32023R0435[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/435 RENDELETE

(2023. február 27.)

az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére, 177. cikke első bekezdésére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére, valamint 322. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: az eszköz) létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) elfogadása óta bekövetkezett, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által kiváltott példátlan geopolitikai események, valamint a Covid19-válság következményeinek az említett események által, közvetlen és közvetett módon történő súlyosbítása jelentős hatást gyakoroltak az Unió társadalmára és gazdaságára, lakosságára, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára. Minden eddiginél világosabb különösen az, hogy az Unió energiabiztonsága és energiafüggetlensége elengedhetetlen a Covid19-válságot követő sikeres, fenntartható és inkluzív helyreállítás szempontjából, mivel ezek az Unió gazdaságának rezilienciáját meghatározó jelentős tényezők közé számítanak.

(2) A fenntartható helyreállítás, az Unió rezilienciájának és energiabiztonságának építése, a különösen Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, valamint az igazságos és inkluzív átmenet közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, ezért az eszköz megfelelő instrumentum arra, hogy hozzájáruljon az említett felmerülő kihívásokra való uniós reagáláshoz. Ugyanez igaz az Unió környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályaira és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaira, így különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásra (5).

(3) Az állam- és kormányfők a 2022. március 10-11-i versailles-i nyilatkozatukban felkérték a Bizottságot, hogy az említett év május végéig tegyen javaslatot az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való uniós függőség fokozatos megszüntetését célzó REPowerEU tervre, amely felkérést az Európai Tanács a 2022. március 24-25-i következtetéseiben megismételte. Az említett célt jóval 2030 előtt és olyan módon kell megvalósítani, hogy az összhangban álljon a Bizottság 2019. december 11-i közleményében foglalt európai zöld megállapodással és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglalt, 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésekkel.

(4) Meg kell erősíteni az eszköz arra való képességét, hogy nagyobb mértékben tudja támogatni az energiaellátás - különösen a fosszilis tüzelőanyagok - diverzifikálására, valamint az Unió energiarendszere rezilienciájának, biztonságának és fenntarthatóságának növelésére irányuló reformokat és beruházásokat, ezáltal hozzájárulva az energia megfizethetőségéhez és erősítve az Unió stratégiai autonómiáját a nyitott gazdaság fenntartása mellett. Az említett célkitűzések elérése érdekében szükséges, hogy az Unió növelje energiahatékonyságát, valamint az átviteli és elosztó hálózatok megbízhatóságát és rezilienciáját, előmozdítsa a rendszer rugalmasságát, minimalizálja a szűk keresztmetszeteket - többek között a hálózati és villamosenergia-tárolási kapacitás növelése révén -, előmozdítsa a digitalizációt, valamint biztosítsa a reziliens ellátási láncok meglétét, a kiberbiztonságot és valamennyi infrastruktúra védelmét és az éghajlatváltozáshoz való hozzáigazítását, miközben csökkenti a stratégiai energiafüggőségeket.

(5) Az Unió és a tagállamok által az Unió energiaellátása függetlenségének, biztonságának és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében végrehajtott szakpolitikák és intézkedések egymást kiegészítő jellegének, következetességének és koherenciájának maximalizálása érdekében az említett, energiával kapcsolatos reformokat és beruházásokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő külön REPowerEU-fejezetben kell meghatározni.

(6) A zöld energiára való tényleges átállás és a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiától való függőség gyors, inkluzív módon történő csökkentése olyan intézkedéseket tesz szükségessé, amelyek fokozzák az épületek és a kapcsolódó kritikus energetikai infrastruktúrák energiahatékonyságát és -megtakarítását, valamint gyorsabban dekarbonizálják az iparágakat. Elengedhetetlen az olyan energiahatékonysági intézkedésekbe - például a fenntartható és hatékony fűtési és hűtési megoldások elterjedésébe - történő beruházások gyors fokozása, amelyek eredményes megoldást jelentenek az energiaellátás és az energiaköltségek egyes legsürgetőbb kihívásainak kezelésére. Ezért támogatni kell azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek növelik az energiahatékonyságot, elősegítik az ipar dekarbonizációját - többek között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, így például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén használata, valamint a megújuló hidrogén és más, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok elterjedése révén -, valamint növelik a tagállamok gazdaságainak energiamegtakarítását, összhangban az uniós energia- és éghajlat-politikai célokkal és jogi kerettel. A Bizottságnak különösen arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy a REPowerEU-fejezetükbe az ipar dekarbonizációját támogató intézkedéseket is foglaljanak bele.

(7) Az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függőség fokozatos megszüntetése várhatóan az Unió általános energiafüggőségének csökkenéséhez vezet majd. A REPowerEU-fejezeteknek hozzá kell járulniuk az Unió stratégiai autonómiájának növeléséhez és megerősítéséhez, anélkül, hogy túlzott mértékben fokoznák a harmadik országokból származó nyersanyagok behozatalától való függőségét.

(8) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, valamint a REPowerEU-fejezetek kidolgozása során a tagállamoknak oly módon kell koordinálniuk gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a Szerződés 174. cikkében meghatározott, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéseket, a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekedve, kiemelt figyelmet fordítva a távoli, perem- és elszigetelt területekre és szigetekre, amelyek már most is további korlátokkal szembesülnek.

(9) Az uniós reagálás hatókörének maximalizálása céljából valamennyi olyan tagállam számára, amely olyan helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújt be e rendelet hatálybalépését követően, amelyben kiegészítő finanszírozás felhasználását kérelmezi hitelek formájában, vagy az ezen módosító rendelet keretében létrehozandó új szabályokkal összhangban, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből vagy az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból történő átcsoportosításon keresztül, elő kell írni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervébe foglaljon bele egy REPowerEU-fejezetet. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezete benyújtásának az (EU) 2021/241 rendelet szerinti, már létező lehetőségével összhangban, valamint a REPowerEU-fejezetek megfelelő kidolgozásának biztosítása érdekében a tagállamok a REPowerEU-fejezet tervezetét már a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv előterjesztését megelőzően benyújthatják. A szükségtelen adminisztratív terheket el kell kerülni.

(10) 2022. február 1-től kezdődően a REPowerEU-fejezeteknek olyan új reformokat és beruházásokat kell tartalmazniuk, amelyek hozzájárulnak a REPowerEU célkitűzéseihez és kezelik a közelmúltbeli geopolitikai események okozta válsághatást. A már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban szereplő, a REPowerEU célkitűzéseihez hozzájáruló intézkedések belefoglalhatók azonban a REPowerEU-fejezetbe, amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán csökken az érintett tagállam maximális pénzügyi hozzájárulása. Az említett esetben a tagállam az ilyen intézkedéseket belefoglalhatja REPowerEU-fejezetébe a becsült költségeknek a maximális pénzügyi hozzájárulás csökkentésével megegyező összege erejéig.

(11) A tagállamok beépíthetik REPowerEU-fejezetükbe a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedések kibővített változatait, a vonatkozó mérföldkövekkel és célokkal együtt. Az ilyen kibővítések által az adott intézkedések ambíciószintjének jelentősen javulnia kell, amit a vonatkozó mérföldkövek és célok kialakításának vagy szintjének tükröznie kell, miközben a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedéseket kell alapul venni.

(12) A tagállamnak REPowerEU-fejezetét a helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez fűzött függelék formájában kell benyújtania. A REPowerEU-fejezetnek tartalmaznia kell továbbá annak magyarázatát, hogy az abban foglalt intézkedések miként koherensek az érintett tagállamnak a REPowerEU-célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseivel, figyelembe véve a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedéseket, valamint az említett intézkedések és más nemzeti finanszírozású és uniós finanszírozású kiegészítő vagy kísérő intézkedések REPowerEU-célkitűzésekhez való általános hozzájárulásának magyarázatát.

(13) A REPowerEU-fejezeteknek többek között hozzá kell járulniuk a fenntartható és megújuló energiák energiaszerkezeten belüli arányának növeléséhez, valamint az energiainfrastruktúra szűk keresztmetszeteinek kezeléséhez. Ami a földgáz-infrastruktúrát illeti, a REPowerEU-fejezetekben szereplő, az oroszországi behozataltól való elmozdulás érdekében előirányzott reformoknak és beruházásoknak egyrészt azokra a szükségletekre kell épülniük, amelyeket az ellátásbiztonsági szolidaritás jegyében létrehozott Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata által végzett vizsgálat jelenleg térképez fel, illetve erősít meg, másrészt pedig figyelembe kell venniük az érintett tagállam stratégiai energiabiztonsági szükségleteit és az új geopolitikai fenyegetésekhez való alkalmazkodás érdekében hozott megerősített felkészültségi intézkedéseket - többek között az energiatárolást -, a zöld átálláshoz való hosszú távú hozzájárulás aláásása nélkül.

(14) Be kell vezetni egy megfelelő értékelési kritériumot, amely a REPowerEU-fejezetekben foglalt reformok és beruházások Bizottság általi értékelésének alapját képezi, valamint garantálja, hogy e reformok és beruházások alkalmasak legyenek a REPowerEU konkrét célkitűzéseinek teljesítésére. Egy adott helyreállítási és rezilienciaépítési terv csak akkor kaphat kedvező értékelést a Bizottságtól, ha az említett új értékelési kritérium szerint "A" minősítést szerez.

(15) Az infrastrukturális és technológiai beruházások - tekintettel a meglévő munkaerő- és szakemberhiányra - önmagukban nem elegendők a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez. Ezzel összefüggésben már lehetséges forrásokat elkülöníteni az személyek át- és a továbbképzésére a munkavállalók zöld készségeinek továbbfejlesztése céljából, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó innovatív megoldások kutatására és fejlesztésére is. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy fektessenek be továbbra is a - különösen a zöld és kapcsolódó digitális készségekkel és technológiákkal kapcsolatos - át- és továbbképzésbe annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon ki a zöld átállásból. Amennyiben valamely tagállam REPowerEU-fejezetébe a személyek át- és továbbképzésével kapcsolatos intézkedéseket foglal bele, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy az ilyen intézkedések jelentősen hozzájárulnak-e a munkavállalók átképzéséhez zöld és kapcsolódó digitális készségeik javítása érdekében.

(16) A jelenlegi energiaválság gazdasági és társadalmi hatásának fényében, amikor a tartósan magas és változékony energiaárak súlyosbítják a Covid19-válság hatásait azáltal, hogy tovább növelik a fogyasztók, különösen a legkiszolgáltatottabbak, többek között az alacsony jövedelmű háztartások vagy a kiszolgáltatott helyzetű vállalkozások - beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozások - pénzügyi terheit, valamint a szociális jogok európai pillérének elveit elismerve lehetővé kell tenni, hogy a REPowerEU-fejezetek olyan intézkedéseket is tartalmazzanak, amelyek célja az energiaszegénység strukturális kezelése hosszú távú reformok és beruházások révén. Az energiaszegénység kezelését célzó reformoknak és beruházásoknak magasabb szintű pénzügyi támogatást kell eredményezniük - többek között célzott pénzügyi eszközök által - az energiahatékonysági rendszerek, a tiszta energiára irányuló politikák és a magas energiaszámlák miatt súlyos nehézségekkel küzdő háztartások és vállalkozások - köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások - energiaiszükségletének csökkentését célzó rendszerek számára.

(17) A tagállamok által hozott energiaszükséglet-csökkentő intézkedéseknek ösztönözniük kell az energiamegtakarításba történő beruházásokat.

(18) Egy, a REPowerEU-fejezetekre vonatkozó új rendszer alkalmazása -eltérő rendelkezés hiányában - nem érintheti az (EU) 2021/241 rendelet szerinti egyéb jogi követelményeket.

(19) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek - és azon belül a REPowerEU-fejezetnek - hatékonyan hozzá kell járulnia a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban - köztük az európai szemeszter 2022. évi ciklusa során elfogadott országspecifikus ajánlásokban - azonosított kihívások, többek között a tagállamok előtt álló energiaügyi kihívások mindegyikének vagy egy jelentős részének a hatékony kezeléséhez.

(20) A zöld energiára való sikeres átállás és az energiafüggőség csökkentése számottevő digitális beruházást igényel. Az (EU) 2021/241 rendelet fényében a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések - beleértve a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseket is - várhatóan hogyan járulnak hozzá a digitális átálláshoz és az abból eredő kihívások kezeléséhez, és hogy a digitális címkézésre vonatkozó módszertan alapján a digitális cél eléréséhez hozzájáruló összegnek minősülnek-e. Tekintettel azonban az Unió előtt álló energiaügyi kihívások példátlan sürgősségére és horderejére, a REPowerEU-fejezetben foglalt reformokat és beruházásokat nem kell figyelembe venni a terv teljes allokációjának az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott digitális célra vonatkozó követelmény alkalmazása céljából történő kiszámításakor. Mindazonáltal a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a REPowerEU-fejezetekbe a lehető legnagyobb mértékben foglaljanak bele olyan intézkedéseket, amelyek a digitális címkézésre vonatkozó módszertan alapján hozzájárulnak a digitális cél eléréséhez.

(21) A megújuló energia alkalmazásának néhány fő akadályát a hosszadalmas adminisztratív eljárások jelentik. Ilyen akadályok a projektek helyszínének kiválasztására és adminisztratív engedélyezésére alkalmazandó szabályok összetettsége, a projektek környezeti hatásvizsgálatának összetettsége és időtartama, a hálózati csatlakozással kapcsolatos problémák és az engedélyező hatóságok vagy hálózatüzemeltetők személyzeti korlátai. Tovább kell egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokra és a kapcsolódó villamosenergia-hálózati infrastruktúrára vonatkozó közigazgatási engedélyezési eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy az Unió elérje energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseit. A 2022. évi európai szemeszter keretében ajánlásokat fogalmaztak meg a tagállamok számára a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása céljából. A Bizottság 2022. május 18-i, "REPowerEU terv" című közleményében bejelentetteknek megfelelően a Bizottság javaslatot tett a megújuló forrásokból előállított energiáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) módosítására abból a célból, hogy gyorsabb engedélyezési eljárást hozzon létre a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan. Emellett a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról szóló (EU) 2022/2577 tanácsi rendelet (10) átmeneti veszélyhelyzeti szabályokat vezetett be.

(22) Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja értelmében a tagállamoknak összefoglalót kell készíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtásában érintett helyi és regionális hatóságokkal, szociális partnerekkel és más releváns érdekelt felekkel nemzeti jogi kereteikkel összhangban folytatott konzultációs folyamatról. Az említett konzultációt ki kell bővíteni abból a célból, hogy foglalkozni lehessen a lehetséges REPowerEU-fejezetbe foglalandó reformokkal és beruházásokkal, elegendő időt biztosítva az érdekelt felek számára a reagálásra, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az érintett tagállam gyorsan véglegesítse a REPowerEU-fejezetet. Az aktualizált összefoglalóban szerepeltetni kell a megkérdezett érdekelt feleket, ismertetni kell a kiegészítő konzultáció eredményét, és fel kell vázolni, hogy az érdekelt felektől kapott észrevételek hogyan jelennek meg a REPowerEU-fejezetekben.

(23) Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv (a továbbiakban: a jelentős károkozás elkerülését célzó elv) alkalmazása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Covid19-válság utáni helyreállítás részeként végrehajtott reformok és beruházások fenntartható módon valósuljanak meg. Ezt az elvet továbbra is alkalmazni kell az eszköz keretében támogatott reformokra és beruházásokra, egyetlen olyan, célzott kivétel mellett, amely az Unió azonnali energiabiztonsági problémáinak a kezeléséhez kapcsolódik. Az energiaellátásnak az orosz beszállítóktól való függetlenedés érdekében történő divezifikálására irányuló célkitűzést illetően a REPowerEU-fejezetekben foglalt azon reformok és beruházások, amelyek a gázellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából az energetikai infrastruktúra és létesítmények javításához szükségesek, még akkor is pénzügyi támogatásban részesülhetnek az eszközből, ha nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olajinfrastruktúrák és -létesítmények főszabályként nem tartoznak a REPowerEU-fejezet hatálya alá. Ettől eltérve, azon tagállamok, amelyekre - tekintettel a nyersolajtól való különleges függőségükre és földrajzi helyzetükre - e módosító rendelet hatálybalépéséig a 833/2014/EU tanácsi rendelet (12) 3m. cikkének (4) bekezdése szerinti kivételes átmeneti eltérés vonatkozik, az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges olajinfrastruktúrákat és -létesítményeket belefoglalhatják a REPowerEU-fejezetbe. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy azon intézkedések esetében, amelyek várhatóan az azonnali energiaellátás-biztonsági szükségletek kielégítésére irányulnak, alkalmazható-e a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől való eltérés.

Az említett értékelés céljából a Bizottságnak egyéb feltételek mellett figyelembe kell vennie a bezáródási hatások kockázatát, valamint azt, ha nem állnak rendelkezésre olyan tisztább, technológiai és gazdasági szempontból megvalósítható alternatívák, amelyek hasonló határidőn belül alkalmazhatók. Ennek az értékelésnek arányosnak kell lennie, és annak során tekintetbe kell venni a REPowerEU-célkitűzések megvalósításának sürgősségét. Kétség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy nyújtsanak releváns információkat az értékelés alátámasztása céljából. A tisztább alternatívák értékelését észszerű határokon belül kell lefolytatni.

(24) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő valamennyi intézkedést az alkalmazandó uniós és nemzeti környezetvédelmi vívmányokkal összhangban kell végrehajtani, különösen a környezeti hatásvizsgálat és a természetvédelem vonatkozásában. Azon intézkedések tekintetében, amelyek esetében alkalmazható a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől való eltérés, a tagállamoknak kielégítő erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy - ahol ez megvalósítható - korlátozzák a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti potenciális megsértését, és hogy enyhítsék a kárt egyéb intézkedések - köztük a REPowerEU-fejezetekben szereplő intézkedések - révén.

(25) A REPowerEU-fejezeteknek összhangban kell lenniük a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveivel és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célértékekkel.

(26) Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, valamint az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, az eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja. Az említett célból az eszköz által támogatott és a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz - többek között a biológiai sokféleség előmozdításához - vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, valamint az intézkedéseknek - az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján - ki kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át jelentő összeget, továbbá a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át. Az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell az említett mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is. Amennyiben az érintett tagállam és a Bizottság arról megállapodik, lehetővé kell tenni egyes beruházások esetében - a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kifejtettek szerint - az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók 40 %-ra vagy 100 %-ra történő növelését az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását. E célból lehetővé kell tenni, hogy az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatókat egyes beruházások esetében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának legfeljebb 3 %-át kitevő összegre növeljék. Az eszköznek olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet.

(27) A tagállamoknak adott esetben a REPowerEU-fejezetekbe olyan, a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében azonosított intézkedéseket kell belefoglalniuk, amelyek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bírnak, és amelyek többek között európai hozzáadott érték megteremtéséhez járulnak hozzá. Azt is figyelembe kell venni, hogy a valamely tagállamban végrehajtott intézkedések más tagállamokra is továbbgyűrűző hatást gyakorolhatnak. A Bizottságnak a lehető leghamarabb elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést a REPowerEU-fejezetekbe beépítendő, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések kidolgozása céljából. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák, hogy az említett intézkedések a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült költségei legalább 30 %-ának megfelelő összeget tegyenek ki. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések mellett azok a nemzeti szintű intézkedések is határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedésnek tekintendők, amelyek a REPowerEU célkitűzéseivel összhangban az Unió egészében hozzájárulnak az energiaellátás biztosításához, különösen az energiaátvitel, -elosztás és -tárolás terén meglévő - a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt - szűk keresztmetszetek kezelése tekintetében, ezáltal növelve a tagállamok közötti nemzetközi áramlások lehetőségét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget csökkentő és az energiaszükségletet mérséklő intézkedéseket szintén úgy kell tekinteni, mint amelyek pozitív határokon átnyúló hatást fejtenek ki, mivel ezek további kapacitást vagy kínálatot szabadítanak fel más tagállamok számára.

(28) Be kell vezetni egy megfelelő értékelési kritériumot, amely a REPowerEU-fejezetekben foglalt reformok és beruházások határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióját vagy hatását vizsgáló bizottsági értékelés alapját képezi.

(29) Tovább kell ösztönözni a tagállamokat a hiteltámogatások kérelmezésére annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok - az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének tiszteletben tartása mellett - szélesebb körben vegyék igénybe a rendelkezésre álló forrásokat. E célból a tagállamoknak legkésőbb 30 nappal e rendelet hatálybalépését követően a lehető legegyértelműbben közölniük kell a Bizottsággal, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatás iránti kérelem benyújtása. A Bizottságnak egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett, indokolatlan késedelem nélkül áttekintést kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által kifejezett szándékról és a rendelkezésre álló források elosztásának javasolt módjáról. A szándék közlése nem érintheti a tagállamok azon képességét, hogy az (EU) 2021/241 rendelet 14. cikkének megfelelően 2023. augusztus 31-ig hiteltámogatást kérelmezzenek, ideértve - a vonatkozó feltételek alkalmazása esetén - azon kérelmeket is, amelyek meghaladják a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 6,8 %-át. Nem érintheti továbbá a vonatkozó hitelmegállapodás Bizottság általi megkötését a megfelelő tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően.

(30) A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a lehető leghamarabb, de lehetőleg legkésőbb két hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően nyújtsák be a REPowerEU-fejezeteket. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnak két hónapon belül értékelnie kell a tagállam által benyújtott módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot kell előterjesztenie. Tekintettel a tagállamok előtt álló kihívások sürgősségére, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül lezárja a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelését.

(31) Emellett a REPowerEU-fejezetbe foglalandó reformok és beruházások ambíciószintjének fokozása érdekében új célzott finanszírozási forrásokat kell biztosítani.

(32) Az (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet (13) egy valamennyi tagállamban alkalmazandó ideiglenes szolidaritási hozzájárulást vezet be a nyersolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalatok vagy állandó telephelyek számára. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az említett ideiglenes hozzájárulásból származó bevételek egy részét a REPowerEU-fejezeteikben szereplő reformokkal és beruházásokkal fennálló szinergiák és kiegészítő jelleg koherens módon történő előmozdítására fordítsák, a REPowerEU-célkitűzésekkel összhangban nemzeti szinten végrehajtandó intézkedések finanszírozása érdekében.

(33) A jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet megköveteli az Uniótól, hogy mozgósítsa a rendelkezésre álló forrásokat az Unió energiaellátásának mihamarabbi diverzifikálása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti csökkentése érdekében. Az említett összefüggésben a 2003/87/EK irányelvnek lehetővé kell tennie egyfelől az Innovációs Alapból származó kibocsátási egységek egy részének, másfelől a tagállamok részére allokált kibocsátási egységek egy részének - kivéve a szolidaritás, gazdasági növekedés és az energiahálózatok összekapcsolása céljából elosztott kibocsátási egységeket - kivételes monetizálását árverés útján történő értékesítés révén, valamint a bevételeknek az olyan reformok és beruházások javára való átcsoportosítását, amelyek az eszköz keretében hozzájárulnak a REPowerEU-célkitűzések eléréséhez. Az Innovációs Alapból származó kibocsátási egységek, valamint a tagállamok részére allokált kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését is előre kell ütemezni. A piaci stabilizációs tartalékban lévő azon kibocsátási egységek egy részét, amelyek egyébként érvénytelenítésre kerülnének, az Innovációs Alap feltöltésére kell felhasználni.

(34) Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatásának eredményeként kialakuló magas energiaárak kezelését célzó uniós veszélyhelyzeti beavatkozás keretében 2022. február 1-jétől az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) meghatározott 2014-2020-as kohéziós politikai keret szerinti célzott rendkívüli ideiglenes intézkedéseknek kell segíteniük - az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap forrásainak rugalmas felhasználása révén - az energiaárak emelkedése által különösen érintett kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k), valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat a felmerült és kifizetett energiaköltségeik fedezésében. E támogatás teljes mértékben összhangban áll a REPowerEU-célkitűzésekkel.

(35) Ennek keretében az ERFA-t kivételesen fel kell használni arra, hogy működőtőke-támogatást lehessen olyan kkv-k rendelkezésére bocsátani, amelyeket az energiaárak emelkedése különösen érint. Az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-knak nyújtott támogatásnak arányosnak kell lennie és tiszteletben kell tartania az alkalmazandó állami támogatási szabályokat. Ezen túlmenően az ESZA-t kivételesen fel kell használni arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára - a nemzeti szabályokban meghatározottak szerint - támogatást lehessen nyújtani az energiafogyasztási költségeik fedezéséhez, még abban az esetben is, ha nem hoznak a támogatott személyek foglalkoztathatóságát növelő intézkedéseket, például aktív intézkedéseket. Az említett intézkedések rendkívüli intézkedések, amelyek feltétlenül szükségesek az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatásának eredményeként kialakuló energiaválság kezeléséhez. Ezen intézkedések biztosítják, hogy a támogatott személyek hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz, és ezáltal egyben hozzájárulnak a munkaerőpiaci részvételhez szükséges jó egészégi állapotot elősegítő feltételek megteremtéséhez . A támogatás az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból felcserélhető jelleggel nyújtható. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy az ESZA mellett az ERFA és a Kohéziós Alap is felhasználható legyen támogatás nyújtására a munkahelymegtartást célzó - a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és azzal egyenértékű rendszerek révén, többek között az önfoglalkoztatóknak nyújtott támogatás révén megvalósuló - intézkedésekhez. Az ilyen rendszerek célja, hogy védelmet nyújtsanak a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak a munkanélküliség kockázatával szemben. Az említett rendszerekhez allokált források kizárólag a munkavállalók és az önfoglalkoztatók támogatására használhatók fel. Az ilyen csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és azzal egyenértékű rendszerekhez nyújtott uniós támogatásnak határozott időre kell szólnia. Lehetővé kell tenni továbbá az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikkében meghatározott REACT-EU forrásoknak az említett három támogatási típusra való felhasználását annak érdekében, hogy megerősítsék a tagállamok folyamatos erőfeszítéseit, amelyek célja gazdaságaik Covid19-válságot követő reziliens helyreállítása.

(36) Az egyedi programozási szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a forrásokat kizárólag célzott prioritási tengelyeken belül programozzák, és hogy a források a konkrét beruházási prioritásokhoz járuljanak hozzá. Annak érdekében, hogy a tagállamok számára jelentős támogatás álljon rendelkezésre az energiaválság következményeinek megfékezésére irányuló erőfeszítéseikhez, a tagállamok számára a 2014-2020 programozási időszak végéig kivételesen 100 %-os társfinanszírozási arányt kell biztosítani, amely arányt a kizárólag ilyen támogatást nyújtó operatív programok célzott prioritási tengelyei esetében lehet alkalmazni. Az említett korlátozott és célzott intézkedéseknek ki kell egészíteniük a kohéziós politika keretében a tiszta energia előállítását és az energiahatékonyság előmozdítását támogató strukturális beavatkozásokat. Az uniós költségvetési korlátok figyelembevétele érdekében a Bizottság által a célzott prioritások keretében az ilyen műveletekre fordított kifizetések felső határát 2023-ban 5 000 000 000 EUR-ban kell megszabni.

(37) Annak érdekében, hogy a tagállamok és a régiók kellő rugalmassággal rendelkezzenek az újonnan felmerülő kihívások kezelése során, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) biztosítania kell annak lehetőséget, hogy a tagállamok kérelmet nyújthassanak be az ERFA-ból, az Európai Szociális Alap Pluszból és a Kohéziós Alapból származó források legfeljebb 7,5 %-ára a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás céljára. Lehetővé kell tenni, hogy az említett alapok támogatást nyújtsanak a REPowerEU-célkitűzések megvalósításához, amennyiben ez a támogatás az érintett alap hatálya alá tartozik, hozzájárul annak egyedi célkitűzéseihez, és megfelel az (EU) 2021/1060 rendeletben és a vonatkozó alapspecifikus rendeletben meghatározott szabályoknak, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet is.

(38) Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ideiglenes allokációik egészét vagy egy részét a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból átcsoportosítsák az eszközbe. A Covid19-válság - az Unió energiabiztonságát fenyegető veszéllyel súlyosbítva - fokozta az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének negatív következményeit a tagállamokban, ideértve azok régióit és helyi közösségeit is, valamint az egyes ágazatokban, méghozzá különösen azokban, amelyeket az említett kilépés a legkedvezőtlenebbül érint. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból finanszírozandó intézkedések, valamint az eszköz keretében finanszírozandó reformok és beruházások szolgálhatnak hasonló célokat, és tartalmukat tekintve is lehetnek hasonlók. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék és az eszköz célja végső soron egyaránt az, hogy enyhítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót érő negatív hatásokat. Az említett összefüggésben, bár az eszköz keretében végrehajtott reformoknak és beruházásoknak elsősorban a világjárvány gazdasági következményeinek kezelésére kell irányulniuk, azok hozzájárulhatnak a brexit által leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban jelentkező előre nem látható és kedvezőtlen következmények ellensúlyozásához is. Végezetül, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék és az eszköz kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatai egyaránt a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kerülnek beállításra. Az említett forgatókönyv szerint, valamint szem előtt tartva a közelmúlt geopolitikai fejleményei által okozott globális energiapiaci zavarokat, helyénvaló rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára oly módon, hogy lehetővé váljon számukra a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból az eszközbe történő átcsoportosítás, amely mindkét célkitűzés teljesítését, végső soron pedig a gazdasági, társadalmi és területi kohézió támogatását fogja szolgálni.

(39) 2026 végéig teljesíteni kell a kiegészítő finanszírozás kifizetését az eszközre vonatkozó szabályok szerint azon tagállamok részére, amelyek REPowerEU-fejezetet illesztenek be a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe.

(40) A helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében benyújtott, külön finanszírozás iránti kérelemnek - beleértve a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítéséből származó allokációra, az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikke által szabályozott, az ERFA-ból, az Európai Szociális Alap Pluszból és a Kohéziós Alapból származó források átcsoportosítására, valamint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból származó források átcsoportosítására vonatkozó kérelmet- amely a REPowerEU-fejezetbe foglalt intézkedésekre vonatkozik, tükröznie kell az ugyanazon fejezetbe foglalt reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteket.

(41) Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatást a jelenlegi energiaválságra való jobb reagálás érdekében előre ütemezzék, lehetővé kell tenni, hogy - valamely tagállamnak a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv REPowerEU-fejezetével egyidejűleg benyújtandó kérelmére - a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések finanszírozásához szükséges kiegészítő finanszírozás összegét két előfinanszírozási kifizetés formájában fizessék ki.

A Bizottságnak az első előfinanszírozási kifizetést lehetőség szerint a jogi kötelezettségvállalásról szóló megállapodásnak az (EU) 2021/241 rendelet alkalmazásában történő, Bizottság általi megkötését követő két hónapon belül, a másodikat pedig a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat hatálybalépését követő 12 hónapon belül kell teljesítenie. Az említett kifizetéseket függővé kell tenni a rendelkezésre álló forrásoktól - így különösen a NextGeneration EU számláról származó források, az éves uniós költségvetésben jóváhagyott források, valamint a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel rendelkezésre állásától -, valamint, amennyiben azt kérelmezik, a forrásoknak a megosztott irányítású programok keretében történő tényleges előzetes átcsoportosításától.

(42) A többéves pénzügyi keret kifizetési felső határainak betartása érdekében az (EU) 2021/1060 rendelet alapján átcsoportosított összegek esetében az előfinanszírozásnak megfelelő kifizetések számára meg kell állapítani egy felső határt.

(43) A Bizottságnak nyomon kell követnie a REPowerEU-fejezetben felvázolt reformok és beruházások végrehajtását, és ezeknek a REPowerEU-célkitűzésekhez való hozzájárulását, és ezekről információt kell nyújtania, különösen a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédeken keresztül, a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblán történő jelentéseken keresztül, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó éves jelentés egy külön szakaszában.

(44) A közelmúltbeli geopolitikai események jelentősen befolyásolták az energia, az élelmiszerek és az építőanyagok árát, és hiányokhoz vezettek a globális ellátási láncokban is, növelték továbbá az inflációt, és új kihívásokat idéztek elő, ideértve az energiaszegénység kockázatát és a magasabb megélhetési költségeket. Szükséges lehet az e kihívásokra való reagálás. Elképzelhető, hogy ezek a fejlemények közvetlen hatással vannak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedések végrehajtásához szükséges kapacitásra. Amennyiben a tagállamok bizonyítani tudják, hogy e fejlemények miatt részben vagy egészében már nem tudnak megvalósítani egy adott mérföldkövet vagy célt, az ilyen helyzetekre az (EU) 2021/241 rendelet szerinti objektív körülményként lehet hivatkozni. Továbbá, amennyiben a tagállamok bizonyítani tudják, hogy egy adott mérföldkő vagy cél elérése nem egyeztethető össze a REPowerEU-célkitűzések elérésével, az ilyen helyzetekre is az említett rendelet szerinti objektív körülményként lehet hivatkozni. Ezenfelül egyetlen módosítási kérelem sem áshatja alá a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek - köztük a tagállamok reformokra és beruházásokra irányuló törekvéseinek - átfogó végrehajtását,

(45) Az (EU) 2021/241, az 1303/2013/EU, az (EU) 2021/1060 és az (EU) 2021/1755 rendeletet, valamint a 2003/87/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(46) E rendeletnek - az abban előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében - az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2. Az (EU) 2021/241 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/241 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az e rendelet 3. cikkében említett hat pillérrel, az általuk teremtett koherenciával és szinergiákkal összhangban, továbbá a Covid19-válsággal összefüggésben az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása a tagállamok rezilienciájának, válsághelyzetekre való felkészültségének, alkalmazkodóképességének és növekedési potenciáljának javítása, az említett válság különösen a nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának enyhítése révén, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, támogatva a zöld átállást, hozzájárulva az (EU) 2018/1999 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott, 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez, megfelelve a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzésnek és a digitális átállási célkitűzésnek, valamint fokozva az uniós energiarendszer rezilienciáját, biztonságát és fenntarthatóságát a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség szükséges csökkentésén és az energiaellátás uniós szintű diverzifikálásán keresztül - többek között a megújuló energia elterjedésének, az energiahatékonyságnak és az energiatárolási kapacitásoknak a növelése révén -, hozzájárulva ezáltal a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, helyreállítva és előmozdítva a fenntartható növekedést és az uniós gazdaságok integrációját, ösztönözve a magas színvonalú munkahelyteremtést, továbbá hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához egy nyitott gazdaság mentén, és európai hozzáadott értéket teremtve."

2. Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az eszköz csak olyan intézkedéseket támogathat, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely elv - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a REPowerEU-fejezetekben foglalt intézkedésekre is alkalmazandó."

3. A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

"d) adott esetben reformok és beruházások a 21c. cikknek megfelelően.";

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez nyújtott hiteltámogatás nem lehet magasabb, mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv - adott esetben felülvizsgált - összköltségének és a 11. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegének különbözete, beleértve adott esetben a 21a. cikkben említett bevételt, valamint a megosztott irányítású programokból átcsoportosított forrásokat.";

c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, a források rendelkezésre állásának függvényében a hiteltámogatás összege kivételes körülmények között emelhető, figyelembe véve a kérelmező tagállam szükségleteit, valamint a más tagállamok által benyújtott vagy benyújtani szándékozott hiteltámogatás iránti kérelmeket, mindvégig alkalmazva az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvét. Az említett elvek alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamok 2023. március 31-ig közlik a Bizottsággal, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatást kérelmezni. A Bizottság egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett, indokolatlan késedelem nélkül áttekintést nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által kifejezett szándékról és a rendelkezésre álló források elosztásának javasolt módjáról. A hiteltámogatás kérelmezésének említett szándéka nem érinti a tagállamok azon képességét, hogy 2023. augusztus 31-ig hiteltámogatást kérelmezzenek, ideértve - a vonatkozó feltételek fennállta esetén - azon kérelmeket is, amelyek meghaladják a GNI 6,8 %-át. Az említettek nem érintik továbbá a vonatkozó hitelmegállapodásnak az adott tanácsi végrehajtási határozat elfogadását követően történő megkötését sem."

4. A 17. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A 2020. február 1-jén vagy azt követően megkezdett intézkedések támogatásra jogosultak, feltéve, hogy megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

A 21c. cikk első bekezdésében említett új reformok és beruházások azonban kizárólag akkor jogosultak támogatásra, amennyiben azok 2022. február 1-jén vagy azt követően kezdődnek."

5. A 18. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

"ca) annak bemutatása, hogy a REPowerEU-fejezet miként járul hozzá az energiaszegénység kezeléséhez, többek között azáltal, hogy adott esetben kellő prioritást biztosít az energiaszegénység által érintettek szükségleteinek, továbbá a kiszolgáltatottságok csökkentésének a következő téli időszakokban;"

b) az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"e) annak minőségi bemutatása, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő intézkedések várhatóan miként járulnak hozzá a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, hogy - a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján - ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki, és hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő, említett típusú intézkedések az említett fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében összesen a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának 3 %-át kitevő összegig növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben kifejtettek szerint;"

c) a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

"h) annak feltüntetése, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések tartalmaznak-e határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket, annak bemutatása, hogy a vonatkozó intézkedések - többek között a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányuló intézkedések - mennyiben rendelkeznek határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással, és annak feltüntetése, hogy az említett intézkedések a REPowerEU-fejezet becsült költségeinek legalább 30 %-át jelentő összeget teszik-e ki.";

d) a q) pont helyébe a következő szöveg lép:

"q) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítése és - amennyiben rendelkezésre áll - végrehajtása céljából, a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben; az említett összefoglalót - amennyiben REPowerEU-fejezet került beillesztésre - ki kell egészíteni a megkérdezett érdekelt felek feltüntetésével, az adott fejezetre vonatkozó konzultációs folyamat eredményének leírásával, valamint annak felvázolásával, hogy a kapott észrevételek hogyan jelennek meg az említett fejezetben;".

6. A 19. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

"da) a REPowerEU-fejezet tartalmaz-e olyan, a 21c. cikkben említett reformokat és beruházásokat, amelyek ténylegesen hozzájárulnak-e az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez;

db) a REPowerEU-fejezet tartalmaz-e olyan, a 21c. cikk (2) bekezdésében említett reformokat és beruházásokat, amelyek várhatóan rendelkeznek majd határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással;"

b) az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"e) a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, valamint hogy - a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján - ezen intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki, és hogy a REPowerEU-fejezetben szereplő ilyen intézkedések az említett fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át jelentő összeget teszik-e ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében a Bizottság egyetértésével növelhetők a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának összesen legfeljebb 3 %-át kitevő összegig az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását;".

7. A 20. cikk (5) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"ca) a REPowerEU-fejezetben javasolt, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések összefoglalása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek a Bizottság legutóbbi igényfelmérésében feltárt kihívások kezelésére irányulnak; amennyiben az említett intézkedések becsült költségei a REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés becsült költségeinek kevesebb, mint 30 %-át jelentő összeget tesznek ki, az ennek okait leíró magyarázat, kitérve különösen annak bemutatására, hogy a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket a REPowerEU-fejezetben szereplő egyéb intézkedések jobban szolgálják, vagy hogy nem áll rendelkezésre elegendő olyan reális projekt, amely határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bír, figyelembe véve különösen az eszköz élettartamát;".

8. A szöveg a III. fejezet után a következő fejezettel egészül ki: "IIIa. fejezet REPowerEU 21a. cikk A 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevétel (1) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 10e. cikkével összhangban befolyt, folyó árakon 20 000 000 000 EUR-t kitevő összeget kell rendelkezésre bocsátani az eszközből kiegészítő vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként az e rendelet szerinti végrehajtásra annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és az energiaellátás uniós szintű diverzifikálása révén növekedjen az uniós energiarendszer rezilienciája. A 2003/87/EK irányelv 10e. cikkében előírtak szerint az említett összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételnek minősülnek. (2) Az (1) bekezdésben említett összegnek az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló allokációs arányát a IVa. mellékletben meghatározott módszertan szerint megállapított mutatók alapján kell kiszámítani. (3) Az (1) bekezdésben említett összeg kizárólag a 21c. cikkben említett intézkedésekre allokálható, a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések kivételével. Az említett összegből fedezhetők továbbá a 6. cikk (2) bekezdésében említett költségek is. (4) Az (1) bekezdésben említett összeget fedező kötelezettségvállalási előirányzatokat 2023. március 1-től automatikusan rendelkezésre kell bocsátani az említett összeg erejéig. (5) Minden tagállam a rá eső részt meg nem haladó összeg allokációja iránti kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz oly módon, hogy tervébe belefoglalja a 21c. cikkben említett reformokat és beruházásokat, azok becsült költségeinek feltüntetésével. (6) A 20. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott tanácsi végrehajtási határozat meghatározza az e cikk (5) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően a tagállam számára allokált, e cikk (1) bekezdésében említett bevétel összegét. A vonatkozó összeg kifizetésére részletekben, a rendelkezésre álló források függvényében kerül sor a 24. cikkel összhangban, miután az érintett tagállam kielégítő módon teljesítette a 21c. cikkben említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban meghatározott mérföldköveket és célokat. 21b. cikk A megosztott irányítású programokból származó, a REPowerEU-célkitűzéseket támogató források (1) A tagállamok a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján, a számukra allokált források keretein belül kérelmezhetik, hogy az e rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések - a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet 26a. cikkében, és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott feltételek mellett - támogatásban részesüljenek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap által támogatott programokból. Az ilyen támogatást a 2021-2017-re vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani. (2) Az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 4a. cikke alapján források csoportosíthatók át az e rendelet 21c. cikkében említett intézkedések támogatására. 21c. cikk REPowerEU-fejezetek helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben (1) Az olyan, a Bizottság számára 2023. március 1. után benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek, amelyek a 14., a 21a. vagy a 21b. cikk szerint kiegészítő finanszírozás felhasználását teszik szükségessé, magukban kell foglalniuk egy REPowerEU-fejezetet, amely intézkedéseket, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldköveket és célokat tartalmaz. A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedéseknek vagy új, 2022. február 1-jén vagy azt követően kezdődő reformoknak és beruházásoknak, vagy az érintett tagállamra vonatkozóan már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt reformok és beruházások kibővített változatának kell lenniük. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek esetében a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően csökken a maximális pénzügyi hozzájárulás, a REPowerEU-fejezetekbe - a becsült költségnek az említett csökkentéssel megegyező összege erejéig - anélkül is belefoglalhatják a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban szereplő intézkedéseket, hogy azok kibővítésre kerültek volna. (3) A REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások célja, hogy hozzájáruljanak a következő célkitűzések legalább egyikének eléréséhez: a) az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztése a gázellátás - többek között a cseppfolyósított földgáz-ellátás - biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, különösen pedig az ellátás diverzifikációjának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében; az azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges olajinfrastruktúrákat és -létesítményeket érintő intézkedések csak akkor foglalhatók valamely tagállam REPowerEU-fejezetébe, ha az adott tagállamra - tekintettel a nyersolajtól való különleges függőségére és földrajzi helyzetére - 2023. március 1-ig a 833/2014/EU rendelet 3m. cikkének (4) bekezdése szerinti kivételes átmeneti eltérés vonatkozott; b) az épületek és a kritikus energetikai infrastruktúra energiahatékonyságának növelése, az ipar dekarbonizációja, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növelése, valamint a megújuló energia részarányának növelése és elterjedésének felgyorsítása; c) az energiaszegénység kezelése; d) az energiaiszükséglet csökkentésének ösztönzése; e) a belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése az energiaátvitel és -elosztás terén, a villamos energia tárolásának támogatása és a megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása, valamint a kibocsátásmentes közlekedés és az ehhez szükséges infrastruktúra, többek között a vasúti közlekedés támogatása; f) az a)-e) pontban meghatározott célkitűzések támogatása egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyorsított átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén. (4) A REPowerEU-fejezetnek tartalmaznia kell továbbá annak magyarázatát is, hogy az abban foglalt intézkedések miként koherensek az érintett tagállamnak a (3) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseivel, figyelembe véve a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban szereplő intézkedéseket, valamint az említett intézkedéseknek és más tagállami finanszírozású és uniós finanszírozású kiegészítő vagy kísérő intézkedéseknek az említett célkitűzésekhez való általános hozzájárulása magyarázatát. (5) A REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások becsült költségei nem vehetők figyelembe a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának a 18. cikk (4) bekezdésének f) pontja és a 19. cikk (3) bekezdésének f) pontja szerinti kiszámításakor. (6) Az 5. cikk (2) bekezdésétől, a 17. cikk (4) bekezdésétől, a 18. cikk (4) bekezdésének d) pontjától és a 19. cikk (3) bekezdésének d) pontjától eltérve a jelentős károkozás elkerülését célzó elv nem alkalmazandó az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti reformokra és beruházásokra, feltéve, hogy a Bizottság pozitívan értékeli a következő követelmények teljesülését: a) az intézkedés e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint azonnali ellátásbiztonsági szükségletek kielégítéséhez szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a tisztább megvalósítható alternatívákat és a bezáródási hatások kockázatát; b) az érintett tagállam kielégítő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy korlátozza a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti potenciális megsértését - ahol ez megvalósítható -, és hogy enyhítse a kárt többek között egyéb intézkedések - például a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések - révén; c) minőségi megfontolások alapján megállapítható, hogy az intézkedés nem veszélyezteti sem a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok, sem pedig a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérését; d) az intézkedés végrehajtása a tervek szerint 2026. december 31-ig megkezdődik. (7) A Bizottság a (6) bekezdésben említett értékelés elvégzése során szorosan együttműködik az érintett tagállammal. A Bizottság észrevételeket tehet, vagy kiegészítő információkat kérelmezhet. Az érintett tagállam rendelkezésre bocsátja a kérelmezett kiegészítő információkat. (8) A 21a. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott bevétel nem járulhat hozzá az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti reformokhoz és beruházásokhoz. (9) A Bizottság által adott, (6) bekezdés szerinti pozitív értékeléstől függő intézkedések becsült összköltsége nem haladhatja meg a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének 30 %-át. 21d. cikk Előfinanszírozás a REPowerEU keretében (1) Azon helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez, amely REPowerEU-fejezetet tartalmaz, előfinanszírozás iránti kérelmet lehet csatolni. Feltéve, hogy a Tanács 2023. december 31-ig elfogadja a 20. cikk (1) bekezdésében és a 21. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási határozatot, a Bizottság az érintett tagállam által kérelmezett, az adott tagállam REPowerEU-fejezetének finanszírozását szolgáló kiegészítő finanszírozás összesen legfeljebb 20 %-ának megfelelő összegű előfinanszírozást teljesít legfeljebb két kifizetés formájában a 7., a 12., a 14., a 21a. és 21b. cikk szerint, megfelelve a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód és az arányosság elvének. (2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikkében meghatározott feltételek mellett átcsoportosított források tekintetében a két előfinanszírozási kifizetés egy-egy kifizetésének összege nem haladhatja meg az 1 000 000 000 EUR-t. (3) A költségvetési rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság az előfinanszírozási kifizetéseket - a lehetséges mértékben és a rendelkezésre álló forrásoktól függően - a következők szerint teljesíti: a) az első előfinanszírozási kifizetést a 23. cikkben említett jogi kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodásnak a Bizottság és az érintett tagállam általi megkötését követő két hónapon belül; b) a második előfinanszírozási kifizetést a REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozat hatálybalépését követő 12 hónapon belül. (4) A (2) bekezdésben említett forrásokon alapuló előfinanszírozás kifizetését azt követően kell teljesíteni, hogy valamennyi tagállam tájékoztatást adott arról, hogy szándékában áll-e az ilyen források előfinanszírozását kérelmezni, és a kifizetést az 1 000 000 000 EUR összegű teljes felső határ betartása érdekében szükség esetén arányosan kell teljesíteni. (5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti előfinanszírozásra kerül sor, a 20. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említettek szerint kifizetendő pénzügyi hozzájárulást, valamint adott esetben a 20. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említettek szerint kifizetendő hitel összegét arányosan ki kell igazítani. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.)." (*2) z Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).""

9. A 23. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A Bizottság közvetlenül a 20. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozat tanács általi elfogadását követően az érintett tagállammal megállapodást köt, amely a költségvetési rendelet értelmében vett egyedi jogi kötelezettségvállalást képez. A jogi kötelezettségvállalás egyetlen tagállam esetében sem haladhatja meg a 2021-re és 2022-re vonatkozóan a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás, a 2023-ra vonatkozóan a 11. cikk (2) bekezdésében említett, aktualizált pénzügyi hozzájárulás, valamint a 21a. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg együttes összegét."

10. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "25a. cikk Átláthatóság a végső kedvezményezettek vonatkozásában (1) Minden tagállam létrehoz egy könnyen használható, nyilvános portált, amely tartalmazza az eszköz szerinti intézkedések végrehajtásához a legmagasabb összegű finanszírozásban részesült 100 végső kedvezményezett adatait. A tagállamok évente kétszer frissítik ezeket az adatokat. (2) A következő információkat kell közzétenni az (1) bekezdésben említett végső kedvezményezettekre vonatkozóan: a) jogi személy esetében a kedvezményezett teljes hivatalos neve és héaazonosító száma vagy adóazonosító száma - ha rendelkezésre áll -, vagy más, nemzeti szinten megállapított egyedi azonosítója; b) természetes személy esetében a kedvezményezett vezeték- és utóneve; c) az egyes kedvezményezettek által kapott összeg, valamint azon kapcsolódó intézkedések, amelyekhez a tagállam finanszírozást kapott az eszközből. (3) A költségvetési rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett információkat nem kell közzétenni. (4) Ha személyes adatok közzétételére kerül sor, az érintett tagállamok a (2) bekezdésben említett információt két évvel azon pénzügyi év végét követően eltávolítják, amelyben a végső kedvezményezett számára a finanszírozást kifizették. (5) A Bizottság központosítja a tagállamok nyilvános portáljait, és az (1) bekezdésben említett adatokat közzéteszi a 30.cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblában."

11. A 26. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"h) a REPowerEU-fejezetekben szereplő reformok és beruházások megvalósításának előrehaladása."

12. A 29. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását, és méri a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósulását, ideértve a REPowerEU-fejezetekben szereplő reformok és beruházások végrehajtását, valamint azok hozzájárulását a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez. A végrehajtás nyomon követése célzott és az eszköz keretében végrehajtott tevékenységekkel arányos kell, hogy legyen."

13. A 30. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az eredménytábla emellett a 29. cikk (4) bekezdésében említett közös mutatókkal kapcsolatban is megjeleníti a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladást. Az eredménytábla információkat tartalmaz továbbá a REPowerEU-fejezetekben szereplő intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladásról, valamint információkat jelenít meg a fosszilis tüzelőanyagok uniós behozatalának csökkenéséről és az energiaellátás diverzifikációjáról."

14. A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

"3. [a magyar nyelvű változatot nem érinti]" ;

ii. a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

"d) a REPowerEU-fejezetekben szereplő, határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkező intézkedések áttekintése, becsült összköltsége, valamint annak megjelölése, hogy az említett intézkedések összköltsége az összes REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 30 %-át jelentő összeget teszi-e ki;

e) a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, valamennyi REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések száma és becsült összköltsége."

f) a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások végrehajtása terén elért előrehaladás, egy külön szakaszon keresztül, amely magában foglalja a végső kedvezményezettekről rendelkezésre álló adatok elemzése után levont tanulságokat és a bevált gyakorlatok példáit.";

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés d) és e) pontjában említett információkat kizárólag az összes, REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyását követő éves jelentésben kell szerepeltetni."

15. A 32. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az értékelő megvizsgálja különösen a célkitűzések megvalósításának mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az európai hozzáadott értéket. Az értékelő jelentés figyelembe veszi azt is, hogy továbbra is releváns-e valamennyi célkitűzés és intézkedés, valamint értékeli a REPowerEU-fejezetek végrehajtását és azok hozzájárulását a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez."

16. A szöveg az e rendelet I. mellékletében szereplő IVa. melléklettel egészül ki.

17. Az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet módosításai

Az 1303/2013/EU rendelet a következő cikkel egészül ki:

"25b. cikk

Rendkívüli intézkedések az alapok felhasználására az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-k, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és az azzal egyenértékű rendszerek támogatása céljából

(1) Az ERFA - az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatása által eredményezett energiaválság kezeléséhez feltétlenül szükséges rendkívüli intézkedésként - az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-k számára nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában támogathatja a működőtőke finanszírozását az 1301/2013/EU rendelet 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett beruházási prioritás keretében. Az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-knak tekintendők azok a kkv-k, amelyek az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret alapján a földgáz és a villamos energia árának rendkívül komoly emelkedése következtében felmerülő többletköltségek támogatására jogosultak.

Az ESZA - az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatása által kiváltott energiaválság kezeléséhez feltétlenül szükséges további rendkívüli intézkedésként -, akár megfelelő aktív intézkedések hiányában is, támogathatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat energiafogyasztási költségeik fedezésében az 1304/2013/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontjában említett beruházási prioritás keretében.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást nyújtó műveleteket vagy az ERFA vagy az ESZA keretében lehet finanszírozni a másik alapra alkalmazandó szabályok alapján. Emellett, amennyiben az ilyen műveletek hozzájárulnak az (1) bekezdésben említett beruházási prioritások valamelyikéhez, azokat a Kohéziós Alap is finanszírozhatja az ERFA-ra vagy az ESZA-ra alkalmazandó szabályok alapján. Az ERFA és a Kohéziós Alap továbbá a munkaerőpiachoz való hozzáférést is finanszírozhatja a munkavállalók és az önfoglalkoztatók munkájának csökkentett munkaidős foglalkoztatás és azzal egyenértékű rendszerek által történő megőrzése révén, az ESZA-ra alkalmazandó szabályok alapján, az az 1304/2013/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett beruházási prioritás keretében.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett támogatást nyújtó műveleteket kizárólag egy új, célzott prioritási tengely keretében lehet programozni. A célzott prioritási tengely magában foglalhat az ERFA-ból és az ESZA-ból származó, különböző régiókategóriákra vonatkozó, valamint a Kohéziós Alapból származó finanszírozást. A 92a. cikk értelmében a REACT-EU források által nyújtott támogatást egy külön, a 92b. cikk (9) bekezdésének harmadik albekezdésében említett beruházási prioritáshoz hozzájáruló célzott prioritási tengely keretében kell programozni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett célzott prioritási tengelyekhez allokált összegek nem haladhatják meg az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap összes forrásából - beleértve a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzéshez tartozó REACT-EU-t is - a 2014-2020-as programozási időszakban az érintett tagállamhoz allokált összeg 10 %-át, a vonatkozó bizottsági végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint. A 120. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdésétől eltérve a célzott prioritási tengely vagy tengelyek esetében 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazandó.

(4) A tagállam által egy meglévő operatív program olyan módosítására irányulóan benyújtott kérelmeket, amelyek célja a (3) bekezdésben említett célzott prioritási tengely vagy tengelyek bevezetése, megfelelően indokolni kell, és csatolni kell hozzá a felülvizsgált programot. A 96. cikk (2) bekezdése b) pontjának v. és vii. alpontjában felsorolt elemekre nem szükséges kitérni a felülvizsgált operatív programban a prioritási tengely vagy tengelyek bemutatásakor.

(5) A 65. cikk (9) bekezdésétől eltérve, a működőtőke finanszírozását az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-k számára nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában támogató műveletek kiadásai, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára energiafogyasztási költségeik fedezéséhez támogatást nyújtó műveletek kiadásai, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatást és az azzal egyenértékű rendszereket szolgáló kiadások 2022. február 1-jétől támogathatók. A 65. cikk (6) bekezdése nem alkalmazandó az ilyen műveletek és rendszerek tekintetében.

(6) A 125. cikk (3) bekezdésének b) pontjától eltérve, a működőtőke finanszírozását az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-k számára nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában támogató műveletek, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára energiafogyasztási költségeik fedezéséhez támogatást nyújtó műveletek, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és az azzal egyenértékű rendszerek a felülvizsgált program jóváhagyását megelőzően is kiválaszthatók az ERFA, az ESZA vagy a Kohéziós Alap általi támogatásra.

(7) A működőtőke finanszírozását az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-k számára nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában támogató, a programterületen kívül, de a tagállamon belül végrehajtott műveletek esetében csak a 70. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja alkalmazandó. A 70. cikk (4) bekezdésétől eltérve a 70. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja alkalmazandó az ESZA által támogatott olyan műveletekre is, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára energiafogyasztási költségeik fedezéséhez, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és az azzal egyenértékű rendszerekhez nyújtanak támogatást a programterületen kívül, de a tagállamon belül.

(8) A Bizottság által a tagállamoknak a (3) bekezdésben említett célzott prioritások céljára az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból - a REACT-EU források kivételével - teljesített összes kifizetés 2023-ban nem haladhatja meg az 5 000 000 000 EUR-t. Az összegeket a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határain belül rendelkezésre álló finanszírozás függvényében kell kifizetni.

(9) E cikk nem alkalmazandó az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra."

3. cikk

Az (EU) 2021/1060 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1060 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 22. cikk (3) bekezdése g) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép: (*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).""

"i. az egyes alapok és adott esetben az egyes régiókategóriák esetében a teljes programozási időszakra vonatkozó, valamint az éves bontás szerinti összes pénzügyi allokációt tartalmazó táblázat - ideértve a 26. vagy a 27. cikk szerint átcsoportosított összegeket is -, valamint a tagállamnak az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló kísérő intézkedések iránti kérelme;

2. A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap által támogatott programok esetében a tagállam e cikkel összhangban programmódosítást nyújthat, amelyben kérelmezik, hogy az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések bekerüljenek valamely programba, amennyiben az ilyen támogatás hozzájárul az érintett alapnak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott egyedi célkitűzései eléréséhez. Az ilyen intézkedések céljára kérelmezett összegeket egy egyedi célkitűzés keretében kell programozni az alapspecifikus rendeletekkel összhangban, és azokat fel kell venni valamely prioritás alá. Az említett összegek összességében nem érhetik el az egyes alapok kezdeti nemzeti allokációjának 7,5 %-át."

3. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"26a. cikk

Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében szereplő célkitűzések támogatása

(1) Azon tagállamok, amelyek az (EU) 2021/241 rendelettel összhangban REPowerEU-fejezetet tartalmazó helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, e rendelet 24. cikke alapján programmódosítás útján kérhetik, hogy az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból rájuk eső kezdeti nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5 %-a bekerüljön az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló prioritások közé, feltéve, hogy az ilyen támogatás hozzájárul az érintett alapnak az alapspecifikus rendeletekben meghatározott egyedi célkitűzései eléréséhez. Az ilyen kérelem lehetősége nem érinti az e rendelet 26. cikkében előirányzott forrásátcsoportosítási lehetőséget.

(2) A tagállamok által e cikk alapján kérelmezett forrásokat e rendelettel, valamint az alapspecifikus rendeletekkel összhangban kell felhasználni.

(3) A programmódosítás iránti kérelmekben az egyes évekre vetítve, adott esetben alapok és régiókategóriák szerinti bontásban fel kell tüntetni az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló források teljes összegét."

4. Az V. melléklet e rendelet III. mellékletével összhangban módosul.

4. cikk

Az (EU) 2021/1755 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1755 rendelet a következő cikkel egészül ki:

"4a. cikk

Átcsoportosítás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe

(1) A tagállamok 2023. március 1-jéig indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz a 4. cikk (5) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási jogi aktusban meghatározott ideiglenes allokációjuk teljes összegének vagy egy részének az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*4) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő átcsoportosítása iránt. Az átcsoportosítási kérelem jóváhagyása esetén a Bizottság módosítja a végrehajtási jogi aktust, hogy az tükrözze az átcsoportosítást követően kiigazított összegeket.

(2) Amennyiben az átcsoportosítás az előfinanszírozásként már kifizetett vagy kifizetendő részleteket érinti, a Bizottság az érintett tagállam tekintetében ennek megfelelően módosítja a 9. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust. Adott esetben a Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban visszafizetteti az adott tagállamnak előfinanszírozásként kifizetett 2021. és 2022. évi részletek egészét vagy egy részét. Ebben az esetben a visszafizettetett összegeket kizárólag az érintett tagállam javára kell átcsoportosítani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe.

(3) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy ideiglenes allokációja teljes összegét vagy egy részét e cikkel összhangban átcsoportosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe, a 4. cikk (4) bekezdése első albekezdésének céljaira elköltendő összegeket arányosan csökkenteni kell.

(4) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy ideiglenes allokációjának teljes összegét átcsoportosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe, a 10. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

(5) A 10. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe átcsoportosított összegekre.

5. cikk

A 2003/87/EK irányelv módosításai

A 2003/87/EK irányelv a következő cikkel egészül ki:

"10e. cikk

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

(1) Rendkívüli és egyszeri intézkedésként, 2026. augusztus 31-ig az e cikk (2) és (3) bekezdése alapján árverésre bocsátott kibocsátási egységeket addig kell árverés útján értékesíteni, amíg az ilyen, árverés útján történő értékesítésből származó bevétel teljes összege el nem éri a 20 milliárd EUR-t. Az említett bevételt az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*5) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendelkezésére kell bocsátani, és az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

(2) A 10a. cikk (8) bekezdésétől eltérve, 2026. augusztus 31-ig az említett bekezdésben említett kibocsátási egységek egy részét az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b)-f) pontjában meghatározott célkitűzések támogatása céljából addig kell árverés útján értékesíteni, amíg az ilyen, árverés útján történő értékesítésből származó bevétel összege el nem éri a 12 milliárd EUR-t.

(3) 2026. augusztus 31-ig azon kibocsátási egységek egy részét, amelyeket a tagállamok egyébként a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján 2027. január 1-jétől 2030. december 31-ig árverés útján értékesítenének, az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b)-f) pontjában meghatározott célkitűzések támogatása céljából addig kell árverés útján értékesíteni, amíg az ilyen árverésből származó bevétel összege el nem éri a 8 milliárd EUR-t. Az említett kibocsátási egységeket - főszabály szerint - egyenlő éves mennyiségekben kell árverésre bocsátani az adott időszak során.

(4) Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5a) bekezdésétől eltérve, 2030. december 31-ig a piaci stabilizációs tartalékban lévő, egyébként az említett időszak alatt érvénytelenítésre kerülő teljes mennyiségből 27 millió ki nem osztott kibocsátási egységet az innováció támogatására kell felhasználni az ezen irányelv 10a. cikke (8) bekezdésének első albekezdésében említettek szerint.

(5) A Bizottság biztosítja, hogy a (2) bekezdés alapján árverés útján - többek között adott esetben az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkével összhangban előfinanszírozási kifizetés céljából - értékesítendő kibocsátási egységek árverésre bocsátására az ezen irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott elvekkel és részletes szabályokkal, valamint az 1031/2010/EU bizottsági rendelet (*6) 24. cikkével összhangban kerüljön sor annak biztosítása érdekében, hogy az Innovációs Alap a 2023-2026-os időszakban megfelelő összegű forrással rendelkezzen. Az e cikkben említett árverési időszakot annak kezdete után egy évvel az e cikkben előírt árverés szén-dioxid-piacra és -árra gyakorolt hatásának fényében felül kell vizsgálni.

(6) Az EBB az e cikk alapján árverésre bocsátandó kibocsátási egységek árverezőjeként jár el az 1031/2010/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformon, és az árverésből származó bevételeket a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(7) A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*7) 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősülnek.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. február 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

J. ROSWALL

(1) HL C 486., 2022.12.21., 185. o.

(2) HL C 333., 2022.9.1., 5. o.

(3) Az Európai Parlament 2023. február 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. február 21-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(5) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL l 328., 2018.12.21., 82. o.).

(10) A Tanács (EU) 2022/2577 rendelete (2022. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról (HL L 335., 2022.12.29., 36. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(12) A Tanács 833/2014/EU rendelete (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o.).

(13) A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról (HL L 261. I, 2022.10.7., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/241 rendelet a következő melléklettel egészül ki:

"IVa. MELLÉKLET

Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára az eszközből kiegészítő vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként rendelkezésre álló, a 21a. cikk (1) bekezdésében említett források allokációs arányának kiszámítására szolgáló módszertant. A módszer az egyes tagállamok tekintetében a következőket veszi figyelembe:

- a népesség;

- az egy főre jutó GDP reciproka;

- a bruttó állóeszköz-felhalmozási árdeflátor;

- a fosszilis tüzelőanyagok részaránya a bruttó belföldi energiafogyasztásban.

A források túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében:

- az egy főre jutó GDP reciprokának felső határa a súlyozott uniós átlag legfeljebb 160 %-a;

- az egy főre jutó GDP reciprokának felső határa a súlyozott uniós átlag legfeljebb 55 %-a, ha az érintett tagállam egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU-27 átlagának 130 %-át;

- a minimum allokációs arány 0,15 %;

- a maximum allokációs arány 13,80 %.

A 21a. cikk (1) bekezdésében említett összegre alkalmazott ρi allokációs kulcsot a következőképpen kell meghatározni:

ahol az i-z tagállamok azok a tagállamok, amelyek minimum allokációs arányban részesülnek, az i-q tagállamok pedig azok a tagállamok, amelyek maximum allokációs arányban részesülnek.

ahol

ahol

ahol

E meghatározásban (1):

- popi,2021 az i tagállam össznépessége 2021-ben;

- popEU,2021 az EU 27 tagállamának össznépessége 2021-ben;

KÉP HIÁNYZIK

- az EU 27 tagállamának egy főre jutó súlyozott átlagos nominális GDP-je 2021-ben;

KÉP HIÁNYZIK

- az i tagállam egy főre jutó nominális GDP-je 2021-ben;

- FFGICi,2020 a fosszilis tüzelőanyagok részaránya 2020-ban az i tagállam bruttó belföldi energiafogyasztásában;

- FFGICEU,2020 a fosszilis tüzelőanyagok súlyozott átlagos részaránya 2020-ban az EU 27 tagállamának bruttó belföldi energiafogyasztásában;

KÉP HIÁNYZIK

- az i tagállam 2022 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) és az i tagállam 2021 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) aránya;

KÉP HIÁNYZIK

- az EU 27 tagállama aggregátuma 2022 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) és az EU 27 tagállama aggregátuma 2021 2. negyedévre vonatkozó bruttó állóeszköz-felhalmozási árindexének (implicit deflátor, 2015=100, nemzeti pénznem, szezonálisan és naptárilag kiigazított adatok) aránya.

A módszertannak a 21a. cikk (1) bekezdésében említett összegre történő alkalmazása tagállamonként a következő részarányt és összeget eredményezi:

Tagállam Arány a teljes összeg %-ában kifejezve Összeg (1 000 EUR-ban, folyó árakon)

Belgium 1,41 % 282 139

Bulgária 2,40 % 480 047

Csehország 3,41 % 681 565

Dánia 0,65 % 130 911

Németország 10,45 % 2 089 555

Észtország 0,42 % 83 423

Írország 0,45 % 89 598

Görögország 3,85 % 769 222

Spanyolország 12,93 % 2 586 147

Franciaország 11,60 % 2 320 955

Horvátország 1,35 % 269 441

Olaszország 13,80 % 2 760 000

Ciprus 0,26 % 52 487

Lettország 0,62 % 123 983

Litvánia 0,97 % 194 020

Luxemburg 0,15 % 30 000

Magyarország 3,51 % 701 565

Málta 0,15 % 30 000

Hollandia 2,28 % 455 042

Ausztria 1,05 % 210 620

Lengyelország 13,80 % 2 760 000

Portugália 3,52 % 704 420

Románia 7,00 % 1 399 326

Szlovénia 0,58 % 116 910

Szlovákia 1,83 % 366 959

Finnország 0,56 % 112 936

Svédország 0,99 % 198 727

EU-27 100,00 % 20 000 000

(1) Az e rendeletben szereplő összes számadat az Eurostattól származik. Az e mellékletben szereplő allokációs kulcs alkalmazásához használt historikus adatok a 2022. szeptember 20-szal zárult időszakra vonatkoznak. A fosszilis tüzelőanyagok közé tartoznak a szilárd fosszilis tüzelőanyagok, a feldolgozott gázok, a tőzeg és a tőzegtermékek, az olajpala és az olajhomok, a kőolaj és a kőolajtermékek (a bioüzemanyag arányának kivételével), a földgáz és a nem megújuló hulladék.

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/241 rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

1. A 2. szakaszban a 2.5. pont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"2.5. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához, vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és ezen intézkedések a VI. mellékletben az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37 %-át teszik ki, továbbá a REPowerEU-fejezetben szereplő ilyen intézkedések a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések becsült összköltségének legalább 37 %-át teszik ki; az említett módszertant megfelelően alkalmazni kell a VI. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; az éghajlat-politikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében a Bizottság egyetértésével növelhetők a helyreállítási és rezilienciaépítési terv allokációjának összesen legfeljebb 3 %-át kitevő összegig az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlat-politikai célkitűzésekre gyakorolt hatását."

2. A 2. szakasz a következő pontokkal egészül ki:

"2.12. A 21c. cikkben említett intézkedések várhatóan hatékonyan hozzájárulnak az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez. A 21c. cikkben említett intézkedések e kritérium szerinti értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a sajátos kihívásokat és az eszköz keretében az érintett tagállam rendelkezésére álló kiegészítő finanszírozást. A Bizottság az alábbi elemeket is figyelembe veszi: Alkalmazási kör Minősítés

- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az energetikai infrastruktúra és létesítmények fejlesztéséhez a gázellátás - a cseppfolyósított földgázellátást is beleértve - vagy a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérés alkalmazása esetén a kőolajellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése, nevezetesen az ellátás diverzifikálásának lehetővé tétele céljából, az Unió egészének érdekében;

vagy

- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az épületek és a kritikus energetikai infrastruktúra energiahatékonyságának növeléséhez, az ipar dekarbonizációjához, a fenntartható biometán és a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén előállításának és elterjedésének növeléséhez, valamint a megújuló energia részarányának növeléséhez és alkalmazásának felgyorsításához;

vagy

- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az energiaszegénység kezeléséhez, és adott esetben megfelelő prioritást biztosít az energiaszegénység által érintettek szükségleteinek, továbbá a kiszolgáltatottságok csökkentésének a következő téli időszakokban;

vagy

- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul az energiaszükséglet csökkentésének ösztönzéséhez;

vagy

- a tervezett intézkedések végrehajtásával várhatóan kezelni lehet a belföldi és a határokon átnyúló szűk keresztmetszeteket az energiaátvitel és -elosztás terén, támogatva a villamos energia tárolását és felgyorsítva a megújuló energiaforrások integrálását, valamint támogatva a kibocsátásmentes közlekedést és az ehhez szükséges infrastruktúrát, beleértve a vasúti közlekedést is;

vagy

- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul a 21c. cikk (3) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott célkitűzések támogatásához egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyors átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén;

valamint

- a tervezett intézkedések koherensek az érintett tagállamnak a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések elérésére irányuló erőfeszítéseivel, figyelembe véve a már elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban foglalt intézkedéseket, valamint más tagállami finanszírozású és uniós finanszírozású, a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket kiegészítő vagy kísérő intézkedéseket.

A - nagymértékben

B - mérsékelten

C - kismértékben

2.13. A 21c. cikkben említett intézkedések várhatóan határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással rendelkeznek majd. A Bizottság a következő elemeket veszi figyelembe az e kritérium szerinti értékelés során: Alkalmazási kör Minősítés

- a tervezett intézkedések nemzeti szintű végrehajtása - az érintett tagállam rendelkezésére álló pénzügyi hozzájárulást és a tagállam földrajzi helyzetét figyelembe véve - várhatóan hozzájárul az Unió egésze energiaellátásának biztosításához, többek között azáltal, hogy a 21c. cikk (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekkel összhangban kezeli a Bizottság legfrissebb igényfelmérésében feltárt kihívásokat;

vagy

- a tervezett intézkedések végrehajtása várhatóan hatékonyan hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez és az energiaszükséglet mérsékléséhez.

A - nagymértékben

B - mérsékelten

C - kismértékben".

3. A 3. szakasz a következőképpen módosul:

a) az "- »A« értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5. és a 2.6. pont kritériumai esetében" franciabekezdés helyébe a "- »A« értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5., a 2.6. és a 2.12. pont kritériumai esetében" franciabekezdés lép;

b) az "- nincs »A« értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5. és a 2.6. pont kritériumai esetében" franciabekezdés helyébe a "- nincs »A« értékelés a 2.2., a 2.3., a 2.5., a 2.6. és a 2.12. pont kritériumai esetében" franciabekezdés lép.

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/1060 rendelet V. melléklete a következőképpen módosul:

1. A 3. pont címe alatti szöveg helyébe a következő szöveg lép:

"Hivatkozás: a CPR 22. cikke (3) bekezdése g) pontjának i., ii. és iii. alpontja, 112. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint 14., 26. és 26a. cikke".

2. A 3.1. pont a következőképpen módosul:

a) az első bekezdés és a számozatlan táblázat helyébe a következő szöveg lép: (*1) Kizárólag a CPR 14., 26. és 26a. cikke szerinti programmódosításokra alkalmazandó, kivéve az IÁA-ba a 27. cikkel összhangban történő kiegészítő átcsoportosításokat. Az átcsoportosítások nem érintik a tagállamok pénzügyi előirányzatainak többéves pénzügyi keret szintjén történő éves bontását."

"3.1. Átcsoportosítások és hozzájárulások (*1) Hivatkozás: a CPR 14., 26., 26a. és 27. cikke

A következőkhöz kapcsolódó programmódosítás:

☐ hozzájárulás az InvestEU-hoz

☐ átcsoportosítás közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközökbe

☐ átcsoportosítás az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap között vagy más alaphoz vagy alapokhoz

☐ az alapok hozzájárulása az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez (*2)

b) a 17B. táblázat után a szöveg a következő táblázattal egészül ki: "21. táblázat: Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez hozzájáruló források

Alap Régiókategória 2022 2023 2024 2025 2026 2027 Összesen

ERFA Feljettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Összesen

ESZA+ Feljettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Összesen

Kohéziós Alap n.a. "

Összesen

(*1) Kizárólag a CPR 14., 26. és 26a. cikke szerinti programmódosításokra alkalmazandó, kivéve az IÁA-ba a 27. cikkel összhangban történő kiegészítő átcsoportosításokat. Az átcsoportosítások nem érintik a tagállamok pénzügyi előirányzatainak többéves pénzügyi keret szintjén történő éves bontását.