beszámolók

(1) Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót.

(2) Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az utóbbi által meghatározott módon és formátumban a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat is.

102. cikk

A végleges beszámolók jóváhagyása

(1) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikkével összhangban a Számvevőszék június 1-jéig megteszi az uniós szerv előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(2) Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője június 15-ig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a Bizottság által meghatározott módon és formátumban a végleges összevont beszámoló elkészítéséhez szükséges számviteli információkat.

(3) Amint az uniós szerv kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, a számvitelért felelős tisztviselő e rendelet 49. cikkével összhangban összeállítja az uniós szerv végleges beszámolóját. Az igazgató elküldi a beszámolót az igazgatótanácsnak, amely véleményezi azt.

(4) Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) Az uniós szerv számvitelért felelős tisztviselője megküldi a végleges beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A teljességi nyilatkozatot az uniós szerv végleges beszámolójának elkészítésekor kell elkészíteni.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló ezzel a címmel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az uniós szerv végleges beszámolóját közzétevő honlap megfelelő oldalaira mutató hivatkozást a következő év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6) Az igazgató legkésőbb a következő pénzügyi év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az igazgató válaszait egyidejűleg a Bizottságnak is meg kell küldeni.

2. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

103. cikk

Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1) Minden uniós szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

(2) Az igazgató a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3) A (2) bekezdésben említett jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

X. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS, MENTESÍTÉS ÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM

104. cikk

Külső ellenőrzés

(1) A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az uniós szerv éves beszámolója megfelelően tükrözi-e az uniós szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét.

Ha a létesítő okirat másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban az uniós szervről éves különjelentést készít.

A jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi az első albekezdésben említett független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

(2) Az uniós szerv költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. Az uniós szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket a 10., 14., 19. és 23. cikk szerint elfogadott valamennyi döntésről és intézkedésről.

(3) A Számvevőszék által végzett vizsgálatot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 254-259. cikke szabályozza.

105. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

(1) Az Európai Parlament a Tanács ajánlása alapján - hacsak a létesítő okirat másképp nem rendelkezik - az N+2. év május 15-ig mentesíti az igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól. Az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot az Európai Parlament mentesítő határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban foglalt észrevételeiről.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az igazgatót a halasztás okairól.

(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy az igazgató - az igazgatótanáccsal együtt - minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

106. cikk

A mentesítési eljárás

(1) A mentesítő határozat kiterjed az uniós szerv bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, a költségvetési eredményre, valamint az uniós szerv pénzügyi kimutatásban feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament - a Tanács után - megvizsgálja az uniós szerv elszámolásait és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, az uniós szerv igazgatójának válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3) Az igazgató - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikkének (3) bekezdésében előírt módon - az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

107. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1) Az igazgató megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az igazgató beszámol az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről. Az igazgató ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

108. cikk

A Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által végzett helyszíni ellenőrzések

(1) Az uniós szerv a Bizottság alkalmazottainak, a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít a telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formában tárolt információkat is.

(2) Az Európai Csalás Elleni Hivatal a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (10) előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat - beleértve helyszíni ellenőrzéseket és szemléket - végezhet annak megállapítására, hogy történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység.

XI. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

109. cikk

Igazgatási előirányzatok

(1) Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

(2) Azon igazgatási kiadásokat, amelyek a pénzügyi éven - akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzése kapcsán - túlnyúló szerződésekből erednek, azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben teljesítésükre sor kerül.

(3) A jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben a 11. cikk (2) bekezdésében előírt korlát nem alkalmazandó.

110. cikk

Ingatlanprojektekre vonatkozó egyedi rendelkezések

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 266. cikke és 267. cikke alkalmazandó.

XII. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

111. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság információkérése

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogosult megkapni az uniós szervtől a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információkat vagy felvilágosítást.

112. cikk

Az uniós szerv új pénzügyi szabályzatának elfogadása

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 70. cikkében említett minden egyes szerv legkésőbb 2019. július 1-jéig, de minden esetben legkésőbb hat hónappal azután, hogy a költségvetést terhelő hozzájárulás nyújtását követően a szerv az említett rendelet 70. cikkének hatálya alá kerül, új pénzügyi szabályokat fogad el. Az új pénzügyi szabályok alkalmazásának kezdőnapjáig az uniós szerv jelenlegi pénzügyi szabályait kell alkalmazni. Az uniós szerv közzéteszi a pénzügyi szabályait a honlapján.

113. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2019. január 1-jével hatályát veszti. A rendelet 32. cikke és 47. cikke azonban 2019. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

114. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni. A 32. cikket és a 48. cikket azonban 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(2) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete ( 2013. szeptember 11. ) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(5) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(6) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(7) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(10) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).