32016R0919[1]

A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/919 RENDELETE

(2016. május 27.)

az Európai Unió vasúti rendszerének "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

Az Európai Unió vasúti rendszerének ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó, a mellékletben meghatározott átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME) a Bizottság elfogadja.

2. cikk

Hatály

(1) Az ÁME a vasúti rendszer részét képező, az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) II. mellékletének 2.3., illetve 2.4. pontjában meghatározott valamennyi új, korszerűsített vagy felújított, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre és fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre alkalmazandó. A melléklet 7.2.1a. pontja a meglévő fedélzeti alrendszer valamennyi változására alkalmazandó.

(2) Az ÁME nem vonatkozik a vasúti rendszer azon, már létező, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző, valamint fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereire, amelyek e rendelet hatálybalépésének napján valamely tagállam teljes vasúti hálózatán vagy annak egy részén már üzemeltek, kivéve, ha

a) az alrendszer e rendelet mellékletének 7. pontja szerinti felújítás vagy korszerűsítés alatt áll; vagy

b) ha a felhasználási terület az (EU) 2016/797 irányelv 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiterjesztésre kerül, amely esetben az e rendelet mellékletének 7.4.2.4. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az ÁME műszaki alkalmazási körét és területi hatályát a melléklet 1.1. és 1.2. pontja határozza meg.

3. cikk

Nyitott kérdések és különleges esetek

(1) E rendelet hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül minden tagállam eljuttatja a többi tagállamnak és a Bizottságnak az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikkével összhangban kijelölt azon szervek listáját, amelyek az alábbiakra vonatkozó megfelelőségértékelési és hitelesítési eljárások elvégzésére kaptak megbízást:

a) a G. mellékletében meghatározott nyitott kérdések;

b) a melléklet 7.6.2. pontjában meghatározott különleges esetek;

(2) Amennyiben egy tagállam egy korábbi bizottsági határozatnak megfelelően már eljuttatta a szóban forgó információkat, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítette ezen kötelezettségét.

4. cikk

A megvalósítás előrehaladott stádiumában lévő projektek

A 2008/57/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban minden tagállam eljuttatja a Bizottságnak az adott ország területén folyamatban lévő azon projektek listáját, amelyek a megvalósítás előrehaladott stádiumában vannak. A listát e rendelet hatálybalépésétől számítva egy éven belül kell eljuttatni a Bizottságnak.

6. cikk

Végrehajtás

(1) A beszállítók és az üzembe helyezési engedélyek kérelmezői gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett összes olyan berendezés, amelyet a 2. cikk (3) bekezdésében említett hálózatokon való használatra szánnak, megfeleljen az e rendelet mellékletében szereplő ÁME-nek.

(2) A bejelentett szervezetek gondoskodnak arról, hogy az e rendelet mellékletében szereplő ÁME és különösen a 6. pont rendelkezései alapján kiadott tanúsítványokat az (EU) 2016/797 irányelv 10. és 15. cikke szerinti saját hatásköreiknek megfelelően adják ki.

(3) A nemzeti biztonsági hatóságok az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 16. cikke szerinti hatásköreikben eljárva gondoskodnak arról, hogy a 2. cikkben említett összes olyan berendezés, amely az adott ország területén üzembe helyezésre kerül, megfeleljen az e rendelet mellékletében szereplő ÁME-nek.

(4) A tagállamok nemzeti végrehajtási tervet készítenek, amelyben ismertetik az ÁME-nek való megfelelést szolgáló intézkedéseiket, a melléklet 7. pontjával összhangban, és bemutatják a teljes egészében interoperábilis ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek megvalósításához szükséges lépéseket.

(5) E rendelet hatálybalépésétől számítva egy éven belül minden tagállam eljuttatja nemzeti végrehajtási tervét a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

7. cikk

A 3. alapkonfigurációnak megfelelő fedélzeti ETCS termékek rendelkezésre állása

Az Ügynökség 2018. január 1-jéig jelentést készít a Bizottságnak arról, hogy milyen, a 3. alapkonfigurációnak megfelelő fedélzeti ETCS termékek állnak rendelkezésre. A jelentést a Bizottság bemutatja a 2008/57/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságnak, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

8. cikk

B. osztályú rendszerek

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a B. osztályú rendszerek működőképessége, teljesítménye és interfészei a jelenleg meghatározott szinten maradjanak, kivéve akkor, ha e rendszerek biztonsággal kapcsolatos hibáinak megszüntetése érdekében változtatásokat kell végrehajtani.

9. cikk

Európai uniós támogatásban részesülő projektek

(1) Az európai alapok valamelyikéből pénzügyi támogatásban részesülő vasútiinfrastruktúra-fejlesztési projektek esetében az ETCS felszerelése kötelező:

1. ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vonatvédelmi részének első alkalommal történő felszerelése esetén; vagy

2. már üzembe helyezett ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vonatvédelmi részének korszerűsítése esetén, amennyiben a korszerűsítés megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét.

(2) A Bizottság a fenti bekezdésekben meghatározott kötelezettségtől eltérést engedélyezhet olyan esetekben, amikor a jelzőberendezés felújítására rövid (150 km-t el nem érő), nem összefüggő vonalszakaszokon kerül sor, és az ETCS felszerelése a következő két időpont közül a korábbi előtt megtörténik:

- a projekt befejezése után öt évvel,

- azon időpont, amikor az adott vonalszakaszt összekapcsolják egy ETCS-sel felszerelt másik vonallal.

(3) Az érintett tagállam eljuttatja a Bizottságnak a projektről szóló gazdasági elemzést tartalmazó dokumentációt, amely alátámasztja, hogy jelentős gazdasági és/vagy műszaki előnyökkel jár, ha az ERTMS az előző bekezdésben említett két időpont közül a korábbi előtt, és nem az uniós támogatásban részesülő projekt végrehajtása idején kerül üzembe helyezésre.

(4) A Bizottság megvizsgálja a dokumentációt és a tagállam által javasolt intézkedéseket, majd megállapításairól tájékoztatja az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot. Ha az eltérést a Bizottság engedélyezi, a tagállam gondoskodik arról, hogy az ERTMS a (2) bekezdésben említett két időpont közül a korábbi előtt felszerelésre kerüljön.

(5) Ez az eltérés nem érinti az (EU) 2017/6 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) 2. cikke (1) bekezdésének és e rendelet melléklete 7.4.1.1. pontjának alkalmazását.

10. cikk

Hibák javítása

Amennyiben olyan hibákra derül fény, amelyek nem teszik lehetővé a rendszer rendes működését, az Ügynökség hivatalból vagy a Bizottság kérésére haladéktalanul meghatározza a kijavításukra szolgáló lehetséges megoldásokat, valamint egy arra vonatkozó értékelést, hogy a hibák hogyan befolyásolják a megvalósítás alatt lévő ERTMS összeegyeztethetőségét és stabilitását. Ilyen esetekben az Ügynökség véleményt küld a Bizottságnak az ilyen megoldásokról és értékelésről. A Bizottság az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság segítségével elemzi az Ügynökség véleményét, és javasolhatja az Ügynökség véleményében megadott megoldások alkalmazását az ÁME következő felülvizsgálatáig.

11. cikk

Az ERTMS tekintetében gyökeres változást előidéző tényezők (game changer)

(1) A Bizottság - figyelembe véve a Shift2Rail és az Ügynökség észrevételeit - 2021 júniusáig jelentést készít a következő generációs kommunikációs rendszer meghatározásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell a szóban forgó rendszerre történő átállásra vonatkozó feltételeket és lehetséges stratégiákat, és kellő figyelmet kell fordítania a rendszer- és spektrumkövetelmények együttes meglétére.

(2) Amennyiben az Ügynökség véleményt bocsátott ki az ERTMS tekintetében gyökeres változást előidéző - az ERA-REP-150 dokumentumban megnevezett - valamely tényezőre (game changer) vonatkozó előírásokról szóló közzététel-tervezettel kapcsolatban, a szállítók és a végrehajtás kezdeti szakaszában részt vevők alkalmazzák kísérleti projektjeikben ezeket az előírásokat, és erről tájékoztatják az Ügynökséget.

11a. cikk

Az ERTMS kompatibilitása és jövőbeli felülvizsgálata

(1) Az Ügynökség 2020. június 1-jéig jelentést küld a Bizottságnak az ETCS-rendszer kompatibilitásának (ESC) és a rádiórendszer kompatibilitásának (RSC) megvalósításáról. A jelentésnek ismertetnie kell az ESC és az RSC különböző típusainak értékelését, valamint az ESC- és RSC-típusok közötti mögöttes technikai eltérések csökkentésének lehetőségét. Az Ügynökséget a tagállamok látják el az elemzés összeállításához szükséges információkkal.

(2) 2021. december 1-jéig a Bizottság - az Ügynökség észrevételei alapján - meghatározza azokat a szükséges lépéseket, amelyekkel a fedélzeti egységek és a különböző ERTMS pálya menti berendezések műszaki összeegyeztethetőségének bizonyításával kapcsolatos vizsgálatok vagy ellenőrzések felszámolhatók, mindenekelőtt a műszaki tervezési és üzemeltetési szabályok tagállami és tagállamok közötti harmonizációja érdekében. A Bizottságot és az Ügynökséget a tagállamok látják el az elemzés összeállításához szükséges információkkal.

(3) Az Ügynökség 2020. december 1-jéig jelentést küld a Bizottságnak arról, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a pálya menti és a járművön lévő ellenőrző-irányító és jelző rendszer további architektúra-elemeinek bevonására, különösen az időtálló tervezés, a legkorszerűbb technológia alkalmazásának elősegítése és a visszamenőleges kompatibilitás biztosítása érdekében.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2012/88/EU határozat hatályát veszti.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.1., 7.3.2., 7.3.4. és 7.3.5. pontja az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig alkalmazandó marad.

(2) A tagállamok csak kellően indokolt esetben engedélyezhetik a kérelmezőknek, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében ne alkalmazzák a melléklet 7.4.2.1. pontját olyan projektek esetében, amelyeknél a melléklet 7.4.2.3. pontja alkalmazásának lehetősége fennáll vagy megszűnt. A melléklet 7.4.2.3. pontjának alkalmazása nem teszi szükségessé az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazását.

(3) A melléklet 6.1.2.4. és 6.1.2.5. pontjának sérelme nélkül, a kérelmezők továbbra is alkalmazhatják az (EU) 2016/919 rendelet eredeti változatának rendelkezéseit (és a vonatkozó ügynökségi véleményeket), amennyiben kérelmezik az alábbiak engedélyezését:

a) azon pálya menti projektek, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában előrehaladott állapotban vannak, és

b) azon fedélzeti projektek, amelyeket az A. melléklet A.2. táblázatában megadott 2. vagy 3. számú ERTMS-előíráscsomag (#2 vagy #3) szerint fejlesztettek ki, és e rendelet hatálybalépésének időpontjában előrehaladott állapotban vannak;

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Az Európai Unió vasúti rendszerének "ellenőrző-irányító és jelző" alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírás

1. BEVEZETÉS

1.1. Műszaki hatály

Ez az ÁME a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozik.

Ez az ÁME az 1.2. pontban (Területi hatály) meghatározott vasúti hálózat pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére és a hálózaton közlekedő (vagy azon való közlekedésre szánt) járművek fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozik. Az említett járművek az alábbi típusok egyikébe tartoznak ( az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint):

(1) mozdonyok és személyszállító járművek, köztük belsőégésű vagy villamos vontatójárművek, önjáró belsőégésű vagy villamos személyvonatok és vezetőfülkével ellátott személyszállító kocsik;

(2) különleges járművek, például vasúti munkagépek, ha vezetőfülkével vannak ellátva és szállítóeszközként saját kerekeiken közlekednek.

E járművek felsorolásába tartoznak azok a járművek is, amelyeket kifejezetten az 1.2. pontban (Földrajzi hatály) leírt nagysebességű vonalak különböző típusain való működésre terveztek.

1.2. Földrajzi hatály

Ezen ÁME földrajzi hatálya az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletének 1. pontjában leírt teljes vasúti rendszer hálózata, kivételt képeznek az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett infrastruktúra-esetek.

Az ÁME az 1 435 mm-es, az 1 520 mm-es, az 1 524 mm-es, az 1 600 mm-es és az 1 668 mm-es nyomtávú hálózatokra alkalmazandó. Ugyanakkor nem alkalmazandó azon 1 520 mm-es nyomtávú, rövid, határon átnyúló szakaszokra, amelyek összeköttetésben vannak harmadik országok hálózataival.

1.3. Az ÁME tartalma

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:

1. megállapítja annak tervezett alkalmazási körét - 2. fejezet (Az alrendszer meghatározása és alkalmazási köre);

2. alapkövetelményeket állapít meg az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan - 3. fejezet (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó alapkövetelmények);

3. megállapítja az alrendszerek és azok más alrendszerekkel való interfészei esetében teljesítendő működési és műszaki előírásokat - 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése);

4. meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek az Unió vasúti rendszerén belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez - 5. fejezet (Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek);

5. minden érintett esetben megállapítja, hogy mely eljárásokat kell használni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésekor és az alrendszerek EK-hitelesítésekor - 6. fejezet (A rendszerelemek megfelelőségének és/vagy használatra való alkalmasságának vizsgálata és az alrendszerek hitelesítése);

6. kijelöli ezen ÁME végrehajtásának stratégiáját. - 7. fejezet (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

7. megállapítja az ezen alrendszereket működtető és karbantartó, valamint az ÁME-t végrehajtó személyzet szakmai képesítésére, valamint a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételekre vonatkozó követelményeket - 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése);

8. feltünteti a meglévő alrendszerre alkalmazandó rendelkezéseket, különösen korszerűsítés és felújítás esetén, és ilyen esetekben az olyan módosítási munkálatokat, amelyek új engedély iránti kérelmet tesznek szükségessé a jármű vagy pálya menti alrendszer tekintetében - 7. fejezet (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása);

9. feltünteti az alrendszerek azon paramétereit, amelyeket a vasúttársaságnak a forgalombahozatali járműengedély kézhezvétele után, de a jármű első használata előtt ellenőriznie kell a járművek és az általuk igénybe venni kívánt útvonalak összeegyeztethetőségének biztosítása céljából, valamint az ellenőrzés során alkalmazandó eljárásokat - 4. fejezet (Az alrendszerek jellemzése).

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (5) bekezdésével összhangban a különleges esetekre vonatkozó rendelkezések a 7. fejezetben (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó ÁME végrehajtása) találhatók.

Ez az ÁME továbbá a 4. fejezetben (Az alrendszer jellemzése) megállapítja a kifejezetten az 1.1. és az 1.2. pontban jelzett hatályra vonatkozó érvényes üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2. AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA

2.1. Bevezetés

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszert az (EU) 2016/797 irányelv II. melléklete a következőképpen határozza meg:

a) Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer: "a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi pálya menti berendezés".

b) Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer: "a biztonság garantálásához és a hálózaton közlekedésre jogosult szerelvények mozgásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges valamennyi fedélzeti berendezés".

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek jellemzőit a következők határozzák meg:

1. azok a funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek a vasúti forgalom biztonságos ellenőrzéséhez, és amelyek nélkülözhetetlenek az üzemeltetéshez, ezen belül a korlátozott üzemmód szerinti üzemeltetéshez ( 4 );

2. az interfészek;

3. az alapkövetelmények teljesítéséhez szükséges teljesítményszint.

2.2. Hatály

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME kizárólag azokat a követelményeket határozza meg, amelyek elengedhetetlenek az uniós vasúti rendszer átjárhatóságának biztosításához és az alapkövetelményeknek való megfeleléshez ( 5 ).

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek a következő részekből állnak:

1. vonatvédelem;

2. hangalapú rádiós kommunikáció;

3. adatátviteli rádiós kommunikáció;

4. vonatérzékelés.

Az A. osztályú vonatvédelmi rendszer az ETCS ( 6 ), az A. osztályú rádiórendszer pedig a GSM-R.

Ez az ÁME az A. osztályú vonatérzékelés tekintetében csak az egyéb alrendszerekkel való összekapcsolódásra szolgáló interfésszel kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

A transzeurópai vasúti rendszer esetében a B. osztályú rendszerek azon korlátozott számú, hagyományos vonatbiztosítási és hangalapú rádiós rendszereket jelentik, amelyek 2001. április 20-a előtt már használatban voltak a transzeurópai vasúti rendszeren.

Az Európai Unió vasúti rendszerének egyéb részei esetében a B. osztályú rendszerek azon korlátozott számú, hagyományos vonatbiztosítási és hangalapú rádiós rendszereket jelentik, amelyek 2015. július 1-je előtt már használatban voltak az említett vasúti rendszeren.

A B. osztályú rendszerek felsorolása az Európai Unió Vasúti Ügynöksége "B. osztályú ellenőrző-irányító és jelző rendszerek listája" című műszaki dokumentációjában (ERA/TD/2011-11, 4.0 verzió) található.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények az A. osztályú rádiós mobil egységekkel és a vonatvédelemmel összefüggésben kerültek meghatározásra.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelmények a következőkkel összefüggésben kerültek meghatározásra:

1. az A. osztályú rádióhálózat;

2. az A. osztályú vonatvédelem;

3. a vonatérzékelő rendszerek interfészeinek követelményei a járművekkel való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében.

Minden ellenőrző-irányító és jelző alrendszert, ideértve az ezen ÁME-ben nem említetteket is, a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően kell értékelni.

2.3. Pálya menti alkalmazási szintek (ETCS)

Az ezen ÁME-ben meghatározott interfészek meghatározzák az adatok vonatokra, és adott esetben a vonatokról történő átvitelének eszközeit. Az ezen ÁME-ben hivatkozott ETCS előírások olyan alkalmazási szinteket biztosítanak, amelyek alapján a pálya menti megvalósítás során meg lehet választani a követelményeknek megfelelő adatátviteli eszközöket.

Az ÁME az összes alkalmazási szintre vonatkozóan meghatározza a követelményeket.

Az ETCS alkalmazási szintek műszaki meghatározása tekintetében lásd az A. melléklet 4.1c. pontját.

3. AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

3.1. Általános rész

Az (EU) 2016/797 irányelv szerint az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek - ideértve az interfészeket is - meg kell felelniük az irányelv III. mellékletében megállapított általános feltételeknek.

Az alapkövetelmények a következők:

1. biztonság;

2. megbízhatóság és rendelkezésre állás;

3. egészségvédelem;

4. környezetvédelem;

5. műszaki összeegyeztethetőség.

6. hozzáférhetőség.

Az A. osztályú rendszerekre vonatkozó alapkövetelmények az alábbiakban találhatók.

A B. osztályú rendszerekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

3.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer különleges szempontjai

3.2.1. Biztonság

Az ezen előírás hatálya alá tartozó összes ellenőrző-irányító és jelző alrendszer-projekt során végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek alkalmazási körén belül a balesetek bekövetkezésének kockázati szintje ne legyen magasabb a szolgáltatás célkitűzésénél.

Annak érdekében, hogy a biztonság elérésére irányuló intézkedések ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, tiszteletben kell tartani a 4.2.1. pontban (Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paramétereket.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében a biztonsági célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. pontban (Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva. Ezeket a biztonsági követelményeket teljesíteni kell a 3.2.2. pontban (Megbízhatóság és rendelkezésre állás) meghatározott rendelkezésre állási követelményekkel együtt.

Az A. osztályú ETCS rendszerek esetében:

a) a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők által eszközölt változtatásokat biztonságirányítási rendszerük folyamatainak és eljárásainak megfelelően kell kezelni;

b) az egyéb szereplők (pl. gyártók vagy más beszállítók) által eszközölt változtatásokat az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 8 ) I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak megfelelően kell kezelni.

Ezenkívül a 402/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárás helyes alkalmazását, valamint az ezen alkalmazásból fakadó eredmények megfelelőségét egy, a közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezet független értékelés alá vonja az említett rendelet 6. cikkének megfelelően. A közös biztonsági módszer szerint értékelő szervezetet a 402/2013/EU rendelet II. melléklete szerinti követelményeknek megfelelően kell akkreditálni vagy elismerni az ellenőrzés-irányítás és jelzés (Control-command and signalling), valamint a rendszerbiztonsági integráció (System safe integration) területén, amint az az értékelő szervezetre vonatkozó ERADIS adatbázis-bejegyzések 5. pontjában ("Osztályozás") szerepel.

Az A. melléklet A.3. táblázatában említett előírások alkalmazása megfelelő eszköz a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak való teljeskörű megfelelés biztosításához a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tervezése, kivitelezése, gyártása, beépítése és hitelesítése tekintetében (ideértve "a biztonság elfogadását" is). Ha az A. melléklet 3. táblázatában említettektől eltérő előírásokat alkalmaznak, akkor igazolni kell legalább az A. melléklet 3. táblázatában szereplő előírásokkal való egyenértékűséget.

Amikor a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárásnak való teljeskörű megfelelést biztosító megfelelő eszközként az A. melléklet A.3. táblázata szerinti előírásokat alkalmazzák, a független értékelő munka szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében az A. melléklet A.3. táblázatában említett előírások szerinti független biztonságértékelési tevékenységeket a fentiek szerint akkreditált vagy elismert minősítő szervnek kell végeznie, nem pedig a CENELEC független biztonsági ellenőrének.

3.2.2. Megbízhatóság és rendelkezésre állás

Az A. osztályú rendszerek esetében a megbízhatóságra és a rendelkezésre állásra vonatkozó célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek között. A részletes követelmények a 4.2.1. szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paraméterek között vannak meghatározva.

Az alrendszeren belül használt rendszerelemek korából és elhasználódásából fakadó kockázat szintjét figyelemmel kell kísérni. A 4.5. pontban meghatározott, karbantartásra vonatkozó követelményeket teljesíteni kell.

3.2.3. Egészségvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben felhasznált anyagok, valamint ezen alrendszerek megtervezése ne jelentsen egészségügyi kockázatot az alrendszerekhez hozzáférő személyek számára.

3.2.4. Környezetvédelem

Az uniós rendeletek, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint:

1. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés, ha túlzott hőnek vagy tűznek van kitéve, nem lépheti túl a környezetre ártalmas füstök vagy gázok kibocsátásának határértékeit;

2. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a normál használat során szennyezik a környezetet;

3. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés azon érvényben lévő uniós jog hatálya alá tartozik, amely korlátozza a károsanyag-kibocsátást és az elektromágneses interferencia iránti érzékenységet a vasúti tulajdon határai mentén;

4. az ellenőrző-irányító és jelző berendezésnek meg kell felelnie a zajszennyezésre vonatkozó hatályos előírásoknak;

5. az ellenőrző-irányító és jelző berendezés nem bocsáthat ki elfogadhatatlan szintű vibrációt, amely veszélyeztetné az infrastruktúra épségét (az infrastruktúra megfelelően karbantartott állapotában).

3.2.5. Műszaki összeegyeztethetőség

A műszaki összeegyeztethetőség az átjárhatóság eléréséhez szükséges funkciókat, interfészeket és teljesítményeket tartalmazza.

A műszaki összeegyeztethetőség követelményei az alábbi három kategóriára oszthatók:

1. Az első kategória meghatározza az átjárhatóság általános műszaki követelményeit, vagyis a környezeti feltételeket, a belső elektromágneses összeegyeztethetőséget (EMC) a vasút határain belül és a berendezéseket. Ezeket az összeegyeztethetőségi követelményeket e fejezet tartalmazza.

2. A második kategória ismerteti, műszaki szempontból hogyan kell alkalmazni az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket, és milyen funkciókat kell biztosítaniuk az átjárhatóság biztosítása érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.

3. A harmadik kategória ismerteti, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket hogyan kell üzemeltetni az átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.

3.2.5.1. Műszaki tervezési összeegyeztethetőség

3.2.5.1.1 A fizikai környezet feltételei

Az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseknek képesnek kell lenniük arra, hogy olyan klimatikus és fizikai feltételek között működjenek, amelyek a transzeurópai vasúti rendszer adott részének helyet adó területet jellemzik.

A 4.2.16. pontban (Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása) meghatározott követelményeket teljesíteni kell.

3.2.5.1.2 A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

Az uniós jogszabályok, valamint az uniós jogszabályokkal összeegyeztethető nemzeti jogszabályok szerint az ellenőrző-irányító és jelző berendezések nem zavarhatnak más ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket vagy egyéb alrendszereket, és azok sem zavarhatják az ellenőrző-irányító és jelző berendezéseket.

A járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések közötti elektromágneses összeegyeztethetőség alapvető paraméterének leírása a 4.2.11. pontban található (Elektromágneses összeegyeztethetőség).

3.2.6. Hozzáférhetőség

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre nem vonatkoznak követelmények a hozzáférhetőség alapkövetelmény tekintetében.

4. AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1. Bevezetés

4.1.1. Alapvető paraméterek

Az alkalmazandó alapkövetelményekkel összhangban az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket a következő alapvető paraméterek jellemzik:

1. az átjárhatósággal kapcsolatos ellenőrzési-irányítási és jelzési biztonsági jellemzők (4.2.1. pont)

2. a fedélzeti ETCS funkciói (4.2.2. pont)

3. a pálya menti ETCS funkciói (4.2.3. pont)

4. vasúti mobilkommunikációs funkciók - GSM-R (4.2.4. pont)

5. az ETCS és a GSM-R légrésinterfészei (4.2.5. pont)

6. az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei (4.2.6. pont)

7. az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei (4.2.7. pont)

8. kulcsmenedzsment (4.2.8. pont)

9. ETCS-ID menedzsment (4.2.9. pont)

10. vonatérzékelő rendszerek (4.2.10. pont)

11. elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezés között (4.2.11. pont)

12. ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.12. pont)

13. GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész) (4.2.13. pont)

14. interfész a joghatású adatrögzítéshez (4.2.14. pont)

15. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága (4.2.15. pont);

16. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása (4.2.16. pont)

17. Az ETCS rendszer és a rádiórendszer kompatibilitása (4.2.17. pont)

4.1.2. A követelmények áttekintése

A 4.2. pontban (Az alrendszerek funkcionális és műszaki előírásai) szereplő, az alapvető paraméterek teljesítésére szolgáló összes követelmény az A. osztályú rendszerekre vonatkozik.

A B. osztályú rendszerekre és az A. osztályú fedélzeti rendszer B. osztályú infrastruktúrán való működését lehetővé tevő STM-ekre vonatkozó követelmények az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak

Ez az ÁME azon az elven alapul, miszerint lehetővé kell tenni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek és az ÁME-nek megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti összeegyeztethetőséget. E cél elérése érdekében:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer funkciói, interfészei és teljesítménye szabványosítva van annak érdekében, hogy minden vonat kiszámítható módon reagáljon a pálya menti berendezésektől kapott adatokra;

2. ez az ÁME a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében teljes mértékben szabványosítja a pálya és a vonat, valamint a vonat és a pálya közötti kommunikációt. Az alábbi pontokban említett előírások lehetővé teszik a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciók rugalmas alkalmazását annak érdekében, hogy azokat optimális módon lehessen integrálni a vasúti rendszerbe. Ezt a rugalmasságot az ÁME-nek megfelelő fedélzeti alrendszerekkel rendelkező járművek mozgásának a korlátozása nélkül kell kiaknázni.

Az ellenőrző-irányító és jelző funkciók kategóriákba vannak besorolva aszerint, hogy választhatók vagy kötelezők. A kategóriák meghatározását az A. mellékletben említett előírások tartalmazzák, és ezek a szövegek a funkciók besorolásának módját is tartalmazzák.

Az A. melléklet 4.1c. pontja szószedetet tartalmaz az ETCS azon kifejezéseiről és meghatározásairól, amelyeket az A. mellékletben említett előírások használnak.

4.1.3. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részei

A 2.2. pont (Hatály) szerint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek három részre oszthatók.

A következő táblázat ismerteti, hogy az egyes alrendszerekre és részekre mely alapvető paraméterek vonatkoznak.

4.1. táblázat

4.2. Az alrendszerek működési és műszaki előírásai

4.2.1. Az ellenőrzés-irányítás és a jelzés átjárhatósággal kapcsolatos megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági jellemzői

Ez az alapvető paraméter ismerteti a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó követelményeket, figyelembe véve a 3.2.1. pontot (Biztonság) és a 3.2.2. pontot (Megbízhatóság és rendelkezésre állás).

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek telepítésekor a következő rendelkezéseket kell betartani:

1. A fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megtervezése, telepítése és használata nem róhat további követelményeket a) a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti interfészre az ezen ÁME-ben megállapított követelményeken túl; b) bármely más alrendszerre az alkalmazandó ÁME-kben megállapított követelményeken túl.

2. A 4.2.1.1. és a 4.2.1.2. pontban meghatározott követelményeket teljesíteni kell.

4.2.1.1. Biztonság

A fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek meg kell felelniük az ezen ÁME-ben megállapított, ETCS-berendezésekre és -felszerelésekre vonatkozó követelményeknek.

Az ETCS esetében javasolt sebesség-, illetve távolságkorlátok túllépésének veszélye tekintetében az elfogadható kockázati arány (THR) véletlenszerű meghibásodásokra, fedélzeti, valamint pálya menti ETCS-re 10-9 h-1 érték. Lásd az A. melléklet 4.2.1 a. pontját.

Az átjárhatóság elérése érdekében a fedélzeti ETCS-nek teljes mértékben meg kell felelnie az A. melléklet 4.2.1. pontjában megállapított valamennyi követelménynek. Mindamellett a pálya menti ETCS esetében kevésbé szigorú biztonsági követelmények is elfogadhatók, amennyiben az ÁME-nek megfelelő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel együttesen az üzemeltetés biztonsági szintje teljesül.

4.2.1.2. Rendelkezésre állás/Megbízhatóság

Ez a pont olyan meghibásodási üzemmódokra vonatkozik, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetik a biztonságot, de olyan üzemkorlátozásokat eredményeznek, amelyek kezelése csökkentheti a rendszer általános biztonsági szintjét.

E paraméter összefüggésében a "meghibásodás" azt jelenti, hogy valamely alkotóelem nem képes többé ellátni a funkcióját a kívánt teljesítményszinten, a "meghibásodási üzemmód" pedig azt a következményt írja le, amely alapján a meghibásodás észlelhető.

Annak érdekében, hogy az érintett pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok minden olyan adathoz hozzájussanak, amely szükséges az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározásához, a pálya menti és fedélzeti CCS alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentációnak a meghibásodási üzemmódok tekintetében tartalmaznia kell azokat a kiszámított rendelkezésre állási/megbízhatósági értékeket, amelyek kihatással vannak a CCS alrendszer azon képességére, hogy felügyelje egy vagy több jármű biztonságos haladását vagy biztosítsa a forgalomirányítás és a mozdonyvezetők közötti rádiókommunikációt.

A következő kiszámított értékek betartását kell biztosítani:

1. a fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek a vonatvédelmi funkciók elszigetelődését feltételezik: [nyitott kérdés];

2. a fedélzeti CCS alrendszer azon meghibásodásai között eltelt üzemórák átlagos száma, amelyek megakadályozzák a forgalomirányítás és a mozdonyvezető közötti rádiókommunikációt: [nyitott kérdés].

Ahhoz, hogy a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok az üzemkorlátozások kezelésére szolgáló megfelelő eljárások meghatározása érdekében az alrendszerek élettartama során nyomon követhessék a kockázati szint és a rendelkezésre állási/megbízhatósági értékek tiszteletben tartását, teljesülniük kell a 4.5. pontban (Karbantartási szabályok) megállapított karbantartási követelményeknek.

4.2.2. A fedélzeti ETCS funkció

A fedélzeti ETCS funkcióira vonatkozó alapvető paraméter ismerteti a vonat biztonságos haladásához szükséges összes funkciót. Az elsődleges funkciója az automata vonatbiztosítás és a vezetőfülkebeli jelzés biztosítása:

(1) a vonatjellemzők (például maximális vonatsebesség, fékezési teljesítmény) meghatározása,

(2) a felügyeleti üzemmód kiválasztása a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján, útmérési feladatok végrehajtása,

(3) útmérési feladatok végrehajtása,

(4) a vonat helyének meghatározása az eurobalíz-helyeken alapuló koordinációs rendszerben,

(5) a dinamikus sebességprofil kiszámítása a menethez a vonat jellemzői és a pálya menti berendezésekből érkező adatok alapján,

(6) a dinamikus sebességprofil felügyelete a menet során,

(7) beavatkozási funkció biztosítása.

Ezeket a funkciókat az A. melléklet 4.2.2b. pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.2a. pontjának.

A tesztekre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.2c. pontja tartalmazza.

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. melléklet 4.2.2a. és 4.2.2b. pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

(1) Kommunikáció a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. a) Eurobalíz-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (eurobalíz-kommunikáció a vonattal). b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop-kommunikáció a vonattal). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha az 1. szintű pálya menti ETCS Eurolooppal van felszerelve, és a kioldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (például a veszélyeztetett pontok védelme érdekében). c) Rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd az A. melléklet 4.2.2d. pontját, a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.6.2. pontot (a GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). Ez a funkció opcionális a fedélzeten, kivéve, ha az 1. szintű pálya menti ETCS rádiós infillre szolgáló rádiós adatátviteli eszközzel van felszerelve, és a kioldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (például a veszélyeztetett pontok védelme érdekében). d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.6.2. pontot (a GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). Ez a rádiós adatátvitel opcionális, kivéve, ha 2. vagy 3. szintű ETCS rendszerrel felszerelt vonalakon üzemel.

(2) Kommunikáció a vezetővel. Lásd az A. melléklet 4.2.2e. pontját és a 4.2.12. pontot (ETCS DMI).

(3) Kommunikáció az STM-mel. Lásd a 4.2.6.1. pontot (Az ETCS és az STM közötti interfész). A funkció a következőket tartalmazza: a) STM-kimenetek kezelése b) az STM általi felhasználásra szánt adatok biztosítása, c) az STM-átmenetek kezelése.

(4) A vonat épségével (vonatintegritás) kapcsolatos információk kezelése - A vonatintegritásról szóló információk továbbítása a fedélzeti alrendszerhez opcionális, kivéve, ha a pálya menti berendezés ezt igényli.

(5) A berendezések állapotfigyelése és a korlátozott üzemmód támogatása. A funkció a következőket tartalmazza: a) a fedélzeti ETCS funkciók inicializálása, b) támogatás biztosítása a korlátozott üzemmódhoz, c) a fedélzeti ETCS funkcióinak elkülönítése.

(6) A joghatású adatrögzítés támogatása. Lásd a 4.2.14. pontot (Interfész a joghatású adatrögzítéshez).

(7) Információk/parancsok továbbítása és a járművektől érkező állapotadatok fogadása: a) a DMI számára. Lásd a 4.2.12. pontot (ETCS DMI). b) a vonatinterfész-egység számára/részéről. Lásd az A. melléklet 4.2.2f. pontját.

4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS pálya menti funkcióit. Tartalmazza az adott vonat biztonságos útjának biztosításához szükséges összes ETCS funkciót.

Elsődleges funkciói a következők:

(1) egy adott vonat helyének meghatározása az eurobalíz-helyeken alapuló koordinációs rendszerben (2. és 3. szint),

(2) a pálya menti jelzőberendezések információinak lefordítása a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szabványos formátumára,

(3) menetengedélyek küldése, ideértve a pálya leírását és az adott vonat számára kiadott parancsokat.

Ezeket a funkciókat az A. melléklet 4.2.3b. pontjának megfelelően kell telepíteni, és teljesítményüknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.3a. pontjának.

Az elsődleges funkciókat további funkciók egészítik ki, amelyekre az A. melléklet 4.2.3a. és 4.2.3b. pontja, valamint a következő előírások vonatkoznak:

(1) kommunikáció a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel. Ez a következőket tartalmazza: a) Eurobalíz-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.2. pontot (Eurobalíz-kommunikáció a vonattal) és a 4.2.7.4 pontot (Eurobalíz/pálya menti elektronikus egység [LEU]). b) Euroloop-adatátvitel. Lásd a 4.2.5.3. pontot (Euroloop-kommunikáció a vonattal) és a 4.2.7.5. pontot (Euroloop/LEU). Az Euroloop csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció; c) Rádiós adatátvitel rádiós infillhez. Lásd az A. melléklet 4.2.3d. pontját, a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.7.3. pontot (GSM-R/pálya menti ETCS funkciók) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós infill csak az 1. szintre vonatkozik, amelyben választható funkció; d) Rádiós adatátvitel. Lásd a 4.2.5.1. pontot (Rádiókommunikáció a vonattal), a 4.2.7.3. pontot (GSM-R/pálya menti ETCS funkciók) és a 4.2.8. pontot (Kulcsmenedzsment). A rádiós adatátvitel csak a 2. és a 3. szintre vonatkozik.

(2) információk, illetve parancsok generálása a fedélzeti ETCS számára, például a légterelők zárásáról és nyitásáról, az áramszedő leengedéséről és felemeléséről, a fő áramellátó kapcsoló nyitásáról/zárásáról, az A. vontatási rendszerről a B. vontatási rendszerre történő váltásról. E funkció telepítése a pálya menti eszközök esetében opcionális; előfordulhat azonban, hogy egyes alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok előírják;

(3) az eltérő rádiós blokk-központok (RBC) által felügyelt területek közötti átmenet kezelése (csak a 2. és a 3. szintre vonatkozik). Lásd a 4.2.7.1. pontot (Funkcionális interfész az RBC-k között) és a 4.2.7.2. pontot (Műszaki interfész az RBC-k között).

4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók - GSM-R

Ez az alapvető paraméter ismerteti a rádiókommunikáció funkcióit. Ezeket a funkciókat a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében az alábbi előírásoknak megfelelően kell telepíteni.

4.2.4.1. Alapvető kommunikációs funkció

Az általános követelményeket az A. melléklet 4.2.4a. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1. ASCI jellemzők; az A. melléklet 4.2.4b. pontja;

2. SIM-kártya; az A. melléklet 4.2.4c. pontja;

3. helyfüggő címzés; az A. melléklet 4.2.4e. pontja.

4.2.4.2. Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. melléklet 4.2.4f. pontja tartalmazza.

A tesztekre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.4 g. pontja tartalmazza.

Ezenkívül a következő előírásokat kell betartani:

1. a kiemelt hívások megerősítése; az A. melléklet 4.2.4h. pontja;

2. funkcionális címzés; az A. melléklet 4.2.4j. pontja;

3. funkcionális számok ismertetése; az A. melléklet 4.2.4k. pontja;

4. felhasználók közötti jelzés; az A. melléklet 4.2.4d. pontja;

4.2.4.3. ETCS adatkommunikációs alkalmazások

Az általános követelményeket az A. melléklet 4.2.4f. pontja tartalmazza.

A tesztekre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.4 g. pontja tartalmazza.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer "adatátviteli rádiós kommunikáció" részének képesnek kell lennie egyidejűleg legalább két, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel való kommunikációs kapcsolat létrehozásának támogatására.

Ez a funkció csak a 2. és 3. szintű ETCS és a rádiós infill alkalmazások esetében kötelező.

4.2.5. Az ETCS és a GSM-R légrés interfészek

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti légrésre vonatkozó követelményeket, amelyeket figyelembe kell venni az ETCS- és a GSM-R-berendezések közötti interfészekre vonatkozó követelményekkel összefüggésben a 4.2.6. pontban (Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei) és a 4.2.7. pontban (Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei) meghatározottak szerint.

Ez az alapvető paraméter tartalmazza:

1. a biztonságos működés érdekében betartandó fizikai, elektromos és elektromágneses értékeket;

2. az alkalmazandó kommunikációs protokollt;

3. a kommunikációs csatorna rendelkezésre állását.

Az alkalmazandó előírások az alábbi felsorolásban szerepelnek.

4.2.5.1. Rádiókommunikáció a vonattal

Az A. osztályú rádiókommunikációs interfészeknek az A. melléklet 4.2.5a. és 4.2.4f. pontban meghatározott frekvenciasávban kell működniük.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszereket védeni kell az interferenciától, az A. melléklet 4.2.4f. pontban meghatározott követelmények betartásával.

A protokolloknak meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.5b. pontjának.

A rádiós infill telepítésekor be kell tartani az A. melléklet 4.2.5c. pontjában megállapított követelményeket.

4.2.5.2. Eurobalíz-kommunikáció a vonattal

Az eurobalíz kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.5d. pontjának.

4.2.5.3. Euroloop-kommunikáció a vonattal

Az Euroloop kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 4.2.5e. pontjának.

4.2.6. Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső fedélzeti interfészei

Ez az alapvető paraméter három részből áll.

4.2.6.1. ETCS és B. osztályú vonatvédelem

A fedélzetre telepített ETCS és B. osztályú vonatvédelmi funkciók esetében a köztük lévő átmenetet szabványosított interfésszel lehet kezelni az A. melléklet 4.2.6a. pontjában meghatározottak szerint.

Az A. melléklet 4.2.6b. pontja meghatározza a "K" interfészt (annak lehetővé tétele érdekében, hogy bizonyos STM-ek adatokat olvashassanak a B. osztályú balízokból a fedélzeti ETCS antennán keresztül), az A. melléklet 4.2.6c. pontja pedig a "G" interfészt (a fedélzeti ETCS antenna és a B. osztályú balízok közötti légrés).

A "K" interfész telepítése választható, és ha sor kerül erre, akkor meg kell felelnie az A. melléklet 4.2.6b. pontjának.

Ezenkívül a "K" interfész telepítése esetén a fedélzeti adatátviteli csatorna funkciónak képesnek kell lennie az A. melléklet 4.2.6c. pontjában leírt jellemzők kezelésére.

Amennyiben a fedélzeten az ETCS és a B. osztályú vonatvédelem közötti átmenetet nem az A. melléklet 4.2.6a. pontjában meghatározott szabványosított interfész használatával kezelik, akkor gondoskodni kell arról, hogy az alkalmazott módszer ne támasszon további követelményeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel szemben.

4.2.6.2. A GSM-R rádiós adatkommunikáció és az ETCS közötti interfész

Az A. osztályú rádió és a fedélzeti ETCS-funkciók közötti interfészre vonatkozó követelményeket az A. melléklet 4.2.6d. pontja tartalmazza.

Rádiós infill telepítése esetén be kell tartani az A. melléklet 4.2.6e. pontjában megállapított követelményeket.

4.2.6.3. Útmérés

Az útmérési funkció és a fedélzeti ETCS közötti interfésznek meg kell felelnie az A. melléklet -----. pontjában meghatározott követelményeknek. Ez az interfész csak akkor járul hozzá ehhez az alapvető paraméterhez, ha az úthosszmérő berendezés különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7. Az ellenőrzés-irányítás és jelzés belső pálya menti interfészei

Ez az alapvető paraméter öt részből áll.

4.2.7.1. Funkcionális interfész az RBC-k között

Az interfész a szomszédos RBC-k között kicserélendő adatok meghatározására szolgál, hogy a vonat biztonságosan haladhasson át az egyik RBC körzetből a másikba:

1. információk az "átadó" RBC-től a "fogadó" RBC számára;

2. információk a "fogadó" RBC-től az "átadó" RBC számára.

A követelményeket az A. melléklet 4.2.7a. pontja tartalmazza.

4.2.7.2. RBC/RBC

Ez a két RBC közötti műszaki interfész. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7b. pontja tartalmazza.

4.2.7.3. GSM-R/pálya menti ETCS

Ez az A. osztályú rádiórendszer és a pálya menti ETCS funkciók közötti interfész. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7c. pontja tartalmazza.

4.2.7.4. Eurobalíz/LEU

Ez az interfész az eurobalíz és a LEU között. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7d. pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor járul hozzá ehhez az alapvető paraméterhez, ha az eurobalíz és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.5. Euroloop/LEU

Ez az interfész az Euroloop és a LEU között. A követelményeket az A. melléklet 4.2.7e. pontja tartalmazza.

Ez az interfész csak akkor járul hozzá ehhez az alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2. pontot: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.8. Kulcsmenedzsment

Ez az alapvető paraméter a rádión továbbított adatok védelmére szolgáló rejtjelezési kulcsok használatának követelményeit határozza meg.

A követelményeket az A. melléklet 4.2.8a. pontja tartalmazza. Kizárólag az ellenőrző-irányító és jelző berendezések interfészeire vonatkozó követelmények tartoznak az ÁME hatálya alá.

4.2.9. ETCS-ID menedzsment

Ez az alapvető paraméter a pálya menti és a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek berendezéseihez szükséges ETCS-azonosítókra (ETCS-ID) vonatkozik.

A követelményeket az A. melléklet 4.2.9 a. pontja tartalmazza.

4.2.10. Pálya menti vonatérzékelő rendszerek

Ez az alapvető paraméter meghatározza a pálya menti vonatérzékelő rendszerek és a járművek közötti interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek tervezésének és üzemeltetésének vonatkozásában.

A vonatérzékelő rendszerek interfészeinek esetében betartandó követelményeket az A. melléklet 4.2.10a. pontja tartalmazza.

4.2.11. Elektromágneses összeegyeztethetőség a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző berendezések között

Ez az alapvető paraméter meghatározza az interfészekre vonatkozó követelményeket a járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző vonatérzékelő berendezés közötti elektromágneses összeegyeztethetőség tekintetében.

A vonatérzékelő rendszerek interfészeinek esetében betartandó követelményeket az A. melléklet 4.2.11a. pontja tartalmazza.

4.2.12. ETCS DMI (járművezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter ismerteti azokat az információkat, amelyeket az ETCS közöl a járművezetővel, és amelyeket a vezető betáplál a fedélzeti ETCS-egységbe. Lásd az A. melléklet 4.2.12 a. pontját.

Ez a következőket tartalmazza:

1. ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2. a megjelenítendő ETCS funkciók;

3. a járművezetői inputok által kiváltott ETCS funkciók.

4.2.13. GSM-R DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter ismerteti azokat az információkat, amelyeket a GSM-R közöl a járművezetővel, és amelyeket a járművezető betáplál a fedélzeti GSM-R egységbe. Lásd az A. melléklet 4.2.13 a. pontját.

Ez a következőket tartalmazza:

1. ergonómia (idetartozik a láthatóság);

2. a megjelenítendő GSM-R-funkciók;

3. a kimenő hívásokkal kapcsolatos információk;

4. a beérkező hívásokkal kapcsolatos információk.

4.2.14. Interfész a joghatású adatrögzítéshez

Ez az alapvető paraméter ismerteti:

1. a fedélzeti ETCS és a jármű rögzítőberendezése közötti adatcserét;

2. a kommunikációs protokollokat;

3. a fizikai interfészt.

Lásd az A. melléklet 4.2.14 a. pontját.

4.2.15. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök láthatósága

Ez az alapvető paraméter ismerteti:

1. a fényvisszaverő jelzések jellemzőit a megfelelő láthatóság biztosítása érdekében;

2. az átjárhatósági jellemzőkkel rendelkező jelzőtáblákat.

Lásd az A. melléklet 4.2.15 a. pontját.

Továbbá a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző eszközök telepítését a járművezető látómezejének figyelembevételével és az infrastruktúrára vonatkozó követelményekkel összhangban kell végrehajtani.

4.2.16. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben alkalmazott berendezések kialakítása

Az ezen ÁME A. mellékletének A.2. táblázatban felsorolt környezeti feltételeket be kell tartani.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek esetében az anyagokra vonatkozóan be kell tartani az 1302/2014/EU bizottsági rendeletben (a hagyományos mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME) említett követelményeket.

4.2.17. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitása

A teljes mértékben megfelelő ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre való átállás egymástól különböző lehetséges végrehajtási módjai és előrehaladottsági fokai miatt ellenőrzéseket kell végezni a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőség igazolása érdekében. Amennyiben szükség van ilyen ellenőrzésekre, azt olyan intézkedésnek kell tekinteni, amely növeli az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek közötti műszaki összeegyeztethetőségre vonatkozó bizonyosságot. A 6.1.2.1. pont szerinti alapelv érvényre jutásáig az ellenőrzések intenzitása várhatóan csökken.

4.2.17.1. Az ETCS-rendszer kompatibilitása

Az ETCS rendszer kompatibilitása (ESC) az ellenőrző-irányító alrendszerek fedélzeti és pálya menti ETCS-részei közötti műszaki kompatibilitás feljegyzését jelenti az adott felhasználási területen belül.

Az ESC típusa a fedélzeti ETCS és a felhasználási terület egy szakasza közötti műszaki összeegyeztethetőség feljegyzéséhez rendelt érték. Az uniós hálózat minden olyan szakaszának, amelyek esetében az ESC igazolásához azonos ellenőrzéseket kell elvégezni, ugyanolyan ESC típusúnak kell lenniük.

4.2.17.2. A rádiórendszer kompatibilitása

A rádiórendszer kompatibilitása (RSC) az ellenőrző-irányító alrendszerek fedélzeti hangalapú vagy adatátviteli rádiós kommunikációja és pálya menti GSM-R-részei közötti műszaki kompatibilitás feljegyzését jelenti.

Az RSC típusa a hangalapú vagy adatátviteli rádiós kommunikáció és a felhasználási terület egy része közötti műszaki összeegyeztethetőség feljegyzéséhez rendelt érték. Az uniós hálózat minden olyan szakaszának, amelyek esetében az RSC igazolásához azonos ellenőrzéseket kell elvégezni, ugyanolyan RSC típusúnak kell lenniük.

4.3. A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

4.3.1. Kapcsolódási pontok a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerrel

4.3.2. Interfész a jármű alrendszerrel

4.3.3. Interfész az infrastruktúra-alrendszerrel

4.3.4. Interfészek az energiaellátó alrendszerrel

4.4. Üzemeltetési szabályok

Az ETCS- és GSM-R-berendezésekkel rendelkező vasúti szolgáltatás üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME.

4.5. Karbantartási szabályok

Az ezen ÁME hatálya alá tartozó alrendszerek karbantartási szabályainak biztosítaniuk kell azt, hogy a 4. fejezetben feltüntetett alapvető paraméterekben említett értékek a megkövetelt határokon belül maradjanak az alrendszerek teljes élettartama alatt. Lehetséges azonban, hogy a megelőző vagy javító jellegű karbantartások során az alrendszer nem képes elérni az alapvető paraméterekben említett értékeket; a karbantartási szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy e tevékenységek során a rendszer továbbra is biztonságosan üzemeljen.

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerért felelős szervezetnek olyan karbantartási szabályokat kell meghatároznia, amelyekkel elérhetők az említett célkitűzések. E szabályok kidolgozásának előmozdítása érdekében be kell tartani az alábbi követelményeket.

4.5.1. A berendezés gyártójának felelőssége

Az alrendszerbe beépített berendezés gyártója köteles meghatározni:

1. az összes karbantartási követelményt és eljárást (ideértve a berendezések állapotának felügyeletét, az események diagnosztizálását, a tesztelési módszereket és eszközöket, valamint a szükséges szakmai alkalmasságot), amelyek az ezen ÁME alapkövetelményeiben említett elengedhetetlen követelmények és értékek eléréséhez szükségesek a berendezés teljes életciklusa során (szállítás és tárolás a felszerelést megelőzően, rendes üzemeltetés, hibák, javítási munkálatok, ellenőrzés és karbantartás, leszerelés stb.). A berendezés hibáinak kijavításához lásd a 6.5. pontot;

2. azokat az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, amelyek a nyilvánosságot és a karbantartó személyi állományt érinthetik;

3. a helyben történő karbantartások feltételeit, vagyis a gépben cserélhető egységek (LRU-k) meghatározását, a hardver és a szoftver jóváhagyott kompatibilis változatainak meghatározását, a hibás LRU-k pótlására vonatkozó eljárásokat, és az LRU-k tárolási és a hibás LRU-k javítási feltételeit;

4. azokat az ellenőrzéseket, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a berendezés különösen nagy terhelésnek van kitéve (például kedvezőtlen környezeti feltételek vagy rendellenes rázkódások);

5. azokat az ellenőrzéseket, amelyeket az ellenőrző-irányító és jelző berendezéstől eltérő, de az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre hatást gyakorló berendezés karbantartásakor (például kerékátmérő módosítása) kell elvégezni.

4.5.2. Az alrendszer hitelesítését kérelmező fél felelőssége

A kérelmező:

1. gondoskodik a 4.5.1. szakaszban (A berendezés gyártójának felelőssége) leírtak szerinti karbantartási követelmények meghatározásáról az ezen ÁME hatálya alá tartozó összes alkatrészre nézve (függetlenül attól, hogy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek-e vagy sem);

2. az említett követelményeket az alrendszer különböző alkatrészei és az egyéb alrendszerekhez kapcsolódó interfészek közötti interakcióból eredő kockázatok figyelembevételével teljesíti.

4.6. Szakmai képesítés

A berendezés és az alrendszer gyártója elegendő tájékoztatást nyújt ahhoz, hogy meg lehessen határozni, hogy milyen szakmai képesítés szükséges az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek felszereléséhez, átvételi ellenőrzéséhez és karbantartásához Lásd a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Ügyelni kell a karbantartó és üzemeltető személyzet egészségének és biztonságának megóvására, az uniós rendeletekkel, valamint az európai joggal összeegyeztethető nemzeti szabályokkal összhangban.

A gyártóknak jelezniük kell, milyen egészségügyi és biztonsági kockázatokkal jár a berendezések és az alrendszerek használata és karbantartása. Lásd a 4.4. pontot (Üzemeltetési szabályok) és a 4.5. pontot (Karbantartási szabályok).

4.8. Nyilvántartások

Az (EU) 2016/797 irányelv 48. és 49. cikke szerinti nyilvántartások számára rendelkezésre bocsátandó adatokról a 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozat ( 9 ), valamint az (EU) 2019/777 bizottsági végrehajtási rendelet ( 10 ) rendelkezik.

4.9. Az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése az engedélyezett járművek használata előtt

A vasúttársaság által az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzése céljából használandó, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó paraméterek az (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet ( 11 ) D1. függelékében kerülnek leírásra.

5. AZ ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1. Fogalommeghatározások

Az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 7. pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek "a berendezések olyan elemi összetevői, összetevőcsoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe, és amelyek magukban foglalják mind a materiális, mind pedig az immateriális javakat".

5.2. Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása

5.2.1. Alapvető átjárhatósági rendszerelemek

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemeit a következők tartalmazzák:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer tekintetében az 5.1a. táblázat;

2. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer tekintetében az 5.2a. táblázat.

5.2.2. Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása

Az átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek funkciói egyesíthetők, hogy egy csoportot alkossanak. Ezután a csoportot ezekkel a funkciókkal és a fennmaradó külső interfészekkel lehet meghatározni. Ha egy csoportot ilyen módon hozunk létre, akkor átjárhatósági rendszerelemnek kell tekinteni.

1. Az 5.1.b. táblázat felsorolja a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjait.

2. Az 5.2.b. táblázat felsorolja a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjait.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek belső interfészeinek a 4. fejezet szerinti alapvető paramétereknek való megfelelését nem kell ellenőrizni. Ellenőrizni kell azonban, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek külső interfészei megfelelnek-e e külső interfészekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos alapvető paramétereknek.

5.3. A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Az 5. fejezetben szereplő táblázatok minden egyes alapvető átjárhatósági rendszerelem vagy átjárhatósági rendszerelemekből álló csoport tekintetében előírják:

1. a 3. oszlopban a funkciókat és az interfészeket. Ügyelni kell arra, hogy az átjárhatósági rendszerelemek és/vagy interfészek egy része választható funkciókkal is rendelkezik.

2. a 4. oszlopban az egyes funkciók vagy (az esettől függően) interfészek megfelelőségi felmérésére vonatkozó kötelező előírásokat, hivatkozással a 4. fejezet vonatkozó pontjára.

5.1.a. táblázat

Átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben

5.1.b. táblázat

Fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjai

Ez a táblázat példa a struktúra bemutatására. Egyéb csoportosítást is lehet alkalmazni.

5.2.a. táblázat

Átjárhatóságot lehetővé tevő alapvető rendszerelemek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben

5.2.b. táblázat

Pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek csoportjai

6. A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK, ILLETVE HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS AZ ALRENDSZEREK HITELESÍTÉSE

6.1. Bevezetés

6.1.1. Általános elvek

6.1.1.1. Az alapvető paraméterek betartása

Az ezen ÁME 3. fejezetében megállapított alapkövetelmények teljesülését a 4. fejezetben meghatározott alapvető paramétereknek való megfelelés biztosítja.

Ezt a megfelelést a következőkkel kell igazolni:

(1) az 5. fejezetben meghatározott, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vizsgálata (lásd a 6.2.1., a 6.2.2., a 6.2.3., a 6.2.4. pontot),

(2) az alrendszerek hitelesítése (lásd a 6.3 és a 6.4. pontot).

6.1.1.2. Nemzeti szabályok révén teljesített alapkövetelmények

Bizonyos esetekben egyes alapkövetelményeket a nemzeti szabályok szerint lehet teljesíteni, a következők miatt:

(1) B. osztályú rendszerek vannak használatban,

(2) nyitott kérdések vannak az ÁME-ben,

(3) az ÁME-k nem alkalmazandók (eltérések) az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke értelmében,

(4) a 7.6. pontban leírt különleges esetek.

Ilyen esetekben az említett szabályoknak való megfelelőség vizsgálatát az érintett tagállam felelőssége alatti eljárásokkal összhangban kell elvégezni, a bejelentett eljárások szerint. Lásd a 6.4.2. pontot.

6.1.1.3. Az ÁME követelményeinek részleges teljesítése

Tekintettel annak ellenőrzésére, hogy biztosított-e az alapkövetelmények teljesülése az alapvető paramétereknek való megfelelés révén, és az ezen ÁME 7. fejezetében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, azon ellenőrző-irányító és jelző, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tekintetében, amelyek nem alkalmazzák teljeskörűen a 4. fejezetben meghatározott funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket (ideértve az A. melléklet szerinti előírásokat is), csak az alábbi feltételekkel adhatók ki és használhatók EK-megfelelőségi tanúsítványok, illetve hitelesítési tanúsítványok:

(1) A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítés kérelmezője felel annak eldöntéséért, hogy mely funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket alkalmazzák a szolgáltatás céljának eléréséhez, biztosítva, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre ne alkalmazzanak az ÁME-nek ellentmondó vagy azon túlmutató követelményeket.

(2) Azon fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzemeltetése tekintetében, amelyek nem alkalmazzák teljeskörűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, olyan feltételek és felhasználási határértékek határozhatók meg, amelyek a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekkel való összeegyeztethetőséggel és/vagy biztonságos integrációval kapcsolatosak. A bejelentett szervezetek megfelelő uniós jogszabályokban és kapcsolódó dokumentumokban rögzített feladatkörének sérelme nélkül, az EK-hitelesítés kérelmezője felel annak biztosításáért, hogy a műszaki dokumentáció tartalmazzon minden olyan adatot ( 12 ), amely szükséges ahhoz, hogy az üzemeltető beazonosítsa az említett feltételeket és felhasználási határértékeket.

(3) Azon ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek esetében, amelyek nem alkalmazzák teljeskörűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, az engedélyező szerv megfelelő indoklással elutasíthatja az üzembe helyezés vagy forgalomba hozatal engedélyezését vagy az üzemeltetés tekintetében feltételeket vagy felhasználási határértékeket határozhat meg.

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző rendszer valamely átjárhatósági rendszereleme vagy alrendszere nem alkalmazza teljeskörűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, a 6.4.3. pont előírásait kell alkalmazni.

6.1.2. Az ETCS és a GSM-R tesztelésére vonatkozó alapelvek

6.1.2.1. Alapelv

Az elv az, hogy az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer minden, EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel együtt tud működni az ezen ÁME-ben meghatározott feltételek szerint, további hitelesítés nélkül.

Ezen elv érvényesülését a következők könnyítik meg:

(1) a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésére és felszerelésére vonatkozó szabályok;

(2) tesztelési előírások annak bizonyítására, hogy a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek megfelelnek az ezen ÁME-ben megállapított követelményeknek, és kölcsönösen összeegyeztethetők.

6.1.2.2. Üzemeltetési tesztforgatókönyvek

Ezen ÁME alkalmazásában "üzemeltetési tesztforgatókönyvön" az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó vagy azokat befolyásoló, pálya menti és fedélzeti események (például üzenet küldése/fogadása, a sebességhatár túllépése, az üzemeltető által végzett cselekvések) sorozata és az egyes események között eltelt idő leírása értendő; e leírás célja a vasúti rendszer tervezett módon történő működésének vizsgálata az ETCS és a GSM-R szempontjából releváns helyzetekben (például: a vonat berendezésekkel felszerelt területre való belépése, a vonat aktív állapotba hozása, megálláskor egy adott jelzés kikapcsolása).

Az üzemeltetési tesztforgatókönyvek az adott projektre vonatkozóan elfogadott műszaki tervezési szabályokon alapulnak.

Arról, hogy az éles helyzetben történő megvalósítás megfelel-e az üzemeltetési tesztforgatókönyvnek, könnyen hozzáférhető interfészekről (lehetőleg az ezen ÁME-ben meghatározott szabványos interfészekről) történő adatgyűjtéssel lehet meggyőződni.

6.1.2.3. Az üzemeltetési tesztforgatókönyvekre vonatkozó követelmények

Az ETCS- és GSM-R pálya menti részeire vonatkozó műszaki tervezési szabályoknak, valamint az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekhez kapcsolódó üzemeltetési tesztforgatókönyveknek elegendőeknek kell lenniük ahhoz, hogy le lehessen írni a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerhez kapcsolódó, rendes és meghatározott korlátozott üzemmódú helyzetekben előadódó valamennyi releváns műveletet; továbbá:

(1) összhangban kell lenniük az ezen ÁME-ben említett előírásokkal;

(2) azon kell alapulniuk, hogy a pálya menti alrendszerrel együttműködő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek funkciói, interfészei és teljesítménye összhangban legyen ezen ÁME követelményeivel;

(3) azonosaknak kell lenniük azokkal a szabályokkal és forgatókönyvekkel, amelyeket a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítése során használtak annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtott funkciók, interfészek és teljesítmények képesek-e biztosítani, hogy a rendszer tervezett működése - a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelelő módozataival, illetve szintjei és módozatai közötti váltásokkal együtt - megfelelő legyen.

6.1.2.4. Az ETCS-rendszer kompatibilitására vonatkozó követelmények

Az Ügynökség műszaki dokumentumban állapítja meg és kezeli egy fedélzeti alrendszernek a pálya menti alrendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségének igazolására szolgáló ellenőrzéseket.

A pályahálózat-működtetők - hálózataik ETCS-beszállítóinak támogatásával - legkésőbb 2020. január 16-ig benyújtják az Ügynökségnek a hálózatukon végzett szükséges (4.2.17. pont szerint meghatározott) ellenőrzések meghatározását.

A pályahálózat-működtetők az infrastruktúra-nyilvántartás ESC-típusainak megfelelően sorolják be az ETCS-vonalakat.

Ha hálózatukkal kapcsolatban az említett ellenőrzések tekintetében bármilyen változtatás történik, a pályahálózat-működtetők azt az Ügynökség elé terjesztik. Az Ügynökség 5 munkanapon belül frissíti a technikai dokumentumot.

6.1.2.5. A rádiórendszer kompatibilitására vonatkozó követelmények

Az Ügynökség műszaki dokumentumban állapítja meg és kezeli egy fedélzeti alrendszernek a pálya menti alrendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségének igazolására szolgáló ellenőrzéseket.

A pályahálózat-működtetők - hálózataik GSM-R-beszállítóinak támogatásával - legkésőbb 2020. január 16-ig benyújtják az Ügynökségnek a hálózatukon végzett szükséges (4.2.17. pont szerint meghatározott) ellenőrzések meghatározását.

A pályahálózat-működtetők az infrastruktúra-nyilvántartásban hangalapú RSC-típusoknak és - adott esetben - ETCS-adatoknak megfelelően sorolják be vonalaikat.

Ha hálózatukkal kapcsolatban az említett ellenőrzések tekintetében bármilyen változtatás történik, a pályahálózat-működtetők azt az Ügynökség elé terjesztik. Az Ügynökség 5 munkanapon belül frissíti a technikai dokumentumot.

6.2. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.2.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek vizsgálati eljárásai

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy rendszerelemcsoportok forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy felhatalmazott uniós képviselője köteles EK-megfelelőségi nyilatkozatot készíteni az (EU) 2016/797 irányelv 10. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (2) bekezdése szerint.

Az értékelési eljárást a 6.2.2. pontban (A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek moduljai) meghatározott modulok egyikének felhasználásával kell végrehajtani.

Az ellenőrző-irányító alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeihez EK-alkalmazhatósági nyilatkozat nem szükséges. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek forgalomba hozatalához elegendő a releváns alapvető paraméterek teljesítése, amelyet az EK-megfelelőségi nyilatkozat tanúsít ( 13 ).

6.2.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő ellenőrző-irányító és jelző rendszerelemek moduljai

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, ellenőrző-irányító és jelző alrendszereken belüli rendszerelemek értékelésekor a gyártó vagy annak felhatalmazott uniós képviselője az alábbiak közül választhat:

1. a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (CB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (CD-modul) kombinálva; vagy

2. a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (CB-modul), a gyártáshitelesítési eljárással (CF-modul) kombinálva; vagy

3. a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás (CH1-modul).

Továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő SIM-kártyás rendszerelem ellenőrzéséhez a gyártó vagy képviselője választhatja a CA-modult.

A modulok részletes leírása a 2010/713/EU bizottsági határozatban ( 14 ) található.

A következő magyarázat vonatkozik a modulok egy részének használatára:

1. Hivatkozással a CB-modul 2. fejezetére, az EK-típusvizsgálatot a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjával kell elvégezni.

2. Hivatkozással a CF-modul 3. fejezetére (termékhitelesítés), a statisztikai hitelesítés nem megengedett, vagyis az összes átjárhatósági rendszerelemet külön-külön meg kell vizsgálni.

6.2.3. Értékelési követelmények

A kiválasztott modultól függetlenül:

1. a "fedélzeti ETCS" kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében teljesíteni kell az ezen ÁME 6.2.4.1. pontjában megállapított követelményeket.

2. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelemcsoportok megfelelőségének értékelésekor a 6.1. táblázatban szereplő tevékenységeket ezen ÁME 5. fejezetének megfelelően végre kell hajtani. Minden hitelesítést az 5. fejezet megfelelő táblázatának és az abban szereplő alapvető paramétereknek a felhasználásával kell elvégezni.

6.1. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy rendszerelem-csoportok megfelelőségértékelésére vonatkozó követelmények

6.2.4. Különleges kérdések

6.2.4.1. Kötelező vizsgálatok a fedélzeti ETCS esetében

Különös figyelmet kell fordítani a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő fedélzeti ETCS rendszerelem megfelelőségének értékelésére, mivel ez a rendszerelem összetett, emellett pedig kulcsszerepet játszik az átjárhatóság biztosításában.

Függetlenül attól, hogy a CB vagy a CH1 modul került-e kiválasztásra, a bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy:

1. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem reprezentatív mintapéldánya keresztül ment-e az összes tesztelési sorozaton, és ezen belül az 4.2.2. pontban említett funkciók (a fedélzeti ETCS-funkciók) ellenőrzésére szolgáló összes tesztelési eseten. A kérelmező feladata, hogy meghatározza a tesztelési eseteket és azoknak a sorozaton belüli helyét (amennyiben ezeket az ezen ÁME-ben hivatkozott előírások nem határozzák meg),

2. ezekre a tesztekre olyan laboratóriumban került-e sor, amely a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 15 ) és az A. melléklet A.4. táblázatában említett szabványoknak megfelelően akkreditációval rendelkezik arra, hogy az A. melléklet 4.2.2.c. pontjában meghatározott tesztfelépítés és eljárások szerint tesztelést végezzen.

A laboratórium mindenre kiterjedő jelentést készít, amelyben feltünteti a tesztelési esetek eredményeit és az alkalmazott sorozatokat. A bejelentett szervezet feladata ellenőrizni a tesztelési esetek és a sorozatok megfelelőségét, az összes releváns követelmény teljesülését, és értékelni a tesztek eredményeit a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tanúsítása céljából.

6.2.4.2. Speciális átviteli modul (STM)

Minden tagállam felelős annak ellenőrzéséért, hogy az STM-ek megfelelnek-e a nemzeti előírásoknak.

Az STM és a fedélzeti ETCS közötti interfész hitelesítéséhez a bejelentett szervezetnek megfelelőségértékelést kell végeznie.

6.3. Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek

6.3.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek értékelési eljárásai

Ez a pont a fedélzeti, illetve a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokkal foglalkozik.

A kérelmező kérésére a bejelentett szervezet elvégzi a fedélzeti vagy pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését az (EU) 2016/797 irányelv IV. mellékletével összhangban.

A kérelmező elkészíti a fedélzeti vagy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (1) és (9) bekezdésével összhangban.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (9) bekezdésének.

Az értékelési eljárást a 6.3.2. pontban (Ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai) meghatározott modulok felhasználásával kell végrehajtani.

A fedélzeti, illetve pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokat a megfelelőségi tanúsítványokkal együtt elegendőnek kell tekinteni az alrendszerek ezen ÁME-ben meghatározott feltételek szerinti összeegyeztethetőségének biztosítására.

6.3.2. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek moduljai

Az alábbiakban feltüntetett összes modul meghatározását a 2010/713/EU bizottsági határozat tartalmazza.

6.3.2.1. Fedélzeti alrendszer

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1. a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD-modul) kombinálva; vagy

2. a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási hitelesítési eljárással (SF-modul) kombinálva; vagy

3. a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás (SH1-modul).

6.3.2.2. Pálya menti alrendszer

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hitelesítéséhez a kérelmező a következő lehetőségek közül választhat:

1. az egység-hitelesítési eljárás (SG modul); vagy

2. a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD-modul) kombinálva; vagy

3. a tervezési és fejlesztési szakasz tekintetében típusvizsgálati eljárás (SB-modul), a gyártási szakasz tekintetében a gyártási hitelesítési eljárással (SF-modul) kombinálva; vagy

4. a teljes minőségirányítási rendszeren és tervvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás (SH1-modul).

6.3.2.3. Modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pálya menti alrendszerekhez

Hivatkozással az SB-modul 4.2. pontjára (típusvizsgálat), a tervezést felül kell vizsgálni.

Hivatkozással az SH1-modul 4.2. pontjára (a teljes minőségirányítási rendszeren és konstrukcióvizsgálaton alapuló megfelelőségértékelési eljárás), szükséges egy további típusvizsgálat elvégzése.

6.3.3. Fedélzeti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

A 6.2. táblázat a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza.

A kiválasztott modultól függetlenül:

1. a hitelesítésnek igazolnia kell, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer a járműbe történő beépítésekor megfelel az alapvető paramétereknek;

2. az EK-megfelelőségi nyilatkozattal már rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek funkciói és teljesítményei nem igényelnek további hitelesítést.

6.2. táblázat

A fedélzeti alrendszerre vonatkozó megfelelőségértékelési követelmények

6.3.3.1. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálatai

Különös figyelmet kell fordítani a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer megfelelőségének értékelésére az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer 4.2.17. pont szerinti összeegyeztethetőségére vonatkozó alapvető paraméter tekintetében.

A fedélzeti alrendszer előző EK-hitelesítési eljárására kiválasztott modultól függetlenül a bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy:

a) rendelkezésre állnak-e a jármű kiválasztott felhasználási területe tekintetében végzett műszaki összeegyeztethetőségi ellenőrzések eredményei;

b) a műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzése az Ügynökség által közzétett, a 6.1.2.4. és 6.1.2.5. pontban említett műszaki dokumentummal összhangban történt-e;

c) az ellenőrzésekről készült jelentés tanúsága szerint a műszaki összeegyeztethetőségi ellenőrzések eredményei kimutatják-e a műszaki összeegyeztethetőségi ellenőrzések során talált valamennyi összeegyeztethetetlenséget és hibát.

A bejelentett szervezet nem ellenőrzi újra a fedélzeti alrendszerre vonatkozó EK-ellenőrzési eljárás során már teljesített szempontokat.

Az ezen ellenőrzéseket végző bejelentett szervezet eltérhet a fedélzeti alrendszer tekintetében EK-hitelesítési eljárást végző bejelentett szervezettől.

Ha ezek a vizsgálatok a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem szintjén is elvégzésre kerülnek, akkor kevesebb tesztre van szükség az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer szintjén.

6.3.4. A pálya menti alrendszerre vonatkozó értékelési követelmények

Az ezen ÁME hatálya alatt végrehajtott értékelések célja annak igazolása, hogy a berendezés megfelel a 4. fejezetben szereplő követelményeknek.

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer részét képező ETCS megtervezéséhez azonban alkalmazásspecifikus információkra is szükség van; Ezek közé tartoznak a következők:

1. a vonal olyan jellemzői, mint a lejtési szögek, távolságok, az útvonalelemek és az eurobalíz/euroloop helye, védelmet igénylő helyek stb.;

2. az ETCS rendszer által kezelendő jelzési adatok és szabályok.

Ez az ÁME nem terjed ki az alkalmazásspecifikus információk helytállóságának ellenőrzésére:

A kiválasztott modultól függetlenül:

1. a 6.3. táblázat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek hitelesítésekor elvégzendő ellenőrzéseket és a teljesítendő alapvető paramétereket tartalmazza;

2. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek szintjén már ellenőrzött funkciók és teljesítmények nem igényelnek további hitelesítést.

6.3. táblázat

A pálya menti alrendszerre vonatkozó megfelelőségértékelési követelmények

6.4. A részleges megfelelésre vonatkozó rendelkezések

6.4.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek részeinek értékelése

Az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (7) bekezdése értelmében a bejelentett szervezet kiadhat hitelesítési tanúsítványt az alrendszer bizonyos részeire vonatkozóan, amennyiben ezt a vonatkozó ÁME lehetővé teszi.

Az ezen ÁME 2.2. pontjában (Hatály) megállapítottak szerint a pálya menti és fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek különböző részekből állnak, amelyeket a 4.1. pont (Bevezetés) ismertet.

Az ezen ÁME-ben meghatározott egyes részekre vagy a részek kombinációjára kiadható hitelesítési tanúsítvány; a bejelentett szervezet csupán azt ellenőrzi, hogy az adott rész megfelel-e az ÁME követelményeinek.

A bejelentett szervezet a kiválasztott modultól függetlenül köteles ellenőrizni, hogy:

(1) az ÁME-nek az adott részre vonatkozó követelményei teljesültek-e, és

(2) az ÁME ugyanazon alrendszer más részei tekintetében már értékelt követelményeinek teljesítése nem módosult-e.

6.4.2. Értékelés nemzeti szabályok alkalmazása esetén

Ha egyes lényeges követelmények nemzeti szabályok révén teljesülnek, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi tanúsítványnak és az alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési tanúsítványnak pontosan hivatkoznia kell ezen ÁME azon részeire, amelyek tekintetében értékelték, és amelyek tekintetében nem értékelték a megfelelőséget.

6.4.3. A követelmények részleges teljesítése az ÁME korlátozott alkalmazása esetén

6.4.3.1. Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ben előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket, csak akkor adható ki EK-megfelelőségi tanúsítvány, ha a nem alkalmazott funkciókra, teljesítményjellemzőkre és interfészekre nincs szükség ahhoz, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet egy olyan alrendszerbe integrálják, amelynek funkcióját a kérelmező például az alábbiak szerint tünteti fel: ( 16 )

1. az STM-hez kapcsolódó fedélzeti ETCS-interfész, amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet a külső STM-et nem igénylő járműveken való felszerelésre szánták;

2. más RBC-khez kapcsolódó RBC-interfész, amennyiben az RBC-t olyan alkalmazásban kívánják felhasználni, amelyhez nem terveznek szomszédos RBC-ket.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi tanúsítványnak (vagy a kapcsolódó dokumentumoknak) meg kell felelnie (meg kell felelniük) valamennyi alábbi követelménynek:

1. feltünteti, mely funkciókat, teljesítményjellemzőket vagy interfészeket nem alkalmazzák;

2. elegendő információt nyújt ahhoz, hogy be lehessen azonosítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használható;

3. elegendő információt nyújt ahhoz, hogy be lehessen azonosítani azon alrendszer átjárhatóságának használati feltételeit és korlátozásait, amelyre vonatkozik.

6.4.3.2. Alrendszerek

Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer nem alkalmazza teljes körűen az ezen ÁME-ban előírt funkciókat, teljesítményjellemzőket és interfészeket (például azért, mert a részét alkotó egyik, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem nem alkalmazza ezeket), a hitelesítési tanúsítványban fel kell tüntetni, hogy mely követelmény tekintetében történt értékelés, valamint az alrendszer használati feltételeit és korlátait, és más alrendszerekkel való összeegyeztethetőségét.

6.4.3.3. A tanúsítványok tartalma

Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke szerint felállított munkacsoportban a bejelentett szervezet minden esetben egyeztet az Ügynökséggel arról, hogy a megfelelő tanúsítványok és műszaki dokumentációk miként kezeljék a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és az alrendszerek használati feltételeit és korlátozásait.

6.4.4. Közbenső hitelesítési nyilatkozat

Ha a megfelelőség értékelésére az alrendszerek kérelmező által meghatározott azon részei tekintetében került sor, amelyek eltérnek az ezen ÁME 4.1. táblázatában engedélyezett részektől, vagy ha a hitelesítési eljárásnak még csak bizonyos szakaszai zárultak le, csupán közbenső hitelesítési nyilatkozat adható ki.

6.5. A hibák kezelése

Ha a vizsgálatok során vagy valamely alrendszer üzemi élettartama alatt fény derül a tervezett funkcióktól és/vagy teljesítménytől való eltérésekre, a kérelmezők és/vagy az üzemeltetők haladéktalanul tájékoztatják az Ügynökséget és azt az engedélyező szervet, amely kiadta az adott pálya menti alrendszerekre vagy járművekre vonatkozó engedélyeket, hogy indítsák el az (EU) 2016/797 irányelv 16. cikkében meghatározott eljárásokat. A szóban forgó irányelv 16. cikke (3) bekezdésének alkalmazásából eredően:

(1) amennyiben az eltérés oka ezen ÁME helytelen alkalmazása vagy a berendezések tervezését vagy felszerelését érintő hiba, akkor a megfelelő tanúsítvány kérelmezője meghozza a megfelelő javító intézkedéseket és naprakésszé teszi az érintett tanúsítványokat és/vagy a megfelelő műszaki dokumentációkat (a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy az alrendszerek vonatkozásában), valamint a megfelelő EK-nyilatkozatokat;

(2) amennyiben az eltérés oka az ezen ÁME-ben vagy az abban hivatkozott előírásokban szereplő hiba, akkor az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikkében említett eljárást kell alkalmazni.

Az Ügynökség a beérkező információkat hatékony módszerekkel feldolgozza, és elősegíti a változásellenőrzés-kezelési folyamatot, amelynek célja az előírások, köztük a vizsgálati előírások javítása/továbbfejlesztése.

7. AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ÉS JELZŐ ALRENDSZEREKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1. Bevezetés

Ez a fejezet ismerteti az ÁME végrehajtásával kapcsolatos stratégiát és a kapcsolódó műszaki intézkedéseket, különös tekintettel az A. osztályú rendszerekre való áttérés feltételeire.

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ÁME végrehajtását alkalmanként össze kell egyeztetni más ÁME-k végrehajtásával.

7.2. Általánosan alkalmazandó szabályok

7.2.1. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszereknek vagy részeiknek korszerűsítése vagy felújítása

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer korszerűsítése vagy felújítása a 2.2. pont szerint az alrendszer bármely részét vagy összes részét érintheti:

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer egyes részeit ezért külön-külön is lehet korszerűsíteni vagy felújítani, amennyiben az átjárhatóság ezzel nem kerül veszélybe.

Az egyes részek alapvető paramétereinek meghatározását a 4.1. fejezet (Bevezetés) tartalmazza.

7.2.1a. A meglévő fedélzeti alrendszer változásai

Ez a pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében, 21. cikkének (12) bekezdésében és IV. mellékletében leírt EK-hitelesítési eljárással. Ezt az eljárást az (EU) 2018/545 bizottsági végrehajtási rendelet ( 17 ) 13., 15. és 16. cikke, valamint a 2010/713/EU bizottsági határozat ( 18 ) tovább finomítja.

Ez a pont egy meglévő fedélzeti alrendszer vagy fedélzeti alrendszer-típus változása(i) esetén alkalmazandó, beleértve a felújítást vagy korszerűsítést is. Nem alkalmazandó az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozó változások esetén.

7.2.1a.1. A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben bekövetkező változások kezelésére vonatkozó szabályok

(1) A fedélzeti alrendszerek változás(ok) által nem érintett - ezen ÁME 4.1. táblázatában meghatározott - részei, valamint alapvető paraméterei mentesülnek az ezen ÁME rendelkezései szerinti megfelelőségértékelés alól. A változást kezelő szerv rendelkezésre bocsátja a változás(ok) által érintett részek, valamint alapvető paraméterek listáját.

(2) Az alkalmazandó ÁME követelményei kapcsán új értékelés csak azon alapvető paraméterek tekintetében szükséges, amelyeket a változás(ok) érinthet(nek).

(3) Az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. és 16. cikkével és a 2010/713/EU határozattal összhangban, az EK-hitelesítésre szolgáló SB, SD/SF vagy SH1 modulok alkalmazásával, valamint adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően a változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel való megfelelőségét befolyásoló minden olyan változásról, amely új ellenőrzéseket tesz szükségessé. Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

(4) A változást kezelő szervnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények az alrendszer szintjén változatlanul teljesülnek, és ezt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

5. A fedélzeti alrendszer alapvető konstrukciós jellemzőit befolyásoló változásokat, melyeket a 7.1. táblázat (Alapvető konstrukciós jellemzők) határoz meg, az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja vagy 15. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint kell besorolni; a 7.1. táblázatnak (Alapvető konstrukciós jellemzők) megfelelően az alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló, de azokkal kapcsolatos változásokat a változást kezelő szerv az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint sorolja be.

6. A fenti 7.2.1a.1 (5) pontban nem említett változásokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem befolyásolják az alapvető konstrukciós jellemzőket. Ezeket a változást kezelő szerv az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint sorolja be.

Megjegyzés: A fenti 7.2.1a.1. (5) és (6) pontban meghatározott változások besorolását a változást kezelő szerv az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (12) bekezdésének b) pontja szerinti, biztonsági szintre vonatkozó megállapítás sérelme nélkül végzi.

(7) Valamennyi változásnak meg kell felelnie az alkalmazandó ÁME-knek ( 19 ), függetlenül e változások besorolásától.

7.1. táblázat

Alapvető konstrukciós jellemzők

8. Az EK-tanúsítvány kiállítása érdekében a bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre:

- A konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-tanúsítványa, amennyiben az még érvényes.

- Az eredeti EK-tanúsítvány módosításai a konstrukció olyan módosított részei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítéshez használt ÁME-változatnak való megfelelőségét.

9. A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

10. Az EK-tanúsítványra vonatkozó frissített műszaki dokumentációra az az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentum hivatkozik, amely a módosított típus tekintetében megfelelőnek nyilvánított fedélzeti alrendszerre vonatkozóan a változást kezelő szerv által kiadott EK-hitelesítési nyilatkozatot kíséri.

11. A "rendszer-azonosító" olyan számozási rendszer, amely azonosítja az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rendszerverzióját, és különbséget tesz a funkcióazonosító és a végrehajtási azonosító között. A "funkcióazonosító" a rendszerazonosító része, és az egyedi konfigurációmenedzsment által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben végrehajtott ellenőrzés-irányítás és jelzés alapvető konstrukciós jellemzőire utal(nak). A "végrehajtási azonosító" a rendszerazonosító része, és a beszállító egyedi konfigurációmenedzsmentje által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszer speciális konfigurációját képviseli(k). A "rendszerazonosítót", a "funkcióazonosítót" és "végrehajtási azonosítót" az egyes beszállítók határozzák meg.

7.2.1a.2. A fedélzeti ETCS-funkciók alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1. A célfunkció ( 20 ) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

2. A "biztonság" és "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A biztonsági szintre vonatkozó megállapítás eredménye (pl. az EN 50126 szabvány szerinti biztonsági elemzés) változatlan marad.

4. A változtatás miatt nem kell bevezetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

5. Egy értékelő szervezet (kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer) a 3.2.1. pontban meghatározottak szerint elvégezte a kérelmező független kockázatértékelését és ezen belül annak igazolását, hogy a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a biztonságot. A kérelmezővel kapcsolatos igazolásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a változtatás ténylegesen kezeli a kezdeti funkciózavar okait.

6. A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre (pl. a CH1, SH1, CD és SD modulok szerint). Más modulok (pl. CF, SF) esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes ( 21 ).

7. Az egyedi konfigurációmenedzsment meghatározza a (7.2.1a.1.11. pont szerinti) "rendszerazonosítót", és a funkcionális rész nem változik a változtatás után.

8. A változtatás az (EU) 2018/545 rendelet 5. cikkében előírt konfigurációmenedzsment részét képezi.

7.2.1a.3. A fedélzeti vasúti mobilkommunikációs funkciók alapvető konstrukciós jellemzőket nem befolyásoló megváltoztatásának feltételei

1. A célfunkció ( 22 ) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

2. A "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre (pl. a CH1, SH1, CD és SD modulok szerint). Más modulok (pl. CF, SF) esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes ( 23 ).

4. A változtatás az (EU) 2018/545 rendelet 5. cikkében előírt konfigurációmenedzsment részét képezi.

7.2.1b. A meglévő pálya menti alrendszer változásai

Ez a pont a változást kezelő és az engedélyező szervek által alkalmazandó elveket határozza meg, összhangban az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikkének (9) bekezdésében, 18. cikkének (6) bekezdésében és a 2010/713/EU határozatban leírt EK-hitelesítési eljárással.

7.2.1b.1. A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekben bekövetkező változások kezelésére vonatkozó szabályok

Az EK-hitelesítési tanúsítvánnyal rendelkező ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek korszerűsítése vagy felújítása esetén a következő szabályok alkalmazandók:

1. A változtatások új engedélyezést igényelnek, ha befolyásolják a 7.2. táblázatban meghatározott alapvető paramétereket. 7.2. táblázat Pálya menti alapvető paraméterek olyan módosításai, amelyek új engedélyezést igényelnek Alapvető paraméter Új engedélyezést igénylő módosítás 4.2.3. A pálya menti ETCS funkciói A 7.2.1b.2. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése 4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók - GSM-R A 7.2.1b.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése 4.2.4.2. Hang- és üzemi kommunikációs alkalmazás 4.2.4. Vasúti mobilkommunikációs funkciók - GSM-R A 7.2.1b.3. pont szerinti feltételek nem mindegyikének teljesülése 4.2.4.3. ETCS adatkommunikációs alkalmazások

2. A változások csak azon módosítások újbóli értékelésével kezelhetők, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítés során használt vonatkozó ÁME-verziónak való megfelelését. A változást kezelő szervnek igazolnia és dokumentálnia kell, hogy az alkalmazandó követelmények az alrendszer szintjén változatlanul teljesülnek, és ezt egy bejelentett szervezetnek értékelnie kell.

3. A változást kezelő szerv értesíti a bejelentett szervezetet az alrendszernek a vonatkozó ÁME(k) követelményeivel vagy a tanúsítvány érvényességi feltételeivel való megfelelőségét befolyásoló minden változásról. Ezeket az információkat a változást kezelő szerv megfelelő hivatkozásokkal ellátva csatolja a meglévő EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációhoz.

4. Az EK-tanúsítvány kiállítása érdekében a bejelentett szervezet hivatkozhat a következőkre: - A konstrukció változatlan alkatrészeinek, vagy változó, de az alrendszer megfelelőségét nem befolyásoló alkatrészeinek eredeti EK-tanúsítványa, amennyiben az még érvényes. - Az (eredeti tanúsítványt módosító) további EK-tanúsítvány a konstrukció olyan módosított alkatrészei tekintetében, amelyek befolyásolják az alrendszernek az EK-hitelesítéshez használt ÁME-változatnak való megfelelőségét.

5. A változást kezelő szervnek minden esetben biztosítania kell, hogy az EK-tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt ennek megfelelően frissítsék.

6. A "rendszer-azonosító" olyan számozási rendszer, amely azonosítja az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rendszerverzióját, és különbséget tesz a funkcióazonosító és a végrehajtási azonosító között. A "funkcióazonosító" a rendszerazonosító része, és az egyedi konfigurációmenedzsment által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszerben végrehajtott ellenőrzés-irányítás és jelzés alapvető konstrukciós jellemzőire utal(nak). A "végrehajtási azonosító" a rendszerazonosító része, és a beszállító egyedi konfigurációmenedzsmentje által meghatározott azon számot vagy számokat jelenti, amely(ek) egy ellenőrző-irányító és jelző alrendszer speciális konfigurációját képviseli(k). A "rendszerazonosítót", a "funkcióazonosítót" és "végrehajtási azonosítót" az egyes beszállítók határozzák meg.

7. A "konfigurációmenedzsment" azt biztosító módszeres szervezési, műszaki és adminisztratív eljárás, hogy a dokumentáció egységessége és a változások nyomonkövethetősége megvalósuljon és folyamatosan fennálljon azzal a céllal, hogy: a) a vonatkozó uniós jogból és a nemzeti szabályokból eredő követelmények teljesüljenek; b) a módosításokat vagy a műszaki dokumentációban, vagy a kiadott engedélyt kísérő dokumentációban ellenőrizzék és dokumentálják; c) az információk és az adatok naprakészek és pontosak legyenek; d) az érintett felek szükség szerint tájékoztatást kapjanak a módosításokról.

7.2.1b.2. A pálya menti ETCS-funkciók megváltoztatásának azon feltételei, amelyek nem teljesülése új üzembehelyezési engedélyt igényel

1. A célfunkció ( 24 ) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

2. A "biztonság" és "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A biztonsági szintre vonatkozó megállapítás eredménye (pl. az EN 50126 szabvány szerinti biztonsági elemzés) változatlan marad.

4. A változtatás miatt nem kell bevezetni új biztonság-vonatkozású alkalmazási feltételt (SRAC) vagy átjárhatósági korlátozást.

5. Amennyiben azt a 3.2.1. pont előírja, egy értékelő szervezet (kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer) elvégezte a kérelmező független kockázatértékelését és ezen belül annak igazolását, hogy a változtatás nem befolyásolja hátrányosan a biztonságot. A kérelmezővel kapcsolatos igazolásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a változtatás ténylegesen kezeli a kezdeti funkciózavar okait.

6. A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre (pl. a CH1, SH1, CD és SD modulok szerint). Más modulok (pl. CF, SF, SG) esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes ( 25 ).

7. Az egyedi konfigurációmenedzsment meghatározza a (7.2.1b.1.6. pont szerinti) "rendszerazonosítót", és a funkcionális rész nem változik a változtatás után.

8. A változtatásnak a 7.2.1b.1.7. pontban meghatározott konfigurációmenedzsment részét kell képeznie.

7.2.1b.3. A fedélzeti vasúti mobilkommunikációs funkciók megváltoztatásának azon feltételei, amelyek nem teljesülése új üzembehelyezési engedélyt igényel

1. A célfunkció ( 26 ) változatlan marad vagy olyan állapotba kerül, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

2. A "műszaki összeegyeztethetőség" követelmény szempontjából releváns interfészek változatlanok maradnak vagy olyan állapotba kerülnek, amelyet az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vettek.

3. A változtatás egy bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszer alapján kerül elvégzésre (pl. a CH1, SH1, CD és SD modulok szerint). Más modulok (pl. CF, SF, SG) esetében igazolni kell, hogy az elvégzett ellenőrzés továbbra is érvényes ( 27 ).

4. A változtatásnak a 7.2.1b.1.7. pontban meghatározott konfigurációmenedzsment részét kell képeznie.

7.2.1b.4. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek fedélzeti és pálya menti részei közötti műszaki összeegyeztethetőségre gyakorolt hatás

A pályahálózat-működtetők biztosítják, hogy a meglévő pálya menti alrendszeren végrehajtott változtatások lehetővé tegyék az ÁME-nek megfelelő ( 28 ) fedélzeti alrendszerek működésének folyamatosságát a változások által érintett vonalakon.

Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha a változások egy új szintű pálya menti alkalmazásnak a 7.2.6. (1) és (3) pontban meghatározott követelmények szerinti végrehajtásából, vagy az ezen ÁME A. mellékletében említett előíráscsomag összeegyeztethetetlen módon való teljesítéséből adódnak, amennyiben a változást legalább 3 évvel előre bejelentik, kivéve, ha az adott vágányokon szolgáltatásokat nyújtó pályahálózat-működtető és vasúti társaságok ennél rövidebb időben egyeztek meg ( 29 ).

7.2.2. Örökölt rendszerek

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az örökölt rendszereknek és interfészeiknek működőképessége változatlan maradjon, kivéve akkor, ha e rendszerek biztonsággal kapcsolatos hibáinak megszüntetése érdekében változtatásokat kell végrehajtani.

7.2.3. Speciális Átviteli Modulok rendelkezésre állása

Az ezen ÁME hatálya alá tartozó, de A. osztályú vonatvédelmi rendszerrel nem felszerelt vonalak esetében a tagállamnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy külső speciális átviteli modult (STM) biztosítson az örökölt B. osztályú rendszeréhez vagy rendszereihez.

Ezzel összefüggésben megfelelő módon figyelembe kell venni az STM-ek nyitott piacának tisztességes kereskedelmi feltételek mellett történő biztosítását. Amennyiben műszaki vagy kereskedelmi okok ( 30 ) miatt nem lehet biztosítani az STM rendelkezésre állását, az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot a probléma okairól és arról, milyen kockázatcsökkentő intézkedésekkel kívánja lehetővé tenni a gazdasági szereplők, különösen a külföldi gazdasági szereplők - számára az infrastruktúrához való hozzáférést.

7.2.4. További kiegészítő B. osztályú berendezések A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalon

ETCS-, illetve GSM-R-berendezésekkel felszerelt vonalakon kiegészítő B. osztályú berendezéseket lehet telepíteni, hogy A. osztályú berendezésekkel nem összeegyeztethető járműveket lehessen üzemeltetni az áttérési szakaszban.

A pálya menti berendezéseknek továbbá támogatniuk kell az A. és a B. osztály közötti átmenetet anélkül, hogy az ezen ÁME-ben előírtakon túl további követelményeket állapítanának meg a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre nézve.

7.2.5. A. és B. osztályú berendezésekkel felszerelt járművek

A járműállományt fel lehet szerelni A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt, hogy több vonalon is lehessen közlekedtetni.

Az érintett tagállam korlátozhatja a fedélzeti B. osztályú rendszer használatát azokon a vonalakon, amelyek nem rendelkeznek a megfelelő pálya menti rendszerrel.

Ha az A. és B. osztályú rendszerekkel felszerelt vonat olyan vonalon fut, amely A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt fel van szerelve, akkor a B. osztályú rendszerek működhetnek visszakapcsolási intézkedésként. Ahhoz, hogy egy jármű összeegyeztethetőnek minősülhessen olyan vonalakkal, amelyek az A. osztályú berendezésekkel párhuzamosan B. osztályú berendezésekkel is fel vannak szerelve, nem előírás, hogy az A. osztályú berendezésekkel párhuzamosan B. osztályú berendezésekkel is fel legyen szerelve.

A B. osztályú vonatvédelmi rendszereket a következőképpen lehet telepíteni:

1. szabványos interfészen keresztül üzemelő STM ("külső STM") használatával, vagy;

2. az ETCS-berendezésbe történő integrálással, vagy nem szabványos interfészen keresztüli kapcsolódással, vagy;

3. az ETCS-berendezéstől függetlenül, például a berendezések közötti váltást lehetővé tevő rendszerrel. A vasúttársaságnak ezt követően biztosítania kell, hogy az A. és a B. osztályú vonatvédelmi rendszer közötti átmenet ezen ÁME követelményeinek és a B. osztályú rendszerre vonatkozó nemzeti szabályoknak megfelelően történjen.

7.2.6. A kötelező és az opcionális funkciókra vonatkozó feltételek

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer EK-hitelesítését kérelmező személynek ellenőriznie kell, hogy azokat a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző funkciókat, amelyek ezen ÁME szerint "opcionálisak", nem írják-e elő az alrendszerek biztonságos integrációja érdekében más ÁME-k, nemzeti szabályok vagy kockázatértékelési folyamatok.

Nemzeti vagy kiegészítő funkciók pálya menti telepítése következtében nem tagadható meg az adott infrastruktúra használata olyan vonat számára, amely csak az A. osztályú fedélzeti rendszerek kötelező követelményeinek felel meg, kivéve a következő kiegészítő fedélzeti funkciók esetében szükséges követelményeket:

(1) A 3. szintű ETCS pálya menti alkalmazás esetében szükséges, hogy a fedélzeti berendezés képes legyen megerősíteni a vonat integritását;

(2) Az infill funkcióval rendelkező 1. szintű ETCS pálya menti alkalmazáshoz szükség van a megfelelő (Euroloop vagy rádiós) infill adatátvitellel rendelkező fedélzeti berendezésre, ha az oldási sebesség biztonsági okokból (például a veszélyeztetett pontok védelme érdekében) nullára van beállítva.

(3) Ha az ETCS rádió útján történő adatátvitelt igényel, akkor szükség van az alrendszer ezen ÁME szerinti "adatátviteli rádiós kommunikáció" részére.

A KER STM-et tartalmazó fedélzeti alrendszer esetében "K" interfész telepítésére lehet szükség.

7.3. A GSM-R telepítésére vonatkozó szabályok

7.3.1. Pálya menti berendezések

A GSM-R felszerelése kötelező a következő esetekben:

1. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2. a már üzembe helyezett pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer rádiókommunikációs részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek az örökölt egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

3. A 2. vagy 3. szintű, illetve a rádiós infillel rendelkező 1. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiós kommunikációt igényel.

7.3.2. Fedélzeti berendezések

Olyan járművekre, amelyeket olyan vonalakon kívánnak használni, amelynek legalább egy szakaszára GSM-R van felszerelve (még akkor is, ha azt egy örökölt rádiókommunikációs rendszerre építették rá), kötelező GSM-R felszerelése a következő esetekben:

1. a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének első alkalommal történő felszerelése;

2. a már forgalomba hozott fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hangalapú rádiókommunikációs részének olyan korszerűsítése, amely megváltoztatja az alrendszer funkcióit vagy teljesítményét. Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek az örökölt egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

3. A 2. vagy 3. szintű, illetve a rádiós infillel rendelkező 1. szintű ETCS telepítése adatátviteli rádiós kommunikációt igényel.

7.4. Az ETCS telepítésére vonatkozó szabályok

7.4.1. Pálya menti berendezések

Az (EU) 2017/6 bizottsági végrehajtási rendelet ( 31 ) 1. és 2. cikke, valamint I. melléklete alkalmazandó az 1315/2013/EU rendelet ( 32 ) 47. cikkében említettek szerint.

A pálya mentén nem telepíthető és működtethető Euroloop vagy rádiós infill adatátvitel, kivéve azokat a már meglévő létesítményeket vagy tervezett projekteket, amelyek ezt az adatátvitelt alkalmazzák. Az ilyen tervezett projektekről 2020. június 30-ig értesíteni kell az Európai Bizottságot.

7.4.1.1. Nagysebességű hálózat

Pálya menti ETCS felszerelése kötelező:

1. pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer vonatbiztosítási részének első alkalommal történő felszerelése esetén (B. osztályú rendszerrel vagy anélkül); vagy

2. a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer meglévő vonatbiztosítási részének korszerűsítése esetén, amennyiben az módosítja a meglévő hagyományos rendszer funkcióit, teljesítményét és/vagy átjárhatósági szempontból releváns interfészeit (légrés). Ez nem vonatkozik azokra a módosításokra, amelyek a hagyományos egységek biztonsági hibáinak megszüntetéséhez szükségesek.

7.4.2. Fedélzeti berendezések

7.4.2.1. Új járművek

1. Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének megfelelően forgalomba hozandó ( 33 ) új járműveket, beleértve a valamely típusnak megfelelően engedélyezett járműveket is, fel kell szerelni ETCS-sel ezen ÁME A. mellékletének megfelelően, és a szóban forgó járműveknek meg kell felelniük az A. melléklet A.2. táblázata szerinti 2. vagy 3 előíráscsomagnak (#2 vagy #3).

2. Az ETCS-sel való felszerelés követelménye nem alkalmazandó a következőkre:

(1) vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló új mobil berendezések,

(2) új tolatómozdonyok,

(3) nem nagysebességű vonalakon való közlekedésre szánt új vasúti járművek; a) amennyiben azokat kizárólag országon belüli, olyan területeken való közlekedésre szánták, amelyek kívül esnek az (EU) 2017/6 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott folyosókon, valamint az (EU) 2017/6 végrehajtási rendelet (2) cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a főbb európai kikötőkkel, rendező pályaudvarokkal, áruterminálokkal és teherszállítási területekkel való összeköttetés biztosító vonalakon, vagy b) vagy amennyiben azokat a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli, határokon átnyúló (a szomszédos ország első állomásáig vagy a kizárólag transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli vonalakat használó szomszédos ország felé összeköttetést biztosító első állomásig tartó) szolgáltatásokra szántak.

3. Az ezen ÁME A. mellékletének A.2. táblázatában megadott 1. előíráscsomagnak (#1) megfelelően megadott járműtípus-engedélyek már nem lesznek érvényesek az adott járműtípusoknak megfelelő új járművek engedélyezése céljából (a 7.4.2.3. pont alkalmazásának sérelme nélkül). Ez nem érinti az adott járműtípusok szerint már engedélyezett járműveket.

7.4.2.2. Meglévő járművek korszerűsítése és felújítása

Az ETCS rendszer fedélzeti felszerelése kötelező, ha a nagysebességű hálózatra tervezett meglévő járművek fedélzetére a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer részeként új vonatvédelmi berendezést telepítenek.

7.4.2.3. Az ÁME szerinti követelmények átmeneti ideig történő alkalmazása új járművekre

1. Az ezen ÁME alkalmazási időpontját megelőzően megkezdett egyes projektek vagy szerződések indokolhatják az olyan új járművek forgalombahozatali engedélyére vonatkozó kérelmet ( 34 ), amelyeket az ezen ÁME A. mellékletének A.2.1. táblázata szerinti 1. előíráscsomagnak (#1) megfelelő ETCS-sel szereltek fel, és amelyek nem felelnek meg teljes mértékben ezen ÁME 7.4.2.1. pontjának. Az ilyen projektekkel vagy szerződésekkel érintett járművek tekintetében és az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban átmeneti időszak meghatározására került sor, amely alatt ezen ÁME 7.4.2.1. pontjának alkalmazása nem kötelező.

2. Ez az átmeneti időszak a 2019. január 1. előtt bármely tagállamban engedélyezett járműtípusnak ( 35 ) megfelelően engedélyezett új járművekre alkalmazandó az ezen ÁME A. mellékletének A.2. táblázata szerinti 1. előíráscsomagnak (#1) való megfelelés alapján 2020. december 31-ig.

3. Az átmeneti időszak:

a) 2020. december 31-ig tart: Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének megfelelően forgalomba hozandó (34) , 2. pontban említett járműveket fel kell szerelni ETCS-sel az ezen ÁME A. melléklete A.2. táblázata szerinti 1., 2. vagy 3. előíráscsomagnak (#1, #2 vagy #3) megfelelően.

b) Az 1. előíráscsomag (#1) alkalmazása esetén egy használati feltételt kell belefoglalni a járművek forgalombahozatali (34) engedélyébe a 2. vagy 3. előíráscsomagnak (#2 vagy #3) való megfelelés érvényesítése céljából egy legfeljebb 2023. július 1-jéig tartó időszakra vonatkozóan.

7.4.2.4. A meglévő járművek felhasználási területének kiterjesztésére vonatkozó szabályok

A felhasználási terület kiterjesztésének kérelmezésekor a következő szabályok alkalmazandók az üzembe helyezett és a 2007/756/EK bizottsági határozattal ( 36 ) összhangban a nemzeti járműnyilvántartásba vagy az (EU) 2018/1614 bizottsági végrehajtási határozattal ( 37 ) összhangban az európai járműnyilvántartásba vett, meglévő járművek tekintetében:

(1) A járműveknek meg kell felelniük az e melléklet 7.6. pontjában említett különleges esetekben alkalmazandó egyedi rendelkezéseknek, valamint az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikke (2) bekezdése a), c) és d) pontjában említett, a szóban forgó irányelv 14. cikkének megfelelően bejelentett nemzeti szabályoknak. Az ezen ÁME szerinti követelmények részleges teljesítése esetén továbbá a 6.1.1.3. pont (3) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ETCS-, illetve GSM-R-berendezésekkel már felszerelt járműveket nem kell korszerűsíteni, kivéve, ha a műszaki összeegyeztethetőség ezt megkívánja.

(3) Az azzal még nem ellátott járműveket fel kell szerelni az ETCS-sel, és meg kell feleltetni őket az A. melléklet A.2.2. és A.2.3. táblázatában említett 2. vagy 3. előíráscsomagnak (#2, #3). Az ETCS-sel való felszerelésre vonatkozó követelmény - a műszaki összeegyeztethetőség követelményének kivételével - nem vonatkozik a következőkre: a) nem kifejezetten nagysebességű vonalakon ( 38 ) történő üzemelésre tervezett járművek, amennyiben azok engedélyezésére 2015. január 1-je előtt sor került; b) nem kifejezetten nagysebességű vonalakon történő üzemelésre tervezett, 2015. január 1-jét követően engedélyezett járművek, ha fennáll az alábbi helyzetek valamelyike: i. azokat kizárólag egy tagállamban, az (EU) 2017/6 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott folyosókon és az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében említett fő európai kikötőkkel, rendező pályaudvarokkal, áruterminálokkal és áruszállítási területekkel való összeköttetést biztosító vonalakon kívül történő üzemeltetésre szánják; ii. azokat a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli, határokon átnyúló (a szomszédos ország első állomásáig vagy a kizárólag transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli vonalakat használó szomszédos ország felé összeköttetést biztosító első állomásig tartó) szolgáltatásokra szánják; c) a 7.4.3. (2) pontot alkalmazó tagállamokban üzemelő járművek, amennyiben a felhasználási terület kiterjesztését követően a felhasználási terület kizárólag ugyanazon tagállamon belül található, kivéve, ha a felhasználási terület kiterjesztését követően a felhasználási terület több mint 150 km hosszúságú olyan szakaszt foglal magában, amely a felhasználási terület kiterjesztésének időpontjában fel van szerelve ETCS-sel, vagy amelyet a szóban forgó járművek felhasználási területének kiterjesztésétől számított 5 éven belül fel fognak szerelni ETCS-sel; d) a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések; e) tolatómozdonyok.

(4) A GSM-R hangfrekvenciás rádióval még fel nem szerelt járművekre GSM-R hangfrekvenciás rádiót kell telepíteni, és a járműveket meg kell feleltetni az A. melléklet A2.1., A2.2. és A2.3. táblázatában említett előírásoknak, ha a járművet olyan hálózaton kívánják használni, amely legalább egy GSM-R-berendezéssel felszerelt pontot tartalmaz, kivéve, ha azt a járműbe már beépített, a B. osztályú rádiókommunikációs rendszerrel kompatibilis örökölt rádiókommunikációs rendszerre építették rá.

(5) Azokra a járművekre, amelyek még nincsenek felszerelve az ETCS-adatokhoz szükséges GSM-R rendszerrel, csak GSM-R ETCS rádiót kell telepíteni, és a járműveket meg kell feleltetni az A. melléklet A2.1., A2.2. és A2.3. táblázatában említett előírásoknak, ha a járművet a 3. pontnak megfelelően fel kell szerelni ETCS-sel, és a járművet csak a 2. vagy 3. szintű ETCS rendszerrel felszerelt kiterjesztett alkalmazási területen való üzemeltetésre szánják.

(6) Amennyiben egy engedélyezett jármű a 2008/57/EK irányelv 9. cikke alapján mentesült az ÁME-k vagy azok egy részének alkalmazása alól, a kérelmezőnek az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkével összhangban eltérés(eke)t kell kérnie a kiterjesztett felhasználási terület szerinti tagállamokban.

7.4.3. Nemzeti előírások

1. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti szinten további követelményeket vezetnek be, különösen annak érdekében, hogy: 1) az ETCS-vel ellátott vonalakat kizárólag az ETCS-vel felszerelt járművek vehessék igénybe, és ily módon ösztönözzék a meglévő nemzeti rendszerek fokozatos megszűnését; 2) előírják, hogy ETCS-vel legyenek felszerelve az új, felújított vagy korszerűsített, a vasúti infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések, tolatómozdonyok és/vagy egyéb járművek akkor is, ha azokat kizárólag országon belüli közlekedésre tervezték.

2. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 7.4.2.1. pont első bekezdésében szereplő kötelezettség hatálya alól kizárják a kizárólag országon belüli közlekedésre szánt új járműveket, kivéve, ha az érintett járművek által használt terület 150 km-nél hosszabb olyan szakaszt foglal magában, amely már most fel van szerelve ETCS-vel vagy a szóban forgó járművek forgalomba hozatalának engedélyezésétől számítva 5 éven belül fel lesznek szerelve ETCS-vel. A tagállamok az e rendelkezés végrehajtásáról szóló határozatokat közzéteszik, eljuttatják a Bizottságnak és belefoglalják a 7.4.4. pontban említett nemzeti végrehajtási tervekbe.

7.4.4. Nemzeti végrehajtási tervek

A tagállamoknak nemzeti végrehajtási tervet kell készíteniük ezen ÁME végrehajtására, figyelembe véve az Európai Unió teljes vasúti rendszerének koherenciáját és a vasúti rendszer gazdasági életképességét. A tervben fel kell tüntetni az összes új, felújított és korszerűsített vasútvonalat, és részletes adatokkal kell szolgálni arról, hogy mikor kerül sor az ETCS és az A. osztályú rádió felszerelésére, illetve a B. osztályú rendszerek leszerelésére. A pálya menti megvalósításra vonatkozó szabályokat e rendelet 7.4.1. pontja tartalmazza. A nemzeti végrehajtási tervekben nem szerepelhetnek a pálya menti megvalósításra vonatkozó további szabályok.

A nemzeti végrehajtási tervekben a következőknek kell szerepelniük:

1. általános leírás és a helyzet bemutatása, ezen belül: (1) meglévő vonatvédelmi rendszerekre vonatkozó tények és adatok, például kapacitás, biztonság, megbízhatósági teljesítmény; (2) a felszerelt berendezések még hátralévő gazdasági élettartama és az ETCS és az A. osztályú rádió költség-haszon elemzése; (3) a 3. alapkonfigurációnak megfelelő fedélzeti egységekre vonatkozó nemzeti követelmények; (4) információk a fedélzeti egységek és a pálya menti létesítmények közötti kommunikációs rendszerekről (pl. rádiós vonal- vagy csomagkapcsolás, telepítési opciók ETCS-hez; B. osztályú kommunikációs rendszerek);

2. a műszaki átállási stratégia (fedélzeti átfedés vagy pálya menti átfedés) és a pénzügyi átállási stratégia meghatározása (mind az infrastruktúra, mind a járművek vonatkozásában);

3. Az örökölt B. osztályú vonatvédelmi rendszerek tekintetében a nyitott piaci feltételek biztosítása érdekében hozott, a 7.2.3. pont szerinti intézkedések leírása.

4. Időbeli ütemezés többek között az alábbiakra vonatkozóan: i. A hálózat egyes vonalain az ETCS és az A. osztályú rádió telepítésének időpontja (amennyiben a szolgáltatások működhetnek ETCS-vel); ii. A különböző vonalakon a B. osztályú rendszerek leszerelésének valószínűsíthető időpontja (amennyiben a szolgáltatások nem tudnak az örökölt rendszereken működni). Amennyiben a B. osztályú rendszerek leszerelésére az elkövetkező 15 évben a tervek szerint nem kerül sor, ezeket a valószínűsíthető időpontokat nem kell megadni; iii. Az az időpont, amikortól a jelenleg a határforgalomban részt vevő járművek teljes egészében ki tudják aknázni az abban rejlő lehetőségeket, hogy a nagysebességű hálózaton, folyosókon vagy a hálózat más részein, ideértve a kiszolgáló létesítményeket is, kizárólag ETCS fedélzeti alrendszerrel felszerelve működnek; a nagysebességű szolgáltatások vonatkozásában ez az időpont annak függvénye, hogy a nagysebességű hálózaton és a hálózat más részein (például a nagysebességű szolgáltatások által igénybe vett állomásokon) mikor kerül telepítésre az ETCS. Az árufuvarozás vonatkozásában ez az időpont annak függvénye, hogy a folyosókon és a hálózat más részein (például az "utolsó kilométerek" tekintetében) mikor kerül telepítésre az ETCS.

A nemzeti végrehajtási tervet legalább 15 éves időszakra kell elkészíteni, és azt rendszeresen - legalább ötévente - naprakésszé kell tenni. A nemzeti végrehajtási tervek frissítése során figyelembe kell venni az új generációs kommunikációs rendszer(ek) bevezetését, beleértve - nem kizárólagosan - a működés megkezdésének időpontját, valamint - adott esetben - a GSM-R (vagy annak részei) leszerelésének időpontját..

A tagállamoknak legkésőbb 2017. július 5-ig értesíteniük kell a Bizottságot nemzeti végrehajtási tervükről. A nemzeti végrehajtási tervek alapján frissíteni kell az 1315/2013/EU rendelet 49. cikkében említett transzeurópai közlekedési hálózat interaktív térinformatikai és műszaki információs rendszerében (TENtec) szereplő adatokat. A Bizottság a honlapján közzéteszi a nemzeti végrehajtási terveket, és ezekről az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikke (1) bekezdésében említett bizottságon keresztül tájékoztatja a tagállamokat.

A Bizottság a nemzeti végrehajtási tervekről összehasonlító áttekintést készít. Ezen áttekintés alapján meg lehet határozni, hogy mely esetekben van szükség további intézkedésekre.

7.4a. Az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer kompatibilitásának vizsgálataira vonatkozó végrehajtási szabályok

A meglévő járműveket minden további ellenőrzés nélkül összeegyeztethetőnek kell tekinteni a ETCS-rendszer, illetve rádiórendszer összeegyeztethetőségének hálózatbeli típusaival, ha azok 2020. január 16-án működőképesek, ugyanakkor a meglévő használati feltételeket és korlátozásokat fenn kell tartani.

A jármű vagy az infrastruktúra bármely későbbi műszaki vagy útvonal-kompatibilitásra vonatkozó módosítását az ETCS-rendszer, illetve a rádiórendszer összeegyeztethetőségére vonatkozó követelményeknek megfelelően kell kezelni.

7.5. A vonatérzékelő rendszerek telepítésére vonatkozó szabályok

A vonatérzékelő rendszer ezen ÁME-vel összefüggésben a pálya mentén felszerelt olyan berendezést jelenti, amely járművek jelenlétét és hiányát érzékeli a teljes útvonalon vagy annak egy adott pontján.

Az érzékelőberendezésből származó adatokat felhasználó pálya menti rendszerek (például biztosítóberendezés vagy a szintbeli keresztezést ellenőrző rendszer) nem tekintendők a vonatérzékelő rendszer részének.

Ez az ÁME csak olyan mértékben határozza meg a járművekhez csatlakozó interfészre vonatkozó követelményeket, amennyire az az ÁME-nek megfelelő járművek és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer közötti összeegyeztethetőség biztosításához szükséges.

Az ÁME követelményeinek megfelelő vonatérzékelő rendszer telepítése lehet független az ETCS vagy a GSM-R felszerelésétől.

Ezen ÁME vonatérzékelő rendszerekkel kapcsolatos követelményeit a következő esetekben kell teljesíteni:

1. a vonatérzékelő rendszer korszerűsítése;

2. a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben ezen ÁME követelményeinek teljesítése nem jelenti más pálya menti vagy fedélzeti rendszer nem kívánt módosítását vagy korszerűsítését;

3. a vonatérzékelő rendszer felújítása, amennyiben arra a vonatérzékelő rendszerből származó információkat felhasználó pálya menti rendszerek korszerűsítése vagy felújítása miatt van szükség;

4. a B. osztályú vonatvédelmi rendszerek eltávolítása (integrált vonatérzékelő és vonatvédelmi rendszerek esetében).

Az áttérési szakaszban gondoskodni kell arról, hogy az ÁME-nek megfelelő vonatérzékelő rendszer felszerelése a lehető legkevesebb kedvezőtlen hatást fejtse ki az ÁME-nek meg nem felelő járművekre.

Ennek elérése érdekében a pályahálózat-működtetőnek ajánlatos ÁME-nek megfelelő vonatérzékelő rendszert választania, amely egyúttal összeegyeztethető az adott infrastruktúrában működtetett, ÁME-nek meg nem felelő járművekkel is.

7.6. Különleges esetek

7.6.1. Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő egyedi rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelkezések vagy folyamatosan ("P" eset), vagy ideiglenesen ("T" eset) alkalmazandók.

Ezen ÁME-ben a "T3" ideiglenes eseten olyan ideiglenes esetek értendők, amelyek 2020 után is létezni fognak.

Az alábbi pontokban meghatározott különleges eseteket a 4. fejezet alkalmazandó pontjaival és/vagy az ott említett előírásokkal együtt kell értelmezni.

A különleges esetek felváltják a hozzájuk kapcsolódó, a 4. fejezetben meghatározott követelményeket.

Amennyiben a 4. fejezet vonatkozó pontjában meghatározott követelményekhez nem kapcsolódik különleges eset, ezek a követelmények nem szerepelnek a következő pontokban, és továbbra is változatlanul teljesíteni kell őket.

Az ÁME jövőbeni felülvizsgálatai során minden különleges esetet (a vonatkozó dátumokkal együtt) újra meg kell vizsgálni a biztonságra, az átjárhatóságra, a határokon átnyúló szolgáltatásokra, a TEN-T folyosókra gyakorolt befolyásuk, valamint az ezek megőrzésével vagy felszámolásával összefüggő gyakorlati és gazdasági hatásuk értékelése alapján abból a célból, hogy a szóban forgó esetek műszaki és földrajzi alkalmazási körét korlátozni lehessen. Különös figyelmet kell fordítani az uniós finanszírozás elérhetőségére.

A különleges eseteknek azon útvonalra vagy hálózatra kell korlátozódniuk, ahol alkalmazásuk feltétlenül szükséges; a különleges eseteket figyelembe kell venni az útvonallal való összeegyeztethetőség ellenőrzési eljárásaiban.

7.6.2. A különleges esetek felsorolása

7.6.2.1. Belgium

7.6.2.2. Egyesült Királyság

7.6.2.3. Franciaország

7.6.2.4. Lengyelország

7.6.2.5. Litvánia, Lettország és Észtország

7.6.2.6. Svédország

7.6.2.7. Luxemburg

7.6.2.8. Németország

7.6.2.9. Olaszország

7.6.2.10 Cseh Köztársaság

7.6.2.11. Hollandia

A. MELLÉKLET

Hivatkozások

Az alapvető paramétereknél (ezen ÁME 4. fejezete) szereplő minden hivatkozással kapcsolatosan a következő táblázat jelöli az alkalmazandó kötelező előírásokat a 2. táblázatban szereplő jelzőszám segítségével (A. táblázat 2.1., A. táblázat 2.2., A. táblázat 2.3.).

A.1. táblázat

Előírások

Az e melléklet A.2. táblázatában szereplő három táblázat (A.2.1., A.2.2. és A.2.3. táblázat) egyikét kell alkalmazni a pálya menti alrendszerre. A fedélzeti alrendszerre vagy az A.2.2. táblázatot vagy az A.2.3. táblázatot kell alkalmazni a 7.4.2.3. pontban meghatározott átmeneti időszak után.

Amennyiben az A.2. táblázatban felsorolt dokumentumok valamelyike egy másik dokumentum egyértelműen meghatározott rendelkezését tartalmazza (oly módon, hogy az bemásolásra került a dokumentumba vagy a dokumentum arra hivatkozást tartalmaz), akkor úgy kell tekinteni, hogy csak és kizárólag az adott rendelkezés részét képezi az A.2. táblázatban felsorolt, érintett dokumentumnak.

Ezen ÁME alkalmazásában amennyiben az A.2. táblázatban felsorolt dokumentumok valamelyike "kötelező" vagy "normatív" hivatkozást tartalmaz egy, az A.2. táblázatban nem szereplő dokumentumra, akkor a hivatkozott dokumentumot nem kötelező előírásnak, hanem minden esetben az alapkövetelmények teljesülésének igazolására szolgáló elfogadható megfelelési módozatnak kell tekinteni (amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek tanúsításakor felhasználható, és nem igényli az ÁME jövőbeni felülvizsgálatait).

Megjegyzés: az A.2. táblázatban "fenntartva" szóval jelölt előírások a G. mellékletben nyitott kérdésként is fel vannak sorolva az esetben, ha a megfelelő nyitott kérdések lezárásához nemzeti szabályok bejelentésére van szükség. A nyitott kérdésként fel nem sorolt, "fenntartva" jelzéssel ellátott dokumentumok a rendszer javítására szolgálnak.

A.2.1. táblázat

Kötelező előírások felsorolása

A.2.2. táblázat

A kötelező előírások felsorolása

A.2.3. táblázat

A kötelező előírások felsorolása

1. megjegyzés: Csak a rögzítendő adatok funkcionális leírása kötelező, az interfész műszaki jellemzőié nem.

2. megjegyzés: Az EN 301 515 szabvány 2.1. pontjában felsorolt azon előírásait, amelyekre a 32-es és a 33-as jelzőszám "MI" utalást tartalmaz, kötelező betartani.

3. megjegyzés: A TR 102 281 szabvány 1. és 2. táblázatában felsorolt azon változtatás iránti kérelmeket, amelyek hatással vannak a 32-es és a 33-as jelzőszám "MI" utalásaira, kötelező figyelembe venni.

4. megjegyzés: A 48-as jelzőszám csak a GSM-R mobil berendezések tesztjeire vonatkozik. Egyelőre "fenntartva". Az ÁME jövőbeni felülvizsgálatáról történő megegyezést követően e táblázatokba bevezetésre kerül a mobil berendezéseknek és hálózatoknak az ezen ÁME 6.1.2. pontjában szereplő lépések szerinti értékelésére szolgáló, rendelkezésre álló harmonizált tesztek jegyzéke.

5. megjegyzés: A piacon lévő termékeket már a vasúti társaságok GSM-R DMI-vel kapcsolatos igényeihez szabták, és tekintettel arra, hogy teljesen átjárhatóak, az ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó ÁME-ben nincs szükség rájuk vonatkozó előírásra.

6. megjegyzés: Az eredetileg a 78-as jelzőszámhoz sorolt információ most a 27-es jelzőszámhoz került (SUBSET-091).

7. megjegyzés: Ez a dokumentum független az ETCS és a GSM-R alapverziótól.

8. megjegyzés: Szándékosan törölve

9. megjegyzés: Szándékosan törölve

10. megjegyzés: Az ellenőrző-irányító és jelző rendszerre vonatkozó ÁME szerint csak az (MI) követelmények kötelezőek.

11. megjegyzés: Szándékosan törölve

12. megjegyzés: Szándékosan törölve

13. megjegyzés: Szándékosan törölve

14. megjegyzés: Szándékosan törölve

A.3. táblázat

A kötelező szabványok jegyzéke

1. megjegyzés: A Bizottság közleménye a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (átdolgozás) (HL C 435., 2017.12.15.), amelyben a szerkesztésbeli pontosításokat szolgáló helyesbítések is jelölve vannak.

2. megjegyzés: a szabvány e változata felhasználható a szabvány frissített változatában meghatározott átmeneti időszak alatt.

3. megjegyzés: Az EN 50126-1 (2017) szabvánnyal együtt alkalmazandó.

A.4. táblázat

Akkreditált laboratóriumokra vonatkozó kötelező szabványok jegyzéke

B. MELLÉKLET

Szándékosan törölve.

C. MELLÉKLET

Szándékosan törölve.

D. MELLÉKLET

Szándékosan törölve.

E. MELLÉKLET

Szándékosan törölve.

F. MELLÉKLET

Szándékosan törölve.

G. MELLÉKLET

Nyitott kérdések

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 102. o.).

( 3 ) A Bizottság (EU) 2017/6 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer európai megvalósítási tervéről (HL L 3., 2017.1.6., 6. o.).

( 4 ) A korlátozott üzemmódok olyan üzemmódok, amelyek meghibásodás esetén lehetővé teszik az üzemeltetést. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tervezésekor ezeket figyelembe vették.

( 5 ) Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerre vonatkozó ÁME jelenleg nem határoz meg semmiféle átjárhatósági követelményt a térközbiztosítások, a szintbeli keresztezések és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer bizonyos egyéb elemei tekintetében.

( 6 ) Az ezen ÁME-ban hivatkozott egyes dokumentumokban az "ERTMS" (Európai vasúti forgalomirányítási rendszer) kifejezés az ETCS-t és a GSM-R-t egyaránt magában foglaló rendszert jelenti, és az "ETCS" úgy szerepel, mint "ERTMS/ETCS".

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (HL L 138., 2016.5.26., 102. o.).

( 8 ) A Bizottság 2013. április 30-i 402/2013/EU végrehajtási rendelete a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2013.5.3., 8. o.).

( 9 ) A Bizottság 2011/665/EU végrehajtási határozata (2011. október 4.) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról (HL L 264., 2011.10.8., 32. o.).

( 10 ) A Bizottság (EU) 2019/777 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2014/880/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139 I., 2019.5.27., 312. o.)

( 11 ) A Bizottság (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139 I., 2019.5.27., 5. o.).

( 12 ) Az ezen adatok rendelkezésre bocsátásához használatos sablont az alkalmazási útmutató határozza meg.

( 13 ) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelő használatának ellenőrzése a fedélzeti és a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek teljes EK-hitelesítésének részét képezi a 6.3.3. és a 6.3.4. szakasznak megfelelően.

( 14 ) A Bizottság 2010. november 9-i 2010/713/EU határozata az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 16 ) Az e fejezetben ismertetett eljárások nem érintik a rendszerelemek csoportosításának lehetőségét.

( 17 )

1* A Bizottság határozata (2010. november 9.) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).

( 18 )

2* A Bizottság (EU) 2018/545 végrehajtási rendelete (2018. április 4.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 90., 2018.4.6., 66. o.).

( 19 )

3* Az Ügynökség 2017/3 számú véleménye szerint, ha nincs szükség új engedélyre, az alkalmazandó ÁME az eredeti tanúsításhoz használt ÁME. Amennyiben új engedélyre van szükség, az alkalmazandó ÁME a legújabb ÁME.

( 20 )

4* A célfunkció az az ETCS-funkció, amelyre az alrendszer EK-tanúsítványa szerinti értékelés vonatkozik. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, amelyek az ÁME-ben található hibákat korrigálják, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák a funkciónak az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vett állapotát.

( 21 )

5* A bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszeren kívül végzett módosításhoz szükséges valamennyi tevékenység esetében a bejelentett szervezet további vizsgálatokat vagy teszteket írhat elő.

( 22 )

6* A célfunkció az a mobilkommunikációs funkció, amelyre az alrendszer EK-tanúsítványa szerinti értékelés vonatkozik. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, amelyek az ÁME-ben található hibákat korrigálják, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák a funkciónak az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vett állapotát.

( 23 )

7* A bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszeren kívül végzett módosításhoz szükséges valamennyi tevékenység esetében a bejelentett szervezet további vizsgálatokat vagy teszteket írhat elő.

( 24 )

8* A célfunkció az az ETCS-funkció, amelyre az alrendszer EK-tanúsítványa szerinti értékelés vonatkozik. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, amelyek az ÁME-ben található hibákat korrigálják, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák a funkciónak az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vett állapotát.

( 25 )

9* A bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszeren kívül végzett módosításhoz szükséges valamennyi tevékenység esetében a bejelentett szervezet további vizsgálatokat vagy teszteket írhat elő.

( 26 )

10* A célfunkció az az ETCS-funkció, amelyre az alrendszer EK-tanúsítványa szerinti értékelés vonatkozik. Az Ügynökség által közzétett műszaki vélemények, amelyek az ÁME-ben található hibákat korrigálják, úgy tekintendők, mint amelyek meghatározzák a funkciónak az eredeti tanúsítás vagy engedélyezés során figyelembe vett állapotát.

( 27 )

11* A bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségirányítási rendszeren kívül végzett módosításhoz szükséges valamennyi tevékenység esetében a bejelentett szervezet további vizsgálatokat vagy teszteket írhat elő.

( 28 )

12* E rendelkezés alkalmazásában nem tekintendők megfelelőnek a használati feltételekkel és korlátozásokkal, illetve fel nem tárt hiányosságokkal rendelkező fedélzeti alrendszerek.

( 29 )

13* A vegyes forgalomban a vágányok 3. szintű ETCS rendszerré korszerűsítése csak akkor hajtható végre, ha a személy- és teherszállító vonatok továbbra is hozzáférhetnek ezekhez a vágányokhoz.

( 30 ) Például ha a külső STM-elgondolás megvalósíthatóságát műszaki okok miatt nem lehet garantálni, vagy ha a B. osztályú rendszerek szellemi tulajdonjogával kapcsolatos potenciális kérdések megakadályozzák az STM-termék időben történő kifejlesztését.

( 31 ) A Bizottság (EU) 2017/6 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer európai megvalósítási tervéről (HL L 3., 2017.1.6., 6. o.).

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.)

( 33 ) Vagy: a 2008/57/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett (ha az (EU) 2016/797 irányelv még nem alkalmazandó).

( 34 ) Vagy: a 2008/57/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett (ha az (EU) 2016/797 irányelv még nem alkalmazandó).

( 35 ) Egy járműtípus változatai vagy kivitelei a meglévő engedélyezett járműtípusnak való megfelelés alapján engedélyezettnek minősülnek. Amennyiben a 2008/57/EK irányelv alkalmazandó, azok a változtatások, amelyek az (EU) 2018/545 végrehajtási rendelet értelmében vett járműtípus-változatok vagy járműtípus-kivitelek létrejöttét eredményezik, szintén egy meglévő engedélyezett típuson alapulónak minősülnek.

( 36 ) A Bizottság 2007/756/EK határozata (2007. november 9.) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról (HL L 305., 2007.11.23., 30. o.).

( 37 ) A Bizottság (EU) 2018/1614 végrehajtási határozata (2018. október 25.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról, valamint a 2007/756/EK bizottsági határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 268., 2018.10.26., 53. o.).

( 38 ) Az (EU) 2016/797 irányelv I. mellékletében előírtak szerint.