32022R1854[1]

A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról

A TANÁCS (EU) 2022/1854 RENDELETE

(2022. október 6.)

a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról

I. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet vészhelyzeti beavatkozást hoz létre a magas energiaárakból eredő hatások enyhítésére kivételes, célzott és időben korlátozott intézkedések révén. Az említett intézkedések célja a villamosenergia-fogyasztás csökkentése, az egyes termelők villamosenergia-termelésből származó piaci bevételeire vonatkozó plafon bevezetése és a bevételek villamosenergia-végfelhasználók között, célzott módon történő újraelosztása, a tagállamok számára annak lehetővé tétele, hogy a háztartási fogyasztók és kkv-k villamosenergia-ellátására vonatkozó árképzésbe történő állami beavatkozásra irányuló intézkedéseket alkalmazzanak, valamint a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalatok és állandó telephelyek által fizetendő kötelező ideiglenes szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó szabályok megállapítása, hogy hozzájáruljanak az energia megfizethetővé tételéhez a háztartások és vállalatok számára.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkében és az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Emellett a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1. "kis- és középvállalkozás" vagy "kkv": a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 1 ) mellékletének 2. cikkében meghatározott vállalkozás;

2. "bruttó villamosenergia-fogyasztás": egy tagállam területén folytatott tevékenységekhez szükséges teljes villamosenergia-mennyiség;

3. "referencia-időszak": az e rendelet hatálybalépését megelőző öt egymást követő évben a november 1-jétől március 31-ig tartó időszak, amelyek közül az első a 2017. november 1-jétől 2018. március 31-ig tartó időszak;

4. "csúcsórák": a nap azon egyes órái, amikor - az átvitelirendszer-üzemeltetők és adott esetben a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők előrejelzései alapján - a másnapi nagykereskedelmi villamosenergia-árak várhatóan a legmagasabbak, a bruttó villamosenergia-fogyasztás várhatóan a legmagasabb, vagy az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 1. pontjában említett, megújuló energiaforrásokból előállított energiától eltérő forrásokból előállított villamos energia bruttó fogyasztása várhatóan a legmagasabb;

5. "piaci bevétel": az a realizált bevétel, amelyet egy termelő a villamos energia Unión belüli eladásáért és szállításáért cserébe kap, függetlenül attól, hogy az ügylet milyen szerződéses formában történik, beleértve az energiavásárlási megállapodásokat és a nagykereskedelmi villamosenergia-piac ingadozásai ellen ható egyéb fedezeti műveleteket, de nem beleértve a tagállamok által nyújtott támogatásokat;

6. "elszámolás": a szerződő felek között adott esetben a villamos energia leszállítása és átvétele ellenében teljesített és kapott kifizetés, amellyel a szerződő felek egy vagy több elszámolási ügyletből eredő kötelezettségei kerülnek teljesítésre;

7. "illetékes hatóság": az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott illetékes hatóság;

8. "közvetítők": szigetet alkotó tagállamok nagykereskedelmi villamosenergia-piacain működő, egységalapú ajánlattétellel más tagállamokhoz nem kapcsolódó szervezetek, ahol a szabályozó hatóság engedélyezte az említett szervezeteknek, hogy a termelő nevében részt vegyenek a piacon, kivéve azon szervezeteket, amelyek közvetlenül a villamosenergia-végfelhasználókhoz továbbítják a többletbevételeket;

9. "többletbevétel": a termelőknek a villamos energia egy MWh-jára jutó piaci bevételei és a 6. cikk (1) bekezdésében előírt, a villamos energia egy MWh-jára alkalmazandó, 180 EUR összegű, a piaci bevételekre vonatkozó plafon közötti pozitív különbség;

10. "hulladék": a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerint minden olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, vagy megválni szándékozik vagy megválni köteles;

11. "nettó importfüggőség": a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban a teljes villamosenergia-import és a teljes villamosenergia-export közötti különbségnek az adott tagállam teljes bruttó villamosenergia-termeléséhez képesti százalékos aránya;

12. "pénzügyi év": az adóév, a naptári év vagy a nemzeti jogban meghatározott bármely más megfelelő, adózási szempontból megállapított időszak;

13. "energia-végfelhasználó": az a felhasználó, aki saját felhasználásra vásárol energiát;

14. "villamosenergia-végfelhasználó": az a felhasználó, aki saját felhasználásra vásárol villamos energiát;

15. "uniós vállalat": egy tagállamban létrehozott olyan vállalat, amely az adott tagállam adójoga szerint adózási szempontból az adott tagállamban illetőséggel rendelkezőnek minősül, és egy harmadik állammal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében adózási szempontból nem minősül az Unión kívüli adóügyi illetőségűnek;

16. "állandó telephely": egy tagállamban található állandó üzletviteli hely, amelyen keresztül egy másik államban létrehozott társaság üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti, amennyiben az említett üzletviteli hely nyeresége azon tagállamban adóköteles, ahol az előbbi található;

17. "a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalat vagy állandó telephely": olyan uniós vállalat vagy állandó telephely, amely forgalmának legalább 75 %-át az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) említettek szerinti, a kőolaj kitermelése, bányászata, finomítása vagy kokszgyártás terén végzett gazdasági tevékenységekből generálja;

18. "többletnyereség": a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalatok és állandó telephelyek szintjén végzett tevékenységekből származó, a 2022-es pénzügyi évben és/vagy a 2023-as pénzügyi évben és azok teljes időtartamára vonatkozóan a nemzeti adószabályok szerint meghatározott adóköteles nyereség azon része, amely a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő négy pénzügyi évben meghaladja az átlagos adóköteles nyereség 120 %-át;

19. "szolidaritási hozzájárulás": olyan ideiglenes intézkedés, amelynek célja a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalatok és állandó telephelyek többletnyereségének átirányítása a tagállamok, a fogyasztók és a vállalatok által az energiapiacokon tapasztalható rendkívüli árváltozások enyhítése érdekében;

20. "szűkkeresztmetszet-kezelési többletbevétel": a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek azon fennmaradó része, amely a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételeknek az (EU) 2019/943 rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kiemelt célokkal összhangban történő felosztását követően felhasználatlan marad;

21. "hatályba léptetett egyenértékű nemzeti intézkedés": egy tagállam által 2022. december 31-ig elfogadott és kihirdetett olyan jogalkotási, szabályozási vagy közigazgatási intézkedés, amely hozzájárul az energia megfizethetővé tételéhez.

II. FEJEZET

A villamosenergia-piacot érintő intézkedések

1. szakasz

A kereslet csökkentése

3. cikk

A bruttó villamosenergia-fogyasztás csökkentése

4. cikk

A bruttó villamosenergia-fogyasztás csökkentése a csúcsórákban

5. cikk

A kereslet csökkentését célzó intézkedések

A tagállamok szabadon megválaszthatják a bruttó villamosenergia-fogyasztásnak a 3. és 4. cikkben meghatározott célértékek elérésére irányuló csökkentését célzó megfelelő intézkedéseket, beleértve a már bevezetett nemzeti intézkedések hatályának meghosszabbítását is. Az intézkedéseknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, célzottnak, megkülönböztetésmentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, valamint különösen teljesíteniük kell a következő feltételek mindegyikét:

a) amennyiben a pénzügyi ellentételezést a piaci bevételeken felül fizetik ki, az említett ellentételezés összegét nyílt versenyeljárás keretében kell megállapítani;

b) csak akkor tartalmazhatnak pénzügyi ellentételezést, ha az ellentételezést az adott órában a pályázat nélkül várható fogyasztáshoz képest el nem fogyasztott további villamos energia után fizetik ki;

c) nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt és nem akadályozhatják a villamos energia belső piacának megfelelő működését;

d) az (EU) 2019/944 irányelv 17. cikkével összhangban nem korlátozódhatnak indokolatlanul bizonyos felhasználókra vagy felhasználócsoportokra, beleértve a független aggregátorokat is; és

e) nem akadályozhatják indokolatlanul a fosszilis tüzelőanyag-technológiák villamos energiát felhasználó technológiákkal való felváltására irányuló folyamatot.

2. szakasz

A piaci bevételekre vonatkozó plafon, valamint a többletbevételek és a szűkkeresztmetszet-kezelési többletbevételek villamosenergia-végfelhasználók közötti elosztása

6. cikk

A piaci bevételekre vonatkozó kötelező plafon

7. cikk

A piaci bevételekre vonatkozó plafon villamosenergia-termelőkre történő alkalmazása

A 6. cikkben előírt, a piaci bevételekre vonatkozó plafon a következő forrásokból előállított villamos energia értékesítéséből származó piaci bevételekre alkalmazandó:

a) szélenergia;

b) napenergia (naphőenergia és fotovoltaikus napenergia);

c) geotermikus energia;

d) vízenergia tározó nélkül;

e) biomasszából előállított tüzelőanyag (szilárd vagy gáznemű biomassza-tüzelőanyagok), a biometán kivételével;

f) hulladék;

g) atomenergia;

h) lignit;

i) nyerskőolaj-termékek;

j) tőzeg.

8. cikk

Nemzeti válságintézkedések

A tagállamok:

a) fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan intézkedéseket, amelyek tovább korlátozzák a 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt forrásokból villamos energiát előállító termelők piaci bevételeit, beleértve a technológiák közötti differenciálás lehetőségét is, valamint egyéb piaci szereplők piaci bevételeit, beleértve a villamosenergia-kereskedelemben aktív szereplőket is;

b) a piaci bevételekre vonatkozó magasabb plafont állapíthatnak meg a 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt forrásokból villamos energiát előállító termelők számára, feltéve, hogy beruházási és működési költségeik meghaladják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott maximumot;

c) nemzeti intézkedéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be a 7. cikk (1) bekezdésében nem említett forrásokból villamos energiát előállító termelők piaci bevételeinek korlátozására;

d) a piaci bevételekre vonatkozó egyedi plafont határozhatnak meg a feketeszénből előállított villamos energia értékesítéséből származó piaci bevételekre vonatkozóan;

e) a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában nem említett vízerőműveket egy a piaci bevételekre vonatkozó plafon hatálya alá vonhatják, vagy olyan intézkedéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be, amelyekkel tovább korlátozhatják azok piaci bevételeit, beleértve a technológiák közötti differenciálás lehetőségét is.

Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek e rendelettel összhangban:

a) arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük;

b) nem szabad veszélyeztetniük a beruházási jelzéseket;

c) biztosítaniuk kell a beruházási és a működési költségek fedezését;

d) nem szabad torzítaniuk a villamos energia nagykereskedelmi piacainak működését, valamint különösen nem befolyásolhatják a lehívási sorrendet és az árképzést a nagykereskedelmi piacon;

e) összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal.

9. cikk

Övezetközi kapacitások allokálásából származó szűkkeresztmetszet-kezelési többletbevételek elosztása

10. cikk

A többletbevételek elosztása

Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartozhatnak például a következők:

a) pénzügyi kompenzáció nyújtása a villamosenergia-végfelhasználók számára villamosenergia-fogyasztásuk csökkentéséért, többek között keresletcsökkentési aukciók vagy pályázati rendszerek révén;

b) a villamosenergia-végfelhasználók közvetlen támogatása, többek között a hálózati díjak arányos csökkentése révén;

c) kompenzáció azon szolgáltatók számára, amelyeknek az árképzésbe való, a 13. cikk szerinti állami vagy közjogi beavatkozást követően a költségszint alatti áron kell villamos energiát szállítaniuk a felhasználókhoz;

d) a villamosenergia-végfelhasználók villamosenergia-beszerzési költségeinek csökkentése, többek között az elfogyasztott villamos energia egy korlátozott mennyiségére vonatkozóan;

e) a villamosenergia-végfelhasználók dekarbonizációs technológiákba, megújuló energiaforrásokba és energiahatékonyságba történő beruházásainak előmozdítása.

11. cikk

A tagállamok közötti megállapodások

3. szakasz

Kiskereskedelmi intézkedések

12. cikk

A villamosenergia-árképzésre irányuló állami beavatkozásoknak a kkv-kra való ideiglenes kiterjesztése

Az árképzésbe történő állami beavatkozásra vonatkozó uniós szabályoktól eltérve, a tagállamok állami beavatkozásokat alkalmazhatnak a kkv-k villamosenergia-ellátására vonatkozó árképzésben. Az ilyen állami beavatkozásoknak:

a) figyelembe kell venniük a kedvezményezettnek az elmúlt öt évben mért éves fogyasztását, és továbbra is ösztönözniük kell a kereslet csökkentését;

b) meg kell felelniük az (EU) 2019/944 irányelv 5. cikkének (4) és (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

c) adott esetben meg kell felelniük az e rendelet 13. cikkében meghatározott feltételeknek.

13. cikk

Átmeneti lehetőség a villamosenergia-árak költség alatti szinten való meghatározására

Az árképzésbe történő állami beavatkozásra vonatkozó uniós szabályoktól eltérve, a villamosenergia-ellátásra vonatkozó árképzésbe történő állami beavatkozásoknak az (EU) 2019/944 irányelv 5. cikkének (6) bekezdése vagy e rendelet 12. cikke alapján történő alkalmazásakor a tagállamok a villamosenergia-ellátásra kivételesen és ideiglenesen megállapíthatnak a költségszint alatti árat, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) az intézkedés a fogyasztás egy korlátozott mennyiségére vonatkozik, és továbbra is ösztönzi a kereslet csökkentését;

b) a szolgáltatók között nincs megkülönböztetés;

c) a szolgáltatók ellentételezést kapnak a költségszint alatti áron nyújtott szolgáltatásért; és

d) valamennyi szolgáltató jogosult arra, hogy a villamosenergia-ellátásra vonatkozóan azonos alapon a költségszint alatti áron nyújtson ajánlatokat.

III. fejezet

A nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatra vonatkozó intézkedés

14. cikk

Az energia-végfelhasználók támogatása ideiglenes szolidaritási hozzájárulás révén

15. cikk

Az ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kiszámításának alapja

A nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban tevékenységeket folytató uniós vállalatokra és állandó telephelyekre - köztük azokra is, amelyek pusztán adózási okok miatt tagjai valamely konszolidált csoportnak - vonatkozó ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kiszámításának alapja a 2022-es pénzügyi évben és/vagy a 2023-as pénzügyi évben és azok teljes időtartamára vonatkozóan a nemzeti adószabályok szerint meghatározott adóköteles nyereség azon része, amely a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő négy pénzügyi évben meghaladja a nemzeti adószabályok szerint meghatározott átlagos adóköteles nyereség 120 %-át. Ha e négy pénzügyi évben az adóköteles nyereség átlaga negatív, az átmeneti szolidaritási hozzájárulás kiszámítása céljából az adóköteles átlagos nyereség nulla.

16. cikk

Az ideiglenes szolidaritási hozzájárulás kiszámításának mértéke

17. cikk

Az ideiglenes szolidaritási hozzájárulásból származó bevételek felhasználása

A tagállamok az ideiglenes szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket arra használják fel, hogy kellő időben eredmények szülessenek a következő célok valamelyikének megvalósulása terén:

a) pénzügyi támogatási intézkedések az energia-végfelhasználók és különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára a magas energiaárak hatásainak célzott módon történő enyhítése érdekében;

b) pénzügyi támogatási intézkedések, amelyek elősegítik a következőket: az energiafogyasztás csökkentése, így például keresletcsökkentési aukciók vagy pályázati rendszerek révén; az energia-végfelhasználók energiavásárlási költségeinek csökkentése bizonyos fogyasztási mennyiségig; az energia-végfelhasználók megújuló energiaforrásokba történő beruházásainak, strukturális energiahatékonysági beruházásainak vagy más dekarbonizációs technológiákba történő beruházásainak előmozdítása;

c) az energiaigényes iparágakban működő vállalkozásokat támogató pénzügyi támogatási intézkedések, feltéve, hogy azok feltételül szabnak megújuló energiaforrásokba, energiahatékonyságba vagy más dekarbonizációs technológiákba történő beruházásokat;

d) pénzügyi támogatási intézkedések az energetikai autonómia fejlesztésére, különös tekintettel a REPowerEU tervben és a REPowerEU közös európai fellépésben meghatározott REPowerEU célkitűzésekkel összhangban lévő beruházásokra, így például a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projektekre;

e) a tagállamok közötti szolidaritás szellemében az ideiglenes szolidaritási hozzájárulásból származó bevételek egy részét a tagállamok olyan intézkedések közös finanszírozására fordíthatják, amelyek célja az energiaválság káros hatásainak csökkentése, ideértve a foglalkoztatásvédelemre, valamint a munkaerő átképzésére és továbbképzésére irányuló támogatást, vagy az energiahatékonyságba és a megújuló energiába - többek között határokon átnyúló projektekbe -, valamint az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 33. cikkében előírt uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmusba történő beruházások előmozdítása.

18. cikk

A szolidaritási hozzájárulás ideiglenes jellege

A tagállamok által e rendelettel összhangban alkalmazott szolidaritási hozzájárulásnak ideiglenes jellegűnek kell lennie. Az ideiglenes szolidaritási hozzájárulás csak a 15. cikkben említett pénzügyi évben keletkezett többletnyereségre alkalmazandó.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

19. cikk

Nyomon követés és végrehajtás

A tagállamok 2023. január 31-ig, majd 2023. április 30-ig ismét jelentést tesznek a Bizottságnak a következőkről:

a) a 3. és 4. cikk alapján elért keresletcsökkenés, valamint az 5. cikk szerinti csökkentés elérése érdekében hozott intézkedések;

b) a 6. cikk alapján keletkezett többletbevételek;

c) a 10. cikknek megfelelően a magas villamosenergia-árak villamosenergia-végfelhasználókra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében alkalmazott, a többletbevételek elosztására vonatkozó intézkedések;

d) a 12. és 13. cikkben említett, a villamosenergia-ellátásra vonatkozó árképzésbe történő állami beavatkozások.

A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak:

a) 2022. december 31-ig a 14. cikk szerinti ideiglenes szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről, beleértve, hogy mely pénzügyi év(ek)től fogják azt alkalmazni;

b) a nemzeti jogi keret bármely későbbi módosításáról a nemzeti hivatalos közlönyben való kihirdetés napjától számított egy hónapon belül;

c) a bevételek 17. cikk szerinti felhasználásáról az azon naptól számított egy hónapon belül, amelyen a tagállamok a nemzeti joggal összhangban beszedték a bevételeket;

d) 2022. december 31-ig a 14. cikkben említett, hatályba léptetett egyenértékű nemzeti intézkedésekről. A tagállamok értékelést adnak az említett hatályba léptetett egyenértékű nemzeti intézkedések által generált bevételek összegéről és e bevételek felhasználásáról a tagállamok által e bevételek nemzeti jog szerint történő beszedésének napjától számított egy hónapon belül.

20. cikk

Felülvizsgálat

21. cikk

Eltérések

22. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

A többletbevételek 10. cikkel összhangban történő elosztásának biztosítására és az ideiglenes szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeknek a 17. cikkel összhangban történő felhasználására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül, valamint a 20. cikk (2) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettség sérelme nélkül, ez a rendelet 2023. december 31-ig alkalmazandó, a következő feltételek mellett:

(a) a 4. cikket 2022. december 1-jétől 2023. március 31-ig kell alkalmazni;

(b) az 5. és a 10. cikket 2022. december 1-jétől kell alkalmazni;

(c) a 6., a 7. és a 8. cikket 2022. december 1-jétől 2023. június 30-ig kell alkalmazni;

(d) a 20. cikk (2) bekezdését 2024. október 15-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

( 1 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/941 rendelete (2019. június 5.) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2019.6.14., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).