Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem, Úmjs. 10. (HVG-ORAC, 392 B/5 oldal, 2015)

Szerkesztette:

Sáriné Simkó Ágnes

© Filó Erika, 2015

© Katonáné Pehr Erika, 2015

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015

A kézirat lezárva: 2014. december 31.

Szerzők:

Filó Erika I-V. fejezet, VIII. fejezet

Katonáné Pehr Erika VI-VII. fejezet, IX-XI. fejezet

Szerkesztő:

Sáriné Simkó Ágnes

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet,

illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISSN 2064-7514

ISBN 978 963 258 270 2

Budapest, 2015

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

AB Alkotmánybíróság

Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye

Ar. a gyámhivatalok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet

At. 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

BH Bírósági Határozatok

BM belügyminiszter

Br. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

Brüsszel-II.A. Rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet

Btk. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

Csjk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyve (Családjogi Könyv)

Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Csjtr. a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet

Cst. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

EMMI Emberi Erőforrások Minisztériuma

ET Európa Tanács

Gyár. a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhivatal szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Gyer. a gyámhivatalokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

Gyermek Jogairól szóló Egyezmény a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (kihirdette: az 1991. évi LXIV. törvény)

Gyt. a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. törvénycikk

Gyvt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Hágai Örökbefogadási Egyezmény Gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény (kihirdette: 2005. évi LXXX. törvény)

IM igazságügy-miniszter

i. m. idézett mű

JK Jogtudományi Közlöny

Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

KJK Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Képzr. a helyettes szülők, nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet

KSH Központi Statisztikai Hivatal

LB Legfelsőbb Bíróság

MJ Magyar Jog

Mötv. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

Nktv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Nmjt. a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

Nszr. a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

Nyr. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet

OBDKr. az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet

Öfr. az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

Pf. polgári fellebbezési ügyben hozott határozat betűjele

Pfv. polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele

Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Ptké. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény

Pp. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Smtv. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény

Szjr. az Országos Gyermekvédelmi Szakértő Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről szóló 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet

Szr. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Sztv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

tc. törvénycikk

tvr. törvényerejű rendelet

Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Rövidítve hivatkozott irodalom

A családjog kézikönyve A családjog kézikönyve. Szerk.: Kőrös András, HVG-ORAC, Budapest, 2007.

Az új Ptk. magyarázata Az új Ptk. magyarázata III/VI. könyv. Szerk.: Kőrös András, Budapest, HVG-ORAC 2014.

Bizottsági javaslat Az új Ptk. Bizottsági javaslata magyarázatokkal. Szerk.: Vékás Lajos Complex Budapest, 2012.

Csjt. Kommentár I. A családjogi törvény magyarázata. Szerk.: Bacsó Jenő és Szigligeti Viktor, KJK, Budapest, 1971.

Csjt. Kommentár II. A családjogi törvény magyarázata, Szerk.: Petrik Ferenc, KJK, Budapest, 1988.

Csjt. magyarázat Csűri-Filó-Katonáné-Somfai-Mécsné-Sári-Sebestyén:

A családjogi törvény magyarázata, KJK, Budapest, 2002.

Gyermeki jogok Filó Erika-Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Budapest 2009.

Gyermekjogi jogszabályok Somfai Balázs: Családjogi és gyermekjogi jogszabálygyűjtemény, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2005.

Gyermekvédelem A gyermekvédelem nagy kézikönyve. Szerk.: Pehr Erika-Herczog Mária, Complex Kiadó, Budapest 2011.

Gyermekvédelem, gyámügy Filó Erika-Katonáné Pehr Erika: Gyermekvédelem, gyámügy, HVG-ORAC, Budapest, 1998.

Kapcsolattartás Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga HVG-ORAC, Budapest 2009.

Magyar magánjog Magyar magánjog II. kötet. Családi jog, Főszerk.: Szladits Károly, Grill Károly Könyvkiadó, Budapest, 1940.

Ptk. Kommentár II. A polgári törvénykönyv magyarázata I-II. köt., Szerk.: Gellért György, KJK-Kerszöv, Budapest, 2001.

Pap-Filó Pap Tibor-Filó Erika: Magyar családjog, Tankönyv Kiadó, Budapest, 1981.

Tankönyv Csiky-Filó: A magyar családjog. HVG-ORAC, Budapest, 2003.

Előszó

Az új kézikönyv figyelemmel van arra, hogy a gyermekekkel, családokkal foglalkozó szakterület nem sorolható egy tudományág kizárólagos területére sem, interdiszciplináris, ágazatközi kérdésről van szó, amit jól fémjelez a könyv címe is. A gyermekek védelmének alapját a gyermekjogi megközelítés adja. A gyermeki jogok biztosítása előfeltétele a gyermekek megfelelő védelmének. A gyermekek védelmét közvetlenül vagy közvetetten számos jogszabály szabályozza. A kézikönyv ezért nemcsak egy jogszabály, a gyermekvédelmi rendszert alapvetően meghatározó Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) feldolgozását adja, hanem a jogszabályi határokat átlépve komplex módon közelíti meg a kérdéskört, érintve elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyvét, azaz a Családjogi Könyvet, valamint az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (1991. évi LXIV. törvény).

A kézikönyv is elsődlegesen a szülő felelősségéből indul ki, majd ezt követően bontja ki az állam (önkormányzat) támogató szerepét, hangsúlyozva annak kötelezettségét is. A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve (Ptk. Családjogi Könyv) többek között a gyermeki jogoknak, a szülői felügyeleti jognak, a szülői felelősségnek és az örökbefogadásnak tulajdonít nagy jelentőséget. A Ptk. Családjogi Könyvében a korábbi alapelvek mellett - mint pl. a gyermek érdekének fokozott védelme - számos új elv is megjelenik, így különösen a gyermek családban nevelkedéshez fűződő joga, a méltányosság és a gyengébb fél védelme. Fontos, hogy azok a szülők, akik a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése vagy más szülői felügyeletet érintő kérdésben nem tudnak megegyezni, értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás meglétéről a bírósági vagy a gyámhivatali eljárás során vagy azt megelőzően. A megújult családjogi szabályozás ezért előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen, illetve kötelező közvetítésen alapuló mediációval történő rendezését. A kapcsolattartás ma is meglévő kereteit bővíti a Ptk. Családjogi Könyve, amikor lehetővé teszi annak időtartama alatt a gyermek külföldre vitelét is, ha a gyámhivatal, illetve a bíróság másként nem rendelkezik, illetve a szülők elmérgesedett viszonya esetére törvényi szinten rendelkezik az ún. felügyelt kapcsolattartás lehetőségéről.

A hazai jogszabályok mellett a gyermekeket érintő ügyek szabályozásánál és elbírálásánál - hasonlóan a családok védelméhez - egyre jelentősebbek lesznek a nemzetközi normák, az ENSZ és az Európa Tanács többoldalú nemzetközi egyezményei, ajánlásai, valamint az Európai Unió elsődleges jogforrásai is. Az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően megnyílt a lehetőség a határon átnyúló együttműködésre, ezért elengedhetetlen, hogy figyelemmel legyünk mindezen szervezetek tevékenységére, dokumentumaira. Fontos és kihagyhatatlan a kézikönyvből az Új Brüsszel II. rendelet (Tanács 2201/2003/EK rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról) nemzetközi családjogi gyakorlatának ismertetése.

A gyermekvédelemben zajló szakmai változások igénye is szükségessé tette a Gyermekvédelmi törvény módosítását, új és differenciáltabb ellátások és hatósági intézkedések bevezetését. Ezek a változások elsősorban az átmeneti nevelésbe vétel és a tartós nevelésbe vétel jogintézményének összevonását, a rövid időtartamú korlátozás és a nevelési felügyelet elrendelésének elhatárolását, a gyermekvédelmi gyámság, illetve az egységes örökbefogadás nyilvántartásának bevezetését, valamint a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakítását jelentik. A Gyermekvédelmi törvény szerint 2014. január 1-je után minden tizenkét évnél fiatalabb gyermeket befogadó szülőknél kell elhelyezni, és ezért szükségessé vált a nevelőszülői hálózat fejlesztése. A gyermekvédelmi gyámság bevezetése pedig a jogalkotó szándékai szerint a gyermekkel kapcsolatos feladatok ésszerű megosztását, a nevelőszülő terheinek csökkentését eredményezi. A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermek törvényes képviseletét már nem a gyermek nevelőszülője, vagy a gyermekotthon vezetője látja el, hanem a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál foglalkoztatott gyermekvédelmi gyám.

Szabályozásra kerül a gyermekek hazai és külföldi örökbefogadását segítő egységes, elektronikus örökbefogadási nyilvántartás, valamint a kötelező közvetítés. Eszerint nyílt örökbefogadás - rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy működési engedéllyel rendelkező örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre. A Ptk. Családjogi Könyve bevezeti az örökbefogadás utánkövetését is, melynek következtében egyrészt jelentősen bővül a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, illetve a működési engedéllyel rendelkező civil szervezetek feladata, másrészt az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza az utánkövetést végző közhasznú szervezet által kezelt adatokat is.

A jogalkalmazók (hatóságok, gyermekvédelmi szakemberek, így különösen: gyámhivatalok, bíróságok, pártfogók, nevelőszülők, szociális munkások), valamint a felsőoktatási alapképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára nélkülözhetetlen kézikönyv igyekszik a szerteágazó - hazai, és nemzetközi - jogszabályokat összefoglalva, a gyermeki jogok elméletét és érvényesülésének gyakorlatát bemutatva segítséget adni az eligazodásban.

I. Fejezet - A gyermeki jogokról általában

1. A gyermeki jogok

A gyermek jogainak nemzetközi szerződésbe foglalása, életkörülményeinek nemzetközi szabályozása, az emberi jogok nemzetközi védelmének fejlődésével került előtérbe.

A) Egy gyermek életkörülményeit mindenkor annak az országnak a társadalmi és gazdasági adottságai határozzák meg, ahol a gyermek él. A gyermekek védelmét érintő jogi szabályozás az adott állam gazdasági, társadalmi feltételeit, továbbá a nemzetközi környezet hatásait tükrözi vissza. Természetesen a gyermek helyzetét nem lehet kizárólag a jog eszközeivel befolyásolni.

A Gyermekjogi Egyezménnyel kapcsolatos olaszországi nemzetközi tanácskozáson 1989 szeptemberében Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára beszédében többek között ezt mondta: "Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermekeket kezeli, nemcsak törődésének és együttműködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendő generációk emberi feltételeinek javítása."

Az emberi jogok általános nemzetközi védelmének két legfontosabb, az ENSZ keretében kidolgozott dokumentuma: a polgári és politikai jogokról, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány. Ezek széles alapot nyújtanak a gyermek jogainak védelmére is, anélkül azonban, hogy részletes szabályokat tartalmaznának a gyermek speciális igényeinek érvényesítéséről.