32024L1174[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1174 irányelve (2024. április 11.) a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1174 IRÁNYELVE

(2024. április 11.)

a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az (EU) 2019/877 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) módosította a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) és a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott, az Unióban letelepedett hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: az intézmények), valamint a 2014/59/EU irányelv, illetve a 806/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó bármely más szervezetre (a továbbiakban: a szervezetek) alkalmazandó, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (a továbbiakban: az MREL) keretét. Az említett módosítások előírták, hogy a belső MREL-t - vagyis az olyan intézményekre és szervezetekre alkalmazandó MREL-t, amelyek szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, de maguk nem szanálás alá vonható szervezetek - az említett intézmények és szervezetek a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott és általa akár közvetlenül, akár közvetve ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezeteken keresztül megvásárolt instrumentumok felhasználásával is teljesíthetik.

(2) Az MREL-re vonatkozó uniós keretet tovább módosította az (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8), amely a belső MREL teljesítéséhez figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozóan konkrét levonási szabályokat vezetett be. Az említett rendelet bevezette a 2014/59/EU irányelvbe azt a követelményt, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az MREL teljesítéséhez figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésének a bankcsoport-struktúrák különböző típusai közötti egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatását, beleértve azokat az eseteket is, amikor a bankcsoportban a szanálás alá vonható szervezetként megjelölt holdingtársaság és leányvállalatai között üzemeltető társaság helyezkedik el. A Bizottság felkérést kapott annak értékelésére, hogy azon szervezetek számára, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, lehetővé kell-e tenni, hogy összevont alapon feleljenek meg az MREL-nek. A Bizottság ezenkívül felkérést kapott arra, hogy értékelje azon szervezeteknek az MREL-re vonatkozó szabályok szerinti kezelését, amelyek szanálási terve előírja a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolást. Végezetül a Bizottság felkérést kapott annak értékelésére, hogy helyénvaló-e korlátozni az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 72e. cikkének (5) bekezdésében előírt levonások összegét. Az új rendelkezéseknek ezért tiszteletben kell tartaniuk az Európai Parlament és a Tanács által a Bizottságnak adott eredeti felülvizsgálati megbízás elveit az arányosság és a bankcsoport-struktúrák különböző típusai közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.

(3) A Bizottság által végzett felülvizsgálat megállapította, hogy a belső MREL-re vonatkozó szabályok céljait illetően helyénvaló és arányos lenne annak lehetővé tétele a szanálási hatóságok számára, hogy a belső MREL-t összevont alapon határozzák meg a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet alkalmazásából eredőnél szélesebb szervezeti kör esetében, amennyiben ez a szélesebb kör magában foglalja azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyek maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, de szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, és ellenőrzést gyakorolnak más leányvállalatok felett (a továbbiakban: a közbenső szervezetek) ugyanazon szanálás alá vonható csoporton belül. Ez a helyzet különösen az olyan bankcsoportok esetében állna fenn, amelyek élén holdingtársaság áll. Ilyenkor a közbenső szervezetek természetes módon központosítják a csoporton belüli kitettségeket, és továbbítják a belső MREL szempontjából figyelembe vehető, a szanálás alá vonható szervezet által előzetesen rendelkezésre bocsátott forrásokat. E struktúrából adódóan az említett közbenső szervezeteket aránytalanul érinthetnék a meglévő levonási szabályok. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az MREL-re vonatkozó keret arányosabbá válna, ha kiigazítanák az azon kitettségekre vonatkozó szabályokat, amelyeket a közbenső szervezetnek le kell vonnia, amennyiben az említett kitettségek egy olyan felszámolandó szervezettel szemben állnak fenn, amely nem tartozik az MREL-t meghatározó határozat hatálya alá. Ezekben az esetekben az említett felszámolandó szervezetek tekintetében várhatóan nem kell alkalmazni a leírási és átalakítási hatásköröket. Ezzel szemben válsághelyzet vagy csőd esetén a szanálás alá vonható szervezetnek fel kell tőkésítenie a szanálás alá vonható csoport többi szervezetét. Az MREL szempontjából figyelembe vehető szükséges forrásoknak ezért a szanálás alá vonható csoport minden szintjén rendelkezésre kell állniuk, és a veszteségviselés és a feltőkésítés céljából való hozzáférhetőségüket a levonási mechanizmus révén kell biztosítani. A Bizottság a felülvizsgálata során ezért arra a következtetésre jutott, hogy a közbenső szervezeteknek továbbra is le kell vonniuk az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más, nem felszámolandó szervezetek által kibocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források állományának teljes összegét.

(4) A levonási és konszolidációs keret megfelelő működéséhez, valamint az egyes szervezetekre vonatkozó MREL kiszámításához alapvető fontosságú egyértelműen meghatározni azt, hogy mi minősül felszámolandó szervezetnek. E célból - a felszámolandó szervezeteknek a szanálási tervek készítése során történő azonosítására összpontosítva - meg kell határozni a felszámolandó szervezet fogalmát. Ezért a szanálási hatóságoknak a szanálási tervek elkészítése során el kell végezniük a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó intézmények és szervezetek megfelelő értékelését. Ezen értékelés központi része annak azonosítása, hogy az intézmény vagy szervezet kritikus funkciókat lát-e el. Az intézmény vagy szervezet nemzeti vagy regionális szintű jelentőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül elvárható, hogy sor kerüljön a potenciális felszámolandó szervezet szanálás alá vonható csoporton belüli relevanciájának alapos elemzésére is. Főszabály szerint nem azonosítható felszámolandó szervezetként az olyan intézmény vagy szervezet, amely valamely szanálás alá vonható csoport teljes kockázati kitettségértékének, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségi mértékének vagy működési bevételének jelentős részét képviseli.

(5) A 2014/59/EU irányelv 45f. cikke és a 806/2014/EU rendelet 12g. cikke alapján az intézményeknek és a szervezeteknek a belső MREL-t egyedi alapon kell teljesíteniük. Az összevont alapon történő megfelelés csak két konkrét esetben megengedett: azon EU-szintű anyavállalatok esetében, amelyek nem szanálás alá vonható szervezetek, viszont harmadik országbeli szervezetek leányvállalatai, valamint a belső MREL-nek való megfelelés alól mentesített intézmények vagy szervezetek anyavállalatai esetében. Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdése értelmében, amennyiben egy közbenső szervezet összevont alapon teljesíti a belső MREL-t, az adott szervezet nem köteles levonni az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó és a konszolidációs körébe bevont más szervezetek belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásainak állományait, mivel a belső MREL összevont alapon történő teljesítése hasonló hatást ér el. A Bizottság által végzett felülvizsgálat kimutatta, hogy a holdingtársaság által vezetett bankcsoportok közbenső szervezetei számára is lehetővé kell tenni a belső MREL összevont alapon történő teljesítését. Különösen akkor kell lehetővé tenni a belső MREL összevont alapon történő teljesítését, ha a levonások alkalmazása aránytalan módon megnövelné a belső MREL-t. A felülvizsgálat kimutatta továbbá, hogy amennyiben valamely közbenső szervezetre összevont alapon szavatolótőke-követelmények vagy kombinált pufferkövetelmény vonatkozik, a belső MREL egyedi alapon történő teljesítése azzal a kockázattal járhat, hogy a közbenső szervezet szintjén előzetesen rendelkezésre bocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források nem elegendőek az alkalmazandó konszolidált szavatolótőke-követelménynek való megfelelés helyreállításához az említett források leírása és átalakítása után. Emellett az érintett intézmény vagy szervezet esetében hiányozna az MREL kiszámításához szükséges kulcsfontosságú adat, ha a kiegészítő szavatolótőke-követelményt vagy a kombinált pufferkövetelményt a konszolidáció más szintjén határoznák meg, ami kihívást jelentene a követelmény kiszámítása tekintetében. Hasonlóképpen a szanálási hatóságok arra vonatkozó hatásköre, hogy a 2014/59/EU irányelv 16a. cikkével és a 806/2014/EU rendelet 10a. cikkével összhangban megtiltsanak bizonyos, az MREL-hez kapcsolódó maximálisan felosztható összeget meghaladó nyereségkifizetéseket az egyes leányvállalatok tekintetében, kihívást jelent abban az esetben, ha a fő mutatót, azaz a kombinált pufferkövetelményt nem a belső MREL-rel azonos alapon határozzák meg. Ezen okokból a belső MREL összevont alapon történő teljesítésének lehetőségét a bankcsoport-struktúrák más típusai számára is biztosítani kell, amennyiben a közbenső szervezetre kizárólag összevont alapon vonatkozik kiegészítő szavatolótőke-követelmény. A belső MREL összevont alapon történő teljesítésének az ezen irányelv által bevezetett lehetősége azokat a helyzeteket hivatott kiegészíteni, amelyekben ez már a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet alapján is lehetséges, és nem lép az említett jogalkotási aktusok releváns rendelkezései helyébe.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a belső MREL összevont alapon történő teljesítésének lehetősége csak a releváns esetekben álljon fenn, és ne vezessen a belső MREL szempontjából figyelembe vehető források hiányához a szanálás alá vonható csoport egészében, a belső MREL-nek a közbenső szervezetek tekintetében összevont alapon történő meghatározására vonatkozó hatáskörnek bizonyos feltételek mellett a szanálási hatóság mérlegelési jogkörébe kell tartoznia. A közbenső szervezetnek azonos tagállamban letelepedett és ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak minősülő szanálás alá vonható szervezet közvetlen leányvállalatának kell lennie. Az említett szanálás alá vonható szervezet nem rendelkezhet közvetlenül a közbenső szervezeten kívüli olyan leányvállalatokkal, amelyek intézmények vagy az MREL hatálya alá tartozó szervezetek. Alternatív megoldásként az érintett közbenső szervezetnek kizárólag a összevont helyzete alapján kell megfelelnie a kiegészítő szavatolótőke-követelménynek. A belső MREL összevont alapon történő teljesítése azonban a szanálási hatóság értékelése szerint egyik esetben sem érintheti jelentős mértékben hátrányosan a csoport szanálási stratégiájának hitelességét és megvalósíthatóságát, sem pedig az érintett közbenső szervezet vagy a szanálás alá vonható csoportjához tartozó más szervezetek releváns tőkeinstrumentumai és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a szanálási hatóság általi alkalmazását. Az egyik olyan helyzet, amikor a belső MREL összevont alapon történő megállapítása hátrányosan érintené a szanálás alá vonható csoport szanálhatóságát, az, amikor az MREL teljesítéséhez szükséges összeg nem lenne elegendő a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlását követően alkalmazandó szavatolótőke-követelményeknek való megfelelés biztosításához.

(7) A 2014/59/EU irányelv 45f. cikkének (2) bekezdése és a 806/2014/EU rendelet 12g. cikkének (2) bekezdése értelmében a konszolidált belső MREL-t a közbenső szervezetek teljesíthetik a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek felhasználásával. Annak érdekében, hogy az MREL összevont alapon történő teljesítésének lehetősége maradéktalanul rendelkezésre álljon, biztosítani kell, hogy a közbenső szervezetek leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit a szavatolótőke kiszámításához hasonló módon számítsák ki. A belső MREL összevont alapon történő teljesítéséhez felhasználható kötelezettségekre vonatkozó elismerhetőségi kritériumoknak ezért figyelembe kell venniük az 575/2013/EU rendeletben a konszolidált szavatolótőke kiszámítására vonatkozóan meghatározott szabályokat. A külső MREL-re vonatkozó meglévő szabályokkal való összhang érdekében az összehangolásnak tükröznie kell a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (3) bekezdésében és a 806/2014/EU rendelet 12d. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek kiszámítására vonatkozó szabályokat is, amelyeket a szanálás alá vonható szervezetek felhasználhatnak a konszolidált MREL teljesítéséhez. Különösen biztosítani kell, hogy a konszolidált belső MREL hatálya alá tartozó szervezet leányvállalatai által kibocsátott leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, amelyek a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában vannak, akár közvetlenül, akár közvetve - az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, de a konszolidáció körén kívül eső más szervezeteken, vagy az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz nem tartozó meglévő részvényeseken keresztül - beszámítsák a konszolidált belső MREL hatálya alá tartozó szervezet szavatolótőkéjébe és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeibe.

(8) A jelenlegi keret szerint, a felszámolásra kijelölt szervezetre vonatkozó MREL az esetek többségében a veszteségviseléshez szükséges összeget jelenti, amely megfelel a szavatolótőke-követelményeknek. Ilyen esetekben az MREL a felszámolandó szervezet számára nem von maga után a szanálási kerethez közvetlenül kapcsolódó további követelményt. Ez azt jelenti, hogy a felszámolandó szervezet a szavatolótőke-követelmények teljesítése révén teljes mértékben megfelelhet az MREL-nek, és a szanálási hatóságnak az MREL-t megállapító külön határozata nem járul hozzá érdemben az adott szervezet szanálhatóságához. Az ilyen határozat számos eljárási kötelezettséget ró a szanálási hatóságra és a felszámolandó szervezetre anélkül, hogy a jobb szanálhatóság szempontjából előny származna belőlük. Ezért a szanálási hatóságoknak nem kell meghatározniuk a felszámolandó szervezetekre vonatkozó MREL-t. Az MREL-keretet olyan kritériumok alapján kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy egy szervezet az egész Unióban egységesen felszámolandó szervezetnek minősüljön. A szanálási hatóságoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a felszámolandó szervezetekre vonatkozó új rendelkezéseket egységesen alkalmazzák a határokon átnyúló tevékenységű csoportok részét képező említett szervezetekre, különösen amennyiben a csoport a bankunión belüli és kívüli szervezeteket egyaránt magában foglal.

(9) A szanálási tervek elkészítésekor és a szanálás alá vonható csoportok szanálhatóságának értékelésekor a szanálási hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy egy leányintézmény vagy -szervezet felszámolandó szervezetnek minősül, ha a szanálási terv szerint megvalósítható és hiteles, hogy az intézményt vagy szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolják fel vagy ha a szanálási terv nem irányozza elő a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlását az adott intézmény vagy szervezet tekintetében. A valamely központi szervhez tartósan kapcsolt szervezetek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a szanálási hatóság úgy ítélheti meg, hogy az ilyen szervezet felszámolandó szervezetnek minősül, amennyiben a szanálási terv nem irányoz elő a központi szerv vagy a szanálási hatóság által az ilyen szervezet tekintetében meghozandó egyéb intézkedéseket, például kapcsolt szervezetek egyesülését. Ilyen esetekben nem feltétlenül szükséges, hogy egy leányintézmény vagy szervezet a szavatolótőke-követelményeit meghaladó szavatolótőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel rendelkezzen. A csoport szanálhatóságának az arányosság elvének tiszteletben tartásával történő biztosítása érdekében egyes esetekben - a felszámolandó szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok állományának a közbenső szervezet veszteségviselő képességéhez viszonyított nagyságától függően - lehetővé kell tenni a szavatolótőke-instrumentumok formájában tartott állományok levonását.A hirtelen kilengések elkerülése érdekében az említett állományoknak a közbenső szervezet veszteségviselő képességéhez viszonyított arányát az egyes naptári évek végén, az előző 12 hónap átlagaként kell kiszámítani. Mindazonáltal egy közbenső szervezet nem kötelezhető olyan kötelezettségek levonására, amelyek megfelelnének a belső MREL teljesítésére vonatkozó feltételeknek, és amelyek nem minősülnek szavatolótőke-instrumentumnak. A felszámolandó szervezet csődje esetén a szanálási terv nem irányozza elő, hogy a szanálás alá vonható szervezet feltőkésítse a felszámolandó szervezetet. Ez azt jelenti, hogy nem elvárás sem az, hogy a felszámolandó szervezet a közbenső szervezeten keresztül átadja a meglévő szavatolótőkén felüli veszteségeket a szanálás alá vonható szervezetnek, sem pedig a tőke ellentétes irányú átadása. A belső MREL szempontjából figyelembe vehető források közvetett jegyzése keretében levonandó állományok körének ilyen kiigazítása tehát nem befolyásolná a keret prudenciális megbízhatóságát.

(10) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében és 78a. cikkében meghatározott, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó engedélyezési rendszer - amely az MREL hatálya alá tartozó intézményekre és szervezetekre, valamint az MREL teljesítése céljából kibocsátott kötelezettségekre is alkalmazandó - fő célja, hogy lehetővé tegye a szanálási hatóságok számára a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek állományának csökkenését eredményező intézkedések nyomon követését, és hogy megtiltson minden olyan intézkedést, amely a szanálási hatóságok által megfelelőnek ítélt szintet meghaladó csökkentést eredményezne. Amennyiben a szanálási hatóság nem fogadott el az MREL-t megállapító határozatot egy intézmény vagy szervezet tekintetében, ez a cél nem releváns. Ezért azok az intézmények vagy szervezetek, amelyek esetében nem fogadtak el az MREL-t megállapító határozatot, nem kötelezhetők arra, hogy beszerezzék a szanálási hatóság előzetes engedélyét azon kötelezettségek lehívásához, visszaváltásához, visszafizetéséhez vagy visszavásárlásához, amelyek megfelelnének az MREL-hez kapcsolódó elismerhetőségi követelményeknek.

(11) Léteznek olyan felszámolandó szervezetek, amelyek esetében a szanálási hatóság úgy ítélheti meg, hogy az MREL-nek meg kell haladnia a veszteségviselési összeget, amennyiben ez a magasabb összeg szükséges a pénzügyi stabilitás védelme vagy a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatának kezelése érdekében, beleértve a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási képességének szempontját is. A szanálási hatóságok számára kizárólag ezekben a helyzetekben tehető lehetővé, hogy a felszámolandó szervezetre vonatkozóan arányos módon olyan MREL-t határozzanak meg, amely a veszteségek fedezéséhez elegendő összegből, valamint a szanálási hatóság által megállapított potenciális kockázatok megfelelő kezeléséhez szigorúan szükséges összegből áll. A felszámolandó szervezetnek ilyenkor teljesítenie kell az MREL-t, és nem mentesülhet az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében és 78a. cikkében meghatározott előzetes engedélyezési rendszer alól. Az érintett felszámolandó szervezettel ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó közbenső szervezetek számára továbbra is elő kell írni, hogy a belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásaikból vonják le az említett felszámolandó szervezet által kibocsátott, a belső MREL szempontjából figyelembe vehető forrásaikat. Emellett, mivel a felszámolási eljárásokra a jogalany szintjén kerül sor, a továbbra is az MREL hatálya alá tartozó felszámolandó szervezeteknek csak egyedi alapon kell teljesíteniük ezt a követelményt. Végezetül, az érintett kötelezettség tulajdonjogával kapcsolatos bizonyos elismerhetőségi követelmények nem relevánsak, mivel a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlása nélkül nem lenne szükséges megőrizni a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzést. Ezért ezeket az elismerhetőségi követelményeket nem kell alkalmazni.

(12) A 2014/59/EU irányelv 45i. cikke értelmében az intézményeknek és a szervezeteknek rendszeresen adatot kell szolgáltatniuk illetékes és szanálási hatóságaik számára a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek és a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek szintjéről és e kötelezettségek összetételéről, és ezeket az információkat az MREL szintjével együtt rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk. A felszámolandó szervezetek nem kötelesek ilyen adatszolgáltatásra vagy nyilvánosságra hozatalra. Az MREL átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében azonban ezeket az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségeket azokra a felszámolandó szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek esetében a szanálási hatóság úgy határoz, hogy az MREL-nek magasabbnak kell lennie a veszteségek viseléséhez elegendő összegnél. Az arányosság elvével összhangban a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy ezek a kötelezettségek ne lépjék túl az MREL teljesítésének nyomon követéséhez szükséges mértéket.

(13) A következetesség biztosítása érdekében a 806/2014/EU rendelet módosításait, valamint a 2014/59/EU irányelv módosításait átültető nemzeti rendelkezéseket ugyanattól az időponttól kell alkalmazni. Helyénvaló azonban egy korábbi alkalmazási kezdőnapot előírni a konszolidált belső MREL-nek való megfelelés lehetőségére vonatkozó rendelkezések módosításai tekintetében annak érdekében, hogy a szanálási hatóságok az MREL-t e célból megállapító új határozatokat fogadhassanak el, valamint hogy növekedjen a jogbiztonság azon bankcsoportok számára, amelyekre az említett rendelkezés a 2014/59/EU irányelvben és a 806/2014/EU rendeletben meghatározott 2024. január 1-jei általános MREL-megfelelési határidő szerint vonatkozna. Ezért a 806/2014/EU rendelet szerinti konszolidált belső MREL-re vonatkozó új szabályokat egy nappal e módosító irányelv hatálybalépésének napját követően kell alkalmazni. Ez azt is jelezné minden olyan bankcsoport és szanálási hatóság számára, amelyekre a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet alkalmazandó, hogy intézkedésekre lehet szükség a 2024. január 1. és az e módosító irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának kezdőnapja közötti időszak áthidalásához.

(14) mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a felszámolandó szervezetek MREL-keret szerinti kezelésének kiigazítását és a szanálási hatóságok azon lehetőségét, hogy összevont alapon határozzák meg a belső MREL-t, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a már megállapított szabályok módosításával e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15) A 2014/59/EU irányelvet és a 806/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2014/59/EU irányelv módosításai

A 2014/59/EU irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"83aa. »felszámolandó szervezet«: az Unióban letelepedett olyan jogi személy, amelynek tekintetében a csoportszintű szanálási terv vagy - a csoporthoz nem tartozó szervezetek esetében - a szanálási terv előírja, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni, vagy egy szanálás alá vonható csoporton belüli, de szanálás alá nem vonható szervezet, amely tekintetében a csoportszintű szanálási terv nem rendelkezik a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásáról;".

2. A 45c. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés második és a harmadik albekezdését el kell hagyni;

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(2a) A szanálási hatóságok a felszámolandó szervezetekre vonatkozóan nem határozhatják meg a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt. Az első albekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság értékelheti, hogy indokolt-e egy felszámolandó szervezetre vonatkozóan egyedi alapon meghatározni a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt egy olyan összegben, amely meghaladja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a veszteségek viseléséhez elegendő összeget. A szanálási hatóságnak az értékelésében figyelembe kell vennie különösen a pénzügyi stabilitásra, valamint a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatára gyakorolt esetleges hatást, beleértve a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási képességének szempontját is. Amennyiben a szanálási hatóság meghatározza a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, a felszámolandó szervezetnek a következők közül egy vagy több felhasználásával kell teljesítenie azt: a) szavatolótőke; b) az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő kötelezettségek, az említett rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével; c) a 45b. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek. Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése és 78a. cikke nem alkalmazandó azokra a felszámolandó szervezetekre, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg az ezen irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében említett követelményt. Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdése alapján nem vonhatók le az olyan felszámolandó szervezetnek minősülő leányintézmények által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állományai, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt. A negyedik albekezdéstől eltérve, az olyan intézménynek vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetnek, amely saját maga nem szanálás alá vonható szervezet, de leányvállalata egy szanálás alá vonható szervezetnek vagy olyan harmadik országbeli szervezetnek, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, le kell vonnia az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó azon leányintézményekben meglévő szavatolótőkeinstrumentum-állományait, amelyek olyan felszámolandó szervezetek, amelyek tekintetében a szanálási hatóság nem határozta meg a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, amennyiben ezen állományok aggregált összege eléri vagy meghaladja a 45f. cikk (2) bekezdésében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő szavatolótőkéje és kötelezettségei teljes összegének 7 %-át, minden év december 31-én az előző 12 hónap átlagaként számítva."

3. A 45f. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a harmadik albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki: "Az első és a második albekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság határozhat úgy, hogy az e bekezdésben említett leányvállalatra vonatkozóan összevont alapon állapítja meg a 45c. cikkben meghatározott követelményt, amennyiben a szanálási hatóság megállapítja, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a leányvállalat megfelel az egyik alábbi feltételnek:

i. a leányvállalat közvetlenül a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában van, és:

- a szanálás alá vonható szervezet EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,

- mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a tagállamban telepedett le, és ugyanazon szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,

- a szanálás alá vonható szervezetnek az érintett leányvállalaton vagy leányszervezeten kívül nincs a közvetlen tulajdonában bármely leányintézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett bármely olyan leányintézmény, amelyre az e cikkben meghatározott követelmények vagy a 45c. cikkben említett követelmény vonatkozik,

- a leányvállalatot aránytalanul sújtanák az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdésében előírt levonások;

ii. a leányvállalatra csak összevont alapon vonatkozik a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény, és az ezen irányelv 45c. cikkében meghatározott követelmény összevont alapon történő meghatározása nem eredményezné - ezen irányelv 45c. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában - a konszolidációs körbe tartozó szervezetekből álló alcsoport feltőkésítési igényeinek túlértékelését, különösen, ha ugyanazon konszolidációs körön belül túlsúlyban vannak a felszámolandó szervezetek;

b) a 45c. cikkben meghatározott követelmény összevont alapon történő teljesítése az említett követelmény egyéni alapon történő teljesítése helyett nem érinti jelentős mértékben hátrányosan a következők bármelyikét:

i. a csoport szanálási stratégiájának hitelessége és megvalósíthatósága;

ii. a leányvállalat azon képessége, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlását követően megfeleljen a szavatolótőke-követelményének; és

iii. a belső veszteségátviteli és feltőkésítési mechanizmus megfelelősége, beleértve az érintett leányvállalat vagy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezetek releváns tőkeinstrumentumainak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 59. cikkel összhangban történő leírását vagy átalakítását.";

b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: "(2a) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szervezet összevont alapon teljesíti a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, az adott szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege magában foglalja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az Unióban letelepedett, az adott szervezet konszolidációjába bevont leányvállalatok által kibocsátott alábbi kötelezettségeket: a) a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó olyan más szervezeteken keresztül, amelyek nincsenek bevonva a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet konszolidációjába; b) olyan meglévő részvényes számára kibocsátott kötelezettségek, amely nem tartozik ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz. (2b) Az e cikk (2a) bekezdésének a) és b) pontjában említett kötelezettségek nem haladhatják meg a konszolidációba bevont leányvállalatra alkalmazandó, a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelmény összegéből a következők mindegyike összegének levonásával meghatározott összeget: a) a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, az adott szervezet konszolidációjába bevont más szervezeteken keresztül; b) az e cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kibocsátott szavatolótőke összege."

4. A 45i. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az (1) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó a felszámolandó szervezetekre, kivéve, ha a szanálási hatóság a 45c. cikk (2a) bekezdésének második albekezdésével összhangban megállapította az ilyen szervezetre vonatkozóan a 45. cikk (1) bekezdésében említett követelményt. Ebben az esetben a szanálási hatóság megállapítja az adott szervezetre vonatkozóan az e cikk (5) és (6) bekezdésében említett adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek tartalmát és gyakoriságát. A szanálási hatóság tájékoztatja az érintett felszámolandó szervezetet ezekről az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségekről. Ezek az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali kötelezettségek nem haladhatják meg a 45c. cikk (2a) bekezdésének második albekezdése alapján megállapított követelménynek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges mértéket."

5. A 45j. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A szanálási hatóságok a joghatóságuk alá tartozó minden egyes szervezet tekintetében tájékoztatják az EBH-t a 45e. vagy a 45f. cikkel összhangban meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményről, beleértve a 45f. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése alapján hozott határozatokat is."

2. cikk

A 806/2014/EU rendelet módosításai

A 806/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"24aa. »felszámolandó szervezet«: valamely részt vevő tagállamban letelepedett olyan jogi személy, amelynek tekintetében a csoportszintű szanálási terv vagy - a csoporthoz nem tartozó szervezetek esetében - a szanálási terv előírja, hogy a szervezetet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni, vagy egy szanálás alá vonható csoporton belüli, de szanálás alá nem vonható szervezet, amely tekintetében a csoportszintű szanálási terv nem rendelkezik a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásáról;".

2. A 12d. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés második és a harmadik albekezdését el kell hagyni;

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(2a) A Testület a felszámolandó szervezetekre vonatkozóan nem határozza meg a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt. Az első albekezdéstől eltérve, a Testület értékelheti, hogy indokolt-e egy felszámolandó szervezetre vonatkozóan egyedi alapon meghatározni a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt egy olyan összegben, amely meghaladja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a veszteségek viseléséhez elegendő összeget. A Testületnek az értékelésében figyelembe kell vennie különösen a pénzügyi stabilitásra, valamint a pénzügyi rendszerre való átterjedés kockázatára gyakorolt esetleges hatást, beleértve a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási képességének szempontját is. Amennyiben a Testület meghatározza a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, a felszámolandó szervezetnek a következők közül egy vagy több felhasználásával kell teljesítenie azt: a) szavatolótőke; b) az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében említett elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő kötelezettségek, az említett rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével; c) a 12c. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek. Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése és 78a. cikke nem alkalmazandó azokra a felszámolandó szervezetekre, amelyek tekintetében a Testület nem határozta meg az e rendelet 12a. cikkének (1) bekezdésében említett követelményt. Az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdése alapján nem vonhatók le az olyan felszámolandó szervezetnek minősülő leányintézmények által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok állományai, amelyek tekintetében a Testület nem határozta meg a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt. A negyedik albekezdéstől eltérve, az olyan intézménynek vagy a 2. cikkben említett szervezetnek, amely saját maga nem szanálás alá vonható szervezet, de leányvállalata egy szanálás alá vonható szervezetnek vagy olyan harmadik országbeli szervezetnek, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, le kell vonnia az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó azon leányintézményekben meglévő szavatolótőkeinstrumentum-állományait, amelyek olyan felszámolandó szervezetek, amelyek tekintetében a Testület nem határozta meg a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, amennyiben ezen állományok aggregált összege eléri vagy meghaladja a 12g. cikk (2) bekezdésében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak megfelelő szavatolótőkéje és kötelezettségei teljes összegének 7 %-át, minden év december 31-én az előző 12 hónap átlagaként számítva."

3. A 12g. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a harmadik albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki: "Az első és a második albekezdéstől eltérve, a Testület határozhat úgy, hogy az e bekezdésben említett leányvállalatra vonatkozóan összevont alapon állapítja meg a 12d. cikkben meghatározott követelményt, amennyiben a Testület megállapítja, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a leányvállalat megfelel az egyik alábbi feltételnek:

i. a leányvállalat közvetlenül a szanálás alá vonható szervezet tulajdonában van, és:

- a szanálás alá vonható szervezet EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat,

- mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a részt vevő tagállamban telepedett le, és ugyanazon szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,

- a szanálás alá vonható szervezetnek az érintett leányvállalaton kívül nincs a közvetlen tulajdonában a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett leányintézmény, vagy az említett irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett bármely olyan leányszervezet, amelyre az említett irányelv 45c. vagy 45f. cikkében vagy az e rendelet 12d. vagy 12g. cikkében említett követelmény vonatkozik;

- a leányvállalatot aránytalanul sújtanák az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének (5) bekezdésében előírt levonások;

ii. a leányvállalatra csak összevont alapon vonatkozik a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelmény, és az e rendelet 12d. cikkében megállapított követelmény összevont alapon történő meghatározása nem eredményezné - e rendelet 12d. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában - a konszolidációs körbe tartozó szervezetekből álló alcsoport feltőkésítési igényeinek túlértékelését, különösen, ha ugyanazon konszolidációs körön belül túlsúlyban vannak a felszámolandó szervezetek;

b) a 12d. cikkben meghatározott követelmény összevont alapon történő teljesítése az említett követelmény egyéni alapon történő teljesítése helyett nem érinti jelentős mértékben hátrányosan a következők bármelyikét:

i. a csoport szanálási stratégiájának hitelessége és megvalósíthatósága;

ii. a leányvállalat azon képessége, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlását követően megfeleljen a szavatolótőke-követelményének; és

iii. a belső veszteségátviteli és feltőkésítési mechanizmus megfelelősége, beleértve az érintett leányvállalat vagy a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó más szervezetek releváns tőkeinstrumentumainak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a 21. cikkel összhangban történő leírását vagy átalakítását.";

b) a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: "(2a) Amennyiben az (1) bekezdésben említett szervezet összevont alapon teljesíti a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt, az adott szervezet szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összege magában foglalja az e cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az Unióban letelepedett, az adott szervezet konszolidációjába bevont leányvállalat által kibocsátott alábbi kötelezettségeket: a) a szanálás alá vonható szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó olyan más szervezeteken keresztül, amelyek nincsenek bevonva a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet konszolidációjába; b) olyan meglévő részvényes számára kibocsátott kötelezettségek, amely nem tartozik ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz. (2b) Az e cikk (2a) bekezdésének a) és b) pontjában említett kötelezettségek nem haladhatják meg a konszolidációba bevont leányvállalatra alkalmazandó, a 12. cikk (1) bekezdésében említett követelmény összegéből a következők mindegyike összegének levonásával meghatározott összeget: a) a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt összevont alapon teljesítő szervezet számára kibocsátott kötelezettségek, amelyeket az megvásárol akár közvetlenül, akár közvetve az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó, az adott szervezet konszolidációjába bevont más szervezeteken keresztül; b) az e cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kibocsátott szavatolótőke összege."

3. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb 2024. november 13-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikknek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2024. november 14-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az 1. cikk által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A 2. cikk 1. és 2. pontját 2024. november 14-től kell alkalmazni.

A 2. cikk 3. pontját 2024. május 13-tól kell alkalmazni.

(3) A 2. cikk teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2024. április 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) HL C 307., 2023.8.31., 19. o.

(2) HL C 349., 2023.9.29., 161. o.

(3) Az Európai Parlament 2024. február 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. március 26-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/879 irányelve (2019. május 20.) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 296. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/877 rendelete (2019. május 20.) a 806/2014/EU rendeletnek a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 226. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2036 rendelete (2022. október 19.) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról (HL L 275., 2022.10.25., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1174/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)