32023R2631[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2631 rendelete (2023. november 22.) az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2631 RENDELETE

(2023. november 22.)

az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.cikk

Tárgy

Ez a rendelet:

a) egységes követelményeket állapít meg azon kötvénykibocsátókra, akik az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezést kívánják használni az Unióban a befektetők számára kínált kötvényeikre;

b) rendszert hoz létre az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak nyilvántartásba vételére és felügyeletére; valamint

c) rendelkezik az Unióban a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre vonatkozó és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételi mintadokumentumokról.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "kibocsátó": kötvényeket kibocsátó jogalany;

2. "szuverén kibocsátó": az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett jogalany;

3. "taxonómiai követelmények": az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumok;

4. "szabályozott piac": a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

5. "környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvény": olyan kötvény, amelynek kibocsátója a befektetők felé olyan kötelezettségvállalást tesz vagy a szerződéskötést megelőzően bármilyen formában azt állítja, hogy a kötvényből származó bevételeket olyan gazdasági tevékenységekre fordítják, amelyek hozzájárulnak valamely környezeti célkitűzéshez;

6. "fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvény": olyan kötvény, amelynek pénzügyi vagy strukturális jellemzői előre meghatározott környezeti fenntarthatósági célkitűzések kibocsátó általi elérésétől függően változnak;

7. "kibocsátó szerinti tagállam": az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikkének m) pontjában meghatározott, kibocsátó szerinti tagállam;

8. "a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam": az (EU) 2017/1129/EU rendelet 2. cikkének n) pontjában meghatározott, nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam;

9. "pénzügyi eszköz": hitel vagy tőke, vagy ezek kombinációja;

10. "az Unióban a befektetők számára kínált":

a) nyilvános ajánlattétel az Unión belül; vagy

b) kötvényeknek az Unióban található kereskedési helyszínen történő piaci bevezetése;

11. "nyilvános ajánlattétel": az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott, értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel;

12. "kereskedési helyszín": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;

13. "tőkekiadási terv": az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 1.1.2.2. pontjának b) pontjában és 1.1.3.2. pontjának b) pontjában meghatározott tőkekiadási terv;

14. "kibocsátási költségek": a kötvények kibocsátásához közvetlenül kapcsolódó költségek, beleértve a szakmai tanácsadással, a jogi szolgáltatásokkal, a minősítéssel, a külső felülvizsgálattal, a jegyzéssel és kihelyezéssel kapcsolatos költségeket;

15. "technikai vizsgálati kritériumok": az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott technikai vizsgálati kritériumok;

16. "átállási gazdasági tevékenység": az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelő gazdasági tevékenység;

17. "támogató gazdasági tevékenység": az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikkeének megfelelő gazdasági tevékenység;

18. "értékpapírosítás" az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítás;

19. "értékpapírosítást kezdeményező": az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott értékpapírosítást kezdeményező;

20. "különleges célú gazdasági egység (SSPE)": az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott különleges célú gazdasági egység;

21. "értékpapírosított kitettség": az értékpapírosításba bevont kitettség;

22. "értékpapírosítási kötvény": különleges célú gazdasági egység által a II. cím 3. fejezetével összhangban kibocsátott kötvény;

23. "szintetikus értékpapírosítás" az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott szintetikus értékpapírosítás;

24. "fosszilis üzemanyag": az (EU) 2018/1999 rendelet 2. cikkének 62. pontjában meghatározott fosszilis üzemanyag;

II. CÍM

AZ "EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNY" VAGY "EUGB" MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK KÖVETELMÉNYEI

1. FEJEZET

A kötvényekkel kapcsolatos követelmények

3. cikk

Az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés

Az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés csak olyan kötvények esetében használható, amelyek megfelelnek az e címben meghatározott követelményeknek.

4. cikk

Az európai zöldkötvényekből származó bevételek felhasználása

(1) Az európai zöldkötvény lejárata előtt az ilyen kötvényből származó bevételeket a taxonómiai követelményekkel összhangban teljes egészében a következő kategóriák egyikére vagy közülük többre kell fordítani (a továbbiakban: a fokozatos megközelítés):

a) olyan állóeszközök, amelyek nem pénzügyi eszközök;

b) az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1.1.2.2. pontja körébe tartozó tőkekiadás;

c) az európai zöldkötvény kibocsátását megelőző legfeljebb három éven belül felmerült, az (EU) 2021/2178 rendelet I. mellékletének 1.1.3.2. pontjának körébe tartozó működési kiadás;

d) az európai zöldkötvény kibocsátása után legfeljebb öt évvel keletkezett pénzügyi eszközök;

e) a háztartások eszközei és kiadásai.

Az első albekezdéstől eltérve a kibocsátók levonhatják a kibocsátási költségeket az európai zöldkötvényből származó bevételekből, mielőtt e bevételeket felhasználnák.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a kibocsátók az egy vagy több forgalomban lévő európai zöldkötvényből származó bevételeket a taxonómiai követelményekkel összhangban állóeszközökből vagy pénzügyi eszközökből álló portfólióhoz rendelhetik (a továbbiakban: a portfólióalapú megközelítés).

Amennyiben a kibocsátók a bevételeket e bekezdés első albekezdésével összhangban használják fel, a 11. cikkben említett allokációs jelentésekben igazolniuk kell, hogy a portfóliójukban szereplő, e bekezdés első albekezdésében említett eszközök összértéke meghaladja a portfóliójukban szereplő forgalomban lévő európai zöldkötvények összértékét.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a szuverén kibocsátó vagy az olyan harmadik országbeli kibocsátó, amely állam, szövetségi állam esetében szövetség tagja, illetve regionális vagy önkormányzati szerv, az általa kibocsátott európai zöldkötvényekből származó bevételeket adókönnyítésekre, támogatásokra, folyó termelőfelhasználásra, kormányzaton belüli folyó transzferekre, nemzetközi együttműködésből származó folyó transzferekre vagy más típusú közkiadásokra is fordíthatja, feltéve, hogy a bevételeket a taxonómiai követelményeknek megfelelően használják fel.

5. cikk

Az európai zöldkötvényekből származó bevételek rugalmas felhasználása

(1) A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve a kibocsátók az európai zöldkötvényből származó bevételek legfeljebb 15 %-át olyan gazdasági tevékenységekre fordíthatják, amelyek - a technikai vizsgálati kritériumok kivételével - megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, feltéve, hogy az említett tevékenységek:

a) olyan gazdasági tevékenységek, amelyek tekintetében az európai zöldkötvény kibocsátásának időpontjáig nem léptek hatályba technikai vizsgálati kritériumok; vagy

b) nemzetközi támogatással összefüggésben a nemzetközileg elfogadott iránymutatásoknak, kritériumoknak és jelentéstételi ciklusoknak megfelelően jelentett tevékenységek, beleértve az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján a Bizottságnak bejelentett klímafinanszírozást, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának bejelentett hivatalos fejlesztési támogatást.

(2) Amennyiben a kibocsátó az európai zöldkötvényből származó bevételeket e cikk (1) bekezdésével összhangban használja fel, a 10. cikkben említett, az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapnak az érintett tevékenységeket és az ilyen tevékenységek finanszírozására szánt bevételek becsült százalékos arányát összesítve és tevékenységenként is be kell mutatnia.

(3) Amennyiben a kibocsátó az európai zöldkötvényből származó bevételeket az (1) bekezdés a) pontjában említett gazdasági tevékenységekre fordítja, biztosítania kell, hogy az említett tevékenységek adott esetben megfelelnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének A., B., C. és D. függelékében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó általános kritériumoknak.

(4) Amennyiben a kibocsátó az európai zöldkötvényből származó bevételeket az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységekre fordítja, biztosítania kell a legnagyobb gondosság elve alapján, hogy az említett tevékenységek megfelelnek a vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak.

6. cikk

Pénzügyi eszközök

(1) A pénzügyi eszközökből származó bevételek kizárólag a 4. cikk (1) bekezdésében, vagy adott esetben a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott felhasználási célokra fordíthatók.

(2) A pénzügyi eszközökből származó bevételek más, azokat követő pénzügyi eszközökre is fordíthatók, feltéve, hogy:

a) sorozatban legfeljebb három egymást követő pénzügyi eszközről van szó;

b) a sorozatban az utolsó pénzügyi eszközökből származó bevételeket a 4. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában, vagy adott esetben a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott felhasználási célokra fordítják; valamint

c) a kibocsátó biztosítja, hogy a külső felülvizsgálók hatékonyan felülvizsgálhassák a bevételek végső felhasználását.

7. cikk

Tőkekiadási tervek

(1) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában említett bevételek felhasználása olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek meg fognak felelni a taxonómiai követelményeknek, a kibocsátó tőkekiadási tervet tesz közzé.

(2) A tőkekiadási tervben meg kell határozni azt - az európai zöldkötvény lejárata előtti - határidőt, amelyen belül az európai zöldkötvény által finanszírozott valamennyi tőke- és működési kiadásnak igazodnia kell a taxonómiához.

(3) A kibocsátó a tőkekiadási tervben meghatározott határidőtől számított 60 napon belül külső felülvizsgálótól értékelést szerez be az adott tőkekiadási tervben szereplő és az európai zöldkötvényből származó bevételekből finanszírozott tőke- és működési kiadások taxonómiához való igazodásáról.

8. cikk

A technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása és szerzett jogok

(1) Amennyiben a kibocsátók az európai zöldkötvényekből származó bevételeket a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott felhasználási célokra fordítják, biztosítaniuk kell, hogy:

a) az említett bevételeket a kötvény kibocsátásakor alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumokhoz igazodva használják fel;

b) amennyiben a technikai vizsgálati kritériumok a kötvény kibocsátását követően módosulnak, a módosított kritériumok alkalmazásának kezdőnapjától számított hét éven belül a módosított technikai vizsgálati kritériumokhoz igazodva használják fel a következő bevételeket:

i. a még fel nem használt bevételek; valamint

ii. a 7. cikk szerinti valamely tőkekiadási tervben szereplő olyan bevételek, amelyek még nem felelnek meg a taxonómiai követelményeknek.

(2) Amennyiben a kibocsátók a bevételeket a portfólióalapú megközelítéssel összhangban használják fel, a kibocsátók csak azokat az eszközöket szerepeltethetik portfóliójukban, amelyeknél az alapul szolgáló gazdasági tevékenység igazodik az allokációs jelentés közzétételének napját megelőző hét év során bármikor alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumokhoz.

(3) Amennyiben fennáll a kockázata annak, hogy a valamely forgalomban lévő kötvényből származó bevételek nem igazodnak az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjához, a kibocsátó a módosított technikai vizsgálati kritériumokhoz való lehető legnagyobb mértékű igazodásra, valamint a módosított technikai vizsgálati kritériumokhoz való teljes mértékű igazodás hiánya miatti negatív következmények lehető legnagyobb mértékű enyhítésére tervet dolgoz ki, azt benyújtja a külső felülvizsgálónak külső felülvizsgálatra, majd közzéteszi azt. A kibocsátónak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszak lejárta előtt közzé kell tennie az említett tervet.

(4) A vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokhoz való igazodást a 11. cikkben említett allokációs jelentésben be kell mutatni.

9. cikk

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek kizárása

Az e rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok nem hagyhatják jóvá az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében felsorolt országok és területek, az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében felsorolt kiemelt kockázatot jelentő országok, vagy az említett országokban és területeken vagy kiemelt kockázatot jelentő országokban letelepedett kibocsátók által kiadott tájékoztatót, amennyiben a tájékoztató erre a rendeletre vagy az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezésre hivatkozik.

2. FEJEZET

Az átláthatósággal és a külső felülvizsgálattal kapcsolatos követelmények

10. cikk

Az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap és a kibocsátást megelőző felülvizsgálat

(1) Európai zöldkötvény kibocsátása előtt a kibocsátóknak:

a) ki kell tölteniük az I. mellékletben meghatározott, európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot;

b) gondoskodniuk kell az európai zöldkötvényre vonatkozó kitöltött adatlap kibocsátást megelőző, külső felülvizsgálatáról; az adatlapot külső felülvizsgálónak pozitív véleménnyel kell ellátnia.

(2) Az európai zöldkötvényre vonatkozó, az (1) bekezdésben említett adatlap több európaizöldkötvény-kibocsátásra is vonatkozhat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett, a kibocsátást megelőző felülvizsgálatnak ki kell terjednie a következőkre:

a) annak értékelése, hogy a kibocsátó a 4-8. cikknek és az I. mellékletnek megfelelően kitöltötte-e az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot; valamint

b) a IV. mellékletben meghatározott elemek.

11. cikk

Allokációs jelentések és az allokációs jelentések kibocsátást követő felülvizsgálata

(1) Az európai zöldkötvények kibocsátói európai zöldkötvényükből származó bevételeik teljes felhasználásáig minden 12 hónapos időszakban, és adott esetben a tőkekiadási terv megvalósításának befejezéséig a II. mellékletben meghatározott mintadokumentumot használva az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentést készítenek, amelyben bemutatják, hogy az érintett európai zöldkötvényből származó bevételek az említett kötvény kibocsátásának időpontjától a jelentésben tárgyalt időszak végéig a 4-8. cikknek megfelelően kerültek felhasználásra.

Az első 12 hónapos időszak a kibocsátás napján kezdődik.

A második albekezdéstől eltérve a kibocsátók az első jelentéstételi időszak végét a kibocsátás naptári évének vagy pénzügyi évének utolsó napjaként is meghatározhatják.

(2) Az allokációs jelentéseknek adott esetben tartalmazniuk kell a tőkekiadási terv végrehajtása terén elért előrehaladásra vonatkozó információkat.

A kibocsátóknak éves allokációs jelentéseikben közzé kell tenniük minden olyan késedelem vagy eltérés okát, amely jelentős hatással van a tőkekiadási terv végrehajtására.

(3) Az allokációs jelentés több európaizöldkötvény-kibocsátásra is vonatkozhat.

(4) Az európai zöldkötvények kibocsátóinak az európai zöldkötvényből származó bevételek teljes felhasználása után elkészített allokációs jelentésre vonatkozóan kibocsátást követő felülvizsgálatot kell elvégeztetniük külső felülvizsgálóval.

(5) Amennyiben az allokációs jelentés 15. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti közzétételét követően a bevételek felhasználását korrigálják, az érintett európai zöldkötvények kibocsátóinak indokolatlan késedelem nélkül módosítaniuk kell az allokációs jelentést, és a módosított allokációs jelentésre vonatkozóan kibocsátást követő felülvizsgálatot kell elvégeztetniük külső felülvizsgálóval.

(6) A (3) bekezdéstől eltérve, az olyan kibocsátók esetében, amelyek az egy vagy több európai zöldkötvényből származó bevételeket eszközportfólióra használják fel, minden allokációs jelentést külső felülvizsgáló által végzett, kibocsátást követő felülvizsgálatnak kell alávetni. A külső felülvizsgálónak különös figyelmet kell fordítania azokra az eszközökre, amelyek nem szerepeltek egyik korábban közzétett allokációs jelentésben sem.

A kibocsátást követő felülvizsgálatra nincs szükség, ha az allokációs jelentés által lefedett időszakban az eszközportfólió allokációjában nem történt változás, és a portfólió egyetlen eszközét sem változtatták meg, illetve nem változtatták meg a portfolió egyetlen eszközének allokációját sem az előző allokációs jelentés által lefedett időszakhoz képest. Ilyen esetekben az allokációs jelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az ilyen változások hiánya miatt nem került sor kibocsátást követő felülvizsgálatra.

(7) Az európai zöldkötvények kibocsátóinak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkben előírt éves allokációs jelentéseket és - adott esetben - a kibocsátást követő felülvizsgálatot az (1) bekezdésben említett minden 12 hónapos időszak végét követő 270 napon belül közzétegyék. Ezen a 270 napos időkereten belül a kibocsátóknak biztosítaniuk kell, hogy a külső felülvizsgálónak legalább 90 nap álljon a rendelkezésére az allokációs jelentés felülvizsgálatára.

(8) Az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett, kibocsátást követő felülvizsgálatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) annak értékelését a külső felülvizsgálónak nyújtott információk alapján, hogy a kibocsátó a 4-8. cikkel összhangban használta-e fel a kötvényből származó bevételeket;

b) annak értékelését a külső felülvizsgálónak nyújtott információk alapján, hogy a kibocsátó a kötvényből származó bevételeket a 10. cikkben említett, európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapon meghatározottak szerint használta-e fel;

c) a IV. mellékletben meghatározott elemeket.

12. cikk

Az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentés

(1) Az európai zöldkötvények kibocsátóinak a bevételek teljes felhasználása után és az említett kötvények futamideje során legalább egyszer az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentést kell készíteniük és közzétenniük a kötvényből származó bevételek felhasználásának környezeti hatásáról a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum felhasználásával.

(2) Az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentés több európaizöldkötvény-kibocsátásra is vonatkozhat.

(3) Az európaizöldkötvény-kibocsátók külső felülvizsgálóval is felülvizsgáltathatják a hatásjelentést. Az ilyen felülvizsgálatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) annak értékelése, hogy a kötvénykibocsátás igazodik-e a kibocsátó átfogóbb környezeti stratégiájához;

b) a kötvényből származó bevételek megjelölt környezeti hatásának értékelése;

c) a IV. mellékletben meghatározott elemek.

13. cikk

Szuverén kibocsátók

(1) A szuverén kibocsátók a következőkkel végeztetik el az európai zöldkötvények kibocsátást követő felülvizsgálatát:

a) külső felülvizsgáló; vagy

b) külső felülvizsgáló és állami auditor.

(2) Amennyiben egy szuverén kibocsátó külső felülvizsgálóval és állami auditorral végeztet kibocsátást követő felülvizsgálatot, az állami auditornak kell felülvizsgálnia a kötvényből származó bevételek felhasználását, a külső felülvizsgálónak pedig arról kell meggyőződnie, hogy a kötvény révén finanszírozott gazdasági tevékenységek igazodnak-e a taxonómiai követelményekhez.

14. cikk

Az európai zöldkötvényekre vonatkozó tájékoztató

(1) Az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés használatához a kibocsátónak az (EU) 2017/1129 rendelet alapján a következő feltételeknek megfelelő tájékoztatót kell közzétennie:

a) a kötvényeket a tájékoztató egészében "európai zöldkötvény"-ként vagy "EuGB"-ként kell megnevezni;

b) a tájékoztatónak a bevételek felhasználására vonatkozó információkat tartalmazó szakaszban rögzítenie kell, hogy az európai zöldkötvényt e rendelettel összhangban bocsátják ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (2) bekezdése b) és d) pontjának hatálya alá tartozó kötvények esetében is használható.

(3) E rendelet alkalmazásában az (EU) 2017/1129 rendelet 19. cikke (1) bekezdése c) pontjában említett "szabályozott információk" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják az európai zöldkötvényre vonatkozó, az e rendelet 10. cikkében említett adatlapon szereplő információkat.

(4) Amennyiben az (EU) 2017/1129 rendelet alapján tájékoztató kerül közzétételre, amely tájékoztatónak tartalmaznia kell a tőkekiadási terv összefoglalóját. Az összefoglalónak fel kell sorolnia azokat a kibocsátó által végrehajtott projekteket, amelyek a tőkekiadási terv szerinti összes tőkekiadás arányában mérve a legjelentősebbek, és meg kell jelölnie e projektek típusát, ágazatát, helyszínét és várható befejezési évét.

15. cikk

Közzététel a kibocsátó honlapján, valamint az ESMA és az illetékes hatóságok értesítése

(1) Az európai zöldkötvények kibocsátóinak honlapjukon közzé kell tenniük és az (EU) 2017/1129 rendelet 21. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban az említett kötvények lejáratát követő legalább 12 hónapig díjmentesen rendelkezésre kell bocsátaniuk a következőket, beleértve azok módosításait vagy helyesbítéseit is:

a) a kötvény kibocsátása előtt az e rendelet 10. cikkében említett, európai zöldkötvényre vonatkozó kitöltött adatlapot;

b) a kötvény kibocsátása előtt az e rendelet 10. cikkében említett, az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlaphoz kapcsolódó, kibocsátást megelőző felülvizsgálatot;

c) a kötvény kibocsátása előtt az arra a weboldalra mutató linket, ahol a tájékoztató megtekinthető, ha az (EU) 2017/1129 rendelet alapján tájékoztatót tesznek közzé;

d) az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő elkészítésüket követően indokolatlan késedelem nélkül az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentéseket;

e) beszerzésüket követően indokolatlan késedelem nélkül az e rendelet 11. cikkében említett, az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentéshez kapcsolódó, kibocsátást követő felülvizsgálatokat;

f) az e rendelet 12. cikkével összhangban történő elkészítését követően indokolatlan késedelem nélkül az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentést;

g) adott esetben a tőkekiadási tervet;

h) adott esetben az e rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében említett hatásjelentést.

Az első albekezdés d) pontjától eltérve, amennyiben sor kerül az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentés kibocsátást követő felülvizsgálatára, az említett allokációs jelentést a kibocsátást követő felülvizsgálat beszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a), d) és f) pontjában említett dokumentumokban foglalt információkat a kibocsátó választása szerint vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell rendelkezésre bocsátani, vagy:

a) amennyiben az európai zöldkötvényekre vonatkozóan csak egy tagállamban történik nyilvános ajánlattétel vagy azt csak egy tagállam piacára vezetik be, az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven;

b) amennyiben az európai zöldkötvényekre vonatkozóan egynél több tagállamban történik nyilvános ajánlattétel vagy azt egynél több tagállam piacára vezetik be, az egyes említett tagállamok illetékes hatósága által elfogadott nyelven;

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben az (EU) 2017/1129 rendelet alapján az európai zöldkötvényre vonatkozó tájékoztatót kell közzétenni, az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), d) és f) pontjában említett dokumentumokban foglalt információkat az említett tájékoztató nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani.

(4) A kibocsátók adott esetben minden egyes közzétételt követően indokolatlan késedelem nélkül értesítik a 44. cikk (1) és (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokat az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett minden egyes dokumentum közzétételéről.

(5) A kibocsátók a közzétételtől számított 30 napon belül értesítik az ESMA-t az (1) bekezdés első albekezdésében említett valamennyi dokumentum közzétételéről.

15a. cikk

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

(1) 2030. január 10-től a következők bármelyikének nyilvánosságra hozatalakor:

a) az adatlap, az adatlaphoz kapcsolódó, kibocsátást megelőző felülvizsgálat, az éves allokációs jelentések, az egy vagy több éves allokációs jelentéshez kapcsolódó, kibocsátást követő felülvizsgálat, a hatástanulmány és a hatástanulmánynak a 15. cikkben említett felülvizsgálata;

b) a 20. cikkben említett, kibocsátást megelőző közzétételek és a 21. cikkben említett, kibocsátást követő rendszeres időközönkénti közzétételek;

a kibocsátó az említett információkat egyidejűleg benyújtja az e cikk (3) vagy (4) bekezdésében említett releváns gyűjtőszervezetnek, az információknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a) azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy - amennyiben az uniós jog azt írja elő - az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. azon kibocsátó valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. a kibocsátónak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. a kibocsátónak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott mérete kategóriánként;

iv. az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;

v. annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásával összefüggésben a kibocsátónak jogalany-azonosítót kell beszereznie.

(3) Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ESMA jár el.

(4) 2030. január 9-ig a tagállamok az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából kijelölnek legalább egy, az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetet, és erről értesítik az ESMA-t.

(5) Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk hatékony gyűjtésének és kezelésének biztosítása céljából az ESMA végrehajtás-technikai standard tervezeteket dolgoz ki a következőket részletesen meghatározandó:

a) az információkat kísérő bármely más metaadat;

b) az adatok strukturálása az információkban;

c) mely információk esetében megkövetelt a géppel olvasható formátum, és az ilyen esetekben mely géppel olvasható formátumot kell használni.

A c) pont alkalmazásával összefüggésben az ESMA értékeli a különböző, géppel olvasható formátumok előnyeit és hátrányait, és megfelelő üzemteszteket hajt végre.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottságnak.

Az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

(6) Szükség esetén az ESMA iránymutatásokat fogad el a jogalanyok részére azt biztosítandó, hogy az (5) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban benyújtott metaadatok helyesek legyenek.

3. FEJEZET

Az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés használatának feltételei értékpapírosítási kötvények esetén

16. cikk

Az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés használata értékpapírosítási kötvények esetén

(1) Az "európai zöldkötvény"-ként vagy "EuGB"-ként megjelölt értékpapírosítási kötvény esetében:

a) a "kibocsátóra" történő, e rendeletben szereplő hivatkozásokat az "értékpapírosítás kezdeményezőjére" való hivatkozásként kell értelmezni;

b) a "bevételekre" történő, a 4. cikkben szereplő hivatkozásokat az értékpapírosítást kezdeményező által az értékpapírosított kitettségeknek a különleges célú gazdasági egység részére történő értékesítése révén szerzett bevételekre való hivatkozásként kell értelmezni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a 9. és 15. cikkben, a 44. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (1) bekezdésében, a 48. cikkben és a 49. cikk (1) bekezdésében a "kibocsátóra" történő hivatkozásokat az "értékpapírosítást kezdeményezőre" vagy a "különleges célú gazdasági egységre" való hivatkozásként, a 14. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikk (1) bekezdésében a "kibocsátóra" való hivatkozásokat pedig a "különleges célú gazdasági egységre" való hivatkozásként kell értelmezni.

(3) Amennyiben az értékpapírosított kitettségeket több értékpapírosítást kezdeményező hozza létre, a következők alkalmazandók:

a) a 4-8. cikkben meghatározott, a bevételek felhasználására vonatkozó követelményeket az értékpapírosítást kezdeményezőknek arányosan kell teljesíteniük, az értékpapírosított kitettségek halmazában való részesedésük alapján;

b) a 10., 11., 12., 15., 18. és 19. cikkben meghatározott követelményeket az értékpapírosítást kezdeményezőknek együttesen kell teljesíteniük, egyértelműen jelezve, hogy az egyes értékpapírosítást kezdeményezők milyen mértékben felelnek meg a vonatkozó követelményeknek;

c) a külső felülvizsgálat beszerzésére vonatkozóan a 10. és 11. cikkben meghatározott követelményeket az értékpapírosítást kezdeményezőknek együttesen kell teljesíteniük;

d) amennyiben több, értékpapírosítást kezdeményező úgy dönt, hogy kéri a 12. cikk (3) bekezdésében említett hatásvizsgálati jelentés felülvizsgálatát, együttesen kell teljesíteniük az abban foglalt követelményeket.

17. cikk

A szintetikus értékpapírosítás céljából kibocsátott kötvények kizárása

A szintetikus értékpapírosítás céljából kibocsátott kötvények esetében nem használható az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés.

18. cikk

Egyes értékpapírosított kitettségek kizárása

(1) E rendelet alkalmazásában az értékpapírosított kitettségek nem foglalhatnak magukban fosszilis üzemanyagok feltárását, bányászatát, kitermelését, előállítását, feldolgozását, tárolását, finomítását vagy elosztását - beleértve a szállítást is - és kereskedelmét finanszírozó kitettségeket.

(2) A fosszilis üzemanyagokból történő villamosenergia-termelést, a hő- vagy hűtési energia és a villamos energia fosszilis üzemanyagokból történő kapcsolt előállítását vagy a hőenergia/hűtési energia fosszilis üzemanyagokból történő előállítását finanszírozó kitettségek - amennyiben a tevékenység megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó, az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott kritériumoknak - e rendelet alkalmazásában szerepelhetnek az értékpapírosított kitettségek halmazában.

(3) Az értékpapírosítást kezdeményezőnek a 10. cikkben említett, az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapon ismertetnie kell, hogy milyen mértékben felelt meg e cikk (1) bekezdésének.

(4) A 44. cikkben említett illetékes hatóság kérésére az értékpapírosítást kezdeményezőnek igazolnia kell az e cikk (1) bekezdésének való megfelelést.

19. cikk

Értékpapírosítás esetén alkalmazandó további közzétételi követelmények

(1) Az "európai zöldkötvény"-ként vagy "EuGB"-ként megjelölt értékpapírosítási kötvény esetében az (EU) 2017/1129 rendelet alapján közzétett tájékoztatónak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy a kötvény értékpapírosítási kötvény, továbbá hogy az értékpapírosítást kezdeményező felelős a tájékoztatóban a bevételek felhasználására vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítéséért.

(2) Az értékpapírosított kitettségek környezeti jellemzőivel kapcsolatos átláthatóság biztosítása érdekében a tájékoztatóban a következőkre vonatkozó információkat kell feltüntetni a legnagyobb gondosság elve alapján és az értékpapírosítást kezdeményező legjobb képessége szerint, a rendelkezésre álló adatok alapján:

a) az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének 5. pontjában meghatározott, a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységnek minősülő gazdasági tevékenységeket finanszírozó értékpapírosított kitettségek részaránya az értékpapírosított kitettségek halmazában;

b) az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban felsorolt releváns gazdasági tevékenységenként az e bekezdés a) pontjában említett, a taxonómiához igazítható kitettségek halmazában a taxonómiához igazodó értékpapírosított kitettségek részaránya;

c) az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban felsorolt releváns gazdasági tevékenységenként az e bekezdés a) pontjában említett, a taxonómiához igazítható kitettségek halmazában azon értékpapírosított kitettségek részaránya, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkének b) pontjában említett, a jelentős károkozás elkerülését célzó célkitűzéseknek.

(3) A tájékoztatóba az e cikk (2) bekezdésével összhangban belefoglalt információkat a 10. cikkben említett, európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapon, valamint - az értékpapírosítást kezdeményező által elvégzendő éves frissítések alapján - a 11. cikkben említett, az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentésben is fel kell tüntetni.

III. CÍM

A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL FENNTARTHATÓKÉNT FORGALMAZOTT KÖTVÉNYEKRE ÉS A FENNTARTHATÓSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ OPCIONÁLIS KÖZZÉTÉTELI MINTADOKUMENTUMOK

20. cikk

Kibocsátást megelőző közzétételek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói által

(1) 2024. december 21-ig a Bizottság iránymutatásokat tesz közzé a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói számára a kibocsátást megelőző, önkéntes közzétételekhez használandó mintadokumentumokról.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett mintadokumentumokban fel kell tüntetni, hogy a kibocsátó szándékozik-e külső felülvizsgálót igénybe venni, valamint egységes mintadokumentumokat használni a 21. cikkben említett rendszeres időközönkénti közzétételekhez.

(3) A környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények kibocsátói esetében az e cikk (1) bekezdésében említett mintadokumentumoknak az e cikk (2) bekezdésében említetteken kívül tartalmazniuk kell legalább a következő elemeket, amelyeknek a kibocsátónak a kötvénykibocsátás időpontjában rendelkezésre álló adatokon alapuló szándékát kell tükrözniük:

a) amennyiben a kibocsátó a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja vagy 29a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti tervek közzétételére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozik, vagy ha a kibocsátó önkéntesen közzétett ilyen terveket, annak módja, ahogyan a kötvényből származó bevételek hozzá hivatottak járulni az említett tervek végrehajtásához;

b) amennyiben a kibocsátóra az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke szerinti információk közzétételére vonatkozó kötelezettség vonatkozik, annak módja, ahogyan a kötvényből származó bevételek várhatóan hozzájárulnak a kibocsátó taxonómiához igazodó árbevételéhez, tőkekiadásaihoz és működési kiadásaihoz;

c) a kötvényből származó bevételeknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke szerinti, környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre fordítandó minimális aránya.

(4) A fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói esetében az e cikk (1) bekezdésében említett mintadokumentumoknak az e cikk (2) bekezdésében említettek feltüntetése mellett tartalmazniuk kell legalább a következő elemeket, amelyeknek a kibocsátónak a kötvénykibocsátás időpontjában rendelkezésre álló adatokon alapuló szándékát kell tükrözniük:

a) a kibocsátó által meghatározott fő teljesítménymutatók indokolása, ambíciószintje, lényegessége és számítási módszertana;

b) amennyiben a kibocsátó a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja vagy 29a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti tervek közzétételére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozik, vagy ha a kibocsátó önkéntesen közzétett ilyen terveket, annak módja, ahogyan a kötvényből származó bevételek hozzá hivatottak járulni az említett tervek végrehajtásához;

c) adott esetben annak módja, hogy a kötvény az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásában hogyan kapcsolódik a kibocsátó taxonómiához igazodó árbevételéhez, tőkekiadásaihoz és működési kiadásaihoz;

d) a kötvényszerkezet leírása, beleértve a kamatszelvény-kiigazítási mechanizmust is.

21. cikk

Kibocsátást követő rendszeres időközönkénti közzétételek a környezeti szempontból fenntarthatóként

(1) A környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói a kibocsátást követően rendszeres időközönként egységes mintadokumentumok útján információkat tehetnek közzé. forgalmazott kötvények és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói által

Amennyiben a kibocsátó e bekezdés első albekezdésével összhangban rendszeres időközönként közzéteszi kibocsátást követő információkat, a 44. cikket a kötvény lejáratáig kell alkalmazni.

(2) A környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények kibocsátói esetében az (1) bekezdésben említett mintadokumentumoknak legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a) amennyiben a kibocsátó a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja vagy 29a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti tervek közzétételére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozik, vagy ha a kibocsátó önkéntesen közzétett ilyen terveket, annak módja, ahogyan a kötvényből származó bevételek hozzájárulnak az említett tervek végrehajtásához;

b) amennyiben a kibocsátóra az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke szerinti információk közzétételére vonatkozó kötelezettség vonatkozik, annak módja, ahogyan a kötvényből származó bevételek hozzájárulnak a kibocsátó taxonómiához igazodó árbevételéhez, tőkekiadásaihoz és működési kiadásaihoz;

c) a kötvényből származó bevételeknek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke szerinti, környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre fordítandó minimális aránya.

(3) A fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói esetében az (1) bekezdésben említett mintadokumentumoknak legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a) a kibocsátó által meghatározott fő teljesítménymutatók indokolása, ambíciószintje, lényegessége és számítási módszertana;

b) amennyiben a kibocsátó a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja vagy 29a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti tervek közzétételére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozik, vagy ha a kibocsátó önkéntesen közzétett ilyen terveket, annak módja, ahogyan a kötvényből származó bevételek hozzá hivatottak járulni az említett tervek végrehajtásához;

c) adott esetben annak módja, hogy a kötvényből származó bevételek az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásában hogyan kapcsolódnak a kibocsátó taxonómiához igazodó árbevételéhez, tőkekiadásaihoz és működési kiadásaihoz;

d) a kötvényszerkezet leírása, beleértve a kamatszelvény-kiigazítási mechanizmust is.

(4) A Bizottság a 68. cikknek megfelelően 2024. december 21-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyekben kiegészíti ezt a rendeletet az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett mintadokumentumokban közzéteendő információk tartalmának, módszertanainak és megjelenítésének meghatározására vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy a kibocsátók számára elkerülhetők legyenek az egymást átfedő közzétételek, az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi azon környezeti, társadalmi és kormányzati szempontokra vonatkozó információkat, amelyeket más vonatkozó jogalkotási aktusok, többek között az (EU) 2017/1129 rendelet értelmében közzé kell tenni.

Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az (EU) 2019/2088 rendelet közzétételi követelményeinek hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeit is.

IV. CÍM

AZ EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYEK KÜLSŐ FELÜLVIZSGÁLÓI

1. FEJEZET

Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálatára vonatkozó feltételek

22. cikk

Nyilvántartásba vétel

(1) Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak a tevékenységük megkezdése előtt nyilvántartásba kell vetetniük magukat az ESMA-nál.

(2) Az ESMA-nál nyilvántartásba vett külső felülvizsgálóknak mindenkor meg kell felelniük a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vételi feltételeknek.

(3) E rendelet IV. és V. címe az állami auditorokra nem alkalmazandó.

23. cikk

Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálójaként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem

(1) Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálójaként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező teljes neve, az Unión belüli bejegyzett székhelyének címe, a kérelmező honlapja és - amennyiben rendelkezésre áll - a jogalany-azonosító (LEI);

b) egy kapcsolattartó személy neve és elérhetősége;

c) a kérelmező jogi formája;

d) a kérelmező tulajdonosi szerkezete;

e) a kérelmező felső vezetése és igazgatótanácsa tagjainak személyazonossága, valamint életrajza, amely tartalmazza legalább képesítésük, tapasztalatuk és képzettségük szintjét;

f) az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő elemzők, alkalmazottak és más személyek száma, valamint a külső felülvizsgálati vagy hasonló szolgáltatások nyújtásában a kérelmezőnél végzett munka előtt és annak során szerzett tudásuk, tapasztalatuk és képzettségük szintje;

g) a kérelmező által a felülvizsgálatok elvégzése céljából alkalmazott eljárások és módszerek leírása;

h) a vállalatirányítási rendszer, és a kérelmező által a 35. cikkben említett tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség azonosítására, megszüntetésére vagy kezelésére és átlátható módon történő közzétételére alkalmazott politikák vagy eljárások;

i) adott esetben a külső felülvizsgáló e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeivel kapcsolatos, meglévő vagy tervezett kiszervezési megállapodásokra vonatkozó dokumentumok és információk, beleértve a kiszervezési feladatokat ellátó szervezetekre vonatkozó információkat is;

j) adott esetben a kérelmező által végzett egyéb tevékenységekre vonatkozó információk.

(2) Az ESMA csak akkor vehet nyilvántartásba egy kérelmezőt külső felülvizsgálóként, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a kérelmező felső vezetése és igazgatótanácsa tagjai:

i. kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

ii. megfelelő készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a kérelmező el tudja látni az e rendelet értelmében a külső felülvizsgálók által elvégzendő feladatokat;

iii. megfelelő szakmai képesítéssel rendelkeznek;

iv. releváns tapasztalattal rendelkeznek olyan tevékenységek terén mint a minőségbiztosítás, a minőség-ellenőrzés, a kibocsátást megelőző és követő felülvizsgálatok és hatásjelentésre vonatkozó felülvizsgálatok végzése, független szakértői vélemények készítése vagy a pénzügyi szolgáltatások;

b) a kérelmező értékelési tevékenységeiben közvetlenül részt vevő elemzők, alkalmazottak és más személyek száma, valamint tudásuk, tapasztalatuk és képzettségük szintje elegendő az e rendelet értelmében a külső felülvizsgálóktól elvárt feladatoknak a kérelmező általi ellátásához;

c) az e cím 2. fejezetének való megfelelés biztosítása érdekében a kérelmező által végrehajtott belső intézkedések megfelelőek és hatékonyak.

Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételek értékelésekor az ESMA figyelembe veheti, hogy a kérelmező - amennyiben a 69. és 70. cikk szerinti szolgáltatásokat nyújtott - minden tőle telhetőt megtett-e a 24-38. cikknek való megfelelés érdekében. E célból az ESMA előírhatja a kérelmező számára, hogy bocsássa rendelkezésére a szükséges információkat.

(3) Az ESMA a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt, és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó információkat.

Amennyiben a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt.

(4) Az ESMA a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt vagy megtagadja a kérelmező nyilvántartásba vételét.

Az ESMA az első albekezdésben említett határidőt 15 munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező ki kíván szervezni egyes külső felülvizsgálói tevékenységeket.

(5) Az ESMA írásban értesíti a kérelmezőt a külső felülvizsgálóként történő nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról. A kérelmező nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot meg kell indokolni, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(6) Az ESMA kidolgozza a (2) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 21-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(7) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nyilvántartásba vétel digitális eszközeit.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. december 21-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

24. cikk

A nyilvántartásba vétel szempontjából lényeges változások

(1) A külső felülvizsgálóknak a változások végrehajtása előtt értesíteniük kell az ESMA-t a 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtott információkban bekövetkezett minden lényeges változásról.

Amennyiben az ESMA kifogást emel az ilyen lényeges változásokkal szemben, erről az említett változásokról szóló értesítést követő 45 munkanapon belül tájékoztatja a külső felülvizsgálót, és megindokolja kifogását. Az e bekezdés első albekezdésében említett változások nem hajthatók végre, ha az ESMA az említett időszakon belül kifogást emel.

(2) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nyilvántartásba vétel digitális eszközeit.

Az ESMA 2025. december 21-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

25. cikk

Nyelvhasználati szabályok

A kérelmezőknek a 23. cikkben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell benyújtaniuk. Az 1958. április 15-i 1. rendeletet ( 3 ) értelemszerűen alkalmazni kell az ESMA és a kérelmezők, valamint azok személyzete közötti minden egyéb kapcsolattartásra.

2. FEJEZET

Az irányítással kapcsolatos szervezeti követelmények, folyamatok és dokumentumok

26. cikk

Általános elvek

(1) A külső felülvizsgálóknak megfelelő rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat kell alkalmazniuk az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek való megfeleléshez.

(2) A külső felülvizsgálóknak nyomon kell követniük és legalább évente értékelniük kell az e rendelettel összhangban létrehozott rendszereik, erőforrásaik és eljárásaik alkalmasságát és hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az ezek tekintetében fennálló hiányosságok kezelésére.

(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a külső felülvizsgálók (1) és (2) bekezdésben említett rendszerei, erőforrásai és eljárásai megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA 2025. december 21-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

27. cikk

Felső vezetés és igazgatótanácsi tagok

(1) A külső felülvizsgáló felső vezetésének biztosítania, igazgatótanácsi tagjainak pedig felügyelniük kell a következőket:

a) a külső felülvizsgáló körültekintő és megbízható irányítását;

b) az értékelési tevékenységek függetlenségét;

c) a tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségek megfelelő azonosítását, megszüntetését vagy kezelését, valamint átlátható módon történő közzétételét;

d) a külső felülvizsgáló e rendeletnek való mindenkori megfelelését.

(2) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a külső felülvizsgáló (1) bekezdés a) pontjában említett körültekintő és megbízható irányításának, valamint az (1) bekezdés c) pontjában említett összeférhetetlenségek kezelésének értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 21-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

28. cikk

A külső felülvizsgálók elemzői és alkalmazottai, valamint a külső felülvizsgálók értékelési tevékenységeiben közvetlenül részt vevő egyéb személyek

(1) A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy elemzőik és alkalmazottaik, valamint minden más olyan természetes személy, akinek szolgáltatásai a rendelkezésükre vagy ellenőrzésük alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek az értékelési tevékenységekben, rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges tudással, tapasztalattal és képzettséggel.

(2) A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy az (1) bekezdésben említett személyek az értékelt szervezettel, az azzal kapcsolatban álló harmadik féllel vagy az ahhoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódó személlyel ne kezdeményezhessenek tárgyalásokat a díjakról vagy térítésekről, illetve ne vehessenek részt ilyen tárgyalásokban.

(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett személyek tudása, tapasztalatai és képzettsége megfelelőségének értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 21-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

29. cikk

Megfelelési funkció

(1) A külső felülvizsgálóknak állandó, független és hatékony megfelelési funkciót kell létrehozniuk és fenntartaniuk az e rendelet alapján végzett tevékenységek tekintetében.

(2) A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy a megfelelési funkció megfeleljen a következőknek:

a) rendelkezzen a feladatai megfelelő és független ellátásához szükséges hatáskörrel;

b) rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel, és hozzáférjen valamennyi releváns információhoz;

c) saját tevékenységeit ne önmaga kövesse nyomon és értékelje;

d) ne részesüljön a külső felülvizsgáló üzleti teljesítményétől függően javadalmazásban.

(3) A megfelelési funkció megállapításait a külső felülvizsgáló felügyelő testülete vagy ügyviteli szerve rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az annak értékelésére szolgáló kritériumokat, hogy a megfelelési funkció rendelkezik-e a feladatai megfelelő és független ellátásához szükséges hatáskörrel a (2) bekezdés a) pontjában említettek szerint, valamint az annak értékelésére szolgáló kritériumokat, hogy a megfelelési funkció rendelkezik-e a szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel, és hozzáfér-e valamennyi releváns információhoz a (2) bekezdés b) pontjában említettek szerint.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA 2025. december 21-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

30. cikk

Belső politikák és eljárások

(1) A külső felülvizsgálóknak olyan belső átvilágítási politikákat és eljárásokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk, amelyek biztosítják, hogy üzleti érdekeik ne befolyásolják hátrányosan az értékelési tevékenységek függetlenségét vagy pontosságát.

(2) A külső felülvizsgálóknak megfelelő adminisztratív és számviteli eljárásokat, belső kontrollmechanizmusokat, valamint hatékony ellenőrzési és biztosítéki intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk az információfeldolgozó rendszerek tekintetében.

(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett adminisztratív és számviteli eljárások, valamint belső kontrollmechanizmusok megfelelőségének, továbbá az információfeldolgozó rendszerek ellenőrzési és biztosítéki intézkedései hatékonyságának értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA 2025. december 21-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

31. cikk

A felülvizsgálatok során használt értékelési módszerek és információk

(1) A külső felülvizsgálóknak intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak biztosítása érdekében, hogy felülvizsgálataik megállapításai a rendelkezésükre álló és a módszereik szerint az elemzéseik szempontjából lényeges valamennyi információ alapos elemzésén alapuljanak.

(2) A külső felülvizsgálók nyilvánosságra hozzák az egyes felülvizsgálatok következtetéseinek levonásához vezető érvelés legfontosabb lépéseit.

(3) A külső felülvizsgálóknak megfelelő minőségű és megbízható forrásokból származó információkat kell felhasználniuk a felülvizsgálatok során.

(4) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az annak értékelésére szolgáló kritériumokat, hogy a (3) bekezdésben említett információk megfelelő minőségűek-e, és hogy az említett bekezdésben említett források megbízhatóak-e.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA 2025. december 21-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

32. cikk

Az értékelési módszerekben vagy azok alkalmazásában felmerülő hibák

(1) Azoknak a külső felülvizsgálóknak, amelyek tudomást szereznek az értékelési módszereikben vagy azok alkalmazásában felmerülő olyan hibákról, amelyek lényeges hatással vannak valamely felülvizsgálatra, haladéktalanul értesíteniük kell az ESMA-t és az érintett európai zöldkötvények kibocsátóit ezekről a hibákról, és meg kell magyarázniuk ezeket a hibákat.

(2) A külső felülvizsgálóknak az (1) bekezdésben említett hibákat időben orvosolniuk kell és közzé kell tenniük a honlapjukon, adott esetben a felülvizsgálat lehető leghamarabb felülvizsgált és kijavított módosításával együtt. A módosított dokumentumokban meg kell indokolni a változtatásokat.

33. cikk

Kiszervezés

(1) Azoknak a külső felülvizsgálóknak, amelyek értékelési tevékenységeiket harmadik fél szolgáltatókhoz szervezik ki, biztosítaniuk kell, hogy az ilyen harmadik fél szolgáltató rendelkezzen az említett értékelési tevékenységek megbízható és szakszerű elvégzéséhez szükséges képességgel és kapacitással. Az említett külső felülvizsgálóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiszervezés ne befolyásolja lényegesen hátrányosan a belső kontrolljuk minőségét és az ESMA azon képességét, hogy felügyelje az említett külső felülvizsgálók e rendeletnek való megfelelését.

(2) A külső felülvizsgálók nem szervezhetik ki az összes értékelési tevékenységüket vagy a megfelelési funkciójukat.

(3) A külső felülvizsgálóknak értesíteniük kell az ESMA-t a kiszervezni kívánt értékelési tevékenységekről, beleértve az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges emberi és technikai erőforrások szintjének meghatározását is, valamint a kiszervezés okát.

(4) Az értékelési tevékenységeket kiszervező külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen kiszervezés ne csökkentse vagy befolyásolja hátrányosan a külső felülvizsgáló felső vezetésének vagy vezető testületének feladataik vagy szerepköreik ellátására való képességét.

(5) A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik fél szolgáltatók a kiszervezett értékelési tevékenységekkel kapcsolatban együttműködjenek az ESMA-val, és megfeleljenek az ESMA bármely felügyeleti kérésének.

(6) A külső felülvizsgálók továbbra is felelősek a kiszervezett tevékenységekért, és intézkedéseket kell elfogadniuk a következők biztosítása érdekében:

a) annak értékelése, hogy a harmadik fél szolgáltatók a kiszervezett értékelési tevékenységeket hatékonyan, az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak és szabályozói követelményeknek megfelelően végzik-e, és megfelelően kezelik-e az azonosított hiányosságokat;

b) a kiszervezett értékelési tevékenységekkel kapcsolatos esetleges kockázatok azonosítása;

c) a kiszervezett értékelési tevékenységek megfelelő időszakos nyomon követése;

d) megfelelő ellenőrzési eljárások a kiszervezett értékelési tevékenységek tekintetében, beleértve a kiszervezett értékelési tevékenységek és a harmadik fél szolgáltató vonatkozásában fennálló esetleges kockázatok hatékony felügyeletét;

e) a kiszervezett értékelési tevékenységek megfelelő üzletmenet-folytonossága.

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában a külső felülvizsgálóknak információt kell szerezniük a harmadik fél szolgáltatók üzletmenet-folytonossági intézkedéseiről, értékelniük kell azok minőségét, és szükség esetén kérniük kell ezek javítását.

(7) Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a következőkkel kapcsolatos kritériumokat:

a) a harmadik fél szolgáltatók értékelési tevékenységek megbízható és szakszerű elvégzéséhez szükséges képességének és kapacitásának értékelése; valamint

b) annak biztosítása, hogy az értékelési tevékenységek végzése ne befolyásolja lényegesen hátrányosan a külső felülvizsgálók belső kontrolljának minőségét vagy az ESMA azon képességét, hogy felügyelje a külső felülvizsgálók e rendeletnek való megfelelését.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 21-ig köteles benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

34. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1) A külső felülvizsgálóknak megfelelő nyilvántartást kell vezetniük a következőkről:

a) a felülvizsgálatok meghatározásában és jóváhagyásában részt vevő személyek személyazonossága, valamint a felülvizsgálatok jóváhagyására vonatkozó határozatok meghozatalának időpontja;

b) a külső felülvizsgálók által a felülvizsgálatok elvégzéséhez és elkészítéséhez használt eljárások és módszertanok dokumentációja;

c) bármely közzétett felülvizsgálat alapjául szolgáló belső dokumentumok, beleértve a nem nyilvános információkat és munkadokumentumokat is;

d) a külső felülvizsgálók által az e rendeletnek való megfelelés céljából alkalmazott eljárások és intézkedések nyilvántartása;

e) a külső felülvizsgáló és alkalmazottai által az értékelési tevékenységekkel kapcsolatban kapott és küldött belső és külső kommunikáció másolatai, beleértve az elektronikus kommunikációt is;

f) a 35. cikk (2) bekezdésében említett, szerződéskötést megelőző értékeléseket tartalmazó dokumentáció.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat és dokumentumokat legalább az érintett kötvény lejárati időpontját követő öt évig meg kell őrizni, és kérésre az ESMA rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Amennyiben az ESMA az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban visszavonta a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét, a külső felülvizsgálónak gondoskodnia kell arról, hogy a nyilvántartásokat és dokumentumokat további öt évig megőrizze. Azokat a nyilvántartásokat és dokumentumokat, amelyek meghatározzák a külső felülvizsgálónak és az európai zöldkötvény kibocsátójának az értékelési szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit, az adott kibocsátóval fennálló kapcsolat időtartama alatt kell megőrizni.

35. cikk

Összeférhetetlenség és az információk bizalmassága

(1) A külső felülvizsgálóknak a következők bármelyikét érintő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségeket azonosítaniuk kell, meg kell szüntetniük vagy kezelniük kell, és felülvizsgálataikban átlátható módon közzé kell tenniük:

a) elemzőik vagy alkalmazottaik;

b) a külső felülvizsgálónál, vagy a külső felülvizsgáló felett ellenőrzést vagy meghatározó befolyást gyakorolni jogosult társaságban a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-ával rendelkező tulajdonosok;

c) a külső felülvizsgálókkal szerződéses kapcsolatban álló és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő személyek;

d) a felülvizsgálatot jóváhagyó bármely személy.

(2) Mielőtt szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést kötne a kibocsátóval, a külső felülvizsgáló a szerződéskötést megelőzően értékeli, hogy fennáll-e tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség, és dokumentálja ezt az értékelést. A külső felülvizsgálónak frissítenie kell a szerződéskötést megelőző értékelést és a kapcsolódó dokumentációt, ha a külső felülvizsgáló és a kibocsátó közötti szerződés megkötését követően lényeges változás következik be az összeférhetetlenség kockázatában.

A külső felülvizsgáló nem adhat ki felülvizsgálatot, ha megállapítja, hogy tényleges összeférhetetlenség áll fenn, és a külső felülvizsgáló nem képes az említett összeférhetetlenség megszüntetésére vagy kezelésére irányuló intézkedéseket végrehajtani.

(3) A külső felülvizsgálók által az értékelési szolgáltatásokért felszámított díjak nem függhetnek a felülvizsgálat eredményétől, vagy az elvégzett munka bármely más eredményétől.

(4) A külső felülvizsgáló elemzőit, alkalmazottait és a külső felülvizsgálókkal szerződéses kapcsolatban álló és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő személyeket szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

(5) A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy az elemzőik, alkalmazottaik és a külső felülvizsgálókkal szerződéses kapcsolatban álló és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő más természetes személyek megfeleljenek a következőknek:

a) valamennyi észszerű intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a külső felülvizsgáló tulajdonát és a birtokában lévő nyilvántartásokat megvédjék a csalással, lopással vagy a visszaéléssel szemben, figyelembe véve üzleti tevékenységeik jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint értékelési tevékenységeik jellegét és körét;

b) a felülvizsgálatokra, illetve az esetleges jövőbeli felülvizsgálatokra vonatkozó információkat a külső felülvizsgáló általi értékelést kérő kibocsátókon kívül más felek számára nem hozzák nyilvánosságra;

c) nem használnak fel és nem osztanak meg bizalmas információkat az értékelési tevékenységektől eltérő célokra.

36. cikk

Egyéb szolgáltatások nyújtása

Az értékelési tevékenységek mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtó külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az egyéb szolgáltatások ne okozzanak összeférhetetlenséget az európai zöldkötvényekre vonatkozó értékelési tevékenységeikkel. Az ilyen külső felülvizsgálóknak felülvizsgálataikban közzé kell tenniük az értékelt szervezet vagy az azzal kapcsolatban álló harmadik fél számára nyújtott bármely egyéb szolgáltatást.

3. FEJEZET

Felülvizsgálatok

37. cikk

Hivatkozások az ESMA-ra vagy más illetékes hatóságokra

A felülvizsgálatok során a külső felülvizsgálók nem hivatkozhatnak az ESMA-ra vagy bármely illetékes hatóságra oly módon, amely azt jelezheti vagy sugallhatja, hogy az ESMA vagy bármely illetékes hatóság jóváhagyja az adott felülvizsgálatot vagy a külső felülvizsgáló bármely értékelési tevékenységét vagy hozzájárul ahhoz.

38. cikk

A felülvizsgálatok közzététele

(1) A külső felülvizsgálók a honlapjukon közzéteszik és díjmentesen elérhetővé teszik a következőket:

a) az érintett kötvény kibocsátását megelőző észszerű időn belül az általuk kiadott, kibocsátást megelőző felülvizsgálatokat;

b) az allokációs jelentések külső felülvizsgáló általi értékelésének befejezését követően késedelem nélkül az általuk kiadott, kibocsátást követő felülvizsgálatokat;

c) a hatásvizsgálati jelentések külső felülvizsgáló általi értékelését követően késedelem nélkül az általuk kiadott, hatásvizsgálati jelentésre vonatkozó felülvizsgálatokat.

(2) A felülvizsgálatoknak a külső felülvizsgáló honlapján legalább az érintett kötvény lejáratáig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell maradniuk.

(3) Azoknak a külső felülvizsgálóknak, amelyek úgy döntenek, hogy felfüggesztik a felülvizsgálat végzését, honlapjukon az ilyen döntést követően késedelem nélkül tájékoztatást kell nyújtaniuk e döntés indokairól.

4. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtás harmadik országbeli külső felülvizsgálók által

39. cikk

Általános rendelkezések

(1) Egy harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelettel összhangban szolgáltatást nyújthat európai zöldkötvények kibocsátóinak, amennyiben a harmadik országbeli külső felülvizsgáló szerepel a harmadik országbeli külső felülvizsgálókra vonatkozó, az ESMA által a 67. cikkel összhangban vezetett nyilvántartásban.

(2) Az ESMA csak akkor veheti nyilvántartásba a külső felülvizsgálói szolgáltatásoknak az Unió egész területén való, e rendelettel összhangban történő nyújtására irányuló, az (1) bekezdéssel összhangban kérelmet beadó harmadik országbeli külső felülvizsgálót (a továbbiakban: a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgáló), amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a Bizottság a 40. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot fogadott el;

b) a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót nyilvántartásba vették vagy engedéllyel rendelkezik az Unióban nyújtandó külső felülvizsgálati szolgáltatások nyújtására, és olyan hatékony felügyelet és végrehajtás alá tartozik, amely biztosítja az adott harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való teljes megfelelést;

c) létrejöttek a 40. cikk (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodások.

(3) Amennyiben egy harmadik országbeli külső felülvizsgálót e cikknek megfelelően nyilvántartásba vettek, a harmadik országbeli külső felülvizsgálóval szemben nem írható elő további követelmény az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(4) A kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálónak a kérelmet a 23. cikk (7) bekezdésében említett formanyomtatványok és mintadokumentumok felhasználásával kell benyújtania az ESMA-hoz azt követően, hogy a Bizottság elfogadta a 40. cikk (1) bekezdésében említett határozatot azon harmadik országgal kapcsolatban, ahol az említett külső felülvizsgálót nyilvántartásba vették vagy engedéllyel rendelkezik.

(5) A kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgáló minden, a bejegyzéshez szükséges információt megad az ESMA-nak.

(6) Az ESMA a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

Ha a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót.

(7) Az ESMA a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül nyilvántartásba veszi a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót vagy megtagadja nyilvántartásba vételét.

Az ESMA az első albekezdésben említett határidőt 15 munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgáló ki kíván szervezni egyes külső felülvizsgálói tevékenységeket.

(8) Az ESMA írásban értesíti a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót annak nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételének megtagadásáról. A kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételéről vagy nyilvántartásba vételének megtagadásáról szóló határozatot meg kell indokolni, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(9) A harmadik országbeli külső felülvizsgálóknak az európai zöldkötvények Unióban letelepedett kibocsátóival kapcsolatos bármely szolgáltatás nyújtása előtt fel kell ajánlaniuk, hogy az adott szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvitákat valamely tagállam bírósága vagy valamely tagállamban székhellyel rendelkező választott bíróság elé terjesztik.

40. cikk

Egyenértékűségi határozat

(1) A Bizottság határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben megállapítja, hogy az adott harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja a következőket:

a) az adott harmadik országban nyilvántartásba vett vagy engedéllyel rendelkező külső felülvizsgálók megfelelnek az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekkel egyenértékű hatású, jogilag kötelező erejű szervezeti és üzleti magatartási követelményeknek;

b) az adott harmadik ország jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű kölcsönös elismerési rendszert biztosít az említett harmadik ország jogának megfelelően nyilvántartásba vett vagy engedéllyel rendelkező külső felülvizsgálók számára.

(2) A Bizottság egy harmadik ország szervezeti és üzleti magatartási keretrendszerét e rendelet követelményeivel egyenértékű hatásúnak tekintheti, amennyiben e keretrendszeren belül a külső felülvizsgálati szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre a következők vonatkoznak:

a) nyilvántartásba vétel vagy engedélyezés, valamint folyamatos hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b) megfelelő szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak a belső kontrollfunkciók tekintetében;

c) megfelelő üzleti magatartási szabályok vonatkoznak rájuk.

(3) Az ESMA együttműködési megállapodásokat köt az olyan harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően ténylegesen egyenértékűnek ismerték el. E megállapodásoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) az ESMA és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve a hozzáférést az ESMA által kért, a harmadik országokban nyilvántartásba vett vagy engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli külső felülvizsgálókra vonatkozó valamennyi információhoz;

b) az ESMA azonnali értesítésére szolgáló mechanizmust arra az esetre, ha a harmadik ország illetékes hatósága úgy véli, hogy a felügyelete alá tartozó és az ESMA által a 67. cikkben említett nyilvántartásba bejegyzett harmadik országbeli külső felülvizsgáló megsérti a nyilvántartásba vételének vagy engedélyének feltételeit vagy az alkalmazandó jogot;

c) a felügyeleti tevékenységek koordinálására vonatkozó eljárásokat, ideértve adott esetben a helyszíni ellenőrzéseket is.

(4) Az olyan országban letelepedett, harmadik országbeli külső felülvizsgáló, amelynek jogi és felügyeleti keretrendszerét e cikk (1) bekezdésével összhangban ténylegesen egyenértékűnek ismerték el, és amely szerepel a 67. cikkben említett nyilvántartásban, az egész Unióban a nyilvántartásba vétele szerinti szolgáltatásokat nyújthat az európai zöldkötvények kibocsátói számára.

(5) A harmadik országbeli külső felülvizsgáló a továbbiakban nem élhet a 39. cikk szerinti jogaival, amennyiben a Bizottság az adott harmadik ország tekintetében visszavonja az e cikk (1) bekezdésében említett határozatát.

41. cikk

Harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételének visszavonása

(1) Az ESMA visszavonja a harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét azáltal, hogy az érintett külső felülvizsgálót törli a 67. cikkben említett nyilvántartásból, amennyiben alapos okból, okirati bizonyítékok alapján úgy véli, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló az Unióban az e rendelet szerinti szolgáltatásnyújtás során:

a) a befektetők érdekeit vagy a piacok szabályos működését egyértelműen hátrányosan érintő módon jár el; vagy

b) súlyosan megsértette azokat az érintett harmadik országban rá alkalmazandó jogszabályokat és rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság a 40. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot fogadott el.

(2) Az ESMA az (1) bekezdés szerinti határozatot az alábbiakat követően hozza meg:

a) felhívta az ügyre az érintett harmadik ország felügyeleti hatóságának a figyelmét, és ez a felügyeleti hatóság nem tette meg a befektetők és az Unión belüli piacok szabályos működése védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló megfelel az említett harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak; és

b) legalább 30 nappal a visszavonás előtt tájékoztatta az érintett harmadik ország felügyeleti hatóságát arról a szándékáról, hogy visszavonja a harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét.

(3) Az ESMA haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés alapján hozott határozatról, és határozatát a honlapján közzéteszi.

(4) A harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételének visszavonása esetén a Bizottság értékeli, hogy a 40. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.

42. cikk

Harmadik országbeli külső felülvizsgáló elismerése

(1) A 40. cikk (1) bekezdése szerinti határozat elfogadásáig a harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelettel összhangban nyújthatja szolgáltatásait, feltéve, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgálót az ESMA e cikkel összhangban elismerte.

(2) Annak a harmadik országbeli külső felülvizsgálónak, amely az e cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően el kívánja ismertetni magát (a továbbiakban: az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló), meg kell felelnie a 23-38. cikkben és az 54-56. cikkben meghatározott követelményeknek.

(3) Az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgálónak az Unióban letelepedett jogi képviselővel kell rendelkeznie. E jogi képviselő:

a) az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgálóval együtt felelős annak biztosításáért, hogy az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelet alapján történő szolgáltatásnyújtása megfeleljen a (2) bekezdésben említett követelményeknek, és e tekintetben elszámoltathatónak kell lennie az ESMA felé az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló Unión belüli magatartásáért;

b) a külső felülvizsgáló e rendelet szerinti kötelezettségei tekintetében az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló nevében fő kapcsolattartóként jár el az ESMA-val és bármely más uniós személlyel szemben; és

c) elegendő tudással, szakértelemmel és erőforrással rendelkezik az e bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez.

(4) Az (1) bekezdésben említett, ESMA általi elismerés iránti kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely ahhoz szükséges, hogy az ESMA meggyőződjön arról, hogy az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló végrehajtotta a (2) és (3) bekezdésben említett követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést, és adott esetben megjelöli az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló felügyeletéért a harmadik országban felelős illetékes hatóságot.

(5) Az ESMA az ESMA általi elismerés iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről az elismerést kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót, és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgálónak be kell nyújtania a kiegészítő információkat.

Amennyiben a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről az elismerést kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót.

(6) Az ESMA a hiánytalan elismerés iránti kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a (2) és a (3) bekezdésben említett követelmények teljesülnek-e.

Az ESMA az e bekezdés első albekezdésében említett határidőt 15 munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló ki kíván szervezni egyes külső felülvizsgálói tevékenységeket.

(7) Az ESMA írásban értesíti az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgálót a harmadik országbeli külső felülvizsgálóként való elismerésére vagy annak megtagadására vonatkozó határozatáról. Az elismerést kérő harmadik országbeli külső felülvizsgáló elismeréséről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot meg kell indokolni, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(8) Az ESMA felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja az (7) bekezdés szerint megadott elismerést, ha okirati bizonyítékok alapján alapos okból úgy ítéli meg, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló olyan módon jár el, amely hátrányosan érinti az általa nyújtott szolgáltatások felhasználóinak érdekeit vagy a piacok szabályos működését, vagy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló súlyosan megsértette ezt a rendeletet, vagy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló hamis nyilatkozatok útján vagy más szabálytalan eszközzel szerezte meg az elismerést.

(9) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (4) bekezdésben említett kérelemhez szükséges információkat, valamint a kérelem formátumát és tartalmát.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA 2025. december 21-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

43. cikk

Az e rendelet alapján harmadik országban nyújtott szolgáltatások jóváhagyása

(1) Az Unióban letelepedett, a 23. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett külső felülvizsgáló kérelmezheti az ESMA-tól egy harmadik országbeli külső felülvizsgáló által folyamatosan nyújtott szolgáltatások, Unión belüli jóváhagyásának engedélyezését, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) a külső felülvizsgáló meggyőződött arról és képes folyamatosan bizonyítani az ESMA-nak, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló általi, e rendelet szerinti szolgáltatásnyújtás olyan követelményeknek felel meg, amelyek legalább olyan szigorúak, mint az e rendeletben meghatározott követelmények;

b) a külső felülvizsgáló rendelkezik a harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelet alapján történő szolgáltatásnyújtásának hatékony nyomon követéséhez és a kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel;

c) a harmadik országbeli külső felülvizsgáló szolgáltatásait az alábbi objektív okok valamelyike miatt veszik igénybe:

i. a mögöttes piacok vagy befektetések sajátosságai;

ii. a harmadik országbeli külső felülvizsgáló közelsége harmadik országbeli piacokhoz, kibocsátókhoz vagy befektetőkhöz;

iii. a harmadik országbeli külső felülvizsgáló szakértelme a külső felülvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, illetve bizonyos piacokat vagy befektetéseket illetően.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet benyújtó külső felülvizsgáló (a továbbiakban: a jóváhagyó külső felülvizsgáló) minden szükséges információt megad ahhoz, hogy az ESMA meggyőződhessen arról, hogy a kérelem időpontjában az említett bekezdésben említett összes feltétel teljesül.

(3) Az ESMA az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről a jóváhagyó külső felülvizsgálót, és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a jóváhagyó külső felülvizsgálónak be kell nyújtania a kiegészítő információkat.

Amennyiben a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről a jóváhagyó külső felülvizsgálót.

Az ESMA a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatot fogad el a jóváhagyás engedélyezéséről vagy megtagadásáról. Az ESMA értesíti a jóváhagyó külső felülvizsgálót határozatáról. A határozatot meg kell indokolni, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(4) Az e rendelet alapján nyújtott azon szolgáltatásokat, amelyeket olyan harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyújt, amelyeknek a szolgáltatásait jóváhagyták, jóváhagyó felülvizsgáló által nyújtott szolgáltatásoknak kell tekinteni. A jóváhagyó külső felülvizsgáló nem használhatja fel a jóváhagyást azzal a szándékkal, hogy megkerülje az e rendeletben előírt követelményeket.

(5) A jóváhagyó külső felülvizsgáló teljes mértékben felelős marad a jóváhagyott, harmadik országbeli külső felülvizsgáló által e rendelet alapján nyújtott szolgáltatásokért és az e rendeletnek való megfelelésért.

(6) Ha az ESMA megalapozottan úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, joga van arra, hogy a jóváhagyó külső felülvizsgálót a jóváhagyás megszüntetésére kötelezze.

(7) A jóváhagyó külső felülvizsgáló a honlapján közzéteszi a 38. cikkben említett információkat.

(8) A jóváhagyó külső felülvizsgáló évente beszámol az ESMA-nak az előző 12 hónap során általa jóváhagyott szolgáltatásokról.

V. CÍM

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS AZ ESMA ÁLTALI FELÜGYELET

1. FEJEZET

Illetékes hatóságok

44. cikk

Az illetékes hatóságok általi felügyelet

(1) A kibocsátó szerinti tagállamnak az (EU) 2017/1129 rendelet 31. cikke alapján kijelölt illetékes hatósága felügyeli a következőket:

a) az európai zöldkötvények kibocsátóit a II. cím 2. fejezete, valamint a 18. és 19. cikk szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés tekintetében;

b) a 21. cikkben meghatározott egységes mintadokumentumokat használó kibocsátókat az említett mintadokumentumoknak való megfelelés tekintetében.

(2) Az (EU) 2017/2402 rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságok felügyelik, hogy az értékpapírosítást kezdeményezők megfelelnek-e az e rendelet II. címének 2. fejezete, valamint 18. és 19. cikke szerinti kötelezettségeiknek.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok nem felügyelik az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (2) bekezdése b) és d) pontjának hatálya alá tartozó európaizöldkötvény-kibocsátókat.

45. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1) Az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságoknak - a nemzeti joggal összhangban - legalább az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a) előírhatják a kibocsátók számára, hogy tegyék közzé a 10. cikkben említett, európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapokat, vagy hogy ezen adatlapokon tüntessék fel az I. mellékletben említett információkat;

b) előírhatják a kibocsátók számára, hogy felülvizsgálatokat és értékeléseket tegyenek közzé;

c) előírhatják a kibocsátók számára, hogy éves allokációs jelentéseket tegyenek közzé, vagy az éves allokációs jelentésekben tüntessék fel a II. mellékletben említett információkat;

d) előírhatják a kibocsátók számára, hogy hatásjelentést tegyenek közzé, vagy hogy a hatásjelentésben tüntessék fel a III. mellékletben említett információkat;

e) előírhatják a kibocsátók számára, hogy a közzétételről a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban értesítsék az illetékes hatóságot;

f) amennyiben a kibocsátók a 21. cikkben meghatározott egységes mintadokumentumokat használják, előírhatják e kibocsátók számára, hogy az ott említett elemeket tüntessék fel a kibocsátást követő rendszeres időközönkénti közzétételeikben;

g) előírhatják a könyvvizsgálók és a kibocsátó felső vezetése számára, releváns információk és dokumentumok rendelkezésre bocsátását;

h) felfüggeszthetik az európai zöldkötvényekre vonatkozó ajánlattételt vagy azok szabályozott piacra történő bevezetését legfeljebb 10 egymást követő munkanapra, bármely olyan egyszeri alkalommal, amikor észszerű indokkal feltételezhető, hogy a kibocsátó nem felelt meg a II. cím 2. fejezete vagy a 18. vagy 19. cikk szerinti valamely kötelezettségének;

i) megtilthatják az európai zöldkötvényekre vonatkozó ajánlattételt vagy azok szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy a kibocsátó továbbra sem felel meg a II. cím 2. fejezete vagy a 18. vagy 19. cikk szerinti valamely kötelezettségének;

j) felfüggeszthetik a hirdetéseket legfeljebb 10 egymást követő munkanapra, vagy előírhatják az európai zöldkötvények kibocsátói vagy az érintett pénzügyi közvetítők számára a hirdetések felfüggesztését legfeljebb 10 egymást követő munkanapra, bármely olyan egyszeri alkalommal, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy a kibocsátó nem felelt meg a II. cím 2. fejezete vagy a 18. vagy 19. cikk szerinti valamely kötelezettségének;

k) betilthatják a hirdetéseket, vagy előírhatják az európai zöldkötvények kibocsátói vagy az érintett pénzügyi közvetítők számára a hirdetések beszüntetését, amennyiben észszerű indokkal feltételezhető, hogy a kibocsátó továbbra sem felel meg a II. cím 2. fejezete vagy a 18. vagy 19. cikk szerinti valamely kötelezettségének;

l) nyilvánosságra hozhatják azt a tényt, hogy az európai zöldkötvények valamely kibocsátója nem felel meg e rendeletnek, és előírhatják az érintett kibocsátó számára, hogy tegye közzé ezt az információt a honlapján;

m) egy évet meg nem haladó időtartamra megtilthatják valamely kibocsátó számára európai zöldkötvények kibocsátását, amennyiben az adott kibocsátó ismételten és súlyosan megsértette a II. cím 2. fejezetét vagy a 18. vagy 19. cikket;

n) az ezen albekezdés l) pontjában említett előírást követő három hónapos időszak elteltével közzétehetik azt a tényt, hogy az európai zöldkötvény kibocsátója már nem felel meg a 3. cikkben az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés használatára vonatkozóan előírt követelményeknek, és előírhatják az adott kibocsátó számára, hogy tegye közzé ezt az információt a honlapján;

o) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyiségekbe beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá, amennyiben fennáll az észszerű gyanúja annak, hogy az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és egyéb adatok relevánsak lehetnek az e rendelet megsértése bizonyításának az alátámasztásához.

Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóságok kérhetik a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az első albekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(2) Az illetékes hatóságok a következő módokon látják el az (1) bekezdésben említett funkcióikat és gyakorolják hatásköreiket:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) saját felelősségük mellett a b) pontban említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d) az illetékes igazságügyi hatóságokhoz fordulva.

(3) A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkezzenek, amely feladataik ellátásához szükséges.

(4) Az illetékes hatóságok részére valamely személy által e rendelet szerint nyújtott tájékoztatás nem minősül az információ közzétételére vonatkozó bármely, szerződésben, vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozás megsértésének, és az említett személyt semmilyen felelősség nem terheli az ilyen, az illetékes hatóságok részére nyújtott tájékoztatás miatt.

46. cikk

Együttműködés az illetékes hatóságok között

(1) E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással. A vizsgálatok, felügyelet és jogérvényesítés során indokolatlan késedelem nélkül információt kell cserélniük és együtt kell működniük.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 49. cikk (5) bekezdésével összhangban úgy határoztak, hogy e rendelet megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges valamennyi hatáskörrel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi hatóságokkal, hogy az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatban kezdeményezett nyomozásokhoz vagy jogi eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat az egymással e rendelet alkalmazása céljából való együttműködési kötelezettségük teljesítése érdekében továbbítsák más illetékes hatóságoknak.

(2) Az illetékes hatóság csak az alábbi kivételes körülmények valamelyikének fennállása esetén tagadhatja meg a tájékoztatás vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a) ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve egy adott nyomozást;

b) ha ugyanazon cselekmények tekintetében és ugyanazon személyekkel szemben már kezdeményeztek jogi eljárást az adott illetékes hatóság tagállamának érintett hatóságai előtt;

c) ha az adott illetékes hatóság tagállamában már jogerős bírósági ítéletet hoztak ugyanazon cselekményekért a b) pontban említett személyek tekintetében.

(3) Az illetékes hatóságok segítséget kérhetnek egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a) saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b) engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c) engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d) ellenőröket vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére;

e) a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megoszt más illetékes hatóságokkal.

(4) Értékpapírosítási kötvény esetében, amennyiben a 44. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság megállapítja vagy okkal feltételezi, hogy a II. cím 2. fejezete vagy a 18. vagy 19. cikk szerinti valamely kötelezettségnek nem feleltek meg, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatja azon jogalany vagy jogalanyok tagállamának illetékes hatóságát, amely vagy amelyek esetében felmerül a meg nem felelés gyanúja. Az említett tájékoztatás kézhezvételét követően annak a jogalanynak az illetékes hatósága, amelynek esetében felmerült a meg nem felelés gyanúja, 15 munkanapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket az azonosított meg nem felelés orvoslása érdekében, és értesíti a többi érintett illetékes hatóságot. Amennyiben a 44. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatósággal az általa alkalmazott eljárást vagy az intézkedéseinek tartalmát vagy intézkedésének elmaradását illetően, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az összes többi érintett illetékes hatóságot az egyet nem értéséről.

(5) Az illetékes hatóságok felhívhatják az ESMA figyelmét azokra az esetekre, amikor egy együttműködés - különösen információcsere - iránti megkeresést elutasítottak vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Az EUMSZ 258. cikkének sérelme nélkül az ilyen helyzetekben az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(6) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdéssel összhangban kicserélendő információk meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdésben említett együttműködés és információcsere céljára alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

47. cikk

Szakmai titoktartás

(1) Az e rendelet értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság a valamely másik illetékes hatósággal történő ilyen információcsere alkalmával megállapítja, hogy a szóban forgó információ közzétehető, vagy ha az információközlést jogi eljárás teszi szükségessé.

(2) A szakmai titoktartás kötelezettsége mindazokra a személyekre vonatkozik, akik az illetékes hatóságnál vagy olyan harmadik félnél dolgoznak vagy dolgoztak, amelyekre az illetékes hatóság átruházta hatásköreit. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt az uniós vagy tagállami jog írja elő.

48. cikk

Óvintézkedések

(1) A nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága, amely egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezi, hogy egy európai zöldkötvény kibocsátója szabálytalanságokat követett el vagy megsértette e rendeletet, ezeket a megállapításokat továbbítja a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

(2) Amennyiben a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott intézkedések ellenére egy európai zöldkötvény kibocsátója továbbra is megsérti e rendeletet, a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága, miután tájékoztatta a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságát és az ESMA-t, megteszi a megfelelő intézkedéseket a befektetők védelme érdekében, és erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot és az ESMA-t.

(3) Amennyiben valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóságnak a (2) bekezdés értelmében hozott valamely intézkedésével, az ügyet az ESMA elé utalhatja. Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörben járhat el.

49. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1) Az illetékes hatóságok 45. cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörének, valamint a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb megfelelő, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási intézkedések meghozatalához. Az említett közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket az alábbi esetekre kell alkalmazni:

a) a kibocsátók által a II. cím 2. fejezete vagy a 18., 19. vagy 21. cikk szerinti kötelezettségeik megsértése;

b) valamely vizsgálatban vagy ellenőrzésben való együttműködés, vagy a 45. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamely előírás teljesítésének elmulasztása.

(2) A tagállamok úgy határozhatnak, hogy nem állapítanak meg szabályokat az illetékes hatóságok közigazgatási szankciók kiszabására és más megfelelő közigazgatási intézkedések meghozatalára vonatkozó hatáskörét illetően az (1) bekezdésben foglaltak szerint, ha az említett bekezdés a) vagy b) pontjában említett jogsértések a nemzeti jogukban 2024. december 21-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

(3) A tagállamok az (1) és a (2) bekezdésben említett szabályokról 2024. december 21-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára az alábbi közigazgatási szankciók kiszabásához és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a) a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény a 45. cikk (1) bekezdése l) pontjának megfelelően;

b) a felelős természetes vagy jogi személy számára a jogsértést megvalósító magatartás megszüntetését előíró végzés;

c) a felelős természetes vagy jogi személy számára az európai zöldkötvények kibocsátását legfeljebb egyéves időtartamra megtiltó végzés;

d) közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók;

e) jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 500 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2023. december 20-án ennek megfelelő összeg vagy a jogi személy vezető testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 0,5 %-a;

f) természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább 50 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2023. december 20-án ennek megfelelő összeg.

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában, amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutóbbi rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(5) A tagállamok további szankciókat vagy intézkedéseket, valamint az e rendeletben előírtaknál súlyosabb közigazgatási bírságokat is előírhatnak.

50. cikk

A felügyeleti és szankcionálási hatáskörök gyakorlása

(1) A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések típusának és mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden releváns körülményt, többek között adott esetben az alábbiakat:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

d) a jogsértésnek a befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

e) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

f) a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

g) e rendeletnek a jogsértésért felelős személy általi korábbi megsértése;

h) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott bármely intézkedés.

(2) A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására, illetve előírására vonatkozó hatáskörük 49. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint az általuk kiszabott közigazgatási szankciók és előírt egyéb közigazgatási intézkedések hatékonyak és megfelelőek legyenek. A párhuzamos és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében a határon átnyúló esetekben összehangoltan lépnek fel a felügyeleti és vizsgálati hatásköreik gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása és egyéb közigazgatási intézkedések előírása során.

51. cikk

Jogorvoslati jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.

52. cikk

A határozatok közzététele

(1) Az e rendelet megsértéséért közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot az illetékes hatóságoknak közzé kell tenniük hivatalos honlapjukon közvetlenül azt követően, hogy a határozat által érintett személyt tájékoztatták arról. A közzétételnek a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek kilétére vonatkozó információkat kell tartalmaznia. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést előíró határozatokra.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, vagy egy folyamatban lévő vizsgálatot, az illetékes hatóságok megteszik az alábbiak valamelyikét:

a) elhalasztják a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b) anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszik közzé a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c) eltekintenek a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe; vagy

ii. e határozat közzététele a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekhez viszonyítva arányos legyen.

A közigazgatási szankció vagy egyéb közigazgatási intézkedés anonim közzétételéről szóló döntés esetén - az első albekezdés b) pontjában említettek szerint - az érintett adatok közzététele észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időn belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek.

(3) Amennyiben a közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró határozat ellen az illetékes bírósághoz vagy közigazgatási szervhez fellebbezést nyújtanak be, a 44. cikk (1) és (2) bekezdésében említett illetékes hatóság hivatalos honlapján haladéktalanul közzéteszi az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A közigazgatási szankciót kiszabó vagy egyéb közigazgatási intézkedést előíró korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e bekezdéssel összhangban közzétett információk a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek legyenek a hivatalos honlapjukon. A közzétételben szereplő személyes adatokat a konkrét eset céljaihoz szükséges mértékre kell korlátozni és csak annyi ideig szerepelhetnek az illetékes hatóság honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

53. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések jelentése az ESMA-nak

(1) Az illetékes hatóságok évente az ESMA rendelkezésére bocsátják a 49. cikknek megfelelően kiszabott összes közigazgatási szankcióra és előírt egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2) Amennyiben a tagállamok a 49. cikk (5) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy az abban említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, illetékes hatóságaik évente anonimizált és összesített adatokat küldenek az ESMA-nak az összes lefolytatott nyomozásra és kiszabott büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos adatokat éves jelentésben teszi közzé.

(3) A közigazgatási szankciókat, egyéb közigazgatási intézkedéseket vagy büntetőjogi szankciókat közzétevő illetékes hatóság ezeket a szankciókat vagy intézkedéseket egyidejűleg jelenti az ESMA felé.

(4) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kiszabott vagy előírt, de az 52. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről, beleértve az azokkal kapcsolatos fellebbezéseket és azok kimenetelét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megkapják a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat és jogerős ítéletet, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA-nak - kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcserére szolgáló - központi adatbázist kell fenntartania a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az általuk szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

2. FEJEZET

ESMA

54. cikk

Információkérés

(1) Az ESMA egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti a következő személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges minden információt:

a) a külső felülvizsgáló üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek;

b) a külső felülvizsgáló felügyeleti, irányító vagy ügyviteli szerveinek tagjai;

c) a külső felülvizsgáló felső vezetésének tagjai;

d) a külső felülvizsgáló értékelési tevékenységeiben közvetlenül részt vevő bármely személy;

e) olyan szervezetek jogi képviselői és alkalmazottai, amelyekhez egy külső felülvizsgáló a 33. cikkel összhangban kiszervezett bizonyos funkciókat;

f) olyan személyek, akik más módon, szorosan és nagymértékben kapcsolódnak vagy kötődnek a külső felülvizsgáló irányításának folyamatához, beleértve a külső felülvizsgálónál, illetve a külső felülvizsgáló felett ellenőrzést vagy meghatározó befolyást gyakorolni jogosult társaságban a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-ával rendelkező tulajdonosokat;

g) bárki, aki külső felülvizsgálóként jár el vagy ezt állítja magáról anélkül, hogy nyilvántartásba vették volna, valamint az a)-f) pontban említett bármely feladatot ilyen személy nevében ellátó bármely személy.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az ESMA:

a) a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b) meghatározza a kérés célját;

c) részletesen meghatározza a kért információt;

d) meghatározza az információszolgáltatás határidejét;

e) tájékoztatja az információszolgáltatásra kért személyt arról, hogy nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információnak meg kell felelnie a valóságnak, és az nem lehet félrevezető; valamint

f) feltünteti a 60. cikkben arra az esetre előírt esetleges pénzbírságot, ha a kérdésre adott válasz valótlan vagy félrevezető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az ESMA:

a) a kérés jogalapjaként e cikkre hivatkozik;

b) meghatározza a kérés célját;

c) részletesen meghatározza a kért információt;

d) meghatározza az információszolgáltatás határidejét;

e) felhívja a figyelmet a 61. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságra, ha a nyújtott információ hiányos;

f) felhívja a figyelmet a 60. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz valótlan vagy félrevezető;

g) felhívja a figyelmet arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 58. és 59. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet a fellebbviteli tanács előtt, és az említett rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával (a továbbiakban: a Bíróság).

(4) A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig a jogszabály által a képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek benyújthatják az információkat ügyfelük nevében. Az ügyfél továbbra is teljes felelősséggel tartozik, ha a benyújtott információk hiányosnak, valótlannak vagy félrevezetőnek bizonyulnak.

(5) Az ESMA késedelem nélkül megküldi az egyszerű kérés vagy az (1) bekezdésben említett határozata másolatát azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek területén az információkérés vagy a határozat címzettjei lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek.

55. cikk

Általános vizsgálatok

(1) Az ESMA az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyekre irányuló minden olyan vizsgálatot elvégezhet, amely az e rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges. E célból az ESMA által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak a következőkre:

a) a feladataik végrehajtása szempontjából releváns nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok megvizsgálása, függetlenül attól az adathordozótól, amelyen azokat tárolják;

b) az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy beszerzése;

c) az 54. cikk (1) bekezdésében említett bármely személynek, képviselőjének vagy személyzete tagjainak beidézése, és tőlük szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d) bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki vagy amely hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

e) a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatok céljából az ESMA tisztviselői és az ESMA által felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 61. cikk értelmében abban az esetben kiszabandó kényszerítő bírságot, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre nem vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 60. cikk értelmében abban az esetben kiszabandó pénzbírságot, ha az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyeknek a feltett kérdésekre adott válaszai valótlannak vagy félrevezetőnek bizonyulnak.

(3) Az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az ESMA határozata alapján kezdeményezett vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 61. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint a határozat Bíróság általi felülvizsgáltatásához való jogot.

(4) Az ESMA a vizsgálat előtt észszerű időn belül tájékoztatja a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam 44. cikkben említett illetékes hatóságát, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az ESMA kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az illetékes hatóságoknak a nemzeti joggal összhangban igazságügyi hatóság engedélyét kell beszerezniük, az ESMA kérelmezi ezt az engedélyt. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(6) Az (5) bekezdésben említett engedély kérelmezése esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy az ESMA határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a vizsgálat tárgyára figyelemmel nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különös tekintettel azon okokra, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, továbbá a feltételezett jogsértés súlyosságára, valamint azon személy érintettségének a jellegére vonatkozóan, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozzák. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataiban foglalt adatokat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

56. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1) Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet az 54. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben, telkén vagy ingatlanában. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(2) Az ESMA tisztviselői és az ESMA által helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott más személyek beléphetnek olyan jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, telkére, illetve ingatlanába, amelyek az ESMA vizsgálati határozatával érintettek, valamint rendelkeznek az 55. cikk (1) bekezdésében említett összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, ingatlant és üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) Az ESMA tisztviselői és az ESMA által helyszíni ellenőrzés elvégzésére felhatalmazott más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 61. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek. Az ESMA a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

(4) Az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az ESMA határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 61. cikkben előírt kényszerítő bírságra, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat Bíróság általi felülvizsgáltatásának jogára. Az ESMA az ilyen határozatok meghozatala előtt konzultál azon tagállam illetékes hatóságával, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

(5) Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az ESMA kérésére aktívan segítik az ESMA tisztviselőit és az ESMA által felhatalmazott más személyeket. E célból rendelkeznek a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörökkel. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(6) Az ESMA felkérheti azon tagállam illetékes hatóságait, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket. Az illetékes hatóságok e célból az ESMA-éval azonos, az e cikkben és az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörrel rendelkeznek.

(7) Amennyiben az ESMA tisztviselői vagy az ESMA által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes hatósága - szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező hatóság bevonásával - megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(8) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az alkalmazandó nemzeti jog alapján valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, az ESMA kérelmezi ezt az engedélyt. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(9) A (8) bekezdésben említett engedély iránti kérelem esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy az ESMA határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerintézkedések az ellenőrzés tárgyának figyelembevételével nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerintézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, továbbá a feltételezett jogsértés súlyosságára valamint azon személy érintettségének a jellegére, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozzák. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataiban foglalt adatokat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

57. cikk

Az 54., 55. és 56. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

Az 54., 55. és 56. cikk értelmében az ESMA-ra, az ESMA valamely tisztviselőjére vagy az ESMA által felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók olyan információk vagy dokumentumok közzétételének előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

58. cikk

Információcsere

(1) A 44. cikkben említett illetékes hatóságoknak, az ESMA-nak és az egyéb érintett hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül át kell adniuk egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat.

(2) Az e rendelet szerinti feladataik ellátása során bizalmas információhoz jutó, a 44. cikkben említett illetékes hatóságok, az ESMA, más érintett hatóságok és más szervek, illetve természetes vagy jogi személyek csak feladataik ellátása során használhatják fel az ilyen információkat.

59. cikk

Az ESMA felügyeleti intézkedései

(1) Amennyiben a 63. cikk (8) bekezdésével összhangban az ESMA megállapítja, hogy egy személy elkövette a 60. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamely jogsértést, határozatot fogad el a következő egy vagy több intézkedés meghozatala érdekében:

a) a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételének visszavonása;

b) a harmadik országbeli külső felülvizsgáló elismerésének visszavonása;

c) a külső felülvizsgáló számára az e rendelet szerinti tevékenységek folytatásának ideiglenes megtiltása az Unió egész területén mindaddig, amíg a jogsértés meg nem szűnik;

d) a harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételének felfüggesztése;

e) az adott személynek a jogsértés megszüntetésére való kötelezése;

f) a 60. cikknek megfelelően pénzbírság kiszabása;

g) a 61. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot kiszabása;

h) hirdetmény kiadása.

(2) Az ESMA a következő körülmények bármelyikének fennállása esetén visszavonja a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét vagy elismerését:

a) a külső felülvizsgáló kifejezetten lemondott a nyilvántartásba vételről vagy az elismerésről, vagy nem használta fel a nyilvántartásba vételt vagy elismerést a nyilvántartásba vételt vagy elismerést követő 36 hónapon belül;

b) a külső felülvizsgáló hamis nyilatkozatok tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg a nyilvántartásba vételt vagy elismerést;

c) a külső felülvizsgáló már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján nyilvántartásba vették vagy elismerték.

Amennyiben az ESMA visszavonja a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét vagy elismerését, döntését teljeskörűen megindokolja.

A visszavonás azonnali hatállyal bír.

(3) Az (1) bekezdés céljából az ESMA figyelembe veszi a jogsértés jellegét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

a) a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b) a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c) a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

d) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

e) a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

f) a jogsértésnek a befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

g) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

h) a jogsértésért felelős személy ESMA-val való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

i) e rendeletnek a jogsértésért felelős személy általi korábbi megsértése;

j) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(4) Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős személyt az (1) bekezdés alapján hozott intézkedésekről, és közli azokat a tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal. Az ilyen intézkedéseket az (1) bekezdésben említett határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi a honlapján.

Az első albekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

a) a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

b) adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

c) annak közlése, hogy az ESMA fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a határozat alkalmazását.

60. cikk

Pénzbírságok

(1) Az ESMA e cikk (2) bekezdésével összhangban pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el, amennyiben a 63. cikk (8) bekezdésével összhangban megállapítja, hogy valamely külső felülvizsgáló vagy az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyek bármelyike szándékosan vagy gondatlanságból a következő jogsértések közül egyet vagy többet követett el:

a) a 24. cikk (1) bekezdésének vagy a IV. cím 2. és 3. fejezete bármely rendelkezésének megsértése;

b) hamis nyilatkozatok benyújtása külső felülvizsgálóként történő nyilvántartásba vétel kérelmezésekor, vagy bármely más szabálytalan módszer alkalmazása a nyilvántartásba vétel eléréséhez;

c) az információszolgáltatás elmulasztása az 54. cikk szerinti információkérő határozat nyomán, illetve valótlan vagy félrevezető információ szolgáltatása egy információkérésre vagy határozatra adott válaszban;

d) az 55. cikk (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontja szerinti vizsgálat akadályozása vagy annak során az együttműködés hiánya;

e) az 56. cikknek való meg nem felelés az ellenőrzés tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre vagy dokumentumokra adandó magyarázat elmulasztásával, illetve valótlan vagy félrevezető magyarázat adásával;

f) külső felülvizsgálói tevékenység megkezdése vagy külső felülvizsgálóként való fellépés külső felülvizsgálóként való nyilvántartásba vétel nélkül.

A jogsértés akkor minősül szándékosan elkövetettnek, ha az ESMA olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy valamely személy a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett pénzbírság minimális összege 20 000 EUR. A maximális összeg 200 000 EUR.

A pénzbírság e cikk (1) bekezdése szerinti összegének meghatározása során az ESMA figyelembe veszi az 59. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(3) Amennyiben egy személy az (1) bekezdésben felsorolt jogsértést követett el, és közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság összege legalább egyenlő ezzel a pénzügyi előnnyel.

(4) Amennyiben egy cselekmény vagy mulasztás több jogsértés együttesének minősül, az ESMA egyetlen bírságot szab ki. Ez a bírság az adott cselekményért vagy mulasztásért kiszabható bírságok közül a legmagasabb.

61. cikk

Kényszerítő bírságok

(1) Az ESMA határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezzen:

a) valamely személyt a jogsértés megszüntetésére, összhangban az 59. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján hozott határozattal;

b) az 54. cikk (1) bekezdésében említett személyt:

i. az 54. cikk szerinti határozatban előírt információk hiánytalan benyújtására;

ii. arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokra vonatkozó információkat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse az 55. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat; vagy

iii. arra, hogy vesse alá magát az 56. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2) A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3) A kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4) A kényszerítő bírság az ESMA határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az ESMA felülvizsgálja az intézkedést.

62. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és felhasználása

(1) Az ESMA nyilvánosságra hoz minden, a 60. és 61. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel nem tartalmazhat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) értelmében vett személyes adatokat.

(2) A 60. és 61. cikk értelmében kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3) A 60. és 61. cikk értelmében kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajthatók.

A pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajtása céljából az ESMA annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályait alkalmazza, amelyben a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság behajtásra kerül.

(4) A pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege az Unió általános költségvetését illeti.

(5) Amennyiben az ESMA úgy határoz, hogy egy vizsgálat lezárásakor nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes hatóságait.

63. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai

(1) Amennyiben az ESMA az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a 60. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több jogsértés alapos gyanúja, akkor az ESMA-n belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt az érintett külső felülvizsgáló közvetlen vagy közvetett felügyeletében és nyilvántartásba vételi eljárásában, és feladatait az ESMA felügyeleti tanácsától függetlenül látja el.

(2) A vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az ESMA felügyeleti tanácsának.

(3) A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult az 54. cikknek megfelelően információt kérni, valamint az 55. és 56. cikknek megfelelően vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogköre gyakorlása során meg kell felelnie az 57. cikkben foglaltaknak.

(4) A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az ESMA a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5) A vizsgálatvezetőnek a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA felügyeleti tanácsának, lehetőséget kell adnia a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat által érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek.

(6) Az érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7) A megállapításait tartalmazó ügyirat ESMA felügyeleti tanácsának történő benyújtásakor a vizsgálatvezetőnek tájékoztatnia kell a benyújtás tényéről a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek a szakmai titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(8) A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt az érintett személyek kérik, e személyeknek az 64. cikk szerinti meghallgatását követően az ESMA határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövették-e az 60. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, az 59. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, valamint az 60. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(9) A vizsgálatvezető nem vesz részt az ESMA felügyeleti tanácsának megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele annak döntéshozatali folyamatába.

(10) A Bizottság a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el 2024. december 21-ig, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az ESMA pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkörének gyakorlására vonatkozó eljárás részletes meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, a határidőkre vonatkozó rendelkezéseket, a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó részletes szabályokat is.

(11) Az ESMA az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából az érintett nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel. Emellett az ESMA nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen jogerős felmentő vagy bűnösséget megállapító ítélet született.

64. cikk

Az 59., a 60. és a 61. cikk szerinti határozatok által érintett személyek meghallgatása

(1) Az 59., a 60. és a 61. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az ESMA meghallgatási lehetőséget biztosít az ilyen határozat alá vont személyek számára az ESMA megállapításai tekintetében. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az említett személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(2) E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó akkor, ha a pénzügyi rendszer jelentős és várhatóan hamarosan bekövetkező kárának megelőzése érdekében az 59. cikk szerinti sürgős intézkedésre van szükség. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(3) Az ESMA határozatával érintett személyek védelemhez való jogát a vonatkozó eljárások során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ESMA ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.

65. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

A Bíróság korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az ESMA e rendelet alapján pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

66. cikk

Nyilvántartásba vételi, elismerési és felügyeleti díjak

(1) Az ESMA díjat számít fel a külső felülvizsgálóknak a nyilvántartásba vételükkel, elismerésükkel és felügyeletükkel kapcsolatos kiadásokért, valamint az ESMA e rendelet alapján végzett feladatainak ellátása során esetlegesen felmerülő költségeiért.

(2) Az ESMA által a kérelmező külső felülvizsgálóknak, nyilvántartásba vett külső felülvizsgálóknak vagy elismert külső felülvizsgálóknak e rendelettel összhangban felszámított díjak összességének fedeznie kell az ESMA-nál az összes külső felülvizsgáló nyilvántartásba vétele és felügyelete tekintetében végzett tevékenységeivel kapcsolatban felmerült adminisztratív költségeket. Ugyanakkor bármely díjnak arányosnak kell lennie az érintett külső felülvizsgáló árbevételével.

Az első albekezdéstől eltérve azok a külső felülvizsgálók, amelyek éves árbevétele nem ér el egy bizonyos összeget, a Bizottság által a (3) bekezdés alapján elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban részletesebben meghatározottak szerint mentesülhetnek a díjfizetési kötelezettség alól.

(3) A Bizottság a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el 2024. december 21-ig e rendelet kiegészítése céljából, amelyben meghatározza különösen a díjtípusokat és a díjköteles ügyeket, a díjak összegét és megfizetésük módját.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozásakor a Bizottság meghatározza a külső felülvizsgálók csoportszinten elért éves árbevételének azon küszöbértékét, amely alatt nem kell díjat felszámítani, valamint azt is, hogy e küszöbérték alkalmazása céljából milyen módon kell kiszámítani az éves árbevételt.

(4) A (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság konzultál az ESMA-val az említett bekezdésben említett díjakról.

67. cikk

Az ESMA külső felülvizsgálókat és harmadik országbeli külső felülvizsgálókat tartalmazó nyilvántartása

(1) Az ESMA a honlapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:

a) a 23. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett külső felülvizsgálókat;

b) azon külső felülvizsgálókat, amelyek számára az 59. cikkel összhangban ideiglenesen megtiltották tevékenységük folytatását;

c) azon külső felülvizsgálókat, amelyek regisztrációját az 59. cikkel összhangban visszavonták;

d) azon harmadik országbeli külső felülvizsgálókat, amelyek a 39. cikkel összhangban jogosultak szolgáltatások nyújtására az Unióban;

e) a 42. cikknek megfelelően elismert, harmadik országbeli külső felülvizsgálókat;

f) a 23. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett azon külső felülvizsgálókat, amelyek a 43. cikkel összhangban jóváhagyják a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokat;

g) azon harmadik országbeli külső felülvizsgálókat, amelyek regisztrációját visszavonták, és amelyek már nem élnek a 39. cikk szerinti jogaikkal, amennyiben a Bizottság az adott harmadik ország tekintetében visszavonja a 40. cikk (1) bekezdése szerinti határozatát.

h) azon harmadik országbeli külső felülvizsgálókat, amelyeknek az elismerését felfüggesztették vagy visszavonták;

i) a 23. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett azon külső felülvizsgálókat, amelyek már nem tudják a 43. cikkel összhangban jóváhagyni a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokat.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a külső felülvizsgálók elérhetőségét, honlapját, valamint azokat az időpontokat, amikortól az ESMA-nak az említett külső felülvizsgálókra vonatkozó határozatai hatályba lépnek.

(3) A harmadik országbeli külső felülvizsgálók esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat, valamint a felügyeletükért a harmadik országban felelős illetékes hatóság elérhetőségét is.

VI. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

68. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 21. cikk (4) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében és a 66. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, 2023. december 20-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21. cikk (4) bekezdésében, a 63. cikk (10) bekezdésében és a 66. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 21. cikk (4) bekezdése, 63. cikk (10) bekezdése és a 66. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. cikk

A külső felülvizsgálókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Azon külső felülvizsgáló, amely 2024. december 21-től 2026. június 21-ig e rendelettel összhangban szolgáltatást szándékozik nyújtani, csak azután nyújthat ilyen szolgáltatásokat, hogy erről értesítette az ESMA-t, és megadta a 23. cikk (1) bekezdésében említett információkat.

(2) A 24. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban, valamint a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében és a 33. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények kivételével az e cikk (1) bekezdésében említett külső felülvizsgálóknak 2026. június 21-ig minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a 24-38. cikknek való megfelelés érdekében.

(3) 2026. június 21. után az e cikk (1) bekezdésében említett külső felülvizsgálók csak akkor nyújthatnak az e rendelettel összhangban szolgáltatásokat, ha a 23. cikknek megfelelően nyilvántartásba vételük megtörtént, feltéve, hogy megfelelnek a 22. cikknek és az e cikk (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiegészített 24-38. cikknek.

70. cikk

A harmadik országbeli külső felülvizsgálókra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Azon harmadik országbeli külső felülvizsgáló, amely 2024. december 21-től 2026. június 21-ig e rendelettel összhangban szolgáltatást szándékozik nyújtani, csak azután nyújthat ilyen szolgáltatásokat, hogy erről értesítette az ESMA-t, és megadta a 23. cikk (1) bekezdésében említett információkat.

(2) Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli külső felülvizsgálóknak:

a) a 24. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban, valamint a 26. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (4) bekezdésében és a 33. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények kivételével minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a 24-38. cikknek való megfelelés érdekében.

b) a 42. cikk (3) bekezdésének megfelelő, az Unióban letelepedett jogi képviselővel kell rendelkezniük.

(3) Az ESMA bármikor 2024. december 21-től 2026. június 21-ig az V. címmel összhangban felügyeleti intézkedések előírásával kikényszerítheti a harmadik országbeli külső felülvizsgálók megfelelését a (2) bekezdés b) pontja tekintetében.

71. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2028. december 21-ig, majd ezt követően háromévente az ESMA-val és az (EU) 2020/852 rendelet 20. cikkével létrehozott fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek a lehetséges mértékben értékelnie kell legalább a következőket:

a) az európaizöldkötvény-standard elterjedtsége és piaci részesedése, mind az Unióban, mind globálisan, különösen a kis- és középvállalkozások körében;

b) e rendeletnek a fenntartható gazdaságra való átállásra, az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározott uniós éghajlati célok eléréséhez szükséges beruházások hiányára, valamint a magántőke-áramlás fenntartható beruházások felé történő átirányítására gyakorolt hatása;

c) a külső felülvizsgálók piacának működése és ESMA általi felügyelete;

d) a 66. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelősége, valamint a külső felülvizsgálókra és az ESMA költségvetésére gyakorolt hatása;

e) a környezeti állítások hitelessége és az azokkal való esetleges visszaélések esetei a zöldkötvények piacán;

f) a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények piacának működése, beleértve a vonatkozó állítások hitelességét és minőségét is;

g) annak szükségessége, hogy egy harmadik ország környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek meghatározására vonatkozó kritériumait a taxonómiai követelményekkel egyenértékűnek ismerjék el, feltéve, hogy az európai zöldkötvényből származó bevételek felhasználásának az ilyen harmadik országbeli kritériumokkal összhangban történő engedélyezése céljából különös biztosítékok vannak érvényben az egyenértékű célkitűzések biztosítása érdekében;

h) az 5. cikk gyakorlati hatása az európai zöldkötvények használatára, az azokból származó bevételek felhasználásának környezeti minőségére, valamint annak okai, hogy az említett cikkben előírt rugalmasság miért nem akadályozza meg a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek finanszírozására való átállást;

i) e rendelet III. címének végrehajtása, beleértve az abban említett mintadokumentumoknak a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények vagy fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátói általi használatát, függetlenül attól, hogy az ilyen kötvényeket az Európai Gazdasági Térségben forgalmazzák-e vagy sem, az említett mintadokumentumok elterjedésének elemzését, a piac alakulását és e mintadokumentumoknak a vonatkozó uniós joggal, többek között az (EU) 2019/2088 rendelettel való összhangját.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentéseket adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, többek között a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvények és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények kibocsátóira vonatkozó közzétételek tekintetében.

(3) A Bizottság 2026. december 21-ig jelentést tesz közzé a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények szabályozásának szükségességéről, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.

(4) A Bizottság 2024. december 31-ig, majd azt követően háromévente jelentést tesz közzé, amelyben tájékoztatja az európai zöldkötvények kibocsátóit az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése alapján elvégzett felülvizsgálatról, beleértve a technikai vizsgálati kritériumoknak az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokkal való összhangját, figyelembe véve az e rendelet 8. cikkében a szerzett jogokra vonatkozóan meghatározott szabályokat.

(5) Az EBH az ESMA-val és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) (a továbbiakban együttesen: az európai felügyeleti hatóságok vagy az EFH-k) szoros együttműködésben 2028. december 21-ig jelentést tesz közzé az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezés használatára való jogosultság szintetikus értékpapírosításra való kiterjesztésének megvalósíthatóságáról.

(6) A Bizottság 2029. december 21-ig az (5) bekezdésben említett jelentés alapján jelentést nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kísérheti.

(7) Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkében említett vegyes bizottságon keresztül 2028. december 21-ig, majd ezt követően adott esetben háromévente jelentést tesznek közzé az értékpapírosítási kötvények piacának alakulásáról. Az említett jelentésekben értékelni kell többek között, hogy a taxonómiához igazodó eszközök volumene kellően nőtt-e ahhoz, hogy felül lehessen vizsgálni a bevételek felhasználására vonatkozó szabályok alkalmazását azon értékpapírosítási kötvények esetében, amelyek kibocsátói az "európai zöldkötvény" vagy "EuGB" megnevezést kívánják használni.

(8) A Bizottság a (7) bekezdésben említett jelentés alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséri.

72. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2024. december 21-től kell alkalmazni.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 20. cikket, a 21. cikk (4) bekezdését, a 23. cikk (6) és (7) bekezdését, a 24. cikk (2) bekezdését, a 26. cikk (3) bekezdését, a 27. cikk (2) bekezdését, a 28. cikk (3) bekezdését, a 29. cikk (4) bekezdését, a 30. cikk (3) bekezdését, a 31. cikk (4) bekezdését, a 33. cikk (7) bekezdését, a 42. cikk (9) bekezdését, a 46. cikk (6) és (7) bekezdését, a 49. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, a 63. cikk (10) bekezdését, a 66. cikk (3) bekezdését, a 68., 69. és 70. cikket 2023. december 20-tól kell alkalmazni.

(4) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 40. cikket, a 42. cikk (1)-(8) bekezdését és a 43. cikket 2026. június 21-től kell alkalmazni.

(5) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy e rendelet 45. és 49. cikkének 2024. december 21-ig megfeleljenek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYRE VONATKOZÓ ADATLAP

Ezt a dokumentumot és annak tartalmát nem kell az ESMA-nak vagy bármely más illetékes hatóságnak jóváhagynia, vagy ahhoz hozzájárulnia.

[Értékpapírosítási kötvény esetében az ebben a dokumentumban a kibocsátóra történő hivatkozásokat az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozásként kell értelmezni és adott esetben az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozással kell helyettesíteni.]

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYRE VONATKOZÓ ÉVES ALLOKÁCIÓS JELENTÉS

[Az allokációs jelentés módosítása esetén ezt a tényt a címnek tükröznie kell]

Ezt a dokumentumot és annak tartalmát nem kell az ESMA-nak vagy bármely illetékes hatóságnak jóváhagynia vagy ahhoz hozzájárulnia.

[Értékpapírosítási kötvény esetében az ebben a dokumentumban a kibocsátóra történő hivatkozásokat az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozásként kell értelmezni és adott esetben az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozással kell helyettesíteni.]

A. táblázat: Információ a bevételek taxonómiához való igazodásáról a kötvényből származó bevételeket a fokozatos megközelítésnek megfelelően felhasználó kötvények esetében

[Az alábbi táblázatban felsorolt információkat legalább a gazdasági tevékenység szintjén, ideális esetben pedig a projekt vagy projektcsoport szintjén kell megadni. A titoktartási megállapodások, a versenyszempontok vagy az alapul szolgáló elfogadott projektek nagy száma és hasonló megfontolások indokolhatják a rendelkezésre bocsátott részletek mennyiségének korlátozását. Amennyiben a kötvényből származó bevételeket a 4. cikk (3) bekezdésében említett kiadásokra fordítják, az információk programszinten is megadhatók.]

Az alábbi táblázatban szereplő információk az érintett kötvény kibocsátásától a jelentéstétel időpontjáig tartó időszakot fedik le.

Összesen:

B. táblázat: Információ a bevételek taxonómiához való igazodásáról a kötvénybevételeket a portfólióalapú megközelítésnek megfelelően felhasználó kötvények esetében

[A táblázatban felsorolt információkat legalább a gazdasági tevékenység szintjén, ideális esetben pedig a projekt vagy projektcsoport szintjén kell megadni. A titoktartási megállapodások, a versenyszempontok vagy az alapul szolgáló elfogadott projektek nagy száma és hasonló megfontolások indokolhatják a rendelkezésre bocsátott részletek mennyiségének korlátozását. Az előírt információk egy része vagy egésze a táblázat formátumán kívül is megadható.]

Az alábbi táblázatban szereplő információk a jelentéstételi időszakra vonatkoznak.

III. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYRE VONATKOZÓ HATÁSJELENTÉS

[A hatásjelentés módosítása esetén a módosítás tényét a címnek tükröznie kell.]

Ezt a dokumentumot és annak tartalmát nem kell az ESMA-nak vagy bármely illetékes hatóságnak jóváhagynia, vagy ahhoz hozzájárulnia.

[Értékpapírosítási kötvény esetében az ebben a dokumentumban a kibocsátóra történő hivatkozásokat az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozásként kell értelmezni és adott esetben az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozással kell helyettesíteni.]

IV. MELLÉKLET

A KIBOCSÁTÁST MEGELŐZŐ, A KIBOCSÁTÁST KÖVETŐ VAGY A HATÁSJELENTÉSRE VONATKOZÓ FELÜLVIZSGÁLATOK TARTALMA

Ezt a dokumentumot és annak tartalmát nem kell az ESMA-nak vagy bármely illetékes hatóságnak jóváhagynia vagy hitelesítenie.

[Értékpapírosítási kötvény esetében az ebben a dokumentumban a kibocsátóra történő hivatkozásokat az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozásként kell értelmezni és adott esetben az értékpapírosítást kezdeményezőre való hivatkozással kell helyettesíteni.]

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859., 2023.12.20. ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).

( 3 ) A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385/58. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).