Polgári jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2016. augusztus 15.

(a 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja)

Kiadással kapcsolatos információk

Negyedik kiadás

Szerzők:

BARTAL GÉZA - Hatodik Könyv Harmadik Rész, XV. Cím, XXXVII. Fejezet

BÍRÓ GYÖRGY - Hatodik Könyv Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím

BOÓC ÁDÁM - Harmadik Könyv Harmadik Rész XI. és XII. Cím

BOROS ZSUZSA - Negyedik Könyv Második Rész I-IV. Cím, Negyedik Rész IX-X. Cím

DARÁZS LÉNÁRD - Hatodik Könyv Harmadik Rész, XIX. Cím

FARKAS ATTILA LÁSZLÓ - Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:157-6:178. §

FUGLINSZKY ÁDÁM - Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:142-6:147. §

GADÓ GÁBOR - Harmadik Könyv Harmadik Rész X. Cím

GÁL JUDIT - Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím XXXV-XL. Fejezet, XV. Cím

HARMATHY ATTILA - Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVI. Cím

HAVASI PÉTER - Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVII. és XXVIII. Cím

KATONÁNÉ PEHR ERIKA - Negyedik Könyv Negyedik Rész XI. Cím, Ötödik Rész

KECSKÉS LÁSZLÓ - Első Könyv

KISFALUDI ANDRÁS - Hatodik Könyv Első Rész I. Cím, Második Rész IX. Cím

KISS MÁRIA - Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XXXIX., XL., XLI. és XLIII. Fejezet

A negyedik kiadásban Komáromi Gábor művét aktualizálta és átdolgozta Pázmándi Kinga

KOVÁCS LÁSZLÓ - Hatodik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím

KŐRÖS ANDRÁS - Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Első Rész, Második Rész VI. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím XLIV. és XLVI. Fejezet, XXIII. Cím

MAKAI KATALIN - Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Negyedik Rész XII. Cím

MOLNÁR AMBRUS - Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:137-6:141. §, 6:148-6:152. §, 6:153-6:156. §, 6:179-6:184. §

MURÁNYI KATALIN - Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím, XLV. Fejezet

OROSZ ÁRPÁD - Hetedik Könyv

OSZTOVITS ANDRÁS - Hatodik Könyv Harmadik Rész XV. Cím XXXVIII. Fejezet, Harmadik Rész, XVI. Cím XLII. Fejezet; Nyolcadik Könyv

PÁZMÁNDI KINGA - Harmadik Könyv Első Rész VI. Cím; Harmadik Rész XIII. Cím; Ötödik Rész

PETRIK BÉLA - Hatodik Könyv Második Rész XII. Cím, Harmadik Rész XX. Cím LVIII. és LIX. Fejezet; Ötödik Rész

PETRIK FERENC - Második Könyv Harmadik és Negyedik Rész; Ötödik Könyv Első Rész, Második Rész, Harmadik Rész VIII-IX. Cím, Negyedik Rész; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXIV. Cím

POMEISL ANDRÁS - Ötödik Könyv Harmadik Rész VII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVIII. Cím és XXI. Cím, Hatodik Rész

SÁNDOR TAMÁS - Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím, XXXI-XXXIV. Fejezet

SÁRKÖZY TAMÁS - Harmadik Könyv Második Rész; Hatodik Rész; Hetedik Rész

SZEIBERT ORSOLYA - Negyedik Könyv Második Rész V. Cím, Harmadik Rész, Negyedik Rész XIII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXV. Cím

SZENTIVÁNYI IVÁN - Hatodik Könyv Harmadik Rész, XX. Cím, LII - LVII. Fejezet

TAKÁTS PÉTER - Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXII. Cím

TÖRÖK GÁBOR - Harmadik Könyv Első Rész I-V. Cím

VÉKÁS LAJOS - Hatodik Könyv Második Rész IV. és V. Cím

WELLMANN GYÖRGY - Hatodik Könyv Második Rész VI., VII. és VIII. Cím

ZSOHÁR ANDRÁS - Harmadik Könyv Negyedik Rész

Szerkesztő:

PETRIK FERENC

A negyedik kiadás kézirata lezárva: 2014. június 30.

Az 1. pótlás kézirata lezárva: 2016. augusztus 15.

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016

Budapest, 2016

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 9203 96 3

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak

részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A főbb rövidítések jegyzéke

A családjog kézikönyve - A Családjog Kézikönyve, (szerk.: Kőrös András), HVG-ORAC Kiadó, 2007.

AB - Alkotmánybíróság

Abtv. - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)

áf. - állásfoglalás

Alapjogi Charta - az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény)

Ar. - 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet (a továbbiakban: Ar.) az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

régi Ar. - 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: régi Ar.) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

At. - 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) az anyakönyvi eljárásról

régi At. - 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: régi At.) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

BDT - Bírósági Döntések Tára

Bét. - a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Bét.)

BGB - Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gezetzbuch)

BH - Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329. (BH - szóköz - kiadás éve - pont - BH száma - pont)

Bit. - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)

Bizottsági Javaslat - Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó, 2012.

Brüsszel-II.A. Rendelet - A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1247/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)

Btk. - 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) a Büntető Törvénykönyvről

új Btk. - 2012. C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) a Büntető Törvénykönyvről

CDT - Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953-1977., HVG-ORAC Kiadó, 1997.

Chvr. - 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Chvr.) a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről

Civiltörvény - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltörvény)

Ctv. - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)

CSJK - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve (a továbbiakban: CSJK)

Csjt. - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - már nem hatályos - 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.)

Csjt. Kommentár I. - A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szigligeti Viktor), KJK., 1971.

Csjt. Kommentár II. - A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), KJK.,1988.

Csjtr. - 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet (a továbbiakban: Csjtr.) a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről (2014. március 15-től nem hatályos)

Cstv. - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)

Csvt. - 2011. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvt.) a családok védelméről

Dologi jog - Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet - Dologi jog, Budapest, Grill, 1942. Szladits (1930.) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

EBH - a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat (konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH - kiadás éve - pont - határozat száma - pont)

ED - a Bírósági Határozatokban közzétett elvi döntés

EH - a Kúria elvi határozata, konkrétan: EH G.4. [EH - kiadás éve - szakág jele (B, G, K, M, P) - pont - a határozat száma - pont]

Etv. - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Etv.)

Étv. - az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)

EUMSz. - az Európai Unió működéséről szóló szerződés

EUSz. - az Európai Unióról szóló szerződés

Eü. tv. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.)

Evt. - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)

Fétv. - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)

Fgytv. - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)

Fftv. - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.)

Gt. I. - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt. I.)

Gt. II. - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt. II.)

Gt. III. - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt. III.)

Gt. - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)

Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gyermekjogi Egyezmény - az 1991. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény

Gyvt. - 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Hágai Egyezmény - a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés, kihirdette az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Hágai Egyezmény)

He. - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: He.)

Hbnytv. - a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.)

Hbnyr. - a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a továbbiakban: Hbnyr.)

Hhtv. - a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.)

régi Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.)

Hpt. - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)

ÍH - Ítélőtáblai Határozatok

Inytv. - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)

Inyvhr. - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.)

Jt. - a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk (a továbbiakban: Jt.)

K. - Kúria - Magyarország legfőbb bírói szerve

Kbt. - a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény ( a továbbiakban: Kbt.)

Ket. - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

Kf. - közigazgatási fellebbezési ügyben hozott határozat betűjele

KGD - Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kgfb.tv. - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfb.tv.)

Kht. - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Kht.)

Kjnp. - az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.)

Knpt. - a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knpt.)

Korm. - Kormány

Kövy (1845) - Kövy Sándor, in: Fogarassy János: A magyar közpolgári törvénytudomány, Pest, 1845.

Kt. - Kereskedelmi Törvény, 1875. évi XXXVII. törvénycikk (a továbbiakban: Kt.)

Ktv. - 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) a közjegyzőkről

Küszt. - az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Küszt.)

Kvtv. - 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a közvetítői tevékenységről

LB - Legfelsőbb Bíróság

Ltv. - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.)

LÜ - Legfőbb Ügyészség

MJ - Magyar Jog

Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)

régi Mt. - a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.)

Mtj. - az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat (a továbbiakban: Mtj.)

Nfatv. - a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.)

Nmjt. - a nemzeti magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.)

Nv.tv. - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nv.tv.)

Optk. - Osztrák Polgári Törvénykönyv

Ökk.Ir. - A Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról

P. törv. - a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozatának betűjele

PED - Polgári Elvi Döntés

PEH - Polgári Elvi Határozatok - A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.)

PEH - Polgári Elvi Határozatok, KJK. Budapest, 1988.

Pf. - polgári fellebbezési eljárásban hozott határozat betűjele

Pfv. - polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele

PJD - Polgári Jogi Döntvénytár (I-XI. kötetszámmal)

PJE - a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Jogegységi Határozata

PK - a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) Polgári Kollégiuma

Pf. - polgári fellebbezési eljárásban hozott határozat betűjele

Pfv. - polgári felülvizsgálati ügyben hozott határozat betűjele

Pk. - polgári nemperes eljárásban hozott határozat betűjele

Pft. - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)

Pp. - a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)

Ppé. - a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ppé.)

Ppék. - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: Ppék.)

Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

régi Ptk. - a Polgári Törvénykönyvről szóló - 2014. március 15-től nem hatályos - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)

régi Ptké. I. - a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: régi Ptké. I.)

régi Ptké. II. - a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: régi Ptké. II.)

Ptké. - 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

P. törv. - a Legfelsőbb Bíróság polgári ügyben hozott törvényességi határozatának betűjele

régi Ptk. magyarázata - a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1-2. (szerk.: Gellért György), Complex Kiadó, Budapest, 2007.

régi Ptk. kommentár - Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Kiadó, Budapest

az 1959. évi IV. tv. magyarázata - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyarázata I-II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

SZJ - Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó, Budapest, 2008.

Szjt. - a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.)

Szladits (1930) - Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

Szt. - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.)

Sztv. - a szövetkezetekről szól 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.)

Tám. tv. - a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Tám. tv.)

Telekkönyvi jog - Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921.

Tf.t. - a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tf.t.)

Tfvt. - a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.)

Tpt. - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)

Tpvt. - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)

Tvt. - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.)

Vbt. - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.)

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)

Világhy-Eörsi - Világhy Miklós-Eörsi Gyula, Magyar Polgári jog, Tankönyv­kiadó 1965.

Vtv. - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

Zahár (1939) - Zahár Gyula: Fejezetek legújabb magánjogok köréből, Grill, 1939.

Zlinszky - Zlinyszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, Franklin Társulat, 1897.

Zvkér. - a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zvkér.)

BEVEZETÉS

A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története

A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak

Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvénykönyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az 1486. évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések.

Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerülését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzákezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat ("a törvénykezést") átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen sikeres. 1486. évi rendeletével, a "decretum maius"-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi Országgyűlésen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag összegyűjtéséig jutott. Az Országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék választott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szintén sikertelen volt.

A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott megbízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapta a felkérést Werbőczy, de több éven át dolgozott munkáján, sőt alighanem már jóval a megbízás előtt gyűjtögette könyvének anyagát, amiről egy korabeli formuláskönyv is tanúskodik. A szerkesztésben segítségére voltak az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnökei, akiket a király erre utasított. 1514-ben készült el a Hármaskönyv, amelyet Werbőczy benyújtott az Országgyűlésnek megvizsgálás végett. Az Országgyűlés erre bizottságot küldött ki, s az néhány nap múlva jelentette, hogy a munka az ország szokásjogával megegyezik, és felkérte a királyt, hogy hagyja azt jóvá, pecsétjével erősítse meg, és küldje meg a vármegyéknek kihirdetés végett, amivel az törvényerőre emelkedett volna. A király hamarosan ünnepélyes oklevélben megerősítette a Hármaskönyvet, kijelentvén, hogy tartalma az ország jogaival és szokásaival megegyezik, és elrendelte, hogy érvényes jog és törvény gyanánt fogadják el azt. Arról is értesítette II. Ulászló az Országgyűlést, hogy a könyvet megküldi a megyéknek, ami azonban nem történt meg, és így az nem emelkedett törvényerőre.

____________________

Nem tudjuk pontosan mi volt ennek az oka. A legenda szerint a főnemesi pártnak a királyi udvarban működő lobbistái hiúsították meg a királyi tervet. Előbb a vármegyék számára szánt példányok másolásával foglalatoskodó írnokokat lázították munkalassításra, így a mű nem lett időben lemásolva annyi példányban, hogy jusson belőle minden vármegyének, később pedig állítólag a király elől még a szentesítő pecsétet is elrejtették.

‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾‾

Werbőczy célszerűbbnek találta más úton biztosítani műve elterjedését. 1517-ben Bécsben Singreiner (Singrenius) nyomdájában kinyomatta saját kiadásában, és a könyv gyorsan használatba került. Csakhamar közkedveltségnek örvendett, 1565-ben magyar, 1574-ben horvát nyelvre is lefordították, később a hazai görög kereskedők részére újgörögre is. A magyar törvénytár anyagait tartalmazó díszes könyvsorozatba, a Corpus Iuris Hungariciba is belekerült 1628-tól kezdve, s mint a jogi életben a törvényeknél is fontosabb és gyakrabban használt jogforrást a törvénygyűjtemény élére helyezték. Rendkívüli elterjedtségét bizonyítja, hogy több mint negyven kiadásban jelent meg a századok során, versbe is foglalták, és a magyar jogászság lépten-nyomon hivatkozott rá.

Az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el aztán először "az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv" elkészítését, és "ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe" terjesztését. A rendelkezésére álló három hónapos határidőt a korabeli igazságügy-miniszter, Deák Ferenc nem tudta tartani. Pedig a törvény-előkészítő osztály élére a kiváló képességéről, rendkívüli jogászi műveltségéről és korlátlan munkabírásáról ismert Szalay Lászlót nevezte ki, és kijelentette, hogy szívesen fogadja minden honpolgár közreműködését, és készséggel fogadná a jól kidolgozott törvényjavaslatokat is. Szalay László a Pesti Hírlap 1848. július 18-i számában már arról tudósított, hogy a készülő polgári törvénykönyv kidolgozásánál a francia Code Civilt tekintik mintának. Mire azonban az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya összehangolta volna tevékenységét, az ott dolgozók többnyire már más feladatokat kaptak. Szalay Lászlót a kormány diplomáciai megbízatással előbb Frankfurtba, majd Párizsba küldte, titkára, Irányi Dániel kormánybiztos lett, a fogalmazó Székely József pedig bevonult katonának.

Az 1848-ban kitűzött három hónap helyett végül 112 év múlva ért véget a magyar polgári törvénykönyv kidolgozására irányuló kodifikációs munka. Közben tekintélyes tervezetek sora látott napvilágot. Egyes "szakférfiaknak" adott megbízások alapján több résztervezet is elkészült már 1871 és 1892 között. Ezek közül - a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kivételével - egy sem emelkedett törvényerőre, sőt (az öröklési jog javaslatát leszámítva, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottsága is végigtárgyalt, és az 1889. évben el is fogadott) még az előkészítés korai szakainál sem jutottak tovább.

A részleges kodifikáció sikertelensége következtében felmerült az egységes tervezet elkészítésének szüksége. A kezdeményező szerep ekkor Erdély Sándor igazságügy-miniszteré volt, ő fektette le az egységes kodifikáció programját, gondoskodott annak szervezetéről és biztosította az első szöveg előkészületeit. Az első lépés ebben az irányban az volt, hogy a tervezet elkészítése céljára az igazságügyi minisztériumon belül állandó bizottságot szerveztek. Ez a bizottság - az igazságügy-miniszter elnöklete alatt - szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból állott. A bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjai a bírói, ügyvédi, közigazgatási és jogtanári kar tagjaiból kerültek ki. A bizottság munkálatait mint vezető tag Vavrik Béla akkori királyi kúriai tanácselnök, azontúl pedig 1905. június havában igazságügy-miniszterré történt kinevezéséig, Lányi Bertalan akkori miniszteri tanácsos, az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának főnöke vezette. Ennek a bizottságnak és szerkesztő tagjainak 13 évi munkássága eredményeképpen a törvénykönyv tervezetének első szövegét Plósz Sándor igazságügy-miniszter 1900. év november havában tette közzé. A tervezet bő anyaggyűjteménye termékenyítőleg hatott a magánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, mely számos tételét magáévá tette.

Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövege indokolásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezetet ért bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöveget részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes szöveggé dolgozza át. A tervezet ezen második szövegének kidolgozása előtt a bizottságnak "tüzetes bírálati anyagot" kellett szereznie, azután pedig a tervezet alapvető főkérdéseit bizottsági tárgyalással eldöntenie. Ennek a munkának az eredményeit 1906. év elején a bizottság vezetősége kilenc kötetben "A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag" cím alatt tette közzé.