32017R2402[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2402 RENDELETE

(2017. december 12.)

az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"értékpapírosítás":

olyan ügylet vagy konstrukció, amelynél a kitettséggel vagy kitettségek halmazával kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba sorolják, és amely az alábbiak közül mindegyik jellemzőnek megfelel: a)

az ügylet vagy konstrukció keretében eszközölt kifizetések attól függnek, hogy a kitettség vagy kitettségek halmaza hogyan teljesít; b)

az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg a veszteségek eloszlását az ügylet vagy konstrukció futamideje alatt; c)

az ügylet vagy konstrukció nem keletkeztet olyan kitettséget, amely az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (8) bekezdésében felsorolt valamennyi jellemzővel rendelkezik.

2.

"különleges célú gazdasági egység":az értékpapírosítást kezdeményezőtől és a szponzortól eltérő gazdasági társaság, vagyonkezelő vagy egyéb szervezet, amelyet egy vagy több értékpapírosítás megvalósítására hoztak létre, amelynek tevékenysége az említett cél végrehajtásához szükséges tevékenységekre korlátozódik, és amelynek struktúrája úgy van kialakítva, hogy az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettségei elkülönüljenek a különleges célú gazdasági egység kötelezettségeitől;

3.

"értékpapírosítást kezdeményező":

olyan szervezet: a)

amely vagy önmagán vagy hozzá kapcsolódó szervezeten keresztül közvetlenül vagy közvetetten részese volt annak az eredeti megállapodásnak, amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós azon kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, melyek az értékpapírosítás tárgyát képező kitettségeket eredményezték; vagy b)

amely saját számlájára megvásárolja egy harmadik fél kitettségeit, majd értékpapírosítja azokat;

4.

"újra-értékpapírosítás":olyan értékpapírosítás, ahol az alapul szolgáló kitettségek legalább egyike értékpapírosítási pozíció;

5.

"szponzor":

az értékpapírosítást kezdeményezőtől különböző, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott, akár az Unióban, akár azon kívül található hitelintézet, vagy a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, amely a)

olyan eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási programot vagy más értékpapírosítást hoz létre és működtet, amelynek keretében kitettségeket vásárolnak harmadik fél szervezetektől, vagy b)

olyan eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási programot vagy más értékpapírosítást hoz létre, amelynek keretében kitettségeket vásárol harmadik fél szervezetektől, és az értékpapírosítást kísérő napi szintű aktív portfóliókezelést egy olyan szervezetre bízza, amely a 2009/65/EK irányelvvel, a 2011/61/EU irányelvvel vagy a 2014/65/EU irányelvvel összhangban erre jogosult;

6.

"ügyletrészsorozat":egy kitettséghez vagy kitettségek egy halmazához kapcsolódó hitelkockázat szerződésben meghatározott szegmense, ahol e szegmens egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelveszteség-kockázat kapcsolódik, mint a más szegmens ugyanilyen méretű pozíciójához tartozó hitelveszteség-kockázat, figyelmen kívül hagyva a harmadik felek által az ezen vagy más szegmens pozíciói tulajdonosainak közvetlenül nyújtott hitelkockázati fedezeteket;

7.

"eszközfedezetű kereskedelmiértékpapír-kibocsátási program" vagy "ABCP-program":olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok túlnyomórészt egyéves vagy annál rövidebb eredeti lejáratú eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok;

8.

"eszközfedezetű kereskedelmi értékpapír ügylet" vagy "ABCP-ügylet":ABCP-programon belüli értékpapírosítás;

9.

"hagyományos értékpapírosítás":az értékpapírosított kitettségekben való gazdasági érdekeltség átruházásával járó értékpapírosítás az ezen kitettségek tulajdonjogának az értékpapírosítás kezdeményezőjétől egy különleges célú gazdasági egységre való átruházásával vagy egy különleges célú gazdasági egység általi közvetett részesedésen keresztül való átruházásával, úgy, hogy a kibocsátott értékpapírok az értékpapírosítást kezdeményező számára nem jelentenek fizetési kötelezettséget;

10.

"szintetikus értékpapírosítás":olyan értékpapírosítás, amelynél a kockázati transzfer hitelderivatívákkal vagy garanciákkal valósul meg, és az értékpapírosított kitettségek az értékpapírosítást kezdeményező kitettségei maradnak;

11.

"befektető":értékpapírosítási pozícióval rendelkező természetes vagy jogi személy;

12.

"intézményi befektető":

olyan befektető, amely a következők valamelyike: a)

a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító; b)

a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító; c)

az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkével összhangban az ezen irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, kivéve, ha ezen intézmény esetében a tagállam az említett irányelv 5. cikkével összhangban úgy döntött, hogy részben vagy teljesen eltekint az említett irányelv alkalmazásától; vagy befektetéskezelő vagy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által a 2016/2341 (EU) irányelv 32. cikkével összhangban megbízott, engedéllyel rendelkező szervezet; d)

a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az Unióban alternatív befektetési alapokat kezelő és/vagy forgalmazó alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK); e)

a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozást (ÁÉKBV) kezelő alapkezelő társaság; f)

saját maga által kezelt ÁÉKBV, azaz a 2009/65/EK irányelvnek megfelelően engedélyezett olyan befektetési társaság, amely nem jelölt ki az említett irányelvnek megfelelően engedélyezett alapkezelő társaságot; g)

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában, az említett rendelet alkalmazásában meghatározott hitelintézet, vagy az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

13.

"hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó ":olyan szervezet, amely napi szinten foglalkozik vásárolt követelések egy halmaza vagy az alapul szolgáló hitelkitettségek kezelésével;

14.

"likviditási hitelkeret":olyan szerződéses megállapodással létrejövő értékpapírosítási pozíció, melynek célja finanszírozást biztosítani, hogy a befektetők számára biztosítva legyen a határidőn belül a pénzáramlás;

15.

"rulírozó kitettség":olyan kitettség, amelynél a hitelfelvevők egyenlegei a hitelfelvételi és visszafizetési döntéseiknek megfelelően a megállapodott értékhatáron belül ingadozhatnak;

16.

"rulírozó értékpapírosítás":olyan értékpapírosítás, amelynél maga az értékpapírosítási struktúra rulírozó jellegű a kitettségek halmazába új kitettségek bekerülése vagy kitettségek kikerülése révén, függetlenül attól, hogy a kitettségek rulírozó vagy nem rulírozó kitettségek-e;

17.

"gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezés":olyan szerződéses rendelkezés rulírozó kitettségek értékpapírosításánál vagy rulírozó értékpapírosításnál, amely meghatározott események bekövetkezése esetére előírja a befektető értékpapírosítási pozícióinak visszafizetését e pozíciók eredetileg meghatározott lejárata előtt;

18.

"első veszteségviselő ügyletrészsorozat":az értékpapírosításnál a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat, azaz az első ügyletrészsorozat, amely az értékpapírosított kitettségeknél felmerülő veszteséget viseli, és ezáltal védelmet nyújt a második veszteségviselő kategóriába tartozó, valamint adott esetben magasabb minősítésű ügyletrészsorozatoknak;

19.

"értékpapírosítási pozíció":értékpapírosításnak való kitettség;

20.

"eredeti hitelező":az a szervezet, amely vagy önmaga vagy hozzá kapcsolódó szervezeten keresztül közvetlenül vagy közvetetten megkötötte azt az eredeti megállapodást, amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós azon kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, melyek az értékpapírosítás tárgyát képező kitettségeket eredményezték;

21.

"teljes mértékben támogatott ABCP-program":

olyan ABCP-program, amelyet annak szponzora közvetlenül és teljes mértékben támogat oly módon, hogy a különleges célú gazdasági egység(ek) részére egy vagy több likviditási hitelkeretet biztosít, amely legalább az alábbiak mindegyikére kiterjed: a)

az ABCP-program valamennyi likviditási és hitelkockázata; b)

az értékpapírosított kitettség valamennyi lényeges felhígulási kockázata; c)

ABCP-ügylet szintű és ABCP-program szintű minden egyéb költség, amennyiben szükséges ahhoz, hogy garantálni lehessen a befektetőnek az ABCP utáni összegek teljes kifizetését;

22.

"teljes mértékben támogatott ABCP-ügylet":

olyan ABCP-ügylet, amelyet az ügylet vagy az ABCP-program szintjén teljes mértékben támogat egy likviditási hitelkeret, amely legalább az alábbiak mindegyikére kiterjed: a)

az ABCP-ügylet valamennyi likviditási és hitelkockázata; b)

az ABCP-ügylet keretében értékpapírosított kitettségek valamennyi lényeges felhígulási kockázata; c)

ABCP-ügylet szintű és ABCP-program szintű minden egyéb költség, amennyiben szükséges ahhoz, hogy garantálni lehessen a befektetőnek az ABCP utáni összegek teljes kifizetését;

23. "értékpapírosítási adattár"

olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli az értékpapírosítások adatait;

E rendelet 10. cikkének alkalmazásában, ahol a 648/2012/EU rendelet 61., 64., 65., 66., 73., 78., 79. és 80. cikke kereskedési adattárra utal, ott értékpapírosítási adattárat kell érteni;

24.

"nemteljesítő kitettség":vagy "NPE": olyan kitettség, amely megfelel az (EU) 575/2013 rendelet 47a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek bármelyikének;

25.

"NPE értékpapírosítás":olyan értékpapírosítás, amely nemteljesítő kitettségek halmazára épül, amelyek névértéke a teljes halmaz névértékének legalább 90%-a kihelyezéskor, és bármely későbbi időpontban, amikor eszközöket adnak hozzá vagy távolítanak el az alapul szolgáló halmazból annak feltöltése, átütemezése vagy bármely más releváns ok miatt;

26.

"hitelkockázati fedezeti megállapodás":az értékpapírosítást kezdeményező és a befektető között létrejött megállapodás, amely alapján az értékpapírosítást kezdeményező hitelderivatívák vagy garanciák útján a befektetőre ruházza át az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatát azzal, hogy az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettséget vállal arra, hogy egy hitelkockázati fedezeti prémiumnak nevezett összeget fizet a befektetőnek, és a befektető kötelezettséget vállal arra, hogy egy hitelkockázati fedezeti kifizetésnek nevezett összeget fizet az értékpapírosítást kezdeményező részére a szerződésben meghatározott hitelesemények bekövetkezésekor;

27.

"hitelkockázati fedezeti prémium":az az összeg, amelynek a befektető által ígért hitelkockázati fedezet fejében a befektető részére történő kifizetésére az értékpapírosítást kezdeményező a hitelkockázati fedezeti megállapodásban kötelezettséget vállalt;

28.

"hitelkockázati fedezeti kifizetés":az az összeg, amelynek a hitelkockázati fedezeti megállapodásban meghatározott hitelesemény bekövetkezésekor az értékpapírosítást kezdeményező részére történő kifizetésére a befektető a hitelkockázati fedezeti megállapodásban kötelezettséget vállalt;

29.

"szintetikus értékpapírosítási felár":a szintetikus értékpapírosítás dokumentációja szerint az értékpapírosítást kezdeményező által szerződésben kijelölt összeg, amely az értékpapírosított kitettségekben az ügylet lejárati időpontja előtt esetlegesen keletkezett veszteségeket fedezi;

30.

"fenntarthatósági tényezők":az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők;

31.

"vissza nem térítendő vételárkedvezmény":az alapul szolgáló halmazban lévő kitettségek fennálló egyenlege és azon ár közötti különbség, amelyen az értékpapírosítást kezdeményező az említett kitettségeket az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységnek eladja, amennyiben sem az értékpapírosítást kezdeményezőnek, sem az eredeti hitelezőnek nem térítik vissza ezt a különbözetet.

3. cikk

Értékpapírosítások értékesítése lakossági ügyfeleknek

Értékpapírosítási pozíció eladója kizárólag abban az esetben értékesíthet ilyen pozíciót a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfélnek, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) az értékpapírosítási pozíció eladója a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban alkalmassági tesztet végzett;

b) az értékpapírosítási pozíció eladója az a) pontban említett teszt alapján meggyőződött arról, hogy az értékpapírosítási pozíció az adott lakossági ügyfélnek alkalmas befektetés;

c) az értékpapírosítási pozíció eladója jelentés keretében haladéktalanul beszámolt a lakossági ügyfélnek az alkalmassági teszt eredményéről.

4. cikk

A különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó követelmények

A különleges célú gazdasági egységnek nem lehet a székhelye olyan harmadik országban, amely vonatkozásában az alábbiak bármelyike fennáll:

a) a harmadik ország az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 9. cikkével összhangban szerepel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékében;

aa) a harmadik ország szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének I. mellékletében;

b) a harmadik ország nem kötött olyan megállapodást valamely tagállammal, amely biztosítja, hogy ez a harmadik ország teljes mértékben megfeleljen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jövedelem- és tőkeadóztatási modellegyezményének 26. cikkében vagy az OECD adóügyi információcseréről szóló modellegyezményében megállapított szabályoknak, és biztosítsa az adóügyi információk, köztük a többoldalú adóügyi megállapodások tényleges cseréjét.

Egy olyan különleges célú gazdasági egység esetén, amely egy, a II. mellékletben káros adóügyi rendelkezések alkalmazása miatt említett joghatóságban 2021. április 9. után telepedett le, a befektető az említett értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység által kibocsátott értékpapírokba történő befektetésről értesíti azon tagállam illetékes adóügyi hatóságait, amelyben a befektető adóügyi illetékességgel rendelkezik.

2. FEJEZET

MINDEN ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Az intézményi befektetők által elvégzendő előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények

Értékpapírosítási pozíció tulajdonlását megelőzően az értékpapírosítást kezdeményezőtől, szponzortól és eredeti hitelezőtől eltérő intézményi befektetőnek ellenőriznie kell, hogy:

a) amennyiben az Unióban székhellyel rendelkező, értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező nem az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, megbízható és pontosan meghatározott kritériumok, valamint a hitelek jóváhagyására, módosítására, megújítására és finanszírozására vonatkozó egyértelműen meghatározott eljárások alapján nyújtja az alapul szolgáló kitettségeket eredményező valamennyi hitelt, továbbá rendelkezik az e kritériumok és eljárások alkalmazásához szükséges hatékony rendszerekkel, e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

b) amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező székhelye harmadik országban található, megbízható és pontosan meghatározott kritériumok, valamint a hitelek jóváhagyására, módosítására, megújítására és finanszírozására vonatkozó egyértelműen meghatározott eljárások alapján nyújtja az alapul szolgáló kitettségeket eredményező valamennyi hitelt, továbbá rendelkezik az e kritériumok és eljárások alkalmazásához szükséges hatékony rendszerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a hitelnyújtás az adós hitelképességének alapos elemzésén alapuljon;

c) amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező székhelye az Unióban található, a 6. cikkel összhangban folyamatosan jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget tart fenn, és a kockázatmegtartást a 7. cikkel összhangban közli az intézményi befektetővel;

d) amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező székhelye harmadik országban található, folyamatosan jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget tart fenn, amely semmilyen esetben sem lehet kevesebb - a 6. cikkel összhangban meghatározva - 5 %-nál, és a kockázatmegtartást közli az intézményi befektetőkkel;

e) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy adott esetben a különleges célú gazdasági egység rendelkezésre bocsátotta a 7. cikkben meghatározott információkat az említett cikkben megállapított módon és gyakorisággal;

f) a nemteljesítő kitettségek esetében a kitettségek kiválasztása és árazása során megbízható kritériumokat alkalmaznak.

Értékpapírosítási pozíció tulajdonlását megelőzően az értékpapírosítást kezdeményezőtől, szponzortól és az eredeti hitelezőtől eltérő intézményi befektetőnek előzetes vizsgálatot kell végeznie, amely lehetővé teszi számára a felmerülő kockázatok számbavételét. E vizsgálatnak legalább a következők mindegyikére ki kell terjednie:

a) az egyes értékpapírosítási pozíciók és az alapul szolgáló kitettségek kockázati jellemzői;

b) az értékpapírosítás mindazon strukturális jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolhatják az értékpapírosítási pozíció teljesítményét, beleértve a szerződésben meghatározott kifizetési sorrendet, a kifizetési sorrendhez kapcsolódó kiváltó eseményeket, a hitelminőség-javítást, a likviditásjavítást, a piaci értékhez kötött kiváltó eseményeket, valamint a nemteljesítés ügyletspecifikus meghatározását;

c) az olyan értékpapírosítások esetében, amelyeknek az STS kritériumoknak való megfeleléséről a 27. cikkel összhangban értesítést küldtek, az, hogy az értékpapírosítás megfelel-e a 19-22. cikkben, a 23-26. cikkben és a 27. cikkben megállapított követelményeknek. Az intézményi befektetők megfelelő mértékben támaszkodhatnak a 27. cikk (1) bekezdése szerinti, az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló értesítésre és az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység által az STS követelmények teljesítésével kapcsolatban közölt információkra, de nem támaszkodhatnak kizárólag vagy automatikusan erre az értesítésre vagy információkra.

Az első albekezdés a) és b) pontjától eltérve, teljes mértékben támogatott ABCP-program esetében az ABCP-program által kibocsátott kereskedelmi értékpapírokba fektető intézményi befektetőknek mérlegelniük kell az ABCP-program jellemzőit és a teljes likviditási támogatást.

Az értékpapírosítást kezdeményezőtől, szponzortól és eredeti hitelezőtől eltérő, értékpapírosítási pozíciót tulajdonló intézményi befektetőnek legalább:

a) az értékpapírosítási pozíció kockázati profiljának és adott esetben az intézményi befektető kereskedési és nem kereskedési könyvének megfelelő arányos írásbeli eljárást kell kialakítania az (1) és a (3) bekezdésben foglaltak teljesítésének, valamint az értékpapírosítási pozíció és az alapul szolgáló kitettségek teljesítményének folyamatos nyomon követésére. Ha az értékpapírosítás és az alapul szolgáló kitettségek tekintetében releváns, az említett írásbeli eljárásokkal nyomon kell követni a kitettségek típusát, azon hitelek arányát, amelyek esetében 30, 60, vagy 90 napot meghaladó késedelem áll fenn, a nemteljesítési rátákat, az előtörlesztési rátákat, a végrehajtás alatti hiteleket, a nemteljesítő kitettségek megtérülési rátáit, a visszavásárlásokat, a hitelmódosításokat, a törlesztések szüneteltetését, a biztosítékok típusait és ingatlanfedezet esetében azt, hogy az ingatlanban a tulajdonos lakik-e, a hitelbírálati pontszámoknak vagy a hitelképesség más mérőszámainak gyakorisági eloszlását az alapul szolgáló kitettségek szerint, az ágazati és földrajzi diverzifikációt, valamint a hitelfedezeti ráták megfelelő érzékenységi vizsgálatot lehetővé tevő szélességű sávokba sorolt gyakorisági eloszlását. Amennyiben az alapul szolgáló kitettségek maguk is értékpapírosítási pozíciók, a 8. cikk szerint lehetséges módon, az intézményi befektetőnek az e pozíciók alapjául szolgáló kitettségeket is figyelemmel kell kísérnie;

b) teljes mértékben támogatott ABCP-programtól eltérő értékpapírosítás esetében rendszeresen az alapul szolgáló kitettséget támogató biztosítékokra és pénzáramlásokra vonatkozó stresszteszteket kell végeznie, vagy - ha nem áll rendelkezésre elegendő adat a pénzáramlásokra és a biztosítékok értékére vonatkozóan - a veszteségekre vonatkozó feltételezésekre irányuló stresszteszteket, figyelembe véve az értékpapírosítási pozícióval összefüggő kockázat jellegét, méretét és összetettségét;

c) teljes mértékben támogatott ABCP-program esetében rendszeresen el kell végeznie a szponzor fizetőképességére és likviditására vonatkozó sztresszteszteket;

d) biztosítania kell vezetőtestülete belső tájékoztatását annak érdekében, hogy a vezetőtestület tudatában legyen az értékpapírosítási pozícióból eredő lényeges kockázatoknak, valamint biztosítva legyen e kockázatok megfelelően kezelése;

e) képesnek kell lennie arra, hogy kérelemre bizonyítsa az illetékes hatóságai számára, hogy átfogóan és alaposan ismeri az értékpapírosítási pozícióját és az annak alapjául szolgáló kitettségeket, továbbá hogy írásba foglalt szabályzatokat és eljárásokat vezetett be az értékpapírosítási pozícióból eredő kockázatok kezelésére, az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban az ellenőrzések és az előzetes vizsgálatok nyilvántartására, valamint az egyéb releváns információk nyilvántartására; és

f) a teljes mértékben támogatott ABCP-programoknak való kitettségek esetében képesnek kell lennie arra, hogy kérelemre bizonyítsa az illetékes hatóságai számára, hogy átfogóan és alaposan ismeri a szponzor hitelminőségét és a nyújtott likviditási hitelkeret feltételeit.

6. cikk

Kockázatmegtartás

E cikk alkalmazásában nem tekinthető értékpapírosítást kezdeményezőnek az a szervezet, amely kizárólag kitettségek értékpapírosításának céljából jött létre vagy működik.

A jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség mérése során a megtartó fél figyelembe vesz bármely olyan díjat, amely a gyakorlatban a jelentős mértékű tényleges nettó gazdasági érdekeltség csökkentésére használható.

Hagyományos NPE értékpapírosítás esetén az e bekezdésben előírt követelményt a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó is teljesítheti, feltéve, hogy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó bizonyítani tudja, hogy szakértelemmel rendelkezik az értékpapírosított kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek kezelésében, valamint jól dokumentált és megfelelő szabályzatokkal, eljárásokkal és kockázatkezelési kontrollintézkedésekkel rendelkezik a kitettségek kezelése tekintetében.

Az (1) bekezdés értelmében kizárólag az alábbiak minősülnek jelentős mértékű, legalább 5 %-os nettó gazdasági érdekeltség megtartásának:

a) a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozatból a névérték legalább 5 %-ának megtartása;

b) rulírozó értékpapírosítás vagy rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén minden egyes értékpapírosított kitettség névértékének legalább 5 %-os mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása;

c) véletlenszerűen kiválasztott, legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű kitettségek megtartása, amennyiben ezeket a nem értékpapírosított kitettségeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve, hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100;

d) az első veszteségviselő ügyletrészsorozat és - amennyiben ennek megtartása nem éri el az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-át - szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrészsorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrészsorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő; vagy

e) az értékpapírosításba bevont valamennyi értékpapírosított kitettség 5 %-ánál nem kevesebb első veszteségviselő kitettség megtartása.

A nemteljesítő kitettség nettó értékének kiszámításához a kitettség névértékéből vagy adott esetben a kihelyezéskor fennálló értékéből le kell vonni az egyedi értékpapírosított kitettség szintjén a kihelyezéskor megállapodott vissza nem térítendő vételárkedvezményt vagy adott esetben az alapul szolgáló kitettségek halmazának szintjén a kihelyezéskor megállapodott vissza nem térítendő vételárkedvezmény megfelelő részét. Emellett az értékpapírosított nemteljesítő kitettségek nettó értékének meghatározása céljából a vissza nem térítendő vételárkedvezmény magában foglalhatja az értékpapírosítást kezdeményező által későbbi eladásra kihelyezett nemteljesítő kitettségek értékpapírosítási ügyletrészsorozatainak nominális összege és azon ár közötti különbséget, amelyen ezen ügyletrészsorozatokat először értékesítik nem kapcsolódó harmadik feleknek.

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha az értékpapírosított kitettséget létrehozó hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás megfelel a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 79. cikkében meghatározott követelményeknek, és időben az értékpapírosítást kezdeményező vagy szponzor, valamint az Unióban székhellyel rendelkező, uniós szintű hitelintézeti anyavállalat, pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság rendelkezésére bocsátja az e rendelet 5. cikkében megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges információkat.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az értékpapírosított kitettségek az alábbiakkal szembeni kitettségek, vagy azokat az alábbiak teljes egészükben, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantálják:

a) központi kormányzatok vagy központi bankok;

b) a tagállamok regionális kormányzatai, helyi hatóságai és az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja értelmében vett közszektorbeli intézményei;

c) olyan intézmények, amelyekhez az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete alapján 50 %-os vagy annál alacsonyabb kockázati súlyt kell rendelni;

d) az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 2. cikkének 3. pontjának értelmében vett nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények; vagy

e) az 575/2013/EU rendelet 117. cikkében felsorolt multilaterális fejlesztési bankok.

Az EBH szorosan együttműködve az ESMA-val és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 7 ) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a kockázatmegtartási követelmények részletes meghatározására, különös tekintettel a következőkre:

a) a kockázatmegtartásnak a (3) bekezdés szerinti módszerei, ideértve a követelmények szintetikus vagy függő kockázatmegtartási formában történő teljesítését;

b) az (1) bekezdésben említett megtartási szint mérése;

c) a megtartott érdekeltség fedezésének és értékesítésének tilalma;

d) a (4) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) alapon történő kockázatmegtartás feltételei;

e) a (6) bekezdésben említett, egyértelmű, átlátható és nyilvánosan hozzáférhető indexen alapuló ügyletek mentesítésének feltételei;

f) NPE értékpapírosítás esetén a kockázatmegtartás (3) és (3a) bekezdés szerinti módozatai;

g) A megtartó félnek fizetett díjak hatása az (1) bekezdés értelmében vett jelentős mértékű tényleges nettó gazdasági érdekeltségre.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. október 10-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

7. cikk

Az értékpapírosítást kezdeményezőre, a szponzorra és a különleges célú gazdasági egységre vonatkozó átláthatósági követelmények

Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység köteles e cikk (2) bekezdésével összhangban az értékpapírosítási pozíciók tulajdonosainak, az e rendelet 29. cikkében említett illetékes hatóságoknak és kérelemre a potenciális befektetőknek a rendelkezésére bocsátani legalább a következőket:

a) negyedévente az alapul szolgáló kitettségekre vonatkozó információk, ABCP esetében pedig havonta az alapul szolgáló követelésekre vagy hitelkövetelésekre vonatkozó információk;

b) a tranzakció megértése szempontjából lényeges minden mögöttes dokumentáció, többek között, de nem kizárólag - adott esetben - az alábbi dokumentumok: i. a véglegesített terméktájékoztató vagy a kibocsátási tájékoztató az ügylet záródokumentumaival együtt, kivéve a jogi szakvéleményeket; ii. hagyományos értékpapírosítás esetében az eszköz-adásvételi, engedményezési, novációs vagy átruházási megállapodás és bármely vonatkozó bizalmi vagyonkezelési nyilatkozat; iii. a származtatott ügyletekre és garanciákra vonatkozó megállapodás, valamint a biztosítéki megállapodásokra vonatkozó dokumentumok, amennyiben az értékpapírosított kitettségek az értékpapírosítást kezdeményező kitettségei maradnak; iv. az állománykezelési, állománykezelés-támogatási, ügyviteli és készpénzkezelési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások; v. bizalmi vagyonkezelési megállapodás, biztosítéki szerződés, megbízási szerződés, számlakezelő-banki megállapodás, garantált befektetési szerződés, bejegyzett feltételek vagy bizalmi vagyonkezelési keretrendszer vagy bizalmi definíciós keretrendszer vagy jogi szempontból egyenértékű egyéb jogi dokumentáció; vi. valamennyi releváns, hitelezők közötti megállapodás, származtatott ügyletekre vonatkozó dokumentáció, alárendelt hitelre vonatkozó megállapodás, indulóhitel-megállapodás és likviditásihitelkeret-megállapodás; Az említett mögöttes dokumentáció között szerepeltetni kell az értékpapírosítás kifizetési sorrendjének részletes leírását;

c) amennyiben a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 8 ) összhangban nem készült kibocsátási tájékoztató, ügyleti összefoglaló vagy áttekintés az értékpapírosítás főbb jellemzőiről, adott esetben az alábbiakkal együtt: i. az ügyleti struktúra részletei, ezen belül az ügyletet, a pénzáramlást és a tulajdonosi szerkezetet áttekintő szerkezeti ábrák; ii. a kitettségek jellemzőivel, a pénzáramlással, a veszteségek ügyletrészsorozatok közötti elosztásával (vízesés modell), a hitelminőség-javítással és a likviditástámogatási jellemzőkkel kapcsolatos részletek, iii. az értékpapírosítási pozíciók tulajdonosainak szavazati jogaival és e tulajdonosok, valamint más biztosított hitelezők kapcsolatával összefüggő részletek; és iv. a b) pont szerinti dokumentumokban említett valamennyi olyan kiváltó ok és esemény, amelynek jelentős hatása lehet az értékpapírosítási pozíciók teljesítményére;

d) STS értékpapírosítás esetében az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló, a 27. cikkben említett értesítés;

e) a negyedéves befektetői jelentések vagy ABCP esetében a havi befektetői jelentések, amelyek tartalmazzák a következőket: i. az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségére és teljesítményére vonatkozó minden lényeges adat; ii. a kifizetési sorrend módosulását vagy bármely partner lecserélését eredményező eseményekre vonatkozó információk, és ABCP-ügyletnek nem minősülő értékpapírosítás esetében az alapul szolgáló kitettségek és az értékpapírosítási kötelezettségek által generált pénzáramlással kapcsolatos adatok; iii. a 6. cikkel összhangban a kockázatmegtartással kapcsolatos információk, többek között információk arról, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében megállapított lehetőségek közül melyik érvényesül;

f) az értékpapírosításra vonatkozó bármely bennfentes információ, amelyet az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy a különleges célú gazdasági egység köteles nyilvánosságra hozni a bennfentes kereskedelemmel és a piaci manipulációkkal foglalkozó 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 17. cikkével összhangban;

g) amennyiben az f) pont nem alkalmazandó, a jelentős események, például: i. a b) pont szerint benyújtott dokumentumokban megállapított kötelezettségek lényeges megsértése, valamint e kötelezettségszegéssel kapcsolatban utólagosan rendelkezésre bocsátott jóvátételek, mentességek vagy hozzájárulások; ii. az értékpapírosítás szerkezeti jellemzőit érintő, az értékpapírosítás teljesítményét lényegesen befolyásolni képes változás; iii. az értékpapírosítás vagy az alapul szolgáló kitettségek kockázati jellemzőinek változása, amely az értékpapírosítás teljesítményét lényegesen befolyásolhatja; iv. STS értékpapírosítás esetében az STS követelményeknek való megfelelés megszűnése vagy az illetékes hatóságok korrekciós vagy adminisztratív intézkedései; v. az ügyleti dokumentumok lényeges módosulása.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában említett információkat az árazást megelőzően kell rendelkezésre bocsátani.

Az első albekezdés a) és e) pontjában említett információkat minden negyedévben azonos időpontban, legkésőbb egy hónappal a kamatfizetés esedékességének napját követően kell rendelkezésre bocsátani, vagy ABCP-ügyletek esetén legkésőbb egy hónappal a beszámoló tárgyidőszakának végét követően.

Az ABCP esetében az első albekezdés a) pontjában, c) pontjának ii. alpontjában és e) pontjának i. alpontjában említett információkat összevont formában kell az értékpapírosítási pozíciók tulajdonosai, valamint kérelemre a potenciális befektetők rendelkezésére bocsátani. A szponzornak és kérelemre az illetékes hatóságoknak hitelszintű adatokat is a rendelkezésére kell bocsátani.

Az 596/2014/EU rendelet sérelme nélkül az első albekezdés f) és a g) pontjában említett információkat késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani.

Az e bekezdésben foglaltak teljesítésekor az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy a különleges célú gazdasági egység köteles betartani az információk bizalmasságának védelmére és a személyes adatok kezelésére vonatkozó nemzeti és uniós jogot annak érdekében, hogy az e jog, valamint az ügyfelekre, az eredeti hitelezőre vagy az adósra vonatkozó információkkal kapcsolatos titoktartási kötelezettségének esetleges megsértését, kivéve, ha a bizalmas információ anonim vagy összevont.

Ennek megfelelően az első albekezdés b) pontjában említett információk tekintetében az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység összefoglalót bocsáthat rendelkezésre az érintett dokumentumokról.

A 29. cikkben említett illetékes hatóságoknak lehetőségük kell hogy legyen arra, hogy az e rendeletben megállapított feladataik teljesítéséhez ilyen bizalmas információkat kérjenek be.

Az első albekezdéssel összhangban kijelölt szervezetnek egy értékpapírosítási adattár segítségével rendelkezésre kell bocsátania az értékpapírosítási ügylet információit.

A második és negyedik albekezdésben említett követelmények nem alkalmazandók azokra az értékpapírosításokra, amelyek esetében nem szükséges tájékoztatót összeállítani a 2003/71/EK irányelv értelmében.

Amennyiben nem kerül sor a 10. cikkel összhangban értékpapírosítási adattár nyilvántartásba vételére, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére kijelölt szervezetnek az információkat olyan honlapon kell rendelkezésre bocsátania, amely:

a) jól működő adatminőség-ellenőrzési rendszert is magában foglal;

b) olyan megfelelő irányítási standardok vonatkoznak rá, valamint olyan megfelelő szervezeti struktúrát kell fenntartania és működtetnie, amelyek garantálják a honlap folyamatos és rendezett működését;

c) olyan megfelelő rendszerek, ellenőrzési mechanizmusok és eljárások kapcsolódnak hozzá, amelyekkel meghatározható, melyek a működési kockázat releváns forrásai;

d) a kapott információk védelmét, sérthetetlenségét és azonnali rögzítését biztosító rendszereket foglal magában; és

e) lehetővé teszi az információk nyilvántartásban való megőrzését az értékpapírosítás lejárati időpontját követően legalább öt évig.

A tájékoztatásért felelős szervezet nevét és az információkat rendelkezésre bocsátó értékpapírosítási adattárat az értékpapírosítási dokumentációban fel kell tüntetni.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2019. január 18-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet

Az ESMA 2019. január 18-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Az újra-értékpapírosítás tilalma

Ettől eltérve az első albekezdés nem alkalmazandó az alábbiakra:

a) olyan értékpapírosítás, amelynél az értékpapírokat 2019. január 1. előtt bocsátották ki; és

b) olyan értékpapírosítás amely a (3) bekezdésben előírt legitim célokat szolgálja, és amelynél az értékpapírokat 2019. január 1-jén vagy azt követően bocsátották ki.

Amennyiben a felügyelt szervezet az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet és 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, az e bekezdés első albekezdésében említett illetékes hatóság köteles konzultálni a szanálási hatósággal, valamint az adott szervezet szempontjából releváns bármilyen más hatósággal, mielőtt engedélyezi az értékpapírosítási pozícióknak az értékpapírosításba az alapul szolgáló kitettségek közé történő felvételét. Ez a konzultáció nem tarthat tovább 60 napnál, amely időtartamot attól a naptól kell számítani, amikor az illetékes hatóság értesítette a szanálási hatóságot valamint az adott szervezet szempontjából releváns bármilyen más hatóságot arról, hogy konzultációt kell folytatniuk.

Ha a konzultáció eredményeképpen meghozott határozatban az illetékes hatóság engedélyezi, hogy az értékpapírosításba az alapul szolgáló kitettségek közé értékpapírosítási pozíciókat is felvegyenek, erről értesítenie kell az ESMA-t.

E cikk alkalmazásában az alábbiak minősülnek legitim célnak:

a) valamely hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás felszámolásának megkönnyítése;

b) valamely hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás életképességének folyamatos működés melletti biztosítása felszámolásuk elkerülése céljából; vagy

c) amennyiben az alapul szolgáló kitettségek nem teljesítenek, a befektetők érdekeinek védelme.

Az ESMA minden ilyen szabályozástechnikai standard-tervezetet benyújt a Bizottsághoz. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

9. cikk

A hitelnyújtás kritériumai

Az első albekezdéstől eltérve azon alapul szolgáló kitettségekre, amelyek nemteljesítő kitettségnek minősültek akkor, amikor az értékpapírosítást kezdeményező megvásárolta őket a releváns harmadik féltől, a kitettségek kiválasztása és árazása során megbízható kritériumok alkalmazandók.

A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

a) az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit létrehozó eredeti megállapodás a 2014/17/EU irányelv hatálybalépése előtt lépett hatályba; valamint

b) az olyan értékpapírosítást kezdeményező, aki saját számlára megvásárolja egy harmadik fél kitettségeit és azokat értékpapírosítja, teljesíti azon követelményeket, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményező intézményeknek a 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (2) bekezdése értelmében 2019. január 1-je előtt teljesíteniük kell.

3. FEJEZET

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI ADATTÁRAK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSAI

10. cikk

Értékpapírosítási adattár nyilvántartásba vétele

Az értékpapírosítási adattárnak a következők egyikét be kell nyújtania az ESMA-hoz:

a) nyilvántartásba vétel iránti kérelem;

b) a 648/2012/EU rendelet VI. címének 1. fejezete vagy az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) III. fejezete szerint már nyilvántartásba vett kereskedési adattárak esetében a nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem e rendelet 7. cikkének alkalmazása céljából.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA-nak határidőt kell szabnia, amelyen belül az értékpapírosítási adattárnak be kell nyújtania a pótlólagos információkat.

Miután az ESMA megállapította a kérelem hiánytalanságát, erről értesítenie kell az értékpapírosítási adattárat.

E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza a következők mindegyikével kapcsolatos részleteket:

a) az e cikk (2) bekezdésében említett azon eljárások, amelyeket az értékpapírosítási adattáraknak a 7. cikk (1) bekezdése szerint rendelkezésükre bocsátott információk hiánytalanságának és egységességének ellenőrzésére kell alkalmazniuk;

b) az (5) bekezdés a) pontjában említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem;

c) az (5) bekezdés b) pontjában említett, nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti egyszerűsített kérelem.

Az ESMA 2019. január 18-ig köteles benyújtani a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak ki kell dolgoznia a következők mindegyikének formátumát meghatározó végrehajtás-technikai standardok tervezetét:

a) az (5) bekezdés a) pontjában említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem;

b) az (5) bekezdés b) pontjában említett, nyilvántartásba vétel kiterjesztése iránti kérelem.

Az első albekezdés b) pontja tekintetében az ESMA-nak egyszerűsített formátumot kell kidolgoznia a párhuzamos eljárások elkerülése érdekében.

Az ESMA 2019. január 18-ig köteles benyújtani a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

Az illetékes hatóságok nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásba vétel kiterjesztését megelőző értesítése és a velük folytatandó konzultáció

12. cikk

A kérelem megvizsgálása

13. cikk

Értesítés az ESMA nyilvántartásba vételre vagy a nyilvántartásba vétel kiterjesztésére vonatkozó határozatáról

Az ESMA-nak a határozatáról indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a 11. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot is.

14. cikk

Az ESMA hatásköre

15. cikk

Törlés a nyilvántartásból

Az ESMA a 648/2012/EU rendelet 73. cikkének sérelme nélkül törli az értékpapírosítási adattárat a nyilvántartásból, amennyiben az értékpapírosítási adattár:

a) kifejezetten lemond a nyilvántartásról, vagy az elmúlt hat hónap során nem nyújtott szolgáltatást;

b) a nyilvántartásba vételt valótlan tartalmú nyilatkozatok megtételével vagy egyéb szabálytalan módon érte el; vagy

c) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett nyilvántartásba vételére sor került.

16. cikk

Felügyeleti díjak

A díjaknak az érintett értékpapírosítási adattár árbevételével arányosaknak kell lenniük, és teljes mértékben fedezniük kell az ESMA-nak az értékpapírosítási adattárak nyilvántartásba vételéhez és felügyeletéhez kapcsolódó szükséges kiadásait, valamint az illetékes hatóságok azon költségeit, amelyek az e rendelet 14. cikke (1) bekezdése szerinti feladatátruházás következtében esetlegesen felmerülnek. Amennyiben e rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a 648/2012/EU rendelet 74. cikkére hivatkozik, az említett rendelet 72. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat az e cikk (2) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni.

Amennyiben a kereskedési adattárat a 648/2012/EU rendelet VI. címének 1. fejezete vagy az (EU) 2015/2365 rendelet III. fejezete szerint már nyilvántartásba vették, az e bekezdés első albekezdésében említett díjakat olyan mértékben kell kiigazítani, hogy azok csak az értékpapírosítási adattárak e rendelet szerinti nyilvántartásba vételével, elismerésével és felügyeletével kapcsolatban felmerülő további szükséges kiadásokat és költségeket tükrözzék.

17. cikk

Az értékpapírosítási adattár adatainak elérhetősége

A 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az értékpapírosítási adattárnak az értékpapírosításra vonatkozó adatokat kell összegyűjtenie és tárolnia. Az alábbi szervezetek mindegyike részére ingyenes, közvetlen és azonnali hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz, hogy azok elláthassák feladataikat, valamint teljesíthessék megbízatásukat és kötelezettségeiket:

a) az ESMA;

b) az EBH;

c) az EIOPA;

d) az ERKT;

e) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett tagjai, ideértve az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatait ellátó Európai Központi Bankot (EKB);

f) azok az érintett hatóságok, amelyek felügyeleti feladatai és megbízatása az e rendelet hatálya alá tartozó ügyletekre, piacokra, résztvevőkre és eszközökre terjednek ki;

g) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;

h) a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) által létrehozott Egységes Szanálási Testület;

i) a 29. cikkben említett hatóságok;

j) befektetők és potenciális befektetők.

Az ESMA-nak az EBH-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben és az (1) bekezdésben említett szervezetek igényeit figyelembe véve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben meghatározza az alábbiakat:

a) az (1) bekezdésben említett értékpapírosításra vonatkozó azon adatok, amelyeket az értékpapírosítást kezdeményezőnek, a szponzornak vagy a különleges célú gazdasági egységnek közölnie kell a 7. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében;

b) az ahhoz szükséges operatív standardok, hogy időben, strukturált és átfogó módon végre tudják hajtani: i. az adatok értékpapírosítási adattárak általi összegyűjtését; és ii. az adatok értékpapírosítási adattárak közötti összesítését és összehasonlítását;

c) azon információk részletes meghatározása, amelyekhez az (1) bekezdésben említett szervezeteknek hozzá kell férniük, figyelembe véve a megbízatásukat és sajátos igényeiket;

d) azok a feltételek, amelyek mellett a (1) bekezdésben említett szervezetek közvetlenül és azonnal hozzáférhetnek az értékpapírosítási adattárakban tárolt adatokhoz.

Az ESMA 2019. január 18-ig köteles benyújtani a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

Az ESMA 2019. január 18-ig benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

4. FEJEZET

EGYSZERŰ, ÁTLÁTHATÓ ÉS EGYSÉGESÍTETT ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

18. cikk

Az "egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás" megjelölés használata

Az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység kizárólag abban az esetben használhatja az értékpapírosítására az "STS" vagy az "egyszerű, átlátható és egységesített" megjelölést, vagy akkor használhat közvetve vagy közvetlenül ezekre utaló egyéb megjelölést, ha:

a) az értékpapírosítás megfelel az e fejezet 1., 2. vagy 2a. szakaszában meghatározott valamennyi követelménynek, és az ESMA megkapta a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést; és

b) az értékpapírosítás szerepel a 27. cikk (5) bekezdésében említett jegyzékben.

Az STS értékpapírosításban részt vevő értékpapírosítást kezdeményező, szponzor és különleges célú gazdasági egység székhelyének az Unióban kell lennie.

1. SZAKASZ

Az ABCP-nek nem minősülő egyszerű, átlátható és egységesített hagyományos értékpapírosítás követelményei

19. cikk

ABCP-nek nem minősülő egyszerű, átlátható és egységesített hagyományos értékpapírosítás

20. cikk

Az egyszerűségre vonatkozó követelmények

Az (1) bekezdés alkalmazásában szigorú visszakövetelési rendelkezésnek tekintendő a következők bármelyike:

a) olyan rendelkezések, amelyek értelmében az eladó felszámolója egyszerűen arra hivatkozva érvénytelenítheti az alapul szolgáló kitettségek eladását, hogy arra az eladó fizetésképtelenné nyilvánítását megelőző adott időszakon belül került sor;

b) olyan rendelkezések, amelyek értelmében a különleges célú gazdasági egység csak úgy tudja megakadályozni az a) pontban említett érvénytelenítést, ha bizonyítja, hogy az adásvétel időpontjában nem volt tudomása az eladó fizetésképtelenségéről.

Ha az alapul szolgáló kitettségek átruházására engedményezés útján kerül sor, és az átruházás csak az ügylet lezárását követő szakaszban válik teljesültté, a teljesülést kiváltó tényezők körének ki kell terjednie legalább a következő eseményekre:

a) az eladó hitelminőségi besorolásának jelentős romlása;

b) az eladó fizetésképtelensége; és

c) az eladó szerződéses kötelezettségeinek megsértése, amennyiben nem éltek jogorvoslattal, az eladó általi nemteljesítést is beleértve.

Az alapul szolgáló kitettségeknek olyan meghatározott rendszeres kifizetésekkel kell járniuk, amelyeknek fizetési részletei különböző összegűek is lehetnek, és amelyek bérletidíj-fizetéshez, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez vagy az említett kifizetések garanciájaként nyújtott eszközökből származó jövedelemhez fűződő joghoz kapcsolódnak. Az alapul szolgáló kitettségek finanszírozott vagy lízingelt eszközök eladásából származó bevételt is generálhatnak.

Az alapul szolgáló kitettségek között nem lehetnek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok, kivéve a kereskedési helyszínen nem jegyzett vállalati kötvényeket.

Azon értékpapírosítások esetében, amelyeknél az alapul szolgáló kitettségek lakáshitelek, a hitelek halmaza nem tartalmazhat olyan hitelt, amelyet azzal hirdettek és nyújtottak, hogy a hitelkérelmező vagy - adott esetben - a közvetítő tájékoztatást kapott arról, hogy a közölt információkat a hitelező nem feltétlenül ellenőrzi.

A hitelfelvevő hitelképességének vizsgálata során be kell tartani a 2008/48/EK irányelv 8. cikkében, valamint a 2014/17/EU irányelv 18. cikkének (1)-(4) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdésében megállapított követelményeket, vagy adott esetben harmadik országok egyenértékű követelményeit.

Az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy eredeti hitelezőnek szakértelemmel kell rendelkeznie az értékpapírosított kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek kihelyezése terén.

Az alapul szolgáló kitettségeket a kiválasztást követően indokolatlan késedelem nélkül kell a különleges célú gazdasági egységre átruházni és a kiválasztás időpontjában nem tartalmazhatnak az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nemteljesítő kitettségeket vagy olyan, kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal vagy garanciavállalóval szembeni kitettségeket, aki/amely az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező legjobb tudomása szerint:

a) a kihelyezést megelőző három éven belül fizetésképtelenséget jelentett vagy akinek/amelynek a hitelezői számára valamely bíróság fizetés elmulasztása miatt jogerősen, jogorvoslati eljárásban nem támadható módon végrehajtási jogot keletkeztetett vagy anyagi kártérítést ítélt meg, vagy akinek/amelynek az esetében az alapul szolgáló kitettségek különleges célú gazdasági egységre való átruházását vagy engedményezését megelőző három évben a nemteljesítő kitettségek tekintetében adósság-átütemezésre került sor, kivéve, ha: i. az átütemezett alapul szolgáló kitettség tekintetében az átütemezés időpontjától kezdve nem merült fel új hátralék, és az átütemezésre legalább egy évvel azt megelőzően került sor, hogy az alapul szolgáló kitettségeket a különleges célú gazdasági egységre átruházták vagy engedményezték; és ii. az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor és a különleges célú gazdasági egység a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjával és e) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatásban kifejezetten megjelöli az átütemezett alapul szolgáló kitettségek arányát, az átütemezés idejét és részleteit, továbbá azt, hogy e kitettségek az átütemezés óta hogyan teljesítenek;

b) a kihelyezés időpontjában adott esetben szerepelt a kedvezőtlen hiteltörténetű személyek nyilvánosan hozzáférhető jegyzékében vagy, amennyiben ilyen nyilvánosan hozzáférhető jegyzék nem létezik, az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező rendelkezésére álló egyéb hasonló jegyzékben; vagy

c) olyan hitelminősítéssel vagy hitelbírálati pontszámmal rendelkezik, amely azt jelzi, hogy jelentősen nagyobb a kockázata a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint az értékpapírosítás kezdeményezőjének tulajdonában álló hasonló, nem értékpapírosított kitettségek esetében.

Az azon értékpapírosítási pozíciók tulajdonosai számára teljesített visszafizetések, amelyeknek alapul szolgáló kitettségei olyan eszközfedezettel rendelkeznek, amelynek az értékét az alapul szolgáló kitettség biztosítékául szolgáló eszköz eladója vagy egyéb harmadik fél által teljesítendő visszavásárlási kötelezettség garantálja vagy az azzal kapcsolatos kockázatot teljeskörűen mérsékli, nem minősülnek az alapul szolgáló kitettségek biztosítékául szolgáló eszközök értékesítésétől függőnek.

Az EBH 2018. július 18-ig benyújtja az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

21. cikk

Az egységesítésre vonatkozó követelmények

Amennyiben fizetési felszólítás vagy azonnali lejáratról szóló értesítés kézbesítésére került sor:

a) a különleges célú gazdasági egységnél nem ragadhat benn pénzeszköz azon felül, ami a különleges célú gazdasági egység operatív működésének biztosításához vagy ahhoz szükséges, hogy a befektetők részére az értékpapírosítás szerződéses feltételeinek megfelelő sorrend szerint teljesítsék a kifizetéseket, kivéve, ha rendkívüli körülmények következtében szükségessé válik, hogy a befektetők érdekeit szem előtt tartva a bent ragadt összeget is felhasználják, hogy ezáltal elkerülhető legyen az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségének romlása;

b) az alapul szolgáló kitettségekből származó tőkebevételeket az értékpapírosítási pozíciók egymást követő, az értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorban elfoglalt helye szerinti törlesztésével kell átadni a befektetőknek;

c) az értékpapírosítási pozíciók visszafizetésének sorrendje a veszteségviselési rangsorhoz képest nem fordítható meg; és

d) nem írható elő az alapul szolgáló kitettségek piaci értéken történő automatikus értékesítése.

Rulírozó értékpapírosítás esetén az ügyleti dokumentációnak ki kell terjednie a lejárat előtti visszafizetést előíró rendelkezésekre vagy a rulírozási időszak megszüntetését kiváltó eseményekre, amelyek közé kell tartozniuk legalább az alábbiaknak:

a) az alapul szolgáló kitettségek hitelminősége elér egy előre meghatározott küszöbértéket vagy annál nagyobb mértékben romlik;

b) az értékpapírosítást kezdeményező vagy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó tekintetében fizetésképtelenséghez kapcsolódó esemény következik be;

c) a különleges célú gazdasági egység tulajdonában lévő alapul szolgáló kitettségek értéke egy előre meghatározott küszöb alá csökken (lejárat előtti visszafizetést kiváltó esemény); és

d) nem sikerül elegendő új, az előre meghatározott hitelminőséget elérő alapul szolgáló kitettséget létrehozni (a rulírozási időszak megszüntetését kiváltó esemény).

Az ügyleti dokumentációban egyértelműen meg kell határozni az alábbiakat:

a) a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó, a vagyonkezelő - amennyiben van - és az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szerződéses kötelezettségei, feladatai és felelősségi köre;

b) azon eljárások és kötelezettségek, amelyek biztosítják, hogy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó nemteljesítése vagy fizetésképtelensége ne eredményezze a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás megszűnését, például olyan szerződéses rendelkezés, amely ilyen esetben lehetővé teszi a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó lecserélését; és

c) a származtatott ügyletben részt vevő szerződő felek, a likviditás-szolgáltatók és a számlavezető bankok nemteljesítése, fizetésképtelensége vagy - adott esetben - egyéb meghatározott esemény bekövetkezése esetén az e felek lecserélését biztosító rendelkezések.

22. cikk

Az átláthatóságra vonatkozó követelmények

Az első albekezdéstől eltérve, az értékpapírosítást kezdeményezők 2021. június 1-jétől kezdődően dönthetnek úgy, hogy közzéteszik az alapul szolgáló kitettségekből finanszírozott eszközök fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló információkat.

Adott esetben az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek tükrözniük kell az (EU) 2019/2088 rendeletben, különösen annak 2a. cikkében és 4. cikke (6) és (7) bekezdésében az európai felügyeleti hatóságoknak adott megbízatás szerint kidolgozott szabályozástechnikai standardokat, vagy azokra kell támaszkodniuk.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

2. SZAKASZ

Az ABCP-nek minősülő egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításra vonatkozó követelmények

23. cikk

Egyszerű, átlátható és egységesített ABCP-értékpapírosítás

E szakasz alkalmazásában az "eladó" kifejezés az értékpapírosítás kezdeményezőjét vagy az eredeti hitelezőt jelenti.

24. cikk

Ügyleti szintű követelmények

Az (1) bekezdés alkalmazásában szigorú visszakövetelési rendelkezésnek tekintendő a következők bármelyike:

a) olyan rendelkezések, amelyek értelmében az eladó felszámolója egyszerűen arra hivatkozva érvénytelenítheti az alapul szolgáló kitettségek eladását, hogy arra az eladó fizetésképtelenné nyilvánítását megelőző adott időszakon belül került sor;

b) olyan rendelkezések, amelyek értelmében a különleges célú gazdasági egység csak úgy tudja megakadályozni az a) pontban említett érvénytelenítést, ha bizonyítja, hogy az adásvétel időpontjában nem volt tudomása az eladó fizetésképtelenségéről.

Ha az alapul szolgáló kitettségek átruházására engedményezés útján kerül sor, és az átruházás csak az ügylet lezárását követő szakaszban válik teljesültté, a teljesülést kiváltó tényezők körének ki kell terjednie legalább a következő eseményekre:

a) az eladó hitelminőségi besorolásának jelentős romlása;

b) az eladó fizetésképtelensége; és

c) az eladó szerződéses kötelezettségeinek megsértése, amennyiben nem éltek jogorvoslattal, az eladó általi nemteljesítést is beleértve.

Az alapul szolgáló kitettségeket a kiválasztásukat követően indokolatlan késedelem nélkül kell átruházni a különleges célú gazdasági egységre, a kiválasztás időpontjában pedig nem tartalmazhatnak az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nemteljesítő kitettségeket vagy olyan, kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal vagy garanciavállalóval szembeni kitettségeket, aki/amely az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező legjobb tudomása szerint:

a) a kihelyezést megelőző három éven belül fizetésképtelenséget jelentett vagy akinek/amelynek a hitelezői számára valamely bíróság fizetés elmulasztása miatt jogerősen, jogorvoslati eljárásban nem támadható módon végrehajtási jogot keletkeztetett vagy anyagi kártérítést ítélt meg, vagy akinek/amelynek az esetében az alapul szolgáló kitettségek célú gazdasági egységre való átruházását vagy engedményezését megelőző három évben a nem teljesítő kitettségek tekintetében adósság-átütemezésre került sor, kivéve, ha: i. az átütemezett alapul szolgáló kitettség tekintetében az átütemezés időpontjától kezdve nem merült fel új hátralék, és az átütemezésre legalább egy évvel azt megelőzően került sor, hogy az alapul szolgáló kitettségeket a különleges célú gazdasági egységre átruházták vagy engedményezték; és ii. az értékpapírosítás kezdeményezője, a szponzor és a célú gazdasági egység a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjával és e) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatásban kifejezetten megjelöli az átütemezett alapul szolgáló kitettségek arányát, az átütemezés idejét és részleteit, továbbá azt, hogy e kitettségek az átütemezés óta hogyan teljesítenek;

b) a kihelyezés időpontjában adott esetben szerepelt a kedvezőtlen hiteltörténetű személyek nyilvánosan hozzáférhető jegyzékében vagy, amennyiben ilyen nyilvánosan hozzáférhető jegyzék nem létezik, az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező rendelkezésére álló egyéb hasonló jegyzékben; vagy

c) olyan hitelminősítéssel vagy hitelbírálati pontszámmal rendelkezik, amely azt jelzi, hogy jelentősen nagyobb a kockázata a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint az értékpapírosítás kezdeményezőjének tulajdonában álló hasonló, nem értékpapírosított kitettségek esetében.

Az azon értékpapírosítási pozíciók tulajdonosai számára teljesített visszafizetések, amelyeknek alapul szolgáló kitettségei olyan eszközfedezettel rendelkeznek, amelynek az értékét az alapul szolgáló kitettség biztosítékául szolgáló eszköz eladója vagy egyéb harmadik fél által teljesítendő visszavásárlási kötelezettség garantálja vagy az azzal kapcsolatos kockázatot teljeskörűen mérsékli, nem minősülnek az alapul szolgáló kitettségek biztosítékául szolgáló eszközök értékesítésétől függőnek.

Az alapul szolgáló kitettségek halmazát úgy kell összeállítani, hogy a benne lévő kitettségek hátralévő súlyozott átlagos futamideje legfeljebb egy év legyen, és egyetlen alapul szolgáló kitettség hátralévő futamideje se haladja meg a három évet.

A második albekezdéstől eltérve, a gépjárműhitelek, valamint a gépjármű- és eszközlízing ügyletek halmazait, amelyek esetében a hátralévő súlyozott átlagos futamidő nem haladhatja meg a három és fél évet, és egyetlen alapul szolgáló kitettség fennmaradó futamideje sem haladhatja meg a hat évet.

Az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmazhatnak lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett hiteleket és az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett, teljes mértékben garantált, lakóingatlannal fedezett hiteleket. Az alapul szolgáló kitettségeknek szerződés alapján kötelező és végrehajtható kötelezettségeket kell magukban foglalniuk, amelyekért az adósok korlátlan felelősséggel tartoznak, és amelyek bérletidíj-fizetéshez, tőketörlesztéshez, kamatfizetéshez vagy az említett kifizetések garanciájaként nyújtott eszközökből származó jövedelemhez fűződő joghoz kapcsolódó, meghatározott kifizetésekkel járnak. Az alapul szolgáló kitettségek finanszírozott vagy lízingelt eszközök eladásából származó bevételt is generálhatnak. Az alapul szolgáló kitettségek között nem lehetnek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok, kivéve a kereskedési helyszínen nem jegyzett vállalati kötvényeket.

Az eladó nemteljesítése vagy azonnali lejáratról szóló értesítés esetén:

a) a különleges célú gazdasági egységnél nem ragadhat benn pénzeszköz azon felül, ami a különleges célú gazdasági egység operatív működésének biztosításához vagy ahhoz szükséges, hogy a befektetők részére az értékpapírosítás szerződéses feltételeinek megfelelő sorrendben teljesítsék a kifizetéseket, kivéve, ha rendkívüli körülmények következtében szükségessé válik, hogy a befektetők érdekeit szem előtt tartva a különleges célú gazdasági egységnél bent ragadt összeget is felhasználják a kiadások fedezésére annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségének romlása;

b) az alapul szolgáló kitettségekből származó tőkebevételeket az értékpapírosítási pozíciók egymást követő, az értékpapírosítási pozíciók elsőbbségi rangsora szerinti kifizetésével kell átadni az értékpapírosítási pozíciót birtokló befektetőknek; és

c) nem írható elő az alapul szolgáló kitettségek piaci értéken történő automatikus értékesítése.

Rulírozó értékpapírosítással járó ABCP-ügyletek esetében az ügyleti dokumentációnak tartalmaznia kell a rulírozási időszak megszüntetését kiváltó eseményeket, ideértve legalább a következőket:

a) az alapul szolgáló kitettségek hitelminősége elér egy előre meghatározott küszöbértéket vagy annál nagyobb mértékben romlik; és

b) az eladó vagy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó tekintetében bekövetkezett, fizetésképtelenséghez kapcsolódó esemény.

Az ügyleti dokumentációban egyértelműen meg kell határozni az alábbiakat:

a) a szponzor, a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó, a vagyonkezelő - amennyiben van - és az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szerződéses kötelezettségei, feladatai és felelősségi köre;

b) azok az eljárások és kötelezettségek, amelyek biztosítják, hogy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó nemteljesítése vagy fizetésképtelensége ne eredményezze a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás megszűnését;

c) a származtatott ügyletben részt vevő szerződő felek és a számlavezető bankok nemteljesítése, fizetésképtelensége vagy adott esetben egyéb meghatározott esemény bekövetkezése esetén az e felek lecserélését biztosító rendelkezések; és

d) az, hogy a szponzor hogyan teljesíti a 25. cikk (3) bekezdésében megállapított követelményeket.

Az EBH 2018. július 18-ig benyújtja az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

25. cikk

Az ABCP-program szponzora

Az e bekezdés első albekezdésében említett követelmény teljesítettnek tekintendő, amennyiben az illetékes hatóság a 2013/36EU irányelv 97. cikkének (3) bekezdésében említett felülvizsgálat és értékelés alapján megállapította, hogy az adott hitelintézetben alkalmazott szabályok, stratégiák, eljárások és mechanizmusok, valamint a hitelintézet szavatolótőkéje és likviditása biztosítják kockázatainak körültekintő kezelését és fedezését.

A szponzornak kell viselnie a felelősséget a 7. cikknek való megfelelésért az ABCP-program szintjén, valamint azért, hogy az árazás előtt a potenciális befektetők kérelemére a rendelkezésükre bocsássák a következőket:

a) a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt összesített információk; és

b) a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)-e) pontjában előírt információk legalább tervezet vagy kezdeti változat formájában.

26. cikk

Programszintű követelmények

Az ABCP-program által finanszírozott ABCP-ügyletek alapul szolgáló kitettségeinek aggregált összegéből legfeljebb 5 % lehet azon kitettségek aránya, amelyek átmenetileg nem felelnek meg a 24. cikk (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt követelményeknek úgy, hogy ez még ne befolyásolja az ABCP-program STS jellegét.

E bekezdés második albekezdése alkalmazásában a megfelelés igazolása érdekében egy az alapul szolgáló kitettségekből vett mintát rendszeresen alá kell vetni egy megfelelő független fél által végzett külső ellenőrzésnek.

Az ABCP-program dokumentációjában egyértelműen meg kell határozni a következőket:

a) a vagyonkezelő és - adott esetben - a befektető részére fiduciáris kötelezettségeket teljesítő egyéb felek kötelezettségei;

b) a hitelkihelyezés területén szakértelemmel rendelkező szponzor és - adott esetben - a vagyonkezelő és az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás szerződéses kötelezettségei, feladatai és felelősségi köre;

c) azok az eljárások és kötelezettségek, amelyek biztosítják, hogy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó nemteljesítése vagy fizetésképtelensége ne eredményezze a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás megszűnését;

d) a származtatott ügyletben részt vevő partnerek és az ABCP-program szintjén a számlavezető bank nemteljesítése, fizetésképtelensége vagy adott esetben egyéb meghatározott esemény bekövetkezése esetén az e felek lecserélését biztosító rendelkezések, amennyiben a likviditási hitelkeret nem terjed ki ezekre az eseményekre;

e) hogy meghatározott esemény bekövetkezése, a szponzor nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén korrekciós intézkedéseket kell hozni a finanszírozási kötelezettségvállalás biztosítékkal történő fedezésére vagy a likviditási hitelkeretet biztosító fél lecserélésére; és

f) hogy amennyiben a szponzor nem újítja meg a likviditási hitelkerettel kapcsolatos finanszírozási kötelezettségvállalást a hitelkeret lejáratát megelőzően, a likviditási hitelkeret lehívásra kerül és a lejáró értékpapírokat vissza kell fizetni.

2a. SZAKASZ

Az eszközök mérlegen tartásával járó, egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosításra vonatkozó követelmények

26a. cikk

Az eszközök mérlegen tartásával járó, egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás

26b. cikk

Az egyszerűségre vonatkozó követelmények

Azon értékpapírosítást kezdeményező, amely saját számlára megvásárolja, majd értékpapírosítja egy harmadik fél kitettségeit, az említett kitettségekre a hitelnyújtás, a beszedés, az adósságrendezés és a kezelés tekintetében nem kevésbé szigorú szabályokat alkalmaz, mint amelyeket az értékpapírosítást kezdeményező alkalmaz hasonló, nem megvásárolt kitettségekre.

E bekezdés alkalmazásában csoportnak minősül a következők bármelyike:

a) az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetével összhangban prudenciális konszolidáció körébe tartozó jogalanyok csoportja;

b) a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott csoport.

Az értékpapírosítást kezdeményező kijelenti és szavatolja, hogy a következő követelmények teljesülnek:

a) az értékpapírosítást kezdeményező vagy a vele azonos csoporthoz tartozó szervezet rendelkezik az alapul szolgáló kitettségek korlátozástól mentes és érvényes tulajdonjogával és az azokhoz kapcsolódó járulékos jogokkal;

b) ha az értékpapírosítást kezdeményező az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, vagy a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító, az értékpapírosítást kezdeményező vagy a konszolidált felügyeleti körbe tartozó szervezet a mérlegében szerepelteti az alapul szolgáló kitettségek hitelkockázatát;

c) az értékpapírosított portfólióba történő felvételének időpontjában az alapul szolgáló kitettségek mindegyike megfelel az értékpapírosítási feltételeknek valamint - a 26e. cikk (1) bekezdésében említett hitelesemény bekövetkezését kivéve - a hitelkockázati fedezeti kifizetésre vonatkozó valamennyi feltételnek, az értékpapírosítási dokumentációban szereplő hitelkockázati fedezeti megállapodással összhangban;

d) az értékpapírosítást kezdeményező legjobb tudomása szerint minden egyes alapul szolgáló kitettségre vonatkozó szerződés tartalmaz egy jogi, érvényes, kötelező erejű és érvényesíthető kötelezettséget a kötelezett számára az említett szerződésben meghatározott pénzösszegek megfizetésére vonatkozóan;

e) az alapul szolgáló kitettségek olyan hitelezési feltételeknek felelnek meg, amelyek nem kevésbé szigorúak, mint az értékpapírosítást kezdeményező által a hasonló, de nem értékpapírosított kitettségek esetében alkalmazott standard hitelezési feltételek;

f) az értékpapírosítást kezdeményező legjobb tudomása szerint a kötelezettek egyike sem érintett valamely alapul szolgáló kitettséghez kapcsolódó kötelezettségei lényeges megsértésében vagy mulasztásában azon a napon, amelyen az említett alapul szolgáló kitettség bekerül az értékpapírosított portfólióba;

g) az értékpapírosítást kezdeményező legjobb tudomása szerint az ügyleti dokumentáció nem tartalmaz valótlan információt az alapul szolgáló kitettségek részleteiről;

h) az ügylet lezárásakor vagy egy alapul szolgáló kitettségnek az értékpapírosított portfólióba való felvételekor a kötelezett és az eredeti hitelező között az említett alapul szolgáló kitettséggel kapcsolatban létrejött szerződést nem módosították oly módon, ami az említett alapul szolgáló kitettség végrehajthatóságát vagy behajthatóságát érintette.

E bekezdés alkalmazásában az eladói nyilatkozatokat és szavatosságvállalásokat sértő kitettségek helyettesítése, illetve feltöltési időszakot tartalmazó értékpapírosítás esetén a meghatározott feltöltési feltételeket teljesítő kitettségek felvétele nem tekintendő aktív portfóliókezelésnek.

Az ügylet lezárásának napját követően felvett kitettségnek olyan értékpapírosítási feltételeket kell teljesítenie, amelyek nem kevésbé szigorúak az alapul szolgáló kitettségek eredeti kiválasztása során alkalmazottaknál.

Az ügyletből olyan alapul szolgáló kitettség távolítható el:

a) amelyet teljes mértékben visszafizettek vagy amely egyébként lejárt;

b) amelyet az értékpapírosítást kezdeményező szokásos üzletmenete keretében elidegenítettek, feltéve, hogy az ilyen elidegenítés nem minősül az 575/2013/EU rendelet 250. cikkében említett szerinti burkolt támogatásnak;

c) amelyet az említett alapul szolgáló kitettség szokásos kezelése során végrehajtott, és nem hitelezésből adódó módosítás - így például az adósság refinanszírozása vagy átütemezése - érint; vagy

d) amely az ügyletbe történő felvételekor nem felelt meg az értékpapírosítási feltételeknek.

Az első albekezdésben említett alapul szolgáló kitettségeknek szerződés alapján kötelező és végrehajtható kötelezettségeket kell tartalmazniuk, amelyekért az adósok és adott esetben a garanciavállalók korlátlan felelősséggel tartoznak.

Az első albekezdésben említett alapul szolgáló kitettségeknek olyan meghatározott rendszeres kifizetésekkel kell járniuk, amelyeknek fizetési részletei összegüket tekintve különbözhetnek, és amelyek bérletidíj-fizetéshez, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez vagy az ilyen kifizetéseket támogató eszközökből származó jövedelemhez fűződő joghoz kapcsolódnak. Az alapul szolgáló kitettségek finanszírozott vagy lízingelt eszközök eladásából származó bevételt is generálhatnak.

Az e bekezdés első albekezdésében említett alapul szolgáló kitettségek között nem lehetnek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok, kivéve a kereskedési helyszínen nem jegyzett vállalati kötvényeket.

Azon értékpapírosítások esetében, amelyeknél az alapul szolgáló kitettségek lakáshitelek, a hitelek halmaza nem tartalmazhat olyan hitelt, amelyet azt feltételezve hirdettek és nyújtottak, hogy a hitelkérelmező vagy - adott esetben - a közvetítő tájékoztatást kapott arról, hogy a közölt információkat a hitelező nem feltétlenül ellenőrzi.

A hitelfelvevő hitelképességének vizsgálata során be kell tartani a 2008/48/EK irányelv 8. cikkében vagy a 2014/17/EU irányelv 18. cikkének (1)-(4) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket vagy adott esetben harmadik országok egyenértékű követelményeit.

Az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy eredeti hitelezőnek szakértelemmel kell rendelkeznie az értékpapírosított kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek kihelyezése terén.

Az alapul szolgáló kitettségek a kiválasztásuk időpontjában nem tartalmazhatnak az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nemteljesítő kitettségeket vagy olyan, kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal vagy garanciavállalóval szembeni kitettségeket, aki/amely az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező legjobb tudomása szerint:

a) a kihelyezést megelőző három éven belül fizetésképtelenséget jelentett vagy akinek/amelynek a hitelezői számára valamely bíróság fizetés elmulasztása miatt jogerősen, jogorvoslati eljárásban nem támadható módon végrehajtási jogot keletkeztetett vagy anyagi kártérítést ítélt meg, vagy akinek/amelynek az esetében az alapul szolgáló kitettségek kiválasztásának időpontját megelőző három évben a nemteljesítő kitettségek tekintetében adósságátütemezésre került sor, kivéve, ha: i. az átütemezett alapul szolgáló kitettség tekintetében az átütemezés időpontjától kezdve nem merült fel új hátralék, és az átütemezésre legalább egy évvel az alapul szolgáló kitettségek kiválasztását megelőzően került sor; és ii. az értékpapírosítás kezdeményezője a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjával és e) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatásban kifejezetten megjelöli az átütemezett alapul szolgáló kitettségek arányát, az átütemezés idejét és részleteit, továbbá azt, hogy e kitettségek az átütemezés óta hogyan teljesítenek;

b) az alapul szolgáló kitettség kihelyezésének időpontjában adott esetben szerepelt a kedvezőtlen hiteltörténetű személyek nyilvánosan hozzáférhető jegyzékében vagy, amennyiben ilyen nyilvánosan hozzáférhető jegyzék nem létezik, az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező rendelkezésére álló egyéb hasonló jegyzékben; vagy

c) olyan hitelminősítéssel vagy hitelbírálati pontszámmal rendelkezik, amely azt jelzi, hogy jelentősen magasabb a kockázata a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint az értékpapírosítás kezdeményezőjének tulajdonában álló hasonló, nem értékpapírosított kitettségek esetében.

Az adósoknak az alapul szolgáló kitettségek felvételének időpontjáig már legalább egy alkalommal törleszteniük kell, kivéve, ha:

a) az értékpapírosítás egy összegben törlesztendő kitettségekből vagy az egy évnél rövidebb futamidejű kitettségekből, többek között - de nem kizárólagos jelleggel - a rulírozó hitelek havi részletfizetéséből képzett rulírozó értékpapírosítás; vagy

b) a kitettség egy, az ügyletbe már felvett kitettségnek a refinanszírozását képviseli.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. október 10-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse e rendeletet.

26c. cikk

Az egységesítésre vonatkozó követelmények

Értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység bevonásával végzett értékpapírosítás esetén az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység befektetők részére teljesítendő kamatkifizetésekből eredő kötelezettségeinek összege egyik kifizetési napon sem haladhatja meg az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységnek az értékpapírosítást kezdeményezőtől és egyéb biztosítéki megállapodásokból származó bevételét.

Az alapul szolgáló kitettségek kamatláb- és devizakockázatainak fedezése céljából kötött ügyletek kivételével az alapul szolgáló kitettségek halmaza nem tartalmazhat származtatott ügyleteket. Az említett származtatott ügyleteket a szokásos nemzetközi pénzügyi standardok szerint kell megkötni és dokumentálni.

Az ügylethez kapcsolódó, referenciaráta alapján történő kamatfizetés a következők egyike alapján határozható meg:

a) általánosan használt piaci kamatlábak vagy a forrásköltségeket tükröző, általánosan használt ágazati kamatlábak, amelyek nem alapulnak összetett képleteken vagy származtatott ügyleteken;

b) a befektetőt a hitelkockázati fedezeti megállapodás alapján terhelő kötelezettségekre fedezetet nyújtó biztosíték által generált bevétel.

Az alapul szolgáló kitettséghez kapcsolódó, referenciaráta alapján történő kamatfizetéseket általánosan használt piaci kamatlábak alapján vagy a forrásköltséget tükröző, általánosan használt ágazati kamatlábak alapján kell meghatározni, amelyek nem alapulhatnak összetett képleteken vagy származtatott ügyleteken.

Egy értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység bevonásával végzett értékpapírosítás esetében a hitelkockázati fedezeti megállapodás érvényesítéséről vagy megszüntetéséről szóló értesítés kézbesítése esetén az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységnél nem ragadhat benn pénzeszköz azon felül, ami az említett értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység operatív működésének biztosításához, a nemteljesítő, a megszüntetés idején még átütemezés alatt álló alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó fedezeti kifizetések teljesítéséhez, vagy ahhoz szükséges, hogy a befektetők részére az értékpapírosítás szerződéses feltételeinek megfelelő sorrendben teljesítsék a kifizetéseket.

Az ügyletrészsorozatok egyes kifizetési napokon fennálló összegének megállapítása érdekében valamennyi ügyletrészszorozatra egymást követő törlesztés alkalmazandó, a legelőrébb sorolt ügyletrészsorozattal kezdődően.

A második albekezdéstől eltérve, a veszteségviselési rangsortól eltérő kifizetési sorrendet alkalmazó ügyletek esetében az alapul szolgáló kitettségek teljesítményétől függő olyan kiváltó eseményeket kell meghatározni az ügylet részeként, melyek bekövetkezte esetén a kifizetési sorrend újra meg fog egyezni a veszteségviselési rangsor szerinti kifizetéssel. Az ilyen teljesítménytől függő kiváltó események közé kell tartoznia legalább a következőknek:

a) vagy a nemteljesítő kitettségek halmozott összegének növekedése, vagy a halmozott veszteségeknek az alapul szolgáló portfólió fennálló összegének egy adott százalékát meghaladó növekedése;

b) egy további visszatekintő kiváltó esemény; és

c) egy előre tekintő kiváltó esemény.

Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a teljesítménnyel kapcsolatos kiváltó események meghatározására és adott esetben kalibrálására vonatkozóan.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a negyedik albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse e rendeletet.

Az ügyletrészsorozatok törlesztésekor a befektetők visszakapják az említett ügyletrészsorozatok törlesztési összegével egyenlő biztosítéki összeget, feltéve, hogy a befektetők biztosítékkal fedezték az említett ügyletrészsorozatokat.

Ha az alapul szolgáló kitettségek tekintetében a 26e. cikkben említett hitelesemény következik be, és az említett kitettségekre vonatkozó adósságrendezés még nem zárult le, a hitelkockázati fedezet adott kifizetési napon fennmaradó összege legalább az említett alapul szolgáló kitettségek fennálló névértéke, az említett alapul szolgáló kitettség tekintetében teljesített időközi kifizetések összegével csökkentve.

Rulírozó értékpapírosítás esetén az ügyleti dokumentációnak ki kell terjednie a gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezésekre vagy a rulírozási időszak megszüntetését kiváltó eseményekre, beleértve legalább a következőket:

a) az alapul szolgáló kitettségek hitelminősége elér egy előzetesen meghatározott küszöbértéket vagy annál nagyobb mértékben romlik;

b) a veszteségek mértéke meghaladja az előzetesen meghatározott küszöbértéket;

c) nem sikerül elegendő új, az előre meghatározott hitelminőséget egy adott időszakban elérő alapul szolgáló kitettséget generálni.

Az ügyleti dokumentációban egyértelműen meg kell határozni a következőket:

a) a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó, a vagyonkezelő és adott esetben az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, és a 26e. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzést végző harmadik fél szerződéses kötelezettségei, feladatai és felelősségi köre;

b) azon rendelkezések, amelyek biztosítják a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó, a vagyonkezelő, az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, vagy a 26e. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzést végző harmadik fél helyettesítését az említett szolgáltatók - amennyiben azok nem azonosak az értékpapírosítást kezdeményezővel - bármelyikének nemteljesítése vagy fizetésképtelensége esetén úgy, hogy az ne eredményezze az említett szolgáltatások nyújtásának megszüntetését;

c) az alapul szolgáló kitettségekre az ügylet lezárásának napján és azt követően vonatkozó kezelési eljárások, valamint azon körülmények, amelyek között az említett eljárások módosíthatók;

d) azon kezelési szabályok, amelyeket a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó az alapul szolgáló kitettségek kezelése során az értékpapírosítás teljes élettartama alatt köteles betartani.

A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó az alapul szolgáló kitettségekre vonatkozóan olyan kezelési eljárásokat alkalmaz, amelyek legalább olyan szigorúak, mint amelyeket az értékpapírosítást kezdeményező alkalmaz a hasonló, nem értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan.

26d. cikk

Az átláthatóságra vonatkozó követelmények

Az első albekezdéstől eltérve, az értékpapírosítást kezdeményezők 2021. június 1-jétől dönthetnek úgy, hogy közzéteszik az alapul szolgáló kitettségekből finanszírozott eszközök fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló információkat.

Adott esetben az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek tükrözniük kell az (EU) 2019/2088 rendeletben, különösen annak 2a. cikkében és 4. cikke (6) és (7) bekezdésében az európai felügyeleti hatóságoknak adott megbízatásnak megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat, vagy azokra kell támaszkodniuk.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

26e. cikk

A hitelkockázati fedezeti megállapodásra, az ellenőrzést végző harmadik félre, valamint a szintetikus értékpapírosítási felárra vonatkozó követelmények

A hitelkockázati fedezeti megállapodás kiterjed legalább a következő hiteleseményekre:

a) amennyiben a kockázatátruházás garanciák igénybevételével valósul meg, az 575/2013/EU rendelet 215. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett hitelesemények;

b) amennyiben a kockázatátruházás hitelderivatívák igénybevételével valósul meg, az 575/2013/EU rendelet 216. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett hitelesemények;

Valamennyi hiteleseményt dokumentálni kell.

Az 575/2013/EU rendelet 47b. cikkének értelmében vett átstrukturálási intézkedéseknek az alapul szolgáló kitettségekre történő alkalmazása nem zárja ki elfogadható hitelesemények kiváltását.

Időközi hitelkockázati fedezeti kifizetést kell teljesíteni az (1) bekezdésben említett hitelesemény bekövetkeztét követő hat hónapon belül akkor, ha a releváns alapul szolgáló kitettségen keletkezett veszteség adósságrendezése az említett hat hónapos időszak végéig nem zárul le. Az időközi hitelkockázati fedezeti kifizetés összege legalább a következők közül a magasabb összeg:

a) azon várható veszteségérték, amely megegyezik az értékpapírosítást kezdeményező pénzügyi kimutatásaiban az időközi kifizetés időpontjában az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban megjelenített értékvesztéssel, feltételezve, hogy a hitelkockázati fedezetről szóló megállapodás nem létezik, és nem fedezi a veszteségeket;

b) adott esetben az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban meghatározottak szerinti várható veszteségérték.

Időközi hitelkockázati fedezeti kifizetés esetén az első albekezdésben említett végső hitelkockázati fedezeti kifizetés célja, hogy az időközi veszteségelszámolást a ténylegesen felmerült veszteséghez igazítsa.

Az időközi és a végső hitelkockázati fedezeti kifizetés számítási módszerét a hitelkockázati fedezeti megállapodás rögzíti.

A hitelkockázati fedezeti kifizetés arányos a vonatkozó alapul szolgáló kitettség fennálló névértékének a hitelkockázati fedezeti megállapodással biztosított részével.

Az értékpapírosítást kezdeményező hitelkockázati fedezeti kifizetésre való jogosultsága érvényesíthető. A befektetők által a hitelkockázati fedezeti megállapodás szerint fizetendő összegeket azok értékhatáraival együtt egyértelműen meg kell határozni a hitelkockázati fedezeti megállapodásban. Az említett összegeknek bármely körülmények között kiszámíthatóknak kell lenniük. A hitelkockázati fedezeti megállapodás egyértelműen meghatározza azon körülményeket, amelyek esetén a befektetők kötelesek kifizetést teljesíteni. A (4) bekezdésben említett, ellenőrzést végző harmadik fél értékeli, hogy felmerültek-e ilyen körülmények.

A hitelkockázati fedezeti kifizetés összegének kiszámítása a bekövetkezett hiteleseménnyel érintett egyedi alapul szolgáló kitettség szintjén történik.

A hitelkockázati fedezeti megállapodás megszüntetése esetén az adósságrendezés az első albekezdésben leírtak szerint zajlik tovább az említett megszüntetés előtt bekövetkezett és még lezáratlan hitelesemények tekintetében.

A hitelkockázati fedezeti megállapodás alapján fizetendő hitelkockázati fedezeti prémium szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az a teljesítő értékpapírosított kitettségeknek a kifizetés időpontjában fennálló nominális összegétől függjön, és tükrözze a fedezett ügyletrészsorozat kockázatát. Ennek alkalmazásában a hitelkockázati fedezeti megállapodás nem rendelkezhet garantált prémiumokról, előre fizetett prémiumokról, visszatérítési mechanizmusokról, vagy egyéb olyan mechanizmusokról, amelyek révén elkerülhető vagy mérsékelhető a befektető számára az aktuális veszteségviselés, vagy az ügylet lejáratát követően a kifizetett prémiumok részlegesen visszatéríthetők az értékpapírosítást kezdeményezőnek.

E bekezdés harmadik albekezdésétől eltérve, előzetes prémiumfizetések engedélyezhetők, feltéve, hogy eleget tesznek az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak, amennyiben a garanciarendszert egy tagállam nemzeti joga kifejezetten előírja, és az az 575/2013/EU rendelet 214. cikke (2) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt szervezetek bármelyikének viszontgaranciáját élvezi.

Az ügyleti dokumentáció az értékpapírosítás teljes élettartama alatti egyes kifizetési napokra vonatkozóan rögzíti a hitelkockázati fedezeti prémium és az esetleges kamatszelvények értékének számítási módját.

A befektetők hitelkockázati fedezeti prémiumra való joga érvényesíthető.

Az értékpapírosítást kezdeményező az ügylet lezárásának napját megelőzően ellenőrzést végző harmadik felet jelöl ki. Az ellenőrzést végző harmadik fél a hiteleseményre vonatkozó értesítéssel érintett minden egyes alapul szolgáló kitettség tekintetében ellenőrzi legalább a következőket:

a) a hiteleseményre vonatkozó értesítésben megjelölt hitelesemény a hitelkockázati fedezeti megállapodás feltételeiben meghatározott hitelesemény;

b) az alapul szolgáló kitettség az érintett hitelesemény bekövetkezésekor szerepelt a referenciaportfólióban;

c) az alapul szolgáló kitettség a referenciaportfólióba való felvételének időpontjában teljesítette az értékpapírosítási feltételeket;

d) az értékpapírosítási ügyletbe feltöltés eredményeként felvett alapul szolgáló kitettség esetén az ilyen feltöltés megfelelt a feltöltési feltételeknek;

e) a végleges veszteségérték összhangban áll az értékpapírosítást kezdeményező eredménykimutatásában megjelenített veszteséggel;

f) a végső hitelkockázati fedezeti kifizetés teljesítésekor az alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó veszteségeket helyesen osztották meg a befektetők között.

Az ellenőrzést végző harmadik fél független az értékpapírosítást kezdeményezőtől és a befektetőktől, valamint adott esetben az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységtől is, és ellenőrzést végző harmadik félként való kijelölését az ügylet lezárásának napjáig elfogadja.

Az ellenőrzést végző harmadik fél a hitelkockázati fedezeti kifizetésre vonatkozó igénnyel érintett, minden egyes alapul szolgáló kitettség ellenőrzése helyett mintavétel alapján is elvégezheti az ellenőrzést. A befektetők azonban kérhetik bármely konkrét alapul szolgáló kitettség elfogadhatóságának ellenőrzését akkor, amennyiben a mintavétel alapján végzett ellenőrzéssel nem elégedettek.

Az értékpapírosítást kezdeményező az ügyleti dokumentációban feltünteti az arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az ellenőrzést végző harmadik fél rendelkezésére bocsát valamennyi olyan információt, amely az első albekezdésben meghatározott követelmények ellenőrzéséhez szükséges.

Az értékpapírosítást kezdeményező kizárólag akkor zárhatja le az ügyletet a tervezett lejárata előtt, ha a következő események bármelyike bekövetkezik:

a) a befektető fizetésképtelenné válik;

b) a befektető a hitelkockázati fedezeti megállapodás alapján esedékes összegek bármelyikét nem fizeti meg, vagy az ügyleti dokumentációban megállapított lényeges kötelezettségének nem tesz eleget;

c) releváns szabályozási esemény következik be, beleértve a következőket: i. releváns változások az uniós vagy nemzeti jogban, illetékes hatóságok általi releváns változtatások adott esetben az ilyen jogok hivatalosan közzétett értelmezésében, vagy olyan releváns változások az ügylet adózásában vagy számviteli elszámolási módjában, amelyek jelentős kedvezőtlen hatással vannak az ügylet gazdasági hatékonyságára, mindegyik esetben az ügyletkötés időpontjában előre látható változásokkal összevetve, és amelyekre az említett időpontban észszerűen nem lehetett számítani; ii. valamely illetékes hatóság úgy határoz, hogy az értékpapírosítást kezdeményező vagy az értékpapírosítást kezdeményezőhöz kapcsolt vállalkozás nem vagy már nem jogosult arra, hogy az értékpapírosítás tekintetében jelentős hitelkockázatot átruházottnak ismerjen el az 575/2013/EU rendelet 245. cikkének (2) vagy (3) bekezdésével összhangban;

d) a jogosult gyakorolja az ügylet meghatározott időpontban történő lehívására vonatkozó jogát (meghatározott időpontban történő lehívás), és az ügylet lezárásának napjától számított időtartam megegyezik az eredeti referenciaportfóliónak az ügylet zárónapján számított súlyozott átlagos élettartamával, vagy annál hosszabb;

e) a jogosult gyakorolja az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 1. pontjában meghatározott, maradék pozíciókra szóló visszavásárlási jogát;

f) előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén a befektető a (8) bekezdésben meghatározott követelményekkel összhangban már nem minősül elismert fedezetnyújtónak.

Az ügyleti dokumentáció meghatározza, hogy a d) és e) pontban említett lehívási jogok bármelyike szerepel-e az érintett ügyletben, és hogy az ilyen lehívási jogokat hogyan strukturálják.

A d) pont alkalmazásában a meghatározott időpontban történő lehívás nem strukturálható a befektetők által tartott hitelminőség-javítási vagy egyéb pozíciók veszteségviselését elkerülő módon, továbbá nem strukturálható a hitelminőség-javítást elősegítő egyéb módon sem.

Meghatározott időpontban történő lehívás esetén az értékpapírosítást kezdeményezők értesítik az illetékes hatóságokat, hogy a második és harmadik albekezdésben említett követelmények miként teljesülnek, ideértve a meghatározott időpontban történő lehívás igénybevételének indokolását és egy hiteles számlát, amely megmutatja, hogy a lehívás oka nem az alapul szolgáló eszközök minőségének romlása.

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetén a hitelkockázati fedezeti megállapodás megszüntetésekor a biztosítékot vissza kell adni a befektetőknek az értékpapírosítást kezdeményezőre alkalmazandó releváns fizetésképtelenségi jogelőírásainak hatálya alá tartozó ügyletrészsorozatok veszteségviselési rangsora szerint.

Az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettséget vállalhat szintetikus értékpapírosítási felár fizetésére, amelyet a befektetők hitelminőség-javításként vehetnek igénybe, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) az értékpapírosítást kezdeményező által az egyes kifizetési időszakokra vonatkozóan hitelminőség-javítási célból vállalt szintetikus értékpapírosítási felár összegét az ügyleti dokumentáció tartalmazza a portfóliónak a releváns kifizetési időszak elején fennálló teljes egyenlegének meghatározott százalékában kifejezve (rögzített szintetikus értékpapírosítási felár);

b) az értékpapírosítást kezdeményező visszakapja a szintetikus értékpapírosítási felárnak azt a részét, amelyet nem használtak fel az egyes kifizetési időszakokban felmerülő hitelezési veszteségek fedezésére;

c) az 575/2013/EU rendelet 143. cikkében említett IRB-módszert alkalmazó értékpapírosítást kezdeményezők esetében az évente vállalt teljes összeg nem haladhatja meg az azon évre, valamennyi alapul szolgáló kitettségre vonatkozóan az említett rendelet 158. cikkével összhangban számított egyéves szabályozói várható veszteségértékeket;

d) az 575/2013/EU rendelet 143. cikkében említett IRB-módszert nem alkalmazó értékpapírosítást kezdeményezők esetében az alapul szolgáló portfólióra vonatkozó egyéves várható veszteségérték számítását az ügyleti dokumentáció egyértelműen meghatározza;

e) az ügyleti dokumentáció meghatározza az e bekezdésben megállapított feltételeket.

Egy hitelkockázati fedezeti megállapodás a következő formában valósul meg:

a) az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelő biztosíték, amely a hitelkockázatot az 575/2013/EU rendelet 214. cikke (2) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt szervezetek valamelyikére ruházza át, feltéve, hogy a befektetővel szembeni kitettségekhez az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezete alapján 0 %-os kockázati súly rendelhető;

b) az e bekezdés a) pontjában említett bármely szervezet által nyújtott viszontgaranciával ellátott, az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 4. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelő biztosíték; vagy

c) az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett, egyéb hitelkockázati fedezet olyan garancia, hitelderivatíva vagy hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapír formájában, amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 249. cikkében meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy a befektető kötelezettségeit az e cikk (9) és (10) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő biztosíték fedezi.

A (8) bekezdés c) pontjában említett, egyéb hitelkockázati fedezet megfelel a következő követelményeknek:

a) az értékpapírosítást kezdeményező érvényesíthető jogosultsággal rendelkezik arra, hogy a biztosítékot a befektetők fedezeti kifizetésekre vonatkozó kötelezettségeinek teljesítésére használja fel, és e jogosultság érvényesíthetőségét megfelelő biztosítéki megállapodások garantálják;

b) a befektetők érvényesíthető jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy az értékpapírosítás lezárásakor vagy az ügyletrészsorozatok törlesztésekor visszaszolgáltassák a fedezeti kifizetések teljesítésére fel nem használt biztosítékot;

c) ha a biztosítékot értékpapírba fektetik, az ügyleti dokumentáció meghatározza az ilyen értékpapírokra vonatkozó értékpapírosítási feltételeket és letétkezelési megállapodásokat.

Az ügyleti dokumentáció meghatározza, hogy fennmarad-e a befektetők kitettsége az értékpapírosítást kezdeményező hitelkockázatával szemben.

Az értékpapírosítást kezdeményező képesített jogtanácsos által kiadott szakvéleményt szerez be, amely igazolja, hogy a hitelkockázati fedezet valamennyi releváns joghatóságban érvényesíthető.

Amennyiben e cikk (8) bekezdésének c) pontjával összhangban egyéb hitelkockázati fedezet nyújtására kerül sor, az értékpapírosítást kezdeményező és a befektető számára jó minőségű biztosítékot kell rendelkezésre bocsátani, amely a következők egyike lehet:

a) az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében említett, 0%-os kockázati súlyozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában nyújtott biztosíték, amely a következő feltételek mindegyikének megfelel: i. az említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egy maximum háromhónapos hátralévő futamidővel rendelkeznek, amely nem lehet hosszabb, mint a következő kifizetési napig hátralévő időszak; ii. az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a fedezett ügyletrészsorozat fennálló egyenlegének megfelelő összegű készpénzre válthatók; iii. az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az értékpapírosítást kezdeményezőtől és a befektetőktől egyaránt független letétkezelő őrzi;

b) az 575/2013/EU rendelet 136. cikkében meghatározott hozzárendeléssel összhangban 3. vagy annál magasabb hitelminőségi besorolású, harmadik fél hitelintézetnél tartott, készpénz formájában nyújtott biztosíték.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a befektetőnek a végleges ügyleti dokumentációban szereplő kifejezett hozzájárulásától függően, miután elvégezte az e rendelet 5. cikke szerinti előzetes vizsgálatát, beleértve bármely releváns partnerkockázati kitettség értékelését is, csak az értékpapírosítást kezdeményező vehet igénybe készpénzbetét formájában az értékpapírosítást kezdeményezőnél vagy annak egyik kapcsolt vállalkozásánál elhelyezett biztosítékot, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása az 575/2013/EU rendelet 136. cikkében meghatározott hozzárendeléssel összhangban legalább 2. hitelminőségi besorolásúnak minősül.

A 29. cikk (5) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatóságok az EBH-val folytatott konzultációt követően engedélyezhetik az értékpapírosítást kezdeményezőnél vagy annak egyik kapcsolt vállalkozásánál készpénzbetét formájában elhelyezett biztosítékot, ha az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása 3. hitelminőségi besorolásúnak minősül, feltéve, hogy a piaci nehézségek, az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz rendelt hitelminőségi besoroláshoz kapcsolódó objektív akadályok vagy az érintett tagállamban a második albekezdésben említett, minimum 2. hitelminőségi besorolásra vonatkozó követelmény alkalmazásából fakadó jelentős lehetséges koncentrációs problémák dokumentálhatók.

Ha a harmadik fél hitelintézet vagy az értékpapírosítást kezdeményező vagy annak egyik kapcsolt vállalkozása már nem felel meg a minimum hitelminőségi besorolásnak, akkor a biztosítékot kilenc hónapon belül 3. vagy annál magasabb hitelminőségi besorolással rendelkező harmadik fél hitelintézetnél kell elhelyezni, vagy a biztosítékot az első albekezdés a) pontjában megállapított követelményeknek megfelelő értékpapírokba kell fektetni.

Az e bekezdésben meghatározott követelmények teljesítettnek tekinthetők az 575/2013/EU rendelet 218. cikkével összhangban az értékpapírosítást kezdeményező által kibocsátott, hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírokba történő befektetés esetén.

Az EBH nyomon követi az e cikkben szereplő biztosítékkal történő fedezetképzési gyakorlatok alkalmazását, különös figyelmet fordítva a partnerkockázatra és a befektetők által az ilyen, biztosítékkal történő fedezési gyakorlatokból eredően viselt egyéb gazdasági és pénzügyi kockázatokra.

Az EBH 2023. április 10-ig jelentést nyújt be megállapításairól a Bizottságnak.

A Bizottság 2023. október 10-ig az EBH említett jelentése alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e cikk alkalmazásáról, különös tekintettel a partner-hitelkockázat pénzügyi rendszerben való túlzott felhalmozódásának kockázatára, adott esetben az e cikk módosítására irányuló jogalkotási javaslattal együtt.

3. SZAKASZ

Az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló értesítés

27. cikk

Az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló értesítésre vonatkozó követelmények

Az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell az értékpapírosítást kezdeményező és a szponzor arra vonatkozó magyarázatát, hogy milyen módon valósult meg a 20-22. cikkben, a 24-26. cikkben vagy a 26b-26e. cikkben meghatározott STS kritériumoknak való megfelelés.

Az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló értesítést az ESMA-nak a (5) bekezdésnek megfelelően közzé kell tennie a hivatalos honlapján. Az értékpapírosítást kezdeményezőnek és a szponzornak az illetékes hatóságokat is értesítenie kell az STS kritériumoknak való megfelelésről, továbbá ki kell jelölniük maguk közül azt a szervezetet, amely a befektetők és az illetékes hatóságok felé első kapcsolattartási pontként működik.

Amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység a 28. cikk értelmében felhatalmazott harmadik fél szolgáltatását veszi igénybe annak értékelése céljából, hogy valamely értékpapírosítás megfelel-e a 19-22., a 23-26. vagy a 26a-26e. cikknek, az STS kritériumoknak való megfelelésről szóló értesítésnek nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az STS kritériumoknak való megfelelést az említett felhatalmazott harmadik fél igazolta. Az értesítésben meg kell adni a felhatalmazott harmadik fél nevét, székhelye címét, és annak az illetékes hatóságnak a nevét, amelytől a felhatalmazást kapta.

Amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező nem az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában meghatározott, az Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, az e cikk (1) bekezdése szerinti értesítéshez csatolni kell a következőket:

a) az értékpapírosítás kezdeményezőjének vagy az eredeti hitelezőnek az igazolása, miszerint megalapozott és pontosan meghatározott kritériumok, valamint a hitelek jóváhagyására, módosítására, megújítására és finanszírozására vonatkozó egyértelműen meghatározott eljárások alapján nyújt hiteleket, továbbá rendelkezik az ilyen eljárások alkalmazását ténylegesen biztosító rendszerekkel, e rendelet 9. cikkével összhangban; és

b) az értékpapírosítás kezdeményezőjének vagy az eredeti hitelezőnek a nyilatkozata arról, hogy az a) pontban említett hitelnyújtás felügyelt-e.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. október 10-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

Az ESMA az említett végrehajtási standardtervezeteket 2021. október 10-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

28. cikk

Az STS kritériumoknak való megfelelést ellenőrző harmadik fél

A 27. cikk (2) bekezdésében említett harmadik felet az illetékes hatóságnak kell felhatalmaznia annak értékelésére, hogy az értékpapírosítások megfelelnek-e a 19-22., a 23-26. vagy a 26a-26e. cikkben előírt STS kritériumoknak. Az illetékes hatóság az alábbi feltételek teljesülése esetén adja meg a felhatalmazást:

a) a harmadik fél kizárólag megkülönböztetést nem jelentő és költségalapú díjakat számít fel az általa vizsgált értékpapírosításokban részt vevő értékpapírosítást kezdeményezőknek, szponzoroknak vagy különleges célú gazdasági egységeknek, és a díjakat nem teszi függővé az értékelés eredményétől és nem viszonyítja ahhoz;

b) a harmadik fél nem a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szabályozott vállalkozás, sem pedig az 1060/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézet, és a harmadik fél egyéb tevékenységeinek végzése nem veszélyezteti értékelésének függetlenségét vagy integritását;

c) a harmadik fél semmilyen formában sem nyújt tanácsadási, audit- vagy ezekkel egyenértékű szolgáltatást a harmadik fél által vizsgált értékpapírosításokban részt vevő értékpapírosítást kezdeményezőknek, szponzoroknak vagy különleges célú gazdasági egységeknek;

d) a harmadik fél vezetőtestületének tagjai a harmadik fél feladatai tekintetében megfelelő szakképesítéssel, ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, továbbá jó hírnévnek örvendő és feddhetetlen személyek;

e) a harmadik fél vezetőtestületének legalább egyharmada, de legalább két fő független igazgató;

f) a harmadik fél minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az STS kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését ne befolyásolja semmilyen meglévő vagy potenciális összeférhetetlenség vagy üzleti kapcsolat, amelyben a harmadik fél, annak részvényesei vagy tagjai, vezetői, munkavállalói vagy olyan egyéb természetes személyek érintettek, akik szolgáltatást nyújtanak a harmadik félnek vagy annak ellenőrzése alatt állnak. E célból a harmadik félnek hatékony belső kontrollrendszert kell létrehoznia, fenntartania, működtetnie és dokumentálnia azoknak a szabályzatoknak és eljárásoknak a végrehajtása tekintetében, melyek célja a potenciális összeférhetetlenségek feltárása és megelőzése. A feltárt potenciális vagy meglévő összeférhetetlenségeket haladéktalanul meg kell szüntetni vagy mérsékelni kell, továbbá be kell jelenteni. A harmadik félnek megfelelő eljárásokat és folyamatokat kell kialakítania, fenntartania, működtetnie és dokumentálnia az STS kritériumoknak való megfelelés független értékelésének biztosítása céljából. A harmadik félnek rendszeresen át kell tekintenie és felül kell vizsgálnia az említett szabályokat és eljárásokat a hatékonyságuk értékelése, valamint annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e naprakésszé tenni őket; valamint

g) a harmadik fél bizonyítani tudja, hogy megfelelő működési biztosítékokkal és belső eljárásokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik az STS kritériumoknak való megfelelés vizsgálatára.

Az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia a felhatalmazást, ha úgy ítéli meg, hogy a harmadik fél jelentős mértékben nem felel meg az első albekezdésnek.

Az ESMA 2018. július 18-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

5. FEJEZET

FELÜGYELET

29. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

Az e rendelet 5. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést a következő illetékes hatóságoknak kell felügyelniük a vonatkozó jogi aktusok által rájuk ruházott hatásköröknek megfelelően:

a) biztosítók és viszontbiztosítók esetében a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 10. pontjával összhangban kijelölt illetékes hatóság;

b) az alternatívbefektetésialap-kezelők esetében a 2011/61/EU irányelv 44. cikkével összhangban kijelölt felelős illetékes hatóság;

c) ÁÉKBV-k és ÁÉKBV-alapkezelő társaságok esetében a 2009/65/EK irányelv 97. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóság;

d) foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi ( 13 ) irányelv 6. cikkének g) pontjával összhangban kijelölt illetékes hatóság;

e) hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a 2013/36/EU irányelv 4. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóság, ideértve - az 1024/2013/EU rendelet által rá ruházott külön feladatok tekintetében - az EKB-t is.

30. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

Az első albekezdésben említett felülvizsgálatnak ezenfelül ki kell terjednie az alábbiakra:

a) a jelentős nettó gazdasági érdeknek a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban történő pontos és folyamatos mérésére és megtartására szolgáló folyamatok és mechanizmusok, valamint a 7. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátandó valamennyi információ összegyűjtése és időben történő közzététele;

aa) a nemteljesítő kitettségek értékpapírosításának részét nem képező kitettségek esetében: i. a teljesítő kitettségekre a 9. cikkel összhangban alkalmazott hitelezési kritériumok; ii. az alapul szolgáló kitettségek közül a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett nemteljesítő kitettségekre alkalmazott, a kiválasztásra és árazásra vonatkozó megbízható kritériumok;

b) nem ABCP-program keretében történő STS értékpapírosítások esetében a 20. cikk (7)-(12) bekezdésének, a 21. cikk (7) bekezdésének és a 22. cikknek való megfelelés biztosítását célzó folyamatok és mechanizmusok;

c) ABCP-program keretében történő STS értékpapírosítások esetében az ABCP-ügyletek tekintetében a 24. cikknek való megfelelés, az ABCP-programok tekintetében pedig a 26. cikk (7) és (8) bekezdésének való megfelelés biztosítására irányuló folyamatok és mechanizmusok;

d) nemteljesítő kitettségek értékpapírosításai esetében a 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést biztosító eljárások és mechanizmusok, amelyek megakadályozzák a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt eltéréssel való visszaélést; és

e) az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosítás esetében a 26b-26e. cikknek való megfelelés biztosítását célzó folyamatok és mechanizmusok.

Az illetékes hatóságoknak az értékpapírosítás területén végzett prudenciális felügyeletük keretében adott esetben nyomon kell követniük, hogy az értékpapírosítási piacon való részvétel milyen konkrét hatásokat gyakorol az eredeti hitelezőként, értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy befektetőként eljáró pénzügyi vállalkozás stabilitására, a szigorúbb ágazati szabályozás sérelme nélkül figyelembe véve az alábbiakat:

a) a tőkepufferek nagysága;

b) a likviditási pufferek nagysága; és

c) a befektetőknél a források és a befektetések lejárati ideje közötti eltérés következtében fellépő likviditási kockázat.

Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy adott pénzügyi vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy a pénzügyi rendszer egészének stabilitása tekintetében lényeges kockázat áll fenn, a 36. cikk szerinti kötelezettségeitől függetlenül intézkedéseket kell hoznia e kockázatok mérséklésére, és az esetet jelentenie kell az 575/2013/EU rendelet alapján kijelölt, a makroprudenciális eszközökért felelős hatóságnak és az ERKT-nek.

31. Cikk

Az értékpapírosítási piac makroprudenciális felügyelete

Az első albekezdésben említett ERKT-jelentésnek figyelembe kell vennie a szintetikus értékpapírosítás egyedi sajátosságait, nevezetesen annak tipikus egyedi és magánjellegét a pénzügyi piacokon, és meg kell vizsgálnia, hogy az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosítás kezelése elősegíti-e a pénzügyi rendszerben az általános kockázatcsökkenést és a reálgazdaság jobb finanszírozását.

Jelentése elkészítésekor az ERKT számos releváns adatforrást felhasznál, így például a következőket:

a) az illetékes hatóságok által a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban gyűjtött adatok;

b) az illetékes hatóságok által a 30. cikk (2) bekezdésével összhangban végzett felülvizsgálatok eredménye; és

c) az értékpapírosítási adattárakban a 10. cikkel összhangban tárolt adatok.

Az ajánlás továbbításának időpontjától számított három hónapon belül az ajánlás címzettje az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t az ajánlásra válaszul hozott intézkedéseiről, és megfelelően megindokolja az intézkedés elmaradását.

32. cikk

Közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések

A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a 34. cikk értelmében büntetőjogi szankciókról rendelkezzenek és azokat kiszabják, a tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyekben meghatározzák a gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett jogsértés esetén alkalmazandó, megfelelő közigazgatási szankciókat, valamint a legalább azokban az esetekben alkalmazandó korrekciós intézkedéseket, amikor:

a) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező nem teljesítette a 6. cikkben megállapított követelményeket;

b) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy a különleges célú gazdasági egység nem teljesítette a 7. cikkben megállapított követelményeket;

c) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező nem teljesítette a 9. cikkben megállapított kritériumokat;

d) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy a különleges célú gazdasági egység nem teljesítette a 18. cikkben megállapított követelményeket;

e) az értékpapírosítás STS értékpapírosításnak minősül, és az említett értékpapírosításban érintett értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy értékpapírosítási különleges célú gazdasági egység nem teljesítette a 19-22. cikkben, a 23-26. cikkben vagy a 26a-26e. cikkben előírt követelményeket;

f) az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor a 27. cikk (1) bekezdése értelmében félrevezető értesítést küld;

g) az értékpapírosítást kezdeményező vagy a szponzor nem teljesítette a 27. cikk (4) bekezdésében megállapított követelményeket; vagy

h) a 28. cikk szerint felhatalmazott harmadik fél nem jelentette be a 28. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott információkban beállt jelentős változást vagy más olyan változást, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy befolyásolná illetékes hatóságának értékelését.

A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy a közigazgatási szankciókat és/vagy korrekciós intézkedéseket ténylegesen végrehajtsák.

E szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok az (1) bekezdésben említett jogsértések esetére hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságoknak legalább a következő szankciók és intézkedések alkalmazására:

a) nyilvános nyilatkozat, amely a 37. cikkel összhangban megadja a természetes vagy jogi személy személyazonosságát és a jogsértés jellegét;

b) végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől;

c) az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy a különleges célú gazdasági egység vezetőtestületének a jogsértésért felelősnek tartott bármely tagja vagy más felelősnek tartott természetes személy átmeneti eltiltása ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;

d) az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén az értékpapírosítást kezdeményező és a szponzor átmeneti eltiltása attól, hogy a 27. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küldjön arról, hogy valamely értékpapírosítás megfelel a 19-22. cikkben, a 23-26. cikkben vagy a 26a-26e. cikkben meghatározott követelményeknek.

e) természetes személy esetében olyan közigazgatási pénzbírság, amelynek felső határa legalább 5 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek hivatalos pénzneme nem az euro, a 2018. január 17-én ennek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeg;

f) jogi személyek esetében olyan közigazgatási pénzbírság, amelynek felső határa legalább 5 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyek hivatalos pénzneme nem az euro, a 2018. január 17-én ennek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeg, vagy a jogi személy vezetőtestülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves nettó árbevétel 10 %-a; amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) értelmében összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves nettó árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezetőtestülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves nettó árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli jogi aktusok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

g) a jogsértésből származó haszon összegének - amennyiben ez a haszon meghatározható - legalább kétszeresét kitevő maximális közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja az e) és az f) pont szerinti maximális összegeket;

h) az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén a 28. cikkben említett - harmadik fél részére valamely értékpapírosításnak a 19-22. cikknek, a 23-26. cikknek vagy a 26a-26e. cikknek való megfelelésének értékelésére adott - felhatalmazás ideiglenes visszavonása.

33. cikk

A közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlása

Az illetékes hatóságoknak a 32. cikkben említett közigazgatási szankciók és korrekciós intézkedések kiszabására vonatkozó hatáskörüket a nemzeti jogi keretrendszerükkel összhangban kell gyakorolniuk adott esetben:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) saját felelősségi körükön belül, más hatóságokra történő hatáskör-átruházás útján;

d) az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresésével.

Az illetékes hatóságoknak az e rendelet 32. cikke alapján kiszabott közigazgatási szankciók vagy korrekciós intézkedések típusának és szintjének meghatározása során figyelembe kell venniük, hogy a jogsértés mennyiben volt szándékos vagy mennyiben származott gondatlanságból, továbbá figyelembe kell venniük minden egyéb lényeges körülményt, többek között - adott esetben - a következőket:

a) a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c) a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;

d) a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e) a jogsértéssel harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható;

f) a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszatérítésének szavatolására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül;

g) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.

34. cikk

Büntetőjogi szankciók

35. cikk

Értesítési kötelezettség

A tagállamok 2019. január 18-ig értesítik a Bizottságot, az ESMA-t, az EBH-t és az EIOPA-t az e fejezetet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot, az ESMA-t, az EBH-t és az EIOPA-t az e rendelkezéseket érintő későbbi módosításokról is.

36. cikk

Az illetékes hatóságok és az EFH-k

Amennyiben az érintett illetékes hatóságok az első albekezdésben említett egyeztetési szakaszban nem tudnak megállapodni, az ESMA-nak egy hónapon belül kell meghoznia az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett határozatát. Az e cikkben meghatározott eljárás ideje alatt az ESMA által az e rendelet 27. cikkének megfelelően vezetett jegyzékben szereplő értékpapírosításokat továbbra is az e rendelet 4. fejezete szerinti STS értékpapírosításnak kell tekinteni és a jegyzékben kell tartani.

Amennyiben az érintett illetékes hatóságok egyetértenek abban, hogy a jogsértés a 18. cikk jóhiszemű megsértéséből származik, dönthetnek úgy, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőnek, a szponzornak és a különleges célú gazdasági egységnek legfeljebb három hónapos határidőt szabnak a megállapított jogsértés orvoslására attól a naptól kezdődően, amelyen az illetékes hatóság értesítette az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú gazdasági egységet a jogsértésről. Ezen időszak alatt az ESMA által a 27. cikknek megfelelően vezetett jegyzékben szereplő értékpapírosításokat továbbra is a 4. fejezet szerinti STS értékpapírosításnak kell tekinteni és a jegyzékben kell tartani.

Az első albekezdés alkalmazandó, amennyiben egy vagy több érintett illetékes hatóság úgy véli, hogy a jogsértést a harmadik albekezdésben előírt határidőn belül nem orvosolták megfelelően.

Az ESMA - az EBH-val és az EIOPA-val szorosan együttműködve - 2019. január 18-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

37. cikk

A közigazgatási szankciók közzététele

Amennyiben az illetékes hatóság eseti értékelés alapján úgy ítéli meg, hogy jogi személyek esetében a jogi személy kilétének közzététele, természetes személyek esetében pedig a természetes személy személyazonosságának és személyes adatainak a közzététele aránytalan, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, vagy ha a közzététel előreláthatólag aránytalan károkat okozna az érintett személynek, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az alábbiak valamelyike szerint járjanak el:

a) elhalasztják a közigazgatási szankciót elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b) a nemzeti joggal összhangban név nélkül teszik közzé a közigazgatási szankciót elrendelő határozatot; vagy

c) eltekintenek a közigazgatási szankciót kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és a b) pontban meghatározott lehetőségeket nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy: i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe; vagy ii. e határozatok közzététele a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekhez viszonyítva arányos legyen.

6. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK

38. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosítása

A 2009/65/EK irányelv 50a. cikkének helyébe az alábbi szöveg lép:

"50a. cikk

Amennyiben az ÁÉKBV-kezelő társaság vagy a belső kezelésű ÁÉKBV kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely már nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( *1 ) megállapított követelményeknek, az ÁÉKBV-kezelő társaságnak vagy a belső kezelésű ÁÉKBV-nek az adott ÁÉKBV befektetőinek legjobb érdekeit szolgálva intézkednie kell és adott esetben korrekciós intézkedéseket kell hoznia.

39. cikk

A 2009/138/EK irányelv módosítása

A 2009/138/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 135. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) Ezen irányelv 301a. cikkének megfelelően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából azon körülmények meghatározása érdekében, amelyek fennállásánál arányos mértékű kiegészítő szavatolótőke-követelmény írható elő az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) 5. és 6. cikkében megállapított követelmények megsértése esetén, ezen irányelv 101. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül. (3) Az e cikk (2) bekezdésével kapcsolatos következetes harmonizáció biztosítása érdekében az EIOPA a 301b. cikkre figyelemmel szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az említett bekezdésben foglalt kiegészítő szavatolótőke-követelmény kiszámítási módszertanának meghatározása céljából. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt az irányelvet."

2. A 308b. cikk (11) bekezdését el kell hagyni.

40. cikk

Az 1060/2009/EK rendelet módosítása

Az 1060/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A (22) és a (41) preambulumbekezdésben, a 8c. cikk (1) bekezdésében és az I. melléklet D. szakasza II. részének 1. pontjában a "strukturált pénzügyi eszköz" szövegrész és annak valamennyi toldalékolt alakja helyébe az "értékpapírosítással létrejött eszköz" szövegrész lép a megfelelő toldalék megtartása mellett.

2. A (34) és a (40) preambulumbekezdésben, a 8. cikk (4) bekezdésében, a 8c. cikk címében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 39. cikk (4) bekezdésében valamint az I. melléklet A. szakasza 2. pontjának ötödik bekezdésében, az I. melléklet B. szakaszának 5. pontjában, az I. melléklet D. szakasza II. részének a címében és 2. pontjában, a III. melléklet I. részének 8., 24. és 45. pontjában, a III. melléklet III. részének 8. pontjában a "strukturált pénzügyi eszközök" szövegrész és annak valamennyi toldalékolt alakja helyébe az "értékpapírosítással létrejött eszközök" szövegrész lép a megfelelő toldalék megtartása mellett.

3. Az 1. cikkben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: "E rendelet megállapítja továbbá az Unióban bejegyzett kibocsátók és kapcsolódó harmadik felek értékpapírosítással létrejött eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeit."

4. A 3. cikk (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő szöveg lép: "l) »értékpapírosítással létrejött eszköz«: az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 2. cikkének 1. pontjában említett értékpapírosítási ügyletből vagy konstrukcióból származó pénzügyi eszköz vagy egyéb eszköz;";

5. A 8b. cikket el kell hagyni.

6. A 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjában és a 25a. cikkben a 8b. cikkre való utalást el kell hagyni.

41. cikk

A 2011/61/EU irányelv módosítása

A 2011/61/EU irányelv 17. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

"17. cikk

Amennyiben egy ABAK kitettségei között olyan értékpapírosítás szerepel, amely már nem felel meg az (EU) 2017/2402 európai parlamenti ás tanácsi rendeletben ( *3 ) megállapított követelményeknek, az ABAK-nak az adott ABA befektetőinek legjobb érdekeit szem előtt tartva adott esetben intézkednie kell és korrekciós intézkedéseket kell hoznia.

42. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosításai

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki: "30. »fedezett kötvény«: az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének követelményeit teljesítő kötvény; 31. »fedezettkötvény-struktúra«: a fedezett kötvény kibocsátója vagy a fedezett kötvény fedezetéül szolgáló eszközállomány."

2. A 4. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: »(5) E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a fedezettkötvény-struktúrák által egy fedezett kötvénnyel kapcsolatban vagy a különleges célú gazdasági egység által az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *4 ) értelmében vett értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, feltéve, hogy: a) különleges célú gazdasági egységek esetében a különleges célú gazdasági egység kizárólag olyan értékpapírosítással létrejött eszközöket bocsát ki, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 18. és 19-22. vagy 23-26. cikkében foglalt követelményeknek; b) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletet kizárólag kamatláb- vagy devizanem-eltérés fedezésére használják a fedezett kötvény vagy értékpapírosítás keretében; és c) a fedezettkötvény-struktúra vagy a különleges célú gazdasági egység által a fedezett kötvénnyel vagy az értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a fedezett kötvény vagy értékpapírosítás konstrukciója megfelelően csökkenti a partnerkockázatot. (6) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, és figyelembe véve a szabályozási arbitrázs megakadályozásának szükségességét, az EFH-knak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk az annak megállapítására szolgáló kritériumok meghatározása céljából, hogy a fedezett kötvények és értékpapírosítások mely konstrukciói csökkentik megfelelően a partnerkockázatot az (5) bekezdés értelmében. Az EFH-k az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 18-ig nyújtják be a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet vagy az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

3. A 11. cikk (15) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(15) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak ki kell dolgozniuk a következőket meghatározó közös szabályozástechnikai standardok tervezetét: a) a (3) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges kockázatkezelési eljárások, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások előírt szintjeit és típusát; b) a (6)-(10) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása során a szerződő felek és az érintett illetékes hatóságok által követendő eljárások; c) az (5)-(10) bekezdésben említett alkalmazandó kritériumok, ideértve különösen azt, hogy mi tekinthető a saját eszközök azonnali áthelyezését vagy a kötelezettségek szerződő felek közötti visszafizetését gátló gyakorlati vagy jogi akadálynak. A fedezettkötvény-struktúrák által egy fedezett kötvénnyel kapcsolatban vagy a különleges célú gazdasági egységek által az e rendelet értelmében vett, az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételeket és az (EU) 2017/2402 rendelet (értékpapírosítási rendelet) 18., 19-22. vagy 23-26. cikkében megállapított követelményeket teljesítő értékpapírosítással kapcsolatban kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében előírt biztosítékok szintjét és típusát a fedezett kötvénnyel vagy az értékpapírosítással kapcsolatban fennálló biztosítéki megállapodások tekintetében az adott biztosíték cseréje kapcsán esetlegesen felmerülő akadályok figyelembevételével kell meghatározni. Az EFH-k az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 18-ig nyújtják be a Bizottságnak. A Bizottság felhatalmazást kap a szerződő fél jogi természetétől függően az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet vagy az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására."

43. cikk

Átmeneti rendelkezések

Azon értékpapírosítások, amelyeknek az értékpapírjait 2019. január 1-jét megelőzően bocsátották ki, és amelyek nem egy ABCP-ügylettel vagy egy ABCP-programmal kapcsolatos értékpapírosítási pozíciók, "STS"-nek minősülnek, amennyiben:

a) az említett értékpapírok kibocsátásuk időpontjában megfelelnek a 20. cikk (1)-(5), (7)-(9) és (11)-(13) bekezdésében, valamint a 21. cikk (1) és (3) bekezdésében előírt követelményeknek; és

b) a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítés időpontjában megfelelnek a 20. cikk (6) és (10) bekezdésében, a 21. cikk (2) és (4)-(10) bekezdésében, valamint a 22. cikk (1)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek.

A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában:

a) a 22. cikk (2) bekezdésében a "kibocsátását megelőzően" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően";

b) a 22. cikk (3) bekezdésében "az értékpapírosítás árazását megelőzően" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően";

c) a 22. cikk (5) bekezdésében: i. a második mondatban "az árazás előtt" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően"; ii. "az árazás előtt legalább tervezet vagy kezdeti változat formájában" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően"; iii. a negyedik mondatban előírt követelmény nem alkalmazandó; iv. a 7. cikknek való megfelelésre való utalásokat úgy kell tekinteni, mintha a 7. cikk a 43. cikk (1) bekezdésétől eltérve alkalmazandó lenne az adott értékpapírosításokra.

43a. cikk

Az eszközök mérlegen tartásával járó STS értékpapírosításra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Azon értékpapírosítások, amelyek kezdeti értékpapírosítási pozícióit 2021. április 9. előtt hozták létre, STS-nek minősülnek, feltéve, hogy:

a) az első értékpapírosítási pozíciók létrehozásakor megfeleltek a 26b. cikk (1)-(5), (7)-(9), továbbá (11) és (12) bekezdésében, a 26c. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 26e. cikk (1) bekezdésében, (2) bekezdésének első albekezdésében, (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében és (6)-(9) bekezdésében meghatározott követelményeknek; és

b) a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítés időpontjában megfelelnek a 26b. cikk (6) és (10) bekezdésében, a 26c. cikk (2) és (4)-(10) bekezdésében, a 26d. cikk (1)-(5) bekezdésében és a 26e. cikk (2) bekezdésének második-hetedik albekezdésében, (3) bekezdésének első, második és ötödik albekezdésében, valamint (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Az e cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában:

a) a 26d. cikk (2) bekezdésében "az ügylet lezárását megelőzően" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően";

b) a 26d. cikk (3) bekezdésében "az értékpapírosítás árazását megelőzően" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően";

c) a 26d. cikk (5) bekezdésében: i. a második mondatban "az árazás előtt" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően"; ii. a harmadik mondatban "az árazás előtt legalább tervezet vagy kezdeti változat formájában" szövegrész úgy értelmezendő, hogy "a 27. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést megelőzően"; iii. a negyedik mondatban meghatározott követelmény nem alkalmazandó; iv. a 7. cikknek való megfelelésre való utalásokat úgy kell tekinteni, mintha a 7. cikk a 43. cikk (1) bekezdésétől eltérve alkalmazandó lenne az említett értékpapírosításokra.

44. cikk

Jelentések

Az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának 2021. január 1-jéig, majd azután háromévente jelentést kell közzétennie a következőkről:

a) a 18-27. cikkben megállapított STS követelmények végrehajtása;

b) az illetékes hatóságok által hozott intézkedések, az esetleg felmerült lényeges kockázatok és új sebezhető pontok, valamint a piaci résztvevőknek az értékpapírosítási dokumentáció további egységesítésére irányuló fellépései;

c) az 5. cikkben megállapított előzetes vizsgálati követelmények és a 7. cikkben megállapított szerinti átláthatósági követelmények működése, valamint az uniós értékpapírosítási piac átláthatóságának szintje, ideértve azt is, hogy a 7. cikkben megállapított átláthatósági követelmények lehetővé teszik-e, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a megbízhatásuk teljesítéséhez szükséges piaci áttekintéssel;

d) a 6. cikkben megállapított követelmények, ideértve azoknak a piaci szereplők általi betartását és a 6. cikk (3) bekezdése szerinti kockázatmegtartási módozatokat is;

e) az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek földrajzi elhelyezkedése.

Az e) pont szerint a számára háromévente szolgáltatott információk alapján a Bizottság értékelést ad a helyszínválasztás okairól, többek között - az információk rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének függvényében - arról, hogy egy kedvező adózási és szabályozási rendszer megléte milyen mértékben játszik döntő szerepet.

45a. cikk

Egy fenntartható értékpapírosítási keretrendszer kidolgozása

A fenntarthatósággal kapcsolatos átláthatósági követelmények e rendeletbe történő beépítése céljából az EBH - az ESMA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben - 2021. november 1-jéig jelentést tesz közzé egy egyedi fenntartható értékpapírosítási keretrendszer kidolgozásáról. Az említett jelentés megfelelően értékeli különösen a következőket:

a) arányos közzétételi és az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények végrehajtása az alapul szolgáló kitettségekből finanszírozott eszközök fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt lehetséges pozitív és kedvezőtlen hatásai tekintetében;

b) a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekre gyakorolt pozitív és kedvezőtlen hatások tekintetében a fenntarthatósági tényezőkre vonatkozó információk tartalma, módszertana és megjelenítése;

c) egy olyan egyedi fenntartható értékpapírosítási keretrendszer létrehozásának módja, amely az (EU) 2019/2088 rendelet 8. és 9. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi termékeket tükrözi vagy azokra támaszkodik, és adott esetben figyelembe veszi az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 16 );

d) egy fenntartható értékpapírosítási keretrendszer lehetséges hatásai a pénzügyi stabilitásra, az uniós értékpapírosítási piac és a banki hitelezési kapacitás növelésére.

46. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2022. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

A jelentésben figyelembe veszi különösen a 44. cikkben említett jelentések megállapításait, és értékeli a következőket:

a) e rendeletnek és ezen belül az STS értékpapírosítási megnevezés bevezetésének hatása az uniós értékpapírosítási piac működésére, az értékpapírosítás hozzájárulása a reálgazdasághoz, különösen a kkv-k hitelhez jutásához és a befektetésekhez, valamint a pénzügyi vállalkozások összekapcsoltsága és a pénzügyi szektor stabilitása;

b) a 6. cikk (3) bekezdésében említett módozatok használatában tapasztalható különbségek, a 7. cikk (1) bekezdése első albekezdése e) pontjának iii. alpontja szerint szolgáltatott adatok alapján. Amennyiben a megállapítások azt mutatják, hogy a 6. cikk (3) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában említett módozatok használata következtében megnőtt a prudenciális kockázat, fontolóra kell venni megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalát;

c) e rendelet alkalmazása óta aránytalanul megnövekedett-e a 7. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett ügyletek száma, és hogy a piaci szereplők úgy strukturálták-e az ügyleteket, hogy azzal megkerüljék a 7. cikk szerinti azon kötelezettségüket, mely szerint az értékpapírosítási adattárakon keresztül információkat kell szolgáltatniuk;

d) ki kell-e bővíteni a 7. cikk szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget oly módon, hogy az a 7. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett ügyletekre és a befektetői pozíciókra is vonatkozzon;

e) az STS értékpapírosítás területén be lehet-e vezetni a harmadik országbeli értékpapírosítást kezdeményezőkre, szponzorokra és különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó egyenértékűségi rendszert, figyelembe véve az értékpapírosítás terén történt nemzetközi fejleményeket és különösen az egyszerű, átlátható és összehasonlítható értékpapírosításra vonatkozó kezdeményezéseket;

f) a 22. cikk (4) bekezdésében és a 26d. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtása és az, hogy azokat ki lehet-e terjeszteni az olyan értékpapírosításokra is, amelyeknél az alapul szolgáló kitettség nem lakáshitel vagy gépjárműhitel vagy gépjárműlízing, a környezeti, társadalmi és irányítási információk szolgáltatásának érvényre juttatása érdekében;

g) a 27. és 28. cikkben megállapított, harmadik felek által működtetett ellenőrzési rendszer megfelelősége, és hogy a 28. cikkben a harmadik feleknek adott felhatalmazásra vonatkozóan megállapított szabályozás kellő versenyt eredményez-e a harmadik felek között, és annak megvizsgálása, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében szükség van-e változtatásokra a felügyeleti keretet illetően; és

h) szükséges-e kiegészíteni az e rendelettel megállapított értékpapírosítási keretet az olyan korlátozott tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetek rendszerének létrehozásával, amelyek ellátják a különleges célú gazdasági egységek feladatait és kizárólagos joggal rendelkeznek ahhoz, hogy kitettségeket vásároljanak az értékpapírosítást kezdeményezőktől, és a megvásárolt kitettségekből képzett követeléseket adjanak el a befektetőknek; és

i. további standardizálás és közzétételi követelmények lehetősége a változó piaci gyakorlatokra tekintettel, nevezetesen mintadokumentumok használata révén mind a hagyományos, mind a szintetikus értékpapírosítások esetében, beleértve a személyre szabott magánértékpapírosításokat is, amelyek esetében az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 17 ) megfelelően nem kell tájékoztatót készíteni.

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

48. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.)

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról - az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347, 2017.12.28., 35. o.)."

( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.)."

( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.)."

( *4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).'

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32017R2402 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32017R2402&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02017R2402-20210409 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02017R2402-20210409&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére